2009

Berg Judit: Rumini

Tanítási segédanyag a 3-4. évfolyam
számára

Gombos Péter és Tolnai Mária

RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft.
Impresszum

Kiadja a RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft.

1134 Budapest, Klapka u. 11. Levélcím: 1439 Budapest, Pf. 727
Telefon: (06-1) 320-8632 Fax: (06-1) 349-8773
Internet:
www.raabe.hu – RAABE webáruház
www.ovonok.hu – Óvodapedagógusok szakmai és közösségi portálja
www.tanitokklubja.hu – Tanítók szakmai és közösségi portálja

Felelıs kiadó: Zsakay Gábor ügyvezetı igazgató

A kiadvány szerzıi jogvédelem alatt áll. Tilos annak bármilyen formában történı másolása, sokszorosítása vagy
terjesztése. A kiadványban megjelenı képek, szövegrészletek megjelentetése a Kiadó engedélyéhez kötött.
Didaktikai–metodikai kérdések
Berg Judit Rumini címő könyve rég látott egyértelmőséggel kapta meg 2007-ben az Év Gyerekkönyve
díjat. Alig akadt kritikus, aki ne ezt a kötetet jósolta volna gyıztesnek – nem véletlenül.

Mielıtt a miérteket tárgyalnánk, gyorsan leszögezzük, ezúttal a szakmai díj mellett a közönségsiker is
egyértelmő volt, bizony, ez is ritka manapság. S még egy nem is annyira mellékes megjegyzés: bár
nem Kálmán Anna kapta az illusztrátori díjat, de a meseregény rajzai igazán szépek, s illenek is a
történethez.

Az állatfigurák a grafikus keze alatt megszelídültek, emberi ruházatuk, gesztusaik, testtartásuk

finoman eltávolítanak minket az egerek, patkányok valóságos világától.

A szereplık szavakban megrajzolt karaktere, egyénisége megerısödik az illusztrációkban. Míves,

kidolgozott, a legapróbb részletre is figyelı, a ruházat, a környezet bútorainak, eszközeinek
megrajzolása. A fekete-fehérben tartott színek megóvnak bennünket, olvasókat, a gyerekkönyvekre
gyakran jellemzı színes, túlzottan érzelgıs világtól. Megfogalmazhatjuk: egy esetleges színpadi
megvalósításhoz díszlet- és jelmeztervként nagyszerően használhatóak a rajzok.

Mi hát Berg Judit könyvének titka? Nem kell sokáig keresgélnünk a választ, egyszerően olyan íróról
van szó, aki ismeri a gyerekeket. Tudja, hogy a tizenéves vagy még fiatalabb olvasót a cselekmény
köti le. Egy-egy szép leírás vagy a történet mélysége, drámaisága téma lehet a feldolgozás, elemzés
során, de az élményszerzés legbiztosabb módja az olvasás során a kalandos, izgalmas történet.

Ez a mese mozgalmas, a szerzı feszültséget teremtı helyzetek sorát vonultatja fel egymás után. S
ami különösen érdekes: bizonyos szempontból nem túl modern, pontosabban – bocsánat a
kifejezésért – nem igazán trendi. Nincs meg benne sem a posztmodern mesék gyakori abszurditása,
sem a kortárs ponyvák agresszivitása, nincs benne durva erıszak, mágia, vér – a Rumini igazi
gyerekkönyv! Könnyed és lendületes fejezetváltásoknak, merész, de nem alpári dialógusoknak, a már
megoldottnak látszó helyzetek, szituációk újbóli „összebogozásának” örülhetünk. A történet szereplıi
expresszívek, ha kell harsányak, energikusak. A titkokkal, meglepetésekkel teli, de nem bonyolult
cselekményő meseregény jól követhetı, értékes mő.

Megnyugtató ezt tudni, tudniillik, hogy az ilyen, – az egyszerőség kedvéért nevezzük így: – klasszikus
alapokon nyugvó meseregényeknek van még helye a kortárs irodalomban.

S ha már a klasszikus gyermekirodalom szóba került: e könyvnek van elızménye a magyar

irodalomban, Dékány András tengerészregényei (Kalózok, bálnák, tengerek; Csempészek, hısök,
kikötık stb.) néhány évtizede hasonlóan nagy népszerőségnek örvendtek. Az persze érdekes, hogy
Berg Judit nem embereket, hanem rágcsálókat szerepeltet kalandjaiban, véleményünk szerint ez azt
eredményezi, hogy nemcsak a fiúk számára lesz érdekes a történet.

A feldolgozás során nincs nehéz dolgunk, hiszen kérdéseinkkel a gazdag cselekményt kell
kibontanunk, felidéznünk. Vagyis konkrét eseményekre, helyzetekre kérdezhetünk rá, ráadásul a
miértek, az okok sem különösebben bonyolultak. Van lehetıségünk a karakterek megbeszélésére,
ebben segítenek minket a beszédes nevek is.

