TARTALOM

ELőSZÓ ..... 6
1. fejezet 2. fejezet
AZ ERDő NYELVE ..... 9 A ZÖLD EMBER ..... 23
Jóslás és hagyomány A természet alakot ölt

3. fejezet
A FÁK NYELVE ..... 35
A Zöld Ember ábécéje
NYÍR ..... 36 MOGYORÓ ..... 60 CSARAB ..... 85
BERKENYE ..... 39 ALMA ..... 63 FEHÉR NYÁR ..... 88
ÉGER ..... 42 SZEDER ..... 66 TISZAFA ..... 91
FűZ ..... 45 BOROSTYÁN ..... 69 REZGő NYÁR ..... 94
KőRIS ..... 48 tölgyesPÁFRÁNY ..... 72 KECSKERÁGÓ ..... 96
GALAGONYA ..... 51 KÖKÉNY ..... 75 LONC ..... 99
TÖLGY ..... 54 BODZA ..... 77 EGRES ..... 101
MAGYAL ..... 57 ERDEIFENYő ..... 80 BÜKK ..... 103
GALL SÜNZANÓT ..... 83

4. fejezet
OLVASS A LEVELEKBőL! ..... 107
Az erdő átadja bölcsességét

FORRÁSOK ..... 126

A MűVÉSZ MEGJEGYZÉSE ..... 127
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ..... 127

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 5 2018. 05. 03. 0:32

 e•• lőszó

A fák az emberiség kezdete óta gondoskodnak rólunk. Eleinte

az erdő mint az emberiség méhe és bölcsője gondozta a fák
közt élő őseinket. Ezután a fák a termésükkel ajándékoztak meg
minket, valamint alapanyagot nyújtottak otthonainkhoz, szer-
számainkhoz és játékainkhoz – ez mind a mai napig így van.
Emellett a fák a bolygónk alapvető működéséhez és fennmara-
dásához is nélkülözhetetlenek, mivel a többi növénnyel egye-
temben felelősek a talajvíz egyensúlyáért, a légkör elektromos
töltéséért, az időjárásért, sőt az egész Föld mágneses mezőjéért
is. Ráadásul a fák a kozmikus energiák antennái is: azáltal, hogy
összekötik az eget és a földet, részeseivé válnak minden bölcses-
ségnek, minden tapasztalásnak és minden létező emléknek.
Felismerve, hogy a fák egyfajta kapuk is, amelyeken átléphe-
tünk egy magasabb szintű tudatosságba, az emberek mindig is
becsülték őket adományaikért és bölcsességükért. A nyugati
világban azonban a „modern életstílus” miatt ez a szemlélet-
mód ideiglenesen feledésbe merült. A természet szellemének
jóslatai abban segítenek, hogy újra összekapcsolódhassunk a
természet és a Zöld Ember ősi és örök bölcsességének törvényeivel.
Ez nemcsak a saját javunkra válik, de segíti azt az egyetemes
gyógyulási folyamatot is, amelynek révén az emberiség ismét
megtanulja tisztelni és önmagáért szeretni a tőle különböző
életformákat. Ha ez megtörténik, így, a 21. században lehetőség

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 6 2018. 05. 03. 0:32

 nyílik arra, hogy visszaállítsuk a fák és az emberek ősi barátságát,
mi több, megpróbáljuk magasabb szintre emelni ezt a kapcsolatot.
Will lenyűgöző illusztrációi egy olyan személy munkái, aki
nemcsak ismeri az ősi bölcsességet, de aszerint is él. A fantasz-
tikus ábrák méltó kísérői John szövegének. Ez a modern druida
művészet legmagasabb szintje, az ember és a természet kölcsö-
nös összefonódása. Ennek a szent kapcsolatnak a középpontjá-
ban áll a Fa, mint kapu és őrző, ahogy mindig is tette.

