M A G Y A R

HÁZI GAZDAASSZONY.
SZERZETTÉ

N. NAGYVÁTI1Y JÁNOS,

TSt ZALA V Á R M E G Y E I

T Á B L A B Í R Ó.

MÁSODIK KIADÁS.

PESTEN, 1 8 3 0.
TKTKIÍZAI T R A T T N R II . 1 . M. l's K A R O L Y I I S T V Á N

KÖNYVNYOMTATÓ I N T K Z K T K M N '
I t
A' böHs Asszony építi az ő házát: de a' bolond az ó'nniin
kezeivel elrontja azt.

Salamon Péld. 14: I.

265913
R
2
 ELŐBESZÉD.

H armintz esztendeje szintén, a' m i k o r a' Hazí-

Gazdasszony elkészítését megígértem. S o k i d ö !
úgy hogy az egészen m e g ö r e g e a e t t a d d i g , m í g
kitanult. E' nem tsuda : mert e y j ó Gazdasszony-
tól sokat kivannak a' Férjek. Én itt magamat é r ­
t e m , és nekem kellett olly hoszszú i d ő t a ' t a n u ­
lásban eltöllenem , hogy a' kezdőknek tétovázás
nélkül m e g m o n d h a s s a m : Ezt t e d d , 's így csi­
náld. A ' sok t u d a k o z ó d á s , a ' s o k p r ó b a t é t e l , és
hibás útmutatások, a' kedvetlen megcsalattatá-
son felni minden melleslegvaló i d ő m e t m e g e ­
mésztették.
D e mind ezt nem s a j n á l o m , ha fáradozási-
mat a' Magyar A s z s z o n y s á g o k , mint A n y á k , v a g y
Házi-Gazdasszonyok jónak találják , és nekik L e ­
1
ányaik ki tanítását e részben megkönnyíteni.
A' mi ezen K ö n y v b e n v a n , az m e g van t ö b b
Asszonyságok által 's magam házánál t ö b b s z ö r
p r ó b á l v a , és nagy részben M a g y a r A s s z o n y s á ­
gok fogásai. A z idetartozó M a g y a r í r ó k b a n p e ­
dig sem e g é s z , sem szoros megválogatás ; é s Ha­
zai fogás még-inkább nein találtatik.
Azok az A s s z o n y s á g o k , a' kik e n g e m h o l
itt, hol o t t , hol e b b e n , hol amabban útba vezettek
és házi igazgatásaik által a' H a z á n a k , e z v a g y
1*
IV

amaz vidékében magokat mások előtt érdeme­

sekké tették, rá fognak azon számos fogásokra
1
e s m é r n i , a' mellyeket tolok írtam l e , és a mel­
lveket kérésemre megpróbáltak, söt mégis iga­
zítottak. •
E' szerint az én Hazámbeli. Asszonyságok­
nak is van mivel büszkélkedni. Van nekik kire-
keszloleg tulajdon, van k ö z , van olly fogások
i s , a' melljet más országbeli Asszonyságoktól
tanultak, rámára v o n t a k , és meg is javítottak.
1
Ezt a'hazai érdemet azok az í r ó k , a' kik
1
az én iégtötésetrí után a Magyar Szépnem gazd-
asszonyságán javításokat fognak lenni,, soha el
ne mozdítsák szemek e l ö l , igy meszszrbb, fog­
nak m e n n i , és az Asszonyságok magok fogják
őket azokba utasítani, a' jnellyek még elma­
radtak , vagy nálam híj jánosan vannak feljegyezve*.

[
•* ••' \*A -''bitomgom,-. ivúifü

Nagyváthy.
 •E L S m :rK- E g-^'Z.'

f ! !
'A* - Ga&dasszopyságr.ól. ::közciisége seii.'•
S é ;
J ? \ ; . ; I. S X A ' K A s ^ , ; :
; s i s A 1 7
• "' - ''Serkentő ' ( E i i i í e k M ö n ^ .'

, az ÍE s z t e n d ő n e k i a H ő l n a p i aiL.an.
r

Kó<í J Jfrjffli n « ' " ;'>:;( uih > ,P' -

- i j o . « ••«.«•/ , {!••;{• : ; ; o - J ] l ' ^ n s » -ío ; a b : ! ; ' ; < : • • •
•-'i'iíj ; l ö t ó i n-i .ül V. t.il- >JÍ -f-»--D :u.^'^.-/jton?.ith r.
oI» . ni'»«i'ih?)-l:> íU> IxM .»n;!r!t»(:rr: l . - v j r i h ! sr.r-
•. , , ,
( n / « n " ci r i us. ,

A_ fejér cseléd az Országnak nagy részében újj

esztendőkor tallózik. Tudván ezt .a? gazdasz-
szony , az, elmeneíidŐktöl még" az ,ugy, nevezett
csonka héten mindent,- a'mit néki.ek >a' múlt esz­
tendőben illyenkor használás, vagy, gondviselés
végett Jnventariom szerint kezökre a d o t t , kérjea
1
e l ő , és yisgálja meg darabról darabra , ta.eljyik ,
vagy mitsoda minemű karban van. . V e g y e . s z á m ­
ba , kinek mivel tartozik még bére' fejében.,. és
azt pontosan fizesseki. ,
2. Azoii eszközöket, és. szerekét, mellyek é l
k o p t a k , szakadtak, vástak, vagy romiattak , az
Inventariomból kikeli t ö r ü l n i , 's' aipknaít árát
az elköltöző cseléd b é r é b ő l semmi m ó d o n ,sem
r
kell kifogni. A z előrenéző gazdaszszoiry a g o n -
 I

6 Januarius.
d a l i a n , és vigyáztalanul kárttévő cselédet akkor
intse m e g o k o s mérsékléssel, mikor a' vigyázta-
lanság gyakran történik; de ezért bérét el ne húzza;
mivel gyakran a' l e g n a g y o b vigyázat mellett, és
akarat nélkül is meg esik a' kártétel. Van ollyan
cseléd is , a' ki azon való m é r g é b e n , h o g y Ötet
gazdaaszszonya valamiért megdorgálta, mindent,
a' mi kezébe k e r ü l , öszve viszsza h á n y , 's v e t ,
m e l l y boszuságában sok kárt tesz. Ha ezt a*
Gazdasszony látja: legokosabban cselekszik, ha
az illy cselédet útnak e r e s z t i , és a' kártételt
b é r é b ő l kifogja. A ' hol a' cseléden nem o l l y
k ö n n y ű a' kiadás: a' m é r g e s t , m i k o r megcsen­
desedett , szép móddal meg kell inteni : sok
m e g j o b b ú l : d e sok nem. Itt mit k e l l , vagv szok­
tak az Asszonyságok cselekedni ? ha én iölök kér­
deztem : elnevették magokat. E z t é n e l é r t e t t e m , d e
j o b b a t nem tanátsolhattam az 5 m ó d j o k n á l : a'
m e l l y b e n mindazáltal mértékletesnek kell lenni
igen n a g y o n . Ez az Asszonyokat szépekké teszi,
, és a' cselédek közt is az Asszonyságok j ó h í r é t ,
's nevét terjeszti. Ezért pedig méltó a'kártételről,
és tevörölis megfeledkezni.

3 . Sok házaknál szokás az i s , h o g y az elme­

n ő cselédeknek ládájoknt a' Gazdasszonyok m e g ­
keresik. Ezt nem kell az elmeneleikor cselekedni.
A ' tolvajságot, a' g o n d o s Gazdasszony egyszeri­
b e n észre szokta venni , és a z t , a' mi elveszett,
n y o m o n keresi , és nem az esztendő végén. Jó
mindazáltal az elmenöket m e g i n t e n i , h o g y a' mi
n e m [azjövék , elvinni ne merjék.
k. M i d ő n az újj cseléd helyre á l l : a ' g a z d ­
asszony annak mindent maga adjon a'kezére da­
r a b o n k é n t , és felírva.
5. A ' mellyik magát jólviselte : azt a' sze-
g S d s é g e n felül illik valamivel mégis ajándékozni.
 Januarius. 1
Ennek a' gazdasszony b i z o n y o s a n n e m sokára
hasznát fogja tapasztalni.
6. Legelső oktatása a' l e g y e n a ' c s e l é d n e k ,
h o g y azon eseteket, és g y e n g e s é g e k e t , a' m e l -
lyeket e l ő b b i Asszonyának házában tapasztalt,
annyival inkább pedig az ollyaltat, a' mellyeket
nemis látott, és nemis igazak , és másoknak tudni
nemis szükség : a' háznál a' megmaradctt cselé­
deknek b e s z é l g e t n i , nem-is i l l i k , nem-is szabad.
A ' melly Asszony az Hlyeket nem tsak m e g e n g e d i ;
hanem azokban g y ö n y ö r k ö d i k i s , tudja m e g ,
h o g y vele a' s z ó s z a t \ o r cseléd elmente után ; sőt
e l ö b b i s , hasonlóan fog cselekedni.
7. A ' gazdasszony az elmenöknek szabad­
levelet a d j o n , és ha tőlök mindent á l t a l v e t t ,
és kifizette : őket magánál ne engedje időzni ;
mert az újjnknak előre elveszik a' kedvét.
Egy részről a' cseléd eránt való k ö l c s ö n ö s
kötelesség ; más részről pedig a' cselédtarló k ö ­
zönség erántvaló emberség szükségképpen m e g ­
kívánja , hogy az elmenendő cseléd s z a b a d l e v e ­
l é b e n , melly által tudniillik e l ő b b i szolgálat]'a',
és szám adása'terhétől felmentetik , egyszer'smind
annak magaviselete, ü g y e s s é g e , és erkölcse is
p o n t o s igazsággal feljegyeztessék. Igen nagv g y e n ­
geség , sőtt még vétek is ezt a' j ó cselédtol , a'
ki arra méltó , meg tagadni , v a g y más részről
a' vásott erkoltsü cselédet k ö n y ö r ü l é s b ö l szár­
mazó igazságtalan ajánlással még inkább e l r o n ­
tani , és véle másoknak is lerhökre lenni.
8. A ' szegöflség-könyvbe b e kell írni az újj
cseléd n e v é t , hazáját, kötelességét és bérét kész­
p é n z b e n , vagy r u h á b a n , 's mellyik mit vetlki
abból f o g l a l ó u l , vagy előpénrűl.
Q. Az újj cselédet a' Gazdasszony elősször
szép móddal igazíttsa ú t b a , és m o n d j o n meg min*
8 Januarius.
d e n t ; h o g y szokott t s e l e k e d n i , 's mutogassa m e g
n e k i , hol mi á l l ?
10. A ' t n u l t esztendőről mintegy bírálja meg
m a g á t , az az járjon v é g é r e , miből mennyivel
vett-be t ö b b e t , mellvik s z ü k s é g e t é r t e b e k e v e ­
s e b b e l , mint mászszor, és mi vólt az egész költ­
ség ?
1 1 . A ' gazdát most kell kérni, h o g y a' j é g ­
v e r m e t töltesse meg j é g g e l .
1 2 . A ' káposzta ezen időben megszokott
f a g y n i : tehát azt ő r i z n i , és minden héten kétszer
felbontatván , a' rothadtat lehányatni , és a ' n y o ­
m ó deszkát hideg vizzel megmosatni szükséges.
Ha igen keserű , levét le kell szedni, és rá gyen­
g e sós vizet kell tölteni.
1 3 . A z ugorkás tonnákat is-korul kell vizs­
g á l n i , és ha látja a' gazdasszony, h o g y az u g o r ­
ka lágyúT: szűrje le a' l e v é t , és mint e l ő s z ö r ,
töltsön rá j ó eczetet , kétannyi borral e g y e l í t v e ,
lágymelegen.
i/j. A ' zőldségpintzéket is szellőztetni, és
tisztogatni kell ezen i d ő b e n , 's a' rothadt leve­
l e k e t , kivált a' magnak való p l á n t á k r ó l , tisztán
lemetélni.
1 5 . Ha á' b o r - és gyümölcseczet m e g é r e t t ,
leszüiettetvén , és ki fö/.ettetvén, fa e d é n y e k b e
töltve t ö b b esztendeig eláll.
1 6 . Ha valamellyik lelién m e g b o r j a z o l t ; azt
j ó fűszeres a p r ó hegvi szénával, és langyos lisz­
tes moslékkal kell táplálni , h o g y legyen mitől
tejelni ; és a' borjút is gyengén meg vakartatni
minden nap legalább k e f é v e l : másként megtet-
vesedik. A ' száraz f e k v é s , és megvakarás a' te­
hénnek jóllételére is szint iiay megkívántatik,
mint maga a' j ó tápláltatás. Allallyában véve a'
tisztaság itt is fél élet.
 r
Januaríus 9
1 7 . A ' ritkábban kellő v a s , r é z , és b á d o g ­
edényeket elöl kell s z e d e t n i , és a' ro'sdátol k i -
tisztittatni , és ezt egyik fertályban sem kell e l ­
mulatni , mint szinte a' rézedények megtzinez-
' tetésétis. A ' rosdát a' b o r s e p r ő lerágja.
1 8 . A tüzrevaló vigyázás n a g y o b b ezen h ó ­
n a p b a n , a' mikor a' hideg nagy l é v é n , a' tüzelés
is l e g n a g y o b b - Azértis a kéményeket meirsep-
r e t n i , és a' hamut jól kiégettetni szükséges
ugyan ; de tüzesen h o r d ó b a vagy padlásra vinni
n e m kell engedni. U g y a n a' tiíz miatt a' gazd-
aszszony mindenkor legutó menjen feküdni , és
legidejébben keljen fel , 's minden estve m e g ­
nézze , hogy van a tűz a' konyhában öszvetakarva ,
és a' kályhák szájjá bétsinálva.
ÍQ. M i k o r az i d ö hideg , nem annyira szo­
kott ugyan a ' f ő z e l é k , és liszt m e g r o m o l n i ; mind­
azáltal a' g o n d o s Aszszony ezen hóldnapban sem
mulatja el azokat megszitáltatni , vagy rostál­
tatni , hogy ezen munka által megszellőztessenek,
és megfrissüljenek.
2 0 . A ' füstre aggatott h ú s t , és s z a l o n n á t ,
ha a' füst azokat jól megfogta , le kell s z e d n i ,
és hideg szellős helyre felaggattatni.
2 1 . Szokások ugyan sok Gazdaszszonyoknak
h o g y egész télen nem lúgoznak (vagy p á r o l n a k ) ;
de e' nem j ó gazdaszszonyság : mert a' m o t s k o s
szenny a' rakáson heverő ruhába nagyon heeszi
m a g á t , 's azt m e g e s z i ; tehát akármelly nehezen
essék i s , ezen holdnapban is párolni s z ü k s é g ,
és legalább az asztali , l ö r l ö , e l ö k ö t ö , és más
illyes ruhákat nem lehet zsírosan hevertPtni.
22- A ' f é r j fi cselédnek a'hoszszú estvéken ,
ha nints e g y é b dolga annál , hogy a' k o n y h á b a n
d o h á n y o z z é k , a' Gazdaszszony adjon m u n k á t ,
köttessen szakasztókat, fonasson p á r , és sajtszá-
raztókat, b o r i t ó kast, k o t r o c z o t ; s z e m e t h o r d ó ,
10 Januarius.
és tojásttartó kosarahat. Ha fonni tudnak, mint
a' felső vármegyeiek , e r r e is rá kell őket haj­
tani : az a p r ó b b gyermekek pedig mor'soljanak
k u k o r i t z á t , 's foszszanak tollat, és a' melly fonál
ki van p á r o l v a , a' ki r e á é r , csak gombolyíttsa.
2 3 . A' j ó Gazdaszszonyok azt tartják, h o g y
a" j ó é g o száraz fa, zsirzó helyett van a' k o n y ­
h á b a n : tehát a' Gazdát czirókálják, hogy a ' j o v ö
télre való fát most hordassa m e g , és felvágat­
v á n , rakassa ö l b e . Rendszerint e g y kályhára
n é g y j ö l , és az ollyan k o n y h á r a , a' hol e b é d e t ,
és vatsorát főznek , minden hélen kenyeret süt­
nek , és l ú g o z n a k , v a g y párolnak ( V a s b a n sza­
p u l n a k ) h á r o m kályhát, v a g y 12 öl fát szoka's
számlálni. Ha kemény tűzi fánk vagyon , tehát
akkor az emiitett mennyiségnek fele 's legfellyebb
kétharmad része is e l é g , 's ezen u t ó b b i t akkor
is bátran sinormértékül vehetjük, ha tüzelő fánk
v e g y e s e n kemény és puha fából á l l , mint p . o .
b i k k , cser, gyertyán, nyir, szil, eger, tölgy,
h á r s , n y á r , 's más eíFéle fanemekből. Ez által
a' gondosság által a' könnyebbségen kivül azt is
nyeri a'Gazdaszszony , h o g y kevesebb fával beéri
a' szükséget: mert a' nyersből mindenkor két
annyit kell a' tűzre rakni.
2/*. A' farsangnak a' szorgalmatos Gazdasz­
s z o n y ö r ü l n i szokott ( n o h a a' cseléddel t ö b b
baja van mint m á s z s z o r ) ; mert ha aprómarhát
(baromfiat) nevelt a' múlt n y á r o n , vajat g y ű j ­
tölt, d i ó t , mogyorót megtakarított, ugorkát,
káposztát savanyított, tojást gyűjtr' , 's r o z m a -
riut p l á n t á l t , most mindennap pénzt vásárol
b e l ö l o k . Erre nézve egymást éri nála a' hizó p ó -
k a , l ú d , rétze , k a p p a n y , ' s a ' t. Ez takarékosság.
25. A' fonást ezen holdnapban el kell végez­
tetni j o b b á r a , és Februárban tsak Izérnát lehet
v i s z s z á l n i ; mert már az estvék r ö v i d e k .
 Január ius 11
36. A ' g y ü m ö l t s ö Y kamarára , és élésházra
egyébkoris u g y a n ; de kivált illyenkor kettős
gondja van a' Gazdaszszonynak , hogy a' b e s z o ­
rult l e v e g ő , vagy kemény megfagyás rothadást
ne o k o z z o n . A ' tisztogatás e g y a' l e g j o b b szerek
közül. H o g y a' hagyma , 's e g y é b meg ne fagy­
j o n , m e l e g e b b helyen kell t a r t a n i , míg az i d ő
kemény.
2 7 . A ' t s í n o s Aszszonyt leghamarább a ' k o n y ­
hából szokták m e g í t é l n i : errenézve minden h é .
ten Szombaton délután a' t ü z p a d o t , ha k i g ö d -
r ö s ö d ö t t , megtapasztassa, és kimeszeltesse, és
a' fa edényeket m e g k ő p o r o z t a s s a , a' rzint m e g -
siklóztassa, és a' rezet meszes lúggal mosassa.
28- A' melly ruhák ritkábban viseltetnek,
b i z o n y o s a n m o l y t szoktak k a p n i : vagy ha a'
szoba n e d v e s , az állásban megrothadnak; azért
ís azokat télben minden holdnapban legalább
egyszer ki kell veretni, keíeftetni , és szellőztet­
n i ; nyárban pedig minden 1 4 napban e g y s z e r .
2Q. Ha azt akarja a' Gazdaszszony, h o g y
a' t e j b ő l , és tejfelből b i z o n y o s haszna l e g y e n ,
a' tejes fazekakat legfellyebb m i n d e n héten e g y ­
szer kifőzesse, kiszár-aztassa , és a' tejet l á g y m e ­
leg helyen tartsa, h o « y felit felyesse.
^ • 3 0 V a « y n a k m é g ezeken kivül t ö b b , és e g y
hónapban négyszer is e l ő f o r d u l ó kötelességei a'
Gazdaszszonynak, úgymint a'szitáitatás, k e n y é r ­
sütés, s ó ő r l e t é s , szappanyozás , köpülés . 's a'
tyúk ólak kitisztítása 's a' t. Ezekről sem kell
tehát megfelejtkezni.
3 1 . Ha némelly esztendőben m e g e s i k , h o g y
a' r é t z é k , ' s ludak gunárzani k e z d e n e k : j o b b a n
kell azokat tartani: de nem meghízlalni ; mert a'
k ö v é r lud nem tojik , és a' k ö v é r tojásból rit­
kán leszsz z s i b a , v a g y liba. A ' ludaknak a ' s z á r ­
nyukat megkell t é p n i , h o g y el ne repüljenek
12 Februárius
gunározni. Ezt azomban o k o s mérséklettel kell
c s e l e k e d n i , 's elég e' c z é l r a , ha a' hídnak m i n d
a' két szárnyából csak h á r o m - n é g y középtoll v é ­
tetik ki. A ' szélső tollakat nem kell bántani;
mivel e/.ek arra valók , h o g y általok a' lud szár­
nya illendően a' testhez szoríttassék, és le ne
essék, melly által a' lud ön teste' bétakarására
alkalmatlanná tételnek.
32- Elöl kell venni végre a' j e g y z ő - k ö n y v e ­
k e t , és öszvevetni , mi vólt ezen holnapban a'
j ö ' v e d e l e m , 's minekutánna a' mészáros kifizet­
t e t i k , a' húsért, és e g y é b b é r t mire megyén az
egész k ö l t s é g ? m e g t u d n i .
3 3 . Ha a' malmoknak j ó vize v a n , k ö l e s ,
és árpakását, el nem kell felejteni egész eszten­
d ő r e valót tsináltatni.
Böjteló (Februarius) Hava.
1 . A ' múlt hónapban elvégezvén a' Gazd­
aszszony a' fonatást, most minden kezeket a'
megpárolásnak és gombolyitásnak állítson, h o g y
a' vászon a' favirágzáskor fejéritöre mehessen.
2 . M i n t h o g y gyertyánál n e h é z , és késedel­
mes a' g o m b o l y í t á s ; esténként j o b b fonogalni
kaptzakötéshe, és e g \ é b házi szükséghez való
k ü l ö m b f é l e tzérnákat; és azokat, mig fagyoa é j ­
jelek j á r n a k , megfejéríttetni.
3. A ' mint a' Gazdaszszonynak üressége
é r k e z i k , szedesse elöl a ' z s á k o k a t , ponyvákat,
t ö r l ő , s ü t ő , és szakasztó ruhákat; a' roszszakat
mustrálja k i , a' hibásakat foltoztassa m e g , és
szabjon ujjakat, 's béllyegezze meg azokat.
/». Néha már Februariusban a' ludak , és
tyúkok tojni kezdenek; ezekre tehát gondnak
kell l e n n i , h o g y a' tojás a' fészken megne fagy­
j o n ; v a g y h a ' n e m t o j n a k i s m é g : de azért a ' t y n k ,
és lúdólakat ki kell tisztíttatni, és fészket ké-
I Februariua 13

szíttctni mind a' tojásra, mind az ülésre n e m

árt: mert most még ráérnek a' cselédek.
5. A z idején való plánta magvak alá is
már most meleg ágyakat kell tsináltatni, és a'
hónap végével a' d o h á n y , és palánta m a g o k a t
beléjek vetni ; a' mint a' kinyitás mulatja magát.
6- M i g a' tavaszi szántás e l k ö v e t k e z n e , a'
Gazdát kell szépen k é r n i , h o g y a' kertnek e z ,
vagy amaz tábláját trágyáztassa m e g , vágasson
v e s z s z ő t , és k a r ó t , a' sövényeket igazíttassa
helyre 's a' t.
7. Néha már ezen korban a' főid fagya
ki is mégyen ; tehát a' kertnek azon részét fel
kell ásatni, a' mellybe pástinák, m á k , petre-
'sehein , vereshagyma , sárgarépa, és saláta me­
g y é n , és bevetni : noha ez ritkaság. A ' pastina-
k o t , m á k o t , és sárga répát, ha a'kertben a' í ö l d
már öszszel felásaltátott , és e l e g y e n g e t t e t e t t ,
még a' hóval belepett földre is biztosan ellehet
hinteni, melly magvak azután a'lassanként c s a p ­
panó hóval a' f ö l d b e vonulnak, és annak o l v a d ó
termékeny nedvével m e g á z v a , a'. m e l e g i t ö ta­
vasz ereje által idején k i k e l n e k , és g a z d a g o n
nevekednek. D e már a' tavaszi saláta', és v e r e s -
hagyma vetésére, és ültetésére nyilt i d ő , és szá­
raz föld kivántatik.
8. M á r most a' 6 — í\ hetes borjúkat ételre
is kell szoktatni , megvakartatni , és a' fejeshez
gondosan hozzá látni. Mind a' m e g e l l e t t , m i n d
az elletlen teheneket most szükség jobbatska szé­
n á v a l , sarjúval, és elegendő sóval t á p l á l n i , h o g y
mind ercjek , mind tejek m e g g y ü l j ö n .
Q. K ü l ö m b e n a' mi a' múlt hónapban a' 7 ,
0 , 9 , 1 0 , l / i , 1 0 , 2 2 , 2 3 . 's a' t. szám alatt
m o n d a t o t t , t ö b b n y i r e ezen hónapbanis mind e l ö l -
f'ordúl ; azért azokat munkába vetetni m e ^ n e f e ­
lejtkezzék a' Gazdaszszony.
14 Martius.
10. H o g y a' tojások igen kövérek ne l é g y e ­
nek , n e m kell a' t o j ó baromfiakat olly gazdagon
t a r t a n i , mint a' múlt hónapban , a' mikor gunár-
zottak.

Böjtmás (Martius*) Tlava.

1. A ' ludakat már ezen hónapban megülte­
tik. A z fő t ö r v é n y , h o g y a'költőfészek kéz alatt,
és lágymeleg helyen legyen : és egy lúd alá 6-7
tojásnál t ö b b e t soha sem kell tenni. Vesztegetés
valamelly kotló baromfi alá , legyen az lud , k a ­
c s a , tyuk , vagy p ó k a ^ t ö b b tojást rakni kiköltés
v é g e t t ; mint a' mennyit a' kotló költő anya saját
i z z ó testével j ó l befödhetvén , ki költhet. A ' ki
t ö b b tojást rak a' kotló baromfi alá, mintsem a'
m e n n y i t annak heves teste illendőképen m e g m e ­
l e g í t h e t , az önként megkárosítja m a g á t , és gyak­
ran kénytelen azt tapasztalni, h o g y a ' m a g tojás­
nak n a g y o b b része elzápul.
2 . Ha az idő a' múlt hónapban nem szolgált:
m o s t sem késő a'kész meleg ágyakat bevetni , és
a' hideg éjielek ellen szalmafedelekkel betakaratni.
3. A ' mindenféle veteménymagokat szedje
e l ő l a' Gazdaszszony , és ha Februariusban nem
l e h e t e t t , most már vetni kell az idején valókat.
k. A ' kertet már fel kell sorban ásatni , és
ha a' föld valamennyire m e g m e l e g e d e t t : a' s z o ­
k o t t vetemény magokkal egymás után bevettetni.
H o g y annál j o b b a n n ő j j e n e k , meg kell porhálni
a ' f o g h a g y m á t , és kint telelt k e l , és kártoiiol pa­
lántákat : d e ez tsak az igen j ó esztendőben es­
hetik meg.
5. A ' k e n d e r , l e n , káposzta, és dohány alá
szántt földet másodszor ezen hónapban is meg kell
j ó apróra szántatni.
6- M é g a' nyírfa nem b i m b ó z i k , szívósabb
természetű. Erre nézve most kell ágakat szedet-
 Martius. 15
n i , és azokból egész esztendőre való seprőket
köttetni.
7. A ' p ó k á k már ezen hónapban elkezdenek
1
tojni. T e h á t a' Gazdaszszonyok a tojásokat b e ­
szedessék alólok m i n d e n n a p , és mivel még i l y e n ­
k o r idején volna azokat m e g ö l t e t n i , az idejénvaló
tojásokat haszonra lehet f o r d í t a n i , és a' k é s ő b ­
bieknek híves helyen gondjokat viselni.
8. Miheryt száraz, meleges napfények szol­
g á l n a k , a' szobákat szükség k i p o r o z n i , az á g y i ,
és e g y é b b ruhákat kiszellőztetni; sőt sokan a'
szobákat már illyenkor ki is meszelik.
Q. M e n t ő l inkább melegszik az idő : annál
szükségesebb a' savanyó káposztát m e g m o s a t n i ,
és friss sós vizzel élesztgetni, ha lágyulni talál.
1 0 . A ' magnak való fejeskáposzta, k e l , ka-
raláb , kártiíiol, veres , fejér, és sárgarépák, ret­
kek , hagymák már illyenkor sokszor tsiráznak ,
és ha azokat friss levegő nem é r i , m e g f ú l n a k ,
és rothadnak. Ezért is a ' G a z d a s z s z o n y o k a' z o l d -
ségpintzéket szellőztessék, vagy ba a ' f ő i d , és i d ő
e n g e d i , ültettessék ki a' csirzás elölt.
11. A ' borfejtéskor e g y edény s e p r ő t félre
kell t e n n i , és gondját viselni. Ennek egész esz­
tendőben t ö b b s z ö r veszszük hasznát, ha vagy a'
marha' lába kiíitzamodik, vagy a ' v a s edényeket
akarjuk tisztíttatni.
1 2 . A ' Martiusi hóvíz betses. E z t , m e n t ő l
k é s ő b b i , annál t ö b b r e belsülik azok a' Gazdasz­
s z o n y o k , a'kik s z a g o s , és e g y é b vizeketakarnak
é g e t n i : mert az illven víz igen tiszta , nints an­
nyi s ó , salétrom , k ö v é r s é g , 's rothadt test b e n n e ,
mint az e s ő v í z b e n .
13. Mártius végén már a' szalonnát és húst
le kell s z e d n i , és tiszta zsúp közé ládákra vagy
hordókra felszeidelve , hideg helyre eltenni.
\h. Ha az idő kinyílt, mint néha lenni szokott:
16 Április.
a' vászon fejéritést el kell kezdeni. A ' n y á r i fe-
jérités erőtleníti a' vásznat.
1 5 . M e n t ő l idejébben lehet, a ' k o l o m p é r t el
kell rakatni ; és ezen hónap végénél tovább ha­
lasztani k á r o s : a' kik öszszel rakják, és béterítés
által a' kertiföldben a' fagyás ellen videluiezik , az­
után pedig az idő kinyillával a' napnak, és verö fény­
nek szabad befolyására méltatják , nem csak k o ­
r á b b , hanem m é g t >bb almát is szednek alóla.

Szent György (Április) Hava.

1. M e n t ő l s z á r a z - s z e l e s e b b napfények jár­
n a k : annál inkább kell sietni a' karókat leveret­
n i , és a' vásznot rajok feszitvén megfejéríteni.
A ' g y e p r e terités nem j ó ; mivel a' felázott gazos
g y e p nedveit magába s z i v j a , és annál k é s ő b b e n ,
és n e h e z e b b e n fejéredik.
2. L e g n a g y o b b foglalatosságot kivan a'kert
e b b e n a' h ó n a p b a n ; azért is mig a ' h ó leve bent
v a n a' f ö l d b e n , salátavetés, b o r s ó r a k á s , pap­
r i k a , és z e l l e r , veres r é p a , káposzta, k e l , ka­
r a l á b , és kártifiól vetés ezen hónap elején túl
n e m haladhat: de ha l e h e t , Józsefnap körül leg­
j o b b vetni. H o g y ezen plánták addig mégis e r ő ­
s ö d j e n e k , mig az e r ö s e b b melegek a' balhát el
n e m szaporítják: palántamag alá a' trágyázott
f ö l d nem j ó : mert balhát n e v e l ; az erdei g y e p ,
v a g y parlag fold l e g j o b b : azért ezt j ó k o r meg­
kell hozatni szekérrel.
3. A ' magnak való káposztator'sákat, és
g y ö k e r e k e t , szegfüvet, a u r i c u l á t , i b o l y á t , és tu­
b a r ó z s á t , r o z m a r i n t , ' s a't. ha már a ' d é l t ő l nem
lehet f é l n i , ezen hónap közepén legfelebbis kiül­
tetni szokás.
k- A ' fűtésnek v é g e l é v é n , a' szobák kife-
jérítését veszik a' Gazdaszszonyok m u n k á b a , és
min-
 Április, 17
m i n d e n t , a ' m i t a'téli szenny m e g m o t s k o l t , ú g y
kitisztítják, h o g y szinte r a g y o g rajta a' Isinossag.
5. E z e n hónapban már ismét e g y fertály
esztendő múlik el ; tehát a' rézedényeket k ö r ü l
kell nézni , a' romlottakat a' rézmívesnek eltse-
rélni , ujjakat készíttetni, a' kopottakat m e g l z í -
neztetni, a' c z i n v e d é n y e k e t , ha k i o l v a d t a k , u j -
jonnan ö n t e t n i , és az öntözőkannákat b c o n l e l n i
szükséges
(). Ugyan most van annak is az i d e j e , h o g y
a' lóször-vaukosok kiszáraztassanak, és ha n a g y o n
öszveestek , a' n y e r e g j á r t ó által kifözettessenek ,
és a' párnákba bétömettessenek. A ' pelyhes , t o l ­
las d e r é k a l l y a k a t , p á r n á k a t , fő allyakat 's a' t,
a' napfényen a' Gazdaszszonyis k i s z e l l ő z t e t h e t i ,
sőt ha a' toll régi : k í f ő z e t h e t i , és ez által m e g -
frisselheti. A ' pelyhes derék- és fejalív az izzad­
ság n e d v e i t , és a' fülíött szoba" nedveit n a g y o n
hathatósan magába veszi. M i n t h o g y p e d i g az e m ­
beri testből kitakarodott n e d v e k , és g ő z ö k az
élet alul fel vágynak s z a b a d u l v a , u g y tekintet­
hetnek , mint valóságos tisztátalan szerek, m e l l y e k
az egésségnek mind annyi romlásra liésztő szerei.
Ugyan azért a'szellőztetés , és hasonló tisztoga­
t á s , melly által ezen szerek elpároltatnuk, az
emberi egesség fenlartására szükségképpen m e g ­
kívántatik. Ugyan azért a ' g o n d o s Házanya e ' d o l ­
g o t folyvást szeme előtt tartja.
7. Már most búzális kell mosatni , száraz-
taní , és őrletni a' szitás m a l o m b a küldeni.
8- A ' m e g ü r e s e d e t t kápo-ztás-, répás h o r d ó ­
k a t , ugorkás-, és etzetes tonnákat vizzel jól kikeli
áztatni, mosatni, és kiszáraztva tiszta száraz h e l y ­
r e fenekeivel, és f e d e l e i v e l , 's fáival e g y ü t t
eltenni.
(J. A ' zöldség-, és tejes pintzék kisepretnek ,
a ' h o m o k , és fold kitakartatik b e l ő l ö k , a ' f a l a k
Q
 18 Április.
a penésztől, és uedvességlöl megtisztíttatnak, és
tökéletesen kiszáraztatnak.
1 0 . Ha minden hónapban nem , de legfelebb
minden fertály esztendőben bekéri a' szorgalmas
Gazdaszszony a' kü'óinbíéle mesteremberektől,
és boltosoktól a ' c o n t ó k a t , és ö k e l múlhatatlanul
kiis ÍJZeli.
11 A z ÉlésKátban mindent rendre meg kell
minden fei lály kezdetével nézegetni, és a' mi
h i b á z i k : jó e l ő r e , 's a' l e g j o b b helyen beszerez­
ni ; ne hogy mindennap póltránként kellesség
e z t , vagy a rnazt szerezni, 's a ' J e g y z ö k ö n y v e k e t
e l ő l v é v é n , öszvesummálni, e b b ő l , vagy amabból
a' múlt fertályban mennyi költ e l , vagy mennyi­
vel é r i e b e ; 's a' mint találja , a' szerént teszen
a' fogyatkozásokról rendelést a' jövő fertályra.
1 2 . Sok helyen Szent-'György napkor van
szokásban , hogy a' cselédek válloznak. E' sze­
rént a' mi a' v á l t o z ó , és helyébe j ö v ő cselédről
/ Januarius hónapnak 1. száma alatt m o n d a t o l t ,
itt ismét haszonra kell fordítani. D e a' tseléd f o ­
gadást senkise hagyja a'körmére é g n i ; kúlömben
ollyant lesz kénytelen b e f o g a d n i , a'ki senkinek se
kell. A ' vidéki szokásra mindazáltal vigyázni kell.
1 5 . Ezen i d ő r e már a'baromfi szinte ipi'seg
a' j ó Gazdaszszony' udvarában : de vigyázni kell,
h o g y a' gunárosné , vagy a'cseléd ezek körül v é g ­
hez v i g y e szorgalmatosan, valami szükséges. K ü -
l ö m b e n nem nagy Gazdaszszonság sokat költetni,
ha a' szaporod ott gondatlanság, vagy tudatlanság
m i a l t , nagy részénl e l d ö g l i k . A z ólakat, és ülő-.,
ket minden napban ki keli tisztíttatni.
lk. Kukoritzát , d i n n y é t , és ugorkát ezen
hónapban szükség vetni, vagy r a k n i , és ha az idő
j ó , nem kell nekik Szent G y ö r g y napjátis meg­
várni egészeu: sietni mindazáltal vélek nem la-
nátsos.
 Május. 19
" 15. M á r most a' marha l e g e l ő r e j á r ; d e
minthogy még nem mindenült \an mit h a r a p n i :
r e g g e l , és estve j ó szénálskát , korpát adasson
annak a' Gazdaszszony, 's mindeniknek a'szájját
mosassa ki minden hónapban sós elzeles v i s z e l ,
's keféltesse, 's mosassa meg mind n a g y j á t , m i n d
apróját gyakrabban : megfogja látni h o g y ennek
jó haszna leszsz. Gyakran a' házi b a r o m izlő
életeszközei beiszaposodnak ú g y , h o g y a' Marha
az eledelnek izét nem érezvén , eledel kivánságát
elveszti, nem eszik, és ez állal elromlik. Ennek
l e g j o b b első orvoslása abban á l l , h o g y a ' b a r o m
szája, jelesen pedig száj padlása, és nyelve s ó s ,
vagy eczetes vizzel jól kimosallalik , és az iszap­
tól megtisztíttatik. Ez után az állat izérzése h e l y ­
re á l l , e s z i k , és vijra idiilni kezd.
ifi A ' melly ludak nem hordoznak zsibát
Aprilisben először megmellyeztetnek. Dzen mun­
kánál vigyázni k e l l , h o g y a' baromfi' teste a' fe­
lette gyors , és szapora tépés által m e g n e sérles-
sék , és b ő r e ki ne szaggattassák , a ' m i t a' tapasz^
talatlanok gyakran véghez visznek.
1 7 . A ' pókákat ezen hónap elején m e g ü l t e s ­
sék a' Gazdaszszonyok, h o g y a' pókaíijak Május
elején már nevekedjenek, és a' szebb n a p o k o n
bogarászni mehessenek.
A ' melly Gazdaszszonynak Szent G y ö r g y nap­
k o r illyen renden van a'háza ; megérdemli h o g y
a' Férje szeresse és betsülje.

Pü/ihösd ( Május ) Hava.

1. A ' hoszszabb napokon a' varrás k ö n n y e b b ,

és szaporább. Errenézvr; a' Gazdaszszony a ' m a ­
g a , férje, g v e r m e k e i , é s cselédje szükségére fejér
ruhákat szálljon, 's a' fejértselédetis kíilömbféle
ruhák' varrásával foglalja el.
2*
 29 Május.
2. A ' kertben a'gaz. még j o b b a n , és hama­
r á b b g y a r a p o d i k , mint a' kerliveteméin ek ; tehát,
a' kik nem varranak , azokat a' gyomlálásra kell
azonnal hajlani, mihelyt a ' f ö l d megázván, a'fü­
vet gyökerestől ki lehet szakasztani.
5. Ezen hónap' végén a ' L e n t - és Kender­
m a g o t igyekezzék a' Gazdaszszony jó sűrűen e l ­
vettetni ; mert mentől sűrűbben kelnek : annál vé­
k o n y a b b a k lesznek a szálak. E g y holdba négy
k ö b ö l magot szokás h i n t e n i , 's a' tyúk ganajnak
ezen földeken lehet l e g j o b b hasznát venni.
k. M o s t az idő niég gyakran változván, a' .
pókafijakal különös gonddal kell n e v e l n i : kiilöm-
hen az illyenkor jönni szokott hideg e s ő , szelek
elölik azokat, ha kint felejtjük: sőt annál tsende-
s e b b eső verje is illyenkor azokat, igen veszedel­
m e s : azért is e l ő r e fedél alá kell Őket hajtani.
b. A ' mi b a r o m f i , és e g y é b b állat m e g d ö g ­
lik a' háznál: a' Gazdaszszony azt a' kertbe vi­
t e s s e , és a' fák a l l y á b a , ha n a g y o b b a k felvag­
dalva á s a s s a d . K ü l ö m b e n a' kutyák ezen szoknak
a' baromfi evésre.
6. S o k , lavaszszal nagy ezen hónapban a'szá­
razság ; tehát e l ő r e kell g o n d o s k o d n i , és a' kert
ö n t ö z é s é r e , vagy az esővizet szükség hordóra
s z e d n i , v a g y ha ez e l f o g y , kút-vizet hordatni és
estvénként a' veteményeket megöntöztetni. A '
s z a p p a n y , és konyha ö b l í t e k is igen k ö v é r í t , ha
a' kert földje azzal m e g ö n t ö z t e l i k : de nem ott a'
hol valami vetemény van : mert ennek árt. A z o m -
b a n mind ezen f o l y a d é k o k , mind pedig a ' g a n é j -
nak sós leve i s , ha vízzel illendőképpen felhi-
giltatnak , szemlátomást elősegítik a' plánták' n e ­
v e k e d é s é t , és gyarapodását; ezen kívül pedig a'
piániákon é l ő d ő , és azokat emésztő számtalan
f é r g e k e t , és b o g a r a k a t , mellyeknek lugsavok ál­
tal kegyetlen hasmenést okoznak , elölik. E' czél-
 Május. 21
b ó l szokták az értelmes tapasztalt kertészek a'
plántákat hamuval, és állott mészporral behin­
teni , vagy g y e n g e sós vizzel m e g l o c s o l n i j
7. Már ezen i d ő b e n a' k u k o r i l z a , f o k h a g y ­
m a , b o r s ó , és idején való káposzta palánta j ó
nevén veszik, ha töveik környékét a' tselédek
megporhálják, és h o r d ó b a v a l ó f e j e s , és kelká­
poszta, k a r a l á b , és zeller plántákatis r a k n a k ,
's a' sűrűen vetett vereshagymát kiszedik , és el­
plántálják. T z u k o r b o r s ó t , télre való u g o r k á t , és
későbbi salátát ismét kell vetni.
8. A ' dohányt is most van az ideje , h o g y a'
k ö v é r , , é s p o r h a n y ó földbe elplántáljuk.
y. Illyenkor a' ház körűi m i n d a' m o s l é k ,
és s a v ó , mind a ' s z ő l ő k b e n , kertben , és kerítések
mellett a' t s o r b ó k a , tsalán 's a' t. s z a p o r o d v á n ,
sertéseket szokás a' hidlásra v e t n i , és szüretre
b ő r ö s petsenyének való süldőket javítani kezdeni.
10 Ma a' fejér tseléd rá é r : jól tselekszi a'
Gazdaszszony, ha őket a ' s z ő l ő k ö t é s r e , és búza
gyomlálásra is fordítja.
1 1 . Ha a' s z e d e r , vagy eperfa már g y e n g e
leveleket hajt, a' s e l y e m b o g á r tojásokat ki kell
kelelni, és ezek' tenyésztetésével a' gazdaságot
előmozdítani. A ' s e l y e m b o g á r tenyésztése,és g o n d ­
viselése rövid idő alatt, és csekély fáradsággal,
melly a ' l e g l i n o m a b b , 's l e g g y e n g é b b személynek
is csak mulatságára v a g y o n , szép jutalommal k e d ­
veskedik. Ennél fogva a' nehéz munkára alkal­
matlan kezeket igen okosan e r r e fordítja a ' s z o r ­
gos Gazdaszszony.
1 2 . Ezen hónapban már a' parlagi r ó z s a ,
g y ö n g y v i r á g virítnak ; azért is etzetnek , és viznek
velót szedetni k e l l ; mint szinte a' bodzafa virág­
j á t , székfüvet ( C a m i l l e n ) és búza virágot is m e g ­
szedeti a' g o n d o s Gazdaszszony t ö b b féle házi
hasznaiért, és azokat j ó helyre félreteszi.
22 Május.
15- A ' t e h e n e k fejeséből ezen hónapban leg­
n a g y o b b a' haszon : azért is a' fejőedényeket tisz­
títtatni , és a'fazekakat k i f ő z n i , gondjának tartsa
a' Gazdaszszony, 's azon i g y e k e z z é k , hogy t é l r e ,
ét pénzrevaló vajat most g y ű j t s ö n ; még pedig
e l e g e n d ő fű van a' m e z ő n , addig válaszsza el a'
b o r j ó k a t is az annyuktól. í g y nem esdeklenek a'
téj után 's felis veszik magokat.
14. H o g y a'lehenek annál j o b b a n tejeljenek:
k ü l ö n ö s gondnak kell rajok lenni , és mentől in­
k á b b nevekedik a ' h ő s é g , annál inkább élnem kell
múlatni őket reggelenként megitatni , és estvé-
reis ; megvakarlatni, szájjokat kimosatni, és sót
nyalatni vélek minden S z o m b a t o n itatás után. Ha
a' m a r h a , l e g y e n az t e h é n , vagy más akarminé-
mü b a r o m , itatás u t á n , vagy magányosan',vagy
p e d i g darával vegyítve mérsékeltt mennyiségben
sót k a p ; tehát attól ételkivánása gyarapodik,
emésztő szerei e r ő s e d n e k , szóval az állat szem­
l á t o m á s t javul. D e , ha száraz idő j á r , 's a'mar­
ba i z g a t ó , ' s felette erösitő , és fűszeres eledellel
é l ; akkor e l ő b b kell néki s ó t , vagy sós darát adni,
és az után megitatni. Erre mértékletes egésséges
hastisztulás, és tágulás következik.melly által gyak­
ran igen tetemes károknak könnyen eleje vétetik.
15. A ' vászonfejérítést továbbis kell f o l y ­
tatni , és ha az megszáradván , ismét m e g ö n t ö z ­
t e t i k , 's éjjelre i s , ha-az udvar kerített, a ' k a r ó ­
kon kint haoryatík , annál hamarább megfejéredik.
l ő . S o k esztendőben igen rövid az Ősz, és
h i d e g ; azért j o b b a'tavalyi magvas kendert most
eláztatni, e l t ö r e t n i , és meggyarattatni, felényi
munkást is megkiméll ezzel e' Gazdaszszony, és
s z e b b a' szála.
17. A ' tavaszi áradások a' halászatot segít­
v é n , a' Gazdaszszony p o n t y o k a i száraszt, és füs­
t ö l a' téli szükségre sok helyen.
 Június. ' 23
18. Ha a' télre való fejes káposzta palántát
Pünkösd tájban elraktuk: tizennégy nap múlva
meg kell porhálni; de kifoldozni negyed napra
bátran lehet. A ' kifoldozást el nem kell mulasz­
tani; mivel a' plántáknak o g y része nem fognn-
szik m e g , némelly részét p e d i g a' férgek meg
marván , kiemésztik, 's kár volna a' drága tertnő
földet üresen h a g y n i !

Szent leány (Június) Hava,

1. M í g a ' n a p o k hoszszak : a' lejérruha var­
rást t o v á b b is egész szolgalommal szükség f o l y -
talni , és ebben , 's a' j ö v ő hónapban elvégezni.
2. A' ludaknak ezen i d ő r e ismét megnőtt a'
tollok, tehát őket ismét meg kell j ó vigyázassál
mellyezteni, h o g y a' tollal együtt b ő r ö k lene
Bzakasztassék. Húsz lúd egy font pelyhet s z o ­
kott adni. A'libákat aratás után lehel csak tr.el-
Jyeszleni.
p. A ' hoszszú meleg n a p o k o n mindenféle
lészta nemeket szoktak a' Gazdaszszonyok télre
készíteni. kiszáraztani , és szellős helyre kosár­
kákban félre rakni. Nem g o n d o l n á az e m b e r ,
mitsoda nagy k ö n n y e b b s é g e az a' Gazdaszszony­
nak , hogy a' téli rövid napokon levesbe való
tészta gyúrással nem kell az időt t ö l t e n i , és a'
tojásis r i t k a : most pedig elég van.
/». A ' r u h á k a t , matrátzokat, pelyhes ágya­
kat most ismét ki kell p o r o z n i , és a' m o t s o k b ó l
az erős napfényen kipárolni.
5. A'kaszálás b e k ö v e t k e z v é n , szénát g y ű j ­
teni a' fejér tselédet is el l e h e t , 's el is kell sok
házaknál küldeni.
6. Már illyenkor a' rozs is kihányván a ' b ú z a
közt a'fejét, a ' G a z d á t kell abban segíteni, h o g y
a' Gazdaszszony házi cselédjeit küldje ki a' r o z s
fejeknek kivágására, és a' konkolynak fciszagga-

1
24 Június.
tására legalább a'magnakvalóból. M i n t h o g y csak
a' tiszta mag mentheti m e g az embert u' t ö b b e k
k ö z ö t t a gyomlálás' vesződséges munkájától , és
csak a b b ó l várhat a' Gazdaszszony kenyérnek ,
és más e g y é b b tészta eledelnek való jó és tiszta
j ó s z á g o t ; ezen munkát semmi m ó d o n el ne m t i -
laszsza , sott kötelességének tartsa* azt sürgetni,
és mennél pontossabban v é g b e vitetni. A ' csor-
m o l y á s , k o n k o l y o s , k i g y ó h a g y m á s ' s t. e. búzából
rosz izü k e n y é r , és más sütemény , ' s e g y é b b tész-
tás étel készül , mellyek pedig a' Gazdaszszony­
nak éppen nem lehetnek kedvére.
7. T é l r e v a l ó k e l t , és karalábot most kell
v e t n i , más részről pedig a' vetemény magokat
m e g s z e d n i , és j ö v e n d ő r e ellenni.
R. A z aratók tartása a'Mezei Gazdaszszony­
nak l e g t ö b b g o n d o t a d v á n , előre kenyérnek való
lisztet ő r l e t : f ő z e l é k e t , árpa, és köleskását, zsirt,
szalonnát, füstölt hust, savanyúkáposztát 's a' t.
e l ő k é s z é t , és a' Gazdával e ' r é s z b e n tanátskozik.
Q. M i n d ennyi gondjai k ö z l i s a ' j ó f o n ó , s z ö ­
vő G.isdaszszony megnézi a' lenjét, és ha azt fü­
vesnek találja, kigyomláltatja, és felállongattatja
az eső után.
10. Sok helyen van az a' szerentse, hogy a'
réteken elegendő k ö m é n y m a g o t lehet szedetni ;
ezt tehát ezen hónapban elsemis mulatja a' Gazd­
aszszony. Miért adna azért is kész pénzt a' taka­
r é k o s G a z d a s z s z o n y , a' mit házi szükségére in­
gyen g y ü j t h e t - b é ?
1 1 . A ' tseresnyét, tengeriszŐlÖt, és m e g y g y e t
a' téli szükségre most kell szedetni, és kit megszá-
r a z t a t n i , kit befőzni , 's az élésházba félretenni.
1 2 . S o k helyen szokásban van a' birkák fe-
j e t é s e , tehát a' Gazdaszszony most nyomat g o m o -
l y á t , és azt h o r d ó k r a túrónak b e n y o m a t v á n , a'
v á s á r r a , és a'munkásoknak tartására öszvegyüjti.
 Június. 25
13. A ' b a b , és b o r s ó már most folyásnak
indulván, a'Gazdaszszony b a b , és b o r s ó karók­
ról lészen rendelést: és a' kotlós tyúkokat m c g -
ülleti', h o g y őszi csibéji legyenek.
1Z». A ' csibék közül a' magnak valókat m o s t
kell már kijelelni, és a' kakasokat kappannak
herélni.
1 5 . A ' h ú s o s , és szalonnás hordókat f e l k e l i
bontani ha valaraellyik nem rothad, vagy o l v a ' - ' ?
ha o l v a d , egy két napra k é m é n y b e , a' hol
nem tüzelnek, fel kell aggatni, és ismét elrakni
sőt sósvizzel mégis szokás m o s n i , és igy kiszel-
lözt tni.
1Ö. A ' fejős tehenek ezen hónap v é g e felé
megszoktak a' legelőben szorulni , és a' szomjú­
ság miatt tsappanni ; tehát a'Gazdaszszony ennek
elejét v e g y e , a' teheneket az udvaron hálássá,
r e g g e l , es esfve megitalassa; szájjokat kimosas­
s a , 's ha lehel megferesztesse, és a'kertből min­
denféle zöldséget haza hordasson nekik e s t v é r e ,
és a' sót kivált most el ne vonja tolok e g y h é ­
ten is,
17. A ' S ü l d ő k e t ,-a'mennyire l e h e t , kint kell
futkároztatni, és e n g e d n i , h o g y a'sárban v í z b e n
feredjenek: mert az idő i s , 's vérekis f o r r ó lé­
vén , ezen állatok megtsappannak. Azértis a' hidas
mellett kerítésnek is kell minden udvarban l e n n i ,
és abban sárnak 's víznek.
18. Ezen hónapban már a' selyembogarak
b e k ö t i k m a g o k a t , és megkívánják magok körül
a' l e g n a g y o b b vigyázást. N e h o g y béfonalkozás
végett ide oda kóválogjanak, 's az által m i n d
selymeknek , mind pedig erejoknek nagy részét
elvesztegetni kény telenítlessenek , l e g j o b b tanyá­
jukra leveles súrű gallyakat r a k n i , mellyek k ö z ö l t
természeti ösztönöknél fogva kedvök szerént k ö n ­
nyen , és szaporán béfonalkozhassanak. Ezt Bá-
2G Július,
náthán V e r s e c z e n , és vidékein, valamint
Fejértemplomban is igen ügyesen cselek­
szik a' s e l y e m b o g á r tenyésztő szorgos Gazdasz­
szonyok.
1Q. A ' D i n n y é t , és ugorkát ezen idő tájban
megszokás p o r h á l n i , és a' sárgadinnyét meghe­
rélni. J o b b , h o g y a' dinnye plánta kevesebb
g y ü m ö l t s ö t teremjen , melly tökélletesen kifor­
m á l ó d i k , j ó illattal, és izzel kedveskedik, mint
sem h o g y t ö b b , de Ízetlen kobakokat neveljen.
N é m e l l y e k a' fejeskáposztát Június végével elő­
ször megtöltik.
2 0 . Most van az i d e j e , h o g y a' Gazdasz­
s z o n y csigáskertet állíttat v á s z o n b ó l , tsigákat sze­
d e t , és azokat még magokat bekötik, salátával
hizlalja, és télre félreteszi. M é g náddal j ó l , és
elég magosán bekerített g ö d r ö k b e n is tarthatni
a' csigákat, mellyeket nyáron Jangyas nedves idő­
b e n a' k e r t e k , és gyepük mellett igen csekély-
fáradsággal öszve lehet gyűjteni. Ez állal is nem
m e g v e t e n d ő hasznot hajthat a' szorgos Gazdasz­
s z o n y , kivált ha a' csigás kertbe mindenkor elég
zöldséget v e t t e t , n e h o g y külömben az éhező ál­
latok a' kerítésből kimászni , és ha észre nem
vétetnek, elillantam kén\teleníttessenek.
2 1 . A ' hyacinth, nareis, és tulipán hagy­
mákat Sz. Iván napkörűi kiszedni szokás , és Sz.
Márton napig h ű s , száraz helyen tartani. A ' r o z -
marin ágakatis most már jí) lebújtani, de meggy
e c z e l e t is m o s t kell tsinálni.
22. Ez , és a' következő meleg holnapokban
a' tiszta lisztet szülség ritka szitán állalejteni , a*
hüvelyes főzelékeket is kirostálni ; és a' m e g l á ­
gyult tavalyi coníecteket megszárogatni, 's a' t.
Szent Jakab (Július) Hava.
\ . A ' háznál a' keményítőre gyakor szükség
l é v é n , a' Gazdaszszony válaszsza ki ahoz a' leg-
 Július. 27
ö r e g e b b s z e m ű , és v é k o n y kéjú b ú z á t , tiszto­
gassa, mosassa m e g : a' tejeztetés után p e d i g
nyomatlassa ki, és a'keményítőt jól kiszáraztva,
l e g y e s / á r a z híves h e l y r e ; három pozsonyi m e ­
r ő b ő l egy mérő jó féle és 1 6 — 2 0 font barna
keményítő szokott lenni. A ' m e g m a r a d ó i t t ö r ­
kölyt a' kinyomás után a' t y ú k , s e r l é s , és tehe­
nek édesdeden meges/ik.
2. Az aratás itt l é v é n , a'terítő p o n y v á k a t ,
és a' zsákokat elől kell s z e d n i , és a'hibásokat j ó
e l ő r e kifoldoztatni.
3. A ' kajszinbaratzk; s p a n y o l m e g g y , c s e -
r e s n y e , és m á l n a , most lévén l e g j o b b divat j o k -
b a n , mindenikből kell szedetni, és télre b e f ő z ­
vén , üvegekre rakni. A ' száraztást mindenek
tudják.
k. A ' Boldogaszszony, v a g y g ö m b ö l y ű szil­
va is e z e n , 's a ' j ö v ő hónapban szokott é r n i ; te­
hát minthogy ezt száraztani nem l e h e t , h o r d ó k r a
kell szedetni pálinkának.
5. A ' d o h á n y t már most. kotsozni s z ü k s é g ,
és a' virág bunkókat letördeltelni: sőt pgy úttal
a' les also négy levelet is szükség leszakasztani, es
íellúzetvén megszárítani , melly alja dohány név
alatt mint kora termés szaporán elkel. Dohányért
sok jó segédet kap a' Gazdaszszony.
6. K e l , k a r a l á b b , és kártifiol magokat Július
clejénis szoktak vetni , és m é g ezek O k t ó b e r b e n
meg is érnek , ha Augustus elején elplántáltat­
nak , 's j ó idejek jár.
7. Július első hetében a ' k é t l e g f e l l y e b b há­
r o m esztendős sáfrány hagymákat kikeli ásatni ,
és száraz szellős helyen tartani Augustus utolsó
hetéig, a' midőn újra elásatnak kilentz Izól m é l l y -
s é g r e , sorjában. Július utolsó két héljében p e ­
dig jó a' szekfű bújlást e l k e z d e n i , és Áugustus-
bau is folytatni.
2i Július.
8. Szent Jnkab nap körol vessenek a' Gazd­
aszszonyok az üres ágyakba kerékrépa, és téli­
retek magot. Ezek még N o v e m b e r elejére m e g ­
nőnek.
Q. A ' f o k h a g y m á t kiszedvén koszorúkba szük­
ség f o n n i , megszáraztva , és megtisztogatva.
10 A ' melly kerti vetemény magok zsendül­
ni k e z d e n e k , lemetéltessenek, és tokjukban meg-
száraztatván , tétessenek félre.
11. A z aratóknak kedves eledelek a' tésztá­
val savanyított ugorka ; tehát azt már illyenkor
mindennap savanyítani k e l l ; meghagyván a'szá­
rán a' legelső szép ugorkakat magnak. Alig k é p ­
zelheti az e m b e r , melly kellemetes frissítö ele­
delt nyújt a'hév nyárban ezen o l c s ó készítmény.
Szinte óhajtja azt az izzadó m u n k á s , 's tőle va­
l ó b a n megenyhül.
12. A ' v í r á g o s k e n d e r , és len ezen hónap
végével közönségesen tökéletességre m e n n e k ; te­
hát azokat ki kell növelni.
15. A ' nyári hónapokban igen nagy lévén
a' tüz veszedelme , a' Gazdaszszony a' k é m é n y e ­
ket m e g s e p r e s s e , és az udvaron az arra rendelt
lajtban m i n d e n k o r vizet tartson készen.
\k. A ' k é s ő b b i kelésből való kakasokat most
szokás kappanoknák heréltetni.
15. Augustus utolsó hétjében télre való ugor­
kát is szükség lévén elrakni , a' Gazdaszszony
m o s t már jóféle boretzetet szaporítson e l ő r e ,
h o g y ennek vagy nem léte miatt az elrakás elne
késsék; vagy pedig e r ő t l e n , és gyümölts etzetre
ne kellessék szorulni.
16. A ' kutat ezen idő tájban ismét ki kell
merítni f e n é k i g , és a' sárt belőle kihányatni; 's
a' m i n t a' káposzta aratás idején kifogy a' hor­
d ó k b ó l , az üres edényeket a' kútnál tele kell
t ö l t e t n i , és jól kiáztatni. A r r a a t o m b a n ügyelni
 Jutius, ( 29
k e l l , hogy a' faedények mindenkor tellvc l e g y e ­
nek vizzel; külömben felpattognak, elkorhadnak,
és elromlanak. Ezt az udvaron a' lüzi v e s z e d e ­
lem ellen tartandó kádokra n é z v e is pontosan
megkell tartani.
17. Sok helyeken Szent Mihály napkor van
a' Tselédváltozás. Ehezképest a' változók h e l y é b e
másokat keresni, vagy fogadni szükség. A k ö z e l ,
és ugyan azon , vagy szomszéd falubeliek ei ánt
megkell e l ő b b i Asszonyaikat kérdeztetni, ha e z t ,
vagy azt megtartják-e, vagy azok bemondották-e
rendesen szolgálat j ó k a t : különben harag fogja a'
megfogadást követni. A ' v á r o s o k b ó l , vagy távol­
ról jöttéket kezesség, v a g y szabad levél mellett
kell megfogadni. Igen jónak a ' j e l e az : ha a ' c s e l é d
kínálkozik.; és nem á' Gazdaszszony hívogatja azt.
10. Az esztendőnek harmadik fertály ját ezen
hónap ismét elkezd vén , egyszer'smind a' G a z d -
aszszonyt arra serkenti , h o g y az élésházat vis-
gálja m e g , mi ment ki abból a ' m ú l t f e r t á l y b a n ,
és m e n n y i , és m i b ő l mi m a r a d t , mellyik lesz
e l é g , mellyik n e m ; 's a' mint a' szükség hozza
magával, tegyen a' j ö v e n d ő r ö l előre rendelést.
1Q. Nem külömben elől kelletik venni a ' J ö ­
v e d e l e m , és költség J e g y z ö k ö n y v é t i s , és m e g ­
fontolni, m i b ő l , mennyi pénz jöhet b é a' j ö v ő
fertályra, mire mennyi kívántatik, miben v o l t
vesztegetés, és mint lehetne kevesebbel b e é r n i .
A ' boltosok , és e g y é b mesteremberek c o n l ó j i t -
i s , és a' mészárosok rovássait b e kell k é r n i , és
szoros számot v e t v é n , a' kinek mi jár, múlha­
tatlanul kifizetni. Ez után kiki készebb a' szol­
gálatra, és mindenik tellyes erővel arra t ö r e k e ­
d i k , hogy a ' j ó fizető Aszszonyságnak mennél k é ­
s z e b b , és letszöhb szolgálattal kedveskedhessék.
2 0 . Július elején ismét szoktak a' gazdasz­
szonyok egy-két tikot megültetni, h o g y az ő s z r e
30 Augustus.
g y e n g e tsíbéjik Jegyének : de a' pókák másod­
szori megültetéseket nem j a v a s l o m ; mivel a' p ó -
kaliak nagyon kényesek l é v é n , a' folyvást hide­
g e b b r e változó ös/.i idöt ki nem áthatják, és a'
számokra megkivántató élelem is fogy.

Kisaszszony (Augustus) Hava.

1. A ' l e n n e k , és Kendernek t ö r e l é s e , és
tiloltatása ezen hónapban legmulhatatlanabb fog­
lalatosságra legyen a' Gazdaszszon\ nak.
2. L e g t ö b b ideje van a'Gazaszszonynak ezen
hónapban a' varrásra, száraz tészta tsinálásra
's a' t. tehát azt folytassa.
3. Már a' múlt hónapban megszedett B o l -
dogaszszony szilva ezen i o ő r e a'hordókban m e g ­
é r e t t , a' mellyet mihelyt észre vesz a' Gazdasz­
szony , az égetéshez hozzá fogjon ; külömben ha
a' szilva - t ö r k ö l y annyira m e g f o r r , hogy etzet
szagot gőzöl ki m a g á b ó l ; felével is kevesebb pá­
linkája fog tsepegni. Ezt a'házi szűkség-re v a l ó ,
és konyhabeli égetésről kell érteni. Itt égetik a'
Gazdaszszonyok a' meggyet is ki.
k. Nagy Aszszony nap körül a' tyúkok még
egvszer elkezdenek t o j n i , azért is az e k k o r i , m i n t
késő tojásokat télre el kell tenni b ú z á b a , vagy
rozsba , de ollyan szobapadlására , a' melly tél­
ben nem fűlik. Itt minden e g y é b mesterség nél­
kül legjobban megmaradnak.
5, A ' plántált vereshagymának szárai meg­
sárgulván , arra emlékeztetik a' Gazdaszszonyt,
hogy azt a' f ö l d b ő l ki kell már ásatni. De e g y ­
szersmind az őszi palántákat is elkelletik most
p l á n t á l n i , sőt m e g is p o r h á l n i , ha megfogan-
szottak.
6. Idején van az ollyan Gazdaszszonynak
karnlábja, f e j e s , és kelkáposzta ja , a' ki ezen hó­
nán végével v e t i , és O c t o b e r elején elplántálván
 Auguatua 31
télen által kinthagyja a' kertben. Sőt a' tzikoria
és endívia vetésnek is most van az ideje. E' még
ü c t o b e r végére m e g b o k r o s o d i k , és télre elle­
het rakni.
7. T ö b b f é l e körtvély n e m e k menvén tökél-
letességre, el ne mulassa a'Gazdaszszony az arra
valókat likláriomnak megszárogatni, és á' feles­
leg valót a' téli szükségre megaszalni, 's félre­
tenni. -
8. A ' durántzi , és hoszszú vagy besztertzei
szilva is kezdi a' férgesit hullatni: ezt tehát a'
Gazdaszszony a' cselédekkel szedesse h o r d ó k r a ,
és ősszel égesse ki a' konyhában kevesenként.
Igaz u g y a n , hogy a' férges hulladozó g y ü m ö l c s ­
b ő l k e v e s e b b , és nem is a' l e g j o b b pálinka ké­
szül 5 minthogy mindazonáltal ez akkor k é s z ü l ,
midőn reája l e g n a g y o b b szükség vagyon a' c s e ­
lédek számára, méltán meg érdemli a' szorgos
Gazdaszszony ü g y e i m é t , a' ki tudniillik m i n d e n ,
kor azon v a g y o n , h o g y semmit se hagyjon kár­
ba veszni.
Q. A z ugorka's tonnákat m e g a b r o n l s o l l a l -
ván , a' télre valót kell beléjek ellenni,
10. A ' nyomtatás, és Iséplés is e l k e z d e t v é n ,
szükséges a' felezetet vagy o t s ú t , és rostaallxát
megnyüjteni , és a' baromfiak számára eltenni.
A ' télihagyás mabitzok is j ó nevén veszik ezt a'
gondosságot.
1 1 . Augustus utolsó hétjében n' kiásott sáf­
rány hagymát újra el kell ültetni. í g y az O c t o -
berben fog virágozni. A ' sáfrány nem kedveske­
dik mindjárt első esztendőben gazdag g y ü m ö l ­
c s e i ; hanem m á s o d i k , és harmadik esztendőben.
Ezért el nevesse kedvét a'Gazdaszszony , ha sáf­
ránya első esztendőben ritkán virít. A ' k ö v e t ­
kezendő két esztendő majd kipótolja a z t , a' mit
az első esztendő megtagadott }mert m á s o d i k , 's
52 September.
harmadik esztendőben 2 0 — 3 0 annj'i terméssel
k e d v e s k e d i k , mint első esztendőben. Egy nagy
tapasztalása Gazda (Heintl) szerént egy hold sáf­
rány második virágzása által évenként 10 font
szárított tiszta fűszert ád.
1 2 . A ' k á p o s z t á t most ismét megkelletik ka-
p á l t a t n i , töltetni és az alsó leveleket a' tehenek­
nek naponként s z e d e t n i , és a' dohányból , a' mi
é r e t t , leszaggatni, fűlőbe rakni, és pórékra iüz-
vén , megszáraztani.
1 3 . A z ü r ö m , k e r t i , és j ó féle sepröszede-
tésnek most lévén i d e j e , a' Gazdaszszony ezt is
szedessen, 's a' mihez ingyen j u t h a t , ne v e g y e
pénzen.
\k> A ' vargánya va<ry t i n ó o r r ú g o m b a ezen ,
és a' múlt hónap esőzések után szokott teremni.
E b b ő l kell tehát télre valót száraztani. Valamint
minden más g o m b á b a n , ugyan ebben is szerfe­
lett garázdálkodnak a'kukaczok. Erre nézve nagyon
j ó l cselekszi a' ház' védangyala , az okos G a z d ­
aszszony , ha a'vargányát fiatal, 's tiszta korában
szedeti m e g , és így aszalja-meg házi haszon v é ­
telre. A ' lérges g o m b a az egésségnek nagy ká­
rára v a g y o n .
1 5 . M é g a'napok m e l e g e k , és hoszszabbak ,
az á"vi ruháií és öltözetek kiszellŐztetését , var-
r á s t , szabást, fonni valók kivonását, száraztész­
ta tsinálást, tisztogatást 's a' t. t o v á b b is kelletik
f o l y t a t n i , 's a' f ő z e l é k e k e t , úgymint lentsét és
b o r s ó t beszerezni. *
Szent Mihály (September) fJnva.
1. Legelső gondja a' leg\ en a' Gazdaszszony­
nak ezen h ó n a p b a n , h o g y még Szent Mihály na­
p i g szappanynak , a' j ö v ő Therésia napra pedig
gyertyának való faggyút gyűjtsön a' m é s z á r o s ,
és ha ezt kezére v e h e t i , főzzön annyi szappant,
a' mennyi most esztendeig elég lesz.
 September. 33
2. A ' nyári gyütnötsböl való pálinkaégetés
m é g most i s , és egész serénységgel löly tattassék ,
ha rá érünk.
3 . A ' hos/.szú szilva m á r m o s t tökéletes érett
l é v é n , a' szépét h á m o z n i , k ö m é n y m a g g a l m e g ­
hinteni, dió , 's m o n d o l t b é l l e l m e g t ö m vén , lik -
tárioinnak kell száraztani, más részét b e l ö z n i ,
's a' felesleg valót megaszalni , vagy h o r d ó k r a
pálinkának szedetni szükséges. U g y a n az öszi
baratzkkal is ezt szokták a' Gazdaszszonyok tse-
lckedni.
Zi. M í g derek nem járnak: télre való s z ő l ő t is
kell szedetni, és hogy t o v á b b e l á l l j o n , valamen­
nyire a' napon megfonnyasztani. Beis szokták a*
szőlőt főzni tsemegének , és szőlő 'sirtis tsiuál-
nak a b b ó l ezen hónapban közönségesen.
5. A ' magvas k e n d e r t , ha magvát m e g é r ­
l e l t e , ki kell n ö v e t n i , magvát k i t s é p e l n i , 's a'
szálakat kévékbe kötve jó h e l y r e , a' hol az e g é r
nem j á r , elrakni a ' j ö v ő Májusig, é s - a k k o r e l ­
áztatni, 's eltsapni, a' m i k o r az h a m a r á b b , 's
szebben is á z i k , 's k ö n n y e b b e n is törik az idő
melegsége miatt.
6. A ' ludakat most harmadszor s z o k á S / i n o g -
mellyeszteni , h o g y , mig a' hidegek b e k ö v e t k e z ­
n e k , újra megpelyhesedjenek.
7 . A ' d o h á n y t t o v á b b is s z e d n i , f ü l l ö b e rak­
ni , és porékra fűzni szükséges.
8. A z őszi gyenge sarjű k ö v é r tejet tsinál-
v á n , ' s a' legyek is veszni k e z d v é n , a' Gazdasz­
szony most nyomasson télre való k ö v é r sajtot, 's
veressen túrót Vendelekre: jó leszsz b ö j t b e n e l ö l ­
vén ni.
Q. Szent M i h á l y nap elolt m é g egyszer ki­
keli a' s z o b á k a t , és konyhát m e s z e l n i , minden
fa edényeket m e g k ö p o r o z t a n i . a'vasedényeket a'
rozsdától megtisztíttatni , a' rézedényeket m e g -
3
54 Seplein bor.
tzineztctni, a' tzint megsiklózni, az üvegeket kifő­
z e t n i , az ablak karikákat megmosatni, és a ' n y o -
szolyákat k i f o r r á z n i , székeket, kanapét kipál-
tzázni, agyi ruhát kiszellőztetni, 's a' t.
10. A z Őszi vagy telelő gyümöltsöknek í e -
s z e d e t é s e , beszerzése és télre való alkalmas e l -
rakása n e m kevés g o n d o t adnak illyenkor a ' G a z d ­
aszszonynak ; sőt a' kintelelő palántákat is u. m .
téli salátát, k e l t ' s a' t. ezen hónap végén el kell
plántálni. A z o n g y ü m ö l c s ö k e t , meUveket elaka­
runk tartani, vigyázva kell m e g s z e d n i , nehogy
m e g ü t ő d v é n , sérvet kapjanak, és a' romlásra
e l ő r e elkészíttessenek. E r r e nézve az értelmes j ó
Gazdasszony kosarakat köttet, ezeket póznákra-
k ö t t e t i , 's azokkal gyűjteti öszve esés nélkül az
eltartandó g y ü m ö l c s ö k e t . A ' vendégnek egészsé--
ges gyüinöltsel való megtiszlelése is eeyih szép
foglalatossága a' d e r é k , és kellemetes házi A s z -
szonynak , 's ennél fogva erre is méltó ügyelnie.
11. A z őszi vetéshez is b ú z á t , kétszerest,
's rozsot kelletik már most jó előre rostáltatni,
m o s a t n i ; száraztat ni , és szitál tatni is télre valóf
i l l y e n k o r szükség e l e g e n d ő t ; hanemha meleg v i ­
zén vágynak a' m a l m o k , a' melfyek h e nem
f a g y n a k ; de még illyen helyen is jó az eförevalo
g o n d o s k o d á s . A z állott lisztből t ö b b kenyér leszsz,
és tésztának is s z a p o r á b b .
12. A ' k u k o r i t z á t , ha a ' G a z d a letöreti, és
haza hordatja , a' Gazdaszszony kötelessége leszsz
r
azt tselédjeivel feltisztíttatni, felkötöztelni, 's a
magnak valót a' legérettebb fejekből különvá­
lasztatni , 's ellenni.
13. Sok részeiben az Országnak Szent Mi­
hály hétjében szokás szüretelni : tehát illyenkorra
már a' Gazdaszszonynak készen legyenek etzeles,
és l ö r k ö l y ö s hordóji , 's kádjai, h o g y etzclnvfe
 September. is
való szemet, és égettbornak való torkolj t lehes­
sen mibe félretenni.
lk. A ' tselédesebb házaknál almaetzelet is
szokás sajtolni; sőt vágynak o l l y vidékek iSj
a' hol az e r d ő k b e n sok Vadalmát, és körtvélyt
gyiijthelni, m e l l y e k b ö l pedig nagyon j ó eczet ké­
szül , kivált a' cselédek számára. A z illy haszon
vételről Sem kell ám elfelejtkezni!
1 5 . A ' n y ú l s ó m b ó l , és leáhysombf'l is lehet
halalmás etzetet készíteni; azon kivül h o g y azt
mind kettőt b e is szokás tzukorral főzni tsemc-
g é n e k , és télben használni.
16. A ' serény A s z s z o n y o k már most ludakat
is hizlalnak a' m a g o k szükségére, 's pénzre is.
17. A ' nyers diót most van az i d e j e , h o g y
a' Gazdaszszonyok elrakják h o m o k b a .
18- N a g y o b b részén Szent Mihály napkor
szokták a' cselédek szolgálatjokat f e l m o n d a n i , és
osztan új esztendőkor változni. Ez igen j ó s z o ­
kás : mert így bizonyosan talál a' Gazdaszszony
szakátsnét, 's konyhaszolgalókat: mivel télen es­
vén a' változás a' tselédek napszámmal nem se­
gíthetnek m a g o k o n . Azért ezt jó lészsz minden
Gazdaszszonynak e' maga házánál szokásba hozni
igyekezni.
1 0 . A ' h ó n a p n a k végével a ' m é h e k l e ö l e t v é n ,
a'Gazdaszszony a'maga asztalára, és e g y é b szük­
ségére a' legszebb lépeket félre teszi, a' többit k i o l ­
vasztja , és a' viaszszat kisajtolja, 's pénzre for­
dítja, vagy kész gyertyáért felcseréli. Elég k á r ,
h o g y az idétlen szokás a' m é z , és viaskgyüjtS
szorgos állatokat előli. Nem kérdhetie azt az
értelmes Gazdaszszony , h a v a i l y o n a'munkás mé­
hek nem hajthatnának é továbbá is h a s z n o t ? —
Igen i s , és még az o gyengéd érzése adhat hat­
hatós tanácsot a r r a , h o g y azoktól időnként csak
 36 October. j
a ' g y ű j t e m é n y ' f e l e s l e g e vétessék e l ; magok pedig
további haszonvételre életben tartassanak.
2 0 . A' jóféle sáfrány ágyakat ki kell g y o m ­
l á l n i , és jó e l ő r e felásván , raeggereblyélni, h o g y
a' j ö v ő hónap elején annál k ö n n y e b b e n virágoz­
z a n a k , és az egész tábla tiszta légyen.

Mind Szent (October) IIura.

1. A ' szüret sok helyeken O c t o b e r b e n tar-
latik; azért annak, a' mi a' múlt September hó­
napnak lU-dÍK számja alatt m o n d a t o l t , itt is hasz
nál kell v e n n i : a h o l sáfrányt termesztenek, ott
' m á r reggelenként a'virágokat szedni k e l l , és a'
szálakat tűznél megszárasztani: pirosabb leszsz.
2 . A szüreteléssel együtt já<ó bajoknak v é g e
l é v é n , a' Gazdaszszonynak legnevezetesebb fog­
lalatossága az éléskamarának kitisztítása, száraz-
tása , és télre való mindenféle eleségekkel meg-
rakása. Ez e g y józan megítélést, és m e g f o n t o ­
lást kívánó d o l o g : m e r t a' mint m o n d j á k ; üres
kamarának gyenge a'Gazdnszszonya ; de ellenben
az is h i b a , ha az kellettnél r a k o t t a b b , úgy hogy
feleis elvesz a' b e n n e l é v ö holminek. Ugyan rá­
mára vonja hát a' G a z d a s z s z o n y , h o g y illyen ház-
h o z ' m i b ő l , és mennyi kívántatik, hol lehet azt
legjutalmasabban b e s z e r z e n i , és mi van benne
oílyan , a' mi a' szükségen feliül van , és h o l , 's
m i k o r lehetne azt leghasznosabban pénzre fordí­
tani. V a l l y o n a' v e r e s , és fokhagymát nem j ó
v o l n a e most valamellyik vásárra küldeni.
5.") A ' múlt S e p t e m b e r végével azt mondot­
tam , h o g y egész télrevaló gabonát kell a' ma­
l o m b a k ü l d e n i , tehát ha az most a' molnárnál
v a n , meg kell néki m o n d a n i , hogy búzakását,
* és darát se felejtsen el tsinálni.
'iO V é g r e ha a' liszt a' m a l o m b ó l haza ke­
rült , azt a' g o n d o s Gazdaszszony, minekelőtte lisz-
 üciober. 37
tes ládákra n y o m n á , lekenökre ö n t e t i , raegszú-
raztja , és mégis szitáltatja , h o g y meg ne d o h o -
sudjék, vagy tsomósodjék.
T
5.) Mig a hajdinát ( n r u p p á n a k , vagy p o ­
hánkának is hivjákj a' hideg meg nem tsipi ; addig
kell a' malomba küldeni , és b e l ő l e hajdina lisz­
t e t , és darát tsináltatni. A ' hajdina kása n e m
csak egésséges ; hanem egyszer'smind kellemetes
eledel is. E r r ő l tehát &' j ó házi A s z s z o n y annál
kevesebbé felejtkezik e l , mennél b i z o n y o s a b b a n
tudja hasznos lételét. A ' gyengélkedő e m b e r n e k
ez legtermészetesebb eledele , melly azomban az
e r ö s e b b e k e t is hathatósan táplálja. A'tapasztalás
szerént a' melyszorulásban s i n l ö d ö k n e k n a g y o n
j ó élelmet ád; a kiket pedig a' jó szívű Ilázahya
gyámolítani mindenként iparkodik.
6 . ) A ' Gazdaszszony gyertyabelet sodrasson,
és annyi gyertyát m á r t s o n , a' m e n n y i v e l a' j ö v ő
tavaszig képesen b e érje. Ha egyszerre- sokat
m á r t : f o l y ó leszsz, és szaporátlan.
? . ) M á r most az éjje'i derek a' tsipkét is
megpuhítván , azt is szedessen a' Gazdaszszony ,
és télre főzesse b é , h a benne módja v a n , Hetse-
petsnek is hívják. A ' r ó ' s á n a k e m e ' kellemetes g y ü ­
mölcseiből a' j ó Aszszony még kellemelesebb f ö -
zetet állít elő.
8 ) Mig a' fűtés b e n e m következik , a'kály­
hákat, és sütő kementzét m e g kell tapasztatni. •
Q.) A ' faedényeknek mosására a' k ö p o r a'
Gazdaszszonynak elkerülhetetlenül szükséges ; te­
hát míg el nem f a g y , azt is b e kelt s z e r e z n i ,
ugyan úgy kell a' felégett konyha megtapasztá-
sára, 's a' füstölő kályha bekenésére agyagot h o ­
zatni , és polyvával öszvegyuratván , ki száraztani,
és az elkövetkezhető szükségre félre tenni. M i g
pedig meleg veröfények j á r n a k , és a' fonás el
 3$ Oclobcr.
n e m k e z d ő d i k : mindenféle fonni való szert meg
kell gerebenelni és jól elkészíteni.
1 0 . ) A ' f e l e s l e g való baroraíiakat, a' m e g h i z -
lalásra , és tenyészésve rendelteiteken f e l i ü l , ka
csak b ő v e n nincs rostaallya , f e l e z e t e , k o r p á j a ,
kukorilzája , most kell e l a d n i , vagy ka azok e l -
d ö g l ö i t e k , télrevalókat beszerezni.
1 1 . ) A ' mint egy részről a' g o n d o s Gazdasz­
szony az éléskaraarát m e g l ö k i : ú g y mqs részről
a' zöldségpinl^étis kilisztíttatja , a' póllzokat helyre
igazíttatja, h o m o k o t , és földet hordat b e l é , és,
a' g y ö k e r e s vetéményeket, zellert, petrezselymet,
t o r m á t , v e r e s , s á r g a , és tövesrépát, r e t k e t , ka-
r a l a b i t , k á r l i ű ó l t , tzikoriát's a' t. kiszedetvén a'
k e r t b ő l , fellisztílva a' j ö v ő télre b e r a k j a , "vagy
a' mije ezek közzül hibázik pénzenis beszerzi.
A z o m b a n alig képzelhetni, legalább a' tiszteiéire
m é l t ó , és megbetsülhetellen M a g y a r Aszszonyok
közül , o l l y a n t , a' ki maga nem termesztene mint
házanya o l l y szereket, mellyek anyáskodására e l ­
kerülhetetlenül sükségesek. A ' szép léleknek a?
é g , és föld nyitva v a g y o n .
12.) S i m o n Júdás nap körül már a' fejes, és
kelkáposztát is felszedeti a' Gazdaszszony; a'
fejest begyalúltatja , és hordókra savanyílja, a'
kelt p e d i g , és a' magnak valókat a' kertbe szép
rendel elrakja, és szalmával a' hideg ellen betakarja.
15.) A ' káposzta után a' kerékrépát gyalúl-
t a t j a , és savanyíttatja b e a' Gazdaszszony. Ez is
e g y nevezetes téli e l e s é g , ha tejfel van h o z z á ,
és disznóhús. A z áldott Természet éppen olt ked­
veskedik vérfrissítő élelmekkel, a ' h o l a' vérseny-
Vedés uralkodik. A ' káposzta, és répa a' leg­
b e c s e s e b b vérfrissílő élelmek. Ezeket tehát a'
j ó szívű Gazdaszszony gondjára méltatja. Hlyen,
a' káposzta , r é p a , torma 's t. m.
14.) M i n t h o g y a' sertés H — 1 2 h e t e k i g szo-
 / October. 39
Ikott meghízni , most van az icfeje, h o g y a' GazoS
aszszony annyit hányasson hidlásra a' húsosab­
b a k b ó l , a' menyinek szalonnája , zsírja , hájjá, és
húsa esztendeig e l e g e n d ő . Ezen hizlalásra a' t ö ­
k ö t ,< k o l o m p é r t 's á' t. haza hordassa, 's árpát
is daráitasson míg a' vizek nyitva vannak.
1 5 . ) A ' kertekben m e g m a r a d ó i t leveles ká­
p o s z t á t , és külömbféle torzsákat k é m é l v e b e kell
hordatni a'fejős teheneknek.
l 6 . ) A ' fűtés e l k ö v e t k e z v é n , a' kéményeket
üti kell s e p r e t n i , és a' rokkákat vagy guzsalyokat
az esztergályossal helyre igazíttatni 's a t.
1 7 . ) A z útólsó fertályt ezen hónap ismét e l ­
k e z d v é n , a' M é s z á r o s , boltosok, és e g y é b m e s ­
teremberek Contójít bekelletik k é r n i , és számot
v e t v é n , a' kinek mi e s i k , kifizetni.
18.) Ha tavaszszal nem lehetett, m é g m o s t
sem késő halat száraztani, és füstölni télrevalót.
Kj.) Ezen H ó n a p b a n a' gesztenye t ö k é l l é -
íességre m e g y é n : azértis a' Gazdaszszony a' leg­
é p e b b e k e t válogassak!, és a* napon megszárazt-
v á n , teríttse fel szellős helyen a' p a d l á s r a , és
gyakran kevertesse m e g ; vagy rakja h o m o k b a .
1
A ' gesztenye a h o m o k b a n olly zsenge , és fris álla­
p o t b a n marad , mint öszszel szokott l e n n i , m i d ő n
a' fáról lehulladözik. S o k Gazdaszszonyok p e d i g
a' fondorjában bent hagyják és száraz h e l y e n h o r ­
d ó b a n y o m v a tartják, 's használják. Én tsak a'
fa alatt h a g y o m , és g a z z a l , 's a' maga levelével
v é k o n y a n b e t e r í t v é n , télen által használom. Ezt
is magyar Aszszony találta Tiszt. Kis Jánosné
nem régen. 1
2 0 . ) A ' fogl/agymát O c t o b e r v é g é n ' el kell
duggatni , és idején tavaszszal m e g p o r h á l n i , na­
g y o b b leszsz a' feje.
V
t
40 November.

