zoldkényvek Karl-Heinz BoseElész6 __ - El6sz6 a magyar kiaddshoz Tartalom Az esdviz hasznositésanak hét indoka __ Esévizet mindenkinek Azalapelv Aberencezés miikédése PineSben vagy a féldbe sillyesztve helyezzik-e el a tarolot Arendekezésiinkre allo esdviz mennyiségo — Anhéztartés vieszukséglete —__ 42 os6vz mindségo Az es6vz egészségtigyl kockazata Jogszabalyok, rendeletek Temivalok Kitelepitse a berendezést? Tamagatas, kedvezmények Es6viz az interneten Miiszaki berendezés Aberendezés mérete Ameéretek méretezése Aborendezés hatasfoka Tovabbi szamitasok Azestviz sztirése _ Gyiit6sz1r5 az ejticsdben Onényaramds finomszcird Aknasztids Sztréakna SzGrélap Finomszi Csirdilantas UV fénnyel Csdvezetek a térolohoz Ahéz nedvesség elleni szigetelése Csdattorések Péralecsapodés Az esévitarolas lehetdségai Falazott cisztema Rigi dertiéakna Oiajtartaty Betonciszterna Mdanyag taraly Esdviztirolé a pincdoen 5 6 7 10 410 10 "W 13 14 15 7 19 19 20 24 2 Az eséviz bevezetése a taroléba Szivattytk A szivaltyi kivélasztasa A megtelel6 szivatiyi A szivomagasség szémitésa A\ szivaltyii telies emelési magassdgdnak szamitésa A sziikséges szivattyérméret A szivd lizemmodu szvatiyd izembe helyezéso Hibaelharttas Szivécsévek Nyomédsszabalyozas Uténtoités vezetékes vizbé! Utantdltés kézvetleniil a taroléba Utantdltés a szivatiya szivovezetékén keresztil Két vizvezetékhdlézat a hézben Avizszint merése Szivaltydizs tavoli téroz6061 Esévizvezetélok Anyagok, kot6elemek Rozsdamentes acél cs6 Terhalositott polietiién csévek Vievezeiék a talajban Az es6viz-hasznosité berendezések jeldlese A berendezések karbantartasa A térold tulfolyocsove Visszafolyas elleni védelem —_ A tarol6 védelme visszalolyas ellen A viz elvezetése visszafolyas esotén Az esévizellaté berendezés kéltségei _ Az eséviz gyijtése hordéban Eséviz-hasznositas és esdviz-gazdalkodas Felszini szivarogtatas Szikkasztas medencdben, drokban Alagosovezés Szikkasztéckna Szvargasi kapacitas — 52 53 53 58 57 oF 58 60 61 61 62 63 63 66 or 68 69 70 70. 72 72 75 75 76 76 77 78 79 a 83 86 8r ee 88 89Elész6 Tiz éve taln még nevotség tdrgya volt, és a ta- karékossag megszallattjanak tartottak, aki hazi esdvizellat6 berendezést barkacsolt. Azdta na- gyot fordult a vilég, 6s ma mar sz4mos épitke- zasen ldini, hogy eleve tervezik az esdviz hase~ nositasdt, és sok meglév6 haz tulajdonosa is igyekszik megfogni az esdvizet, sét fontolgatia valamiyen komolyabb berendezés telepitését. Beoslések szarint évente mintegy 50 000 es6- vizgyitet nelyeznek tizembe, ami meggy’ bizonytja, hogy miszakilag kelléen meghizhald konstrukciokrOl van $20. Ezen a ‘erUleten a tejlédést bizonyosan seat, hogy az emberek egyre inkabb tudatara ébred nek, mennyire sztikosek az édesvizkészleteink, és akillonboz6 tamogatési, telepuléstejlesztési programox is viztakarékosségra, szennyviz- és csapadékviz-hasznositas'a Oszlénéznek, ami az egyén szdmara kézvotion kaltségesdkken- tést jerent Mag néhény éve is tandostalanul tarta szét a ke- 261 az az épitész vagy épuletgépész tervezd, akt a haz megtervezésével eayidajilleg eséviz- hasznosit6 tervezésére kértek. Azbta a szak- boltokban, barkécséruhazakban ma mar széles vélasztékban Kinalidk az es6viz hasznositésa- hoz szukséges gépeket, részegységeket, tarto- zékokat. [gy azutdn ki-ki képességei, igényei és lehetéségei szerint vallalkozhat ra, hogy sajat keztileg épti meg az elképzelt berendezést, vagy szakembert biz meg vele A révekvé igény a gyértok képzeletét is meg- mozgatta: a kilénb6z6 funkcidji és kulonbdzé teljesttményd berendezések immar készen is kaphatdk, ill, részegységeikbél tobotéle beren- dezés is felépithetd, a felhasznald igényei sze- rin ami énmagaban is ndvell a beruhazok ked- vet. A haztulajdonosok Igy batrabban belevag- nak a miiszaki fejlesziésbe. Kiadvényunk igyekszik megismertetni a téma irant érdekldddkkel a lehetséges megoldasokat kozéithetéen bemutaini az esdviz-hasznositas miiszaki részleteit. Egyben szeretné megkony- nyiteni is az adott célra, az adott kérulmenyek ko26tt a logmegfelelébb eszkbzbk kivalaszta- sat, amivel hozzéjérulunk a takarékosabb és kéliségkimélébb vizfelhasznalashoz. KH. Bése, 2003Elész6 a magyar kiadashoz Magyarorsz4gon még szinte alig ismert szak- mai Ismeretterjeszi6. technolégidt bemutato, dsszefogialé miivat tart a kezSben a kedves olvaso.A konyv legnagyobbrészt olyan ujszerti miiszaki megoldést targyal, amely sordn a tot5- feliiletrdl felfogatt és megtelelden kezelt sa- padékvizet elsdsorban az épilleten belilli nagy vizfogyaszi6k (WC-k, mosdgepek, takaritési munkak) kiszolgaldsara, tehat épiletgéoészeti célra hasznositunk. Altalanos, vilag méretti tendencia, hogy a jé mi- néséati Ivovizbazisok — elsésorban az emberi tovékonységnek készénhetéen — veszélybe keriltek és fogytan vannak Ebb6! ad6déan mar néhany orszagban (pl. Nagy-Britannia, Auszt- dia, Spanyolorszag, Izrael) mar korlatozzak az ivéviz szabad felhasznalsat. A vz- és csa: lomadijak itthon is rohamosan emelkednek Az ivoviz-takarékos technolégiak mindenhol egyre nagyobb és jelentésebb teret hiditanak nagyléptékG innovacié figyelhet6 meg ezen a torileten. A technikai fejlécésnek készinhe- ten 5...10 évente megujuld, valtoz6 berence- zések (pl. moségépek, mosogatgépek, vizta- kerékos 1Gzoltérendszerek stb.) kertlnex alkal- mazdsra a fogyasztdi oldalrd|, Az alkalmazis soran elhasznalt vizekben (szennyviz) teljesen Uj, ecdig ismeretien anyagok jelentek meg (ol. kazmetikumok, gydgyszerek, élelmiszer-tarto- silé szerek), amelyek jelentésen megvaltoztat- jak a szennyviz mindségét. Ezekre — a jelen- leg is 50...100 évre tervez6 — kézmti-szolgl- tai nem készilltek fel, igy az ivévizellatds és szennyvizelvezetés részér6l Is fesziiliségek var- hatéak. Fontos utalni 14, hogy bar Nyugat- Europaban (elsésorban Nemetorszagban) és az Amerikai Egyestitt Allamokban a médszer hosszU ideje kozismert, elterjedt, szabvanyo- sttoit, a hatésdgok és jogszabilyok altal el fogadott, allamilag témogatoti, Magyarorsza- 6 gon a felsorolt ismérvek egyike sem valdsut még meg, Amédszer alkalmazasa Ugy a fogyaszt6k, mint a telepuiések és az Allam szamara is jelentés elOnyokkel, Komoly koltséamegtakeritéssal ar, tovabba seglti a kémyezettudatos, \6vébe mu- tato szemlélet kialakulasat. Ebb6! adéddan a csapadékviz-hasznosité rendszerek megisme- rése, hazai kOrnyezetbe tortén6 integralasa és elterjesziése, feltéilentl dsziénzésre, tamoge- tasra érdemes, Eléreldthatélag az alkalmazas ellerjedésének kezdeti szakaszban —mig a tér- sadalmi felismerés megsziletik ~ ellendllAsba utkozhet a vizes lobby részéi6l, hiszen az egyéni és tdrsadaimi haszon e2 esetben sans arbevétel- és profitcsokkenéssel jar. Minden tj csapadékviz-hasznositét alkalmazot biziatunk, hogy jelenleg Magyarorszagon sem- milyen jogszabaly nem tila (és varhatoan nem is logia tilani, hiszen Eurépéban épgen hogy szorgalmazza) az eséviz szakszer(i felhasz- nalését. Vagyis ha bainilyen’ ellendilasba. tit kéane a kilénféle szolgéltatoknal és hivatalok- nal, azok magOlt feltételezhet6en a téjékozat- lansag vagy esetleg Uzleti érdek dilhat. Mint emiltetiom a kényv ismeretterjeszts jellegt, ezért mélyebb, tudomanyos igényd szakmai kiadvénynak nem tekintheté. Tovdbba utols6 2004-es kiadlasa — amelynek jelen fordtasat és részben hazai viszonyokra tortént médositést, kiegeszitését tarjuk az olvas6 elé — ota eltelt jai Unid veze'6 dllamaiban tovabbi jelentés fejlécésnek lehetink tant gy mészaki, mint tOrvényi szabélyozasi és témoga- taci terilleteken, Ebbdl adédéan a konyv a 2004 elotti tudasszintet takrozi, mégis a hazai hely- zetet ismerve, itthon fortadalmian dijnak itélhet6, Dienes Gyorgy epitémérndkAz es6viz hasznositasanak hét indoka Akiben mar regota érlelédik az elnatarozas, hogy hasznosttani kellene az esévizet, annak talan elegends a kovetkezdkben olvashato meger6- sités, és ezzel véglegesen meggyézi Gnmagét, no meg masokat is: érdemes Delevagni! Avizkészletek korlatozottak. A talajvizbol, fo- lyokb6l vagy mas felszini vizekbél egyre na- gyobb nehézséget jelent a tiszta ivéviz eldallita- sa, Kulondsen az intenziven hasznositatt mez6- gazdasigi terileteken figyelheté meg a talajviz mind fenyegelGbb méreti szermyez6dése a miltragydkbol 6s a névényvéd6 szarckbél szér- mazé nitratokkal, peszticidekkel. Az ipartelepek kézelében pedig a kiGrazot! szénhidrogének fel- halmozodasa okoz gondot. Az ivovizet ezért s0kszor tavolrél, kevésbé szennyezett teriiletek- Fozin 61 kell cs6vezetéken a felhasznélés helyére ve- zetni, A kdltségek tehat nének, a talajviz szintie pedig sullyed az intenziv vizkiemeles miatt Az es6viz olesdbb. Miné! tobb vezetskes vizet hasznal fel a lakossg, anndl tbe keril a viz kinyerése, fiszitasa és szdllitfasa. A felhasz- nas helyét6 fggéen, ma mar Eurépa-szerte s hazAnkban is egy koométer viz 1...3 eurdba (250...750 forintba) kerlll. A legtobb telepulé- sen ehhez még hozza kell szAmitani a kop26dé szennyviz elvezetésének és tiszifidsanak Kol ségeit Egy haztartas eséviz dltali kéltségmegtakaritd- sat kOnnyen megbecstilheljik, ha azt vessztik alapul, hogy az éves 100...500 m* vizfogyasz- £00 480 400 0 00 450 400 20 1. dbra. A vizdijak alakulésa Budapesten, 1890...2008 Sf 81. tablézat. Viz és csatornadijak Magyerorsz4g nagyobb varosaiban és néhény kisebb telepiilésen, brutté Ftim* (2008,) | Varos Viedij Csatoradij | Baja 2148 148.2 Budepest 1998 2844 Debrecen 247.2 7860 Gyér 180.0 205.2 | Kocskemét 2844 2364 Miskole 220.8 2thT Nagykanizsa Ey 250.8 Nyiregyhaza 762.0 Pa Pécs, 39,0 736,0 Si6tok 210.0 2600 Szeged 194.7 4044 Székesfehérvar 318.0 212.0 = ‘Szombathely 248.0 Bio Sopron 164.0 24,0 Yeszorem 404.0 403,0 Zaaegersze0 2232 09,0 5822 tasnal az ivoviz mintegy 50 %-at esovizzel ne- lyettesitjdk. Igaz, a megtakarités Osszegét osdk- kenti az es6vizgytjt6 és hasznosito berende- zések beszerzésének, felszerelésének és tize- meltetésének, karbantartésanak kéltségei. A felhasznat vagy fol6s eséviz szennyvizcsator- nada bevezetett 1észe szolgaltatdsi dijkdtele- zettséget jelenthet, ami tovabb csokkentheti a kéltségelényt Az es6viz felhasznalasa energiatakarékos. A viznyerés helyét6l olykor 100 km-re is el kell juttaini cs6vezetéken az ivovizet a felhasznalds helyére. A szivattyizas elektromosenergia- igénye pedig igencsak tetemes, hiszen nem csak a cs6vezelek ellendllasat kell lektizdeni, hanem a magasan fekvé telepUléseken is jo- gosan igenylik a megfeleld vinyomast. Ezen- Kivill sok energiat fogyaszt a viz. clékészitése, tiszttésa is, Az esSviz tovabbitasa ezzel szem- ben csekély energiaielhaszndldssal jar, mivel csak kis nyomason és rdvid tavolsagra kell ve- zetni. Az esGvizhez kevesebb mosdszer sziikse- ges. Minél keményebb a viz, annal tobb mo- 8 soszer szukséges a ruha mosdsahoz. A Ke mény vizhez akér kétszer annyi mosdszet (vagy még tobbet) kall adagolnunk, mintaa vizhez. A vezetékes viz keménységét okoz0| cium. és magnéziumionok ugyanis megkatik szapoan- és egyéb mosdészer-molekulakat. mososzerekhaz ezért Altaldban vizlagylt adagolnak; minél keményeob a viz, annl 6 bet. Mindennek az a kvetkezménye, hogy td €s dragabb mosészerre van szUkség, a sie nyviz pedig sok foszfattal, felliletaktiv a és feheritészerrel terheli a komyezetet, a term szetes vizeket, Az esévizben ezzel szemben ninesenek vizhe szi, hogy kevés mosészert hasznéljunk, sula mosdgép sem vizkivesedik el Kevesebb térozéra van sziikség, az arvizveszély. A mind nagyobd tere burkoldsdval (épiletok, utak, ogyéb butk feluletek) fokozddik annak a veszélye, heves esdzések alkalmaval a viz nem tud gyorsan elszivarogni a talaiba, hanem a {8 nen hémpolyégve kart okoz, ill. 2 csatoma zaton 4t gyorsan a vzfolyasokba jut, amenem képesek elvezetni a viztomeget, és kidrad- nak: Mindezt gy igyekeznek megakadalyozni, Nocy @ telepilléssken (natalmas koliséqge)) ideiglenes esdviztarozdkat épitenek, amelyek- bol kes6bb tokozatosan eresztik le a vizel. Egy- te (bb orszAgban a mezégazdasdgi ‘ertile- teken is létestilnek vizidrozdk, amit a vizvécelmi kereth6l szinién finanszirozni kell A hidal es6viztarozbknak ugyanaz a szerepik, rrint a varos| trozéknak, azaz az esdviz nem folyk e! nyomban a csatomaba. A tulfolyo viz beszivédhat a kert talajba, tehat a csator- nahalozatot kevesebb viz terneli, és még hely- ben hasznosithaté is. Andvények az esévizet szeretik. A lacy esé- Viet jobban szeretk a ndvények, mint a ke- mény vezelékes vizel, és j6t tesz a cserepes novényeknek is, raaclasul nem keletkezik cst modeler foe ale Lyte g kis- és nagykereskedése. eee a nya mészkivalas az agyagcserepek kalsé felt letén. Esdvizet hasznalva, értelemszertien nem kell tartani vizkévesedéstél| a vezetékekben, szerelvényekben, vécéosészékben Az es6viz nem szennyviz, |a ez ivviz egy resz6t nyviz keletkezik. Ha egy telepiilésen elég sokan haszndinak esdvizet, elegendé a kisebb kapac- itast csatornahdlézat és szennyviatisztt6, il. 2 meglévé létesitményeket sokaig nem szilksé- ges béviteni, ami igen nagy kbltségmegtaka- ritassal jar, és nem kell emelni a kézmtidijakat. Ujonnan épiilé ‘étesitmények, lakonegyedek tervezésekor sokfelé mar alkalmazzdk ezeket az elveket. Egyébként pedig j6 érzés, hogy tehetiink vala- mit kornyezetiink megovasdért. summaTrade oePent 19 Budapest, Heltai end 103 BOT, 20 6,439 O8ZE summaTrade Vas meaye: ary Janos u. 30 9771 Baloguayom, A=ry Job 20| 9228 041, (00 94) 35 6637 summa-Trade Pest megye: an 98. 208) Pitsesaba, FO Ut 9 {06 26) 575 439,575440 ene eer ee ete ees eras Ce ee Eire ae earned ee ed ares PeersEsév Az alapelv A berendezés miikédése Az os6viz-hasznosité borendezés harom f5 egy- ‘ségb6l all: * az esdvizet bevezeté csdvek, szerelvények, * esdviztéroz6, + szivattyé, ivaviz-uténtdlté egység és a felhasz- ndi6i oldal szerelvényei Valamennyi szerkezeti elem tébbféle mtiszaki ki- viteloen I6tezik. Az egyes részek leheinek egy- 2. abra. Pincében elhelyezhet6, mianyagb6! késziilt komplett eséviztarolé, szivattyival és nyomaskapesoléval felszerelve 10 izet mindenkinek szerti hazi készitéstiek, dle kaphatok kompletten, készte szereve is. A kdvetkezdkben 1észietesen ismertetjik az eséviz-hasznosit6k mtiszaki meg- oldasait, fe€oliéset, mikodéset. Az es6viz bevezetése. Az esdvizet a haz es a molléképillotek tetojér6| gytijtitik, eltavolitjuk beldle a szennyez6déseket, azaz szUrjlk, maid csdvezetéken at a gyiitétartalyba vezelik. A fo- lds esdvizet a szabacba vagy csatomaba vezeljtik el. Az es6viz tarolasa. A napi haszndlathoz sztk- sages esdvizkészlet tarozésahoz térozbtartélyra (ciszterna) van szikség. Ennek mérete flag a tol6 felllotét6l és a vizszikséglett6l, Egy haztar tas vagy egy csaladi haz vizszikségletet altala- ban egy 1...8 m’-es tarol6 elégit ki, Ez lehet kil s6 tarol6, célszertien a ‘didbe siilyesztve, vagy a hazon belt (tobbnyire a pinoében) elhelyezve. Fontos kévetelmény, hogy az esdvizet kis hémér- sékleten és fényt6l védve téroljuk, amivel meg- elézzik az algdk és egyéb mikroorganizmusok elszaporodasdt. Ha van ra lenetéséq elsésorban foldbo sillyosztott tarolét édemes épiteni, de meglévé és elegendéen nagy pincében is elhe- lyezhetjUk a gyCitéedényeket Az es6viz felhaszndldsa. Szivattyival tovabbbit- juk az esSvizet a tdroldbdl a felhaszndlas helyé- Te: a WC-be, a mosogéphez vagy a kertbe, ami- hez sokféle késztlék és szerelvény ail rendelke- zésiinkre Haszndlhatunk énfelszivo szivattyat pincében vagy a hazon kivill szivattyiakndban elhelyezve, il, meruldszivattyut, amely a térolé belsejében mékédik. A szivattyli része a kapcso- \6-szabélyoz6 barendezés, amely a vizszikség- leinek megfeleléen kapcsolja be vagy kia szi- vatty’t, és egyenletes nyomést tart fenn a rend- szetben. Elengedhetetlen tartozék az ivoviz- ut&ntdlt egység is, amely a folyamatos miké- déshez a nalozati vezetékbdl tolti fel a tartaly id6szakos es6vizhidny eseténElektromos vezetsk Re Meriloszivatiyi 3. dbra. A legegyszeriibb megoldas a merulészi- vattytival ellatott eséviztérolé a kert ontézéséhez Pinceben vagy foldbe siillyesztve helyezziik-e el a tarolét Gyakran a berendezés helyigénye és az dra dén- fiel, hogy a pincében talalunk-e neki helyet, vagy a szabadba, a {dlc ald kerill. Mindkét megoldas- nak van elérye és hatrdnya egyardnt, amit a 2, téblazatban foglaltunk Ossze. Haa foldbe silllyesztjik az es6vizaytitet, nem fe- nyeget az elérasztas veszélye valamilyen hiba, (emzaver esetén, és nem vesz el helyet az amugy tebbnyire térolésta szolgalé pincébé ElsOsorban fold alatti tarol6 mellett érder dénteni, ba a haz is Uonnan épil, mert a haz alap gSdrével egyiitt a téroidét is ki lehet alak’- tani, am alig jelent tobblethditséget. Helyét ugy érdemes kivdlasztani, hogy valamely kerti Ut vagy behejte ala keriljon, igy fedele nem cstifos- kodik valahol a kert nvényei kézot. Igaz, hogy a fOldbe sillyesztett tér016 kialakitasa mindenké pen dragabb, és sok fold megmozgatésat kivan- Ja, mindent egybevetve, mégis ez az eldnyOseob megolds, figyelembe véve azt is, hogy a tarolt za foldben mindig hdvos marad, nem é1i tény, és kevésbé fenyeget a mikrocrganizmusok e+ szaporodasanak veszélye A bels6 térolé ezzel szemben kénnyebben tele- pitheté, nines sziikség nehéz {ldmunkéra, és Koiti szivattys 4, dra. & vizet Ontelszivo szivattytival Is tovab- bithatjuk 5, Abra, Beépitett szivatty’ és nyomasszabalyoz6 automatika gondoskodik a moségép és a WC fo- lyamatos es6vizellatasar6l (Forras: Paradioma) ‘enyegesen kisebb anyagi terhet jelent. Ha az épiletben amégy van elég hely, nagyjabo azonos raforditast kivan, ha Uj éptkezésen vagy mér meglévd hézban szereljik fel az esdviz- hasznosii6 berendezést. A tarolni kivant teljes esOvizmennyiséget tobb, egymassal osszekdtott mianyag téroléban is felfoghatjuk. A két- vagy rObbrészes térolbnak f6leg akkor van értelme, ha 112, tablazat. A kilonb6z6 tarolok el6nyei és hatranyai Jollomz6k Féld alatti tarolé ‘Anyag Beton Poliatién Uvegezalorésitést \oyanta Kallségek Felezin alatt at lgény szerint Elérasrids veszélya | Caekély Haz Kivtelezés Nehéz, nem tanéesos viszonyiag Kicsi @ pinge, és ezzel jobb helykinaszndlés, Fontos, hogy a pince hémér: séklete még nyaron se emelkedjen 18 °C 16ié, nehogy elszaporodjanak a vizben a mikroorga- nizmusok. A hézon bellli esdviztarolas tovabbi elénye, hogy kénnyebben szerelheték a csve: zelékek és az elektromos berendezések, kabe- lek, viszont fenndil az elérasztés veszélye, ha 6. Abra, Uvegszal-erésitésii mligyantabal (PE) készilt tdrolé felsé démmal és es6viz-bevezetés- sel (Fors: Chemo) 12 Dragabb, mint a belsé t4rolé Belsé tarold Polietiién Kedvez6 ar Pinoében Apince mérata korldtazza Lehetséges: megsérul valamelyik be- vagy elvezetdesd, sz2- relvény, csatlakozas, il, maga a téroléedeny. M@anyag tarolék. Szdmos cég kindlia mi anyag esdvizgydjt6 tankjat, igen KUl6nboz6 mé- retben. Altaldban nem elég egyetlen tarolét alkal mazni, célszerti tbbet vasaralni, és Osszekotni dket egymassal. A mianyag térolokat leggyakrabban polietiié- él (PE) gyarljak. Magyarorszagon a polipropilén (PP) hegesztett kiviteld tartélyok terjecnek ked vez6 aruk de az egyodi gyartasb6! eredé heyy igéryeknek legiobban meatelelé korstrukcidjuk miatt. A bels6 haszndlatra szént, szabadon ailé edényeket rendszernnt acélabroncsokkal is meg- erdsttik, hogy kevésbé defarmalocjanak. Sétét (fdleg fekete) sziniik a fénytél vadi a térolt vzet mer fény haidséra algasodas kezclédne, és egyéb mikroszervezeiek is elszaporodnanak. A {ld alatti tarol6k anyaga leggyakrabban szin tén poletilén, de gyartanak tarolokat uvegszél erésitésG migyantabdl (UPE) is Betontérozék. A betontérozokat elére gyartotl gytindkbdl Alitjdk dssze, vagy a helyszinen dn lik ki betonbdi, Mivel a beton nagy teherbirasd anyag, elviseli a felilr6l ranehezedé nyomast ezért az Lit alatt elhelyezkedé téroz0t ajénlatos betonbél késziteni. A kisebb térfogatd betonté roz0k altalaban dragabbak, mint a mdanyag t&- roléedények, de a nagyobbak mar olesébbek mintha mUanyagbél keszulnének Az eldra gyartott betonelemek szallitasat, moz: gatasa', beépitését gondosan meg kell tervez:ni, mivel igen nehéz darabokrdl van sz6, ki- londsen, ha egybeOntdtt, kész tarozdt vasaro- Junk, Célszerii kilén autédarut rendelni, mart a szalltojérmi altaiaban nem tud elég kozel allni a faroz6t befogadé gédérhéz, a nehéz széllit- manyt ennek ellenére pontosan az eléve kialaki- tott helyre kell ileszteni A térolt es8viz mindségére nincs Iényeges haté- sa‘a befogadbecény anyaganak A rendelkezéstnkre allo es6viz mennyiséege Kellemetien dolog, ha til sokat esik, de a hosszi, szaraz periédusoknak sem oriiliink, mert a kert névényeit rendszeresen 6ntozni kell, hanem akarjuk, hogy kiszdradjanak Ha Ossze- gylitidk az esdvizet, jelentés kérdéshez jutunk: elegendé-e a WC-k és mosdgépek elldtasara és még a gyep Ontézéséro is? A meteorolégiai statisztikdk és oldrejezésok szerint rendszeressé valnak a hosszu, szaraz Csanadiék: mamyicéeg. mm 70 et 50 40 30 20 id6szakok, de megné a gyakorisaga az 6z6n- vizszeri es6zéseknek, a hirtelen lezuduld nagy vizmennyiségoknok is, ktlénésen a nydri hona pokoan, Az évi Allagos csapadékmennyiség az orszag teriletén nem egyforma. Nyugaton és a maga- sabban fekvé tertileteken 1b, kelet felé halad- va és kisebb tengerszint feletti magassagon kevesebb. A nyugali hatarszélen, az Alpokaljan megkozeltti az 1000 mrt, a Kiskunsag legsza- tazabb vidékein viszont a 400 mm-t sem éri el A csapadékeloszidst mutaté térképrél (11. ab- 1a) leolvashatiuk. hogy a Magyarorszag terule- én hol, mennyi csapadék hullik. Részletesebb ielilagositast az Orszagos Metenrologiai Szol- gélaltél kérhetlink, de édenes figyelemmel kisérni az id6jards-eldrejelzést a temegtdjékoz- tatdsi eszkOzdkben (internet, ujsdg, radi6, tv) is, hogy szémolhassunk a varhaté csapadék- mennyiséggel, ill. annak hidnyaval Vegyilk figyelembe. hogy a haztetére hullo csa- padékmennyiség nom korill teljes egészében a taroléba. A veszieség a teljes mennyisegnek Hénap 7. ébra, Havi dtlagos csapadékmennyiség Magyarorszdgon, szaz év atlagaban (1901...2000) 13kb. egyharmada. Adctt esapadékmennyiség mellett az Gsszegytijtheté csapadékviz mennyi sége fligg a tetéfedd anyagtdl, a teté iranyatsl és hajldsszOgél6l, a szél iranyatél és erdssé- gétdl, a hémérséklettd!, az évszaktdl, valamint attOl is, esett-e nemréaiben esd (nedves-e a te- 46). Az deszegytijtheté csapadékviz és a lehulld csapadék mennyiségének hanyadosa a hasz- nositdsi egyittthatd (amelynek értéke mindig kisebb 1-nel). A taroléba keriilé vizmennyiség. Nem kell ahhoz mindennap esni, hogy a szikséges mennyiségi esdviz rendelkezéstinkre diljon Nyaron nem ritka, hogy heves zivatarok alkal- maval, révid id6 alatt 10...50 mm esé hullon, de a kisebb es6k is jelentésen meg tudjak emelni a tarolé vizszintjét. A szitdl6 esd egy nap alatt 1...2 mm csapadekot jelent, a folyamatos, aziaté esd 10...20 mm-t, Szamoljunk osak utana: a csepergé esdbél szarmaz6 1 mm-nyi csapadék 1 m’ felileten 1 L vizet jelent. Ha 100 m2 tet6teliiletr6! gytjliik dssze a vizel, mar ez a jelentdktelen mennyiségti esd is fedezi a héziartas egynapi eséviz-szukségletét A taroléba kertil6 vizmennyiség kiszémitasdnak médja Osszegytftott viz (L) = Ceapadékmennyiség (mm) x Tetéfelilet (m’) x Hasznositési egyutthaté A csapadékmennyiség mérése Acsapadék mennyiségét mm-ben szokAs megadni. A hazankban atlagosnak mond- haté 600 mm évi dtlagos csapadék azt jelenti, hogy egy év utén 600 mm (0,8 m) magasan boritand viz a talajt. ha nem foly- na el, nem szivédna be, és nem parolog- nael. Egy m*-re szamolva, ez 0,6 mx 1 m* = 0,6 m? = 600 L. Mésként fogalmazva: 1 mm_csapadék meként 1 L vzet jelent veszteség nékkil 14 Péida: 1 mm csapadék x 100 m’ tet6feliilet x 0,8 hasznositasi egyiitthaté = = 80 L dsszegyijtdtt esdviz Ezek szerint, ha egy esés napon 10 mm cse- padek hulk, a téraldba 800 L viz kertil, ami mér tébb napra clegendé a haztartasban. A napi csapadékmenny'séget egyszerlien meg mérhetjuk, ha kiteszink a kertbe egy széles széji. befdttestiveget, és az abban dsszegytit viz magassagat mérilik. Minden mérés utén Ontsik ki az Uvegb6l a vizet A haztartas vizszikseéglete Egymastél igen killnb6z6 statisztikai adatok léteznek arra vonatkoz6an, hogy egy haztertas- nak mennyi az atlagos vizigénye. Ha mindent szAmilasba vesziink, (igy tlinik. megkézelitéen helyes érék jelenleg a 130 Unap/lé vizigény. Természetesen egy adott haziartasban effo- gyasziott viz mennyisége alapvel6en fugg a csaladtagok szokésaitél, ezért a statisztika at- lagadata csak taiékoztatasul szolgal. Fontos azonban, hogy ismerjiik sajat szokasainkat, és ebbdl ered6 vizszukségletunket, mert ebb6l tu- dunk bizonyos idészakokra vonatkoz6 étlag- adatokat szémitari, ill. 6sszevetni a kGzolt sta- tisztikai értekekkel. Az egyes haztartasi gépek, berendezések viz felhaszndl4sa tobbé-kevésbé ismert, Tudjuk azt is, milyen gyakran hasznaljuk oket, igy Konnyen ki tudjuk ez4mitani, mennyi vizet haszndlunk mukodtetéstikkel. A 3. fablazatban az es6viz~ felhaszndlésba bekapesolhaté berendezésck vizszukségletét foglaltuk Ossze. A kert onto- zésére felhasznalt viz mennyiségét nem Iehet étlagszamokkal kifejezni, mert az olyan mérték- ben egyedi adat, hogy a nullaldl a ,.végtelenig" barmi lehet. Aki komolyan tervezi az eséviz-hasznosité be- rendezés meggpltését, mér tervezéskor fel kell tennie maganak a kérdést: vajon miért fogy a haztartasaban olyan sok viz? Nem kell feltétle- nil elfogadni, és természetesnek tekinteni a 130 Linap/i6 statisztikai allagertéxet sem, mertUtoirap Moss e 8 38 8 3 = 8. ébra, Vizfelhasznalés a haztartasban Napi ecyéniivivizszikséglet kb. 130 L WC-dbités 34 % Furdés, 2uhanyozds 31% Mosogatés 4% Kert Viziwas 7% 5% 2% Testapolas 7% Esdvizzal helyettesitheté- Esévizzel nem inoviz helyattesithets ivéviz 9, ébra. Napi vizfethasznalésunknak tobb mint afele tedezhets voina esovizzel 4. tablézat. Lehetséges esdviz-felhasznalas a héztartasban Héztartsi Vizfogyasztés, haszndlat aaa ae | we ~ Gblisiatdly 6.9 = Kétiokozati tertaly min, 3 = nyomészelepes ébltés 6 Moségéo* 40...80 *Tipustél ds moséprogramtdl fggéen sz4mos médon és helyen takarékoskodhat- nénk a vizzel, és fogyasztasunkat minden to- vabbi nélkill leszorithatndnk 100 Linap/ié ér- tékre. Ha kepesek vagyunk takarékosan banni a vizzel, ezt figyelembe vehetjuk a tervezésnél is, azaz elegendé lehet a kisebb, ezért olcsSbb tarol6, a kisebb kapacitast: esdviz-hasznosité berendezés Egyeni vizfelhasznalas ‘A kévetkez6 médon lehet meghatarozni a csaldd tagjainak napi 4tlagos egyéni vizielnasznalasat 1. Az éves vizdlj szémlabdl allapitsuk meg acsalAd évi vizfogyasztasét. 