Kapr 101 tétele 2002 2002.01.

09 12:41 Page 1

101 Albert Kapr

tétel könyvtervezéshez
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 2

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 1–101

» Szolgáljon sokak okulásául, szeretettel ajánlom!

A kimaradt részek (»Az egyes irodalomfajták tervezéséhez« valamint a

»Néhány szakkifejezés magyarázata«) pótlása folyamatban van...
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 3

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 1–6

1 A könyvtervezés feladata háromszoros: hatásosan és értelemszerűen

kell közvetítenie a szöveget és ezzel a szerző szándékát, meg kell felelnie
az olvasónak, és végül szép könyvet kell létrehoznia, anélkül, hogy a ter-
vezés szépségének szándéka előtérbe tolakodna.

2 Aki a könyv megtervezésének felelősségét vállalja, legyen az grafikus,

műszaki szerkesztő, nyomdász vagy valamiféle más könyvalkotó, jól teszi,
ha előbb olvassa a szöveget, pontos elképzelést alkot magának a szerző
szándékáról, az olvasók várható köréről és az irodalmi műfajról, amelybe
a szöveg sorolható. Ez a kézirat megmunkálásának egész folyamatában
lebegjen a szeme előtt, nehogy öncélú megoldások ellentétbe kerüljenek

általában 1–2 | alak 3–5 | papír 6

a szöveg mondanivalójával.

3 A könyv céljából és abból a törekvésből, hogy használója jól kezelhesse,

adódik az alakja. A könyv lehetőleg legyen könynyű és ne legyen szükségte-
lenül nagy. Olyan könyvek meghatározásakor amelyeket folyamatos olva-
sásra szánunk, az optimális sorszélességből indulunk ki. Ez 9 vagy 10 pon-
tos betűfokozat esetében 18…22 ciceró. Ebből 11 vagy 12cm-es lapszélesség
adódik. Ha szélesség és a magasság között szép arányt keresünk, akkor az
aranymetszet kínálkozik, a 11· 18, 11· 19, vagy a 12· 20cm-es alakok.
(A magyar szabványos alakok közül ezt legjobban az fr5 közelíti meg.)

4 Tudományos és szakkönyvek számára, hogy a gyakran széles táblázatok,

képletek és ábrák elférjenek, sokszor szélesebb alak szükséges. Ilyenkor
a 2:3 arány javasolható. Ilyen a 14 · 21, 16 · 24, vagy 18 · 27 cm-es alak.

5 Képes könyvek alakja a képek jellegéhez és méretéhez igazodik. Ha a

képeknek mintegy fele álló és a másik fele fekvő, akkor a négyzteshez
közelálló alak ajánlható, amely azonban optikailag akkor kelt jó hatást,
ha kissé magasabb, mint amilyen széles, pl. a 21 · 24, 24 · 27 cm.

6 A papír száliránya a könyv gerincével párhuzamos legyen. Keresztszálirá-

nyú papírok csökkentik a könyv használhatóságát; a köynv rosszabbul la-
pozgatható, becsukáskor szétfeszül, és idő előtt elveszíti tetszetős külsejét.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 4

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 7–12

7 Folyamatos olvasás céljára a papír enyhe elefántcsont színezése kel-

lemesebb mint a vakító fehér. Még középfinom, vagyis fatartalmú papí-
rok esetében is helyénvaló a papír anyagának alig észrevehető elefánt-
csont- vagy tojáshéjszínezete. Meleg alapszínen jobban lehet olvasni,
mint hideg fehéren.

8 A papír felületi minősege is jelentős az olvasás szempontjából. A leg-

kedvezőbbek a kellemes tapintású gépsima vagy enyhén simított papí-
rok, mivel a szita- és a vezetőoldaluk között csekély a különbség.

9 A krétázott, azaz műnyomópapírok beeső mesterséges fényre csillog-

nak, ezért zavarják a folyamatos olvasást. Képnyomtatás céljára készül-
nek, tehát elsősorban művészeti és képes könyvek nyomtatására használ-
hatók fel. Illusztrált tudományos könyveket csak elkerülhetetlen esetben
készítsünk műnyomó papíron, jobb megoldás a műnyomó melléklet.

papír 7–12
10 A vékony papír alkalmazása könnyűvé és kellemessé teszi az olyan köny-
vet, amely átlagos papíron súlyos és nehezen kezelhető volna. Megfordít-
va, az egyébként túlságosan vékony kötet vastagabb papíron vaskosabb-
nak hat.