Mi kicsit tovább vinnénk ennél a feldolgozást. Egyrészt igyekszünk rögzíteni, tudatosítani a mőfaji
sajátosságokat (a tengerészregényét), másrészt szándékunk, hogy a drámapedagógia eszközeivel a
feldolgozás élményszerőségét erısítsük. Ez azt jelenti, hogy több olyan feladatot is javaslunk,
amelyek látszólag csak érintılegesen kapcsolódnak a konkrét eseményekhez, s inkább a kreativitás
kibontakozását, a fantázia fejlesztését szolgálják.
Sokféle nevelési, oktatási, készségfejlesztési cél megvalósítása indíthat bennünket a drámapedagógia
eszköztára felé. A foglalkozástervek tudatos, a játék szabályait ismerı és figyelembe vevı szellemi
munkát követelnek. Nyitottnak és rugalmasnak kell lennünk, mert ebben a folyamatban a jónak és
hatékonynak tőnı ötleteinkrıl kiderülhet, hogy az osztály számára nem válnak érdekessé,
„használhatóvá”. Nincs „jól” vagy „rosszul” eljátszott játék. Vannak viszont tanulságot jelentı
helyzetek, mint például a személyes motiválhatóság eltérései, az egyéni fejlıdési lehetıségek
különbözısége, konfliktushelyzetek megléte, a különbözı nézıpontok megismerésének,
megértésének szükségessége. A tanító és a csoport ötletei, javaslatai erısítsék és ne gyengítsék
egymást, a közös munkát.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus tudatosan használja ezeket a játékokat. Azt az
álláspontot ma már szerencsére ritkán kell megvédeni, hogy ezek a ’gyakorlatok’, ’feladatok’, ’játékok’
többet jelentenek az egyébként nem elhanyagolható szórakoztatásnál, örömszerzésnél. Joggal
mondhatjuk, hogy a jól és igényesen, szakmai tudással szerkesztett folyamatban tanár és diák állandó
párbeszédben vannak, kölcsönösségben, partnerkapcsolatban. Ebben a munkában a lehetıségek és
a döntések felelıssége tisztázott, vállalt és betartott. A drámapedagógia komplex, tanítási dráma
munkaformáját gyakorlati tapasztalatok, szakmai képzésben való részvétel nélkül nem javasoljuk.
Errıl lemondva is kimeríthetetlen gazdagsággal vár bennünket a drámajátékok, gyakorlatok,
dramatikus formák, esetleg színjátékos megjelenítés tárháza. Az alábbi feladatsorban mindegyikre
van példa, s biztatjuk a pedagógusokat, maguk is találjanak ki hasonlóakat, s ne sajnálják az idıt
ezektıl!

Ugyancsak ezt – szánjunk rá idıt! – kérjük az elıkészítéssel, még inkább: a ráhangolással

kapcsolatban is. Általános tapasztalat, hogy a tanítók feladják a „kötelezıt”, s tulajdonképpen ezzel be
is fejezıdtek az elıkészületek... Holott saját tapasztalataink alapján is bátran állíthatjuk, a
kedvcsinálás egy könyvhöz – különösen egy jó könyvhöz, mint amilyen a Rumini is – nem nagy
ördöngösség. A pedagógus lelkesedése, nyitottsága, kreativitása, játékszeretete könnyen átragadhat
a diákokra! Semmivel nem pótolható a közös játék, a szerepfelvételek, szerepcserék izgalma, ahol a
segítettbıl segítı, a bátortalanból furfangos, társait megmentı hıs válik. Együtt játszani a gyerekkel a
pedagógus számára soha nem lehet nyőg, hanem a legmélyebb tudást tartalmazó helyzet.

A szintetizáláshoz ezúttal sajátos eszközt használtunk, egy társasjátékot találtunk ki. Ezt játszathatjuk
csapatokkal vagy egy-egy tanulóval is. Akár többször is végigmehetünk a pályán, ez is csak segítheti
a történet fıbb eseményeinek megjegyzését, felkészülést arra, hogy saját szavaikkal közvetíteni
tudják az élményeiket másoknak – érdekesen, izgalmasan, képszerően.
Mindezek figyelembe vételével a Ruminit elsısorban 3–4. osztályosok számára ajánljuk.
Természetesen akár kisebbek is próbálkozhatnak vele, de az osztályok inhomogenitása miatt 1–2.
osztályban – mindenki számára – ne tegyük kötelezıvé.
A meseregény feldolgozása

Elıkészítés
A bevezetı órá(ka)t az iskolai vagy települési könyvtárban tartsuk! (Jó alkalom ez a hellyel, a
légkörrel, a szolgáltatásokkal való ismerkedésre, s néhány játékos feladat az intézményben való
tájékozódást is segíti.)

1. Négy csoportban dolgozunk. Mindegyik csoport tíz percet kap, az a csapat kapja a legtöbb aranyat
(ezek a társasjátéknál esetleg beválthatók), amelyik ennyi idı alatt a legtöbb könyvcímet és szerzıt
győjti össze a megadott szempontok szerint.
• a) csoport: Keressetek olyan regényeket, amelyek a címük alapján tengerésztörténetnek
tőnnek, tengeri kalandokról, utazásról, kalózokról stb. szólnak.
• b) csoport: Keressetek olyan ismeretterjesztı könyveket, amelyek a címük alapján a
hajózásról szólnak!
• c) csoport: Keressetek olyan regényeket, meseregényeket, melyeknek a címük alapján
szerintetek van egér szereplıje.
• d) csoport: Keressetek olyan ismeretterjesztı könyveket, amelyek a címük alapján egerekrıl
(is) szólnak!
Mindegyik csoportra vonatkozik: Nem a fülszöveg, a tartalomjegyzék, hanem csak a cím alapján
keresgélünk, esetleg találgatunk!

