RÓMAI

TÖRTÉNELEM
Szöveggyűjtemény

2., javított, bővített kiadás

S Z E R K E S Z T E T T E B O R H Y LÁSZLÓ

Osiris Kiadó • Budapest, 2003

 TARTALOM

ELŐSZÓ (Borhy László)

A KÖTET FORDÍTÓI

A FELIRATOK FELOLDÁSÁBAN ALKALMAZOTT DIAKRITIKUS JELEK

1. A RÓMAI VALLÁS

1.1. A Sibylla jóslata

1.2. A római vallás görög szemmel
1.3. Az ősök tisztelete görög szemmel
1.4. Numa kijelöli a római istenek papi testületeit
1.5. Az evocatio a rómaiaknál
1.6. Az úgynevezett Lapis Satricanus
1.7. A bacchanáliák elterjedése Italiában és Rómában
1.8. Senatusi határozat a bacchanáliákról
1.9. Szentségtörés Caesar házában Bona Dea (Gynaikeia) ünnepén
1.10. A római naptár kialakulása és reformjai
1.11. Augustus valláspolitikája
1.12. A Mars Ultor-templom felirata
1.13. A Mars Ultornak állított templom és felirata
1.14. Augustus valláspolitikája és a mos maiorum
1.15. Oltár az összes istennek és istennőnek
1.16. Iuppiter-templom építése a város határában
1.17. A Baj elhárító Iuppi térnek ajánlott épület
1.18. A leszerelt katonáknak és a táborváros lakóinak közös fogadalmi
ajándéka Volcanusnak
1.19. A Legyőzhetetlen Herculesnek állított oltár
1.20. Nemesis-szentély építési felirata
1.21. Oltár Nemesisnek
1.22. Vámszedő által Nemesisnek állított oltár felirata
1.23. Ráolvasások, bajelhárító imádságok, varázsigék hatalmáról
1.24. Ételáldozat, aratás előtti áldozat és áldozat az ökrökért
1.25. „Akár isten, akár istennő" formula
1.26. Engesztelő formula és áldozatbemutatás liget ritkításakor
6 TARTALOM

1.27. Octavianus levele az ephesosbeliekhez a háború okozta károk

helyreállításáról 51
1.28. A gallok vallásáról 52
1.29. Dii Augúrales Savariában 53
1.30. Az Utazás istenei Savariában 53
1.31. Az erdős utakon át utazók védelmezője, Silvanus viator 55
1.32. Egy portugáliai áldozóhely szertartásai 56
1.33. Gorsium „Nagy Istenei" 58
1.34. Elagabalus valláspolitikája 59
1.35. Keleti származású brigetiói decurio fogadalmi ajándéka Iuppiter
Dolichenusnak 60
1.36. Isisnek állított oltár 61
1.37. Magas rangú helyi tisztviselő fogadalmi felirata Isisnek Savariából 61
1.38. A „Felséges Sphinxeknek" állított oltár Savariából 62
1.39. Zsidó közösség Pannoniában 62
1.40. A körülmetélés büntetése a nem zsidó vallásúaknál 62
1.41. Augustus levele az Asiában és a libyai Kyrénében élő zsidókhoz 63
1.42. A keresztények vallásáról, szertartásairól, istenéről pogány
szemmel 64
1.43. Ifjabb Plinius és Traianus levélváltása a keresztényekkel szembeni
bánásmódról 67
1.44. A keresztényüldözéseket kiváltó okokról 69
1.45. Valerianus keresztényüldözései 70
1.46. A Diocletianus-kori keresztényüldözések 71
1.47. Constantinus türelmi rendelete - A milánói edictum 72
1.48. Galerius türelmi rendelete (Kr. u. 311) 74
1.49. Pogány áldozatbemutatásra kényszerítés büntetése 75
1.50. Az eretnekekről 76
1.51. A pogány szertartások korlátozása 76
1.52. Béljósok véleményének kikérése a császári palotát vagy
középületeket ért villámcsapás esetén 77

2. A RÓMAI HADSEREG

2.1. Róma világbirodalommá válásának okairól és történetéről 79

2.2. A makedón és a római harcrend összevetése 80
2.3. A római és a makedón sereg erejének képzeletbeli összemérése 84
2.4. A táborépítészet mint a római katonai fölény alapja 85
2.5. A római légiók fölényének okai 86
2.6. A római légiók tábora 87
2.7. A római légiók fegyverzete és felszereltsége 88
2.8. Marius katonai reformjai 89
2.9. Augustus katonai intézkedései 90
 TARTALOM 7

2.10. Lázadás a pannóniai és germániai légióknál Augustus halálhírére 90

2.11. A Római Birodalom védelme Tiberius idején 92
2.12. A római hadsereg fegyelméről, kiképzéséről, erejéről 93
2.13. A hadsereg fegyelmének lazulása 97
2.14. A hadsereg fegyelmének megszigorítása Aurelianus idején 98
2.15. Sorozás a római hadseregben 99
2.16. Az aquincumi legiotábor építési felirata (az ún. „Drusus-kő") 100
2.17. Az ala Augusta Ituraeorum szakaszparancsnokának sírfelirata 101
2.18. Thrák kürtös sírfelirata 102
2.19. Katonai elbocsájtó okirat (diploma) Dunakömlődről (Lussonium) 103
2.20. A táborváros elöljárói 104
2.21. Publius Aelius Mercatornak, a legio írnokának sírfelirata 105
2.22. A dákok tolmácsának sírfelirata 106
2.23. Gyülekezőhely a brigetiói és aquincumi légiók kémei számára 107
2.24. Leszerelt zászlóvivő szarkofágjának felirata 107
2.25. A legio 1 Adiutrix századosának sírfelirata 108
2.26. Barbár segédcsapatok a római hadseregben Probus idején 109
2.27. A katonai közkötelezettségek alól öncsonkítással történő
kibúvás ellen 109
2.28. Veteranuskérvény a kötelező munkaszolgálat alól való
felmentésről 110
2.29. A veteránok kiváltságairól 110
2.30. A szőnyi törvénytábla 111
2.31. Katonák visszaélései Germanicus látogatása idején 113
2.32. Augustus gondoskodása a katonákról 114
2.33. Katonák ellátása 114
2.34. Az egyiptomi helytartó edictuma az illetéktelenül rekviráló
katonákról 115
2.35. Lucius Aemilius Rectus egyiptomi helytartó edictuma a rekvirálásokról 115
2.36. Cohorsnyilvántartás (pridianum cohortis) 116
2.37. Oltár a „hely védőszellemének" és Fortunának 117
2.38. Két oltár a „Harctéri Isteneknek" 117
2.39. Feliratok az aquincumi legio senatori rangú tribunusának házából 118
2.40. A lovasszakasz védőszellemének állított felirat 119

3. A RÓMAI GAZDASÁG ÉS A KÖZTERHEK

3.1. A földműves célja: haszonra és élvezetre törekvés 121

3.2. A földművelés és az állattenyésztés összevetése 121
3.3. Mértéktartás a földművelésben 122
3.4. Az emberhez méltó mesterségekről és kereseti lehetőségekről 122
3.5. A nagybirtok vásárlásának szempontjai 123
3.6. A megfelelő fekvésű földbirtok 124
8 TARTALOM

3.7. A birtokvásárlás szempontjai Plinius korában 125

3.8. Cato tanácsai a nagybirtokosokhoz 126
3.9. A birtokos és a felügyelő feladatai 127
3.10. A munka megszervezése 128
3.11. Bárányszaporulat pótlólagos bejegyeztetése Oxyrhynchosban 130
3.12. Marcus Mettius Rufus rendelete az egyiptomi földek
birtokleveleinek nyilvántartásáról 130
3.13. Nyugta földbirtok bérléséről 132
3.14. Az egyiptomi állami birtokok kezeléséről a tetrarchia korában 132
3.15. Hogyan függött az egyiptomi mezőgazdaság a Nílus áradásaitól? 133
3.16. Az áradások előrejelzése Egyiptomban 133
3.17. A búza termesztéséről 134
3.18. Füge, olajbogyó, szőlő, spárga termesztése és faiskolák létrehozása 134
3.19. Importált növények gyors eljutása Rómába 137
3.20. Egy indiai távolsági kereskedelmi útvonal leírása 138
3.21. A tömjénkereskedelem nehézségei 139
3.22. A különböző papyrusokról 140
3.23. Vaskereskedelem a Római Birodalomban 141
3.24. Vámszabály a Kr. u. 2-3. századból 142
3.25. Stratégosi rendelet a pénzváltó helyek működéséről 142
3.26. Róma és a Római Birodalom gazdasági vonzereje és nagysága 143
3.27. A római polgárok közkötelezettségei 144
3.28. Az egyiptomi praefectushoz intézett kérvény piszkozata 147
3.29. Vagyonnyilatkozat és népesség-nyilvántartás Egyiptomban 147
3.30. A nőtlenséget és a gyermektelenséget sújtó büntetések eltörlése 148
3.31. Kérvény a stratégosokhoz, hogy kézbesítsenek egy hivatalos felszólítást
adósság megfizetésére ingósági letétbe történő végrehajtás
figyelmeztetésének terhe alatt 149
3.32. Marcus Ulpius proconsul edictuma és Geminius Modestus
proconsul levele a thisbéiekhez a városi földek bérléséről és
a megművelésükkel járó adókedvezményekről 150
3.33. A közterhek elől a hadseregbe szökött tanácstagok kiadatása 1. 151
3.34. A közterhek elől a hadseregbe szökött tanácstagok kiadatása 2. 152
3.35. A hajósok foglalkozásának örökletességéről 152
3.36. Stratonikeia városa megkapja a környékbeli adókat 153
3.37. Rendkívüli terhek alóli mentesítés a vízvezetékek karbantartása fejében 154
3.38. Tartozások elengedése Hadrianus idején 154
3.39. Filozófusok, rétorok, grammatikusok és orvosok mentesítése
a közterhek alól 155
3.40. A collegiumok működésének szabályozása 156
3.41. Amisus városa saját törvényei alapján önsegélyző egyesületet
alapíthat 157
3.42. Városi tanácstag a tűzoltóegylet élén Savariában 157
 TARTALOM 9

3.43. Felső-Pannonia provincia védőszelleme collegiumának tisztviselői 158

3.44. A hivatalok betöltésének szempontjai Elagabalus uralkodása idején 158
3.45. Foglalkozás utáni és „iparűzési" adó behajtása az egyiptomi
Koptosban 159
3.46. Az itáliai Puteoliban élő tyrosi kereskedők panaszlevele
anyavárosukhoz 159
3.47. Császári birtokok intézői által elkövetett visszaélések büntetéséről 160
3.48. Rendkívüli terhek kivetésének császári szabályozása 161
3.49. A közadók behajtásának irányítása 162
3.50. A jogtalan adóbehajtás büntetéséről 162
3.51. Korrupció a késő császárkori hivatalokban 163
3.52. A császári vagyont hűtlenül kezelő tisztségviselőkről 164
3.53. Középítkezések Róma városában a Kr. e. 2. század elején 164
3.54. Útépítés és mérföldkőállítás Caius Gracchus idején 165
3.55. Augustus építkezései Rómában 165
3.56. Claudius építési programjai 167
3.57. Az Aqua Claudia és az Aqua Anio Novus építési feliratai 167
3.58. A Colosseum építési felirata 168
3.59. Domitianus útja (Via Domitiana) 169
3.60. Takarékoskodás a közpénzekkel 170
3.61. Hadrianus útjának építési felirata Egyiptomból 171
3.62. Hadrianus építkezései Rómában 172
3.63. Építkezés különböző társadalmi helyzetűeknek 172
3.64. Halottégető és szerveshulladék-lerakó helyek kijelölése
Róma mellett 173
3.65. A thermae Stabianae építési felirata Pompeiiben 174
3.66. A pompeii színház építési felirata 174
3.67. A segoviai vízvezeték felirata 175
3.68. Savaria nevének feliratos említése a városi rangra emelés előtt 175
3.69. Városalapító veteranusok Savariában 1. 176
3.70. Városalapító veteranusok Savariában 2. 176
3.71. Tifernum etruszk város patrónusa templomot építtet 177
3.72. Egy ephesosi polgár törekvése a város szépítésére 178
3.73. Leégett fürdőépület helyreállítása Narbo városában 178
3.74. Aquincum mint municipium említése 179
3.75. Brigetio városi rangjának legkorábbi említése 180
3.76. Ünnepi lakoma épületének létesítése 180
3.77. Fürdő létesítése az aquincumi táborváros területén 181
3.78. Az aquincumi legio fürdőjének építési felirata 181
3.79. Fedett folyosó építése 182
3.80. Gabonatároló építése Savariában 183
3.81. Pannóniai városok állapota Valentinianus császár látogatása idején 183
10 TARTALOM

4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.1. A RABSZOLGÁK
4.1.1. A személyek kategóriái 185
4.1.2. A személyek jogairól 186
4.1.3. A szabadon születettek és a felszabadítottak jogállásbeli különbsége 187
4.1.4. A mások jogának alárendelt személyekről 188
4.1.5. Plutarchos az idősebb Cato rabszolgáival való bánásmódjáról 189
4.1.6. Cato Maior rabszolgái 189
4.1.7. A földbirtok tartozékai: beszélő, félig beszélő és néma eszközök 191
4.1.8. Arabszolgafelkelések 192
4.1.9. Az első siciliai rabszolgafelkelés okai 194
4.1.10. Az első siciliai rabszolgafelkelés kitörésének közvetlen okai 195
4.1.11. A siciliai rabszolgaállam 196
4.1.12. Eunus rabszolgakirály uralmának jellege 197
4.1.13. A második siciliai rabszolgafelkelés kirobbanása 198
4.1.14. A peculium 199
4.1.15. Seneca a rabszolgák helyzetének megítéléséről 199
4.1.16. A rabszolgákkal való bánásmódról 200
4.1.17. Senatusi határozathozatal urukat meggyilkoló rabszolgák ügyében 201
4.1.18. Végrendelkezés engedélyezése Plinius birtokain 202
4.1.19. A rabszolgák, libertusok panaszainak jogorvoslata 203
4.1.20. Az adójegyzékbe vett rabszolgák eladásáról 204
4.1.21. A rabszolgákkal szembeni kegyetlenkedés törvényi szabályozása
a császárkorban 205
4.1.22. Rabszolgacsaládok szétválasztásának megtiltása a Kr. u. 4. században 205
4.1.23. Rabszolgák vadállatok elé vetése bírói ítélet nélkül 206
4.1.24. A rabszolganők jogtalan prostitúcióra kényszerítéséről 207
4.1.25. A rabszolga-felszabadítás törvényi szabályozása 207
4.1.26. Visszaélési lehetőségek a rabszolga-felszabadítással 208
4.1.27. Egy manumissio inter amicos diptychon 210
4.1.28. Rabszolga-felszabadítás engedélyezése ünnepnapokon 210
4.1.29. Az egyházon belüli rabszolga-felszabadításokról 211
4.1.30. Trimalchio síremléke 212
4.1.31. Titus Ursinianus és Titus Domninus közös szarkofágjának felirata 214
4.1.32. Euporus sírfelirata 214
4.1.33. Augustus rabszolgájának sírfelirata 215
4.1.34. Egy éremvésnök szabadosának sírfelirata 215
4.1.35. Certus Ventidius és családja sírfelirata 216
4.1.36. Élettársi viszonyból született gyermek sírfelirata 217
4.1.37. Felszabadított rabszolgák sírfelirata elhunyt gyermeküknek 217
4.1.38. Egy nevelőnő (educatrix) sírfelirata 218
4.1.39. Felszabadított rabszolga családjának jogállása 218
4.1.40. Publius Aelius Iobacchus császári szabados sírkertje 219
 TARTALOM 11

4 . 1 . 4 1 . Servus publicus feleségének sírfelirata 220

4.1.42. Albia Hargula Caiae liberta 221
4 . 1 . 4 3 . Vámszedő szolgája által állított oltár felirata 221
4 . 1 . 4 4 . Alapítványt kezelő, közhasznú munkára fogott városi rabszolga
felirata 222
4.1.45. Gyorsírástanítás 222
4.1.46. Felszabadított rabszolga feliratot állít volt gazdájának, a colonia
decuriójának 223
4 . 1 . 4 7 . Szabadon születettek, kitettek, majd rabszolgasorsra vetettek
felszabadításáról 223
4 . 1 . 4 8 . A. badsere<gbe besorozott rabszolgák ügyének kivizsgálása 224
4 . 1 . 4 9 . A rabszolgaszökésék törvényi szabály oz.ása

4.2. A VÁROSI ÉS A VIDÉKI SZABAD ALSÓ RÉTEGEK

4 . 2 . 1 . A proletarius szó jelentése 226
4 . 2 . 2 . A nagybirtokon dolgozók ellátása Cato korában 228
4 . 2 . 3 . A kereskedő és a földműves összehasonlítása 229
2 3 0
4.2.4. A falusi és a városi életforma, összevetése
2 3 1
4.2.5. A lex Canuleia előterjesztése
4.2.6. A Licinius-Sextius-féie törvények 231
4.2.7. Az adósrabszolgaság eltörlése Rómában 232
4.2.8. A lex Valéria de provocatione 233
4 . 2 . 9 . A lex Ogulnia - A papi hivatalok megnyílnak a plebeiusok előtt 234
4 . 2 . 1 0 . Vita a lex Oppia visszavonásáról 235
4 . 2 . 1 1 . A földkérdés kiéleződésének okai 236
4.1.VI.. ív Cix^cc)a\xs>okmox^lma. 237
4 . 2 . 1 3 . Tiberius Gracchus törvényjavaslatai 239
4 . 2 . 1 4 . Tiberius Gracchus reformkísérlete 241
4 . 2 . 1 5 . Gaius Gracchus fellépése és reformkísérlete 245
4 . 2 . 1 6 . Caius Gracchus törvényjavaslatai 248
4 . 2 . 1 7 . Cíaudíus intézkedései 251
4 . 2 . 1 8 . A nép ingyenélelemmel való ellátásának és látványosságokkal való
szórakoztatásának szerepéről 252
4 . 2 . 1 9 . Apollómos fellépése az aspendosi gabonaüzér ékkel szemben 253
4 . 2 . 2 0 . Szegény sorsú gyermekek állami támogatása 254
4 . 2 . 2 1 . „Baráti tanács" gyermekkitétel ügyében 255
4 . 2 . 2 2 . Házassági szerződés szövege 255
4 . 2 . 2 3 . Válási okirat szövege 256
4 . 2 . 2 4 . A szegényebbek védelme az adóösszeírások során 257
4 . 2 . 2 5 . Caracalla rendelete az Alexandriába szökött egyiptomi parasztok
kiűzetéséről 257
4 . 2 . 2 6 . Császári katonák túlkapásai a császári birtokok bérlőivel szemben 258
4 . 2 . 2 7 . Szökött colonust befogadók büntetése 259
12 TARTALOM

4.3. SZÖVETSÉGESEK ÉS PROVINCIÁLISOK

4.3.1. A latin jog fajtái 260
4.3.2. A Marcus Livius Drusus-féle konfliktus 261
4.3.3. Az ún. szövetséges háború 262
4.3.4. A római polgárjog kiterjesztése az itáliai szövetségesekre 263
4.3.5. Szerződés a latin városokkal 264
4.3.6. A római polgárjog elnyerése a latin jogállásúak számára 265
4.3.7. Vegyes jogállásúak házasságából született gyermekek jogállása 266
4.3.8. Augustus külpolitikája 266
4.3.9. Augustus és a meghódított királyságok 267
4.3.10. Róma külpolitikai helyzetének megszilárdítása Augustus halála után 268
4.3.11. Augustus hódításai 268
4.3.12. A Duna mentén élő népek meghódítása 269
4.3.13. A pannon-dalmata lázadás kitörése, menete és leverése 270
4.3.14. Az azalusok és boiusok törzsi szállásterülete katonai felügyelőjének
felirata 273
4.3.15. Kelta előkelőség felirata Brigetio territóriumáról 274
4.3.16. Bennszülött előkelő sírfelirata Aquincumból 275
4.3.17. A civitas Eraviscorum levéltárosa 275
4.3.18. Municipium Aquincensium és a civitas Eraviscorum 276
4.3.19. Római polgárjog-adományozás africai törzsi előkelőknek
(A Tabula Banasitana) 276
4.3.20 Római polgárjog-adományozás a segédcsapatokból leszerelt pannóniai
bennszülötteknek 278
4.3.21. Római polgárjog megadása Bithynia helytartójának
közbenjárására 280
4.3.22. Tessera hospitalis Hispániából 281
4.3.23. Claudius külpolitikája 282
4.3.24. A római senatusba való bejutás jogának megadása a Gallia comatabeli
aeduusok előkelőinek 282
4.3.25. Római külpolitika Hadrianus idején 284

4.4. AZ ORDO DECURIONUM

4.4.1. A municipium és a colonia különbsége 284
4.4.2. Törvény Tarentum municipiummá emeléséről (lex Municipii Tarentini) 285
4.4.3. A hispániai írni municipium törvénye (lex Irnitana) 287
4.4.4. Az ordo decurionum rendi jelvényeinek adományozása 290
4.4.5. Szoborhely adományozása a császárnak a városi vezető tisztség
elnyeréséért 290
4.4.6. Egy, a teljes hivatali ranglétrát végigjárt tisztviselő
fogadalmi felirata Nemesisnek 291
4.4.7. Brigetióban szolgált, Savariában letelepedett veteranus felirata 291
4.4.8. Tarragonai városi vezető hivatali pályafutása 292
 TARTALOM 13

4.4.9. Savaria építési ügyekért felelős vezetőjének Hercules számára ajánlott

felirata 292
4.4.10. A tartományi főpap Nemesisnek ajánlott felirata Savariából 293
4.4.11. Marcus Antonius Terens, az ünnepelt disznó- és marhakereskedő
sírfelirata 294
4.4.12. Plinius tanítót keres szülővárosába 294
4.4.13. Keleti származású decuriók Brigetióban 285
4.4.14. A keleti származású Marcus Aurelius Polideucus sírfelirata 296
4.4.15. Apa és fia a brigetiói városi tanácsban 296
4.4.16. Brigetio colonia decuriója családjának sírfelirata 297
4.4.17. Aquincumban tanuló diák sírfelirata 298
4.4.18. A canabae lakói Carnuntumban 298
4.4.19. A táborváros elöljárói 299
4.4.20. Egy ismeretlen pannóniai város előkelőjének felirata 300
4.4.21. Az örökös gondoskodása a síremlék felépítéséről 300
4.4.22. Hadrianus egy ephesosi polgár felvételét javasolja a városi tanácsba 301
4.4.23. Delphoi városa kitünteti a laodikeiabeli Iulius Sostratust 302
4.4.24. A városi tanácsba való bejutásért fizetendő pénzösszegről 302
4.4.25. A városi tanácstagok közterheiről 303
4.4.26. A decuriók közkötelezettségek elől a papokhoz való menekülése ellen 303
4.4.27. A közterhek elől más városba költözött tanácstagok kettős terheiről 304
4.4.28. A közterhek elől a hadseregbe szökött tanácstagok kiadatása 305
4.4.29. Közterhek alóli mentesítés megadása a curiák elszegényedett tagjai
számára 305

4.5. AZ ORDO EQUESTER

4.5.1. Claudius megváltoztatja a lovagrendi hivatali pályafutást 306
4.5.2. A házasodás törvényi szabályozása Augustus idején 306
4.5.3. Adlectio a decuriók és a lovagok rendjébe 307
4.5.4. Adlectio a lovagrendbe 308
4.5.5. Marcus Cominius Aemilianus római lovag cursus honoruma 308
4.5.6. Pontius Pilátus praefectus Iudaeae 309
4.5.7. Li[—] Quintus Solonius Severinus római lovag viselt tisztségei 309
4.5.8. Poetoviói lovagok 310
4.5.9. Lovagrendi városi tanácstag Brigetióban 310
4.5.10. Egy aquincumi lovag felirata 311

4.6. AZ ORDO SENATORIUS

4.6.1. A senatus kibővítése a királyság korában 311
4.6.2. Lucius Cornelius Scipio Barbatus szarkofágjának felirata 312
4.6.3. Lucius Appuleius Saturninus bukása 313
4.6.4. A polgárháború kitörése 313
4.6.5. Scipio Africanus életkörülményei a visszavonultságban 316
14 TARTALOM

4.6.6. A társadalmi küzdelmek Rómában: a köztársaság korától

Augustus hatalomra jutásáig 317
4.6.7. Sulla kinevezése dictatorrá 320
4.6.8. Sulla rendelkezései az államrend megváltoztatására 321
4.6.9. Lovas szobor állítása Sullának felirattal 322
4.6.10. Sulla önként lemond a teljhatalomról 323
4.6.11. A Catilina-féle összeesküvés társadalmi bázisa 323
4.6.12. A Catilina-féle összeesküvés 325
4.6.13. Az ún. „első triumvirátus" 326
4.6.14. Iulius Caesar és Pompeius párharca 328
4.6.15. Caesar uralmának jellemzése 332
4.6.16. Róma helyzete Pompeius és Caesar halála után 332
4.6.17. A „második triumvirátus" 333
4.6.18. A második triumvirátus létrehozása 334
4.6.19. A második triumvirátus tagjai által elrendelt proscríptio hivatalos
közzététele 335
4.6.20. Octavianus legyőzi ellenfeleit: a polgárháborúk korának lezárása 337
4.6.21. Lucius Aemilius Honoratus senator viselt tisztségei 338
4.6.22. Marcus Valerius Quadratus senator cursus honommá 338
4.6.23. Lucius Fulvius Gavius Numisius Petronius Aemilianus senator
pályafutása 339
4.6.24. Caius Aemilius Berenicianus Maximus consul pályafutása 340
4.6.25. Lucius Ranius Optatus consul, Gallia Narbonensis helytartója 340
4.6.26. Praetextata Vesta-szűznek állított felirat 341
4.6.27. Tacitus sírfelirata 342
4.6.28. Városi tanács által senatornak állított szobor bázisának felirata 342
4.6.29. Alsó-Pannonia helytartója által állított oltár Aquincumban 343
4.6.30. Adlectio a lovagrendből a senatori rendbe 343
4.6.31. Egy tehetős ifjú senator házassági kilátásai 344
4.6.32. Az ornamenta praetoria megadása Pallasnak, Claudius szabadosának 345
4.6.33. Augustus politikája a senatusi renddel szemben 348
4.6.34. Tiberius fényűzésellenes „intézkedései" 349
4.6.35. Augustus senatust érintő intézkedései 350
4.6.36. Rendelkezések a házasságkötésről Augustus idején 351
4.6.37. A senatus összetételének megváltoztatása Claudius idején 352

5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS
ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

5.1. A KIRÁLYOK KORÁTÓL A KÖZTÁRSASÁGKOR VÉGÉIG

5.1.1. Születés, serdülőkor, érett férfikor, öregség 353
5.1.2. Róma alapítása és a királyság kora 353
5.1.3. Róma királyainak tömör jellemzése 355
 TARTALOM 15

5.1.4. Numa származása 356

5.1.5. Az interregnum intézménye Rómában Romulus halála után 357
5.1.6. A Servius Tullius-féle alkotmány 357
5.1.7. A római államrend 358
5.1.8. A legjobb államrend kialakulásának okai és feltételei 362
5.1.9. A királyok elűzése - consulválasztás 368
5.1.10. Az állampolgári kötelességről 369
5.1.11. A római köztársaság intézményrendszerének létrehozása 369
5.1.12. A római köztársaság intézményrendszerének kialakulása 370
5.1.13. Róma hivatalai elnevezésének eredetéről 372
5.1.14. A római jog eredete és legkorábbi intézményei 373
5.1.15. Mi a jog? 376
5.1.16. Az írott és az íratlan jog 377
5.1.17. A polgárjog és a természetjog fogalma 378
5.1.18. Solón törvényei nyomán a decemvirek megalkotják a tizenkéttáblás
törvényeket 379
5.1.19. A tizenkéttáblás törvények. Decemvirek választása 379
5.1.20. Fogalmak: a törvény, a népgyűlési és a senatusi határozat, a császári
rendelet, a hirdetmény és a jogtudósok felelete 380
5.1.21. A főhivatalnokok hirdetménykibocsátási joga 381
5.1.22. Szavazási rend a népgyűlésen 381
5.1.23. A néptribunusi tisztségről 383
5.1.24. A néptribunusok jogköréről 384
5.1.25. A censori hivatal létrehozása 384
5.1.26. A praefectus urbi feladatairól 385
5.1.27. A praefectus vigilum feladatai 386
5.1.28. A római köztársasági államrend kialakulása és a hódítások megindulása 386
5.1.29. Telepesek kiküldése 387
5.1.30. Róma külső és belső háborúinak mozgatórugói 388
5.1.31. Róma önvédelmi harcai - Itália földje meghódításának kezdete 489
5.1.32. Róma katonai győzelme a görögség felett: Aemilius Paullus triumphusz 391
5.1.33. A császári és a senatusi provinciák Augustus idején 393
5.1.34. Földrajztudományok 396
5.1.35. A Föld gömb alakjának bizonyítékai 397
5.1.36. Gallia földrajza és népessége 398
5.1.37. Caesar Britannia meghódítására indul 399
5.1.38. A germánok szokásairól 401
5.1.39. Egyiptom igazgatása a római hódítást követően 402
5.1.40. Hispánia igazgatása a római hódítást követően 403

5.2. A RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KIALAKULÁSA

ÉS A RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KORA
5.2.1. Plarasa/Aphrodisias, Cibyra és Tabae esküje 404
5.2.2. Az elhunyt uralkodó istenivé válásának hagyománya a rómaiaknál 404
16 TARTALOM

5.2.3. A régi hadvezérek emlékének tisztelete Augustus alatt 405

5.2.4. Suliénak felajánlott szobor talapzatának felirata 405
5.2.5. Iulius Caesar, a dictator 406
5.2.6. Átmenet a köztársaságkorból a principatus korába 408
5.2.7. A politikai rend megszilárdítása Augustus idején 409
5.2.8. Octavianus a magas tisztségek betöltéséhez Cicero előterjesztésére
kedvezményt kap 409
5.2.9. Közigazgatási átszervezések Augustus alatt 411
5.2.10. Augustus megkapja „A haza atyja" melléknevet 411
5.2.11. A legkorábbi eskü szövege Augustus üdvéért Baeticából 412
5.2.12. A paphlagóniaiak esküje Augustusnak 413
5.2.13. A császárkultusz hagyományának megteremtése Augustus idején 414
5.2.14. Augustus kultusza 414
5.2.15. A kis-ázsiai görög városok rómaiak által „javasolt" naptárreformja:
Augustus születésnapja mint a helyi időszámítás kezdete 415
5.2.16. Augustus dinasztikus tervei 418
5.2.17. Augustus gyászbeszéde (Laudatio funebris) M. Vipsanius Agrippa fölött 419
5.2.18. A principatuskor uralmi rendje alapelveinek kijelölése Augustus
végrendeletében 419
5.2.19. Az augustusi „Aranykor" áldásai 421
5.2.20. Senatusi határozat Sextilis hónap nevének Augustusra
változtatásáról 421
5.2.21. Tiberius elhárítja magától az isteneknek kijáró tiszteletet 422
5.2.22. Germanicus elhárítja magától az isteneknek kijáró tiszteletet 423
5.2.23. Császárkultusz Caligula idején 423
5.2.24. Császári temetés a rómaiaknál 424
5.2.25. Claudius consecratiója 426
5.2.26. Claudius az istenek színe előtt 427
5.2.27. Gálba örökbe fogadja Pisót 430
5.2.28. Vespasianus kikiáltása császárrá 432
5.2.29. A császárkultusz egy megnyilvánulása Domitianus idején 433
5.2.30. Traianus trónra lépésének (dies imperii) megünneplése 437
5.2.31. Plinius, Bithynia helytartója Traianus engedélyét kéri szobrának
felállítására 437
5.2.32. A Római Birodalom igazgatásának „idillikus" állapotai
a Kr. u. 2. század közepén 438
5.2.33. Róma második „Aranykora" az Antoninusok korában 439
5.2.34. A senatus ülése Commodus halála után 440
5.2.35. Geta, a meggyilkolt Caesar nevének utólagos kitörlése egy neki is
ajánlott oltáron 442
5.2.36. Vádaskodások Tiberius uralkodása alatt 442
5.2.37. Felségsértési perek 443
5.2.38. Templomépítés a capitoliumi triásznak, Caracallának és anyjának,
valamint a geniusoknak 444
 TARTALOM 17

5.2.39. Ünnepi felirat Caracalla születésnapjára 445

5.2.40. Severus Alexander nomenclaturája és titulaturája 446
5.2.41. Severus Alexander rendelete az aurum coronariumról 449
5.2.42. Oltár Iulia Mamaeának, Severus Alexander és a táborok anyjának 451
5.2.43. Kr. u. 3. századi császárportrék: Severus Alexander, Maximinus Thrax,
Gordianus uralkodása 451
5.2.44. A dominatus kialakulása 453
5.2.45. Hatalmi harcok Diocletianus lemondása és az első tetrarchia
felbomlása után 454
5.2.46. A dominatus külsőségeinek megteremtése Diocletianus idején 456
5.2.47. Az első tetrarchia 456
5.2.48. II. Constantius kijelentése önmaga „örökkévalóságáról" 458

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 461

A KÖTET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ FELHASZNÁLT MŰFORDÍTÁSOK

ÉS FORRÁSGYŰJTEMÉNYEK 463

LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

(Borhy László) 465

FOGALOMMAGYARÁZATOK (Borhy László) 484

MUTATÓK (Borhy László)

Történeti és irodalmi művek, jogi források 513
Feliratok, papyrusok 515
Fordítók 517
Istenek, istennők, mitológiai alakok, lények, vallási intézmények 519
Földrajzi nevek (városok, tartományok, népnevek, fogalmak) 522
Tisztségek, hivatali beosztások a közigazgatásban, hadseregben, ünnepek,
jogi fogalmak 530
Róma alapításmítoszának alakjai, Róma királyai 552
Róma császárai, a császári ház tagjai, usurpatorok 553
Consulok 555
Személynevek 557
 ELŐSZÓ

Rómát és magukat a rómaiakat - beleértve a római történelem fordulópontjait,

Róma felemelkedésének okait, a római állam berendezkedésének és intézményrend­
szerének sajátosságait - érdekes módon nem a római szerzők által írott, hanem
olyan források segítségével érthetjük meg a legkönnyebben, amelyek szerzői (pl.
Polybios, Iosephus Flavius) maguk is ugyanúgy szemlélték a rómaiakat, mint az utó­
kor történészei, akik keresik, kutatják az okait annak, hogy egy hajdan kicsi városál­
lam hogyan válhatott a Földközi-tenger medencéjének urává, legyőzve olyan egykori
nagyhatalmakat, mint a punok, a görögök és a makedónok, valamint a keleti helle­
nisztikus államok. Ezeknek a szerzőknek a sorából kiemelkedik Polybios görög szár­
mazású történetíró (Kr. e. 2 0 0 - 1 2 0 k.), a 40 könyvből álló Históriai című világtörté­
net szerzője, aki a makedónok számára végzetesnek bizonyult pydnai csatát (Kr. e.
167) követően túszként Rómába került, és a rómaiak felemelkedésének, nagyságá­
nak csodálója lett.

Amikor a római történeti szöveggyűjtemény 438 szemelvényét kiválogattuk, és a ha­

gyományos eseménytörténeti, kronologikus felépítés helyett 5 nagy fejezetbe ren­
deztük, Polybios szemléletmódjából indultunk ki. Polybios ugyanis - akit méltán te­
kinthetünk az első római korral foglalkozó történésznek - kívülről, görögként szem­
lélte a rómaiakat, és felemelkedésüket két fő okra vezette vissza: a rómaiak vallására
és a római hadseregre. A vallásra vonatkozóan a következőket írta (Históriai 6.56.6
skk.): „A legfontosabb tényező, amelyben véleményem szerint a rómaiak állama fö­
lényben van más államokkal szemben, az az istenekre vonatkozó felfogásuk. Úgy
vélem, hogy amit másoknál kárhoztatni szoktunk, éppen az fogja össze a rómaiak
ügyeit - éspedig a babona. Ezt a lehető legkomolyabban veszik figyelembe, és érvé­
nyesítik mind magánéletükben, mind pedig a város közügyeiben" (H. I.). Ez az oka
annak, hogy a szöveggyűjtemény a római vallásra vonatkozó forrásszemelvényeket
tartalmazó fejezettel kezdődik. Természetesen nem elégedtünk meg azzal, hogy
Polybios koránál megálljunk - a kereszténység államvallássá válásáig kíséreltük meg
nyomon követni a római vallás sajátosságait, ősi római hagyományait, papi testüle­
teit, helyi provinciális színezeteit, a keleti vallásokat stb. Ugyanez a polybiosi hagyo­
mány és felfogás vezetett minket arra, hogy a második fejezetben a római hadsereg­
gel foglalkozó és a római kort a legendák homályába vesző kezdetektől a hódítások
korán át a késői császárkorig felölelő szemelvények kapjanak helyet. Ennek oka
ugyanis az, hogy Polybios a római hadsereg megítéléséről a következőket írta: „...aki
ezt megértette, a legfontosabb és legtanulságosabb dolgok egyikét ismeri meg"
(Históriai 6.26, H. I.). A római hadsereg volt a letéteményese azoknak a hódítások-
22 ELŐSZÓ

nak, amelyek Rómát a hódítások nyomán világbirodalommá tették. Mindez azonban

olyan változásokat idézett elő a római gazdasági berendezkedésben, amelyek a Föld­
közi-tenger medencéjének meghódítását követően néhány évtized múltán megindí­
tották a római köztársaság válságának polgárháborúkba torkolló folyamatát. A har­
madik fejezetben a római gazdaság szerkezetére vonatkozóan állítottunk össze sze­
melvényeket, hangsúlyozva a pun háborúk korát követő gazdasági szerkezetváltást,
valamint azt a tényt, hogy a római állam - a változások ellenére is - mindvégig alap­
vetően a mezőgazdasági termelésen alapuló állam maradt. A negyedik fejezet a ró­
mai társadalom rendjeivel, rétegeivel foglalkozik, beleértve a társadalmi-politikai
küzdelmeket is. Az ötödik fejezetben a Polybios által is megcsodált római állambe­
rendezkedés intézményeinek jellegét, kialakulását próbáltuk meg források segítsé­
gével bemutatni, itt is szem előtt tartva azt, hogy egyes hivatalok, tisztségek - a hó­
dítások következtében végbement gazdasági folyamatok által gerjesztett társadalmi
és rendi küzdelmek folyamán - a köztársaság korában alakultak ki, és bizonyos vál­
tozásokkal a késői császárkorig fennmaradtak.

Ez a szöveggyűjtemény a jelenleg használatban levő rómaitörténelem-tankönyvek

anyagához szolgál kiegészítésül. Bőségesebb magyarázattal főleg a feliratok eseté­
ben szolgáltunk, különben pedig általában a tankönyvek megfelelő fejezeteire, olda­
laira utaltunk (Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Budapest, 2 0 0 0 [RTT], Borzsák
I. - Hahn I.: Római történeti chrestomatia. Budapest, 2 0 0 0 [RTChr], Ferenczy E. - Hahn
I. - Maróti E.: Az ókori Róma története. Budapest, 1992 [ÓRT], Földi A. - Hamza G.-.A
római jog története és institúciói. Budapest, 1996 [RJT]). A magyar fordításban eddig
még meg nem jelent szövegekben és a műfordításokban is feltüntettük a fontosabb-
nak ítélt és a szövegekben való további elmélyedést elősegítő eredeti görög és latin
kifejezéseket. Mindez persze nem mentesít minket attól, hogy az igazán igényes
munkához az eredeti szövegeket is kézbe vegyük.

Budapest, 2 0 0 3 . augusztus. Borhy László

 A KÖTET FORDÍTÓI

A. B. Adamik Béla K. R. Kopeczky Rita

A. T. Adamik Tamás L. I. Lakatos István
B. A. Bencze Ágnes M. E. Maróti Egon
B. G. Bolonyai Gábor M. Gy. Muraközy Gyula
B. I. Borzsák István Mo. Gy. Moravcsik Gyula
B. L. Borhy László Mt. E. Máthé Elek
Bi. I. Boronkai Iván N. A. Németh András
Bu. G. Buzási Gábor N. Gy. Németh György
D. G. Devecseri Gábor N. L. Nagy Levente
F. A. Fejérdy András E E. Pataky Elvira
F. G. Fényes Gabriella P. H. A. Patay Horváth András
G. D. Gulyás Dénes R. J. Révay József
G. L. Gaál László R. Z. Rihmer Zoltán
H. I. Hahn István Sch. D. Schmál Dániel
H. L. Havas László Sz. Gy. Szepesy Gyula
K. Á. Kurcz Ágnes Sz. J. Gy. Szilágyi János György
K. F. Kiss Ferencné Sz. T. Szepessy Tibor
K. I. Kapitánffy István T. I. Terényi István
K. J. Kun József T. K. Tóth Klára
A FELIRATOK FELOLDÁSÁBAN ALKALMAZOTT
DIAKRITIKUS JELEK

( ) Rövidítés feloldása.
[ ] Töredékes szövegrész kiegészítése.
< > Betoldás a szövegbe.
{ } Kizárás a szövegből.
[[ ]] Kitörölt betűk, szövegrész.
[... ] Töredékes szövegrész elveszett betűi számának megadása.
[—] Megsemmisült, nem rekonstruálható szövegrész.
[— Megsemmisült szövegrész kezdete.
Megsemmisült szövegrész.

Megjegyzés: Előfordul, hogy a fordításokban található latin-görög kifejezések­

ben kerek zárójelen / ( ) / belül a rövidítések feloldásában a jelek kettőzésének
elkerülése végett szögletes zárójelet /[ ]/ használtunk.
 1. A római vallás

1.1. A SIBYLLA JÓSLATA

Zósimos: História nea [Új történelem] 2.6.

Ám ha az emberi élet leghosszabb kora eltelt,

száztíz esztendő körforgását befutotta,
Római, emlékezz, és egy szavamat se feledd el,
emlékezz minderre: haláltalan isteneidnek

áldozatod bemutasd, Tiberisnek a habjai mentén, 5

ott, hol a szélessége a legkisebb a folyónak,
és mikor eljön az éjjel, s elrejtőzik a napfény,
áldozzál bárányt s kecskét, feketét, hogy a Moirák,
minden lénynek az anyjai, megkapják, s a szülő nőt

védő Eileithyiáknak nyújtsd azt, amit illik. 10

Gaiának pedig emsét áldozzál, viselőset.
Nappal van, mikor oltárhoz vezetik Jupiternek
hószín szőrű bikáit, nem pedig éj, hisz az égi
istenek áldozatát mind nappal kell bemutatni.

Áldozzál te is így. Adjál Hérának üszőt, szép 15

fénylő szőrű állatot, azt kap Phoibos Apollón
is, Létó fia, kit másként Napnak nevez oly sok
nép. Paiánok hangáival teljen meg a szentély,
és latinul zengjék dalukat fiaink meg a lányok

isteneinknek. Csakhogy a lányok kórusa, éppúgy 20

mint a fiúk kara is, külön álljon. Mindegyiküknek
éljen az apja s az anyja, virágozzék a családjuk.
Még ugyanaznap a nők, kik a házasságnak igáját
hordják, Hérához könyörögjenek úgy, hogy az oltár

mellé térdelnek. Tisztítsa meg őket az úrnő, 25

nőket, férfiakat, de leginkább mégis a nőket.
28 1. A R Ó M A I VALLÁS

Mindazt elhozzák valamennyien otthonaikból,

mit csak kell, ha a zsengét áldozzák a halandók,
engesztelve a mélység isteneit meg a boldog

30 égilakókat. Az oltáron fekszik kupacokban

mindez, s el ne feledjed megkínálni a nőket,
s férfiakat, kik mind oda gyűltek. Egész napon által
és éjjel sokaság gyülekezzen a szent helyeinken.
Ott a vidám nevetés buzgósággal keveredhet.

35 Emlékezz minderre örökké, el ne feledjed,

így lesz mind a tiéd Itália földje, s igádba
görnyed a latinoknak népe örökkön-örökké.

N. Gy.

1.2. A RÓMAI VALLÁS GÖRÖG SZEMMEL

Polybios: Históriai [Történeti könyvek] 6.56.6-15.

A legfontosabb tényező, amelyben véleményem szerint a rómaiak állama fölényben

van más államokkal szemben, az az istenekre vonatkozó felfogásuk. Úgy vélem,
hogy amit másoknál kárhoztatni szoktunk, éppen az fogja össze a rómaiak ügyeit -
éspedig a babona. Ezt a lehető legkomolyabban veszik figyelembe, és érvényesítik
mind magánéletükben, mind pedig a város közügyeiben. Sokak szemében meglepő­
nek tűnhetnék ez a dolog; én azonban úgy gondolom, hogy ilyetén ténykedésükben a
tömegre vannak tekintettel. Ha ugyanis csak bölcsek lakta állam megszervezése lett
volna a feladat, aligha lett volna szükség az efféle módszerre. De mivel minden tö­
meg ingatag, hajlamos jogtalanság elkövetésére, oktalan gyűlölködés és vad szenve­
dély tölti el, nincs más hátra, mint hogy homályos félelem és szorongó hangulat kel­
tésével tartsuk féken. így tehát azt gondolom, hogy a régiek az istenfogalmat és az
Alvilágról alkotott elképzeléseket nem meggondolatlanul, nem is ötletszerűen ter­
jesztették el a tömegek között - inkább a maiak azok, akik meggondolatlan és értel­
metlen módon kiküszöbölik ezeket. Mert hogy másról ne is beszéljek, a hellének kö­
zött a közügyek intézőire - bár tízen is ellenjegyzik s pecsétükkel látják el a nyugtát,
és kétannyi tanút hívnak hozzá - még egy talentum összeget sem lehet tisztességgel
rábízni; a rómaiak viszont sokkal nagyobb összeget bíznak rá magistratusaikra és
legátusaikra, s azok mégis becsülettel járnak el, kizárólag azért, mert köti őket az
eskü szentsége. Más népeknél nehéz találni olyan embert, aki távol tartja kezét a
közpénzektől és tiszta az effajta bűnöktől; de ugyanilyen nehéz Rómában olyan em­
berre lelni, akit efféle bűnös praktikán rajtakaptak volna.
H. I.
 1.3. A Z Ő S Ö K T I S Z T E L E T E G Ö R Ö G S Z E M M E L 29

1.3. AZ ŐSÖK TISZTELETE GÖRÖG SZEMMEL

Polybios: Históriai [Történeti könyvek] 6.52.10-54.

Itália minden lakosa tehát már természeti adottságaival is fölülmúlja testi erőben és
lelki bátorságban a föníciaiakat, de nagymértékben ösztönzik az ifjakat e tekintetben
a szokások által is. Egyetlen példa elegendő annak bemutatására, mekkora gondot
fordít államuk olyan férfiak kinevelésére, akik minden megpróbáltatást vállalnak
azért, hogy hazájukban a férfias kiválóság dicsősége övezze őket.
Amikor egy előkelő római meghal, a gyászszertartás során a holttestet általában
magasra állítva, olykor fektetve, díszes menetben kikísérik a Forumra, az úgyneve­
zett rostrához. Ott körbeseregli az egész nép, aztán ha maradt utána felnőtt fiúutód
és éppen otthon időzik, akkor az, ha nem, hát valamelyik még életben levő rokona
fellép a szónoki emelvényre, hogy az elhunyt erényeiről és életében véghezvitt tettei­
ről beszéljen. A beszéd hatására a gyászoló közönség visszaemlékezik rá, leperegnek
szemük előtt az események, s nemcsak hajdani társain, hanem a kívülállókon is
olyan mélységes gyász vesz erőt, hogy úgy érzik, elhunyta nem csupán a hozzátarto­
zók, hanem az egész nép vesztesége.
Azután eltemetik és elvégzik a szokásos szertartásokat, majd az elhunyt képét a
ház legdíszesebb helyére állítják, s fából kis szentélyt építenek köréje. A kép álarchoz
hasonlatos, melyet úgy készítenek, hogy az elköltözött vonásait és arcszínét ponto­
san visszaadja. Ezeket a képmásokat azután az állami áldozatok alkalmával előveszik
és gazdagon felcicomázzák, ha pedig egy előkelő családtag meghal, elviszik a temeté­
si menetbe, és magára veszi egy olyan személy, aki termetre és megjelenésre nagyon
hasonlít a hajdanvoltra. Bíborszegélyű tógát visel, ha az illető consul vagy praetor
volt, bíbortogát, ha censor, ha pedig diadalmenetben volt része, vagy más hasonló
nagy tettet hajtott végre, akkor arannyal átszőtt ruhát. Az álarcosok mind kocsikon
vonulnak fel, előttük viszik a vesszőnyalábokat, a bárdokat és a többi hivatali jel­
vényt annak a méltóságnak megfelelően, amelyet a megjelenített ős életében az ál­
lamban betöltött. Megérkezve a rostrához, valamennyien helyet foglalnak a sorba
állított elefántcsont székeken. Felemelőbb látványt elképzelni sem lehet egy ifjú szá­
mára, aki hírnévre és erényre törekszik. Kit nem rendít meg, ha együtt látja vala­
mennyi kiváló férfiú mintegy megelevenedett képmásait? Van-e annál felemelőbb
látvány?
Azután még a gyászünnepség szónoka, ha már beszélt az elhunytról, rátér a többi
megjelenített ősre, s kezdve a legkorábban élttel, kinek-kinek elbeszéli eredményeit
és cselekedeteit. így idézik emlékezetükbe újra és újra ezeknek a kiváló férfiaknak
erényekkel kivívott hírnevét: így lesz halhatatlan azoknak a híre, akik valami nagy­
szerű tettet hajtottak végre, s a nép megismeri, az utókor pedig hagyományként
örökbe kapja a haza felvirágoztatóinak dicső emlékét. S ami a legfőbb: az ifjakban fel­
támad a készség a köz érdekében minden megpróbáltatás elviselésére, hogy ők is
olyan hírnévre tegyenek szert, mint amilyen a kiváló ősök emlékét őrzi. Szavaimat
számos tény bizonyítja. Sok római vívott önként párviadalt, hogy eldöntsön egy
háborút, többen mentek a biztos halálba, ki azért, hogy háborúban megmentse a
30 1. A R Ó M A I VALLÁS

többieket, ki pedig békében, hogy elhárítsa a közösséget fenyegető veszélyt. Sőt né­
hányan hivatalviselésük idején minden szokással és hagyománnyal szakítva kivégez­
tették saját gyermekeiket, mert fontosabb volt számukra a haza java, mint a legköze­
lebbi hozzátartozókhoz való természetes ragaszkodás.
K. I.

1.4. NUMA KIJELÖLI A RÓMAI ISTENEK PAPI TESTÜLETEIT

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 1.19-20.

19. Mikor birtokába vette az erőszakkal és fegyverrel alapított új Várost, felkészült

rá, hogy újra megalapítsa a jog, a törvény és az erkölcsök alapján. De, látva, hogy
amíg a háború tart, senkit nem szoktathat rá ezekre, mert a katonáskodás csak to­
vább szítja a harci kedvet, úgy vélte, hogy ezt a vad népet csak oly módon szelídítheti
meg, ha elszoktatja a hadviseléstől; az Argiletum tövében a háború és béke jelzésére
egy Ianus-templomot emelt, amely kinyitva azt mutatta, hogy fegyverben állt a Vá­
ros, bezárva azt, hogy körös-körül békességben éltek a népek. Numa uralkodása
után a templom kétszer volt bezárva csupán, először T. Manlius consulsága idején,
az első pun háború befejeztével, másodszor a mi korunkban ajándékoztak meg az is­
tenek ezzel a látvánnyal - Augustus Caesar záratta be, midőn az actiumi csata után
szárazföldön és tengeren helyreállította a békét. Numa, mihelyt szövetségi szerző­
dés útján biztosította valamennyi szomszédja jóindulatát, bezáratta a templomot.
De hogy a külső veszedelem gondjának elmúltával lelkük, melyet addig az ellenség­
től való félelem és a katonai fegyelem állandóan ébren tartott, el ne puhuljon, úgy
gondolta, hogy az akkor még tapasztalatlan és faragatlan tömeget mindenekelőtt a
leghatásosabb eszközzel, az istenfélelemmel kell beoltani. De mert ez valamely cso­
da bizonyító ereje nélkül nemigen szokta áthatni a lelkeket, úgy tett, mintha éjjelen­
te Egeria istennővel találkoznék. Az ő tanácsára vezette be - mondta - az isteneknek
legkedvesebb szertartásokat, és jelölte ki valamennyi istennek a maga papját.
Mindenekelőtt a hold járása szerint tizenkét hónapra osztotta fel az évet. De mert a
hold egy-egy hónapban nem tölt ki harminc napot, s hat nap hiányzik a nap körpályá­
jához igazodó teljes évből, szökőhónapokat iktatott be, így aztán a nap állása minden
huszadik évben ugyanarra az időpontra esett, mint eredetileg, és minden esztendő és
valamennyi nap tartama egyforma hosszú lett. Ugyancsak ő jelölt meg szerencsés
és baljóslatú napokat, mivel haszonnal járt, ha időnként nem tartottak tanácskozást a
néppel.
20. Majd a papi tisztségek megszervezésére fordította figyelmét, noha a legtöbb
vallásos szertartást ő maga végezte, kiváltképpen azokat, amelyek ma a. fiamén Dialis
hatáskörébe tartoznak. De mert úgy gondolta, hogy egy ilyen harcias népnek inkább
Romulushoz, mint Numához hasonlatos királyai lesznek, akik maguk is hadba vo­
nulnak, nem akarván, hogy a király főpapi kötelességei feledésbe menjenek, Iuppiter
állandó szolgálatára papot rendelt, s azt díszruhával és csak királyt megillető elefánt­
csont székkel tüntette ki; rendelt mellé még két fiament, az egyiket Mars, a másikat
 1.5. AZEVOCATiO A R Ó M A I A K N Á L 31

Quirinus szolgálatára. Vesta-szüzeket választott - Alba városából való és Róma ala­

pítójának rokonságából származó papi rendet - állami díjazást rendelt számukra,
hogy a templom állandó szolgálatát ellássák; a szüzességi fogadalom és egyéb vallá­
sos szertartások révén tiszteletre méltóvá és szentté nyilvánította őket. Majd Mars
Gradivus szolgálatára választott tizenkét Salius-papot, kitüntető megkülönböztetés­
ként hímzett tógát adományozott nekik, és ércből való mellvértet, melyet tunicájuk
fölött viseltek. Elrendelte, hogy az „ana7é"-knek nevezett, égből aláhullott pajzsokat
ünnepi tánc kíséretében, dalokat énekelve hordozzák körül a Városban. Majd főpa­
pot nevezett k i : az atyák sorából Numa Márciust, Marcus fiát, és átnyújtott neki egy
pontos leírást valamennyi szent szertartásról, amely fölsorolta a vallásos áldozato­
kat, az ünnepnapokat, a templomok nevét, ahol a szertartások lefolyhatnak, valamint
azt is, hogy a költségekre honnan kell a pénzt előteremteni. Valamennyi egyéb - álla­
mi vagy magán - vallásos szertartást a főpap hatáskörébe utalt, hogy a nép tudja, ki­
hez kell tanácsért fordulnia, s hogy az istenek tiszteletét se a hazai vallás elhanyago­
lása, se idegen szokások behozatala meg ne zavarja. Ennek a főpapnak nemcsak az
égiek vallásos tiszteletéről kellett azonban útmutatást adnia, hanem a megfelelő
gyászszertartásokról s a holtak szellemének kiengeszteléséről is; fölvilágosítással
szolgált továbbá a villámlás vagy egyéb látható alakban megnyilvánult csodajelek ter­
mészetéről, érvényességéről vagy kiengesztelésének módjáról. S hogy az égiek gon­
dolataiból ki lehessen fürkészni az ilyen titkokat, Iuppiter Eliciusnak templomot
szentelt az Aventinuson, és madárjóslatok útján kérdezte meg az istentől, melyek
azok a jelek, amelyeket az isteni akarat megnyilvánulásának kell tekinteni.
K. F.

• A királyság korának intézményeiről, a vallás szerepéről a rómaiaknál lásd ORT 48-55. és

RTT 17-32.

1.5. AZ EVOCATIO A RÓMAIAKNÁL

Macrobius: Saturnalia 3.9.1-16.

1. „isteneink, akik országunk eddig segítették,

szenthelyet, oltárt, elhagytak mindent;..." 1

Ez a kijelentés egyrészt a rómaiak igen ősi szokásával, másrészt a rendkívül titkos

szertartásaival kapcsolatos. 2. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minden város valamelyik
istenség védelme alatt áll, a rómaiaknak az a szokása pedig sokak számára rejtett és
ismeretlen volt, mely szerint amikor az ellenség városát ostromolták, és már bevehe-
tőnek hitték, meghatározott ima elmondásával kihívták a védőisteneket, vagy azért,
mivel úgy gondolták, hogy más módon nem lehet elfoglalni a várost, vagy ha el is le-

1
Vergilius: Aeneis II. 3 5 1 - 3 5 2 . L. I.
32 1. A R Ó M A I VALLÁS

hetne, istentelen dolognak tartották fogolyként megszerezni az isteneket. 3. Ugyan­

is maguk a rómaiak ezért akarták, hogy ismeretlen legyen egyrészt az az istenség,
akinek a védelme alatt Róma városa állt, másrészt magának a városnak a latin neve.
4. Az istenség neve azonban, bármit is gondolnak erről, felbukkant az egymástól
meglehetősen eltérő régi szerzők néhány könyvében meglapulva, melyek oly régi
dolgokat követnek nyomon. Egyesek ugyanis Iuppitert hitték annak, mások Lunát,
vannak, akik Angeronát, aki az ujját a szájához emelve csendre int, mások pedig,
akiknek a hitele erősebbnek tűnik számomra, Ops Consiviát nevezték annak. 5. Ma­
gának a városnak a neve pedig még a legműveltebbek számára is ismeretlen, mivel
attól féltek a rómaiak, hogy ha a saját védőnevük mások tudomására jut, ugyanazt
fogják ők maguk is elszenvedni egy ellenséges evocatio során, amit köztudottan gyak­
ran tettek az ellenség városaival szemben. 6. Ellenben ügyelni kell arra, hogy az, amit
többen tévesen ítélték meg, nehogy minket is összezavarjon, amikor azt gondoljuk,
hogy egy ima elmondásával egyrészt kihívják valamely városból az isteneket, más­
részt elátkozott lesz a város. Ugyanis Sammonicus Serenusnak a Titkos dolgokról
szóló ötödik könyvében (Liber quintus rerum reconditarum) bukkantam mindkét imára,
amelyekről ő azt állítja, hogy egy bizonyos Furius igen régi könyvében találta azokat.
7. Az imádság pedig olyan jellegű, amellyel isteneket hívnak ki, amikor ostrommal
zárják körül a várost.
„Ha van isten, ha van istennő (si deus, si dea), akinek a védelme (tutela) alatt áll a
karthágóiak népe és városa, és leginkább téged kérlek, aki felvállaltad ennek a város­
nak és népnek a védelmét, és esedezem és kegyelmet kérek tőletek, hogy ti a karthá­
góiak népét és városát hagyjátok el, a szent helyeket, templomokat és a várost hagy­
játok hátra, és távozzatok el ezektől, (8.) és erre a népre, városra félelmet, rettegést,
felejtést vessetek, és elárultak lévén Rómába hozzám és az enyéimhez jöjjetek, és
számotokra a mi városunk szent helyül, templomul elfogadhatóbb és kedveltebb le­
gyen, és hozzám és a római néphez és a katonákhoz kegyesek legyetek, hogy tudjuk
és tapasztaljuk. Ha így fogtok cselekedni, felajánlom, hogy nektek templomokat és
játékokat fogok létesíteni."
9. Ugyanezen szavakra áldozatot kell bemutatni, és meg kell nézni a belsőségek
útmutatását, hogy azok előre jelezzék a jövendőt. A városokat pedig és a seregeket
így átkozzák el, miután már kihívták az isteni erőket, de csak egyedül a dictatorok és
hadvezérek végezhették az elátkozást a következő szavakkal:
10. „Dis páter, Veiovis, halotti szellemek, vagy ha valamely más néven lehet meg­
nevezni, hogy mindnyájan Karthágónak azt a városát, seregét, amelyet én megnevez­
ni gondolok, meneküléssel, félelemmel, rettegéssel töltsétek meg, és akik a mi lé­
gióink, seregünk ellen fognak majd fegyvert, hogy ti azt a hadsereget, azt az ellensé­
get és azokat az embereket és azok városait és földjeit, akik még ezeken a helyeken,
területeken, földeken vagy városokban laknak, ragadjátok el, a napfénytől fosszátok
meg, és az ellenség seregét és azok városait és földjeit, akiket én megnevezni gondo­
lok, hogy ti azokat a városokat és földeket, székhelyeket és azok életét felajánlva és
felszentelve bírjátok azon törvények szerint, amelyekkel és amikor az ellenség legin­
kább oda van ajánlva. 11. Én pedig azokat bizalommal teszem és ajánlom fel cserébe
magam és tisztségem érdekében, a római népért, a seregeinkért és légióinkért, hogy
 1.6. AZ Ú G Y N E V E Z E T T LAPIS SATRICANUS 33

engem, az én hitemet és a mi hatalmunkat, /egióinkat és seregünket, akik ezen tettek

véghezvitelében közreműködnek, épségben őrizzétek meg. Ha ezeket úgy megtetté­
tek, hogy én tudom, észlelem és megtapasztalom, akkor bárki tette is ezt a fogadal­
mat, mihelyt megtette, rögvest áldozat legyen három fekete juhból. Tellus, és téged
Iuppiter, hívlak tanúul." 12. Amikor a Tellust szólítja, kezeivel a földet érinti; amikor
Iuppitert szólítja, kezeit az ég felé emeli; amikor a fogadalom elfogadását kijelenti,
kezeivel a szívét érinti meg. 13. A régi időkben pedig a következő elátkozott városo­
kat találtam: Stonii, Fregellae, Gavii, Veii, Fidenae, ezeket Italián belül, emellett Kar­
thágót és Korinthost, de az ellenség sok seregét és városát, a gallokét, a hispánokét,
africaiakét, a mórokét és más nemzetekét, melyeket az ősi évkönyvek beszélnek el.
14. Innen van tehát az, hogy az isteni erők ilyen jellegű evocattoja és eltávozása miatt
mondja Vergilius: „isteneink ...szenthelyet, oltárt, elhagytak mindent", és hogy vé­
delmező voltukat jelezze, hozzáteszi: „akik országunk eddig segítették", (15) és
hogy az evocatio mellett a devotio erejét is megmutassa, amelyben leginkább Iuppitert
szólítják meg, ezt mondja: „a teucroktól Argosba orozta bősz Jupiter". 1 (16) Hát
nem tűnik bizonyosnak számunkra, hogy (Vergilius) Maro mélységét az emberi és
isteni törvény nélkül nem lehet megérteni?
N. A.

1.6. AZ ÚGYNEVEZETT LAPIS SATRICANUS

CILI.2 (1986) 2832a. A Latium déli részében fekvő Satricumban épült Mater Matuta-templom
ásatása közben 1977-ben talált felirat. A felirathordozó kő a templom alapzatába volt beépít­
ve, mégpedig oly módon, hogy a kő oldalán lévő felirat „fejjel lefelé" álljon, és ne lehessen elol­
vasni. Ma Rómában, a Holland Intézetben (Nederlands Institut te Rom) őrzik.
A felirat mintaszerű fő kiadása és kommentárja: C. M. Stibbe - G. Colonna - C. De Simone
- H. Versnél: Lapis Satricanus. Archaeological, epigraphical, linguistic and historical aspects of the new
inscription from Satricum. With an introduction by M. Pallottino. 's-Gravenhage, 1980; C. De
Simone: L'iscrizione latina arcaica di Satricum: Problemi metodologici ed ermeneutici. CIS
33.1., 1981, 25-56.; H. S. Versnél: Die neue Inschrift von Satricum in historischer Sicht.
Gymnasium 89., 1982, 193-235.; E. Ferenczy: Über das Problem der Inschrift von Satricum.
Gymnasium 94., 1987, 97-108.; R. Ross Holloway, The Archaeology of Early Rome and Latium.
London - New York, 1996; T. C.-J. Matthews: A római világ atlasza. Budapest, 1991, 24-25. (a
felirat fotójával).
Kr. e. 500 körül?
A felirat eredeti szövege:

[—]ieisteteraipopliosiovalesiosio
svodalesmamartei

'Vergilius: Aeneis II. 3 2 6 - 3 2 7 . L. I.

 34 1. A R Ó M A I VALLÁS

A felirat - legvalószínűbb értelmezés szerinti - klasszikus latin átírása:

[—]i stetere Publii Valerii

sodales Marti

Legvalószínűbb fordítása (az eredeti szórendet megtartva):

... állították Publius Valerius

bajtársai Marsnak.
A. B.

• A felirat eleje töredékes, kiegészítésére sokféle kísérlet történt, ezek nagy része azonban
nyelvészetileg tarthatatlan. A felirat nyelve minden kétséget kizáróan latin, bár még mindig
akadnak kutatók, akik ezt nem fogadják el. A felirat eredetileg valószínűleg egy Mars-temp­
lom dedikációs felirata volt. Egyes kutatók véleménye szerint az eredetileg Marsnak szentelt
templomot lerombolták (talán a volscusok), és ennek helyébe épült az új, Mater Matu-
ta-templom, és így kerülhetett az eredeti dedikációs felirat az alapzatba. Mások szerint e
Marsszal kapcsolatos felirat Satricum más részéről került utólag beépítésre a Mater Matu-
ta-templomba.
A feliraton említett Publius Valerius azonos lehet a nagy R Valerius Publicolával, a köztár­
saság első consuljainak egyikével. A szöveg igazi jelentősége - egyes kutatók szerint - azon­
ban abban áll, hogy megerősíti azt a képet, amely szerint a korabeli római társadalom olyan
harcosok csoportjainak (sodales) uralma alatt állt, akik arisztokrata vezéreknek és nemzetsé­
geknek tartoztak hűséggel.
Ferenczy E. azonban számos érvet hozott fel a R Valerius Publicolával való azonosítás ellen.
Szerinte Róma Kr. e. 500 körül nem volt abban a helyzetben, hogy Satricumot elfoglalhassa, és
R Valerius Publicolának a bajtársai nem állíthattak Satricumban feliratot, ugyanis egyetlen
adat sincs Róma és különösen a Valeriusok Satricumhoz fűződő kapcsolataira a Kr. e. 5. szá­
zadban. R Valerius Publicolának semmiféle kapcsolata nem mutatható ki Satricummal.
A felirat keltezése is bizonytalan: a R Valerius Publicolával való azonosításra alapozott Kr. e.
500 körüli keltezés régészeti és epigraphiai érvek figyelembevételével akár egy évszázaddal
későbbre is kitolható. Satricum csak a kelta invázió után, a 4. század első felében került Róma
érdeklődésének homlokterébe az új latin szövetséggel kialakuló háború kapcsán. Ekkor már
kimutatható a Valeriusok és Satricum kapcsolata: Publius Valerius Potitus Publicóla az egyik
vezére a Satricumot 386-ban elfoglaló római hadseregnek. Ferenczy E. a feliraton említett
Poplios Valesiost ezzel a Publius Valerius Potitus Poplicolával azonosítja, aki egyébként ké­
sőbb, 377-ben Satricumnál legyőzte az egyesült latin-antiumi seregeket. Szerinte ő az egyet­
len olyan kétségtelenül történeti személy ágens Valériában, akinekpraenomene Publius, és aki­
nek a források által bizonyíthatóan kapcsolatai voltak Satricummal. Ennek fényében a felirat
keletkezését későbbre, 386-382 közé teszi, azaz Satricum első római meghódításának idő­
pontja és a volscusok általi visszahódításának időpontja közé.
Adamik B. véleménye szerint a latin nyelvtörténet mai állása alapján nyelvészetileg mind a
két keltezés - azaz Kr. e. 500 körül, illetve Kr. e. 386-382 között - elfogadható.
 1.7. A B A C C H A N Á L I Á K E L T E R J E D É S E I T A L I Á B A N É S R Ó M Á B A N 35

A felirat nyelvészeti és történeti értelmezése továbbra is vitatott, és máig sem zárult le meg­
nyugtató módon.

1.7. A BACCHANÁLIÁK ELTERJEDÉSE ITALIÁBAN ÉS RÓMÁBAN

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 39.8-9, 13-14.

8. A következő évben Sp. Postumius Albinus és Q. Március Philippus consulokat a

hadsereg, a háborúk és a provinciák gondja helyett egy belső összeesküvés megtorlá­
sa foglalkoztatta. A praetorok kisorsolták provinciáikat: T. Maenius kapta a városiak,
M. Licinius Lucullus a városiak és idegenek közti jogügyek intézését, C. Aurelius
Scaurus Sardiniát, R Cornelius Sulla Siciliát, L. Quinctius Crispinus Hispánia innen­
ső, C. Calpurnius Piso pedig Hispánia túlsó részét. A két consult a titkos összeeskü­
vés kivizsgálásával bízták meg.
Ez azzal kezdődött, hogy hozzánk érkezett - először Etruriába - egy egyszerű gö­
rög ember, aki egyetlen olyan művészethez vagy tudományhoz sem értett, amelyek­
re ez a példátlanul művelt nép szellemünk és testünk művelése végett minket meg­
tanított; pap volt és jövendőmondó. De nem olyan, aki az isteneket nyíltan tiszteli,
és tanait nyilvános szertartáson feltárva az emberekben babonás félelmet ébreszt,
hanem titkos, éjszakai szertartások szervezője. Ezeknek titkai kezdetben csak kevés
ember előtt tárultak fel, de később egyre jobban kezdték vonzani a férfiakat és a nő­
ket. Majd, hogy minél több lelket nyerjenek meg, a szertartást borozással és lakomá­
val kötötték össze. S itt, mikor a bortól felhevültek, s az éjszaka meg a férfiak és
asszonyok s a fiatalabb és öregebb korúak összevegyülése minden szemérmes tar­
tózkodást feloldott, megkezdődött az ocsmány orgiák mindenféle fajtája, mert min­
denki úgy érezte, hogy itt megtalálhatja azt az élvezetet, amelyre természete szerint
különösen vágyott. S itt nemcsak egyféle gyalázat, a két nemnek szabadon született
fiúkkal és asszonyokkal vegyesen űzött fajtalankodása folyt, hanem hamis tanúk, ha­
mis pecsétek, végrendeletek és feljelentések is kikerültek ebből a műhelyből, sőt
egyes családokban mérgezésekre és gyilkosságokra is sor került, úgyhogy nemegy­
szer a holttestet sem lehetett megtalálni, hogy eltemessék. A gaztetteket sokszor ra­
vaszság, még többször erőszak segítségével vitték végbe. S az erőszakosság titokban
maradt, mert az üvöltés, a dobok és a cymbalum zajától a megbecstelenítettek és
megöltek segélykiáltásait egyáltalán nem lehetett hallani.
9. Ez a szörnyű romlás, mint valami fertőző ragály, Etruriából Rómába is eljutott.
Először ugyan rejtve maradt az efféle bűnöknek több teret és lehetőséget nyújtó Vá­
ros nagysága miatt, végül azonban feljelentés útján Postumius consul tudomására
jutott...
Volt egy közismert örömleány, Hispala Faecenia szabadosnő, aki... (13.) elbeszél­
te, hogyan is keletkeztek ezek a szertartások. A szent helyre először csak asszonyok
léphettek be, s oda egyetlen férfit sem lehetett bebocsátani. Minden évben csak há­
rom napot jelöltek ki, s ekkor avatták fel napközben Bacchus új híveit, a papnőket
36 1. A R Ó M A I VALLÁS

pedig felváltva a matrónák közül választották. Ezt az egész rendet azután - mintha az
istenek figyelmeztetésére tenné - megváltoztatta az egyik campaniai papnő, Paculla
Annia. O volt az első, aki férfiakat is felavatott, mégpedig saját fiait, Minius és
Herennius Cerriniust; a szertartásokat nappal helyett éjszaka rendezte, s az évi há­
rom nap helyett minden hónapban öt napot jelölt ki a felavatási szertartásokra. S at­
tól kezdve, hogy a szertartásokat vegyesen látogatták, s ott férfiak és nők összekeve­
redtek, s féktelenségüket még az éjszaka is növelte, alig van olyan bűn, olyan gaztett,
amit ott ne követtek volna el. S a férfiak egymás között még több fajtalanságot mű­
veltek, mint a nőkkel szemben. Aki pedig nem tűrte elég készségesen a megbecstele-
nítést, s túl renyhe volt a gaztettek elkövetésében, azt, mint valami jószágot, felál­
dozták. Semmit se szabad bűnnek tartani - ez számít náluk a legfőbb vallási szabály­
nak. A férfiak, mint a megszállottak, testük őrjöngő rángatózása közben jövendőt
mondanak; a matrónák a bacchansnők öltözetében, lobogó hajjal, lerohannak a Ti-
berishez, kezükben égő fáklyával, a vízbe dugják, majd - mivel abban nyers kén és ol-
tatlan mész van - égve húzzák elő. Azokról az emberekről, akiket csigára kötnek, s
szemük elől ismeretlen barlangokba hurcolnak, azt híresztelik, hogy az istenek ra­
gadják el őket. S azok járnak így, akik nem voltak hajlandók velük együtt felesküdni,
gaztetteikben részt venni, vagy a megbecstelenítést eltűrni. Immár jelentékeny tö­
meget, szinte egy másik népet alkotnak, s köztük nem egy előkelő férfi és asszony ta­
lálható. A legutóbbi két évben elrendelték, hogy senkit sem szabad felavatni, aki
húszévesnél idősebb, mert olyan korúakra vadásznak, akik könnyebben rávehetők
az eltévelyedésre és fajtalanságra.
14. Postumius ... az ügyet a senatus elé terjesztette, s itt sorban mindenről beszá­
molt, a neki tett bejelentéstől kezdve addig, hogy a nyomozás során mi jutott tudo­
mására. Az atyákat roppant rettegés fogta el; részben az állam miatt, amelyet az effé­
le összeesküvések és éjszakai összesereglések titkos merénylettel és veszéllyel fe­
nyegethetnek, részben pedig kit-kit személyesen saját hozzátartozói miatt, hogy
közülük hátha valamelyik belekeveredett ebbe a gazságba. A senatus úgy döntött,
hogy a consulnak háláját nyilvánítja, amiért az ügyet páratlan körültekintéssel derí­
tette fel, s így semmi nyugtalanságot nem keltett. Ezután megbízták a consulokat,
hogy a bacchanáliák és az éjszakai szertartások ügyében soron kívül tartsanak vizs­
gálatot; gondoskodjanak róla, hogy Aebutiusnak és Faeceniának bejelentésük miatt
ne legyen bántódásuk, s igyekezzenek jutalom kitűzésével másokat is feljelentésre
buzdítani. Igyekezzenek a szertartások papjait - férfiakat és nőket egyaránt - nem­
csak Rómában, de valamennyi fórumon és gyülekezőhelyen felkutatni, hogy ezek a
consulok kezébe kerüljenek. Rendeljék el Rómában s küldjenek rendeletet egész
Italiában mindenhová, hogy senki, aki Bacchus szertartásába be van avatva, nem
gyülekezhet, szertartás címén nem jöhet össze, és semmi, az istenekkel kapcsolatos
dolgot nem cselekedhet. Mindenekelőtt pedig fel kell kutatni azokat, akik összegyűl­
tek és ünnepélyesen felesküdtek a fajtalanság és gyalázat művelésére. - így szólt a
senatus határozata.
A consulok utasították a curulis aediliseket, kutassák fel a szertartások vala­
mennyi papját, s akit elfogtak, tetszés szerinti időre tartsák fogságban a nyomozás
érdekében. A plebeius aedilisek ügyeljenek, hogy sehol se tartsanak éjszakai össze-
 1.8. S E N A T U S I H A T Á R O Z A T A B A C C H A N Á L I Á K R Ó L 37

jöveteleket. A gyújtogatások megelőzése végett a közbiztonságra felügyelő triumvi­

reket utasították: városszerte állítsanak fel őrségeket, s ügyeljenek, hogy semmiféle
éjszakai összejövetel ne forduljon elő, s a triumvirek mellé rendelték segítségül a
Tiberisen innen és túl felügyelő quinquevireket, hogy mindegyikük vigyázzon saját
körzete épületeire.
M. Gy.

1.8. SENATUSI HATÁROZAT A BACCHANÁLIÁKRÓL

CIL 1.2 581.

1640-ben Bruttiumban talált bronztábla, amely a senatusnak Liviustól is említett (39. 8-18)
határozatát tartalmazza. Az idézőjelek között szereplő rész valószínűleg az eredeti senatusi
határozat pontos másolata.
Kr. e. 186.

Quintus Március, Lucius fia, és Spurius Postumius, Lucius fia mint consulok előter­
jesztést tettek a senatusnak (senatum consoluerunt) október hetedikén Bellona temp­
lomában. A senatusi határozat írásba foglalásánál tanúként jelen voltak (sc[ribundo]
arf[uerunt]) Marcus Claudius, Marcus fia, Lucius Valerius, Publius fia és Quintus
Minucius, Gaius fia. Azokról, akik Bacchus-ünnepekre szövetkeztek (Bacanalibus quei
foideratei esent), rendeletileg a következőképpen határoztak (exdeicendum censuere):
„Egyikőjük se rendelkezzen Bacchus-szentéllyel; ha mégis vannak olyanok, akik
maguk számára szükségesnek tartják, hogy Bacchus-szentéllyel rendelkezzenek,
azok jöjjenek Rómába a praetor urbánushoz, és erről az ügyről, miután meghallgatták
szavaikat, a senatusunk döntsön, de csak akkor, ha legalább száz senator jelen van,
amikor ezt az ügyet tárgyalják. Bacchánsnőkhöz egyetlenegy férfi se járjon, legyen az
római vagy latin jogú polgár (ceivis Romanus neve nominus Latini), vagy szövetséges
(socius), csak ha a praetor urbánushoz járul, és ő senatusi határozat alapján (de sena-
tuos sententiad), de csak akkor, ha legalább száz senator jelen van, amikor ezt az ügyet
tárgyalják, ezt megengedi. így rendelkeztek (Censuere).
Egy férfi se legyen pap (sacerdos); se férfi, se nő ne legyen elöljáró (magister); egyi­
kőjük se tartson fenn közös pénztárat (pecuniam comoine[m]), és senki se tegyen meg
akár férfit, akár nőt elöljárónak (magistratus) vagy elöljáró-helyettesnek (pro magistra-
tud); és ezután ne álljon szándékukban egymással összeesküdni, vagy egymásnak fo­
gadalmat tenni, vagy egymást elkötelezni, vagy egymásnak kölcsönösen ígéreteket
tenni, vagy egymást adott szóval biztosítani. Senki se mutasson be titokban áldoza­
tot, és senkinek se álljon szándékában se közterületen, se magánterületen, se a váro­
son kívül áldozatot bemutatni, csak ha a praetor urbánushoz járul, és ő senatusi ha­
tározat alapján, de csak akkor, ha legalább száz senator jelen van, amikor ezt az ügyet
tárgyalják, ezt megengedi. így rendelkeztek.
Ötnél több ember, férfi és nő, ne akarjon együtt áldozatot bemutatni, és közben ne
akarjon kettőnél több férfi vagy háromnál több nő ott jelen lenni, csak a praetor
urbánus és a senatus határozata alapján, ahogy fent le van írva."
 38 1. A R Ó M A I VALLÁS

Ezeket népgyűlésen (in conventionid) hirdessétek ki nem kevesebb mint három hé­
ten belül (trinum noundinum),1 és legyetek tudatában a senatus határozatának, ők
ugyanis a következőképpen határoztak: ha akad valaki, aki a fent leírtakkal ellentéte­
sen cselekszik, azt a határozatuk értelmében halálbüntetéssel kell sújtani; és hogy
ezt érctáblára véssétek, így tartotta célszerűnek a senatus, és hogy függesszétek ki
oda, ahol legkönnyebben el lehet olvasni; és hogy a Bacchus-szentélyeket, ha vannak
ilyenek, kivéve ha ott valamiféle más ősi szent hely van, úgy, ahogy fent le van írva, a
határozatot tartalmazó táblák (tabelfjjai) átvétele utáni tíz napon belül távolíttassá-
tok el. Az ager Teuranuson.2
A. B.

