l t

•• ••
• l • ·

Igen evet

TOROK Nem
Kérem
természetesen
hayu-
lütfen
tabü

kapd elo Nem tesz semmit!

Kösznöm!
Kösznöm (önnek)'
bir $CY degil
sag ol
sag olun/olunuz
Köszönöml te~ekkür ederím
Jó napot! güÍiaydm
Jó napot' iyi günler
Jó estét! iyi aqamlar
Jó éjszakát' iyi geceler
lsten hozta' ho~ geldiniz! -
Jó napot (válasz) ho~ bulduk!
Hogy vagy/van? nastlstnfnastlsiD.l..Z?
Sajnos nem vagyok jól. maalesef, iyi degil.i.m.

Kösznöm, jól. sag olunuz, iyiyim.

Viszont látásra. Allah J.SilllU'iadtk
Viszont látásra! (válasz) güle güle!
Szevasz! merhaba!
Szevasz! eyvallah!
Rendben/nagyon jó. tamam
Rendben. kabul!
Figyele m! dikkat (et)
Nem tudom. bilmiyorum
Jó étvágyatl afiyet olsun!
Egészségére' ~efe!
A szdmlát legyen szíves! hesap, lütfenl
) Bocsásson meg! affedersiniz!
Elnézését kérem! özür dilerim.
1
 Nem érti? Kitartá'!!
A török ábécé azon bctüi, amelyek kiejtése eltér a magyartól: ~k az Türkye kon~-uyor-um.
nagyon kevés törökül beszélni-jel-én
a á Nagyon keveset tudok töröküL
c dzs
cs
Efendim? Anla-m-tyor-um.
mély mgh (a. 1. o. u) után néma. vagy megnyújtja az előtte álló
magánhangzó! magas mgh (c, i, ö, ü) mán j, érleni-lag-jel-én
mély i, aL i és az ü közötti hang (nunt az orosz jcrü) Uram? Nem értem.
zs
sz Anhyor mu-sunuz/mu-sun? AnJ.a-dl-m.
~ érleni-jel (?)-ön!(? )·le éreteni-jel-én
y Érti?/Érted? Értem.

ingilizce kon~ var !Dl?

angolul beszélő van(?)
Beszél valaki angolul?
- ldőjeliilések

dün tegnap aqamleyin este ...ne demek?

bugün ma geceleyin éjjel mit'mondani
Mit jelent az, hogy ....?
yann holnap her gún minden nap
öbür gún hulnap után önce előtt Franstzea ne demek? Hogy mondják ezt franciául?
sabahleyin reggel sonra után ingilizce ne demek? Hogy mondják ezt angolul?
ögleyin délben ~di most Almanea ne demek? Hogy mondják ezt németiil?
ögleden sonra délután yalanda hamarosan
(daha) yav~ kon~(-unuz), lütfenl
...(dan/den) önce vmi e l ől! ondan önce azelőtt
(még) lassan mondani-felsz=tel-iin, kérem
...(dan/den) sonra vmi után ondan sonra az mán Beszélj(en) lassan (lassabban), kérem!
hi9 bir zaman soha seyrek ritkán
sik sik gyakran hep, her zaman mindig Tekrar ed-iniz/etl Buna yaz-abilir mi-siniz?
hemen awnnal geyengún tegnap ismétlés csiJUílni~f"elsz-önlfe ez-1 írni-hat/het (?)·ön
lsmétclje!flsmételd! Le tudná ezt írni?
 A magyar változat
kiadója és forgalmazója TÖRÖK
kapd elő
ASSIMIL
Hungária Kft.

írta:
1011 Budapest, Fő utca 56. 1./3.
Telefon: (06-l) 355-8406 Doris Wérner-Uirich
Mobil: (06-30) 989-5728 Marcus Stein

a magyar változat
Felelős kiadó: Sudár Balázs
Pctrovics Krisztina munkája
- - --
Nyomdai előkészítés:
Czifra Veronika

Nyomdai munkák: VKSZ004177

Typo Radi us Bt.
illusztrációk
2. javított kiadás J. L. Goussé

€'> Assirnil 2003. ISBN: 963816215 5

A kiadás alapjául szolgáló kötet: "Türkisch Wort für Wort"

Kiadója a Reise Know-How Verlag Peter Rump GmbH, Bielefeld B.P. 25
94431 Chennevieres-sur-Marne Cedex
Copyright Peter Rump FRANCE
ll Sorozatunkban megjelent társalgási zsebkönyvek: Tartalom )
Kapd elő ANGOL 7
\tan 13
Kapd elő NÉMET ~dés 20
.m·· lcifejeL.ése 22
Kapd elő FRANCIA w kiás 23
.!C 25
~év, a névelő és a mutatónévmás 29
Kapd elő OLASZ ~ószavak 39
unság, akarat 42
Kapd elő SPANYOL ~ utók 49
r.épzés 55
Kapd elő PORTUGÁL aok 60
Jdó 62
Kapd elő GÖRÖG 'llód és viselkedés 65
dórség. katonaság 67
Kapd elő HOLLAND déglátás 68
saJgás 69
!!szólítás - címek 73
Kapd elő CSEH ~dvariasság 75
yeslés, néhány fontos kifejezés 79
Kapd elő HORVÁT .;ztusok és indu latszavak 82
örök család 83
llás 86
A közeljövőben megjelenő könyveink: ts. ivás 88
·özlekedés Törökországban 95
Kapd elő SZLOVÁK ..mam - török fürdő 101
.llen 103
apd elő JAPÁN ~tések. káromkod ások 104
...sárlás és alkudozások 106
.mk li O
www.assimil. hu sta lll
gészségügyi problémák 11 2
geragozási táblázat 114
zószedet 11 9
 ~~
A kiadó ajánlása
~
! z a könyv egyaránt íródott azoknak, akik turista-hullám révén ke-

,i l ]
ANGOL · ek Törökországba. és azoknak, akik mélyebben érdeklődnek a tö-
' kultúra és é letmód iránt. Mindannyian tudjuk, hogy egy jó utazás-
' igényes e l6készületekre van szükség. Ha a felkészülésUk részét
:'It! zi a nyelvi tájékozódás, Önök jól választo ttak. Z sebkönyvUnk se-
!<égct nyújt abban, hogy megismerjk a török nyelv alapvető szerke-
.tét. kifeje.céseit és adott helyzetekben fel tudják használni a köny-
.cske szavait, mondataiL .
Egy országban a vendéglátók anyanyelvén megszálalva könnyebb
•Solyt fakasztani az arcokra. Szólaljon meg Ö n is, hiszen többre
egy, ha nem csak a testbeszéddel kommunikál. Ha elutazik, ne hagy-
- itthon n Kapd előt, hasznára JesL.. A zsebkönyv használatáró l
• ~szletesen a következő oldalon olvashat.
Célunk volt továbbá, hogy kiadványunkkal hézagol töl tsünk ki a
~ ny,·piacon. aho l roppant kevés a török nyelvet oktató köny\. lia te-
.:ti. ne hagyja ki a Törökországgal és a török nyelvvel való ismer-
"edést.
Petrcwics Krisvina
.,
·~
Felutt·ltngtr
\

• Irak
Sdria
'··
7
ALAPISMERETEK ÉS NYELVTAN
Nem arra vágyunk-e mindannyian, hogy bár idegenek va~yunk, mé-
gis beszélgetni. kommunikálni tudjunk a helyi lakosokkal? Es ba lehet,
persze gyorsan szerelnénk megtanulni a nyelvel. Dc hogyan?
Mindenképpen meg kell ismerkedni a nyelv szerkezetének alap-
jaival. minthogy néhány alapvető nyelvtani szabály ismerete nélkül
nem tudunk ténylegesen kommunikálni. Lehet persze egy-két szóval és
gesztusokkal is kapcsolatot teremteni, dc mondatokat alkotni semmi-
képp. E könyv célja éppen az, hogy néhány alapszabály segítségével
olyan egyszerű mondatok alkotásához nyújtson segítséget, amelyek
által az utazó számos helyzetben kivághatja magát, és ténylegesen ké-
pes lesz kommunikálni a törökökkel. El scm tudja képzelni, mennyire
befolyásoUa Cl egy idegen turista helyzetét Az az egyszerű tény. hogy
ismer néhány rnondatot, tud köszönni, nem teljesen járatlan a török
szokásokban, ki fogja emelni csoportja többi tagja közül és megkön-
nyíti a lakosokkal való kapcsolatát. fgy sokkal jobban fogja élvezni a
török mindennapokban való elmerülést.
.. llogyan szerezhetők meg ezek az alapismeretek? Sdvesen olvasna
On egy Sláral nyelvtani összefoglaló!. Aligha. azt javasoljuk. lapoua
végig ezt a zsebkönyve!, álljon meg a legérdekesebbnek tűnő fejeze-
teknél, olvasgassa a mondatokat és fordításukat így rövid idő alatt
áttekintheti a török nyelv szerkezetét, s egy-két szó biztosan megmarad
az emléke7.cté ben. Azután, ba mondmokat szeretne alkotni, lapozza fel
a nyelvtani fejezeteket. Rá fogjön ni, hogy a török egy rendkívü llogikus
nyelv. a mondatalkotást szinte játéknak fogja érezni. Ha nagyon nem
szereti a nyelvtant. akkor legalább a "A főnév, a névelő és a mutató-
névmás" címu fejezeiig próbáljon eljutni. Ha nem kívánja folyamatosan
végigolvasni a nyelvtani részeket, akkor mondatalkotás közben ugorjon
viss7.a a legszükségesebb információkat tartalmazó fejezethez. Például.
ha azt akarja rnondani. hogy "Ankarába megyünk''. akkor né7Je meg a
..Személyes névrnások". az ,.Az ige" és a .. Főnévragozás - részeslköze-
lítő eset" címu fejezeteket. Vagy ha alt sleretné kifejezni. hogy "Ma-
gyar vagyok''. akkor olvassa cl a "Személyes névmások". "A létezés
kifejezése" és a "Melléknevek" fejezeteket. De mindenek előtt figyel-
mesen tanulmányozza át a "Főnévragozás" és a "Mondatszerkesztés"
címú részeket.
8 9
A nyelvtannak szentelt fejezetekben csak a legszükségesebbek is-
'llertetésére szorítkoztunk. dc még et is lebetővé teszi, hogy rengeteg
:nondatot tökéletesen megértsen. A török nyelv szerkezcte ezen a s:t.in-
:en alig tér el a magyartól, nincsenek benne nyelvtani nemek, bonyolult
.~gyeztetések. s gyakorlatilag kivételek sem. Ha egyszer megérti a
lgikáját. akkor úgy fog játszani az egyszeruób mondatszerkezetekkel.
rmnt egy összerakó-játékkaL Kezdetben hagyjon el rninden bonyolítást.
alkosson mondatokat és beszéljen! Meg fog lepódni, hogy mennyivel
könnyebben megy, rnint ahogyan azt elképzelte. Ne féljen a hibáktóL
ez a zsebknyöv azért van itt, hogy segítsen... és ne felejtse: a beszéd az,
amiból beszélni tanul !
TÁ RSALGÁS
A beszédhelyzetek szerint osztályozott nyelvtanon. a tematikus fe-
1ezeteken és a szótáron kívül a Török kapd elOben egy sor visel-
kedési tanácsot és szabályt is talál, amelyek segítségével elkerülheti
az eltérő k-ulturális és vallási szokásokból adódó kellemetlenségeket.
\lindig tartsa szem elóu, hogy nem csak egyetlen Tórökorslág. és
nem csak egyféle török létezik. Törökország számos népet, kultúrát és
hagyományt egyesít magában, amelyeket nem szabad összekeverni. A
nemzetiségek közölt esetenként nézeteltérések adódnak, együnélésük
- itt hely híján ki nem fejtendő okokból - nehéz. Önre vár, hogy
felfedezze Törökország különféle arcait és saját tapasztalatokat gyCíj t-
sö n. Jó utat!
SZÓ SZERTNTT FORDÍTÁS
A török nyelv szerke7etc a szavakhoz illeszten toldalékokra épül.
éppúgy. mit a magyar. A szótő és a rag, illetve ragok közé mindig kötó-
Jelet írtunk. hogy megkönnyftsük a slerkezetek megértését. Minden szó
alatt feltüntettük annak magyar megfelelőjét, majd kötőjellel elválas.t.t-
va a toldalékol. Még egy sorral lejjebb pedig megadtuk a pontos.
értelmeszerű fordítást is. Igy a két nyelv közötti esetleges szerkezethe-
li eltérések jól megfigyelhetőek, a ragozás pedig könnyebben, lépésról-
lépésre elsajátítható.
 Például:
ÁBÉCÉ ÉS KTETTÉS
Türk-üm. (Türk=török)
Török-én. (-üm=én vagyok) A török ábécé 29 beruöól áll:
Török vagyok.
a b q:defg ghlij klmno öprs ~tu ü vyz

A KÖNYVBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS Az egyszerű betűalakok mindig megelőzik a mellékjellel ellátotta-

TELÖLÉS EK: k.at: a y a c után, az ö az o után követkeLik. A mellékjelcket a nagy be-
túk is viselik: y> C. ~ > ~- Figyeljen az 1 és az i nagy alakjai ra: I és l.
A török szavak kiejtése nagyon egyszerű, gyakorlatilag semmilyen
- kötőjel választja el a szavakat a toldalékoktól, illetve a toldalékokat nehézséget nem okoz a magyárul beszélők számára. A törökök 1928
egymá~tól >la latin betűvel írnak. A mi ábécénk néhány betűje nem SLerepel a
=egyenlőségjel mutatja az értelemszerű (tehát nem szószerinti !) törökben (amelyben egyébként betűkapcsolatok -sz, gy, d7.s - egyál-
fordítást, továbbá a7. igeragozásban a külön raggal nem jelölt talán nincsenek), viszont htL~ználnak néhány, a miénktől eltérő, mellék-
harmadik személ yű alakokal (pl.=ő) ieles betűt. Minden betűt ki kell ejten i, a szótagok élesen e lválnak.
(?) a kérdőnévmás jele (néhány esetben a magyar -e szócskával for- '\éhány betű olyan hangok lejegyzésére szolgál, amit a magyarban két-
dítható) három betűből álló csoport fejez ki. Például c "dzs", y .,cs". s ..sz".
ISL többes szám
fnin főnév1 igenév A magyartól ellérően ejtendő betűk:
szjel széles jelen
fels z felsLólító mód i lizim (kell) "lázim": mint a magyar á (csak néhány
fell feltételes mód arab eredetO szóban használják.
jel jelen idő c hoca (tanár) "hodzsa": mint a magyar dzs.
y yok (sok) "csok": megegyezik a magyar cs-vel.
múll múll idő
g degil (nem) "dejil": magas hangrendO szavakban (e, i,
jövő jövő idő
ö, ü mellett) j-nek ejtjük.
óm óhajtó mód bogaz (torok) ..boaL": mély hangrendO szavakban
tag tagadás (a, 1 o, u mellett) nem ejtjük.
Be birtokos eset kaldmm Gárda) "kaldmm": mély i, az i és az ü közötti
haúhet ható ige (tudni) hang (mint az orosz jerü). Ez a török nyelv
msh mássalhangzó egyetlen, a magyartól eltérő hun&ja.
mgh magánhangzó ajans (hrrügynökség) "azsansz": mint a magyar zs.
s yasa (törvény) .jasza": mint a magyar sz.
$ ~di (most) ,.simdi": mint a magyar s.
y yok (n mcs) ,jok": mmt a magyar j.

10 ll
HANGSÚLYOZÁS
A török nyelvben a hangsúlyozásnak nincs szigorú szabálya. Fontos
viszont a mondat ritmusának elsajátítása, valamint néhány nyelvtani
forma kiemelése. Néhány esettől eltekintve a s~.avak utolsó szótagja
hangsúlyos.
Hangsúlyosak még a kérdőnévmások, a birtokos személyragok, bi-
zonyos esetekben a toldalékat megelőző szótagok (tagadás, a létige, a
kérdő névmás, a -vaVvel és az is jelentésű névmások előtt) .
Az említett esetekben törekedjen a helyes kiejtésre, de biztos lehet
benne, hogy akkor is meg fogják érteni, he nem hangsúlyoz pontosan.
A leggyakrabban használt mondatok és kifejezések belyes hangsúlyo-
zását pedig a gyakorlatban gyorsan meg fogja tanulni.
Utazzon
zsebl~önyveinkl<-el!
12
Nyelvtan l
TOLDALÉKOK
A török nyelv szerkezetéből kifolyólag egyetlen szó számos infor-
·-:íciót hordozhat, amelyet magyan-a gyakran csak több szóval fordít-
. atunk Je. A szavakhoz szigorúan meghatározott rendben több toldalék
. kapcsolódhaL A szavakhoz - főképp az igealakokhoz - még az egy-
·Zeru mondatokban is két-három, vagy akár még több toldalék járulhat.
~-lar-un-a gel-e-me-y-eeek-se-m
· 2rát-l.~z.-enyém-nek jönni-hat/het-tag-y-jövő-fell-én
_ banítaimnak ha nem fogok tudni eljönni,
ha nem jöhetek cl
A ,jönni" ige töve a gel-, főnévi igeneve gel-mek. Ehhez agel-tőhöz
>.apcsolódik a lehetőséget (-e), majd a tagadást kifejező toldalék (-me).
t;tánu k következik egy nyelvtani funkciót nem hordozó, csupán a
"iejtés megkönnyítésére szolgáló kötő " y" hang. Ez után a jövő idő
-ecek), majd a feltételes mód (-se) jele áll, a szót az egyes szám el ső
személyú személyrag (-m) zárja. A cselekvő személye csak az igealak
:égén derül ki, éppen úgy, mint a magyarban.
A különböző toldalékok sorrendje szigorúan kötött, azt megváltoz-
laini nem lehet.
Szerencsére a toldalékok rendszere nagyon logi kus, használatukat
gyorsan el lehet sajátítani. Megtanulásuk csupán gyakorlás kérdése.
magyar anyanyelvűek rövid idő alatt képesek önállóan használni őket.
Kezdetben talán nehéz lesz felismerni a különféle toldalékokat a hal-
lott vagy az olvasott szavakban. Ám a leggyakrabban használt toldalé-
kok, mint például a többesszám jele, a birtokos személyrag vagy a hely-
határozók ragjai gyorsan megragadnak az emlékeletben.
Egyetlen - bár számunkra nem különösebben nagy - nehézséget a
to ldalékok különböző hangalakjai jelenthetnek. A magánhangzók a
"magánhangzó-harmónia" jól meghatározott szabályai szcritlt vál-
toznak.
13
A MAGÁNHANGZÓ-l!ARMÓNIA J!ÁSSALHANGZÓ-ILLESZKEDÉS
A toldalékok, vagy azon szavak utolsó msh-i, amelyekhez toldalék
A toldalék magánhangzójának a szó utolsó szótagjában található :mtl, a szó utolsó rnsh-jától függóen megváltozhatnak.
magánhangzóhoz kell illcszkednie.
~.t; h, k, p, s, §,t után a toldalék d rnsh-ja t-vé, a c pedig ~vé alakul:
ev-de házban de ~i9Ck-te virágban
ada sziget ada-da szigeten
garaj-da garázsban dc kitap-ta könyvben
ev ház ev-de házban
kapt-ct portás de ~i9Ck~ virágátus

Figyelem, a toldalék magánhangzója nem minden esetben egyetik Mgh-val kezdódó toldalékok előtt nég) szóvégi msh megváltozik:
meg a szó magánhangzójával, mint ahogy a fenti példában láttuk! A
k>g ~ (gyerek) \X)C\lg-um (gyerekem)
példában bemutatott helyhatározó ragnak (-ban/-ben, -on/-en/-ön) két
p>b kitap (könyv) kitab-un (könyvem)
alakja van: da/de, azaz csupán két formában létezik. t>d dert (bánat) derd-im (bánatom)
A toldalékok két csoportra oszlanak: a kétalakúakban a és e, a négy- ~>c ag~ (fa) agae--un (fám)
alakúakban pedig i, t, u és ü magánhangzók szcrcpelhetnek.
A mgh-val kezdődő toldalékok "y" kötőhanggal kapcsolódnak a
mgh-val végződő szavakhoz:
a, e típus A szó magánhangzója i típus Itutu-y-u dobozt

i----·
Ankarah-y-un ankarai vagyok.

~e ----·
~ J!ONDATSZERKESZTÉS

c~
Kezdjük egy egyszerű párbeszéddel, amely akár az utcán, akár egy
ö----ü t.:ávéházban is lefolyhat:

~ü---- Macar-un.

.----·
Siz nere-li-siniz?
n ltol-való-iin magyar-én

~a ---­

o----
HO\'á való? Magyar vagyok.

~ Macar llll-SJ.DJ.Z? Cok güzel

,agyar (? )·iin; nagyon sz.ép.
a~ ón magyar? Nagyo n szép.
~u----u Sigara i~i-yor mu-sunuz?
igaretta-inni-jel (?)-ön
Dohányzik?

14 l.:'i
Hayrr, sag ol, ben kullan-m-1yor-um. • Létezést küejező személyraggal (magyarra létigével fordítjuk):
nem. egészséges legyél, én használni-tag-jel-én
Macar-1m.
Nem, köszönöm, nem dohányzom.
magyar-én.
~[agyar vagyok.
Evli mi-siniz? Evet, evli-y-im.
házas (?)-ön igen, házas-én
. A_ S7~hoz - , névszóhoz - hozzátesszük a kívánt személyű, létezést
Ön házas? Igen, há?.as vagyok.
kifeJCZO szemelyragot.
c;:ocuk-!ar-= var tm? • Létezést vagy nem létezést kifejező szóval:
gyerek-Tsz-ön.é van(?)
Vannak gyermekei?
c;:ocugum yok.
gyermek-enyém nincs
Hayrr ~cug-um yok. >lines gyermekem.
nem, gyerek-enyém nincs
Nem, nincs gyermekem. A bittoklást tehát olyan módon fejezzük ki, hogy aszóhoz birtokos
s~_emélyragot illesztünk, amelyet a var (van) vagy a yok (nincs) szó
Türkiye'y-i begen-iyor mu-sunuz? kovet.
Törökország-T tetszeni-jelen ( ?)-ön Mielőtt mondatokat alkotna, meg kell még tanulnia néhány dolgot.
Türökország tetszik önnek?
A LÉTEZÉS KIFETEZÉSE
Tabii, Türkiye'y-i ~k begen-iyor-um. Tegyük fel, hogy egy alanyból és egy jelzőból álló mondatot kívá-
természeTesen, Törjjkország-Tnagyon TeTszeni-jel-én.
nunk megfogalmazni:
Természetesen, Törökország nagyon tetszik nekem.
Magyar vagyok.
Amint az alábbi példákban megfigyel heti, az egyszetű török monda-
Ó nagyon kedves.
toknak gyakorlatilag három fajtája van: A barack nagyon drága.
Antalya nagyon szép.
• Igével (a Iétigén kívül):
Amennyiben az alany főnév, és nem névmás, nagyon könnyu a
Ben lrullantmyorum. dolgunk. A két elemct csak egymás mellé kell helyeznünk.
Nem dohányzom ("Nem használom").
barack ~eftah dníga pahah
Az ige elé kiegészítő elemet is helyezhetünk:

Türkiye'yi begeniyorum. Azaz:

$eftah pahah. A barack drága.
Szcretem Törökországot.

16 17
 Harmadik személyben nincsen személyrag, azt bele kell érteni a Ha egy mgh-val végződő szóhoz mgh-val kezdődő rag kapcsolódik,
mondatba, éppúgy mint a magyarban. .11d<or a kiejtés megkönnyítése végett egy y hangot ejtünk közöttük.
Két dolgot kell megjegyeznünk: A barack szót a törökben is egyes
számban használjuk, mivel ennek általános értelme is van (a barack én ben -(y)im l un l üm l um
fogalma). A melléknév a törökben csak egyetlen alakja van, nem te sen -sin l sm l sün l sun
változik nem és szám szerint. Azokban a mondatokban, ahol az alany! ó o (-dir l drr l dür l dur, ritkán)
névmás fejezi ki, aszóhoz hozzá kell tennünk a személyrag megfelelő mi biz -(y)iz /Jz l üz luz
alakját. ti siz -siniz l SllllZ l sünüz l sunuz
ők onlar -ler l lar (a rag hasmálata esetleges)
Macar+személyrag -un (én vagyok)
Azaz: Macanm. \ legjegyzések:
Magyar vagyok. Egyes szám harmadik személyben a ragot gyakorlatilag sohasem
:~asználják, többes számban pedig csak akkor, ha szükség van rá a
Jegyezzük meg, hogy a törökben a nemzetiségek nevét mindig na<>y 110ndat világosabb értclmezéséhez.
betűvel írjuk. ~ e

Ne felejtse el, hogy a toldalékokjelentése attól függ, hogy milyen

szerepu szóhoz j<írulnak.

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK ÉS SZEMÉLYRAGOK

A törö kben, mint számos más nyelvben is, a személyes névmást csak
kiemeléskor használjuk. Az ige végződése el{rrulja az alany személyét,
azt külön személyes névmással j elöln i nem szükséges.

~tyor-uz do lgozunk
biz ~~1yor-uz mi dolgozunk

Az alábbi táblázatban bemutatjuk a lé tezés kifejezésére szolgáló

személyragokat (ugyanezek bukkannak fel az igeragozásban is felbuk-
kannak az alany jelölésére az -iyor időjel után: -um, -sun, (-), -uz, -
sunuz, -lar).

Figyelem: Ne feledkezzen meg a kötő y-ről !

Tok-um. Jóllaktam Góllakott vagyok). de

Evli-y-im. Házas vagyok. Tok-um.

18 19
 A kérdés l TAGADÁS: degil
A léti"e tagadó formájának képzésekor a szó - főnév vagy mcllék-
1év - után helyezzük a tagadást kifejező, "nem" jelentésű degil szót,
A kérdőnévmással kifejezett kérdésekre vonatkozó magyarázatokat majd ehhez kapcsoljuk a létezést kifejező szcmélyragot.
a "kérdónévmások" címú fejezetben találja meg. Most a kérdőnévmás
nélküli kérdésekkel foglalkozunk. Evli mi-sin? Haytr, evli degil-iDL
Az egyszerű, ige nélküli mondatok esetében elegendő a mi kérdő­ aza.~
(?)-te nem, házas nem-én
szócskát kitennünk az után a szó után. amelyikre rá akarunk kérdezni: Házas vagy? Nem. nem vagyok házas.
~eftah pahah. ~eftah pahah nn?
Macar nn-sllllZ'? Ha)'lr, Macar degil-iz_
barack drága barack drága(?)
· ;agyar (?)-ti nem. mag}·ar nem-mi
A barack drága. A barack drága?
\lagyarok vagytok? Nem, nem vagyunk magyarok.
Otel~kpis. Otelpis mi?
szálloda nagyon piszkos. s;;álloda piszkos ( ') A tagadó-kérdő forma esetében a mi kérdőszócska a degil és a
A szálloda nagyon piszkos. A szálloda piszkos? 1.emélyrag közé kerül.

A kérdőszócska formája annak a szónak az utolsó mgh-ja szerint Bekar degil mi-siniz?
alakul, amelyik mögött áll: mi, nn, mü, mU- ·5Ciegé11y nem (?)-ti
pis mi? \em vagytok agglegények?
pahah nn? zormu? kötümü?
piszkos? drága? nehéz'! rossz?
jelzó+degil+milnnlmülmu+létezést kifejező személyrag.
vagy:
piszkos-e l drága-c l nehéz-e l rossz-e?

Ha egy személyraggal elláto u főnevet akarunk kérdő formájúvá át-

alakítani, a mi kérdőszócskát a személyjel elé helyezzük:

Evli-sin. Evli mi-sin?

házas-te házas (.?)-te
Házas vagy. I lázas vagy?