2. Az évi vizlogyasziast osszuk el 365-tel (napok szAma) és a csaladtagok szémé- val Példa: Teljes évi vietogyasztés: 190 m# Acsalad négytagt Napi egyéni vizfogyasztés = = 190 m®: (65 x4) = 0,130 m’nap ‘Azaz naponta minden csalédiag étlago- san 130 L vizel hasznél fel. Az es6viz mindsége Amikor az Ujsdgokban vagy a televizidban sz6 esik az esdviz mindségérél, gyakran al6fordul a kilejezés: savas esd, A jelenség hdtterében az all, hogy elsSsorban a szén és k6olaj, ill szarmazékai elégetésekor sok kén- és nitrocén- tartalmd anyag jut a levegébe. Ezek a vegyil- letek, no meg az aUt6k kiputogojabol és a aya- tak kéményeibdl drad égéstermék szén- dioxidja, feloldodnak a felhok apr vizcsepp- jeiben, és a foldre hullanak az esécseppekben. Ezért azutan a tetérdl felfogott es6viz emberi fogyasztésra nem alkalmas. A viz mindsége azért még megfelel a kert éntézesare, 2 \WC b- iitésére, takaritasra, mosdsra pedig kimondot- tan elényés 15Az es6viz mindségét befolyasold tenyez6k A magasba emelked6 vizpara hozza létre az es6felhdket; az esdviz tehat elvileg tisz- ta desziillalt viz, azaz nincsenek benne ol- dott sdk és egyéb anyagok. Am ez még- sincs teljesen igy: még a legtisztabb esé- viz kémhatasa (oH-értéke) sem semleges, hanem enyhén savas — kb. 5,6 — mivol megkot valamennyit a levegdben lévé szén-dioxidbdl. A levegdszennyezes erd- sen befolyasolja az esdviz mindéségét. Igen sok kén- és nitrogénvegyulet Kerul a levegébe a kéolajszarmazékok, a fSldgaz és a szén elégetése nyoman, amely ve- gyuletek feloldocinak a leveg6 paratartal- maban, a lebegé vizoseppecskékben Ennek az oldainak a pH-érléke gyakran 4,0-nél is kisebb (savas esd). A hazi es6- viegyijtés folyamataban tovabb vaitozik a viz min6sége. A tetérdl lecsorgo es6 port és egyéb szennyezddéseket sodor magé- val, amelyek bekerliinek a gydiitéedénybe. A viz pH-értékét a beton is észrevenetéen megvaltoztatja. A betoncserép tetdtedés vagy a beton anyagii térozé az esdviz kémhatasat semlegesre vagy akar eny- hén ltigosra médositja, A pH-érték a viz kémhatésat mutatia, pH ~7 a viz sernloges, pH <7 a viz savas, pH >7 a vic Idigos. A tet6r6! lecsorgo vizet az es6csatorna vezetl el, és annak lefolycsdvébdl keril a vizgytit6 tart lyokba. Erdemes a haz valamennyi lefolyocs6- vet bekdtni az es6vizaylitébe, hogy haszno- sithassuk a toes tet6folulctet. Aapvotéen vala mennyi haszndlatos tet6fedé anyag alkalmas az eséviz felfogasdra. Mégis eldnyésebbek a sima feldletti tetdfedé anyagok, mint példéul az agyag- és a betoncserép, mert rajtuk kevesebb. szennyezdés tapacl meg, és gyorsan lefolyik réluk az esdviz, ezért tisztbb viz keriil rdluk a gytijt6edénybe. A vizminéseg szempontjabol, 16 e két anyag kézul is az égetett agyag a jobb, mert a betoncserép ‘elllete némileg érdesebb tobb por gylllik Ossze rajta, sét mohosodas is megindulhat a betoneserepeken, aminek az a kavetkezménye, hogy a lecsorgé esdvizden tobb lesz a szerves anyag. Es6vizgyijtésre kevésbé alkalrmasak a kovelke. 26 tetofedé anyagok * Az azbesztcement (eternit, pala) olyan anyag, amelynek méllasa soran mikromérett azbesztszalak kerlilnek a kornyezetbe (leve- ddbe, vizbe), és ezek az azbesztszalak belé- legezve akar tiidl6rAkot is oxozhatnak. A meg: felelé felUletvédelemmel ellatott azbesztce. ment tei6fed6 anyagrél azonban gydjtheté és felhasznalhat6é az esdviz. A fivvesitett (zdld)tet6rl csak kevés viz tavo. zik, Mert a tet6t borito talajréteg sok nedves- séget képes tarolni, amit azutan lassanként elparologtat, ill. a novenyzet hasznosilja. Ami tébbletviz megis elfolyik réla, az rendszerin! zavaros, elszinezédatt, igen sok szerves anyagot tartalmaz, tehat legfeljebb a kert on. tézésére hasznalhatd. A bitumenes tetéfed6 anyagokré! (katrany- papit, Un. kanadai zsindely) lefolyé es6viz mindig tartalmaz némi bitumenbé| kioldott anyagot, kilndsen, ha tij a tetéfedés. Ezek az anyagok jellemzen sargasia szinezik az esévizet, ami azért hasznalhato WC-dblités re, Mosdgépbe azonban nem vald, + A fémteidk, kiléndsen a cinkbevonatt ace! lemez és a réztetdk anyagabél femionok ke- rilnek az esdvizbe, ami szintén korlatozza & felhasznalhatésagat, bar nem zarja ki teljesen Ezen kivul az esdviz a tet6rd! sainos magaval sodorja a rahullott leveleket, a mohabevonat ré szecskéit, a port, és a madariinliléket. A taraldk- bdl vett vizmintak vizsgélata azonban arrdl ta- nuskedik, hogy ezek a szennyezédések csak csekély mertékben ronijak a viz mindsegét. A szennyezéanyagok mennyisége jellemz6en az ivévizre megéllapitott hatarértékek alatt marad, gyakran csak a nitrattartalom naladja azt meg, Ennek ellenére az es6viz emberi fogyasztasra nem alkalmas, de semmi akadalya anak, hogy WC-oblitésre vagy mosasra (mosdgépber| hasznéliuk16] fuggéen, a talajviz mincig tartal- ilyen veoyileteket, az esdviz azon- 1 gyakorlatiiag mentes télik. Az esdviz Aalaval ezért elkertilheljuk a vizkd- ‘a mosdgépben, WC-csészé- vezetékexben nem rakddik le vizk6 kor elegendé a ldgy vizhez eldirt osdszermennyiséget adagolnunk, és os SZukség vizidagyito szerre - 4, tablézat. Vizkeménység Fokozat | Megnevezés Sétartalom, mmol/L 1 | boy 01,3 | 2 kozepesen kemnéy 1,8..25 | 2 kemeny al 25.38 4 nagyon kemeny 53,8. | Nem haszndlhaié a7 esdviz, ha * alel6 tulsagosan szennyezett (pl. ahol sok galambot tartanak), * ahol sok a széllo 8s leiilepedé por (pl. f6uit- vonal kézvetlen kézelében), * ulakrdl, jarmdvekke! haszndlt udvari burko- laird! folyik le a viz. Avi2 keménységet a talajbdl felvett kalcium- és Magnéziumsok okozzaék. Korabban (és gyakran még ma is) német keménységi fokokban (dH) tejezlék ki a viz keménységét, tijabban és hiva- falosan mmol/L (millimdl per liter) ennek a mér- tékegysége. Gyakorlati szempontbd! négy viz~ Kemenysegi fokozatat szokas hasznaini Az es6viz egészségiigyi kockazata Sajncs a hdztetére kerld szennyezddések Miett, 22 onnan gytijtétt es6viz higiéniai szem- pontbél nen mindig kifogastalan. Pedig korab- ban ez igy felfogatt eséviz soktolé ivévizként is szolgalt. A 20. szdzad elsé felében jeliemz6 volt, hogy egész telepléseken a hazhoz épitett ciszterndban ésszegy(l6 esdvizet hasznaltak mindenféle haztartasi céira. Csak késdbb kap- tak nyilvénossagot azok a vélemények, amelyek szorint kifejezett egészségiigyi kockazatot jelent az esdviz ellendrizetlen haszndlata, mivel az k6rokozékat tarlalmazhat. Azonban a iulzott ovatossag, félelem sem indokolt. Lohet tigy ke- zelni az esdvizet, hogy az akkor se jelentsen veszélyt az egészségre, ha isznak beldle. Volt id6, amikor hatéség titotta a haztet6r6| aydij- t6tt eséviz haszndlatat, a kévetkez6 indokokkal: * a tetdrdl lefolyé viz mikrobioldgiai és kémiai szemponib6l szennyezetinek mindsul, mert az példaul madartrliléket 6s ogyéb kéros anyagoxat tartalmaz, ezért hasznalata egészséguigyi kockazattal jarhat; fenndli a veszély, hogy az elvezetett osdviz belekerill a vezetékes \voviz hélozataba, ami akar egy teljes telepiilés lakossdgat is veszé- lyeztetheti: a héziartésban el6fordulhat, hogy vé ésszotdvesztik melyik rendszerbél ( lézatbol vagy es6vizvezetekbd!) szarmazik a viz, még akkor is, ha a halézatok és a tarold- edények meg vannak jelélve. Ez a voszély kulonosen a gyerekexet fenyegeti: a héztartasban ninosenek meg a vizkezelés és minéség-ellenérzés higiénial és technikai feltételel, ezért nem veszik idejében észre, és nem tudjék haladéktalanul elhéritani az eset- leges szennyezdcéshdl eres veszélyt; a telG16l dsszegyMtétt esdviz haszndlata e865 idészakokban és amikor a cisztemd ban van elegend6 eséviz, jelentésen csck- kentheti a vezetékes vovizhaldzat terhelését Csapadékszegény idészakban jellemzéen a vizhélézatto6l t6ltik fel az esdvizgytjtdket. A nyitott rendszerben hosszabb ideig térolt iv- vizben is elszaporodhatnak a kérokozécsi- rék, €8 az ivoviz ize, élvezeti értéke is meg- valtozik Eyyes esetekben valdban el6fordultak olyan rendkivili korlimények, hogy az ivavizhAiézat- ba valamennyi es6viz kerlilt, aminek stlyos ké- velkezményei voltak. Tudnunk kell, ha a vezeté- kes halozatban kéliform bakiériumok mutatha 10k ki, az egész héldzatot at kell obliteni kloro- zottviezet 2 tetemes kdltséggel jar, és nagy 17mennyiségd Obltévizet kivan, ami az es6viz~ nasznélatté| remélt magtakaritésnél nagyobb tethet jelent. Mindezek miatt clyan biztonsg) intézkedésekre van sziikség (és valoban alkalmazzak is azo- kal), amelyek minden eseiben kizarjak a veze- tékes viz szennyezédését. A Mdszaki berende- zés cimd fejezetben meataléinaté annak a lelra- sa, milyen biztonsagi kévetelményeknek kell eleget tenni a tervezés és kivitelezés soran, Szdmos vegyi és mikrobiclégiai vizsgalatot vé- geztek esdvizhasznosité berendezésekb6! vett mintaékon a kézegészségigyi és kérnyezetvé- delmi hatésdgok laboratériumaiban. A megle- netésen eltér eredmeények alapjan két fontos ésszefoglald megallapitas tehet6: * az esdvizmintak vegyi elemzése azt igazolta, hogy a kapott érlékek nem lépik tul az ivoviz minéségre megallapitott fels6 hatdrokat, * a mikrobiolgiai vizsgalatok soran egyes esetekben talaltak a mintaékban fekalia ere- deté streptococcus és kéliform bakiériumo- kat. A korokoz0k elszaporodasanak kedvez, ha a vezetékekben hosszabb id6n at all, és nem aramlik a viz. Eoben az esetben eaész- ségkérosodast okozhat, ha tévedésbd! isz- nak az ilyen vizbél Figyelembe véve ezeket a megallapitésokat, tekintsk at, hogyan haszndlhatjuk biztonsAgo- san az es6vizet + A WC-blitésre hasznall vizet ne érintsik meg, és természetesen ne igyunk beldle * Vizsgalatok igazoltak, hogy az es6vizzel mo- sott ruhan éppen olyan mértékben csokkent a kérokoz6k szama, mintha vezelékes vizzel mostak voina. A mosés hémérsékletét6l fug- géen, a kérokoz6 osirak részben vagy telje- sen elpusztultak. A vizscdlatck egyarant ki- terjedtek a korokoz6k faj- és egyedszaméra. Tehat egyértoimticn kijolentheljUk, hogy esé. vizben a mosas nem jelent nagyobb egész- ségiigyi kockdzatot az ivovizes mosasnél Ennek ellenére rendszeresen ellendrizni kell az es6viz, a tarolok és a vezetékek tisziasa- gat, mert mindig fennall e veszély, hogy ata rolt, nem aramid vizben elszaporodinak a kér okoz0k, * Ha az esdvizet a kert ontézésére hasznaljuk, lagfeljebb az jelenthet veszélyt, ha iszunk az 18 ilyen vizb6l ([6leg a gyerekek). Az esSvizzal ontézétt és nyersen fogyasztott gyiméles 4s z6ldségtéléket fogyasztas el6tt csapvizzal meg kell mosni, mert a kertben a felillettikén (nem csak az 6ntdzdvizbd!) megtelepedhet- tek @ ko10x0z0k A fiircévizre kisebbek a minéségi kGvetelmé- nyek, mint az ivavizre. Az es6viz és a furdévz minés&gi mutatéi kézelebb dlinak egymashoz, mint az esdvizé és az ivovizé, minthogy a furdé- 26 csak benne van a vizben, de nem iszik be- léle, legfeljebb véletientl egy-egy kisebb ker tyot, ami nem okozhat semmilyen egészségka- rosodast. Sz4mos vizsgalat igazota, hogy a szakszer(ien megépitett taroldban a helyesen kezelt esdviz mindsége dltalaban sokkal jobb, mint a fiirdésre alkalmas vizre megéllapitott ha- tarértékek Erdemes idézni egy Hamburgban végzett vizs- gAlat eredményét: .Az eséviz_ bakterioldgial Vizsgdllata azt mutatja, hogy az esdviz-haszno- sito rendszer tizambe helyazése utén egy fa €vig nagyodb a vizben a csiraszam, de ezt ko- vetden a furdévizre megallapitott hatarértékeket sohasem lépi Ui, s6t a legtobb esetben teljesti az \vévizie megszabott kovetelményeket Is.” Azéta szamos megismételt vizsgalat hasonlo eredményeket hozott. 5. tablazat, Az Ivéviz minéségi kévetelményel és a bene lévé anyagok hozzavatéleges hatarertekel (németorszégi adatok) pH-érék 65..95 Vezetéképesség 2000 pSicm Oxidaihatosdg (KMnO,-fogyasztés) | 20mg [| oc Nitrit Q,1mo/L Ammonium Small Sai 240 mo/l Kalcium | 400 mg/t 50 moll | 40y0/ 5000 pgik 100 BTS2*/mL_ Coftaszim 22 °C-on * BTSz = baktériumtalep-szamMikrobiolégiai vizsgalatok A mikrobioldgiai vizsgélatak eredményé- ben gyakran szerepelnek a kévelkez6 szakkifejezdsek: * Escherichia coli — az ember emeészté- rendszerében gyakori_baktériumfal Mennyisége a vizmintakban az eset- leges fekaliaszennyezddés mértékére utal. * Koliiorm baktériumok — a kélicsoportba lartoz6 baktériumok. Ezek mennyiségét is meghatarozz4k, hogy kizérjak a téve- dés lehetéségét, + Baktériumntelep-szém (BTSz) — A vizmin- taban lév6 baktériumok szamét kozve- teit modon hatarozzak meg tigy, hogy a mintat téptalajra viszik fel, és a taptala- jon kialakulé, szabad szemmel is latha- 16 baktériumtelepeket szamoljak meg. Jogszabalyok, rendeletek Nemetorszdgban a DIN 1989 szamu szabvany, Ausztriaban az O-NORM B2572 rendelkezik esGviz-hasznosito rendszerek alkalmazasardl Magyarorszagon a vizellatassal, szennyviz- és csapadékviz-elvezeléssel szémos jogszabaly foglalxozik, Az épités, Iétesités alapvetd szaba- lyait ez 1997. évi LXXVIII. Torveny az épitett komyezet alakitasardl és védelmérdl hai rozza meg, Ez a jogszabally jeldli ki a helyi épf téstigyi hatésagokat, amelyek helyi épitési sza- balyzatot alkotnak, az acoit teleptlés saldtos- sagainak figyelembevételével. A kommundlis szoigaliatasok egy részénex kiépitése és enge- délyeztetése Kistérsdgi szinten is térténhet (2004. évi CVIL Térvény a telepiilési énkor- manyzatok tébbcéld kistérségi tarsul: saitdl), ill. bizonyos viziigy’, vizrendezési hatd- $@q) jogkGrdket a regionalis kamyezatvédelmi, leimészetvédelmi 3 viztigyi felligyeldségek gyakerolnak. Az idézett jogszabalyok nem kife- jezetten a csapadékviz-nasznositasra vonat- koznak, sak annyiban, amennyiben az érinti az ivévizhaszndlatot és a szennyvizelvezetést, a felszini vizek elvezetésél. A tervezési, épitési engedélyeztetési eljarasokrél, a rdjuk vonat. koz6 jogszabalyokrd| elsésorban a halyi Gnkor. ményzatndl érdekléchetiink. Ott kaphatunk fel vilagositast a sziikséges teenddkrd! Tennivalok Bar az esdvizet a sajat ingatlanunkon engedély nélkul gyujthetiik és felhasznalhatjuk, az ehhez szikséges laroldkat, készillékekel, vezetéxeket elhelyezhetjiik, de nem hagyhatjuk figyelmen ki- vul a berendezés egyes elemeire és a berende- zés telepitésére vonatkoz6 szabalyokat. Ha a munkélatok érintik az ivévizvezoték atalakitasat, azt csak megtelel6 szakképesitessel rendelke- 26 személy végezheti. A legfontosabb tilalom, hogy nem szabad ésszekétni az ivévizhdlézatot a nem ivoviz rendszerrel, még ideiglenesen sem (pl. locsolstémldvel). Ezért mas megaldast kell alkalmazni arra az esetre, ha az es6viztar- talyt észben vagy egészen ivévizzel akarjuk fel- télteni. Szabad kifolyasti csévezetékbé) példaul feltdltheljiik az es6viztarldlyl, mert igy nem kap- osolddik Ossze a két rendszer. Ha a haztarlas- ban is haszndlunk esévizet, parhuzamosan két vezetékrendszert kell kiépiteniink, egyet az es6- viznek, egyet a hélézati ivoviznek. Igy, ha elfogy az eséviz, Aldllhatunk ivovizre. A Mdszaki bo- rendezés cimt fejezetben részlelesen bemutat- juk a vezetékrendszerek kiépitését Egyes terilleteken a helyi vizmtivek korlatozzak a csapadékviz telhasznalasat. Bar az esdviz-~ hasznosité berendezss mUikédtetését nem tilt- hatjak meg, de a helyi szabdlyozas sokfelé le- hetdvé teszi, hogy kételezéen eldirjak a csatla- kozast az ivdvizhalézatra, és a vezetékes ivoviz hasznélatat, amely kitelezettség al6l mentes{- tést lehet kérni A miiltban el6fordult, hogy a vizellaté vallalatok igyekeztek megakadalyozni a csapadékviz hasznélatat, de jelenleg ere semmilyen jogi le- hetdségiik nines Ennél nehezebb kérdés, hogyan kell elszamolni a csatornahasznalatot, ha a haztartasban esdvi- zet is haszndlnak. E tekintetben nincs egységes szabalyoz4s; a helyl nkormanyzatnal vagy a viz- és csatoraszolgaltaténal lehet érdeklécni 19Egyes telepilléseken Iétezik olyan eldiras, hogy az esdvizet szallits szivattyi utdni csdveze- tékszakaszon kell elhelyezni egy vizmér6 rat, amely méri a haztartésoan felhasznalt csapa- cékviz mennyiségét, és 2 csatornadij megalla- pitasanal hozzaadjak ezt a vizmennyiséget az ivdviz-halézati méromuiszeren mért mennyiség- hez. Msutt ezt figyelmen kivill hagyjak, mert a felhasznalt csapadékviz mennyisége elhanya- golhaté a csatarnahasznalatban. Van, ahol az esdviz-elvezetést kedvezdbb csatornahasz- nélati tarifaval_szdmoljak, és eldfordul, hogy beeslés alapjan atalénydijat dllapitanax meg (25...35 %-kal megnovellik az ivdviz-halézati viz- Gran mért ériéket). Erdemes megemllteni, hogy tobb telepulésen példamutatéan tamogatjak az esdviz haztartasi haszndlatat, és ezért nem sza- molnak fel semmiféle dijat. Eléremutaté példa a németorszagi szabélyo- z4s, ahol 2008 ota Uj vizhasznalati rendelet van érvényben, amely részietesan szabalyozza, en- gedélyezi és témogalja a csapadékviz hasz- nositésat: DIN 1998, DIN 2000 és DIN 2001 Hazai szabvanyok: MSZ-04-132-1991 Epuletek vizellatasa; MSZ-04-134-1991 Epiiletek csator- ndzdsa Az erra a célra sz0lgdié berendezések uzemeltetéset a kozegészsequayi hatosagnak is be kell jelenteni. Es6vizhaszndlatial kapcsolatos tdjekoztatds és engedélyezés A kévetkezd szervezetekhez és cégekhez fordulhatunk tajékoztatasér: és engedé- Iyekert: + Epitéstigyi hatés4g (az ingatlanon a szennyvizelvezetés megvaltoztatasa Ugyében) * Elsdioki vizigy' hatésdg (ha szikkasz- tas van) * Helyi Gnkormanyzat (ha egyedi enge- délyre van sziikség a vie-6s csatorna- hasznalati szerz6dés modositasahoz) + Vizszolgaltaté (ha esetleg jelentés val- toztatast kell végezni az ivovizveze- teken), 20 Ellentetben a németorszagi helyzettel, Magyarorsz4gon es6viz-hasznostassal kapesolatos szabdlycz4s még nincsen Ennek oka minden bizonnyal az, hogy az es6viz-hasznositas mint mtiszaki megal- das egyelére alig ismert, gazdasAgi, joa! és egyeb vonaikozasail még az illetékes hivatalok és hatosdagok érdemben nem dolgoztak fel [ Wwoviz Az ivéviz- és es6viz-vezetékeket nem szabad egymassal ésszekéini Ki telepitse a berendezést? Az esdvizellat6 berendezés hazilag is elkésztt het6. Igy sokkal kisebbek a kéltségek, és j6 ér zés, hogy sajat kez munkdval teszUnk valamit a kémyezei megovasaért. Természetesen fel kell tenniink magunknak a kérdgst: bele sza- bache fognunk, és képesek vagyunk-e ekészt teni ezt a nem éppen egyszerti mtivet? Akerdés elsd felére igen” a vdlasz, ha az es6- vizes berendezésiink épitése soran megtartiuk a konyvben leirt szabalyokat és eldirasokat. Az ivovizhalézatot azonban hazilag ne barkacsok juk. Ha valamilyen munkélatot azon is al kell vé-“gern, hivjunk szakembert. Az elhaszndit vagy Szennyviz elvezetése mar szintén nem tilalmas Aerilet, hazilag is kialakithat6, dtepitheté. Ami a ‘Kerdes masodik részét illeti, arra mindenki leg- lelkiismerete szerint valaszoljon, feimérve spességeit és gyakorlati tapasztalatat A eziikséges anyagok és szerelvények beszer- ase nem titkozik kiléndsebb nehézségbe. Tobb cég is foglalkozik komolett csomagok ‘Gsszeallidsaval, amelyek tartalmaznak minden Keszilleket és szerelvenyt, amelyekbél hézilag megepitheté az esdviz-hasznosito berendezés De killon-ktidn is megydsérolhaté valamennyi Teszegység, os és alkatrész a szakosodott ‘Szerelvenyboltokban és barkacsaruhdzakban. ‘Szémitsunk azé1t r4, hogy nem mindig elegen- a héz korill barkacsolsben szerzett gyakor- lat A vizellato berendezés szerelése kézben adodhainak nehézsegek. Erdemes tehat uténa- nézni a specidlis eljérasoknak, be kell szerezni Aamegielel6 munkaeszk6z6ket, és néha elkel a segliség, ha nagyobb fizikai erdre van szikség. Hatigy gondoljuk, hogy szakértelmiink, gyakor. fetunk és er6nk nem elegendé egy ilyen komp- lex munka elvégzéséhez, inkabb forculjunk giz- és vizszerelS szakembethez, Sajnos az llyen specialis vizellté berendezés szerelésé- hez koztilik sem mindenki ért igazan. Csak Gyakorlattal rendelkezé szereldt bizzunk meg, aki nem eldszér végez ilyen munkat. Tajékozod- junk tehdt alaposan. Tamogatas, kedvezmények Nemetorszagban az esdviz-hasznosité beren- dezisek 6tesitését évr6l évre egyre tobob prog- fam témogatja, kézponti és helyiek egyarént Eidemes idejében palyazni a tamoga‘asokra, Mert azok altalaban csak meghatérozott ideig, 65 meghatarozott tertileten vehetdk igénybe. Az Onkorményzatok épitési engedélyeztetési rész- legeinél lehet érdekiédni a palyazatokrél, a részvétel mtiszaki és anyagi feltételeirdl, és per- sze keresgéljiink az intemeten. Mivel nacyobb beruhazasrél van szé, a megtériilés ideje Ié- nyegesen rvidebb lehet, ha sikeriil tamogatast szerezni hozza. Sajnos a tamogatasok esetle- gesek, ezért alapvetéen az. inform Szerzésél6) fligg, tudunk-e éini a Iehet J6 péidaval élenjardként emilthetiik Nordhein- Westfalen sz6vetsegi allamot, ahol az esdviz- hasznosité berendezések létesitését 1500 euro dsszegig tamogetiak. Ez csak olyan berende- zésekie vonatkozik, amelyek épilletgépészeti hasznositast is eredményeznek, vagyis a WC: €blitésre 6s moségépben tarténé felhaszalas is megvalésul a kerti Gntdzés mellett. Kizérolag kert ontézési él berendezések nam tamo: gathatox. Brémaban a kémyezetvédelmi tamogatas az éoités| Koltség egyharmada, max. 1500 euro. Szamos kisebb telepilés is tamogatia az esd- viz-hasznositast. Igy példdul Langenberg min- den Uj berendezéshez 511,29 euro-val jarul hozzd Es6viz az interneten Ebben a fejezetben {dlésieges lenne a konkrét esdvizes honlapokat megnevezri. Az interneten talalhatunk gyartokat, kivitelezéket, technolo- gidkat, készlékeket, részegységeket forgalma- Z6kat, szakirodalmat, referenciat és palydzati lehetGsegexet egyarant. Mivel a komyezetvéde- lemmel dsszettiggé, rohamosan fejISdé terilet- rél van s76, ércemes gyakran béngészni a2 in- terneten. F kényv német szerz6jének is van sajat hon- lapja. Aki tud némeliil, és érdekli a szakterii- let, tovabbi informaciokat talal ezen a honla- pon (hitp://Awww.knboese.de), ill. kérdéseit, megiegyzéseit, észrevételeit elkiildheti neki e-mailen (kh@khboese.de). Valamint a német- orszagi Uzemi és Es6vizhasznositasi Szaksz0- vetség (FBR) honiapja: www. ibr.de 21Mdszaki berendezés A berendezés mérete Azesévizidrolénak elegendéen nagyméretiinek kell lennie ahnoz, hogy az esds napokon lehul- 1b csapadékbdl képes legyen befogachni annyit, amennyi a szdraz periédusban cl tudja létni a haztartasban esdvizzel mikod6 berendezése- ket. Olyan nagy méretdi térozé azonban, amely ehhez kivanatos lenne, nemosak a kéltségeket Noveiné meg, hanem hatranyos lenne a viz mi- nésegére is. Az esdviz-hasznosit6 berendezés feles kapacitasdhoz, kdltségShez érdemes vi- szonyitani a taroz6 nagysagal, art. A részegy- ségek dsszehangolasa, a kéltség-haszon elem- 763 alapjén, a berendezésnek ésszerii idén be- lil megtérdlést kell hoznia a vezetékes ivovizfo- gyaszidsban elért megtakaritas altal. Az esdviz jaroz6 optimalis méretét tobb tényez6 figyelem- bevételével hatarozhatjuk meg Csapadeékviszonyok. 