Megjegyzés: Nagyon fontos a feladat megbeszélése, ne csupán számoljuk össze, melyik csapat nyert.
Kérdezzük meg, melyik könyvet ismerik, ha bizonytalanok a megoldásban, nézessünk utána a
gyerekekkel, jól tippelték-e a témát. Beszéljünk arról, hol volt érdemes keresgélni. (Egeres regények
nyilván elsısorban a gyerekkönyvek között vannak, a szakkönyvek egy helyen találhatók stb.)
Beszéljünk arról, találtak-e olyan írót, akinek több regénye, szakkönyve is van adott témában. (Ilyenek
lehetnek Dékány András tengerészregényei.)

Megvitathatjuk azt is, hogy mennyire tartalmazza a könyv címe a történetet. Mi a jelentısége a
címnek? Van-e olyan könyvcím, amelyet megváltoztatnátok, hogy felhívóbb legyen. Állítsunk össze
egy „toplistát” a legjobbnak tartott könyvcímekbıl. Érdemes arról beszélni, hogy melyik csoportnak volt
könnyebb dolga. (Ez sok mindenen múlik, például a helyi könyvtár ellátottságán is. De valószínőleg a
szakkönyvek között könnyebb keresgélni, hiszen a hasonló témájú könyvek egy helyen vannak.)

2. Vegyünk le néhány tengerészregényt a polcról! Írjátok le, milyen a borító, mi/ki szerepel rajta. Ha
többet is megnéztetek, állapítsátok meg, vannak-e sajátosságok, amelyek e mőfaj könyveinek külsı
tulajdonságaiban közösek.

3. A fantáziánkat hívjuk segítségül ehhez a játékhoz. Csukott szemünket adott jelre kinyitjuk, és mint
egy fényképen, „keretezzük be” a valóság egy részletét. Fókuszáljunk a „fénykép” közepére, egy
tárgyra. (Ez lehet akár egy növény levelének erezete is.) Keltsük életre azt a tárgyat, amelyikre
fókuszálunk! Találjuk ki a történetét! Fontos: legyen eleje és vége a mesénknek.

Megjegyzés: A tárgyak között lehet fakéreg, fénykép hajóról, kis hajómodell, egérbáb,
tengerészsapka, távcsı – olyanok, amelyek kapcsolódnak a regényhez. A feldolgozás során késıbb
visszautalhatunk egy-egy általunk kitalált mesére.

4. Három-négy csoportban dolgozunk (osztálylétszámtól függıen, ideálisan 5-8 tanuló van egy
csapatban). Mindegyik csoport találjon ki egy hıst, aki egy tengerészregényben szerepelhetne.
Találjátok ki a nevét, a külsejét, a múltját, a problémáit, az örömeit, a céljait. Milyen konfliktusba
keveredne a hısötök? Ha állatfigura lenne, milyen állat lenne?
Feldolgozás

A Egérváros, a készülıdés

1. A teremben szókártyákat találtok. Ismerkedjetek meg velük, mindenki válassza ki, melyik szókártya
a legizgalmasabb számára. Akik azonos kártyánál vannak, osszák meg egymással a véleményüket.

Az ugyanazt a kártyát legtöbben választók csoportját hallgassuk meg együtt.

Megjegyzés: Az elsı fejezetbıl győjtött szavakat a terem különbözı részein helyezzük el. Célunk,
hogy a még ismeretlen szöveget kapcsolatba hozzuk a gyerekek belsı témáival, asszociációival.
Szókártyák lehetnek: röhög, vigyorog, leselkedik, elszántan lépdel; barátságosan integet, megvetıen
köp, becsületesen dolgozik, hazudik, csalódott, megmentette stb.

2. Találjatok nevet egy kocsmának és egy bárnak…

a) …Egérvárosban!

_________________________________________________________________________________

b) …Pelevárban!

_________________________________________________________________________________

Mi a különbség egy „kocsma” és egy „bár” között?

_________________________________________________________________________________

Melyikben tudnátok elképzelni egy zongoristát?

_________________________________________________________________________________

Tervezzétek meg azt a reklámszöveget, amelyben egy kocsma vagy egy bár szolgáltatásait ajánljátok,
hirdetitek.

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
Találjátok ki a nevét a kocsmátok csaposának, a vezetınek, illetve a bár zenészének, zenészeinek!

_________________________________________________________________________________

3. Mirıl kaphatta a nevét a Hétágú Szigony?

_________________________________________________________________________________

Megjegyzés: Erre a feladatra akár hosszabb idıt is szánhatunk, dolgozhatunk csoportokban is. Ekkor
részletes történetet kérjünk, akár rajzolhatnak is. Leírhatják a csoportok úgy, mintha újságcikket
írnának.
Lehetséges kérdések még: Kik lehetnek a törzsvendégek? Mi lehet a titka a helynek? Milyen italokból
mixelik a Hétágú Szigony koktélt?