Ögrenci-siniz_ Ögrenci mi-siniz?

tanuló-ti tanuló (?)-ti
Tanulók vagytok. Tanulók vagytok?
Deli mi-sin? Benmi?
bolond (?)-te én(?)
Bolond vagy? Én? Evli misin?
20 21
 A "van" kifejezése A birtoklás l
Annak kifejezésér, hogy valami vagy van, vagy nincs a szó után a A BIRTOKIÁS KIFEJEZÉSE
var vagy a yok (van, nincs) szót kell használnunk, a létige ebbe beleétr-
tendő.
Az első dialógusban két mondatban is találkoztunk a birtoklás k.ifc-
,ezésének egyi k formájával:
<;:ay var IDJ? Evet, var. c;:ocu~-um yok.
tea van(?) igen, van
9>cuk-lar-1D1Z var IDJ?
~ ·;ermek-tsz-öné
\'an (?) gyermek-enyém nincs
Van tea? Igen, van. Nincs gyermekem.
Vannak gyermekei?
Kahve de var IDJ? Kahvemí? A birtoklás kifejezésére tehát a S7.Ó birtokos személyraggal ellátot~
ká1•é is van(?) kávé(?) tormáját használjuk, amelyet a var, vagy tagadás esetén a yok szo
Van kávé is? Kávé? követ Ezek pontosan megfelelnek a magyar van és a nincs szavaknak.

Evet, kahve. Yok,~. kahve yok. fönév+birtokos személyrag, majd var=van

igen, kávé nincs, barát, ká1•é nincs fönév+birtokos szeméi}Tag. majd yok=nincs
Igen, kávé. Nincs. barátom, kávé nincs.
A birtokos személyragok persze elsősorban az én ...-m, a te ....-d stb.
van =var nincs=yok 'vrmák kifejezésére szolgálnak.
van ... ?=...var IDJ? nincs ...?=... yok mu?
BIRTOKOS SZEMÉLYRAGOK
Vigyázzon, ne kevetje össze a van szó kUlönféle jelentéseinek
fordítását: rnsh-val végződik mgh-val végzi.'Sdik
Ha aszó

Mehmet bura-da IDJ? ~arap buz dolab-1-n-da. -m =-imlunlümlum -m

Mehmet ill(?) bor jég sz;ekrény-ii1•é-ban -d =-infmlünlun -n
Mehmet itt van? A bor a jégszekrényben (van). -é =-i/J/ülu -si/S1/sü/su
-nk =-imiz11ID1.7lümiizlumuz -miv'llllZimiWmuz
Buz dolab-1-n-da. ~arap var. -tek =-inizllDJ.ZiüniWunuz -níz/nJZiniWnuz
jég szekrény-iivé-ban bor van -k =-lerí/lan -ieri/lan
A jégszekrényben bor van.
Mint a táblázat is mutatja. amennyibenaszó rnsh-ra végződik, akkor
~ teljes (balra), amennyiben pedig mgh-ra, akkor a rövidebb alakot
Jobbra) használjuk.

22 23
ev-im
kol-umuz
házam
karotok
dc
de
kedi-m
kutu-nuz
macskám
dobozotok
Az ige l
Figyelem, az egyes szám harmadik személylí ragok másképp visel- JELEN IDŐ
kcdnek: Egyszera mondatokat egyetlen igével is alkothatunk:
ev-i háza de kedi-si macsktíja
Gid-iyor-um. Gel-iyor-sunuz. Anla-m-tyor-um.
kol-u karunk de kutu-su doboza
'lenni-jelen-én jönni-jelen-ti érteni-tag-jelen-én
Amennyiben több birtokról van szó. akkor a többes szám jeiét a szó \legyek. Jöttök. Nem értem.
után helyezzük. és csak ez után következik a birtokos személyrag.
Jelen ideja igelakot tehát úgy kép.tünk, hogy az igetőhöz a jelen idő
főnév+tsz.+birtokos személyrag eiét majd a személyragot kapcsoljuk. A jelen idő jelének első mgh-ja
~uk-lar-IIllZ a gyerekeitek • magánhangzó-harmónia törvényei szcrint alakul: -iyor l tyor liiyor l
araba-lar-m az autóid ayor. Majd ehhez kapcsoljuk a szcmélyragokat: -um l sun l - l uz l
sunuz l lar, amelyek sohasem válto7.nak.
Amennyiben a birtoklás tényét meg kívánjuk erősíteni, a személyes A szúlárakban általában az igék főnévi igenevét találjuk meg, amely
névmás birtokos esetlí alakját a főnév elé hclycnük (az én. a te ... ) tő és a -maklmek képző összekapcsolása által jön létre. A jelen idő
benim evim az én házam •épzésekor el kell hagynunk a fóné,·i igenév jeiét. a maradékhoz (az
bizim otelimiz a mi szállodáok getőböz) pedig hoZ?.á kell tennünk a jelen idő jeiét. Igy már meg is
..apruk az egyes szám harmadik s.temélylí jelen idejli alakot, amelynek
én ben az én ... benim -zemélyragja nincsen. A többi számban és személyben a jelen idő jele
te sen a te ... senin ~tán a megfelelő személyragot is ki kell tennünk:
6 o az ő ... onun
mi biz ami ... bizim eel-mek gel-(+iyor) =gel-iyor (jön)
ti siz a ti ... sizin
ők onlar az ó.. onlarm
eel-iyor+-um személyrag =gel-iyor-um (jövök)
Figyelem:
A benim ev-im alak helyett használhatja a benim ev "házam", senin
ev ,.házad" alakokat is, amelyek kezdetben talán könnyebbek. Ez
ugyan nem a helyes forma, de bizalmas beszélgetések során elfogad- eit-mek "menni" dc gid-iyor;
ható. ..t-mek "tenni" dc cd-iyor.
Két dolog közölti birtokviszony állapotának kifejezésére - iskola-
könyv. Musztafa könyve - bi rtokos szerkezctct használunk. amelyet Ezekben at. esetekben az igető utolsó rnsh-ja a jelen idő jele (és min·
majd a "Főnév. mclléknév. határozószó" fejezet birtokos eset os7IO· .:.en más mgh-val kezdődő toldalék) előtt megváltozik. E két kivételt
pában fogunk bemutatni. ~önnyű megjegyezni, mivel mindkét igét igen gyakran használják.

24 25
 Amennyiben az ige töve mgh-ra végződik, akkor azt az -iyor/ tyor/ Gel-m-iyor-um.
uyor/üyor időjel ill/u/ü-je vál0a fel: 'Ini-lag-jelen-én
\;em jövök.
anla-mak anla- anla+tyor = anltyor
(érteni) (érti) Figyelem: Azok az igék, amelyek mgh-ra végződnek, a tagadás m-je
bekle-mek beide bekle+iyor = beklíyor , ión megőrzik tő végi mgh-jukat.
(várn i) (vár)
mla-mak
A cselekvő személye egyértelműen kiderül a szcmélyragokból, ha mla+tyor =anltyor
azonban bangsúlyozni kívánjuk, akkor az ige elé kitebetjük a szemé- anla+m+tyor = Anla-m-zyor-um.
lyes névmást is: Nem értem.

(ben) kallayorum (én) kelek fellfelkelek ,-t TAGADVA KÉRDŐ ALAK

A IE LEN TDŐ KÉRDŐ FORMÁ TA Az ige jelen idejű, ragozatlan tagadó alakj a után helyezzük a meg-
delően ragozott mu szócskát:
Az ige jelen idejű kérdő formájának képzésekor a rag nélküli (at.az
egyes szám harmadik személyű) alak után a mu kérdőszócska megfc- Gel-m-iyor-sun. Gel-m-iyor mu-sun?
lelő személyraggal ellátott alakját belyezzük (először a baL majd a jobb 'em jössz. Nem jössz?
oldali oszlopot olvassa el):
Anla-m-zyor-uz. Anla-m-tyor mu-y-uz?
anlamak 'em értjük. Nem értjük?
anla- anltyor-sun
Jó tud ni , hogy a jelen időnek létezik egy másik, némiképp eltérő je-
anla+tyor= anltyor anltyor < >sun
·ntésú formája is, a széles jelen. Ö nök azonban nyugodtan megeléged-
anltyor-sun anltyor mu-sun?
etnek a femebb tanult, egyszerűbb formának a használatávaL Még ha
érted érted?
~m is mindig éppen ez a megfelelő alak, akkor is nehézség nélkül meo
gják érteni Önöket. o
A TELEN IDŐ TAGA DÁSA
.\linthogy a jelen idő másik formáját is igen gyakran használják, a
A tagadás jele általában: -ma-/-me-, amely azonban a jelen id6ben nyv végén található ragozási táblázatban ezt is feltüntetjük.
m -mé rövid ül. Helye az ige töve és a jelen idő jele közölt van. hast.-
nálata te h<ít nagyon egyszeru: .-t .\.fÚLT IDŐ
Kezdetben a múlt idő használata nélkül is elboldogulhat, ha csak a
gel-mek gel- gel-iyor gel-m-iyor gel-m-iyor-um
·;en idejű alakokat és egy időhatározószót használ. De ha pontosab-
jönni tő jön nemjön nemjövök
-n kfvánja kifejezni magát, akkor tanulja meg múlt idő egyébként scm
.•gyon nehéz használatát

26 27
Dün Mehm.et gel-di. Ev-de kal-ch.
A főnév, a névelő és a mutatónévmás
tegnap Mehmetjönni-múlt-<Í ház-ban maradni-múlt-ő
Mehmet tegnap megjött. Otthon maradt.
Mindjárt szögezzük le: a törökben nincs határozott névelő.
Deniz-e git-ti. Bu ev-i yap-tJ. A gyakorlatban egy névszónak a helyzettől függően négy jelentése
tenger-hez. menni-múlt-ő ez ház-t csinálni-múlt-ő ehet, mivel a többesszéírn jele sok esetben elhagy ható:
A tengerhez mcnt. Ezt a házat csinálta.
Icitap = l. a könyv
Múlt idő= Igető+ dilch/dü/du vagy\), f, h, k, p, s, ~.t után+ ti!tJ!tültu. 2. egy könyv
A személyragak eltérnek a jelen időnél tanultaktól: 3. a könyvek
-mf-nl- /-k/-n(i)z!-lar,-ler 4. könyvek.

gel-di-m yap-tJ-m -! HATÁROZOTT NÉVELŐ HIÁNYA

gel-di-n yap-tJ-n A magyarban elvileg két esetben használunk határozott névelőt:
gel-di yap-tJ ..mennyiben személyekról vagy tárgyakról általánosságban, kategóri-
gel-di-k yap-tJ-k ..ként beszélünk vagy ha a tárgy vagy a személy határozott, ismert,
gel-di-niz yap-tJ-mz ·"agy már említettük.
gel-di-ler yap-tJ-lar
A kutya hűséges. (= egy húséges állat): A kutya törökül köpek,
Ha idáig eljutott, és az eddigieket meg is tanulta, akkor a legtöbb szi- ~melynek a jelentése általában "a kutya" vagy "a kutyák".
tuációban már képesek kifejezni magát. Csak ki kell keresnie a szálár-
Köpek sachk. vagy Köpek sadJ.k bir hayvan.
ból a megfelelő szavakat, hogy olyan egyszerű mondatokat alkosson,
.\ kutya hűséges. A kutya egy hűséges állat.
amelyeknek a szcrkczctét feljebb már áttekintettük. Ha még több isme-
retre vágyik, olvasson tovább' Amikor egy korábban már emlíett tárgyról vagy személyról beszé-
akkor is csak a névszót használjuk, bár már megváltozott érte-
Jok,
emben:
Kitap alchm; kitap güzel
~nyv venni-múlt-én; könyv sz.ép
\ettem egy könyvet, a könyv szép.

A kitap szó tehát egyszen·e jelenti azt hogy könyv, egy könyv (és
.clcnthcti azt is hogy könyvek) és azt, hogy a könyv.

Néhány példa:
Kitap güzel. A könyv szép.

28 29
Kitap aldJm. Könyvetikönyveket vettem.
A masa-da kitap var alak kevésbé pontos. azt jelenti: a.~: asztalon
(Bir) kitap aldJm. Kitap giizel. Veuern egy könyveL (Ez) a könyv lönyv/könyvek van/vannak.
szép.
egy asszony
A kitap sz6 magyar fordítása tehát a beszédhelyzenői függ. egy újság

Bizonyos esetekben, ha pontos meghatáro7.ásra törekszünk, has7.nál-

hatjuk a határozatlan névelőt vagy- amennyiben a tárgy ismert- a mu-
tatónévmást is.

HATÁROZATLAN NÉVELŐ: bir A bir számos kifejezésben is szerepel:

lia csupán egyetlen dologról vagy személyről beszélünk, akkor az biraz néhány, egy kevés (az-kevés)
egyes számnevet használjuk, bir (egy): bir~ valami (~-dolog)
bir zaman régen (zaman-id6)
bir gün egy nap (gün- nap)
bir kimse valaki (kimse-va laki)

A JfUTATÓNÉVMÁSOK
Ha a tárgy vagy a személy pontosan meg van határozva, akkor
mutatónévmással is fordíthatjuk a magyar határozott névelőt.
A törökben három mutatónévmást haswálnak, amelyek a jelölt tárgy
agy személy távolság{rra utalnak:

ez (legközelebbi)
e:G (közel i)
u (távoli)

ez a könyv (amiről beszélünk/amely itt van)

ez az autó
a7. az ember

Abu, a ~és a.t o főneveket is hclycttesíthetnek:

Bu araba benim. fU senin.
Köpek sadJ.k bir hayvan. El az autó az enyém. az a tied.

30
31
 Figyelem, az o fejezi ki az egyes szám harmadik személyű szemé- Tulajdonnevek esetében a SlÓ és az esetrag közé aposztróf (') kerül:
lyes névmást is. (lásd: "A személyes névmások" címQ fejezetben): Gönen'e Gönennek/Gönenhez Ístanbul'da ls.:tambulban

O~kgüzel .4LANYESET
az/ó nagyon szép
Amennyiben a névszó az alany funkcióját tölti be, akkor nem járul
Az/ő nagyon szép.
hozzá esetrag. Állhat viszont birtokos személyraggal, vagy felveheti a
t.'ibbes szám jeiét:
A TÖBBES SZÁM
A -larller többesjel fejezi ki, dc sokkal ritkábban használják, mint a Ev güzel Ev-ler güzel Ev-im güzel
magyarban. á:. szép házak szép ház-enyém szép
ev-ler a házak vagy házak -\ház szép. A házak s~épek. A házam szép.
kitap-lar a könyvek vagy könyvek
T-ÍRGYESET
FŐNÉVRAGOZÁS Csak akkor has<.nálják, amikor a tárgy határozott:
A főnév ragozható, azaz mondatbeli szerepétől függő toldalékol kap.
Gazete okuyor-um. de Gazete-y-i okuyor-um.
,-~ág olvasni-én újság-y-r o/1•asni-én
Alany eset a névszó önmagában
l JSágot olvasok. Olvasom az újságol.
Tárgy eset -(y)illfüfu
Birtokos eset -(n)iniiDJün/un A<. első esetben mindegy, milyen újságról van szó, amondat értelme
Közelítő/részcseset -(y)a/e .italános. A második esetben viszont egy konkrét újságról van szó.
Helyhatározó eset (helyben levés) -de/da vagy -ta/te
Távolító eset -dan/den vagy -tan/ten
BIRTOKOS ESET
Az esetragok a magánhangzóharmónia elvei szerint illeszkednek. A A birtokos esetet a birtokviszony kifeje<.ésénél használjuk.
mgh-ra végződő névszók tárgy és közelftő esetébenaszó és a rag közé
egy kicjtést könnyítő y, birtokos esetben pedig n hangot ejtünk. .. Kié ez a könyv?" "Alié/Gülé."
Ali'n-in Alinaka a .... -je
kedi-y-e (részes eset) a macskának Gül'ün Gülnek a ...-je.
kedi-n-in (birtokos eset) a macska ....-jc
A birtokviszony kifejezésekor a birtokost jelölő szót birtokos esetbe
Esetragok járulhatnak a többes szám jeiéhez, a birtokos személyra- ·.:sszük, amelyet a birtokot jelelő szó harmadik személyú birtokos
gokhoz. sőt ezek kombinációjáho<. is. Ilyen esetekben különösen fi- -zcmélyragos alakja követ:
gyelni kell a sorrendre!
Gül'ün ev-i. Ali'n-in araba-SI.
kedi-ler-e a macskáknak ~ocuk-lar-un-a gyermekeimnek Giil-nek a... ház-iivé Ali-nak a .. aw 6-övé
névs<.ó+tsz+nak névszó+tsz+birt.szem.rag+nak Gül háza. Ali autója.

32 33
 ~a a birtokos nincsen pomosan meghatározva, akkor nem kapja meg Ankara'y-a gid-iyor-sun. Ali'y-e palcet-i ver-iyor-sunuz.
a btrtokos esetragot: 4nkara-y-ba memli-jelen-te Ali-y-nak csomag -t adni-jelen-ti
ev-in kapt-st de ev kaptst Ankarába més<:. Odaadjátok a csomagot Ali nak.
ház-nak a. .. ajtó-övé ltáz ajtó-övé
a ház ajtaja házajtó/ajtó HELYHATÁROZáSESET
(A há<: pontosan meg van határozva.)
Ana a helyre utal, ahol valaki vagy valami tartózkodik (mozgás
A birtokos személyragoLás esetében két rendhagyó alakot kell meg- nélkül) (-ban/ben, -on/en/ön, -nál/nél).
jegyeznünk, mert ezek rendkívül gyakran fordulnak elő: a házban
ev-de
su víz birt: su-y-u ...su-y-u= víz/... lé
istasyon-da az állomáson
cami dzsámi birt: cami-i ...cami-i= ...dzsámi.
Efes-te Efeszoszban
portakalsuyu narancslé koltuk-ta fotelben
Beyazrt camii Bejazit dzsámi Mustafa'da Musztafánál

Néha elegendő egyetlen toldalék- pl. többes szám jele, birtokos sze- istanbul'dan Tstambulból Kars'tan Karszból
mélyrag vagy valamelyik esetrag - használata, de általában kettő. sőt ev-den a házból Mehmet'ten Mehmettől

három toldalék is járulhat egyetlen szóho<:. Sorrendjükre különösen

figyelni kell 1 Ez az eset főnévi igenévvel is használható. amelyet ilyen esetekben
-J.S!és képzós főnévvel fordíthatunk:
szó+larller ev-ler házak
S7.ó+larl1er+birt.szem.rag ev-ler-im házaim Gez-mek-ten yorgun-um.
szó+larller+birt. szem.rag+esetrag ev-ler-im-de házaimban menniJnin-tól fáradt-én
Fáradt vagyok a gyaloglástóL
Az esetrag mindi g leghátulra kerül. A ha1madik személyű birtokos
személyrag és az esetrag közé mindig egy kötő n hang kerül.
~-!ar-t-n-a.
barát-ts:;-övé-n-nak/lto;:
A barátainak/barátaihoz.

RÉSZESIKÖZELiTŐ ESET
Hclyhatározós szerke7.etekben a jelzett szó felé való irányultságot,
cél felé tartó mozgást fejezi ki (-hoz/bez/höz, -nak/nek, -ba/be, -ra/re)

Ev-e gid-iyor-um.
há:-ba menni-jelen-én
Haza (a házba) megyek. Gez-mek-ten yorgun-um.
34 35
FŐNÉVRAGOZÁS/TÁBLÁZAT .WELLÉKNEVEK
A melláknevek nem változnak, nincs nemük, scm többesszámuk és
Alany eset ev kapt nem is ragozhatóak.
Tárgy eset evi kapt-y-t
Birtokos eset ev-in kapt-n-m Tiirkiye güzel. Lokanta-Jar iyi.
TOrökország szép étterem-Hl jó
Részes eset ev-e kapt-y-a
Törökország szép. Az éuermek j ók.
Helyhatározós esel ev-de kapt-da
Távolító eset ev-den kapt-dan Hava kötü, degil mi?
ufó rossz nem (?)
Rossz az idő, nem?
M UTATÓNÉVMÁSOK (a melléknevek nem változnak }
Ha a melléknév kiemelő értelmű, akkor a szó elé kerül:
Ala nyeset bu ~ o güzel Türlciye a szép Törökország
Tárgy esel bunu §UilU onu kötühava a rossz idő
Birtokos eset bunun ~un onun iyi lokanta-lar jó éttermek
Részes esel buna ~ ona
Ha a határoLatlan névelőt (egy) használjuk. az a jelző és a jelLett szó
Helyhatáfotós eset bunda ~da onda
..özé kerül:
Távolító eset hundan ~ onelan
istanbul güzel bir $Chir.
SZEMÉLYES NÉ VMÁSOK l ,~tambul szép egy város
Isztambul szép város.

Ae ben sen o biz siz onlar Apta1 bir adam iyi bir insan
Te beni seni onu bizi sizi onlart ·o/ond egy ember jó egy ember
Be benim senin onun bizim sizin onlartn 'lQiond jó ember
Re bana sana ona bize size onlara
li he bende sende onda bizde sizde onlarda Ha azonhan a jelző és a jelzett szó szorosan összetarto?.ik, a bir
,zócsku elt'íre kerül:
Tác benden senden onelan bizden sizden onlardan
Bir (tane) sogulc hira, lütfenl
·gy (darab) hideg sör kérem
Egy hideg sört, legyen szíves!

36 37
KÖZÉP-ÉS FELSŐFOK
güzel szép
Kérdőszavak
l
daha güzel szebb Azokat a kérdő mondatokat, amelyeket nem vezet be kérdőszó, a
en güzel legszebb mi/Dllfmü/mu szócskával képezzük, oly módon, hogy valamelyik szót
,·agy éppen az igét e szócska segítségével kérdő formájúvá alakítjuk,
Bu kitap güzel. Ama tu daha güzel.
Jbogyan ezt feljebb már láttuk.
ez könyv szép de ez még szép
Ez a könyv szép. Dc ez még szebb.
Yemek yap-1yor mu-sun?
Ha két dolgot össze akarunk hasonlítani, a második távolító esetbe étel készíteni-jelen (?)-te
kerül: Készítesz ételt?

istanbul.Ankara'dan daha güzel. Ha a mondat kérdószót tartalmaz, az ige megőrzi állító vagy tagadó
Isztambul Ankara-tól még szép formáját.
Isztambul Ankaránál szebb.
Yemek i~ ne yap-1yor-sun?
, 'rel végett mir csinálni-jelen-re
\lit csinálsz enni (élei végett)?
'l • • .. • . ,.~ t. f
-..•scnRo.nyvcK tunsta~naK.
Kérdőszóval tehát könnyebb kérdő mondatot képezni, mint a mu
Budapest Telefon! ;zócskával.
1011 ~ fax:
~ 55-8406 Ne yap-1yor-sun? Nereye gid-iyor-sun?
mit csinálni-jelen-te hovamenni-jelen-re
\lit csinálsz? Hová mész?

Kim o? Ne var?
.:.i ő mi van
ó ki? Mi van?

Nasil-s!DlZ? Pazar nerede?

·1ogyan-ön piac hol
Hogy van? Hol a piac?
v~rázsoljou mosol.yt ;az an~okn:~.
s:r.:ó!aijm1 tneg a vendégfátók anynnyelvén!

38 39
 Néhány kérdőnév más, pl. ne (mi), nere-(hol), kim (ki),~ (mennyi) Következzék a kim ragozása:
stb. toldalékokkal, kiegészítő elemekkel is állhat:
kim ld?
nere-de hol? kimi ldl?
nere-y-e hova? kimin kié?
nere-den honnan?
kimini~ Idnek, Idért?
neden (ne-den) miért (miből kifolyólag)?
kime kinek?
niye (=ne-ye) miért (mi célból)?
mivcl? kimde kinél?
neyle
kimden Idtől?
ni~in miért?
nas!l hogyan?
Néhány egyéb kérdőszó:
nas!lbir milyen fajta?
nekadar meddig?
~ (+egyes szám ú fn.) hány?
nezaman mikor?
~ki~i hány ember?
~tane hány darab?
~ mcnnyié1t?
hangi mclyik?
efenelim parancsol?

Az efendim szó tulajdonképpen nem kérdőszó, hanem egy udvari-

;;sági formula, amelyet mind nők, rnind férfiak megszólításakor hasz-
álhalunk, jelentése "uram". Kérdésként valaminek a megismétlésérc
onatkozó kérést fejez ki, vagy hívásra adott válasz: parancsol?

Ne zaman-dan beri? zaman=idő

i idő-től óta (nem azonos az időjárást jelentő hava
szóval)

Ne felejtse el, hogy ha kérdőszó! használ, akkor nincs szükség a

rnilmllmü/mu kérdőszócska használatára!

Yemek ic;in ne yap-1yor-sun?

40 41
 Kívánság, akarat l hot.d!
hozzátok/hozza! getir-iniz hozzátok!ho:t.za' (udvariasabb)

A török vendéglátás szabályai megkövetelik, hogy a vendég mlndig Tagadó formában a ma/me tagadó szócskát is használnunk kell:
legyen elégedett. Ez a hagyományos viselkedési norma részét képezi. ll vedd! al-ma ne vedd!
Ezért a törökök mindent meglesznek, hogy segíthessenek Önnek. Vi- vegyétek/vegye! al-ma-y-m ne vegyétekine vegye!
gyáznia kell, hogy ne kérjen túl nehezet, például ellátást, vagy hogy gyere! gel-me ne gyere!
odaadjanak Önnek valamit. gycrtekljö.üön! gel-me-y-in ne gyertekine jö.üön!
Felszólítások. kérések, óhajok kifejezésérc négy formát használhat.
Léteúk két másik, családiasabb forma is, amelyek sürgetést is kifc-
- felszólító és óhajtó mód !Oek:
- az istemek = ,.akarni" igét al-sana - al-saruza vedd, vegyétek már!
- az általános jelen időt p-sene- getir-senize hozd, hozzátok már!
- a hat-het igét
A törökben gyakoribb a teget.és. mint a magyarban, ne sértódjön
FELSZÓLlTÓ ÉS ÓHAITÓ MÓD .:g. ha letcgezik. Ez lehet a bit.almasság, de a szimpátia kicsit erőtel­
sebb kifejezése is. Ha azonban az illhon megszakott udvariassági
Felszólító mód Jbályokat követjük, és gyakrabban használjuk a magázó alakokat.
1al sem követünk el baklövést. A törökök pedig annyira fognak örül-
al-mak venni hogy a török nyelvet használja, hogy még akkor is megbocsátják a
al igető = vegyél, vedd!
,!ezést, ha at éppen udvariatlan.
al-m vegyétek, vegye! röbbes stám első személyú felszólításkor az igetőhöz az -alnn/elim.
al-llllZ vegyétek, vegye (udvariasabb)! ; Járul.
al-sana vedd, fogd (családias)
al-saruza vegyétek (családias) tm~-mak kon~-alun beszélgessünk!
~~t-mek gid-elim. menjünk!
Egyes szám második szemétyű felszólítás képzéséhez elegendő a fő­
névi igenév képzőjének levágása:
al-mak venni ~ al vedd!
getir-mek hozni ~ getir hozd!
,.bár jönnék! jö.üek!" = jövök
Ha ebbet at elst>dleges alakhoz hozzátesszük a -(y)inlmlün/un vagy ..bár mennék. menjek!"' = mcgyek
a -(y)inizluuz/ünüz/unuz ragokat. akkor megkapjuk a többes st.ám ,.bár adnék, adjak!" = adok
második személyQ, illetve magázó formát:
al vedd! al-m vegyétek/vegye! al-IDlZ vegyétek/vegye! liz-e su vereyim..
(Ez utóbbi forma a teljesebb és az udvariasabb is, de az előbbi is 'lek 1·íz. adni-óhajró-én
megfelelő.)
1•.et adnék önnek!"= Adok önnek vizet.