17. bra a csapaclék- eloszlast szemlélteti Magyarorszag terilletén. Lathaljuk hogy a nyugati orszagrészben és a magasalbb hegyekben sokkal tobb a csapadék, 11. abra. Az atlagos orszagos csapadékmennyiség, mint keleten, kilondsen, mint az Alfold kozéps6 vidékein. Ahol alegtébo csapadék hullik, meny- nyisége elérheti a 900 mm-t, a legszdrazabb teriileteken pedig a 400 mm-t sem igen haladja meg. A térképrd! azonban nem alvashalé le a esapadék oloszidsa az év folyamén, pedig az esdviz hasznositasanak lenetOseéget ez is nagy- ban befolyasolja. A csapadékayiijté feldlet. Mivel mincen eset- ben az épitmények tet6feliletét hasznositjuk az eséviz gytitésére, ennek nagysAgat pontosan meg lehet hatarozni. A vizgydjt6 felalet azonos a haz alapterilletével (hozzaszamolva a tet6 kinyulasat is a falsikokon tira), barmilyen alaktt és hajiasszdgd legyen is a tetd. Természetesen a tatének azt a részét nem vehetiik szamitas- a, amelyrdl a viz nem a taroléba kertl A teté hajlasszége és a tetéfedés anyaga. Atet6 formaja és anyaga egyarant befolyasolja a réla lefolyé esdviz mennyiségét és lefolydsi sebességét. Minél durvabb, érdesebb faltiletti a teléfedés anyaga, annal tobb viz marad az apro 1 < 450 (1480..,.500 [s00...550 i550. I 600. Ill 650...700 mm > 700 236, tablazat. A kilénbézé tetészerkezetek lefolyasi ténye: Alkalmassig eséviz gyijtésére Atetétedés fajtaja Lefolyasi tényez6 Lapos teté Kavicsszoras, 0,60 Névényzet 0.20 Biturrenes felllet 0,70 Femboritas 0,70 Ferde toto Lemeztedés 080 Palafedés 0,75 Agyageserép vagy betoncserep 0.75 Novényzst 028 Bitumenes lemeztedés 0.80 Fémlemez fedés 0.80 Azbeszicementiedés, nadtedés Alkalimas Kavésbe alkalmas Kevésbé alkalmas Alkalmas: Alkalmas Alkalmas Alkalmas Kevésbé alkalmas Kavesbe alkalmas Alkalmas Nem alkaimas mélyedésekben, egyenetlenségekben, ahon- nan azutén elparolog. Ennek kévetkeztében a lehullo csapadéknak osak egy része jul a faro- Iedénybe. Sima fellleti agyagcseréppel fe- deti, meredek tetéré! viszont gyorsan és csak- nem teljes egészében lefolyik a viz. A kisebd hajldsszigU tetdrdl lassabb a lefolyds, tobb viz parolog el, nem is sz6lva réla, ha ndvényekkel van betelepitve a tet6, azok a viz nagy részét visszatartjak, A vizhozam szamitésakor tehat a csapadék mennyiségén kivtl, figyelembe kell venni a teté lefolyasi tényezdjét Is. A lefolyasi tényez6 egy ardnyszam: a téroléba kortilé viz monnyisigé nek és az adott felilletre hulld csapadekviz mennyiségének hdnyadosa — értelemszerden Alapterillet = Esdvizgyij6 felule: 12. abra. & haz alapteriletét (a tet6tuinyulassal egyiitt) kell figyelembe venni az esévizgyiijté felilet szamitésakor 24 1-nél kisebb értek. A kUlonbOz6 tet6fec6 anya gokra és tetéformakra jellemzé lefolyasi té nyezOket a 6, fablazatban fogialtuk ossze. Es6vizsziikséglet. A haztartas esdvizszkseg lete alapvetéen az esdvizet hasznalé csaladia gok szamatél, valamint az esdvizvezetékre ko att vizes berendezési targyak (WC, mosdogép fajtajatdl fuigg. Mielétt nekilatnank az esdviz szikséglet szamitasahoz, Altalanossagban |e kell szOgeznunk, hogy a viztakaréxos készUle: kek és szerelvények eben az esetben is eré. sen befolyasoljak a vaégeredményt A kisedt fajlagos fogyaszts ugyanis az esdviz-haszno sits berandezes megvaldsitasanal kisebb be ruhazast igényel, és a mikadtetési kOltségek i kisebbek. Ezek utén lassuk, hogy személyen ként és naponta mennyi esdviz felhasznalds4 val szdmolhatunk, ha a haztar'ésban a WC és é moségép esdvizzel mtikédik WC, Linap/té —=hagyomanyos dblitétardllyal 48 — viztakarékos Oblitétartallyal 20 Mosogép, Linap/fé — hagyoményos tious 20 — viziakarékos tipus 12A kert Ontézéséhez sziikséges esdviz mennyi- séget igen nehéz elére meghalérozni. Ha szé- raz és forrd a nyar, az esSviz soha nem elég az ontozésre. Ellenben, ha gyakran esik. valamint az éy tobbi szakdban alig van sztikség ont6- zésre, Durva kézelitéssel mégis gy szamolha- lunk, hogy éves atlagban 60 L ontozdvizre van szikség a kert minden egyes négyzetmeéterére. Azadatok természetesen csak tajékoztatd jelle- giiek. Avalds fogyasztds erésen fgg a felhasz- nialbk egyéni szokasaitél A berendezés méretezése Az esdviz-hasznostté berendezést hérom Ié- pesben méretezziik 1, Hasznosithaté vizmennyiség A haztartasban és a kertben Osszesen fel- hasznalhaté esdviz mennyiségét a kévetkez6 képletiel hatarozhatjuk meg: Evente felhaszndlhaté esdviz, L = = Esdvizgybjté feliilet (alapterdlet), m® « __ x Lefolyasi tényez6 x x Evi csapadékmennyiség, mm Példa a szémitésra. Az otszag kézépsé tertiletén egy egylakdsos, cserépfedéses csaladi haz alaptertilete (tetdki- nyulassal egyllt) 150m; a lefolydsi tényez6 0,8: az évi Atlagos csapadékmennyiség 600 mm. Hasznosithat vizmennyiség = = 150 m’ x 0,8 x 600 mm/év = 72 000 L Az alféldi tjakon inkélbb csak 500 mm esé hul- lik évente, ezért ott 60 000 La szdmitas eredmé nye, mig a nyugati megyékben 700 mm a jel- lemz6 csapadekmennyiség, ott tehat 64 000 L esévizet hasznosithatnanak. Az es6viz szfirése sordan is keletkezix némi ves2- teség, ami a sztir6tipusatdl fliggden, 5...10 % Azaz a szamitdsunk eredményeként kepott hasznosithaié. vizmennyiséget még meg kell Cid tényz6jével: 0,9...0,95-tel. A t a gyarto Altaléban feltiintati a késztilék hasznalati titmutatdjaban. 2. Esévizsziikséglet Az elézdekben mar meghataroztuk, hogy sz6- mélyenként és naponta mennyi eséviz szUk- séges, ha a WC és a moségép is esdvizzel mUikddik. Ennek alapjan kiszdmithatjuk az éves es6vizszUkségletet. A 7. tablazatban résziete- zeit médon azt az eredményt kapjuk, hogy egy négytagui csalad esévizszukséglete, viztakaré- kos WC- és moségép-hasznalattal egy évben 58 720 L. A szamitasban nem kali figyelembe venni, hogy a lakasban hany WC van, csak a osaladtagok szamat. A kert ontozésére az atla- Qos értéket vetttik sz4mba. 3. Az eséviztarolé mérete Tapasztalati adatok szerint a tarol6 méretét igy édemes megvalasztani, hogy @ benne tarolt es6viz elegendé legyen a hdztartds ollatasdra akkor is, ha 2-3 héten at nem asik esd, * A szaraz, es6 nélkili idszakok csak ritkan hosszabbak 2-3 hétnél. Az ennél hosszabb id6 athidalasdra alkalmas tarolé csak ritkan hoz tovdbbi megtakaritdst az ivovizhas2- nalatban. Egy atlagos csalad szamara egy 3 m*es tarold teljesen elegendd. A tarolban Iévé viz minéségének jét tesz, ha a tarol6 Id6rdl \dére telitécik és tUlfolyik, mert ilyenkor a felszinen Us26 szennyezdések eltavoznak. A tlilsagosan hosszti ideig tdralt viz miné- sége észrevehetéen romiik, ezért szkség van a viz folyamatos felhasznalasdra, cserél6- désére. 7, tablazat. Egy négyszemélyes héztartas es6vizszikséglete we 20 Lifé/nao 365 nap 29200 Uev Maségep 12 Uf6/nao 46 365 nap 17 520 Liev Kerténtézés 60 Unify 200 m® 12.000 Liev Eves esévizsziikseglot 7 58 720 Liev 25* A térol6 beruhazasi koltsége a térfogattal ro- hamosan né. A tilzottan nagy térolé ra 8 szerével sohasem térill meg a megtakaritott ivoviz révén A kovetkez6kben bemutatjuk, hogy a tarolé cél- szerl méretét kétféleképpen is meghataroz- hatjuk a) A tarolét a vizszUkséglet alapjan méretezztik. Ezt a szamitési médot hasznaljuk, ha a fel- hasznalasra vonatkoztatott optimalis tarolé- méret meghatarozasa a célunk b) A térold méretét a csapacékmennyiségbdl és a tet6felliletbd! szdmitiuk a kévetkez6 dia- gram alapjan, Ez a mddszer ajanlatos, haa csapadékvizet teljes egészében éssze tud- juk gyGiteni, és fel tudjuk hasznAlni ada) A tdrolé méretének szémitasa a vizszukséglet alapjan Térol6, L = Eves esdvizsziikséglet, Lx x Esdvizkészlet, nap / 365, nap. Felhasznalhaté esdviz, Um 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 13. ébra. Diagram az esdviztarolé méretének meghatarozasara, a vizgyGjt6 feldlet 6s a csapadék- 400 mennyiség alapjan (a vizszilkség- lettél fiiggetleniil) 26 Példaként szdmitsuk ki a tarol6 méretét, ha ket heti esdvizkészietre van sztikségiink: A tarolo térfogata (készlet 14 napra) = = 8 720 L x 14 nap / 365 nap = 2262 L = = 2.252 mi. Ugyanez 3 hétre elegendé vizzel: Térolé térfogata (készlet 21 napra) = = $8 720 L x 21 nap / 365 nap = 3378 L = = 3,378 m’, A szamitasra alapozva ezek utan megvehetiil a megfelel6 méreti tarolot, mindig kissé felfele kerekitve, azaz 3, ill. 3,6 m-est. Kisebb haz tartésokban nem Iényeges és nem is lehet séges a pontos szukséglet megallapitasa. Nem kertilheté el, hogy a t4rolé iddnként tdlcsordy és néha ivoviz-betaplalasra is sztikség van. M2 itt kozOlt szamités csak a kisebb beren: dezésekre, és csupan egy-xét csalad esdviz ellataséra alkalmas. Nagyobb berendezések ée 600 1000 1200 1400 1600 1800 2 Atlagos évi csapadékmennyiség, mmnagyobb kozdsséy ellatasdra alkalmas tarozok meretezése dsszetettebb feladat, amihez ajan- latos szakember segitségét igénybe venni adb) A tarolé méretének meghatérozasa diagram alapjan (a csapadék- mennyiség és a vizgydjté feliilet fliggvényében) A 13, dbrin egy dsszetett diagramot ltunk, amelynek alapjan elsdsorban abban az eset- ben erdemes meghatarozni az esviztarold mé- fetét, ha célunk az esdviz lehetéleg teljes hasz. nosiésa. A diagramon ellendrizhetjak, hogy az elézdekben kiszamitott esdvizszikségletet Iehete egydltalan fedezni az adott vizgydjté felilet6!. A diagrambol tabbféle kovetkeztetés- te juthatunk. Ha a diagramon meghatarozva kisebb térolo- méretel kapunk, mint ani a vizszUkséglet sza- mfésdb6! kévotkezne, Srdemes elfogadnunk ez a kisebb taroldt, ugyanis a csapadékmeny- nyiség nom elég a szikséglet fecezésére. Ha a diagram alapjén nagyobb tarolét kellene va- laszianunk az eséviz feliogasdra, mint amit a vizszikséglet-szdmitassal meghatéroztunk, ak- kor is a kisebb 1410/6 elhelyezése a jd megol- das, ugyanis hidba dllna rendelkezéstinkre tob es6viz, ennyi nem szikséges a haztartésban. Ahhoz, hogy a diagrambél meghatdrozhassuk a vizoyljté felilet nagysaganak megfeleld mé- ret taroldt, tudnunk kell, hogy azon a helyen mennyi az évi atlagos csapadékmennyiség, az adbtt tetéfedésnek mennyi a lefolyasi tényez6- je, és mekkora haz alapterillete (vizgyité te- lalet) A diagramon példaként szerepel egy 180m? vizgydjté feliletd haz, 0,7 értékd lefolyasi <énye- z6vel 6s 1000 mm évi atlagos csapadékmeny- nyiséggel. Eben az esetben 6300 L tdroldter- fogat adéaik. 60 20 400 120 wo | 400 —4 as Vizgyéits foltlot dz alaplerilete), rm 2000 4000 6000 8000 40 000 12.000 44.000 Tarolb mérete, LA berendezés hatasfoka A vizgytiité feliiletre hulld csapadéknak soha- sem tucjuk a 100 %-at hasznositani. A beren- dezés hatdsfoka azt fejezi ki, hogy mennyi es6- vizet tudunk hasznositani abbdl, ami a tetdrdl Osszegytilt, azaz a felhasznalt esdviz és a viz- gybjtd feliletrd| (tetérd!) felfogott csapadék mennyiségénex aranya Nagyobb berendezések tizemettet) szamara a hatasfok igen fontos adat. A felhasznalt esoviz mennyiséget a szivatlyt utdni vezetékszakaszra szerelt vizora mutatja. Az adatokbdl azutan ki- szamithato, hogy megfelelé volt-e a berende- zés tervezése és kivitelezése, van-e még rajta javitani vald. Az egyetlen csalddat ellétd, kisebb berendezésre nem feltétlenul szUkséces vizorat szerelni, hacsak a helyi viz- és csatornaszolgal- taté ezt meg nem kéveteli. Ebben az esetben elegendé idénként ellenérizni a taroz6ban lév6 eséviz szintjét, és esetleg feljegyezni, mennyi vezetékes vizzel kellett olykor potolni. A hatasfok szamitasa: Hatasfok, % = Felhaszndlt eséviz mennyisége x 100 / { Fehasznalhato es6viz mennyisége. m*. A felhasznalhato esdvizmennyiség a tetére hul- \6 csapadék, szorozva a lefolyasi tenyez6vel Példaként sz4moljuk ki, mennyi a berendezés natasfoka, ha évente Osszegydijtink 225 m?-t és fel tudunk haszndlni 201 m°+t: Hatasfok = 201 m? x 100/225 m’ = 89 %. Eséviz-hasznosit6 berendezéstink megtelelé- nek mondhaté, ha hatasfoka 70...90 %. Egy- arnt hibés tervezésre, méretezésre utal, ha a hatdsfok ennél kisebb vagy nagyobb. Ha példaul a hatastok kisebb, az atlagos esdviz- felhasznalds jéval csekélyebb, mint az Ossze- gytjtott csapadekviz. Az ellenkezéje pedig azt jelzi, hogy rendszeresen kevesebbnek bizonyul az Gsszagytitatt esdviz a haztartés szliks4g- leténél, és az esGviztaroléban |év6 Uszdkap- esol gyakran bekaposolja az ivéviz-utantdltést. llyenkor a hatastok {formdlisan) 100 %-nal is nagyobb lehet 28 A lehullé csapacékmennyiség teljes hasznos! t4sat csak Ugy leheine elérri, ha a tdroldkapa citds erésen tulméretezett lanne. Az eléz6ekbe! leirtak alapjan azonban a tarolo tulméretezést gazdasdgtalan, ezért nem ajanhaté Tovabbi szamitasok Az eddig megismert szémitési médszerek alkal masak a kis és kozepes meretti, osaladi haza kat ellét6 esdviz-hasznasitd berendezése| méretezésére, Nagyobb lakékizésségek vag) ipari létesttmények csapadékvizzel valé elléié ‘sara azonban e szamitasi modszerek nem ele genden pontosak. Fennall a veszély, hog) nem lesznek kellden gazdasagosak, nem tele sitik a kivant kovetelményeket. A nagyobl berendezések szamitasi médszerei azonbat bonyolultabbak, celszerti erre szakosodott ter vez6kel, intézményeket megoizni vele Az eséviz szurése A tet6rél lecsorgé esdviz szinte mindig tartal maz szennyezédést, ezért felhaszndlas eldtt vizet sztimi, 6s — a hasznAlat jellegétél figgder ~ esetleg fertétleniteni is kell, ha olyan jellegdé szennyezddés Az esOviz lemossa a tet6r6l a port, a rahullot leveleket, agdarabokat, gyakran madérirriléke és egyéb anyagokat is, amelyek az ereszesa tornaba kerilnek. A lefolyocs6 csatlakozésané dltalaban elhelyeznek egy \evélfogo récsot, az az eqy durva satirét, amely a nagyodb szennye zOanyagokat visszatarija. Kévetelmények a részecskesz(ir6vel szemben: = a lyukméret kisebb, mint 0,2 mm; * csekély karbantariasi igény — tisztitds leafeliepb évente eqyszer, + a szlir6n nem szaporodhatnak el a mik- roorganizmusok: * akadalytalan vizdteresztés; = j hatasfok — osekély vizveszteség.| Magaba az esccsatornaba is elhelyezhetiink egy szlirdbetétet, amely megakadalyozza, hogy @ levelek és egyd nagyobb meérot’i anyagok égydltalan a csatomnaba jussanak. falluk, elegend6 elhelyezni a lefolyocsdbe egy tovabbi, a levélfogé szvirénél stiribb szévésti szitdbetétet. Az 2zen is Atjuté finom szemeséjéi Szennyezdanyagok nem akaddlyozzak az onté- Zszivatty; mUkodését, és a ndvényzetet sem katositiak. Amennyiben a mosdgépet is esdviz. zel tapléljuk, mér alaposabb viztisziftasra van szikség, nehogy a szennyezédés a mosott ru. hara keniljon, vagy esetleg karositsa magat a mosécépet. Az esdvizel tehdt még alaposab- ban meg kell szimi, de ne gondojunk azért yalamilyen tokéletes vegyi és mikrobioldgiai szlirésre, vizkezelésre. Haztarlasi céira ilyesmi- te nines szukség, | Ha a7 es6vizet csupan a kert Sntézésére hasz- | | Sziréssel a szilard részeoskéket kell eltévolita- punk, amivel elérjik, hogy’ + a szivaltyk és a szerelvenyek ne karosad- janak, * avviztéroz0t éveken at ne kelljen tisztitani * az dsszegyijlSil esdviz csak igen kevés szerves anyagot tartalmazzon, ezért hosszu idén at tiszta, friss maradjon Arészecskesztir6 utani cs6szakaszban is ma rad még a vizben finom lebeg6 szennyezddes, amely lassanként lelilepszik a tarolbedény fenekéte, és ott iddvel egy bioldgiailag aktiv én tisattd “éteget képez. Ahhoz, hogy ez az Ontisz- tulés fennmaradjon, a viz hémérséklete nem emelkedhet 16 °C 1616, Karositja ezt a biol6gia ilag akllv teget a bedramlo 216s vizsucar is, amely fekeveri az Uledéket, ezért a bevezetd- 086 vagére aramlast lassité szerelvényt kell fel- szereln A lebag6 részecskék egy része lassan letlep- sik, masik része a felszinre emelkedik, és ott egy tisz6 réteget alkot, amoly onan rendsze- fesen leobiitddik a szennyvizcsatomaba mind: anryiszor, ahanyszor a heves vagy hosszan- tarto es6zések alkalmaval tilesordul a tdrol6. A legisziabb vz a tdrol6 te's6 harmacaban van ezét innen célszerd elvezetni a hazlaridsban hasznat esdvizet 14. Abra. A levélfogé racs az esécsatornaban, a lefolyécsé csatlakozasandl visszatartja a durva szennyezédéseket (Forras: Marley) N eee 15. ébra. Az esdcsatornaba helyezett szdrébetet megakadilyozza, hogy a csatorna falevelekkel telitédjek (Forras: Marley) 16. ébra. A racson fennakadt levelek elszéradnak, és a szél lefijja 6ket (Fords: Marley) 29Onényérama Ejiéos i ' finomszird vezetéke az (isz6kapesoléval Le Kivezetés a csatornaba 17. dbra. Az esdviz ztitasdnak folyamata: szirébe keriil, majd az aramlaslassiton at a gydjt6tartalyba. A viznél nehezebb szennyez6reszecskek Usz6 szivdosé La, Tilfolyé a csatornaba leilepszenek a tarolé aljara. A felszinen usz6 szennyezédés minden tilfolyas alkalmaval kidblitédik Az es6viz tisztitasa tehat harom fokozatban tér- ténik: 1. fokozat: Sztiréssel tisztitjuk meg a vizet a dur- vabb és finomabb anyagrészecskékt6l 2. fokozat: A finom lebeg6 anyagok lassanként leulepednek a tarolé fenekére, és a biolégiai tisztulas, lebomlas eredményeképpen minerali- zalédnak. 3. fokozat: A felszinen Gsz6 szennyezddéseket az idészakos csapadék-utanpdtlas ledbliti a szennyvizesatornaba Az elsé fokozatban célszerti éntisztuld szlirdt hasznalni, egyébként fennall a veszély, hogy lombhullds idején eidugul Gydjtésziiré az ejtécsében Az esdcsatoma leveze:dcsovenek also vege a legalkalmasabb hely egy sztird beépitésére Ere a célra fejlesztették ki a gytijtész0rét amelyben az esdviz egy namesacélbd| kesztlt 0,17 mm lyukbéségti sziréhélon folyik At, majd 30 innen a gytijtétartalyba keriil, Mivel a sztirbetét fuggdlegesen helyezkedik el a szerkezetben, a haztetérél és az esdcsatomnabdl a vizzel egyiltt lesodréd6 aprébb-nagyobb szennyezéanya- gok (falevelek, rovarok, moha stb.) nem tudjak eltomni. A szennyez6dés ugyanis az esdviz egy részével egyiltt tovabbsodrécik, bele a szenny- vizesatomaba. Evente azért egy-két alkalommal tandcsos kiszerelni a szurdbetétet, é8 erds viz sugétral vagy kefével letisztagatni, amivel a raj- ta képz6d6 vekony lepedéket eltavolitjuk. E nél- kill romlana a vizatbocsdté képessége. Tulaj- donképpen sztirSbetét nélkiil is j6 hatasfokkal mUk6dik ez az esdvizgytijté szerelveny. Ha csendes es6 sik, a gyljtSsztirébél az esé- viz 90 %-a a taroldba kerlil. Heves esdben rom lik a hatésfoka, felhdszakadés esetén pedig akér 50 %-ig is csdkkenhet. A maradék, ami nem a téroloba kerdl, tisztitia a szUr6t, és véati a csatornaba folyik el. A normal esdzés idején bekévetkez6 10 % veszteséget eleve szamitas- ba kell venni, amikor a berendezést méretez- zik A haves esézések idején bekovetkezi nagyobb veszteségnek nincs kiilindsebb jelen- t6sége, mett ilyenkor a téroz6 szinte mindig t+ esordul18a abra, Esdesatorna levezeté ejtécs Spit- hei6 gydjt6szré (Forras: HYDRO-KING - WISY) A gyijtésziré beépitése. A gytitésziird leg- nagyobb elénye, hogy kézvetlenill az ejtéosébe. épthel6 be, és nem szCkiti annak kereszimet- szetét. Otféle atmérével gyartjak: 76, 80, 87, 100 és 110 mm. Anyaga lehet cink, réz vagy ne mesaoél, Ujonnan valamennyi témesen csillog, de id6vel a cink matt sziirkévé, a réz sdtétbar nava, még kés6bh zdlclessé (patina) valik. Arra wigyazzunk, hogy cink és 1éz alkatrészek ne érintkezzenek egymassal, mert a cink ett! ha- marosan tonkremenne (vegyileg dtalakuina) Barmilyen anyagi ejiécsdbe beépithets a nemesacél gytiitésztiré, mort oz az anyag sem- legesen viselkedik minden mas fémmel szem- ben. Méianyag ejtécs6haz tetszés szerinti anya- ali gybjtésztird valaszthate, Fiigg6ieges helyzett, ép ejtScs6ben a viz leg- nagyobb rés7e annak belsé fain folyik lefelé, & belekerill a gylit6szdiGbe. Fontos, hogy a gylitésatird folott a levezetécsének legalabb 1 mes szakasza teljesen egyenes és sérillés- mentes legyen, {gy a lefolyé vizben nem kelet- kezik semmilyen zavaré orvénylés. 18b ébra. A 036 belsé fala mentén dramié eséviz a gyijtészirdbe kerill és atfolyik a szGrén. A szeny- nyezbanyagok a cs6 belsejében sodrédnak lefelé a viz egy kisebb nényadaval egyittt, és a csatorna- bba jutnak (Forras: HYDRO-KING - WISY) A gyujtészr6 beszereléséhez ki kell vagnunk az ejtécs6bél a sziré magassaganak megfe- lelé darabot, lereszeljiik a sorjat a szélekrdl, maijd az Gsszekoté idommal alul és feldl hozza- oréstiiik a csdhéz a gybjtésztird szerelvényet. A sztiré alatt és f6létt tovabbi csdbilincsekkel kell a falhoz régziteni. A megsztirt esdviz egy 50 mm Atméréjti kive- zet6 csdcsonkon at tavozik a gyditésztrObdl Ehhez kell csatlakoztatnunk a taroléedénybe vezei6 szlitke PVC csdvezetsket (HT cs6). Ha tébb helyrdl vezetjuk a taroidba a vizet, a gydj- téc36 nagyobb Atmérdjé (70 vagy 100 mm) legyen. Az ejticsdhe szerett gyijtésziré tovabdtellesz- tell, nagyobb kapacitast vallozata az éllé gydj- tésztiré, amelyet nem az ojtéceé tart, hanem el6te elkészitett szilard alapon vagy az elveze- t6csatomaba illesztett csdhilvelyben nyugszik, és két esébilinccsel ugyancsak a falhoz van roazitve. A beldle kilép6 es6viz mar a felszin alatt kigpitett csvezetékbe folyik, amivel meg- oldjuk a fagyvéceimet is 31Orvényaramé finomsziiré Az Orvényaérami finomsztré (ciklonsztir6) a {Oldbe stillyesztve miikédik. Alkalmas nagyobb: mennyiségii esdviz sztirésére, amit 1650 hely- 161, tObb levezetécs6bdl gytiilenek bssze. Az esdcsatoma levezetdcsdvébe épitatt gylitdezti r6t6l elterSen, ez a sztiré télen is mUkodhet a fold alatt nem tud belefagyni a viz. Az esdviz a felszin alatt vizszintesan futo 100, 125 vagy 150 mm névieges Atmerdjti csébdl (vilagosbar- na csatomacs6) kertil oldalrél tangencidlisan bevezetve a szliréberendezésbe. Ott drveny- szer(i forg® mozgasta kényszertil, ekozben at- folyik egy 0,28 mm résméretii sztirébetéten Valaszthat6 0,44 mm-es résmérettal is, ez akkor elegendé, ha a felhasznalas soran az esdvizet nem vezetjiik a moségépbe. A sztirdn fennaka- dé szennyez6dést a viz egy kisebb hanyada folyamatosan lemossa a sztir6 felszinérél, és a készillék tengelyvonalaba es6 szennyvizelveze- : a no : tébe kertil. Az ilyen médan megsatirt esdviz srottcledn ld aulyessin Makédesera teejen _tsziasdga megtelel a héztartési hasznélat és az lév6 nyilason at lehet ellenérizni, és ha indokolt, a Ontz6viz kovetelmenyeinek. A sztiro nem du- sz(irét tisztitani kell (Forrés: HYDRO-KING - WISY) _gul él, vizatereszt6 marad, de idérdl idére azert Csepergé es6 Csendes esd Felhoszakadas Ss Sr ae pion Wehner d HTT TT ie PE ry =cCaGae % a bad L. -- an chiond 0 O14 O2 08 04 06 06 07 O8 09 10 11 12 19 14 15 16 17 18 20, bra. Az éntisztulé szliréberendezésekbél az eséviz nem telies mennyisége keriil a taroloba. Az es6 erdsségetdl fiiggéen, tb vagy kevesebb eséviz elfolyik a csatorndba. Heves esézések alkalmaval a szi- rétipusok kozul a ciklonszdronek (6rvényarami finomszurének) a legjobb a hatastoka (Forras: Wilo) 32eés vizsugarral le kell rhla mosni a ratapadé szennye76déseket A szGrébetét praktikusan lisztithato haztertési mosogatogépben is. Asziiré beepitése. Az drvényéramti finomsz0- 16 kelléen szilard szerkezet, ezét megfelelé agyazati elékészitéssel akar 30 t Ossztémegti Gepiérm kerékterhelését is kérosodds nélkil ebiseli. A fold alatt fulé cs6vezeiékek elhelyezé- sénél vegyiik figyelembe, hogy a sztiré tels6 és also kivezetése kOz0tti tavolsdg tipustdl fiig- gen 28 vagy 50 cm. Tehat valamennyi kapcso- léd6 szerkezet helyét ennek alapjan kall kijol6l- nl, Amar meglév6 csoveket pedig, ha sziiksé- ges, at kell helyezri, hogy csallakoztaihaldk le- gyenek, A sztiré beérni5 osécsonkja 150 vagy 100 mm atmérdji, mindkét kifolyovezeték at- méidje pedig 100 mm. Ezek a csdcsonkok, esécsatlakozasok kérbeforgathatdk, ezért a hozzavezeté és az elvezetd csdvek barmely irérybél megépithetdk, és attolokarmantytival esatlakoztathatok. Az elvezetécsovek kaztll az alson at tavozik a szennyez6dés egy kevés viezel egyiitt a csatorndba, a kozépsé pedig a tiszia es6vizet vezeti a gyliitétartélyba. A be- vezetécsivet egy étmeneti csdidommal lehet a késztlékhez kapcsolni, Ha a készuléket mé- lyebben helyeztiik el, azaz teteje nem kézvet- lenil a fold felszinén van, a tetején Iév6 el- lenér2ényllast egy a