6 3574 Josip Ivanović ... Hu

Horvát Oktatási Folyóirat
Vol.22; No.4/2020, pages: 1165-1197

Review paper
Papír benyújtva: 2019. február 22. Papír
elfogadva: 2020. január 29.
https://doi.org/10.15516/cje.v22i4.3574
Az elektronikus kommunikáció
és a netnyelv hatása a mai
magyarországi fiatalok
nyelvhasználatára és nyelvi
kifejezéseire
Josip Ivanović1, Törteli Telek Márta2, Molnár György3, Yoo Jinil4, Szűts
Zoltán5 és János Vilmos Samu1
1Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskolai Kar, Újvidéki Egyetem
2Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola
3Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és
Társadalomtudományi Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
4Közép- és Kelet-európai Tanulmányok, Hankuk University of Foreign Studies
5Eszterházy Károly Egyetem Informatikai Kar, Eszterházy Károly
Egyetem
Absztrakt
Jelen tanulmány azt követi nyomon, hogy az írott nyelvi konvenciók presztízse
hogyan hat az internetalapú kommunikációra, és hogy ez a nyelvi szubkultúra
hogyan befolyásolja a nyelvhasználatot, a nyelv fejlődését és evolúcióját. A szerző
alaptétele a "nyelvi takarékosság" mint az internet meghatározó jellemzője,
amely az írott szleng kialakulását eredményezi. A szerzők rávilágítanak az
internetes kommunikációban használt egyes formákra. A tanulmány feltárja a
fent említett szleng főbb megnyilvánulásait, és megvizsgálja a világhálón uralkodó
sajátos ortográfiai megoldásokat. Az írott szöveg paralingvisztikai hiányosságai
miatt, amelyek elsősorban a metanyelv vagy a mimika hiányában
nyilvánulnak meg, üzeneteink érzelmi tartalmát mosolyszimbólumok
formájában fejezzük ki. Következésképpen az írott kép fonetikus megfelelői
dominálnak az e-mailben vagy chatvonalakon keresztül váltott szövegekben. A
képek növekvő dominanciája a netnyelvben látható szemiotikai és
grammatikai következményekkel jár. Így egy új metaforikus nyelv születik,
mivel a bevett szöveges formák kezdenek elavulni. Egy alapvető kérdés
azonban továbbra is fennáll: Vajon az új digitális kommunikációs lehetőségek
1165
nyelvi vitalitáshoz, nyelvi sokszínűséghez és kreatív nyelvhasználathoz
vezetnek-e, vagy a hálózati nyelv
1166
Horvát Oktatási Folyóirat, Vol.22; No.4/2020, pages: 1165-1198
negatív hatással van a nyelvi fejlődésre és általános értékvesztést eredményez?

Összefoglalva, a szerzők azt vizsgálják, hogy a netnyelv vagy az internetalapú
kommunikáció milyen hatással van a mai fiatalok nyelvhasználatára és nyelvi
kifejezéseire.
Kulcsszavak: kreativitás; nettó nyelv; nyelvi normák; egyetemes nyelv.
Bevezetés
Aligha vitatható, hogy nyelvünk jelentős változáson megy keresztül az
elsősorban az információs és kommunikációs technológia által vezérelt, felgyorsult
kommunikációs folyamatok miatt. Ennek következtében a gondosan megírt szövegek
iránti igény csökken, és az írás fegyelmezetlenebbé válik az infokommunikációs
környezetben könnyen szerkeszthető és módosítható írott szövegek miatt. A
szövegszerkesztők használata elkerülhetetlenül hibákat eredményez, így az információs
és kommunikációs technológiai eszközökkel előállított szövegek esetében
toleránsabbak vagyunk a hibákkal szemben. Ilyen körülmények között a meggyőzés,
az olvasó meggyőzése, más szóval a retorika szerepe óriási jelentőségre tesz szert,
hiszen a virtuális világban történő kommunikáció nem lehet hatékony a retorika és a
vitatechnikák alapos ismerete nélkül (Bódi, 2010). Az ebből fakadó viták,
véleménycserék, interakciók vagy párbeszédek jelentős retorikai hátteret
igényelnek. Az álláspontok gyakran ütköznek az online felületeken, ahol a
vitakészség fontossága mellett a véleményformáló szerep is megnő.
Az elmúlt négyszáz évben a magyar nyelv összefüggő fejlődést mutatott, és kialakult a
népnyelvi és irodalmi változata. Az utóbbi évtizedekben azonban egy eltérő tendencia
következtében az irodalmi nyelvben megjelent a "közönségesség", és megjelent az
"ifjúság nyelve", azaz egyfajta szleng. A bulvárkultúra hatása a világhálóéval együtt
egyre inkább érezhető, mivel az ebből eredő változások a nyelv fonetikai, nyelvtani,
lexikai és pragmatikai, vagyis a nyelvhasználattal kapcsolatos aspektusait érintik.
Ugyanakkor a nyelvész közösség nem adott hatékony választ, illetve nem javasolt
stratégiát (Balázs, 2011), ami a magyar nyelvvel kapcsolatos közérdekű aggodalmakat
vet fel. Az infokommunikációs kontextusban végzett kutatások számos kérdést
vethetnek fel, többek között az internet nyelvhasználatra gyakorolt hatását, a nyelvi
jelenségek (rövidítések, lexikai kölcsönzések, interferencia) szerepét a netnyelvben,
valamint a
az internet az anyanyelvoktatásról, különösen kisebbségi környezetben. Általános
vélekedés, hogy az internet többféleképpen is negatívan befolyásolhatja a
nyelvhasználatot. Az egyik ilyen eredmény az olvasásértési készség csökkenése.
Generációs szempontból nézve az online médiában megjelenő igénytelen,
igénytelen szövegek feltétel nélküli befogadása hozzájárul a fiatalok nyelvi
kifejezőképességének csökkenő szintjéhez, mivel e szövegek többsége nem tekinthető
ékesszólónak vagy jól megírtnak. Ez a nyelvi szubkultúra jelentős hatással van a
nyelvhasználatra, különösen a nyelv fejlődésére és fejlődésére, ami az
1167
Ivanović, Törteli Telek, Molnár, Jinil, Szűts és Samu Vilmos: Az elektronikus kommunikáció hatása ...
értékteremtéssel szemben értékvesztéshez vezet. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk e
hipotézis életképességét, meg kell vizsgálnunk a netnyelv, különösen a közösségi
média leglátványosabb jellemzőit és jellemzőit.
1168
Így a korábbi kutatások segítenek abban, hogy átfogóbb és reálisabb képet kapjunk
az adott jelenségről.
Kétségtelen, hogy a digitális környezet új nyelvi kifejezési formát kínál, mivel az
internetalapú kommunikációnk egyre közvetlenebbé, spontánabbá és informálisabbá
válik. Mivel az írott szövegek a beszélt nyelv több összetevőjét tartalmazzák, az írás
kezd hasonlóvá válni a beszédhez, más szóval ugyanúgy kezdünk írni, mint
ahogyan beszélünk. Mivel az idő a lényeg, a világos fogalmazás követelményei
átadják helyüket az időbeli megfontolásoknak, így a gyorsaság fontosabbá válik,
mint az adott írásbeli kifejezés minősége.
Az online környezetek nyelve, avagy a hálózati

nyelv főbb jellemzői
A modern világban élve folyamatosan ki vagyunk téve a különböző forrásokból
és csatornákról érkező képek áradatának. Az ember elkerülhetetlenül találkozik a
hagyományos nyomtatott és digitális képekkel vagy vizuális képekkel az
újságokon, a termékcsomagolásokon és a reklámokon szereplő ábrákon
keresztül.
Miközben az internet új "képalapú" nyelvet és új nyelvi normákat hoz létre, az előbbi
jelentős eltéréseket mutat a mindennapi nyelvi normáktól (Buda, 2011). Az
internetalapú kommunikáció szabályai és normái a felhasználói közösség belső
dinamikájából és kohéziójából fakadnak, és gyakorlatilag kizárják a hagyományos
irodalmi nyelvi alapú köznyelvi normarendszert és a külső nyelvi közösséget. Ezért egy
olyan csoportnyelv látszik kialakulni, amely csak az adott csoport tagjai számára
érthető vagy érthető.
Míg ez a nyelv egyrészt nagyobb információsűrűségű és kevesebb redundanciával
vagy ismétléssel rendelkező szövegeket eredményez, másrészt a felszínességre is
van lehetőség. Ez utóbbi különösen jellemző a szöveges üzenetekre, mivel a
küldő a racionalitás elvárásait betartva vagy bizonyos esetekben negligálva
igyekszik színes, minősített és szellemes üzenetet létrehozni annak érdekében, hogy a
lehető legkevesebb karakterrel a lehető legtöbb információt továbbítva tájékoztassa és
szórakoztassa a címzettet. Egy kívülálló nem tudná teljes mértékben megérteni az
sms-nyelvezetet, mivel a korábbi, hosszabb időt igénylő nyelvi változások egy
generációra korlátozódnak, ami potenciálisan nehézségekhez vezet az adott
üzenetek értelmezésében.
Bár az internet szlengje, bár nem csak a felhasználókra korlátozódik, manapság egyre
nagyobb szerepet kap, az elsődleges felhasználók a netes közösség tagjai, mivel ezek
a kifejezések többnyire magukból a közösségi médiahálózatokból származnak. Az
ilyen nem szabványos nyelvezet kialakulásának több oka is van: a csoportos
szolidaritás igénye; a csoporthoz tartozás vágya; a kreativitás, a kifejezőkészség, a
gyorsaság és az egyszerűség törekvése; a humorérzék megmutatása; az átlagos,
törvénytisztelő állampolgár bosszantása vagy provokálása. Maga az internet új
minőséget eredményez. Nemcsak információcsere vagy a tömegkommunikáció új
1167
formája, hanem minden korábbi kommunikációs forma szintézise, más szóval
maga a beszéd. Az új nyelvi minőség vagy nyelvjárás generálja
1168
számos változás a szókincsben, a nyelvtanban és a fonetikában. Miközben a nyelv

változása természetes folyamatnak tekinthető, a vonatkozó változásokat támogató
informatika gyorsasága és ereje konfliktust okoz a nyelv legalapvetőbb
tulajdonságával, a hagyományokkal (Balázs, 2009). Ez a két ellentétes erő alakítja
nyelvhasználatunkat, mind a köznyelv, mind az irodalmi nyelv esetében.
Az e-rétorika kategóriájába tartozó "másodlagos írásbeliség" ortográfiai
jellemzői közé tartoznak a nem hagyományos helyesírás, a rövidítések, a
grafosztilisztikai elemek és a kreatív, sajátos stílus. Az e-rétorika szövegalkotási
szempontjait tekintve minimális elliptikus mondatok, szlenggel vagy nyelvjárással
kapcsolatos kifejezések, a beszélt nyelvre jellemző komponens (partikulák és
közbevetések) és játékos, kreatív nyelvhasználat figyelhető meg (Érsok, 2004). Az
ilyen kreatív nyelvhasználat lehetővé teszi az internetezők számára, hogy kifejezzék
saját személyiségüket. A tömegből való pillanatnyi kiemelkedés az önkifejezés
egyedi eszköze, amely elősegíti az ilyen nyelvi alapú jelenségek vírusos terjedését.
A digitális interakcióban az adott szöveget a lehető leggyorsabban gépeljük be, és úgy
alakítjuk ki, hogy az ne korlátozza a befogadó oldaláról a megértést. A szöveget
készítő fő célja egy rövid és tömör üzenet kidolgozása, amely könnyen érthető,
egyértelmű, és nem gyengíti az adatbevitel folyamatosságát és gyorsaságát. Ezért
azonosíthatjuk a "nyelvi takarékosság" tendenciáját a netnyelvben, amely egyfajta
írott szleng kialakulásához vezet. Ez a tendencia a karakterek konzervatív vagy
korlátozó használatában is megnyilvánul a kommunikáció gyorsabbá,
gördülékenyebbé és hatékonyabbá tétele érdekében (Balázs, 2005). Ilyen példák
például a következők: 1 egy szó elejének és végének új szóvá való összevonása; 2 az
adott szavak kezdőbetűiből alkotott rövidítések; 3 szótagok és összetett egységek
rövidítése kezdőbetűkkel; 4 számok és betűk kombinálása; 5 kétjegyű mássalhangzók
elhagyása és egyes kifejezések hanyag helyesírása; 6 alakok összevonása vagy
összevonása; 7 egy szó vagy utótag helyettesítése jellel; 8 angol szavak felvétele (Bódi,
2004a; Laczkó, 2007). Nem csoda, hogy az idősebb generáció tagjai megrökönyödnek
az ilyen szövegek láttán, és aggódva
a nyelv hanyatlása és az ezzel járó nyilvánvaló veszélyek miatt.
Az írási folyamat feletti kontroll csökkenése miatt a magyar szövegekben
hajlamosak megjelenni a szokatlan helyesírás vagy írásmód. Az idegen eredetű
szavakat mindig kötőjellel írják, függetlenül attól, hogy szükség van-e kötőjelre (a
magyar nyelvtan szerint kötőjelre csak akkor van szükség, ha a kiejtés nem
egyértelmű); a művek címei csak nagybetűvel kezdődő szavakat tartalmaznak; a
dátumokat a különböző idegen nyelvek szabályai szerint írják, a betű- vagy
szóátírásokat, sőt a számítógépes programok által automatikusan generált
torzításokat is szívesen elfogadják a felhasználók (Prószéky, 2017).
Kruzslicz Tamás egy átfogóbb képet ad az internetes nyelvről, és arra a
következtetésre jut, hogy pragmatikai szinten a spontán vagy véletlenszerű,
gyakran ugrásokat és nézőpontváltásokat mutató írásmód jellemzi. A redukált
formák, rövidítések és keveredések a beszélt nyelvi formákkal és személytelen
nyelvtani szerkezetekkel terhelt redukált nyelvtant jelentenek. A formai
1169
módosítások közé tartozik a
1170
újszerű ortográfia, fonetikus írásmód és erőteljes ikonizáció. A szerző a digilektus