11 A papír minőségének, felületi tulajdonségainak, színezésének és súlyá-

nak kapcsolódnia kell az irodalmi tartalomhoz. Rövid életű könyvekhez
nincs szükség famentes papírra. A felhasznált papír minőségétől függ a
könyv költsége, ezért a papír megválasztásakor figyelembe kell venni az
irodalmi műfajt.

12 Az alkalmazott betű is összefügg a papírral. Simított papírokhoz in-

kább a klasszicista antikva, testesebb papírokhoz inkább a reneszánsz
antikva illik.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 5

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 13–17

13 A könyvtervezés legfontosabb eleme a betű. Feladata, hogy olvasható-

vá tegye a szöveget. Úgy olvasunk, hogy a betűk és szavak képe útján fel-
ismerjük hangértéküket és jelentésüket. Olvasáskor többnyire nem érzé-
keljük a betű képiességét; a szem előrehaladása a sorban közvetlen szel-
lemi reakcíót vált ki. A betű esztétikai benyomása azonban nemcsak az
olvasás szüneteiben és a lapozgatáskor érvényesül; segítheti vagy akadá-
lyozhatja az olvasást.

14 Folyamatos olvasás céjára felnőttek számára a 9 vagy 10 pontos foko-

zat a legmegfelelőbb betűnagyság. 8 pontos fokozat esetében a szem túl
hamar elfárad. 12 pontos vagy ennél nagyobb fokozatok esetében a szem
a szokásos olvasási távolság látószögéből egyszerre kevesebb betűt érzé-
kelhet. Terjedelmesebb szövegmennyiségeknek 6 vagy 7 pontos fokozat-
ból való olvasása árt a szemnek, éppen ezért kerülni kell hosszabb szöve-
geknek kis fokozatból való szedését.

betű 13–17
15 Gyermekek számára az első olvasmáy betűje 36 pontos, és még az első
iskolaév végén is 16 pontos legyen. A másodiktól a negyedik iskolaévig
14 vagy 12 pont a megfelelő. Gyenge látású és idősebb emberek részére
olvasás-egészségügyi okokból szintén nagyobb betűfokozatok ajánlatosak.

16 Verzális és félkövér betűből szedett szövegek lasabban olvashatók,

mint a szokásos kurrens antikvából szedettek. Verzális vagy félkövér
szedést ezért csak rövid szövegekhez vagy kiemelésekhez használjunk.

17 A betű típusa és jellege a szöveg tartalmának és követelményeinek felel-

jen meg. Minden betű bizonyos asszociációkat ébreszt: lágy vagy szigo-
rú, érzelmes vagy racionálisan hangsúlyos lehet. A reneszánsz antikva in-
kább regényhez, a klasszicista antikva viszont tudományos, míg a gro-
teszk műszaki könyvhöz alkalmas. A tervező a nyelv, a történelmi vagy
földrajzi vonatkozás és az olvasók valószínű köre szerint differenciálhat.
A betű helyes megválasztása jelentős a könyv szépsége szempontjából.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 6

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 18–24

18 A legkedvezőbb sorszélesség 9 vagy 10 pontos fokozat esetében

kb. 18–22 ciceró vagyis 8–10 cm. Nagyobb fokozatok esetében a sorok
legyenek szélesebbek, kisebbek esetében keskenyebbek.

19 Tudományos művekben, széles képletek és táblázatok esetén, a sorok

akár 28 ciceró szélesek is lehetnek.

20 Ennél is szélesebb sorok olvasása közben a fejet ide-oda kell mozgatni,

és ez az olvasónak kényelmetlen. Viszonylag keskeny sorok (14 ciceró
alatt) gyakori és rossz elválasztásokat, csúnyán nagy és egyenetlen szókö-
zöket okoznak, vagy szabad soros szedést tesznek szükségessé. Az ideális

sorszélesség 18–21 | kizárás 22–24

sorban átlagosan 50–60 betű fér el.

21 Ha széles ábrák vagy táblázatok széles szedéstükröt kívánnak, kedve-

zőbb a két- vagy több hasábos elrendezés.

22 A normális szóköz mértéke egyharmad négyzet. Keskeny betűk eseté-

ben a szóköz szűkebb, szélesebbek esetén bővebb lehet.

23 A sorok kizárásakor optikailag egyenlő szóközökre kell törekednünk,

tekintetbe véve egyes betűk nemnyomó térközét.