4. Az elsı fejezet alapján lehetne ez egy bandaregény is. Mit gondolsz, mit jelenthet ez a mőfaji
megjelölés?

_________________________________________________________________________________

A bandaregényekben – mint amilyen például a világszerte ismert A Pál utcai fiúk is – többnyire két
csapat verseng, viaskodik egymással. Itt melyik lehetne ez a két csapat?

_________________________________________________________________________________

Jellemezzétek a bandavezéreket!

_________________________________________________________________________________

Kik (lehetnének) az alvezérek?

_________________________________________________________________________________

Rumini mindenáron Rizsáék csapatába akart beállni. Vajon nem tudta, hogy mennyi gaztettet
elkövettek már? Indokolj a könyv alapján, keresd meg a megfelelı szövegrészt!

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
Legyél Te Rumini ügyvédje, saját szavaiddal fogalmazd meg a „védıbeszédet”.

________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________

Megjegyzés: A 11. oldal közepén találjuk a választ. „Ugyan, senki sem áll szóba egy magamfajta
csavargóval! […] İk legalább bevesznek maguk közé.”
A következı feladattal azt segítünk meglátni, hogy néha egy támogató, segítı ember megváltoztathat
sorsokat.

5. Rumini korábban követett már el különbözı csínyeket, sıt lopott is. Vajon mi hiányzott az életébıl,
miért nem sikerült talpra állnia? Vizsgáljuk meg ezt a kérdést különbözı nézıpontokból. Képzeljétek
el, hogy egy nagy asztalnál ott ül Rumini szomszédja, szülei, a postás, akinek ellopta a sapkáját, a
boltos, aki sokszor elnézte, hogy ennivalót csórt a boltból, az egérkislány, akinek tetszik a bátor
kisegér. Osszuk ki a szerepeket, és minden szereplınek maximum tízmondatnyi lehetısége van, hogy
megfogalmazza a véleményét (a nézıpontjának megfelelıen).

Megjegyzés: A vélemények elhangzása után győjtsük össze az azonos, illetve az ellentétes érveket. A
leginkább különbözı véleményt megfogalmazók próbálják meggyızni egymást a saját nézıpontjuk
helyességérıl. A többiek segíthetnek a meggyızésben, szempontokat adhatnak, fontos információkra
hívhatják fel a figyelmet.
A játékban a vitahelyzet gyakorlása a cél, nem feltétlenül a közös álláspont elérése!

Idézz fel olyan irodalmi vagy filmbéli hısöket, akik a „rossz oldalon” is álltak, de végül jó útra tértek!

_________________________________________________________________________________

6. Milyenek Rumini elsı élményei a hajón? Megállja a helyét? Indokold válaszodat! Magyarázd meg a
fıhıs viselkedését! Ha te lennél a fıszereplı tanácsadója, mit javasolnál neki, hogy viselkedjen?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
B A Ragacs-tenger

1. Rumininek eddig inkább a csínytevéseit, a rossz oldalát ismeretük meg, ebben a fejezetben
azonban kiderül, mitıl különleges.

Hogyan segíti a Szélkirálynı megmenekülését?

_________________________________________________________________________________

Melyik jelzıket tartod a legtalálóbbnak a fıhısre?

félénk gátlástalan leleményes erıs

ügyes bátor önfeláldozó vakmerı

Ha csak egy tulajdonságot választanál, melyik lenne az? Miért?

_________________________________________________________________________________

A görög eposzok híres hıse volt Odüsszeusz, akit úgy emlegettek: „a Leleményes”. İ találta ki a híres
trójai faló cselét. Mit tudsz errıl?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

Házi feladat:
Keressetek (akár idısebb testvéretek vagy szüleitek segítségével) az Odüsszeiában olyan kalandot,
amely tengerhez, hajóhoz kapcsolódik.
Indokoljátok, miért kapta Odüsszeusz a „leleményes” jelzıt.
Miben hasonlít Rumini a görög hısre?

Megjegyzés: A nehéz szöveg miatt ezúttal elfogadhatjuk, ha az eposz egy, a gyerekek számára
átdolgozott változatából dolgoznak tanulóink.

2. „Senki sem tudta, miért veszélyes a Ragacs-tenger, csak azt tudta minden hajós, hogy jobb
messzire elkerülni ezt a baljós vidéket.” (21. oldal)

Te milyen veszélyeket sejtenél egy ilyen vélemény hallatán?

_________________________________________________________________________________
Hallottál-e már ilyen figyelmeztetést valakivel vagy valamivel kapcsolatban? Vajon a kevesebb pontos
információ veszélyesebbnek vagy kevésbé veszélyesnek tüntethet fel egy embert, egy helyet?

_________________________________________________________________________________

Megjegyzés: A feladat kapcsán beszélhetünk az elıítéletek kialakulásáról, mőködésérıl is!