Szent András (November) Hava.

1.) M í g el nem következik a' f a g y , a ' G a z d ­

aszszony az egész veteményes kertet felásassa.
Ennek kettő a' haszna: egyik a z , hogy a' föld
m e g p u h u l , és meghízik ; a' másik pedig a z , h o g y
tavaszszal , mihelyt Iegkissebb j ó napok szolgál­
nak , puhán fel lehet ujjra ásni.
2.) A z elkészített fonó szereket elől kell szed­
ni , és e l r e n d e l n i , ki fog fonni szála l e n t , virá­
g o s k e n d e r t , magvast, s z ö s z t , és kitsoda tse-
p ű t 's a' t.
3 ) Ha maga a' Gazdaszszony nem érkezik :
1
a' fonók k ö z é rendelni kell egy első f o n ó t , a ki
a' t ö b b i e k n e k m i n d s e r é n y , mind j ó munkájukra
vigyázzon.
/».) A' g y e r m e k e k k e l , és nevedékekkel kukori-
tzát kell eslvénként morzsoltatni , 's ha e b b e b e l e
u n n a k , vagy már eleget morzsoltak , tollat fosz­
tatni 's a' t.
5.) A Gazdát arra kell emlékeztetni, h o g y
a' maga tselédjeit a' kertnek trágyázására f o r d í ­
tsa : kivált a' s p á r g á t , és sáfrányt felülről bekell
trágyával teríttetni , és , tavaszszal felszedvén , más
ágynak kövérítésére vinni.
fi.) A ' béresek faragjanak sütő lapátokat,
s z é n v o n ó k a t , sulykokat; tsináljanuk hizlaló k o t r o -
t z o k a t , kössenek szakasztó vékákat, és fonjanak
b o r i t ó , 's m é h k a s o k a t , törjenek hajdinát, és k ö ­
l e s t ; vágjanak szetskát, és Őröljenek ^ ó t . 's a't.
7.) Ezen hónap elején már a' marha istálló­
ját h e l y r e kell igazíttatni , kitisztítani, és a' mar­
hák telelletésére elkészíttetni.
8.) A ' fűtést n a g y o n könnyebbíti a z , ha a'
Gazdaszszony az abrontsfaradékol, és e g y é b for-
gátsol egész n y á r o n m e g g y ú j t ö t t e ; de ha ebben
m ó d nem v ó l t , a' szolga legények most kötöz-
 November. 4>
zenek szalmából , nádból gyújtani való tsóvákat,
tsátéból mosogató tsutakokat, és pemeteket. 's a' t.
Q.) Mihelyt olly k ö d ö s napok járnak, h o g y
a' pórékon függő dohány m e g e r e s z k e d i k , vagy
meg lanyhadik, azt a' tselédekkel estvénkénl kel­
letik simíttatni, tsomóba k ö t t e t n i , és minek-
ulánna a'rakásban illendően m e g f o r r o t t , és meg­
érett , bálokra rakatni.
10.) A ' sertések ezen , 's a' j ö v ő hónapban
szoktak malaczozni; tehát a' Gazdaszszony a' f e ­
lesleg valót kopaszsza m e g , és füstölje fel.
1 1 . A ' sertések a'hidláson mennél k ö z e l e b b
vannak a" m e g h i z á s h o z , annál k é n y e s e b b e k , és
megkivánják a' Gazdaszszonynak maga s z e m é t ;
azért is szükséges száraz almot vettetni alájok ,
a' hidlást kitisztittatni , a' vállut minden etetés
elolt ki'akarítani , és friss sósvizzel itatni he­
tenként.
1 2 . ) A ' k o t r o t z o k b a n hizó l u d a k r a , rétzékre,
kappanokra, és pókákra nézve a' tisztaságot,
rendes e l e d e l t , és tsendességet g o n d o s a n m e g
kell tartani.
1 3 . ) A ' téli g y ü m ő l t s a' pintzékben i l l y e n ­
kor leginkább romolván , a' rothadtat ki kell
válogatlatni. Ezt másszor is m e g kell tenni ; mi­
vel a' rothadt g y ü m ö l c s az épet is elrontja.
l/t.) A z éléskamara ha nedves m e l e g , a'
zsizsik, és e g y é b férgek majd mindjárt elsza­
p o r o d n a k : azért is a' lisztet a' ládákban m e g k e ­
v e r n i , a ' f ő z e l é k e k e t m e g r o s t á l n i , a' száraztész­
tát, és gyümöllsŐl kiszellőztetni , a' penészt min­
denről letisztítani, a' p o r t . lesepreni , szemetet
kivettetni, és a' b e f ő z ö t t c k e t , vajat, s a j t o t , zsírt,
m é z s t , szappanyt, keményítőt 's a' t. a' t. m e g -
1
visgálni, el nem lehet mulatni. Ha a sajt m e g ­
talál k e m é n y e d n i , azt így kell ismét megfrissel-
n i : t. i. végy salétromot, és azt tűzön megpuffaszt-
 4a November.
ván ereszd fel fejér b o r r a l , és fózd együtt mind
a d d i g , míg a' salétrom megtsendesedik. E k k o r
veddle a' t ű z r ő l , és engedd meg hidegülni. T o ­
vábbá márts bele e g y tiszta r n h á t , és ezzel g ö m ­
b ö l y í t s d b e a' s a j l o t o t , 's tedd le a' pintzébc.
H u s z o n n é g y óra múlva hozd f e l , és a' ruhát l e ­
vévén , ismét megáztatva terítsd a'sajtra , a'melly
ettől j ó i z ü , 's ismét puha leszsz.
1 5 . ) A ' fonóktól S z o m b a t o n estve minden hé-;
ten számon kell kérni a' fonalat, és meg nem
e n g e d n i , h o g y eggyiknek fonása a' másikéval
öszvekeverdjék. Erre nézve a' m o t ó l á k a t , és tsörlő
karikákat vagy orsókat számmal is meg kell j e ­
gyezni , így e' szerint magokkal megitéltetni ,
mellyik font szebbet és t ö b b e t .
10.) Ha nyárban tsigás kertjében nem n e ­
velt: a Gazdaszszony tsigákat, tehát m é g m o s t
télre valót eleget lehet a' gyermekekkel , míg
h ó nints , a' m o g y o r ó b o k r o k , és s ö v é n y e k , 's
garádják alatt szedetni, Ugyan, most kell vizá­
r ó l is rendelést t e n n i , és a' böjti napokra b é p á -
tzolni.
17.) A ' savanyú káposztával, míg meg n e m
érik, l e g t ö b b bajjá van a' Gazdaszszonynak : mert
a' sós víz hol a' h o r d ó n eszi ki magát, hol felül
folyki , hol p e d i g a' hidegség miatt épen nem
akar é r n i , ha ellenben igen meleg a' k a m a r a :
h a m a r ellágyul 's a' t. Erre nézve reá gyakor
szem kívántatik, és tisztaság.
1 8 . ) Ezen h ó n a p b a n a' tyúkokat jobbatskán
kell tartani, és a' kik a' friss tojást kedvellik, a'
tojókat trágyával kirakott ólakban tartják. Így
h a m a r á b b elkezdik a' tojást, ha meleg helyen
l e g e l n e k , kivált pedig a' jértzék, ha az ősz
hoszszu, kint is tojnak. Arra a z o m b a n vigyázni
keü , h o g y a' meleg után sóvárgó tyúkok az
í s t á l ó b a , különüseu p e d i g a' jászolba ne szók
 December. 43
janak; mert ez által tollókkal és ganéjjokkal a'
mára ka eledelét elgazolják , és tetemes kárt
okoznak.
i q . Mihelyt egy két o r s ó fonál készen van,
azt mindjárt le kell matóllálni , h o g y a' nyúl
ne e g y e .

Karátsonij (December) Hava.

1. Ezen hónapban mind azon munkák egész
Szorgalommal tovább is íölytattatuak, a' mellyek
a múlt hónapban végre nem hajtathattak , u. m .
a f o n á s , dohány - simítás , baromliak , és serté­
sek hizlalása , pálinka égetés, tollfosztás , g \ üinölts
válogatás 's a' t.
2- M e n t ő l t ö b b a ' t ü z e l é s i l l y e n k o r , annál
n a g y o b b k é m e i l é s , és tűzre való vigyázás, 's,
kémények tisztítása kívántatik.
3- A ' tyúkokról a' múlt hónapban is m e g -
jegyzettem , hogy j o b b tartás, kakas, és meleges
szobák nékűl nem tojnak. E r r e nézve a'Gazdasz­
szonyok e' részben se fösvények , se restek n e m
lclietnek. A ' kendermagtól hamarább kezdenek
t o j n i , és a' tojások is n a g y o b b a k ; de ha azok
egyszer elkezdenek tojni szűkebben lehet ő k e t
táp álni.
4. Már most t ö b b féle égett borai lévén a'
Gazdaszszonynak k é s z e n , kélje m e g , mi kell a'
maga házi-szükségére, és mit adhat el p é n z e n ,
és k i n e k ? úgy e' a' mint v a n , vagy pedig r o -
zsolisnak tsinálva? a' mit l e g j o b b n a k tapasztal.
ait tselekedje.
5. A ' korán ellő tehenek a ' j o b b tartást megr
kívánják ; azért is ha azt akarjuk, h o g y meg ne
t s i p o n j a n a k , 's borjaik is e r ö s s e b b e k legyenek
j o b b eledelt szükség, nekik a d n i , és a' fejősök­
kel együtt étetni. Általlyában véve m i n d e n k o r
tjljb , ég táplálóbb élelemmel kell tartani a' ler-
 44 W. Szalasx.
h e s , és szoptató marhát ; mivel illy állapotban
n e m csak saját táplál tatását, hanem magzatjáét
is kell e s z k ö z ö l n i e , sot még a' ház' számára is
tejet csurrantania.
6. T a m á s , (néha M i k l ó s ) napja táj ján el jő a'
disznó-ölés ideje. Erre nézve ahoz a' Gazdasz­
s z o n y előre elkészül; sót Ő r l e t , füstölni gyalog-
fenyő bokrokat hozat, tekenöket és dézsákat meg­
áztat, ki tisztíttat , h u r k a , és kolbász töltőket
e l k é s z í t , petzkeket í a r a g t a t , m a j o r á n n á t , czit-
t r o m o t , f o g h a g y m á t , b o r s o t töret , tisztillat,
í g y mindeneket e l ő r e elkészítvén, a' sertéseket
l e ö l e l i , feltisztíttatja, kiáztatja, b e s ó z z a , m e g -
mazsálja, és a' zsirt kiolvasztja, 's a' t. Szalou-
nát hágy az ügyes Gazdaszszony , a' mennyivel
egész esztendőt által beéri. Erre a' konyhában
gyakran szüksége v a g y o n , midőn n y u l a t , vad­
kacsát, baromfiat, vagy más pecsenyének valót
szalonnával kitűzve süttet. Egyébbaránt a' vastag
ételnek némelly nemeire is reá illik a' p e r k e l t ,
vagy kövesztett szalonna, 's a' forrón ontott sa­
láta is ugy j ó , ha perczczel készíttetik.
8- A ' Szent Innepek elközelítvén, elegendő
fűteni, és főzni való fát kell a' szolgákkal apróz-
tatni , a' fejér tselédek pedig meszeljék ki a' l ü z -
p a d o t , mossák ki ruhájokat, és az edényeket
tisztogassák meg. T u d o m h o g y a' padlat sem m a ­
rad mosatlan.

II. S Z A K A S Z.
1
A Gazdaszszonyság' közönséges Iteguláji.
:
§. i.
Á szolgalmai os, és eszes Gazdaszszony dísze
az egész háznak.
A ' szorgalmalosság a' konyha , házibutorok ,
e d é n y e k , é l é s h á z , g y e r j i e k e k , és cselédek tisz-
 A' GazdcuxaMÓhysag* íiiz Réguláji. 45
taságából;az eszesség pedig a' b e s z e r z é s b ő l , k i -
méllő kiadásból, é t e l b e n , i t a l b a n , f e l k e l é s b e n ,
lefekvésben , és a' mindennapi munkák o k o s
felosztásában való szoros rendtartásból , mint
valaraelly tükörből kitetszik. M e l l v r e n é z v e , r a
valamelly házlioz bementemben ezeket l á t o m ,
t u d o m előre , h o g y itt a' Gazdaszszony szorgal­
m a t o s , és eszes i s , és ezen a' házon Isten ál­
dása van.

$. 2 . i
A" tisztaság szeretetre méltóvá teszi a Gazd-
, ' : i aszszony t.
A ' mellv Aszszony tiszta, nem tsak h o g y
férjének, és j ó barátinak g y ö n y ö r ű s é g e ; de rnég
a tseléd is örömest szolgálja , föztét j ó i z ű n e s / i ,
és megtelik eeyszer'smind eránta szeretettel . és
tisztelettel. A ' hol ellenben a' t s e l é d , 's g y e r ­
mekek fésületlenek, szennyes s z u r k o s o k , mint­
ha a' tüz alól szalasztották volna e l , az étel tsak
k e v e r é k , k u t y a , matska az á g y o n , 's kanapén
h e v e r ; 's a' patyolatkendö szennyes a' Gazdasz­
szony' nyakában, 's a' szoknyája zsiros 's a' t. n e m
tudom ki indulna eránta szeretetre, és tiszteletre.

Kern o ' tzifra öltözet teszi házi Gazdasz-

aszonyt széppé.
A ' melly házban mindennap gálában van a'
Gazdaszszony: t ö b b n y i r e a' ház' tájéka gyászban
szokott lenni : a' hol ellenben a' Gazdaszszony
mindennapi ruhában j á r . 's a' mi közönséges ö l ­
tözetrajta v a n , ha nem pompás is ; mert ez m i n ­
dennapi viseletnek nem is illik ; sőt k ö n n y e l m ű ­
séget árul e l , ha k o p o t t i s ; de mellette tiszta , 's
's vizzel simitott haján (a' z s i r , hajpor helyett)
 46 //. Szálatz.
a' fésű nyoma látszik, az illyen Aszszony való­
ban s z é p , 's a' foltos riikais j o b b a n illik n e k i ,
mint amannak a' b i b o r .

$ U.
A' Gazdaszszonynak példájára néznek- a
cselédek; és gyermekek.

A ' hol a' Gazdaszszony későn szokott felkel­

n i , déli álmot a l u d n i , idején feküdni m e n n i ;
ott b i z o n y a" tselédek sem igen alkalmatlankod­
nak futkozásokkal a' szomszédoknak. A ' g y e r ­
mekek i s , mint a' m a j m o k , a' mit látnak, azt
ö r ö m e s t tselekszik, és az illyenkori képzetesek
állandóan megmaradnak; 's ha annál k e m é n y e b ­
b e n megbüntettetnek is ezekért, ritkán hagvják-
el. Ellenben a' hol a' tseléd látja, hogy a' ház
Asszonya mindenben elsö , ott úgy fog g o n d o l ­
k o d n i : b i z o n y ha az A s z s z o n y o m e'zt,'s ezt meg­
teheti , 's nem restelli , nekem se törik el b e l e ­
ad tsontom. Igen m é l t ó , h o g y ezt a' Gazdasz­
s z o n y sz.ívére v e g y e , és mindenkor szeme elölt
tartsa. Általa nem csak saját becsületét $ és b o l ­
dogságát eszközli j hanem gyermekeit is a' mun­
kásságra szoktatja, és Cselédjeitől jó útmutató
példája által biztos szolgálatot nyer. Hazánk"
Szépeinek tiszteletére legyen m o n d v a , ők ezen
felséges kötelességöket nagy részén leg n a g y o b b
pontossággal tellyesítik.

A szünet nélkül való perlés, verekedés nem

bizonysága a jó Gazdaszszonyságnak.
Igaz ugyan , h o g y van sok rosz tseléd , és
m i n t e g y hozzá van szoktatva a' szidáshoz, mint
a' rosz kotsis kezében a' ló a' k o r b á l s h o z ; de
azért az eszes Aszszony m é g s e m örömest tselek-
 s
A Ga^daxzsnonyxdg löz Réguláji. 47
szi e z t ; hanem békességes tűréssel, p é l d á v a l ,
oktatással, és s z e l í d s é g g e l , 's maga rangja m e g ­
tartásával, igyekezik a' roszsz tselédet is j ó útra
h o z n i : 's ha e' nem használ , akkor fordítja a'
vastag v é g é t , vagy más tselédet keres. Igen vad
és embertelen gondolat az , h o g y a' vásott e r k ö l -
tsft Cselédet nem lehet megjobbítani. M e g l e h e t
biz a z t , csak o k o s a n , és szelíden bánjunk v e l e .
E g y bölcs Aszszonynak egyetlen egy szép szava
t ö b b e t ér e' tekintetben , mint másnak hoszszasan
tarló heves pattogásai. A ' cseléd is érzi az e m ­
beriség' jussait ; ugyan azért emberséges oktatás­
sal , és józan intéssel kell véle bánni;

$. 6.
A' Gazdaszszony első személy a' házban.
A ' melly Gazdát az Isten jó Gazdaszszonnyal
megáldott, ö r ö m e s t , és háládatos szívvel által­
ad/a annak a' ház belső igazgatása e l s ő s é g é t , és
ezt a' betsűlelet nem irigyli a' Gazdaszszonynak,
tudván, h o g y ennek j ó híre neve e g y ü v é vart
az övével k ö t v e ; sőt mivel az Aszszonyok j o b ­
ban esmérik az Aszszonyinem természetét , és
hajlandoságit: a' belső tseléd f o g a d á s a , és k o r -
mányozása egyenesebben őket illeti. De vigyáz­
zon az A s z s z o n y , hogy a ' G a z d á n a k ezen b i z o ­
dalmát , *s engedelmességét meg ne sértse. A ' m e l l y
férjfi az illyen háznál mindenben bele kottyanik,
magának tulajdonítsa , ha Aszszonya előtt betsu-
letét jégre tévén , véglére T u l i p á n Panná­
n a k tartatul.

§ . 7.
A' legeszessebb Gazdaszszony is tanátskozii
rt' Gazdával.
A z okos Aszszony úgy nézi a' Gazdaságot,
mint egy lántzot, a' m e l y b e n mindenek renddel
 48 II. Szakosé.
folynak. Errenézve a' Gazdával egyet é r t , elinté­
zik e l ő r e , h o g y a' mostani környülállásokban ,
mellyik munka e l é b b v a l ó , m i t s o d a e r ő van hoz­
zá , és mellyik kormányozza e z t , 's a' másikat
m e l l y i k ? S ő t minthogy senki sem e l e g e n d ő ' b ő l t s ,
és erős m a g á n a k , a' Gazdaszszony megtudakozza
a' G a z d á t , h o g y e z , vagy amaz h o g y fog az ő
rendeléseivel m e g e g y e z n i .
§. 8.
A himéllés nem fösvénység.
Ha a' Gazdaszszony a' költséget a' j ö v e d e ­
lemmel minden e s z t e n d ő b e n , sőt minden fer­
tályban szorossan öszve nem veti ; hanem t o v á b b
nyujlódzik , mint a' lepedő é r : a' Gazdaság esz­
tendőről esztendőre nem f e l , hanem alá fog men­
n i . Ellenben a' ki a' mire szüksége n i n l s , ha
egy pénzen adják i s , meg nem v e s z i , 's ke He­
tinél fellebb nem költ , 's nem ad ki semmit sem
p é n z b e n , sem elcségben , hanem m i n d e n b ő l é p ­
pen tsak a n n y i t , a' mi tisztességesen e l e g e n d ő ;
de veszendőbe semmit sem hagy menni : az il-
lyen aszszony kiméllö , de azért nem fösvény ,
's az iIlyen okosságot nem lehet hibának tarta­
ni ; sőt ha a' Gazdaszszony nem tsak beéri azzal,
a' mije v a n ; hanem esztendőről esztendőre ma­
rad is meg valamije ; megérdemli , h o g y a' Ga/da
o l ' úgy n é z z e , mint bekeresö társát. A ' kimél-
lést szint ugv tekinthetni . mint a' keresésnek
pnyik o k o s ágazatját. Elég ember v a n , a'ki szor­
galma állal sokat Keresi de sokat is k ö l t , 's fá­
radsága' jutalmát elvesztegetvén , semmije sintsen
A z i l l v e n embernek csak takarékos Gazdaszszony-
ra v a g y o n szüksége, és azonnal szerencsés.

55- 0-
3
A talarélosséig is egy része a beJieresésneJ;.
A takarékosságnak ez a' szegelelköve : ki-
tsinybol lesz a ' n a g y , és kevésből a' sok. A ' la-
karé-
 A' Gazdaszszonysdg tőm. Réguldji. 40
karékos Gazdaszszony e' szerint minden Iegkís*
sebbet is megtakarít, vagy félre tesz k ö n n y ű a'
késztelővenni: és nem fut, vagy küld minden
aprólékért a' szomszédba. A ' ki ezt cselekedni
nem s z é g y e n l i , m e g b i z o n y í t j a , h o g y ő gondat­
lan , rest, e g y szóval nem takarékos.
$. 1 0 .
A Gazdaszszony a Gazdával egy erszényt tart.
A ' jó Gazdaszszonytól nem kívánja az o k o s
G a z d a , h o g y neki minduntalan minden kraj(zár­
r ó l számoljon: de ellenben az o k o s Gazdaszszony
szintúgy örül rajta, ha a'Gazdának bemutathatja
a' maga szorgalmatosságának , és takarékosságának
gyümöltsét. Ha mindazáltal a'Gazda o l l y s z e r e n -
tsétlen , h o g y a' pénzt nem tudja b e t s ü l n i , s ö t
adósságot tsinál; okossan tselekszi a' Gazdasz­
szony , ha az erszénynek maga viseli gondját.
Ezen eseten k í v ü l , ha az AszSzony mindent p é n z ­
re igyekezik is fordítani ; de keresetéből semmit
be nem m u t a t , és kereset jenek semmi látatja
sints: az illyen Aszszony nintsen a' hijjába v a l ó ­
ság' gyanúsága nélkül, 's tsak azért titkol el m i n ­
dent a' férjétől, mert f é l , hogy az haszontalan költ­
ségeit szemére fogja hányni.
§.11.
Ha a Gazdaszszony nem érti a maga kölc*
lességét, nem lehet az igazgatásban
szerentsés.
Sok házakban lehet ollyan félig tanúit, vagy
gondolatlan Aszszonyokat látni, a' kik , mihelyt
véghez vitte valamellyik tselédje e z , vagy amaz
munkáját, azonnal elkezdenek l á r m á z n i ; n e m
tetszik , nem j ó l van. Ez nagy hátra maradás
1
a Gazdaságban , és onnan származik , h o g y vilá-
gossan vagy meg nem tudják a' tselédnek paran-
t s o l n i , vagy restellik, hogy ezt miképpen kell
1* .
 50 II. Szaias:.
t e n n i ; hanem tsak a' hibát veszik é s z r e , h o g y
n e m j ó l van. Ezeknek tehát a' tanulás , és e l ő r e
való m e g g o n d o l á s javasoltalik.
§. 12.
A* Gazdaszszony a ' Gazda dolgában nem
avat/a magát szükségen kiviíl.
Ha a' Gazda a' maga foglalatosságit é r t i ,
's véghez v i s z i , nem szükség , h o g y a' Gazdasz­
s z o n y a' maga e z q r , meg ezer aprólékos dolgai­
r ó l elfelejtkezvén , a' n a g y o b b a k b a ártsa magát.
A ' ki egyszerre két nyulat k e r g e t : egyiket se
fogja m e g ; és elég betsúlet az a' Gazdaszszony­
nak , ha a' maga dolgaiba szorgalmatosnak , és
eszesnek találtatik: ugy kell mindazonáltal ezt
a' tzikkelyt érteni, h o g y a' Gazdaszszony soha
se zárassék ki a' Gazda dolgainak tudásából ; söt
a' Gazda ezt önként tartozik közleni vele ara az
esetre , ha öt' vagy betegség, vagy halál érné 's a' t.
§- 13.
Lehetetlen, hogy « Gazdaszszony maga
vigyen mindent véghez.
A ' Gazdaszszonyságnak olly számtalan tár­
gyai v á g y n a k ; h o g y ha a'Gazdaszszony vas erő­
vel birna i s ; még se bírja maga mind meglenni,
v a g y ha szinte megbírná i s ; rá nem ér azokra.
Szélességnek, és indúlaloskodásnak a' jele hát
a z , m i k o r a' Gazdaszszony a' tselédet a' munka
közben m e g p o f o z z a , 's a' mellől eltaszítván maga
tselekszi. Megmutatni igenis ; hogy t e g y e , 's ezt,
vagy amazt h o g y v i g y e kevesebb erővel véghez ,
a' Gazdaszszony kötelessége: a' l o b b i t osztán ,
ha jól útba igazíttatik , 's titánná vigyázás v a n ,
véghezviszi a' tseléd. A z indulatoskodás által a'
l e g j o b b cselédet is elronthatjuk, és^ez által má­
soknak is kárt tehetünk. Éltől a' szelíd érzésű
Gazdaszszony őrizkedik. A ' tudatlanságot nem
 Af F. Cseléddel való bánásról. 5l
illik büntetni; a' roszsz akaratot p e d i g senkiről
sem szabad feltenni.

III. S Z A K A S Z.
1 1
A fejér cseléd választásáról , f o g a d á s á r ó l , be-
r é r ő l , tanításáról, i g a z g a t á s á r ó l , cs megfc-
nyítéscrói.
$. t i
A sok cselédtartás nem gazdaság, *s nem
könnyebbség.
Mentől t ö b b a' száma a' c s e l é d n e k : annál
t ö b b a' heverő k e n y é r e v ö a' háznál , 's annál ba«
josab a' velekvaló vesződség. A z o k o s Gazdasz*-
szony tehát körü'nézi a' maga foglalatosságait,
és annyi tselédet tart tsak , a' m e n n y i v e l dolgait
tisztességesen • véghezvitetheti; 's kellelinél t ö b *
bet tsak pompáért nem tart. Nints most az az
i d ő , h o g y midőn a' Familiákelszaporodván , k i -
Isiny a' j ó s z á g , 's kissebb annak j ö v e d e l m e , tsak
parádáért e g y mást érje a' K o m o r n a , Inas's a ' t .

§• 1 5 .
Megkell választani a' cselédet*
A ' Gazdaszszonynak eszes volta e g y i k b ő l ab*
b ó l esmerszik m e g , ha háza' állapotjához képest
alkalmatos tselédet tud választani. A ' megválasz­
tás ezekből áll.
1. A ' ki miben gyakorolta m a g á t , t o v á b b á
is azon foglalatosság mellé alkalmaztassák; kü­
lömben magára haragudjék az ollyan Gazdasz­
szony, a'ki a' konyhaszolgálót k o m o r n á n a k , 's a*
komornál szakátsnénak megfogadja , ' s lÖle azt k í ­
vánja egyszeriben , h o g y főzni tudjon.
2. Ep , egésséges, és a' munkára gj'ors , erős
legyen a' választandó s z e m é l l y ; külömben a' r ö -
U*
 52 / / / . Szalasz.
vidlátók nem t á r n i , a' soká alvók n e m tehenet
f e j n i , és a' gyermekek nem vizhordásra, 's ke­
n y é r sütésre valók.
3 . Hűséges l e g y e n ; máskülömben a' s z o m -
szédaszszony mindég megtudja gyengeséginket,
és a' házi tolvajtól lehetetlen őrizkedni.
§. l 6 .
Annak idejében kell cselédet fogadni.
A" tselédben ha nem mindenikben i s , de
csak ugyan j o b b részén meg van az a'gyengeség,
h o g y a' l e g j o b b helyet is megunja ; sok pedig
maga lévén roszsz, a' Gazdaszszonyt roszszalja.
INémelly helyen ellenben az Aszszony e r k ö l t s ö s ,
a' tseléd ki nem állja, és így a' változás b i z o ­
n y o s l é v é n , másnak fogadásáról kell gondoskodni.
A ' fogadásban ezekre vigyázzon a' Gazdaszszony:
1. Távol h e l y r ő l , ha elkerülheti, még b i ­
zonyság levél mellett is ritkán fogadjon tselédet;
jöttmentet p e d i g , a' kinek se hazája, se b i z o n y ­
ságlevele n i n t s e n , ha ingyen s z o l g á l n a , se kell
befogadni.
2. I d ő n kivül (hanem ha roszsz erkőltse vagy
halál miatt) a' cselédet nem kell változtatni , in­
k á b b annak idejéig tűrni k e l l ; mert a ' b i z o n y o s ,
h o g y a' betsületes cseléd , ha tüzet raknak is a'
hátán , kiszolgálja az esztendőt, és így i d ő k ö z b e n
tsak roszszat lehet a' roszsz helyett f o g a d n i : e' pe­
dig annyit tészen , mint e b b e n gubát tserélni.
3 . Ha tsak l e h e t , azon kell igyekezni, hogy
új esztendőkor teljen a ' c s e l é d i d e j e , és Szent
M i h á l y napkor a' szolgálat felmondása. í g y k ö n ­
n y e b b cselédet találni: mert télben nem ád neki
minden b o k o r szállást.
4. K é t e g y testvér leány g y e r m e k e t , vagy
az A n n y á t leányával nem tanátsos befogadni
a z é r t : mert a' vér esmeretséget, az esméretség
 A' F. Cseléddel való bánásról. bs
b i z o d a l m a t , a' b i z o d a l o m b á t o r s á g o t , és a' bá­
torság független engedetlenséget szokott szülni.
§ . 17.
A munkás méltó a bérére.
M i k o r a' Gazdaszszony cselédet f o g a d : an­
nak bérét világosan meghatározza : S z e g ő d ö t t
b é r o s z t o t t k o n t z , és kötelességét is e l e ­
j é b e terjeszsze, 's ezeket tartsa m e g :
1. A' fizetésen kivül se ne ajándékozza a'
c s e l é d e t , se ne Ígérjen s e m m i t : mert arra rátá-
moszkodik a' t s e l é d , 's ha kinemadatik néki
érdemetlenségéért: nem m a g á t , hanem a ' G a z d -
aszszonyt tartja rossznak, j o b b inkább e l m e n e ­
telével a' j ó t megjutalmazni, vagy fizetését m e g ­
javítani esztendőnként.
2. Minden cselédnek a' neve , szolgalatja ,
's bére mennyisége beírassák a' s z e g ö d s é g ' k ö n y -
vébe, 's e' szerint mindeniket minden fertály v é g é ­
vel, de e l é b b soha se , egy krajtzárig ki kellfizetni.
3. A'fizetés kész pénzben határoztassék m e g ,
1
és állandóan. Ezen vehet a cseléd magának ru­
hát, 's a' millyet v é s z e n , ollyat v i s e l ; nem p a -
naszkodhatik a' Gazdaszszonyra. D e ezt nehéz
v é g h e z v i n n i : noha igen j ó lenne. Nálunk t u d n i ­
illik már köz divatban vagyon , a' nagy várasokat
i d e nem értvén , h o g y a' cseléd részszerént kész
pénzben , részszerént pedig ruházatban kapja ki
b é r é t . Ha már így kell lenni a' d o l o g n a k , hatá­
rozza m e g a' Gazdaszszony a' kedvetlenség elke­
rülése végett a' veendő ruhának az á r á t , és az­
után azon a'cseléd'saját választása szerint v e g y e
m e g ; ha külömben jónak találja. A ' c s e l é d n e m
é r t , sőt nem is érthet úgy a' v e v é s h e z , mint az
ügyes Gazdaszszony.
U- Annak a' Gazdaszszony végére járjon ,
hogy azon vidékben , a' hol ö l a k i k , mit szoktak
 54 III. Ssalasz,
ez, vagy amaz cselédnek fizetni, és ennél fellebb
ne h á g j o n ; de el se vonjon semmit: mert kü­
l ö m b e n a ' c s e l é d - f o g a d á s t megnehezíti magának,
§. 19-
Az új cseléd, ha annál eszesebb is, még is
tudatlan elejinte.
Valahány ház: annyi s z o k á s . A'
cselédis.tsak azt tudja, a' mit gyakorlott. Itt te^
hát ezekre vigyázzon a' Gazdaszszony:
1. J o b b m e g sem fogadni az igen tudákos , és
maga akaratján j á r ó c s e l é d e t : mert a' cselédet
n e m azért fizeti a' Gazdaszszony, h o g y a' maga
k é n y j é n , hanem h o g y az Aszszonya' akaratján
járjon.
2 . M i k o r valamit rá akar bízni : tudakozza
m e g tőle , h o g y ő eddig mint szokott tselekedni:
ha j ó , helybe kell h a g y n i , ha pedig nem j ó ,
világosan meg kell neki magyarázni, és mutatni
kétszeris. E g y szóval :
3 . A ' k i azt akarja, hogy j ó cselédje legyen:
azt tanítsa a'maga k e z é h e z , 's ha megtanult, b e -
tsülje meg érdeme szerint, és soha elébbeni tu­
datlanságát, 's a' velevaló jólléteit ne hányja
szemére.
§• 1 9 .
Mentől több kezek dolgoznak a' háznál,
annál szükségesebb az igazgatás.
A ' házi b o l d o g s á g n a k előmozdítása egy ol­
lyan főtárgy , a' mellyre minden munkáknak in­
tézve kell lenni. Ha pedig minden e m b e r azt
tsinálja; a' mi néki tetszik; majd zavarodás esik
a' s o r b a n , és i d ő megválasztásában; majd sok­
szor véghezviszik a' k i s s e b b e t , és a' nagyobbat
elmellőzik. A z igazgatást tehát úgy vezesse a'
Gazdaszszony;
 A' F. Cseléddel való bánásról. $5
1.) H o g y a' s e r k e n t ő , útmutatása szerént
előre tudja, mit kellessék az időnek ezen 's ezen
részében mindenek előtt munkába vétetni.
2.) Feloszsza, kirekire személlyesen minden
nap a' munkát h ó g y így m i n d e g y i k cseléd tud­
ván mi van ő rá b i z v a , és mellyik n a p ? egyik
a' másikra ne támaszkodjék, 's a' sok szakáts
közt sózatlan ne maradjon az étel.
3 . ) Minden estve megnézze a' Gazdasszony,
ki miképen vitte ezen a' napon v é g b e kötelessé­
g é t ; és a' hibát n y o m o n megigazíttatván, a ' j ó
munkáról tegyen ditséretet.
k.) Mentől k é n y e s e b b , és 6Íjetöbb munka
van a' tselédek kezén : annál v i g y á z ó b b n a k kell
a'Gazdaszszonynak lenni.Illyenkor hát vegyen köt­
ni valót a' kezébe , és f o r o g j o n egész nap a' d o l ­
g o z ó k k ö z ö t t , 's a' ki mit nem j ó l l e s z , annak
a' szokott m ó d o t mutassa m e g .

§. 2 0 .
A' cselédnek fentiekben való tartása szűk-
séges.
A' szükségtelen lágyságból függetlenség s z o ­
kott rendszerint k ö v e t k e z n i , és a' roszszaság s o k ­
szor olly nagy a' C s e l é d b e n ; h o g y ha azt a*
Gazdaszszony e l n é z i : roszsz leszsz a' következé­
se ; tehát h o g y a' Gazdaszszony ezen kötelessé­
gét is jól é r t s e , e' következendoket tartsa m e g :
1.) Ha a'Gazdaszszony annyira elfelejtkezik
m a g á r ó l , h o g y a' cselédeknek jádzótársává te­
szi m a g á t , azokkal terétsel , e m b e r t s z ó l t , ' s h i j -
jábavalóskodik : a' cselédek tsak hamar félre te­
szik a'tőle való f ü g g é s t , tiszteletet, és e n g e d e l ­
mességet, 's b o l o n d o t tsinálnak b e l ő l e .
9.) A' szüntelen p e r l e k e d ő , és indulatos-
k o d ó Gazdaszszonyra tsak hamar rá esmér a' c s e ­
léd , és még'abban löri a' fejét;hogy tehessen ollyat,
a' mivel a Gazdaszszony! incgboszoulhassa.
 $6 ///. Szálast,
3.) A ' maga gyengeségeinek t a n ú i v á , és esz-
Uöseivé soha se tegye a' Gazdaszszony a' c s e l é ­
d e t ; k ü l ö m b e n vagy nem meri azt t ö b b é fenyí­
teni ; vagy ha f e n y í t i : azt tudja meg , hogy a' c s e ­
léd boszszút fog rajta t e n n j , és azt egy kis tol­
dalékkal kiis trombitálja.
A ' h í z e l k e d ő , h a z u d o z ó , és árulkodó
cselédnek ne engedje meg a' magához való b e ­
járást ; mert így a' j ó cseléd elkedvetlenedik,
és az igazat se raérészli elölte bemondani. A z
ollyan házi Aszszony pedig j o b b ha kibúvik a'
v i l á g b ó l , a' ki e g y e b e t nem hall a' hizelkedés-
n é l , és a' hazugság böltsöjében rengettetik.
5.) Verésre tsak igen ritkán kell s z o r u l n i ,
és akkoris ugyan m e g g y ő z n i a' cselédet engedet­
1
lensége f e l ő l , k ü l ö m b e n a büntetés tsak g y ű ­
lölséget hágy maga u t á n ; és az iIlyen Gazdasz­
szonynak e l m e g y e n a' h i r e , és még cselédet is
nehezen talál. M i d ő n a' felpattant Gazdaszszony
a' cselédet boszuságában szidja, 's veri n e m c s a k
m e g nem jobbítja a z t , hanem még inkább rosa-
szabbá teszi. A z t g o n d o l j a t. i. a' c s e l é d , h o g y
Gazdaszszonya nem é r d e m s z e r é n t , hanem mér­
g é b e n bünteti ö l e l , melly gondolatban azután
annál inkább meg erősödik, lia Ölet későbben a'
hirtelenkedő Gazdaszszony kérleli. A ' fenyítés
m i n d e n k o r csendes józan meggondolással tétessék,
a hibához l e g y e n mérsékelve és kegyetlenséggé
6oha se váljék.
6.) Ha a' gazda valamcll vik fejér tseléddel
e g y két szót s z ó l , a b b ó l nem mindenkor követ­
kezik roszsz: d e ha szinte gyarlóság volna is a'
d o l o g b a n ; a' cselédet azért soha se kell meg is
szollitani ; hanem magánosan a' Gazdát meg-
l e t z k é z n i : k ü l ö m b e n a' fenyíték miatt az illy
cseléd a' Gazdának fog árulkodni, í g y pedig vé^
ge boszsza soha se leszsz a' házikeresztnek.
 Á luizi rendtartásról. 57
7.) A ' roszsz társaságot a' fejértselédnek
nem kell meg engedni. Erre nézve a' férjfi cselédek­
től külön szobában legyen lakások, és h á l á s o k ,
's a' Gazdaszszony lefekte e l ő t t , 's regei is j ó
idején megnézze , ha o t t h o n , és a' maga helyén
fekszik e a' cseléd. A z éjjel kijáró cselédet n e m
kell tartani.

IV. S Z A K A S Z .

A" h á z i belső rendtartásról.

A' rendtartás a dolognak lelke.

Ha a' cselédek tudják , h o g y a' háznál Hlyen,

vagy ollyan rendtartás , és mindennek b i z o n y o s
i d e j e , 's helye v a n : annál k ö n n y e b b e n m e g ­
szokják, és tanulják a' m u n k á t , 's az e n g e d e l ­
mességet. De a' melly háznál e' n i n t s : a' cseléd
minden parantsolaton p a n a s z o l k o d i k , és minden
rendelést boszszontásnak nézvén alig hiszi, h o g y
az ideje kiteljék 's elbútsuzik.
A ' házi rendtartásnak ezek a' t á r g y a i :
1.) A' felkelésnek, és lefekvésnek b i z o n y o s
i d e j e , és órája mind t é l e n , mind n y á r o n .
2.) A' f ö l ü s t ö k ö m ö z é s , e b é d , u z s o n a , és
vatsorának meghatározott órája.
3.) Az ételnek, és italnak megállított szá­
ma , neme és készítése módja.
4*) Az asztali, és ágyi ruhának b i z o n y o s
i d ő b e n való feltserélése.
5.) A ' személyes foglalatosságoknak a' cse­
lédek közt való felosztása.
6.) A ' szomszédoknak, és h i r h o r d ó aszszo-
nyoknak a' konyhába való járások megszorítása.
7 . ) A' házibutoroknak az esztendőnek b u o
iiyos részeiben való megtisztítása.
 58 IV, Ssalass.
0.) A ' szapulásra , és lugozásra Kiszabott b i ­
zonyos napok.
Q ) A ' kenyérsütésnek minden héten való
meghatározott elölfordúlása.
1 0 . ) A z Isteni tisztelet gyakorlása,és a' tisz­
tességes mulatság megengedése.
1 1 . ) A z éléskamarának felhányása, és m e g ­
töltése.
§. 2 2 .
/V felkelésnek, és lefekvésnek bizonyos órá­
jának kell lenni.
Ha a' cselédek ehez nem szoktattatnak : ma­
g o k t ó l elaluszszák a' fejés, kenyérdagasztás,
fűtés, és motskos edények felmosása i d e j é t , 's
ha a' Gazdaszszony azért dorgálódzik : magokat
e' részben éppen nem tartják hibásoknak, 's a'
fenyíték foganat nélkül fog maradni. E r r e nézve
elmúlhatatlan a' j ó rendnek behozása, a'- melly
e b b ő l áll:
1.) T é l i napokon keljenek fel a' cselédek ö t
ó r a k o r , hatig végezzékel az imádkozást, fűtést,
f é s ü l k ö d é s t , m o s d á s t , és seprést, ettől fogva
f o n j a n a k , és menjenek f e j n i ; nyoltzkor hozza­
nak v i z e t , rakjanak tüzet a' k o n y h á n , készítsék
a' früstiket, és magokis falatozzanak. Nyárban
p e d i g a' felkelés ideje a' nappal együtt lehet
négy ó r a k o r , 's minekutánna m e g f e j t e k : a ' kert­
b e n , ha szárazság v a n , hordjanak v i z e t ; öntöz­
zék meg a' v e t e m é n y e k e t , seperjék ki a ' f o l y o s ó ­
kat , konyhát 's a' t. és früstikeljenek.
2 . ) A ' lefekvés idejét szintúgy szükséges m e g ­
határozni, télben p . o . fonjanak 1 1 . ó r á i g ; és
nyárban tizig' végezzék el a' felmosogatást 's a't.
3.) E' szerint a' Gazdaszszony minden estve .
kiadhatja a' gyertyát a' n é l k ü l , hogy vesztegetés
e s s é k : m e r t felszámlálhatja, hány helyen f o g ,
és, hány óráig gyertya égni.
 jí házi rendtartásról 59
Jt/ ) A' Gazdaszszonynak azonban magúnak
kell l e g e l ő b b f e l k e l n i , és legutoljára feküdni
m e n n i , b o g y láthassa, h o g y a' konyha öszvese-
j ' e r v e , a' kúlkák szájjá betsinálva, és a' kapuk
b e z á r v a , a' mellynek a' kultsait v e g y e m a g á h o z ,
hagy a' cseléd éjjel ne tsaponghasson.
93.
Az evést bizonyos időre szükség meghatá-
rozni.
Ebben ezeket jegyezze meg a' Gazdaszszony :
1.) Valamint a' mindennapi m u n k á l ; ú g y
az ételt is ki kell a' cselédnek a d n i ; mert a ' t e r ­
mészet hanemha új erőt v é s z e n , a' munkát n e m
b i r j a ; újj erőt pedig az é t e l , és az a' mellett
való n y u g o d a l o m ád.
2 . ) A ' Gazdaszszony mindenkor e l ő b b v é ­
gezze a' maga asztalánál b i z o n y o s órákon az evést,
és azután üljönle a' cseléd m i n d a z é r t , h o g y
semmi veszendőbe ne m e n j e n , mind p e d i g azért,
h o g y a' Gazdaszszonynak ideje legyen a' c s e l é ­
dek é t e l é t , és evések módját megtekinteni. A '
nagy házaknál, a' hol a' cselédek számára k ü ­
lön főzetni szokás , a' cselédek e l ő b b esznek , mint
az Uraság. A ' K o m o r n a k , és e g y é b belső cselé­
dek azonban itt is k é s ő b b e n e b é d e l n e k a b b ó l , a'
mi a? Uraság asztaláról lemegyen.
3.) Azért is szükség m é g az evésre b i z o n y o s
órát rendelni, h o g y a' cseléd a' munkából e r r o
az i d ő r e haza j ö h e s s e n , vagy ha n e m j ö h e t , fél­
re lehessen portióját tenni. Itt a' Gazdával is
mét egyet kell érteni u. m. a' ki a ' n a g y o b b m e z e i
munkát szokta k o r m á n y o z n i .
A% ételnek száma, minémüsege, mennyisége,
és készítése módja meghatározást kivan,
azért is.'
1.) El legyen a' Gazdaszszonynál r e n d e l v e ,
és azt a' cselédnek is j ó t u d n i , h o g y hétköznap
 60 IV. Szalasz.
hányféle ételhez ü l n e k ; és hányhoz I n n e p na­
p o n ; ki kap b o r t , és m e n n y i t ? mindennap e ' ,
vagy tsak Innepeken ?
2 . ) A ' l e g o k o s a b b Gazdaszszonyt is ez a' d o ­
log próbálja meg l e g j o b b a n : mert tapasztalás
kívántatik a h o z , h o g y illyen 's illyen é t e l h e z ,
e b b ő l , vagy a m a b b ó l ennyi 's ennyi személlyre,
mennyi kívántatik, h o g y a' cseléd se ne koplal­
j o n , se ne vesztegessen.
3 . ) A z egyféle ételre rá un a' természet;
azért is j ó azt kitsinálni, h o g y télben mellyik
n a p o n ; és nyárban hasonlóképpen mitsoda féle
ételek fognak az asztalra adatni ?
4.) A ' maradékot nem kell a' moslékba ö n ­
teni , sem h o g y azt a' cselédek kutyának, vagy
esmérősseinek adhassak, m e g e n g e d n i ; hanem el
kell tétetni,'s gondját viselni a' j ö v ő evés idejéig.
A ' h á z i szegény p e d i g meglegyen n e v e z v e , hány
l e g y e n , 's mellyik napon : ezen kivül nem szük­
ség a' Gazdaszszonynak az egész világhoz jólté-
v ö n e k l e n n i , 's nem is lehet.
5.) A z új Gazdaszszonyok leginkább hibázr
nak (kivált ha egyik vidékből a' másikba men­
nek férjhez) az ételek készítése módjában. Er­
re nézve az illyesek az odavaló tapasztalt (Gazd­
aszszony októl tanulják k i , h o g y ezen a' részen
mint tartják a' c s e l é d e t ? h o g y szokás e z , vagy
amaz ételt itt készíteni ? 's a' t. Így ha ezt köve­
ti : a' cselédnek m e g ne engedje a' válogatást,
's ez v a g y amaz ételnem kívánását.
6.) A z ételkészítésben a' j ó í z r e , és k ü l ö ­
nös tisztaságra főképen kell vigyázni. A ' hol e'
m e g v a n : ritkán szokott a' cseléd m o r o g n i .
§• 8 5 .
A' cselédek' asztali, és agyi ruhájokat bi­
zonyos idő múlva Jel kell tserélni.
A ' gondos Gazdaszszony az asztali, éságyi-
 A* házi rendtartásról. 61
ruhákat minden esztendőben megszokta mustrál­
ni ; és ujjakat annyi számmal szabni: h o g y az
asztalabroszokat minden héten e g y s z e r ; a' t ö ­
r ü l k ö z ő , és törlő ruhákat kétszer; az ágyi r u ­
hákat pedig minden 14 napban tisztákkal fel­
lehessen tserélni. A ' cseléd azt n e m kívánja,
h o g y ezek tziírák, és vékonyak l e g y e n e k ; hanem
a z t , hogy r o n g y o s , és szurkosak ne l e g y e n e k .
A ' j ó lúgban az i l l y e n ' s i r o s ruhák szépen m e g k e l ­
n e k , 's minden szappany nélkül m é g i s tisztulnak.
Hogy pedig a' izélt ezen tistaságban annál
k ö n n y e b b e n el lehessen é r n i ; a' Gazdaszszony
meg ne e n g e d j e , hogy a ' c s e l é d e k , m i k o r e s z n e k ,
v a g y az ételt eldöntsék ; vagy azzal egymást l o -
tsolják. A ' szebb rend' megtartása kedvéért a h o z
szoktassa a' c s e l é d e t , h o g y m i n d e n i k , és m i n ­
denkor a' maga szokott helyén üljen , és e g y i k
legyen közülők kenyéx'szelő, a' másik p e d i g o s z ­
tó , és b o n t ó 's a' t.

§• 26.
hittek kinek tudtára kell adni a' maga sze-
méllyét egyenesebben illető foglalatosságokat.
Ha a' cseléd a' háznál m i n d e n e s : ezer m e g
ezer zavarodás nélkül n e m folyhat a' Gazdaság.
Azért is:
1.) Még a' szegődségkor meg kell mondani
1
közönségesen kinek mi leszsz a kötelessége f ő ,
vagy első képen.
2 . ) Kiki ezen kötelességéhez képest n a p o n ­
ként mit vegyen munkába , meg kell mondani. A '
huzamosan tartó n e h e z e b b , és k ö n n y e b b fogla­
latosságokat az értelmes Gazdaszszony cselédjei
között okos mértékkel oszsza f e l , h o g y igy a'
munkában a' cseléd tehetsége, és ügyessége sze­
rént egy aránt részt v e g y e n . E g y é b b k é n t a' c s e ­
lédek között g y ű l ö l s é g , és kedvetlenség, az A s z -
 C2 IV. Szálasé.
szony eránt p e d i g bizodalmatlanság támad. A '
nehéz munka után a' k ö n n y e b b munka mulatság,
és nyugvás gyanánt szolgál.
3.) Ki miről tartozik számot adni, és felel*
ni. Ehezképest kifeji a' teheneket, ki fiit, kinek
kezén állanak az asztali készületek, ki s e p r i , és
tisztogatja a' belső s z o b á k a t , és tisztítja az ágyi
ruhákat 's a' t.
Zj.) A ' p i n t z e , és éléskamara kulisai magá­
nál l e g y e n e k a' Gazdaszszonynál; és hanemha igen
m e g p r ó b á l v a valakire lehet azt bízni ; úgy mind­
azáltal akkor i s , h o g y a' felvigyázás a'Gazdasz­
szonynak fentartassék.
5.) E g y r e se kell sok félét b í z n i : mert sok
cseléd a' magáéra se tud g o n d o t v i s e l n i : hát az
A s z s z o n y á é r a h o g y tudna elegendöképen g o n ­
doskodni.
6.) Minden fertály esztendő végével e l ö l -
kérje a' Gazdaszszony a' cselédtől mind azt, a'
minek gondviselését rá b í z t a , és darabról da­
rabra mutattassa elöl magának , mi karban vágy­
n a k ? és n e m kell mindent az esztendő végére
halasztani. ,

§
; ' 2 7 ,
,
/í cselédeknek a szomszédokkal való tzim*
borulását meg nem kell engedni.
Az emberi gyarlóság annyi ra erőltet némely
szemellyeket, h o g y mindent elkövetnek, tsak-
h o g y a' cseléddel meg esmérkedhesscnek. Erre
nézve:
l.)TeIIyességgeI meg nem kell engedni, h o g y
a ' c s e l é d a' szomszédba járjon fonóba , v a g y b e ­
szélgetni : mert 1 g y bizonyosan elfog r o m l a n i ,
és ha meg nem vesztegetődik i s : de legalább el­
k e d v e t l e n e d i k : mert a' mi egész életünk Proto-
koloma a' szomszéd aszszonyoknál v a n ; és a b -
 A* Juizi rendtartásról.
b ó l a' cselédnek mindent e l b e s z é l n e k , 's o l l j a n -
nal is tele verik a' fejét, a' mi talán egyszer
megesett, de t ö b b é nem történik rajtunk.
2.) A z is szokások még némelly szomszédok­
n a k , kogy holmi t s a p o d á r , 's hírharang aszszo-
nyokat tartanak , a' kiket a' szomszédba szántszán­
dékkal is elküldenek v i s g á l ó d n i , hírt vinni 's a' t.
A ' melly Gazdaszszonynak a' maga házi b é k e s ­
sége kedves: az illyen személlyeket pemetel-
tesse ki a' konyhából : mert a' cselédet is ezek
1
tsábilják , 's a cseléd is mindég szokott nekik
vagy egy tojást, vagy lisztetskétadni ; söt sok he­
lyen a'házassági boldogságis ezek által b o m l i k fel.
3.) Minden Helységnek meg vágynak a' maga
szegényjei , és nyomorúltjai. Ezeket l e g o k o s s a b -
ban tselekszi a' Gazdaszszony, ha házához n e m
jártatja; hanem minden héten b i z o n y o s napon
enniek k ü l d , vagy ha a' házhoz m e n n e k í s : annak
is meghatározott ideje legyen , 's a' Gazdaszszony
maga határozza m e g , mivel segítsék öket 's a t.
4 . ) Az i d e g e n , és esméretlen személlyekre
nézveis jó ollyan rendet tartani a' háznál , h o g y
valamellyik cselédre legyen az b í z v a , h o g y az
illyes e m b e r t , ha a' G a z d á v a l , vagy Gazdasz-
szonnyal van valami d o l g a ; a' konyhába b e ne
fogadja ; hanem jelentsebe , 's kivált ha a' G a z d ­
aszszony maga van : addig a' szobától el ne tá­
vozzék , mig erre parantsolatot nem ád az A s z ­
s z o n y : mert az idegen e m b e r i j e d s é g e t , 's kárlis
tehet illyenkor,

i 28,
A' ház tisztításának bizonyos idejének, e'*
számának kell lenni* Ezt í g y szokás e l ­
intézni.
1.) Ha a' szobák deszkázva vannak : a' pal-
lalok múlhatatlanul legfelebb minden hónapban
 64 [ír. Szakasz.
egyszer k a p o r r a l , 's meleg vizzel kimosatnak.
Kissel)!) házakban ezek a' rendes idők u. m .
Karátsony , H ú s v é t , P ü n k ö s d , és K i s s - A s z ­
s z o n y hetei.
2.) A ' kissebb faedények , és a' mindennap
kézen f o r g ó v a s , r é z , b á d o g , és üveg edények
m i n d e n szombaton délután megtisztíttatnak, a*
konyha megtapasztatik, és kimeszeltetik.
3.) A ' Gazdaszony' felkelése előtt a' k o n y ­
ha , p i t v a r , és f o l y o s ó k m i n d e n n a p , az udvar
p e d i g minden szombat estve kisepretnek.
Zi.) A ' kimeszelést, és ablakok megmosását
M á j u s b a n , és Septemberben múlhatatlanul m e g
kell tenni. í g y ha ezen d o l g o k elvagynak b i z o ­
n y o s időre határozva, a' Gazdaszszony a' maga
dolgait úgy intézheti , h o g y ezekre is rá é r n e k ,
és mintegy neki készülhetnek a' cselédek.

§. 29-
A' ruhák' mosása sem igen ritkán, se gyak-
ran nem lehet: azértis :
1.) A ' cselédnek b i z o n y o s időt kell arra en­
g e d n i , h o g y a' m a g o k k e v é s , a p r ó b b ö l t ö z ő i ­
k e t , úgymint e l ő k ö t é n y t , n y a k b a , és zsebbe*
valókat minden Pénteken estve beáztathassák,
és szombaton kimoshassák, estve pedig megfol­
tozhassák.
2 . ) A z asztali r u h á k , l e p e d ő k , vánkos héj"
j a k , törlőruhák Iegfellebb minden hónap végé­
vel szombaton estve beáztathatnak, és Hétfőn
m e g l u g o z t a t v á n , kedden kimosathatnak.
3.) A z apróbb ruhák, ingek, keszkenők,
kötények , ' s a' t. minden 1 4 napban egyszer t. i.
szombaton hó v í z b e , vagy tiszta lúgba , néha
savóba beáztattassanak, 's Hétfőn szappanyoz-
tassanak k i : mert az illyen v é k o n y , é fejér ru*
 Á házi rendtartásról. f>5
hókat minden a' s z n n y , mind pedig kivált a'
e

keményítő nagyon eleszik , 's m e g is sárgitják.

k.) A ' Gazdaszszony a' maga házi ruhájit
együtt soha se engedje a' cselédekével l u g o z -
tatni, és szapúltatni. Ennek a' rendtartásnak s o k
oka van ; de én ide nem í r o m b i z o n y o s o k b ó l .
§ . 30.
A' kenyérsütés minden Héten előforduló do­
log a' háznál. Azokra nézve:
1.) Nagy okosság a z , ha Gazdaszszony a'
m a l o m b ó l haza hozott lisztet megszárasztván,
egyszerre mégis szitállalja , h o g y azzal a' sütés­
1
kor ne bajoskodjék. í g y a szitáitatásnak is neki
készül előre.
2.) Ha a' sütöszolgáló minden b a b o n á t fél­
r e t é v é n , Pénteken 8 óra után kovászt tesz, két
három óra közt bédagnszt, S z o m b a t o n viradtára
ki is fog a' kenyér sülni.
3.) Egyszerre se s o k a t , se keveset n e m kell
sütni. A ' kevés sütésnek az a' hibája , h o g y s o k
időt vészénél, fát v e s z t e g e t , és a' lágy kenyér
j o b b a n i s fogy : a' nagy sütésből ellenben hason­
ló , és az a' kár van , h o g y ha a' kenyér r é g i :
igen megszárad , megsavanyodik , 's penészedik ;
melly miatt a ' c s e l é d felét is elhányja, vagy p e ­
dig izetlensége miatt n e m e s z i , 's annál t ö b b
fött ételt kivan. A z ügyes Gazdaszszony csak ha­
mar észre veszi az illendő k ö z é p s z e r t , m e l l y e t
azután sinormértéknek tartami.
U.) Ha a' kenyeret elzárják a' cseléd e l ő t t :
vége hoszsza nints a' G a z d a , ' s Gazdaszszony kis-
sebbitésének; ha pedig el nem zárják, a' b i z o ­
n y o s , h o g y sok cseléd maga is t e l h e t e t l e n , de
vesztegetöis. Errenézve a'nagy házaknál l e g j o b b
a' cselédnek b i z o n y o s számú gabonát adni , és a'
konvhát magara b i z n i : a' Uözi'pszeríieknél p e d i g
5
 H IV. Szál asz.
a' kenyeret fontszámra süttetni, vagy legalább
fontszámra vágatni k i , 's igy egész napra kiszabni
két fontjával. í g y 3 Ö 5 napra vag}' egész esz­
tendőre esik 7 3 0 . font kenyér a' melly g. k ö ­
b ö l rozsból bőven k i l e l i k , ' s rá se mégyen : mert
e g y k ö b ö l rozsnak szokott maradni 6o font lisztje,
é h e z , pedig 3 0 font vizet t ö l t v é n , legalább is
leszsz bplŐle 8 5 font Kenyér. Ennél számlálja fel
b á r akárki, t ö b b esik egy személyre az esztendő
alatt felsütött r o z s b ó l , akármint vigyázzon is a'
rseléd kenyerezésére. N é m e l l y cseléd t ö b b , má­
sik pedig kevesebb kenyeret kívánván , még j o b b ,
b a mindennapi szokásban lévő ételhez annyi ke­
n y é r adatik, mennyivel a' cseléd a' Gazdaszszoy'
tapasztalása szerént b e é r i .

$. 3 1 .
A ' közönséges és házi- Isteni tiszteiéire rá
kell a' cselédeket hajtani.
Ha m i n d e n e k oz elölszámláll m ó d o k szerint
elvannak valamelly háznál r e n d e l v e , még arra
is lehet i d ő t szabni , h o g y a' rseléd a' T e m p l o m ­
b a menésre is ráérkezik : azértis
1.) A ' Gazdaszszony e l r e n d e l i , mellyik cse­
léd menjen k i s , v a g y öreg M i s é r e , és mellyik
V a s á r n a p , és mellyik d é l e l ő t t i , v a g y utánni Pré-
dikátziora.
2.") A ' l e f e k v é s , és felkelés' idején is meg
kell k i v á n n i , h o g y a' cseléd mindenik a' maga
m ó d j a szerint mindennap véghezvigye imádságá­
val Istene eránt való kötelességét. Erre a' G a z ­
dának,'s Gazdaszszonynak példája l e g j o b b ösztön.
A ' t e m p l o m b a n , úgymint a' vallási gyakorlásnak
írent h e l y é n sok jót l á t , és hall a' c s e l é d , melly
nékie erkölcsi épülésére s z o l g á l , hibáit m e g j o b ­
bítja , és j ó szándékát gyarapítja; pedig a' t ö b -
 A* háti rendtartásról. 6?
b e k között leg i n k á b b ettül függ a' cselédnek
haszonvétele.
3.) Innepnapokon két T e m p l o m után a ' t i s z ­
tességes , és ártatlan mulatságot a' cselédnek m e g ­
kell engedni. Ez által annak mind teste , mind
elméje megfrissül, és a' munkára alkalmatosabb
leszsz.
§. 3 2 .
Az élésházat annak idejében fel kell hányni
('inrentálni) és megtölteni.
E' nélkül a' legszebb Gazdaszszonyis botlik :
azért is
1.) H o g y maga magát megbírálván b i z o ­
nyosan megtudhassa , ha kiméllö volt e , és m a ­
radt e' meg v a l a m i , a' mit nyereségnek lehes­
sen tartani? az Élésh/izat szükség minden esz­
tendő végével legfelljebb , a' kilől pedig k i l e l i k ,
minden fertályban egyszer egészen felhányni.
2.) Ekezképest a' kiadásnak, és bevételnek
J e y v z ö k ö n y v e i a' Gazdaszszonynak elkerülhetet­
lenül szükségesek, a' mellyeket t ö b b esztendők­
r ő l öszszevelvén , m i n t a' tükörben megláthatja,
m e l l y i k esztendőben ment fel e b b ő l v a g y amab­
b ó l k e v e s e b b , vag}' t ö b b ?
5.) Á ' melly Gazdaszszony ezt restelli: lehe­
tetlen h o g y az élésházat is illendően , és annak
idejében megtudná tölteni. E b b e n ha az okos szem
megvizsgálná sok hires GazdasszOnyokat f o g ­
na a' vesztegetők osztályába által tenni; a' kik
a b b ó l , a' mit soká tartani nem l e h e t , b ő v e n , a'
mi pedig elállana , keveset takaríttanak b e ; 's a'
mit annak idejében , 's szokott helyén jutalmasan
meglehetne szerezni: majd két annyi költségen
vásárolják m e g .
á.) A ' felhányást ú g y lehet intézni, h o g y
mindeneket megkell nézni minden fertály végén
az élésházban, és azzal ö s z v e v e t n i , a' mennyi
5 *
 68 IV- Szakasz.
v o l t a' b e s z e r z é s k o r , 's így a' kissebb summái ki­
vévén a' n a g y o b b ó l , penna nélkül is f e l v e t n i :
e b b e n a' fertályban mi 1.ólt e l , t ö b b e' vagy ke­
v e s e b b mint a' harmadikban és miben esett, a'
vesztegetés? Ha ez az öszszevelés megesik: ú g y
lehet tsak o k o s a n , és gazdaságosan épen annyit
b e s z e r e z n i , h o g y a'Gazdaszszony se kárt ne vall
j o n , se i d ő k ö z b e n m e g ne fogyatkozzék.

Y. S Z A K A S Z .
A ' h á z i b ú t o r o k , j ö v e d e l e m , k o n y h a , szogőd-
s é g , és naluráliák' j e g y z ő k ö n ) v e i r ő l .
§. 53.
A Gazdaszszony egyik részét tudományéi
nak a' jegyzőkönyvekből meríti.
Ha az embernek tsak egyféle szüksége v o l n a ,
soha se kellene a' Gazdaszszonyságot se tanulni,
sem erre a' végre jegyzőkönyveket tartani , de
az e m b e r dolga nem így van. Ennek téli , és nyá­
ri ruha k e l l , az is pedig t ö b b f é l e ; eledele a' T e r ­
mészetnek O r s z á g i b ó l számláihatatlan , és külom-
b ö z ö mind i d e j é r e , mind izére nézve, i Egyik
hamarább r o m l i k , mint a' másik ; egyikből t ö b b
k e l l , mint a'másikból ; és a' házi társaság is t ö b b ,
vagy kevesebb személlyekböl álló , a' mellyek
nem egyformán emésztenek, és az esztendőnek
változásihoz képest k ü l ö m b ö z ő eledellel élnek.
A b b a n áll tehát a' Gazdaszszonyságnak egyik lel­
ke , hogy ezeket illendően betudja szerezni , és
kiméllve kiadni.
Ezt a' beszerzés, és mértékletes kiadás m ó d ­
ját mástól se lehet hamar megtanulni; hanem
vagv kárt kell vallani, vagy az elébbi időnek a'
következővel való öszszevetéséböl m e g o k o s o d n i .
E r r e p e d i g tsak a' segíti a' Gazdaszszonyt, ha
tetteit napról napra feljegyzi.
 A' Hasi Rendtartásról. 69
§. Ök-
Ráér a Gazdaszszony a jegyzőkönyvek ve-
zetiisere.
Minden munka tsak addig n e h é z , míg az
e m b e r magát abban nem g y a k o r o l j a ; 's addig
nem érkezik valamit naponként megtselekedni:
míg a' rendtartást a' háznál b é n e m hozhatván ,
minden dolga tővelhegygyel ö>zsze áll ; de ha
ezeket elintézi: a'rá nem érkezés panaszsza m e g
fog szűnni.
$. 3 5 .
A' jegyzőkönyveknek neve, formája, és kü­
lönös haszna.
1. A z elrendelt házban legelső k ö n y v e a
Gazdaszszonynak a' házi bútoruk k ö n y v e , v a g y
Inventariom.
2. Haszna ezen könyvnek abban á l l , h o g y
b e l ő l e minden órában megláthatja a' Gazdasz­
szony minden b ú t o r a i t , mitsoda karban vannak,
mellyik v e s z e t t , és mi az árra ennek vagy aman­
nak 's meddig tartott ?
3. Formája ezen könyvnek n e g y e d forma ,
és négy öt árkus papiros a' n a g y o b b házaknál is
elég hozzá. A ' beleirás Ú j Esztendőkor egyszer
esik meg esztendőben. A ' b ú t o r o k a' magok Clas-
sisok szerint egymás után és sorban szoktak b e ­
íratni , illy formán :
Házibutorok H ö n y v e 1831- Esztendőre

A ' házi belső mobilíák.

Hány darab.

Nro Neve Ki kHze'uii Mi karban Mikor Mi H árra.

áll van.
s/.rri'/.-
tetott.
Fot7(|kr.
1 l'.s/..*A"Kul-ne. [UjegtfMeni 1820 2
o As/.tal
3 Nyoja
lltrgi. 1 18IKI,,
Kii. szcrii IS07 I'! B
8
i i.
 70 IV, Gzaka*x.
N B . 1. Ezen számok l , 2, 3, azt mutatják, h o g y
a' h á z i b u l o r o k ezen numerusokkal vágynak meg-
b é l l y e g e z v e , vagy j e g y e z v e .
2. A ' házi belső mobiliák után mehetnek:
A z ágyi ruhák.
Aszlaliruhák.
Asztalikészűlet, k é s , kalán sótartó 's a' t,
A ' v á s z o n , és g y o l t s .
A z Öltözöruhák.
Fejérruha.
Üvegek.
3. Ezek mind különös lapokra egyenként h é -
Írattatván, következhetnek a z u t á n .
A ' konyhabéli faedányek.
T s e r é p e d é n y e k , portzellán , tatai, steiugut
's a' t.
T z i n , v a s , r é z , és bádogedények.
lí- Ezek után következhetnek ,
A ' szerszámkamarába valók.
Az Éléskamarába valók.
A ' pintzebeli ,
{jzekérszin és ,
Istállóbéli edények , szerszámok, és esiközök
§. 36.
A ' j ö v e d e l e m k ö n y v világosabb , ha titulu­
sokra v a g y o n o s z t v a : mert így a' Gazdaszszony
láthatja, mellyik h ó n a p b a n , és napon m i b ő l
mennyit v e t t b e ?
Formája illyen lehet p . o .
J ö v e d e l e m k ö n y v 1830. Esztendőre.

Bévevés a' baromfiakból.

Ilona p Nap 11 Miből 1 Tor, 1 kr.
Janua- 8 Tojáshól- t. ,20.
rius. 12 Két hi/.ott Ltidért 1. i 15.
1
18 T o l l é r t Fon/ja a kr. 3(3. 3.
 A Ildii llendlartásrul. 71
A ' másik lapra j ö h e t osztán
2. tehenek jövedelme ú. m. túró , váj , tej ,
lejfel, sajt, b o r j ú , b o r , 's a' t.
3 . Kert j ö v e d e l m e , ú. m. sárgarépa , u g o r ­
ka, 's a' t.
4. Gyümöltsöskert j ö v e d e l m e ú. m . s z á r a z ,
vagy nyers a l m a , szilva, d i o , 's a' t.
5. A ' Gazda erszényjéböl kész pénzben.
6. Iüilömbféle a p r ó l é k o k b ó l .
Á m b á r ezen könyv titulusokra leszsz is szag­
g a t v a , még is lehet azért oldalakat, és általvitt
oldalakat tsinálni, 's í g y az egész j ö v e d e l m e t
öszszesummázni.
§. 37.
A ' mint e g y r é s z r ő l a'Gazdaszszony a'maga
jövedelmit f e l j e g y z i : úgy más részről költségeit-
is minden héten kétszer, u. m . s z e r d á n , és s z o m ­
baton felírja. Erre a' végre k o n y h a , vagy k ö l ­
tségkönyvet is szokott tartani.
Ez a' k ö n y v nem arra v a l ó , h o g y e b b ő l a'
Gazda minden krajtzár eránt számot v e g y e n a'
Gazdaszszonytól; és a' mellyik az illyen Fele­
séggel így akar tselekedni : nem érdemli a' j ó
Gazdaszszony Feleséget. Ez hát tsak magának a'
Gazdaszszonynak szolgál tselekedetének , és g o n ­
doskodásának e g y részről sinormértékéfil; más
részről pedig bizonyságául. T u d ó m é n a z t , h o g y
a' magát kedveltetni tudó Gazdaszszony e r ő l t e ­
tés nélkül is bemutatja azt j ó férjének a' végett;
h o g y a b b ó l megláthassa, h o g y az ö felesége e g y
takarékos talpig derék A s z s z o n y .
A ' nagy házaknál a' költség k ö n y v t ö b b r é ­
szekből állhat, és ez a ' V á r o s o k b a n leginkább
szükséges; a' hol k e n y e r e t , z s e m l y é t , h ú s t , ha­
l a t , gyertyát, és szappanyt, 's a' t ö b . rovás­
r a , vagy tzédulára , hordatnak. A ' M e z e i g a z d -
 72 IV. Üzakasi.
aszszonynak e r r e nints szüksége, a' ki a' maga
szükségeit t ö b b n y i r e maga készíti: azértis a'
mit kiád k é s z p é n z b e n : elég neki azt illyen for­
ma k ö n y v b e feljegyezni :
K o n y h a , vagy költségkönyv 1850.

Hónap Nap Megnevezése a' költségnek. 11. kr.

1 Egy borjüfej ,— — — 24.

Jauua. 2 E g y uka' Iliskúsa. — — 20
3 Aprólékok, — — — — 4.

Oldal Summa — 4 8 .
1. E z e n k Ö n y v b e mindenféle költségeit be­
írhatja a' G a z d a s z s z o n y , és az e s z t e n d ő , Vagy
fertály végével mind öszszesummázhatja.
2 . Megláthatja egyszer'smind b e l ő l e , mire
költött ezen h ó n a p b a n , fertályban, vagy esz­
t e n d ő b e n t ö b b e t , vagy k e v e s e b b e t , mint másszor?
3. H o g y ez annál k ö n n y e b b e n megeshessek:
külön h e l y r e , vagy egy h ó n a p b a n , sőt fertály­
ban is tsak e g y Summában teheti ki a' Mészár­
s z é k b e , mesteremberekre és boltosokra való költ­
s é g e t , a' mint vélek számot szokott vetni , és Őket
kiűzetni, p . o. Januariusban elhordatott 180 font
h u s t , és tesz az ára Q for.
4 . Ha a' tselédeket is a' Gazdaszszony fizeti,
a' szegödségkönyv' Summáját, is a' végére lehet
ezen könyvnek az esztendő végével tenni , és így
együtt mind az egész költséget öszszevetni.
§ . 58.
A' szegődségkönyvnek tartása-is szükséges a
Gazdaszszonynak.
Ennek vezetésére ezeket jegyezze meg a'
Gazdaszszony, h o g y :
 A' Ildii RendtarIdsrút. 73
1. Minden tselédnek e g y e g y l a p j a , vagy l e ­
vele legyen ezen k ö n y v b e n .
2. Ujj e s z t e n d ő k o r , vagy a' m i k o r a' tseléd
b e s z e g ő d i k : azonnal ezen k ö n y v b e beirassék an­
nak n e v e , hazája, a' ki érette k e z e s , vallása,
kötelessége, és egész fizetése.
3. Ha lehet ( a ' mint másutt is m o n d o t t a m )
az egész bért kész pénzben kell k i a d n i : de ha az
nem lehet: azt még is meghatározza a' Gazdasz­
szony l e g a l á b b ; h o g y a' szegődött ruhának ta­
xája is mindjárt a' szegődségkor megállittassék
a z é r t , h o g y ha a' tseléd idő k ö z b e n v á l t o z i k ,
a' ruha helyett annak árrából annyit lehes­
sen a' tselédnek k i a d n i , a' mennyit megszolgált.

Szegődsóghőnyv 1831. Esztendőre.

1830. O c t o b e r n e k harmadik napján f o g a d ­

tam meg Orosz Valláson lévő , D o l g o s K a t i t , G ö -
r ö m b ö l y r ő l Jámbor András kezessége mellett
konyhaszolgálónak, kinek esztendeje kezdözik 1.
Januariusban 1831 • és tart ugyan 1. Januariusig
171)8 fizetése pedig e' l é s z e n :
For. kr.
1. Kész p é n z e : • - 8
2. Két hoszszúing n é g y g a ­
rasos vászonból a' kettő­
höz 8. réfet vévén, vagy e'
helyett varrással együtt. 2
3. Egy pár fejelés tzizma. 1 30
4. Egypár ujjlsizraa vagy e'
hellyett. - - * - 5 —
5. E l ö k ö t é n y kettő, n é g y
r ö f házi v á s z o n b ó l , rö'iit
G garássával v é v e , vagy
e'" helyett. - - - 1 12
 74 IV. Ssalast.
Melly fizetésért a' konyhabéli minden előfor­
duló dolgokat m e g t e n n i , télben a' kályhákat fű­
t e n i , f o n n i , és a' kertben ásni; 's a' t. tartozik-
Ezen szegödtség fejében kivett a'fentj irt na­
pon Előpénzül: - For, — kr. 2 0 .
1
4. Ezen Szegodséget párban a tselédnek is
ki kell a d n i , és valamikor valamit kiveszen, azt
nem tsak a' szegödségköny v b e , hanem koaveu-
tziójába is b e kell írni.
5. A ' tselédnek a* kész pénzit m i n d e n k o r a '
fertály v é g i n , é s e l é b b s o h a s e , kelletik kiűzetni.
§. 3y.
A' naturáliák könyve tartusa a' Gazdnsx-
szonyt a" jövendőbeli beszerzésben nagyon
megkönnyíti. E b b ő l ungyanis
1. Ki lehet l á t n i , h o g y ezen fertály eszten­
d ő b e n mennyi b o r , liszt, szalonna, 's a' többi
költ e l , és i g y a' j ö v ő fertályra ugyan ennyit kell
b e s z e r e z n i , vagy ezen 's ezen o k o n t ö b b k e l l ,
vagy ennyivel kevesebb elegendő leszsz.
2. A ' mit pénzen nem vészen is a' Gazdasz­
s z o n y : lehet f o l y ó árrán felvenni. Ebbiil által
fogja mind Ő , mind a'Gazda látni, mennyi pénz
kellene házának feutartására, hu mindent kész.
pénzen kellene b e s z e r e z n i , és igy a' Gazdasz­
s z o n y a' maga szorgalmatosságával mit kere­
sett-bé? ,
3. Ezen k ö n y v b e tsak azt kell béirni napon­
k é n t , a' mit a' Gazdaszszony summásan besze­
r e z ; da a' mit k i á d , ( m i v e l m é r n i , vagy szám- I
lálni nem lehet mindennap) elég leszsz a' fertály
vagy legalább az esztendő v é g é v e l a' bevételt
m i n d e n oldalon öszszesummázni.
4. E' meglévén , az élésházbéli maradékot
kelletik f e l h á n y n i , és a' m i b ő l mennyi maradt,
a* fellyebbi Summának aláirni.
 A' fldsi Rendtartásról. "5
5. A ' maradékot ha a' bevételhői a' G a z d ­
aszszony kihúzza: meglátja e g y s z e r i b e n , h o g y
hány ezer t o j á s , k ő b ő l B ú z a , akó B o r , h á n y
font K á v é , T z u k o r 's a' t. mentfel házánál fer­
t á l y , vagy egész esztendő alatt; és igy j ö v e n d ő r e
is e n n y i t , vagy a ' m a r a d é k h o z kevesebbet kell
szerezni Formája ezen könyvnek e z :
1. H o g y az e g y nemre tartozók , egymás
mellett álló Rubrikákba Írassanak.
2 . Azért is az egész könyvet t ö b b T i t u l u ­
sokra , és oldalakra kell elosztani, p. o , Bor. Liszt.
Gabona. Eleség. Naturálék. Házi szerek. Hus. Hal.
Gyümölts. 'Siradék. Szárnyas állat. Materiális*
taszerek, Készítmények. Házieszközök. Ruhák.
Asztalikészület. Edények. B ő r ö k 's a' t.
3. A ' mi ezen titulusok alá tartozik, ugyan
alá is irássék. p . o . A ' B o r alá kell í r n i : A s z t a l i ,
C s e l é d , Ü r m ö s , T o k a j i , M é n e s i , Champaniai
b o r . Etzet. A ' Ruhák alá tartoznak ágyi , asztali,
és fejér ruhák, 's a' t
l\. Minden darabnak az á r r á t , és ennek s u m ­
máját hátúi b e kell írni.
6. A z illyen könyveknek vezetéséből arra
mentek már a' Gazdaszszonyok , h o g y legalább a'
minden háznál szükséges Naturáliáknak m e n n y i ­
ségét e g v , vagy t ö b b személyre egész esztendőt
által meglehetős bizonyossággal e l ő r e megtudják
határozni p. o .
1. Kenyérnek egy személyre két fontot szám­
lálván; kívántatik esztendőt által 7 3 0 . font ke­
nyér. Ez pedig kitelik g. Pozsonyi k ö b ö l r o z s ­
b ó l , ' v a g y kétszeresből, és igy minden Tselédre
ennyit kell különösen számlálni. A ' ki búzake­
nyeret eszik: e g y személyre hat Pozsonyi k ö b ­
löt számlál. Ezen a' lábon áll az úri asztalok
kenyere felvetése, és más eleségek kiadása. A '
 76 IV-
munkásokra ez b ő v e b b e n van kiszabva a' Gazda
tisztben.
2. Tésztaételnek minden négy személynek
egyszeri ételére kívántatik két font liszt , a'
m e l l y b e z e g y font v i z e t , és három tojást t é v é n ,
lesz b e l ő l e három font tészta , és igy egy sze-
méUyre i font. Esztendőt állal pedig feltévén
a z t , h o g y a' tseléd háromszor eszik tésztássat
minden h é t e n : 1 5 0 . e b é d r e négy személyre kí­
vántatik két fontjával v é v e , 3 1 2 . font liszt, a'
m e l l y 5 P o s o n y i k ö b ü l tiszta búzából b ő v e n ki­
telik ; mert e g y k ö b ö l búzából szokott lenni fe­
j é r liszt 64- font. E ' szerént egy személlyre tész­
taételnek esztendőt által kell számlálni 1 £ P o -
zsonyi k ö b ö l tiszta búzát.
3 . A ' főzelékekkel szintigy kell báivni, és a'
b i z o n y o j , h o g y fél itze főzelékkel egy ételét a'
l e g n a g y o b b ehető e m b e r is b e é r i : de rendsze­
rint e g y itszét h á r o m tselédre szokás kiadni : igy
ha egy hétben háromszor ke[l is azt k i a d n i , egész
esztendőre kell egy személlyre l 5 ( j . itze b o r s ó t ,
lenlsét 's a' t. s z á m l á l n i , a' melly tészen épen
két Pozsonyi k ö b l ö t , a' melly áll 7 8 . itzéből akár­
ki megmérje is. Ezek kiméréséhez mértéket kell
tartani; és n e m fontot.
4- Minden egy személly étele' megsózására kí­
vántatik e g y lat s ó , és így esztendő alatt 12 font.
5. Vajból kell minden száraz ételhez e g y sze-
m é l l y r e 2 l a t , és í g y 1 5 2 . böjtinapra 5 font.
6- Egy font szalonna, ha kiolvasztatik: ád
20. lat z s i r t , és ez húsz emberre e l é g ; követke­
zésképen ö t szalonnás ebédet vagy vatsorát adván
minden hétre kell esztendő által vagy 260. ételre
húsz e m b e r r e 26O. font szalonna , v a g y egy
e m b e r r e 13 f o n t .
7. T e h é n , és sertés húsból három emberre
e g y fontot szokás a d n i , és így esztendőt állal ,
vagy 2 1 3 . uapra e g y személlyre 7 1 . font.
 Jlázi Rendtartásról. 77
Q. A ' savanyú káposztát is ugy szokták fel­
v e t n i , k o g y e g y személlynek egyszeri ételére
fél itzét számlálnak, minden hétben h á r o m s z o r ,
és így esztendőt által , vágy 1 5u E b é d r e , 78 itszét,
a' melly lészen l-} Pozsonyi a k ó t , és 40 derék
fej káposztából kikerül igen b ő v e n .
Q. A z elzetetis így szokás ki v e t n i , h o g y a'
Gazdaszszony egy hétben h á r o m s z o r főzet sa­
vanyú é t e l t , és egy iltze j ó etzet tiz e m b e r éte­
léhez e l é g , i g y 15.6. e b é d r e 1 0 E m b e r n e k 15Ö
vagv egynek 1 5 ilsze.
10. M i n d e n font k á v é b ó l leszsz í,0 tsésze j ó
kávé. Már minden napra két tsészét számlálván
egy s z e m é l l y r e : a' fog esztendőt által 7 3 0 tsészét
vagy 12 font kávét l e n n i , és kell hozzá 2 0 font
tzukor.
1 1 . A ' fagyó is egy n'nevezetesei)!) liázi
szükségek k öziíl.A'hízonyos,hogy 4 0 font f a g y ú b ó l
kikerül tisztességesen 2 5 0 . szál, egy láb hoszsza-
ságu g y e r t y a , és mindenik e l t a r t , ha a ' b é l i tsak
1 2 . szál lenszöszből v a n , hat óráig. Iory / , o f t o n

fagyú , vagy 2 5 0 szál gyertya elég 1 5 0 0 . ó r á r a ,

vagy öt egész Hónapra két s z o b á b a n , a' hol ö t
ó r a k o r meggyújtják, és égetik 1 0 . óráig éjtszakn.
12- A ' tűzifából, hn száraz, és apróra van
v á g v a , kívántatik egy k o n y h á h o z egész t é l r e ,
vagy első N o v e m b e r t ő l fogva S z e n t - G y ö r g y na­
p i g , 4 ől : egy rendes konyhára p e d i g , a' melly
b e n ebédet , vatsorát főznek , minden héten
egyszer kenyeret s ü t n e k , és l u g o z n a k , h á r o m
kályhát, vagy 12 61 fát kell számlálni.
 "3 77. VÍcíz. yf G. Aszszorni Muntdlról.