átfogó áttekintését igyekszik megadni, bemutatva a magyar szavakból származó
rövidítések, a magyar fonetikával kompatibilis hangulatgeneráló angol származékok,
az angol rövidítések, a magyar nyelvű becéző kifejezések mellett a magyar
hangalakkal kiegészített angol rövidítésekből képzett inflexiók mellett a magyar
beszédbeli mássalhangzókkal alkotott megfelelő származékok sokféleségét
(Kruzslicz, 2013).
Ha közelebbről megnézzük ezt a listát, a bloggerek, laikus újságírók vagy a
világhálón elérhető közösségi média aktív felhasználói által írt szövegekből jól
ismert szavakat vagy szóalkotási módszereket fedezhetünk fel, amelyeket
gyakorlatilag mindenki használ.
Az új kultúra szemantikai tömörítési tényezője a meglévő nyelvi összetevők eltérő
használatához vezet az újonnan létrehozott nyelvi összetevőkkel együtt. Bizonyos
kifejezések tartalmi tartománya egyre inkább újszerű fogalmi kapcsolatokkal bővül.
Ennek következtében a jelzetteket és a különböző alapvető kommunikációs
kontextusokat magába foglaló fogalmi viszonyok asszociációs hálózata összetettebbé
válik, miközben a nettó nyelv vizuális és imagisztikus lesz, egyértelműen
azonosítható szemantikai és grammatikai jellemzőkkel (Szécsi, 2015). Az említett
szemantikai változásokat az online világ minden aktív résztvevője jelentős
újdonságnak tartja.
Nyelvtani szempontból a beszélt nyelvi formák dominálnak, csökken az elvont
főnevek száma, gyakoribbá válnak az igekötők, a kommunikációban több a személyes
névmás, míg az adott jelentést minősítő módosítók gyakoribbá válnak. Az
összehúzódó beszélt nyelvi formák megcsontosodtak vagy standard összetevőkké
váltak ebben a nyelvhasználati megközelítésben. Ugyanez vonatkozik a műfaji
határokat átívelő, a teljes elektronikus nyelvi spektrumot jellemző és irányító
rövidítésekre is (Andó, 2010). Az internetes kommunikáció sebességének
növekedésével az adott beszélgetés résztvevői a közvetlen emberi beszéd írásbeli
reprodukálására törekednek. Mivel az adatátvitel sebessége korlátozott, a
felhasználók ezt a hátrányt úgy próbálják áthidalni, hogy az üzenetek írása és
küldése során időt takarítanak meg, többnyire rövidítésekhez, de más
módszerekhez is folyamodnak. A szlengre jellemző rövidítések és szótövek
általában akkor épülnek be a kommunikációba, ha az idő sürget, vagyis ha az
üzenetváltás sürgős. A szleng részben vagy teljesen domináns lehet az adott
szövegben (Molnár, 2014). Ez a kommunikációs forma tipikusan a digitális
bennszülöttekre jellemző. Korábbi kutatások megállapították (2014), hogy a
diákok nyitottak az IKT-eszközök tanórai használatára (Molnár & Sik, 2014). Az
online csevegés szóosztály-változatosságának mértéke a műfajt nagyon hasonlóvá
teszi a beszélt nyelvhez, illetve a fogalmilag szóbeli kommunikációs formák
kategóriájába minősíti. Az ilyen szóbeli irányultságú kommunikációban az igék és a
névmások dominálnak, míg a főnevek aránya is viszonylag magas, szinte megegyezik
az értekezés vagy a szakdolgozatéval
1171
Nagy Ferenc által azonosított nyelv.
Balázs Géza a Nyelvművelésünk a századfordulón című könyvében a sajátos internetes
helyesírás következő jellemzőit azonosította: 1. A magyar nyelv gondatlan helyesírása.
1172
szavak; 2 a magyar szavak egyszerűsített írásbeli változatai, elsősorban a számok

használata révén; 3 a magyar szavak írása az idegen nyelv szabályai szerint
(Minya, 2011). Következésképpen ezeket a változásokat a helyesírási vagy helyesírási
szótár nem tudja követni.
Ugyanakkor a magyar és az angol nyelvi elemek keveredése mellett a világhálón
is tisztában kell lennünk a határon túli nyelvjárások nyomaival. Ez a jelenség
elsősorban a regionális nyelvi sajátosságokra vonatkozik, hiszen a határon túli
területeken a kétnyelvű közösségekben a beszélt magyar nyelv kontaktváltozata a
két- vagy többnyelvű környezet hatását tükrözi (Kicsi Pásztor, 2016).
Márku Anita szerint a határon túli Facebook-felhasználók diskurzusából kiderül,
hogy az adott kapcsolati elemek tudatosan épülnek be, és megjelenésük az etnikai
vagy helyi lojalitás mellett egy adott offline vagy online csoporthoz való tartozást
is jelzi. A kontaktusjelenségek tehát nem nyelvi deficitre utalnak, hanem
tudatosan, kreatív kommunikációs trükkökként, humoros nyelvi játékok,
jelentéskiegészítő vagy egyéb stilisztikai értékek formájában, olykor a csoport-
szolidaritás vagy a kárpátaljai identitás verbális eszközeként funkcionálnak
(Márku, 2017).
Ezért a nyelvészek megpróbálnak áttekintést adni az internetalapú szövegek
nyelvi jellemzőiről, a legdominánsabb jellemzőkre összpontosítva. Megállapítható,
hogy az interneten az írott és a beszélt kommunikáció sajátos keveréke azonosítható, a
beszélt nyelvi jellemzők határozott tendenciájával, ami új kutatási utakat kínál.
Smileyk és emojik
Bódi Zoltán szerint az írott üzenet érzelmi aspektusát a metanyelv vagy a mimika
helyett a mosolyszimbólumok fejezik ki. Az e-mailben és a chatszövegekben az íráskép
és az írásforma a beszélt mondatok fonetikai aspektusait hangsúlyozza.
Következésképpen a beszélt köznyelv a formájával és képével üzeneteket közvetít,
megszólítja az olvasót, és kényszeríti a szöveg megértését. Az e-mailekben és a
chatszövegekben további jelölések közé tartozik az esetlegesen kiemelt kifejezések
aláhúzása a szavak előtt és után, illetve a nagybetűs szavak vagy szövegek használata
felfokozott érzelmi tartalmat jelez, és ennek beszélt megfelelője sikoly (Bódi,
2004b).
Kis Ádám alátámasztja a korábbi kutatásokat azzal, hogy felismeri a
metakommunikációs eszközök hiányát a beszélt nyelv írott változatából. Három
lényeges összetevő hiányát állapítja meg: 1. a közös észlelési és akusztikai tér; 2.
bizonyos kísérőjelenségek, köztük a kézmozdulatok és az arckifejezések; 3.
modulációs eszközök, köztük a hangerő, a hangszín stb. (Kis, 1997).
Következésképpen a mosolyszimbólumok vagy emotikonok jelennek meg a
szupraszegmentális fonetikai eszközök, arckifejezések és kézmozdulatok helyett.
Ezek az alapváltozatban és korlátlan számú sajátos variációban megjelenő
hangulatjelek az adott szöveget szimbolikusan érthető kontextuális
jelentésfunkciókkal, például hozzáadott érzelmekkel, iróniával, eufemizmussal vagy
megerősítéssel gazdagítják.
1173
Sallói Szilárd megismétli, hogy a smiley-k iránti igény az írott szöveg

paralingvisztikai hiányosságain alapul. A smiley-k mindig az adott szöveg
részeként jelennek meg, és az azt megelőző fogalmi szegmenseket, gondolati
egységeket hangsúlyozzák vagy erősítik. Önálló használatuk nem indokolt, hiszen
jelentésük az adott kommunikációs kontextusból ered (Salló, 2011). Bár egy animált
emotikon a standardizált konnotáción túl több jelentéssel is bírhat, a további jelentést
az adott szöveg és a kép közötti asszociáció jelzi. Ezért az olvasásértés egy további
területe válik alkalmazhatóvá, mivel a szöveg és a kép egyidejű jelenléte új
jelentéseket generál. Egy engedékenyebb megközelítés szerint az emojik csupán
kreatív kifejezési formák, és nem jelentenek veszélyt az ábécéírásra vagy a nyelvre.
Az emojik tehát nem szüntetik meg a nyelvi hagyományokat; inkább kaput nyitnak
egy nem diszkurzív nyelv felé, miközben emlékeztetnek minket arra, hogy az
írott nyelvnek mindig lesz vizuális összetevője. Mivel az emojikat csak a közösségi
médiában kicserélt szövegekben lehet felismerni, a megértés csak azokra
korlátozódik, akik hozzáférnek a megfelelő támogató technológiához. Ennek
megfelelően az írás nemcsak egyszerű kognitív folyamat, hanem fizikai
tevékenység is, amelynek célja egy látható és kézzelfogható, meghatározott fizikai
jellemzőkkel rendelkező termék létrehozása (Lebduska, 2014).
A karakterekből álló hangulatjelekkel szemben a megadott emoji-funkciók az adott
eszközök operációs rendszerétől és gyártmányától függnek. Következésképpen a
szabványosítás és a normák másodlagos jelentőséget kapnak (Szűts, 2016), és az
egyéni kreativitás minden más szempontot felülír. Az egyes nyelvi közösségek
kommunikációs képessége nem korlátozódik a bevezetés pillanatától kezdve
elsajátított, úgynevezett standard nyelvre, mivel az újonnan kialakult netnyelv
nem szabványos összetevőkkel van áthatva.
A szintaxis jellemzői
Ami a nyelvi szinteket illeti, a beszélt nyelv írott változatának egyik legfontosabb
jellemzője a több mellékmondatot tartalmazó, jól megalkotott összetett mondatok
viszonylagos hiánya (Andó, 2010). A szóbeli kommunikációhoz kapcsolódó
nyelvtani jellemzők általános megléte a nyelvnek a jelentésösszehúzódásra való
hajlamát jelzi. Ilyen például a mondatszerkezetek egyszerűsödése a mindennapi
kommunikációban. Ennek következtében a könnyen érthető, a képi nyelv
követelményeinek megfelelő koordináló vagy egymás mellé helyezett mondatok
kiszorítják a több mellékmondatot tartalmazó összetett szerkezeteket (Szécsi, 2015).
Érsok Nikoletta arra a következtetésre jut, hogy az egyszerű mondatok
dominálnak az internetes szövegekben. Eszerint a mondatoknak csupán 25%-a
minősül összetett mondatnak, 75%-a pedig egyszerű mondatnak, ahol az
egyszerű mondatok egyharmada az artikulálatlan vagy hiányos mondatok
kategóriájába tartozik. Ezek a szövegek logikátlan, véletlenszerű
mondatszerkezeteket, többszörös kezdeteket és olykor a főmondat teljes elhagyását
tartalmazzák, annak mutatószóval való jelölése mellett. Ugyanakkor a
1174
rendelkezésre álló technológia arra kényszeríti a felhasználókat, hogy üzeneteiket

rövidebb mondatokban adják elő, amelyek öt
1175
vagy átlagosan hat szó (Érsok, 2007). A chat-kommunikáció megszakító aspektusai a

beszélgetésekre emlékeztetnek. Ráadásul a chatnyelv gyakran tartalmaz elliptikus
mondatokat, a párbeszédek standard összetevőit.
Az internetes kommunikáció típusainak műfaji

vonatkozásai
Az interneten olvasott szövegeket olvasva többféle átalakulási folyamatnak lehetünk
tanúi a tartalom, a stílus és a műfaj tekintetében. Maga a szöveg az internetes
kontextusban átalakul, és új kommunikációs műfajok vagy típusok jelennek meg.
Az internetes kommunikáció során nincs meghatározott, követendő stílus, az
adott stílus az adott weboldal céljához és célközönségéhez igazodik. Mivel csak a
relevancia a határ, illetve az adott formációkat csak a relevancia határozza meg,
számos új, nem kategorizálható kommunikációs műfaj jelenik meg a
weboldalakon (Bódi, 2004a). Ebből következően a befogadónak bizonyos szintű
háttérinformációkkal kell rendelkeznie az adott üzenet releváns értelmezéséhez.
Míg az internetes nyelvhasználatra vonatkozóan nem lehet általános érvényű
következtetéseket levonni, a kommunikációs műfajok egyes típusainak
nyelvhasználatáról konkrét információk állnak rendelkezésre (Bódi, 2004b).
Általánosan alkalmazható kommunikációs attribútumok nincsenek, mivel az egyes
műfajoknak külön szabályaik vannak. Részleges áramlás azonban érzékelhető,
hiszen másképp szólítjuk meg a főnökünket, mint amikor a barátunknak írunk.
Minél személyesebb és intenzívebb az internetes interakció, annál szigorúbban
érvényesülnek a netes nyelvhasználat fent említett irányelvei. Más szóval, az
interneten nincs a teljes kommunikációs kontextusra alkalmazható nyelvi
variáció, mivel a normák és rutinok csak az adott kommunikációs típusra
érvényesek (Bódi, 2015).
Bódi Zoltán szerint szabályokat csak műfajilag lehet felállítani. A blogok
alapvető jellemzője tehát a szabadság: a formai és egyéb korlátok relativizálása és
szubjektív értelmezése, valamint sajátos módon való alkalmazása. A blogok nyelve
sokszínű és meglehetősen funkcionális. A legtöbb interaktív internetalapú
kommunikációs műfajhoz hasonlóan a beszélt nyelv írott változatát használja. Az
azonnali kommunikáció és a hatékonyság igényét tükröző szövegek a
hagyományos írásmód szabályainak kreatív alkalmazásával születnek, így a cél a
minél kifejezőbb szöveg minél egyszerűbb módon történő előállítása (Bódi, 2010).
Ráadásul a legtöbb internetalapú kommunikációs műfajhoz hasonlóan a blogok
esetében a blogger és a célközönség önszabályozó attitűdje következtében a
hagyományos kodifikáció viszonylagossá válik. Az objektív valóságból örökölt
normák és minták a virtuális környezet szabályai szerint alakulnak, amit az empatikus
elemek helyettesítésével, a szinkron kommunikációval és a megnyilatkozások
viszonylagos spontaneitásával demonstrálnak. A szóbeli kommunikáció auditív
jellemzőinek megjelenítése miatt az azonnali üzenetküldő eszközökön folytatott
csevegések a másodlagos írásbeliség jellemzőit tükrözik, különösen a köznyelvi
1176
nyelvezetet.
1177
Grice relevancia és mód modelljét követve, az internetalapú diskurzusban való

sikeresség nagyobb szintű háttérismeretet és egyéni erőfeszítést igényel a befogadótól,
mint a hagyományos műveltség esetében (Bódi, 2005). A grafikus környezet tehát
a lineáris megközelítéstől eltérő olvasási módszert feltételez. A csúcstechnológiás
infotechnológiai eszközök által előállított vizuális információk dekódolása az
olvasásértés új dimenzióját igényli, miközben a képi alapú üzenetközvetítés vagy
a vizuális információ a szövegszerkezet és a tipográfiai eszközök és jelek mellett
döntő szerepet játszik az adott szöveg megértésében és megértésében (Törteli Telek,
2016). A nyelvészek hajlamosak úgy vélekedni, hogy a mindenkori műfajspecifikus
nyelvtani és textológiai sajátosságok nem lépik túl a csoportnyelv határait. Abban
is egyetértenek, hogy amíg az ilyen nyelvhasználat nem idéz elő rendszerszintű
változásokat a helyesírás és a
a hivatalos levelek stílusában a korábbi normák és korlátozások általában lazulnak.
A nettó nyelv hatása

