FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI

CATEDRA DE PSIHOLOGIE APLICATĂ

ANUL UNIVERSITAR 2009/2010
SEMESTRUL I

„BABEŞ-BOLYAI”TUDOMÁNYEGYETEM
PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK
2009-2010 EGYETEMI TANÉV
I. FÉLÉV

I. Általános információk

 Az előadás azonosító adatai:

Az előadó tanárra vonatkozó adatok

Név: Orban Reka
Iroda: Str. Republicii Nr. 37.
Telefon: 0264-597037
Fax: 0264-597037
E-mail: orbanreka@pszichologia.ro

Az előadásra és tutorokra vonatkozó általános információk

Tantárgy neve: A gyógypedagógia alapjai
Kód:
Kredit szám:
Tanév, félév: 2009/2010, I. félév
Az előadás típusa (kötelező, opcionális, fakultatív): választható
A tantárgy weboldala: www.pszichologia.ro

 Előzetes ismeretek, az előadásra való beiratkozás feltételei (kondicionálás)

Az előadás anyagának megértését, elsajátítását megkönnyíti a liceumban elsajátított
alapfogalmak felelevenítése.

 Az előadás tartalmának rövid összefoglalása

Az előadások első fejezete a fogyatékosság fogalomkörével valamint a
speciális nevelés történetével foglalkozik. Kitér a fogyatékosság fogalmának
jelentésváltozásaira, bemutatja a WHO nomenklatúráját valamint az akadályozottság
különböző elméleti modelljeit, valamint körülhatárolja a speciális nevelési szükséglet
fogalmát, kitér a nevelhetőség kérdéskörére valamint az ISCED általi osztályozásra.
Ezután kerül sor a különböző speciális nevelési igényű kategóriák részletes
bemutatására. Ennek keretében kerül sor a mozgássérülés meghatározására,
osztályozására. A diákok bepillanthatnak a szomatopedagógiai tevékenységbe és
megismerkedhetnek a mozgássérültek által használt segédeszközökkel. A
látássérültekről szóló fejezetben külön tárgyaljuk a vakok és a gyengénlátók
problematikáját. A hallássérülés tárgyalásakor a hangsúly a beszédfejlesztés
jelentőségének ismertetésére esik. Az értelmi akadályozottság esetében a
differenciáldiagnosztika kap fontos szerepet. Ezáltal a diákok képesek lesznek az
értelmi akadályozottak csoportját elkülöníteni a hasonló tüneteket mutató csoportoktól

1
(autizmus, epilepszia, tanulási zavar). Az utolsó fejezet a halmozottan sérültek nagyon
speciális nevelési szükségleteiről szól. Ők azok, akik leginkább a társadalom
peremére szorulnak, és akiknek a nevelésében az utóbbi évtizedekben a legtöbb
változás jött létre.

 Az előadás egyes témáinak hozzáférhetősége

Az előadás a 2 modulból felépülő tanulmányi útmutatóra támaszkodik. A tanulmányi
útmutató elktronikus formátumban is hozzáférhető a www.pszichológia.ro honlapon
levő elektronikus könyvtárban.
Az 1. modul „A gyógypedagógia általános kérdései” címmel a 6-38 oldalon
található. 3 egységből épül fel, az egyes témáknak megfelelően fogalmaztuk meg a
célkitűzéseket, a kulcsfogalmakat, a feladatokat, Minden egység végén megtalálható a
bibliográfia és a modul végén az önellenőrző tesztkérdések.
A 2. modul „Fogyatékosság-típusok” a 38-136. oldalon található. A modult alkotó 8
egység leírása tartalmazza a célkitűzéseket, kulcsfogalmakat, feladatokat,
könyvészetet és a modul végén önellenőrző tesztkérdések segítik a hallgatókat
ismereteik felmérésében.