1.9. SZENTSÉGTÖRÉS CAESAR HÁZÁBAN BONA DEA

(GYNAIKEIA) ÜNNEPÉN

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Iulitis Caesar 9-10.

9. Caesar praetorsága idején történetesen nem voltak zavargások. Egy szerencsétlen

ügy azonban igen közelről érintette családi életét. A patríciuscsaládból származó
Publius Clodius dúsgazdag ember volt, nagy befolyású szónok, de botrányos magán­
életéről hírhedt férfi, s ebben egyetlen kortársa sem múlta felül. Clodius beleszere­
tett Caesar feleségébe, Pompeiába, aki nem utasította vissza közeledését. De Caesar
házában nem' egykönnyen lehetett bejutni a nők lakosztályába; különben is Aurelia,
Caesar anyja, igen szigorú erkölcsű asszony volt, gondosan szemmel tartotta menye
minden lépését, és így nehéz és veszélyes vállalkozássá tette a két szerelmes találko­
zását.
Van egy római istennő, akit Bona Deának neveznek: ezt az istenséget a görögök
Gynaifeeianak hívják. Ugyanezt az istennőt a phrygök is magukénak vallják, és azt
állítják róla, hogy Midas király anyja volt; a rómaiak szerint pedig a dryasoknak ne­
vezett erdei nimfák egyike és Faunus felesége. A görögök arról is tudnak, hogy ő
Dionysosnak az anyja, akinek a nevét nem szabad kiejteni. Ezért mikor a nők az is­
tennő ünnepét ülik, szőlőlombbal borított sátrakat emelnek, és szent kígyót helyez­
nek el egy trónszéken az istennő szobra mellett. A vallási törvények tiltják, hogy
ezeken az ünnepségeken férfiak részt vegyenek, sőt férfi nem is tartózkodhat olyan
házban, ahol az ünnepséget megrendezik. A szertartások, melyeket csupa nő végez,
állítólag nagyon hasonlítanak az Orpheus tiszteletére rendezett ünnepségekhez.
Mikor az ünnep napja elérkezik, a consul vagy a praetor, akinek házánál az ünnepet
ülik, elmegy hazulról, és vele együtt távozik a ház valamennyi férfi lakója. A háztar­
tás feje ilyenkor az asszony, ő díszíti fel a házat. Az ünnep legfontosabb szertartásai

1
Tkp. az az időszak, amelyben három vásárnap volt, azaz legalább 17 napból (amennyiben ez az időszak
vásárnappal kezdődik és végződik) és legfeljebb 24 napból állt.
2
A felirat felállításának helye, ma Tiriolo.
 1.10. A R Ó M A I N A P T Á R KIALAKULÁSA ÉS R E F O R M J A I 39

éjszaka folynak. Tréfa is vegyül az éjszakai szertartásokba; közben állandóan szól a

zene.
10. Ez alkalommal, mikor Caesar házában éppen folyt a felesége, Pompeia rendez­
te ünnepség, Clodius (szakálltalan ifjú volt, s bízott benne, hogy nem ismerik fel)
ifjú nő képében bekopogtatott a ház ajtaján. Az ajtót nyitva találta, és a tervbe beava­
tott rabnő segítségével baj nélkül bejutott a házba. A rabnő szaladt, hogy szóljon
Pompeiának. Közben telt az idő, és Clodius türelmét vesztve nem maradt ott, ahol
az asszony hagyta. Járkálni kezdett a tágas házban, de igyekezett elkerülni a kivilágí­
tott termeket. Közben Aurelia egyik szolgálója lépett hozzá, és mint egyik nő a má­
sikat, hívta, vegyen részt a játékban. Clodius vonakodott vele menni, de a szolgá­
ló csak húzkodta magával, és kérdezősködni kezdett, hogy kicsoda, honnan jön.
Clodius azt felelte, hogy Pompeia szolgálóját várja, de hangja nyomban elárulta.
Aurelia rabnője sikoltozva berohant a kivilágított helyiségekbe, ahol sokan voltak,
és azt kiáltozta, hogy férfira bukkant a házban. A nők megrémültek. Aurelia azonnal
abbahagyatta az istennőnek bemutatott szertartásokat, és letakartatta a szent edé­
nyeket. Majd bezáratta a ház ajtóit, és fáklyás rabnők kíséretében sorra járt minden
szobát és helyiséget, hogy megkeressék Clodiust. Meg is találták annak a szolgáló­
nak a szobájában, aki beengedte a házba; majd mikor felismerték, hogy kicsoda, ki­
kergették az utcára.
Éjjel eltávoztak a nők a házból, és nyomban elbeszélték férjüknek, mi történt. Reg­
gelre híre ment a városban, hogy Clodius szentségtörést követett el, és tettéért nem­
csak azoknak kell felelnie, akiket magaviseletével megbotránkoztatott, hanem a vá­
rosnak meg az isteneknek is. Az egyik néptribunus szentségtörés címén vádat emelt
Clodius ellen, és a senatus legbefolyásosabb tagjai is összefogtak ellene. Tanúvallo­
másaikban a legszörnyűbb bűnök elkövetését tulajdonították neki, így például, hogy
házasságtörést követett el nővérével, Lucullus feleségével. A köznép szembehelyez­
kedett a patriciusokkal; segítségüknek Clodius jó hasznát látta bírái előtt, mert a
bíróság tagjain valósággal kitört a rémület, mikor meglátták, mekkora tömeg áll
Clodius mögött. Caesar nyomban elvált Pompeiától...
Mt. E.

1.10. A RÓMAI NAPTÁR KIALAKULÁSA ÉS REFORMJAI

Censorinus: De die natali 20.1-11.

1. De ezekről a régi idők ködébe vesző időszámítási rendszerekről nem akarok be­
szélni. Könnyű felismerni, hogy mekkora a különbség a hold vagy a nap járása sze­
rint felosztott, később keletkezett naptárrendszerek között, ha csak - a külföldieket
mellőzve - Itália népei között vizsgáljuk is ezt. Ugyanis ahogyan a ferentinumiak-
nak, a laviniumiaknak vagy akár az albaiaknak és a rómaiaknak is más-más naptáruk
volt, úgy a többi népnek is. Mégis mindnek az volt a szándéka, hogy polgári naptári
évüket hónapok különböző módon való közbeiktatásával az egyedül valódi és termé­
szetes évhez igazítsák. 2. Mivel mindezekről hosszú lenne beszélni, a rómaiak évére
40 1. A R Ó M A I V A L L Á S

fogunk áttérni. Mindenesetre Licinius Macer és utána Fenestella egyaránt azt írják,
hogy a folyó év Rómában kezdetben 12 hónapból állt. De inkább kell hinnünk Iunius
Gracchanusnak, Fulvinusnak, Varrónak, Suetoniusnak és a többieknek, akik úgy vé­
lik, hogy Rómában - ahogy akkor az albaiaknál is, ahonnan a rómaiak származnak -
10 hónap volt. 3. Ez a 10 hónap a következőképpen tett ki 3 0 4 napot: márciusban 3 1 ,
áprilisban 30, májusban 3 1 , júniusban 30, quintilisben 3 1 , sextilis és september hó­
napban 30-30, októberben 3 1 , novemberben és decemberben 30-30 nap volt. Ezek
közül a négy nagyobb hónapot „teljes" (pleni) hónapnak nevezték a többi hatot pedig
„hiányosnak" (cavi). 4. Később akár Numa - ahogyan azt Fulvius mondja - akár
Tarquinius - ahogyan Iunius - 12 hónapot hozott létre összesen 355 nappal, bár 12
holdhónap nyilvánvalóan 3 5 4 napot tölt ki. De az, hogy egy nappal több lett, az akár
tudatlanságból történt, akár abból a babonaságból (superstitio) - ami szerintem való­
színűbb -, hogy a páratlan számot kedvezőbbnek tartották kerek (plenus) számként.
5. Az biztos, hogy a korábbi évhez ötvenegy nap járult hozzá. Mivel ez nem tölt ki 2
hónapot, a hat „hiányos" hónapból elvettek egy-egy napot, és ezeket az új napokhoz
adva 57 napot kaptak. Ezekből 2 hónapot hoztak létre: a 29 napos januárt és a 28 na­
pos februárt. így aztán minden hónap „teljes" lett, és páratlan számú napból állt feb­
ruár kivételével, amely egyedül volt „hiányos", és ezért kedvezőtlenebbnek tartották
a többinél.
6. Végül úgy határoztak, hogy felváltva egy huszonkét, illetve huszonhárom napos
szökőhónapot iktatnak be a naptárba, hogy a polgári naptári év megegyezzen a ter­
mészetes évvel. Ezt a betoldást a leginkább megfelelő módon február hónapba iktat­
ták Terminalia és Regifugium ünnepe közé. Ezt addig folytatták így, mígnem észrevet­
ték, hogy a polgári naptári évek valamivel hosszabbak a természetesnél. Hogy ezt a
tévedést kijavítsák, megbízták aponti/exeket, és az ő döntésükre bízták a közbeikta­
tás ésszerű megoldását. 7. De ezek legtöbbje rosszakaratból vagy részrehajlásból -
hogy valaki gyorsabban távozzon hivatalából, vagy a hivatalt hosszabban töltse be,
vagy hogy egy állami bérlő az év hosszából nyereséget szerezzen vagy veszteséges le­
gyen - önkényesen nagyobb vagy kisebb időszakot toldott be, és így a dolgot, amit
azért bíztak rájuk, hogy kijavítsák, még jobban elrontották. 8. Az eltérés már oly­
annyira nagy volt, hogy C. Caesar pontifex maxi'musként - saját harmadik és M.
Aemilius Lepidus consulsága alatt -, hogy a hibát visszamenőleg kijavítsa, november
és december hónapok közé két 67 napos szökőhónapot tett be, bár már február hó­
naphoz 23 napot toldott, és így azt az évet 445 napossá tette. Egyidejűleg a jövőről is
gondoskodott, nehogy újra tévedjenek. A szökőhónapot ugyanis eltörölvén a polgári
naptári évet a nap járásához igazította. 9. így a 355 naphoz tízet adott, amelyeket a
hét 29 napos hónapban úgy osztott el, hogy januárhoz, sextilishez és decemberhez
2-2 nap járult, a többihez pedig l - l . Ezeket a napokat pedig a hónapok végéhez csa­
tolta hozzá, nehogy tudniillik az egyes hónapok ünnepei helyükről elmozduljanak.
10. Ezért most, bár hét hónapban van 31-31 nap, 4 mégis a kezdettől fogva így meg­
alkotott háromtól abban különbözik, hogy Nonaejuk a 7. napon van, a másik három­
nak és az összes fennmaradó többinek pedig az 5. napon.
Továbbá azt a negyed napot illetően, amely úgy tűnik, hogy a valódi évet teljessé
tenné, úgy határozott, hogy 4 év elteltével egy napot iktassanak közbe ott, ahol egy-
 1.11. A U G U S T O S V A L L Á S P O L I T I K Á J A 41

kor a hónapot szokták, azaz a Terminalia után. Ezt a napot most bissextusnak nevezik.
11. Ettől az évtől kezdve - melyet Iulius Caesar így rendezett el - nevezik a többit,
amelyek Caesar negyedik consulságával kezdődnek, a mi időnkig Iulianus-évnek. Ez
a Iulianus-naptár, bár optimálisan alkalmazták a természetes évhez, mégsem áll
egyedül. Ugyanis a korábbi naptárakat is, még ha egyesek tíz hónaposak voltak is -
éspedig nemcsak Rómában vagy Italia-szerte, hanem minden népnél -, amennyire
lehetséges volt, ugyanígy javították ki. így ha az évek bizonyos számáról van itt szó,
nem szabad másként érteni, mint természetes évnek.
F. A.

• Nonae: a kilencedik nap az Idus, azaz a hónap közepe előtt. A római naptárra vonatkozóan
lásd Hahn I.: Naptári rendszerek és időszámítás. Gondolat Zsebkönyvek. Budapest, 1983,
Gondolat Kiadó, 48-56.

1.11. AUGUSTUS VALLÁSPOLITIKÁJA

Suetonius: De vita Caesarum [A C a e s a r o k élete], Augustus 31.

Mihelyt a főpapi hivatalt, melyet Lepidus életében nem akart magához ragadni,
Lepidus halála után elfoglalta, minden jelentéktelen vagy kétes hírű szerzőtől való,
mintegy kétezer görög vagy latin nyelvű jóskönyvet mindenfelől egybehordatott és
elégetett; nem tartott meg egyebet, csak a Sibylla-könyveket, azokat is szemelvé-
nyesen; aranyozott szekrénykében őrizte őket a palatinusi Apollo szobrának talap­
zata alatt. Az isteni Iulius rendezte naptár rendjét, melyet hanyagságból összevissza
zavartak azóta, újból helyreigazíttatta, a naptár rendezésekor annak emlékére, hogy
első consulságát és kimagasló győzelmeit a sextilis hónapban érte el, azt jelöl­
te a maga nevével, nem pedig a szeptember hónapot, melyben született. A papok
számát és tekintélyét, de még inkább előjogaikat megnövelte, kiváltképpen a Ves-
ta-szüzekét. Mikor az egyik meghalt Vesta-szűz helyébe új papnő megválasztására
került sor, sokan megkörnyékezték Augustust, hogy leányaiknak ne kelljen a sors­
húzásban részt venniük; erre ő megesküdött, hogy önként ajánlaná fel bármelyik le­
ányunokáját, ha elérte volna közülük egy is a törvényes korhatárt. Az ősi, lassan­
ként elfelejtett vallásos szertartások közül nem egyet életre keltett, így: a madárjós­
latot a közjóiétéit, a Flamen Dialis méltóságát, a Lupercalia ünnepét, a századéves
ünnepi játékokat és a keresztutakon rendezett játékokat. A Lupercalia ünnepén el­
tiltotta a még pelyhes állú ifjakat attól, hogy a futásban részt vegyenek; elrendelte
továbbá, hogy a századéves játékok (ludi Saeculares) éjjeli látványosságait mindkét
nembeli ifjúság csakis valamely felnőtt hozzátartozója kíséretében látogathassa.
A keresztúti Larokat (Compítales Lares) rendeletére évenként kétszer, tavasszal és
nyáron virágokkal díszítették.
K. F.
42 L A R Ó M A I VALLÁS

1.12. A MARS ULTOR-TEMPLOM FELIRATA

1924-1926 között a Róma városi Forum Augustumon álló Mars U/tor-templom ásatásai során
előkerült építészeti tagozat, a bejárat fölötti ún. architráv 41 cm hosszú és 117 cm magas ré­
sze, amelyen egy szám és egy betű töredéke látható. Ennek alapján sikerült elkészíteni a temp­
lom Augustus-kori építési feliratának rekonstrukcióját. Ma is eredeti lelőhelyén, a Mars
[//tor-templom lépcsőjén látható (ltsz.: FA 274). G. Alföldy: L'iscrizione dedicatoria del
tempio di Mars Ultor. In: Studi sull'epigrafìa augustea e tiberiana di Roma. Roma, 1992,17-32.
Kr. e. 2. május 12.

Imperátor Caesar Augustus, az Isteni (Caesar) fia, pontifex maximus, 14. alkalom-
mal imperátor, 13. alkalommal consul, 2 1 . alkalommal a tribunusi hatalom birtoko-
sa, a haza atyja / a hadizsákmányokból fogadalmi ajándékként adományozta (ex
manibiis dono dedit) / Caius és Lucius Caesarokkal, a fiaival, kijelölt consulokkal, az
ifjúság hercegeivel együtt felszentelte (cum Caio et Lucio Caesaribus filis consulibus
designatis principibus iuventutis dedicavit).
B. L.

• A Mars 17/tor-templom feliratának bravúros rekonstrukciója egy szám és egy betű töredéke
alapján, az Augustus-kori és későbbi források, Augustus-kori feliratokon szereplő fogadalmi
formulák és császári titulatura, Claudius-kori ábrázolások, valamint Antoninus-kori építésze­
ti párhuzamok segítségével készült. Ovidius Fasti c. munkájának és Augustus politikai végren­
deletének jóvoltából ismert volt a templom felszentelésének napja, illetve éve, amelynek se­
gítségével nagy biztonsággal rekonstruálhatók voltak az Augustus által Kr. e. 2-ben betöltött
hivatali címek és azok sorszáma. Egy ilyen hivatali cím töredéke maradt fenn a kiindulásként
szolgáló architrávon, amelyet Alföldy G. a 14. imperatori acclamatióvú és a 13. consuli hivatal­
lal hozott összefüggésbe: [imp(erator) XUI]I c[o(n)s(ul) XIII]. Tudjuk azt is, hogy Augustus
rendszerint trónutódlásra kijelölt adoptív fiait, Caius és Lucius Caesart bízta meg templomok
felszentelésével, így az ő nevük is kellett hogy szerepeljen a templom homlokzatán elhelyezett
építési-fogadalmi feliraton. Ovidius a Mars Ultor-templom építési feliratának meglétét (lásd
az 1.13. sz. szemelvényt) a következő szavakkal bizonyítja (Fasti V.551-554, 567-568): „Ün­
nepet ülni bosszútálló Mars száll le az égből. / Augustus fórumán látni akarja lakát. / Templo­
ma nagy de az isten is az: fia városa végre / egy Marshoz méltó isteni házat emelt. / ... Látja,
hogy Augustus van a homlokzatra felírva, / és hogy e név által temploma még ragyogóbb"
(G. L.). Megjegyzendő, hogy a felirat rekonstrukciója nem tekinthető teljességgel biztosnak,
hanem a korabeli források és az Augustus-kori propaganda elemeinek ismeretében az eredeti
szövegezéshez erősen közel állónak.
 1.13. A M A R S U L T O R N A K Á L L Í T O T T T E M P L O M ÉS FELIRATA 43

1.13. A MARS ULTORNAK ÁLLÍTOTT TEMPLOM

ÉS FELIRATA

Ovidius: Fasti [Római naptár] 4.549-577.

Fegyverzajt hallok? Csakugyan, fegyver zaja hangzik.

Mars közelit, s hadi zaj csattog a lépte nyomán. 550

Ünnepet ülni bosszútálló Mars száll le az égből.
Augustus fórumán látni akarja lakát.
Temploma nagy, de az isten is az: fia városa végre
egy Marshoz méltó isteni házat emelt.
Temploma méltó már a gigasokon ült diadalhoz.
Innen elindulhat harcra a harcok ura,
hogyha akár Keleten gonosz ellen emelne kezet ránk,
vagy ha talán Nyugaton kell letiporni a gazt.
Hogyha e nagy műnek tetejére a harc ura ránéz,

győző isteneket látva az ormon, örül, 560

fegyvereket lát ajtóin sokféle alakban
s látja vitézeinek sok diadalmi jelét.
Látja nagy Aeneast, kedves terhével a vállán,
s julusi ősöknek látja nemes csapatát.
Látja nagy Iliadest - a vezér fegyverzete vállán -,
és a feliratokat látja a képek alatt.
Látja, hogy Augustus van a homlokzatra felírva,
és hogy e név által temploma még ragyogóbb.
Ifjan ajánlta fel ezt, amidőn szent harcra vonult ki.

Nagyságának nagy kezdete volt az a harc. 570

Ére emelte kezét - mellette derék katonái,
szemben a cinkosok - és ő maga így könyörög:
„Hogyha csatámra atyám hívott, Vestának a papja,
s két istenségért sújtani készül e kéz:
Állj ide, Mars! bűnös vérben forgasd meg a kardod,
szent segedelmeddel védd meg a jobbik ügyet.
Templomot építek, ha nyerek, s a neved Boszuló lesz."

G. L.
44 1. A R Ó M A I VALLÁS

1.14. AUGUSTUS VALLÁSPOLITIKÁJA

ÉS A MOS MAIORUM

Suetonius: De vita Caesarum [A C a e s a r o k élete], Augustus 31.5.

5. A halhatatlan istenek után leginkább a hadvezérek emlékét tisztelte, akik a római

nép hatalmát a legalacsonyabb fokról a legmagasabbra emelték. Ezért, megtartva a
régi feliratokat, mindegyiknek helyreállíttatta a maga épületét, szobraikat pedig dia­
dalmeneten viselt díszruhájukban, az isteneknek ajánlva elhelyeztette fórumának
két oszlopcsarnokában; azután kiáltványában (edictum) közhírré tette: ezt gondolta
ki, hogy a polgárok őt még életében, az eljövendő korok princepseit pedig később,
ezekkel a hadvezérekkel mérhessék össze. Pompeius szobrát is elhozatta a curiából,
ahol C. Caesart megölték, és egy márványívre állíttatta fel, Pompeius színházával
szemközt.
K. F.

1.15. OLTÁR AZ ÖSSZES ISTENNEK

ÉS ISTENNŐNEK

RIU II. 382.

Brigetio - Komárom/Szőny területén, a legiotábor közelében 1962-ben talált oltár. Ma Komá­
romban, a Klapka György Múzeum kőtárában őrzik.
Római császárkor.

Az összes istennek és istennőnek (Dis Deabus omnibus). M(arcus) Antonius Mar-

cianu[s], a legio [centuriója?] ([>?] [centurio] legionis) szívesen váltotta be ígéretét
(votum solvit libens).
B. L.

• Az oltár dedikációja a római istenvilág összes istenének és istennőjének szól. A felajánló a

Brigetióban állomásozó legio I(prima) Adiutrix katonája volt, talán centurio rangban szolgált, bár
a felirat töredékes volta miatt ez csak gyanítható. A centurio rangját feliratokon nem mindig ír­
ták ki, általában a „ > " jellel rövidítették.

1.16. IUPPITER-TEMPLOM ÉPÍTÉSE A VÁROS HATÁRÁBAN

RIU II. 413.

Brigetio - Komárom/Szőny. A brigetiói táborváros (canabae) területén, Szőny közelében előke­
rült mészkő tábla. Elveszett.
Kr. u. 222-235 között.
 1.17. A B A J E L H Á R Í T Ó I U P P I T E R N E K A J Á N L O T T É P Ü L E T 45

Iuppiter Optimus Maximusnak a mi urunk, Imperátor Caesar Marcus Aurelius Severus

Alexander Pius Félix Augustus üdvéért (Iovi Optimo Maximo pro salute domini nostri)
C(aius) Iul(ius) Maximinus, a legio I(prima) Adiutrix Severiana fegyvertárosa (custos
armorum legionis I[primae] Adiutricis Severianae) a város határában saját költségére,
alapjaiból épített kőtemplomot (templum vicalem [sic!] a solo inpendis suis c(a)emento
exstructum) fogadalomból helyreállította (ex voto restituit).
B. L.

• A római pantheon főistenének (Iuppiter Optimus Maximusnak) és Severus Alexander csá­

szár üdvéért közös templomot emeltek Brigetio határában. Caius Iulius Maximinus, a Brige-
tióban állomásozó, a Severiana megtisztelő jelzőt viselő legio I Adiutrix fegyvermestere, fegy­
vertárának elöljárója építtette, és ugyancsak ő állíttatta helyre. A c(a)ementum szó az öntött fa-
lazásos technikára vonatkozik, amikor is cementbe ágyazott zúzalék köveket öntöttek két
zsaluzat közé. A felirat eredeti szövegezésében több elírás található: így pl. templum vicalem
szerepel a templum vicale helyett és cemento a caemento szó helyett. A feliraton szereplő császár­
név segítségével kb. másfél évtizedes időhatáron belül lehet megadni a templom építésének,
illetve felújításának idejét. A templom helye ismeretlen.

1.17. A BAJELHÁRÍTÓ IUPPITERNEK AJÁNLOTT ÉPÜLET

Savaria - Szombathely. Buócz T.: Lapidarium. Savaria Múzeum. Vas Megyei Múzeumok Kata­
lógusai, 151. Szombathely, 2003 2 , Kat. 44.
Kr. u. 2-3. század fordulója.

Iuppiter Optimus Maximus Depulsomak a savariabeliek üdvéért Lucius Octavius Faus-

tinianus, Marcus (Octavius Faustinus) fia, Colonia Claudia Savaria városi tanácsá­
nak tagja (decurio coloniae Claudiae Savariensium), ítélethozatali joggal felruházott és
az ötévenkénti vagyonbecslés végrehajtásával megbízott vezetője (duumvir iure dicun-
do duumvir quinquennalis), a tűzoltók collegiumának praefectusa (vagy patrónusa ?) (prae-
fectus vagy patrónus ? collegii fabrum centonariorum), az isteni Claudius kultuszának
papja (fiamén Divi Claudii) oszlopcsarnokot és ahhoz kapcsolódó félkörös záródású
termet (építtetett) (porticum cum exedris).
B. L.

• Iuppiter Depulsor, a szerencsétlenség elhárítója számára ismeretlen rendeltetésű, de vala­

milyen formában talán mégis a nevezett istenség kultuszához kapcsolódó épület, egy félkö­
rös záródású teremmel (exedra) ellátott oszlopcsarnok (porticus) építését örökíti meg a fenti
felirat. A feliratállító Savaria városi tanácsának (ordo decurionum) a tagja és annak elöljárója,
nevezetesen a két „tanácselnök" (duumvir) egyike volt, aki ebben a minőségében egyrészt
ítélethozatali joggal volt felruházva (duumvir iure dicundo), másrészt az ötévenként esedékes
vagyonbecslés (census) végrehajtásával volt megbízva (duumvir quinquennalis), amelynek so­
rán felülvizsgálták a városi tanács tagjainak anyagi helyzetét, és új tagok felvételéről is dön-
46 1. A R Ó M A I VALLÁS

töttek. Csak találgatni lehet arra vonatkozóan, hogy a Bajelhárító Iuppiternek (Iuppiter
Depulsor) felajánlott díszes épület és felirat kapcsolatba hozható-e a savariai tűzoltók colle-
gíumával vagy székházával, hiszen a feliratállító a tűzoltók collegiumának elöljárója (prae-
fectus vagy patrónus collegii fabrum centonariorum) is volt.

1.18. A LESZERELT KATONÁKNAK ÉS A TÁBORVÁROS LAKÓINAK KÖZÖS

FOGADALMI AJÁNDÉKA VOLCANUSNAK

CILIII 3505.
Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda.
Kr. u. 2. század.

Oltár Volcanusnak (Volcano sacrum). A leszerelt katonák és a legio II(secunda) Adiutrix

mellé megtelepedett római polgárok (veterani et cives Romani consistentes ad legionem
II[secundam] Adiutricem) (felajánlották), Val(erius) Respectus és Utedius Maximinus
magisterek gondoskodásával (curam agentibus Valerio Respecto et Utedio Maximino
magistris).
B. L.

• Az Aquincumban állomásozó legio II(secunda) Adiutrix tábora körül létesült táborváros

(canabae), lévén katonai territóriumon, nem emelkedhetett városi rangra. Ezért az ott élő le­
szerelt katonák, illetve a légiót kiszolgáló kézművesek, iparosok, kereskedők, akik között szá­
mos római polgár is volt, önmagukat a „legio II Adiutrix szomszédságában (vagy mellé) letele­
pedett római polgárok"-nak nevezték (mindig az adott legio nevét feltüntetve!), és létrehoz­
ták a városi önkormányzatokhoz hasonló testületüket, amelyek élén a magister állt.

1.19. A LEGYŐZHETETLEN HERCULESNEK ÁLLÍTOTT

OLTÁR

CIL III 4272; RIU III. 685.

Korábban a tatai kastélyparkban, ma Tatán, a Kuny Domokos Múzeumban őrzött mészkő
oltár.
Kr. u. 2-3. század.

A Legyőzhetetlen Herculesnek, a császár üdvéért (Herculi Invicto pro salute Augusti),

Ael(ius) Martinus, az ifjúság collegiumának elöljárója (Aelius Martinus magister collegii
iuventutis) a fent említett collegiumi tisztség elnyeréséért adta és adományozta (ob
honorem collegii suprascripti dedit dedicavit).
B. L.
 1.20. N E M E S I S - S Z E N T É L Y ÉPÍTÉSI FELIRATA 47

• Aelius Martinus a collegium iuventutisban elnyert tisztségért (magister) állította a Legyőzhetet­

len Herculesnek a fenti oltárt. Hogy a dedikációban melyik császárra gondolt a feliratállító,
nem derül ki. Apraenomen elhagyása miatt a Kr. u. 2. századnál nem lehet korábbi a felirat.

1.20. NEMESIS-SZENTÉLY ÉPÍTÉSI FELIRATA

CIL III 10439.

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda, Szentendrei út, Csiga-domb.
Kr. u. 214. június 24.
Aquincum polgárvárosának amphitheatrumából előkerült, a mellette álló Nemesis-szentély
építésére vonatkozó felirat. Ma az Aquincumi Múzeumban őrzik, leltári száma: 64.10.159.
Lásd Rómer E: Kiadatlan római feliratok. XlV-dik közlés. ArchKözl 11., 1878, 29-30.; Nagy T:
Salariarius legionis - salariarius coloniae. ActaArchHung 28., 1976, 79-91.

A mi urunk, Imperátor Marcus Aurelius Antoninus Augustus Aurelius üdvéért (pro

salute domini nostri Marci Aurelii Antonini Augusti Aurelii) Florus és Mercator, az aquin­
cumiak coloniájának ötévenkénti vagyonbecsléssel is megbízott városi elöljárói
(duumviri quinquennales coloniae Aquincensium) Nemesis régiségénél fogva összeomlott
templomát (templum Nemesis vetustate conlapsum) Messala és Sabinus consulsága évé­
ben július hó Kalendaeja előtt nyolc nappal helyreállították (restituerunt). Felajánlotta
Aurelius Surus, aki munkájáért tiszteletdíjban részesült (salariarius). Vagy: Felaján­
lotta Aurelius Surus, aki Sala városából származott.
F. G.

• Aquincumban két amphitheatrum állt: egy a legióstábor közelében (ma Budapest III., Nagy­
szombat u.) a katonaság, a másik pedig a tőle északabbra fekvő polgárváros rendelkezésére
(helyét lásd fent). Ez utóbbi mellett állt Nemesisnek, a sors istennőjének szentélye, amelyet a
város vezető tisztviselői állíttattak helyre. A felirat utolsó sora töredékes, és két feloldási, illet­
ve értelmezési lehetőséget kínál: 1. Aurelius Surus - aki nevéből ítélve bizonyára syriai volt -
felajánlóként (dedicans) jelenik meg, aki mint a kivitelezési munkával megbízott, a várostól
tiszteletdíjat kapott munkájáért; 2. Aurelius Surus a nyugat-pannoniai Sala városából (ma:
Zalalövő) származó polgár volt, és a munkálatok felügyeletéről való gondoskodással bízták
meg (curans).

1.21. OLTÁR NEMESISNEK

CIL III 13423; Steindenkmáler 36.

Savaria - Szombathely területén előkerült homokkő oltár. Ma Szombathelyen, a Savaria Múze­
um kőtárában őrzik.
Kr. u. 2. század?
48 1. A R Ó M A I VALLÁS

Oltár Nemesis Augustának (Nemesi Augustae sacrum). Vale(rius) Atta önmagáért (pro
se) szívesen és boldogan váltotta be ígéretét, mert (Nemesis) megérdemelte (votum
solvit libens laetus merito).
B. L.

• A sors istennőjének, Nemesisnek állított oltáron olvasható név két elemre bontható. A Vale­
rius családnév (nomen gentile) jól ismert a Savariában megtelepedett itáliai eredetű kereskedő­
családok körében. Néhány savariai Valerius dalmatiai származású volt. Az Atta név (cognomen)
főleg a bennszülöttekre volt jellemző. A Valerius Atta összetétel romanizált, esetleg italicus
családdal házassági kapcsolatra lépett bennszülött elődre utalhat. A származásra vonatkozóan
lásd A. Mócsy: Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. Budapest,
1959, 122., 160., 165.

1.22. VÁMSZEDŐ ÁLTAL NEMESISNEK ÁLLÍTOTT

OLTÁR FELIRATA

CIL III 4161; Steindenkmáler 39.

Savaria - Szombathely területén, az egykori várkapuból előkerült oltár. Elveszett.
Kr. u. 2. század?

Oltár Nemesis Augustának (Nemesi Augustae sacrum). Heliodorus, a mi császárunk

vámtisztviselője Savaria útállomáson (Heliodorus Augusti nostri vilicus stationis Sava-
riensis) önmaga és az övéi üdvéért (pro salute sua et suorum) boldogan váltotta be ígére­
tét, mert (Nemesis) megérdemelte (votum solvit libens merito).
B. L.

• Heliodorus császári rabszolgaként teljesített szolgálatot a savariai vámállomáson (statio

Savariensis) mint vámtisztviselő (vilicus). Nemesisnek, a sors istennőjének önmaga és övéi üd­
véért állította oltárát.

1.23. RÁOLVASÁSOK, BAJELHÁRÍTÓ IMÁDSÁGOK, VARÁZSIGÉK

HATALMÁRÓL

Plinius: Naturális história [A természet története] 28.3.10-12.

10. Az embertől származó orvosságokkal kapcsolatos legfontosabb, ám örökké

bizonytalan kérdés mindenekelőtt az, hogy van-e bármiféle hatása a ráolvasások sza­
vainak és varázsigéinek. Ha igen, akkor úgy illik, hogy az ember elfogadja őket. A leg­
bölcsebb emberek - egyenként nézve - valamennyien elutasítják, egészében azon­
ban az emberiség mindenkor hisz ezekben, ha nem is érti a dolgot. Annyi minden-
 1.24. ÉTELÁLDOZAT, ARATÁS ELŐTTI Á L D O Z A T ÉS Á L D O Z A T AZ ÖKRÖKÉRT 49

esetre bizonyos, hogy semmit sem használ, s nem tekinthető helyes istentisztelet­
nek, ha az áldozati állatot könyörgés nélkül ölik le. 11. Mások továbbá a kérő és má­
sok a bajelhárító imádságok, majd megint mások az istenség pártfogásáért esedező
könyörgések szavai. Azt is látjuk, hogy a legfőbb hivatalnokok meghatározott kö­
nyörgésekkel könyörögnek, egy ember pedig - nehogy valamit kihagyjanak vagy
helytelenül mondjanak - írásból előre olvassa a szöveget, míg egy másik őrként van
jelen, hogy figyelje, megint másik előzőleg csendre int (favere linguis), és síppal zenél­
nek, nehogy valami más is hallatsszon. Mindkét dolog emlékezetes, valahányszor
maguk a baljóslatú jelek rontották el, megszakítva az imádságot, illetve valahány­
szor a könyörgés hibázott. így például a fejek és a szívek hirtelen eltűnése az áldozat­
ból, vagy ezek megkettőződése még az áldozat leölése előtt. 12. Roppant példaként
maradt ránk a Deciusok, apa és fia éneke, amivel felajánlották önmagukat. Ránk ma­
radt egy Vesta-szűz, Tuccia könyörgése, amivel a tisztátalanság vádját akarta elhárí­
tani, s aminek segítségével szitával vitt vizet a város 519. évében. A mi korunkban is
láttuk, hogy a Forum Boariumon élve eltemettek egy görög férfit és asszonyt, vagy
más nemzetekből való embereket, akikkel éppen akkor volt dolgunk. Ha valaki elol­
vassa ennek a szertartásnak a könyörgését, amit a tizenöt férfiból álló kollégium feje
(XVvirum collegii magister) szokott előre mondani, el kell hogy ismerje a varázsigék
hatalmát, hiszen nyolcszázharminc esztendő eseményei igazolják mindezeket.

Plinius: Naturális história [A természet története] 28.4.18.

Verrius Flaccus szavahihetőnek tartott szerzőket idéz tanúbizonyságul, hogy az ost­

romok alkalmával a római papok mindenekelőtt ki szokták hívni (evocare) azt az is­
tent, akinek az oltalmában az adott város állt, s ugyanolyan vagy még szélesebb körű
kultuszt ígértek neki a rómaiaknál. Ez a szentség máig él a papi hagyományban, és
bizonyos, hogy azért tartják titokban, hogy Róma melyik isten oltalma alatt áll, ne­
hogy valamely ellenség ugyanígy tegyen.
Sch. D.

1.24. ÉTELÁLDOZAT, ARATÁS ELŐTTI ÁLDOZAT ÉS ÁLDOZAT

AZ ÖKRÖKÉRT

Cato: De agri cultura [A földművelésről] 83; 132; 134.

83. Az ökrök egészségéért fogadalmi ajándékot így adj: Marsnak, Silvanusnak az er­
dőben tégy fogadalmat nappal, minden egyes állatért külön-külön. Keverj össze há­
rom font tönkölyt, 4 és fél font szalonnát, 4 és fél font színhúst, 3 sextarius bort,
mindezt egy edényben, ezenfelül bort külön még egy edényben. Ezt a szertartást
akár rabszolga, akár szabad ember végezheti. A szertartás végeztével a lakomát
ugyanott tüstént költsd el. Asszony a szertartáson ne legyen jelen, ne is lássa, ho­
gyan folyik le az. Ezt a fogadalmat, ha úgy kívánod, minden évben megteheted.
132. Ételáldozatot így kell bemutatni: az ételáldozat-fogadó Iuppiternek (Iupiter
50 1. A R Ó M A I V A L L Á S

dapalis) nyújts tetszés szerinti nagyságú kancsó bort. Ezen a napon pihenőjük van az
ökröknek, a hajtóknak és azoknak, akik az ételáldozatot bemutatják. Amikor az ál­
dozatot nyújtani kell, így tedd: „Eteláldozat-fogadó Iuppiter, mivel illő, hogy szá­
modra házamban, házam népe közt egy kancsó bor jusson áldozatul, ennek okáért
légy megtisztelve ennek az áldozatnak a felajánlásával." Közben moss kezet, majd
fogd a bort: 2. „Eteláldozat-fogadó Iuppiter, légy megtisztelve ennek az áldozatnak a
felajánlásával, légy megtisztelve ennek az áldozati bornak a nyújtásával. Vestának is
adj, ha akarsz. Az ételáldozat Iuppiter számára: sült marhahús, egy urna bor.
Iuppiternek saját tisztátalanságodtól megszabadulva áldozz. Majd az ételáldozat be­
mutatása után vess kölest, mohart, fokhagymát, lencsét.
134. Az aratás megkezdése előtt előzetes áldozatként kocát kell áldozni ilyen mó­
don. 1. Ceresnek előzetes áldozatként koca kell, mielőtt a következő terményeket be­
takarítod: tönkölyt, búzát, árpát, babot, répamagot. Ianust, s Iuppitert, Iunót töm­
jénnel és borral köszöntsd, mielőtt a kocát áldozod. 2. Ianusnak így ajánld fel az ál­
dozati süteményt: „Ianus atyám, ennek az áldozati süteménynek a felajánlásával
kérve kérlek, légy kegyes, légy jóindulatú hozzám, gyermekeimhez, házamhoz, há­
zam népéhez". A pogácsát Iuppiternek így ajánld fel és így áldozd: „Iuppiter, ennek a
pogácsának a felajánlásával kérve kérlek téged, légy kegyes, légy jóindulatú hozzám,
gyermekeimhez, házamhoz és házam népéhez, miután megtisztellek ezzel a pogá­
csával." 3. Utána Ianusnak a bort így áldozd: „Ianus atyám, miként a sütemény fel­
ajánlásával kérve kértelek téged, ugyanígy légy megtisztelve az áldozati borral."
Majd Iuppiternek így: „Iuppiter, légy megtisztelve ezzel a pogácsával, légy megtisz­
telve az áldozati borral." Ezután előzetes áldozatként áldozd fel a kocát. 4. Amint a
belső részeket kivágtad, Ianusnak ugyanúgy ajánld fel és áldozd a süteményt, ahogy
az előbb felajánlottad. Iuppiternek is ugyanúgy ajánld fel és áldozd a pogácsát, ahogy
az előbb tetted. Ugyanúgy add Ianusnak és Iuppiternek a bort, ahogy az előbb adtad,
amikor a süteményt felajánlottad és a pogácsát áldoztad. Ezek után áldozd Ceresnek
a belső részeket és a bort.
K. J.

1.25. „AKÁR ISTEN, AKÁR ISTENNŐ" FORMULA

CIL 1.2 1485.

Tibur - Tivoliban talált felirat, ma a Vatikáni Múzeumban (Musei Vaticani) őrzik.
Római köztársaságkor (?).

Akár isten, akár istennő (sei deus, sei dea).

B. L.

• Megfoghatatlan jelenség néven nem nevezett alakja, amellyel feliratokon és forrásokban

egyaránt találkozhatunk. Aulus Gellius szerint (2.28.2) földrengést követően, Cato szerint pe­
dig ligetritkításkor (De agr. 139 - lásd az 1.26. sz. szemelvényt) mondták ki ezt a formulát en­
gesztelő áldozat bemutatása közben.
 1.26. E N G E S Z T E L Ő F O R M U L A ÉS ÁLDOZATBEMUTATÁS LIGET RITKÍTÁSAKOR 51

1.26. ENGESZTELŐ FORMULA ÉS ÁLDOZATBEMUTATÁS

LIGET RITKÍTÁSAKOR

Cato: De agrí cultura [A földművelésről] 139.

Ligetet ritkítani (lucum concluare) római szokás szerint így kell: engesztelésül áldozz
sertést, s mondd a következő formulát: „akár isten, akár istennő vagy te (sí deus, si dea
es), akinek ez a hely szentelve van, mivel illő neked engesztelésül disznót áldozni en­
nek a szent helynek a háborgatásáért, s mindezekért a dolgokért, akár én magam haj­
tom végre, akár másvalaki az én parancsomra, hogy szabályosan menjen végbe, azért
tehát ennek az engesztelésül adott disznónak a feláldozásával kérve kérlek téged,
hogy légy kegyes, légy jóindulatú hozzám, házamhoz, házam népéhez, gyermekeim­
hez: mindezekért légy megtisztelve ennek az engesztelésül adott disznónak a felál­
dozásával."
K.J.

• A ligetritkításkor a liget isteneinek háborgatásáért kiengesztelő sertésáldozatot kellett be­

mutatni és a fenti imát kellett elmondani. Az engesztelő formula nem nevezi néven az istene­
ket, hanem a si deus, si dea es formulával szólítják meg őket, kérve jóindulatukat. Ez a kifejezés
feliratos oltárokon is előfordul (lásd az 1.25. sz. szemelvényt).

1.27. OCTAVIANUS LEVELE AZ EPHESOSBELIEKHEZ A HÁBORÚ

OKOZTA KÁROK HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL

Reynolds 12.
Aphrodisiasban előkerült felirat. Lásd F. Millar: Triumvirate and Principate.]RS 63., 1973, 56.
No. 10.
Kr. e. 39-38.

Imperátor Caesar, az isteni Iulius fia (Autokratór Kaisar theou Iouliou hyios) üdvözle­
tét küldi az ephesosi vezetőknek (archousi), a tanácsnak (boulé) és a népnek (démó).
Ha jól megy sorotok, minden rendben van; részemről jól vagyok, a hadsereggel
együtt.
Solón, Démétrios fia, a plarasaiak és aphrodisiasbeliek legátusa (presbeutés) tudo­
másomra hozta, hogy a Labienus elleni háborúban városuk mennyit szenvedett, mi­
csoda rablások történtek a köz-, illetve a magánvagyonokból, amiért is azzal bíztam
meg társamat, Antoniust, hogy lehetőségei szerint állítsa helyre a károkat. Azért
döntöttem úgy, hogy írok nektek, mert városotok kedvező anyagi helyzete lehetővé
teszi, hogy könnyedén segítsetek nekik, ha rabszolgára vagy egyéb anyagiakra lenne
szükségük.
Azt is jelentették nekem, hogy az atyám (értsd: Iulius Caesar - a ford.) által Aph­
roditénak felajánlott, Eróst ábrázoló aranyszobrocska a fosztogatások során hozzá-
52 1. A R Ó M A I V A L L Á S

tok került, és Artemisnek adományozták. Nemes és hozzátok méltó cselekedet len­

ne tehát, ha visszaadnátok atyám ajándékát Aphroditénak, hiszen Artemisnek
amúgy sem illendő Eróst adományozni.
Gondoskodnom kell ugyanis az aphrodisiasbeliekről, akiket oly nagy jótétemé­
nyekben részesítettem, de erről, gondolom, ti is hallottatok.
T. K.

• A felirat Octavianus imperátor előneve (praenomen) említésének az egyik legkorábbi bizo­

nyítéka.

1.28. A GALLOK VALLÁSÁRÓL

Caesar: Commentarii de bello Callico [A gall háború] 6.16-18.

16. Gallia összes törzse szinte babonásan vallásos. Aki például súlyosan beteg, vagy
csatában és más veszélyes körülmények között életét kockáztatja, az emberáldoza­
tot mutat be, illetve emberáldozat bemutatására tesz fogadalmat (melyet aztán a
druidákkal végeztet el): azt hiszik, hogy a halhatatlan isteneket csak úgy lehet kien­
gesztelni, ha emberéletért emberéletet adnak cserébe. Hasonló jellegű áldozatokat
mutatnak be nagyobb közösségek is. Mások óriási méretű bábukat készítenek rő-
zsefonadékból, a belsejét telezsúfolják élő emberekkel, utána az egész alkotmányt
meggyújtják, s a benne levők a lobogó lángok martalékává válnak. Azt tartják, ked­
vesebb isteneik előtt, ha bűnöst, tolvajláson, rabláson vagy egyéb gaztetten rajtaka­
pott embert áldoznak fel nekik: ha azonban ilyen nem akad, attól sem riadnak
vissza, hogy ártatlanokat áldozzanak fel.
17. Az istenek közül elsősorban Mercuriust tisztelik, neki állítják a legtöbb szob­
rot is. Őt tekintik minden mesterség feltalálójának, az utasok és vándorok vezéré­
nek; felfogásuk szerint ő az, aki a leghathatósabban támogatja a pénzszerzést és a ke­
reskedelmet. Apolló, Mars, Jupiter és Minerva náluk csak Mercurius után következ­
nek. Róluk körülbelül ugyanolyan elképzeléseik vannak, mint a többi népnek: hogy
Apolló elűzi a betegségeket, Minerva tanítja meg a kézművesség és a művészet ele­
meit, Jupiter uralkodik az istenek felett, Mars pedig a háborúk ügyeit intézi. Csaták
előtt általában neki ajánlják fel a várható hadizsákmányt; ha aztán győztek, a kezükre
került állatokat feláldozzák, és minden mást egy helyre hordanak össze. Nem egy
törzs földjén, szent helyeken látni is lehet efféle zsákmányból emelt dombokat. Na­
gyon ritka eset, hogy egy-egy ember dacolni mer a vallás parancsaival, és magánál
rejtegeti a zsákmányt, vagy az összehordottból elemel valamit: ezt a bűnt a legször­
nyűbb kínhalállal büntetik.
18. A gallok mind azt állítják, hogy Dis Patertól erednek, ami - mint mondják -
druida hagyomány. Ez az oka annak, hogy az idő múlását nem a napok, hanem az éj­
szakák számával mérik, s ha a születési évfordulókat, a hónapok és évek kezdetét ad­
ják meg, mindig az éjszaka a kiindulópont, a nappal csak utána következik. Életük
 1 . 2 9 . D I 1 A U G U R A L E S SAVARIÁBAN 53

egyéb megnyilvánulásaiban főként egy ponton különböznek a többi néptől: mindad­

dig nem engedik fiaikat a nyilvánosság elé, míg olyan életkorba nem jutnak, mikor
már alkalmasak a fegyverforgatásra; szégyenletes dolognak tartják, ha egy gyerek
atyja jelenlétében nyilvános helyen mutatkozik.
Sz. T.

1.29. DII AUGURALES SAVARIÁBAN

Steindenkmáler 44.
Savaria - Szombathely területén 1936-ban előkerült homokkő oltár töredéke. Ma Szombathe­
lyen, a Savaria Múzeum kőtárában őrzik. Lásd G. Alföldy: Pannoniciani augures. ActaAntHung
8„ 1960, 144-164.
Kr. u. 3. század.

A Dii Auguralesnek, valamint Silvanusnak és Apollónak és Mercuriusnak, valamint

Belenus Augustusnak (Diis Augumlibus item Silvano et Apollini et Mercurio item Belenő
Augusto) [—]
B. L.

• Az oltárt közösen állították a Római Birodalom területén másutt nem ismert Dii Augurales,
az itáliai eredetű, de Pannónia területén sajátos aspektusaiban is tisztelt Silvanus, valamint
Apolló és a Savaria területén áthaladó kereskedelmi útvonalak miatt nagy népszerűségnek ör­
vendő Mercurius tiszteletére. A feliraton említett istenek egyrészt a jóslatadással kapcsolatos
istenségek voltak, másrészt helyi eredetű, kelta istenek, akiket a római foglalást követően az
interpretatio Romána hagyományának megfelelően római istenekkel azonosítottak és latinul
neveztek meg.

1.30. AZ UTAZÁS ISTENEI SAVARIÁBAN

Savaria - Szombathely területén 1992 októberében a Fő tér és a Kossuth Lajos u. területén

folytatott leletmentő ásatások során a római városfal és a városkapu közelében előkerült fel­
iratos homokkő oltárok. Ma Szombathelyen, a Savaria Múzeumban őrzik őket. Lásd Borhy L.
- Sosztarits O.: Dii Itinerarii, Itunus és Ituna - az Utazás istenei Savariában. A római vallás eddig
ismeretlen istenei. Savaria. Pars Archaeologica 23.3., (1996-1997)1998, 115-132.
Kr. u. 1-2. század.

1. Itunusnak és Itunának (Ituno et Itunae) Quartus és Fl (avia) Iulia szívesen teljesítet­

ték fogadalmukat, mert (Itunus és Ituna) megérdemelték (Quartus et Flavia Iulia
votum solverunt libentes merito).
B. L.
54 1. A R Ó M A I V A L L Á S

2. A két út mindegyike Utazás-isteneinek (Diis Itinerariis utriusque viae) L(ucius)

Pompeius Long[inus] a maga, továbbá felesége, Marcia, valamint fia, Rusticus ne­
vében (Lucius Pompeius Longinus suo Marciaeque coniugis et Rusticifúii nomine) szívesen
teljesítette fogadalmát, mert (az istenek) megérdemelték (votum solvit libens merito).

B. L.

• A két feliraton említett, fogadalomfelajánlásban részesített személyek [1. felirat: Itunus et

Ituna; 2. felirat: Dii Itinerarii] megnevezése ebben a formában először figyelhető meg a latin
nyelvben, azaz mindhárom név hapax legomenonnak tekinthető. Az iter főnév, illetve az abból
képzett itinerarius melléknév „úton való mozgásra, haladásra, az utazásra" utaló jelentését ala­
pul véve a Dii Itinerarii először Savariában felbukkanó megjelölést „Az Úton-levés", „az
Úton-haladás", „az Utazás istenei" szerkezetben fordíthatjuk le. Az utriusque [viae] azt fejezi
ki, hogy az oltárt „a két út mindegyike Utazás-Istenei" számára ajánlották fel. Az 1. feliraton
említett Itunus et Ituna név is „haladással, járással, menéssel" kapcsolatos jelentéstartalommal
bír, és értelmezésükhöz az eo, ire, i(v)i, i'tum latin ige supinum töve jöhet számításba, amelyből
az itus, -us (m) főnév képezhető. A római istenvilágban több olyan istennév is ismert, amelyek
a szótőhöz kapcsolódva -tunus, -tuna végződést mutatnak. A legismertebbek közül talán ele­
gendő For-tu-na, Nep-tu-nu-s, Por-tu-nu-s nevét megemlíteni. A -no- suffixum a latinban egyrészt
valamely személyhez vagy dologhoz való tartozást jelenthet, másrészt meghatározhatja vala­
mely személynek, illetve tárgynak egy meghatározott közegre kifejtett hatását. Ily módon az
adott név másodlagosan az „úrnak lenni valami fölött" jelentéstartalommal is bír. így a -no-
suffixumot tartalmazó közismert istennevek közül például Nep-tu-nu-s neve az „aki úr a vizek,
a nedvesség fölött", Silva-nu-s neve az „aki úr az erdő fölött" jelentéstartalommal bír. Ily mó­
don az I-tu-nu-s és I-tu-na nevek „az utakon végzett haladó mozgás urának", azaz az „utazás
(mint cselekvés) urának" férfi és női aspektusát jelölik. A Rajna-Duna-vidéken a különböző -
mai szóhasználattal élve „alsóbb- és felsőbbrendű" - utak kereszteződéséhez, találkozásához,
elágazásához pontosan megnevezett Lares-, Biviae-, Triviae-, Quadrivioe-kultuszok kapcsolód­
tak. Illyricumban az itáliai Lares compitales kultusza beleolvadt Silvanus kultuszába. Ezek kultu­
szához kapcsolódnak a fentebb ismertetett új istennevek is.
Az 1. feliratot Quartus és Flavia Iulia ajánlotta fel Itunus és Ituna számára. Quartus előneve
(praenomen) és családneve (nomen gentile) - ha volt is - nem ismert. Lehet, hogy nem is ren­
delkezett tria nominával, azaz talán rabszolga lehetett. A feliratot vele együtt felajánló, duo
nominával rendelkező Flavia Iulia talán a felesége - vagy az élettársa - lehetett, bár a felirat
nem utal erre. Mind nomen gentiléje, mind pedig cognomene császári gentiliciumból képzett. A
2. sz. felirat három nevet tartalmaz: L(ucius) Pompeius Long[inus], a családfő (tria nominával),
római polgár, felesége Marcia, gyermekük Rusticus, akinek teljes neve Lucius Pompeius Rusticus
lehetett.
A 2. feliraton említett „két út" is jól azonosítható a legújabb savariai régészeti megfigyelé­
sek birtokában: valószínűleg a déli városkapu - azaz a feliratok lelőhelye - felé haladó távolsá­
gi kereskedelmi útról, az Aquileiából kiinduló, Emona, Celeia, Poetovio, Halicanum, Sala útvona­
lon Savariához érkező Borostyánút két ágáról lehet szó: az út a városkapu előtt elágazott, egyik
ága belépett a déli kapun a városba, a másik pedig a várost nyugatról megkerülve - a feltárt
 1 . 3 1 . A Z E R D Ő S U T A K O N Á T U T A Z Ó K V É D E L M E Z Ő J E , SILVANUS VIATOR 55

vámállomáson átlépve - észak felé továbbhaladt, és Scarbantia, Carnuntum, illetve Vindobona

érintésével a Dunát átlépve érte el a Baltikumot.
Vitatható, hogy helyi eredetű isteneket takar-e az egyedülálló megnevezés. Valószínűleg az
analógiák (Neptunus, Portunus stb.) segítségével, konkrétan a helyi viszonyokra (utraque via)
adaptált, tudálékoskodó névalkotással állhatunk szemben, amely megmagyarázza azt, hogy
másutt miért nem fordul elő az elnevezés.

1.31. AZ ERDŐS UTAKON ÁT UTAZÓK VÉDELMEZŐJE,

SILVANUS VIATOR

CIL III 13202-13207.

Lásd A. v. Domaszewski: Silvanus auf lateinischen Inschriften. Philologus 61., 1902, 1-25.; E.
Tóth: Silvanus viator. Alba Regia 18., 1980, 91-101.
Kr. u. 2-4. század.

Oltár Silvanus Viatornak (Silvano Viatori Sacrum).

B. L.

• A császárkor folyamán az „úti" Lares kultusza már nem kizárólag az utak egy meghatározott
pontjához, az útkereszteződéshez kötődik, hanem az általuk nyújtott védelem kiterjedt az utak
„teljes hosszán" haladókra, az utazókra is, és helyhez kötött jellegük helyett (vagy mellett)
„mobilabb" jelleget öltöttek. Azon istenek közül, akikkel a Lares kultusza összefonódik, talán
Silvanus a legfontosabb, aki egy feliraton egyrészt mint Lar agrestis jelenik meg (CIL VI646), és
akinek mint - a Lareshez hasonló - házi védőistennek (Silvanus domesticus, Silvanus casanicus) a
Laresszel közös tiszteletére is van adatunk (CIL III3491). Silvanus kultusza azonban a házi vé­
dőisten funkcióján túlmenően egy másik ponton is kapcsolódik a Lares-kultuszhoz, ugyanis a
Lareshez hasonlóan Silvanust is az utak, sőt az úton levők védelmezőjeként is tisztelték, és erre
a közös „funkciójukra" a mind a Lares, mind pedig Silvanus esetében meglevő viator aspektus
utal (CIL XII4320). Ezzel a melléknévvel a Lares és Silvanus neve is „az úton levőket védelme­
ző" értelmet nyert. Míg azonban a Lar viator kifejezés a Római Birodalom területén több he­
lyütt is megfigyelhető, addig az ugyancsak itáliai eredetű Silvanus esetében az utazókat védel­
mező aspektus csakis Illyricum, a viator melléknév pedig csak Pannonnia provincia területén
bukkan fel. A. v. Domaszewski ezt az összefüggést azzal magyarázta, hogy Illyricumban az
itáliai Lares compitales kultusza beleolvadt Silvanus kultuszába, és ez szerinte azért volt lehetsé­
ges, mert Pannónia területén az utak sűrű erdőségeken vezettek át, amelyeknek istene Silvanus
Silvester volt, így személyéhez ezeken a vidékeken természetszerűleg kapcsolódott az erdőn át
vezető utakon haladók védelmezőjének szerepe. Pannoniából ismert az a szokás, hogy az uta­
zók az őket védelmező Silvanusnak ajánlott fogadalmi felirattal ellátott gyűrűt - vagy aranybul­
lát - viseltek (illetve ajánlottak fel a számára), amelyeken Silvanus viator neve állt.
56 ] . A R Ó M A I VALLÁS

1.32. EGY PORTUGÁLIAI ÁLDOZÓHELY SZERTARTÁSAI

CIL II 2395a, 2395b, 2395c, 2395d, 2395e.

A észak-portugáliai Panóias (ma: Vila Real) közelében a földből kimagasló gránitsziklákon talált
feliratok, amelyek az ott található szent kerületben (templum) tisztelt isteneknek és istennőknek
(diis deabusque), illetve pontosan megnevezett egyéb istenségeknek (lásd lent) bemutatandó ál­
dozatokhoz ad utasításokat. A feliratok közelében az ott leölt áldozati állatoknak (hostiae), illet­
ve azok belsőségeinek (exta) elégetésére, vérük felfogására négyszögletes, illetve kör alakú - a
feliratokon is megnevezett - bemélyedéseket vágtak a sziklafelületbe. Az égetésre szolgáló he­
lyeken a sziklába eresztett egykori vasrostély csapolásának nyomai is megfigyelhetők. Lásd G.
Alföldy: Die Mysterien von Panóias (Vila Real, Portugál). MadrMitt 38., 1997, 176-246.
Kr. u. 2. század második fele - 3. század első fele.

1. CIL II 2395e („A" sziklablokk).

Ennek a szent kerületnek az istenei és istennői számára (Dt't's deabusque templi huius).
Az áldozati állatokat, amelyek (holtan) összeroskadnak, itt ölik le (Hostiae quae
cadunt hic immolantur). Belsőségeiket a szemközti négyszögletes bemélyedésben ége­
tik el (Exta intra quadrata contra cremantur). Vérüket ide, a közeli bemélyedésbe öntik
(Sanguis laciculis iuxta superfunditur). (Készítette) [Gaius C ( — ) Calp(urnius) Rufinus,
senator (vir clarissimus)].
B. L.

• A felirat a templum szóval jelöli meg azt a szent körzetet, ahol összefoglaló néven „isteneket
és istennőket" tiszteltek. A későbbiekben megismerjük a szentélykörzetben tisztelt istenek
nevét: az első szikla felirata alapján azonban tudomásul kellett venni, hogy az áldozatot min­
den, a szentélykörzetben tisztelt istenség számára kellett bemutatni. A hostia szó a kisebb áldoza­
ti állatokra (pl. tyúk, sertés, bárány, kecske) vonatkozik (szemben a nagyobb áldozati állatok­
kal, amelyek neve victimae volt). Az exta szó a belsőségeiket (belek, máj, epe, tüdő, szív) jelöli,
amelyeket rendszerint elégettek. A felirat megadja, hogy mindezt a quadratumban (többes
számban quadrata) kell megtenni: ezeket a négyzet és téglalap alakú bemélyedéseket Panóias-
ban a sziklák felületén ma is látni lehet. Ugyanezt jelöli a laciculus is (tulajdonképpen „tavacs­
ka", lat. a lacus szóból), amelybe az áldozati állatok vérét kellett csorgatni. A feliratot dedikáci-
ós feliratként kell értelmezni: ennek megfelelően a felirat végén a felajánló személye, a
senatori rangú Calpurnius Rufus neve és címe kell hogy szerepeljen.

2. CIL II 2395a (az „I." sziklablokk északkeleti része).

Az ebben a szentélykörzetben lakozó alvilági isteneknek (Diis Severis in hoc templo

locatis) (emelte) a templomot (aedem) [Gaius C ( — ) Calp(urnius) Rufinus, senator (vir
clarissimus)].
B. L.
 1.32. E G Y PORTUGÁLIAI Á L D O Z Ó H E L Y SZERTARTÁSAI 57

• Dii Severi (szó szerint: „komoly, szigorú, kegyetlen istenek") néven az Alvilág isteneit (pl.
Pluto, Proserpina, Isis, Serapis) nevezték. A severus jelentésű latin melléknév a görög istenvi­
lágban megjelenik pl. Ploutón neve mellett: ameidétos („a nem nevető", gör.), kelainotatos („az
igen sötét", gör.), aparaitétos („a kérlelhetetlen", gör.). Az isteneket „elhelyezték, bevitték"
(locati) a szentélykörzetbe (ezért: Dii Severi in hoc templo locati). A szentélykörzetben templo­
mot (aedes) állított számukra a senatori rangú Calpurnius Rufus.

3. CIL II 2395b (az „I." sziklablokk északnyugati része).

Az isteneknek és istennőknek, valamint a lapiteabeliek összes védőisteneinek is

örök időkre szánt (áldozati) mélyedést (Diis deabusque aeternum lacum omnibusque
numinibus et Lapitearum) szentelt fel ezzel a templommal együtt (cum hoc templo
sacravit) a senatori rangú Gaius C ( — ) Calp(urnius) Rufinus (v[ir] cflarissimus]).
Amabban (ti. a mélyedésben) égetik el a rítusnak megfelelően az áldozati állatokat
(in hoc hostiae voto cremantur).
B. L.

• A felirat szövegezése nehézkes, de azért jól érthető. Itt ismét egy sziklába mélyített áldozó­
gödörrel találkozunk (lásd fent laciculus, itt lacus), amelyet az aeternus (örökkévaló) jelzővel
láttak el. A áldozógödröt a vele együtt felszentelt szentélykörzetben tisztelt isteneknek és is­
tennőknek, valamint egy helyi közösség, a Lapiteae (értsd: „lapiteabeliek") összes védőszelle­
mének (omnibusque numinibus et Lapitearum). A /acusban égetik el (cremantur) a rítusnak megfe­
lelően (voto) az áldozati állatokat (hostiae).

4. CIL II 2395c (az „I." sziklablokk északnyugati része).

Bilingvis, görög és latin nyelvű felirat.

A Magasságos Serapisnak (Hypsistó Serapidi) egy kör alakú bemélyedéssel és a beava­

tási rítussal együtt (syngastra kai mystariois) felszentelte a senatori rangú Gaius C ( — )
Calp(urnius) Rufinus (v[ir] cflarissimus]).
B. L.

• Itt újabb áldozóhellyel és hozzá kapcsolódó rítussal találkozunk. Serapis Hypsistos számára
ajánlotta fel Gaius Calpurnius Rufus a kör alakú bemélyedést, amelyet a gastra szóval jelölt
(így nevezik a bármely anyag, pl. folyadékok tárolására használt kör alakú edények (pl.
amphorák, triposok) belsejét. A mystarion szó ebben az összefüggésben minden bizonnyal a
beavatási szertartásra vonatkozik.

5. CIL II 2395d (az „I." sziklablokk északnyugati része).

Az isteneknek ezzel (a szent kerülettel) együtt egy áldozati gödröt is (felajánlott) a

senatori rangú Gaius C ( — ) Calp(urnius) Rufinus, amelyben a szertartási előírások-
58 1. A R Ó M A I V A L L Á S

nak megfelelően (valamilyen folyadékot) kevernek (Diis cum hoc et lacum quo voto
miscetur Gaius C(-) Calp(urnius) Rufinus v[ir] c[larissimus]).
B. L.

• A hoc szó minden bizonnyal a szentélykörzetre (templum) vonatkozik, hiszen az áldozógödrö­

ket mindig együtt említik vele.
Az áldozati rítus a feliratok és a felszínen megfigyelhető maradványok alapján a következő­
képpen rekonstruálható: 1. Az áldozati állatok leölése (1. felirat: hostiae quae cadunt hic immo-
lantur); 2. Véráldozat bemutatása (1. felirat: sanguis laciculis iuxta superfundüur); 3. A belsősé­
gek elégetése, a tulajdonképpeni áldozatbemutatás (1. felirat: exta intra quadrata contra creman-
tur); 4. Továbbhaladás a beavatás helyszíne felé (2. felirat: aedes), és szentélykörzetben (temp­
lum) tisztelt Alvilági Istenek (Dii Severi) megnevezése; 5. A beavatási szertartás csúcspontja:
az istennevek feltárása (Dii deaeque huius templi, Dii Severi, Dii deaeque, Dii, numina La.pitea.rum
omnia, Serapis Hypsistos) és rituális étkezés, az áldozati állat húsának a gastra (vagy: cista
mystica) fölött történő megsütését követően; 6. A beavatási szertartás utolsó aktusa: a rituális
megtisztulás, ahol az isteneket egyszerűen már csak Diinek nevezték, hiszen a beavatott pon­
tosan tudta már, hogy mely istenekről van szó.
A misztériumkultusz körzetét - talán valamilyen látomás hatására - a senatori rangú és biz­
tosan nem helybeli, hanem talán keleti görög származású Gaius C(—) Calp(urnius) Rufinus
hozta létre Panóiasban, ő készíttette az „eligazító" feliratokat, a beavatási rítus során külön­
böző célokra használt áldozati bemélyedéseket és a templomot is.

1.33. GORSIUM „NAGY ISTENEI"

1. FitzJ.: AnEp 1972: 41.

Corsium - Tác lelőhelyen az 1970-es évek elején másodlagos felhasználásban talált oltárkő. G.
Alföldy: Die Grossen Götter von Gorsium. ZPE 115., 1997, 225-241.
Kr. u. 2-3. század fordulója, 3. század eleje.

A Nagy Isteneknek (Dis Magnis). A templom kultuszközösségének üdvéért (pro

salute templensium) L(ucius) Virius L(ucius) fia Mercator, a pap (sacerdos) szívesen
váltotta be fogadalmát, mert (az istenek) megérdemelték (votum solvit libens merito).

B. L.

2. CIL III 3342.

Gorsium - Tác (Fövenypuszta) lelőhelyen a 18. században talált, később Sárpentelére került,
erősen töredékes felirat. G. Alföldy: Die Grossen Götter von Gorsium. ZPE 115., 1997,
225-241.
Kr. u. 2-3. század fordulója, 3. század eleje.
 1.34. E L A G A B A L U S VALLÁSPOLITIKÁJA 59

Az imperátorok, a mi két uralkodónk, L(ucius) Septimius Severus és M(arcus)

Aur(elius) Antoninus P(ius) F(elix) Augustusok (Imperatores domini nostri duo Lucius
Septimius Severus et Marcus Aurelius Antoninus Pius Felix Augusti) a Nagy Istenek régisé­
génél fogva összedőlt templomát (templum deorum Magnorum vetustate conlapsum) tel­
jes egészében helyreállították [—] gondoskodásával (a solo restituerunt curante —).

B. L.

• A Dii Magni (lat.; gör., megaloi theoi - „Nagy Istenek") kiegészítés a két feliraton található be­
tűtöredékek régóta vitatott és számos más javaslat utáni új olvasata. Dii Magni összefoglaló
név alatt nem a római pantheon isteneit értették - őket a Dii Maiores vagy Maiores Sancti néven
jelölték. Egyedül Varró De lingua Latina [A latin nyelvről] c. tudományos spekulációjában
(5.57-58) találkozunk a Dii Magni és a római pantheon isteneinek azonosításával. Egy
dél-pannoniai, az ókori Mursa / Eszék közelében előkerült felirat (CILIII3292) egyértelműen
különbséget is tesz köztük a Dis Magnis, Maioribus et Sanctissimae Sanctitati dedikációban. A Dii
Magni a Severus-korban Pannoniában is nagy népszerűségre szert tevő keleti misztériumvallá­
sok isteneinek (pl. Iuppiter Dolichenus, Mithras) összefoglaló neve volt, akiknek Gorsium-
ban temploma és ahhoz kapcsolódó szentélykörzete lehetett. Az 1. feliraton említett temp-
lenses a kultuszközösség tagjaira utal, a sacerdos szó pedig a keleti istenek kultuszának papját
jelöli. A 2. felirat alapján megtudjuk, hogy a Dii Magni templuma régiségénél fogva összedőlt, és
Septimius Severus és Caracalla teljes egészében helyreállíttatta (a korábbi véleményeket lásd
Alföldy G. idézett tanulmányában, passim). A korábbi értelmezések a templum provinciáé, temp­
lum Divi Augusti, templum Divorum Augustorum, templum Dolicheni vagy Dianae feloldásokat és
hozzájuk kapcsolódó értelmezéseket javasoltak (korábbi véleményeket lásd Alföldy G. idézett
tanulmányában, passim).

1.34. ELAGABALUS VALLÁSPOLITIKÁJA

História Augusta [Felséges történet], Antoninus Heliogabalus 6-7.

6. Megerőszakolt (Elagabalus) egy Vesta-szüzet (Aquilia Severa), és a szentélyek

ereklyéinek elvitelével meggyalázta a római nép megszentelt rítusait. Az örök tüzet
is ki akarta oltatni. Nemcsak a római kultuszokat kívánta eltörölni, hanem minden
vallást az egész földkerekségen, mivel arra törekedett, hogy mindenütt Heliogabalus
istennek hódoljanak az emberek. Erőszakkal behatolt Vesta belső szentélyébe, aho­
vá csak a szüzek és a pontifexek léphetnek be, pedig minden lehetséges erkölcsi
szennyel bemocskolt ember volt, azokkal együtt, akiknek társaságában ezt a szent-
séggyalázást elkövette. A szent tárgyakat rejtő ereklyetartót is el akarta rabolni, de az
igazi helyett a másik agyagból készült ládát vitte el, amelyet a fő Vesta-szűz mutatott
neki, hogy félrevezesse. Amikor aztán nem talált benne semmit, földhöz verte, és da­
rabokra zúzta. A kultusznak azonban nem tudott ártani, mivel - mint mondják -
60 1. A R Ó M A I VALLÁS

több hasonló ereklyetartó készült, hogy az igazit sohase tudják elvinni. Mindazonál­
tal Heliogabalus elvitt egy faszobrot, amelyről azt hitte, hogy a Palládium; bevonatta
arannyal, és felállította a maga istenének templomában.
7. A Magna Mater kultuszát is átvette, s részt vett a taurobolium-szertartásban,
hogy az istennő képmását egyéb elrejtett szent tárgyakkal együtt elvihesse. Fejét
ide-oda rázogatta az istennő kasztrált fanatikusai között, nemzőszervét elkötötte,
s mindazt megtette, amit az eunuch-papok művelni szoktak. Az elvitt istenszobrot
azután a saját istenének szentélyében helyezte el. A syriai Salambo-kultusz őrjön­
gő sirató szertartásaiban is részt vett, amivel saját végzetének előjelét adta. Kije­
lentette: valamennyi isten csupán szolgája az ő istenének; némelyek a kamarásai,
mások a rabszolgái, megint mások egyéb szolgálatokat végeznek körülötte. Szán­
dékában állott templomaikból minden szent követ Heliogabalus templomába vi­
tetni, Diana laodikeiai szentélyéből az istennő képmását is, amelyet még Orestés
helyezett el ott. ...
T. I.

1.35. KELETI SZÁRMAZÁSÚ BRIGETIÓI DECURIO

FOGADALMI AJÁNDÉKA IUPPITER DOLICHENUSNAK

RIU II. 435.

1899-ben a brigetiói Iuppiter Dolichenus-szentélyben talált márvány dombormű, a Iuppiter
Dolichenus-szentély egyik kultuszképe, amely az istent bika hátán állva ábrázolja. A képmező
alatt található a felirat. Ma a komáromi Duna Menti Múzeumban őrzik (Komárno, Podunajské
Múzeum).
Kr. u. 3. század eleje.

Iuppiter Optimus Maximus Dolichenusnak (Iovi Optimo Maximo Dolicheno) Domitius

Titus decurio (Domitius Titus decurio [municipii Brigetionensium?]), aki Seleucia Zeug-
mából származik ([domo] Seleucia Zeugmae), saját maga és az „összes övéinek" üdvé­
ért (pro salute sua et suorum omnium) fogadalomból szívesen és boldogan váltotta be fo­
gadalmát, mert (Iuppiter Optimus Maximus Dolichenus) megérdemelte (ex voto
votum solvit libens laetus merito).
B. L.

• A kultuszképet Iuppiter Optimus Maximus Dolichenus egy keleti, nevezetesen Syria provin­
ciából, az Euphrates melletti Seleucia Zeugmae városából származó tisztelője készíttette, aki
Brigetióban megtelepedve a városi tanács (ordo decurionum) tagja lett. A fogadalmi ajándékot
önmaga és családtagjai - esetleges rabszolgáit, szabadosait is beleértve - üdvéért ajánlotta fel.
 1.36. ISISNEKÁLLÍTOTT OLTÁR 61

1.36. ISISNEK ÁLLÍTOTT OLTÁR

Steindenkmaler 41.
Savaria - Szombathely területén előkerült feliratos márványoltár. Ma Szombathelyen, a
Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 2. század.

Oltár Isis Augustának (Isidi Augustae sacrum). Q_(uintus) Iulius Moderatus és Iulius
Nigellio, papok (sacerdotes) [szívesen váltották be fogadalmukat, mert (Isis Augusta)
megérdemelte (votum solverunt libentes mérito?)].
B. L.

• Az Isis számára oltárt felajánló személyek - nevükből ítélve - talán észak-itáliaiak vagy vala­
mely nyugatabbra fekvő provinciából származhattak. Mindketten papok (sacerdotes), talán ép­
pen a savariai Isis-kultusz papjai voltak. A felirat vége töredékesen maradt fenn.

1.37. MAGAS RANGÚ HELYI TISZTVISELŐ FOGADALMI FELIRATA

ISISNEK SAVARIÁBÓL

CIL III 4156; Steindenkmaler 40; RIU I. 14.

Szombathelyen, a Thököly I. (egykori Hosszú) utcában talált, később a Püspöki palotába ke­
rült felirat. Ma a Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 1. század második fele.

Oltár Isis Augustának (Isidi Augustae Sacrum). Ti(berius) Barbiu[s] Valen[s], Ti(be-
rius) fia, Ve[lina tribusból] (Tiberius Valens Tiberii filius Velina tribu Valens), c(olonia)
C(laudia) S(avariensium) városi tanácsának tagja (decurio coloniae Claudiae Savarien-
sium), a városi tanács pénzügyekért felelős tisztségviselője (quaestor), a városi tanács
ítélethozatali joggal felruházott egyik vezetője (duumvir iure dicundo), pap (pontifex).

B. L.

• A feliraton a Velina tribus említése bizonyossá teszi, hogy az aquileiai Barbii kereskedőcsalád
egyik Savariában megtelepedett sarjával állunk szemben, aki vagyoni helyzete alapján a vá­
rosalapítást követően csakhamar bekerült a városi ordo decurionumba, és végigjárta a városve­
zetés ranglétráját. A felirat emelkedő sorrendben tünteti fel hivatali cursus honommal. Nem
tudni biztosan, hogy papi tisztségét milyen minőségben gyakorolta: az Isisnek felajánlott fel­
irat alapján elképzelhető lenne, hogy az Isis-kultusz papja volt, a városi hivatali ranglétrába
illesztve azonban a városi papi testület főpapi tisztsége a valószínűbb.
62 1. A R Ó M A I VALLÁS

1.38. A „FELSÉGES SPHINXEKNEK" ÁLLÍTOTT OLTÁR

SAVARIÁBÓL

CIL III 10914; Steindenkmaler 42.

Savaria - Szombathely területén előkerült feliratos homokkő oltár. Ma Szombathelyen, a
Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 2. század.

Oltár Sphinx Augustáknak (Sphingibus Augustis sacrum). Domitia Victorina —]

EN[—[szívesen váltotta be fogadalmát, mert (Sphinges Augustae) megérdemelték
(votum solvit libens merito?)].
B. L.

• A feltehetőleg észak-itáliai vagy dél-galliai származású Domitia Victorina - szokatlan mó­

don - nem Isisnek, hanem a sphinxeknek állított márványoltárt Savariában. A felirat többes
számban Sp(h)inges Augustaenak nevezi a sphinxeket.

1.39. ZSIDÓ KÖZÖSSÉG PANNONIÁBAN

CIL III 3327 = 10301; JIH 4; RIU V. 1051.

Intercisa - Dunaújváros területén előkerült római kori felirat. Lásd I. Tóth: Jüdische Gemeinde
in dem römischen Pannonién. SpecNov 11., 1995, 179-186.
Kr. u. 222-235.

Az Örök Istennek a mi urunk, Severus Alexander Pius Felix Augustus és Iulia

Mamaea Augusta, a császár anyja üdvéért (Deo Aeterno pro salute domini nostri Severi
Alexandri Pii Felicis Augusti et Iuliae Mamaeae Augustae matris Augusti) szívesen váltotta
be fogadalmát (votum reddit libens) Cosmius, a Spondili (—) nevű vámállomás pa­
rancsnoka (Cosmius praepositus stationis Spondili), a zsidó közösség elöljárója (archisy-
nagogus Iudeorum).
B. L.

1.40. A KÖRÜLMETÉLÉS BÜNTETÉSE

A NEM ZSIDÓ VALLÁSÚAKNÁL

Digesta 48, 8, 11.

Modestinus a Reguláé 6. könyvében, (pr.) Az isteni Pius rendelete (rescriptum) a zsi­

dóknak csak fiaik körülmetélését engedi meg; aki ezt nem azonos vallású személyen
követi el, arra a kasztrálásért járó büntetést kell kiszabni.
R. Z.
 1.41. A U G U S T U S L E V E L E AZ ASIÁBAN ÉS A L1BYAIKYRÉNÉBEN É L Ő ZSIDÓKHOZ 63

• Rubrika: reguláé 'regulák, szabálygyűjtemény*, pr. Az isteni Pius: Antoninus Pius császár
(138-161). A rendelet fogalmára és fajtáira lásd RJT 92-93.

1.41. AUGUSTUS LEVELE AZ ASIÁBAN ÉS A LIBYAI

KYRÉNÉBEN ÉLŐ ZSIDÓKHOZ

Iosephus Flavius: Antiquitates Iudaicae [A zsidók története] 16.6.2.

„Augustus (Kaisar Sebastos), pontifex maximus (archiereus), a tribunusi hatalom (dé-

marchikés exousia) birtokosa, elrendeli: Mivel a zsidó nép nemcsak most, hanem ré­
gebben is, különösen atyám, (Iulius) Caesar imperátor idejében, Hyrcanus főpapsá­
ga (archiereus) alatt mindig hűségesnek mutatkozott a római nép iránt, a római nép
hozzájárulásával a senatus határozata alapján elrendelem, hogy a zsidók, úgy, mint
Hyrcanusnak, a magasztos Isten főpapjának (archiereus theou hypsistou) idejében, ősi
törvényeik és a maguk szokásai szerint élhessenek, továbbá hogy templomaik sért­
hetetlenek legyenek és pénzt küldhessenek Jeruzsálembe és átadhassák a kincstár­
nokoknak, és hogy szombaton vagy a megelőző előkészületi napon a kilencedik órá­
tól kezdve ne lehessen őket törvény elé idézni. Ha valakit rajtakapnak, hogy a zsina­
gógából vagy az elöljárók házából szent könyveket vagy templomkincseket rabol, azt
bélyegezzék templomrablónak, s vagyonát kobozzák el a római államkincstár (démo-
sios tón Rhómaión) javára. Azt a határozatot (pséphisma), amelyet a zsidók a birodalom
népei iránt érzett jóindulatomért (eusebeia), továbbá Caius Március Censorinus ér­
demeiért tiszteletemre hoztak és velem írásban közöltek, ezzel a rendeletemmel
együtt helyezzék el abban a nagy hírű templomban, amelyet egész Asia népei emel­
tek nekem Ankyrában. Akik ezt a rendeletet megszegik, szigorú büntetésben
részesüljenek."
R.J.

