1. A. Ismertesse a kivehető pótlásoknál alkalmazott lenyomat kanalakat és lenyomat anyagokat!

Jellemezze a munka mintát! Szempontok a válaszadáshoz:

 kereskedelemben beszerezhető,
 laboratóriumban gyártott lenyomat kanalak,
 anyagok
 fémlemez technológiánál használt minta
 latin és magyar neve, jellemzői

A lenyomatvétel azon alapszik, hogy a még puha, képlékeny anyagot a szájképletekre

helyezzük, amely ott megmerevedik, megkeményedik.
A lenyomat a szájképletek negatív mása; kiöntése után kapjuk meg a szájképletek
mintáját.Normál polimerizátum: viaszból megmintázzák,leforrázzák és letömik.

Lenyomatkanalak
Gyári kanál
nyugalmi,staikus helyzetben vett lenyomat
műanyag kanállal-alginát (tanúlmáni,antagon)
fém kanállal-preciziós (protézis,fémlemez)

 0, 1, 2, 3, 4 jelölik a nagyságát
 anyaga: műanyag, akril, fém
 fogak száma szerint: fogatlan (állkapocs mentén legömbölyített) és fogas (szögletes) ill.
kombinált
 alsó ill. felső kanál, teljes ill. részleges kanál
 teli-illetve perforált
 módosítások: perforálják, homokfúvóval érdesítik, alámenő széleket készítenek.

egyéni kanál
 anyaga: fém (ritka), akrilát , sellak-drót (a nyomóerő eloszlása érdekében)
 célja: preciziós leny.-hoz szükséges,individuális kanál
 feladata: alkalmas legxen az egyén szájáról funkciós lenyomatvéteére (mozgások kőzben)
mintázza le maradéktalanul a széjképleteket
 határai, meddig kell kiterjeszteni (TK:27)

Mélyhúzott egyéni kanál

 anatómiai mintára készül, tervezés

 alámenős területeket és fogakat ki kell blokkolni
 parabolikusan kell megcsiszolni a mintát
 mintát fém granulátumba rögzítjük és rá helyezzük a helyfenntartót(gumi-lágy szilikon
esetén; szivacs-lenyomat paszta esetén)
 helyfenntartó fölé helyezzük a kanál anyagot és hő segítségével képlékennyé tesszük és
vákuum alatt elvégezzük a mélyhúzást
 kidolgozzuk és előre gyártott kanálnyelet ráapplikáljuk

1
Lenyomat típusai
Anatómikus lenyomat

Szituációs lenyomat: fogak lecsiszolása után levett lenyomat. Nyitott szájjal, algináttal( por+
víz ) gyári vagy anatómiai kanállal veszik. Rövid időn belül kigipszelni protetikai gipsszel.
Erre készül el az egyéni kanál.
Precíziós lenyomat:hidrokolloidális anyaggal vagy elasztomerrel készülnek. A
hidrokolloiddal vett lenyomathoz hűthető kanál kell, úgy készül, mint a szituációs lenyomat.
Egyfázisú lenyomatvétel: közepesen híg elasztomerrel készül.
Kétfázisú lenyomatvétel: két különböző konzisztenciájú elasztomerrel készül: A osztály a
gyúrható, C osztály a hígan folyó. Lehet egyidejű ( a híg lenyomatanyagot fecskendőből a
lemintázandó felületre fecskendezik, , majd szájba teszik a kanálba helyezett gyúrható
elasztomert: a kétféle anyag együtt köt meg ).Szendvics ( a kanálban lévő gyúrható anyag
felszínét bekenik a híg lenyomatanyaggal, így kerül a szájba ). Két idejű( először a gyúrható
anyaggal vesznek lenyomatot, ezt az alaplenyomatot megfelelően előkészítik, azokat a
részeket, amelyek nem mennének a szájba ,szikével levágják, kifolyócsatornákat vágnak a
csonkok lenyomatai mellett, bekenik a híg elasztomerrel és ismét lenyomatot vesznek )
lenyomat.
Funkciós lenyomat: fogatlan állcsontról készül. Az állcsont azon részei kerülnek
lemintázásra, amelyekre a protézis alaplemeze kerül. Funkciós kanállal készül. A
lenyomatanyaggal bekent kanalt szájba kell helyezni, s mielőtt megkötne, a páciens száj- és
nyelvmozgásokat végez. Kirajzolódnak a mozgó lágyrészek kontúrjai. Két fázisban is
készülhet: a kanál szélére gyúrható elasztomer kerül, elvégzik a funkciós mozgásokat, ezután
vesznek teljes lenyomatot.

