FARlGs láJos

VÉSNOKSZAKR AJZ
l1-1l l.
R szRrcuunxÁst<Épzó lsKoláK szÁMÁHA

A MUNKAüGY| MlNlszrÉRlUM MEGBízÁsÁBoL KIADJA

A MúszAKl KöNWK|ADó, BuDApEsT, 1979
 l. BETűK, BETűrípusor
r. szlrvÁrrynrrűx
A szakajz esztétikai követelményei között az első
helyet a külalak, a megielenés foglalja el. A vésnöki
munkadarabok nagy íészétszövegek, ábrák véséseal-
kotja. szép ve§etet előállít8ni csak hibátlanul szerkesz-
tett ábrákkal és gondosan kialakított betűformákkal
lehet.
Alapelvként leszti8eáetjti,k, hogy a műszaki rajzokon
a betűket, számokat és írásjeleket nem lrni, hanem raj-
zolni keü. A betűk és szímok íajzolásának módját
szabályok határozzÁk meg. Ezeket az MSZ 5. Műszaki
rajz íí᧠(latin, cirill é§ göí€ betűk, számok, íIásjelek)
tömbírásía vonatko zó szab\ áí.'y tlítalmazza,
1, dbra. Rajzlapméretek összefúgése
A műszaki íajzok különböző nagyságriak, ábrázolá.
sukhoz más.más nagysigú rajzlapra valj. sziiJ(ség. A mjz.
bp mereteit úgl Nilasszuk meg, hw a raiz a mizlapot
aninyosan, a talcarékosslig szern előtt taftdyiyal töltse kí,
(l. ábla.). A rajzokat az üzemekben és a teíveó intéze.
t€kben, a íajztáíakban bodtékban, fiókban, rekeszekben
tárolják. A rajzok kezelé§o é8 tárolá§a me8kívánja, hogy a
rajzok méretei, ilI. az óssz€hajtás után kapott méIetei
megfelelőek legyenek.,4 iwzeteléshez, vdzlatkészités-
hez nagyalakú A4-es simt lapú íüzetet, vagy A4-es
mérctű írolapot haszüljunk. A szzbtány n'eúÁtáíozza a
§zabványo§ papííméreteket.
A dőlt tömbbetúket, §ámokat (2. é§ 3. ábra) műszaki
rajzokon alkalmazzuk.
Az álló tömbbetííket, számokat (4. és 5. ábra) bélyeg-
zőlenyomó lapoka, tüörképes formában rajzoljuk, A
nyomólapok téíkitöltéséta kívánalmaknak megfelelóen
a széles (ó. ábra) és a keskeny tómbbetűk (7. ábta) rajzo-
me8olüatjuk.
lá§ával i§
Betűrajzoláskoí a betű formája sziámunkra irány-
mutató. Az álló és a dót betűk arányaikban és részle-
teikben azonosak. A kétfélebetűforma között csak az
€ltéíő döé§i iránybajr v8n kiilönb§ég.
A betűk szél9sségiaíányai a né8yzethálós és a rom-
busááós paplron leolYaslntók.
A betű rajzolásakor feltétlenül figyelembe kell
vennünk a betű tengelyét. A betű íajzolá§át űgy végez-
hetjük el a legjobban, ha az egyes betűk függóleges,
ill. ferde párhuzamos vonalait húzzuk meg először és
ebhez csatlskoztatjuk a vízszintes iíányúívdaabokat.
A szabYányírásban használt betűk szélességéta nagy
és a kis ábécé i és o betűüez üszonyítjuk.
A betűk íajzolásának begyakoílását a 8. ábíán látható
sorrendben végezzíik. A ktinnyebbról haladjunt a nehe-
zebben rajzolható betűformák felé.
, A kisbetűk arányos rajzának a kisbetűk magasságát
j n vevik. Ez a hálózatban 5 vonalköznek felel meg,
vagyis a kisbetűk magassága a betű vonalvasíagsígának
ótszöíöae. A na8ybetűk magassógát lr-nak veszik.
A betűk szélessege
A betűk és számok méreteire vonatkozó előííásokat a
2. táb|ázat tartalmazz8. A §Zímjegyek é§ ííá§jelek széles.
sége a velük azonos szélességű betűk arányában válíozik
(Msz 5.).
A cirill betűket a 9. ábíán láthatjuk. A betűnek a 3.
láblázatban me8adott neve me8közeliti sz oío§z kiejtést.
A 8órö8 betűket a 10. ábrán mutatjuk be, A betűnek
a 4. táblázatban me8adott neve a kiejtésnek felel meg.
A betűk vésé§e közben az e8yenletes vonalvasta8ságok
€léíésére ü8yelni kell. A betúvonalak különbózó helyzete
és iránya mindenkol a ritmus kial8kítását szolgálja. A
betűk vé§ésétvonalak rajzolása előzi meg. A pontos be-
ovtásokat k€zdetben méréssel, később §zemrevétele-
::cssel gyakoroljuk.
 !

-'
1. übaZa, 2- táburqt
A rajzlrpok m&gtei A dőlt tömMíás b§tíiméretéi

Nagyslig kész méret Nyeí$ méret

Keret Na8y§ídet 0 t , 3 4 5 6
jele mm Ki§betű
ma8aslig: h 2,5 3,§ s 1 10 I4
Á.0 841 x 1t89 1 860 X 1220 10
Nagybetű
A1 594 X 841 u2 610 x 860 10
magasság z,5 3,5 5 1 l0 l4 20

A2 42o x 594 114 430 x 610 10 sortávoIsác 3,5 5 1 t0 14 20 28

A3 291 x 42o li8 3l0 x 430 l0 vonalvastatMg 0,3 0,§ 0,75 l 1,5 2 3

Dólésszög 75'
A.4 2lo x 29'l 1lr6 220 x 310 5

A5 148 x 2t0 u32 160 x 22o 5

l. tdblázat
clRlLL BETŰK
A betúknek a 3. tábIázatban megadott neve megkózelíti az oro§u kiejtést

A cirilt betű

fulza nev€ l^Jza mpa ,a]zt

aA ull Dp
Lc wu
úil
I Er §á
66 914
ö8
Jot
mT
Be E§z §cní

er
Ká KR
nn
Te Keményjel bD
Ge
6A
El
11 .M
U
Ef
39
qa
Jed
Ligy jel
bl
bb
bl
xX
De Em
eE HH 33
uu nlo
Je En qhá E
xg3 )l( 00
nn
Zse o c9 Jq
ze Pe Cse ,.l .J lá 8fl
4. táburat
cirRt G BETűK
A betűknek a 4. táblízatban megadott rr€ve a kiejté§nek felel meg

A göIö8 betű

Iajaa íeve Mlza tajz^

l
óz
c(
pB
,Alfa lota L Ró
Bétá Nappa xK §zigma

cammá TT Larnbda Tau tT

ő^ .ll M 1)Y
eE
Delta Mű üpszilon

Epüilon pN Fi
90
ZZ xX
Nü

Dzéta Kszi ea Khi

rLH 00 lf?
ua
Éta Ornikon

+g
Pszi

Théta Pi ftn Ome8a

 Feladatok VIll,században irt kódexekből, a 2. sz. ábécébetűi a X.
századbal irl kézításos könyvből való. A 3- l0. sz, díszes
l. Szerkessze meg a l1. ábía néhány sorát különbóző kezdőbetűket a XlI. sázadban rajzolták.
méretarányban! A 8ót stílusúábécél349_ből való kódex lapjait díszí,
2. Gyakorolja az ívelt vonalak rajzolását szeíkesztéssel lették, az iniciálékat az l450-es években rajzolták (ló,
és szabadkézzel. Ezeket a rajzokat is kúlönböző méret- ábra).
arányban készítseel (l2., l3. ábn)! A gót stílu§ú (l7. ábra) és a díszes kezdőbetűk a XlV.
ós xv. században ltália területén készült€k.
A
reneszánsz kor klasszikus, szép ábécéjétés űszes
2. BETUTIPUS0K kezdóbetűit a l8, ábrán láthatjuk.

