ZOMRENDSZER

motoros rendszer aktiv reszet az emberi testben a tobb mint 600 h I III ilUwlt vazizorn jelenti. Az izomzat feladata:

,. mozgasok akaratlagos kivitelezese a csontok es izuletek altal meghatarozott 1111 1111 Qn;

izomtonus fenntartasa, mozgas kOIs6 megjelenese nelkul (testtartas), I k. :tilt! elemek (pl. hasfal) erositese.

tv. izom 3 foreszbdl all:

• Eredes. Altalaban inas, rostos resz, mely egy csontreszrol indu! ki II' I ~ ruen, vagy szelesen

~ Izornhas (venter), az osszehuzodo resz, mely alak szerint igen kulonbozo I I I, mint

I\< hosszu, orsoalaku izorn, • rovid, kerek izom,

I\< szeles, lapos izorn,

, korkorosen fut6, zaroizom:

• Tapadas Ugyancsak inas resz, mely a csonthoz a csonthartya rostjainak . /l/v tltesevel rogzul. Hosszu izmoknal neha kialakulnak az izornhasbol kiindulo,

Iv Ktlllyod6, kerek atmetszeni inak (tendo) es ezek rogzulnek a csonthoz, .

Mukodes szerint az egyes izrnok lehetnek egyuttmukodok vagy ellentetesen lIl/lltt~dl)k (synergistak, ill. antagonistak). A lehetseges mozgasiranyokat mar az I (ll L knel ernlitertuk, ezek kivitelezesere neha egy, neha tobb izom all rendelkezesre, Az izmokat koteszovetes burkok veszik korul. Egy izornnal ezt izompolyanak I Itlll tn) vagy epimysium nevezzuk, Azonos funkcioj» izmok altalaban egymas mellen, k, \~(\ kOtosz6veti rekeszben foglalnak helyet, a rekeszek falat is fasciak hataroljak.

III nnyibcll egy izrnot harantul atmetszunk, latjuk, hogy az izomrostok kotegekbe

" L MUPlJfWSulnak A csoportosult aZOllOS funkcioju kotegeket is kotoszoveti burok veszi k 1 J (perimysium), mig az egyes izomrostok kozott keyes, laza kotoszovet van I !HI rnysium). Az izrnok tehat feladatuk szennt eltero szarnu izornkotegbol, s mint ! l[\l~ ezek izomrostokbol, a rostok pedig myofibrillurnokbol allnak; ez ut6bbiak ~ r Z(.Itot mar az izornszovet leirasanal (harantcsikolat kialakulasa) megismertuk.

A:t. izmok igen jo verellatassal rendelkeznek a rnellettuk futo arteriak boseges ~lllIIilrl9 hslozata reven, Ugyanez vonatkozik a venakra es a nyirokerekre is.

Az izmok rnukodeset az agytorzsben vagy a gerincvel6ben levQ motoros II Y~llt:k lra.nyitJak. Egy idegsejt - a funkci6 finomsagatol fuggoen - un. motoros 1&1 III ~ k revert keyes vag)" sok idegrostot innerval, ez a motoros egyseg. Az 1111 I fiJI S inakban azonban vannak un. mechanosensorok, melyek az izom vagy in r .,jlllll~yl ~lJapotar61 kozvetitenek impulzusokat a kozponti idegrendeszer fele 11 1111 ur , 100r56). Tehat az izmokat un, vegyes (motoros es sensoros) idegek mUll v~4k. .

, gyes izrnoknal tapadasuk kozeleben - altalaban az inak es csontok erintkezesi I 11\\ tn· mukodesuket surlodasrnentesse tevo kepzodmenyek lapos zsakocskak (hlirMn) VIIgy inhuvelyek (vagina) talalhatok. l$.6tretegu faluk van, a JdJls6 rostos lin b 1\.11 synovialis hartya foglal helyet, terrnelven keyes synovialis folyadekot,

A'J. lzmok lelni.stlhoz altalAban ismerni kell liZ eredesl helyet, II rostkOtegek ! l\llIulM! a tupndluli holYClt, Id~ ~t(;l~t makMdsOket 6s beldeszQ/lQk t. A sok izem miatt

azonban szuksegszeruen -elhelyezkedes es mukodes szennt- csoportoshunk es csak a legfontosabb izmokat targyaljuk reszletesebben

Fej es nyakizmok

A fejteton 3 izom van. A bor alatr, az azzal osszefuggo fejsisakot (galea aponeurotica) dol a homlokizorn (m frontalis), harul a nyakszirtizorn (m occipitalis) tartja feszesen Kisfoku rnozgasuk megjelenesi formaja a hornlokrancoias. OldaJt a killso fulkagylo felert vannak a csokevenyes auricularis izornrostok.

.A,.z arc izmai kozul az un mimikai izmo« igen jelentosek, kontrakcioik segitenek a beszedben es kifejezik erzelmeinket,

A szemrest es a szajresr un kiJrkiJros lzmok veszik korul (m. orbicularis oculi, ill. ons), mozgasukkal a resek zanlsat (pislogas, hunyoritas, ajakmozgatas) es ellazulasukkal nyitasat biztositjak. Ax orrnyilasok korul is vannak izomrostok A hosszanti rostlefutasu izrnok a korkoros izomzatba horgonyoz6dnak, emelik, oldalra, vagy lefele huzzak a szajzugot es az ajkakat Kulon megemlitendo az un. trombitas izom (111. buccinator), mely az elobb ernlitetr izrnok rostjai alan fekszik es a pofa vaza: alkotja A mirnikai izmok idege a n facialis (VII agyideg).

A ragas funkciojat 4 par ragoizom biztosuja A ha16ntekizom (m.temporalls} a halantekcsont kulso felszinen ered es a rnandibula processus coronoideusan tapad A m: masseter a jarornlvrol eros rostjaival a rnandibula szogletig huzodik A 2 ropizom az ekcsont ropnyulvanyairol a mandibula szaranak belso oldalahoz, ill. a mandibula nyakhoz vonul Eroteljes mukodesuk a szaj zarasa, illetve az orJ6 rnozgas A ragoizmokat a n trigeminus 3aga, an. mandibularis idegzi be

A szem es a dobureg izrnait a hi.t(», ill. halloszervnel targyaljuk

A nyakon elal es kisse oldal: helyezkedik e) az egyetlen borizorn, a platysma, mely a mellkas b6ret61 szelesen a mandibula feletti borhoz vonul, feszesen tartva a'.: nyak beret Legfeltunobb nyakizorn ajejbicct'tltl/ izom (ttl. sternocleidomastoideus], melynek rosrjai, nevenek megfelel6en, a sternum es a clavicula erintkezesi teruleterol erednek es a halantekcscnt processus mastoideusan tapadnak Ketoldali mukodesuk a fejbiccentest hozza letre, egyik oldalon torteno osszehuzodasuk a fejet az ellenkezo iranyba forditja

A sternum tel so resze es a mandibula kozott szarnos izorn foglal helyet, rnelyeket a kozbeekelodo nyelvcsonthoz valo viszonyuk szerint csoportositunk jb'Y a. nyelvcsont alatti izrnok rostjai a sternumtol a gegeig, majd inner a nyelvcsonthoz, vagy egyenesen a nyelvcsonthoz vonulnak A nyelvcsont feletti izmok pedig a nyelvcsont es a mandibula, ill. a koponyaalap kozort helyezkednek el, kepezven a szajfeneket Ezen , izmoknak jelentos szerepe van a hangkepzesben, nyelesben, ivasban, szopasban es . szaj nyitasban.

A mily nyakizmok koze sorolandok a nyaki gerinc elctt, a koponyahoz ' huzodo izmok, amelyek a fej rnozgatasahoz jarulnak hozza. A nyakcsigolyak haranmyulvanyarol oldalra az 1. es 2, bordahoz 3 par m: scalenus huzodik, satorszeni kupolat kepezve az apenura thoracis superior fo lort , hoya a mellhartya csucsszeruen

~~. .

A nyak hats6 reszen leyo izmokat a hat es a vallo'll izmainal emlitjuk.