M Á S O D I K R É S Z .
A* H«ázi Gazdaszszony* Munkájiról.
' I. S Z A K A S Z .
A' kenyérsütésről.
§.. 4 0 .
A ' D e b r e t z e n i , M i s k ó l t z i , K o m á r o m i , Nagy
S z o m b a t i , S z e g e d i , és Rima Szombati kenyerek
m é g az Idegenek e l ő l i is esméretesek és betsesek,
Tudják b á l , a' mi M a g y a r Aszszonyaink a' ke­
nyérsütés' mesterségét, és így nem is szükség
azt a' Házi Gazdaszszonyban lenni. D e mivel azt
sem mindenik tudja, .öt egész vidékek vágynak,
a' hol a' kenyérsütés igen roszsz lábon á l l : 's a'
ki nem tanulta , nem tudhatja ; sőt a' ki tamillá
i s , hamar elfelejt valamelly fogást: ezek kedveért
i d e irom a z t , a ' m i t imitt-amott a ' j ó kenyérsütő
A s z s z o n y o k n á l tapasztaltam, 's szegény házam­
nál t ö b b ízben megpróbáltattam.

§.M.
Jó kenyérnek azt tartjuk , a' melly dombo­
rú , héjjá sem igen lágy , se kemény ; sárga , vagy
b a r n a : d e nem fekete é g e t t ; nints elválva a' béli­
t ő l : a' béli s z í v ó s , és nem elmorzsálhaló. Ha a'
bélit b e n y o m j á k : ismét magától feduzzad : in­
k á b b apró s ü r ü , mint igen lyukatsos, j ó i z ü ,
n e m savanyú t ö b b napok .múlva i s ; a' tejet fel-
i s z s z a , mint a' szivats, vagy s p o n g y i a : ha a' fe­
nekét megütik ö k ö l l e l , az egész kenyér egyaránt
m e g r e n d ü l , és d o b o g .

§• *a-
H o g y a' kenyérben az előszámlált tulajdon­
ságok m e g l e g y e n e k , a'készítésben való fogásokra
szükség vigyázni. Ezek a' Fogások előlfordulnak:
 /. Szakai* Jt kcnyirstítétről. . Tg
1
1. A kenyérnek való búza megválasztásá­
ban és elkészítésében,
2. A ' j ó ő r l é s b e n , 's kövelkezésképen a ' j ó
lisztben.
3 . A ' kovásznak jóságában.
4. A ' dagasztásban , j ó vízben ; megsózában.
5. A ' szakasztásban.
6. A ' kementzének j ó s á g á b a n , és j ó fűté­
1
sében.
§. 4 3 .
Mentől j o b b a n megvan a' búza választva:
annál j o b b leszsz az a b b ó l készítendő kenyér i s :
és lia ezt nem választhatja meg a' Gazdaszszony:
akármi híres sülő legyen i s ; kenyere hibás leszsz.
E r r e a' d o l o g r a a' kinek módja van b e n n e : e z e ­
ket jegyezze m e g :
1. A ' g y e p , k ö v e s , a g y a g o s , és magas h e ­
lyen termett búza mindenkor atzélossabb ( a ' m i n t
szokás m o n d a n i ) és a' lisztje s i k e r e s e b b , mint a*
lapaj és trágyázott földben termett. A z alföldi
ő s z i , és tavaszbúza; ú g y szinte a' Bánáti b ú z a
l e g j o b b , és l e g n e h e z e b b .
2. Ha zsengés korában van a ' b ú z a learatva:
a' szeme annak p i r o s a b b , f é n y e s e b b , és lisztje
s i k e r e s e b b , mint a'halavány, és igen elérett b ú ­
záé. Ezt nem tsak Hazánkban , hanem más O r ­
szágokban is, jelesen Franczia O r s z á g b a n , f o l y ­
vást tapasztalták, és ezért a' Franrziák az é l e l e m ­
nek való búzát azonnal letakarítják, mihelyt a*
szeme nem tejes, hanem tésztássá v a g y o n válva.
3. A ' piros szín mellett az is megkívánta­
tik , hogy az g ö m b ö l y e g , e p r ó , v é k o n y h e j j ú ,
és ollyan tömött szemű l e g y e n , h o g y az harapás
közben egyszerre ketté paltanjék, 's el ne lapul­
j o n . Nehézsége e g y illyen P o z s o n y i k ö b ö l n e k
8ü—go fontot szokott n y o m n i .
 80 77. R. A Gozdaszszonyi Munidíról.
4. Ha valaki tésztának rágja: k e v é s , és igen
v é k o n y a' k o r p á j a ; a' tésztája pedig kél arasztra
is e l n y ú l i k , 's hoszszabbra is. A ' sülő aszszo-
n y o k , ha lisztet vásarlanak, azonnal próbái a v e ­
szik annak k ö l ö m b f é l e n e m e i t , 's e l ő b b egy kis
darabka tésztát csinálnak b e l ő l e k , 's úgy veszik
meg azt, a' mell} ik sikeresebb ; mert e b b ő l s z e b b ,
j o b b , és még táplálóbb kenyér is készül.
5. N e m g a z o s , f ü m a g o s , nem d o h o s , se
nem egészen ú j j , se nem régi \ léi , e g y , más­
f é l , és legfelebb két esztendős. A z o m b a n , ha a'
búza fűlt kemenczékben annyira megszáriltatik ,
h o g y csírázó tehetsége m e g f ő j ü k , akkor több
esztendőkig épségben eláll, és kellemetes kenyér
válik b e l ő l e , ha k ü l ö m b e n tiszta száraz helyen
tarlatik. llly állapotban sem meg nem d o h o s o d i k ,
sem a' zsiszik beléje nem esik. D e vetni nem j ó ;
mert nem kélki.
•f §. 13.
Ha az e' képen megválasztott b ú z á v a l , a'
Gazdaszszony, és M o l n á r j ó l bánnak: j ó lisztje
fog lenni , és sok. Tehát az ő r l é s , és liszt körül
ezeket szükséges megtartani:
1. A ' b ú z á t , ha annál tisztábbnak látszik i s ,
nem árt m e g m o s n i , kiszáraztani, és jól m e g r o s ­
tálni. A z ü s z ö g , és föld a' mosás által k i m e g y ;
a' k o n k o l j t , és követ kézzel ki lehet h á n y n i ; a'
f ű m a g o k a t , és gazt pedig vágóroslával kell ki­
v e n n i : mert ezek teszik a' lisztet barnává, és a'
kenyerei r o s z s z í z ü v é , 's egészségtelenné.
2. A ' m e g m o s o t t b ú z á n a k , ha zsengésen ő r ­
letik m e g : sárgás leszsz a' lisztje; és nem lehet
o l l y soká tartani, mint mikor a ' b ú z a szárazon
öntetik a' garatra. Ennek a' lisztje f e j é r e b b , de
a' tésztája egyforma mind a' k e l t ő n e k ; még is
télre tanátsossabb száraz, és nem niegvizezelt
búzát őrletni.
3. A
 I. Szakasz A' kenyérsütésről. 81
3. A ' m o l n á r n a k nem kell m e g e n g e d n i , h o g y
újjonnan vágott k ö v e i Ő r ö l j ö n ; k ü l ö m b e n sok
kőpor és korpa beletörik a' lisztbe. A ' lisztet a'
színéről, s z a g á r ó l , és arról meglehet e s m é r n i ,
j ó vagy n e m ; ha e g y m a r o k k a l , a ' k e z e d b e ö s z -
szeszorítván, egy kevéssé ugyan szemes : de azért
öszszeáll; nem b a r n a ; és nints pergelt szaga.
k. A' m a l o m b ó l hazakerült lisztet n y o m o n
ki kell teríteni száraz, híves helyen tekenökben ,
és gyakran megforgatni, kiszáraztani, és úgy (ha
szitálva van k i v á l t ) n y o m o n vagy r o s t á n , vagy
ritka szitán általejteni.
5. A'szítált lisztet ezután sokáig ellehet tar­
tani , ha alatsony és széles ládákra g y e n g é n b e ­
töltetvén , felül e g y abroszszal beteríttetik; és
az abrosz ismét fél , v a g y e g y újnyi vastagságra
lágy sóval megteríttetik. Sokan tsak minden h é ­
ten felkeverik.
fi. Kenyérnek mindenkor j o b b a' j ó kétsze­
r e s : azaz, a' rnellynek két része b ú z a , és e g y
harmada rosz. A z illyen k e n y é r n e m o l l y hamar
szárad meg. A ' lisztlángból sült kenyér már más
nap éles. Ha a' Gazdaszszony a' lisztlángot a'
z s e m l y e , és c z i p ó lisztekkel öszszekeveri: a' k e ­
n y é r t o v á b b leszsz j ó i z ű , és három n é g y n a p -
is még tűrhető. Semmi sem teheti a ' f e j t r b ú z a ­
kenyeret olly tartósan puhává, és j ó f t ü v é , mint
a' k r u m p l i , ha az a' búza liszttel képesént v e g y í t -
l c t i k ; de sokat nem kell a'tésztába k e v e r n i ; mert
az által a' kenyér szapanyossá válik.
7. H o g y a' Gazdaszszonyok sokszor o k nél­
kül ne vádolják a' molnárt a'liszt' kevés v o l t á r ó l :
l e g j o b b a'búzát fontszámra altaladni, és a ' l i s z ­
tet is úgy kívánni viszsza. A ' melly m a l m o k b a n
tsak laposan vagy parasztosan (az az egyféle lisz­
tet) ö r l e n e k : ott l e g j o b b mérték a z , h o g y az
a' mérték a' mivel a' zsák tele v ó l t ; lisztéi is
 82 II.R. A' Gazdaszszonyi munkáiról.
m e g n y o m v a tele teljék a' vámon feliül. A ' s z í t á s ,
v a g y p i t l i s molnároktól e'következő T á b l a szerint
mindent számon lehet kérni.

Búza Őrlés Rosz Őrlés.

EC Lesz belőle Liszt. ^ =' Leszsz belőle. |

3rpája

a egy Pozsonyi
1 Szilált Liszt.
Czipóliszt.
Liszt-láng.
Zsemlyeliszt.

Korpája.
Dertze.
köböl nyom.
CÍ N a s, EF
trrjq
O:^
W o
/
t--
n
n> 5 x
tesz.
3
•
^ O
B
2

F o n t. F n t.
J
75 4 8 19' 15 ' 3 170.1 541 4,
10 2
76 50 ;» 15 3 | 7 1 . 55Í 4 10 2.
77 52 7 15 3 72 56 4 10 2 .
78 54 6 15 3 72. 57 4 10 2 .
79 36 17 9 14 3 74- 59 3 0 1.
80 39 16 8 14 3 60 3 0 2-
7 s.
81 42 lő 7 14 3 76. 62 3 9 o.
82 45 14 6 14 3 77. 63 3 9 2.
83 15 26 17 0 13 3 7U . 65 2 9 2.
84 18 26 16 8 13 3 7 9 . 66 2 y 2.
85 21 26 15 7 13 3 80. 68 •i 8 2.
86 24 62 14 6 13 3 8 1 . C9 a 8 2.

$. 4 5 .
A ' k e n y é r j ó i z é t , tartósságát, és szép for­
máját a' j ó kovász tsinálja. £ z e n d o l o g b a n szük-
ség e' következendő jegyzésekre vigyázni :
1. T u d o m á n y o m r a a' jó kenyérsütő Gazd­
aszszonyok két féle kovászszal é l n e k : e g y i k e t a '
T i s z a mellett párnak vagy élesztőnek , a' mási­
kat p e d i g a' Dunán túl záporkának vagy tzögnek
nevezik németesen. A ' párt sülnivalónak is hívják.
2 . A ' pár n e m m á s , hanem a' kenyér sza-
kasztáskor a' sütőlekenő oldaláról levakart ková-
 /. Ssalass. A' kenyérsütésről 83
szos tészta , k o m l ó v i z z e l f o r r ó z o t t búzakorpával
öszszegyúrva, és darabokra szaggatva: szokás t.
i. egy nyoltzad rész k ö b ö l korpát megforrázni
komlós v i z z e l , és négy font kenyértésztával az­
után m e g g y ú r n i . Ezen gyuradék ú g y liagyatik 2U
ó r á i g ; és akkora d a r a b o k r a , a' m i i l y e n a' g y e r ­
mek fél ö k l e , elszaggat tátik, és pár szalasztóra
rakatván, j ó m e l e g e n megszáraztatik , és a j ö v ö
szükségre félrelétetik. A ' friss p á r azomban m i n ­
d e n k o r j o b b , és e r ö s e b b , mint a' r é g i : két bá­
r o m hétig mindazáltal j ó állapotban m e g m a r a d :
d e a' harmadik sütés alkalmatosságával tanálsos
ismét kovászt h a g y n i , és mást tsinálni. N é m e l -
1 vek öszszel, és tavaszszal szoktak fél fél eszten­
d ő r e valót tsinálni: de ezt én nem találtam j ó n a k .
—f— k. A ' z á p o r k a hasonlóképpen a'sütésből m e g ­
hagyott híg tészta, a' mellyet a' zsemlye s ü t ő k ,
és a' kik egy hétben t ö b b s z ö r s ü t n e k , fazékba
szoktak tenni , és hideg pintzébe letenni. M e g ­
esik , h o g y ezen tészta nagyon m e g f o r r magában ,
é s í g y h a nem frissítik: n e m s a v a y ú , hanem e t z e -
tes , rothadt, és hasznavehetetlen leszsz. A z é r t
is szokás belé illyenkor e g y kis lisztet t e n n i , és
vizzel feleresztvén , elkeverni. Igy ; e g y két n a p ­
ra ismét megfrissül. Jóságára nézve ha friss, m i n d
a' kettő egy forma. A ' záporkát újonnan így
készítik a'Gazdaszszonyok : h o g y n y o l t z lat k o m ­
lóra töltenek két itze v i z e t , és főzik a d d i g , m i g
a' víznek egy harmad része e l f ö . Ezzel a' vizzel
két font lisztet megkevernek , és ezt betakarván,
megengedik savanyodni , és vele kovászt tesznek,
ha sütni akarnak. A ' jövő sütésre is ezen k o m l ó s
tésztából szokás e g y p o r t i ó t fazékba e l t e n n i , és
komlóvizzel újjra feleresztvén , v e l e sütni. N é -
mellyek a' k o m l ó s vizzel kevert tésztát, roinek-
utánna m e g k ö l t , öregen ö s z v e g y u r j á k ; m e g f á ­
rasztják; és ha sütni akarnak, darabokra t ö r d e l -
 84 II. R> A' Gnzdaszizonyi munkáiról.
vén , k o m l ó s vizzel m e g ö n t i k , és feláztatják , mint
a' párt szokás. Ez is j ó m ó d . Ezt a ' S o m o g y b a n
sütni valónak hívják. M é g j o b b ha a' k o m l ó t a'
Gazdaszszony csak leforrázza; mert ez által nem
p á r o l g el annyi fűszeres, és balsamos i l l a t j a ,
mint a' főzés által. M i n t h o g y a' k o m l ó egésséges
f ű s z e r , és é l e s z t ő , Hazánkban pedig az erdők­
b e n , l i g e t e k b e n , szőlő és kert gyepük kürül ö n ­
ként b ő v e n t e r e m , igen j ó l tselekszi a' szorgos
G a z d a s z s z o n y , ha azt virágzása u t á n , minekelö-
te magva m e g é r n e , pirulta kezdetén megszedeti,
száraz á r n y é k o n , n e h o g y a' verőfény az e r e j é t ,
e l v e g y e , megszárítja, és igy szükséges haszon­
vételre zatskóba tömvén tiszta száraz helyre elteszi.

§.46. v

E ' szerint már a' maradt hátra, h o g y a ' k e ­

nyérsütés módját írjam l e , a' melly e' következő
fogásokban á l l :
1, A z o n az estvén , m i d ő n másnap reggel
k e n y e r e t akar a' Gazdaszszony sütni: legelsöben-
is párt áztat; az a z , a' felébb említett párt apró
darabokra e l t ö r d e l i , lágy m e l e g v í z z e l , a ' m i n t
az e m b e r keze feje könnyen elállja, felereszti,
és meleg helyre t e s z i , 4 — 6 ó r a k o r , és h o g y a'
l e v e el ne f o l y j o n : a' fazekat e g y tálba állítja.
M e n n y i s é g e a' párnak annak friss voltától nagyon
f ü g g ; közönségesen mindazáltal 00 font liszthez*
(a' m e l l y k ö r ü l b e l o l egy Pozsonyi k ö b ö l búzá­
nak a' lángja) két ítzés fazékba két j ó öszszema*
r o k párt szokás tenni. M i k o r megkölt ezen p á r :
felduzzad a' íazék tetején, és folyni kezd , és két
itszénél t ö b b leszsz, — de ha fel nem d u z z a d :
tsak ki kell ö n t e n i , és a' szomszédban más k o ­
vászt kérni.
• J " 2 . M í g a ' p á r m e g k e l : a'Gazdaszszonyok a'
lisztet megszitálják, és ha az h i d e g , megmelegi-
 /. Szakasz. A' kenyérsütésről. 85
tik a' szobában; nyoltz ó r a k o r pedig egy harmad
részit a' sütni rendelt lisztnek a' sülőtekenőnek
egyik v é g é b e n y o m j á k , benne g ö d r ö t tsinálnak,
a' két ágú fát a'liszten felül teszik, és a' párszii-
r ö , vagy lófarkból szövött szitán a ' m e g k ö l t párt
betöltik ; három itsze lágy meleg vízzel m e g e l e ­
g y í t i k , és a' p á r t , vagy sütnivalót g y e n g é n kifa-
tsarván , a'kovásatévö lapitzkával a' lisztet erősen
elkeverik. A ' kovászt körülbelül ollyan nagyra
t s i n á l á k , mint az egész sütésnek 1/8 r é s z e , b e ­
takarják vánkosokkal, vagy más meleg r u h á v a l ,
és így hagyják tsendesen egész 0 — 8 óráig a'
szerint, a' mint a' szoba m e l e g e b b , vagy hive-
s e b b . Mint a' zsemlyesütök a' z á p o r k á t , sok Gazd­
aszszonyok a' párt is komlósvizzel e g j elitik. Ettől
a' k e n y é r , ha a' tésztája kétszer, söt h á r o m s z o r
is megdagasztatik k ö n n y e b b , ós ritkább szokott
l e n n i ; de hamar m e g s a v a n y o d i k , vagy meg is
r
keseredik, ka tsak a kovászt r e g g e l , m i k o r da­
gasztani készülnek, hideg vizzel le nem ö n t i k . * ^
3. Ejfel után két három ó r a k o r a ' G a z d a s z ­
szony f e ' k e l , megnézi a' k o v á s z t ; és ha az közel
van a' megkéréshez c's megkezd repedezni : tüzet
r a k , és dagasztani való vizet m e l e g í t , és b e l e
sót olvaszt. A ' melly víz inni l e g j o b b : sütni is
l e g j o b b . A ' kútviznél j o b b a' forrásvíz. A ' víz­
nek egy harmad résznek kell közönségesen a'
liszthez képest lenni , úgy h o g y ha a' liszt GO.
f o n t , a' viznek kell lenni 2 0 itszéuek, vagy e g y
P o s o n y i k ö b ö l h ö z képest 25. ilszének; de már a'
kovászba öntött hat itsze vizet e b b e b e l e kelle­
tik számlálni. A ' só ha t ö b b ; n e m annyit á r t ,
mint ha kevés , azértis egy mázsa liszthez 1 1/4
font sót szokás tenni , v a g y a' melly mind djpy ;
egy Pozsonyi k ö b ö l h ö z három fertály fontol. INé-
inellyck e g y fontot is bele l e s z n e k , és így ki-
szakaszlunuk Oü f o n t l i s z l b u l , e g y font s ó b ó l .
 86 / / . Rész. A G. Asszonyi Munkákról.
és 20 itsze v í z b ő l 9 k e n y e r e t , a ' m e l l y mindenik
l e g a l á b b 8 f o n t o t n y o m . Ez a' m é r t é k , ( m i d ő n
CO font lisztbez hat itsze k o v á s z v i z , és 15 itsze
dagasztóviz vétetett) a' szitált r o z s , vagy két­
szer búza liszthez van tsinálva : mert a' fejéi-ke­
n y é r s ü t é s h e z , a' m e l l y tiszta búza lángja n e m
m e g y fel ennyi k o v á s z , és dagasztó v i z . A ' veres
kalászú tarbúzaliszt mindazáltal még is t ö b b
vizet k i v a n , mint a' k ö z ö n s é g e s fejér kalászú
búza liszt. Nincs k e l l e t l e n e b b étel a' sótalan
kenyérnél bár m e l l y jól legyen e g y é b b ként k é ­
szítve. Ez szinte kifordul az evő* szájából , 's
kénytelenségből alig eheti azt. D e az el sózott ke­
n y é r sem j ó á m , és szintolly egésségtelen, mint
a' sótalan. Erre nézve a' sót illendő m é r t é k b e n ,
j ó l el á z v a , és el keverve kell a' k e n y é r b e tenni.
N a g y o n kelletlen az o l l y kenyér , mellybÖl e g y
harapás sótalan, más harapásnak a' sejtjei pedig
tele vágynak nyálsóval.
%m Rendszerint a' fejér kenyérhez vészen a' sü­
tő Aszszony házi szükségre 40 font lisztet, e g y
j ó öszszemarok párt két itszés fazékba áztat, és
ezt ugyan két itsze vizzel felereszti; dagasztani
p e d i g 12 itsze vizet melegit , fél font sót b e l e
o l v a s z t , és kiszakaszt b e l ő l e 10 H e n y e r e t , a' me­
lyek közül egyik e g y i k hat fontot n y o m .
4. M i k o r a' sósviz már e ' k é p p e n készen v a n ,
kitakarja a' Gazdaszszony a' k o v á s z t ; és ha látja,
h o g y a' kovásztésztának bekezd esni a' teteje,
vagy m e g r e p e d e z i k : az egész sütni rendelt liszt­
nek két harmad részét e g y ü v é v e s z i ; a' kovász­
tésztával e l k e v e r i , és két ököllel elöszer tsedesen ,
az után pedig mind szaporábban dagasztja.
"4" 5. A ' dagasztásnak az a' tzélja lévén , hogy a'
liszttel a' kovásztészla egészen elegyeledjék , a'
dagasztó s z e m é l l y a' tésztába szíinés nélkül ta­
szigálja b e e g y i k öklét a' malik u t á n , és azon-
 /. Szakasz. A' Kenyérsütésről. 87
b a n a' kezét m i n d e n k o r kiterjesztve húzza ki.
H a nagy a' tészta: gyakran két h á r o m felé is
elmetszi a z t , és k ü l ö n dagasztja, 's t ö b b s z ö r a'
tekenö oldalához ü t i , h o g y annál j o b b a n m e g ­
ragadják a' részek e g y m á s t , 's t ö b b s z ö r e g y i k
oldalról másikra f o r d í t v á n , m i n d addig hinte­
geti liszttel : ) m i g az egész fent maradott harmad
rész liszt bele nem m e g y . Ha a' tészta igen ke­
m é n y : t ö b b viz kell b e l e ; és ha a' tészta sóta­
lan , sót is kell a' v i z b e tenni. Ha liszt t s o m ó k
vágynak a' tésztában : m é g nem j ó a' dagaszt ás,
és h o g y ezt annál j o b b a n észre lehessen venni ;
a' tésztát gyakran megmetszik késsel; a' melly
ha e g y e n l ő : v é g e van a' dagasztásnak. E b b e e g y
j ó óra betsületesen b e l e szokott telni a' l e g e r ő ­
sebben dagasztó kezében is. E k k o r a' tésztát ö s z -
v e g o m b o l y i t j á k , m e g l i s z t e z i k , és a* sütőabrosz-
szal körös körül szépen leszorítván, a' támasz-
lókövel megtámasztják, h o g y a'tészta el n e m á s z -
6 z o n , betakarják melegétő r u h á k k a l , és m i n t ­
egy másfél, vagy két ó r á i g tsendesen így hagyják.

Másfél vagy két óra múlva a' Gazdaszszony

ismét talpra á l l , és a' meleges szakasztókat a'
magok különös sütő ruhájikkal együtt a' tekenő
körül sorba rakja; a' tésztát k i b o n t j a , 's ha lát­
ja , h o g y a' tészta f e l d u z z a d t ; imitt amott m e g ­
repedezett ; és a' k ö z e p e alá kezd e s n i , a' k e -
mentzét hegyűjtat ja , és maga a' szakasztáshoz
f o g ; de ha a' la n y e r s : h a m a r á b b kell b e g y ú j ­
tani. A ' kukoritzás vagy k o l o m p é r o s r o z s tész­
tának a' dagasztás után mindjárt kell fűteni kez­
deni. Mind a ' k e l t ő h ú z o m o s , és erős fűtést kivan.
A' kenyérs ütő kementze fűtéséhez l e g j o b b az
az e l e d e l , a' melly sebes lángal ég. A z eszten­
deig száradolt egerfa l e g e l s ő , második a' bikfa,
 88 11. Iitsz A' G. Aszszonyi Munkákról.
és úgy jön osztán a' 6záraz gyertyánfa. A ' szal­
ma , és n á d , ha valaki vele egyenlően tudja a*
kementzét fűteni , mint az alföldi Magyar M e -
1
nyetske , l e g j o b b szer. A ' fűtésben a l e g n a g y o b b
mesterség abban á l l , h o g y a' fa a' kementzében
m i n d e n f e l é egyszerre lángolván , a' kementzének
m i n d e n részeit egyaránt m e l e g í t s e . | Ha a' 6Ütö-
kementze nem j ó : a' l e g s z e b b b ú z á b ó l , 's tész­
tából se leszsz soha szép kenyér. A ' kementze
jósága ezekben áll :
1. J o b b ha annak belső világa tsaknem egé­
szen k e r é k , és nem tojás g ö m b ö l y ű ; mivel a'
lángot j o b b a n öszszetartja.
2. Nagyságát a' házi szűkség határozza m e g .
Ha a' fenék kerekségének áltmérÖje ( D i a m e t e r )
h a r m a d f é l , vagy h á r o m láb széles : b e lehet rak­
ni könnyen 10 — 12 darab tizenkét fontos k e n y e ­
ret. N e m j ó ; ha a' kenyér a' falhoz közel esik.
3. A ' boltozatnak mindjárt a' fenéknél kell
e l k e z d ő d n i , h o g y az e g y lapos árkust tsináljon.
Magassága a' boltozatnak l ó — 18- t z ó l , v a g y a '
m e l l y b e n e g y középszerű e m b e r , hanyatt fek-
Vén, a' két karját magának a' g y o m r á r a t e s z i ,
és k ö n y ö k é v e l a' bolthajtást e l é r i , és ez a' leg­
j o b b mérték a' p r a x i s b ó l .
Zi. A ' kementze szája nagyságának számszer­
b e n kell a' b o l t o z a t ' nagáságával lenni : k ö z ö n ­
ségesen a* középszerű kementzék száját {) — 10.
t z o l m a g o s r a , és 10 tzol szélesre szokás hagyni.
5. A ' Kementze szájjá felett é p e n a' bolthaj­
tás magasságával e g y e z ő lineában vagyon e g y
l y u k , a ' m e l l y két Ö tzólt tészen. Ezt hivják
tseresznyegneh, és a r r a v a l ó , h o g y a' lángot n e ­
velje , és a' füstöt kivezesse: Ezenkivűl az én sű-
l ö k e m e n t z é m e n v a g y o n még mind a' két oldal­
r ó l a' bólthajtáson végig n y ú l ó léleklik. Ezek
kezdődnek bent a'kementze farában f ö l d s z i n t , é s
 /. Szalasz. A' Kenyérsütésről. 89
a' bolthajtáson végig vezettetvén, a' kementze
szája felett két oldalról k i j ö n n e k , és ara valók ,
h o g y a' lángal égést is segítik : de e g y út­
1
tal ; ha a' kenyér berakás u t á n , a meleg kitsiny-
nek találtatik: b e d u g a t v á n , azt neveli. Ha p e d i g
igen meleg a' kementze ; a' d u g ó k kihúzatván,
a' meleg mérsekejtethetik. Ez igen szükséges d o ­
log a' kenyérsütéshez; mert k ü l ö m b e n , ha na­
g y o n heves a' f ű t é s , elég a' kenyérnek külső
n a g y r é s z e , és a' belsejét is meg keseríti. Ha
lassan kezd a' kenyér p i r u l n i , akkor a ' l y u k a t
bekell d u g n i , és még az izzó tüzet is a' sütÖ ke-
mencze szája előtt felkeli h a l m o z n i , és m é g lán­
golóval is nagyobhitani.
6. A* kementze fala vastagsága legalábbis
egy láb. L e g j o b b a' falakat négy szegeletű, e g y
két láb hoszszú faragott h o m o k k ö v e k b ő l tsinál­
ni ; de a' követ jól m e g kell választani ; mert
némellyik széllyel pattan a'nagy tűzben. A ' tégla
fal hamar h e v ü l ; a' kemény kő nehezen m e ­
legszik.
7. A ' kementze száját a ' k o n y h a vagy szoba
ajtajával soha se kell egyenes lineába ejteni ;
mert a' b e r o h a n ó szél nem fogja a' kementzét
egyenlően fülleni engedni : hamar is m e g h i d e -
g i t i , és sokkal t ö b b fát elemészt.
8. A ' k e m e n t z e fenekét l e g j o b b fazekas agyag­
gal , és vas salakkal jól k i v e r n i ; keményen k i é ­
g e t n i , és így eltart l ö b b esztendeig. A ' friss
fenekű kementzében j o b b a n kisül a' kenyér ,
mint a' r é g i b e n . A ' kő fenék nehezen melegszik,
és nehezen is h e v ü l ; tehát vagy sületlen hagyja
a' k e n y e r e t , v a g y megégeti A ' kementze szájjá
felé mindazáltal az agyag hamar kiszokolt g ö d -
r ö s ö d n i . Tehát ide j ó lesz n é g y 6zegelclű 1 '/í*
tzól vastag léglát tétetni-
 go II. Rése. A' G. asszonyi Munlálról.
A ' szakasztásnak fél úrá alatt v é " h e z kell
m e n n i , és a' fűtésnek e g y óra alatt. Ha tehát
a' Gazdaszszony 3 ó r a k o r megdagasztott: n é g y
ó r a k o r elgyújtja a' kementzét; és ö t órakor leg-
f e l e b b a' szakasztáshoz f o g . Ez az idő a' r o z s , és
1 0 — 1 2 fontos kenyérhez van szabva: az a p r ó
fejér k e n y é r h e z k e v e s e b b fűtés kell.
A ' szakasztás alkalmatosságával minden ke­
n y é r tésztája újra meggyúratik , oldalról oldal­
ra fordíttatik, és minekutánna g ö m b ö l y e g formát
vett m a g á r a , a' szakasztóba vettetik, mellyben
e l ő b b a' szakasztó ruhák , h o g y a' kenyértészta
hozzájok ne ragadjon , lisztlel gyengéden meghin­
tetnek. Hány legyen a' k e n y é r , és egyik e g y i k
hány f o n t o s : a' Gazdaszszony tetszésétől függ.
A ' n é g y fontos házi fejér kenyerek l e g s z e b b e k ,
de nem m i n d e n k o r leggazdaságosabbak, ha a'
héjjok é g e t t , és el kell hányni.
A ' szakasztóban a' jó tészta újjra d a g a d n i ,
és kelni kezd , ha a' hidegség meg nem háborítja.
Ez a' szakasztókban való kelés e g y fertály óra
alatt megesik ; és ha az alatt a' kementze el nem
k é s z ü l : a' kelés m e g á l l a p o d i k , és a' kenyér a'
kementzében nem leszsz d o m b o r ú . A z é r t is a'
mint a' Gazdaszszony a' szakasztást e l v é g e z i ;
azonnal a' kementzéhéz lát, és a' mint látja a'
tésztát a' szakaszlóban e m e l k e d n i : a' tüzet szélt­
szítja, lángolóval megfuttatja; és v é g r e a' tüzet
kihúzza; a' kementzét kipemeteli ;Vés a' három
ujjával dertzeli.sztet tsipvén f e l : azt a' kementze
szájjába beteszi. Ha azt megfeketedni tapasztalja
a' kementze igen f o r r ó ; és egy ket pillantásig
hevülni e n g e d i . Ha a' liszt fekete fejéren marad,
a' kementze n e m e l é g g é füllott meg. Ha p e d i g
az tsak megbarnul : épen elegendő m e g l e g a' ke­
m e n t z e ; és e k k o r a' bábát a' kenyérbe beszúrja,
m e g g y ú j t j a , és egyiket a' másik után a' lapálon
 /. Ssalasz. A' Kenyérsütésről. 91
behányja. Ha látja t o v á b b , h o g y a' kementze a
kenyeret nem fogja , az az a' kenyér b e n n e n e m
n ő , és a' héjjá nem sárgul; a' tüzet a' kementze
szájánál , a' mint már m o n d á m , feltornyozza , 's
lángolótis gyújt r e á , a' melly a' külső hideg l e ­
v e g ő t is kizárja, a' belsőt is nagyítja. A z igen
heves fűtés után ez, mindazáltal semmit se használ
tsak a' felső héjját égeti m e g a' k e n y é r n e k ; de a'
fenekét szalonnásan hagyja. Ellenben az igen m e ­
leg kementze hirtelen leszorítja a' k e n y e r e t ,
m e g é g e t i , és a' héjját elválasztja a' b é l i t ő l . E z e n
hamar kell azzal segíteni , h o g y a' cseresnyeg ,
vagy a' kementze szája felett való lyúk k i b o n -
tassék , és a' tíiz a' kementze szája előtt l e n y o ­
massák. A ' p r ó b á l t kenyér sütök tsak arra v i g y á z ­
nak ha a' kementze boltozatja fejér e a' fűtés­
től ? ha nem f e j é r ; még lángolót kell belevetni.*
Ha m á r té Gazdaszszony azt látja, h o e y a
K e n y é r héjjá p i r o s o d n i kezd , *s a' k e n y é r fel­
duzzad , a' kementze száját annyira belsinálja ,
hogy a'melegség még e g y n e h á n y minútákig e g y e n ­
lő l e g y e n .
A ' tizenkét fontos r o z s , és kukoritzás ke­
nyér három; a' nyoltz fontos másfél, l e g f e l l y e b b két
ó r a ; a'hat fontos 50 minuta ; az ö t fontos h á r o m
fertály ; és a' n é g y fontos fél óra alatt m e g s z o ­
kott sülni. Ezentúl a' kenyér n e m sül ; hanem
szárad és elromlik.
A ' megsüléstaz óra mértéken küvül az A s z -
szonyok a b b ó l próbálják m e g , h o g y kirántják
a' kementzéből a' k e n j e r e t ö k ö l l e l megverik a
fenekét; és ha az r e n g ; megmossák tisztavizzel;
és még egy két minutára viszszateszik. Ez a ' m e g -
mosás fényessé teszi a' kenyér héjját.
Végre a' k e n y é r k i s ü l v é n , azt a' Gazdasz­
szonyok lágy meleg helyre vagy éllel ö s z v c á l l o n -
 92 / / . Rész. A' G. asszonyi Munláhról.
gatják, v a g y tsak lerakják, és két rét hajtott
abroszszal b e t a k a r j á k , h o g y az lassan - lassan
hevüljön e l ; külömben a' héjjá elválik a' bélitől.
É n a' t i m s ó t , é l e s z t ő t , b o r t , vereshagymát
a* kovászból elhagytam azért, h o g y t ö b b j ó k e ­
n y e r e t láttam azok nélkül s ü l n i , 's legalább har­
m a d n a p múlva nem savanyodtak meg. A ' timsót
minden esetre el is kell h a g y n i ; mivel általa a'
kenyér f o j t ó s s á , s z o r í t ó v á , és egészségtelenné
tétetik.
A ' roszsz kenyér h i b á j i : a' laposság , a' melly
az igen elkeléstöl v a n , az ö s z v e z s u g o r o d o t t g ö m -
b ö l y e g s é g a' kevés k e l é s t ő l , és igen f o r r ó k e -
m e n t z é t ő l ; a' lyukatsosság a' sok kovásztól, a'
fenéken való szalonnásság a'kementze feneke hi­
d e g s é g é t ő l , és a' m e g nem k e l é s t ő l ; és v é g r e az
^ i g e n t ö m ö t t sürü bélüség a' sok vízzel való da-
g a s z t á s b ó l , és kevés kovászból származik.

III. S Z A K A S Z .
A* l e n , k e n d e r , f o n á l , és szövetésről..
§. 48.
A ' len , és kender-termesztés a' Mezei G a z ­
dát illeti: én azért a' házi Gazdaszszonynak fog­
lalatosságait tsak a' megérett lenen , és kenderen
k e z d e m , és a' munkát e' következő sarkalatok­
ra o s z t o m :
1. A ' l e n , és kender kinövése.
2. Amannak m e g r ö f ö l é s e .
3. Eláztatása , és kivetése.
4. Elvágása, eltilolása, és gerebcnelése.
5. Megfonása felmotollálása, és szövetése.
§. 49-
Sokan vágynak ollyan é r t e l e m b e n , h o g y ha
a' l e n , és kender a' m e z ő n egészen meg nem
 2/. Szaiasz. A' Len, Kender, Fonál. g3
érik: a' szála annál p u h á b b leszsz. E r r e nézve
azt mind a' kettőt igen z s e n g é s , Vagy zöldes k o ­
rában k i n ö v i k ; és következésképen a' m a g n a k
megérését is m e g e l ő z v é n , magnak valót m á s u t t ,
és ritkásan vetnek. Én e b b e n a' d o l o g b a n azt ta­
pasztaltam, hogy a' zöldes l e n , és kender pu­
hább ; de e r ő t l e n e b b , és kétannyi föld kell h o z ­
zá , és lenmagot pénzen kell venni ; azonban ha
Pünkösd heti, egész Ű r n a p i g , söt t o v á b is szá­
raz : és igy kendert nem lehet v e t n i ; de kell, és
aratás felé eső j á r : bátran lehet v e t n i , és Szent
Mihály hetiben nem egészen m e g é r v e k i n ő n i .
Szála szép leszsz: de mag semmi, vagy igen ke­
vés , . és tsak némelly esztendőben. E ' rajtam
t ö b b s z ö r megesett. A z Űri Á s z s z o n y o k t ó l mind
a' kellő kitelik. A ' szegényebbeknek azt javas­
l o m , h o g y míg a' tengelyek nem egészen sár­
gák; a'kinövetést nem lehet elkezdeni. A ' H o l ­
landusok gyóltsa l e g e r ő s e b b , és finumabb , p e d i g
egészen megvárják, mig a' mezőn a' len m e g ­
sárgul. A ' szálonkéntvaló növés szaporálanabb-
nak látszik: de mivel e'képen a' r ö v i d szálak a'
hoszszaktól megválasztathalnak: nints b e l ő l e an­
nyi k á r ; mint á markonként való n ö v é s b ő l , a'
melly noha szaporább ; de azután még is m e g
kell válogatni, és sok szál is elszitálódik általa.
A ' kinőtt markot vagy apró k e n d e r r e l , v a g y
tsáté kötéllel kötik e g y ü v é , és ezzel a' len szálat
n e m fogyasztják, t •%

§ . 50.
A ' kinőtt kenderrel k ü l ö m b ö z ő k é p e n b á n ­
nak. IVémellyek e l ő b b megszárasztják, és azután
eláztatják. Mások azon nyersen mindjárt a' v i z -
beviszik. A ' d o l o g b a n nints mit választani: és
lehet mind a' két m ó d o t követni.
A ' lennel szintígy tselekesznek , n é m e l l y e k
épen nem száragalják ; hanem fésűvel, vagy ritka
 94 II. Rész. A' G. aszszonyi Munkákról.
g e r e b e n n e l , még az nap elszaggatják a' lennek
a' fejét; és ez az a ' m i t rai röfólésnek nevezünk.
Mások pedig megszáraztva tépik le a' fejét.
A ' röfölés úgy szokott megesni, h o g y e g y
hoszszabb széknek a' két v é g é r e mint a g e r e b ­
l y e , fésűk szegeztetnek fel. Ezen fésűnek fogai
3 tzól hoszszú , és sima s z e g e k , egy e g y sorban
van 1 6 . és egyik fog a'másiktól e g y fertály Izól-
ra van a' talpba beeresztve. Már a' széknek két
v é g é n két Aszszony ü l , egyik egyik mellett két
g y e r m e k á l l , a' kik küzül egyik a' röfölni való
lent adogatja a' k e z é b e ; a' másik p e d i g a' m e g -
r ö f ö l t e t veszi által t ő l e , és ismét laza kévékbe köti.
V é g e lévén a' röfölésnek , a' leszaggatott ma­
g o s fejek rakásba öszszenyomalnak egy p o n y ­
v á n , mellynek végei felhajtatván a' lenmag b e -
takartatik , és szalmát is lehet felül teríteni. Itt
a' lenmag a n n y i r a , a' mennyire szükséges, meg
fűlik , megérik és egynehány nap múlva hihasad
a' tokjából. Itt a' füllésre szemesen kell vigyáz­
n i , h o g y a ' m a g meg ne égjen , és meg ne fúljon;
m e r t azután t ö b b é kinem k é l , és olaj is avas
lesz b e l ő l e . A ' magvas kendernek gyökerei elvá­
gatván , a' markok fejjel öszszeboríttatnak , m e g ­
tapodtatnak , és S — Q nap múlva a' mag a' fe­
j e k b e n megérik. A ' füllés után a' markok kite­
ríttetnek , és eltsépeltetnek. A ' m a g különválasz­
tása után az eláztatás következik: melly dologra
m e g kell jegyezni. \
l ) N e m j ó sem a' l e n t , sem a' kendert fa
k ö z é öszsze szorítani magánosan: hanem minden
s o r marok közzé szalmát kel teríteni, és felülis
szalmával b ő v e n beborítani. Igy az ázás egyen­
l ő b b , és szaporább. A ' ía közé való foglalás azért
j ó , h o g y a' k e n d e r t , vagy lent (ha az árvíz el­
ragadja is) valahol egészen k i v e t i , és meglehet
 II. Szál asz. A' Len^ Kender , Fonál. 95
találni : ós ennél fogva karóval a' földhöz két
három helyen leszegeztethetik.
2. A ' Ion leszegezletvén a' tó fenekéről fel­
szedett sárral mind addig terheltetik, míg azt
a' víz n é g y ujjnyi vastagságra elborítja.
Ez az iszap a' lent szürkévé , v a g y kékessé
tsinálja ; és az iltyen lenvászon leghamarább m e g ­
fehéredik, a' mint az aszszonyok tapasztalták.
3. A ' sebesen f o l y ó fövenyes hideg forrá­
sok nem jók l e n t , és kendert áztatni ; de az
egészszen á l l ó , és eső v í z b ő l öszszegyültg é s r o t -
badt vizek se j ó k . Ha a' f o l y ó viz oldalt ásott
g ö d r ö k b e kivétetik ú g y : h o g y a' tóba e g y felöl
mindég t s o r g e d e z , más fel p e d i g hasonló m é r ­
tékben l e s z i v á r o g , l e g j o b b . .
4. M e n t ő l m e l e g e b b a' víz^, és lág3iabb: an­
nál hamarább kiázik a l e n , és kender. M e l l y -
r e nézve már 5 — Q nap múlva a' f e l s ő , és alsó
kévékből próbaszálakat kell húzni ; és ha a' fája
már t ö r e d é k e n y ; a' szálak pedig s z é p e n , és v é -
ig lefoszlanak: a' kivetést nem kell halasztani,
f ó minden esetre e g y kevés p r ó b a l e n t , és ken*
dert szárítani, és j ó szározan e l t ö r n i . Ekkor m á r
nyilván tapasztalhatni, ha a' len , és kender szá­
lai v a g y rostjai elég p u h á k é , vagy p e d i g talán
é l e s e k , és meg további ázást kivannak. A ' ki­
vetés a ' k é v é n e k kioldozásában és megmosásában
's kiteregetésében áll.
Mások a' lent , mint a' S z e p e s s é g i e k , és
L e n g y e l e k nem áztatják , hanem e l é b b napfényen
tökéletesen megszáraztván a' harmatra é j j e l i é
kiterítik, míg megfoszlik. A ' harmatos éjjelt k
Aiigustusban , és S e p t e m b e r b e n járván l e g b ő ­
vebben , a' szárazáztatás ezen hónapokra haíasz-
tatik; és e' miatt ( m i v e l már a' napnak illyen­
k o r gyenge az e r e j e ) a' törés vagy tilólás m e g
nem eshetik; hanem ha a' len minden éjjel fűtött
 96 II. Rész. A' G. aszszony^Alunídiról.
keraentzékre rakják és a'mi egy éjjel megszáradt;
azt más nap eltsápják. A ' lenszáraztó kementze
egy boltbajtásra tsinált 10. láb hoszszú , 10. láb
széles , és 5 láb magas s z o b a , a' mellybe e l ő s z ö r
f á v a l ; a* következő napokban pedig pozdorjával
t ü z e l n e k , míg annyira m e g m e l e g s z i k , h o g y azt
az E m b e r k ö n n y e n elállhassa , a' ki a' rudakat
v a g y sráglyákat felaggatja, és a' ké\éket rajok
teregeti.
Mi nálunk a' l e n , és kender Július végén
é r i k ; 8—9 " a p kiázik, és a' f o r r ó napokban ki­
szárad : azért a' száraz áztatásra nints szüksé­
günk ; noha m e g v a l l o m : hogy az árnyékban való
száraztás után a' lenszálak nem ollyan e r ö t e l e -
n e k , mint a' f o r r ó napon száraztattak; és nem
is ollyan élesek, f

§. 5 1 .
A ' kivetett l e n n e k , és kendernek további
munkája az eltsapás ( v á g á s ) . Erre többféle m ó ­
d o k vágynak. Némellyek sulykokkal, mások t i -
l ó k k a l , és különösen készített Machinákkal Lórik­
éi azt. A ' l i l ó , ha jol van készítve , és a' cseléd
tud vele bánni : l e g k ö n n y e b b ; és nem is m e g ­
v e t ő szerszám. A ' közönséges tilók két éles deszka
közt egy nyelvet szenvednek. A ' törő ti ló tága­
s a b b , a' simitótiló pedig szűkebb. A ' Bánáti Oláh
a s z s z o n y o k , a' kik p e d i g a' kender termesztésé­
ben , elkészítésében , fonásban , ugy nem külöm­
b e n a' s z ö v é s b e n , és varasban igen nagy ügyes­
séggel b í r n a k , a' kendert egy a' végén villásan
ketté hasított vastag r u d ' hasadekjában e g y te­
nyérnyi szélességű, és fél ujnyi vastagságú, vala­
m e n n y i r e tompásélesre faragott lapiczkával törik
e l , és pedig elég csinosan.
A ' mesterséges tiló u g y van készítve, hogy
annak vallója n é g y igen simán és tompa - élesre
 II. Szaka**. A' Len, K«nder, Fonál, 97
faragott deszkákból van ö s z v e e r e s z l v e ; hátulsó
része valamelly erÖs á g a s b a , és eleje hasonló
e r ő s , és mozoghatatlan lábba van besüllyesztve.
Ha m o z o g , vagy e n g e d : a' szálakat elszar atja.
N y e l v e ezen vallónak k ö r t v é l y , vagy vadalmafa;
három élü úgy hogy az alúl fekvő vállukba k ö n ­
nyen bemenjen fél. tzólnyira; ha a l á b b m e g y ,
szakaszt. Ez is egyik szélesebb, a ' m á s i k s z ű k e b b .
Már a' ki ezen szerszámmal tilólja a' l e n t :
ne a' maga erejével verje a' n y e l v e t , hanem
mint e g y azt tsak f e l e m e l j e , és l e e j t s e , h o g y a'
nyelv a' maga nehézségével t ö r j ö n ; sot a' m a r ­
kot is a' tilónak nem a' k ö z e p é r e , hanem m i n ­
denkor a' farka alá v e s s e , és minden ütés után
kirántsa, h o g y a' pozdorja kihűljön. A z eltű­
résre a' l e g f o r r ó b b napokat kell választani : és
mihelyt a' nap délutánni öt óra felé Jekezd ha­
jolni ; a' munkát abban h a g y n i . A ' m e g t ö r ö t t
kendert másodszor simítani szokás.

1
A k e n d e r , és len j ó termését a' jó eszten­
d ő , és j ó mivelés hordozza. A ' hol valamellyik
h i b á z i k : ott a' termés is hibázni f o g . A ' j ó
f ö l d és j ó mivelés tőlünk függ. A z esztendő az
U r Isten áldása. A ' hol tehát nints a ' k e n d e r n e k ,
és lennekvaló alatsony , n e d v e s , k ö v é r , szemes
puha föld : ott a'Gazdaszszony hijjában e r ő l k ö d i k ,
és ha az esztendő felette száraz : ott a' j ó földis
keveset használ. Ha minden j ó j ú g y a' termés
így fog k i j ö n n i :
1. E g y 1 2 0 0 r j öles holdba n é g y P o z s o n y i
k ö b ö l magot szokás hinteni : de a' ki kapa után
v e t i : egy H ó d b a l ^ k ö b . untig elég.
2. Négy k ö b ö l kendermagról leszsz v i r á g o s
kender 5 0 0 . ollyan kéve , a' melly mindenik n é g y
m a r o k b ó l áll.
7
 5)8 11. Ítész. A' (J. aizszonjc Munkákról.
3. Minden illyen két kéve ad egy font p o z ­
dorjás k e n d e r t , és igy 500. kéve 250. fontot.
4- 250. font pozdorjásból leszsz szála ken­
der tisztán meggyaratva 120 — 125 f o n t , és 80
— 83 font tsepú vagy kóltz.
5. A ' magvas leszsz l e g a l á b b O o o k é v e , és
itt is minden két kéve m e g a d e g y font p o z d o r -
jássat és í g y t o v á b b .
6. A ' len három k ö b ö l mag után szokott len­
ni 400 kéve , és minden négy kéve ád egy font
pozdorjás l e n t , és így 400 kéve 100. f o n t o t ,
a' melly ha meggerebeneltetik: leszsz 50 font
szála, és mintegy 20- font s z ö s z , és 30—40 font
koltz. A ' hol a' l e n t , vagy kendert a' jég m e g ­
üti •" ott az a' ti ló alatt el fog szakadni.
§. 53.
A z eliőrést az elsimítás követi. De a' kik a'
k e n d e r t , és lent élesnek találják, azt az cl törés
u t á n , éssimítatlan megszokták puhítani. N é m e l l y
helyeken k e n d e r t ö r ö malmokkal élnek , mint B o r ­
sodban , és Hevesben láttam. IVlások pedig , a*
hol illyen malmok ninlsenek , mint a' Dunántúl
a* pozdorjás k e n d e r t , és lent nagy sulykokkal
törik vagy verik. Sokan pedig el is simítják, és
í g y hordóra tapodtatván, megnyomtatják, és 1.
2 . eszlendö múlva gerebenelik el. Ez mind a'
h á r o m jó m ó d . D e j o b b n a k találtam a' töretés-
nél , és hevertetésnél ; a' másodszori áztatást.
A n n a k ez a' módja , és én is ezt k ö v e t e m :
3
1. A Gazdaszszony a' megtörölt vagy elvá­
gott l e n t , és kendert azon pazdorjásan a p r ó b b
markokra o s z t v á n / lágyan öszve fonja és végén
tsomót köt.
2. Minekutánna minden lenét vagy kender
jét elkészítette : szép sorral lerakja e g y m é l y
 II. Izakasz. A' Len, Kender, Fonál, 99
é s széles dézsába mind a d d i g , míg az e d é n y te­
le t o l t : fenekére szalmát tévén e l é b b .
3 . A ' m e n n y i akós volt a' d é z s a : annyi f o n t
száraz tyúk ganajat szedet üszve , és azt ruhába
kötve felül a' lenre teszi, mint a' hamut a' Jug-
zóra szokás. E' meglévén lágy m e l e g szappanos
vizet v é s z e n , és azt felül önti a' Jenre, deszkát
teszen r á , és kövei megnyomlatja , m i n t a' ká­
posztát szokás V é g r e a' kenderes csebret kiteszi
a' napra , és éjjelre a' lágy meleg cseléd házba
v i s z i , h o g y a' m e l e g e g y e n l ő legyen. Ö t — h a t
napmúlva a ' ' k e n d e r , vagy len igen b ü d ö s , és
elkezd b u b o r é k o l n i . Ha ezt látja a' Gazdaszszony,
az edényt ki kell bontani , a' b ü d ö s vizet leeresz­
t e n i , és a' tik ganaját k i v e t n i , és h e l y é b e tiszta
meleges lúgot tölteni a' kenderre. M á s nap a'
lúgot le kell ereszteni, és a' kendert tiszta v í z ­
ben jól kimosni. Ha meg e s i k , h o g y a' l e n , ki­
vált a' f e l s ő , nem k e l t m e g , és nem szép s á r g a :
a' lent kiszedvén, a' mi felül v ó l t , a l ó l kell rakni
és lúgot öntvén r á , harmadnapig ismét á z t a t n i ,
de ez ritkán e s i k m e g , hanem a' len o l l y szépen
m e g k é l , mint a' sárga viaszsz. A ' m o s ó tiszta
hideg vízben mind addig öblöngesse az ázott ken­
dert ; míg a' víz egészen tisztán f o l y le r ó l a .
E'kor gyengén kilehet tsafa'rni, száraztó kötélre
teregetve árnyékban megszáraztani; ha megszáradt
elkeli l i l ó l n i , vagy meg kell simítani; és úgy m e g -
gerebenelni.Ez a' mód Isalhatatlan, és általa a' ken­
der m e g p u h u l : de erőtlenebb nem lesz. A g e r e b e -
neléshez erős napfényt, de tsendest kell választani.
En magam azt a' probátis lettem már t ö b b
izben a' tyúk ganéjjal, h o g y a ' v i z e t n e m m e i e -
gittettem s e m m i t ; hanem tsak hidegen ö n t ö t ­
tem a' lenre, és erősen m e g n y o m láttam ; har­
madnapmúlva megforgattattam, és hatod napra
kimosattam, és a' M a g y a r Országon termett lent
7*
 100 11. lióaz. Al G- aazssonyi Munkákról.
ú g y elkészítettem, mint akármellyik luilsö l e n ;
de a' Irágyás földben termett lent mindég sza-
k a d ó b b n a k találtam.
A ' g e r e b e n r ő l azonban azt tartsa meg a' G a z -
daszszny , h o g y azt nem a ' tzigánnyal kell s z o ­
k á s szerént tsináltatni, vagy viaszéit a' S o n k o ­
lyostul b e t s e r é l n i , hanem l e g j o b b lakatossal,
k e m é n y atzélból pallérozva. Három illyen finom
g e r e b e n kívántatik a' kivonáshoz. A z első tsak
közönséges , v a s t a g a b b , szegeletes , de simán
pallérozott fogakból áll. A ' másodikban már r ö ­
v i d e b b , sűrűbb , és jóval v é k o n y a b b fogak vágy­
nak : lehet mondani h o g y egy H o l l ó pennánál
n e m vastagabbak. A ' harmadik ismét v é k o n y a b b ,
r ö v i d e b b , és s ű r ű b b fogú.
Ezen gerebenek e g y szál deszkára felsrófol-
tatnak , és a' l e g k ö n n y e b b kezű tanúit Aszszo-
n y o k ülnek m e l l é , és a ' mit a z első a' ritka g e ­
rebenen m e g v o n t : azt a' másodiknak a d j a , ez
a harmadiknak; a' kinek kezében már o l l y pua
h a , és v é k o n y szálú a' l e n , és k e n d e r ; mint a'
s e l y e m . E b b ő l lehet osztán ollyan darab fonalat-
f o n n i , a' mellyet a' Gazdaszszony gyürütskéjén
keresztül lehet v o n n i . N é m e l y e k a ' már meg
gerebeneltt k e n d e r t , és lent még kemény kefé­
vel is m e g k e f é l i k , m e l l y által annak szálai igen
tisztává , és g y ö n y ö r ű s i m á v á , és fényessé válnak.

$• 5 4 .

A ' l e n n e k ' és kendernek elkészítése után

következik annak megfonása. H o g y kell m e g f o n ­
ni , azt a' gyakorlás tanítja; és én itt a' d o l o g - »
t ó i tsak némelly jegyzéseket teszek.
ti Mellyik fonál j o b b , a z e', a' m e l l y pergÖ-
rokkán , V a g y gu'salyról orsóval fonatik : ítélje
meg maga a' Gazdaszszony. En azt t a r t o m , h o g y
 II. Szaíass. A* Len, Kender, Fonál, lot
a' melly cseléd az orsóval szép e g y e n l ő , és e r ő s
fonalat tanúit f o n n i : nem kell rokkára f o g n i ,
és a' ki a' rokkán ezt tanulta: n e m kell orsóra
szorítani A j ó rokkán a' j ó f o n ó t ö b b , és j o b b
fonalat f o n , mint a' roszsz f o n ó akar r o k k á n ,
akar gusalyon fonjon. A z o m b a n igen j ó , ha ki
a' gyalog orsón jól tud f o n n i ; m e i t azon jártá­
ban 's keltében is d o l g o z h a t i k , 's addig i s , m i g
a ' s z ö l l ő , vagy föld m i v e l é s é r e , v a g y m e g p i l ­
lantására megy , sok szép fonalat ereszt.
2. A ' rokka nem mindenik e g y formán húz,
tehát a' mellyiken szokott valameflyik személly
f o n n i , tovább is u g y a n a z o n e g y rokkán f o n j o n ;
mert míg a' másikhoz hozzá s z o k i k : addig sok
perczers fonalat ereszt, és sokat elszakaszt.
3, A ' mint e g y részről a' fonálnak j ó áí?a a'
jó kéztől és rokkától f ü g g : úgy m.-ís részről a'
lennek e r ő s , v é k o n y púha , és hoszszú s z á l a , 's
annak a' gu'salyra való alkalmatos m e g t é p e g e -
tése , vagy a' mint n e v e z i k , ágyazása h o r d o z z a .
E r r e is g y a k o r l á s , és vigyázás kívántatik, n e m
könyv. Rendszerint ecry fönt kender ád | font
nyers f o n a l a t , és a' len (ha igen j ó , és tiszta)
egy fontot szokott a d n i ; ha hibás.: e g y fontról
nem leszsz t ö b b 2 font nyers fonálnál. Ha a ' p e r ­
gő rokka h ú z : az Orsajának karikáját kell na­
g y o b b r a tsinállatni Igy kevesebbet fordul. Ha
pedig a' fonalat sodratlan hagyja , a' karikát kell
kissebbre venni. L e g j o b b kétféle o r s ó t tartani
minden rokkához.
4- A ' melly Gazdaszszony azt g o n d o l j a , h o g y
a' fonás a' Gazdaszszonyságnak k ü l ö n ö s hasz­
nos része: nagyon megtsalódik, 's a ki pénzen
veszi a' l e n t , 's azt hasonlóképen pénzért fonat-
j a , és s z ö v e t i : m é g sokkal drágábba keríti a'
vásznát; mert mi nálunk sok helyen kilsiny a'
népesség: és i g y igen drága a' kézi munka. A '
 102 II. Rész. A U. aszszonji Mániáiról.
fonást tehát» kivált azokon a' v i d é k e k e n , a' hol
a' f ö l d m i v e l é s , b á r o m tartás, és szölőmívelés a'
legnevezetesebb gazdálkodás, és az e m b e r kevés,
ú g y kell v e n n i , mint a' téli, és melleslegvaJú
m u n k á t , a' mellyet a' Gazdaszszony maga , és szol-
s a
gálóji a' hoszszú estvéken megtehetnek •> ' ' '
ki az ekkorri fonással megelégszik : az azt nyeri
általa, h o g y maga vigyázván m i n d e n r e , jobbats-
ka fonalat f o n , és fonat; mint a' pénzes f o n ó ;
's lassanként annyit fon , h o g y mikor szabni kell,
és leányát férjhez adja : egyszerre nem kell sok
pénzt kifizetni.
5. J ó fonálnak azt tartjuk, a' mellynek egyenlő
a' szála, nem g ö r t s ö s , v é k o n y , erös , és se nints
igen m e g s o d o r v a , se tágon hagyva. Ha a' Gazd­
aszszony 1 0 — 1 2 szálat külön v e s z , egy más-
m e l l é t a r t j a ; kezét rajta v é g i g h ú z z a , és e g y ­
szerre megrántja : megfogja esmérni , mellyik
v é k o n y a b b , s o d r o l t a b b , g ö r t s ö s e b b , és g y e n g é b b .
6. A ' l e g j o b b fonó után is vigyázni kell ,
h o g y e g y f o r m a l e n b ő l egyforma szálakat tsinál-
j o n . K ü l ö m b e n a' vászon igen egyenetlen leszsz;
s ö t m i n d ezen vigyázás mellett is minekelőtte a'
fonál a' takáts kezébe adatna : azt szükséges ösz-
veválogatni. (
7. Mihelyt a' fonók e g y orsót telefonnak ;
azt azonnal le kell szorgalmatosan molóllálni ;
k ü l ö m b e n a' nedves fonál a' karikákon megpál-
l i k , és megrothad. Közönségesen egy jó f o n ó ,
( h a a' len . és. a' rokka j ó ) hat nap alatt megfon
e g y font igen v é k o n y f o n a l a t , vagy m i n d e n n a p
hat latot. A ' kender már s z a p o r á b b . és 10 — 1 2 .
latot szokás a ' s z é p k e n d e r b ő l napjában fonni.
8. Minekelőtte a' takáts kezébe menne a'
fonál , kivált a' kerder f o n á l : azt megszokták k o -
tyolni- E z i g y megyén v é g h e z : h o g y ösiszeség-
gel a' foualat egy tseberbe (sajtár, dézsa) rakják;
 //. Scaía.ic. A' Len, Kender , Fonál. 103
sütős meleg vizzel megönlik , lábbal az e d é n y b e
huzomosan tapossák, és innen kivévén j ó féle szi­
tált hamuban darabenként m e g h e m p e l y g e t i k . Ez­
után a ' p á r l ö sajtárba ( l u g z ó ) zab szalmát tesznek,
és egy alatsony széket belé állítanak, és erre is
szalmát tesznek. E' meg lévén a' hamuban jól
megforgatott fonalat d rabonként a' székre rakják,
két rét hajtván mindeniket. Ha az egész fonál
már mind benn van a' p a r i ó b a n , f o r r ó v í z z e l ,
némellyek gyenge lúggal, köröskörül m e g ö n t i k
(ez a' víz lehet egy akó) és p o k r o t t z a l , v a g y
t ö b b rétre hajtőt ponyvával vastagán, és s z o r o ­
san betakarják, és így hagyják 12 ó r á i g . E k o r
kibontják, a' patakon ki mossák, és megszáraszt­
ják. Sokan még egyszer a t ö b b i szennyes ruhá­
val együtt m e g p á r o l j á k , kimossák, megszáraszt­
ják , és felgomboiítjáh. Ezl a' fejérítést. én magam
gyakori m. Lennek azonban nem tanátsos.
A ' fonál a' fejérités által elveszt nelu'zségé-
b ö l minden e g y mázsán 1 2 — 1 5 fontot. Ha vas­
tag a'fonál,szárazan elveszt20—25fonttot.Ha mind
azon állal már a' gyaratás előtt az említett m ó ­
don megpáczoltatott., és megfejéríttetett a' ken­
der , és l e n ; tehát k e v e s e b b a' veszteség.
Ezen veszteséget a' nyálnak kell tulajdonítani ,
mellyel a' fonál szálak l'unattattok. Ez tudnillik a'
párolás által felocsul , és a' fonálból a' mosás által
kivétetik.

§. 55-
A ' elkészült fonál végre a' takátsnak által-
adatik ; de m i k o r az a' vásznat haza h o z z a ; rit.
ka Gazdaszszony az , a' ki vele meleglégedjék ;
's közönségesen mindenik azt m o n d j a , h o g y k e ­
veset adott az ö fonaláról a' takáts.
Ha a' fonalat font számra adjuk a' takáts­
n a k : azt kívánjuk h o g y az a' b e l ő l e szövött vasz-
 104 / / . Rite. A' G. asztsonyi Munkákról.
n o t is annyi font számmal adjaviszsza; a' ki ezt
mégis cselekszi, de a'szemes Gazdaszszony mégis
tsak ritkán elégszik meg azzal ; jól tudván h o g y
a' font s z á m o t , ha a' takáts akarja, l e g k ö n n y e b b
a' vászonnal megüttetni.
Ezen ö r ö k ö s pernek, Hba n e m vége szakasztá-
sára is , legalább annak k ö n n y e b b elintézésére
én itt néraelly Jegyzéseket kívánok tenni, és
k ö z r e botsátani.
A z egész mesterség e' következő sarkakon
á l l , és a' ki hasznát akarja v e n n i , mindeniket
tellyesíteni köteles. Ezt a' m ó d o t a' Tsehek ta­
lálták , és valóban jó :
1. A ' szövetendő vászonnak szélessége a'ta­
káts bordájának r é f számától f ü í g .
2. A ' mennyi szál fonál van a' vászon hosz-
Szuságában : ugyan annyi a' béleis ; és így h o g y
meglehessan t u d n i , ennyi fonálból mennyi vá­
szon l e s z ? vagy ennyi Vászonban benne van e az
adott fonál ? s z ü k s é g e s , hogy az egész darab f o ­
nálnak mind szála, mind hoszszúsága vagy r é f
száma á l l a n d ó , és tudva lévő legyen. Ehezképest.
3. A ' matólla akár k é z i , akar forgatható le­
g y e n : négy egész réfnél inkább e g y két ujjnyi­
val n a g y o b b legyen kerületben ; de kissebb tel-
lyességgel n e ; az az a' matolláról levett fonál­
nak egész hoszsza b ő v e n megüsse az egész négy
réfet.
4. A ' m o t ó l l á r a a' fonál szám szerint, és nem
g o n d o l o m r a vettessék f e l : az a z : egy darab f o ­
nál álljon 12 pászmából ( © í r e n o e l ) , egy pász­
m á b a pedig tétessék 20 Kötet (@ebinb) és e g y
k ö t e t b e 20. szál fonál. A ' fog tenni öszveséggel
19200. r é f hoszszú szál fonalat, és neveztetik
e g y darab f o n á l n a k , és mindeniket e'szerint kell
felmotóllálni.
5 . Ha m á r a' darab fonalak í g y vannak el­
készítve, a ' k ö v e t k e z ő tabellában könnyen ráakad
 //. Szakasz. A' Len, Kender, Fonál. 105
a' Gazdaszszony , h o g y ennyi darab fonálból hú­
szas , harmitzas, vagy hatvanas vászon m e n n y i
leszsz ? V a g y ha a' vászon készen van : 's a' ta­
káts megmondja , hányasba szőtte azt : hasonlóan
meglehet t u d n i , hány darab fonál ment bele ?
ha külömben a' vászon e g y e n l ő , az a z : kereszt­
b e -szint olly sürüen feküsznek a' szálak, mint
hoszszában p. o.
Keresdki ezen tabellában, hányasba akarod
a' vásznat s z ö v e t n i , és most tegyük f e l , h o g y
huszonnégyesbe. Ezen a' lineán húzd az újjodat
alább alább mig arra a' számra akadsz, a' m e n ­
nyi a' te fonalad. E k k o r keresztbe mennj az uj-
joddal bal k é z r e , 's legszélről ott találod a' r é f
számot 's ennyi vásznad leszsz. Ha tehát a' fonál
6 . d a r a b , azt megtalálod ezen táblának utolján
a' Huszonnégyes rubrikában a' * mellett. Innen
balra ha kimégy a' két ** mellett megtalálod a'
réf számot ; leszsz tehát hat darab fonálból
huszonnégyes vászon 6 0 réf.
Más p é l d a : A k a r o d tudni, ha a'haza hozott
45 réf vászonban bent van e' minden f o n a l a d ?
Ekkor keresdki, hányasban parantsoltad szőni ,
's a' vászon végén való k ö t e t e k e t , és szálaltat
ö s s z e s z á m l á l v á n , úgy találod, h o g y n e g y v e n e s ­
b e n . Ezzel felülről kezdvén a'-j-mellett megtalá­
l o d a' negyvenes r u b r i k á t , a' mellyen alább jöszsz
mind a d d i g , míg a' vásznad r é f számával a'
kettős -j-j- mellett egy aránt leszel, és a ' m i akkor
az ujjod alatt v a n , annyi darab pászma, és kötet
fonál van a'vászonban t. i. 7. darab , és 6 pászma.
Más p é l d a : Neked 15 egész darab fonalad
van , 's akarod e l ő r e tundni, h o g y n e g y v e n y ó l -
tzas vászon hány r é f leszsz b e l ő l e ? Tehát tedd
az ujjodat a' 48-as rubrikára j ö j j alább a l á b b ;
egyszer végre é r s z , és ott a' l e g n a g y o b b 6zám
12 darab. U g y de neked 15 darab v a n : tehát
 lo6 / / / . Ssaíaaz.
menjviszsza f e l l y c b b , mig a' 5 számra nem akadsz;
e k k o r tedd öszve a' k e t t ő t , t. i. 12 , és 3 leszsz
15. E' meglévén a ' l 2 darabnál menj b a l r a , 's ott
találsz íío r é f e t ; így tégy a' 3 számnál i s : és ott
találsz 15 réfet. Ha a' kettőt öszveadod , leszsz
a' vászon 15 darabról negyvenyoltzasban 75 réf:
lásd a' szövés tabellát az A . betű alatt.
6. H o g y ezen Tabellában mindenre reá akadj,
j ó l m e g j e g y e z d , mellyik lineába eső számok j e ­
lentik a' d a r a b fonalat, t. i. minden három sor
között az első sor darabot jelent , a' második
pászmát, a' harmadik pedig k ö t e t e t , vagy i g é t :
mert í g y is nevezik sok Magyar Aszszonyságok.

III. S Z A K A S Z .
J
A* v á s z o n f e j é r i t é s r ő l , és a fejér ruha szapulá-
s á r ó l , és l u g o z á s á r ó l y

§. 5 6 .

A ' fejérítés ezeken a' sarkokon áll, í-szfír

h o g y a'vászon szép fejér legyen, 2-or erős marad-
j o n , 3-or mentől kevesebb költségbe, és i d ő b e ke­
rüljön az. Ezen sarkalatokhoz képest már t ö b b
m ó d o k a t találtak fel a' Természetvizsgálók ; de
én m e g v a l l o m , h o g y m é g ollyan m ó d , a' melly
azen sarkalatoknak meg f e l e l v é n , a'Gazdaszszo­
n y o k kezébe adható v o l n a , tudtomra egy sints.
A ' mellyek legoltsóhbak , és k ö n n y e b b e k , azok
sok időt kivannak. A ' harmar fejéritök vagy a'
vásznat gyengítik e l , vagy költségesek. A ' B e r -
t h o l l e t találmánnyal annyira vitték B o r n ,
és B e c k e r c h i n , h o g y az már (noha n a g y o b -
batska költséggel) közhasznúvá lehetne. Ezen
fejérítés módja nálam m e g v a g y o n , 's ott irtam
le , midőn vele minden részben tsalhatatlan p r o -
 III. Szalasz. A' vdss. fejéritéséröl. 107
bákat tétettem 17Q3. e s z t e n d ő b e n , és azt láttam,
h o g y a' karton 1 6 ; a' l e n , és kender vászon p e ­
dig 2/». óra alatt tökélletessen m e g f e j é r e d e t t ,
és erŐsebb maradt , mint a' közönségesen í e j é -
rített vászon. A ' felső V á r m e g y é k b e n haszonnal
lehetne ezen fejérítő müvhelyt felállítani; sőt
Horváth Ország szélénis a' S o m o g y b a n ; mint­
h o g y a' Horválhok igen sok vásznat szőnek. S ó ,
Magnésia , és Vitriol olaj kell hozzá.
D e minthogy költeoi illyen jószágra n e h é z :
nekem pedig tsak egy m a l m o m sints, a' mellyet
kallóvá lehetne változtatni: a' marad hátra , h o g y
tsak azon fejérítés mellett kell t o v á b b is m e g m a ­
radni , a' melly ha szinte t ö b b i d ő b e i s , de leg*-
alább k ö n n y ű , és kevés költségbe k e r ü l ; 's a'
vászn sem rontja: e' pedig a' közönséges m ó d :

§ . 57.
A ' Hollandusok fejéritéso még eddig a ' k ö z ö n ­
séges m ó d o k közt legjobbnak tartalik : a' p e d i g
ezen fogasókból áll.
1. A z egyenlő vég vásznakat levelekre szé­
pen Őszvehajtogatják , és e g y tágas fa e d é n y b e
lerakják , 's felül töltenek osztán rá vagy tisz­
ta , vagy pedig felényire rozs liszttel, vagy k o r ­
pával megegyelített v i z e t , míg elborítja a' vász-
n o t , és egy fa fedéllel azt leszorítják, h o g y fel
ne vehesse a' viz. Ha már ez a' leszorított v á ­
szon annyira m e g k e l t , h o g y t ö b b é b u b o r é k o t
nem hány fel : kiveszik , tiszta f o l y ó vizben ki­
rázzák, és ismét igen kitsiny négy szegeiéire ö s z -
ve hatják, és a' kallóban m i n t e g y félóráig ka-
lólják.
2. A ' kallóból kiviszik a' g y e p r e , tzövekek-
re feszítik, és megszáraztják.
3. A z alatt p e d i g e g y üstben o l l y erős lúgot
tsinálnak, hogy minden akó vizhez n é g y font
 108 / / . Rést. A' G. Aizszonyi Munkáiról.
hamuzsirt törnek p o r r á , és \ ó r á i g együtt f ő ­
zik. N é m e l l y e k a' hamuzsírt fűzfa hamuval Í9
szaporítják.
4. Ezen lúgot mintegy 6 óráig hagyván hig­
gadni , és meghidegedni , b e l ő l e más illyen lú­
g o t készítenek, h o g y két akó vizhez tesznek két
font szappany t , és 8 itszétaz elébbeni erős l ú g b ó l .
5. Ez- a' lug készen lévén , a' megszáradott
vásznakat ismét öszvehajtogatják, és egy nagy
kádba szépen lerakják , a' lúgot lágvra m e ­
l e g í t i k , rá t ö l t i k , és e g y fatszizmás emberrel el­
tapodtatják mindenik sor vásznat. Kevés idő múl­
va ezen lúgot a' tsapon leeresztik , 's már j o b b a n
m e g m e l e g í t i k , és ismét a' vászonra öntik egymás
után 10 — l 2 s z e r ; a ' m e l l y b e fél nap b e l e t e l i k .
Utoljára a' l ú g o t egészen felforralják, és ú g y
öntvén a ' v á s z o n r a , 3 — 4 óráig rajta hagyják.
6. E' m e g l é v é n , a' lúgot letsapolják, és a'
vásznat kivévén , reggel a' harmatos gyepre tzö-
vekekre kifeszítik, és félnap gyakran megöntöz­
vén , meg nem engedik száradni: délután pedig
m á r tsak akkor ö n t ö z i k , ha megszárad. Éjjelre
kint hagyják s z á r a z o n , ha harmat száll: külöm­
ben éjjelre is megöntözik. A ' többi napokon osz-
tán tsak a k k o r , és. annyiszor ö n t ö z i k , a ' m i n t
m e g s z á r a d , esőben épen nem lotsolják.
7. N e g y e d n a p múlva leveszik, tiszta vízben
kirázzák, és megkallólják, és ezt mind addig
minden negyed- ö t ö d napban így tsinálják , míg
a* vászon megfejéredik. A ' kaliolást a' Magyar
Gazdaszszonyok lapiczkázással pótolják ki. Ö t
hét alatt , ha száraz napfények járnak , v é g e
van a' fejéritésnek. Hanem minthogy az első lú­
got el n e m ö n t i k , azt minden lugozáskor m e g ­
erősítik , legalább minden akó vizhez 1 font ha­
muzsírt tévén i s m é t ; utoljára pedig 2 fontot min­
den akóhoz.
 Vászonszövetés Tabellája. 107

. Hányas
a' V á s z o n . 0. 20. 21 2 4 2 6 2 8 3 0 3 2 34 36 38 4 0 12 44 4 6 48 5 0 54 56 58 6 0
Réf. 0 Darab. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o. 0 0 0 0 0 0
1. 2 Pászma. 1 1 1 1 0 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3
0 Kötet. 1 4 6 8 10 12 14 16 18 0 2 4 6 8 10 14 16 18 0
0 D. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2. 2 P. 2 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6
0 K. 2 8 12 16 0 4 8 12 16 0 4 8 12 16 0 8 12 16 0
0 ~0 0 0 ~Ö 0 ~Ö ~Ö Ö~ Ö~ ü~ Ö~ ö~ Ö 0 Ö~ Ő~ (T ÖT 0
3. i 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 6 7 7 8 8 8 9
0 3 12 18 4 10 16 2 8 14 0 6 12 IS 4 10 2 8 14 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
4. 4 4 4 5 5 6 6 6 7 7 8 8 8 9 9 10 10 11 11 0
0 4 16 4 12 0 8 16 4 12 0 8 16 4 12 0 16 4 12 0
0 0 ~Ö "Ö 0 ~Ö " Ö ~Ö 0 0 0 0 0 0 l 1 1 1 1 1
5. 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 0 0 1 2 2 3
0 5 0 10 0 1 0 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 1 0 0 10 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
6. 6 6 7 7 8 9 9 10 10 11 0 0 1 1 2 3 4 4 5 6
0 6 4 16 8 0 12 4 16 8 0 12 4 16 8 0 4 16 8 0
0 "Ö ~Ö ~Ö 0 0 (T (T i ~ 1 T 1 1 1 1 1 1~ T~ 1 1
7. 7 7 8 9 9 10 11 11 0 1 2 2 3 4 4 5 6 7 8 9
0 7 8 2 16 10 4 18 12 6 0 14 8 2 16 1 0 S 12 6 0
0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2
8. 8 8 9 10 11 0 0 1 2 3 4 4 5 6 7 8 9 10 11 0
0 8 12 8 4 0 16 12 8 4 0 16 12 8 4 0 3 8 4 0
0 0 0 ~Ö 1 r 1, T" 1 1 1 1 í~ l~ í~ 1 2~ 2 2 ~2
9. 9 9 10 11 0 1 2 3 4 5 6 6 7 8 9 10 0 1 2 3
0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2
0 1 1 1 2
0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2
10. 10 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 0 1 3 4 5 6
H
10 0 0 0 0 0 0 0 o 0 0 0 0 0 0 0 0 0 o||
108 V á s z o n s z ö \ e 1 6 s T a b e l l a ja.

2<) 21 21 26 2 8 3 0 3 2 34 36 18 4 0 4 2 4 4 | 4 6 ' 4 8 ' 5 0 ' 5 4 56 5 8 ' 6 0

1 Uar. 1 1 1 1 1 2 2 *
1 2 2 2~ 2 3 3 3 ~3 ~3 3
13. 3P. 3 C 7 9 10 0 1 3 k 6 7 9 10 0 1 4 6 7 9
OK. 15 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 0
i ~T 1 •r 2 2 2 2 2~ 3 3 F 3 3 3 ~4 4 4 4 4 5
j 20. 8 9 0 2 4 6 8 10 0 * 4 6 8 10 0 2 6 8 1 0 C
0 0 0 0 0 0 0 0
i 0 (
1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2 2 2 2 23 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6
2 5. 1 2 6 8 11 1 4 9
6 I1 2 1 7 9 0 2 i 10 0 3
0 5 0 10 0 10 0 8 0 10 0 10 0 1 0 0 10 1 0 0 1 0 0
2 2 3 3 3 3 4 T 4 4 5 5 5 5 6 6 6 7 7 ~7
30. 6 7 0 3 6 9 0 3 6 9 0 3 6 9 0 3 9 0 3 (!
0 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2 3 3 3 4 4 4 1 5 5 5, 6 6 6 7 7 7 8 8 8
35. 11 0 6 9 1 4 8 11 3 6 • 10 1 5 8 0 3 10 2 5 9
0 15 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 10
" 3~ 3 4 4 T 5 5 5~ 6 ( (T 7~ 7 7 ~8 ~8 9 9 9 10
40. 4 6 0 1 ú 0 4 8 0 8 0 4 8 0
1
4 4 0 4 8 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
3 3 4 4 5 5~ 6 6 6 7 8 \~8~ 9 ~9
7 T Í Ö 10 To T i
45. 9 11 6 10 3 7 0 4 9 10 3
1 6 7 0 4 1 6 10 3
0 5 0 10 0 10 0 10 0 10 0
]0 0 10 C 10 10 0 10 0
4~ 5 5 5~ 6 ü T 7 r 8~ 8 9~ 9 10 10 11 11 1 2 11
50. o 4 0 5 10 3 8 1 6 ii 4 9 2 7 0 5 3 8 1 6
0 10 0 o 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4 ~ 4 5 6 6~ 7 7 8~ t ¥ l» Í Ö ÍC 11 11 12 12 13 13
55. 7 9 6 11 5 10 4 9 3 8 2 7 1 € 0 5 4 10 3 9
0 15 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 0 10 10 0 10 0
lT;ir7 5 5~ 6 7 7 8 8 ŐT 0 10 11 11 12 12 13 14 14 15
a A c ti r\ ü
60. 0 0 o
o n O V 6
£»
V
u
u l u u o 6 0 6 0
0 0 0 0 0 0 0 o 0 ( 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
 •III. Ssalasi. A váss. fejéritésről. 109
8. A ' lugozásnak v é g e l é v é n , e g j l i ó n a p ,
vagy öt hét alatt a' vásznat a' kallóba v i s z i k , és
kimosván megszáraztják, 's megmángolják.
Q. A z igen finom gyoltsokat az utolsó kallás
után savóba áztatják némellyek 6 — 7 n a p i g , és
onnan kivévén kiszappanyozzák tiszta lúgos v i z ­
zel , mint a' mi Aszszonyaink a'fejérruhát, m e g ­
k e m é n y í t i k , és megmángolják.
1 0 . Ezt a' fejérilés m ó d o t én nem egyszer
láttam Austriában S v e c h a t o n , és H i m m -
b e r g e n a' kárlonmühelyek k ö r ü l ; de a' savót
elhagyták, 's azzal élni nem is láttam e g y e b ü t t ,
hanem M Ö t h l i n g e n b e n , a' hol batizt szol-
lek , és fej éri teltek némelly Helveták. Ezen f e -
jérítéssel mind azok az Assszonyságok élhetnek
bátran, a' kik 1 - ö r szépet szőnek , 2 - o r a' kik
a' kallót közel érik. A ' h a m u z s i r r a , és szappany-
l a való költséget, ha öt hat Aszszonyság öszsze
á l l , meg sem lehet érzeni.