2.1. Betűk, betűcsaládok 2.2.Rerők §zerk€§zÉse

A vésnöki munkával készúlt nyomóformák, a bélyeg- A betűfornát me8határozó térryezők: §zárvastagsá8,

zők vezették el Gutenber8et a könyvnyomtatás feltalá-
lástíhoz.
Az évsztizadok óta megielent kön vek és nyolntat-
winyok hü túkórképei az ember qorldolatairak, szellemi
termékeinek. A régi könyvek olda]^zin a betíik filőclését
is nyomott kóvethetiük. A ma lrasználatos betűformák is
magukon viselik koruk és késátőik ízlését,stílusát.
A betűfajtákat ma is mint betűc§aládokat (solozatok)
tartják számon. A betű§oro7átokat a híres betűmetszők-
ről nevezték el. Napjainkban a betűművészettel foglal-
kozó szakemberek rendszerbe fo8lalták az eddig meg-
jelent nyomtatott betűtípusokat.
Az osztályozási rendszer a besoíolást a betűk készíté-
sének ideje, grafikus j€llegzete§ségei, a betűíró-szersám
típusa és alkalmazísa, az alap- és az összekötő vonalak
közötti ellentét, a betűtalpak és alakjuk a.Iapján rögziti.
A nyom&ikban laszrujhto§ beütíWsok csoporlosíldv,:
l - Renesánsz (velencei) antikvák;
2. Reneszínsz (fiancia) antikvák;
3. Baíok} antikvák;
4. Klasszicista antikvák;
5. Betűtalpa§ lineáíis antikvák (e8yPtierur€);
6. Talp nélküli lineáíis antikvák (8loteszk);
7- |rott tíPusok;
8. Kézírásosantikvák;
9. Fmktúr típusok:
a) cót (textúra);
b) Rotunda;
c) Schwabacher;
d) Fraktúr;
e) Kurrens íiaktúr:
l0, Idegen betűtípusok:
a) Göróg;
. b) Cirill;
c) tIéber;
d) AIab;
e) Egyéb idegen betűk.
Betűtípusok közül néhányat a l4. ábrán láthatunk.
Román stílusúábécéketós diszes kezdőbetűket,
iniciálékat mutatunk be a 15. ábrán. Az l. sz. ábécéa
betű§zélessé8, betűmagasság, a betűtengely helyz€te,
iu. dólési iránya, e8yes betűtípusoknál a dí§zített§é8 is.
A betük szépségeen a szertelen díszítéseketkívd ia
meg, hanem a jelletnző íoftruik egyenletes ritmuyit, a
betíik harmónüidL A folyamatos olvasás előfeltétele,
hogy a betűk hasonIítsanak egymásra, de legalább
annyira kúlönbözzenek egymástól, hogy össze nem
téve§zthető szókéPeket alkossanak.
A betűk szabáIyos vonalai, a vonalak gondos vezetése,
va§tagM8a, a vasta8ítása, a térköZök aránya, aZ azonos
formák egyforma magassága teszik Titmuso§sá, harmo-
nikussá, széppéírásunkat, vé§eteinket. A vésnóknek
€zé a betűkel szeíkeszt€ni ke|\. A pontos mértalúbe-
osztlissal qymlis mellé szerkesztett, raizolt betűk fitmus-
talúnrui teszik a szavakat, sorokoL A betűk egyrnóshoz
wh kapcnagkor n?m mértani eg/enletességre kell tö-
rekedni, lunem ana, hogy optiklilag legtenek egyenlők,
vagyis szépek.
szerkesztett betűket é§ betűkapcsolá§i rajzokat muta-
tunk be a l9. ábrán,
A betűk szerkesztéséhez röviden át kell tekinteni a
8eometriai alapfo8a]makat.
A vésnök szakmában használatos lemezek, vésendő
felületek, betűfornrák gyakran szimmetrikusak (20. áb-
ía), de lehetnek asszimetrikusak is, pl, tr d t, N, R be-
tűk (2l. úbra).
Az egybevágóság, hasorrlóság ismeíetének fontos
szerepe Yan a betűk szerkeszté§énéI.
szimmetrb
Azokat a síkidomokat, melyeknek helyzete olyan,
hogy féldaíabjaike8y tengelyhez va8y egy ponthoz
viszonyítva, félkórös forgással kölcsönös íedésbejutnak,
szimmetrikus §íkidomoknak nevezzük. A szímmetria
lehet tengelyes és k)zéPpol|tos.
Ha egy ten8elyesen sámmetíikus idomot a közép-
vonal mentén ös§zehajtunk, a két fél síkidom fedi egy-
mást. Lehet az idonroknak, betűknek egy sziírunetriaten-
gelye (20, ábra, A,llt, v, E, K, U, r, ábet(ík) vagy több
sziínrnetriatengelye (20. ábra, o betíi).
A közéPpontos sziírunetíiaesetében a szimmetrikus
idonok 180'-os elfordítással jutnak fedésbe (22. ábra).
Eqybevdtóslíg
Azokat a síkidomokat, amelyeknek megfelelő szögei
és oldalai egyenlők, egymásra helyezve pontosan fedilr
e8ymást, e8ybevágó síkidomoknak nevezzúk. AZ e4ybe-
vágó síltidomok alakja megegyezik, é§ a teíúletük
egyerrlő. Az eg5rbevágóság jele:
=
.
Két síkidom egybevágós,i8ának me8hatáíozás{íhoz
annyi adat szük§ége§, amennyi a szerkesztéslrez kell, Pl.
két háIomszó8ú alakú A betű aktor egybeYá8ó, ha két
olda.la és a közbezáIt szög egyen]ő (23. ábra).
Mtisohs segédegy eness el
Adotí ABCD :íltaiános négyszöget másoljunk le.
Vegyünk fel kjvúl fekvő segédegyene§t (s). A, B, C, D
csúc§pontból álitsunk merőle8est a segédegyeneste ( l, 2,
3, 4 pontok). Vegyük fel az í-el jelzett e8} enest, jelöljük
,1' pontot. Az 1-4 Pontok távolságát a segéd-
ki rajta az
egyenesen átmásoljuk (24. ábm), és a melőlegesíe átmér"
jük a megfelelő pontok táYolságát, majd a csúcsPontokat
összekötjük.
A§egédegyenes felvehető a §íkidomon keresztül is
(25. ábra).
Asámrnetíikus idomok másolásánál a középvonal
helyettesíti a §egédegyenest (26. ábra).
Mtísoláshoz négyzetluilót is haszruilhatunk. adott
^z né8y.
rajzía l\élyzethálóí §zerke§ztünk és azonos mér9tű
zethálós papírra átmásoljuk a rajzot. A négyzethálót fel.
vételi vázlat készítésénélis ígénybevehetjiik (27. ábra).
Hasonlóstig
Hasonlónak nevezziik az olyan síkidomokat, ahol az
oldalak aránya é§ a szógek egyenlők. A hasonló úk_
idomok alakra nézve megegyeznek, de külónbóző rragy.
ságúak. Az oldalak arányán azt értjük, hogy a hasonló
síkidomok megfelelő oldalai hány§zol nagyobbak vagy
kisebbek (28. ábra) A hasonlóságjele: al ,
A megfelelő helyzetben rajzolt síkidomok azonos
csúcsPonljait ö§szekötYe kapjuk a hasonlósági pontot,
Ha a hasonlósági pont /ák) a két sikidomon kívül fek_
szik, külső hasonlóságról (29|a. ábta), ha a hasonlósági
pont l1b) a két §íkidom közé esik, belső hasonlóságról
beszélünk (29lb. ábra),
Áruittyos trivollig
Adva van ÁBttivolstig. Ki§ebbítsük meg 4:3 alányban,
oB vízszilltesen felveszüttk négy egységttyi ttivolstigot-
A 4. pontban emelt merőlegesre mérjúk azlB távolságot.
Kössúk ö§§Ze a vízszintes o pontjával az
'4
pontol. A
pontban emelt merőlegesen kimetszett lávolság (CD)
hosszához úgy aftinylik az AB táyolsáE, mint 3:4 (30,
ábra).
Arónyos lwgyítlis és kicsin ,ités
A nagyít᧠és kicsinyités ha§on]ó síkídomok fajzolá§a,
A szabvány előííja, milyen léptékbenlehet nagyítani, ill.
kic§inyít§ni. A naryítá§t é§ a kic§inyítést YégeóG{i-
léptékvonalzóval és szerkesztéssel is.
Nagyítsunk meg egy adottü betűfomát (M l:1) ká_
szeíeséí€ (M 2:1), és kicsinyítsúk le felére (M 1:2). Aztl
betűt a megadolt méretek szerint szerk€§Ztjük, tehát a
betű é§ a íajz méretei egyenlők. A megadott §z{imértékek
a valóságo§ méretekel tüntetik fel.
A nagyított ábra méreteit az eredetinek kétszereséíe
ve§szilk, 1ehát rajzunkon a 24 íílíí1,széles M betűt 48
mm-nek rajzoljuk, teímészetes€n így járunk el a többi
méíettel is,
Az l:2 méretarányban kicsinyített M betű szélességi
mérete l2 mm lesz rajzunkon (3l. ábra),
Adott 7 formájú ábíát kicsinyítsünk le szeíkeszté§sel
2:3 aÁnyban. A telje§ magasság 42 mm, a ldc§nyített
ábla magassága 28 ír.ííl'.Az lC távolsággal rajzolt
köííven kimetsszúk (l') akicsinyltett ábra ma8asságát. A
kapott pontot összekötjük az A ponttal, A kicsinyített
méretBket úgy kap.iuk, ho8y az adott méIetet köíző-
nyílásba véve felmérjük az áC egyenesre és kódvet raj-
zolunk, ami metszé§pontot ad. az AA' Szakaszon. AZ így
kapott körív húrhossza lesz a kic§inyített méret (32.
ábra).
A külső hasonló§ág alapján is végeáetünk kicsi-
nyítést.A kicsinyítendó idom 28, ábra (Z betű íorma)
minden pontját összekötjük a C pontba tartó egyenessel
(iránysugárral), A kicsinyítés centruma /C/ és az idom
pontjai közötti táyolságokat felezve, feleakkora idomot
kapunk, mint amilyen az eíedeti volt.
A vésnökók az ósszetett, bonyolult íajzok kicsinl-
téSété§ naryítását legryakrabban néryzeüáló segit§e8é-
vel végzik. A íajzíaszelkeszlett néryzethálót a vésendő
lemezre (tár$,ra), a szük§é8es nas/ságnak megfelelő mé_
Ietarányban ugyanc§ak négyzethálóra másolják át (34.
ábra).
Aranymetszés (33 . ábIa)
Két háromszóg hasoniósága alapján az oldalak arányát
mutathatjuk ki. Pl. e:n_rr:k. Két egybevágó négyzetet il-
lesszünk óssze téglalappá. A négyzet oldala az e szakasz.
Hosszabbítsuk ki a téglalap oldalfelezőjét és huzzuk rneg
a té8lalap e8yik itlóját. Az átló fölé mint ármérőre raj-
Zoljunk köít. A kör a téglalap oldalfelezőjét a c pontban
metszi, AZ FG és GB pontokat ö§szekótYe derékszögű
háromszögek keletkeztek, fier1 az egyazoll a ködven
nyu8vó kedlelí szógek derékszögek, Igy a keletkezett /.,
1I és11I háromszögek hasonlók egymáshoz. L ttégyzet e
í oldalából lelngt§zett n szakasz a & szakasznyi különb.
séget adta, amely a Ii háromszög egyik oldala. Mivel n és
,t szakaszok összege e volt, tehát az e távolsá8 úgy
aránylik a nagyobbik részéhez, mint a nagyobbik lész a
kisebbikhez. I{a adott távol§á8ot ilyen részekíesikeliilt,
elvágni, akkor a hagyományos €lneYezés sz€Iint amny-
metszést Yégeztünk - Az aíáí,!ypá! mértani közepet mu,
tat ki.