C A lakatlan sziget

1. Három csoportban dolgozunk.

Találjunk ki mi is egy szigetet! Hol helyezkedik el? Van-e rajta élet, s ha igen, kik laknak itt? Miért
szeretnek itt élni? Milyen feladataik vannak?

a) csoport: A sziget fái vagytok, messzire elláttok a magasból. Ti hogyan mesélitek el a hely
történetét?
b) csoport: A szigeten gyönyörő virágok nyílnak, és a magvaik a földbe jutnak. Ti vagytok a magvak,
meséljetek a szigetrıl.
c) csoport: A helyre minden évben vándormadarak érkeznek, itt telepednek le tél idejére. Ti vagytok a
madarak, hogyan ismeritek a sziget történetét?

2. Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd válaszoljatok a kérdésekre.

„Úgy tőnt, mintha ıszbe csavarodott volna az idı, mert a sziget zöld fái hirtelen sárgás-vöröses
színővé váltak. Aztán a vörös pöttyök megmozdultak, és lassan a levegıbe emelkedtek. Mindenki
tátott szájjal állt. Ezer és ezer vörös pillangó röppent fel az égbe. Úgy gomolyogtak, mint egy
hatalmas, tőzpiros felhı, aztán hirtelen nekiindultak, és örökre elszálltak a szigetrıl.”

Mi lehet a magyarázata a furcsa jelenségnek!

_________________________________________________________________________________

Milyen szófajú szavakból van sok a szövegben?

_________________________________________________________________________________

Megjegyzés: Ha nem tanultuk még a mellékneveket, másképp tegyük fel a kérdést: Milyen
tulajdonságot, színt kifejezı szavakat találsz ebben a szövegrészletben?

Vajon miért van ilyen sok szín ebben a rövid részletben?

_________________________________________________________________________________
Győjtsük össze a színeket a szövegbıl! Melyik színbıl van a legtöbb? Miért? Milyen érzéseket kelt
bennünk ez a színkavalkád?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

3. Rumini akaratán kívül nehéz helyzetbe kerül, fontos feladatot kell teljesítenie, amelynek sikerétıl
függ a társai sorsa.

a) Győjtsétek össze a megoldási javaslatokat a könyvbıl, és beszéljétek meg azok elınyeit, illetve
kockázatait.

b) Egy hernyó kihallgatta Ruminiék beszélgetését. Hogyan meséli el társainak a tervet? Hogyan
védekeznének ez ellen?

c) Csoportokban dolgozzunk. Készítsünk olyan plakátokat, szórólapokat, montázsokat, amelyekkel

másokat is mozgósítani lehet a sziget fáinak megmentése érdekében. Döntsünk arról is, hogy kinek és
hogyan juttatjuk el a felhívást.

d) Képzeljétek magatokat Rumini helyébe. Naplóbejegyzésként fogalmazzátok meg, mit jelent

számára ez a felelısség.

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

Megjegyzés: Ennél a feladatnál beszélhetünk arról is, miért írunk naplót. Ki olvashatja el, amit
leírtunk? Mi a szerepe? Csak akkor írunk bele, ha rendkívüli dolog történik?

D Az Orom-sziget

2. Az én lakatlan szigetemen is van kincs. Az öreg kalóz, aki elrejtette, megírta nekem egy levélben,
hol van. De hogy ne legyen olyan egyszerő a feladvány, néhány bető helyett számokat írt. (Ugyanaz a
szám mindig ugyanazt a betőt helyettesíti.)

Három csoportban dolgozunk. Amelyik csoport elıbb megfejti a kincs helyét, az nyer. (Esetleg a
társasjátékban használható aranyat lehet nyerni.)
Íme, a levél:

25 262NY 4GY 879GYF2 29288 V2N 8Í5 93P3S64 D3964!

Beszéljük meg! Hogyan kezdtetek hozzá a megfejtéshez? A magyar nyelv milyen sajátosságait
vettétek figyelembe a betők kitalálásánál?
Mit csináltatok volna, ha a levél németül/angol (vagy amilyen nyelvet tanultok) van?
Tudjátok, mely betőket használja leggyakrabban a magyar? Vajon miért?

Megjegyzés: A magyar nyelvben a magán- és mássalhangzók aránya nagyjából egyforma. A

magánhangzók között nagyon gyakori az e és az a (26, illetve 23% az elıfordulási arányuk). Azért
ezek a leggyakoribbak, mert ezeket lehet a legkisebb energiával kiejteni.
A feladat megoldásához a névelık használata vezethet el minket, ez lehet az elsı lépés. Az ’a’ bető
szerencsére sokszor elıfordul a szövegben késıbb is.

3. Három csoportban dolgozunk. Mindegyik csoport rajzolja meg egy általa kitalált sziget térképét.
„Rejtsetek el” ott kincset, s adjatok útmutatást a kincskereséshez. Legyen az útmutatóban rejtvény
vagy feladvány!
E Fogságban az Aranyvadászon

1. Rumini nemcsak leleményes és bátor egér. Melyik tulajdonsága juttatta bajba, miért tudták elfogni?
Több jelzıt is sorolhattok, beszéljük meg, ezek közül melyik okozta vesztét!