 Az előadások során alkalmazott eljárások, módszerek

 Az egyes témák bemutatása – kontaktórákon
 Az összefüggések megmagyarázása- kontaktórákon
 A diákok kérdéseinek megmagyarázása- konzultáció alkalmával
 A diákok aktív bekapcsolódásának bátorítása- kontaktórákon

 Kötelező könyvészet

Sorszám Szerző Cím Hozzáférhetőség

1 Benke László Sértők és sérültek, Hét Az Alkalmazott Pszichológia
(2000) Krajcár kiadó, Budapest Tanszék könyvtára
2 Gordosné Szabó A Gyógyító pedagógia. Az Alkalmazott Pszichológia
(2004) Medicina kiadó, Tanszék könyvtára
Budapest
3 Gordosné Szabó Bevezető általános Az Alkalmazott Pszichológia
Anna (2004) gyógypedagógiai Tanszék könyvtára
ismeretek, Nemzeti
Tankönyvkiadó,
Budapest
4 Göllesz V. (1992). Gyógypedagógiai kórtan. Az Alkalmazott Pszichológia
TK, Budapest Tanszék könyvtára
5 Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai Az Alkalmazott Pszichológia
alapismeretek. ELTE, Tanszék könyvtára
Budapest
6 Kolozsváry Judit A sajátos ember, Okker, Az Alkalmazott Pszichológia
(1999) Budapest Tanszék könyvtára
7 Spaller Árpád, Gyógypedagógiai Az Alkalmazott Pszichológia
Spaller Katalin ismeretek tára, Timp Tanszék könyvtára
(2006) kiadó, Budapest

2
Az előadások, kontaktórák során felhasznált specifikus anyagok, eszközok:

- számítógép-hálózat
- videoprojektor
- dokumentumfilm
- sérültek által használt segédeszközök

 Az előadás tematikája
(Az egyetemi félév során megtartandó kontaktórák időpontja és helyszíne az órarendben van feltűntetve)

Dátum Tematika Alapfogalmak/kulcsszavak Forrásmunkák A diákok hozzájárulása

saját tudásuk
elmélyítéséhez
2009.okt. 4 A fogyatékosság Fogyatékosság, rendellenesség, betegség, Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
fogalma és rokkantság, károsodás, akadályozottság, pedagógia. Medicina kiadó, Budapest 1, 2, 3 átolvasása
cselekvőképesség, sérülés, társadalmi fejezet
jelentésváltozásai norma, stigma Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A
Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris
kiadó, Budapest 1 fejezet
Vizi I. (2002). Adalékok az erdélyi
gyógypedagógia történetéhez EPSZ, K-vár
Yaruss J. S, Quesal R W. (2003) Stuttering
and the International Classification of
Functioning, Disability, and Health (ICF): an
update, Journal of Communication Disorders

Speciális nevelés Nevelhetőség, Speciális nevelés, speciális Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
fogalma nevelési szükséglet, homogén csoportok, pedagógia. Medicina kiadó, Budapest 4, 5,6 átolvasása
pedagógiai szemlélet fejezet

3
 Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai
alapismeretek. ELTE, Budapest
Mesterházi Zs. (2003). Nemzetközi hatások a
magyar gyógypedagógiában.
Gyógypedagógiai Szemle, Különszám,
Budapest

Benedict R E , Farel A M (2003). Identifying

A fogyatékosságok fejlődési rendellenesség, fertőző
etiológiája betegségek, teratogének, sugárzás,
koraszülöttség és kis súlyú újszülött,
gyógyszerek, terhesség-megszakítás,
balesetek, szociális és gazdasági rizikó-
faktorok
A mozgássérülés Mozgáskorlátozottság, mozgássérülés,
fogalomköre petyhüdt bénulás, spasztikus bénulás,
végtaghiány, athetózis, ataxia
A mozgássérültek személyi függetlenség szintjei,
fejlesztése – a szomatopedagógia, konduktív nevelés,
ortézis, protézis, rehabilitációs eszközök,
szomatopedagógia augmentatív kommunikáció,
neurorehabilitáció, DSGM
children in need of ancillary and enabling
services: a population approach, Social
Science & Medicine, Volume 57, Issue 11,
Ville, I, Crost, M, Ravaud, J F, and Tetrafigap
Group (2003). Disability and a sense of
community belonging A study among
tetraplegic spinal-cord-injured persons in
France, Social Science & Medicine, Volume
56
Göllesz V. (1992). Gyógypedagógiai kórtan. A kijelölt forrásmunkák
TK, Budapest átolvasása
Ward, R. M., Beachy, J, C (2003). Neonatal
complications following preterm birth. BJOG,
Vol 110
Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
pedagógia. Medicina kiadó, Budapest 13, 26 átolvasása
fejezet
Benczúr M. (szerk) (2001).
Szomatopedagógia szemelvények a
mozgáskorlátozott személyek gyógypedagógiai
rehabilitációjából BGGyTF, Budapest
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai A kijelölt forrásmunkák
alapismeretek. ELTE, Budapest átolvasása

