1

A mutató névmás
A török nyelvben három mutató névmás van: bu ’ez, o ’az’ şu ’amaz’. A şu kb. karnyújtásnyi
távolságban lévő dolgok megjelölésére használatos, többnyire rámutatással együtt. A mutató névmások
állhatnak önmagukban és jelzői szerepben is, pl. Bu / O bir gül. ’Ez / Az egy rózsa’ Bu / O oda temiz. ’Ez / Az
a szoba tiszta’.
A mutató névmások csak akkor kapják meg a határozóragokat és tárgyat, illetve a többes szám jelét, ha
önmagukban és nem jelzős szerkezetben állnak:
- Sekreter hangi odada? Melyik szobában van a titkárnő?
- Şunda. Ebben.
Bu yeni büroda masa yok. 'Ebben az új irodában nincs asztal.'
Bu köpekler büyük. 'Nagyok ezek a kutyák.'
A határozott névszói mondat
A határozott névszói mondatban az alany határozott (tulajdonnév, köznév a magyarban ’a, az’
határozott névelővel; mutató névmás); az állítmány azt adja meg, hogy az mi és/vagy milyen és/vagy hol
található. Ebben a mondattípusban – a magyarhoz hasonlóan – a törökben is jelöletlen a létige az egyes szám
harmadik személyben. Pl: Bu bir kitap. 'Ez egy könyv.'
Oda temiz. Tiszta a szoba. 'A szoba tiszta.'
Ahmet Türk. 'Ahmet török.'
A mondatot bővíthetjük is: Bu pahalı otel çok temiz. Ez a drága szálloda nagyon tiszta.
A határozott névszói mondat kérdő alakja
Az eldöntendő kérdést – azaz, aminek a válasza igen vagy nem lehet – a török nyelv minden esetben
a mIº kérdőszócskával alkotja. A szavak utolsó magánhangzóját figyelembe véve alkalmazzuk a
magánhangzó-harmónia szabályait.
a, ı → mı Bu kitap mı? Ez egy könyv?
Oda temiz mi? Tiszta a szoba?/A szoba tiszta?
e, i → mi
Mehmet doktor mu? Mehmet orvos?
o, u → mu
Tolga Türk mü? Tolga török?
ö, ü → mü

A kérdőszócska mindig azon szó után kerül, amelyre kérdezünk, pl: Bu oda güzel mi? Szép ez a
szoba? (vagy nem szép?) Bu oda mı güzel? ’Ez a szoba szép (vagy a másik)?’ Yılmaz mı Türk, Yusuf mu?
’Yılmaz a török vagy Juszuf?’
A kiegészítendő kérdésben van kérdőszó - pl: ne? ’mi’ kim? ’ki’ nasıl? ’milyen, hogyan’ –, ezért a
mIº kérdőszócskát nem használjuk. O kim? ’Ki ő?’ Bu ne? ’Ez mi?/Mi ez?’ Hava nasıl? ’Milyen az idő?’
A határozott névszói mondat tagadása
A határozott mondatot a değil tagadószóval tagadjuk: Hava sıcak değil. ’Az idő nem meleg.’ Ahmet
Türk değil. ’Ahmet nem török.’
A határozott mondat tagadó kérdő alakja a değil tagadó- és a mi kérdőszócska kombinációja: Ahmet
Türk değil mi? Ahmet nem török?
A létezést kifejező – határozatlan - névszói mondat
A létezést kifejező – határozatlan – török mondat az alany létét vagy nem létét fejezi ki, állítmánya var
’van’ yok ’nincs’. A birtoklás kifejezésére is ezt használjuk. Alanyának névelő nélkül vagy határozatlan
névelővel áll. Otelde turist yok. 'A szállodában nincs turista.'
İki mavi ceketim var. 'Két kék kabátom van.'
A létezést kifejező – határozatlan – mondat kérdő formája
Az eldöntendő kérdést a mIº kérdőszócskával alkotjuk meg:
Masada kitap var mı? 'Van könyv az asztalon?'
Otelde turist yok mu? 'Nincs tursita a szállodában?'
A kiegésztendő kérdést a mIº kérdőszócska nélkül, kérdőszóval alkotjuk: Masada ne var? 'Mi van az
asztalon?'
 2

! Ne keverje össze a határozott dolgok hollétét a puszta létezéssel:

határozott mondat: Kitap bu beyaz masada. ’A könyv ezen a fehér asztalon van’
szórendje: valami valahol Ø / değil.
határozatlan mondat: Bu beyaz masada kitap var. ’Ezen a fehér asztalon könyv van.’
szórendje: valahol valami var / yok.
Többes szám jele: –lA˚r
A többes szám jele a törökben a –lA°r a hangrendi illeszkedés szabályai szerint. A kivételek a magas
hangrendű –ler toldalékot kapják, pl. saat ’óra’ – saatler 'órák'
Többes számot mind igei, mind névszói mondatban általában csak az alany kap. A nem embert jelentő
alanyokhoz tartozó állítmány nem is kerülhet többes számba. Az emberekről szóló mondatok végén azonban
feltétlenül ki kell tenni az többesjelet, ha az alany hiányzik a mondatból.
Anahtarlar bende mi? Nálam vannak a kulcsok?
- Ahmet ve Hasan metroda mı? - Ahmet és Hasszán a metrón vannak?
- Evet, oradalar. - Igen, ott vannak.

Közelítő eset: - (y)A° (-a, -e, -ya, -ye) (yönelme durumu eki)
Magyar megfelelői: - ba, -be, -nak, -nek, .hoz, -hez, -höz, -ra, -re
Kérdései: nereye ’hova’ kime ’kinek’ neye ’mire, mibe’
Használatakor a kétalakú toldalékok illeszkedési szabályait alkalmazzuk, magánhangzó után ’y’
hanggal kötjük. Pl: eve ’haza’, Yusuf’a ’Juszufnak, Jusufhoz’, Türkiye’ye ’Törökországba’, Ankara’ya
’Ankarába’.
Szóvégi zöngésedés
Általános szabály a törökben, hogy magánhangzóval kezdődő toldalék illesztésekor a névszók szóvégi
zöngétlen mássalhangzói p, ç, t, k (Peçete ak – A szalvéta fehér) két magánhangzó – adott esetben -n- vagy -r-
és magánhangzó – közé kerülve zöngésednek, pl:
p→b kitap → kitaba ’könyvre’ ç→c ağaç → ağaca ’fára’
t→d armut → armuda ’körtére’
k → ğ,(g) köpek → köpeğe ’kutyának’
yurt → yurda ’kollégiumba’

Ez a változás többnyire nem megy végbe egytagú főnevek esetében. Szintén nem változik az idegen
eredetű szavak többségének szóvégi mássalhangzója, leginkább a -t, pl. saat, ceket, bilet.
A tulajdonnevek esetében a szóvégi mássalhangzó-gyengülés csak kiejtésben megy végbe, írásban
nem, pl. Karabük’e ’Karabükbe’ [ejtése: Karabüğe]
Magánhangzó-kiesés
Egyes két szótagú főnevekben, amelyeknek második magánhangzója ı, i, u vagy ü (azaz Iº), a második
szótag magánhangzója kiesik, ha magánhangzóval kezdődő toldalék kerül a főnévre, tehát a közelítő esetnél is,
pl. şehir ’város’ > şehre ’városba’
Névmások és határozógyökök a közelítő eset ragjával
bana ’nekem, hozzám, rám’ bize ’nekünk, hozzánk, ránk’
size ’nektek, hozzátok, rátok’
sana ’neked, hozzád, rád’
onlara ’nekik, hozzájuk, rájuk’
ona ’neki, hozzá, rá’
buna ’ennek, şuna ’amannak’, ona ’annak’
buraya ’ide, şuraya ’amoda’ oraya ’oda’
Ez a vonzata bizonyos igéknek is: Annem sana bakıyor. Anyám rád néz. / Téged néz.
Polise soruyoruz. Megkérdezzük a rendőrt.
Kime inanıyorsun? Kinek hiszel?
Kitaba başladın mı? Elkezdted a könyvet?
Okula devam etmedim. Nem folytattam az iskolát.
Derse niçin geç kaldınız? 'Miért késtetek?'
 3

A helyhatározói (locativus) esetrag: -DºAº (-da, -de, -ta, -te) - bulunma durumu eki
A magyar megfelelői: -ban, -ben, -on, en, -ön, -nál, -nél, -kor
Kérdőszavai: nerede ’hol’, kimde ’kinél’
A zöngésség és a hangrend alapján illesztjük a szóhoz. Ha a szó utolsó hangja zöngés (azaz
magánhangzó vagy zöngés mássalhangzó) –da vagy -de; ha zöngétlen, akkor –ta vagy –te ragot kap. (A
zöngétlen mássalhangzók a ç, f, h, k, p, s, ş, t, ld. Fe paşa çok hasta)
Az -a/ -e illeszkedésnél az utolsó szótag hangrendje a meghatározó: magas hangrendű szótag (e, i, ö, ü)
után -e, mély hangrendű szótag (a, ı, o, u) után -a magánhangzós toldalék jön. Pl. masada ’asztalon’,
otoparkta ’parkolóban’ otelde ’szállodában’, otobüste ’buszon’. Tulajdonnevekhez felsővesszővel (’) kötjük,
mint minden toldalékot.
Egyes mély hangrendű szavak magas hangrendű toldalékot kapnak, pl: saat ’óra’ saatte ’órakor’,
ezeket a kivételeket azonban a jó szótárak jelzik.
Névmások és határozógyökök helyhatározói esetraggal
bende ’nálam’ bizde ’nálunk’
sizde ’nálatok’
sende ’nálad’
onlarda ’náluk’
onda ’nála’
bunda ’ebben’ şunda ’amabban’ onda ’abban’
burada ’itt’ şurada ’amott’ orada ’ott’
A határozott névszói mondatban annak fent említett szabályai szerint használjuk:
• Egyes szám harmadik személyű alany esetén (ő, az) a helyhatározói esetraggal ellátott névszó nem kap
jelölt állítmányt: Turist otelde. ’A turista a szállodában van.’
• Eldöntendő kérdő formáját a mIº kérdőszócskával alkotjuk: Turist otelde mi? ’A turista a szállodában van?’
• Kiegészítendő kérdésben kérdőszót használunk, nem a mIº kérdőszócskát: Turist nerede? ’Hol van a
turista?’
•. A değil szóval tagadjuk: Turist otelde değil. ’A turista nem a szállodában van. / A turista nincs a hotelben.’
A jelzős szerkezeteknek csak az utolsó tagja kap toldalékot: Yusuf bu pahalı otelde mi? Juszuf ebben a
drága szállodában van?
A távolító eset –DºAºn - uzaklaşma durumu
Magyar megfelelői: -ból, -ből; -tól, -től; -ról, ről.
Kérdőszavai: Nereden ’Honnan? Kimden ’Kiről, kitől’
Illeszkedési szabálya egyezik a helyhatározói esetragnál látottakkal: kitaptan ’könyvből, könyvről,
könyvtől’ senden ’tőled, rólad, belőled’. Sizden kim geliyor? Tőletek ki jön?