Bár az internet megjelenése előtt a határon túli magyarlakta területek kétnyelvűsége
(a szomszédos népek nyelve) generálta a legnagyobb hatást a magyar nyelvre, ma a
legdinamikusabb változásokat az új kommunikációs technológiák és a digitális kultúra
hozza (Szűts, 2016). Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az írásbeliségre jellemző
hagyományos formai és prezentációs szempontok a világhálón történő
interakcióban kevésbé érvényesülnek. Az alapvető helyesírástól vagy nyelvtantól
való eltéréseket nem a tudáshiány, hanem a nem kielégítő korrekciós törekvések, a
nyelvi összetevők önálló, sajátos és kreatív használata, valamint az érzelmek
kifejezésének és a csoportnyelvi kohéziónak az igénye mellett az adott üzenet
vizuális aspektusainak erősítése okozza (Bódi, 2004c).
A korábbi szövegek javításának nyilvánvaló nehézségei miatt az írás tervezésre,
pontosságra, nyelvtani helyességre és megfelelő mondatszerkesztésre volt szükség, míg
napjainkban a számítógép és annak szövegszerkesztési funkciói kiküszöbölik ezt a
problémát. Ennek megfelelően egy szöveg átírható, törölhető vagy teljesen
megváltoztatható. A szövegszerkesztő egy újszerű problémát vezetett be,
nevezetesen az írás folyamatának túlzásba vitelét. Az írás viszonylagos könnyűsége
elkalandozó mondatokhoz vezet, miközben a valódi üzenet elveszni látszik, mivel
a fátyolos, kötőelemek elsőbbséget élveznek a megfelelő jelentés és a gondosan
kidolgozott fogalmazás rovására. Ráadásul az amúgy is meggyengült fogalmazási
készségeket az intertextualitás, egy további, az internethez kapcsolódó jelenség
(Buda, 2011) még inkább megkérdőjelezi.
Az interneten és más elektronikus médiumokban megjelenő szleng elemek
jelentős hatással lehetnek a nyelvhasználatra, különösen a fiatalabb generáció
nyelvhasználatára. Következésképpen a digitális kommunikációs és
információszerzési eszközök napjainkban ígéretes kutatási területet jelentenek.
Milyen tényleges hatást gyakorol a média és a mindenütt jelen lévő internet vagy
világháló a fiatalok nyelvhasználatára? A terület legtöbb kutatója egyetért abban, hogy
nincs negatív hatás, mivel abban a pillanatban, amikor a fiatalok rendszeres
1178
internethasználókká válnak, a helyesírási és helyesírási készségeik már stabilizálódnak,

és ráadásul
1179
A szókincs mellékhatásként bővülhet. Egyes kutatók azonban nem kizárólag az

internetnek tulajdonítják ezeket a változásokat, hiszen az iskolai korosztályok
levelezése vagy belső kommunikációja mindig is tartalmazott szlengelemeket,
rövidítéseket, szójátékokat, ráadásul a szójátékokat a posztmodern kor előtt is
használták (Szabó, 2012).
Míg a nyelvész közösség gyakran kritizálja a hálózati nyelvet a képi és verbális
összetevők kombinációján alapuló túlzott innovációs képessége miatt, addig ez a
kép és a szó integrációja által létrehozott nyelv a 21. században a kommunikáció
természetes és mindennapi eszköze. Meg kell azonban említeni, hogy a nyelvi
kreativitás eddig soha nem látott mintáit nem mindenki fogadja el. Mégis, a chatszerű
kommunikációs technikákat Kazinczy és kortársai is alkalmazták. Bár tollal írtak, a
rövidítések, a számok és betűk kombinálása, a beszélt nyelvet imitáló írásmód
felismerhető az iskolai szövegekben vagy az internet előtt készült
magánfeljegyzésekben, jegyzetekben (Szabó, 2012). Az akkori és a mai
nyelvhasználat közötti egyik jelentős különbség, hogy az akkori időszakban a
számokat latinul olvasták (8ber=október), a mai internetes szakzsargon pedig
angol szavakat és kifejezéseket használ (Jó8, azaz "jó éjszakát", mivel a "nyolc" a
magyar "éjt" hangzása). Az internetes nyelvhasználat újdonságának és
különlegességének tartott rövidítéseknek tehát évszázados múltjuk van, ami arra
utal, hogy a nyelv helyett,
csak a kialakult irányelveket alkalmazó kommunikációs trendek változnak.
A 19.
és 20. századi szépirodalomban széles körben elterjedt a szleng használata és
a beszédet utánzó írásmód, különösen a szereplők közötti párbeszédekben; sőt,
egyes címek a mai internetes nyelvhasználathoz hasonló formákat tükröznek. Bár a
számokat és betűket kombináló kifejezéseket már jóval az internet megjelenése előtt is
használták, a világháló és a modern média nagyban hozzájárult ezek széles körű
elterjedéséhez (Szabó, 2012). Az egyes ötletek nagyon gyorsan terjedtek az
interneten, és ma már gyakorlatilag korlátlan számú felhasználó kommunikációs és
nyelvi arzenáljába épültek be.
A nyelvi újítások elfogadását, azaz az interneten megjelenő új nyelvi elemek
használatát és alkalmazását tudatalatti nyelvi képességeink irányítják, mivel egy új
szó elfogadásakor az adott nyelvre vonatkozó összesített tudásunkra
támaszkodunk. Egy új kifejezés jóváhagyása azonban nem egyének által történik,
mivel ez egy kollektív aktus a nyelvi közösség részéről, amely tisztában van a beszédet
és a kifejezés minden formáját irányító különböző normákkal. A szavak vagy
kifejezések az internetes kommunikációval járó személyi azonosítás hiánya miatt
véletlenszerűen vagy névtelenül is létrejöhetnek, de a jóváhagyás nem lehet névtelen,
mivel megköveteli, hogy egy adott nyelvi közösség felismerje a szóalkotási erőfeszítés
mögött álló logikát. Természetesen egy bizonyos tendenciát követve az angol nyelvi
összetevők beépítése az egyén szóbeli és írásbeli kommunikációjába bizonyos
logikát tükröz, nevezetesen a tájékozottság és világlátottság képének
megteremtését (Mezei, 2015).
1180
A posztmodern kor médiakontextusában kialakult kifejezések beépülését a

felhasználók millióival büszkélkedő internetes platformok népszerűsége határozza
meg. A népszerűség
1181
e platformok új kommunikációs vagy nyelvi magatartásformákat generáló

interaktivitási lehetőségein alapul.
A kétféle írott nyelv - a hagyományos írott és a beszélt nyelvet utánzó nyelv -
közötti interferencia egyre gyakoribb, mivel a kommentek, fórumok és blogok
szövegei a nyilvánosság számára készülnek, és nagyszámú ember számára
hozzáférhetőek. Következésképpen a vonatkozó stilisztikai, szerkezeti, nyelvi és
ortográfiai jellemzők hasonló mértékben hathatnak az olvasókra, mint a korábbi,
hivatalosan javított és szerkesztett szövegeké. Ily módon az internetalapú szövegek
gyakori szövegalkotási vagy stilisztikai jellemzői eredendő normatívának tekinthetők,
és az offline alapú szövegek ritkulásával a gyakrabban alkalmazott írásbeli kifejezésmód
mintaként szolgálhat az adott felhasználó számára az utánzáshoz (Prószéky, 2017).
Azt még el kell dönteni, hogy ez a folyamat a nyelv javulásának vagy a nyelv
pusztulásához való hozzájárulásnak tekinthető-e. Mindkét oldalon vannak
szenvedélyes érvek. A csevegővonalakon az időhiányt okolják a nem megfelelő
gépírási készségükért, és nem aggódnak a nyelvtani vagy stilisztikai hibák miatt,
mivel szövegeik többnyire magánjellegűek, és nem utólagos nyilvánosság számára
készülnek. Ugyanígy úgy vélik, hogy ahogy a szavak eltűnnek a kézzelfogható
környezetben, úgy tűnhetnek el szövegeik a virtuális térben is. Pedig a végtelen
személyes nyelvi variációkat tartalmazó csevegések konvenciókat teremthetnek,
illetve egy adott hagyományhoz vezethetnek (Kicsi Pásztor, 2010).
A továbbiakban ebben a munkában bemutatjuk néhány kutatás eredményeit az
internetes nyelvnek a beszélt nyelvre vagy a köznyelvre gyakorolt hatásáról. Mivel
ezek a változások nagyon kézzelfoghatóak és láthatóak, természetes
következményei magának a nyelv dinamikus aspektusának.
Porkoláb Ádám a mai fiatalok írási szokásait megfigyelve paradox módon azt állítja,
hogy a hagyományos, kodifikált, nyelvtanilag és ortográfiailag megfelelő
nyelvhasználat nem számít vonzónak, sőt szélsőséges esetben megbélyegzéshez
vezethet. Ez az anomália a nyelvhasználatot az elmúlt 10-15 évben befolyásoló
radikális változásokkal magyarázható, amelyeket leginkább az internet, az
okostelefonok növekvő szerepe és a személyes, szemtől-szembe kapcsolatok
lassú, fokozatos visszaszorulása okoz (Porkoláb, 2015). Az ilyen minták a
fiatalokat is követésre ösztönzik.
Ma már kölcsönhatás figyelhető meg az ifjúság nyelve és az internetes
kommunikáció nyelve között. Miközben a vonatkozó hatás kölcsönös, a fiatalok
hajlamosak elutasítani a normákat, és igyekeznek a csoportokon belüli
kommunikáció belső szabályait követni. A nyelvi és kommunikációs normák
megsértése azt a szándékot tükrözi, hogy elhatárolódjanak az idősebb beszélők
nyelvtanilag és stilisztikailag megfelelőbb kommunikációjától, valamint az
idioszinkratikus kifejezésmódok elérésének igényét (Porkoláb, 2015). Más szóval,
egy adott írásmód népszerűsége pszichológiai tényezőktől függ, többek között
attól az erős vágytól, hogy egy adott kortárscsoporthoz tartozzunk.
Buda Zsófia szerint az információs társadalom legszembetűnőbb következménye,
1182
hogy arra kényszeríti tagjait, hogy gyorsabb tempóban éljenek, mint bármikor
korábban.
1183
korábban. A felgyorsult életmód a nyelvre gyakorolt káros hatásokkal párosul. A

gyors hálózat és a kényszerítő kommunikációs helyzet nem kedvez a szövegek
átgondolt és reflektált megalkotásának (Buda, 2011). Továbbá úgy tűnik, hogy az
internetes kommunikáció által létrehozott nyelv egyre nagyobb hatást gyakorol
mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációra (Laczkó, 2007), ami különösen
a diákok írásbeli munkáiban van jelen.
Buda arra is rámutat, hogy a diákok kifejezőkészségét jelentősen befolyásolja a
számítógép előtt töltött idő, illetve a chat-fórumok használata, ahol a
kommunikáció sebessége az elfogadott köznyelvi normáktól jelentősen eltérő
sajátos nyelvhasználat kialakulásához vezet. Így azok, akik ezeket a
kommunikációs formákat használják, nagyobb valószínűséggel folyamodnak a
másodlagos oralitás megnyilvánulásaihoz, mind a formálisabb vagy irányított
fogalmazásokban, mind az élőbeszédben (Buda, 2011). Kutatásai alátámasztották
azt a hipotézist, hogy az internethasználat hossza arányos a szövegalkotási
készség csökkenésével.
A bemutatott kutatási eredményeket Simon Viktória is alátámasztja, aki az
internetes nyelvhasználat fejlődő normái és a hagyományos helyesírási szabályok
közötti kódváltást vizsgálta. Míg a kódok ilyen keveredése elsősorban a kevésbé
formális, lazább vagy lazább kommunikációs helyzetek és kontextusok esetében
alkalmazható, addig az interneten töltött idő és a netnyelv használata nincs
hatással az említett kódok keveredésére. Bebizonyosodott, hogy a kódváltás akkor
jelenik meg, ha a hagyományos helyesírási szabályok nem teljesen rögzültek, vagy ha
az írás szabályai lazábbak, mint például az írásjelek esetében (Simon, 2014).
Mivel az írott nyelvben egyre inkább a szóbeli kommunikáció jegyei
dominálnak, ez a tendencia természetesen tükröződik a diákok írásaiban és
fogalmazásaiban is. Tanulmányaik kezdetétől fogva minden diáknak tisztában kell
lennie a beszélt és az írott nyelv közötti különbségekkel, amelyek az eltérő
kommunikációs helyzetből erednek; nevezetesen, az írott nyelvre más szabályok
vonatkoznak, mivel a kommunikációs helyzet nem tartalmaz interaktivitást. A
különböző stílusrétegek megkülönböztetése azonban rendszeresen kihívást jelent a
diákok számára, és a beszélt szakzsargon vagy a szleng megjelenik a
fogalmazásaikban. A spontán beszédre jellemző mondatszerkezetek, szóhasználat és
stilisztikai hibák mind-mind felfedezhetőek a tanulói kompozíciókban. A helyesírási
hibák számának növekedése elsősorban az írásbeliség visszaszorulásának tudható
be. A mindennapi írott szövegek annyira közel állnak a beszélt nyelvhez (szöveges
üzenetek, chat, e-mail), hogy a gondosan kidolgozott írott nyelv kiváltságos helyzete
veszélybe került. Ezért a magyar nyelv és irodalom tanárainak kiemelt fontosságot
kell tulajdonítaniuk az íráskészség tanításának, valamint annak, hogy a tanulókban
tudatosuljon a szóbeli és az írásbeli nyelvi regiszterek közötti különbség (Vallent,
2008).
A fiatalabb generáció nemcsak az internetről szerez információkat, hanem a
nyelvhasználati és nyelvi magatartásmintákat is a médiából tanulja. Az új
1184
kommunikációs technológiák megreformálják és átalakítják a kialakult nyelvi

normákat. Az interneten elérhető szövegek nem mindig világos, kézműves módon
íródnak, és
1185
stílusuk vegyes (Bartha, 2018). Miközben a diákok tisztában vannak a

nyelvművelés alapelveivel, amelyek a magyar nyelvnek a kialakult normák
szerinti használatára szólítanak fel, a trendek és a rögzült rutinok követésének
igénye változásokat generál a fogalmazásaik nyelvezetében is.
Zimányi Árpád azt állítja, hogy míg egyrészt az internetes nyelvhasználat nem
indított el rendszerszintű változásokat, addig másrészt a hivatalos levelezésben
többek között a helyesírásra és stílusra vonatkozó bevett normák és formai
követelmények esetében hanyatlás és fellazulás figyelhető meg (Piskolti, 2011).
Bartha Dalma szerint az internetes kommunikáció nem a nyelv hiányos vagy
hibás változatának, hanem a nyelv új minőségének tekinthető. Ennek az új
regiszternek a legnagyobb előnye vagy legerősebb aspektusa a dialogikus elemek
növekvő szerepe a kompozíciókban. Ennek megfelelően a kompozíciók köznyelvi
stílusban indulnak, miközben a sebesség és az idő fontosabbá válik, mint a minőség
vagy a megfelelő stílus és szerkezet. Az internet leghasznosabb tulajdonsága,
nevezetesen a felgyorsult adatátvitel új nyelvet és szabályokat eredményez a bevett
köznyelvi normáktól eltérő nyelvi normákkal együtt (Bartha, 2018).
Nádasdy Ádám viszont az idegen szavak használatára buzdít. Álláspontja
"nyelvi liberalizmusként" jellemezhető, és bár potenciálisan ironikus, hogy a lehető
legtöbb idegen szó használatára szólít fel, kétségtelen, hogy a nyelvünkbe
tömegesen bekerülő idegen szavakat a magyar nyelv építőköveinek tekinti (Mezei,
2015).
Kruzslicz Tamás és más kutatók azt állítják, hogy az elektronikus média növekvő
hatása jól látható a fiatal generáció kultúrájában és szóhasználatában. Az internet és az
angol nyelv által előidézett változás történelmi változásnak tekinthető, amelynek
eredményeként a kommunikáció minden területén megjelenik a kevert nyelv
(Kruzslicz, 2013).
Bár kétségtelen, hogy az internet és a mobiltelefonok által támogatott kommunikáció
mindenképpen hatással van a nyelvhasználatra, nem vezet forradalmian új nyelv
kialakulásához. Bár igaz, hogy az internet elősegíti a kreativitást, hiszen idegen
nyelvek kifejezései átértelmezésével, illetve más területek szlengjének
beépítésével, új szavak alkotása mellett saját szleng született, ez messze nem példa
nélküli.
Ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy a normatív nyelvhasználattól való eltérés a
digitális nyelv térnyerésének köszönhető-e, vagy pedig az anyanyelvi kompetenciák -
például a megfelelő szókincs, helyesírás és mondatszerkesztés - hiánya okozza. A
digitális eszközök lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a normatív
elvárásokkal és eljárásokkal kapcsolatos hiányosságokat a beszélt nyelvből vett
megoldásokkal pótolják. Az ilyen módszerrel létrehozott szövegek a digitális
kommunikációban megfelelőnek számítanak, és a normális nyelvhasználat
szabályainak ismeretlensége nem tekinthető hátránynak (Bíró, 2017). A következő
években a legfontosabb
1186
A szakmai kihívás az adott probléma tudatosítása, majd az értékelési és értelmezési