42 43
 A harmadik szcmélyu felszólítlist egyes számban a -sinlsm/sünlsun buyrun
ragokkal, többes számban pedig az ezekhez kapcsolódólarller ragokkal parancsoljon
képcu:ük.
gel-sin jöjjön! gel-sin-ler jöjjenek! buyrun (oturunuz) kérem, foglaljon helyet
al-sm vegye! al-sm-lar vegyék! buynm (geyiniz) kérem, fáradjon be
buynm (i~ere giriniz) kérem fáradjon be
Ismételjük át: buyrun (almtz) kérem, s7.olgálja ki magát
én igető- (y)ayun!eyim
te igető A zárójelbe tell igéket ellehet hagyni, ilyenkor a buyrunt a me<Tfele-
ő iget6 - sin/sm/sünlsun .ó gesztus kfséri. .,
mi igető (y)ahmfelim
ti iget6 - (y)in(iz)/m(tz)/ün(üz)lun(uz) Kérésre a következő kifejezéssel lehet udvariasan válaszolni:
ők igető -sinler/smlar/sünler/sunlar tabü természetesen
:negköszönni pedig:
Néhány példa a legtöbbet használt felszólrtásokra: gel (gyere) gyak- Bir ~ey de~. Nem tesz semmi t.
ran használják, amikor valakinek segítenek manoverezni.
o..érés, mcgszólítás esetében:
sizde kaJ.sm maradjon ön nél (pénz) efendim parancsoljon/hallgatom
itiniz tolni (ajtón)
o!sun rendbeo ("legyen")
g~olsun "legyen a múlté" Minden nehéz, kellemctlen
dolog - pl. betegség, vizsga - esetében
használják. Pontos magyar megfelelőj e nincs.

Természetesen, ha udvariasakakarunk lenni. éppúgy. mint a magyar-

ban, elkerüljük anyflt felszólítást helyelle inkább a ható ige különféle
alakjait használjuk (lásd alább). A felszólításokhoz és kérésekhez
l..iilönféle udvariassági formulákat is társíthatunk:

UDVARIASSÁGI FORMULÁK
Lillfen Lütfen, sigara i~me-y-iniz.
Legyen szíves/Kérem kérem cigareua inni-rag-JeLrzön
Kérem, ne dohányozzon'

44
45
AKARNIISZERETNE Kapt-y-t ~ar Dll-SilllZ'?
;jJÓ·J· l kinyitni-sljel (?)-ön
Használata egyszerű: az ige főnévi igenéve után helyezzük az akarni,
istemek ige ragozolt a lakját. Kmyitjn az ajtót? vagy Kinyitná az ajtót?

Görmek: ist-iyor. Bunu yapar Dll-stniZ?

látni-fnin akarni-jelen=ő :-1 csinálni-szjel (?)-ön
Látni akar. \legteszi ezt?

Ank:ara'y-a git-mek ist-iyor-um. Bana yardun ed-er mi-siniz?

Ankara-y-ba menni-fnin akarni-jel-én ··-nek segíteni-szjel (?)-ön
Ankarába akarok mcnni. -'git nekem?

iki tanc clma ist-iyor-um. Jegyezze meg, hogy a .,csinálni" igének két alakja is van: et-mek és
két darab alma akarni-jel-én JIP-m.ak.
Két almát szeretnék. Az etmek összetett igék képzésére szolgál.
Jardnn et-mek: segítséget csinálni=segíteni
Meg kell jegyezntink. hogy a törökben az istiyorum alak nem olyan Ha?n me~tanulja a jelen idő második formáját is. akkor könnyen fel
udvariatlan. mint a magyarban az akarok. a szeretnéket is ezzel a sz6val ~a ~s~crm az udvariassági formákban is, mivel ezeket igen gyakran
fejezik ki. ,_malpk. O lyan alakok C7ek, amelyek megtanulását melegen java-
'Juk (és amelyekkel e könyv lapjain is "yakran faonak méo talál-
Lütfen, su istiyorum. zni). o "' "'
Kérem, vizet szeretnék.
Tesekkür eder-im. Köszönöm.
UDVARIAS KÉRÉS SZÉLES TELEN IDŐVEL Bocsánatot kérek.
Bocsásson meg.
A jelen idő második formájának kérdő alakját sl.intén használhatjuk
kérés kifejezésére. Feljebb azt mondtuk. hogy eten igeidő hastnálata
nélkül is megértetheti magát, dc ennek ellenérc a ragozási tábláwtban
feltüntetjük. Ha megtanulja a leggyakrabban használatos igéket ebben Kérését_kifejezheú a .,tudna ön ...?" formával is. Ez még udvariasabb.
a formában is, akkor udvariasabban tudja magát kifejezni: az elozó, általános jelen idővel kifejezett alak. Ráadásul a baszná-
IS könnyebb.
Bunu ver-ir mi-siniz?
Ez-1 adni-szjel (?)-ön
Odaadná ezt?

Gel-ir mi-siniz? Kahve i~er mi-siniz?

jönni-sljel (?)-ön kávé inni-szjel (?)·ön yaz-abilir mi-siniz?
Jön? Ts;dk kávét? mi-hat {?)-ön
El akar jönni? Kér egy kávét? "'tudná ezt írni?

46
47
igető+-(y)abilir/(y)ebilir+személyrag=tud vmit csinálni.
(személyragok: -im/sin! - /izlsinizller)
olabilir lehet( séges)
A névutók l
buda olabilir ez is lehet A török, a magyarhoz hasonlóan gyakran használ névutókat, néha
:>lyan esetekben is, amikor a magyarban csak egyszerlí toldalék áll.
Ezek a névutók a névszók ragozott alakjához csatlakoznak. A követke-
A SZÜKSÉGESSÉG- KELL zőkben az esettagok sorrendjében tekin~jük át őket.
A szükségességet az igetőhöz kapcsolt -mahlmeli ragokkal fejezzük ki.
RÉSZES ESETTEL -(Y)A/-(Y)E
Adam git-meli.
• kadar -ig
ember menni-kell=ő
Az embernek mennie kell.
Otobüs ADkara'y-a kadar gid-iyor.
Agit-meli tehát aztjelenti: "mennic kell", dc kifejezhet általánosabb outóbusz Ankara-y-ba ig menni-jelen=ő
jelentést is: menni kell. -\z autobusz Ankaráig mcgy.

Sus-mah. Kon~-ma-mah. Simdi-y-e kadar gel-me-di.

hallgami-kell=ő beszélgetni-ra.g-kell=ő ozost-y-ra ig jönni-ra.g-mtílt=ő
Hallgatni kell. Nem kell beszélgetni. \ lostanáig nem jött.

A szükségesség személytelen kifejezésére használhatjuk a főnévi Yann-akadar kal-1yor-um.

igenévhez kapcsolt J.aznn szócskát is: '10/nap-ra ig 1/Uiradni-jelen-én
Holnapig maradok.
Git-mek lAz:un.
menni-fnin kell. annak ellenére, hogy
Menni kell.
bu-n-a ragmen ennek ellenére
Ha a szükségességct egyéb személyekben fejezzük ki, akkor a -ma- yagmur-a ragmen az eső ellenére
h/meli raghoz személyragokat kapcsol unk:
• göre szerint
Ízmite git-meli-y-im. Tren hemen hareket et-meli.
Ivnir-be menni-kell-y-én vonat azonnal mozgás csinálni-kell=ő ban-alsiz-e göre sze ri ntem/ön szcrint
Izmirbc kell mennem. A vonatnak azonnal indulnia kell.
Radyo-y-a göre hava güzel ol-mah.
Y ann yok erken kalk-mah-y-tz. .Jdió-y-ra szerim idő szép lenni-kell=ő
holnap IUI.gyon korán felkelni-kell-y-mi. \ rádió szerint az időnek jónak kell lennie.
Holnap nagyon korán kell felkclnünk.

48 49
TÁVOLÍTÓ ESETTEL -DANI-DEN/- TAN/-TEN • sonra után

• b~ más, kivül on-dan sonra az után

ögle-den sonra ebéd után, délután
Bun-dan b~ bir §ey is~m-iyor mu-sun? yemek-ten sonra evés után
ez.-től
más egy dolog akarni-tag-jelen (?)-te
Ezen kivül más (dolgot) nem akarsz? A.LANYVAGYBIRTOKOS ESETTEL
Manycscttel (fönevek esetében)
Hasan'dan bB.§ka kimse gel-m-iyor mu?
Haszan-tól más valaki jönni-tag-jelen ( ?) Néhány névutó alanyeseltel áll, ha at.onban névmáshoz járul, az bir-
Haszánon kivül más nem jön? 'kos esetbe kerül:

• beri óta ként, mint

mint Ahmet
Sabah saat iki-den beri bekl-iyor-lar.
reggel óra kettő-től óra vámi-jelen-ők Deli gibi ~§-tyor. PB.§a gibi davran-Iyor-sun.
Reggel két óra óta várnak. •lond mint dolgozni-jelen =ő pasa mint viselkedni-jelen-te
gy dolgozik, mint egy bolond. Úgy viselkedsz, mint egy pasa.
Íki saat-ten beri bekl-iyor-lar.
kettő-tőlóta vámi-jelen-ők
Két órája várnak.

Var§81Dba-dan beri bura-da kal-Iyor-uz.

szerda-tól áta itt-be11 maradni-jelen-mi
Szerda óta itt vagyunk (maradtunk).

Íki yd-dan beri mi ~ ögren-iyor-sunuz?

kettő év-től
óta (?) törökül tanulni-jelen-ön
Két éve tanul törökül?

• önce előtt

on-danönce az előtt
per§Cillbe-den önce csütörtök előtt
toplantJ.-dan önce a gyűlés előtt Pa$a gibi davran-1yor-sun.
50 51
 ért, végett, -nak/nek

Mehmet i~ Mehmctért Onun haklanda bir ~y bil-m-iyor-um.

Annc-si i~ bir hediye ar-zyor-um. :.é/övé ról egy eúJlog tudni-tag-jelen-én
anya-övé nek egy ajándék keresni-jelen-én '\em tudok róla semmit.
Ajándékot keresek az anyjának.

•hakkmda -ról/ről
kivel?
Politika haklanda kon~-ma-y-alunl velem
politika rcíl beszélgetni-tag-y-kell=mi
Ne beszéljünk a politikáról! EGYÉB NÉVUTÓK
Számos térbeli helyzetet- alatt, felett... stb. - a török, a magyarhoz
• ile -vallvel .1sonlóan névutóval fejez ki. A nyelvtani szerkezet egy kicsit bonyo-
otobüs ile autóbusszal ltabb. de általánosságban próbáljuk megjegyezni.
araba ile autóval
ÖZCanile Özd1.sannal Ev-in iy-i-n-de. Masa-n-m alt-1-n-da.
J.:.·nak a ... belső rész-övé-n-ben asztal-nak a ... alau-övé-n-ben
E7. a névutó leggyakrabban -la/Ic toldalékká rövidül. és közvetlenül házban (a ház belsejében) Az asztal alatt.
aszóhoz kapcsoljuk. ha szükséges egy kötő y segítségéve!:
otobüsle arabayla Özcan'la

Birtokos esettel (névmások esetében)

• gibi
o-nungibi mimó
hu-nun g~.oi mim ez

Benim gibi bir insan.

enyémmint egy ember.
Egy olyan ember. mint én .

• i~in

o-nuni~in azé1t, é1te

kim-in i~in kiért, ki nek? Politika hakkmda konu~-ma-y-ahm!
52 53
 A leggyakrabban használt névutós helyhat{~rozó kifejezések a
következők: Szóképzés l
i~ belső -in i~inde a belsejében, bent Hogyan nyerhetünk számos szót egyetlen egyből?
~ külső -in~mda kívül A törökben is, mint a magyarban, lehetőségünk van toldalékok segít-
üst felső rész -in üstünde rajta, -on/en/ön ségével egy alapszóból számos c.l térő jelentésű szó képzésére. Például
a magyarban: ház, házas, házi, házias, házal. ..
alt alsó rész -in altmda alatt
Nem minden szó ilyen gazdag képzett alakokban, és a képzés során
ön első rész -inönünde előH a szótő is kisebb-nagyobb átalakulásokon mehet keresztül, például:
am hát -in arlmsmda
mögötle ló-lovas, víz-vizes, kapor-kapros.
orta középső rész -in ortasmda
a közepén A törökben ez a jelenség nem figyelhető meg: a képzés csak toldalé-
kokkal történik, s az alapszó sosem változik meg, ezért könnyű egy
ara közbiilső rész -in arasmda
között
olyan ismeretlen szó értelmét megfejteni, amelynek ismerjlik a gyök-
~1 ellenkező -in~1smda szemben erét. Vannak persze kivételek, néhány új szó nem követi a szabályokat,
yan oldal -inyanmda me!lett más értelmet vesz fel, mint amit várnánk, dc összességében a rendszer
megbízható, következésképp nagy segítségünkre van.
Elvben minden szó ellátható minden fajta toldalékkaL A gyakorlat-
A névutól megelőző szó bi rtokos esetben áll, ha szükséges kötő han azért célszerű ellenőrizn i , hogy a szó, amelyet magunk képeztünk,
tény legesen létezik-e? Azonban ha netán nem létező szót al kotna, akkor
n -nel: -(n)inlm/un/ün. Az egyszerűség kedvéért a 10vábbiakban csak az
:,; ki fogják találni, hogy mit is akart mondani. Tehát: ne féljen új sza-
int írjuk ki. \ak alkotásától!
A fent bemutatott formák a Jeggyakrabban helyhatározós esetben áll- A szóképzés haszna abban áll, hogy viszonylag csekély számú alap-
nak, de néha részes és távolító esetben is felbukkannak. ,zó és egy sor pontosan ismert jelentésű képző segítségével komoly
,zókincsre tehet szert.
Ev-in i~i-n-e gir-di. A képzák száma meglehetősen magas, most csupán a leggyakrabban
ház-nak a ... belső rész-övé-n-be bemegy-múlt=ő használtakat soroljuk fel.
Bement a házba (a ház belsejébe). -ci!Cl/cüicu vagy ~~yü/~u (~, f, h, k, p, s, ~.t után)

<;ocuk agac-m arlm-s1-n-dan ~lk-11. E képző foglalkozásnevek képzésére alkalma~ (mesterségck, készí-
•5k, eladók):
gyerekfa-nak a ... hár-övé-n-tól kijönni-múlt=ő
A gyerek kijött a fa möglil.
Í$ munka ~vi munkás
Dpl ajtó kap1c1 kapus, portás
elanek kenyér ekmek~ pék/kenyérárus
posta posta postac1 postás
cam üveg camc1 üveges

54 55
~i~k virág ~~k~ virágárus • l.iklbkllukllük
süt tej süt~ tej-árus
yol út yolcu utazó Ez a képző elsősorban elvont kifejezések képzésére alkalmas. mint
su víz sucu vízárus/vízhordó például jó>jóság. Ezzel képeaük valamilyen dolog tartójának a nevét
simít szimit* simi~i szimit-árus só>sótartó). Két szó közölti kapcsolat kifejezésére is alkalmas:
,zem>szemüveg.
•simít: sze7_ámmagos perce. Utcán, közösségi helyeken (állomás, hajó)
áru lják. güzel szép güzellik: szépség
bir egy birlik egység
-ce/ca vagy ~al~(~, f, h, k, p, s, t, ~ után) pis szemét pislik szemetesség/szcmétség
ögre1men tanár ögre1menlik ramírság
Nemzetiségek -és nem országok! - nevéhez kapcsolva az illető nép asker katona 'askerlik katonai szaigálat
nyelvét fejezhetjük ki vele. A nemzetiség és az ország neve sohasem esik basta beteg bastahk betegség
egybe. Figyelem! A nemzetiség és a nyelv neve nagybetűvel írandó! insan ember insanbk emberség
yolcu utazó yolculuk utazás
nemzetiség nyelv tuz só tuzluk sótartó
Türk ~ Tfuk~ török nyelv/törökül göz szem gözlük szemüveg
Macar ~ Macarca magyar nyelv/magyarul szó sözlük szótár
Frans!Z ~ Franstzca francia nyeh•/franciául sofőr ~förlük sofőrség
Alman ~ Almanea német nyelv/németül
ingiliz ~ ingilizce angol nyelv/angolul ild ~i-lik bir oda dört gün-lük bir yolcu-luk
l spanyol ~ i spanyolea spanyol nyelv/spanyolul .~uő ember-es egy szaba négy nap-os egy utazás
Yunan ~ Yunanea görög nyclv/görögiil •ét ágyas szoba négy napos utazás

Ugyanez a képző módhatározót is képezheL Mclléknévhcz, főnév­ • lilh/lu/lü

hez, sót névmáshoz is járulhat:
do~ egyenes do~ egyenesen A valamivel való ellátottságot fejezi ki:
lasa rövid lasaca röviden
rcnk szín renkli színes
güzel szép güzelce szépen. kellemcsen
ház evli házas
kép resimli képes
hukuk jog hukuk~ jogszerint
fajta ~itli különbözó
yillar évek yillarca 6veken keresztül
ész alalh eszes
ben én bence szeríniern ~ kor ~h öreg
siz ti sizce szerínietek falk különbség fiukh kölönböző
JÜ9 erő gü~lü erős
tananea "mint Tarzan"=törni egy nyelvet lUZ só tuzlu sós

56 57
• siz/SJZisuz/süz kül tabag-1 (tabak) ev kadm-1
hamu tányér-övé há:: asszony-övé
Az előző képdí ellentettje. fosztóképző: hamutartó há1iasszony
renksiz színtelen
resimsiz kép nélküli Néhány esetben ténylegesen összetett szavakról beszélhetünk, hiszen
tuzsuz sótlan a két szó egybe is van írva:
alalstz eszetlen, buta
buzdolabl hűtőszekrény
buz doiap+I (a szóvégi p a birtokos személyrag e lőtt b-vé
SZÓÖSSZETÉTELEK
változik)
A törökben ha két személy vagy tárgy kapcsolatát kívánjuk kifejezni, .tég s::.ekrény-ö1•é
birtoJ..:viszonyt használunk. Amennyiben e személyek és tárgyak hatá-
rozottak, akkor a birtokos személyét kifejez() névszót birtokos esetbe ayakkabl cipő
tesszük. (Emlékszik még a bi rtokos esetre az escteket tárgyaló fcje- ayakkap+l
zctből?) láb burkolat-övé
Amennyiben általános, nem meghatározott dolgokról beszélünk -
háztető. asztalterítő, váróterem - akkor nem használjuk a birtokos Az ehhe~: hasonló összetett szavak igen gyakoriak a török sl.ókincs-
esetet, csupán a birtok kapja meg a birtokos szcmélyragoL (Ezt nevez- hen, például gyakran találkozhat velük ételek és italok elnevecésénél:
zük jelöletlen birtok viszonynak).
pathcan lazartma-SI biber dolma-Sl
ev dam-1 tiOdlizsán siilt-iivé paprika .. töltés" -övé
ház tető-övé ,ült padlizsán töltött paprika
háztető

fi~ bira·Sl
ev dam! általános megfogalmazás. tehát mondhatjuk azt is, hogy
hordó sör-iivé
bir ev dam! egy háztető ;sapolt sör
iki ev dam! két háztető

A magyarban az efféle szóösszetételeket általában nem jelöli nyelv- suböreg-i

tani szerkezet: buszmegálló. kertkapu, néha azonban -s képzőt haszná- ::. .. pite" -iil•é
lunk: cipősdoboz. A törökben mindig jelö letlen birtokviszony áll. .\ízes börck"

9ÖP kutu-su at araba-si -\z ,,Ételek és ita lok" címú fejezetben

szemér doboz-övé ló kocsi-ö1·é ..zámos török étel és ital nevét megtalálja.
szcmétláda lovaskocsi

58 59
 Ne fclcjtsc cl. hogy a számok után a főnevek mindig egyes számban
Számok
l illnak!

l bir ll on bir ~ (tane) ekmek három (darab) kenyér iki ~uk két gyerek
2 iki 12 on iki
3 iiV 13 on ü~ SORSZÁMNEVEK
4 dört 14 on dört
A sorszámok képzésekor a szám nevéhez az
5 be~ 15 on be~
-(i)neil(l)nel/(u)ncu!(ü)ncü képzót kapcso ljuk:
6 alu 16 on alu
7 yedi 17 onyedi
l. bir-inci első
8 sekiz 18 onseki.z
9 dok:uz 19 on dok:uz
2. iki-nci második
10 on 20 yirmi 3. ~üncü harmadik
4. dörd-üneü stb.
21 yirmi bir 30 otuz 5. bes-inei
22 yirmi iki 40 lark 6. alu-ne1
23 yirmi ü~ 50 eIli 7. yedi-nei
24 yirmi dört 60 al~ 8. sekiz-inci
25 yirmi b~ 70 ye~ 9. dokuz-uncu
26 yirmi al1l 80 seksen 10. on-uncu
27 yirmi yedi 90 doksan l l. on bir-inci
28 yirmi sekiz
29 yirmi dok:uz o stfu Ha a sorszámnév jelző, akkor a jcl7eU szó elé kerül. Amennyiben
'Lámmal írjuk ki, akkor utána pontot ú·unk, mint a magyarban:
100 yüz
l OOO bin on ikinei ders a tizenkettedik lecke 12. ders
10000 on bin ikinci hafta a második hét 2.hafta
l 00 OOO yüz bin
l OOO OOO bir milyon

A sz<~mok kifcjc7ésc nagyon könnyű, úgy történik, mint a ma-

gyarban: yarun fél
yarun kilo domates fél kilo paradicsom
6 587 342 !ira. ~ ... és fél
alu milyon bes yüz seben yedi bin ü~ yüz lark iki !ira bir b~uk kilo domates másfél kiloparadicsom
hat millió öt száz nyolcvan hét ezer három s:r.áz negyven két lira

60 61
 Az idő l :i HÉT NAP lAT
pazartesi (günü) hétfő cuma(günü) péntek
sah (günü) kedd cumartesi (günü) szombat
AZ ÉVSZAKOK ~ba(günü) szerda pazar (günü) vasárnap
~embe (günü) csütörtök
ilkbahar tavasz ilkbabania tavasszal A kedd tehát sah vagy sahgünü
yaz nyár yazm nyáron kedd nap-övé
sonbahar ŐSZ sonbaharcia ősszel a kedd napja
kl~ tél k:J.~m télen
.VAPSZAKOK
HÓNAPOK, A DÁ TUM
sabah reggel aqam este
ocak január temmuz július ög!e dél gece éjjel
~b at február agustos augusztus
mart március eylül szeptember sabahleyin reggel
nisan április ekim október ak$am, alqamleyin este
ma)'lS május kasun november geceleyin éjjel
aral.tk december ög!ede, ög!eyin délben
haziran június
ög!e-den sonra ögle-den önce
ay hónap Jél-tőlután dél-től előu
haziranda júniusban Jélután délelőtt
ekimde októberben
tegnap este
A dá(llm kifejezése törökül éppen fordítva történik, mint magyarul: holnap reggel

Bir ocak bin dokuz yüz seksen dört

egy január ezer kilenc száz nyolcvan négy
óra
1984. január elseje
perc
yll/sene év másodperc
l 9 82'de 1982-ben vagy 1982 yilinda/senesinde Az időpontot, illetve az ana való kérdést a következőképpen fejez-
1982 év-övé-ben ;etjük ki:
1982 évében
Hány óra?
Éppúgy, mint a tulajdonnevek esetében, a szám és az őt követő rag Kilenc óra.
közé aposztrófot (') teszünk. Fél tíz.

62 63
 A negycdek és a percek kifejezése egy kicsit bonyolultabb: Életmód és viselkedés
Saat sekiz-i yirmi l ~eyrek gey-iyor.
óra nyolc-t húsz l negyed átmenni-jelen=ő Amennyiben teljességgel ki óhajtja élvezn i törökországi tartózkodá-
Nyolc óra múlt húsz percceL l Negyed kilenc. sát és minden konfliktust és kcllemetlcnséget el kíván kerülni, akkor
meg kell próbálnia elsajátítani néhány viselkedési szabályt. Mindenek
Saat sekiz-e. yirmi l ~eyrek var.
elóll - jóllehet Önt mindig külföldi turistaként fogják kezelni - pró-
óra nyolc-hoz húsz l negyed van
báljon meg a lehető legjobban beilleszkedni a helyi lakosság körébe.
Húsz perc mú lva nyolc óra. l Háromnegyed nyolc.
Az egyszerűség kedvéért az időpontot kifejezhetjük percekkel is, ÖLTÖZKÖDÉS
mint a hivatalos menetrendekben, de mindig legyünk tudatában, hogy
A férfiak bermudát vagy sortot hordjanak, kerüljék a meztelen felső­
az idő kifejezésének nem ez az általános módja:
testtel való mutatkozást városon és falun egyaránt. A nők - a fürdőhe­
saat on yedi yirmi be~ 17 h 25 lyek kivételével - tartózkodjanak a rövid (sort, miniszoknya), a mélyen
saat on lark be~ 10 h 45 kivágott, a testre simuló és az átlátszó ruhák viselésétőL Ezek ugyanis
A " hány órakor?" kérdésre a következő képpen válaszolhatunk: megbotránkoztatják a helyi eket, főleg az idősebbeket és a vallásos em-
hereket, és a falusiak, vagy a nagyvárosok egyes konzervatív negye-
Saatkayta? Hány órakor? deiben lakók körében csendes megvetést eredményeznek. Hordjanak
Saat dokuzda. Kilenc órakor. mkább bő nadrágol vagy hosszú szoknyát, amelyek minden hely:.::etben
Saat dokuz bu~ukta. Fél tízkor. ;ehetővé teszik a könnyed viselkedést, akár egy meglúvásról legyen
szó, ahol egy földre terített szőnyegen kell ülnie, akár egy mecsetet
De: ibajt meglátogatni. Ha vallási múemlékeket kíván megtekinteni, a nők
Sat sekiz-i yirmi l ~yrek g~. ·.igyenek magukkal egy nagy kendőt, egy bő, könnyű esőkabátot és
8 h 20-kor. l Negyed kilenckor. '-önnyen levehető cipőt. A fejnek, a karoknak teljesen, a lábaknak pedig
·egalább térdig fedettnek kell lenn iük. E célból a nagyobb dzsíunik ka-
Saat sekiz-e yirmi l ~yrek kala. ;JUjában néha kölcsnöznek a turistáknak kendőt vagy nagy köpenyt.
8 előtt húsz percceL l Háromnegyed \éhány kultuszhelyen nem célszerű a cipőjüket az épület kapujeiban
nyolckor. · .tagyni, ha nincs ott senki, aki felügyeljen rá. Ilyenkor kézben, a két
:alpat egymás felé fordítva vigye magával az imatcrcmbe. Az általános
Idővel kapcsolatos kife- ,zahály az, hogy figyelje meg a muzulmánokat, és tegyen Ön is úgy,
jezéseket még számos 11int ők. Legyenek mindig diszkrétek.
\
f~je:.::etben talál. \
\ .4 KÜLÖNBÖZŐ NEMŰEK KÜLÖNVÁLASZTÁSA
( i

Egyes tcrületeken bizonyos helyzetekben a különböző neműek elkü-

önülnck, és ez a turistákra is vonatkozik. Ilyen például a dzsáruikban
Saat ka9?
64 65
az ima ideje, amikor a látogatást egyébként is jobb elkerü lni. Ha azon- Kötü, pis adam! ~ok ay:tp ya!
ban a kapuban nem tartóztatják fel, akkor beléphet a mecsctbe, rossz, mocskos ember nagyon szégyenletes, hé
diszkréten elhelyezkedhet a földön, pénteken a férfiak a fétfiak, nők a Mocskos fickó! Ez szégyen'
nők között. Állalában ha a viselkedése megfelelő és diszkrét, akkor
mindkét oldalon be fogják fogadni Önöket. istemez
Egyes autóbuszokban a férfiak elöl, a nők pedig hátul foglalnak "nem akwja"
helyet (ritkán). Az utazás során szét kell válni' =Hagyj békén!
Végül a nemek elkülö nü lése általános gyakorlat a fürdőkbcn, és
néhány étteremben, kávéházban.
Külfóldi férfiaknak el kell kerülniük, hogy a helybeli nőkhöz túlsá-
gosan közvetlenül beszéljenek, s hogy melléjük üljenek. Ez sértené a
férj tekintélyét.
A párok a nagyvárosokon és a kirándulóhelyeken kívül ne járjanak
kézenfogva, s tartózkodjanak a közösségi helyeken- pl. ajárműveken
és a műemlékekben - a szeretetnyilvánít.ásoktól. Jó, ha tudják, hogy a g{ydvtanu[ás /(jjnnyűszerreC viááman!
nem turisták számára fenntartott szállodákban csak a házaspárok
kaphatnak közös kétágyas szobát.
Mindcn körülrnényck között tartsák magukat a helyi szokásokhoz!
A külföldi nőket álta lában könnyűvérűeknek és kalandkeresőknek
tekintik, ezétt gyakran zaklatják őket nem igazán udvarias ajánlatokkal.
Következzen néhány mondat a tolakodóktól való megszabadulásra:
Rendőrség, katonaság l
Rahat-siz et-me beni!
nyugalom~foszt tenni=felsz-tag én-t Kerülje, hogy kisebb problémáival rendőrhöz vagy katonához for-
Hagyj engem nyugton! duljon, hacsak nem súlyos vagy sürgős ügyről van szó. Általában nem
tudnak idegen nyelveket, ezért nehezen fogja megértetni magát, és ez
buakbeni! csak a helyzet bonyolódásához vezet. Ha törökül beszélnek velük, ak-
hagyni=felsz; én-t kor általában kedvesek.
Hagyjál ! Ha egy törökkel kerül konfliktusba, akkor lehet, hogy egy rendőr
hathatósan a védelmére kel, de lehet, hogy honfillírsa mellé áll. A
Ne yap-tyor-sun be? Ne ist-iyor-sun benden? hozzáállás az egyes embertől, a helytől és a körülményektől függ.
mi csinálni-jelen-te, hé mit akarni-jelen-te én-től Legyenek tehát óvatosak, és ha szükséges, keressék az elöljárókat
Hé. mit csinálsz? Mil akarsz tőlem? (tef=főnök, komiser=biztos, tiszt, subay=tiszt).

