Turisztikai trendek

A turisztikai kereslet és kínálat alakulása

Az elmúlt évtizedek statisztikái azt tükrözik, hogy a turizmus a világgazdaság egyik

legtartósabban és legdinamikusabban fejlődő ága, még akkor is, ha a tendenciát – azaz az
utazási kedvet – megzavarják a terrortámadások és az egyes országokat sújtó gazdasági
nehézségek.
Ha a WTO 2000-évi előrejelzéseit vesszük alapul akkor azt állapítjuk meg, hogy 2000
és 2010 között a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérheti az 1 milliárdot ami 2020-ra
akár meg is duplázódhat. Ez alapján elmondható tehát, hogy a turizmus számtalan területen
az egyik legjelentősebb export bevételi forrássá válik.
Az utazási szokásokra és a keresletre számtalan külső tényező hatással van, ezek
között egy kiemelkedő szerepet a személygépkocsi használata játszik, úgy a belföldi, mint a
külföldi turizmusban előkelő helyet foglal el, ugyanis az utazások több mint 40%
személygépkocsival illetve autóbusszal zajlik le. Ezen kívül az is megfigyelhető, hogy a
repülőgépes utazások is egyre nagyobb teret foglalnak. (Turisztikai trendek a világban és
Európában Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna - Mester Tünde)
Az áruk és szolgáltatások széles skálája versenyez a turizmussal a diszkrecionális
jövedelmekért. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével több vagyonosabb ember lesz
kevesebb szabadidővel, illetve több szegényebb, közülük sokan több "kényszerszabadidővel".
A korábbi optimista jövőképet tehát, mely szerint mind a szabadidő, mind a diszkrecionális
jövedelmek növekedni fognak a fejlett országokban, árnyalni kell. A fejlődő országokban
pedig, a meglehetősen szűk, kedvező helyzetben levő társadalmi rétegek kivételével, a
lakosság nagy része még nem rendelkezik diszkrecionális jövedelemmel. (Turisztikai trendek
a világban és Európában Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna - Mester Tünde)
Ennek ellenére is azonba létre jött az utazok azon rétege, amely képe megszervezni saját
utazásait és gyakrabban kel utra mivel az utazás kiválasztása és megvásárlása egyszerübbé
vált. A XX. század végén a kikapcsolódást, pihenést szolgáló üdülések voltak a
legnépszerűbbek (62%), a szakmai és üzleti célú utak 18%-kal részesedtek, míg a barátok és
rokonok látogatása, a vallási és egyéb célú üdülések részesedése 20% volt. Egyre elterjedtebb
a második és harmadik szabadság, amely során (a hagyományos "sun and sea" üdülések
mellett) téli sportokat űznek, illetve kulturális célzatú és hobbiutazásokra indulnak az utazni
vágyók. (Turisztikai trendek a világban és Európában Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna -
Mester Tünde)
Ezzel ellentétben ha 2015-ös amerikai utazási trendeket vesszük alapul akkor az
látható hogy ők inkább a luxusutazásokat, valamint az ún. MGFT (multi-generational family
trip, azaz többgenerációs családi) utazások számának erőteljes növekedésére számítanak.
Ezen kivül a folyami hajózást szervező nagy cégek (Viking Cruises, AMA WaterWays,
Scenic, Uniworld) pedig elmozdultak a nem szokványos célcsoportoknak szóló termékképzés
irányába, pl. a borászat iránt érdeklődő, vagy aktív kikapcsolódást kereső utazók számára is
szerveznek utakat. (Forrás: Magyar Turizmus Zrt. https://turizmus.com/desztinaciok/uj-
amerikai-utazasi-trendek-a-v4-es-regioban-1132568)
Világviszonylatban a World Travel Market 2014-es adatai állnak rendelkezésünkre
amely rövid áttekintést ad a világturizmus alakulásáról a 2014-es évben.
Az afrikai szörfturizmus, ami jelentős növekedésnek indult a kontinens tengerparti részein,
ráadásul hozzájárul a fenntartható turisztikai fejlődéshez is.
Amerikában tombol a bringamánia, a kerékpáros turizmus ugyanis lassan túlszárnyalja a
népszerű golfturizmust - legalábbis a középkorú férfi turisták körében biztosan -, ezáltal
pedig jelentős mértékben elkezdett átalakulni az idegenforgalmi kínálat.
Ma már egyre több nagyvárosban felfigyelnek arra, hogy a fiatal, viszonylag kevés pénzt
költő turisták is igénylik a trendi és szép berendezést, amikor szállásról van szó, és nem elég
csupán egy ágy, ahol aludni lehet - hiszen a hosztel már nem csupán a hátizsákos turisták
kiváltsága. Ez pedig az Egyesült Királyságban csúcsosodik, ahol egyre inkább elterjednek a
dizájnhosztelek, amelyek minőséget és olykor már a luxushoz közelítő élményeket
biztosítanak megfizethető áron.
Az egyik legújabb európai trend azonban az Airbnb-hez hasonló vacsoramegosztás, vagyis a
helyiek közösségi oldalakon, website-okon hivják a turistákat egy-egy finom fogásra saját
otthonukba.
A kínai WeChaten keresztül történő szállásfoglalás is teret nyer,India az online
vonatjegyvásárlással próbál még inkább betörni a turisztikai piacra, a szállodák körében
pedig lassan egyre nagyobb trend az, hogy vendégeiket kedvezményekkel, kis ajándékokkal
jutalmazzák, ha fotót posztolnak a szállásról a közösségi oldalak valamelyikére.
(http://turizmusonline.hu/kulfold/cikk/ezek_a_legfrissebb_globalis_turisztikai_trendek)
 Magyarország turizmusa