Lenyomatanyagok:

1. Lenyomatgipsz
 javításhoz, régen:fémlemezekhez 2fáziú lny.
 manapság ritkán alkalmazzák
 mivel a lenyomatgipsz rugalmatlan, merev lemintázóanyag, ezért az alámenős
részekről csak tördeléssel távolítható el
 igen fontos, hogy a gipsz könnyen törhető legyen és a darabok könnyen
összeilleszthetőek legyenek utólagosan
 felületvisszaadó képessége megfelelő
 korlátozott ideig tárolható
 csak gipsz minta készíthető belőle (gipszelés előtt izolálni kell vízüveggel,
szappanoldattal)
 lenyomat vétel előtt páciens nyálkahártyáját vazelinnel bekenik
 teljes kivehető lemezes fogpótlásnál anatómiai lenyomat
 felső funkciós lenyomat hígra kevert állapotban

2
  szituációs lenyomat rögzített fogpótlások esetén
2. Alginát
 Megkötés után nagyvíztartalmú géllé alakul
 szabad levegőn tárolva zsugorodik, vízben tárolva duzzada
 alginsavat tartalmaz (vörös és barna moszatokból), színező, adalék és töltelék
anyagokat. Nagyon elterjedt lenyomatanyag
 lenyomatvétel után ¼-½ órán belül ki kell önteni. ¼ órát várni kell, hogy
eredeti formájába vissza ugorjon
 vízben két óráig tárolható. Óránként 1%-ot zsugorodik, ami már
milliméterekben mérhető
 Vannak speciális alginátok, melyek akár 24-48 óráig is alaktartók.
 antagon, tanulmányi, anatómiai (ideiglenes,javítások,sinex)

3. Szilikon(kemény, közepesen kemény, lágy)

 különböző úton polimerizálódó szilikonok megkülönböztetésére C-
kondenzációs, illetve A-addíciós szilikon megjelölést használják
 „A” szilikon – addícióval, sok monomerből kapcsolódnak össze,
„C” szilikon – kondenzáció során jön létre, melléktermék képződik, pl. víz
 a szilikonok bázispasztáinak konzisztenciáját a különböző fogászati
beavatkozásoknak megfelelően állítják be
 a 2 fázisú lenyomatok: bázispaszta-gyúrható, tésztaszerű ; a második fázisként
használt szilikonpaszták: híganfolyósak, amik a legfinomabb részleteket is
képesek lemintázni
 fogsorok készítése kapcsán használatos szilikon lenyomatnak sűrűn- vagy
közepesen folyónak kell lenni
 bázispaszta + reaktor folyadék/paszta
 hígan folyó szilikonok keverőpisztolyos kiszerelésben is kaphatók
 A konzisztenciát jelölik névvel, számmal, színekkel pl.: Xantopren kék (hígan
folyó), zöld (puha), funkciós (közepes), sárga (kemény)
 fémlemezekhez: gy.k.(A+C) vagy e.k(A/B)
A- higann folyó, B-közepes

4. Cink-oxid-eugenol
 paszta + paszta
 Felhasználási terület: funkciós lenyomat
 Cink-oxid és az eugenol (eugénsavas szegfűolaj) egymással összekeverve
előbb paszta halmazállapotúvá, majd szilárd cink-eugenoláttá válik.
 Alámenős részeket nem mintázza le, ezek letöredeznek.
 Fogatlan állcsontok lemintázásánál használjuk.

Fémlemez technológiánál használt minta ( munkaminta ):

Munkaminta: minden olyan minta ,ami a mester mintáról készűlt mésolat

 fémlemezekhez, fröccsüntéses technologiáknál

 Az a minta, amelyen a fémlemez mintázása történik, tűzállóanyagból-
beágyazó anyagból készül, mérete pontosan megegyezik a mesterminta
méretével.
 viaszvesztéses eljárásnak során használjuk
3
  mestermintáról dublír géllel/ szilikonnal negatív másolatot készítünk majd a
megszilárdulást követően felöntjük beágyazó por+ folyadék keverékével, ami
ezután megszilárdul
 melegítést követően, edzőfolyadékba mártjuk a mintát és hagyjuk kihűlni
 inlay,onlay
 anyaga: III.,IV. o. gipsz, tűzálló anyag
 követelmény:elhúzódás mentes, hűen tükrözze az anatómiai képleteket...

