Dr.

Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis

Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

Bevezetés
Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. Kontrolling rendszerének- azon belül a termékköltség
kontrolling és termékkalkuláció moduljának- működését szeretném bemutatni az SAP
integrált vállalatirányítási rendszer támogatásával.
Az SAP rendszer adaptálása során a kontrolling modul bevezetésében -a
gyógyszergyártás sajátosságaihoz igazításában foglalkozó TEAM-ben- én is részt
vettem mint az üzemgazdasági osztály dolgozója. Érdekes feladat volt, hisz a rendszer
eredetileg gépgyártásra találták ki, így sok sajátosságnak kellett megfelelnie ill.
megfeleltetni, a temelési (PP-PI) modult először az Egis Nyrt.-ben alkalmazták a
gyógyszergyártásban.
A Részvénytársaság fő terméke a gyógyszer, amely elsőrorban az egészség megóvására,
illetve a valamely okból bekövetkezett betegség leküzdésére, az egészség
helyreállítására szolgál. A gyógyszer az a termék, amelynek valódi „fogyasztója” nem
az, aki felhasználja, hanem a készítményt felíró orvos ill. az őt korlátozó-, szabályozó
rendeletek.
Napjainkban a gyógyszerpiacon egyre kiélezettebb a verseny, sok azonos hatóanyagú
gyógyszer verseng egymással ill. lobbizik az OEP támogatásért a jobb piaci pozícióért.
A termelés helyett a piaci orientáció válik meghatározóvá, amelyben az
információáramlás egyre nagyobb szerephez jut. A piaci szereplőknek információkkal
kell rendelkezniük saját és a versenytársak teljesítményéről, csak így tudnak
eredményesek maradni. A vállalat céljainak elérésében tehát az információs rendszerek
kiemelkedő szerepet játszanak. A piaci verseny kiéleződésével még nagyobb szerephez
jut a költség-elszámolási rendszer, mivel a helytelen költséginformációkból eredő hibák
a vállalat tevékenységét, verseny pozícióját befolyásolják.
Az Egis Gyógyszergyár Nyrt.-nél már a 90-es években világosság vált, hogy a cég
eddigi eredményességét, piaci értékét meg akarja őrizni, illetve növelni szeretné azt,
olyan rendszerre van szüksége, amely lefedi a Társaság minden folyamatát.
A piac sokrétű kínálatából az SAP integrált vállalatirányítási rendszerre esett a
választás, melynek legfőbb jellemzői jól szolgálják az elvárásokat, úgy mint: integráció,
széles funkcionalitás, rugalmasság, modularitás, biztonság, gazdaságosság, nyitottság,
nemzetköziség.
Az integráció igénye megjelenik a vállalati adatok kezelésével összefüggésben is. Minél
inkább nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a vállalati adatokból előállítható információk
ugyanolyan erőforrások, mint az anyagok, tárgyi eszközök vagy a pénz stb., annál
inkább az érdeklődés középpontjában került a velük való gazdálkodás is. Az adatok
kezelésére az igazán hathatós módszer az, ha nem az egyes vállalati funkciók eljárás
modelljei szerint szétszabdalva, illetve párhuzamosan tartják nyilván és kezelik, hanem
az egész vállalatra nézve integráltan.(Noszkay,1994)
A kontrolling a vállalkozások belső irányítási rendszerének (alrendszerének) egyik
kiemelt, költség centrikus eleme, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a tervezést
(stratégiai és operatív), a terv-tény adatok összevetését, az eltérések elemzését,
ellenőrzését végzi. Ezen feladatok koordinálását saját szervezettel és információs
rendszerrel látja el. Ebből fakadóan megfelelő segédeszközt ad a vezetés számára a
környezeti változások dinamikus követésére.(dr.Tóth 1997)
A fő cél az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésével a többszöri adatbevitel
csökkentése majd végleges megszüntetése, a folyamatok összehangolása, az információ
igények mind teljesebb kielégítése.
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

Az SAP R/3-as rendszer felépítését jól szemlélteti az alábbi ábra:

FI
SD Pénzügy és
Értékesítés számvitel
számvitel
MM CO
Anyaggazdál-
Anyaggazdál- Kontrolling
Kontrolling
kodás
kodás
PP TR
R/3
Termelés-
Termelés- Treasury
tervezés

QM
Minőség-
Minőség-
kliens/szerver PS
Projekt-
Projekt-
biztosítás
biztosítás
PM ABAP/4 WF
rendszer
rendszer

Karbantartás
Karbantartás Workflow
HR IS
Emberi
Emberi Szakágazati
erőforrások megoldások

1. ábra: Az SAP R/3 rendszer elemei

Az elemek (modulok) a következők az SAP rendszerben:

Számvitel
Logisztika:
• FI Pénzügyi számvitel • SD Értékesítés
• CO Controlling • MM Anyaggazdálkodás
• AM Eszközgazdálkodás • PP Termeléstervezés

PS Projektrendszer • QA Minőségbiztosítás

OC Iroda és kommunikáció • PM Karbantartás

IS Szakmai megoldások
HR Emberi erőforrások

1. A költségszámítás - mint kontrolling részterület –

kialakítása az EGIS Nyrt. –ben
Az EGIS Nyrt. stratégiai célkitűzése a társaság piaci helyzetének állandó erősítése, az
árbevétel folyamatos és jelentős növelése, a nyereség és a vállalati működés
hatékonyságának emelése. A nyereség és hatékonyság hosszú távú növekedésének
elengedhetetlen feltétele olyan vezetői, irányítási, ellenőrzési rendszer kidolgozása,
amely biztosítja a vezetés ráhatását a gazdasági egységben végbemenő folyamatokra, és
lehetővé teszi a folyamatok kimenetének mérését, ellenőrzését.
A kontrolling a vállalatvezetés számára lehetővé teszi, hogy az új problémákat
hagyományos módszerek helyett innovatív módon oldják meg, valamint koordinációs
szerepével hozzájárul azoknak a problémáknak a megoldásához, melyek a környezet
befolyásoló tényezői miatt felerősödve nehezednek a vállalkozásra. Ilyenek a
következők:
- a változások egyre gyorsabbak,
- a technológiák egyre gyorsabban váltják fel egymást,
- a termék-életgörbék egyre rövidebbek,
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

- a piaci részarányok változtathatóak

Minden vállalkozás meghatározott stratégiát követ, amelynek elérését a szervezeti
struktúrája biztosítja. Ebbe a szervezetbe ágyazódik be a kontrolling-rendszer. A
kontrolling a feladatok, a szervezet és az eszközök tekintetében egységes egészet,
rendszert kell, hogy képezzen. A hatékony kontrolling rendszer megteremtése hosszú –a
szervezetfejlesztés részét képező folyamat. A vállalati folyamatok nagyszámú feladatát
rendezni kell és a teljes vállalati controlling koncepcióba besorolni.
A controlling-rendszert szemléletesen a következő ábra tárja elénk:

Stratégia

Szervezeti
felépítés

Vezetési rendszer
Tervezési rendszer Controlling –
Információellátási
rendszer rendszer
-Stratégiai - Feladatok
-Taktikai - Szervezet -Vezetői számvitel
-Operatív -Beszámolórendszer

Számítástechnika
2. ábra: A kontrolling-rendszer
A kontrolling-rendszer alkotórészeivel együtt a vezetést azzal szolgálja, hogy a konkrét
tervek megalkotásához tervezési rendszert működtet. A kontroller ehhez dolgozza fel az
információellátási rendszerből nyert információkat. A vezetés döntései a tervekben
állnak össze. Ezek a teljesítmény konkrét realizálásában öltenek testet. A kontrolling-
folyamat az információellátási rendszer és a tervezési rendszer együttműködésével
jellemezhető. Bár a költséginformációs rendszereknek is megvannak a maguk
hiányosságai, egy jól kidolgozott, hatékony költséggazdálkodási módszer megfelelő
képet adhat a vállalat vezetéséhez. A sikeres költséggazdálkodás titka az, hogy
tudatában kell lenni ezeknek a hiányosságoknak, és egy jól átgondolt nyereségterv
megvalósítására kell törekedni.
A kontrolling-rendszer kiépítése az Egis Nyrt-nél az SAP modulok bevezetésével
párhuzamosan valósult meg. A kontrollingban (CO) új adat nem keletkezik, a CO csak
válogat a többi modul adataiból. Minden főkönyvi számlára könyvelt költség
automatikusan átkerül a CO-ba.
Az első fázisban létrehoztuk a költségnemi és költséghelyi struktúrát amely
lehetőséget teremtett a költségtípusú főkönyvi számlák (ötösök) forgalmi adatainak
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

