BETEGSÉGEK GYÓGYMASSZŐR GYAK. VIZSGA!

Periarthritis humeroscapularis ( PHS ): Bármely életkorban előfordulhat

 "Befagyott váll" syndroma

 Merev váll
 A váll periarthritise

Betegség lefolyása:

 Az adhaesiv capsulitis, ismertebb nevén befagyott váll szindróma a vállízület jelentős

mozgásterjedelem-beszűkülésével és fájdalommal járó, polietiológiájú kórkép. 40-70 éves
korban a leggyakoribb, nőkben valamivel sűrűbben találjuk. Vizsgálatok szerint az emberek
3%-ában az élet során legalább egyszer kialakul. Számos kórképben a befagyott váll
előfordulását magasabbnak találták, mint normális populációban, ezek közül az egyik
legjelentősebb a cukorbetegség. A diabeteses betegek 10-20%-a, az inzulinfüggő
diabetesesek 36%-a (!) szenved ebben a betegségben is, a kétoldaliság IDDM(izulin dep. dab
.mell.) esetén szintén gyakoribb.Befagyott váll szindróma gyűjtőfogalom, mely különböző
etiológiájú és pathológiai elváltozásokon alapuló degenerativ kórkép, mely fájdalom mellett a
vállizületi struktúrák mozgásainak beszűküléséhez vezet. Viszonylag rövid idő alatt a váll aktív
és passzív mozgásai is koncentrikusan beszűkülnek. Az elváltozások között domináns a
vállizületi synovitis.Periarthirits humeroscapularis részét képezi, mely a vállizületet alkotó
struktúrák degenerativ és traumás károsodása. A humerusfejet az ízvápában tartó
rotátorköpeny négy izom közös inas lemeze. károsodásában a mikrotraumák és túlerőltetés
játszik szerepet, egyrészt a szűkebb anatómiai viszonyok miatt, másrészt a fej felett történő
karmozgások miatt. A betegség a kezdeti fájdalomtól egészen az inszakadás következétben
kialakuló abduktiós képtelenségig tart.A befagyott váll szindrómának nincs konkrét kóroka,
több faktor külön vagy együttes jelenléte prediszponálja a betegség kialakulását. Gyakori és
közös faktor a bármilyen ok miatti izomzat-inaktivitás, a váll átmeneti rögzítése, mozgásának
teljes szüneteltetése. Ezen gyakori okok többnyire valamilyen balesettel, sérüléssel hozhatók
összefüggésbe, vagyis közvetetten a trauma a kórkép kialakulásának fontos faktora, ennek
ellenére a betegek többségének kórtörténetében nem szerepel jelentős trauma. További
fontos etiológia tényezőként szerepelnek a pajzsmirigy-betegségek, valamint a
zsíranyagcsere-zavarok.Az esetek egy részében a fájdalom és a mozgáskorlátozottság
fokozatosan, spontán szűnik. Más esetekben a fájdalom és az immobilitás miatt kialakult
izomzsugorodás továbbra is fennállhat.

 Mozgásszervi panaszok
o Fésülködés nehéz ,Nem tud kabátba bújni
o Vállfájdalom ,Vállfájdalom húzómozgásra enyhül
o Vállfájdalom nyugalomban fokozódik
o Vállfájdalom tolómozgásra fokozódik
o Vállfájdalom, fizikai aktivitástól függetlenül
o Vállfájdalom, mely 45-120 fokos abdukcióban a legerősebb
o ..stb.

A hypaciditás :

Csökkent gyomorsavtermelés
 Coxarthrosis :Osteoarthrosis coxae, primer

 Elsődleges csípőarthrosis
 Elsődleges csípőizületi porckopás
 Primer coxarthrosis

Előfordulása : 40 éves kortól

Az osteoarthrosis coxae primer formája a csípőizület degeneratív porckopásos

megbetegedése, melynek oka ismeretlen. A mozgásszervi degeneratív megbetegedések
közé tartozik.