_________________________________________________________________________________

2. Rumininek lehetısége van egy tizenöt szavas táviratot küldeni Balikónak. Ebben segítséget kérhet,
illetve leírhatja, mi történt vele. Mindenki önállóan fogalmazza meg ezt az üzenetet.

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

3. Kik alkotják a kalózhajó legénységét? Győjtsétek össze azokat a neveket, akiket megemlít a szerzı.
A név mellé írjuk oda a beosztását, feladatát is. A könyv szerzıje lehet, hogy nem mutatott be
mindenkit az Aranyvadászról. Egészítsétek ki a névsort, a megfelelı feladatokkal. Rögzítsétek
mindezt egy hajónaplóban.

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
4. Hogy képzelitek el az Aranyvadászt? Nagy hajó? Félelmetes? Kecses és gyors? Rend van rajta,
vagy mindig piszkos a fedélzete? Keressetek a szövegben utalásokat erre!

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

5. Három csoportban dolgozunk. Megbeszéltük a kalózhajó tulajdonságait, nézzük meg a rajzokat is!
Ezek alapján mindegyik csapat rajzolja meg egy nagy papírra a hajót. Színezzétek, fessétek ki, és
helyezzétek el rajta a matrózokat is!

6. Rumini rémületében elbújt a raktárban. Egy olyan szakértıi csoport tagjai vagyunk, akiket a kalózok
arra kértek fel, hogy tervezzék meg a hajón azokat a titkos helyeket, ahol bármit és bárkit el tudnak
rejteni, ha a Pele király katonái utolérnék ıket.

Megjegyzés: Ez a feladat könyvtári mutatómunkát igényelhet. Biztassuk a csoportokat, hogy legyenek

szakszerőek, pontosan nézzenek utána egy hajó szerkezetének, felépítésének. Ne fogadjunk el
„varázslatos” megoldásokat.
A tervek elkészülte után szituációs játékot is játszhatunk, melyben a tervezık és a kapitány vesznek
részt. Hogy fogadja a terveket, mi a fizetség stb.

7. „Hé, odanézzetek! – ordított egy kalóz a fedélzeten. Most vették észre a magasban integetı
Ruminit.”

Hogy írná meg ezt az esetet egy újságíró, ha

a) …egy bulvárújságnak dolgozik.

b) …egy utazási magazinnak dolgozik.
c) …a rendırség szóvivıje.

Adjunk címet is a cikkünknek!

_________________________________________________________________________________

8. Ruminit a kalózhajó kapitánya elé viszik, ahol nem mondhatja el az igazat. Füllent? Hazudik? Vagy
ügyesen eltitkolja az igazságot? Nehéz helyzetben van? Van olyan helyzet, amikor „bocsánatos bőn”
a hazugság?

Találjunk ki olyan szituációkat, majd mutassuk is be egymásnak, ahol a fıszereplınek olyan

válaszokat kell adni, amelyekben eltitkol valamit.
9. Mindegyik csapat töltse ki az alábbi totót!

1. Melyik ételbıl nem volt az Aranyvadászon?

(1) tarhonya (2) ananász (x) hagyma

2. Milyen ételt evett Rumini a kalózhajón?

(1) pörkölt (2) sajt (x) kolbász

3. Hova bújt el Rumini a kamrában?

(1) az ajtó mögé (2) a krumpliszsák mögé (x) a szalonnák közé

4. Ki árulja el a sárkány titkát?

(1) Málé (2) Maxi (x) Káró

5. Hogyan jutottak át a kalózok az ürgehajóra?

(1) csáklyákat dobtak át (2) csónakon (x) nem mentek át

6. Mivel próbálta figyelmeztetni a tengeri pandúrokat Rumini?

(1) füsttel (2) füttyjelekkel (x) piros ronggyal

7. Mit zsákmányoltak a kalózok?

(1) értékes selymeket (2) két láda aranyat (x) harminc láda ezüstöt

8. Hogy kapták el Ruminit?

(1) vízbe ugrott, de csónakkal utolérték (2) hálót dobtak rá (x) nem kapták el

9. Miért nem ölték meg a kalózok?

(1) kíváncsiak voltak, mit tud (2) féltek tıle (x) értékelték a bátorságát

10. A kapitányuk halála után ki az ürgék vezetıje?

(1) Kasza (2) Savó (x) Dini

11. Ki gyógyította meg Csocsót?

(1) Rumini (2) Rumini receficekérgével Beretva apó (x) Dini

12. Hol jönnek rá a Szélkirálynın Rumini eltőnésére?

(1) az Orom-szigetnél (2) útközben (x) Pelevárnál

13. Visszamennek érte Orom-szigetre?

(1) igen (2) nem (x) szeretnének, de nem engedik vissza ıket

+1. Ki nem akarta átvenni a hajó rakományát?

(1) Papmogi úr (2) a király (x) a futár

Megjegyzés: A helyes megoldások: 2, x, 2, 2, 1, x, x, 2, x, 1, 2, x, 1, 1

F A pelevári bazár

1. Mit jelent ez a kifejezés: ’bazár’? Válaszd ki és húzd alá az ezzel rokon értelmő szavakat!

vásár ricsaj riadalom piac bezár

Melyiknek a jelentése hasonlít leginkább a bazáréra?