10
 2.3.Blokk és antikve betűk
A különbözőtípusúbetűk közül legegyszefibb az
úgynevezett blokk beű. Ismerete segitséget nyújt más
típusúbetűk megismeréséhez is, m€ít minden betű váza,
leegy§zetű§ített szelkezete megegyezik a blókk betűvel
(35. ábra).
A blokk betűnél minden betűszáí €yenlő vastagságú,
ííúgaz altih,a betíiknéla szárvastagság a betűforma ki"
alakítávínál fo]yamatosan keskenyedő, ü. szélesedő,
vagyis vékony és yastag száú (36. ábra). Ezt az antikva
o betű tiikörképes rajzán is láthatjuk.
A sorokba szedeit betűk opükai eryenlóségét az alsó
és felső betűvonalak külónbózó maga§ságú mér€tezése
biztosítja. Ezéíta gyakorlatban eryes kis betűket, így pl,
a, o, s, v, kissé nagyobbra kell készíteniúgy§zintén az
ívelt é§ hegyes foímájú nagy betűket is (37. ábra).
A blokk betűk kialakítását a 38. ábrán megíigyelhető
arányok betartásával végezzük. Először az egyenes
vonalú, majd a feíde vonalú, végül a kerekítésselkiala-
kított betűket íajzouuk meg.
2.4.Bodoni betűk
A xvIII. században, a korabeli metszet€k nyomán
jött létre ez a betűcsalád, melyet a finom és erős vo-
nalak, a mértani szerkesztettség és gömbölyded vonalak
szimmetriája jellemez.
A vízszintes, fúggőleges és ferde vonalak találkoása
lehel egyen€§ és lekerekített,
A betű erős kontra§ztos§á8a, hajszálvékony és erős
vonalak váltakozása rontja az olvashatóságot. Rövid cí_
mekné| tet§zetös foímája miatt napjainj(baí is gyakratl
alkalmazzrik aranynyomókon, Összehasonlítva mutatjuk
be a Bodoni kövér (39. ábra), a félkóvéI (40. ábra) és
normál betűket (4l. ábra).
2.5. Úiabbkori betűformák
A lalpas linaiis (vonalas) antikva jellegzetessé8e a
tómbhöz hasonló betűtalp. Főleg ipari és kereskedelmi
propagandát szolgáló betűtípus. Késói típusa a Clu_
rendon (42. ábra). Modernebb változat a Rockwellbetű,
tipus (43. ábra), mely hasonló a Memphis betűhoz (204.
ábm).
Jól olvasható üneáds antikva betúket láthatunk a 44.
ábrán. A kisbetűk megköz€lítik az irott betűfolmákat,
Szóvegek kiemelésénélgyakran találkoáatunk ne-
gatív betűformákkal. A negatív betűk kialakítását
- mint
-
ismeíetes ú8y végezzük, hogy a letűhatárok vonalain
belül vés§ük ki az anya8ot, í8y a kórülötte me8hagyott
részek lesznek a nyomóformIík (45. ábra).
A nyomdai betűké§zíté§hez haszná.laio§ pantogíáf
vezetőforma íajzát mutatjuk be a 46. ábún. A kicsinyí_
téshez készülő nagyíi᧠méíete50:1-hez.
Nyomdai betűké§átésh9z a betűk vonsla§ és tus§al
kifest€tt, telitett íajár ha§znílják fel fényképfelvételek
ké§áté§éfiez, a n€gatívok előáütásához (47, ábra).
xx. §zázadi antikva betűformák a 48. ábrán láthatók.
2.6.Íroútbetűk
A díszítő vésnóki munkákon a nyomtatott betü.
formákat háttérbe szodtják az írutt beűk Az iíott
betűk közül legíltalánosabban a jobbra dőIt, timyékolt
negy- és kisbetűket hasznájuk (49., 50. ábrák). A szépen
írt szövegnek egyonletes a íitmu§a és a dinamikája. Nap-
jainkban elterjedt a plakátbetűkkel rajzolt szöveg vé§ése
is (5l.,52. ábrák).
2.7. §zövegírós, §zólép kialakítjí§a
Á betúíIás, szóvegírás §zéps%ét döntöen befolyá-
solják:
- az egyenesen írott sorok;
- az egyenletes betűsűrűség;
-az e$zes betűk alakjának betartása, a betűarányok-
ra vonatkozó szabáiyok éwénye§tése-
A kiilönbóző formájú betűk szóképpé alakitásában
nagy figyelmet kell forűtani a betűmező helyes kitöl"
tésére, A betümezóik fedését,ill. laza-közű illgsztósét
az egymás mellé kerülő betűkép határozza meg. A betűk
elrendezésekor a betűközök mértékéta sákép jó folt-
hatásához figyelembe kell venni.
A helyes és helytelen szókép kialakítását az 53. ábra
mutatja.
3. MoNoGRAMoK
A monogram (szignum) kéqiegy, rendszeTint a rrév kez_
dőbetűinek jele. Aho8yan azl máí a közéPkoíi b€tűti-
pusokná is me8fi8yelhettük, a mono8ram két va8y több
betű kombinációja, művészien rhegrajzolva, vésve.
A monogramok a mesterjegyekbő fejlődtek ki. A ré-
gebbi idők lézmetszői (vésnökei) csnk w-ery/ betűt
hagzrllittak ismertetőielkení az általuk vé§ett lemezeken.
Á közéPkoíban vált smkássá két va8y több betűvel
jelölni - ké4e88yel ellátni - az alkotásokat.
Az irás fejlődését követik
a monogíamok stílusai is. A
ré88bben készült mono8rgmo§ könyvekben igen válto.
zatos formájú monogramokat láthatunk nyomtatott
vagy írott nagybetúk felhasznrilásával. Napjainkban dí-
vatos a kisbetűk alkalmazá§a is.
A az egyéri izlés, a rajz-
monogranrok ké§zítésénél
kész§ég, a művelt§é8 és a divat mindi8 közrejátszik.
A monogramok *ial8kliá§át, tervozésétaz ogyszerő
betűformákkal kezdjiik. Az 54. ábííntömbbetűkből tel-
vezett mono8íaín§ort mut8tunk be. Az ábécóből kivá-
lasztott 1{ betű kapcsolrisót íigyelhetjiik meg a többi
betűveI.
l1
 AIra koll tórekednünk az ilyen egy§zerű monogram-
vázak összekapcsolásánál is, hogy a betűk által beíTt lé_
szek, teúletek me8e8yezzenek az üíesen hagyott részek.
kel, vagyis a két rész arányos elhelyezést mutasson.
Az 55. ábrán az előző feladat továbbfejlesztett válto_
Zatát mutatjuk be. A kettő§ határolóvonal4s ún. dupla"
kontúros monogramok már alkaimasak egyszerűbb rátót"
monogramok készitéséíe.A íátélmonogramokat vékony
nemesfém (arany-eztist) lemezekből fűrészelik kí és for-
rasztással erő§ítik fel pecsétgyűrűke.
Egyszerű árnyékolt mono8ramokat mutat az 56, iibta.
A betűk szára vékony és vastag vonalakból van kiala"
kítva, míg vannak olyan szárak és ivelések, amelyek vé-
kony vonallal jelennek meg lajzokon, és yé§etek€n. Az
57. ábrán modern, vonalas monogramok láthatók,
A monogramok kialakítá§át nagymértékben meghatá-
lozzák aZ elhelyezésüke alkalmas formák. keretek. A
gyííúfejeklapjaira rendszelint négyszögletes, köI vagy
ovális formára kialakitott monoglamokat rajzolunk ós
vésünk, de más alakú síkformiiba is terveáetünk rnonog-
ramokat. Trapéz formába tervezett monogramokat mu-
tatunk b€ aZ 58, ábrán.
Kör alakú kombinált monoglamokat az 59. ábrán lát-
hatunk.
Szógletes forrnában teívezett modern monogramokat
a 6o. őbrán mutatunk be, Ugyancsak §Zó8letes formába
teívezett, de ovális formában elhelyezhető empire (am_
pir) stílusban tervezett monogíamok a 6l. áblán lát-
hatók.
Biedermeier stíiu§ú monogramok a 62. ábrán tanul-
mányozhatók.
Barokk stílusú,díszes monogramokat mutatunk be a
63, ábrán.
Szecessziós stílusúmonogíamok (64. ábra) a XX. sz.
fordulóján alakultak ki.