Névmások és határozógyökök a távolító eset ragjával

benden ’tőlem, rólam, felőlem’ bizden ’tőlünk, rólunk, felőlünk’
sizden ’tőletek, rólatok, felőletek’
senden ’tőled, rólad felőled’
onlardan ’tőlük, róluk, felőlük'
ondan ’tőle, róla, felőle’
bundan ’ettől, ebből’ şundan ’amattól, amabból’ ondan ’ attól, abból’
buradan ’innen’ şuradan ’amonnan’ oradan ’onnan’

Ez a vonzata továbbá egyes többségében érzelemkifejező igéknek – és későbbiekben mellékneveknek – is:

Senden hoşlanıyorum. 'Jól érzem magam veled.'
Bu kitaptan sıkılıyorum. 'Unom ezt a könyvet.'
Köpeklerden korkuyorum. 'Félek a kutyáktól.'
Sizden nefret ediyorum. 'Utállak titeket./ Utálom Önt.'
O mağazadan memnunuz. 'Elégedettek vagyunk azzal az áruházzal.'
 4

Tárgy eset –(y)I° / Belirtme durumu

Magyar megfelelője: -t (-at, -et, ot, öt)
Kérdőszavai: Ne / Neyi? ’Mit?’ Kimi? ’Kit?’
A török nyelv csak a határozott tárgyat jelöli, a határozatlant nem. A határozott tárgyat a magyar
mondatban a határozott névelő vagy a birtokos személyjel jelzi. A személyes és mutató névmások csak
határozott tárgyak lehetnek.
Bana bir kalem veriyor musun? 'Adsz egy tollat? '
Bu kalemi bana veriyor musun? 'Nekem adod ezt a tollat? '
Kalemimi verir misin? 'Odaadod a tollamat?'
Şunu istiyorum. 'Azt kérem.'
Magánhangzóra végződő szóhoz -y- hanggal kötjük, pl. çantayı ’táskát’. A szóvégi p > b, k > ğ (g), ç >
c, t > d zöngésedés ebben az esetben is végbemegy: kasap > kasabı ’a hentest’ çocuk >çocuğu ’a gyereket’
Bizonyos két szótagú főnevek esetében megtörténik a magánhangzó-kiesés, pl. şehir ’város’ > şehri ’ a várost’.
A névmások és a határozótövek tárgyesete
beni ’engem’ bizi ’minket’
sizi ’titeket’
seni ’téged’
onları ’őket’
onu ’őt’
bunu ’ezt’ şunu ’amazt’ onu ’azt’
burayı ’ezt a helyet’ şurayı ’amazt a helyet’ orayı ’azt a helyet’
Kötelző vonzata néhány igének: Bu yaz İstanbul’u geziyoruz. ’'Idén nyáron bejárjuk Isztambult.'
Seni düşünüyorum. 'Rád gondolok.'
Onu hatırlamam. 'Arra nem emlékszem.'
Sen her şeyi unutursun. 'Te mindent elfelejtesz.'
Arabanı çok beğendim. ''Nagyon tetszik az autód'
- (y)lA° (ile) ilgeci / -val, -vel határozórag
Magyar megfelelői –val, -vel; ’és’
Kérdőszavai: Neyle? ’Mivel?’, Kiminle? ’Kivel?’
Külön írt formájában egy alakú névutó, pl. Uçak ile gitmek istiyorum. ’Repülővel szeretnék menni.’
Ha egybe írjuk a névszóval, kétalakú toldalékként kapcsolandó: Trenle geldik. ’Vonattal jöttünk’
Kediyle ben oynuyorum. ’Én játszom a macskával.’ Magánhangzóra végződő szóhoz y-nal kötjük: Satıcıyla mı
konuşuyorsun? ’Az eladóval beszélgetsz?’
Ha két névszót köt, akkor ’és’ jelentésben szerepel ez a határozórag. Sabahları salatayla yoğurt
yiyorum. ’Reggelenként salátát és joghurtot eszem.’
A névmások –lA° ragos alakja
benimle ’velem’ bizimle ’velünk’
sizinle ’veletek’
seninle ’veled’
onlarla ’velük’
onunla ’vele’
bununla ’ezzel’ şununla ’amazzal’ onunla ’azzal’
İyelik ekleri / Birtokos személyjel
A birtokos személyjelet birtokos szerkezetek megalkotására és a birtoklás kifejezésére is használjuk,
pl: İşime arabamla gidiyorum. ’A kocsimmal megyek a munkahelyemre.’ Boş odanız var mı? ’Van üres
szobájuk?’
(benim)… - (I°)m arabam, üniversitem, vazom, ütüm
bakkalım, biletim, sabunum, gözüm
(senin) … - (I°)n araban, üniversiten, vazon, ütün
bakkalın, biletin, sabunun, gözün
 5

(onun) …- (s)I° arabası, üniversitesi, vazosu, ütüsü

bakkalı, bileti, sabunu, gözü
(bizim )… - (I°)mI°z arabamız, üniversitemiz, vazomuz, ütümüz
bakkalımız, biletimiz, sabunumuz, gözümüz
(sizin) … - (I°)nI°z arabanız, üniversiteniz, vazonuz, ütünüz
bakkalınız, biletiniz, sabununuz, gözünüz
onların… - (s)I° / lA°rI° arabası ’autójuk’ arabaları ’autóik, autójuk’
bileti ’jegyük’ biletleri ’jegyeik, jegyük’
A többes szám harmadik személy megegyezik az egyes szám harmadik személlyel, de adott esetben a
birtok többes számba kerül. Ez alapvetően – de nem kizárólagosan – a valóságtól függ, azaz hogy a több
birtokosnak hány birtoka van ténylegesen. A többi személyben is használjuk a többes szám jelét, ha a
birtokosnak több birtoka van, pl. seyahatlerimiz ’utazásaink’, öğrencilerin ’ diákjaid’.
! A ne ’mi’ és a su ’víz’ szavak –y- végű tövet mutatnak függő esetben, így a birtokos szerkezetben is, pl.
Ahmet’in suyu nerede? ’Hol van Ahmet vize?’ Neyin var? ’Mid (mi bajod) van?’
suyum ’vizem’ neyim ’mim’
suyun ’vized’ neyin ’mid’
suyu ’vize’ nesi ’mije’
suyumuz ’vizünk’ neyimiz ’mink’
suyunuz ’vizetek’ neyiniz ’mitek’
suyu / suları ’vizuk, vizeik’ nesi / neleri ’mijük, mijeik’
Birtokos személyrag (Tamlayan eki)
A birtokos szerkezetben a harmadik személyű birtokosra birtokos személyrag -(n)ºn kerül, ld. onun
arabası ’az ő autója’ vagy Ali’nin arabası ’Ali(nak az) autója’; onların nargileleri ’az ő vízipipáik’ vagy
Arapların nargileleri ’az arabok vízipipái’.
Öğretmenin şimdi defteri yok. ’A tanárnak most nincs füzete.’
Şirketimizin müdürü hafta sonu çalışmıyor.’A vállalatunk igazgatója hétvégén nem dolgozik.’
! A mássalhangzó-gyengülés és a magánhangzó-kiesés a közelítő és a tárgyesetben látott módon a
birtokos szerkezetben is megjelenik, pl. Bu köpeğin kulağı çok büyük. ’Ennek a kutyának nagy a füle.’ Şehrin
havası kirlidir. 'A város levegője piszkos.'

A pronominális –n-
A harmadik személy birtokos személyjeleihez a helyhatározói ragokat (-D°A°n, -D°A°, A°) és a tárgy
ragját (-I°) –n- kötőhanggal kötjük, pl. penceresinden ’ablakából’ evinde ’házában’, bürolarına ’irodájukba’ .
(Nem –n-nel, tehát birtokos személyjelre is –y-nal kötjük a –lA˚ ragot, pl. arabasıyla ’autójával’)
Dedemin evine gidiyoruz.'A nagyapám házába megyünk.'
Ahmet’in banyosunda çamaşır makinesi yok.'Ahmet fürdőszobájában nincs mosógép.'
Bursa’nın havasından hoşlanıyoruz.'Kedveljük Bursa időjárását.'
Gyenge birtokos avagy főnévkötés (Belirtisiz ad tamlaması)
Ez a szerkezet nem birtoklást fejez ki, hanem két főnevet köt, ha azok valamilyen módon (eredet,
hasonlóság, ok stb.) összetartoznak. Magyar megfelelői vagy összetett szavak (kredi kartı ’hitelkártya’), vagy
olyan szintagmák, amelynek első tagja képzett melléknév (ev ödevi ’házi feladat’). A török szerkezet a
második tagon kitett birtokos személyjellel jelzi az összetartozást. Ezt a szerkezetet használjuk márkanevek,
helynevek kötésekor is.
! Ezt a kötést két főnév kapcsolására használjuk. A melléknevek a főnévvel morfémával nem jelölt
szerkezetet alkotnak. A valódi birtoklást pedig birtokos szerkezettel fejezzük ki, ld.
büyük bir şişe ’egy nagy üveg’ - jelzős szerkezet
bir bira şişesi ’egy sörösüveg’ - főnévkötés avagy gyenge birtokos
Ali’nin bir şisesi ’Alinak egy üvege’ - birtokos szerkezet
Az egyes nyelvek esetében a hozzájuk kapcsolt főnév gyenge birtokos szerkezetet alkot, ha a nyelvvel
 6

kapcsolatos fogalmat fejez ki, pl. bir Türkçe dersi ’egy török óra’. Jelzős szerkezetként jelöletlenül áll, ha azon
a nyelven való fogalmat jelöl: Türkçe bir kitap ’egy török nyelvű könyv’. Ugyanez érvényes a népnevekre is.
Gyenge birtokost alkot a Türk mutfağı ’ török konyha’, de jelzős szerkezet a Türk erkekler ’ török férfiak’.
! Bár sok esetben nem látszik, de mivel egy paradigmába tartoznak, egy szóra nem kerülhet egy
gyenge és egy erős birtokos. Ilyenkor – mondhatni – erős birtokos üti a gyengét, azaz a gyenge birtokos kiesik,
s az erős jelenik csak meg, pl: çamaşır makinesi ’mosógép’ - çamaşır makinem ’az én mosógépem’
-ki / -kü képző
A –ki / -kü képző helyhatározóból, időhatározóból és birtokos jelzőből képez melléknevet. Ez a
toldalék egyalakú (-ki), kivéve a dün, gün, bugün szavakat, amelyekből dünkü ’tegnapi’, salı günkü ’keddi’,
bugünkü ’mai’ lesz.
A -D°A° toldalék után kerülve a ’hol’ kérdésre válaszoló szavakból ’melyik’ kérdésre válaszoló
szavakat képez. Magyar megfelelői '-beli, -ban, -ben lévő', de sokszor csak mellékmondattal fordítható. Pl: Buz
dolabındaki kıymayı sen mi aldın? ’Te vetted a darált húst, ami a hűtöben van?
Időhatározó szókra kerülve a ’mikor’ kérdésre válaszoló szavakból ’melyik, mikori’ kérdésre válaszoló
szavakat képez. Pl: Yarın bir görüşmemiz olacak. → Yarınki görüşmeye inşallah geç kalmayacağız. ’Reméljük
nem késünk el a holnapi megbeszélésről.’
Birtokos névmás vagy birtokos személyraggal ellátott főnevekre kerülve helyettesíti a teljes birtokos
szerkezetet, a birtok elmarad. Pl: Benim anahtarım çantamda → Bu anahtar senin, benimki çantamda. ’Ez a te
kulcsod, az enyém a táskámban van.’
! A képző –n- kötőhanggal veszi magára az -(y)Aº, a DºAº, a DºAºn, az –(y)Iº ragokat, pl. Kendi
battaniyemi bulmadım, seninkini alabilir miyim? 'Nem találtam meg a saját pokrócomat, megkaphatom a
tiedet? '
-lI° képző
Ez a képző valamivel ellátottságot vagy egyéb jellemzőt fejez ki. Pl: gözlüklü ’szemüveges’, Ankara’lı
’ankarai’, sarı saçlı ’szőke hajú’, evli ’házas’. Számos magyar megfelelője van: -s, -ú, -i. Minden esetben
kötőhang nélkül, s hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelően járul a szóhoz.
-sI°z képző
Fosztóképző. Magyar megfelelői: -talan, telen, -atlan, -etlen, nélküli, nélkül. A hangrendi illeszkedés
szabályai alapján kötjük, minden esetben kötőhang nélkül járul a szóhoz. Pl: çantasız ’táska nélkül(i)’, güçsüz
’erőtlen’, çocuksuz ’gyermektelen’. eşsiz ’páratlan’
Melléknévfokozás (Karşılaştırma)
A melléknevek alapfoka jelöletlen: Ahmet çalışkan. ’Ahmet szorgalmas.’
A középfokot a daha elöljárószó képezi, vonzata : -DºAºn: Ben senden daha çalışkanım.
’Szorgalmasabb vagyok, mint te.’Yarın daha erken gelir misiniz? ’Holnap jönnétek korábban?’
A felsőfokot az en elöljáró képezi, pl. en çalışkan ’a legszorgalmasabb’. Alkothat önálló szerkezetet,
pl. en erken saat altıda 'legkorábban hatkor', en fazla ’legfeljebb, maximum’. Mondatban általában vagy
birtokos vagy a -DºAºki szerkezetben jelenik meg: Köydeki en güzel kız sensin. 'Te vagy a legszebb lány a
faluban.' Sınıfın en çalışkan öğrencisi Ali'dir. 'Ali az osztály legszorgalmasabb diákja.'
Milyen nyelven? (Nece? Hangi dilde?)
A -C°A° képző a „Melyik nyelv? Milyen nyelven?” kérdésekre válaszoló szavakat képezi: İngilizce,
Macarca, Türkçe. A nyelv általában a nemzetiségből képződik, de vannak kivételek: Mısır'da Mısırlılar
Arapça konuşuyorlar. ’Egyiptomban az egyiptomiak arabul beszélnek.’
Sorszámnév (Sıra sayı sıfatı)
Magyar megfelelője: -dik.
Kérdőszava: kaçıncı? ’hányadik’
A sorszámneveket az –(I°)ncI° képzővel alkotjuk. Pl.: üçüncü ’harmadik’ , dördüncü ’negyedik’,
altıncı ’hatodik’, on beşinci ’tizenötödik’.
 7