24 A határozott körvonalú, négyszögletes szedéstükör, amelyben a so-

rok egyenlő hosszúak, Gutenberg óta a prózai szövegeknek könyvszerű
szedésmódja. Versek esetében a sorok elöl többnyire egységesen egymás
alatt kezdődnek, hátul pedig különböző hosszúságúak. Ez a versek szá-
mára alkalmas soresés alkalomadtán prózára is alkalmazható, főleg
azért, hogy a különlegesen keskeny hasábok rossz szóelválasztásait elke-
rüljük. Ezt nevezzük szabad soros szedésnek. Átlagos, folyamatos olva-
sásra szánt könyvben azonban a szabad soros szedés ritkán jó.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 7

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 25–30

25 Kompressz, azaz szorosan egymás alá szedett sorokat nehezebb olvas-

ni, mint a mérsékelten ritkítottakat. 10 pontos fokozat és átlagos sorszé-
lesség esetében a szokásos ritkítás 2 pont, a betű és a rendelkezésre álló
hely vagy papír szerint azonban 1 vagy 3 pont is lehet. A ritkítás eldönté-
sekor a margóviszonyokat is figyelembe kell venni.

26 A legcélszerűbb és legszebb kiemelési lehetőség folyó szövegben

a szövegbetű saját kurzívja.

27 A kiemelés másik lehetősége a kis kpitálisból (kapitälchenből) való sze-

dés. Kis kapitálist lehetőleg ne ritkítsunk. Nagybetűs szavakhoz kis kapi-

sorok ritkítása 25 | kiemelés 26–30

táslis esetén is a megfelelő verzális kell alkalmazni. Tudományos könyvek
folyó szövegében a személynevek kis kapitálisból szedhetők.

28 A harmadik kiemelési lehetőség a szövegbetű félkövérje. Félkövérből

szedett szövegrészek azonban az egyenletes szürke foltból erősen kilép-
nek. Félkövér kiemelést ezért célszerűen és az egész szedéshez képest
megfelelő arányban használjunk. Fontos didaktikai szerepe van a tan-
könyvekben.

29 A további kiemelési lehetőségek, a verzális szedés, a kurzív és félkövér

verzális, az aláhúzás és a kövér vagy eltérő típusú betű használata, vala-
mint nagyobb betűfokozat alkalmazása zavarja az oldal szürke foltját.
Ezek csökkentik a lineáris olvasást, ezért csak nagyon indokolt esetek-
ben, pl. didaktikai szempontból alkalmazzuk őket.

30 A betűk ritkításával való kiemelés zavarja az olvasás ritmusát, elvonja,

csorbírja a figyelmet, továbbá csökkenti a szürke folt hatását. Kurrens
betűk ritkítását vagy spacionálását csak akkor szabad alkalmazni, ha más
kiemelési lehetőség nem áll rendelkezésre. Mindenképpen kerüljük
azonban a folyó kézírásból származó kurzív kurrens ritkítását.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 8

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 31–36

31 Folyamatos szövegben elegendő, ha a címeket üres sorral vagy észreve-

hetően nagyobb térközzel hangsúlyozzuk. A címek fontosságának foka
szerint, a szövegbetű kurzívját, félkövérjét, a szövegbetű fokozatának
egalizált, illetve ritkított verzálisát vagy nagyobb betűfokozatot vehetünk
igénybe.

32 Todományos és szakkönyvekben, amelyekben sok a különböző értékű,

szöveg közötti cím, gyakran jobb a szöveg közötti címek eltérő jelentősé-
gét a tizedes számozással érzékeltetni, mint pusztán különböző betűfo-
kozatokkal és kiemelésekkel.

címek 31–34 | szín 35 | behúzás 36

33 A címek a fölöttük és alattuk levő térközzel együtt több üres sor helyét
foglalják el. A cím utáni első szövegsor tartson regisztert, azaz a szem-
ben levő oldal megfelelő sorával vonalban kell állnia.

34 Belső címeket és felyezetrcímeket szedhetünk szimmetrikusan, valamint

alkalomadtán más típusból is. A tipográfiai döntést a könyv tartalma és
célja határozza meg.

35 A hangsúlyozás egyik módja, egy második színnel való kiemelés. Ezzel

azonban csínján kell bánni. A kiemelő szín feleljen meg a könyv tartalmá-
nak, és legyen összhangban a papír, valamint a fekete festék színértéké-
vel. Díszítő színként a rozsdavörös, a borvörös, a türkizkék és az óarany
vált be.