készUlék tartozékét kepezd magasitoidom méretre vagasaval a térszintig meg lehet hosszabbitani. Miutén a sz¢rét elne- lyeztik a gddérben, és dsszekotottik a csévek- kel, homokkal temetjuk be, és alaposan beisza- Poluk. Pontosan fUgg6legesen kell dllnia, mert mar az enyhe ferdesdg is észrevehetéen rontia anatasfokat. Aknasziré Az aknasziiré lényegében egy foldbe sillyesz teit tarlaly, amelyben egy ferdén elhelyezett salitébetéten at folyik a tetérd! odavezetett esdviz. Az ntisztuld sztiré lyukbdsége 0,5 mm Az ilyen mOdon sztirt esGviz alkalmas a kert Ontdzesére, el lehet vezetni a vizet szikkasz- lba, és tobbnyire megielel haztartdsi hasz- ndiatra is. A hasonloan harom csécsatlakozas- sal iendekoz6 aknaszlrét ugyanolyan modon kell telepiteni, mint az Grvénydramt finom- salirét lyon fennakad@ szennyezGanyagok a iz egy részével a csatornaba mosédnak, a szirt viz pedig a taroléba keriil (Forras: Graf) Esdviz-bevezerés 22, dbra. A szirdakna nyitott berendezés. Az esé- vizzel egyitt rkez6 szennyezddés fennakad és ésszegyilik a sztirén, ahonnan azt rendszeresen le kell takaritant Szdréakna A sziréakna egy kisebb viztartaly, amelyben egy ideig dllni hagyjuk az dsszegyéitatt esé- vizet, mielétt tovabbvezetnénk a fégyijtébe. Ez idé alatt a szennyezOanyagok (a lebeg6 ré- szecsk6k kivétolével) a tartdly aljara ulepsze- nek, és ezutan csak a tiszta vizet vezetlik to- vabb. Egyesek szerint a szGréaknat ajaniatos durva szemi kaviccsal megiélteni, masok nagy sztitélapot helyeznek bele, pordzus beton 33anyagu sztirébetétekkel. Minthogy a sztirGakna nem 6ntisztulé szerkezet, az esdviz tisztitasdra elényésebb mas megaldast valasztani Sziirélap Eséviz sztirésére gyakran haszndljak a beton- tarold tetejére helyezett, szintén vasbeton szer- kezeld, vizszinies helyzetd szdrélapot (szdrota- nyért), amely 1ébb szegmensre van osztva. A szegmensekbe pordzus betonbél készult szu- rébetéteket helyeznek. Az es6viz a tet6rdl a sztrélapra folyik, és 2 nagy felllet porézus be- tonlapokon at csorog a taroléba, viszonylag jo! megsztirve a vizet. Amikor esik az esd, éltala- ban gyorsabban folyik a viz a tanyérba, mint amilyen Utemben at tud szivarogni a beton sz rébetétek pdrusain. A folds viz egy elvezets: csdvin at tévozik a csatorndba. Ha a tartdly megtelik, a tulesorculé viz szinién a csatornaba folyik el, magaval sodorva a satirdlapon vissza- tartott szennyezddest. A sztirélapok igy id6rdl idére megtisztulnak. A szGrdlapot a tartaly folé Epitett kupolaszerti tet6 fei, amelynek a teteje kiln is nyithat6, a karbantartéshoz. Minthogy a szGrdbetétek Ontisztulasa csak akkor t6rténik meg, amikor a térolé tilesordul, Allapotukat idénként ellendnzni és feluletuket szUkséq sze- rint tisztitani kell Finomsztiré A ta1016 elott! esdvizvezeték valamelyik szaka- szdban elhelyezett s20rd, a szikségszerden (vi- szonylag) nagy atméréje miatt, csak a nagyobb szennyezbanyagokal, szemoséket tudja kisztir- ni. A legtébb célra ennyi is mogfelel, do két ki foods azért idekivankozik: 8. téblézat, Es6vizsziir6k tulajdons4gal Esévz bevezetés Tulfolyas SztiG.ap ‘6zus betan! irabetetek Satirébetét alivezetdos6 nyiésével 23, abra. Beton es6viztartaly, telején szirdlap- pal. A porézus betonbdl készillt sziirébetétek hosszabb hasznélat utén ujra cserélhet6k * Ataroldban képz6d6 finom tledek a vizvéte! lel jaré aramlas, Orvénylés miatt kissé felke- vetedik, és az esdvizzel egyitt eljut a mosé gépbe, amelynek a vizbevazetést szabalyc: 26 magnesszelepe kifejezetten érzékeny 4 szennyezdanyagokra, Sajnos egy idé utdy karosodik t6lUk, és tomitetlenné valik. * Mikrabiolégiai folyamatok kévelkezménye- ként a tdroléban apré fekete részeoskék je lennek meg, amelyekbdl valamennyi marat @ mosott ruhan az utolso Gblités utan is. Bar toljoson artalmatian részocskékrdl van szé a jelenség mégis kellemetlen Megnevezés Gydjtészird Szliréakna ‘Szérdlap Orvényérama sziré Fagyvecislem | : . . Nagy s2tir6kapacitass : : 7 . 4 Eqyszerti beszerelés . Ontisztulas . : a . Alacsony ar . 34Ezeket az apré szemeséket a szivattyi nyo- mOvezetékebe szerelt tinomsztrdvel vissza lehet tartani, Az ilyen finomsztré porusmérete 100 ym, azaz 1/10 mm alatt van. Ma mar I6- temek atoblitheté finomsztirék, amelyekbdl a Kiszirt szennyezédés dblitéssel eltavolithaté, és ezutan Ujbél teljes kapacitdssal hasznalhatok Az Oblitési Uzemmod kézi kapcsoloval indit- hat6, a fejlettebb készilékekben pedig a tisz- tas idézitédra altal mUikédtetett magneskap- Gsoléval automatikusan és rendszeresen vég- bemegy, Az dblitést viszorylag révid idékézin- ként meg kell ismételni; az esdvizellaté beren- dezésben példaul 1-2 hetente. A sztiré mellett helyezkedik el az Sblitévizet elvezetd cs6 nyl- lésa. Az Oblités gyakorlatilag nem korlétozza a velelhasznalasi, mert néhany masodperc alatt vegbemegy. Nem gjénihalé olyan finomsztiré beszarelése, amelyet nem lehet dbliteni, és ezért id6rél idére eserélni kell henne a sztirdbetétet. A gyakorlat azt mutetja, hogy az ilyen szGrében hamer el- szaporodnak a mikroorganizmusok, 6s gyakran elleledkeznek a sz(rébetét cserdjérél. Finom- szirét nem kell feltétiendl alkalmazni, csak abban az esetben, ha a finom szennyezédés problémat okoz Csiratlanitas UV fénnyel Ha osirasz4m tekintetében szigorlibb kovetel- menyeknek akarunk megftelelni, a megsztirt estvizet kiegészitésképpen még ultraviola (UV) fénnyel is osirétlanithatjuk, azaz elpusztithatiuk a Wizben iv mikroorganizmusokat. Ebbdl a célbdl egy 3 m hosszi, kisfeszilliségii kabelen a térol6 vizébe engediink egy vizhatlan UV su- garzét (Ultra Clean). Az emberi szem szamara lathatatlan UV férysugarak elpusztitjak a viruso- kat 6s baltériumokat az UV sugarzé 1ébb mé- teres kOrzetépen anélkul, hogy artalmas anya- gok, bomiastermékek képzédnének, amilye- nekkel szamoini kell, ha vegyszerekkel fertétle- ntink, Az UY sugarzds hideg fény, ami az esévizet nem melegiti fel. A készillék 12 Von mikodik, teliesitménye 12 W. A kisfesziltséget spriccel6 vizi6l védett hazba zart transztormator szoigalialja, amelyet az elektromos halézatra esailakoztatunk. 12 \-os dramot a tarolé kzelé- ben feldllitott napelembé) is nyethetunk. Mivel 24, ébra, A szivatty nyomévezelékebe épithets finomsziir6 (Fords: Graf) 25. dbra. Vizhatlan UV sugaérz6 (Forras: Ultra Clean) a késziilék kisfeszilltséggel mkédik, nem fe- nyeget aramiités veszélye akkor sem, haa ka- bel megsértl, Az UVe sugaizas karos éleltani hat&sa miatt nem szabad belenézni a sugarzd fénybe, és a bérfeliiletet sem szabad kitenni az Uy-sugaraknak. Ahhoz, hogy elkertljék a szem- &s bérdrtalmakat, az UV-sugdrz6t automatikus kapcsolaval latjak el, amely magatél kikapcsol- 35A vizben lévé csiraszam csékkentése UV sugarzéval Teszteredmények az UV sugarzoval (a gyarté adatai) Csiraszém 8 nap utdn a viztartélyoan Kezeletien vizben 15 000 csira/mL UV ténnyel kezelve 10 csira/mL Az ivévizben a mag- engedett maximalis csiraszam 100 csira/mL. ja a készUléket 10 masodperecel azutan, hogy kikeril a vizb6I. ElStordul ugyanis, hogy elfelej tik kikapesolni, miel6tt kiemelnék, ill. a téroléban annyira lecsOkkenhet a viz szinlje, hogy a sug- 4126 szérazra keri, Az UV-lémpa élettartama kb. 17 000 tizemora, ami nagyjabol 2 évi hasz- ndlatnak felel meg, Ez utan cseréini kell. A gyar- 16 c6g vallalia, hogy kedvez6 4ron tira cseréli a készuléket, ha az Uzemicid lelérta utan a csat- lakozokabellel egyiitt visszaszolgaltatjak neki Cs6vezetek a tarolohoz A tet6t6| a taroldig, ill. a gyuitécsatornaig az es6vizet kulénb6z5 anyagu cséveken vezetiiik. Az ereszesatoma és az ejtées6 anyaga tdbb- nyire cinkbevonati (horganyzott) vaslemez, esetleg réz, mianyag vagy rozsdamentes acél Az ejtécs6 a talaj szintie alatt lefektetett, t6ob- nyire mGanyag csébe torkollik, amelynek atmé- réje éltalaban 100 vagy 125 mm. Laggyakrab: ban a vilagosbarna szinU, PVC-bél keszult, tin. KG esévet hasznaljak, ez vezeti az esdvizet a taroldba is. Mas csGveket erre a célra készilt osszekdtGelemekkel lenet csatlakoztatni a KG eséhoz, Kaphatok hozzA killénbézé szogben hajlitott elemek, egazAsok, sztikiték és egyéb idomok, amelyeken az egyik végukon nagyobb Atméréjd osatlakoz6hiively (tok) van kiképezve, benne egy kérbefutd horonnyal a tomité gumi- 36 oyiird szamara. A kénnyebb ecsetlakoztathaté- saghoz az egymdsba csUsz6 cséfelilleteket oF re a célra gyartott kenészappannel kenjuik be. Miutan teljesen betoltuk a tokba a csatlakoz0. darabot, visszahtizzuk kb. 1 cm-t, szémitva a csdvezeték kisebb mértékG mozgasdra, héta quidsara Cs6fektetéskor a kvetkez6 szabdlyokat kell betartani + a csoveket a fagyhatar alatt, legalabb 80 cm mélyen vozotiik; * a fOld alatti csovek legkisebb Atmérdje 100 mm; hazon beliil — atmérét6l fiiggetlentil — leg: alaob 1 cm/1 meséssel vezetjuk a csoveket: a fold ala fektstett csovek minimalis esése: 100 mm Atméréjti esd 1 cm/1 m; 125 mm almérdji csd 0,8 cm/1 m; 150 mm dimerdjd 86 0,7 cm/1 m: a csdvek esése nem lehet tobb, Som/1 m; folyasiranyban a csdkeresztmetszet nem sziikillhet! ket azonos atmeérdji cs6 csatlakoztatasa utan a tovabbfuté csévezeték egy mérettal nagyobb legyen. Pl. két 100 mm-es csé csatlakozasa utén 125 mm-es os6 vezet tovabb; a lefektetett csdvezeték 90°-os iranyvaltasat két darab 45%-ban hallitott elem (‘vidom) dsszekotésével oldjuk meg, ne 90°-0s elem mel; csdcsallakozdsra 45°-os eldgazdidomot hasznaljunk. A visszafoly4s megakadAlyoz4 sara a csatlakoztatas lehetdleg fellirdl tor ténjen, ne oldalrél. 20 m-enként a csdveze- téken alakitsunk ki agy tisztitonyilast mint Hézon belill sziirke PVC csatomacsévet (HT cs6) hasznaljunk (ugyanolyan méretben, mint a fdld ala fekltetett barna KG oséveket). A két fajta milanyag es6 egymdssal korldtozds nélkil osszekotheto. AHT csévek tébbtajta mtlanyagbdl, nem csak NS bdl készulhetnek: sarga jel(i HT csévek anyaga lehet ABS, ASA. vagy PVC, és valamennyi ragaszthato; piros jelU HT csévek anyaga PR és nem ragaszthatd,somes Ss 26, abra, Az es6vizet levezeté ejtocsdvet és a fdld alatti esdviztarozét Ssszekaté KG cs6 szerelése (Forras: Alko) A508 90°08 45-08 elagazbidom Ividom ivicom Tekos letolyécsé 0,25, 0,5, 1, 2 Bdvit6 idom 6 5 mas hasszban 27. ébra. Szennyviz- és es6viz-elvezets cs6idomok 28. dbra. Az dramlés javitaséhoz a 90°-os ivet két 45%0s ividombél alakitjuk ki im 29. dbra. A csévezeték lejtését (esésé1) cm/m-ben fejezziik ki Vizszintes vezetéken a tartd- bilinesok maximal tavolsaga a csbatmérd tizszarese Szorite bilincs Tok | 67°-0s e- agazodom Berga Alakos Szorito. bilnes Mianya Ei feszidgytiti : af ne ae 85 Tagulas hézag > 1 om 5 Zo 2 Bo g5| |s3 ae 33 \ s\= 3a \Y Eaészen betolni z= <5 ___ 8 megjeléini Sa a (7 a° Gt ) < t q Legalabb 1 cm-t D4 eseahuzn = Szorite- bilines gE Cséezorité bilines y als részoi (r= Ble 29 23 Femtdrés a? tN gg PS 3 gg 2 s =e f iz 2a = Se soto. bilines Méretre vagni 30. 4bra. HT és KG csévek szerelése (Forrés: Marley) Mindkeét fajta csatornacsé mechanikai tulajdon- sdégai hasonléak, jl haszndlhatok. A PVC os6- vek azonban mind gyartasuk, mind megsemmi- sitésik (elegetésUk) soran erésen szennyezik a kérnyezetet AHT cs6 a héztol a fold alatt vezetett kabelek véd5eséveként is alkalmazhaté. A csének ez esetber is lejtenie kell a h4ztd|, hogy az olykor 37benne képz6d6 kondenzvizet vagy a befolyo csapadékvizet elvezesse. Lehetéleg a fagyha- tar ald kell fektetni, hogy ne fagyjon bele a viz de mindenképpen a talajvizszini folé, vagy az esetleges pangé viz folé A haz nedvesség elleni szigetelése Cséattorések Az esévizollété berendezés szerelése kézben rendszerint egy vagy tébb helyen At kell vezetni valamilyen csovet a haz falan. Fenndil a veszély, hogy ezeken a pontokon késébb behatolhat a viz a hézba. Nem végleges megaldas, ha a csovet a fal attorése kOmyékén cementha- barcsba dgyazzuk, mert a cs6 apré de rendsze- res mozgasa, hétaguldsa repedéseket idéz elé a cementben, amelyeken at mégiscsak beszi- varoghat a féidb6l a nedvesség. Ugyanigy nem elegendé, ezért nem is ajanlott médszer, ha a falnylast a cs6 kOrUl szigeteléhabbal toliiuk ki Az egyellen jo megoldas, ha kifejezetten ere a célra gyartott, gunitomitéssel is ellétot! véd6- csbvet (szigetelégalléros csShiivelyt) szereltink a falnyilasba, és ezen at vezetlik De az esdviz- elt rendszer cséveit. Ez a témités a falon Ki- Vil tartja a nedvességet. llyen specidlis vd6. cs6 (cs6hiively) minden sziikséges méretben kaphaté a szakboltokban. A védécsévén at 31. dbra, Téglafalba épitett ved6cs6 a vizuténtél- tes csévének, az es6viz 1 1/4'-0s szivécsovenek, valamint a szivattyti és az ezékapecolé kabelé- nek atvezetésére (Forras: Graf) 38 nem csak vizvezetékeket vihetlink be a hazba, hanem kabeleket és egyéb vezetékeket, egy védécsévén akar tBobet is. Paralecsapodas A levegében lévé para, killénésen nyéron, gyakran lecsapodik az esdvizellaté berencezés eayes részein. Paras, meleg idében a csdve- ken, a szivattyin, a pincében a tarol6n jelennek meg a vizcseppek. El6fordulhat, hogy olyan sok kicsapddott nedvesség (kandenzviz) gytilk 6s87¢ a pinodben, hogy a tulajdonos mar a rendszer témitetlenségére gyanakszik Hészi- getelé boritassal meg lehetne akadalyozni a péralecsapédast, 4m alkalmas anyag legfel- jebb a csdvek szigetelésére létezik. mas rés7- egységeket nem kénnyti szigeteléanyaggal bevonni. Formaja miatt a téroldt és a szivattyut aligha dvhatiuk meg teljesen a paralecsapo- dastél. Meleg, paras napokon hidba is probél- nénk meg szelléztetni a pineét, hogy elparolog- jon a fdldén mar tocsakban all kondenzviz, ezzel csak a parautanpoilast engednénk be. Csak htivésebb, szarazabb id6ben sikeril szel- ldztetéssel kitizni a pincébdl a necivességet. Az es6viztarolas lehetéségei Az es6viz gytitésére szamos régi, kiprébalt mod: szor [étezik. Sok helyen latni még falazott viz gylijt6 medencéket, amelyek kOzul a kisedbek 2...3 mi-esek, a nagyobbak akar 100 m'-esek's lehetnek. Cisztemakat korabban is épitettek, de még mais épitenek beton kitgydrUkb6l, de oly- kor téglébdl is. Az utobbi években azonben ta. nui vagyunk annak, hogy szinte robbandssze- ren b6vul a piac, és a legkilonboz6bb kiviteld viztérolokat ajanljak, Gyakran eredetileg més oélG térolékat, példéul beton, milanyag vagy acél olajiartalyokat hasznalnak es6viz gytijtése- re, Pincében talan a legcélszertibb a kifejezet- ten esdviz taroldsara gyariatt, konnyt és kom: pakt méretti mlanyag tartalyokat elhelyezni Hogy malyik taroldtajtét valasztjuk, az az izle. sUnkon és szukségleteinken til, a helyi adottsé- goktdl is faiggFalazott ciszterna Szamos ciszioma rejtézik a fdld alatt vagy ar wakocik a fold felett, amit évek Ota senki sem hesznal, pedig esdviz tarolésara igen alkalma- sek lennének. Természetasen, mielétt ilyen cél- fahasznalatba vennénk valamelyikei, alaposan meg kell vizsgAlni dllagat, tomitettséget. Még abban az esetiben is van tennivalé, ha viz All benne, Elészér is ki kell iriteni, és az aljat, falait alaposan meg kell tisztitani a rdrakédott szeny- myez6désektol. Ha repediést vagy egyéb sé- filest taldlunk a szerkezelében, bevonaltéban, cementhabarccsal ki kell javitanunk. Viztartdsat belsd szigeteldréteg felhordasaval javithatjuk Enel is eredményesebben szigetelheljuk, ha meretre vagott és hegesztett mlanyag foliaval bélejik Ki. Bitumentartalmu szigeteldanyagat nen szabad hasznalni, mert az esdvizbe ke- ilI6, mégaly kevés bitumen is észrevehetden (ontja a viz mindségét. A ciszterna atvizsadla- saval és kijavitésaval egy idében ellendrizzk a be- és kivezetdcsdvek, az elektromos kabelek, Yalamint kGrtlGitUk a szigetelés Allapolat, pdtol- juk a hidnyosségokat. A cisztemaba nem juthat viz sem a féld ald|, sem a felszinrél, mivel az a viz mindig szony nyezett, Sokkal rosszabb mindségi, mint a te- {65 felfogott esévz Régi deritéakna Alepos iisztités utan a mar régen hasznalaton Kivilli dertéakna is alkalmas az esdviz taro- lasara, Eloszor is szivatty“izzuk ki a benne lévé vizet, és takaritsuk ki beldle az iszapot, majd pagy ryomasti izsugérral mossuk le a falait, favoltsuk el 16luk a laza vakolatot és egyéb anyagdarabokat is. Ugyantigy, ahogy a cisz- femat, a deritéaknaét is belllré! alaposan szigeleljuk, [gen j6l hasznalhaték a hdrommedencés deri- Wakndk. Az els6 a vizbevezel6 akna, a masodik az tlepitétartdly, a harmadik a nagyméretti 14 rolomedence, amelybd| majd vételezzik az -esévizet nazlartasi felhaszndldsra Olajtartaly Régebben sokfelé olaijal ftitéttek, és amikor at- Alltak gazf(itésre, ott maradt liresen és kihasz- nalatlanul a nagyméretU olajtartaly. Természe- tesen semmi akadalya annak, hogy az olaitar- taly Oj szetephez jusson, és esdvizet tdroljunk benne. Ennek azonban eldfeliétele az alapos tisztitas, amit ez esetben célszerti szakemberre! végeztetni. Nyomokban még igy is maradhat olaj a tank zugaiban vagy a mllanyag részek- hez kététten. Miutaén esdvizzel toltottuk fel, saj- nos tapasztalhatjuk, hogy a viznek enyhén olaj- szaga van, ami hosszi ideig megmarad, rosz- szabb esetben egy vékony olaifilm is kialakul a viz felszinén. A fold alatti vagy a pincében elhelyezett egyko- ri Olajtartalyt az erre szakosodott vallalkozasok ma mar beliilr6l be tudjak vonni szigetelé mii anyag réteggel vagy foliaval, s ez utén minden tovAbbi nélkil szolgalhatnak viztartdlyként. Ugyelni kell, hogy a problémés helyeken, a tisz- titonyilés $s a cs6csatlakozésok komyékén is megfelelé legyen a szigetelés. Pincében gyakran mdanyag tartalyban térottdk az olajat. Szakember az ilyen tartdlyt is {dl ki tudia fisztitani, de kétségtelen hogy ezutén a benne tarolt esdviznek enyhén olajszaga lesz. Ezért a vizet inkabo csak vécéOolitésre haszndl- hatjuk, mosasra nem, sot, a gyep Ontézésére sem ajanihato. Az olajtartaly alapos, szakszerd kitisztitasa, esetleges szigetelése, és ha kell, koryezeh delmi Atmindsitése bizony stlyos ezrekbe, tiz- ezrekbe, ha nagyobb, még enn! Is jéval tobbe kerill, de mindezeket a miveleteket nem ta- karithatjuk meg. Ezzel egyiitt is a régi olaitardly esdvizldrold lartéllya alakitésa még mindig ol- esdbb, mint Uj tartdly vasdrléea és felszerelése Betonciszterna Betonciszternat altaléban eldre gyartott elemek- bél, silé- vagy kUtgytinikbél épitenek. Beton- gyGrdt kulénbézé méretekben gyartanak: 41800...2500 mm belsé atmerével. A felsd, a z4- roelem (ciszternanyak) kUpos kialakitasd. En- nek felsé nyilasa mar annyira sziik, hogy egy viszonylag kismeérett fedlappal lezarhato. A fedlap ala kerill6 aldtétgydird kilonboz6 vastags4gui lehet, hogy kiegyenlitse a ciszterna pereme és a talajfelszin kézétti szintktlénb- séget. Fedlap Aldtétgytini Ciszternanyak 32, abra. Betongyiirdkbél épitett viztarolé 9, téblézat, Betongydrikbél épitett ciszternak adatai Ciszternatipus Méretek Belad atmérd, om 180 | 220 | 220 | 220 érfogat, m* 32 | 48 | 67 | 76 Beldpiais szintie,com 40 | 40 | 40 | 40 Tarolé mélysége, cm 170 | 175 | 225 | 250 Teles magassag,om | 210 | 215 | 265 | 290 Viavétel szintie, om ee | 68 | ee | ce | patmér6, cm 250 | 300 | 300 | 300 | Ossztomeg, t 3,00 | 3,00 | 4.90 | 4,70 | Legnehezabb egység,t | 2.20 | 2.66 | 2,27 | 2,27 42 A cisztemat téméritett homokagyba kell Allitani vagy 15 cm vastag sovdnybeton (B 15 miné- ségl) alapra helyezni. Az als6 gyiirtinek vele egybeéntott fenéklapja van, mart kulonben ne- héz valna szigetelni a fenéklap és a gytirti ko- zotti rést. A gy(irdk kézétti fugat cementha- Se aa! Soran sie 33. dbra. Beton viztarolé elhelyezése autodaruval : Rhebau) 34. 4bra. A kipos fedéelem helyére illesztése (Forras: Rhebau)ba‘cesal toltik ki; a habarcsba vizszigeteld, viz~ 2416 tulajdonsdgot javité adaléxanyagot szok- lak keverni. Szigeteléste gyakran haszndinak tomitéhabot is. Egyes gyArtdk a fugak kancso- l6c6 feliiletét kiegyenlité betétszalag haszndla- tat aanli&k. E szalag haszndlataval a gylin’k fugalmasabban illeszkednek egymashoz, mint- ha cementhabarccsal tdltétték volna ki a fuga- kal. Akétcsak a falazott cisztamandl, a be- tongytirdko6! €pitett ciszterna tomérségét, szigeteléset is id6rdl iddre ellendrizni kell, mert @ vizelloly4s Ss a kdryezethdl a vizhefolyas egyarént kdros és megelézendé. Haa betonciszterna megtelik, a tobbletviz alta- laban egyenesen a csatomaba tavozik, pedig a talejviz szintiének megérzése érdokeben tand- ‘tsosabb voina a folds esGvizet a talajpa juttat- fi, szikkasztani. A kényv utolsé fejezetében majd részletesebben kitérlink a szikkasztas e\6- tyeire. Semmi akadalya eayébként, hogy a fo- los es6viz kOzvetleniil a ciszterna mellett szi- vodjon be a féldbe, és szivarogjon le a talajviz szinti¢ig. Ha Ui tink, a cisztema felsé vagy két fels6 gytirdjén lehet vizelvezeté nyilas. Ezenkivill a cisztema kériil kavicsagyat alakit- hatunk ki, legalébb 50 cm vastagsaqban. A viz- evezet6 nyilisbél (gy a kavicsdgyba jut a til esardulo esdvz, és ebddl nagy fellileten tud be- szivarogni a talajba. A ciszierna koryékének evel akialakitasaval meg tudjuk 6rizni a koréb- © lalajvizszintet, bar szdmolnunk kell azzal a csekély hatrannyal, hogy az elvezetényilas miatt valamivel kevesebb vizet tud magaba fogadni a oszternank. Maximalis vizszintjét ugyanis az el- vezet6ny las helyzete hatérozza meg Egy 1,5 m dtmérdji és 1 m mély ciszterna 18 m* esdvizet tud magaba fogadni. Ha 3 m mély, ennek a haromszorosa a térfogata. Ha ennél is tbbb vizre van szikségUnk, ne az akna meségét, hanem inkabb a szélességé tk atmérdjét ndveliiik. A 2 m Atmérc imely iarol6 térfogata mar 3.1 m*. Gyértanak monolitbeton ciszternakat is, ami azt jeenli, hogy a tarolé fugak nélkili, egybedntotl szeikezet. A kipos fodéolem azért helyben, Ui6lag kent ra, és a fugat ez esettben is cement- habarccsal szigelelik, tlt ki. Az ilyen ciszter- na hdtranya a hatalmas témege, ezért csak datuval lehet a helyére emelni. El6nye viszont 35, 4bra. Betonciszterna, orvényaramt sziirével a kupolarészben 10, téblézat. Eséviztarolék tulajdonsdgai Mianyag tarolé kénnyen széilithat6 a beépttés helyszinére kénnyti megmunkalhatésag (pl. a csatlakoz6« utdlagos kialakitésa) ninos vegyi kdles@nhalds a viz és a térolé anyaga kezsit — a foldbe sillyesztett térolék nemely tipusa fOl6tt nem szabed jérmivel kéziekedni +t Betontérolé + dlalalt is elhelyezners + nem fenyege! a feldiszis veszélye + dizonyos méitékben semlegesiti az esviz savassagat beépitése csak daruval lehetsges Acéitarolé + Gt alatt is elhelyezhat6 - beépitése csak daruval leheteéges = korrdzi6, ha a bels6 vagy a KUIS6 feldletveds bevonat megséril + eléry —hatrany hogy nincsenek (llesztési fugak, amelyek a leg- tObb szigetelési problémat okozzak. A cisziernak elemei vagy a kész betoncisz- temak épitéanyag-telepeken vasarolhaték meg Asszallitasra és az elemek elhelyezésére darus 43teherautdt célszerU rendelni. Az épittet6nek ter meészetesen gondoskodnia kell a ciszterna he- lyén a féld kiemelésérdl, a csdvek és egyéb ve- zeiékek bekOlésérdl, majd a godor feltoltéserdl, a terep rendezésérél is. A ciszterna beszor- zasének és beépitésének kaltsége nagymértek- ben fiigg a méretétdl, tipusatel, a gyartétdl, a terepi korliményektél. Mianyag tartaly A legtébo mdanyag tartAlyt polietilénbd| (PE) készitik, forméja igen sokféle lehet. A mtianyag es6viztarol6 elhelyezhei6 a f6ld alatt, 2 pincé- ben vagy més helyiségben is Féldbe sillyesztett mGanyag tarol6. A mi- anyag tarolé a betonszerkezetnél hasoniithatat- lanul kénnyebb. Mozgatasat, elhelyezését né- hany ember kézi erdvel, daru nélkill is meg tud- ja oldani. A csécsatlakozasok helyét is viszony- lag konnyii utdlag kialakitani rajta, pl. egy ma- sodik vizbevezetésre szolgélé nyllast. A szlk- séges helyen koronafuréval furhaijuk at az olda- lat, vagy szuréftirésszel ftirészelhetjOk ki a lyu- kat, majd a HT vagy KG csovet csavarozéssal régzithetjik. A mlianyag tarolé azonban kevés- bé teherbir6, mint a beton, amit beépitésekor figyelembe kell venni. A gyakoriatban azonban mind a két tipus egyforman (6| hasznélhaté A térolé telepitésekor akkora gédrét kell Asni, hogy a szerkezet mellett még legalabb 50 cm széles hely maradjon, amit majd kés6bb ho- mokkal tlttink fel. A godér mélységének szami- tés4ndl iranyadd, hogy a térolé teteje is a fagy- hatar (kb. 80 om) al kerlljén. llyen vastag fold- réteg alatt nem fenyeget téien a befagyas veszélye. A godor fenekere teriisiink 15 cm vas- tag kaviosdgyat 9/15 mm méretti kaviosbdl. A kavicsréteget vizszintesre egyengessuk el, és téméritsik, hogy a teli tarold se nyomédhasson bele tulsagosan. Ezutan k6vetkezhet a tarolé elhelyezése, a be- és kivezetécsbvek bekdtése, a szintielz6 maszer és — ha ilyennel is ellatjuk a rendszert - a szdrazon futast megakadalyoz6 automatika kabelének elhelyezése. Ha minden szerelvény a helyén van, feltditjdk a iarolot térfogatanak egyharmadaig, majd ugyaneddig a szintig a godérbe hamokot sz6- runk, és tomorifjk a térolé mellett. A tovabbi feltltést tobb lépésben végezzik. Elészor 30 cm-rel megemeljik a taroléban a viz szintjet, és uigyanennyi homokot lapatolunk a godérhe A viz- és gédérfeltéitést {gy folytaljuk tovab, amig a tarolat teljesen be nem agyazzuk a ho- mokba. A tarold kezel6- és tisztitonyildsara fel- szereljik a talaj felszinéig nyulé széles csdvel (aknat), amelyen at késdob a karbantartds) munkalatokat, tisztitast végezhetjik, és ezen keresztill eseileg kiegészité csévezetéket is belevezethetlink a tarolétérbe. Most mar telje- sen feltolthetjUk a codrét, amivel a tarolé telept- tése véget ér A mtanyag tarold felett gyalogosan lehet kéz- lekedni, de jarméivel nem. Ha mégis Ut ala kell telepiteniink a tarol6t, kénytelenek vagyunk be- ton ved6keretet és fodémet éplteni a taralé mel- Ié 6s f616, ami olviseli a nagyobb terhelést. 