Fred Hageneder, 2003. április

a The Spirit of Trees és a The Heritage of Trees szerzője

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 7 2018. 05. 03. 0:32

 1. fejezet
✥

✥
AZ ERDő NYELVE
•
•• •• ••

Jóslás és hagyomány


Ó tölgyfa, oly terjedelmes és bokros
Égbe nyúlsz a többi fa között.
Ó, mogyorófa, karcsúak az ágaid
Illatos termések az adományaid.
Ó, égerfa, barátságos és szíves
Pompa és öröm a te színed.


anon, Suibhne fadicsőítése

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 9 2018. 05. 03. 0:32

 „B ölcs dolog a fák hangjára hallgatni – írta a 2. századi
római szerző, Tacitus –, mert olyanról szólnak, amiről
egyébként megfelejtkeznénk.” A fákat az idők kezdete óta az
emlékezet raktárának és a hagyományok őrzőjének tekintették;
időtlen tudást és bölcsességet hordoznak önmagukban és minden
fából készült alkotásban. Akár egyedülálló fákat képzelünk el, akár
Észak-Európa kiterjedt, sötét erdőségeit, a fákkal kapcsolatos
hagyományok és ábrázolásuk mára ikonikussá és szimbolikussá
vált. A lefaragott, egyenletes felületű kövekre írt kelta ábécét, más
néven az ogam betűit legkedvesebb 1600 éve használják jöven-
dölésekben. Ezzel szemben magukat a fákat a legtöbb kultúra már
sokkal régebb óta szentként tiszteli.
A természet szellemének jóslatai egyesíti és felhasználja ezeket a
hagyományokat. Egyrészt a természeti világ eredendő bölcsessé-
gén alapul, melyet a Zöld Ember képvisel (aki egyesíti és meg is
haladja a történelem előtti hagyományokat), másrészt pedig a
jóslás ősi rendszerére épít, amely az ogam ábécé betűinek felhasz-
nálásával történik.
A fák jelentőségét a kelták körében jól mutatja a számos, fáktól
eredő klán- és családnév, például MacDara – „A tölgy fia”, Mac-
Cairthin – „A berkenye fia”, MacIbair – „A tiszafa fia” vagy
MacCauil – „A mogyoró fia’” stb. Néhány törzs a totemének is
fákat választott, s ezek máig fellehetők a címereken.
A szászoknál – akiknek a kultúrája nagy hatással volt az ősi brit
hagyományokra – a „fa” (treow) szó nemcsak magát a fát jelentette,
hanem az „igazságot” és a „bizalmat” is. Az emberek hűségi és há-
zassági fogadalmat tettek a fák alatt, mert úgy vélték, ők a leghitele-
sebb tanúk. Úgy tartották, hogy a fákban az istenek jelennek meg,

10 AZ ERDŐ NYELVE

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 10 2018. 05. 03. 0:32

 ezért az erdők a tanúságtétel és a jövőbelátás színhelyei voltak. 1215-
ben a Magna Cartát egy Runnymede nevű helyen írták alá, egy
olyan tiszafa árnyékában, amely már akkor is roppant idős volt és
még ma is ott áll. A hely eredeti neve Rune Mede volt, mely azt jelenti,
„a hely, ahol rúnákkal jósoltak.” Majdnem bizonyos tehát, hogy itt
jövendölések folytak, melyeket vagy a királyi házak által felfogadott
látók, vagy időnként maguk a királyok végeztek.
Így aligha meglepő, hogy a fákat övező misztériumokból két,
egymástól független jóslási mód alakult ki: az egyik a kelta ogam
ábécén alapul, a másik a skandináv rúnákon, bár sokak szerint a
kettő valójában ugyanaz. A világ különböző részein fejlődtek ki,
mégis hasonló rendszerre épülnek, és jelentősen hathattak is egy-
másra a kora középkorban, amikor a két kultúra még közel állt
egymáshoz. A misztikus tudományok átszövik mindkét kultúrát,
és mindkettő a bölcsesség isteneinek védelme alatt áll.

A TITKOS BETŰK
Az ogam ábécé öt törzsből (aicme) áll, amelyek öt-öt betűt tartal-
maznak; az első, ún. „fő betű” adja az adott törzs nevét. De nem-
csak a törzseket, hanem a betűket is elnevezték: a leggyakrabban
különféle fákat jelölnek (ezért is hívják az ogamot „fa-ábécének”).
Az egyes változatokban a sorrendek kissé eltérnek egymástól, így a
13. oldalon lévő táblázat is több eltérő forrásból ered. A bal oszlop-
ban lévő ogam betűk olyan vonások kombinációi, melyek egy füg-
gőleges vonalat (lényegében egy „pálcát”) kereszteznek.
Minden betűhöz társul egy fa, és bizonyos nézetek szerint a
betűk egyéves ciklust alkotnak: ezért hívják néha az ogam ábécét
„fa-naptárnak”. Akár hiszünk ebben, akár nem, ez csak egy kis