_________________________________________________________________________________

2. Három csoportban dolgozunk. Ha nektek kellene megírni az Értelmezı Kéziszótár szócikkét a

bazárról, mit írnátok?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

3. Ez egy verseny lesz, ezúttal nem csapatban dolgozunk, hanem mindenki egyedül. Hallgassátok
meg az alábbi szövegrészletet, s próbáljatok minél több tárgyra, eszközre vonatkozó információt
megjegyezni. Jegyzetelni nem szabad!

„Az egerek csodálkozva kapkodták a fejüket. Volt itt minden, amit csak szem-száj megkíván. Az egyik
boltban különleges finomságok, sosem látott édességek hívogatták ıket, a másik helyen a pult
roskadozott a legízletesebb gyümölcsöktıl. Árultak tarka ékszereket, csillogó köveket, kelméket,
gyöngyöket, kígyóbır táskát, pávatoll legyezıt. Egy másik helyen míves fegyvereket, acélpengéket,
szuronyt, páncélt, hatlövető puskát kínálgattak az arra járóknak. […] Bandi egy hangszerboltban
kipróbálta a legfurább formájú tam-tam dobokat, tamburinokat, sípokat. Legjobban egy
teknıspáncélból készült citera és egy ezüsthúros kis gitár tetszett neki.”

A feladat egyszerő: az nyer, aki két perc alatt a legtöbb tárgyat le tudja írni, amelyre emlékszik a
szövegbıl.

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
4. Bandi egy tamburint próbált ki. De vajon mi az? Hallgassatok meg három meghatározást, aztán
mindenki írja le annak a betőjelét, amelyik szerinte igaz.

a) Citeraféle: Különlegessége, hogy a csak a Hawaii-szigetek környékén élı Tambur-teknıs

páncéljából készül. A hawaiiak eredetileg a teknıs belét használták húrnak, ma már fémhúrral
kapható a hangszer.
b) Csörgıdobféle: kis fakeretének egyik oldalán bır feszül, magára az abroncsra fémlapocskapárokat
erısítenek. Ezek a bır ütögetésekor vagy rázásakor csörgı hangot adnak.
c) Sípféle: Mindössze két lyuk van rajta, így kíséretre használják, ritmushangszerként. Mély hangú,
nehezen megfújható síp.

Megoldás: ____

Megjegyzés: A helyes megoldás a b).

Nagyszerő feladat, érdemes kipróbálni: egy hasonló szóhoz mindenki „gyártson” meghatározást, majd
a pedagógus olvassa fel ezeket, a valódi meghatározással együtt. Mindenki szavazzon, melyik lehet
az igazi. Az kap aranyat, aki eltalálja, ÉS az, akinek a meghatározására szavaznak, vagyis hihetı
választ írt. A gyerekek néhány kör után elsajátíthatják a hihetı meghatározások stílusát,
szóhasználatát!

5. Balikóék egy látószelencét akarnak megszerezni a bazárban. Miért? Honnan tudnak róla?

_________________________________________________________________________________

Milyen hasonló, varázserejő tárgy lehetne még segítségükre? Találj ki ilyeneket! Győjtsük össze, és
mintha hirdetés lenne, kínáljuk megvételre a tárgyakat.

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

Miért ígér segítséget az öreg pocok Balikóéknak?

________________________________________________________________________________
G A fogság, a kazamaták

1. Három csoportban dolgozunk.

Rajzoljátok meg a bazár térképét, jelöljétek a földalatti járatokat is! Elıtte keressétek ki a szövegbıl
azokat az utalásokat, melyek segíthetnek a térkép elkészítésében!

2. Melyik magyarázat tartozhat a ’kazamata’ szóhoz?

a) Valamely erıdítménynek a föld alatti börtöne vagy helyisége.

b) Titkos rejtekhely, rablók tanyája.
c) Rablott kincsek tárhelye.

3. Miért nem tudnak megszökni a kazamatában meneteléskor Ruminiék?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
4. Milyen lelki és fizikai állapotban voltak a foglyok? Hasonlítsd össze az állapotukat és az egymáshoz
való viszonyukat a raboskodás során? Mi befolyásolta ezt?

5. Három csoportban dolgozunk.

A három csapat jellemezzen három különbözı szereplıt. Keressétek ki tulajdonságaikat a könyvbıl,
majd egészítsétek ki a saját elképzelésetek szerint.

1. csapat: Félszemő Morti

2. csapat: Láva kapitány
3. csapat: Naftalin Rufus

6. Két fontos üzletkötés is zajlik a bazárban. Hasonlítsátok össze Láva és Morti, valamint Balikó és
Rufus megállapodását.

7. Csoportokban dolgozunk.
Tervezzetek meg és játsszatok el egy üzletkötést Láva kapitány és Botos Benedek között? Mit
ajánlana Benedek Ruminiékért? Milyen stílusban tárgyalnának?