36. abra. KG csé bekdtese a mianyag tartalyba (Forras: Graf) 7 koronafGréval megfelelé méretG lyuket {Urunk a mlanyag tartdlyba; 2 benyomiuk az ajakos témitSgytrit; 3.a kené- anyaggal bekent veg KG csovet a tomitésen at a tartalyba nyomjuk. 4437. Abra. A tartély behelyezése elétt a gddér aljat vizszinteste egyengetjik (Forrés: Alko) 38. dbra. A viszonylag kénny(i mianyag tartélyt né- hany ember a helyére tudja illeszteni (Forrés: Alko) 39. bra. A tarolé kérill a gédrét rétegenkent ti jUk fel homokkal, és beiszapoljuk (Forrés: Alko) 46 A mtanyag tatol6 csak esekély mértékben ter- helhet6, mert konnyen defornélodik, és vég- zetesen megsérill Ha a mUanyag tarolé alja a talajvizszint ala ke- rl, Gres dllapotdban olyan nagy felhajtoeré hat 1, amely képes a tltésfolddel vagy homokkal egylitt kiemelni a gédérbél. A felemelkedést meggatolhatjuk, ha * a tarolot sovanybetonnal vesszik kéril, amelynek elég nagy a tomege, hogy a tar- talyt lenn tartsa; * masik megoldas, hogy a tarolo egyharma- daig a godrot kaviccsal talijUk fel, 6s a ka- viesAgyba a térolé kériil alagesévet (drén- csOvet) fektetunk le, amelyet eay figadlege- sen allitott, a felszinig vezetd KG osébe ké- tink be A KG csé minimdlis atmérdje 300 mm a_csé szolgél viztelenité akna- ként, amelybe Uszdkapcsoldval ellatott me- riildszivattyit engediink le. A szivaityd: ma- gas talajvizszint esetén kiemeli a vizel a go- dérbdl, esetleg bele a taroléba, a talajviz szintnek megfelelé magassagig. Sajnos eza | megoldés nagy energiafelhasznalassal_ jr, és osak abban az esetben ajanlhatdé, ha | semmiképpan sem akarunk a kertben nehe- | zen etavolithaté betonnehezéket hasznaini. B Tobb gyarté tivegszél-erdsitésti poliésztergyan- tab6l (UPE) készit esviztartélyt. Ez a fajta mi anyag semnlegesen viselkedik, akar élelmiszer rolasara is alkalmas. Ugyanakkor mechaniku- san is igen erés, ellenalld, nem Iép kélesonha- tasba sem az es6vizzel, sem a talajbdl kioldédo anyagokkal. A beldle keszult tartaly falanak nem, kell vastagnak lennie, ezért kénnyG, kénnyen mozgathaté. Egy 3 mies tart4ly mindéssze 100 kg, egy 5 mes 160 kg, egy 8 m’-es 240 kg. Lehetéség van arra is, hogy tébb tar tdlybél alakitsunk ki tarolé rendszert olyan mo: don, hogy azokat egymassal cs6vezetékkel kotik Ossze. Uvegszal-erdsitési_ mUanyagbel_ leggyakrab- ban gomb forméjé térolékat készitenek, ugyan is térfogaténoz képest a gémbnek a leckisebb a felszine, uayanakkor kis tmege ellenére, mechenikusan igen szilérd, Standard kivitelben az ilyen térolé felett is csak gyalogosan szahad koziekedni. Ha jarmGforgalomra is szémitani kell, mogerdsitett kiviteld taroléra van szuksdg.40. dbra. Még a nagyméretii mianyag tartélyokat (tt 5500 L) 41. Abra. A tartélyt kétélen ereszijiik le Is lehet kézi erével mozgatni (Forras: Rewatec) a godérbe (Forras: Rewatec) 42, ébra. A ellenérz6-tisztité akna olda- 43, ébra. Az ellenérz6aknat Grvényéramés lén még firésszel ki kell vagni a cs6csat- _a csatlakozéfejre illetjik —_finomsziirét kézvetleniil lakozés helyét (Forrés: Rewatec) (Forras: Rewatec) a beomldnyilés elé szerel- jk, és hozzaerésitjik a ta- roléhoz, majd bekétjik a szOrdbe az eséviz bevezer6- csévét és a csatornéba futd elvezetécsévet Is (Fords: Rewatec) 45. abra, Miutan a taroloba boszeroltiik a be- 6s olvezotd csdveket, kezdédhet a godor feltéltése (Forras: Rewatec) 47A konnyd taroldk egyetlen hianyossaga, hogya A tartalyokon mar eldre ki vannak alakitva a talajviz felhajtéereje kdnnyen kiemeli dket ahe- _csatlakozOhelyok. A szintén ivegszal-erdsitést lyukeél, Ahcl ilyen veszély fenyeget, legalabb — mtianyagool késziiit kupalén is vannak sik felli- 800 mm vastag Kavicsréteggel fedjlik be, le —_letrészek az uldlagos csécsallakozasok kialak- heljak meg a tdrolot. tasdra, A tarolé gyartdja ditalaban a telepités. hez, bekotéshez szkseges tartozekokat, sze- relvényeket is széllitja Kb. 50 em Kaviceréteg 46. abra. Fold alatti es6viztarol6 elhelyezése kavicsrétegen Meruldszivattyt Kaviesdoy Drénesé CsGakna 47. dbra, Eséviztarolé folliszasénak megeldzése drénezéssel. A dréncsévekbél ésszegyiil talajvizet az aknaba telepitett merdlészivattyu a tartalyba nyomja 4848, ébra. Egyméssal Ssszokétott, 6rvény- arami finomszdrével ellatott mGanyag tar- télyok, szerelvényozve (Fors: Worit) Peirce NZ Iwovie-uténtoltes pq} aS 49, dbra. Uvegszal- erésitesGi mGanyagbol késziilt, gmb forméji, {6ld alatti tarol6 esdviz~ bevezeté csdvel és til- folyéval, szivattytival makodtetett vizelvezeté es6vel és ivéviz-utan- toltési lehetéséggel (Forras: Chemo) milanyag téral6 ellendrzéakndval py Vizeloszt6 p Automata b = szivattyé J o< Durva szennyezé- | anyagok a vie Tiifolyé eséviz a osatomébi @ 2 ssaloméba Uvegszailas'g Noviz-uantotes: vezérlésének szinlerzekeldje 4911. tablazat. Féld alatti tarolo godrének feltéltéséhez hasznalhaté anyagok Aldltéanyagok minésitese 4J6l meafelel: + Folyami homok * Kavicsos horok * Betonkavies 4...16 mm Megfel + Banyahomok ({ldnedves) * Eles kOdaraboktdl menies kerti fold | sD ee Nem alkalmas: | * Agyag + Finomszemesés homok + Tozeq * Epitési sitt | * Agyagos kavics 12, tablézat. Az esdviztarolé elhelyezése Fold felett + Ninos sztks6g fOidmunkara + Mizkivétel szivattyd nélkill is lehets&ges ~ Nyaron felmelegszik a viz. | - Télen fagyveczaly ~ Nagy helyigény cében + Nines szikség foldmunkara. + Eqyszerti vizbekétés héztartési felhaszndlésra. | + Alandé vienémérsékiet | Nagy helyigény a pincében. Fold alatt Csekély helyigény. + Alando és alacsony vizhomerséklet. | + Nines fagyveszély ~ Telepitése sok fSldmunkaval + eliny —hétrdny Wz Wwegszél-erdsitesti poliészter anyagl térold feepliése, feltdltése, a gddér botemotése is ugyanolyan Iépasekben, fokozatosan torténik mint a polietilén tdroléé. Az egyes homokréte- geket mindig tmériteni kell a tartaly mellé, vagy beiszapolni Es6viztarolé a pincében Pincében hasonlithatatlanul konnyebb elhelyez- ni és mUk6dtetni egy esévizidrolot, mint a kert ben, a fold alatt. Nincs szukség foldmunkara sem a tarolé, sem a csdvezeték elhelyezésé- hez, és nem kell mtiszaki megoldasokat keres- nia tartaly feliszasanak megakaclalyozasara sem. Tovabbi elény, hogy a térolét a felhasz- nalas helyével dsszek6t6 csdvezeték sokkal rovidebb. A pincében az egész berendezés kal- bantart4sa konnyebb, valamennyi részogység konnyebben hozzatérhet6. Hatrany viszont, hogy a térolé és a tObbi részegység a hazban foglal el masra is hasznalhaté helyet, és nem Zérhat6 ki teljlesen a pince elontése sem, ha va- lami miatt eldugul a csatornalefolyé. Atartalyok méretét a pincében az igényeken és a mUiszaki szempontokon kivill a rendelkezésre allo hely és a megkézelithetdség is meghata- rozza. A helykihasznalast azonban javitani lehet azzal, ha tobb kisebd tartalyt kanesolunk dssze egymassal. A pincében elhelyezhet6 tarolok jo része a korabbi olajtartalyokhoz hasonllit, azok tovabbfejlesztett valtozata. Jellemzden polieti- lénbél készilnek, és sotét szintiek, hogy a ben- nik trolt vizet védjék a fénytdl, A be- és clve- zZet6 cs6vezetékek, valamint a szabalyoz6 és el- lenérzé mtiszerek kabeleinek csatlakozasa mar ki van alakitva rajtuk. Valamennyinek a tetején van egy nagyobb méreté tisztitonyilas is, ame- lyen keresztiil bellilrd! is ki lehet takaritani a tartalyt. Ha tovabbi csdcsatlakozasra van sztik- ség, a mlanyagot kdnnyd atfurni vagy szirot- résszel megfolelé nyilst vagni rajta, és a csé- vet egy csavarmenetes csatlakoz6-szigetelé szerelvény segitségével csatlakoztatni A tartalyok, tarolok gyartéja tébbnyire komplett berendezést kinal, azaz a sziikséges szerel- vényeket is beszerzi mas gyArtoktdl. A teljes fendszer elemeit ennek ellenére jellemzéen tddb helyen kell megvasérolni. A berendezés altaléban nem til bonyolult, attekinthet6, az egyéni igényeknek megteleléen tervezheté és allithato Gssze, Ez vonatkozik a korébban be- mutatott fold alatti tarolokra is. A pincében elhelyezett taroléhoz nem sztiksé- ges kull6n alapot épiteni, t6xéletesen megfelel a pince padidja, ha az sima és szilérd. A ke- 51ra. Pincében elhelyezett, egymassal éssze- kotott mianyag tartalyok és a szikséges szerel- venyek (Forras: Werit) 51, dbra, Modulrendszerti es6viztérolé. Az egyes tartalyok tetszés szerir lesztheték egymas mel- le, 6s kOtheték Gssze egymassal, ar 1 a lehetd legjobban ki lehet hasznalni a rendelkezésre allo teret (Forras: Schiitz) reskedelemben kaphaté tartalyok s7élessége 720....780 mm szokott lenni, azaz Atfer az altalé- ban hasznait pinceajtékon. Egy 1000 Les tar taly tamege kb. 30 kg. Az dssztérfogatot azzal névelhetjik, ha tobb ilyen tartalyt helyezink el egymas mellett. Praktikus, ha négyszgletes keresztmetszetti tartalyokat valasztunk, mert 52 azokkal jél ki lehet hasznalni a rende!kez®- suinkre alld alapteriiletel. A miianyag tartalyok szélessége némileg valio- zik azzal, ha leiiitjik vagy feltcltjUk Oket, ezét hagyjunk a tartdlyok k6z6tt, ill. a tartalyok 6s a fal kozott nehany cm helyet. A szerelvényezés viszonylag egyszert mtivelet, mert a csatlako 24si helyek eldre ki vannak alakitva, és a sze- relvényeket a tartalyokkal eaytitl, készletben vé- sdrolhatjuk meg. Ha tébb, egymassal dssze ketatt tartaly alkotja a rendszert, als6 leeresz- tOnyilasukat Is kozds csévezeiékbe kétheljdk Az es6viz bevezetése a taroloba Az es6vizet (igy kell bevezatni a taroléba, hogy * ne kellsen csobogé hangot; + az oxigéndis viz a tdrol6 alsd részébe ke raljon; + ne kavarja fel a tarolé aljérdl az Gledeket Hogy mindezt elérilk, az es6vizel bevezetd csévet a tarolé kézepéig vagy inkdbb az ast harmaddig kell leengedri. Az tiledk felkavare dasa azzal elSzheté meg, ha a cs6 vegére eg) visszakanyarodé elemet vagy egy oldalt nytt csétalpat erdsitiink A killnboz6 dramlascsl lapitd, elterel6 elemeket az 52-54. abran hatjuk. Fontos, hogy a vizszintes bevazetécso: vet és a taroloba lenyulo tuggdleges csove" egy T idommal csatlakoztassuk egymashoz 52. dbra, A bevezetdes6 végen T-idombél és ko- nyékidomokbél alakithatjuk ki az Aramlast, sodrast csillapité szerkezetet, amely megakadalyozza ata rolé fenekén osszegydilt Uiedék felkeveredését 53. Abra. Aramlascsillapito csotalp, amely oldelra és felfelé irdnyitja a befolyo vizet54. bra. Az esévizet a taroloba bevezet6 csé ki- A Tidomon at idérél idére ki lehet Sbli- teni a cs6bél az Usz6, lebegd szennyezédéseket Az idom harmadik (tizem kézben lezérl) nyfid- sin at id6rdl idére ki tudjuk Obliteni a csébdl a feszinen tisz6 szennyezddéseket. Szivattyuk Aszivattyd kivalasztasa A szivattyi az egész esdvizellaté berendezés szive. McKOdése teszi lehet6vé, hogy a felhasz- nélés helyén mindig legyen kellé nyomasu viz Kulonb6z6 felépitésti szivatlyik haszndlatosak: + onfelszivé centrifugélszivattytik, * nem dnfelszivé centifugdlszivattytik, + mertl vagy buvarszivattydk (ezek is centii- fugdlszivattyk), * dugattys szivattyik (ma mar rtkan hasz- naljak). Az esviz tovabbitasara egyarant alkalmasak a szivé izemmdédd, szaraz beépitésti és a me- rUl6- vagy buvarszivattyuk. A szivé Uzernmedti szivattyi a tarol6tdl tavolabb is elhelyezhet6, akér egy masik helyiségben vagy masik epillet- ben is. A tAvolségnak csak a szivattyis szh pessége szab hatart. A szivattyu nyoméoldalan, ezzel szemben, a vizet nagy tavolsdgra és ma- gassagra lehet tovabbitani. Az es6viz-hasznosi- tdsnél szokAsos centtifugdlszivatlyUk 40. .60 m emelési magassag mellett 3000...5000 L/h viz- szAllitast tellesitenak. A két adat Uigy fligg és7- sze, hogy minél magasabbra nyomia a szivaly- ty a vizet, anndl kevesebbet tovabbit ogység nyi id6 alatt. Minden szivattyUhoz tartozik egy folyadékszallitési jelleggorbe (56. dbra), e161 ol- vashaté le az adott emelS magassaghoz tar- toz0 vizhozam. A szivé izemmédé szivattydk telepitésének szabalyal + a szivattyit fagytél védett helyen kell tele~ piteni 13, éblézat. A kilénbézé tipusé szivattydk elhelyezése és tula|donsagatk Aszivattyu elhelyezése Esdvitérolé a pincében, szivatty( a pince paclozatan Esduiztéi006 a pincében, szivattyt apince fain vagy e térolé felet Es6rlztéi0¥6 a pincében, sdivatlyd @ téroloban (het anfelsziv Ontelszié centritugalszivatiyt Merillészivattyt a téroloban A szivattyd fajtaja Elényok Nem Onfelszivo centitugdiszivatys Jo hatastok. is) Csendes Bérhol elhelyezheté Csondes Fld alati tducid a hdzban Fold alaty taroid Onfelszh6 centritugalszivattyt Ontelszivo centriftugalszivattya kiilsd ezivattythézben A savattyé konryen megkézelfhets A szivatty zaja nem hallatszik a hazban Fald alati 41016 Mertildszivatiyd a téroléban A szivattyé zaja nem hallatszik a hdézban 5355, dbra. Onfelszivé centrifugalszivatty (Forras: HYDRO-KING) Hom 50. 40 30 20 Ol eet eta ener 56. 4bra. Egy 840 W-os &nfelszivé centrifugalszi- vattyd folyadékszéllitési jelleggérbéje. Miné! ma- gasabbra kell emelni, egységnyi idé alatt annal kevesebb vizet tovabbit 57. bra. Centrifugalszivatty(; nyomaskapesoléval €s membranos taguldsi tartallyal; amit djabban egyre inkabb kiszorit a korszerGibb nyomas- és Aramlésérzekelés vezérlés (Forrés: HYDRO-KING} 54 * e/ kell latni szarazon futds elleni védelemma; * flexibilis médon célszerd csatlakoztatni a csévezetékhez, mert ez a vibracié terjedéset meggatolja, ezdital a gépet és a csdvezele- ket is kiméli, tovabba a szivattyd zaja nem terjed tovabb a vezetéken * fontos, hogy a szivatty rugalmas gumita pon ailjon, ami megakadélyozza, hogy am! kédése keltette vipracids zaj tovabbterjedjen a padiéban és a falakban; + a szivévezetéknek a tarol6t! egészen a stk vattyiig folyamatosan emelkednie kell: * a szivooldali visszafolyasgailé (altalban a szivécs6 vegére szerelt labszelep) meg ditia felszivas idejét; * az els6 hasznalatbaveétel elétt a szivattyut es a szivovezetéket fel kell télteni vizzel; * a tarolot fel kell talteni, mieldtt a szivocsbvet a vizbe merftiuk A szivolizemd szivatiyiik cs6csatlakozisa mind a sdivé-, mind a nyomdoldalon szabvanyos | vagy 1 1/4 collos. A merilldszivattydk is egy szlir6n (az Uisz6s szivecsé vegére van szerels) at szivjak fel a vizet, a nyomdoldalon vedg szintén 1 vagy 1 1/4 collos csécsatlakazbjuk van. A csécsatlakozdsok csavarmenelesec standaid szerelvényekkel csatlakoztathraléh hozzdjuk csdvezeték vagy témlé. A menotes csatlakozdsokat Nagyomadnyos horganyzttt acéleséveknél kenderkéccal, manyag mene tek esetén teflonszalaggal tamithetjik. A vi szerelésben jaratlanok ezeket a mtveleteks! szakembert6l kénnyen megtanulhatiak. A si vattyUk aramellétasahoz egy 230 V fesziltséy gel és kapacitisénak megfelelé védelemme ellatott villamos csatiakoz6 (dugalj) sz Aszivéiizemé szivattyuk makédé: korlatai * a legnagyobb szintkillonbség a szivaty- tyu és a tarold legalacsonyabb vizszint- je k6z6tt nem haladhatia meg a7 m-; * a tarolé és a szivattyli kézotti csdésza- kasznak (szivovezeték) lehelOieg rovid- nek kell lennie, de semmiképpen nem lehet tb, mint 18 m.Szivattyutechnikai fogalmak Normél szivétizernd szivattyi (nem énfelszivé szivattyi): Inditdsa elétt a szivévezetéket és a szi vattyGhazat fel kell télteni vizzel. A taroloban Iév6 viz szintjenél alacsonyabban kel elhelyezni, példaul a pince padezatan. Hatdstoka nagyobb, és csendesebb, mint az dnfelszivo szivalty’k. Ontelszivo szivattyu: Képes felszivni a vizet a levegdvel teli szivovezetéken at. Minden tovabbi nélktil elhelyezheté néhany meéterrel a tarold felett is. Egyiokozatt centiifugaiszivatiyl: Egy jérokerékkel tovabbitja a vizet. Tebbtokozati centritugalszivattyi: Tobb, egymés utén kapcsolt jarékerékkel, gy nagyobb nyo- massal mikédik. Az elsé hasznalathavetel elétt valamennyi szivattyut fel kell tolteni vizzel. A szivocs6 vagére szerelt lAbsze'eo megakadalyozza, hogy a szivattyUbél visszafolyjon a viz. A tarolé vizszintjé- nél alacsonyabsban telepitett gépeknél (pl. buvarszivattydkna) ez magalél, réfolyassal meg- 1orténik. Merillé- és bavarszivattyu. A mertld- vagy bivérszivatty(t igen egyszerd telepiteni. Nem. szikséges szivovezeték, a szivattyit egysze- flen a taroldba kell Alitani. A szivattyl: motorja- tak tomitése lehetévé teszi a viz alatti Uzemet. Merllészivattytn a tovadbiakban az egyfokoza- tl, Orvénykerekes (Vortex-(arokerék) szivattyu- motor gépegységet értiink, amelynek konstruk- cidbol eredé jellegzetessége a viszonylag kisebb emelési magasség (8..10 mig), vgyarakkor a Vizbe kerlllé esetleges szony ryezédések iranti nagyobb érzéketlen: bivarszivatty: megjeldlést pedig a tobbfokoza- ti, szoros illesztésti, atfolyasos jarordkere- kekkel szerelt Gépeqységekre hasznaljuk, ame- lyekkel Iényegesen nagyobb emelési magassa- got (igény szerint akér 100 m foldtt is) érhetiink al. FelépitesUkbdl adéddéan ezek, az all6- és for- goreszeik kézatti kisebd résméretek miatt, ké- yesek a vizben év6 szennyezédésekre, da- fabos, esetleg szdlas anyagokra. Igaz ilyen a megfalelden kezelt, szUrt esévizben aligha for. culnat els. $zesdviz-hasznositas soran hasznalt biivarszi- vatiyukat altalaban a ciszternak fenéklemezére dlitva alkalmazzuk, ezért kialakitésuk specidlis, @ eldélés ellen egy talplemezt, a tisziazonas Az esdvizellaté berendezesben hasznalt merilé- és buvarszivattydk eldnyei + A szivatty zajat a tAroléban a viz el- ryeli + Nines elhelyezési, telepitési problema ami kiildnésen a pincével nem rendel- kez6 hazakban elényés. + Nagyobb tavolsagrdl és a szivdképes séget meghalado szintkulonbségnel is megbizhaté vizszallitast teljesftenek + Nines semmilyen mtiszaki nehézség a viz felszivasanal. A meriil6- és bavarszivattyak hatranyai — A merillészivattyik osekély emeléma- gasséguk miat! osak egyszer(ibb fel- adatokra (pl. locsolokannas ontozés) haszndlhaték, igazi épilletaépészeti al kaimazashoz tovabbi nyomasfokozést igényeinek. — A biivarszivattyak beszerzési ara ma- gasabb. 5558, dbra. Moriilészivattyii isz6kapesoléval (Forras: HYDRO-KING) 59. ébra. Meriildszivattyi a téroloban. A spiral- erdsitesii flexibilis szivocsé vegére szerelt sz fojet egy uszé tartja megfololé pozicidban. A szi vattyd igy mindig a felszin aldl, a tiszta zonabol szivja fel a vizet (Forras: HYDRO-KING-WISY) 56 vizbeszivis érdekében pedig az iszoval &} szGrével szerelt szivécséhdz alkalmas sti lakozast is tartalmaznak. A megfelelé szivattyd A szivattyu jellernz6 adatai * villamos teljesitmény, KW, + emelémagassag, m vagy bar, vizszallitas, m*‘/h vi L/min. A szakiizletekben megvasérolhaté szivouzemi! szivattylik maximalis szivomagassaga hasono kb. 8m. Az egy-kél csalédos hazak esdvizellalasara ti kéletesen elegenddek a kisebb szivattyck. A szallitéképesség szamitaséra itt gyakorlatilag ines is szikség. A WC dblitétartélyanak tl toltésére ugyantigy, mint a mosdgép vizelA ‘asara, elegend6 a kisebb. Ez nagységrendieg 3...5 bar nyomdstartomanyoan 2...4 mith vz szAlitastjelent, Hozzavet6leg egy egycsalécs | 60. abra. Usz6s szivosziird rozsdamentes acélbil, 1,2 mm szitamerettel (Forras: HYDRO-KING-WIS))haztartésban, 1-8 WC és egy moségéo vizel- laésdra elegend6 a 0.6...0.8 kW névieges tal jestmény6, mig egy kétcsalddos hézban, 3.4 WC, 2 mosdgép és egy Kerli 6ntozécsap vizelétéséra 0,8...1.2 KW-os motorral szerelt sdvatty(-moter gépegység Ha automata OntOzérendszert is csatlakaztatni kivénunk, akkor nagyobb kapacitdsi igények is adédhatnak. llyenkor a gépkivalaszids elétt a kWvant nyomas- és vizszallitasértékeket az Onto- 2érendszer telepitéjével elézetesen egyezietni salikséges Aszivomagassag szamitasa Aszivbiizemd szivattyuk legfeljebb 8 m magas- ta képesek fe'szivni a vizet. A szivatty beve- zet6 csdesonkja és a legalacsonyabb vizszint kezolti lehotséges szintkilnbséget azonban befolyasolja a szivévezetékben és a kilanboz6 sdvooldali szerelvényekben bekévetkez6 nyo- masesés. Abban az esetben, ha a szivatlyu és a legalacsonyadb vizszint kéz6tti_kilonbség meghaladja az 5 m-t, valdban érdemes kisza- mteni az effektiv (minden tényezé figyelembo- vételével) szivornagassagot 14, tablazat értékeit figyelembe véve, a kévet- kez médon kalkulalnatunk Efiektiv (valoban elérhet6) szivémagassag = =magassaaktlonbség (H..), + aszivovezeték vesztesége, + konydkidomok vesztesége + aldbszelep vesztesége Példa: Amagassagktlonbség 5 m, az 1 1/4'-0s szivo- yezeték 10 m hossztl, van rajta egy konydk- idom, és egy sztirdkosaras lébszelep. Magassagkilénbség 5m +a szivovezeték vesztesége 0.5m + kényékidom vesztesége 1m +a labszelep veszteségo tm Effektiv szivomagassag = =5m+05m+im+1m=7,5m Ebben az esetben tehat a szakboltokban kap- haié szivattyuk sz\vomagassaga elegendé 14, tabldzat. Hozzavetdleges értekek a vezetékben és a szerelvényekben bekévetkoz6 nyomasvesz- teségre, a vizosziop magassagaban (m) kitejezv mianyag cs6 és a szivaityd csonkméretével mog egyez6 atmérdk esetén Nyomésveszteség a csdvezetékben és a szerelvényekben Neévleges 25mm, | 32mm, 40 mm, cséatmérs is 44a" 14/2" Konyokidom, 90° | 1m im im Felszivosztro 6s vieszafoly’c. gato 10 mos6 Az ilyen kisebbb villamos toljesitményd szivattyik megfeleInek egy-két WC és egy mosdgép vizel- létésdra, Ha az effektiv szivomagassag 8 m-nél tobbnek adédik, érdemes szakemberrel pontosabb szé- mitast végeztetni, ha lehet a szivattyiit a taro- \Ghoz kozelebb vagy alacsonyabb szinten el- helyezni, legbiztosabb megoldas azonban a jartalyban elhelyezelt buvarszivattyti mellett donteri. A szivaityd teljes emelési magassaganak szamitasa Abban az esetben, tna az esdvizellato berende- zésben nagy szintktlénbségo vannak, vagy hosszt ségeket, érdemes kiszamitani, hogy a kivalasz- tolt szivattyu képes-e megfelelé manryiség vi Zet szélitani a szukséges magassagba A szivattyli teljes emelési magassdga a kévet- kez6 tenyez6kbdl tevédik ossze: * a szivatty szivémagassdga az eléz6 feje- zetben szAmitott médon (csak a szivoiizemti szivattyukra vonatkozoan), + aszivattyti és a legmagasabdan fekvé viztel- hasznalasi hely szintkulonbsége, * nyomasveszteség az esGviz-hasznosito ve- zelékrendszerében, * a legmagasabban fekv6 vizfelnasznalasi he- lyen szikséges nyomas 5715. tablazat. Az emelési magassag szimitésakor figyelembe veendé nyomasveszieségek Nyomésveszteség a vizvezetekben 1m/1om eséhossz, m Nyomasszikkséglet vizosap ~ WC-oblitétartaly 5 M 1 josOgep vizszelepe 0 Szilkséges emelési magassag = magasség + szivattyU utani szintkulonbseg, + nyomasveszteség a csdvezetek hdldzatban, + vizvéieli hely nyomasszikséglete. Szémitésunkban a nyomést (vizoszlopmagas- sag) és a szintkiilénbséget is m-ben fejezztik ki Az egyszerliség kedvéért a 15. tablazatban k6- ZOlt kerekitett adatokkal szamolunk, Példa: A szémitott szivémagassag 7,5 m, a szivattyi és a vizhaszndlat legmagasabb pontja kézdtt 6 ma szintkilénbség, a szivatty és a leg- tavolabbi vizvételi hely kézétt 15 m hosszti ve- zeték hizidik (2 csében a nyomasveszteség — 15x 1m = 1,5m), alegmagasabban |év6 es6- vizes készlék egy WC. Vizemelési magassag = =75m+6m+15m+5m= 20m, A szivatiydnak tehat az itt szamitott értéknél na- gyobb emelési magassaggal kell rendelkeznie. A peéldaban szamitottnal még a kisebb szivaty- tyUk is j6val nagyobb kapacitésuak. A nagyobb, 16. tdblézat. A m-enkénti nyomasveszteség a tomiben berendezések szivattyuinak kapacitésara azon ban célszerli elézetesen pontosabb szamite sokat vagezni, mert az itt kézéltek esak irany adéak, nem egyenértékiek a pontos miiszali szamitasokkal, A szikséges szivattyUméret Egy nagyobb kert ontézéséhez tébpnyire ne gyobb szivaitykapacitasra van szuikség, mit az emiitett haztartasi célokra. Erdemes tehated az igényt is figyelenbe venni a szikséges sz: vattyiméret szamitasakor. A kévetkezé értéhel kel szamolhatunk egyszerti esetben, mikor a Ont6z6vizet egy Kerti csaprél egy locsoloton lével kézben tartott fivokAval vagy egy viznyo" mas dltal mikédtetett, idénként athelyazett o7 t6zStejjel juttatjuk az Ontozendé feliletre 6ranként szikséges vizmennyiség, Q, mi/t diszkert, 0,5...1 m'/h; pazsit, 0,8...1,2 min szakszeiti zodségtermesztés, 1...1,4 mh; a térolé legalacsonyabb vizszintje a ket ko Z6tti szintkislénbség, H,,., m; a csévek és tomiék hosszat6! és atmér6jétd fliggé nyomascsdkkanés, H1 (|. 