Kt z M ii v Es s 6 c

F A Z E K AS M ES T E R S E G
hossai t6gla6pijletemajgijt.igijdijrb6l, hagyominyos m6don korongolia ednyeit,6smaga is 6geti 6ket kt nagyj dreg ed6nyboltozatos ( e m e n c e b e n . m e l y e k e ro r j : i rI i m k o r i s a LillleIhorpe nev( falu kdzel6benegy r:ib16ra sz6nnelfftiitt. letlem figyelmes, amelyen M r . C ur tr . m e g p r o b a l l a l m a g y a r a T n i e "fazekasm(hely" felirat volt 16that6. ielzdst kdvetve,egy ha- nekem, hogyan kell korongolni, egy darab A angl;difazekd.m uhel)hezerlez- ag)agor Iobbe-ke\e,be edennyevalroTrarni, ts]omdo]os lem, amelyr6l rigy v6lrem, az uto1s6 lehet amig az a korongon forog. VeIt egy nagy maAnglirlban. Mr. Curtis - igy hivt6k a mestert roLnyi agyagot, s er6teljesen odacsaptaaz - a mai napig maga brinyAssza agyagj6ta acel koronglap kell6s kijzep6re. Vizet frdcsaz kdlt az agyagra, kt kezil rrhelyezte,6snagy a eroveladdig ,lorlolra a renyerei koTbtrJ amrg az abbahagytaaz ide-oda tdncol:ist a korongon, azaz kdz6pre keriilt. Ez az agyag kdzpre hfziisa, ami a korongol:is legnehezebb logisa. Ha ezt nem tudjuk megcsinrlni, soha nem lbgunk korongolni. 'ikerul. no.. akIIa kor ninc, problema.En barhogr i' probalkoztam vele, nem ment. Ha mdr megy a kozpre htz6s, szimos dolgot k6szithetiink az agyagb6l. Felhtzhatunk egy hengert, ds visszais nyomhaljuk, kim6lyithetjik az ujiainkkal, 6s val6ban oly,rn lorgi5te\tetl.drz,thelunkbelole.amilyet csaLszeretnenk. Miutdn a korongonval6 formdzastbefeieztijk, a hengeresformit szt

em sokkrl a IL vilreh6borrlut6n egyholland halrszfaluban volt az otftonom. Mikiizben a yorkshire-i parNid6k menl6n kalandoztam,

A MINDENNAPOK EDENYEI oudft tut h^tdrie uh, anebet A Jazek&ttj.q ninneh"a?i h^tuildtd tanan a csedped,nteh ,:ktbd. Sztituas tumAk,nint Fddul a hdndnrfetl6 6 a oi,ns6qepek, 6ak eetszo toh tseh. (n,izatlan igel.tt cterd . Edbtlgdttu dh bket,eotuosfl'ltetben ds f.tutjbdh- A kds), ftszbenntit6 hh66k usa\ts) d fMeh6 es)sze, tetl'tlas hororEjin kiszikek, nifi ii, Mlmeunli edin! 'js t,il

150

Z L K A S , \ ' IE S T E R S E G is hnzhatjuk, it is alakilhatjuk tetsz6siink HAGYoMANYoK6RZ6I olyan fazekastakarunk talilni, szerint. Egy jd fazekasr val6srgos 6h'ezet Ha manaps69 dolgozik.e' rcgi mod.Terekkel n6zni; a korongot6sbizonl,dra a meg ieienleg aki l.iTdrolag csini6FbinjAt, bizony sok is fellelhel6. ember 6hal vdgzett legszebbte- ismeri a mesters6g m e r l d l d c t L e l l d l J z n u n k l 8 y t a l a l t a mr a vekenlsegekegf il.t a helyre N d D i d i n k b a r l i g \ - n o l \ a n l d l u E ' z a k - Janisz Atszonioszra,aki munkiijival n jellemz6, hagyomdnyosfazekassdgot Eur6p6ban, amelyben ne miiLddne legal6bb nagyon kiilv6rosdban. eer hi.cbb fazeta.muhel\'E mr\lerek a ha- ilteli Marusziban, Alhdn a Knkl6dok egyik sziget6r6l ,uttuo urgv egy mdsik kisebb 6piilelben Janisz tdesapja j6t1 el 1924-ben (ahol mdg az 6 apja is fadolsoznak, 6s dltaldban eiektromos L(orongot zekas volt), 6s Maruszin telepedelt le, mert '7 h a z n , l n a l .r c m l e t c c i m c r : n l I l r ' C u r l i ' i ' j6 piacnak igrelektromos korongon dolgozott)' s az dge- irt az egyagi6 volt, 6s AIh6n tdgas udvarAn halmokkemen)'agdlad- kezett. Mrihelyinek re.r (dmi J/ edenv\'eglegc' a Lie'i elektrom.r"\rgl ga/rirzele\uke- ban illnak a nagy,mizatlan fazekak,mivel ia; i' goriig fazel.a.. kozLul Arszoniosz menc6kbenv6gzik. A kemnc6l! amelyekben lcgrdbb glonloru. a fazekasok 6ge1nek,dltaldban olyan kicsiL rirl.Jn ha.rnil md/JL A c\erepek \Trnben pump;lnal l<l Lmeslo/elrlLrleg eg) kobmel(r helmere- hrlvdn) leglavoro. cr tuekr,hogt t'al. ki'mereru edenyeker ke- sokl6le ed6n), sokf6le haszn6lalra vds darabot ludnak bennuk gehi- Az edee m l n \ e k e r l e k ed m e r c l u k < l l e l l / c n l u ld m i - AZ AGYAGFELDOLGOZASA Az udvar kdzepen ill egy agyagfeldolgoz6 n;\es i. meahrlrrollJ. Az cram e" r gaz i' ' M r ' malom, amely ebben az esetbene$- kdrbe .. e l e e _ d , a eia , r \ i r r g . e r c p e kc g e l e ' e 150 n.m c'dk \ irarc\erepekbol forg6 szerkezet:kb. 180 cm m11,, cm ,r Cuiri' majdhoct benne eg]- ac6llapdttal, amelvet egy Iartolta fenn mag6t) ilyen kemenc6kben mr6jfi, A lap6tot a hajdameslehel6sengazdasiglalan.Ezek a fazeka- kis benzinmolor forgat. haglomrnvo\ mod.zerel.lil i' tudlak for sok, ha meg6lnek egy6ltaldn, azt ed6nyeik ni l kdszijnhetik Szintemind- g , r n i a m e J i t e r r a n e r i j l e l . k r eo l \ a n n l i r r eqvedidiszit6senek jellemzdszam6rral vagy mds igavon66llateevikiik ua",irolt agyagolhasznrl; nagykereskidelmi kdzpontokb6l szerzik be, mint pl Angli6ban : Stoke-on-'Iienl-