§. 5 8 *
A l s ó Saxoniában a' Brémai Hertzegségbén
a ' K e h d i n g i e k k ö n n y e b b m ó d d a l , és 14 nap
alatt fejérítenek. Ezt a' m ó d o t én a' Mezei G a z ­
dában leirván, t ö b b Aszszonyságok m e g p r ó b á l ­
l a k , és jónak találták; tehát itt ismét k ö z ö n s é ­
gessé teszem. A' d o l o g igy m é g y e n v é g h e z :
1. A' vásznat két féle képen szokták némellyek a'
a' fejéritésre elkészíteni. Némellyek a z t , minek­
előtte a' fejéritéshez f o g n á n a k , tsak meleg v i z -
h e áztatják, és megnyomtatják; ö t ö d napra p e ­
dig kimossák. Mások ellenben lúgba áztatják, a'
mellyet j ó hamuból tsinálnak ; és 4 — 5 napig
megnyomtatva tartják benne. H o g y a' lúg e r ö -
s e b b legyen : fejér ü r m ö t raknak minden v é g
vászon k ö z z é , v a g y
 110 II. Rész. A' G. aszszonyi Munl-ákról.
2 . A ' lúgba friss telién trágyát kevernek b Ő -
vetskén, bele teszik a' vásznat, megnyoratatják ,
és az edényt betakarják , és 08 óráig így tartják.
A' vászon ez alatt az idő alatt meg kél a' napfé-.
n y e n , vagy meleg szobában. Ha az idő h i d e g :
n é g y — ö t napra kel meg. A ' m e g k e l é s után a ' v á ­
szon azon tsunyán a' fejéritöre kifeszílletik , és
mindannyiszor megöntöztetik folyó vizzel, a' m e n ­
nyiszer megszárad, arra v i g y á z v á n , h o g y a' vá­
szon mindenütt feszesen á l l j o n , és ma e z z e l ,
hónap a' más színével fordíttassék a' napra.
3- A ' hol még a' lúg bent van: ott á' har­
mattól estve feketés fólt támad Ha már ez e g y ­
szer sehol sem látszik, a' melly két három napra
m e g e s i k : a' vászonnal hasonlóképen kell tseleked-
n i , mint e l é b b . Rét három nap múlva ezen munka
harmadszor is elöl f o r d u l .
4. Háromszori beáztatás, és tiszta megszá-
raztás után már a' vászon tsak tiszta meleg vizbe
áztattatik egy éjjel , és más folyó vízben kisuly-
koztatik. Ezen munkában már 7 — 8 napok tel­
nek el.
5. V é g r e a' vászon rendszerint kilugoztatik,
a' mint minden háznál szokás, h o g y a' hígnak
erősnek kell lenni, és ezen végre j ú h , vagy tyúk
ganajat is szokás a'hamuval öszvekeverni. A ' k i -
lugzott vászon ismét a' fejéritöre vonatik , és ö n ­
töztetik mind a d d i g , mig a' l ú g , vagy fólt min­
denünnen kimegy. E' szerint a' fejéritésben 1 4
napok telnek el. Ha e s ő , vagy igen f o r r ó , 's
rekkenő napok járnak : a' vásznat beszedik , és
kint nem hagyják; külömben az igen p o r h a n y ó
lesz. A* tyuk ganajból is tsak 2 ' 4 fontot kell
minden akó lúgba t e n n i , másként igen erős lesz ,
és eleszi a' vásznat.
6. Ha a' Viz nem j ó : a' vászon későn vagy
soha se lesz fejér. A ' nem j ó vizet arról lehet
 II. Iitsz. A'G. aszssonyi munkákról. Ul
m e g e s m é r n i : h o g y abban a' Jenlse, b o r s ó m e g
nem f ő , a' palaczkot m e g f o g j a , és a szappany
töJe nem habzik.
7. Mentől szárazabb , és szelesebb "'japíé-
nyek járnak : annál hamarább fejéredik a'vászon.
Hlyen idők pedig akkor szoktak j á r n i , m i k o r a'
gyümöllsfak virágoznak , és így a'tavaszi fejérítés
szaporább. A ' forró Canicula puhává , de n e m
fejérré teszi a' vásznat, és igen elerőteleníti.

I B í M R ^ '$• 'mm--*-
M é g egy fejérítés m ó d o t teszek esmeretesse,
mellyet l e g k ö n n y e b b n e k tartok. Ez így v a g y o n :
1. Legelsőben m e g p á r o l o m , "vagy l u g z o m ,
a' mit fejériteni akarok , és kimosatván, karókra
feszítem , és egynehány nap öntöztetem.
2. Négy — öt nap múlva réz fazékba (üstnek
is hívják) feléig vizet t ö l t ö k , és e b b e kétfont k o -
váts, vagy lakatos szenet apróra m e g t ö r v e l e ­
5
s z e k , és a'vizzel jól elkeverem. E b b e a szenes
vízbe teszek azután e g y vég vásznat olly tágan ,
hogy az a' fazékhoz ne é g j e n : f ő z ö m e g y ó r á i g ,
és e g y lapitzkával gyakran megkeverem. V é g r e
kiveszem , és kimosatom. A ' hol kalló van igen
hasznos a'vásznát a' párolás után i s , és m i k o r a'
szenes vízből kivettem is megkalólni.
3. Ha a' vászon az egyszeri főzés után nem
elég fejér: még egyszer m e g p á r o l o m , m e g k a l ó l -
tatom , és szenes vízben megfőzvén , újjia a' kal­
lóba küldöm. A ' l e n vászon hamar fejéredik. A '
szen , midőn a' fejirílendö vászonnal föztttetik,
azt a' szolgálatot teszi, hogy a' vászonak barn;-s
zöldes nyalkáját magába szívja, és í g y attól a'
vásznot megtisztulni segíti. •
U. Kiszabott, és beszegett asztalabroszok­
k a l , k e n d ő k k e l , és czérnákkal ezt a'fejérítés m ó -
 112 / / / . Szakasz. A' V.Fejéritásröl.
d o t m e g p r ó b á l v á n , igen szaporának találtam min­
den kallatás nélkül.

^ §• 60.
Franczia mosás módja.
1. M i n d e n szennyes ruha úgy fejéredik meg,
ha a' lúg a' z s i r t , és motskot felbírja arról o l ­
vasztani. Ehez ido, lúg , és mértékletes melegség
kell. A ' f ő z é s , d ö r g ö l é s inkább rontja a' ruhát.
A ' j ó lúg az egyedül , a' mi fejérit. A ' szappany
is tsak azért fejérit, h o g y az van b e n n e , a' mi
a' lúgban , t. i. hamuzsir. Ha a' lúg mértékletes
m e l e g : kár nélkül felrágja a' zsirt: de ha f o r r ó :
m é g beégeti azt a' ruhába.
2 . A ' melly víz a' j ó szappanyt fel nem o l ­
vasztja, és habbá nem változtatja: szennyes ru­
hát mosni n e m j ó . Ha a' víz j ó : a' lúg is j o b b
lesz b e l ő l e . A ' f o l y ó , e s ő , és hóvíz szappa-
nyozni l e g j o b b . A ' kútvíz ritka helyen j ó . A ' j ó
v i z e t , ha eso n i n t s , messziről is szükség m e g h o ­
zatni. H o g y a' kigyúrni való v í z , 's az áztató
víz is annál j o b b a n lejérítsen : a' mosónék az e s ő .
vagy hóvizes h o r d ó b a e g y 's kél k ö b ö l szilált
hamut is beÖnlenek 's lúgos vizet tartanak. Ha
a' vizet a' hamus h o r d ó b ó l felmosták: a' hamut
k i ö n t i k , j ó vizzel m e g t ö l l i k , és mint e l é b b újj
szitált hamuval gyenge lúggá tsinálják. Ez egy
igen j ó rendtartás a' háznál. A z illyen gyenge
lúggal szokás a' festett ruhákat is hidegen szap-
panyozni.
5 . A ' szép mosást a' j ó szappany is t sin ál ja.
A ' lágy, ragadós, n e h é z , és zsiros szappany nem
j ó . A z ö s z t ö v é r , f e j é r , és könnyű D e b r e c z e n i ,
Retskeméthi, és Szegedi szappany a' V e l e n c z e i -
vel v e t é l k e d i k . /
4 . A ' s z e n n y e s ruhák legelsőben j ó , és tisz­
ta vízbe beáztattatnak. A z áztatás 4 8 ó r á i g , 's
to-
 II. Jtése. Á G. aszitoTiyi munlálról. li5
t o \ á b b i s szokott tartani: és minél t o v á b b ázik
a' szennyes: annál fejérebb lessz.
5. A ' Franczia mosónék íejér l ú g g a l , és tsak
kevés szappannyal élnek. A ' f e j é r lúg szitált bikk,
g y e r t y á n , f ű z , vagy egerfa hamuból ( s ő t b a r ­
lang k ó r ó b ó l is) készülhet, a ' d o h á n y hamu p e d i g ,
minthogy t ö b b hamuzsirral bővelkedik m i n d e n i k ­
nél j o b b , tsak égett l ö l d , k o n y h a , v a g y káljha
tapasz ne legyen benne. A z illyen hamut egy o l l y
e d é n y b e kell ö n t e n i , a' mellynek fenekén tsap
van. A z edény fenekére tiszta szalmát, vagy m á ­
sodik leneket szokás t e n n i , h o g y a' hamus v í z ,
vagy lúg tisztán, és n e m sárosan folyjon ki a'
csapon. A ' hamut meg kell tapodni , és vizezni
s o r o n k é n t , 's úgy feltölteni vizzel. L e g a l á b b 1 2
óráig áll a' víz a' hamun , h o g y a' sót m a g á h o z
szívhassa a ' h a m u b ó l , és ú g y eresztetik le valami
sajtárba. H a a ' l e f o l j ó lúg nem f e j é r , nem tiszta
és nem s i k o s : újjra a' hamura öntetik , és m á ­
sodszor eresztetik l e .
6. A ' 48 ó r á i g vízben ázott ruhákat a' Fr.
m o s ó n é legelőször is kigyúrja , és azután szap­
pannyal minden darabot hidegen b e d ö r g ö l v é n ,
lágy meleg fejér lúggal m e g ö n t i , és kéz közt
d ö r g ö l i szaporán , de nem erősen. Ha a' ruha
f á i n , nem igen s z e n n y e s , jól k i á z o t t , és a' lúg
elég e r ő s : egy szappanyozásra is megtisztul. Ezt
m e g is próbálja a' mosóné a z z a l , h o g y a'ki m o ­
sott darabb ruhát tiszta h i d e g v í z b e n kirázza. Ha
a' ruha e ' k o r nem fejér: újjra b e d ö r g ö l i szap­
pannyal , friss lúggal megönti , és g y e n g é n mossa.
7. Soha egy lében két három darab ruhá­
nál többet ki nem d ö r g ö l : hanem félre önti az
alábbvaló ruhákhoz.
8. Minden kiszapanyozott ruhát utoljára, ha
l e h e t , tiszta í o l v ó vízben kell kirázni. A ' tiszta
folyóvíz a' bent maradott szappanyt kiveszi,
8
 116 III. Szakasz. A Fejéríttsrol.
M e g kell j e g y e z n i : Ez a'leírt Franczia szap-
panyozás tsak az asztali, á g y i , ós külső öltöző
ruhák mosására való : a' vastag , zsíros , szennyes ,
vagy megsárgult ruhákat pedig ki kell lúgozni
(párolni ) .
A ' M a g y a r A s s z o n y o k mint párolják a zsíros
r u h á k a t , minden Gazdasszony tudja ; én is tudom.
D e az igen nehéz , sok tüzelést, párló sajtárt Hug-
z ó , s z a p u l ó ) , rézfazék égetést, ö n t ö z ő fazekat,
feltalpallást, sok i d ő t , sok szappanyt 's a' l. ki­
van , és gyakran tüzet támaszt. Ennél tehát sok­
kal k ö n n y e b b , és ó l t s ó b b párolás módjáról kel­
lett g o n d o l k o z n o m . E' pedig

if tűz nélkül való párolás , vagy

lúgozás.

§. 01.
M i vezetett engem ennek feltalálására, nem
szükség leírni. A z t el nem tagadom , h o g y Chap-
tálnak a' M a g y a r Kurírban közrebotsátolt négy
szavain i n d u l t a m é i , és m i n d a d d i g tettem a ' p r ó ­
b á k a t , míg a' legzsirossabb konyha', és cseléd
ruhákat is minden tüzelés n é l k ü l , tartósan, és
k ö n n y e n el nem találtam megfejéríteni.
Ha ezt a' M a g y a r A s z s z o n y o k közönségesen
b e v e s z i k , t u d o m jót is mondanak r á m , és a ' H a ­
zában is esztendőnként fél millió ölfával t ö b b
megrmirad. A.' párolás módja e z :
1. T é l b e n a' meleg cselédházban, nyárban
pedig az udvaron kell és lehet párolni.
2. A ' vastag, z s í r o s , és szennyes ruhát nem
l e h e t , ' s nem is kell össze keverni a' megszennye-
sedett f e j é r , és finom ruhákkal: hanem
3. Á ' 'sirossakat m á s , és a' finom ruhákat is
más fa: e d é n y b e kell r a k n i , és felül vizet töltvén
így áztatni h8 ó r á i g . Ezt hívják beáztatásnak.
 II. Mese. A' G. astszonyi munkákról. 117
/». Negyven nyóltz óra múlva m i n d a' két
féle ruhát hideg vízben egymás után ki kell g y ú r ­
ni. Ez mondatik kigyúrásnak.
5. A ' k i g y ú r o l l r u h á t , ha s o k , és z s í r o s ,
az esmeretes párlóba ( L u g z ó ) kell szélessen össze­
hajtogatva rakni , a' vékonyát p e d i g c s e b e r b e ,
n a g y o b b szapulóba b e l e r e g e t n i : és ezt mondjuk
a' ruhát lelrakní azon vizesen, *\"
6. A ' felrakott rahákra, t. i. a'Vastag szen­
nyesekre lágymeleg vizet szükség t ö l t e n i , és ezen
felül annyi szitált hamut t e r í t e n i , mint k ö z ö n ­
ségesen az Aszszonyok szoktak, m i k o r f o r r ó l ú g ­
gal párolnak. M i d ő n már a' hamu is b e van, e g y
vastag cseléd abroszra terítve, a' p á r l ó b a téve a'
ruhán felül: a' hamu m e l e g vízzel m e g ö n t ö z l e t -
v é n , az abrosz s z e g e i d é i v e l betakartalik , és az
ide szabott deszkákkal b e b o r í l t a t i k , és 30 — 80
font k ő v e l , vagy tuskóval leszoríttat i k , vagy l e -
nyomtattatik, mint a' betaposott káposzta.
7. A ' béásztatott, k i g y ú r o t t , és felrakott
finom ruhákra viz helyett tiszta, vagy fejér lúgot
kell ö n t e n i , de hamut s e m m i t , a'deszkákkal be­
borítani , és megnyomtatni 3 0 - UO font teherrel,
a' mint a' ruha sok , vagy kevés , és a' p á r i ó n a g y ,
vagy kitsiny. Ezt hívjuk párolásnak.
8. Ez a ' f e j é r lúg tsak lágy meleg l e g y e n .
g. A ' f i n o m fejér ruha a' m e l e g szobában,
v a g y a' napfényen elkezd tsak hamar b u b o r é -
kolni gyengén. Ez jele a' ruha megkelésnek.
10. Ha már semmi b u b o r é k nem látszik a'
ruhát b o r í t v a , és lenyomva tartó v í z e n : m e g ­
holt a' ruha a' párlóban. Rendszerint a' l i n ó m
ruha 5 — 6 napra , a' vastag p e d i g Ó — 7 napra
megszokott kelni.
1 1 . Ezt látván a' G a z d a s z s z o n y , a' vastag
'siros ruháról utolsó nap estve leereszti a' hamu
lúgot, felföralja , és a'ruhára melegen visszatölti,
8 *
 118 / / / . Szálast. A fejérítésröl.
és 6 — 8 óráig rajta tartja. Ez a' melegített lúg
a' 'sirt íellágyítja , és könnyen moshatóvá teszi
a' ruhát. A ' fejér ruháról nem szükség a' l ú g o t
leereszteni, 's felforralni.
12. Ha az i d ő rossz volta miatt látja a' G a z d ­
asszony , h o g y mosni nem lehet: mind a' kétféle
ruháról leereszti a' l ú g o t , k i ö n t i , és helyette
vizet töltvén fjEl, a'mosást elhalaszthatja harmad
napig is. 4
13. M i k o r a' Gazdaszszony ráérkezik a'vas­
tag 'siros ruhákat a' p a l a k o n , vagy akárhol, a'
h o l e d d i g mosni s z o k o t t , mosassa ki rendszerint:
megtartván a z t , h o g y a' s u l y o k k a l , ( l a p i ( z k a )
tsak g y e n g é n kell kivált a' viselt ruhát verni. A z
ü t é s , ha vas kalapáts által lessz i s , a' ruhát fe­
j é r r é nem teszi, hanem a ' j ó l ú g ; és a ' d ö r g ö l é s
is tsak arra való , h o g y a' lúg a' ruhának minden
rántzába b e v e g y e magát. A ' v é k o n y finom ru­
hákat a'háznál szokás rendszerint kiszappanyozni ,
és azután a' f o l y ó n , vagy patakon kirázni.
l 4 - A ' finom ruhákat rendszerint úgy szap-
panyozzák a G a z d a s z s z o n y o k , h o g y a tiszta lúg­
b a szappanyt vakarnak, felforralják, és lágymele­
g e n a' t e k e n ő b e kiterített ruhára ö n t i k , és kéz
közt g y e n g é n d ö r g ö l i k .
1 5 . Egy szappanyos lévben három négy da­
r a b finom ruhánál nem kell t ö b b e t d ö r g ö l n i .
l ö . A z e' képen tüz nélkül párolt ruhából
s o k b ó l , úgy kimenyen a' szenny , motsok, 's a' t.
h o g y szappannyal épen nem is kell bedörgölni ;
de ha megesne , h o g y a' s e b b e v a l ó k b ó l , vagy az
ingek gallérjából valami fólt jól ki nem ment :
azt szappannyal b e kell dörgölni kétszer, három­
s z o r , és rá fris erös lúgot öntvén h ú z o m o s a n ,
de g y e n g é n kéz közt d ö r g ö l n i .
17. A ' tentát, g y ü m ö l t s l e v e t , 's a' t. a lúg
se í g y , mint én m o n d o m , sem az A s s z o n y o k
 x
//. Rész, A G. aszszonyi munkákról. 119
forró lúggal való párolása ki nem viszi egyszeri­
b e n ; hanem idő múlva. Tapasztalásból t u d j u k ,
hogy a' g y ü m ö t s l e v e t , millyen a' t ö b b e k k ö z ü l
a' veres b o r is , l e g b i z o n y o s a b b a n a' napfényen
/ való fejérítés által vehetni ki az as/.U.li , és más
e g y é b b ruhából.
18. M e g kell j e g y e z n i , hogy festett r u h á t ,
a' fejérrel tsak beáztatni se k e l l , nem h o g y pár­
l ó b a együvé rakni , vagy együtt s z B p p a n n y o z n i .
J
A ' lúg a l e g j o b b festéket is felolvasztja ; és e z
az után a' fejér ruhát is mégfogja.
1(). Azt fogják sok Asszonyságok g o n d o l n i ,
h o g y a' ruha a' hoszszas áztat ás által essze
r o t h a d , vagy azt a' lúg megeszi. N e m kell
félni semm.t \ egyik se fog következni. A z illyen
h i d e g , vagy lágy meWg lúg szintúgy nem eszi a'
k e n d e r t , l e n t , és pamut, t , mind a ' j ó D e b r e t z e -
ni szappany. A ' f o n ó lúg öli meg a' ruhát i d ő
nap előtt, és a' motskol is beégeti. En húsz esz­
tendőtől fogva viselek 12 batiz nyakravalókat,
és még most sints sok bajjok ezen párolás által.
N e m engedné azt m e g , se betsületem s z e r e t e t e ,
se lelkem esmérete , h o g y ámítsak, vagy kárt te­
gyek. Azért is bátran hozzá kell f o g n i : Betsüle-
temet. kötöm hozzá.
Haszna ennek a' lüz nélkül való párolásnak
ezekben áll.
a) A ' ruha igen tiszta , f e j é r , és tartós utánna.
b) O l l y kevés szappany kell h o z z á , h o g y ne­
3
gyed résznyivel b e lehet a házi szükséget érni ,
és ez sok forintot megtart az erszényben eszten­
dőt által tsak a' közép házaknál is.
c ) Sok szekér, vagy öl fát m e g k i r a é l , m e g ­
fogják az Asszonyságok tapasztalni.
d) A ' párló sajtár vagy l u g z ó ezentúl 30. 's
t ö b b esztendeig is el fog tartani, minthogy azt
semmi f o r r ó lúg s e m fogja össze g ö r b í t e n i .
 120 ÍV. Szakasz. A Keményilőtsinásról.
e ) Ha a'Gazdasszony erre a'napra mosónét
nem k a p h a t , az idő r o s s z , vagy halolt esik a'
háznál,a' mosást két három napra is ellehet halasz­
tani , a' mint m o n d á m .
f. A ' tűztől nem kell félni senki se önti le
m a g á t , vagy mást a' f o r r ó l ú g g a l , és a'szolgáló
más d o l g o t tehet. S o k fazék m e g m a r a d , a' ruha
szabh iessz , és t o v á b b tart. 's a' t.
Egynehány Asszonyságok már a' d o l g o t pra­
xisba v e t t é k , jónak találták, és ősz fejemet meg­
koszorúzták sok fáradozásomért , és ez nekem
elég. D e ha kik a' forró híggal való öntözés m e l ­
lett akarnak t o v á b b is m a r a d n i , azoknak azt ja­
vaslom , h o g y e g y óráig tsak lágy meleg lúggal
öntözzék a' r u h á t , azután pedig legfelebb tsak
két óráig f o r r ó v a l , és hagyják igy a' ruhát m e ­
legen más nap reggelig. A z magában , kivált m e g ­
nyomtatva , szépen m e g fog kelni.

IV. S Z A K A S Z .

A' K e m é n ' y í t ő tsinálásról.

§. 62.
A ' keményítő a' Házi-Gazdasszonynak o l ­
lyan szükséges, h o g y ha azt maga nem t u d j a ,
v a g y restelli készíteni: a' rosszatis két áron kény­
telen m e g s z e r e z n i : mert a' tisztaságot szeretvén,
a' fejér ö l t ó z Ő r u h á t , a' melly a' szépnemet kü­
l ö n ö s e n é k e s í t i , tsinositani keményito kelf.
A ' Gazdasszony ezt maga szokta minden esz­
t e n d ő b e n e g y s z e r a' maga házi szükségére tsi­
nálni. H o g y tehát ezt azis megtehesse, a' ki még
n e m próbálta : i m é a ' l e g k ö n n y e b b m ó d o t , a ' m e l -
lyet a' m a g a m házánál gyakoroltatok , ide iktatom.
1. Hány font keményítő megyén fel eszten­
dőt által valamelly magános házi szükségre: azt
 //. Rész. A' G. asszonyi Munlálról. 121
a' Gazdasszony l e g j o b b a n tudja: feleslegvalót
p e d i g , vagy két esztendőre valót tsak szón esetre
tsinál: ha egy részét pénzre akarja f o r d í t a n i ,
vagy a' termés hibásan mutatván m a g á t , j ó , ó l t s ó ,
és tiszta, nem üszögös búzához nints r e m é n y s é g .
2. A ' szükség tudva lévén , mindenkor há­
romannyi búzát kell megáztatni, mint a' kérdés­
ben lévő keményitö fontszáma : mert a' búzának
egy harmad' része szokott tsak keményítő l e n n i :
ú g y hogy három Pos. k ö b ö l ád mind össze e g y
P o s . k ö b l ö t , vagy"2/»0 font buza , 8 0 font k e m é ­
n y í t ő t : de az áztatásban , k i n y o m á s b a n , és m a ­
gában a' búzában ne legyen ám h i b a : k ü l ö m b e n
a' keményítő felényi se íessz. A ' k o n k o l y b ó l , és
v a d b o r s ó b ó l ( b ü k k ö i y y b ö l ) soha se lessz k e m é ­
nyítő.
3. A ' legtisztább búza közt is az a' l e g j o b b ,
a ' m e l l y l e g n a g y o b b s z e m ű , t ö m ö t t , v é k o n y , és
halovány héjjú. A z illyen búzának t ö b b a' lisztje
és kevesebb a' S i k e r e , a ' m i kenyérhez j ó : d e
keményítőnek nem kell. A ' tavaszbúzából t ö b b
a' k e m é n n y i t ő , és f e j é r e b b i s , de kémén ny> b b .
Azértis e g y k ö b ö l tavaszihoz két k ö b ö l Őszit
szokás keverni. Némellyek két rész b ú z á t , és
e g y rész Őszi árpát egyelítenek ö s s z e : mások
p e d i g fele b ú z á t , és fele tenkelyt vesznek. Ez
mindenik j ó m ó d : mert a' tenkely igen f e j é r ,
az árpa pedig igen lisztes. J o b b még isakár őszi
akár tavaszi b ú z á b ó l , t e n k e l y b ö l , v a g y á r p á b ó l
külön készíteni k e m é n y í t ő t ; mivel nem e g y f o r ­
m á n , és nem is egyenlően p u h u l n a k , és tejesed­
nek m e g , a' mi pedig kivált a' keményítő m e n ­
nyiségére n é z v e , megkívántatik. A ' k o l o m p é r a'
ruhát eszi , és hajpornak épen tisztátalan. Ezt
.•izomban csak ugy tehetjük f e l , ha a' k o l o m p i r -
keményitöt nem mossuk elég tisztára; mert ha
mind addig mosaltatik, m é g üllepedése után a*
 122 IV- Szakasz. A' Kemény itötsinálásról.
viz egészen tisztán szűrődik le r ó l a , igen j ó , és
alkalmatos a' ruha' keményítésére.
4 . A ' búza minekelőtte beáztattatnék, azt
m e g kell v á g ó rostával rostálni, és azután kéz
közt meg mosni minden s á r t ó l , p o r t ó l , és üszög­
től. A ' j ó lágy v i z b e n való áztatás igen s z a p o ­
rítja a' k e m é n y í t ő t ; a' kemény víz pedig kevesit;
mert ja' szemeket keményíti. Lágy víznek azt hív­
j á k , a' melly igen tiszta, semmi i z e , és szaga
n i n t s , 's a' m e l l y b e n a' p a s z u l y , b o r s ó , lencse
k ö n n y e n m e g k o v a d , és puhára fői. A ' melly víz
édes , n á d i z ü , sárizü , 's az üveget megfogja ,
v a g y f e j é r , és nem általlátszó, mind kemény a'
b e n n e lévő testek miatt. A z e s ő , h ó , f o l y ó , és
forrás viz , leglágyab szokott lenni.
5 . N é m e l l y Gazdasszonyok a ' m e g m o s o t t b ú ­
zát megszárazlván ; m a l o m b a küldik , és újj vágott
éles k ö v ö n g ö m b ö l y ű darának tsináitalják , és
a' darát k e m é n y í t ő n e k . Ha a' molnár sokat el
n e m törne b e l ő l e : nem sok híjjá lenne a' más
m ó d h o z k é p e s t ; a' keményítő pedig fejérebb :
mivel a' k o r p á b ó l semmi se egyeledik b e l e , és a'
buzaszemnek sikere , és Isi rá ja is a' korpába meay
a' m e l l y mind a' kettő sárgás szinfl. A z o n b a n
m e g v a l l o m , hogy én ennek semmi hasznát nem
tapasztaltam; sőt kárát: mert száz falusi molnár
közűlis alig lud e g y vesztegetés n é l k ü l , g ö m b ö ­
l y ű , tiszta darát tsinálni.
0. Én minekutánna a' búzát megmosattam,
azonnal tiszta, és l á g y , vagy folyóvízbe beázta­
t o m . A z edénynek olly nagynak kell l e n n i , h o g y
a' búzán felül annyi viz férjen bele , hogy azt a'
legszárazabb búza se ihassa fel egészen , és az
ázásközben ne kellessék újj vizzel szaporítani.
A k k o r kell a' beáztaláshoz f o g n i , m i k o r már a'
napok j ó m e l e g e k .
 II Rést. A' G. asszonyi Munlálról. 123
7. A ' keményítőnek jósága a' f e j é r s é g b e n ,
és apró részekben áll. Ezen végre abba a' v í z b e
a' mellyel a' dézsában a' szemek á z n a k , m i n d e n
3. Pos. k ö b ö l búzához fél font t i m s ó t , és u g y a n
annyi konyhasót lehet keverni. E z t a' vizet a z ­
után (ha sáros lessz is) az ázás u t á n , a ' k i k t ö b b
ször tsinálnak k e m é n y í t ő t , ö t s z ö r hatszor is hasz­
nálják a' szemek megáztatására. A ' ki ezt n e m
akarja, minden nap leszűri a' vizet a' s z e m r ő i ,
és frisset tölt arra. A m a z d r á g á b b , ez p e d i g fá­
radságosabb. Én az e l s ő b b móddal élek.
8. Ha az idő meleg : a* búza rendszerint 10.
nap alatt tökélletesen megtejesedik ; de ha hives
1
12 napis b e l e keröl. Erre nézve meg ked a' sze­
meket próbálni ; és ha a' Gazdaszszony azokat az
ujjaival széltnyomván, úgy találja h o g y a' tej
egészen kifoly a' m e g n y o m o t t s z e m b ő l , és tsak
a' héjjá marad az újjá k ö z t : az ázlatásnak v é g e
van , és a' kinyomáshoz kell fogni.
n. A ' kinyomás két féle képen szokott m e g ­
esni , vagy taposó zsákban, v a » \ ke/t-kkel v a l ó
kitsafarás által. Én magam elsőben az egész t ö r ­
kölyt kevesenként lábbal megtapodtatom , mint
az aszszúszőllőt s z o k á s , és ezt az után kézzel ki-
tsafartatom. A z első tejes levet külön e d é n y b e szű­
r ö m mint sárgást; azután p e d i g az egész kitsa-
fart törkölyt zsákba töltetem , lágy m e l e e tiszta
vizzel j ó b ő v e n megöntóztetera, és tapodtatom
mind addig , valamig tiszta viz nem jön le a'zsák­
ról ; a' levét más különös e d é n y b e töltetem ; ez
lejérebb az elsőnél. A ' taposó dézsa t ö l g y f á b ó l
v a n , erős a' f e n e k e ; alatsony , és szeles; és áll
egy háromlábú széken , a' mellynek lábai k ö z ö l t
egy dézsa áll. Ezen dézsára e g y sürü l ó s z ő r b ö l
kötött szítát helyhetek szorosan , és a' taposó d é ­
zsa lyukas fenekén ezen a' szitán foly a' tejes lé
az alsó dézsába : a' m e l l y b ő l osztán más n a g y o b b
 124 IV. Szálas:. A' Keményítő tsindlűsról.
nlatsony, és széles dézsába vagy t e k e n ő b e által­
töltetik. Mások a' szita helyett flanell zatskóval
élnek , és a' levet ezen szűrik meg. Ezis j ó , de
p é n z b e kerül.
10. Az i g a z , h o g y a' taposás, és kitsafarás
szaporát lan m u n k a : de azért a' már (eltalált m a ­
lomravaló költséget még se javaslom egy magá­
n o s Gazdaszszonynak : mert noha szaporább v e ­
le a' m u n k a , de hamar kopván egymás ellenébe
f o r g ó f a t e n g e l y e i , a' t ö r k ö l y t nem nyomják j ó l ki.

§ . 63.
A ' leírt módszerint az egész megáztatott b ú ­
z á b ó l kitaposott tejes l é , rendszerint két külö­
nös tágas, és inkább széles dézsákra, vagy l e -
k e n ő k r e szokott töltetni, és tiszta vizzel feleresz-
t e t n i , t. i. e g y i k b e n van a' legelőször kinyomott
sárgás l é , a' másikban pedig az utolsó tapsás,
a' melly f e l l y e b b v a l ó . Mit kell ezen k é t r e n d b e l i
tejes lével tsinálni , e' következő j e g y z é s e k b ő l
kitetszik.
1. Huszonnégy óráig tsen lesen kell mind a*
két edénybeli levet tartani, és akkorra a' k e m é ­
nyítő az e d é n y n e k fenekére leszálván, a' viz
azon felül tisztán marad.
2. Ezt a' tiszta vizet tsapon tsendesen lékeli
a' k e m é n y í t ő r ő l mind addig folyatni , mig tejes
n e m kezd lenni , és a' megmaradóit törköllyel
együtt a' sertésnek v a g y tehénnek adni. A ' te­
k e n ő h ö z nem kell csap ; hanem csak egyik végét
felemelni.
3. E z e n lefolyt v í z felébe más tiszta v í z
töltetik a' k e m é n y í t ő r e , és hogy annak minden
részeit eljárván , savanyúságát, ragadosságát, és
motskát kiszívhassa ; e g y kisded fa szénvonóval
(a' Balaton mellett kuruglyának hívják) az edény
fenekéről egészen felkevertetik. E' meglévén 2 4
 //. Rész. A' G. asszonyi MunidiróL 125
óráig tsendesen h a g j a t i k , és akkor vele é p e n
azt tselekeszszük, a' mit e l ő s z ö r : mind a d d i g ,
míg minden víz o l l y tisztán j ö n le , a' mint fel­
töltetett. Ezt nevezik édeskésnek. H á r o m l e g f e -
l e b b négyszeri felöntött tiszta viz a' k e m é n y í t ő t
egészen megédesíti.
U. A ' megédesítés végre m e n v é n , az e d é n y e k
fenekéről a' keményítő késsel n a g y o b b négysze­
gletű darabokban felszeletik, vagy h a b i g : vas-
kalánnal kiméi illetik , ruhával betakart asztalra
rakatik, és az abroz alatt tökéletesen kiszárazta-
tik. A ' napfény sárga szint szokott neki tsinálni.
H o g y hamarább száradjon, és meg ne p e n é s z e d ­
jék : mindenik darab egyik oldaláról a' másikra
forditta tik.
5. V é g r e száraz, híves helyre elrakatik , és
ha rá szűkség v a n , az a p r ó b b m o r ' s a l é k o k , és
szennyesebb darabok hajpornak t ö r e t n e k , és m e g -
szitáltatnak. A ' festett ruháka t az allyasabb k e ­
k

ményítővel szokás kemény k e n i , és a ' v é k o n y fe­

jér ruhákhoz a' legfejérebb használtatik. Ha v a ­
laki azt akarja, h o g y készített hajpora r o p o g j o n ,
a' keményítőt öntözze m e g j ó erős égett b o r r a l
vékonyan ; száritsa m e g , és úgy töresse m e g
pornak. A ' k o l o m p í r b ó l is lehet keményítőt k é ­
szíteni, m e l l y . a' mint már említve v a g y o n , ha
j ó l készíttetik, nagyon j ó szolgálatot tesz. E g y
P o s . mérő tiszta, 's lisztes k o l o m p í r b ó l k ö n n y e n
kikerül ifi — 20 font keményítő. Ennek díszí­
tése nagyon k ö n n y ű , és annál is inkább meg ér­
d e m l i , h o g y megemlíttessék; mivel általa a' sze­
gényebb sorsú Gazdaszszony k ö n n y e n kipótol­
hatja, és p e d i g m i n d e n k o r , m i d ő n kívántatik,a'
pénzen veendő keményítőt.
A ' k o l o m p í r keményítő pedig igy k é s z ü l :
I . A ' keményítőnek való k o l o m p í r j ó tisztá­
ra megmosallatik, h o g y a' s á r t ó l , portól és más
 126 V. Szakasz, A' Szappany főzésről.
tisztátalanságtól megmenekedjék , mellyek kíilöm-
b e n a' k e m é n y í t ő b e k e v e r e d v é n , azt b a r n á v á ,
é l e s s é , és kelletlenné tennék.
2. A z igy m e g m o s o t t k o l o m p í r torma resze-
15n melly minden közönséges háznál találtatilt,
megreszeltetik , önként é r t e t ő d v é n , hogy a ' t o r ­
ma reszelönek szinte mintáz edényeknek is, mel-
l y e k b e n a' reszelés, k i d ö r g ö l é s , és mosás eszkö­
z ö l t e t i k , tisztáknak kell lenni.
5. Ezen reszelt jószág tiszta v í z b e n , és tiszta
e d é n y b e n kézközött mind addig dörgöltetik még
b e l ő l e a' keményítő kiválván, csupa rosttá , vagy
kanállá nem válik.
4. A z egész vegyületet tiszta ruhán által
m e g kell szűrni, mellyen a' keményítő , vagy liszt
ugyan áltmegy a' vizzel e g y ü t t , de a' k o l o m p í r tör­
k ö l y fent marad.
5. A ' leszűrt tejes víz maradjon békében ,
m é g benne a' keményítő m e g n e m száll; akkor
p e d i g töltessékle a' keményítőről a' tisztátalan
v i z , 's töltessék reája fris tiszta v i z , 's kevertes-
sék öszve vele erősen a' k e m é n y í t ő , ismételtes­
sék ezen munka mind a d d i g , még a' keményítő
egészen m e g nem tisztul, fényessé, és fejérié
nem válik. Ezután ugy bánhatni vele , mint a*
g a b o n a k e m é n y í tővel.

V. S Z A K A S Z .

A' Szappanyfőzésről.

§ . 64.
A ' mit a' Gazdaszszony a' maga házától ki-
kerithet, v a g y legalább fáradságának bérit m e g ­
nyerheti . azt nem kell mástól venni. Illyen a'
szappany s. Ennek főzéséhez ha szinte néraelly
szereket s"t ha mind pénzen kell is beszerezni:
 :
//. Rése, A (r. Asszonyi Munkáiról. 127
állata a' Gazdaszszony azt n y e r i , h o g y a' tsiná-
lásért nem ad p é n z t , 's l e g a l á b b j ó házi-szappanyt
f ő z , a' mellyhez képest a' vásári t ö b b n y i r e hi­
bás. H o g y tehát ezt a' szándékot annyival k ö n ­
nyebben ki lehessen v i n n i , a' szappany főzés m e s ­
terségét ide iroin :
1. Jó szappanénak azt tartjuk, a' mellynek
ize g y e n g e , és nem IsipŐs; színe f e j é r ; teste si­
kamló, száraz, ö s z t ö v é r , esnem zsiros , a' sza­
bad levegőn megszárad, és a' vizben a' n é l k ü l ,
h o g y zsirrá váljék, egéázen felolvad. Ennek f ő ­
zéséhez.
2. Megkívántatik a' hozzátartozó szereknek
j ó megválasztása, a' meliyek a ' l ú g , z s i r , s ó , és
m é s z , és ezeknek a' főzés által való illendő ö s z -
sze kaptsolása.
3. A' Gazdaszszony a' maga házánál ezen vég­
re meggyüjli a' jó h a m u t , a' hulladékzsirt; és
mivel ez nem minden háznál szaporodhatik an­
n y i r a , hogy a' szükséghez képest elegendő szap­
pany kikerüljön belőle : a' mészárostól j ó k o r , ö s z -
kezdetén a' friss fagygyút beszerzi. Igen okosan
cselekszi a' Gazdaszszony, ha .e' végre a' c s o n t o ­
kat léire rakatja, és annak i d e j é b e n , midőn u g y
is tüzelni kell, azoknak zsírját ki főzeti • Ez o l l y
j ó szer a' szappany főzésre , melly a' l e g j o b b fagy
gyunak sem enged. Majd minden háznál annyi
csont elhull, a' mennyi a' ház' szükségére meg­
kívántató szappanynak legalább is kél harmadré-
• szét kiállíthatná. Azon főzés vagy sütés által ,
mellyel mi a' csontos hust élelemre megfőzzük
vagy megsütjük , egy Ötöd része sem olvad
ki a' tsontzsirnak. A ' l o b b i t tehát gondatlanul
e l s z ó r n i , vestegetés. Erről akárkit m e g g y ő z egy
kevés fáradságba, és majd semmi költségbe s e m
kerülő p r ó b a .
 128 V. Szakasz. A Szappanyfőzésről.
ii. J ó hamu a z , a' mellyben legkevesb szén
és e g y é b gaz v a n ; legkevesebb szene van pedig
a' g y e r t y á n , e g e r , n y i r , b o d z a , f ü z , és m i n ­
denek lelett a' bikkfának. Ehez képest a' m e l l y
Gazdaszszony ezekkel t ü z e l : a' hamvokat a' k e ­
m e n t z é b e n jól kihagyja égni ; de minden két nap
múlva kivonatja, és a' j ö v ö szükségre félreteszi.
A ' f a g y g y ú mentől frissebb , annál fejérebb szap-
panyt ád. Frissében kell hát azt beszerezni , és ha
m é g nyers volna , felaggatni , és a' szél által m e g ­
szikkasztani módjával. É

§. 6 5 .
A ' szereknek megszerzése után következik a'
lúgnak készítése, és az alatt a' fagygyúnak fel-
m e l é l é s e , kiolvasztása és a' pörlzökuek kisajtolása.
A ' lúgnak tsinálásához ezek szükségesek :
1. £ g y felül szélesebb f e n y ő f a , vagy bikkfa
d é z s a , a' mellynek két feneke van. A z alsó rend­
szerint bevan az oldal dongáknak onlrájába ,
vagy a' mint mások nevezik tsinjába eresztve ;
a' második ped g tsak egy ollyan kerék deszka,
a' melly a' lúgos dézsának , alól mind szükebb-
. szűkebb oldalai kerüleljébe annyira leszoríttat-
hatik, h o g y k ö z t e , és az alsó rendes fenék k ö z t ,
m i n t e g y hat tzól üresség maradjon. Ezen min­
d e n k o r kivehelö fenek t ö b b lyukakkal átvan fur-
k á l v a , és az alsón tsak e g y lyuk v a n , vagy mind­
járt a' fenék felett az oldalon k i n y i t v a , ésbenne
tsap a' lúgnak kifolyására.
2. E készen lévén a' hamunak beáztatása
vetetik munkába. M e n n y i hamut kell beáztatni :
azt a' szükség , és a' lúgos dézsának, v á g y cse­
b e r n e k nagysága határozza meg. H á r o m Pos. k ö ­
b ö l hamuhoz képest a' lugozónak ö t tetézvékás-
n a k , vagy négy tetéz Pos. köblösnek kell lenni.
L e g b á l o r s á g o s a b b úgy tselekedni, h o g y t ö b b l ú -
 //. Hess. A' G' asszonyi Mvnkálrúi. 129
g o t tsináljoii a' Gazdaszszony i n k á b b , mint ke­
veset. Errenézve az alatt i s ; m í g a' szappany fői;
lehet a' lúgot folyatni , ha az e l ő b b i tsinálás ke­
vésnek látszik. Rendszerint 40 f o n t f a g y g y ú h o z
először n é c v köböl szilalt hamut szokás elkészí-
t e n i , és egy k ö b ö l j o f e l e , n e m h o m o k o s , és
köves m e s z e t , és 25 fonthoz ennek f e l é t ; és e z
elégis.
3. A hamut e g y rakásban szépen öszsze kell
n y o m a t n i , és ha elébbeni lúg nints: közönséges
vizzel meglotsolni gyakrabbsn , h o g y az a' vizet
beihassa. Mikor már ez így megnedvesíttetett:
a' közepében e y y nagy lyuk á s a t i k , e s a' friss d a ­
rabos mész beletöltetik , kevéssé meglotsollatik ,
és mihelyt g ő z ö l ö g n i k e z d : hamuval e t a h a i t . u k
gyakrabban , hogy az ereje b e n t m a r a d j o n , és
tsendesen lotsoltatik mind a d d i g , míg a' mész
porrá nem v á l i k , é s a' hamú is egészen meg nem
ereszkedik. 11a igen l á g y , sáros találna l e n n i :
száraz hamuval kell m é r s é k e l n i , Ezen d o l o g b a n
rendszerint három óra bele telik.
4. A ' hamu a' mészszel igy elkészíttetvén,
a' lúgos egy erős három lábú székre lételik o l l y
magasan , hogy a' lúgnak befogására egy más
kissebb edény alá férjen. N é m e l l y e k tsak a' föld­
re teszik, és alatta g ö d r ö t ásván: a ' l ú g o s t e b b e
teszik. A ' lúgos nagy dézsa' lyukatsos feneke t o ­
vábbá tiszta szalmával egy tenyérnyi vastagságra
megtéríttetik , és a' rakás meszes hamu e g y v e l -
gest bele hordatik , és minden s o r mértékletesen
körülnyomatik mind addig , h o g y feliül tsak mint­
egy 8 tzól üresség maradjon , a' melly vizzel szí-
nig töltetik; és^mintegy egy óráig így hagy&iván
a' tsapja kinyittatik , és a' lúg folyni kezd.
5. Ha ez a' lúg nem tiszta, v a g y erős nem
v o l n a : ismét feltöltetik a' l u g o z ó r a , és m á s o d ­
szor eresztetik u hamun keresztül. Tehát a' l ú
 130 V. Ssalasz. A' Szappanyfözésről.
g o t mindjárt meg kell p r ó b á l n i , ka elég j ó é ?
Színe ennek o l l y a n , mint a ' s z é p b o r , az ujja
közt az e m b e r n e k igen s i m a ; ha tollat b e l e már­
tanak forrósán , a' pehely mindjárt lekoppad a'
t ó i r ó l , és a' friss tojás egészen felül úszik b e n n e ,
és le nem ül.
6 . Egy leve a' hamunak l e f o l y v á n , ismét
vizzel megtöltetik a' l ú g o s , és a' második lúg
f o l y , a' melly már valamivel g y e n g é b b . Ez mind
annyiszor elölkezdethetik , míg a' Gazdaszszony­
nak n é g y — ö t akó tiszta lúgja nints; és ha ez is
kevés kezd lenni : friss hamuból és mészből is­
m é t lúgot szaporít.
7. Az alatt, míg a' lúg így foly : a' Gazdasz­
szony minden 'sírt, és megavasodott faolajal e-
l ö l s z e d , és e g y kevés gyenge lúggal feleresztvén
kiolvasztja, es más g ö m b ö l y ű fenekű rézfazék­
b a n , vagy ü s t b e n , a' mint n e v e z i k , az apróra
metélt fagygyút kiolvaszt ja , de a' nyers fagygyút
e l é b b fel kell forralni , vagy meg kell köveszte-
n i : 's a' perlzétis kitsafarja. A ' fagygyút hát
j o b b e l ó r e elkészíteni a ' t ö b b i sírral e g y ü t t , mint
a' gyertyaöntéshez szokás. A ' k'inek kedve vagyon
igen s z é p , tiszta fejér szappanyt készíteni, tisz-
tiltsa meg jól a' zsírt, f a g y g y ú t , o l a j t , minek
e l ö l t e a főzéshez fogna. Ezen megtisztítás nem
igen nagy vesződségbe kerül. A ' megolvadt zsir,
vagy fagygyu , szinte mint az avas olaj is lágy
meleg v i z b e töltetvén, azzal erősen öszvekever-
telik Ez által a' viz a' kövérségben volt idegen
részeket., a' poshadt nyalkát, enyeket, és más
efféléket magába veszi, és a' zsiradékot megtisztítja.
§. 6 6 .
M á r m o s t a' főzés következvén, ezeket tar­
tsuk m e g :
1. A z olvasztott faggyú kissebb darabokra
metéltetvén , sokságához képest k i s s e b b , vagy
 //. Til'.is. A' Gazdasszonyt Munldíről. < 12$
n a g y o b b üstbe tétetik, és a'háznál s z a p o r o d o t t ,
's már kiolvasztott zsír is hozzá egyelíttetvén ,
lúggal az üstnek mint egy közepéig felei esztelik,
és gvenge tűznél felolv.isztalik , - a>ra vigyázván
n' gvakrabbi heverés á l t a l , h o g y n' fagygyú el­
o l v a d j o n : de az üsthöz né égjen. M e n n y i le<:yen
a' lúg A ' fagygyúhoz képest, azt nem szükség
méretskélni; hanem tsak arra v i g y á z n i , hogy m i -
h e l v l felkezd habzani , ismét friss bíg töltessék
a' fagygyú közé. Ezt már n e m szükség keverni
i s , és á' felhahzás ezzel meg nem állíttatik , ha­
nemha hideg lúggal.
2. Eleintén a' fazék alatt nerrt kell erősen
li'izebii , hanem azon l e n n i , h o g y a' lúgos fagy­
g y ú folytában egyenlően forrjon.
5. H á r o m , négy órai forrás után n' fagygvú
a' lúggal Öszve á l l ; és meesürüdik , mint a' híg
p é p . Ezt ha látja a' Gazdaszszony: a' keverőfát
bele mártja kiveszi, és engedvén h e v ü l n i , m e g -
vi'sgálja , ha a' fáról leválik e? Ha e ' m e g v a n ;
U- A ' h i g szappany megsózatik törött k ö z ö n ­
séges k o n y h a s ó v a l . ^ A ' só arra v a l ó , h o g y a ' k ö ­
vérség a' lúgtól különváljék. Errenézve mennyi
só kell b e l e , én meg nem h a t á r o z o m : hanem
azt. m o n d o m , hogy vessen bele a' Gazdaszszony
elsőben e g y , vagy fel m a r o k k a l , 's ha látja,
h o g v a'szappany fel habzik, és a' fazék szinén
tajtékká válik a' forrás által: ezt a' tajtékot ka-
lánnal leszedheti, és formába töltheti. Ez r i t k a ,
vagy könnyű szappany fog l e n n i , és e b b ő l lehet
azután kezet, 's ortzát mosni, borotválkozni való
szagos szappanvl tsinálni. Ha l e n e m válik a'ke­
verő fáról: töltsön belé ismét l ú g o t ; tegven m e ­
gint annyi sót b e l é , mint e l é b b ; de a'keverőfát
gyakrabban mártsa b e l é , és nézze m e g , ha a'
lúg tiszt 'n lefoly € a' fáról , és a' szappany kü­
lönmarad e' felragadva. Ha nem tiszta a' l e f o l y ó
 130 V, Szakasz. A' szappany fűzésről.
l ú g : m e g i n t annyi s ó t , és lúgot kell a' fazékba
t e n n i , mint e l é b b , minden elkeverés n é l k ü l ,
és ismét azon m ó d o n megpróbálni.
5 . Ha egyszer látja a ' G a z d a s z s z o n y , h o g y
a' keverőfára ragadott szappany már k e m é n j ' ,
és a' lúg magánossan lefoly r ó l a : a' szappany
tdéggé megfőtt. Ez e g y óra , és így már m i n d
ö s z v e f ő t t , hat óra alatt gyakrabban megszokott
e s n i ; de néha g — 1 2 óra is bele telik a' hibák
miatt.
6. A ' megfövésnek más próbáji is vágynak
úgymint: ,
a ) V é g y e g y kalánnal egy tányérra a' szap-
p a n y b ó l , 's ha kezd hivülni: az új jóddal tapo­
gasd m e g . Ha az újjod nem 'siros ; jól van a'
f ő z é s : de ha ' s i r o s , s ó z n i , lúggal szaporítani,
és m é g főzni kell.
b ) E g y két tseppet tseppents eleven tűzre;
és ha látod, h o g y az lángot nem v e t , és nem
f ü s t ö l , hanem tsak felpuífad, vagy felhabzik:
j ó a' f ö v é s , és így a' szappany is.
c ) N é m e l l y e k egy k a l á n n a l hideg vízbe vet­
nek b e l ő l e ; és ha az l e ü l : eléggé megföttnek
tartják a' szappanyt.
7- Ezeket a' próbákat m e g t é v é n , a'tüzet az
üst alól k i kell húzni , és úgy hagyni a' j ö v ő
i ' j i s z a k á n , míg m e g h i d e g s z i k , 's reggel kivenni,
e l m e t é l n i , és szellős helyen megszikkasztani.
8. A ' ki formába akarja ö n t e n i : a' szappanyt
r e g g e l közép erősségű lúggal ereszsze, és olvasz-
sza f e l , a' Formákat v e r e s , vagy sárga földel
k e n y j e m e g , és töltse belé a' szappanyt. A ' f o r ­
mának a' feneke lyukatsos, hogy a' lúg lefoly­
hasson a' szappanyról 's a' t.

Í 67.
A ' mi f ö l d ü n k ö n , sőt az Idegenek elölt is
igen h í r e s , és a' tiszta faolajból tsinált V e l e n -
 II. Rész. A' G. aszszonyi Munkáiról. 131
tzei szappannyal vetekedik a' széksóval készült
Debreczeni szappany. Tehát h o g y ez is közre
menjen, a' mint magam l á t t a m , tsinálása m ó d ­
ját ide í r o m : A ' kiknek t ö b b t u d o m á n y j o k van
f e l ő l e : irják le b ő v e b b e n , és a ' h o l én h i b á z o k ,
ott tegyenek jobbítást. Ez a' d o l o g k ö z h a s z n ú ,
és egyenesebben Hazánkat illeti 5 azért is m e g ­
érdemli , hogy mások is dolgozzanak b e n n e .
A ' Debreczeni szappanyhoz s z é k s ó , m é s z ,
k o n y h a s ó , és fagygyú kívántatik.
A ' Széksó Magyar Országnak t ö b b részei­
b e n is terem ugyan: de kivált a' Kis K u n s á g o n ,
C s o n g r á d , Békés, B i h a r , és Szabólts V á r m e ­
gyékben , a' hol azt az emberek tavaszszal, és
őszszel nap felkölte e l ő t t , vagy b o r o n g ó s n a p o ­
kon szedvén , Debretzenben , Szegeden , Kets-
keméthen eladják.
A ' j ó Széksó fejér, t ö m ö t t , d a r a b o s , szemes,
erősen s ó s , a' vízben f e l o l v a d , a ' n e d v e s s é g e t
magához húzza, és ha tiszta: kevés sarja marad.
A ' k i j ó szappanyt akar f ő z n i : a'legtisztább
széksót választja, és 40 font f a g y g y ú h o z , l e g ­
alább is kell 1 5 — 2 0 font széksó : a' sárosabból
pedig alig elegendő fél Pos. k ö b ö l is. A ' b i z o ­
n y o s , hogy ha a'széksó hét rész : akkor a ' m é s z ­
nek kell lenni két résznek, v a g y 7 fonthoz kell 2
font j ó féle m é s z , (némellyek oltott meszet vesz­
nek) és így 40 font f a g g y ú h o z : 15 — 20 f o n t
széksó , és 7 font mész.
A' széksót a' mészszel öszszekevervén , azt
a'Gazdaszszony vagy tsak f o r r ó tiszta v i z z e l ,
vagy elgyengült hamúlúggalt felereszti. Ha erős­
ségét akarja megpróbálni : egy t s o m ó gyapjút ráz-
m e g b e n n e ; és ha a' lúg öszve aluszik m i n t a ' t é j ;
jónak a' j e l e ; és már azt leszűrvén, félreteszi.
T o v á b b á az olvasztott fagygyút beteszi a'
rézfazékba széksó lúgot tölt r á , és tsendesen fel-
9 *
 V. Szalass. A szappanyfnzcftrfíl.
f o r r a l v á n , fbzi k—5 ó r á i g , a'mint felyebb b e ­
széltem.
Ha a' fagygyú már öszszeállolt a' lúggal:
felhabzik , és friss széksó lúgot nem enged ma­
g á b a tölteni. E k k o r hát azt tselekszi a' Gazdasz-
s z o n y , h o g y ezen keveréket leereszti a'réz, vagy
vasfazékból tsapon , és az allyát is kimeringéli.
E' meglévén a ' l ú g o t leszűri, és a' szappanyt meg
viszszatölti a' f a z é k b a , friss széksó lúggal fel­
ereszti, ismét ha k i g o z ö l ; szaporítja, és lassan­
ként Konyhasóval sózogatja mindaddig , míg a'
k ö v é r s é g t ő l a' széksólúg egészen tisztán , külön
n e m válik.
Ezek szerint a' Debreczeni szappany e' ket­
t ő b e n k ü l ö m b ö z i k a'közönségesszappanylól, hogy
| . Hamulúg helyett széksólúg töltetik a p r ó d o o f
ként a' f ő v ő faggyúra. 2 . H o g y a' f ő v o faggyús-
lúg n é g y s z e r , ötször is letsapoltalik a' v a s , vagy
r é v z f a z é k b ó ) , és annyiszor friss lúggal feleresz-
t e t v é n , Ö — 10 óráig is főzetik.

§. 68.
1
Talán roszsz nevén venné tőlem a szép
n e m , ha egy úttal a' k ü l ö n ö s e b b mosdani való
szagos szappanyok tsinálásál halgatással elmellőz­
ném. Erre nézve n é m e l l y e k e t , a'mellyeket j o b ­
baknak t a r t o k , ide iktatok:
1. Végy jóféle fejér szappanyt 8 latot, me­
téld el igen v é k o n y szeletekre, tedd e g y ' k ő mo­
zsárba , tölts rá színmézet 8 latot. Ugyan borkÖ
olajat 1 l a t o t ; ismét rózsa vagy egyéb szagos
v i z e t , a' mit szeretsz 3 l a t o t : k e v e r d , és törd
együtt mind a d d i g , míg tésztává nem v á l i k , és
ekkor n y o m d b é e g y tiszta e d é n y b e , kösd b é a'
szájját, és a' mikor tetszik mosódj vele.
2. V é g y j ó féle szappanyt lÖ l a t o t , és fe­
lényi rózsa vízben törd tésztává, tedd liizre e g y
 II, It. A' Cru-.ílaszszu/iy'i Hantákról, lii
kis tiszta újj mázos s e r p e n y ő b e n , és főzzed g y e n -
gén szüntelen való keverés közt mind a d d i g , m í g
a' rózsavíz egészen kigözölög b e l ő l e .
Ekkor keverj bele apróra t ö r ö l t v i o l a g y ö ­
keret 2 l a t o l , bablisztet 2 l a t o t : ismét töltsrá
egynehány 30 — 40 tsepp bergamott vagy más
jószagú olajat, k e v e r d e l , tsinálj b e l ő l e g o l y ó ­
b i s o k a t , tekerdbé öket p a m u t b a , rakd g y e n g e
meleges h e l y r e , és ha megszáradnak, kend m e g
kívül j ó illatú o l a j j a l , 's m o s ó d j vele.
3- V é g y fejér szappanyt 2 f o n l o t , és a p r ó
szeletekre m e t é l v é n , tedd e g y ü v e g b e , tégy h o z ­
zá viola gyökeret 1 font. G u m i Benzóét 8 lat.
S l o r a x o t 4 lat. sárga szándelt 4 lat. szegfüvirá-
got 1 l a t o t , két három késhegyyni törött fahéjjat,
ugyan annyi törött tzitrom h é j j a l , és egy szere-
t s e n d i ó t , mind j ó apróra t ö r v e , és ereszd fel
három iltze tiszta erős égett b o r r a l . M i n e k u t á n -
na ezek öt napig együtt áztak, keverj közéjek e g y
kevés h a j p o r t , tölts hozzá e g y kevés r ó z s a v i z e t ,
és 6 tojás f e j é r i t , 's vízben f e l o l v a s z t o t t G u m m i -
t r á g á n t o t , keverd fel j ó l , és ezen tésztából tsi­
nálj g o l y ó b i s o k a t , és úgy bánj v é l e , mint az,
e l ő b b i e k r ő l m o n d o t t a m . Ez l e g d r á g á b b , és tsak
egy kedve tölt Dáma tsinálhatja.
Némellyek szoktak m é g e b e z tenni apróra
törött mandulái, b c r g o m a t l o l a j a l , á m b r á l , és
pézsmát. Ezt nevezik B o n o n i a i szappanynak:
Olaszul S a v o n e t t i : de készen ugyan illyet
nem talál senki.
U. A ' b o r o t v á l k o z n i való szappanyt í g y tsí-
nálják a' Gazdaszszonyok Férjeik számára :
V é g y s z a p p a n y t , a ' m e n n y i tetszik, és a p r ó ­
ra m e t é l v é n , tedd e g y tiszta s e r p e n y ő b e , t é g y
hozzá rózsa , levendula , és majoránnavizet tetszés
szerint egy forma mértékkel , tedd gyenge tűzre,
míg a' szappany e l o l v a d . E k k o r keverj hozzá viola
 134 Vl' Szokása. Á Gyertyamártásról.
g y ö k e r e t , T z i t r o m - v a g y narants héj ja t porrá
t ö r v e , m i n d e n i k b ő l e g y e g y quintlit, és szegfű-
virágot másfél q u i n t l i t , és szünés nélkül kever­
g e t v é n , tölts felül Rószavízben felolvasztott szép
fejér Arábiai G u m m i t , és mikor már megsűrü-
d ö t t , 's a' tűzről levétetvén m e g h ű l t , kend meg
a' kezedet akarmelly szagos o l a j j a l , 's tsinálj g o ­
l y ó b i s o k a t b e l ő l e , takard p a m u t b a , és gyenge
melegen szárazd m e g .
E z e n szappanyokhoz l e g j o b b ez a' könnyű
tajték s z a p p a n y , a ' m e l l y r Ő l f e l l y e b b szóllottam.
G y e n g e szakállhoz a' szappany spiritus leg­
j o b b , de erőshöz semmit sem ér.
A ' ruha tisztító g o l y ó b i s o k r ó l (3lccEÉugcí)
a l á b b leszsz s z ó .

VI. S Z A K A S Z .
A' Gyertyamártásról.
§• 69.
A ' gyertya e g y a' l e g k ö z ö n s é g e s e b b házisze­
rek k ö z z ü l : még is huszadik háznális alig talál
az E m b e r j ó l é g ö g y e r t y á t , és e g y i k , egy a' másik
p e d i g más hibával küszködik.
J ó gyertyának azt tartjuk, a' melly f e j é r ,
n e m p e r t z e g , n e m f o l y , nem l o b o g , se nem pis­
l o g ; hanem t a r t ó s , és e g y e n l ő e n végig vígan ég
f ü s t , és b ü d ö s s é g nélkül.
E z e n említett jóságot a' j ó b é l , j ó fagygyú
és helyes mártás vagy öntés tsinálják. Ezekről
szóllok tehát s o r j á b a n , és a ' m i t magam l e g j o b b ­
nak találtam, ezennel közhaszonra botsátom.
§.70.
A ' g y e r t y a b é l körül ezeket szükség a ' G a z d -
aszszonynak m e g t a r t a n i :
1. A ' pamut e g y a' l e g j o b b gyertyabélnek
való matériák k ö z z ü l ; de ha az megvan fejérit-
 //. Rész, A' Gazdasszonyt MunLákrul.
v e , és nem e g y e n l ő e n f o n v a , vagy p o z d o r j á s :
a'gyertyája pislogni f o g , és n e m fog vigan é g n i .
Errenézve a' legszebb pamutfonalat sem árt
erős b o r etzelben 24 óráig megáztatni, és m e g -
száraztani.
2. Második gyertyabélnek v a l ó matéria a'
középszerű fejérílett, és j ó l kimosott l e n , vagy
lenszösz fonál: de ennek is a' l e g j o b b fonót kell
választani, b o g y a' fonál egyenlően m e g f ő n a s -
s é k : mert ha e g y helyen v a s t a g a b b , és sodrat-
lan , ott a' gyertya l o b o g n i : ha pedig imitt amott
v é k o n y a b b , és igen s o d r o s , ott pislogni f o g .
A ' len gyertyabél tartósabb közönségesen v é v e
a' pamutnál. M e l l y h e z k é p e s t :
3. A ' Gazdaszszonyok az asztalra , és o l v a s ó
embernek való gyertyához két szál pamuthoz
egyiket lent v e s z n e k , vagy két szál lenhez har­
madikat pamutot o l l y v é g b ő l , h o g y a' pamut a'
v i l á g o s a b b , és v i g a b b égést segítse ; a' len p e ­
dig a' l o b o g á s t , és hamar égést mérsékelje.
4 . Hány szálat kellessék e g y g y e r t y a b é l h e z
venni, meghatározni nem l e h e t : annyi mind ./.által
b i z o n y o s , h o g y ha a' gyertyabél a' f a g g y ú h o z
képest vékony ; nem fogja a' körűiragadott fagy­
gyút megemészteni. Innen a ' g y e r t y a folyni f o g ;
ha pedig a' bél kellel i n d vastagabb: igen hamar
3
égeti a faggyút; és í g y l o b o g n i is f o g , tartat-
lanis l e s s / . . Errenézve az én tanátsom a p r ó b á ­
ja t hm Gazdasszonyokhoz a z , h o g y e l é b b : mint­
sem a' mártáshoz fognának, próbára mártsanak,
vagy öntsenek e g y két szál g y e r t y á t , egyiket k e ­
v e s e b b , a' másikat t ö b b f a g g y ú v a l , és a b b ó l
ítéljék osztán m e g , mitsoda vastagra lehessen a'
b e l e t , vagy a' gyertyát hagyni. V é k o n y lenfo­
n á l b ó l , vagy p a m u t b ó l 12 szál két rét hajtva
e l é g ; vastagból 8—9-
 136 VI. Szakasz. A G-yurtyaiiuirlásrol.
5. Konyhára , istállóba , és tselédházba , a'
h o l i o n n a k , tartósabb a' gyertya , ha a' b e l e
l e n , k e n d e r , és valamivel v é k o n y a b b .
0. A ' sodrás is h o r d o z z a a' g y e r t y a b e l e t :
m e r t ha az igen t á g : a' gyertya lobogni í o g ,
1
és ha imitt amott e g y két szál fonál különválik a
gyertyában a' t ö b b i t ő l : az hamar beégeti magát
a' f a g g y ú b a , és azt Jefolyatja. Ha pedig igen s o ­
d r o t t : a' gyertya pislogni f o g , noha t o v . b b
tart. Azértis azon kell igyekezni , h o g y minden
szál fonál t á g a n , a' m e n n y i r e tsak l e h e t , e g y ­
mást mindenütt érje.
7. A ' megsodrott gyertyabeleket vagy ruhá­
b a fogott tiszta, vagy viasszal kevert faggyúval
kelletik jól megvonogatni. Ez arravaló , hogy B'
f a g g y ú b ó l a' vizet ne vehesse m a g á h o z , a' melly-
töl a' gyertya pertzegni f o g , és a' szálakat is
ö s s z é b b tartsa, h o g y a' máriás alatt egymástól
el ne válhassanak.
8. Mitsoda hosszúra hagyassék a* gyertya^
b é l : azt a' gyertyamártó edények m é l l y s é g e , és
a' f o i ' i á k hosszúsága határozza m e g } a' mel-
lyeknél mindazáltal jóval is hosszabbra szokás öt
h a g y n i : mert a' megsodrás, és összemenés , 's a'
gyertyának f ü l e , ijk rész hosszúságát elveszi.
Rendszerint 15 tzól hosszú f o n á l b ó l , ha rneg-
m á r t a t i k , lessz a ' g y e r t y a hosszúsága 1 2 t z o l : és
ha a' fonál 12 szálával van v é v e , 4 0 font fagy*
g y ú b ó l lessz illyen hosszú szál gyertya 2 5 0 vagy
e g y fontba 8 szálat v é v é n , 3 1 font gyertya.
Q. A ' kész gyertyabélt sütős meleg faggyúba
kell e l ő s z ö r t e n n i , vagy benne gyengén m e í o r -
r a l n i , és minekutánna m e g h i d e g e d e l t : veszszökre
fűzni , és kiegyengetni.
 II. llvsz. A' Gazdasszony i Aiunkiurul. 137

p 71.
Harmadik jóságát a' gyertyának a' j ó f a g y -
g y ú , és j ó mártás hordozza. E b b e n ezekre keli
vigyázni:
1. A ' faggyú mentől frissebb , annál j o b b
fcssz a' gyertyája ; de a' zsirja k e v e s e b b . A ' r é ­
gi száraz faggyú szaporább , f e j é r , de f o l y ó , és
ez a' régen mártott gyertyában is tapasztalható.
2. A ' füves marha faggyúja lágy és sárgás, a'
száraz eledellel tartott marháé pedig kemény e b b és
fejérebb ; és ez j o b b is. Ehezképest a' késő őszi
faggyú sokkal j o b b , mint a'nyári 5 és a'téli j o b b ,
mintáz őszi magában : de ezen mind lehet segíteni.
3. Azértis ha a' Gazdasszony a' késő őszt a'
gyertyamártással b e nem várhatja: v e g y e n a ' f ü ­
ves marha faggyújához fele, vagy egy harmad rész
juh vagy birka f a g g y ú t , és mind kettőt külön
megolvasztván , zsírját töltse e g y ü v é , 's mártsa
fel. Ettől a' gyertya k e m é n y e b b és fejér g y e r ­
tyákat lehet ö n t e n i , mint a' legszebb viasz g y e r ­
t y a , kivált üveg formákba öntve.
k- Némelly házaknál esztendői által kétszer
szoktak gyertyát mártani: t. i. Szent Mihály , és
József n a p k o r , részszerint az e l f o g y á s , réssze-
rint pedig a' régi gyertyának íölyóssága miatt.
Ha a' Gazdasszony ráér : e' nem rossz szokás 5
de a' ki rá nem é r , mártson egy szerre egész esz­
tendőre valót, és a' gyertyákat szellőn megszik­
kasztván , rakja z s ú p , vagy szalma közzé ládára,
és tegye hives száraz helyre. Igy gyertvája fejér
marad, nem lessz f o l y ó . A ' tavaszi faggyúból már­
tott gyertyák igen f e j é r e k , kivált ha fele birka
faggyú van a' marha faggyúhoz keverve.
5. A ' faggyúnak megolvasztása megkívánja
a' Gazdasszony szemességét, n e m tsak a' támad­
ható gyúladás miatt 3 hanem azért i s , h o g y ha.
 138 VI. Szakasz. A' Gyertyamár tusról.
erős tüzet gyújt a' katlanban: a' zsírja kevesebb
is l e s s z , feketébb is. Ehezképpest a' megkövesz-
tett 's metélt faggyút is magánossan soha se kell
üstbe t e n n i , hanem legalább h a t , hét ittze tiszta
vizet alól tölteni. Ez a' faggyút sem engedi a'
fazékhoz é g n i ; a' zsirt se megpergelödni. Ha
azomban azon szerencsétlenség találna t ö r t é n n i ,
h o g y a' faggyú m e g g y ú l a d n a ; tehát nem kell azt
vizzel o l t a n i , mivel ez által a' veszedelem még
n a g y o b b á tétetik; hanem inkább hull f a g g y ú t ,
melly e' v é g r e készen tartatik , kell hozzá töl­
teni. Ez a' hevességet mérsékli, és a' gyuladási
forróság pontjánál alább szállítván, a' veszedel­
met elhárítja. Ekkor egy fúvással is el olthatni
a' l á n g o t , de egyszer'smind a' tüzet is elkeli
takarítani az olvasztó edény alól. A z o m b a n j o b b
v i g y á z n i , mintsem a' veszedelemmel való küz­
désre szorulni.
6. A ' lassú olvasztás után az első zsir min­
denkor legtisztább, és fejérebb ; azért is azt kü­
lön le kell m e r i n g é l n i , és a' j o b b féle gyertyák
mártására félretenni, és megsózni. A z allyja bar­
n á b b , és az utolja fekete. Ezeket a' f ü l ö k , és
tehenészek számára mártja a' Gazdasszony; sőt
még azt is hozzá k e v e r i , a' mi a' pörtzökbŐl a'
sajtolás által kinyomatott.
7. A ' kiolvasztott faggyút némellyek sokféle
szerekkel m e g k e v e r i k , és ez által többféle v é g e ­
ket igyekeznek elérni ; nevezetesen a' tartóssá­
g o t , fejérséget, k e m é n y s é g e t , és egyenlőbb víg
égést. En részemről megvallom , hogy ezen keve­
rékre soha se szorulok , és azon fogások á l t a l ,
a' mellyeket e d d i g e l ő l b e s z é l l e l t e m , m i n d ezen
végeket elérem.
8. Ha a' faggyút a' Gazdasszony egyszer
megolvasztotta, m e g s ó z t a , és m e g s z ű r t e : ne en­
gedj e soha m e g f a g y n i ; hanem azon frissen már-
 //. Rész. A Gazdaszszonyi Munkákról. 139
tsa fel. MentSl t ö b b s z ö r fagy meg a' f a g y ú , és
olvasztatik m e g : annál f o l v ó b b lessz a' g y e r ­
tyája, ba tsak birka faggyúval n e m egyelíti. O l ­
vasztott fagyút gyertyának ne v e g y e n senki a'
k a l m á r o k t o l : mert az folyni fog , minthogy t ö b b ­
nyire régi.
g . INémellyek s ó t , és e g y kevés égetett tim­
sót szoktak a' leszűrt faggyúba lenni, Ezt én ma­
gamis legjobbnak tartom arra a' v é g r e , h o g y a'
víz a' faggyútól egészen k ü l ö n v á l j é k , és a' tsu-
nyaság a' fazék fenekére alá taszíttassák. E g y é b
hasznát nem tapasztaltam. A ' s a l é t r o m , és ha-
muzsir épen ezt tselekszik, c s a k h o g y a' hamu-
zsir a' faggyúnak némelly részét szappannyá vál­
toztatván , a' vizzel v e g y í t i , és igy a' Gazdasz-
szonytól ellopja.
10. A ' megolvasztott faggyút némellyek f o r ­
mában öntik ; mások pedig gyertyamárlóban
megmártják. A ' f o r m á k ü v e g b ő l , c z i n b ö l , és j ó
keményfából legjobbak. A ' v a d k ö r t v é l y , v a g y
berkenyefából tsinált formákat valóban lehet
használni. Ezt az asztalosok szokták tsinálni két
t á b l á b ó l ; a' mellyeken a' gyertyának helye ki
van v ö l g y e l v e , és ha mind kettő öszveszorítta-
tik srófFal, az egész gyertya helye a' két f é l b ő l
öszveáll. Egy formába 20 lyukak szoktak egymás
mellett lenni. M i k o r valaki gyertyát akar ö n t e ­
ni , a' gyertya h e l y e i t , vagy v ö l g y e k e t faolajba
mártott ruhával, a'mellyet az új ja hegyire vesz,
végig m e g d ö r g ö l i : de ú g y , h o g y a' faolaj sehol
se marad láthatóképen: más külömben a' g y e r ­
tya ettől zsíros l e n n e , a' m e l l y nem szép. Í g y
a' forma ellévén készítve , az öszve srófoltatik
két v é g r ő l ; minekutánna a' gyertyabelek b e l e
vonattak; a' faggyú igen lágy melegetskén b e l e
ö n t e t i k , megrázatik h o g y , a' lyuk mindenütt tele
leljék , és más nap reggelre félretétetik; a' m i k o r
 l4o VI. Szakasz A Gyertyamár tusról,
a' gyertyák sebes rántással b e l ő l e kiszedetnek.
Ez a' m ó d azérlis j ó , h o g y eslvénkénl, a' t ö b b i
munkának hátramaradása nélkül lehet használni,
és a' gyerlyais titánná bzép sima, és az egész
forma se kerül l o b b e 1 0 — 12 forintnál, 's száz
esztendeig is eltarthat.
1 1 . A ' kik a gyertyát önteni nem akarják,
gyerlyamúrlúval éliu:k Ez is iából l e g j o b b . A '
kinek e ' s i n t s , a' katlanon állni szokott kerék
t e n e k í í , és szájjá rézfazékhan is márt gyertyát,
í g y t i. Egy g y e n g e vesszötskére felhúzogatja a'
f

b e l e k e t , és a vessző két véget oszveköti. E k k o r

oÜyan karikásán állanak a b e l e k , m i n t a ' fazék
szajja, 's egyszerre beis martainak abba. K ö ­
zönséges nagy tserép fazékbanis láttam így g y e r ­
tyát mártani.
1 2 . A ' kik rendes fa gyertyamárlóval élnek,
arra vigyáznak:
T
a ) H o g y abban á faggyú m i n d e n h o l ' e g y f o r ­
ma meleg legyen j .errenezve azt pokrólUa.1 k ö ­
rül tekerik.
b ) Míg a' Gazdasszony az asztalra való g y e r ­
tyáját meg nem mártja, addig meleg vizel a'
m a r l ó b a Isak annyit l ö l l , a' mennyi a' hidegülő
faggyút ugyan m e g m e l e g í t i , de a' belet meg nem
v i z e z i ; másképen p e r l z e g ö s lessz a' víztől.
c ) M i k o r a' vesszőkön függő gyertyabél 2 - 5
szor bemártatott a' fagyúba , azt a' mártó vé­
gig meghúzogatja e g y e n k é n t , h o g y e g y e n e s , és
sima l e g y e n minden s z á l , és ezt mentől inkább
n e m r e s t e l l i , mind annál e g y e n l ő b b e n fog a'
f a g g y ú ráragadni.
d ) A ' g y e r t y a b e l e k e t , minekelőtte először
faggyúba mártatnának, sorba kell n é z n i , és a'
mellyik k i s o d r ó d o t t , összébb s o d o r í t a n i ; a' mel-
lyik p e d i g igen s o d r ó s : tágítani szükség. K ü l ö m -
 77. Rész. //' Oazrfa.issoriví Mániáiról. 141
ben a' mint fellyebb is m o n d á m , a ' g y e r t y a attól
l o b o g ó ; eltol pedig tsipás f o g lenni.
e ) A ' m i k o r a' inártóban a' faggyú, h i d e g -
szik : a b b ó l a' gyertyára e g y s z e r r e sok szokott
felragadni, kivált ha a' m á r t ó b ó l tsendesen , és
nem frissen kirántatik. E ' miatt a' gyertyának
alsó v é g e is vastag bunkós lessz. Ezen a' G a z d ­
asszony a z z a l s e g í t , h o g y a' gyertya v é g e i t for­
r ó vizbe ereszti, a' melly a' faggyú vastagságát le
olvasztja. A z o n faggyú , m e l l y e l a' f o r r ó viz le
o l v a s z t , nem vesz kárban ; meri a / t i s i n é l a * t ö b b i
közé szűrhetni , vagy olvaszthatni.
f ) A ' mártóban valamint a'faggyú e g y r é s z ­
ről h i d e g , ú g y más részről igen meleg se l e g y e n ,
mert k ü l ö m b e n nzt is le olvasztja a' g y e r t y á r ó l ,
a' mi e l é b b ráragadt.
g) A ' szép zöld gyertyákat úgy szokták fes­
teni , h o g y mínekutánna mind szépen m e g m á r -
tódtak , utoljára fenlliágy a' Gazdasszony e « v k-t
ittze f a g g y ú t , hozat a' P a t i k á b ó l , vagy Materia­
listától jó féle réz rosdát , F 1 o s v i r i d i s a e r i s
vagy Grünspánt egy két l a t o t , és ezt vízzel a p r ó ­
ra m e g t ö r e t i , kíszáraztja , és újjra v a p y olajjal,
vagy faggyúval elkevervén igen fáinúl szélt d ö r g ö l -
teti. Igy osztin ezt az igen igen fáinúl márvány
k ö v ö n megtört zöld festéket a' fennthagyott fagy-
gyúba tölti, meg melegíti jól 's v é g r e a' rhártóba
meleg vizet t ö l t v é n , a' zöld faggyút felül ö n t i ,
és a' gyertyákat sorban b e l e mártia egyszer két­
szer , de t ö b b s z ' r nem tesz jót.
h) Ha n szoba igen h i d e g , v a g y a ' g y e r t y á k
hirtelen hideg helyre vitetnek : m e g h a s a d o z n a k ,
a' melly azt rosszá , és rutlá tsinálja. Errenézve
a* mártószobának tsak lágymelegnek kell l e n n i ,
és az ablakait zárva tartani szükség ; n e h o g v a'szél
kárt legyen. A z igen meleg szobában k é s ő r e fagy
meg a' gyertya annyira, h o g y ismét bemártani le­
hessen. E z hát késedelmet o k o z .
 VII. Szálasé. Az Etzettsinálásrúl.

VII. S Z A K A S Z .

Az Etzettsinálásról.

§• 7 2 .

Etzet nélkül e g y konyha se lehet e l , és azt

a' Gazdasszonyok készilikis, hol n a g y o b b , hol
kissel)!) szerentsével. M e l l y r e tehát tsak kevés
jegyzést teszek :
t. Etzetet senkise tsinál, hanem maga a'
természet készíti azt mind azokból a' t e s t e k b ő l ,
a' mellyekben először a' megforrás által b o r t ,
vagy Spiritust tsinált , és mihelyt ez a' spiritus
már k ü l ö n v á l t : másik forrás támad ; a' m e l l y e z t
etzetté változtatja, és végre ha meg nem akadá­
lyoztatjuk, az etzetet szélt oszlatván, m e g r o t ­
hasztja. I n n e n :
2 . ) Haszontalan képzelődés az , h o g y az eső ,
's h ó v í z b ő l , ha bele lentsét teszünk, majd j ó
etzet lessz; mivel e' közül egyikben sints semmi
b o r Spiritus , a ' m e l l y e l további munkája által a'
T e r m é s z e t etzetté változtathatna.
3.) E' szerint az etzetágyakra sints e g y é b b
s z ü k s é g , hanem h o g y a' rajok töltttttbort hama­
r á b b által viszik az etzetesedésre, mint maga
a' T e r m é s z e t tselekedné.
h ) A ' melly b o r l e g k e m é n y e b b , a b b ó l etzet-
ís l e g j o b b lessz.
5 . ) Etzetet a' b o r o n kivül lehet tsinálni g a ­
bonából, serből, gyümöltsből, mézből, tejből,
és g ö r ö g d i n n y é b ő l , 's fóldibodza terméséből. A '
t ö b b i sokféle e p e r , m a n n a , g y ö n g j ' v i r á g , le­
v e n d u l a , és rózsa etzetek tsak annyiban m o n ­
datnak e z , v a g y amaz e t z e l n e k ; h o g y ezek for­
díttatnak etzetágynak , és a' kész etzelnek sza­
got , és izt adnak.
 II. Rése. A G. asszonyi Munldlról. 143

§. 7 3 .