• A libyai Kyrénében és Asia provinciában lakó zsidók az ottani görög lakosság részéről el­
szenvedett sérelmeik miatt követséget menesztettek Augustushoz, aki - a régebbi királyok­
hoz hasonlóan - megerősítette jogaikat, és a helytartókhoz eljuttatott levélben elrendelte
templomaik, vagyonuk, szokásaik védelmét. Érdemes felfigyelni annak a templomnak a
megemlítésére, amelyet Asm népei emeltek Augustus és Róma tiszteletére Pergamonban,
amely az egyetlen olyan, Augustusnak életében ajánlott templom volt, amelyet - tekintve,
hogy az uralkodók isrteni tiszteletben való részesítésében évszázados hagyományokra
visszanyúló Keleten került sor felépítésére - nem utasított vissza. Tiberius - nem utolsósor­
ban a római senatus felháborodása miatt - nem tehette meg ugyanezt, amikor Hispánia
akart templomot felajánlani az ő tiszteletére (lásd a 4.5.6. és az 5.2.22. sz. szemelvényt). A
vallási tisztségek közül említésre méltó az archiereus szó mind római, mind pedig zsidó „fő­
papi" értelemben való használata.
64 1. A R Ó M A I VALLÁS

1.42. A KERESZTÉNYEK VALLÁSÁRÓL, SZERTARTÁSAIRÓL,

ISTENÉRŐL POGÁNY SZEMMEL

Minucius Félix: Octavius 8.3-12.6.

8.3. Mikor az athéni férfiak az abdérai Prótagorast - holott ő inkább okoskodva, sem­
mint szentségtörően beszélt az istenségről - határaikon kívülre űzték, s egyszer­
smind írásait is elégették a népgyűlésen, miért ne volna szabad akkor fájlalni, hogy
emberek - nézzétek el, hogy a megkezdett beszéd heve kissé jobban elragad -, miért
ne volna szabad fájlalni tehát, hogy egy siralmas, tűrhetetlen és nekikeseredett szek­
ta emberei kikelnek az istenek ellen? 4. Ezek az emberek a legutolsó mocsokból
összegyűjtött, tudatlan férfiakból és nemük gyengesége miatt esendő, hiszékeny
asszonyokból egy istentelen összeesküvés népét teremtik meg, melyet éjszakai ösz-
szejövetelekkel, ünnepi böjtökkel s emberhez nem méltó táplálékokkal nem valami­
féle szentség, hanem bűnös áldozatok fűznek1 össze. Rejtőzködő és a fényt kerü­
lő népség ez, a nyilvánosság előtt némák, rejtekhelyeiken bezzeg szájaskodnak!
A templomokat, mintha temetők volnának, semmibe veszik, az isteneket lenézik, a
szentségeket kinevetik, és szerencsétlen létükre, szentséges isten, a mi papjainkon
szánakoznak! A rangot és a bíborruhát megvetik, maguk pedig félig meztelenek.
5. Felfoghatatlan ostobaság és hihetetlen vakmerőség! Mialatt jövőbeli, bizonytalan
dolgoktól félnek, megvetik a jelen élet kínszenvedéseit, és miközben a halál utáni
haláltól rettegnek, nem félnek meghalni azonközben. így hízelgi körül félelmüket a
csalóka remény a megújulás vigaszával!
9.1. Minthogy pedig az elvetemült erkölcsök (mert a hitványságok gyorsabban
terjednek) napról napra egyre jobban elharapódznak, az egész földkerekségen gyö­
keret vernek e szentséget nem ismerő gyülekezet ocsmány szentélyei. Egyenesen,
gyökerestül kellene kiirtani, átokkal kellene kipusztítani e szövetséget! 2. Titkos je­
lek és jegyek alapján ismerik fel s már félig ismeretlenül is szeretik egymást. Ráadá­
sul valamiféle „szerelmi" vallás kapcsolja őket össze keresztül-kasul: válogatás nél­
kül nevezik egymást testvérnek és nővérnek, hogy a gyakori fajtalanság - a szent név
közvetítésével - még vérfertőzés is legyen. így dicsekszik a bűnökkel üres és eszeve­
szett babonaságuk. 3. Ha nem volna igazságalapja, nem beszélne róluk különféle,
súlyos és szégyenletes dolgokat az éles szemű szóbeszéd. Hallomásból tudom, hogy
- fogalmam sincs, miféle sületlen megfontolásból - a legocsmányabb háziállat, egy
szamár fejét tisztelik megszentelve: hát nem is igen termett másra ez a vallás! 4. Má­
sok szerint magának a főpapnak, illetve a papnak a nemi szervét tisztelik, s úgy
imádják, mintha létüket köszönhetnék neki - nem tudom, igaz-e, mindenesetre a
titkos éjjeli szeánszok gyanakvást keltenek. Aki pedig azt a hírt terjeszti, hogy egy
gaztette miatt kivégzett ember és egy halált hozó keresztfa a tiszteletük tárgya, ép­
pen megfelelő oltárt tulajdonít ezeknek az elvetemült és bűnös embereknek, hogy
azt tiszteljék, amit érdemelnek. 5. Ami végül az újoncok beavatásáról elterjedt szó-

A „quae...foederatur" olvasatot követtem a fordításban (a ford.).

 1.42. A K E R E S Z T É N Y E K VALLÁSÁRÓL, SZERTARTÁSAIRÓL, I S T E N É R Ő L P O G Á N Y S Z E M M E L 65

beszédet illeti, az legalább olyan ocsmány, mint amilyen közismert. Hogy a figyel­
metlenek ne vegyék észre, egy liszttel betakart csecsemőt tesznek a beavatásra váró
személy elé. Az újonc, miután arra biztatták, hogy, úgymond, ártalmatlan szúrások­
kal illesse a liszt felületét, vaktában ejtett és láthatatlan sebekkel megöli e csecse­
mőt, a vérét pedig, micsoda istentelenség, mohón felnyaldossák, tagjait tolongva
szétszaggatják, és ez az áldozat köti össze őket, e bűntettben való közös részvétel a
kölcsönös hallgatás záloga. Minden szentségtörésnél ocsmányabb ez a szentség. 6.
Lakomájuk is jól ismert, mindenki keresztül-kasul beszéli, s cirtai emberünk szavai
is tanúsítják. Embereik mindkét nemből és valamennyi életkorból ünnepnap jönnek
össze lakomára, valamennyi gyermekükkel, nővéreikkel és anyjukkal együtt. Az
összejövetel helyén, számos fogás után, mihelyt a hangulat a tetőfokára hágott, s a
vérfertőző szerelem iránti szomjuk fellángolt, a kandeláberhez kötött kutyát egy elé­
je vetett falattal arra ingerlik, hogy igyekezzen nagyobbat ugrani, mint az a távolság,
amit a kikötésére szolgáló zsinór enged. 7. Miután ily módon felborították és kioltot­
ták a cinkos lámpafényt, nem tudva, hogy ki jutott osztályrészül, szemérmetlen sö­
tétséggel fedezik perverz kapcsolataikat, s - ha ténylegesen nem is - szándékuk alap­
ján mindnyájan vérfertőzők, hiszen valamennyiük óhaja alapján történik mindaz,
amit egyenként elkövethetnek.
10.1. Sok mindenről szándékosan nem szólok, mert már az is sok, amiről eddig
beszéltem, pedig mindezek vagy mindezek nagy részének igazságát éppen e torz val­
lás obskurantizmusa igazolja. 2. Miért igyekeznek ugyanis olyannyira elrejteni és el­
titkolni tiszteletük tárgyát, mikor a tisztességes dolgok mindig a nyilvánosságnak
örülnek, s csak a bűnöket titkolják? Mi másért nincs egyetlen oltáruk, egyetlen
templomuk, miért nincsenek ismert szobraik, miért nem beszélnek soha nyilváno­
san, miért, hogy soha nem jönnek össze szabadon, hacsak nem azért, mert tisztele­
tük és titoktartásuk tárgya büntetendő vagy szégyellni való? 3. Honnét van, vagy ki
az, és hol ez az egyes-egyetlen, magányos és elhagyott isten, akit egyetlen szabad
nemzet, egyetlen állam, de még csak egyetlen római hiedelem sem ismer? 4. Egyedül
a zsidók nyomorúságos nemzete volt az, akik egyetlen istent tiszteltek, de ők leg­
alább nyíltan tették, templomokkal, oltárokkal, áldozattal és szertartásokkal, ám en­
nek az istennek olyannyira semmi hatalma sincsen, hogy a rómaiak teljes népével
együtt foglyul ejtették. 5. Ezek a keresztények viszont miféle szörnyeteget, miféle
rémképzeteket eszelnek ki megint! Hogy ez az ő istenük - akit nem tudnak megmu­
tatni, de még csak nem is látnak - alaposan megvizsgálja kinek-kinek az erkölcseit,
kinek-kinek a tetteit, de még a szavait és a titkos gondolatait is, mindenhova elhatol,
és mindenütt jelen van. Elfoglalt, sosem pihen, ráadásul szemérmetlenül kíváncsi,
ott áll ugyanis, bármit tesznek, jóllehet sem az egyes embereknek nem tud segíteni,
miután az egész világegyetem az ő gondja, sem az egész világ számára nem elegendő,
hiszen az egyes emberekkel van elfoglalva.
11.1. Mire nem vetemednek? Hogy az egész földkerekséget, sőt magát a világegye­
temet csillagaival együtt tűzvésszel fenyegetik, teljes összeomlásán ügyködnek,
mintha bizony a természet isteni törvények által megállapított örök rendjét megza­
varhatnák, vagy ez az isteni anyag, mely magába foglal és körülölel minket, vala­
mennyi elem kötelékeinek és az égbolt eresztékeinek megbomlásával összeroskad-
66 1. A R Ó M A I VALLÁS

hatna! 2. S még ezzel az őrült ötlettel sem érik be, hanem együgyű meséket eszelnek
ki a korábbiak mellé, azt tartják ugyanis, hogy haláluk után újjászületnek, új életre
kelnek még a poraik és a hamvaik is, s valami érthetetlen hiszékenységtől vezettetve
saját hazugságaikat kölcsönösen elhiszik egymásnak: azt hihetnéd, hogy már újjá is
születtek! 3. Kettős eltévelyedés és őrültség: kijelentik, hogy az Ég és a Föld - amiket
úgy hagyunk itt, ahogyan találtuk - elpusztul, maguknak pedig, halandó létükre (hi­
szen mi, ahogyan megszületünk, úgy el is pusztulunk), örök életet ígérnek haláluk
után. 4. Nos, ez az oka annak, hogy irtóznak a máglyától, s elvetik az égetéses teme­
tést, mintha nem földdé válna minden test, még akkor is, ha elkerüli a lángokat, s
mintha bizony nem volna tökéletesen mindegy, hogy vadak tépik szét, vagy tenger
emészti el, föld fedi vagy tűzben semmisül meg - holott a tetemek mindenféle el­
takarítása, ha vannak érzékeik, számukra büntetés, ha nem érzékelik, épp gyors el­
végzésénél fogva, jótétemény. 5. E tévedés áldozataiként maguknak, mint jóknak,
boldog és örök életet, másoknak - mint gonoszoknak - örök büntetést ígérnek a ha­
lálban. Sok minden ide kívánkozna még, ha nem volna sietős a beszéd. Nem foglal­
kozom azzal, hogy inkább ők a gonosztevők, ezt már kimutattam. Jóllehet, ha meg is
engedném, hogy ők igaz emberek, a vétket és az ártatlanságot sokak véleményével
megegyezően akkor is a végzetnek tulajdonítom, s ezzel ti is egyetértetek. Hiszen
bármit teszünk, azt, ahogyan mások a végzetnek, úgy ti istennek tulajdonítjátok,
(6.) s így szektátokhoz, mint mondjátok, nem önként vonzódnak az emberek, ha­
nem mert kiválasztottak. Igazságtalan tehát az általatok kieszelt bíró, hiszen a sorsot
s nem a szándékot bünteti az emberekben. 7. Mégiscsak szeretném azonban tudni,
vajon a testtel együtt, s ha igen, miféle testtel, ezekkel vagy újakkal történik a feltá­
madás? Test nélkül? Legjobb tudásom szerint sem az elme, sem a lélek, sem az élet
nem test nélküli. Ezzel a testtel? De ez már korábban szétoszlott! Egy másik test­
ben? így egy új ember születik, nem a régi kel új életre. 8. Bizony igen sok idő elmúlt
már, számtalan emberöltő lefolyt, de ki az, aki visszajött a holtak közül, akár csak
egyetlen ember is, ha más nem, legalább néhány órányi útra, mint Prótesilaos, hogy
legalább egyetlen példa legyen, hogy hihessünk neki? 9. Mindezeket az aligha józan
képzelgéseket és ostoba vigasztalásokat, amikkel a megbízhatatlan költők játszanak,
hogy megédesítsék verseiket, ti túlzott hiszékenységetekben ocsmány módon újra
felidéztétek istenetek támogatására.
12.1. Nem mutatják meg legalább a jelen események, hogy mennyire hiábavaló
ígéretekkel csapnak be titeket ezek az üres ígérgetések? Addig mérjétek föl, ti sze­
rencsétlenek, hogy mi vár a halál után, amíg még éltek! 2. íme az osztályrészetek!
Nagyobb és jobb, amint mondjátok: Nélkülöztök, betegeskedtek, munka és éhség
gyötör, istenetek pedig tűri, oda se figyel, nem akar vagy nem képes segíteni övéin.
Vagy erőtlen, vagy igazságtalan tehát. Te, aki a halál utáni halhatatlanságról álmo­
dozol, amikor veszedelem sújt, amikor lázban égsz, (3.) amikor bánat marcangol,
még mindig nem érzed az osztályrészed? Még mindig nem ismered el esendősége-
det? Szerencsétlenségedben akaratod ellenére is rád bizonyul gyöngeséged, de te
nem vallod be. 4. De hagyjuk a közhelyeket. íme a fenyegetések, a szenvedés, a kín­
halál és a kereszt - immár nem azért, hogy tiszteljétek, hanem hogy a vállatokra ve­
gyétek, ím itt van az a tűz is, amit jövendöltök, s amitől féltek: de hol van az az isten,
 ] . 4 3 . IFJABB PLINIUS ÉS T R A I A N U S LEVÉLVÁLTÁSA A K E R E S Z T É N Y E K K E L S Z E M B E N I B Á N Á S M Ó D R Ó L 67

aki az új életre ébredőknek segíteni tud, ám az élőknek nem? 5. Nemde a rómaiak a ti

istenetek nélkül is parancsolnak és uralkodnak, övék az egész földkerekség, s felette­
tek is hatalmat gyakorolnak? Ti pedig eközben aggodalmaskodva és nyugtalankodva
megtartóztatjátok magatokat a tisztességes élvezetektől, a látványosságokat nem
nézitek, a felvonulásokon nem vesztek részt, a nyilvános ünnepségek nélkületek
folynak, a szent versenyektől, a megszegett kenyértől, az oltárokra loccsantott ita­
loktól iszonyodtok. Ennyire féltek azoktól az istenektől, akiket tagadtok! Nem öve­
zitek fejeteket virággal, nem tisztelitek meg testeteket illatos kenetekkel; (6.) a ke­
nőcsöket csak a temetésre tartogatjátok, a koszorút azonban a síroktól is megtagad­
játok, sápadt, félénk, szánalomra - de a mi isteneink szánalmára méltó emberek! így
aztán fel sem támadtok, és életetekben sem éltek, szerencsétlenek.
Sch. D.

1.43. IFJABB PLINIUS ÉS TRAIANUS LEVÉLVÁLTÁSA

A KERESZTÉNYEKKEL SZEMBENI BÁNÁSMÓDRÓL

Plinius m i n o r : Epistulae [Levelek] 10.96-97.

96.1. Uram, alapelvnek tekintem, hogy minden kétes ügyet eléd terjesszek. Mert hi­
szen ki tudna jobban eligazítani bizonytalanságomban, vagy segíteni tájékozatlansá­
gomban? Keresztények ügyében folytatott törvényszéki eljárásokon még sohasem
vettem részt; ezért nem is tudom, mit és milyen mértékben büntessek vagy akár
nyomoztassak. 2. Igen fennakadtam például azon, hogy tekintettel kell-e lenni a vád­
lottak életkorára, vagy pedig egészen zsenge korúak és a már meglett emberek kö­
zött nem kell-e különbséget tenni; vádelejtéssel járhat-e a beismerés; vagy olyan sze­
mély számára, aki valaha keresztény volt, ne legyen-e enyhítő körülmény, ha megta­
gadja hitét; és vajon magát a keresztény nevet kell-e büntetni, akkor is, ha az illető
semmi bűnt sem követett el, vagy pedig a keresztény névhez hozzátapadó bűnöket?
Eddig azok ellen, akiket a kereszténység vádjával terhelten idéztek ítélőszékem elé, a
következő módon jártam el. 3. Megkérdeztem tőlük, keresztények-e. Azokat, akik
kereszténynek vallották magukat, másodszor és harmadszor is megkérdeztem, és
büntetéssel fenyegettem meg őket. Akik még ezután is kitartottak, azokat kivégez­
tettem. Mert meggyőződésem, hogy függetlenül vallomásuk tartalmától, makacssá­
gukért és csökönyösségükért megérdemelték ezt a büntetést. 4. Másokat, akik ugyan­
ebben a tébolyban szenvedtek, csak bűnösnek bélyegeztem, és Rómába szállíttat­
tam, mivel római polgárok voltak.
Majd a törvényszéki eljárás során, már amint történni szokott, mások ellen is föl­
merült ez a vád, úgy, hogy több eset került elém. 5. Kaptam egy névtelen följelentést
(libellus sine auctore), amelyben sok név szerepelt. Akik kijelentették, hogy nem ke­
resztények, és nem is voltak azok, amennyiben útmutatásom szerint az istenekhez
fohászkodtak, és képmásod előtt, amelyet erre a célra az istenszobrokkal együtt
odaállíttattam, tömjén- és boráldozatot mutattak be, azonkívül káromolták Krisz­
tust - márpedig az igazi keresztények ilyesmire állítólag semmi áron sem kénysze-
68 1. A R Ó M A I VALLÁS

ríthetők - azokat elbocsátottam. 6. Mások, akik a névsorban szerepeltek, bevallot­

ták, hogy keresztények, de ezt hamarosan visszavonták: csak voltak, de már nem
azok; egyesek három, mások még több, sőt egyik-másik már húsz esztendeje nem.
Ezek mind áldozattal tisztelték képmásodat és az istenek szobrait (imago tua
deorumque simulacra), és káromolták Krisztust (Christo male dixerunt) .7. A jelentések
szerint azonban az a legnagyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos megha­
tározott napon hajnalhasadta előtt összegyülekeznek, és váltakozva karban énekel­
nek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám va­
lami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el há­
zasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás
esetén nem tagadják meg: ennek végeztével pedig rendszerint szétszélednek; majd
ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártatlan lakomáju­
kat; ezt azonban abbahagyták, miután parancsodra betiltottam a titkos társaságo­
kat. 8. Éppen ezért annál szükségesebbnek tartottam, hogy két szolgálóleányból
(ancillae) - ezeket ők diakonisszáknak nevezik (quae ministrae dicebantur) - még kín­
vallatás árán (per tormenta) is kivegyem az igazságot. Nem találtam bennük egyebet
ostoba, határtalan babonaságnál (superstitia prava et immodica).
Ezért elnapoltam az ügy kivizsgálását, és hozzád fordulok tanácsért. 9. Mert meg­
gondolásra méltónak láttam ezt a dolgot, legfőképpen a vádlottak nagy tömege mi­
att; ugyanis mindenféle korú, mindenféle társadalmi osztálybeli emberek, férfiak és
nők vegyest, igen sokan kerültek és kerülnek vád alá. Nemcsak a városokban, hanem
a falvakban és a tanyákon is elharapódzott ennek a babonaságnak a ragálya; ezt azon­
ban véleményem szerint meg lehet állítani, és meg lehet szüntetni. 10. Annyi máris
bizonyos, hogy a hovatovább elnéptelenedő templomokat megint egyre többen lá­
togatják, és a szent ünnepeket hosszú szünet után újból megülik, és mindenfelé
megint kelendők az áldozati állatok, amelyekre eddig csak igen ritkán akadt vevő.
Ebből is könnyű arra következtetni, hogy még rengeteg embert lehet a helyes útra té­
ríteni, ha módot adunk nekik a megbánásra.

9 7 . 1 . Secundusom! Helyesen jártál el amaz egyének ügyeinek kivizsgálásában, akik

ellen azt a vádat emelték előtted, hogy keresztények. Mert általánosságban nem is le­
het megfogalmazni valami meghatározott szabályt. 2. Nem kell utánuk nyomozni;
ha azonban följelentik és vádolják őket, büntetendők; de úgy, hogy az, aki nem vallja
magát kereszténynek, és ezt kézzelfoghatóan bizonyítja, azaz áldozatot mutat be is­
teneinknek - bár gyanús a múltja -, megbánása alapján nyerjen bocsánatot. Névtelen
följelentéseknek azonban egyetlen ügyben sem szabad helyt adni, mert ez a leggyalá­
zatosabb módszer és semmiképpen sem méltó korunkhoz (etpessimi exempli nec nostri
saeculi est).
B. I.
 1.44. A K E R E S Z T É N Y Ü L D Ö Z É S E K E T KIVÁLTÓ O K O K R Ó L 69

1.44. A KERESZTÉNYÜLDÖZÉSEKET KIVÁLTÓ OKOKRÓL

Tertullianus: Apologeticum [Védőbeszéd] 10.1; 27.2; 35.1; 37.4; 40.1.

10.1. „Nem tisztelitek az isteneket - mondjátok -, és a császárokért nem mutattok be

áldozatot (sacrificia pro imperatoribus)." Logikus, hogy ugyanazon az alapon, ahogyan
magunkért sem, úgy másokért se mutatunk be áldozatot, ha egyszer nem tiszteljük az
isteneket. így tehát szentségtörés (sacrilegium) s egyszersmind felségsértés ellenünk a
vád. Ez a legfontosabb, sőt a teljes kifogás ellenünk, mindenképpen méltó tehát arra,
hogy vizsgálatnak vessék alá, ha nem az előítélet vagy az igazságtalanság látja el a bírói
tisztet - az egyik, aminek semmi reménye az igazságban, a másik, ami elutasítja azt

27.2. Vannak, akik őrültségnek tartják, hogy, jóllehet megtehetnénk, hogy az adott
pillanatban bemutatjuk az áldozatot és sértetlenül távozunk, közben pedig lelkünk­
ben kitartunk eredeti szándékunk mellett, mégis, állhatatosságunkat többre tartjuk,
mint épségünket. 3. Azt tanácsoljátok tehát, hogy szedjünk rá benneteket. De jól lát­
juk, hogy honnét erednek az ilyen sugallatok, tudjuk, hogy ki áll az egész hátterében,
és hogy hogyan igyekszik megtörni állhatatosságunkat, hol ravasz rábeszéléssel, hol
kemény büntetéssel.

3 5 . 1 . Azért számítanak tehát közellenségnek (publici hostes) a keresztények, mivel

nem tisztelik az uralkodókat üres, hazug és elhamarkodott jelzőkkel (honores), s mi­
vel az igaz vallás hívei ünnepeiket is lelkiismeretesen s nem kicsapongásban ünnep­
lik meg.

37.4. Ha ugyanis a nyílt ellenség, nem pedig a titkos bosszúálló szerepét kívánnánk
játszani, vajon hiányozna a kellő létszám és a csapatok ereje? Persze, semmi kétség, a
mórok, a markomannok és, igen, a parthusok vagy a tetszőleges nagyságú, de egy he­
lyen élő és saját határaikkal körülzárt népek (unius tamen loci et suorum finium gentes)
többen vannak, mint mi, akik az egész világon vagyunk szétszóródva. Mi csak tegnap
születtünk, de máris betöltöttük a világot és mindent, ami a tiétek: városaitokat
(urbes), bérházaitokat (insulae), az erődítményeket (castella), a községeket (municipia),
a tereket (conciliabula), de a katonai táborokat (castra), a kerületeket (tribus), adecuriá-
kat, a császári palotát (palatium), a senatust (senatum) és a forumot is.

4 0 . 1 . Épp ellenkezőleg, azokra alkalmazható az összeesküvés kifejezés, akik arra

szövetkeznek, hogy jó és derék embereket gyűlöljenek, akik ártatlanok véréért kiál­
tanak, s azt az üres szólamot hozzák fel gyűlöletük leplezésére, hogy - mint vélik -
minden nyilvános bajnak és a népet ért valamennyi kellemetlenségnek kezdettől
fogva a keresztények az okai. 2. Ha a Tiberis kiont a városfalakra, ha a Nílus nem önt
ki a szántóföldekre, ha az ég nem ad csapadékot, ha földrengés sújt, éhínség van,
vagy járvány pusztít, rögtön (kiáltják): „Keresztényeket az oroszlán elé!" Oly sokat
egyetlen elé? (Christianos ad leonem! Tantos ad unum?)
Sch. D.
70 1. A R Ó M A I VALLÁS

• A fenti szemelvény a keresztények közellenséggé nyilvánításának okairól és azok keresztény

szempontú cáfolatáról szól. Az első fejezetből kiderül, hogy a keresztényüldözést kiváltó okok
közül a legsúlyosabb a császárnak és az isteneknek való áldozat megtagadásának felségsértés­
sé és szentségtöréssé nyilvánított „bűne" volt. Tertullianus hangsúlyozza, hogy a kereszté­
nyek nyíltan vállalják tettüket, noha megtehetnék, hogy a büntetés elől való megmenekülés
céljából színlelve bemutatják a kötelező áldozatokat. Végezetül - hangsúlyozva, hogy a ke­
resztények titokban mindenütt jelen vannak - cáfolja, hogy a keresztények volnának az ellen­
ség és minden, az államot ért kellemetlenség okozói.

1.45. VALERIANOS KERESZTÉNYÜLDÖZÉSEI

Cyprianus: Epistula LXXX. [80. levél].

Kr. u. 257-258.

Cyprianus Successus testvérnek üdvözletét küldi.

Annak, igen szeretett testvérem, hogy nem írtam azon nyomban, az az oka, hogy,
buzgó lélekkel elkészülvén az isteni és égi dicsőség elnyerésére, egyetlen klerikus
sem távozhatott innen a reánk váró küzdelem csapása alatt. Tudjátok meg, hogy
megérkeztek, akiket azért küldtem a városba, hogy, bárhogy is döntött rólunk a le­
irat, biztos hírt hozzanak nekünk. Sok különféle és bizonytalan dolog járja ugyanis.
Ami azonban biztos, az a következő: Valerianus azt a leiratot küldte a senatusnak,
hogy a püspököket, presbytereket és diaconusokat azonnal végeztessék ki, a senato-
roktól, a kiemelkedő személyiségektől (egregii viri) és a római lovagoktól (equites Ro­
ntani) méltóságuk (dignitas) elvesztése mellett kobozzák el javaikat, s ha vagyonuk el­
vesztése után is kitartanának a kereszténységben, fejüket vegyék. Az előkelő hölgye­
ket (matronae) javaik elkobzása után küldjék száműzetésbe, a császári hivatalnokokat
(Caesariani) pedig, mindazokat, akik korábban tettek vagy most tesznek hitvallást,
fosszák meg vagyonuktól (confiscentur), és lajstromot készítve róluk, küldjék őket
megkötözve a császári birtokokra (Caesarianae possessiones). Valerianus hozzáfűzte
még e leiratához (oratio) annak a levélnek egy példányát (exemplum litterarum) is,
amelyet a provinciák elöljáróihoz (praesides provinciarum) küldött velünk kapcsolat­
ban. Ennek a levélnek az érkezését nap mint nap reméljük, készen a hit erejében a
szenvedés eltűrésére, és az Úr segítségétől és elnéző szeretetétől várva az örök élet
koronáját. Arról is értesítelek, hogy Sixtust négy diaconussal az augusztus Idusát
megelőző nyolcadik napon (augusztus 6. - B. L.) kivégezték egy temetőben. Ugyan­
akkor az itteni üldözésben (persecutio) is nap mint nap oly nagy igyekezetet mutatnak
a városi elöljárók (praefecti in urbe), hogy ha valakit feljelentettek, azt már ki is végzik,
és vagyonát az államkincstár (fiscus) számára lefoglalják.
Arra kérlek, hogy mindezekről a többi társunkat is értesítsd, hogy az ő buzdításuk
mindenütt erősítse s készítse fel a lelki küzdelemre a testvérek közösségét, hogy ne
annyira a halál, mint inkább a halhatatlanság járjon az eszükben, s teljes hittel és
 1.45. VALERIANUS K E R E S Z T É N Y Ü L D Ö Z É S E I 71

minden erényükkel az Úrnak ajánlva magukat inkább örvendezzenek, semmint hogy

féljenek e hitvallásban (confessio), amelyben - tudják - az Isten és Krisztus katonáit
(Dei et Christi milites) nem elpusztítják, hanem megkoronázzák. Kívánom, szeretett
testvérem, hogy mindig légy erős az Úrban!
Sch. D.

• Valerianus Kr. u. 257-ben elszenvedett katonai vereségeket követően indította meg keresz­
tényüldözéseit. Cyprianus, aki Karthágó püspöke volt, 80. levelében két császári edictum tar­
talmára utal: az első (Kr. u. 257) a római isteneknek való áldozatbemutatást megtagadó egy­
házi vezetőknek, a második pedig (Kr. u. 258) a keresztény vallás lovagrendi, illetve senatori
rangú, illetve császári hivatalokban ténykedő követőinek a kivégzését rendelte el. A két rende­
letből kiderül, hogy a császár a teljes keresztény egyházszervezet ellen összpontosított táma­
dást indított, amely az egyházi vezetők és a magas rangú hívek fizikai megsemmisítésén
túlmenőleg az egyházi és a magánvagyon elkobzására is kiterjedt. A levélben említett Sixtus
római püspök II. Sixtus pápával azonos, akit Calixtus temetőjében fejeztek le. Valerianus ke­
resztényüldözései Kr. u. 270-ig folytatódtak.

1.46. A DIOCLETIANUS-KORI KERESZTÉNYÜLDÖZÉSEK

Lactantius: De mortibus persecutorum [A keresztényüldözők haláláról] 12-14.

12.1. Az üldözés megindítására alkalmas és megfelelő napot választottak, és válasz­

tásuk a Terminalia ünnepére esett, február 23-ára, hogy úgyszólván határt szabjanak
vallásunknak:
1
Evvel a nappal kezdődött minden baj, ez első nappal,

mely lesújtott ránk és a földkerekségre (orbis terrarum). 2. Mihelyt beköszöntött a

nap, a két öreg császár nyolcadik és hetedik consulságának évében, a testőrparancs­
nok (praefectus) már kora pirkadatkor váratlanul a templomhoz érkezett tisztjeivel
(duces), altisztjeivel (tribuni) és számvevőivel (rationales) együtt, és feltörve a temp­
lom kapuit, az isten képmását (simulacrum dei) kereste, az ott talált írásokat elégette;
szabad rablást engedélyeztek: fosztogatás, rémület, menekülés. 3. A két uralkodó
pedig leshelyükön - a palotából ugyanis látható volt a magas helyen épült templom-
azon vitatkozott, hogy nem kellene-e inkább felgyújtani a templomot. 4. Diocletia-
nus véleménye győzött, aki attól tartott, hogy a nagy tűz átterjed a város más részeire
is, mert sok magas ház vette körül minden oldalról a templomot. 5. Csatarendbe állí­
tott testőrcsapatok (praetoriani) indultak tehát, fejszékkel meg egyéb vasszerszá­
mokkal fölszerelve, és minden oldalról behatolva a templomba, ezt az igen magas
épületet egy óra alatt a földdel tették egyenlővé.

'Vergilius: Aeneis IV. 1 6 9 - 1 7 0 . L. I.

72 1. A R Ó M A I VALLÁS

13.1. Másnap kiadtak egy rendeletet (propositum est edictum), amely előírta, hogy
fosszák meg a vallás követőit minden tisztségüktől és méltóságuktól (religionis illius
homines carerent omni honore ac dignitate); bármilyen rendűek (ordo) vagy rangúak
(gradus), kínzatásnak vethetik alá, ellenük mindenfajta per (actio) kezdeményezhető,
ők maguk viszont nem fordulhatnak elégtételért bírósághoz sem testi sértés, sem
házasságtörés, sem vagyoni kártétel esetén; egyszóval megfosztották őket szabadsá­
guktól (libertás) és jogaiktól. 2. A rendelet szövegét valaki letépte és szétszaggatta - bár
ez helytelen, de nagy bátorságról tanúskodó tett volt -, s közben gúnyosan megje­
gyezte: kifüggesztették a proklamációt a sarmaták és a gótok fölötti győzelemről
(victoriae Gothorum et Sarmatarum). 3. Tüstént elvitték, és nemcsak megkínozták, ha­
nem annak rendje és módja szerint tűzzel égették, és ő mindvégig csodálatos türe­
lemmel viselve szenvedéseit égett hamuvá.
14.1. A Caesar azonban nem volt megelégedve a rendelet szigorával; más úton
igyekezett megkörnyékezni Diocletianust. 2. Ugyanis, hogy a lehető legkegyetle­
nebb üldözésre ingerelje, titokban fölgyújtatta szolgáival a császári palotát. Miután
a palota egyik szárnya már a lángok martaléka lett, a keresztényeket mint az állam
ellenségeit (hostes publici) vádolták a gyújtogatással. A keresztények elleni gyűlölet
lángja ugyanolyan magasra csapott, mint az égő palota tüze: azzal vádolták őket,
hogy összeesküdtek az eunuchokkal és az uralkodók megölésére készülnek: két csá­
szár kis híján élve égett el a saját otthonában. 3. Diocletianus meg, aki mindig szere­
tett volna ravasznak és eszesnek mutatkozni, nem tudott rájönni semmire. Felhábo­
rodásában elrendelte, hogy tüstént végezzék ki valamennyi szolgáját. 4. Ő maga bí­
ráskodott, tüzes vasakkal kínoztatta az ártatlanokat, de ugyanezt tette minden bíró
(iudices universi), sőt a palotában található valamennyi főhivatalnok (omnes magistri) is
császári hatalommal (potestas) felruházva tartott kínvallatásokat. 5. Versenyeztek,
melyikük talál előbb valamilyen bizonyítékot, de semmit sem találtak, hiszen a Cae­
sar háza népét (família Caesaris) senki sem kínozta. O is jelen volt, erősködött, s nem
hagyta, hogy a meggondolatlan öreg haragja lankadjon. 6. Tizenöt nap elmúltával
másodszor is gyújtogatott, a tüzet azonban hamar észrevették; ám a gyújtogatónak
nem akadtak nyomára. 7. Erre a Caesar, aki már a tél közepétől tervezgette elutazá­
sát, még aznap sebbel-lobbal útra kelt, és esküdözve kijelentette, azért menekül,
hogy ne kelljen élve elégnie.
A. T.

1.47. CONSTANTINUS TÜRELMI RENDELETE

- A MILÁNÓI EDICTUM

Lactantius: De mortibus persecutorum [A keresztényüldözők haláláról] 48.1-13.

1. Licinius pedig átvette Maximinus hadseregének egy részét és besorozta őket saját
csapatai közé, majd néhány nappal a csata után átkelt hadseregével Bithyniába, és
bevonulva Nicomediába hálát adott Istennek, akinek segítségével diadalmaskodott,
és saját maga meg Constantinus harmadik consulságának évében, június 13-án az
 1 . 4 7 . C O N S T A N T I N U S T Ü R E L M I R E N D E L E T E - A M I L Á N Ó I EDICTUM 73

egyház helyreállításáról a kormányzóhoz (praeses) intézve ezt a körlevelet (litterae)

függesztette ki:
2. „Amidőn mind én, Constantinus Augustus, mind én, Licinius Augustus Mediolanumban
szerencsés körülmények között találkoztunk egymással és tárgyaltunk mindenről, ami a közjó
javát és nyugalmát (securitas publica) illeti, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy - egyéb
intézkedéseink között, amelyekről láttuk, hogy az emberek többségének javát fogják szolgálni -
mindenekelőtt azokat a törvényeket kell felülvizsgálnunk, amelyek gátolják az istenség tiszte­
letét, hogy mind a keresztények, mind pedig mindenki más is megkapja tőlünk a lehetőséget
arra, hogy ki-ki szabadon követhesse azt a vallást, amelyiket akarja (daremus et Christianis
et omnibus liberam potestatem sequendi religionem quam quisque voluisset). Az a
célunk, hogy az, ami isteni hatalomként az égben székel (quicquid est divinitas in sede
caelesti), kiengesztelődhessék és kegyesen tekinthessen ránk és mindazokra, akik hatalmunk
alatt állnak. 3. Úgy véltük tehát, üdvös és a lehető leghelyesebb megfontolásból arra az elhatá­
rozásra kell jutnunk, hogy nem szabad megengedhetőnek tartanunk a szabad választás megta­
gadását bárkitől is, akár a keresztények hitének, akár egy olyan más vallásnak szenteli a lelkét,
amelyet önmaga számára a legalkalmasabbnak ítél, hogy a legfőbb istenség (summa divini­
tas), akinek tiszteletét tiszta elmével vállaljuk, szokásos támogatását és jóindulatát minden­
ben megadhassa nekünk. 4. Illő tehát, hogy Méltóságod (dicatio tua) megtudja: Miután kivé­
tel nélkül valamennyi olyan megszorítást eltöröltünk, amit a hivatalodhoz (officium tuum)
intézett korábbi, a keresztényekre vonatkozó irataink tartalmaztak, úgy határoztunk, hogy ér­
vénytelenítjük azokat a rendelkezéseket is, amelyeket teljesen elhibázottnak és irgalmasságunk-
tól idegennek találtunk, hogy mostantól fogva mindazok, akik e keresztény vallás gyakorlását
akarják vállalni, azt szabadon és nyíltan, minden háborgatás és zaklatás nélkül tegyék (nunc
libere ac simpliciter unus quisque eorum, qui eandem observandae religionis
Christianorum gerunt voluntatem, citra ullam inquietudinem ac milestiam sui id
ipsum observare contendant). 5. Ezt Gondosságodnak (sollicitudo tua) a legvilágosab­
ban kívántuk tudomására hozni, hogy ebből megtudhasd, hogy ugyanezen keresztényeknek
szabad és korlátlan engedélyt adtunk vallásuk gyakorlására (scires nos liberam atque
absolutam colendae religionis suae facultatem isdem Christianis dedisse). 6. Mihelyt
megérted, hogy ezt nekik megengedtük, Méltóságod (dicatio tua) azt is belátja majd, hogy
másoknak is engedélyeztük vallásuk vagy istentiszteletük nyilvános és szabad gyakorlását,
ahogy ez békés korunkhoz illik (pro quiete temporis nostri), hogy ki-ki szabadon imádhas­
sa azt az istenséget, amelyet választott. Mindezt azért tettük, hogy ne tűnhessék úgy, hogy bár­
miben is csorbítottuk volna valamelyik kultuszt vagy valamelyik vallást. 7. Ezenkívül a keresz­
tényeket mint jogi személyeket illetően meggyőződésünk szerint a következőket kellett elrendel­
nünk: Ha korábban valaki azokat a helyeket, ahol azelőtt összegyűlni szoktak (eadem loca,
ad quae antea convenire censuerant), és amelyekre eddig hivatalodba eljuttatott leveleink­
ben is bizonyos előírás vonatkozott, akár kincstárunktól (fiscus), akár bárki mástól megvásá­
rolta, most ugyanezeket szolgáltassa vissza a keresztényeknek vételár vagy bármilyen ellenér­
ték követelése nélkül (sine pecunia et sine ulla pretii petitioné), minden kibúvót és bizony­
talanságot mellőzve; 8. hasonlóképpen az is, aki adományozás útján jutott ilyenek birtokába, a
lehető legrövidebb időn belül adja vissza ugyanezen keresztényeknek. Továbbá ha azok, akik
akár adományozással, akár vásárlással jutottak birtokukba (etiam vei hi qui emerunt vei
qui dono fuerunt consecuti), valamely kárpótlást kérnének kegyességünktől (benivolentia
74 1. A R Ó M A I VALLÁS

riostra), forduljanak a vicariushoz, hogy kegyességünk (clementia nostra) róluk is gondos­

kodjék. Mindezeket a helyeket a te intézkedésedre (per intercessionem tuam) tüstént és ké­
sedelem nélkül át kell adni a keresztények testületének (corpori Christianorum). 9. És mivel
ugyanezen keresztények, mint köztudott, nemcsak azokat a helyeket birtokolták, ahol össze
szoktak gyűlni, hanem másokat is, olyanokat, amelyekjogilag nem egyes emberek tulajdonában
voltak, hanem testületeik, azaz egyházaik tulajdonában (habuisse noscuntur ad ius
corporis eorum id est ecclesiarum, non hominum singulorum), mindezeket a fentebb
említett törvény alapján mindennemű bizonytalanság vagy vita kizárásával ugyanezen keresz­
tényeknek, azaz testületüknek (corpus) vagy gyülekezetetüknek (conventiculum) vissza­
szolgáltatni elrendeld, természetesen azon fentebb említett szabály betartásával, hogy azok,
akik e helyeket ellenszolgáltatás nélkül - miként említettük - visszaszolgáltatják, kártalanítá­
sukatjóindulatunktól remélhessék. 10. Mindezekben köteles vagy a lehető leghatékonyabb in­
tézkedéseket (intercessio tua efficacissima) hozni a fentebb említett keresztény közösség ja­
vára, hogy rendeletünk (praeceptum nostrum) minél hamarabb végrehajtassék, hogy ke­
gyességünk ezzel is biztosítsa a köznyugalmat (per clementiam nostram quieti publicae
consulatur). 11. Ennek megfelelően bekövetkezik majd, mint fentebb mondtuk, hogy az irán­
tunk megnyilvánuló isteni kegyelem (divinus iuxta nos favor), melyet oly döntő események
során megtapasztaltunk, sikereinkben a közboldogsággal együtt minden időben uralkodásunk
kísérője lesz (per omne tempus prospere successibus nostris cum beatudine nostra
publica perseveret). 12. Hogy pedig döntésünknek és jóakaratunknak jelen kinyilvánítása
mindenkinek tudomására jusson (ut autem huius sanctionis benivolentiae nostrae for­
ma ad omnium possit pervenire notitiam), illő, hogy ezt az írást (haec scripta) rendele­
tedben közzétéve kifüggeszd, és tudomására hozd mindenkinek, hogy jóindulatunk eme határo­
zata ne maradjon rejtve (ut huius nostrae benivolentiae sanctio latere non possit)."
13. Ezen levél közzététele (his litteris propositis) után élőszóban is sürgette (etiam
verbo hortatus est), hogy a gyülekezőhelyeket a korábbi állapotukba visszaállítsák
(conventícula in statum pristinum redderentur). így az egyház (ecclesia) felforgatásától an­
nak visszaállításáig tíz év és mintegy négy hónap telt el.
A. T.

1.48. GALERIUS TÜRELMI RENDELETE

(KR. U. 311)

L a c t a n t i u s : De mortibus persecutorum [A keresztényüldözők haláláról] 34.1-5.

1. „Intézkedéseinkkel, amelyeket mindenkor a közjavára és érdekében (pro rei pub­

licae semper commodis atque utilitate disponimus) hozunk, korábban elsősorban arra tö­
rekedtünk, hogy a rómaiak ősi törvényei és közerkölcse (leges veteres et publica discip-
lina Romanorum) alapján helyrehozzunk mindent, ami megromlott, és főképp, hogy
azt elérjük, hogy a keresztények is, akik letértek arról az útról, amelyen őseik jártak,
jobb belátásra térjenek. 2. Ugyanis valamilyen okból oly elhatározás szállta meg
ugyanezen keresztényeket, és akkora ostobaság lett úrrá rajtuk, hogy nem követik
a régi szokásokat - amelyeket talán először éppen az ő őseik vezettek be -, hanem
 1.49. P O G Á N Y ÁLDOZATBEMUTATÁSRA K É N Y S Z E R Í T É S B Ü N T E T É S E 75

önhatalmúlag úgy szabnak maguknak törvényeket, ahogy kényük-kedvük tartja,

ezeket tartják be, és különböző helyeken mindenféle népséget összegyűjtenek. 3.
Végül is, miután megjelent rendeletünk (nostra iussio), hogy térjenek vissza az ősi
szokásokhoz (ad veterum se instituta conferrent), sokan veszélyes helyzetbe kerültek,
sokan pedig megzavarodtak. 4. De mivel igen sokan kitartottak elhatározásuk mel­
lett, és úgy láttuk, hogy sem az isteneknek nem adják meg az őket megillető vallásos
tiszteletet, de nem részesítik tiszteletben a keresztények Istenét (deus Christianorum)
sem, ezért végtelenül szelíd irgalmunk (mitissima nostra dementia) megfontolásából,
tekintettel azon állandó szokásunkra (consuetudo sempiterna) is, hogy minden ember­
nek meg szoktunk bocsátani, úgy véltük, hogy rájuk is ki kell terjeszteni mindig kész
elnézésünket, hogy újból keresztények lehessenek, és helyreállíthassák gyülekező­
helyeiket (conventicula), azzal a feltétellel, hogy ne sértsék meg a közrendet (ita ut ne
quid contra disciplinam agant). 5. Egy másik leiratunkban (epistola) tájékoztatjuk majd
az elöljárókat (iudices) arról, hogy mit kötelesek betartani. Ezért ezen engedékenysé­
günknek (indulgentia nostra) megfelelően kötelesek könyörögni Istenükhöz, a mi üd­
vünkért, az állam üdvéért és saját üdvükért (debebunt deum suum orarepro salute nostra
et reipublicae ac sua), hogy államunk mindenütt sértetlenül fennmaradjon, és ők biz­
tonságban élhessenek lakhelyeiken."
A. T.

1.49. POGÁNY ÁLDOZATBEMUTATÁSRA KÉNYSZERÍTÉS

BÜNTETÉSE

CodTheod 16, 2, 5.
Kr. u. 323. május (?) 25.

Ugyanaz az Augustus (ti. Constantinus - a ford.) Helpidiusnak. Minthogy értesülé­

sünk szerint bizonyos egyházi és más, katolikus felekezetnek szolgáló embereket
(ecclesiasticos et ceteros catholicae sectae servientes) különböző vallású személyek (diversa-
rum religionum homines) arra kényszerítenek, hogy tisztító áldozatot (lustrorum sacrifi­
cio) mutassanak be, ezt azzal a büntetéssel sújtjuk, hogy ha valaki valamely idegen
babonaság rítusára (ritus alienae superstitionis) kényszeríti azokat, akik a legszentebb
törvénynek (sanctissima lex) szolgálnak, akkor, amennyiben állapota (conditio - értsd
társadalmi helyzete) megengedi, nyilvánosan botozzák meg, ha pedig tisztsége (ho­
nos) az ilyen megszégyenítést lehetetlenné teszi, akkor a közügyekben (rebus publicis)
kiróható legsúlyosabb büntetés ítélete alá essen. Kiadva a június hónap első napját
megelőző nyolcadik napon, Sirmiumban, Severus és Rufinus consulságának évében.

Sch. D.

• A keresztényeket pogány áldozatok bemutatására kényszerítő egyéneket sújtó rendelkezés­

ről szól a fenti szemelvény. A kilátásba helyezett büntetések „szelektív" jellege érdemel emlí­
tést: a büntetés kiszabásakor a társadalmi hovatartozást mérlegelték. Eszerint az alacsonyabb
76 1. A R Ó M A I VALLÁS

társadalmi rétegekbe tartozók nyilvános botozással bűnhődtek, a tisztségviselők és magasabb

rétegekbe tartozók esetében nem szab meg konkrét szankciókat a törvény, hanem általánossá­
gokban fogalmaz.

1.50. AZ ERETNEKEKRŐL

CodTheod 16, 5, 1.
Kr. u. 326. szeptember 1.

Imperátor Constantinus Augustus Dracilianusnak. Azok a kiváltságok (privilegia),

amelyek a vallásra való tekintettel jelentenek kedvezményeket, csak a katolikus tör­
vény megtartóinak (catholicae legis obsevatores) kedvezzenek: Azt akarjuk, hogy az
eretnekeknek és a schismák követőinek ne csak hogy ezek a kiváltságok ne jussanak
osztályrészül (ab his privilegiis alienos esse volumus), hanem különféle terheknek (diver-
sa munera) is legyenek alávetve, amelyek korlátozzák őket. Kihirdettetett szeptember
hónap első napján, Constantinus Augustus hetedik, Constantius Caesarral együtt
viselt consulságának évében.

Sch. D.

1.51. A POGÁNY SZERTARTÁSOK KORLÁTOZÁSA

CodTheod 9, 16, 2.
Kr. u. 319. május 15.

Ugyanő (ti. Constantinus - a ford.) a népnek. A béljósoknak (haruspices), papoknak

(sacerdotes), valamint azoknak, akik e szertartásnál segédkezni szoktak (qui ... ritui
adsolent ministrare), megtiltjuk, hogy magánházba (privata domus) bemenjenek, vagy,
akár csak barátság örve alatt (sub praetextu amicitiae) is, átlépjék valaki másnak a kü­
szöbét (limen), s büntetést helyezünk kilátásba velük szemben (poena contra eos po-
sita), ha megszegnék e törvényt. Akik mégis úgy vélitek, hogy hasznotokra van, já­
ruljatok a nyilvános oltárokhoz (arae publicae) és szentélyekhez (delubra), és szokásai­
tok szerint tartsátok meg ünnepeiteket (sollemnia), nem tiltjuk ugyanis, hogy a
korábbi állapot szertartásait (praeteritae usurpationis officia) a szabad ég (libera luce)
alatt elvégezzék. Kelt május hó idusán Constantinus Augustus ötödik, Liciniusszal
viselt consulságának évében.

Sch. D.
 1 . 5 2 . B É L J Ó S O K V É L E M É N Y É N E K K I K É R É S E A C S Á S Z Á R I P A L O T Á T VAGY K Ö Z É P Ü L E T E K E T É R T . 77

1.52. BÉLJÓSOK VÉLEMÉNYÉNEK KIKÉRÉSE A CSÁSZÁRI PALOTÁT

VAGY KÖZÉPÜLETEKET ÉRT VILLÁMCSAPÁS ESETÉN

CodTheod 16, 10, 1.

Kr. u. 320/1. december 17.

A pogányokról, a szertartásokról és a templomokról

Imperátor Constantinus Augustus Maximusnak. Ha kiderülne, hogy a palotánkat

(palatium) vagy a többi középületet (opera publica) villámcsapás érte, megtartva a régi
szokást (retento more veteris observantiae), béljósoktól (haruspices) kérdezzék meg,
hogy mit jelent ez, majd írásba foglalva (scribtura collecta) részletesen jelentsék ne­
künk. Másoknak is legyen szabad e szokás alapján eljárni, csak a házi szertartásoktól
tartózkodjanak (sacrifiais domesticis abstineant), amiket külön megtiltottunk. Tájékoz­
tatunk, hogy azt a feljegyzést (denuntiatio), jelentést (interpretatio), amely amphiteat-
rumot ért villámcsapásról íródott, és amelyről Heraclianus tribunusnak és császári
hivatalvezetőnek (magister officiorum) írásban beszámoltál, tudomásunkra hozta.
Kelt Serdicában, január hó Kalendaejkt megelőző 16. napon, életbe léptetve március
hó Idusát megelőző 8. napon, Crispus és Constantinus Caesarok második consul-
ságának évében.
Sch. D.

• A törvény némileg ellentmondani látszik a fenti, alig egy évvel korábban kelt, többek között
a béljósok tevékenységét korlátozó rendeletnek. Bár a császár előzőleg határozottan tiltotta,
hogy a béljósok, a pogány papok és segédeik magánházakba belépjenek, a császári palotát és a
középületeket ért villámcsapás esetében azonban kifejezetten kívánatosnak tartja.
 2. A római hadsereg

2.1. RÓMA VILÁGBIRODALOMMÁ VÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

ÉS TÖRTÉNETÉRŐL

Strabón, Geógraphika 6.4.2.

Ha szükség van arra, hogy Itália leírásához még hozzáfűzzünk némi rövid összefog­
lalást a rómaiakról, akik hatalmukba kerítették s világuralmuk támaszpontjává tet­
ték, tegyük hozzá még azt, hogy a rómaiak Róma alapítása után még számos nem­
zedéken keresztül igen okosan éltek a királyok kormányzása alatt, azután viszont,
amikor az utolsó Tarquinius gonoszul uralkodott, elűzték, s monarchiából és arisz­
tokráciából összeszerkesztett államszervezetet alkottak, társul vették azonban a
sabinokat és latinokat. Minthogy azonban sem ezeket, sem a többi szomszéd népet
nem találták mindig jó érzelműnek, bizonyos mértékben kénytelenek voltak leigá-
zásukkal a saját államukat nagyobbítani. Miközben lassanként ilyen módon meg­
gazdagodtak, az történt, hogy egészen váratlanul hirtelen elvesztették államukat,
de a várakozás ellenére vissza is szerezték. Ez Polybios szerint tizenkilenc évvel az
aigospotamosi tengeri ütközet után történt az antalkidasi béke idejében. Miután ezt
a veszedelmet visszaverték a rómaiak, alattvalóikká tették először az összes latino­
kat, azután véget vetettek a tyrrhének és a Pados-vidéki kelták nagy és féktelen sza­
badságának, majd pedig leverték a samnisokat, majd a tarentumiakat és Pyrrhost, s
ezután még a mostani Itália többi részét a Pados-vidék kivételével. Miközben még
ezzel háborúskodtak, átmentek Siciliába, s miután elragadták a karthágóiaktól,
visszatértek a Pados-vidékre, de még ennek a háborúnak a folyamán megjelent
Italiában Hannibál, s megindult a második pun háború, s nem sokkal később a har­
madik, s Karthágó megsemmisült. Egyúttal Libyát is elfoglalták a rómaiak, s Ibériá­
ból annyit, amennyi Karthágóhoz tartozott. A karthágóiakkal együtt fellázadtak a
hellének is, meg a makedónok, s Asiának a Halyson és Tauroson innen lakó népei,
kénytelenek voltak tehát ezeket is leigázni, akiknek királyai Antiochos, Philippos és
Perseus voltak. A hellénekkel és makedónokkal szomszédos illyrek és thrákok is be­
lekeveredtek a rómaiak elleni háborúba, s a háborút az Istroson és Halyson innen
lakó valamennyi nép leigázásáig folytatták. Ugyanez történt az ibérekkel, a kelták­
kal és mindazokkal, akik a rómaiaknak hódolnak, mert mindaddig nem szűntek
meg Ibériát fegyveres erővel támadni, amíg az egészet le nem igázták, miközben
megsemmisítették a numantiaiakat és Uriathost, később tönkreverték Sertóriost,
legutoljára pedig a kantabrosokat, mégpedig Augustus Caesar; az egész Keltikát
(értsd: Galliát - B. L.), mind az innensőt, mind a túlsót Liguriával együtt előbb ré-
80 2. A RÓMAI H A D S E R E G

szénként hódították meg, később pedig az isteni Caesar s utána Augustus egy álta­
lános háborúban egyszerre. Most ezekről a helyekről, mint legalkalmasabb pontok­
ról kiindulva a germánokkal háborúskodnak, s már néhány diadallal növelték a haza
dicsőségét. Libyának azt a részét, amely Karthágóhoz tartozott, a szövetséges ural­
kodóknak engedték át, az elpártolókat pedig leigázták. Most Maurusia és Libyának
sok egyéb része Iubához tartozik a rómaiak iránt tanúsított jóindulata és barátsága
miatt. Hasonlóképpen történt a dolog Asiával is, amelyet kezdetben szövetséges ki­
rályok kormányoztak, később pedig, amikor ők kihaltak, mint az Attalosok, a syriai,
paphlagoniai, kappadokiai és egyiptomi királyok (vagy), elpártoltak és azután meg­
semmisültek, mint ahogy Mithridatés Eupatórral és az egyiptomi Kleopátrával tör­
tént, és így a Phasison és Euphratésen innen néhány arab törzs kivételével minden a
rómaiak hatalma alá került és az általuk odahelyezett uralkodó alá. Az armeneknek
s a Kolchison túl lakó albanosoknak és ibéreknek csak a hadvezérek jelenlétére van
szükségük s könnyűszerrel kormányozhatok, ha azonban a rómaiak másfelé vannak
elfoglalva, lázadoznak, mint az Istroson túl az Euxeinos vidékén lakó népek a bos-
porosiak és a nomádok kivételével. Azok ugyanis meghódoltak, ezek viszont sem­
miféle kapcsolatra nem valók s csak egy őrségre van szükség; a többi vidék többnyi­
re messze eső sátorlakó és nomád népekhez tartozik. A szomszédos parthosok igen
hatalmasak ugyan, mégis annyira engedtek a rómaiak és a mostani hadvezérek ha­
talmának, hogy nemcsak azokat a diadalemlékeket küldték el Rómába, amelyeket
egykor ők állítottak fel a rómaiak ellenében, hanem Phraatés még fiait és unokáit is
rábízta Augustus Caesarra, ezzel a tiszteletteljes kezességgel akarta biztosítani a ba­
rátságot; most gyakran innen kérnek maguknak uralkodót, és már majdnem ott tar­
tanak, hogy függetlenségüket teljesen föláldozzák a rómaiaknak. Magát Italiát is
gyakran megosztották, mióta a rómaiak hatalmában van, s hogy Róma nem haladt
tovább a hibák és a pusztulás útján, csak államszervezetének és vezetőinek kiváló­
sága akadályozta meg. Nem lehet ilyen nagy birodalmat másként kormányozni,
csak úgy, hogy egy emberre bízzák, mint egy atyára. Sohasem élvezhetnek a rómaiak
és szövetségeseik ilyen békét és a javak ilyen bőségét, mint amilyent Augustus Cae­
sar szerzett nekik, mióta átvette a korlátlan hatalmat és most fia és utóda Tiberius,
aki atyját tekinti kormányzása és rendeletei példaképéül, valamint gyermekei, Ger-
manicus és Drusus meg őt, amikor atyjuknak segítségére vannak.
EJ.

2.2. A MAKEDÓN ÉS A RÓMAI HARCREND

ÖSSZEVETÉSE

Polybios: Históriai [Történeti könyvek] 18.11-15.

11. Művem 6. könyvében megígértem, hogy alkalmas időben ismertetni fogom a ró­
mai és makedón fegyverzetet, és összehasonlítom a két nép harcrendjének sajátos
vonását, hogy milyen vonatkozásban melyik rosszabb és melyik jobb. Most az ese­
mények elmondása során megkísérlem beváltani ígéretemet. Mivel a régebbi idők-
 2.2. A M A K E D Ó N ÉS A RÓMAI H A R C R E N D Ö S S Z E V E T É S E 81

ben a makedón harcrend Asia és Hellas népeinek hadaival szemben sokszoros ta­
pasztalat alapján fölényben volt, s a rómaiak harcrendje ugyanígy magasabb rendű­
nek bizonyult Libya („Africa") és Nyugat-Európa népeinek harcrendjével szemben;
mivel pedig a mi időnkben nem is egyszer, hanem több ízben is összecsaptak a róma­
iak és a makedónok, úgy vélem, hasznos és szép feladat megvizsgálni a kettő közötti
különbséget, és kideríteni annak okát, hogy a rómaiak miért bizonyultak mindig
erősebbnek, és a háborús összeütközésekben miért ők ragadták magukhoz a pálmát.
Mert nem az a célunk, hogy mindent a szerencsének tulajdonítsunk s a győzteseket
minden különösebb ok nélkül csak a szerencse kedvenceinek tartsuk - hiszen ilyes­
mi a leghitványabb emberekkel is megtörténhetik. Célunk a győzelem valóságos
okának kiderítése, és az, hogy ésszerű alapon magasztaljuk és csodáljuk azokat,
akiknek vezető szerep jutott. Azokról a csatákról, amelyeket a rómaiak Hannibál el­
len vívtak, és tőle elszenvedett vereségeikről a továbbiakban már nem kell beszél­
nünk. Ezekben a vereségekben nem a fegyverzet és a harcrend biztosította Hannibál
sikerét, hanem ügyessége és fondorlatos elméje okozta a rómaiak balsikerét. Mind­
ezt a csaták leírása során már kimutattuk, és szavaink hitelét bizonyította elsősor­
ban maga a háború kimenetele. Mert mióta a rómaiak Hannibállal egyenlő értékű ve­
zért találtak, a győzelem mindig az ő nyomukba szegődött. Maga Hannibál is tanús­
kodik a római fegyverzet kiválóságáról, mert első győzelme után azonnal lemondott
az addig használatos fegyverzetéről, és seregeit ettől fogva következetesen római
mintára fegyverezte fel. Pyrrhos hasonlóan nemcsak itáliai fegyverzettel, hanem
itáliai katonasággal is harcolt a rómaiak elleni háborújában, és a csatákban váltakoz­
va alkalmazta a manipulusokat és a phalanxszerű harcrendet. De még ily módon sem
tudott győzni, mert sikerei is kétséges értékűeknek bizonyultak. Mindezt előre kel­
lett bocsátanom, nehogy úgy lássék, mintha további fejtegetéseimnek bizonyos té­
nyek ellentmondanának. Most tehát rátérek a megígért összehasonlításra.
12. Sokféle tényből lehet levonni azt a tanulságot, hogy mindaddig, amíg a
phalanx megtartja sajátos jellegét és erejét, semmilyen sereg nem tud vele szemben
megállni és nem képes feltartani rohamát. Phalanxban minden fegyveres férfi há-
romlábnyira áll az előtte levő sortól. A makedón lándzsa (sarissa) hossza a régi rend
szerint 16 könyök volt, később alkalmasabbá tették a harc szükségleteihez, és hosz-
szúságát 14 könyökben állapították meg. Ebből a hosszúságból 4 könyököt tesz ki a
lándzsának az a része, amely a fogantyún túl az előrefeszített rész ellensúlyozására
szolgál. A két kézre fogott lándzsa tehát 10 könyök távolságra nyúlik ki a lándzsát
tartó katona vonalából. Ebből az következik, hogy az 5. sorban álló katonának a lán­
dzsája 2 könyökkel nyúlik az első vonal elé, a második, harmadik és negyedik sorban
álló katonáé pedig megfelelően hosszabb távolságra, föltéve természetesen, hogy a
phalanx megtartja sajátos jellegét, vagyis megfelelően tömörül, és minden fegyveres
oldalt és előre a megfelelő távolságot tartja meg. Ezt a tömörülést Homéros e szavai­
val jellemzik:
82 2. A RÓMAI H A D S E R E G

„pajzs pajzsot, sisak ért sisakot, hős férfiú férfit:

sok ragyogógombú forgós sisak összecsapódott,
míg bólintottak: mivel ennyire sűrűen álltak". 1

Ha mindez helyes és igaz, kiderül, hogy az első sorban álló katonák vonala elé 5 sa-
rissa hegye mered, s az egyes lándzsahegyek között 2-2 könyök a távolság.
13. Mindebből világos és szemmel látható az is, micsoda erő van a phalanx roha­
mában, amikor 16 sor mélységben, előrenyújtott lándzsákkal tör az ellenségre. Az 5.
sor mögött álló katonák kinyújtott lándzsáikkal nem tudnak részt venni a rohamban,
s ezért lándzsáikat nem feszítik maguk elé, hanem az előttük állók vállára teszik, fer­
dén felfelé, hogy a fölülről jövő hajítófegyverek ellen védjék a sort. A tömött sorban
elrendezett sarissák ui. akadályozzák a hajítófegyverek lehullását az első sorok mö­
gött állókra. De ugyanezek a katonák testük súlyánál fogva, valahányszor a phalanx
rohamra indul az ellenség ellen, az előttük haladókat előrenyomják, s ezzel fokozzák
a roham erejét és hevességét, másrészt megakadályozzák az első sorokat abban,
hogy megforduljanak és hátráljanak. A phalanxot - egészének és egyes részeinek
rendjéből és szervezettségéből kiindulva - fogjuk most összehasonlítani a római
harcrend fegyverzetével, szervezetével, sajátságaival, és megállapítani a kettő közöt­
ti különbséget. A rómaiak három-három láb távolságra állítják katonáikat. Mivel
azonban a harc (a rómaiaknál) egyénileg veszi igénybe a katonák mozgását, pajzsuk­
kal kell ugyanis védeniük testüket, és mindig a csapások irányában forgolódniuk,
kardjukat pedig ütésre és szúrásra egyaránt alkalmazniuk - mindenki megértheti,
hogy ehhez egymástól megfelelő távolságra kell állniuk. Ez a távolság legalább 3 láb
az előttük és mellettük állóhoz képest, ha a mozdulatok biztonságos végrehajtására
van szükség. így tehát egy-egy római katona mindig a phalanx első sorának két-két
katonájával áll szemben, és a phalanxszal szembeszállva egyszerre 10 dárdát lát
maga felé meredni. Ha kézitusára kerül a sor, bármily sebesen forgatja is kardját, ezt
a 10 dárdát sem elvágni, sem a phalanx vonalát áttörni nem fogja egykönnyen. Hi­
szen a mögötte álló sorok katonái nem nyújthatnak neki segítséget sem tömegüknél
fogva, sem abban, hogy kardjaik csapásai hatásosabbak legyenek. Mindebből kide­
rül, hogy semmilyen harcrend nem elég erős ahhoz, hogy arcból a phalanx rohamát
feltartóztassa - föltéve azonban, hogy a phalanx a maga sajátos erejét és egyéniségét
meg tudja tartani.
14. Miért győznek tehát mégis mindig a rómaiak? Hogyan történhetett meg, hogy
a phalanxharcrendben harcoló seregek sorra vereséget szenvedtek? Azért, mert a
harccselekmények helyét és idejét nem lehet előre meghatározni. A phalanxnak csak
bizonyos időben és meghatározott helyi körülmények között van módja arra, hogy
erejét érvényesítse. Ha valamely szükségszerűség a döntő csata idején az ellenséget
arra kényszerítené, hogy a phalanxnak megfelelő időhöz és helyhez alkalmazkodjék,
akkor a phalanxba tömörült sereg előreláthatólag mindig győzelmet aratna. Ha
azonban megvan a lehetőség arra, hogy ezt elkerüljék - ezt pedig nem is nehéz elér-

1
Homérosz: íltász XIII. 1 3 1 - 1 3 3 . D. G.
 2.2. A M A K E D Ó N ÉS A RÓMAI H A R C R E N D Ö S S Z E V E T É S E 83

ni -, hogyan lehetne az imént ismertetett phalanxharcrend igazán félelmetes? Már­

pedig mindenki egyetért abban, hogy a phalanxnak ereje kibontakoztatásához olyan
sík területre van szüksége, amely teljesen sima, nincsenek rajta fák, sem más aka­
dály, pl. árkok, mélyedések, völgyek, domboldalak, folyammedrek és ehhez hasonló­
ak. Mert mindezek gátolják és megbontják a phalanx rendjét. Azt is mindenki meg­
értheti, hogy legalább 20 stadion szélességű vagy ennél nagyobb olyan sík területet
találni, amelyen semmilyen akadály nincs, szinte lehetetlen, vagy legalábbis nagyon
ritka. De tegyük fel, hogy sikerül ilyent találni. Mi történik akkor, ha az ellenség nem
akar a síkságra lebocsátkozni, hanem annak szélén portyázva, hol a városokat, hol
a szántóföldeket pusztítja? Ilyen esetben mi hasznát lehet venni a phalanxnak? Ha a
phalanx megmarad a számára alkalmas helyen, semmi segítséget nem tud nyújtani
szövetségeseinek, hiszen ott még önmagát sem lenne képes megmenteni. A szüksé­
ges élelmiszer-szállítást is könnyen megakadályozhatja az ellenség akkor, amikor
egy egész területet korlátlanul tart ellenőrzése alatt. Ha pedig a phalanx a számára
alkalmas területet elhagyva próbálkozik támadással, az ellenség könnyen legyőzheti.
Sőt, ha leereszkedik a síkságra, de az ellene törő phalanxszal szemben nem veti harc­
ba egyszerre egész seregét, hanem annak egy részét kivonja a harcból, akkor is
könnyen kiszámítható a kimenetel, éppen a rómaiak szokásos eljárása alapján.
15. Azt, amit most el akarok mondani, már nem elméleti érvekre és meggondolá­
sokra, hanem megtörtént eseményekre alapítom. A rómaiak nem vetik seregüket
harcba a makedón phalanx egész szélességében, hanem katonai erejük egy részét
tartalékban hagyják, és csak egy részével bocsátkoznak csatába. Mármost: akár
visszaszorítják a phalanxnak velük szemben álló részét, akár maguk kénytelenek
meghátrálni, mindenképpen megbontják a phalanx sajátos egységét. A makedónok
harcrendje ugyanis, akár üldözőbe veszik a hátráló ellenséget, akár hátrálnak az őket
üldözők elől, megbomlik. Ezáltal az a hely, amelyet addig elfoglaltak, védtelenné vá­
lik, és jó támadási cél a tartalékban elhelyezett ellenség számára. Ezek most nem arc­
ból fogják megtámadni a phalanxot, hanem vagy oldalról, vagy hátulról, és betörnek
soraik közé. Ha tehát az ellenség könnyen kikerülheti a phalanxhadrend számára
kedvező előnyös helyzetet, viszont a phalanxot rákényszerítheti a kedvezőtlen kö­
rülmények közötti harcra - hogyne lenne nagy különbség a makedón és a római
harcrend gyakorlati alkalmazásában? A phalanxnak mindenféle területen keresztül
kell törnie, tábort kell vernie; ehhez alkalmas helyet kell elfoglalnia, megvédenie az
ellenséges támadástól, és szükség esetén harcba bocsátkoznia a váratlanul rátörő el­
lenséggel. Ezek a harccselekmények gyakran eldönthetik a győzelmet, vagy legalább­
is a győzelem megszerzésének fontos feltételei. Mindebben pedig a makedón harc­
rend legjobb esetben is nehézkes, néha teljesen használhatatlan, mert a phalanx ka­
tonája sem kisebb csoportokban, sem egyedül harcolni nem tud, a római katona
azonban minden körülmény között megtalálja a harc formáját. Minden római kato­
na, mihelyt fegyveresen csatába megy, képes bárhol, bármikor, bármilyen és bárhon­
nan támadó ellenséggel szembeszállni. Egyaránt kész a harcra, akár az egész sereg,
akár annak egy része vesz részt a csatában, akár manipulusában, akár egyénileg kell
harcolnia. Mivel tehát váratlan helyzetekben a római harcrend sokkal rugalmasabb,
a csaták kimenetele is sokkal gyakrabban felel meg a rómaiak várakozásának, mint
84 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

ellenségeikének. Én azért tartottam szükségesnek minderről bőven szólni, mert a

makedónok vereségei idején sok görög ember mindezt szinte hihetetlennek tartotta,
és lehet, hogy a jövőben is többen megkérdezik még, miért marad alul a phalanx a
római fegyverekkel szemben.
H. I.

2.3. A RÓMAI ÉS A MAKEDÓN SEREG EREJÉNEK KÉPZELETBELI

ÖSSZEMÉRÉSE

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 9.19.

Hátravan még, hogy a seregeket hasonlítsuk össze, figyelembe véve a katonák szá­
mát és harci értékét, valamint a segédcsapatok tömegét. E korban az ötévenként
összeállított névjegyzékekben nálunk kétszázötvenezer fő szerepel. Ezért tudtunk,
valahányszor a latin szövetségesek elpártoltak, csupán a Városból tíz légiót besoroz­
ni. Ezekben az években gyakran négy-öt sereget küldtünk hadakozni Etruriába, az
ellenséges gallusokkal szövetkezett Umbriába és Samnium vagy Lucania ellen. S így
Nagy Sándor láthatta volna, hogy egész Latium, a sabinok, volscusok, aequusok, az
egész Campania, Umbria és Etruria egy része, a picenumiak, marsusok, paelignu-
sok, apuliaiak, s az alsó tenger mellett a görögök lakta egész partvidék, a bruttiusok-
tól Neapolisig és Cumaeig, majd innen tovább Antiumig és Östiáig - mind vagy a ró­
maiak erős szövetségesei, vagy háborúban tehetetlenné vert ellenfelei. Ő maga a ma­
kedón veteránokkal kelt volna át a tengeren, legfeljebb harmincezer emberrel s
négyezer, főként thessaliai lovassal, mert ennyi volt tulajdonképpeni ereje. S ha per­
zsákkal, indusokkal, más nemzetbeliekkel egészíti ki seregét, inkább terhére hurcol­
ja őket magával, s nem segítik. S vegyük még hozzá, hogy a rómaiaknak otthoni föl­
dön kéznél lett volna az utánpótlás, az ő serege viszont, idegen földön harcolva, ép­
pen úgy felmorzsolódik, mint később Hannibálé. Az ő fegyverzetük kerek pajzsból
és hosszú lándzsából állt, míg a rómaiak a testet jobban fedő hosszúkás pajzsot s ha-
jítófegyverként a gerelynél szúrásra és dobásra sokkal alkalmasabb hajítódárdát vi­
seltek. Mindkét sereg katonái hadrendben, sorokba osztva álltak fel, de az ő mozdu­
latlan phalanxuk teljesen azonos fegyverzetűekből állt, a különféle harcosokból álló,
több részre osztott római hadsorokat pedig könnyen lehetett szükség szerint szétta­
golni vagy összevonni. S ugyan melyik katona versenyezhet a rómaival munkabírás­
ban, a viszontagságok elviselésében? Sándor egyetlen csatát elvesztve elvesztette
volna az egész háborút, de milyen csata lett volna képes megtörni a római hadsorok
erejét, amely Caudium és Cannae után is töretlen maradt?
Azonban Sándor, még ha első vállalkozása sikerrel jár is, bizonyára visszavágyódik
Perzsiába, Indiába, az elpuhult Asiába, s kijelenti, hogy eddig csak asszonyok ellen ví­
vott háborút, amit állítólag Alexander, Epirus királya is elmondott, mikor, halálosan
megsebesülve, végzetét éppen ezzel az ifjúéval hasonlította össze, akit sorsa Asiába
küldött hadakozni. Ha csak arra gondolok, hogy az első pun háborúban huszonnégy
évig folyt a küzdelem a tengeren, azt kell hinnem, hogy Sándor életéből egyetlen há-
 2.4. A T Á B O R É P Í T É S Z E T M I N T A R Ó M A I KATONAI F Ö L É N Y ALAPJA 85

borúra sem futotta volna, sőt mivel a punokat régi szerződés fűzte a rómaiakhoz, az is
lehetséges, hogy a lélekszáma s hadserege tekintetében kimagasló két hatalom fegy­
veresen száll szembe a közös veszedelemmel, s őt az egyesült pun-római seregek zúz­
zák össze. A rómaiaknak, ha nem is Nagy Sándor hadvezérkedése s a makedón hata­
lom virágzása idején, de Antiochus, Philippus, Perseus ellen küzdve, módjuk volt ta­
pasztalni, milyen ellenfelek a makedónok: nemhogy megverni, de még veszélyeztetni
sem tudtak minket. Dicsekvés nélkül kijelenthetjük - csak ne legyen polgárháború! -,
hogy az ellenséggel szemben sem lovas, sem gyalogharcban, nyílt terepen, egyenlő
vagy számunkra kedvező körülmények között még soha nem maradtunk alul. Két­
ségtelen, hogy a lovasság, a lövedékek, a járatlan utak, hegyszakadékok, az után­
pótlást lehetetlenné tevő terep mind állandó veszély a nehéz fegyver súlya alatt gör­
nyedő katonának, de legyőzünk és le fogunk győzni akár ezer, a Sándor makedón ha­
dánál még félelmesebb sereget is, csak sose szűnjünk meg szeretni a békét, amelyben
élünk, s szívünkön viselni a polgárok egyetértésének gondját.

M. Gy.

• Róma és a hellenisztikus államok viszonyára lásd ÓRT 114-128.

2.4. A TÁBORÉPÍTÉSZET MINT A RÓMAI

KATONAI FÖLÉNY ALAPJA

Polybios: Históriai [Történed könyvek] 6. 26, 42.

26. Miután a katonai tribunusok szétosztották a légiókat, és megadták a fenti utasí­

tást a fegyverekre vonatkozólag, az embereket hazabocsátják. Amikor elérkezik az a
nap, amelyen esküjük szerint össze kell gyűlniük, a consul által kijelölt helyen, a két
consul légiói külön-külön gyülekeznek. Mindkét consul két római légiót és a szövet­
ségesek megfelelő kontingensét kapja meg. Az összes besorozottak habozás nélkül
kötelesek megjelenni, mert az eskü letétele után már semmi kifogásnak nem adnak
helyet, kivéve a kedvezőtlen madárjóslatot és elháríthatatlan akadályt. Miután a szö­
vetségesek a rómaiakkal együtt összegyűltek, az ellátást és minden egyéb szükséges
ügyet a consulok által kinevezett vezetők, ún. praefectusok intéznek, szám szerint
12-en. A praefectusok a megjelent szövetséges katonák közül elsőknek a harcban
leghasználhatóbbnak látszó lovasokat és gyalogosokat választják ki. Ezeket extraordi-
nan'usoknak, azaz különleges csapatbelieknek nevezik. A szövetséges gyalogságnak a
létszáma rendszerint azonos a római légiókéval, a lovasoké pedig háromszorosa a ró­
maiakénak. Ebből a lovasoknak mintegy harmadrészét, a gyalogosoknak ötödrészét
választják az extraordinarius csapatukba. A többieket két részre osztják, ezek egyikét
jobbszárnynak, másikát balszárnynak nevezik. Miután mindezt elrendezték, a kato­
nai tribunusok a római légiókat a szövetségesekkel együtt átveszik, és megkezdik a
tábor kimérését. A rómaiak ugyanis egységes és egyszerű rendszer szerint helyezik
86 2. A RÓMAI H A D S E R E G

el csapataikat, s ezt alkalmazzák mindenütt és mindenhol. Ezért úgy látom, most

van az ideje annak, hogy amennyire tudom, fogalmat adjak a római csapatok elren­
dezéséről, éspedig mind a hadsereg menete, mind táborozása, mind pedig harca ide­
jén. Aligha van valaki, aki annyira közömbös lenne minden széppel és kiválóval
szemben, hogy ne tartaná érdemesnek erre egy kis figyelmet fordítani! Ezért aki ezt
megértette, a legfontosabb és legtanulságosabb dolgok egyikét ismeri meg.
42. Úgy vélem, hogy a rómaiak, amikor a táborverésben ezt az áttekinthető rendet
valósították meg, a görögökkel ellentétes módszert követtek. A görögök ugyanis tá­
borveréskor azt tartják a legfontosabbnak, hogy a természettől fogva védett helyeket
válasszák ki. Részben azért, hogy ne kelljen árkokat ásniuk, részben mert a mester­
ségesen készített táborerődítésben nem bíznak úgy, mint a természet nyújtotta vé­
delemben. Ennek következtében a tábor elhelyezésénél a természet adta körülmé­
nyeket és alaprajzot kénytelenek követni, és magának a tábornak beosztását is a he­
lyi adottságokhoz kell alakítaniuk. Ennek következménye, hogy táborveréskor senki
sem tudja biztosan előre sem a saját, sem alakulata helyét. A rómaiak azonban az
árokásás fáradalmait és mindazt, ami ezzel együtt jár, szívesen vállalják az áttekint­
hetőség kedvéért, és azért, hogy a tábor alaprajza mindig egységes, állandó és min­
denki számára ismert legyen. Ezek tehát a táborozás elméletének fő vonásai és a ró­
mai harcrend jellemzői.
H. I.

2.5. A RÓMAI LÉGIÓK FÖLÉNYÉNEK OKAI

Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum [A zsidó háború] 3. 5.98-107.