 A csípőizület a medence acetabuluma és a femurfej között jön létre, funkciója az alsóvégtag

hajlítása, feszítése, egymástól távolítása, egymáshoz közelítése, kiforgatása, beforgatása.
Az arthrosis gyakran érinti a csípőizületeket, a kiváltó ok többnyire ismert, tehát valamilyen
betegség miatt lép fel az arthrosis ( szekunder forma ) A primer arthrosis (20%) esetében a
kiváltó ok nem ismert, jóval ritkábban fordul elő, mint a szekunder arthrosis.
Az arthrosis (porckopás), az izületi felszineket borító porc degeneratív (elfajulásos)
megbetegedése, mely a porcot és izületet érő főleg mechanikai hatások miatt fokozatosan
évek, évtizedek alatt alakul ki. Általában az idősebb korosztály megbetegedése. Az izület
fájdalmas duzzanata, később deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mely főleg a
mozgás kezdetekor erős, és a mozgásterjedelem beszűkülése jellemzik. A porckopás
elsősorban az izületi porc teherviselő felszíneit érinti. A csípőizület esetén a csípő mozgásai:
hajlítás (flexio), feszítés (extensio), egymástól távolítás (abdukcio), egymáshoz közelítése
(addukcio), kiforgatása (kirotácio), beforgatása (berotácio) korlátozott illetve fájdalmas.
Képalkotó eljárások során az izületi rés beszűkülését, peremszéli osteophytákat,
subchondralis sclerosist és subchondralis cystákat láthatunk. Az arthrosis kialakulásában az
öregedés, genetikai tényezők mellett a mechanikus tényezők játsszák a legfontosabb
szerepet. Az izületet alkotó izületi porc károsodásában a mechanikai kopás mellett a porc
táplálása is károsodik, mely súlyosbítja az arthrosist. A porckopás a teherviselő izületi
felszíneket érinti elsősorban. A betegség előrehaladása során a porc először felpuhul, majd
felrostozódik, fokozatosan elkopik, végül már csak a csupasz csontfelületek érintkeznek
egymással. Ezzel párhuzamosan az izületi felszínek peremein csontfelrakódások képződnek,
melyeket reaktív jellegűnek tartunk. A folyamat bizonyos szakaszain az izületi belhártya
gyulladása, az izületi folyadék felszaporodása is társulhat. A porckopás végső stádiumában,
amikor már csak a csupasz csontvégek érintkeznek egymással, létrejöhet az izület
összecsontosodása (ankylosis), mely a mozgások és ezzel együtt a fájdalom megszűnését is
jelenti. A porckopás elkülönítésében egyéb más izületi megbetegedésektől a kórelőzmény, a
lassú lefolyás, általában negatív laboreredmények, és eltekintve a minimális gyulladástól,
negatív izületi folyadék segíthet.A csípőizület porckopása esetén ezek az általános leírások
érvényesek, az izület porcaira és csontjaira kivetítve. A kezdeti szakaszban konzervatív
kezelés (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, nyugalombahelyezés) segíthet,
előrehaladott folyamat esetén műtéti megoldásként az izület elmerevítése jöhet szóba.

 Mozgásszervi panaszok
 o Csípőfájdalom a comb terpesztésekor
o Csípőfájdalom befelé rotatiora
o Csípők reggeli merevsége
o Indítási csípőfájdalom
o Járás nehezített
o Járási nehézség hosszabb ülést, pihenést követően
o Lépcsőnjárás nehezített
o Nehezen tud székből felállni
o Térdbe sugárzó fájdalom
o Belső combizmok feszesek
o Comb belső felének izomzata feszes
o Comb a test tengelyéhez zárt helyzetben rögzült
o Nem tudja a csípőjét kinyújtani
o Combok terpesztése gyengült
o Guggolásból, székből felállás gyengült
o Nehezen tudja térdeit egymás felé fordítani
 Idegrendszer és izomrendszer zavarai
o Nem tud nagyot lépni
o Sántítva jár