A birinci ’első’ szó helyett használatos az ilk 'első alak is, de csak abban az esetben, ha a második,
harmadik stb. nem fontos. Pl: İlk aşkım yakışıklı değildi, fakat ben çok sevdim. 'Az első szerelmem nem vol
szép, de én nagyon szerettem.' Türkiye’nin ilk cumhurbaşkanı Kemal Atatürk’tür. 'A Török Köztársaság első
köztársasági elnöke Atatürk.'
Osztószámnév (Üleştirme sayı sıfatı)
Képzője: -(ş)Aºr. Her çocuğuma birer çikolata aldım. 'Minden gyerekemnek vettem egy-egy
csokoládét.' Paketlere üçer konserve koyalım. 'Három – három konzervet rakjunk a csomagokba.' Raflarda
altışar kitap gördüm. 'Hat-hat könyvet láttam a polcokon.'
Megkettőzve más jelentése van: Basamakları birer birer değil, ikişer ikişer çıktım. 'Nem egyesével,
hanem kettesével vettem a lépcsőket.'
-lI˚k főnévképző
A főnévképzők a török nyelvben is többféle jelentést hordoznak. A -lI˚k képző névszóból képez
névszót. Többnyire –ság, -ség jelentése van: arkadaşlık ’barátság' açlıkt 'éhség’
Ugyanez a képző „tartó”-kat is képez: sözlük ’ szótár’ çamaşırlık ’ szennyestartó'.
Ruhadarabok neveit is képezheti: gelinlik ’menyasszonyi ruha' yağmurluk giyin. ’esőkabát’ .
Idővel kapcsolatos fogalmakat is képez: Günlük süt ’ friss (napi) tej’ Aylık maaş ’ havi fizetés’ Yıllık
rapor ’ éves jelentés’
Képezhet ezen kívül helyet, pl zeytinlik ’olajliget’, ağaçlık ’liget, fás hely’, valamilyen célra szolgálást,
pl salatalık ’uborka, salátának való’, kahvaltılık ’reggelire való’, kiralık ’bérbe adó’

IGE- ÉS NÉVSZÓRAGOZÁS
A török nyelvben öt egyszerű igeidő van. Minden igeragozást igeidőjel jelöl. A tagadás mindig az
igető után, az igeidőjel előtt kitett -mAº- (jelen időben -mIº- ) toldalékkal történik. Az igei személyrag zárja a
ragozott igét. Az E/3 személy - igei és névszói mondatban is - jelöletlen morféma. Az eldöntentendő kérdő
alakban a múlt időben használt ragok a helyükön maradnak, a többi igeragozásban a mIº kérdőszócskára
kerülnek. Alanyi és tárgyas ragozást nem különböztetünk meg.
A névszóragozásról mind az öt igeidőben beszélhetünk, de a statikus létige (van, volt) a jelen és a két
múlt időben van meg, a jövő és a széles időben a mozzanatos létige (lesz, lehet) értelmezhető. Kijelentő
névszóragozásban a személyragok – amelyek az igei személyragokkal egyeznek – a statikus létige esetén a
névszóhoz, tagadó alak esetén a değil szóra kerülnek. Mozzanazos létigéről beszélve az olmak 'lenni' ige
ragozódik az igeragozás szabályainak megfelelően.
Jelen idő (Şimdiki zaman)
Használata egyezik a magyar jelen idő használatával.
olumlu – állító olumsuz- tagadó olumlu soru – kérdő olumsuz soru – tagadó kérdő
ben yapıyorum yapmıyorum yapıyor muyum yapmıyor muyum
sen yapıyorsun yapmıyorsun yapıyor musun yapmıyor musun
o yapıyor yapmıyor yapıyor mu yapmıyor mu
biz yapıyoruz yapmıyoruz yapıyor muyuz yapmıyor muyuz
siz yapıyorsunuz yapmıyorsunuz yapıyor musunuz yapmıyor musunuz
onlar yapıyorlar yapmıyorlar yapıyorlar mı yapmıyorlar mı

Olumlu – állító
1) Ha az igető Iº-típusú magánhangzóra végződik, közvetlenül illesztjük hozzá a –yor igeidőjelet, pl. oku- →
okuyor 'olvas(sa)’
2) Ha az igető mássalhangzóra végződik, akkor az I°-típusú toldalékok illeszkedési szabálya szerint egy Iº-
típusú előhangzó kerül a tő és a –yor időjel közé. pl. kal- → kalıyor ’marad, tartózkodik’ gel- → geliyor
’jön’ otur- → oturuyor ’ül, lakik’, gör- → görüyor ’lát’.
 8

3) Ha az igető A°- típusú magánhangzóra végződik, akkor a szóvégi -a vagy -e kiesik és a megmaradt igető
utolsó magánhangzójának hangrendje alapján kerül az I° előhangzó a –yor időjel elé. Pl: söyle- → söyl-
→ söylüyor, ’mond’ bekle- → bekl- → bekliyor ’vár’.
Olumsuz/tagadó
A változatlanul hagyott igető és a -yor időjel közé illesztjük a -mI°- tagadó toldalékot. pl: oku- →
okumuyor ’nem olvas(sa)’ , kalk- → kalkmıyor ’nem indul, nem kel föl’, gör- → görmüyor ’nem lát(ja)’ bekle-
→ beklemiyor ’nem vár(ja)’, söyle- → söylemiyor ’nem mond(ja)’. ( a tagadó toldalék eredetileg -mAº-, de a
-yor előtt csak Iº jelenhet meg.) Mivel az ige belsejében tagadunk, nem tudjuk a tagadószó helyét változtatni,
így sok esetben a beszédhelyzet, szövegkörnyezet egészíti ki a mondat értelmét. Pl. Sana söylemiyorum. ’Nem
mondom meg neked.’ vagy ’Nem neked mondom’.
! Sajátos változást mutat néhány ige töve: ye- → yiyor ’eszi(k)’, de- → diyor ’mond(ja)’ és git- →
gidiyor ’megy’, (seyahat) et- → ediyor ’utazik’. A tagadó igeragozásban azonban ezek az igék sem mutatnak
szabálytalanságot.
olumlu/állító olumsuz/tagadó
-I° végű igék okuyor okumuyor
mássalhangzó végű igék geliyor gelmiyor
-A° végű igék söylüyor söylemiyor
git- gidiyor gitmiyor
et- ediyor etmiyor
ye- yiyor yemiyor
de- diyor demiyor
Soru – Kérdő
Az eldöntendő kérdést az igei mondatban is a mI° – ebben az igeragozásban csak mu -
kérdőszócskával alkotjuk meg, amely magára vonja a személyragokat: Sen de geliyor musun? Te is jössz?
A kiegészítendő kérdésben – mivel kérdőszót tartalmaz – a mI° kérdőszócska nem jelenik meg, az ige
a megfelelő állító/tagadó formában marad: Kim geliyor? ’Ki jön?’ Tramvay ne zaman geliyor? ’Mikor jön a
villamos?’
Olumsuz soru
A tagadó kérdő mondatokat a tagadó igealakokkal képezzük, az eldöntendőt a személyragos mIº
kérdőszócskával, a kiegészítendőt kérdőszóval: Siz de okumuyor musunuz? ’Ti sem olvastok?’ Niçin
okumuyorsunuz? ’Miért nem olvastok?’
Ad cümleleri, şimdiki zaman / Névszói mondat, jelen idő
A névszói mondat személyragjai négy alakú toldalékok, illeszkednek a névszó hangrendjéhez: iyiyim,'jól
vagyok' hastasın 'beteg vagy', yorgunuz 'fáradtak vagytok, Türküm 'török vagyok'.
olumlu olumsuz olumlu soru olumsuz soru
ben hastayım hasta değilim hasta mıyım hasta değil miyim
sen hastasın hasta değilsin hasta mısın hasta değil misin
o hasta hasta değil hasta mı hasta değil mi
biz hastayız hasta değiliz hasta mıyız hasta değil miyiz
siz hastasınız hasta değilsiniz hasta mısınız hasta değil misiniz
onlar hasta(lar) hasta değil(ler) hasta(lar) mı hasta değil(ler) mi
Olumlu / állító
Az állító ragozás személyragjai négy alakúak, a hangrendi illeszkedés szabályai szerint kapcsolódnak a
tőhöz. Ha magánhangzóra végződik a szó, s a toldalék is azzal kezdődik, -y- hanggal kötjük.
(ben) - (y)I°m hastayım, mutluyum, iyiyim, Macarım, memnunum, Türküm, güzelim
(sen) - sI°n hastasın, mutlusun, iyisin, Macarsın, memnunsun, Türksün,
(o) -Ø hasta, mutlu, iyi, Macar, memnun, Türk
(biz) -(y)I°z hastayız, mutluyuz, iyiyiz, Macarız, memnunuz, Türküz
(siz) -sI°nI°z hastasınız, mutlusunuz, iyisiniz, Macarsınız, memnunsunuz, Türksünüz.
(onlar) -(lA°r) hasta(lar), mutlu(lar), iyi(ler), Macar(lar), memnun(lar), Türk(ler)
 9