A ' boretzet a' l e g d r á g á b b , és l e g j o b b . E '

körül ezeket szükség megtartani:
1.) A ' b o r magától is etzetté v á l i k , m i h e -
Ivest m e l e g e b b helyen tartalik, mint a' b o r
természetes melegsége. A ' hol tehát a' R e a u -
m u r melegmérője a' huszadik gráditson á l l ; ott
a' b o r magában is etzetté változik.
2 ) E' szerint nem szükség neki lágy k e n y e ­
r e t , kovászt, malosaszölö-tsutkát, lentsét, ku-
koritzát, paprikát aláhányni; sőt ez annyiba ká-
r o s i s , hogy ha a' b o r rajtok soká á l l : az etzetet
egy kevés észre nem vett meghevülés állal m e g -
rolhaszljáh. és egészen elerőtelenítik ; vagy Jeg-
a l á b b az eizetnek valami kedvetlen ízt is adnak.
3 ^ H o g y mindazál al a' b < r annál barna-
r á b b állaimén en a'm^ getzetesedésre r úgy szokás
tst^ekedni , hogy a' b o r o s e d é n y , átalag b ö d ö n -
k e , vagy akármi m á s , akárhonnan szerzett e -
tzettel megtöltetik, és a' szájjá tsak g y e n g é n té-
t e t i k b e , hogy a' levegőnek mindenkor szabad be­
menetele l é g y e n : d e valami tisztátalanság b e l e
ne hullhasson. M á r ha a' Gazdasszony ezen etze­
tet használván, azt akarja, hogy el ne f o g y j o n ,
szürjele bntelliákra e g y harmad r é s z é t , és töltse
m e g a' hijját i> borral annyira; hogy a' mutató
ujjával e l é r j e , 's tsinálja b e g y e n g é n a' száj ját.
Ha a' melegség a' szobában ollyan n a g y , h o g y
a ' R e a u m u r m e l e g m é r ő j e a ' 2 0 - d i k grádits-
nál áll b e n n e : ezen betöltött b o r 1 0 — 1 I » . nap
múlva etzetté v á l i k : és így egy harmadrészit is­
mét le lehet vonni. í g y ha az etzetes h o r d ó m e g
nem f a g y , v a g y kelletinél fellyebb meg nem h e ­
v ü l , á' Gazdaszszony a' boretzetben soha fogyat­
kozást nem lát. Ezt a' jegyzést a' t ö b b i minden-
 t44 VII. Scalasz. Az Fjzt't/.ánálásról
féle etzefekre nézveis lehet hasznain!. A z erö(<**
len , és e l r o m l o t t b o r etzetet nem tsinál: hancut
n' j ó t is elrontja.
A.) A ' k i k úijonnan tsinálnak el/etel : sok-
szor a' tölgyfa etzetes b o r d ó b a tsak betöltik a'
b o r t e g y harmadn szn\ ire , 's beteszik 5*mondott;
meJegségu h e l y r e , vagy a' n a p r a : i/» 2 0 nap­
ra a' b o r etzetté v á l i k ; a' mikor megint egy har­
madrész b o r töltetik b e l e , és ugyan annyi idő
múlva az utolsó harmad rész. A z újj h o r d ó , ha
j ó etzettel megforráztatik; ugyan ezt tselekszi. A '
kik a' d o l g o t siettetni akarják: a' h o r d ó b a 1Ö —
1 2 itsze eros etzetet töltenek, és ehez egy har­
mad rész jó b o r t , és így t o v á b b .

5 ) A ' boretzet körül még az is megjegyzés­

re v a l ó , h o g y a' hijjánossa'got tsak borral kel!
m e g t ö l t e n i ; és így ha az első etzet é p , egésséges
b o r b ó l v ó ' t tsinálva; azutánis mindég tsak a/t
kell venni. í g y az etzetize nem fog változni. De ha
az etzetes e d é n y most ép b o r r a l , majd megetze-
tesedni igyekezÖvel vagy tsigérrel ( l ő r é v e h vagy
vadalma vizzel töltetik h e l y r e : az etzetis e l é b b
ízit e l v e s z t v é n , e l g v e n g ü l ; és végre elromlik.
E r r e n é z v e én j o b b n a k tartom a hibás b o r b ó l
tsinált etzetet is inkább ép b o r r a l töltenimeg*
és a' r o m l o t t b o r t a' g y ü m ö l t s , vagy más etze­
tes e d é n y b e t ö l t e n i . A z igen erős boretzetet az
üvegeken nem kell soká tartani: hanem butel-
liákra fejtvén, j ó p i n t z é b e h o m o k b a t e n n i , és
használni. K ü l ö m b e n az erős etzet az üvegeken
e l é b b vastag kotsonnyát tsinál, és azután el­
romlik.
D e ha az etzet m e g f ő z e t t e t v é n , ez által a'
b e n n e volt n y á l k á t ó l , tojás f e j é r é t ő l , é s más ide­
gen részektől megtisztíttatik ; számos évekig rom­
latlanul e l á l l , sőt m é g időről i d ő r e tisztábbá,
 //. Rész. A' G . asszonyi Munkákról. 145
kellemetesebbé, és j o b b izüvé is v á l i k , ha a'
levegőtől elzárva tisztamérsékeltt helyen tartalik.

§. 74-
A ' boretzet után következik a' g y ü m ö l t s e t z e t ;
1.) Sok helyen ezen végre a' vad a l m á t , és
körtvélyt fordítják a'Gazdasszonyok. Ez is j ó : de
ha m ó d van b e n n e ; legtanátsosabb j ó i z ü , és
érett almát; 's körtvélyt akar é d e s , akar sava­
nyú legyen a z , ezen végre használni. Tsinálása
módja e z , h o g y az a l m a , vagy k ö r t v é l y apróra
m e g t ö r e t i k , sajtóban erősen kinyomatik , és k i ­
folyt leve egy fenekű hordókra szüretik. A z al­
ma , és körtvélylé magában is etzetté válik ugyan
1
a j ó n a p f é n y e n , vagy meleg szobában ; de ha­
marább voltáért egynehány ittze j ó , és kész etze­
tet szokás közé keverni. A ' két fenekű h o r d ó b e l i
etzetet 5 - 6 lO nap egymás u t á n , szükség m e g -
h e m p e r g e t n i , 's a' hempergetés után a' szájját
megtágítani. E' nélkül az alma lé két esztendeig
is elvan a' pintzében és etzetet n e m k a p ; m e r t
a' melegség kitsiny, és kevés levegő járhat b e l e .
A z egy fenekű h o r d ó l e g j o b b , és tsak fedéllel
kell takarni.
Hazánknak némelly vidékein vágynak o l l y
közhasználatú e r d ő k , m i n t a ' t ö b b e k közül Vas­
ban Jánoshá/.án, mellyekben sok vad g y ü m ö l c s
terem. A ' Természetnek ezen adományát m e g ­
vetni esztelenség volna. A z é r t is igen okosan c s e ­
lekszi a' n é p s é g , hogy a' vad a l m á t , és körtvélyt
érett korában megszedvén, sulykokkal m e g t ö r i ,
kisajtolja, és e d é n y e k b e szűrvén , házi szükségé­
re etzetté. Ha a ' v a d körtvély megpuhulva töret­
tetik m e g , és igy sajtoltatik k i , l e v é b ő l még b o r
is meg lehetős jóságú k é s z ü l ; e b b ő l pedig annál
j o b b etzet válik.
2 . ) Az érett s z ő l ő b ő l , n y ú l s o m b ó l , k ö k é n y -
10
 146 V//, Sxaiasz. Az etzettsinálásról.
b ő i , es m e g y b ö l is j ó érzeteket tsinálnak a' Gazd­
asszonyok. Készítésük külömbözik az elébhe-
n i t ő l ; és így mégyen véghez: A' m o n d o t t g y ü -
móltíÖkkel valamelly edény félig, vagv rész­
re m e g t ö l t e t i k , tsomoszlóval a' gyümölts meg­
t ö r e t i k , h o g y meglevesedjék. Ekkor vízzel fel-
eresztetik, és minden befőjtás nélkül melegre
helytetik, 's b á r o m , négy rét p o n y v á v a l , 's j ; o k -
róttzal felül betakartatik a' melegségnek egyen­
l ő b b megtartására. Két bárom hét múlva a' viz
a' gyümöltsnek levét magához v e s z i , és etzetté
•válik, a' mellyet le lehel szúrni valamelly ton­
nába , 's a' törkölyre még egyszer l e h e t , de már-
i most tsak felényi vizet tölteni. Minekutánna ezis
m e g é r e t t , Ievonatik , és meleg helyre tétetik , a'
h o l magátólis m e g e r ő s ö d i k ; de ha közzé e g v n e -
hány itlze b o r etzet töltetik, annál tüzesebb lessz.
A ' gyümölts etzetről m e g kell jéqyezni, h o g y
mihelyest az m e g é r i k : le kell fejteni'; és a' sar­
ját alólla k i v e n n i : és ezt más idén se kell e l m u ­
latni.

75.
A ' hol se b o r , se gyümölts b ő v s é g e n i n t s ,
g a b o n á b ó l tsinál a' gazdasszony etzetet; a' mi
így esik m e g :
1.) A z á r p a , vagy b ú z a , vagy mind kettő
e g y e n l ő részekből ö s s z e k e v e r v e , megöntözte lik
v i z z e l , és hideg földre elleritlelik, hopy kilsi-
rázzék. Ha már kilsi r á z o t t , megszárf»zlaiik j ó l ,
és megdaráltatván beázt»tik, mint mikor pálin­
kát akarunk égetni. Halvan font darált m á l l / i a ,
két annyi vizet szokás tölteni ó m e l e g e n ; de nem
e g y s z c u ' e , hanem e l ő s z ö r tsak a n n y i t , hogy tisz­
tességesen elborítsa a' szemeket > és elkevertelik
e i ö s e n , F é l . ó r a múlva a' t ö b b i viz egészen felül
 //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 147
Öntetik ugyan m e l e g e n , és í g y hagyatik keverés
nélkül 3 óráig.
2.) E' meglévén az egész leve leszüretik, és
ha az olly m e l e g , hogy az e m b e r keze feje kön­
nyen elállja: belékevertetik 2 — 4 íttze é l e s z t ő ,
és forrani hagyatik, és tajtékja, v a g y habja le­
szedetik, mert ez az az élesztő. T o v á b b á vastag
ruhákkal felül betakarlatván, 24 óráig igy m a ­
rad. Ekkor megszüretik tisztán a' s e p r ő j é t ő l ,
h o r d ó r a töltetik, és szájjá j ó l betakarlatván, 14
napra kész az etzet.
3.) A ' ser magában is illyen etzetté -válik ,
hanem a' k o m l ó t ó l keserű lesz. Erre pézve a'
serbe eleven szenet szokás b ő v e n m e g ' l t a n i . E z
a' mesterség a' sernek n y ú l ó s s á g á l , és keserűsé­
gét e l v e s z i , 's a' megmelegedés az etzetesedést is
sietteti.

$. 7(5.
M é g a' mondottakon felül más elzetek 5s
vágynak p . o .
1.) Á' mézetzet. Ez úgy k é s z ü l , h o g y m i d ő n
a' méhkasok felveretnek, minden edények k i ö b -
littetnek v i z z e l ; sőt az elmetélt riassz táblák is
megáztattalnak. T o v á b b á a' méz olvasztáskor a'
tajtékis leszedetik, és ezen v í z b e hevertetik. M i ­
k o r már jó tsomó mézes viz együtt v a n , a tűzhöz
tétetik, és addig forroltatik, mig harmad része
e l f ő ; ha e' m e g v a n , és e l h e v ü l , e d é n y b e t ö l t e t ­
v é n , etzetté válik, a' mellyen ugyan eleintén a"
méz szag m e g é r ? i k ; de idővel azis elenyészik.
Az Alföldön ez is jó.
2 ) A ' v i r á g , és fájinabb g y ő m ö l l s etzetek
tsak annyiban neveztetnek í g y : a' mennyiben a'
rajok töltött borral a' magok í z e k e t , és illat j ó ­
kat közlik. E' végre a' r ó z s á t , l a v e n d u l á t , g y ö n g y ,
vagy Sz. György v i r á g o t , és a' szőlő virágot s z o -
10 *
 143 VII. Szálast. Az etzettsindldsról.
kas rend szerént használni. A ' szőlő virágtól va­
lamint a' b o r n a k , ú g y az eczetnek is felette kel­
lemetes hathatós illatja származik. A ' virágokat
e l ő s z ö r minden száraiktól meg kell tisztítani:
mert ettől az etzet keserű l e s s z ; és azután ár­
nyékban megszáraztatván , ü v e g r e rakni, j ó b o r -
etzetet rátölteni f é l i g , ' s végre tele. A ' t s u p a b o r i s
etzetté válik rajtok a' j ó melegen. Ezen drága
etzetek azonban tsak addig tartják m e g ízeket,
és illat j ó k a t , m i g az első b o r van rajtok. Mind
azon által nem csak v i r á g g a l , hanem m é g jóilla-
tu g y ü m ö l c s ö k k e l is szokás az etzetet fűszerezni.
Illj'enek : a' s z a m ó c z a , v a g y földi e p e r , málna ,
s o m , c s i p k e b o g y ó 's t. m . mellyeknek kellemetes
illatját az etzet magába v e s z i , ha rajtok áll-
A ' Gazdasszonyok ezekkel úgy bánnak, h o g y
első l e v e h e t , minekutánna m e g vagyon é r v e , le­
fejtik butelliakra , és félre teszik ; az ágyokai pe­
dig közönséges boretzet helyett használják , vagy
megint frisset tsinálnak.

§. 7 7 .
A z elzettsinálás után annak gondviselése a'
fő d o l o g : m e r t valamint a' Természet az idevaló
testeket az é g e t t b o r kifejtődése után az elzetese-
désre által v i s z i : úgy 8 Z etzetesedésből a rotha-
dásra m e g y által. A z o n kell tehát l e n n i , h o g y a'
Gazdasszony a' Természetnek ezen rendes mun­
káját meghátráltassa. E r r e n é z v e ezeket jegyez-
ze-meg:
] . ) Etzetnek ü v e g , k ő , mázatlantserép, és
faedénycket kell tsak tartani. A ' r é z , v a s , czin ,
és ó n egésségtelenítik az etzetet.
2.) Az etzetet legtanátsosabb levonni üvegek­
r e , és madzagon vizes fazékba b e a g g a t v á n , egy
óráig főzni. M i g a' fövés tart, a' butelliák szájjá
nyitva van; de minekutánna e l h ű l t , viasszal ke-
 //. Rész. A' G. asszonyi Munkáiról. 149
vert szurokkal betsináltatik, és t ö b b e s z t e n d e i g
eláll bennek az etzet.
3.) Némellyek az igen e r ő s etzetet úgy tsi-
nálják, h o g y m i k o r fagylaló idő v a n , vas a b r o n -
tsos tonnában kiteszik az e t z e t e t , a' mi viz van
b e n n e , m e g f a g y , és a' tiszta etzet középen fa-
gyatlan marad: a' mellvet látván, a' nyársat m e g ­
tüzesítik, vele az etzet jegét általszúrják, és a'
nyomán az etzetet k i t ö l t i k , 's butelliákra szűrik.
Ez a' l e g j o b b etzet a' világon. Mások pedig l o m ­
b i k b a t ö l t i k , és igen g y e n g e melegen letsepeg-
tetik, mint a' pálinkát szokás. Ezis jó m ó d : a'
Patikákban láttam.

VIII. SZAKASZ.

A' F e j ő s tehenekkel való bánásról,

és vajtsinálásról,

§• 7 8 .

A ' Házi szükség elŐsegt'Hésére minden Gazd­

asszony tart fejős teheneket, ki t ö b b e t , ki k e ­
vesebbet. Ennek haszna a' b o r j ú n e v e l é s , t e j ,
tejfel, és vajtsinálás. D e vajmi kevés tehén fize­
ti meg a' rávaló k ö l t s é g e t , és jutalmazza meg a'
velevaló bajlódást!

§. 7().

Első haszna a' tehenek tartásának a' b o r j ú ,

a' melly haszon ezen a'két nevezetes sarkalalon
áll: a). H o g y a' borjú rendes i d ő b e n essék,
b ) . Illendően tápláltassék, és egész nevekedése
ideje alatt gondjaviseltessék. Első sarkalat tehát
az , hogy a' borjúk j ó i d ő b e n essenek. A ' tehén
9. hónapig hordozza t e r h é t ; ha tehát Szent G y ö r g y
nap körűi m e g f o l y a t : Januariusban haza j ö n a'
b o r j ú j és ez ha f ö s v é n y s é g b ő l , v a g y értetlenség
 150 VIII. Szak. A Fejesről, Tej., és Fajtsin.
b ő i hibát n e m e j t ü n k , a' l e g j o b b i d ő . Erre nézve*
a' Gazdasszony e ' d o l o g b a n ezeket jegyezze m e g :
1.) M i k o r a' tehén m á r közelget a' b o r j ú -
z á s h o z , azt nem tsak n e m k e l l , ha lehetneis , D e ­
c e m b e r b e n fejni, h o g y a' benne lóvÖ magzatot
illendően táplálhassa , hanem mind az elles e l ő t t ,
m i n d utánna három négy héttel, a' l e g j o b b táp­
láló eledellel táplálni. Káros hiba tehát a z , mi­
k o r a' mi Asszonyaink arról ditsérík ez , vagy
amaz tehenet, h o g y azt mind addig lehet f e j n i ,
míg más nap le nem borjúzik. Hlyen tehenek
vagyn.ik ; de az A s s z o n y o k ditsérete mellett rend.
szerint mindég kissebb borjúi ellenek, mint a z o k ,
a' m e l l y e k a' leborjúzás előtt 0—8 héttel önként
elapadnak.
2 . A z Istállóban külön rekesztékben kell az
i b y e n terhes tehenet tartani, és neki k e d v e z n i ,
h o g y a' t ö b b i fijalat, vagy m e d d ő n maradt mar­
hák ne rúghassák, öklelhessék, és kergethessék:
más k ü l ö m b e n az ütés, kerget é s , és taszigálás
m i a t t , ha elvetéllés nem i s , de nehéz e l l e s , és
erőtelen b o r j ú következik.
§. 8 0 .
Ha a' tehén l e b o r j a z i k , a' Gazdasszonyok
n e m e g y k é p e n bánnak a' borjúkkal. Némellyek
1. H o g y azt az annya szeresse, vagy ö r ö -
m e s t e b b n y a i j a , lágy sóval b e d ö r g ö l i k . Ez a'tse-
l e k e d e t , há b e l ő l e az a' haszonis következik, a'
m i t S a l c h o w í r , h o g y az illyen borjú nem
kap d ö g ö t , nem volna haszontalan fárodozás : de
ez nem igaz.
2 . Sokan addig a' borjút nem hagyják s z o p ­
ni , m í g az anny'it meg nem fejik. Ezt a' tejet
petztejuek n e v e z i k , és elöntik E' káros tseleke-
det. A ' T e r m é s z e t ezt orvosságul adta a' borjúk­
nak ; azértis azt vélek ki kell szopatni. Ez a' tej
1
fogja a borjút lakszálni, és g y o m r á t kitiszlilni.
 //. Rése. A' G. asszonyi Munkáiról. 1&1
Minden emlős állat tudniillik valamelly ragadós
szurkos tisztátalanságot hoz beleiben a' világra ,
mellytöl azután a' Természet' bölts rendeléséből
annyánah sárgás nyúlós elsöteje által tisztitatik
ki. Ha mindazonáltal, a' mint rendszerént t ö r ­
ténni s z o k o t t , ezen téj n a g y o b b b ő v s é g b e n m e g ­
gyülik a' tehén t ö l g y é b e n , ú g y h o g y azt néha
szinte kifeszíti; j ó l cselekszi a' G a z d a s z s z o n y ,
h a , minekutánna a* borjú b e l ő l e j ó l l a k o t t , ki—
fejeJi, és azt a' borjus lekennek a d j a , melly tő­
l e enyhülést, és tisztulást n y e r .
3. Ha a' tehénnek teje nints: mint gyakran
megesik, a' Gazdasszony azon légyen , h o g y ezen
b o r j ú t , kivált ha s z é p , más tehén alá szoktassa,
vagy más alkalmatos m ó d o n táplálja. Hlyen a'
b ö r t s e t s , n' m c l l y b e lágy meleg tejet t ö l t ü n k ,
és a' borjúval szopatjuk.
U. N é m e l l y e k a' borjút épen n e m engedik
szopni ; hanem az ételre kapatják , a' tejet ma­
g o k hasznára fordítják, és azt m o n d j á k , h o g y
a' borjú szopás nélkül hamarább és n a g y o b b r a
nő. E' nem igaz : A* szomszédom ezt t ö b b esz­
tendőkig g y a k o r l o t t á , és végtére ú g y elrontotta
svajtzer teheneit, h o g y az esztendős borjút is kön­
nyen bele lehetett tenni egy oldaltarisznyába.
M o s t is él , de a' Svajtzéria oda van.

5. Mások mihelyt a' b o r j ú 8 — l O n a p o s ^ a z t

lemetszetik. Ezis h i b a : mert még illy hamar r>.z
Anyja se jöhet jól tejre. Kivált pedig az elöha-
sü t e h e n e k , ha egy Hónapnál e l é b b lemetszik
alóluk a' b o r j ú t ; és a ' t e h é n tölgyét elmulatják
megtörni , vagy megtöretni a' borjúval ; vagy
elapadnak, vagy jóltcjelok soha se lesznek. E z ­
által fajúinak cl leghamarább a' l e g j o b b Svaj­
tzer tehenek is.
 153 VIII, Szak. A FejésrÓl. Tej. és Vajtsin.

§. 81.
»
Második sarkalatja a' b o r j ú nevelésnek a z ,
h o g y az illendően tápláltassék, és nevekedése
ideje alatt gondjaviseltessék. Ezen dologra e z e ­
ket szükség megjegyezni :
1. Ha a' b o r j ú addig szopik , míg a' foga
kinem n ö , vagy az anyja el nem rúgja maga
a l ó l ; és a n n y i t , ' s a k k o r , a' mikor neki tetszik:
tapasztalás szerint n a g y o b b , és e r ö s e b b lesz. í g y
v a g y o n ez a'gulyabeli borjúkban. A' kinek a' tej­
r e nints szüksége ; az e képen legkevesebb fá­
radsággal nevel szép borjút ; de ez nem minden
szegény Gazdasszonytól telik k i , 's nem is téríti
m e g a' téj' hasznát.
2 . A ' hol a' Svájtzéria árendában van : a'
b o r j ú k rendszerint hitványok , görhesek , és ki-
isinyek maradnak : mert a' Svajtzeros , h o g y az
árendát megfizethesse: tsak a' tejre v i g y á z , és
n e m a' borjúra. Innen tsak az utolsó tsepp tejetis
kifeji a' m a r h á b ó l , és akkor ereszti alá a' borjút.
JNyoltz hét múlva pedig Contractus szerint e g é ­
szen elválasztja a' tsetstöl. Ez se j ó gazdaság, és
épen ez által romlik el a' marha,
3 . L e g j o b b a' közép uton járni , az a z , a'
b o r j ú t 1 2 — 1 / * hétig rendesen hagyni szopni ; de
az alatt ételhez szoktatni. Ha a' b o r j ú már eszik
i s : n e m kivan annyi tejet.
íi. A ' b o r j ú k eledele a ' g y e n g e sarjú, kor­
pa , lágymeleg árpalisztes víz , g y e n g e fú , saláta,
l ó h e r , lutzerna. Ezeket a' hat hetes borjú is
m e g e s z i , és megtanul rajtok enni. Sok a' száraz
szénán, és sarjun kezd enni.
5. A ' melly borjúk mészárszékre rendellet­
tek : e g y hónapig s z o p n a k , még pedig b ő v e n .
V á g y n a k , a' kik a'borjúkat e' végre m e g is biz,-
 //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 153
lalják, ha tudniillik látják, h o g y a' hizlalásra
költendö téj ez által j o b b a n m e g fizettetik.
0. Tsudálja az e m b e r , melly szépen n ő n e k
a' b o r j ú k , ha őket a' szolga m i n d e n n a p m e g v a ­
karja, és o l l y k o r megmossa.
7. A' fíjatal testnek nevekedését sok m o z g á s ­
sal kötötte együvé a' Természet. E b b e n hát nem
kell ellenkezőt tselekedni ; hanem önként m e g ­
engedni , h o g y a' borjúk az udvaron m i n d e n ­
nap kiugrálhassák magokat.
8. Ha tsordában jár a' b o r j ú : r e g g e l i s , és
estveis meg kell e t e t n i , de ha lehet (nyárban ki­
vált) istállóban nem kell hálatni, hanem kint az
udvaron. A ' kötélen álló b o r j ú elrángatja magát.
Q. A ' Nyár elején , vagy szinte őszfelé esett
borjúkat nem méltó nevelni. Elszokta ő k e t , ki­
vált BL csordában és gulyában a' b o g á r e m é s z ­
teni.
10. Nagyon hibáznak azok a ' G a z d á k , a'kik
a' heverő marhát rendszerint roszsz eledellel
szokták teleltetni: és ez az o k a , h o g y a' Svaj-
tzéria 3—U esztendő alatt e l a p r ó s o d i k . É n más
vélekedésben v a g y o k , és a' fejős marhát j ó l k í ­
v á n o m táplálni, ha azt akarom h o g y jól tejeljen ;
és a' borjúknak is k ö z e l l e g e l ő t , és j ó e l e d e l t r e n ­
d e l e k , h o g y testekre n é z v e - i s m e g - n ő j jenek.
Rendszerint e g y fejős tehénre első N o v e m b e r t ő l
fogva Szent G y ö r g y n a p i g , e g y 8 — 1 0 mázsát
n y o m ó szekér j ó Szénát, ugyan annyi á r p a , v a g y
zab szalmával öszverázva , és 10 másza tiszta Sar­
j ú t , vagy l ó h e r szénát kell számlálni, és e b b ő l
minden napra két portiót kiadni , az az e g y ete­
tésre 8 (ontot. Ez megy 180 nap alatt 30 m á ­
zsa száraz eledelre , a' melly h á r o m n é g y m a r -
has szekér terhe. Ha b ő v e b b e n t e l i k : annál j o b b ,
kivált ha a' tél hoszszú.
A ' sóból e g y fejős tehénre esztendőt által
 154 VIII. Szál. A* FejisróL. Ttj. <:s Vajisin.
8 — 10 fontot szokás a d n i , és egy borjúra U
fontot.
A ' teheneket első Májustól fogva első S e p -
l e m b e r i g háromszor szokás fejni, és azután
napjában tsak kétszer, 's a' szerint étetni , és
itatni; és minden téli nap egyszer megvakarni.
A ' fejés mindég az itatás után kezdődik.

§. 82.
Második haszna a' szarvasmarha tenyészte-
tésnek a' tej. A ' t e j , tejfel, és vajtsinálást én a'
P . TenyésztetőbŐl irtam itt által. Ez nekem ket­
tős költség : de minthogy némcllyek a' G a z d á t ,
mások p e d i g tsak a' Gazdasszonyt fogják megsze­
rezni : e g y i k e t , vagy a' másikat nem lehet i d e ,
v a g y oda igazítani; azért is ide is kénytelen vol­
tam beiktatni :
A ' tejnek mind soksága, mind jósága az ele­
delnek m i n é m ü s ó í j c t ö l , és az okos bánástól függ.
Egyik a' másik nélkül üresen hagyja a' sajtárt,
v a g y fejőkét. A ' legfüvesebl) mezőben legelő te­
héntől is keveset fej az értellen c s e l é d : és ha el­
lenben annál t ö b b e t fejis val i k i ; de ha a' tejjel
nem t u d , vagy restell jól b á n n i ; igen kevés tej­
f e l t , és m é g annál kevesebb vajat fog gyűjteni.
Errenézve a ) . A ' fejés körül való szemességeket',
b . ) A ' tejjel való b á n á s t , tejes e d é n v e k e t , és te­
jes pintzéket c . ) a' tejfel körül szükséges fogáso­
k a t , és d ) végre a' vajtsinálást adom elő.

§v 83
Ha a' fejesben hibák követtelnek e l : a' Gazd­
asszony mind a' m a r h á b a n , mind annak hasz­
nában m e g k á r o s o d i k ; azért i s :
1. A ' fejesre ollyan szcméllycket kell vála^r
t a n i , a' kik azt é r t i k , és nem restellik.
2 . Mikor a' marha'a' m e l e g napokban talán
 //. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 155
a' legelőről fáradtan haza érkezett, n e m kell
mindjárt f e j ű i , hanem megkötni , és m e g p r ó b á l ­
n i , ha nem éhes e' vagy s z o m j ú s e ? ha s z o m j ú s :
megkell itatni; és valamit enni vetni ; 's mintegy
1 órái nyugvása után megfújni, 's mindenek fe­
lett arra-vigyázzon a' fejő s z e m é l y , h o g y m i k o r
fejni a k a r , a' tehenet meg ne haragítsa; hanem
inkább imitt amott simogassa , és vakargassa-
meg , hogy ez által is a' test tsiklándós g y ö n y ö ­
r ű s é g b e jöjjön ; kűtömbén nem adjale a' tejet e-
gészen , legalább nem m i n d e n i k .
5. A ' fejő személly soha a nélkül az istálló­
ba ne induljon fejni, h o g y sajtárjába lágy m c l e -
getske vizet ne t ö l t s ö n , a mivel a' tehén tölgyét
megmoshat ja , és hogy egy kevés irósvajat ne ra­
gasszon a' fejőké s z é l é r e ; a' mellyel a' tsetseket
megsimítsa, kivált tavasszal, a' m i k o r a' hideg
szél azokat megszokta hasogatni.
U M e g nem kell e n g e d n i , h o g y a' fejő sze­
mélly kenyerezzen a' fejés alatt: mert a' tej a'
kovászos kenyér mor'sától mindjárt össze kezd
savanyddni; kivált pedig hamut, t i m s ó t , czukrot
nem kell a' tejes e d é n y b e ejteni: mert igy a' téj
meg nem alszik, és í g y feli ném lessz. í,
5. M i k o r még a' marha t ö l g y e igen t e l e v a n :
tsak igen gyengén kell azt h ú z n i ; m á s k ü l ö m b e n
a' b ő r , és test m e g r e p e d v é n , a' marha a' fájda­
l o m miatt r ú g , és öklel.
6. A r r a k e l l , kivált az elöhosú teheneket
szoktatni, h o g y őket é t e l , és borjú nélkül is l e ­
hessen fejni: söt a' leborjazás előtt tölgyeiket
gyenge fogással, és vonogatással arra készíteni
szükség, hogy tsiklandósak ne legyenek.
7. Ha a' tehenek a' háznál leseltelnek : arra
kell főképen vigyázni , h o g y azoknak a' fejes u-
tán is a' csendes kérődzésre elegendő n y u g o d a l o m
engedtessék. í g y a' tej mind j o b b , mind t ö b b .
 156 VIII. Szak A Fejesről Tej. és Vajtsiri.
i S o k Gazdasszony nzt g o n d o l j a , h o g y a' tej­
nek soksága az eledel bövségétől függ. Erre­
nézve megszidja a' csordást, h o g y a'marhát j o b b
j o b b darab l e g e l ő r e n e m kergeti minden ó r á ­
b a n ; holott inkább azt kellene kívánni, h o g y
m i k o r marhájil j ó l tartotta; engedje azokat n y u ­
godni.
8- H a a' l e g e l ő k közel v á g y n a k , vagy a'
1
marhák a háznál legeltetnek: háromszor lehet
n y á r b a n fejni. Ez által a' m a r h a , a' mint sokan
tartják , nem soványodik e l , korántis ; sőt a' fe­
j ő k é telik utánna. Ugyan i s :
a ) A ' téj a' köztáplálásra, és vérré szánt
n e d v b ő l válik k ü l ö n , és a' tölgyekben öszve-
g y ü l . M á r ha azt vagy a' b o r j ú ki nem s z o p j a ,
v a g y ki nem f e j j ü k : vagy a' nedvesség készítő
e d é n y e k felisszák; vagy a' tej elfoly.
b ) A ' testbenvaló nedvesség mentől gyak­
r a b b a n kimerít telik, annál h a m a r á b b , és na­
g y o b b mértékben igyekezik magát h e l y r e p ó t o l ­
ni. Igy van a' tejjelis.
* c ) A z is b i z o n y o s , h o g y a' melly úton vala-
m e l l y nedvesség megszokta a' kijárást, másszor-
is g r r a kívánkozik. A ' ki magát érvágáshoz szok­
tatta* a' vér ismét azon az utón igyekszik ki­
menni. M i k o r a ' t é j a' t ö l g y e k r e szokott e g y s z e r ,
m i n d é g tsak o l t akar kimenni.
Q. A ' borjazás előtt a' fejést n é g y — ö t hét­
tel abban kell hagyni : mert már ekkor a' fajzat
a' tehénben n a g y , és táplálására b ő v e b b eledelt
kíván. Maga a' tehén is már illyenkor elszokta
a' borjút maga alól r ú g n i : de sok 6—8 héttelis
e l é b b elapad.
10. S o k Gazdasszonyok panaszolkodnak a-
z o n , h o g y a' tehén l e n e m adja a' tejet; sőt nem
is engedi magát f e j n i , kivált b o r j ú nelki'il. A z
illyen tehén fajtát ki kell a' m a j o r b ó l tsapni. A '
 1
II. Best. A G. asszonyi Munkáiról. 157
H ö n é r t vizes p o n y v á j a , bár t ö b b s z ö r rátéri let­
tem az illyen t e h é n r e , nekem nem használt soha.
1 1 . M i k o r a' tseléd a' tehenet feji: a' töl­
gyekből a' legutolsó tsepp tejetis k i f e j j e , ha m á r
a borjú nem s z o p i k : mert ha valami bent m a ­
rad , a' tölgyek felszáradnak, vagy a* tej megtú-
ródzik. Ha a' meleg n a g y : ez hamar m e g e s i k ; és
a' tehén tölgye megkeményedik. M e l l y miatt a'
tehén nem tsak t ö b b é semmi tejet sem á d , ha­
nem még a' tölgye is kifakad.
A ' köztapasztalás b i z o n y o s a n megmutatta
a z t , h o g y azon tejnek , mellyet akármi nemű f e ­
j ő s marháink, legyenek azok tehenek , vagy b i r ­
kák, adni s z o k n a k , a z eleje h í g a b b , és s a v ó s a b b ;
az utolja pedig s ű r ű b b , t ú r ó s a b b , és k ö v é r e b b .
Ha az elsőben csurrantott meszszely tejnek
része tejfel, akkor az utánna fejt meszszely tejnek
leg alább is jr része tejfel, és illy arányban sza­
p o r o d i k az u t ó b b i fejés haszna. M e l l y szerént
kiki általláthatja , melly nagy veszteség származik
azon lustagságból, ha a' cseléd a' fejős marhát
csak addig feji, mig az k ö n n y e d e n csurgatja te­
j é t , 's a' javát p e d i g , melly szűkebben , de sű­
r ű b b e n f o l y i k , a' tölgyben hagyja.
12. A ' fejesben a' tisztaságra mindenek f e ­
lett kell v i g y á z n i : mert a' fej o l l y kényes porté­
k a , hogy tsak legkissebb szenytöl is m e g r o m l i k .
M e l l y r e nézve a'tejes edényeket tisztán kell tar­
tani nevezetesen a' fejősajtárt, és a' tejes faze­
kakat. Ezeket ki is szokás tsalán, vagy kakukfű
vízben minden hétben í ö z n i , és a' n a p f é n y e n ,
vagy meleg kementzében erősen kiszáraztani.
13. Mentől kevesebbet izzad a' tehén : annál
t ö b b tejet ád. Mellyrenézve a' j ó eledel m e l l é ,
a' mint felebbis m o n d o t t a m , a' n y u g o d a l o m , és
a' közellegelö megkívántatik. A ' g y a k o r itatás, a'
j ó v i z , és mindenek felett a' sónyalatás minden
' IS* T'III. Szakasz. A'Fejesről, Tej. ésVajlsin.
két L é t b e n , azt tselekszik, h o g y a' marha j ó ­
ízűen e s z i k , iszik, és jól emészt. A ' j ó é t e l n e k ,
's rendes emésztésnek a ' j ó tej a'következése. A '
j ó tejet abból lehet m e g e s m é r n i : a). Igen fejér
b ) . Kedves szagú, c). Ha a' nagy körmödre e g y
tseppet .teszel; srélt nem f o l y ; hanem g ö m b ö ­
lyűén megáll. A ' kékes tej vizes, vagy az e d é ­
nyek megtágúlása miatt valami kevés vér e g y e -
ledelt b e l é . M i k o r a' tehéntől vért fejűnk, sőt
annak a vizellete is véres , nem a'boszorkányok
rontották azt m e g ; hanem a ' c s o r d á s : m e r t friss
t ö l g y , B i r s , E g e r , vagy bikkfa levéllel legeltette
a' csordát , vagy a' tehén igen kimelegedett. K i
kell az illyen tejet fejni, és etzettel egyelílve a'
tehénnel megitatni. D e a' tehenet kár m o g y o r ó
páltzával m e g k i n o z n i , inkább a'csordást szüksé­
ges meglasnakolni, miért restéit j ó helyen legel­
t e t n i . Némellyek az illyen tehénnek semmit sem
adnak e n n i ; hanem savót kélhárom nap inni. A '
kék tej is az eledeltől van.

A ' f e j é s b e l i szemességet elvégezvén, a t e j j e l ,

tejfellel való bánás, és tejes edények minémüsége
következik.
T
A ' tejből a' háziszükség e ősegéllésén kivűí'
három nevezetes haszna lehet a'.Gazdasz.'zony-
n a k : l ) . A ' t e j j e l , és tejfellel 2 ) . A vajjal, 3).
A ' sajtal való kereskedés. Erre nézve minden le-
hénlartó Gazdaszszonz S/ámot vessen e l ő r e , m e l ­
lyik végre lehetne a' helynek fekvéséhez képeid
a' tehéntartásnak l e g n a g y o b b hasznát v e n n i ? A
népes városokban , vagy az azokhoz közel fekvő
falukban b i z o n y o s , h o g y a' t e j b ő l , és tejfelből
n a g y o b b a' h a s z o n , mint a ' v a j b ó l , és sajtból:
mert a' városokban az ízlés, és az é t e l , 's ilid­
béli g y ö n y ö r ű s é g n a g y o b b lévén , mint a' falu-
 \1J. Risz. 4' C- asszonyi Munkákról. 159
k o n , bizonyosan a ' t e j e t , 's tej fejt b ő v e n , megfi­
zetik a' lakosok. - A ' távolvaló mrzőségekhen a'
vajból, és sajtból van tsak n-n> e g y e d ü l a' ha­
szon. A ' sojttsifiálás azonban t ö b b munkál ki-
vanván, a' mellyre a' Ga/.da«z z o n y rá nem é r ;
t ö b b darab tehenei mellett j o b b .ha majorost tart,
és a' sajtozást arra bízza.

' • ^ M r a t f ' V ' • •• • ; r -

1 :

A ' tej három n e v e z e t e s , és egymástól kü-

l ö m b ö z ő részekből áll. V á g j o n benne 1. o l a j , 2-
t ú r ó , 3 . víz. A z olaj a z , a' m i b ő l v a j , a ' t ú r ó ,
a' m i b ő l sajt , a' víz a' m i b ő l savó leszsz. **
A ' t e j e t ha tsak magára há'gyjukíS , két' részro
válik t. i. megalszik , és fölit felveti. A ' m e g ­
aludt savóból sajtot tsinálűnk. H o g y a' savé-meg­
aludjon, a' kívántatik r á , h o g y e l é b b megsava­
nyodjék. A megsávanyodüSÍ mindenféle savahyóh-
kal lehet e l ő m o z d í t n i : e t z c t t e l , tzitrom l e v é l ,
b o r k ö v e i , kovásztésztával 1 borjú g y o m r á v a l 's a' t.
A ' megsavanyodás azt tsele'k'szl , hogy a' táró a'
víztől külön szakasztatik. A ' tejnek megaltatására
ugyan mind e g y , ált ár minő savanyú szer f ö r d í í -
tassék ; d e ' a' sajtnak kellernetesehb ize végett
c
még is j ó e' d o l o g b a n is okos vála ztá>t tenni.
Nálunk a' szopós borjúnak g y o m r á b a n mcgaludtr,"
és saranyodott n e d v , vagy .megszárított g y o m o r
iszap vétetik rend szerént; de a' kik kellémete-
s e b b izű sajtot akarnak készíteni , azok más o l ­
ló szereket használnak. A ' ti'jolló Cal; jnak, m c l i y
:

plánta Hazánkban gyomkeh t is ugyan b ő v e n te­

r e m , kisajtolt l e v e legjobb tej o l t ó , 's t/'lc a'
sajtnak kellemetes ize vagyon. A ' külföldi' híres
saj ttsinálúk ezzel szokták a'tejet megoltani.

§ . 86.
H o g y ezek a'részek egymástól különszakad­
janak, ezekre kelletik vigyázni:
 160 VIII. Szak. Á Fejesről, Tej. ésVajlsin.
1. A' tejet tiszta e d é n y b e töltjük, b o g y a'
tejfel különváljék a' s a v ó t ó l , és túrótól. Ez k ö n ­
nyen m e g e s i k : mert az olaj a' vizben tsak e l v a n
k e v e r v e , és nints felolvadva. M e l l y r e n é z v e ha
a' tej n e m háborgat tátik: az olaj , mint a' s a v ó ­
nál természetszerint k ö n n y e b b r é s z , magában
felemelkedik a' tejnek szinére. A ' mértékletes
melegség ezt a' felemelkedést nagyon segíti; de
ha az n a g y o b b , mint k e l l e n e : a' savó az olajat
felolvasztja, és b e l ő l e külön nem lehet választani
mesterség nélkül.
2. A z ó n , és rézedényeket tejes edényeknek
n e m tanátsos tsinálni: mert a' mint mondám a'
tejnek különös savanyúja v a n , melly az ó l m o t
felolvasztja; e' pedig n e m egésséges; hanem va­
lóságos m é r e g , melly bár nem egy csapással i s ,
d e lassanként annál b i z o n y o s a b b a n megemészti
az e m b e r ' e g é s s é g é t , és azzal együtt életét. A '
fa edényeknél nints e g y is j o b b , ha nem rest elli
a' cseléd minduntalan tisztítni. A ' mázos fazekak
igen egyformán veszedelmesek, mint az ó l o m e d é ­
n y e k . A ' mázatlan vagy vászonlazékak ( a' mint
a' M a g y a r Aszszonyok nevezik ) azért nem j ó k ,
h o g y a' tej magát lyukaikba b e v é v é n , megsava­
n y o d i k ; és tőle az édes tej is k o v á s z t , vagy in­
k á b b a' forrásra , 's savanyodásra késztető élesztőt
k a p ; lehet mindazáltal rajtok segíteni. A ' v á s z o n -
fazékakat megszoktuk tsendesen tüzesíteni, és lágy
sóval behinteni. A ' s ó itt mintegy üveggé válván,
a' lyukakat b e d u g j a , és a' fazekat megsimítja ;
úgy h o g y semmi tej t ö b b é b e l é nem mehet. A*
m é r e g t ő l se lehet tartani: mert az a g y a g b a n , és
konyhasóban az nem szokott lenni.
3. Formájokra nézve az edények k ö z ö n s é g e ­
sen hosszú , és szűk nyakú fazekak szoktak lenni.
A ' mi valóságos tejfel vesztegetés. Ugyan is az
olaj természeti könnyűsége által felemelkedvén,
igen
 27. R. A! Gazdaszixanyi munkákról. 161
igen tsendesen jönfel a' fazék tetejére, és a p r ó ­
donként. M á r e' szerint a' Jegkissebb d o l o g is
megakadályoztatja a' feljövést. Ha a' fazék hosz­
szú , vagy m a g a s , látni v a l ó , hogy mig az olaj
egészen a' színig verekedhelik: a ' s a v ó sokat fel­
olvaszt b e l ő l e ; a' m e l l y b ő l t ö b b é külön nem válik
mesterség nélkül; a n n y i v a l i n k á b b , ha a' fazék
oldala k i á l l ó , és a' nyaka s z ü k ; t u d n i v a l ó , h o g y
az oldal környékéről felemelkedett olaj részets-
kék a' behajló tserépbe megütközvén , nem tsak
fel nem vethetik magokat; hanem m é g alányo-
mattatnak, a' hol a ' s a v ó t ó l felölvasztatnak.
L e g j o b b hát a' tejes edényeket ú g y készít­
t e t n i , hogy azok l ) igen alatsonyak, 2.) felfelé
mind szélesebbek légyenek mint a' virágos c s e ­
r e p e k , hogy a' tejfel rövid úton minden m e g ­
akadás nélkül felemelhesse magát. E n a' M a j o ­
rosoknál fatepsikre láttam az édes tejet t ö l t e n i ;
a' juhászoknál pedig igen lapos tekenőkre.
U- N e m minden h ' . l y e n , és m i n d e n k o r , se
nem minden tej egyformán veti fel a' fölit. N é ­
ha 1 2 , másszor pedig 2k—JÓ órára alig válik
a'tejfel külön a'savótól. A b b a n áll tehát a'teifel
gyűjtésnek minden mestersége: h o g y a Gazdasz­
szony ezt »z idő pontját megtudja hiba n é l k ü l ,
a' mellyben a'tejfel egészen különvált a ' s a v ó t ó l .
Itt mind a' késedelem , mind a' hirtelenség v e ­
szedelmes • mert a' savó minden m ó d o n felol-
v -szíja , és magához kaptsolja a' vajat. En ú g y
tapasztaltam, hogy a'Gazdaszszonyok a k o r tart­
ják a' tejfelszedésre az időt alkalmatosnak, m i ­
kor már a' tejfel b u b o r é k o s . E' káros rendtartás:
mert mikor valamelly folyótest, s e r , vagy b o r
m á r buborékját hányja: forrásban v a g y o n ; és
í g y a' tej is mikor már b u b o r é k o l : forr és sava-
nyodik. A ' felezésben pedig ezt soha sem kell
:
várn . B i z o n y o s a b b jel a z , m i k o r a tej már k e ­
ll
 162 VIU. Szal: A' Fejesről, Téj. és Vajtsin.
k ü l n i , vagy zöldülni kezd. A ' meleg m é r ő t is segít­
ségül lehetne itt venni , külömben j o b b inkább
h a m a r á b b , mint k é s ő b b felezni. Ősszel is j o b b
sietni rendszerint, mint nyárban. A z Őszi tejfel
hamar megszokott keseredni , 's a' belőle Isinált
vaj is.
5. Sokszor tapasztalják azt a' Gazdasszonj'ok,
h o g y a' tejnek semmi föle sints, és a' szomszéd­
asszonyt tartják ollyan boszorkánynak, a' ki mais-
ka képiben a' tehénnek hasznát elvelte.
E'tsak bába lelte babona. A'tejnek más baja
van. N e m vették itt el a'tehénnek hasznát; ha­
n e m a' marha rosszul legelt: Ha nagy a' nyári
meleg ; vagy hives esős napok járnak , 's a' legelői*
lapályos, vagy b o z ó t o s : a ' t e j kevés i s , zsiratlan is.
Néha a' tej j ó , de föle nints még i s : mert a'
tejes fazekakat resteljük kivakargatni, k i f ő z n i ,
és kiszáraztani; ha pedig az elébbi tejből egy
kis savanyú túró u' fazék oldalán vagy fenekén
m a r a d t : már a'lej kovászt kapván , magában fel­
forr és a' fölét soha fel nem veti t ö b b é olly b ő ­
ven , mint kellene.
6. Sokszor már az edények is tiszták, mégis
tsak nints fttle a' tejnek. Ha a' meleg nagv : a'
tejes pintzék m e g m e l e g e s z n e k , a' tej egyszerre
Össze megy*, és a' tej kövérít a'savó felolvasztja;
ekkor már o d a van a' tejfel. Ezen kárnak tsak
ú g y vesszük e l e j é t , ha jó tejes pintzét tsinálta-
tunk. A ' j ó pitzében a' R e a 11 m u r melei;-
m é r ö j e a'10 — 1 6 gráditson áll. Hlyen a ' j ó tejes
pintze i s ; és ha e g y é b baja nints a' tejnek: e b ­
b e n fel is fogja a' fölit vetni. A ' kitől e' kinem
telik: a'tejes kamarában tartson egy nagy dézsát,
's töltsön belé hideg kútvizet, 's rakja belé a'te-
jesfazékakat. Ezt én magam t ö b b f o r r ó napokban
jónak találtam. Ha a' levegő igen h í v e s , mint
ez is sokszor megesik : igen soká , néha harmad*
 //. Rése. Á Gaedaszsconyi Munkákról. 163
napra is alig veti fel a' tej a' fölit, 'saz is kevés. Ha
ezt a'Gazdaszszony észreveszi : lágy meleg helyre
kell a'tejes fazekakat általtenni; de az fő t ö r v é n y
l e g y e n , h o g y az egy helyről más helyre tevés­
sel a' tej az edényben legkissebbet is m e g n e
mozduljon : mert így a' mi felakart is jönni, is­
mét l e m e g y , és a' savóval öszszeáll. A ' melegí­
tés úgy esik m e g : hogyha' tejet ( a ' mint szokás)
edényekre s z ű r i k , és leteszik, h o g y a' fölit fel­
vesse. T í z óra m ú l v a , m i k o r a'tejfel magát fel­
a d t a , hanem kevés a z ; az egész tejes fazekat e g y
m á s , vizzel addig töltött e d é n y b e botsátják , h o g y
a' víz ép|jen-a' közepéig érjen fel a' beeresztett
tejes edénynek. Itt azt megkell tartani : h o g y a'
tejes fazék vigy eresztessék be a' másik e d é n y b e ,
hogy az o l d a l a k , vagy fenekek sehol egymást ne
érjék. Es így valami madzagon függ.
T o v á b b á ezt a' két edényt meleg kályhára
teszik, és lassan mindaddig m e l e g í t i k , míg a'
tejfel egészen feladta m a g á t , és a' tej alól kék,
és ritka. A ' tsendes meleg a' tejfelt egészen fel­
emeli ; úgy hogy egy szűrő kalánnal azt egyszer­
re le lehet venni* E b b ő l a' fáradságból kellős a'
haszoii: 1. Hogy a' tejfelt megnyerjük, l. Ú g y
megsűrítjük, hogy a' többi tejfelnek tsupa fű­
szer! helyett Szolgál; m e r i , kivált ha a' tejei
pintze nem j ó : az illyen megmelegített tejfelt
e g y hétigis ellehet tartani , és nem h o g y megke­
seredne ; de még a' mindennap szedett tejfelt
sem engedi megkeseredni; ha azzal e g y ü v é t ö l ­
tetvén, mindennap friss edénybe általtételik m n d
addig , mig annyit gyűjtünk , h o g y a' k ö p ü l ő
már meglelik.
7. A ' hol t ö b b tehenet fejnek, t ö b b a' lejis, ha
a' tej több föle is t ö b b van.Hlyen helyen mindennap
k ö p ü l n e k , és a' tejfellel nints semmi baj ; de a'
szegény embernél egy hétig se lehet köpülni. í g y
11 *
 164 VIII. Szál.'A FejétrSl, Tej. és Fajtsin
p e d i g a' tejfel megkeseredik, és raj is kevés
lesz b e l ő l e . Errenézve nzt kell tselekedni , i i o g y
a' két nap gyűjtött tejfelt harmadnap múlva
a' tűzhöz kell t e n n i , és felforralni. Ha e g y ­
szer felforr: le kell a' tűzről v e n n i , meghagyni
h í v ű l n i , és a' t ö b b i tejfelt két három nap ismét
ehez tölteni , mig egy köpülésre elég lesz. A '
l e g n a g y o b b gondosság abban áll, h o g y az illyen
kétféle tejfelt mindennap más tiszta e d é n y b e kell
által tölteni.
8. A ' kik kávéhoz j ó édes tejfelt akarnak
fel a d n i , azt tselekszik, h o g y előttevaló estve
megszedik a' tejnek a' f o l i t ; és felforralván, el­
teszik r e g g e l r e , és reggel más friss édes tejfelt
töltvén h o z z á , azt ismét felforralják , és úgy ad­
ják kávéboz.
g . A ' kiknek az édes tejre szükségek van ,
h o g y az hirtelen össze ne m e n j e n , e g y kis tim­
sót vetnek b e l e , v a g y a' mi j o b b , czukrot. M i ­
k o r d ö r g é s készül, vagy van : akkor megy a ' t e j ­
fel össze. Tehát illyenkor vessen az Asszonyság
egy kis czukrot a ' l e j f e l b e . A ' timsó , szinte mint
a' hamuzsir, és széksó is a' savany s z e r t , m e l -
lyet a' l e v e g ő b ő l a' tejfel , vagy altalyáhan a'
lej magába v é v é n , általa megsavanyodik és meg­
alszik, e l n y e l i , és igy a' savanyodást gátolja. D e
a'tejnek kelletlen izt ád ; ugyan azért ezen szere­
ket j o b b el kerülni, 's helyetlek a'mennyire lehet­
s é g e s , a' legtisztább czukrot használni; melly a'
téj m e g alvását szint gátolja , 's annak az izét
p e d i g nem teszi kelletlenné.

§• 8 7 .
Harmadik nevezetes haszna a' szarvas mar­
ha lenyésztelésnek a' vajlsinálás, és a' hol a' te-
bénlartásnak hasznát t e j b e n , és tejfelben pénzé
nem lehel tsinálni: a'vajat egy hasznos gazdái kp-
 //. Réas. A* GazdaesZunyi munkákról. 165
dási mód, E' körül ezen nevezetesebb tárgyak
fordulnak elö :
1) A ' k ö p ü l ö k minéműsége.
2 ) A ' köpülésbeli szemesség.
3 ) A z írosvajnak kimosása, és
li) Hosszabb i d ő r e való elrakása.
A ' tejfelből tsak igen könnyű fáradsággal
vajat lehet köpülni. M e l l y e n é i v é nagyon lehet
tsudálni, h o g y a' világ o l l y későn tanulta m e g
a' vajtsinálás módját. A ' régi irók között H e r o -
d o t u s irja l e g e l ő s z ö r , h o g y a* Scythák lótejből
vajat tsináltak. Ugyan ezt irja mintegy QOO Esz­
tendővel későbben H i p p o k r a t e s . N e m s o k ­
kal ö i i t á n n a A n a x a n d r i d e s Poéta azt írja,
hogy a' C o t y s Király házánál az I p h i c r a t e s
lakadalmában vajatettek a ' v e n d é g e k . A r i s t o -
t e l e s sokat irt a' tejről, a' sajtok n e m e i r ő l ,
és s a v ó r ó l ; de a' vajról ingyen nemis álmodik.
Már a' Romaiak tsináltak vajat; de étel gyanánt
tsak a' parasztok éltek vele Plinlus bizonysága
szerint. Ezen oskolai tudákos eszméltetést n e m i s
hoznók e l ő ; hanem illetné legalább is résznyire
nemzeti Gazdálkodásunkat. Lám tehát a' lófejű
szittyák készítettek Herodotus bizonysága szerént
vajat! Ezt a' Magyarok is folyvást g y a k o r o l t á k ,
sőt máig is g y a k o r o l j á k , és a'tejbe vajba förösz
tés , mint az élet módjából vett k ö z mondás j ó l
tartást tesz, mellyel a' szíves Gazdasszony házné­
pének kedveskedik.

§• 88.
A ' vaj a' tejfelből tsak mozgatás segítségé­
vel áll őszve. Ezen rendes mozgatásra már t ö b b ­
féle eszközök vannak a' gazdák kezein. A ' kis-
s e b b majorokban a' fennálló , és felfelé szűkebb
szájjú köpülő esméretes , a' mellyben a' tejfelt a'
cselédek e g y a' h o r d ó magasságához alkalmaz-
 166 VI11. Szal. A' Fejesről, Tej. ésVajtsin.
tatod rudatskával taszigálják ; a' rud' végére egy
által furkáll fa karika van húzva, a' mellynek
kiterjedése a' k ö p ü l ő hövségénél köröskörnyül
tsak egy fertály tzúllal kissebb , hogy az e d é n y
oldalába meg ne akadjon.
Második neme egy rendes formájú hordóts-
k a , af melly két tengelyen forgattalik. Belső
része keresztben vagy tsak hosszában botsátott,
'6 általiúrkált deszkátskákkal van megszaggatva.
Ezzel az eszközzel a ' n a g y o b b majorokban szo­
kás élni.
M e g kell azonban mind a* kettőről j e g y e t *
ni, hogy:
1. E g y i k b ő l sem elég tsak egyet tartani a'
majorban ; hanem kettő három kívántatik t. i.
k i s s e b b , és n a g y o b b ; mivel a'tejfelnek bővsége
n e m m i n d e n k o r egyenlő. A ' soknak n a g y o b b
edény kell ; a' keveset pedig nagy edényben kár
nélkül nem lehet köpülni.
2. A ' fennálló k ö p ü l ő t félig , vagy kevéssel
feli v e b b szokás tejfellel tölteni, és a'tengelyen for­
g ó hordónak egy harmad részén üresen kell hagy­
ni , h o g y a' teleség a' mozgásnak ellent ne álljon.
3. M i n d e n köpülés ulán kikeli őket erősen
forrázni , h o g y legkissebb savanyú iró se marad­
j o n b e n t , és j ó l kiszáraztani.

§• 89-
A ' köpülésben ezekre kell vigyázni :
1 . L e g j o b b mindennap megköpülni a' sze­
dett tejfelt , ha van r mert a' tapasztalás tanítja,
h o g y mentől frissebb a ' t e j f e l , a vajis annál fris­
sebb , j o b b i z ü , és tarthatóbb fog lenni.
r
9. A ' legértelmesebb személyt kell a k ö p ü l ő
mellé álli'lni. A ' fennálló k ö p ü l ő b e n szaporább ,
ás egyenlőbb taszígálást ke'l teniú > de ellenben
 //, Rész. A' Gazdasszunyi Munkáiról. 167
a' tengelyen forgó h o r d ó i n e m szaporán , hanem
tsak mind fogytig egyenlően szükség fordítni.
Ezt az e g y e n l ő . ütést, vagy forgatást igen szo-
rossan meg kell tartani , és még azért se szabad
félbenhagyni, h o g y a' kihánytt tejfelt vissza le­
hessen rakni a' k ö p ü l ő b e ; hanem ez maradjon
utolja felé , mikor a' cseléd már a' tejfelnek éle­
s e b b zuhogásából észreveszi , h o g y a' vaj na­
g y o b b részént összement.
3. A ' vajnak feleis az íróban marad , ha a'
tejfel a" k ö p ü l ő b e n jobban megmelegszik , Inint
annak rendszerintvaló melegsége volt a' betöltés
előtt. E z - a ' megmelegedés n é g y o k o k b ó l szár­
mazik, a ) Ha a' k ö p ü l ő vagy meleg napfényen
száraztatván , vagy meleg vízzel kimosatlatván ,
el nem hívül addig tökéletesen ; még a' tejfel
b e l e töltetne, b ) Ha a' szoba meleg, c ) Ha a' l e ­
vegő meleg , és égi háború akar lenni, d) Ha a'
köpülő igen szaporán veri a' hadai ót egymásután,
és nagy erővel. JVlellyre nézve a' Gazdasszony a'
köpülőt megtapogassa , és nem e l é b b töltse b e l e
a' tejfelt, hanem m i k o r már azt kezefejével hi­
degnek érzi. A ' s z o b á n a k azt a' részit válassza,
a' melly leghívesebb. Nyári napokon mindenkor
napfelkölle e l ő t t , legalább egy órával lógjon a'
d o l o g h o z , a' mikor a' levegő hidegsége a'pintzék
rendszerint való hidegségével egyezik. Kánikulá­
ban én gyakran láttam délbenis köpülni, de m i n ­
denkor hideg pintzében , v a g y j é g v e r e m b e n .
4 . Ha mindennyi szemesség mellett is m e g ­
esik, h o g y a' tejfel össze nem akar m e n n i : nints
egyéb halra (ha t. i. a'meleg idő van gyanúság­
ban) hanem h o g y a' tejfelt töltse k i , és a' kö|>íi-
löt töltse tele hideg kút v i z z e l , a' melly tol az
tsak hamar m e g h i v ü l , vagy pedig a' mi megen­
ne! sokkal j o b b : a' köpülöt minden tejfelestől
botsássa valami hideg vi/.zel addig m e g t ö l t ö t t
 168 Vlll. Ssal. A Fejősről, Tej.ée Vajtsin.
e d é n y b e , míg a' tejfel magasságával e g y e z i k , és
vessen a' vízbe egy összemarok sót. A ' só a' hi­
degséget neveli. S ő t azis megesett rajtam , h o g y
a' k ö p ü l ő b e e g y darab jeget vetettem. Ez a' hir­
telen való meghidegedés minden egyéb mester­
ségeknél hathatósabb, de rá kell vigyázni, m i ­
k o r van a' p o n t , a' m i k o r már a' tejfel meghi-
degedett.
5 . T é l b e n épen ellenkező o k b ó l nem akar
a' lejfel ö s s z e m e n n i ; a' minit tudniillik, h o g y az
igen hideg. Illyenkor hát nem azon kell lenni,
h o g y a' tejfel meghidegedjék, hanem hogy m e ­
leget kapjon. Sokszor úgyis elérjük tzélunkat,
ha a' k ö p ü l ö t f o r r ó vizzel kiöblöngeljük. Ha e'
n e m használ: a' köpülöt tejfelestől a' tiizlöl tá-
v o l a g kell forgatva megmelegíteni.
6. A b b ó l észreveheti a' Gazdasszony, hogy
szükség e a' m o n d o t t segedelmekhez n y ú l n i ,
vagy pedig tsak a' szapora ülés hibázik; ha a'
k ö p ü l ö n e k fejét l e v é v é n , megnézegeti. Ha már
azon sárga tseppek láttatnak: nem sok üléssel
össze fog a' tejfel m e n n i , és tsak a' hadáréval
kell szaporán , de nem sebesen d o l g o z n i .
7. M i k o r égi háború akar következni, és a'
levegő r e k k e n ő : épen nem kell a'köpüléshez f o g ­
n i : mert a' tejfel nem megy össze nagy munka,
és vesztegetés nélkül.

§ . QO.
M i k o r a' tejfel összement: még igen lávól
van attól , h o g y vajnak lehessen nevezni. V a j ­
nak akkor hívjuk, mikor már az írótól, és m i n ­
den e g y é b tisztátalanságtól megszabadult. Ezt a'
köpülő nem tselekedheti. Ki kell tehát az össze­
állított vajat venni , és egészen elkészíteni. A '
mi igy szokott m e g e s n i :
 //. livsz. A Gazdasszonyt kíunldlról. 169
A ' vaj e g y széles tálba létetik, és h i d e g v í z ­
zel mind addig szivalik , mig a' víz egészen tisz­
tán le nem j ö n a' vajról. J o b b mindazáltal a' va­
jat tiszta kézzel a' vizben g y ú r n i , 's marisgatni,
hogy a' víz minden részekre bevehesse magát, és
az írót kimossa; a' melly ha benn marad : a ' v a j ­
nak kevés napok múlva avas izt o k o z .
llt egy nevezetes kérdés adja e l ö magát t. i.
miképen lehetne az irósvajat darab ideig eltar­
tani megkeseredés, vagy penész nélkül. Sokan
azt tartják, hogy ha az iró hideg vizzel a' vaiból
tökéletesen nem tsak kimosatik ; hanem m i n d e n ­
nap kétszer megújjílott friss vizbe helyheztetik;
a' megmosott vaj minden változás nélkül darab
időig eltart. Másuk ellenben azt állítják, h o g y
ha az irósvajat soká megakarjuk tartani , épen
nem kell vizzel kimosni , hanem tsak szárazan
mind addig g y ú r n i , míg legkissebb viz jönis le
róla. Én próbáltam mind a' két m ó d o t téli na­
pokon , és ezeket tapasztaltam, l ) Ha az irósva­
jat vizben kimosattam ; és friss vizben tartottam :
nem igen sokára megfejéredett. A ' fejér szint p e ­
dig nem igen kedvellik semmiféle vajban a ' G a z d ­
asszonyok. 2) A ' vaj 5—• 6 hetek múlva szagai-
lan vólt u g y a n ; d e izre nézve keserűséget kapott,
fl) M i k o r szárazon gyúrtam össze minden mosás
n é l k ü l : tovább tartott frissiben; hanem e g y ­
szerre , a' mikor nem is g o n d o l t a m , úgy m e g ­
a v a s o d o t t , h o g y az e m b e r orrát tekerte a'szaga.
Harmadik módra kellett tehát v e t e m e d n e m , a'
mellyel azóltais tsulhatatlanúl jónak tapasztal­
tam. A ' vajat tudniillik szárazon keményen m e g ­
gyúrtam hideg h e l y e n , ós az egész tsomót ella­
pítottam, és vékonyan szitált sóval nieghintel-
t e m , 's egyenlően öszvegyúrtam , öszvevertem,
és félrelettem. N é g y hét múlva a' vajat édes l e j ­
jel kimostam ; 's vele mintegy mcgdagaszlottain.
 17(1 7 7 / / . SzaL A' Fejesről, Tej. és Vájt sin.
E b b ő l a' l e l t , hogy a' tejjel meggyúrott vaj min­
denkor ú g y megfrissült, mintha tsak akkor k ö ­
pülték volna. Ezzel a' mesterséggel az avas vaj-
hólís tsináltam friss irósvajat, és az érett túró­
b ó l friss g y e n g e túrót. A z édes tejfel még j o b b
a' tejnél. A ' szakátsokat láttam, ha irósvajra
vólt szükségek a' tészta m ü v h ö z : az olvasztott
vajat kabinnal törni viz közt egy tálban : de m o n ­
d o m , j o b b a' viznél az édestej.
f\C-if\r L*l*1!'iít ííiVba'íi " rrif"/ -JaKia*** sTi TF'VRN*# * ' j^K

Ha a' Gazdasszony a' vajjal nagy kereske­

dést folytat: nem érkezik a r r a , h o g y a' vajat
tejjel gvúrogassa. Ollyan m ó d r ó l kell hát g o n d o l ­
kozni , a' melly állal a' vaj minden gyúrogatás
nélkül esztendeigis eláll. Hlyen m ó d a' besózás
a' mellyre ezeket tartsuk meg :
l ) A ' mi GazdasszQnyaink a' besózás mellett
a' vajat ki is szokták olvasztani , és ezt olvasz­
tott vajnak nevezik. A z olvasztás igen szemes
Gazdasszony kezébe v a l ó : mert tsak kevéssé Je­
g y e n is a' megmelegítés n a g y o b b , mint kelletik:
a' vaj kozmát kap. A ' ki hát tsak ugyan olvasz­
tott vajat akar télre g y ű j t e n i : az olvasztást így
tegye m e g : A ' vajas fazekat (az üveg l e g j o b b )
botsássabe madzagon felfüggesztve más n a g y o b b ,
1
vizzel megtöltött e d é n y b e ; de úgy h o g y a két
edény egymást sehol se érje ; és tegye olly gyen­
ge t ű z h ö z , h o g y a' vaj reggeltől fogva késő
estvéig mindég m e l e g e d j e n ; és végre gyenge for­
rásnak kezdjen indulni ; a' mikor a' melegről el
kell venni. Minekutánna -a' vaj a' meleg vizes fa­
zékban elolvadott : a'sárját le kell s z e d n i , és mi­
nekelőtte ismét m e g f a g y n a : más tiszta edénybe
elszúrni ; és a' fenékre leszállott vajsarját külön­
választani. Ez a' m ó d igen j ó : mert a' vaj min-
denöpnen e g y e n l ő e n melegedvén a v i z t ő | , szé-
 II. Rész. A' Gazdasszonyt Munkákról. 171
pen megolvad ; és kozmát se kap. Ha a' vaj a'
vizes fazékban hirtelen forrásnak i n d u l : a' vizet
egy kevés hideg vizzel meglehet hidegiteni, d e
a" vajba, vagy egy kis hideg vajat, vagy tiszta
hideg vasat kell bele botsátani; de igen tsende-
s e n , h o g y a' vaj megne g y ú l j o n . ^
2. J o b b az a' m ó d , melly s z e r i n t , a z irós-
vaj szitált salétrommal, és sóval e g y e n l ő e n m e g ­
hintetvén keményen meggyúralik , és az e d é n y ­
b e minden olvasztás nélkül táblánként e r ő s e n
b é veretik. Ezt a' felső Vármegyeieknél és L e n ­
gyelnél láttam e l s ő b e n . Ez a' Burkusoknjál , és
más német Nemzeteknél k ö z divatban v a g y o n ,
's valóban követésre méltó házi gazdálkodási
fogás,
3. A z edények akar f á b ó l , akar mázatlan
tserépből l e g y e n e k , minekelőtte a' vaj beléjek
tétetnék, salétromos sóval vastagon meghintet­
nek. Magát a' vajat is j o b b inkább m i n d e n k o r
vastagon s ó z n i , mint vékonyan ; tsakhogy a' só
jól elegyelíltessék a' g}'úrás által a' vaj közt.
U. M i k o r már az e d é n y tele van vajjal ver­
v e : tetejétől fogva egészen a' fenekéig v é k o n y
vesszővel sürüen megfúratik, a' melly fúrásokon
a' salétromos sós viz v é g t ő l v é g i g leszolgálhasson.
Á ' sós vizet olly erősen szükség tsinálni , az az
a' meleg vizbe mindaddig kell a' kétféle sót
hányni , míg az úgy m e g s ü r ü d i k , h o g y a" friss
tojás benne le nem ül. Ezzel a' sós vizzel eresz-
tetik osztán f e l , úgy szóllván , a' vaj az e d é n y ­
b e n ; a ' m i b ő l által (ehet l á t n i , h o g y a' vajnak
egyszerre hasznát venni nem lehet, minthogy fe­
lette sós. Hivészen hát a' szakáts egy két f o n t o l
a' sós v a j b ó l , és tiszta vizzel szívatja m i n d a d d i g ,
m í g a' vajról lejövő víz sósnak éreztelik. S z a p o ­
rábban megy a' d o l o g , ha a' vajat fa kalánnal
 172 VIII. Czalasz. A' FejésrSi, Tej. ésVajtsin.
viz közt töri e g y lapos t á l b a n , mint a' p o m á -
(lat szokás. A z igy készített vaj igen friss , és j ó
izű. Pestre illyet hordanak a' Lengyelek.
5. A ' ki az illyen b e s ó z o t t , 's ismét k i m o ­
sott vajból egészen friss irósvajat kíván tsinál­
n i : tegyen b e l ő l e a n n y i t , a' mennyit akar a ' k ö -
p ü l ő b e töltött friss tejfel k ö z é ; és verje együvé ;
hanem arra v i g y á z z o n , hogy a' betétel épen ak­
k o r essék , m i k o r a' vaj össze akar állani.
iWttö'19 In-j.hi'Jd.'.t In*' • i'í, . r
.1 , . ! _ ; - , V .,-..§> t)l. ' :
Ha a' Gazdasszony azt akarja felvetni: M i
haszon lehet e g y j ó fejőstehénből , és mi j o b b ?
A z e ha az édes tejet adja él illzénkénl, vagy
j o b b ha túrónak önti az összement tejet, és a*
felit elárulja? Ar vagy pedig gazdaságosabb, ha
a' tejet megaludni engedvén, sovány túrónak azt
k i ö n t i , és a' tejfelt vajnak köpüli ö s s z e ? vagy
az a' mit a' Svajtzerek gyukorlanak, hogy az édes
tejbe b o r j ú g y o m o r - savanj út töltvén , azt min­
den felestől kövérsajlnak tsinál ja.
Ezen d o l o g r a ezeket kell megjegyezni :
1. A ' l e g j o b b tehenet se lehet 2 8 0 napnál
t o v á b b fejni. Ha a' nyári j ó napokat a' téli v é ­
konyan tejelő napokkal mérsékeljük:'azt látjuk ;
h o g y a' l e g j o b b tehén is e g y nap 5 ittze tejnél
t ö b b e t nem ád : és í g y Q hónap alatt (minden­
nap 5 itlzét v é v é n ) 1 / t O O — 1 5 0 0 ittzét. Ezért mi
esik ? 6 krajtzárral vévén minden ittzét : lessz
az édes tejből a' j ö v e d e l e m IU0 — 1 5 0 tl. Ez a*
t ö b b i n é l legkevesebb munkával való haszonvétel,
és a' népes városokban megeshetik.
2. Hat ittze j ó tejről lejön k é l ittze tejfel ; ' e i
így U 0 0 . ittzéröl í»0Ö ittze te,fel. Már most v e -
gyükfel , hogy ittzéjét a' tejfelnek el lehet adni
mindennap 18 krajtzáron: lessz a' tejfel eladás-
 //. Jiésx. A? Gazdasszonyt Münhílrol. 173
b ó l 1 5 9 — l u O fl. nyereség , és a' sovány U n ó ,
a' melly minden 4 ittze tejböl tsak egy fontot v é ­
vén , fontját 6 xral lessz a' l u r ó eladásból való
haszon Q00 ittze aludt tej után ( m e r t elis apad,
elis lotsolódik 3ü ittze) 225 font nyers túró.
vagy l 5 o font vendéibe vert száraz túró. A m a n ­
nak az ára 6. Krajlzárral lesz íl. 1 1 . és 15 x r . A z
egész jövedelem 150 fl.
3. Ha a' tejfelből vajat tsinálok, és az ö s z -
szement tejből t ú r ó t , vagy sajtot: így kell a'
hasznot felvetni:
Három, legfellyebb négy ittze jó lejfelből s z o ­
kott lenni e g y font irósvaj , és í g y 466 ittzéből
118 font. A d n a k fontjáért 2U x r . és így 118 font
irósvajért 47 fl. T e g y ü k hozzá a' túrónak az ár-
rát per 11 fl. lessz az egész j ö v e d e l e m l e g f e l e b b
60 íl És ez a legrosszabb gazdálkodás : mégis leg­
közönségesebb : minthogy városainkis k e v e s e k ,
és vajunkis nem elég az Országnak.
a. Tehát a' Svajtzerek rendszerint s o v á l y ,
de n é m e l l y e k , a' kik o k o s a b b a k : k ö v é r sajtot
tsinálnak az egész 1400 ittze t e j b ő l , és azt tapasz­
talják, h o g y négy ittze tejből minden fölivei
e g y ü t t , lessz 350 font friss s a j t : de ha megszárad
egy harmad része elapad : és marad tsak 23 'l Iont
kövér sajt. Ennek az árra 8 garassal vévén font­
j á t , teszen Q2. forintot. És a' távollévő falulion
1
ez a legmeglehetősebb gazdálkodás módja a'
Svájtzériákkal, vagy Csirákkal.
M é g a' házitenyészletést g y a k o r l ó A s s z o n y o k
kedvéért ide irok egy Praxist. T u d n i v a l ó a z ,
hogy a' ház édes t e j , tejfel, irósvaj.'s a ' t nélkül
nem lehet. Tudva van az i s , h o g y századik he­
lyen se lehet eladni a' tehén hasznát tejül, trj-
f e l ű l , és hogy kilsiny Gazdaságban k ö v é r saj­
tot se lehet tsinálni : tehát a' marad hátra, h o g y
az Asszonyok az összement tejet túrónak kiöntik:
 174 Vlll. Seal. A Fejesről, Tej. ésVajtsin.
és m i n t h o g y a' túrót se adhatják el azon frissen ;
kénytelenek azt Vendelekre l e v e r n i , és fenekei­
ket t ö b b helyen , a' savónak tsorgására kifurdal­
v á n , e l t e n n i , és b ö j t b e n , lehet m o n d a n i , tsak
elvesztegetni: mert nem j ó , hanem büdös , és
rothadt t ö b b n y i r e .
Azt kell hát tseiekedni , h o g y a' friss túrót
g o l y ó b i s o k b a össze kell n y o m n i , és napon , vagy
füstön jól megszáraztani. M i k o r ezek m e g g y ü l ­
t e k : illy szárazon apróra öszve kell v á g n i : v é n -
delekre verni tömötten sorban , és jól meg pa­
prikázni , 's illendően m e g s ó z n i , édes tejjel vagy
savóval igen gyengén m e g ö n t ö z n i , és kővel le­
nyomtatni. S a v ó helyett egy meszszely b o r még
j o b b e g y vendéihez. A z illyen túró igaz tsak fele
lessz a' frisstúrónak: d e e g y áron kél a' k ö ­
v é r sajtal.
Láttam továbbá a' mura közben Magyar és
Horváth A s s z o n y o k t ó l közönségesen egy különös
sajt vagy túró csinálása m o d j á t i s , és méltónak
tartom mind azon házakra nézve megjegyzem ,
a' mellyek t ö b b c s e l é d e t , vagy munkást kény­
telenek tartani. A ' m ó d ez :
A z édes tejet az Asszonyságok b o r j ú g y o m o r
savanyúval megoltják , gyenge tűznél melegítik ,
inig az szépen megturódzik , és közönséges túrós
sákba kiöntik (némellyek a' savót róla leszűrvén
a' g y e n g e túrót kézzel igen apróra elmor'solják
e l é b b ) , vizét kicsorgatják, és egy i0—12 fon­
tos kővel mind addig nyomtatják , míg a'túróból
minden viz kiszivárogván, a' mennykő sajt össze
áll ( m e r t igy nevezikt.
E' meglévén a' 'sákból a' sajtot k i v e s z i k , és
a' v e s s z ő b ő l fonott s z e k r é n y b e , ugyan font cse-
r é n y e k r e elrakják, és megszárasztván használják.
A ' szekrény egészen fűz vesszőből van fonva
n é g y l á b o k r a , h o g y a' szél benne a' sajtot eza-
 / / . 7tc.sc. A Cazdanszonyi AfantdkYJT. 175
hadon fújja. Ezen v é g b ő l a' sajtokat eleintén
miudennapis megfordítják egyik oldalról a' má­
sikra. A' szekrény a' ház íislökjéhen van helyhet-
ve k i v ü h ő l lakat alatt az egész szigetben és t o ­
vább is Ilorvátli-Országban. Ü g y g o n d o l o m , h o g y
ez a' fogás ugyan a' Horváth Uri Asszonyságok
találmánya , és némellyek különösen jól is készítik.
Mentől frissebb a' sajt, és k ö v é r e b b az édes
t e j , a' m e l l y b ő l készült: az ize annál kedvesebb
édes-savanyú , és porhanyó. Ezen v é g r e a' házi
b e l s ő téli szükségre K i s - A s s z o n y napkor kezdik
az őszi tejből készíteni. H o g y pedig az édeses ked­
ves íz rajta inkább megmaradjon : a' tűzről le­
vett gyenge t ú r ó t , minekelőtte az elmor'soláshoz
fognának, igen vékonyan szitált sóval meghintik.
Ez egyébbaránt Szálának magyarvidékein a' C s o -
b á n c z , 's Badacsony vidékein is szokásban va­
gyon ; sőtt a' Szála vármegyei Gazdaszszonyok
olly sajtot oltanak, és készítenek, m e l l y a' Pár­
mai sajtnál alig tartalhatik alább valónál. Ezt
DisZelben, hogy t ö b b példát ne emlíltsünk Gyula-
keszi mellett mind a' k ö z b i r t o k o s o k , mind p e d i g
a' tehetősebb haszonbérlők' házánál láthatni ,
és tapasztalhatni.
H o g y a' sajt igen meg ne k e m é n y k e d j é k ,
míg g y e n g e : irósvajjal (némellyek tsak édes tej­
fellel) gyakrabban megkenik. D e ha mégis igen
megtalál száradni: én a ' f e l l y e b b leirt salétromos
b o r o s ruhával b u r o g a l o m .
KJ
1
A ' tiszamelléki Magyar A s s z o n y s á g o k tarhó
csinálnsok is ide tartozik: annyivalis inkább , h o g y
az minden úgy nevezett fagylaltak (Sultz) nemei
közt legtermészetibb , és k e d v e s e b b ízű reggeli
fálatozás, vagy l l e g o n n a (Jrííhflíícf) és más ré­
szeiben édes hazánknak egészen esmeretlen nyári
hivesítő tej neme.
 176 VIII. Szak. A Fejéiről.és Tej. Vajtsin.
Készítését Borsod V á r m e g y é b e n hajdan így
láttam a'.falukon , és a' Miskolczi piaczon min­
den nyári reggel árulni.
A' Gazdaszony az esteli , és reggeli édes tejet
minden felestől, két három lábasban, vagy fa­
zékban gyengén főzi. Ha a' fazék már ebéd lájj-
ra e g y harmadát e l f ő t t e , és a' téj s ű ű d n i k e z d :
az egyik fazékból a' kettőt teletölti, és újjra fő­
zi gyengén. Majd tsak hamar ismét elfövi , vagy
kigözöli a' két tejes fazék egy j ó r é s z é i : a' rnel-
lyet a' Gazdasszony látván egyiket a' másikból
tele tölti a' tűztől elveszi . és elliadja hideged-
y

ni annyin*, hogy a' kifejt friss édes tej meleg­

jével egyezik. Ekkor leviszi a ' p i n t z é b e , leássa a'
tejes fazekat szinig h o m o k b a , és a' főtt lejbe
egynehány c s e p p , vagy e g y ka vés kalán b o r j ú ­
g y o m o r savanyút ereszt, a' mint a' t e j , t ö b b ,
vagy k e v e s e b b . Ettől a' főtt tej megalszik , mint
a' k o t s o n y a ; és ha jól k i g ö z ö l g ö : l b e l ő l e a' fövés
k ö z b e n a' v í z , semmi savója se lessz három na-
pigis. Másnap regnél felhozza a' Gazdasszony a'
megaludt folt tejet , kabinnal eldarabolt lágy
•búza kenyérre rakja, mint az aludt tejet szokás,
és b e l ő l e olly kedves izíi a" R e g o n n a , vagy U'son-
na , h o g y akarkiis megnyalja a' szájját után na.
E z az a' Magyar Asszonyságok Sultza (magya­
rul T a r h ó ) . í m e a' j ó Magyar Aszszonyok is
tudnak hát fagylalt eledelt készíteni, pedig olly
fagylalt e l e d e l t , melly a' leg egyiigyíihb és leg­
természetesebb m ó d o n k é s z ü l , és valóságos tej­
k o c s o n y a , melly a' fűszeres plántának a' tehén
által készített leg kellemetesebb szerzeménye lé­
vén, minden más mesterkélt fagylaltakat fellyül
halad. Mennyire meg van a' Magyarban az ere­
detiség!
 II. Rész. A' G. asszonyi munkákról. 177

IX. S Z A K A S Z .

Az égettbor, rozsolis, puuts, ratafia, és

szagos-vizek készítéséről.

§. 93.
A z égettbort én annyiban a' Gazdasszony
foglalatosságai közé s z á m l á l o m , a' m e n n y i b e n a'
ház szükségére a' m e g g y e t , b a r a t z k o t , s z i l v á t ,
és más gyüraöltsöket kiszokta é g e t n i ; söt n é m e l y
részét pénzéis teszi. V a l ó b a n a' Gazdaszszony a'
ki örömest kedveskedik házi n é p é n e k , hasznát
elösegítni semmi termést sem hágy haszontalan
el veszni; hanem tellyes e r ő v e l azon v a n , h o g y
m i n d e n b ő l , a' m i b ő l lehetséges, valamit k é s z í t ,
a' mivel a' közélet haszonvételét gyámolyíthatja.
Ennél fogva a' háztartásra pálinkát is készít, ' s
erre legalább is a' huiladazó g y ü m ö l c s ö t igen
hasznosan alkalmaztatja. Semmitsem hágy a' j ó
Házanya kárba veszni! A z o m b a a' n a g y o b b m é r ­
tékű , és kereseti fő czikkelyként g y a k o r l a n d ó
pálinka főyés a' Házigazda d o l g a . í g y tehát n e m
ereszkedem abba , milsoda haszonnal, m ó d d a l , és
formával lehetne nagy pálinkaházakat felállítani.
Ezen tzélhoz képest, nérnelly jegyzéseket teszek,
a' fcohyhabeli égetésre a' Gazdaszszonyoknak és
szóllok:
1) A ' kazánokról, és a' tüzelő k o n y h á r ó l .
2) A z égettbornak Való testek'elkészítéséről.
5) A z égetésről.
4) A ' Rozsolis, ratáfia, és pUnts tsináíásról.
5) Nérnelly szagos virág v i z e k ' é g e t é s é r ő l , a'
mellyek a' közházaknál patika nélkül is találtatok.