4
A súlyos látássérülés- Vakság, Braille pontírás, „a kis szoba”,
tiflopedagógia taktilis, elektronikus segédeszközök,
taneszközök, mobilitás, mozgásigény,
szociális kompetencia
A gyengénlátás – aliglátás, gyengénlátás, elektronikus és
tiflopedagógia optikai segédeszközök, taneszközök,
A hallássérülés Hangmagasság, hangerő, tiszta hang
fogalomköre audiometria, beszéd-audiometria,
hallókészülék, cochleáris implantáció,
A hallássérültek hallási figyelem és diszkrimináció,
fejlesztése – preverbális kommunikáció, verbális
kommunikáció, szájrólolvasás, jelnyelv
szurdopedagógia
Az értelmi Intelligencia, adaptív viselkedés, enyhe
akadályozottság értelmi fogyatékosság, középsúlyos értelmi
fogyatékosság, súlyos értelmi
fogyatékosság, familiáris vagy organikus
eredetű értelmi fogyatékosság, defekt
orientált modell, ökológiai modell,
A pszeudodebilitás, az Pszeudodebilitás, Lennox- Gastaut
értelmi tünetcsoport West syndroma vagy
infantilis spazmus autizmus, Wing féle
akadályozottsággal és triász, különleges képességek, szociális
epilepsziával járó izoláció, rigiditás, kommunikáció
kórképek, az autizmus
A logopédia, mint a Logopédia, beszédhiba, beszédmegértés,
gyógypedagógia beszédmegértés, pöszeség
specifikus területe
5
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai A kijelölt forrásmunkák
alapismeretek. ELTE, Budapest átolvasása
Fishman G, A.. (2003) When your Eyes have
a Wet Nose. Survey of Ophthalmology,
Volume 48, nr. 4
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai A kijelölt forrásmunkák
alapismeretek. ELTE, Budapest átolvasása
Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
pedagógia. Medicina kiadó, Budapest 11, 12 átolvasása
fejezet
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai A kijelölt forrásmunkák
alapismeretek. ELTE, Budapest átolvasása
Moore B., CJ, (2003). Speech processing for
the hearing – impaired. Speech
Communication,41
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai A kijelölt forrásmunkák
alapismeretek. ELTE, Budapest átolvasása
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai A kijelölt forrásmunkák
alapismeretek. ELTE, Budapest átolvasása
Goodman J F (2003) Does retardation means
dump? University of Pennsylvania
London (2002). Counting progress in the
diagnosis of autism in Exepcional Parent 11
Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
pedagógia. Medicina kiadó, Budapest 31 átolvasása
fejezet
Kovács E., szerk. (1990). Logopédiai jegyzet,
Tankönyvkiadó, Budapest
Iskolai kudarchoz Specifikus tanulási zavar, diszlexia, Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
vezető diszgráfia, diszkalkulia, nonverbális pedagógia. Medicina kiadó, Budapest 14 átolvasása
tanulási zavar fejezet
rendellenességek Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai
alapismeretek. ELTE, Budapest
Selikowitz, Mark (1996). Diszlexia és egyéb
tanulási nehézségek. Budapest
Torda Ágnes (1992). Szemelvények a
tanulási zavarok köréből. Budapest