Magyarország turisztikai potenciálja

Magyarország a világ idegenforgalmából 2-3 százalékkal részesedik, kevés az ott

töltött napok száma és keveset költenek az oda érkező turisták A magyar idegenforgalom
részesedése a világforgalomból 2-3 százalék, a bevételekből viszont még 1 százalékkal sem
részesednek. A turisták keveset költenek, kevés időt töltenek az ország területén, tehát inkább
a tranzit forgalom nyer nagyobb teret.
Magyarországról elmondható, hogy kiváló adottságokkal rendelkezik termál- és
gyógyvízek tekintetében. Tehát az ország óriási potenciállal rendelkezik, ugyanis a 30 fok
feletti vizet, többnyire gyógyvizet adó kutak száma ezret is meghaladja. Tapolcán található
Európa legnagyobb barlangfürdője, Hévízen a világ második legnagyobb melegvizű tava. A
gyógyturizmuson kívül hazánk adottságai lehetővé teszik a világban egyre népszerűbb falusi
turizmus , a konferenciaturizmus, a gasztronómiai turizmus, ezen belül a borturizmus
fejlesztését.

Turisztikai potenciál szegmensekre bontva

 Egészségturizmus
A magyarországi gyógyturizmus fő színterei a minősített gyógyhelyek és gyógyfürdők. A
teljes magyarországi vendégforgalom 1/5-ét azok a fürdőtelepülések biztosítják, amelyek
jelentős külföldi látogatószámmal rendelkeznek.
 Kulturális turizmus
A magyarországi kulturális utazások résztvevői jellemzően belföldi turisták. Váraik,
kastélyaik többsége felújításra és berendezésre szorul, azokban az esetekben ugyanakkor,
amikor megfelelő minőségű és komplexitású rekonstrukció történik, a kastély akár
nemzetközi viszonylatban is versenyképes attrakció lehet, nemzetközi rendezvényeknek is
otthont adhat.
 Bor- és gasztronómiai turizmus
A hazai borturizmus szintén dinamikusan fejlődő ágazat a turisztikai iparágon belül. A hazai
borturisztikai potenciál évről évre nő, egyrészt, mivel a borfogyasztó közönség értő
közönséggé kezd válni, másrészt, mivel egyre nő a borturisztikai attrakciók, helyszínek
(vendégfogadásra is alkalmas pincészetek, borhotelek, bormúzeumok stb.) száma. A
borturizmus kínálati oldalát borvidékek és borutak, illetve a borászatok, termelők,
kóstolópincék, vendéglátó egységek alkotják.
 Hivatásturizmus (MICE)
Magyarország a 33. helyen, Budapest a 16. helyen végzett 2016-ban a konferenciák száma
alapján felállított világranglistán, három helyet javítva mind az országok, mind a városok
listáján elért helyezésén 2016-ban rekord számú hivatásturisztikai rendezvény került
megrendezésre Magyarországon.
 Rendezvényturizmus
Magyarország egyik legsikeresebb turisztikai termékévé az utóbbi években a nemzetközi