Matériájokra nézve nem volna r o s s z , ha a'

mi fazekassaink tserépből tudnák julalmassan,
12
 178 IX. Szál. Az Ugettbor, Rozsolis tsinál.
á l l a n d ó a n , ' s tisztán, a' n a g y o b b , ós kissebb
L o m b i k o k a t összeállítani ; de mivel még ez tsak
kívánság; kenteiének vagyunk a' rézkazánokkal
m e g e l é g e d n i , noha ő k e t drágáilom i s , nemis
tartom egésségeseknek egészen. Közönségesen
körültök ezek szükségesek a' megjegyzésre:
1. A ' kazánt tisztán, és nem görtsosen kell a'
rézmívessel Isinállatni ; aziljyen munkát k ö n n y e b b
tisztítani.
2 . Formájokra nézve a' kazánok j o b b a k , ha
s z é l e s e b b e k , mint. magasak, és derekok egyen­
lő k e r é k , nem pedig kartsúk, és a' nyákok nem
igen szük, mint közönségesen szokás: mert e-
zekben a' g ő z az oldalakban megütközvén visz­
sza foly a' t ö r k ö l y közzé. Erre nézve :
3 . A ' sipkája is majd szint ollyan széles le­
g y e n , mint a' dereka, és tsak igen r ö v i d , és vas­
tag nyaka. Erre nézve a'nyaka'behajlását ollyan
lassan kell b e v e z e t n i , h o g y a' g ő z egyenesen a'
sipkában ü t k ö z v é n , ennek hirtelen íegörbíilése
által a' cseppek a' c s ő k b e folyjanak. A z o m b a n az
illyen széles sipkát a' ki tsináltalja, magasabbra
hagyassa, mind rendszerint s z o k á s , két tzóllal:
mert k ü l ö m b e n igen egyenesen szolgálván bele
a' m e l e g : a' g ő z nehezebben fog tseppekké
válni.
k. Nagysága a' kazánnak, s e p r ő , t ö r k ö l y ,
és g y ü m ö l t s égetéshez, és a'Gazdasszony erejé­
hez képest l és legfelepp 1 l / » akós lehet. A '
d r á g á b b italoknak, mint a' rozsólis, eper, kajszin,
ő s z i b a r a t z h , m e g g y , cseresznye, és a'szagos vizek
é g e t é s é r e , a'gazdasszonyok r é z , vagy b á d o g 10-
12 úszés l o m b i k o t tartanak. T s é v e s s e , vagy hű­
tője e'nck e g y kisded ü s t , a' melly a' lombik
sipkája' nyakához van forrasztva, és b e l ő l e a'
melegvizet tsapon le lehet ereszteni,
 II. Rész. A' G. asszonyi Mániákról. 179
5. A ' tsőkre azt jegyzem m e g , h o g y azon v é ­
g e k , mellyen a'sipkával összeragadnak, tág , széles
l e g y e n , és alább alább minél s z ű k e b b . M e n t ő l
hosszabbak a l s ő k , é s mentől n a g y o b b részek van
szüntelen hideg víz alatt: annál t ö b b lessz az
é g e l t b o r . Hét akós kazánnak 4 172 lábra kell a'
tsők' hosszúságát hagyatni.
6- A' katlan , mellyen a' kazán áll, tsak
ritka helyen van jól tsinúlva. Ha az igen szűk és
alatsony, és a' kazán igen mellyen le mehet b e ­
le : a' lángnak nints elég helye a' megfbrgásra.
Ha a' szél egyenesen befújhat a' katlan' száj jón :
n ' l á n g hátra fog szolgálni , és a'kazánt tsak hátúi
forralja. E ' m i a t t jóval is kevesebb lessz az égett-
b o r . Ha tehát a' fazék tsak épen a' fenekéről m e ­
legszik , a' törköly benne gyakran mégis ég már
akkor, mikor még a' t ö b b i része hideg : ú g y
kell tehát a' katlan boltozatját tsinálni , h o g y a'
fazekat egészen a' füléig leereszteni lehessen, és
így a' melegség a' törkölyt köröskörűi érje , és
ne tsak a' feneke m e l e g e d j é k , és a' szél b e l e n e
fújjon.
7. Ha a' katlant ollyan helyen lehet tsinál­
n i , a' hol a' víz (ha a' szükség kivánja) magától
tsatornán befolyhat a' Cséveshe , vagy Csöskád-
ba : a' munkát nagyon segíti. A ' Cséves 2 akós
kazánhoz öt a k ó s , és magas szokott l e n n i , n e ­
h o g y benne a' víz fenekéig m e l e g e d j é k . A ' l o m ­
bikok tsak Viis lábon állatlak: d e j o b b ha kitsiny
katlan rakatik hozzájok.

§• 95- i

Égettborn >k mind jók azok a' g y ü m ö l t s ö k ,

a' mellyeknek édes levekbÖl valami b o r t lehet
a' forrás által készíteni. Illyen a' s z ő l ő , s z i l v a ,
baratzk, meggy, alma, k ö i t v é l y , g a b o n a , ko-
l o m p é r , é s földi b o d z a termése 's a' t. m i n d e z e n
12 *
 i8u IX, Szál: Az Égettbor^ Rozsolis tsindl.
g y ü m ö l c s ö k b e n bennt van ugyan az é g e t l b o r :
d e úgy b e p ó l á l v a , b o g y mesterség nélkül a' t ö b ­
b i testektől külön választani nem lehet Ez a'
mesterség egyik a' megforrás , a' másik a' tüz.
E' nélküí é g e t b o r nem lessz. H o g y tehát az ége­
tésre ezek a' testek elkészüljenek, ezeket kell
megtartani:
1. A ' s z ő l ő , v a g y ennek leve a' m u s t , míg
m e g nem f o r r : nem ád é g e t t b o r t ; és mentől e-
g y e n e ' l e n e b b ü l f o r r o t t m e g , 's r é g i b b valamelly
b o r : annál kevesebb Spiritust lehet a' tüz által
b e l ő l e kihúzni. Errenézve ha valaki színbort akar­
na k i é g e t n i , azt válassza, mentől ú j j a b b , és
m e n t ő l n a g y o b b e d é n y b e n mehetett egyszerre
forrásba.
2. M i k o r a' b o r o k Mártziusban sej röjöUről
levonatnak , a' seprő már tele szívta magát spi-
ritussal. E r r e n é z v e míg azt ismét ki nem g ö z ö l -
gi m a g á b ó l : az égetéshez kell fogni. A ' régi sep­
rő erölelen.
3. A ' törköly a' seprővel ellenkező termé­
s z e t ű ; mert ha tsak e l é b b meg nem f o r r , vala­
m i n t a' m ú s t : nem ád égettbort. Ennek megfor-
rásával nem egyformán bánnak a' Gazdasszo­
n y o k , Némellyek a' törkölyt nagy g ö d r ö k b e b e ­
t a p o d j á k , szájját betsinálják, és mintegy N o v e m ­
b e r végén , vagy későbbis felbontják ; és részen­
ként kiégetik. Ez a' mód , ha a' l e g j o b b rész mus­
tot élnem inná, nérnelly tekintetben nem volna leg­
r o s s z a b b . Mások azt vagy levesen, vagy a' kisajto-
lás után kádakra tapodtatják, és szájjokat sárral
betapasztatván, majd tavaszig is így tartják, és
a'kor égetik. Itt sokszor az a' kár, hogy a ' t ö r k ö l y
m e g p e n é s z l i k , és etzetesedik: a' hol pedig már
etzet v a n : a' Spiritusnak nagy része elenyészett*
U. M e n t ő l húsosabb a' s z ő l ő , annál t ö b b
lessz b e l ő l e az, é g e t l b o r , A ' vizes esztendöbéli
 //. Rész. A' G. asszonyi Munkáiról. 181
t e r m é s , éretlen , vagy rothadt s z ö l ő t ö r k ö l y k e ­
vesebb spirilust ád. Minden 10 akó j ó törköly­
ből egy a k ó , az az 64 Itsze égettbort lehet vár­
n i : ha rossz 12 — 1 4 akó ád ennyit. A ' s e p r ő v e l is
igy van a' d o l o g . A ' j ó bornak g y ö k e r e s e b b a'
s e p r ő j e , és 8 a k ó , 64 Itsze égettbort ád ; kü­
l ö m b e n ennyi spiritushoz 1 0 — 1 2 akó seprő
kívántatik, j ó erejű 4 akó s z i n b o r b ó l rendsze­
rint e g y akó é g e t l b o r szokott lejönni. D e . i t t azt
m e g kell j e g y e z n i , h o g y ha valaki tiszta b o r t éget
k i : a' moslékját, a' melly az égetés után a" ka­
zánban m a r a d , nem kell k i ö n t e n i : mert e b b ő l ,
ha hozzá tsak kevés itsze j ó etzet töltetikis, a'
melegen j ó etzet lessz 14 nap alatt.
E b b ő l egyszersmind kitetszik, h o g y az égett-
b o r készítéssel az eczet főzést hasznosan öszve
foglalhatni ; a' mire azáltal határoztatik el az
o k o s Gazdaszszony, ha látja h o g y a' b o r á b ó l ké­
szülendő pálinka, és eczet azon k í v ü l , h o g y j o b ­
b a n , és b i z o n y o s a b b a n is elkel, mintsem a' b o r
maga , még t ü z e l é s ' , és fáradság' jutalmát is m e g
téríti. E r r e e l ő p r o b á k kívántatnak, 's nem j ó
vaktában hozzá fogni. O t t , a' hol a' b o r b ő v e n
terem ugyan , de még sints o l l y nagy divatban ,
mint a' pálinka, mint p . o . a' t ö b b e k között a'
Bánáti O l á h o k n á l , ezen nyerekedés n e m v o l n a
haszontalan.

:
Éf ~ t ^ ^ l ^ ^ ^ ^ ^ V . I :•• •''Cf •
A ' szilvórium egy a' legnevezetesebb égett-
b o r nemek közül. E ' körül ezek a' m e g j e g y z e m
való dolgok :
1. Minden szilva j ó ugyan a ' k i é g e t é s r e , m é g
a' k ö k é n y , és sózókais ; de a' mellyiknek s ű r ű b b
édes a' l e v e : t ö b b spirilust ád. A ' n y á r i , g ö m ­
b ö l y ű , nagy szemű B o l d o g a s s z o n y , duránlzi ,
 io2 / A ' . Szak. Az Égetlbor, Rozsolis tsinál.
és hosszú , vagy a' mint mások nevezik Berzen-
Izei szilva l e g t ö b b spirilust adnak.
2 . M e n t ő l érettebb ez a'gyümölts ; és egyen­
l ő b b e n m e g f ö r r : annál bizonyosabban le jön 5
ukórúl egy akó S i l v o r i n m . D e ha a' szilva kazán ,
v a g y az égetés r o s s z : 1 1 - 1 2 akó ád egyet.
3- Jól tselekszik ugyan a' Gazdák hogy a'
férges szilvát hordókra szedetik; de elégedjenek-
m e g , ha i o — 1 2 a k ó , ók Ilsze .Szilvóriumot fog
adni.
4. A ' szilvához nem tanátsos e g y e b e t , kaj­
szin , és szőrös baratzknál k e v e r n i , és az a l m á t ,
's körtvélyt j o b b külön edényekbe szedi tni; mert
m i g az alma m e g f o r r : addig a' Szilva m e g r o t ­
h a d , és nem ád égettbort.
5. A ' hol sok a' szilva: idő is s o k , és h o s z -
szas kivántatik annak kiégetésére, és mig egyik
h o r d ó r ó l a' másikra kerül a' s o r , addik a' szilva
e l é r i k , és erejét elveszti. Hlyen helyen nem a'
Gazdasszony a' Pályinkás, hanem az Á r e n d á s :
és t ö b b 's n a g y o b b kazánjai vágynak.

§• Q7«
A z a l m á b ó l , és K ö r t v é l y b ő l is lehet égett­
b o r t k i h ú z n i ; de ehe/is nérnelly fogások szüksé­
gesek ú g y m i n t :
1. A z a l m a , és körtvély mentől é r e t t e b b ,
annál j o b b é g e t t b o r t ád. A' körtvélynek sokkal
e r ő s e b b a' pályinkája. Errenézye a'rothadt almát
j o b b Etzetnek kisajtolni , mint Egettbornak főzni.
2. A z a l m a , és körtvély igen nehezen forr
m e g e g v e n l ő e n ; sött a' megftnrás a' rothadással
ú g y együtt j á r , h o g y a' szemes Gazdasszonyt is
megtsalja. Erre nézve úgy szokás vele bánni ;
h o g y az alma valami vallóban apróra m e g t ö r e ­
tik , az ut«n hordóra töltetik , és gyakrabban m e g -
Jtcvertetik, míg p i e g l e v e s e d i k ; és fprfanj kezd.
 //. Rész. A' G. asszonyi Munldlrúl. 1S3
Némellyek a' megtört almát kisajtolják , és a' le­
vet egyfenekü hordóra t ö l t v é n , ha m e g f o r r o t t ,
kiégetik. Az első m ó d k ö n n y e b b , és t ö b b p á -
lyinkát ád. Jó leves érett alma 8—Q akó ád 6/i
Itsze égettbort. O t t . a' hol sok vad g y ü m ö l c s
t e r e m , 's belőle etzet sajtoltatik, a' v a d a l m a ,
és körtvély torkolót is kifőzik. A z illy helyeken a'
tüzelés rendszerem csekélységbe k e r ü l , 's i g y a ' í a '
értékét a' b o r kevesebb pálinkátska is megteríti.
§. 0 8 . ^
A ' gabonábólis szoktak égettbort főzni. A '
búza legtöbbet á d ; a' kukorilza p e d i g l e g j o b b
izüt A ' jó rozs sem u t o l s ó , kivált e g y harmad­
résznyire búzával,, vagy árpával m e g k e v e r v e . Ez
a' Z s i d ó k d o l g a , nem a' Gazdasszonyé.

$• 99-
A ' F ö l d i b o d z a gyümöltseis m e g é r d e m l i , h o g y
a' Gazdassz >ny a' Ház-szükségére kiégesse. E r r e
ezek a' jegyzések szükségesek:
1. A ' F ö l d i b o d z a m i k o r egészen f e k e t e : l e ­
metéltetik gerezdestül , és h o r d ó k r a hordalik.
'2. A ' h o r d ó a' napfényen á l l , gyengén beta­
karva , a' gyümölts tsomoszlóval ö s s z e t ö r e t i k , és
napjában kétszer is megkevertetik.
3. Meg kell várni , m é g m e g f o r r ; k ü l ö m b e n
mint más g y ü m ö l t s b ő l i s , e b b ő l se lehet spiritust
kihúzni. A' megforrást a' tetején v a l ó b u b o r é ­
kok , és valami b o r szag e l é g g é m e g m u t a t j á k ;
de megetzetesedését nem kell várni. E g y akos
l o m b i k legalkalmatosabb h o z z á , és a' tsendes
tűznél való é g e t é s , mint a' fáin S z i l v o r i u m h o z .
Ize leginkább közelit a ' g y ü m ö l t s ö k feözzul a' Szí­
va Spiritushoz. 10 12 a k ó b ó l egy akó Pálinka
szokott tsepegni. H o g y semmi szaga ne marad­
j o n : m á s o d s z o r , összetört b a r a l z k , vagy szilva
magra öntetik fel a' k a z á n b a , és gyengén égettetik.
 184 IX. Szak. Az. Égettbor, Rozsolis tsinál..

§. 1Q0.
A' hol más g y ü m ö l t s nints: a' k o l o m p á r b ó l
is szoktak Spirilust égetni. A z alföldi fekete ritka
földben b ő v e n megterem , és mivel ott se erős
t ö r k ö l y , sem e g y é b g y ü m ö l t s nints: a'házi szük­
ségre lehet égetni. Ezeknek kedvekért leirom az
elkészítés m ó d j á t : mert késziltetlen , vagy nyer­
sen é g e t n i , b ü d ö s i s , kevésis.
1. A ' k o l o i n p é r laposra megmetéltetik, és
szellős helyre kileríttelvén , megszáraztatik , an­
n y i r a ; h o g y nedvességét és kedvetlen szagát le-
velkezze.
2. E ' m e g l é v é n , száraztóra töltetik, mint az
árpa máltz. Itt megszáradván , malomba m e g y ,
és megdaráltatik- Száz font nyers k o l o m p á r b ó l 25
font darált szokott kikerülni.
3 . Tizenkét font darákra szokás először lágy
m e l e g vizet t ö l t e n i , mint e g y 5 0 itszét, és ezzel
k e v e r t e l v é n , kevés idő múlva ismét annyit f o r -
róan. Minekutánna két óráig í g y á l l : ismét t ö l ­
tenek reá 1 8 0 itsze vizet hidegen , hogy az egész
keverék tsak olly meleg l é g y e n , mint a' kife-
jett téj.
U- E k k o r élesztőt tesznek b e l e , mint a' ga­
1
b o n a d a r á k b a , a' mitől 48 óra alatt m e g f o r r , a
m i k o r kiégettelik, mint a' g a b o n a , és ád kétszeri
leeresztésre l 6 ilsze j ó izü égett b o r t 1814-ben
l á t t a m ; d e magam nem p r ó b á l t a m , és t u d o m ,
h o g y az alföldiek is : inkább gabonát égetnek ,
m i n t k o l o m p é r t . Ha g a b o n a nints: á' kolompár
is j ó ; annyival i n k á b b , h o g y az alföldön igen
b ö v ö n f o g t e r e m n i , ba a' gazdák ennek termesz­
tését beveszik m a g o k h o z , mint a' Nemes Kunság
elkezdette.
§. 101.
A z égetésre ezek a' jegyzések szükségesek:
 II. Rész. A' G. aszszonyi Miinldhröl.' 185
1. A ' l o m b i k o t , v a g y kazánt soha se kell
egészen tele tölteni; kühimben azt a' tűz felemel­
vén , a' tsőn kifolyatja ; hanem e g y bak a r a s z t o t ,
vagy a' kazán behajlásáig üresen keli hagyni.
2 . A ' megtöltés után a' Hütö , v a g y Csévés
helyre igazíttatik , és szinig hideg vizzel m e g t ö l ­
tetvén a' kazán alá erős lángoló tűz gyujtatik.
H o g y a' törköly a' kazánhoz ne é g j e n , t ö b b s z ö r
megkeverik az égetők. Ha már a' kazán' válla
o l l y m e l e g , h o g y a' tapogató kéz el nem állja:
a' sipkát rá kell tenni.
3- H o g y a' g ö z sem a' sipka , sem a' tsök'
öszszeeresztéseken -ki ne mehessen : a' nyílás b e -
tapaszlatik. A ' tapasz így k é s z ü l : végy égetett
a g y a g o t , törd apróra , és keverd meg l e n o l a j j a l ,
a'mellyben fejér pUjbásztegyelíteltél. N é m e l l y e k
vizes ruhával tekerik által. A m a z j o b b e n n é l ; d e
drágább.
k- E ' meglévén sebes lángoló tűzzel kell a'
törkölyt forralni. Azután p e d i g , m i k o r már a'
törköly, f e l f o r r o t t , a' katlan szájját kell téglával
kissebbre v e n n i , és tsak a' földszint hagyni e g y
kis likat , h o g y a' pártüz el ne fúljon , és a' meleg
egyenlő maradjon. V é g r e p e d i g ez is b e d ú g a t i k ,
és a' hizagok betapasztatván ; a' kazán a' katlan­
nak egyenlő melege által f ő , g ő z ö l , és tsepeg.
Ha a' lassú fövés megtalálna állani , a' tégla e l ö ­
lni, ki kell n y i t n i , és a' tüzet eleveníteni.
5. Ha a' fazékban nagy a ' m e l e g : a ' g ő z tsep-
pekké nehezen v á l i k ; azért is az égető a' s i p k á t ,
és csőket minduntalan m e g t a p o g a t j a , és ha igen
melegeknek érzi , t ö b b rétekre össze hajtott h i ­
deg vizes ruhával b e t e k e r i , vagy teríti. Ha a'
csök füstölnek : hirtelen a' tüzet kell kirántani.
Ha sebesen tsorog a' p á l y i n k a , a' sipkát kell
vizezni.
0* A ' mi először folyni szokott > az igen ke-
 1$7 IX. Szak. Az Egettbor, Rozsolis tsinál.
seru , és erÖs : közönségesen ugrónak hívják. A '
másodszori égetéshez szokás az ugrót keverni,
fín az ugrót soha sem veszem külön.
7. Még az égettborba mártott pamut a' g y e r ­
tyánál lángot k a p , addig mindég lehet a' kazánt
f o l y a t n i ; de ha . meg nem g y u l á d : kibontatik a'
fazék, és kimosatik minden égetés után. Egyúttal
a' hűtőben is meg kell kézzel próbálni a' vizet.
Ha az m e l e g : e l ő s z ö r tsak lenekig fel kell kever­
ni. Ha ismét m e l e g ; ki kell b e l ő l e m e r í t e n i , és
hideg v í z z e l , vagy darab jéggel meghidegíteni.
8 - A z egyszeri égetés után az égett b o r g y e n ­
g e : azért i s , másodszor is a' kazánra szokás azt
fel ö n t e n i , és m é g egyszer kiégetni. Ennek jósá­
gát azzal próbálják m e g a' Gazdasszonyok , h o g y
az üveget megrázzák j ó l . Ha az é g e t t b o r szinén
semmi folt vagy takony nintsen, és habzik, vagy
g y ö n g y s z e m forma tartós b u b o r é k o k a t tsinál;
azt elég erősnek tartják: de ennél j o b b m ó d a z ,
ha az e m b e r e g y ü v e g poharat vészen , és égett
b o r t tőit b e l e , ezt e l ő b b m e g m é r v é n m e g g y ú j t ­
ja , és minekutánna e l é g e t t : megméri a ' v i z e t , ha
n e m t ö b b é e g y harmad részénél a' beiöltött égett-
b o r n a k . Ha t ö b b : g y e n g e a' pálinka és nem hetven
p r ó b á s : ha k e v e s e b b , igen erős. í g y kétféle égetést-
is e g y munkával meg lehet p r ó b á l n i ; és ha egyik
igen erős , a' másik igen g y e n g e , bátran össze
lehet tölteni.
Q. S o k s z o r megesik vigyázatlanságból , hogy
8 Z é g e t t b o r , kozmát kap , vagy megfíistösödik ,
a' mint nevezik. Ez onnan v a n , hogy a' t ö r k ö l y
a' fazékhoz h o z z á é g , és e' miatt a' Spiritus b ü ­
d ö s , és rossz ízü. Ezt ha tapasztalja a' Gazdasz-
s z o n y : válogas-sa ki a' konyhán a' legjobban ki­
égett s z e n e k e t , és apróra m e g t ö r e t v é n , szitálja
meg. E ' m e g l é v é n , a' füstös égett b o r t e l e g y i -
tsp m e g v i z z e l , öntse fel a' k a z á n b a , és beléke-
 i 7 . Rész. A G. aszszonyi Munkáiról. 186
v e r v é n , e g y j ó össze marok s z é n p o r t , m é g e g y ­
szer tsendos tűznél folyassa le. A ' szén a' k o z ­
mát magához v e s z i , és az égetthor j ó izű lessz.
Némellyek a' szén helyett egy darab j ó házi ke­
n y e r e t , és 8. Itsze spiritushoz n é g y lat hamu-
zsirt tesznek, egy hétig így áztatják, és azután
m é g egyszer letsepegtetik. Ez 'Sidó fogás.

§. 102.

A ' Magyar Gazdasszonyoknak k ü l ö n ö s tulaj­

donságok a' Vendégeknek szívesen látása ; de ha
mindent pénzen kell v e n n i : sokba kerül sok H á z ­
nak a'szívesség. Erre nézve h o g y a' Gazdasszony
se rosszért , se pedig a z é r t , a' mi a' maga házá­
tól kikerül, pénzt ne adjon , szükségesnek látom
némelly nevezetesebb rozsolisok j o b b készítése
módját itt megjegyezni. A ' rozsolis tsinálásra
ezen fogások szükségesek:
1. A ' rozsolis az égett b o r t ó l gyengeségével ,
édességével, és- illatjával k ü l ö m b ö z i k . Érre nézve
ha az égettbort ezen b á r o m tulajdonságokkal fel­
tudjuk ruházni : ö is mindjárt rozsolis lessz. G y e n ­
geséget ád neki a' v i z , édességet a' t z u k o r és j ó
illatot a' fűszer. Megvizezni , és megédesíteni
l e g k ö n n y e b b , de illatot adni n e k i , nem m i n d e ­
nek egy m ó d o n szoktak.
2 . A ' fűszerek vagy k e m é n y e k , vagy virá­
g o k . A ' k e m é n y e k e t ( m i n e m ű a'szegfűvirág , sze-
retsendió , f e n y ő , k ö m é n y , ánis , haratzk , man­
dula m a g o k ) meg szokták törni , és vizzel e g y e l í -
telt égett b o r t rajok töltvén , harmad napig áz­
tatni t. i. minden négy itsze j ó égett b o r h o z e g y
itsze h ó , e s ő , vagy főtt forrásvizet szokás tölte­
ni : mikor pedig már ezen Fűszerek' illatját ma­
gához vette : lombikra töltetik , és tsendes tűznél
kiégeltelik.
3. Hozsolisnak mindenkor legalább h á r o m -
 188 IX. Szál. Az Égettbor, Rozsolis tsinál.
szor leeresztett tiszta és kedves izü égett b o r t
kell fordítni.
4. Ha a ' r o z s ó l i s t virág szagúvá akarjuk ten­
ni , m i n e m ű a' rózsa , és narants virág , 's héjjá
's a' t. nem szükség újjonnan letsepegletni l o m ­
b i k o k b ó l ; hanem a virágokra tsak j ó égett b o r t
töltünk m e g v i z e z v e , és a' l í e a u m ü r mértéke
szerint 8 0 gráditsig m e g m e l e g í t j ü k , és azután
italos papiroson által szűrjük.
5. A ' rózsa-rozsólis igen ritka. Ezt úgy tsi­
nál j u k , h o g y a ' l e g p i r o s a b b rózsákat megszedjük,
ü v e g b e tesszük , és rá vizzel egyelített égett b o r t
töltünk , és gyengén megmelegítjük. Minekutánna
a' rózsa egészen m e g h a l a v á n y o d o t t , 30—40 tsepp
vitriol spiritust töltünk rá. Ez a' rózsának e l é b -
b e n i s z é p szinét m e g h o z z a , a' mikor azt megszűr­
jük , és a' rozsólis rózsa színű és illatú lessz.
6. Hány féle fűszer kevertessék e g y ü v é : az
a' Gazdasszonytól függ. A ' Perszikóba ninls
e g y é b öszve törött baratzk, keserű mandola , és
szilva magoknál. Ezeket némellyek f o r r ó v i z z e l ,
b o r í t ó hártyájiktól e l é b b megtisztítják, mintsem
megtörnék ; mások pedig tsak minden héjastól
ö s z v e t ö r i k ; és í g y k é s z í t i k , hogy 8 itsze j ó égett
b o r h o z vesznek 40 lat baratzk m a g o t , és ezt a p r ó ­
ra m e g t ö r v é n , az égett b o r t reá t ö l t i k , ' s 24
óráig meleg helyen tartják, és azután kiégetik.
Minden esetre j o b b , ha a' baratzk, m o n d o -
la , és szilva mag e l ő b b b o r í t ó hártyájától m e g ­
tisztíttatik , 's azután törik meg a' mondott ha­
szonvételre. A z említeti magvak hártyájában tu­
lajdon n e m ű rágó keserűség v a g y o n , m e l l y az
egésségnek ártalmára tétetik az italba.
A' fiozsólisoknak piros színt így szokás ad­
n i , h o g y e g y kevés lakmuszt tesznek az égett b o r ­
ba , minekelőtte az olvasztott tzukorial m e g é d e ­
sítenék, és azután megszűrik,
 I X Rész. A G. aszsconyi Munldlról. lPO
7. A z a' nevezetes Ratáfia nem e g y é b , ha­
n e m kisajtolt j ó illatú a l m a , c s e r e S n y e , m e g g y ,
baratzk, b i r s a l m a , m a n n a , e p e r , c z i t r o m , v a g y
narants l é w e l , viz hetyett meggyengített finom
é g e t t b o r , a' mellyet oszfán fa h é j j r a , szegfűre,
és coriándrumra feltöltünk , 's 24 óráig í g y h a g y ­
ván m e g s z ű r j ü k , és megédesítjük.
8 Mellyik főszerből mennyi k e l l , az a'Gazd-
asszonytól f ü g g ; h o g y mellyik illatot akarja a'
rozsólison éreztetni; és e b b ő l többetskét vesz ,
de sokat egyikből se kell. 3-4 kés h e g y n y i e g y b ő l
e g y b ő l e g y itsze é g e t t b o r h ö z elég.
Q. E z e n m ó d o k szerint elkészíttetvén a' r o -
zsólisnak való é g e t t b o r a ' megédesítés marad
hátra. E z úgy esik m e g , h o g y e g y tsészébe te­
szünk kél tojás fejérét, és kevés e s ő , vagy hó
vizet töltvén h o z z á , vesszotskével tajtéknak ha­
barjuk. Ezentúl a' tzukrot darabokra vagdalván ,
vizzel meglágyítjuk, tiszta e d é n y b e n tűznél meg­
olvasztjuk, a' tojás tajtékot b e l e ö n t j ü k , k e v e r ­
jük, felforraljuk, és a' tajtéktól megtisztítjuk.
V é g r e egészen meghagyván hidegedni flanell-
posztón általszürjük, és a' fűszeres é g e t t b o r b a
töltünk b e l ő l e a n n y i t , h o g y édes l é g j e n . Egy font
tzukorral négy itsze rozsólist meglehet édesíteni.
10. A ' kedvesebb italok közzé tartozik m é g
a' Punts is. Ezt sokféleképpen készitik. A ' k ö z ö n ­
séges m ó d e z : V é g y hat édes narantsot, és ugyan
annyi ezitromot., hámozdmeg , és fatsardki a'
l e v é t , tölts hozzá két itsze j ó é g e t t b o r t , és hat
findzsa theál , olvasszmeg hozzá két itsze vizben
egy font c z u k r o t , és két tojás fejére tajtékját,
szürdmeg, és melegen add asztalra.
De még j o b b , és kellemetesebb izü lesz ezen
i t a l , ha narancs, v a g y c z i t r o m czukorral k é ­
szíttetik. A ' n a r a n c s , és c z i t r o m czukor a' k ö ­
zönséges fejér c z u k o r b ó l az által készül, hu a'
 IX. Szaí. Az Égettbor, Rozsolis tsinál. ÍQO
c z u k o r az említett g y ü m ö l c s ö k héjjúhoz d ö r g ö l -
tetik. Ekkor tudniillik a' narancs, és czitrom
héjban l é v ö fűszeres j ó illatú olajt a' c z u k o r ma.
gába v e s z i , mellyet azután az általa édesítendő
itallal is közöl.
1 1 . A z úgy nevezett Királypuntsot igy tsi­
nál j ák: V e d d l e hat narantsnak, és annyi czitrom-
nak .a' héj ját, és ezt tiszta b o r b ó l égetett égett-
b o r b a n áztasd négy n a p , azután olvassz 3 font
c z u k r o t , és azt tisztítsdmeg négy tojásfejére taj-
tékjával, és hat itsze vizzel. Töltsd reá a' c z i ­
t r o m héjjas é g e t t b o r t , és e d é n y b e tedd e l n y ó l t z
h é t i g , a' m i k o r italos papiroson szűrd által, és
fele vizzel vagy theával feleresztvén , szűrd b u -
t e l l i á k r a , ' s a' m i k o r kell melegítve add asztalra.

A' mandola tej e g y nevezetes háziszer hőség

e l l e n : de sok helyen nints patika, nints man­
d o l a , vagy a' beteg nehezen várja , míg megké­
szül. T e h á t h o g y e b b e n a' Gazdasszony r ö v i d s é ­
g e t ne lásson; és minden órában készíthesse: ide
írok e g y k ö n n y ű , és j ó m ó d o t , a' mellyet m a ­
gamis gyakorlok. Veszek t. i. 2 font m a n d o l á t ,
f o r r ó vizzel meghántom a' hártyájától, megtö­
r ö m a p r ó r a , és hat itsze vizzel feleresztvén, ki­
s z í v a t o m ; végre megszűröm vastag ruhán , és
tzukorral í n y e m szerint megédesítem* 6 lót man-
d o l á b ó l tsiuált tejhea rendszerintiegy loth czukor
kivántatik. E' meglévén tiszta e d é n y b e t ö l t ö m ,
és tűznél tsendesen mind addig f ő z ö m , ha egész
nap t a r t i s , míg még nem sürüdik szirup formá:-
ra. Ha e' meg van : hidegen ezen mandola szi­
r u p o t e d é n y b e töltöm ; bekötöm ; és hives helyre
elteszem. Ha rá szükségem v a n : előlveszem , és
e g y evokalánnyit vizzel ( e l k e v e r e k , 's mandola
tejem egy pillantás alatt van.
 .//. Rész. A' C. aszszonyi munldlról. 191
§. 104.
A' r ó z s a m é z , szappanspiritns, és szöllőzsir
ollyan Házi o r v o s s á g o k , a' mellyekre esztendőt
által t ö b b , mint egyszer van a' háznak.a' külső
sebekre nézve szüksége. Errenézve , h o g y illy k ö ­
zönséges szereknek készítéséért ne kellessék sok
1
helyekben messzire a Patikába k ü l d e n i , készíté­
sek módját ide í r o m :
1. A ' Rózsamézhez v é g y Szép száraz p i r o s
Rózsát - - 6. Loth.
T ö l l s reá forróan forrás vizet 3. F o n t .
és hagyd így három óráig állani; az után
szűrd által italos p a p i r o s o n , és tégy b e l e szin
mézet - - 6 . Font.
és főzzed mind a d d i g , m í g szirupnak m e g -
s ü r ü d i k , ' s ugyan töltsd ü v e g r e , és tedd hí­
ves száraz helyre.
2 . A ' szappan spirilushoz v é g y közönséges há­
zi fejér szappant, és metéld apróra 6. L o t h .
Tölts reá erős tiszta égettbort. 1 \ Font.
T é g y hozzá levendulavizet. ^ Font.
Hamuzsírt - 1. köntinget.
és keverd együtt mind a d d i g , míg ezek ösz-»
v e o l v a d n a k , és megszűrvén töltsd ü v e g b e .
3. A ' SzőlŐzsirhoz, a ' . mellyel a' szél által
kifújt szájj széleket, és megrepedezett
tsetsbimbókat k e n i k , v é g y fekete szőlő l e ­
vét - - - 3. L o t h ,
Friss Irósvajat - - R. Loth.
és főzzed eggyütt g y e n g e tűznél mind a d d i g ,
mi'g a' vize mind k i g ö z ö l ö g . Ekkor megszűr­
vén , olvassz bele sárga viasszat. U. L o t h .
H o g y kedves szagú l e g y e n , lehet b e l é r o z s a ,
v a g y más szagos vizet tölteni két három l a t o t ,
és e g y kevés sáfránytis.
§• 105.
A ' szagosvizeknek mitsoda hasznokat tudják
 192 / - X . Szaí. As Égettbor, Rozsolis tsinál.
a' Gazdasszonyok venni : én arról nem szóllok J
hanem tsak megelégszem némellyeknek égetése
módját elöladni.
1. A ' l e v e n d u l a , b o d z a v i r á g , í'sóp l e v e l e k ,
r o z m a r i n , zsállya, m a j o r á n n a , tzitromfű, ka­
p o r , fodormentha 's a' t. mind egy forma mérték­
b e n , és m ó d o n égettetnek viznek p . o . V e g y ü k
a' levendula vizet, és e b b ő l végy szépen megszá­
rogatva levendulát, vagy e'nek virágját 1 Font.
T ö l t s reá Mártiusi h ó , vagy esővizet 8 Font.
áztasd egynehány ó r á i g : tedd l o m b i k b a , és gyen­
ge tűznél tsepegtesdle f e l é t , és töltsd üvegre.
2 . A ' rózsavízhez a' legszebb p a r l a g i , vagy
Kerti Rózsa l e v e l e k b ő l szedj. - 1 Font.
E z lágy sóval g y e n g é n begyúratik egy fazékba,
és \k napig pintzében , vagy más száraz, hideg­
helyen , j ó l b e k ö t v e így áll. A k k o r feleresztet­
v é n , igen igen tiszta ( m i n t az eső , Mártiusi h ó ,
és forrásvíz) v i z z e l , l o m b i k b a t ö l t e t i k , és ki­
égette tik.
3. A ' fekete cseresznye vízhez a' cseresznye
megszáraztatik, és minden magostól öszvetöret-
v é n b e l ő l e 1 f o n t : rátöltetik tiszta forrás, vagy
eső viz 8 f o n t , és minekutánna 12 óiáig így ál­
l o t t , l o m b i k b a l é t e t i k , és kiégettetik.
k. A z úgv nevezett M a g y a r Királyné vizét
í g y készitik: V é g y négyszer leeresztett égettbort
h á r o m r é s z t : rozmarin virágot (a' levele szinte
ú g y j ó ) két r é s z t : a' kettőt tedd e g y ü v e g b e ,
d u g d b e szorossan , és tartsd meleg helyen ötven
ó r á i g ; azután tsepegtesd le l o m b i k b ó l , mint a'
r ó z s a v i z e t , 's mást szokás. A ' köszvényesek min­
den héten l-szer egy köntinget szoktak b e l ő l e
b e v e n n i é h g y o m o r r a , és vele minden nap m o s ­
dani. Erről a' vizről azt írják E r z s é b e t K i ­
r á l y n é , a' R ó b e r t K á r o l y Felesége neve
alatt, h o g y e g y esmér ellen remetétől tanulta,
 17. llész. A' G. assszonyi Munkákról. lfj.t
és ú g y meg szépült tőle > h o g y Ő t e t , n o h a 72 esz­
tendős volna, a ' L e n g y e l Király m e g k é r e t t e , a ' m i
épen nem igaz a' H i s t ó r i á k b ó l ; de h o g y a' szép Ma­
gyar asszonyt szebbé teszi: azt tagadni nem lehet.
Vágynak m é g más számos j ó illatú k e r t i ,
és mezei virágok i s , mint a' l i l i o m , s z e g f ű , szé­
les m e n t a , K a k u k f ü , m e l l y e k b ö l az előterjesz­
tett m ó d szerént kiváltságához képest kellemetes
m o s d ó vizet párolhat a' s z o r g o s Gazdaszszony.
A ' szőlő virágból készült szagos víznek felette
kellemetes vidító illatja v a g y o n ; de e z sokba k e ­
rül ; mivel általa sok g y ü m ö l c s semmivé tétetik.

X. S Z A K A S Z .

A ' gyümöltsök b e f ő z é s é r ő l , és zöldségek télre­

való betsinálásáról.

S. 1 0 Ö .
A ' külömbféle g y ű m ö l t s ö k e t a' Gazdasszo­
nyok vagy egészen z ö l d , és é r e t l e n , vagy p e d i g
zsendült korokban szoktak üvegekre b e t s i n á l n i ,
és felyul rajok c z u k r o t , vagy , a' mint kitől kile­
l i k , színmézet, vagy forralt édes mustot t ö l t e ­
ni. H o g y a' gyümöltsök ezeket m e g n e változ­
tassák , s' forrásba ne m e n j e n e k : ezen leveket
különösen kelletik hozzájok elkészíteni. E z e k r ő l
tehát'néraelly jegyzéseket fogok sorjában tenni.

§. 1 0 7 .
A ' gyümöltsök belsinálásához a' c z u k o r e •
képen készíttetik e l :
I. Mindenkor azt a" czukrot kell v e n n i , a'
mellyik legtisztább, és keményebb;. A ' konyha
czukrot soká kell tisztítani. Melly szerint a' mit
az árrában n y e r ü n k , a' mértékbén elveszítjük. •
13
 194 X. Szak. A Gyümúltsól befőzéséről.
2 . M i n d e n font gyümölts betsinálásához
ugyan annyi font czukor kívántatik. A ' ki keve­
s e b b e t tesz :a' betsináltat ujj onnan kell neki nem
soká b e t z u k r o z n i , ha t o v á b b akarja azt tartani :
és í g y a'rest t ö b b e t j á r , a' fösvény többet költ.
3. A ' czukrot a p r ó b b darabokra kell v a g ­
dalni , és vizzel meglágyítani. E' m e g l é v é n , szé­
l e s , alatsony e d é n y b e n tűzhöz tétetik , és tsende-
sen felolvasztatván , v é g r e felforraltatik, és taj­
tékja lehányatik. A ' ki m é g j o b b a n meg akarja
tisztítani, tojás fejérit habar b e l é , a ' m i n t felyebb
elöl adtam. Rendszerint 3 font Czukor megtisz­
tításához 5—6 tojás fejére kívántatik, és egy font­
h o z kettő.
4 . A z e'képen megtisztított czukrot a' gyü­
m ö l c s ö k külömbfele betsinálásához r i t k á b b a n ,
v a g y sűrűbben kell a' tűznél b e f ő z n i . A ' legelső
gráditsa a* c z u k o r megsűritésének a z , midőn
e g y sima forgátsot b e l e mártván, arról a' c z u k o r
m i n t a' czérna elnyúlik : de végre elszakadván
tseppé válik. A ' másik g r á d i t s a z , midőn a ' c z u ­
k o r addig forr a' t ű z n é l , ínig g y ö n g y forma
a p r ó b u b o r é k o k a t kezd { e l h á n y n i , és olly nyú­
lós , h o g y t ö b b é el nem szakad, és tseppé nem
válik. Ez az a' g r á d i t s , á' mellyet a ' g y ü m ö l l s ö k
kivannak.

§. 1 0 8 .
A ' szinmézzel, ha a' Gazdasszony azt jól el­
k é s z í t i , és a' mi a' maga házától kitelik, pénzen
nem akarja v e n n i : szintúgy betsinálhatja g y ü -
m ö l t s e i t , mint a' tzukorral. Erre ezeket kell
megjegyezni:
1. M i k o r a' méhekel felverik , a' legfejérebb
méz táblákat kell kivagdalni, és külön c d é n j h e
szedni. A ' rajméz illyen szokott lenni.
2 . A z illyen mézet tsak gyenge meleg helyre
 II. Rész. A G» aszszony i Munkáktól. 195
kell edényestöl t e n n i , h o g y magában minden
tűz nélkül szivárogjon ki a' l é p b ő l . N é m e l l y e k
e' mézes edényt meleg vizes fazékban függesztik
f e l , a' hol a' m é z a' viz g y e n g é b b melegétől fel­
olvad , és sárját felveti, a' mellyet le kell szedni
más haszonra.
3. E' m e g l é v é n , * ' színméz eleven szénre
tétetik, igen gyengén melegíttetik m i n d a d d i g ,
m i g szagát, és izét Its nem vétkezi. H o g y a' méz;
a' szagát egészen levesse, m í g a' g y e n g e tűzön
f ő : ötször is kell bele tiszta tüzes vasat m á r t a n i ,
és minden félfont mézre e g y e v ő kanál égett b o r t
tölteni a' vassal való tisztítás u t á n ; és lassan g ő -
z ö l ö g t e t n i , mig elkezd megsürüdni. Ez által a*
gyenge főzés ajtai úgy megtisztul, és sürűdik a*
m é z , h o g y alkalmatos lessz a' külömbféle g y ü -
möltsökre való feltöltésre, sőt kávéhoz is lehet
használni.

§. 109.
Némelly Gazdasszonyok tsak édes forralt
mustba szokták a' gyümöltsöket b e t s i n á l n i , és
azzal ezen végre í g y bánnak :
1 . Szüretkor a' l e g é r e t t e b b , és é d e s e b b g e ­
rezdek külön szedetnek, és sajtóba tétetvén, a'
mi lé először minden nyomás nélkül k i f o l y r a z t
a' Gazdasszonyok külön e d é n y b e magok szüksé­
g é r e elszűrik.
2. A' birsalmának betsinálására fekete s z ő l ő
levét szokás v e n n i , a' többiekhez pedig fejér s z ő l ő t .
3. A z igy megszedett must a l a t s o n y , és szé­
les megtzinezett rézedényben a' tűzre tétetik , és
sebes lángnál mind addig forraltatik, míg min­
den sárját felhányván , a' melly kabinnal lesze­
detik , egészen meg n e m tisztul és illendően m e g
nem sürűdik. Arra azonban vigyázni k e l l , h o g y
a' must a' rézedényhez ne égjen.
13 *
 196 X. Szal: A' Gyúműlisül befőzéséről
T e r m é s z e t e s d o l o g , h o g y a' heves forrás ál­
tal a' must l e f ő l , és h o g y tehát azt i d ő r ő l időre
hi kell p ó t o l n i , és fel kell tölteni. T o v á b b á a'
s e b e s e b b forralást csak eleintén kell e s z k ö z ö l n i ;
m i d ő n p e d i g a' must sürüdni i n d u l , arra kell
f i g y e l m e z n i , h o g y folyvást csak lassú tűznél f o r r -
d o g á l j o n . Egyébbaránt könnyen megkozmásul,
és ekkor a' c s e m e g e ' készítésére, 's a' g y ü m ö l c s '
bécsinálására alkalmatlanná f e l e l i k ; mivel a ' k o z ­
más s z a g o t , és izet senki sem kedveiiné, 's az a'
megfrissülés helyett u n d o r o d á s t o k o z n a . A r r a
t e h á t ' i g e n szemesen ügyelni k e l l , h o g y a' szőlő
m é z m e g he k o z m á s o d j é k ; hanem épségben m a ­
radjon.
k. A ' ki azután e b b e n gyümöltsöt akar el­
tenni : megfüszerszámozza gyengén fahéjjal, és
szegfű virággal 's a' t.

§ . 110.
Ezen h á r o m édességek közzül valamellyik""
k e l , a' mint kitől kitelik, v a g y ízit k e d v e i l i ; b e
szokták a' Gazdasszonyok az almát, körtvélyt t
b i r s a l m á t , szilvát, kajszinbaratzkot, meggyeit
d i ó t , n i a n d o l á t , s o m o t , n y ú l s o m o t , éretlen sző­
l ő t , tengeri - s z ő l ő t , m á l n á t , s z e d r e t , epret %
tsipkét, és rózsát t s i n a l n i : de a' mint ezek a'
g y ű m ö l t s ö k külömbbfélék ; és az izekben való
g y ö n y ö r k ö d é s is m á s : nem egyképen bánnak v e -
lek. Én a' nevezetesebbekből tsak egy egy m ó ­
d o t adok elől a' kezdők k e d v é é r t , a' kik e g y k é t
p r ó b a után t ö b b m ó d o k a t is fognak találni.
1. A z alma betsinálás ezen fogásokból áll :
a ) A ' melly almák l e g j o b b illatúak, és kedves
savanyú ízek v a n : azokat l e g j o b b betsinálni.
Illyen a' mársántzker, s ó v á r i , tafota, és vajalma.
b ) N e m kell a ' fán ezen gyümölcsöknek t ö k é ­
letes megéréseket m e g v á r n i ; hanem j ó zsendült
 //. Rése. A G. asszonyi Munkákról. 197
korokban leszedni k é z z e l ; k ü l ö m b e n az igen e l ­
érettek , nem levesek.
c ) A z almát éles k é s s e l , és k ö n n y ű kézzel si­
mán meg kell h á m o z n i , kétfelé hasítani, és tor­
zsáját, 's magvát k i v e t n i , ' s azonnal hideg v í z b e
1
vetni egyiket a másik után.
d) A z alma mind meg lévén h á m o z v a , m e g ­
fontoltatik , és a' mefeny it n y o m , annyi font c z u k ­
r o t kell hozzá tisztítani az előladott m ó d sze­
r i n t ; de igen frissen kell a' vízből való kiszedés­
sel b á n n i : mert külömben az alma szeletek m e g ­
feketednek. Erre nézve két személy is kívánta­
tik e h e z , a' kik a' kivett almát igen frissen ki-
raeringelvén, asztalkeszkenöben a' víztől m e g ­
szikkasszák, és mentől hamarább a' c z u k o r b a ,
vagy mézbe vessék. /
e ) Be lévén az alma a' tzukorba r a k v a , abban
kevéssé megfőzetik, és kalánnal kiszedetvén , e g y
tálba rakatik szépen e g y más m e l l é , és a' c z u k o r
még tovább is forraltatik P ' t ű z ö n , m é g az al­
maié k i g ő z ö l ö g b e l ő l e .
f ) V é g r e a' meghevült alma szép sorral üve­
gekre rakatik , és a* sűrű c z u k o r lágymelegen r á ­
töltetik , 's viaszba mártott p a p i r o s s a l , m i n e k ­
utánna tökéletesen c l h i v í í l t , szájjá beköttetik , é s
híves száraz helyre félre tétetik. A' viasszas p a ­
pirost ú g y tsináljuk, h o g y a' legszebb , és t ö m ö t -
t e b b árkusokat két személly által eleven szénre
tartatjuk, és magunk az olvasztott viasszat ekkor
borostával rá kenjük.
II. A ' körtvély betsinálása így esik m e g :
TI) Az ollyan körtvélyeket kell választani, a*
mellvek nem k ö v e s e k , nem f o j t ó s a k , és n e m
felette levesek. A z ú g y nevezett torzsátlan ( m á ­
sok ezt Hármán , B u d a i , és B o r s ó d b a n Császár
körtvélynek hívják) Császár, és külömbféle B e r -
gamottok és I z e n b e r g , míg igen el nem é r n e k ,
 1Ü8 X Szaí- A' Gyüniöllsób befőzéséről.
és az apró muskatál szagú körtvélyek betsinálni
legjobbak.
b ) H á m o z á s a , vizbehányása 's a' t. ú g y esik
m e g , mint az almánáé ; de a' czukorban V A L A M I ­
vel t o v á b b kell f ő z n i . Ha már annyira megfőtt,
b o g y tővel ki n e m lehet v e n n i : kiszedetik a'
c z u k o r b ó l , és elbévülése után üvegbe rakatik,
és ezukorral feleresztetik. f
III. A ' birsalma belsinálása ú g y van , hogy
a' s z o b á b a n , v a g y padláson szépen megsárgodolt
almák először is a' gyapjoklól posztóval megtö­
röltetvén , megbámozlat nak, és n y o m o n "égy
felé hasogatva , és torzsáiktól, 's magvaiklól meg­
fosztva , hideg v í z b e rakatnak. Innen kiszedetvén
félrerakott m a g v a i k , és torzsajok vizzel feleresz­
telik , és felforraltatik. Az után a' meghámozott
birsalmák ezen f o r r ó vízben j ó lágyra megfőzet­
n e k . M i k o r megfőttek : szitára kitöltjük , és egyik
s z e l e t e t , a'másik után fahéjjal, é s l z i t r o m héjjal
m e g t ü z z ü k , m e g f o n t o l j u k , és minden fonthoz
u g y a n annyi czukrot tisztituok. Ebbe az almákat
b e h á n y j u k , és kalánnal alá n y o m k o d v á n , fedve
tartjuk; k ü l o m b e n nem marad pirosan. Ha mar
lágyra m e g f ő t t e k : kiszedjük, szép sorral tálba
r a k j u k , a' Czukrot továbbá ez első gráditsig meg
sűrítjük, és az üvegre rakott almákra fel) ül tökjük.

A ' birsalmából száraz liktáriumot is szobiak

a' Gazdasszonyok tsinálni, a' melly a b b ó l á l l , hogy
a ' m e g h á m o z o t t , és elmetélt szeletek vizben mind
addig f ő z e t n e k , míg péppé nem,válnak. E k k o r
a' pép szitára töltetvén^ azon által t ö r e t i k , mint
a' szilvatzibere, és kevés édes musttal feleresz­
t e t v é n , ismét főzetik m í g egészen megsürűdik.
E k k o r tepszikre t ö l t e t i k , ha tetszik c z u k o r p o r -
r a l , fahéjjal, kivált szegfű borsai megkevertetik ,
és a' kenyér kiszedése u t á n , kementzében meg-
 27. Rést. A' G- asszonyi Munkákról- 199
száraztatik , szeletekre m e t é l t e t i k , és konfektnok
eltétetik.
I V . A ' meggyetekképpen tsinálják b é a' Gazd­
asszonyok :
1. A ' legkedvesebb i z ü e k , és húsosabbak
megszedetvén minden szárastól, száraik e g y k ö ­
r ö m hoszsúságára meghagyatnak, és minden két
fontra , egy font szitált c z u k o r számláltatik.
2- Végre a' m e g g y b ő l egy öszTemaroknyi e g y
tiszta serpenyőbe tétetik eleven szénre ; de h o g y
meg ne égjen gyengétskén szüntelen kevertetik
egy tiszta fával. M i k o r már a' m e g g y a' tűzön
elkezd sikoltani, e g y evökalán c z u k o r porral m e g -
kevertetik, és ez Így tart mind a d d i g , míg a'
czukor f e l o l v a d , és a' meggy m e g l e v e s e d i k , és
megpuhul.
3 . Ha e' m e g v a n , tajtékszedő kalánnal ki­
vétetik, és tiszta e d é n y b e t ö l t e t i k , 's h e l y é b e
a' serpenyőbe más öszvemarok vettetik , és mint
az c l é b b i v e l , ezzel is mindenben ú g y bánunk.
4. Ha ekképen már minden m e g g y e t m e g f ő z ­
tünk: a' levét letöltjük , és azt a' s e r p e n y ő b e a'
többihez visszaöntjük, 's f o r r a l j u k , mig kevéssé
megsürüdik. Ekkor a' meggyet üvegre t ö l t j ü k ,
és a' levét lágy melegen felyül ráöntjük , b e t o n a l ­
juk , 's eltesszük.
V . A ' szilvák közzül az a p r ó b b szemüeket
szokás mézbe betsinálni. Hlyének a' mi nálunk
esméretes markolya-szilva , f e j é r g ö m b ö l y ű ( R e i -
neclaude) 's a' t. Némellyek ezen szilvákat egész
éretlen , és meghámozva ; mások p e d i g tsak 'sen-
dült k o r o k b a n , és minden héjastól szokták b e -
czukrozni. A ' f e j é r e k , vagy zöldesek mindég
héjastól készíttetnek. E ' végre minden szem tővel
imitt amott megszurkáltatik, és e g y fonthoz ,
j ó három fertály font c z u k o r az első gráditsig
megforraltatván, a' szilva b e l e tétetik, és l e g -
 20(1 A'. Szal: JL Gyümoltsok befózéscrol.
a l á b b nyoltzszor felforraltatik, 's tajtékja hshá-
n y a t i k , 's gyakran megforgattatik. M i k o r a' szilva
már i l l e n d ő e n m e g f ő t t : felényire elhivülvea' czu-
k o r b ó l kiszedetik , és üvegre rakatván, a' c z u k o r
egészen hidegen ráöntetik, A ' szilváról k ö z ö n s é ­
gesen m e g kell j e g y e z n i , h o g y az üvegje szájját
három nap múlva lehet tsak b e k ö t n i , és azt ak­
k o r is tővel megszokás lyuggatni.
A ' s z i l v á t b e is főzik lágy liktáriomnak azon
1
m ó d o n , mint l e g k ö z e l e b b a birsalma likláriom-
ról mondottam.
A' kék szilvákat zölden , vagy igen 'sengés
k o r o k b a n szinmézbe is szokták némelly Gazd­
asszonyok betsinálni. Ezzel úgy bánnak , h o g y
fél éretten m e g s z e d i k , felforralják, és hirtelen
hideg vizbe töltvén m e g h á m o z z á k , magostól ,
v a g y azt k i v e t v e , tiszta színmézzel 's valami fü-
szerszámmal elboríttatják, üvegre t e s z i k , és
használják.
V I . A ' kajszin baratzkot egészen zölden , vagy
érett korokban is szokták betsinálni. Z ö l d e n így
bánnak v e l e :
1. M é g akkor megszedig , m i k o r egész nagy­
ságra megnőttek u g y a n ; de még semmi kemény
magjok ninUen.
2. Ollyan hideg vizbe megáztatják, m e l l y -
ben valami kevés tiszta borkő*van felolvasztva,
és e b b ő l végre k i s z e d v é n , szemenként m e g t ö r ö l ­
getik.
5. E' m e g l é v é n , egy font baratzkhoz ugyan
annyi czukrot v é v é n , a' kettőt öszve k e v e r i k ,
és széntüznél addig f ő z i k , míg meglágyul. Ek­
k o r szürőkaláunal kiszedik; a' czukrot a' m á s o ­
dik gráditsig b e f ő z i k , és tsak nem egészen elhi-
d e g e d v e a' baratzkos üvegre feltöltik.
A z érett kajszinbaratzk betsinálása ettől né
m e l l y e k b e n k ü l ö m b ö z i k , és í g y esik m e g :
 11. R. A' Gazdaasszonyt Munkáiról. 201
1. A ' baralzkot estve m e g s z e d j ü k , m e g h á ­
m o z z u k , magjokat kivetjük, és szitált czukorral
meghintvén, e g y edényben más napig így h a g y ­
juk , míg magának levet ver.
2. E g y fontra e g y font c z u k r o t tévén , együtt
lángon forraljuk , míg t. i. a ' c z u k o r minden hab­
j á t , a' mellyet le kell s z e d n i , felhányja; de nem
keverjük, hanem hogy m e g n e é g j e n , m e g s z o k á s
fordítani a' lábasban körül.
3 . E' m e g l é v é n , a' tűznél megsürítjük a'
czukrot a' második gráditsig.
U M i k o r ezt látjuk : levesszük a' t ű z r ő l ; el­
hagyjuk h i d e g ü l n i ; magjokat m e g t ö r j ü k , m e g ­
fejtjük, és minekutánna m é z b e n f e l f o r r a l t u k :
belőjek visszarakjuk, és ü v e g b e betsináljuk. Ha
kevesebb czukrot adunk neki : í z e , é^ szaga j o b ­
ban m e g m a r a d ; de nem lehet soká tartani. A '
kik liktáriumnak sűrűre b e f ő z i k , minden fontra
2 font czukrot olvasztanak, v a g y hintenek b e l e .
VII. Az éretlen diókat b a r n á n , vagy fejé-
renis szokás czukorba betsinálni. A z elsőhöz Szent
János nap után tsak hamar megszedetnek a' zöld
d i ó k , és tővel imitt amott állal szurkállatván,
12 napig hideg vízben áztaltatnak, de rajtok a'
viz el minden nap kell (változtatni. M i k o r már
keserűségeket levetkeztek: vizben megfőzetnek
n e m igen lágyra ; és szitára kitöltetvén , m e g -
száraztalnak ; és fahéjjal 's czitrommal kirakat­
tatnak. E ' meglévén ü v e g b e rakjuk, és valami
6zeretsendió virágot is rakván k ö z z é , czukrot
olvasztunk , és azt a' második gráditsig b e f ő z v é n ,
a' dióra töltjük 's a' t.
A ' diót fejéren így szokás betsinálni t. i.
m i k o r már a' d i ó nagyságára nézve egészen m e g ­
n ő t t : de még héjjá l á g y , és b é l e t a k n y o s : m e g ­
szedjük , és zöld héjját egész a' fejéréig lehá­
mozván , hidc^ v i z b c hányjuk. Minekutánna í g y
 202 X. Szai. A' GyürnöUlük befőzéséről.
két nap á z o t t ; fele b o r , és fele vizben m e g f ő z ­
zük nem igen lágyra ; kiszedvén megszikkaszt­
j u k , megfűszerezzük, mint a' barna diót szokás;
egy fonthoz ugyan annyi tzukrot olvasztunk , b e ­
le hányjuk a' d i ó t ; felforraljuk ; kiszedjük , ü v e g ­
re rakjuk; és a' czukrot továhb sűrítvén , lágy­
melegen rát iltjük 's a' t.
VIII. A ' z ö l d és éretlen mandolát t ö b b f é l e
m ó d o n szokás b e f ő z n i . En a' legkönnyebbet jrom
tsak le. Ez í g y esik meg ;
1. M i k o r már a' mandola egészen m e g n ő t t ;
d e m é g diója lágy : megszedetik, és b o r k ö v e s
v i z b e n . vagy hamú lúgban megáztattatik, míg
posztóval minden szőrit le lehet törülni. A ' m e l l y
2 . M e g e s v é n , a ' m a n d o l a szitán megszárad,
és így egy kevés rózsa v í z z e l , 's minden f o n t ,
e g y font czukorral egyelítve tűznél lágyra m e g ­
főzetik; és kiszedetvén, üvegre rakatik.
• 3 . A ' c z u k o r pedig a ' m á s o d i k gráditsig meg-
süríttetvén, a' mandolára lágy melegen felönte­
tik , és így t o v á b b I
/ ' I X . A ' s o m o t , és b e r b r r i t z á t , va^y N y ú l s o ­
m o t , e g y m ó d o n szokás befőzni. A ' legközönsé­
g e s e b b m ó d ebben á l l :
1. Minekutánna a' gyümölts szépen megpi­
r o s o d o t t ; de még nem p u h a , vagy j v o t t : meg­
szedetik s / e m e n k é n t ; és a' ki úgy akarja, a' sze­
meket meghasítván magvokat ki veti.
2 . h é t font s o m h o z , és berberitzához har­
madfél font czukrot kell olvasztani , és a' g y ü ­
mölcsöt benne addig f o r r a l n i , míg a' czukor az
első gráditsig megsürüdött, és a' som m e g p i r o ­
sodott. Ekkor
3 . Levétetik a' t ű z r ő l , tajtékja lehányatik ,
egy ó r á i g hivülni hagyatik, és ismét felforrnl-
tatik. L e g r ö v i d e b b út pedig ez mind a' kellőre
n é z v e , h o g y minckutánna felíorrott a' czukor-
 //. Rész, A' Gazdasszonyt Munkákról. 303
bari, egy czintálba kitöltetik, és megkidegszik ,
a' leve pedig ismét felforraltatik , míg megsürü-
d i k , és igen lágy melegen a' somra töltetik. Ha
egynehány nap múlva az ü v e g b e n a' som leve
igen megritkul: leszületik, és s ű r ű b b r e főzet­
v é n , ismét az üvegbe visszatölletik.
X . A z éretlen s z ő l ő t , vagy egrest igy lehet
betsinálni :

1. M i k o r a' szőlőszemek már m e g n ő t t e k , de

m é g nem p u h á k , a' tengelyéről lefoszlatnak , és
meghasíltatván , magjok k i n y o m a t i k , és vizben
tsendesen felforrallatik a' m e l l y b e e g y tsipetnyi
s ó , vasy salétrom vettetik, hogy a ' s z e m e k n e k
z ö l d színe megmaradjon.
2. Minekutánna m e g f ő t t : a' tűzről l e v é v e ,
elhagyatik, jól betakarván, hidegülni.
3. A z a l a t t minden font s z ő l ő h ö z k é p e s t ,
másfél font czukrot teszünk a' t ű z h ö z , a' m e l l y -
hez egy kevés kitsafárt éretlen szőlőlevét keve­
rünk , a' m e l l y b e n t. i. a' c z u k o r íelolvadhat.
M e l l y e l midőn látunk :
/». A ' szőlőszemeket b e l e vetjük; felforral­
j u k , és szürőkalánnal kimerítvén, a' czukrot a'
második gráditsig b e f ő z z ü k , és az üvegre töltölt
egresre töltjük.
X . A' tengeri s z ő l ő , vagy ribizli hetsiná-
l.ísához sok tzeremonia nem k e l l , hanem C z u ­
k o r , a' mire nem érdemes.
1. A ' kik igen soká nem akarják tartani :
minden fonthoz egy font czukrot olvasztanak, és
a' szemes tengeriszőlőt benne addig f ő z i k , míg
megsürüdik.
2. Némellyek tsuk m é z b e n f ő z i k , és ennél
nemis erdemei t ö b b e t : de ha idővel meglevese-
dik ; ujjra meg kell főzni.
X . A ' Málnával (Jjimfceer) így bánnak : M e g ­
szedjük a' Múlna szemeket, és m e g f o n t o l v á n ,
 204 X. Szál. A' Gyümültsöl befűzéséről.
minden fonthoz e g y font czukrot olvasztunk: aj
m e l l y m i k o r l e g j o b b a n forr , a' .Málna b e l e v e l t e -
t i k , és kevéssé megforrván , szűrő kalánnal ismét
k i i n e r í t t c t i k , 's ü v e g b e létetik ; a' czukor p e d i g
a' második grádilsig b e f ő z v e , végre a' Málnára
feli ültetik- ll.i e g y n e h á n y nap múlva a' leve meg­
r i t k u l n a : le kell s z ű r n i , és ismét sűrűre főzni.
X I . A ' tsipkét vagy rózsafa piros g y ü m ö l -
t s é t , a' ki akarja czukurba betsinálni: épen úgy
cselekedjen v e l e , mint a' s o m r ó l m o n d a t o t t : de
ennél betsesebb a' csipkevelÖ vagy liktáriom , a'
m e l l y e t e' képen szoktak az Asszonyok készíteni:
1. Megszedelik a' vad rózsaiárúi a' tökéle­
tesen megérett tsipkéket, Némellyek megvárják,
m i g a' dér inegtsípi. Mások pedig tsak két tál k ö z ­
zé leieszik a' p i n l z é b e , m í g m e g p u h u l , vagy ívik.
2- Ha e' megvan , lágy meleg vizzel m e g l o -
tsolva általtörik szüröszitán.
3. Ehez némellyek czukrot olvasztanak, és
ezen törött sűrű levet bele k e v e r i k , és kevéssé
főzik. Mások a' czukrot porrá töretik, és vele a'
tsipkének általtört, igen sűrű levét vastagon m e g ­
hintik , ú g y h o g y két fontra, három font czukor-
lisztet számlálnak , és ü v e g b e benyomják.
Itt megjegyzést érdemel a z , a' mit a' szaká­
tsok állítanak , h o g y tsipkevelőt tsak egy oldal­
ra , vagy j o b b r a , vagy balra kell k e v e r n i ; kü-
l ö m b e n nem lessz piros.
X I I . A z Austriaik a'mustárt így szokták b e ­
főzni : h o g y a' f e k e t e , és fejér mustárból egyen­
lő mértéket vesznek, és minekutánna k ü l ö n ö s e n ,
v i z b e n egy kevéssé dagadni hagyják: m e g ő r l i k ,
és az alatt az édes mustolt valami kevés c z i t r o m
héjjával megfűszerszámozva, főzik m i n d a d d i g ,
míg meg nem sűrüdik. Ha ez a' must m e g h i d e -
g e d e t t : e l é b b a' fekete mustár port keverik b e l é .
azután pedig a' fejérből a n n y i t , a'mennyi az c l -

i
 17. Mess. A' G. aszszunyi Munlálrol. 205
söhbet megszelídíti. Ha a' mustár megtalálna sü-
rüdni : ismét mustot töltenek rá.
X I I I . A ' kissebb házakra nézve m é g a' s z ö -
lőliktáriomról teszek szót a z é r t ; m e r t ez ó l t s ó ,
és mindenféle tésztasüteménybe igen j ó . F ő z é s e
így van : A z é d e s , húsos , és v é k o n y líéjjú szőlő-
gerizdekről a' szemek lefosztatnak, és ezeknek
magjok kinyomatván k ö r ö m k ö z t , tsak a' S z ő l ő
húsos héjjá, és leve tétetik tzinezett réz lábas­
b a , és gyengén addig főzetik g y a k o r keverés
k ö z t : míg megsürüdik. E g y n a p , ritkán elég a'
megfőzésre. Ha már ollyan sürü , mint a' tört
lentse, meghagyjuk h i d e g e d n í , és ü v e g b e eltesz-
szük. Muskátli-levél porral meghintve igen ked­
ves szagot kap. Illyen a' s z ő l ő v i r á g , és a p r ó b a -
zsalikomis.

§• H L
Közönségesen minden b e f ő z ö l t e k r ő l m e g kell
e' következendő jegyzéseket tartani:
1. A ' ki ezektől eleintén a' c z u k r o t k i m é l l i :
az ízben n y e r , de ha tartani akarja : u t ó b b két
annyi czukor megy fel reájok.
2- Minden befSzöttet meg kell , kivált elejin-
ten nézni; és a' mellyik penészedni k e z d : azt is­
mét a' második gráditsig megsürített tzukorban
fel kell forralni. A' minek pedig igen híggá lessz
a' l e v e : sűrűbbre kell főzni leszűrve.
3. A z üvegeket hives száraz helyen kell tar­
tani, három rét papirossal, a' mellyek k ö z z ü l
egyik m i n d e n k o r olvasztott viaszba mártott le­
gyen , jól b e k ö t v e .
U. A ' papiros tővel állallyukgattatik az edény
szájján, és a' mellyiket a' leve f e l v e t i : abba visz-
Szanyomotik.
5 . A' melly Gazdasszony ezeket először k é ­
szíti: kitsinnyel tegye a' p r ó b á t ; m í g a' g y a k o r -
 106 X. Szál. A GyiimÖltabk befűzéséről.
lás által keze m e g k ö n n y e b b e d v é n , beletanúi min­
denképen : de a' tsinálásmódját bátran követheti;
mert én ezt t ö b b s z ö r i p r ó b a után irtam le a'
Keszthelyi Hastélyban., ama Nagy Gazdasszony
G . Festelits G y ö r g y n é , született Saller Judiih
útmutatása után.

§ . 112. .
A ' Kerti zöldségeketis beszokták a' gondos
Gazdasszonyok télre g y ű j t e n i , és némellyeket
nyersen pintzékre raknak, v a g y a' kertben szal­
más trágyával betakarva kint hagynak ; másokat
p e d i g megszárazlanak , vagy hordókra savanyíta­
nak. A ' zöldségeknek az elsö m ó d szerint való
ellevése k ö z ö n s é g e s ; azért is én arról semmit se
szólok ; hanem a' megszáraztásra, és besavanyí-
tásra leszek tsak nérnelly jegyzéseket.
1. A ' leveles plánták közzül némellyeket,
m i n é m ü e k a' kártifiol, k é l , és fejeskáposzta, sa­
láta, s p á r g a , e n d i v i a , spinát, 's a' t. m e g kell
mintha mindjárt főzni akarnánk, haszontalan l e ­
v e l e i t ő l , és gyökereitől tisztítani> és hidegvízzel
minden tsunyaságból k i m o s v á n , szellős helyre
szikkadás végett kiteríteni. E ' m e g e s v é n , őket
r i t k á n , e g y más mellé rostába rakjuk, és a' sü-
tökementzében annyira megszáraztjuk, míg a ' l e ­
velek az e m b e r ujjai közt mint a' p o r t o b á k , és
az inak mint a' jiozdorja szélt törnek. T o v á b b á
levisszük a' p i n l z é b e , vagy k ö d ö s éjjelenként fe­
dél alatt kint helyhetjük, mint a' dohányt szo­
k á s , m i k o r beakarjuk simítani, míg megeresz­
kednek. E k k o r papiros közzé takargatván ládára
rakjuk, és t é l b e n , m i d ő n főzni akarjuk, hideg
v i z b e n darabig áztatjuk; és tűznél m e g f ő z z ü k ,
mintha akkor hoztuk volna a' kertből. Némel­
lyek a' v í z b e n , a' mellyben ezen száraz zöldsé­
geket a' főzés előtt megáztatják , egy kevés salé-
 //. Rész A' (i. aszszonyi Munkákról. 2C7

t r o m o t olvasztanak e l , a' mi némelly éknek e l e ­

ven zőld szint ád. A ' kementze tsak j ó m e l e g lé­
gyen , de ne pergeljen.
II. A ' hüvelykes vetemények k ö z z ü l a ' b o r s ó t
is zöld g y e n g e korában m e g s z e d v e , és íeltisztít-
v a , hasonló m ó d o n megszáraztják. De a' fiszu-
l y á t , vagy zöld b a b o t e l é b b félig kevéssé sós
vízben megszokták (Ózni, azután megszáraztják,
és szellős helyre (elkötik. Vágynak Gazdasszo­
n y o k , a' kik a' zöld babot szépen megtisztítják,
elaprózzák , és egy réz fazékban felényi puhaság­
ra , tiszta vízben megfőzik V é g r e szitára kitölt-
vén a vizet róla kitsorgatják ; lágy sóval j ó e r ő ­
sen m e g h i n t i k , és hordótskákba mint a' savanyú­
káposztát benyomják , fenekét reá teszik, és k ő ­
vel megnyomtatják. Ha mit főzni kivesznek b e ­
lőle , hideg vizbe e l é b b kiáztatják.
III. A ' Kerékrépái túl a' Dunán a' Magyar-
Gazdasszoriyok is m e g h á m o z z á k , hideg vízben
megmosnák, begyalúlják mint a' káposztát, h o r ­
d ó b a valamellyes közben hintett sóval g y e n g é n
tapodják, megnyomlalják . és mint a' káposztát
télben használják :
I V . A* zöld ugorkákat nem e g y féle képen
szokás télre tonnákra besavanyítani. En a' t ö b b i
közzül ezt a' m ó d o t a' Gazdasszonyok körül leg­
j o b b n a k tapasztaltam, mellyszerint:
1. Augustus vége felé a' l e g s i m á b b a p r ó , és
egészen éretlen ugorkák megszedetnek olly vigyá­
zassál , h o g y a' szara mindeniken rajt'hagyassék.
2 . T o v á b b á a' Gazdasszony liszla v i z b e mind
addig hány lágy s ó t ; míg a' vizben a' friss tojás
felül nem libeg. Ha e' készen van : az ugorkát
b e l e hányja, és harmad napig szívalja a'sósvizzel.
3. Ekkor kiszedvén a ' v í z b ő l ,kevéssé m e g ­
szikkasztja , tonnába megyfa , v a g y szőlő levelet
teritvén, szé|> sorral b e r a k j a , m i n d e n sor közzé
 208 A'. Szal: A' (Jyümöllsül- befőzéséről.
tészen p a p r i k á t , fekete b o r s o t , és egynehány
g y ö m b é r t 's a' t. 's Jelíilis hasonlóképen ugyan
ezen s z e r e k b ő l v a l a m e l l y i k k e l , vagy egyvelgest
beborítja.
4. E ' m e g l é v é n , jó boretzetet forralnak és
h a r m a d résznyire vizzel m e g g y e n g í t v é n , lágy
m e l e g e n az ugorkára feltőltik.
5- A ' tonnát mindennap kétszer a' földön
m e g h e m p e r g e t i k egész 14 n a p i g ; de aZ alatt t ö b b ­
s z ö r k i b o n t j á k , és m e g n é z i k , ha n e m g y e n g e - e
az e t z e t , v a g y n e m nyúlós é ? mert ha í g y van :
a' levét leheli s z ű r n i , friss sósvizzel kiáztatni , és
ezt ismét leszűrvén , igen lájry m e l e g vizes etze­
tet rá tölteni. Ezt mind akkoris kell tSelekedni,
m i k o r l á t j u k , h o g y az ugorka tavasz felé lágyul­
ni kezd.
A z í g y besavanyított ugorka fogytig igen
s z é p zöld a' n é l k ü l , h o g y veres krajtzárt v e t ­
nénk az e t z e t b e , v a g y azt czinezetlen réz e d é n y ­
b e n forralnánk f e l , a' m e l l y e t a' ma. ok vesze­
d e l m é r e sok értetlen személlyek tselekesznek.
A ' réz tudniillik a' s a v a n y o k b a n , és í g y az
eczetben is résznyíre f e l o l v a d , és rozsdává vá­
lik , m e l l y a' leg v e s z e d e l m e s e b b emésztő m é r ­
gek közé tartozik.
6. Én a' m a g a m házánál így tselekszem :
1. A z ugorkát a z l - s ő szám szerint m e g s z e d e m ,
és m e g g y ú j t o m , míg e g y tonnába elegendőt
s z e d h e t e k , n e m várván s e m m i t a' két Asszony
nap k ö z r e .
2 . M e g m o s o m hideg vizben a' s á r t ó l , és
m e g v á l o g a t o m , h o g y ü t ő d ö t t , és rozsdás k ö z z é
ne keveredjék.
3. E g y n a g y fazékba vagy faedénybe b e ö n -
t ö m , és :
4 . Jó b o r etzetet teszek a' t ű z h ö z , mellynek
fele nyers b o r ; f e l f o r r a l o m , és b e l e szegfűbor-
 27. Rése. A' G. Asaxonyi Munkáiról. 209
sot teszek fél marokkal. F o r r ó a n a' nyers u g o r ­
kára t ö l t ö m , és betakarom , 's í g y h a g y o m e g y
óráig. .
5. Ekkor kiszedem , és e l h a g y o m h i d e g e d n i :
hidegen a' tonnába szorosan b e r a k o m a' 3. szám
szerint ; és azon b o r o s etzetet lágy m e l e g e n rá-
t ö l l ö m , és a' szájját b e t s i n á l o m ; m i n d e n n a p
kétszer s e b e s e n , és hosszasan h e m p e r g e t e m : a'
szájját gyakrabban felveszem; ha hijja esett r
u g o r k á v a l , és b o r o s elzettel m e g t ö l t ö m , és iU.
nap múlva pintzébe teszem. Ez az ugorka i g e n
j ó i z ü . szép libaszin z ö l d , és újjig e l t a r t , és ezt
a' borral gyengitett etzet tselekszi. Jóságáról
felelek.
A ' cselédeknek is jól esik , ba néha e g y ke­
vés savanyú zöldséget kaphatnak t é l e n , és ta­
vaszszal. Érre nézve számokra az é r e t l e n , 's m é g
egészen zsenge d i n n y é t , és t ö k ö t , mellyek g y a k ­
ran még késö őszszel is teremnek , de érett k o r ­
ra már ugy sem juthatnak, meg kell szedetni ,
és mint az ugorkát besavanyítani. Ezt cselekedd
hetni a' paradicsom alma zöld g y ü m ö l c s e i v e l is.
A ' kik kóstolták, azt vallják, h o g y mind ezek
kasonlítanak az ugorkához.
§• 113-
A ' fejes káposztának besavanyítása minálunk
minden házban tudva lévő d o l o g : d e mégis n e m
minden háznál talál az e m b e r j ó izü káposztát.
E r r e n é z v e , én a' mit körülötte tapasztaltam, ide
iktatom:
1. A' káposzta fejek S i m o n Juda nap k ö r ü l
torzsáikról lemetéltetvén, azon éjjel kint ha­
gyatnak, míg kiizzadják magokat.
2- Ezentúl a' lazától megtisztíttatván, leg-»
alább 6 nap száraz hideg helyen fonnyadni ha­
gyatnak , és úgy osztán :
lk
 210 X Stai. A' Gyümóltsók befőzi sóról.
3 . Belső torzsájok ki metszetvén , begyal til­
tatnak, és h o r d ó k b a e r ő s e n , és sorjában keve­
senként húzomosan betapodtatnak: azért kell pe­
d i g ez a' h u z o m o s , és e g y e n l ő t a p o d á s , h o g y
ha a' taposó lába mellyen betsúsz imitt, a m o t t ;
a' szálak elszakadnak, és nem nyomják e g y ­
mást j ó l .
h- B e lévén a' káposzta t a p o d v a , m e g n y o m -
tattatik , és vizzel feltöltetvén így tartatik , míg
m e g k e z d e s n i , és keserű levét felveti, a' m e l ­
lyet le kell egészen f o l y a t n i , és ú g y osztán he­
lyette , lágy m e l e g sósvizet t ö l t e n i ; de a' tapo­
sáskor nem kell sózni. Ezentúl mértékletes hideg
h e l y r e kell k i t e n n i ; k ű l ö m b e n a' meleg helyen
hamar e l é r i k , és e l l á g y u l : az igen hidegben p e ­
dig megfagy ; és t o v á b b á felengedvén megrothad.
5. M í g a' káposzta é r i k : vigyázzon a' Gazd­
asszony b k o g y a' sósviz rajta mindenütt e g y e n ­
l ő e n l e g y e n , és ha az le talál f o l y n i : friss sósvi­
zet töltsön r e á ; de megkóstolja , és ha elég sa­
v a n y ú , tsak hideg vizet kell rá tölteni , és n e m
s ó s a t , mert. í g y keserű sós lessz. Ha a' h o r d ó
e g y s z e r r e m e g n e m telik 2 — 3 hét múlva is tele
lehet bátran t a p o d t a t n i , szinte úgy j ó lessz.
6. A ' fedelét és nyomofájit minden héten
kétszer hideg vizzel m e g kell a' káposztás h o r d ó ­
nak m o s a t n i , és a ' rothadt szálakat tisztán le­
hányni.
7. Ha a ' p í n t z e Május felé melegszik : a' ká­
poszta e l é b b savanyúságát, azután pedig kemény­
ségét e l v e s z í t v é n , megrothad. Ha illyenkor a'
Gazdasszony tsak legkissebbet is észre v e s z : a'
pintzét éjjel nyitva tartsa, és a' káposztának régi
levét letsapolván , töltsön rá h i d e g v i z e t , és ezt
12 óra múlva ismét leeresztvén, friss sós vízzel
eressze fel a' h o r d ó t . Egyébbaránt igen j ó e ' c z é l -
ra a' friss, és tiszta k o r p a s a v ó , vagy keszöcze is.
 II. Rész. A' GazdaszszoTtyi Munlálról. 211

E t t ő l a' káposzta ujra megkeményedik és megsa­

vanyodik.
8. Ha késsel metszik a' káposztát, s z e b b ,
mintha úey gyalulják. A z Uri asztalok számára
fejesen kell azt betapodni n a g y o b b r é s z i n t ; és
tsak annyi gyalultat terítni m i n d e n s o r f e j r e ,
h o g y a' taposó lába alól a' fejek el ne gördülhes­
senek. A ' fejeket ha a'Gazdasszony főzni akarja,
ollyan vékonyan megmetéltetheti, m i n t a' sáfrány.
q. Ha a' káposztára a' Gazdasszony nagy ter­
het teszen, és levet nem t ö l t , a' mint m o n d o t ­
t a m : a' káposzta m e g m e l e g s z i k , és m e g l á g y u l ­
ván e l r o t h a d : hát tsak mértékletesen kell azt
fogytig terhelni.

XI. S Z A K A S Z .
A' Sertés hizlalásról és leölésről.

§. ll/i.
A ' konyha m o s l é k o t , s a v ó t , és k o r p á t , ' s
a' t. kár volna a' háznál haszonra n e m f o r d í t a n i ;
annyival i n k á b b , h o g y a' sertés ollyan á l l a t , a'
mellv ezeket édesden megevén , rajtok m e g n S ,
meghúsosodik , és a' Gazdasszony fáradságát p e -
tsenyéjével , 's szalonnájával megjutalmazza.
Hogy az illyetén gazdálkodás m ó d j á b a n v a l ó n e ­
vezetesebb fogások is tudva l e g y e n e k : e l ö l f o ­
gom adni:
1. A ' sertéseknek a' háznál való nevelését.
2 . Azoknak szalonnára való meghizlalását.
3. L e ö l é s é t , és aprólékjának haszonra való
elkészítését, és eltsinálását, mint Gazdasszony
illető foglalatosságokat.
§• " 5 .
A ' melly Gazdasszony tsak n é g y fejőstehenet
tartis: már a' savón , kivált falú-helyen , a' k o n y -
Ik *
 2Í2 XI. Szai. A' Sertéahizlahisról.
hamoslékon , korpán , és tsalánon , és e g y é b hul­
ladékon kitarthat e g y p á r s ü l d ő t , és e g y fijas-
disznót három malattzával e g y ü t t ; és ez e l e g e n -
d ő i s . A ' g ö n d ö r szörü r á t z , vagy gitzadisznókat
l e g j o b b tenyésztetni: mert s z e l í d e k , és igen zsí-
rossak ; hamar is híznak. A ' mi sima szörü ser-
tésink ingyen sem érnek a' rátz disznóval.
| . A ' g o n d o s Gazdasszony tehát, a' tavalyi
Oszi malatzokból konyhája nagyságához képest,
kiszakaszt k e t t ő t , h á r m a t , és a' háznál n e v e l i ,
v a g y ha ő k e t a* falú seregével jártatjais : leg­
alább e s t v e , és reggel mindennap jól tartja.
9 . M i g a' malatz n e v e k e d i k : addig bezárva
tartani, v a g y hizlalás v é g e t t , hidlásra h á n y n i ,
n e m g a z d a s á g : m e r t a' n e v e k e d é s b e n lévő test
nz eledelt n e m a' k ö v é r s é g r e , hanem a' növésre
fordítja. A ' magokat j o b b a n b í r ó házaknál mind­
azáltal l e h e t , és j ó is e g y két süldőt böröspetse-
nyének jobbatskán tartani, és ősz kezdetén hid­
lásra vetni.
3. Ha a' lijas-disznó ( g ö b e ) a' háznál larta-
tik : míg nagy hasú, nem kell megengedni, h o g y
a' cseled annak az orrát verje a' moslék keverő
f á v a l , mint szokás: mert ettől elvetél,
4. Ha a' pályinka moslékot a' malatzohknl
akarjuk rnegétetni, melegen nekik ne adjuk , és
v i z z e b m i n d e n k o r megelegyittessük : mert ez igen
hevíti H' sertéseket.
5. A ' keményítő tsinálástól megmaradó viz,
és t ö r k ö l y , konyhamosadék, és megsavanyodott
s a v ó , akar m a g o k b a n , akar korpával öszveke-
v e r v e , j ó eledele a' sertésnek hidegen.
6. A ' moslékot nem árt minden hétben egy­
szer vékonnyan m e g s ó z n i .
7. A ' hideg tiszta vizis egy szükséges d o l o g
á' sertés nevelésben. Mellyrenézve azt minden­
n a p kell az étel titán a' vállába töltetni.
 ; II. Rész. A'Gazdasszonyt Munkákról. 2lS
8- A ' sertésnek egy nevezetes nyavalyája a'
torokdagadás, a' mellyet mások tsiknak n e v e z ­
nek. Ennek j o b b elejét v e n n i , mint akkor o r ­
vosolni , m i k o r már az elhatalmazik. E r r e n é z v e
nyárban , minden héten kell egyszer a' sertések'
moslékjába fél marok közönséges h a m u t , m i n ­
den sertésre különösen keverni ; télben p e d i g
egy hónapban egyszer. Ha pedig a' nyavalya már
l á t h a t ó , a' sertésnek a ' n y e l v e alattvaló eret kell
iijegvágatni, és azután neki földitöknek kitsa-
furt levét salétrommal, v a g y puskaporral elke­
verve , a' torkába tölteni. H a nints közel a' f ö l ­
d i t ö k , el is m a r a d h a t , és a' salétromosviz e l é g .