Halmozottan sérültek Képezhetőség- képezhetetlenség, bazális
gyógypedagógiája stimuláció, szomatikus ingerlés,
vibratorikus érzékelés, vesztibuláris
ingerek
Gordosné Szabó A (2004). Gyógyító A kijelölt forrásmunkák
pedagógia. Medicina kiadó, Budapest átolvasása
17, 18 fejezet
Illyés S. (2000). Gyógypedagógiai
alapismeretek. ELTE, Budapest
Gyógypedagógiai szemle (2000) Különszám a
halmozottan sérültekről
K. Ogawa, K. Kanemoto, Y. Ishii, M.
Koyama, Y. Shirasaka, J. Kawasaki and S.
Yamasaki (2001) Long-term follow-up study
of Lennox–Gastaut syndrome in patients with
severe motor and intellectual disabilities: with
special reference to the problem of dysphagia,
Seizure, Volume 10, Issue 3

6
  A felmérés módja

Az egyetemisták tudásának felmérése a következő képen történik

− A kontatórákon való aktív részvétel, tudományos dolgozat, referátum
megírása (30 %)
− Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (70 %)

A kontaktórákon való aktív részvétel

A diákok kontaktórákon való részvétele kötelező. Az aktív részvétel a diákok részéről

a kitűzött téma előzetes áttanulmányozását, a kérdések megvitatásában való részvételt, a
témával kapcsolatos, kialakult vélemény megindoklását jelenti.

Tudományos dolgozat, referátum megírása (30 %)

A dolgozat témája egy fogyatékosságtípus bemutatása. A dolgozat megírása

érdekében a diákok a félév során elmélyítik tudásukat, minél több információt gyűjtenek
a választott témával kapcsolatban. Ezt szolgálja Az Alkalmazott Pszichológia Tanszék
könyvtára, és természetesen más könyvtárak is. A dolgozatot 5-10 oldal terjedelemben és
legkevesebb 3 forrásmunka alapos áttanulmányozása alapján szakmai igényességgel kell
megírni, ugyanakkor tükröznie kell a diák egyéni hozzájárulását, saját tapasztalatát
(speciális intézmény meglátogatása, beszélgetés sérült emberrel vagy gondozójával,
nevelőjével) is.
Ezen dolgozatot legkésőbb a vizsgán lehet leadni.

Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (70 %)

A végső jegy legnagyobb hányadát a téli vizsgaidőszakban megtartandó

írásbeli/szóbeli vizsga jelenti.
A végső jegy összetétele: vizsga 70%, tudományos dolgozat 30%.

 Speciális szükségletű diákok

A speciális szükségletű (mozgás-, látás-, hallássérült) diákok számára biztosítjuk az
esélyegyenlőséget. Megkeressük a számukra legmegfelelőbb kapcsolattartási és
kommunikációs módozatokat.

 Tanulási útmutató
Olvassa át a tanulmányi útmutató anyagát, és a kijelölt könyvészeti anyagot.
Az ismeretek jobb elsajátítása érdekében jegyzeteljen.
A modulok egységekből állnak. Egységenként tanuljon, készítsen vázlatot az
olvasottakról, írja ki a felmerülő kérdéseket.
Az anyag átismétlését követően válaszoljon az egység végén található kérdésekre.