AZ ERDŐ NYELVE 11

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 11 2018. 05. 03. 0:32

 része az összképnek; egy sokkal komplexebb összefüggés
révén azonban az ogam képes jóseszközként működni.
Számos ősi jegyzet kapcsolódik az ábécéhez, melyek rejtett
jelentésekkel ruházták fel a betűket. Az ábécé használói ismerték
ezeket a jelentéseket, így az ogamot többféle módon is alkalmaz-
hatták. A muin betű például jelenthet egy konkrét fát, egy betűcso-
port fő betűjét, egy szólást vagy akár az aratás időszakát is. Többféle
ogam létezett (akárcsak a tarot esetében – a szerk.), többféle jelen-
téssel; ilyen volt például a Disznó ogam, a Folyó ogam, Erőd ogam,
Madár ogam, Szín ogam, Király ogam, Kutya ogam, Étel ogam.
Ezek számos különböző kombinációban alkalmazhatóak, és jelen-
tésüket csak azok érthették, akik tanulmányozták őket.
Tehát annak, aki értelmezni kívánta ezt a kombinálható, komp-
lex rendszert, magas szintű tudással kellett rendelkeznie: nem csu-
pán az ogam betűket kellett ismernie általánosságban, hanem a
betűk mögött rejtőző rengeteg titkos utalást is. Aki rendelkezett
e tudással, az az összefüggések egy olyan varázslatos rendszerét
birtokolta, mely a beavatottak között egyaránt alkalmas volt jós-
lásra és ezoterikus tanok felfedésére.

AZ OGAM EREDETE
Az ogam, amely a „a költők titkos nyelveként” is ismert, fontos
részét képezte a druidák, a látók és a dalnokok tanításainak,
Walesben és Írországban egyaránt. A rejtélyes betűket nem volt
különösebben nehéz felvésni a kövek szélére. Már a 4. századtól
kezdődően találtak ilyen ogam feliratokat szerte a Brit-szigeteken,
például Skóciában és Írországban. Ezeknek a feliratoknak a pontos
jelentése és célja régóta vitatott, de feltételezik, hogy sírokat jelöltek

12 AZ ERDŐ NYELVE

12

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 12 2018. 05. 03. 0:32

 AZ OGAM ÁBÉCÉ
ogam név latin fa jelentése
betű betű a jóslásban

beith B nyír kezdetek

A nyírfa törzse
luis L berkenye oltalom
fearn F éger védekezés
saille S fűz harmónia/inspiráció
nuin N kőris erő

huath H galagonya kihívás

A galagonya törzse
duir D tölgy sors
tinne T magyal energia
coll C mogyoró bölcsesség
quert Q alma tisztánlátás

muin M szeder aratás

A szőlő törzse
gort G borostyán támogatás
ngetal NG páfrány megőrzés
straif ST kökény varázserő
ruis R bodza áldozat

ailm A erdeifenyő perspektíva

A fenyő törzse

onn O gall sünzanót termékenység

ur U hanga jószerencse
edadh E fehér nyár élénkség
idho I tiszafa kitartás

eabhadh EA rezgő nyár összejövetel

A nyárfa törzse

oir OI kecskerágó végzet

uinllean UI lonc varázslat
ifin IO egres ősi bölcsesség
phagos AI bükk átlépés

AZ ERDŐ NYELVE 13

13

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 13 2018. 05. 03. 0:32

 velük, ahol „X köve” azt mutatta, hogy egy bizonyos törzsfő-
nök hol nyugszik. Az is bizonyos, hogy a különböző törzsek
földjeinek határvonalát is ezekkel jelölték. Egy kő, amelyre a
törzsfőnök vagy a klán jele volt felvésve, éppolyan hatásos birtokje-
lölő volt, mint ma egy kerítés – senki sem lépett a birtokra engedély
nélkül, hacsak nem valamilyen hátsó szándék vezérelte.
Számos korai ír szövegben mitológiai státuszt is rendeltek az
ogam betűkhöz. Ilyen például a The Book of Ballymote (Ballymote
könyve) című kézirat, noha ezt csak a középkor után állították
össze. Íme egy fontos részlet a kéziratból:

Mi az ogam feltalálásának helyszíne, ideje, személye és oka?

Egyszerű. A helyszín: Hibernia insula quam nos Scoti habitamus
(Hibernia, a sziget, ahol az írek élnek). Elatha fia, Bres, Írország
királyának idején lett feltalálva. A feltaláló Bres testvére, Ogma volt,
Elatha fia, aki Delbaeth fia… Ogma, aki jeleskedett a szónoklatban
és költészetben. A feltalálás oka, mint zsenialitásának és leleményes-
ségének bizonyítéka [volt], hogy az ő szónoklatainak a tanultakhoz kell
eljutnia, nem pedig a műveletlen, vidéki munkásokhoz. Az ogam
teremtőatyja Ogma volt, anyja pedig Ogma keze és kése.