- leptosom, atletikus, piknikus, dolichocefal, brachycephal

1B. Ismertesse a bölcsességfogak anatómiai felépítését és szerkezetét! Indokolja a héjak

készítésének indikációját és ismertesse a megvalósítás lehetőségeit! Rendszerezze a
fémötvözeteket! Szempontok a válaszadáshoz:

 alsó és felső állcsont fogai

 minimál invazív, direkt, indirekt
 nemes, nem nemes fémötvözetek

Bölcsességfogak anatómiai felépítése:

Szövettana: radix+cervix+korona

1) Felső harmadik nagyörlők:

 88;8+,+8; USA 1,16, FDI 1.8, 2.8
 latinul: dens molaris superior tertius seudens sapiens superior
 leggyakrabban (71%) 3 csücskű, 10%ban 4 csücskű
 a 3 csücskű verzió megfelel felépítésében az azonos csücsökszámú felső
második nagyörlőnek
 a 4 csücskű verzió a felső első, illetve második nagyörlőkre hasonlít, de
méreteiben alulmarad
 egy csücskű: egyetlen kicsi gyökér, csap alakú forma
 sokcsücskű: megnagyobbodott forma, sokszor nagyobb mint a 6-os, 7-es
 rágófelszíne a vesztibulum felé és disztális irányba tekint
 sokszor annyira rendellenes a helyzete, hogy az antagonista foggal nem
érintkezik a rágófelszíne
 kompressziós forma: 5-10%-os gyakorisággal fordul elő. A korona elnyújtott
rombusz vagy ovális kontúr alakú.Mezio-palatinálisan és diszto-vesztibulárisan

4
 is erősen összenyomott. Hiányzik a diszto-palatinálisés az eredeti diszto-
vesztibuláris csücsök. a Megmaradó csücskök:mezio-palatinális,diszto-
bukkális.
 a fog gyökere általában 3as elosztású, rövid. Lehetnek széttáróak vagy
szorosak, sőt kúposan összenőhetnek egymással. 3nál több és kevesebb gyökér
is előfordulhat. Gyakori a disztális irányba hajló, kampó szerűen görbült
gyökér.A koronából nem lehet a gyökérre következtetni.

2)Alsó harmadik nagyörlők:

 8T8;8-,-8; USA 17,32; FDI 3.8, 4.8
 latinul: densmolarisinferiortertiusseudens sapiens inferior
 a felső bölcsességfoghoz hasonlóan változatos méretű, formájú
 a fog helyzete ritkán szabályos. Gyakran igen ferde, rágófelszíne erősen
meziálisan vagy éppen disztálisan, ill. oldal irányba, gyakran a nyelv felé dől.
 megkissebbedés gyakori, de a csapfog nem jellemző. Teljes hiány gyakrabban
fordul elő.
 rágófelszíni csücskök száma: öt vagy négy, de nem ritka három vagy éppen
ötnél több csücsök megjelenése
 ált. 2 gyökerű, a gyökerek nagy mértékben disztálisan állnak. Gyakran
összeolvad a 2 gyökér, de ilyenkor is 2 gyökércsatorna fejlődik. Nem ritka 3
vagy 4 gyökér sem.

Kerámiahéjak készítésének indikációja:

 a héjakat 2 csoportba oszthatjuk: direkt és indirekt

 a direkt héjat a fogorvos készíti el a rendelőben, e célra szolgáló speciális anyagokból
 Az indirekt kerámiahéjak fogtechnikai laboratóriumban készülnek. Preparálásuk során a
fogból 0.5-1 mm-t távolít el az orvos, tehát ezek készítése során is minimális foganyag-
vesztéssel kell számolni. A fogtechnikai laboratórium egy lenyomat alapján készíti el a
porcelán kerámiahéjakat.
 Kerámiahéjak indikációs területei:
1. zománchibák, szuvasodások és elszíneződések a fog anyagában, különös
tekintettel a frontfogazatra

2. a fogak sérülését követően:a fogak metszőéleinek sérülései vagy törött, repedezett

fogak

3. elszíneződött, gyökérkezelt fogak színkorrekciója

4. a fogak metsző éleinek lepattogzásai

5. soron kívül-belül álló fogaknak a harmonikus fogívbe való "szintbehozatala"