átvételére a kontrolling modulba, ahol azt költséghelyenként lehet gyűjteni. A tárgyi

eszköz-gazdálkodás modulban (AM) megjelenő értékcsökkenési leírás könyvelése
szintén költségszámlákon keresztül történik, így ezek is megjelennek az eszközhöz
rendelt költséghely működési költségei között. Az első fázisban valósult meg a
munkaszám elszámolás az üzemfenntartó tevékenységre. Mindez az általános költség-
kontrolling alapjának megteremtését jelentette.
A második fázisban az értékesítési rendszer bevezetésekor nyílt lehetőség a hatékony
értékesítési kontrolling (piaci szegmensekre vonatkozó eredményszámítás)
megvalósítására.
A harmadik fázisban történt meg a termeléstervezési és -irányítási rendszer
bevezetése. Az anyagnormák és műveleti utasítások kiértékelésével lehetőség nyílt az
SAP klasszikus előkalkulációs módszerének (termékkalkuláció) használatára. A
termeléstervezés, gyártáselőkészítés (PP) modul bevezetése egyben a közvetlen költség-
kontrolling megvalósulását is jelentette az Egis Rt-nél.
A költség- és teljesítmény kontrollingnak -az operatív kontrolling részterületeként- a
következő rendszeres feladatokat kell megoldania:
Költségtervezés és költségellenőrzés
Kalkuláció és árpolitika
Rövidtávú eredményszámítás
A költségszámítás fő célja a döntések megalapozása és ellenőrzése. A költségszámítás
értékeli a vállalati teljesítmény előállítási folyamatát. A számítás a tényleges és tervezett
költségek, illetve teljesítmények alapján egyaránt történhet.
A költségszámítás szakaszait, és az egyes területek feladatait a következő ábra
szemlélteti:

Költségnem- Általános Költséghely- Költségviselő

számítás költségek számítás
számítás
Közvetlen költségek
Az összes költség Általános költségek Termékek és alkat -
strukturált és gyors tervezése és ellenőrzése részek kalkulációja
rögzítése költség - költséghelyek szerint (árképzés)
nemek szerint
Költséghelyi Darabköltségek
Költségnem – elszámolóárak nyomon követése
ellenőrzés kiszámítás és készletek
értékelése
Eltéréselemzés
Vállalkozási
Belső teljesítmény – eredmény
számítás kiszámítása

3. ábra: A költségszámítás szakaszai és feladatai

A költségek elszámolásakor tehát közvetlen és általános (közvetett) költségeket
különböztetünk meg. A Társaságnál a 2005/06-os gazdasági évben felmerült összes
költség 68621 MFt, a közvetlen költségek aránya, az összes költségen belül 44,4%-ra
csökkent ebben a gazdasági évben, 2003/04-es gazdasági évben még ez az arány
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

50,48%-os volt. Az alábbi ábra jól szemlélteti a közvetlen költségek főbb

költségcsoportonkénti alakulását.

Közvetlen költségek főbb költségcsoportonként

35000

30000
7218
25000 6982 6801
4324 Egyéb közvetlen ktg(üzemi
20000 3944 4276 ált ktg)
Közvetlen
15000 bér+Tb+munkaerők.
10000 16636 16838 18926 Közvetlen anyag

5000

0
2003/04 2004/05 2005/06
gazd.év gazd.év gazd.év

4.sz. ábra A közvetlen költségek szerkezete

A költségviselőkhöz egyből hozzárendelhető közvetlen költségek azonnal a

költségviselő számításba jutnak el. Az általános költségek ezzel szemben a költséghelyi
számításba kerülnek.