A csatában nem történik semmi előzetes megfontolás nélkül vagy találomra, hanem
minden hadműveletet tervszerűen hajtanak végre; és az elhatározást mindjárt követi
is a végrehajtás. Éppen ezért úgyszólván semmi hibát sem követnek el, és minden
baklövést könnyen jóvátesznek. Szívesebben elviselik a vereséget, ha előzetes hadi­
terv következménye, mind a váratlanul ölükbe hullott győzelmet, mert a váratlan si­
ker elbizakodottá tehet, viszont a tervszerűség, ha esetleg kudarccal jár is, megóv at­
tól, hogy ugyanazt a hibát még egyszer elkövessük. A váratlan siker nem annak az ér­
deme, akinek jut, viszont a kudarc, amely a haditerv ellenére következik be, legalább
azzal a vigasztalással jár, hogy előbb alaposan megfontolták a dolgot. Egyébként
fegyvergyakorlataik célja nem csupán a test, hanem a lélek edzése is. A fegyelem má­
sik eszköze az elrettentés, mert szolgálati szabályzatuk nem csupán a szökést, ha­
nem a kisebb szabálytalanságokat is halállal bünteti. Még a szolgálati szabályzatnál
is jóval nagyobb a hadvezér büntető hatalma; a vezérek azzal, hogy a bátor katonákat
megjutalmazzák, ellensúlyozzák azt a túlzott szigorúságot, amellyel a bűnösöket meg­
fenyítik. De csakugyan, az engedelmesség tisztjeik iránt oly kifogástalan, hogy béké­
ben az egész hadsereg díszükre válik, a csatában pedig szinte egy testté kovácsolja
őket: olyan zártak a soraik, oly könnyen fordulnak, oly feszülten figyelnek a paran­
csokra, lesik az intést, készen állnak a cselekvésre. Ezért mindig gyorsan elszánják
 2.6. A RÓMAI LEGIÓKTÁBORA 87

magukat a tettre, és ezért viselik el könnyedén a fáradalmakat. Ha egyszer csatarend­

ben állnak, akkor sem az ellenség túlereje, sem hadicsel, sem a terep nehézsége, de
még a balszerencse sem ingatja meg őket: mert szilárdabban hisznek a győzelemben,
mint a balszerencsében. Csoda-e hát, ha egy nép, amely előbb gondolkodik, azután
cselekszik, s ha parancsot ad, ilyen fegyelmezett hadsereggel hajtja végre, keleten az
Euphratést, nyugaton az Óceánt, délen Libya kövér mezőit, északon a Dunát és a
Rhenust, szerezte meg birodalma határául? Nyugodtan elmondhatjuk, hogy birto­
kuk még mindig kisebb, mint amekkorát a hódítók megérdelmelnek. Fejtegetésem­
mel nem az a célom, hogy a rómaiakat magasztaljam, hanem inkább az, hogy a
leigázottakat megvigasztaljam és a lázadozókat jobb belátásra bírjam. A római had­
seregszervezetből talán azok is tanulhatnak, akik megbecsülik a kiválóságot, de va­
lójában nem ismerik. E kitérés után folytatom abbahagyott elbeszélésemet.

R. J.

2.6. A RÓMAI LÉGIÓK TÁBORA

Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum [A zsidó háború] 3. 5.71-92.

Ha már abból is meg lehet ítélni a rómaiak okosságát, hogy rabszolgáik seregét nem
csupán mindennapi szolgálatokra használják, hanem a háborúra is kiképzik, akkor
hadiszervezetük vizsgálata mutatja meg igazán, hogy óriási birodalmukat csak a ma­
guk vitézségének köszönhetik és nem a szerencse ajándékának. Mert a fegyvergya­
korlatot nem a háború kitörésekor kezdik és nemcsak akkor látnak munkához, ha itt
a veszedelem, hogy aztán, mikor a béke beköszöntött, megint mindent abbahagyja­
nak, hanem úgy élnek, mintha fegyverben születtek és nőttek volna fel, folyton gya­
korolják magukat a fegyverforgatásban, és nem várnak addig, amíg fegyverre kerül a
sor. Fegyvergyakorlataik semmiben sem különböznek az igazi harctól, és minden ka­
tona mindennap köteles oly buzgón teljesíteni szolgálatát, mintha háborúban volna.
Ezért van az, hogy a csatát könnyen vállalják; mert sem zűrzavar nem boríthatja fel
megszokott csatarendjüket, sem félelem nem hozhatja ki őket sodrukból, sem meg­
erőltetés nem tudja kimeríteni. Ezért mindig bizonyos, hogy legyőzik azokat, akik
ebben a tekintetben nem érnek fel velük. Fegyvergyakorlataikat találón lehetne vér­
telen csatáknak, csatáikat pedig véres fegyvergyakorlatoknak nevezni. Az ellenség
rajtaütéssel sem boldogul ellenük; mert mihelyt behatoltak az ellenséges országba,
előbb nem bocsátkoznak ütközetbe, csak ha már elkészült megerősített táboruk.
Nem találomra ütnek tábort, nem is akármilyen alakú a táboruk, nem is összevissza
dolgoznak rajta valamennyien. Ellenkezőleg, először is elegyengetik a földet, ha he­
pehupás, aztán pedig pontos négyszöget tűznek ki a tábor helyéül, s végül az iparo­
sok serege a megfelelő szerszámokkal munkához lát.
A tábor belső területét a sátrak foglalják el; kívülről olyan, mintha fal venné körül,
amelyen szabályos távolságokban tornyok emelkednek. A tornyok közti szakaszo­
kon állnak a hajítógépek, catapulták, ballisták és a kődobó gépek, éspedig mind lö-
88 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

vésre készen. A tábornak négy kapuja van, minden oldalán egy, s mindegyiken ké­
nyelmesen közlekedhetnek az igavonó állatok, s mindegyik eléggé széles az esetle­
ges kitörésekre. A tábor belseje négy szabályos négyszögre oszlik. Középütt állítják
fel a parancsnokok sátrait, és ezeknek is a közepében áll, mint a templom, a fővezér
sátra. A tábor többi területe olyan, mint valami rögtönzött város; van piaca, van kü­
lön helyük az iparosoknak, és az ezredeseknek és századosoknak emelvényeik, ame­
lyekről az esetleges viszályokat elintézik. A táborsáncot és az egész berendezést hi­
hetetlen gyorsasággal építi fel a rengeteg szakképzett munkás. Szükség esetén árkot
is húznak a tábor körül, a sánc külső oldalán, négykönyöknyi szélességben és mély­
ségben.
A védősáncon belül a katonák nyugodtan és rendben tanyáznak sátraikban. Ponto­
san és szabályszerűn végzik el egyéb feladataikat is; a fahordást, az élelem beszerzé­
sét, a vízhordást mindig az a szakasz végzi, amely soron van. Továbbá senkinek sem
szabad tetszés szerinti időben reggeliznie vagy ebédelnie, hanem valamennyien egy­
szerre esznek. A lefekvésre, az őrségre és a felkelésre kürtszó ad jelt; semmi sem tör­
ténik vezényszó nélkül. Napkeltekor a katonák mind jelentkeznek a századosoknál
tisztelegni, ezek viszont az ezredeseknél, azután a parancsnokok a fővezérnél tiszte­
legnek együttesen. A fővezér szokás szerint kiadja nekik a jelszót és az egyéb paran­
csokat, hogy ezeket alantasaikkal közöljék. Ezt a módszert követik a csatában is, és
így lehetséges, hogy sűrű tömegekkel is gyors támadó és visszavonuló mozdulatokat
tudnak végezni, aszerint hogy melyikre van szükségük.
Ha tovább akarnak vonulni a táborral, azt kürtszó jelzi. Mindenki munkához lát;
az első parancsszóra lebontják a sátrakat, és mindent előkészítenek az elvonulásra.
A második kürtszó jelzi, hogy készüljenek az indulásra. Gyorsan felrakják a katonák
a poggyászt az öszvérekre és a többi teherhordó állatra, és ezzel készen is állnak az
indulásra, mint a versenyzők a rajthelyen. Ezután a sáncot felgyújtják, egyrészt azért,
mert a tábor helyett csekély fáradsággal bármikor tudnak másikat építeni, másrészt
pedig, mert így akarják elkerülni, hogy az ellenség táborukat felhasználhassa. A har­
madik kürtszó jelzi az indulást, és sietésre sürgeti azokat is, akik bármi okból kése­
delmeskednek, hogy senki se hiányozzék a helyéről. Most a fővezér jobb oldalán álló
kikiáltó háromszor megkérdezi latin nyelven, vajon mind készen állnak-e a harcra. A
katonák mindannyiszor hangos kiáltással felelnek rá, hogy készen állanak; néha meg
sem várják a kérdést, hanem fölemelik jobb karjukat, és harci lelkesedéssel harsány
kilátásban törnek ki.
R. J.

2.7. A RÓMAI LÉGIÓK FEGYVERZETE ÉS FELSZERELTSÉGE

Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum [A zsidó háború] 3. 5.93-98.

Aztán kivonulnak, s nyugodtan és a legnagyobb rendben menetelnek; mindegyik

megtartja helyét a szakaszban, éppen úgy, mint csata idején. A gyalogos fegyverzete
mellpáncél és sisak és mindkét oldalán szálfegyver: bal oldalán a kard sokkal
 2.8. M A R I U S KATONAI R E F O R M J A I 89

hosszabb, mint jobb oldali fegyvere, amely mindössze arasznyi tőr. A fővezér kör­
nyezetébe beosztott gyalogosok lándzsát és kerek pajzsot viselnek, a többi gyalogság
felszerelése dárda és hosszúkás kard, fűrész, kosár, ásó, fejsze, ezenfelül szíj, sarló,
lánc és háromnapi élelem, úgyhogy a gyalogosok majdnem olyan nehéz poggyászt
visznek, mint a teherhordó állatok. A lovasok hosszú kardot viselnek jobb oldalu­
kon, kezükben rövid dárdát; a ló oldalán keresztben lóg hosszúkás pajzsuk; tegzük-
ben három vagy több széles hegyű és lándzsahosszúságú hajítódárdát visznek; sisak­
juk és páncéljuk éppen olyan, mint a gyalogságé. A hadvezér mellé beosztott váloga­
tott lovasok fegyverzete éppen olyan, mint a többi lovas katonáé. Az elővéd mindig a
sorshúzás útján kijelölt legio. Ilyen a római menetelés, ilyen a tábor, ilyenek a fegy­
vernemek.
R. J.

2.8. MARIUS KATONAI REFORMJAI

Valerius Maximus: Factorum et dictorum memorabilium libri [Nevezetes tettek és mondások

könyve) 2.3.

Dicséretes népünk kötelességtudása, amellyel lankadatlanul vállalta a katonáskodás

fáradságát és veszélyeit, nehogy a hadvezérek kénytelenek legyenek a vagyontalanok
katonai szolgálatához folyamodni. Ezek az emberek éppen nyomorúságos helyze­
tüknél fogva gyanúsak, és ezért nem szívesen adott kezükbe az állam fegyvert. Ezt a
sok-sok tapasztalattal megerősített gyakorlatot G. Marius szüntette meg, amidőn
vagyontalanokat is befogadott seregébe: O maga meglehetősen kiváló polgár volt, de
annak tudatában, hogy ő maga is „új ember" a politikában, nem tartotta tiszteletben
a hagyományokat, és arra is gondolt, hogy ha a katonai szempontból értéktelen elő­
kelő emberek továbbra is megvetik a vitéz, de alacsony származású férfiakat, vala­
mely rosszindulatú rágalmazója őt magát is „koldushadvezér"-nek szidalmazhatná.
Ezért a római seregben a vagyoni cenzus szerinti sorozás immár gyűlöletessé vált
szokását megszüntette, nehogy a vagyoni helyzet számbavétele az ő dicsőségét is ve­
szélyeztesse. Ugyanebben az időben vezette be P. Rutilius consul Gn. Manlius
consultársa a fegyverforgatásban való kiképzést a katonaságnál. O, anélkül hogy eb­
ben valamely korábbi hadvezér példáját követte volna, G. Aurelius Cotta gladiátoris­
kolájának oktatóit szerződtette, hogy azok tanítsák a légiók katonáit a fegyverforga­
tásban a támadás és védekezés kifinomultabb módszereire. Ily módon egyesítette a
vitézséget a kiképzéssel, hogy a képzettség mellett a merész vállalkozó kedv s a vitéz­
séggel párosult óvatosság egyaránt érvényesüljön.
H. I.

• A köztársaságkori homines novi, valamint a Marius katonai reformjai nyomán kialakuló új

függőségi rendszerekre lásd RTT 37. skk.
90 2. A RÓMAI H A D S E R E G

2.9. AUGUSTUS KATONAI INTÉZKEDÉSEI

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 24.

A hadsereget illetően sok változást és intézkedést vezetett be, de nem egy ősi szo­
kást is életre keltett. A katonai fegyelmet igen szigorúan vette: még alvezéreknek is
nehezen és csak téli hónapokban adott engedélyt, hogy feleségüket meglátogassák.
Egy római lovagot, aki két fiának hüvelykujját megcsonkította, hogy a katonai szol­
gálat alól kivonja őket, vagyonával együtt elárvereztetett, de mikor látta, hogy adó­
bérlők akarják őt megvásárolni, odaítélte egyik szabadosának, hogy engedje ugyan
szabad emberként élni, de Rómából kitelepítve. Az egész tizedik légiót, mely csak
makacskodva hajlott engedelmességre, gyalázattal bocsátotta el, más légiókat pedig,
melyek nagy hangon elbocsátásukat követelték, a kiszolgált katonákat megillető,
szokásos jutalmak nélkül eresztett szélnek. Az ellenség elől megfutamodó csapato­
kat megtizedeltette, és kenyérgabona helyett árpával látta el őket. Ha egy centurio el­
hagyta őrhelyét, éppen úgy életével lakolt, mint bármelyik közkatona. Egyéb vétsé­
gekre különféle megszégyenítő rendszabályokat alkalmazott: megparancsolta példá­
ul, hogy a bűnös a a fővezér sátra előtt álljon egész nap, néha csak tunicában, öv
nélkül, néha tízlábnyi mérőrudat vagy gyeptéglát tartva kezében.
K. F.

2.10. LÁZADÁS A PANNÓNIAI ÉS GERMÁNIAI LÉGIÓKNÁL

AUGUSTUS HALÁLHÍRÉRE

Tacitus: Annales [Evkönyvek] 1.16-17, 31, 35.

16.1. Ez volt a városban a helyzet, midőn a pannóniai légiók közt zendülés tört ki,
nem új okokból, csak mert az uralkodóváltozás zavargások lehetőségével, a polgár­
háború pedig jutalmakkal kecsegtetett. 2. A nyári táborban (castra aestiva) három
legio állomásozott együtt Iunius Blaesus parancsnoksága alatt, aki Augustus halálá­
nak és Tiberius hatalomátvételének hírére - a gyászünnep miatt vagy örömében -
nem követelte meg a szokott feladatokat (solita munita). Erre a katonák először fe-
gyelmetlenkedni, lázongani kezdtek, a leghitványabbak bujtogatására hallgattak,
majd tobzódásra és semmittevésre kaptak rá, a fegyelmet és a munkát vonakodva
tűrték. 3. Volt a táborban egy bizonyos Percennius, valamikor színházi bértapsolók
vezetője, majd közkatona, nagyszájú ember, ki színészek érdekében való buzgólko-
dása során kitanulta a zavarkeltést. O a tájékozatlan és az Augustus utáni szolgálat
feltételeiben bizonytalankodó lelkeket éjszakai beszélgetéseivel, vagy mikor estére
hajlott a nap, lassanként fellázította, és mikor a jobb érzésűek elszéledtek mellőle, a
legaljasabbakat maga köré gyűjtötte.
17.1. Végül, mikor a zendülésben már kész segítőtársai is akadtak, mintha gyűlést
hívott volna egybe, kérdezgette, miért engedelmeskednek rabszolgák módjára oly
kevés centuriónak, még kevesebb tribunusnak. Mikor merik sérelmeik orvoslását
 2.10. LÁZADÁS A PANNÓNIAI ÉS GERMÁNIAI LÉGIÓKNÁL AUGUSTUS HALÁLHÍRÉRE 91

követelni, ha most az új és még ingadozó uralkodót kéréseikkel vagy akár fegyvere­

ikkel is fel nem keresik? 2. Annyi éven át eleget vétkeztek gyávaságukkal, hogy ki­
öregedve, sőt legtöbben sebektől csonka testtel tűrték a harminc- vagy negyvenéves
szolgálatot (tricena aut quadragena stipendia). S még az elbocsátottak (dimissi) számára
sincs vége a katonáskodásnak, továbbra is a zászló (vexillum) alatt táboroznak, s ha
más néven is, de ugyanazokat a fáradalmakat tűrik. 3. És ha valaki túléli a megpró­
báltatásokat, még akkor is távoli vidékekre hurcolják, hogy ott nedves mocsarakat
vagy műveihetetlen hegyoldalakat kapjon földek címén. 4. Mert bizony a katonaság
keveset jövedelmező, nehéz mesterség: napi tíz asra becsülik az ember lelkét és tes­
tét; ebből kell a ruhát, fegyvert, sátrat (vestis, orma, tentoria), ebből a centuriók ke­
gyetlenkedését (saevitia centurionum) és a szolgálati mentesítéseket (vacatio munerum)
megváltani. Bezzeg - Herculesre ! - az ütlegek és sebek, a szörnyű tél, terhes nyarak,
a véres háború vagy meddő béke - mindez örökké tart! 5. Nincs más könnyebbség,
csak ha meghatározott feltételekkel vállalhatják a katonáskodást: hogy napi egy de-
nariust kapjanak, a tizenhatodik esztendő hozza meg a szolgálat végét (sextus decu-
mus stipendii annus finem adferret), azután ne tartsák őket vissza a zászlók alatt, hanem
még ott a táborban készpénzben (pecunia) fizessék ki a járandóságot (praemium). 6.
Talán több veszedelmet vállalnak a praetori csapatok (praetoriae cohortes), amelyek
napi két denariust kaptak, és tizenhat év után hazatérhetnek (post sedecim annos
penatibus suis reddantur)? Nem becsülik ők le a városi szolgálatot (urbanae excubiae), de
hát ők, vad népek között (apud horridas gentes), sátrukból az ellenségre látnak!...
3 1 . 1 . Majdnem ugyanazokban a napokban, ugyanazokból az okokból a germániai
légiók is fellázadtak (Germanicae legiones turbatae) - amennyivel többen, annyival erő­
szakosabban -, erősen reménykedve abban, hogy Germanicus Caesar nem tudja
majd elviselni másnak az uralmát, s a légiókra bízza magát, melyek mindent maguk­
kal sodornak erejükkel. 2. Két hadsereg állomásozott a Rhenus mentén (duo apud
ripam Rheni exercitus erant): az úgynevezett felső (superior), Gaius Silius legátus pa­
rancsnoksága alatt; az alsónak (inferior) Aulus Caecina viselte gondját; a főparancs­
nokság (régimen summae rei) Germanicus kezében volt, aki akkor éppen a galliai tarto­
mányok adókivetéseivel foglalkozott. 3. A Silius parancsnoksága alá rendelt csapatok
egyelőre határozatlanul azt figyelték, milyen szerencsével jár a többiek zendülése
(seditio); az alsó hadsereg katonasága azonban esztelen zavargásba (rabies) zuhant
bele, melyet a huszonegyesek (unetvicesimani) és ötösök (quintani) kezdtek, majd ma­
gukkal ragadták az első és huszadik légiót is, mert henyélve vagy könnyű szolgálat­
ban egy nyári táborban tartózkodtak. 4. Tehát Augustus halálhírének hallatára, a sok
római illetőségű, nemrég besorozott városi újonc, megannyi kicsapongáshoz (las-
civiae) szokott, a fáradalmakat nem tűrő (laborum intoleráns) ember telebeszélte ta­
pasztalatlan társainak fejét: elérkezett a pillanat, hogy a kiszolgáltak (veterani) kellő
időben való elbocsátásukat (matúra missio), a fiatalok magasabb zsoldot (largiora
stipendia), egészében nyomorúságuk mérséklését követeljék, s a kegyetlen centurió-
kon bosszút álljanak. 5. Nem egy katona hangoztatta mindezt, mint a pannóniai
légiókban Percennius, nem is olyan katonák félénk fülébe, akik más, erősebb sere­
gekre sandítottak, hanem sok szája s hangja volt a zendülésnek: az ő kezükbe van le-
92 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

téve Róma sorsa; az ő győzelmeiktől gyarapszik az állam; az ő nevüket (cognomentum)

veszik fel az imperátorok. ...
3 5 . 1 . Amint (Germanicus) a zendülést érintette, megkérdezvén, hol a katonai pa­
rancsteljesítés (modestia militaris), hol a régi szép fegyelem (veteris disciplinae decus),
hová kergették a tribunusokat, hová a centuriókat, mindahányan lecsupaszítják tes­
tüket, és szemrehányóan elébe tárják forradásos sebhelyeiket, az ütlegek nyomait;
majd egymás szavába vágva a szabadságolások áruba bocsátását (pretia vacationum), a
zsold szűkös voltát (angustiae stipendii), a munkák keménységét (duritia operum) róják
fel, külön említve a sáncot (vallum), az árkokat (fossa), a takarmány, épületfa és tüzelő
hordását (pabuli matériáé lignorum adgestus), és amit csak szükségből vagy a tábori he­
nyélés ellen ki szoktak találni. 2. A legszörnyűbb lárma a kiszolgált katonáktól eredt,
akik harminc vagy még több szolgálati évükre (tricena aut supra stipendia) hivatkozva
kértek, segítsen rajtuk, megfáradt embereken, hogy ne kelljen ugyanolyan megpró­
báltatások közt pusztulniuk; kérték oly terhes katonáskodásuk végét, és nem ínsé­
ges nyugalmat. 3. Voltak olyanok is, kik Germanicushoz intézett áldó fogadkozások
közepette az isteni Augustustól hagyományozott pénzt követelték; és ha a főhatal­
mat (impérium) akarná, késznek mutatkoztak.
B. I.

2.11. A RÓMAI BIRODALOM VÉDELME TIBERIUS IDEJÉN

Tacitus: Annales [Evkönyvek] IV.4.3-5.4.

4.3. Felsorolta (ti. Tiberius) sebtében a légiókat, és hogy melyik tartományokat vé­
delmezik. Úgy vélem, nekem is elő kell adnom, hogy milyen római erők (Romána
copia) állottak akkor fegyverben, mely uralkodók voltak szövetségeseink (socii reges),
mennyivel szűkebb területen parancsoltunk.
5.1. Italiát a két tengeren két hajóhad (classes) oltalmazta, Misenumban és Raven-
nában, a legközelebbi galliai partot pedig orros hajók (rostratae naves), melyeket az
actiumi győzelemben zsákmányolván, Augustus erős evezős legénységgel (remex
validus) Forum Iulium városába küldött. De a főerő (praecipuum robur) a Rhenus men­
tén, a germánok s a gallok ellen közös védelmet nyújtó nyolc legio volt. A frissen
meghódított hispániai tartományokat három biztosította. 2. A maurusokat Iuba ki­
rály (rex) kapta a római nép ajándékaként (donumpopuli Romani). Africa többi részét
két legio, Egyiptomot ugyanennyi, azután Syriától kiindulva egészen az Euphrates
folyóig, amennyi földet ez a hatalmas ív befog, négy legio tartja féken, szomszéd­
ságukban a hiber, albanus és egyéb királyok, kiket a mi nagyságunk (magnitúdó nost-
ra) védelmez a külső birodalmakkal (externa imperia) szemben. 3. Azután Thraciát
Rhoemetalces és Cotys fiai, a Danuvius partját (ripa Danuvii) két legio Pannoniában,
kettő Moesiában tartotta megszállva, ugyanennyi táborozott Dalmatiában, hogy a
hely fekvésénél fogva akár az előbbiek védelmére, hátulról, akár, ha Italiának hirte­
len segítségre volna szüksége, ne messziről kelljen csapatokat hívni, bár a főváros­
ban külön katonaság is állomásozott, három városi (cohortes urbanae), kilenc praetori
 2 . 1 2 . A R Ó M A I HADSEREG FEGYELMÉRŐL, KIKÉPZÉSÉRŐL, EREJÉRŐL 93

cohors (praetoriae cohortes), amelyeket legnagyobbrészt Etruriában s Umbriában to­

boroztak, vagy a régi Latiumban és a korai alapítású római coloniákban. 4. A tar­
tományok megfelelő pontjain elhelyezett szövetséges hajók, lovasalakulatok és se-
gédcohorsok (sociae triremes alaeque et auxilia cohortium) nagyjából ugyanannyi erőt
képviseltek, de felsorolásuk bizonytalan volna, mivel a mindenkori szükség szerint
ide-oda vonultak, gyarapodtak számban és akárhányszor apadtak.
B. I.

2.12. A RÓMAI HADSEREG FEGYELMÉRŐL, KIKÉPZÉSÉRŐL, EREJÉRŐL

Vegetius: Epitoma rei militaris 1.1, 9, 10, 19, 27.

1. Egyetlen dolog segítségével vetette alá a római nép, amint azt látjuk, a földkerek­
séget: a fegyverforgatás (armorum exercitio), a tábori fegyelem (disciplina castrorum) és
katonaság hozzáértése (usus militiae) által. Mire mehetett volna ugyanis a gallok so­
kaságával szemben az a kevés római? Mire merészkedhetett volna a magas növésű
germánokkal szemben a mi alacsony termetünk? Ami a hispaniaiakat illeti, nyilván­
való, hogy nem csak számbelileg, de testi erejük tekintetében is felülmúlták a miein­
ket. Az africaiak hadicselek és anyagiak tekintetében mindig is fölényben voltak.
Senki előtt sem lehetett kétséges, hogy a görögök mesterség és ész dolgában felül­
múlnak bennünket. Mindezek ellen azonban mégis győzedelmeskedett az újoncok
okos kiválasztása, a fegyver feletti, hogy úgy mondjam, tökéletes uralom átadása, en­
nek mindennapos gyakorlással való megszilárdítása, valamint hogy a kiképzőtere­
ken folytatott begyakorlás során előre megismerték mindazt, ami egy csatasorban és
a küzdelem során előadódhat, végül a lusták megfegyelmezése. A hadviselés ismere­
te növeli ugyanis a küzdelemben tanúsított bátorságot. Senki sem fél megtenni azt,
amiről tudja, hogy alaposan megtanulta. És csakugyan, a háborús összecsapásokban
alkalmasabb a győzelem kivívására egy kis létszámú gyakorlott ember: a nyers és já­
ratlan sokaság mindig ki van téve a mészárlásnak...
9. Rögtön a kiképzés kezdetén meg kell tanítani az újoncokat (tirones) a katonai lé­
pésre (militaris gradus). Semmire sem kell ugyanis annyira ügyelni az úton vagy a csa­
tasorban, mint hogy valamennyi katona megőrizze a lépéstartást. Ezt pedig nem le­
het másként elérni, csak úgy, ha folyamatos gyakorlással tanulják meg a gyors, ám
egyenletes járást: a szétszakadozott és rendezetlen hadsereg ugyanis mindig igen sú­
lyos veszélynek van kitéve az ellenség részéről. Katonai lépésben öt óra alatt, leg­
alábbis nyáridőben, húszezer lépéspárt (20 római mérföld = kb. 30 km - B. L.) meg
kell tudni tenni. Kilépéssel (plenus gradus), ami szaporább, ugyanennyi idő alatt hu­
szonnégyezer lépéspárt (24 római mérföld = kb. 36 km - B. L.) kell lejárni. Ha ehhez
bármit hozzáadunk, az már futás (cursus), aminek a távolságát nem lehet rögzíteni;
mindazonáltal a futással kapcsolatban is hozzá kell szoktatni különösen a fiatalabba­
kat (iuniores), hogy lendületesen törjenek rá az ellenségre, gyorsan foglalják el az al­
kalmas helyeket (loca oportuna), ha úgy alakul, vagy, ha az ellenség ugyanerre törek­
szik, gyorsan előzzék meg őket. Serényen siessenek a felderítést végezni, s még seré-
94 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

nyebben térjenek vissza, a menekülőket könnyedén támadják hátba. Arra is ki kell

képezni a katonát, hogy milyen ugrással ugorja át az árkokat és az előtte magasodó
akadályokat, hogy, ha ilyen jellegű nehézségekkel találja szembe magát, könnyedén
haladhasson át rajtuk. Ráadásul magában az összecsapásban és a fegyvervillongás
közepette is az a harcos, amelyik futva és nagyot szökellve érkezik, elkápráztatja és
elrettenti az ellenséget, s már ütést is mér rá, mielőtt az illető összeszedné magát a
védekezésre vagy a hathatós ellenállásra. Sallustius írja a Gnaeus Pompeius Mag-
nus-féle kiképzésről: „A fürgékkel ugrásban, a gyorsakkal futásban, az erősekkel
rúddal folytatott küzdelemben versengett." Hiszen nem is vehette volna fel a ver­
senyt másképp Sertoriusszal, ha sűrű gyakorlatozással nem készítette volna fel ma­
gát és katonáit is a viadalokra.
10. Az úszás gyakorlatát (natandi usus) valamennyi újoncnak el kell sajátítania a
nyári hónapokban. Nem mindig lehet ugyanis hidakon átkelni a folyók felett, gyak­
ran úszni kényszerül mind a hátráló, mind pedig az előrenyomuló hadsereg. A hirte­
len zivatar vagy hó gyakran megduzzasztja a patakokat, s aki nem tud úszni, az válsá­
gos helyzetbe kerül nem csak az ellenség, de már az ár miatt is. így aztán a régi róma­
iak, akiket a rengeteg háború és a folyamatos veszedelem a hadművészet minden
fortélyára megtanított, a Tiberisszel határos Mars-mezőt (campus Martius) választot­
ták ki arra, hogy az ifjúság a fegyveres gyakorlatozás után lemossa magáról az izzad­
ságot és a port, s a futásban szerzett fáradtságtól küzdelmes úszással szabaduljon
meg. Helyes, ha a gyalogságot (pedites), a lovasokat (equites), de magukat a lovakat,
sőt még a sisakhordozóknak (galiarius) nevezett kiszolgáló személyzetet (lixa) is ki­
képezik az úszásra, nehogy, amikor aztán tényleg szükség van rá, járatlanokként baj­
ba kerüljenek...
19. Arra is rendszeresen rá kell kényszeríteni az ifjabbakat, hogy terhet vigyenek,
egészen hatvan font (= kb. 28 kg - B. L.) erejéig, miközben a katonai lépést is meg­
tartják: a veszedelmesebb vállalkozások alkalmával ugyanis az élelmezést éppúgy ne­
kik kell vinni, mint a fegyvereket. Senki se tartaná ezt nehéznek, ha jártasságot szer­
zett volna benne. Semmi sincs ugyanis, amit a folyamatos gyakorlás egészen könnyű­
vé ne tenne. Hogy a régi katonák gyakran csinálták ezt, magától Vergiliustól tudjuk,
aki szerint:

„mint honi fölszerelésében hős római lépked

súlyos terhe alatt, és még mielőtt felocsúdnék
1
ellensége, letáborozik s ott vár csatarendben." ...

27. Mindemellett mind régi szokásként fennmaradt, mind pedig az isteni Augustus
és Hadrianus is előrelátóan úgy rendelkezett, hogy a gyalogságot éppúgy, mint a lo­
vasságot, havi három alkalommal ki kell vezetni menetgyakorlatra, ezzel a kifejezés­
sel jelölik ugyanis a gyakorlatozás e fajtáját. A gyalogságnak katonai lépésben tízezer
lépéspárt (10 római mérföld = kb. 15 km - B. L.) kellett megtennie felfegyverezve,

'Vergilius: Geórgica III. 3 4 6 - 3 4 8 . L. I.

 2.12. A RÓMAI HADSEREG FEGYELMÉRŐL, KIKÉPZÉSÉRŐL, EREJÉRŐL 95

valamennyi hajítófegyverével együtt, oda, és vissza is ugyanennyit a táborig, úgy,

hogy az út egy részét gyorsabb futásban tették meg. A lovasok is szakaszokra osztva
(turma) ugyanekkora távolságot kellett hogy megtegyenek teljes fegyverzetben, oly
módon, hogy lovassági gyakorlatként hol támadásba lendültek, hol visszavonultak,
majd hirtelen megfordulva ismét visszaszerezték a támadó lendületet. Arra is
kényszerítették mindkét fegyvernemet, hogy ne csak síkságon haladjanak, de lankás
és meredek terepen is ereszkedjenek alá, illetve kapaszkodjanak fel, hogy, miközben
harcolnak, semmi se történhessen, még véletlenül se, amit a jól képzett katonák ál­
landó gyakorlással már előre el ne sajátítottak volna.

Vegetius: Epitoma rá militaris 2.20, 23, 25.

20. Azt a szokást pedig valóban isteni sugallatra vezették be a régiek, hogy a kato­
náknak járó illetmény (donativum) fele maradjon letétben a csapatjelvények mellett
(signa), s ezt itt őrizzék meg a katonák számára, nehogy fényűzéssel vagy felesleges
holmik összevásárlásával elkölthessék. Sokan ugyanis, és különösen a szegények,
annyit költenek, amennyihez csak hozzájutnak. A pénz e félretétele elsősorban a ka­
tonák számára bizonyul hasznosnak, mert, miközben állami költségen élnek (publica
annona), minden egyes illetmény után ennek felével gyarapodik a megtakarított tá­
bori pénzük. Az a katona továbbá, aki tudja, hogy a keresete a jelvényeknél van letét­
ben, nem forgat a fejében dezertálást, jobban ragaszkodik a csapatjelvényéhez, bát­
rabban harcol érte a csatában - ahogyan az az embernél már csak lenni szokott: arra
van a legnagyobb gondja, amiben a megélhetése biztosítékát látja. Végezetül ide tet­
tek tíz csomagot, azaz tíz zsákot (saccus) az egyes cohorsoknak megfelelően, amiben
az ezzel kapcsolatos könyvelést tartották. Hozzátettek még egy tizenegyediket is a
temetés miatt, ebbe az egész legio adott egy részt, úgy, hogy ha valaki a bajtársak kö­
zül elhalálozott, ebből a tizenegyedik zsákból vették elő a végtisztesség költségét.
Ezt az elszámolást a zászlóvivőknél (signifer) őrizték, ahogy manapság mondani szo­
kás, a 'kosárban' (cofinus), s zászlóvivőnek emiatt nem csak megbízható, de írni-ol­
vasni is tudó embereket választottak, hogy meg tudják őrizni a letétbe helyezett
összeget, s egyszersmind el is tudjanak számolni vele kinek-kinek...
2 3 . Miután a légió elrendezését leírtuk, visszatérünk a gyakorlatozáshoz (exer-
citium), amiről a hadsereg (exercitus) a nevét kapta, amint azt már említettük. A fiata­
labbak (iuniores) és az újdonsült katonák (novi milites) reggel és délután valamennyi
fegyverfajtában kiképzést kaptak. Az idősebbek (veteres) és a kiképzettek (eruditi)
napi egy alkalommal megszakítás nélkül gyakorolták a fegyverforgatást. Nem az
életkor hossza és az évek száma tanít meg ugyanis a hadművészetre (ars bellica): a
gyakorlatlan katona mindig újonc, akárhány évet töltött is szolgálatban. A fegyver­
forgatást (armatúra), amit ünnepnapokon a circusban látunk, mindennapos gyakor­
lással tanulták nem csak a kiképzőtiszt alá rendelt fegyveresek [armatúra], de vala-

Az 'armatúra' kifejezés ejelentésváltozásaihoz lásd Thesaurus linguaeLatináé 'armatúra' címszavát (aford.).

96 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

mennyi katona. Hiszen mind a gyorsaság, mind az ellenség megsebesítésének, illet­

ve az önvédelem fortélyainak ismerete éppen a testgyakorlás során szerezhető meg,
különösen a karddal való közelharcban. Az azonban még fontosabb, hogy megtanul­
ják megőrizni a hadrendet, s zászlajukat (vexillum) a legnagyobb felfordulásban, már
a hadgyakorlaton is követik - a jól kiképzett férfiak nem is tévesztik el a helyüket,
míg a tömeg esetében igen nagy a zavar. Amikor azt tanulják, hogy hogyan kell szúr­
va vagy vágva a felsőtestre, a lábakra vagy a fejre támadni, az is teljesen megfelelő, ha
egy póznánál gyakorolnak, akár csak botokkal is. Ahhoz is szokjanak hozzá, hogy
hogyan kell egyszerre ugrani és ütni, három lépéssel előrerontani az ellenfél pajzsa
felé, majd ismét visszahúzódni, hol szökellve egy ugrással előrerohanni, hol vissza­
húzódva ismét hátraugrani. Gyakorolják a bábu távolról, hajítófegyverekkel történő
megsebzését is, hogy a célzás technikája (ars dirigendi) és jobb kezük ereje (dexterae
virtus) egyaránt fejlődjön. Az íjászok (sagittarii) vagy a parittyások (funditores) seprű­
ket, azaz gally- vagy szalmakötegeket helyeztek el céltábla gyanánt, hogy aztán hat­
száz lábnyira (= kb. 180 m - B. L.) eltávolodjanak tőle, és minél többször találjanak
célba nyilaikkal vagy éppen a rudas hajítógépből (fustibalus)1 kilőtt kövekkel. Mind­
ezek eredményeképpen a csatasorban félelem nélkül tették azt, amit korábban a
gyakorlótéren, ha nem is élesben, mégis folyamatosan műveltek. Annak is rögzülnie
kell, hogy a parittyát (funda) csak egyszer forgassák meg a fejük felett, amikor kivetik
belőle a követ. Ugyanakkor azt is gyakorolta valamennyi katona, hogy puszta kézzel
tudjon elhajítani egy font súlyú (= kb. 0,4 kg - B. L.) köveket: általános meggyőző­
dés szerint az ebben való jártasság könnyebben megszerezhető, mert nem igényel
parittyát. Állandóan és folyamatosan kellett gyakorolniuk a fegyver- vagy ólom­
golyódobást is, és egészen addig elmentek, hogy télvíz idején cserépből vagy zsin­
delyből, vagy ha ezek nem voltak kéznél, esetleg nádból, sásból vagy szalmából tető
alá hoztak egy csarnokot a lovasoknak, valamint egy basilicaszerű építményt a gya­
logságnak, ahol is eső vagy szélfúvás idején fedett helyen kapott fegyveres kiképzést
a hadsereg. A többi téli napon pedig, ha a havazás és az esők abbamaradtak, ugyan­
úgy a gyakorlótéren kellett gyakorlatozniuk, nehogy az edzésekben beállott szünet
lelkileg és testileg is elgyengítse a katonákat. Nagyon helyes, ha igen gyakran vágnak
fát, terheket cipelnek, árkot ugranak, tengerben vagy folyókban úsznak, erőltetett
menetben menetelnek vagy futnak, fegyveresen és málhástul is, hogy békeidőben
megszokván a mindennapi fáradságot, háborúban se tűnjön az nehéznek. Tehát akár
legio, akár segédcsapatok (auxilia) - állandóan gyakorlatoztassanak. Mert amikép­
pen a jól kiképzett katona ég a harci vágytól, úgy fél a harctól a készületlen. Végül
pedig nem szabad elfelejteni, hogy többet használ a csatában a gyakorlottság, mint
az erő, mert ha a képzettség elmarad, semmi sem különbözteti meg a katonát a pa­
raszttól...
2 5 . A légiók győzelme gyakran nemcsak a katonai létszámtól függ, hanem attól is,
hogy milyen eszközökkel rendelkeznek. Mindenekelőtt a légió el van látva olyan
hajítószerszámokkal (iaculum), amelyeknek semmiféle páncél (loricae) és pajzs

'A 'fustibalus' kifejezés (tkp. fustis, lat. és ballein, gör.) csakVegetiusnál fordul elő. Vö. Vegetius 3.14.
 2.13. A HADSEREG F E G Y E L M É N E K LAZULÁSA 97

(scuta) sem tud ellenállni. Szokás szerint centuriánként egy-egy szekéren szállítható
hajítógéppel rendelkezik (carroballista), melyhez a vontatás végett öszvérek, vala­
mint a működtetéséhez és az irányításához egy-egy szakasz (contubernia), azaz ti­
zenegy fő tartozik. Minél nagyobbak ezek a gépek, annál messzebbre és erőteljeseb­
ben lövik ki lövedékeiket. Nem csak a tábort védik, nyílt terepen is felállíthatók a
nehézfegyverzetű csatasor mögé; lövéseik előtt nem tud megállni sem az ellenség
mellvértes lovassága (equites loricati), sem a pajzsos gyalogság (pedites scutati). Egy
légióban ötvenöt szekeres hajítógép szokott lenni, továbbá tíz kőhajító (onager),
azaz minden egyes cohorsnál egy-egy. Ezeket harcra kész állapotban ökrök vontat­
ják kocsikon, hogy ha az ellenség a sáncok ostromába találna kezdeni, lövedékekkel
és kövekkel lehessen védeni a tábort. Egyetlen fatörzsből kivájt csónakokat is visz
magával a legio, igen hosszú kötelekkel, olykor még vasláncokkal együtt is, hogy,
miután összekapcsolták ezeket az, úgymond, egy fából készült alkalmatosságokat, s
deszkákat fektettek rájuk, mind a gyalogság, mind pedig a lovasság biztonságosan
kelhessen át azokon a híd nélküli folyókon, amiken átgázolni sem lehet. Vascsáklyá-
kat is hordanak magukkal - ezeket 'farkasoknak' hívják -, valamint igen hosszú
nyélre erősített vassarlókat, továbbá árokásás céljára kétélű és egyéb kapákat, ásókat,
lapátokat, teknőket és kosarakat a földhordásra. Csákányokat, baltákat és szekercé-
ket is hord magával a legio, valamint fűrészeket a faanyag és a cölöpök levágására,
felfűrészelésére. Rendelkezik továbbá mindenféle szerszámmal ellátott mesterem­
berekkel, akik az ellenség városainak megostromlásához ostromtetőket (testudines),
védőtetőket (musculi), faltörő kosokat (arietes), úgynevezett 'szőlőlugasokat' (vineae)
és járótornyokat (turres ambulatoriae) készítenek. Mindazonáltal, hogy ne szaporít­
suk a szót egyenkénti felsorolással, a légiónak mindenhol magával kell hordania
mindent, ami a háború bármely formájában szükségesnek tartható, hogy bármely
vidéken üt is tábort, felszerelt várossá (armata civitas) varázsolja.

Sch. D.

2.13. A HADSEREG FEGYELMÉNEK

LAZULÁSA

Fronto: Epistula ad Lucium Verura [Fronto levele Lucius Verusnak] 2.1.19.

A rád bízott hadsereget (exercitus) tönkretette a fényűzés (luxuria), a kicsapongás

(lascivia) és a mindennapi tétlenség (otium). Antiochiában a katonák, akik hozzá­
szoktak ahhoz, hogy állandóan komédiásoknak tapsoljanak, gyakrabban tartózkod­
nak a szomszédos csapszék kertjében, mint a csapatzászlók alatt (sub signis). A lovak
a gondozatlanságtól borzasak, a lovasok szépen borotváltak, ritka az olyan katona,
akinek a karja vagy a lábszára szőrös. Ráadásul inkább kiöltözöttnek, mint felfegy-
verzettnek hatnak, olyannyira, hogy Laelianus Pontius, ez a szigorú férfi, a régi fe­
gyelem híve (vetus disciplina), olykor ujja hegyével eltépte mellvértjeiket, a kipárná­
zott lovakat külön figyelemben részesítette: parancsára feltépték a szegecseket, s a
98 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

lovasok nyergéből, mint a ludakból, kitépdesték a tollakat. 1 Kevés katona képes egy
ugrással felpattanni a lovára - a többi bokával, térddel, behajlított lábbal vergődik föl
nagy nehezen. Nem sokan dobják el a dárdát (hasta) megcsóválva, a többség mintha
lándzsát (lancea) hajítana, teljesen erőtlenül. A táborokban gyakori a kockajáték (alea
in castris frequens), az alvás egész éjen át tart, vagy virrasztanak: bor társaságában.

Fronto: Principia históriáé [A történetírás alapelvei] 11-12.

11. Hasonló békeszeretettől indíttatva még a teljes mértékben igazolható lépésektől

is tartózkodott, az üres hiúságok nyilvánvaló kerülésében pedig valamennyi római
vezető közül egyedül Numával állítható egy sorba.
A béke ... az államot neki kell irányítania ... s mivel a parthusok elleni háború új­
rakezdése sem volt az ínyére, a római katonát gyávává tette, hogy oly hosszú ideig el­
szokott a harctól. Mert amint az élet valamennyi területének, úgy különösen a hadvi­
selésnek sokat árt a tétlenség. Nagyon sokat számít a váltakozó szerencse megta­
pasztalása s a katonák folyamatos gyakorlatozása a küzdőtéren (milites in campo
exercere).
12. Valamennyiük közül a syriai katonák (Syriatici milites) a legfegyelmezetleneb-
bek (corruptissimi omnium): dezertálásra hajlamosak (seditiosi), makacsak, a csapat­
zászlók (signum) környékén ritkán tartózkodnak, kijelölt őrhelyük (praesidia) elől el­
mászkálnak, mindenfelé tévelyegnek, mint a felderítők (exploratores), déltől másnapig
ittasak, s még csak ahhoz sincsenek hozzászokva, hogy a fegyverzetüket elbírják. Mi­
vel nem viselik a fáradságot, egyik fegyverüket a másik után eldobálva félmeztelenek,
mint a könnyűfegyverzetűek (velites) és a parittyások (funditores). Eltekintve az ilyen
szégyenletes eseményektől, a balul sikerült csaták annyira megrendítették őket, hogy
elég megpillantaniuk a parthusokat, már hátat is fordítanak, a kürtszó pedig egyene­
sen úgy cseng a fülükben, mintha csak a futásra adná meg a jelt.
Sch. D.

2.14. A HADSEREG FEGYELMÉNEK

MEGSZIGORÍTÁSA AURELIANUS IDEJÉN

História Augusta [Felséges történet], Aurelianus 7.

Ugyanő Mogontiacumnál a legio VI Gallicana tribunusaként a betörő frankokra, akik

egész Gallia-szerte kóboroltak ekkor, akkora csapást mért, hogy hétszázukat megölte,
háromszázukat pedig hadifogolyként adta el. Ezért ismét költöttek róla egy rigmust:

1
Más értelmezés szerint: „Azoknál a lovaknál, amelyek párnával voltak letakarva, büntetést alkalmazott,
parancsára letépdesték a kitüntetéseket" (comiculum). Vitatott a comiculum (= „szarvacska") kifejezés ér­
telmezése. Egyesek szerint szerint szarv alakú katonai kitüntetést jelöl, vö. Livius 10.44: Equites omnes ob
insignem multis locis operám, corniculis, armillisque argentéis donat - „Valamennyi lovasnak szarv alakú kitünte­
téseket és ezüst karpereceket ajándékoz számos helyen tanúsított kiváló helytállásukért" (a ford.).
 2.15. SOROZÁS A RÓMAI H A D S E R E G B E N 99

„ezer szarmatát egyszerre, ezer frankot egyszerre megöltünk, ezer perzsát

keresünk."

Tőle pedig annyira tartottak a katonák, hogy keze alatt, miután egyszer vasszigorral
megbüntetett tábori fegyelmezetlenségeket, senki nem vétkezett. Aztán egyedül ő
büntette meg azt a katonát, aki szállásadója feleségével házasságtörést követett el,
éspedig úgy, hogy két fa csúcsát meghajlította, a katona lábaihoz kötözte, és hirtelen
elengedte, hogy szétszakadva lógjon kétoldalt. Az eset hatalmas félelmet keltett
mindenkiben. íme egyik katonai levele (epistola militaris), amelyet vtcariusának írt:
„Ha tribunus akarsz lenni, sőt ha élni akarsz, fogd meg a katonák kezét. Senki ne lop­
ja el a más csirkéjét, a birkához ne érjen senki. Szőlőt ne vigyen el senki, a vetést sen­
ki ne tarolja, olajat, sót, fát senki ne követeljen, mindenki érje be a maga ellátmányá­
val. Az ellenségtől szerzett zsákmányból, ne a provinciabeliek könnyeiből legyen ne­
kik. A fegyverek legyenek fényesre dörzsölve, a vasszerszámok szamoszi kővel
lecsiszolva, a saruk erősek. Az új ruha zárja ki a régi ruhát. A zsoldját az övén, ne a
kocsmában tartsa. A nyakláncot, karkötőt, gyűrűt vegye le. Hátas- és teherhordó lo­
vát csutakolja le, az állatok takarmányát ne adja el, a század öszvérét közösen gon­
dozzák. Egyik a másiknak úgy engedelmeskedjék, mintha az a gazdája volna, ne
mintha maga szolga volna, az orvosok ingyen gyógyítsák őket, a béljósoknak semmit
ne adjanak, a szállásukon feddhetetlenül viseljék magukat; aki viszályt szít, verést
kapjon."
B. G.

• Aurelianus (Kr. u. 270-275) Gallienus katonai reformjainak folytatója volt, ez irányú te­
vékenysége azonban kiterjedt más területekre is, és a „földkerekség állapotainak helyreállí­
tójaként" (restitutor orbis) említik a feliratok. O tulajdonképpen csak megindította azokat a
közigazgatási és gazdasági reformfolyamatokat, amelyeket Probus (Kr. u. 276-282) tovább
folytatott, és amelyek a Diocletianus-féle reformokban teljesedtek ki. A fenti szemelvény ér­
zékelteti, milyen vasszigor kellett a 3. század állapotai közepette szétzüllött hadsereg fegyel­
mének helyreállításához.

2.15. SOROZÁS A RÓMAI HADSEREGBEN

Aulus Gellius: Noctes Atticae [Attikai éjszakák] 16.4.

Cincius írja A haditudományokról szóló műve harmadik könyvében, hogy mikor a ró­
mai nép papi követe az ellenségnek a hadiállapotot bejelentette, területükre dárdát
hajított át, a következő szavak kíséretében:
„Mivel a hermundulus nép és a hermundulus férfiak a római nép ellen háborút ha­
tároztak el, s minthogy a római nép a hermundulus nép és a hermundulus férfiak el­
leni háború mellett döntött, ezért én és a római nép a hermundulus népnek és a
hermundulus férfiaknak a háborút megüzenjük, és meg is kezdjük."
Az említett mű ötödik könyvében olvasható a következő: „Mikor a régi időkben
100 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

újoncoztak, és a katonákat besorozták, a katonai tribunus e szavakkal eskette fel

őket (ezek a hivatalnok szavai): »Caius fiának, C. Laelius consulnak és Publius fiá­
nak, L. Cornelius consulnak a seregében és 10 0 0 0 lépésnyi körzetben naponta egy
ezüstpénznél nagyobb értéket nem fogsz szándékosan lopni sem egyedül, sem má­
sokkal. S azt, amit találsz és elviszel, hacsak nem lándzsa, lándzsanyél, fa, gyümölcs,
takarmány, tömlő, zsák, fáklya, és nem a tiéd, és egy ezüstnél többet ér, azt elviszed
Caius fiához, C. Laelius consulhoz, vagy Publius fiához, L. Cornelius consulhoz,
vagy ahhoz, akihez egyikük parancsolja, vagy pedig a rá következő három napon be­
lül bejelented, mit találtál, vagy mit vettél el szándékosan, vagy átadod annak, akit
tulajdonosnak gondolsz, hogy helyesen járj el.«"
A besorozott katonáknak pedig meghatározott napot jelöltek ki, hogy azon jelen­
jenek meg, s ha a consul szólítja őket, jelentkezzenek. Azután megeskették őket,
hogy feltétlenül meg fognak jelenni, kivéve a következő eseteket: „Hacsak ezen okok
közül valamelyik közbe nem jön: családi gyász vagy halotti gyászünnep, de csak ha
nem azért tették erre a napra, hogy a besorozott ezen a napon ne jelenhessék meg;
veszedelmes betegség vagy jósjelkérés, amit csak kegyeletsértés árán lehetne elha­
lasztani, vagy az évi áldozati ünnep, amely csak akkor jár eredménnyel, ha ezen a na­
pon ő is ott van; erőszak vagy ellenséges támadás; az ellenféllel együtt kitűzött tör­
vénykezési nap. Ha valakit ilyen ok akadályoz, akkor a rá következő nap, mikor már
ez az ok nem áll fenn, el kell mennie, és jelentkeznie annál, aki abban a faluban, vidé­
ken, városban az újoncozást intézte."
Ugyancsak ebben a könyvben található a következő:
„Azt a katonát, aki a kijelölt napon nem jelent meg, s nem is igazolta távolmaradá­
sát, szökevénynek bélyegezték."
A hatodik könyv ezt írja:
„A sereg lovascsapatait szárnyaknak hívták, mert a légiók körül jobbra és balra
úgy helyezkedtek el, mint a madarak testén a szárnyak. Egy légióban van 60 centuria,
30 manipulus és 10 cohors."
M. Gy.

2.16. AZ AQUINCUMI LEGIOTÁBOR ÉPÍTÉSI FELIRATA

(AZ ÚN. „DRUSUS-KŐ")

1937-ben, majd 1981-ben Óbudán, a Lajos u. 167. - Óbudai rakpart 9. sz. alatti telken előke­
rült 3 töredék alapján kiegészített katonai táborépítési felirat. Ma az Aquincumi Múzeumban
őrzik. Szilágyi J.: Aquincum és északkelet Pannónia katonai megszállása. In: Laureae Aquin-
censes. DissPann II. 10. Budapest, 1938, 287-309.; E. Tóth - G. Vékony: Beiträge zu Panno-
niens Geschichte im Zeitalter des Vespasianus. ActaArchHung 22., 1970,133-161.; K. Kérdő-
M. Németh: Zur Frage der Besatzung von Aquincum im 1. Jahrhundert. In: Studien zu den
Militärgrenzen Roms III. 13. Internationaler Limeskongreß, Aalen, 1983. Stuttgart, 1986,
384-388.; uők, Aquincum 1. századi katonai megszállásának kérdéséhez. BudRég 30., 1993,
47-53.
Kr. u. 73-78.
 2 . 1 7 . AZ ALA AUGUSTAITURAEORUM S Z A K A S Z P A R A N C S N O K Á N A K S Í R F E L I R A T A 101

Imperátor Caesar Vespasianus Augustusnak, pontifex maximusnak, a tribunusi ha­

talom negyedszeri birtokosának (tribunicia potestate IIII), tízszeres imperatornak
(imperátori X), a haza atyjának, négyszeres consulnak (consuli IIII), ötszörös con-
suljelöltnek (consuli designato V), censornak, Titus Caesar Vespasianusnak, négyszeres
imperatornak, pontifexnek, kétszeres consulnak, háromszoros consuljelöltnek, Do-
mitianus Caesarnak, (Vespasianus) Augustus fiának (Caesari Augustifüio Domitiano),
kétszeres consulnak, az ifjúság hercegének (principi iuventutis) Caius Calpetanus
Rantius Quirinalis Valerius Festus helytartósága idején (Caio Calpetano Rantio Qui-
rinale Valerio Festő legato) az ala I (prima) Tungrorum Frontoniana (építette) Lucius
M [ — ] parancsnoksága alatt (Lucio M[—]ore praefecto).
B. L.

• Az első felirattöredék előkerülését követően az aquincumi legiotábor építését a töredéken

olvasható császár- és helytartónév-töredékek - T(iberius) Caesar Augustus és [Drusus] Caesar, il­
letve C(aius) Calp[etanus Aviola] téves olvasata - alapján Kr. u. 19-20-ra keltezték, és Drusus
Caesar pannóniai tartózkodásával hozták kapcsolatba. A feliratot sokáig Pannónia provincia
Augustus-kori elfoglalása, valamint az aquincumi legiotábor Tiberius-kori megépítése bizo­
nyítékának tartották. A felirat felülvizsgálata során - a carnuntumi legiotábor építési feliratá­
nak segítségével - Tóth E. és Vékony G. Vespasianus és fiai nevével, illetve Caius Calpetanus
Rantius Quirinalis Valerius Festus helytartó nevével való feloldást és Vespasianus-kori kelte­
zést javasolt. Eszerint a felirat elején (1-2. sor) Vespasianus neve és hivatali címei álltak, a 3.
sor Titus Caesarnak, a 4. pedig Domitianus Caesarnak - azaz Vespasianus két fiának - a teljes
titulaturáját tartalmazza végig dativusban. Az 5. sor ablativusban a helytartó, a 6. sor nominati-
vusban az építést kivitelező lovascsapat (ala), a 7. sor pedig ab/ativusban a lovagrendi csapatpa­
rancsnok nevét tartalmazza. Az új olvasat helyességét az 1981-ben előkerült két újabb felirat­
töredék is bizonyította, és sikerült tisztázni a tábort építő csapat nevét is. A csapatparancs­
noknak csak a rangja (praefectus) ismert, neve csak töredékesen maradt ránk.

2.17. AZ ALA AUGUSTA ITURAEORUM

SZAKASZPARANCSNOKÁNAK SÍRFELIRATA

CIL III 4368; RIU III. 635.

Valószínűleg Brigetio - Komárom/Szőny területén a 16. század folyamán előkerült mészkő
sírsztélé. 1849 óta Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban őrzik. Lásd Gabler D.: Arrabona
és környékének kőplasztikai emlékei. Arrabona 10., 1968, 60., Nr. 10.
Kr. u. 1. század.

Itt nyugszik (Hic situs est) Albanus, Balvus fia (Albanus Balvi füius), az ala Augusta
Ituraeorum szakaszparancsnoka (decurio alae Augustae Ituraeorum), aki Betavosból szár­
mazik (domo Betavos) és 42 évet élt, 20 évet katonáskodott (annorum XLII stipendiorum
XX). Síremlékét állították (titulum memóriáé posuerunt) T(iberius) Iulius Reitugenus és
Lucanus, az ala Aug(usta) Ituraeorum szakaszparancsnokai (decuriones).
B. L.
102 2. A RÓMAI H A D S E R E G

• A 20 év katonai szolgálat után elhunyt Albanus síremlékét katonatársai állították, akik való­
színűleg az örökösei is voltak. Mindhárman az ala Augusta Itumeorum nevű auxiliáris egység­
ben teljesítettek szolgálatot mint egy-egy lovasszakasz (turma) elöljárói (decurio). Albanus
nem rendelkezett római polgárjoggal; ebben - ha megérte volna - még öt év katonai szolgálat
elteltével részesülhetett volna. A feliraton említett személyek között Tiberius Iulius Reitu-
genus és (Tiberius Iulius) Lucanus volt biztosan római polgár.

2.18. THRÁK KÜRTÖS SÍRFELIRATA

CIL VI 3176.
Vatikánban, a pápai parkban előkerült sírfelirat, ma a Vatikáni Múzeumban (Musei Vaticani)
őrzik.
Kr. u. 2. század első fele.

A túlvilági árnyaknak (Dis Manibus). P(ublius) Aelius Avitus, Traianopolisból, az

Equites Singulares Augusti (nevű lovascsapat) Aelius Lucanus parancsnoksága alatt
álló szakaszának thrák származású kürtöse (Publius Aelius Avitus Traianopoli tubicen
Equitum Singularium Augusti turmae Aelii Lucani natione Thrax), élt 35 évet, katonásko­
dott 15 évet. P(ublius) Ael(ius) Aurelius, az örököse (heres) és Iulius Maximus sza­
kaszparancsnok (decurio), másodörököse (secus heres) a legjobb barát számára gon­
doskodtak a síremlék elkészítéséről.
B. L.

• Az elhunyt a Traianus óta a császár személyes testőrségének számító, a különböző pro­

vinciákban állomásozó lovas segédcsapatokból (alae) Rómába vezényelt lovasokból álló Equi­
tes Singulares Augusti nevű csapat kürtöse (tubicen) volt. A felirat megadja szülővárosát (patria)
és származását (natio). Katonai szolgálatát 20 éves korában kezdte. A római jog a római pol­
gárjoggal rendelkezők körében két örökösödési módot különböztett meg. Az egyik a fenti fel­
iraton található forma, az „elhunyt akarata szerinti végrendelkezés" (hereditas testamentaria), a
másik pedig az, amikor a halál bekövetkeztekor nem áll rendelkezésre végrendelet (hereditas ab
intestato). A fenti feliraton az elhunyt két örököst nevezett meg: az első örököse (primus heres)
valószínűleg katonatársa volt (lásd még lejjebb), második örököse (secus vagy secundus heres)
pedig katonai elöljárója, aki az első örökös akadályoztatása (pl. halála vagy római polgárjogtól
való megfosztása) esetén léphetett örökébe. Az első örökös nevének első két tagja (duo no-
mina) megegyezik az elhunytéval (Publius Aelius). Ebből talán arra lehet következtetni, hogy
férfiágon rokona (agnatus) volt Avitusnak, és ebben a minőségében lett első örökös. A két név
egyébként azonos Hadrianus császár praenomenével és nomen gentilé'jével - talán ő részesítette
őket vagy szüleiket római polgárjogban.
 2 . 1 9 . K A T O N A I E L B O C S Á J T Ó O K I R A T (DIPLOMA) D U N A K Ö M L Ö D R Ő L (LUSSONIUM) 103

2.19. KATONAI ELBOCSÁJTÓ OKIRAT (DIPLOMA)

DUNAKÖMLÖDRŐL (LUSSONIUM)

Lussonium - Dunakömlőd, „A diploma". 1969 és 1972 között a dunakömlődi római erőd terü­
letén két katonai elbocsájtó okirat töredéke (A és B diploma) került napvilágra. Visy Zs.: Ujabb
pannóniai katonai diplomák. SzBBÁMÉ 10-11., 1979-1980, 88-89.; A lelőhelyre vonatkozóan
lásd uő, A római limes Magyarországon. Budapest, 1989, Corvina Kiadó, 107-108.
Az első' lemez külső oldala

Imperátor Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius, az isteni Hadria­
nus fia, az isteni Traianusnak, a parthusok legyőzőjének unokája, az isteni Nerva
dédunokája, pontifex maximus, aki 19. alkalommal a néptribunusi hatalom birtokosa
(tribunicia potestate XIX), az imperátori címet 2. ízben kapta meg, 4. alkalommal tölti
be a consuli hivatalt, a Haza Atyja (páter patriae), azoknak a lovasoknak és gyalogo­
soknak, akik Alsó-Pannonia (Pannónia inferior) tartományban Iallius Bassus helytartó
(legátus) alatt az alábbi 5 lovasegységben (ala), amelyeket! Thracum veterana sagittario-
rumnak, I civium Romanorumnak, I praetoria civium Romanorumnak, I Flavia Augusta
Britannica milliariának és I Augusta Ituraeorumnak neveznek, továbbá az alábbi 13 gya­
logosegységben (cohors) katonáskodtak, amelyek neve cohors I Alpinorum equitata, III
Batavorum, és I Thracum Germánica, I Alpinorum peditata, INoricorum, III Lusitanorum, II
Asturum et Callaecorum, VII Breucorum, I Lusitanorum, II Augusta Thracum, IMontanorum,
I Campanorum voluntariorum, I Thracum civium Romanorum és akik 25, flottakatonák
(classicus) pedig 26, szolgálatban eltöltött esztendőt követően a megérdemelt tisztes­
ségben való elbocsájtásban részesülve lettek elküldve (dimissis honesta missone), és
akiknek neve lentebb fel van tüntetve, a római polgárjogot közülük mindazoknak,
akik azzal még nem rendelkeznének, megadta, és törvényesnek ismeri el házasságu­
kat (conubium) már meglevő feleségükkel, akiknek ugyanúgy megadja a római pol­
gárjogot, és azoknak is, akiket - jóllehet most még egyedülállóak - később vesznek
majd feleségül; (kelt) február hó Idusa előtt 6 nappal (ante diem VI Idus Februarias),
Marcus Cívica Barbaras és Marcus Metilius Regulus consulsága idején (azaz Kr. u.
157. február 8-án), (megadta a római polgárjogot) Culsus Eraviscusnak, Atedumus
fiának, az egykori gyalogos katonának (ex pedite), aki a Caius Turpilius Verecundus
parancsnoksága alatt álló Cohors I Thracum Germam'cában szolgált, továbbá Verueda
Eravisca nevű feleségének, Tessimarus lányának. Lemásolva és ellenőrizve a Rómá­
ban az isteni Augustus Minervának szentelt temploma mögötti falra kifüggesztett
bronztábláról (ex tabula aerea quae fixa est Romae in muro post templum divi Augusti ad
Minervám).

Az első lemez belső oldala

Imperátor Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius, az isteni Had­
rianus fia, az isteni Traianusnak, a parthusok legyőzőjének unokája, az isteni Nerva
dédunokája, pontifex maximus, aki 19. alkalommal a néptribunusi hatalom birtokosa,
az imperátori címet 2. ízben kapta meg, 4. alkalommal tölti be a consuli hivatalt, a
Haza Atyja, azoknak a lovasoknak és gyalogosoknak, akik Alsó-Pannonia tartomány­
ban Iallius Bassus helytartó alatt az alábbi 5 lovasegységben, amelyeket I Thracum
104 2. A RÓMAI H A D S E R E G

veterana sagittariorumnak, I civium Romanorumnak, I praetoria civium Romanorumnak,

I Flavia Augusta Britannica milliariának és I Augusta Ituraeorumnak neveznek, továbbá
az alábbi 13 gyalogosegységben katonáskodtak, amelyek neve cohors I Alpinorum
equitata, III Batavorum, és I Thracum Germanica, I Alpinorum peditata, I Noricorum, III
Lusitanorum, II Asturum et Callaecorum, VII Breucorum, I Lusitanorum, II Augusta Thra­
cum, I Montanorum, I Campanorum voluntariorum, I Thracum civium Romanorum, és akik
25, flottakatonák pedig 26, szolgálatban eltöltött esztendőt követően a megérdemelt
tisztességben való elbocsájtásban részesülve lettek elküldve, és akiknek neve len­
tebb fel van tüntetve, a római polgárjogot közülük mindazoknak, akik azzal még
nem rendelkeznének, megadta, és törvényesnek ismeri el házasságukat (conubium)
már meglevő feleségükkel, akiknek ugyanúgy megadja a római polgárjogot, és azok­
nak is, akiket - jóllehet most még egyedülállóak - később vesznek majd feleségül;

A második lemez belső oldala

(kelt) február hó Idusa előtt 6 nappal, Marcus Civica Barbarus és Marcus Metilius
Regulus consulsága idején, (megadta a római polgárjogot) Culsus Eraviscusnak,
Atedumus fiának, az egykori gyalogos katonának, aki a Caius Turpilius Verecundus
parancsnoksága alatt álló Cohors I Thracum Genramicában szolgált, továbbá Verueda
Eravisca nevű feleségének, Tessimarus lányának. Lemásolva és ellenőrizve a Rómá­
ban az isteni Augustus Minervának szentelt temploma mögötti falra kifüggesztett
bronztábláról.

A második lemez külső oldala

Marcus Servilius Geta, Lucius Pullius Chresimus, Marcus Sentilius Iasus, Tiberius
Iulius Félix, Caius Bellicus Urbánus, Caius Pomponius Statianus, Publius Ocilius
Priscus.
B. L.

• Az „A diploma" 157. február 8-án kelt, és - a katonai diplomák esetében megszokott módon -
két, egymáshoz erősített, fémkarikákkal lezárt bronzlemezből állt, amelyeknek külső és belső
oldalán vésett felirat tartalmazta a szolgálati idő lejárta után az elbocsátással kapott kiváltságo­
kat. Az első lemez külső oldalán feltüntetett felirat tartalma megegyezett az első lemez belső
oldalán megkezdett és a második lemez belső oldalán befejezett - azaz egymással szembefordí­
tott és csak „hivatalos ellenőrzéskor" olvashatóvá vált lemezoldalakon levő - szöveggel. A má­
sodik lemez külső oldalán a kiváltságmegadás tényét tanúsító személyek nevét tüntették fel.

2.20. A TÁBORVÁROS ELÖLJÁRÓI

RIU II. 596.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1927-ben a brigetiói legiotábortól nyugatra, késő római kőláda-
sírban másodlagos felhasználásban talált mészkő sírsztélé. Ma Komáromban, a Klapka
György Múzeum kőtárában őrzik.
Kr. u. 2. század.
 2 . 2 1 . P U B L I U S A E L I U S MERCATORNAK, A LEGIO ÍRNOKÁNAK SÍRFELIRATA 105

A túlvilági árnyaknak (Dis Manibus). Lucius Valerius Rufusnak, Lucius fiának Pala­
tina tribusból (Lucio Valerio Luciifilio Palatina tribu Rufo), a legio I(prima) Adiutrix ki­
szolgált katonájának (veterano legionis I[primae] Adiutricis), a brigetióiak városi tanács­
tagjának, pénzügyekért felelős tisztviselőjének és a brigetiói városi tanács elöljárójá­
nak (decurioni Brigetionensium quaestori et magistro), aki 70 évet élt, továbbá Animának,
a feleségének is (etAnimae coniugi eius) gondoskodott a síremléke állításáról az örökö­
se, L(ucius) Val(erius) Iu[...]anus (Lucius Valerius Iu[...]anus heres [...] faciendum
curavit).
B. L.

• Lucius Valerius Rufus a Brigetióban állomásozó legio I(prima) Adiutrix kötelékében teljesítet­
te katonai szolgálatát. Leszerelését követően a tábor közelében, a canabaeba.n telepedett le csa­
ládjával. Minthogy a táborváros katonai területen létesült, hivatalosan nem kaphatott városi
rangot, így nem lehetett városi vezető rétege (ordo decurionum) és önkormányzata sem. Az ott
élő római polgárok a municipális közigazgatást utánzó szerveződéseket hoztak létre. Önma­
gukat a cives Romani consistentes ad legionem... kifejezéssel jelölték. Vezetőket választottak az itt
is decurionesnek nevezett városi előkelő rend tagjaiból, akik a municipális szervezet négyfős ve­
zető testületét (quattuorviri) idézik. Élén a duumviri helyett a két magister állt, mellettük azon­
ban ugyanúgy pénzügyi, mint építésügyi vezetők (quaestor és aedilis) működtek. Leszerelését
követően Lucius Valerius Rufus is a táborváros „arisztokráciájához" tartozott, és sírfelirata
emelkedő sorrendben adja meg az általa viselt táborvárosi hivatalokat. Lásd még a 4.4.19. sz.
szemelvényt.

2.21. PUBLIUS AELIUS MERCATORNAK, A LEGIO ÍRNOKÁNAK

SÍRFELIRATA

RIU II. 506.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1928-ban, Paulovics István brigetiói ásatásai során egy római kori
temetőben másodlagos felhasználásban talált szarkofág felirata. Ma Komáromban, a Klapka
György Múzeum kőtárában őrzik.
Kr. u. 2. század második fele.

P(ublius) Ael(ius) Mercatornak, a legio I(prima) Adiutrix egykori, tényleges katonai

szolgálat alól felmentett írnokának (Publio Aelio Mercatori quondam immuni caeriarensi
legionis llprimae] Adiutricis), aki 34 évet élt és 18 évet katonáskodott, Sep(timia)
Firmilla, az igen drága férjnek (Septimia Firmilla, coniugi karissimo) és P(ublius)
Ael(ius) Mercatianus, valamint Mercatilla gondoskodtak az apjuk számára a sírem­
lék elkészítéséről (Publius Aelius Mercatianus et Mercatilla patri faciendum curaverunt).

B. L.
106 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

• Publius Aelius Mercator - aki (vagy valamelyik elődje) praenomene és nomen gentiléje alapján
ítélve Hadrianus császártól kaphatta római polgárjogát - a katonai szolgálat mindennapi ki­
képzési feladatai alól mentesítve írnokként (immúnis caeriarensis) szolgált 16 éves korától kezd­
ve 18 esztendőn keresztül aBrigetióban állomásozó legio I(prima) Adiutrix kötelékében. Beosz­
tásának latin elnevezésében a caera, cera („viasz", lat.) szó fedezhető fel, amely az írnok által vi­
asztáblákon vezetett nyilvántartásokra utal. Észak-Africából ugyanezt a beosztást egy felirat
cerarius legionísnak nevezi (CIL VIII 2986), máshonnét immúnis caerei legionisként ismert (CIL
III 14358). Egyes - azonban kevéssé valószínű - vélemények szerint az itt olvasható caeria­
rensis megjelölés a katona caesareai származására való utalás („immúnis Caesariensis") elírása
lehet. Fiapraenomene és nomen gentiléje megegyezik az apáéval. Mind az ő, mind pedig lánytest­
vére cognomenét az apáéból képezték (Mercator > Mercatianus és Mercator > Mercatilla). Lásd B.
Dobson - A. v. Domaszewski: Die Rangordnung des römischen Heeres. Köln-Graz, 1967, 39.

2.22. A DÁKOK TOLMÁCSÁNAK SÍRFELIRATA

RIU II. 590.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1943-ban a brigetiói legiotábor közelében előkerült mészkő szar­
kofág felirata. Ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Barkóczi L.: Dák tolmács
Brigetioban. ArchÉrt 5-6., 1944/45, 178-192.
Kr. u. 3. század első harmada.

M(arcus) Ulp(iusnak), az egykori római testőr katonának (Marco Ulpio quondam

Romano militi praetoriano) és a testőrség parancsokai irodája elöljárójának (primoscri-
nio praefectorum praetorio), aki 35 évet élt. M(arcus) Ulp(ius) Celerinus, a legio
l(prima) Adiutrix Pia Fidelis fizetést kapó dák tolmácsa (Marcus Ulpius Celerinus
salariarius legionis I[primae] Adiutricis Piae Fidelis interprex [sic!] Dacorum) még életében
gondoskodott (a síremlék) elkészítéséről önmaga és fent nevezett, igen kedves fia
számára (vivus sibi et filio suo suprascripto carissimo faciendum curavit).
B. L.

• A feliraton több érdekes katonai szakkifejezés található. A síremléket elhunyt fia és önmaga
számára állító Marcus Ulpius Celerinus a tényleges katonai kiképzési feladatok alól fel volt
mentve, és a legioparancsnok mellett teljesített szolgálatot mint dák tolmács (interprex Daco­
rum). Feladata a Római Birodalmon kívül élő barbároknak való tolmácsolás volt (vö. CIL III
10505: interpres Germanorum officii consularis és CIL III14349: interpres ex officio consularis). Ezért
a munkájáért nem zsoldot (stipendium), hanem fizetést (salarium) kapott. Fia, Marcus Ulpius,
akinek cognomene nem ismert, Rómában, a testőrcsapatok (cohortes praetoriae) kötelékében tel­
jesített szolgálatot (miles praetorianus), és a testőrcsapatok két parancsnokának irodáját vezet­
te (primoscrinius praefectorum praetorio). Más feliratokon primoscrinius castrorum praetorianorum-
ként is említik. Diocletianus után ebből a beosztásból alakul ki a scrinarius hivatala.
 2.23. G Y Ü L E K E Z Ő H E L Y A BRIGETIÓI ÉS AQUINCUMI LÉGIÓK KÉMEI SZÁMÁRA 107

2.23. GYÜLEKEZŐHELY A BRIGETIÓI ÉS AQUINCUMI LÉGIÓK

KÉMEI SZÁMÁRA

CIL III 3524.

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda.
Kr. u. 228. október 1.
A 16. században P. Apianus és B. Amantius által egy budai házban másodlagosan befalazva ta­
lált és leírt, azóta elveszett felirat. Lásd P. Apianus - B. Amantius: Inscriptiones sacrosanctae
vetustatis non illae quidem Romanae sed totiusfereorbis. Ingolstadt, 1534; R. SzalayÁ.: A római föl­
iratok gyűjtői Pannoniában. Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási kataló­
gus (Szerk. Mikó Á. - Takács I.). Budapest, 1994, 327-328.

[—]legio ¡(prima) Adiutrix Pia Fidelis Severiana és a legio II(secunda) Adiutrix Pia Fidelis
Severiana felderítőinek gyülekezőhelye (schola speculatorum legionum I[primae] et II[se-
cundae] Adiutricium Piarum Fidelium Severianarum), amelyet azok állítottak helyre,
akiknek a neve elöl van felírva (refecta per eosdem quorum nomina in fronte scripta sunt),
felajánlotta Flavius Aelianus legioparancsnok (legátus Augustipro praetore) Modestus
és Probus consulsága évében, október hó Kalendaejín. (A helyreállításban részt vevő
személyek:) Ael(ius) Optatus, Ael(ius) Candidus Macr(ilus), Sabinianus Iul(ius),
Secundianus Iul(ius), Emeritus Cass(ius), Fuscinus Iul(ius), Probinus Ael(ius),
Urbánus Pub(lius), Martinus Val(erius), Festus Iulius, Alexander Fl(avius) Emeri­
tus, Val(erius) Clementinus Iul(ius), Priscianus Ver(us), Verissimus Iul(ius), In­
gen (u)us Iul(ius) Celerinus, Iun(ius) Adiutor, Aur(elius) Lupus, Fl(avius) Celsinus.
Készült Aurelius Pertinax /rumentan'us-katona gondoskodásával (curante Aurelio Fla-
vio frumentario).
F. G.

• A schola szó ebben az összefüggésben a Brigetióban állomásoztatott legio I Adiutrix Pia Fidelis
Severiana és az Aquincumban állomásoztatott legio II Adiutrix Pia Fidelis Severiana kémei össze­
jöveteli céljaira szolgáló helyiséget jelenti, amely a legióstábor területén állt, pontos helye
azonban nem ismert. A speculatores egyéni kémek voltak (légiónként 10-10), szemben a csa­
patba szervezett felderítőkkel (exploratores) és az eredetileg gabonabeszerzéssel megbízott,
kapcsolataik és utazásaik révén azonban kémkedéssel is megbízott hírszerzőkkel (frumen-
tarii), akik közül egyet a felirat is említ.

2.24. LESZERELT ZÁSZLÓVIVŐ SZARKOFÁGJÁNAK FELIRATA

CIL III 4313; RIU II. 526.

Brigetio - Komárom/Szőny területén előkerült szarkofág felirata. Elveszett.
Kr. u. 2-3. század?

A túlvilági árnyaknak (Dis Manibus). M(arcus) Aur(elius) Candidusnak, a hajdanvolt

kiszolgált katonának (Marco Aurelio Candido quondam veterano), a legio I(prima) Adiut-
108 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

rix egykori zászlóvivőjének (ex imaginifero legionis I[primae] Adiutricis), aki tisztességes
elbocsátásban részesülve szerelt le (misso honesta missione). Aelia Mercatilla, a felesé­
ge (uxor) és Aur(elius) Emeritus, a fia (filius) mint örökösök (heredes) gondoskodtak
(a síremlék) elkészítéséről (faciendum curaverunt).
B. L.

• Az elhunyt, akinek felesége és fia mint örökösök állítottak síremléket, a Brigetióban állomá­
sozó legio I(prima) Adiutrix zászlóvivője volt. Az ugyancsak zászlóvivőt jelentő signifertől az kü­
lönbözteti meg, hogy ő a császár képmásával (imago) ellátott csapatjelvényt vitte (imaginifer).
25 év szolgálatot követően missio ftonestával történő elbocsátásban részesült, és egykori szolgá­
lati helye, Brigetio közelében telepedett le.

2.25. A LEGIO I ADIUTRIX SZÁZADOSÁNAK SÍRFELIRATA

CIL III 4315; RIU III. 636.

A 17. század folyamán Brigetio - Komárom/Szőny területén előkerült díszes mészkő szarkofág
felirata. Legkésőbb 1668 óta Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban őrzik.
Kr. U. 3. század.

A túlvilági árnyaknak (Dis Manibus). Az „Örök Nyugalomnak" és az „Örökös Biz­

tonságnak" (Aeternae Quieti et Perpetuae Securitati), a hajdan volt M(arcus) Aur(elius)
Valensnek (Aurelio quondam Valenti), a legio I(prima) Adiutrix centuriójának (>[cen-
turioni] legionis I[primae] Adiutricis), aki 53 évet élt, 32 évet katonáskodott (qui vixit
annos LIII stipendiorum XXXII). M(arcus) Aur(elius) Alexander, egykori primipilus a
fivérének (Marcus Aurelius Alexander primipilaris fratri), Iulia Theodora a férjének
(Iulia Theodora coniugi) és Aurelias [sic!] Sosicratia, valamint (Aurelia) Valentina a
legkegyesebb apának (patri pientissimo) síremléke elkészítéséről gondoskodtak (fa­
ciendum curaverunt).
B. L.