Többes szám harmadik személyben az állítmányt többnyire nem tesszük többes számba, csak ha a
mondatban az alany nem jelenik meg, vagy nagyon távol van az állítmánytól: - Macar kızlar çok güzel.
- Evet, çok güzeller.
! A török nyelv – mint azt már láttuk a határozott mondatról szóló részben – egyetlen szóban ki tudja
fejezni valakinek a hollétét is: evdeyim ’otthon vagyok’ bürodayım ’irodában vagyok’
! A szóvégi mássalhangzó-gyengülés az igei személyragok használatakor is bekövetkezik adott
esetben: küçüğüm ’kicsi vagyok’.
Olumsuz /tagadó
A tagadás a değil tagadószóval történik, amely magára vonja a személyragokat: Evde değilim. ’Nem
vagyok otthon / Nem otthon vagyok’. Senden memnun değiliz. ’Nem vagyunk elégedettek veled.’
Olumlu soru / kérdő
Az eldöntendő kérdést az igeragozásban megismert módon a személyragos mI° kérdőszócskával
alkotjuk, de az ismét négy alakú lesz.
mI°yI°m Hasta mıyım? Mutlu muyum?
mI°sI°n Hasta mısın? Evde misin?
mI° O evde mi? Atilla Türk mü?
mI°yI°z Hasta mıyız ? Mutlu muyuz?
mI°sI°nI°z Evde misiniz? Türk müsünüz?
- (lA°r) mI° Evdeler mi? / Onlar evde mi? Mutlular mı / Onlar mutlu mu?
A kiegészítendő kérdésben kérdőszó van, nem kérdőszócska: Niçin evdesin? ’Miért vagy otthon?’
Niçin evde değilsin? ’Miért nem vagy otthon?’ Neredesin? ’Hol vagy?’
Olumsuz soru /tagadó kérdés
A tagadó kérdő alakok a “névszó değil mi + személyrag” minta alapján képezhetők. Pl. Mutlu değil
misin? ’Nem vagy boldog?’
-D°I° múlt idő (Belirli geçmiş zaman)
Használata megegyezik a magyar múlt idő használatával. (A török nyelv azonban megkülönbözteti a
nem személyesen látott/tapasztalt eseményeket, dolgokat és ezek kifejezésére egy külön igeidőt használ)
olumlu – állító olumsuz- tagadó olumlu soru – kérdő olumsuz soru – tagadó kérdő
ben yaptım yapmadım yaptım mı yapmadım mı
sen yaptın yapmadın yaptın mı yapmadın mı
o yaptı yapmadı yaptı mı yapmadı mı
biz yaptık yapmadık yaptık mı yapmadık mı
siz yaptınız yapmadınız yaptınız mı yapmadınız mı
onlar yaptılar yapmadılar yaptılar mı yapmadılar mı
Olumlu / állító
A mindig változatlanul hagyott igetőhöz közvetlenül illesztjük a -DºIº időjelet a zöngésség és hangrend
szabályai alapján, majd a személyragot a hangrendi illeszkedési szabályai szerint. Pl: gittiniz ’mentetek’,
bekledik ’vártunk’, okudun ’olvastad, elolvastad’, gördüler ’látták’. Ebben az igeidőben nincsenek kivételek.
Olumsuz / tagadó
Az eredeti -mA°- tagadó toldalékkal tagadunk, az utána kerülő időjel ehhez igazodik hangrend és
zöngésség szerint. Pl: gitmediniz ’nem mentetek’, beklemedik ’nem vártunk’, okumadın ’nem olvastad, nem
olvastál’ görmediler ’nem látták’.
Soru / kérdő
Az eldöntendő kérdő mondatokban a mI° kérdőszócska nem vonja magára a 2. típusú személyragokat,
hanem a hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelő alakban önállóan áll az állító (soru) illetve tagadó
(olumsuz soru) igealak után. Pl: gittiniz mi? ’elmentetek?’, bekledin mi? ’vártál?’ okudunuz mu? ’olvastátok?’
gördüler mi ’látták?’
A kiegészítendő kérdő mondatokban nem jelenik a mIº kérdőszócska. Niçin gitmedin? ’Miért nem
mentél?’ Nerede kaldınız? ’Hol aludtatok?’
 10

Olumsuz soru / tagadó kérdő

A tagadó kérdő alakot a tagadott igealak után kerül a mI˚ kérdőszócska: Okumadın mı? ’Nem
olvastad?’ Görmediniz mi? ’Nem láttátok?’
Ad tümcelerinde belirli geçmiş
A határozott mondat
olumlu olumsuz soru olumsuz soru
ben öğrenciydim öğrenci değildim öğrenci miydim öğrenci değil miydim
sen öğrenciydin öğrenci değildin öğrenci miydin öğrenci değil miydin
o öğrenciydi öğrenci değildi öğrenci miydi öğrenci değil miydi
biz öğrenciydik öğrenci değildik öğrenci miydik öğrenci değil miydik
siz öğrenciydiniz öğrenci değildiniz öğrenci miydiniz öğrenci değil miydiniz
onlar öğrenciydiler öğrenci değildiler öğrenci miydiler öğrenci değil miydiler
Ahogy a jelen idejű névszói mondatban az igei állítmány ragként rákerül a névszóra (mutluyum,
mutlusun…) úgy a múlt időben is a névszó magára veszi az időjelet és az igei személyragot. A névszói
mondatban a magánhangzóhoz –y- hang köti az időjelet . Pl.: hastaydım ’beteg voltam’, mutluyduk ’boldogok
voltunk’, polistim ’rendőr voltam’.
A tagadó mondatban a değil tagadószó hordozza az időjelet és az igei személyragot. Pl.: hasta
değildim ’nem voltam beteg’, mutlu değildik ’nem voltunk boldogok’, polis değildim ’nem voltam rendőr’.
Az eldöntendő kérdő szerkezetben az időjel és a személyragok a mI° kérdőszócskára kerülnek, amely a
hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelően követi a névszót. Pl.: hasta mıydın? ’beteg voltál?’, mutlu
muydunuz? ’boldogok voltatok?’, polis miydin? ’rendőr voltál?’.
A tagadó kérdő szerkezetben a névszót előbb a değil tagadószó, majd az időjellel és személyraggal
ellátott mI° kérdőszócska követi. Pl.: hasta değil miydin? ’nem voltál beteg?’, mutlu değil miydiniz? ’nem
voltatok boldogok?’, polis değil miydin? ’nem voltál rendőr/nem rendőr voltál?’.
A kiegészítendő kérdő mondatban nem a mI˚ kérdőszócska ragozott alakjai jelennek meg, hanem
kérdőszó, ami magára veheti az időjelet, személyragokat. Neredeydin? ’Hol voltál?’ Niçin oradaydın? ’Miért
voltál ott?’
Határozatlan mondat
A határozatlan névszói mondat állítmánya múlt időben vardı ’volt’ illetve yoktu ’nem volt’. Ezek az
igealakok magukra vehetik a 2. típusú személyragokat, pl. Orada ben de vardım. ’Én is voltam ott.’
Kérdő formája a var mıydı és a yok muydu. Dün sizde parti var mıydı? ’Volt nálatok tegnap buli?’
Manavda salatalık yok muydu? ’Nem volt uborka a zöldségesnél?’

Gelecek zaman
Használata megegyezik a magyar jövő idő használatával.
Olumlu – állító olumsuz- tagadó olumlu soru – kérdő olumsuz soru – tagadó kérdő
ben yapacağım yapmayacağım yapacak mıyım yapmayacak mıyım
sen yapacaksın yapmayacaksın yapacak mısın yapmayacak mısın
o yapacak yapmayacak yapacak mı yapmayacak mı
biz yapacağız yapmayacağız yapacak mıyız yapmayacak mıyız
siz yapacaksınız yapmayacaksınız yapacak mısınız yapmayacak mısınız
onlar yapacaklar yapmayacaklar yapacaklar mı yapmayacaklar mı

Olumlu – állító olumsuz- tagadó olumlu soru – kérdő olumsuz soru – tagadó kérdő
ben bekleyeceğim beklemeyeceğim bekleyecek miyim beklemeyecek miyim
sen bekleyeceksin beklemeyeceksin bekleyecek misin beklemeyecek misin
o bekleyecek beklemeyecek bekleyecek mi beklemeyecek mi
biz bekleyeceğiz beklemeyeceğiz bekleyecek miyiz beklemeyecek miyiz
siz bekleyeceksiniz beklemeyeceksiniz bekleyecek misiniz beklemeyecek misiniz
onlar bekleyecekler beklemeyecekler bekleyecekler mi beklemeyecekler mi
 11

Olumlu
Mássalhangzóra végződő tőhöz közvetlenül, magánhangzóra végződő tőhöz -y kötőhanggal kapcsoljuk
a kétalakú időjelet, majd a személyragot a hangrendi illeszkedés szabályai szerint. Amennyiben az igei
személyrag magánhangzóval kezdődik (E/1 és T/1) az időjel –k hangja –ğ-vé változik. Pl.: okuyacağım
’olvasni fogok, el fogom olvasni’ göreceksin ’látni fogod, majd meglátod’. A şimdiki zamannál látott négy
kivétel ebben az igeidőben is ugyanazokat a változásokat mutatja, pl. gideceğiz ’el fogunk menni’ yiyeceksiniz
’enni fogtok, meg fogjátok enni’.
Olumsuz
Az igetőhöz közvetlenül kapcsoljuk a -mA° tagadó toldalékot, majd a -yA°cA°k időjelet és utána az
igei személyragot: okumayacağım ’nem fogok olvasni, nem fogom elolvasni’, gitmeyeceğiz ’nem fogunk
(el)menni’.
Olumlu soru
Mivel ez az igeidő is az első típusú személyragokat használja, ezek átkerülnek az eldöntendő kérdő
mondat mI° kérdőszócskájára. Pl.: okuyacak mısın? ’olvasni fogsz, el fogod olvasni?’, gidecek miyiz? ’el
fogunk menni?’
Olumsuz soru
A tagadóan ragozott igealak igei személyragjai az eldöntendő kérdő mondatban átkerülnek a mI°
kérdőszócskára. Pl.: okumayacak mısın? ’nem fogsz olvasni?, nem fogod elolvasni?’, gitmeyecek miyiz? ’nem
fogunk elmenni?”
Névszói mondat jövő idő (Ad tümcelerinde gelecek zaman)
Az olmak 'lenni; válni valamivé' ige jövőidejű alakjaival képezzük. Pl.: Hasta olacaksın. ’Beteg
leszel.’ Yorgun olmayacak mıyız? ’Nem leszünk fáradtak?’ Hava bulutlu olmayacak. ’Nem lesz felhős az idő.’
Így képezzük a határozatlan névszói mondat jövő idejét is. Pl: Seneye çok param olacak. ’Jövőre sok
pénzem lesz.’ Maalesef bütün dünyâda barış olmayacaktır. ’Sajnos nem lesz béke az egész világon.’

Geniş zaman
Az ún. ’széles idő’ udvarias kérést, bizonytalanságot, általános dolgokat fejez ki. Magyarra jelen, néha
jövő idővel fordítjuk. Történetek megírásakor és bizonyos időhatározói mellékmondatokban (-ken) múlt időt is
kifejezhet.
olumlu Olumsuz olumlu soru olumsuz soru
ben yaparım yapmam yapar mıyım yapmaz mıyım
sen yaparsın yapmazsın yapar mısın yapmaz mısın
o yapar yapmaz yapar mı yapmaz mı
biz yaparız yapmayız yapar mıyız yapmaz mıyız
siz yaparsınız yapmazsınız yapar mısınız yapmaz mısınız
onlar yapar(lar) yapmaz(lar) yapar(lar) mı yapmaz(lar) mı

Olumlu Olumsuz olumlu soru olumsuz soru

ben üzülürüm üzülmem üzülür müyüm üzülmez miyim
sen üzülürsün üzülmezsin üzülür müsün üzülmez misin
o üzülür üzülmez üzülür mü üzülmez mi
biz üzülürüz üzülmeyiz üzülür müyüz üzülmez miyiz
siz üzülürsünüz üzülmezsiniz üzülür müsünüz üzülmez misiniz
onlar üzülür(ler) üzülmez(ler) üzülürler mi üzülmez(ler) mi
Olumlu
A) A magángangzóra végződő igék -r- időjelet kapnak: okur, 'olvas' ağrır ’fáj’
B) A mássalhangzóra végződő egy szótagú igékhez –A°r időjel járul: yapar, gider
C) A mássalhangzóra végződő több szótagú igék -I°r időjelet kapnak: üzülür ’szomorkodik’ çalışır ’dolgozik’
 12

A git- et- igék szóvégi mássalhangzója két magánhangzó közé kerülve ebben a ragozásban is d-vé
változik, míg a de- és ye- igék töve változatlan, hiszen mássalhangzóval kezdődő toldalékot kapnak.
A szótagszám alapú szabály alól kivétel az alábbi 13 (-l, -n, -r végű) ige, amelyek egy szótagú voltuk
ellenére is -I°r időjelet vesznek magukra:
al- > alır gel- > gelir san- > sanır ’vél’
gör-> görür var- > varır ’érkezik’
bil- > bilir
kal- > kalır ver- > verir
bul- > bulur
ol- > olur vur- > vurur ’üt’
dur- > durur
öl- > ölür
A személyragok az Iº-típusú hangrendi illeszkedés alapján kerülnek a szavakra: çalışırım, giderim,
uyurum, üzülürüm.
Olumsuz
A tagadó szerkezetben az igetőhöz – annak végződésétől és szótagszámától függetlenül – a -mA° tagadó
toldalék, a –z- alakban megjelenő időjel, s az igei személyragok kapcsolódnak. A egyes és többes szám első
személyben a –z- hang nem jelenik meg, továbbá egyes szám első személyben a személyrag is módosul:
ben ...- mA°m, biz ...- mA°yI°z.
Olumlu soru
A kérdő szerkezetben az igére csak az időjel kerül, az igei személyragok átkerülnek a - mI°
kérdőszócskára, pl: gelir misin? ’jössz?’
Olumsuz soru
A kérdő szerkezetben az igére a -mA°z toldalékbokor kerül, a személyragok a -mI° kérdőszócskán
vannak. Beklemez misiniz? ’Nem vártok?’