1.1. A közvetlen költség-kontrolling kialakítása

Az Egis Nyrt. értékelte a már bevezetésre került modulok működését, és a vállalat

menedzsmentje úgy döntött, hogy szükséges a termelésirányítási és tervezési rendszer
(PP-PI modul) bevezetése a gyártáskövetés költségeinek pontosabb nyomon követése
érdekében.
Az Egis Nyrt. vertikális termelési profillal rendelkezik, a késztermékek gyártása
többségében saját előállítású hatóanyagra épül. (Több száz cikket különböztet meg,
termékenként, kiszerelési egységenként, hatóanyag tartalom és országonként eltérő
cikkszámok)
Célkitűzés volt az elérhető erőforrások optimális hasznosítása úgy, hogy a
termelőrendszer működése eredményes legyen. Meghatározója a munkának, a piaci
igények kielégítésének, a dolgozók célszerű és hatékony foglalkoztatásának.

1.1.1. A vállalat termelés-elszámolási folyamata

A gyártáskövetés alapvető törzsadatainak létrehozása volt az első feladat a PP-PI modul

bevezetésekor. A létrehozott alapadatok a következők:
♦Anyagtörzs: Az anyagtörzs általános logisztikai törzsadat az SAP-ban, a pénzügyi és
logisztikai modulok számára alapvető információforrás.
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

♦Törzsrecept: A törzsrecept megmutatja, hogy az adott termékmennyiség előállításához

milyen és mennyi komponensre van szükség, a megengedett gyártási veszteség
figyelembevételével, valamint milyen műveleteken keresztül zajlik a gyártás.
Segítségükkel leírható a teljes gyártási vertikum, a nyersanyagok felhasználásával
készült félkész termékeken keresztül az értékesített termékek előállításáig. Tehát a
törzsrecept a termelési modul legjelentősebb törzsadata. A beépülő anyagok adatai az
ún. anyaglistában vannak, ez a törzsrecept szerves része.
A következő ábra az EGIS NyRt. gyártási folyamatát mutatja be,- az ábrán jól nyomon
követhető a költségek termékere rakódásának menete- melynek egyes szakaszait az ábra
bemutatása után részletezem.

alap + vezérlő adatok

Törzsrecept Cikktörzs

gyártási verziók vezérlő – adatok

Gyártási rendelés (SAP–ban: folyamatrendelés)

Műveletek, fázisok összerendelések Anyaglista

Erőforrások, Fej-és
normaértékek tételadatok

automatikusan keletkezik
anyag – mozgások

vezérlőkulcs szerint
Foglalás
(tervezett anyagmozgások)

anyagmozgás anyag-, termék-

vissza -jelentése foglaláson keresztül mozgások

Visszajelentések Anyag- visszajelentés Készlet

mozgások és foglalás
Fázisonként nélkül is
lehetséges
könyvelése vezetés
Normaértékekkel

(részleges vagy visszajelen- közvetlenül a

téssel auto- készlet- MM
befejezett) Termék-
matikusan vezetésből
mozgások
modul
könyvelése
5.. ábra: A gyártáskövetés adatkapcsolatai az EGIS Nyrt-nél
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

1.1.1.1. A gyártási rendelés

A gyártáskövetés informatikai alapobjektuma, a költségfelügyelet eszköze. Olyan
alapobjektum, amelyhez -mint bizonylathoz kapcsolódóan- gyűlnek a gyártáshoz
tartozó terv- és tényadatok. Egy gyártási rendelés mindig egy termék sarzsot1 jelent. A
rendelés szám, a gyártási rendelések egyedi azonosítóval ellátott bizonylatszáma,
melynek a számstruktúrája a következő felépítésű:

1-3 jegyek 4. jegy 5-12 jegyek

A gyártó üzem A gyártás típusára utal. Az utolsó jegytől
költséghelyének utolsó Lehetséges értékei: kezdődően egy futó
három számjegye. 1= normál gyártás sorszám. Az értéket nem
2= bérmunka gyártás tartalmazó helyeken 0
szerepel.
6. ábra: A gyártási rendelés felépítése
A rendelés szám egy adott termék, adott mennyiségének egyszeri előállításával
kapcsolatos adatokat gyűjti össze. A gyártási rendelések a létrehozás sorrendjében, és
üzemenkénti bontásban emelkedő sorszámozásúak.