36 Az egyes fejezeteket a bekezdések úgy tagolják, ahogyan a közpon-

tozás a mondatokat. Minden bekezdés behúzással kezdődik, amelynek
mértéke többnyire egy négyzet. Ha valamelyik bekezdés utolsó sora,
a tükör jobb széléig ér, a behúzás az új bekezdés gyetlen jelölése.
A könyv első sorában vagy egy új fejezet, ill. üres sor utáni első sorban
nincs szükség behúzásra.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 9

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 37–41

37 A szedéstükör a választott könyvalaktó függ. Az oldalmagasság álljon

harmonikus viszonyban a sorszélességgel.

A fehér margók megóvják az olvasó szemét attól, hogy valami nyugta-

38 lan alap elterelje, továbbá lapozásra és jegyzetelésre használhatók. A bel-

ső margók keskenyebbek lehetnek, mivel itt a bal és a jobb oldal belső
margója összetalálkozik. A nyitott könyv két oldala mindíg együttesen
hat, oldalpárként, ezért ajánlatos, hogy a külső margók szélessége közel
álljon a belső margók összegéhez. Vastag könyvek belső margójánál
ügyelni kell arra, hogy a szedéstükör ne kerüljön a kötés okozta dombo-

szedéstükör 37–40 | oldalszámok 41

rulatba, mert ez nagyon megnehezíti az olvasást.

39 A margók szélessége a könyv céljához, a választott betűhöz és a sorok

térközéhez igazodik. Zsebkönyvek margóinak szélessége legalább 10 mm
legyen. Vékony vonalvezetésű betű és tág térköz alkalmazásakor a margók
szélesebbek legyenek, mint erőteljes betű és csekély térköz esetében.

40 Történelmi tapasztalatok a következő margóviszonyokat teszik

ajánlatossá, hogy ha a papír kihasználása
70% 60% 40%
belül 3 3 2
felül 3 4 3
kívűl 3 5 4
alul 5 6 6
Más margóviszonyok is lehetségesek, de legyenek világosak
és harmonikusak.

41 Az oldalszám általában a könyvoldal alsó margóján oldalt vagy közé-

pen áll, a szöveg utolsó sorától egy sorral elválasztva. Elegendő, ha az
oldalszámot a szövegbetű számaiból szedjük. A címnegyed a tartalom-
jegyzékig és az impresszum (kolofon) a számozásba beszámít, de nem
kap oldalszámot.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 10

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 42–49

42

oldalszámok 42 | élőfej 43–44 | tördelés 45 szavak elválasztása 46–47 | lábjegyzetek 48–49

Ha az oldalszám állítására más helyet vagy nagyobb fokozatú számot
választunk, ügyelnünk kell arra, hogy az oldalszámok lapozgatáskor
megtalálhatók legyenek és olvasáskor ne zavarják a figyelmet.

43 Az élőfej tudományos művekben megkönnyíti egy-egy szöveghely meg-

találását, általában az oldal felső margóján áll. Kis kapitálisból vagy a
szövegbetű kurzívjából szedjük. A szövegbetű fokozatából szedett oldal-
szám többnyire a tükör külső szélén, az élőfejjel egy sorban áll. Az élőfej
lehet egy fokozattal kisebb, és a szövegtől egy üres sor vagy még egy vo-
nal is elválasztja.

44 Széles alsó margójú könyvekbe az élőfej az alsó margóba is kerülhet,

az oldalszámmal azonos magasságba.

45 Az oldalak általában egyenlő magasak, vagyis ugyanannyi szövegsort

tartalmaznak. Lehetőleg el kell azonban kerülni, hogy kimenetsor új ol-
dal élére kerüljön. Ha nincs rá lehetőség, hogy az ilyen sort áttördeléssel
behozzuk, szükség esetén valamelyik oldal egy sorral magasabb vagy ala-
csonyabb lehet. Ez a szabály különösen fényszedés esetén helyénvaló.

46 Nem szép, ha egymás alatt háromnál több elválasztás áll.

47 Bal oldal alsó sorában szükség esetén elfogadható az elválasztás.

Jobb oldal alján kerülni kell.

48 A lábjegyzeteket a szövegbetűnél egy vagy két fokozattal kisebből szed-

jük, és a szöveghez optikailag hasonlóan ritkítjuk. A lábjegyzeteket a szö-
vegtől egy üres sorral vagy ezenkívűl még egy sorszélességű tompafinom
vanallal is elválasztjuk. A szedéstükrön belül állnak néhány szövegsor he-
lyén, amelyeket a következő oldalra tördelünk.