eljárások kidolgozása és alkalmazása lesz. Ez a digitális nyelvi és az anyanyelvi
kompetenciák hatékonyságának két különálló tényezőként való vizsgálatához
vezetne.
A megfelelő nyelvi stratégia megtalálása,

vagy a nettó nyelv védelmében
Tartanunk kell magunkat a szociolingvisztika alapelvéhez, miszerint a nyelv
társadalmi aspektusa ugyanolyan természetes, mint a társadalom nyelvi aspektusa
(Péntek, 1998). Következésképpen a csevegőszobákban zajló kommunikáció és
tágabb értelemben az elektronikus kommunikáció minden típusa kiemeli vagy
megismétli a verbális interakció és a nyelvhasználat társadalmilag jelentős szerepét
(Andó, 2010). Más szóval, a netnyelv létjogosultsága és szükségessége a különböző
társalgási kontextusokban vagy az internetes kommunikáció során nem
kérdőjelezhető meg. Emellett azt is szem előtt kell tartani, hogy egy nyelvi rendszer
nem statikus vagy állandó, és az élő nyelv változásai által alakítható vagy formálható.
Ez természetes folyamat és a nyelv evolúciójának mellékterméke.
Az anyanyelvi oktatásra összpontosító óráknak mindenképpen foglalkozniuk
kell ezzel a témával, mivel a médiatudatosság különösen fontos oktatási célnak
számít. Ennek megfelelően a diákokat meg kell tanítani arra, hogy felismerjék a
különbséget a különböző digitális és hagyományos kommunikációs eszközök,
kontextusok és a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs formák között, valamint ez
utóbbiak tudatos használatát. A tanároknak rá kell mutatniuk a kommunikáció
szabályaira, és be kell mutatniuk a nyelv különböző jellemzőit, hogy kiküszöböljék
a különböző nyelvi kontextusok keveredését és a tudattalan vagy tudatos
nyelvhasználatot (Kruzslicz, 2013). Ez egy lehetséges módszer lehet a
nyelvhasználat "helyes-helytelen, megfelelő-helytelen" kategorizálásának
elkerülésére. Sokkal konstruktívabb és hatékonyabb, ha segítünk a tanulóknak
felismerni, hogy a nyelvi változatok a különböző kontextusokhoz kapcsolódnak: a
formális kommunikációs helyzetekben, beleértve az iskolát és a különböző
intézményeket, a standard változatot kell használni, míg az informális kontextusokban,
például a családban vagy a baráti körben a nyelvjárásokhoz hasonló, nem standard
elemek is elfogadhatók.
Balázs Géza arra figyelmeztet, hogy még mindig nem vagyunk felkészülve, és nem
dolgoztunk ki stratégiát arra, hogy megbirkózzunk az információs világ kultúránkra,
nyelvünkre és viselkedésünkre gyakorolt hatásával. Az információs társadalom új nyelvi
színteret teremt, amely az oralitásból az írásbeliségen keresztül a technológia által
manipulált oralitás és a köznyelvi beszédre emlékeztető írásbeliség állapotáig
fejlődik (Balázs, 2011).
Az internetes nyelv növekvő dominanciájára adott válaszában Bódi Zoltán új
nyelvi stratégiát sürget, amelynek célja, hogy a tanulók megtanulják a
1187
kommunikáció írott és íratlan szabályainak betartását (Bódi, 2000). Továbbá az adott
helyzetnek megfelelő nyelvhasználatot példákkal kell szemléltetni, és az adott
szövegeket ennek megfelelően kell elemezni és értékelni.
1188
A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a szociolingvisztikából ismert kódváltás készségét

és az adott helyzetnek leginkább megfelelő kód kiválasztásának ismeretét is. Mind
a külső virtuális világban, mind az iskolában a tanulóknak képesnek kell lenniük
felismerni azokat a szövegeket és kommunikációs helyzeteket, amelyekben
eltérhetnek az ortográfiai normáktól, és azokat, amelyekben a helyes írásmód
szabályait kell követniük. Különös figyelmet kell fordítani az ortográfiai vagy
helyesírási gyakorlatra és a megfelelő helyesírást igénylő helyzetek azonosítására. A
megfelelő szövegek kiválasztása és a hasznos helyesírási gyakorlat növelheti a helyes
helyesírás és írásjelek tanításának hatékonyságát (Antalné, 2008).
Szépe György szerint elképzelhető, hogy a hivatalos köz- és magánszférában az
írásbeli kommunikációra vonatkozó szabályok és irányelvek műfajilag
specifikusabbá válnak, ami az adott nyelvi normák esetleges újragondolásához
vezet, hiszen egy virtuális nyelvi közösség decentralizált keretei között egy nyelvi
norma többféle formában is megjelenhet (Szépe, 2012).
Az új nyelv születése és növekvő népszerűsége az írástudó emberek tudatos
választásának eredménye, akiket a megfelelő nyelvi és fogalmi lehetőségek
rendelkezésre állása elé állított. Ez segít abban, hogy a felgyorsult és globalizált
információáramlás részévé váljon, és a mindennapi életet meghatározó fogalmi
összefüggéseket és érzelmeket a mindenkori helyi közösség felé kifejezze (Szécsi,
2015).
Juhász Valéria szerint a hagyományos írás integrálása az internetes
kommunikációba nem működik, mivel különbséget kell tenni az írott nyelv és az
írás mint egy adott célt szolgáló eszköz között. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem lehet
korrigálni, hiszen az egy folyamat vagy a kommunikáció eszköze. Amíg az írott nyelv
egyirányú és hiányzik belőle az interakció, addig nem tudja kielégíteni a 21.
század internetalapú világának igényeit. Ugyanakkor az internet felhasználóitól nem
várhatjuk el a hagyományos helyesírást vagy helyesírást, hiszen számos weboldal vagy
blog írója tudatosan saját normarendszerét használja ahelyett, hogy a külvilág
normarendszeréhez ragaszkodna (Piskolti, 2011). A mindenkori szövegek az adott
helyzetben alakulnak ki, és alkalmazkodnak a kortárs kommunikációs
kontextushoz, amely elősegíti az írott üzenetekre jellemző információcserét és -
feldolgozást, amelyek formája és stílusa közelebb áll a beszélt kifejezésekhez és az
oralitáshoz.
Következtetés
A "másodlagos oralitás" és a hálózati nyelv konvergenciája által létrehozott szóbeli
és írásbeli formák kombinációja egy új nyelvet jelent. Ez az új nyelv nem gyakorol
jelentős hatást az egyes médiumokra jellemző nyelvhasználatra, hanem új
kifejezési eszközként, azaz képi alapú nyelvként jelenik meg a mindennapi
kommunikáció kontextusában, amely különbözik mind az írott, mind a beszélt
nyelvtől. Egy ilyen képalapú aspektus globális követelményként funkcionál az
adott közösségek és nemzeti nyelvek nyelvhasználati módszerei számára; továbbá a
1189
különböző nyelvi kultúrákat egy közös képi, szemantikai világ felé tereli.
1190
A másodlagos oralitás, azaz a szöveg, a beszéd és a kép egyidejű, egymást

kiegészítő átvitelén alapuló multimediális üzenetközvetítés során kialakuló nettó
nyelv jelentős szemantikai nyomokat hagy a nyelvben (Szécsi, 2015). Ennek
következtében kialakul egy sajátos kultúra vagy szubkultúra, más szóval a netnyelv
antropológiája.
Így egy egyedülálló metaforikus nyelv születésének vagyunk tanúi, amelynek
célja nem a világ elemzése vagy új kategóriákra és fogalmakra való boncolgatása,
hanem a világ megmutatása vagy bemutatása, más szóval képekbe való integrálása.
A hálós nyelv használata segít láthatóvá tenni a bonyolult fogalmi összefüggéseket
(Szécsi, 2015).
Ez a metaforikus nyelv nem véletlenszerű és nem motiválatlan, hanem alapvető
szenzomotoros tapasztalatokat használ fel. A metaforikus nyelvi kifejezések az élet
minden területét áthatják, mivel a metaforák nemcsak a nyelv szintjén vannak jelen,
hanem az emberi gondolkodás részét képezik. Ennek megfelelően a kognitív folyamatok
tükröződnek a metaforikus hálónyelvben.
Ez a számos újszerű kifejezési módot és túlzott vizuális megjelenítést feltételező
nyelvi forma gyakran provokatívnak tűnik, és aggodalmat kelt a nyelvészek
körében.
Utolsó gondolatként és minden félelmet eloszlatandó, forduljunk Kicsi Pásztor
Máriához, aki Kazinczy nyelvi reformjának legfontosabb eredményeként a magyar
nyelv szószerkezeti szempontból való felszabadítását említi. Ennek következtében
nyelvünk olyan élő organizmussá vált, amely képes fejlődni, miközben az idegen
elemeket integrálja, adaptálja és megfelelő megfelelő megfelelőkkel helyettesíti. Ahogy
a nagy folyóknak is megvan az öntisztulás képessége, úgy a nyelvhasználat során is
leválik az üledék (Kicsi Pásztor, 2010). Így az SMS, az sms vagy a chatnyelv mind-
mind kreatív nyelvhasználati típusokat mutat be, amelyek evolúciós potenciáljával
folyamatosan új szavakat hoz létre. Tartósságuk végső próbája a használatuk lesz:
ez fogja eldönteni, hogy az újonnan keletkezett szavak közül melyek azok,
amelyek idővel beépülnek a nyelvünkbe, és folyamatosan alakítják azt. Az ilyen
előre látható spontán változásokat a nyelvtervezés vagy a nyelvi stratégia
kialakítása nem tudja jelentősen befolyásolni.
Hivatkozások
Andó, É. (2010). E-nyelv - netbeszéd. Az elektronikus kommunikáció nyelvi
jellemzői. [E-nyelv - hálózati nyelv. Az elektronikus kommunikáció főbb nyelvi
jellemzői.]. Tudományos Közlemények, 11(23), 31-46.
Szabó Antalné, Á. (2008). A helyesírási kultúra fejlesztésének régi-új technikái. [A
helyesírási kultúra fejlesztésének új és újszerű technikái.] Anyanyelv-pedagógia, 1 (3-4).
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=109 (2018. 08. 19. 19.)
1191
Balázs, G. (2005). Az internetkorszak kommunikációja. In G. Balázs & Z. Bódi (Eds.),
Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok [Kommunikáció az internet korában.].
Gondolat-INFÓNIA.
1192
Balázs, G. (2009). Az informatika hatása a nyelvre. [Az informatika hatása a nyelvre.] In: A
nyelvművelés és az informatika hatása a nyelvre.
V. Bárdosi (szerk.), Quo vadis philologia temporum nostrorum? (pp. 23-42). Tinta
Könyvkiadó.
Balázs, G. (2011). Miért van szükség magyar nyelvstratégiára? [Miért van szükség
nyelvstratégiára Magyarországon?] E-nyelv.hu, 3(4).
http://epa.oszk.hu/02200/02263/00010/miert- van-szukseg-magyar-
nyelvstratégiara-2.html (2017. 10. 28.)
Bartha, D. (2018). A chatnyelv hatása az általános iskolások megnyilatkozásaira. [A
chatnyelv hatása az általános iskolások kommunikációjára.] http://
kortarsmuveszet.weebly.com/bartha-dalma-a-chatnyelv-hatasa-az-altalanos-iskolasok-
megnyilatkozasaira.html (2018. 08. 14.)
Bíró, A. Z. (2017). A digitális nyelv vonzásában? [A digitális nyelv rabságában?] Korunk,
28 (8): 53-59.
Bódi, Z. (2000). Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere. [Az
informatika használatának hatása és a nyelvstratégia kérdése.] http://www. c3.hu/
magyarnyelv/00-2/bodi.htm (2017. 10. 27. 27.)
Bódi, Z. (2004a). A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar
társadalomban. [A világháló nyelve: Internet-felhasználók és az internetes nyelvhasználat
Magyarországon.] Gondolat Kiadó.
Bódi, Z. (2004b). Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban. [Az írás és a
beszéd összefüggése az internetes interakcióban.] Magyar Nyelvőr, 128(3), 286-294.
Bódi, Z. (2004c). A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. [A szóbeli
kifejezés az internetes kommunikációban.] Információs Társadalom, 4(1),26-38.
Bódi, Z. (2005). Szimbolikus írásbeliség az internetes interakcióban. [In G. Balázs & Z.
Bódi (Eds.), Az internetkorszak kommunikációja - Tanulmányok (pp. 195-265).
Gondolat-INFÓNIA.
Bódi, Z. (2010). Kommunikációs stratégiák az információs társadalomban. [Kommunikációs
stratégiák az információs társadalomban.] Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 5 (1),
65-73.
Bódi, Z. (2015). Az internetes nyelvváltozatokról. [Az internetes nyelvváltozatok.] E-nyelv.hu, 7
(3),http://epa.oszk.hu/02200/02263/00025/EPA02263_e_nyelv_magazin_2015_3_02.
htm (2017. 10. 25.)
Buda, Zs. (2011). Az internet hatása a nyelvhasználatra. Fiatalok fogalmazás- és kifejezőkészsége
az internethasználattal összefüggésben. [Az internet hatása a nyelvhasználatra. A
fiatalok fogalmazási és kifejezőképessége az internethasználat összefüggésében].
Tudományos Közlemények, 12(26), 89-105.
Érsok, N. Á. (2004). Sömös, sumus, írj vissza. [Szövegváltozatok.] Magyar Nyelvőr, 128(3),
294-313.
Érsok, N. Á. (2007). Az internetes kommunikáció műfajai (különös tekintettel az
interaktív magánéleti műfajokra). [Az internetes kommunikáció típusai, különös
tekintettel a magánélethez kapcsolódó műfajokra.] (Doktori disszertáció). Budapest:
ELTE BTK.
Kis, Á. (1997). A számítógép metakommunikációja. [A számítógépek metakommunikációja.]
1193
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/szmtgps.hu (2017. 10. 05. 05.)
Kiss, A. (2012). Kárpátaljai fiatalok internetes kommunikációjának sajátosságai "írott beszélt nyelvi"
szövegek alapján (közösségi fórumokon). [Az internetes kommunikáció főbb jellemzői
1194
Kárpátaljai fiatalok a közösségi médiában megjelenő, a beszélt nyelvi konvenciókat