A gyártási rendelések használata

Mikor elkészül a heti gyártási program és a terméket kísérő sarzslap, a gyártási
rendelésre is rákerül a termék sarzsszáma, és csak utána kap engedélyezési státust a
gyártási rendelés.
A gyártási rendelés létrehozása során az adott rendelés (sarzs) tervköltségei is
automatikusan létrejönnek a törzsreceptek (normák) alapján. Ez lehetőséget ad terv és
tényköltségek összehasonlítására kiértékelésére a gyártás befejeztével.

1.1.1.2.Anyag kivételezés gyártási rendelésre

A gyártási rendelésre kivételezett anyagok (közvetlen anyagköltség) a tényköltségek
értékelésénél megadott áron (anyagok mozgó átlagáron, félkésztermékek
elszámolóáron) értékelődnek és az így kiszámított anyagárral megterhelik a gyártási
rendelést. Ez az adat átvétel az MM-modulból a raktári készletcsökkenés könyvelésekor
történik automatikusan. A könyvelés mozgásneme anyag-kivételezés gyártási
rendelésre.

1.1.1.3.Visszajelentés
A gyártási rendelésekre vonatkozó teljesítmény adatok megadását szolgálja.. Annyiszor
kell egy gyártási rendelést minimum visszajelenteni, ahány műveletét a törzsreceptben
kötelezően visszajelentendőnek megadtak. A rendszer a normában megadott
erőforrásokhoz (teljesítmény típusokhoz: gépóra, munkaóra) vár visszajelentést. Az így
visszajelentett munkaórák - az előző évi tényadatokból+tervezett béremelés %-a -
képzett áron (tarifa) rögzülnek. A gépórához nem rendel értéket mert a társaság nem
vezette be a gépóra költség számítást. A gépórát mint a kapacitás tervezéshez hasznos
információt rögzítik a rendszerbe.
Az üzemi általános költségek –tervezett tarifa alapján -a visszajelentett munkaórák
szorzataként szintén rögzülnek, mert a munkaóra a felosztás vetítési alapja. Az üzemi

1
Sarzs: Egy adott gyártási tételt jelent, mely külön gyártási számon szerepel.
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

általános költség tarifát az általános költség kontrollingban megtervezett költségek

alapján határozzuk meg a várható ledolgozandó munkaóra arák alapján. A termelési
tervek ismerete szükséges, a kereskedelmi igények ill. előrejelzések azonban sokszor
csak negyedévre állják meg a helyüket. Ezért a tarifa az év során többször korrigálásra
kerül.

1.1.1.4.Termék raktárra vétele

A gyártás befejeztével ill. a minőségbiztosítás felszabadításával a termékek raktárra
kerülnek. A gyártási rendelésről való készletre vételnél a raktárra vett mennyiség (MM
modul) elszámoló áron értékelődik a rendszerben és a készletre vett mennyiség árával
jóváírja a gyártási rendelést. A gyártás tényköltségei ill. a leadott elszámoló áras
késztermék költség különbözete hó végi záráskor számolódik el, ha valamennyi termék
leadásra kerül az adott gyártás befejeződik a gyártási rendelés ekkor kinullázódik,
lezárul.