Az EDENYBEFEJEZESE tdtk:)t est dtntul kod!:jdh is a karcng-d\, a salraszt Ljjal hihiLmaalakitj'ih hi c!!) l,tald t'osnak darcbka hih:izAh a negii. dg)deot, nint filel, M edlD)hiain tNeI s.mbeti old.ahira Ms6tuih @ nn.fa6al (asae 'isliz iszdq dllas,i t@erike). A,u fl oban has antuh n'^ih otell @ Ilicsi,ettejjebb, rdtftt kstihez llh$sen rbeziteni

Az EDENY FELHUZASA Pl. r4t -.tt aera]d t bat AM "ta olepJ hn:anr @ d a , b 1 la E l b t l k d l l o n t a | .ML|rtk,-.;flc,-ku o o po,incouc'ae,n \e..tPRa 1'4wnjto'4r,' gtbcr 1'alak ra t al,rto , haA a a4 E -, a! I@4' e". ny atiLnoA.aLae ae', t l'lDJlo est;t 4?' d Jn 't ' ..kioti: o,,tk, .t' tehet hL.ai ' d 'JJJlo' t/\ dokto, t ^,.'n. J to-ct ' t, n:'t ha\.nat:J a \24t ' \ ut , \Jroa l k" o k:r ht o' o a, eisJaat uuto.o'e

151

K E Z M U V E S S E G Ial. Az agyagot,amelyet valahonnan h6tulr6l egy gijdijrb6l 6suk ki, bedobj6k a malomba, sok vizet ijntenek hozz6, 6s meg6llds ndlkiil, megk6zelt6leg24 6r6n 6t kevedk a lap6ttal A helyi agyagvdrds szinii. Atszonioszmesret ebb6l az agyagb6ldt talicsk6nyit 6nt a malmaba. e. hozzdadmeg ot ralicsk;nyi feher agyagot (ezt vennie kell), hogy el6rie a megfelel6 6llagot 6s szint. A kever6sut6n ,tszivattyrizza a folyaddkor (addigra inkdbb vizhez, mint agyaghoz hasonlit) egy szdr6n, amely felfogja a kavicsokat, 6s a folyad6kot nagJ,nyitott iilepit6gijdrolbeonri - nemelyiko m oldalhos\zu\dgt. Ezek az [1epit6k sek6ly,fdlbe mdlyirelr meszegelyulteglar van kirakva.A viz dencek. al fokozatosanelszivrrog bel6liiK 6s ott marad a kb. 25 cm-nvi \asrag.lerdtddorL agyagreteg. EzI v:igidk kock6kra egy hossai nydlre szerelt lap6tta1. Atszonioszmester azt mondja, ez olyan, mintha pitet vigna az ember. AZ AGYAGATGYTRASA A kockdkar, amikor sziiksg van r6iuk, egy hosszri,t6gl6b61 6pitett pait6ba viszi\ amely helyi.egaz agyag arg)urasara koronSolases ra szolg6l.Itt Alszonoisz mester 6s a segdje meggyriria az agyagot.Ez a folyamat minden fazekas sz6m:1ra ismert (ak6r hagyom6nyos m6don dolgoznak, akir misf6lekeppen). A cl: elldvolitani a legpar6nyibb levegdbubo, rikokat is, amlyk az agyagbaszorulhattak. A legkisebb bubor6k is robbandst okozhat a kemenc6ben az dget6salatt. A fazekas egys/errle0veiz egydarab dglagor. dssteiirogeri a kezdben,lecsapja egy km6ny,sima feliiletre,6s aztdn ismdtehen kettevigia egy dr6ttal, sz6tvdlasztiaa k6t r6szt, maid djb6l dsszecsapia 6ket egy darabba.

AcYAcFELDoLGoz6 'A Jiuehdah nen 6dk ki ^s'ih 6 neslorcnsalj'ih @ aslasot, hanen el6zijleslizzrl el h.ll haeni 6 d higpipet Mg kel szttai. Az dglagndlaftbak lap'irheth.k faras ndh,awlteh iiszehne tik E astasatdsa lizet @ erc *ob 'i ei;dtnba. A tdpttahdl hdjrhdtjtih .iUati erdrel, rds lehel nek tuotatus hajturiah k

ULEPiT6coDRoK
AtuiLat M agrag e'!|ehle tusen fel'izou, a hig ptpct sziirbknn engedih,it, is nbritfuijdtrhbe tutk (neles tshajtdlon d szabad ig oJau), hag d ait el\zibt1roljah beme. Aetdn d tn iiletedett ag)t got dq)rt r^tu alhalnt dddsoktd

ATI'ENI FAZEKA( Az iltdldm MgLAtagatoll alhti[ f$eh6 Mg, n7adllnn edi nr.hel hAzlten. K0 coI iisos te. h k ihd! a I diszikfte 6ket tuis a sz.t

152

T E R S E G

ToRESRE iTELT EDENYEK kb' L6ttam, amini Atszonioszmester segd,e korongolt egy elekt60 cm magasedCnyeket romos korongon. Gyakorloft kezzel 6s gyor\ddig huzla.formalir' mig aZ )an dolgoTotl. emlakellelnl eden) egl oria5rloja\ra IreTdett a sdmb6lvded oldala miatt. Viszont meglepet6iemre ieljesen bezirla a tetej6t; se ki-, se bejdratot nem hagyva rajta. - Mire j6 ez az logott egy eddnv? k6rdeztem Vdlaszk6ppen k6st. 6s egv apr6 resl vdgoti az ed6ny fels6 r6szen,6ppen akkordi, hogy egy drme belefirjen. Hdt persze,perselyt keszitett' - G\'erekeknekveszik 6ket - magyaraaa' - A rokonok o6nzt dobnak bele Amikor a penzl lercverek lelno, -m6szetesen ki'zedheli belolea rigl', hogy a perselyt 6sszetdd' Az ijonnan k6sziih ednyeketbent az epillelben szdritjdk nydron kdt, t6len tiz napon trr. aTulanpedig kirevil( a oaprr' Nehiny utdn berakiaka kemencebe nap szaradas CsoNTHfJAS TUzELo A kemence egy tglrb61 kdsziill, alagrit tor r m i i u s z e r k e l e3 :o 0 . m h . r " z u J 6 0 e m ' z e l e ' e, i60 cm mrga'. Hetenlc kel'ler futik fcl'