A felsor-olt nyakizmok 3 nyaki fascia (felUletes, kozeps0 es mely) altaI beburkoltan helyezkednek el. Idegel!at<isukat a cervi calis idegek bizt08j~i\k,

I UI lyozkedesUk es feladatuk alapjan megkulonboztetunk:

• hatizmokat,

• hasizrnokat es - mellizrnokat,

Ir It tlfJrlOI megjegyzend6, hogy a torzs sokiranyu mozgarasaban sohasem egy I 11111 I ,1'(;\66(, hanem a felsorolt izmok synergists es antagonista mukodese szukseges • ~ 111111111:1>: mozgaso k ki vitelezesehez. Mivel a vallov csontj ai szilardan nem III _1\\ [l1flk a torzs csontjaihoz, szuksegesek olyan izmok, melyek egyreszt a kello

1111 _(ll~~IIA t biztositjak, masreszt a vallov-csontok (es ezzel a felso vegtag) szeles II I luhctove teszik

II tlzmok

" tlli/lele.l' hatizmok eros, Japos izrnok, melyek kozul a torzs felso reszen I r\~ 1(11 II. II Scapula "tartasat" es egyuttal mozgarasat vegzik. Eredesuk a gerincet

I 1 111 II Ilk· ds hatcsigolyak processus spinosusa vagy transversusa, tapadasuk a • ~II\ hI ~llnUnljs ele, annak felso medialis csucsa es a lapockatovis. A rostok egy resze II Ilj!llld~1l liH II bordakon is tapad

,fllkIJ!oslzom (111. trapezius) a nyak es hatcsigolyakrol indul ki, a felso I II • II kbzepso rostok oldalfele, az also rostok felfele iranyuinak a lapockahoz. ~ >II, t\gyideg.

fIt~lt.ll es kis rombustizmok (111. rhomboideus major et minor), a

'HIIII"~I"'IWf/1I 'tom (111. le\J(l~or :;capulae~, ill a melhzmokhoz t~rto~o el~/s8 I "/llIm (111. serratus anterior} hatarozzak meg a lapocka helyzetet es a hatso III U~ Klllllltm It)llCnO elrnozdulas Ieuetosegei Beidegzesuket a cervicalis idegek adjak Illr'Y:~ [Lisa reszen, a csigolyakon es a csipolapaton ered a test egyik I 16 Iii" 1111 1/1111\ 1\ sufles hatizom (m: latissimus dorsi), melynek rosrjai felfele a hlHII '\I~ I 1"1%, ult)lsi) reszehez huzodnak, igy a kart lefele huzzak, befele forgatjak,

~IA IIIUII! 11 kllrnal az egesz teste; felernelik A mily hcitjzmok a gerinc teljes hll' ,_111111 II Q !8t'llyak es nyulvanyaik. vaiamint a bordak kozort: teruleteket roltik ki; III It I I V flak vagy nosszabbak; egyes rostok lefutasa 2 vagy 3, neha tobb I I 111'\' I'nl o.sra terjed, de a folytcnos eredes, majd tapadas tb,)' hosszu izornzatot I hit ~ I, III ly "mereviti'' a genncet (171.. erector trunci). Az egyes szakaszokat a 16) kl gek innervaljak

nyr.kszlrtcsont es az elsa ket nyakcsigolya kozott vannak a rovid tarkoizmok, I ' ).. II fbj ~ hatra es oldalra mozgatjak

It ditomzatra jellernzo az eros fascia-burkolat, a szeles mas-lernezes eredes

.ll.nsJztllok

A bOI'd!l.k es a medencecsontok kelti ter elc! es olda.lt csak lagyreszekkel feden, II Ivn k nInes csontos vaza. Ezt a "vaz"-feladatot a hasizmok latJak el, eros rostJaikkal, II II I k'kc I llletve a ketoldali izomzat k6zep«n t<irteno bsszefon6dasaval. A szeles,

, , k

I 11111 "" l< rostozata egyenes vagy ferde lefutasu; b6nyeket kepeznek, melye-

I 111\1 ~cllllzereppel blmak.

k CIfJl Has IllL\'lzmok (m. r ems (lMomiltts) ellSl, a kOzepvonai ket oldalan az V Vlll~QrdAkt61 II aympllysisig huz6dnlik, nijtuk mindkl!t olda,[on J hlUMtirilnyU Joas • hjll~ lalAlhnt6

izmok

A hasfalat oldalt 3 retegben alkotja izomzat. A MUso Jerde hosizom (m.obliquus ahdomfnis externust rostjai az also 8 borda oldalso felszinen eredve Iefele es medial fele huzodnak, majd szelesen b6nyerostozatba folytatodnak, a m. rectus elott elvonu!va a tuloldali hasonlo izom rostjaival talaikoznak; Igy egymasba tapadva a processus xyphoideus es symphysis kozott kifeszijl6 erosebb un. Jehel' vonalat, a linea alba-t alkotjak A legals6 bonyekepzo rostok a meJlso felso csipot6vis es, ~ sz~meremcsont kozott szalagszenien feszulnek ki, ezt ldgyeksialagnak (llg.lngulnale) nevezzuk.

A be/so Jerde hasizom (m. obliqus abdominis in tern us) rostlefutasa az elobbire mer6leges. Ugyanis a csipotarejro] eredve alulroi felfeie es medial fele hu.~odik, b6nyeje ket retegre valik szet, sam. rectus elott, ill. mogott vonul, s talalkozik a tuloldal: rostozattal a linea albaban, mig a felso rostok az also 3 bordan tapadnak.

. A harant hasizom (m. transversus abdomlnis] a csipotarejro! a fascia lurnbalisrol es az also 6 bordarol ered, rostjai harsntiranyban futnak elore medial fele es bonyebe atmenve a m. rectus ruogott talalkoznak a tuloldali rostokkal a linea albaban:

. A lumbalis gerinc ket oldalan hatul a XII. borda es a csipotare] kozti teret egy lapos 120m t~ltt ki, ez az agyeki negyswgalaku izom, a m: quadratus lumborum: .. , ~ .izrnok miikbdes~: hasfaltonus biztosltasa, haspres, torzshajlitas tozsforditas jobbra-balra A beidegzest az intercostalis es lumbaJis idegek adjak

Az emlitett eredrnenyeznek:

. - Lin~a alba: a .ketoldali bonyek rostozatanak talaJkozasi vonala a processus, xyphoideus es symphysis kozott, Kozepen latszik a koldok (umbilicus) behuzodott maradvanya. A linea alba a hasuregi sebeszi behatolas (laparotornia) leggyakoribb helye.

- Rectus hiively: a ket egyenes hasizmot a 3 ferde hasizom bonyei korulolelik ' ugy h08( '.'.J !/2" bonye fedi eJol is es hatul is am. rectust. A bonyelernezek a m. rectu~. mas befiizodeseihez rogzulnek IS.

. - Lagyekc!iatorna (canalis inguina/is). Voltakeppen 4 fala van. Also fala a ligamentum inguinale, elulso fala a kuls6 ferde hasizorn aponeurosisa, felsd fala a belsa

ferde es a harant. hasizom izmos szeI~, hatso fal~ ~ fascia transversa es a hashartya ' (pentone~m!. L~t~rahsan va,n ~ .hasu~:gl" rnedialisan a kiilso, bor a1atti nyilasa Tartalma. ferfiaknal az ondozsinor, noknel a kerek mehszalag Ez az anatorniais strukrura teszi iehetove a ferde lagyekserv (hernia inguinalis obliqua) kialakulasat.

. Nem a hasfal szerke~etehez tartozik a cambcsatorna (canalis femoralis), mely

a hgament.um. inguinale es a medencecsont kozott keletkezo nyihis, a hiatus subinguinalis resze. Targyalasara a combizornzatnal kell visszaternunk, a kes6bb megismerendo kepletek miatt,

aponeurosisai

specialis

anatorniai

strukturakat

Mellkas izmai

" A m~llkason elhelyezkedo izmok egyreszt a csontos mellkaat "rnelltlregge"

zat]lik s egyuttal a mellkas vazat alkot6 bordak mozgawat veplk (16szesftmkci6) . masres~ a mellkasfalon eredve es a humeruson (a vaU()vcBonto~QN 1 __ ) b podva 11 va116~ es a valliztliet mozgiisait hatarozzilk meg.

• Bordakiiui izmok (m. intercostalis externus et internus]

Nevuknek megfeleloen ket szornszedos borda kozott foglalnak helyet ket t 1 "ben. A kOlsa izom rostjai a felsd borda sn\lero! felulral es lateral feJ6J az alatta I y hordeszethez lefele es medial fele rezsutosan futnak, A belso izom rostjai ezekre I ,~I sesen alulrol felfele szinten ferden vonulnak. A bordak also szele menten a

II 9 belso bordakozi izornrostok az intercostalis ereket es idegeket korulfogjak. A

hilI. zmok emelik a bordakat, ezaltal a mellkast antero-posterior es oldal iranyban I IIllllk (belegzes), mig a belso izmok sullyesztik a bordakat az emlitett tagitas I , )I ~(lntetesevel (kilegzes) Az izmokat az intercostalis idegek innervaljak,

• A rekeszlzom (dlaphragma) a rnellureget a hasuregtol elvalaszto kepler. Az I" IIIfO tok korkorosen erednek hatul a gerinc lumbalis szakaszan, oldalt a bordaiv also .'" I II es elol a processus xyphoideuson, AI. izomrostok sugarszeruen felfele 1111 I clnnk, eh'Y kozponti inas lemezbe (centrum tendineum) folytatodnak, s igy a 11\ 1I0r· sbe bedomborodva kialakul egy kettos kupola, melynek ivei jobb es baloldalt az-

III cia rnagassagaban erik el tetopontjukat Ketoldalt korkorosen pedig a I I t'Jkupo\a es mellkasfalat alkoto bordak es izmok kozott letrejon a sinus 11111 III oeostalis.