49 A lábjegyzeteket a vezérszóhoz szorosan csatlakozó, felső állású tört-

számmal jelöljük meg. Ugyanezt a számot a lábjegyzetben a szám mellé
pontot szedve ismételjük meg. A jegyzetszövegben felső állású törtszá-
mok túlságosan kicsinyek, a jegyzetszám mellé zárójelet szedni felesleges.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 11

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 50–56

50 A széljegyzeteket a szövegbetű típusából vagy kurzívjából, egy vagy két

fokozattal kisebből szedjük, és a külső margóra állítjuk, optikailag a szö-
veghez hasonlóan ritkítva. A széljegyzet első sorának a szöveg vonatkozó
sorával vonalban kell állnia. A széljegyzeteket általában egy ciceróval vá-
lasztjuk el a szövegtől, és a szöveg felőli oldalra zárjuk. A széljegyzetnek
a szövegtől való távolsága függ a szöveg betűfokozatától és ritkításától.

széljegyzetek 50 | táblázatok 51 | illusztrációk 52–56

51 A táblázatokat szedjük a lehető legegyszerűbben és legáttekinthetőb-
ben. Befoglalásukra gyakran elegendők a tompafinom vízszintes vonalak,
a hasábokat elválasztó függőleges vonalak a hasábok pontos egymás alá
állításával feleslegessé tehetők. Számokként fél négyzet széles, kurrens
(ugrálós) számok használhatók, betűként a szövegbetű a leghelyénvalóbb.
A táblázatok fejét általában kisebb fokozatból szedjük. Ha a könyvben
kevés a táblázat, gondoljuk át, nem lehet-e oszlopos szedéssé átalakítani.

52 Az ábrák és illusztrációk legyenek összhangban a tartalommal vagy

a szöveggel, ezért optikailag és művészileg megfelelő kapcsolatban kell
lenniük a könyv tipográfiájával.

53 Az ábrákat a könyv oldalpárjával kell összehangolni. A képtáblákat le-

hetőleg a szedéstükör alakjára méretezzük, vagy –ettől erősen eltérően–
a papír alakjához igazítsuk, tehát körös-körül egyenlő margókkal lássuk
el vagy futassuk ki.

54 Az illusztrációk, táblák, a könyvben elszórt rajzok, címkék, fejlécek,

stb. szürke foltja harmonizáljon a tipográfiával, vagy alkosson érdekes
ellentétet.

55 A betűk vonalvezetését és kifejező értékét is összhangba kell hozni az

illusztrációkkal. Az illusztrátor dolgozzon együtt a tipográfussal, és ve-
gyen részt a mintaoldalak rögzítésében.

56 A könyv legfontosabb részét, a szöveget, amelyből a könyv tervezése-

kor alapvetően ki kell indulni, a címív és a függelék keretezi. A címívet
és a függeléket ugyanolyan jellegűen kell kialakítani, mit a szövegrészt.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 12

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 57–62

57 A címív részei: a szennycím az 1. oldalon, a főcím a 3. oldalon, a tarta-

lomjegyzék az 5. oldalon és az előszó a 7. oldalon. A sorrend eltolódhat,
ha az 5. oldalra ajánlás kerül, vagy ha a tartalomjegyzék kettőnél több ol-
dalból áll.

58 A szennycím előlegezze szerényen a főcímet. Elegendő, ha a szövegbetűből

vagy verzálisból a szedéstükört élén egy, esetleg két sorban megadja a szer-
ző nevét és a címet. Szennycím helyett használhatunk egy kis nyitórajzot,
emblémát vagy más grafikát. A szennycímoldal teljesen üres is maradhat.

címív 57 | szennycím 58 | főcím 59–62

59 A főcím a szöveg kapuja, ugyanakkor egyértelmű bibliográfiai adatokat
kell közvetítenie. A címoldalon a következő adatokat kell feltüntetni: a
szerző nevét, esetleg tudományos fokozatát, a mű címét, esetleg alcímét,
a kiadó nevét, a kiadás helyét és a kiadás évét.

60 A főcím több alkalmat nyújt a tipográfusnak, hogy megmutassa képzelő-

erejét és tervező tehetségét, mint a könyv bármely más része. A főcím
összhangját a szövegrésszel úgy valósíthatjuk meg, hogy a kiadó megjelö-
lését és az esetleg szükséges alcímet a szövegbetű fokozatából szedjük.
A szerző neve egy vagy több fokozattal nagyobb betűtípusból alakítható
ki, általában a legnagyobból a mű címét tervezzük. Ezek az arányok azon-
ban változhatnak, ha pl. egy klasszikus író műveinek kiadásáról van szó,
akkor uralkodó helyet kaphat a szerző neve.