kihulni. Amikor oll iarde $ha nem enBedik 'ledlek Lj '1 ram.eooenr kiegettedenyekel lorro \ oll megaklor is hihelelleDijl kemcrrce van a be_ 6s klA kemence egyik vgdn n)rlis e' alul a ma'ik veszolgalo zedesre mlDdkelvege sen egy ru/ro.tely A kemence racso' vegenlevo nyrlik. e' a ieclaiiregel.re Luiterermrndulahejial tolrik meg A heial' nis\ homer(eklerenes li'zlan egnek_'s vi'/nek i7 edeahoq\ mondiak, "ragliogasr eTrela l]nom [unvelte". Amikor egernek. rlssel kezdik. Fokozatosan melegitik 6t az ed6nyeket,de uldna 12 6rin dt er6sen fftik a kemenct,hosv el6rje az 1000'C-ot

LABBAL HAJTotr (ORONGOK z Nihant hagtan 6n! 16 kl 6 fBehd nis dsiwdd fdtusi hdjtdsha' s?lael, I'j:bbal g s tung dl kd afti s] nnt dril csrtpedenteit.A kcqen ldthati jidncia Idzek6 es] iltd katunsndliil, atueLt' neha fc1i6ka'ansttia|ua dlatt Nn egt hdg, lenditd keolz. Ezt d kereka l.ib' bal nie.a hdjtja Mihiizben nxk a2 e.linr befejezdsin hAkodiq a hotunsatnes

VISSZA A M'LTBA A kr6lai fazekasok miig tudjdk, hogyatr kesrijllek d mjnovi korbnna io falekal e' ncm ldtjak.zijk.egel.hogy lul sokil vJlloT' rar:anak dz alkori mdd'Terelene\ formakon. Az agyag eldkdszit6selegaldbt - olyan fontos, mint maga az agyag min6sdge A egy m6dszer abban dll, hogy ijsszekevernek egy adag sziirke adas helvi vdr6s sgyagot o o o o r i a l ,a m e l y . T i n t e n l t b r n J a s / h a t a h e eloszor i leglapadlon glen. A7 elegyrle.hel ijsszetdrik a sz:iraz vdr6s agyagot egy nagy majd at.zilaliik hogy eltavoladoronqeal, belolea kovekel E/zel a7 eliaras5dl LLha'sak

153

K E Z M U V E S S E G
HAGYoMINYoS DisziT6TEcH{rKA A hrdldilNeh^s'ishah htsezer tore lisszatebinb tunltja laL Nihdnr ilJm hastontiryos cserefed'ntLithatd itt a A Wpen. neleeneditendn leoeg1t!lgzen vAdth 1ntu egszetii szitesnintdkdt festdeh M ed'rytekreeg')bottdl, dnebre es dardbsdpjt bak cs@ama. A festihfo5b'l (astas is aiz) kisiiil, aneltet a kijzehentahlhatj, biihnbdzd sziat Atu.tntokkal szine neh a

KR6TATFAzE(As Anibr Kt4aszieet e utaztan, taldltan egtj1zek6t, aki tlleh eg)!re1ll, Ltt'balhaian h.tunsah E$) iil1vn Joe dolgozan. talr he\et d horcry wllzrt; M es)ik hb.bal a nehi z, fa lendittkotohsoI ntsta, nig a tudnh kibbal hit indszlatta ftas.l:r.I.lil 1tl id6rebelenr:tltafocsat titlbdes kk lizart, hog) aJory1agagot ne.lbesek

csak egy tdretlen hagyomdnyt kdvet, amely legal6bb 4000vretekint vissza. polcokonsziritja az eddnyeita Pantelisz pajtiban, a hagymakdtegek a fdldmiivel6 6s sTersTrmai ldz6tr- mint ahoglminden igazi k6tai k6zm(vesmester, is fcildmiives 6 egyben. Otthagyjatehit a pajtrban az fazekakat egyvagykt napra,azlnnkirakja 6keta feiiik pall6kona napra iigy, tetej6re6llitva sz6les hogyne 6rjenekegym6shoz. A kemenceegy kerek, tiiz6ll6 t6gl6b6l 6pult, kr.itszer(szerkezet, tetelen6s alul, a EGYSZEROTECHNIKAK gondosan A krtai fazekas l:ibbal hajrhat6 korongon oldalt egy nyil6ssa1. ed6nyekt Az dolgozik, amelyen j6l l6tszik, hogy hezl rakja be, hogy a 1,5 m magas 6s 1,2 m k6szitsf szerkezet vagy ahogy ma drmeroju kemencebeIehetci a legr<ibb c.erep "n6pi", mondani szok6s.A kicsi, f6b6l kdsziilt fe1s6 fCrienbele. maid regebb;. rdrort cserepkorong akkor fordr.rlmeg, ha a mestermeglij- ed6ny-darabokar a tetej6re, v6giil egy tesz s \TinreD fabol kifara- raleg ki ; Iabaral a nehezJ sarral korberapaszrja a nyrla\okir. Bdrgott lendit6kerekel. A form6t egy kis darab, milyen rendelkez6sre 6116 t(zifa megfelel6 a mindk6l v6g6n hajlitott f6mml alakitja ki, kemence friLesere. legfdkeppenolajfargai. a amelynek gijr6giil szisst/i a neve. Ezen Kviil Kezdetbenaz 6get6s lassri,aztdn Pantelsz m6g hasznil egy V alakf k6st is; magyarul mesterfelgyorsitja folyamatot, hozz6vea ds ezr egyszerten fak6snek hivjuk. A kdsz tdlegesen 6r6n 6t a megfelel6 l2 h6mdrs6kednyt v6giil egy dr6ttal vdgja le. A forma a letentarltaa kemencdl. PooLosan ludja.mimin6szi kor 6ta nem v6ltozott, 6s ldthatiuk, kor 6fle eI a kivdnt h6mrskletet amikora hogy a diszit6sek is olyanok, mint az irak- torott cserepek el6szdr csakmegfeketednek, lioni muzeumban,PdnLelirzmerLernem mimajd kifeherednek h6 hat6sdra. a solja a min6szi ed6nyeket(nem vesz6doltazAz ilyen falusi fazekasmsterek Idtiik el zal. hogy egyel ir megndzzen). egyszerden 6getettednnyela k6mydkbelieket. Egertt
du a, mozsaldkos port nyernekJ amit azutdn egy 6ridsi, kb. 45 L-es ednybesz6rnak, 6s vizet ijntenek rd. Krtai ismer6sijm, Pana telisz mesternagyidb6l dsszekeveri massz6t egy kever6vel, s itdnti a kever6ket egy ma.ik nagy faze(ba.mikdzbena peperdl ir 5ruri. \egiil kic;nti a padlora.Eklor kereri bele a \zLirle port. majd kupacokarlormaz. amelyekb6l sziiks6gszerint veszi az agyagot a gyiirdshoz6s korongolishoz.