L~BzesneJ a rekeszkupola mindket oldalt lefele mozdul el, mikozben a centrum I . him urn helyben marad. Hatasara vertikalis iranyban tagul a meJJkas, ami a hasfal " Il~J\ kisfoku elodomborodasat eredrnenyezi

Megjegyzendo, hogy az izornrostok nem hezagmentesen zarjak el a ket ureget Lol, mert a lurnbalisan eredo izomreszek kozott, azok altal korulfogva fontos pi I k hnludnak at (aorta, vena cava inferior, ductus thoracicus, nyelocso, n. vagus ~ II ¥ymphaticus hatarkoteg) E161 a sternum belso fala menten ketoldalt a belso III 1JI~ll InN ria (a. thoracica interna) szinten folytatodik a hasuregbe

I keszizom idege a nervus phrenicus (plexus cervicalisbol).

AIIO v ~s II felso vegtag izornzata

'l'lwr(lco - 11 umeralis jzOIllCSOPOrt.

I 1I1omlnllag a mellizmokhoz szoktak 6ket sorolru, de funkcionalisan a vallov 1 11l0zgnt6ihoz tartoznak.

• .. I "(ICY mellizom (Ill, pectoralis major) szelesen ered a claviculan, _I 111111\\1'0, fl.llso bordakon es eros rostjai konvergalva a humerus sulcus bicipitalisahoz II II' '1l11111K (11 rostok also szele lesz az elulso h6naljred6 izmos vaza), A felkaron II hl~. Iltll\.l()~16s es kisfoku rotatios rnozgast vitelez ki. Idege a n. pectoralis.

• ,1 ki.~ mel/hom {m: pectoralis minor) a nagy mellizom alatt van, a 3.-5. 11I1I11~ ,(6111 ~onpulll hollocsornyulvanyahoz huzodik, Rogzlti es elore huzza a scapular, hi MI n, peotoralis.

~ A~ liJ/~'1f flirbzizmo( (m. serratus anterior) mar emlltettuk, a felso 8 borda IIII I I' 187,lnc.\n eredve, rostjai a scapula medialis szelehez vonulnak A scapula I II I lui 11tH dezi ell),

• Jltlllilli IZ(Jlllzal (.~capu fo.- //u'l/IeI'Qli,y lzamcsoport)

1)t.'ilaiZfJm (III. d Itold us). '~red II CIIlVIO\:lltm, az. acromionon 03 11 spina

JlIIII\ H, ,H 8a ro ~I\l r oQru.lnFlk n vulJizill\ t~ 6 II htlfl!\ n.~ Idals6 felliztn n

csucsszenien tapadnak, Vizszintesig abdukalja a felkart; a tovabbi karemeleshez mar a scapula elfordulasa lesz szukseges. Idege a n. axillans (plexus brachialis).

.. Nagy es kis giJrgeteg hom (m. teres major et minor). Mindketto rostjai at angulus inferior scapulaen erednek; az elobbi a humerust eloJrbl, az utobbi harulro] megkerulve a proximalis dudorokon tapadnak, igy befele, illetve bfele rotaljak a felkart

.. A Japockatovis fe/em es alatti itom, valamint a lapocka alatti izom e16bbi izrnok rostjaihoz csatlakoznak, ugyanolyan funkcioval birnak,

- Felkar izmai. A humerus elulso es hatso fascia rekeszeben helyezkednek el a felkar flexorai, illetve extensorai A tlexor csoporthoz tartoznak: .. A ketfejii karizom (m: biceps brachii).

Mindket feje a scapulan ered, rostjai athidaljak a konyokizuletet is es proximalis reszen tapadnak. Mukodese: felkar tlexio es alkar supmatio. * Karizom (m: brachialis}. A humerus elulso also felszinerol proxirnalis vegehez vonul. Mukodese felkar flexio

Az dulse rekeszben meg es'Y kis izom van, a In. coracobrachialis, a lapocka hollocsor nyulvanyatol a felkar kozepso reszeig huzcdik, flexios es adductiosl mukodessel Mindharorn emlitett izrnot a n. musculocuraneus (plexus brachialis) idegzi be.

Az extensor CSOpOft egyerlen izrna a hatso rekeszben a hdromfeju karizom (m, triceps brachii]. Hosszu feje a lapockan, ket feje a humerus hatso felszinen ered es rostjai az ulna olecranonjan tapadnak Mukodese. konyokizuietben extensio. Idege a not radialis

Az elulso rekeszben a ITl. biceps medialis oldalan egy hosszann "arkot'', az un sulcus bicipitahs medialist talaljuk, melyben a felso vegtag fa erei, idegei haladnak lefele.

A/kar izmui:

A kezto es az ujjak mozgatasar, valammt az alkar pronauojat es supinauojat szamos izorn vegzi. A2 alkarcsontok es a kozottuk levo membrana interossea elott fascia rekeszben helyezkednek el a flexorok, hatul pedig az extensorok.

A flexor CSOpOrt [a&l ai a humerus medialis condylusan, ill, az ulna proximalis

reszen erednek; jellegzetesseguk, hogy rovid izmos hasuk inakba megy at. '

A kezto csontokon, ill. a tenyeri bonyeben 3 izorn tapad a kezto flexiojanak es ulnaris, ill. radialis abductiojanak kivitelezesere. Az ujjakhoz meno feluletes es mely flexor izrnok inai a canalis carpin J inhuvely altai vedetten haladnak at es a kozepso es distalis ujjpercek basisan elol tapadnak. A Iegtobb izrnot a n. medianus idegzi be,

Az extensor csoport izrnai a humerus lateralis condylusan es a radius felso vegen erednek A keztocsontokon, illetve a kozepso es distalis ujjpercek basisan hatu] tapadnak A:z. izmok inal a kezteben 6 inhuvelyben haladnak Beidegzesuk a n. radialis agai rutal tOrtenik

A pronatio szolgalataban ket izom aU: a m.pronator teres a flexorokhoz hasonJ6an ered, de rostjai a radius kbzepreszt:1l tapadnak Ii!. m, p.~01'11l~'~r qu.adratus az ulna-,.~s radius distalis reszen lapos izomkent helyez~>edik OJ, A 11, til liltnl.l idegzi be oket. .

A 8upinatlot a m,bioep$ vegl<L

A·'I. izmai:

A ll:myeren 3 izorncsoport talalhato. A huvelykparna (thenar) rovid izmai It'l~ II h'lvelykujj abductiojat, flexiojat, oppositiojat es addu cti oJ at, melyek kozul a

hu I aU szernbehelyezhetosege kizarolagosan emberi tulajdonsag A

,I. I r esontok kozorti izmok es az ujJhajlit6k inairol eredo es az ujjfeszitok inaihoz I I' .h, 101111 zta izmok kepezik a mesothenar izomzatot Az ujjak egymashoz val6 II' III • t tis tavolitasat vegzik. A kisujjparna (hypothenar) rovid izmai a kisujj ab- es 111h Ilqj.al, illetve flexiojat iranyitjak Az osszes izmot egy eros tenyeri bonye, az 'Itllll.\l~1 u,~!S palmaris borirja. Az izmok idegellatasat zornmel a n ulnaris biztositja, I II I II hOvelyujj abductiojat, opposiriojat es reszben flexiojat vegzo izmok, melyeket ". II HlI)S lilt el.

A medenceov es also vegtag izomzata .

• II medence izmai.

medenceov csontjainak (crista es fossa lliaca) belso felszinerol credo HIIII!l tck alkotjak a cslpoizmot, am. iliacust; rcstjai egyesulnek a lurnbalis csigolyak /I I Ilillyt\lV(lflyabol eredf horpaszizommal tm.psoas}. igy az izmot egyuttesen m. Ihlll' II . (luk is nevezik Az izomrostok lefele haladva a Jig, inguinale alart, a hiatus IIhluijlllll lisao lepnek ki a com bra es a femur proximalis reszen, a kistomporon I I Hllilh M4Ikbdcsuk a comb hajlitasa es lateral ide rotatioja. Ideguk a n, fernoralis medenceuregbol hatul kilepo konealaku izmot (m. piriformis) funkcionalis

., fill IUml)61 a Carizmok altai. fedett kis rotator rzomcsoportnal ujra emlitjuk,

A Olptlcsont kulso felszinen szarnos izcm ered. Legfoniosabb a harem farizorn I Ip/lillp t k(lisi'J felszinen, egyrnas alan szelesen erednek, rostjaik rendkivul erosek, 1111 !HIIIIII/,if. k hatu! a medenceovei A rosrok a femur nagytomporan es a femur I'" 1 llil IHI IIl~z\,;n ta p ad nak

I ,l\~rr:I\l! helyezkedik cl ,1 nagy farizom (m. gluteus maxlmus). Ha ennek I '.'1 II InurlJlo!gesen atvagjuk, valik larhatcva a kiizips/J farizorn (in gluteus medius). 111111 It',l I.II\s!I\'al pedig a kis farizom (m: gluteus minimus}.