66 67
 Vendéglátás l Társalgás

A törökök természetüknél fogva kedvesek és vendégszeretőek, a leg- ÜDVÖZLÉS. BÚCSÚZÁS

különfélébb helyzetekben teával kínálják, vagy ebédre invilálják Önt.
Mint külföldi, kifejezheti magát nagyon egyszerűen is. de ha egy ke-
az élterembe ételt vagy italt küldetnek Önnek. de ezt sohase tekintse
járandóságnak. Fejene ki csodálkozását. és mutassa ki őszintén a ·.és energiát fordít a hagyományosan használt formulák megtanulására.
háláját. Legyen Ön is nagyvonalú! •·kkal jobban be tud illcszkedni a törökök közé, anélkül, hogy ez ha-
Másrészt mindig figyeljen a hamis vendégszeretetre: mint minden- misnak tcts7cne. Ráadásul barátságos. közvetlen módon tudja őrizni
hol, ill is vannak emberek. akik az idegenekből hasznot akarnak húzni. ..ulföldiségét. s íg} rninden sokkal könnyebben fog menni.
Ha ilyen érzése támad · pl. ha az az ember. aki meghívta vagy kitar- Majd meglátja. rnekkora örö!ll· hogy az üdvözlések egész sorát képes
tóan szalgálatokat tell. hirtelen azt kéri. hogy adjon oda valamit cseré- .ISználni!
ben, vagy tegyen neki :·alarni nagy szivességet -. ne habozzon, határo-
zottan utasítsa viss7a. Am ne legyen mindig bizalmatlan! Kisebbségben
vannak azok, akik ki akarják használni; egy török általában nagy
tiszteletet tanusít a turisták iránt.

MENTALITÁS. SZOKÁSOK. HAGYOMÁNYOK

Többször javasoltuk már Önnek, hogy figyelje meg az embereket,
vegye át a viselkedésüket, hogy a hibákat elkerülje. A hagyományok
E7. az üdvözlési forma egyáltalán nem közönséges vagy lealacso-
nagyon erősen befolyásolják az egyszerűbb embereket. a falusi társa-
~ító. Egyébkén t al arab .,Udvözlöm"-ből származik.
dalmat; vigyá7.nia kell tehát, hogy ne bántsa meg sem ruházkodásával,
sem viselkedésével azokat az embereket, akikkel találkozik.
Jó tudni, hogy néhány éve a mentalitás erősen átalakulóban van Tö-
• nap-tsz
rökországban. AtatUrk modern államot kívánt létrehozni, amely hatá-
>napot! vagy Viszontlátásra!
rozottan Nyugat felé fordul. Ám a hagyományok és a vallás ereje,
nomeg a gazdasági függeiségek sokáig fékezték az ország és az elmék
fejlódését. Másrészt a nyugati világ kulturális és technikai vonzása, az Rendkívü l hasznos formula ez. rnind érkezéskor, mind pedig távo-
~korhas7nálható.
ország nyitása a nyugati piac felé győzedelmeskedett a középosz-
tályokban. Ebből kifolyólag együtt él egy a valláshoz és a hagyomá-
nyokhoz szúklátökiirúen kötődő réteg és egy nyugatot naívan csodáló iyi gece-ler!
csoport. amely mindenbcn kriti7álja hazáját, s amely akár saját I..'Ultú- , ste-r.r:. jó éjjel-tsz.
rájának és hagyományainak tagadásáig is elmegy. Jó tudni tehát, bog} estét! Jó éjszakát!
Törökországhan a modcrn európaiság és a keleti gondolkodásmód sajá-
tos elegyé\·cl találkozhatunk, amely a rnindennapi élet apró részle-
tciben is megnyilvánuL ~·:ö,let!

68 69
 Hagyományos, az araboktól átvett. általában az öregebbek és a külö- Kötü! Pek iyi degil-i.m.
nösen vallásos emberek által haswált köszöntés: rossz(ul) nagyon jólnem-~·agyok
Aki érkezik: selamünaleyk:üm Rosszul! Nem vagyok túl jól!
(Béke veled!)
Aki fogadja: aleyküm selam
HÍySOnna.
(Veled a béke!)
~emmi kérdezni-felsz=te-tag
Ezeket a formulákat helyettesíti modernebb formában az iyi günler. :-le is kérdezd!
Létezik egy másik. mindenki állal használatos formula, amely köte-
lező jelleggel vonua a megfelelő feleletet. Ha valakihez megérkezik. A nas!.lsm? kérdés után vagy helyett meg kérdezhetjük azt is, hogy:
vagy egy olyan helyre lép be, ahol jó ideje nem járt. ezt mondják
Önnek: Ne habet? Ne var ne yok?
mi hír mi van mi nincs
Ho, geldinízt \tli újság'? Mi újság?
kellemes(en) jönni-mú/t-ön
,,lsten hozta!"

Erre mindig igy kell válaszolnia:

Ho~ bulduk.
kellemes találni-múlt·mi
Kellemesnek találtuk (itt lenni).

Általában a jó barátok, vagy az egy családból való emberek, ha régen

nem találkoztak, átölelik és megpuszilják egymást (vidéken ez csak
azonos neműek esetében lehetséges).
Megfigyelheti, hogy a törökök az idősebb, különös tiszteletnek ör-
vendő embereket kézcsókkal ildvözlik, majd az illető kezét a homlo-
kukhoz emelik. JiGieg akkor, ha régóta nem láuúk ezt az embert. vag}
a vallási ünnepeken, arnikor üdvözlik őt.

Az üdvözlés után a hogylét felől illik érdeklődni:

Nastl-smlslDIZ? Sag ol, iyi-y-im.

hogyan vagyivan
Hogy vagy''/van?
70
egészséges legyél, jól-vagyok
Köszönörn. jól. - NasJJ-sm!smJz?
- Kötü!
71
Válaszként: sagbk
iyilik
güzellik
egészség
jóság
szépség
Megszólítás - címek l
Amikor megszólítanak valakit, ezt mondják:
A sagbk, iyilik együtt is használható, s így azt jelenti: "minden rend-
ben"' Ha tényleg minden a lehető legjobban megy, akkor mindhárom efendi(m) uram, hölgyem
kifejezést használhatjuk!
még udvariasabb formában:
Távozáskor azt mondják: iyi günler Jó napot!
vagy Allahlsmarladlk Isten önne!! hammefendi hölgyem
amely körülbelül azt jelenti, hogy ,,Istennek ajánlottuk magunkat". beyefendi uram.
Ezt a kifejezést leginkább vallásos emberek használják.
A törökben gyakran használnak megszólításképpen családi kapcso-
V<ílaszolhatunk így is: güle güle nevelve (menj) latokra utaló szavakat is, függetlenül attól, hogy reálisak-e vagy sem:

agabey báty (általában rövidítell fOimában ejtik: abi)

Figyelem! Ezt a búesúzási formát csak válaszként, azaz másodikként
abla nővér
használhatj uk!
Az alábbi szavak tényleges kapcsolatokra, vagy korbeli elérésre utal-
Mondhatjuk ezt is:
:~ak:
Hosyakal.
kellemesen maradni-felsz=te amea nagybácsi
Viszontlátásra' ="Maradj boldog!" teyze nagynéni

Eyvallah! Gö~-üyor-uz/gö~ür-üz. A következő szavak a generációs eltéréseket mutatják, igazán idős

egymást látni-jelen-mi=találkoztmk :mberek megszólítására használhatóak. Vigyázzon, egy negyven éves
Szervusz! Viszont látásra! ~mber esetében nem megfelelőek!

Az Eyvallah népszeríl, családias kifejezés, amelyet többféle értelem- nine nagymama

ben is használhatunk: "viszontlátásra!", "menjünk" vagy "rendben, dede nagypapa
értellem".
Olyan személyek esetében, akikke l hasonló helyzetben, korban
.agyunk, használhatjuk az alábbi baráti megszólításokat:

brde~ testvér
birader testvér

72 73
 Az alábbiakat pedig szerctetteljesen:
lazun lányom
oglum fiam
~ugum gyermekem
yavrum kicsim
canun lelkem, kedvesem
A canlm szót számos esetben, ezernyi árnyalattal használbatjuk. a
,.kedvesem"-tól a "Menjünk. barátom"-ig. Igen különös ezt a megszó-
lítást hallani például vonaton. vitatkozó emberek szájábó!.
Figyelem: eLeket a kifejezéseket mindig tudatosan használja, nehogy
ulegb_ánbor. valakit. Némelyiket azonban jobb meghagyni a törökök-
nek, On pedig semmiel!etre liC sértódjék meg. ha amea-nak vagy teyze-
nek szólítják. Ez a szimpátia és a kedvesség jele. még akkor is, ha ezzel
önt ö:·~gftik.
A törökben ha valakit megneveznek vagy valakihez fordulnak, leg-
gyakrabhan a bey (úr) vagy a hamm (hölgy. asszony) szóval megtoldott
kercs7.lnevet használják. még akkor is. ha az illetővel nem áll fenn
baráti vis1.0ny. sőt az esetben i3. ha egyáltalán nem is ismerik. Például
egy hivatalban a kollegák mindig keresztnevükön szólítják egymást,
még ha nincsenek is közelebbi kapcsolatban: Filiz hamm, Mehmet bey.
Lehet. hogy Önt egy teljesen ismP-retlen személyhez küldik, és azt
mondják, hogy keresse Y~ar beyt. Használják persze a teljes kereszt
és vezetéknévből álló nevet is. Ám n hamm és a bey szavak haszmílata
nagyon gyakori, török sajátosság, minthogy a vezetéknevek használatát
Atatürk a li g hetven-nyolcvan éve vezette csak be.
Ne csodálkonon tehát, ha a törökök a keresttnevén szólítják Önt.
még ha nem ismerik is.
Megstólíthatunk valakit az Úr/Asszony kifejezésekkel is, amelyeket
a családnév követ. mint a magyarban is:
Bay.... .. .. úr
Bayan... .. .. asszony
En n formát awnban általánosságban csak a hivatalos helyeken
használják.
74
Az udvariasság
Törökors1ágban :u udvariassági formák attól függenek, hogy kihez
iordulunk: nőhöz. idős emberhet, nálunk előkelőbbhöz. A körülmé-
nyeket mindig ligyelembc kell venni.
Először is, a nőkkel szemben vigyázni kell, hogy ne mutassunk lJ
semmiféle kölelséget. sem szavakkal. sem gesztusokkaL A család férfi
tagjai esetleg megsértódhctnek. és igen rosszul reagálhatnak. Ne ja,·a-
,oljn egy hölgynek. hogy menjenek ki a hclyiségöől. vagy hogy igya-
nak meg egy pohár italt, mielőtt megbeszélte volna ezt a férjjeL a test-
vérrel vagy aL apával. Még ha az ajánlatban nincs is semmi hátsó szán-
dék. lehet, hogy nagyon negatívan fogják megítélni. főleg a .. zeréntebb
~letkörülmények között élők és a gyakorló muszlimok körében.
A török előkelőkkel szemben tanusítson tiszteletteljes magatartást.
,okkal inkább. mJnt Magyarországon. Eléged~ttek lesznek Önne!.
A törökök általában nagyon pontosan betartják az udvariassági sza-
bályokat a.:okkal szemben, akikkel beszélnek - kor és funkció szem-
pontj~\ból. Ön sLámára azonban elegendő, ha csak helyenként tartja be
őket, s elegendő. ha az itthoni normákat követi. csak egy kicsit nagyobb
usz.telettel.
Mint mindenütt, at udvariasság Törökországban is lassan visszaszo-
rulóban van, s emiatt at idősebbek panaszkodnak is. E témában továb-
bi tanácsokat talál a ,.Mindennnpi élet kis kalaud' címú fejezetben.
.VÉHÁNY UDVARLASSÁGI FORMULA:
BOCSÁNATKÉRÉS
Affed-er-siniz Özür dll-er-im
•u·gbocsátmli-s:je/-iin bocsánat kívánni-s::.jel-én
Bocsásson meg 1 Bocsánatot kérek!
Pardon
Pardon.
75
Kusur-a bak-ma-ym(lZ) Kusur-a bak-ma.
hiba-ra né::.-tag-jelsz-ön hiba-ra néz-tag-felsz=te
Ne haragudjon! Ne haragudj!

iste-y-erek ol-ma-d!..
akarni-va/ve lenni-tag-múlt=ó Ez utóbbi kifejezésnek nincs egészen pontos magyar megfelelóje. a
Nem akarattal tettem/Nem akartam. rökben számos különbö1.ó esetben használhatjuic Lehet vele gyors
·yógyulást kívánni. amikor valaki beteg, vagy amikor vizsgára megy, a
VÁLASZ A BOCSÁNATKÉRÉSRE edve visszaállítását remélve, vagy amikor megtett egy nehéz lépést,
rélyes gratulációként.
önem-i yok
.fmrto.~ság-iivé
nincs
Nem fon tos. l Lényegtelen. ELÉGEDETTSÉG, SZOMORÚSÁG KIFETEZÉSE
Mühimdegil. Fark et-mez. <;:ok) memnun ol-du-m
.ftmtns nem kiilönbség temri-stjel-tag=ő ·.1gyorr) e/égedeu lenni-mtílt-én
Nem fontos. Nem tesz semmit. '1gyon elégedett vagyok.
rülök a találkozásnak (ha bemutatják valakinek).
GRATULÁCIÓ ÉS A SA TNÁLAT KTFE TEZÉSE
Göz..ünaydm :-iiné-re egés:ség
.~:em-tied félryes
:gészség a kezére!" (gratuláció a háziasszonynak. amikor egy ételt
Gratulálok!
gy egy étkezést akarnak dicsérni)
Tebrik ed-er-im Tebrik-lerl
gratuláció termi-szjel-én Ne yllZlk
Gratulálok! Gratulálok! mi kár
Milyen kár!
...-(y)i k:utl-ar-rm
... -t ünnepelni-szjel-én
Örvendek. .J ... kívánok.
i9-me-y-in, lütfen.
(yeni yll-IDlZ) k:utlu ol-sun rreua inni-tagje/s;:.-ön kérem
(tíj él·-iirré) boldog lemrijels:=fi ne dobányouon!
Boldog új évet!

<;:ok üzgün-üm <;:ok üzül-dü-m bir tane ekmek ver-ebilir mi-siniz?

nagyon szomorú-én. nagyon sajnálni-múlt-én ~ek egy darab kenyér adnr-Iwt/het (?)-ön
S7.0morú vagyok. Nagyon sajnálom! adni egy kenyeret?

76
77
Oda-lar-lDlZ-l bana göster-ebilir mi-siniz? Helyeslés l néhány fontos kifejezés
sz.obu-lsz.-öné-1 én-nek mwami-ltallhec (?) -ün
Meg tudná mutatni a sLobáit?

Sagol Miként a magyarban. a törökben is számos módja létezik az egyet-

egés<.-féges lenni-fe/sz= re értés. a helyeslés kifejezésének. Néha igen nehéz ezeket a kifejezéseket
.,Légy egészséges!''=Köszönöm (neked)! pontosan lefordítani, de oda kell rájuk figyelni, mert általában nem
, serélhet6ek fel.
Sag ol-un{uz)l
egéJ;;séges /enni-fels::-ön olur
Köszönöm (önnek)! lenni-s:jel=ő
. .lesz'' = igen. lehet. miért ne?.
Allah gönl-ün-ün murad-1-m ver-sin! rendben
Alialt szíl•-ried-nek a ... \'ágy-ö1•é-n-1 adni-fe/sz.=ó
Allah teljesítse vágyaidat!
•'nni-mrílr=ó
Allah raz1 ol-sun! .lett"= el len fogadva, rendben
Allah ltajlancl<Í lennifelsz=ó
lsten adja!

A vá nyakat megfogalmazó kifejezések nagy része tartalmazza Allah

nevét ;zek a mindennapi élet minden helyzetében gyakran használa-
Emin-im
tosak: Mindcnkire érvényesek, de l egfőképpen az idősek, a vallásosak
bizros-én
és a szegényebbek körében elterjedtek. Biztos vagyok benne.

Mersi
Köszönöm (a francia mcrci-ból származik)

Bir ~ey degil 'ancsol'? Pardon (nem énem)

egy dolog 11e111 •. , , •
Szóra sem érdeme:~ (válasz. ha valaki az On kedvessegét. scg1tseg Tekrar et!
köszöni meg) ismétlés renni-fels:.=re
Ismételd meg!

79
78
(daha) yav~ kon~, lütfen! . önem-li degil
(még) lassan beszélnijelsz=re, kérem fonros nem
Beszélj lassan/lassabban! Nem fontos.

... nedemek? Bana ne? Ne oldu?

... mit numdani én -nek mi mi lenni-múlt=ő
Mil jelent. ... ? Mit tehetek? Mi törté nt?

Sana ne? Bak-ahm

KÜLÖNFÉLE KIFEJEZÉSEK re-nek mi némijels;;-mi
Ez nem a tc dolgod. Nézzük!
Farketmez.
kiilönbség renni-.~zjel-rag = ó
...neredc? Bil-m-iyor-um
Nem számít. Nem tesz semmit.
hol rud1zi-tag-jelen -éll
Bo~ ver! Dikkat (et)! ... hol van? Nem tudom.
üres adnifelsz= re .figyelem (tenni-felsz=re)
Hagyd! Figyelem/Figyelj! Burada (bir)... var nn? Ne ist-iyor-sun?
;fl (egy)... WI/l(?) mir akarni-jelen-le
Van egy...? Mit akarsz?

Yorgun-um ist-iyor-um
fáradr-én akarni-jelen-én
Fáradt vagyok. Akaroklszcrctnék.

...yasak ...a)'lp
Tilos... szégyen ...

\legjegyzések:

............. .. .. ....... .... .. .... ..... .. . ..... .... . '

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Daha yava$ konu$, lütfen!

80 81
 Gesztusok és indulatszavak l A török család l
Egy igazi török kiválóan tud komunikálni anélkül, hogy_e~ hangot is A török család nagyon szabályOLOit. főleg hagyományos körűlmé­
kiejtene, hála a gesztusok sokaságának. amelyek egyebk~nt f~ntos nyek között.
szerepet töllenek be amindennapi beszélgetések sor~n IS. Sza~~s 1lyen A férfi a család feje, ő a felelős a családtagok magatartásáért Ha a
gesztus és arckifejezés létezik. mindegyiküket nem IS lehet letrn_J.. Most tclesége, vagy u egyik gyereke helytelenül viselkedik, akkor az ó be-
csupán a Jeaoyakrabban használtakat és a legjelleg-Letesebbeket II]Uk Ic. ;siilete forog kockán. Az idősebb testvér szintén felelősnek érzi magát
A szen~;ldök gyors fel vonása, amely gyakran a fej hátrabillentésé- liatalabb testvércién. EL a felelősségérLel az, amely időnként erőszakos
vel, vagy esetleg a zárt szájban a nyelv csettintésével is párosul. megnyilvánulásokhoz vezet a kedvezőtlen helyzetű csahídok körében.
Azt jelenti: nem. olyan drámákhoz, amelyeket azután az újságokban olvashatunk. A fétj
- Ha kissé, de gyorsan megránák a fejliket (néha közben egy "hé" 'agy a testvér a legkisebb lelkiismeretfu rdalás nélkül kijelenti. hogy
lötelcssége lemosni az őt ért szégyent. Szegényebb vagy vidéki
vagy egy ,,ha" felkiáltást is halh.unak), ezzel azt feJeZik ki. hog)
lörnyezetben a nőnek kötelessége mindenben engedelmeskedni és
nem értenek valamit. ltswlgálni a férjét. Általában nem eszik vele, hanem ő tálalja a7 ételt.
_A csodálkozás vagy a csodálat IJfejezése esetén a kezet nyitolt
1 ULSOnnát vagy a teát. amit csak férje kíván. Ezzel szemben. ha ven-
tenyérrel maguk elé emelik és körkörös mozgást végeznek vele. dégek vannak. gyakran a férfi az, aki feltálalja az asszony vagy a saját
Ehhez a gesLtushoz általában eg) ,.ooooh" felkiáltás járul. . maga által elkészített étell. lia a7 asswny fel is tűnik a vendégfogadás
_Amennyiben az előretartott keLek két mutatóuiját összedör7$öltk. ""rán. nem marad sokáig. A nő tehát háttérbe húzódik. dc a társadalmi
az két dolog összefüggésére utal. ;:lyzcuől és a múveltségi SLillltól függően egyre jelentősebb szercphcz
_A behajtott kézzel, lefelé forduló tenyérrel végzett apró mozdulat ut. A városokban és a középosztály körében otthon a nő, kint, a társa-
a hívás jele: "Gyere idei" almi kapcsolatok terén viszont vitathatatlanul a férj az úr. Még a leg-
lcdvesebb és legengedékenyebb férjek is köte lességliknek érzik, hogy
más férfiak előll valamennyire kimutassák hatalmukat. Végül meg kell
NÉllÁNY GYA KORI FELK/Ál]ÁS: ·gycznünk, hogy a múvclt és az üzleti körök tagjai eu rópai módra
"amit Isten akart" (arab)- a csodálat kife- tselkcdnck.
jezésére (=nagyszerú!) Ha meghívnak minket egy hagyományos családhoz, mindenképp vc-
allahallah Istenem. btcnem! ! ük le a cipőnket. mint ahogy mindcnki más is teszi. még ha azt
vallahi (ve billahi) Hitemre! tényleg. higyj nekem! •ndják is nekünk, hogy nem SLiikséges. Maradjunk zokniban. vagy
oh! elég! ~gylik fel a felkínált papucsot. Épp ezért célszerű könnyu. könnyedén
ou.fff
- és felvehető cipőt hordant. C7 igen hasznos akár a d<:sámik, akár
th nem
nem és nem, ne is kérdezd .• gánSLemélyek meglátogatásánáL Kerüljék a sortot és a minis.~:ok­
th...th...th _.at (lJ véve a fürdőhelyeken). Arra a helyre üljenek. amelyet rnutatnak
öf...th...th Ó. Istenem!
.....vn••~n. mivel a háziúr mindig a legjobb helyet tartja fenn a vendé-
hadi menjünk. menjetck!
-:knek. Ha a földre vagy a padlóra helyezett pámát nagyon kényel-
hadi be gyerünk! etlennek találja, moso lyogva, a megfelelő gesztusok kiséretében ma-