Belirsiz – mI˚ş-li - geçmiş zaman / bizonytalan, mis-múlt

Használata :
1) A -mI°ş időjeles igeidőt elsősorban olyan tények, események stb. elmondására használjuk, amelyeket nem
személyesen láttunk, tapasztaltunk, hanem közvetett információink vannak róla: hallottuk, olvastuk.
Babam eskiden bu fabrikada çalışmış. ’Apám régen ebben a gyárban dolgozott.’ – de én ezt csak tőle vagy
mástól tudom, nem láttam.
Nem feltétlenül múlt idő, alkothat összetett igeidőt a jelen és jövő idők után kerülve, névszói
mondatban pedig csak a szövegkörnyezet alapján tudjuk eldönteni, hogy múlt vagy jelen időt fejez ki,
pl. Dün Ankara’da fırtına varmış. ’Tegnap Ankarában vihar volt.’ és Az evvel Ahmet’le konuştum,
Ankara’da fırtına varmış. ’Az imént beszéltem Ahmettel, Ankarában vihar van / volt.’
2) Szintén ezt az igeidőt használjuk utólagosan észrevett dolgok kifejezésére: Allah kahretsin, yemek yanmış ’
A fenébe, leégett az étel.’ vagy Ay, anahtarımı evde unutmuşum! 'Ó, otthon hagytam a kulcsomat' és
Saçın çok güzel olmuş. ’Jaj, de jó lett a hajad.’ típusú mondatokban, azaz amikor a tényeket utólagosan
konstatáljuk.
olumlu olumsuz Olumlu soru Olumsuz soru
ben yapmışım yapmamışım yapmış mıyım yapmamış mıyım
sen yapmışsın yapmamışsın yapmış mısın yapmamış mısın
o yapmış yapmamış yapmış mı yapmamış mı
biz yapmışız yapmamışız yapmış mıyız yapmamış mıyız
siz yapmışsınız yapmamışsınız yapmış mısınız yapmamış mısınız
onlar yapmışlar yapmamışlar yapmışlar mı yapmamışlar mı

Olumlu
Az igetőhöz annak változtatása nélkül kapcsoljuk a négy alakú -mI°ş időjelet a hangrendi illeszkedés
szabályai szerint, majd az 1. típusú személyragot. pl. unutmuşum ’elfelejtettem' görmüşsün ’láttad’, yemiş
’megette’ Ebben az igeidőben nincsenek kivételek.
 13

Olumsuz
A tagadó igealakban az igetőhöz a mA° tagadó toldalék, ehhez a mI°ş időjel, majd az 1. típusú
személyrag kapcsolódik. görmemişsin ’nem láttad’ uyumamışsınız ’nem aludtatok’
Soru, olumsuz soru
A kérdő igealakban a személyragok a mI° kérdőszócskához kapcsolódnak, az igéhez az esetleges
tagadó toldalék majd az időjel járul: ölmüş mü?’meghalt?’ kalmamış mısınız?’nem maradtatok?’
Névszói mIş (Ad tümcelerinde belirsiz geçmiş zaman)
Határozott mondat
A névszói mondatokban a -D˚I˚ múlthoz hasonlóan magánhangzóra végződő szóra –y-nal kapcsolódik.
olumlu olumsuz soru olumsuz soru
ben hastaymışım hasta değilmişim hasta mıymışım hasta değil miymişim
sen hastaymışsın hasta değilmişsin hasta mıymışsın hasta değil miymişsin
o hastaymış hasta değilmiş hasta mıymış hasta değil miymiş
biz hastaymışız hasta değilmişiz hasta mıymışız hasta değil miymişiz
siz hastaymışsınız hasta değilmişsiniz hasta mıymışsınız hasta değil miymişsiniz
onlar hastaymış(lar) hasta değilmişler hasta mıymışlar hasta değil miymişler
Határozatlan mondat
A létezést kifejező – határozatlan névszói mondat - állítmánya a varmış, kérdő alakja a var mıymış,
tagadó alakja a yokmuş, tagadó érdő alakja a yok muymuş.

Emir ve istek kipi

A felszólító és az óhajtó mód a török nyelv napi gyakorlatában egyetlen teljes ragozási táblázatot alkot,
noha történetileg külön ragozási sora volt a felszólító és az óhajtó módnak. Az alábbi összevont táblázatban az
egyes és többes szám első személyű alak az óhajtó, a többi a felszólító módhoz tartozik.
olumlu olumsuz olumlu soru olumsuz soru
ben göreyim görmeyeyim göreyim mi? görmeyeyim mi?
sen gör görme - -
o görsün görmesin görsün mü? görmesin mi?
biz görelim görmeyelim görelim mi? görmeyelim mi?
siz görün/görünüz görmeyin/-iniz - -
onlar görsün(ler) görmesin(ler) görsün(ler) mi? görmesin(ler) mi?

A magánhangzóval kezdődő toldalékok esetében a git-, et-, ye-, de- igék a szokásos változást mutatják,
pl. gidelim, yardım edelim, yiyelim.
ben...
Egyes szám első személyben az óhajtó mód kívánságot, kérést, fölszólítást és 'önnoszogatást' fejez ki.
Az -(y)A°yI°m toldalékkal képezzük, pl. Ben de gideyim. 'Én is hadd menjek.' Ben okuyayım 'Hadd én
olvassam'. Nereye koyayım? 'Hová tegyem?' Çamaşırları yarın yıkayayım. ’Holnap mossam ki a ruhákat!’
Tagadása a -mA° tagadó toldalékkal történik, így a teljes képlet: -mAyAyI°m. Ben gitmeyeyim ' Hadd
ne menjek.' Uyumayayım artık 'Ne aludjak = Na, keljek már föl.'
Kérdő szerkezetben a személyrag nem kerül át a mI° kérdőszócskára: Yardım edeyim mi? 'Segítsek?'
Masaya koymayayım mı? ' Ne tegyem az asztalra?'
sen...
Az egyes szám második személyű alak parancsot fejez ki, kérésre nem illik használni. (A kéréseket -
mint láttuk - a geniş zaman kérdő formáival illik megfogalmazni.) Képzése: mód- és időjel, személyrag
nélküli tő, pl. Bodri, öldür! 'Bodri, öl!' Sen sus! 'Te csak hallgass!'
 14

Tagadása, a határozott tiltás a -mA° tagadó toldalékkal történik: Onu kaldırma. 'Azt ne emeld föl!'
Denize girme. 'Ne fürödj a tengerben!' Beni rahatsız etme! 'Ne zavarj!'
Kérdő alakja nincs.

O...
Az egyes szám harmadik személyű alak is a felszólító ragozáshoz tartozik. Képzése: ige + sI°n, pl.
Ahmet biraz dolaşsın. 'Ahmet sétáljon egy kicsit!' Bugünkü yemeği ablam pişirsin. ' Ma a nővérem főzzön!'
Fark etmez, ancak güzel olsun. ’Mindegy, csak szép legyen.’ Kolay gelsin. ’Jöjjön könnyen. = Minden jót.’
Tagadása a -mA° tagadó toldalékkal történik. Şu kedi öğleye kadar uyumasın ki. ' Ne aludjon már
délig ez a macska!' Temizlikçi kadın şu elbiselerimi yıkamasın. 'Ne mossa ki a takarítónő ezeket a ruháimat.'
A kérdő szerkezetben a személyrag nem kerül át a mI° kérdőszócskára, pl. Hastalar da oruç tutsun
mu? 'Böjtöljenek a betegek is? Fakirler öğrenmesin mi? 'A szegények ne tanuljanak?'
Biz...
A többes szám első személyű alak óhajt, kollektív önnoszogatást fejez ki. Képzése: -(y)A°lI°m, pl.
Hadi çıkalım. 'Na, induljunk!' Oynayalım! 'Táncoljunk!' Uyayalım artık. 'Aludjunk már!'
Tagadása a -mA° tagadó toldalékkal történik, pl. Artık beklemeyelim. 'Ne várjunk többet (már)!
Kérdő szerkezetben a személyrag ebben a személyben sem kerül át a mI kérdőszócskára, pl. '
Fotoğrafını çekmeyelim mi? 'Ne fényképezzük le?' Uyumayalım mı? 'Ne aludjunk?'
Siz...
A többes szám második személyű felszólító módot az -(y)I°n, hangsúlyozottan udvarias helyzetben,
'Önök'-nek címezve az -(y)I°nI°z toldalékkal alkotjuk meg, pl. Siz gidin. 'Ti menjetek' Lütfen mektuplarınızı
zamanında gönderiniz. 'Kérjük idejében küldjék el leveleiket.!' Bana inanın. 'Higgyetek nekem!'
Tagadó formája határozott tiltást fejez ki, s a -mA° tagadó toldalékkal történik, pl. Onunla
konuşmayın. 'Vele ne beszélgessetek!' Balkondan düşmeyin. 'Le ne essetek az erkélyről!'
Kérdő alakja nincs.
Onlar...
A többes szám harmadik személyű alakok helyén az egyes szám harmadik személyűek állnak, adott
esetben a -lA°r többesjellel ellátva.