Lel}dületes vonalvezetésű íIott monogíamok a 65.
ábrán 1áthatók.
A monogramok tervezésekor a betűket azot]os vagy
párhuzamos ten8elyvonalak m€ntén kapcsoljuk össze és'
alakítjuk monoglammá. Találkozun& merőleges, vala.
mint ferde elhelyezésű betűkapcsolásokkal is,
A monoglamokat szebbé tehetjük, ha az arányok be-
taltása m€llett gondot forditunt a betíívonalakbujta-
tá§aila is. vésett monogramot lnutatunk be a 66. áblán,
Az a) ábrán pozitív, a b) ábún negaliv betűket figyel-
hetünk me8.
Modern monogramok kapcsbldsát tanulmányoáatjuk
a 67., 68. és 69, ábrákon.
Feladaíok
Az egyes feladatok e|végzésénél vegye figyelembe az
üZemi gyakor]atokat ! szerkessze rneg a fő formákat és
gondosan rajzolja me1 és húzza ki a betűk határoló
vonalait!
12
l. Rajzolja le nehóz§égi §orlendb€n a 75"-os dőlés-
fr
§zögű szabványos kis_ és nagybetűket !
2. Gyakorolja az álló tömbbetűk rajzolását a 8. ábra
alapján!
3. Tanulmányozza é§ íajzolja le a 8yakrabban használt
8öróg betűket a 10. átrra alapján!
4, Gyakorolja a szövegelhelyezést a 38. és 39, ábrák
atapján! ügyeljen a ritmikus §zövegelhelyezésre ! Egy-egy
váIosnevet helyezzel el olvasható és tükörképes for-
mában, egyenes és íves (domtrorú-homorú) formákban!
5. Rajzolja meg a kúlönbözó betűcsaládok egy_két
betűjét olvasható é§ tükórképes formában a 7o. ábrának
me8felelően!
6.Teruezzen monoglamokat az 54. és 55. ábráknak
megfelelóen !
7. Rajzolja meg nagyított é§ kicsinyített méretaíány-
ban a 63. és 65. ábrák egy_két monogramját I
8.Tervezze meg saját monogramját kúlönböző betű-
formákkal!
4. SZÖVEGELHELYEZÉS
4.1. Eglenes és ívelt formáiú
§zövegelhelyezés
A vésnöki munkákon igen váitozatos forrnájú szöve-
gekiel és szöyegelhelyezési kívánalmakkal, megoldások_
kal találkozunk,
A szövegeket §ik, domború felületeken helyezhetjiik
el. Általános szabályként kell betartani, hogy bármilyen
íelületre és formára is kell vésrri, mindenkor jól olvasható
legyen és törekedni kell a gondos kivitelre, nyugodt
hatások elérésére,
Na8yon fontos a betűk formáinak betartása, me$aj-
Zolása mellett a szókép helyes optikai kialakítása.
Különböző betűtípusokkal rajzolt szóvegek elhelye-
Zd§it mutaljík be a 7l, és 72. ábrák.
A vés!öki munkák között jelentős lrelyet foglal el a
tükörképes szöve8 véséSe. Ezért a tükörképes betű, és
§zövegírást, IajZoláSt isjól be kell gyakorolni.
Körben elheb/ezett behi-, szrjll1- és szóvegelhefuezést
láthatunk e8y 8éPtábla rajzán, melyet rendszelint 8ópi
vé§és§ei (pantogláffal) állítanak elő (73. ábra).
A dombonj és lnntorú ives fomttiban, a sugir ininytit
kövehle rajzoljuk íel a beűket, szöre|et (74. ábía).
Teljes kör esetén gyakori hiba, hogy a szöveget a kerület
mentén egy pontból kiindulva írják körül (pl. a 74. ábrán
az l . sz. njz).Igy az alsó részen a betűk íordított dllásba
kerülnek, ezért nehezen olvashatók. Kerúljük az ityen
mego ldó sokat,
PostabéIyegző lenyomatokon mulatjuk be a róvidebb
és lrosszabb helysé8névelhelyezésénekmódjait (?5,
ábra).
 Álkalmi postabélyqzól<oz a lenyomatok szöwgét az
alkalomnak megfelelő ábrák körül helyezik el, A szép
grafikai megoldású különböző vastagságú vonalak, vala-
mint a síkfelületekből kiemelt részek vésetei népszerűek
a bélye8gyűjtők körében (7ó. ábra).
4.2.Ipari ielképek
A gydrtruinyjelek és a címkék iWfi jelkepek. AZ
általánosan elteíjedt jelképrendszer rövid §zöre88el, szám.
jelzésekkel (rövidítésekkel), dekoratív formával, köz_
érthetően íEeúki az egyes gyárak és gyártmányok
jellemzőit. Ezek gyakran védjegyek, a kereskedelmi [or.
galomba kerülő áruk minőségét védik.
AZ ötlete§, szépen megrajzolt és kivitelezett ipari
gyártmányjel (címke) a korszerű, hatásos reklámnak is
fontos kelléke (77., 78. ábrák).
Az ipari jelképeket gyaklan többsánű nyomással állít"
ják elő. Ilyenkor minden szín §zámára külön nyomó,
formát kell készíteni. A színek illesztésérenágy gondot
kell fordítani, A többszínű nyomóformák színbontási
rajzain az illesztési jeleket is el kell helyezni (79. ábra).
4.3. Szerkesztések
Az alkalmi bélyegzők és különböző nyonróformák
rajzainak megszerkesztését segítik a 80. ábrán bemu-
tatott kóíbe szerkeszthető szabályos sokszögek és a 81.
ábrán tanulmányozható szabályos görbevonalú idomok,
kosárgörbék íajzai. Ezeket a diszítési,felület kitöltési
munkáinknál is felhasználhatj uk.
A gyakorlatban a szabályos ótágú csilla8 szelkesztésé.
hez a kör átmérőjét, vagy az ót§zóg oldalát kell ismerni.
Az alábbiakban néhány szabályos sokszög és kosár-
görbe szerkesztési lnódot ismertetúnk,
4.3 .I . Szabólyos ötszög szerkesztése
-- Adott az ötszög csucsain titmenő kót sugara. Fe]t-
ves§zük a vízszintes és a függőleges középvonalat. A met-
széspontba (o) szúrt kórzővel megrajzoljuk az adott su-
garú kört. Felezzük meg az oB tÁyolsáBot, köIzőnket a
felezési pontt a (í) szúrjuk és az FC távolságot íor8assuk
Ie a űzszinte§ középvonalra (C). CG távolság lesz az
ótszög oldala (82. ábra). ^
- Ad.ott az oldal vegyúk körzőnyílásba az oldal
l,S-szeres hossát és rajzoljuk meg a kórt. A körbe öt.
szöget szeíke§ztünk a tanult módon. A csúcsokat a kór
középpontjával összekötjúk, majd mérjúkfel az ötsz€
.i. -4, oldalála a megadott oldalhosszat (a) és a 0-3 su-
gárral párhuzamosan metsszük el a 0-5 sugarat, meg-
kapjuk a 4' csúcsoi. Ezután a 4' csúcsbót kiindulva az
oldalakkal párhuzamosokat húzunk. A párhuzamo§ok a
csúc§okat ös§zekótő su8arakon kinletszik az adott oldalú
§Zabályos ötszö8 csúcsait ({ 5' 2' !\. Ezt a módszeít
bármely adott oldalú §okszög szeíkesztéséhezfelhasznál-
hatjuk (83. ábra).
- Adott az oldal (AB szakasz), Yizszinles egyenest
rajzolunk, Az egyenesen kijelöljük az l8
oldalt és az
oldalfelező f'
pontot, és megrajzoljuk a szimm€tíia-
ten8clyt. Az l
és B Pontokból az oldalho§§zúsá8nak
megíelelő köÉveket rajzolunk , majd az A pontbóI merő-
le8est húzunk, amely az ívet o pontban melsü. Az AB
szakaszl megfelezve, FO hosszal az F pontba szúrt kör-
zővel félkört rajzolrnk (GoI{). Az AH távolsá§al a2 A
és '8pontból köfivet rajzolunk, amely az elsó köíivekben
kimetszi az.E'és C pontokat. Az AE szakasz a szimmetlia
tengelyen (i.) kitűzi a mé8 hiányzó D csúcsot (84. ábra).
4,3.2. Szabólyos hatszög szerkesztése
- Adott a hltszög kóré írható kör sugara. Felvesszúk