82 R3
ayaráua cl, hogy fáj aláhavagy a háta, és hogy jobban szeretne széken
Ütni. Nem fognak Önre megharagudni, és megpróbálnak eleget tenm a
kérésének.
A férfi. aki meghívta Önt - hiszen általában ő az egyetlen. aki meg-
hívóként felléphet - arra fogja kérni a feleségét hogy főzzön _teát és
hoaon ut:sonnát vagy akár főlt ételt, függetlenül attól. hogy hany óra
van. Készítse fel a gyomrát! Az asszony fel fogja szolgálni az ételt, de
nem fog Önökkel enni. kivéve néhány anatóliai vidéket. Néha a férfi az.
aki kiszolgálja Önt, sót esetleg ó maga készíti el az ételt.
ön elé helyeznek egy alacsony asztalkát, vagy egyszerűen csak egy
tálcát tesznek a földre vagy egy kendőre. A nomád törökök a JUI'ta
közepére kiterítenek egy bőrt, amelyet sofranak, asztalnak neveznek.
Általában a háziúr szolgálja ki Önöket. Ha nem bírja befejezni az
étkezést, vagy ha olyan fogás kerill terítékre, ~mclyet nem sze~et,. az
egyetlen mód ennek elkerülésére, hogy orvost ulaiomra ~tvatkozt~, ~~~
nem sérti me<> vendé<>látóját sem (Bana yasak, ,.szamornra ulos .
doktor yasak ~tti, "az ~rvos megtiltolla nekem"). B~t~snak kellle_nni_c
abban, hogy nem kö\'et cl baklövést és hogy nem seru me~ vendegla-
tóját. de abban is biztos lehet. hogy a törökök n~gyon vendegszerető.:J..
és nagyon toleránsaka külföldiekkel s7emben. es h?gy udvar.tassá~gal
és némi érékkel a kényes helyzetekből is könnyeden ktmenu magat!
Ha nem kíván elfo<>adni egy meghívást. hivatkozzon egy sürgős ügy
re (acelem var, "sic~em kell"; ~im var, "dolgom van"), de hálásan
kös7.önjék meg az invitáeiót és mondják a7.t, hogy egy későbbi alka-
lommal bit:tosan módjuk lesz elfogadni (b~ bir sefer).
Ha v{u·oson meghívják, és a vendéglátásra nem azonnal kerül sor
akkor bit:tos lehet benne, hogy a ház ass1.0nya már régóta készíti a:·
ételeket. hosszú órákattöltölt a fő7éssel. Először különféle előételek
(mezeler) szelgálnak fel: padlizsános kaviár!. babsalátát. ecetes pórt
hagymát tojásszósszal. szardellát. fetát és olajbogyót külön kis tálak
han. amelyekból többször is vehet. Az ast:tal közepét egy hatalma
friss és ropogós salátát tartalma7.Ó tál foglalja el. amelyet cnyho:.
meulocsolnak citromlével, s amelyet paradicsom és uborka kank<o·
vcs~nek körül. Ebből az étkezés bármelyik pillanatában csipegethet
villújával. Ezek után követket:nck a meleg előételek: sajtfelfúJ
garnélarák ....stb. Mindezek nuír önmagukban is bőségesen elegendóel
84
egy étkezéshez, de valójáhan még ezek után érkezik a hús vagy a hal
zöldségköretteL
Ez után viszont már nem szelgálnak fel sem sajtot. sem salátát, mint-
hogy ezek már az asztalon vannak. Következik viszont a desszert. álta-
lában otthon kés7.ített tejszín vagy t~rta és gyümölcsök. Ezeket. ha egy-
ben vannak, késsel kell felvágni. Am leggyakrabban gyümölcssaláta
formájában. vagy vágott gyümölcsként egy nagy tálban kerülnek ou
asztalra. Ezekből dohányzás vagy raki-iszogatás közben bármikor
st:edhet a villájával.
Egy ilyen lakoma után, vagy akár közben is, ha egy különösen cso-
dálatos fogás kerül fclszolgá)tísru. a vendégnek a következő szavnkkal
illik gratulálnia a ház asszonyának:
El-iniz-e sagbk! "Egészség a kezének!"= Gratulálok!
Aki erre azt fogja válaszolni. hogy:
Atiyet o!sun! Egészségére 1
Ami a ramadánt illeti. jó tudni. hogy egyre ink:íbb betartják. és a
közmegegyez.!s szerint illetve a láthatóan böjtölő vagy erre érzékeny
személyek jelenlétében tart67kodnak a kellemetlen megjegyzésektóL
valamint az evéstől, <lL ivástól és a dohányzástóL elsősorban az anatóli-
ai városokban és falvakban. Nagyvárosokban és turisztikai centrumok-
ban a böjtöt megtartók is belátják azonban, hogy ez nem általános sza-
bály. Önök tehát nyugodtan ehetnek. Készüljenek fel rá, hogy néhány
étteremben ebben az időszukban nem szelgálnak fel alkoho lt. Másrészt
hu meghívnak egy törököt, és ó azt mondja, hogy böjtöl (OIU9 tutuyo-
rum.: böjtölök), akkor ne cróltessék. A böjt teljes, sem táplálékot, sem
folyadékot nem vesznek magukhoz napkeltétól napnyugtáig. Este
azonban az egész napi böjtöt megtörik egy bóséges étkezéssel, valódi
lakomávaL amely különleges fogásokból áll. A rokonok és a szernszé-
dok meghívják egymást. Ezén aztán ramadán idején a törököknek hat:a
kell menniük. Bocs:íssák meg a taxisofőrnek. ha a szokásosnál gyor-
sabban hajt. hiszen ideges a hőségtől és a szomjúságtól. Ha tényleg
félnek, mondják azt, hogy yav~ yav~ (lassan, lassan) és tegyék a ke-
züket a szívükre egy fájdalmas arckifejezés kiséretében, hogy megér-
tessék vele, hogy szívbetegck. Ez általában beválik.
85
 SIC ak: mclcg soguk hideg
Szállás l su
bo~ (oda)
V Í7.
szabad (szoba)
tuvalet
banyo
wc
fürdőszoba
anahtar kules yorgan paplan
Tórökors.:ágban a vadkemping elvileg ti los, persze ami tilos. az yasúk
~ lepedő párna
egyáltalán nem biztos, hogy lehetetlen is ... Nyugodtan alhat az autójá- mutfak konyha buzdolab1 hűtőszekrény
ban vagy a lakókocsijában egy mcző szélén. vagy fel is verheti a sátrát. karavan lakókocsi ~ sátor
Mindazonáltal félreeső helyeken, főleg Kelet-Anatótiában jobb egy yer hely laumak felállítani
benzinkút vagy egy falu közelében letáborowi, s esetleg egy család
,·édelme alá helye.:ni magunkat. tek yatak-h oda ~ yatak-h oda
Nagy számban vannak viszonylag elérhető árú panziók. amelyek egy ágy-as szoba két ágy-as s::oba
ugyan csak minimális kényelmet- külső WC-t és zuhanyozót - biztosí- egy ágyas S7.oba két ágya~ szoba
tanak. de kellemes és barátságos hangulatúak. Gyakran a reggehn
túlmenően helyi bor kíséretében egyszerűbb ételeket is ehetünk ezek- S1cak: su var m1?
Banyo nercde?
ben. egyedül, a nap bármely szakában. vag} meghatározott időben a fürdiiszoba hol me/eg I'ÍZ van(?)
többi vendég társaságában. Az autóra általában a tulajdonos vagy egy Hol a fürdőszoba? Van meleg víz?
éjjeliőr vigyáz, ami igen lényeges kérdés. így minden kellemetlenséget
elkerülhetünk. Bo~ bir oda-IllZ var m1? Oda-lar-a bak-abilír mi-yim?
Természetesen a környék turisták ;íltali látogatottságától függően iires egy szoba-iiné \'Oli (?) s:.oba-ts:;;-ra nézni-lwt/het (?)-én
különféh: minőségú pan.Giókat találunk, némelyik például te lj esen Van üres swbája? Megnézhetem a szobákat'!
konfortos . A s.:á ll odák esetében hasonló a s kála. Altalában a fogadtatás
szivélyes. az árak pedig nem túlságosan magasak.
Az a legs.:t!rencsésebb, ha a turista iro dához fordul (Turizm Bürosu),
ahol ártáblá.:atokat bocs;ítanak a rendelkezésére, és megtudhatja a
klilö nféle városi inté.:mé nyek által nyújtott kedvezményeket is. Kérde-
zősködhet az é ttt!rembe n is. A szállodák és a panz iók esetében mindig
pontosíta nia kell a.: igényeit: temiz (tiszta), ucuz (olcsó), és jelezze, ha
minde nképpen rnclcg v izet óhajt (s1eak: su). Ha nem talál sem mit,
végső esetben fordulhat a polgármesterhez vagy a kerüle t felügye-
lőjéhez (muhtar). Lehetőleg ne kérdezősködj!Jn rendőröktől és csen-
dőröktől, mert bár nagyon kedvcsen fogják Ont fogadni. de g yakor·
lati lag el kell fogadnia, amit ők javasol nak. Az a legjobb, ha fúggctlcn
marad, és saját maga oldja meg problémáit.

otel
kampyeri
s7.álloda
kempmg
pansiyon
yatak
panzió
ágy
.,
=:-~:.: ·

oda swba ~ zuhany Bo$ bir oda-mz var m1 ?

86 87
 A nagyon finomra őrölt kávét vízzel és cukorral keverik és egy
Evés, ivás l kevéssé felforralják. Azután hagyják leülepedni a zaccuta csésze aljára.
Jó tisttázni. hogy mennyire cukros kávét kér.
A REGGEU (jalhyalb) feker-síz orta ~eker-li
c'ukor-nélküli kö;;ép cukor-os
kahvaltl kahvaltl yapmak ~ukor nélkül közepesen cukrosan
reggeli reggelizni
~k~ker-li
A reggeli u egyetlen hideg ételekból álló étkezés. kivéve. ha ilyen- sok cukor-os
kor is levest es7nek. ami eléggé gyakori. Ha nem. akkor a következők­ sok cukorral
ből áll:
ekmek kenyér bal méz A S:lállodán vagy a panzión.kívül reggelizhet speciális reggelizóhe-
tereyagi V :lJ ~l lekvár yeken (kahvaltl salonu), vagy minden lokanta típusú étteremben. sót a
zeytin olajbogyó peynir sajt ~yhané-kban vagy ~ycvi-kben (,.teaház'') is, ahol teát \'agy török
yumurta tojás ~y tea kávét szelgálnak fel. Léteznek olyan kisebb éttermek is. ahol kifejezet-
beyaz peynir fehér sajt, feta ten tejes ételeket árulnak (muhallebiei), ezekben is lehet reggelizni.
~arpeynir "kasar" sajt
EBÉD ÉS VACSORA {ögle/aksam yemegf_)
A tea hagyományosan hozzátartozik a török reggel ihez. de a turisz-
likai központokban kaphat tejesk1ívét is, ha kíván. S7árnos olyan inté7.ményfajta létezik, amelyben étkezni lehet, jó tud-
ni tehát, melyikben mit kínálnak.
~ük vagy ufak ~y A lokantákba kizárólag étkezni járnak, a kiszolgálás gyors, és általá-
kis tea (tipikus teáspohttrban) ban nem időtnek benne sokáig. A lokantáknak is több kategóriája léte-
lik, drágábbak, olcsóbbak, jobbak vagy rosszabbak, néha híresek vala-
büyük vagy duble ~ay
melyik ételiikr<íl. általánosságban azonban elmondható, hogy az (traik
nagy tea (nagy vitespohárban)
eléggé alacsonyak. Jó tudni, hogy ~í Italában nem tartanak bennük alko-
olcs ilalokat, legfeljebb néhány helyen sört. De lehet itt inni - a kol án
kahve kávé
l1vül- helyi italokat. például ayrant (vízzel kevert sós joghurt), amely
Tcirökországban a kávé ma luxusnak számít, mivel imponáini kell. >l illik a kebab (vagdalthús) speeialitásokhoz.
Régen az Os1mán Birodalom arab tartományaiból hozták. a nagyra A lokanták többségében az ételeket egy vitrinben meg is lehet nézni,
értékelt italt számos kávéházban tűzték és fogyasztották már a XVI. :) választhatunk egyszerűen úgy is. hogy rámutatunk a kívánt ételre.
században is. on. ahol egyébként \'ÍZipipázni (nargile) is szoktak. Ám egyúttal arról is meggyőződhetünk. hogy a hal vagy a hús friss-e?
u Oszm(tn Birodalom bukása, illetve a Tórök Köztársaság kikiáltása A mindenhol - nagyvárosokban, falvakban. vagy az utak melleu -
( !923) óta a fogyasLtás nagyon visszaesett. Gazdasági okokból a kávét megtalálható lokantákon kívül léteznek a mieinkhez hasonló éttermek
teával helyeuesfteuék. ,, amelyeknek ki van írva a ne\iik. s amelyek csak jelentősebb váro-

88 89
sokban és turisztikai központokban találhatóak meg. Ezeknek is több
katcgóriájuk van, de általábban s7.élcsebb a kfnálatuk és fogyasztható
bennük alkohol is. A törökök étkezéskor általában rakll (a görög uzo
eayik változata) isznak. de meg lehet kóstolni a meglehetősen karak-
t;res török borokat is. amelyek elsősorban Kelet-Anatótiából (Buzbag)
származnak. Ankara környékén CKavakhdere, Ul, Y akut) gyümölcsös
vagy testes borok, Marmara környékén pedig könnyebb borok tcrcm-
nek (Villa Doluca). Figyelem! Néhány középkateg?riás étteremben a
pincér esetleg közepes borokkal próbálja traktálni Onökct, ő azonban
többnyire csak rakit iszik. a borokról semmit scm tud.
Lehet ebédelni és vacsorázni úgynevezett meyhanékban is (perzsa
szó, jelentése: "borház"). ahol bittos lehet benne, hogy nagy válastté~­
han talál hideg és meleg ételeket egyaránt, a hangulat barátságos, sot
esetleg forró, a sarkokban bor- és raki-ivók.
Az éttermek ezen típusa elsősorban görögök és örmények kezében
van, és sajnos lassan eltűnnek. Isztambulban elsősorban Beyogluban és
Kumkaptban, a Márványtenger közelében találhatóak meg.
Egy másik, viszonylag ritka, dc tipikus és vaniLslatos é ucrcmtípus
at ocak b~t. ahol mezét és az előttünk elkészített rostonsüttet lehet fo-
gyasLtani. A vendégek egy kemence köriil ülnek, amely az étterem tc~­
jes hosszában végigfut. és egy nagy füstfogó van felette. Itt IS ralot e'
bort is:mak.
A ralot általában vízzel hi gftva fogyasztják. ettől kapja jellegzetes
fehér s:t.ínét. Hagyományosan két üvegben szalgálják fel: egy kis kort)
rakt után eay nagy korty víz következik.
Tudnivaió. hogy az iszlám tiltja az alkoboi fogyasztását. dc a törö-
kök, akiknek 99%· a muszlim. nem veszik figyelembe komolyan ezt,,
tiltást. Törökország Alatürk ó ta lnikus állam, a muszlim törvények hl·
vatalosan nincsenek használatban. A törökök jelentős része valláso-
meggyőződésből sosem iszik alkoholt. dc elfogadják. hog) a többiek.
leginkább a külföldiek fogyasztják azt.
~Számos étteremb.:n külön tcrmct tartanak fent a családjukkal egye·
temben étkezők s.:ámára, hogy n nőket és a gyerekeket megóvják :11
esetleges illetlenségektől (ajánlatoktól és gcsztusoktól). amelyeket -
kissé becsípett vendégek okozhatnak. Másrészt a törökök nagyor
90
kényesek feleségük crkölcsére, s jobban szeretik, ha védve van idegen
férfiak tekintetétől. Ezek a helyek kissé szomorkásak, ~ azt javasoljuk
Önöknek. hogy kerüljék el őket, hacsak nem egy török társaságában
vannak. lia nem érti meg. hogy Önnekjobhan tetszik a központi terem
dénksége. akkor jobb. ha nem erősködnek.
Alkoholt lehet vásárolni minden fiiszcrcsnél (bakkal), a szupermar-
ketekben, és azokban a boltokban is, amelyek kifejezetten állami mo-
nopóliumot alkotótermékek-alkohol és cigareua - árusítására rendeL-
kedtek be (Tekel).
Az éttermek. ~yhanék és ~y bah~ik ("tea kert") mcllett. ahová
mindkét neműekból álló társaságok vagy családok is Járhatnak. létez-
nek kifejezetten férfiaknak fenntartoll helyek is. Ha egy nő vagy egy
külföldi lép be ezekbe, nem fogják ugyan kidobni-az udvariasság. fő­
eg az idegenekkel szemben kötelező udvariasság megakadályozza cz.t
-. dc lépten-nyomon ére..:tetni fogják vele, hogy nem oda való. nyenek
J kahvebanék (kávéház) és a kiraathanék (újság "olvasóterem"). ahova
egy falu vagy egy kerület férfiai járnak. Régen ezeken a helyeken gyűl ­
á össze. hogy mcgvitassák a település életét érintő kérdéseket. Las-
Qn-lassan a társasjátékok (kártya...okey". ötvenegy, tric-trac) helyévé
il tak. A falukban vagy a hagyományos városnegyedekben ma is egész
ap tele vannak emberekkel. közönségesek, és a külfóldi számára nem
sok látnivaló akad rajtuk.
Ha egy férfi jó napot akar szcrczni a feleségének vagy a gyerme-
keinek, akkor elviszi őket egy aile ~y bah~ibe (,.családi teakcrt").
szamovárraL teáskannával. poharakkal és esetleg aprósütemén nyel
volgálják k1 őket. Itt általában sokáig időznek. Ha hidegre fordul a?.
Idő, akkor yaybanéba vagy ~y evibc mennek.
Természetcsen sem a magasabb társadalmi rétegbe tmtozó török
iknek. sem a külföldicknck nem kötelező betartani a vidéki élet sza-
de egy külfóldi nőnek mindenképpen oda kell fibryelnie. hog>
zavarja meg a település lakosságának nyugalmát túlságosan szaba-
,, viselkedésével. amelyet esetleg provokációnak ére1.hctnek a hc-
iek. Sajnos a mozifilmek alapján a külf'öldi nőket általában könnyű-
O:rúnck tartják. A nőknek tehát tanácsos a helyi török viselkedési
okásokhoz alkalmazkodniuk.
91
yemek -enni taze friss tabak tányér
- étkezés yagli zsíros tencere lábas
yemekyemek enni yagsxz zsír nélküli bardak pohár
yemek yapmak ételt készfteni zaytf gyenge fincan csésze
i~ek inni tath édes bt~ kés
sigarai~ek dohányozn i ("cigarettát inni") tuz só ~atal villa
av éhes tuzlu sós ~ ka nál
kamunav éhes vagyok ("a hasam éhes") tuzsuz sótlan temiz tiszta
jóllakott act erős. keserű pis piszkos
tok
tokum jóllaktam actBIZ enyhe gazoz S7.énsavas üdítő
susamak szomja7ni eqi savanyú bira sör
kahvalb. reggeli §eker cukor fi~ birasi csapolt sör
kahvalb. yapmakletmek regge lim i §Ckerli cukros §arap bor
ögJ.e yemegi ebéd yum~ puha beyaz ~arap fehérbor
aqamyemegi vacsora sert kemény k:umw~p vörös bor
~ybane, ~yevi tcaház, teázó ihk langyos pembe §arap ro 7 é
(alle) ~y bah~si családi teakert
muhallebici tejbár .VÉHi. N'i. S.efiCIALITÁS
meyhane kocsma manb. fokhagymás, joghurtos tészta
ocakb~I rostonsüttet árusító étterem lahmacun paradicsomos vagdalthúsos tészta, amelyet
laraathane kávéh~íz (fé1fiaknak) petrezselyemmel szórnak meg és öss:~.etekernek
kahve(hane) kávéház (fé1fiaknak) güv~ cserépedény, amely számos étel elneve:~.ésére szol-
kahvalb. salonu rcggeliztS hely gál: zöldséges, húsos ragu vagy sajtszós:ws
köfteci köfte-árus garnélarák.
köfte fasírowu/vagdalthús imam bayxldJ ("az imám elájult") olajos, hagymás sült padlizsán
pastahane /pastane cukrászda börek sajtos. húsos sült tészta
pidesalonu pide-éucrcm etli börek húsos börek
pide lepény. "török pizza" peynirli börek sajtos börek
meze előétel ~ ecetes zöldség vagy gyümölcs, savanyús<íg
soguk/sxcak mezeler hideg/meleg előétel ~ tejberi.:s
et hús
ballk hal Karn-un av.
IZgara rostonsült C)'Omor-enyém éhes
tava serpenyő Ehcs vagyok.

92 93
Yakm-da bir lokanta var IDJ? Y emek-ler-iniz-e bak-abilir mi-yim?
kiizel-ben egy éuerem van (?) étel-rsz-öné-re névzi-hat/her (?)-én A közlekedés Törökországban
Van a közelben étterem? Megnézhetem az ételeket?
Törökországban nagyon könnyű utazni, mert sz:1mos olcsó közleke-
Bundan bir porsiyon bana getir-ebilir mi-siniz?
ez-bőlegy adag nekem hozni-hat/het (?)-ön dési eszköz áll rendelkezésre.
Tudna nekem ebből egy adagot hozni? Törökország számos nagyvárosát köti össze repü l őjárat. A vonatok
kényelmesek. de nem túl gyorsak, és a vasúthálózat nem klilönösen
Su da getir-ebilir mi-siniz? Afiyet ol-sun! kitetjedt. Mi tehát a légi- és az autóbuszközlekedést javasoljuk. Ez
víz is hozni-hat/het (?]-ön egészség lenni-felsz=ő utóbbi igen fejlett Törökorsz<1gban, minden városba, és a kisebb
Tudna vizet is hozni? Jó étvágyat' te lepülések zömérc is eljuthatnak vele, úgy Trákiában, mint Anatóliá-
ban. Minthogy a személyautó .a lakosság nagyobb része számára nem
Ez a kifejezés az étkezés minden szakaszában. annak elején és végén érhető cl, a török települések közölt igen jó az összeköttetés.

egyaránt használható, mivel egészen pomosan azt jelenti: "egészség Minden városban van autóbuszállomás (otogar), ahol akár előre is
legyen'" megválthatja a jegyét, bár ezt közvetlenül az indulás előtt is megtehet i.
Több társaság is indít egyazon városba járatokat, különböző időpon­
hesap, lütfen A számlát, legyen szíves! tokban. Kiválaszthatja tehát, hogy melyik felel meg önnek a legjobban
garson! Pincér! indulási idő és konfort szempontjábóL A járatok általában fel vannak
usta! mcstcr! (kissé családias vagy ironikus felhanggal} szerel ve dönthető ülésekkel, néha fekvőhelyekkel is (ez utóbbiak csak
~f főnök! az Isztambul-Ankara vonalon közlekednek). Az au tóbuszok többsége
~ barátom! az út során többször, akár éjjel is megáll, hogy az utasok fclfrissülhes-
senek, de vannak olyan járatok is. amelyek csak egy-két röv id pihenőt
ta11anak. Egyesek megállnak az imaidőkkor, mások nem. Autóbusszal
utazni könnyű és gyors, tovc1bbá lehetőséget ad a török szokások jobb
megismerésére is. Amint a busz elindul, kölnivizel adnak, éppúgy, mint
a toalcttckbcn. Az utasok összedörzsölik a kezüket, majd megtörlik az
arcukat. Lehet kérni kis üveg vizet is. Néha az utasok között kekszet.
teát vagy kávét is osztanak. Az autóbusztársaságok előzékenység Ú
bőkezűség szempontjából versenyeznek egymással.
A busz megáll az út mcnti nagy, az utasok tömegeinek fogadására
felkészült éttermeknéL Ezekben étkezhet, éjjel is talál WC-t, te lefont,
helyi jellegzetességeket, emléktárgyakat kínáló üzleteket, sőt imater-
met (mescit) is. Érdekes és gazdag tapasztalat ez, ha tényleg meg kí-
'-'ánja ismerni a török élet különfélc mozzanatait.
A városokban mindenhol talál taxi t, nem kell rájuk sokáig várnia.
Beszállás előtt kell megkérdezni, hogy az autóban van-e működő óra
Afiyet ol-sun! saat). Igénybe veheti az iránytaxit (dolm~) is, amelynek szabott vitel-

94 95
díja van, és csak akkor indul el. ha megtel t. (Innen származik a neve is: istanbul'a git-mek ist-iyor-um. Ne zaman kalk-1yor?
dolm~=megtelt.) A közlckcdésnck C7. egy általános és praktikus módja lszrambut-ba menni akami-jel-éu mi időfelkelni-jel=ő
A kisvárosok. sőt gyakran a nagyvárosok és külvárosaik között is kis- lsztambula akarok menni. Mikor indul?
buszok (minibüs) járnak, amelyek a dolm~okhoz hasonlóan míiköd-
nck. és bárhol megállnak, hogy felvegyék, vagy letegyék az utasokat. Ízmir'e otobüs gid-iyor mu? Daha bo~ yer var nu?
Meg kell említenünk még a kö.dekedésnek egy másik kényelmes és lVIIir-be autóbusz menni-jel=fí (?) még üres hely l'an (?)
praktikus módját is. amely Isztambul speciális fekvésének köszönhető: Megy busz Tzmirbe? Van még üres hely?
c7. a hajó (vapur). Ennek révén gyorsan átjuthatunk az egyik partról a
más ikra, s e lkerülhetjük a hidak tsúfoltságát. A hajók o lcsók, gyakran Ögrenci bilet var nu?
járnak. és minden utazás felfogható kis turistaútnak is. Kerülje a zsúfolt ranu/ó jegy-övé van (?)
idősza kokat. A hajón ihat teát, ehet simitct. kitisztíttathaqa a cipőjét, és Van diák-jegy?
hagyhatja magát elbűvöl ni a rikkancsak k iáltozásátóL
lsnnmbu l központja és ázsiai kHivárosai közöu igen gyors összeköt· Az ögrenci és a talebe s7avak mindcnfélc különbség nél kül a tanulót
tctést biztosítanak a szárnyashajók. De etekben nincs semmi romantikus' és az egyetemistát jelentik.
Ami az autóstoppot illeti. könnyen felveszik a stoppost kisebb uta·
kon is. de az autópályákon jobb a benzinkutaknál kiállni. és ott meg· otobüs autóbusz
kérni a tankoló sofőröket. Késtüljön fel rá, hogy esetleg anyagi ellen· minibüs kis busz
swlgáltatást kérnek a fu\·arért. araba autó
tren vonat
Saat on-da git-mek ist-iyor-um. repülő
~
óra ríz-ben menni akarní-jel-én
gemi hajó
Tíz órakor szerelnék indu lni.
vapur hajó
Ankara'ya kadar bir bilet kay para? feribot komp
Ankara-ba -ig egy j egy menny i pénz havaalam repü lőtér

Mennyibe kerül egy j egy Ankarába? liman kikötő

deniz yollan vízi utak
Otobüs Ankara'ya ne zaman var-1yor? hava yollan légiutak
auróbus;:; Ankara-bet mi idő érke;:;ni-jelen=ó demir yollan vasutak
A bus7 mikor érkezik Ankarába? iskele rakpart, hajóállomás
durak megálló
Seyahat bürosu nerede? istasyon állomás
wa:lÍs irnda-iil'é hol
garaj , otogaraj, otogar buszpályaudvar
Ho l az utazási iroda?
kalk:mak felkelni. elindulni
Tren hangi peron-dan hareket ed-iyor? hareket ettnek elindu lni
vonar melyik vágány-rólnl(>Zgás renni-jel=ó gelmek jönni
1\ vonat melyik vágányról indul?

96 97
bimnek felszállni UTAZÁS AUTÓVAL
imnek leszállni
b agaj poggyász
~e pén?.tár(ablak) En yakm benzinci nerede? Doldur-un, lütfen
bilet jegy leg közel benzinkút hol megtölteni:felsz=ön kérem
gidi~ dön~ bileti retúrjegy Hol a legközelebbi benzinkút? Töltse meg, legyen szíves!
peron peron
yoleu utas Yinni be~ litre nonnal benzin, lütfen.
yolculuk, seyahat utazás huszonöt liter normál benzin kérem
gitmek menni 25 liter normál benzint legyen szíves!
...-la/le gitmek vmivel menni
dönmek visszajönni Bana yardun ed-ebilir mi-siniz? Bir anza var.
dolu tele én -nek segírség tenni-hat/het (?)-ön egy defekt van
me~gul foglal t Defektern van.
Tudna nekem segíteni?
bo~ üres, szabad
Motor ~al.I~-m-tyor.
motor dolgozni-wg-jel=ő
A motor nem működik.

iki. ki~i yaralan-dt. Bir kaza ol-du.

két ember megsebesiiln.i-múlt=ő egy baleset lenni-mú/t
Két ember sebesült meg. Baleset volt.

ÚTTELZŐTÁBLÁK

ölüm tehlikesi yasakbölge yol yapliDl

halál vesz.ély-övé Tilos teriilet út építés-övé
életveszély tiltott terület útépítés

Yav~ gid-iniz
lassan menni-felsz=ön
Lassan haladjon l
i stanbul' a gitmek istiyorum.
98 99
tamirat
tekyönlü
javítás
egyirányú
Hamarn - török fürdő
l
park yaptlmaz tilos parkolni Mióta a modern komfort, elsősorban a folyóvíz megjelent a török
~uzbenzin ólommentes benzin lkásokban. a hamamok. uaz a közfürdök kimentek a divatból, a la-
nonnal benzin nonnál benz.in kosságnak csak kis résL.e használja öket. Azok jönnek, akiknek
süper szuper hiányoznak a higéniai felszere lései(k), ké..:múvesek, munkások, akik itt
keresnek felüdülést vagy társaságo!, éppúgy, mint a rég i i dőkben. A
mazot gázolaj
arsadalom módosabb rétege megveti ezeket a helyeket, s úgy tartj;~.
yag olaj hogy itt csak betegségeket lehet összeszedni.
egzoz kipufogógáz ~émelyik hamam nagyon jó állapotban van, ezek gyakran régi, SL.ép
fren fék cpítészeti alkotások, mint például a Cagaloglu-fürdó Isztambulban. A
gumi cgszebbek egy öllözőteremből - amely nek közepén egy medence,
lastik
lörben pedig kabinok találhatóak - . egy langyos és egy forró teremből
motor motor
llnak. ez utóbbinak a belsejében néha gó7.fürdő is van. A forró terem
lamba lámpa "zepén eg:,c nagy márványlap helyezkedik el, amelyet masszírozásra
~1iler fogaskerékáttétel asznál nak. Körben falfü lkék találhatóak kis medencékkel, amelyekben
kayt~, kolan szfj meleg és hideg víz folyi k. A kupolút kis kör alakú ny íl ások törik át.
:om~>lv~>ke•n keresztül behatol a napfény. s átszúrőrlik a vízgőzön .
radyatör hIltő
Általában a hamamok kettósek. külön részt használnak a férfiak és
radyatör suyu hútóvíz
részt a nők. Kisebb településeken, ha a hamam egyszer\1. akkor
tekerlek kerék nap meghatározott részében csak a nők, másik részében csak a férfi-
karbüratör karburátor használh atják.
buji gyertya A fl.irdős (bamamct) az öltözőteremben fogadja a vendéget. és ad
kontak egy furdókendót (havlu) és egy kabinkulcsot (anahtar). Miután a
gyújtás
becsavana magát a kendőbe és felvette a fapapuesot, bemegy a
...~Imyor nem működik
majd a meleg terembe. Ott egy medencécs ke elé telepszik és
benzin bent.i n rnGanyag vagy díszt:s fémtányérral (tas) hossz;~san loesolgatja ma-
benzinci ben.Gi nkút a melegvínel. hogy felpuhítsa a bőrét. Azután elhelyezkedik a
(araba) tamirhane (si) (autó)javítóműhely és egy keseci végigdörzsöli a kesével. íg) tisztítja ki a
...bozuk rossz Ezután szappanozás és hoss7as masszíro1ás következik. a
igen erőteljes, a nőknek nagyon lágy. Véglit hajrnosás és
szórtelenítés is, ha a vendég ób[\jtja.