§. 1 1 6 .
Minekutánna a sertések elegendő nagyságra
megnőttek; és k é t , l e g f e l l y e b b h á r o m esztendő­
s e k : a' nyár elején hidlásra kell őket hányni. Én
Májusban hidlásra h á n y o m , és Kisasszony napig
moslékkal, savóval és korpás, v a g y daráltál hin­
tett tsalánnal husositom. A ' m e l l y d o l o g b a n ezen
jegyzéseket kell megtartani :
1. A ' h i d l á s n a k j ó fedele l e g y e n : m e r t ú g y
tapasztaljuk, h o g y a' b e f o l y ó e s ő , 's h ó víz a'
sertéseket tetvesekké tsinál ja. A ' bidlás mellett
kerítés legyen , a' m e l l y b e a' viz b e l e f o l y v á n ,
a' sértés tetszése szerént h e v e r h e s s e n , és a' m i ­
kor akarja, a' sárból a' hidlásra mehessen.
A ' sertésnek, mint igen heves vérű állatnak
nagyon jólesik a ' f ö r d é s ; hizlalására p e d i g , m i n t ­
hogy általa a' b ő r e m e g l á g y u l , igen hasznos;
mert igy annak sejtjei j o b b a n ki tágulnak, fel­
duzzadnak , és a' Zsírnak elválasztására k é s z e b ­
bekké tétetnek.
2 . A.' hídlást igen tisztán kell tartani; m e r t
ámbár a' sertés a' fürdőt s z e r e t i ; de m é g is a'
maga ganéjjában nem örömest kever.
 2t4 XI. Szaíasz. A' SertésJUzlalásrúl.
5. Hidlásra azok a' 6ertések hányassanak fel,
a' mellyek a' t ö b b e k közt legluísosabbak , és 2 —
3 esztendősnél n e m v é n e b b e k ; mert a' kiherélt
v é n k a n , v a g y g ö b e ( k o t z a ) a' sok eledelt meg­
e s z i , de tökéletesen soha m e g nem hizik: sőt a'
kibérelt vén kan t ö b b n y i r e tetvesis.
4. A z etetést b i z o n y o s i d ő r e , és mértékre
kell fel osztani. Ebez képest, minthogy a' hidlás­
ra felhányt sertés 2 4 hetek alatt mégis nő, mégis
szokott h í z n i : 12 hétig tarthatjuk Őket minden­
féle m o s a d é k k a l , s a v ó v a l , ö s z v e v á g o t t , és k o r ­
pával kevert tsalánnal, l a b o d á v a l , l ó h e r r e l , tök­
k e l , dinnye h é j j a l , ugorkával, és húllotfőtt g y ú -
niőltsel. A ' mi az i d ő t n é z i : l e g j o b b a' napot
n é g y részekre felosztani, és kevesenként a' serté­
seket napjában n é g y s z e r , ö t s z ö r étetni t. i. r e g ­
gel 6—10 ó r a k o r , és délután m i k o r a' m o s o g a ­
tásnak v é g e van 1 és 2 ó r a k ö z t , és estve 5 és
6 óra k ö z t .
5 . A ' s ó s vizzel; tiszta hideg vizzel való ita­
t á s , a' mint f e l é b b m o n d á m , és a' hamus m o s ­
lék a' hízóktól se maradhat e l .
6. A ' melly cseléd a' hizóknak enni h o r d : a'
« vállut e l é b b , mintsem az eledelt b e l é t ö l t e n é ,
m i n d e n k o r kitisztítsa, és a' moslékot melegen
soha se v i g y e a' sertésnek.
7. A ' hízósertéseket soha se kell koplaltat­
ni : k ú l ö m b e n egymást marják. Ha mindazonál­
tal mégis m a r a k o d n a k , v a g y külön kell őket re­
keszteni , v a g y mellettek l e n n i , m í g esznek.
8. A ' hidlás ajtaját a' kerítés felé, késő ő s z i g
n e m kell b e z á r n i , hanem e n g e d n i , h o g y a' hi-
- zók tetszések szerint lejöhessenek a' sárba fered-
ni , és magokat kireszelni. Sőt ha a ' m e l e g n a g y :
az udvarra is ki kell ereszteni, h o g y itt á r v í z ­
ben hpverkozzenek m e g minden héten kétszer,
háromszor.
 27. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 3i5
(). Kisasszony napig.már a'sertések m e g h ú -
sosodtuk: ha a' tsalánt k o r p á v a l , daráltál m e g ­
hintettük. Már tehát a' valóságos hizlaláshoz kell
l ó g n i . L b b e n t ö b b m ó d o k v á g y n a k . A z árpa
daráitbúi tiz hétre minden sertésre 1 5 . P o s o n y i
köblöt kell számlálni, és igy napjában n é g y ete­
tésre , minden sertésnek hat tetézett itszét, m o s ­
lékkal vagy savóval j ó hígan feleresztve, ha p e d i g
daráltatni n e m akarjuk : m é g n a g y o b b terhet
húzunk magunkra, azt t. i. h o g y az árpát f ő v e
kell a' disznónak a d n i : mert szemesen m e g n e m
hízik 3 0 köbölnél k e v e s e b b e l . A ' kukoritza ennél
h i z l a l ó b b , és k ö n n y e b b , és e g y sertésre 1 2 — l k
tsös , vagy 6 P o s . k ö b ö l szemes kukoritza e l e g e n ­
dő tiz h é t r e , m e l l y b ő l napjában e g y sertésre 5.
Ö. itsze szem jut. Eleintén többetis megeszik, de
utoljára ezlis nehezen. A ' kukoritza t a v a l y i , és
száraz l e g y e n ; az idejit tsak kihugyozza a'sertés*
Ötször kell azt napjában etetni u . m . h á r o m n é g y
ó r a k o r reggel Q ó r a k o r ; délben mosogatás után
moslék az e b é d , és 5. 6. ó r a k o r kukoritza. A ' ki
restellt.: nem Öl négy mázsás d i s z n ó t , mint én.
1 0 . A ' kolompárral való hizlalás I e g o l t s ó b b .
Ez úgy esik m e g , h o g y m i n d e n két P o s . k ö b ö l
k o l o m p é r h o z egy k ö b ö l k u k o r i t z a , v a g y másfél
k ö b ö l árpadara hevertetik, és í g y e g y sertésre
tiz hét alatt 8 Pos. k ö b ö l főtt k o l o m p é r , és n é g y
k ö b ö l szemes kukoritza , e g y napra pedig minden
sertésre 1 8 — 2 0 itsze: mert a' disznó nem eszi
a' kolompért s z á r a z o n , m i n t h o g y a' f o g á h o z ra­
gad. Tehát higan kell neki a' daráitat tsinálni, és
e b b e hányni 2 0 — 30 főtt k o l o m p é r t e g y disznó­
ra. Igy lehet kolompárral hizlalni : d e másképen
n e m , mellyet ha a' Gazdasszony h á r o m p o r t z i ó -
rá feloszt: e g y sertésnek e g y etetésre fog j u t n i ;
négy tetézettitze. A z illyen keverttől nintsen ugyan
a' sertéshúsnak semmi ollyas kedvetlen ize, vagy
 216 XI- Szalaaz, A Sertés/iitlaliisról.
s z a g a ; de ha valaki kételkedne benne , a' hizla­
lás két utolsó h e t é b e n , aduata' sertésnek f ö l t á r ­
pa , v a g y kukoritza szemet.
1 1 . A z t általlyában m e g k e l l jegyezni, h o g y
minden hizó m a r h a , 's i g y a' sertés is elejémén
l e v e s e b b eledellel tápláltassék, h o g y meg eresz­
kedjék, és teste meglágyulván kitáguljon; azután
p e d i g k e m é n y e b b , és táplálóbb e l e d e l t , jelesen
Szemes jószágot k a p j o n ; m e l l y l ö l h i g n e d v e i m e g
k ö v é i e d j e n e k , és megkeményedjenek.

§. U7.
A ' sertések Szent M i k l ó s vagy Tamás nap
tájjára m e g h í z v á n , ha az i d o k e m é n y : a' Gazd­
asszony az üléshez m i n d e n edényeket elkészíttet,
sót, ő r l e t , petzkeket faragtat, és nérnelly fűszere­
ket m e g h o z a t , és a* sertéseket leöleti.
A ' leöletett sertéseket s z ő r e i k t ő l , és kosz-
m ó i k t ó l mi nálunk nem egy képen szokták m e g ­
tisztítani. N é m e l l y e k azokat perzselik , és azt ta­
pasztalják, h o g y a' tűz által mintegy félig meg­
sült szalonna, a'sózás után k e m é n y e b b , ikrásabb,
f e j é r e b b , és j o b b izu lessz. Mások a' sertéseket
koppozzák forró vizzel. E z a' m ó d j ó , és igen tisz­
ta , 's s z a p o r a ; de azt még is minden Gazdasz-
szonynak javaslom , h o g y minekutánna a' sertése­
ket megkoppaztatta; szalmalángalis háromszor ,
négyszer futtassa m e g , m i g t. i. a' szalonnabör
szépen m e g p i r o s o d i k . í g y a' szalonnája ollyan j ó
l e s s z , mint ha tsak perzselték volna.

§. 1 1 8 .
A ' felbontott sertéseknek szalonnája, és ' 6 0 -
dorai a' l e g d r á g á b b r é s z e k , és ezeknek i l l e n d ő
betsinálások, és gondviselések egy nevezetes fog­
lalatossága a' Gazdasszonynak. Errenézve itt se
fog ártani, ha az újjabbak kedvéért nérnelly jegy­
zéseket teszek :
 11, lléxc. A' Gazdassaonyi Munl\ürúl. 217
1. A z e s z t e n d ő s , v a g y másfél esztendős sül­
dőknek Jegbetsesebbek a'• s o d o r a i , és s u n k á | i :
azértis a' melly Gazdasszony ezekben g y ö n y ö r ­
k ö d i k : e g y két süldőt bizonyosanis hizlaljon.
2 . A ' vastag szalonnát a' megállapodott i d e ­
jű három esztendős sertések adják.
3 . M i n d a'szalonnának, mind a' s o d o r o k n a k
j ó i z i t , szép s z i n é t , és tartósságát a' kiázlalás,
b e s ó z á s , és befüslölés adják.
4 . Mihelyt tehát a' sertés felbontatik: sza­
lonnája a'tekenöre; és sódarai külön e d é n y b e , h i ­
deg vizbe hányassanak, h o g y a' viz a' v é r t , és
t a k n y o t , a' melly tői a' hús s á r g a , avas l e s s z ,
kiszívja. Ez m e g l é v é n , szitált, égetett sóval a' sza­
lonnát jól b é kell d ö r g ö l n i , és 48- óráig í g y a' s ó ­
ban tartani.
5. Mikor e' m e g v a n , a'szalonna újjra besóza-
tik, és megmázsáltalván, a mi mennyit n y o m ;
feljegyeztetik, és úgy osztán szellőre költetik;
két hét múlva pedig füstre köttetik. A ' g y a l o g
fenyőfa füst legközönségesebb. Sokan n e m füs­
t ö l i k ; hanem tsak szellőztetik.
Ö. A ' füstölési tsak addig kel f o l y t a t n i , míg
a' füst a' szalonnát mindenütt megfogja, és m e g ­
keményíti , azután p e d i g a' füstről szellős hideg
helyre felköttetik, és itt marad egész tavaszig,
a' midőn lemeléltetik, újjra minden darab m e g -
mázsáltatik, h o g y a' gazdasszony tudhassa m e n ­
nyit apadott a' szalonna, h á j , és hús, R e n d s z e ­
rint e g y mázsa kövér szalonna Q, 1 0 . a' háj 6.
és a' hús 1 5 - 2 0 fontot szokott apadni. E ' m e g ­
lévén a' szalonna zsúp k ö z é , ládákra, vagy h o r ­
dókra rakatik és hives helyen gondjavisselletik.
7. A ' ' s o d o r o k készítése egy kevéssel t ö b b fá­
radságot kivan : azértis m i k o r azok a' sósvízben
m á r j ó l kiáztak : újjra lágy sóval b e d ö r g ö l t e t n e k ,
kivált a' tsonlok m e l l y é k c , és üres helyek, m e l l y -
 2IS XII. Szak. A' Szdrnyasdllaíokr.
b e n e g y kis s a l é t r o m , ha tetszik szegfűborsii
kevertetik. A ' salétrom pirossá teszi a' 'sodort.
E ' m e g l é v é n , n a g y o b b tsontjai kivétetnek, és a'
hús sajtóval m e g n y o m a t i k ; hat óra múlva innen
kivétetik , más oldalára fordíttatik, és ugyan an­
nyi órákig újjra a' sajtóba szoríttalik, a' hol is
szépen m e g k e m é n y e d v é n , azután füstre köttetik,
mint a' szalonna 's a' t. A ' ki ezt resteli sózza-
b é salétromos s ó v a l , és tartsa a' sóban 5 — 6
nap : azután fagyialja a' padláson 10 — 12 napig.
Innen kösse a füstre, és tartsa ott e g y h é t i g ' s a't.
8 Ha avasodni kezd, a' mi nyári m e l e g idő­
ben k ö n n y e n m e g eshetik, tehát tiszta fris sa-
•vóban m e g kell áztatni, és kimosván v e r ő f é n y e n
m e g kell szárítani. A ' savó ki szívja b e l ő l e az
avussü'got, és kellemetessé teszi azt.

\H. S Z A K A S Z .
A ' szárnyas állatok' tenyésztetéséről.

A ' szárnyasállatok' tenyésztetése e g y a' Há­

zi - Gazdasszony legnevezetesebb foglalatosságí
k ö z ü l ; tartis midenik t ö b b vagy kevesebb b a r o m ­
fiat ; de o l l y szerentsétlen v a g y o k , h o g y igen ke­
véssé akadhattam o l l y a n r a , a ' ki ezt a'munkát ér­
telemmel vezetvén , valaha felvetette volna, h o g y
hány k ö b ö l eleséget emészt m e g e g y d a r a b b esz­
tendőt által, 's következésképen v a n e ' haszon az
aprómarha tenyésztetésén ?
E ' nélkül p e d i g ú g y jön kí a' d o l o g , h o g y
ha e g y e s i b e , vagy katsa hatszor megesziis a ' m a g a
árát : a' Gazdasszony még is nyertesnek tartja
magát, ha egynehány darabot fel tud nevelni.
Igaz ugyan sok helyen, én magam is megvallom,
h o g y a' baromfi tenyéztetés n e m hasznos: d e
elkerülhetetlen szükséges. í g y lévén a' d o l o g , m e g -
 XII. Szal: A Sárujasállalucre am
é r d e m l i , hogy a' növendék leánykák , és íijalal
Gazdasszonyok az o k o s s a b b é s p r ó h á l t a b b G a z d -
asszonyoktól ezt a' foglalatosságot különös szor­
galommal megtanulják, a' kiknek n e v e z e t e s e b b
> fogássikat könnyebítés kedvéért ide i k t a t o m :
N é g y neme van a' mi közönségesen tenyész-
letni szokott szárnyas állatinknak t. i. a' lyuk,
lúd, r é t z e , é s póka. Ezeket mi húsokért , zsirjok-
ért, tojássaikért, és tollaikért neveljük. Ezek­
hezképest különösen , és e g g y e n k é n t f o g o k énis
a' vélek való j o b b bánásra jegyzéseket tenni.

§. 120.

A ' t i k , v a g y tyuk a' fátzánok seregébe tar­

tozik, és ha az ember j ó l felveszi, v a l ó b a n , á m ­
b á r t ö b b bajjal járis, mégis m i n d k e t t ő t eggvült
tenyésztetheti: annyival i n k á b b , h o g y a' fátzán
kakasoktól származó tikok már mégis szelédülnek,
és igen e g y forma tartást kívánnak ; mégis drá­
g á b b a k , és húsok j o b b izük. K ö r ü l ö l t ö k tehát
ezeket tartsuk m e g :
1. T i k o t legkissebb költséggel lehet az ollyan
helyen nevelni , a' hol az udvar tágas, a' m e z ő ,
a' c s ű r , trágya istálló, szalmáskert, és szemet­
d o m b o k közel vágynak. A ' hol e' n i n t s : ezt az
állatot tanátsosabb másoktól pénzen b e s z e r e z n i ,
és meghizlalni , mint tenyésztetni.
2 . UlÖk , és kerített major nélkül nem sokra
megyén a' l e g j o b b Gazdasszonyis. Ezeknek jósá­
gára t ö b b d o l g o k kívántatnak u. m . h o g y udvara
tágas, és szellős legyen , külömben a' tikok f e ­
j e , a' rekkenő m e l e g e k b e n , megdagad , és ettől
eldöglenek. A ' tisztogatás , és az ülök k ö r n y é k é ­
nek homokkal való megtérítése , a' mellyben a'
tikok feredvén, a' tetvektöl magokat megszaba­
dítják ; egy fő d o l o g . IJa a' m a j o r körül árnyé-
 220 / / . Rész, G. asszonyi Munkákról.
kos b o d z a , ós szederfák v á g y n a k : 6okat nyer a'
Gazdasszony; és ezek a' l e g j o b b nyári íiliik, de
melléjek e g y szál g ö m b ö l y ű r ú d b ó l , a' mellyet
t ö b b keresztül botsától vesszők osztanak fogakra,
lajtorjátskák vágynak támasztva, a' mellyeken a'
tik k ö n n y e n , de a' geríny nehezen me et fel.
Ezekre a' tikok n y á r b a n , ha jól szoktatjuk, é j ­
jelre felülnek, nappal árnyékok alatt, a ' h o m o k ­
ban ferednek, gyümöltseikkel é l n e k , és b o g a ­
rásznak. Az ülőket úgy kell rudakból tsinálni,
h o ^ y egyik tik a' másik felett ne ülhessem
3. A* tojó ól külön van rekesztve a ' k ö z ö n s é ­
ges ülő helytől. E b b e n t ö b b tiszta kasok vágy­
nak t ö b b póltzokra szép sorban rakva. Közön­
ségesen n é g y öt tikra e g y fészket szokás szám­
l á l n i , minthogy ő k hamar elejtvén tojássaikat,
egymásnak hamar helyet tsinálnak. A ' t o j ó ólak­
ba senvui másféle heverő tiknak, baromiinak
nints bejárása, ablakai kitsinyek , és poltzai leg-
í e l l y e b b három sorral alván egymás felett, m i n ­
den o l d a l o n v é k o n y lajtorjátskák állanak, a' m e l ­
l y e k e n a' tikok feljárnak. F o r m á j o k az ülöbeli
lajtorjákkal egyezik.
4 . A ' téli t o j ó ö l megint m á s , és m e l e g e b b
ennél. N é m e l l y e k azt a' mnrha Isláló v é g é b e n
tsinálják, és ettől tsak létzekkel rekesztetik el,
h o g y a' melegség b e l ő l e , a' likólba szolgálhas­
son , de a' tikok a' marha ístálöba által ne m e ­
hessenek. Mások pedig k ü l ö n ö s téli tik, és tojó­
ólat tartanak, a' mellynek feneke egy lábnyira
m e g van hosszú trágyával h o r d v a , kivált p e d i g
a' falak melléke b e l ö l r ő l , három láb magasságra
van feltöltve. H a a' trágya hidegszik : a'régi ki-
h o r d a t i k , kivált a' falak m e l l ő l ; és frissel feltse-
réltetik. A z illyen ólaknak az a'haszna, hogy a'
tikok b e n n e egész télen tojnak. E g y ö t ö l hosszú,
h á r o m széles, és to láb magas épület a' legua
 Jí. Rést. A G. asszonyi Munkákról. Utl
g y o b b házakhotis elegendő. A z egész épíilet há­
r o m c o n t i g n á t i ó b ó l áll. A ' föld szint való* tsak
négy láb m a g a s , hétfelé van rekesztve. A z egyik
vége ludaknak, és rétzéknek ismét kétfelé vau
rekesztve. A ' m á s i k vége p e d i g , a' melly rend­
szerint 2 1 / 2 ö l h o s s z ú , friss trágyával ki -van
rakva. E b b ő l megyén fel egy kis laitorja, a ' m e l ­
lyen a' tikok a' második c o n t i g n á l i ó b a felnié-
kelnek t o j n i , a' hol a'" tojó kasok sorban v á g y ­
nak rakva, és ezis tsak négy láb magas. A ' har­
madik contignatióban 2 láb a' fal n i a ^ o s s á g a , és
a' többi a' fedél. Itt hálnak a' baromfijait.
5 A' gunárosné vagy majorosné a' tojó k o ­
sarakat minden héten kitisztítja, és friss szalmát,
vagy szénát tészen a" fészkekbe. A ' t o j á s t m i n d e n ­
nap febzedi e g g y e n k í \ ü l , és reggel a' lojós t i k o ­
kat sorban lapogatja, és a ' m e l l y i k t o j ó s : nem
eresztiki a ' t ö b b i e k k e l az etetés u t á n ; hanem ál
tál teszi a' tojó ólba Egy két bevetés titán a ti­
kok magoktólis önként kelemennel, ezen ólba
0. L e g j o b b a' tikokat d u b s z ó h o z szoktatni ;
és azzal hívni enni e g y ü v é , fc.ttól a' lármától a'
gerínvek, és rókák futnak: kivált ha a' d o b s z ó
iu'/.t néha megsréteztetnek , a' tikok p dig enni
jönnek.
7. A ' tikok közt vágynak k i i l ö m b ö z ő termé­
szetűek ; némellyek mindennap tojnak, és rend­
szerint i / i — 1 5 nap múlva kotyolnák. Ez a' leg­
j o b b fajta-, és ha a' Gazdasszony baromfiat akar
tenyésztelni : illyen fajtára tegyen szert. A l t a l ­
jában esztendőt által egy illyen j ó fajtú tikra
ón 70 tojást lehet számlálni ; közönségesen p e ­
dig a' Gazdasszonyok úgy számolnak, h o g y e g y
tik után egyre másra 40 tojást, és 6—0, felne­
velt tsibét v á r n a k : külömben az ételét se fizeti
m e g ; a' melly m i n t h o g y napjában kétszer eszik :
\ k ö b ö l árpa vagy b ú z a , vagy 1 k ö b ö l búza RI-
 •

222 XII. SzaÁ: A' Szárnyasál/alolröl.

lya m e g y é n fel egy l i k r a , a' l e g j o b b helyen i s ,
esztendőt által
\\. Mártiusban már közönségesen a' k o t y o l ó
tikokat meg szokták ültetni , e g y egy alá 1 2 — 1 3
tojást tévén. A ' tojásnak frissnek kell l e n n i , és
kakastól v a l ó n a k : mert a' kakas nélkül esett j « ' i -
tze tojása ki nem k é l , 's a' régi sem. Erre néz­
v e a' kikölteni való tojásokat legalább esztendős
tikok után kell s z e d n i ; g y e r t y a - vagy fényes
nap világnál m e g n é z n i ; és a' m e l l j i k általlátszó
tiszta: jónak tartatik. N é m e l l y e k v i z b e eresztik
a ' tojásokat, és a ' mellvik le n e m üli , nem te­
szik tik a l á ; mások pedig a' tojásnak üres végét
n y e l v e k v é g é v e l tapogatják m e g ; a' mi m e l e g ,
v a g y hamar általmelegszik , jónak tartatik , mert
a' takaró hártyája é p ; ha pedig az elszakadt,
mint sokszor m e g e s i k : soha ki nem k e l , és rend­
szerint hideg szokott Imni ; és az e m b e r nyelvén
is meg nem melegszik. A ' g ö m b ö l y ű tojásból
jérlzék lesznek.
Q. A ' kik korán kivannak csibéket költetni ,
de k o t l ó s tikjok n i n t s : megrészegített kappanok-
k a l , és pókákkal szokták a' tiktojásokat kiköltet-
r i . Ez vesződséges és sokszor szerentsétlen. M á ­
sok p e d i g h o g y a'-tikok kotyoljanak , zabot per­
k e l n e k , és azt adják nekik enni 1 / j n a p i g , és ez
j o b b m ó d ugyan : de nem tsalhatatlan. A ' m e l l y
tikok a' leirt ólakban telelnek, és t o j n a k : már
i l l y e n k o r meg is szoktak k o t j ' o l n i , erőltetés nél­
kül. De idején költő fajt ti hokis vágynak, és e r ­
re kell inkább szert tenni.
1 0 . A ' tojásoknak a' lik , v a g y póka alá ra­
kásában arra kell vigyázni , hogy azok egymás
m e l l é , és nem egymásfelibe hellyhessenek a ' k ö l ­
tő kasban. A ' hegyes végüekből kakasok lesznek.
A ' p á r o s , v a g y páratlan szám tsak b a b o n a .
11. A ' tik közönségesen 2 1 napig szokta a*
 II. Rése. A G. asszonyi Munkáiról, 2a3
tojást ü l n i , d e ezen d o l o g b a n arra kell v i g y á z ­
ni , h o g y a' költőlik tsendes, és setét helyen l e ­
g y e n , a' fészekről napjában egyszer vétessen le
( n n i , ha j ó l lakolt ismét kézzel szükség a' fészek­
re tenni : mert sok tik magától v a g y soha , vagy
későn m e g y fel. Ez alatt a' tojás két rét hftjtott
ruhával takartassék b é , h o g y el ne hidegedjék.
Ez egy igen szükséges rendtartás. A z E g y i p t o m i
már Francia Országban is munkába vett c s i b e -
költetés meleg kementzékben minálunk soha se
lesz j ó : mert a' mi hideg levegőnk az anya n é l ­
kül való csibéket megöli. E n p r ó b á l t a m .
12- A ' tsibéket az első 14 napig f ő t t , és
apróra v á g o t t , vagy megdarált kukoritza , és k ö ­
leskásával lehet étetni ; de m i n d e n k o r h i d e g e n .
A ' friss v í z b e n , és aprószemü h o m o k b a n a' b o ­
rítókasok körül soha se legyen fogyatkozás. Ezt
eszikis a' baromfiak, és ferednekis benne.
A ' homok a' szárnyas állatoknak igen szük­
s é g e s , h o g y azok a' f e l v e t t , kivált k e m é n y e b b
szemes eledelt megemészthessék a' zuzájokban.
Ennél fogva azt azok már természeti ösztönöknél
fogva felkeresik , és felszemelik.
13. A ' tavaszi tsibék akar kakasok , akar jér-
tzék legyenek , ha Őket megakarjuk hizlalni , Szent
János nap tájban kiheréltetnek. E r r e a' d o l o g r a
próbált személyt kell választani: mert a' r o s z -
szúl herélt kappanok a' tikokat nyomorgatják ;
a ' h e r é i t jértzék pedig értetlen A s s z o n y keze után
e l n y o m o r o d n a k . Ezt k ö n n y e b b e g y s z e r , k é t s z e r ,
jól megnézvén megtanulni , mint leírni. A ' b i z o ­
nyos h o g y a' kiherélt jértzék húsa igen puha , és
jóizú szokott l e n n i , kivált a' mellyik fátzán ka­
kastól fajzotl; és h o g y kiherélése k ö n n y ű ; mivel
tsak a' püspök falalja felett való b o r s ó forma
görvélyt kell lemetszeni. Ezt a' balaton mellett
tikördögjének hívják : másutt tik szemérmének ;
 S>} VI. S'zaí.A' SzárnyasállatuLról-
és ez igát is. A ' seb-helyet irós v a j j a l kenik m e g ,
vagy hamuval hintik b e . E z a'régi Rómaiak P o u -
lardja.
1 4 . A ' tikokat három esztendős koroknál t o ­
v á b b n e m kell a' majorban tartani; mivel azután
n e m t o j n a k , noha költeni j o b b a' vén t i k , mint
a' fiatal, és a' kakast két esztendős koránál.
1 5 . A tikok az árpát mindenek felett k e d ­
v e l l i k , a ' b ú z a rosta allyátis' szeretik; de a ' r o z s ­
tól m e g f o s o s o d n a k , legbi/.onyossabban pedig p i -
pet kapnak, ha tsak nekik m e g nem főzik. A '
g ö m b ö l y ű b o r s ó ÍÖve legszapoi á b b eledele a'ti­
koknak. A ' kinek sok t e r e m , bár próbálja meg.
1 6 . M i k o r a' tikok tollaikat hullatják: e l ­
hagyják a' t o j á s t ; a' melly mintegy Ris Asszony
naptól Szent Márton napig tart. Errenézve né­
m e l l y Gazdasszonyok tavasszal a' kotlósokat a'
m i k o r k ü l ö m b e n se t o j n a k , megszokták t é p n i ,
és ez által a' természetet m e g e l ő z n i . Ez a' tsele-
kedet n é h a , és némelly tikokkal jól jön k i ; de
én m e g v a l l o m , h o g y j o b b n a k találom a' tikokat
jobbatskán tartani, é s ' N o v e m b e r b e n már a' fel-
l y e b b leirtt meleg likólban tartani ; és minden
• 5 — 2 0 . tiknak e g y kakast adni. Ha az ősz hosz­
s z ú : e' nélkt'ilis tojnak. Ha a' palláson hálnak a'
t i k o k , mint a' S o m o g y b a n a' füstön: idejébben
elkezdik a' tojást. Tavaszrais megszoktak a' ti­
kok b á d g y a d n i ; tehát illyenkor is b ő v e b b e n
szükség őket t á p l á l n i , és a' betegeket b o r o s ke­
n y é r morzsával , vagy savanyú káposztával étet­
ni : a' nyers a l m a , és annak héjjá is orvosság
n' tiknak.
1 7 . Ha a' t o j ó i tikok eledelébe törött t o j á s ,
tsiga , és rák héjjá hevertetik : azok t ö b b e t t o j ­
nak ; a' k e n d e r , és len magtól pedig a' tojások
n a g y o b b a k lesznek. A ' törkölyis segíti a' tojást:
d e kimosva.
 //. Rész. A' G. asszonyi Munlákról. 225
18. A ' tikok tenyésztetéséböl származó k o n y -
habeli l e g n a g y o b b haszon a' t o j á s : de az a' baj
van v e l e , h o g y noha rá a' Gazdnsszonynak min­
denkor egyformán van szüksége: mégis a' tikok
azt nem mindenkor e g y f o r m a b ő s é g g e l tojjak.
Errenézve két Asszony nap k ö z ö t t , a' m i k o r m é g
a' tikok meglehetősen t o j n a k , m e g g y ü j t i k a'
Gazdasszonyok a' friss tojást, és a' téli h ó n a ­
pokra elrakják. Én e b b e n a ' d o l o g b a n azt tapasz­
taltam , h o g y ha a' tojás nem f r i s s , és a' takaró
hártyája megszakadt; minden mesterséges elra-
kás haszontalan. Errenézve a' ki tojást akar tél­
re elrakni: azon p r ó b á k a t , a' mellyeket f e l l y e b b
a' 8 szám alatt e l ő l a d t a m , ittis mind haszonra
fordítsa. A ' b i z o n y o s , h o g y ha a' tojás ezen p r ó ­
bákat kiállya, a' hideg búzában az ollyan s z o b a
padlássán , a' mellyet nem fütnek , üres v é g é v e l
aláfordítva, egész télen épségben megmarad. M á ­
sok tsak póltzokra sort rakják: de ú g y h o g y e g y ­
mást ne érjék, és ez l e g j o b b m ó d . Egy szál desz­
kán , ha az kilyuggattatik, és a' tojások hegyes
végeikkel b e l e állongattatnak: e g y m á s mellett
t ö b b száz elfér. Én tsak búzában tartom. S o k
helyen szalmából fűzött b ö t y k ö s , szük szájú k o ­
sarakba , mellyeket Vasban kópicznak n e v e z n e k ,
szokás a' télre való tojást r a k n i , és szájókat be­
dugva szalmával befödve tartani. E g y é b b aránt
rétegenként hamuba rakva l e g j o b b a n el állanak ;
m e r t a' hamu a' l e v e g ő t , mellynek befolyásától
megáporodhatnának, és elzápulhatnának t ő l ö k
egészen elzárja.

19. A ' kappanoknak, és herélt jértzéknek

hizlalását a' népes városbéliek m á r ollyan t ö -
kélletességre v i t t é k , a' minél már f e l l y e b b m e n ­
n i , n e m hamar lehet. A z Ö m ó d j o k így v a n :
e ) A ' hizlalni való baromliat setét, tsendes,
15
 826 X'íl. Szák. A Szárny asállatokról.
é s olly s z o r o s helyre rekesztik : a' hol annak meg­
fordulni lehetetlen.
b ) A z eledel köleskása, v a j , és t e j , és egy
kappan megeszik 16 nap alatt három font hása-
l i s z t e l , 12 lat v a j a t , és 6. font tejet. E ' s z é p pénz.
c ) E h h o l napjában esik egy kappanra köles­
kása Ö- l a t , vaj 3. k ö n t i n g , és tej 12 lat:
d ) A ' köleskását lisztnek szokás m e g ő r l e t n i ,
és v a j j a l , 's vizzel e g y tekenő^ben tésztának ö r e ­
gen öszvegyúrni. Más nap reggel ezen meggyúrt
tészta ismét meghintetik kásaliszttel: és kemény
tésztának kiszaggat!atik a' fellyebbi mérték sze­
rint minden k a p p a n r a , ú g y h o g y a b b ó l egy nap­
ra jusson 18. lat tészta. Ezen tészta ismét
e ) Elszaggattatik három egyenlő részre ,
•minthogy a' kappanok háromszor esznek napjá­
ban és mindenik rész ismét apró hosszas g o ­
t

l y ó b i s o k r a , mintegy seeretsen diótska.

f ) R e g g e l n é g y , és ö t óra közt az egy har­
m a d rész tésztából tsinált g o l y ó b i s o k é d e s t é j b e n
mártatván, a' kappannak b e g y i b e letolatnak,
e g y i k a' másik után.
g ) E' m e g l é v é n minden e g y kappannak val­
l ó j á b a n é g y lat édes téj töltetik italul. Ez a'
munka délben , és estvéli hét ó r a k o r előfordul ,
és mindennap igy m e g y egész 16 napig.
h ) K ö n n y e b b s é g kedvéért húsz k a p p a n h o z ,
h á r o m e g é s z , és három fertály font kásaliszlet,
és 1 5 lat vajat vizzel egyszerre öszvegyúrnok ,
' és hét egész , és két fertály font édes tejet e g y
napra elkészítenek, és apró formákat tartanak,
a' m e l l y b e n a' g o l y ó b i s o k a t egyszerre nyomják
é s a' tejet kimerítik.
20- Másutt láttam , h o g y a' sárgarépát, vagy
k o l o m p é r t m e g f ő z i k ; és kukoritza, "vagy árpa-
lisztel ö s z v e g y u r v á n , a b b ó l a p r ó golyóbisokat
formálnak ; és vélek a' kappanokat három hét
 77. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 227
alatt síint ollyan jól meghizlalják. A ' k i nem res-
telli; és a' j o b b izt szereti, 's pénzeis van : az
elsőbb m ó d j o b b : de igen b o r s o s . Én tsak főtt
kolompérral tartom ő k e t , és k ö v é r e k , és szaba­
don járnak.
2 1 . A ' tikoknak sokféle nyavalyájuk s í o k o t t
érkezni. A ' tisztátalan v í z , és fotelen r o z s , pépet
és hasmenést szerez nekik. A ' pépet éles késsel
lehet metszeni, és a' sebet sós eteettel egyseer
kétszer megmosni.
A ' hasmenés, és fejek megdagattása akkor
környékezi leginkább ö k e t , m i k o r tol Iáikat akar­
ják hullatni. A ' m e g v e d l é s vagy megvetkezés min­
den állatra n é z v e , különösen p e d i g a' baromfira
nézve kényes időpont. Ha valamikor ; ekkor b i ­
zonyosan megkívánják a ' j o b b tartást, és ápolga-
tást. Ekkor a' természet nálok a' kiszolgált kül­
ső takarót uijal pótolja kit. a' mit egyenesen a'
test nedveiből vihet végbe. A z apróra vágott sa­
vanyúkáposzta, és vizben megáztatott asszúber-
kenye ezek ellen o r v o s s á g o k ; sőt a' k é m é n y b ő l
kiseprett k o r o m , és b o r b a n áztatott fekete k e ­
nyér i s : mindenek felett p e d i g a' h a n g y a t o j á s ,
Praeservátivak. A ' tnegtetvesedés ellen kopasz
testeik irós v a j j a l , köszvényes iábok tik hájjal
kenegettetnek*

$. 121.
A' pókák n e v e l é s e , és hizlalása sokakban
megegyezvén a' tikokéval, erre a' d o l o g r a tsak
e' következendő különös jegyzéseket t e s z e m :
1. T i z tojó pókához egy gunárt szokás ad­
ni ; k ü l ö m b e n ha t ö b b ennél a' n ő s t é n y : a' gunár
össze zsugorodik , és nem hághat illendően.
2. A' gunárok két esztendősnél ne legyenek
i d ő s e b b e k : mert sarkantyújuk ezentúl igen meg­
nevekedvén , a' nőstények hátát igen összehaso=
15 *
 228 XII. Szak. A SzárnyasdUatolrúI.
gatják. A ' t o j ó k károm esztendeig szolgálhatnak.
Ezentúl tojni se j ó k , és meghizlalva is igen k e ­
mény húsúak.
3« E g y nőstény p ó k a 1 2—18 tojást szokott
a d n i ; de a' fiatalok 8 — 9 nél ritkán tojnak t ö b ­
b e t , és e z e k e t i s , ha e l e g e n d ő e n nem vigyázunk
l i t á n n o k , mint külön szoros helyre elduggalják.
Kendszerint minden pókára esztendőt által való
kitartására 1 P o s . k ö b ö l szemes kukoritzát kell
számlálni. En magam i g y tselekszem: de egész
télen hideg főtt kolompérral étetem őket h á r o m ­
s z o r n a p j á b a n , és szabadon jártatom. E ' t ő i meg­
híznak. 11a azonban nagy a' f a g y á s : akkor sze­
m e t adok nekik , kivált estvére: mert a' k o l o m -
p é r k ö n n y e n megfagy illyenkor a' b e g y e k b e n .
A z árpa fotelen nem j ó ; sem a' p ó k á n a k , se ki­
vált a' zsibáknak.
k. A ' tojó póka m i k o r az utolsó tojást tojja;
t ö b b n y i r e vagy a' fészken marad ; vagy mind un­
talan megszokott I i p p e n n i , és ezzel a' Gazdasz*
szonynak tudtára a d j a . h o g y $ költeni akar.
5. A ' mint a'pókák t o j n a k : a' Gazdasszony
a' tojásokat minden nap öszveszedeti a' fészekről
és a' l e g h e g y e s e b b 's tekervényesebb v é g ü e k e t ,
a" m e l l y e k b ö l mind gunárok szoktak lenni, hi­
d e g száraz helyre elrakja a' megültetés idejéig.
D e m i n t h o g y a' póka szanaszélt elszokla a' t o -
jássát d u g g a t n i : mindeniket reggel sorban kell
n é z n i , és a' mellyik t o j ó s : bent kell hagyni.
6- E g y póka alá rendszerint páratlan szám ,
ú g y m i n t 13 tojást szokás tenni azért: mert a'
pókának hosszú keskenyes teste l é v é n , két t o ­
jást a' farkával illendően meg nem melegithet.
A z ö r e g nőstény póka j o b b költeni, mint az esz­
tendős. A z u t o l s ó , vagy fenék fészek tojást nem
kell kiköltés végett a' póka alá tenni.
7. A ' p ó k á k a t , a' kik ólakban , vagy szobák-
 //. lié.is. A' G. aszszonyi Munkákról. 2 2 9
ban ültetik m e g : a' fészkeknek tsendes, setét he­
lyet választanak és egyik fészket a' másiktól el­
rekesztik. A ' kik pedig ligetes térségeken szaba­
don szokták a' pókákat kiköltetni: e r r e nem vi­
gyáznak ; hanem a' ládákat a' mellyek a' póka
testéhez vágynak deszkákból ö s z v e s z e g e z v e , l e ­
rakják sorban a' szabad é g alatt; és az illyen
költést jobbnak tapasztalják a' Horváth Országi
és Slavoniai Gazdasszonyok, E n az elso m ó d o t
k ö v e t e m , mint költség nélkül v a l ó t , és b i z o ­
n y o s t , a' mi hűsebb levegőnk miatt.
8. Mivel a' pákák igen g y e n g é k : a' t o j ó
anyákat Á p r i l i s elején ültetik m e g . E ' szerint
2 8 — 3 0 nap múlva Május elejére kikelnek a' t o ­
jások.
f). Az ülésnek 21-dik napján a'tojásokat sor­
ban kell n é z n i , és a' mellyek k o t y o g n a k : bátran
ellehet v e t n i : mert ezekből semmi se lessz.
10. Míg a' pókúk ü l n e k : 24 órában tsak e g y ­
szer szokás a' t o j á s r ó l , etetés végett leereszteni:
és az alatt a' tojásokat betakarni. A ' m i k o r p e d i g
már a' póka fi jak az utolsó napban a' tojásokat
kivágják, tsak UQ óra múlva eresztetik le az ülő
póka a' f é s z e k r ő l ; k ü l ö m b e n mind. öszvetapossa
lijait: de l e g j o b b a' kikölteket alóla elvenni , és
toll közzé rostába t e n n i , és m e l e g e n tartani a d ­
dig , mig mind kipesdülnek.
11. Hogy az Annya melegen tarthassa fijait:
azokat vagy t ö b b , vagy mind e g y P ó k á h o z kell
a d n i , a' szerint a' mint t ö b b , vagy k e v e s e b b a*
pókaű.
12. A z első 24- óráig a' kis pókáknak s e m ­
mit sem szoktak enni a d n i ; hanem azután , a p r ó ­
ra m e t é l t , öregen főtt tojást egész három n a p i g .
N é m e l l y Gazdasszonyok az etetés előtt 1 — 3 .
szem fekete b o r s o t is adnak b e a' pókafiaknak,
és lábaikat égett b o r b a n megmossák. Svétziábaa
 2Ju A7A Szak. A' Szárnyasállatuírúl.
p e d i g mihelyt a' tojásból kikelnek: e g y szem b o r ­
sot k a p n a k , egészen hideg vizbe martainak, és
az annyok alá visszalétetnek : úgy tapasztaltat­
v á n , h o g y ezen szerek által ezen gyenge állalots-
kák e r ő s ö d n i szoktak. Én az elsőt tselekszem : du
főtt tojást soha sem adok.
13. A ' három napos pókafiak eledele kuko­
ritza kása édes tejben f ő z v e ; h i d e g e n , apróra
v á g o t t , főtt tsalánnal k e v e r v e , egész míg nem
hét hetesek. N é m e l l y tapasztalt Gazdasszonyok
a' tsalán helyeit salátát, vagy fejérhátu laput
vágnak a' pókák eledelébe , és ezen felnövesztik
ükei. E n magam a' tsalán levelét lefosztatom,
m e g f ő z e t e m , és tejben főtt kukoritza darával
elkevertetem és napjában 8—10 szer ezzel életem
egész 7 h é t i g ; és ez a' l e g j o b b m ó d . Ila a'tsalán
e l f o g y : g y e n g e Lutzernát v á g a t o k , és f ő z e t e k ,
és m i n d é g van e g y compánia pókám. Sclavoniá-
b a n C z i t z , vagy Egerfarkfű (Achillea Mille f o -
lium) az eledelfü,
\k- N é m e l l y e k mind ezen kása nemek h e ­
lyett j o b b n a k tartják a' p a p r i k á t , t e h é n t ú r ó t ,
v a g y aludttejet. N e m kell hinni: egy sem j ó .
15. A z én l e g n a g y o b b titkom a' póka neve­
lésben a' 15. szám alatt leirt.eledelen kívül a z :
h o g y a* póka fiakat meleggel tartom. E z igy var.,
i—hogy a' cseléd szobában , a' mellyel reggelen­
ként mindennap befültetek, két három széles
c s e b e r van. E b b e alúl sarjút teszek, és gyakran
frissel feltserélam. E r r e a' kis pókákat minden
estve az A n n y o k alá felrakom , lepedővel b e t e ­
rítem , és eleintén 10 napig itt étetem r e g g e l , és
tsak akkor szedem le e g y e n k é n t , mikor már kint
j ó m e l e g v a n ; és a' harmat elszáradt. Ha hideg
szél f ú j , vagy esik : vagy tsak akar : legelső g o n ­
d o m a z , h o g y a' pókákat behajtatom: és az an­
nyok alá rakatom* K ü l ö m b e n négy öt napos ko-
 //. Rése. A' G. asszonyi Muatdhról. 831
t o k b a n már a' meleg g y e p e n kintjárnak , és v i -
zelis isznak
16. M i k o r a' pókafiak már n a g y o b b o d n a k :
eleintén mindég vigyázat alatt hajtatnak a n i n a ­
ikkal e g y ü t t , a midőn szép napok vannak , a z ö l d
legelőre bogarászni; de minden órában haza haj­
tatnak és megétettetnek. A z ollyan hely l e g j o b b ,
u' melly homokos. Ha e' nints , ezt tartani kell
még is az u d v a r o n ; mert e b b e n a' pókaíiak ö r ö -
most ferdének , és elnyújtózva hevernek. Ha ezek­
r e vigyáz a' Gazdasszony, és a' pókaliakat szinte
m i n d a d d i g , míg a' himlő kinem veri , az an-
n y o k alatt melegen hálálja , a' megázástól őrzi ,
száz p ó k á b ó l ö t hatnál t ö b b el n e m v é s z : m o n ­
d o m — nekem mindenkor sok v a n , minden b a b o ­
na nélkül.
1 7 . Sokszor kivált a* f o r r ó m e l e g e k b e n a'
pákák megbádjadnak. Ulyenkor hát m i n t a ' tikok­
nak b o r o s kenyeret szoktak nekik ételül adni j
és ezt én is í g y tselekszem.
1 8 . A z eladásra szánt gunár pákákat é p e n
azon m ó d o n szokás m e g h i z l a l n i , mint f e l l y e b b
megjegyzettem , azzal a' k ü l ö m b s é g g e l , h o g y
e g v hizó pókának egyszeri j ó tartására i 2 lat
köleskása lisztet, és más fél lat vajat szokás v i z ­
zel ö s z v e g y ú r u i , és 8 lat édes tejet inni adni.
E' szerint e g y pókának 2U napi hizlalására
kívántatik mindöszve 9. font köleskása liszt , e g y
egész és nyoltzad rész font vaj , és 16 font téj.
É n tsak főtt kolompérral étetem egész télen , és
szabadon j á r t a t o m , a' mint m o n d á m . Ha napjá­
b a n egyszer kétszer kukoritzátis vettetek n e k i k :
annál hamarább meghíznak a' k o l o m p á r mellett.
lfj. A ' pákák ha kiheréltetnek: hamarább
h i z n a k , húsok p u h á b b , kivált a' herélt nőstény
pákáké. Miképcii kell a' nőstényeket kibérelni
f e l l y e b b megmondottam.
 232 A 7 / . Szak. A" SzárnyasdlUUuLról,

§• 122.
A ' ludak tenyésztetéséhez sok helyen l ö h b
szerentséjek vun a' Gazdasszonyoknak , és k e v e ­
s e b b fáradságban, 's köllségbenis kerül a' libák
felnevelése. Ezen d o l o g b a n hát annál kevesebb
jegyzésekkel b e é r e m :
1. Ludakat legszerentsésebben nevelnek azok
a' G a z d a s s z o n y o k , a' kiknek udvaraikhoz közel
csendes f o l y ó v i z e k , vagy tavak v á g y n a k , és pá­
zsitos legelök feküsznek. Illyen helyen a' ludak
ra kevesebb eleség m e g y , és mégis jóval is na­
g y o b b r a n ő n e k , mint azok , a' mellyek szárazon
neveltetnek.
8. Közönségesen. 6 — 8 t o j ó h o z e g y gunár kí­
vántatik, és mind kettőt Karátson tájban z a b ­
bal jobbatskán kell tartani, h o g y Januáriusban
annál n a g y o b b tűzzel gunározzanak, és Februa-
riusban tojjanak. A ' tojás idejéhez azonban kö­
zel , lehet a' tartás valamivel s o v á n y a b b i s ; h o g y
a tojások igen k ö v é r e k ne legyenek. A ' k o l o m ­
p é r t a' ludak n e m szeretik ú g y , mint a' t i k o k ,
p ó k á k . é s r é t z é k : az árpától pedig a' zsibáim
t ö b b s z ö r eldöglöttek , mig arra n e m akadtam ,
h o g y f ő v e adjam nekik.
J. M e n t ő l i d e j é b b e n kelhetnekki a' zsibák :
annál inkább n e m fognak nyárban d ö g l e n i .
U. A z esztendős ludak késöbbenis k e z d i k , és
kevesebbetis t o j n a k , mint az ö r e g e b b e k . E r r e ­
nézve a' tenyészésnek két 's három esztendőse­
ket kell t a r t a n i , h e t e t , nyóltzat.
5. Rendszerint egy lúd 8—10 tojást szokott
t o j n i , és áltáljában e g y lúd után hat zsiba fel­
nevelését kell várni. Tehát ha a' Gazdasszonynak
t ö b b tojói v á g y n a k : az e l s ő b b esett tojásokat
konyhára fordíthatja; és a' későbbieket a' m e g -
ü l t e t é s r e ; d e azonban a d d i g i s , m í g a' megülte-
 //. Jlész. A' U. aasminyi Munkákról. 233
lés ideje e l k ö v e t k e z n e : a' tojásokat hives , szá­
raz helyen kell tartani. A ' ludakat egyszerre kell
inind m e g ü l t e t n i : k ü l ö m b e n ha e g y i k e l é b b ki
k e l : a' másik a' tojásról l é k e l , v a g y a' íijait a'
tojásból kihúzza.
0> Egy lúd alá 7 — 8 tojást lehet szép sorral
e g y más mellé r a k n i , h o g y a' lúd mindeniket
illendően melegíthesse: de minden fészek elle­
g y e n a' másiktól rekesztve; másképen e g y i k , a'
másik fészkére m e g y , és a' maga tojássá m e g b i -
degszik. így a' ludat j o b b meleges szobában m e g ­
ü l t e t n i , h o g y szemmel tarthassa az e m b e r : d e
mégis sokat n e m kell ő k e t háborgatni.
7. A z ülés idején j o b b a' ludakat minden ik
órában egyszer a' tojásról l e v e n n i , mint magára
1
a lúdra b í z n i : mert m e g e s h e t i k , h o g y a' lúd
nem m e g y hamar a' f é s z e k r e , ós a' tojások m e g -
hidegesznek.
8. Némellyek az ülés ideje alatt, a' m e l l y
rendszerint 2 8 — 3 0 napig t a r t , a' ludakat a' t o ­
jásról minden ö t ö d nap l e v e s z i k , és megferesz-
tik. Ezen tselekedetben e' kettőre v i g y á z v á n ,
h o g y az alatt a' tojások betakartassanak, és a'
1
lúd hasa, m i k o r a tojásra ismét feltétetik, v i ­
zes ne l e g y e n . Ezt én p r ó b á l t a m , de hasznát n e m
tapasztaltam.
Q. A ' hónapnak utolján a' tojások m e g p r ó ­
báltatnak, és a' mellyik n e m m o z o g , bátran e l ­
vettetik , mint záp.
1 0 . A ' mint a' zsibák a' tojásból k i k e l n e k :
azokat a' Gazdasszonyok a ' l ú d alól k i v é v é n , p e l y -
hes fazékban megszokták száraztani.
11. A z első 24 órában n e m szokás a' zsibák-
nak enni a d n i , hanem az azután következő há­
r o m napban k e n y é r m o r z s á t , és apróra metélt
ö r e g tojást kapnak, a' m e l l y közzé ( h a már ta­
lálni lehet) apróra vágott tsalánis hevertetik.
 2.54 XII. Seak. A' Szúrnytmá/Ialokrál.
í
T ö b b n y i r e míg m e z ő r e nem mehetnek , g y e n g e
p á s i t o a g y e p e t szokás nekik haza h o r d a n i , a'
m e l l y r ö l a' g y e n g e füvetskét letsipkedik. H é s ő h -
b e n u' zsibák eledele kukoritzakása megfakadoz-
taLva, es tsalánnal, salátával, és e g y é b b e l kever­
v e . Ha nagyobbatskák , az éretlen g j ' ü m ö l t s ö t ,
és dinnye héjat, vágott káposzta l e v e l e t , és ugor­
kát m e g k o r p á z v a , j ó izún megeszik.
1 2 . M i h e l y t a' zsibák 6 — 8 naposok : az an-
nyokkal e g y ü t t a' pá'sitra hajtassanak.
1 3 . A ' szárazon nevelt libáknak m i n d a d d i g ,
míg megtollasodnak , b ő v e n kell e s t v e , é s reggel
enni a d n i , minekelőtte a' m e z ő r e m e n n é n e k :
külörnben rakásra döglenek. Has menésben tser-
fa héjjról szokás őket itatni, és a' tetvesség el­
l e n f e j e k , és fülök táját írósvajial, vagy faolaj-
jal megkenni. Ha a' melegek nagyok : a' zsibák-
nak a' t o r k a , és feje megszokott d a g a d n i , és e b ­
b e n elis vesznek. E r r e nézve láttam illyenkor
mindeniknek két három gyüszütske égettbort be-
adfti, és azutánis dohány hamuba kevert szalon-
nátskát vetni é t e l ü l , a' m i t ő l megfrissülvén, is­
m é t enni kezdettek. A ' fejér ü r ö m irósvajjal ösz-
v e g y ú r v a h a s o n l ó g y o m o r erősítő orvosság a'
bádjadt zsibáknak.
lk- A z idei zsibákat nem kell ezen esztendő­
b e n megmellyeszteni: mert ez által mind a' n ö ­
vésben , mind a' hízásban meghátráltatnak: de
ezt nekem ritka Gazdasszony hiszi e l , 's fogad­
ja meg. — Lássa.
15. A ' zsibák közzül mellyik a' t o j ó , vagy
g u n á r , arról esmérik meg a' Gazdasszonyok,
h o g y a' gunárnak vastagabb a' szava , és hosz-
s/.abb a' n y a k a , mint a' tojónak.
16. A ' ludakat rendszerint, és régtől fogva
h'ikoritzával és árp idaráltlal hizlalják a' mi
G.izdassznnyaink. Némellyek ugyan sárgarépa-
 //. Iiese. A C. aszszonji Munli'dról. 255

hűl ,J vagy főtt k o l o m p á r b ó l árpa vagy kukori­

tza darálltal keverve tsinálnak g o l y ó b i s o k a t , és
ennek a' v i z é t , a' mibe áztatják , megszokták sózni.
1 7 . A ' zsidók ,.a' hizó ludakat s e t é t , tsendes
kelyen l e p e d ő b e n f e l k ö t i k , a' mellyen a' lúd fa­
ránál e g y lyukis v a n , a' ganajnak ki hu Hálásá­
ra hagyva; külömben fülöket viasszal bedukják ,
és szemeiket kiszúrják. Sokan az árpamáltzot
megdarálják, és megvizezve háromszor adják
napjában a' hizó hídnak , és a' vizes e d é n y b e éles
fövenyetis kevernek, a' melly az emésztést na­
g y o n segíti. Más zsidó-asszonyok pedig azokat
fölt s á r g a r é p á b ó l , vagy k o l o m p á r b ó l , és m e g -
mállzozott á r p a d a r á l t b ó l , v a g y kukoritza liszt­
b ő l tsinált golyóbisokkal duggatják. H o g y a' lúd- .
1
nak a májjá annál n a g y o b b legyen , antimonium
crudumot törnek , és minden negyed n a p , e g y
kés hegynit kevernek minden hídnak az é t e l é b e .
1 8 . Egy lódnak l e g n a g y o b b ki hizlalására
2 0 — 3 0 font tiszta Kukoritzát, v a g y főtt árpát
szokás három hétre számlálni. Közönségesen e g y
kid nak esztendeig való kitartására, kivált v i z e k ,
és legelő gyepek k ö r ü l , két P o s . k ö b ö l k o r p á t ,
és zabot egy k ö b l ö t szokás számlálni. T é l b e n a'
kolompáron e l l e n g e n e k , de meg nem híznak.
1Q. J o b b a' ludakat soha se m e l l y e s z t e n i ,
kivált ha hizlalni akarjuk; de ha kik ettől el n e m
állanak: ám mellyesszék esztendős k o r o k t ó l f o g ­
v a , Áprilisban , Júliusban , és Szent Mihály n a p ­
k o r ; d e illyenkor őket j o b b a n tartsák.

§. 1 2 3 .
A' rétzék vagy kátsák nevelése a' ludakéval
többnyire megegyezvén , abban tsak e g y két j e g y ­
zést látok szükségesnek l e n n i :
1. Tiz t o j ó h o z e g y gátsér szükséges. R e n d ­
szerint a' rétzék Fubruariusbnn elkezdenek t o j -
 236 XIII, Szak. A' száraz tészta Isinálásról.
n i , és e g y e g y 5 0 — u 0 . t o j i k : de olly rossz ter­
m é s z e t ű , h o g y a' tojássát elhullatja; ha a ' G a z d ­
asszony nem vigyáz. Egy rétzének egész eszten­
d ő t által v a l ó táplálására két P o s . k ö b ö l búza­
k o r p á t , és l ö font száraz kukoritzát, vagy főtt
árpát szokás számlálni. E ' szerint egy r é t z e ,
mint soka te vő á l l a t , egészen megeszi magát, ha­
n e m a' nyereség a' t o j á s b ó l , és belses petse-
n y ó j é b ö l lessz. M á s o k a' szem h e l y e t t , korpával
t e n g e t i k , és e g y d a r a b r a két k ö b l ö t számlálnak.
A ' m a l o m g á t a k , és f o l y ó vizek m e l l e t t , keve­
s e b b e kerül a' l u d , é s rétze tenyésztetés. T é l b e n
a' kolorapértól n a g y o n meghíznak, ha az darált-
tal hintetik.
2. A ' m e l l y tojások l e g f r i s s e b b e k : azokat
kell t i k , vagy póka alá rakni.
3. Mihelyt a' rétzefiak kikelnek : mindjárt
vizet kivannak. Errenézve az első napokban azt
nekik alatson tál, vagy válútskában tartani kell.
Eledelek fakadozolt kukuritza, vagy köleskása.
Ha n a g y o b b a k : a' búza korpával kevert tsalán-
n a l , lutzernával, salátával, dinnye h é j j a l , m i n t a '
ludakis könnyen felnőnek. A'* rozskorpától is
m o n d j á k : de leginkább a' víznek n e m tételétől ;
koszvényt kapnak , és elvesznek. A ' ki az ud­
varában pókát n e v e l ; nints a' rétzéhez szerentséje,
mert azt a' pókák öszvevagdalják s o k s z o r .
4. Fijatal k o r o k b a n , a' mint a' vizre men­
nek , vagy onnan haza jönnek , jól kell őket tartani;
másképen e g y r e hullanak; még p e d i g gyengék,
a' hideg eső is megöli ő k e t .

XIII. S Z A K A S Z .
A' levesbevaló száraz tészta-tsiná-
1 á s r ó 1.
A ' M a g y a r Asszonyságok e' következendö-
ket m e g g o n d o l v á n :
 1
11. Réxz. A G. ataeonyi Munkákról. -137
a) Mennyire hordozza a' j ó leves az e b é d n e k
és vatsorának valóságát.
b) M e l l y nehéz azomban a'levest mindennap
kétszer változtatni.
c ) Mitsoda idö vesztés télben kivált levesbe
való tésztát gyúratni, és
d ) M e l l y szűk illyenkor az ide szükséges
t o j á s : oda m e n t e k , hogy S z . Iván nap körül, a'
m i k o r mind a' meleg n a g y . mind a' tojás b ő v e n
találtatik, egész télre szükséges levesbe való tész­
tát tsinálnak és szárogatnak.
A z emiitelt levesbe való tésztát igy készilik
a' g o n d o s A s s o n y s á g o k :
l ) A ' Sz. G y ö r g y nap körül őrletett, és így
már nem friss lisztlángból (?D?unb = SDiebí) m i ­
helyt Júniusban, e l é b b vagy k é s ő b b száraz m e ­
leg napot látnak: hárman n é g y e n íele tojással
és v i z z e l , a' m e l l y b e e g y kevés j ó féle sáfrányt
szokás t ö r n i , annyi tésztát gyúrnak e g y s z e r r e ,
a' mennyit délelőtt kiszaggathatnak , elnyújthat
n a k , megsodorhatnak és hü l o m b formákra m e g -
tsinálhatnak. E g y font liszt elég d o l g o t ád e g y
személynek egy dél előtt.
2. A' liszt meggyúrása m i n d e n k o r ú g y m é n ,
mint m i k o r rendszerént leves! e való tésztát g y ú r ­
nak az A s s z o n y o k : az az t ö b b vagy k e v e s e b b
tojást ütnek b e l e , sáfrányos vizzel meghigítják,
és megsózzák. J o b b izü lessz a' l e v e s , ha a' tész­
tában t ö b b a' tojás mint a' víz.
3. H o g y a meggyúrt tészta hirtelen m e g ne­
száradjon, b o r b a mártott és kitsafart asztalken­
dővel betakartatik.
U. A z egyik személy a' tésztát e ' s z e r é n t m e ­
téli vagy nyújtja el a' t á b l á n , a' mint a b b ó l me­
téltet, l ú d g é g é t , a p r ó tsígát, gerstlit, lapiskát
(JtccfcM.) g a l a m b o t , galambkosárt vagy a k á r m i t
akar tsinálni.
í
 aS* IX. Szal.'A' száraz tészta Isi/iti/J
5. A ' metélthez (laska mátsik) nz egyik sze­
m é l y a' sodrófával a' leveleket tsinálja ollyan
nagyra , mint a' l e g n a g y o b b czin vagy p o r l z e l -
lán t á n y é r ; á' másik raegliszlezí, két levelet
egymásra tesz és öszvehajtogatja, mint a' k ö ­
zönséges laskát szokás : a' harmadik igen éles
v é k o n y késsel és k ö n n y ű kézzel megmetéli, és a'
n e g y e d i k tsomónként felvévén fjmegrázintja , ^ és
ujjaival a' szilára karika vagy peretz formára
igazítja, és a' szita megtelvén a' melegre viszi,
és v é k o n y ruhával betakarja, h o g y hirtelen szá­
r a d j o n de mtíg se feketedjék.
6 . A ' lúdgégét orsóval sodorítják öszve r o -
vátékos deszkátskán és egyenként egy'.últal a'
szitára vetik.
7. A ' lapiska t ö b b f é l e nemeihez a' tészta ha­
sonlóan v é k o n y r a kinyújtatván tészta sarkantyú­
val kissebb v » g y n a g y o b b £J szegletekre e l m e -
téltetik.
8. A z apró tsiga kés h e g g y e l sodortatik g ö m -
b ö l y e s hosszúra a' rovátékos deszkátskán. Ha
ollyan apró mint a' kifakadozolt riskása: annál
s z e b b n e k tartatik.
g. A ' gersliit vagy tészta darát t o r m a r e s z e -
ISn szokás apróra reszelni.
10. A ' galambotskákat n é g y szegeletekre
metélt apró levél tésztából nyomogatják az A s z -
s z o n y o k ö s z v é a' g y e r m e k e k papíros galambja
formájára.
M i n d ézen tészta thívekrŐl m e g kell tartani:
a- Ha b o r o n g ó s és hűs az idő : tésztát tsi-
nálni nem k e l l ; mert későn száradván megsava-
hyodik.
b . igen j ó l ki kell mindeniket és hirtelen
száraztani: azért is tsak vékonyan kell a' szitá­
ra t e r í e n i .
C. Ha megszáradtak: papiros közzé fehér
 //. Rósz. A' G. aszszonyi Munkákról. 239
vessző kosárkákra szükség t ö l t e n i , és száraz küs
helyeken tartani. A ' mellyek n e m olly l ö r e d é -
kenyek mint az apró tsiga, gerslii és lapisi.a 's
a' t. papiros zsatskókban is elállanak szépen e g y
felkötött kosárban.
(1. Ezen nyári gondosság által az A s s z o n y ­
ságok t ö b b órákat és t ö b b száz tojást m e g k é -
mélnck : a' mi mind a' kettő igen betses télben.

xin. S Z A K A S Z .

A' S e l y e m h e r n y ó k ' tenyésztetésérŐl.

§. 124.
A ' selyemhernyók tenyésztetése, m i n t h o g y
mindössze is tsak hat hetekig tart a' velekvaló
bajlódás: mind azon Gazdasszonyoknak hasznos,
a' kik t ö b b cseléddel l é v é n , a' széna takarással,
kukoritza töltéssel, és szőlőmunkával M á j u s b a n ,
és Június elejin mint szükségesebb és n a g y o b b
d o l g o k k a l , nintsenek elfoglalva. E g y é b b aránt a*
selyembogarakkal való bánás o l l y k ö n n y ű , tisz­
t a , és mulatságos foglalatosság, h o g y a?, még a*
kényesebb ízlésű kisaszszonykákhoz is hozzájok
illik, a' kik pedig más erős munkáktól fél v á g y ­
nak m e n t v e , ez által pedig r ö v i d i d ő n szép s o m -
ma pénzt szerezhetnek , és m é g is egyszersmind
más e g y é b b unom munkáikat is folytathatják mel­
lette. T o v á b b á ezen foglalatosságot a' más mun­
kákra m é g erőtlen gyermekek is hasznosan gya­
korolhatják , ha reája m e g taníttatnak, és v a l ó ­
ban jól cselekszi a' szorgos G a z d a s z s z o n y , ha a'
gyermekeknek is alkalmatosságot nyújt a r r a ,
hogy a' házi gazdálkodás j a ' á r a j ó eleve mun­
kálódjanak j é í g o n d v i s e l é s ü k ' költségének legalább
egy részét mcgléríltsék. — Azoknak tehát ^
 240 XIII. Szalasz. A' Seljemliernyólrúl.
h o g y a' haszon fáradozásoknak m e g f e l e l j e n : a'
hernyókkal való bánásra nérnelly szükségesebb
jegyzéseket teszek u. m .
1. M i k o r a' Gazdasszony legelőször szándé­
kozik selyemhernyókat nevelni : okosan tselek-
s z i k , ha tojásokat a' N e m e s V á r m e g y é k selyem-
Inspectoritól s z e r e z : a' kikis b i z o n y o s taxáért,
ha ez eránt nálok magokat jelentik , annyi la­
tot adnak , a' mennyi kívántatik. R e n d e s ideje
ezen tojás kiosztásnak Á p r i l i s .
2. A ' melly vidékben i o n , k i l e n t z , tiz esz­
tendős szederfák, vagy eperfák v á g y n a k , ki lehet
azok leveleivel kél lat tojásból kelendő h e r n y ó ­
kat tartani, és ennyi tojáshoz legalább 5 — 6
mázsa levelet kell számlálni. A ' szederfáról m e g
kell tartani h o g y közönségesen mindenkor annak
levelével tartják a' s e l y e m - h e r n y ó t , a' melly fe­
j é r g y ü m ö l t s ö t t e r e m : de én m e g v a l l o m , h o g y
a' fekete szederfa levelétől m e g nagyobbaknak ,
l ö m ö t t e b b e k n e k , és fejérebbeknek találtam a'
galétákat, vagr selyemgolyóbisokat, mellyekbc
tudniillik a' selyemhernyó befonatkozik. Ezt ta­
pasztalta S a l v a t o r e B e r t h e s e n i s , és ezt
L o n d o n b a n , 's Parisban megjutalmazott p r ó b a ­
téleleivel mégis bizonyította.
3. K é t lat t o j á s r ó l , ha a' kiköltésben hi­
bát nem ejtünk, 0 0 — 1 0 0 font nyers galéta s z o ­
kott közönségesen lenni. E' szerint minden Gazd­
asszony m e g í t é l h e t i , mennyi tojást szerezzen ,
h o g y l e v é l l e l , h e l l y e l , és cseleddel meggyőzhesse.
li. H a t v a n , v a g y száz font nyers g a l é l á b ó l ,
ha m e g s z á r a d : lessz 1 5 — 2 5 font. M e l l y b ö l há­
r o m e z e r n y e r s , vagy ötszáz száraz galéta , ha
j ó t ö m ö t t , és k e m é n y : ád egy font s e l y m e t ,
v a g y a' mi m i n d e g y ; 1 2 — l a font n y e r s , és 5.
font száraz galétáról leszokott j ö n n i , egy font
>
 II. Ilcsz. A' G. aszszonji Munkáiról. 241
s e l y e m ; egy font s e l y e m b ő l pedig lehet szőni
10 réf tafolát.
5. Egy font alább való nyers galélának 2 0
és a' j o b b félének Uú xr. az á r r a , v a g y e g y r e -
másra 20— 27 x r . E' szerint 60 f o n t é r t , a' mi
egy lat tojásból szokott l e n n i , beveszen a' Gazd­
asszony 20 xrjával 20 f o r i n t o t , — v a g y ha j ó
f é l e : fontját U0 xr. számlálván, 40 forintot e z ­
üstben. E' pedig mindjárt elég e g y Cseléd fize­
tésére, A ' ki pedig a'galétákat maga fogja I e g o m -
bolyítani ÖO font nyers galétáról f o g 5 font S e l y ­
met kapni; a ' m e l l y é r t a' Felséges K a m a r a , font­
ját 7 1 / 2 . forintjával b e v é v é n , fog fizetni 37. F o ­
rintot és 50 krajtzárokat, vagy a' j o b b f é l é é r t ,
fontját 10 forintjával számlálva 50 fl. ezüstöt.
Ezen Calculusokat B u d á n , és Perlakon tettem
17g5-ben.

§. 125.
A ' j ó tojásnak esmértetojelei e z e k : a) feke­
t é s , de f é n y e s , b ) z ö l d e s , c ) veresses, d ) és
barna tarka. Ha pedig az e m b e r k ö r m é v e l m e g ­
fakasztja : az r o p p a n i k , és valami tiszta f o l y ó
nedvesség folyki b e l ő l e . Az illyetén tojásokkal
való munka ezekben határoztatik m e g :
!• Április v é g é n , v a g y Május e l e j é n , m i k o r
már a' szederfák fakadni k e z d e n e k , a' tojásokat
j ó közönséges borban kell e g y óráig áztatni, és
azután megszikkasztván, a' napra kiteríteni a'
kikelés végett. Némellyek pedig ú g y t s e l e k c z -
n e k , h o g y a' n a p o n , vagy tűznél két l ó s z ö r ,
vagy pehely vánkost egyenlően m e g m e l e g í t e ­
nek , és a' tojásokat igen ritkán közzé töltetik.
Ha a'vánkusok m e g h i d e g e s z n e k , a' tojások kivé­
t e t v é n , ismét megmelegíttetnek, és k é t , három
nap múlva minden tojások kikelnek.
2. Mentől e g y e n l ő b b a' m e l e g : a' tojások
16
 24'i XIII. Szak. Á Selyemhernyókról.
ónnál e g y e n l ő b b e n k e l n e k , és mentől e g y e n l ő b b
a' k i k e l é s ; annál erösebbek lesznek a' hernyók.
3 . Erre a' végre j o b b a n tselekszi a'Gazdasz­
szony , ha a' kikelt h e r n y ó k a t , gyenge szederfa
leveleken , a' mellyx-e mindjárt felmásznak , fel­
szedi , és p ó l t z r a , fenyömaggal megfüstölt pa­
piroson kiteríti, 's a' harmadnapi kikeléssel ha­
sonlóan tselekeszik; de Őket fogytig külön p o l -
tzon tartja egymástól. A z t azonban itt szorosan
m e g k e l l tartani, h o g y a' hernyókat kézzel, vagy
t o l l a l , soha senki ne seperje össze ; hanem tsak
levéllel h i n l s e b é , erre rámásznak, és ezen oda
lehet v i n n i , a' hova tetszik.

$. 126.
A ' kikelt hernyók négyszer vetkeznek ki b ő ­
r e i k b ő l : melly idő alatt, mintha megdöglöttek
v o l n a , alusznak: és ez minden hat, hét nap alatt
elkövetkezik. Ezen k i v e l k e z é s , vagy álom a ' h e r ­
n y ó k b a n b i z o n y o s változást okozván ; a' hernyók
táplálása , és a' vélek való bánásis megváltozik.
Ehezképest ezeket átaljában szükséges lessz k ö ­
r ü l ö l t ö k megtartani.
1. A z első kivetkezésig: vagy á l o m i g , a*
m e l l y 6—7 nap múlva szokott elkövetkezni, igen
g y e n g e , és az nap. szedett friss levéllel kell ke­
vesenként , minden két órában a hernyókat meg­
hinteni. Második kivetkezésektŐl fogva pedig
m i n d e n k o r e g y nappal e l é b b szedett, és nem az
napi friss leveleket esznek.
2 . A z első kivetkezéstől fogva a ' m á s o d i k i g ,
napjában háromszor szokás enni a d n i , a' máso­
dik alvástól a ' h a r m a d i k i g négyszer; a' harma­
diktól a' n e g y e d i k i g , ö t s z ö r ; és a' negyediktől
f o g v a , míg magokat b e nem kezdik k ö l n i , hat­
s z o r , hétszer a' mint. a' Gazdasszony látni fog-
 It. Héns. A' G.asttonjiMii/dáLrát. 243
j a , h o g y megint megették a' l e v e l e t , és ő k e t
koplaltatni veszedelmesé
J. H a az idő e s ő s ; a' leveleket l e p e d ő közt
kell mind addig r á z o g a t n i , míg a' v i z l ő l m e g -
nem szikkadnak, és azután vékonyan tiszta hí­
ves helyre kiteríteni. A ' m e g p á l l o t t , vagy vizes
levél nekik halálos. N e m k ü l ö m b e n v e s z e d e l m e ­
sek azok a' levelekis, a' mell vek a' letsonkázott
fának ideji és első kajtásin n e v e k e d n e k , és igen
k ö v é r e k , vagy vizessek.
k. Minden ö t ö d , hatod nap múlva , a ' m i k o r
a' hernyók az alváshoz k é s z ü l n e k : k e v e s e b b e t
kellnekik enni a d n i , mint más n a p o k o n .
5. Akármelly e g y e n l ő e n keltekis ki a' h e r ­
n y ó k a' t o j á s b ó l ; mégis nem egyszerre fognak
elaludni, és az á l o m b ó l felkelni. Errenézve a'
felébretteket l e g j o b b e g y s z e r i b e n más póltzra ál­
taltenni , és a' t o v á b b alvókkal t ö b b é öszve n e m
k e v e r n i : mert az a' következő alvásban megint
nagy botránkozást t e n n e , m i d ő n a' m é g nem a l ­
vók , ezeken keresztülkasúl mászkálnának , a' m e l ­
lyeket illyenkor tsak illetniis veszedelmes.
6. Igaz u g y a n , h o g y a' hernyóknak illyen
különválogatása á l t a l , a' tágasság m i n d e n k o r na­
g y o b b o d i k ; d e ha ez az o k nem v o l n a i s , a'mint
a' hernyóknak testek nevekedik ; a' szerint n e ­
kik a' lágosságotis kell n a g y o b b í t a n i .
7. A ' tiszta száraz fekvés hordozza a' h e r ­
nyók e g é s s é g b e n ' v a l ó megmaradását. E r r e n é z v e
alólok a' tunyaságot napjában kélszeris el kelt
tisztítani; külömben ha még ezen tisztátalanság­
hoz nedves l e v é l , é s levegöis járul: a' m i k o r már
a' hernyók l e g s z e b b e k ; es magokat minden órán
he akarják k ö t n i : akkor dagad a' testek , és fejek
ö s s z e ; egészen megsárgul; és m e g d ö g l e n e k .
1. Nérnelly esztendőkben Májusban, kivált
10 *
 2*4 XIII. Szak, A' Seljem/tern-yókról,
m i k o r a' rozs virágzik, igen hideg szelek , és
esők uralkodnak. Illyenkor hát a' szobát mele-
gíteniis szükség; a' melly úgy esik m e g , h o g y a'
Gazdasszony egy tiszta szépeidben pár l ü z e t ,
vagy a' konyhán igen kiégett szenet viszen a'
s z o b á b a , és ezzel a levegőt megmelegíti. A z o n ­
ban a' hives l e v e g ő r ő l azt meg kell j e g y e z n i ,
h o g y az a' hernyóknak semmitsem árt, hanem
h o g y azok annál k é s ő b b e n kölikhe magokat, és
t o v á b b kell őket táplálni.
5. A ' széltől ellenben igen kell őrizni. A z ­
értis az ablakokat délután, és a' déli részen le­
het tsak napjában e g y , vagy két. óráig nyílva
tartani. A ' hangyákis igen ártanak a' hernyók­
nak tsipésekkel: Ezeket tehát a ' s z o b á b ó l ki kell
irtani , és ha tsak egy d ö g l ö t t vanis a' hernyók
h ö z t , azt az elevenek közül n y o m o n kivetni. A '
legyekis összetsipkedik.
| 0 . A ' n.-dves g ő z ö s szobais veszedelmes:
tehát illyen házban vagy nem kell hernyókat tar­
t a n i ; vagy ha ez néha megtörténik: köveket kell
megtüzesíteni, és ő k e t b o r etzettel megöntözni;
's ha az i d ő szépen m e g l á g y u l : az ablakokat fel­
nyitni.
1 1 . A ' kivetkezésből származó betegségeket
a' hernyóknak nagyon könnyíti a' szobának j ó -
szagú füvekkel való kifüstölése : azért is illyen­
k o r f e n y ö m a g g a l , T h i m i á n n a l , vagy Kakukiüvel,
R o z m a r i n n a l , vagy Levendulával ki kell azokat
füstölni.
§. 207.
Mindennap mitsoda állapotban legyenek a'
h e r n y ó k , és miképen kellessék vélek b á n n i : e'
következendő tabellából meg lehet n é z n i :
Májusnak 15-dik nap án ha kikelnek a' her­
n y ó k a' t o j á s b ó l : a' reggeli kikelés már dél után
eszik.
 II. Rész. Á*'G. aszszonyi Munldlról. »45
1 0 . Már fel lehet öket a' p a p i r o s r ó l , v a g y
vászonról, a' mellyen kikeltek , szedni ; noha
ez még ez nap elis maradhat.
17. L e g j o b b ezen a' napon ó k e t felszedni ,
és a' magok evő helyekre elrakni p a p i r o s r a ; a'
h o b s maradnak egész első kivetkezésekig.
1 8 . Alább hagynak az e v é s b e n .
i g . Épen semmitsem esznek , tehát hozzájok
se kell nyúlni.
20. A l u s z n a k , némellyek p e d i g ki is vet­
keznek.
21. Rendszerint már ezen a' napon r e g g e l
sokan kivetkeznek, és dél után enni kezdenek.
Ezeket tehát külön kell v á l o g a t n i , és a' t ö b b i ­
nek békét hagyni.
2 2 . Igen erősen esznek.
23. Hasonlóképen, és a' mint n e v e k e d n e k ,
hogy szorosan ne l e g y e n e k ; t ö b b p o l t z o k r a té­
tetnek.
2 4 . Elkeli őket helyheztetni t ö b b f e l é .
25. A l á b b hagynak az e v é s b e n .
2 6 . É p e n semmitsem esznek.
27. Másodszor vetik le b ő r e i k e t , és a' r e g ­
geliek dél után enni kezdenek. Errenézve ismét
ki kell az evőket válogatni k e z d e n i , és ez.
28-ban is igy t a r t , a' m i k o r ismét erősen
esznek.
2Q. Igen esznek.
30. A l á b b hagynak az e v é s b e n .
3 1 . Épen semmitsem esznek.
Junii 1 . Harmadszor vetikel b ő r e i k e t , és m i n ­
den úgy mégyen , mint 21 és 27. Máji.
2. Erősen esznek , a' m i k o r megint tagosabb,
és külön poltzokra kell öket rakni.
3. Ez a' munka folytatlatik.
U. A l á b b hagynak az evésben.
5 . É p e n semmitsem esznek.
 246 XI11. Szak. A' Selyemhernyókról.
6. Negyedszer vetik Je bőreiket.
7. E r ő s e n esznek , és hatszor hétszeris kell
cnniek a d n i , 's kiválogatván tiszta helyre t a g o ­
sán által rakni.
8. Ezen munka folylattatik.
Q. Hasonló körülöttök a' foglalatosság.
1 0 . A ' mellyeknek lábaik által Iái szók , ós sár­
ga szincket, világos test szinrc változtatják, 's
fejeket feltartván, helyet keresnek, külön kell
szüntelen válogatni , és össze kötött n y i r , vagy
tölgyfa g a l l y a k r a , v a g y kévékbe kötött venyi-
kékre tsendesen t ö l t e n i , h o g y azokon magokat
befonyják.
1 1 . Hasonló a' velekvaló munka.
12. és 15-ban már kezdik magokat b e f o n n i ;
d e némellyek három napis mászkálnak az ága­
k o n , m í g munkához kezdenek , és sok leis esik
a' tőidre. Errenézve szükséges a' szoba fődjét fi-
r é s z p o r r a l , v a g y szalmával, 's galljakkal meg­
teríteni. Mintegy 7 — 8 nap telik abban , míg a'
h e r n y ó k fonásokat e l v é g z i k : a' melly idő alatt,
gyakran ki kell a' szobái füstölni, és a' t i k o k t ó l ,
's egerektől Őrizni: mert a' tikok a' hernyót e-
s z i k , az egerek pedig a' galétákat rágják össze.
T i z e d napra a' b e s z ö v é s kezdetétől fogva
m á r erőszak nélkül kosarakra kell a' galétákat
szedni. A ' tiszta fejérek Jegbetsesebbek, utánna
a' szalmasárgák; ezek után az aranysárgák; a'
zöldesek legalábbvalóknak tartatnak.
A ' Galétáknak összesedésektől fogva közön*
ségesen 12 nap múlva (a' m i n t á z idő m e l e g e b b ,
v a g y h i d e g e b b ) a' hernyók a' galétában p i l l é v é ,
v a g y lepkévé v á l t o z v á n , magokat kirágják, és a'
6elymet elrontják. Azértis ezen 10. 12. nap alatt
ezekre kell v i g y á z n i :
1. L e g e l s ő b e n i s a' magnak valókat kell kivá­
logatni , o l l y e g y e n l ő m é r t é k k e l , h o g y annyi le-
 //. Rész. A' Gazdasszonyt Munkákról, lij
gyen a' tojó épen , mint a' gunár. Ezt kétképen
esmérikmeg a' Gazdasszonyok t. i. vagy H e r n y ó ,
vagy Galéta korokban. A ' m i k o r a Iiernyók már
negyedszei is kivetkeztek b ő r e i k b ő l ; és magokat
befonni készítik; a' Gazdasszony azt n é z i , m e l ­
lyik r ö v i d , vastag, és mind a' két végre t ö m p e .
Ezek tojó pillék fognak lenni. A galétáknakis ez
a' j e g y e k ; a' inellyek pedig hosszabbak , és mind
két végről h e g y e s e k , azok gunárok lesznek.
2 . A ' ki tehát két lat tojást akar h a g y n i ,
száz hosszú h e g y e s , és száz g ö m b ö l y ű galétát
tartozik különválogatni, és czérnára felfűzni: de
tsak fent kell a' tőt szúrni, h o g y a' selymenáltal
nem enjen , és a' bent lévő hernyót meg nesértse.
3 . E ' m e g l é v é n , a' t ö b b i galétákat azonnal
el kell küldeni a' selyem g ö m b ö l y í t ő h á z a k h o z ,
és eladni. A ' melly Gazdasszonyok p e d i g m a g o k
akarják a' galétákat l e g o m b o h ítani : azokat a'
hernyók megszedése után , mindjárt kezdjék m e g -
száraztani, a' melly végre l e g j o b b m ó d e g y k i -
tsiny szobát tartani minden ablak nélkül. E b b e n
van egy kementze, a' m e l l y b e e g y vasfazék tele
vizzel beállíttatik. A ' kementzeszájja kintvan a'
S z o b á n , h o g y a' füst kint maradjon. Ez i g y ké­
szen l é v é n , a' kementze felett, két három n á d ,
vagy vékony vesszőből fonott cserény felfüggesz-
tetik, és a'galéták ráteríttetvén, a' kementzét
b e kell gyújtani, és a' v a s , vagy réz fazekat a'
kementze hátán lévő katlanba b e e r e s z t e n i , és k ö ­
rültapasztani , hogy a' fazék mellett semmi füst
be ne mehessen a' szobába. E' szerint a' víz
elkezd fórra n i , és párologni. Ez a' nedves m e l e g
g ő z , há a ' s z o b a ajtaja bevan t é v e : a' tserények-
re teritett galétákat állaljárja , és a' p o n d r ó l b e n -
nek megöli. M e l l y ha meg esett: száraz, szellős
helyre kell öket ismét tserényekre kiteríteni,
h o g y penészt nekapjanak , és megválogatván , a'
 248 XIII. Seal. A Selyemhernyóiról,
mint az idő engedi , legombolyitani ; külön a' fe­
j é r , és külön a' 6árga galétákalis. D e mivel ebez
t ö b b szerszára, és kitanult fonószeméllyek kíván­
tatnak , én még most nem javaslom , hogy a' Gazd­
asszony bajoskodjék v e l e ; hanem adja állal a'
s e l y e m g o m b o l y i t ó k b a , és maga tegyeel az éret­
tekjáró pénzt.
k. A ' magnak hagyott és czérnára fűzött ga-
létákból 1 0 — 1 2 nap múlva a' pillék magokat
kirágják; a' m i k o r a' gunárók a' tojókkal íisz-
szeeresztetnek p a p i r o s o n , vagy v á s z n o n , P S nap­
jában t ö b b s z ö r elválasztatváu e g y m á s t ó l , más
nap a' gunárokat el kell hányni, és a' tojókatva'-
szonra általtenni, a' mellyen e g y e g y , 10—12
óra alatt, mintegy U00 tojást fog tojni.
5. V é g r e a' pillék a' tojást elvégezvén ^ ' t o ­
jásos vásznat lágy m e l e g , jóféle veres b o r b a n
kell S e p t e m b e r elején m á r t o g a t n i , és kivévén ,
flanelba tekerni, és í g y mindenestől ismét b o r b a
e r e s z t e n i , és egy óráig benthagyni. Ekkor mind
ki kell v e n n i , és a' tojást a' vászonról késsel
tsendesen lefaragni. A ' tojás e z e n t ú l , még egy­
szer lágymeleg b o r b a töltetik , és a' mi lenem
fii, mint rossz elhányatván, a' mi fenékre leszál­
l o t t : ruha k ö z t árnyékban megszáraztatik ; és
palatzkban hives száraz helyre a' j ö v ő tavaszig
félretéletik. Ezt a ' m ó d o t én Perlakon M a z o c c a t ó
Ú r igazgatása alatt láttam, és dolgoztam ki i7g/».
1 7 9 5 - b e n : és n e m lehet h o g y hibázzék.
A z ujabb i d ő k b e n a' selyem bogaraknak sza­
b a d é g alatt egyenesen az eperfákon való tenyész­
tését is p r ó b á r a vették. H a z á n k b a n jelesen
P o s o n y b a n Gróf D e l l a P o r t a n é négy
esztendei s z o r g o s igyekezete által nyilván meg
mutatta 3 z t , h o g y a' selyem bogaraknak szabad
égalatti tenyésztést, és meghonnosítása nem tsak
lehetséges, hanem való is. ü lí{29 esztendőben
 27. Rész. Á* G. aszszonyi Munkákról. 249
50,000 selyem bogarat tenyésztetett a' szabad ég
alatt, mellyeknek galétái az eperfák g y e n g e ágait
selyem gyümölcsként lehajtogatták.