Sudeck syndroma

 Sympathicus reflex dystrophia

 Acut posttraumás osteoporosis
 Sudeck-Leriche syndrome
 Sudeck's dystrophy
 Sudeck szindróma
 Sudeck-atrophia

•Változó lefolyású, ismeretlen eredetű tünet-együttes

•Fő jellemzői: súlyos fájdalom, duzzanat és vasomotor elváltozások
•Leggyakrabban trauma vagy műtét után
•Egyéb etiologiai tényezők: infekciók, tumorok, diabetes, stroke, myocardiális infarctus,
gyógyszerek
Sudeck sy. tüneteiI. 1 stádium (pseudoinflammatio)
FÁJDALOM:kínzó, nyugalmi is, mozgás, terhelés fokozza, causalgia esetén érintésre, stress-
hatásra fokozódik, lüktető, égő
DUZZANAT:enyhétől a pseudophlegmonosusig , a fájdalmas területet meghaladja
BŐR:meleg, száraz , pirosas
MOZGÁS és IZOMERŐ:a fájdalom miatt romlik
1. héttől 2-3 hónapig tart

Sudeck sy. tünetei

II. stádium (dystrophiás v. subacut)
-A fájdalom mérséklődik, nyugalmi fájdalom megszűnik, csak erőltetésre fáj
-Duzzanat mérséklődik

-Bőr livid, hűvös, nyirkos

-Szalagok, inak, izületi tok zsugorodása miatt izületi mozgáskorlátozottság

-Köröm töredezett, szőrzet megváltozik

4-9 hónapig tart

Sudeck sy. tüneteiIII. stádium (atrofiás)

-Fájdalom változó

-Néha duzzad

-Sápadt, atrofiás bőr és subcutis

-Izületek körül fibrosis

-Kontrakturák

-Tenyéren Dupuytren

-Irreversibilis

Terápia
FIZIKOTHERÁPIA
I. stádium:
-nyugalomba helyezés, felpolcolás
-Óvatos aktív torna a fájdalom határáig
-Hűvös borogatás
-Brace, többször levenni
-Tükörtherápia

II. Stádium:
-Fokozódó intenzitású gyógytorna a fájdalom határáig
-Balneotherápia
-Massage, elektrotherápia (TENS, magnetotherápia, rekeszes galván )
-Óvatosan bevezetett melegkezelések
-Ergotherápia
III. Stádium:
-melegkezelések (paraffin, iszap )
-balneo-mechano-elektrotherápia

-redressziók?

-ergotherápia

Bechterew-kór(spondylitis ankylopoetica)
A Bechterew-kór a gerinccsigolyák közötti kisízületek idült reumás gyulladása, autoimmun betegség.
A gyulladás progresszív, végül az egész gerincoszlopot a gerinc-csípőízületet és a csípőcsontokat is
magába foglalja, miközben a gerincoszlop erősen meghajlik és elmerevedik.A Bechterew-kór
jellemzően a fiatal férfiak betegsége, többnyire 18-30 év között jelentkezik. A férfiak/nők aránya 3:1.
A teljes népesség kb. 0,25%-át érinti.A Bechterew-kór lényege, hogy a szervezet ellenanyagokat
termel saját fehérjéivel szemben, autoimmun betegség, mely az esetek 95%-ában a HLAB27 antigént
hordozó egyéneknél fordul elő. A Bechterew-kór kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert.
Oki terápia a Bechterew-kór ellen jelenleg nem létezik. A kezelés célja az immunrendszer téves
reakciójának gyengítése, a fájdalom és gyulladás csökkentése, a gerincoszlop elmerevedésének
késleltetése, a beteg szenvedéseinek csökkentése, továbbá a tipikus kísérőbetegségek célzott
kezelése. A Bechterew-kór ui. gyakorta jár együtt a szem érhártyájának gyulladásával, Crohn-
betegséggel, pikkelysömörrel, ill. Reiter-szindrómával.