Ez szemlélteti, hogy az ogamot inkább a művelt nemeseknek szán-

ták – valószínűleg a druidáknak –, mintsem az egyszeri átlagem-
bernek. Az is kiderül, hogy az ábécét bizonyos Ogma találta fel,
aki emberek leszármazottja, egyben hercegi származású is volt.
Utalások Ogmára más forrásokban is fellelhetők, de ezek szerint való-
jában nem is ember volt, hanem egy ír istenség, a bölcsesség atyja,
Dagda fia. Maga Ogma leggyakrabban az irodalom és szónoklat

14 AZ ERDŐ NYELVE

14

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 14 2018. 05. 03. 0:32

 isteneként jelenik meg a korai kelta írásokban. Galliában Ogmiosként,
a világosság és a tanulás isteneként ismerték. Az egyik feljegyzés sze-
rint fénysugarak veszik körül a fejét és a Sol Invictus – a meghódítha-
tatlan Nap – ostorát tartja a kezében, tehát Ogmát a fény és a látomások
istenének is tartották. Mindezen ábrázolásokat tekintve érthető, hogy
személyét társítják a jóslás, a titkos tudás és a költészet ábécéjével.
Ezen elméletek jelentős része párhuzamba állítható a rúnák tör-
ténelmével. A rúnák is fellelhetőek kövekre vésve a skandináv terü-
leteken, és ahogy az ogamot, a rúnákat is használták varázslásra (pl.
igézetek írására). A skandináv mondák Odint, a bölcsesség és a köl-
tészet istenét említik a rúnák feltalálójaként, aki úgy fedezte fel a
betűket, hogy egy próba miatt kilenc napig függeszkedett egy fán.
Bár a kelta ábécé keletkezéséről mindössze annyit tudni, hogy
a feljegyzések szerint Ogma hozta létre (feltehetőleg késsel vésve a
betűket), az a tény, hogy a betűket felfedezték és az emberiség szá-
mára elérhetővé tették, megegyezik a skandináv mondák történe-
teivel. Érdekes az Írországban, Britanniában és Walesben talált
ogam feljegyzések tényleges nyelvezetének vizsgálata is, mivel
régies kifejezéseket, ún. archaizmusokat tartalmaznak. Ez arra
enged következtetni, hogy a köveken egy olyan kezdetleges nyelvet
őriztek meg ereklyeként, amely beszélt nyelvként már jóval koráb-
ban megszűnt létezni. Ez a nyelvi bizonyíték azt sugallja, hogy
a feljegyzések egy olyan őskelta formátumban íródtak, amelyet a
druidák talán még használtak. Utalások az ogamra mint „sötét
beszédre” szintén ezt az elméletet támasztják alá, illetve azt, hogy
az ábécé egy rendkívül régi korból származik. Magának az ogam
szónak például az egyik lehetséges fordítása az, hogy „a nyelv”,
ezáltal is jelezve alapvető fontosságát a kelta világban.

AZ ERDŐ NYELVE 15

15

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 15 2018. 05. 03. 0:32

 A természet szellemének jóslatai esetében azonban az ogam
harmadik felhasználására, azaz a jóslásra kell fókuszálnunk.
Ilyenkor a betűk titkos jelentése adta meg a választ a feltett kérdé-
sekre. Ismerve a kelták szenvedélyét a jóslás és szeretetüket a termé-
szet iránt, nem meglepő, hogy a fákhoz – fordultak inspirációért.

A TUDÁS KULCSA
Egy régi ír forrás az ogamra mint a „tudás kulcsára” (eochra écsi)
hivatkozik, ami jó eséllyel egy jóslási módra utal, vagyis olyan fa-
darabokat (a tudás kulcsait) használtak, amelyekre betűket véstek.
A Seanchus Mor, egy korai ír törvényekről szóló gyűjtemény egy
bizonyos Crannchur módszerről számol be. Neve lefordítva „az
erdő idézése”, és bemutatja, hogyan működött ez a fajta jóslás.
Főleg az ítélkezésben használták: ha bármi kétség volt a gyilkos, a
tolvaj vagy a házasságtörő kiléte felől, bevetették a fadarabkákat:

A darabkák eképpen használandók: hármat kell behelyezni; egy

a bűnösség, egy az ártatlanság és egy a Szentháromság. Ez elég,
hogy a vádlottak elítéltessenek vagy kiegyenlítsék bűnüket.
Ha a Szentháromság kerül kihúzásra, akkor minden egyes
alkalommal vissza kell tenni, addig, amíg egy másik darab jön ki.