61 Összegyűjtött művek több kötetes kiadása esetében helyénvaló lehet

a kettős címoldal. Ilyenkor a 2. oldalon többnyire valamennyi kötetben
azonos adatok állnak, a 3. oldalra pedig az egyes kötetek címe kerül.
Néha a mű címe is az 1. vagy a 3. oldalra kerül, a kötetcím pedig a 3.-ra
vagy az 5.-re.

62 Minden címtervezéskor lehetőség van középtengelyes és oldaltengelyes

megoldásra. Mindkét változat egyformán jogosult. Regényekben inkább
a szimmetria, szakkönyvekben az asszimetria kerül előtérbe. A tipográfiai
eszköz megválasztásában a mű tartalma a döntő. A szövegrésszel való
egységet meg kell őrizni.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 13

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 63–68

63 A főcímben egy-egy díszítő színt, címrajzot vagy más típusú betűből sze-
dett sort is elhelyezhetünk. A címoldal különleges gondosságot igényel,
emeli az egész könyv minőségét.

főcím 63 | címkép 64–65 | copyright megjelölése 66–67 | tartalomjegyzék 68

64 Régebbi művekben a 2. oldalon gyakran egy címképet (frontispiece) ta-
lálunk, a kötet elé helyezett grafikus ábrázolást, rézmetszetet, képtáblát
vagy egész oldalas illusztációt. Ezt a szép hagyományt napjainkban a
szerző portréjának vagy valami más illusztrációnak közzétételével köve-
tik. A könyv egészének egységét akkor biztosítjuk a legjobban, ha a 2.
oldal képtábláját a szedéstükör nagyságára méretezzük.

65 Némely szakkönyvben, ismeretterjesztő könyvben, de az irodalom más

műfajába tartozó könyvben is felhasználják a 2. oldalt a cím megtervezé-
séhez. Mivel a szem elé amúgy is oldalpár tárul, mindenképpen kézen-
fekvő, hogy az egyébként üres 2. oldalt egy vagy több sor odahelyezésé-
vel vagy egy illusztrációval bekapcsoljuk a főcímbe.

66 A copyright megjelölése és az impresszum általában a 4. oldalra kerül,

ez a szokásos helye, mégis meg kellene gondolni, hogy jogi, kereskedelmi
és műszaki adatok a főcím után és a szövegrész kezdete előtt ellene mon-
danak annak, hogy az olvasó (kivált szépirodalmi könyv esetében) a szö-
vegre hangolódjék. Ezért célszerűbb a copyright jelzést a lehető legszeré-
nyebben, a szövegbetűből szedett sorral a szedéstükör alsó élén elhelyezni.

67 Az impresszum csak végszükség esetén, például zsebkönyvekben vagy

tankönyveken kerülhet a 4. oldalra is a szövegbetű valamely kisebb foko-
zatából szedve, ha ezzel terjedelemcsökkenés érhető el. Az impresszum
számára jobb hely a könyv vége. A 4. oldalon gyakran ún. kolofonoldalt
alakítunk ki. Ezen a könyv kialakításában részt vevő személyeket (pl. for-
dító, illusztrátor stb.) tüntetjük fel.

68 A tartalomjegyzéket, amely regényekben többnyire szükségtelen, az olva-

só a szöveg olvasása előtt, azaz a címívben várja el. Olyan esetekben, ami-
kor az előszóban a könyv felépítését megmagyarázzák és a tartalomjegy-
zéket megindokolják, ez utóbbi kerüljön az előszó vagy bevezető után.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 14

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 69–75

69 A tartalomjegyzéket a lehető legáttekinthetőbben kell tagolni és elren-

dezni. Legjobb a szövegbetűből vagy egy fokozattal kisebből szedni.

70 A tartalomjegyzék szedésében a szokásos kevéssé szép kipontozás he-

tartalomjegyzék 69–71 | szövegkezdés 72 | függelék 73–74 | jegyzetek 75

lyett más módszerekkel is találkozhatunk. Olykor lehetséges, hogy az ol-
dalszámokat a fejezetcímek elé állítjuk. A tartalomjegyzéket nem okvetle-
nül szükséges a szedéstükör szélességére szedni, ha jobb elrendezést ta-
lálhatunk.