A betegség progressziója lehet lassú és gyors, terápiára jól és kevésbé reagáló is. A betegséget
tünetszegény periódusok és heveny fellángolások jellemzik. A gerincbetegség végstádiumára a
teljesen elmerevedett gerincoszlop („bambusznád gerinc”) jellemzi, a gerincoszlop kisebb-nagyobb
mértékű előrehajlása mellett. A betegség kihatással lehet a szívműködésre, légzésre is – a
tüdőmozgások beszűkülése jobbkamra elégtelenséghez (cor pulmonale) vezethet. A szívizom
elégtelenségéhez az amiloidózis és a szívritmus-zavarok is hozzájárulnak. Gyakori a vesék betegsége
is. A gerincoszlopból kilépő idegek súlyosan károsodhatnak,ez érzéskieséssel, akár bénulásokkal is
járhat. A tartós mozdulatlanság miatt bekövetkező csontritkulás ördögi körként súlyosbítja a
Bechterew-kórt.

terápiája
 1. A téves immunológiai reakció csökkentésére immungyengítő gyógyszeres kezelést alkalmaznak
(szervátültetésnél, ill. daganatos betegségeknél is használt immunszuppresszív és citosztatikus
gyógyszerek, pl. azatioprin, ciklofoszfamid, metotrexát, stb.)
2. A gyulladás és fájdalom csillapítására szteroid és/vagy nem szteroid gyulladásgátlók használatosak
3. Fájdalomcsillapításra félópiát, vagy ópiát fájdalomcsillapítók (pl. tramadol, kodein), az idegszál-
eredetű fájdalmak enyhítésére epilepszia- és/vagy depresszióellenes gyógyszerek lehetnek
hatékonyak (mirtazapin, karbamazepin, stb.)
4. A műtéti kezelés főként a leszorított idegek felszabadítását, a gerincoszlop és csípőízületek
helyzetének javítását célozza – bár a műtéti kezelés meglehetősen kockázatos.
5. A fizikoterápia célja az ízületek elmerevedésének késleltetése, a beteg pszichés vezetése és a
gerincoszlop elmerevedésének legoptimálisabb pozícióban történő bekövetkeztének biztosítása.
Főként gyógytorna, úszás, jogging, thai chi, jóga és Pilates torna javasolható.
6. A társuló betegségek (pl. szívelégtelenség, ritmuszavar, vesebetegség, stb.) kezelése célzottan
történik

A térd arthrosisa (Gonarthrosis )

A térdizület ért folyamatos erőbehatás, az elszenvedett apró

sérülések, valamint az életkor előrehaladtával, a porcfelszín
pusztulásával, kopásával alakul ki az arthrosis, mely a idősebbek
mellett egyre fiatalabb érintő betegség. A betegség kezdetben az
indulási, később terhelésre jelentkező térdkörüli fájdalomban,
mozgáskorlátozottságban nyilvánul meg. Ezt megelőzhetik a
gyulladásos tünetek, mint a duzzadt, fezsülő, néha meleg tapintatú
térd képe, ahol a térdhajlati u.n. Baker-cysta jelenléte utalhat a porckopási folyamatra.

A térdizületi arthrosis kialakulásának számos másodlagos hajlamosító, ún. prearthroticus