tükröző szövegeken keresztül.] (Master,s thesis). Beregszász: II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Kruzslicz, T. (2013). A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára.
[A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára.] Irodalomismeret,
16(2), 197-211.
Laczkó, M. (2007). Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. [A
mai tizenévesek beszédének főbb jellemzői a szókincshasználat alapján.] Magyar Nyelvőr,
131(2), 173-184.
Lebduska, L. (2014). Emoji, emoji, mi a fenének vagy te? http://harlotofthearts.org/index.php/
harlot/article/view/186/157 (2017. 10. 17.)
Márku, A. (2017). A kárpátaljai magyarok internetes nyelvhasználata: identitás és digitális
identitás. [A Kárpátalján élő magyarok internetes nyelvhasználata: identitás és
digitális identitás.] In A. Márku & E. Tóth (Eds.), Többnyelvűség, regionalitás,
nyelvoktatás (pp. 137-152). Ungvár: "RIK-U".
Mezei, A. (2015). Nyelvi változások a késő modern médiakörnyezetben. [Nyelvi változások a
posztmodern médiakontextusban.] Médiakutató, 16 (4): 69-82.
Minya, K. (2011). A helyesírási neologizmus. [Orthográfiai neologizmusok.] Édes
Anyanyelvünk, 33 (2), 4.
Molnár, Gy. (2014). Új kihívások a pedagógus életpálya modellben különös tekintettel
a digitális írástudásra. [Új kihívások a pedagógus szakma életpályamodelljében,
különös tekintettel a digitális írástudásra.] In J. Torgyik (szerk.), Sokszínű pedagógiai
kultúra.
II. Neveléstudományi és szakmódszertani konferencia (pp. 365-373). Komárom: Nemzetközi
Kutatóintézet.
Molnár, Gy., & Sik, D. (2014). Új közösségi alapú tanulási formák a BME bázisán: Gyakorlatok
és tapasztalatok [Új közösségi alapú tanulási forma a BME-n.] In P. Tóth & R. Ősz;
Á. Várszegi (szerk.), Pedagógusképzés - személyiségformálás, értékközvetítés,
értékteremtés: [Pedagógusképzés - személyiségfejlesztés, értékközvetítés] IV. Trefort
Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia tanulmánykötet (pp. 326-343). Óbudai
Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ.
Pásztor Kicsi, M. (2016). Regionalitás - nyelv - internet. Acta Universitatis, Philologica,
8(2), 35-47. https://doi.org/10.1515/ausp-2016-0016. https://doi.org/10.1515/ausp-
2016-0016
Pásztor Kicsi, M. (2010). Nyelvújító módszerek a chatelésben. [Nyelvújítás és
chatvonalak.] Hungarológiai Közlemények, 11(2), 44-52.
Péntek, J. (1998). Teremtő nyelv. [A nyelv teremtő ereje.] Kriterion Könyvkiadó. Piskolti,
B. (2011). Új fogalmak a Google-galaxisban. [Új fogalmak a Google-galaxisban.]
E-nyelv.hu, 3(2). http://epa.oszk.hu/02200/02263/00008/uj-fogalmak-a-google-galaxisban.
html (2017. 09. 19.)
Porkoláb, Á. (2015). Az iskolában elsajátított írott nyelvi norma presztízse az internetes
kommunikációban. [Az alap- és középfokú oktatásban elsajátított írott nyelvi normák
presztízse az internetes kommunikációban.] Iskolakultúra, 25(11), 75-89. https://
doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.11.75
Prószéky, G. (2017). A számítógép, az elektronikus kommunikáció és az internet hatása. [A
1195
számítógép, az elektronikus kommunikáció és az internet hatása.] In G. Tolcsvai Nagy
(szerk.), A magyar nyelv jelene és jövője (pp. 321-322). Gondolat Kiadó.
1196
Salló, Sz. (2011). A hírvivő árkai. A hangulatjelek szerepe az internetes kommunikációban. [Az
üzenetküldő arcok: az emotikonok szerepe az internetes kommunikációban.] Acta
Siculica 5: 709-724.
Simon, V. (2014). Modern kódkeverés: az internetes nyelvhasználat hatásai fiatalok írásbeli
fogalmazásaiban. [Modern kódeverés: az internetes nyelv hatása a diákok
összetételére.] Anyanyelv-pedagógia, 7(1). Letöltve: http://www.anyanyelv-
pedagogia.hu/cikkek.php?id=497 (2017. 09. 14. 14.)
Szabó, T. P. (2012). DIGILEKTUS. Hatásvadász nyelvészet. [Digilektus,
szenzációhajhászás és a nyelvészet diszciplínája.] Nyelv és Tudomány, 01. 19.
http://www.nyest.hu/hirek/ hatasvadász-nyelvészet.
Szécsi, G. (2015). Nyelv, kommunikáció, közösség a hálózati társadalomban. [Nyelv,
kommunikáció, közösség a hálózati társadalomban.] Gradus 2 (1): 101-111.
Szépe Gy. (2012). Az internet-korszak nyelvészete. [Az internetkorszak nyelvészete.] http://
iraskepkepiras.blogspot.com/2012/01/az-internet-korszak-nyelveszete-szepe.html
Szűts, Z. (2016). Az internet nyelve. Másodlagos írásbeliség, emojik és mémek. [Az internet
nyelve: másodlagos oralitás, emojik és mémek.] Korunk, 27(4), 55-60.
Törteli Telek, M. (2016). A digitális szövegek olvasási stratégiái. [A digitális szövegek olvasási
stratégiái.] Hungarológiai Közlemények, 17(3),115-124. https://doi.org/10.19090/hk.2016.3.115-
124. https://doi.org/10.19090/hk.2016.3.115-124
Vallent, B. (2008). Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban [The impact of
the spoken language on the compositions of secondary school students.] Magyar Nyelvőr,
132(2), 189-204.
Josip Ivanović
Társadalomtudományi Tanszék
Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskolai Kar Újvidéki
Egyetem
Strossmayer str. 11, 24000 Szabadka, Szerbia
josip.ivanovic@magister.uns.ac.rs
Törteli Telek Márta

Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola
Szabadság tér 2, 24417 Magyarkanizsa-Martonos, Szerbia
ttmarta76@gmail.com
Molnár György
Műszaki Oktatási Tanszék Gazdaság- és
Társadalomtudományi Kar
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Műegyetem rkp. 3, 1111 Budapest, Hungary
molnar.gy@eik.bme.hu
1197
Yoo Jinil
Magyar Tanszék
Közép- és Kelet-európai
Tanulmányok Hankuk University of
Foreign Studies
81, Oedae-ro, Mohyeon-myeon, Cheoin-gu,Yongin-si,
Gyeonggi-do, 449-791, Korea
yoojinil@hufs.ac.kr
Szűts Zoltán
Digitális Kultúra Tanszék
Eszterházy Károly Egyetem
Informatikai Kar Eszterházy
Károly Egyetem
Eszterházy tér 1, 33000 Eger,
Magyarország szuts.zoltan@uni-
eszterhazy.hu
Samu János Vilmos

Magyar Tanulmányok Tanszék
Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskolai Kar Újvidéki
Egyetem
Strossmayer str. 11, 24000 Szabadka, Szerbia
dnsamu@gmail.com
1198
Utjecaj elektroničke
komunikacije i internetskoga
jezika na uporabu jezika i jezični
izričaj današnje mladeži
Sažetak
U ovom istraživannju ispituje se način na koji prestiž konvencija pisanoga
jezika oblikuje internetsku komunikaciju i utjecaj novonastale jezične potkulture
na korištenje i evoluciju jezika. Polazeći od premise "lingvističke štedljivosti" -
neosporne osobine interneta koja dovodi do formiranja pisanoga slenga,
autori proučavaju povezane oblike koji se upotrebljavaju u internetskoj
komunikaciji, glavne pojave spomenutoga slenga i idiosinkratična pravopisna
rješenja koja dominiraju internetom. Zbog paralingvističke manjkavosti
pisanoga teksta, prvenstveno izostanka metajezika i mimike, emocionalni
sadržaj naših poruka izražava se simbolom osmijeha. Na taj način svakodnevno
svjedočimo dominaciji fonetskih ekvivalenata pisanih slika tekstovima koji se
razmjenjuju putem e-poruka ili u pričaonicama (chatovima). Sve veća
dominacija slika jezikom interneta ima vidljive semiotičke i gramatičke
posljedice, vodi zastarijevanju uspostavljenih tekstualnih oblika i daje uzlet
novom metaforičkom jeziku. Ipak, osnovno pitanje ostaje: vode li nove
digitalno-komunikacijske mogućnosti jezičnoj vitalnosti, raznolikosti i
kreativnoj upotrebi jezika ili jezik interneta ima negativan učinak na razvoj
jezika i vodi sveopćem obezvrjeđivanju? Zaključno, autori istražuju učinak
internetskoga jezika ili komunikacije na internetu na upotrebu jezika i jezični
izričaj današnje mladeži.
Ključne riječi: jezik interneta; jezične norme; kreativnost; univerzalni jezik.
Uvod
Razvijena informacijsko komunikacijska tehnologija omogućuje sve brži
komunikacijski proces što uzrokuje neospornu i značajnu promjenu kroz koju
prolazi naš jezik. Naime, smanjuju se zahtjevi za pažljivo sastavljenim pisanim
tekstovima, a pisanje postaje manje disciplinirano zbog pisanih tekstova koje je
lako uređivati i mijenjati u infokomunikacijskoj okolini. Korištenje programa za
obradu teksta neizbježno rezultira pogreškama: tolerantniji smo prema pogreškama u
tekstovima koji su stvoreni putem naprava informacijsko-komunikacijske tehnologije.
1199
U takvom kontekstu, uloga
1200
uvjeravanja čitatelja, drugim riječima, retorike, dobiva ogromnu važnost jer

komunikacija u virtualnom svijetu ne može biti učinkovita bez temeljitoga
poznavanja tehnika retorike i debate (Bódi, 2010). Posljedični prijepori, razmjene
mišljenja, interakcije i dijalozi zahtijevaju čvrst temelj u retorici. Gledišta se često
suprotstavljaju na online platformama gdje, uz vještine debate, uloga influencera
također postaje sve značajnija. U zadnjih četiristo godina razvoj mađarskoga jezika je
kohezivan i u njemu su dobili zamah kako dijalekti tako i književni jezik.
Posljednjih desetljeća, ipak, divergentni trend doveo je do pojave "vulgarnosti" u
pisanom jeziku i "jeziku mladih", tj. na pomolu je posebna vrsta slenga. Utjecaj
kulturnih tabloida, uz onaj interneta, sve je prisutniji jer su spomenuti procesi i njima
uzrokovane promjene utjecale na fonetičke, gramatičke, leksičke i pragmatične, tj.
uporabne aspekte jezika. U isto vrijeme, zajednica lingvista nije dala učinkovit
odgovor niti predložila strategiju (Balázs, 2011), što je izazvalo
zabrinutost javnosti za mađarski jezik.
Istraživanja provedena u informacijsko-komunikacijskom kontekstu otvaraju nekoliko
pitanja: utjecaj interneta na upotrebu jezika, ulogu lingvističkih pojava (skraćenica,
leksičkih posuđenica, interferencije) u jeziku interneta i utjecaj interneta na
pouku materinskoga jezika, posebno u kontekstu manjina.
Općenito se smatra da internet ima višestruk negativan utjecaj na upotrebu
jezika, a slabljenje vještine čitanja s razumijevanjem samo je jedan od rezultata toga
utjecaja. Promatrano s generacijskoga aspekta, bezuvjetna recepcija nezahtjevnih,
nesofisticiranih tekstova koji se pojavljuju u online medijima doprinosi smanjivanju
razine sposobnosti jezičnoga izričaja među mladima, zbog toga što većina tih
tekstova nije rječita ni dobro oblikovana. Spomenuta jezična potkultura ima
značajan utjecaj na upotrebu jezika, posebno razvoj i evoluciju jezika i vodi
gubitku vrijednosti nauštrb stvaranja vrijednosti. Kako bismo istražili
vjerodostojnost ove hipoteze, moramo istražiti najvidljivije značajke i
karakteristike mrežnoga jezika, posebno društvenih medija.
Zbog toga što komunikacija na internetu postaje sve direktnija, neformalnija i
improviziranija, digitalna okolina uvjetuje novi oblik jezičnoga izričaja. Budući
da pisani tekstovi sadrže više sastavnica govorenoga jezika, pisanje postaje slično
govoru, drugima riječima, počinjemo pisati kao što govorimo, a zahtjevi jasno
sastavljenoga teksta ustupaju mjesto temporalnim obzirima, tj. brzina postaje
važnija od kvalitete pisanoga izričaja.
Jezik online okoline ili glavna osobina jezika

jezika interneta
Život u modernom svijetu podrazumijeva neprekidnu izloženost nizu slika
koje potječu iz raznih izvora. Pojedinac se neizbježno susreće s tradicionalnim,
tiskanim i digitalnim slikama, vizualnim prikazima u novinama, na pakiranjima
proizvoda i u reklamama.
Internet stvara novi jezik "zasnovan na slikama" i nove lingvističke norme koje
1201
se značajno razlikuju od standarda svakodnevnoga jezika (Buda, 2011). Pravila
1202
komunikacije na internetu posljedica su unutarnje dinamike i povezanosti zajednice

korisnika koja gotovo da isključuje tradicionalni, standardni sustav normi književnoga
jezika i vanjsku lingvističku zajednicu. Na pomolu je grupni jezik koji je
razumljiv jedino članovima dane grupe.
Sve dok se takvim jezikom stvaraju tekstovi s većom gustoćom informacija i nižom
razinom redundancije ili ponavljanja, postoji mogućnost i za površnost. To je posebno
vidljivo u slučaju tekstualnih poruka jer pošiljatelj koji promatra ili u nekim slučajevima
negira očekivanja racionalnosti, nastoji stvoriti šaroliku, podobnu i duhovitu poruku,
kako bi informirao ili zabavio primatelja prenoseći najveću količinu informacija
najmanjim mogućim brojem znakova. Neupućen čovjek ne bi u potpunosti
mogao razumjeti jezik tih tekstualnih poruka jer su se dosadašnje jezične promjene
odvijale kroz duže periode, generacijski su ograničene i potencijalno vode do
teškoća u tumačenju danih poruka.
Kako termini sve prisutnijega internetskog slenga većinom potječu iz medija
društvenih mreža, njegovi primarni, iako ne jedini korisnici su članovi
internetske zajednice. Nekoliko je razloga u podlozi pojave takvoga
nestandardnoga jezika: potreba za grupnom solidarnošću, želja za pripadanjem
skupini, pokušaj da se bude kreativan, ekspresivan, brz i jednostavan, uz
pokazivanje smisla za humor i živciranje ili provociranje prosječnoga, poslušnoga
građana.
Sam internet predstavlja novu kvalitetu. Naime globalna računalna mreža nije
samo puka razmjena informacija ili novi oblik masovne komunikacije, već
sinteza svih prijašnjih komunikacijskih oblika, drugim riječima, sam govor. Nova
jezična kvaliteta ili dijalekt podrazumijeva višestruke promjene u području leksika,
gramatike i fonetike. Dok se promjena jezika s jedne strane može smatrati prirodnim
procesom, brzina i moć informatike, koja je u podlozi tih promjena, u opreci su s
najosnovnijom karakteristikom jezika - tradicijom (Balázs, 2009). Te dvije
suprotstavljene sile oblikuju našu upotrebu jezika, oboje u slučaju narječja i
književnoga jezika.
Pravopisne značajke "sekundarne pismenosti" koje pripadaju u kategoriju e-retorike
uključuju netradicionalno pisanje, kratice, grafostilističke elemente i kreativni
idiosinkratični stil. Kada govorimo o tekstualnim aspektima e-retorike,
uočavamo minimalne, eliptične rečenice, sleng ili dijalektizme, sastavnice
karakteristične za govoreni jezik (čestice, usklici) i zaigranu, kreativnu upotrebu
jezika (Érsok, 2004). Takva kreativna upotreba jezika omogućuje korisnicima
interneta izražavanje vlastitih osobnosti, dok internet kao jedinstveno sredstvo
samoizražavanja i trenutačnoga izdvajanja iz mase čini širenje takvih jezičnih
pojava viralnim.
Tekst se u digitalnoj interakciji tipka na najbrži mogući način, a oblikovan je
tako da primatelju ne ograničava razumijevanje. Glavni cilj autora teksta je razrada
kratke i sažete, razumljive i nedvosmislene poruke koja podržava kontinuitet i brzinu
prijenosa podataka.
1203
Posljedično se u internetskom jeziku javlja zamjetan trend 'lingvističke štedljivosti', što
daje zamah jednoj vrsti pisanoga slenga. Ovaj trend također se ogleda u konzervativnoj
1204
i ograničenoj upotrebi znakova, što komunikaciju čini bržom, tečnijom i učinkovitijom