I ? utobb, also szeletol lefele latjuk a medence beiso felszinerol kilepo m.

I' '''1''1111 tzomhasar, tovabba Iefele az ulogumoig kovetve szamos k'SIZOITI 1111 111 II~IS SLIP", obturator mternus, gemellus inf., obturator ext, quadratus femoris) '11.11111 A 'furizmokat eros fascia boritja, mely a nagy farizorn also szelenel a comb I II II lin Jblytatodik egy harant behuzcdassal (sulcus glutealis). Egyuttes funkciojuk a

I 11111 jm~nsa, jaras, cornb-rotano es abductio Idegeik: plexus sacralis agai, foleg 11 n.

"II III II S obturatorius

medencekimenet izmait a nemi szerveknel targyaljuk

• 'Olubir.mok

fCml.lM kOrolveve 3 fascia rekeszben helyezkednek el a combizmok; dol az lI"wuk, medialisan az adductorok, hatuJ a flexorok.

/\'1, 1',l1~1 ~lho::.lyezked6 tlcgl>[ejlJ combizom (III. quadriceps femoris) fejei roleg a Ii II 11 IIUMtlrtl fels6 r0szen erednck, 112 izomhasak kOztls inba folytat6dnak es a patel!!'!.! is IUIII II tibia fels6 eWlso vegan tllpadnnk. A pa.tella es a tibia kozti sza~asz a mar 111111 II lia, patc-litle, Az unl sTJlbriir.om (n,.$artorills) II mells6 cs!p6t6vist<S1 a combon

I III II II tj,blll m(Jdlali 8((,01 hoz hU:(.6dik, MOkt)de tlk u terd CKICI') !oja, {cieSLik fl,

IIIUOIII,

A medialis fascia rekesz izrnai a szemererncsout agairol erednek es a comb medialis es hatso kozepso reszen tapadnak, felulrol lefele sorrendben m.pectineus, adductor brevis, longus es magnus. A:z. un karcsuhom {m.gracilis] a tibia medialis. szelen a szaboizornmal egyurt tapad. Mukodesuk a comb adductioja. Ideguk a If, obruratorius (a pectinensr a n. fernoralis latja el).

A rn. iliopsoas cembra kilepo resze es a proximalis adductor, a m. pectineus kozon egy arok (fossa iliopectinea] kepzodik, rnelyet a ket izorn fasciaja (fascia iliopectinea) takar: Az arokban huzcdnak a comb nagyerei, az a.et v.femoralis. Igy a hiatus subinguinalist oldalrol az ihopsoas, eucl medialisan az erek toltik ki. Egesze:a medialisan, a hg inguinale es a szerneremcsont felso aga kozort egy kotoszovettel e nyirokerekkel laaan kitoltott res van, rnelybe parologias korulmenyek kozott hasharrya elore n yornulhat Ez ItS2- az egyenes, fuggoleges lefutasu cornbserv (hernit: fernoralis), melynek anarorruai alapja a canalis femoralis. Ennek hatso fala tehat a fossa iliopectinea, elulso pedig az adductorokat es az extensorokat fedo eros comb fascia, fascia lata.

A comb extensorai es adductorai kozon a comb distalis harmadaban is kepzodik egy csatorna, a canalis adductorius, melyen at az ernlitett ccmbereki

folytatodnak a hatso oldalra, a terdhajlati arokba (fossa poplitea) <

A comb hatso felszinen haromflexor izom helyezkedik el, a ketjejii combiz;o1 (m.blceps femoris), a felinas izom (m. semitendinosus] es a jilltartyas jzolf; {m.semlmembranosus}. Mindegyik 120m az ulcgumoro! ered; a biceps izomhasana~ ina a fibula felso reszen, a rnasik ket izorn ina a tibia felso medialis oldalan tapads Mukodesuk a comb feszitese es a terd hajlitasa, Ideguk a n. ischiadicus A mar emllrets fascia lata korkorosen koruloleli a comb osszes izrnat

• Labszarizmok

A labszarat szmteu koruloleh az eros fascia cruns, mely 3 rekeszt kepez. labszarcsontok elon helyezkednek el az extensorok, hatul a flexorok, oldalt pedig ii, szarkapocsizrnok. A tibia elulso medialis felszinet nem boritja izom, itt a csont a b6U alan tapinthato.

Az extensorok.z nL tibialis anterior, extensor hallucis longus is extenson digitorum longus. Az izmok rovid hasa inakba folytatodik, melyek inhuvelyekke vedve, a bokak kozti szalag alan haladnak at a labhatra. Az izmok a tibia elulso fels5 reszen erednek, es sorrendben a labhaton az 1. metatarsuson, a nagyujjon, ilL a tobsl ujjak ujjpercein tapadnak. Mukodesuk a lab dorsalflexioja es a labujjak extensiojn Ideguk: a n. peroneus profundus.

A flexorok erotelj es izrnai ket retegben helyezkednek el. A labikrat letrehoza hflromJejii ldb.5wrizom (m. triceps surae) feluletes fejei a femur condylusain, a mely; fej a tibia es fibula felso reszen erednek, majd a test leger6sebb szalagjaba, az Achllles« inba folytatodva a sarokcsonton tapadnak. Mukedesuk a lab plantar-flexioja. Ideguk ~ n. tibialis.

A mely labszar-flexorok sorrendben a m. flexor digitorum longus, tibiali9 posterior, es flexor hallucls longus. A labszarcsontok hatso felszinen erednek, injaik a medialis boka mogott keresztezodes utan a talpra vonulnakes sdirr.elfCiben a sajka es ekcsontokon, a nagyujj ujjpercein, es a tobbi uij distalis pereein taplldMk, MtlkOdeSlik

a plantar-flexio Ideguk a n. tibialis. .

A s::O.rkapocsizmok [m: peroneus (ongus (fl bHlI/,f)~llfllh • tthulan crednek es

lnjaik a Iaterahe boka mOSOn, a tal pen u 1, m flllar b I 1\1 11 - I metatarsus

n I~, II tiflIl.k, Fontes szerepuk a plantar-flexio es a talp boltozatainak tartasa.

U~ 1111, ~JorO!1eus superficialis,

A /db saj(it izmai a kezhez hasonl6ak, igy thenar, rnesothenar es hypothenar 11111 I t 8z6ttlnk, melyek elhelyezkedese es mukodese a kez ezen izmaihoz IIIlhlhlll,ll L gtObbjuk a calcaneus talpi felszinen ered, csokevenyes felepitesuk miatt

I 1t!1~ J IOlltdktelen, hozzajarulnak a labujjak mozgatasahoz, . .

\l11p izttlait rendkivul eros lemez, az aponeurosis plantaris szorosan fedi:

KRINGtSIRENDSZER

I II '/; ·ttJnk minden sejtje dinamikus egyensuly allapotaban van, alapveto I ~ ,II ~ tlHl8lunnnia es mukodeset nagyon szuk hatarok kozott oriznie kell, ez az 11111111 1)~II\t I , E feladathoz olyan rendszer szukseges, amelynek elemei atszovik az

11 t L lneirn kapcsolatba kerulnek minden sejttel, A keringesi rendszer fogja

I Ihdu,b It IIlnni" mely sokretu:

I~AI~I\I1YIls.ok szivodnak fel a belrendszerbol es szallitodnak altala minden

II Ilukhllz, --"----

IIllkllnY!lgok absorbealodnak es szallitodnak altala olyan szervekhez, melyek • ~ II okal aliminiti;i-, ------ ---",--------"'-"

!Jt1Ofli\iaforgalom feltetele a sejtszintu adekvat oxygenellatas; mind az

\ II I IVt Lis yansi~rt--=inin(fa2 anyagcsere soran felszabadulo szendioxid

II 111]1\11 II \ 1M l,r'klnszporlja altala tortenik -------

1\ I rtll~i.l.S i.zjiJ[[D.a_aJJi~L~I;>,i?I~?~,.Q!tO!~'? h_o.lo;'!5l-das f~llIqlllati§Jeljesiti,

i, ndoerin rnirigyek ~.B~),§l9_te~·l1],~k(;Jt, a hormonokat szalliija a

,I htll;, --_."' " ,',

t ~lJl10U, kulonboz» betegsegek eJlen veda anyagok szallit.as?t vegzi az egesz

, Jill! Ii sziv nagysaga megkozelitoleg a sajat okolehez hasonlithato.