71 A tartalomjegyzék, a bevezető és az előszó címét ugyanúgy kezeljük,

mint a fejezetcímeket.

72 A szöveg, mint a könyv minden más fontos része,

jobb oldalon kezdődik.

73 A tudományos könyvben nagy jelentőségű a függelék.

Sorrendje a következő:
1. hivatkozások és magyarázó szövegek,
2. jegyzetek és forrásmunkák,
3. irodalomjegyzék,
4. név- és tárgymutató

74 A függelék valamennyi részét rendszerint azonos betűfokozatból, a

szövegnél egy vag két fokozattal kisebből szedjük. A jegyzetek, a név- és
tárgymutató, valamint az irodalomjegyzék címeit is ugyanúgy kezeljük,
mint fejezetcímeket.

75 A jegyzeteket a lábjegyzetekhez hasonlóan szedjük. A szövegrészben

azokat a szavakat, amelyekhez jegyzetek kapcsolódnak, folyamatos szá-
mozású, rázárt, felső állású törtszámokkal látjuk el. Bonyolult szövegek-
ben, amelyekben lábjegyzetek és jegyzetek is vannak, a jegyzetek száma-
it folyamatos számozással a szövegfokozat szögletes zárójelbe tett száma-
iból szedjük. A függelékben ezeket a számokat annak a betűfokozatnak a
számaiból ismételjük meg, amelyekből a jegyzetek szövegét szedtük.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 15

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 76–83

76 A tudományos könyv irodalomjegyzéke a könyv használója számára

rendkívűl jelentős, ezért szedését különleges gonddal kezeljük. A szer-

irodalomjegyzék 76 | név- és tárgymutató 77–80 | impresszum 81–82 | nyomtatás 83

zők vezeték és keresztnevét kis kapitálisból szedjük. A felsorolt művek,
valamint a folyóiratok és könyvek címét kurzívból, a további adatokat,
a kiadót, a kiadás helyét és számát álló betűből szedjük.

77 A név- és tárgymutató, amelyet indexnek vagy regiszternek is nevez-

nek, viszonylag rövid sorokból áll, ezért ajánlatos két- vagy több hasábos
elrendezése.

78 A szövegre és a képekre való hivatkozások megkülönböztetésére a szö-

veghivatkozásokat álló, a képhivatkozásokat kurzív számokból lehet
szedni.

79 Ha valamelyik név vagy tárgy után annyi oldalszámot sorolunk fel, hogy
két vagy több sorra van szükség, akkor a második és a következő sorokat
fél négyzettel behúzzuk.

80 A név- és tárgymutató keskeny hasábjait

szabad sorokban szedjük.

81 Az impresszum és a kolofon a kiadó nevét, a megjelenés évét, a szer-

kesztő, az illusztrátor, a könyvtervező nevét, esetleg a védőborító terve-
zőjét is, valamint az előállításban részt vett valamennyi nyomda megneve-
zését tartalmazza. Kiegészítésképpen adjuk meg az alkalmazott betűtí-
pust és a papírt gyártó üzemet is.

82 Az impresszum számára a legmegfelelőbb hely az utolsó oldal fej vagy

lábrésze, vagy ha az utolsó ívben üres oldalak vannak, az utolsó előtti
oldal fejrésze.

83 Nyomtatáskor ügyelni kell a gondos egyengetésre, a szép- és hátnyo-

mat, valamint az egyes ívek közötti egyenletes színtartásra.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 16

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 84–90

84 A kötött könyv könyvtestét az első és hátsó előzék fogja közre. Előzék-

ként lehetőleg tartós és színben a szövegpapírhoz, a táblaborítóhoz, to-
vábbá az oromszegélyhez illő papírt válasszunk.

85 Az első és hátsó előzéket kétoldalasan illusztrálhatjuk, díszíthetjük

vagy megfelelő adatok céljára is felhasználhatjuk.

86 A könyv fűzésére és kötésére alkalmazott különböző eljárások függvé-

nye az előállítási költség. Olcsó és rövid életű könyvekre ugyanúgy szü-
kség van, mint tartós és drága könyvekre. Az olvasó érdekében azonban
szükséges, hogy a könyv minden része, beleértve az előállítási eljáráso-

előzék 84–85 | könyvkötés 86–90

kat, következetesen egyetlen célt elégítsen ki.