8. Miért segít Rufus Balikóéknak?

H A szökés

1. Írjátok meg egy újságcikkben Ruminiék szökését. Képzeljétek azt, hogy egy lap bőnügyi rovatának
tudósítói vagytok!

2. Szoborjáték. Három csoportban dolgozunk, mindegyik csapat más feladatot kap. Mutassátok be
csoportonként a szobrokat!

a) Balikó megjelenik a foglyok között.

b) A patkányok rájönnek, hogy a foglyok elvágták köteleiket, és szökni fognak.
c) A pandúrok meglátják a régóta körözött bőnözıt, Mortit és a társait.

Jellemezzétek egymás szoborcsoportját a legkifejezıbb szóval! Pl. izgalom, feszültség, düh, öröm stb.

Elemezzétek a szoborcsoport szereplıinek testtartását, arckifejezését, gesztusait, az egymáshoz

képesti térbeli távolságát!
Minden szoborcsoporton három változtatási lehetısége van a másik csapatoknak. Mit alakítanátok át,
hogy még hatásosabb, kifejezıbb legyen?

3. Nyissátok ki a könyvet a 186. oldalon. Nézzétek meg a képet, képzeld el, hogy mint egy
képregényben, „látod” a szereplık a gondolatait. Mindegyik szereplınek találj ki egy-egy jellemzı
mondatot!

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

4. Pampogi úr, Bojtos kapitány, az uralkodó – vajon hogy jellemeznék egymást? Írd le!

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

I A végkifejlet

1. Te mit választottál volna Rufus mester boltjából? Találj ki valamilyen varázslatos tárgyat magadnak!

_________________________________________________________________________________

2. Három csoportban dolgozunk.

Hogyan sikerült legyızni végül a kalózokat? Szerintetek hogyan mesélné el a történetet

a) Rumini Rizsáéknak.
b) Bojtos Benedek a hajóskapitányok bálján.
c) Láva kapitány a sárkány gyomrában vele együtt lévı kalózkapitányoknak.
3. Képzeld el, hogy nem sikerül a petárdás trükk, és megszöknek a kalózok. Milyen trükköt eszelnél
ki? Hogyan csalnád tırbe ıket?

Szintetizálás

1. Hajóneveket rakok fel a táblára. Rakd sorba ıket a regényben való megjelenésük szerint!

Örvény Kalmár Aranyvadász Szélkirálynı

Meséld el röviden a regény történetét a nevek segítségével!

2. Jelenítsetek meg állóképekben olyan eseményeket a történetbıl, amelyek során Rumini kivívta a
kapitány vagy társai, illetve ellenfelei megbecsülését, szeretetét. Adjunk közösen címet a képeknek,
és főzzünk hozzá rövid magyarázatot.

Megyjegyzés: Ha a csoport most játszik ilyet elıször, a saját képüknek adjanak címet. A drámában
már jártasabb gyerekek magyarázhatják egymás tablóit is. A megbeszélésnél térjünk ki arra, hogy
milyen tulajdonságok váltak fontossá a megjelenítésnél. Melyek voltak azok a cselekvések, döntések,
amelyeket a csoportban mindnyájan elfogadtak.

3. Készítsünk maszkokat. Egy A4-es papírlapon jelöljük a szemek, száj helyét, majd egy fonal
segítségével tegyük rögzíthetıvé. Fekete-fehér színőek legyenek, annak megfelelıen, hogy a történet
szereplıi közül kit tartunk negatív vagy pozitív figurának. Játsszuk el a maszkok használatával a
regény rövid változatát, a jeleneteket a könyv fejezeteinek sorrendjét megtartva állítsuk össze. Egy
csoport egy jelenetet dolgozzon ki.

Megjegyzés: Az álarccal elıször dolgozó csoportnál hagyjunk idıt az ismerkedésre, annak

megbeszélésére, hogyha az arc nem látszik, fel kell erısíteni a fej-, kar-, kéz-, testmozgásokat. A
maszkok használata könnyíti az absztrakciót, másrészt „védelmet nyújt” a játszóknak.
Ne feledjük, a történet sajátosságai miatt egy szereplı más-más jelenetben más színő maszkot
kaphat!

4. Válasszunk ki egy jelentet a könyvbıl. Játsszuk el úgy, hogy megváltoztatjuk a benne lévı
szereplık tulajdonságait. (A becsületesbıl pénzsóvár lesz, a bátorból gyáva stb.)

5. Győjtsünk rajzfilmeket, színházi elıadásokat, amelyekben egerek, patkányok a szereplık. Milyen

emberi tulajdonságokkal ruházták fel ıket a szerzık? Milyen kapcsolatban vannak az emberekkel?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________
6. Ha a Rumininek lennének emberi szereplıi, kik lennének ık? Milyen szerepük lenne?

_________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________

7. A könyv szereplıi sajtótájékoztatót tartanak. Mindenki írjon fel egy kérdést, melyet egy hısnek
tenne fel.

_________________________________________________________________________________

8. Eltelt tizenöt év. Mi lett a szereplıkkel? Hogyan alakult az életük? Mit mesélnének egymásnak a
szereplık, amikor hosszú idı után találkoznak.