a vízszintes és a függőleges középvonalat. A met§ző-
pontba szúítköIzővel rajzoljuk meg az adott sugárú
kört. A kör §u8ara hatszor méíhető fel a kör kerúletére.
A felméréstvagy a függőleges vagy a vízszintes közép_
vonaltól kezdjük, A csúcstávolsá8ot a íajzoa C-yel, az
oldaltávolságot S_sel jelöljük (85. ábra).
- Szabályos hatszög rajzolása.
Szabályos hatszög íajzolását 60o-os clerékszögú
háIomszögvonalzóval a 86. ábra Inutatja.
4.3.3. Szabályos hétszög szerkesztése
Az adott sugárral kőrt rajzolunk és berajzoljuk a víz-
szintes, vahmint a íüqgőleges középyonnlat
D pontba szúrt köízővel a köí sugaráYal me}elye?,ő
körívet rajzolunk. A kórív E és c ponttan metszi a kör
kerületét, Az EG búr fele az áF távolság, anri a hétszög
oldaia (87. ábra).
4. 3, 4. Nyolcs zög s zerkes ztése
Az adott sugriftal köít rajzo]unk, a víz§zintes és a fúg-
góeges középvonal négy egyenlő részíeosztja a kór ke-
rúletét.A nyolcszög csúcspontjait szógfelezéssel kapjuk
me8, va8y a 45"-os vonalzóval beíajzolt átlók met§zik ki
a csúcspontokat (88. ábra).
43.5. Áltatános módszer tetszés
szerinti sokszög szerkeszté§ére
Adott sugirml kört rajzoluí:Jí.. A vízszintes közép,
vonalat mindkét irányban meghosszabbítjuk. D pontból
a köíátmérőt köízőnyílásba véve köíívet rajzolunk,
amely .8G pontokban metszi a vízszintes középvonalat.
osszuk CD fü88őleges átmérőt annyi e8yenlő részíe,
ahány oldalú sok§Zö8et akarunk szerkeszteni, c pontból
húzott se8éde8y€nesre mérjünk fel pl. ll egységet. Az
l3
uto\Só felméíéstkóSsük óssze D pontta\. A D-ll egye,
nessel lrútzott párhuzamo§ok l1 egyerrlő részre osziják a
íüggőleges átmérőt. A fúggőleges átmérőn jelöljük ki
minden második pontot (1,3,5 stb.). Húzzunk
egyeneseket E pontból a kijelölt pontokon ker6§ztü1, tű
a középvonalon a kóít €lmetszve. A 6 pontból u8yan-
csak a kijelólt pontokon keresztül húZzunk sugarakat. A
sugarak a kóI kerületét a kívánt íé§Zre osztják (89. ábra),
4.3.ó. Ellipszis szerkesztése
két kör segítséqével
Adva a nagy és kis tengely (AB = 55 mm,CD:34
mm). o közeppontból rajzoljunk 55 mm és 34 mín át_
mérőjű kólóket. A yiz§ántes tengely és a nagy kór met-
§zéspontjai az AB, a fiúglőeges ten8ely é§ a kis köí met-
széspontjai a cD ellip§zis-pontok, A tanult módszeíel
osszuk a kört 12 egyerrlő részre, lajzoljuk meg a sugaía-
kat. A sugarak és a na8y kör metszéspontjaiból fü88őle-
ges, a sugarak és a kis kór metszéspontjaiból vízszintes
segédvonalakat rajzolunk. A segédvonalak metszé§pont_
jai aZ ellipszis keTületi pontjai. A kapott pontokat
szabadkézzel vagy görbevonalzóval kötjük össze (90.
ábra).
4.3.7. Ellipszis szerkeszté§e
téglalapba
Egyszerűbb géprajzi feladatokon té8lalap segítségével
szerkesztjük meg az ellipszist. A téglalap méIete meg,
egyezik az ellipszis méreteivel, az AB mgy tengely a tég,
lalap lrosszabtrik oldala, a CD kis tengely a téglalap lóvi-
debbik oldala. Rajzoljuk be a téglalap átlóit, és a kózép-
ponton ,keresztü| rajzoljunk párhuzamosokat az olda-
lak-kal. tgy nregkapjuk az ellipszis nagy és kis tengelyet,
A befoglaló négyzetbe köít íajzoltunk é§ berajzoltuk a
négyzet átlóit is. A négyzet átlóinak a körrel képzeti
metszéspontjait (G, H, K, L) vetítjük a té8lalap átlóiía és
megkapjuk az ellipszis négy pontját (G' íí K' L').
középvonalak is kimetszették az ellipszis négy pontját ^ hosszának egynegyedével min't sugárral két egymást
(A' R C D). A pontokon át az ellipszist szabadkézze)
vagy görbevonalzóval húzzuk ki. A rajzszerkesztésnél az
€llipszi§pontok meghatározására a teljes kór helyett ele,
gerrdő csak a íélkör íelvétele(9 i. ábra).
4. 3. 8. Ellipszis szerkesztése
romboidba
Az axonometriku§ képek rajzolásáná1 a lier,ger ós r
kúp körlapjai ellipszissé torzulnak. A kórlapot négyzetir3
foglalhatjuk és a négyzet axonomet kus képét,a rom-
boidot kell először me8íajzoini.
Vegyürrk fel ó2 mm hosszú viz§zintest, ós az egyik
vógéből 45'-os szögben húzoti egyene§re médúnk
5] rnIl-i, Raizoljunk pár!,uzarnosokai a kéíeg,{encs vó!,
i4
pont]áböl. \legkapluk a lomboidot (me\ a né§rzer
axonometlikus képe).
Rajzoljuk be a romboidba a csúcsokat ósszekötő átló-
kat, és a kapott középponton (o) kercsztűI húzzllnk az
oldalakkal párhuzamosokat, melyek kimetszik az A, B,
c', D poíttokat.
A c pontba szírrt körzóvel a fél oldalhosszal (31 mm)
félköIt íajzolunk, melyet a C pontból rajzolt 45""os
átlókkal elmetszünk (c, /4. A kapott G és á pontokból
melőlegest lajzolunk a romboid hosszabb oldalához,
majd a ferde oldalélekkel a metszéspontból párhuzsmo§t
húzunk. A párhuzamosok a romboid átlókon kimetszik a
G' K Ií L' ellip§zispontokat. A kapott pontokat szabad-
kézze| vagy gőrbevonalzóval kóljük össze (92. ábra).
4.3.9. Kosórgörbe szerkesztése-
Adva a nagy tensely (AB) és a kis tengely (CD).
Vegyünk fel egymásra meroleges egyeneseket. Mérjük f€l
a na8y és a kis tengely méíelét.o középpontba szúr';
kőrzővel a fél nagy tengely távolsággal rajzoljunk negyed'
köIt, mely kimetszi az 6 pontot. Az ,4 és C ten8elyvég-
pontokat kössük össze, majd a cE távol§íg8al rajzoljunk
köIívet, elmet§zve az AC egyenest (F). AF távo|ságía
szerkesszünk felező nrerőlegest. A felező merőleges el
metszi az ÁO fél nagy tengelyt (Ot} és az OD fél kls
tengely meghosszabbított részét(oa). Ezeket a pontokat
O pontba szúIt köízővel má§oljuk át az OB é§ az aC
félten8elyekre (Or, Os).
Az Oa és 02, az a3 és 01 az O j és 02 ponlokon
kele§ztül e8yeneseket ve§zúnk f€l, Az e8yeneseket a
köZéppontokon tű meghosszabbítjuk. A kosáígöIbe ívét
O3D sugárlal, illetve O1A sugárral rajzoljuk meg a ki.
jelólt középpontokból (93. ábra).
4.3. I 0. Kosórgörbe szerkesztése
érintőkörökbőI
Adva a nagy tengely (AB : 64 mm). A na8y ten8€ly
édntő kört rajzolunk. O1O2 stlgfun1 és a1 és O2
pontból e8ymást metsző köííveket Tajzolunt (o3 és oa i.
Az 03 és 01, az 03 ésO2,azOa ésO1, Oa ésa2
pontokat óSszekötő és nreghosszabbított e8yene§ek ki-
metszik a GHKL éintkezé§i pontokai.
O3 és Oa pontokba szúrt körzővel O3K sugárral a
nagy kóriveket raiZoljuk meg (94, ábra)
Felatiago::
i. Gyűjtsük a_ i,,üiónböző béiyegző é§ alkaimi bé.
lyegző ienyomatok.a.
2. Gyakoroljuk a szóvegelheiyezé§t küiónböző íol-
mák'Dan, má§-más betűtípusokkal és méretarányokka: .
líészitsijnli tiikórlíépes,§zövePeiheivezést js.
§
oI