nagyrendezvények, fesztiválok váltak. Ami a kulturális nagyrendezvényeket illeti, ezek fő
célja az értékteremtés, így minőségi programszervezés és magas minőségű
rendezvényszervezés jellemző rájuk.
 Aktív és természeti turizmus
Az aktív turisztikai tevékenységeket Magyarországon jellemzően belföldi vendégek veszik
igénybe, néhány termék esetében azonban meghatározó a külföldi vendégek aránya. (A
budapesti futóturizmus 3 legnagyobb eseményén kb. 20% a külföldi regisztrált versenyzők
aránya, a világ több mint 80 országából érkeznek résztvevők, akik kb. 65.500 vendégéjszakát
töltenek el a fővárosban).
(http://www.kormany.hu/download/8/19/31000/mtu_kiadvany_EPUB_297x210mm%20-
%20preview.pdf)

A WTO előrejelzése szerint a világ idegenforgalmában a későbbiekben komoly visszaesés

nem várható; valószínűleg a turisták közelebbi úti célokat választanak, és növekedik a
belföldi turizmus. Új tendenciák jelentkeznek: növekvő hangsúlyt kap a kaland- és a
hivatásturizmus, valamint az ép természeti környezet (ökoturizmus), a sajátos hobbyk, téli és
egyéb sportok, az ismeretszerzés, az egészség megőrzése, a gasztronómia. A turizmusban
résztvevők átlagéletkora világszerte emelkedik, a nyugdíjasok mind nagyobb mértékben
veszik igénybe. (https://www.vg.hu/gazdasag/uj-turisztikai-trendek-okoturizmus-
gasztronomia-sport-66156/)
 Kiutazási trendek

Ha ma magyarok kiutazási szokásait szeretnénk felmérni akkor a Turizmus Panoráma

2015-ös beszámolójából a következők derülnek ki.
A legszembetűnőbb trend, hogy az utóbbi években egyre korábban jelentetik meg
katalógusaikat a tour operatorok, sokan már az előző esztendő őszén meghirdetik a következő
év szezonjának utazásait. Ez eredményt is hozott ugyanis az utasok rájöttek hogy nem
érdemes a last minute ajánlatokra várni és az előfoglalások akár 30% al olcsobbak mint a last
minute foglalások.
A trendek ugyanakkor desztinációnként eltérőek. Az utazásszervezők a következő példákat
adták a magyarok által legkedveltebb desztinációként:

 Görögország repülővel és busszal

Évek óta töretlenül hisz Görögországban az IBUSZ, amely a desztináció egyik legaktívabb
programozója, bár mellette több egzotikus mediterrán úti cél, illetve városlátogatások,
körutazások is megtalálhatók kínálatában.

 Olaszország rejtett kincsei

A népszerűségi toplistán változatlanul előkelő helyet foglal el Olaszország, ahol mindig van
valami új felfedeznivaló. Ezt igyekszik hangsúlyozni a TdM Travel, amely évről évre
próbálja megcélozni a magyarok által kevéssé ismert országrészeket.