Bár ez a verzió a kereszténységre is utal, valójában egy sokkal

korábbi jóslási módszer áll a hátterében. Ugyanis három darabka
kerül kiválasztásra (melyeket valószínűleg egy erszényből húznak
ki), és a 3-as szentnek számít a kelták körében. Az is feltételezhető,
hogy eredetileg konkrétan meghatározott fafajtákat használtak –
talán háromnál is többet –, s ezek mindegyike szent volt. Bármelyik

16 AZ ERDŐ NYELVE

16

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 16 2018. 05. 03. 0:32

 is került kihúzásra, az döntött az ítéletről (bár még további jóslatok
követhették). Ha a fadarabokra ogam betűk voltak vésve, külön-
féle jóslatokat olvashattak ki belőlük – egy modern jóslási rendszer,
a kelta bölcsesség-pálcák bizonyítják e módszer hatásosságát.
Később alakult ki Walesben egy másik rendszer, a Coelbrenn,
jelentése: „fa-betűk”. Ennél az ogam betűkkel vésett fadarabokat
éppen úgy használták, ahogy a Seanchus Mor leírja. Az a tény to-
vábbá, hogy az elnevezés két ősi kelta név, a Coel és a Brenn ötvözete,
azt jelezheti, hogy egy sokkal korábbi időszakból származik. A Coel
az ír gyerekmondókákból ismert „öreg Cole királyra” utal, míg a
Brenn kétféle név változata is lehet: egyik a Bran (a szónoklás és az
inspiráció kelta istene), a másik pedig a Brennin („Király”).
A fenti elméletek segítenek képet alkotni arról, hogyan hasz-
nálták az ogamot a jóslásban. Könyvünk tudatosan merít ezekből
a hagyományokból, de a fadarabokat és a Coelbrennt kártyák
helyettesítik. A kártyán található ábrák nemcsak az ogam ábécé-
nek tulajdonított jelentéseket tükrözik, hanem a fák tudományát is.
Segítségükkel olyan válaszokat kaphatunk kérdéseinkre, amelyek
egy hiteles, ősi rendszeren alapulnak és ma is értelmezhetőek.

A MENNYEK TARTÓOSZLOPA
Az ogam mellett a fák is jelentős szerepet kaptak a kelta hagyomá-
nyokban. Egyes fákat világszerte tisztelet és rajongás övezett, míg
másokról úgy vélték, hogy különleges varázslattal vannak átitatva.
Ezek a fák képviselték a mennyek középpontjában található tartó-
oszlopot, amely összekötötte a fenti és lenti spirituális világokat.
Szibéria nomád területein például a bőrből készült lakósátrak,
a jurták közepén elhelyezkedő merevítőrúd szimbolizálta ezt az

AZ ERDŐ NYELVE 17

17

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 17 2018. 05. 03. 0:32

 oszlopot. Egy közép-szibériai sámán beszámolója szerint
testen kívüli lélekutazásban volt része egy hatalmas, túlvilági
fához, amelyen olyan rejtélyes jeleket látott, amiket más sámá-
nok véstek bele a századok folyamán. Így a sámán nemcsak saját
népe ősi hagyományaival került kapcsolatba, hanem egy nagyobb,
egyetemes bölcsesség forrásával is. Ezt a tudást arra használta,
hogy még mélyebbre hatoljon a lelkek birodalmába, ahonnan
aztán még nagyobb bölcsességgel tudott visszatérni népéhez.
A keltáknál minden bizonnyal egy fa jelképezte a mennyei osz-
lopot, ahogyan azt számos, fák szentségéről szóló írás is mutatja. Az
ír hagyományokban például gyakran felbukkan az öt „előkelő fa”:
Eo Mugna, Eo Rossa, Bile Tortan, Bile Dathi és Craeb Uisnig. Több
történet is beszámol hatalmas méretükről és erejükről. A következő
részlet (a régi ír Prose Dindsenchasból idézve) így írja le egyiküket:

Mugna... a tölgyek (vagy „szent fák”) leghatalmasabbika...