1.2. Termékkalkuláció és költségviselő számítás

A termelési költség tervezését, a tényköltségek követését és elszámolását, a terv és tény
költség eltérések elemzését a termékköltség-kontrolling almodul támogatja, amely az
alábbi két részből áll:
Termékkalkuláció-előkalkuláció
Költségviselő számítás (termelés elszámolás)-havi főkönyvi elszámolás és
utókalkuláció
1.2.1. Termékkalkuláció
Az anyagnormák és műveleti utasítások kiértékelésével lehetőség nyílt az SAP
előkalkulációs módszerének -a termékkalkulációnak- használatára.
Az EGIS Nyrt.-nek a számviteli politika keretében el kellett készítenie az
önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot. Az önköltségszámítás olyan
műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható a termék várható és tényleges
közvetlen önköltsége. Az önköltségszámítás segítségével értékben mérhető a
vállalkozás kalkulációs egységre jutó közvetlen önköltsége. Az önköltség
megállapításának módját kalkulációnak nevezzük. A termékkalkuláció, azaz
előkalkuláció funkció biztosítja, hogy a termékek várható költségét tetszőlegesen
meghatározott anyag és erőforrás igénybevételével és ár-, ill. tarifarendszer szerint
számítsuk ki.
Az Egis Nyrt.-nél a közvetlen költségszámítás a gyártási fázisok elszámolásán alapszik.
Kalkulációs sorozatnagyság: Az a sorozatnagyság, amelyre alapértelmezés szerint a
kalkuláció vonatkozik.
Anyaglista Mennyiségi egység Kalkulációs
sorozatnagyság
Hatóanyag 1 kg 1
Félkész termék 100 ezer db 1
Csomagolt anyag 1 vagy 10000 db 1

1. táblázat: Az Egis Nyrt. kalkulációs sorozatnagysága

Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

A termékköltség számítás a kalkulálandó termékhez tartozó törzsreceptet, anyaglistát és

az ezekhez tartozó áradatokat mennyiségi- és értékstruktúrának nevezi.
A kalkuláció első lépése mindig az, hogy a törzsadatok alapján a rendszer kiválasztja a
termékhez tartozó mennyiségi struktúrák közül azt, amelyik alapján a kalkulációt
végezzük. Ezután a rendszer számba vesz minden anyagot és műveletet, megkeresi az
ezekhez tartozó árakat, és szintről szintre haladva végzi el a kalkulációt.
A kalkulációs séma az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségének elemeit
tartalmazza:

Költségelem Megnevezés
10 Nyersanyag
20 Félkész termék
30 Csomogolóanyag
40 Közvetlen bér és járulékai
50 Üzemi általános költség

2. táblázat: Az Egis Nyrt. kalkulációs sémája

A társaság saját termelésű félkész- és késztermékeit elszámoló áron tartja nyilván. Az

elszámoló árakat évente egyszer nyitáskor módosítják. Az SAP PP moduljának
bevezetése óta van lehetőség a kontrolling modulban az elszámoló árakat kalkulálni.
2001-ben a Számviteli törvény adta lehetőségét kihasználva a társaság a termékek
elszámoló áraiba beépítette az üzemi általános költséget, és az addigi tény utókalkulált
elszámoló ár képzésről áttér a norma alapú elszámoló ár képzésre. Ezt gondos
előkészítő munka előzte meg, hiszen feltétel volt, hogy valamennyi törzsrecept hibátlan
legyen. Az esetleges hibák kiszűrése miatt a normákból és a tény fajlagosokból is
elszámoló árakat határoztak meg, és ahol a két ár között 5%-nál nagyobb az eltérés,
részletes elemzés indult az okok feltárására. Ezt az ellenőrzést azóta is végrehajtják
minden árképzéskor.
Valamennyi elkészített kalkulációt értékel a rendszer és rendelkezik azok további
sorsáról.

1.2.2. Az elszámoló ár képzésekor alkalmazott értékelési módszer

Az elszámoló ár változtatására csak azoknál a félkész-és késztermékeknél kerül sor,
amelyek a változtatás időpontjában rendelkeznek érvényes normával, azaz technológiai
törzsrecepttel. Az elszámoló ár kalkulációjakor mindig az érvényes norma fajlagosokat
kell alkalmazni.
Nyers-és csomagolóanyagok, és vásárolt félkész termékek
A nyers-és csomagolóanyagokat, és a vásárolt félkész termékeket az SAP cikktörzsében
nyilvántartott, adott napon rögzített mozgó átlagáron kell értékelni. A mozgó átlagár a
beszerzési árakból automatikusan súlyozott ár, ezért jelentősen változhat egy-egy
ingyen áru beérkezése után. Ilyen esetben az Egis Nyrt. az árakat nem használja fel az
elszámoló ár képzéséhez, hanem éves átlagárat alkalmaz.
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

