10.

tétel - Az információs társadalom hatása a

nyelvhasználatra
Információs társadalom: Az utóbbi 10-20 év társadalmára mondjuk. → Az információ egyszerű,
gyors,széleskörű terjedése nyomán kialakult társadalom.

internet – e-mail – chat elterjedésük befolyásolja a mindennapi nyelvhasználatot

mobiltelefon – sms

→ Csökken a távolság; felgyorsult a világ.

Következmények a mai nyelvhasználatban:

 Erős angolosodás – a számítógép nyelve többnyire angol – sok új idegen szó jön a magyarba.
Pl.CD, pendrive, sms, chat, email, google, stb.
o Sokszor megragad az új szavak magyar megfelelője, pl. computer → számítógép; search →

tallózás; save → mentés, stb. (Több idegen szó magyar megfelelője azonban nem terjedt el

igazán – pl. internet – világháló)

o Viszont gyakran használunk angol szavakat úgy, hogy meg van rá a magyar szavunk is –

magyar helyesírással/nyelvtani szerkezettel (pl. lájkol – tetszik, shoppingol – vásárol, stb.)

 Az internetes nyelv sokkal lazább, pongyolább, szlengesebb, mint a nyomtatott

irodalom/sajtó nyelve

o Egyrészt, mert az internet elsősorban a fiatalokra összpontosít; ők mindig hamarabb

tudják felvenni a lépést a haladással, technikai fejlődéssel.

o Másrészt, mert bárki feltölthet bármit az internetre → már nem alapkövetelmény a nyelvi

igényesség (pl. blogok, internetes újságcikkek) – Nincs cenzúra/kontroll, emiatt a sok hasznos

információ mellett ugyanúgy ömlesztve kapjuk az igénytelenebb szövegeket is az internetről.

 A felgyorsult világban mindenki minél gyorsabban és egyszerűbben akar közölni dolgokat –

ez formálja az sms-nyelvet; → minél kevesebb karakterből kell, hogy kijöjjön a mondanivaló.

Gyakori kifejezésmódok és nyelvhasználati hibák a számítógépes- és sms-nyelvben:

 rövidítések: hogy – h; vagy – v; vagyok – vok; egyszer – 1szer; mindegy – mind1; sokszor –
sokX;

valaki – vki; megtanul - +tanul; szerintem – sztem; fekszem – fexem; kényelmes – kényLmS…

 helyesírás torzítás – sajnos kezd divattá válni

o pl. teccik, láccik, szeressük, stb.

o kis- és nagy kezdőbetűk nincsenek megkülönböztetve

o vannak, akik ly helyett j-t írnak sms-ben, mert így kevesebb karaktert foglal
o keverik a rövid és a hosszú magánhangzókat (van olyan telefon, amelyik nem is ír pl. hosszú

ő-t)

o minden szót egybe írnak – szóköz nélkül

o jah, nah, naon, cejetlek, köcce – angol helyesírás hatás

o betűhalmozás, pl. bocsii; jajjj, stb.

o vessző elhagyása gyakori

o halmozott írásjelek: !!!, ???, stb.

o hangulatjelek –

 divatszavak, -kifejezések, töltelékszavak, szleng

tök, para, gáz, zsír, fürcsi, szupcsi, köszcsi, stb.

+ ez a tétel szabadon kiegészíthető bármely saját példával…

 internetes műfajok
o Az általunk internetes szövegeknek nevezett szűkebb szövegtípust is sokszínűség
jellemzi. A közösségi médián keresztül megosztott tartalmak, a blogbejegyzések,
fórumhozzászólások, a hírekhez, cikkekhez fűzött kommentárok sok tekintetben
hasonlóak, azonban egymástól jól el is különíthető műfajokat alkotnak.
o Ezeken a napi kommunikációban használt műfajokon kívül azonban egészen más
jellegű szövegekkel is találkozunk az interneten: az elektronikus média termékeivel,
az internetes adatbázisokban és szótárakban található anyagokkal, jegyzékekkel,
katalógusokkal.
o Ismét más jellegűek az online hivatalos ügyintézésre, vásárlásra szolgáló felületeken
található szövegek.

o Az internethez köthető új műfajok jelentős része a személyes szövegtípusba tartozik

(pl. chat, blog, vlog, komment, poszt) akkor is, ha nemcsak legszűkebb körünknek
címezzük azokat.
o Az internetes írásbeliség élőbeszédhez közelítő sajátosságai – a kommunikáló felek
közötti távolság áthidalása, a gyors, akár azonnali visszajelzés lehetősége – az
élőbeszédre jellemző sajátosságokkal ruházza fel az internetes írott szövegeket is.
o Még az elektronikus médiaszövegek is kevésbé kidolgozottak, lazábban
szerkesztettek, kevésbé normakövetőek, és jóval több hibát tartalmaznak, mint a
nyomtatott sajtóban megjelenő írások.
o A személyes tartalmak és hangvétel nem minden internetes szövegre jellemző.
o A hivatalos e-mailek a hivatalos szövegtípusba, a kommentek pedig témától függően
más szövegtípusokba is tartozhatnak (egy színvonalasabb politikai/gazdasági cikk
kommentjei például a közéleti szövegtípusba).

o A blog alapvetően naplószerű, személyes műfaj, azonban a témától függően akár a

tudományos szövegtípusba tartozó, erősebben szerkesztett, precízen fogalmazott
ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szövegek is alkothatnak blogot.
 o A blogírás egyik fontos eleme a magánszféra és a nyilvánosság közötti
funkciókülönbség felismerése, valamint tudatos használata.
o A blogok is folyamatosan változnak: a bejegyzések akár utólag is módosíthatóak, az
olvasók is megírhatják gondolataikat, véleményüket egy-egy kommentben a
blogbejegyzésekkel kapcsolatban. A hipertexteknek köszönhetően pedig egy-egy
blogon szereplő bejegyzés akár önálló életre is kelhet
 internetes szövegtípusok