• A sírfelirat egy Brigetióban élő katonacsalád tagjainak nevét örökítette meg. Az elhunyt,
Marcus Aurelius Valens és a síremléket - többek között - állító fivére, Marcus Aurelius Ale­
xander is ugyanannak a légiónak a „századosai" (centurio) voltak. Kettejük közül Marcus Aure­
lius Alexander vitte többre: ő a légión belüli „rangidős" ceníun'óként, nevezetesen aprimuspilus
rangban szerelt le (primuspilaris). Az elhunyt feleségének és két leányának a nevét is ismerjük:
a két leánygyermek az apa nomen gentiléjét kapta (Aurelia). Közülük Valentina az apa cognomené-
ből képzett nevet kapott, míg Sosicratia az anyáéhoz (Theodora) hasonló módon görögös
cognoment viselt. A sírfelirat első két sorában olvasható kifejezés (Aeternae Quieti et Perpetuae
Securitati = „ az Örök Nyugalomnak" és az „Örökös Biztonságnak") a Kr. u. 3. század válság­
gal terhes időszakától vált jellemzővé: mint a kor emberének folyamatosságra, biztonságra,
nyugalomra irányuló legfőbb kívánsága megjelenik sírfeliratokon, éremköriratokon és a csá-
 2.26. BARBÁR SEGÉDCSAPATOK A RÓMAI HADSEREGBEN PROBUS IDEJÉN 109

szári titulatura részeként egyaránt. Összefoglalóan lásd L. Borhy: Überlegungen zur Bedeu­
tung des Wortes „aeternitas mea" des Constantius II. bei Ammian. SpecNov 11., 1995, 23-35.
Lásd még az 5.2.48. sz. szemelvényt.

2.26. BARBÁR SEGÉDCSAPATOK

A RÓMAI HADSEREGBEN PROBUS IDEJÉN

História Augusta [Felséges történet], Probus 14.7; 18.1-2.

14.7. Kapott ezenkívül 16 ezer újoncot (tyrones). Különböző provinciákba szórta szét
valamennyit, úgy, hogy a csapatok (numeri) vagy a határvédő katonák (limitanei) közé
ötvenet-hatvanat sorolt be, azt mondván, hogy érezni kell, nem látni, amikor barbár
segédcsapatok védik a római sereget (auxiliaribus barbaris Romanus iuvatur).
18.1. A perzsákkal kötött béke után tehát visszatért Thraciába, és százezer baster-
nát telepített le római földön, akik mindannyian megőrizték hűségüket. 2. Amikor
azonban más törzsekből is ugyanígy többeket áthozott, vagyis a gepidákból, a grau-
thungusokból és vlandulusokból, ezek valamennyien megszegték hűségüket, és
amint Probust az egyeduralomért folyó háború kötötte le (occupatus bellis tyrannicis
Probus), majdnem az egész földkerekséget (totum orbem) bejárták gyalog és hajózva,
és nem kis kellemetlenséget okoztak a római dicsőség (Romána glória) számára.

B. G.

• Probus (Kr. u. 276-282) tulajdonképpen csak folytatta az elődjei által megkezdett katonapo­
litikát, amikor barbárokból toborzott segédcsapatokat helyezett el a Római Birodalom határai
mentén és barbárokat telepített le a tartományok belsejében. A szemelvényből kiderül, hogy
milyen ellenérzést váltott ki és milyen bajokat zúdított Rómára mindez.

2.27. A KATONAI KÖZKÖTELEZETTSÉGEK

ALÓL ÖNCSONKÍTÁSSAL TÖRTÉNŐ KIBÚVÁS ELLEN

CodTheod 7, 22, 1.
Kr. u. 314. február 16.

Imperátor Constantinus Augustus Octavianushoz. Megparancsoljuk, hogy a veterá­

nok katonai szolgálatra alkalmas gyermekei, akik közül egyesek lustaságból elutasít­
ják a katonai közkötelezettségek (munera militaria) ellátását, mások pedig annyira
gyávák, hogy testük megcsonkítása árán akarják elkerülni a kötelező katonai szolgá­
latot, amennyiben ujjaik levágása esetén alkalmatlannak ítéltetnének a katonai szol­
gálatra, minden tétovázás nélkül a curialisi közkötelezettségek és szolgálatok elvég-
110 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

zésére legyenek beosztva. - Kelt a március Kalendaeja előtti tizennegyedik napon

Sirmiumban, átvéve az április Idusa előtti hetedik napon [= április 7-én] Rhe-
giumban, Constantinus Augustus ötödik consulságának és Licinius consulságának
évében.
R. Z.

2.28. VETERANUSKÉRVÉNY A KÖTELEZŐ

MUNKASZOLGÁLAT ALÓL VALÓ FELMENTÉSRŐL

Sel. Pap. 285; BGU 180.

Kr. u. 172.

Gaius Iulius Apolinarius veterántól, aki földbirtokkal (geochuntos) rendelkezik Kara-

nis községben (kómé). El lett rendelve, uram, hogy a veteránoknak a leszerelés után
ötévnyi pihenés jár. E rendelkezés ellenére két évvel a leszerelésem után zaklatni
kezdtek, és önkényesen munkaszolgálatra köteleztek, és mind a mai napig folyama­
tosan, megszakítás nélkül szolgálatban vagyok. Mivel ilyesféle szolgálat teljesen
meg van tiltva a honi születésűek esetében, sokkal inkább be kell tartani ezt a rendel­
kezést esetemben, aki oly hosszú ideig szolgáltam a hadseregben. Ezért arra kény­
szerültem, hogy hozzád forduljak segítségért, e jogos kérést előterjesztve, és tiszte­
lettel kérlek, hogy biztosítsd számomra a szóban forgó rendelet szerint járó pihenési
időt, hogy legyen lehetőségem nekem is a magánvagyonommal törődni, mivel öreg
és egyedülálló ember vagyok, és akkor mindig hálával fogom áldani a szerencsédet.
Légy mindig szerencsés. (2. kéz) Én, Gaius Iulius Apolinarius átadtam. (3. kéz) 12.
év, Mekheir 29-e. (4. kéz) Fordulj a stratégoshoz, és ő a megfelelő módon fog eljárni.
(5. kéz) Kézbesítsd.
A. B.

2.29. A VETERÁNOK KIVÁLTSÁGAIRÓL

Digesta 49, 18.

1. Arrius Menander a De re muhari harmadik könyvében. A veteránok privilégiuma

többek között a bűncselekmények (delicta) területén is előnyt élvez, hogy el legyenek
választva a többiektől a büntetésben. így tehát a veteránokat sem a vadállatok elé
vetni, sem megbotozni nem lehet.
2. Ulpianus az Opiniones harmadik könyvében, (pr.) A katonai esküjüktől illően
feloldozottak [vagyis a veteránok] részére biztosított mentesség (immunitás) azok­
ban a városokban (civitates) is érvényes, amelyeknek [ezek] lakosai; s nem szenved
sérelmet, ha valaki közülük saját akaratából vállalna tisztséget (honor) vagy közköte­
lezettséget (munus). (1) A vámokat (vectigalia) és a magánvagyonokra régtől fogva ki­
rótt terheket (onera sollemnia) mindenkinek el kell viselnie.
 2.30. A SZŐNYI TÖRVÉNYTÁBLA 111

3. Marcianus a Reguláé második könyvében. A veteránoknak és a veteránok gyer­

mekeinek ugyanaz a tisztelet jár ki, mint amely a decunóknak is; tehát sem bánya­
munkára (ad metalla), sem közmunkavégzésre (ad opus publicum) vagy vadállatok elé
vettetésre (ad bestias) nem ítélhetők, s megbotozni sem lehet őket.
4. Ulpianus a De officio proconsulis negyedik könyvében, (pr.) Iulius Sossianus vete­
rán részére olyan császári leirat (rescriptum) lett kibocsátva, amely szerint a veterá­
nok nem mentesek a közútépítés [terhe] alól. Köztudott ugyanis, hogy a veteránok a
birtokok szerint megállapított beszolgáltatásoktól (intributiones) sincsenek mente­
sítve. (1) Sőt hajóikat is meg lehet terhelni, amint azt az Aelius Firmus és Antoninus
Clarus veteránok részére kibocsátott rescriptum megállapítja.
5. Paulus a De cognitionibus egyetlen könyvében, (pr.) Az isteni Nagy Antoninus
atyjával együtt úgy rendelkezett (rescripsit), hogy a veteránok mentesek a hajóépítés
[terhétől]. (1) Sőt az adók (tributa) beszedése alól is mentességet élveznek, vagyis
nem kényszeríthetők arra, hogy adószedők (exactores) legyenek. (2) Azok a veterá­
nok azonban, akik elfogadták az [adószedők] rendjébe való beválasztásukat, kötele­
sek teljesíteni feladatukat.
R. Z.

• Digesta48,18,1. Rubrika: resmilitaris 'hadtudomány'. Aprivilegium fogalmára lásd RJT 71. -

Digesta 48, 18, 2. Rubrika: opiniones 'vélemények, nézetek'. - Digesta 48, 18, 4. Rubrika:
officium proconsulis 'a helytartó kötelessége, feladatköre'.- Digesta 48, 18, 5. Rubrika: cognitio-
nes 'megismerések, (perbeli) vizsgálatok'. Az isteni Nagy Antoninus: M. Antoninus Caracalla
császár (211-217).

2.30. A SZŐNYI TÖRVÉNYTÁBLA

Brigetio - Komárom/Szőny. 1930-ban és 1934-ben szántás során előkerült bronztábla, amely

38 soros feliratot tartalmaz. Ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Paulovics
I.: A szőnyi törvénytábla. ArchHung XX. Budapest, 1936.
Kr. u. 311. június 10.

Imp(erator) Caes(ar) Fla(vius) Val(erius) Constantinus p(ius) f(elix) in(victus) Aug(ustus)

p(ontifex) m(aximus) tri(bunitia) p(otestate) Vllimp(erator) VI co(n)s(ul) p(ater) p(atriae)
p(ro)co(n)s(ul) et Imp(erator) Caes(ar) Val(erius) Lici(nianus) Licinius P(ius) F(elix) in(vic-
tus) Aug(ustus) p(ontifex) m(aximus) tri(buniciá) p(otestate) IIII imp(erator) III co(n)s(ul)
p(ater) p(atriae) p(ro)co(n)s(ul).

A szent levél másolata (Exemplum sacrarum litterarum)

Üdv néked, igen kedves Dalmatiusunk!

Amikor azt kívánjuk, hogy önfeláldozó készségükért és fáradozásaikért katonáink

javairól és kedvezményeiről mindenkor gondoskodás essék, és azt is, hogy rendelke-
112 2. A RÓMAI H A D S E R E G

zéseink előrelátásával (dispositionum nostrorum provisione) ugyanezekről a katonákról

mindenben gondoskodni kell, úgy véljük, kedves Dalmatius, hogy tekintetbe véve
ugyanezen katonáink fáradozásait, amelyeket az állam fennállásáért és javaiért (pro
reipublkae statu et commodis) állandó ide-oda vezénylésükkel magukra vállalnak, úgy
véltük, gondoskodni és intézkedni kell (providendum ac disponendum esse credidimus),
hogy gondoskodásunkból fakadóan katonáskodásuk ideje alatt fáradozásaik kedves
gyümölcsei élvezetének örvendjenek (ex nostra provisione gaudeant) és katonai szolgá­
latuk után a békés nyugalmat és a megillető biztonságot (congrua securitas) megsze­
rezzék. Úgy véljük, hogy jelezni kell önfeláldozó készségednek, hogy katonáink szol­
gálatuk bizonyos ideje alatt rendelkezésünk értelmében öt adóegységnyit (caput) a
census, és a természetbeni adózás (annonaria pensitatio) szokásos szolgáltatásai alól (a
praestationibus sollemnibus) mentesüljenek, és ugyanazt a mentességet élvezzék, mint
amikor eltöltött teljes szolgálati idejükkel a tisztességes elbocsátást (honesta missio)
majd elnyerik. De azoknak is lehet, akik húsz év szolgálati idő (posd [sic!] viginti
stipendia) után tisztességes elbocsátást (honesta missio) nyertek, hogy a természetbeni
adókivetésből két egység (caput) alól mentesüljenek, amely (ti. mentesség) úgy a sa­
játjuk, mint a feleségüké. Ha valaki véletlenül harcban (szerzett) sebesülés miatt
rokkanttá (causarius) vált, akkor is, ha húsz éven belül ebből az okból saját ügyére
mentességet nyert, kegyességünk jótéteménye (beneficium indulgentiae nostrae) úgy
érintse, hogy saját és felesége egységét (caput) nyerje el, és minden módon úgy nyu­
galmuk biztonságának, mint javaik a mi gondoskodásunk határozata szerinti jótéte­
ményének örvendjenek a katonák. Ámbár ezelőtt az volt a szokás, hogy több ember
hasonlóképpen (értsd: egyszerre) kapta a tisztességes elbocsátást (honesta missio) a
duxtól, miközben az eredeti elbocsátó levél (missoria) a tábori írnoknál (actarius) ma­
radt, mindenki külön csak másolatot kapott. Mégis azt akarjuk, hogy amikor vagy
tisztességes elbocsátást, vagy nyugdíjat (causaria) nyernek a katonák, ahogy fent
mondtuk, mindenegyikük külön a duxtól saját személyére szóló elbocsátó levelet
(missoria) kapjon, hogy miközben az igazságnak és a hűségnek a bizonyítéka náluk
marad, szilárd és igen erős biztonságot élvezzenek. Méltóságod mindenesetre jól íté­
li meg, hogy azokra, akiket vétküknek köszönhetően bocsátottak el, ugyanezen tör­
vény jótéteménye ne vonatkozhasson, amikor mindkét dolog törvényét, az élet he­
lyes cselekedetét és a tisztességes elbocsátást (honesta missio) is birtokolni kell. De
rendelje el, hogy a katonai szolgálat megérdemelt, méltó jutalmát megkapják tőlünk,
hogy a mi kegyességünk örök jótéteményét ugyanazok a katonák örökké élvezzék és
rendeletünk gondoskodása örökké szilárd maradjon, (ezért) azt akarjuk, hogy ennek
a mi kegyességünknek a rendeletét minden egyes táborban, a tábori jelvényeknél
(signa) érctáblán megörökítsék. Úgy Illyricum légiós katonái, mint a különítmények­
be (vexillationes) vezényelt lovasok, miként saját katonai szolgálatuk fáradalmait ma­
gukra vállalják, úgy a mi gondoskodásunk hasonló kedvezményeinek is örvendje­
nek. Isten veled, igen kedves Dalmatiusunk.
Kelt Divus Maximianus nyolcadik és Maximinus Augustus második consulsága
alatt június Idusa előtti negyedik napon ( 3 1 1 . június 10-én), Serdicában.

F. G.
 2 . 3 1 . KATONÁK VISSZAÉLÉSEI G E R M A N I C U S LÁTOGATÁSA IDEJÉN 113

• A törvényt Kr. u. 311. június 10-én adta ki I. Constantinus és Licinius császár Serdicában.
Formája exemplum sacrarum litterarum, azaz levél formájában kiadott törvény másolata, „egy
példánya". A címzett egy bizonyos Dalmatius, akit többször néven nevez a törvény szövege,
valószínűleg Constantinus fiatal, illyricumi parancsnoka. A törvény a szolgálati idő letelte
után a katonáknak megadandó adókedvezményekről, az ezt rögzítő hivatalos okmány kiadá­
sáról intézkedik, továbbá arról, hogy ezt a rendeletet Illyricum valamennyi katonai táborában
a zászlószentély közelében érctáblára vésve kitegyék.

2.31. KATONÁK VISSZAÉLÉSEI GERMANICUS LÁTOGATÁSA IDEJÉN

Wilcken 413, 1-30. sor; Sel. Pap. 211.

Kr. u. 19.

Germanicus Caesar, (Tiberius) Augustus fia, az isteni Augustus unokája, proconsul

(anthypatos), kijelenti: Megtudtam, hogy látogatásom alkalmából erőszakkal az ál­
lam szolgálatába állították a hajókat meg az igásállatokat, szálláshelyeket vettek bir­
tokba, a magánemberek legnagyobb rémületére. Ezért feltétlenül világossá akarom
tenni, hogy nem óhajtok birtokba venni senki révén sem hajókat, sem igásjószágo­
kat, és szálláshelyet sem óhajtok szerezni, legfeljebb barátom és írnokom (gramma-
teus), Baebius rendelkezésére. Hiszen amennyiben úgy hozná a szükség, maga Bae-
bius nyújtana szállást a méltányosság és a jog szerint. Ezenkívül megparancsolom,
hogy a kényszer útján eltulajdonított hajók, illetve fogatok ellenértékeként írásom
értelmében fizessenek kárpótlást. Ha valaki mindezeket nem tartaná be, vezessék ír­
nokom elé, ő azután vagy saját maga fogja megakadályozni a magánemberek megká­
rosítását, vagy nekem tesz majd jelentést. Emellett megtiltom, hogy a városban szét­
széledt állatokat az éppen arra járók erővel magukkal vigyék, ugyanis ez már tagad­
hatatlanul rablásnak minősül.
T. K.

• Germanicus egyiptomi látogatása során (lásd Tacitus: Annales [Evkönyvek] 11.59) a helyi
hadsereg erőszakkal foglalt le különböző javakat magánemberektől. Germanicus, amint tudo­
mására jutottak a túlkapások, rendelkezett a magánszemélyektől elvett javak visszaadásáról
és az érintettek kártalanításáról.

2.32. AUGUSTUS GONDOSKODÁSA A KATONÁKRÓL

Suetonius: De vita Caesarum [A C a e s a r o k élete], Augustus 49.

A haderőből a légiókat és a segédcsapatokat az egyes provinciákba szétosztotta; a ha­

jóhad egyik része Misenumnál, a másik Ravennánál horgonyzott az Adriai-, illetve a
114 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

Földközi-tenger védelmére készen; a többi csapatot részint Róma, részint a maga

személyének védelmére osztotta be, a calagurrisiak és a germánok csapatait azon­
ban, melyek Antonius legyőzéséig, illetve Varus vereségéig (clades Variana) a testőr­
ségben (armigeri) teljesítettek szolgálatot, elbocsátotta. Három cohorsnál többet so­
hasem engedett állomásozni Rómában, azokat sem laktanyában (sine castris), a töb­
bit pedig mindig a szomszédos városok körül felállított téli és nyári szállásokra
([castra] hiberna et aestiva) irányította. A katonáskodást egyébként birodalomszerte a
szolgálati idő és jutalmak szigorú rendjével szabályozta; kinek-kinek rangja szerint
meghatározta szolgálati éveit és az elbocsátáskor járó jutalmakat, hogy se a túl
hosszú szolgálati idő, se az elbocsátás után rájuk váró ínség ne indítsa forrongásra
őket. Hogy a szolgálathoz és a szolgálat letelte után szükséges költségek mindenkor
nehézség nélkül rendelkezésre álljanak, új adók bevezetésével katonai kincstárat
(aerarium militare) alapított.
K. F.

2.33. KATONÁK ELLÁTÁSA

Wilcken 417.
Hermupolis.
Kr. u. 185.

Damariónnak, a hermupolisi kerület főnökének (stratégos) Antonius Iustinus dup­

lazsoldos katona (duplikarios) részéről, akit Valerius Frontinus, a Koptosban állomá­
sozó ala Herculiana praefectusa (eparchos) küldött ki.
Abból a húszezer véka (artabé)1 árpából, amelyet a főméltóságú helytartó, Lon-
gaeus Rufus az elmúlt 24. év terméséből a fent említett lovascsapat szükségleteinek
fedezésére összevásárolni rendelt, a felső Patemités kerületbeli Terton Epa község
véneitől átvettem a községükre kivetett száz vékát, azaz összesen száz vékát az elő­
írás szerinti hivatalos átvételi mértékkel mérve a kerületi hivatalnokok által eszkö­
zölt felosztásnak megfelelően. Ezt az elismervényt négy példányban állítottam ki.
Caesar Marcus Aurelius Commodus Antoninus Augustus Pius Armeniacus Me-
dicus Parthicus Sarmaticus Germanicus Britannicus Maximus császár 2 5 . évében
Payni...
[Második kéz:] En, Antonius Iustinus duplazsoldos katona, átvettem.
Mo. Gy.

• Az önkényesen rekviráló katonákról szóló, papyrusokban fennmaradt szemelvények után

most hivatalos, az egyiptomi kormányzó által kiküldött terménybehajtó ténykedéséről értesü­
lünk. A forrás több szempontból is fontos: egyrészt azért, mert kiderül belőle, hogy mekkora

1
Artabé: perzsa eredetű mértékegység. 1 artabé = 1 (attikai) medimnos = 51 choenikes = kb. 55 liter. Egyip­
tomban száraztermények (pl. gabona) mennyiségének mérésére vették át.
 2.34. AZ EGYIPTOMI HELYTARTÓ EDICTUMA AZ I L L E T É K T E L E N Ü L REKVIRÁLÓ KATONÁKRÓL 115

volt egy 500 fős lovasegység gabonaszükséglete, másrészt pedig, mert megtudhatjuk, hogy
egy-egy községtől mekkora gabonamennyiség beszolgáltatását kérték, s azt is, hogy erről a
terménybeszedő - négy példányban - elismervényt állított ki.

2.34. AZ EGYIPTOMI HELYTARTÓ EDICTUMA

AZ ILLETÉKTELENÜL REKVIRÁLÓ KATONÁKRÓL

Sel. Pap. 221.

Kr. u. 133-137.

Marcus Petronius Mamertinus praefectus Aegypti (eparchos Aigyptou) elrendeli: érte­

sültem arról, hogy sokan a katonák közül, mikor igazolvány nélkül utaznak át az or­
szágon, illetéktelenül hajókat, állatokat és embereket rekvirálnak, úgy, hogy egyszer
erőszakkal hajtják el, máskor a parancsnokoktól kedvezésből vagy alázatosságuk mi­
att kapják meg őket; ennek az lett a következménye, hogy a polgári lakosság erőszak­
nak és bántalmazásnak van kitéve, és hogy a hadsereget kapzsisággal és igazságta­
lansággal vádolják. Éppen ezért elrendelem a stratégosoknak (stratégoi) és a hivatal­
nokoknak (basilikoi), hogy egyáltalán ne adjanak senkinek, akinek nincs igazolványa,
utazási hozzájárulást, akár szárazföldön, akár vízen utazzon az illető, mert szigorú­
an meg fogom büntetni azt, akiről ezen rendeletet követően kiderül, hogy az emlí­
tettek közül bármit elfogadott vagy adott. Hadrianus Caesar... évében, Thóth (hó­
nap) 8-án.
A. B.

2.35. LUCIUS AEMILIUS RECTUS EGYIPTOMI HELYTARTÓ EDICTUMA A

REKVIRÁLÁSOKRÓL

Wilcken 439.
Kr. u. 42.

Lucius Aemilius Rectus elrendeli: Senkinek se legyen szabad szolgálatra kényszerí­

teni a vidéki lakosokat, sem úti ellátást vagy valami mást ellenszolgáltatás nélkül kö­
vetelni (értsd: rekvirálni - a ford.) felhatalmazásom nélkül, azok viszont, akik ren­
delkeznek a felhatalmazásommal, csak annyit foglaljanak le önmaguk számára,
amennyi feltétlenül szükséges, kártérítést fizetve érte. Ha valakiről kitudódik, le­
gyen az akár katona, akár katonai rendőr (machairophoros), akár bármiféle állami szol­
gálatban lévő személy, hogy rendelkezésem ellenére cselekedett, vagy erőszakosko­
dott valakivel a vidék lakosai közül, vagy pénzt csikart ki tőlük, ettől kezdve a legsú­
lyosabb büntetéssel fogom sújtani. Tiberius Claudius Caesar Augustus Imperátor
második évében, Germanikeios (hónap) 4-én (azaz Pakhón hónap 4-én).
A. B.
116 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

2.36. COHORSNYILVÁNTARTÁS (PRIDIANUM COHORTIS)

Sel. Pap. 401; BGU 696.

Kr. u. 156.

(1. col.)

A cohors I Augusta Praetoria Lusitanorum equitata nyilvántartása augusztus hóra Silva-

nus és Augurinus consulsága idején (Kr. u. 156. - a ford.), amelynek az egyiptomi
Thebais környéki Contrapollonospolis Maiorban van Pontianus és Rufinus consul­
sága évének (Kr. u. 131. - a ford.) július 7. napjától kezdve a téli szállása, és amely­
nek parancsnoka (praefectus) Marcus Iulius Silvanus, Marcus fia, Quirina tribusból, a
numidiai Thubursicából, aki Commodus és Lateranus consulságának évében (Kr. u.
154. - a ford.) április 23-án kezdte el katonai szolgálatát Aelius Pudentillus helyén.

Augusztus 3 1 . A teljes létszám december 31 -én 505 fő volt, ebből 6 centurio, 3 decurio,
114 lovas (equites), 19 tevés (dromedarii) és 363 gyalogos katona (pedites).

És január elseje óta a következő gyarapodások történtek: Sempronius Liberális

praefectus Aegypti besorozott egy civilt (ex pagano), név szerint Sextus Sempronius
Candidust Silvanus és Augurinus consulságának évében, április 27-én; egy decuriót,
név szerint Aulus Flavius Vespasianust, az ala I Thracum Mauretaniaeból lefokozással
cohorsjegyzékbe helyeztek át Vibius és Varus consulságának évében (Kr. u. 134. - a
ford.), március 2-án; 9 önkéntes újonc jelentkezését fogadta el Sempronius Liberális
praefectus Aegypti, ebből 1 lovas (equitus), egy tevés katona (dromedarius)...; (2. col.)
Ugyanez a praefectus Aegypti vette fel a legio II Traiana Fortisból és nevezte ki Lappus
centuriájába Condianus és Maximus consulságának évében (Kr. u. 151. - a ford.),
március 25-én Valerius Tertiust, Candidus centuriájába Torquatus és Iulianus con­
sulságának évében (Kr. u. 148. - a ford.), november 10-én Horatius Herennianust;
áthelyezték a cohors I Flavia Cilicumból Candidus centuriájába Commodus és Pom-
peianus consulságának évében (Kr. u. 136. - a ford.) ... Maevius Marcellust; hason­
lóképpen lett áthelyezve... Lappus centuriájába Severus és Stloga consulságának évé­
ben (Kr. u. 141. - a ford.) február... Caius Longinus Apoll[—]
A. B.

• A papyrus jóvoltából egy Egyiptomban állomásozó gyalogos-segédcsapat, a cohors I Augusta

Praetoria Lusitanorum összetételéről kapunk aktuális képet. A létszámjelentés pontosan meg­
adja, melyik „fegyvernemből" (gyalogosok, lovasok, tevések) hány katona áll fegyverben, és
milyen rangú altisztek vezénylik őket. Kiderül az is, hogy a felvételüket kérő újoncok az egyip­
tomi helytartónál (praefectus Aegypti) jelentkeznek katonai szolgálatra, és ő dönt civilek beso-
rozásáról is. Érdekes a lefokozásról szóló híradás: az ad virgam cohortis (jelentése: „a cohors
pálcájához") kifejezést Th. Mommsen szerint az aZából a cohorsba történő lefokozáskor hasz­
nálták, amikor már nem/ustisszal („bot"), hanem a szégyenletesebbnek számító virgával lehe­
tett büntetni.
 2.37. OLTÁR A „HELY V É D Ő S Z E L L E M É N E K " ÉS FORTUNÁNAK 117

2.37. OLTÁR A „HELY VÉDŐSZELLEMÉNEK"

ÉS FORTUNÁNAK

CIL III 4289; RIU II. 385.

Brigetio - Komárom/Szőny területéről származó feliratos mészkő oltár. 1865-ben Szőny (ak­
kor: O-Szőny) lakosai a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozták, azóta ott őrzik.
Kr. u. 269.

A Hely Védőszellemének (Genio loci) és a Megtartó Fortunának (Fortunáé Conser-

vatrici) a mi urunk, Claudius császár üdvéért (pro salute domini nostri Claudii Augusti).
Aurelius Superinus, a legio I(prima) Adiutrix praefectusa, a legioparancsnok helyette­
se (Aurelius Superinus praefectus legionis I[primae] Adiutricis ágens vices legati) fogadalom­
ból állította (ex voto posuit) legyőzhetetlen urunknak (dominó nostro invicto) Claudius
császár és Paternus [consulságának évében] (Claudio Augusto et Paterno [consulibus]).

B. L.

• Az oltárt a hadsereg körében is tisztelt Genius focinak és Fortuna Conservatrixnak (a Megőrző

vagy Megtartó Fortunának) állították II. Claudius (Gothicus) császár (Kr. u. 268-270) üdvé­
ért. A felirat a késő római hadsereg kialakulásának fontos dokumentuma: itt már új minőségé­
ben, legioparancsnoki felhatalmazással jelenik meg az általában lovagrendi praefectus, aki a
senatori rangú legátus Augusti legionis helyébe lépett. A felirat még hangsúlyozza, hogy a „legá­
tus jogkörével van felruházva", az „ő teljhatalmú helyetteseként cselekvő parancsnok" (ágens
vices legati). A felirat végén consuli keltezés található, amelynek segítségével az oltárt Kr. u.
269-re lehet datálni.

2.38. KÉT OLTÁR A „HARCTÉRI ISTENEKNEK"

1. CIL III 14355/22; RIU II. 380.

Brigetio - Komárom/Szőny területéről származó feliratos mészkő oltár. 1899-ben Milch Ár­
min komáromi műgyűjtő a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, azóta ott őrzik.
Kr. u. 2. század vége.

A Harctéri Isteneknek (Campestribus) M(arcus) Ulpius Rufus, a legio I(prima) Adiutrix

Pia Fidelis lovas katonája (eques legionis I[primae] Adiutricis Piae Fidelis) szívesen váltot­
ta be fogadalmát, mert (a Harctéri Istenek) megérdemelték.
B. L.

. 2. CIL III 14355/21; RIU II. 381.

Brigetio - Komárom/Szőny területéről származó feliratos mészkő oltár. 1899-ben Milch Ár­
min komáromi műgyűjtő a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, azóta ott őrzik.
Kr. u. 2. század vége.
118 2. A R Ó M A I H A D S E R E G

A Harctéri Isteneknek (Campestribus) L(ucius) Volumnius Horatianus, a legio ¡(pri-

ma) Adiutrix Pia Fidelis széles bíborsávot viselő katonai tribunusa (tribunus militum
laticlavius legionis ¡[primaz] Adiutricis Piae Fidelis) (állította).
B. L.

• Hadrianus korától kezdve a római hadseregben - a katonai reformok következtében - új iste-

neket kezdtek tisztelni. Ezek közé tartoztak a „Gyakorlótér" vagy „Harctér" Istenei, a
Campestres, akiknek egyszerű katonák és magas beosztású tisztek egyaránt állítottak oltárokat,
amelyeket a zászlószentélyben (aedes) helyeztek el. Az 1. oltár állítója az alapvetően gyalogo­
sokból álló légióban szolgáló kis létszámú lovasegység (equites legionis) közkatonája (eques)
volt. A 2. oltárt a legioparancsnok alá tartozó 6 katonai tribunus egyike (tribunus militum
laticlavius legionis) állította. A 6 tribunus között 1 senatori rangú volt, és rendi jelvényként szé­
les bíborsávot hordott (latus clavus), szemben az 5, lovagrendi katonai tribunussal (tribunus
militum angusticlavius legionis), akik keskeny bíborsávot (angustus clavus) viseltek.

2.39. FELIRATOK AZ AQUINCUMI LEGIO SENATORI RANGÚ

TRIBUNUSÁNAK HÁZÁBÓL

Óbudán, a mai Flórián tér átépítési munkálatai során 1977-1984 között tárták fel a legiós-
tábor jobb oldali főkapuját (porta principális dextra). Ennek közelében bukkantak rá a régészek
az Aquincumban állomásozó legio Il(secunda) Adiutrix senatori rangú tribunusainak (tribunus
laticlavius) a házára, amelyben egy Mithras-szentély is előkerült, a perzsa eredetű istennek állí­
tott oltárokkal. Lásd Kocsis L.: A tribunus laticlaviusok háza az aquincumi 2-3. sz-i legio-
táborban. BudRég 28., 1991, 117-197.
Kr. u. 2-3. század.

1. A Győzhetetlen Napistennek, Mithrasnak (Deo Soli tovicto Mithrae) Cassius Pius

Marcellinus, a legio ü(secunda) Adiutrix Pia Fidelis senatori rangú tribunusa (Cassius
Pius Marcellinus tribunus laticlavius legionis ü[secundae] Adiutricis Piae Fidelis) Acma-
zusszal (a rabszolgájával?) kialakította a helyet (értsd: a szentélyt) az isten számára
(Acmazo locum deo constituerunt), szívesen váltották be fogadalmukat, mert (Mithras)
megérdemelte (votum solverunt libentes merito).
B. L.

2. Oltár a Győzhetetlen Napistennek (Soli tovicto Sacrum). C(aius) Iul(ius) Lepidus

Tertullus, Caius fia, az Arnensis tribusból (CaiusMius Cai filius Arnensi tribu Lepidus),
a legio ü(secunda) Adiutrix Pia Fidelis senatori rangú tribunusa (Cassius Pius Marcellinus
tribunus laticlavius legionis ü[secundae] Adiutricis Piae Fidelis) beváltotta fogadalmát
(votum exolvit).
B. L.
 2 . 4 0 . A LOVASSZAKASZ V É D Ő S Z E L L E M É N E K Á L L Í T O T T FELIRAT 119

3. Iuppiter Optimus Maximusnak, Marsnak, a császár Győzelmének és a katonai vé­

dőszellemeknek (Iovi Óptimo Máximo Marti Victorias. Augusti et Laribus Militaribus)
a Galéria tribusból való Caius Marius Etruscus Galianus, Caius fia (Caius Marius Cai
füius Galéria tribu Etruscus Galianus), a legio U(secunda) Adiutrix senatori rangú tribu-
nusa (tribunus laticlavius legionis II[secundae] Adiutricis), (a következő hivatali időszak­
ra kijelölt) quaestor (quaestor designatus) fogadalomból (ex voto).
B. L.

2.40. A LOVASSZAKASZ VÉDŐSZELLEMÉNEK

ÁLLÍTOTT FELIRAT

RIU III. 869.

1940-ben Ulcisia Castra - Szentendre római katonai tábora kapujának (porta decumana) ásatása
során a kapun átvezető római út felületében talált mészkő oltár. Ma Szentendrén, a Ferenczy
Múzeumban őrzik (leltári száma: 65.24.1).
Kr. u. 241. június 1.

A lovasszakasz védőszellemének és Epona Reginának (Genio turmae et Eponae Re­

gináé). Iul(ius) Victor, a cohors (milliaria) nova Severiana Gordiana Surorum sagitta-
n'orumból leválasztott lovasszakasz katonája (lulius Victor eques vexillarius [vagy eques
vexillationis] cohortis <x> [milliariae] novae Severianae Gordianae Surorum sagittariorum),
a lovasszakasz tiszteletére (in honorem turmae) szívesen váltotta be ígéretét, mert (a
lovasszakasz védőszelleme és Epona Regina) megérdemelték (votum solvit libens
merito) császárunk és a mi urunk, Gordianus másodszori és Pompeianus (első)
consulsága évében június havának Kalendaeján (imperatore dominó nostro Gordiano II et
Pompeiano consulibus Kalendis Iunias).
B. L.

• A consuli keltezéssel ellátott oltáron megnevezett csapat több szempontból is érdekes. Egy­
részt megtudjuk, hogy az alapvetően 500 fős cohors kivételesen 1000 katonából állt (cohors
milliaria, amint arra a oo jel utal) és syriai íjászokból (Sun sagittarii) állt, másrészt, hogy a gyalo­
gosok mellett lovasszakasszal (turma) is rendelkezett, amelyet valamilyen bevetésre leválasz­
tottak a csapattestről és elvezényeltek (vexillatio). Ennek a turmának a védőszelleme (Genius
turmae) és a lovasistennő, Epona (Regina) számára, valamint lovasszakasza tiszteletére (in
honorem turmae) állította lulius Victor az oltárt. A cohors milliaria valamilyen katonai győzelem
kivívása után megkapta a Severiana és a Gordiana kitüntető jelzőket.
 3. A római gazdaság
és a közterhek

3.1. A FÖLDMŰVES CÉLJA: HASZONRA ÉS ÉLVEZETRE TÖREKVÉS

Varró: Rerum rusticarum libri tres [A mezőgazdaságról] 1.4.1-2.

Ennek az alapelemei ugyanazok; mint a világnak, ahogy Ennius írja: víz, föld, levegő
és nap. Ezeket kell ugyanis megismerni, mielőtt elvetnéd a magot, ahonnan a terme­
lés megkezdése kiindul. Innen elindulva a földművelőknek két végcélra kell töreked­
niük, a haszonra és az élvezetre. A haszon szerzi meg a jövedelmet, az élvezet a gyö­
nyörködést; a fontosabb szerepet az játssza, ami hasznos, mintsem az, ami gyönyör­
ködtet. 2. Sőt, ami a földművelésben értékesebbé teszi a földet, többségében
nemcsak jövedelmezőbbé is teszi, mint az, amikor sorjában be vannak ültetve a fut­
tatott szőlős ültetvények és olajfakertek, hanem kelendőbbé is, és növeli a birtok ér­
tékét is. Mert amelyik birtok ugyanazon haszon mellett még szebb is, azt mindenki
jobban szeretné megvenni akár többért is, mint hogyha jövedelmező, de csúnya.

K. J.

3.2. A FÖLDMŰVELÉS ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÖSSZEVETÉSE

Varró: Rerum rusticarum libri tres [A mezőgazdaságról] 2.Prae/4-5.

4. És így azon a földön, ahol a földművelésre tanították utódaikat a pásztorok, akik a

várost alapították, ugyanott az ő utódaik viszont kapzsiságukban a törvények ellené­
re a gabonaföldekből legelőt csináltak, nem tudván, hogy nem ugyanaz a földműve­
lés meg a pásztorkodás. Ugyanis más a juhász, és más a szántóvető, s ha lehet is a
szántóföldön jószágokat legeltetni, mégis más a csordás, mint az ökörhajtó. A jószág
ugyanis nem termeli meg azt, ami a földön kihajt, hanem letépi a fogaival, a betaní­
tott ökör viszont elősegítője lesz annak, hogy jobban hajt a termés a gabonaföldön és
a takarmánynövény az ugaron. 5. Hangsúlyozom, más a módszere és tudománya a
földművesnek, más a pásztornak: a földművesé abban áll, hogy az, ami a földműve­
lésből származik, kihajtson a földből, a pásztoré pedig abban van, ami a jószágtól
ered. Minthogy ezek között jelentős a kapcsolat amiatt, hogy a takarmányt a birto­
kon feletetni rendszerint előnyösebb a birtok tulajdonosa számára, mint eladni, és a
trágya a föld termékeinek szükséges leginkább, s legfőképpen erre való a jószág, an-
122 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

nak, akinek birtoka van, fenn kell tartania mindkét művelési ágat, a földművelést, az
állattenyésztést és a ház körüli jószágtartást is. Ugyanis ebből is nem kevés hasznot
lehet húzni, a madártenyészetből, nyúltenyészetből, halastavakból.
K.J.

3.3. MÉRTÉKTARTÁS A FÖLDMŰVELÉSBEN

Plinius: Naturális história [A természet története] 18.7.35.

A régiek úgy gondolták, hogy a földművelésben mértéket kell tartani, hiszen úgy vé­
lekedtek, hogy előnyösebb dolog kevesebbet vetni és többet aratni. Úgy látom, Ver-
giliusnak is ez volt a véleménye. És az igazat megvallva Italiát és valójában már a pro­
vinciákat is a nagybirtokok tették tönkre - fél Africa hat földbirtokos kezében volt,
amikor Nero császár megölte őket. Mert hiszen eme nagyságát tekintve sem csaló­
dunk Cn(aeus) Pompeiusban, aki sohasem vásárolt szomszédos földterületet. Mago
könyörtelen tanácsa, amelyet nem államérdekből állapított meg, így szól: ha megvet­
tünk egy földbirtokot, a rajta álló házat bérbe kell adnunk. Ezzel a bevezetéssel kezd­
te el magyarázni fejtegetéseit, hogy mégiscsak úgy tűnjön számunkra, hogy ő - eb­
ben az esetben is - megköveteli az állhatatosságot.
N. L.

3.4. AZ EMBERHEZ MÉLTÓ MESTERSÉGEKRŐL

ÉS KERESETI LEHETŐSÉGEKRŐL

Cicero: De officiis [A kötelességekről] 1.42.

Hogy mely mesterségek és kereseti lehetőségek méltók egy szabad emberhez, me­
lyek tisztességtelenek, arról körülbelül a következőket halljuk. Először is helytelení­
tik az olyan keresetmódokat, mint a vámszedőké, az uzsorásoké, amelyek az embe­
rek ellenszenvébe ütköznek; szabad születésűhöz nem méltó és alantas mindenféle
bérmunkás keresete, mivel erőkifejtését és nem alkotómunkáját fizetik meg. Ezek
díjazása szolgaságuk bére. Hitványaknak kell tartanunk azokat is, akik azért vásárol­
nak a kereskedőktől, hogy nyomban újból eladják. Semmi hasznuk sincs, csak ha ha­
zudnak, márpedig nincs visszataszítóbb, mint a hamisság. Alantas iparban tevé­
kenykedik az összes kézműves, a műhely ugyanis nem igényel semmiféle szellemi
képességet. Legkevésbé azokat a mesterségeket kell becsülnünk, amelyek az élveze­
teket szolgálják:

halárus, hentes és szakács, mészáros és a horgász,

ahogy Terentius mondja. Ezekhez, ha úgy tetszik, hozzátehetjük a kenőszeráruso­

kat, a táncosokat és a kockajátékosok egész hadát. Vannak viszont mesterségek,
 3.5. A NAGYBIRTOK VÁSÁRLÁSÁNAK SZEMPONTJAI 123

amelyek több észt kívánnak, és nem jelentéktelen hasznot hajtanak, mint például a
gyógyászat, az építészet és a tiszteletre méltó dolgok tanítása. Ezek megbecsülést
szereznek azoknak, akiknek társadalmi rangjával összhangban vannak. A kereske­
delmet hitványnak kell tartanunk, de a nagy árubőséggel rendelkező nagykereskede­
lem nem éppen megvetendő, mivel mindenhonnan sokféle cikket szállít, és rengeteg
vevőt lát el, anélkül hogy bárkit is rászedne. Sőt úgy látszik, hogy a kereskedőt teljes
joggal megilleti a dicséret, ha nyereségével eltelve vagy inkább megelégedve vissza­
vonul földjeire és birtokaira, ugyanúgy, ahogy annak idején gyakran futott be a ten­
gerről a kikötőbe. Ám a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb,
kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés. Mivel erről az
Idősebb Catóban elég sokat beszéltem, ott megtalálhatod, ami ide kívánkozik.

H. L.

3.5. A NAGYBIRTOK VÁSÁRLÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Cato: De agri cultura [A földművelésről] 1.1-7.

Hogyan kell birtokot vásárolni és szerezni

1. Amikor birtok szerzésére gondolsz, ezeket tartsad eszedben: ne légy mohó a vá­
sárlásban, ne sajnáld a fáradságot a megtekintésére, és ne elégedj meg azzal, hogy
egyszer körüljárod; ahányszor odamégy, egyre jobban tetszik az, ami jó. 2. Figyeld
meg, milyen módban élnek a szomszédok: jó vidéken jó módban kell lenniük; s úgy
lépj be és úgy nézz körül, hogy azután ki is tudj jönni onnét. Legyen kedvező az ég­
hajlata, ne fenyegesse elemi csapás, legyen jó talaja, saját jó tulajdonságai tegyék ér­
tékessé. 3. Lehetőleg hegy lábánál feküdjék, délnek nézzen, egészséges vidéken;
munkás bőségesen legyen, meg jó víztároló; legyen a közelben nagyobb város, tenger
vagy folyó, amelyen hajók közlekednek, vagy forgalmas jó út. 4. Olyan földek között
terüljön el, melyek ritkán cserélnek gazdát: aki ilyen helyen eladja birtokát, fájó szív­
vel adja el. Legyen jól ellátva épületekkel. Óvakodj oktalanul lenézni a más tapaszta­
latát. Az olyan birtokostól, aki jó gazda és jó építkező, jobb a vétel. Amikor odaérsz a
gazdasághoz, nézd meg, van-e sok sajtoló és hordó, 5. mert ahol nincs, tartsd eszed­
ben, hogy ennek megfelelő a termés is. Ne kívánjon nagy felszerelést, jó helyen fe­
küdjék. Vizsgáld meg, hogy a lehető legkisebb felszerelést igényelje, és ne legyen
költséges. 6. Jegyezd meg, hogy a föld olyan, mint az ember: bár hasznot hajt, de ha
költséges, nem sok marad belőle. 7. Ha azt kérded tőlem, melyik a legjobb birtok, így
felelek: 100 iugerum, amelyen mindenfajta föld van s a legjobb helyen fekszik; első a
szőlő, hajó bort és sok bort terem, második az öntözéses konyhakert, harmadik a fü­
zes, negyedik az olajfaültetvény, ötödik a rét, hatodik a gabonaföld, hetedik a lomb­
adó erdő, nyolcadik a futtatott szőlős erdő, kilencedik a makkoserdő.
K. J.
124 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.6. A MEGFELELŐ FEKVÉSŰ FÖLDBIRTOK

Varró: Rerum rusticarum libri tres [A mezőgazdaságról] 1.16.1-6.

1. Hátravan a másik rész, az, ami kívül van a birtokon, amelynek a függvényei szin­
tén nagyon is hozzátartoznak a megműveléséhez szomszédságuk miatt. Ennek is
ugyanannyi típusa van: ha a szomszédság ellenséges érzületű; ha olyan, hogy oda
nem előnyös sem saját termékeinket elszállítani, sem azt, amire szükségünk van, on­
nan behozni; harmadszor, ha olyan út vagy folyó, amelyen elszállítanánk, egyáltalán
nincs, vagy az nem megfelelő; negyedszer, ha valamilyen vonatkozásban olyan a
helyzet a velünk határos birtokokon, hogy a mi földjeinknek hasznára van vagy ártal­
mas. 2. E négy téma közül az, amelyik a legelső, arra vonatkozik, hogy ellenséges ér-
zületű-e a környék, vagy sem. Ugyanis számos kiváló földet nem tanácsos megmű­
velni a szomszédok rajtaütései miatt, mint Sardiniában egyes földdarabokat, melyek
Oelia közelében vannak és Hispániában, Lusitaniához közel. Azok a birtokok, ame­
lyeknek kedvezők a szállítási lehetőségeik arrafelé, ahol eladják, ami náluk terem,
továbbá ahonnan is jó az odaszállítása annak, ami a birtokon kell, éppen ezért jöve­
delmezők. Mert sokaknak van a birtokukra behoznivalójuk, akiknek gabonában vagy
borban, vagy más egyébben hiányuk van; viszont nem kevés az olyan is, akiknek va­
lamit el kell szállítaniuk. 3. Ezért város alatt előnyös kiterjedt kerteket művelni, pél­
dául violát és rózsát termelni, ugyanúgy sok mást is, amit a város kíván, mert ugyan­
ezt távoli birtokon, ahol nincs hova vinni az eladnivalót, nem tanácsos művelni. Ép­
pen így, ha ilyen városok vagy falvak vannak a közelben, vagy gazdag embereknek
bőven termő földjei és gazdaságai, ahonnan olcsón tudod megvásárolni azt, amire
szükséged van a birtokon, s akiknek el lehet adni azt, amiből felesleg van, mint egye­
seknek a karózatot, póznákat vagy a nádat, akkor jövedelmezőbb lesz a birtok, mint
hogyha távolról kellene behozni, néha még annál is, mint hogyha a saját birtokodon
való megtermeléssel tudnád előállítani. 4. Ezért ilyen körülmények között a birtoko­
sok előnyben részesítik az egész éven át állandó szomszédokat, akiknek megbízáso­
kat adhatnak, az orvosokat, ványolókat, iparosokat, mint azt, hogy a gazdaságban
rendelkezzenek saját mesteremberekkel, akik közül néha egyetlenegynek a halála el­
viszi a birtok egész jövedelmét. A nagyobb birtoknak ezt a részét a gazdagok saját
embereikre szokták bízni. Ha ugyanis a birtoktól távolabb esnek a városok vagy a fal­
vak, beszerzik azokat az iparosokat, akiket a gazdaságban akarnak tartani, ugyanúgy
a többi szükséges mesterembert is, hogy a földről a háznép ne jöjjön be a munkából
és munkanapokon ne lézengjen inkább, mintsem hogy munkáját végezve a földet jö­
vedelmezőbbé tegye. 5. Ezért tehát Saserna könyve előírja, hogy senki se menjen ki a
birtokról, kivéve a felügyelőt, a készletkiadót és még egy személyt, akit a felügyelő
jelöl ki; ha valaki ennek ellenére kimegy, ne távozhasson büntetés nélkül; ha úgy tá­
vozott, a felügyelőt kell felelősségre vonni. Ezt jobb lett volna úgy előírni, hogy senki
ne menjen ki a felügyelő utasítása nélkül, a felügyelő se menjen ki urának utasítása
nélkül hosszabb időre, csak úgy, hogy még aznap visszatér, s ez se történjék több­
ször, mint ahogy az szükséges a birtok szempontjából. 6. Ugyanazt a birtokot jöve­
delmezőbbé teszik a szállítási lehetőségek, ha vannak olyan utak, ahol könnyű kocsit
 3.7. A BIRTOKVÁSÁRLÁS SZEMPONTJAI PLINIUS KORÁBAN 125

hajtani, vagy folyó a közelben, amelyen hajózni lehet; tudjuk, hogy ezen a két módon
történik a kivitel és a behozatal számos birtokon. Az is fontos a birtok jövedelme
szempontjából, hogy a szomszéd hogyan telepítette be a vele határos földet. Mert ha
a határ mellett tölgyes van, nem ültethetsz jól olajfát az ilyen erdő mellett, mivel
annyira ellentétes annak a természete, hogy a fák nemcsak kevesebbet teremnek, ha­
nem még el is húzódnak tőle, úgyhogy befelé görbülnek a birtok irányában, ahogyan
a zöldségnövény mellé ültetett szőlő is viselkedik. Miként a tölgy, úgy a szomszédos
terebélyes, sűrűn ültetett diófák is terméketlenné teszik a birtok szegélyét.
K.J.

3.7. A BIRTOKVÁSÁRLÁS SZEMPONTJAI PLINIUS KORÁBAN

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 3.19.

1. Kedves Rufusom! Szokásomhoz híven tanácsért fordulok hozzád gazdaságommal

kapcsolatosan. Eladó egy birtokaimmal szomszédos, sőt közöttük fekvő földdarab.
Több körülmény csábít megvételére, de nem egy jelentős szempont elriaszt tőle.
2. Csábít először is maga a kiváló alkalom, hogy egyesíthetném birtokaimat; azután
- ami nem kevésbé hasznos, mint kellemes -, hogy mindkettőt egy fáradsággal, egy
költséggel meglátogathatom; hogy egy jószágigazgatóval s szinte ugyanazokkal az in­
tézőkkel irányíthatom; hogy az egyik lakóházat kényelmesen berendezhetem, a má­
sikat csak fenn kell tartanom. 3. Számításba jön még itt a berendezés költsége, a há­
zi személyzet, kertészek, kézművesek bére, de még a vadászfelszerelés is. Roppant
nagy különbség, hogy mindezt egy helyütt tartjuk, vagy többfelé osztjuk el. 4. Ezzel
szemben aggaszt, hogy nem meggondolatlanság-e ilyen nagy értékű birtokot ugyan­
annak az éghajlatnak, ugyanazon véletlen eshetőségeknek kitenni. Biztosabbnak lát­
szik a szerencse szeszélyét a jószágok felaprózásával próbára tenni. Sok gyönyörű­
séget is okoz a táj és az éghajlat váltogatása és a birtokról birtokra való bolyongás is.
5. Mármost, ami a legtöbb fejtörést okozza, a következő. A föld termékeny, zsíros,
öntözhető, a birtok részei: szántó, szőlő és erdő. 6. Az utóbbi faanyaga révén sze­
rény, de állandó jövedelmet biztosít. Ezeket a szerencsés előnyöket azonban csök­
kenti az, hogy művelői elszegényedtek. Az előző birtokos ugyanis többször elzálogo­
sította a birtokot. Ily módon átmenetileg csökkent a bérlők adóssága, utóbb azonban
kimerültek tartalékaik, ennek folytán ismét eladósodtak. 7. Annyival is többe ke­
rül tehát a birtok felszerelése, minthogy megbízható rabszolgákat igényel: mert
én sehol sem tartom láncon a rabszolgáimat, és azon a vidéken más sem. Hátravan
még, hogy közöljem, mennyiért lehet megvásárolni: hárommillió sestertiusért. Nem
mintha valamikor nem került volna ötmillióba, a bérlők mai megfogyatkozása és az
általános gazdasági hanyatlás azonban a földek jövedelmével együtt a vételárat is le­
szorította. 8. Azt kérded, hogy ezt a hárommilliót könnyen elő tudom-e teremteni?
Igaz, szinte egész vagyonom földbirtokban fekszik, mellesleg azonban van egy kis
forgótőkém is, és nem lesz nehéz kölcsönt kapnom. Ad az anyósom is, akinek a pén­
zét úgy használom, mint a magamét. 9. Éppen ezért erre ne legyen gondod, ha a töb-
126 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

bi nincs ellenedre - azokat azonban, kérlek, minél alaposabban fontold meg. Hiszen
te mindenben, így a pénzügyek intézésében is a legnagyobb tapasztalattal és a leg­
jobb belátással rendelkezel. Minden jót!
Sz. T.

3.8. CATO TANÁCSAI A NAGYBIRTOKOSOKHOZ

Cato: De agri cultura [A földművelésről] III—V.

III. Tartson kiárusítást

7. Tartson kiárusítást: adja el az olajat, hajó ára van; adja el a bor- és gabonafelesle­
get; adja el a kivénhedt ökröt, hibás barmot, hibás juhokat, a gyapjút, a bőröket, az
ócska szekeret a régi vasszerszámokat, az öreg rabszolgát, a beteges rabszolgát és a
többi netán felesleges dolgot. A ház ura eladásra hajló, ne pedig vásárlós legyen.

IV. Kora ifjúságától kell a földet beültetnie

3. Kora ifjúságától fogva törekedjék a ház ura a birtok beültetésére. Az építkezést

hosszasan meg kell fontolnia, a beültetést ne fontolgassa, hanem hajtsa végre. 36
éves korban kell építkezni, hajói be van ültetve a birtokod. Úgy építkezzél, hogy se az
épületek ne igényeljenek még nagyobb birtokot, se a birtok ne kívánjon még több
épületet.

V. Legyenek jól kiépített gazdasági épületei (villa rustica)

2. Előnyös, ha a ház urának vannak jól kiépített gazdasági épületei, jó olaj- és borpin­
céje (cella olearia, vinaria), sok hordója (dolia), hogy kivárhassa a drágaságot: ez hasz­
nára, becsületére, dicséretére válik. Legyenek jó sajtolok (torcularia), hogy a munkát
jól el lehessen végezni. Mihelyt az olajbogyó szedése megtörtént, azonnal sajtold ki
az olajat, hogy meg ne romoljék. Gondolj arra, hogy minden évben jönnek a nagy vi­
harok, és leverik a bogyót. 3. Ha gyorsan felszeded, a sajtolok készen állnak, semmi
károd nem lesz a vihar miatt: az olaj pedig zöldebb és jobb lesz. 4. Ha a bogyó túl
soká marad a földön vagy a padlón, megrothad, az olaj büdös lesz. Bármilyen bogyó­
ból zöldebb és jobb minőségű olaj lehet, ha idejében kisajtolod. 5. Egy 120 iuge-
rumos olajfaültetvényre (oletum) 2 sajtoló szükséges, ha az ültetvény jó, sűrűn ülte­
tett és jól gondozott. Jó zúzómalmok kellenek a sajtolókhoz külön-külön, különböző
nagyságban, ha a malomkövek elkopnak, tudd őket cserélni.
K. J.
 3 . 9 . A B I R T O K O S ÉS A F E L Ü G Y E L Ő F E L A D A T A I 127

3.9. A BIRTOKOS ÉS A FELÜGYELŐ FELADATAI

Cato: De agri cultura [A földművelésről] II; VII.

II. A ház urának tennivalói (patris familiae officia)

2. Mihelyt a ház ura (páter familias) a gazdaságba (villa) érkezett és üdvözölte a házi
istent (lar familiáris), járja körül a birtokot (fundus) még aznap - ha lehet, ha nem az­
nap, hát másnap. Amint megtudta, hogyan művelték meg a birtokot, mely munká­
kat végeztek el és melyeket nem, a következő napon hívja magához a felügyelőt,
kérdezze ki, mit fejeztek be, mi van hátra, idejében elvégezték-e a munkálatokat, be
lehet-e fejezni a még hátralevőt, mennyi bort, gabonát és más egyebet termeltek. 2.
Hogyha ezt is megtudta, vegye számba a végzett munkákat és munkanapokat. Ha
nem lát elég munkát, és azt mondja a felügyelő, hogy ő igyekezett, a rabszolgák be­
tegek voltak, rossz volt az időjárás, a rabszolgák elszöktek, közmunkát végeztek, s
miután ilyeneket és még sok más mentséget is előadott, megint szólítsd fel az elszá­
molásra a munkákról és munkanapokról. 3. Amikor rossz idő volt, esett az eső,
olyan munkát végezhettek volna, amit esős időben is lehet: hordót mosni, kátrá-
nyozni, a gazdaságot kitakarítani, a gabonát átönteni, trágyát kihordani, trágya­
dombot rakni, vetőmagot tisztítani, kötelet javítani, újat fonni, rongyruhát, csuk-
lyát kellett volna a háznépnek foltoznia. 4. Ünnepnapokon is lehetett volna a régi
árkokat tisztítani, közutat építeni, tövisbokrot vágni, felásni a kertet, a rétet tiszto­
gatni, venyigét összekötözni, tövist irtani, tönkölydarát őrölni, takarítást csinálni.
Amikor a rabszolgák betegek voltak, nem kellett volna nekik ugyanannyi ennivalót
adni. 5. Miután mindezeket nyugodtan megvizsgálta, gondoskodjék róla, hogy a
még hátralevő munkákat elvégezzék: vegye számba a készpénzt, gabonát, azt, hogy
mennyi takarmányt szereztek be; bort, olajat mennyit adtak el, mennyi a bevétel, mi
maradt meg, mit kell még eladni; vegye át zálognak azt, amit kell; 6. a még hátralevő
többi dolgot is tisztázza. Ha valami hiányzik az évi szükségletből, szerezze be; ami
felesleges, adja el; ami munkát ki kell adni, adja ki; jelölje ki és írásban is hagyja
meg, hogy mely munkákat akarja elvégeztetni és melyeket kiadni. Szemlélje meg az
állatállományt.

VII. A felügyelő tennivalói

5. A felügyelő (vilicus) tennivalói a következők: tartson alapos fegyelmet (disciplina

bona utatur), tartsa meg az ünnepeket. Máséra kezet ne emeljen, a magáéra éberen
vigyázzon. Bírálja el a háznép vitáit. Ha valaki hibázott, vétkéhez képest illően bün­
tesse meg. 2. Ne legyen a háznépnek rossz sora, ne fázzék, ne éhezzék; foglalkoztas­
sa erősen munkával, így a bűntől és a másétól is könnyebben távol tartja. Ha a fel­
ügyelő nem akarja a rosszat, a háznép sem teszi. Ha pedig megtűri, ura ne hagyja
büntetlenül. A jótettért hálával fizessen, hogy mások is szívesen tegyék a jót. A fel­
ügyelő ne legyen lézengő; legyen mindig józan, lakomára sehová el ne menjen. Dol-
128 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

goztassa a háznépet, ügyeljen ura parancsainak végrehajtására. 3. Ne tartsa magát

okosabbnak uránál. Ura barátait saját barátainak vegye. Fogadjon szót annak, aki
iránt erre kötelezve van. Áldozatot csakis a Compitalia ünnepen, a keresztúton vagy
a tűzhelyen mutasson be. Urának meghagyása nélkül senkinek ne adjon kölcsön
semmit; amit ura kölcsönadott, azt hajtsa be. Vetőmagot, élelmet, tönkölyt, bort,
olajat ne adjon kölcsön senkinek. Csak 2-3 olyan ház legyen, ahonnan szükséges
dolgokat kér és amelynek ad - senki több. 4. Gyakran számoljon el urával. Ugyanazt
a napszámost, bérest, vállalkozót ne tartsa egy nappal sem tovább, mint kell. Urá­
nak tudta nélkül ne vásároljon semmit, előtte semmit el ne titkoljon. Ingyenélőt ne
tartson. Béljóstól, madárjóstól, álomfejtőtől, csillagjóstól tanácsot ne kérjen. Ne
dézsmálja meg a vetést, mert annak rossz vége lesz. Legyen gondja rá, hogy minden
mezei munkát megtanuljon, legtöbbször maga is végezze, amíg csak ki nem fárad.
5. Ha dolgozik, megtudja, hogyan gondolkodik a háznép, sőt ezek is jobb kedvvel
dolgoznak. Ha így cselekszik, kevésbé lesz kedve a lézengéshez, egészségesebb lesz,
jobban alszik majd. Elsőként keljen fel, és utolsóként feküdjék le. Előbb azonban
gondoskodjék róla, hogy a gazdaság zárva legyen, mindenki a maga helyén feküdjék,
és a jószágok előtt legyen abrak. 6. A legnagyobb lelkiismeretességgel gondozd az
ökröket. Á hajtóknak járj külön is a kedvében, hogy annál szívesebben gondozzák
őket. Azon légy, hogy legyenek jó ekék, ekevasak. Felázott földet ne szánts, ne
hajtsd rá sem a kocsit, sem a jószágot. Ha nem vigyázol, három év termését veszíted
el ott, ahol ráhajtottad. 7. A jószágok, az ökrök alá gondosan almolj, fordíts gondot
patáikra. Óvd a barmot és igásjószágot a rühességtől: ez az éhségtől és megázástól
szokott bekövetkezni. Azon légy, hogy minden munkát idejében végezz el, mert a
mezei munka olyan, hogy ha későn végzed az egyiket, későn végzed az összesét. Ha
nincs alom, szedj tölgyfalombot, s azt terítsd a juhok és ökrök alá. 8. Törekedj arra,
hogy nagy trágyadombod legyen. A trágyát gondosan őrizd; amikor kihordod, tisz­
títsd meg és zúzd össze: kivinned őszidőben kell. Az olajfák körül ősszel ásd fel a
földet és trágyázd meg. A nyírfa, szilfa, tölgyfa lombját időben vágd le, amíg nem na­
gyon száraz, tedd félre takarmányul a juhoknak. Ugyanúgy vágd le a réten a késői
szénát, sarjút, és miután kiszáradt, raktározd el. Őszi eső után vess répát, takar­
mánynövényeket, csillagfürtöt.
K.J.

3.10. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE

Columella: De re rustica [A mezőgazdaságról] 1.9.1-8.

Azt is el kell mondani, hogy melyik munkaterület ellátásához milyen testalkat és jel­
lem szükséges. A nyájak őrzésével mozgékony és minél buzgóbb embereket kell
megbízni. Ez a két tulajdonság fontosabb ennél a tevékenységnél, mint a termet és a
testi erő, minthogy ellátása szüntelen éberséget kíván. Az ökörhajcsár számára is
szükségesek ugyan az értelmi képességek, de ez nem elégséges, ha harsány hangja és
hatalmas termete nem teszi félelmetessé a barmok előtt. Ám erejét mérsékelje sze-
 3.10. A MUNKA MEGSZERVEZÉSE 129

lídség, minthogy inkább ijesztőnek kell lennie, semmint kegyetlennek, hogy enge­
delmeskedjenek is parancsainak az ökrök, meg bírják is huzamosan, s a munka és az
ütlegek gyötrelmeitől ne merüljenek ki. Ám hogy mik a pásztorok és az ökörhajcsá­
rok teendői, azt a maga helyén ismertetem; most elég, ha felhívom rá a figyelmet,
hogy az erő és a termet az előbbieknél egyáltalán nem lényeges, az utóbbiaknál vi­
szont a legfontosabb. A legnyúlánkabbakat választjuk ki, mint említettem, a szán­
táshoz - azért, amit föntebb mondtam, s azért, mert a magas embert fárasztja legke­
vésbé ez a mezőgazdasági munka, hiszen nyújtott karral tud ránehezedni az eke
szarvára.
A mindenes akármilyen testalkatú lehet, csak jól bírja a fárasztó munkát. A szőlő
nem annyira magas, mint inkább vállas és tagbaszakadt embert kíván, mert ez az al­
kat megfelelőbb az ásáshoz, metszéshez s a szőlőművelés egyéb teendőihez. A föld­
művelésnek ez az ága kevésbé igényli a buzgóságot, mint a többi, mivel egyrészt cso­
portosan, másrészt munkavezető irányítása alatt kell dolgozniuk; s különben is
többnyire az elvetemült emberek élénkebb észjárásúak; ennek a munkának a termé­
szete pedig épp ezt kívánja meg. Ugyanis nemcsak erőteljes, hanem eleven eszű
munkásokra van szükség a szőlőültetvényekben, s ezért többnyire vasra vert rab­
szolgákkal műveltetik. Mindenesetre egy hasonlóan mozgékony, de rendes ember
jobban dolgozik, mint egy hitvány.
Ezt csak azért jegyeztem meg, hogy valaki azt ne gondolja, nekem az a rögeszmém,
hogy helyesebb, ha gonosztevők dolgoznak a földeken, mint ha becsületes emberek.
De azt is ajánlom, hogy ne keverjék össze a rabszolgák munkakörét, úgyhogy aztán
mindegyik mindenfélével foglalkozik. Ez bizony a legkevésbé sem válik a gazda javá­
ra, mert vagy mindenki azt hiszi majd, hogy neki nincs saját feladata, vagy pedig, ha
nekigyürkőzött, ezzel nem a maga munkája haladt előre, hanem a többieké, s ezért
igyekszik magát minél inkább kivonni a munka alól; azért a mulasztásért pedig, ami­
ben többen vétkesek, nem lehet személy szerint senkit sem felelősségre vonni. Ép­
pen ezért a szántóvetőket külön kell választani a szőlőmunkásoktól, s a szőlőmunká­
sokat a szántóvetőktől, s mindkettőt a mindenesektől. Tíz főnél nagyobb munkacsa­
patokat sem szabad összeállítani; az ilyeneket nevezték régen tizedeknek, s ezt
tartották a legmegfelelőbbnek, mert azt a létszámot munka közben könnyűszerrel
szemmel lehet tartani, s az élen haladó munkavezető figyelmét nem osztja meg túl­
zottan sokaságuk, ennyi embert még éppen figyelemmel tud kísérni. Tehát nagy ki­
terjedésű földek esetében egy-egy területre külön csoportot kell vezényelni, s úgy
beosztani a munkát, hogy ne egyenként vagy párosával dolgozzanak, mert ha szét­
szélednek, nem könnyű őket szemmel tartani. De ne legyenek együtt tíznél többen
sem, mert ha túl nagy a tömeg, akkor megint egyik se tartja a maga feladatának a
munkát. A fenti megoldás felkelti a versengést, azonkívül a tunyákat is leleplezi.
Mert a vetélkedés egyrészt fokozza a munkateljesítményt, másrészt az elmaradók el­
len nyilvánvalóan jogos és nem kifogásolható büntetés alkalmazható.
M. E.
130 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.11. BÁRÁNYSZAPORULAT PÓTLÓLAGOS BEJEGYEZTETÉSE

OXYRHYNCHOSBAN

Wilcken 247; Pap. Oxy. II. 246.

Papyrus az egyiptomi Oxyrhynchosból.
Kr. u. 66. július 30.

Papiskosnak, a város elöljárójának és Oxyrhynchos parancsnokának (kosméteusanti

tés poleós kai stratéga Oxyrhynchitou), továbbá Ptolemaios királyi jegyzőnek (basilikó
grammatei) és a terület összeíróinak (tois graphousi ton nomon) Harmiysiostól, Peto-
siris és Didymé fiától, akinek apai nagyapja Petosiris, anyai nagyapja Diogenés, vala­
mennyien Phthóchis községből valók, a keleti kormányzóságból (toparchia). Folyó év
elején, azaz Nero Claudius Caesar Augustus (Sebastos) Germanicus Imperátor (auto-
kratór) uralkodásának tizenkettedik évében ugyanezen Phthóchis községből a nálam
lévő állatok szaporulatából bejegyeztettem tizenkét bárányt (árén), s most bejegyez­
tetek a nálam lévő állatok szaporulatából a jelen pótlólagos bejegyeztetés (deutera
apographé) idejéig világra jött újabb hét bárányt. Hét bárány született, és esküszöm
Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus Imperatorra, hogy nem kevesebbet je­
lentek be. Minden jót kívánok. (Második kéz) Apollónios, Papiskos parancsnok
(stratégos) megbízottja bejegyeztem hét bárányt. Nero uralkodásának tizenkettedik
évében, július (epeiph) 30. napján. (Harmadik kéz) Hórión, Ptolemaios királyi jegyző
(basilikos grammateus) megbízottja bejegyeztem hét bárányt. Nero Caesar uralkodá­
sának tizenkettedik évében július 30. napján. (Negyedik kéz) Zénón, a területet össze­
írok (ton nomon graphontoi) megbízottja bejegyeztem hét bárányt. Nero Caesar ural­
kodásának tizenkettedik évében július 30. napján.
R E.

• A feljegyzés hivatalos megjelölése: deutera apographé, azaz „pótlólagos bejegyzés", amelynek

elkészítésére az adott okot, hogy az előzőleg elkészített nyilvántartásban szereplő, 12 bárány­
ból álló nyáj 7 további báránnyal szaporodott.

3.12. MARCUS METTIUS RUFUS RENDELETE AZ EGYIPTOMI

FÖLDEK BIRTOKLEVELEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRÓL

Pap. Oxy. 237., col. 8., 27-43. sor; Sel. Pap. 219.
Papyrus az egyiptomi Oxyrhynchosból.
Kr. u. 89. október 1.

Marcus Mettius Rufus, Egyiptom praefectusa (eparchos Aigyptou) kijelenti: Claudius

Arius, az oxyrhynchosi kerület stratégosa tudomásomra hozta, hogy sem a magán-,
sem az állami ügyletek nem nyernek megfelelő elintézést, éspedig azért, mert már jó
 3.12. MARCUS METTIUS RUFUS RENDELETE. 131

ideje nem a szükséges módon kezelik a „földhivatalban" (tón enktéseón bibliothéké) a

birtokleveleket, noha az előttem hivatalban lévő praefectusok számos alkalommal
hoztak olyan döntést, miszerint ezeknek át kell esniük a szükséges javításokon, ami
nem egykönnyen lehetséges, ha nem készítettek kezdettől fogva másolatokat.
Elrendelem tehát, hogy minden tulajdonos hat hónapon belül nyújtson be írásbeli
nyilatkozatot saját birtokáról a földhivatalhoz, ugyanígy a hitelezők esetleges jelzá­
logaikról, és a többiek is valamennyi követelésükről. Az írásbeli nyilatkozatot úgy fo­
galmazzák meg, hogy világossá váljék belőle, honnan szállt rájuk ingatlanvagyonuk
tulajdonjoga. Ha valamely hazai törvény értelmében az asszonyoknak valamilyen
jogcímük van a birtokra, csatolják azt férjük vagyonbevallásához, hasonlóképpen a
gyermekek is a szülőkéhez - mivel emezeknek a haszonélvezetéről gondoskodnak az
állami intézkedések, amazokra pedig a szülők halála után száll a vagyon -, nehogy
becsapják mit sem sejtő partnerüket szerződéskötés esetén.
Megparancsolom továbbá a jegyzőknek (synallagmatographos) és irattárosoknak,
hogy a levéltár (bibliophylakion) rendjétől eltérő intézkedést egyáltalán ne hozzanak,
hiszen tudják, hogy az ilyesmi nemcsak hogy nem célravezető, de még ők maguk is a
kiszabott büntetés alá eshetnek, minthogy megszegték az utasítást. Ha pedig van­
nak az irattárban a korábbi időkből származó bevallások (tón epanó chronón apogra-
phai), szigorú pontossággal őrizzék azokat, akárcsak a birtokleveleket (diastrómata),
hogy ha a későbbiekben netán nyomozás folyna a bevallásukat nem megfelelő mó­
don megtevők ellenében, ezek bizonyítékot szolgáltassanak.
Hogy tehát a birtokleveleket biztonságban használhassuk hosszú időn keresztül,
vagyis ne legyen már szükség újabb bevallásra, úgy rendelkezem, hogy az irattár fel­
ügyelői ötévente nézzék át a birtokleveleket, és az átiratokba vezessék be minden
egyes személy aktuális vagyoni helyzetét községenként és fajtánként. Domitianus
(uralkodásának) kilencedik évében, Domitianus havának negyedik napján (ménos
Domit[t]ianou).
T. K.

• Marcus Mettius Rufus, a császári felügyelet alá tartozó római provincia, Egyiptom (Aegyp-
tus) lovagrendi helytartója (praefectus) a földbirtokviszonyok áttekinthetősége, a változások
követhetősége és a különböző adófajták megállapíthatósága végett rendelkezik a birtokleve­
lek nyilvántartásának rendjéről és másolatok kiállítási kötelezettségéről. Mindezt az irattár­
ban őrzött korábbi dokumentumokra vonatkozóan visszamenőleg is elrendeli, és - büntetés
terhe mellett - kötelezi a hivatalnokokat is az ügymenet betartására. A rendelkezés keltezé­
sében a helyi provinciális időszámítás figyelhető meg, amely Domitianus uralkodását veszi
alapul (Kr. u. 81-96). Ugyanez vonatkozik a hónap nevére is, amely az egyiptomi Phaophi hó­
napnévnek (szeptember 28.-október 27.) Domitianus iránti tiszteletből való elnevezését
mutatja.
132 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.13. NYUGTA FÖLDBIRTOK BÉRLÉSÉRŐL

Mich. Pap. 393.

Kr. u. 158. augusztus 9.

Imperátor Caesar Titus Aelius Hadrianus Antoninus Augustus Pius (uralkodásá­

nak) 2 1 . évében, Mesoré (hónap) 16-án. Nekünk, Ptolemaiosnak, Teós fiának és a
társainak, Philopatór vagy másik nevén Theogenés község (kőmé) gabonabegyűjtői­
nek (sitologoi), kimértek a fent megnevezett község raktárában az ez évi termésből,
mégpedig kiegyenlített állami gabonamértékkel (metrón démosion xyston), földbirtok
bérlése céljából Karanis 63. településén (kléruchia), Amatius Marcianus számlájára,
három artabé (kb. 165 liter) gabonát.
(2. kézzel) Én, Sarap(—), sitologos, átvettem a fent említett három artabét.
A. B.

• A metrón mint gabonamérték Egyiptomban a perzsa űrmértékre, az artabére (kb. 55 liter) vo­
natkozik (lásd még a 2.33. szemelvényt). A xyston szó („kiegyenlített") arra vonatkozik, hogy a
mércében a gabona nem „púposodhatott" a mérték pereme fölé, azzal egy szintbe hozták.

3.14. AZ EGYIPTOMI ÁLLAMI BIRTOKOK KEZELÉSÉRŐL

A TETRARCHIA KORÁBAN

Sei. Pap. 226; Pap. Oxy. 58.

Kr. u. 288.

Serbaeus Africanus a heptanomiai és az arsinoéi kormányzóság (epistratégia) straté-

gosainak üdvözletét küldi. Már az elszámolásokból is kiderült, hogy sokan, akik a
kincstári birtokokon akarnak élősködni, maguknak olyan hivatalokat találnak ki
(onomata), mint ügyvezető (cheiristés), írnok (grammateus) vagy felügyelő (phrontistés),
de semmi hasznot nem hajtanak a kincstárnak (tameia), csak a hasznot fölözik le. Ép­
pen ezért szükségessé vált megparancsolni nektek, hogy minden ilyen birtokhoz az
erre alkalmas emberek közül az illető senatus (boulai) felelősségére egyetlenegy fel­
ügyelőt (phrontistés) választassatok meg, a többi cím pedig szűnjön meg, mindazonál­
tal a megválasztott felügyelő maga mellé választhat két vagy legföljebb három sze­
mélyt, akik segíteni fognak neki felügyelni. Ilyen módon maguk a fölösleges kiadások
is meg fognak szűnni, és a kincstári vagyon is a megfelelő gondoskodásban fog része­
sülni. Természetesen olyan személyeket választassatok meg a felügyelők segítőtársai­
nak, akik a próbákat is ki fogják állni. Minden jót. Az 5. és a 4. évben, Thóth 16-án.

A. B.

• A Diocletianus közigazgatási és pénzügyi reformjainak egyiptomi végrehajtása során kelet­

kezett ellentmondások, átfedések, fölösleges hivatalok életbe léptetésének kiküszöbölését cé-
 3.15. HOGYAN F Ü G G Ö T T AZ EGYIPTOMI MEZŐGAZDASÁG A NÍLUS ÁRADÁSAITÓL? 133

lozza a fenti rendelet. A szövegben említett „senatusok", azaz helyi vezető testületek (boulai) a
Kr. u. 3. század elejétől kezdve alakultak meg a kerületek (nomoi) közigazgatási központjaiban.
A keltezés két uralkodói dátumot ad meg: az első tetrarchia két Augustus címet viselő „rang­
idős" császárának, nevezetesen Diocletianus uralkodásának 5., Maximianus uralkodásának 4.
évében kelt a rendelet.

3.15. HOGYAN FÜGGÖTT AZ EGYIPTOMI MEZŐGAZDASÁG

A NÍLUS ÁRADÁSAITÓL?

Plinius: Naturális história [A természet története] 5.10.58.

(A Nílus) mindig a napforduló utáni újholddal kezd áradni, fokozatosan és aprán­

ként, amikor a Nap áthalad a Rákon, bőségesen viszont, amikor az Oroszlánon,
apadni pedig a Szűz csillagkép idején kezd, az áradással megegyező módon. Medrei­
be a Mérlegben tér vissza teljesen, ahogy erről Hérodotos tudósít, a Mérleg 100. nap­
ján. Úgy ítélik meg, hogy áradás idején tilos a Níluson királyoknak és helytartóknak
hajózniuk. A növekedés mértékét kutakban figyelik jelzések segítségével. A megfele­
lő magasság 16 rőf.1 Ennél kevesebb víz nem öntöz mindent, a több viszont fogva
tart mindent a túl lassú visszahúzódás miatt. Ekkor elszalasztódik a vetés ideje, mi­
vel át van itatva vízzel a talaj, akkor meg nem kap vizet, pedig szomjas. Mindkettőt
megérzi a provincia. 12 rőfös víz esetén éhínséget szenved, 13-nál még mindig éhe­
zik, 14 rőf jókedvet hoz, 15 biztonságot, 16 örömöt. A mi korunkig a legmagasabb
vízmagasság 17 rőf volt Claudius uralkodása alatt, a legkisebb 5 rőf a pharsalosi csa­
ta idején, mintha a folyó valamiféle csodajellel fejezte volna ki nemtetszését (Pom-
peius) Magnus meggyilkolása miatt. Amikor a víz beáll, kinyitják a zsilipeket és a föl­
dekre engedik. Ahogy felszívódik a földeken, úgy haladnak a vetéssel. Ez a folyó ab­
ban is egyedüli, hogy semmiféle gőzölgést nem bocsát ki magából.
B. G.

3.16. AZ ÁRADÁSOK ELŐREJELZÉSE EGYIPTOMBAN

Strabón: Geógraphika 17.1.48.