Közvetlen bérköltség és bérjárulékok

Számítás alapja:
1. közvetlen bér és járulékai
2. egyéb közvetlen bér és járulékai 1 órára eső közvetlen
üzemenkénti összege valamint bér és járulékai
3. az adott üzem gazdasági évben (bértarifa)
teljesített közvetlen órái
Termékre jutó közvetlen bérköltség és terhei= normában meghatározott közvetlen
munkaórák x bértarifa

Termékre elszámolható egyéb költségek (üzemi általános költségek)

Számítás alapja:
1. termelő üzemek éves 1 közvetlen órára
közvetett költségei eső üzemi általános
2. ténylegesen ledolgozott költség (tarifa)
x közvetlen
tarifa munkaórák
Termékre elszámolható egyéb költség (üzemi általános költség)= normában
meghatározott közvetlen munkaórák x tarifa

1.1.1.5.Termékköltség számítás hóvégi feladatok

Az Egis Nyrt. önköltség számítási módszere a pótlékoló kalkuláció, amelynek

megvalósulása a következőképpen történik:
A gyártási rendelésekre visszajelentéssel vagy raktári kivételezés rögzítésével lehet
anyagot terhelni. A készletcsökkenések könyvelése a terheléssel egy időpontban, az
éppen aktuális mozgó átlagáron történik. A saját és bérmunkaóra felhasználást
visszajelentéskor a kalkulált bértarifával könyveli a rendszer.
Az üzemek kötelesek a ténylegesen felhasznált anyagokat és az összes ledolgozott
közvetlen munkaórát, valamint a teljesített kölcsönzött munkaórákat termékre
elszámolni. A munkaóra fontos vetítési alap, hiszen a havi elszámolások során ez
alapján terhelődik rá a termékekre a bér+tb járulék és az üzemi általános költség.
Nyers-és csomagolóanyag árkülönbözetek felosztása
A tervezett és tényleges beszerzési ár közötti különbözetek külön költségnemen vannak
nyilvántartva. Innen kell hónap végén a különbözetet azokra a gyártási rendelésekre
felosztani, amelyekre adott hónapban anyagköltséget terheltek. A felosztás alapja a
gyártási rendeléseken lévő anyagfelhasználások értékének aránya.
Közvetlen bérkorrekció
A hónap közben használt tarifák alapján számított és a ténylegesen felmerült bérköltség
és járulékai közötti különbözetet hónap végén üzemenként, a visszajelentett órák
arányában kell gyártási rendelésekre (termékekre) felosztani.
Termékre elszámolható egyéb költségek /üzemi általános költség/
Hónap végén a pótlékolás módszerével kerül a gyártási rendelésekre ez a költségfajta.
Tarifaként az év folyamán várhatóan felmerülő költségekből számított tarifát, vetítési
alapként a közvetlen ledolgozott munkaórát kell alkalmazni.
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

Tényköltség megállapítása

A saját előállítású félkész-és késztermékeknél hó közben minden készletmozgás, a

gyártási rendelésre való kivételezés, illetve az elkészült termék leadása is elszámoló
áron történik. Az elszámoló ár és a tényleges előállítási költség különbsége a
készletérték különbözet. A rendelés mindenkori egyenlege mutatja a sarzson keletkezett
készletérték különbözetet, a rendelés státusza pedig a gyártás befejezett, vagy
befejezetlen voltát. A közvetlen felhasználásra eső készletérték különbözetet gyártási
rendelésekre kell felosztani a gyártási rendeléseken felhasznált félkész- vagy
késztermék értékének arányában. Így megjelenik a gyártási rendelésen a tény költség.

