A rktenyszts helyzete Eurpban s magyarorszgi perspektvi

Kovcs Elemr
Halszati s ntzsi Kutatintzet, Szarvas
Kivonat
A magyarorszgi termszetes vizek faunjnak klnleges elemei a klnbz rk fajok
(Decapoda), melyek amellett, hogy a vzi koszisztma fontos rszt kpezik, gazdasgi
jelentsggel is brnak.
Az Eurpban tenysztett fajok kztt a legjelentsebbek az shonos folyami- (Astacus
astacus) s kecskerk (Astacus leptodactylus), valamint az szak-amerikai eredet
jelzrk (Pacifastacus leniusculus) s a vrs mocsri rk (Procambarus clarkii).
A legfontosabb termelk Spanyolorszg, Svdorszg, Oroszorszg, Nmetorszg, az
Egyeslt Kirlysg, Franciaorszg, Dnia s Finnorszg.
A termels alapveten ngy technolgia alapjn trtnik:

Extenzv termels termszetes vagy mestersges tavakban

Fl-intenzv termels tavakban vagy medenckben
Intenzv medencs nevels
Nvny (elssorban rizs) s rk vltva trtn termelse

A legelterjedtebb a 0,1-5 ha mret tavakban trtn fl-intenzv nevels. Kiegszt

takarmnyknt leggyakrabban gabonaflket, srgarpt, burgonyt, haldarabot
alkalmaznak, emellett, vagy ezek helyett esetenknt pelletlt tpot (pisztrng-, csirke-,
vagy specilis rknevel tpot) etetnek.
A npestsi srsg a kihelyezend rkok mrettl fggen vltozik. 20 mm-tl kisebb
rkok esetben 30- 500 db/m, 20-50 mm mret rkok esetben 10-150 db/m, 50
mm-tl nagyobb rkok esetn 1-15 db/m a javasolt srsg.
A hozamok orszgonknt, a klimatikus adottsgoktl, a tenysztett fajtl s termelsi
sznvonaltl fggen jelents klnbsgeket mutatnak. Jelzrk esetben Svdorszgban
50-680 kg/ha, Spanyolorszgban akr 1000 kg/ha-os hozamok is elrhetk.
Bulgriban 200-500 kg/ha krl mozog a hozam kecskerk esetben, mg folyami
rkkal Svdorszgban 60-430 kg/ha, Nmetorszgban 300-600 kg/ha-os hozamokat
rtek el.
Magyarorszgon jelenleg - ismereteink szerint - kereskedelmi clbl rktenyszts nem
folyik.
Figyelembe vve a hazai klimatikus s egyb termelsi adottsgokat, a rktenyszts j
lehetsget teremthet bizonyos tgazdasgok termk-vlasztknak nvelsre,
elssorban kecskerk tenysztse rvn. Megfelel vzminsg biztostsval az
rtkesebb folyami rk is eredmnyesen tenyszthet lenne s viszonylag kis
rfordtssal kitn profitot hoz, piackpes termkkel bvthetn halszati termkeink
sort.