16. téblézal) a tomid végén sztkséges viznyomas (eg alabb 2...3 bar nyomasra van szlkség), A nyomast mindig m-ben szAmoljuk - 1 ba nyomés megfelel 10 m-nek. Aszamités menete: Sziikséges szivattyG-emelémagassag = = szivomagassag + a szivattyU és a tomidvég kazotti szintkilonbség + nyomAsveszteség a csdvén, + nyomdasszukséglet a Kiomlésnél Vizhozam, m'/h Témi6 1/2”-0s, m Téml6é 3/4”-0s, m | Témi6 1”-os, m (belsé 3 13 mm) (belsé 2 19 mm) (bels6 S 25 mm) 05 0.36 0.05 | 001 08 04 0.05 0,015 [3 08 0.08 0,02 15) At 0.18 0,04 58Példa: A szamitott szivemagass4g 7 m, a szintkiilinb- 86g Hy. = 3m, a vizszukséglet Q = 1 mish A tomié 20 m hosszi és 1/2 atmérdjG (ryomdsveszteség: 20 0,6 m = 12m), nyomés- szilkséglet a tomidvégen 3 bar (3 bar = 30 m) A szivaity\ szlikséges emelési magassAga = =7mM+3m+12m+ 30m=52mM. A szivattyinak tehét ennél a nyomésértéknél tobbel kell tudnia ahhoz, hogy 52 m (6,2 ba’) emelési magass4g mellett teljesitse a sziksé- ges Grankénti 1m: vizmennyiséget. (Lasd viz- szallitési jelleggorbe a szivaltydk kivalasztésa soran leirtaknal) Automata Gntozérendszerek létesitésenel az itt lefrtak nem érvényesek, a méretezés a rend- szer telepit6jének teladata! A szivé iemmoda szivattya tizembe helyezése A meriilé- 6s bivérszivattyuikkal ellentéiben, # szivé Uzemtit nem lehet kézvetlentl a (vizzelto- toltét) téroloba helyezni, 6s ott mokoctetn Uzembe helyezése is nagyobb kértitekiniés igényel. Schasem szabad szdrazon miikadte! ni, méq rovid ideig sem A szivattyl elsé bekapcsolasa elétt, azt a felsi részén laldlhalo felt6lt6 nyflason at, teljesen fe kell tditeni vizzel.Ehhez a nyilast 24rd csavart el kell tavolitani, majd a mtivelet utan ismét vissza kell csavarni. Ugyeljiink a osavar tomitésének sértetlonségéra! A tarolét is fel kell tdlten’ leg alabb annyira, hogy a szivovezetek végen Iévs labszelep teljesen viz ala meriljon. Ezutén ke nyitunk minden csapot, szelepet, hogy a renc- szerben lévO levegé eltavozhasson, és most mér bekapesolhatjuk a szivattylit. Figyelik meg a szivatty(i hangjat folyamatos, akadélyle lan mdk6dés kézben, ugyanis ha levegdsddés miatt a vizszéllitas akadozik vagy leall, ez a hang zajoss4, zdrejessé valk A vezetéke 17. tdblazat. A szivattyd lenetséges hibal, a hibak oka és kijavitasa Hibas mikédés jele A hiba jellege Ahiba oka A hiba kijavitasa Rendallenes hangak | k6sz61U6, kerepl6, tonkrement csapagy szivattydcsere daralé hang kopogés idegen anyag a szivattyiban | a szivatyahézat kinyitn| zligds a esdvekben is razkodas, diiboroes, Kilengés tl nagy ezivattyd kapacitésa merev, rugalmatian os6kap- csolal vagy rogziiés kitisztitani kisebb kapacitas szivattyut valasztani a szivattyit témiével csata- koziaini, és rezgésesillapté aldétiel rogziteni Elégtelen kapacitas | a szivécsonk eltmécott felaziott szennyez6cés aléoszelepet kitiszitari a Kigtolentés nom mukoik Asszivattyd nem miikédik, bar van fesziltseg blokkolt szivattyd a rotor kOnnyen forog ellenérizni szonnyoz6dés a légtalonitét kinyitni és kitiszttan! idegen test a jérdkerékben | a szivattyahdzat kinyitn kitisztitani tekereselés hibaja; miiszerrel | szivattyticsere 60hosszat6l és magassaétdl fliggéen, eltarthat agy kis ideig, amig a csapokbdl folyni kezd a va, A rendszert mUkodteté nyomdsérzékeld vezérlGegység szarazontutas elleni védelemmel van ellétva, amely kikaposolja a szivallydt viz- nidny vagy a szivéoldal levegésddése esetén He varatlanul kikapcsol, az arra is utalhat, hogy nom taltéttik fel kelld mértékben a rendszert, vagy mar nines elég viz a tarol6ban. Ebben az esalven Ura fel kell tlientink a tarol6t 6s a szi- vaitylt, miolétt ismeét olinditandnk. Ha a csapok- ddl mar folyik a viz, mindaddig még mikédte: sik a szivattyiit, amig az egész rendszerbél nem tavozik a levegé. A csapok elzarasaval a szvattyU (tipust6l fugcden) onmUkodéen leall, arencszer miikédéképes. Hibaelharitas A szivatty rendellenes mUkodését tobbnyire apré zavarok okozzak, amelyeket dltalaban konnyd Kijavitani. A 17. téblézatban attekintést aduink a leggyakratsban jellép6 hibdkrd| és kija- vilasi mdjukrdl, Figyelem! A szivattyun és bar- nely mas elektromos berendezésen végzett ja- vias el6tt a rendszert dramtalanitani kell, leg- egyszeriibb és legbiztonségosabb, ha kihtizzuk a aljzatb6l az elekiromios csatlakozdl. VegyUk figyelembe, hogy nedves kérnyezetben, fém- esdvek kézott dolgozunk, ami kulonosen meg- ndveli a sUlyos éramiltés kockzatat. Atdblazal informacidl tajékoztatd jelleatiek, ha ameghisasodas komolyabb, feltétlentil vegytk igénybe a szivatlyimarkahoz kaposol6dé szak- szerviz segitségét. Az Uzembizionsdgot és hlyamatossagot névelhetjik, ha évents a ezi vattydt szakszervizzel ellendriztetjuk @s/vagy ézonos tipusti és kapacitasu tartalékszivattyut terlunk készeniétben Szivocs6vek A szivattyhoz vezet6 szivécsévet valamilyen médon be kell vezetni a taroloba. A csécsa‘- lakozds, a bevezetés médja a tdrol6 telépité- sét5l is fligg, A kevetkez6 mtiszaki megoldé- sokat alkalmazzak: * a tartaly oldalin vagy tetején at vezetik be a salard, merev csdvet ligy, hogy annak vége a tartaly aljanak kézelében legyen. Ezt 2 megoldast f6leg a fold alatti betontarolékban alkalmazzak; * anormal szivdiizemti szivatiyi szivocsévét a tarldly aljahoz kozel kialakitott csatlakoz6hoz kotik — kénnyen kivitelezhet6 csatlakozés mod a pincében elhelyezett miianyag 14- rolékon; * ataroléba bevezetett szilard eséhéz egy haj- lékony, spirdlerésitésti tomi6 (szivecs6) csat- lakozik, amelynek a végére szerelt Uszé a szivées6 végén [v6 szrét a mindenkori vizszint alatt mindig kb. 15 cm mélyen tartia (Un. tiszta zonds vizelvétel). Igy a szivocsébe nem kertilhet sem a tartaly aljan felhalmo- z0d6 tiledék, sem pedig a felszinen az isz6- rétegben Iévé szennyezédés. A ilexibilis szi vocs6 hossza a tartaly adottsagaitol fuga, (altaléban 2...3 m hosszu, a 62, dba utol- 86 rajza szerinti kialakitasndl) viszont rovi- debb (1.,.2 m) a tartdlyba telepitett merulé- vagy buvarszivattydhoz térténd csatlakozas esetén A szivécsé atmérdje a szivattyt szivocsonkia- nak megtelel6, igy keresztmetszetével koveti a varhaté vizszallitast, Megjegyzend6, hogy a korszerti, a szabvany- nak is megfelelé Uj berendezések kialakitasdnal mar csak ez utébbi, tiszta 26nas vizelvételt biz~ tosito megoldast alkalmazzak. Komplett berendezés vasarlasakor a szivacs6 esatlakozasdnak (vagy kivezetésének) helye rendszerint mér ki van alakitva a tartalyon, de az utdlagos médositas azért tobbnyire iehetséges Merilé- vagy buvarszivattyis rendszereknél ez érlelemszertien a nyomécs6 kivezetését jelenti Ha a szivatiytit a tarolé kézelében helyezzik cl, a szivooldali Kancsolat a tarlallyal lehet a spi- rélerésitésdi flexbilis szivocs6 is. A hosszabb (tdbb méteres) szivévezeték anyaga polietilén, (kereskedelmi forgaiomban szokasos nevén KPE os6) amelynek minimalis dtmérdje 32 mm: Eldiras a flexibilis szivécsévekre a cséfal meglelelé spirdlerOsitése, hogy a szivasi izem soran ei64llé negativ nyomas (vékuur) hata- sara se horpadion dssze. A ilexibilis szivocso- veket a kisebb szivattydkhoz dltalaban 1'-os csatlakoz6val kéthetjUk. A nagyobd kapacitisd 61Helyes Szivattyt Helytelen 61. abra. A szivavezeteknek emelkednie kell a szi- vattyé iranyaban Merey fels6 szivoos6 és szivdvezeték Szivécs6 csatlakozésa a tartaly also részen Hajlékony szivocs5 Uszéval 62. abra. A szivOcs6 kulonb6z6 bevezetés! médja ataroléba szivattyuk szivéoldali csatlakozdja 1 1/4". Alta- lanossagoan elmondhaté, hogy miné! nagyod5 a szivécs6 atmérdje, annal jobb. Az atmeré mindenesetre legaldbb 32 mm legyen 62 18. tablézat. A csévek névieges atmérdje és menetes csatlakozojénak mérete A csavarmenetes esatlakoz6 mérete, coll Nevleges atmeré belsé atméré, mm 25 1 32 | 11/4 40 112 50 2 A szerelvenyek, csatlakazdk méretét, csavarmene tét-collban (jele: ") szokés kitejezni. A mbanyag os6: vek névieges Almérdie kozelitéleg a bels6 Atmérd- iUket jelenti, A névleges atméré és a csevarmenet mérete a tablazatban megacott médon feel meg ‘egymasnak A taroléba nyulé szivécsé végére megfeleléen nagy szadad keresztmetszetl, rozscdamenies acélbél készillt szUrét kell szerelni, hogy a szt vattyuba ne kerlilhessen a mikédését veszé lyeztet szennyezddés. A szivosztré terme szetesen osak kiegészit6, a szivattytit véd6 tar tozék, hiszen az esdvizet mar a taroloba torténd bevezetéskor megsziirjk. Az 1,2 mm-es szite méretil szivészré megfelel ere a cblra — ko! len védi a szivatty(it, 6s sokaig nem tamédic el. Nem yhatjuk el azonban az esdviz ele zetes sztirését, mert @ ndlkul a kivanatos vizm- néség altalaban nem biztosithato. A szivosziid nem helyettesiti a ciszternaba torténd beve zetés elétti sztirést! A szivésztird idészakor- kenti rendszerességgel tortend tisztitasardl gondoskodhi kell. Nyomasszabalyozas Egy automatikus szabdlyozokészulék gondos- kodik arrél, hogy az esdvizellaté berendezés szivattyuja mindig a szikségleinek megfeleléen mtikodj6n, be- vagy kikapcsoljon. Ezt a felade tot egy nyomés- és aramldsérzékeld vezérlé- egység létja el, amelyet kézvetlentil a szivattyi uién (a nyoméoldalon) kéinek be a csdveze tékbe. Ha érzékeli a viznyomas csdkkenése! (valahol kinyitottak egy csapot, szelepet), be kapesolja a szivattyUt. Amint elzarjak a vizcsa pot, megné a vezetékben a nyomas, és a kesziilék rovid id6n beltil leallitja a szivattyut. Az aramlast6l fliggd, automatikus ki- és bekap- esolas gyakorlatilag egyenletes nyomést tart fenn a viznalozatban. Az érzékelé ved a szara- zon futas ellen is — kikapesolja a szivattyut, ha észékeli a vizhianyt A szivattyG automatikus mikodéséhez alkal- mazhatunk a nyomdoldalon bekdtétt membra- nos Kgtartdlyt is, nyornaskapcsoléval és mano- iméterrel felszerelve (hdzi vizell4t vagy hidro- for), Az ilyen tartély anyaga kortézid elleni ved- bevonattal ellatott, vagy korrdzidallé acél. A tar- ‘dyban a lagpamétél gumi membrénnal eiva- fasziva viszonylag nagy mennyiségi viz van ami pufferkozegkent viselkedik, csOkkenti a szi- valty bekapesolasok szémét, mig a Igpérna tugalmassagaval csillapitja a leallaskor fellepd nyomaslengéseket a rendszerben. Néhéry év- vel ezeldtt_ még egyeditili megclddsként zt a technikat alkaimaziak. Amiota megielentek a siacon a nyomasérzékelé-vezerldk, amelyek az atfolyés érzékelése révén a szérazon futds ellen is védenek, a hidroforos vizelldtas egyre inkabb hattérbe szorul. Utantoltées vezetékes vizbol Az esovizellato berendezés kigpitése meg nem jplent garanciat arra, hogy mindon idébon ren delkezésiinkre all elegendé esdviz. Goncos- kodni kell vizutanpotlasrol arra az esetre, ha so- dig nem esik esd, és elfogy a tdrolébdl az esd- viz, ill., ha a berendezés valamelyik fontos ele- me jelmondja a szolgalatot. A legegyszertibb megoldas az volna, ha ésszekétnénk az esd- yizes tendszert az ivovizhaldzattal. Csakhogy ezitilos megtenni, ugyanis, ha példdul egy tom- vel dsszekotnénk a két rendszert, fennalina a veszély, hogy szerencsétlen esetoen esdviz ferliine az ivovizhdlézatba, A pdtlast azonban kétféle macon is meg lehet aldani. Az egyik le- hel6ség, hogy ivovizel potlunk az esdviztarol6- ba, a masik pedig, hogy a szivatty szivéve apiékébe tApidljuk az ivevizet Bamelyik médszort szeretnénk alkalmazni, az atte szo\gald szerelvényeket eldre fel kell szerel- ni, ami szerencsére egyszeiden kivitelezhetd Ha csak a kert Ontézésére és hasonlé célokra szolgal az osszegyijtott esoviz, a szarazsag 63. ébra. a) szivattyival egybeépitett nyomas- és atfolyaserzekel6-vezérlés: b) szivattya kapocsteré- be épitett nyomasérzékelé vodd-vezérld egységgel (Fors: HYDRO-KING) idejére szolgalo potmegoldaés mindossze anny- idl all, hogy kiépittink egy ivévizvezetéket a téroléig,és a végére egy osapot szerellink, ami igazan nem mondhato tUlzottan nagy beruhd- zasnak. Utantéltés kézvetlenil a taroloba Az emitett ketféle megoldas kozill eayszer’bb és olosdbb, ha az ivévizvezetéket odavezotjuk az esdviztaroléhoz, és felszereliink egy ivoviz- ulant6ll6 egységet. Az ehhez szlkséges sze- rolvényok: * egy 1/2"-os magnesszelep kabellel és villas dugéval, * egy dugaszoléaljzat, masik oldalén villas du- coval, 63Magnesszelep x a ee hore ee min. 20 mm. Toicsér buizelzard szifonnal Feszitésilly Ferde elzérécsap vi Vezeték a magnesszelephez Uszdkapesol6 ff * 64. 4bra. Szabad kifolyasti ivoviz-utantéltés a taroldba (itt az es6viz-bevezet6 csdvon keresztill) + egy Uszékapcsolé kabellel, * ogy vizosap ald ezerelt télesér, amely a t&- roldba vezeti a vizet Szerelés, Az utdnidlt6 vezeték végére szerelt télesér fagymentes helyen legyen. és joval magasabban a térolébél télcsordulé eséviz- kivezeté nyllasdndl. Ebbe a télesérbe folyik az ivviz a magnesszeleppel ellatott vezetékbdl Folyasiranyban még a magnesszelep elé cél- szerd folszerelni egy elzarécsanot, hogy amag- nesszelep hibaja esetén, kézzel is el Iehessen zaini a viel. A magnesszelepet mUkodtetS Usz6kapesolét a taroléban helyezzUk el olyan 64 mélyre, hogy az a mér kritikusnak itelt vizszint osdkkenés esetén Iépjen mdkédésbe, azw nyissa a szelepet, engedjen ivovizet a taroloba Az uszdkapesold kabelének egy meghatérozol pontiara egy silyt erésitiink, amely a kellé mély ségben tartja az Uszokapcsolot. Szintjét gy Allfjuk be, hogy a kapcsoldsi pont kézvetlentla stily folétt legyen. Amint tehat a térolbben a vizszint annyira lecsokken, hogy az GszOkap- csolé a stly szintje ala siillyed, a kapsolo keresztill feszuliség ald keri, és kinyit a mag nesszelep. A deomi6 viz egy id6 utan annyra megemeli az Uszdkapcsolét, hogy az kikapssl — a magnesszelep zér. A magnesszelep eleNovizuléntGllG-egység magneszaleppel Uszokapcsolé 65, abra. Magnesszelep, valamint uszokapesold kabellel és villas dugéval ellatott dugaszol6 aljzat- tal (Forras: HYDRO-KING-WISY) Villés dugsval ellétett dugaszoloalizat 4 (= Amagnesszelep villds duggja Dugaszolé: alizat, 230 V Elektrormos vezeték az liszbkapesolohoz 66, dbra. Az ivoviz-uténtélté rendszer csatlakoz- tatasa az elektromos halézatba tromos vezetékének végére egy egyszerd villas- dugdt kell szerelni. Ezzel kapesolédik az szdkaposold vezetékének véaén lev szerel- yeryhez, amelynek az egyk cldala dugaszolé- alzat, a masik villas dugd. Az Gszdkapcsolé vil- lés dugdjét az elektromos halézat dugaszol6- alzatéhoz csatlakoztatjuk, 67. abra. Készre szerelt, kompakt kivitelii ivoviz- utantilté rondazer iszékapesoléval, nyom Zekel6vel, szérazon futas elleni vedelemmel, bu- varszivattyhoz elékészitve (Forras: Graf) Az ivoviz-utantolt6 rendszer szabalyai + Az ivévizvezeték kifolyényilasa és az esdvizgyujt6be vezetd tolcsér kozotti minimalis tavolsag az ivévizvezeték bel- sé aimérdjének a kéetszerese, de leg- alabb 2 cm + Példa: A rézes6 kils6 atmérdje 15 mm, abels6 13 mm, a tavolsag 26 mm. + Az ivévizet az esdvizgyiji6 tarldlyba vezet6 tdlesért legalabb 15 cm-rel az esetlegesen visszafolyo szennyviz szint- je folott kell elhelyezni. Ez az un. vissza- duzzasztasi szint, amely megegyezik a tartaly-twlfolyohoz csatlakoz6 k6zcsa- torna f6ldtti Gtfelilet szintjével Lehet, hogy mindez igy lelrva egy kicsit bonyo- lultnak hat, de valdjaban igen egyszerd szorel- vényekr6l van $z0, 6s az egész készre szereive megvésarolhat6. Akinek nincs gyakotlata az ilyen egyszerti elektromos eszkézok szerelésé ben sem, a biztonség kedvéér, kerje szakem- ber sogitségét 65Wovizvezerek, 1/2'-0¢ ceatlakoz6, 68. dbra. Vezéridegység ivéviz-utén- toltéshez, kapacitiv szintérzékeléssel (Forras: Graf) Tilfiolyé a csatornéba Szelep mikrokepcsoléval = ee Vieszint-érzékel6 jelad6; ~ © Mégnesszelep, 5/4" Tidom Szivévezetek lébszeleppel_ 69. dbra. A szivattyts szivévezetékéhez kapesolt komplett ivéviz-utdntdIté rendszer, valamennyi szabi- lyoz6- és kapcsoldegyséagel felszerelve (Forras: Wilo) Utantdités a szivattya szivovezetékén keresztill Az ivéviz-utdntéltésre igényesebb megoldas a viz betaplalasa a szivattyti szivdvezetékébe. Ajénlatos ezt az utdntdlté rendszert készen megvasarolni, de nincs miiszaki akadalya an- nak sem, hogy a szukséges részegysegekbdl magunk szereljlik Gssze. A rendszer lényegé- 66 ben egy nyomas- és Atfolyésérzékel6vel fe szerelt szivattyubdl, egy mégnesszelepb6, egy kisobb ivéviz-ouffertartélybo| és egy vezérlé egységbdl All (69. 4bra) Az eséviztartdlyban lév6 Uszdkapcsold a vere \Gegységen at, a szivattyu folott készenleti ta- télybdl a szivéos6 T elagazéjahoz vezeté szivo- cs6-dsszekéttetést nyité vagy z4ré mAgnessze-lepet mUkécteti. Amint a téroléban a viz a mini- mals szintet eléri, Kinyit a magnesszelep, és a szivattyd a lenyegesen kisebb szivé-ellenallasti irénybdl rajolyassal, a készenléti tartalybol kezdi sdivni az ivovizet. A viszonylag hosszU, tobb méteres geodetikus emeldmagasségot is jelen- 16, aramlasi ellendllast képezé l&bszelepes, a cisztemabol a T idomba érkez6 szivavezeték- ben értelamszertien ilyenkor nines éramlas. A keszenléti tartalyba a megtelel6 ivéviz-beveze- tést és sziikség szerinti elzérast egy Uszds sze- lep (mint a WC-ejtétartélyok Un. ,Jakabszelep- je’) biztosilja. Amint megérkezik az es6, és Ura fetltédik az esdviztdrold, az Uszdkapcsolé el- Zalja a magnesszelepet és a szivattyli a tarol6- bdl ismét esdvizzel latja el a rendszert. £2 a megoldas igényesebb, és persze drd- gdb, mint a vezetékes viz utanpdlldsa kOz- vellenil 2 t4roléba. Ugyanakkor takarékosabb 's,mett ivovizb6) mindig csak annyit hasznal tel, amennyire 6ppen szilkség van. Az utantaltd ké- szilék felszerelése is egyszerti, hiszen a szi- yatty és a léroloban lev Uszdkapcsolé mar azalapkiépitésnek is részo Arendszert kiegészitésképpen fel |ehet szerelni egy olyan érzékelével is, amely jolzi, ha az es6- viatéroldnal visszatorlédas miatt a tUlfolyoban a szint megemolkecik. Ebben az esetben a vezér- i6s ugyaniigy atkapcsol ivévizhasznalatra, mint- ha kfogyott volna az es6viz a térol6bol, meg- ekacAlyozva ezzel a szennyezett viz bejutdsat az esGvizet hasznalo hal6zatba Ket vizvezeték-halézat ahazban A korszerti, vagyis az esdvizet nem csak énté sre, hanem épuletgépészetii alkalmazassal a éztartés WC, moségép és egyéb, nem ivdviz mindséget igényid (tisztitds, takaritas) fogyasz lasanak elldtésara torténé alkalmazdsanak aapfeliétele a kétvezetékes vizhalézat kiépité- se. Uj épitések vagy teljes felliitasok esetén példaul Nemetorszagban mar kOlelez6 érvenyti ei6iras a masodik (zemi, esetiinkben esdviz-) vezeték beepitése, fuggetlentil attél, hogy az adett idépontban ezt haszndlatba is veszik vagy csak egy késébbi lehetdség marad nyit hoviz Eeévie | oO Moségép_ 70. abra. Atkapesolési lehet6ség esé- vagy ivéviz- ro: a moségép témiéjét igény esetén atkathejik az ivovizvezelékre va.Vagyis a WC-k ablitétartalyaihoz és a mosé- gépekhez az ivovizen kivil odavezetiik az es6- vizat is. Ez esetben tchat a WC-tartalyak és Mosdgépek csatlakoztatasara ket kidllés is ren- de'kezésiinkre all. Normal esetben az es6vizhé- lozatrol mékédnek (a mosdgep esetleg mind- kettdr6!), de a rendszer meghibasodasa sorén kénnyen, néhény mozdulattal atkdthetdk az ivé- vznalozatra, Ha megvan a két parhuzamos vezeték, a WC- tardy bekotésatkétléle képpen is. elvége- hetjdk a) Haayoményos obiitctanaly esetén: Atartdlyhoz vezetett két vizvezeték végére egy- forma csatlakozot (sarokcsapot) szereliink fel, és a hajlékony bekétécsbvet szikség esetén (es6vizhiény) Atcsavarozzuk az ivéviz-csatla- koz6ra. A kivulrdl témhaloval erdsiteit hajiékony bekétéos6 (flexibilis cs6) esztétikai szempant- bél sem kifogasolhato. Dénthetiink gy is, hogy gyorscsatlakoz6t alkalmazunk: ebden az eset- ben a valtés masodpercek alatt elvegezheis. b) Oblitétartély két dszdszelepoel: A WC-dblitétartalyokat clove Ugy készitik, hogy obbr6! és balrdl is fel lehessen bennikk szerelni az Uszészelepet. Nincs hat akaddlya anak, hogy mindkét oldalré| legyen a tartdlyban egy egy lisz6szelep, mivel az Ujabb tipusok mar elég kismétetGiek, elfér beldlUk kets a tartaly- 6771. ébra. AWC a} sarokcsapjara Esdviz itStartalyénak bekétéesévét rakéthetjiik akar az es6vizvezeték, akér az ivévizvezettk 72, abra, A legtdbb WC-dblité-tartalyba fel lehet szereini egy masodik dszészelepet is, azaz valasztha- tunk, hogy melyik rendszerbél engedjiik a vizet a tartélyba ban. A meglév6 csatlakozdssal ellentetes olda- lon kell tehat kialakitani az es6vizvezeték csatla- kozdjat, és ha at akarunk allni az esdvizrd! ivd- vizre ( példdul aramkimaradas vagy szivattythi- ba esetén], elzarjuk az egyik sarokszelepet és nyitjuk a masikat. A parhuzamosan kiepiteit ket vezeték nagy biztonsagot nytjt. Némi szerelés, atkapesolas aran, lesz viz a koszilokek mUikod tetésehez az ivovizhalézathdl. Szamoljunk azzal is, ha tzemszerien esdvizzel_mikédtetjuk a készulékeket, a hozzajuk vezeté (és elzart) ivovizvezetékben pangé6 vizben elszaporodhat- nak a mikroorganizmusok, ami természetesen kéros dolog. Ezért hetente egyszer nyissuk meg egy dvid idére a hasznalaton kivuli csa- pokat is, és dblitsuk ki az adott csészakaszbdl a pang6 vizet 68 A vizszint mérése Nem art idétél idére ellen6rizni, mennyi viz ma radt még, vagy mennyi viz van ismét az e36 viztérolé tartalyban. Még akkor is érdemes fi gyelni a viz szinijére, ha a rendszer automaliau san mtikodik. A vizszint szabalyozasanak egyszerti (de nen mindig elégséges) eszk6ze a taroléban elheye. zat iszdkapesold, amely szikség esetén be kapcesolja az utantolt6 rendszert. Megbizhato informacidt azonban a viz szintjét mutaté misz: errdl kaphatunk. A legelterjedtebb szerkezet a tarlalyfenéken, a folotte lev6 vizoszlop magas- sAgaval aranyos nyomast méré és ezt vizszint ként mutaté kesziilék.73. dbra. Nyomasmerés elven mukodé, pneuma- tihus vizszintmeré (Forras: HYDRO-KING-WISY) 14, dbra. Vizszintméré egy komplett esévizhasz- nosits modulban (Forras; HYDRO-KING-WISY) Apneumatikus (evegdvel m(ik6d6) vizszintmé- ‘ot egy kézipumpaval, vagy elektramos Iégszi- vattyival hozzuk mUkédésbe. Maga a szerke- tetegy Igvezetékbdl (amely csaknem egészen 4 tarol6 aljdig nyillk le) és egy nyomasmérdbél al, Maga a mérés Ugy térténik, hogy a pumpa- t6l levagdt nyomunk a vezetékbe, amig onnan tejasen ki nem szoritjuk a vizet_ A miszer mu- tila az ehhez szikséges nyomast, amely ter mészetesen a vizosziop magassdgaval egyen- 16. Az ilyen egyszerti vizszintmérd utdlag is be- épithet6 barmely fold alatti vagy pincetaroldoa. A legvezeték hossza akar 50 m is Iehet, tehat viszonylag tavolrdl is elvégezhetd a nyomas- mérés, azaz a viz szintiének mérése. Ha es6vizelato rendszertinkhéz komplett egy- ségbe szerelt gépeszeti modult vasarolunk, ak- kor ez a szivattyul kivil tartalmazza az ivéviz utanpctlo, mér6-kapesolo-irdnyit rendszert is Ennek kijelzéje folyamatosan méri és mutatja is @ iéroléban a vizéllast. A vizszint mérésére egyébként szamos miszert, berendezést kindl- nak. Elektromos vizszintmér6 készUlék a kapa- citiv szenzor, amely 12 \-os, azaz veszélyte- len fesziltseggel mukédik. Kijelz6je a tarold te- litetis6gét %-ban mutatja, 1 %-0s pontossag- gal. Amint a viz szintje az elére meghatdrozott minimélis érték al csdkken, mUkédésbe hozza a 24 V-os magnesszelepet, amely nyitja az ivé- viz-utantoltést. llyen felszereltseg mellett nines is szUkség Uszdkaposoléra a tdroloban. Masik médszer az ultrahangos vizszintmerés Az ilyen készilék is digitalis kijezén mutatja a vizalldst, 6s az elére beprogramozett mini- mills érték elérése esetén bekapcsolja az ivé- viz-ulantoliést, majd kikapcsolja kellé mérték- ben megtelt a trod. Hogy melyik vizszintmérési eljdrast érdenes valasztani, az az esdvizhasznalat madjatél, cél- jat6l fligg. Ha csak a kert