§
§l".

2. dbra. §zabwinyos dőlt tómbbetíik

3. tibta. Szabvdnyos dőIt tömbszdmok és ínisielek

r

4. dbru. Szabvdnyos dlló tömbbeük

5. dba, Szabvónyos tilló tömbszimok és írtisjelek

6. dbra. Szabvdnyos §zéles tömbbetűk

7. dbra. Szabvrinyos keskeny tömbbetűk

8. dbra. A betiiírás irónya és sorreldje

]1
9. dbm Ciri benik

10. dbla. Gölög betűk

 \r1\l,/Nl,,A

x Xlx

o
<<<<<<<< |0.

/3. /4,

X X
x X §.
X

WffixffiD
11. ribra, Egyenes voluhkbóI kialakított ritmikus sorok

t9
 F
7-T-\]/-I-{,.l\.í í l,A.l,í\.l,^, l,A.L^l,a!/^ 2,

\l/-l\l/-l\l./-l\
5. 6.
,/l\ l-ll\ l )l\l )

a),:\r I\íÁ\|'rK\
-)
<>1<F s{X E.

^Y,,'L\
aI7§l7\I7íl2§l7íI/\7\ .lrlrwtrlrr-r
[,l1'L\L'
9,
\ l\.1l\.1l\./í\-/l \1l\-1l\1 *-lvl.,

.l1 /t{-lll1\<r-+ab<X
V4Yl\CI<L-í o \
a

a+

12. tiba, Ívelt votwlakbol kialakított itmikus sorok

20
 >K >K

\ll \ll
1l\
3.
,1l\

7.
#
o
XX N
^x x
^

4filr Xx \l/xX
# x
ffi H
11.
/2.

X
YTx ,/l\ )(Tx l\ -/ >(1x

/4,
13, dbra- Egyenes és ívelt vonahkból kialakított nt]mikus sorok

21
AÁA<Ab[ilDo
EeFTqhmILffit
ffimHNUCI§Bq
RE§X]LUüK l.

AABtsDCDe
€FEqbHIK
Lm^NNNoP
QRS]I-KJVK 2.

15. dbra Romtin stílusi betíik, úlicülék

ÁBffiD€
T
N6r?XK
W
mODmop )K
eRs6v
YXy7
ffi
§rc}
15.

ü
17
.Hreqsq
For.XK
Jff.íDn.CIp.
qry,g-ű(í
WKyz^
mhrNcfghth[mmopq8$[
tumjuto /
 I
t

A BC DEF
1,

G ]flt lt K x-N/f
TUI lI

N oP QLS
T VX YYZ
abcdeflsfix l kí
mnnopqnfruxyz ffi

18. tibra, Reneszdnsz stílugi beűk, inicitilék

je
J- 1.