Yeterlilik eylemi – ható ige

A török nyelv a ható igét állító mondatban a tőhöz kapcsolt -(y)A°bil- toldalékkal képezi, amelyet a
igeidőjel és személyrag követ.
A ható ige egyaránt kifejez képességet, lehetőséget, engedélyt. Pl: gidebilirim ’elmehetek; el tudok
menni; lehet, hogy elmegyek’. Elméletileg minden igeidővel állhat, de leggyakrabban geniş zamanban és -D˚I˚
múltban fordul elő.
yapabilirim ’meg tudom csinálni’ yapabildim ’meg tudtam csinálni’
oynayabiliriz ’játszhatunk oynayabildik ’játszhattunk’
evlenebilirsiniz ’összeházasodhattok’ evlenebildiniz ’öszeházasodhattatok’
büyüyebilir ’lehet, hogy megnő’ büyüyebildi ’meg tudott nőni’
Kérdő szerkezetben az adott igeidő szabályai érvényesek.
yapabilir misin? meg tudod csinálni? yapabildin mi? ’megtudtad csinálni?’
oynayabilir miyiz? játszhatunk? oynayabildiniz mi? ’játszhattatok?’
evlenebilir miyiz?’összeházasodhatunk?’ evlenebildiniz mi?’össze tudtatok házasodni?’
büyüyebilir mi? ’meg tud nőni?’ büyüyebildi mi? ’meg tudott nőni?’
 15

Tagadásakor az –(y)A°bil- képzőből kiesik a –bil- és a tagadó toldalék lép a helyébe az adott igeidő szabályai
szerint: yapamam ’nem tudom megcsinálni’ yapamadım ’nem tudtam megcsinálni’
yapamaz mıyım? 'nem tudom megcsinálni' yapamadın mı? 'nem tudtad megcsinálni'
oynayamayız ’nem játszhatunk’ oynayamadık ’nem játszhattunk’
evlenemeyiz ’nem házasodhatunk össze’ evlenemedik ’nem házasodhattunk össze’
büyüyemez ’ nem tud megnőni’ büyüyemedi ’nem tudott megnőni’

Az állító alak tehát igető + (y)A°bil + igeidőjel + személyrag

A tagadó alak igető + (y)A°mA° (şimdiki zamanban -(y)A°mI°-) + igeidőjel + személyrag.
állító: tagadó:
ütüleyebiliyorum ’kivasalhatom’ ütüleyemiyorum ’nem tudom kivasalni’
okuyabilirim ’el tudom olvasni’ okuyamam ’nem tudom elolvasni’
bitirebildik ’ be tudtuk fejezni’ bitiremedik ’nem tudtuk befejezni’
yapabileceğiz ’meg fogjuk tudni csinálni’ yapamayacağız ’nem fogjuk tudni megcsinálni.
deneyebilmiş ’meg tudta próbálni’ deneyememiş ’nem próbálhatta meg’
A kivételek a ható ige képzésekor is kivételekként viselkednek, mivel magánhangzóval kezdődő
toldalék kerül a tőre:
ye- yiyebiliriz ’megehetjük’ yiyemezsiniz ’nem ehetitek meg’
de- diyebiliriz ’mondhatjuk’ diyemeyiz ’nem mondhatjuk, nem mondhatnánk’
git- gidebildim ’mehettem’ gidemedim ’nem mehettem, nem tudtam menni’
et- ’edebildim edemedim
gerek, lâzım / kell
A ‘kell’ jelentésű gerek ill. lâzım szavak tárgyak és cselekvések szükségességét is kifejezhetik. Makas
sana lâzım mı? ‘Kell neked az olló?’ Sınavda sözlük gerekecek. ‘A vizsgán kelleni fog a szótár.’
A cselekvés szükségességének kifejezése a törökben is a magyarhoz hasonlóan általános értelemben az
ige + -mA°k mastar (főnévi igenév) gerek / lâzım szerkezettel történik, pl: Bunu görmek lâzım. ‘Ezt látni
kell.’ İnsanları affetmek gerek. ‘Meg kell bocsájtani az embereknek.’
Személyes szerkezetben, amikor a mondat megadja azt is, hogy kinek kell a dolgot megtennie, az “ige
+ -mA° mastar + birtokos személyjel gerek / lâzım” szerkezetet kell használni, pl: Benim de gitmem gerek.
'Nekem is mennem kell.' Sizin de ödev yapmanız lâzım. ‘Nektek is kell leckét csinálnotok.’
A kellés minden igeidőben kifejezhető:
gerek, gerekiyor, gerekir; lazım - kell
gerekti lazımdı - kellett
gerekmiş lazımmış - kell, kellett
gerekecek lazım olacak - kelleni fog
Tagadása, a ‘nem kell’ kifejezése többféle módon történhet:
Paranın bu yıl birikmesi lâzım değil. ‘A pénznek nem kell az idén összegyűlnie.’
Bütün duvarları bordoya boyamanıza gerek yok. ‘Nem kell minden falat bordóra festenie’
Bizimle mağaraya inmen gerekmiyor. ‘Nem kell lejönnöd velünk a barlangba.’
“Gerekmez bu dünya sensiz.” .”Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül.” Balassi B.
A kellés kifejezésének kérdő alakjai igei mondatban az adott igeidő kérdő formáival egyeznek vagy
névszói szerkezetben a …… lâzım mı? „kell-e” vagy az –A˚gerek var mı / yok mu? ’…-ra szükség van /
nincs?’ szerkezettel alkothatóak meg.
Kimsesizlere yardım etmemiz gerekmiyor mu? ’Nem kell segítenünk a magányosoknak?’
Yardım etmene gerek yok muydu? ’Nem kellett segítened?’
 16

NÉVUTÓK ÉS VONZATAIK
-DºAºn önce, sonra / előtt, után
Az önce és a sonra névutók távolító esetet vonzanak: a viszonyítási pontra a –D˚A˚n toldalék kerül. A
minden esetben jelöletlen időtartam – azaz, hogy az egyik dolog mennyivel a másik előtt ill. után történik –
minden esetben vonzat nélkül, jelöletlenül áll, és a szerkezet belsejébe kerül.
Öğleden önce biraz ders çalışıyoruz. Délelőtt tanulunk egy kicsit.
Dersten sonra ne yapıyorsunuz? ’Mit csináltok óra után?
Kahvaltıdan yirmi beş dakika sonra banyo yapıyorum. 'Huszonöt perccel reggeli után fürdöm. '
-DºAºn beri / óta
Sabahtan beri çalışıyoruz. 'Reggel óta dolgozunk.'
-DºAºn başka / más
Bir sandviçten başka hiç bir şey yemedim. 'Semmit nem ettem egy szendvicsen kívül'
gibi / hasonló (mint)
A gibi a hasonlított után és a tulajdonság illetve cselekvés előtt áll. A személyes névmások helyett csak
birtokos névmás állhat előtte, de vonzata nincs. Névszóként ragozható, állhat a különféle igeidőkben.
A török mondaton belüli helyét a magyar ’-hoz hasonló’ szóval alkotott mondatból kapjuk meg: Te is
olyan vagy, mint az anyád. = Te is az anyádhoz hasonló vagy = Sen de annen gibisin.
Tarlalar tam bir bahçe gibi. A szántóföldek olyanok, mint egy kert. (kerthez hasonlóak)
Fakirler gibi yürüyerek geldik. Gyalog jöttünk, mint a szegények. (szegényekhez hasonlóan)
Ben de senin gibi gazeteci olmak istiyorum. Én is újságíró akarok lenni, mint te.
Tam bir prenses gibiydin. Pont olyan voltál, akár egy hercegnő.
için / -ért, -nak, -nek, … céljából
A célhatározói jelentésű (-nak /-nek, -ért, azért, hogy) için névutó a török nyelvben a névszó, igenév
illetve a névmás után kerül. A névszóra illetve az igenévre nem kerül vonzat, de a névmás csak birtokos
névmásként szerepelhet. Ha a cselekvés végzője és annak haszonélvezője, akkor a magyar mellékmondat
alanyát az igenéven (mastar) birtokos személyraggal jelöljük. (Igenév után kerülve az ulaç nyelvtani
kategóriájába tartozik, mert két tagmondat viszonyát jelöli.)
Seninle konuşmak için geldim. ’Azért jöttem, hogy beszéljek veled.
Ahmet için bir pasta yaptırdım. ’Csináltattam egy tortát Ahmetnek.’
İşimi bitirmek için erken kalktım. Korán keltem, hogy befejezzem a dolgomat.
Geç kalmaman için sana bir taksi çağırayım mı? 'Hívjak neked egy taxit, hogy el ne késs?'
–(y)A° göre / szerint
Ahmet'e göre bu iyi bir fikir değil. 'Ahmet szerint ez nem egy jó ötlet.' Bana göre şimdi çıkmamız
lazım. 'Szerintem most kell indulnunk.'
–(y)A°kadar / -ig
A végpontot jelöli térben és időben: Sabaha kadar eğlendik. ’Reggelig buliztunk.’ Köşeye kadar
dümdüz git. 'Menj egyenesen a sarokig'
kadar / mennyi, mennyire, annyira
ne kadar, o kadar... ’mennyi, annyi’ – ez esetben az előtte álló névmás nem kap toldalékot. Bugün ne
kadar güzelsin! 'Ma milyen / mennyire szép vagy!'
Ahmet kadar, benim kadar ’annyira, mint Ahmet, annyira mint én’ – hasonlítói funkcióban az előtte
álló névmás mindig birtokos névmás, a tulajdonnév toldalék nélküli. Sen de benim kadar bencilsin. 'Te is vagy
annyira önző, mint én.' A gibihez képest a hasonlóság mellett fokozatbéli különbséget is kifejez.
olarak / -ként, mint...
A funkciót adja meg: Arkadaş olarak geldim. 'Barátként jöttem. = Úgy jöttem, mint barát.' Öğretmen
olarak çalışıyorum. 'Tanárként dolgozom.' Erkek olarak işiniz daha kolay. 'Férfiként könnyebb dolgotok van.'
A helyhatározói névutók
Az ’alatt, fölött, között’ stb kifejezések a török nyelvben állhatnak önmagukban is, pl. arkada ’hátul’,
és van viszonyított használatuk is, pl. arkamda ’mögöttem’, önümüze ’elénk’. A helyhatározói névutókat a
 17

következő gyökökből képezzük:

arka... ’hátul, hátra stb’ üzer... 'fölött, fölé stb.'
ön... ’előtt, elől, elé stb.’ yan... ’mellett, mellé stb’
alt... ’alatt, alá stb.’ sağ... ’jobb’
üst... ’tetején, rajta stb.’ sol... ’bal’
karşı… ’szemközt’
iç... ’belsejében, bele stb.’
dış... ’kívül stb’
ara... ’között, közé’
orta... ’közép’

Önálló, nem viszonyított használata általában a következőknek van:

arka → arkaya ’hátra’ arkada ’ hátul’, arkadan ’hátulról’
yan→ yana ’oldalra’ yanda ’oldalt’, yandan ’oldalról’
sağ → sağa ’jobbra’ sağda ’jobb oldalon’ sağdan ’jobbról’
sol → sola ’balra’ solda ’bal oldalon’ soldan ’balról’
karşı → karşıda ’szemben’ karşıya ’szembe, át’ karşıdan ’túloldalról’
geri 'vissza'→ geride kaldı ’elmaradt, hátramaradt’,
ileri → ileride ’elől, később’
yukarı → yukarıya 'fel' yukarıda 'fent' tukarıdan 'fentről'
aşağı → aşağıya 'le' aşayıda 'lent' aşağıdan 'lentről'
dışarı → dışarıya 'ki' dışarıda 'kint' dışarıdan 'kintről'
içeri → içeriye 'be' içeride 'bent' içeriden 'bentről'
Viszonyított használatban a határozószó + birtokos személyjel + helyhatározórag képlettel alkotjuk meg, pl:
önümde ’előttem’ arkanda ’mögötted’ sağına ’jobbjára’ altımızdan
önünde ’előtted’ arkasında ’mögötte’ sağımıza ’jobbunkra’ ’alólunk’
önünde ’előtte’ arkamızda ’mögöttünk’ sağınıza ’jobbotokra’ altınızdan
önümüzde ’előttünk’ arkanızda ’mögöttetek’ sağına ’jobbjukra’ ’alólatok’
önünüzde ’előttetek’ arkasında ’mögöttük’ altımdan ’alólam’ altından ’alóluk’
önünde ’előttük’ sağıma ’jobbomra’ altından ’alólad’
arkamda ’mögöttem’ sağına ’jobbodra’ altından ’alóla’
Az ara... és az orta... értelemszerűen csak többes számban használható.
Saat kaç?
A „Mennyi az idő?” kérdésre egész órakor a „Saat …” kifejezéssel válaszolunk, pl.: Saat sekiz. ’Nyolc
óra.’ Félkor az elmúlt órához viszonyítva a buçuk ’és fél’ kifejezést használjuk, pl. Saat beşbuçuk. ’Fél hat.’
A 12:30 azonban Saat yarım, mivel egynél kisebb félről van szó.
Ha a nagy mutató egész és fél között jár, azaz fél előtt vagyunk, akkor az elmúlt órához viszonyítva a
„saat …(y)I° … dakika geçiyor” kifejezéssel adunk választ, (bár a dakika és a saat szó sokszor általában
elmarad) pl: Saat sekizi on dakika geçiyor. ’Nyolc óra múlt 10 perccel.' Altıyı yirmi beş geçiyor. ’Hat (óra
múlt) 25 (perccel)’ Negyedkor élhetünk a çeyrek geçiyor kifejezéssel is. Saat dördü çeyrek geçiyor. 'Negyed
öt.'
Ha az nagy mutató fél és egész között jár, akkor a következő órához viszonyítva a „saat … -(y)A°
çeyrek / …dakika var” kifejezéssel válaszolunk. Pl.: Saat üçe yedi dakika var. ’Három óra lesz hét perc
múlva.’ Dörde çeyrek var. ’Háromnegyed négy.’
Előfordulhat, hogy mindezt mellőzve csak az egész órát illetve a percet közlik – mindkettőt
tőszámnévvel. Pl.: Saat altı sekiz. ’Hat óra nyolc (perc).’ Saat iki kırk beş. ’Két óra negyven öt (perc).’
Saat kaçta?
A „Hány órakor?” kérdésre egész órakor, félkor illetve rövid válasznál a –D°A° ragot használjuk. Pl.:
Saat dörtte. ’Négy órakor.’ Saat yedi buçukta. ’Fél nyolckor.’ Saat yarımda. ’Fél egykor.’ Saat altı kırk beşte.
’Hat (óra) negyven ötkor.”
Egész és fél között a saat … -(y)I° … geçe képletet használjuk az elmúlt órához viszonyítva, pl: Saat
on biri on geçe. ’Tizenegy óra tíz perckor.’ Saat üçü çeyrek geçe. ’Negyed négykor.’
Fél és egész között a következő órához viszonyítva a saat …-(y)A° … kala képlet alapján adunk
választ: Saat ona beş kala. ’Tíz óra előtt öt perccel.’ Bire çeyrek kala. ’Háromnegyed egykor.’
 18