(Balázs, 2005), a primjeri navedenoga uključuju: 1. kombiniranje početka i kraja
riječi u novu riječ; 2. akronime sačinjene od početnih slova riječi; 3. akronime
sačinjene od početnih slova riječi; 3. a primjeri navedenoga uključuju. skraćivanje
slogova i složenice od inicijala; 4. kombiniranje brojeva i slova; 5. izostavljanje duplih
suglasnika, nepažljivo pisanje određenih termina; 6. stapanje oblika; 7. zamjenu
riječi ili sufiksa znakom i 8. uključivanje engleskih riječi (Bódi, 2004a; Laczkó,
2007). Ne treba nas začuditi što su pripadnici starije generacije zgroženi pred takvim
tekstovima i zabrinuti zbog propadanja jezika i očitih srodnih opasnosti.
Zbog smanjivana kontrole nad procesima pisanja, mađarski tekstovi zasićeni
su neobičnim pojavama u pisanju koje korisnici dobrovoljno prihvaćaju: riječi
stranoga porijekla uvijek se pišu s crticom kada imaju sufiks, bez obzira na
potrebu; riječi u naslovima djela pišu se isključivo velikim početnim slovom;
datumi se pišu prema pravilima raznih stranih jezika; računalni programi
automatski zamjenjujuju, čak iskrivljujuju, slova ili riječi (Prószéky, 2017).
Važnost dalje analize opisanih pojava pokazalo je istraživanje Tamasa Kruzslicza. On
predstavlja sveobuhvatniji pogled na jezik interneta i zaključuje da ga na pragmatičnoj
razini karakterizira spontano ili nasumično pisanje koje često sadrži skokove i
promjenu gledišta. Reducirani oblici, skraćenice i kovanice vode reduciranoj gramatici
punoj govornih jezičnih struktura i bezličnih gramatičkih oblika. Formalne
izmjene uključuju novi pravopis, fonetsko pismo i energičnu ikonizaciju. Autor
pokušava dati sveobuhvatan pregled digilekta pokazujući raznolikost vezanih
derivacija: skraćenice potekle iz mađarskih riječi, engleske izvedenice
kompatibilne mađarskoj fonetici, engleske akronime, odmilice na mađarskom i
promjene oblika riječi na osnovi engleskih skraćenica nadopunjenih mađarskim
suglasnicima u govoru (Kruzslicz, 2013).
Pobliže razmatranje ovoga popisa otkriva riječi i metode tvorbe riječi dobro poznate
iz tekstova blogera, novinara laika ili aktivnih korisnika dostupnih društvenih medija
na internetu, koje zapravo svi koriste.
Semantičko sažimanje svojstveno novoj kulturi rezultira različitom upotrebom
postojećih jezičnih sastavnica, uz one novostvorene. Sadržajna domena
određenih izraza proširena je kako bi uključila novije konceptualne odnose.
Posljedično, asocijativna mreža konceptualnih odnosa koja obuhvaća označeno i
osnovne, raznolike komunikacijske kontekste postaje sve složenija, dok jezik
interneta postaje vizualan i slikovit, s jasno prepoznatljivim semantičkim i
gramatičkim obilježjima (Szécsi, 2015). Navedene semantičke promjene smatraju
se značajnim novim događajima za sve aktivne sudionike online svijeta.
S aspekta gramatike uočavamo sljedeće pojave: dominaciju govornih jezičnih
oblika, smanjivanje broja apstraktnih imenica, češću konjugaciju glagola, veći
broj osobnih zamjenica i oznaka koje pobliže određuju značenje. Sažeti govorni
jezični oblici okoštavaju, tj. pretvaraju se u standardne sastavnice ovoga pristupa
upotrebi jezika. Isto vrijedi za skraćenice koje premošćuju žanrovske granice te
1205
karakteriziraju i kontroliraju sveukupan spektar elektroničkoga jezika (Andó, 2010).
Kako se brzina
1206
internetske komunikacije povećava, sudionici razgovora sve više nastoje reproducirati

ljudski govor u pismu. Budući da je brzina prijenosa podataka ograničena,
korisnici pokušavaju premostiti taj nedostatak štedeći vrijeme tijekom pisanja i
slanja poruka, koristeći uglavnom skraćenice, ali i druge metode. Zbog važnosti
vremena, tj. brze razmjene poruka, upotreba skraćenica i korijena riječi
karakteristična je za ovu vrstu slenga koji može biti djelomično ili u potpunosti
dominantan oblik u tekstu (Molnár, 2014). Taj oblik komunikacije tipičan je za
digitalne urođenike. Prethodnim istraživanjem utvrđeno je da su učenici otvoreni
prema upotrebi uređaja informacijske tehnologije u razredu (Molnár i Sik, 2014).
Spektar korištenih vrsta riječi u online razgovoru čini taj žanr vrlo sličnim govorenom
jeziku, drugim riječima, kvalificira ga u kategoriju koncepcijski usmenih komunikacijskih
formi. U takvoj, usmeno orijentiranoj komunikaciji prevladavaju glagoli i zamjenice,
dok je broj imenica također visok, gotovo identičan onome jezičnoga sporazuma koji
je ustanovio Nagy Ferenc.
Géza Balázs je u Našoj jezičnoj kulturi na prijelazu stoljeća utvrdio sljedeća
obilježja idiosinkratičnoga internetskog pravopisa: 1. nepažljivo pisanje
mađarskih riječi; 2. nepažljivo pisanje mađarskih riječi. pojednostavljene pisane
verzije mađarskih riječi, prvenstveno upotrebom brojeva i 3. pisanje mađarskih
riječi prema pravilima stranoga jezika (Minya, 2011). Razumljivo je da te promjene
ne mogu biti popraćene računalnim rječničkim alatima za provjeru pravopisa.
Uz miješanje mađarskoga i engleskoga jezika na mreži, istovremeno trebamo
biti svjesni tragova narječja koja imaju porijeklo izvan granica Mađarske. Ova
pojava prvenstveno se odnosi na obilježja regionalnoga jezika jer se u
bilingvalnim prekograničnim područjima govori kontaktna verzija mađarskoga jezika
koja odražava utjecaj bilingvalnih ili multilingvalnih okolina (Pásztor Kicsi, 2016).
Prema Aniti Márku, diskurs korisnika Facebooka izvan granica Mađarske otkriva da
su kontaktna obilježja jezika svjesno integrirana, a njihova pojava ukazuje na pripadanje
danim offline ili online skupinama, uz etničku ili lokalnu lojalnost. Posljedično, kontaktne
pojave ne odnose se na jezični deficit, već se koriste namjerno. Naime, trikovi kreativne
komunikacije često izražavaju humor, omogućavaju jezične igre, dopunsko značenje
ili druge stilske vrijednosti te ponekad funkcioniraju kao verbalno sredstvo
grupne solidarnosti ili podkarpatskoga identiteta (Márku, 2017).
Stoga lingvisti pokušavaju dati pregled jezičnih osobina tekstova na internetu,
fokusirajući se na najdominantnije osobine. Dolazimo do zaključka da je
otkrivena jedinstvena mješavina pisane i govorne komunikacije na internetu, s
neospornim trendom dominacije osobina govorenoga jezika, otvorila nove teme za
buduća istraživanja.
Smajliji i emojiji
Prema Zoltánu Bódiju, emocionalni aspekt pisane poruke izražava se
simbolima osmijeha umjesto metajezikom ili mimikom. U e-porukama ili
tekstualnim porukama u pričaonicama (chatovima) pisana slika i forma zamjenjuju
1207
fonetske aspekte govora,
1208
drugim riječima, pisani oblik govornoga jezika prenosi poruke oblikom i slikom,
obraća se čitatelju i olakšava razumijevanje poruke. Dodatne oznake u e-porukama
i tekstualnim porukama u pričaonicama uključuju naglašavanje potencijalno
važnih termina prije ili nakon riječi, upotrebu riječi pisanih velikim slovom ili
ukazuju na povišen emocionalni ton svojim vrištećim govornim ekvivalentom
(Bódi, 2004b).
Ádám Kis potkrepljuje prethodno istraživanje utvrđujući nedostatak metakomunikacijskih
sredstava u pisanoj inačici govorenoga jezika. On bilježi izostanak tri kljujučne
sastavnice:
1. zajedničkoga percepcijskoga i akustičnoga prostora, 2. određenih popratnih
pojava poput gesta i mimike i 3. modulacijskih sredstva poput glasnoće i tona
(Kis, 1997). Simboli smajlija ili emotikoni pojavljuju se zamjenjujući
suprasegmentalna fonetička sredstva te mimiku i geste. Ovi se emotikoni javljaju u
osnovnom obliku i u neograničenim idioisinkratičnim varijacijama i povezuju dani
tekst sa simboličkim funkcijama konteksta, poput dodanih emocija, ironije ili
eufemizama i tako olakšavaju razumijevanje.
Sallói Szilárd potvrđuje da je prisutnost smajlija uzrokovana paralingvističkim
nedostatcima pisanih poruka. Smajliji se uvijek pojavljujuju kao dio određenoga
teksta i u njemu naglašavaju prethodne konceptualne segmente misaonih
jedinica. Nema opravdanja za njihovu samostalnu upotrebu, a njihovo značenje
proizlazi iz određenoga komunikacijskog konteksta (Salló, 2011). Budući da animirani
emotikon može imati višestruka značenja, osim standardnih konotacija, dodatno
značenje određeno je vezom između teksta i slike. Stoga se razumijevanje
pročitanoga ostvaruje u procesu konstrukcije novih značenja kroz istovremenu
prisutnost teksta i slike. Prema popustljivijem pristupu emojiji su samo kreativni
oblik izražavanja i ne predstavljaju prijetnju abecednom pisanju ili jeziku. Stoga
emojiji ne dokidaju lingvističku tradiciju, već otvaraju vrata jeziku koji nije
diskurzivan i podsjećaju nas na uvijek prisutnu vizualnu sastavnicu pisanoga jezika.
Budući da se emojiji javljaju jedino u tekstualnim porukama na društvenim
mrežama, razumijevanje je ograničeno na one koji imaju pristup potrebnoj
tehnologiji. Prema tome, pisanje nije samo jednostavan kognitivni proces, već
fizička aktivnosti s ciljem stvaranja vidljivoga i opipljivoga proizvoda s
određenim fizičkim osobinama (Lebduska, 2014).
U usporedbi s emotikonima, koji su sastavljeni od znakova, navedene osobine emojija
ovisne su o operacijskim sustavima i tipu uređaja. Posljedično, standardizacija i norme
imaju sekundaran značaj (Szűts, 2016), a individualna kreativnost nadilazi sve ostale
obzire. Komunikacijska sposobnost određenih lingvističkih zajednica nije
ograničena na takozvani standardni jezik, s obzirom da je novostvoreni internetski
jezik protkan nestandardnim komponentama.
Karakteristike sintakse
Jedna od najvažnijih osobina pisane inačice govornoga jezika s jezičnoga
1209
aspekta je razmjeran nedostatak dobro oblikovanih složenih rečenica s nekoliko
zavisnih surečenica (Andó, 2010). Općenita dostupnost gramatičkih obilježja vezanih
uz oralnu
1210
komunikaciju znak je sklonosti jezika skraćivanju značenja. Jedan takav primjer

je pojednostavljivanje rečenične strukture u svakodnevnoj komunikaciji. Posljedično,
lako razumljive nezavisnosložene ili jukstaponirane rečenice koje zadovoljavaju
zahtjeve slikovnoga jezika imaju prednost pred složenim rečeničnim strukturama koje
uključuju nekoliko podređenih, tj. zavisnih surečenica (Szécsi, 2015).
Nikoletta Érsok navodi da jednostavne rečenice dominiraju internetskim tekstovima.
Prema tome, 75 % svih rečenica su jednostavne, a samo 25 % su složene rečenice,
s visokim udjelom neartikuliranih ili nepotpunih rečenica jer trećina
jednostavnih rečenica spada u ovu kategoriju. Ovi tekstovi uključuju nelogične,
slučajne rečenične strukture, višestruke početke, ponekad potpuni izostanak glavne
rečenice zajedno s pokaznom zamjenicom. (Érsok, 2007). Ometajući aspekti
komunikacije u pričaonicama podsjećaju nas na razgovore, a u jeziku pričaonica
eliptične rečenice, kao standardna sastavnica dijaloga, nisu rijetka pojava.
Žanrovski aspekti vrsta komunikacije na internetu