&zz
3fu 3+X
Na 567
")@
?E
9o 9S,
^EE

2,

4\\ lr
ll,,{\
Y,
{,
4\]. /
I {/n
/T{ / \ \ )
.JJ-l a\ .\

19. óbm Szerkesztett beük és monograrok l XY-XW. szdzadból

 F,

ABCDEFGHIJI(L
MNOPQRSTLJV
§rXYZ
abcd"fghiiklrnnopQ[s
ttrvwxyz,q
.t\. ubtu. XX. szti:uclban terúezett
antikva betűk

7"%%%
..á/2/-Z27-Á/..r-*.7r7--
,á},r..*-.*2rnZ
49. übra, lrctt dmyékolt betűk
41
á-%6gő-r9
g"TTy-űJ-
%-7
v gwfry-T%
?/qutrg %
a/r/c/7/7áínna77
ruho,unra73/234íőffi90

.,LGe o )Gqw g
7KI-lrLJr) oQaa
truaqJuuz
al}cdo(q, l,rLlhLrn/
rLopqr!*L,*,,"?uXvK
44
,flBCD€ggHqKLJvU{OP
€y//VW{9L
, b rlnfu/, ii k l, n op q r§/ru, w{y L
-ú 33% esT 6 gq g9€3(,
,){%!9/?rcrrc-?
TJ QRő,7-(UV";I.%9/9-
a ó c a rígn É,fuu n upv rl t u
/}/0ry 2
12345Ő789o
52, dbra. Írctt ptakitbeűk

A belüh fedik eOumci,í ( JÓ ! ) Minden beíómező kú/ón Ő//ő (roisz / )

53. dbra, &etüközók szahílyos all<zhruzdg (szókép kínbkíttiw)
45
 F

ő1. dbía, EWirc §íht§i W)Wrumok

ffi
52
62, dbm, Biedermeíer stífusi motagamok
g
ó3. óbra. Borokk stílustl monogra,nok
5_]
 W
GW
lrU

ffi lK HK
ffi

HJ

64. tibra. Szecessziós stiltr§i monogranvk

54
Ő5. libfa. Íroft monogramok
5.5
 a) b)
ó6. .ibru. í;isel t Dlotttlgranlok; a) magasn.yotruis; b ) nfth,tt.1,o ntlit
s6
 ,s
\|í)u!D,!_Íjoul).t! a.QpOlf ,r1l1D
t}9- i,,

ffiI {*
I /&.
J
'/ó\ tln
?i.

m trD

@
@
üD

$e
.ilí,
.ll
,fr b
 &d.űv
lF
69. dbm, Modern monogramok

58
 l
]

)l(
/l\
20.

8a. tibra. Szabtilyos sokszögek

,lo
 -rl7Tr.'
x
1.

81. ábfa. Kosdígöbrék

,7|
R= 26

82. dbra 84. úbfu. Ötszög szerkesztése, Adve

Ötszü szefkeszté se, Adva az ótszög oldall (AB szalasz)
a kör sugafa
83. tibra, Üszög szerkesztése, Adv@
ötszög oldala
.26
R=26

87, dbía. Hétszög 1zükesztése

85. liba, Hatszög szelkesztéEe

R.24

86. dbm. íIatszög raizoliw vottllzóval 88. dba, Nyolcszög szerkes.rer.

 89. dbra. Sokszög szerkesztése
92, dbra. Ellipszis szerkesztése romboidba

90. dbra, Ellipszis szerkesztése két kör segítséqael 93. ábra. Kosdrgörbe szerkesztése

9L dbra. Euips|is szerkesztése téglalapba

94. ti bra. K osdrgör be sz erk.,s z l ! se éfintókörf el
 127. tibra, Vésett lemezről készült lefi},onlat lméb,nyomds)

] 2 B. tibra. V' é scít l en czről kl sxij h l cl'r, ! Dld t l

} llli | ], n\\ ) l1ni s )
().l
 l29. dbra. Vésett lemezről készült lenyomlt (mélynyomtís)

130. dbra. Vésett lemezről készült lenyomú (mbgasnyoruis)

l 3l . ihrn. l'rsett lemezröl kisililí lenyomat lmól_\,tl|,ot]kis)

l,?2. (íbra. Véselt lem??ól késziilt lenyomat (rnlgasnyomds)

133. dbra. vésett lemezúl késZúltlenyomot (nagasnyomds)

l34. dbra. Vésett lemezről készült lenyomlt (úagasnyotruis)

9,7
 135. dbra. Vésett lemezről késztilt letlvomat (magavq,omds)

136. tibra. Yésett lmtezrőI késziilt len},omat (magasnyonris)

98
,,
p
V UVUv 2

G G G il ?
3 4 5 6

G eGUno
7 E 9 1o |t /2

,l4
!5 l6 .t7

I46. dbra. Címeríormti k

DUOOuCS.