7
Ajánlott irodalom
1. Benczúr M. (szerk) (2001). Szomatopedagógia szemelvények a mozgáskorlátozott
személyek gyógypedagógiai rehabilitációjából BGGyTF, Budapest
2. Benedict R E , Farel A M (2003). Identifying children in need of ancillary and
enabling services: a population approach, Social Science & Medicine, Volume 57,
Issue 11
3. Fishman G, A.. (2003). When your Eyes have a Wet Nose. Survey of
Ophthalmology, Volume 48, nr. 4
4. Goodman J F (2003). Does retardation means dump? University of Pennsylvania
5. Gyógypedagógiai szemle (2000) Különszám a halmozottan sérültekről
6. Hatos Gy. (1996). Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük.
BGGYFT. Budapest
7. Kálmán Zs. (2007). Humbug vagy hatékony módszer? Kommunikációelméleti
megfontolások az augmentatív kommunikációról Gyógypedagógiai Szemle, 1
szám, XXXV évf. BGGYTF, Budapest
8. Kovács E., szerk. (1990). Logopédiai jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest
9. Márkus E. (1999). Értelmileg akadályozott és súlyosan-halmozottan sérült
emberek rehabilitációs foglalkozásásnak alapjai. BGGYTF. Budapest
10. Márkus M. (1996). Halmozott sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek
nevelése fejlesztése. BGGYTF. Budapest.
11. Mesterházi Zs. (2003). Nemzetközi hatások a magyar gyógypedagógiában.
Gyógypedagógiai Szemle, Különszám, Budapest
12. Moore B., CJ, (2003). Speech processing for the hearing – impaired. Speech
Communication, 41
13. Nielsen, L. (1994). A vakon született csecsemők térismerete. BGGYTF. Budapest
14. Peeters, T. (1997). Az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs. Budapest
15. Selikowitz, Mark (1996). Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Budapest
16. Torda Ágnes (1992). Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Budapest
17. Ville, I, Crost, M, Ravaud, J F, and Tetrafigap Group (2003). Disability and a
sense of community belonging A study among tetraplegic spinal-cord-injured
persons in France, Social Science & Medicine, Volume 56,
18. Ward, R. M., Beachy, J, C (2003). Neonatal complications following preterm birth.
BJOG, Vol 110

Kolozsvár Rektorhelyettes
2009 Október Prof. Dr. Szamosközi István

Tanár:
Dr. Orbán Réka

8
Vizsgatételek

1. A gyógypedagógia meghatározása
2. A sérült ember társadalmi helyzetének változásai
3. A fogyatékosság fogalmának meghatározása
4. A WHO nomenklatúrája
5. Az akadályozottság személyorientált modellje
6. Az akadályozottság interakciós modellje
7. Az akadályozottság rendszerszemléleti modellje
8. A speciális nevelés fogalmának meghatározása
9. A speciális nevelési szükséglet fogalmának meghatározása
10. Az ISCED általi osztályozás
11. A nevelhetőség fogalmának meghatározása
12. A gyógypedagógiai ellátás változásai
13. A fogyatékossághoz vezető tényezők osztályozása
14. A fogyatékossághoz vezető prenatális tényezők
15. A fogyatékossághoz vezető perinatális tényezők
16. A fogyatékossághoz vezető posztnatális tényezők
17. A mozgáskorlátozottság fogalma
18. A mozgáskorlátozottság hatása a személyiségfejlődésre
19. A szomatopedagógia fogalma, célja, a mozgássérültek fejlesztése
20. A mozgássérültek által használt gyógyászati segédeszközök
21. A mozgássérültek által használt rehabilitációs segédeszközök
22. A látássérülés fogalma
23. A látássérültek osztályozása
24. A súlyos látássérülés hatása a korai fejlődésre
25. A gyengénlátás tünetei
26. A súlyos látássérültek által használt segédeszközök
27. A gyengénlátók által használt segédeszközök
28. A hallássérülés fogalma
29. A hallásmérés
30. A hallókészülék
31. A hallássérülés hatása a beszédre
32. A jelnyelv és szónyelv összehasonlítása
33. A jelnyelv
34. Az értelmi akadályozottság meghatározásai és osztályozása (AAMR, Zigler)
35. Az értelmi akadályozottság jellemzői
36. A pszeudodebilitás
37. Epilepszia és értelmi akadályozottság
38. Az autizmus fogalma
39. Az autisták rehabilitációja
40. A beszédhibák meghatározása és osztályozása
41. A beszédhibák megelőzése és kiküszöbölése
42. A tanulási zavar meghatározása
43. A diszlexia
44. A diszgráfia
45. A diszkalkulia
46. A nonverbális tanulási zavar
47. A halmozottan sérültek főbb jellemzői

9
48. A bazális stimuláció
49. A süket-vakság fogalomköre

10