Ontazeésére szolgal az esdyiztirol6, tulajdonkéopen ninos is szukség a vizalls mérésére: vagy jén a viz a térolébdl, vagy nem. Ha a WC-tartdlyt tovtjlk fel esdvizzel, a pontos vieszint ismeretére akkor sem vagyunk raszorulva, hiszen ha elfogy az eséviz, atkap- esolunk ivovizre. Az atkapcsolast pedig észre sem vesszilk, mert automatikus utantolté rend- szerunk van. A komplett esévizhasznasité mo- dulokba pedig rendszerint mar be van épilve a vizszintméré is, kijelz6jérd| folyamatosan leol- vashato az aktualis vizallas a taro\dban Szivattyuzas tavoli tarozobdl Abban az esetben, ha a tarolét csak a haztél, a Vizielhasznalas helyét6| tavol és/vagy lényege- sen alacsonyabban lehet elhelyezni, a szivo tzeméi szivattyé nem tudja felszivni a vizet. és 69a merilészivatlya nyomasa sem elegendd nem képes elég vizet tovabbitani. A probémat két médon lehet megoldani: a) Két sorosan mikéd6 szivattyt alkalmazdsa- val, llyenkor a taroléban miikédtetett meriilé- szivattyU feladata, hogy nagy mennyiségt vizet, kis nyomason széllitson a hdzban elhe- lyezett szivtizemti szivattyti sziv6-(pufter-) tartalyaba, amelybSI azutén egy szivatzemt szivattyd mar a haz esdvizhdlézatéba megfe- lel nyomdssal tovAbbiija az esdvizet Buvarszivattyu alkalmazasaval. Ilyenkor a ta- roléba telepitett t6bbfokozatd buvarszivattyd nyomasa elegendé uigy a felhasznaléi nyo- masigény kielégitésére, mint a hosszabb ve- zetékek 6s nagyobb magassdgok nyomas igényének eqyidejdi biztositasara is = Es6vizvezetékek Anyagok, kétéelemek Hazon beliil altaldban a kévetkez6 anyagokbdl 6s kétéelemekbél épitik (épitették) ki az ivoviz~ halozatot: hagyoményos horganyzott acéicsé és csa- varmenetes kaidicomok (ma mar nemigen haszndlatos), rézos6, forrasztott két6elemekkel rzcs6, szorita katéelemekkel, nemesacél (rozsdamentes acél) cs6, szorito kétéclemekkel, PVC os6, ragasztott kot6elemekkel, PE-x mdanyag (lérhaldsitott —polietilén) 086, kilénbdz6 kétésmédd elemekkel, ido- mokkal egyéb mUanyag dsszekdi6os6, ktlénbéz6 k6tésmddokkal Uszémedencékhez, vegyszerekkel kezell viz bevezetésére, haszndlnak még PVC csdvet is, csavarmenetes kdtdidomokkal. Ujabban specidlis izemiviz-vezetékekhez is ki- fejiesztettek egy cs6- és kdtdelem-rendszert, amely esdvizellaté rendszer kiépitésére is alkal- mas, de errél a médszerrél és anyagokrél még nem all rendelkezésre elegend6 tapasztalat. Az ivvizvezeték kiépitésére alkalmas, fent fel- soroll aryagok és elemek megfeleinek esdviz~ 70 vezeléknek is. A valasztast befolyasolja a hei kindlat, az anyagok, kétéidomek (fittingek) ara, Ha magunk végezziik a szerelést, nylivan sz. molunk a sajét mtiszaki lehetéségeinkkel, felké sziiltségiinkkel, gyakorlatunkkal. A rézcséveket — az esdviz mindségéid| fuggden — esetleg jobban fenyegeti a korrézi6, bar soe felé hosszii évek ota kifogastalanul 6s mindsé- gi romlds nélkiil miikécinek. Ennek ellenére, ke sobb ott is elkezdédhet az anyag korrézidja Szémos megiontolés a PVC csévek hasznélal ellen szél. Ennek a mUanyagnak a gyartdsakor és alakilasakor valamennyi mérgez6 kldIgé mindig keril a kérnyezetbe, és megsemmis- tésekor, elégetésekor a még sokkal mérgezbtb dioxin is keletkezik Figyelembe véve az egyes anyagok emit! hatranyos tulajdonsagait, fenntartasok nélki) csak a kovetkez6k ajénlhatok * polietilén cs6, szorité vagy csavarozott ki. t6elemekkel, Osszekotéesé egyéb miianyagbél, rozsdamentes acél cs6, szorité kétéale mekkel Polietilén anyagu vizvezetékcsdvet és kétéide mokat tb gyérté is kinal, amelyek tulaidonse- gai és szerelési médjuk hasonié. Ha szaken. bert bizunk meg a rendszer kivitelezésével, kee jUk ki a véleményét, melyik tioust szerezzik be, melyiknek a szerelésében van gyakorlata, Av €pité-szerelési anyagok piacén sz4mos egyéd’ cs6fajtéval taldlkozhatunk, kéztlik mianyag é fem kombinacidjaval késziiltekkal is. A lehet6ségek széles tarhézAbél a kévetkezte ben harom anyagot és szerelési mécot mi: tatunk be. A hazi esOvizvezeték kiépfiésée) ajanljuk a védécsében elhelyezett rozsde mentes acél csoveket és PE-x csdveket, ve lamint kerti cs6vezetéhnek a polietiién csove ket. Mindez nem jelent feltétlentl minéséai sor rendet, nem allitiuk, hogy ezek a legjobbek 2 rendelkezésiinkre allo vdlasztékbdl, csupay példaként emelidik ki ket a korszerti mogoldé- 80k kozillRozsdamentes acél cs6 A rozsdamentes acél cséveket szintén nemes- acélbol vagy sargarézbdl készillt, szorité csat- lakozoidomokkal katjdk egymashoz. A rendszer kiiléndsen ivévizvezetéknek ajaniott, mert s7a- mos elényés tulaidonsaggal rendelkezik: gyors és tiszta szorelés, nines a forrasztassal egyiitt jar6 tlizveszély, egyarant vezethetd a falon kivil vagy bell, fémesen csillogé, esztétikus, sima feltilet. zereléséhez azonban szukséges présszerszém, egy szoritéfogé, amely nem tartozik a szokasos hazi barkacs- szerszamok kézé. A csdvet egy tmitégytirct is tartaimaz6 csatlakozOhivelybe kell betobi egészen egy bels6 peremig, majd a hively vegél a szoriiéfogoval erdsen a csdre kel szote lanl. A Kirejov6 kétés ezutdn szildrcan tart, a belsé gydrti tokéletesen tomit. A csszereks lepéseit a 75. Abran kovethetjuk Térhalositott polietilén csévek A PE-x eséveket egyre gyakrabban hasznilk a lakas vizesblokkjainak szereivényezésehez Szdmos gyarté kinal komplett rendszorekst amelyek csatlakoz6idomai némileg_kiilonboz- heinek a 76. dbrén bernutalctt szerkezeti meg oldast6l, 75, abra. Rozsdamentes acél csévek dsszekstése (Forrés: Mannesmann) © Cs6vagével méretre vagiuk © Bejeloljuk a betolas melyseget © Losorjdzzuk a csdvaget © Feinizzuk a toldontivelyt @® Ahelyére toljuk a mésix csévegel is © Szortétogéval létrehozzuk akatéstMagukat a PE-x cséveket 10 vagy 25 m hossztt texercsben, ill. 2.5 m hosszu szalakban hozzAk jorgalomba, Haztartasi célra, esévizvezeléxnek dialdban megfelel 2 16 mm Atméréjd cs6, 16. dbra. PE-x cs6 csatlakoztatasa és szerelvénye- tse (Forras: Marley) @ A mianyag cs6vage olloval méretre vagjuk Ket osSvéget dsszekétd szerelvény réez0i Acs6végeket dsszecsavarozauk, és francia- kulcesal meghtizzuk © Tidom caéelagazis Kialakitésdhoz 0 Vizosap felszerelése falixorongra amellyel ki lehet szolgaini 1...3 vizvételi helyet. A vezetéket a vakolat vagy burkolat alatt, najlé- kony, bordas mUanyag védécs6ben vezetitik, amely megvédi a mechanikai sériilésektdl, és elegends helyet hagy a hdtagulésnak, dseze- hazédasnak. A cséveket, szerelvényeket sar- garézbél késztilt csatlakozdidomokkal kétjuk Ossze. A rogzités szoritégytirlikkel 6s csavar- kotésekkel toriénik. A csavarkOlések tomitése ebben az esetben nem sztikséges. Csak akkor kell tomiteni a csavarkotéseket teflonszalaggal vagy kéceal és zsirral, ha més tipust: csiveket csatlakoztatunk. Szerelés. A PE-x miianyag os6 szereléséhez szlikséges egy cs6vagé oll6, egy csavarhiz6 egy 29-es franciakulos és egy cs6fogd. A cso- vet a osévagé olléval vagjuk meéretre, a os tengelyére merdlegesen. A csé végére felhiz- zuk @ csavarkupakol és a szorfiogydrdt, maid a betéthuively szardt benyomjuk a cedbe. Fontos, hogy a cs6 véget forrd vizben vagy hdlégttiva- val felmelegitsiik, meglagyitsuk, mert igy kOny- nyebb vele dolgozni, Ezutin a hozzdkapeso landé masik elem (fitting, masik csGvég stb.) osavarmenetére kézzel rahajtjuk a csavarku- pakot, majd franciakulccsal er6sen, de azért ér zéssel meghtizzuk. Ezzel ers és vizzar6 kap- osolatot hozunk létre az elemek kézétt. Csétoldé, bdvité, csavarmenetes csatlakoz6- idom, kGnyokidom, T idom 6s sz4mos mas fit- ting tartozik a gyartmanycsaladba, ami lehetévé teszi a teljes csShdldzat kiépitését és szerel- venyezését Micidtt a készte szerelt cséhdlézatot és sze- relvenyeket iizembe helyeznénk, nyomaspré- Cs6éimér —Hajitas! sugar ((=8xd) T 1 | 20x20mm 100mm | 25x23mm 125mm $2x30mm 160mm = — 77. dbra. A m(ianyag csévek hajlitési sugara a cs6 atmérdjének legalabb otszbrdse leayen (Forras: Marley) 73banak kell aldvetni, ellenérizni, hogy minder csatlakozas kell6en tomitett-e. Kompresszotal az tizemi nyomasnal minimum 5 barral (max! mum 10 barra!) nagyoob nyomés ala helyezzik arendszert. Ha megieleléen tomitett, 2 dre alat anyomas legfeljebb 0,2 barral eshet. 78. dbra. KPE csé szerelése és fektetése a talajoa (Forras: Marley) © Mianyag cs6 vagdséra alkalmas flirésszel vag fémitirésszel, hossztengelyére merdlegesen, mé retre vagiuk a csovet @ Reszelével eltévoltiuk a sorjét @ A szoritécsatiakoz6 holland! csavar|at meglaziiuk a KPE cedvet a tomit6 O-gydrin di, itkazésig be ojuk @ Ahollancit kézzel raszorijuk © AcsGnek 30...35 on mely dikot €sunk. A gyepré teget elkildniiidk a kiemelt foldtdl @ Azérokba zeiéket, és nyoméspi aval ellend 606t. Ezutan betemet \0k az érkot, visszahelyezziik a gyeptéglikat, és sosassal tomoritiuk © Avezeték legmdiyebben felvé részén, a ca6 kaves a agyazon végére egy automatikusan mUKods viz telenit6 ezelepet szorellink, amely aban az ese ben nyit, é5 drill 2 vezetéket, ha 0,4 ber ala osOke ken a nyomés, azaz, ha kikapesoljuk a szivaltylt Télen igy nem okoz killin gondot a rendszer ve telenitéseVizvezeték a talajban A fold alatti vizvezetékek anyaga a nagy sU- tiségd polietiién (KPE), a hozza valé fittingeket pedig polipropilénbol (PP) készitik. A PE-x csd- vek emiftett csatlakoz6idomai f6ld alatti hasz- nélatra nem alkalmasak. A kereskedelmi forgalomban kaphaté, kisebb keresztmetszeti csévek atmérdje 20, 25 és mm. Minél hosszabb a csévezeték, anndl nagyobb atmér6ji csdvet kell vdlasztani, ez- zel tudjuk elejét venni a tulzottan nagy nyo- mascsokxenésnek (|, a Szivattyk fejezetben a 14, tdblézatot). Mindig inkébb nagyobb atméré- sévet hasznajunk: gondoljunk arra, hogy a hozzé csatlakoztatott locsolétémldbél. még magfelelé nyomassal kell spriccelnie a viznek. Acséveket 65 fittingeket csavarmenetes szor'- tokctéssel kapcsoljuk dssze, O gytiris tomités- sel. A szerelés gy torténik, hogy a csatlakoz6 idomon a hollandit meglazitiuk, a csSvéget ut- kezesig benyamjuk az idomba, majd a hollandit vw ow so Fee 22 @ WAN 19, dbra. MGanyag csatlakozdidomok a kerti esé- \izvezetékhez (Forras: Marley) egyszertien kézzel meghtizzuk. Ezzel kész is a kotés, semmilyen specidlis szerszamra nincs szukség. A szerelés utan a tomitettséget nyo- massal itt is ellendrizni kell, csak utdna tenet- hetjk be a lefektetett csdveket hamokkal és kovekt6! mentes folddel, Way, hogy a vezeték ne sériiljén meg. Ha fennéll a fagyveszély, a veze- 16k legmélyebben fekvd szakaszéra viztelenit5 csapot, szelepet kell szerelni Az eséviz-hasznosit6 berendezések jeldlése Amindennapi haszndlat és a késdbbi atalakita- sok, karbantartasi munkélatok sordn fennal) a veszély, hogy dsszetéveszljlk az es6vizvezeté- keket 6s a hozza tartozd berendezéseket, szerelvényeket az ivdvizhdlézat elemeivel. En- nek kikiszobdlésére, az esGvizes egysége- ket tdbb helyen, és jdl lathaté médon meg kell jeldini. Az ezzel kapcsolatos teendok: * a talajban és a burkolat alatt vezeteti esd- vizvezeték mellett egy m@anyag szalagot kell elhelyezni, ,Nem ivoviz!" felirattal, + a felszini csdvizvezetéket tAblaval vagy fel rattal és felttind szinti jelzéssel kell ellatni. A megkulénbéztetést szolgaia az is, ha az esévizvezeték mianyagh6l késziil, az ivoviz- vezeték pedig fembdl, * a csapok mellé szereljiink figyelmeztetd tablét ,Esdviz, nem ivéviz!” felirattal vagy egyérteimd rajzzal, piktogrammal, * ahdzban lévé csatlakozasnal, a vzéra koze- lében helyezztink el egy figyelmezteté téblat A hazban es6vizes rendszer mtikédik, 6sz- szekOiése az ivovizhalézattal tilos!” felirattal * azesévizes csapokat oldhaté zarészerkezet- tel régzitstik, nehogy gyerekek vagy idege- nek véletiendl ezt nyissak meg, é8 esetleg igyanak az es6vizb6 * a lakotérben, fUrdészobdban, konyhaban soha ne szareljiink fel esévizes csapot. 80. dbra. Az esdvizvezeték mentén ilyen jel616- szalagot helyezziink el 75A berendezések karbantartasa Magyarorszagon még nem sok kiadvany foglalkozik es6viz-hasznosito berendezésekkel, ezért ércemes a tervezésen, kivitelezésen, tize- meltetésen kivil, a rendszer karbantarlasaidl is reszietesebben szdlni. A 19. tablézatban dssze- foglaltuk, hogy milyen gyakoriséggal ajaniatos elvégezni a rendszer fob egységeinek ellenér- z6s¢t, tisztitasdt, karbantartasat, ami kellé ga- ranciat nytit a berendezés zokkenémentes mui- kodésere A sajat esSvizes rendszertink ellendrzésének, tisztitésénak idejét, gyakorisagat alapvetéen a kiilsd kériilmények hatarozzak meg. A hazigaz- da nyilvanvaléan megfigyelte, hogy példaul az esdesatornaba az év melyik szakaban keriil sok levél, mikor kell azt kitisztitani, és mas karban- tarfasi miiveleteknek is tudja az idejét. A rend- szer tervezésekor pedig azt is szem elétt kell tartani, hogy ne épitsiink be gyakori karban- tartast, tisztogatast igénylé egységeket, pl. ka- vies-, homok, gyékény-, szdvetsztirét, a szivaty- tydhoz membrantarlalyt, vagy olcsé, gyakran elromié szivattyuit. Ha gyakran van sziikség tisz- titasra, javilasra, az nem csak terhes, de kdltsé- ges dolog is. A nagyobb téroldk tisztfionyflasat is olyan nagy- ra méretezik, hogy azon at egy ember le tudjon ereszkedni. A fenéken dsszegytlé ilecéket ugyanis id6r6| id6re el kell tévolitani, Ez a mun- ka azonban nem egészen veszélytelen, mert ez tledék bomié szerves anyagaibol mérgez6 és gyulékony gazok is felszabaculhatnak. Ezétt mindig legyen ilyenkor a tArolé kézelében egy masodik személy, aki ha kell, segitséget tud nybjtani a bajba jutotinak, A tGzveszély, robba- nasveszély miatt pedig a tarolé kézelében dohi- nyozni és nyilt |angot haszndlni szigor‘ian tilos! A tisziitas iddszerdségére tigyelmeztet a tarolb ban érezhet6 kellemetlen szag, vagy ha mér ti vastagnak itéljk az Uledékréteget. Ahhoz, hogy nekikezdhessink a tisztitésnak, amennyle cosak lehet, iritsik ki a tarol6t. Az esetek tobb ségeében egy kerti szivattyUra kotott tomldvel az Uledéket ki tudjuk szivattyUzni a tarolobdl, ha az nem tartalmaz durva, nagyobb méretd szeny nyez6déseket. Ennél alaposabb tisztitasra é- talaban nincs is szukség A tarolé tilfolyocséve Ha kiaclos es esik, a tarolé gyorsan megtelic 's utana a tetér6! odavezetett viz a tulfolyon a az es6vizet elvezeté osatorndba, a szennyve- esatomAba, a ceritéakndba, vagy egyszerliena foldre folyik, s elébb-utobb beszivodik. Maqatil értot6d6 dolog, hogy a tulfolyét btizzdréval (62: fonnal) szereljtix fel, amivel megakadélyozk hogy a szennyvizcsatornabol gazok keriljenek a taroléba. Ezek a gézok ugyanis rendkivill ket lemetien szaguiak, és gyakran még égheliek robbandsveszélyesek is. A biizzaré egy U formajd csészakasz, amel. ben mindig marad viz, elzirva a gézok ttista tarolé felé. Az egy-két csalacot kiszolgalé térco tilfolydja és biizzardje 100 mm atméréj esate 19. tablézat. Utemtorv az eséviz-hasznosité berendezés egyes egységoinek ellonérzésére es karban- tartasara Reszegyseg Ellenérzés Tisztitas, karbantartas Esécsatorna 2 hénaponként Evente kétszer (tavasszal és dsszel) Levéliacs 2 honaponként Evente kétszer (tavasszal és 6ssze) Finomsztré, 2 hénaponként 2 hénaponként Gycitétanay 2 honaponként Ketharom évente egyszer Nyaméstokoz6, szvattyi Csdvezetéhek lvévizbevezetés Visszadramlas-catio 76 Evente egyszer Evente egyszer Evente egyszer Evente kétszer Exente egyszer Srikkség szerint Szikség szerint Evente kétszerKészilhet. Ha nagyobb tet6feliletré! gytitiuk éssze a vizet, a tilfolyét is nagyobbra kell méretezni, szAmitassal meghatarozva az elve- zetend6 viz mennyiségél. A tulfolyéesé anyaga, akércsak az esdvizet a téroloba vezet6 csdéé, 81, abra. A ferdén levagott beémiényilasi tiilfolyé- 096 eredményesen fél6zi le az tisz6 szennyezé- dest a tarol6 viztelszinérél. Az egérrdcs tavol tart- jaa ragesaloket a tarolétel (Forras: Aris) ny ‘olyast érzékel a csatorna felol, lezarja az esévizes rendszert, és tallitja ivévizre (Fords: Aris) HT cs6, vagy fold alatt KG cs6. A tuifolyacsévet is megfelelGen kell tornfteni, szigetelni, nehogy aviz masielé folyjon ol Annak megakadalyozAsara, hogy a csatornabél egerek vagy patkanyok jussanak a taroldba, a tulfolyoba rozsdamentes acéibol készilt racsot oblszerti beépiteni, olyan lyukbSséggel, hogy a ragesalok ne juthassanak at rajta, de ne gatola jelentésen a viz aramiasAt Visszafolyas elleni vedelem EWvileg nem lehet kizarni, hogy a szennyvizcsa- tornabél viz folyjon vissza az esGviztéroléba, de fel lehet szerelni olyan biztonsagi eszk6zdket, amelyek megakadalyozzék. hogy a szennyviz elarassza a rendszert, hogy fekalia keriljon a k6zesatornabdl a taroloba. Kulénbéz6 eldirasok szabalyozzak a tUifoly6 Oviz-elvezetd felszerelésének mddjat, ame- © Gyti @ Elzatdosap © Bevezetéosé © Esbvizelléts berendezés, AVN 1500 A tious © IWéviz-utantaltés © Elzérécsap © Csdvezerér a felhasznalohoz © Tuifolyécs: © Csatoma 83, dbra. EsGvizelléto berendezés a szennyviz- elarasztasi szint faldtt. A tulfolyévezeték a csa- torna felé lejt (Forras: Wilo) 77® Gytité: @ Bevezettcsd a cisztemaba @ Ciszterna @ Szivargoakna ® Szivévezeték talpszeleppel @ Wilc-RainSystem AF22 tipusti egység @ Vieszinimér6 ® Nyomévezeték a telhasznalohoz @ Wéviz-csailakozas, RAV ® Gytjtéfiter @ Elzarécsap @ Eséviz-bevezetés @ Esdvizelléto berendezés, RWN 1500 A tipus @ Wéviz-utantotés © Ekarécsap @ Cséivezetek a felhasznaléhoz ® Tulfolyavezetsh @ Tulfoloy6vezeték 84, Abra. Es6viz felszivasa fold alatti tarolob\ A szivatty és az utantéltés olemoi az eldrasztisi szint f6ldtt vannak (Forras: Wilo) lyek betartésaval meg lehet eldzni a szennyviz~ visszafolyds okozta kart. Fontos szabally, hogy a tulfoly6t magasabban kell elhelyezni a Iehetsé- ges visszatolyas szintjénél, azaz amilyen ma- gasra kedvezétien kérulmények kézétt emel- kedhel a szennyviz szinije. Altalaban ez az utca szintjét jelenti (visszaduzzasztasi szint), mert az esetlegesen kidtamié szennyviz azon el tud folyni Es mia teendé, ha az esdvizellaté berendezés egyes részeit nem lehet az esetleges szennyviz- visszatolyas szintje folé telepiteni? Ebben az esetben valamilyen biztonsagi berendezést kell szerelni a csatoma és a térolé k6z6. Ha maga a iulfoly6 a biztonsagos szint felett van, nincs sziikség kilén intézkedésekre. Sajnos sckszor abban az esetben sem szerelnek fel biztonsagi berencezést, ha a tlifolyé a kritikus szint alatt van, mert arraielé még nem volt példa szennyviz- visszafolyasra. Veszélyes ez a gyakorlat, mert bekdvetkezhet valamilyen rendkivilli esemény, pl. kézcsatorna dugulés, csatorna beszakadas, hatalmas felhészakads, vagy egyszertien a 78 85. dbra. A tarolo és a szivattyii a csatorna szintie alatt helyezkedik el, ezért a folds vizet egy gyiijté- aknab6l egy kilén szivattyd nyomja fel a csator- nba (Fords: Wilo) kozelben tobb haz, lakas felépitése, ami eset- leg tulterheli a csatornat, és méris megvan a baj, szennyviz drasatja el az esdviztérolét, vagy a pincét, mert a tulajdonos Ugy dontétt, nen szerel fel visszafolyasgétlét Két problémat kell tehat megoldani, amikor a térol6 részeként az esdviz-slvezetdt tervezzlik + el6sz6r is, sernmiképpen ne juthasson viez $za a taroloba fekdliatartalmu: szennyviz a csatornabol, * masodszor pedig, még kiadés osézés ese 4€n is el tudjuk vezetni a csatornaba (vagy mas bizionsagos helyre) a tarolébol tulfolys vizet, A tarolé védelme visszafolyas ellen Aszennyviz elleni legegyszertibb védelem, haa térolébdl a folds esdvizet a csatornaba vezelé csdbe visszafolyasgatldt épitiink be. A szerke. zet lényegi eleme ket csappantyu (billendlemez), amoly a csatorna iranyaba nem gétolja a viz. — © Gybitsfiter © Elzdrécsap @ Eséviz-bevezetés @ Esdvizellatd be- rendezés, RWN 1500 AU tipus © Woviz-utantotes © Elzdrécsap © Csbvezeiék a felhasznaléhoz @ Tiifolyavezeiék © Szivattydakna | meré szivattytval @ Csatorna ‘olyAsét, de ellenkez6 iranyba nem engedi; aute- matikusan bezérddik, ha visszafelé kezd aram- lani a viz, tehat szennyviz nem kerilhet a tarolé- ba. Az egyik csappantyiit Ugy kell kialakitani hogy kézzel is be lehessen zai, és rogzfteni Iehessen. Erre a még nagyobb biztonsaghoz yan szUksag; ha a tulajdonos értesill rola, hogy valamilyen rendkivili esemény varhaté, ami a pnee elarasztésaval fenyeget, eldre elzarhassa avisszatorlodo szennyviz utjat. Az es6vizes be- fendezés normal hasznélata mellett természe lesen mindig nyitva (nem rogzitett Allapotban) kell tartani a visszafolyasgallot, hogy a [ols esdviz szabadon elfolyhasson. A kettés csap- pantyu nagyobd biztonsagot nytijt, mintha csak egy csappantyiival mikédne a szerkezet. Avisszafolyasgatlot évente legalabb kétszer at foll vizsgdlni, 6s mg kell tisztitani a timitésokro rakodott szennyez6dést6l, hogy a lemezek adott esetben lokéletesen zarodhassanak. Avisszafolyasaatlo tobbiéle kivitelben késztl * be lehet épiteni a vizelvezeté csbbe, Visezalolyasgétl6 Visszaduzzasztas Szennyvz- te Fold ala tArol6 xe 87. bra. A visszafolyasgatlé megakadalyozza. hogy a csatorndbol szennyviz folyjon vissza a téroléba * el lehet helyezni a pince aljzatan, * telepithet6 egy felszin alatti aknaba, * egy aknéban elhelyezett szivattyd nyomia fel a vizet a visszatolyAs szintje félé. Az es6vizvezotéken kivil vSdeni kell az ures vé- d6csdben vezetett elektromos kabeleket_ 6s az Wéviz-utdntdltésre szolgalé vezetékeket is a szennyviz visszafolyasa ellen. Ezért a vacécsé- vekel Is tomtteni kell, amire megfelelnek a HT csdvekhez gydrtott témitések. Gondolni kell ar- ra is, hogy a hazba éppen a védécsdveken at jut be viz. Szigetelésukin, tmitesikon Kivil megoldast jelent, ha a kilsé kémnyezet szintje folctt vezetjuk be a hazba a véd6csoveket, hi- szen a magasabban vezetett elektromos kd- belek is konnyen csatlakoztathatok barhova. Az res veddcsiveknek a tarold tele Kell lejtenidk, hogy az esetleg bejut6 viz oda folyjon vissza. A viz elvezetése visszafolyas esetén Tiltelitett csatornaba is lefolyhat a tarol6bdl mar tulfoly6, folds esdviz (és a haztartasi szennyviz is), ha az elvezet6csdben a viz magasabban all, mint a csatoméban lévS szennyviz szintie ( 88. abra), ugyanis az elvezetécsdben nagyobb a viz nyomasa, mint a csatomaban. Ebben az esetben a visszafolyasgatlé csappantytiia nyi- tatt allapotban van, és engedi a lefolyé esdvizet mindaddig, mig a két vizszint ki nem egyen- 79Visszacuzzasztasi szint Visszafolyasgatlo Szennyviz csatorna Fold alatti tarolo 88. 