1111111111 II ~ II J Ii eln hosszu, 9 em szeles, 5 em vastag es mintegy 300 gr sulyu. A sziv III II ~I ~ II Jl I cszen, {l sternum mogott a gatorban (mediastinum, lasd kesobb a 1.llIill"~ I 1I\11l'. mel), a reResz centrun-:Ll~n.9_tI1.~urtl_~D foglal helyet. Felso vagy pitvari It t 1111 I Illk ncvezzuk, mely kisse a jobb vall fele iranyul Az also kamrai vege, a

I 1 " (I ill ) II bal csipo iranyaba tekint, igy a sziv tenge1ye (axis) ferde. Egyuttal a

III ill h l/. ')11 fekszik, 1/3-a a midsternalis vonalt61 jobbra, 2/3-a balra helyezkedik

1\ 1\\ \!til 0SY kettos fall! szivburok (pericardium) fogja korul A kiils6 fibrosus 1 I i'~' HIli (1'11101., a tudoerekhez, a rekeszhez es a sternumhoz rogzodik, igy a szivet I!\ I 1IIIIlIIk helyzete: is rneghatarozza. A belso saves hartya egyreszt bel eli a rostos II til I'll lit IIIllH, n:lIlsreszt a szi v bazisanal athajlik a szi v felszinere Ezaltal kialakul a II lit III I WII' Ir ge, mclyben keves pericardialis folyadek van. lgy a fibrosus reteget t II II II IJrtll~lrn parietale es a szivet fedo pericardium viscerale vagy epicardium a IlIll/f.II\, nil1al surlodasmentesen csuszhat el egymason

d\(,lv lzmos fala, mely a sziv uregeit fcgja komi, 3 retegu A belso reteg egy I \.HHY uHh(hclsojlekb61 <1116 harrya (endocardium), melyet rugalmas kotoszoveti Iii ltl~ III 1.11 nek EI vastag kbzepso izornreteghez. A myocardium szlvizom-szovetbo!

Illli i.! II I H~ul vU)toZll.los st!'UkCllrllt mumruak.

A '~Iv v'll!i'\ke~PQn QS~ {u,lgy.r()kQszos lzmoa fruu PIJJ11PII, moly jobo· <is Jrllltlhl II pitiJtu'Okf(1 (atl'iillt') I kllml'dk"ll (IJ ·,.t"l(mll«.\~ 0 zllk., alJv j'.yak (~' ~)tIl",)

altal, A pitvar-kamrai hataron egy rostos gyUrU (emu/us fibrosus] helyezkedik mel yen rogzul a pitvarok es kamrak izomzata, tovabba itt indulnak ki a billentyu letrehozo endocardium-kettozetek

A kiils6 retegrol mar beszeitunk (epicardium). Ajobb pitvar (atrium dextrum) vekonyfalu (2 mm vastag) ureg, melybe a nagy ureges vena (v. cava superior et inferior) szallitja a vert.

A bal pitvart6l egy soveny valasztja el, melyen egy ovalis arok lathato, intrau terin eletben szerepet j arszo foramen 0 vale zarodott marad vanya A . pitvarbol a ver a jobb atrio-venticularis szdjadekon at a jobb kamraba szajadekban foglal helyet az endocardiumbol kiindulo kettozet, a bj[[en.tyii (valva tricuspidalis}.

Ajobb kamra (ventriculus dexter) fala mar vastagabb (4-5 mm); kulso fels,zirt~. sima, ureg fele nezo felszinen szamos benyulo, un. szemolcsizom lathato, melyek csucsain inhurok (chorda tendinea} indulnak ki az ernlitert bill

vitorlak szelehez. Szivizorn kontrakci6kor a vitorlas bilientyuk osszefekszenek, zarj

venas szajadekot, az inhurok rnegfeszulese azonban rnegakadalyozza azok valo atcsapodasat Ugyanekkor a kontrahalt jobb karnra uregenek kilokodik a tiJdffveroerhe (truncus pulmonalis} a jobb arterias szajadekon at. tudoarteria kiindulasanal talaljuk a zsebes (semilunaris] bill en tyut, melynek 3 zsebe kamra elernyedesekor verrel megielik es a felholdalaku bilienryuszelek os~;ze:~ekiid'v~1. megakadalyozzak a karnraba torteno visszaaramlast.

A ver a tudoarteriak elagazasai reven a tudokbe jut, ott kapillarisokban arterializalodik es a - tudovenakon at a bat pitvarba kerul A J karnratol a bal pitvarig tarto erpalyar kisverkbrnek vag)' tudiiVl?rkornek nevezzuk.

A hal pitvarba (atrium sinistrum} 4 rudovena szallitja a vert, A felepitese a jobb pitvarehoz hasonlo. Az izomzat osszehuzodasakor a ver a hal atrJlrMII. ventricularis szrijadelwn at kerul a bai kamraba Itt kethegyii vitorlas bilJentyu

(valva bicupsidalls).

A hal kamra (ventriculus sinister) a szivizorn legerosebb resze Fal vastagsaga rneghaladhatja az j cm-t is Kupalaku ureget alkot, s mivel a soveny IS alkotcresze, az szinte bedornborodik a jobb karnraba. Voltakeppen szivcsucsot IS teljesen a bal kamra adJa Uregenek belsejen szinten szernolc lathatok a bicupsidalis billentyu szelehez huzodo inhurokkal. Kontrakciokor aver aortaba I6k6dik ki a bal arterias szajadekon at, hal ugyancsak sernilunaris bJ!lentyU'~ foglalnak helyet A bal kamrabol kikerulo ver a test arterial es venai kozvetltesevela

J obb pitvarba jut vissza Ez a nagyvirkiir.

A sziv pirvarokra es kamrakra wrten6 tagozodasa a SZ!\, feiszinen is lathato pitvar-kamrai hataron korbefuto arok (sulcus coronarius) es a ket karma kozbM leszallo arkok (sulcus interventricularis} vannak A bal es a jobb karnrak kiaramlasi palyaja a pitvarokat kisse hatranyornja, s igy a pitvarok oldalso felsa reszei, mint elvekonyulo fulecsek (auricula) elorefele radolnek az aortara es a pulmonalisra

I~ .; nagyverkdr (vazlat)

V.cava

t,

-- Vesek
t

1\ Also
vegtagok - --

t

Fej Fels6 vegtagok

-

Tud6k

A sziv sajat erei

Hiaba aramlik at sok ver a sziven, az azt kozvetlenul felhasznalni nem Ezert, mint minden szervnek, &ajat errendszerre van szuksege Az aorta szakaszabol a zsebes billentyuk magassagaban, jobbra es balra korbefuto soszoruerekei talalunk (a. coronaria). A jobboldali jobbra halad a sulcus coronariusban, majd a falon, a kamrak kozt; arokban folytatodik lefele a csucshoz, A baloldali rovid 1 lefutas uran kette oszlik es mint ramus circumflexus balra halad, mig a leszallo (ramus descend ens anterior) a kamrak kozti elulse arokban megy lefele a szivcsucshoz Ezen 3 f5 coronariaag elagazodasai hitjak el 02 -dus verrel a szivizornzatot. Bar oldalagi osszekottetes kimutathato az erek kozott, a coronariakat funkcio vegarteriaknak kell tekintenunk Elzarodasuk eseten szivizornelhalassal (infarctus) szamolnunk,

Kapillarizacio utan a sziv erei venakba szedodnek ossze, melyek alta!' kiserik az arteriakat. A fO visszafoiyas a sulcus coronariusban iev6, baloldalt es elhelyezked6 sinus coronarius fele tortenik, ebbe torkollik be szamos vena es az a jobb pitvarba nyilik

A sztv ingerkepzo es Ingervezetd rendszere

A sziv automacias szerv, mely azt jelenti, hogy a szivizomrostok ritmi osszehuzodasra kepesek E kepesseguket rnegis egy kulon rendszer szabalyozza. "rendes" szlvizornrostok kozort ket helyen I, specialis rostok halozara foglal hel mely egy-eg~: csornot kepez A..z eho a jobb pitvar falaban, a V. cava superior beszajazasanal elhelyezkedo sinus csomo, rnely a sinus ritmust generalja (ez kb 70-7,§, inger/perc): A masodik csorno a jobb pitvar falaban, a pitvari soveny es az anuJus fibrosus kczeieben van, ez az atrio-ventricularis csomo (sajat ritrnusa kb. SO/perc) __ ~ ket csomo kozott idegi osszekottetes nmcs. A masodik csornotol kiindulva egy specialrs felepitesu ingervezeto struktura is kialakul, Az atnoventricularis csornobol kiindul ~ His-kbteg, mely atlepve a karnrasovenyre a jobb es bal Tawara-szdrra oszlik. Ezek 'at soveny ket oldalan a szivcsucsnal visszafordulnak es sokszoros elagazasaikkaf (Purkinje rostok) eljutnak a szivizomsejtekhez. A kepzcdort ingerulet a speciali \ rostokon kb _ 10m/sec, a szi vizornrostokon 3 -4 m/sec sebesseggel terjed

Amennyiben az ingervezeto rendszer ep, a sinus csom6 vezerf a szivritrnusj (endogen pacemaker). Amennyiben a SIDUS csomo nem mukodik vagy ingerulete biokkol6dik, ugy az A-V· csorno veszi at lassubb ritrnussal a vezerlesr; amennyiben III pitvarok es kamrak kozt jon letre blokk, ug)' kamrai ritmus kelet kezhet (40 utes!per;c alatt).