tényezői is szerepelhet. Ilyenek a csípő és láb deformitásai, a lábtengely deformitások (O- és
X-láb), a meniscus sérülései és ezek műtétét követő túlsúly, túlzott megterhelés,
szalagsérülések, izületi törések, csontot, porcot érintő gyulladások, fejlődési rendellenességek,
reumás betegségek, térdet érintő fertőzések, anyagcsere betegségek és tumorok. Kiemelten
fontos ezen elváltozások korai kezelésbe vétele, hogy a súlyos porckopást megelőzzük.
A fő panaszt az izület reggeli mozgáskorlátozottsága, merevsége uralja, mely később oldódik.
Fokozatosan ún. kattogás, sercegés érezhető a térdkalács alatt, majd a mozgás beszűkülésével
zsugorodások alakulhatnak ki. A fájdalom miatt a beteg a végtagját kíméli, ezért a
combizomzat elsorvad. A krónikus szalagelégtelenség és az izületi porc kopása, majd későbbi
hiánya következtében a szalagok kevésbé tartanak, a térd "lötyögőssé" válik.Az orvos az
anamnézis felvétele és a fizikális vizsgálat után röntgenfelvételt készített a térdről. Ez
általában elég az arthrosis diagnózisának a felállításához, de kiegészítő vizsgálatokkal is
alátámasztható. A CT-, MRI- és izotópvizsgálatokat, csak más betegségek kizárása érdekében
lehet szükséges.
A korai arthrosis hagyományos kezelésben a fizikoterápia, gyógyfürdő therapia, mint: torna,
víz alatt torna, valamint elektromos, mágneses kezelések jöhetnek számításba.

Az utóbbi években kiemelkedően jó hatásfokú u.n. porcépítő készítményekkel tudjuk

elősegíteni a sérült porcállomány újra felépülését. Az izületbe juttatott injekció tartalmazza
magas koncentrációban a porc-szövet alapanyagát, ezt az izületbe injektálva elősegíti a
porcfelszín regenerálódását. Az eredményt később tablettás készítményekkel tartósithatjuk
Amennyiben a porcpusztulás körülírt, kis területet érint, akkor saját porcos-csontos blokk
átültetés is kivitelezhető (u.n. „Mozaik-plastica”), műtéti úton. Az átültetett porc tökéletes
beépüléséhez azonban fontos a tehermentesítés és gyógytorna utókezelés betartása.

Az izfelszín porcborítéka ha teljesen lekopott, elpusztult, akkor protézis beültetéssel

pótolhatjuk azt. Ennek több fajtája létezik. A térdizületben a porckopás leggyakrabban a belső
oldalon kezdődik. Megfelelő időben felismerve elegendő lehet csak az elkopott belső felszín
pótlása, az u.n. unycondylaer protézissel. Ha azonban a porcfelszín mindkét oldalon
elpusztultak, akkor a teljes térdfelszínt pótló, ún. totál térdprotézis beültetés a megfelelő
megoldás. A műtét utáni 4-8 hét lábadozási idő elegendő arra, hogy az utasításoknak
megfelelő utókezelés és gyógytorna visszasegítse a beteget a teljes életvitelbe.

polydiscopathia - sok csigolya közti porckorong bántalma vagy rendellenessége, polydiscopathy

coronaria sclerosis

A coronaria sclerosis kialakulásában számtalan rizikófaktor játszik szerepet (életkor, nem, genetikus
hajlam, hypertonia, dohányzás, hyperpipoproteinaemia, mozgásszegény életmód, obesitas, diabetes
mellitus, hyperuricaemia, arteriitisek, kollagén és tárolási betegségek, coronaria embolia, coronaria
spazmus).

primer fibromyalgia

A primer fibromyalgia a generalizált izombetegségek és a krónikus fájdalom syndromák közé is

besorolható. Meglehetősen sűrűn előforduló állapot, afelnőtt lakosság 3-4 %-át , főként fiatal és
középkorú nőket érintőmegbetegedés. A betegek fő panasza izomfájdalom, izomgyengeség,
ízületimerevség és fájdalmas myogelosisos csomók megjelenése. Emellett jellegzetesáltalános
tünetek is kísérik: rossz közérzet, alvászavar, fáradékonyság,gyengeség, depresszióra való hajlam
vagy manifeszt depresszió, fejfájás.