paj'zs

l09
 lV. DíszírmÉruyEK,srílusox
1. oRNAMENTIKA
Az eqyes korok és ?g),éllek jellenlző n|irészi éS so,
jtitos kiJéjezést módjit stilllsluk eyczztik_
A kőkorból fenhnaradt en ékek köZött jelgntősek aZ
cnber clső szerszítnai, fegyvcrei, anrelycket pattiotiissal,
csiszolással alakítottak ki ós sajátságos rlíszítrnényekkel
láttak el. A barlangok íalíbakarcolt, vésett ábrázolások,
vadászjelenetck az ábrdzolón-ríívészet legrégibb enrlékei.
Á diszítőniiyészet, lnás szóval orlumettika a klilólr
btjzLi díszitijeletnek J'ajt|iit éS a díszítésimódokat J'oglalja
nagtiba. A díszitntóny és kolrstrukció, a hasznossdg és az
anyag l€hetőségei. a dekoráló kedv és a korszellen év-
t,zrr",Llek útr lratottak a fornta alaktrlasara,
Áz ornamentika nctn szerkezetváltoztató elellt, t]en]
javitja a sZersziillr haszniílható5á8át. A fejlődés íblyamán
a tórzsi megkLilonbóZtetés, aZ ősi tL ajdoIúegv, szeI]enl-
lrit is rnegtalálltatók aZ ornanrentikák jelei koZott.
A díszítóelemek,lldlíotli (geometrikus). ae,li§:elllti
(naturdiis). lénveget kietnelő 1reílis), srr'lr,ilt, r,cg_v-,is a
nöYényi és ell1beri, áIlati formík 1eegyszer(isítelt, !ala-
Inürt e1|o/?í (absztlakt) fortl}jjtl téíkitolté5eklehetnek.
A tjígyakon látható díSát|nények Iclrdszerj]lt )-,-d-
bi lyos elretu.lez<idésliek (szillunetrikusak, rjttnikL§ak),
de elterjedtek a llen? szúllnrctriklts (aszirnntetrikus) rlt'-
szítnenyek is,
ASíkdí§ZitInények plasztikus rajZolatúak is iehetnek.
A plasztikus rajzok készítésénél árnyékolással fejezzlik ki
a tár8yak ós a rajtuk levő díszitntdnyek térbelisé8ét,
A fémek lllegi§merése változatosabb szerszámok, esz-
kóZók elkészjtéséttették lchetóvé, A nregnrunkilisi
ntód<lk és díszit駀k köZött nagy szárunal találtak vésett
tár8yakat i§. A legáltalánosabb volt a bekarcolt vagy
poncolókka] beiitött vonal, ze8zug-minta és lrullálnvonal,
Az Egyiptonúan feltárt királysírokból jelentős szárrrú
vésett errúékkerült elő. A fémeke, nenresfémeke jeileg,
Z€tes e8yiptoíni díszítrnényeketvéstek. Kedvelt dísdt.
ntényeik a hieroglifák (képfuá§), valamint a lótrrszvirág és
levelek stilizált változatai voltak.
§z asszírok és babilotlilk vésetí díszítóseit, növényi és
állati motívtmait más népek is átvették és továbbfeilesz_
tették.
A görögök és rómaiak fejlesztették ki az ernber_
ábrázolás nragas lbkát. A pla§ztikus Dliulázatú kővésetek
renekeit nrúzeLrmairkbarr csodálhatjuk nreg.
A nleslers(|g apiircil fiúra §Zállt, AZ ötvós-vésnök nlű-
helyekben az egl,es gyakorlóntLutkákltoz a ,,mester"
szrirta elő a <liszítíjntotír,ttnlot. A tanulók ezek alapjárr
8yakoroitik be u vésdsi felarlatokut. trla is jelcntíis idajt
kell íblditani l r,ésttöknek a szaktrrai í'cladatok ponto§
nriisolásának begyakorllisára,
G eo n tc tri ku s sz egi l _l,disz k, síkd ísz ít né n1, ak
t
A Yonalzrival és korzij!el SZelkcszthctő sze8óly-
dí§Zeket kiilijnb()ző távolságti sorokbarr i§ kés7-íthctjúk.
A vékonyabb is crajteljesebb vonrrlakat kiilönhözii vas-
tags:igti tollakkirl (t'ilcfollal, ttrsba, iliófapácba márto-
gatott fapálcikíkkal) is nrcgrajzolhatjtlk_ feladatokat
kczdclben nag},obb -- rncgíileió jiirinssiitlI)egszclzlise
^
után -,. kósiibb kistbb sol,tivolságokba rajzoljuk (l70
] 73, librlik),
P lLls : t i kus d ísz ít nrc' n1, e k
A PlasZtikus sZegélydíszekkósltését tellllészetutúl]i
tanulnlinr okka] kezdjük, Figyeljük nreg pl. a le. ós íöl.
felé lbrdított lttcrij tls el,ijkatrúloll a férryeket és árnyé-
kokat, Kószítsilnk r(ila vázlatokat, t(illusos tanul]niin),-
IajZokat terl]lésZctes és 1]lestelSé8eS,llegviligitás nlellett
(174 175. iibriikorr kívlil l;ísd ntóg a l]0.. ]:j ds l]:,
ábrlikat }.
Tapa§zta]ataillkat egóSzitsiik ki i] 17(i, ábIjn liithat(i
donború és lrornorú bordiizair-r hcngcr iibrázolásával,
Sport és errrlékirnlikerr gyakarr látltatlll]k plasztikus szc-
8élydis/eket, Néhdllyat a 177, iibíán lrrutatunk be,
A donrboíú és }ronrorú bord.izatli hetrger tnegszet,
kesZtett vetületi képei (eiili. és feitiltléZet) alapján ala-
kitsrrk ki a plasztikus rajzoi. A szcrkesztést a felülné.
zettel kezdjiik, AZ e]olnéZeti képcn a borriázat a ko-
zéptő} a szélek fe]é lraladva kisebbrrek látszik, Azok a
részek lesznek világosabbak, meiyek ktlzclebb valrltak a
félryíbrráshoz és nenl vetódik riijtrk iriryék. A doniború
bordázatLi hengercn az árnyékok (léJírrryék,ilniin4 ék ós
rcflex) a bordíkjobb oldalin jelentkeznek, ha balrril ér-
keznek a fétrysugarak, tlasolrlti esetbe11 a holl1oíúbordj_
i?tú hengelen az élek varurak nagasabbart, ezért a nlel"
lettük levő részek kerüllrek árnyúkba.
l ]3
 A t77. ábrón fcltiintr'€tt E74ayói8?Ék téóoü ctkrfu-
zolé§éi se8ídk a mellettiik feltüntet€tt metszetek. A sze.
gélydíszsketvázolással és szpíkesáésol ké§átjtik €l. Az
al ábtán feltiimtetett gyön8y§oí köreit íajzoljuk m€ §za-
ballkéznl és körzővel is, Az erymás fölé íajzolt két §oít
gondos munkával alakít§uk ki.
A ó/ ábrán látható ria. tojáscor elkészítéséta kanalak
tanulmányrajza alapján végezziik.
Lz c) ábún szalaggal átfont boídázott szegélydsz ki-
alakítlMt a l7ó, ábra figyelembevételéwl ké§aít§tik. A
szalagok njzolásáná a l5l. és l52. ábrák elkészít&ének
tap8§ztalatait i§ haszno§ítsuk.
A d) ábÁn szalaggal átfont levélűszen a száek felé
csök&ennek a nagyságok, de ugyanakkor a meg nem vilá-
dtott oldalon fokozato§án sötét€bbek lesznek az ár-
nyékba keriilő részek.
l24
Barold< stílusú karylók plasatikuo rajzait tiint€tik fsl 8
l78. és 179. ábrát. Rajzolásukat középvonalak, majd a
a
befoglaló médani alakzat felrdzolásárnl kezdjiik. ügyel-
jünk a formák szerkezeti felépítésére,az lrck l€ndületére
& a plasztika kialakítására. Többfáe változatban i§ €lké.
sdthe{ük e feladatot. A vonalakkal és ponto}*al kiala.
kitott plasztikx ín€golüson Hviil tempera festélí<el is
szép megoldásokat hoz}ratunk létre,
Feladetok
l. Gyakoroljuk a sík & plasáikus §z€gélydíszek raj-
mlásál!
2. A írűvé§zettöíténeti táttulmányaink alaPján 8yíjt-
§ük a kü&tbözó stílu§ú dí§zítmények rajzait, lenyoma-
tait!
l 70. dbra. Geometikus szegéIydíszek
 l--.
l:
lJ.-
-

l 7l . obra. Ceonrctri|us szegel*liszek

l76
 l

! 72, dbta. Gmmetrikus szegélydíszek

 l 73. tibra. Geometrikus szegell,díszek
128
 1 9 3. óbru, Aklntuubv elek

l94, óbm, Ámyékolt akantuszlevél

149
197. dbro. stilizólt szegélydhzek (levetek),

l5l
 198. óbm Stiüzlilt szegelydíszek

152
 ffi
ffi
!
l
1ffi
J,

r ffiffi 2.

: :
x]*
a
x Y'T\r
^l^
6.

\í
^

217. ríbru. Térkitöltés beosztdsi terve

l7o
 ,@@@,
,W
l,,.

_ ),l

:']8. úhl,a, Köxlk és tclulctbcoszris A.OlokJ.tt

l7l
 DOB 0 z rE Tő D ilzirh ÉNEk u ú va rrrrB vr
|v/Jl.,:],!:,7je .Jze,r,szőinot

/ PsrekeZc5 ,, .,1 ?,,:o/os

.?
Ira nbo//ro ztjs', 2 s,,,..!.,ás

J.

7.- 2

)\\
\\
/,'\.--.--
::,:
\_.i-:
(íq

2 ] 9. tibru. Doboztető díszítéséllekDlii|eletten (,

112
 sZE L E^lcE abzirrcÉurr uÚvercrrcpvr

MŰre/eí megnevezáse

m u n ka dora b fe /ra g a s z las o

fe s léke zés, e/őra1 z o/Ős

trambo/irozás

círng éko /(js, a /ap o z ds

220. tibra. Kör ahhi doboztető ilhzítésénekmüveleítetve

l73
 .})]. ullru. Lot al,tl,u J_ {,í, i) L]'/lz.,Á

l 1-1
_ _1-
-

222. dbra. Kör abkú díszítésíol@zatai

223. dbm. Körlap aszimmetrikus díszítése

224. tibra- Körhp aszimmetrikus díszítése

1,15
 I
)

225, ábra. Kör alhlal doboztető díszítéSe

226- tibra. Kór alakú doboztető diszitése

116
i

227. dbra. Dobozdíszítéstwgl,ított núnt(ival

|77
228, tibra. Téglalap alakú doboztetó díszítése

229. ribra. Téglalap glakú doboztető díszítése

 2-j0. dbro. Doboztető díszítése

231. dbra. Dobozoldal díszítése

Btc
D
W
(P, VL _
§p {q(
M 232. ribra. Dob1zt?í(i (lísziíése

1l,I
 233. dbra. Doboztető díszítése

234- (ibra. Doboztető díszítése

l80
235. tibra- Kézelogomb díszítése

18l
 !
}
6

236. dbra. Vizsgamunlcl bmez rrjm, szqély és sarokdísszel