10 1
100
 Eme pi hentelő s:le{ms.~: után a ftirdőző visszatér a jegesnek tűnő lan- bayanlar hölgyek kadmlar nők
gyos terembe. vagy lepihen az öltö7.Őteremben és kávét iszogat. Néha a baylar urak erkekler férfiak
kávét beviheti a meleg terembe. ez a legkellemesebb megoldás.
tas tál, amellyel a vizet locsolja magára Tuvalet nerede? Buradatuvalet var tn1?
kese szőrkesztyú, amellyel átdönsölik Önt, hogy az elhalt mellékhelység /wi ill mellékhelység van (?J
sejteketeltávolítsák Hol van a mellékhelyiség? Van itt mcllékhelyiség?
masaj masszázs
havlu fürdőkendő
sabun szappan

Keneli kendi-m-e ytkanmak ist-iyor-um.

magam magam-enyém-re mosakodni akarni-jelen-én
Én akarom megmosni magamat.

Toalett (tuvalet)

Az előke lő intézményeken és a turistalétesítményeken kívü l a törö,

WC-k igen kezdetlegesek. A skála alját az "alla turca" egységek képe
zik, amelyekben nincsen folyóvíz, sem WC-papír. Fel kell szerelkezm(
egy kanna vízzel és papírral. A jobbakban - s ez tekinthető általáno;
nak - van vízöblítés. amely a.wnban teljesen cláztatj a a lábát, ha neP
kellőképpen óvatos. Talál bennük egy kis csapot és egy műanyagedén)
is tisztálkodás végett. a muszlimok ugyanis nem használnak WC-p:
pírt. amely csak lassan-lassan tcrjed Tórökországban. A közössé•.
helyeken a WC használatáért általában bemenetkor kell fizetni. kijö,·
vis7ont a mosdónál papítörölközőt. valamint kölni t vagy ragadós parf
möt adnak. Visszautasíthatja. de ezen mindig csodálkozni fognak.
Mcllékhclyiségct éttermckbcn. benónkutaknál. buszpályaudvar
kon, és- jegyezzék meg! - dzsámikban is találhatnak. Általában külé.
van férfi és női illemhely, amelyeket a következő feliratokkal jelölneL Tuvalet nerede?
102 103
 Allah ceza-st-n-1 ver-sin!
Sértések - káromkodások l Allah biimetés-üvé-1 adni-fe/sz={)
Az lsten verjen meg!
Mint mindenhol a vi lágban, Törökországban is szoktak káromkodni,
bár a leülföldiek jobb. ha nem élnek vele. Hiányos nyelvi és kulturális Allah bela-n-1 ver-sin! Aytp!
ismereteik rniatt ugyanis nem értik pontosan a szitok súlyát, amel) Al/(lhjájdalnm-tied-t (ldnijelsz=ő
egyébként is a helyzettől függ. Egy káromkodás fordítása alapján nem Allah s:wmorftson meg! Szégyen!
rnindig láthatja előre, hogy milycn reakciót váll ki a sértettből. Ha
feltétlenül szükséges. káromlcodjon anyanyel vén. A hangsúly elegendő Allah kahret-sin! Defol!
ahhoz. hogy megértesse nemtetszését. de a szitok maga homályban Allah megbiintetjels::.=c}
marad. Talán íg) lesz a legjobb! Az lsten verje meg! Húzz cl!

ENYHÉBB KÁROMKODÁSOK ~-m-tkapat Sus!

sz.áj-tied-t becsukni-felsz=te
Az alábbiakban kö.dünk néhány enyhébb káromkodást, bár néme-
Csukd he a szád! Hallgass'
lyikkel jobb vigyázni, men súlyosak is lehetnek. Egyik-másik, bár nem
tartozik a legsúlyosabbak közé, élénk reakciót válthat ki, például: ~ek
.,szamár" vagy namussuz .. becstelen", ilyenre azonhan nem kell számí-
Qtk buradan! istemezl
kimenni fel.\-:= te innen
tani pl. a manyak .,lökött" használatakor. Használhatja az aytp ,.szé-
Mcnj innen! Hagyjál békén'
gyen" kifejezést is kellemetlen események megbélyegzésére, és ezzel
van némi esélye, hogy megtötje azt, akihez intézi.
Káromkodások, am elyeket soha ne használjon:
allahstz istentelen manyak lökött
namussuz becstelen k~i kecske köpek kutya it kutya
~ek szamár e~soglu esek szamár fia domuz disznó ibne pederaszta
~ekherif mocskos fickó
pi~ fattyú/korcs bokherif szar alak
pis herif s.~:emét cmher pis adam szemé t
Can-m cehenncm-e R.ahat blillk beni
lélek-tiéd pokol-ra nyugalom hagyni=fe/sz=re én-t pis kan stemét pezevenk strici
Lelked szálljon pokolra! Hagyj nyugton engem! orospu kurva kahpe kurva
orospu~ugu !..urafi
Allah iki göz-ün-ü kör etsin!
Allah két szem-tiéd-t ''ak tenni-fels:=ő
Allah vakítsan meg!

104 105
 Vásárlás és alkudozás
Alkudozni termésletesen csak bizonyos faj ta kereskedőkkel lehet: a
városi boltokban (kivéve a tcxtilboltokat) és a szupcrmarketekben nem.
De a bazárban és a környékén számos kisebb boltban az alkudozás
általános, sót kötelező!
Ha egy olyan boltba lép be, amelyben feltehetőleg !ebet alkudomi.
akkor megpróbálkozhat vele. Ha tévedett. ezt azonnal a tudtára fogják
adni:
pazarhk yok nincs alkudozás
NÉHÁN Y TA NÁCS:
- Jó ha tudja. hogy minden kereskedő többszörös árat kér egy
turistátó l, jóval többet, mint amennyit egy török ki tudna fizetni. Ha ezt
elfogadja. nem csak magának okoz kárt, de a többi törökországi turistá-
nak is, rnive l eae! a kereskedőt magas árak szabására bátorítja.
- Tartsa s.Gem előu. hogy a szóban forgó árucikk körülbelül a felét
éri, mint amennyiért kínálj ák.
- Az ár lefaragásához használj a a képzelőerejét j elentse ki. hogy
nincs magánál a megfelelő összeg, hogy más ho l olcsóbban is rnegve-
hcti, hogy nincs ked ve itt ácsorogni, hogy sok pénzt loptak c l magától,
és a n:aradé kból néhá ny ajá nelékol a kar venni a csa ládjának ...stb.
- Ugy is csökkentheti az <Írut, ha több árut vesz, háromért például
fizesse kettőnek az árát.
- Mutasson ősz in te érdeklődés!. de essen gondol kodóba, hogy
megengedhet-e magának ekkora kiadást, közben nézze meg a tö bbi árut
is, de időről-időre tétjen vissza a kiszemell tárgyhoz. Készüljön fel
arra, hogy hosszabb időt kell e itöltenic a vásárlássaL Mutassa ki eoyér-
tclmúen. hogy az ár túl magas Önnek. Ha sikerül. iktasson be eg;·két
török szót is a beszélgetésbe, így teljesen kompetensnek fogják tekin-
teni.
- Maradjon türelmes. barátságos, udvarias. és főképpen magabiztos.
Ne haragudjon meg. ha a kért összeg képtelenségnek tűnik - ez is a
játék részét képezi. Legyen együttműködő. és sohase alkudozzon, ha
106
l nem akatja megfizetni a reális árat scm (amely a meghatározon és az
ön á lta l javasolt összeg között van). Kezdetnek mindig aján ljo n a lacso-
nyabb összeget, mint amennyiért megvenné az árut, mivel teret kell
hagynia a kompromi~szumnak is. Éppúgy. ahogy a kereskedő képte-
lenül magas árat kér. Ön nyugodtan ajánljon elképzelhetetlenül alacso-
nyat. E.c:: becsületbeli kérdés!
Amikor az alkudozás holtpontra jut, tegyen úgy, mint aki nehéL
s;c::ívvcl távozni készül , sót ténylegesen mcnjen is ki. Az esctek több-
ségében azonnal vissTahívják egy sokkal figyclemreméltóbb árajánlat-
tal. Ha nem történik semmi. egy későbbi időpontban térjen vissza. ~em
szégyen néhány óra ,·agy nap múltán visszatérni. A játék egés:~:en eoy-
szerűcn újrakezdődik. Haezék után scm ér el eredményt. gondolkodJon
cl a kereskedő ajánlatán. Lehet. hogy tényleg nem tudja lejjebb enged
ni az árat.
- Ha értékes dolgokat vásárol. hozzáértő kísérővel tegye.
NÉHÁN Y HASZNOS MONDAT A VÁSÁRLÁSHOZ:
...var II11?
Van...?
Nereden....al-abilir-im? Nerede....bul-abilir-im?
hol-r6/ venni-hariher-én hol találni-har/her-én
Holtudok ...-t venn i? Hol találom.... ?
Íki tane yum.urta (almak) ist-iyor-um.
kér darab tojás (vmni) akarn i-jel-én
Két tojást s.c::eretné k venn i.
Bana bir §i~ §alap ver-ebilir mi-siniz?
én-nek egy ii1·eg bor adni-hariher (·')-ön
Tudna nekem adm egy üveg bort?
Bana ~-lar-tnlZ-1 göster-ebilir mi-siniz?
én-nek s:.ii1·er-rs:-öné-r muratni-har/her (?)-ön
Megmutatná nekem a szöveteit?
107
Maalesef daha fazla para-m yok. Bu cok pahah.
sajnos még több pénz-enyém nincs ez. nagyon drága Bu güzel degi.J., ho~-um-a git-m-iyor. B~ bir ...var mt?
Sajnos nincs több pénzem. Ez nagyon drága. :: szép nem. dés-enyém-nek menni-tag-jel=ő másik egy.. van (?)
Lz nem szép, nem tetszik nekem. Másik ... van?
Kilo-su kay para? Sunu al-ayun.
kita-iivé hány pénz eu t•enni-felsz.-én
Kilójamennyibe kerül? Ezt megveszem. E.G mennyibe kerül?

Tano-si kay para? BucokgüzeL

darab-iivé hány pénz ez nagyon szép/jó venn i
Darabja me nnyibe kerül? Ez nagyon szép/jó. elad ni

B~ka-st yok mu? Onu iste-m-iyor-um_ lndirim yap-tyor mu-sunuz?

másik-övé nincs(?) ez-t akarni-tagjel-én rengedmény tenni-jel (?)-ön
Nincs másik? Ezt nem akarom. Ad árenged ményt?

'\léhány bolt és kereskedő elne\·ezése:

bolt
bolt, üzlet
pék
slitöde
cukrás7.da
könyvesbolt
papfrbol!

fU szeres
.Göldséges
hentes
hal as

gyógyszertár
S.Gahó
cipés.G, cipó-árus
Bana bir $Í$e $arap ver-ebilir mi-siniz? cipést

108
109
 Ha egy olyan bo ltot keres, amely iknek nem ismeri a török nevét.
elegendő, ha a keresett, jellemző árunak a nevéhez a -ci/ctfcü/cu vag)
Posta (postahane, postane)
l
a ~ilr;t/r;ülr;u képzőt hozzákapcsolja.
Igy olyan elnevezéseket is létrehozhat, amelyek nem nagyon haszná- levél
latosak, de azért mindenki meg fogja érteni: képeslap
csomag
ayakk.abt (cip6)+Cl > ayakkabtct cipó-árus bélyeg
bahk (hal)+~ > bahk~l hal-árus cím
simít {perec)+~ >simi~ pereccs gönderen feladó
ahct címzen
göndennek küldcni
posta kutusu postaláda
postact postás
Bank (banka) l ekspres mek:tup
ekspres mek:tup olarak
expresz levél
expresz levélként
ücret ár
plllll pénz telefon telefon
aprópénz telefon etmek telefonálni
bozuk plllll
pénzt (fel)váltani
jeton telefonpénz
plllll bozmak telefon konutmast telefonbeszélgetés
para bozdwmak pénzt felváltani
nakit ( olarak) pénz, készpénz elli lirahk pul
~k csekk •rven/irás bélyeg
e~ek eurocsekk •tvcn lirás bélyeg
seyahat ~eki utazási csekk
~kbozdwmak esekket fel váltani A TELEFONFÜLKE
kredi k:artl hitelkártya Törökországba sok te lefonfülke van, amelyeket telefonpénzzel vagy
imza a láírás .lefonkártyával ü7.cmeltethet. Kártyát a postákon (PTI) vaay a fü lkék
imzaatmak aláírni .1ellett felállítoll eladópultnál, néha pedig a szállodákban is"'vehet.
kasa, veme pénztár Rövid, helyi ~eszélgetésekhez a kis (~jeton). vagy a közepes
Tiiik lírast török lira ':to_nt (_nOrmalJeton). hosszabb beszélgetésekhez pedig a nagy zseton t
Macar forinti magyar forint buyük Jeton) érdemes hasmálni. A kártyás kés7.ülékek elfogadják a
FrailSlZ Frang~ francia frank emzetköli - Telccom, Visa - kártyákat is. Törökországban az utóbbi
német márka Jőben modern telefonhálózat épült ki, így Anatólia legfélreesóbb zu-
AlmanMarlo
dollár
1b61 is lehet külföldre telefonálni. Nem is olyan régen ez még komoly
Amerikan Dolan -:oblémát okozott.

lll
IlO
 Ate~-im var. En yakm doktorlhastane nercde?
Egészségügyi problémák láz-enyém l'an leg közel dokrorlkórház hol
Lázarn van. Hol a legközelebbi orvos/kórhá~?
Ha megbetegedett, és fel szerctne keresni egy orvost, a szállásán
Ba§-un agr-1yor. Íshal ol-du-m.
vagy a turista-irodában tudnak ajánlani idegen nyelvet beszélő o rvost fej-enyém .fájni-jel=ő lwnnenés lenni-miÍ/t-én
ak<1r általánost, akár specialistáL Kórhá7.ba is elmehet konzultációra Fáj a fejem. Has menésem van.
Ha éppen egy kisebb településen utazik át ahol nincs idegen nyelveo
értő orvos, akkor mondogassa azt, hogy doktor (orvos), és ne késleked- ba§ fej ate~ láz
jen kimutatni a fájdalmait. Ha nehezen tudná elmagyarázni, hogy mijc göz szem ishal hasmenés
fáj. de sürgős segít~égre szorul, mondja a~t. hogy acele (gyorsan). E k6: ku1ak ftil i.1ay gyógyszer
szó használata mindenkivel megérteti, hogy sürgős segítségre szoru: burun orr igne injekcióstG
Egy jótanács: ha olyan krónikus betegségben szenved. amely esetlege ag,.z száj kusmak hányni
sen kiújulhat utazása során, akkor még otthon, vagy Tórökorsz<ígba~ bogaz torok gö~ mellkas
irasson fel néhány sort angolu l és törökül , amelyben tudatja, hogy mitö kol kar el kéz
szenved és hogy mi az ajánlatos kezelés. omuz váll bacak láb, comb
Kendi-m-i iyi bisset-m-iyor-um. diz térd ayak láb
magcun-I jól ére::.ni-Wg-je/-én karm
Nem érzem jól magamat.

Hasta-y-un Karn-un agr-1yor.

beteg-én gyomor-enyém Jájni-jel=ő
Beteg vagyok. Fáj u gyomrom.

Ba§-un agr-1yor. Fáj a fejem.

Kol-um agr-1yor. Fáj a karom.
~-im agr-zyor. Fáj a fogam.

Mide-m bulan-1yor. G~ek-ten ~k kötü-y-üm.

has-enyém ke1•ereg-jel=ő tényleg-től nagyon rosszul-én
Megy a hasam. Tényleg nagyon rosszul vagyok.

Hastane-y-e git-meli-y-im. Doktor-a git-meli-y-im.

kórház-bamenni-kell-én on•os-lw: menni-kell-én
Kórházba kell mcnnem. Orvoshoz kell mennem.
Di$-im agr-1yor.
112 113
 Széles jelen
Igeragozási táblázat l Állító forma Tagadó fonna

E könyvben többnyire a1. -iyor/-tyor/-üyor/-uyor időjellel képzet!

Én gíderim gittnem
jelenidőthasználtuk, amely lehetóvé teszi, hogy a legtöbb helyzetben Te gídersin gi1mezsin
ki tudja magát fejeLni. Ha az igeidök szélesebb skáláját kívánja ó gíder gi1mez
használni. akkor al alábbiakban megtalálja a s1.éles jelent. a múlt két Mi gíderiz gi1meyiz
formáját és ajöv6 id6t. Minden esetben megadtuk az állító. a tagadó. a Ti gídersiniz gi1mezsiniz
Ők gíder(ler) gi1mez(ler)
kérdő és a tagad\'a kérdő alakot.

Jelen: -iyor/-tyor'-üyor'-uyor Kérdő forma Tagadva kérdő forma

Állító forma Tagadó forma Én gíder miyim? gi1mez miyim?
Te gíder misin? gi1mez misin?
Én gídiyorum gitmiyorum ö gídermi? gitmezmi?
Te gídiyorsun gítmiyorsun Mi gider miyiz? gitmez miyiz?
ó gídiyor gitmiyor Ti gíder misiniz? gi1mez misiniz?
Mi gídiyoruz gitmiyoruz Ök gider(ler) mi? gitmez(ler) mi?
Ti gidiyorsunuz gitmiyorsunuz
Ők gidiyor(lar) gitmiyor(lar) :\lúlt idő: -di/-dt/-du!-dü

Állftó fo rma Tagadó forma

Én gittim gitmedim
Kérdő forma Tagadva kérdő forma Te gittin gitmedin
Én gidiyor muyum? gítmiyor muyum?
ö gitti gitmedi
\tfi gíttik gítmedik
Te gidiyor musun? gitmiyor musun? Ti gíttiniz gitmediniz
ó gídiyormu? gitmiyor mu? Ök gítti(ler) gi1medi(ler)
Mi gídiyor muyuz? gitmiyor muyuz?
Ti gidiyor musunuz? gitmiyor musunuz? Kérdő forma Tagadva kérdő forma
Ők gidiyor(lar) w? gitmiyor(lar) mt?
Én gíttim mi? gi1medim mi?
Te gíttin mi? gi1medin mi?
ö gítti mi? gi1medimi?
~li gíttik mi? gi1medik mi?
Ti gíttinizmi? gi1mediniz mi?
Ök gítti(ler) mi? gi1medi(ler) mi?

114 115
Múlt idő: -nri$1-~-mu§/-mii$

Állító forma Tagadó forma

Én gi~im gitm~im
Te gitmi~sin gitmeiDi§sin
Nyelvtanulás kezdó1<nek
6 gi~ gitmemi~
Mi gi~iz gitm~iz Könyv+ 4 kazetta (vagy 4 CD)
Ti gitmi~siniz gitm~
Ok gitmi~(ler) gitm~er)
~

Kérdő forma Tagadva kérdő forma Módszerünk segítség~vel Ön is könnyűszerrel elsajátít-

hatja önállóan, tanári irányítás nélkül az adott nyelv alapjait.
Én gitmi§ miyim? gitm~ miyim? Naponta mintegy harminc perc tanulás elegendő ahhoz,
Te gitmi§ misin? gitmemi~ misin?
hogy hat hónap múl va otthonosan mozogjon a hétköznapi
6 gitmi~mi? gitm~mi?
Mi gitmi~ miyiz? gitm~ miyiz?
élet alapvető helyzeteiben, s mindezt könnyííszerrel leheli.
Ti gi~ misiniz? gitmemi~ misiniz? Az Assimil-módszer élvezetes, humort sem nélkO!öző ol-
Ók gitmi~(ler) mi? gitmemi~(ler) mi? vasmányok sora.
A tanulás kezdetén, az úgynevezett első hullámba n Ön-
.JÖYŐ idő: -acakf-ecek nek nincs más dolga. mint figyelmesen hallgatni az 1-49.
leckék hanganyagát
Állító forma Tagadó forma Az ismeretek elmélyítésérc a tanulás következő fázisában,
Én gidecegi.m gitmeyecegi.m a második hullámban kerül sor. Az 50. leckétől párhuza-
Te gideceksin gitmeyeceksin mosan, rendszeresen vissza kell térnie a korábban megismcit
ó gidecek gitmeyecek leckék re.
Mi gidecegiz gitmeyecegiz Tananyagunk az Assirnil módszcrének kifejezetten
Ti gideceksiniz gitmeyeceksiniz
Ök gidecek(ler) gitmeyecek(ler) A MAGYAR Al\'YANYELVŰ TANULÓK SZÁMÁRA
KÉSZÜLT VÁLTOZATA.
Kérdő forma Tagadva kérdő forma
Én gidecek miyim? gitmeyecek miyim? Garantáltan beszédccntrikus, épít az Ön kreativi tására.
'Ie gidecek misin? gitmeyecek misin? eredeti és ötletes. Napi fél óra gyakorlás kétségtelenül némi
ő gidecekmi? gitmeyecek mi? odafigyelési kíván. Ezért is lényeges. hogy olyan korszerű
Mi gidecek miyiz? gitmeyecek miyiz?
módszcrt válasszunk, amellyel - szinte- játék a nyelvtanulás.
Ti gidecek misiniz? gitmeyecek misiniz?
Ök gidecek(ler) mi? gitmeyecek(ler) mi? ~

116 117
 Nyelvtanulás könnyűszerrel SZÓSZEDET l
E szótár azokat a szavakat tartalmazza, amelyek a leggyakrabban
fordulnak elő egy utazás során. Minden török ige főnévi igenevét jelen
Séo:w;lül Frn;.Oiul idejG (-iyor végű) alakja követi. Azokat a főneveket. amennyiben a tó
könn}1is.zrtTd kiinny··.ísuttcl megváltozik, egyes szám harmadik személyú birtokos személyrago~
alakjuk követi. Pl: fVOCuk (fVOcu~). fikír (fikri).

TÖRÖK-MAGYAR SZÓSZEDET

-
abla
alj:
acele etmek
(a. ediyor)
nővér
éhes

sietni
a ile
akraba
ak~am

ak~amleyin
ahe1
ah~ veti~
család
rokon
este
ak~am yemegi vacsora
este (időhat.)
címzen

a~ak nyitott yapmak

arymak (arytyor) nyitni (a. yap1yor) vás~írolni
ad név ah~mak
ada sziget (ah~1yor) megszokni
adam ember ah~tmna
adrcs cím yapmak
affcdcrsiniz! Bocsánat! (a. yap1yor) gyakorolni
atiyet olsun! Jó étvágyat! airnak (ahyor) venni, elvenni
agabey báty (satm) almak venni
aga !Y (agac1) fa Alman német
a~r nehéz Almanea németül, német
a~ (agz1) száj nyelv
aglamak Almanya Némc!Ország
- ÜZLETI ANGOL NYELVI C''7li:''T''1"- (aghyor) sírni altrn arany
agn bánat ama de
-ANGOLUL KÖNNYŰSZERREL 2. agnmak szomorúnak am ca nagybácsi (apai)
-NÉMETÜL KÖNNYŰSZERREL 2. (agnyor) lenni ana baba szülók

118 119
anahtar kulcs ayutmak ban nyugat bir ~ey egy dolog, vala-
ancak csak (ayu·uyor) lefoglalni bay1lmak mi
animnak aym ugyanaz (bay• h yor) clájulni (hir;) bir $ey
(anhyor) érteni ayn más, különbözö bayram ünnep +tagadó ige semmi
anla$mak aynlmak bazen néha (hi 9) bir y er de
(anla51Y0r) megegyezni (aynhyor) eltávozni, elválni bazt zaman néha + tagadó alakú ige sehol

-
anlatmak az kevés baz t némelyik (hir;) bir zaman
(an lat•yor) magyarázn i begenmek + tagadó alakú ige soha
anne anya (begeniyor) tetszeni b ira sör
ap tal bolond bekar agglegény b•rakmak
araba autó beklemek (b traktyor) hagyni
aramak (anyor) keresni baba apa (bckliyor) várni biraz egy kevés
Arap (Arabt) arab bacak (bacag1) comb, láb Belr;ika Belgium birdenbire hirtelen
Arapr;a arabul, arab bagaj csomag Belr;ikah belga biri egyike
nyelv bagtrmak belki lehet birka<; néhány
arka hát (bagmyor) kiáltani belli biztos bisiklet bic ikli
ar kada hátul bahar tavasz benzemek bitim1ek
arkada~ barát haha rat fűszer (benziyor) hasonlítani (bitiriyor) befejezni
art tk már bahr;e kett beraber együtt bitmek
as ker katona b ah~ i~ borravaló bere svájci sapka (bitiyor) befejezódni
a$ag• yukan körülbelül bakan miniszter (dan/den) beri óta bO$ üres
a$agtda lent bakkal fűszeres ... bcy ... úr boyun (boynu) nyak
U$Ugtya Je bakmak bey az fehér ...-in/m/ün/un
U$ lk szerelmcs (baktyor) nézni b1<;ak (b t<;ag1) kés boyunca vmi hosszában,
U$k szere lem bahk (bahg1) hal bi<;im forma végig
a te$ tűz banka bank bilct jegy (para)
atmak (ahyor) dobni banya fürdőszoba bilezik bozdum1ak
Avusturya Ausztria banya yapmak (bilezigi) karkötő (bozduruyor) pénzt váltani
A V1.1Sturya It osztrák (b. yaptyor) fiirödni bilgi ismeret bozuk rossz
ay hold, hónap bardak (bardagt)pohár bilmek bölge táj, terlilet
ayak (ayag1) láb ba$ fej (biliyor) tudni bölüm rész
ayakkab t cipő ba$bakan miniszterelnök bina épület böyle így, ilyen
a y dm világos basit egyszerű, könnyű binmek bu<;uk fél
ay1p szégyen, ba$ka más (biniyor) felszállni bugün ma
illetlenség ba$kent főváros bir daha még egyszer bulmak
ay1rmak b3$lamak birlikte együtt (buluyor) találni
(aymyor) elválasztani (ba$tyor) kezdeni

120 121
bulu~mak cümle mondat yÍyCk virág degi~ i k különféle
(bulu~uyor) találkozni ciizdan tárca s:ift pár degi~mek
bulut felhő (hiiviyet) személyi viftc;i paraszt ( degi~iyor) változni