Etiológia: A betegség pontos oka nem ismert, a központi idegrendszer ésa neuroendokrin rendszer
zavarát feltételezik. Általánosan elfogadott véleményszerint a központi idegrendszerben atípusosan
zajlik a az érzőingerekfeldolgozása, megváltozik a vázizomzatban a fájdalom érzékelése, zavart
szenveda hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely működése. A fájdalom fő okaként azalacsony
szerotoninszintet határozták meg, mivel a liqourban magasabb substanceP értéket és alacsonyabb
endorfinszintet mértek.

Fontos megemlíteni,hogy a tenderpontokból végzett izombiopsziákban szövettani vizsgálattal

nemtaláltak eltérést, tehát gyulladás nem igazolható.
Arthrosis cubiti,
 A könyökizületi arthrosis a könyökizület kopásos, degeneratív megbetegedése.

A könyökizület fájdalmas duzzanata, később deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom,

mely főleg a mozgás kezdetekor erős, és a mozgásterjedelem beszűkülése jellemzik

 A könyökizület alkotásában a felkarcsont (humerus), a singcsont (ulna) és az orsócsont

(radius) vesz részt. Az ízfejet a humerus distalis végén lévő trochlea humeri és capitulum
humeri alkotják. Az ízvápát az ulna incisura trochlearisa és a radius feje képezik. Ezek mellett
a radius és az ulna között van egy további érintkezés, mely az alkar kifordítását (supináció) és
befordítását (pronáció) teszi lehetővé.
Az arthrosis (porckopás), az izületi felszineket borító porc degeneratív (elfajulásos)
megbetegedése, mely a porcot és izületet érő főleg mechanikai hatások miatt fokozatosan
évek, évtizedek alatt alakul ki. Általában az idősebb korosztály megbetegedése.
Az izület fájdalmas duzzanata, később deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mely főleg
a mozgás kezdetekor erős, és a mozgásterjedelem beszűkülése jellemzik. A porckopás
elsősorban az izületi porc teherviselő felszíneit érinti. A könyökizület esetén az alkar flexiója
(hajlítása), extensiója (hátrafeszítés), kifordítása (supináció) és befordítása (pronáció) lehet
korlátozott illetve fájdalmas.Képalkotó eljárások során az izületi rés beszűkülését, peremszéli
osteophytákat, subchondralis sclerosist és subchondralis cystákat láthatunk.
Az arthrosis kialakulásában az öregedés, genetikai tényezők mellett a mechanikus tényezők
játsszák a legfontosabb szerepet. Az izületet alkotó izületi porc károsodásában a mechanikai
kopás mellett a porc táplálása is károsodik, mely súlyosbítja az arthrosist. A porckopás a
teherviselő izületi felszíneket érinti elsősorban. A betegség előrehaladása során a porc
először felpuhul, majd felrostozódik, fokozatosan elkopik, végül már csak a csupasz
csontfelületek érintkeznek egymással. Ezzel párhuzamosan az izületi felszínek peremein
csontfelrakódások képződnek, melyeket reaktív jellegűek. A folyamat bizonyos szakaszain az
izületi belhártya gyulladása, az izületi folyadék felszaporodása is társulhat. A porckopás végső
stádiumában, amikor már csak a csupasz csontvégek érintkeznek egymással, létrejöhet az
izület összecsontosodása (ankylosis), mely a mozgások és ezzel együtt a fájdalom
megszűnését is jelenti. A porckopás elkülönítésében egyéb más izületi megbetegedésektől a
kórelőzmény, a lassú lefolyás, általában negatív laboreredmények, és eltekintve a minimális
gyulladástól, negatív izületi folyadék segíthet.A könyökizület porckopása esetén ezek az
általános leírások érvényesek, az izület porcaira és csontjaira kivetítve. A kezdeti szakaszban
konzervatív kezelés (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, nyugalombahelyezés) segíthet,
előrehaladott folyamat esetén műtéti megoldásként az izület felszabadítása, szükség esetén
protetizálása illetve elmerevítése jöhet szóba.