A sziv nuikodeset egyreszt a X, agyideg (n.vagus) es idegrendszer sympathicus rostjai is befolyasoljak.

Si.nu5 csorn6

A-V c50mo His-ktiteg Taw8r8 szarak

Purkinje rostok

A s z Lv ingervp-zetCi r eno s z e r e

II'!. rpalya - mint ernlncrtuk - 2 verkorbol a~~. melynek semis vazlatat az abra II IJ!I MInd H kisverkorben, mind a nagyverkorben f6(itoer - arteriak - arteriolak - ,III lilt k • v nulak -venak - fovenak elnevezesu erpalya szakaszokban kering aver.

I ~rfnl szcrkezete:

1\ Irk fala 3 retegu .

A. bclsll reteg (tunica intima) egymassai hezagmentesen osszeitleszkedo 1\' IOlhel sejtsorbol all, melyet subendotheiialis kotoszovet rogzit a kovetkezo

.kOz6p,'l1) reteg (tunica media) korkoros lefutasu simaizomseitekbcl aU, mely JUI II kbl\f\ vastagabb. A simaizornsejtek szarna a periferia, tehat az arteriolak fete

l! I~ I II, mig n venakban csak elszortan fordulnak ela a kot6szoveti rcstok kozott. ~~\186 1'6teg (tunica extema vaS)' adventitia) kl.ltosztlveti rostokbol all, rnely I I 1111.] kbt8dik a korny zethez, IS, Benne ttl un. sajat erek (vasa. vasorum) I I 1I110~lk ll-Z ol1R1 ol'fMinek yd!,(lIJ~II\sllrll, A'l! crr.lk lumonct sztlbalyoz6 hI )I\' ~ d ~ k l IlL vc.JI1Ill!nllk 11 ImIlJll.OlllK(H ~ kh 1.,

Megjegyzend6 kulonbsegek: • A venakban az endothelb6! szakaszosan billentyiik kepzodnek, melyek billyentyuk modjara az aramlast csak a sziv fele engedik, A legnagyobb tovabba todD. es szlvvenakban billentyiik nincsenek.

• Amennyiben a kapillaris rendszert kikerulve "rovidrezart" osszekottetes letre az arteriak es venak kozott, arteria-venosus anastomosistte; ha pedig arteria vagy vena es vena kozott van ilyen kapcsolat, kollateralis beszelunk.

A, veee arteriai masfele kertos kapillarizaciot mutatnak. A vesekeregben a leis ~ It mennek a glomerulusokba, melyben a kapillaris ergomolyag "sztirokent" Ilk un.primaer "vizelet" kepzodik, mely a glomerulus-tokba es annak I~ !i.iOOlajaba tavozik; lasd kesobb), de az ergornolyagbol kilepo er meg szinten II. IInnot eloszlik, immar a vese sejt- es szovetallornanyanak taplalasara .

.

- A maj kapillaris keringese sajatos, Egyreszt a szerv rende!kezik arteriaval, melynek agai a majlebenykek szintjen hajszalerekre oszlanak es venakba mennek at. Masreszt a gyomor-bel rendszerben az egyszer kapillarizalodott erhalozat nagyobb venakba, majd azok egyetlen nagy venaba portae) szed6dnek ossze, rnely a majba belepve a majlebenykek szintjen kapillarizalodik. Inner a ver, mar a sajat verrel egyutt, a rnaj venain keresztul jut az ureges venaba. AI ilyen kettos kapillarizalodast porudis keringesnek (hasonJ6 van meg a hypophysisben)

Portal is rendszer (v9z1at)

K:i'ilcLeS es terjedelmes leirasa helyett tablazatokkal mutatjuk be az errendszer l,

v. portae

v. lienalis

v. mesenterica superior

v. mesenterica. inferior

Aorta agal as ellatas! tertlletei

UYflk arterial

neve

Fe verellatasi terulet

Foagak6s elagazasok

Aorta ascendens

Aortaiv

Aorta thoracica

Aorta abdorninahs

A coronaria d.ets

Sziv

< Acarotis communis d_FcJ es nyak jobb oldala -Truncus

brachiocephahcus

A_ subclavia d. Jobb felso vegtag

=Acaroris communis s. Fej es nyak bal oldala

=Asubclavia S Bal felso vegtag

-Aa. mtercostaies

- Aa bronchiales

• Aa oesphageales

a.hepauca

• <-\ - coeliaca (a_gastnca s a.lienalis ·A mesenterica sup.

cA suprarenalis

eA_ renaiis .A.spermatica (ferfi) -Aollarica (no)

-A mesentenca ml.

.:\'iliaca ext.

A iliaca communis L Ailiaca int.

I

la.pudenda int.

Bordakozi izmok, mel!izrnok, pleura

A tUde bronchusai :\ye16cs6

MaJ, gyomor Gyornor Up, pancreas, gyornor Vekonybelek, coecum, felszailo vastagbei es harant vastagbel fele ,\1 ellekvesek Vesek Here Perefeszek Harant vastagbel "'Q."V"~"';I. fele, leszalio vastagbel, sigma bel, vegbel nagy resze

Agyvel6 pajzsmirigy, nyelv

fej, arc izrnai es bore garat

n yak szirttaj e k halantektajek fogak, arc

Fobb agak

--.------::--c,--,------c:-:-:-:---::------

Verellatasi terulet

Fobb agaj.;

Kisagy

Hid es agytorzs Belso fi.ij

-----. .. ,~---~-----.----.------. - - _.- -.-----,---~~-~-----.- ....... , .... ,.-~~- -,-,--,---

Verellatasi reruie:

II h 1,1\>11I

It IIhlll

IUlilllllll!

Also vegtag Fanzmok, koldok, uterus

I "II II 11111101

" II 1111111 j 111111111111[1 till JIlIIIII\I~

I " ~ I HI. L uln.)

a. thyreoidea d. lingualis

a facialis

d. pharyr.gea d. occipitalis

a temporalis superncialis a, maxillaris

d. cerebelli a.pontis a.auditiva

gerin eve! 6, agy

ernlc, penocardiurn, d.apnragrna

a vertebralis

a thoracica (mamrnaria) interne.

a thyreocervicalis d. costocervicalis

A. rhoracalis lateralis A. subscapularis

t

I j

nyak is felso mellkas izmai, szervei es bore

honalj, vall, mellkas, scapula izrnai es bore

rn. biceps es bor rn triceps

alkar izmai es bore

tenyeri arteriaserek a kez izmaihoz es borehez

ujjak l2.mai es bore

Also vegtag arterial

"" "lIva inferior agrendszere.

Venakbol vale kepz6des

GyUjt6 terulet

neve

Fobb agai

maj

, Hangsulyozando, hogy a verellatas szempontjabol a kapillarisok

legfontosabb~, hiszen ezek jutnak el rnindenhova es lepnek "kapcsolatba" a sejtjeivel. Talan rneglepo, hogy az arteriakbol kepzodott kapillarisok hosszat 0 • 100,000 krn-re, ezek egyuttes keresztrnetszeti felszinet az aorta 800x-osara becsulik

A. femoralis (ex.a.iliaca ext.)

Rr, pudendales

A. profunda femoris

A. poplitea

A. tibialis ant. A. tibialis post A. peronea

A. dorsalis pedis } Arcus plantaris A. plantaris

Rr. digitales

Vena cava superior agreudszere

Yerellatasi terulet

kulso genitaliak, comb izmai es bore

terdizulet tajek: bor, szalagok izulet

elu\s6 labszar izmok, bor hatso labszar izmok, bor oldalso labszar izrnok, bor

lab izmai es bar

ujjak izmai es bor

rnaj sinusoidok (vv.centrales) vesevenak

vese

gonadok venai

here petefeszek

III III I 1!II11\uni, V iliaca int.

V,lliaca ext V,femoralis

v.sapnena magna et parva

kismedencei szervek, also hasfal also vegtag

also vegtag

borvenak

I II ~t y, tendo megjegyzesek a venak leirasanoz:

, y \H'i~ elnevezese - mint a tablazatokon lartuk- hasonlo az arteriitkehoz, A 11~1I1111t; arteriakat alialaban ket vena fogja kozre Ezek a melYl'limik.