154

F A Z E KA S M E S T E R S tsG
| | . ! | !

termdkeiket szaksz6val6lve terrakotl:i nrk ne\.ezziikj ami lzt ielenti, hogy egyszcr vannak csak kidgetve. Kdz6iiik sorolhat6k a . k ( v c r o t a l d ka k a n u c o r o l r \ a o l a ia g e l i \ a r e , va16 l6mp6sok, a kiildnbdz5 folyad6kok tirol:isdra alkalmas kors6k (gtakmn irgy is ki szilik, hogy a szam6r nyakrba lehessen ald.zlcni./,babol rrrolo edenrtk. ol.ribogro' s olivaolajos kancs6k, dagaszl6t6lak 6s az utolsd sii16sb6lmcgmaradL kenyrt6szIa tirolisdra szolgiil6 tdlacskik. A tisztiban l6vii ileszt6 hriron h6napig marad 1elhasz . n d l h d l o h d i l l e n l n l b a nt a r o l i a k e g \ k i . ' i , olajjal ledntve.

hogy ezck Mr. Curtisszel egyijtt a sirba fog naL sz6llni. Panteliszmester id6nkdnt kszit olyan k pohardi c\i laz(kdtrl i\, imil)el cz -igaTsdg nak" nevcz. Olyan j6l kitaldlt darabok, hogy ha csak a kdzep6igdntiink belebort, akkor ki tudjuk inni, s neknnk kedvez a szere[csc. Viszont, ha moh6k vagyunk, mint amilycn n is voltam, 6s tfl sokat tdldnk bele, a bor ldfolyik a padl6n vag)' az oliinkbe, ahogy pp j6nak litja. Ilycn kiilajnds ed6nyeket \,/rnrcnrrlJllal a rcgi vdro'ol romiai kozotl. lehir cz sem rij tal:ilmin),.

ED6NY0RrAsoK
\ Hd Kno's.,o../bc.rg\ bdrmel]i( m".il'. mal feftilrt r6gi min6szi palotiba l:ilogatunk cl Kritdn, igen sok 6ri6si kerimiacddnyt lilha tunk, amelyet elefthentinak hivnak - olya nok, mint az arnlbr:ik. Olyan halalmasak, hogy k6t lestcs ember is bel6jtik f6me Csak merr eg)-vagy k6t daiabban csontokat tal:il rak, a kutat6k arra kajvetkeztellck,hogy ezck a nag,yed6nyeL temetkezdsi urndL lehetlek J6magam azonban biztos vagyok benne, hogy a tobbsgiiket ugyanarra haszn6ltdk, b mint mii urodrikal: or e' "laj tarola.arr' Manapsagis Lszilcnekilyeneket,6s meg_ raldlhat6k az eg6szszigeten- alig van olyan paraszlcsaliidiahol ne lenne lcgalibb kett6 bel6liik. Pantelisz mester is L6szili iiket, de csakis lehet az ilyesnyiiron, mert csak a szabadban korongon k6sziti, de mir felpiteni. tszcketis r lrz \ h ur l , J I e ( h n i l Jd l :M e S l . o r u n g o , i aa l i d . e \ /r cm mrgd\an r,/ oldaldri\: hdg\ia \zrkb. radni, majd erre 6piti fol az agyaghurkdkat. Miutdn 60 cm magasra lel6pitette, megtora g d r i ra f a l e k J l . \ l e 7 l e l e l . i m r l r a z e d e n \ e kiilsej6I belsejeL Hagyja sziradni, majd rd6pit cgt'ijabb szakaszr.Ig-y-tesz mindaddig, amig el nem k6sziil az ed6n!' A meleg l e \ e g o n\ e g , , e l l' / a r r r d \ u l a n n a g l o n o \ d s tosan, n6gy frli elviszi a kemenc6hez, ki6getik. Ber a haulmas m6rel miatt a hurkatechke' nika az egyetlcn m6dszer az elefLhetna i' l'orongoldsa ,/rri.cre) J7 ckkofr meret fazckasmesterl ami m6g a lcgt6bb lehets6ges, rs mcglepnr. Lmlel ./cm. hog) Mr' Curli'. akit a cjkk eicj6n bemutattamJli2 m-es vagy m6g annel is magasabb km6nyfed6ket Lorongolt. Inkibb a korong fcil6 magaso dort, mint mcllette iilt; 6s ez a hadmiivelct csoddlatosbemutat6ia volt a fizikai er6vcl pairosult szak6flelemnek. Lelkesedett azrt, hogy tovabbadia ismereteit, dc att6l f6lek'

6nr-qs
HUR(AEDENYEK e Az elefth nndhnea zan, em ktuai e.lifltekNt ka 1riitsi elki nneonn.tu Lehetett Es\)cdiila fevkiL sziLeni. 6 dz ahd ftszt hovnt:oh.ih tuce,a tijbbilfahatdtasdt ititeuih 1.1 asrashltkdh

155

K E Z M I i V E S S E G

T E G L AK E S Z I T ES
ertass6gomat a t6glak6szit6sben sok 6we1 ezel6tl, Afrikiban alapozram megJ ahol az 6pit6anyag beszerz6s6nek egyetlen m6dia az volt, ha magunk kdsziterriik el. A r6gldval6p pens6ggel nemvolt sokgondunk. Csak a meg felei6 l6glafdldet kellett meglal6lnunk, abb6I r /ur rn megg)ufl uk- megfor maTruk szuk\e a ges alal(i 6s m6rel( t6gldkat, majd sorban kiraktuk szdradni a napra. A kisziradt t6gl6l<atv6giil fa- vagy fasz6ntizzel kigeniik. A legnehezebbfeladator a megfe1el6mln5s6gii t6glafijld meglal:i16saJ kivdlasztiisa T6g16nakugyanis nem alkalmas a ielentette. IsTra aglag. Kell. hogy leglcn benne nemi homol, e. eglcb :i-viny; alkotore.zek i. A sziiks6gesek. t6glaftjld min6sdg6ta legegy .uerubben ugy rudtuk ellenorizn;. hogy pro badarabokatgydrlunk bel6le, ds ki6gettiik a kezdelleges kemencdnkben. A tiszta agyag 6get6sk6zben sz6trepedezett, tril sok hoha mokot tartalmazott a fdld, j6szer6vel ossze sem 611t, elporlott a szdrad6 t6gla. Nekiink leh:il a gyakorlati tapasztalatsegitett a megfele16min6s6gri nyersanyagkivdlaszt6sdban.