Dorsalgia – Hátfájdalom
 Pes planus
 Lúdtalp
 Bokasüllyedés
 Flatfoot

 Pes planus, vagy lúdtalp alatt a láb hosszanti boltozatának süllyedését értjük. A láb statikus
eredetű megbetegedésének tartjuk. Fő tünete a talp fájdalma.

 A pes planus vagy lúdtalp 3 fajtáját különítjük el. A pes planus esetén a láb hosszanti
boltozata süllyed meg. A pes planovalgus esetén mindehhez a sarok valgus helyzete is társul.
Pes transversoplanus esetén a harántboltozat süllyedése dominál.Kialakulásában a láb
formáját, boltozatait fenntartó erőegyensúly megbomlása játszik fontos szerepet, mely
létrejöhet egyrészt a testsúly növekedése miatt, vagy a láb szalagrendszerének, izomzatának
gyengülése miatt is. A hosszanti boltozat süllyedése mellett statikai okokból a sarok valgus
helyzete is kialakul, ekkor pes planovalgusról beszélünk. 10 éves kor körül kb. 4%-ban
észlelhető ortopéd kezelést igénylő lúdtalp. A láb boltozatos szerkezete járó gyermekeken
alakul ki a terhelés hatására. A csecsemők talpa lapos, emiatt lúdtalpról csak járó gyermek
esetén beszélhetünk. A lúdtalp kisgyermekeknél talpfájdalom helyett sokszor csak a láb
elfáradását okozza panaszként. A növekedéssel járó fokozott terhelés miatt fokozott
izommunka hárul a talp izmaira, mely izomfeszülés fájdalmakhoz, gyulladásos jelenségekhez
vezet. Később a láb ízfelszíneinek arthrosisa miatt a lúdtalp egy idő után csontos merevségbe
megy át. Felnőttkorban a lúdtalpas állapotot tovább ronthatják bizonyos foglalkozások,
melyek fokozottan igénybe veszik a lábat.Kezelésében gyermekkorban lényeges a talpizmok
erősítése. Gyermekkorban ritkán rendelünk lúdtalpbetétet, mert az izomzat
tehermentesítésével csak tovább rontja a láb statikáját. Idősebb korban a láb redresszálása
és gipszkötésben való rögzítése mellett műtéti terápia is szóba jöhet.

 Mozgásszervi panaszok
o Belboka fájdalma
o Belboka fájdalma járáskor fokozódik
o Lábháti fájdalom
o Lábháti fájdalom járáskor fokozódik
o Lábtő fájdalma járáskor fokozódik
o Lábtő területében fájdalom
o Talpfájdalom a láb terhelésekor fokozódik
o Lapos a lábboltozata
o Boka mozgásai csökkentek

Cervicobrachialgia
A nyakból a karba sugárzó fájdalmat nevezzük így. A fájdalmat gyakran zsibbadás, ritkán izomerő
csökkenés is kíséri. A kar idegei a nyakból erednek. Nyaki betegségek következtében ezek az
idegek gyakran nyomás alá kerülnek, ami a fenti tüneteket okozza. A nyaki porckorongsérvek
döntő többségére jellemző a nyaki gerinc és felső végtagi fájdalom, a cervicobrachialgia.
 Myalgia ( izomfájdalom )

Myalgia minden olyan betegség gyűjtőfogalma, amely izomfájdalommal jár. Tulajdonképpen

nem diagnózis, nem is betegség, hanem csak tünet.A tartós izomfeszülés révén az izmokban
fájdalmas myogelosisos csomók alakulhatnak ki. Tisztázatlan eredettel létrejött kötőszöveti és
izomfájdalom. A népesség 5-7%-ban előfordul, amin belül 80-90%-os gyakorisággal fiatal,
középkorú nőknél jelentkezik. Következménye ez a gyakran terápiarezistens kórkép, az aktív
korban lévő egyének teljesítőképességét rontja, ami munkából való kiesést, rokkantságot
idézhet elő.

Arthrosis malleoli ( bokaizület artrosisa )