I 1\ r.;iA.kon kivuli terulctekrol szedcdnek ossze a boron is attunf bdrvenak, II I II I' II \ vegiagon I'. cephalica-nak es v. baJilica-nak nevezunk A kett6 kozott

I I I\IIU I ll)f\l1 talalhato a v.mediana cubiti /\z also vegtagon szinten IIIi1dU Ik II bOfVenak, ezek a 1'. saphena magna et parv{/ Koros tagulatuk jelenti

I I hllJilfl eget (varix)

\ V J11tlwlt\l'is iruerna es a v . subclavia osszeornles: pontja az angulus venosus,

In olllldk \ oldalt a fa nyirokertorzsek torkollanak be

,\ II, portlll! rendszcreben jeientkezo akadalyok eseren (pl.majzsugorodas) a Ihlh t II II ~I1VII\JS rendszer kozou IItHlS(OIllOsisok jelennek meg, melyek a koldok iu] 1\ I ~~\ I Ialaban es a nyelocso-cardia atmcnetenel okozharnak hatalrnas

I II Ii Itl ,"1111

neve

Venakbol valo kepzodese

V.juguJaris int.

kemeny agyburok sinusai

V.jugularis ext.

arc venai

Vsubclavia

a felso vegtag bor venai, (v.cephalica et basilica)

az arteriakat kisero hasonlo nevu v. axillaris,

v, subscapularis

v.thoracica int.

V, brachiocephalica A fenti 3 vena

GyUJt6 terulet

agy.koponya belseje

a koponyatet6 es arc bare es izmai

felso vegtag, mellkas felso resze honalj, ernlo 0'

111)1 tlfiker/ngos.

II It ,II~II.I\Hd a f(':j15ddstMi f~jez~tnel,

'11 IIf1.kci6t a reticularis sejtekbol nagy szamban kepz6d6 lymphocytak latjak

111.1 k a lymphocytak, illetve szarmazekaik idegen antjgennel erzekenyitve

1 tovasodrodva az immunfolyamatokban jatszanak lenyeges szerepet,

Ai erhalozat kapillaris rendszere es a sejtek kozort egyreszt a 1A~'W:l'Ii:\~IDK,,' oxygen, rnasreszt a salakanyagok es szendioxid csereje zajlik. Ez a o)CJI'C""t::l ~zoveti folyadek kozvetitesevel tortenik. A kapillarisok membran-porusain keresztul-s' es ele~ohtek mellert cukrok, zsirsavak, arninosavak es gazok, tovaboa mennyisegben ~eheI]ek, sot ieukocytak is kilepnek Ezek egy resze visszaszlvodik,

Vlsszama:adt resz, mint szoveti folyadek, rnaskeppen nyirok' (lympha) a ' '

nyirokhajszalerekkel kezdodve, lassan vastagabb nyirokerekbe central fele Ararnlas kozben a Iympha osszetetele rnegvaltozik, aszennt, hogy melyik csatlakoznak az osszeszedodo nyirokerekhez tovabbi jaratok, igy a honnonokat, enzymeket, antitesteket es Iymphocytakat is tartalmaz,

., A lymphaticus ren~szer tehet egy boseges halozat, hasonl6an a kap

hit!o::athoz. A nyirokkapillarisok IS endotheJ be! esse! rendeikeznek. Centra! Sl/~ruzo;nzat is, megjelenik falukban es a vegtagokon "egycniranyuo" billen tal.i1hatok bennuk A legnagyobb nyirokereker truncus lymphatjcu~'~llak nevezzuk

~ lympha az also vegtagokrol es a medence szerveibol a jobb es bal lyrnphaticus lurnbalison aramlik, s egyesul a belrendszerbol jove intestinalis egy tagulat formajaban a cisterna chyli-ben Ez kozvetlen a gerinc elort a reK.esz:1ZI1!"-

alan v~n Innet az aortat kovetve egy torzsben folytatodik felfele, melyet mar .

Ih~raclcu~nak nevezunk Ez meg felveszi a bal kar, a fej, arc, nyak es rnellkas felenek nyirokereit is es a bai angulus venosusba (v.jugularis es subclavia osszeoml ' {Qrkolhkft~hat a te~! nyirkanak 3/4-et vezeti). Ajobb kar es a fej, are, nyak es jobb felenek nyirkat a truncus /ymphaticus dexter gylijti ossze, ornolven a angulus venosusba (a test nyirkanak 1I4-e) ,

, A, nyirokrendszer nerncsak nyirokerekbol, hanem reticularis alapallomanyba agyazott, lymphocytat s lymphoblastokb61 allo nYlf()b.illisz6]fe ta~almaz6 szovetbol ~s szervekbol aI!, mint nyirokcsom6k, lep, thymus, ronsrlls EJ"ckintve a ,~en~ges$el vale kapcsolatoktol, a nyirokrendszer az folyamatokban jatszik rgen fontos szerepet (hurnoralis es ceilularis imrnunitas).

II (II I~)

Nyirokrendszer

1 [I ~ hasureg bal felso reszeben, a rekeszkupola es a bal bordaiv alatt ,~ til IHl~hartyaval boruott szerv, melynek szerkezete es funkei6ja teljesen cite!

I III ~I zorveketol. Lenyegeben hasonlithato egy keringesbe iktatott nagy

IIHIj.jynngu) "nyirokcsornohoz", mivel a szerkezeti elemei joreszt annak t~1 III ~I m~l':al a lenyeges kulonbseggel, hogy klvlllr61 erkezett nyirok nem folyik

Nyirokcsomok

Ill!' I tok (capsula) boritja, melybol sovenyek (trabecula) huzodnak I "I Ii I I!lwl reticularis kotoszoveti sejtekb61 ailo halozat helyezkedik el. Medialis I_II _ 1 pkllllll'll (hilus) lep be az a.coehaca-bol credo veroer, az a, lienalis, meJy 11111.11. I Htlzik. Feltuno, hogy nem szokasos kapillaris halozat fogla! itt helyet, II III II [\I lcnolak -reszben- nagyon poruses (lyukacsos endothellel boritott), I"I"~ II \, I kbon, lepsinusokban vegzodnek A kis venak egy reszenek 'I dl tl K IS a sinusokban kezdodik. A lepkapun kilepo v. linealis a v portae-ba

, I 111111 ,h~y n szerv a portalis keringesi renszerhez tartozik, Nyirokkifolyasa van (I).

I I illomanya feher es v6rO.5 puipara oszthato. A feher pulpa (20%) az erek 110'111 II I MII'IHlflOsu1t nyirokszovetbol all.rnelyben sok nyirokruszo (folliculus) foglai

I , 1111 1\ Vt>I'OS pulpa (80%) a reticularis ko.oszovet es a lepsinusok, illetve az

I III ~ szoros kapcsolata rniatt vorcs szim..

I mil I p strukturanak harorn fUIlXC10j:. \'<t,\

II I jl~illl1$,Qkban ararnlo ver kapc,olzt:cc :",e,JI a reticulum sejtekkel, melyek I , \ 1111/1 113, idegen anyagckat (egyurtal :tSZ; vesznek az immunfolyamatokban); 11~1. flni\( rortenik az eloregedert, scrult vorosvertestek leepulese, a 111111,1:1111)111 hlllrllbinne alakul es fenerjehez bt(,dve a portalis venan keresztul a Ii II lilll 1111 1I vas felhasznalodik az uj vorosvcrtestek kepzodesenei;

1\ fllh OuiBkban simaizrnok is vannak, ezek osszehuzodasa a szivacsszeni 11111 II hill t'&ly8zerre t6bb vert (max, 2(-0 ml) DJ(i juttatru a keringesbe

!loll i\lqw~,ondo, hog)' a magzau eletben verkepzo szerv is. Felnottben, \ II !III ~ 111 ~ rniani eltavolitasa latsziJiag : "c;,:C. okoz zavart, de elsosorban fiatal I III 'I ~ ~ vun irnmuniologiai rnukodesere

A nyirokcsomok kozbeiktaton "szUro allornasok" a nyirokerhalozatt>aa,.

Halmozottan fordulnak elo a nyakon, honaljban, tudohilusokban mesenteri

medenceben. es lagyekban (regional is n yirokcsom6k) ,

A ,ny,rokcsom6k kUlonl:ozQ nagysagu, bab-alaku kepletek, a legnagyobbak em hosszuak IS lehetnek. Felszinuker kollagen es elasztikus kotoszoveti rostokbol

tok ~ca~suJa) fedi, melybcl nehany soveny (trabecula) belsejuket tobb reszre belso r.esz. a reticularis kotoszoveti sejtekbol es lymphocyrakbol ili6 veioauomans (m.eduJJa) ., A tok es a sovenyek menten un. keregoblok (sinus n~oktUs.zok (folliculus) helyezkednek el. A medulla sejtek kozott is szabad +or6L-,{i". talalunk, eze~ a medul!aris s.inusok A sinusok rendszere 6sszefilgg: egymAssal.