1.1.2. Közvetlen költség-kontrolling beszámolók, elemzések

A havi főkönyvi zárás eredményeként elkészülnek a sarzs ill. az ebből készíthető cikk
szintű utókalkulációs beszámolók. A kontrolling rendszer előnye a jól felépített, jól
szerkesztett beszámolófa. Az alábbi jellemzők bármely kombinációja szerint lehívhatók,
elemezhetők a beszámolók:
- befejezett/befejezetlen termelés
- cikkszám
- termelés saját célra/bérmunkára; normál/ kísérleti gyártás
A befejezett gyártások termék szintű tény fajlagosait hasonlítjuk össze a norma
fajlagosokkal (terv fajlagosok) ez elsősorban a technológiai osztály számára nyújt
segítséget a gyártási veszteségek értékének megállapításához. Ezt belső szabályzat
alapján negyedévente kötelesek értékelni.
Az eltérések elemzése a befejezett sarzsokon elszámolt készletérték különbözet, azaz a
ténylegesen felmerült költségek és az elszámoló ár közötti eltérés összetevőinek
vizsgálatára irányul.
A norma szerinti és a tény szerinti termelési költségek összehasonlítására havonta van
lehetőség, de az elemzéseket negyedévente illetve éves szinten mindenképp el kell
végezni.
Az elemzések során az a tapasztalat, hogy az anyagfelhasználásoknál szinte minimális a
túllépés, viszont a munkaóráknál már nagyobb eltéréseket találunk a normákhoz képest
abban az esetben
- ha kis sorozatot gyártottak (10 000 db alatti)
- ha sűrű volt a termékváltás a hónap folyamán, így magasak az átállási órák
(szintén a terméket terheli)
- ha az üzem leterheltsége nem volt egyenletes a hónap folyamán
A közvetlen költség csökkentésére
-az átterhelt üzemi általános költségek csökkentésével
-a teljesítmény növelésével van lehetőség, ehhez szükséges a mérhető teljesítményen
alapuló ösztönzés
Jelenleg az üzemekben órabérben dolgoznak, a teljesítményen alapuló bérezés
hatékonyabb lenne
Dr. Vargáné Bella Szilvia Közvetlen költség kontrolling az Egis
Közgazdász, Kieg. I. Gyógyszergyár Nyrt.-nél az SAP integrált
Kontrolling szak B66PLH vállalatirányítási rendszer támogatásásval

Összegzés
A kontrolling rendszer bevezetésének előnyei:

Az integráció következtében javul a termelés, a termelés tervezés, a kontrolling és a

kereskedelem kapcsolatrendszere
Egységes adatbázisból történik az információ kinyerése
Megszűntek a termelés és a kapcsolt területeken működő „szigetrendszerek”
Az üzemek adminisztratív terhei csökkentek
A norma és tény költségek folyamatos nyomon követésére van lehetőség –így pontosan
tudjuk, hogy mit, miből, milyen áron és mennyi erőforrással állítunk elő
A fázisonkénti visszajelentéssel megteremti a tevékenység alapú kalkuláció alapját
A vezetői döntés-előkészítés megbízható, gyors, nélkülözhetetlen eszköze lett

További fontos feladatnak tartanám:

- Az üzemi általános költségeket bontsuk meg állandó és változó költségre és
ennek megfelelően több vetítési alap segítségével pontosabban kerüljön rá a
termékekre az üzemi általános költség.
- Gépórát mint vetítési alapot alkalmaznám
- A tevékenység alapú költségszámítás irányába kellene tovább lépni, mert az
eredmény növelésére egyre inkább a költségek csökkentésével van csak
lehetőség
- A vezetői információs rendszer mielőbbi kiépítése –próbálkozások már történtek
de eddig bemutatott modul nem felelt meg
Megállapítható, hogy az SAP integrált vállalatirányítási rendszer nagyban
megkönnyítette a munkát, gyors és pontos információáramlást tesz lehetővé. A vezetői
döntés előkészítések elengedhetetlen eleme az Egis Nyrt.-nél is.
Azonban rendszer megbízható működéséhez fegyelemre, és nagyon pontos munkára
van szükség.

Irodalomjegyzék
1. Csikós Istvánné- Juhász Tibor- Kertész Tamás: Operatív controlling I.
NOVORG Budapest, 1996.
2. Halmos- Körmendi: Controlling 2000
Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest, 1999.
3. Horváth&Partner: CONTROLLING Út egy hatékony controlling-rendszerhez
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1997.
4. Körmendi- Tóth: Controlling a hazai szervezetek gazdálkodási gyakorlatában
WEKA Szakkiadó Kft. Budapest, 1998.
5. EBIS projekt Koncepcionális terv I., II., III. fázis
6. SAP R/3 rendszerismertető Digital, 2000.