Syéné és Elephantine: az első Aithiopia és Egyiptom határvárosa, a másik Syéné

előtt félstadionnyira a Nílusban fekvő sziget, s rajta egy város Knuphis templomával
és egy Nílus-mérővel, mint Memphisben. A Nílus-mérő a Nílus partján kockakövek­
ből épített kút, amelyben a Nílus áradását jelzik, mégpedig a legmagasabb, a legala-

1
Rőf, vagy könyök, lat. cubitus, gör. péchys, ókori hosszmérték, az alkarnak a könyöktől a középső ujjig
mért hossza után. Latin szerzők általában csak a görög megfelelő átfordításakor használták, ui. ők
„láb"-ban számoltak. Ezért indokolt Egyiptom kapcsán a „könyök" használata. 1 rőf (könyök) = 1,5
láb = 4 4 4 mm.
134 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

csonyabb és a közepes vízállást, a kútban ugyanis a víz a folyó szintjével együtt emel­
kedik és száll alá. A kútnak a falán jelzések vannak, a teljes és a többi áradás mérté­
kei. Ezeket tehát megfigyelik és másoknak is jelzik, hogy tudják, mert az ilyen
jelzésekből már napokkal előbb tudják és tudatják az áradás bekövetkezését. Ez a
földművesek részére is hasznos a vízzel való gazdálkodás, a gátak, a csatornák és más
ilyen dolgok miatt, de a helytartók részére is, az adójövedelmek miatt, mert a na­
gyobb áradások nagyobb jövedelmet is jelentenek. Syénében van az a kút, amely a
nyári napfordulatot jelzi, mert ez a vidék a fordulati kör alatt fekszik és délben ár-
nyéktalanná teszi a gnómonokat. Mert ha a mi vidékünkről, Hellast értem, dél felé
megyünk, itt lesz a nap először a fejünk fölött, s a gnómonoknak délben itt nincs ár­
nyékuk. Ha tehát a fejünk fölött áll, akkor a kútba is le kell bocsátani sugarait a víz
felszínéig, akármilyen mélyen van is. Minthogy mi is függőlegesen állunk, a kútgöd-
rök is így vannak készítve. Három római cohors van itt a határ őrzésére.
EJ.

3.17. A BÚZA TERMESZTÉSÉRŐL

Plinius: Naturális história [A természet története] 18.21.94-95.

94. Egyetlen növény sem termékenyebb a búzánál. Ezt a termékenységet a természet

adta neki, mivel a természet leginkább búzával táplálta az embert. Egyetlen mérő
(modius) búzából ugyanis, ha a talaj olyan megfelelő, mint az africai vagy a byzanciumi
mezőkön, 100-500 mérőnyit kapunk vissza. Erről a vidékről az isteni Augustus szá­
mára egyik procuratora egyetlen magból - majdnem hihetetlen még kimondani is -
kicsivel kevesebb, mint 4 0 0 kalászt küldött, ezt a tényt levelek is alátámasztják.
95. Hasonlóképpen Nero számára egy procurator egyetlen magból 340 kalászt
küldött. Mert bizony százszámra ontják a kalászokat a siciliai, leontinói és más terü­
letek, valamint egész Baetica és elsősorban Egyiptom. A búza fajtái közül a legtermé­
kenyebb az, amelynek szára sokfelé ágazik, vagy az, amit centigraniumnak (értsd:
„százmagvúnak" - a ford.) hívnak. Felfedeztek azonban már egy olyan kalászt is,
amely 100 búzaszemmel van tele.
N. L.

3.18. FÜGE, OLAJBOGYÓ, SZŐLŐ, SPÁRGA TERMESZTÉSE

ÉS FAISKOLÁK LÉTREHOZÁSA

Cato: De agri cultura [A földművelésről] X; XII; XXXVI; LIV; LVI; CLXIX.

X. Hol ültess fügét

8. A „férfi" fügét agyagos, nyíltabb fekvésű földbe ültesd: az africait, herculaneumit,

saguntumit, a téli fügét, a hosszú szárú fekete tellanát zsírosabb vagy trágyázott föld-
 3 . 1 8 . F Ü G E , OLAJBOGYÓ, S Z Ő L Ő , SPÁRGA T E R M E S Z T É S E ÉS FAISKOLÁK L É T R E H O Z Á S A 135

be. Ha öntözéses réted van, s ha nem szárad ki, várj a kaszálással, hogy a szénának ne
légy híjával. 2. A városhoz közel ültess mindenféle kerti növényt, mindenféle koszo­
rúba való virágot, megarai hagymát, esküvői fehér, fekete mirtuszt, delphi, ciprusi,
erdei babért, mogyorót, abellai, praenestei és görög diót. A városhoz közel fekvő bir­
tokot - különösen akkor, ha csak az az egy van - úgy kell felszerelni és beültetni,
hogy a lehető legjövedelmezőbb legyen.

XII. Hogyan kell egy 2 4 0 iugerumos olajfaültetvényt felszerelni

10. Egy 2 4 0 iugerumos olajfaültetvényt így kell felszerelni: kell a felügyelő, a felesé­
ge, 5 munkás, 3 ökörhajtó, 1 szamaras, 1 kanász, 1 juhász, összesen 13 ember; 3 pár
ökör, 3 szállítónyerges trágyahordó szamár, 1 malomvonó szamár, 100 juh; 2. 5 pá­
ros olajsajtoló edény, egy 30 quadrantalos üst fedővel, 3 vashorog, 3 vizeskorsó, 2
tölcsér, egy 5 quadrantalos üst, 3 kampó, egy kisebb kád, 2 olajos amphora, egy 50
heminát befogadó urna, 3 mérőkanál, 1 vizesvödör, 1 tál, vizesbögre, tálka, tálca,
csöbör, öntözőkanna, mérőkanál, lámpatartó, mérősextarius; 3 nagyobb szekér, 6
eke vasakkal, 3 járom szíjakkal felszerelve, 6 ökörszerszám; 3. 1 borona, 4 trágyahor­
dó fonadék, 3 kákából font trágyahordó kosár, 3 teherhordó nyereg, 3 szamárpokróc;
vasszerszámok: 8 vaslapát, 8 kapa, 4 ásó, 5 szórólapát, 2 négyfogú borona, 8 széna­
vágó kasza, 5 sarló, 5 fanyeső kés, 3 balta, 3 ék, 1 mozsár a tönkölynek, 2 fogó, 1 pisz­
kavas, 2 hordozható tűzhely; 4. 100 olajoshordó, 12 kád, 10 hordó a szőlőtörköly­
nek, 10 az olajhabnak, 10 a bornak, 20 a gabonának, 1 a csillagfürtnek, 10 kis hordó,
1 öblítőkád, 1 medence, 2 víztároló kád, fedők külön minden kisebb és nagyobb hor­
dóra; 1 szamaras malom, 1 kézimalom, 1 hispániai malom, 3 malomhoz való áttétel,
1 dagasztóasztal, 2 kerek réztál, 2 asztal, 3 nagyobb pad, 1 pad a hálószobába, 3 zsá­
moly, 3 szék, 2 karosszék 5. 1 ágy a hálószobába, 4 szíjakkal kifeszített ágyháló, 3
ágy; 1 mozsár fából, 1 gyapjúványoló mozsár, 1 togaszövőszék, 2 mozsár, 1 mozsár­
törő babnak, 1 mozsártörő tönkölynek, 1 pedig vetőmagnak a tisztítására, a mag el­
választására, 1 mérőmodius, 1 félmodius mérésre; 8 matrac, 8 takaró, 16 párna, 10
ágyterítő, 3 törülköző, 6 rabszolgának való rongyruha.

XXXVI. A szőlőskertet gondozni kell

3 3 . A szőlőskertet így gondozd: a szőlővesszőt, hajó sok bütyök van rajta, egyenesen
kösd fel, nehogy lekonyuljon; irányítsd mindig annyira felfelé, amennyire csak tu­
dod. Hagyj vissza rendesen termővesszőt és tartalék vesszőt. Nevelj minél magasabb
szálat, kötözd fel egyenesen, ne nagyon szorosan. Ápolni így kell: vetés idején a tőkét
ásd körül. 2. A megmetszett tőke körül ásd fel a földet, kezdd el a szántást, mindkét
oldalon húzz összefüggő barázdákat. A fiatal vesszőkről minél hamarabb szaporíts,
majd boronáld meg a szőlőskertet; a régi vesszőt a lehető legritkábban kell metszeni,
ha szükséges, inkább tépdesd le és két év múlva vágd vissza. A fiatal vessző metszé­
sének akkor jön el az ideje, amikor megerősödött. 3. Ha a szőlőskertben valahol üres
136 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

hely van, ott húzz barázdákat, ültess gyökeres vesszőt; a barázdák felett ne legyen ár­
nyék, a földet gyakran ásd fel. Régi telepítésű szőlőskertbe vess vegyes takarmányt,
ha a föld sovány. Maghozó növényt ne vess, a tőkék köré tégy trágyát, pelyvát, tör­
kölyt és más effélét, hogy jobban megerősödjenek. 4. Amint a szőlő kezd levelezni,
kacsold meg. A fiatal vesszőket gyakran kötözd fel, nehogy az indájuk letöredezzék;
annak a vesszőnek a fiatal hajtásait pedig, amelyik már éppen kúszik fel a keresztfá­
ra, könnyedén kösd fel, de úgy rendezd el, hogy egyenesen haladjanak. Mihelyt a fürt
kezd színesedni, a vesszőt alul kötözd fel, kacsold meg, a fürtöket hajtsd kijjebb, a tő­
kék körül kapáld meg a földet.

LIV. Hogyan létesüljön a faiskola

46. Faiskolát (seminarium) ilyen módon csinálj: a lehető legjobb, legnyíltabb fekvésű,
legjobban trágyázott helyen legyen; földje lehetőleg teljesen ugyanolyan fajta legyen,
mint az, ahova majd a csemetéket kiülteted, s ne kelljen a csemetéket túlságosan
messze vinni a faiskolától. Ezt a talajt 2 ásónyom mélyen forgasd meg, tisztogasd
meg a kövektől, jól kerítsd körül, és sorok szerint ültesd be. A csemetéket egymástól
minden irányban másfél láb távolságra ültesd el, lábbal nyomd bele a földbe. 2. Ha
lassan megy, sulykolóval vagy verőkossal segíts rajta. A csemeték egyujjnyira állja­
nak ki a földből, felül kend be marhatrágyával, helyezz el mellettük valamilyen is­
mertetőjelet; gyakran kapáld meg a földet, ha azt akarod, hogy gyorsan nőjenek.
Ugyanígy ültesd a többi csemetét is.

LVI. Gyümölcsfaiskola

4 8 . Gyümölcsfaiskolát (pomarium seminarium) ugyanúgy létesíts, mint olajfaiskolát

(oleagineum). Mindegyik fajtából ültess. Azt a helyet, ahova a ciprusmagot veted, két
ásónyom mélyen forgasd meg. Kora tavasszal vesd el. 2. 5 láb széles ágyásokat ké­
szíts, szórj beléjük apróra tört trágyát, kapáld meg és a rögöket zúzd össze. Az ágyás
legyen lapos és egy kevéssé homorú. Ezután vesd el a magot ugyanolyan sűrűn, mint
ahogy a lent szokták; egy ujjnyi magasságban szitálj rá földet. Ezt deszkával vagy a lá­
baddal egyengesd el; körös-körül erősíts le villákat, tégy rájuk rudakat, a rudakra
erősíts fel rőzsét vagy fügefavessző-fonadékot, ez védje a hidegtől és a naptól. Úgy
csináld meg, hogy alatta járni lehessen. Gyakran gyomláld, s amikor a gyom kezd
megjelenni, tépd ki, mert ha a megerősödött gyomot tépnéd ki, kiszakítanád vele
együtt magát a ciprust is. 3. Ugyanígy vesd el és takard be a körte- és almafajták mag­
ját; ugyanígy a fenyődiót is, vagy pedig úgy, mintha fokhagymát vetnél.

CLXIX. Hogyan kell spárgát vetni

161. Spárgát így kell vetni: a földet - amely nedves vagy kövér legyen - jól fel kell
ásni. Miután felástad, csinálj ágyásokat, hogy jobbról-balról tudd kapálni és gyomlál-
 3.19. IMPORTÁLT N Ö V É N Y E K GYORS ELJUTÁSA RÓMÁBA 137

ni, ne kelljen rátaposni. Amikor az ágyásokat kialakítod, hagyj közöttük féllábnyi

térközt minden oldalon. Azután végezd a vetést, cövekkel üss sorjában gödröket, 2-3
magot tégy beléjük, s ugyanazzal a cövekkel boríts rájuk földet. Az ágyás tetejét jól
szórd be trágyával. A tavaszi napéjegyenlőség után kell vetned. 2. Amint kikelt, gyak­
ran gyomláld ki belőle a gyomot, de vigyázz, ki ne tépd a gyommal együtt a spárgát is.
Abban az évben, amelyben elvetetted, télre takard be szalmával, hogy el ne fagyjon.
Majd kora tavasszal bontsd ki, kapáld és gyomláld meg. A vetés után a harmadik évre
kora tavasszal égesd fel. Azután már ne kapáld meg addig, míg a spárga ki nem hajt,
nehogy kapálás közben a gyökereket megsértsd. 3. A harmadik vagy negyedik évben
a spárgát gyökerestül tépd ki. Ha ugyanis letöröd, hajtás nő belőle, ha ez el fog szá­
radni. Egészen addig tépheted, míg nem látod, hogy magot hoz. A magja ősz felé érik
be. így tehát, amint a magját megszedted, égesd fel, és amikor a spárga kezd hajtani,
kapáld meg és trágyázd meg; 8 vagy 9 év múlva, amikor az ott már kiöregedett, ül­
tesd szét, és azon a helyen, ahova telepíteni akarod, a földet jól forgasd meg és trá­
gyázd meg. 4. Majd készíts kis árkokat, s ezekbe helyezd a spárgagyökeret. A gyöke­
rek közötti távolság ne legyen kevesebb egy lábnál. Ritkítsd meg, úgy ásd körül, hogy
könnyen ritkíthasd; vigyázz, le ne törd. Hordj rá minél több juhtrágyát: ez rá a leg­
jobb; másfajta trágya megnöveszti a gyomot.
K. J.

• Bár Cato a paraszti életformát dicséri Előszavában, műve nem a katonáskodó kisbirtokos pa­
rasztsághoz szól, hanem a birtokaikra már csak szinte látogatóba érkező, vidéki házukat ott­
honosan berendező és a birtok ügyeit vilicus révén intéző nagybirtokosokhoz. A gazdaság át­
strukturálódására utalnak az új termények és az új gazdálkodási formák is.

3.19. IMPORTÁLT NÖVÉNYEK GYORS

ELJUTÁSA RÓMÁBA

Plinius: Naturális história [A természet története] 19.3-4.

3. Vagy nagyobb csoda-e az, hogy van olyan növény, amely Italiából került át Egyip­
tomba, éppúgy, mint ahogy Galerius a siciliai öbölből 7 nap alatt, Barbius 6 nap alatt
érkezett meg Alexandriába (mindketten praefectusok), sőt az, hogy a következő nyá­
ron a praetori rangú (ex praetoriis) senatorok közül Valerius Marianus ezt az utat
Puteoliból kedvező széllel 9 nap alatt tette meg?
4. Csoda-e az, hogy van olyan növény, amelyet Gadesből Héraklés oszlopaitól 7
nap alatt visznek el Ostiába, és amely C(aius) Flavius legátus és Vibius Crispus
proconsul idején Hispánia citeriort négy, Gallia Narbonensist 3, Africát pedig még a
legenyhébb széljárás mellett is 2 nap alatt érte el? Az élet rettenthetetlen és tele van
gonoszsággal.
N. L.
138 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.20. EGY INDIAI TÁVOLSÁGI KERESKEDELMI

ÚTVONAL LEÍRÁSA

Plinius: Naturális historia [A természet története] 6.26.100-106.

100. (Utána következett) az Euphrates torkolata, az Eulaeus és Tigris által alkotott

tó, a Charax mellett, utána a Tigris melletti Susa. Alexandrosra úgy találtak, amint
épp ünnepet tartott ott, hét hónappal azután, hogy Patalánál elvált tőlük, hajóútjuk
harmadik havában. Ezen az útvonalon haladt Alexandros hajóhada.
Ezután az tűnt a legbiztosabbnak, hogy az arábiai Syagrus hegyfokától nyugati
széllel, amelyet ott htppa/usnak neveznek, haladjanak Patala felé; a távolságot 1332
mérföldre becsülték.
101. A következő időszakban rövidebbnek és biztonságosabbnak ítélték az útvo­
nalat, hogy ugyanettől a hegyfoktól az indiai Sigerus kikötője felé vegyék az irányt, és
sokáig így is hajóztak, mígnem egy kereskedő (mercator) rátalált egy rövidebb útra, és
Indiát a haszon miatt kezdték fölkeresni: hiszen minden évben mennek a hajók,
íjászcsapatokkal (sagittariorum cohortibus inpositis) a fedélzetükön, mert a kalóztáma­
dások (piratae) veszélye mindig is nagyon nagy volt.
Most, hogy először kerültünk biztos ismeret birtokába, örömömre fog szolgálni,
hogy előadhatom az egész utat Egyiptomtól: nem érdektelen a dolog, hisz nincs
olyan év, hogy India kevesebbet nyelne el birodalmunk ötszázmillió sestertiusánál és
küldene vissza érte árukat, amelyek nálunk százszoros áron kelnek el.
102. Alexandriától két mérföldre van Iuliopolis városa (oppidum Iuliopolis); innen
hajóznak Coptusba a Níluson 309 mérföldet. Az utat 12 nap alatt lehet teljesíteni, ha
fújnak a passzátszelek (etesiae). Coptustól tevegelnek, az állomáshelyeket (mansio­
nes) a vízvételezési lehetőségeknek megfelelően jelölve ki: az elsőt Hydreumának
hívják, 32 mérföldnyire van; a második a hegyekben egynapi járásnyira, a harmadik
egy másik Hydreumatában Coptustól 85 mérföldre, utána a hegyekben; majd Apollo
Hydreumájánál Coptustól 184 mérföldre, ismét a hegyekben, majd Nóvum Hydreu-
mánál (Új-Hydreumánál) Coptustól 236 mérföldre. 103. Van egy Vetus [Régi]
Hydreuma (Régi-Hydreuma) is (Trogodyticumnak nevezik), ahol őrség tart szolgá­
latot (praesidium excubat) egy 2 mérföld hosszú mellékúton (deverticulum); Nóvum
Hydreumától 7 mérföldre van. Utána jön Berenice városa, ahol vörös-tengeri kikötő
van, Coptustól 257 mérföldre. Mivel azonban az út nagyobb részét éjszaka teszik
meg a forróság miatt és állomásokon (stativa) töltik a nappalokat, a Coptustól
Berenicéig terjedő teljes utat a tizenkettedik napon fejezik be.
104. Hajózni a nyár közepén kezdenek a Kutya felkelése előtt (ante canis ortum)
vagy közvetlenül utána, és körülbelül a harmincadik napon érkeznek az arábiai
Ocelisbe vagy Canéba, amely tömjéntermő vidéken fekszik. Van egy harmadik kikö­
tő is: Muzának hívják. Az Indiába hajózók nem keresik fel, csak a tömjén- és arab il­
latszer-kereskedők. Beljebb is van egy város, a királyi székhely, Sappharnak nevezik,
és még egy, Save. Az Indiába tartóknak azonban az a legcélszerűbb, ha Ocelisből in­
dulnak el. Innen a hippalus nevű széllel 40 napig hajóznak az első indiai kereskedőte­
lepig, Muzirisig. Jobb azonban ezt nem célba venni a közelben tanyázó kalózok mi-
 3.21. A TÖMJÉNKERESKEDELEM NEHÉZSÉGEI 139

att, akik egy Nitrias nevű helyet tartanak birtokukban, és áruban sem bővelkedik,
ezenkívül a szárazföldtől messze állhatnak csak meg a hajók, és a csomagokat csóna­
kokkal viszik oda és rakják ki. Amikor ezt írtam, Caelobothras uralkodott ott. 105. A
másik, alkalmasabb kikötő a neacyndon népnél van, Becarénak nevezik. Itt Pandion
uralkodott, egy Modura nevű városban, messze a kereskedőteleptől a szárazföld bel­
sejében. Azt a vidéket pedig, ahonnan borsot szállítanak egyetlen fadarabból készült
csónakokon Becaréba, Cottonarának hívják. Mindezen nép-, kikötő- és városnevek
egyetlen korábbi szerzőnél sem találhatók meg, amiből nyilvánvaló, hogy változik a
helyük.
106. Indiából az egyiptomi Tybis hónap kezdetén hajóznak vissza, a mi decembe­
rünkben, vagy legalábbis az egyiptomi Mechiris 6-át megelőzően, ez a mi januárunk
Idusa, előttre esik: így van az, hogy még ugyanabban az évben visszatérnek. A hajó­
zást a délkeleti szél segíti Indiából, és amikor bejutnak a Vörös-tengerbe (Rubrum
mart), a délnyugati vagy déli szél. Most térjünk vissza kitűzött témánkhoz.
B . G.

• Idősebb Plinius az Indiába irányuló távolsági illatszer- és fűszerkereskedelem útvonalát írja

le, megadva az évszakonként kedvezőbb lehetőségeket, illetve felhíva a figyelmet a biztonsá­
gos és a veszélyekben bővelkedő helyekre. A pontos állomáshelyek egymástól mért távolság­
adataiból és az utak biztonságára felügyelő őrségből sejthető, hogy jól működő karavánutak-
ról van szó. Plinius nem hallgatja el azt sem, hogy milyen busás hasznot húztak a rómaiak az
Indiából Rómába hozott áruból.

3.21. A TÖMJÉNKERESKEDELEM NEHÉZSÉGEI

Plinius: Naturális história [A természet története] 12.63-65.

63. Az összegyűjtött tömjént tevékkel szállítják Sabotába, mivel az a város a tömjén­

kereskedelem egyetlen kapuja. A kereskedőútról való letérést a királyok főbenjáró
bűnként büntetik. Ott a papok az áru értékének V 10 -ét nem súlyra, hanem nagyságra
nézve szedik be Sabis nevű istenük részére, a kereskedőknek semmit nem szabad ko­
rábban eladniuk. Ily módon fedezik a templom hivatalos költségeit, mivel bizonyos
számú napokon az isten bőkezűen vendégül látja látogatóit. A tömjént csak a
gebbaniták földjén át lehet kivinni, így a nyereségből az ő királyuknak is illeték jár.
64. A gebbaniták fővárosa, Thomna a mi partvidékünkön fekvő iudaeai várostól.
Gazától 2 437 5 0 0 lépés (azaz 2437,5 római mérföld = kb. 3 6 5 6 km - a ford.) távol­
ságra van, amelyet 65 teveváltó állomásra osztottak föl. A jövedelemből a papok és a
királyi írnokok is kapnak bizonyos illetéket, de rajtuk kívül az őrök, testőrök, ajtón­
állók, sőt még a szolgák is kiszipolyozzák a kereskedőket,
65. akik - bárhová is vezet már útjuk - hol a vízért, hol a tevetakarmányért vagy a
pihenőállomásokon való megszállásért különböző nagyságú vámokat fizetnek. így
az útiköltség a mi partjainkig minden egyes teve esetén 688 dénárra rúg, és ezen
140 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

felül még birodalmunk adóbérlői is beszedik tőlük az adót. Ezért a legjobb tömjén
fontja 6 dénárba kerül, a másodrendű tömjén ára 5, a harmadrendűé 4 dénár. A töm­
jén hamisítása nálunk hasonló kinézetű, fehér gyantaszemekkel történik, de ez le­
leplezhető a következőkben említett módon: Ellenőrzik valódiságát fehérsége, nagy­
sága, törékenysége és szén hatására történő azonnali elégése szempontjából. Ezen­
kívül a valódi tömjén rágáskor nem ragad bele a fogakba, inkább apró darabokra
törik.
N. L.

3.22. A KÜLÖNBÖZŐ PAPYRUSOKRÓL

Plinius: Naturális história [A természet története] 22.71-73; 23.74-77.

22.71. A papyrus tehát Egyiptom mocsaraiban vagy a Nílus állóvizeiben terem, ahol
a vizek medrükből kiöntve elárasztják, a vízmélység a kétkönyöknyi magasságot
nem haladja meg. Ferde gyökere karvastagságú, oldala háromszög alakú. Magassága
nem több tíz könyöknél, és vékony csúcsban végződik, amely a szár tetejét thyrsos-
botszerűen zárja le. Ebben semmilyen mag nincs, és a növény e részének sincs más
értéke, mint az, hogy virágait az istenszobrok megkoszorúzására használják fel.
72. Gyökereit a helybeliek fa helyett használják, nem csak tűzgyújtásra, hanem
más edénykészletek készítésére is. Magából a papyrusból hajókat eszkábálnak össze,
a papyrusháncsból pedig vitorlákat, gyékényeket, sőt még ruhát, takarókat és kötele­
ket is készítenek. Nyersen és megfőzve egyaránt megeszik, de csak a levét nyelik le.
73. Syriában is terem papyrus egy tó körül, ahol az az illatos nádfajta is megtalál­
ható, és Antigonus király hajóhadának felszerelésekor nem is használt fel más nö­
vényből sodort köteleket, hiszen az espartofű akkor még nem volt közismert. Nem­
rég került be a köztudatba, hogy Babilon környékén az Euphratesben is terem
papyrus, amely ugyanúgy használható papír készítésére, a parthusok azonban még
most is inkább szövetanyagokra szeretnek írni.
23.74. Miután a papyrust egy tűvel igen vékony, de a lehető legszélesebb kérgekre
választották szét, papírt (charta) készítenek belőle. A legjobb minőségű kéreg közé­
pen van, és így következik tovább a többi a felhasadás sorrendjében. Hieratikusnak
régen csak a vallásos könyveknek szentelt papírt hívták, amely hízelgésből Augustus
nevét,^ mint ahogy a második legjobb minőségű papír felesége, Livia nevét kapta
meg. így a hieratikus papír harmadrendűvé süllyedt.
75. A sorban következő papír elkészítési helye után az „amphitheatrumi" elneve­
zést kapta. Finom éleslátással vezette be ezt a típust Rómában Fannius műhelye (of­
ficina), és gondos megmunkálással megvékonyítva ebből a közönséges típusból első­
rangú papírt készített, amelynek ő adta a nevét. így az amphiteatrumi név a kevésbé
jól kidolgozott papír elnevezése maradt.
76. Ezután következik a csekélyebb értékű forgácsokból álló „Saisi-papír", amely
arról a városról kapta a nevét, ahol a legtöbb papyrus terem. Anyagát tekintve inkább
 3.23. VASKERESKEDELEM A RÓMAI BIRODALOMBAN 141

a fakéreghez áll közelebb a közeli helyről elnevezett „taeneotisi papír", ezt már in­
kább a súlya, mint a minősége alapján adják el. Az ún. „emporitica" írásra alkalmat­
lan, levélborítékként és árucikkek számára csomagolópapírként használható fel,
ezért nevezték el a kereskedőkről. Ez után jön a ... papyrus, vagyis annak legkülsőbb
héja, amely a kákához hasonlít, és még kötelek sodrására sem alkalmas, ha azokat
utána nem nedves helyen használjuk fel.
77. Minden papír egy Nílus-víztől megáztatott táblán készül, a folyadék felkavará­
sa enyvszerű anyagot ad. A hátsó oldalukra fordított kéregszeleteket, amennyire le­
het, először a papyrus egész hosszúsága mentén egyenes vonalban ragasztják fel a
táblára, miután a levágott forgácsot mindkét oldalon eltávolították. Ezután befejezik
a keresztben fekvő nyalábok felragasztását. A következőkben sajtók alatt összepré­
selik, a papíríveket a napon megszárítják és összekötik őket egymással úgy, hogy az
egymás melletti lapok minősége mindig a rosszabb lapok felé haladva csökken. Egy
hengerben soha sincs több 20 darab papírnál.
N. L.

3.23. VASKERESKEDELEM A RÓMAI BIRODALOMBAN

Diodóros: Bibliothéké historiké [Történelmi könyvtár] 5.13.1-2.

1. Tyrrhéniának Popiónion nevű városán túl van egy sziget, amelyet Aithaleiának ne­
veznek. Mintegy százstadionnyira 1 van a parttól, nevét pedig a felszínét vastagon bo­
rító koromról kapta. Nagy mennyiségben van ugyanis vastartalmú kőzete, amelyet
rendszeresen bányásznak olvasztás és vaskészítés céljából, lévén, hogy nagy bőség­
ben áll ez az érc rendelkezésre. Az ezzel foglalkozók feldarabolják a sziklát, és a meg­
tört követ gondosan épített kemencékben izzasztják. Itt a tűz nagy hevétől a kőzet
megolvad: ekkor egyenlő darabokra osztják szét, amelyek külsőre nagyobbfajta szi­
vacsokhoz hasonlítanak. 2. Ezeket azután nagykereskedők adásvétel vagy csereke­
reskedelem útján beszerezve elszállítják Dikaiarcheiába meg a többi nagy kikötőbe.
Néhányan aztán, felvásárolva ezeket a rakományokat, és fémművesek sokaságát
összetoborozva, feldolgoztatják és mindenféle vastárgyakat készíttetnek belőle. Egy
részüket fegyverformára kovácsolják, másokat kapának, sarlónak vagy más munka­
eszköznek alkalmas formára alakítják hozzáértéssel. Ezeket azután a kereskedők
mindenhová eljuttatják, és így a lakott világ sok része húz hasznot belőlük.

B. Á.

1
Stadion, görög hosszmérték, eredetileg az az „úthossz, amelyet két perc alatt meg lehet tenni". 1 stadion
= 6 plethra = 6 0 0 láb (pous) = kb. 185 m. 8 stadion = 1 római mérföld (1,5 km). Az olympiai „stadi­
o n é b a n 1 stadion = 192,3 m (a görög láb mértékegysége ugyanis területenként változó, 2 7 - 3 5 cm között
volt).
142 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.24. VÁMSZABÁLY A KR. U. 2-3. SZÁZADBÓL

Wilcken 273; Pap. Oxy. I. 36., col. 1-2.

Oxyrhynchos.
Kr. u. 2-3. század.

1. col.
rakományonként (phortion) 1 drachma + 4,5 óbolos
[...] 12 drachma + 4,5 óbolos
mérőnként (metrétos) 4 drachma + 2,5 óbolos
talantononként 4 drachma
talantononként 28 drachma
meinaiai olaj után talantononként 28 drachma + 2,5 óbolos
trógódütikai olaj után talantononként 67 drachma + 1 óbolos
fahéj után talantononként 28 drachma + 2,5 óbolos
homok után rakományonként 24 drachma
réz után mérőnként 9 drachma + 1 óbolos
illatos olaj után talantononként 7 drachma + 1 óbolos

2. col.
Ha a vámos (telónés) azt kívánja, hogy a hajót pakolják ki, akkor a kereskedő rakodja
ki a hajórakományt, és ha a vámos olyasvalamit talál, ami nem szerepelt a listán, ak­
kor azt el kell kobozni. Ha azonban nem talál ilyesmit, akkor a vámos térítse meg a
kereskedőnek a kirakodás költségeit. A vámszedőktől pedig nyerjenek hivatalos iga­
zolást (a kereskedők), hogy a továbbiakban ne gyanúsítgassák őket.
P. H. A.

• Az egyiptomi Oxyrhynchosból származó vámtarifán (nomos telónikos) nem is annyira a csak

töredékesen fennmaradt díjtételek, hanem a vámeljárás módja az érdekes. A „belépésre je­
lentkező" kereskedőnek „vámáru-nyilatkozatot" kell adnia, amelyet követően a vámosnak jo­
gában áll továbbengedni avagy tételesen ellenőrizni a kereskedőt. A rendelet azonban nem­
csak a kereskedővel szemben helyez büntetést kilátásba, amennyiben csempészárut rejteget:
az őt alaptalanul gyanúsító vámos - amennyiben nem talál a kereskedőnél be nem vallott árut
- köteles az ellenőrzés (kirakodás) költségeit megtéríteni. Fontos megjegyezni azt is, hogy a
vámellenőrzést követően „vámigazolást" adtak ki.

3.25. STRATÉGOSI RENDELET A PÉNZVÁLTÓ HELYEK MŰKÖDÉSÉRŐL

Pap. Oxy. 1411; Sel. Pap. 230.

Kr. u. 260.

A Nemesianosnak is nevezett Aurélios Ptolemaios, az oxyrhynchosi kerület stra-

tégosa. Minthogy az állami írnokok egybegyűlve vádolták a pénzváltó asztalok
 3.26. R Ó M A ÉS A RÓMAI BIRODALOM GAZDASÁGI V O N Z E R E J E ÉS NAGYSÁGA 143

(kollybistiké trapéza) gazdáit, amiért bezárták asztalaikat, nem akarván elfogadni a

császárok szent pénzérméit, szükségessé vált, hogy rendeletet hozzunk, miszerint
valamennyi asztaltulajdonos köteles kinyitni, és bármely pénzérmét (nomisma) elfo­
gadni, illetve felváltani, kivéve az erősen megrongáltakat vagy a hamisakat (paraty-
pon), de nem csupán a fentieknek adjuk tudtára, hanem mindazoknak, akik a cseré­
nek valamilyen fajtáját bonyolítják, hogy ha a jelen rendeletet nem tartják be, magu­
kon fogják tapasztalni, amit a praefectusi hatalom (megethos tés hegemonías) az elmúlt
évben ezekre az esetekre kiszabott.
Saját pecsétemmel. Az első év Hathyr havának 28. napján.
T. K.

• A stratégos által kiadott rendelet kötelezi a pénzváltókat a nyitva tartásra, az érmek elfoga­
dására, hacsak azok nem hamisak, illetve erősen rongáltak. A korábbi császárok által vert ró­
mai érmek elvben a kibocsátást követően mindvégig érvényben maradtak, és - mai szóhasz­
nálattal élve - „nem mentek ki a forgalomból".

3.26. RÓMA ÉS A RÓMAI BIRODALOM

GAZDASÁGI VONZEREJE ÉS NAGYSÁGA

Ailios Aristeidés: Eis Rhómén [Rómához] 11-13.

11. A város körül fekszenek a hatalmas kiterjedésű hatalmas szárazföldek, amelyek

magukból egyfolytában hozzátok árasztják gazdagságukat. Ide szállítanak az egész
földkerekségről mindent, amit az évszakok teremnek, és amit a föld, a folyó és a ten­
ger, meg a hellének és a barbárok keze munkája létrehoz; úgyhogy, ha valaki mindezt
látni szeretné, annak vagy az egész világot bejárva kell ezeket megcsodálnia, vagy
ebbe a városba látogatva. Mindazt ugyanis, amit az egyes népek termesztenek vagy
előállítanak, túláradó bőségben itt mindig biztosan megtalálhatjuk. Hiszen annyi te­
herhajó köt itt ki, mindent mindenünnen ide szállítva minden kora tavasztól minden
késő őszi fordulatig, hogy a város az egész világ valamiféle kereskedelmi központjá­
nak tűnik.
12. Hajórakományokat Indiából, sőt ha akarod, még a boldog Arábiából is, annyit
láthatsz, hogy feltételezheted: az ottani embereknek most már csak a csupasz fák
maradtak, és ide kell jönniük, ha szükségük támad valamiben, hogy a terményeik­
ből valamennyit visszakérjenek; továbbá azt is meg lehet figyelni, hogy a babiloni
ruhák és a még távolabbi barbár vidékek ékszerei sokkal nagyobb tömegben és
könnyebben jutnak el ide, mint ha Naxosból vagy Kythnosból kellene saját áruikat
szállítva Athénba hajózni; gabonaföldjeitek pedig Egyiptom, Sicilia és Africa meg­
művelt része.
13. A behajózások és a kihajózások sohasem szünetelnek: úgyhogy nemcsak a ki­
kötőn, hanem a tengeren is csodálkozhatunk, hogy egyáltalán elférnek rajta a teher-
hajók. Röviden, amit Hésiodos mond az Óceán határairól, ti. hogy van egy hely, ahol
144 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

minden egy kezdetben és végben egyesül, ugyanígy minden itt fut össze, a kereske­
delem, a hajózás, a földművelés, a bányaművelés, és mindaz a mesterség és művé­
szet, ami csak létezik vagy létezett, minden ami keletkezik vagy megterem. Amit
esetleg nem találunk meg itt, az nem létezik, vagy nem létezett soha; úgyhogy nem
lehet egykönnyen eldönteni, hogy vajon a város múlja-e felül nagyobb mértékben a
ma létező városokat, vagy a birodalom a valaha létrejött birodalmakat.
A. B.

3.27. A RÓMAI POLGÁROK

KÖZKÖTELEZETTSÉGEI

Digesta 50, 4, 1, 2; eod. 3 pr.-16; 4.

1. Hermogenianus az Epitomae első könyvében, (pr.) A polgári közkötelezettségek

(munera civilia) egy része vagyoni, más része személyi természetű. (1) Anyagi termé­
szetűek (patrimonii sunt) a szárazföldi fuvarozási (vehicularis), továbbá a hajózási ter­
hek (res navicularis), [valamint] a decemprimatus - ezek [ti. a decemprimi] ugyanis a sa­
ját terhükre eszközlik a régtől fogva kötelező [adók] beszolgáltatását. (2) Személyi
természetű (personalia) polgári közkötelezettségek az állampolgári jogok felügyele­
te (defensio civitatis), vagyis hogy [valaki] syndicus legyen; a vagyonbecslésre (census)
vagy a magánvagyon (patrimonium) nyilvántartásba vételére szóló kiküldés (legatio);
az írnokság (scribatus); a kamélasia [= a tevetartás felügyelete]; az élelmiszer-ellátás
(annona) és hasonlók felügyelete (cura): a közföldeké, a gabonabeszerzésé, a vízmű­
veké; a cirkuszi lóversenyek; a közutak megerősítései; a gabonaügyi kincstár (arca
frumentaria); a közfürdők fűtése; a gabona kiosztása (annonae divisio) és amilyen
más, ezekhez hasonló felügyelni való csak van. Azokon túl ugyanis, amelyeket [az
imént] felsoroltunk, az egyes városok régóta (ex consuetudine longa) érvényesülő tör­
vényei alapján még további [közkötelezettségek] is [ide] érthetők lettek volna.
(3) Azt kell általánosságban személyi közkötelezettségnek tartani, ami testi mun­
kával, szellemi fáradozással és odafigyeléssel meghatározott rend szerint (sollem-
niter) történik, anyaginak pedig azt, aminek az érdekében elsősorban anyagi áldoza­
tot kell hozni. (4) Ugyanígy személyi közkötelezettség a gyámság (tutela), a [fiatal­
korú v. távollevő] felnőtt vagy az őrült gondnoksága (cura), továbbá a tékozlóé, a
némáé, sőt a méhmagzaté is, egészen az ételről, italról, fedélről és hasonlókról való
gondoskodás kötelezettségéig. De [az] is [gondnok], akinek a feladatához tartozik,
hogy a [köz] vagyont [fenyegető] elbirtoklást (usucapio) megszakítsa, és akinek gon­
doskodnia kell arról, hogy a [köz] adósok [elévülés folytán] ne szabadulhassanak
meg; ugyanígy az edictum Carbonianum alapján honorum possessio kérése esetén, ha
nem adnak biztosítékot, a javak megőrzése végett kirendelt gondnok személyes
közkötelezettséget lát el Ezekhez hasonlók az azon vagyonok kezelésére kirendelt
gondnokok, amelyeknek tulajdonosai az ellenség fogságába estek és remény van
visszatérésükre, s ugyanígy az olyan gondnokok, akik egy olyan személy által hátra-
 3.27. A RÓMAI POLGÁROK KÖZKÖTELEZETTSÉGEI 145

hagyott javak őrzésére lettek kirendelve, aki után még senki sem örökölt a civiljog
vagy a praetori jog alapján.
2. Ulpianus az Ad Sabinum huszonegyedik könyvében. Ami a tisztségeket illeti,
úgy kell tekinteni, hogy apai hatalmat gyakorol fia fölött az is, aki maga is apai hata­
lom alatt áll.
3. Ugyanő az Opiniones második könyvében, (pr.) Akik Róma városából származ­
nak, de más helyütt telepedtek le, szintén kötelesek viselni ennek [a helynek a] köz­
kötelezettségeit. (1) Azokat, akik a táborokban katonai szolgálatot teljesítenek,
semmilyen városi közkötelezettséggel (municipale munus) nem lehet megterhelni. A
többi magánszemély azonban, még ha a katonák hozzátartozója is, köteles engedel­
meskedni szülőföldje (patria) és tartománya (provinicia) törvényeinek. (2) Ha a bá­
nyamunkára (ad metalla) ítélt személyt visszahelyeznék korábbi jogaiba, ugyanúgy
meghívható a közkötelezettségek és a tisztségek viselésére, mintha nem is lett volna
elítélve, s [így] a tekintetben nem hibáztathathatja balszerencséjét és szomorú sor­
sát, hogy nem tűnik szülőföldje (patria) megfelelő polgárának. (3) Fizikai munkával
járó közkötelezettségek (corporalia munera) viselését nők esetében nemük maga zárja
ki. (4) Annak érdekében, hogy egy mentességgel (excusatio) nem rendelkező fiúra
minél kevesebb tisztséget vagy közkötelezettséget rójanak ki, a fölötte hatalmat gya­
korló apának nincs joga közbenjárni. (5) Ha az apa nem egyezett bele abba, hogy fia
tisztséget vagy közkötelezettséget viseljen, nehogy annak vagyona terhelésnek le­
gyen kitéve, [valójában] védekezik, nem [pedig] egy hasznos polgárt von el, ahogy
csak tud, szülőföldje szükségleteitől. (6) Ha egy apa hetven évnél idősebb és öt élő
gyermeke van, s ezért mentesség illeti meg a polgári közkötelezettségek alól, fiai az ő
nevében mégis kötelesek elfogadni a [rájuk] vonatkozó közkötelezettségeket, hi­
szen az apák azért kapták meg a mentesség személyes kedvezményét fiaik miatt,
mert azok vállalják [helyettük a terheket]. (7) A mostohaapa semmilyen jogszabály
alapján nem kényszeríthető arra, hogy a polgári közkötelezettségek terheit mosto­
hafia nevében magára vállalja. (8) A libertusok közkötelezettségeiknek a patronusok
lakóhelyén (origó) kötelesek eleget tenni, de csak ha a terheknek megfelelő saját va­
gyonuk van, a patronusok vagyona ugyanis nem felel a libertinusok közkötelezett­
ség-teljesítéséért. (9) Az, hogy az apát valamilyen közbűncselekménnyel (crimen) vá­
dolják, fiaik számára nem jelenthet akadályt a tisztségek elnyerése szempontjából.
(10) Régóta elfogadott, hogy decaprotusok huszonöt évnél fiatalabbak is lehetnek, ki­
véve ha katonáskodnak, mivel úgy tűnik, hogy ez a teher inkább anyagi természetű.
(11) Köztudomású, hogy az adók behajtása anyagi természetű teher. (12) A gabona­
beszerzés felügyelete (cura frumenti comparandi) közkötelezettség, amely alól a het­
venéves életkor és öt életben lévő gyermek mentesít. (13) Azokat a katonákat, akik­
nek megérkezésük esetén a városban szállást kell nyújtani, felváltva mindenkinek,
akiket ez a közkötelezettség terhel, be kell fogadnia. (14) A vendég elszállásolása
nem személyi, hanem anyagi természetű közkötelezettség. (15) A tartományi hely­
tartó gondoskodjék a közkötelezettségeknek és a tisztségeknek a városokban egyen­
lően, felváltva, életkor és méltóság szerint - amint a közkötelezettségek és tisztségek
fokozatai régtől fogva meg vannak határozva - történő elosztásáról, nehogy ugyan-
146 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

azon [alattvalók] váltakozás nélküli és gyakori elnyomása miatt a községek vagyona

férfiakban s egyszersmind erőben (simul viris et viribus) megfogyatkozzék. (16) Ha
két fiú áll egy apa hatalma alatt, az apa nem kényszeríthető arra, hogy ugyanabban az
időben vállalja [mindkét] közkötelezettséget.
4. Ugyanő az Opiniones harmadik könyvében, (pr.) Egy épület felépítésének vagy
helyreállításának [felügyelete] a városban közkötelezettség (munus publicum), amely
alól az öt élő gyermek apja mentességet élvez, ha azonban e közkötelezettség vállalá­
sára erőszakkal kényszerítették volna rá, egyéb közkötelezettségek alóli mentessé­
gét nem veszti el. (1) Az anyagiakban szűkölködők részére biztosított mentesség a
kirótt közkötelezettségek és tisztségek viselése alól nem mindörökre szóló, hanem
csak ideiglenes, ha ugyanis valakinek a vagyona várakozása szerint tisztességes mó­
don gyarapodott, a megfelelő időben meg kell ítélni, vajon alkalmas-e arra, amire ki­
nevezték. (2) A szegényeknek (inopes) vagyoni természetű terheket magából a sze­
génységükből fakadó szükségleteik miatt nem kell viselniük, a fizikai munkával járó
szolgálatokat azonban teljesíteniük kellásd (3) Aki városában közkötelezettségek­
nek volt alávetve, [és] a városi tehertől való megszabadulás végett katonának állt, ez­
zel nem tett olyat, ami a közérdeket sérthetné.
R. Z.

• Digesta 50,4, 1. Rubrika: epitomae 'kivonatok'. 1 A decemprimi (szó szerint 'az első tíz', görög
eredetű műszóval decaproti) a városi tanácsok legfelső szintű, főleg az adóügyekkel foglalkozó
tagjai voltak. 2 A görög eredetű syndicus kifejezést (jelentése 'képviselő, szószóló') általában
a városok és az egyesületek jogi képviselőinek (ügyvédeinek) megjelölésére használták, a
Hermogenianus-szöveg azonban feladatkörét a késő császárkorban létesített defensor civitatis
hivatalával (amely kb. a mai ombudsmanéhoz és az [1994-ben megszűnt] köztársasági meg­
bízottéhoz volt hasonló) azonosítja. 4 A gyámság és a gondnokság a római személyi jog két
alapvető intézménye. A tutela az önjogú, de cselekvőképességében korlátozott vagy azzal nem
bíró személynél e képességek pótlására irányult, a cura hasonló szerepet töltött be az ügyeinek
önálló vitelére képtelen, apai hatalom és gyámság alatt nem álló személyek esetében. Gond­
noka azonban nemcsak élő embernek lehetett, hanem a méhmagzatnak (cura ventris), sőt va­
gyontömegnek is (cura bonorum). Vö. RJT 256-259. A bonorumpossessio a római öröklési jogban
a hagyatéki javak (bona) birtokába (possessio) való beutalás útján történő öröklést jelentette,
amely a civiljogi örökléssel szemben apraetori jog intézménye volt. Az örökösöket apraetor az
edictumban több csoportban hívta meg az öröklésre; vö. RJT 593-594., 597., 605-607. Edictum
Carbonianum: egy Carbo nevű praetortól valószínűleg a köztársaság vége felé kiadott edictum,
amelynek értelmében az örökhagyó halála után született örökös (postumus), amennyiben tör­
vényes származását kétségbe vonták, serdült korának eléréséig birtokvédelmet kapott a ha­
gyatéki javakban. - Digesta 50, 4, 2. Rubrika: Ad Sabinum 'Sabinushoz' (ti. Ulpianusnak Mas-
siurius Sabinus Ius civile c. alapvető művéhez írt kommentárjai).
 3.27. A RÓMAI POLGÁROK KÖZKÖTELEZETTSÉGEI 147

3.28. AZ EGYIPTOMI PRAEFECTUSHOZ INTÉZETT KÉRVÉNY

PISZKOZATA

Sel. Pap. 281.

Kr. u. 55-59.

Tiberius Claudius Balbillusnak Nemesióntól, Philadelphia adóügyi végrehajtójától

(praktór laographias = „a fejadó behajtója", gör.), és Charidémostól, Bacchias adóügyi
végrehajtójától, és Sambastól, Nestos falu (epoikion) adóügyi végrehajtójától, és
Panephremmistől, Soknopaei Nésos végrehajtójától, és Ischyrióntól, Pheilopatór
adóügyi végrehajtójától, és Ptolemaiostól, Hiera Nésos adóügyi végrehajtójától, az
arsinoéi kerület (nomos) Hérakleidés körzete (meris) fent említett községeinek mind
a hat adóügyi végrehajtójától. A fentnevezett községekben az egykor oly nagyszámú
lakosság mostanra nagymértékben megfogyatkozott, mivel egyesek szegénységük
miatt menekültek el, mások meg örökösödésre jogosult rokonok nélkül haltak meg,
és ebből kifolyóan félő, hogy az elszegényedés miatt arra kényszerülünk, hogy fel­
hagyjunk a végrehajtással: Ezek miatt hozzád folyamodva [[azzal a céllal, hogy ne
hagyjunk fel a végrehajtással]] kérünk téged, mindenki megmentőjét és jótevőjét (se
ton pantón sótéra kai euergetén), hogy, ha úgy látszik számodra jónak, írjál a kerület
stratégosának, Asinianusnak, hogy védjen meg minket a zaklatásoktól, és várjon a
döntésedig a kerület (nomos) felső részének bírósági székhelyén, hogy jótéteményed­
ben részesülhessünk. Légy mindig szerencsés.
A. B.

• Közép-Egyiptom területéről hat adóbeszedő kérvényének piszkozati példánya maradt fenn

(amelyből törölték az [[azzal a céllal, hogy ne hagyjunk fel a végrehajtással]] részt mint fölös­
leges szöveget), amely a népesség lélekszámának az elszegényedés, az elmenekülés és az elha­
lálozás miatti drasztikus csökkenéséről tudósít, és tanácsot kér Egyiptom helytartójától. Kö­
zép-Egyiptom bírósági székhelye rendszerint Memphisben volt, de alkalmanként a fayumi
Arsinoében is ülésezett.

3.29. VAGYONNYILATKOZAT ÉS NÉPESSÉG-NYILVÁNTARTÁS

EGYIPTOMBAN

Mich. Pap. 176.

Kr. u. 91.

Hórosnak, Haryótés fiának, Bacchias népesség-összeírójának (laographos) és Apyn-

khisnak, Onnóphris fiának, és a többi elöljárónak (presbyteroi).
Peteuristől, Hóros fiától, Bacchias község lakosától. Hozzám tartozik a községben
egy negyed házrész, amelyben lakom, és jegyzékbe vétetem magam és az enyéimet
148 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

az Imperátor Caesar Domitianus Augustus Germanicus uralkodásából eltelt 9 év

összeírása (apographé) számára.
Peteuris vagyok, Hóros fia, aki Hóros fia, anyja neve Herieus, Menchés lánya, álla­
mi földek megművelője (démosios geórgos), körülbelül 30 éves, különleges ismertető­
jegy nélküli (asémos), és (jegyzékbe veszem): feleségemet, Tapeinét, Apkois lányát,
25 éves, és azonos apától és anyától született testvéreimet, Hórost, körülbelül 20
éves, és Hóriónt, a másikat, körülbelül 7 éves. A testvéremnek is van.. .nyi a fent em­
lített ház és udvar negyedrészéből, amelyben élünk.
Én, a fönt megnevezett Peteuris átadtam e nyilatkozatot, és esküszöm Imperátor
Caesar Domitianus Augustus Germanicusra, hogy a fönt leírtak megfelelnek a való­
ságnak, és nem hazugságok. Helyette, mivel nem tud írni, Aphrodisios, a község ír­
noka (grammateus) írta le ezt.
A. B.

3.30. A NŐTLENSÉGET ÉS A GYERMEKTELENSÉGET SÚJTÓ

BÜNTETÉSEK ELTÖRLÉSE

CodTheod 8, 16, 1.
Kr. u. 320. január 31.

Imperátor Constantinus Augustus a néphez. Akik a régi jog alapján nőtlennek

(caelebs) számítottak, szabaduljanak fel a törvények fenyegetései alól, s úgy éljenek,
mintha a házasemberek közé (numerus maritorum) tartoznának házastársi szerződés­
sel (matrimonii foedus) megerősítve, s mindenki egyenlő feltételekkel kaphassa meg,
amit megérdemel. Gyermektelennek (orbus) se számítson senki, az ilyeneknek kilá­
tásba helyezett büntetés veszítse érvényét. E dolog a nőkre is vonatkozik, s a válluk­
ra nehezedő jogi parancsokat (iuris imperia), miként az igát, mindenkiről megkülön­
böztetés nélkül leoldjuk. E kedvezmény azonban a férjekre és feleségekre nem alkal­
mazható, hiszen az ő tettetett hízelgéseiket még a törvény szembeszegezett szigora
is alig zabolázza, maradjon meg tehát e személyek között a jog korábbi tekintélye.
Kelt Serdicában a február hó első napját megelőző napon, kihirdettetett Rómában
április hó első napján Constantinus Augustus hatodik, Constantinus Caesarral
együtt viselt consulságának évében.

Sch. D.
 3.31. KÉRVÉNY A STRATÉGOSOKHOZ 149

3.31. KÉRVÉNY A STRATÉGOSOKHOZ, HOGY KÉZBESÍTSENEK

EGY HIVATALOS FELSZÓLÍTÁST
ADÓSSÁG MEGFIZETÉSÉRE INGÓSÁGI LETÉTBE TÖRTÉNŐ
VÉGREHAJTÁS FIGYELMEZTETÉSÉNEK TERHE ALATT

Mitteis 246.
Oxyrhynchos.

Kr. u. 178.Theón kerületi főnöknek (stratégos) Serénostól, Apollónianos Sarapión

szabadosától (apeleutheros), Oxyrhynchos városából. Ez annak az okiratnak a másola­
ta (antigraphos), amelyet a levéltártól kölcsönöztem.
Antóninos, másik nevén Pude(n)s, az oxyrhynchosi kerület papja és főbírója
(hiereus kai archidikastés) üdvözli a stratégost. Az alábbi felszólítás másolata adassék
át úgy, ahogy előttünk fekszik. Jó egészséget kívánok. Aurelius Antoninus Augustus
és Aurelius Commodus Augustus császárok (uralkodásának) 19. évében Phaóphi
7-én. Sarapión ... (...) jegyezte le.
Héphaistión, másik nevén Sarapión írta ezt. Antóninosnak, másik nevén Pu-
de (n) snek, a papnak és főbírónak, a kerületi bíróság (chrématistés) és a többi törvény­
szék (kritérion) pénzügyi felügyelőjének Serénostól, Apollónianos Sarapión szabado­
sától, Oxyrhynchos városából. Kölcsönadtam az Oxyrhynchos városának jegyzői hi­
vatala által írásba foglalt okirat tanúsága szerint az elmúlt, mégpedig a (Marcus
Aurelius és Commodus császárok uralkodásának - a ford.) 18. év(é)ben, Sebastos
(azaz Hathyr - a ford.) 11-én Sarapiasnak, aki Podónnak, Hóros fiának a leánya, any­
ja neve Thaésis <akinek a gyámja Eudaimón, anyja neve Hieré, Oxyrhynchos városá­
ból lakik Psóbthisban, Oasis Minor székhelyén (metropolis tés mikras Oaseós), ki­
lencszáz ezüstdrachmányi összeget, minánként havi egy drachma kamatra, ugyan­
ennek az elmúlt 18. évnek Kaisareios 30-áig, és a szerződés legfontosabb pontja
pedig kimondja, hogy ha nem adja vissza a megszabott határidőig, végleg rám, illetve
örököseimre és engedményeseimre száll a kölcsönadott összeg és a ki nem fizetett
kamatok fejében Sarapias saját, körülbelül 25 éves rabszolganőjének a tulajdonjoga.
Még egyéb feltételeket is tartalmaz a kölcsönszerződés, olyanokat is, amelyeket az
ugyanebben a szerződésben leírt, a rabszolganő elszökésére és halálára vonatkozó
rendelkezések biztosítékomul tartalmaznak. Mivel letelt a megszabott határidő és
nem történt meg a visszafizetés, jogosnak tartom, hogy írassak az oxyrhynchosi ke­
rület stratégosának, hogy adja át ennek a felszólításnak a másolatát Sarapiasnak, ha
még életben van, ha nem, felnőtt örököseinek, ha pedig örökösei kiskorúak, akkor
törvényes gyámjaiknak, akik azonnal meg lesznek nevezve, hogy tudjanak erről és fi­
zessék vissza a kölcsönt, vagy tudják meg, hogy élni fogok a birtokba lépésről szóló
megfelelő törvénnyel, ahogy elő van írva. Aurelius Antoninus Augustus és Aurelius
Commodus Augustus császárok 19. évében, Phaóphi miután a stratégos elren-

1
Ez a zárójelbe tett rész a papyrus bal szélére lett utólag írva, mivel a megfogalmazáskor kifelejtették az
adós gyámját (a ford.).
150 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

delte... hogy tudassák ezt... Sarapiasszal, ahogy elő van írva. Imperátor Caesar
Marcus Aurelius Antoninus és Imperátor Caesar Lucius Aurelius Commodus Arme-
niaci, Medici, Parthici, Germanici, Sarmatici Maximi 1 császárok uralkodásának 19.
évében, Hathyr 19-én.
(2. kézzel) Én, Sarapias Podón lánya, átvettem ennek a felszólításnak a másolatát.
Antoninus és Commodus császárok és imperátorok 19. évében, Hathyr [...] Mu-
saios, másik nevén Pauseirión, az ő gyámjaként vagyok beírva [...] a stratégos által,
és leírtam ezt helyette, mivel nem ismeri a betűket.
(3. kézzel) Én, Syrión, a szolga (hypéretés), átadtam a felszólítást Sarapiasnak,
ahogy elő van írva. A 19. évben, Hathyr hónap...
A. B.

• A papyrusban egy vissza nem fizetett kölcsön szerződésben rögzített záradékainak végrehaj­
tása iránt a kerületi főnöknek beadott kérelemmel és az ez ügyben történt intézkedésekkel ta­
lálkozunk. Érdemes megfigyelni az ügymenetre, beadásra, kézbesítésre, felszólításra utaló - a
hivatal működését is bemutató - részeket, valamint azt, hogy milyen biztosítékokat kötöttek
ki a szerződő felek egymás között, és hogy próbálja a kölcsönadó érvényre juttatni a szerző­
désben foglaltakat.

3.32. MARCUS ULPIUS PROCONSUL EDICTUMA ÉS GEMINIUS MODESTUS

PROCONSUL LEVELE A THISBÉIEKHEZ
A VÁROSI FÖLDEK BÉRLÉSÉRŐL ÉS A MEGMŰVELÉSÜKKEL JÁRÓ
ADÓKEDVEZMÉNYEKRŐL

SIG 884.
Kr. u. 3. század.

Marcus Ulpius proconsul (anthypatos) mondja: Aki a thisbéiek közül az általa művelt
közösségi vagy szent földekből egy részt fákkal vagy szőlővel szeretne beültetni, az
adjon át egy kérvényt a városi elöljáróknak, amelyben leírja, hogy mely területet
akarja megkapni, és milyen bért szándékozik adni évente minden egyes iugerum
után.... a tanács vagy a népgyűlés döntése alapján ... és ha valaki... a népgyűlésnek
... közös. írja meg a bér nagyságát is az archónoknak és a tizedszedőknek, valamint a
földből származó bevételeit, és a hely... Aki magára vállalja egy-egy parcella beülte­
tését, az az első öt évben adómentességet kap. Azután a használatra kapott föld fejé­
ben évente esedékes bért az Alalkomenios hónap tizenötödik napján szolgáltatja
majd be. Azok az elöljárók pedig, akik nem hajtják be ezeket a jövedelmeket, saját-

1
A császárok győzelmi címeit mindkét uralkodóra vonatkozóan, Commodus után tüntette fel a papyrus;
ezért tettük a zárójelben levő címeket - a görög titulatura latinra átfordításával - többes szám alanyeset­
be (a ford.).
 3 . 3 3 . A K Ö Z T E R H E K E L Ő L A H A D S E R E G B E S Z Ö K Ö T T T A N Á C S T A G O K KIADATÁSA 151

jukból tartoznak megadni azt, amit nem szedtek be. És ha valaki földhöz jutván öt
éven belül nem ülteti be azt, akkor az elöljárók vegyék vissza tőle, és adják el más­
nak, tőle pedig hajtsák be az öt évért megígért bért. Ha azonban beülteti a terület egy
akkora részét, amelynek értéke felér az ötéves bérrel, akkor a bért nem kell megfizet­
nie, de a földet (a parlagon hagyott és beültetett részt egyaránt) el kell adni egy olyan
polgárnak, aki vállalja, hogy a beültetett rész árát a városnak megfizeti, és az évente
esedékes egész bért, amire az előző kötelezte magát, megadja. Csak a parlagon ha­
gyott rész ötéves bérére vonatkozóan kell vele külön megegyezni.
Egyetlen polgár se kapjon [...] iugerumnál többet. Havalakit rajtakapnának, hogy
ennél többet ültetett be, akkor az elöljárók adják el azt annak a polgárnak, aki vállal­
ja, hogy a városnak ugyanannyi bért fog utána fizetni iugerumonként, mint ameny-
nyire a másik kötelezettséget vállalt. Ha pedig senki sem akarná megvenni, akkor az
eredeti tulajdonostól szedjenek be annyi adót ezen földek után is, mint amennyit
minden egyes iugerum után vállalt.

Ha az adósok közül valaki egy peregrinust kijátszva, a kapott hitel biztosítékaként

egy ilyen földet ajánlana föl, és ezt rábizonyítják, akkor a város vegye vissza a biztosí­
tékként fölajánlott földet, a hitelező peregrinus pedig adósának más javaiból hajtsa
be az adósság ellenértékét. Ha pedig valaki végrendeletileg peregrinus rokonára vagy
barátjára hagyna egy ilyen földdarabot, akkor érvénytelen legyen az adomány, és a
városé legyen a föld. Ha pedig valaki úgy hal meg, hogy nem készített végrendeletet,
akkor - amennyiben nincsenek törvényes örökösei - mindenképpen a város legyen
javainak örököse.
Geminius Modestus a thisbéiek proconsula (anthypatos) az archónoknak, a tanács­
nak és a népnek üdvözletét küldi. Úgy tűnik nektek, hogy a hatóságok kellőképpen
tájékoztattak benneteket a korábban [...] történtekről, és a legmegfelelőbb [...] he-
íyi [•••]
P. H. A.

3.33. A KÖZTERHEK ELŐL A HADSEREGBE SZÖKÖTT

TANÁCSTAGOK KIADATÁSA 1.

CodTheod 12, 1, 11.

Kr. u. 325. október 7.

Ugyanő (Constantinus) Constantius praefectus praetoriónak. Minthogy nem keve­

sen a curiákat elhagyva a katonaság oltalmához menekülnek, azt a határozatot hoz­
zuk, hogy mindenki, akiről az derül ki, hogy még nincs besorolva prímipiZusnak, a ka­
tonai szolgálat alól felmentve térjen vissza ugyanabba a curiába; egyedül ezek ma­
radjanak továbbra is katonai szolgálatban, akiket beosztásuknak és rangjuknak
megfelelően már élelmezési feladattal tartanak ott. Kelt október 7-én Paulinus és
Iulianus consulsága idején.
B. G.
152 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

• Ugyanez vonatkozik a fenti rendeletben foglaltakra is, azzal a különbséggel, hogy a városuk­
ba és városi tanácsukba való visszaküldés hatálya alól kivételt képeznek a primuspilusi rangot
elért katonák.

3.34. A KÖZTERHEK ELŐL A HADSEREGBE SZÖKÖTT

TANÁCSTAGOK KIADATÁSA 2.

CodTheod 12, 1, 13.

Kr. u. 326. május 17.

Ugyanő (Constantinus) Euagrius praefectus praetoriónak. Minthogy azt látjuk,

hogy a curiák elnéptelenednek annak köszönhetően, hogy azok, akik származásuk
folytán kötelezhetőek volnának curiatagságra, nyilvánosan térdet hajtva (supplicatio)
katonai szolgálatot kérnek a maguk számára és a légiókhoz vagy mindenféle egyéb
hivatalhoz szaladnak, megparancsoljuk, hogy valamennyi curia figyelmeztetve le­
gyen, hogy akiket azon kaptak, hogy származásuk elől megfutamodtak vagy névsor­
ba vételüket semmibe véve a katonasághoz szegődtek, amennyiben húsznál keve­
sebb szolgálati évet töltöttek el szolgálatban, kényszerítsék vissza őket a curiába és
egyébként is legyenek tudatában, hogy be kell tartani, hogy aki a curiát otthagyva ka­
tonáskodott, azt vissza kell hívni a curiába, nemcsak ha születése indokolja ezt, ha­
nem ha a közfeladatokhoz elegendő vagyonnal rendelkezvén mégis a katonasághoz
menekült vagy ha jótéteményünk révén szabaddá lett. Kelt május 17-én Constanti­
nus Augustus hetedik és Constantius (első) consulsága idején.
B . G.

3.35. A HAJÓSOK FOGLALKOZÁSÁNAK ÖRÖKLETESSÉGÉRŐL

CodTheod 13, 5, 1.
Kr. u. 314. március 19.

Imperátor Constantinus Augustus Volusianushoz. Ha egy született [áruszállító] ha­

jós (navicularius) segédteherhajóssá (levamentarius) válnék, mindenképpen ugyanah­
hoz a hivatásrendhez (aput eosdem) marad hozzákötve, amelyhez szemmel láthatólag
a szülei is tartoztak. - Kelt az április Kalendaeja. előtti tizennegyedik napon Volusia-
nus és Annianus consulságának évében.

CodTheod 13, 5, 2.
Kr. u. 315. június 1.

Ugyanazon Augustus Amabilianus praefectus annonaehoz. A városi pékek testületébe

(consortium) beválasztott és a pékekhez semmilyen örökösödési utódlás révén nem
 3 . 3 6 . STRATONIKEIA VÁROSA MEGKAPJA A K Ö R N Y É K B E L I ADÓKAT 153

kötődő hajósokat meg kell szabadítani ettől a közkötelezettségtől. Ha azonban az

örökösödés jogán esetleg a pékekhez volnának kötve, legyen meg a lehetőségük - ha
esetleg így akarnák - arra, hogy a pékek rájuk háramló hagyatékait (obventiciae
hereditates) ugyanannak a testületnek fti. a pékekének] juttassák vissza vagy az el­
hunyt bármelyik rokonának engedjék át [annak érdekében], hogy maguk megszaba­
duljanak a pékek testületéből. Ha viszont elfogadják az örökséget, az utódlás jogán
szükségszerűen részt kell vállalniuk a pékség közkötelezettségében, a hajófuvarozá­
si terheket pedig saját vagyonukból kell fedezniük. Ebben az ügyben természetesen a
Város főméltóságú parancsnoka (vir clarissimus praefectus urbi) fog bíróként eljárni. -
Kelt június Kalendaeján, Trierben, Constantinus Augustus és Licinius negyedik
consulságának évében.
R. Z.

• „Született... hajós" (navicularius originális): olyan személy, aki születése folytán tagja a hajó­
sok hivatásrendjének. A naviculariusok a késő császárkorban állandó állami megrendelés alap­
ján döntően állami gabonaszállítással foglalkozó hajósok voltak, akik a többi kézműveshez
hasonlóan kötelező jelleggel testületekbe (corpora naviculariorum) tömörültek.

3.36. STRATONIKEIA VÁROSA MEGKAPJA A KÖRNYÉKBELI ADÓKAT

SIG 837; CIL III Suppl. 7003.

Római kori görög nyelvű felirat a törökországi Jamurlijből.
Kr. u. 127.

Imperátor Caesar (Autokratór Kaisar) Traianus Hadrianus Augustus, az isteni Traia-

nus Parthicus fia, az isteni Nero unokája, pontifex maximus (archiereus megistos), a
tribunusi hatalom (démarchikés exousia) tizenegyszeres birtokosa, háromszoros cón­
sul (hypatos), a hadrianopolisi straton<e>ikeiaiak vezetőinek, tanácsának és népé­
nek (tois archousi kai té houle kai tó démó) üdvözletét küldi.
Úgy látom, jogos és egy nemrég létrejött város (polis) számára elengedhetetlen
dolgokat kértek, nektek adományozom tehát a környéketekről (ek tés hóras) befolyó
adókat, másrészt pedig Tib(erius) Claudius Sókratésnak a városban álló házáról
annyit, hogy vagy állítsa helyre a tulajdonosa, vagy adja el valamelyik honfitársának,
hogy ne romoljon tovább az idő múlásával az elhanyagoltságtól. Mindezeket meg­
hagytam a nagy hatalmú proconsulnak (kratistos anthypatos), Stertinius Quarti-
nusnak is, valamint procuratoromnak (epitropos), Pompeius Severusnak.
A követséget Cl(audius) Candidus látta el, akinek ezért jár az útiköltség, hacsak
nem ingyen vállalkozott a feladatra. Jó szerencsét.
Március Kalendaeján (március 1.) Rómából. Cl(audius) Candidus a levelet (epis­
tole) a május Idusát megelőző napon (május 14.) adta át Lollius Rusticus prae-
fectusnak (archón) a gyűlésben (ekklésia).
T. K.
154 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

• A felirat szerint Hadrianus egy seleukida alapítású lydiai város, Hadrianopolis Stratonikeia (ma:
Gelende Cayi) környékről befolyó helyi adóit a közösség rendelkezésére bocsátja. Az összetett
városnévben egyrészt Hadrianusnak, másrészt I. Antiochos feleségének, Stratonikénak a neve
fedezhető fel. A település pontos helye ismeretlen. A császár, amint az a szövegből kiderül, a
kincstárat érintő - és ennek megfelelően a birodalmi adminisztráció helyi képviselői által fel­
ügyelt - adóügyeken kívül helytartója és az ügyekben közvetítő megbízottai révén egészen ap­
ró-cseprő dolgokról is értesül és dönt. A szövegben görögül szereplő római hivatalokat és tiszt­
ségeket latinul adtuk meg.

3.37. RENDKÍVÜLI TERHEK ALÓLI MENTESÍTÉS

A VÍZVEZETÉKEK KARBANTARTÁSA FEJÉBEN

CodTheod 15, 2, 1.
Kr. u. 330. május 18.

Imperátor Constantinus Augustus Maximilianusnak, a vízügyekért felelős consuli

rangú tisztviselőnek (consularis aquarum). Úgy akarjuk, hogy a tulajdonosok, akiknek
határain keresztülhaladnak a vízvezetékek építményei, mentesek legyenek a rendkí­
vüli terhek (extraordinaria onera) alól, hogy közreműködésükkel legyenek megtisztít­
va a piszokkal megtelt vízvezetékek, és nehogy ugyanezen tulajdonosoknak egy má­
sik, ráadásként kirótt teherrel való lekötése miatt mással legyenek elfoglalva és ne
jelenhessenek meg, hogy elvégezzék a vezetékek tisztítását. Ha ezt elhanyagolják,
tulajdonuk elvesztésével fognak bűnhődni: annak a birtoka ugyanis az államkincstá­
ré lesz, akinek a hanyagsága a vezeték pusztulását idézi elő. Ezenkívül azt is tudniuk
kell, akiknek birtokain a vezetékek áthaladnak, hogy maguktól a csövektől jobbra és
balra tizenöt láb szabadon hagyásával lehetnek csak fáik; miközben a te tiszted arra
felügyelni, hogy ha valamikor kis hajtások jelennek meg, kivágattassanak, nehogy
gyökereik tönkretegyék a vezetékek kidolgozását.
Kelt május 18-án Gallicanus és Symmachus consulsága idején.
B. G.

• A rendelet a vízvezetékek karbantartásának módját szabályozza azok esetében, akiknek a

telkén az áthalad. A vízvezeték karbantartása, tisztítása fejében mentesülnek a rendkívüli ter­
hek alól. A kötelező karbantartás elmulasztása ugyanakkor vagyonelkobzást von maga után.

3.38. TARTOZÁSOK ELENGEDÉSE HADRIANUS IDEJÉN

História Augusta [Felséges történet], Hadrianus 7.6.

Semmilyen alkalmat nem mulasztott el, hogy népszerűségre tegyen szert. Az állam­
kincstárnak (fiscus) tartozó magánemberek számára Rómában és Italiában végtele-
 3.39. F I L O Z Ó F U S O K , R É T O R O K , GRAMMATIKUSOK ÉS ORVOSOK M E N T E S Í T É S E A K Ö Z T E R H E K ALÓL 155

nül nagy pénzmennyiséget, sőt még a többi provinciából is óriási összegeket enge­
dett el azáltal, hogy az isteni Traianus fórumán elégette az adósságleveleket, hogy ez­
zel még inkább megerősítse mindenkiben a biztonság érzését.
N. L.

3.39. FILOZÓFUSOK, RÉTOROK, GRAMMATIKUSOK ÉS ORVOSOK

MENTESÍTÉSE A KÖZTERHEK ALÓL

Digesta 27, 1, 6, 8-12.

Kr. u. 2. század második fele.

8. Commodus császár rendeletei között is jegyeznek Antoninus Pius rendelkezése

(epistolé) nyomán olyan cikkelyt, amelyből kiderül, hogy a filozófusok is mentesek a
gyámság terhének vállalása alól (aleitourgésia). Szavai a következőképpen szólnak:
„Mindezekhez hasonlóan az én isteni atyám (theiotatos patér) hatalomra lépése után
azonnal rendelettel erősítette meg a fennálló előjogokat és mentességeket (ateleia),
leírva, hogy a filozófusok, rétorok, grammatikusok és orvosok (iatros) mentesek a
tornajátékok rendezése (gymnasiarchia), az aedilisi hivatal viselése (agoranomia), papi
tisztségek (hierosynos), elszállásolási kötelezettség (epistathmos), gabonavásárlás (sitó-
nia) és olajvásárlás (elaiónia) alól, valamint hogy sem ítélkezni, sem követségbe, sem
katonának akaratuk ellenére nem sorozhatok be, sem más állami vagy egyéb szolgá­
latra nem kényszeríthetőek." 9. Azt is tudni kell, hogy ezt a mentességet (aleitourgé­
sia) az élvezi, aki tulajdon hazájában (patris) tanít vagy szolgál. Mert ha például valaki
komanai létére Neocaesareában tart előadásokat, szolgál avagy tanít, a komanaiaknál
nem kap felmentést. Hasonló törvényekkel szabályozta a kérdést az isteni Severus, il­
letve Antoninus is. 10. A magasan képzettek, létszámon felüliek, valamint a más ha­
zában tevékenykedők mentességéről Paulus (ti. Iulius - a ford.) ír, azt állítva, hogy az
isteni Antoninus Pius rendelkezett így. 11. Arra vonatkozólag, hogy aki - akár napidíj
(salarion) fejében, akár a nélkül - Rómában tart előadásokat, mentességet élvez, az is­
teni Severus és Antoninus úgy rendelkezett, mintha az illető saját hazájában tanítana.
A fenti törvényeket alkalmazhatjuk arra az esetre, ha valakinek köztudomásúlag a
császárváros a hazája, mert ha szolgálatkésznek mutatja magát, minden bizonnyal
ugyanúgy mentességet fog élvezni, mintha tulajdon hazájában volna. 12. A törvénye­
ket tanítók (nomón didaskaloi), amennyiben a provinciákban (eparchia) tevékenyked­
nek, nem élveznek mentességet, amennyiben viszont Rómában, igen.
T. K.

• Antoninus Pius rendelete értelmében a saját hazájukban ténykedő filozófusok, rétorok,

grammatikusok és orvosok mentesülnek bizonyos, a törvényben meghatározott közterhek
alól. Ezt a kiváltságukat, amelyet Commodus és Septimius Severus is megerősített, szűkebb
hazájukon kívül csak Rómában élvezhették, más városközösségben nem. A törvények tanítóit
ellenben megpróbálták a birodalom fővárosába csábítani azzal, hogy a fenti kiváltságokat
csakis Rómában biztosították.
156 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.40. A COLLEGIUMOK MŰKÖDÉSÉNEK

SZABÁLYOZÁSA

Digesta 47, 22, 1-3.

1. Marcianus az Institutiones harmadik könyvében, (pr.) A császári utasítások (man-

data) előíráják a tartományok helytartóinak (praesides): ne tűrjék el egyesületek
(collegia), vallási közösségi testületek (sodalicia) létét vagy azt, hogy a katonáknak
egyesülete legyen a táborban. Az alacsonyrendűeknek (tenuiores) azonban meg van
engedve, hogy havi fizetésüket összeadják, feltéve, hogy havonta csak egyszer jön­
nek össze, nehogy efféle jogcímen tiltott egyesület jöjjön létre. Azt, hogy ennek [ti.
az engedélynek] nemcsak a Városban, hanem Italiában és a tartományokban is helye
van, az isteni Severus is megerősítette leiratával (resripsit). (1) Vallási okból azonban
nem tilos összejönni, feltéve, hogy ez nem ellentétes azzal a senatus consuZtummal,
amely a tiltott egyesületek (collegia illicita) üldözéséről rendelkezik. (2) Egynél több
egyesületnek viszont senki sem lehet törvényesen tagja, amint azt az Isteni Fivérek
(Diri Fratres) is elrendelték; és ha valaki kettőnek lenne tagja, a leirat (rescriptum) sze­
rint választania kell, hogy melyiknek akar inkább tagja lenni, és meg kell kapnia attól
a egyesülettől, ahonnan távozik, azt, ami neki az egykori közös érdek alapján kijár.
2. Ulpianus az De officio proconsulis hatodik könyvében. Mindazt, aki tiltott egyesü­
letnek a tagja, azzal a büntetéssel kell sújtani, amellyel azokat sújtják, akikről bebi­
zonyosodott, hogy felfegyverzett emberekkel középületeket (loca publica) vagy temp­
lomokat (templa) szálltak meg.
3. Marcianus a Iudicia publica második könyvében, (pr.) Ha bizonyos egyesületek
tiltottak volnának, azokat a császári utasítások (mandata) és rendeletek (constitu-
tiones) és senatus consultumok feloszlatják, meg van azonban engedve nekik, hogy a
felszámolás folyamán az esetlegesen meglévő közös pénzt megosszák s egymás közt
elosszák. (1) Általában véve azonban, ha az egyesület vagy bármiféle ilyen testület
nem egy senatus consultum vagy a császár (Caesar) tekintélye alapján alakult meg, a
senatus consultumok és a császári utasítások és rendeletek ellenében jön létre. (2) Az
alacsonyrendűek egyesületeibe (collegia tenuiorum) rabszolgákat is fel szabad venni,
[de csak] uraik egyetértésével, hogy e testületek gondnokai (curatores) legyenek tu­
datában annak, hogy a tulajdonos ellenére vagy tudomása nélkül nem vehetik fel
[őket] az alacsonyrendűek egyesületébe, és a jövőben száz arany büntetést tartozza­
nak fizetni minden egyes [így felvett] rabszolgáért.
R. Z.

• Digesta 47, 22, 1. Rubrika: institutiones 'tanítások' (a [jogi] tankönyvek szokásos címe). 2 Az
Isteni Fivérek: Marcus Aurelius (161-180) és Lucius Verus (161-169) császárok. - Digesta
47, 22, 3. Rubrika: iudicia publica 'közjogi bíróságok és ítélkezésük'.
 3 . 4 1 . A M I S U S V Á R O S A SAJÁT T Ö R V É N Y E I ALAPJÁN Ö N S E G É L Y Z Ő E G Y E S Ü L E T E T ALAPÍTHAT 157

3.41. AMISUS VÁROSA SAJÁT TÖRVÉNYEI ALAPJÁN

ÖNSEGÉLYZŐ EGYESÜLETET ALAPÍTHAT

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 10.92-93.

92. Amisus, ez a szabad és szövetséges város (civitas libera et foederata), a te kegyel­

mességed jótéteményeként (beneficio indulgentiae tuae) saját törvényei szerint él. Itt
átadtak nekem egy önsegélyző egyesületre vonatkozó kérelmet (libellus ad eranous
pertinens); csatolom levelemhez, hogy te döntsd el, uram, mit és mennyiben tartasz
megengedhetőnek vagy tilalmasnak.

93. Ha az amisusiak - akiknek kérelmét leveledhez csatoltad - a szövetségi szerző­

dés alapján élvezett saját törvényeikben engedélyt kaptak, hogy önsegélyző egyesü­
letet tartsanak fenn, nem kell ebben megakadályozni őket; különösen akkor, ha az
így begyűlt pénzeket nem zavarkeltésre és gyanús szervezkedésre, hanem a szegé­
nyek ínségének enyhítésére használják fel. A többi városban, amelyeket a mi törvé­
nyeink köteleznek, meg kell gátolni az ilyesmit.
M. E.