. A,n~,okcsom? e~ik oldalan behUz6d6 kapu van (hilus), mely egy arteria es

ve?a belepesere',to;abba egy vagy kc.~t nagyobb nyirok6r kil6peserc s201gal. Ez utob.blak a medullabol vezettk el a tokot aMra, kisebb n~ir(')k I'ok' ~HlIl odoodllitott es a nYlrokcsom~ smusruban nnmaron "mcgsz.urt" nyirk.ot

A o)'lJokcsom6 teMt mint tJlter mtlk~dllk, A kou tni!;:tu bll Ie rUin k 112. (lI'IlIu!6 lYOlpllA v I CIi ~ II ¥ II

I ~I i Hrmlhnh'igy (thymus)

II) r I If H rnellkas felso reszeben a mediastinumban, a szegycsont rnogott es a II 1111111 III ! I l(.ltt ulhelyezkedo, altalaban ket Iebeaybol.allo szerv. Magyar nevenek I I II hllil I ,1,.4, garanasak harnjabol fejlodik a magzati eletben, 5 kesobb a fiatal '''IHI I Itlb tl, is) Hluk6dik (thymus lypmhaucus], majd zsirosan elsorvad (thymus IlttH \11

Mandulak (tonsilla)

A thymuls aJ.apvaza ham-reticulum, amelynek kdllgi v6 ~ t)U" . k a th (T -lymphocyta), amelyek nagyobbara a szuletes utan kivdt1doro!nak nyirokszervekben Tvsejtkoloniaka: alkotnak. A verben keringo lyrnphocytak tobbsege is T-Jymphocyta, amelyekbol differencial6dnak a seitkozveuteue . sejtjei, ha idegen feherje (antigen) kerul a testbe

A veloallomanyban Iatunk keyes szamu, nem tisztazott funkcioju is, amelyekben a harnsejtek tobb retegben hagymalevelszeruen fedik egymast, jeleit mutatva,

Csoportosan a nyalkaharrya harnja alart elhelyezkedo nyiroktuszornandulaknak nevezzuk. A Waldeyer lyrnphatikus gyuru a szajureg es a atrnenetenel csoportosult nyirokszover, melynek reszei felul, a garatteto harnj garatmandula (tonsilla pharyngea), a lagyszajpadlve]; kozott ketoldalt leva rnandulak (tonsilla palatina) es a nyelvgy6k harnja alart leva lymphoid szovet ImguaJis)

A mandulak voltakeppen nyirokruszr; csoportok, amelyeket kotoszovet vesz korul. Felszinuket ham boritja, mely helyenkent (lacuna) kisse benyornul a rnandulak allomanyaba

Elsz6rtan, a mandulakka] teljesen megegyezo nYlroktiisz6k fordulnak efe ileum nyiilkahartyaJa alart (peyer f. plaque-ok) es a feregnyulvanyban 1S (. • . abdorn inalis).

Reticulo - endothelialis - rendszer (RES)

Mind a voros csontvel6, mind a nyirokszervek reticulurn-sejtjei rnegtartjak kepesseguket, hogy phagocytaJ6, de helyben rnarado olyan elemeket amelyek beilleszkedve a verkepzo szovetek kapillaris erpalyainak falaba, az verbal a pusztulo sejteket vagy idegen anyagokat ki tudjak szurni. A ku szervekben (csont velo: es nyirokszervi, illetve majsinusoidok) el hel yezk phagocyralc sinusoid sejtek osszesseger nevezzuk Reticulo-Endolhel-S (RES),

ve-, verkepzes

A vir (sanguis]

A vel' folyekony szovet Mint minden szovetfeleseg, a ver IS seJl:eK(~,fl sejtkozotti allornanyt tartairnaz A sejtek szo]galtatjak aver alakos elerneit, a selltkozgll allomany pedig rostok nelkuli elfoly6sodott plazma, Mennyisege az emberi 6,5 • 7%-a, melynek - 45%-a alakos elem, -55%-a plasma.

A plasma 90%-a viz, rnelyben elektrolytek eNa ", K+, Ca "'. Mg ++, roszta.

P04-' bikarbonat- HCO] -- es klorid- cr -ionok) old ott ailapotban, plazmafeherjek (albumin, globulinok es fibrinogen) es "atmeneti" (tapanyagok, cukrok, lipidek, aminosavak, hormonok, enzymek, salaktermekek) vannak Jelen.

j I

('I V'l

o

- I

("'I

I 0-

o N

I V'l

vI

j ]

;f:,

e

o M

I o N

;f:,

'" 00

I M

Alakos elemek

Harorn csoportba oszthatok: vorosvertestek, feherversejtek es verlemezkek, Mint a tablazatbol lathato, aver alakos elemei vagy voros csontvelo eredetues (myeloid verkepzes) vagy nyirokszervi eredetiiek (lymphoid Megjegyzendo, hogy az intrauterin eletben mar koran megjelennek szikzacsko falaban. Kesobb a foetus majaban es lepeben folyik az alakos termelodese, de a szuletes idopontjara mar kialakulnak a vegleges verkepzo hel

Ezen rendszerek reticulum sejtjei mind a voroscsontvelo, mind a sinusainak reticulo-endothel sejtjeive differencialodva kapcso!atban maradnak a

keringo blast, majd ezekbol tovabbfejlodott versejtekkel Altalimos felfogas szerint osszes alakos e1em egy differencialatlan primer mesenchymalis ossejtb61 szarrnazik, ugyhogy tovabbi differencialodas saran alakulnak ki a mar rnegnatarozojt blastsejtek (erythroblast, myeloblast, lymphoblast), Tovabbi eres soran jonnek letre tablazatban megisrnert teljesen differencialt sejtek, melyek elettartama szaporodni mar nem kepesek. Azaz: a verkepzes eleten at tart6 allando folyamat.

Az ujdonkepzodott vorosvertest plasmajaban meg finom halozatot de magja mar nines (reticulocyta). A vorosvertestek 90-100 napig "elnek", eloregedert sejtek a lepben degradalodnak

A granulocytak elettartarna nehany nap, mig a nem-granularis ... "pnIPrc".,.,P",,'" 100-300 nap is lehet. Megjegyzend6, hogy a neutrophil granulocytak erese soran teljesen "kesz'l-magvu alakok is bekerulnetnek a kering6 verbe, lb'Y azok a babalaku magvas (Jugend - alak) es szalag-rnagvas (Stab - alak) formaban kirnutathatok.

A verlernezkek a csontvelo orias sejtjeibol, a rnegakaryocytak seuniazma lefiizod ve kelerkeznek

A tablazat "mukodesi" rovataban tobb sejtfelesegeknel szerepel a tagocnozs kifejezes. Ez nem mas, rrunt a szervezetbe bekerult korokozo (pl. b "bekebelezese" a sejt altal A fertozes "helyen" reticuJumsejtek viszik a vezet6 de rovidesen nagytornegu granulocyta, 6 oraval kesobb monocyta is, es - ha - 10 ora mulva lymphocyta is megjelenik. A megtamadort bakteriumok enzyrnjei .' tudjak pusztitam a tagocualo sejtek egy reszet, s igy a fertozes helyen gennygoc jelentkezhet Ez sargas folyadek, etpusztult es elo bakteriumokkal, elpusztult es phagocytakkal, tovabba elhalt sejttormelekkel.

Egy masik fontos . kifejezes IS olvashato a tablazatban a mukodesenek illusztralasara (cellularis es hurnoralis imrnunitas). Ez egy bonyolult folyarnat Valoszirnileg a kering6 lyrnphocytak vannak olyan hog)' a szervezetben a "testidegen-antigent "felismerik" es a RES-t "informaljak" antigen jelenleterol. A nyirokszervekben rogton meginduI, irnmaron "erzekenynett" T es Bvsejtek termelese, melyek egyreszt tarnadjak az antigent, Tn~o~,&""'''t. ezen antigennel szemben kukmboz6 sejttipusaik az antigen-antitest folyamataiban vesznek reszt, A 'l-lyrnphocytak jatszak a foszerepet; a T-killer selte~~. rogton pusztitjak az antigent (celluJaris immunitas), A 'l-heiper sejtek segitenek a Br sejteknek plasmasejtekke, illetve B-memoriasejtekke val6 atalakulasaban, plasmasejtek keringd ellenanyagot termelnek. AT-suppressor sejt~k gatoljak a plasmasejtek tuleros imrnunglobulin kepzeset (humoral is immuniti!), Egyuttal a specifikus an tigennel szemben T -mernoria SQj ~~k l~ kiala.kulna\t,

....
'1)' ...
'" '0'
.... if]
0 cd
:::s c
<l) 0
a 8
0. <l)
::l E
'"
1 I
r- r-
I ..:.:
~t'S
-0 G'
:03 0
-s -5.
OJ:) E
<l)
~ Z.
«l
~
0
.c
0.
E
,.Co
I
r- r

'" ::l

!