-
buna ragmen ennek ellenére ciizdatil igazolvány vocuk (c;ocugu) gyerek deli bolond
hundan önce ez el6ll c; ok sok, nagyon demek (diyor) mondani
burada itt c;oktan beri régóta demiit az előbb
buraya ide c;orba leves demir vas
burun (bumu) orr c;öl puszta demokrasi demoknícia
büro iroda c;abuk gyorsan c;öp szemé t denemek
bütü n egész, összes c;a(hr sátor c;öp ktttusu szemetesvödör {deniyor) megpróbálni

...
büyük nagy c;agtmtak c;ünkii mert deniz tenger
biiyükanne nagymama (c;agmyor) hívni ders lecke
büyükbaba nagypapa c;akmak der i bőr
buz jég (s:akmagt) öngyújtó dert ( derdi) bánat

-
buzdolabt hűtőszekrény s:ah~kan szorgalmas devam etmek
s:alt~mak (d. ediyor) folytatni
(s:ail~tyor) dolgozni dag hegy deve teve
c;almak lopni, daha még devlet állam
(c;ah yor) hangszeren daha iyi jobb devrim forradalom
cadde sugátút játszani, szólni daire kör, lakás, iroda devrimci forradalmár
ca d t varázsló c;anta táska dakika perc dt~anda kint
c am üveg (anyag) c;ar~af lepedő dam tető d t$anya ki(felé)
c ami dzsámi C,:Ur$1 piac dans tánc dikkat! figyelem!
can lélek s:atal villa dans etmek d ikkat etmek
cam stktlmak c; ay tea (d. edi yor) táncolni {d. ediyor) figyelni
(c. stkthyor) unatkozni c;ayhane, deger érték d ikm ek
can h él ő c;ayevi teaház, teázó degerli érté kes {dikiyor) van·ni
can Siktet unalmas c; ek esek davet etmek meghívni d il nyelv
cep (eebi) zseb c; q it fajta (d. ediyor) dilim szelet
ccvap (cevabt) válasz c;evinnek fordítani dayt nagybácsi dilsiz néma
ccvap vermek c;evre környék (anyai) dinlemek
(c. veriyor) válaswini c;evreyolu elkerülő út, da/dc is (dinliyor) hallgatni
cc za büntetés gyűrű de de nagypapa d i~ fog
ciddi komoly c;cyrck negyed defa alkalom di~c;i fogorvos
curnhurba~kam köztársasági C,: lkt$ kijárat de fter füzet di~ ftrc;ast fogkefe
e lnök c;tkmak kimenni degi~tirmek di~ macunu fogkrém
cumhuriyet köztársaság c,:tplak meztelen ( degi$tiriyor) megváltoztaini

122 !23
dogmak
( do6TUyor)
dogn.1
do gu
dogumgünü
doktor
dolap (dolabt)
sz.ülctni
egyenes, vmi felé
kelet
születésnap
orvos
szekrény
-
ecnebi
eczane
cdcbiyat
cglence
külföldi
gyógyszertár
irodalom
szórakozás
evlenmek

..
(evleniyor)
ev! i
megházasodni

házas
gazetc
gece
gece yanst
ge<:
gerr kalmak
(ka h yor)
ge<;en
újság
éjszaka
éjfél
későn

késni
múlt
domates ekmck fabrika üzem gerrirmek
paradicsom
fakat dc (ge<;iriyor) időt ellölteni
dondurma fagyialt (ckmegi) kenyér
(geri) dönmek el kéz fa kir szegény ge<;mek
(döniiyor) visszafordulni elbise ruha talan stb. (gerriyor) telni, átmenni
fark etmez nem tesz semmit gelecek következő
dönii~ visszatérés, ele,: i követ
farklt különböző gelecck
visszaút elvilik követség
dövmek e Ide ctrnck fa~ ist fasiszta (geleccgi) jövő

(dövüyor) (c. ediyor) faydah hasznos gelmck

ütni hozzájutni
duma n füst, köd elc~tiri
fen a rossz (gcliyor) jönni
kritika
durak (duragt) megálló e manet csomagmegőrző
fm n sütödc gem i hajó
fm ma vihar gen<; fiatal
dunnak emekli nyugdQas
(duruyor) megállni em in biztos fikir (fikri) gondolat gene l <íltalános
tllim (tllmi) film genellik le általában
du rum állapot en azmdan legalább
du var fal en fazla legfeljebb fincan csésze gene! olarak általában
fiy at ár geni~ széles
duvarc1 kőműves en iyi legjobb
du y gu érzés en sonunda legvégül foto fénykép gervek igazi, igazság,
duymak eni~te sógor foto <;ekmek tény
(duyuyor) érezni, hallani erkek férfi (f. rrekiyor) fényképezni gervekten igazán
foto makinas1 fényképezőgép geri vissza
dü6rün esküvő erken korán
dükkan bolt esk i régi Frausa Franciaország gerici maradi
dün tegnap eskiden régen Fratlstz francia geride hátul
dünya világ c~ck (e~egi)
Franstzca franciául, francia geriy e bátra
szamár
dü~mck e~ya holmi nyelv getirmek

-
(dü~üyor) esni et hús fre n fék (geti ri yor) hozni
clü~iince gondolat etek (ctcgi) szoknya gezinti séta
clü$ünmek etraf környék gezmek
(clÜ$nüyor) gondolni ev ház (geziyor) sétálni
dü$ünnek ev sahibi háztulajdonos, ...gibi mint...
garaj garázs gidi$ dönü~ oda-vissza
( dii$iirüyor) leejteni házigazda
evet garson pincér giri~ bejárat
igen

124 !25
girmek
(giriyor)
gi~e
gök
gö l
gö lgc
gömlek
bemenni
pénztár( ab lak)
é l:>
LÓ
a

árnyék -
güzel

habe r
haber vermek
szép

hír
hayvan
hazu
hazu·lmnak
(haZJrhyor)
hed iye
hediye etmek
(h e diyor)
állaL
kész

készíteni
ajándék

ajándékozni
-
ic;eride
ic;eriye
ic;ilir
....ic;in
belül
be(felé)
iható
-érl
(gömlegi) ing (h. veriyor) hírt adn i hemen azonnal ic;mek (i9iyor) inni
görevli alka lmazott hafif könnyú hemen hemen majdnem (sigara) i<;:mek dohányozni
göm1ek hafta hél (naptári) h ep fo lyton igne tű
(görüyor) látni hak (hakk1) j og h ep si mind ihtiyar ö reg
görü~mek hakh+létige igaza van her minden il ac; (ilac 1) gyógyszer
(görü~üyor) ta lálkozni hala nagynéni (apai) her ~ey minden ilave etmek
göstermek ITali<( (Haliei) Aranyszarv Öböl herkes mindenki (i. ediyor) hozzátenni
(göstcriyor) mutatni hal k nép her zaman mindig ...ile -val/vel
götürmek han 1m asszony, nő hesap (hcsab1) számla ... ile gitmek vmivel utazni
(götü1ü yor) vinni hapishane börtön lm s1z tolvaj (gidiyor)
göz szem hapsetmek hissetmek ileriei haladó
gözlük (gözlügü) szemüveg (hapsediyor) bebörtönözni (hissed iyor) érezni ileride e löl
gram gramm hareket mozgás hizmet szolgálal ileriye előre
gre v sztrájk hareket etmek hizmet<(i alkalmazott (.. .ile) érdeklődni
gri szlirke (h. ed iyor) elindulni ho ca tanár ilgilenmek vmi iránt
güy erő harika csoda hususi személyes, privát (ilgileniyo r)
güylük nehézség harita térkép hükümet kormány ilginc; érdekes
gülmek harman cséplés hüviyet személy- ilk első
(gü lüyor) nevetni has ta

-
beteg azonosság ilkhaha r tavasz
gümrük hastane kórház imza aláírás
(gümrgü) várn hat vonal imza atmak
gümü~ ezüst ha ta hiba (i. anyor) aláírni
&rün nap haurlamak inanmak
güne~ nap (égitest) (hanrhyor) emlékezni 1m1ak (inan1yor) hinni
gü ney dél (égtáj) hava levegő. időj {u· ás (mnag1) folyó ince vékony
gü1ültü etlnek hav lu kendő Isnmak inek (inegi) tehén
(g. ediyor) zajongani havu z medence (1s m yor) harapni ingiliz ango l
gürü ltü lárma hayat élet IS Jak vizes, ázott ingilizce angolul, angol
güvenli biztonságos haydut rab ló l~lk fény nyelv
güvercin galamb haytr nern 1zgara rostonsült ingiltere Anglia
126
127
inmek (iniyor) lcs7.állni kadm asszony (ki7.) karde~ lány testvér kl~ tél
msan ember kag1t (kag1d1) papír kan feleség kl~ !U télen
insanlar emberek kahvaltJ reggeli karm (kar111) has kiZ lány
ipck (ipcgi) selyem kahvaltJ etmek kansurmak k1zd1rmak megharagítani
iptal ctmek (k. ediyor) reggclizni (kan~tmyor) keverni (k1zdmyor) vkit
(i. ediyor) érvényteleníteni kahve kávé kars1da szemben kl7.mak
Íspanya Spanyolorstág kahverengi barna kartpostal képeslap (k1Z1yor) megharagudni
ispanyol spanyol kahve(hane) kávézó kasap (kasab1) hentes ki hogy
i spanyolea spanyolul. spa- kaldmnak kasket ellenzös sapka (ta) ki azért, hogy
nyol nyelv (kaldmyor) felemelni kas1k (kastgl) kan ál kibrit gyufa
istasyon állomás kal e vár kat emelet ki lo kilo
istemek kal em toll kavga etmek Icilomette kilométer
(istiyor) akarni ka lm vastag (k. ediyor) vitatkozni kimse valaki
isvi~e Svájc kalkmak kaybctmek (hi9)kimse
isviyreli svájci (kalk1yor) felkelni (kaybed1yor) elveszteni +tagadó formájú
Í$ munka kalmak kaybolmak elveszni ige senki
Í$yÍ munkás (kahyor) maradni (kayboldu) (elveszett) kira bér
i~siz munkanélküli kalp (kalb1) szív ka z liból kiraJarnak
Italya Olaszors7.ág karn p yeri kemping kaza baleset (kirahyor) bérelni
Italyan olasz kamyon teherautó kazan9 kiraya vennek
Italynnea kan vér (kazanc1) nyereség (k. vcriyor) bérbe adn i
olaswl. olasz
Kanada Kanada ka.~:anmak nyerni, kisi e mber
nyelv
Kanada lt kanadai (kazan1yor) keresni (pén7.t) kitap (kitab1) könyv
itmek (itiyor) toln i
kanun törvény ked i macska koca féi:i
iyi jó
kapalt zárt, fedett ke li me sz ó kocaman hatalmas

-..
izin (izni) engedély
kapah s;a~J Nagy Bazár ken ar part koklamak
kapatmak kere alkalom (kokluyor) éremi (illatot)
(kapat1yor) bezárni kesmek kolanak
kap1 ajtó (kesiyor) vágni (kokuyor) illatozni
jcton zseton kar hó kez alkalom kol kar
kara fekete kmlmak kolay könnyű
karakol rendőrörs (kmhyor) töröttnek lenni komsu szomszéd
kara r elhatározás kmnak komünist kommunista
karar vermek (kmyor) eltörni konsolosluk
kabul! rendben! (k. veriyor) elhatározni klrmiZI vörös (konsoloslugu) kon.~:ulátus
kabul etmek karayolu országút k1sa rövid kontrol etmek
(k. ediyor) elfogadni ( erkek) karde~ fiútestvér k1saca röviden (k. ediyor) ellenőrizni

128 129
konu$mak
(konu~uyor)
korkak
korianak
(korkuyor)
koriana z
beszélgetni
félénk

félni
félelem nélkül
kül tabag1

..
kürk
hamutálca
szőrme
mcmnun
oldum
memur
merak etmek
(m. cdiyor)
merakh
örvendek!
alkalmazott

érdeklődni
érdekes
-
naki t para
n amaz
namus
nehir (nehri)
készpénz
ima
becsület, hírnév
folyó
kork'U félelem merdiven lépcső
kO$mak lamba lámpa nem li nedves
merkez központ vidám
ne~el i
(ko$uyor) futni lastik gumi mescla például
koymak laZLm kell nine nagymama
meslek norma l normális
(koyuyuor) tenni litrc liter (meslegi) foglalkozás
koyun juh lokanta étterem norma! olarak rendszerint
me$ gu l elfoglalt, foglalt numara szám
koyu sűrű, sötét lütfen kérem!
me$hur híres nüfus népesség,

-
köpek (köpegi) kutya
me tre méter lakosság
köprü híd
vak meydan tér
kör
kÖ$C sarok meyhane kocsma
meyva gyümölcs
kötü
köy
rossz
falu maalesef sajnos meyvasuyu gyümölcslé Dll
köylü falusi Maear magyar misafir ve ndég
motor motor o ő
kulak (kula~) flil Macarca magyarul,
kule muhtar elöljáró o kadar annyi
torony magyar nyelv
kullanmak használni mum gyertya o zarnau akkor
Macaristan Magyarország
(kullamyor) mutfak o zamaolar akkoriban
rnadde anyag, termék
kum homok (mutfagt) konyha oda szoba
magaza bolt ogul (oglu) fiú
kuma$ szövet rnahalle városnegyed mutlu boldog
kuru száraz okul iskola
mahkeme bíróság müdür igazgató
kusur hiba okumak
maki na gép mümkün lehetséges (okuyor) olvas
kutu doboz müsaade etmek
ma sa asztal oktmm$ olvasott
kuvvet erő (m. ediyor) megengedni
mavi kék olay esemény
kt1vvetli erős
vendég
rnektup mü$teri olmak (oluyor) lenni, válni
kuzey észak
(rncktubu) levél müze mú7.eum ondan sonra azután
kuzu bárány
memleket ország müzik (müzigi) zene orada ott
küyük kicsi
küfiir etmek mendil kendő oradan onnan
(k. ediyor) káromkodni (dan/den) elégedett oraya oda
kül hamu mernnun valarnivel orta köz.ép

130 131
o ru c; ( orucu) böjt öpmck p is piszok Ruse;a oroszul, oros.~:
oruc;lu aki böjtöl (öpüyor) megcsókolni pislik (pisligi) szemétség nye h
o tel szálloda ördek ( ördegi) kacsa pi~irmek Rusya Oroswrszág
otobüs autóbusz ömegin például (pi~iriyor) főzni rüya álom
otoyol autóút ömek (örnegi) példa plan térkép rüya görmek
otogar buszpályaudvar ö y le így portakal narancs (r. görüyor) álmodni
oturmak ö zel saját, magán ... pol is rendőrség, rendőr rüzgar szél
(oturuyor) ülni, lakni özgür szabad posta rüzgarh szeles

-
oynamak özür dilerim bocsánatot kérek posta hane,
(oynuyor) játS~ani, táncolni PTI posta
oyun játék posta kutusu postaláda
preservat if előrelátó
11111 problem probléma
semmi probléma saat óra
~
problem yok

..
pahali drága pul bélyeg sa b ah reggel
p am uk pamut sabahleyin reggel(tájban)
öbür más pantalon nadrág sabun szappan
öbür gün holnapután para pénz sac; haj
ödemek parast z ingyenes sac; ma butaság
(ödüyor) fireini parc;a darab sa de egyszerű
öd ev feladat park park, parkoló ra dyo rádió sadecc egysrerúen
ög le dél park yeri parkolóhely radyo dinlemek sag egészséges
ögledcn sonra délután partnak (r. dinliyor) rádiót hallgatn i sag ol(sun) köszönöm!
ögle ycmegi ebéd (parmag•) ujj rabat nyugodt sa g jobb (oldal)
ögrenei tanu ló parti párt rahat, rahatlik nyugalom sage• jobboldali (poli -
ögrenmck pasaport útlevél rahat etmek tikus)
( ögrcniyor) tanulni patates krumpli (r. ediyor) pihenni sag tr süket
ögretmek pazar piac. vasárnap rahatsiz nyugtalan saghk (saghgt) egészség
(ögretíyor) tanítani pec;etc szalvéta Rama.z an Ramadán sahip (sahib i) tulajdonos
ögretrnen tanár p embe rózsaszín rec;cl lekvár salata saláta
öldürmek pencere ablak re nk (reng t) sz ín sandalye szék
(öldürüyor) megölni peron peron re nk li szi nes sanmak
ölmek (ölüyor) meghalni pqin készpénzzel resim (resm i) kép (samyor) h inn i
ölüm ha lál ödcmek fizetni resml hivatalos sarho~ részeg
...dan/den önce vmielőtt (p. ödiiyor) resto ran érterem san sárga
önemli fomos pcynir sajt n hnm rakpart san sac;h szőke
önünde előtte p il elem R us orosz san~m szőke

132 133
satlet
satmak
(sattyor)
sava~
sayfa

sebze
eladó

eladni
háború
oldal
sebep (sebebi) ok
zöldség
sinir
sinirlcnmck

(sinirlendiriyor)
sinirli
siyah
ideg

(sinirleniyor) idegessé válni

sinirlendirmek
idegesíteni
ideges
fekete
-
~ahane
~aka
~a pka
$arap (~arabt)
csodálatos
vicc
kalap
bor
tam
tamir
tamir etmek
(t. cdiyor)
tan c
tamdtk
(tamdt~)
éppen
javítás

javítani
darab

ismerős
sec;:mek sogan hagyma $3rkt ének tanunak
(set;iyor) választani so~ hideg $a~trmak (tamyor) megismerni
seiarn üdvözlet sol bal ($3$myor) csodálkozni tan•$mak
seJarn so Icu baloldali $Cf főnök (tam$tyor) megismerkedni
söylemck sol da balra $ehir ($ehri) város taraf oldal
(s. söylüyor) üdvözölni so n vég $e ker cukor tarJa mező
serbest szabad sonbahar ősz $Ckil ($ckli) forma ta$ kó
sergi kiállítás ...dan/den ~ey dolog ta til Slabadság,
sen e év sonra vmi után $Cytan sátán vakáció
sert kemény sormak $ikayet panasz tat h édesség, édes
scs hang (soruyor) kérdezni $ikayct ctmerk tav uk
sessiz hangtalan so ru kérdés ($. ediyor) panaszkodni (tavugu) tyúk
scvinmek sorun nehézség $Írndi most taze friss
(seviníyor) örülni soyadt családnév $Í$ nyárs tebrikler gratuláció
sevmek söndürmek $Í$ kebab rablóhús tehlike veszély
(seviyor) szcrctni (söndürüyor) eloltani ~i$e üveg, palack tehlikeli veszélyes
seyahat utazás söylem ek $Í$man kövér tek egyetlen
seyrek ritka, ritkán (söylüyor) mondani ~o fór sofőr tekerlek

-
stcak mcleg $arki söylcmek énekelni (tekerlegi) kerék
stfir nulla söz szó tekrar errnek
sthbath egészséges sözlük (t. ediyor) ismételni
Sik Sik gyakran (sözlü&>ii) szótár telefon telefon
stmf osztály söz vermek telefon etmek
SI OlT határ (s. veriyor) megígérni tabak (tabagt) tányér (t. ediyor) telefonálni
stra sor su (Be:suyun) víz tabi i természetcsen televizyon televízió
strayla sorjában susadtm megszomjaz.tam tabi a hamutaló televizyon
sigara cigaretta sürmek tah ta des 7 ka seyretmek
sigorta biztosítás (sürüyor) vezetni taksí taxi (t. seyrediyor) TV-t nézni
silah fegyver takvim naptár tembel lusta
si nem a mozi talebe tanuló temíz tiszta

134 135
tcrnillik
tenefflis
repe
tepsi
ter
tercih etmek
(t. ediyor)
tisztaság
légzés
domb
tálca
izzadtság

jobban szeretni
-
u~ak (u~agr)
u~mak
(u~uyor)
ucuz
repülő

repülni
olcsó
üstelik (de)
üstünde
~ümek
(ü~üyor)
ütü
ütülemek
(ütülüyor)
ráadásul
rajta

fázni
vasaló
vasalni
(kar) yagmak
(yagmur)
yagmak
yagmur
ya km
yakmda
yakmak
esni Uég)

esni
eső
közel
(eső)

a közelben

tcrcümc ctmck u fak kicsi üzgün szomorú (yak1yor) meggyújtani

(t. ediyor) lefordítani unutmak üzülmek szomorkodni yalan hazugság
tcreyag1 v~j (unutuyor) elfelejteni (üzülüyor) yalan söylemek
tcrJernek u sta mcs ter üzüntü szomorúság (y. söylüyor) hazudni

-
(tcrliyor) izzadni utanmak yalmz csak
tcr?. i szabó (utan1yor) szégyenkezni yalmzlik
tcsadüf véletlen uyand1rmak (yalmzltg1) egyedüllét
tesadüfen véletlenül (uyandmyor) fölébreszteni yangm tűzvész
teyze nagynéni (anyai) uyanmak yanlt~ hiba
tiyatro színház (uyamyor) fölébredni vakit (vakti) idő yanmak
tok jóllakott uygarltk val iz bőrönd (yaruyor) égni
top labda (uygarhgr) civilizáció vapur hajó yara seb
toplan h gylilés uygun megfelelő van~ érkezés yarah sebesült
toprak uyl..l.l álom varrnak yararh hasznos
(toprag1) föld uyumak (vanyor) érkezni yard1m segítség
torba zsák, zacskó (uyuyor) a ludni -dan/den yard tm etmek
to run unoka u7.ak mcssze vazges:mck Icmondani (y. cdiyor) segíteni
trafik (trafigi) közlekedés, uzatmak e lnyú lni, (vazges:iyor) val amirő l yanm fél
forgalom (uzat1yor) elterjedni ve és yann holnap
trcn vonal u zun hosszú vennek y as ak tilos
ruh af furcsa (vcriyor) adni yasaklamak
Türk török vurmak (yasakhyor) megtiltani
Türk~e törökül. török
Dll (vuruyor) ütni y a~ kor

-
nyelv ya~amak
Türkiye Törökország (ya~1yor) élni
türk ü népdal ül ke orszcig ya~h idős
tűrJü féle ümil (ümidi) remény yatak (yatag1) ágy
tu valet il lemhely ümidetmek yatmak
(ümidediyor) remény ked n i yabanc1 idegen (yauyor) feküdni
ünivcrsitc egyetem yag olaj yava~ lassan

136 137
y az ny{tr yorgu n f<\radt zeki okos ziyaret etmek
yaztk kár yorueu fárasztó zem in föld (z. ediyor) meglátogatni
yazm nyáron yukanda fent zengin gazdag zor nehéz
yazmak yukanya fel zeytin olajfa zorluk nehézség
(yaztyor) írni yumurta toj ás zi! csengő

...
yegen unokaöccs yumu~ak puha
yemek (yiyor) enni Y una n görög MAGYAR-TÖRÖK SZÓTÁR
yemck Y unanea görögül , görög
(yemegi) étel nyelv
yemek yapmak Yunanistan Görögország általában gene! olarak,
(y. yaptyor) ételt készíteni yüksek magas gcnellikle
yemekyemek yün gyapjú általános gene!
(y. yiyor) ab lak pencere aludni uyumak (uyuyor)
enni yürümek menni
adni vermek (veriyor) alvás uyku
y enge sógornő (yürüyor)
yenge9 agglegény be kar Anglia ingiltcre
rák yürü! menj! ágy yatak (ya tag t) angol !ngiliz
y eni új yüz száz
yeniden ajándék hediye angol nyelv Ingilizce
újból yüzde yüz / húsz/szc\z
yenilir ajándékozni hediye ettnek angolul ingilizce
ehető yirmi százalék
yer hely (h. ediyor) anya anne
yüzük
yer var ajtó kap1 anyag ma d de
van hely (yüzügií) gyűrű
· akarni istcmek (istiyor) anny i o kadar

-
yer yok nincs hely
ye~il zöld akkor o zaman apa baba
yeter! akkoriban o zamanlar ár fiyat
elég!
yetcrli a láírás im za arab Arap (Arabt)
elegendő
yetmek aláú·ni imza atrnak arab nye lv Arapl(a
(yetiyor) (i. attyor) arabul Arap9a
elégnek lenni zama n idő
y1kamak alkalmazott görcvli arany al tm
ne zaman? mikor?
(yi k1yor) (hi vatalnok) hizmctyi Aranyszarv
mosni ne zamandan
ytkanmak be ri? memur Öböl Hali9 (Halici)
mióta?
(ytkamyor) al kalom defa, kere, kez árnyék gölge
mosakodni zarar kár
ytl év állam devlet asszony hamm, kadm
zarar yok semmi baj
yoksa állapot d umm asztal masa
vagy zarari J káros
yol állat hayvan átmenni ge<(mek (ge9iyor)
út zarf boríték
y oleu állomás istasyon Ausztria Avusturya
utas zaten tulajdonképpen
yo lculuk álmodrú rüya görmek autó araba
zaytf sovány
(yo lculugu) utazás zehir (zehri) méreg (r. göriiyor) autóbusz otobüs
yorgan paplan zehirli álom rüya
mérgezctt

!38 !39
autóbusz- bérelni kiralamak cipő ayakkab1 drága paha h
pályaudvar otogar (kirahyor) civilizáció uygarh k dzsámi c am i
autóút otoyol beszélgetni konU$mak (uygarhg1)
az előbb dem in (konu$Uyor) comb bacak (bacag.)
azért, hogy (ta) ki beteg ha sta cukor ~cker lill

..
azonnal hcmen bezárni kapattnak csak ancak, yalmz
azután ondan sonra (kapat1yor) család a ile ebéd ögle yemegi
bicikli bisik let családnév soyad1 édes tath
bíróság mahkeme esek ~ck édesség tath
biztonságos güvenli csengő zi l ég g ök
biztonyos belli cséplés harma n egész bütün
bal sol biztos emin csésze fin can egészség saghk (saghg1)
baleset ka za biztosítás sigorta csoda harika egészséges s1hhath, sag
baloldali so!eu Bocsánat! affedersiniz! csodálatos $ahane égni yanmak
bal ra sol da bocsánatot csodálkozni $a$Jrmak (yamyor)
bánat agn , d ert ( derdi) kérek özür d ilerim ($a$myor) egy kevés biraz
bank banka boldog mutlu csomag bagaj egyedüllét yalmzhk
beírá ny kuzu bolond aptal, deli csomag- (yalmzhg1)

-
barát arkada$ bolt dükkan, magaza megőrző emanct egyenes dogru
barna kahverengi bor $arap ($arab1) egyetem üniversite
báty agabey boríték zarf egyetlen tek
be(felé) i<;:eriye borravaló bah$i$ egyike biri
bebörtönözni hapsetmek boszorkány cach egyszerű basit, sade
(hapsediyor) böjt o ru~ (oru eu) darab par<;:a, tane egyszerűen sadece
becsület nam us böjtölö oru~lu de ama, fakat egy ü ll beraber, birlikte
befejezni bitirmek bőr deri dél ögle éhes a~
(bitiriyor) bőrönd valiz dél (égtáj) güney ehető yenilir
befejezódai bitinek (bitiyor) börtön hapishane délután ögleden sonra éjfél gece yans1
bej árat giri$ butaság sa~ma demokrácia demokrasi éjszaka gece
belga Be l~ikah büntetés ceza deszka tahta e ladni satm ak (satiyor)
Belgium Be l~ i ka dobni atrnak (atlyor) e ladó sat1c1
belül ic;eride doboz kutu e lájulni bayllmak
bélyeg pul 1!11:1 dohányozni (sigara) i<;:mek (bay1hyor)
bemenni gumek (giliyor) dolgozni <;ah$mak elég! y e ter!
bér ki ra cigaretta sigara (<;ah~1yor) elégedett (dan/den)
bérbe adni kiraya vermek cím ad res dolog $ey valamivel memnun
(k. veriyor) címzett ahc1 domb tcp e elegendő yeterli

140 141
elégnek lenni yetmek (yetiyor) elveszni kayboltnak érvény- iptal etmek fárasztó yomcu
elejteni dü~ürrnek (elveszett) (kayboldu) tclcníteni (i. ediyor) fasiszta fa~ ist
(dü~ürüyor) elveSLieni kaybetmek érzés duygu fázn i ~ümek
elem pi! (kaybediyor) és ve (ü~üyor)
élet hayat ember adam, insan. ki~i esemény olay fegyver silah
elfelejteni unutm ak emelet kat esküvö dügün fehér bey az
(unuruyor) emlékezni hatrrlamak esni dü~mek fej b~
elfogadni kabul etmek (hanrhyor) (dü~üyor) fék fren
(k. ediyor) ének ~ark1 esni (eső) (yagmur) fekete kara, siyah
elfoglalt me~gu l énekelni ~arki söylcm ck yagmak feküdni yatmak (yat1yor)
elhatározás karar e ngedély izin (izni) esn i Uég) (kar) yagma~ fél buvuk, yanm
elhatározni karar vem1ek en nek ellenére buna ragmen (k. yag•yor) fel y11kanya
(k. vcriyor) enn i yemek (yiyor), eső yagmur feladat öd ev
elindulni hareket etmek yemek yemek este ak~am (vmi) felé dogm
(h. ediyor) (y. yiyor) este (időhat.) ak~amleyin féle türlü
elkerülő út '<evreyolu éppen tam észak kuzey félelem korku
ellenőrizni kontrol etmck épület b ina étel yemek (yemegi) félelem nélkül korkmaz
(k. ediyor) érdekes ilgin((. merakh ételt készíteni yemek yapmak felemelni kaldtrmak
ellenzős sapka kasket érdeklődni merak etmck (y. yap1yor) (kaldmyor)
élni y~amak (m. ediyor) énerem lokanta, resteran félénk korkak
(y~1yor) érdeklődni ( .. .ile) ilgilerunek év sene, yll feleség kan
el nyúlni uzatmak vmi iránt (ilgileniyor) ez előtt bundan önce felhő bulut
(uzattyor) é rez ni duymak ezüst gümü~ felkelni kalkmak

-
eloltani söndürmek (duyuyor) (ka lktyor)
(söndürüyor) hissetmek félni korianak
él6 canh (hissediyor) (korkuyor)
elöl ileride érezni (illatot) koklamak felszállni binmek (biniyor)
előre ileriyc (kokluyor) fent yukanda
előrelátó preservatif ér kelés van~ fa aga(( (agac1) fény ·~·k
előtte önünde érkezni vannak (vanyor) fagyialt dondunna fénykép foto
első ilk erő gü<;. kuvvct fájni agnmak fényképezni foto ((ekmek
eltávozni. aynlmak erős kuvvetli (agnyor) (f. ((ekiyor)
elválni (aynhyor) -ért ... .iyin fajta ye~it fényképezőgép foto makinas1
cl törni k1rmak (kmyor) érték d eger fal du var férfi erkek
cl választani aymnak értékes degerli falu köy férj koca
(aymyor) érteni anlamak falusi köylü fiata l gens;
elvenn i airnak (ahyor) (anhyor) fáradt yorgun figye lem! dikkat!