 Ausztria egész évben

Ausztriát a magyarok elsősorban a téli időszakban preferálják mert a síterepeken nagyon jó

az ár-érték arány, garantált a színvonal, és közel is van. Az emberek inkább többször utaznak
rövidebb időtartamra, és csak 10 százalék alatti azok száma, akik egy hétre, legyen szó akár
télről, akár nyárról.

 Törökország, a favorit

A török tengerparti üdülőhelyek meglepő növekedést produkáltak az elmúlt években, szinte

minden utazási iroda elégedett ezzel az úti céllal.
  Horvátország mindig kell

Az autós utaknál egyértelműen Horvátország a befutó, ez az a desztináció, amely évről évre

növekedést tud elérni a magyarok körében.

 Folyamatosan fejlődő Bulgária

Bulgária évek óta szerepel a keresett desztinációk sorában, elsősorban jó ár-érték aránya
miatt, de viszonylagos közelsége, homokos partja és emberléptékű hangulata miatt is szeretik
az utasok, különösen a családok.

 Egyiptom, a nagy visszatérő

A Nílus ajándéka magához tért, Egyiptom újra az egyik legnépszerűbb úti cél volt tavaly a
magyar szervezett kiutaztatásban, köszönhetően változatlanul jó ár-érték arányának, és annak
az elérhető egzotikumnak, amellyel kevés desztináció tud vetekedni ilyen közel és ilyen áron.

 Mesés Tunézia

Tunézia abban különleges, hogy a legelérhetőbb áron nyújt mindent, ami hamisítatlan Észak-
Afrika és mesés arab kultúra. Az ország sokoldalú, szállodái jók, a programok variációja
végtelen, s mindez verhetetlen ár-érték arányban.

(https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/kiutazasi-trendek-2015-ben-1126938)
 Románia turizmusa

Románia turisztikai potenciálja

A turisztikai örökség az idegenforgalmi kínálat alkotója, amely az állami és magán

tulajdonokból tevődik össze, a törvény rendelkezései által hasznosítva és védve.
Románia turisztikai potenciálja a következők alkotják: természeti és épített örökség,
rendezvények. Turisztikai termékként a tengerparti turizmus, az egészségturizmus,
aktívturizmus és faluturizmus említhetők meg.

 Természeti örökség

A védett területek a növény- és állatvilág sokféleségét hordozzák, amelyek közül sok

egyedülálló és veszélyeztetett. Bár e területek védelme és megőrzése a cél ugyanakkor a
védett területek jelentős turisztikai erőforrást képeznek. A tevékenységek, a vadászat és a
hegyi túrák, a szabadidő és a séta valamint a téli sportok között váltakozhatnak. Jelentősen nő
a látogatók száma a védett területek bizonyos helyszíneire.

 Épített örökség

Romániában hét idegenforgalmi látványosság kapott helyet az UNESCO világörökségi

listáján. Néhány azért játszik különleges szerepet, mert egy-egy látnivaló csoportot
képviselnek bizonyos területen, és nem egyetlen érdeklődési központot.
Ami a múzeumokat illeti az ország területén 2005-ben 675 bejegyzett múzeum működött.
Egy fontos részét az épített örökségnek a templomok és kolostorok teszik ki.

 Rendezvények

Számos rendezvény, különösen a zenei előadások teljesítményszintje megegyezik a

nemzetközi szabványok szintjével. A jegyárak és az elérhetőség vonzó tényező a külföldi
látogatók számára első sorban olyan rendezvényekre ahol a beszélt nyelv nem jelent akadályt.
  Tengerparti turizmus

Egykor kedvenc nyári üdülési terület, mind a románok, mind a Nyugat-Európai turisták
számára, mára a tengerpart elvesztette a Nyugat-európai turisták nagy érdeklődését és nem
sikerült felvenni a versenyt más tengerparti turisztikai célpontokkal a régióban. Ráadásul
csökkent a román turisták részvétele is, mivel a külföldi célállomások egyre
hozzáférhetőbbek és vonzóbbak a románok számára.