A kölcsönös, a visszaható, a kérdő, a határozatlan, az általános és a kérdő névmás

A kölcsönös névmás, a birbir… ’egymás’ minden esetben birtokos személyjellel és igevonzattal vagy
birtokos személyraggal ellátva jelenik meg:
birbirimizi – mi egymást birbirimizden - mi egymástól
birbirinizi - ti egymást birbirinize - ti egymásnak
birbirlerine - ők egymásnak birbirlerinden - ők egymástól
A mondatok állítmányát a birtokos személyjellel jelölt személlyel egyeztetjük: Birbirimizi seviyoruz.
'Szeretjük egymást' Birbirinize hiç telefon etmiyor musunuz? 'Nem telefonáltok egymásnak?'
A hiçbir... ’egyik sem’ általános névmás is birtokos + egyéb toldalék szerkezetben használatos,
alanyként meghatározza az állítmány személyét. Hiçbirimizin parası yoktu. 'Egyikünknek sem volt pénze.'
Hiçbirinizi affetmem. 'Egyikőtöknek sem bocsátok meg.”
Ugyanígy használjuk a her iki... ’mindkettő’ , a hep... ’mind’ és a hangi… ’melyik’ általános illetve
kérdő névmásokat, és a bazılar… ’egyesek’ çok… ’többség’ szavakat is: a számot és személyt birtokos
személyraggal, a szó mondatrészi szerepét a megfelelő toldalékokkal fejezzük ki.
Her ikinize birer çıkolata aldım. 'Mindkettőtöknek vettem egy-egy csokit.'
Hepimizin bileti var mı? 'Mindannyiunknak van jegye?'
Hangimizden daha çok hoşlanırsınız? 'Melyikünket kedveli jobban?'
Bazılarınıza çok kızdım. 'Némelyikőtökre nagyon (meg)haragudtam.'
Çoğumuz dans etmedik. 'A többségünk nem táncolt.'
Határozatlan névmásként a biri és a kimse 'valaki, senki' szavak egyaránt használatosak, de az utóbbi
E/3 : Kimse geldi mi? 'Jött valaki?' Arkadaşlarımdan biri hastalanmış. 'A barátaim egyike megbetegedett.'
Biriniz beni sevmiyor. 'Egyikőtök nem szeret engem.'
A kendi visszaható névmás ellentétben a korábbiakkal egyes számban is használatos. Kendine iyi bak.
'Vigyázz magadra!' Bazen kendisini de düşünmesi lazım. 'Néha magára is kell gondolnia.' Kendinize sorun.
'Magatokat kérdezzétek!'

ULAÇLAR
Az ulaçok két tagmondatot kötnek, s kifejezik az azok közti időbeli, ok-okozati logikai stb. viszonyt.
Az ulaçok után nem teszünk vesszőt. Általában igeidőjel és személyrag nélküli tőhöz járulnak, de nem
mindegyik. Az első tagmondat igéjére kerülnek, hiszen az állítmány a mondat végén van, az ulaç-csal álló szó
pedig nem állítmány. Ez azt is jelenti, hogy a magyar mondat tagmondatainak sorrendjét meg kell cserélni,
mert a magyarban a általában főmondat áll elől, a mellékmondat (mert, azért hogy, és, miután, mielőtt, amikor
stb. kötőszóval) követi.
-mAºk için , -mAºk üzere
Az için és üzere célhatározói névutók a -mAº / -mAºk mastarral együtt használva célhatározói ulaçként
funkcionálnak. Az için különböző alanyú mondatokat is köthet, s ebben az esetben az első tagmondat alanyát a
-mAº mastaron birtokos személyjellel jelöljük (pontosabban a magyar mellékmondat alanya és állítmánya
birtokos szerkezetbe kerül.) Seninle konuşmak için geldim. 'Azért jöttem, hogy beszéljek veled.' Mutlu olman
için daha neler yapmam lazım? 'Mit kell még tennem, hogy boldog légy?' Ahmet'in yurt dışına gidebilmesi
için babası önceden para biriktirdi.' Az apja már korábban pénzt gyűjtött, hogy Ahmet külföldre mehessen.'
Az üzere csak olyan célhatározói mellékmondat megfelelője lehet, ahol az alany egyezik a
főmondatéval. Stilisztikailag választékosabb, irodalmi és sajtónyelvi forma. Tagadó formája gyakran „úgy...
hogy soha többet …” mellékértelmet hordoz. Biraz dinlenmek üzere toplantıya on dakika ara veriyoruz.
'Tartunk tíz perc szünetet egy kis pihenés céljából.' Bir daha dönmemek üzere buradan gidiyorum. 'Elmegyek
és soha többet nem jövök vissza.'
- (y)I°p ulacı
Az –(y)I°p két mellérendelő tagmondatot köt, a magyar ’és’ megfelelője. Az igetőhöz közvetlenül
kapcsoljuk, nem előzi meg sem igeidőjel, sem igei személyrag. Ez az ulaç olyan tagmondatokat köt, amelyek
alanya, igeideje azonos.
 19

Ha mindkét tagmondat tartalma állító, akkor a tagmondatokat – (y)I˚p –pel kötjük: Gidip yatalım.
’Menjünk és feküdjünk le.’
Ha az első tagmondat tagadó, a második, állító, akkor a –mA˚yI˚p szerkezettel kötjük a tagmondatokat,
ez a magyar ’nem…, hanem’ helyett álló szerkezet: Dün hiç bir yere gitmeyip erken yattım. ’Tegnap nem
mentem sehova, hanem korán lefeküdtem.’
Ebben a szerkezetben csak a második tagmondatot tehát nem tudjuk tagadni, a ’Maradjunk itthon és ne
menjünk sehova.’ mondat ’Ne menjünk sehova, hanem maradjunk itthon.’ formában fordítható (ld. fent) „ Hiç
bir yere gitmeyip evde kalalım.”
A kivételek utolsó hangja csak részben változik az –(y)I˚p előtt: gidip, edip, yiyip, deyip.

-mA°dA°n ulacı
Szintén igeidőjel és személyrag nélküli tőhöz járul. Ez az ulaç olyan mondatokat köt, amelyek igeideje
és igemódja azonos. Jelentése: ’nélkül; anélkül, hogy’. Ez az ulaç köthet olyan tagmondatokat, amelyeknek az
alanya nem azonos, ebben az eset az első tagmondat elején ki kell tenni az alanyt. A névszói mondatokat az
olmadan 'ha nincs, ha nem...'szóval kötjük: Alış veriş yapmadan tâtile çıkmayın. ’Ne induljatok el nyaralni
anélkül, hogy bevásárolnátok.’ Sen yardım etmeden bitiremem. ’Ha te nem segítesz, nem tudom befejezni.’
Türk vatandaşı olmadan indirimli bilet alamazsınız. Nem vehet kedvezményes jegyet, ha nem török
állampolgár.’
-mA°dA°n önce, -(mAº)D°I°ktA°n sonra
Igeidőjel és személyrag nélküli tőhöz járulnak. A főmondat állítmányához képest különböző alanyt a
mondat elején külön ki kell tenni. A két tagmondatban megfogalmazott események között eltelt időtartam
kifejezése ez esetben is a -D˚A˚n önce / sonra szerkezet belsejében lehetséges.
Yola çıkmadan bir gün önce eşyalarınızı mutlaka kontrol edin. ‘Feltétlenül ellenőrizzétek a dolgaitokat
egy nappal azelőtt, hogy elindultok.’ vagy ’Indulás előtt egy nappal feltétlenül ellenőrizzétek a holmitokat!’
Siz gelmeden önce rahat rahat oturuyorduk. 'Nyugodtan üldögéltünk, amíg meg nem jöttetek.'
Yeterince çalıştıktan sonra sınavı geçebilirsin. ‘Át tudsz menni a vizsgán, ha eleget tanultál.’ Onu kırk
dakika bekledikten sonra birazcık sinirlenmem gayet normal. ‘Teljesen normális dolog, hogy kicsit ideges
vagyok, miután negyven percet vártam rá.
Az ‘után’ jelentésű –D˚I˚ktA˚n sonra ulaçot tagadó formában is használhatjuk. A –mA˚dI˚ktA˚n sonra
sok esetben némi szemrehányást is hordoz, pl: O beni iki haftadır aramadıktan sonra ben de onu
aramayacağım ki.
- ken ulacı
A két tagmondat egyidejűségének kifejezésére használjuk. Névszó és ige után is kerülhet. Ige után
geniş zamannal együtt áll, de személyragot itt sem teszünk ki. Ha a mellékmondat alanya más, mint a
főmondati állítmány alanya, azt általában a -ken „tagmondat” elején (vagy máshol) jelöljük. A mondat idejét
az állítmány adja meg: Küçükken çok zayıfmışım. 'Kiskoromban nagyon sovány voltam.' Hastayken bir hafta
sadece yatarım. 'Amikor beteg vagyok, egy hétig csak fekszem,' Babam annemle konuşurken hep çok sinirli
oluyor. 'Apukám mindig ideges szokott lenni, amikor anyukámmal beszél(get).' Tatildeyken beni arayacak
mısın? 'Akkor is fogsz hívni, amikor nyaralni fogsz?'
-(y)AºrAºk ulacı
Módhatározóként használható '-va /-ve' értelmű szavakat képez. Odadan gülerek çıktılar. 'Nevetve
jöttek ki a szobából. Yürüyerek geldik. 'Gyalog jöttünk.' Seni istemeyerek kırdım, özür dilerim. 'Akaratom
ellenére bántottalak meg, elnézést kérek. Bunu bilerek yaptın, değil mi? 'Ezt direkt csináltad, ugye?' Türkçeyi
her gün kitap okuyarak öğrendim. 'Úgy tanultam meg törökül, hogy minden nap olvastam.'
- (y)Aº ...(y)Aº ulacı
Szintén módhatározót képez: Güle güle gidin, güle güle gelin. 'Menjetek nevetve, gyertek nevetve.'
Yapa yapa bunu da öğrenirsin. 'Csinálva (menet közben) ezt is megtanulod majd.' Konuşmaya konuşmaya
Almancayı unuttum. 'Elfelejtettem németül, hogy nem beszéltem.'
 20