A ldgladger6sre alkalmas fijldet el6szor jol vrzzel dr kellelt gyirni. Va$ fel IUcrlrfrikai emberem mezitlib, tdncl6pskkel taposta az agyaggdd6rbent6gldnak a val6 nedves anyagotj6s kijzben szivhezsz6l6an6nekeltek. Amikor igy it6ltuk, hogym:ir kell6enhomog6n 6smegfelel6 halmaz6llapotli anyag, az a kiv6nt m6retdt6gl6ndl kissi nagyobb fakeretekbe,sablonokba nyomkodlukbele(sz6miF va 14 hogy sz:irir:iskdzben majd n6mileg zsugorodik), a fdldre helyezeltdeszkdkra 6s sorbankiraktuk. A nyerstgl6t naponegya k6t hdr alatr kisz6radrak.Epirertiink egy egerokemencdr. e. ebben ki rudruk egetni iol a tdgldkal.Eszak-Eur6p6bansok csapad6k a miatt fedetthelyensziirilj:ik a t6glakat. AZ EGETES KET M6DJA Afrikdban kEtfdlek6ppen 6geltiink t6glit. is Az egyikmddszer rzerinra rdglakar lazan, nagy h6zagokkalraktuk egym6sra,s az egesz halmot kdrbetapasztottuk s6rra1 ez volt az dget6kemence. kemnce A sz6lfel6li oldal6nkialakitottunkegynagyobb t(zteret, amelybenszarazfa6gakb6lraktunk ttizet.

DiszrEcLiK
A hi.lij egatnolibunoLhal d zile t'tsldhtudt dz 6hati apittuinteket k fel tiiffieh. Riei itiileteh res taurdldsdhaz ust igdnt6 kilitelii nj hazakhoz nai a napigMszitetueh eg.di, d 2es feliiletii tsLtikdt. A tishndl oalMioel nd b st ob nir et{ 6z,ini tani kell a tlsla ztugorodNdrd hnrb.n),fiibll hl sadttLtl: s I sdblohb kt ah ha dk znl. a dj beleMastasotasablan feEHewze a hi!,int nin

156

T . ( i L A K n S Z i T E S ! A rtztdr nyilisa es6szen lo1d kozclaben \,olt, a fiisrehezer6 n]ilis pedig a kcmcncc \ag)jib6l rtloldalrn. a csncsr l<ozel6ben. ( g ) h F( J r l o l . r n .r , . r . r ; r i ( I r l l ( . r . , r : , , menn,vis6gri szlraz l:il nck, cz6rt har:rlmas kcllcrl osszehordanunl<. Bur jo min egu egli tuJ unl .1rtni fdyal is, l<6sdbbmgis ittlrtilnk a laszenes A mddszerre- sziraz nyerslglikatebbenaz is hrgyvaraktuk ha' cscrbcn nagl'hzagokat ap16faszndarabokkal lomba,de r LozeiLet 6s rdllorluiiki. A mintegy2 m magas ugyanF szilcshalmot, a tentirbleirlak szerinl. bcn . d | | . .r l" p - , / r r I l , l . h . . e \ ' \ J l l i . r J l e r e l . pilcllunk hozzria szel feldli oldalon,szelaz lajz6nyii:issrleg6szen aljdn. A liisteh.ezet5 l ( m ( n ) l ' u k J I l l . i .l ^ n . / e n m r n t r e r e r c h . z k o u c l ' ' i l t . l l . u t , . i 1e f l l r l - . ! u i r . , n i a kcmcncit, a laszen tdbb napon artparizslolr bcnnc. Elrelt egy hr is, mire elEgeltr r r l j , r . a z . n m e n n ) . . g .e l e , . p e r , h n m r r h saklcl(rclchiilt r kemenceANcoL TEGLA HAGYoMANYOS l . \ n ; l i u L', , - r F p , l e / r r F . n e e r ; c e L ! - . / . r d l o . u , i r . ' r . . iId gn 1 . i l r s . z . . n I r i m L rn r : r g ' i- . I I L m . . S . n | n r r . / / . I . ' . \'elogariik a r6gj mesterek a hagyomarn],os, kont, simn feliilerii 16g1ii.at.
A Tr6cLA KEzr FoRMAZASA A meggyirt agyagmasszit szdraz homokla hcmpcfectik (bah.), as belenlomjdk a tagla fornijLi, homohkal mcghjltctt sab lonba.A lblijsleges ncnnyisigcl ivcskcrct rc lcsrnetr drdLtalvigjik lc. najd a mce lbnih nleNrisliL hboritjdkszirrdni.

.1 tall b1uk t d!lj d!! Dt:i I htant!:lt t, it1:i!+tlt Jlj 'lt, tdliljll t:i\itiul d rjsire\,,n rtbd. dr ,!t .A. .lliralrr. rigl.tjJ.llo r,ig Du!. ,r.gnlir.i .tr ":,u /+,?i,. r{\dg./ ^,,r,ir\ ,r,,tu, r:, d. i!! lililr.:/ /'r/rr d.ir,tu d L!,rJ; Id atb dnld rrt, atL |! Lt6l b t lt b hul. I h r.\ ti tiili s t "