Prilikom čitanja tekstova na internetu bivamo svjedoci višestrukih transformacijskih
procesa u području sadržaja, stila i žanra. Na internetu se tekst transformira u
specifičnom kontekstu i tako nastaju novi komunikacijski žanrovi ili vrste. U internetskoj
komunikaciji nema određenoga stila koji bi poštovali tijekom komunikacije, već
se pojedini stilovi prilagođavaju svrsi i ciljanoj publici mrežnih stranica. Budući
da je važnost teksta jedino ograničenje, tj. komunikacijski oblici su određeni samo
prema važnosti, na mrežnim stranicama pojavljuje se nekoliko novih žanrova
koji se ne mogu kategorizirati (Bódi, 2004a). Primatelj bi stoga trebao imati
određenu razinu predznanja kako bi relevantno tumačio dane poruke.
Iako se ne mogu donositi opći zaključci o upotrebi internetskoga jezika,
postoje specifične informacije o jeziku posebnih komunikacijskih žanrova (Bódi,
2004b). Ne postoje opće prihvaćeni, primjenjivi komunikacijski atributi jer vezani
žanrovi imaju odvojene uloge. Ipak se može odrediti djelomični tijek jer se, na primjer,
šefu obraćamo drugačije nego prijatelju. Što je osobnija i intenzivnija interakcija na
internetu, strože se primjenjuju prije spomenute smjernice upotrebe
internetskoga jezika. Drugim riječima, ne postoji jezična varijacija koja je primjenjiva
na sveobuhvatni komunikacijski kontekst na internetu zbog toga što su norme i
navike primjenjive samo u danoj komunikacijskoj vrsti (Bódi, 2015).
Prema Zoltánu Bódiju, pravila se mogu postaviti samo na žanrovski specifičan način,
stoga su osnovne osobine blogova sloboda, relativizacija i subjektivno tumačenje
formalnih i ostalih ograničenja, uz njihovu posebnu primjenu. Jezik bloga je raznolik i
poprilično funkcionalan. Slično tome, najinteraktivniji žanrovi komunikacije na
internetu koriste pisanu verziju govorenoga jezika. Tekstovi koji odražavaju
zahtjev za trenutačnom komunikacijom i učinkovitosti su rezultat kreativne
primjene tradicionalnih pravila pisanja, stoga je cilj proizvesti najekspresivniji tekst
na najjednostavniji mogući način (Bódi, 2010). Štoviše, sukladno većini
komunikacijskih žanrova na internetu, tradicionalno
1211
kodificiranje u slučaju blogova postaje relativno; rezultat je samoreglirajućega stava

blogera i ciljane publike. Norme i uzorci objektivne stvarnosti oblikovani prema
pravilima virtualne okoline vidljivi su u zamjeni empatičnih elemenata,
sinkronoj komunikacije i relativnoj spontanosti izjava. Zbog predstavljanja
auditivnih osobina usmene komunikacije, razgovori putem uređaja koji omogućuju
trenutačnu razmjenu poruka odražavaju osobine sekundarne pismenosti, posebno
kolokvijalnoga jezika.
Prema Griceovom modelu važnosti i načina, uspjeh diskursa na internetu
zahtijeva višu razinu predznanja i individualnoga truda primatelja nego u slučaju
tradicionalne pismenosti (Bódi, 2005). Stoga, grafičko okruženje implicira metodu
čitanja različitu od one linearnoga pristupa. Dekodiranje vizualnih informacija
stvorenih na naprednim tehnološkim uređajima zahtijeva novu dimenziju
razumijevanja pročitanoga, dok prijenos poruka zasnovan na slici i vizualna
informacija, zajedno sa strukturom teksta, tipografskim alatima i znakovima, igraju
ključnu ulogu u razumijevanju teksta (Törteli Telek, 2016).
Lingvisti su skloni mišljenju da vezane žanrovski-specifične gramatičke i tekstualne
osobine ne prelaze granice grupnoga jezika. Oni se također slažu da dok god
takva upotreba jezika ne uzrokuje sveukupne promjene sustava pravopisa i formalnih
pisama, uspostavljene norme i ograničenja mogu biti opuštene.
Utjecaj internetskoga jezika

Iako je prije pojave interneta bilingvalni kontekst prekograničnih područja u kojima
se govori mađarski jezik (jezik susjednih naroda) imao najveći utjecaj na mađarski jezik,
danas najdinamičnije promjene izazivaju nove komunikacijske tehnologije i
digitalna kultura (Szűts, 2016). Razlog tomu je prvenstveno činjenica što tradicionalni
formalni i predstavljački kriteriji karakteristični za pisanje nisu značajni kao u
interakciji na internetu. Sa sigurnošću se može ustvrditi da otkloni od
standardnoga pravopisa ili gramatike nisu uzrokovani manjkom znanja, već
nezadovoljavajućim nastojanjima ispravka, idiosinkratičnom i kreativnom
upotrebom lingvističkih komponenti, uz potrebu za izražavanjem emocija,
grupnom jezičnom povezanosti i osnaživanjem vizualnih aspekata poruke (Bódi,
2004c).
Ranije je pisanje u većoj mjeri zahtijevalo planiranje, točnost, gramatičku
ispravnost i primjerenu rečeničnu strukturu. Danas računalo i značajke alata za
obradu teksta uklanjaju poteškoće koje su bile prisutne u pisanju i ispravljanju
ranijih tekstova. Prema tome, tekst se može ponovo napisati, obrisati ili potpuno
promijeniti. Međutim, upotreba programa za obradu teksta dovela je do novog
problema - pretjerivanja u procesu pisanja. Relativna lakoća pisanja vodi
nagomilavanju rečenica u kojemu se prava poruka gubi, tj. fatički vezivni elementi
dobivaju prioritet nauštrb odgovarajućega značenja i pažljivo oblikovanoga teksta.
Nadalje, već narušene vještine sastavljanja teksta još su više oslabljene dodatnom
osobinom interneta, intertekstualnošću (Buda, 2011). Elementi slenga koji se javljaju
na internetu i u drugim elektroničkim medijima imaju značajan utjecaj na upotrebu
1212
jezika, posebno mlađih generacija. Stoga alati digitalne komunikacije i informiranja u

današnje vrijeme otvaraju obećavajuće polje istraživanja.
1213
Koji je stvarni utjecaj medija i sveprisutnoga interneta ili svjetske mreže na upotrebu
jezika mladih ljudi? Većina istraživača koji se bave tim pitanjem slažu se da
negativan utjecaj ne postoji jer, od trenutka kad postaju redovni korisnici interneta,
pravopisne vještine i vještine sricanja mladih su stabilne te se i njihov rječnik može
dodatno proširiti. Štoviše, pojedini akademici ne pripisuju navedene promjene
isključivo internetu jer je je korespondencija ili komunikacija unutar skupina
školske dobi oduvijek sadržavala elemente slenga, skraćenice i igre riječima; štoviše,
dosjetke su također korištene prije postmodernoga doba (Szabó, 2012).
Dok zajednica lingvista često kritizira internetski jezik zbog njegove
prenaglašene osobine inovacije zasnovane na kombinaciji slikovnih i verbalnih
sastavnica, upravo je taj jezik, stvoren integracijom slike i riječi, prirodno i
svakodnevno sredstvo komunikacije 21. stoljeća. Ipak treba napomenuti da
besprimjerne uzorke lingvističke kreativnosti ne prihvaćaju svi.
Također, potrebno je istaknuti da su Kazinczy i njegovi suvremenici koristili
komunikacijske tehnike nalik na chat. Iako se pisalo perom, skraćenice, kombinacija
brojeva i slova te pisanje koje oponaša govorni jezik mogu se primijetiti u
školskim tekstovima ili privatnim spisima i zabilješkama nastalim prije pojave
interneta (Szabó, 2012). Velika razlika između upotrebe jezika onda i sada jest u tome
da su prije brojevi čitani na latinskom (8ber = október), a trenutačni internetski
žargon koristi engleske riječi i izraze (Jó8 znači "laku noć" ["jó éjszakát"] jer "osam"
["eight"] zvuči kao mađarska riječ "éjt"). Naime, skraćenice s novim, posebnim odlikama
upotrebe mrežnoga jezika imaju stoljećima dugu povijest koja ukazuje da se
umjesto jezika mijenjaju jedino komunikacijski trendovi koji koriste
uspostavljene smjernice.
U književnosti 19. i 20. stoljeća upotreba slenga i stila pisanja koji oponaša
govor široko je prihvaćena, posebno u dijalozima između likova, a neki su naslovi
odražavali oblike slične današnjoj upotrebi jezika na internetu. Dok su izrazi koji
kombiniraju brojeve i slova korišteni puno prije pojave interneta, svjetska mreža i
moderni mediji uvelike su doprinijeli njihovoj sveopćoj popularnosti (Szabó,
2012). Pojedinačne se ideje vrlo brzo šire na internetu, a integrirane su u
komunikacijski i jezični arsenal gotovo neograničenoga broja korisnika.
Naše podsvjesne jezične vještine u podlozi su prihvaćanja lingvističkih inovacija i
primjena novih jezičnih elemenata jer se prilikom usvajanja nove riječi oslanjamo na
stečeno znanje jezika. Ipak, prihvaćanje novoga izraza nije stvar pojedinaca jer se
radi o kolektivnom činu jezične zajednice u kojoj postoji svijest o raznolikim
normama u pozadini govora i svih oblika izražavanja. Moguće je da se riječi ili izrazi
stvore slučajno ili anonimno zbog nedostatne osobne identifikacije koja karakterizira
komunikaciju na internetu. Međutim. prihvaćanje novih izraza ne može biti
anonimno zbog toga što je jezična zajednica ta koja treba prepoznati logiku u
pozadini tvorbe riječi. Prirodno je da korisnici slijede trend integracije ili
uključivanja sastavnica engleskoga jezika u usmenu i pisanu komunikaciju, što
odražava određenu logiku i stvaranje slike dobre informiranosti i svjetovnosti
1214
(Mezei, 2015).
1215
Integracija izraza oblikovanih u medijskom kontekstu postmodernoga doba određeno

je popularnošću mrežnih platformi koje imaju milijune korisnika. Popularnost
tih platformi temelji se na mogućnostima interaktivnosti, što vodi novim
oblicima komunikacije ili jezičnoga ponašanja.
Interferencija između dvije vrste pisanoga jezika, tradicionalnoga pisanog jezika i
onoga koji oponaša govor, prisutnija je što je veći broj tekstova stvorenih za
javnost i veliki broj ljudi, poput komentara, foruma i blogova. Posljedično, povezane
stilističke, strukturalne, lingvističke i pravopisne značajke utječu na čitatelje u
sličnoj mjeri kao i prijašnji, službeno ispravljani i uređivani tekstovi. U ovom
spontanom procesu počinjemo smatrati česte tekstualne i stilističke osobine
internetskih tekstova normom, a kako tekstovi koji nisu internetski postaju sve rjeđi,
češće korišten pisani izričaj može korisniku služiti kao uzorak za oponašanje
(Prószéky, 2017).
Ostaje odluka treba li ovaj proces promatrati kao poboljšanje jezika ili
doprinos njegovoj propasti. Postoje jaki argumenti za obje strane. Oni koji koriste
pričaonice i krive nedostatak vremena ili svoje ispodprosječne vještine tipkanja nisu
zabrinuti zbog gramatičkih ili stilističkih pogrešaka jer su njihovi tekstovi većinom
privatne prirode i nisu stvoreni za potomke. Na isti način vjeruju kako njihove
riječi u virtualnom prostoru mogu nestati, isto kao što nestaju riječi u opipljivoj okolini.
Uprkos tomu, jezik pričaonica, sa svojim beskrajnim osobnim varijacijama, može
oblikovati konvencije ili uspostaviti tradiciju (Pásztor Kicsi, 2010).
Nadalje, u radu opisujemo rezultate nekoliko istraživanja o učinku internetskoga
jezika na govorni jezik ili narječje. Promjene su opipljive i vidljive: prirodna su posljedica
dinamičnoga aspekta samoga jezika.
Ádám Porkoláb je proučavao navike pisanja mladih danas i na paradoksalan način
utvrdio da upotreba tradicionalnoga, kodificiranoga, gramatički i pravopisno primjerenoga
jezika nije privlačna i u ekstremnim slučajevima može voditi stigmatizaciji. Takva
se anomalija može objasniti radikalnim promjenama koje utječu na upotrebu
jezika u prethodnih 10-15 godina, a koja je većinom uzrokovana sve većom upotrebom
interneta, pametnih telefona te polaganim i postupnim slabljenjem komunikacije
licem u lice (Porkoláb, 2015). Takvi trendovi potiču mlade ljude da ih slijede.
U današnje vrijeme vidljiva je interakcija jezika mladih i internetske komunikacije, s
uzajamnim učinkom koji se odražava u sklonosti mladih odbacivanju normi i poštovanju
internih pravila komunikacije u grupi. Kršenje lingvističkih i komunikacijskih normi
odražava namjeru odvajanja od gramatički i stilistički primjerenije komunikacije starijih
govornika, uz potrebu uspostavljanja idiosinkratičnih modusa izražavanja (Porkoláb,
2015). Drugim riječima, popularnost određenoga stila pisanja ovisi o
psihološkim čimbenicima, uključujući jaku želju za pripadanjem danoj
vršnjačkoj skupini.
Kao najuočljiviju posljedicu informacijskoga društva, Zsófia Buda navodi brži tempo
života nego ikada prije. Utjecaj ubrzanoga životnog stila na jezik je raznolik. Brzina
mreže i komunikacijska situacija koja zahtijeva neodgodivu reakciju ne pogoduju
1216
promišljenom i misaonom sastavljanju tekstova (Buda, 2011). Nadalje,