Rajta három termés, makk, alma és dió. Amikor az első termés
lehullott, egy másik kezdett el nőni. A fa hosszú ideig rejtve
maradt; csak Conn (aki száz csatát vívott) születésekor került
napvilágra... A fa koronája és a gyökere egyforma széles volt.
Kerülete harminc rőf, magassága háromszáz rőf
és mindenkor levelek borították.

Az ír irodalomban több helyen is találkozhatunk szent fákkal,

melyek mind jelen vannak az ogamban és mindegyik rendelkezik a
maga védelmezőjével. Úgy tűnik, hogy a szent fák a középkorig
léteztek (ha nem tovább), amikor vagy keresztény missiszionáriu-
sok vágták ki őket, vagy védelmezőik döntötték ki azért, hogy ne

18 AZ ERDŐ NYELVE

18

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 18 2018. 05. 03. 0:32

 veszítsék el spirituális lényegüket. Az irodalmi utalások mind azt
mutatják, hogy kozmikus fáknak tekintették őket, amelyek minde-
nütt megjelennek a világegyetemmel kapcsolatos mondákban.

SZENT LIGETEK
Ha a fák önmagukban erősnek bizonyultak, akkor az erdők mégin-
kább. Az ogam és a rúna ábécé is ontja magából az erdő bölcsességét,
míg a fák az emlékezet élő megtestesítői. Az erdők magukba szív-
nak mindent, ami bennük történik, így őrizve meg a tudást a fák
titkainak értői számára. Ezért is végezhettek ősidők óta szertartá-
sokat a ligetekben és az erdőkben. A szent ligetek (nemeton) hagyo-
mánya a nyugati világ nagy részében elterjedt volt. I. e. 280-ban,
Kis-Ázsia középső területén a gallok fontos tanácsülést tartottak egy
Drunemeton nevű helyen, jelentése „a fő nemeton vagy szent hely”.
Később, Julius Caesar idejében azt beszélték a brit druidákról, hogy
évente összejövetelt tartottak Carnutes földjén, ami Gallia közepén
lehetett. Jóformán minden kelta törzs rendelkezett egy efféle szent
találkozóhellyel, melynek hollétét egy fa vagy egy kőoszlop jelölte.
Ahogy Tacitus írja a Germaniában, „A liget a vallásuk középpontjá-
ban áll. A nép bölcsőjeként és a legfőbb isten lakhelyeként tartották
számon, ahol minden élő és élettelen alárendelt és engedelmes.”
A fontos személyeket gyakran fákhoz hasonlították. Ha valaki
dalnoknak tanult és megkapta a cli, vagyis „a ház alapköve” minő-
sítést, azt úgy jellemezték, mint aki osztozik a fák természetében,
mivel ő maga is „nagyhatalmú és egyenes, felemelkedett és felemel
másokat, védelmez és védve van, tetőtől talpig erős. Ezek a jellem-
vonások a dalnok művészetére is érvényesek, költeményük erőtel-
jes és tükrözi becsületességüket.”

AZ ERDŐ NYELVE 19

19

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 19 2018. 05. 03. 0:32

 Ahogy a dalnokokhoz a fák tulajdonságait társították,
úgy bizonyos fák is tulajdonságokat kaptak”. Például a nyírt a
legtisztább fának tartották. Úgy vélték, védelmet nyújt a boszor-
kányok ellen, ezért az istállókat a nyírfaligetekhez közel építették,
megakadályozva, hogy állataikat riogassák a lidércek. A „lidérctől
űzött” kifejezés – melyet ma is használnak – a középkorban arra a
hiedelemre utalt, miszerint a boszorkányok ellopták a lovakat, és
addig hajtották őket, míg el nem pusztultak. A tiszafáról úgy gon-
dolták, hogy hosszú élte miatt felülkerekedik az időn és a halálon.
Tény, hogy a Brit-szigeteken a mai napig 500-600 ősöreg tiszafa él,
közülük 6-7 példány Stonehenge-dzsel egyidős. Nem meglepő
tehát, hogy e fenséges fákat az istenek végtelenül bölcs szomszédai-
nak tekintették.
Napjainkban a fák arra ösztönöznek, hogy ássunk mélyebbre,
tekintsünk messzebbre, és ébresszük fel az elmúlt idők emlékeit.
Segítségükkel másik világokba látogathatunk el, s mindezt egy
olyan személy védelme alatt tehetjük, aki már az idők kezdete óta
kísér minket és örökké velünk is marad. Ez a személy a Zöld
Ember, aki a levelek közül tekint ránk, ahogy ez a könyvet kísérő
kártyákon is látható. Jelenléte egyesíti a természetet, hatása pedig
kiterjed az írás és a vésetek előtti időkre, amikor őseink még
ismerték a fák bölcsességét. Most az ő időtlen és rendkívüli törté-
nete következik.