Ticr,AsABI-oNoK
cgpr, 24! ,.\:^.rs+

tlh, itjahh1n d nLiidn\ds 11sdblannaL tiltla ta' a jtuinllg ltten n,ttni! adldtniNtl rdsabbnak h.]l ltntie, nen szdn di\ kn.hat d tiEld 6u

t51

K E Z M U \ T E S S E G

Munkijuk megkdnnyitsre,tdglakszi a megformdzott t6gl6t a keretb6l az aszraira a t6k form6zdasztalt dcsolnak. szegezik EIre fel boritjrk. Ha mir tele az asztal,a mesrervagy a leglr eldhpjcnakminrijcl meghararo/d.a seg6dieelviszi a nyerstdgldkara szirir6ba. szint6n f6b6lfaragott sablonaliakat, amelyek A folyamatot fiit6ssel glorsitani leher. dombo mint6iaa tdgl6kon bem6lyeddskdnl A mdsik m6dszert,a nedvesform6zfst ma ldtszikmaid. Ezutin az asztalt6s a sablonl mrir ritk6n alkalmazzdk.Ebben az esetbena m c g h i n r i[k n o mh o m o k k a a. k b . t e g l a n y i sablont nem homokkal sz6rj6k be, hanem i l mcnnyisdgri agyagot meghempcrgctik hu- vizbe iztatidk, 6s nem is haszn6lnak fen6ka mokosfeliileten,maid az alira hclyezett sab- lapot, hanem kdzvetleniil az asztalra helyelonbanyomkodi6k tgy, hogyaz agyag sab- zett keretbe nyomkodjdk bele az agyagot.Az a lon serkail is ktdltsc. A f6l6sleges agyagor ig) lormaroll tegl;nakndgvobb nedves\egi egyivcskcrctc fcszitett dr6llallev:igjr&maid tartalma, ezdrt tov6bb kell sziritaniEcer6rrneNce
keneneiael A tael@igad gfah nb sze en IdM ztott Ie totabb hij.eteln i n!, ha !!) Ahtul' hdna$ahLLl le he$enbena.fthntalxmi. Tikel1aalagndh ia Ja, szenet, ob)hotMnaatot h6z thdLi1lEa hal1ftba tu|att, bisztitltounlds ligldkdl I d tuzel1dhlasat sdftdLhij,vltafa' jLi|t Ja Iiib 6:lkaribbdh ki,tsaett A szltf.mi olddl aljdn s..lel1ntlltistrdenak a tn? n.k, a rmoldalklejtk pe besitir A / stnek. ketuence ds, ,isd !tun a tiiz ndPokis I es) hA ehehixelkellilet halon, hi hihll q2 es,jsz lehellzedni a klsz tagliL\aI

TicLAsrALIcsK{
A hdpaftdnjos argal ttgIktdLixlxinak nin ! a\.ldLa, Lh6vn has kdnryebbeh tu hntlni. D. s, ha?tdtti,ira amenflti 6dhtueg tudtak enel . A tisldkat bBon! E L6$br a fo'fl Azddszt ah 6t d szdft1ba, flajd annan @ deeIiken d.! hez, Ni gnI ak a tigldl d tdrohheltre

158

K E Z M L ' V E S S E G

E S TETOCS REPKE ZITES

hagyomiinyos,rel5fed6shezhasz

nelt cserepek ugyanabb6l anyag az b61k6sziilnek, mirl a k6zzelkd 6saz szitetlagyag16916k, el6dllit6
is suk modsTere dzono\.Azonbanterdc\ere per lgensokfele mererben formabd0 e. ki.zi tenek a vil6g kiildnbttz6 liijain. Napjainkban az agyagol sablonba nyom i6k, formdra vdgjnk, majd hagyj6k kisz6radmint a ni. A folyamat veg6npedig - csakrigy, reglake\zite' e'eteben- kregeti( a megforg5 Telofedeshez al.ran<omamazottrgl agor. zas cserepeketis haszn6lnak.Az ilyen tel6cserepekkeszit6s6heza felforr6silotl 6gel6kemencbes6t sz6rna\ 6s a keletkez6 gdzok levoagyagfelulete mcgkemehaLa,ara benL a nyedik, 6s f6nyes,sima bevonatol kap. Te16cserepetma mdr szinte kiz6r6lag automata g6peken dllitanak e16, ez6rt sainos a 169r mesterek szaLtudiisaegyre inkibb feled6sbe mertl a tdmeggyirtasra sokkal alkalmasabb g6pi technol6gia mellelt.

TBT6FBDES A tetdcser6prakdsfak6s a cserepekrdgzir6sneksz6mosegyedi m6dszereisme . A jellegzetes olasz hailitott cserepek egymrisba forditva sorakoznaka tet6n, felviltva dom bord illetve homori oldalukkal fellel6 fordit va. A Iet6 fels6 r6sz6redombori oldalukkal felfel6 forditolt cserepekkeriilnek, amelyek, 16l gyorsan6skdnnyen peregle a viz a homori oldalukkal felfelE forditott, 6s egyben ereszknt szolg616 cserepeksot6ra. Ezzel a megolddssalaz es6vizetgyorsans marad6kralanul el lehet vezetni az egymdstdtfed6 ter6cserepek v:ily(sordban. Eszak-Eu16p:iban liibbnyire lapos,sz6gletes cserepekethaszn6lnak. Ezek kajztil is a leg6ltal6nosabb, hagyomenyosnak mondhat6 meret a 26.5 lo.< cm nagy.agu teroc.erep. amelyen kt, el6re kialakitott szegel6lyuk tal:ilhald a cser6p rijgzitEsEhez. cserepek A riividebbik oldalinak fels6 r6szen k6t kls \riDlen kiemelkede't l.ikepeznek. i. amelyel. a biztons6gos rdgzit6st szolgiljek- A lapos szak-eur6pai tet6cserepek dltaliban j6val LA?os CSERTPEK .serEehzn meredekebb sziigben dllnak a tet6n, mint a A Lapos famtti6 kbt as d&lbgah&t alakimediterren hdzak tet6cserepei.

tanah ki, ilLeneszegemtlkahatittnehrd|tuk, ig) d csetepek a Mredeh ahlt tetdhiinis biztot\rigosan

(
A csER6PKisziTf s FoLYA,\r,{TA 7at csercpek fam'jz 6'ih az ninllij$ ze ki t, I \tLltjpdhnal es)tu^hoz fiezltett o6ke rct ssiihsises. ahi h.,ct ddja a d\eAz ntpfomtjj'tt, a fuictuk fetsltpedis ldi kit kidlli csapszeg;t.l Liltuh^zl ja dz ds)asot.A cserePek d bu r L'xltbd urt s*gehA.Lrdszftih Msilbbd tetithbz. aslasot kn Az liinleses Lotojsz.bql alahitj.ih a kiL,lnt Jottuira. A lan'isz.t deszhaaiseoeles)engetik, sinftjAh u agrdcot (1), a jibnese' dnldstuekhtttset tudig a tu^ih oldaLirdf*zitex btjxdL otigjtihle (2). A fteltotui8ott cserefet etut,in tudr 6ah ki he isetni (3)

}q6s.