internetski
1217
jezik sve više utječe na oboje - usmenu i pisanu komunikaciju (Laczkó, 2007), što
je posebno vidljivo u pisanim radovima učenika.
Buda također isiče da je učeničko izražavanje pod značajnim utjecajem vremena
koje provode ispred računala ili u pričaonicama, gdje brzina komunikacije vodi
razvoju specifične upotrebe jezika, uvelike različite od prihvaćenih normi.
Korisnici ove vrste komunikacije vjerojatnije će pokazivati znakove sekundarne
usmenosti, oboje u formalnim ili vođenim sastavcima i u živom govoru (Buda,
2011). Njezino je istraživanje potvrdilo hipotezu da je trajanje upotrebe interneta
proporcionalno opadanju vještina pisanja pojedinca.
Viktória Simon također je potvrdila navedene rezultate svojim otkrićem zamjene
kodova između internetskoga jezika i tradicionalnoga pravopisa. Dok se takvo miješanje
kodova može primijeniti prvenstveno u slučaju manje formalnih, opuštenijih
komunikacijskih situacija ili konteksta, vrijeme provedeno na internetu i upotreba
internetskoga jezika nemaju utjecaja na miješanje navedenih kodova. Dokazano je
da se zamjena kodova događa kada tradicionalna pravopisna pravila nisu u
potpunosti usidrena ili kada su pravila pisanja popustljivija, kao u slučaju
interpunkcije (Simon, 2014).
Pisani radovi učenika odražavaju sve prisutniji trend dominacije značajki
usmene komunikacije u pisanom jeziku. Zbog različitih komunikacijskih situacija, tj.
drugačijih pravila pisanoga jezika, koji podrazumijeva neinteraktivnu
komunikacijsku situaciju, svi učenici bi od početka obrazovanja trebali biti svjesni
razlika između govorenoga i pisanoga jezika. U učeničkim sastavcima sve su
prisutniji govorni žargon ili sleng, tj. sintaksa, leksik, stil i vezane pogreške spontanog
govora, što čini razlikovanje višestrukih slojeva stila svakodnevnim izazovom. Sve
veći broj pravopisnih pogrešaka javlja se ponajprije zbog toga što manje pišemo.
Svakodnevne poruke (tekstualne poruke, pričaonice, e-poruke) toliko su se približile
govornom jeziku da je privilegirana pozicija pažljivo oblikovanoga pisanoga jezika u
opasnosti. Stoga, učitelji mađarskoga jezika i književnosti trebaju dati prioritet
poučavanju vještina pisanja i osvješćivanju razlike između usmenih i pisanih
jezičnih registara kod učenika (Vallent, 2008).
Mlađa generacija ne samo da dobiva informacije na internetu, već također uči
upotrebu jezika i jezično ponašanje iz medija. Nove komunikacijske tehnologije
preoblikuju uspostavljene jezične norme. Tekstovi dostupni na internetu nisu uvijek
pisani na jasan, vješt način, a njihov je stil miješan (Bartha, 2018). Iako su
učenici svjesni da osnovni principi jezične kulture zahtijevaju upotrebu
mađarskoga jezika prema uspostavljenim normama, potreba praćenja trendova i
fiksirane navike također dovode do promjena u njihovom pisanom izričaju.
Iako upotreba internetskoga jezika još nije dovela do promjena u sveukupnom
sustavu, Árpád Zimányi tvrdi da je prisutno slabljenje i opuštanje uspostavljenih normi
i formalnih zahtjeva koji se, između ostaloga, odnose na sricanje i stil službenoga
pisanog jezika (Piskolti, 2011).
Dalma Bartha smatra kako se internetsku komunikaciju ne bi trebalo smatrati
1218
nepotpunom i netočnom verzijom jezika, već novom kvalitetom jezika. Najveća
1219
prednost ili najjači aspekt ovoga novoga registra je sve ve veća uloga dijaloških
elemenata u pisanju. Prema tomu, pisanje se odlikuje kolokvijalnim stilom, a
brzina i vrijeme postaju važniji od kvalitete, primjerenoga stila i strukture. Ubrzani
prijenos podataka, kao najkorisnija osobina interneta, uvjetuje pojavu novoga jezika i
pravila, uz jezične norme koje se razlikuju od uspostavljenih dijalektalnih normi
(Bartha, 2018).
Ádám Nádasdy, pak, potiče upotrebu stranih riječi. Njegova pozicija može se
okarakterizirati kao "jezični liberalizam" i dok je s jedne strane potencijalno ironično
njegovo prizivanje što je moguće većega broja stranih riječi, on nedvojbeno smatra
da masovni prodor stranih riječi u mađarski jezik predstavlja njegov gradivni
element (Mezei, 2015).
Tamás Kruzslicz i drugi istraživači ukazuju na sve veći učinak elektroničkih medija
na kulturu i upotrebu jezika mlade generacije. Promjena izazvana internetom i
dominacijom engleskoga jezika povijesna je promjena koja daje zamah
miješanom jeziku prisutnom u svim područjima komunikacije (Kruzslicz, 2013).
Iako je neupitan utjecaj komunikacije putem interneta i mobilnih telefona na upotrebu
jezika, on ne vodi stvaranju novoga revolucionarnog jezika. Naime, iako je istina
da internet razvija kreativnost, dajući zamah vlastitom slengu putem
reinterpretacije termina iz stranih jezika ili inkorporacijom slenga u druga
područja, zajedno sa stvaranjem novih riječi, daleko je od presedana.
U isto vrijeme, teško je odlučiti događaju li se otkloni od normativne upotrebe jezika
zbog razvoja digitalnoga jezika ili zbog nedostatka zadovoljavajućih
kompetencija (primjerenoga leksika, pravopisa i sintakse) u području materinskoga
jezika. Digitalni alati omogućuju učenicima da rješenjima govornoga jezika premoste
vlastite nedostatke vezane uz normativna očekivanja i postupke. Tekstovi stvoreni tom
metodom smatraju se primjerenima digitalnoj komunikaciji, a nepoznavanje pravila
standardne upotrebe jezika ne smatra se nedostatkom (Bíró, 2017). U vremenu
koje dolazi najvažniji profesionalni izazov će biti razvijanje svijesti o danom
problemu praćeno elaboracijom primjene postupaka evaluacije i tumačenja, što bi
vodilo testiranju učinkovitosti digitalnoga jezika i kompetencija materinskoga jezika
kao dvaju odvojenih čimbenika.
Pronalaženje primjerene jezične strategije

ili u obranu internetskoga jezika
Moramo se prilagoditi osnovnom principu sociolingvistike: društveni aspekt
jezika prirodan je kao i jezični aspekti društva (Péntek, 1998). Naime, telefonska
komunikacija, komunikacija u pričaonicama i sve vrste elektroničke
komunikacije odražavaju društveno važnu ulogu verbalne interakcije i upotrebe jezika
(Andó, 2010). Drugim riječima, legitimnost i nužnost internetskoga jezika u
raznim kontekstima razgovora ili tijekom internetske komunikacije ne trebaju se
propitivati. Štoviše, treba izbjegavati statičnost i stalnost jezičnih sustava te ih učiniti
plastičnima, tj. podatnima za oblikovanje ili formiranje prema promjenama u
1220
živom jeziku. Ovo je prirodan proces i nusprodukt evolucije jezika.
1221
Klasični fokus poduke materinskoga jezika svakako treba uključiti ovu temu
zbog toga što je svijest o medijima posebno važan obrazovni cilj. Učenike treba
poučiti razlikama između raznih digitalnih i tradicionalnih komunikacijskih uređaja,
konteksta i vezanih komunikacijskih oblika, uz poučavanje svjesne upotrebe
potonjih. Poželjno je da učitelji ukažu na pravila komunikacije i pokažu razna
obilježja jezika kako bi eliminirali miješanje raznih lingvističkih konteksta i
nesvjesnu ili neobaviještenu upotrebu jezika (Kruzslicz, 2013). Na ovaj način bilo bi
moguće izbjeći kategorizaciju upotrebe jezika zasnovanu da dihotomiji "valjalo-nevaljalo",
tj. "primjereno-neprimjereno". Puno je konstruktivnije i učinkovitije pomoći
učenicima da shvate kako su varijacije jezika povezane s različitim kontekstima te
da bi se u formalnim komunikacijskim situacijama, uključujući školu i razne
institucije, trebala upotrebljavati standardna verzija jezika, dok su u neformalnim
kontekstima, poput obitelji ili prijatelja, prihvatljivi nestandardni elementi jezika,
poput onih u dijalektima.
Géza Balázs upozorava da još uvijek nismo razradili strategiju i nismo se
spremni nositi s učinkom informacijskoga svijeta na našu kulturu, jezik i ponašanje.
Informacijsko društvo stvara novu jezičnu arenu, evoluira iz usmenosti kroz pisani
jezik, sve do stanja usmenosti manipulirane tehnologijom i pisanoga jezika koji
podsjeća na kolokvijalni govor (Balázs, 2011).
U svom odgovoru sve ve većoj dominaciji internetskoga jezika, Zoltán Bódi
zagovara novu jezičnu strategiju i nastoji poučiti učenike da uoče oboje pisana i
nepisana pravila komunikacije (Bódi, 2000). Prema tomu, trebalo bi ilustrirati
upotrebu jezika primjerenu situaciji, a dane tekstove shodno analizirati i
evaluirati.
Učenici bi također trebali steći vještinu zamjene kodova iz područja sociolingvistike i
znati odabrati najprimjerenije kodove u određenoj situaciji. Oboje u vanjskom
virtualnom svijetu i školi, učenici bi trebali znati razlučiti tekstove i
komunikacijske situacije u kojima mogu odstupiti od pravopisnih normi od onih koji
od njih zahtijevaju da slijede pravila ispravnoga pisanja. Posebnu pažnju treba
posvetiti pravopisnim praksama i praksama sricanja te prepoznavanju situacija koje
zahtijevaju primjereno pisanje. Odabir odgovarajućega teksta i praktična primjena
može povećati učinkovitost poučavanja točnoga pisanja i interpunkcije (Antalné,
2008).
György Szépe tvrdi kako je moguće da pravila i smjernice pisane komunikacije
u službenoj, javnoj i privatnoj sferi postanu više žanrovski specifična. To bi nam
omogućilo ponovno razmatranje uspostavljenih jezičnih normi nužno zbog
decentraliziranoga okvira virtualne jezične zajednice u kojemu su pojavni oblici
jezičnih normi različiti (Szépe, 2012).
Pojava i sve veća popularnost novoga jezika rezultat je svjesnoga izbora pismenih ljudi
i dostupnosti vezanih lingvističkih i konceptualnih mogućnosti. Taj proces omogućit
će nam da postanemo dio sve bržega globalnog protoka informacija i ciljanoj
lokalnoj zajednici izrazimo konceptualne odnose i emocije koje određuju našu
svakodnevicu (Szécsi, 2015).
1222
Prema Valériji Juhász, integracija konvencionalnoga pisanja u internetskoj

komunikaciji ne funkcionira jer je potrebno razlikovati pisani jezik od pisanja kao
sredstva za
1223
postizanje dane svrhe. Potonje podrazumijeva da se ne može ispraviti jer

predstavlja proces, tj. alat komunikacije. Budući da je pisani jezik jednosmjeran i
nedostaje mu interakcija, ne može zadovoljiti potrebe internetskoga svijeta 21.
stoljeća. U isto vrijeme, od korisnika interneta ne trebamo očekivati konvencionalan
pravopis i pisanje jer nemali broj onih koji pišu blogove ili kreiraju mrežne stranice
namjerno koriste vlastiti sustav normi umjesto poštovanja uvriježenoga (Piskolti,
2011). Vezani tekstovi oblikovani su u danoj situaciji i prilagođeni suvremenom
komunikacijskom kontekstu koji promiče razmjenu i obradu informacija, što je
vidljivo u pisanim porukama čiji su oblik i stil bliži govornom izražavanju i
usmenosti.
Zaključak
Pojava novoga jezika rezultat je približavanja "sekundarne usmenosti" i internetskoga
jezika. Taj novi jezik, nastao miješanjem usmenih i pisanih oblika, nema
značajan utjecaj na upotrebu jezika svojstvenu određenim medijima, već se javlja
kao sasvim novo sredstvo izražavanja različito i od pisanoga i govornoga jezika.
U kontekstu svakodnevne komunikacije taj slikovni jezik predstavlja globalni zahtjev
koji određuje metode upotrebe nacionalnoga jezika i jezika danih zajednica te pokreće
razne jezične kulture prema zajedničkom slikovno-semantičkom svijetu.
Internetski jezik, tj. sekundarna usmenost, razvija se u kontekstu prijenosa multimedijskih
poruka: zasnovan na istovremenom komplementarnom prijenosu teksta, govora i
slika, ostavlja značajne semantičke tragove u jeziku (Szécsi, 2015). Shodno tomu,
javlja se jedinstvena kultura ili podkultura, drugim riječima, antropologija
internetskoga jezika. Svjedoci smo nastajanja jedinstvenoga metaforičkog jezika čija
svrha nije analizirati ili raščlaniti svijet u nove kategorije i koncepte, već pokazati
ili ga predstaviti, tj. integrirati u slike. Upotreba internetskoga jezika podupire
prepoznavanje složenih
konceptualnih odnosa (Szécsi, 2015).
Metaforički jezik nije nasumičan niti nemotiviran, već koristi osnovna senzomotorička
iskustva. Metaforički jezični izrazi prisutni su u svim aspektima života zbog toga
što metafore nisu prisutne samo na razini jezika, već su dio ljudskoga mišljenja.
Prema tomu, kognitivni procesi odražavaju se u metaforičkom jeziku interneta.
Ovaj jezični oblik implicira nekoliko inovacija u izražavanju, a prekomjerno vizualno
predstavljanje često se čini provokativnim i zabrinjava lingviste.
Kako bismo rastjerali sve strahove, za zaključnu misao okrećemo se Máriji
Pásztor Kicsi koja navodi da je, s gledišta tvorbe riječi, najvažniji rezultat
Kazinczyjeve jezične reforme bila liberalizacija mađarskoga jezika koja je učinila da
naš jezik postane živi organizam sposoban za evoluciju putem integracije,
prilagođavanja i zamjene stranih elemenata odgovarajućim ekvivalentima. Kao što
velike rijeke imaju sposobnost samopročišććavanja, jezični sediment također će
se odvojiti tijekom upotrebe jezika (Pásztor Kicsi, 2010). Stoga SMS, razmjena
poruka ili jezik pričaonica predstavljaju kreativnu upotrebu jezika s evolucijskim
potencijalom kontinuiranoga stvaranja novih riječi čija će trajnost biti testirana njihovom
upotrebom. Drugim riječima, sama upotreba trajno će integrirati u naš jezik neke riječi
1224
koje će ga tako i oblikovati. Jezični dizajn ili razvoj jezične strategije ne mogu
značajno utjecati na spomenute spontane promjene.
1225

6 3574 Josip Ivanović ... Hu

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

6 3574 Josip Ivanović ... Hu

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Horvát Oktatási Folyóirat

Vol.22; No.4/2020, pages: 1165-1197

negatív hatással van a nyelvi fejlődésre és általános értékvesztést eredményez?

Az online környezetek nyelve, avagy a hálózati

számos változás a szókincsben, a nyelvtanban és a fonetikában. Miközben a nyelv

újszerű ortográfia, fonetikus írásmód és erőteljes ikonizáció. A szerző a digilektus

szavak; 2 a magyar szavak egyszerűsített írásbeli változatai, elsősorban a számok

Sallói Szilárd megismétli, hogy a smiley-k iránti igény az írott szöveg

rendelkezésre álló technológia arra kényszeríti a felhasználókat, hogy üzeneteiket

vagy átlagosan hat szó (Érsok, 2007). A chat-kommunikáció megszakító aspektusai a

Az internetes kommunikáció típusainak műfaji

Grice relevancia és mód modelljét követve, az internetalapú diskurzusban való

A nettó nyelv hatása

internethasználókká válnak, a helyesírási és helyesírási készségeik már stabilizálódnak,

A szókincs mellékhatásként bővülhet. Egyes kutatók azonban nem kizárólag az

A posztmodern kor médiakontextusában kialakult kifejezések beépülését a

e platformok új kommunikációs vagy nyelvi magatartásformákat generáló

korábban. A felgyorsult életmód a nyelvre gyakorolt káros hatásokkal párosul. A

kommunikációs technológiák megreformálják és átalakítják a kialakult nyelvi

stílusuk vegyes (Bartha, 2018). Miközben a diákok tisztában vannak a

A szakmai kihívás az adott probléma tudatosítása, majd az értékelési és értelmezési

A megfelelő nyelvi stratégia megtalálása,

A hallgatóknak el kell sajátítaniuk a szociolingvisztikából ismert kódváltás készségét

A másodlagos oralitás, azaz a szöveg, a beszéd és a kép egyidejű, egymást

Kárpátaljai fiatalok a közösségi médiában megjelenő, a beszélt nyelvi konvenciókat

Törteli Telek Márta

Samu János Vilmos

uvjeravanja čitatelja, drugim riječima, retorike, dobiva ogromnu važnost jer

Jezik online okoline ili glavna osobina jezika

komunikacije na internetu posljedica su unutarnje dinamike i povezanosti zajednice

i ograničenoj upotrebi znakova, što komunikaciju čini bržom, tečnijom i učinkovitijom

internetske komunikacije povećava, sudionici razgovora sve više nastoje reproducirati

komunikaciju znak je sklonosti jezika skraćivanju značenja. Jedan takav primjer

Žanrovski aspekti vrsta komunikacije na internetu

kodificiranje u slučaju blogova postaje relativno; rezultat je samoreglirajućega stava

Utjecaj internetskoga jezika

jezika, posebno mlađih generacija. Stoga alati digitalne komunikacije i informiranja u

Integracija izraza oblikovanih u medijskom kontekstu postmodernoga doba određeno

promišljenom i misaonom sastavljanju tekstova (Buda, 2011). Nadalje,

nepotpunom i netočnom verzijom jezika, već novom kvalitetom jezika. Najveća

Pronalaženje primjerene jezične strategije

živom jeziku. Ovo je prirodan proces i nusprodukt evolucije jezika.

Prema Valériji Juhász, integracija konvencionalnoga pisanja u internetskoj

postizanje dane svrhe. Potonje podrazumijeva da se ne može ispraviti jer

You might also like