 Egészségturizmus

A természetes források, iszapok és gyógyhatású gázok használata a romániai

egészségturizmusban, jól ismert. Az Európai ásványforrások egyharmada Romániában
található. Romániában 117 helység található amely természetes terápiás tényezőkkel
rendelkezik, ezek közül 29 nemzeti jelentőségű, 32 pedig helyi jelentőségű.

 Aktív turizmus

Legfontosabb helyet a téli sportok, a golf, a lovaglás a halászat és vadászat foglal.

 Falusi turizmus

A vidéki turizmus haszna abból a tényből fakad, hogy sok kulcsfontosságú turisztikai pont és
épített örökség Romániában a vidéki területeken találhatók, mint például a festett kolostorok,
a fából készült templomok, a szász erődtemplomok és a dák erődök. (Master Planul pentru
turismul national al Romaniei 2007 – 2026)

Kiutazási trendek

2016-os adatokat véve alapul a Románok kedvenc utazási desztinációi a Román

tengerpart, ezt követően Görögország és Bulgária. Meglepően nőtt az érdeklődés az erdélyi
desztinációk iránt, valamint Németország, Montenegró és Albánia is ismerté kezdett válni a
román kiutazó turisták körében. Úgy amint azt a Magyarországi turisták esetében is
elmondtuk, Romániában is nagy arányban nőttek az Early Booking foglalások. A legtöbb
ilyen foglalás a nyári szezonra koncentrálódik és elsősorban pár napos kirándulásokat vagy
tengerparti üdüléseket céloznak meg, ugyanakkor a kulturális utak, az Alpok valamint a
nyugati országokban irányuló kirándulások is teret nyernek.
Desztinációkra lebontbontva a következő képpen lehet meghatározni a románok
utazási szokásait:
Tengerparti üdülések esetében: Románia, Görögország, Bulgária, Törökország,
Montenegró, Horvátország és Albánia
Pár napos kirándulások: Nyugat-Európa, a Skandináv országok, Kis-Ázsia, a Távol-
Kelet, a Balti-Államok.
Egzotikus úti célok: Thaiföld, a Karib-térség (Kuba, Dominikai Köztársaság,
Mexikó), Óceánia (http://www.infotravelromania.ro/blog/2016/01/care-sunt-tendintele-de-
calatorie-ale-romanilor-pentru-2016/)
A belföldi turizmus esetében, az utolsó években megnőtt a kereslet a repülős
utazásoknak, ez annak a is köszönhető, hogy egyre több belföldi légi útvonal jött létre, ami
elsősorban lerövidíti az utazás időtartamát és anyagilag sem megterhelő.
Negatív példaként hozható, hogy vissza esett a kereset Egyiptom és Törökország
iránt, ez első sorban az ingatag politikai helyzetnek köszönhető. Este első sorban úgy mérték
hogy a 2015-ös évi átlaghoz viszonyítva 2016-ban jóval kisebb volt a kiutazások száma
ezekbe az országokba.
Új desztinációk keltik fel a románok figyelmét, mint például Izland és Oroszország.
(https://www.wall-street.ro/articol/Turism/206902/tendinte-de-calatorie-in-2017-ce-
destinatii-atrag-tot-mai-multi-romani.html)

Előrejelzések
A Turisztikai Minisztérium előrejelzései és célkitűzései alapján Románia és az itteni
desztiációk 2020-ra nemzetközileg ismertek és keresetek lesznek. A román tengerpartot elő
sorban hideg éghajlatú és tengerparttal nem rendelkező országokban próbálja népszerűsíteni.
Ezen kiül az épített örökség, a hagyományokban gazdag falvak és a történelmi múlttal
felruházott városok is részét képezik majd idegen turisták által ismert és látogatott helyeknek.
Rövidtávú célként pedig , a Turisztikai Minisztérium azt tervezi, hogy az új képviseleti irodát
több hozzon létre több országban, és ezáltal növelje az ide érkezők számát.
(http://turism.gov.ro/obiectivele-de-dezvoltare-a-turismului-din-romania-in-perioada-2017-
2020/).