159

K E Z M I j V E S S E G

PAPIRKESZITES
z els6 papirk6szi16mestereka darazsak voltak. Korhad6 faanyagot dsszerigtak, dsszekevefldka ny6lukkal, 6s ebb6l a pdpb6l, amely a 16nyegben papir anyaga,6pitettek a f6szkiikel. Ismerek egy Herefordshire-i hdlgyet, nd\en)ek roilicbol ke.rki legkirlLrnfelebb " \ 7 r rp a p r r ra i r d l a n t o a L i r o r e p d i g . u l a r o . M l b a k i i l d o | In e l e m e g t l i . ( o l l e k c i o,t p a p i r ;aib6l. Volt benne lenb6l, p6fr6nyb6l, s6sb6l, komlobol.crti.sog)dpol.rarbol. kamillabol. kib6l, kdposa:ib6l s csal6nb6l kisziilt rs. Egyik-m6sik niiv6nyr6l nem is hiltem volna, hogy alkalmas lehet papirk6szit6sre. Hallottam hirt, hogt' a Csatornin tril lehcletfinom papirt is keszitenek kezi m6dszellel. El is mentemr hogy megn6zzemezt a muhel)l Fran.iaor /3g kdTep\.j re5ren. AuvErgne tartom6nyban, az Allier foly6ba ijml6 kis Dore patak fest6i viilgy6ben.A pap|| malomndl,ne\ezerlm6helybena 17.szazadb6l val6 technol6gi:ival tal6lkoztam. a dta Aiogl megtudtam. ceh mar a 14.szdzad A foglalkozott papirk6szit6ssel. papirmalom r6szben annak kdszdnherte fennmaraddsdt, hogy mindig is nyitolt volt; az 6rdekldd6k n6mi belepti dij ellen6ben,szabadonldtogalszchairak.e. hoe) i kiildnlegelkiadvanyok mara igen finom paprrtgJartotl.A mai napig megmaradt ez a profilja, i6llehet term6kiikre mdr nm olyan nagy a kereslet. Vr/i erovel hajtyal,a malmot. meghozzj egy tajbb mint 300 ve m(kdd6, feliilcsapott viziker6kkel, amelyet csak a karbantatds idejire illitanak le olykor-olykor. A ker6k egy hatalmas, vizszintes tengelyt forgat.,1 tengelybe almalib6l ksziilr fogak vannak beleiiltetve, valahogy olyan m6don, mint a zen6l6doboz tengely6be.Csakhogyitt ezek a fogak, bntyk6k nem hangot ad6 fdmlapocsmiktizbena lengelykorkakal emelgernek. beforog,hanem nagy emel6karokat,amelyek egy'egy 6riisi fakalapicsot mozgatnak. A fogak n6h6ny hiivelyknyire mindig felemelik a kalap6csokat, majd amikor Iov6bbforoga nak. a krlapac\ok ri.szaesnek mor\analydba, 6s dsszezirzzekaz ott l6v6 anyagot. Aiogy a henger forog. a [akalapic.ok eg] ma.

1 I IestPol.tmul"nbrn L ot1iaittlno.srtatt 36 6a dl.dII?tfri E zzdk d pdpit s! ti11.1saf aryt al d-

1 A\2ilan a utr AtcsuroR, ) a Fn,na,onn ontosi nle IaFh, atuit est lilc lafra b@ildhdkhi d sznt bil, tudjd tjabb rtlcriteE, is ift& papit anie a kio.tnt flitessz'itu rckat el ntn

., Afipet ktbe Jlaidbd L (ntih is L{zH1hne*, hogt e!!t.klet6 $ kell6st ris,isii n6szd tuletkezzik. A oizes fifb1l d.utdn her et4 fi^ zit ti tu teit enell eg n gnartatun tuent

I60

P A P i R K E S Z i T E S utdn felemelkednek6s lecsapnak.Saj6tos tmusd diibijrg6siiket a fogak ldosztrsa hat|rczza meg. A papir nyersanyag6t vizzel egliilt ddrgolial' " moTsdrakhaA virel is l a h b o la p a r a k b o n l e r i l . a m e l y i kl k c r e l e r hajtja,6s r6gi favdlynkban vezetik a kalap6csok al6. Amikor ott j6rram, hasznrlt, megtisztito( 6s feldarabolt pamutrongyb6l k6sziilt a papir, mert ez adja a legiobb min6s6geL De felhaszndlhal6 gyakorlatilag bdrmilyen cellul6ztartalmii n6v6nyi anyag,peld6u1 fiirszpor vagJ faforgdcs is. Az alapanyagor azut:in 36 6rrn 6t kimEletlenril iitik igy a fakalapdcsok, v6giil finom pp keletkezik bel6le. A pepet nagy k6dba iiritik, vizzel megfete16sri jsg(re dllitj6k bc. A ldd lartalmit faszdntiizdnforalj6k, ds folyamalosankeverik. Kelld f6zis ut6n az egyik munk6s, a merit6, egy kerelcs femszit6t sijllyeszt a pepbe, kiemeli, es hagyja lecsurogni a vizct, majd l a d r a d j d l d r c a n a k .k i l e r c r l e g \ f i l ( l a p o te \ a a ppb6l keletkezettnyers a szitdr6l rdboritja papirlapot- EIIe egy iiabb filclap keriil, majd a kijvetkez6 papirlap. Ezt addig folvtatja, amig a rakat el nem 6ri a sziiks6ges vastagsigot. A ral.irot elulin egl nag) fakerelrspre\vagy be helyezi,amelyhasonlit a sz6l6preshez ha.znalt almapresaz almabor kevrresdhez kisaihez.A csigd.pre'sel a paprrlapokbol reszel A pr6. legnagyobb roljjl a ne.lves.eg alol kil,erult lapokar.dmelvekelmosr m;r iSazdnpapirnak lehet nevezni,a szell6spadldson, felakasztvasziritj6k. A helyiseget t6len fiiteni is lehet. . A H A \ \ H E L YA N \ Y l P A P I R Sok 61'vel ezel6tt Kctz6p-Indidban is megneztem egy papirmalmol. Ott egy dkdr j6rt kiirbe 6s forgatta a neh6zmalomkdvet, amely al6l v6giil kikeriilt a papirpdp. Merit6ssel k6sziilt bel6le a nyers papirlap, amelyet prselfek, majd egyszedin a faha akasztott6k sz6radni. Az ottani nagy melegben egyket16rcmegszdradt Enn6l j6val kdzelebb, az angliai Somerset megy6beni Wookey HoIe vdrosiban volt
SZITA Es FEDEL A hizi pa|{rhtszitdshasta n ttulas^z&)rc a keretes szira.Az 6zknz k tt6skercttel h,stnL Az als6LdeI re lan ftf$zine a linoft f'jwit@, is efre i eszkedik fetiib6x afetl6heter A kr turendpdp{Detb4as'itdn dt kcsorcga od,.le a nte6 fapi r.Lttugsligd Nn tenneesehbtes (hn ,tpen o6taeabb),ha nett bolnatujta o feukrtL Is) egeile les Ditunt teljesen a lat k;sznhetut, d fediik. rct leetuLsetiin a laf