3.42. VÁROSI TANÁCSTAG A TŰZOLTÓEGYLET

ÉLÉN SAVARIÁBAN

Steindenkmáler 26; RIU I. 139.

Ondódon (Vas megye) talált, két darabra törött mészkő oltár. Ma a Savaria Múzeumban őrzik.

Oltár Mercurius Augustusnak (Mercurio Augusto Sacrum). G(aius) Iul(ius) Maximus,

col(onia) Cla(udia) Savar(iensium) városi tanácstagja (decurio coloniae Claudiae Sava-
riensium), a városi tanács építési ügyekért felelős egykori tisztségviselője (aedilicius)
és a kézművesek és tűzoltók collegiumának elöljárója (praefectus collegii fabrum et
centonariorum) szívesen és boldogan váltotta be fogadalmát, mert (Mercurius) meg­
érdemelte (votum solvit libens laetus merito).
B. L.

• Egy tisztviselő hivatali pályafutásának néhány fontosabb állomása követhető nyomon a fel­
irat segítségével: először a városi ordo decurionum tagja lett, majd betöltötte a városi vezetésben
az aedilis tisztségét, és miután erről leköszönt (aedilicius), a kézművesek és tűzoltók collegiu­
mának elöljárója lett (praefectus collegii fabrum et centonariorum). Gaius Iulius Maximus talán
Eszak-Italiából származott.
158 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.43. FELSŐ-PANNONIA PROVINCIA VÉDŐSZELLEME

COLLEGIUMÁNAK TISZTVISELŐI

CIL III 4168; Steindenkmáler 68; RIU I. 31.

Savaria - Szombathelyen, a Fő téren talált mészkő tábla, ma a Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 228.

Szobor Victoriának (Signum Victoriae). Q.(uintus) Gav(ius) Maximus, Q_(uintus)

Tor(ius) Priscianus, Felső-Pannonia tartomány védőszelleme collegiumának tisztvi­
selői (magistri collegii genii provinciáé Pannóniáé superioris), P(ublius) Ael(ius) Exupe-
ratus és T(itus) Aurél (ius) Peculiaris, a collegium írnokai (scribae collegii) adják és
ajánlják (dánt dedicant) Modestus második és Probus (első) consulságának évében.

B. L.

• A felirat első sorában olvasható Signum Victoriae valószínűleg ugyanezen a kövön ábrázolt
Victoria-alakra utalhat, amely sajnos megsemmisült. Erre utal az a tény, hogy a feliratot későb­
bi időben egészen a feliratos mező keretezéséig minden oldalán lefaragták. Nevükből ítélve Q.
Gavius Maximus és Q. Torius Priscianus valószínűleg Észak-Italiából, T. Aurelius Pecularius
pedig feltehetőleg Dél-Galliából származott. Publius Aelius Exuperatus - cognomene (Exupera-
tus) jelentése szerint - „magát felküzdött" bennszülött lehet, akinek elődei Hadrianus uralko­
dása alatt kaptak római polgárjogot. A feliraton szereplő személyek valamennyien
Felső-Pannonia védőszelleme collegiumának tisztviselői - a collegium tartományi szintű köz­
pontja pedig Savariában működött.

3.44. A HIVATALOK BETÖLTÉSÉNEK SZEMPONTJAI

ELAGABALUS URALKODÁSA IDEJÉN

História Augusta [Felséges történet], Antoninus Heliogabalus 6; 12.

6. Pénzért árulta a kitüntetéseket, méltóságokat, hivatalokat, s ezeket az ügyleteket

vagy személyesen, vagy rabszolgái révén, vagy pedig azok közvetítésével bonyolította
le, akik a gyönyöreit szolgálták. A senatusba való kinevezéseknél nem tekintett sem
korra, sem vagyonra, sem származásra, csak arra, hogy ki mennyit hajlandó fizetni.
Ugyanígy árulta a katonai rangokat, a tribunusi, legatusi, hadseregparancsnoki be­
osztásokat egyaránt, éppen úgy, mint a procuratori hivatalokat és a palotai állásokat.
Protogenes és Cordius kocsihajtókat, akik eleinte kocsiversenyző társai voltak, ké­
sőbb mindennapi életének és cselekedeteinek részeseivé tette. Sokakat, akiknek kül­
seje megtetszett neki, a színpadokról, a Circusból meg az arénából vett magához a
palotába. Hieroclest annyira szerette, hogy - még elmondani is illetlen - az ágyékát
csókolgatta, kijelentvén, miszerint ezzel Floralia-ünnepet tart.
12. A testőrgárda parancsnokává egy táncost nevezett ki, aki római színpadokon
szokott fellépni; egy Cordius nevű kocsihajtót a vigilek élére állított; Claudius bor­
bélyra bízta a gabonaellátás legfőbb irányítását; és egyéb fontos pozíciókba ültetett
olyanokat, akiknek minden érdeme nemi szervük nagyságában rejlett. Az ötszázaié-
 3.45. FOGLALKOZÁS UTÁNI ÉS „IPARŰZÉSI" A D Ó BEHAJTÁSA AZ EGYIPTOMI KOPTOSBAN 159

kos örökösödési adók behajtásával egy öszvérhajcsárt, egy futárt, egy szakácsot meg
egy lakatost bízott meg. Valahányszor a praetorianus táborba vagy a curiába ment,
magával vitte a nagyanyját, Variát, akit már előzőleg említettem; nagyanyja tekinté­
lye révén próbált tiszteletet kelteni maga iránt, mivel saját személyét nem tisztelte
senki. Mint már mondottam, előtte még soha nem fordult elő, hogy egy nőt azért
hívtak meg a senatusba, hogy ott részt vegyen a határozatok írásba foglalásában, és
véleményét nyilvánítsa a vitákban.
T. I.

3.45. FOGLALKOZÁS UTÁNI ÉS „IPARŰZÉSI" ADÓ BEHAJTÁSA

AZ EGYIPTOMI KOPTOSBAN

IGRR I. 1183.
Koptos.
Kr. u. 90. május 10.

Egyiptom helytartójának (eparchos Aigyptou), Mettius Rufusnak rendelete alapján

Lucius Antistius Asiaticus, a Bereniké-hegy praefectusa (eparchos orous Bereneikés)
felvésette erre a sztélére, hogy mennyit kell a koptosi adóbérlőknek az arab csapa­
tokkal jövő adóbehajtók érkezésekor fizetniük.
Egy erythrai kormányos (kybernétés) után 8 drachma ... 6 drachma, másodtiszt
(próreus) 10 drachma, őr (phylax) 10 drachma, tengerész (nautés) 5 drachma, hajóépí­
tő inas (therapeutés naupégos) 5 drachma, kézműves (cheirotechnés) 8 drachma, prosti­
tuált (gynaikai pros hetairismon) 108 drachma, markotányosnő 20 drachma, tevetan -
tusz 1 obolos, lepecsételt tantusz 2 obolos, minden nő 4 drachma, szamár 2 obolos,
jó állapotban levő szekér 4 drachma, árboc 20 drachma, szarv 4 drachma, temetés 1
drachma és négy obolos. Domitianus Augustus Germanicus Caesar uralkodásának
9. évében, május hó 10. napján.
P. H. A.

• A feliratból kiderül, hogy a helytartó által kivetett adót katonák fogják beszedni, és annak
mennyiségét foglalkozásonként, „iparáganként" előre tudatták az érintettekkel.

3.46. AZ ITÁLIAI PUTEOLIBAN ÉLŐ TYROSI KERESKEDŐK

PANASZLEVELE ANYAVÁROSUKHOZ

IGRR I. 421.
Puteoli.
Kr. u. 174. július 23.

A városnak írt levél. A Puteoliban letelepedettek üdvözletüket küldik Tyros - a szent

és sérthetetlen, független ősi város, Fönícia és más városok alapítója és vezére - ve­
zetőinek, tanácsának, a népgyűlésnek és minden otthon levőnek.
160 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

Az istenek és császár urunk kegye által - még ha vannak is más telephelyek

Puteoliban, mint azt legtöbben tudjátok - a miénk rendezettség és nagyság tekinte­
tében össze sem hasonlítható azokkal. Mert eme állomáshelynek (statión) régóta
gondját viseli a számtalan Puteoliban lakó gazdag tyrosi. Most azonban számunk le­
csökkent, és sokat költünk az itteni szentélyekben tisztelt atyai isteneink áldozataira
és szertartásaira, tehát minden erőnket megfeszítve sem tudjuk az állomásért a 2 5 0
denarius éves bért megfizetni, főként akkor nem, ha a Puteoliban rendezett verseny­
játékok ököráldozatának költségeit is nekünk kell fedeznünk. Szükségünk van tehát
arra, hogy szíveteken viseljétek az állomáshely folyamatos fennmaradásának ügyét.
Megmarad pedig (az állomáshely), ha gondoskodtok az évente fizetendő 2 5 0 dena­
rius bérről, mert az egyéb kiadásokat, amelyeket császár urunk közelgő ünnepnapjá­
ig az állomáshely karbantartására kell majd magunkra vállalnunk, hogy ne terheljük
ezzel a várost. Továbbá emlékeztetünk titeket arra, hogy az itteni állomáshelynek
egyáltalán nincsenek olyan bevételei sem a hajótulajdonosokból, sem a kikötőkből,
mint a fővárosban, Rómában levő telephelynek.
Szorult helyzetünkben tehát arra kérünk benneteket, hogy fontoljátok meg alapo­
san a dolgot. Kelt Puteoliban július 23-án, Cornelianus Gallus és Flaccus consul-
ságának évében.
P. H. A.

• A felirat két részből áll: 1. A Puteoliban élő tyrosi kereskedők levele és 2. a tyrosi senatus ha­
tározata az ügyben, amely elismeri a kérés jogosságát, és úgy rendelkezik, hogy a szóban forgó
összeget a római kollégák fizessék ki a Puteoliban levőknek. A fenti szemelvényben az 1. részt
ismertettük.

3.47. CSÁSZÁRI BIRTOKOK INTÉZŐI ÁLTAL ELKÖVETETT

VISSZAÉLÉSEK BÜNTETÉSÉRŐL

CodTheod 10, 4, 1.
Kr. u. 313 (?) március 5.

Imperátor Constantinus Augustus Filippusnak, Róma város elöljárójának (vicarius

urbis).
Ha valakit magánjavaink intézője vagy felügyelője (actor rerumprivatarum nostrarum
sive procurator) zaklatna, annak rágalmairól vagy fosztogatásairól ne habozzon pa­
naszt emelni. Amennyiben az ügy bizonyosságot nyer, azt a büntetést helyezzük ki­
látásba, hogy az, aki egy provinciabeli ellen bármit is tenni merészelt, megégettes­
sék, mert súlyosabb büntetést kell hozni azok ellen, akik a mi hatalmunk alá tartoz­
nak és a mi utasításainkat kötelesek betartani. Kelt március 5-én Heracleiában
Constantinus Augustus harmadik és Licinius harmadik consulsága idején.
 3.48. RENDKÍVÜLI T E R H E K KIVETÉSÉNEK CSÁSZÁRI SZABÁLYOZÁSA 161

Értelmezés (interpretatio): Mindazoknak, akiket császári intéző vagy felügyelő va­

lamilyen becstelen jogtalansággal zaklat, azok rágalmaival vagy fosztogatásaival kap­
csolatban a császárhoz kell majd sietnie. Ha az ügyet bizonyítani lehet, akkor dönté­
se szerint azokat, akik a provinciabeliekkel szemben ilyeneket merészeltek tenni,
tűzzel megégetik, mivel a császárok súlyosabb büntetést akartak azok ellen hozni,
akik hatalmuk alatt vannak és a maguk utasításait kell hogy betartsák.
B. G.

3.48. RENDKÍVÜLI TERHEK KIVETÉSÉNEK

CSÁSZÁRI SZABÁLYOZÁSA

CodTheod 11, 16, 4.

Kr. u. 328. május 9.

Ugyanő (Constantinus) Aemilianus praefectus praetoriónak. A rendkívüli terhek ki­

osztása (extraordinariorum munerum distributio) ne a főtisztviselőkre (principales) le­
gyen bízva, ezért a provinciák helytartóit (rectores provinciarum) figyelmeztetni kell,
hogy a kiosztást személyesen maguk intézzék, és saját kezűleg írják le, a neveket pe­
dig vörössel csatolják hozzá, azt a formát megtartva, hogy először az legyen feltün­
tetve, amit a tehetősebbeknek (potiores) kell adniuk, utána amit a középrétegeknek
(mediocres) és az alacsony rangúaknak (infimi). A földművest (agricola) pedig, aki ve­
tés vagy a termés betakarítása előtt áll, sohasem szabad a rendkívüli terhekhez
(extraordinaria onera) hurcolni, mivel gondoskodni kell, hogy kellő időben eleget te­
gyenek ezeknek a szükségleteknek. Ennek elhanyagolása a vícan'usaidra szégyent
hoz, a hivatalok vezető tisztviselőinek (rectores officiorum) viszont a fejébe fog kerül­
ni. A helytartóknak (rectores) tehát azt kell majd saját kezűleg (manu sua) megírniuk,
hogy mire van szükség és mely szükségleteknél fejenként mennyi szolgálatot kell
teljesíteni, vagy mennyi munkát, vagy milyent, vagy mekkora részletekben, úgy,
hogy azt is megírja, hogy ellenőrizte < m i n d e z > t , a behajtás előbb említett - gazda­
gabbak, középvagyonúak és alsóbb rangúak közötti (inter ditiores mediocres atque
infinos) - rendjének betartásával. Felolvastatott május 9-én Rómában Ianuarinus és
Iustus consulsága idején.

B. G.

• A fenti szemelvény a rendkívüli adóterhek kiszabásáról rendelkezik. Minthogy a széles tár­

sadalmi rétegeket érintő intézkedésről volt szó, a császár rendkívül körültekintően járt el:
közvetlenül a helytartóknak kell intézkedniük ez ügyben. Érdemes felfigyelni egyrészt arra,
hogy a terheket a vagyoni helyzetnek megfelelően méretezték (hármas tagolásban), másrészt
pedig a túlkapásoknak büntetés kilátásba helyezésével próbálta a császár elejét venni.
162 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.49. A KÖZADÓK BEHAJTÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA

CodTheod 1, 12, 2.
Kr. u. 319. december 26.

Ugyanazon Augustus [Constantinus] Proculushoz. Mind a közrend érdeke megkí­

vánja, mind pedig a proconsuli méltósághoz illik az, hogy a közadók behajtása
(exactiones publicae) és az egyéb dolgok felügyeletét (cura) és nyilvántartását (notitia) a
saját hatáskörödbe (potestas) vonjad, [mégpedig] oly módon, hogy ne elégedj meg a
hivatalnokok (officiales) [írásos] jelentéseivel (instructio) és ármánykodó szóbeli be­
számolóival, hanem vizsgáld meg maguknak a bíráknak a tevékenységét s a gabona­
ellátás felügyelőjének (praefectus annonae) és a kincstár képviselőinek (rationales) val­
lomását, hogy vajon megbízható-e az az [említett írásbeli] jelentés. így lehet ugyanis
segíteni a tartomány lakóin az igazságtalan adóbehajtások ellenében. - Kelt a január
Kalendae\a. előtti hetedik napon, Constantinus Augustus ötödik consulságának és
Constantius Caesar consulságának évében.

R. Z.

3.50. A JOGTALAN ADÓBEHAJTÁS BÜNTETÉSÉRŐL

CodTheod 11, 7, 3.
Kr. u. 320. február 1.

Ugyanazon Augustus [Constantinus] a néphez. A kötelező adók megfizetése tekin­

tetében senki se féljen az akár rosszindulatú, akár feldühödött bírák részéről [fenye­
gető] bebörtönzéstől és ólomgolyós korbáccsal való megveretéstől. A börtön a bűnö­
zőknek, a börtön a bűnös embereknek való, a hivatalnokoknak (officiales), azon bírák
megbélyegzésével (denotatio) együtt, akiknek a kötelességéből (officium) fakadóan az
e törvény (lex) ellen vétkezőket szigorúbban kell majd megbüntetni. E törvény értel­
mében biztonságban járjanak el az adófizetők, mindazonáltal ha valaki annyira ide­
gen az emberi érzelemtől, hogy ezzel a kedvezménnyel megátalkodottan visszaélne,
[azt] az emberek javára létesített, szabad és nyilvános katonai őrizetben kell tartani.
Ha [pedig] megrögzött bűnösségében kitartana, polgártársai jussanak hozzá tulaj­
donához és minden vagyonához, és a vagyon birtokbavételével vegyék magukra az
adófizetés kötelezettségét (obsequium). Úgy hisszük, hogy e lehetőség biztosításával
mindenki hajlandóbb lesz annak megfizetésére, amit hadseregünk szükséglete és a
közösség érdeke megkíván. - Kelt február Kalendaeján, Constantinus Augustus hato­
dik consulságának és Constantius Caesar consulságának évében.
R. Z.

• „Az emberek javára": ti. a társadaloméra, amelyet a katonai őrizet alatt tartott, de az adója
megfizetéséhez szükséges jövedelmétől el nem eső személy így nem károsít meg.
 3 . 5 1 . K O R R U P C I Ó A K É S Ő C S Á S Z Á R K O R I HIVATALOKBAN 163

3.51. KORRUPCIÓ A KÉSŐ CSÁSZÁRKORI

HIVATALOKBAN

CodTheod 1, 16, 7.
Kr. u. 331. november 1.

Ugyanő (Constantinus) a provinciabeliekhez (ad provinciales). Nyugodjanak most

már a hivatali beosztottak (officialis) rabló kezei, nyugodjanak, mondom, mert ha a
figyelmeztetés után sem fognak nyugodni, kard vágja majd le őket. Ne legyen eladó a
bírói függöny (iudicis velum), ne kelljen megvásárolni a bebocsátást (ingressus), ne le­
gyen alkudozások miatt gyalázatos hírű a bírói tanácsterem (secretarium), ne kerüljön
pénzbe a helytartónak (praeses) puszta látása. Az ítélkező (iudicans) egyformán nyissa
ki fülét a legszegényebbeknek (pauperrimi) és a gazdagoknak (divites). Ne fosztogas­
son a beidézésnél a hivatalfőnöknek (officii princeps) nevezett személy; ne zsarolják a
pereskedőket ugyanezen hivatalfőnökök segédei; a centuriók és más hivatali szolgák
tűrhetetlen erőszakosságának vessenek gátat, akik hol keveset, hol sokat követelnek,
és mérséklődjék azok kielégíthetetlen mohósága, akik az iratokat adják vissza a fel­
pereseknek. Mindig legyen éber a helytartói igyekezet (industriapraesidalis), nehogy a
fentebb említett emberek valamelyike is bármit elvegyen egy perben álló személytől.
És ha ezek úgy gondolják majd, hogy polgári perek kapcsán követelni lehet bármit is,
legyen ott fegyveres ellenőrzés, hogy lefejezze és lenyakazza a gazembereket, min­
denki számára megadva a lehetőséget, akit megzsaroltak, hogy ezt a kormányzók tu­
domására hozzák. Es ha ők lepleznék a dolgot, mindenkinek megadjuk, hogy ugyan­
erről szabadon szóljon és panaszt tegyen a provincia császári megbízottjainál (comites
provinciarum) vagy a praefectus praetonoknál, ha ők vannak közelebb, hogy az ő jelenté­
sük révén tájékozódva büntetést szabjunk ki ezekkel a rablásokkal szemben. Kelt no­
vember l-jén Constantinopolisban Bassus és Ablavius consulsága idején.

Értelmezés (interpretatio): Egyetlen bíró hivatali beosztottja (officialis omnium iudi-

cum) se merészeljen megvásárolható lenni, és ne kérjen pénzt a bíróságon megjele­
nőktől vagy pereskedőktől a bejutásért vagy kilépésért. Á keresetet benyújtók, épp­
úgy a gazdagok (divites), mint a szegények (pauperes), minden anyagi ellenszolgálta­
tás nélkül hallgattassanak meg. Hogyha a rablást választanák, karddal büntessenek
meg vagy legalábbis készüljön jelentés rablásaikról a császár részére.
B. G.

• A fenti rendelet a császári igazságszolgáltatás minden szintjén elharapódzott korrupciónak

volt hivatott szigorú büntetés kilátásba helyezésével gátat szabni. Egyidejűleg a szegények és
gazdagok törvény előtti egyenlő elbírásának elvét hangsúlyozza.
164 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.52. A CSÁSZÁRI VAGYONT HŰTLENÜL KEZELŐ TISZTSÉGVISELŐKRŐL

CodTheod 1, 32, 1.

Kr. u. 333. október-november táján.

Imperátor Constantinus Augustus Felixnek.

A császári magánbirtok (procuratores rei privatae), a ruhafestő (procuratores bafxi) és
-készítő műhelyek (procuratores gynaecei) azon irányítói, akik miatt csökken magán-
vagyonunk és a ruhakészítő műhelyekben gyártott termékek hibásak lesznek, a fes­
tőműhelyekben pedig a szennyezett festőanyagnak hozzákeverésével történő hami­
sítás foltot eredményez, tartózkodjanak attól, hogy említett munkaköreiket mind­
ezek jóváhagyásával lássák el, ha pedig ezzel ellentétesen cselekednének, a római
polgárok sorából kivéve kard végezzen velük. Kelt november elseje körül Aqui-
leiában, Dalmatius és Zenofilus consulsága idején.
B. G.

3.53. KÖZÉPÍTKEZÉSEK RÓMA VÁROSÁBAN A KR. E. 2. SZÁZAD ELEJÉN

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 41.27.

Az ebben az évben megválasztott censorok, Q.. Fulvius Flaccus és A. Postumius

Albinus összeállították a senatorok névsorát (Kr. e. 176 - B. L.). M. Aemilius
Lepidus pontifex maximust tették meg rangidős senatornak, s kilenc embert zártak
ki a senatusból. Ezek között különösen megrótták M. Cornelius Maluginensist, aki
két évvel ezelőtt praetor volt Hispániában, L. Cornelius Scipio praetort, aki akkori­
ban a városiak és idegenek közti jogi ügyeket intézte és L. Fulviust, aki édestestvére
volt a censornak, s mint Valerius Antias tudósít, még vagyonközösségben is élt vele.
A consulok, miután a Capitoliumon fogadalmat tettek, elutaztak provinciájukba.
Közülük a senatus M. Aemiliust azzal bízta meg, hogy nyomja el Venetiában a pata-
viumiak körében kitört lázadást, amely - mint saját követeik is jelentették - pártvil­
longásból belső háborúvá növekedett.
A követek, akiket hasonló mozgolódás elnyomására küldtek el Aetoliába, azt je­
lentették, hogy e nép dühét lehetetlenség megfékezni. A pataviumiakat megmentet­
te a consul megérkezése, aki, mivel a provinciában nem volt egyéb feladata, vissza­
tért Rómába.
A censorok a Városban kaviccsal boríttatták be az utakat, valamennyi közül ők
gondoskodtak először bérbeadás útján arról, hogy a Városon kívül levő utakat borít­
sák be és peremmel lássák el, s több helyen hidakat is építtettek. Továbbá bérbe ad­
ták egy színpadi emelvény építését az aedilisek és praetorok által rendezendő játé­
kok céljára, indítósorompókat készítettek a circusban, és a kocsifordulók számlálá­
sára szolgáló tojás alakú díszek elhelyezését... céloszlopokat... és vasketreceket,
hogy ezekből eresszék ki a vadállatokat... az ünnepet az Álbai-hegyen megrendező
consulok számára.
 3.54. ÚTÉPÍTÉS ÉS MÉRFÖLDKŐÁLLÍTÁS CAIUS GRACCHUS IDEJÉN 165

Kaviccsal boríttatták be a Capitolium lejtőjét, a Saturnus-szentélytől a Capi-

toliumig elnyúló oszlopcsarnokot a senatus gyülekezőhelyéig s tovább, fel a Curiáig.
Kőlapokkal fedették be és oszlopokkal vétették körül a Porta Trigeminán kívül fekvő
piacteret, gondoskodtak Armilius oszlopcsarnoka kijavításáról, lépcsőt építtettek a
Tiberistől fel a piactérig. Ugyanezen a kapun belül kaviccsal szóratták fel az Aventi-
nusig nyúló oszlopcsarnokot s a Venus szentélyénél kiinduló Clivus Publicust. To­
vábbá bérbe adták Calatia és Auximum városfalainak felépítését; itt állami területet
adtak el, s a befolyt pénzből mindkét város fóruma köré boltokat építtettek.
A két censor egyike, Fulvius Flaccus - mivel Postumius kijelentette, hogy sem­
miféle munkát nem végeztet el a senatus és a római nép jóváhagyása nélkül - ezek
pénzéből szentélyt építtetett Iuppiternek Pisaurumban, vízvezetéket Fundiban és
Potentiában, Pisaurumban az utat kaviccsal szóratta be, Sinuessát külső kerülettel
egészítette ki... csatornákat és körben falakat építsenek... a forumot oszlopcsarno­
kokkal és boltokkal vegyék körbe, s három boltívet emeljenek. Ezek az építkezések,
amelyeket az egyik censor adott ki bérbe, nagy hálával töltötték el a colonia lakóit.
A censorok gondosan és szigorúan ügyeltek az erkölcsök megtartására is. Sok lo­
vagtól elvették a lovát.
M. Gy.

3.54. ÚTÉPÍTÉS ÉS MÉRFÖLDKŐÁLLÍTÁS CAIUS GRACCHUS IDEJÉN

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Caius Gracchus 7.

Különösen nagy buzgalmat fejtett ki az útépítésben; figyelmet fordított a hasznos­

ságra, a tetszetősségre és a szépségre egyaránt. Az általa épített utak nyílegyenes vo­
nalban szelték át a vidéket, az útburkolatot faragott kövekből készítették, alatta ke­
ményre döngölt agyag alépítménnyel. A mélyedéseket feltöltötték, a vízmosások és
szakadékok felett hidakat építettek. Az úttest magassága mindkét oldalán egyenlő
volt, s így az egész mű egyenletes és szép látvány volt. Minden utat mérföldek szerint
méretett fel (egy római mérföld kevés híján nyolc stádiumnak felel meg), és minden
mérföldnyi távolságban egy-egy mérföldkövet állított. Kisebb távolságban más köve­
ket is elhelyeztetett az út két oldalán, hogy a lovasok ezekről könnyen és segítség
nélkül ülhessenek nyeregbe.
Mt. E.

3.55. AUGUSTUS ÉPÍTKEZÉSEI RÓMÁBAN

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 28.3-30.2.

28.3. Rómát, mely akkoriban még nem volt birodalmi méltóságához (maiestas
imperii) illően ékes, s árvíztől, tűzvésztől is sokat szenvedett, úgy megszépítette,
hogy jogosan büszkélkedhetett: márványvárost hagy örökül az utókorra, pedig csak
166 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

téglavárost kapott (...iure sitgloriatus [urbem] marmoream se relinquere, quam látenciám

accepisset). A város biztonságáról - amennyire emberi bölcsességgel tehette - még a
távoli jövőre nézve is gondoskodott.
2 9 . 1 . Igen sok középületet emeltetett (publica operaplurima extruxit), közülük a leg­
nevezetesebbek: egy fórum a Bosszúálló Mars templomával (fórum cum aede Mártis
Ultoris), Apolló temploma (templum Apollinis) a Palatiumon, a Mennydörgő Iuppiter
temploma (aedes Tonantis Iovis) a Capitoliumon. A forumot a törvényszéki tárgyalá­
sokra sereglő emberek miatt kellett felépíteni, s minthogy a két régi fórum nem bizo­
nyult elegendőnek, harmadikra is szükség volt; így aztán hamarjában átadták rendel­
tetésének, pedig a Mars-templom akkor még el sem készült. Arról is gondoskodtak,
hogy ott kiváltképpen törvényszéki tárgyalásokat (publica iudicia) és bíróválasztáso­
kat (sortitiones iudicum) tartsanak. 2. Mars templomára még az apja megbosszulásáért
megindított philippi háború idején tett fogadalmat; elrendelte tehát, hogy a senatus
itt tanácskozzék háborúkról és diadalmenetek tartásáról, a hadsereget és provinciát
kapott magistratusok innen keljenek útra, a győzelmesen hazatért vezérek pedig itt
ajánlják fel az isteneknek diadalmi jelvényeiket (insignia triumphorum). 3. Apolló
templomát palatinusi lakhelyének azon a részén építtette fel, melyet a jósok szerint
az isten egy villámcsapással maga jelölt meg; oszlopcsarnokokat is építtetett hozzá,
görög és latin nyelvű könyvtárral (porticus cum bibliotheca Latina Graecaque), s ott idő­
sebb korában gyakran tartott senatusüléseket és szemlét a bírói testületek fölött. A
Mennydörgő Iuppiternek templomot szentelt hálából, hogy megmentette életét,
amikor a cantabriai háború idején (expeditio Cantabrica) egy éjszaka az úton villám
csapott be gyaloghintójába, és fáklyavivő rabszolgáját halálra sújtotta. 4. Néhány
nagyszerű épületet mások, így unokái, felesége és nővére nevében is emeltetett:
Gaius és Lucius oszlopcsarnokát és basilicáját (porticus basilicaque Gai et Luci), Livia és
Octavia csarnokát (porticus Liviae et Octaviae) és Marcellus színházát (theatrum Marcel-
li). De a többi előkelőséget is gyakran buzdította, hogy ki-ki tehetségéhez képest
vagy új emlékművekkel (monimenta), vagy a régiek felújításával, csinosításával tegye
szebbé a várost. 5. Építettek is sok szépet; Március Philippus a Múzsák Hercule-
sének templomát (aedes Herculis Musarum), L. Cornificius Diana templomát (aedes
Dianae), Asinius Pollio a Szabadság templomának átriumát (átrium Libertatis), Muna-
tius Saturnus templomát (aedes Saturni), Cornelius Balbus egy színházat, Statilius
Taurus egy amphitheatrumot s végül M. Agrippa számos nagyszerű épületet.
3 0 . 1 . A várost kerületekre és lakónegyedekre osztotta fel (spatium urbis in regiones
vicosque divisit); a kerületek felügyeletét sorshúzás útján kijelölt tisztviselők látták el;
a lakónegyedekét pedig a lakosság által megválasztott vezetők. A tűzvész megelőzé­
sére őrséget és éjjeli őrjáratokat (excubiae nocturnae vigilesque) szervezett; az árvíz
megfékezésére kiszélesítette és kitisztíttatta a Tiberis medrét, melyet régtől fogva el­
tömött a törmelék és elkeskenyítettek az épületek beszögellései. Hogy a város meg­
közelítése minél könnyebbé váljék, a Via Flaminiát maga építtette ki egészen
Ariminumig, a többi utat pedig felosztva - a diadalmenet tartására jogosult hadvezé­
rekkel zsákmányrészesedésükből állíttatta helyre. 2. A megszentelt épületeket, akár
ódonságuk miatt omlottak össze, akár tűzvésznek estek áldozatul, helyreállíttatta
(aedes sacras vetustate conlapsas aut incendio absumptas refecit), s ezekre is, másokra is bő-
 3.56. CLAUDIUS ÉPÍTÉSI PROGRAMJAI 167

kezűén ontotta az ajándékokat. Egyetlen adományként, csak a capitoliumi Iuppiter

(Iuppiter Capitolinus) kincstárába tizenhatezer font aranyat és ötvenmillió sestertius
értékű drágakövet és gyöngyöt tett le.
K. F.

3.56. CLAUDIUS ÉPÍTÉSI PROGRAMJAI

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Claudius 20.1-3.

1. Nem sok, de annál hatalmasabb és fontosabb közművet létesített; a legjelentőseb­

bek ezek között a Gaius idejében megkezdett vízvezeték: továbbá a Fucinus-tó lefo­
lyócsatornája és az ostiai kikötő (portus Ostiensis). Pedig jól tudta, hogy ezek közül az
egyiket Augustus nem engedélyezte, hiába könyörögtek neki állandóan a marsusok;
a másik munka megkezdését pedig már az isteni Iulius is többször elhatározta, de a
munkálatok nehézsége miatt elállt szándékától. A Claudius-féle vízvezeték céljaira
egy kőépítmény segítségével egészen Rómáig elvezettette azokat a bővizű hideg for­
rásokat, melyek egyikének Kék-forrás (fons Caeruleus) a neve, a másik kettőnek
Curtius és Albudignus; valamint az Anio novus-vízvezetéket; vizüket több, díszesen
kiképzett medencében osztatta szét. 2. A Fucinus-tó lecsapolására is főként a ha­
szon, de legalább annyira a dicsőség reményében vállalkozott; néhányan ugyanis sa­
ját költségükön elvállalták a lecsapoltatás munkáját, ha annak fejében átengedik
nekik a mocsártalanított földterületet. Háromezer lépésnyi távolságban részint ki­
ásatta, részint kivájatta a hegyoldalt, így hozta létre nagy keservesen a csatornát, ti­
zenegy évi munkával, harmincezer ember szakadatlan dolgoztatásával. 3. Felépíttet­
te az ostiai kikötőt, mégpedig úgy, hogy jobbról-balról két mólóval fogatta körül, a
bejáratnál pedig, ahol már mély a tenger, kőgátat emeltetett; ezt a lehető legszilár-
dabban akarta megalapozni; ezért elébb elsüllyesztette azt a hajót, amely egy hatal­
mas obeliszket szállított Egyiptomból Rómába, majd cölöpökkel vétette körül, és
arra az alexandriai Pharos mintájára egy óriási tornyot építtetett, hogy éjjel fényje­
lekkel utat mutasson a hajóknak.
K. F.

3.57. AZ AQJJA CLAUDIA ÉS AZ AQUA ANIO NOVUS ÉPÍTÉSI FELIRATAI

CIL VI 31537a.
Róma városában az ókori Porta Praenestina (mai nevén Porta Maggiore) attika falának feliratai
(1., 2., 3.).
Kr. u. 52 (1.), 71 (2.), 80 (3.).

1. Ti(berius) Claudius Caisar Augustus Germanicus, Drusus fia, pont(ifex) ma­

xim (us), a tribunusi hatalom tizenkétszeres birtokosa (tribuniciapotestate XII), ötszö­
rös cónsul (cónsul V), az imperátori acclamatio huszonhétszeres birtokosa (imperátor
168 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

XXVII), a haza atyja, az Aqua Claudiának, amely a Caeruleusnak és Curtiusnak neve­

zett forrásoktól (fons Caeruleusjons Curtius) ered, a 4 5 . mérföldkőtől, továbbá az Aqua
Anio Novának a 62. mérföldkőtől a városba saját költségén történő bevezetéséről
gondoskodott (Aquas Claudiam exfontibus qui vocabantur Caeruleus et Curtius a milliario
XXXXV item Anienem Novam a milliario LXII sua impensa in urbem perducendas curavit).

2. Imp(erator) Caesar Vespasianus August(us) pont(ifex) max(imus), a tribunusi

hatalom kétszeres birtokosa (tribunicia potestate II), az imperátori acdamatio hatszo­
ros birtokosa (imperátor VI), háromszoros consul (consul III), négyszeres kijelölt
consul (consul designatus IIII), a haza atyja, az isteni Claudius által bevezetett, később
elhanyagolt és összedüledezett Aqua Curtiát és az Aqua Caeruleát kilenc éven át saját
költségén a város számára helyreállította (Aquas Curtiam et Caeruleam perductas a divo
Claudio et postea intermissas dilapsasque per annos novem sua impensa urbi restituit).

3. Imp(erator) T(itus) Caesar, az isteni Vespasianus fia, Augustus, pontifex maxi-

mus, a tribunusi hatalom tízszeres birtokosa (tribunicia potestate X), az imperátori
acdamatio tizenhétszeres birtokosa (imperátor XVII), a haza atyja, censor, nyolcszoros
consul (consul VIII) saját költségén gondoskodott az isteni Claudius által bevezetett,
később pedig atyja, az isteni Vespasianus által a város számára helyreállított Aqua
Cumának és az Aqua CaeruZeának - amikor azok forrásházuktól (kiindulva) régisé­
güknél fogva teljesen összedüledeztek - új formában történő újrabevezetéséről.
(Aquas Curtiam et Caeruleam perductas a divo Claudio et postea a divo Vespasiano patre suo
Urbi restitutas cum a capite aquarum a solo vetustate dilapsae essent nova forma reducendas
sua impensa curavit.)
B. L.

• Az ókori Porta Praenestinán át lépett be Róma területére az Aqua Claudia és az Aqua Anio Novus
(az 1. feliraton Aqua Anio Nova) nevű vízvezeték, amelynek 3 építési periódusát említi a felirat:
Claudius császár vezette őket Rómába, Vespasianus újíttatta fel, majd Titus állíttatta helyre
azokat.

3.58. A COLOSSEUM ÉPÍTÉSI FELIRATA

A Colosseum főbejárata mellett levő, eredetileg több mint 4 m-es, mára töredékesen megma­
radt márványtömbön a Kr. u. 5. századi helyreállítást megörökítő, Theodosius-kori felirat
alatti, a bronzbetűk felerősítésére szolgáló, Alföldy Géza által felfedezett csapoláslyukak se­
gítségével rekonstruált építési felirat. G. Alföldy: Eine Bauinschrift aus dem Colosseum. ZPE
109., 1995, 195-226.
Kr. u. 71 k.

Imperátor Titus Caesar Vespasianus Augustus az új amphitheatrum (amphitheatrum

nóvum) építését a zsákmányokból elrendelte (ex manubis fieri iussit).
B. L.
 3 . 5 9 . D O M I T I A N U S Ú T J A (VIA DOMITIANA) 169

• A töredékesen fennmaradt felirat rekonstrukciója a bronzbetűk csapolásnyomai alapján ké­

szült a korabeli és későbbi források, valamint éremábrázolások messzemenő figyelembevéte­
lével. A l i . század óta Colosseum néven ismert amphitheatrum építését Vespasianus császár
kezdte el és - amint az a feliratból kiderül - fia, Titus fejezte be. Nevének kezdőbetűjét -
T(itus) - csak apja halála után „szúrták be" a titulatura Imp(erator) Caes(ar) rövidítése közé. A
hatalmas méretű, teljes egészében kőből épült, a Róma városában már régebb óta meglevő fa-
konstrukciójú színházakhoz képest tehát minden szempontból „új" amphitheatrum neve
(amphitheatrum nóvum) szerepel a felirat második sorában. A harmadik sor azt a forrást adja
meg, amelyből az építési költségeket fedezték. Az ex manubis („a zsákmányokból", lat.) kifeje­
zéssel találkozhatunk több más korai császárkori épület, pl. a Mars Ultor-templom építési fel­
iratán is. Vespasianus és Titus esetében a Colosseum építési felirata leginkább a jeruzsálemi
templom lerombolását és kifosztását követően Rómába hurcolt zsidó kincsekre utalhat, ame­
lyek feliratos említése illeszkedik a Titus-kori építészeti program egészébe, hiszen a jeruzsále­
mi templom kifosztását a közelben található Titus-diadalív egyik reliefjén is megörökítették.

3.59. DOMITIANUS ÚTJA (VIA DOMITIANA)

Statius: Silvae [Erdők] IV.3.27-55.

Rég egy tengelyen ülve csak poroszkált,

s ingott, mint kocsirúdja, itt a vándor,
s elsüllyedt a kerék a lágy talajban,
és - síkság közepén! - hajótörésnek 30
vészétől remegett latin parasztunk.
Nem volt gyors a szekér, marasztva útját
hátráltatta a hallgató keréknyom,
vánszorgott a barom, s a szörnyű terhet
íves járma alatt hörögve húzta. 35
S mely elvette előbb egész napunkat,
szűk két óra idő csupán az út most!
Nem gyorsabb a madár eget hasító
szárnya, s nem sebesebb hajók futása!
Úgy kezdik, hogy a széleken barázdát 40
vonnak, mellyel ez útszegélyt lemetszik,
és jó mélyre leásnak ott a földbe,
majd feltöltik az árkot, ámde másként,
így készítve a burkolatnak aljat, hogy
tartson, s ne csalárd alap, hibás ágy 45
várjon majd a sűrűn rakott kövekre.
Majd jól összeszorítva két szegéllyel
fogják egybe: peremkövek sorával.
Hány kéz működik itt sietve együtt!
170 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

50 Erdőt vágnak emitt, hegyet tarolnak,

szirtet lök tova vassal az s gerendát,
míg nagy kőlapokat lerakva rájuk
más oltott meszet és poros tufát szór;
ott vízzel tele gödröket csapolnak,
55 s eltérítik a kis folyók futását.

M. Gy.

3.60. TAKARÉKOSKODÁS A KÖZPÉNZEKKEL

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 10.17a-b, 37, 43.

1 7 a - 1. Uram, amilyen kellemes hajózásban volt részem, egészen Ephesusig, olyan

elviselhetetlen forróság és egy kis láz is gyötört, miután onnét kocsin folytattam uta­
mat. Pergamumban megpihentem. 2. Mikor pedig parti naszádra szálltam, az ellen­
szél tartóztatott fel. így a vártnál valamivel később, mégpedig szeptember 17-én ér­
keztem meg Bithyniába. Mégsem panaszkodhatom a késés miatt, mert ami számom­
ra a legkedvezőbb előjel, már tartományomban ünnepelhetem születésnapodat. 3.
Most Prusa város (respublica) kiadásait (impendia), bevételeit (reditus) és követeléseit
(debitores) vizsgálom át. Ennek szükséges voltát a vizsgálat során egyre inkább belá­
tom. Magánszemélyek ugyanis különböző címeken jelentős pénzösszegeket tarta­
nak maguknál; máskor meg a legszabálytalanabb kiadásokra folyósítanak pénzt. 4.
Mindezt közvetlenül megérkezésem után írtam neked, uram.

17b - 1. Uram, szeptember 17-en érkeztem meg tartományomba, s oly engedelmes­

nek, irántad oly hűségesnek találtam, amint azt az egész emberiségtől megérdem­
led. 2. Fontold meg, uram, nem tartanád-e szükségesnek, hogy ideküldj egy építészt.
Úgy látszik, ha becsületes számvetést csinálnánk, jelentős összegeket lehetne visz-
szatéríttetni az építési vállalkozókkal. Ezt biztosra veszem a prusaiak számadásából
(ratio Prusensium), amit a leggondosabban tanulmányozok.

37.1. Uram, a nicomediaiak hárommillió-háromszáztizennyolcezer sestertiust for­

dítottak vízvezeték-építésre, ami máig befejezetlen félbemaradt, s részben széthord­
ták; egy másik vezetékre kétszázezret folyósítottak. De ez is félbemaradt, úgyhogy
újabb beruházásra van szükség, hogy vizük legyen, pedig már annyi pénzt eltékozol­
tak. 2. Megnéztem azt az igen tiszta vizű forrást, amelyből a vizet le kellene vezetni,
ahogy eredetileg tervezték; mégpedig árkádos vezetékkel, hogy ne csak a város lapá­
lyos és alacsonyabb részeire jusson. Már csak egy-két tartóív áll. Néhányat abból a fa­
ragott terméskőből lehet újjáépíteni, amelyet a régebbi vezetékből bontottak ki. A
vezeték többi részét véleményem szerint téglából kell felépíteni, ami könnyebb és
olcsóbb. 3. S mindenekelőtt az szükséges, hogy küldj egy vízügyi szakértőt (aquilex)
vagy egy építészt, nehogy megint az legyen az eredmény, mint korábban. Azt az
 3 . 6 1 . HADRIANUS ÚTJÁNAK ÉPÍTÉSI FELIRATA EGYIPTOMBÓL 171

egyet állítom, hogy az építmény haszna és szépsége mindenképpen méltó lesz a te

korszakodhoz (utilitas operis et pulchritudo saeculo tuo dignissima).

4 3 . 1 . Uram, mikor megvizsgáltam a bizánciak hivatalos kiadásait (Byzantinorum rei

publicae impendia), melyek rendkívül magasra rúgnak, tudomásomra jutott, hogy
minden évben követet küldenek üdvözlésedre (legátus ad te salutandum) egy hálaadó
irattal (psephisma), s útiköltségre tizenkétezer sestertiust adnak. 2. Emlékezve utasí­
tásodra, úgy gondoltam, hogy a hálaadó iratot elküldetem, a követjárást azonban
mellőzzék - így a hivatalos tisztességadásnak is eleget tesznek, s a kiadástól is men­
tesülnek. 3. A város költségvetését terheli meg háromezer sestertius, amit évente
útiköltség címén adtak annak a követnek, aki felkeresi Moesia elöljáróját, hogy a vá­
ros nevében üdvözölje. Ezt a jövőre nézve törölhetőnek tartom. 4. Kérlek, uram, szí­
veskedj megírni véleményedet, hogy vagy megerősítsd döntésemet, vagy helyrehozd
tévedésemet.

4 4 . 1 . A leghelyesebben jártál el, kedves Secundusom, mikor megtakarítottad a bi­

zánciaknak azt a tizenkétezer sestertiust, amit az üdvözlésemre küldött követre köl­
töttek. Megteszi ugyanazt a szolgálatot, ha csak az írásbeli határozatot továbbítod. 2.
Moesia elöljárója is meg fogja nekik bocsátani, ha tiszteletüket kevésbé költséges
módon fejezik ki.
M. E.

3.61. HADRIANUS ÚTJÁNAK ÉPÍTÉSI FELIRATA EGYIPTOMBÓL

IGRR I. 1142.
Antinoupolisban a 19. század végén talált, ma a Kairói Múzeumban őrzött felirat. Leltári szá­
ma: 9291.
Kr. u. 137. február 25-én.

Imperátor Caesar Traianus Hadrianus Augustus, az isteni Traianus Parthicus fia, az

isteni Nerva unokája, pontifex maximus (archiereus megistos), a néptribunusi hatalom
(démiarchikés exousia) huszonegyszeres, az imperátori acclamatio (autorkratór) két­
szeres birtokosa, háromszoros consul (hypatér), a haza atyja (patér patridos) készítette
a Bereniké városából Antinoupolisba vezető, biztonságos és sík terepen, a Vö­
rös-tenger mentén haladó, új Hadrianus-utat (hódos Hadriané), amely mellett őrség­
gel megerősített bőséges víztározókat és pihenőhelyeket állított fel. A 2 1 . év Phame-
nóth hónap l-jén.
P. H. A.

• A Vörös-tenger partján haladó, Berenikét és Antinoupolist összekötő, Hadrianus császár

uralkodásának 21. évében kiépített út építési felirata olvasható a fenti szemelvényben. A fel­
irat kiemeli az út biztonságos voltát, és megemlíti a hozzá kapcsolódó, az utazók biztonságát
és részben kényelmét szolgáló létesítményeket (őrség, víztározók, pihenőhelyek).
172 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.62. HADRIANUS ÉPÍTKEZÉSEI RÓMÁBAN

História Augusta [Felséges történet], Hadrianus 9-13.

9. Noha felépített minden befejezetlen építményt, ezekre atyja, Traianus temploma

kivételével sohasem írta rá a nevét.
10. Rómában helyreállította a Pantheont, a Saeptát, a Neptunus-basilicát, igen sok
templomot, Augustus fórumát, Agrippa fürdőjét, és mindezeket saját építőjük nevé­
nek meghagyásával avatta fel.
11. Saját nevén építtetett egy hidat is, egy szentélyt a Tiberis mellett és Bona Dea
templomát.
12. A kolosszust Decrianus építésszel álló helyzetben és magasra emelve olyan
óriási erőfeszítés árán vitette el onnan, ahol most Roma város temploma áll, hogy a
művelet végrehajtásához 24 elefántot teremtett elő.
13. És mivel a szobrot Nero arcvonásai alapján, akinek eredetileg szentelve volt,
Sol számára avatta fel, Apollodóros építész tanácsára eltervezte, hogy Lunának is ké­
szíttet egy másikat.
N. L.

3.63. ÉPÍTKEZÉS KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI HELYZETŰEKNEK

Vitruvius: De architectura libri decem [Tíz könyv az építészetről] 6.5.1-3.

1. Amikor mindezt így elrendeztük az égtájak szerint, meg kell fontolni azt is, milyen
módon kell a magánházakban felépíteni a házigazdának szánt saját helyiségeket, és
miként azokat, amelyek közösek a kívülállókkal. Mert a saját helyiségek közül az
olyanokba nem akárkinek, hanem csakis a meghívottaknak szabad belépni, amilye­
nek a hálószobák, ebédlők, fürdők és egyebek, amelyek hasonló célra szolgálnak.
Közös helyiségek pedig azok, ahová a hívatlanok a népből is jogosan beléphetnek,
mint a vestibulum, a ház udvara, aperisty/i'umok, és ami még ugyanilyen rendeltetésű.
Azoknak tehát, akiknek átlagos a vagyonuk, nincs szükségük pompás vestibulumok-
ra, sem taZw/inumokra, sem átriumokra, mivel ők másoknál udvarolva ajánlják fel
szolgálataikat, s nem nekik udvarolnak.
2. Azoknak, akik falusi terményekkel foglalkoznak, az előcsarnokokban istállókat
és raktárakat, az épületben is pincéket, magtárakat, csűröket, kamrákat s egyéb ilye­
neket kell kialakítani: ezek inkább a termények tárolására szolgálhatnak, mint a vá­
lasztékosság díszére. Továbbá a bankároknak és az adóbérlőknek kényelmesebb és
csinosabb, lopás ellen biztos házakat tervezzünk, az ügyvédeknek és a szónokoknak
választékosabbakat és tágasabbakat, hogy az összejöveteleket befogadhassák. A ne­
meseknek pedig, akiknek, ha tisztséget és hivatalt viselnek, állami kötelezettségeik
vannak, királyi, magas vesribuíumokat, tágas átriumokat és perístyZiumokat kell csinál­
ni, ligeteket és tágas sétatereket méltóságukhoz illően; továbbá könyvtárakat, képtá-
 3.64. HALOTTÉGETŐ ÉS SZERVESHULLADÉK-LERAKÓ HELYEKKIJELÖLÉSE. 173

rakat, basilicákat, amelyek ugyanolyan módon készüljenek, akárcsak a nagyszerű

középületek, mivel az ő házaikban gyakran tartanak tanácskozást közügyekben, s
magánügyekben is ítélkeznek és döntenek.
3. Ha tehát minden rangú-rendű személyiségnek azon elvek szerint rendezzük el a
házát, amint az első könyvben a díszítésről meg van írva, nem lesz mit kifogásolni
rajtuk, mert minden célra kényelmesen és hibátlanul alkalmassá válnak. Ezek a
szempontok nemcsak a városi épületekre érvényesek, hanem falun is, kivéve, hogy
városban az átriumok közvetlenül a kapu közelében szoktak lenni, falun a városias
házaknál rögtön apm'sty/iumok következnek, s csak aztán az átriumok amelyeket kör­
ben padlózott oszlopcsarnokkal építenek, s amelyek a palaestrákra, és a sétaterekre
néznek. Amennyire tudtam, összefoglalóan leírtam a városi épületekre vonatkozó
szabályokat. Most szólok a falusi építkezések elveiről, arról, hogy hogyan felelnek
meg céljaiknak, s milyen szabályok szerint kell őket elhelyezni.
G. D.

3.64. HALOTTÉGETŐ ÉS SZERVESHULLADÉK-LERAKÓ HELYEK

KIJELÖLÉSE RÓMA MELLETT

CILI.2 838 = VI 31614.

Rómában, a Castrapraetoria közelében előkerült felirat, ma a Capitoliumi Múzeumban (Musei
Capitolini) őrzik.
Kr. e. 80 körül.

L(ucius) Sentius, C(aius) fia, praetor, a senatus határozata értelmében gondosko­

dott a helyek lehatárolásáról (ex senatus sententia loca terminanda coeravit). Jó cseleke­
det (bonumfactum), nehogy a kijelölt határokon belül, közelebb a városhoz, bárki is
máglyarakó helyet akarjon létesíteni (nei quis intra terminos propius urbem ustrinam
fecisse velit), és nehogy ürüléket, (vagy/és) hullát akarjon behajítani (neive stercus
cadaver iniecisse velit).
B. L.

Festett felirat:

Az ürüléket jó messzire hordd el, nehogy baj érjen! (Stercus longe aufer ne malum
habeas!)
B. L.

• A felirat szövege a Sulla korában triumvir monetalisként jól ismert Lucius Sentius praetor
urbánus rendeletének szövegét őrizte meg számunkra, amelyet a szokásos b(onum) f(actum)
(„jó cselekedet", lat.), a praetor urbánus által kibocsátott rendeletekre jellemző formula vezet
be, és amelyben - higiéniai okokból - kijelöli azokat a határokat (termini) a város körül, ame­
lyen belül tilos volt halottégető helyek (ustrina) létesítése, továbbá ürülék (stercus) és állati dö­
gök (cadaver) széthajigálása.
174 3. A R Ó M A I G A Z D A S Á G ÉS A K Ö Z T E R H E K

3.65. A THERMAE STABIANAE ÉPÍTÉSI FELIRATA POMPEIIBEN

CIL 1.2 1635; X 829.

Pompeiiben a stabiaei fürdőben előkerült építési felirat. Ma a nápolyi Nemzeti Régészeti Mú­
zeumban (Museo Archeologico Nazionale) őrzik.
Kr. e. 80 körül.

C(aius) Vulius, C(aius) fia (és) P(ublius) Aninius, C(aius) fia, a városi tanács ítélet­
hozatali joggal felruházott elöljárói (duoviri iure dicundo) a gőzfürdő és a tisztál­
kodóhelyiség építésének (laconicum et destrictarium faciunda), az oszlopcsarnokok és
a tornacsarnok újjáépítésének (porticus et palaestram reficiundá) nyilvános kiírásáról a
városi tanács határozata értelmében gondoskodtak (locarunt ex decurionum decreto),
(és) abból a pénzből, amelyet nekik a törvény szerint játékokra vagy egy épületre kel­
lett fordítaniuk, kivitelezték és a végrehajtást ellenőrizték (ex eapequnia quod eos e lege
in ludos aut in monumento consumere oportuit faciunda coerarunt eidemque probarunt).

B. L.

• A felirat Pompeii legrégebbi, a Kr. e. 4. században létesített ún. stabiaei fürdője (thermae
Stabianae) részleges bővítésének, illetve újjáépítésének tényét örökítette meg Sulla korában.
Új épületrészként jelenik meg a laconicum (gőzfürdő) és az a helyiség (destrictarium), ahol a
sportolók a testükre tapadt olajos homokot egy erre a célra szolgáló eszközzel (strigilis) leva­
karhatták, ugyanakkor átépítésre kerültek az oszlopcsarnokok (porticus) és a tornacsarnok
(palaestra). A költségek, amelyeket egy városi törvény éretelmében (ex lege) játékokra vagy egy
épületre (in ludos aut in monumento) kellett fordítani, a két elöljárót terhelték (eos ... consumere
oportuit).

3.66. A POMPEII SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSI FELIRATA

CIL 1.2 1633; X 844.

1769-ben vagy 1794-ben Pompeiiben, a kisebbik színház (odeon) bejárata fölött talált, ma is az
eredeti helyén látható felirat.
Kr. e. 80 után.

C(aius) Quinctius Valgus, C(aius) fia (és) M(arcus) Porcius, M(arcus) fia, a városi
tanács vezetői (duo viri) a városi tanács határozata éretelmében a fedett színház épí­
tésének nyilvánosan kiírásáról gondoskodtak és a szerződés betartását ellenőrizték
(decurionum decreto theatrum tectum faciundum locarunt eidemque probarunt).
B. L.

• A feliraton olvasható locarunt - probarunt szavak a korai városi törvényekben is megtalálható

szakkifejezések (lásd pl. lex Malacitana 63). A felirat Pompeii második kőszínházának, az
akusztikai okokból tetővel fedett odeonnak (theatrum tectum) az építési felirata. A két városi ve-
 3.67. A SEGOVIAI V Í Z V E Z E T É K FELIRATA 175

zető abban az időben viselte tisztségét, amikor Pompeii colonia rangra emelkedett. Mindketten
jól ismertek a campaniai város közéletében: néhány évvel később az ötévenként esedékes va­
gyonbecslés végrehajtásával megbízott városi elöljárók (duoviri quinquennales) lettek, és ők
hozták létre a pompeii nagy amphitheatrumot is. Caius Quinctius Valgus pályafutása nem
Pompeiiben kezdődött: neve Kr. e. 85-ből a dél-campaniai városban, Abe/ít'numban (Avellino)
bukkan fel, ahol már betöltötte a duovir quinquennalis tisztségét.

3.67. A SEGOVIAI VÍZVEZETÉK FELIRATA

G. Alföldy: Die Bauinschriften des Aquäduktes von Segovia und des Amphitheaters von
Tarraco. Madrider Forschungen, Band 19. Berlin - New York, 1997.
Kr. u. 90-98 között.

Imperator Nerva Traianus Caesar Augustus Germanicus, pontifex maximus, a tribu-

nusi hatalom kétszeres birtokosa, kétszeres cónsul, a haza atyja rendeletére (Impera-
toris Nervae Traiani Caesaris Augusti Germanici, pontificis maximi, tribunicia potestate II,
consulis II, patris patriae iussu) Publius Mummius Mummianus et Publius Flavius Tau­
rus a municipium Flavium Segoviensium városi tanácsának vezetői (II[duum]viri municipii
Flavii Segoviensium) helyreállították a vízvezetéket (aquam restituerunt).
B. L.

• 17 m hosszú, kb. 30 m magasban elhelyezett, eredetileg kb. 120-140 betűből álló építési fel­
irat, amely az aranyozott bronzbetűk felerősítésére szolgáló csapolásnyomok pontos felméré­
se (1992. július 11-12.) nyomán vált rekonstruálhatóvá. A vízvezeték (aqua) építését Domi-
tianus idején kezdték meg, Traianus hatalomra kerülésekor fejezték be. A feliraton ez utóbbi
uralkodó neve szerepel, két helyi vezető (duumvir) nevének társaságában.

3.68. SAVARIA NEVÉNEK FELIRATOS EMLÍTÉSE

A VÁROSI RANGRA EMELÉS ELŐTT

Steindenkmaler 70; RIU I. 135.

1928-ban Ondódon (Vas megye), egy régi kút falában talált votív márványtábla, ma a szom­
bathelyi Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 1. század első fele.

Oltár Aecorna Augustának (Aecornae Augustae sacrum), azok az emonaiak, akik

Savaria határain telepedtek meg (Emonienses qui consistunt finibus Savariensium), szíve­
sen váltották be ígéretüket, mert (Aecorna) megérdemelte (votum solverunt libentes
merito).
B. L.
176 3. A R Ó M A I GAZDASÁG ÉS A K Ö Z T E R H E K

• A felirat Savaria nevét a colonia rang feltüntetése nélkül, a „Savaria határai" (fines Savariae)
kifejezésben adja meg. Noha a római városi jogban kizárólag városi rangú település rendelkez­
het „határokkal" vagy territóriummal, a fines Savariae említése arra is utalhat, hogy a felirat
colonia Claudia Savaria Claudius-kori (Kr. u. 40-es évek körüli?) alapítása előtti időszakra kel­
tezhető. Itt telepedtek le azok az emonabeliek, akik részben az Augustus élete utolsó évében
(Kr. u. 14) alapított észak-itáliai város, colonia Iulia Emona (ma: Ljubljana) lakói és részben ta­
lán Aquileia irányából észak felé terjeszkedő itáliai kereskedők voltak. Aecorna helyi istennő
volt, akinek fogadalmat tettek, amelyet be is váltottak.

3.69. VÁROSALAPÍTÓ VETERANUSOK SAVARIÁBAN 1.

Steindenkmáler 96; RIU I. 145.

Ondódon (Vas megye), egy régi kút falában 8 darabra tört, mészkőből faragott sírsztélé, ma a
szombathelyi Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 1. század második fele.

Itt nyugszik L(ucius) Naevius Rufus, Ter(tius) fia, a leg(io) XV Apol(linaris) Medio-
lanumból származó (Mediolano) leszerelt katonája (veteranus), akit c(olonia) C(laudia)
S(avariába) telepítettek le (deductus coloniam Claudiam Savariensium). Élt 75 évet. A sír­
feliratot (a saját) feleségének, Naevia Lucidának is állíttatta (et Naeviae Lucidae coniugi
suae titulum fieri iussit), elkészítéséről gondoskodott (faciendum curavii) L(ucius)
Naevius Silvanus, felszabadított rabszolga (libertus). A sírhely minden oldalán 20-20
láb (= kb. 6 x 6 m) méretű (locus monumenti quoqueversus pedes XX).
B. L.

• A leszerelt katona magas életkorából és észak-itáliai származásából ítélve egyike lehet a

Savariába letelepített első veteranusoknak. Minthogy felesége nomen gentiléje megegyezik az
övével, feltételezhető, hogy korábban Lucius Naevius Rufus rabnője volt, majd szabadosa lett.
Szintén ő szabadította fel Lucius Naevius Silvanust, aki egykori gazdája síremlékének elkészí­
téséről gondoskodott. A felirat megadja a sírkert méretét is; ez azért vált szokásossá, hogy ele­
jét vegyék a sírkert területe későbbi önkényes csökkentésének, rongálásának. A felirat lelőhe­
lye talán arra enged következtetni, hogy Lucius Naevius Rufus veteránbirtoka Savaria territó­
riumának Ondód környékére eső részén lehetett, ahol síremlékét is feltételezhetjük.

3.70. VÁROSALAPÍTÓ VETERANUSOK SAVARIÁBAN 2.

CIL III 4189 = 10921; Steindenkmáler 95; RIU I. 149.

Dozmaton (Vas megye) a templom falába másodlagosan befalazott homokkőből faragott
sírsztélé. Ma a szombathelyi Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 1. század közepe, második fele.
 3.71. T I F E R N U M ETRUSZK VÁROS PATRONUSA TEMPLOMOT ÉPÍTTET 177

Itt nyugszik P(ublius) Maecius Sabinus, P(ublius) fia, a leg(io) XV Apollinaris)

sergiai származású (domo Sergio) leszerelt katonája (veteranus), akit c(olonia) C(laudia)
S (avariába) telepítettek le (deductus coloniam Claudiam Savariensium), élt 60 évet. A fel­
irat állításáról szabad akaratából (?) rendelkezett (titulum fieri iussit arbitra[tu?]) M
OMIT ( ? ) . . . C(?)ANI Q C a — O / — E D —
B. L.

• Savaria alapításában többek között a carnuntumi legio (legio XV Apollinaris) kiszolgált kato­
nái játszottak szerepet, akik Savariában kapták meg a tisztességes leszereléssel (missio honesta)
járó földjuttatást (missio agraria), illetve itt vásárolhattak birtokot maguknak, amennyiben el­
bocsátásukkor pénz kaptak (missio nummaria). A veteránletelepítés (deductio) történhetett cso­
portosan vagy egyéni úton egyaránt. A letelepítést követően azonban legkorábban csak 20 év
múltán változtathattak lakhelyet a volt katonák. A felirat utolsó sorai töredékesek és értel­
mezhetetlenek, egyes korábbi értelmezések szerint arbitratu Domitiani lehetne.

3.71. TIFERNUM ETRUSZK VÁROS PATRÓNUSA

TEMPLOMOT ÉPÍTTET

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 4.1.

1. Kedves Fabatusom! Szeretnéd, ha annyi idő után unokádat meg engem megint lát­
hatnál. Mindkettőnknek nagyon kedves ez az óhaj, és - szavamra - kölcsönös. 2.
Mert mi is hihetetlenül vágyódunk utánatok, és vágyunk teljesítését tovább nem ha­
logathatjuk, így máris csomagolunk, hogy mihelyt módunk lesz az utazásra, hozzá­
tok siessünk. Útközben csak egyszer állunk meg rövid időre. 3. Kis kitérőt teszünk
Etruriába (deflectemus in Tuscos). Nem azért, hogy megnézzük a birtokot és a gazdasá­
got (non ut agros remque familiarem oculis subiciamus) (erre később is lesz mód), hanem
hogy eleget tegyünk egy parancsoló kötelességünknek.
4. Birtokommal (praedia) szomszédos a Tifernum (Tiberinum) nevű város (oppi­
dum). Ennek lakói engem, még szinte gyermekkoromban - sokkal több lelkesedés­
sel, mint meggondolással - pártfogójuknak (patrónus) választottak. Ha odaérkezem,
ünnepelnek, ha elutazom, bánkódnak, ha megtiszteltetésben részesülök (honores),
örvendeznek. 5. Hálám (gratia) jeléül (mert szégyen, ha az embert ragaszkodásban
felülmúlják) saját költségemen templomot építtettem (templumpecunia mea exstruxi).
Elkészült, felavatását (dedicatio) tovább halogatni már vétek lenne, a kegyelet meg­
sértése. 6. Ott leszünk hát a felszentelés napján (di'es dedicationis): nagy vendégséget
akarok rendezni. Lehet, hogy még a rá következő napot is ott töltjük, de azután an­
nál gyorsabban utazunk tovább. 7. Bárcsak jó egészségben találnánk téged és leá­
nyodat. Mert biztos, hogy jó hangulatban lesztek, ha szerencsésen megérkezünk.
Minden jót!
M. Gy.
178 3. A RÓMAI GAZDASÁG ÉS A KÖZTERHEK

3.72. E G Y E P H E S O S I POLGÁR T Ö R E K V É S E
A VÁROS SZÉPÍTÉSÉRE

SIG 850.
Római kori görög nyelvű felirat Ephesosból (Ódeion), ma Londonban, a British Museumban
őrzik.
Kr. u. 145.

I m p e r á t o r C a e s a r (Autokratór Kaisar) T i t u s Aelius H a d r i a n u s A n t o n i n u s Augustus,

az isteni H a d r i a n u s fia, az isteni Traianus P a r t h i c u s unokája, p o n t i f e x m a x i m u s
(archiereus megistos), a n é p t r i b u n u s i h a t a l o m (démarchikés exousia) h é t s z e r e s , az i m p e ­
ratori c í m k é t s z e r e s birtokosa, négyszeres c o n s u l (hypatos), a H a z a Atyja (patér
patridos), az e p h e s o s i a k v e z e t ő i n e k , t a n á c s á n a k és n é p é n e k (tois archousi kai té houle
kai tó démó) üdvözletét küldi.
Vedius A n t o n i n u s törekvését, h o g y k ö z m e g b e c s ü l é s r e (philotimia) találjon nála­
tok, n e m annyira a ti leveleitekből, m i n t i n k á b b az övéiből i s m e r e m , ugyanis a m i k o r
s e g í t s é g e m é r t folyamodott a m ű a l k o t á s o k k i c s i n o s í t á s a végett - a m e l y e k é r t ti kigú­
n y o l t á t o k -, t u d o m á s o m r a hozta, h o g y m i l y s o k és m i l y nagy é p ü l e t t e l g a z d a g í t o t t a a
várost, t i a z o n b a n n e m a z ő t m e g i l l e t ő m ó d o n fogadtátok. R é s z e m r ő l b e l e e g y e z t e m
abba, a m i t kért, és elfogadtam, hogy n e m a polgártársainál s z o k á s o s m ó d o n , akik a
pillanatnyi hírnév é r d e k é b e n látványosságokra, o s z t o g a t á s r a m e g v e r s e n y e k r e n d e ­
z é s é r e fecsérlik becsvágyukat, i n k á b b azt válassza, a m i n k e r e s z t ü l r e m é n y e i s z e r i n t
városát a j ö v ő b e n p o m p á s a b b á t e h e t i . A levelet C l ( a u d i u s ) Iulianus, a n a g y h a t a l m ú
p r o c o n s u l (ho kratistos anthypatos) küldte el. Jó s z e r e n c s é t .
T. K.

• A Kr. u. 2. században az egész Római Birodalomban jellemző volt, hogy gazdag magánsze­
mélyek alapítványokat hoztak létre, saját költségükön városukban középületeket (pl. színház,
amphitheatrum, fürdők stb.) emeltek, vagy különböző látványosságok szervezésének költsége­
it vállalták magukra. Ennek fejében elvárták, hogy mint köztiszteletnek örvendő személyeket
tartsák őket számon közösségükben, és sokszor a város patrónusa címet is megkapták. A fenti
feliraton ennek éppen az ellenkezőjével találkozunk, amikor is a jótékony polgárt - minthogy a
népszerű játékok helyett inkább a városkép szépítéséért áldozott - nem részesítik az általa
joggal elvárt közmegbecsülésben, és ezért a császárhoz folyamodott segítségért.

3.73. L E É G E T T F Ü R D Ő É P Ü L E T HELYREÁLLÍTÁSA
NARBO VÁROSÁBAN

CIL XII 4 3 4 2 .
A dél-galliai Narbo - Narbonne-ban, a Szent Pál-katedrális udvarában talált felirat. Ma a
narbonne-i múzeum kőtárában (Musée Lapidaire) őrzik.
Kr. u. 145 után.
 3.74. AQUINCUM Mim MUNICIPIUM EMLÍTÉSE 179

I m p ( e r a t o r ) C a e s ( a r ) T ( i t u s ) Aelius Hadrianus A n t o n i n u s A u g ( u s t u s ) Pius, a z isteni

Hadrianus fia, az isteni Traianus Parthicus unokája és az isteni N e r v a dédunokája
(Imperátor Caesar divi Hadriani filius, divi Traiani Parthici nepos, divi Nervae pronepos,
T[itus] Aelius Hadrianus Antoninus Aug[ustus] Pius) p o n t ( i f e x ) m a x i m u s , a t r i b u n u s i ha­
t a l o m b i r t o k o s a (tribunicia potestate), k é t s z e r e s imperator (imperator II), négyszeres
c o n s u l (consul IIII), a h a z a atyja (pater patriae) a tűz által elpusztított fürdőt oszlopcsar­
nokokkal, és színházzal t o v á b b á díszcsarnokkal, valamint összes díszeivel együtt sa­
játjából (értsd: p é n z é b ő l ) helyreállította (thermas incendio consumptas cum porticibus et
theatro et basilicis et ómnibus ornamentis sua restituit).
B. L.

• A felirat Antoninus Pius császár ( 1 3 8 - 1 6 1 ) 4. - és egyben utolsó - consulságának évében

egy tűzvészben elpusztult fürdő saját költségen történő helyreállításának tényét örökíti meg.

3 . 7 4 . A Q U I N C U M M I N T MUNICIPIUM E M L Í T É S E

CIL III 10398.

A 19. század végén Óbudán az ún. Papföldeken a római kori fürdőépület hideg vizes helyiségé­
ben (frigidarium) előkerült felirat.
Kr. u. 193. szeptember 11.

Oltár Fortuna Augustának (Fortunáé Augustae sacrum). C(aius) Val(erius) Valen-

t i n ( u s ) , a városi t a n á c s elöljárója (duumvir) és C ( a i u s ) I u l ( i u s ) V i c t o r i n u s , t o v á b b á
P ( u b l i u s ) P e t r o n i u s C l e m e n s , a városi t a n á c s é p í t é s i ü g y e k é r t felelős egykori veze­
t ő j e (aedilicius), m i n d k e t t e n A q u i n c u m m u n i c i p i u m á n a k városi t a n á c s t a g j a i (decu­
riones municipii Aquincensium) f o g a d a l o m b ó l o l t á r t á l l í t o t t a k (aram ex voto posuerunt),
s z e p t e m b e r h a v á n a k Idusa, e l ő t t 3 nappal, F a l c o és C l a r u s c o n s u l s á g á n a k é v é b e n .

B. L.

• A felirat megemlíti a városi tanács négyfős vezető testületének (quattuorviri) két tagját: egy­
részt a két „tanácselnök" egyikét, Caius Valerius Valentinus duumvirt, másrészt a városi építé­
si ügyekért felelős egykori elöljárót (aedilis), Publius Petronius Clemenst, aki már leköszönt
hivatalából (aedilicius), de továbbra is a városi tanács (ordo decurionum) tagja maradt, csakúgy,
mint a tisztséget nem viselő társa, Caius Iulius Victorinus (lásd még 4.1.46.). A felirat a Kr. u.
124-ben municipium rangra emelt Aquincum nevének (municipium [Aelium] Aquincensium = tu­
lajdonképpen „az aquincumiak municipiuma" értelemben) egyik utolsó említése, merthogy
még ugyanabban az évben Septimius Severustól colonia rangot kapott.
180 3. A RÓMAI GAZDASÁG ÉS A KÖZTERHEK

3.75. BRIGETIO VÁROSI RANGJÁNAK LEGKORÁBBI

EMLÍTÉSE

CIL III 3649; RIU III. 7 7 3 .

Esztergomban, a bazilika építése során talált feliratos mészkő tábla. Ma az esztergomi Balassa
Bálint Múzeumban őrzik (leltári száma: 6 7 . 1 6 . 1 . ) .
Kr. u. 2 0 5 .

A l e g s z e n t e b b A p o l l ó n a k és Hygiának (Apolliníet Hygiae sanctissimis) Q u i n t u s U l p i u s

Felix, a b r e g e t i ó i a k m u n i c i p i u m á n a k a u g u s t a l i s a (Augustalis municipii Bregetionensium
[ s i c ! ] ) saját k ö l t s é g é r e t e m p l o m o t e m e l t (impensis suis templum fecit) Aurelius A n t o ­
n i n u s császár m á s o d i k és S e p t i m i u s G e t a ( e l s ő ) c o n s u l s á g á n a k é v é b e n (Aurelio An-
tonino Augusta II et Septimio Geta consulibus).
B. L.

• Quintus Ulpius Felix Brigetio municipiumában (a feliraton: Bregetió) a császárkultuszt ápo­

ló, felszabadított rabszolgákból álló hatfős testület tagja lett (sevir Augustalis municipii Brigetio-
nensium). A feliraton consuli keltezés található: Caracalla második és Geta első consulsága Kr.
u. 205-re keltezhető - a felirat tehát Brigetio municipium rangjának általunk ismert legkoráb­
bi említését tartalmazza. A töredékes feliraton a városnév pontatlan megadása miatt sokáig
nem ismerték fel, hogy Brigetióról van szó. A felirat egyéb vonatkozású értelmezésére lásd
3.77. és 3.78.

3.76. ÜNNEPI LAKOMA É P Ü L E T É N E K

LÉTESÍTÉSE

RIU II. 377.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1912-ben a brigetiói legiotábor közelében késő római sírban má­
sodlagos felhasználásban előkerült mészkő tábla. Ma Tatán, a Kuny Domokos Múzeumban
őrzik.
Kr. u. 2 1 7 . november 5.

A p o l l ó n a k és Hygiának (Apollini et Hygiae) Q ( u i n t u s ) U l p ( i u s ) F e l i x , a b r i g e t i ó i a k

m u n i c i p i u m á n a k augustalisa (Augustalis municipii Brigetionensium), a 2. kaputól a
Salus forrásáig saját k ö l t s é g é r e alapjaiból (a solo inpendiis suis) oszlopcsarnokot
(porticus) épített, és a t ű z o l t ó e g y l e t kizárólagos h a s z n á l a t á r a ü n n e p i l a k o m á k r e n d e ­
zésére b i r t o k b a adta (ad epulas privilegio collegii centonariorum haberi iussit) Iul(ius)
S a b i n u s quinquennalis (jóváhagyásával) P r a e s e n s és E x t r i c a t u s c o n s u l s á g a é v é b e n n o ­
v e m b e r h ó n a p Nonaeján.
B. L.

• Quintus Ulpius Felix jogállását tekintve felszabadított rabszolga, aki - noha valószínűleg te­
hetős volt - nem szabad születése miatt nem lehetett a városi vezető elit tagja, ezért a hozzá
 3.77. FÜRDŐ LÉTESÍTÉSE AZAQUINCUMITÁBORVÁROSTERÜLETÉN 181

hasonló jogállásúakkal együtt a rendekhez hasonló, a császárkultuszt ápoló hat férfiúból álló
testülethez (seviri Augustales) tartozott. Az ordo decurionum tagjaihoz hasonlóan anyagilag ő is
hozzájárult középületek építéséhez, nevezetesen egy Apollónak és Hygiának szentelt oszlop­
csarnok felépítéséhez, amelyben a tűzoltók collegiuma rendezhetett ünnepi lakomát. Az épület
„hivatalos átadását" a városi tanács vezetője, az ötévenként esedékes vagyonbecslés végrehaj­
tásával is megbízott duumvir quinquennalis hagyta jóvá. A feliraton ún. consuli keltezés találha­
tó, amelynek segítségével meg lehet határozni a felirat állításának évét.

3.77. F Ü R D Ő L É T E S Í T É S E
AZ AQUINCUMI TÁBORVÁROS TERÜLETÉN

CIL III 1 0 4 8 9 .
Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda.
Kr. u. 2 2 2 - 2 3 5 között.

I m p ( e r a t o r ) C a e s a r M ( a r c u s ) A u r ( e l i u s ) S e v e r u s [Alexander] P i u s F é l i x A u g u s t u s a
legio II Adiutrix Pia Fidelis f e n n h a t ó s á g a alá t a r t o z ó t e r ü l e t e n (territorio legionis II
[secundae] Adiutricis Piae Fidelis) új fürdőt é p í t e t t (balneum a solo ... fecit), Fl(avius)
M a r c i a n u s c o n s u l gondoskodásával (curante Fl[avio] Marciano co[n]s[ule]).
B. L.

• A felirat a Kr. u. 3. század első harmadának végén a canabae területén létesített fürdő építését
említi. Az a solo kifejezés arra utal, hogy az építmény újonnan épült, és nem meglevő épület
felújítása vagy helyreállítása történt (solum, -i [n] = „talaj", lat.: a solo = „a talajból").

3.78. AZ A Q U I N C U M I LEGIO F Ü R D Ő J É N E K
ÉPÍTÉSI FELIRATA

CIL III 3 5 2 5 = 10492. ,

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda, a Flórián u. 4 2 0 . sz. telken talált oltár, amelynek első
feliratát kivésték, és másodlagos felhasználásban látták el az alábbiakban olvasható szöveggel.
A felirat értelmezéséhez lásd Alföldi A.: Aquincumi adalék a Kr. u. 2 6 8 . év történetéhez.
BudRég 13., 1943, 3 5 - 4 2 .
Kr. u. 2 6 8 .

A legio II Adiutrix Pia Fidelis Claudiana n a g y o b b i k fürdőit (thermae maiores), amelyek

h o s s z ú időn át h a s z n á l a t o n kívül voltak (magnó tempore intermissae) és el voltak ha­
gyatva, o s z l o p c s a r n o k o k és b e j á r a t o k rendbehozatalával e l ő b b ú j j á é p í t e t t e (retracta-
tis porticibus aditibusque prius refecit), majd elrendelte, hogy j ú l i u s hó Kalendaeja. előtti
n a p o n (június 3 0 - á n ) b o c s á s s á k a k a t o n á k rendelkezésére, C l e m e ( n t i u s ) S i l v i ( u s ) ,
182 3. A RÓMAI GAZDASÁG ÉS A KÖZTERHEK

a k i e m e l k e d ő férfiú h e l y t a r t ó s á g a idején (praesidente egregio viro Clementio Silvio) és

ugyanazon legio p a r a n c s n o k á n a k , Aurelius F r o n t i n u s n a k a felügyelete alatt (et cura
Aurelii Frontini praefecti legionis iusdem), Paternusí m á s o d i k és Marinianus (első)
c o n s u l s á g a idején.
F. G.

• A felirat, amelyet egy másodlagosan felhasznált oltárra véstek, azt a tényt rögzíti II. Claudius
uralkodása idején, hogy az Aquincumban állomásoztatott legio II Adiutrixnak a Budapesten, az
Árpád híd óbudai hídfője alatt feltárt „nagyobbik fürdőit" (thermae maiores) helyreállították,
kibővítették és újból használatba vették. Fontos a legio Claudiana kitüntető jelzője, másrészt
pedig a consulok nevének megadása, akik Kr. u. 268-ban voltak hivatalban. A feliraton szere­
pel Pannónia inferior helytartójának, a más feliratokról (pl. CIL III 3 4 2 4 ) is ismert Titus
Clementius Silvius helytartónak a neve, aki ezt a tisztséget mint praeses viselte. A vir egregius
cím lovagrendi származásra utal. Aurelius Frontinus az aquincumi legio parancsnoka volt:
címe már nem a hagyományos, senatori rangúaknak kijáró legátus Augusti pro praetore, hanem
valószínűleg már ő is lovagrendi praefectusként állt a legio élén. A senatori rend tagjainak a
hadseregből való kiszorulása a lovagrendiek javára a Severus-kort követően figyelhető meg.