XIV. S Z A K A S Z .

A' s z o b á k , ö l t ö z ő r u h á k , és k ü l ö m b -
féle edények tisztításáról.

§• 1 2 8 .
A ' Házakban a' tisztaság l e g n a g y o b b ékes­
ség , és a' l e g j o b b házi orvosság. A ' Házak tisz­
tántartása a' falak kimeszelésében, az ártalmas,
és tsunya bogarak kiirtásában , és a' k ü l ö m b f é l e
edényeknek, és eszközöknek , tisztogatásában ha-
tároztatik meg. Errenézve a' Gazdasszonyoknak
e' részben is némelly h a s z o n v e h e t ö , és k ö n n y e b b
megtarlásravaló dolgokat terjesztek elejékbe.
I- A ' Szobáknak l e g n a g y o b b tisztasága a b ­
ban á l l , ha bennek az eszközök nem p o r o s s a k ,
és a' falak nem szennyesek. A ' p o r mind az esz­
közöket elemészti, mind pedig a* g y e n g e m e l y ­
nek veszedelmes. A ' mi közönséges sepregeté-
sünk akar borostával, akar pedig c z i r o k , v a g y
üröm seprőkkel essékmeg; a' házaknak ezen f o ­
gyatkozását még n a g y o b b í t j a , nem p e d i g kis-
sebbili. Errenézve a' kik a' tisztaságot, és egés-
séget kedvellik, v e g y é k b e legalább a' m a g o k
szobáira nézve azt az Anglus A s s z o n y o k kefé­
j é t , a' melly mint a' téli karkesztyü s p o n g y i á -
ból drótra öszve van hajtva, é s ' e g y villa f o r m a ,
két ágú nyélben tengelyen f o r o g ; k í v ü l r ő l p e ­
dig ketske szőrrel kevert pamuttal b e v a r i b o r í t ­
va. Ez a'* s e p r ő , mikor vele sepreni altarunk,
vizbe mártatik, és a' feleslegvaló, egy j nadzag-
nak mcgrántásával b e l ő l e kinyomatván, minden
 '250 Xlf'. Szak. A' Szobák tisztításáról,.
port magára felveszen, és nem engedi felrepül­
ni a' faiakra.
2 . A ' melly házaktól ez ki nem telik , noha
h á r o m forint az á r r a : legalább azt tselekedjék,
h o g y a' deszka pávimentomokat fürész porral
m e g h i n t v é n , m e g ö n t ö z z é k , és az a b l a k o k a t , ' s
ajtókat kinyitogassák. Kivált pedig télben leg­
inkább van ezen d o l o g r a szükség. A z é r t i s a ' sep­
rést épen akkor kell kezdetni. mikor a' kályha
fűlik. í g y az ablakokon e r ő s e b b e n m e g y e n b e á'
s z é l , és mind a' p o r t , mind a' kályha gőzzét ki-
tsapja : de ezen idő alatt a' lakosoknak nem kell
ezen szobában lenniek.
5. A ' pornak eltávoztatására a' nagy házak­
nál a' s z o b á k fenekei posztóval' szoktak b e v o ­
natni ; de ez valóban az Anglus seprő nélkül
szintúgy port tsinál, és a' lábak melegebben va­
l ó tartásánál e g y e b e t keveset használ.
U- A ' p á v i m e n t o m o k köporral való gyakor
kisikárolása i g a z , h o g y a' tisztaságot nagyon se­
gíti ; mindazáltal ha tsak arról a' k ö p o r jól fel
n e m szedetik vizes ruhával, és a' pallatdeszkák
vizes füré^zporral m é g egyszer kinem dörgöltet-
n e k , maga után sok port h á g y ; a' mell}' az esz-
k ö z ö k e l i s m e g l e p i , és a' szemnek , 's melynekis
ártalmas-
5. A ' téglával kirakott szobák legtisztátala-
n a b b a k , és e g é s s é g t e l e n e b b e k : mert spongyiás
természetekkel a' nedvességet magokba v é v é n ,
azt sr.üntelen gőzölgik , k o p n a k , p o r o z n a k , bal­
hát s z a p o r í t a n a k , és soha által nem meleged­
vén , a' lábakat fázlaltatják ; és ezáltal hasrágást
o k o z n a k . Errenézve ezt j o b b kihányatni , és a*
liázfőldj ét j ó erős a g y a g g a l , a' m e l l y b e s z é n ,
téglapor , h o m o k , és marhavér hevertetett, ki­
verni. A;'. iliyen töltés olly k e m é n y , mint a' tsont,
és száraz.
 //. Jitss. A' G. aszMsvrji Munkákról. 251

§• 129.
A* falak' tisztán tartására három nevezete­
sebb m ó d o k vágynak szokásban ú. m . a' kifes­
ti' s, spalirok, és a' meszelés. A ' festett szobákat
tisztán tartani nem igen l e h e t : m e r t rajtok r e ­
pedések lesznek , a' mellyek , pókok , és b ü d ö s ­
férgek barlangjai. Hlyének a' s e l y e m , v á s z o n ,
és papiros spalirokis. T e h á t a' meszelés az , a'
m e l l y , ha jól megy v é g h e z , minden e g y ü g y ü s é -
ge mellettis , legjobban megfelel a' maga tzéljá-
n a k ; de a' körül ezeket meg kell tartani:
1. A ' mész mentől frissebb é g e t é s , annál
j o b b : az igen megégett mész lemegy :
2. M i k o r a' meszet megoltják a' Gazdasszo­
n y o k : a' vizet tőle épen ne k í m é l j é k ; k ü l ö m b e n
az meg é g , és a' falról l e m e g y e n .
3 . A ' régen oltott m é s z , kivált ha a' h i d e g
is m e s t s i p i ; igen e r ő t e l e n , és a' falait mpg nem
fogja : az igen elégett mészis mind a'ruhára ragad.
U- A ' s á r o s , vagy h o m o k o s m é s z , a* melly
ól talián korában sárga , éles és ritka , semmit­
sem ér.
5. Minden e s e t r e , ha ann'd j o b b i s m i k o r
meszelni akarunk : a' meszett szükséges m e g k ö v é ­
ríteni. Illyen kövérito szerek a' v é r , t e j , s a v ó ,
tojásfejére, és konyhasó. Húsz itsze mészhez e-
lég négy itsze t e j , vagy egy fertály font lágy só.
Ezt akármellyil et bekeverjük a' m é s z b e : az at­
tól e g y kevéssé sárgább l e s z , de úgy m e g e r ő s ö ­
dik , h o g y minekutánna a' falon megszárad: for­
ró vizzel se lehet levenni , sem az esső kívül­
r ő l le nem mossa. A ' Konyhákatis illyen sós
mésszel kell meszelni; és ha f e l é g n e k , ezen ta­
passzal m e g m á z ó l n i : V é g y egynehány font j ó
a g y a g o t , szárazd, és m e g t ö r v é n , szitáldmeg;
keverj bele minden víz nélkül hig tehén t r á g y á t ,
 252 A " / 7 \ Ssaí. A' S~ul>.ík tisztiídndrál.
e g y két inarok rozslisztet, törött vassalakat, és
egy kevés l i m s ó t ; g y ú r d össze jól és agyagos
vizzel tsináld o l l y h í g r a , h o g y vele lehessen ta­
pasztani. Ez a' tapasz egy kevés idő múlva o l l y
kemény lessz, mint a' kö.
1
6. A ' mész , a' mellyel a falat k e n j ü k , m e n ­
t ő l r i t k á b b , annál j o b b ; és j o b b a' falut illyen
ritka mésszel inkább háromszor meszelni , mint
a' sűrűvel egyszer.
7. H o g y a' mész a' falat jól megragadja ,
minden portól m e g kell tisztítani, és a' zsirt, 's
füstöt forróvizzel lemosni.
Q. M e n t ő l hirtelenebb szárad a' meszelés; a*
m é s z annál erÖsebben megragad. Erre nézve a'
szobát illyenkor beis fűtik a' G a z d a s s z o n y o k : de
a' meszelőnek a' feje í o g fájni.

§. 130.
A ' meszelés alkalmatosságával, a' melly
esztendőben kétszeris , t. i. Májusban és S e p t e m -
b e r b e u szokott m e g e s n i , h o g y az ablakok kinyi­
tásával , nehéz szagát elvegyük igy attul az a b ­
l a k o k a t , k é p e k e t , t ü k r ö k e t , és e g y é b faedénye-
ketis m e g kell tisztogatni, a' m e l l y d o l o g b a n
ezeket lehet megtartani:
1 . A z ablak karikákat háromféle képen szok­
ták tisztitni. Némellyek tiszta hideg vizzel mind
addig m o s s á k , míg meg nem tisztulnak, és ár­
nyékban megszáraztván , tiszta flanellal m e g d ö r -
g ö ü k . Sokan a' karikákat kiszedetik, és kifőzik.
A ' fejérblajbász m e g t ö r v e , és égettborral fel­
eresztve l e g k ö n n y e b b m ó d o t szolgáltat az ablak
fiókok megtisztítására: m e r t az ablakot n e m kell
k i b o n t a t n i , ó l m o z t a t n i , 's a' ketté hasadt üvege­
ket kivetni. Minekelőtte az üvegeket ezen égett­
b o r r a l f l a n e l b a , v a g y spongyiába szedve tisztí­
tani k e z d e n é n k : f o l y ó v í z z e l , és tsutakkal m e g -
 //. Jlcsz. A' (J' asszonyi Mu/ikdkról. S 5 3
mossuk szépen. A ' bleiveisz n e m lehet s o k : mert
megragadja az ó l m o t .
2. A ' tükröket úgy szoktuk tisztítani, h o g y
a' kék keményítőt czinhamuval megkeverjük ,
és f o l y ó v í z b e n posztóval az üvegre d ö r g ö l j ü k .
3 . A z asztali üvegeket hamus , és oltatlan
meszes vízben forraljuk , míg meg nem tisztul­
nak. Így az olajos butelliákis megint ujjak lesz­
nek L e g b i z o n y o s a b b a z , bá áz olajos ü v e g b e
fazekas agyagot rázunk, vizzel j ó l feleresztve.
a. Valamint a' szoba gyakran egészen 'kir
tisztíttatik: úgy szükséges, kivált télben a' L e -
vegőtis megtisztítani. A ' nedves rothadt l e v e g ő
mind az egésséget, mind az eszközöket megronts
ja. Errenézve l e g j o b b a' levegőnek a' s z o b á k o n
keresztül járást engedni. Az ó l d a l s z o b á k , ha b e n -
nek kályha nints: mindenkor nedvesen tartják
a' levegő e g e t , és kennek minden megpenésze­
d i k : azértis fűteni szokott szoba m e l l é , nem fűt­
hető oldalszobát soha se kell é p í t e n i : mert itt
minden tisztogatás haszontalan.
5. A ' kályháknak l e p o r o z á s a , és j ó megta-
pasztása mind a' házi e s z k ö z ö k , mind a' levegő
tisztaságát segíti. A ' kályhatapaszt j ó a g y a g b ó l
apróra vágott l e n l s e p ú b ő l , p o r r á t ö r t s z u r o k b ó l
gyúrják egyenlő mértékben öszve tiszta vizzel ,
és mikor a' kályha h i d e g , megtapasztatnak vele
a' n y i l a s o k , és a' szoba nem lessz füstös.
f). Ha a' szobába a ' l e v e g ő r o m l o t t : a'kifüs-
töles a' veszedelmet tsak elpalástolja ; de meg
nem o r v o s o l j a : ha a' levegő tiszta: nem fog ár­
tani a' szobákat télben gyakran ezen füstölővel
kifüstölni. V é g y t. i.
1. Rózsát, k o r i á n d r u m o t , f e n y ő m a g o t és
levendula virágot mindenikből fél lat.
2. Storax 2 lat, mastix 1. lat, fejér tzu-
 234 XIP*. Szal. A* Szobái tisztításáról.
k o r 2 l a t , jól kiégetett szenet 7 1/2 l a t , és
tragantot './U lat. Mind ezen szereket
3 . Jól porrá kell t ö r n i , és elébb a' tragan­
tot rózsa vizben felolvasztván, mind együvé tész­
tának gyúrni , és b e l ő l e apró három szegü g y e r ­
tyákat n y o m n i , meggyújtani, és a' szobákat ve*
le kifüstölni. Ez az az úgy nevezett Franci-
s c a n e d 1.
Leg o l t s ó b b , és egyszersmind leg egéssége-
s e b b füstölő szer a' g y a l o g fenyő' for^átsa. Ez
tudniillik szárazan a' Jyukatsos füstölő serpenyő­
b e rakattatván meg gyujtalik, 's vidáman l o b o g ­
ván g y e n g e , és kellemetes párat b o c s á t , melly
a' levegőt tisztítja , és még a' leggyengébb mely­
nek sints ártalmára.

§. 131.

A ' tisztaság t o v á b b á a' m o l y n a k , l é g y n e k ,

b ü d ö s f é r e g n e k , b o l h á n a k , trülsöknek kiirtásá­
b a n áll. Ezen d o l o g b a n ezeket tartsa meg a'
Gazdasszony:
1. M i n d e n illyen férgek az igen erős szagú
szerektől leghamarább elvesznek: de ezt áltáljá­
ban mondani annyi , mint az egész szobát meg-
undokíani, és magátis kivált a' gyenge fejfl
személyét erős főfájásba ejteni. T e h á t :
2 . A ' ruha moly ellen j ó a' prémes , és gyap­
jú ruhákat n y á r b a n , m i k o r szeles napok vágy­
n a k , minden l i i - n a p b a n , télben pedig minden
hónapban kiszellőztetni, ki fésülni , és kefélni. E*
meglévén pedig Máriaüveget (5'CíUtcngíiiá) igen
apróra m e g t ö r v é n , vele a' prémek töveit m e g ­
h i n t e n i , és vesszővel sűrűen m e g v e r e g e t v é n , az
ágvba , a' malrátz közzé tiszta ruhába k ö t v e ,
különkülön , minden darabot elrakni. í g y me­
rem mondani , h o g y a' m o l y nem sok kárt fog
tenni. A' száraz levendulavirág zsalskók a' ruha
 II. Rész, A? G. aszszonyi Munkáiról. 255
k ö z t , legbizonyosabb , és k ö n n y e b b szolgálatot
tesznek a' m o h n a k meggátolására.
3. A ' legyek ellen nints j o b b , mint reggel
az ablakokat 6—7 órától fogva nyitva tartani
8—Q óráig. Ha az i d ö szép mind kitakarodnak
m e l e g e d n i : délután is öt órától hatig nyitva kell
tartani, és a' mi reggel b e n t m a r a d t , délután ki­
m e g y . A ' ki az ablakokat nem akarja nyitogat­
ni , vagy szép i d ő k nem járnak; és a ' l e g y e k igen
megsokasodnak a' s z o b á b a n ; ledögleszti őket a'
Quassia Extract. Ez három annyi m é z b e k e v e r ­
v e , az ablakba téve a' legyeknek h a l á l o s , és más
állatnak ártatlan : a' patikában oltson lehet v e n ­
ni. E b b ő l azomban tisztátalanság származik; mert
a' legyek mindenüvé széllyel hullanak, az e d é ­
n y e k b e , asztalra, almáriomra , székekre, á g y a k -
ra 's t. e'. potyognak. J o b b ellenek az ablakrá-
mákra szúnyoghálót v o n n i , mellyen a' l e v e g ő
ugyan szabadon j á r , de a' l e g y e k e t , és szunyó*
gokat kizárja. A ' szúnyogok nem annyira tisztá­
talanságot o k o z n a k , mint álmatlanságot, és faj­
dalmát. Ezen végre láttam őket kánforral kifüs­
tölni. A ' kánforszag nekik h a l á l o s ; de l e g j o b b
mikor a' marhatsorda j ö n , és az estvéli harmat
Icakar szállani, az ablakokat bezárni : mert ezek
az állatok a' nedvességtől, és szellői f é l v é n , é j -
tszakára örömest búvóhelyet keresnek : ha esőt
éreznek mind az ablaknak e s n e k , és ki lehet e-
reszteni
Is. A ' b ü d ö s f é r e g , vagy palatzka ellen t o o
meg száz mérget próbáltak m á r , kivált a' nagy
városokban Én részemről a' mindennapi sepre-
gelésnél, és pipa füstnél j o b b , és b i z o n y o s a b b ,
's ártatlanabb szert nem tudok. A' kik a ' d o h á n y ­
füstöt magánosan nem szenvedhetik , keverjék azt
Kaskarillával, mint a' T ö r ö k ö k . Ez j ó szagot ád.
és egy font vágott d o h á n y b a elég egy kés h e g y -
 f
25G XIV. Szai. A' Szobái liszt Hasáról.
ni törött Kaskarilla. A ' f ö l d i b o d z a , ü r ö m , zsál-
Jya, l e v e n d u l a , 's a' I,. igen erös szaggal birnak ,
és a' kik nem szokták, meg nem szenvedhetik a'
h á z b a n : de végtére még is kiölik a' tsimászt;
tsak az ágyakba kell rakni. A ' melly házban &•
büdösféreg már igen elhatalmazott; láttam ele-
venkényesőt zsirba k e v e r n i , és vele a' n y o s z o -
l y á k a t , 's székeket meg k e n n i , 's attól a' férge­
ket e l d ö g l e n i : de a' kényeső az e m b e r testébe
igen beveszi magát, és az árt.
A ' fejérürömnek kitsafart leve , szagallan
faolajba k e v e r v e , a' h o l é r i , a' büdösférgeket
hasonlóan elöli.
A' Paprika füstis halálos mindenféle házi
f é r g e k n e k , és k i v á l t a ' rák füsti; de ezen sze­
rekkel nem a' szobában kell a' nyoszolyákat füs­
t ö l n i , vagy illyenkor nem kell bentlenni.
A ' g a l a m b , tik, és fetskefészkek ezen álla­
tokat n a g y o n szaporítják, mint a' kutyák a' bal­
hát. Azértis galambot a' s z o b á b a n , 's f o l y o s ó ­
kon tenyésztelni , e g y é b tisztátalanság m e l l e t t ,
annyit tészen, mint palatzkát szaporítani.
5. A ' balhák a' harmatos , és ragadós eger-
fa levélre mondatnak ragadni. Erre nézve azzal
a' szoba földjét minden estve behintik a' Gazd­
asszonyok , és reggel kiseprik. Ötször hatszor
egymásután meglehet ezt tselekedni, nem sokban
k e i ü l . A ' n e d v e s , p o r o s , h i v e s , és puszta szo­
bákban l e g j o b b a n elhatalmazik ez az állat. A n ­
nyi a' T e r m é s z e t b ő l b i z o n y o s , hogy a' férgek ,
bogarak az igen erös szagot nem szenvedhetik.
Tsak illy d o l g o k hoz lehet tehát a' bolhák ellen-
is folyamodni. A z ü r ö m , földibodza . izsóp , zsál-
l\ a , muskátli b i z o n y o s a n elkergetnék ö k e t : de
a' kutya , és a' hosszúruha megint vissza hozzák
öket.
6. A ' trütskök is elhatalmaznak sok házak-
 //. Rész. jf G. asszonyi MunlálróL 267
n á l , és az e m b e r t aludni nem hagyják. E z ellen
a' Gazdasszonyok édes b o r b a n , vagy tejben e l e ­
venkényesőt kevernek, és leteszik estvénként azon
helj'ekre, a' hol a' t i ül sok j á r ; m e l l y b ő i ha
iszik, megdöglik. Némellyek fiétsikormot ke­
vernek kenyérrel ö s z v e , és ezt adják a' trüts-
köknek eqni , h o g y elvesszenek. D e mindezek­
nél bizonyosabb a z , h a mezei trütsköt v i s z e l a'
házba. Ez ellensége a' házi trütsöknek , és ezt bi­
zonyosan kiis öldösi.

1 3 2 í
§• .
A z edények tisztátalansága, nem tsak Undo-
r o d á s t , és tsömört szerez ; de sokakban k á r o s ,
és mérges is. E r r e n é z v e itt nérnelly jegyzéseket
szükségesnek látok :
1. A z arany edényeket égett b o r o s sáfrán­
nyal szokták a' szenytöl posztóval d ö r g ö l n i ,
tisztítani, és festeni.
2. A z ezüst késeket, kalanakat, kannákat
's a' t. némellyek tsak szitált tiszta hamuval , és
folyóvízzel áztatott posztóval d ö r g ö l i k ; mások
p e d i g a' krétát m e g t ö r i k , megszitálják, és viz­
ben megáztatván a' krélásvizet leszűrik és az al-
lyát kiöntik. A ' kréta , a' vizböl leül az e d é n y
f e n e k é r e , és ekkor igen f a i n , és nem éles. P o s z ­
tóra s z e d v e , kár nélkül lehet azzal az ezüstöt
d ö r g ö l n i . Ha szappanyt olvasztunk erős é g e t t b o r -
b a n , és az ezüstöt ezzel m o s s u k , szépen m e g ­
tisztul. M i n d e z e k n é l j o b b a'sóskasó ( , ^ í e e * 5 ü l v )
Ezt meg kell apróra t ö r n i , az ezüstöt m e ^ v i z e z -
n i ; ésezen sóval m e g h i n t v é n , fél óra múlva tisz­
ta posztóval m e g d ö r g ö l n i .
3. A ' rézedények legveszedelmesebbek . ha
nem tiszták, és tiszta tzinnel nintsenek megfut­
tatva. Hivált etzetet, etzetes é t e l t , vagy faola-
jat bennek eltenni halálos méreg. A z etzet után
ít
 258 XIV. Szak. A' Szobák tisztításáról.
m i n d é g r é z v i r á g , vagy rézrosda (grünspan) ma­
rad az e d é n y oldalán. Errenézve ezeket szorgal­
matosan kell tisztítani. A ' rézedényeket kívül­
r ő l e r ő s borctzettel m e g l o t s o l j á k , és azután szi­
tált hamuval vagy tégla - porral d ö r g ö l i k . B e l ő l
a' czinzést a' h a m u , tégla-liszt, k ő p o r mind l e ­
viszi. E z t tehát n e m kell engedni. A z erős m e ­
szes l ú g l e g j o b b a' czinhez. Ha a' rézedények a'
tűznél m e g f e k e t e d n e k : tehát savóba kell őket U8
ó r á i g áztatni, és akkor agyagos v i z e t , a' melly-
b e n e g y kevés bor-etzet is van vévén , ezzel meg­
m o s n i , m í g fényes n e m lessz. A ' kik igen fénye­
sen szeretik a' r é z e d é n y e k e t : azok e g y font erős
hamu lúgba két lat timsót k e v e r n e k , és kevéssé
együtt felforralván, az edényeket vele m o s s á k ,
és napon megszáraztják. A ' sárga rezet etzelLcl
meglotsolják , és szitált oltatlan mésszel d ö r g ö l i k .
4 . A ' v a s e d é n y e k e t ha n e m tisztítjuk : a' rozs­
da eszi m e g . Ezt a' j ó Gazdasszony m e g nem en­
g e d i ; hanem az apróbbakat mindennap k o p o r -
r a l , vagy hamuval megfényesítteti : azokat p e ­
d i g , a' mellyek ritkán k e l l e n e k : minden fertály
v é g é n 4 8 ó r á i g b o r s e p r ö b e áztatja, és k ő p o r o s
hamuluggal erősen m e g d ö r g ö l v é n , a' napon meg-
száraztja. E z e g y igen ditséretes tisztítás módja.
5. A ' portzellán edényeknek nints j o b b a'
tiszta m e l e g víznél. Errenézve mindjárt újjko-
r o k b a n i s , mint akarmelly más mázos tserép-
e d é n y t i s , l e g j o b b vizben m e g f ő z n i , így a' h i ­
d e g , vagy hirtelen m e l e g , n e m hasítja el ö k e t .

§ . 133.
A ^ s z í n e s ruhákis sokszor kapnak ollyatén
m o t s k o k a t , a' mellyeket nem könnyű kár nél­
kül kivenni. Errenézve itt némelly módokat f e l -
jegyzek:
1. A ' viasz , szurok , zsir , és kalamász sok-
 II. Rész. A' G. aszszonyi Munlálról. 259
szor az egész újj ruhát is viselhetetlenné teszik*
T e h á t igen j ó őket ruhából kár nélkül kitudni
venni. Ehez képest mihelyt valamellyik a' r u ­
hára tseppenik , hideg vizzel meg kell l o t s o l n i , és
a' vastagát késsel levakarni. E' meglévén a' p e -
tsétet terpetin olajjal be kell i t a t n i , és így g y e n ­
ge eleven szénre tartván, k ö r ö m közt i n e g d ö r -
gölni. A ' f a g g y ú s , v a j a s , és olajos ruhát nemis
kell tűznél melegíteni, hanem tsak t e r p e n t i n -
olajjal b . kenni, és k ö r ö m közt d ö r g ö l n i . D e e '
m é g tsak meglágyítja a' motskot a' ruhákban ,
de ki nem veszi: tehát t o v á b b á raotsok tisztító­
val kell m e g l o l s o l n i , kefétskével v a k a r n i , és v é g ­
re tiszta vizzel kimosni. Ha valamellyik ruha
ezen titztítás után m e g h a l a v á n y o d o t t : é g e t t b o r -
a
ral kell meglotsolni a' foltot, ' szine v i s z -
sza j ö n . A ' raotsoktisztítót í g y tsinálják: E g y
lat Velentzei szappanyt v a k a r j , v a g y metélj
igen vékony szeletekre, és e g y messzely p a t a k ,
vagy kifolyó forrásvízben főzd el egészen. H a
meghidegedett, egy tojásnak a' sárgáját t ö r j -
m e g két ágú vesszotskévcl, és tölts rá a' szap-
panyvizböl a' mennyit akarsz. E b b e a' t o j á s o s
szappanyvizbe márts e g y kefétskét, és d ö r g ö l d
vele a' motskot, már az akármiből s z á r m a z o t t ,
és akármi matériában v a n , kiviszi m i n d , tsak
ú g y tselekedj, a' mint m o n d o t t a m , h o g y a' zsírt
viasszat, szekérkenőt, lágyítsd meg e l é b b ter-
pentinolajjal , d ö r g ö l d k ö r ö m k ö z t , és azután
ezen most leirt tojásos szappanyvizzel m o s d k i .
Végre tiszta vizzel öblitsdki. S ő t a' zsirt terpen-
tin nélkülis kiveszi. A ' szappany vizet tedd e l , és
ha foltot akarsz kivenni v e l e , m i n d e n k o r e g y
meghabart fris tojás sárgájára tölts b e l ő l e .
6. A' száraz motsoktisztítót így tsinálják, és
ez a' rozsdán, és téntan k í v ü l , mindent k i v e ­
szem Egy darabka Debrelzeni szappanyt m e g v a -
17 *
 2Í-0 XIV. Szak.A Szobák tisztításáról. O
karva, hányd erős égettborba. Ha e l o l v a d t :
tégy belé 6 tojás sárgájái összeverve. Ezzel gyúrj
össze e g y darab fejér a g y a g o t , és kevesenként
a' gyúrás közben tsepegtess bele egy lat terpen-
tin olajat. Ha ö s s z e g y ú r t a d , szárazdmeg. Ha f o l ­
tot akarsz vele k i v e n n i , a' foltot vizezdmeg , és
d ö r g ö l d b e k é l s z e r , a' leirt molsoklisztitóval,
's engedd megszáradni. Ha megszáradt keféldki.
A ' rozsdát a ' g y ó l t s b ó l , és pamutból legkön­
n y e b b sósavanyúval ( A c i d u m muriaticum) kiven­
ni. V i z e z d m e g t. i. a' r o z s d á t , és tseppents rá
s ó s a v a n y ú t , vizzel meggyengítve , és tartsd a' ru­
hát a' tűz f e l i b e : kimegy a' rozsda. Illyen a' v i ­
triol savanyuis: d e 50 tsepp v i z h e z , tsak egy
t s e p p vitriol savanyút kell venni.
A ' téntát m e g kell j ó l vizezni a' r u h á b a n ,
és vizzel gyengített választóvizet kell rá tseppen-
teni.
7. A' fejér selyem kesztyűt, kaptzát 's egye­
b e t , hideg vízben szokták kiszappanozni, és a-
z o n vizesen b ü d ö s k ö füstre tartják, k i ö b l í t i k ,
a' vizét kinyomják , és mind addig m á n g o r o l j á k ,
m í g megszárad.
8 . A ' színes pántlikákat, selyem keszkenő­
ket igen igen lágy meleg vizbe áztatják f é l n a p ;
és onnan k i v é v é n , egy sima tiszta deszkán hideg
v i z z e l , és szappannyal gyengétskén b e d ö r g ö l i k ,
tiszta v í z b e n mind addig ö b l ö n g e t i k , míg a' szap­
p a n y egészen kimegy. Mikor e' meg van : már
a k o r készen kell lenni a' tajtéklúgnak, és a b b a n
k i m o s a t v á n , vizzel k i ö b l i t l e t i k , és félszáradás­
t ó l fogva m á n g o r o l t a t i k , míg egészen megszárad.
A ' tajtéklúg így k é s z ü l : V é g y k itsze e s ő v i z e t ,
és vakarj b e l e 3 lat Velentzei s z a p p a n y t , főzd
fél ó r á i g , és akkor a' tűztől elvevén , tégy bele
2 lat k o n y h a t z u k r o t , és keverd tiszta fával mind
a d d i g , míg ez egészen tajtékká nem válik.
 II. Rész. A' G. asszonyji Munldíról. 261
Q. A ' fejérbőr vékony kesztyűket, ha n e m
i g e n molshosok , tsak lágy meleg édes tejben s z o ­
kás kimosni: de ha szennyesek : j ó féle szappanyt
kell édes tejben egészen lajtéknak verni. E ' m e g ­
lévén e g y flanel darabot b e l e mártván , a' tiszta
deszkára kifeszített kesztyűt a' szárától fogva v é ­
gig az ujjáig mindég egy n y o m o n , tie vissza felé
soha se mossad v e l e , m í g m i n d e n szenyje kimegy.
Ha ezt látod , öblitsdki édes tejben , és terítsd vagy
f o r r ó napfényre , vagy meleg kályhára , h o g y igen
hirtelen száradjon; 's mikor felénél már j o b b a n
megszáradt, d ö r g ö l d ízenként két kezed k ö z t ,
míg megfejéredik, és puha l e s s z , és úgy m á n ­
g o r o l d meg , hogy fényes l e g y e n .
A ' Svétziai vagy veresbőr kesztyűké, m o s ­
sad fejér szappannyal lágy melegelske v i z b e n
mind addig, míg megtisztulnak. E k k o r tiszta viz­
b e n kiöblöngetvén , áztasd bé e g y éjtszakára etzet-
b e , és reggel k i v é v é n , minekutánna á r n y é k b a n
megszáradt; búza korpával d ö r g ö l d m i n d a d d i g ;
MÍG megpuhul.

XV. S Z A K A S Z .

A' k e r t i zöldségekről.

$. 1 3 4 .
A ' k e r t i , vagy konyhazöldségek öt rendre
oszlanak közönségesen : A z
I-ső rendet teszik a z o k , a' mellyeknek l e ­
veleiket h a s z n á l j u k ; és ide tartozik a' n y á r i , és
télisaláta; káposzta n e m e k , s p á r g a , sóska, s p i -
nát 's a' t.
II. A ' mellyek gyökerekkel , r é p á j o k k a l , és
hagymájukkal táplálnak; mint a ' s á r g a - , t z u k o r - ,
k e r é k - , és veresrépa , r e t e k , v e r e s - , és fokhagy­
m a , pástinák, p e t r e z s e l e m , zeller *s a' t.
 262 XV. Szak.,A* Kerti-zöldségekről.
III. A z o k , a' mellyek virágjukért termesz­
telnek : mint a' Rauliflora vagy Karfiol, és jóféle
sáfrány.
I V . A ' mellyeknek használható magjaik vágy­
nak mint a' b o r s ó , b a b , coriandrum, mustár, mák.
V . A z o k , a' mellyek h ú s o s , 's leves k o b a -
kos , vagy b o g y ó s g y ü m ö l t s ö t t e r e m n e k , mint a'
d i n n y e , u g o r k a , e p e r , 's a' t. Ezek közzül tsak
a' s z ü k s é g e s e b b e k r e , adok n é m e l l y közönséges ,
és k ü l ö n ö s jegyzéseket.

§ . 135.
Altaljában a' zöldség termesztéshez m e g k í ­
vántatik , h o g y :
1. A ' kert késő ő s s z e l , korán tavasszal, és
harmadszor mindenféle vétes előtt felásassék.
2 . A ' kert hat táblákra szakasztatván, min­
den ősszel l e g a l á b b egy t á b l a , sőt ha telik, és
a' föld s o v á n y , v a g y igen a g y a g o s , kettő m e g -
trágyáztassék.
3 . Éretlen zsíros trágyával soha se kell trá­
gyázni : mert az kevesebbet használ, és t ö b b e t
á r t , 's a férget szaporítja- A ' két három eszten­
d e i g h e v e r t , és minden ő s s z e l , és tavasszal a p ­
r ó r a vágott porganaj l e g j o b b , és ezt egy tenyér
v a s t a g á n , sőt b ö v e b b e n i s lehet teríteni. A ' friss
tikganaj tsak a' gazt szaporítja : de ha t o v á b b
h e v e r , és apróra vágatik, igen j ó . A ' forgáts trá­
g y a áltáljában kertben n e m j ó ; és ha tsak e g é ­
szen főidé n e m v á l t : b i z o n y o s a n hangya fészek,
és n e m k ö v é r í t .
4 . Ha a' kert r é g i , a' trágyázás semmitse
használ. Azértis az illyen kerteket az e r d ő k b ő l ,
másunnan g y e p f ö l d e l kell 8 — 1 2 iznyi v a s t a g o n ,
trágya helyett m e g t e r í t e n i , és egy idén ötször hat­
s z o r felásni , h o g y a' gaztól megtisztuljon. Ha az
illy főid s o v á n y , meg kell porganajjal keverni.
 J7. Rész. A' G. asszonyi Munldlröl. 263
5. Ha gyapföldet nem b í r a' Gazdasszony b e ­
hordatni , és kertje a' r é g i s é g , v a g y kövérség
miatt nem akar teremni: fel kell azt legalább két
láb mellyen ásni ősszel; és porganajjal vastagon
megkeverni. A z iliyen alólrúl felforgatott, és m e g ­
trágyázott föld ismét sok esztendeig fog teremni.
A ' melly kertben a' f o g h a g y m a k i p á l l i k : j e l e
h o g y az igen kövér.
6. Altaljában a' sürü v e t é s , v a g y ültetés , a*
kertekben nem j ó .
7. Jó magot vagy hazabeli kertészektől: v a g y
a' Pesti, P o s o n y i , és Bétsi b o l t o s o k t ó l kell v e n ­
ni , és nem a' szomszédoktól k é r n i , v a g y a' há-
zallóktól vásárolni.

$. 15Ö.
1. A ' leveles zöldségek k ö z t első a' saláta.
E z a' plánta ha száz változásokból á l l i s : m é g i s
tsak két rendre o s z l i k , u . m . n y á r i , és téli salá­
tára. A ' nyárit ő s s z e l , és tavasszal minden h o l ­
napban vetik, és kiplántálják. Nyárban már nints
hozzá szerentse, n e m is betses. A ' téli salátát
Sz. Mihály hetében v e t i k , és N o v e m b e r b e n ,
vagy a'ki akarja Mártiusban , vagy sokszor Á p r i ­
lis elein elplántálja ; hamar fejbe m e g y . E g y i k
b o k o r a' másiktól e g y l á b n y o m r a legyen : g y a k ­
ran kell porhálni : de a' földet nem kell a' l e v e ­
lek közzé p e r g e t n i , és öntözni n e m lehet restel­
leni. E z t a' négy jegyzést minden saláta fájtra
n é z v e szükség megtartani.
2 . A ' káposzta nemek s o k a k : de a' Gazdasz-
szonynak tsak e' n é g y r e van l e g i n k á b b szüksé­
g e : u. m . f e j e s , k e l , karfiol, és karalábra. T e r ­
mesztése mind a' négynek e g y f o r m a , és k ö v é r ,
n e d v e s , de nem vizes földet szeret- K ö r ü l ö t t e
a' Gazdasszony ezeket jegyezze meg :
a ) Mind a' n é g y nemek elszoktak fajulni. A '
 264 XV, Szal. A' Kerti zöldségeiről.
fejes káposztát hat esztendőnél t o v á b b ritka h e ­
ly e n ' l e h e t e g y f é l e m a g r ó l egyenlő haszonnal vet­
ni. A ' k e l , és kivált a' karaláb m a g o t , minden
harmadik vetésre uj ionnan kell meghozatni. Kár­
b ó l magot ritkán lehet 10 esztendőbenisegyszer
a' magunk terméséről szedni üvegház nélkül. 11a
az ős-*, bosszú , és m e l e g , igenis.
b ) M i n d a' n é g y e t g y e p , vagy égett földbe
kell vetni , és ha lehet a' m e z o n . A ' trágyás f ö l d ­
b e n t ö b b n y i r e a' balha megeszi. A ' balha ellen
nints j ó orvosság. A ' l e g j o b b a z , ha napjában
5 — 6 szor m e g ö n t ö z z ü k , m i k o r a' nap s ü t : d e
ha b o r o n g ó s i d ő jár semmitse használ, sőt árt.
K é s ő b b e n j o b b n a k találtam a' kikelt gyenge p a ­
lántát a' balha ellen 8 — 1 0 ó r a k o r g y é k é n n y e l
b e t a k a r n i , és azt délutánni 4 óráig rajttarlani.
c ) J ó s e f nap tájban kell először vetni , ha
az idő e n g e d i , és Április elején ismét: mert kön­
nyen plánta nélkül maiad a' Gazdasszony, ha
tsak egyszer vet. T é l r e v a l ó t , kelt , kara la b o t ,
r's karfiolt Június közepén kell v e t n i ; és ha nints
hozzá szerentse : két hét múlva újjra kell v e t n i ;
és Augustus elején elplántálni. A z ő s z i , és igen
koránvaló vetés ü v e g ablakok n é l k ü l , sőt még
ígyis hijjában való t ö r e k e d é s ; mert ezek a'plán­
ták m e l e g , k ö v é r időt kivannak a' vigan n ö v é s ­
r e : és nem.szeles vagy hideg napfényt. A ' m a ­
g o t ritkásan kell vetni , és a' tenyérrel jól lenyo­
mogatni , kivált ha a' főid ritka t e r m é s z e t ű , és
felyül osztán puha földdel e g y kisújnyi vastagon
b e t e r í t e n i , és újjra végig nyomogatni. Igy e -
g y e n l ő e n kikél mindenik.
d ) Mindenik alá (ásóval kell a'földet h á r o m ­
szor felásatni, a' mint felyebb m o n d á m , és nem
Szántani, vagy kapálni.
e ) O l l y ritkán kell plántálni, h o g y eggyík
a' másiktól j ó két l á b n y o m r a essék : de a' l a b n y o -
 11. Rész. A' G. asszonyi HUNIAKRÓL. 265
m o t a' l e g n a g y o b b ferjfl csizmáról v e g y é k az
A s s z o n y s á g o k , és nem a' magok c z i p e l l ő i r o l .
f.) A z elplántálás után 10—14 nap múlva
meg kell porhálni. Két hét múlva pedig g y e n g é n
feltölteni. Mig f e j b e . n e m m e g y : t ö b b s z ö r kell
kapálni, és a' gaztól tisztítani. Öntözni tsak ak­
k o r hasznos, ha a' nagy szárazság miatt ki akar
é g n i : e g y é b k o r az öntözés tsak férget , és han­
gyát szaporít.
g ) Mikor fejbe kezd menni a' f e j e s , és ke'.,
a' karfiol pedig virágozni a k a r : a' sok levelet
alólról le kell s z e d n i , ha sok az eső.
5. A ' spárga. A ' ki ezt akarja t e r m e s z t e n i ,
ezeket tartsa m e g :
1 . A ' spárgás á g y a k a t , m i k o r már a' kórok
megszáradtak, késő ősszel meg kell kaszálni, ásó­
val kártétel nélkül jó mellyen felásni, és hosszú­
trágyával jól megteríteni, és így hagyni tavaszig.
2. Tavasszal, mihelyt az idő n y í l i k , a' trá­
gyát le kell róla h ú z n i , és igen vigyázva m e g á s ­
ni. A ' ki porhanyóval terítette b e ; azt ássa a l á ,
és ne húzza le.
3. Ha már hajtási vágynak : e g y b o k o r r ó l
egy két szálat le lehet m e t s z e n i , valamivel a'
földszínen alól: és idő múlva ismét így Iseleked-
n í : A ' ki kiméllés nélkül lemetélli minden h a j -
tásit, a' spárga ágyat elpusztítja. A z o n kell te­
hát lenni, h o g y minden b o k o r b a n hagyassék há­
r o m négy erős szál: mert ezeken él a' spárga.
Ezeket nyárban se kell lemetszeni egész késő Ő-
Szig, a' mikor már megszáradnak.
4. A ' g a z t ó l , v a g y g y o m l á l á s , vagy kapálás
által egész nyáron igen tisztán kell tartani.
5. A ' ki e l ő s z ö r a' kertbe bevinni akarja: a'
f ö l d e t készítse el hozzá : Ez úgy esik m e g , h o g y
a). A z ágyakat ki kell m é r n i , két l á b n y o m szó­
lesen , és ugyan két lábra kiásni bj. Ezen á r o k
 266 XV. Szak. A Kerti-zöldségeiről.
fenekét e g y l á b n y o m i g v a g y venyitsével, vagy
szalmás trágyával keménnyen meg kell végig ta­
u n
p o d n i c ) . Ezen felyül j ó földet kell 5 — Ö j j y i
vastagon teríteni d). Ezen j ó földre lehet osztán
a' g y ö k e r e k e t lerakni e). Egy b o k o r n i legfeljebb
is tsak három tövet lehet letenni, j). Egyik b o ­
k o r a' másiktól j ó két lábnyomra esik g). A ' ki
t ö v e t n e m k a p h a t , a' helyett a' d ) . betű szerint
3 — k szem m a g o t teszen e g y b o k o r b a , és v é k o ­
nyan földdel betakarja. Ha már a' plánta na­
g y o b b a c s k a : lehet a' g ö d ö r b e , vagy árokba t ö b b
földet h á n y n i , a' gaztól tisztán tartani, és télre
trágyával beteríteni. Ez minden idén í g y m e g y
m í g a' vetett spárga negyedfure nem j u t : a' m i ­
k o r már a' hajtások vastagok / * ) . Asztalravalót
tehát a ' negyedik idén lehet i ólok lemetélni az­
zal a' vigyázassál, a' mellyet e l é b b a' 3 . szám a-
latt javasoltam. Ide e g y é b b mesterség nem kell.
k. A ' sóskáról azt j e g y z e m m e g , hogy azt
minden 3 -dik idén ki kell szedni, és tágasán más­
hová e l ü l t e t n i : k ü l ö m b e n elborítja a' perje.

§. 137.

A ' második rendben álló g y ö k é r , és hagy­

ma zöldségeket t ö b b n y i r e ősszel vetik , vagy rak­
ják : de bátorság okáért tavasszalis kell máshová
vetni. Azonban- minthogy ezen zöldségek igen
e s m e r e t e s e k , é n tsak e g y két tapasztalásiraat
í r o m ide e g y m á s után.
1 . A ' s á r g a r é p á t , pástinákot, és petresely-
m e t késö összelis v e t i k , és tavasszalis korán. A z
őszi vetés sárgarépának nagy része felszokott mag-
vazni. A ' friss trágyázott főidben a' féreg m e g ­
r á g j a , és furdalja. A ' középszerű puha földben
m i n d a' három j o b b a n nő. O l l y ritkán kell vet­
ni ; v a g y m i k o r már nagyotskák ú g y meg kell
ritkítani, h o g y megkapálni lehessen. Ettől vas-
 II. Rész. Á G. asszonyi Huniakról. 267
tagodik mind a' három , de az semmitse segít raj­
t o k , hogy némellyek megkaszálják sőt ez által a'
helyett h o g y gyökerek nevekedne , erejöket a'
leveledzésre, melly a' nevekedésre elkerülhetet­
lenül szükséges , kényteleníttetuek f o r d í t a n i , és
a' g y ö k é r gyarapodásában hátra maradni.
2. A' zellermag igen későn és nehezen kel
ki. Azértis ruhába kell k ö t n i , napjában kétszer
vizbemártani, meleg szobában felakasztani: és í g y
1 0 napig tsiráztatváa , valami e d é n y b e ritkásan
elvetni. Ha annál a p r ó b b i s , m e g s z o k o t t foga-
m o d n i : tsak öntözzük meg. S o k kertészek m i k o r
már n a g y : h o g y a' g y ö k e r e annál n a g y o b b l e ­
g y e n , éles késsel körül metéllik. E' semmit se
használ, és hijjábanvaló munka. J o b b kétszer sőt
háromszor puhán megporhálni.
3. A ' kerékrépát, és téliretket a' m e z ő n j ó
puha földbe vetni l e g j o b b . A ' vetésrevaló i d ő
Margit hete. V e t n i ritkán k e l l : de m e g p o r h á l n i
mind a' kettőt szükséges. A ' répa ú g y j ó ; ha a'
földön felül n ő : azértis a' porháláskor épen n e m
kell feltölteni. Ha e l d ő l , árinál j o b b . Ellenben
a' retek puhább , ha a' föld alatt nő. A ' mada­
rak mind a' kettőnek a' magját igen s z e r e t i k :
azértis hallóval kell beborítani. Kerékrépát ta-
vasszalis szokás v e t n i , és aratásig m e g n ő a' j ó
földben. Fia s ü r ű , ki lehet s z e d n i , és elplántál­
ni. A ' friss trágyát egyik se szenvedi.
A ' vereshagymát ősszelis vetik : de ebez rit­
kán van szerentse. Korán tavasszal l e g j o b b v e t ­
ni. Ha sűrűn k e l t , ki kell szedni, és elplántálni,
így igen nagyra nő : de nem kell restelleni, t ö b b
ízben megporhálni. A ' k ö v é r , p u h a , és nedves
földet igen szereti: de a' trágyától keserű. Tsak
földszint szokás vetni, és nem kell gereblyélni :
hanem kézzel b é n y o m k o d n i , vagy deszkával leta­
podni. A z esős hideg esztendőt éppen nem szereli.
 268 XV. Szak. A Kerti-zöldségekrSl.
A ' fokhagymára tsak e' keltőt j e g y z e m meg
1. Magnak m i n d e n k o r , a' leggerízdesebb nagy fe­
jeket kell választani, és minden czikket , vagy
f o k o t külön ültetni. 2 . A ' trágyát nem s z e r e t i ,
a' régi igen k ö v é r kertekben megpoklosodik. A '
k ö z é p s z e r ű földet leginkább kedveili. Tavasszal
m i k o r már n é g y tzól m a g a s , kézzel kell m e g p o r -
hálni : mert a' kapa igen g y e n g e , és kényes
g y ö k e r e i t megsérti. Igy p e d i g tsak elfonnyad
n e m sokára. Már m i k o r n a g y o b b : bátran lehet
kapavalis porhálni. Ha n a g y a' szárazság, ta­
vasszal : estve meg kell ö n t ö z n i , és reggel ú g y
kézzel puhán megporhálni az ujjaiddal. í g y lessz
fokhagyma elég.

$. 138.
A ' virágtermö kerti zöldségek közt első a'
karfiol. Termesztése a' t ö b b i káposzta nemekkel
egyezik egészen : a' mellyröl már f e l l y e b b v ó l l szó.
K ü l ö n ö s e n ezeket tartsuk m e g róla :
a ) Igen k ö v é r f ö l d e t , és nedves meleg esz­
tendőt szeret.
b ) Egyszerre virágozván , nem kell sokat vet­
ni e g y izben b e l ő l e : hanem inkább t ö b b s z ö r .
c ) Ha sok a' v i r á g j a , és a' Gazdasszony se
é l n e m adhatja, se megenni nem g y ő z i : metélje-
l e , és a' felesleg leveleitől megtisztítván, állon-
gassa a' pintzében h o m o k b a . I g y m é g két hé­
tig is el áll.
d) N e m kell h i n n i , h o g y van idején é r ő ,
vagy téli karfiol. E' tsak pénz tsalás, bátran lehet
v e t n i , akarraellyiket: a' d o l o g mind egyre m e g y .
e ) Ha késő ősszel a' Júniusi vetés karfiol
igen szép : de nem akar v i r á g o z n i ; nem kell meg­
ijedni. Ki kell tövestől szedni a' f ö l d b ő l , és ha­
szontalan nagy leveleit l e l é p v é n , a' pintze föld­
jére 6—8 tzól vastagon terített főidbe sűrűen
 //. ítész. A G. asszonyi Munkáiról. 269
egymás mellé kell ültetni. Ha a' pintzén ablak
•vagy lélekzölyiik v a n , szépen k i v i r á g z i k : ámbár
rózsái a p r ó b b a k : d e egész b ö j t középig e l t a r t ,
és j ó . Kitsiny helyet foglal. A ' kinek z ö l d s é g p i n -
tzéje van ( ( í t n f a ^ ) , egész télen kár/ioljais lehel.
A ' virágtermő zöldségek k ö z é tartozik m á ­
sodszor a' j ó féle sáfrán. Ennek hagymája v a n :
k ö b ö l számra árulják. G y ö n y ö r k ö d t e t ő , és k e d ­
ves kertivelemény. A ' mi Hazánkat igen s z e r e t i ,
és tsak a' vizenyős földben szokott elveszni. A '
p o r h a n y ó j ó földben g y ö n y ö r k ö d i k : d e a' trá­
gyázást nem s z e r e l i , hanem ha azt felülteritjük,
mint a' spárgára nézve m o n d o t t a m .
A' kik először akarják termeszlését b e v i n n i
kertjeikbe: hagymát Június kezdetétől fogva A u -
gustus v é g é i g szerezzenek : mert Június végefelé
kiszoktak a' kétesztendősöket á s n i , és Auguslus
utolsó hetében ismét elültetni.
Rendszerint ágyakba szokták ü l t e t n i , h á r o m
k a p a n y o m o t számialván végig e g y á g y b a n , s z o -
rossan egymás mellett.
A ' kapanyomokat széles szájú kapával kell
húzni 8 tzól mellyen, és minden annyi h e l y r e ,
a' mellyet e g y kapavágás maga után h á g y : ö t
hagymát kell letenni minden s o r nélkül d e t á v o ­
labb egymástól. A ' soros ültetést az egerek e l ­
hordják könnyen. A ' fentiiltetést ditsérni kez­
dette e g y Pap G r : d e a' következése káros lelt
mindenütt: mert az egerek e l h o r d t á k , a' gazt
nem lehetett közzülök a' nélkül felkapálni , h o g y
a' munkás a' hagymákat el ne metélte v o l n a , és
második nyáron az elültetés u t á n , tsak nem a'
földszinére feltolta magát a' hagyma a' n ö v é s á l ­
t a l , minthogy hagymájának semmi kapaszkodó
g y ö k e r e nints. Azért hát 8 — 9 tzólnyi m é l y e n
bálrabban iehet ültetni.
A ' kinek téglaagyagból áll kerti f ö l d j e ; és
 270 XV. Szal. A Kerti-zbldségelröl,
azt trágyával kénytelen termékennyé tenni : h i j -
jában vesződik a'sáfrány termesztéssel, mint én.
A ' r é g t ő l fogva mivelt kertekben j ó t teszen: és
az alföldi fekete ikrás földben haszonnal lehet
holdszámrais a' mezőn termeszteni.
Ha ki a' sáfrány hagymákat Augustus utol­
ján elülteti: a' földet a' g y e n g e porhalással min­
den gaztól tisztán tartsa. Sz. Mihály naptól fog­
v a elkezd a' sáfrány virágozni. A ' virágja ollyan
mint az őszi k ü k ö r t s é : de a' közepén három szál
v e r e s bajusszá v a n : és ez a' sáfrány. Korán r e g ­
gel kell a' virágokat kosárba mind l e s z e d n i , és
folyvást kiszedni b e l ö l ö k a' sáfrányt.
A ' kiszedett sáfrány szálakat , meleg vas­
táblán hirtelen kell száraztani, de nem m e g é ­
getni. Ez a' hirtelen szárazlás pirosan hagyja a'
s á f r á n y t , 's fűszeres viditó illatjától sem foszt­
ja meg.
A z elvirágzás után megszenvedi a' sáfrány-
hagyma , hogy vékonyan p o r h a n y ó trágyával meg­
téríttessék a' f ö l d j e : de a' vastag, és szalmás
trágyát senkinek se j a v a s l o m : mert az egerek
e b b e veszik a' m e l e g kedvéért magokat; és innen
beis ásván m a g o k a t , a' hagymát elhordják.
T a v a s s z a l , ha az i d o k i n y i l i k : a' sáfrány­
ágyakat meg kell p o r h á l n i , és a' gaztól tisztán
tartani egész nyáron. E n ezen ágyakban Május­
tól f o g v a , a' m i d ő n a' sáfrány z ö l d sássá elszo­
kott száradni, salátát, vagy guggós czukorbor-
sót szoktam kár nélkül termeszteni.
Ha már a' sáfrány két őszön egymás után
e g y h e l y b e n v i r á g z o t t : a' harmadik idén azt in­
nen fel kell ásni Június v é g é n , vagy Július e l e ­
j é n ; és száraz, szellős helyen elterítve tartani
szinte Augustus utolsó hetiig: a' m i k o r újjra e l ­
ültettetik más hasonló j ó földű ágyakba. Hagy­
mája igen szapora, és ellehet a'feleslegvalót adni.
 II. Rész. A G. asszonyi Munldlról. 271

$. 139.
A ' gyümöltstermö zöldségek közzé tartozik
a' dinn v e , u g o r k a , p a p r i k a , e p e r 's a' t.
1. A ' dinnye a' g y e p f ö l d e t s z e r e t i , és n e m
a' trágyázottat. A ' hol a' ragya közönséges tsa-
p á s : nints a' dinnyéhez 2 0 esztendő alatt is két­
s z e r , káromszornál t ö b b s z ö r szerentse. A z ala-
tsony , és agyagföldet se szereti. A ' száraz h i d e g ,
vagy esős esztendő ellensége.
Vetése ideje S z . G y ö r g y naptól f o g v a , G o t -
hárd napig tart. A ' h o m o k o s , de j ó keverésű
f ö l d b e tsak Gothárd napkor vetik. Ha a' hideg
szél a' gyenge plántákat m e g t ö r i , azok e l n y o m o ­
rodnak , és nem nőnek.
A ' sárga dinnye mag mentől r é g i b b , annál
termékenyebb. A ' zöld vagy g ö r ö g dinnye mag
e l l e n b e n , mentől f r i s s e b b , annál j o b b . A ' sűrű­
séget épen nem s z e n v e d i k , sem a' p l á n t a t ö v e k ,
sem az elfolyó inak.
A ' magokat b o r b a n , édes tejben vagy e s ő ­
vízben beáztatni se nem á r t , se nem használ sem­
m i t . S ő t ha a' föld h i d e g , és száraz : a' m e g á z -
tatás veszedelmes, és ki nem k e l :
A z általplántálás által egészen e l k é s i k ; ha
annál korábban vettetikis, ha tsak tojás héjba
nem v e t j ü k , és minden héjjastól ki nem ültet­
j ü k . A z ültetéskor a'tojás héjjat se kell m e g t ö r ­
ni , hanem m i k o r a' magot belevetjük : a' f e n e ­
ket lehet kifúrni. Ezen a' likon a' plánta g y ö k e ­
re Kimegy , és a' tojás héjt magáról lassan l e ­
hasítja.
A ' dinnyét m í g nem kezd v i r á g o z n i , ö n t ö z ­
ni meglehet: de azután tsak a' l e g n a g y o b b szá­
razságban szenvedi m e g a' vizet.
Ha a' plánta már két tsuklóból á l l : a' h e ­
gyit k ö r ö m m e l cl kell tsipni. í g y majd az o l d a -
 274 XV. Szak. A Kerti-zbldségekrol
lakról nónek újj inak , és ezek hoznak g y ü m ö l -
tsöt. M í g nem virágzik : az óldalinakalis el kell
tsipkedni. D e ezt tsak a' sárga dinnyével kell
tselekedni. A ' G ö r ö g dinnyéhez hozzá se kell
n y ú l n i : hanem róla tsak a' sok gyümöltsöt l e ­
szedni. Három dinnye elég e g y inon : külömben
e g y i k se no meg illendően. í g y van ez a' sárgával is.
A ' sárga d i n n y é r ő l még azt meg kell jegyez­
ni , h o g y a' ragya ellen , a' töveket földel b e kell
takarni, mint a' tökkel szoktunk tselekedni. S ő t
a' hosszú inakat, minden g y ü m ö l t s után, hason­
lóan főiddel le kell borítani. í g y a* ragya n e m
tsinál annyi kárt.
K ö v e t , téglát tenni a' zsendülő dinnye alá,
t ö b b e t á r t , mint használ: mert hidegít. Ha a-
zonban az éréskor sok eso j á r : e g y darab desz-
kátskára lehet a' gyümöltsöt tenni , és a' napnak
forgatni. Ez száraztis, és nemis hidegít annyira.
2 . Második g y ü m ö l t s t e r m ö zöldség az u g o r ­
ka. Ez a' k ö v é r földet megszenvedi. Kétszer s z o ­
kás v e t n i ; e l s ő b e n , mikor a' hidegek megszűn­
v é n , a' föld már meleg. A ' hideg földben a' mag
elrothad. M á s o d s z o r Május közepén vetjük : és
e' lessz a' h o r d ó b a v a l ó . Felfolyatni bólthajtású
vesszőkre igen j a v a s l o m : többis szebbis így a'
gyümöltse.
Magnak minden b o k o r b a n a' legelső , és leg­
s i m á b b , 's n a g y o b b ugorkákat kell meghagyni.
A ' késő g y ü m ö l t s ö k n e k üres a' magja. A ' gyakor
porhálást s z i n t ú g y , m i n t a ' d i n n y e , és feltöl­
t é s t , vagy t ö v e ' betakarását, igen szereti m i n d
a d d i g ; mig a' kapával közzé lehet férni.
3. Harmadik gyümöltstermö zöldség a ' p a p ­
rika. Ennek a' magja igen nehezen kel k i : azért
is e g y tserépbe rakásra kell azt t ö l t e n i , és j ó l
m e g ö n t ö z v é n földdel belakarni. Hat nap múlva
elkezd t s i r á z n i : a' m i k o r el l e h e t , el is kell a'
 //. Rész. A' Gasdasszonyi Munkáiról. (TfÜ
föld közt keverni , h o g y igen sürü ne legj'en. A'
hidegtől igen fél : azért is míg a' íagyások m e g
nem s z ű n n e k , a' napfényre ugyan ki lehet tse-
repestől tenni: de kiültetni nem tanátsos.
A z o n b a n a' vigyázó Gazdasszonynak ritkán
fagy meg a' d i n n y é j e , ugorkája , és paprikája:
mert éjjelre betakarja az iliyen ágyakat száraz
szalmával tsak v é k o n y a n .
Ide tartozik még a' paraditsom alma i s ,
melly nek leves húsos érett g y ü m ö l t s é b ő l j ó , és
kellemetes mártást készítenek a' G a z d a s s z o n y o k .
A ' paraditsom alma érett m a g v a i , minekutánna
a' húsos g y ü m ö l t s b ö l kinyomattalván , megszárít-
tattak, szinte mint más e g y é b b plánta m a g v a k ,
télen száraz tiszta helyen tartatnak , tavaszszal
pedig vagy egyenesen o d a , a' hol g y ü m ö l t s ö z -
niek k e l l , másfél lábnyi távulságra 2—3 ujuyi
mélségre elrakattatnak , vagy pedig már kora ta­
vaszszal a' szobában medenczékbe vettetvén , m i ­
dőn már a' fagytól nem tarthalni, elplántáltatnak.
Egyébbaránt ez nem kényes plánta, és ugy m i -
veltetik, mint a' k o l o m p á r , melly nek ugy is test­
v é r rokona.

XVI. S Z A K A S Z .
A' virág termesztéséről.

Közönségesen a' virágokról m e g kell tarta­

ni , hogy a' mostan trágyázott földet ugyan e g y
sem , de a' kövér p o r h a n y ó fekete földet m i n d e ­
nik szereti : és hogy a' virágzás idején az ö n t ö ­
zést mindenik megkívánja. I la sok e s ő , vagy igen
forró szárazság j á r : a' magjaik elromlanak.
§ . 140.
A ' kerti virágok , a' mellyek kedves illat­
jukkal , és szépségekkel kedveltelik m a g o k a t , k ö -
18
\
 274 XVI. Szak. A" Virágukról.
zönségesen két rendre oszlathatnak , t. i. tava­
sziakra , v a g y hagynia t e r m ő k r e , és nyáriakra.
M i n d a'kétféléket, vagy h a g y m á i k r ó l , vagy mag-
jaiRról szaporítjuk. Vágynak ugyan ollyanok is
k ö z t ö k , a' mellyeket bújtunk, mint a' s z e g f ű ,
v a g y tsak letörött ágaikat lebökjük a' f ö l d b e ,
1
a millyenek a' s á r g a , és téli i b o l y á k .
1. H a g y m a t e r m ő k leginkább e z e k : a) hiá-
t z i n t , n a r c i s , j o n q u i l l , l a t z e t , amarillis, tuba-
r ó s a , t u l i p á n , l i l i o m . .Mind ezeknek hagymáikat
S z . Márton nap tájban k e l l , puha f ö l d b e és 8—t)
tzól m é l y árkokba e g y e n k é n t , és 8 — 1 0 tzól tá­
vul egymástól ültetni, az egy tubarósát k i v é v é n ,
a' mellyet tavasszal ültetünk ki.

M i k o r a' keskeny árkok készen vannak , a'

fenekekre igen érett fekete f ö l d e t , söt egészen
f ö l d é vált trágyát is l e h e t , két ujjnyi vastagon
teríteni , és a' hagymákat e b b e g y e n g é n a' tö­
veikkel alá fordítva b e n y o m k o d n i . Ha már min­
den hagyma illy m ó d o n mind sorban le van
duggalva : a' kiásott, vagy másunnan hozott j ó
f ö l d e t rajok teritjük d o m b o s á n , h o g y a' viz l e ­
f o l y j o n r ó l o k : mert ezt éppen nem szeretik. Er­
r e n é z v e sokan a' vargatsert a' szemétről felsze­
dik , és az árkok fenekére i s , a' betakarás után
a' föld színére is ezt terítik, h o g y a' vizel b e ­
i g y á k . M e g v a l l o m , h o g y ez nekem nem tett jót.

Ha az i d ő kinyilik : kézzel kell a' földet ezen

virág h a g y m á k o n e l m o r z s á l n i : a' kapa soknak
elvágja a' föld alatt való szép hajtását Az e m ­
lített virágok Sz. István n a p i g , már elébb e l v i ­
rágozván , leveleikel vagy sássaikal sárgává vál­
toztatják. E k k o r hát a' hagymákat ki kell á s n i ,
és száraz hűs helyre kiterítve tartani S z . Márton
napig. A ' h i á t z i n t ezek k ö z t , d u p l a , vagy tél-
I j e s virágjaiért legbetsesebb. V a n köztök f e j é r ;
 //. Rész. A' Gazdasszonyt Mániáiról 275
testszin , rózsaszín, setét vagy király piros , vi­
l á g o s , és setét kéli, sárga 's a' t.
A' tuberosa (Polianthes T u b e r o s a ) a' virágok-
közit tsak nem l e g p o m p á s a b b , és illatosabb. A '
szimpla Seplembei b e n , a' dupla pedig O c t o b e r -
ben virágzik, és ritkán megy tökélletességre az
agyagban. Ezért is én így bánok vele. Már Már-
tiiis elején a' hagymáit beáztatom vizbe 48 6o
óráig és tserepekbe e l ü l t e l e m , meleg szobában
tartom tsak a' földön míg nem Isirzanak: a' m i ­
k o r már ablakba rakom a' n a p f é n y r e , vagy a'
tornátzba , lia meleg az i d ö . M i k o r már semmi
dértől nem f é l e k : a' kertbe a' l e g m e l e g e b b hely­
re tserepcslöl együtt elültetem. A ' g v a k o r ö n t ö ­
zést meg' ivánja. M i k o r elvirágzott : héso ő s z ­
szel kiszedem a' hagymáit, 's l ö v e t , és sássát
elmetélvéu hives száraz helyen tartóm e g é s z
t é l e n ; h o g y se meg ne f a g y j o n , se ne hajtson.
A ' hajtás elerőteleníti. Mind ezen virághagymá­
kat ellehet szedni egymástól , mint a' fokhagy­
mát , és külön ültetni. A ' luberosák közt a' f e ­
jérek legközönségesebbek ; a' téglaszinüek , és
hamvas kékek legbetsesebbek. Magját tsak igen
ritkán érleli m e g , a' mellyröl lehel szaporítani
újj színűeket. A ' homokban korábban nyílnak.
II. A ' n y á r i , vagy magvaikról szaporítható
virágok közt legnevezetesebbek a' szegfű ; a' nyá­
ri , téli, és sárga ibolyák , Hollandiai A u r i c u l a
's a' t.
a ) A ' szegfűről ezeket a' jegyzéseket tapasz­
taltam legméltóbbaknak :
1. A ' hideget minden virágok közt l e g j o b ­
ban kiálják: kivált a' mellyekel magról v e t é l ­
t ü n k , és m é g nem virágoztak.
1. Magot mindenkor a' f é l , és egész duplák­
ról kell szedni. INégy esztendőben rendszerint
van e ' y ollyan , a' m e l l y b e n még az egész d u p -
0
 276 XVI. Szak. A' Virágokról.
Iáknak is találkozik magjuk. E g y é b k o r úgy tse­
lekszem , h o g y m i n d e n k o r tartok egynehány
tserepekben szegfűvet. Ha l á t o m , hogy virág­
z á s k o r , és magéréskor Júliusban sok eső j á r : a'
szegfüveket b e r a k o m fedél a l á , h o g y az eső ne ,
d e a' nap érhesse. í g y tselekszem m i k o r nagy
forróság vanis Sz. Iván naptól fogva Július v é ­
gé g. A ' f o r r ó s á g idején olly helyre teszem , h o g y
1 0 órától négyig a' nap ne é r j e ; e g y é b k o r pedig
az eső , s z é l , h a r m a t , és g y e n g é b b napíény ér­
hesse, í g y jóféle magot minden idén s z e d e k , b á r
n e m sokalis.
3. Ezen magvakból minden tavasszal vetek ,
a' m i d ő n már éjjeli fagyások nem járnak egy kis
á g g y a l , és az innen nőtt plántákat a' nyári három
h o l n a p o k b a n , ha az idő n e d v e s , Q — ) ü tzól tá­
v o l e g y m á s t ó l , s o r b a n , a' hol a k a r o m , h o g y a'
j ö v ő nyáron virítsanak, e l ü l t e t e m , és egész té­
len k i n t h a g y o m : kivévén az igen k ö v é r , g ö n d ö r ,
és széles levelüket. Ezeket másutt teleltetem.
U. Ezen magról költ szegfűveket esztendős
k o r o k b a n , m i k o r szárba indulnak m e g l é p e m ,
és minden tön l e g f e l e b b tsak h virág szárat ha­
g y o k , és karótskákhoz k ö t ö z ö m .
5. M i h e l y t virágzani k e z d e n e k : a' szimplá­
k a t , ba tsak valami igen ritka formájok nem vol­
n a , mind kihányom. í g y tselekszem a' többiek­
kel is , ha tsak ordinárik, mint a ' k o n k o l y virágszin ,
megyszín 's a' t: és tsak azokat h a g y o m m e g , a'
roellyek különösen szépek. Ha ezek meghagyat­
nak : a' szépeketis elkortsosítják a' virágzáskor.
6 . A ' virágokat ugyan közönségesen , d e ki­
vált a' szegfűveket én úgy n é z e m , mint új há­
z a s o k a t , a' kik k ö z z ü l , mind a' m e n y a s s z o n y ,
mind a' v ő l e g é n y a' virágzáskor a' legszebb , és
illatosabb ruhába ö l t ö z n e k . Ekkor én magam
szoktam a' vőlegénynek a' legszebb mátkát ad-
 II. Rész. A' G. asszonyi Munkákról. 277
n i : a' nemző p o r t t. i. a' melly a' virág fenekén
szokott l e n n i , a ' r o j t végeinn , igen k e s k e n y ,
és sima késetskével 9—.és 10 óra közt d é l e l ő t t
l e v a k a r o m , és a' legszebb menyasszonynak két
szál f e j é r , és g ö r b e karjaira kenem. I g y ez meg-
terhesedvén , a' legszebb maradékot fogja maga
után a' magvakban hagyni, llly m ó d o n n , kivált
a' fejér szegfüvet, s á r g á v á , tarkává hamuszin-
n é , feketévé ' s a ' t. lehet a ' t ö b b f é l e virágok n e m ­
ző porával tenni. L e g b i z o n y o s a b b a' féldupla
virágú nőstények karjait így megkenni : m e r t
az illyenek bizonyosan hoznak m a g o t . A ' m e l l y
v i r á g b ó l magot akarunk venni : a' mellől a' t ö b ­
bi virág b i m b ó t azon az e g y ágon k ö r ö m m e l l e ­
csípni kell.
7. A ' menyegzőnek vége l é v é n , a' m a g o k
nőnek , m e g é r n e k , és megszedetnek. Ha e' m e g ­
van : a' kórok késsel leraetéltetnek , és a' b o k ­
r o k közzül a z o k , a' mellyek szép fajok, és v é ­
k o n y , de megfásodolt sarjazásaik v á g y n a k , m i n d
a' földből földestől, megsértés n é l k ü l , mind a'
tserepekből kivétetnek, és olly helyre ü l t e t n e k ,
a' hol a' nap 10 órától f o g v a , délutánni U óráig
n e m éri. T i z n a p múlva t. i. Augustus első he­
tében a' vékony sarjak mint a' szöllővesszők l e ­
bujtatnak. A ' bujtani való v é k o n y , h o s s z ú , de
fás sarjakat, a' közepén egyik tsuklónál, épen
a' völgyig igen éles késetskével b e kell metszeni ,
és innen a' másik csuklóig felhasítani. Ha e ' m e g
v a n , e g y fa horgotskával, a' kézzel megásott
gödrötskének fenekére , le kell a' bujtást e g y e ­
nesen a' földbe tzövekelni hasitásnak a' b o k o r
töve felé eső végénn : és a' sarjat f e l f e l é , 's a'
felhasitott szálkát e g y e n e s e n , mint a' karót s z o ­
kás , aláfelé igazítván, földdel gyengén k ö r ü l ­
nyomogatni. A z a' felhasitott kis szálka 3—h hét­
re gyökeret hajt: d e sokszor hatra, nyóltzra.
 278 XVI. Szak. A Virágokról
8. Ezen bujtások O c t o b e r közepén éles kés­
sel az a n y a l ö v e k r ö l lemetéltefnek, és minden
f ö l d e s t ő l , ha l e h e t , kivétetvén c s e r e p e k b e , vagy
ládákba ültettetnek. A ' kinek ollyan szobája van,
mint a' Pr. Gazdának I-sö darabjában a' plán­
ták' nevekedéséröl m o n d o t t a m , és úgy bánik a'
szegfűvekkel, mint ugyan ott l e í r t a m , az ezen
bújtásokat késö ősszel b e v i h e t i , és kiteleltetheti.
D e a' kinek n i n t s : ás a' k e r t b e n , és a' délfelé
való oldalon h o s s z a b b , és hat láb széles g ö d r ö t ,
a' mellysége 2 1 / 2 l á b . Ennek fenekét teritse
m e g 10 tzol vastagságra j ó f ö l d d e l , ültesse bele
szegfűveit , és felül deszkákkal b e b o r í t v á n , f e d -
j e b e szalmával. A z illyen f e d é l , a' mintmásultis
m o n d o t t a m , tsak épen a' főid szinén f e k s z i k : d e
azért szellőzik. S ő t készakarvais kell nyilast
rajta hagyni dél felől hosszasan; h o g y a' mats-
kák bejárhassanak egerészni: mert az egerek igen
6zeretik a' szegfüvet rágni. Ha az idő m e l e g ,
mint néha Februariusbanis , e g y két órára szük­
s é g e s , és j ó , a' fedelet leszedni, és í g y a' virág
töveket megszellőztetni. Karalábotis ültetek k ö ­
zéjek. M í g e' megvan , az egerek azt eszik.
Q. Elfelejtem e l é b b ezt m o n d a n i , h o g y e g y
b o k o r r ó l , ha az an nyál is megakarjuk tartani :
3 — k bujtást lehet tsak tsinálni: k ü l ö m b e n min­
d e n sarjazásit lebujthalod.
1 0 . Ha a' szegfüvek i g y kiteleltek: Április
v é g é n kiültetheted őket 1 0 — I 2 t z ó l r a egymástól,
ha akarod t s e r é p b e , vagy pedig a' virágos táb­
lába : tizennégy nap alatt megfogamodnak. Fa
alá azonban semmilse kell az árnyék kedvéért ü l ­
tetni : mert ott rekedt a' levegő a' r e g g e l i , és
estvéli n a p f é n y , a ' m i p e d i g minden ülteléshez
6zükséges, nem é r i , és a' harmat nem ujjílhalja.
1 1 . Tavasztól fogva egész Augustus első he­
téig szokták a' virág kedvellők a' lebökni való
 17. Rész. A' G. asszonyi Munkáiról. 279
sarjazásokat k é r n i , sőt lopniis egymástól. A ' b e -
tsületes e m b e r inkább a d , mint sem valaki e'
miatt lopásra vetemedjék. A z illyen ágak v é k o ­
n y a k , és fásak, a' tavalyi h a j t á s b ó l : az ideji
gyenge zöld sarjazás semmitsem ér egész Július
vége feléig. Ezeket tsak az ujjaink n y o m a után
szoktuk 1 1/2 tzólnyi mellyen ü l t e t n i , és puha
földdel körül n y o m n i . N e m szükség hát a ' v é g é t
m e g r á g n i , meghasítani, és z a b , vagy árpa s z e ­
met közzé tenni. Igy szaporítjuk a' sárga i b o l y á t ,
és rozmarint. A ' hely azonban , a' hova ültetjük
ö k e t , ollyan legyen , mint f e l l y e b b , a' 2 és 7. szám
alatt leírtam. A ' f ö l d e t nedvesen lehet k ö r ü l t ö k
tartani: de nem vizesen ; a' viz elrothasztja.
III. A z i b o l y á t minden A s s z o n y v e t i : azért­
is tsak egy két szót teszek róla.
A ' nyárit h á r o m s z o r szokták v e t n i , t. i.
Mártius elején meleg á g y b a , Április v é g é n , és
Május k ö z e p é n , holdtöltén, és m i k o r már e r ő s
a ' s z á r a , elplántálják, kettőt kettőt egymás e l ­
l e n é b e , és I. lábnyira e g y m á s t ó l .
2 . Sárga ibolyais van dupla , és mégis m a ­
g o l h o z : de jegyezd m e g , h o g y m i k o r m a g o t
h o z , akkor a' virágja ritkán d u p l a ; a ' m i k o r p e ­
dig d u p l a : akkor magja ritkának van. L e g s z e b b
az a' fajta,a' melly sárga v e r e s , és l e b ö k é s ( @ t u -
pfcu) által kell szaporítani.
3. M i k o r virágzanak: a' szimpla i b o l y l a a'
duplával öszvehajtatik inkább , mint köttetik. A '
nőstény a' szimpla , és a' hím a' dupla, A ' b o ­
garak erről a' nemzÖport amarra elszoktak vinni.
A ' ki magját v e s z i : megvárja h o g y jól m e g ­
érjenek a' hüvelyek ; a' megéretteket l e s z e d h e t i ,
vagy bokrostól kiveheti. K i d ö r g ö l n i nem kell ta­
vaszig. Száraz szellős helyen szépen m e g é r n e k ,
és megszáradnak. NB. A z i b o l y a elfajul : tehát
a' m a g o t változtatni kell.
 280 XVI. Szak. A' Virágokról.
I V . V á g y n a k o l l y virágainkis, a' mellyek
elszaggatott g y ö k e r e k állal szaporodnak legin­
k á b b : mert magotis hoznak nérnelly j ó eszten­
d ő b e n . Hlyének
a) A ' Hollandiai Aurikula. Ezt tavasszal a'
mennyi csirja v a n , annyifelé lehet szakasztani.
és elültetni. Illatja igen k e d v e s , a' virágja p e ­
d i g mind más más szinü l e s s z , ha magról vetjük.
V a g y szobában kell teleltetni , vagy virágárkok­
b a n , mint a' szegfűről mondottam.
b ) A G y ö n g y v i r á g kedves szagáért, g y ö n g y -
fejér virágjáért a' ligetekből már a' kertekbe l é ­
pett. A ' ki spalirohnak a' virágágyak mellett a'
puspángnál j o b b a n s z e r e l i : úgy vigye & k e r t b e ,
h o g y tavasszal 3 — 4 szegeiéire messeki a' föld­
b ő l k é s s e l , minden f ö l d e s t ő l , U—5 ujjnyi mel­
l y e n , és v i g y e b e , 's ültesse 6—7 tzólra egyik
b o k r o t a' másiktól. Igen hamar e l s z a p o r o d i k ,
m i n t a' torma. Majd minden idén kell fogyasz­
tani. Ha a k a r o d : az ásóval figurákra igazíthatod.
Ha n e m igen s ű r ű : sok a' virága.
Ezeket a' jegyzéseket részint a' magamkorú
ö r e g e k n e k , h o g y ne érezzék az öregség t e r h é t ,
részint pedig a' szép Nemnek kedviért irtain i d e ;
ú g y tapasztalván , h o g y azok , a' kik a' virágok­
b a n g y ö n y ö r k ö d n e k : mindenkor szelídebb ter­
mészetűek , tisztábbak, nyájjassabbak , és fino­
m a b b ízlések v a n , mint másoknak. Intem mind­
azáltal őket e l ő r e , h o g y a' házalló külső országi
e m b e r e k t ő l ne vegyenek szegfümag helyett, hagy­
ma m a g o t , 's fekete , 's zöld , sárga rózsa he­
lyett csipkefát. V e g y e n e k az esmeretes kerte­
szektől , és a z o k t ó l , a' kik az Ujjságokban kime­
rik portékájukat nyomtattatni, és a' vevőknek
m i n d e n idén hírüladni.
 HA

CÁÍJÁÍXAAÁa.

KM* j1 p
/

m
- **f£f

2üú

! _ _ . <rletr

\
 _ nrudyCrUdi,'

MWOO

JijJu*. rrr^aÁ/\J^tAja) : ! 7$

- ELE/ J^utnik. —

^tu^riU^^i ; —
^K^Ud^o^i 72.,

Jfyj . /&.

7
<^w L.
La£l

y / «.
— Uú^fX^ Ki/
(f/J „.s&.+J**. fa
^A^RR^ÍU^^^ p^-

iMu^C^Á. 6&.

3.

_ <J&n>ló /fa.

0 ' I' 4A

kuMir se.
tUy, a&

etil* <fe
- JOCLÜT

luJKlaXeiuö

/fi

M
L idtáL} 22Z.

íVcLfiiüSUlid ifó,
/\)ŐL)Z({X\Á UAXXJL) fcí.