h^.ult. ht',L\ pt6be Jabol I A tokdlot hetjeah,e\ kn4olnk a t4ohbol a nt,t' + ussts leEnasobbriszit. A Prts Ndj.it D6 eilbeL hs h&illel tt \isiaal mts nde)abb

< Air?! tqlhot . .

a tuhatbdl,6tfelah@t-

l6l

K E Z M U V E S S 6 G \zrrencldm meSi\mernia Mr. John Sweec man 6ltal vezetettpapirgy:irat.A gy6r n6v talan nem i\ illik ri. mefl i| akarki meggyoTddhetrola.hogy a rermeld\regi. hdg)omanyos m6dszerekkelfolyik. A rongyot el6szdr nyomds alatt mar6sz6ddvalf6zik. Kor6bban k6zi edvel, nagy mozsarakbanp6pesitettdk a rongyot, de manaps6g m6r nagy, rigynevezett hollandi kidban v6gzik ezt a miivele1e1,amelyben egy kses henger forog, 6s a kid alj6ra is k6sek vannak er6sitve.A vizzel l,everranlagot (cellulolr)a kisrend.zerapr6ra darabolja. A nyersanyagmin6s6geigen vdltoz6, ezdrt a gpmesternekmeg kell itelnie, mennyi ideig ds hogyan v6gezzea miiveletet. Tirdnia kell, milyen anyaghoz,menynyi vizet kell adnia, s a henger forg6senak sebessege belbbdrolja a majdani paprr i. min6s6g6t. A pepesite, vegefele kdroanyagkeDt nemi a l u m r n i u m - , z u l l a Le .t o l y k o r \ z a p p a n ri 5 o A FEsrdzs,{K adagol a keverdkhez. A p6pet ezurdn egy N!.les kdett eftsilex, nigy ke\eroludba toltik dr. vrzzelrovrbbhrbd.4e szncelb'l hls.nL a'ikot hatuiLtdh a hds)a- gitjrk, hogy sz6ztdmegreszvizre jusson egy ndntas eljdrh sordn d pd ttjmegr6szszirazanyag.A kdd aljdba kever6Pi'pip fes16irc. A a,ikb6l lap6t 6s fiit6szerkezetvan bedpitve,hogy az ktzzet ldjtohdk hi a suheloszlalues kello homersis Mnnti'gn, stu{ fes- dnyag eglenleres s6klet( legyen.

Ezutrn jut szerephez kdzi papirkeszit6s a hagyomdnyos eszkijze, keretes a szita. eszAz kdz kett6s kerettel kesziil. Az a1s6 keretrc van rdfeszitve finom femszila,6s erre ila leszkedikfeliilr6l a fed6keret. keretena A papirp6pb6la szitin 6t lecsorog viz, de a a nyerspapir vastagsrga lenneegyenletes nem (kdz6pen vastagabb), nem volna rajra a ha fed6keret. viszontteliesen Igy egyenletes (6s nemilegvasragabb) keszrrbero. szira lap A bemerit6se ut6n a merit6munkrsler6zzaa keretr6la fdl6s1eget, a rdzdsr6l 6s elsimul az anydB felszrne Leemelia feddkereret, is. e, dtadiaa szitdt a t6ls6nak,aki egy..leteriterr filclapra boitia a flk6szpapirt. Ok ketten egy perc alart nagyi6b6lriz lapot tudnak elkesziteni. elertea kiv6lr vasragsrgot, Ha a papir-filc-papirr6tegszerkezet{ rakatorhidraulikuspr6sbe helyezik, kisaitolj6kbe166s le d vizet.A paprrlapokat ezutankiilonvdlasztidka filclapokt6l,ha kell, m6g tovibb sajtoljdk,maid v6szonborit6sri tdlcdkonszdrit,6k egy nagy,szellds helyis6gben. lapok A ut6kezel6se tdrt6nik,hogyzselarinrigy vagy kemnyit6oldatba dztatjib 6s ismdr saitolj6k, szdritjdk.Ha fitrom, fnyesfeliiler( papirt akarnak elodllrtani.lapokkozdpolrroa zott feliilet{ ac6llapokal helyeznek, hen6s gerelik papir rermecjlet.A iobbmino.egLi szetesen drdgdbb,ami arinyos az el66llir6sihoz sziiks6ges tijbbletmunkdval, figyeds lembekell venni,hogyaz ilyen papirr csaka hagyom6nyos eljdrdsokarismer6, nagy rapasztalatli mester tudja elk6sziteni. ELLENTMoNDAsosszABALYOK A 18.szizadban papirgydfi6s a raldnlegkedveltebbalapanyaga kender volt, emiatr a a kenderrhatalmas teriiletentermesztett6kj de a rei, kenderb6lfont hai6kdtelekb6l pais p,rr keszrterrek. Ismerve brir flo a nagysd. a g6t,ez a m6sodlagos nyersanyag b6s6gesen is rendelkez6sre Mivel azonban kendcrdllt. a bol bizoEyos kabrro.zer eloalhrharo, is .ta(dzrukNagyBriranniiban moi orszagban. i5 megtiltottdk e nagyszerii ipari niivEnytermesztsdt. Ezulrn mir csaknemkizir6lag fdb6l dllitotriik el6 a cellul6zt,6s eg6sz rd6ket vdgtak ki, hatalmasteriiletek tikoszisztemdjit vdltoztatva meg, hogy elegend6 papirt tudjanakgyirtani. Tdbbe ar.em riamrlorr. milyenmiDo.egd a papir, mert a f6 papirfal6, a m6rhereden mennyisgij fjsdg igyis csakrtjvid ideigvoh (a 6rdekes napilapokcsak egynapig). Pedig a \ilig atldl lennejobb. ha l,evesebb, mide n6sgi termketdllitan6nkeld.

162