Informá ció s tá rsadalom hatá sa a

nyelvhaszná latra é s nyelvi é rintkezé sre

Információs társadalom: Az utóbbi 10-20 év társadalmára mondjuk. → Az információ egyszerű, gyors,
széleskörű terjedése nyomán kialakult társadalom.

internet – e-mail – chat elterjedésük befolyásolja a mindennapi nyelvhasználatot mobiltelefon – sms

→ Csökken a távolság; felgyorsult a világ.

Következmények a mai nyelvhasználatban: Erős angolosodás – a számítógép nyelve többnyire angol

– sok új idegen szó jön a magyarba. Pl. CD, pendrive, sms, chat, email, google, stb. o

Sokszor megragad az új szavak magyar megfelelője, pl. computer → számítógép; search → tallózás;
save → mentés, stb. (Több idegen szó magyar megfelelője azonban nem terjedt el igazán – pl.
internet – világháló)

Viszont gyakran használunk angol szavakat úgy, hogy meg van rá a magyar szavunk is – magyar
helyesírással/nyelvtani szerkezettel (pl. lájkol – tetszik, shoppingol – vásárol, stb.) Az internetes nyelv
sokkal lazább, pongyolább, szlengesebb, mint a nyomtatott irodalom/sajtó nyelve

o Egyrészt, mert az internet elsősorban a fiatalokra összpontosít; ők mindig hamarabb tudják

felvenni a lépést a haladással, technikai fejlődéssel.

o Másrészt, mert bárki feltölthet bármit az internetre → már nem alapkövetelmény a nyelvi
igényesség (pl. blogok, internetes újságcikkek) – Nincs cenzúra/kontroll, emiatt a sok hasznos
információ mellett ugyanúgy ömlesztve kapjuk az igénytelenebb szövegeket is az internetről. A
felgyorsult világban mindenki minél gyorsabban és egyszerűbben akar közölni dolgokat – ez
formálja az sms-nyelvet; → minél kevesebb karakterből kell, hogy kijöjjön a mondanivaló. Gyakori
kifejezésmódok és nyelvhasználati hibák a számítógépes- és sms-nyelvben:

rövidítések: hogy – h; vagy – v; vagyok – vok; egyszer – 1szer; mindegy – mind1; sokszor – sokX;
valaki – vki; megtanul - +tanul; szerintem – sztem; fekszem – fexem; kényelmes – kényLmS…
helyesírás torzítás – sajnos kezd divattá válni

o pl. teccik, láccik, szeressük, stb.

o kis- és nagy kezdőbetűk nincsenek megkülönböztetve o vannak, akik ly helyett j-t írnak sms-ben,
mert így kevesebb karaktert foglal o keverik a rövid és a hosszú magánhangzókat (van olyan telefon,
amelyik nem is ír pl. hosszú ő-t)

o minden szót egybe írnak – szóköz nélkül o jah, nah, naon, cejetlek, köcce – angol helyesírás hatás o
betűhalmozás, pl. bocsii; jajjj, stb. Írásjelek:

o vessző elhagyása gyakori o halmozott írásjelek: !!!, ???, stb. , :p, :D, LOL, stb., :( o hangulatjelek –
hangulatot, érzést, véleményt közvetítenek pl. :) divatszavak, -kifejezések, töltelékszavak, szleng
tök, para, gáz, zsír, fürcsi, szupcsi, köszcsi, stb.
Az információs társadalom jellemzői, a nyelvi érintkezés új lehetőségeinek bemutatása Napjaink új
kommunikációs eszközei (internet, mobiltelefónia) új lehetőségeket teremtettek a fejlett
társadalmakban zajló kommunikációra. Az információ továbbításának gyorsasága az élet minden
területén érezteti a hatását: az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban, a gazdasági
életben stb. Ezért nevezik napjaink társadalmát információs társadalomnak. Például az egyetemekre,
főiskolákra jelentkező diákok a ponthúzás éjszakáján SMS-ben megkaphatták, hová vették fel őket.
Egy beteg összes vizsgálati eredményét világhálóra téve a kezelő kórház orvosai konzultálhatnak más
kórházak orvosaival. A televíziónak, a rádiónak vannak olyan műsorai, amelyeknek a betelefonáló
személyek is aktív szereplői lehetnek. (A példákat lehetne még sorolni.) A gyors információtovábbítás
hat a nyelvi érintkezésre, a nyelvhasználatra. Megváltoztatja az emberek viselkedését is. • Az SMS
jellemzői: egy mobiltelefonon általában 160 karakternyi szöveg küldése lehetséges SMS-ben. Ez
korlátozza a szövegalkotást, a küldő kénytelen rövid szöveget alkotni. Ezért elmarad a megszólítás, a
köszönés, az aláírás. (A telefon azonosítja a küldőt a telefonszáma alapján.) A karakterhiány miatt új
(szabálytalan) rövidítések születnek: p1. sztem (szerintem), valsz (valószínű), ‚ tdm (tudom), vok
(vagyok), vki (valaki) stb. Számok, betűk, írásjelek kombinálása is helyettesíthet szavakat: p1. lx
(egyszer), 7n (héten), 1et (egyet), + (meg), ?+ (kérdezd meg), mnd1 (mindegy) stb. Az SMS-ezők
megfeledkeznek a helyesírásról. A mondatokban a tulajdonneveket kisbetűvel kezdik (p1. abonynál),
és az írásjeleken is „spórolnak”. Új jelenség a különböző karakterekből alkotott ún. hangulatjelek
(„szmájlik”) használata, melyek segítségével a küldő kifejezi leikiállapotát, hangulatát. Például :) —
mosolygás, :D — nagy nevetés, :( — szomorúság, :\ — csalódottság, :P — nyelvnyújtás, :-8 — csók, :)(:
— puszi stb. A rövid szöveges üzenetek küldése nagyon népszerű. Magyarországon napi 3-4 millió
SMS-t küldenek. Előnye, hogy olcsóbb, mint a telefonhívás, gyorsan elérhető a címzett, kevésbé
zavarjuk meg tevékenységében, mint egy hívással. • A mobiltelefonos beszélgetés jellemzői: elmarad
a köszönés, a bemutatkozás. Helyette: „— Mondjad!”, „—Mondd!”. Nincs árnyalt fogalmazás, csak
türelmetlen kérdések, utasítások. A beszédmodor gyakran ingerült, kapkodó. • Az e-mail jellemzői: a
nem hivatalos levelekben gyakran elmarad a hagyományos levélre jellemző forma: a megszólítás, a
kapcsolatfelvétel és a lezárás. A hagyományos levél szerkezetéből csak a tárgyalás rész (a lényeg, az
üzenet) marad meg, amely leggyakrabban csak néhány mondat. Az új kommunikációs lehetőségek
hallatlanul meggyorsították az információk továbbítását. Ez óriási előny, ugyanakkor borúlátó
előrejelzéseket adnak közre a szociológusok. A felmérési eredmények azt jelzik, hogy a mobiltelefon
használata miatt sokat durvult az emberek beszédmodora, viselkedése. A mobiltelefonok használóit a
durva hangnem és a nyegleség jellemezheti. Brit adatok szerint a telefonálók negyven százaléka
megfeledkezik az alapvető udvariasságról telefonálás közben. A nyelvhasználat romlása figyelhető
meg. A mobiltelefónia áldás és átok egyszerre. Előnye, hogy bármikor, bárhonnan hívhatjuk egymást,
és ugyanez hátrányos is, mert ismerőseink bárhol utolérhetnek minket. A néma, hangtalan
üzemmódra kapcsolás még fegyver is lehet a családtagok, ismerősök ellen, mert azt is hihetik, hogy
elbújunk előlük. A durvaságok átszűrődnek a mindennapokba: az utcán mobilozók esetenként nem
figyelnek a közlekedő emberekre, nekimennek másoknak, kiabálva telefonálnak Az iskolákban a
diákok órákon SMS-eznek, játszanak a telefonjaikkal, hang- és képfelvételeket készítenek. Az e-
mailezést talán kevésbé jellemzik e negatívumok. Már most is beszélünk egy újfajta nyelvi
minőségről. A történelemben a beszédet követte az írás, s most mintha az élőbeszédhez visszatérő
kommunikációs formával találkoznánk. Ma még írunk, de az új eszközökön sokszor úgy írunk, mintha
beszélnénk (levélbeszéd, internetes csevegés), a távirati tömörségű SMS pedig sok élőszóbeli
megnyilvánulást is jellemez. Új nyelvi hatások, változások indultak el, amelyek új nyelvi, gondolkodási
minőséget hoznak létre. Ma még csak azt látjuk, hogy az írásbeliségben megjelenik az élőbeszédre
jellemző lazaság, szlenges írásmód jön létre, de holnap talán már a tovább okosított programok
fogják leírni szövegeinket, és a mások szövegét eredeti hangon fogják előadni... Mindenesetre
érdemes odafigyelnünk a nyelvhasználatra, a nyelvi érintkezés illemtanára.