6. fogak közötti rések, hézagok csökkentése, zárása

7. a fogak tengelyeltéréseinek korrigálása fogszabályozás nélkül.

 célja: az esztétika, funkció és fonetika helyreállítása

5
Fémötvözetek:
Titán ötvözetek:

 A titánt alumíniummal, vanádiummal, molibdénnel, vagy egyéb elemekkel ötvözve

nagy szilárdságú és kis sűrűségű ötvözetek nyerhetők,melyeket fogászati eszközök és
implantátumok gyártására használnak fel. A fém két leghasznosabb tulajdonsága a
korróziótűrése és a nagy szilárdság:sűrűség aránya, mely az összes fémes elem közül a
legmagasabb.
 Fénylő, ezüstfehér színű fém.
 Levegővel érintkezve oxidálódik. Vízzel semleges. Passzív réteg keletkezik a
felszínén, ami megvédi a további oxidációtól.
 Titán-alumínium: leggyakrabban használt. Felhasználás: főleg implantátumok.
 Titán-réz: szakítószilárdsága magasabb a tiszta titánénál. Kopásállósága jobb. az
ötvözéssel lehet csökkenteni az olvadáspontot. Felhasználás: viaszvesztéses öntési
eljárásnál.
 Titán-niobium: Keményebb és rugalmasabb a tiszta titánnál. Felhasználás:
fogszabályozás.
 Titán-ezüst
 magas hőn könnyen reakció képesek (pl. oxigénnel)

A. NEMESFÉM ÖTVÖZETEK
 sem levegőn, sem nedves közegben, sem hevítés közben nem oxidálódnak
 karátjelzéssel, vagy márkanévvel kerülhetnek forgalomba
 Arany-platina:
 előnye a hagyományos aranyötvözettekel szemben: nagyobb szemcsenagyságuk miatt
finomabb a szerkezetük
 vannak réz tartalmú ötvözeteke is. Drágábbak, de szájállóbbak.
 16 karátos Au + platina: fehéres halvány sárga. olv.p.:1773C. 10% platina növeli a
keménységet, több már csökkenti.
 83%(puha) együttes AuPt tartalom: rágófelszíni betét
 78%(közepes,kemény)AuPt tartalom: több felszínű betét, korona, rövidebb híd,
csapos műcsonk, teleszkóp rendszerek
 75%(extra kemény): öntött kapcsok, merevítő rudak, nagyobb kierjedésű hidak
 fémkerámia aranyötvözetek összetétele: 70-90% arany, 2-15% platina, 0,5-10%
palládium,<5% ezüst, 1% réz, továbbá: iridium, rédium,vas,ón.
 alkalmazásuk nyújtja a legbiztosabb eredményt
 Arany-palládium:
 aranytartamuk nem lehet kevesebb 50%-nál
 palládium tartalom: 5-10%
 a fennmaradó részt ezüst(18-40%) alkotja, illetve a keménység fokozására rezet(1%)
is tesznek bele
 palládium szájállóvá teszi az alacsony aranytartalom ellenére is az ötvözetet
 színe: sárgásfehér
 koronák, hidak, fémbetét,fémlemez
 Ezüst-palládium:
 feldolgozása aranyötvözetekéhez hasonló, viszont sokkal olcsóbb

6
  60-70% ezüst, 20-30% palládium
 öntés, előmeéegítés során kerülni kell a láng használatát a SO2 értalom miatt,
másrészről gipsz tartalmú beágyazó is kerülendő ezen okból

B. NEM NEMESFÉM ÖTVÖZETEK

 lényegesen olcsóbbak, ezáltal a lakosság széleskörű ellátását tették lehetővé
 Kobalt-króm ötvözetek:
 jól önthető, pontos öntvény készíthető belőle
 eldolgozását magas olv.pontja nehezíti
 rugalmassága jól kihasználható fém alaplemezekél
 stabilak szájkörülmények között
 3 összetevő Co,Cr és volfra voltak, de az utóbbit felváltotta a molibdén, ami gátolja a
felületi korróziót
 leggyakoribb összetétel Co-Cr 60-30 arányban
 Nikkel-króm ötvözetek:
 70% nikkel, 15% króm
 továbbá: molibdén, mangán, alumínium, szilícium
 nagyon olcsó
 leplezhetőek műanyaggal és fémkerámiával egyaránt