87 A köyvet legjobban könyvkötő anyagokkal (papírral, vászonnal, műa-

nyaggal, vagy bőrrel) borított kemény táblák óvják meg. A borítóanyag
megválasztásának, struktúrájának és színének jelentősége van a könyv
külseje szempontjából, és természetes, hogy itt is a mű tartalmából és
rendeltetéséből kell kiindulni.

88 A tábla pereme körös-körül egyenlő legyen, és a könyvtestet ne haladja

meg 2 mm-nél többel. Különösen kellemesek a könnyű és hajlékony kö-
téstáblák. Akárcsak a papír esetében, ügyelni kell a lemez helyes, azaz a
gerinccel párhuzamos szálirányára.

89 A fűzés és kötés a sík papírívet plasztikus képződménnyé teszi. Ebben

az értelemben jelentős, hogy a gerinc egyenes vagy gömbölyített-e. Az
egyenes gerin tömör és tárgyias hatású, vastag (kb. 25 mm-en túli) köte-
tek esetében azonban azzal a veszéllyel jár, hogy bizonyos használati idő
után a köynvtest előredől. Ezért többnyire az enyhe és egyenletes göm-
bölyítés a legmegfelelőbb.

90 A kötött könyv minőségét javítja a gondos beégetés, az egyenletesen

beragasztott oromszegély és az élmetszés is, továbbá a jelzőszalag vagy az
olvasójel.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 17

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 91–98

91 Ugyanígy meg kell követelni a köynvkötészettől a felragasztott előzék

alatt áttetsző fűzővászon egyenes és keskeny vágását is.

92 Ha a könyvre védőborító kerül, a kötés viszonylag egyszerű lehet. A leg-

nagyobb fiygelmet a gerinc érdemli, mert ez látható a könyvespolcon, és

könyvkötés 91–92 | gerinc 93–95 | első tábla 96 | védőborító 97–98

ennek szövege alapján keressük meg a könyvet a polcon. A gerincen ele-
gendő a szerző vezetékneve és a rövid cím. (A magyar szabvány azonban
előírja, hogy a gerincen a szerző ill. szerzők teljes neve és a könyv teljes
címe szerepeljen, kivéve, ha nem fér el rajta. – a fordító)

93 Elvileg minden 5 mm-nél szélesebb könyvnek

gerincszöveget kellene kapnia.

94 Általában minden hosszanti gerincszöveg alulról fölfelé fut. Az ndk-

ban ezzel szemben a 30 cm-nél magasabb könyveknek, amelyeket fektet-
ve tesznek a könyvszekrénybe, gerincszövege felülről lefelé fut. Hasonló
nagyságú könyvek gerincszövegének egységes iránya döntő fontosságú.

95 Vastagabb könyvek gerincszövegét

címkeszerűen ajánlatos nyomni.

96 Mind a két táblára nem kell okvetlenül rányomni a címet, ajánlatos

azonban az első táblát egy címkével vagy valami egyszerű betűs vésettel
megjelölni.

97 A védőborítónak kevésbé a könyv megvédése a feladata, inkább propa-

gandaeszköz, a köynvhöz illő kisplakát. Modern legyen, vonzó és hatá-
sos, de mindig a könyv szellemének és rendeltetésének feleljen meg.

98 A védőborító füleit magyarázó vagy propagandaszövegek céljára hasz-

nálhatjuk fel. Az elülső fülszöveg többnyire a könyv tartalmát ismerteti.
A hátsó fülszövegen gyakran a kiadó egyyéb könyveit hirdetik, vagy a
szerző más műveit sorolják fel stb. A fülön legcélszerűbb a szabad soros
szedést alkalmazni.
Kapr 101 tétele 2002 2002.01.09 12:41 Page 18

Albert Kapr | 101 tétel könyvtervezéshez | 99–101

99 A védőborító 1 mm-rel alacsonyabb legyen, mint a kötés,

hogy a behasadás veszélyét elkerüljük.

100 A zsebkönyv, kartonkötés vagy a brosúra esetében a védőborító

propaganda feladatát a kötés veszi át. Mint a védőborító esetében, a
hátsó fedél itt is propagandacélokra használható fel. A zsebkönyv
gerincén, akárcsak a kötött könyv gerincén, jól olvashatóan meg kell
adni a szerző nevét és a köynv címét.

védőborító 99–100 | a köynv mint egész 101

101 Befejezésül még egyszer utalni kell arra, hogy a könyv minden részét
egyetlen, egységes esztétikai elgondolással kell megtervezni. Minden
elemnek, betűnek, illusztrációnak, tipográfiának, színnek, kötésnek és
védőnek összhangban kell lennie egymással.