4bra. A szennyvizesatorna tultelitettsége elle- }, a 616s eséviz a csatornéba tavozhat, ha a bevezetdcsdben az eséviz szintje a visszaduz- zasztasi szint f6létt van litédik. Ezutén a csappantyé: mar zdrédik, 6s nem engedi a szennyvizet a tévold felé. Ha a tel- jes tarolé a szennyviz elarasztdsi szintje ala keri, annak minden nyllsat nyomésallan le kell zami, E szint ala kerul6 esdvizszirct s biz- tonségosan témiteni kell a kivilrd| behatolé viz ellen Az Uzembiztonsdg érdekében ajaniett a tarolé- fa mintegy 5 cm-fel a tulfolyonal magasabbra szetelni egy berregé vagy dudalé hangot hal- laté jelzdkésziiléket, amely jelzi az eldrasztact, Ezenkivil célszerti egy elzaré magnesszelepet szerelni a puifertartalyos, ivSviz-utdnpétlési! gondoskodé rendszerbe is, amely elérasztis esetén elzérja az Wvévizet. Tovabbi veszély szennyviz-visszatalyas esetén, hogy a pincetaroldban és az esdvizvezeicher ben megnéhet a nyomés, é¢ ha nem tojoscn Zart az egész rendszer, a pincét viz arasziia ¢| Ennek elkerilésére érdemes egy szivaitytit te lepiteni arra a célra, hogy a térolébal tilfolyé fo- lés es6vizet az eldrasztas szintje folé emelie Példaként két miiszaki megoldas: * magaba a tarol6ba telepitink egy tisz4kap- csoléval ellatott meriilészivattyit, amely a {0- lés vizet az eldrasztdsi szint 1616 nyomja. a tUlfoly6 vizet egy kUlon gytijtéaknaba ve zetjik, és egy meriilészivattyd innen nyoma fel a vizet az elarasztasi szint fOlé. A gydjtéaknat a hazon kivul is megépithetjik, é ebbe telepitjUk az atemel6 szivattyut. Lehet ke- szen is kapni mianyag gylitétartdlyt a tilfolys viz iceiglenes troldséra, amelybe mér be van épilve a szivattyu és az UszOkapesold Is, Ezta m@anyag tartalyt egyardnt elhelyezhetiik a pincében (ha van szdméra hely), vagy 2 hazon kivil Vizatemel6 berendezésre mindenképpen saik- ség van, ha a tarolé tulfolySvezetske a szenny vizesatomna szintje alatt fekszik. Tandcscs to vabba a gylit6akndba szintjelz6t is Spiteri, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a szivatlylk olykor telmondjak a szolgalatot Tots Gs Okohazak Energitakardhonterverds - Oksb Spitheréa ‘Anyagok ~ Olletek —Pélach A tartalombol: Extenziv vagy i és aljzatrétegek — Enyvek, ragasztok CSER Melyik homiokzat alkalmas 2dlde: FalazSanyagok ~ PadI6burkolato! Télikertek — Uvegezett szerkezetek — Fiitési és hévédelmi el6i (CSE A kémnyezettudatos épithezés irant érdeklédoknek ajénljuk Okohazak cimd konyvunket (ara: 3498,~ Fb) Egyiitt a természettel: zikdtetdk és homlokzatok — intenziv zéldtet6? — Tetdzdldesités re? — Oko-€ Vakolatok, habarcsok Hészigetel6 anyagok — Bels6 falak, burkolatok ~ ~ Falfestékek — Haztetdk természetes anyagokbdl - sok - Gerendahdzak: dsszhangban a természettel Kiad6 1174 Budapest, Uliszlé u. 6. Tel: (+36-1)386-9019, 209-2682, 209-3909 * Fax: 385-6684 Ermait er@chello.hu + Honlap: www.escrkiado hu Ge Kine fainere) ae 80Az es6vizellato berendezés kéltségei Akarmennyire lelkesedtink is az es6viz hasznos'- ‘ésdért, nem art figyelemme! kisémi a koltsége- ket. Az igazsdghoz ugyanis hozzatartozik, hogy a mai ivaviz- és csatomahaszndlati dijak mellett, az esdviz haziartasi hasznositasa egyelére nem mindig gazdasdgos, akarmilyen takarékos meg- oldasnak hirdetik is a gyartok és a forgalmaz6« az esOvizes berendezéseket. Mas kérdés, hogy a vizdijak rohamos emelkedésével, a k6zdsségi érdekek ‘elismerésébdl varhato allami tamoga- las bevezetésével a helyzet alaposan megval- tozhat. Aki mégis gy dont, hogy esévizellat6 berendezést telepit, annak bizonydra fontos szempont a kornyezet védelme és az otthoni bar kacsolas, mUiszaki fejlesztés 6réme. Az es6vizellato berendezés létesitésérdl és mt- kédtetésérdl részletes és hosszU idére érvényes koltségelemzést itt természetesen nem tudunk adni, de tdjékoztato értékeket azért igen. Anya- ok, készullékek koltsége: A kert 6ntézésére szolgald, egyszeri berendezés Es6viz-kivezetés, szlidedény, 2000 Les féld alatti tartaly, szerelvények a viz telszivasahoz, szivolzemt szivattyd tomlécsatlakozdssal 1200 eurd. Magyarorszagon az ezzel egyenér- ték mliszaki megoldés. a jelenlegi rakon 200 000...250 000,- Ft. Féld alatti tarolé, berendezés az eséviz haztartasi felhasznalasara (WC, moségép) Sztiréakna, 3000 L-es fold alatti tartdly, szerelvé- nyek a viz felszivasdhoz, szivétizemd szivatty 20. tablazat. Es6viz-hasznosité berendezes kéltségelemzése Kéltség, Megtakaritis ‘Anyagkoltségek 6s szakember altal veqzett szerelés kolisegei (kiviteltS| 6s tarokbmérottél fuggéen): 4900 eur6. Hazai viszonylatban: 700 000....800 000,— FI Eves kéitség/haszon szamités Uzemattetési kéltség: 30 eur6/éy. Itthon: 3000...4000,- Fi/év Karbantartis, javtas koltsege: 60 euro/év. Nalunk: 10 000,~ Ft/év. Amortizécid (év): 100 eurdléy. Magyarorszdgon: 10 000... 12 000,- Fi/ev. lvoviz-mectakaritas ha 2-3 személy nasznalia az esdvizes készillékeket: 60 mi/éy. Eves Osszkéltség: 190 eurd/ev. Atlagosan: 25 000,- Ft/év (a bofoktetett sajat t6e kamatvesztesége nékkil) Eves kézmiidj-megtakaritds: 150. ..300 eurd/év. Jelenlegi hazai arszinvonalon: 36 000.....40 000,- Fi/év. 81autornatikus nyomasszabalyozéval és sza- razon futas elleni védelemmel, ivdviz-utaéntol- 16 rendszer: 2500 eurd. Hazai viszonylatban 450 00...500 000,— Ft. Pincében elhelyezett tarold, berendezés az esdviz haztartasi felhasznalasara (WC, moségép) Gydjt6tilier, pinceében elhelyezhets sorba kétatt tarolék (6sszesen 3000 L), szivOszerelvények, szivoiizemG szivatty automatikus nyomassza- balyozoval és sz4razon futas elleni védelem- mel, ivoviz-utantolté rendszer: 2000 euré. |ttho- ni viszonyok kézdtt 400 000. ..450 000,- Ft. A szerelvenyek és késztlékek koltségein til, sz4molni kell a féldmunkdk, épitési és szerelési munkalatok kéltségeivel, ha ezeket a miele teket nem maga a tulajdonos végzi. Tovébh beruhdzésok: az ivévizvezetéken szlkseges valtoztatasok, kiegészitések, az esdvizvezeiéi kiépitése a hazban, az esdviz bevezetése # tarol6oa, és a tulfolyd Képitése. Ezeket a anyagi 6s munkakdltségeket egyedileg kal meghatérozni, mert a helyi adottsagoktol, lt t6ségekt6l és igényektél ftiggnek A gazdaségossagi szAmitasok elvégzés¢hezs beruhdzasi kéltségexen kivil ismemi kell ami kodtetési és karbantartasi kdltségeket is. Mind ezen kéltségek elemzésére és dsszehasor Iitasdra lathatunk példt a 20. téblézatban Booi 1 GO CEEETTTEME vedjegyes, német gyértminy’i ESOVIZHASZNO- SiTO BERENDEZESEK és ELSZIVAROGTATO RENDSZEREK kizérélagos magyarorszagi importdre és értékesitéje Komplett kerti csomag JET pumpaval (kerti éntézéchez) SZAKTANACSADAS ES ERTEKESITES: »SUNI” SERVICE UNIVERSAL KFT. 1105 Budapest, Kelemen u. 25. Tel/fax: (+36-1)262-6446, 261-4120 E-mail: eva.suni@mail.datanet.hu * Honlap: wwwsuni-Kft.hu “ae y-) ‘Classic komplett csomag hazi vizmdivel (WC-6blitéshez, moséshoz, valamint keerti Gnt2éshez) 82Az es6viz gytijtése hordéban 42 esOvizoytités legegyszerlibb és legeltered- ebb mOdja, hogy a tetGrél lefolyé esOvizet koz- setlendl egy hordéba vagy egyéb tartdlyba ve zetik, A legtobb kertes hazban létni valami he- sonld technikai megoldast, amelyniek részletei, oraktikus megoldaeai azonban kilénbézéek le- vetnek. 42 eséesatorna levezetécsévébe gyakran csu- oan egy kivezet6t épitenek, amely kozvetleniil a nordéba vagy dézsaba vezeti az esdvizel. En- 1é| alkalmasabb szerkezet a horcé felsé rész6 iél, a levezetécsdbe illesztett esdvizgydjt6 (I. a 8. és 96, dbrdn), amelyb6l témlével vezetjilk a jizet a hordéba. Ennek a megoldasnak az elé- we, hogy a folds viz nem csordul til a horde yeremén, hanem a gyditén belUl tovabbfolyik a evezetécsébe. Mivel a kert Gntézésére hasznalt size vonatkozSan nincsenek killénésebb tiszta- agi kévetelmények, az esdviz sztirése elma- ladhat. A tetdlefolyénél elhelyezett levélfogd des nem engedi tovbb a vizben sodréds leve- pket 68 egyéd durva szennyezédéseket, ami roben az esetben elegendé. levezetdcsdben éppenséggel el lehet helyez- i egy Ontisztulé és tiltolyasgatléval felszerelt évizgyUjts sztirét, de télen mar nem hagyhat- k a helyén, hiszen belefagyna a viz. Az esdviz se cimli fejezethen ismertettiik a kilén: 26 tipusu szGrdk mUkGdését, és a 9 ithatjuk a levezeiGcsdbe épitheté gytj megtelel6 cs6csatlakoz4ssal és tomlécsatla- ozoval, amelyre a horddba vezeté tomist htiz- uk. Ha a téml6t a tartdlyba szerelt Uisz6sze- pre erdsitiik, az elzarja a fulés viz Litjat, ha iar megtelt a tartaly. Az esdvizgy¥jl6hoz is cél- zerti lisz6szelepet felszereini a tilfolyas meg- ikadalyozasara abban az esetben, ha hosz- abo témivel vezeljiik beldle a vizet a hor Sba, ill., ha a levezetécsdbe szerelt esdviz- 0jt6 a tartdly pereménél magasabban helyez- jeciik el, 90. abra. Mindig fedjiik be a hord6t, hogy meg- akadélyozzuk az algék elszaporodasat az es6viz~ ben (Forras: Gardena) 8391. dbra. Témldvel dsszekatitt hordék. Mindket- t6ben azonos a viz szintje (Forras: Graf) Atlatsz6 anyagu tomiével lehet vizet venni ezekbél a tartélyokbél. A felemelt témlében mindig latszik a viz szintle (Forras: Graf) Amit itt egyszertien hordénak neveztink, az ter- mészetesen lehet bérmilyen alakt és nagysé- gi, esdviz gyCitésére alkaimas taridly, a 80 Les heringeshord6il a barkécsaruhézakban kap- hat6, 1000 L térfogatti, szdgletes, mtianyag es6- vizgytitéig. Ha a rendelkezéstinkre alld ecények nem elég nagyok, tomidvel osszekotheljuk Oket igy egyiiltesen mar elegendd vizel tudunk térol- ni benniik. Eséviz tarolds4ra a kereskedelem: en tobbnyire polietién anyagu hordokat aruinak amelyeken az ésszekbtészerelvényekniek kory- nyt lyukat vagni szur6- vagy lyukfdrésszel A vizeshordét leheldieg émnyékos, a kézvetlen napsiitéstél védett helyre dilitsuk. Nyéri napo- kon {gy is eléggé felmelegszik benne a viz, ami kedvez6 kartilményeket teremt a mikroorganiz- musok elszaporodasahoz. Mar csak ezért is ajanlatos id6rdl idére teljesen kidiriteni a hordot. és iigyeljiink ra, hogy meleg idében ne taroljuk sokaig a vizet 84 93. 4bra. A vizvétel kiilénbé26 médjai (Forras: Marley) @ Esévizgyiijté az @ Egyszeri esévizkivezetés a leve: menetes osatlakoz6val és ly als6 réezébe ‘tt yukba midcsatlakoz6 és ‘Aerdsitett tomiével tobe tartily is Ssszekéthetd egymassal94, ébra. A gydjtsztird kivezetécséveb6l tmidvel vezetjuk a vizet a hordoba (Forras: Beckmann) Kellemetlen jelenség az algak elszaporodasa is az esdvizben, ami napfény hatdsdra kovetkezik be. A jelenségnek elejét vehetiiik azzal, ha sétét szind, fényt at nem ereszi6 anyagd hordét haszndlunk, és mindig befedve tartjuk Télire a szabadban ‘érolt hordékat, valamint minden szerelvényt és témiét irftstink ki, mort ha belefaay a viz, szétrepesztheti dket Gyakorlati_ megfontol4sbdl érdemes a hordé also 1észére egy csapot szerelni, és onnan elvezetni a vizet. Az ehhez sziikséges lyukal nem nehéz kifirni, a lyukba pedig hordécsapot szerelni. Val6jaban csap sem teltétlenul szuk- séges, elég egy tamidcsatlakoz6, és az arra erésitett 1omI6 felsd végét a hordéba vagy a hordé fels6 peremére akasztjuk. Vizvételkor csak leemeljik onan a témiét, és mondjuk egy locsoldkannaba engedjiik beldle a vizet. 95. dbra. Az eséviz-bevezet6 tomié vegere szerelt sz6szelep elzarja a viz utjat, ha megtelt a hordo (Forras: Beckmann) 96. dbra. Az esévizgyiijté kivezetécsdve auto- matikusan elzarédik, ha mar tele a hord6 (Fords: Beckmann) Kényelmes megoldas, ha kerti szivattyival ontdzlink, mert igy kellé nyomassal a kert legtavolabbi sarkaba is eljuttathatjuk a vizet Ehhez természelesen szlkséges, hogy elektro- mos csatlakoz6 legyon valahol a kézelben 85Es6éviz-hasznositas es es6viz-gazdalkodas Manapsag a burkolt felUletekre hullo csapadék tébbnyire nem hasznosul, sem az ember szA- mara, sem természetes médon, a talajba szi- védva; a kiépitett esévizcsatornaba, majd on- nan kézvetleniil valamely folydba, patakba fo- lyk. Ha szennyvizesatorndba kerlil az esdviz, akkor {6 esetben eldsz6r tlepitébe, tisztitéméibe folyik, 6s csak azutén az éldvizbe. Ebben a mesterséges kérnyezetben tehat nagy kaltség- gel csatorndkal, tiszttéméiveket, viztérozdkat kell épiteni, amely kéltségek természetesen megjelennek a viz- és csatornadijban. Nem ne- héz belatni, mennyivel ésszerlibb volna az elve- zetés helyett a keletkezés helyén hasznositeni az esdvizet, hogy az valamennyire visszakertl: jon a természetes kérforgasba Az eséviz-gazdaélkodas hérom szintie: * Az esdviz kozvetlen hasznositasa Ebben a kényvben alapvetéen az esdviz haz- tartasi felhasznalasdnak lehetéségeit ismertet- tik, de ipari, nagyiizemi hasznositdsa is lehet- séges. Sok esetben rovid id6 alatt megtertilé beruhazas (pl. széllodak, iskoldk, benzinkutak, bevasarlékézpontok stb ) + Acsapadék irényitott elvezetése Minthogy csak kevés helyen van elérheté kézel- ségben patak vagy foly6, a csapadék kézvetlen elvezetése drkokon vagy egyéb métargyakon t, csak ritkan lehetséges, és ez a vizelvezetés &kolégiai probiémakat is felvet, mivel ilyen mé- don mérgez6 anyagok kerulhetnek az él6vizek be. A csapadékelvezats mitargyak épitese en- gedélykételes; be kell szerezni az illetékes viz- Ugyi és 6pitési hatés4g engedélyét. + Acsapadékviz szikkasztasa Ahol a talaj szerkezete és a teriilet fekvése lehe- tévé teszi, az esetleges hasznosités mellett, csapadékviz szikkasztasa (talajba juttatasa) ajanthaté. Ezzel feleslegessé valik mindenféle vizelvezet6 mutargy és taroz6 épitése. és meg- Srizhet6 a talajviz szintie, annak ellenére, hogy egyre nagyobb feltileteket /burkolnak szilérd, burkolattal, A szikkaszt4ssal csokkennek a viz elvezetés kdltségei, a kutakbdl (talajvizbdl) ivé- viz nyerhetd, 4s csdkken az arvizveszély is: ke- vesebbet kell kélteni Arvédelemre. Az eséviz szikkasztasa, talajba szivaragtatasa nem zara ki, 6s nem akadélyozza az esGvlz hasznostdsat, csupdn kiegésziti azt. A folds es6vizet jutialjuk ugyanis a talajba. Az esdviz kezelésének ez a kétféle médja jelenti az éssze- ri és 6kolégiai szempontbé! hasznos, kiegyen: stilyozott es6viz-gazdalkodast. A 21. tabiazat- ban foglaltuk Ossze az esdviz-hasznositas és szikkaszids elényeit. A helyi adottsagok figye: lembevételével, mindez megvaldsithaté egy kertes csaladi hazban, és némi segits¢ggel ma gaa tulajdonos képes elvégezni. Ha a folds esévizet nem akarjuk a csatorndbe vezetni, a kertben megielelé szikkaszié-, szivé rogtatérendszert kell kiépftenl. Erre tobféle megoldés kindlkozik, amelyek k6zil a. hely adottsagoknak megfelelét kell kivélasztani felszini szivarogtatas, szikkasztds medencdben, arokban: alagosvezés, szikkasztakna épitése 21. tabldzat. Az eséviz hasznositasénak és szik- kasztésdnak elényei A szikkasztas lohetségos és eéiezord, ha: a talal (6 vizdlereszi6 kepesséat a talajfelszin erre alkalmas csekely réforchtast igenyel kevés a talajviz Célszerii az eséviz hasznositasa, ha: + nem ivéviz mindségé vizbél is sokat haszndiunk22, tablazat, A szikkasztas kilénbéz6 médjainak ésszehasonlitasa Megnevezés Felszini Medencés Arkos Aknés. | szivarogtatas —szikkaszias | szikkasztés | szikkaszias Tenuletigeny | nagy kozepes kisi kis! Boruhdzas csekély csekély nagy nagy Talaj szlkséges vizéteres716 Képessége nagy kozepes kozepes, kozepes pee Sb Sesoes eee ene Oe a Karbantartasi igeny kicsi kicsi kicsi kozepes Kalteagek alacsony: alacsony magas magas Felszini szivarogtatas A félés eséviz egyszertien beszivédik a talajba, ha egyenletesen szét tudjuk rajta teriteni a ta- rolobdl tulfoly6 vizet. Ehhez az esdvizgydjté fe- lilet (tet6) legaldlob 30 %-at kitevé talajfeliletre van szikség, és ez is csak aboan az esetben elegend6, ha a talaj laza szerkezetti, j6 vizat- ereszi6 képességti, homokos vagy kavicsos. Avizet az esdcsatornabdél vagy a tarol6 tUfolyo- jabél témién vagy kikévezett lefolyarokban vezetjlik oda, ahol beszivédhat a talajba. A f6- lds esdvizet mindig vezessuk el a hazt6 tavo- labb, mert a hazial kOzelében 4tdz6 talaj és a megemelkedé talajviz idével kart tehet a hazban Szikkasztas medencében, arokban Medencén ebben az esetben természetes mé- lyedést, sekély QdrOt értuink, amely abban az esetben alkaimas a {dls esdviz elszivérogta- taséra, ha nagysaga eléri az esdvizgytité felulet 10 %-Al. A természetes modon beszivargé viz megtisztul a szilard szennyezSanyagoktél, és a talajviz szintjét ndveli. Ha mesterségesen ala- kitluk Ki a szikkasztomedencét, annak mélysé- ge elegendé, ha csupan 10...30 cm. Az ogész meélyedés legyen egyenletes, talaja pedig j6 viz- atereszid képességi.. Méretét, befogadaképes- ségét gy hatdrozzuk meg, hogy figyelembe vessziik a vizgydit6 felillet nagysagat és a talaj vizdtereszi6 képességet (23. tablézat). Mester- séges tavunk még nagy es6 utén sem Aradhat ki, Abban az esetben, ha nem all tendelkezé- sinkre elég nagy terulet a megielel méretd medence kKialakitasahoz, a medencébél egy csatornat, arkot kell vezetnunk egy kozeli vizel- asztémedence mérete Medence térfogata, m?, 100 m* esdviz- gydjté feldlet esetén Talajtipus Durva szemosejd hornok Finom szames§jti homok Iszapos homok hon vezel6 arok, palak vagy to felé, amely nagy esd- zések idején tovébbvezeti a tUlesordulé vizot. |szapos, agyagos talaj esetén, amely nem sziv- ja be elég gyorsan a vizet, kavicsaggyal kitaltatt &rkokat alakitsunk ki, amelyek sok vizet képe- sek magukba fogadni. Még jobb megoldés, ha az drokba nem rothadé anyagbédl készillt geo- textiliat teritiink. Ez a specidlis szdvet nem en- gedi be a komyezettb6l a kavicsagyba a finom talajszemeséket, amelyek idével eltomitendk a kavicsok k6zétti hézagokat. A kaviccsal kitoltott arkokba felszin alatti dréencsdvekkel vezethetjuk a vizet, ill. az drkokon tdl is nyulhatnak a drén- csévek a til nagy mennyiségti viz tovabbveze- tésére, példdul egy fives lalalmélyedésbe. A medencék, arkok ésszekapesolasaval |étre lehet hozni egy nagy kapacitasu szivarogtat6- tarolé-elvezetS rendszert. Az ilyen rendszer még abban az esetben is nagy mennyiségd vizet képes magaba fogadni és fokozatosan elszivarogtatni, ha a talaj kotéttebb szerkezett, nehezen engedi t a vizet. Mindenesetre a talaj vizatereszt6 képessége hatarozza meg a medencék és arkok szikséges méretet, alakjat, elhelyezését. A 25. tablazatban foglaltuk 6ssze a kulnb0z6 tipusti (homok, iszapos, agyagos) talajok nedvszivd, elszivérogtaté-képességét, az elszivargas sebességet. Homokos talajba az es6viz gyorsan beszivodik, itt egyaltalan nincs 87st egy meglévé vagy mesterségesen Kialakitott sexély, novenyzettel benott talajmelye- désbe vezetjik, ahonnan az lassanként beszivarog a homokos talajba Medence Dune ae olde ye szemti eh oy tahbanyag _— Geeviertia Be _ a ecaai Drénosé — y A im Horokos talaj Elszivargas 98. 4bra. Medencés-arkos szikkasztas - kereszt- metszet sztikség szivargé-térolé érkok létesitésére A nehéz, Kétdtt, példdul agyagos talajoa az es6viz agyaltalan nem tud teljesen beszivarog- ni, ezért legalabb a viz egy részét el kell vezetni A medencében, arokban tortend szikkaszias elonyei: + mialatt a viz atszivarog a felsé talajrétege- ken, megtisztul a szilard szennyezédésektdl és a szennyezdanyagok egy része biolégiai- lag lebomlik; + a mélybe szivargé eséviz jelenti a talajviz uténpotldsat: * az esdviz felszini lefutasa lelassul, nem emel- kedik tdlsagosan gyorsan a folyék szintje, csdkken az arvizveszély. Megtérténhet... ..rendkivuli felhészakadas A szikkasziéAroxbdl nem tud elég gyor- san a talajba szivédni a hatalmas mennyi- ségli esdviz, ezért a folds vizet dréncsé- van vizesdrokba vagy csatornaba kell ve- zetni -»- fagyott talaj A szikkasztomedencében kb. 15 cm ma- gasan allhat a viz. Amig @ fagyott talaj fel nem enged, az esdviz és az olvadékvie teljesen kttolti, nem tud elszivarogni. +» Szennyezett altalaj Atalajba szivargé viz képes feloldani a ta- lajban lévS mérgez6 anyagokat, és eljut- tatni a talajvizbe vagy az élévizekbe, Ha szennyezett a talaj, ne alkalmazzuk a me- dencés vagy arkos szikkasztast! Alagcs6évezés A foldbe fektetett lyukacsos alagcsévekbe (drénesévek, szivargocsdvek) vezetett folos es6viz a csévek teljes hosszAban ¢ talajba szi- varog. Magukban a csévekben csupan kevés es6viz fér el, ezért csak olyan teruleteken érds- mes alkalmazni ezt a szikkasztasi médszet ahol a talaj gyorsan képes magaba szivni a vi- zet. A drénoséveket a tarold feldl enyhe eséssel kell a talajba sillyeszteni (kb. 0,5 cm/m), hogy a behatolé talajvizet is elvezesse. A osdrend- szert célszerti tUfolyoval ellatni, hogy ez el nen 99. abra. Alagcs6ves szikkasztast alkalmazva, a térol6bdl tUlfoly6 eséviz a perforalt (lyukacsos) alagesébe (dréncsébe) keril, ahonnan a talajba szivarog. Ez a médszer féleg a féld alatti os6\ térolé félés vizének szikkasztéséra alkalmasEséviz- beveze- ~_ \NFedéréteq és (fagy- } védett) —+! Homok Talajviz 100. abra. A szikkasztoakna alul nyitott. Az aljara teritett homokréteg sziiréként szolgal. A homok- réteg fels6 szintje és a talajviz szintje kozott leg- alabb 1,5 m magassagkiilénbségnek kell lonni ¥ a 101. bra. A szivargas sebességének mérésére alkaimas gédér, és célép a vizszint jelzésével szivarg6 viz is tavozhasson. A tilfolyé vizel csa- tornaba, érokba, kézeli patakba vozethetik Alagcsovezéssel f6leg a foldbe sullyesztett ta- 1016 tulfolyé vizét tudjuk a talajba juttaini Szikkasztoakna Ezeket gyakran ugyanazok a gyartok készitik: amelyek fold alatti eséviztarolé ciszternakat is ajanlanak. A szikkasztéaknak anyaga ugyantigy lehet oeton vagy mUanyag, mint a térolbké, de ninos fenektk, Heves esézések alkalmaval nagy mennyiségG, a térol6bdl wWifolys esdvizet képesek befogadni, ami lassanként a talajba szivarog. A szivérgasi teljesitmény ndvelése érdekdben, az aknak és az alagesévek ossze- kOthet6k egymassal. Szivargasi kapacitas Azeséviz sak a kellden vizatereszié talajba tud gyakorlati_szempontbdl elegendéen gyorsan felszivdni, Az Ateresztéképesség a talajszem- csék méretétdl és eloszldsatél fligg, mértékét az ateresz\6képességi egylilthaldval, vagy mas néven szivargasi tényez6vel (kk) jellemez: hetjik. A kulonb6z6 talajtipusok k,-értéke = 10°...10"" mys. Szikkasztésra azok a talajok alkaimasak, amelyek k,,-Ortéko 5 x 10¢-ndl na gyobb. Kétség esetén a talaj ksz-erékét hely- ben is meg lehet hatarezni Eay adott nagysagu szikkasztoakna szivargasi kapacitasa alapvetéen a talajt/oustél fiigg. A le- hetéségek tehat olykor korlatozottak, és az ak. na meéretének meqvalasztasakor bele kell 10- rédnlink, hogy egy-egy nagyobb felhészaka- das alkalmaval alazuidulé vizmennyiséget nem lucja teljes egészében befocadni, a viz tuifolyik rajta, amit el kell vezetnink. A 24. tablazatban az agyik szikkasztéakna-gyarto cég adatait ko- Ziljdk, amelynek alapjan meg lehet hatarozni, 24, tablazat. A német Fa. Rewatec cég kilénb6z6 méretd szikkasztoakndinak szivargasi teljesitmenye (rakétheté maximélis esdvizgyéjt6 felilet) az egyes talajtipusckban, ha hektéronként 125 L/s es6 esik Talajtipus j Faria Apré szemi ka | x10 Homokos kavics 1x 10% Duiva szemesejd homok 5x 104 Kézepes szemeséjti homck 1104 Finom szemcsaji homok 5x 10° Iszapos homok 1x 10° Homokos iszap 5x 10° Rakdtheté esévizgyti | 1400 Les akna foliilot, m* 1700 Les akna_| 2000 445 178 8926, téblézat. A viz beszivargasénak sebessége a kilénb6z6 talajlipusokba Homok Iszap kK, 6rték, m/s 10“ | A beszivodas ideje* 3 6ra* 12 nap* A szikkasztas lenet6sege jo atmeneti tarolas atmeneti tarolas, a szikkasztdfeliilet ndvelése * 1000 mm vizosziopia vonatkoztatva Szikkaszids lehetséges Duna szenid kaves Finom-kézenes seam kavios Homokos kevies Durva szemeséjdihomok Rozenes szemesiji homok Firom szemesijdhorrok ‘szazos homo La sgyagos hock Tet Agva9 TO" 10" 10° 10" 10" 10°k.-erték (mis) 102. abra. Kilénbéz6 talajtipusok k,6rteke. Szikkasztasra csak olyan talaj felel meg, amely- nek k,,-6rtéke nagyobb, mint 5 x 10° hogy a talaj dteresz\6képességétdl fagaden: mokkora esévizgyCité felUlethez, milyen befo- gadoképességii aknét vélasszunk A szivargasi kapacités azonban nem osak a ta- lajtipustal, hanem az adctt helyen a talaj to- marségétdl is fligg. Ahol példaul hosszt idén at nehéz munkagépek kézlekediek, ott az egyéb- kent laza, homokos talaj is annyira 6ssze tud témOrédni, hogy gyakorlatilag vizzarova valik. Tanacsos tehat a szikkasztérendszer kialakitasa elott elvégezni egy eayszerU szivargasi tesztet. Ehhez assunk ki egy 50 x 50 (0,25 m9 feliletd, kb. 30 om mély, vizszintes alji godrét. Ne lépjunk a godérbe, hogy ne nyomédjon ossze benne a talaj, Teritsiink az aljara egy vékony kavicsréteget, vagy durva szemesdji épitési homokot, hogy amikor feltolt|Uk vizzel, a talaj részecskéi ne kavarodjanak fel. Verjlink le a go- dérbe egy jelzdkarét, és jeldljik be rajta a go- dor fenekétél mért 10 cm-es magassagot. Ez- utan dvatcsan téltsiik fel vizzel a gdcrat, majl az elszivargott mennyisdget 2 dran at rencsze- resen potoljuk. Ennyi id6 alatt a godér komye- zetében a talaj Kelléen atnedvesedik. szkséges és vizelvezetési lehetéség szukséges Ekkor kezdédik a mérés: A gédrét tdltsiik fel vizzel a cdlépin hiizott jelig, majd 10 percen at merGedénybdl rendszeresen toltsunk utana vi- 2ei, hogy a 10 perc elteltével is éppen a jelnél legyen a viz szintje. Az utdnatéltatt viz mennyi- ségét természetesen mindig jegyezziik fel. Eb- bdl a vizmennyiségb6l kiszamithatjuk a talaj viz~ atereszi6 kepességet: * 1,5 L viz/10 min megfelel 10° k,,-értéknek (iszapos homok); * 7.5L viz/10 min megiele! 5 x 10° (finom szemeséjdi homok); + 15 L viz/10 min megfelel 10° k,,-értéknek (KOzepes szemcséjti homok) ee Erteknek A mérést tébbszér is el kell végezni, egészen addig, amig a mért értékek egymashoz kdzel alldk lesznek, és ezen ut6dbiakbdl kell dtlagot szamitani. A médszer nem nevezhatd tokélete- sen pontosnak, de a talaj vizatereszt6 képessé- get elegendé ilyen pontosséggal ismerni Az es6viz szikkasztasahoz be kell szerezni az illetékes vizigyi hatésag engedélyét, ha a szik- kasztds valamilyen médon befalyAsolja a talaj- viz vagy valamely felszini viz éllapotat. Lakott teruleten az esdviz felszini szivarogtataséhoz nem sztikséges engedély. Ahhoz sem kell en- gedeély, ha a fols csapadék a felszinen termé- szotes médon folyik el. Ninos egységes szaba- lyozas abban a kérdésben, hogy engedalyez- tetni kell-e a szikkasztast medencében, termé- szetes féldmélyedésben, azaz mtitdrgynak vagy termeszetes modszernek mindsiil-e, pe- dig ahhoz sem kell engedely, hogy az esdesa- torna levezetdcs6vébdl kifalyé vizet elvezessiik a kertbe, anol az beszivodik a foldbe. Az arokban vagy aknaban val szikkasztis mindig engedélykételes, mert minokét esetoen alsé talajrévegbe. talajvizbe kertl az esviz 91