ORTAÇLAR
Az ortaç-ok igékből jelzőként használt igenevet képeznek. A magyar 'aki, ami, akinek, aminek'
kötőszós mellékmondatokat az -(y)Aºn és -(y)AºcAºk ortacokkal, a többi függő esetben álló vonatkozó
névmásokkal (pl: amit, akiket, ahol stb) bevezetett mellékmondatokat az -(y)AºcAºk és DIºk (DIºğIº)
ortaçokkal fordítjuk. Ez utóbbi kettő használatos a függő beszédben is.
-(y)A°n
A folyamatos melléknévi igenév képzője az –(y)A°n: büyüyen çocuk ’növekedő gyerek vagy a
gyermek, aki nő’ koltukta oturan amca ’a fotelban ülő bácsi’ vagy ’ a bácsi, aki a fotelban ül’ A török nyelv
ezt a formát használja a vonatkozói mellékmondatok helyett álló szerkezetek megalkotására. Állhat jelzőként
egy főnév előtt, de állhat önmagában is bármilyen névszó által betölthető mondatrészként, megkaphat minden
névszói toldalékot. Mivel igenév, igeidőt nem tud kifejezni, vonatkozhat múltra, jelenre és ritkán, de jövőre is.
Parayı veren düdüğü çalar. 'Az fújja a sípot, aki a pénzt adja.' Patron, raporları zamanında
hazırlayanlara daha fazla maaş verecektir. A főnök több fizetést fog adni azoknak, akik idejében elkészítik a
jelentéseket. Mısır Çarşısında çay ve nane gibi baharatlar satan tezgahtarları çok beğendim. Nagyon
tetszettek az eladók, akik teát árulnak az Egyiptomi bazárban és olyan fűszereket, mint a menta. Çocukken
bilmeceyi sevenlerin çoğu büyükken üniversiteden mezun olur mu? Azoknak a többsége, akik kiskorukban
szerették a találós kérdéseket, felnőttként egyetemet végeznek? Çok parası olanlar daha mutlu mu?
'Boldogabbak, akiknek sok pénze van?'
Passzív igére kerülve a magyar befejezett melléknév funkcióját is ellátja: Geçen hafta yazılan
raporları bile okuyamadım. 'Még a múlt héten megírt jelentéseket se tudtam elolvasni.'
-(y)AºcAºk
Jövőre utaló, szándékozást is kifejező melléknévi igenév. Yarın gelecek arkadaşın Alman mı? 'Német a
barátod, aki holnap jön?'Gideceğiniz restoran pahalı mı? 'Drága az étterem, ahova menni fogtok?' Alacağın
ayakkabı kaliteli olsun. 'Jó minőségű legyen a cipő, amit veszel (venni fogsz)!' Amcam Ahmetler'in
taşınacakları apartmanda oturuyor. 'A nagybátyám abban a házban lakik, ahova Ahmeték költözni fognak.'
Elmaradhat mögüle a névszó, ebben az esetben magára veszi annak toldalékait: Alacağın kaliteli
olsun. 'Jó minőségű legyen, amit veszel.'
Képlete: ige + (mAº) + (y)AºcAºk + birtokos személyjel névszó (+ toldalékok)
vagy: ige + (mAº) + (y)AºcAºk + birtokos személyjel+ toldalékok
okuyacağım kitaplar a könyvek, amiket olvasni fogok okuyacaklarım azok, amiket olvasni fogok
okuyacağın kitapları a könyveket, amiket olvasni fogsz okuyacaklarını azokat, amiket olvasni fogsz
okuyacağı kitapta a könyben, amit olvasni fog okuyacağında abban, amit olvasni fogsz
okuyacağımız kitaptan a könyvből, amit olvasni fogunk okuyacağımızda abban, amit olvasni fogunk
okuyacağınız kitaplarda a könyvekben, amiket olvasni fogtok okuyacaklarınızda abban, amiket olvasni fogtok
okuyacakları kitaba a könyvbe, amit olvasni fognak okuyacaklarına arra, ami(ke)t olvasni fognak
-DºIºk (-DºIºğIº)
Egyidejű vagy előidejű függő esetben álló vonatkozói mellékmondatokat fordítunk ezzel, (s a függő
beszéd jelen- és múlt idejű mellékmondatait). Ha elmarad mögüle a névszó, magára veszi annak ragjait.
Yeni başladığınız kitabı umarım beğeneceksiniz. 'Remélem, tetszeni fognak a könyvek, amiket most
kezdtetek (olvasni).' Çalıştığınız şirketten memnun musun? 'Elégedett vagy a céggel, ahol dolgozol?' Hakan'in
aldığı kazağı gördün mü? 'Láttad a pulóvert, amit Hakan vett?' Söylediğimi duymadın mı? 'Nem hallottad, amit
mondtam?'
Képlete: ige + (mAº) + DºIºk + birtokos személyjel névszó (+ toldalékok)
vagy: ige + (mAº) + DºIºk + birtokos személyjel+ toldalékok
MASTAR
A -mAº / -mAºk mastar is mellékmondati szerkezetek török megfelelője, a magyar 'hogy' kötőszavas
mondatok egy része ezzel fordítható. Ha a két tagmondat alanya azonos, vagy általános érvényű dolgot
fogalmaz meg, akkor a mastarra a főige vonzata kerül. Ez megjelenhet -mAºktAº, -mAºktAºn, - mAºyAº és
-mAºyIº formában. Ha a két tagmondat alanya különböző, akkor a mellékmondat alanyát a mAº mastaron
birtokos személyjel jelöli, az főige vonzata erre kerül. A leggyakoribb szerkezetek:
 21

mastar + Ø
Denizin kıyısında dolaşmak çok hoş. 'Nagyon kellemes a tengerparton sétálni.' Sigara içmek yasak.
'Dohányozni tilos' Sabahları geç kalkmak herkesi mutlu eder. 'Mindenkit boldoggá tesz a reggeli későn kelés.'
Bunu görmek lâzım. 'Ezt látni kell.'
ige + mastar +tA°n
Piknik yapmaktan çok hoşlanıyoruz. 'Szeretünk piknikezni.' Her gün ders çalışmaktan gerçekten sıkılıyorum.
'Unom, hogy minden nap tanulok.' Yalnız kalmaktan korkmuyor musun? 'Nem félsz, hogy egyedül maradtsz?'
Ayşe temizlik yapmaktan nefret ediyor. 'Ayse utál takarítani.'
ige + mastar + (yI°)
Türkiye’ye gitmeyi çok istiyorum! 'Nagyon szeretnék elmenni Törökországba.' Tatilde nereye gitmeyi
düşünüyorsunuz? 'Mit terveztek (hova menést) a nyaralásra?' Ayşe’yle evlenmeyi düşünüyorum. 'Azon
gondolkodom, hogy elveszem Aysét.' Onunla konuşmayı denedin mi? 'Megpróbáltál beszélni vele?'
ige + mastar + yA°
Yarın hep birlikte dans etmeye gideriz. 'Holnap mindannyian elmegyünk táncolni.' Bugün sizinle koşmaya
çıkmıyorum. 'Ma nem megyek veletek futni.' Ödevini bitirmeye çalış! 'Igyekezz befejezni a leckédet.' Sana
yardım etmeye çalışıyorum. 'Próbálok neked segíteni.' Türkçe öğrenmeye ne zaman başladın? 'Mikor kezdtél
törökül tanulni?' Yalan söylemeye devam etme! 'Ne folytasd a hazudozást!'

ige + mastar + birtokos személyjel + Ø

Sizin de gelmeniz beni çok mutlu etti. 'Örülünk, hogy eljöttetek.' Bana da bir çay yapman çok hoş.'Nagyon
kedves, hogy nekem is csinálsz egy teát.'Bu gece Ankara’ya gitmem lazım.'Ma éjszaka Ankarába kell
mennem.'
ige + mastar + birtokos személyjel + dA°n
Ders çalışmandan hoşlanıyorum. 'Örülök, hogy tanulsz.' Hep kavga etmenden herkes sıkılıyor. 'Mindenki
unja, hogy folyton veszekedsz.' Ali’nin beni bırakmasından korkuyorum. 'Félek, hogy Ali elhagy.' Hep yalan
söylemenden nefret ediyorum.'Utálom, hogy mindig hazudsz.'
ige + mastar + birtokos személyjel + I°
Baban senin de gelmeni istiyor. 'Apád azt akarja, hogy te is gyere.' Annem avukat olmamı istiyor. 'Anyukám
azt akarja, hogy ügyvéd legyek.' Annem bulaşıkları yıkamamı söyledi. 'Anya azt mondta, hogy mosogassak el.
Abim sinemaya gitmememi söyledi. 'Azt mondta a bátyám, hogy ne menjek moziba.'
ige + mastar + birtokos személyjel + A°
Öğretmen derse geç kalmanıza kızmaz mı? 'Nem haragszik a tanár, hogy elkéstek az óráról?'

FELTÉTELES MONDAT – REÁLİS FELTÉTEL (ŞART CÜMLELERİ 1. )

A realis feltételes mondat kategóriájába azok a 'Ha' szóval kezdődő feltételes magyar mondatok
tartoznak, amelyekben sem '-na, -ne, -ná, ,né' sem '-t/-tt volna' jel nincs. A 'ha' szó török megfelelője az eğer,
de ez általában elmarad a mondat elejéről, mert a feltételt tartalmazó tagmondat állítmánya – melynek a
mondat első felének kell lenni – mindenképpen magára veszi a -(y)sAº feltételes mód jelét is.

névszói: jelenre: névszó (değil)+ (y)sAº + 2. tipusú személyrag, …

névszó varsa / yoksa, …
múltra: névszó + DºIºysAº + 2. tip. személyrag , …
névszó değildiyse + 2. tip. személyrag, …
névszó vardıysa / yoktuysa, …
jövőre: névszó olursa / olmazsa + 2. tip. személyrag , …
névszó olacaksa / olmayacaksa + 2. tip. személyrag, …

igei: ige (+mAº) + igeidő + (y)sAº+ 2. tip. személyragok (-m, -n, -, k, nIºz, - / lAºr)

Hava güzelse, çarşıya çıkalım. Ha szép az idő, menjünk ki a piacra!

Meyveler taze değilse, almayalım. Ha nem friss a gyümölcs, ne vegyünk.
Vaktin varsa, konuşabilir miyiz? Ha van időd, beszélhetünk?
Şemsiyeniz yoksa, ıslanacaksınız. Ha nincs ernyőtök, meg fogtok ázni.

Ceketler pahalı değildiyse, niçin almadın?
Yağmur vardıysa, niye çıktınız?
Hafta sonu işin olmazsa, bize uğrar mısın?
Yarın yağmur olacaksa, piknik yapmayalım.
Yarın çalışmazsan, bana yardım eder misin?
Haftaya gelirseniz, haber verin.
Sen yemeği yapıyorsan, ben camları sileyim.
Erken kalkmayacaksan, öğleden sonra görüşelim.
Zamanında çıkmadıysan, haber vermeliydin.
Yusuf henüz çıkmamışsa, beklemeyelim.
22
Ha nem voltak drágák a kabátok, miért nem vettél?
Miért indultatok el, ha esett az eső?
Ha nincs dolgod hétvégén, beugrasz hozzánk?
Ha holnap esni fog, ne piknikezzünk.
Ha holnap nem dolgozol, segítesz nekem?
Ha jöttök a jövő héten, szóljatok.
Ha te (most) főzöl, én lemosom az ablakokat.
Ha nem fogsz korán kelni, délután találkozzunk.
Ha nem indultál idejében, szólnod kellett volna.
Ha Juszuf még nem indult el, ne várjunk.