20 AZ ERDŐ NYELVE

20

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 20 2018. 05. 03. 0:32

 őSI ÍR SZÓ-OGAMOK
EZEK A TITKOS JELENTÉSEK ÁLLTAK AZ OGAM BETŰK MÖGÖTT.

feocus foltchain aszott törzs és világos haj

li sula a tekintet bája
airinach fian harcosok pajzsa
li n-aimbi az élettelen színe
corsdad sida a béke fenntartása
conal cuan farkasfalka
ardam dossaibh a legmagasabb bokor
trian háromszoros
cainiu fedaib a legbecsületesebb fa
clithar mbaiscaill szarvastehén menedéke
tresim fedma a legnagyobb erőfeszítés
millsiu feraib illatosabb a fűnél
luth legha a gyógyító ereje
tresim ruamna a vörös ereje
tinnem ruccae a legintenzívebb zavar
ardam iactadh a leghangosabb sóhaj
congnamaid echraide lovak segítője
uaraib adbaid hideg élőhelyeken
ergnaid fid megkülönböztetett fa
siniu fedhaib a legöregebb erdő
snamchain feda a legélénkebb erdő
sruitem aicdi a legősibb struktúrák
tutmur fid uilleann lédús vadszőlő
millsim feda a legédesebb erdő
luad saethaig a fáradtság jele

AZ ERDŐ NYELVE 21

21

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 21 2018. 05. 03. 0:32

 2. fejezet
✥

✥
A ZÖLD EMBER
•
•• ••

A természet alakot ölt


Fürgén illan a fák között,
Levélzörej a vad erdőben,
Virágok ülnek zilált üstökén,
Babér és borostyánfüzér,
Kőből és fából bukkan fel a furcsa Zöld Ember.


heather harrison, Zöld Ember

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 23 2018. 05. 03. 0:32

 A
természet szellemének jóslatai kártyáin láthatod, ahogy a
Zöld Ember a levelek sűrűjéből tekint rád, elrejtőzve a fa
repedéseiben. Időnként mosolyog, máskor mogorván fürkész.
Legtöbbször azonban nem is annyira ránk néz, mint inkább
keresztül rajtunk. Mélyre hatoló tekintetével arra biztat, hogy mi is
tekintsünk mélyebbre, osztozzunk az ő világában, lépjünk be zöld
birodalmába, és ismerjük fel jelenlétét önmagunkban.
De ki is a Zöld Ember, és hol találhatjuk meg a 21. században?
A legegyszerűbb válasz, hogy egy szellem, ő a lelke mindennek,
ami zöld és növekedésben van. Különböző formákban ugyan, de
már azóta jelen van, hogy az ember barlangokban élt és egy letűnt
világ őserdeiben sétált. Azokon a helyeken találhatjuk meg, ame-
lyek valamelyest meg tudták őrizni eredetiségüket, úgymint a rég-
múlt erdői vagy az a néhány érintetlen terület, amit még nem
rontott meg az emberiség hódítás és birtoklás iránti vágya.
A Zöld Ember legősibb alakja valószínűleg egy valódi fa volt,
mely ránézésre emberszerű lehetett: ágai, akár a karok, gyökerei,
mint a lábak és törzse, mint maga a test. A levelek susogása és az
ágak recsegése beszédnek is beillett, és mivel egyes fák kivételesen
óriásra nőttek és hosszú életűek voltak (pl. a tiszafa 4000 évnél
tovább is élhet), könnyen isteneknek is tűnhettek a nép számára.
Valamikor régen megjelentek az első leveles „arc”-ábrázolások,
amelyek bár mind hordoztak emberi vonásokat, mégis észrevehe-
tően „másfélék” voltak. Képzeljük el, ahogy egy távoli ősünk egy
öreg fa repedezett kérgét méricskélve egy arcot vél felfedezni a ba-
rázdákban. Ilyen egyszerűen született meg egy zöld lény ideája, a
szellemé, aki az összes fa élő inkarnációja, és azt a természeti kör-
forgást képviseli, amitől minden élőlény élete függ. Amikor még