142 !43
figyelni dikkat etmek francia nyelv Fransizca hang ses
(d. ediyor) FraneiaorsLág Frausa hangszeren
film filírn (filmi) franciául Frans1zca játszani r;almak (r;ahyor)
fiú ogul (oglu) friss gyakorolni ah~nrrna yapmak bangtalan sessiz
tazc
fiútestvér (erkek) kardcs furcs a gyakran Sik Sik harapni 1S1rrnak (1smyor)
ruhaf
fi..:etni ödemek (ödüyor) gyapjú yün has kann (kam1)
futni kosmak
gyerek r;ocuk (r;ocugu) hasonlítani benzemek
fog d i~ (kosuyor)
gyertya mum (benziyor)
fogkefe di~ f1ryas• fül kulak (kulag1) gyógyszer ilar; (ilac•) haszmüni kullanmak
fogkrém di~ macunu fürdőszoba banyo gyógyszertár cczane (kullamyor)
foglalkozás meslek (meslegi) fürödn i banyo yapmak gyorsan c;abuk hasznos faydah , yararh
foglalt me~gu l (b. yap1yor) gyufa ki brit hát arka
fogorvos d isc; i füst duma n gyűlés toplanil hatalmas koca ma n
folyó 1rrnak (mnag1) fűszer haharat gyümölcs meyva határ sm1r
nehir (nebri) fűszeres bakkal gyümölcslé meyvasuyu hátra geri y e
folytatni devam etmek füzet defter gyűrű yüzük (yü7iigü) hátul arkada, geride

-
(ci ediyor) ház ev
folyton h ep házas ev li
fontos öncmli
fordítani ycvirrnek Dl házigazda
hazudni
ev sahibi
yalan söylemek
forgalom trafik (trafigi) (y. söylüyor)
forma bic;im, galamb güvercin háború sava~ hazugság y alan
sekil (~ckli) garázs garaj hagyma so gan hegy dag
forradalmár devrimci gazdag zengin hagyni b1rakmak hely y er
foJTadalom devrim g~p makina (b1raklyor) hentes kasap (kasabt)
föld toprak (toprag.), gondolat ftkir (fikri), haj sac; hét (naptári) hafta
düsünce hajó gemi, vapur hiba bata, kusur,
zemin
gondolni düsünmek hal bahk (bahg1) yanh$
fölébredni uyanmak
(d~nüyor) haladó iJerici híd köprü
(uyamyor)
görög Yunan halál ölüm hideg sog uk
fölt!breszteni uyandmnak
görög nyelv Yunanea hallani duymak hinni inanmak
(uyandmyor) (duyuyor)
Görögország Y unanistan (inamyor)
főnök scf hallgatni dinJernek sanmak (samyor)
főváros ba$kent görög Ul Y unanea
(dinliyor) hír haber
fő7.ni pi$innek gramm gram
hamu kül hfres me$hur
(pi$iriyor) gratuláció tebrikler hamutálca kül tabag• hírnév namus
francia Frans1z gumi lastik hamutató tabi a

144 !45
 hírt adni

hinelen
hivatalos
hívni
haber vermek
(h. veriyor)
birdenbire
resml
~agmnak
idő

időjárás
idős
időt eitölteni
vakit (vakti),
zaman
hava
y~h
ge<rirmek
...
játék
játszani
oyun
oynamak
karkötő
káromkodni

káros
katona
bilezik (bilezigi)
küftir etmek
(k. ediyor)
zararl1
asker
(c;;a~nyor) (oynuyor) kávé kahve
(gec;;iriyor) tamir etmek
hó kar javítani kávézó kahve(hane)
igaza van hakh+létige
hogy ki (t. ediyor) kék mavi
igazán gerc;;ekten
hold ay javítás tam ir kelet dogu
holmi igazgató müdür jég buz
e~ya kell laz1m
holnap iga7. i gerc;;ek jegy b ilet kemény
yann sert
holnapután öbür gün igazság gerc;;ck jó iyi kemping kamp yeri
homok kum igen evet Jó étvágyat! afiyet olsun! kendő havlu, mendil
hónap ay így böyle, öyle jobb daha iyi kenyér elanek (ekmegi)
hosszában, ...-inlm/ün/un iható ic;;ilir jobb (oldal) sag kép resírn (resmi)
végig boyunca illatozni kokmak jobban szeremi tercih etmek képeslap kanpostal
hosszú uzun (kokuyor) (t. ediyor) kérdés so ru
ho.:ni getirmek illetlenség ay1p jobboldali kérdezni sormak (soruyor)
(geririyor) ima namaz (politikus) sage J kerék tekerlek
houájutni elde etmek ing gömlek jog hak (hakk1) (teker! egi)
(e. cdiyor) (göm legi) jóllakott tok kérem! lütfen
hozzátenni ilave em1ek ingyenes paras1z jönni gelmek (geliyor) keresni aramak (anyor)
(i. ediyor) inn i jövő gelecek keresni (pénzt) kazanmak

...
ic;;mek (ic;:iyor)
hús et (gelecegi) (kazamyor)

...
írn i yazmak (yaz1yor)
hatószekrény buzdolab1 iroda juh koyun kert ba h ce
büro, daire
irodalom kés bu;:ak (b1c;;agJ)
edebiyat
késni gec;; ka lmak
is da/de
(kahyor)
iskola okul későn gee
ide ismeret bilgi
buraya kész hazrr
ideg ismerős tarud1k (tamd1g1) kacsa ördek (ördegi)
sin ir készíteni haZJrlamak
idegen yabanc1 ismételni tekrar etmck kalap ~a pka (hamhyor)
ideges sinirli (t. ediyor) Kanada Kanada készpénz nakit para
idegesíteni sinirlendirmek itt b urada kanadai Kanadab készpénzzel pe~in ödemck
(sinirlendiriyor) izzadni terJernek ka nál ka~ik (k~lgl) fizetni (p. ödüyor)
idegessé válni sinirlenmek (terliyor) kar kol keverni kan~tlrmak
(sinirleniyor) izzadtság ter kár yaztk, zarar (kan~llnyor)

146 147
kevés az közel yakm leejteni dü~ürmek magán ... özcl
kéz cl kö7.clben yakmda (dü~ürüyor) magas yüksek
kezdeni ba~lamak közé p orta lefoglalni aymmak magyar Macar
(b~tyor) közlekedés trafik (trafigi) (aymtyor) magyar nyelv Macarca
ki( felé) dt~anya központ merkez lefordítani tercüme etmck magyarázni aniatrnak
kiállítás sergi kö.t.társaság cumhuriyct (t. ediyor) (anlattyor)
kiállani bagtrmak kö.t.társasági legalább en azmdan Magyarország Macarista n
(bagmyor) elnök cumhurba~kam lcgfeljchb en fazla magyarul Macarca
kicsi kü<;ük, ufak kritika ele~tiri legjobb en iyi majdnem hemen hemcn
kijárat ylk l$ krurnpli patates legvéglil en sonunda már arttk
ki lo ki! o kulcs anahtar légzés tcncffiis maradi gerici
kilométer kilometre kutya köpek (köpegi) lehet bel ki maradni kalmak (kahyor)
kimenni <;1kmak kiilföldi ecncbi lehetséges mümkün más ayn, ba~ka, öbiir
kint d1~anda klilönhöző ayn, farklt lekvár re<;el medence havuz
kiváncsi merakh klilönféle degi~ik lélek can még da ha

-
kocsma meyhanc Icmondani -dan/den még egyszer bir daha
kommunista komünist valamiróJ vazgec;mek megállni durrnak
komoly ciddi (vazgec;iyor) (duruyor)
kon7ulá!Us konsolosluk lenni olmak (oluyor) megálló durak (duragt)
(konsoloslugu) lent a~aiJda megcsókolni öpmek (öpüyor)
konyha mutfak (mutfaiJ) láb ayak (ayag1) lépcső merdivcn megegyezni anla~mak
kor y~ bacak (bacag1) lepedő era~ af (anla~1yor)
korán erken labda top leszállni irunek (iniyor) megengedni müsaade etmek
k6rhá7. hastane lakás da ire levegő hava (m. ediyor)
kormány hükümet lakni oturmak levél mcktup megfelelő uygun
k6 ta~ (oruruyor) (mektubu) meghalni ölmek (ölüyor)
kőműves duvarct lakosság nü fus leves c;orba megharagítani ktzdtmtak
könnyű basit, hafif. kolay lámpa lam ba liba kaz vkit (ktZdmyor)
könyv kitap (kitabt) lány ktz liter litre megharagudni kiZmak (klZtyor)
kör daire lány testvér (ktz) karde~ lopni <;almak (<;ahyor) megházasodni evlenmek
környék <;evre. etraf lárma gürültü lusta tembel ( evlcniyor)
körülbelül a~ag1 yukan lassan yava~ meghívni davet etmek
köszönöml
kövér
követ
sag ol(sun)
~i~man
ele;: i
látni

le
görmck
(görüyor)
a~aiJya
a. megigérni
(d. ediyor)
söz vermek
(s. veriyor)
következ() gclecek lecke ders ma bugün megismerkedni tam~mak
követség elc;:ilik macska ked i (tam~ 1 y0r)

148 149
megismerni tan tmak (tamyor) mióta? ne zamandan nagyon c; ok
meglátogatni ziyaret etrnek beri? nagypapa büyükbaba,dede
(z. ediyor) mondani dernek (diyor) nap gün
megölni öldürmek söylemek Nap (égitest) güne~ nyak boyun (boynu)
(öldürüyor) (söylüyor) naptár takvim nyár yaz
megpróbálni denemek mondat cümle narancs portakal nyáron yazm
{deniyor) mosakodni ytkanmak nedves nemi i nyárs ~i~
megs.:okni ah~mak {ytkamyor) nyelv d il
negyed c;eyrek
(ah~tyor) mosni ytkamak nyereség kazanc; (kazanct)
meg- néha bazen, bazt
(ytktyor) nyerni kazanmak
szomjaztam zaman
susadun most $imdi (kazamyor)
megti ltani yasaklamak motor néhány birka c; nyitni ac;mak (ac;tyor)
motor
(yasakltyor) mozgás hareket nehéz agtr, zor nyitott ac; tk
megváltoztatai degi~tirmek mozi sinema nehézség güc;lük nyugalom rahat, rahathk
(degi$tiriyor) múlt gee; en nehézség sorun. zorluk nyugat ball
meggyújtani yakrnak munka i~ nem baytr nyugdíjas emekli
(yaktyor) munkanélküli i~siz nem tesz nyugodt rahat

-
meleg stcak munkás i$c;i semmit fark etmez nyugtalan rahatsiz
menj! yürü! mutatni göstermek néma dilsiz
menni yürümek (gösteriyor) némelyik bazt
(yürüyor) muteum müze német Alman

-
méreg zehi r (zehri) német nyelv Almanea
mérgezett zehirli Németország Almanya oda oraya
mert c;ünkü németül Almanea oda-vissza g idi ~ dönü$
mcster usta nép halk ok sebcp (sebebi)
messze u zak okos zeki
népdal türkü
méter metre nadrág pantalon olaj yag
népesség nüfus
me.:ő tari a nagy büyük olajfa zeytin
név ad
mcttelen c; tp lak Nagy Bazár kapalt c;a~t olasz italyan
nevetni gülmek (gülüyor)
mikor'! ne zaman? nagybácsi olasz nyelv italyanca
mind nézni bakmak Olaszország italya
heps i (anyai) day1
minden her, her $ey nagybácsi (baki yor) olaszul Ítalyanca
mindenki herkes (apai ) amca nincs hely yer yok olcsó ueu z
mindig her zaman nagymama büyükannc, nine normális norma! oldal taraf
miniszter baka n nagynéni nő hamm, kadm oldal (Iapon) say fa
miniszterelnök ba~bakan (anyai) teyze nővér abla olvas okumak (okuyor)
mint... ...gibi nagynén i (apai) hala nulla stft r olvasott okumu$

150 151
onnan
óra
orosz
orosz nyelv
Oroszarslág
oroszul
oradan
saat
Rus
Rus.;a
Rusya
Rus.;a
papfr
paplan
pár
paradicsom
paraszt
kag1t (kag1dt}
yorgan
~i ft
domates
.;i ft~ i
-
ráadásul
rabló
üstelik
haydut
rossz
rót:sasdn
rövid
röviden
ruha
bozuk, fena, kötü
pernbe
ktsa
ktsaca
elbise

-
park park rablóhús ~i~ kebap
orr burun (humu) rádió radyo
parkoló park
or~7.ág mernleket, ülke rádiót hallgatni
radyo dinternek
országút parkolóhely park yeri
karayolu (r. dinliyor)
orvos p an ken ar
dok1:or rajta üsründe
OS7.tály párt parti
suuf rilk yengefi: sajnos maalescf
OS7.trák Avusturya h példa ömek (ömegi) rakpart n htJ m St~ l peynir
óta (dan/den) beri például mesela, ömegin Ramadán Ramazan saláta salara
Olt ora da pém: para régen eskiden sárga san
pénzt váltani (para) reggel sabah sarok kö$e
bozdurrnak reggel(tájban) sabahlcyin sátán ~eytan

Dl pént:tár(ablak)
(bozduruyor)
gi~e
reggeli
reggelizni
kahvalt1
kahvaln etmek
sátor
seb
~ad1r
yara
perc dakika (k. ediyor) sebesült yaralt
ó o peron peron régi eski segíteni yardtm etmck
öngyújtó <;akmak piac .;ar$1, pazar régóta ~oktan beri (y. ediyor)
(c;:akmagJ) pihenni rahat ennek remény ümit (ümidi) segítség yard tm
öreg ihtiyar reménykedni ümidetmek sehol (hit;:) bir yerde +
(r. ediyor)
örülni sevinmek (ümidediyor)
pincér garson tagadó alakú ige
(seviniyo r) piszok rendben! kabul!, tamam selyem ipek (ipegi)
örvendek! p is
memnun oldum pohár rendőr pol is senuni (hiy) bir $ey+
0~7.
bardak (bardagt)
sonbahar rendórörs karakol tagadó ige
összes polgármcster muhtar
bürü n rendórség pol is semmi baj zarar yok
posta posta, postahane,
rendszerint norma! olarak semmi
PTT repülni Ufi:rnak (u.;uyor) probléma problem yok
u. postaláda
probléma
puha
posta kntusu
problem
yurnu~ak
repülő
rész
részeg
w;ak (u~ag1)
bölüm
sarho~
senki (hi.;)kimse
+tagadó
formájú ige
pamm pamuk puszta .;öl ritka seyrek séta gezinti
panasz ~ikayet ritkán seyrek sétálni gezmek (geziyor)
panast:kodni ~ ikayet etmerk rokon akra ba sietni acele etmek
(~. ediyor) rostonsült tzgara (a. ediyor)
152
153
sírni aglamak szamár e~ek ( e~egi) sz oba oda tanítani ögretmek
(aghyor) számla hes ap (hesab1) szoknya etek ( etegi) (ögretiyor)
sofőr ~o fór szappan sabun szolgálat hizmet tanulni ögrenmek
sógor eni$te száraz kuru szomorkodni üzülmek (ögreniyor)
sógornő yenge száz yüz (üzülüyor) tanuló ögrenci, talebe
soha (hir,;) bir zaman + százalék yüzde yüz/ szomm·ú üzgün tányér tabak (tabag1)
tagadó alakú ige (húsz/száz) yinni szomorúság üzüntü tárca eüzdan
sok r,; ok szegény fak ir szomszéd ko~u táska r,;anta
sor Sira szégyen ay1p szórakozás eglence tavasz bahar, ilkbahar
sorjában s1rayla szégyenkezni utamnak szorgalmas c;a lt~kan taxi tak si
sovány zay1f (utamyor) szótár sözlük (sözlügü) tea c; ay
sör b ira szék sandalye szőke san $m, san sac;lf teázó c;ayhane, c;ayevi
sötét koyu szekrény dolap (dolab1) szőrme kürk tegnap dün
span yol ispanyol szél rüzgar szövet kum~ tehén inek (inegi)
spanyol nyelv ~ spanyolea szeles rüzgarh sztrájk grev teherautó kamyon
Spanyolország ~spanya széles gen i~ születésnap dogum günü tél ki~
spanyolul Ispanyo lea szelet dilim születni dogmak telefon telefon
stb. fa lan szem göz (doguyor) telefonálni telefon etmek
sugárút c adde szemben kar$Jda szü lők ana baba (t. ediyor)

-
süket sag1r személy- szürke gri télen kl$\U
sűrű koyu azonosság hüviyet televízió televizyou
sütöde fmn személyes hususi teln i gec;mek (gec; iyor)
Svájc isvic;re személyi tenger den iz
svájci t svic;reli igazolvány (hüviyct) eüzdam tenni koymak
svájci sapka bere szemét <;Öp táj bölge (koyuyuor)
bulu~mak

-
szemetes vödör c;öp kutusu találkozni tény gerc;:ek
szemüveg gözlük (gözlügü) (bulU$UYOr) tér mey dan
szép güzel találkozni görü$mck térkép harita, plan
szerelem a~k (görii$üyor) termék ma dde
szerelmcs a~tk
találni bulmak (buluyor) természetesen tabii
szabad özgür, serbest szerein i sevmek (seviyor) tálca tepsi terület bölge
szabadság tatil sziget ada tan ár hoca, ögretmen tető d am
szab ó terzi szín renk (rengi) tánc d aus tetszeni begemnek
száj agtz (agz1) színes ren ld i táncolni oynamak (begeniyor)
szálloda o tel színház tiyatro (oynuyor) teve d eve
szalvéta pec;ete szív kalp (kalbt) dansebnek tilos yasak
szám numara szó kclime, söz (d. ediyor) tiszta tem iz

154 155
tisztaság temízlik újság gazete vagy yoksa venni (satm) almak
lÓ g öl unalmas can Sikici vaj tereyag1 airnak (ahyor)
tojás yumurta unatkozni cam SJkJlmak vak kör vér kan
toll kalem (c. sJki liyor) vakáció ta til ves;:ély tehlike
tolni itmek (itiyor) unoka to run -val/vel ...ile veszélyes tehlikeli
tolvaj hifSIZ unokaöccs yegen valaki kimse vezetni sürmek (süriiyor)
torony kule úr ... bey valami bir ~ey vicc ~aka
török T ürk út y ol válasz cevap (cevab1) vidám ne~ eli
török nyelv Türk<;e utas y oleu válaszolni cevap vermek vihar fntma
Törökország Türkiye U!aZáS scyahat (c. veriyor) világ dünya
törökül Ti.irk<;c yolculuk választani scs:mck (sc<;iyor) világos aydm
töröttnek lenni kmlmak (yolculugu) válni vmivé olmak (o luyor) villa c; a tal

-
(kmhyor) útlevél pasaport változni degi~mek vinni götünnek
törvény kanu n (degi~iyor) (götürüyor)
tudni bilmek (biliyor) vám gümrük virág c;:ic;:ek
tulajdonképpen zatcn (gümrgü) vissza geri
tulajdonos sahip (sahibi) van hely yer var visszafordulni (geri) dönmek
tű igne üdvözlet sei am vár kal c (dönüyor)
tűz a te$ üdvözöln i selam söylemck várni beklemck visszatérés dönü~
tűzvész yangm (s. söylüyor) (bckliyor) visszaút dön ü~
TY-t nézn i televizyon iilni oturmak v{rros $eh ir ($ebri) vitatkozni kavga etmek
seyretmek (oturuyor) v<írosnegyed mahalle (k. ediyor)

-
(t. seyrediyor) ünnep bayram varrni dikmek (dikiyor) ví;: su (Be:suyun)
üres bO§ vas demir vizes 1slak
ütni dövmck vasalni ütülemek vmi előtt ...daniden önce
( dövi.iyor) (ütülüyor) vmi után ... dan/den sonra
ütni vurmak vasaló ürü vmivel uJazni ... ile gitmek

-
tyúk tavuk (tavugu) (vumyor) vasárnap pazar (gidiyor)
iiveg (palack) ~i~e vásárolni ali~ veri~ yapmak vonal hat
üveg (anyag) cam (a. yap1yor) vonat tren

-
üzem fabrika vastag ka h n vörös kirm!Zl
wc

-
vég so n tuvalet
ugyanaz ay111 vékony ince
új ycni vélellen tesadüf
újból ycniden véletlenül tesadüfen
ujj parmak vacsora ak~am yemegi vendég misafir
(parmag1) vágni kesmek (kesiyor) vendég (vevő) mü~teri zacskó torba

156 157
zajongani gürültü etmek

zárt
(g. ediyor)
kapa h
Megjegyzéseim
l
zene müzik (müzigi) zsák torba
zöld ye~ il zseb cep (cebi)
zöldség scbze zseton jeton

159
 A leggyakoribb kérdos7.avak Fontos kifeje7.ések ·
nerede? hol? hangi? rnelyik? Az alábbiakban a leghasznosabb kifejezéseket gyűjtöttük össze. amelyek
nereden7 honnan? ne kadar? mennyi? nehéz helyzetekben. vagy csak egyszerűen nézelődés. vásárlás közben a
nereye? hova? nezaman? mikor'l segítségérc lehetnek.
neden? rniért? kay zamandan beri? rnióta?
Van ...? .... varmt?
nastl? hogyan? kim? ki?
ne? mi,mit? kimi? kit? Szeretnék.... (vmit). ....(y)i!J/ulü istiyorum.
neyle? mivel? kimin? kinek a ...? Keresek ... (vmit). ....(y)i!J/ulü....anyorum.
Szükségem van ... .. .bana J.azim
Kérem, adjon nekern ..(vmit) Lütfen, ....(y)iltlulü bana veriniz
Holtudok....(vmit) venni 0
Nereden ....(y)iltlulü alabilirim?
Mennyibe kerüL .. ? ...kay para?
Ezt megveszem. ~unu alaytm.

Helymeg,jelölések Hol van a.. .'? ....nerede?

... -ba szeretnék menni. ....'(y)a/e gittnek istiyorum.
sag jobb saga jobbra
Hogyan tudok .... -ba menni? .. .'(y)a/e nastl gidecegim?
sol bal sola balra
Kérem, vezessen el engem ... -be. Lütfen, .. .'(y)a/e beni götürünüz.
(dos)dogm egyenesen geri vissza
Tudna segíteni nekem ? Bana yardtm edebilir misiniz?
iwltnda szemben hepdevam tovább
uzak mcssze yalan közel
yolkesimi kereszteződés trafik lambas1 jelzőlámpa

~ebrin merk.ez központ

dt~mda a városon kívül tamburada éppen ill
burada ill oraela Ol!
ileride d öl ileriye előre
geride hátul geriye hátra
 Számok
l bir 21 yirmi bir N
2 iki yirmi iki
3 iiV
22
23 yirmi ~
KAPDELO
4 dört
5 ~
30
40
otuz
ku:k
ASSIMIL társalgási zsebkönyv
6 alt! 50 elli
7 yedi 60 al~ Eredeti, könnyen használható , kényelmes
8 sekiz 70 yetmi$
9 dokuz 80 seksen
nyelvkönyv utazásai hoz.
10 on 90 doksan Az ASSIMIL zsebkönyvvel . biztonságban
ll on bir 100 yüz
12 on iki 200 ikiyüz érezheti magát, hiszen mindig kéznél vannak a
l3 on üV 300 üVyüz
14 on dört !OOO bin - legfontosabb szavak
15 on be§ 2 OOO iki bin - hétköznapi társalgás kifejezései
16 on alt! 3 OOO iiV bin
17 on yedi !O OOO on bin - helyi szokások-szólások.
!8 on sekiz 100 OOO yüzbin
!9 on dokuz l OOOOOO bir milyon A köznyelv egyedülállóan gazdag szókincsével
!O yirmi o súir mind a nehéz, mind pedig a várva várt pilla-
A kiinyvhen használt riividítések natokban sem jöhet zavarba. Élvezetes beavatás
- kötőjel választja el a szavakat a toldalékoktól, illetve toldalékokat a nyelvi szerkezetek rejtelmeibe is már az első
egymástól oldalakon!
=egyenlőségjel mutatja az értelems zerű (tehát nem szószcrinti !)
fordítást. továbbá az iger.1gozásban a külön raggal nem jelölt Az utazáson kívül itthon is kitűnő segítség az
harmadi k szemétyű alakokat (pl.=ő) eltévedt turisták felkarolásához. Sőt, a nyelvvel
(?) a kérdőnávmás jele (néhány esetben a magyar -e szócskával
fordítható) való behatóbb ismerkedéshez is kedvet kaphat. ..
tSZ többes szám jövő jövő idő
fnin főnévi igenév óm óhajtó mód NINCS REMÉNYTELEN ESET!
szjel széles jelen tag tagadás I SBN 963 - 8 162 - 27 - 9

Jl ljl~~lll l l,ll ~~~ll

felsz felszólító mód Be birtokos eset
fel t feltételes mód jel jelen idő
múlt múlt idó mgh magánhangzó
msh mássalhangzó