24 A ZÖLD EMBER

24

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 24 2018. 05. 03. 0:32

 minden fából és kőből készült, az emberek megtanulták tisztelni
azokat a dolgokat, melyek menedéket nyújtottak nekik; a tető-
gerendát a fejük felett, az asztalt, aminél étkeztek, a széket, amin
ültek, az ágyat, amiben aludtak és a csűrt, ahol a gabonát tárolták.
Magát a gabonát is nagy becsben tartották, mivel ételt és italt
(kenyeret és sört) biztosított. Mindezt a gyarapodás jótékony szel-
lemének tulajdonították, akit a Zöld Ember személyesített meg.
A legrégebbi ábrázolások azonban nem Európa zöld erdeiből
származnak, hanem a Közel-Keletről. Hatra ősi városában (a mai
Irak területén) olyan időrágta faragványokkal találkozhatunk,
amelyek egy félig ember, félig fa lényt ábrázolnak. Ezek az ábrázo-
lások hol az egyik fajra, hol a másikra hasonlítanak jobban, de
mindig tartalmaznak vonásokat mindkettőből. A Zöld Ember
jelenléte ezeken a területeken nagy valószínűséggel a növényvilág
ottani isteneihez kapcsolódik, akik az életerőt képviselték, ezért
tisztelet és imádat övezte őket. Már nem jelentenek többet távoli
emléknél, de más tájakon és egészen eltérő környezetben sikerült
fennmaradniuk és tovább élniük.

ARCOK A KŐBEN
A 11. század elejétől jókorát kell ugrani az időben, mire Európa-
szerte elkezdenek megjelenni azok az ábrázolások, amelyeket ma
Zöld Embernek (vagy gyakran csak „lombos fejnek”) hívunk.
Ama tény, hogy ezek az ábrázolások igen sűrűn bukkantak fel, azt
sugallja, hogy ez a bizonyos arc már jóval a középkor előtt is ismert
volt az emberek számára, mégpedig mélyen a tudatukba vésve.
Hogy az ábrázolások milyen formában jelentek meg, részben a
kor körülményei alakították. A Zöld Emberről készült faragványok

A ZÖLD EMBER 25

25

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 25 2018. 05. 03. 0:32

 akkoriban bukkantak fel, amikor Európa egyre inkább ke-
resztény befolyás alá került. A nyugaton elterjedt keresztény-
ség ellenére azonban az egyház mellett létezett egy egészen
másféle világ is, amely a népi hagyományokra épült, és elszántan
őrizte a régi pogány hiedelmeket. A „pogány” szó eredeti, valós
jelentése „vidéken lakó”, és bár a felszín mást mutatott, sokan a szívük
mélyén pogány hitet vallottak. Részben ez váltotta ki, hogy az egyház
viharos sebességgel építkezni kezdett nemcsak a kérdéses időszakban,
hanem a 12. és a 13. században is. Az építkezések mögött húzódó
szándék egyértelmű volt: minél fenségesebb az Isten dicsőségének
szentelt templom, annál erőteljesebb a kereszténység jelenléte.
S valóban a templomok uralták a vidéket. Európa-szerte hatal-
mas katedrálisok épültek; lépcsőik spirálisan kanyarogtak a meny-
nyek felé, súlyukat pedig erőteljes árkádok és pillérek tartották. Az
erdők helyére kőrengetegek kerültek, igaz, sok templomot úgy
díszítettek, hogy hasonlítsanak a fákra: indák és levelek ékesítették
az oszlopok tetejét és ölelték körbe a részletesen kidolgozott talap-
zatokat. A faragványok és a vésetek bibliai jeleneteket is ábrázoltak,
melyek a teremtés keresztény változatát mutatták be, a kiűzetéstől
kezdve a keresztre feszítésen át egészen Jézus feltámadásáig.
De másféle képek díszítették a katedrálisokat, olyan alakok és
arcok, melyek akár egy pogány szentélybe is beillettek volna.
Többnyire az építmény legmagasabb pontjain voltak kifaragva,
néha olyan magasan, hogy csak a közelmúltban váltak láthatóvá
(modern lámpákkal megvilágítva), mint például azok a különös
arcok is, amelyek magasan fentről tekintettek le az istentiszteletre
összegyűlt hívőkre. Szinte az összes arcot levelek borították; néhá-
nyuknak levelek törtek elő az ajkából, a szemük sarkából, a fülükből

26 A ZÖLD EMBER

26

Spirit_of_Nature_szerk2_Edina.indd 26 2018. 05. 03. 0:32