3.79. F E D E T T FOLYOSÓ ÉPÍTÉSE

CIL III 4 1 8 3 ; Steindenkmaler 7; RIU I. 39.

Savaria - Szombathely.
Kr. u. 3. század?

T ( i t u s ) C n o r i u s S a b i n i a n u s , az ala Contariorum egykori p a r a n c s n o k a (ex praefecto), a

k i e m e l k e d ő férfiú (vir egregius) és L ( u c i u s ) V a l ( e r i u s ) Verus, Colonia Claudia Savaria
városi t a n á c s á n a k tagja (decurio coloniae Claudiae Savariensium), F e l s ő - P a n n o n i a egy­
kori t a r t o m á n y i főpapja (sacerdotalis provinciáé Pannóniáé superioris) a t ű z v é s z által el­
p u s z t í t o t t fedett folyosót (cryptam vi ignis exustam) saját k ö l t s é g ü k r e ú j j á é p í t e t t é k
(sumptibus suis refecerunt).
B. L.

• A crypta néven említett épület rendeltetése nem ismert. Általában zárt és fedett folyosót je­
lent, (két) oldalt ablaknyílásokkal, amely valamilyen nagyobb épületkomplexum része vagy
önálló épület is lehet. Néha föld alatti járatokat is jelent. A város, illetve Felső-Pannonia helyi
életének kiemelkedő alakjai építették fel újra: a tartományi főpap nevének és címének említé­
se kapcsán talán felmerülhet a cryptának a császárkultusszal való összefüggése is. A vir egregius
kifejezés a lovagoknak kijáró cím volt, mint ahogy a lovagrend tagjai tölthették be a lovassági
segédcsapatok parancsnoki tisztségét (praefectus alae) is.
 3.80. GABONATÁROLÓ ÉPÍTÉSE SAVARIÁBAN 183

3 . 8 0 . G A B O N A T Á R O L Ó É P Í T É S E SAVARIÁBAN

CIL III 4 1 8 0 ; Steindenkmáler 11; RIU I. 4 8 .

Savaria - Szombathely.
Kr. u. 3 4 6 - 3 4 9 .

A mi urunk, a g y ő z e d e l m e s és diadalmaskodó C o n s t a n s ö r ö k k é v a l ó Augustus jó sze­

r e n c s é j é é r t (beatudine domini nostri Constantis victoris ac triumfatoris semper Augusti), elő­
re látva a g a b o n a r a k t á r a k (horrea) k é s z l e t e i b e n m u t a t k o z ó hiányt, azt követően, hogy
a l a p í t á s u k t e k i n t e t é b e n a g a b o n a r a k t á r a k fogyatkozni kezdtek, e m e z t (a h o r r e u m o t )
V u l c ( a c i u s ) Rufinus, az igen kiváló (értsd: s e n a t o r i rangú) férfiú (vir clarissimus),
praefectus praetorio, saját k e z d e m é n y e z é s r e (per se coepta) a gabonaellátás ügye ö r ö k ö s
zavartalanságának ajánlotta (in securitatem perpetem rei annonariae dedicavit).

B. L.

• A késő római császárság korában továbbra is alapvető probléma volt az élelmiszer-, azon be­
lül pedig a gabonaellátás biztosítása. Birodalomszerte megfigyelhető, hogy mind katonai erő­
dökben, mind pedig civil településeken, vagy azoktól függetlenül, a tartományok belsejében
élelmiszer-és gabonaraktárak épültek. Ezek rendeltetése egyrészt a lakosság, másrészt pedig a
katonaság ellátása volt. Savariában Vulcacius Rufinus, apraefectura Italiae Illyrici etAfricae elöl­
járója (praefectus praetorio), aki Kr. u. 3 4 6 . március 8. - 3 4 9 . december 2 8 . között viselte ezt a
tisztséget, a helyi készletek felhalmozása és a gabonaellátás zavartalan biztosítása érdekében
Constans császár uralkodása idején horreumot építtetett. A horreumok késő római szerepére
vonatkozóan lásd L. Borhy: „Non castra sed horrea..." - Bestimmung einer der Funktionen
spatrömischer Binnenfestungen. BayVorgeschbl 61., 1996, 2 0 7 - 2 2 4 .

3.81. PANNÓNIAI V Á R O S O K ÁLLAPOTA

VALENTINIANUS CSÁSZÁR LÁTOGATÁSA IDEJÉN

Ammianus Marcellinus: Res gestae [Római történet] 30.5.1-3, 6, 14, 15, 17.
Ballá L.: Savaria invalida. Megjegyzések a pannóniai városok Valentinianus-kori történetéhez.
ArchÉrt 90., 1963, 7 5 - 8 0 .
Kr. u. 3 7 5 .

1. A tavasz előrehaladtával V a l e n t i n i a n u s elindult Trevert'ből (Trier), és gyors m e n e t ­

b e n haladt a z i s m e r t u t a k o n . ... 2 . E z u t á n b e v o n u l t C a r n u n t u m illyricumi városba,
a m e l y m o s t lakatlan és elhanyagolt á l l a p o t b a n van (Carnuntum Illyriorum oppidum
desertum quidem nunc et squalens), de egy hadvezér s z á m á r a igen kedvező helyen fek­
szik, m e r t i n n e n , a h a t á r h o z l e g k ö z e l e b b e s ő ő r á l l o m á s r ó l (statio) vissza l e h e t verni a
b a r b á r o k t á m a d á s a i t , ha a v é l e t l e n vagy a m e g f o n t o l á s o k o t ad rá. 3. M i n d e n k i ret­
tegve várta a c s á s z á r j ö v e t e l é t , m e r t azt h i t t e , h o g y a heves t e r m é s z e t ű , i n d u l a t o s
184 3. A RÓMAI GAZDASÁG ÉS A KÖZTERHEK

császár h a m a r o s a n m e g fogja b ü n t e t n i a z o k a t a tisztviselőket, a k i k n e k h ű t l e n s é g e

vagy távolléte m i a t t vált v é d t e l e n n é P a n n o n i á n a k ez a r é s z e . . . . 6. Különféle c í m e k e n
kiagyalt, v é s z t h o z ó adókkal n y o m o r g a t t á k a m á r úgyis t ö n k r e t e t t , j e l e n t ő s vagy kis
vagyonnal r e n d e l k e z ő e m e b r e k e t . ... V é g r e az a d ó t e r h e k (tributorum onera) és a foly­
t o n növekvő s z o l g á l t a t á s o k (vectigaliumque augmenta multiplicata) m é g a v é g r o m l á s t ó l
félő e l ő k e l ő e m b e r e k k ö z ü l is s o k a t e l k ö l t ö z é s r e k é n y s z e r í t e t t e k . M á s o k t ó l a kérlel­
h e t e t l e n ü l k ö v e t e l ő z ő a d ó h i v a t a l n o k o k (flagitantes ministri) m i n d e n t e l h a r á c s o l t a k , s
mivel m á r n e m volt m i b ő l adniuk, így állandó lakói l e t t e k a b ö r t ö n ö k n e k (perpetui
carcerum inquilini).... V a l e n t i n i a n u s , a m e n n y i r e a k ö r ü l m é n y e k e n g e d t é k , g y o r s í t o t t
m e n e t b e n haladt előre, s m i n d a z o k a t , akik a váratlan b e h a t o l á s idején ide-oda k ó b o ­
roltak, é l e t k o r r a való t e k i n t e t nélkül l e ö l e t t e , hajlékaikat felgyújtatta, m a j d v e s z t e s é g
nélkül visszavonult egész hadával. E g y ideig m é g A q u i n c u m b a n időzött, de mivel az
ősz m á r v é g é h e z k ö z e l e d e t t , alkalmas téli szállás u t á n n é z e t t , m e r t e z e n a v i d é k e n a a
hideg évszakban m i n d e n t h ó é s j é g s z o k o t t b o r í t a n i . D e n e m talált m e g f e l e l ő h e l y e t
Savarián kívül, m á r p e d i g ez a k k o r i b a n m e g l e h e t ő s e n védtelen város volt (eo invalida
tempore), a m e l y e t a k ü l ö n b ö z ő c s a p á s o k e r ő s e n m e g v i s e l t e k . 1 5 . E z é r t , b á r m e n n y i r e
sürgős l e t t v o l n a az elszállásolás, m é g i s elhagyta egy időre a várost, gyorsan h a l a d t a
folyó m e n t é n (ripa fluminis), e l e g e n d ő helyőrséggel l á t t a el a t á b o r h e l y e k e t (castra
praesidio competenti munita atque castella), végül B r i g e t i ó b a ért. . . . 1 7 . . . . m i d ő n a csá­
szár az e m l í t e t t v á r o s b ó l (Savariából - B. L.) hadjáratra indult, u g y a n a z o n a k a p u n
akart k i m e n n i , a m e l y i k e n bejött, m e r t e z m i n t e g y kedvező j e l l e t t v o l n a arra, h o g y
h a m a r o s a n visszatér majd Galliába. De a m i k o r az e l h a n y a g o l t t é r s é g e t a f ö l h a l m o z ó ­
dott t ö r m e l é k t ő l m e g akarták tisztítani, egy m e g v a s a l t k a p u s z á r n y l e z u h a n t , é s a z
odarendelt s o k e m b e r a l e g n a g y o b b erőfeszítéssel s e m t u d t a eltávolítani. M i v e l n e m
akarta a z e g é s z n a p o t o t t elvesztegetni, k é n y t e l e n volt egy m á s i k k a p u n távozni.

Sz. Gy.

• Pannónia egykor rendezett, védett városairól (Aquincum, Brigetio, Carnuntum, Savaria) nyújt
siralmas képet Ammianus Marcellinus leírása a Kr. u. 4. század végén. A középületek dülede­
ző állapota (pl. Savaria városkapuja) egyenes következménye volt a késő római császári adó­
politikának. Valentinianus, aki - Ammianus Marcellinus leírása szerint - mérhetetlen haragra
gerjedt az illyricumi praefectus praetorio ellen annak kíméletlen harácsoló adópolitikája miatt,
maga szolgáltatta a példát minderre: „ (Probus) szem előtt tartotta ugyanis a császárnak azt az
elvét, hogy az igazságra és az igazságtalanságra való tekintet nélkül minden úton-módon
pénzt kell szerezni" (uo. 3 0 . 5 . 5 ) .
 4. A római társadalom

4.1. A rabszolgák

4.1.1. A SZEMÉLYEK KATEGÓRIÁI

Gaius: Institutionum commentarii quattuor III.9-12; IV.13; V.14-15; VI.25-27.

{III. Az emberek állapotáról}

9. A legfőbb felosztás pedig a s z e m é l y e k j o g a t e k i n t e t é b e n az, h o g y m i n d e n e m b e r
vagy szabad (liber), vagy r a b s z o l g a (servus).
1 0 . A szabad e m b e r e k k ö z ü l i s m é t e g y e s e k ingenuusdk, m á s o k libertinusok.
1 1 . Ingenuusdk azok, akik s z a b a d n a k születtek; libertinusok azok, akik a j o g szerin­
ti r a b s z o l g a s á g b ó l föl l e t t e k szabadítva.
1 2 . A libertinusoknzk i s m é t h á r o m fajtája van: [a libertinusok] ugyanis vagy r ó m a i
p o l g á r o k (cives Romani), vagy latin j o g ú a k (Latini), vagy „dediticiusnak m i n ő s ü l ő k "
(dediticiorum numero). L á s s u k c s a k e z e k e t e g y e n k é n t , l e g e l ő s z ö r a z o n b a n a dediti-
ciusokal.

{IV. A dediticiusokról avagy a lex Aelia Sentiáról}

13. Alex Aelia Sentia ugyanis elrendeli, h o g y a z o k a rabszolgák, akiket uraik b ü n t e ­
t é s b ő l b i l i n c s b e v e r e t t e k , é s akikre s z é g y e n b é l y e g e t s ü t ö t t e k , vagy a k i k e t vétség
(noxa) m i a t t k í n z ó e s z k ö z z e l k í n v a l l a t á s n a k v e t e t t e k alá és ezt a v é t s é g e t rájuk bizo­
nyították, vagy a k i k e t arra adtak, h o g y g l a d i á t o r k é n t h a r c o l j a n a k vagy a vadállatok­
kal küzdjenek, vagy a k i k e t [cirkuszi] j á t é k b a v e t e t t e k vagy ő r i z e t alá helyeztek, és
u t ó b b vagy ugyanazon, vagy m á s úr által fel l e t t e k szabadítva, ugyanolyan szabad ál­
lapotúak legyenek, amilyen á l l a p o t ú a k a peregrinus dediticiusok. {V. A peregrinus
dediticiusokról} 1 4 . Peregrinus dediticiusoknak pedig a z o k a t nevezik, akik egykor a ró­
m a i n é p e l l e n fegyvert ragadva h a r c o l t a k , s azután legyőzetvén m e g a d t á k m a g u k a t .
1 5 . A z ilyen gazságot e l k ö v e t e t t r a b s z o l g á k r ó l t e h á t azt m o n d j u k , hogy b á r m i l y e n
m ó d o n b o c s á t t a s s a n a k i s szabadon é s b á r m i l y e n é l e t k o r ú a k l e g y e n e k is, j ó l l e h e t
u r u k teljes j o g ú t u l a j d o n á b a n voltak, s o h a s e m l e h e t n e k akár r ó m a i polgárok, akár
latin j o g ú a k , h a n e m m i n d e n k é p p e n „dediticiusnak m i n ő s ü l ő " - n e k kell ő k e t tarta­
nunk.
2 5 . A z o k pedig, a k i k „dediticiusnak m i n ő s ü l n e k " , s e m m i k é p p e n n e m s z e r e z h e t ­
n e k [ti. t u l a j d o n t ] v é g r e n d e l e t alapján, a k á r c s a k b á r m e l y peregrinus; s ő t ő k m a g u k
s e m t e h e t n e k v é g r e n d e l e t e t , l e g a l á b b i s a [ j o g t u d ó s o k ] t ö b b s é g i á l l á s p o n t b a ] sze-
186 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

rint. 2 6 . A l e g r o s s z a b b t e h á t a z o k n a k a szabadsága, a k i k „dediticiusnak m i n ő s ü l ­

n e k " , [ é s ] s e m m i l y e n t ö r v é n y vagy s e n a t u s i h a t á r o z a t , vagy c s á s z á r i r e n d e l e t n e m
a d n e k i k l e h e t ő s é g e t a r ó m a i polgárjog m e g s z e r z é s é r e . 2 7 . S ő t R ó m a v á r o s á b a n
vagy a R ó m a v á r o s á t ó l s z á m í t o t t százmérföldes k ö r ö n b e l ü l n e m t a r t ó z k o d h a t n a k ,
ha pedig m é g i s m e g t e n n é k , ő k e t m a g u k a t s t u l a j d o n u k a t el kell árverezni azzal a fel­
tétellel, h o g y n e szolgáljanak s n e i s b o c s á t t a s s a n a k s z a b a d o n R ó m a v á r o s á b a n vagy
a R ó m a városától s z á m í t o t t s z á z m é r f ö l d e s k ö r ö n belül, é s h a s z a b a d o n b o c s á t a n a k
őket, a r ó m a i n é p rabszolgái l e s z n e k . így rendeli m i n d e z t a lex Aelia Sentia.

F. G. - R. Z.

• A személyek kategóriáira vonatkozóan lásd RJT 2 0 3 - 2 1 5 . A rabszolga-felszabadítás törvényi

szabályozására lásd a 4.1.25. szemelvényt.

4.1.2. A SZEMÉLYEK J O G A I R Ó L

Iustinianus: Institutiones [Institúciói] I, 3, 1-5.

3. A s z e m é l y e k j o g á r ó l (ius personarum). A s z e m é l y e k j o g a i r ó l a legfőbb felosztás az,

hogy m i n d e n e m b e r vagy szabad (liber), vagy rabszolga (servus). 1. A szabadság
(libertás) pedig az, amiről a szabadokat is nevezik, t e r m é s z e t e s k é p e s s é g e a n n a k ,
a m i t bárki m e g t e h e t , kivéve ha v a l a m i t vagy erőszak, vagy j o g m e g t i l t . 2. A rabszol­
gaság pedig a n é p e k j o g á n a k (ius gentium) i n t é z k e d é s e , a m e l y s z e r i n t valaki m á s ural­
m á n a k (dominium) t e r m é s z e t ellen van alárendelve. 3. R a b s z o l g á k n a k (servi) pedig
a m i a t t nevezik őket, h o g y a hadvezérek e l r e n d e l t é k a foglyok eladását, és e z é r t m e g ­
őrizni (servare), n e m pedig m e g ö l n i s z o k t á k őket. Manctpiumoknak is n e v e z i k őket,
mivel az e l l e n s é g t ő l kézzel (manus) ragadják el őket. R a b s z o l g á n a k vagy születni,
vagy azzá válni l e h e t . 4. ( R a b s z o l g á n a k ) s z ü l e t n e k a r a b s z o l g a n ő i n k t ő l (ancillae),
rabszolgává pedig vagy a n é p e k j o g a (ius gentium) m i a t t , a m i a fogságból ered, vagy a
polgári j o g (ius civile) alapján válnak, a m i k o r a h ú s z évnél i d ő s e b b szabad e m b e r az
árban való r é s z e s e d é s é r t m a g á t eladatja. A r a b s z o l g á k j o g á l l a p o t á b a n n i n c s k ü l ö n b ­
ség. 5. A s z a b a d o k (liberi) k ö z ö t t s o k k ü l ö n b s é g van, ugyanis vagy s z a b a d o n s z ü l e t e t ­
t e k (ingenui), vagy felszabadítottak (libertini).
F. G.

• A személyek kategóriáira a római jogban lásd RJT 2 0 3 - 2 1 5 .

 4.1.3. A SZABADON SZÜLETETTEK ÉS A FELSZABADÍTOTTAK JOGÁLLÁSBELI KÜLÖNBSÉGE 187

4.1.3. A S Z A B A D O N S Z Ü L E T E T T E K ÉS
A FELSZABADÍTOTTAK JOGÁLLÁSBELI KÜLÖNBSÉGE

Iustinianus: Institutiones [Institúciói] I, 4, 1; 5, 1-3.

4. A s z a b a d o n s z ü l e t e t t e k r ő l (ingenui). S z a b a d o n s z ü l e t e t t (ingenuus) az, aki rögtön,

ahogy m e g s z ü l e t e t t , szabad (liber). A k á r k é t szabadon s z ü l e t e t t (ingenui) házasságá­
ból (matrimonium) született, akár felszabadítottaktól (libertini), akár egy felszabadí­
t ó i t ó l és egy s z a b a d o n s z ü l e t e t t ő l . De ha valaki szabad anyától (libera) és rabszolga
apától (servus) születik, n e m k e v é s b é születik szabadon s z ü l e t e t t n e k , m i n t aki sza­
b a d anyától és i s m e r e t l e n apától született, m i n t h o g y h á z a s s á g o n kívül fogantatott.
E l e g e n d ő , h o g y az anya szabad legyen akkor, a m i k o r születik, m é g ha m i n t rabszol­
g a n ő e s e t t i s t e h e r b e . E l l e n k e z ő e s e t b e n is, h a m i n t szabad n ő e s e t t i s t e h e r b e , d e
r a b s z o l g a n ő v é válva szült, a szabály az, hogy ő, aki születik, s z a b a d n a k születik, m i ­
vel n e m szabad, h o g y az anya v e s z t e s é g e a n n a k ártson, aki az a n y a m é h b e n van. E b ­
b ő l (felvetődik) az a k é r d é s , h o g y ha egy t e r h e s r a b s z o l g a n ő felszabadította válik, de
e z u t á n rabszolgává válva szült, s z a b a d o t (liber) vagy rabszolgát (servus) szül. M a r c e l -
lus úgy ítéli m e g , h o g y s z a b a d n a k születik, e l e g e n d ő ugyanis annak, aki az a n y a m é h ­
b e n van, h o g y a k ö z b ü l s ő i d ő b e n szabad anyja van: ami igaz is. 1. Mivel, ha valaki
s z a b a d o n s z ü l e t e t t k é n t (ingenuus) születik, n i n c s kárára annak, hogy rabszolgaság­
b a n (servitas) volt, a z u t á n pedig felszabadult: igen gyakran ugyanis az a h a t á r o z a t
van, h o g y a s z ü l ö t t n e k a szabadon b o c s á t á s (manumissio) n e m árt.
5. A f e l s z a b a d í t o t t a k r ó l (libertini). A f e l s z a b a d í t o t t a k (libertini) azok, akiket j o g o s
r a b s z o l g a s á g b ó l (servitas) b o c s á t o t t a k s z a b a d o n . A s z a b a d o n b o c s á t á s (manumissio)
pedig a s z a b a d s á g m e g a d á s a : ugyanis a m e d d i g valaki r a b s z o l g a s á g b a n van, h a t a l o m
(manus, potestas) alá van helyezve, és a f e l s z a b a d í t o t t a t (manumissus) a hatalom
(potestas) felszabadítja. Ez a d o l o g a n é p e k j o g á b ó l (iusgentium) veszi eredetét, tud­
niillik a t e r m é s z e t j o g (ius naturale) s z e r i n t m i n d e n k i s z a b a d n a k születik, n e m volt
i s m e r t a s z a b a d o n b o c s á t á s (manumissio) s e m , a m i k o r a rabszolgaság i s m e r e t l e n
volt. De m i u t á n a n é p e k j o g á v a l (ius gentium) l é t r e j ö t t a rabszolgaság, k ö v e t t e azt a
s z a b a d o n b o c s á t á s (manumissio) j ó t é t e m é n y e . A m i k o r egy k ö z ö s n é v nevezi az e m ­
b e r e k e t , a n é p e k j o g a (ius gentium) alapján h á r o m f a j t a e m b e r elfogadott, s z a b a d o k
(liberi) és e z e k e l l e n t é t e k é n t r a b s z o l g á k (servi) és h a r m a d i k fajta a f e l s z a b a d í t o t t a k
(libertini), a k i k m e g s z ű n t e k r a b s z o l g á k l e n n i . 1. A s z a b a d o n b o c s á t á s n a k (manu­
missio) pedig s o k m ó d j a m u t a t k o z i k : ugyanis vagy f e l s z e n t e l t e g y h á z a k b a n s z e n t
r e n d e l e t e k b ő l (sacri constitutiones), vagy pálcával (vindicta), vagy b a r á t o k k ö z ö t t (inter
amicos), vagy levél útján (per epistulam), vagy b á r m e l y m á s végakarat s z e r i n t . De s o k
m á s m ó d o n n y e r h e t ő el a szabadság (libertás) a r a b s z o l g a (servus) számára, a m e l y e ­
k e t úgy a régiek, m i n t a mi r e n d e l e t e i n k (constitutiones) v e z e t t e k b e . 2. A rabszol­
gákat (servi) u r a i k (domini) m i n d i g fel s z o k t á k szabadítani: annyira, h o g y vagy út­
k ö z b e n s z a b a d í t t a t n a k fel, vagy a m i k o r apraetor vagy aproconsul fürdőbe vagy szín­
h á z b a megy. 3. A f e l s z a b a d í t o t t a k j o g á l l á s a (status) a z e l ő t t h á r o m f é l e volt: ugyanis
a k i k e t felszabadítottak, m a j d n a g y o b b és j o g o s s z a b a d s á g o t (libertás) n y e r t e k és ró­
m a i p o l g á r o k k á (cives Romani) váltak, majd k i s e b b e t és latin j o g ú a k k á (Latini) l e t t e k
188 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

a lex Iunia Norbana szerint, majd a l s ó b b a t és a m e g h ó d í t o t t a k (dediticii) s o r a i b a ke­

r ü l t e k a lex Aelia Sentia alapján. A m e g h ó d í t o t t a k (dediticii) legrosszabb állapota
a z o n b a n m á r rég m e g s z ű n t , a latin j o g ú a k (Latini) n e v é t pedig gyakran n e m h a s z ­
nálják: e z é r t a mi k e g y e s s é g ü n k (pietas) m i n d e n t n ö v e l n i és j o b b á l l a p o t b a v i s s z a h e ­
lyezni kívánva ezt k é t r e n d e l e t b e n (constitutiones) m e g j a v í t o t t a és az e l ő z ő á l l a p o t b a
visszavezette, mivel R ó m a város l e g r é g i b b i d e j é b e n e g y e t l e n é s egyszerű s z a b a d s á g
(libertás) volt, az, a m i t a s z a b a d o n b o c s á t ó (manumissor) b i r t o k o l t , kivéve p e r s z e azt,
h o g y ( ő , akit felszabadítanak) f e l s z a b a d í t o t t a (libertinus) válik, aki pedig felszaba­
dítja, azaz a s z a b a d o n b o c s á t ó (manumissor) s z a b a d o n s z ü l e t e t t (ingenuus). A m e g ­
h ó d í t o t t a k a t (dediticii) r e n d e l e t t e l (constitutio) m e g s z ü n t e t t ü k , a m e l y e t d ö n t é s e i n k
(decisiones) k ö z ö t t k ö z z é t e t t ü n k , a m e l y e k k e l és a k i t ű n ő T r i b o n i a n u s , quaestorunk
hozzájárulásával a régi j o g vitás k é r d é s e i t e l s i m í t o t t u k . A Latini Iunianit és m i n d e n
rájuk v o n a t k o z ó megfigyelést egy m á s i k r e n d e l e t t e l (constitutio) és u g y a n a n n a k a
quaestornak a hozzájárulásával kijavítottuk, a m e l y e k a c s á s z á r i z á r a d é k o k (sanc-
tiones) k ö z ö t t t ü n d ö k ö l n e k . Az ö s s z e s f e l s z a b a d í t o t t a t (libertini), s e m a s z a b a d o n
b o c s á t o t t (manumissus) korát, s e m a s z a b a d o n b o c s á t ó (manumissor) v a g y o n á t (domi­
nium), s e m a szabadon b o c s á t á s (manumissio) m ó d j á t m e g n e m k ü l ö n b ö z t e t v e , a m i n t
azt k o r á b b a n figyelembe vették, r ó m a i polgárjoggal (civitas Romana) m e g a j á n d é k o z ­
tuk, t ö b b m ó d o t adva, a m e l y e k k e l m e g l e h e t adni a r a b s z o l g á k n a k (servi) a szabad­
ságot (libertás) a r ó m a i polgárjoggal (civitas Romana), a m e l y j e l e n l e g egyedül van.

F. G.

• A személyek kategóriáira a római jogban lásd RJT 2 0 3 - 2 1 5 .

4.1.4. A MÁSOK JOGÁNAK ALÁRENDELT

SZEMÉLYEKRŐL

Gaius: Institutionum commentarii quattuor VII.48-53.

4 8 . K ö v e t k e z i k egy m á s i k felosztás a s z e m é l y e k j o g á r ó l . M e r t egyes s z e m é l y e k ö n j o -

gúak (sui iuris sunt), m á s o k idegen h a t a l o m n a k v a n n a k alávetve (alieno iuri sunt
subiectae). 4 9 . Es i s m é t azon s z e m é l y e k közül, akik idegen h a t a l o m n a k (alienum ius)
v a n n a k alávetve, e g y e s e k apai h a t a l o m (potestas), m á s o k férji h a t a l o m (manus),
[ m e g i n t ] m á s o k tulajdonosi h a t a l o m (mancipium) alatt állnak. 5 0 . L á s s u k m o s t azo­
kat, akik idegen h a t a l o m n a k (alienum ius) v a n n a k alávetve, mivel ha m e g t u d j u k , k i k
is e z e k a személyek, r ö g t ö n megértjük, kik az ö n j o g ú a k .
5 1 . E l ő s z ö r pedig tárgyaljunk azokról, akik idegen h a t a l o m (aliena potestas) a l a t t
állnak. 5 2 . Az urak (domini) h a t a l m á b a n (potestas) v a n n a k a r a b s z o l g á k (servi). Ez a
h a t a l o m a n é p e k j o g á b ó l (ius gentium) származik, h i s z e n m i n d e n n é p n é l e g y a r á n t
megfigyelhetjük, hogy az u r a k n a k rabszolgáik irányában é l e t és halál fölötti h a t a l -
 4.1.5. PLUTARCHOS AZ IDŐSEBB CATO RABSZOLGÁIVAL VALÓ BÁNÁSMÓDJÁRÓL 189

m u k (vitae necisque potestas) van, és a m i t c s a k a r a b s z o l g a szerez, azt u r á n a k szer­

zi. 5 3 . A m i k o r u n k b a n a z o n b a n s e m a r ó m a i p o l g á r o k n a k , s e m b á r m i l y e n m á s e m ­
b e r n e k , aki a r ó m a i n é p b i r o d a l m á b a n él, n e m szabad m é r t é k t e l e n ü l é s o k n é l k ü l
k e g y e t l e n k e d n i e rabszolgáival, m i v e l a s z e n t s é g e s A n t o n i n u s c s á s z á r r e n d e l e t e
(constitutio) alapján aki saját rabszolgáját ok n é l k ü l m e g ö l i , n e m k e v é s b é felel
[ e z é r t ] , m i n t h a m á s rabszolgáját ö l t e v o l n a m e g . U g y a n e z e n c s á s z á r egy r e n d e l e t e
a z o n b a n a z u r a k n a g y o b b k e m é n y s é g é t i s k o r l á t o k k ö z é szorítja, m i v e l [ a c s á s z á r ]
egyes t a r t o m á n y o k h e l y t a r t ó i n a k (praesides) k é r d é s é r e a z o n rabszolgákról, akik az
i s t e n e k t e m p l o m a i h o z vagy a c s á s z á r o k s z o b r a i h o z m e n e k ü l n e k , úgy r e n d e l k e z e t t ,
h o g y h a t ű r h e t e t l e n a z urak k e g y e t l e n s é g e , k é n y s z e r í t s é k ő k e t r a b s z o l g á i k eladásá­
ra. É s v a l ó b a n m i n d k é t r e n d e l k e z é s igazságos; j o g u n k k a l ugyanis n e m szabad
v i s s z a é l n ü n k , e z é r t is tiltják el a t é k o z l ó k a t (prodigi) v a g y o n u k ü g y i n t é z é s é t ő l .

F. G. - R. Z.

• A rabszolgákra vonatkozóan lásd RJT 2 0 8 - 2 1 1 .

4.1.5. PLUTARCHOS AZ I D Ő S E B B CATO RABSZOLGÁIVAL

VALÓ B Á N Á S M Ó D J Á R Ó L

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Cato Maior 5.

H a c s a k azt n e m t a r t o m j e l l e m e l e g n a g y o b b durvaságának, h o g y úgy visszaélt rab­

szolgáival, m i n t h a b a r m o k volnának, s azt t a r t o t t a , hogy az e m b e r e k n e k n i n c s t ö b b
közük egymáshoz, mint a haszon.
U g y a n i s a lélekkel felruházott lényekkel n e m szabad úgy bánni, m i n t a lábbelikkel
vagy edényekkel, m e l y e k e t e l d o b u n k , ha e l t ö r n e k , vagy e l k o p n a k a h a s z n á l a t t ó l ,
e z e k i r á n t a z o n b a n , h a m á s é r t n e m , h á t a z e m b e r i e s s é g é r d e k é b e n illő dolog, h o g y
r á s z o k t a s s u k m a g u n k a t a szelídségre é s j ó i n d u l a t r a . É n m é g egy m u n k á s ö k r ö t s e m
a d n é k el c s a k azért, m e r t öreg, n e m h o g y egy idős e m b e r t kiragadjak arról a vidékről,
a h o l nevelkedett, m e g s z o k o t t é l e t m ó d j á b ó l , m i n t e g y a hazájából a c s e k é l y n y e r e s é g
é r d e k é b e n , a m i k o r m á r h a s z n a v e h e t e t l e n n é vált a n n a k a számára, aki megveszi, s
annak, aki eladja.
Mt. E.

4.1.6. CATO MAIOR RABSZOLGÁI

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Marcus Cato 2 1 .

S o k r a b s z o l g á t t a r t o t t ; l e g s z í v e s e b b e n a fiatalkorú hadifoglyok k ö z ü l v á s á r o l t a őket,

m e r t azokat, a k á r a k ö l y ö k k u t y á k a t vagy a c s i k ó k a t , m é g j ó l l e h e t e t t n e v e l n i és ké-
190 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

pezni. S z o l g á i n a k n e m volt s z a b a d i d e g e n h á z b a b e l é p n i ü k , c s a k h a C a t o vagy fele­

s é g e k ü l d t e őket, s h a m e g k é r d e z t é k t ő l ü k , m i t c s i n á l C a t o , azt k e l l e t t felelniök,
h o g y n e m tudják. A r a b s z o l g a o t t h o n vagy a n e k i m e g p a r a n c s o l t m u n k á t v é g e z t e ,
vagy aludt; C a t o k ü l ö n ö s k é p p e n s z e r e t t e a z olyan rabszolgákat, a k i k j ó alvók voltak,
m e r t e z e k e t nyájasabb t e r m é s z e t ű e k n e k t a r t o t t a a z é b e r e k n é l , é s úgy g o n d o l t a ,
hogy a k i k k e l l ő k é p p e n k i a l u d t a k m a g u k a t , j o b b a n végzik m u n k á j u k a t , m i n t a r o s s z
á l m ú a k . Mivel úgy g o n d o l k o d t a k , h o g y a r a b s z o l g á k a t a s z e r e l m i vágy bírja rá a leg­
t ö b b k ö n n y e l m ű c s e l e k e d e t r e , úgy r e n d e l k e z e t t , h o g y b i z o n y o s m e g h a t á r o z o t t
p é n z ö s s z e g é r t együtt é l h e t t e k t á r s n ő j ü k k e l , d e m á s n ő h ö z n e m v o l t s z a b a d k ö z e ­
ledniük.
E l e i n t e , a m i k o r m é g s z e g é n y volt é s állandóan h a d j á r a t o k o n v e t t részt, n e m t ö r ő ­
d ö t t vele, m i t szolgálnak fel neki, e g y e n e s e n s z é g y e n l e t e s d o l o g n a k t a r t o t t a , h o g y a
gyomra m i a t t veszekedjék rabszolgáival. D e k é s ő b b , a m i k o r v a g y o n o s a b b lett, é s
vendégül l á t t a b a r á t a i t s hivataltársait, a l a k o m a u t á n a z o n n a l m e g k o r b á c s o l t a azo­
kat a rabszolgákat, akik h a n y a g s á g o t t a n ú s í t o t t a k az é t e l e k felszolgálásában és készí­
t é s é b e n . H e l y e s n e k t a r t o t t a , h a rabszolgái civódtak egymással, m e r t gyanús volt
neki é s félt tőle, h a j ó l m e g é r t e t t é k egymást. H a v a l a m e l y i k e t halállal b ü n t e t e n d ő
c s e l e k m é n y elkövetésével g y a n ú s í t o t t á k m e g , c s a k akkor v é g e z t e t t e ki, h a vala­
m e n n y i rabszolgatársa b ű n ö s n e k találta.
A m i k o r s z o r g a l m a s a b b a n h o z z á l á t o t t a v a g y o n s z e r z é s h e z , úgy találta, h o g y a föld­
m ű v e l é s i n k á b b szórakoztató, m i n t h a s z n o t hajtó foglalkozás, e z é r t t ő k é j é t b i z t o s é s
j ó l j ö v e d e l m e z ő vagyontárgyakba fektette; halastavakat, h ő f o r r á s o k a t , p o s z t ó k é s z í t ő
m ű h e l y e k által h a s z n á l t telkeket, szurokgyártó telepeket, dús l e g e l ő k b e n gazdag föl­
deket és e r d ő b i r t o k o k a t vásárolt, a m e l y e k b ő l szép h a s z o n h o z j u t o t t , ráadásul e z e k a
b i r t o k o k o l y a n o k voltak, a m i n t e z t m a g a m o n d t a , h o g y s o k k á r t m é g I u p p i t e r s e m
o k o z h a t o t t b e n n ü k . H a s z n o t h ú z o t t abból is, h o g y a t e n g e r i v á l l a l k o z á s o k h o z p é n z t
adott kölcsön, mégpedig n e m a legtisztességesebb úton, h a n e m a következőképpen:
F e l s z ó l í t o t t a s z á m o s adósát, h o g y társuljanak egymással; a m i k o r ö t v e n e n voltak, é s
m i n d e g y i k szerzett egy-egy hajót, ő is b e l é p e t t a t á r s u l á s b a egy részvénnyel, felsza­
b a d í t o t t rabszolgája, Q u i n t i u s által, aki a társulat tagjaival együtt v e t t r é s z t az üzleti
vállalkozásokban és k í s é r t e a hajókat. így n e m k o c k á z t a t t a e g é s z t ő k é j é t , h a n e m an­
n a k c s u p á n kis részét, b u s á s h a s z o n fejében. A d o t t k ö l c s ö n p é n z t r a b s z o l g á i n a k is,
ha k é r t e k t ő l e . A r a b s z o l g á k fiúkat v á s á r o l t a k a p é n z e n , C a t o k ö l t s é g é n k i k é p e z t é k
é s b e t a n í t o t t á k , majd egy é v m ú l v a á r u b a b o c s á t o t t á k ő k e t . C a t o t ö b b j ü k e t m e g t a r ­
t o t t a m a g á n a k az é r t ü k felajánlott l e g m a g a s a b b áron, s a r a b s z o l g á r a a d o t t k ö l c s ö n t
l e v o n t a az árból. F i á t is b i z t a t t a ilyen eljárásra, m o n d v á n , h o g y c s a k v é n a s s z o n y h o z
illik, d e férfiemberhez n e m , hogy c s ö k k e n t s e vagyona é r t é k é t . N é h a a z o n b a n túlzá­
s o k b a b o c s á t k o z o t t , például a m i k o r azt m e r é s z e l t e állítani, h o g y c s o d á s és i s t e n i di­
c s é r e t r e m é l t ó az olyan ember, aki a vagyonleltár s z e r i n t t ö b b e t hagy m a g a u t á n ,
mint amennyit örökölt.
Mt. E.
 4.1.7. A FÖLDBIRTOKTARTOZÉKAI: BESZÉLŐ, FÉLIG BESZÉLŐ ÉS NÉMA ESZKÖZÖK 191

4.1.7. A F Ö L D B I R T O K TARTOZÉKAI:
BESZÉLŐ, FÉLIG BESZÉLŐ ÉS NÉMA ESZKÖZÖK

Varró: Rerum rusticarum libri tres [A mezőgazdaságról] 1.17.

1. B e s z é l t e m a b i r t o k négy típusáról, a m e l y e k a talajhoz k a p c s o l ó d n a k , s a m á s i k

négyről, m e l y e k kívül állnak m a g á n a b i r t o k o n , de h o z z á t a r t o z n a k a m e g m ű v e l é s é ­
h e z . M o s t azt f o g o m e l m o n d a n i , h o g y a földet m i l y e n e s z k ö z ö k k e l m ű v e l i k m e g (agri
quibus rebus colantur). E z e k e t a dolgokat e g y e s e k k é t részre osztják, e m b e r e k r e és az
e m b e r e k által a l k a l m a z o t t s e g é d e s z k ö z ö k r e , a m e l y e k n é l k ü l földet m ű v e l n i n e m ké­
pesek; m á s o k h á r o m részre, b e s z é l ő , félig b e s z é l ő é s n é m a e s z k ö z ö k r e (instrumen-
ti genus vocale et semivocale et mutum), b e s z é l ő az, a m e l y b e a rabszolgák t a r t o z n a k
(vocale, in quo sunt servi), félig b e s z é l ő az, a m e l y b e az ö k r ö k , n é m a , a m e l y b e a szeke­
rek. 2. M i n d e n földet e m b e r e k m ű v e l n e k , rabszolgák vagy szabadok, vagy m i n d a k é t
fajta; s z a b a d o k akkor, a m i k o r vagy m a g u k m ű v e l i k m e g , m i n t a l e g t ö b b szegény e m ­
b e r a gyermekeivel, vagy fogadott m u n k á s o k k a l , szabad e m b e r e k bérmunkájával vé­
g e z t e t i k el a n a g y o b b m u n k á l a t o k a t , m i n t a s z ü r e t e t és a szénakaszálást, és olyanok,
a k i k e t a mi n é p ü n k l e d o l g o z ó k n a k hívott, és a m i l y e n e k m o s t is v a n n a k Asiában,
E g y i p t o m b a n és I l l y r i c u m b a n igen s o k a n . 3. M i n d e z e k r ő l az a v é l e m é n y e m , h o g y az
e g é s z s é g t e l e n h e l y e k e t h a s z n o s a b b b é r m u n k á s o k k a l (mercennarii) m ű v e l t e t n i , m i n t
rabszolgákkal, és e g é s z s é g e s vidékeken is a n a g y o b b m e z e i m u n k á k a t (így elvégez­
t e t n i ) , ahogyan a szüreti vagy aratási t e r m é s b e t a k a r í t á s n á l t ö r t é n i k . Ezekről, h o g y
m i l y e n j e l l e m ű e k legyenek, C a s s i u s így ír: olyan m u n k á s o k a t kell fogadni, akik ké­
p e s e k t ű r n i a fáradságot, n e m fiatalabbak 22 évesnél és fogékonyak a földművelés
iránt. E r r e k ö v e t k e z t e t n i l e h e t a n e k i k adott m á s t e r m é s z e t ű u t a s í t á s o k b ó l és a köz­
t ü k levő új e m b e r e k k i t u d a k o l á s á b ó l , hogy e l ő z ő gazdájuknál mivel foglalkoztak. A
r a b s z o l g á k (mancipia) ne l e g y e n e k se ijedősek, se v a k m e r ő e k . 4. A felügyelők olya­
n o k legyenek, a k i k r e n d e l k e z n e k írástudással é s b i z o n y o s műveltséggel, b e c s ü l e t e ­
sek, i d ő s e b b e k , m i n t a z o k a m u n k á s o k , akikről b e s z é l t e m . U g y a n i s k ö n n y e b b e n fo­
g a d n a k n e k i k szót, m i n t o l y a n o k n a k , akik n á l u k f i a t a l a b b a k . E m e l l e t t e l s ő s o r b a n
a z o k l e g y e n e k felügyelők, akik s z a k é r t ő i a m e z e i m u n k á k n a k (periti [ s u n t ] rerum
rusticarum). U g y a n i s n e m c s a k p a r a n c s o l n i a kell, h a n e m dolgoznia is, hogy a m u n k á ­
b a n u t á n o z z á k őt, és m e g é r t s é k , h o g y j o g g a l ügyel fel rájuk, m e r t t u d á s b a n felülmúl­
ja ő k e t . 5. N e m szabad a felügyelőknek m e g e n g e d n i ; hogy úgy parancsoljanak, h o g y
v e r é s s e l f e g y e l m e z n e k i n k á b b , m i n t szóval, feltéve, ha ezzel is el t u d o d érni ugyan­
azt. N e m szabad b e l ő l ü k t ö b b a z o n o s n e m z e t i s é g ű t alkalmazni, ugyanis l e g t ö b b s z ö r
e b b ő l k e l e t k e z n e k a b e l s ő viszálykodások. A felügyelőket j u t a l m a k k a l kell ö s z t ö n ö z ­
ni, és g o n d o s k o d n i kell arról, h o g y legyen saját v a g y o n u k és egy r a b s z o l g a n ő élettár­
suk, akitől g y e r m e k e i k l e h e t n e k . E t t ő l ugyanis á l l h a t a t o s a b b a k lesznek, é s j o b b a n
r a g a s z k o d n a k a b i r t o k h o z . És így é p p e n az ilyen k a p c s o l a t o k m i a t t j o b b a k és drágáb­
b a k az épeirosi rabszolgacsaládok. 6. A felügyelők j ó i n d u l a t á t b i z o n y o s fokú m e g b e ­
c s ü l é s t a n ú s í t á s á v a l kell m e g n y e r n i , s a m u n k á s o k közül is azokkal, akik a t ö b b i e k
élén állnak, s z i n t é n m e g kell b e s z é l n i , mi a tennivaló, m e r t a m i k o r így t ö r t é n i k , azt
tartják, h o g y n e m n é z i le a n n y i r a és tartja ő k e t v a l a m i r e a b i r t o k o s . O d a a d ó b b a k
192 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

l e s z n e k m u n k á j u k iránt, ha b ő k e z ű b b e n látja el ő k e t akár ennivalóval, a k á r t ö b b ru­

hával vagy szabadságolással a m u n k á t ó l vagy a n n a k m e g e n g e d é s é v e l , h o g y valami­
lyen j ó s z á g u k a t a b i r t o k o n l e g e l t e t h e s s é k , s m á s efféle dolgokkal, h o g y azokban,
akik valamilyen m ó d o n valami n e h e z e b b m e g b í z á s t vagy b ü n t e t é s t kaptak, megvi-
gasztalásukkal helyreállítsa a j ó i n d u l a t o t és b i z a l m a t a b i r t o k o s iránt.
K.J.

4.1.8. A RABSZOLGAFELKELÉSEK

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] III. 1 9 - 2 0 .

1 9 . A m i k o r s z ö v e t s é g e s e i n k k e l h a r c o l t u n k - szégyen, gyalázat! -, l e g a l á b b szaba­

dokkal é s t i s z t e s polgárokkal m é r t ü k ö s s z e e r ő n k e t . K i t ű r h e t n é a z o n b a n nyugodt lé­
lekkel, hogy n é p ü n k , a n e m z e t e k ura, rabszolgákkal h a d a k o z z é k ? Az e l s ő ilyen fölke­
léssel m é g v á r o s u n k korai i d ő s z a k á b a n é s m a g á b a n R ó m á b a n p r ó b á l k o z t a k m e g a
rabszolgák a sabin H e r d o n i u s vezetésével. A polgárságot e k k o r a t r i b u n u s o k előidéz­
te nyugtalanság t a r t o t t a h a t a l m á b a n . A lázadók m e g s z á l l t á k a C a p i t o l i u m o t , s a
c o n s u l n a k kellett visszafoglalnia. E z a z e s e m é n y a z o n b a n i n k á b b zavargás volt, m i n t
háború.
Ki h i n n é azonban, h o g y a m i k o r b i r o d a l m u n k m á r széles e világot m e g h ó d í t o t t a ,
Siciliában v é r e s e b b p u s z t í t á s t vitt v é g h e z a rabszolgák m e g m o z d u l á s a , m i n t a m e k ­
korát a pun h á b o r ú ? E z t a g a b o n a t e r m ő földet, ezt a s z i n t e v á r o s u n k h a t á r á b a n fekvő
t a r t o m á n y t a r ó m a i p o l g á r o k nagybirtokai l e p t é k el. I t t a m e z e i d o l o g h á z a k s z á m o s
lakója és a láncra vert s z á n t ó v e t ő k adtak gyújtóanyagot a h á b o r ú h o z . V a l a m i E u n u s
nevű szír férfi - a h a t a l m a s v é r e n g z é s m i a t t e m l é k s z ü n k m é g r e á - ő r j ö n g ő r é v ü l e t e t
színlelt, és hajfürtjeit a Szír I s t e n n ő n e k a j á n l o t t a fel. Az égi e r ő k p a r a n c s á r a hivat­
kozva, fegyverbe s z ó l í t o t t a a rabszolgákat, h o g y vívják ki szabadságukat. A n n a k bi­
zonyítására, h o g y m i n d e z valóban isteni sugallatra t ö r t é n i k , egy kifúrt d i ó t r e j t e t t el
a szájában, k é n n e l és parázzsal t e l e t ö m t e , s e n y h é n meg-megfújva, b e s z é d k ö z b e n
lángot lövellt ki m a g á b ó l . E c s o d a segítségével azokból, a k i k é p p arra v e t ő d t e k , elő­
ször k é t e z e r fős h a d s e r e g e t verbuvált, k é s ő b b pedig a h á b o r ú j o g á n a d o l o g h á z a k a t is
feltörette, így a fölkelők l é t s z á m a t ö b b m i n t h a t v a n e z e r r e e m e l k e d e t t . H o g y teljes le­
gyen a baj, E u n u s felékesítette m a g á t a királyi h a t a l o m jelvényeivel, s i r t ó z a t o s fosz­
togatás k ö z e p e t t e v é g i g p u s z t í t o t t a a hegyi falvakat, a t a n y á k a t és a m e g e r ő s í t e t t k ö z ­
p o n t o k a t . M é g az a szörnyű szégyen is m e g e s e t t v e l ü n k e b b e n a h á b o r ú b a n , h o g y el­
foglalták h a d v e z é r e i n k táborait, akiket m e g is nevezek: M a n l i u s , L e n t u l u s , P i s o és
Hypsaeus; az ő s e r e g ü k szálláshelye e s e t t el. Az ü t k ö z e t b ő l fejvesztve m e n e k ü l ő ró­
m a i p a r a n c s n o k o k a t ü l d ö z ő b e v e t t é k . S épp a z o k a r a b s z o l g á k t e t t é k ezt, a k i k e t m i n t
szökevényeket k a t o n á i n k n a k kellett v o l n a ö s s z e f o g n i u k és e l ő á l l í t a n i u k . V é g ü l is a
felkelők b ű n e i t P e r p e r n a fővezér t o r o l t a m e g , aki leverte a lázadókat. U t o l j á r a H e n ­
n á t fogta o s t r o m alá, k i é h e z t e t t e lakóit, és m e g t i z e d e l t e soraikat. Ú g y h u l l t a k az ál­
dozatok, m i n t h a dögvész p u s z t í t o t t volna. A z é l e t b e n m a r a d t r a b l ó k a t b é k l y ó b a é s
l á n c r a v e r e t t e vagy k e r e s z t r e f e s z í t t e t t e . Be kellett a z o n b a n é r n i e azzal, h o g y a rab-
 4.1.8. A RABSZOLGAFELKELÉSEK 193

szolgák felett c s a k kisebbfajta d i a d a l m e n e t e t t a r t h a t o t t , m e r t e z e n a c í m e n n e m volt

j o g a n a g y s z a b á s ú ü n n e p é l y e s b e v o n u l á s r a , h i s z e n ez foltot e j t e t t volna a t r i u m p h u s
méltóságán.
Alig l é l e g z e t t fel a sziget lakossága, Servilius p r a e t o r s á g a idején a szír h e l y e t t egy
ciliciai r a b s z o l g a o k o z o t t bajokat. A p á s z t o r A t h e n i o meggyilkolta gazdáját, kiszaba­
d í t o t t a a d o l o g h á z b ó l a cselédséget, és e m b e r e i t k a t o n a i alakulatokba s o r o z t a b e . O
m a g a b í b o r r u h á t ö l t ö t t , e z ü s t p á l c á t fogott a k e z é b e , és királyok m ó d j á r a koszorúval
ö v e z t e h o m l o k á t . A hadsereg, a m e l y e t ö s s z e t o b o r z o t t , s e m m i v e l s e m volt k i s e b b ,
m i n t m e g s z á l l o t t elődjéé, a varázslóé, s ő t m i n t h a c s a k é r t e akart v o l n a b o s s z ú t állni,
m é g n á l a is d ü h ö d t e b b e n f o s z t o g a t t a a tanyákat, a m e g e r ő s í t e t t n a g y o b b t e l e p ü l é s e ­
k e t és a hegyi falvakat. A rabszolgákkal sokkal k e g y e t l e n e b b ü l b á n t el, m i n t uraikkal,
m e r t úgy t e k i n t e t t e őket, m i n t h a szökevények v o l n á n a k . O is p r a e t o r i s e r e g e k e t
s e m m i s í t e t t m e g , elfoglalta Servilius t á b o r á t , é s b e v e t t e L u c u l l u s é t . D e T i t u s Aqui-
lius, P e r p e r n a példáját követve, elvágta az e l l e n s é g utánpótlását, s a v é g s z ü k s é g b e
j u t o t t , é h í n s é g t ő l m e g f o g y a t k o z o t t c s a p a t o k o n rajtaütve, k ö n n y ű s z e r r e l f e l s z á m o l t a
ő k e t . A r a b s z o l g á k m e g a d t á k v o l n a magukat, de a k í n z á s t ó l tartva, i n k á b b a halált vá­
l a s z t o t t á k . S ő t m é g v e z é r ü k e t s e m l e h e t e t t igazából m e g b ü n t e t n i , bár élve került a
k e z ü n k k ö z é . A t ö m e g h a j b a k a p o t t rajta, h o g y kit illet elfogásának é r d e m e , s a civa-
k o d ó k k e z e k ö z ö t t s z é t m a r c a n g o l ó d o t t a zsákmány.
2 0 . A z t a s z é g y e n t is el k e l l a z o n b a n v i s e l n ü n k , a m e l y e t a r a b s z o l g á k fegyverei
e j t e t t e k rajtunk. Ő k e t ugyan a s o r s m i n d e n v o n a t k o z á s b a n k i s z o l g á l t a t o t t á t e t t e ,
m é g i s e m b e r e k , b á r a h i t v á n y a b b n e m b ő l , és s z e r e n c s é s e s e t b e n ők is r é s z e s ü l h e t ­
n e k a b e n n ü n k e t m e g i l l e t ő szabadság kiváltságjogaiban. M é g s e m t u d o m , m i l y e n
névvel i l l e s s e m a S p a r t a c u s vezetésével k i t ö r t h á b o r ú t . Mivel r a b s z o l g á k h a r c o l t a k
e l l e n ü n k , és g l a d i á t o r o k v o l t a k a p a r a n c s n o k a i k , az e l ő b b i e k m i n t az e m b e r i s é g leg­
alja, az u t ó b b i a k m i n t a l e g s z ö r n y ű b b g o n o s z t e v ő k , m é g csúfsággal is t e t é z t é k a R ó ­
m á t ért c s a p á s t .
L e n t u l u s bajvívó iskolájából kitörve, S p a r t a c u s , C r i x u s é s O e n o m a u s h a r m i n c
vagy m é g t ö b b h a s o n l ó s o r s ú férfival együtt e l m e n e k ü l t C a p u á b ó l . Z á s z l ó alá szólí­
t o t t á k a rabszolgákat, s a m i k o r t ö b b m i n t t í z e z e r e m b e r összegyűlt, felhagytak vele,
h o g y ö r ö k ö s e n k e r e k e t oldjanak a z ü l d ö z ő k elől: b o s s z ú r a s z o m j a z t a k .
E l ő s z ö r a Vezúv h e g y é n k e r e s t e k m e n e d é k e t , m i n t h o l m i vadállatok. A m i k o r itt
C l o d i u s G l a b e r k ö r ü l z á r t a őket, szőlővenyigéből font k ö t e l e k e n l e c s ú s z t a k a t ű z h á ­
n y ó odvas h a s a d é k a i n , és l e e r e s z k e d t e k a h e g y lábáig, m a j d pedig egy l á t h a t a t l a n nyí­
l á s o n á t előrontva, h i r t e l e n t á m a d á s s a l b e v e t t é k a m i t s e m s e j t ő r ó m a i hadvezér tá­
b o r á t . E z u t á n Varenius, k é s ő b b T h o r a n u s c s a p a t a i t h á n y t á k kardélre. A lázadók vé­
g i g p u s z t í t o t t á k e g é s z C a m p a n i á t . N e m é r t é k be a villák és a falvak kirablásával,
h a n e m szörnyű m é s z á r l á s t vive véghez, k i f o s z t o t t á k N o l á t é s N u c e r i á t , T h u r i i t é s
Metapontumot.
N a p r ó l n a p r a újabb c s o p o r t o k t ó d u l t a k hozzájuk, s a m i k o r c s a p a t u k m á r valósá­
g o s h a d s e r e g g é duzzadt, s z ő l ő f o n a d é k b ó l és m a r h a b ő r b ő l szedett-vedett pajzsokat
eszkábáltak maguknak, s megolvasztva bilincseiket, amelyekkel a dologházakban
b é k l y ó z t á k m e g őket, k a r d o k a t é s hajítódárdákat k é s z í t e t t e k . É s n e h o g y v a l a m i n e k i s
híjával legyen igazi és d í s z e s hadseregük, lovakat fogtak be az ú t j u k b a k e r ü l ő m é n e -
194 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

sekből, és lovasságot szerveztek. A p r a e t o r o k t ó l elvett hadijelvényeket m e g a bárd­

dal ékesített vesszőnyalábokat szintén vezérük elé vitték. És ő, a t h r á k zsoldosból lett
katona, a k a t o n á b ó l lett szökevény, majd rabló, akit ereje e l i s m e r é s e k é p p e n gladiá­
t o r k é n t alkalmaztak, n e m is u t a s í t o t t a el a h a t a l o m j e l k é p e i t . C s a t á b a n e l e s e t t pa­
r a n c s n o k a i n a k t e m e t é s é t h a d v e z é r e k n e k kijáró végtisztességgel t e t t e ü n n e p é l y e s e b ­
bé, s m e g p a r a n c s o l t a a foglyoknak, h o g y a h a l o t t i m á g l y a körül fegyverrel m é r k ő z z e ­
n e k m e g egymással. Azzal akarta l e m o s n i a m ú l t szégyenét, h o g y az egykori bajvívó
e m l é k é r e m a g a is gladiatorjátékokat r e n d e z e t t . E t t ő l kezdve m á r a c o n s u l i s e r e g e k e t
is m e g t á m a d t a , L e n t u l u s csapatait az u t o l s ó szálig levágta az A p p e n n i n e k b e n ,
M u t i n á n á l pedig C a i u s C a s s i u s t á b o r á t s e m m i s í t e t t e m e g . E g y ő z e l m e k t ő l felfuval-
k o d o t t a n m á r azt forgatta a fejében - ez is elég szégyent h o z o t t r e á n k -, h o g y r á t ö r
R ó m a városára.
V é g ü l is egész erejével m e g m o z d u l t b i r o d a l m u n k ez ellen a cirkuszi párviadalra
kiképzett rabszolga ellen, s Licinius C r a s s u s k ö s z ö r ü l t e ki a r ó m a i a k b e c s ü l e t é n
e s e t t csorbát. M e g v e r t e és m e g f u t a m í t o t t a az e l l e n s é g e t - pirulok, a m i k o r ezt a s z ó t
kell h a s z n á l n o m -, de a felkelők m é g így is k é p e s e k voltak Italia legdélibb c s ü c s k é i g
futni. O t t B r u t t i u m k ö r n y é k é n s a r o k b a s z o r í t o t t á k őket, m i r e m e g p r ó b á l t a k Siciliá-
ba m e n e k ü l n i . N e m voltak a z o n b a n hajóik, s e z é r t deszkából á c s o l t t u t a j o k k a l és
vesszőkből font h o r d ó k o n k í s é r e l t e k m e g átkelni a rendkívül gyors á r a m ú t e n g e r s z o ­
r o s o n . De a próbálkozás kudarcot vallott. Az u t o l s ó p i l l a n a t b a n á t t ö r t é k az ő k e t kö­
rülzáró erőket, s h ő s ö k h ö z m é l t ó a n l e l t é k halálukat, m e r t - ahogy egy gladiator pa­
r a n c s n o k s á g a alatt illett - végső l e h e l e t ü k i g h a r c o l t a k . M a g a S p a r t a c u s az e l s ő vonal­
ban igazi b a j n o k k é n t küzdött, és igazi fővezér m ó d j á r a e s e t t el.
H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak, illetve a rabszolgalázadásoknak az eseménytörténe­

tére vonatkozóan és társadalomtörténeti összefüggéseinek elemzésére lásd O R T 1 5 0 - 1 7 4 . , il­
letve RTT 7 1 - 9 5 .

4.1.9. AZ E L S Ő SICILIAI R A B S Z O L G A F E L K E L É S OKAI

Diodóros: Bibliothéké historiké [Történelmi könyvtár] 3 4 . 2 . 2 7 - 3 1 .

...Egyfelől a latifundium-tulajdonosok általában e g é s z r a b s z o l g a c s a p a t o k a t vásárol­

t a k ö s s z e földjeik m e g m ű v e l é s é r e . Egy r é s z ü k e t aztán b i l i n c s b e verték, m á s r é s z ü k e t
n e h é z r o b o t r a fogták be, s ö r ö k ö s gyalázatul v a l a m e n n y i ü k r e bélyeget s ü t ö t t e k . E n ­
n e k k ö v e t k e z t é b e n olyan t ö m e g rabszolga á r a s z t o t t a e l S i c i l i a földjét, h o g y a k i n e k
fülébe j u t o t t a híre, az h i t e l t s e m akart adni az e l k é p e s z t ő a d a t o k n a k . Másfelől a
siciliai n a g y b i r t o k o s o k gőg, kapzsiság és e l v e t e m ü l t s é g d o l g á b a n itáliai társaikkal is
felvették a versenyt - s a nagy itáliai rabszolga-tulajdonosok is azzal k a p a t t á k garáz­
da é l e t m ó d r a a pásztoraikat, hogy e n n i n e m adtak nekik, c s e r é b e v i s z o n t m e g e n g e d -
 4.1.10. AZ ELSŐ SICILIAI RABSZOLGAFELKELÉS KITÖRÉSÉNEK KÖZVETLEN OKAI 195

t é k a rablást. M á r p e d i g e z e k az e m b e r e k h a t a l m a s testi erejük révén b á r m i l y e n el­

g o n d o l á s u k a t valóra t u d t á k váltani, a m e l l e t t k ö t e t l e n é s ráérős foglalkozásuk m i a t t
i d ő n e k i s b ő v é b e n voltak, a z é l e l e m h i á n y m e g a m ú g y i s v a k m e r ő t e t t e k r e ö s z t ö k é l t e
őket, t e h á t az e n g e d é l y m e g a d á s a c s a k h a m a r a t ö r v é n y t e l e n s é g e l h a r a p ó z á s á t v o n t a
maga után.
E l e i n t e c s a k a forgalmas u t a k o n m a g á n y o s a n vagy párosával h a l a d ó u t a s o k a t gyil­
k o l t á k m e g , k é s ő b b c s a p a t o k b a verődtek, és éjszaka r a j t a ü t ö t t e k a k i s b i r t o k o s o k ta­
nyáin is, b e t ö r t e k a gazdasági é p ü l e t e k b e , e l h u r c o l t á k az o t t t a l á l h a t ó értékeket, az
e l l e n á l l ó k a t pedig f e l k o n c o l t á k . V a k m e r ő s é g ü k lassan m i n d n a g y o b b m é r e t e k e t
ö l t ö t t , S i c i l i a országútjain h o v a t o v á b b n e m l e h e t e t t éjszaka utazni, s a földműves la­
k o s s á g é l e t e s e m volt t ö b b é b i z t o n s á g o s vidéken: m i n d e n ü t t n a p i r e n d e n voltak a z
e r ő s z a k o s k o d á s o k , a rablások, a l e g k ü l ö n f é l é b b m ó d o n e l k ö v e t e t t gyilkosságok.
N e m i s csoda, h a a p á s z t o r o k ö n b i z a l m a é s m e r é s z s é g e n ő t t ö n - n ő t t , h i s z e n m u n k á ­
j u k m e g k ö v e t e l t e , h o g y szabad ég alatt tanyázzanak, és k a t o n a i felszerelésük legyen.
H u s á n g o k k a l , lándzsával és j ó k o r a fütykösökkel jártak-keltek, t e s t ü k e t farkas- vagy
v a d k a n b ő r védte, úgyhogy k ü l s e j ü k v a l ó b a n félelmet keltett, é s s o k b a n e m l é k e z t e ­
t e t t a k a t o n á k é r a . R á a d á s u l a n y o m u k b a n l o h o l ó harcias kutyafalka m e g a t e j -
b ő l - h ú s b ó l r e n d e l k e z é s ü k r e álló dús táplálék c s a k fokozta erejüket és harci kedvü­
ket. Az e g é s z s z i g e t e t valóságos k a t o n a i alakulatok l e p t é k el - a r a b s z o l g á k s z i n t e
gazdáik jóváhagyásával v e d l e t t e k n e k i b ő s z ü l t fegyveresekké!
A p r a e t o r o k ugyan k í s é r l e t e t t e t t e k a fékeveszett rabszolgák megzabolázására, de
mivel t u l a j d o n o s a i k befolyása é s politikai súlya m i a t t n e m m e r t e k e l l e n ü k k o m o l y
m e g t o r l á s t alkalmazni, végül is t ű r n i ü k kellett, hogy a provincia r a b l ó k prédája le­
gyen. A b i r t o k o s o k ugyanis j a v a r é s z t a teljes j o g ú r ó m a i lovagok k ö z é tartoztak, bírái
l e h e t t e k a hivatalukból l e l é p ő és provinciájuk által bevádolt p r a e t o r o k n a k , t e h á t ko­
m o l y veszélyt j e l e n t e t t e k a t i s z t v i s e l ő k s z á m á r a .
Sz. T.

• A rabszolgalázadások gazdaságtörténeti hátterére, eseménytörténetére összefüggéseire vo­

natkozóan lásd ÓRT 141-170., 1 9 1 - 1 9 6 . Társadalomtörténeti összefüggéseire, valamint a
rabszolgalázadásokban részt vevő rabszolgacsoportok (különösen a pásztorok) helyzetére
lásd RTT 7 1 - 9 5 .

4.1.10. AZ E L S Ő SICILIAI R A B S Z O L G A F E L K E L É S
K I T Ö R É S É N E K K Ö Z V E T L E N OKAI

Diodóros: Bibliothéké historiké [Történelmi könyvtár] 34.2. 9 - 1 1 , 12-14.

Az e g é s z felkelés pedig a k ö v e t k e z ő k é p p e n k e z d ő d ö t t : élt E n n á b a n egy D a m o p h i l o s

nevű, a vagyonára b ü s z k e és g ő g ö s k ö d ő ember, aki h i h e t e t l e n ü l gyalázatosan b á n t a
szolgáival. F e l e s é g e , Megallis, v e t e k e d e t t a férjével a r a b s z o l g á k f e n y í t é s é b e n és
e g y é b e m b e r t e l e n s é g e k b e n . A b á n t a l m a z o t t a k végül is állati haragra gerjedve össze-
196 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

b e s z é l t e k egymással, h o g y fellázadnak é s m e g ö l i k gazdáikat. E l m e n t e k E u n u s h o z , é s

m e g k é r d e z t é k , h o g y az i s t e n e k jóváhagyják-e e l h a t á r o z á s u k a t . Az pedig a s z o k á s o s
h ó k u s z p ó k u s z u t á n k ö z ö l t e velük az i s t e n i jóváhagyást, s ő t r á v e t t e őket, h o g y azon­
nal fogjanak is h o z z á t e r v ü k v é g r e h a j t á s á h o z . S z o l g a t á r s a i k k ö z ü l a z o n n y o m b a n
ö s s z e t o b o r o z t a k négyszázat, m i h e l y t a l k a l m u k nyílott, felfegyverkeztek, és a l á n g o t
l e h e l ő E u n u s v e z e t é s e alatt m e g r o h a n t á k E n n a városát. B e h a t o l t a k a h á z a k b a , öl-
tek-gyilkoltak...
.. A városi rabszolgák n é p e s c s o p o r t j a c s a t l a k o z o t t hozzájuk. E z e k e l ő s z ö r uraik­
kal b á n t a k el gyalázatos m ó d o n , majd a t ö b b i e k legyilkolásához láttak. E u n u s e m b e ­
rei, a m i k o r m e g t u d t á k , h o g y D a m o p h i l o s a város k ö z e l é b e n levő k e r t j é b e n t a r t ó z k o ­
dik feleségével együtt, é r t ü k küldtek, és e l h u r c o l t á k őket. Az e m b e r n e k csakúgy,
m i n t az asszonynak, h á t r a k ö t ö t t é k a kezét, és m á r ú t k ö z b e n is s o k gyalázatot k e l l e t t
elszenvedniük. A leányuk volt az egyedüli, akit s z e m m e l l á t h a t ó a n m i n d e n t ő l m e g ­
k í m é l t e k , m e r t e m b e r s z e r e t ő volt, és együtt é r z e t t a rabszolgákkal; s ő t m é g s e g í t e t t
i s rajtuk, a m e n n y i r e t e h e t t e . E b b ő l látszott, h o g y a m i t m á s o k k a l m ű v e l t e k , n e m
szolgai t e r m é s z e t ü k b ő l adódó k e g y e t l e n s é g volt, h a n e m a velük e l ő b b e l k ö v e t e t t j o g ­
t a l a n s á g o k m e g t o r l á s a . - Azok, akik D a m o p h i l o s é r t és M e g a l l i s é r t m e n t e k , a m i n t
m o n d o t t u k , b e h u r c o l t á k , majd a s z í n h á z b a taszigálták őket, a h o l i d ő k ö z b e n a felkelő
t ö m e g összegyűlt. A m i k o r D a m o p h i l o s valami ravaszsággal p r ó b á l k o z o t t , hogy
m e n t s e a b ő r é t , é s a s o k a s á g b ó l t ö b b e k e t m e g akart nyerni szavaival, H e r m e i a s és
Z e u x i s , akik r e t t e n e t e s e n h a r a g u d t a k rá, csavargónak nevezték, m a j d m e g s e m várva
a n é p f é l r e é r t h e t e t l e n ítéletét, egyikük a kardját döfte az oldalába, m á s i k u k pedig egy
szekercével a nyakára sújtott.
B. I.
i

• A rabszolgalázadások gazdaság- és társadalomtörténeti hátterére, összefüggéseire vonatko­

zóan lásd ÓRT 141-170., 191-196., valamint RTT 7 1 - 9 5 .

4 . 1 . 1 1 . A SICILIAI RABSZOLGAÁLLAM

Diodóros: Bibliothéké historiké [Történelmi könyvtár] 34.2.14-16, 2 4 .

E z e k u t á n E u n u s t v á l a s z t o t t á k m e g királyukká, n e m bátorsága, n e m i s hadvezéri k é ­

p e s s é g e , h a n e m kizárólag b ű v é s z t u d o m á n y a m i a t t , és mivel ő kezdte a felkelést, egy­
b e n t e k i n t e t t e l voltak kedvező j e l k é n t m a g y a r á z h a t ó n e v é r e is, h o g y majd jóindulattal
lesz alattvalói iránt (eunus = „ j ó i n d u l a t ú " , gör.). A m i k o r t e h á t a felkelők korlátlan
ura lett, ö s s z e h í v t a a népgyűlést, és k i v é g e z t e t t e a foglyul e j t e t t e n n a i a k a t , c s a k azo­
kat n e m , akik é r t e t t e k a fegyverkészítéshez: e z e k e t l á n c r a verve d o l g o z t a t t a . M e g a l -
list átadta a r a b s z o l g a a s s z o n y o k n a k : csináljanak vele, a m i t akarnak. E z e k pedig gya­
lázatosan e l b á n t a k vele, majd egy szikláról l e t a s z í t o t t á k . E u n u s is saját kezével ö l t e
m e g volt urait, A n t i g e n é s t és P y t h ó n t . A fejét diadémával övezte, e g é s z k ö r n y e z e t é t
királyi m ó d o n r e n d e z t e el, a vele együtt élő, u g y a n c s a k szír s z á r m a z á s ú a s s z o n y t pe-
 4.1.12. EUNUS RABSZOLGAKIRÁLY URALMÁNAKJELLEGE 197

dig k i r á l y n é n a k t e t t e m e g . T a n á c s á n a k tagjait azokból válogatta ki, akiket a legoko-

s a b b n a k t a r t o t t a k ; e z e k k ö z ö t t volt egy A c h a i o s nevű, achaiai s z á r m a z á s ú b ö l c s é s
v i t é z s é g b e n kiváló ember, aki h á r o m nap leforgása alatt t ö b b m i n t h a t e z e r főt fegy­
v e r z e t t fel, a h o g y l e h e t e t t , de m é g e n n é l is n a g y o b b s o k a s á g o t vitt magával szeker­
cékkel, bárdokkal, parittyákkal, sarlókkal vagy t ű z b e n m e g e d z e t t karókkal, s ő t kony­
hai nyársakkal felszerelve, úgy j á r t a végig z s á k m á n y o l v a a vidéket. Mivel m e g s z á m ­
l á l h a t a t l a n u l s o k r a b s z o l g a c s a t l a k o z o t t hozzá, olyan m e r é s z lett, h o g y m é g r ó m a i
p r a e t o r o k k a l is s z e m b e s z á l l t , és k a t o n á i n a k t ö m e g é n é l fogva az ü t k ö z e t b e n n e m e g y ­
szer g y ő z ö t t is, de e k k o r m á r t í z e z e r n é l is t ö b b fegyverese volt. E u n u s , a felkelők ki­
rálya, m a g á t A n t i o c h o s n a k , a felkelők s o k a s á g á t pedig s z í r e k n e k n e v e z t e .
B. I.

• A rabszolgaállam felépítésére, a hellenisztikus királyságok körében keresendő előképeire

vonatkozóan lásd RTT 7 1 - 7 8 .

4.1.12. E U N U S RABSZOLGAKIRÁLY URALMÁNAK

JELLEGE

Diodóros: Bibliothéké historiké [Történelmi könyvtár] 34.2.4-7.

A s o k n y o m o r ú s á g t ó l és ü t l e g e k t ő l elkínzott, a k á r h á n y s z o r é r t e l m e t l e n ü l megalá­
z o t t r a b s z o l g á k végül n e m t ű r t e k t o v á b b . A l k a l o m a d t á n c s o p o r t o k b a verődve kezd­
t e k tárgyalni e g y m á s s a l a felkelésről, m í g végül tervüket m e g is valósították.
Az e n n a i A n t i g e n é s n e k volt egy A p a m e i á b ó l való szír rabszolgája, egy m á g i á h o z
é r t ő , c s o d á k a t m ű v e l ő e m b e r . E z azt m o n d t a magáról, h o g y a z i s t e n e k r e n d e l é s é b ő l
á l m á b a n m e g l á t j a a j ö v ő t , é s ilyen irányú t e h e t s é g é v e l s o k e m b e r t b e c s a p o t t . D e t o ­
vább m e n t , é s m o s t m á r n e m c s a k á l m o k b ó l j ö v e n d ö l t , h a n e m úgy t e t t , m i n t h a é b e r
á l l a p o t á b a n i s l á t n á a z i s t e n e k e t é s t ő l ü k hallaná, h o g y m i fog t ö r t é n n i . S o k fecsegé-
s é b ő l v é l e t l e n ü l egy é s m á s igaznak bizonyult. Mivel pedig azt, a m i n e m k ö v e t k e z e t t
b e , s e n k i s e m o l v a s t a reá, a b e k ö v e t k e z ő j ó s l a t o k v i s z o n t t e t s z é s r e találtak, a t e k i n ­
télye i s egyre ö r e g b e d e t t . V é g ü l v a l a m i l y e n ü g y e s k e d é s e r e d m é n y e k é p p e n , m i n t e g y
i h l e t e t t á l l a p o t b a n t ü z e t és l á n g o t o k á d o t t a szájából, és így j ó s o l t a m e g a j ö v ő t .
M e r t egy kétfelől kifúrt d i ó h é j b a vagy ilyenfélébe d u g t a a t ü z e t és a t ű z e l e v e n e n tar­
t á s á r a a l k a l m a s anyagot, a z u t á n a szájába t e t t e , és l e h e l e t é v e l felélesztve, h o l szikrá­
kat, h o l t ü z e t b o c s á t o t t k i m a g á b ó l . N o s t e h á t e z a z e m b e r a felkelés e l ő t t azt m o n ­
dogatta, h o g y a syriai i s t e n n ő (Atargatis) j e l e n t m e g , és királyságot j ö v e n d ö l t n e k i .
E z t h a j t o g a t t a folyvást, n e m c s a k a t ö b b i társa, h a n e m m é g a gazdája e l ő t t is.

B. I.
198 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.1.13. A M Á S O D I K SICILIAI R A B S Z O L G A F E L K E L É S K I R O B B A N Á S A

Diodóros: Bibliothéké historiké [Történelmi könyvtár] 36.3.1-3, 6, 4.1-3.

A c i m b e r e k elleni hadjárat idején a s e n a t u s M a r i u s n a k f e l h a t a l m a z á s t a d o t t arra,

hogy a t e n g e r e n túli n é p e k közül is t o b o r o z z o n s e g é d c s a p a t a k a t . E n n e k é r t e l m é b e n
M a r i u s N i k o m é d é s bithyniai királytól is s e g í t s é g e t kért. Ez a z o n b a n azt válaszolta,
hogy alattvalóinak t ö b b s é g é t a r ó m a i a d ó s z e d ő k r a b o l t á k el, s a z o k s z e r t e a provinci­
ákban r a b s z o l g a s o r b a n sínylődnek. A s e n a t u s erre azt a h a t á r o z a t o t h o z t a , h o g y a ró­
m a i n é p p e l s z ö v e t s é g e s á l l a m h o z t a r t o z ó szabad e m b e r n e m l e h e t rabszolga, s a
h e l y t a r t ó k k ö t e l e s s é g e a z ilyen s z e m é l y e k s z a b a d o n b o c s á t á s á r ó l g o n d o s k o d n i . E k ­
kor t ö r t é n t , h o g y Licinius Nerva, Sicilia p r o p r a e t o r a a h a t á r o z a t é r t e l m é b e n s z á m o s
rabszolgát bírói eljárás alapján felszabadított. N é h á n y n a p o n b e l ü l t ö b b m i n t nyolc­
százán s z e r e z t é k így vissza szabadságukat, s a sziget m i n d e n rabszolgája feszülten
várta felszabadulását. De a gazdag p o l g á r o k felkeresték a p r o p r a e t o r t , és felszólítot­
ták, hogy álljon el a k c i ó j a folytatásától. L e h e t , h o g y pénzzel v e s z t e g e t t é k m e g , l e h e t ,
hogy csak j ó i n d u l a t u k a t ígérték m e g neki, ő m i n d e n e s e t r e a b b a h a g y t a addigi, b u z g ó
tevékenységét, s a szabadság r e m é n y é b e n eléje j á r u l ó r a b s z o l g á k a t g o r o m b a szavak­
kal viszszaküldte gazdájukhoz. A rabszolgák erre ö s s z e b e s z é l t e k , t ö m e g e s e n elszök­
t e k Syrakusaiból, és a Palikoi i s t e n p á r l i g e t é b e m e n e k ü l t e k . I t t á l l a p o d t a k m e g a
fegyveres felkelésben.
A felkelők egy része a h a r c k ö z b e n elesett, egy m á s i k r é s z e pedig, akik féltek az el-
fogottakra váró kínhaláltól, m a g u k v e t e t t é k le m a g u k a t a szikláról. így sikerült vé­
gezni a s z ö k ö t t rabszolgák e l s ő felkelésével. - M i k o r a k a t o n á k m á r h a z a t é r t e k , híre
érkezett, h o g y m i n t e g y nyolcvan rabszolga m e g g y i l k o l t a gazdáját, a lovagrendű
Publius C l o n i u s t , s a gyilkosok m á r i s további rabszolgákat gyűjtenek m a g u k k ö r é . A
hadvezér a z o n b a n - k ö r n y e z e t é n e k h e l y t e l e n t a n á c s á r a - k a t o n á i t m á r e l b o c s á t o t t a ,
s ezzel a halogatással időt a d o t t a felkelőknek állásaik m e g e r ő s í t é s é r e . A v e l e m a r a d t
katonákkal m é g i s m e g t á m a d t a őket, átkelt az Alba folyón, e l k e r ü l t e a K a p r i a n o s h e ­
gyen á l l o m á s o z ó felkelőket, és H é r a k l e i á b a vonult. H í r e m e n t a hadvezér gyávaságá­
nak, hogy n e m m e r t e a rabszolgákat m e g t á m a d n i , s ez egyre t ö b b r a b s z o l g á t b á t o r í ­
t o t t a felkelésre. Az ö s s z e s e r e g l e t t t ö m e g m i n d e n r e n d e l k e z é s r e álló fegyverrel csa­
tára készült. E g y h é t leforgása alatt nyolcszáznál is t ö b b e n r a g a d t a k fegyvert, és
s z á m u k egyre duzzadt, n e m s o k á r a e l é r t e a k é t e z r e t . A m i k o r a h e l y t a r t ó H é r a k -
leiában é r t e s ü l t a felkelés egyre növekvő m é r e t e i r ő l ; M a r c u s T i t i n i u s t b í z t a m e g a se­
reg vezetésével, és hatszáz, H e n n á b a n á l l o m á s o z ó katonával a r a b s z o l g á k e l l e n küld­
t e . Ez a z o n b a n - mivel a s e r e g e k l é t s z á m a és a t e r e p a r a b s z o l g á k n a k kedvezett - a
c s a t á b a n v e r e s é g e t szenvedett. S o k r ó m a i k a t o n a elesett, a t ö b b i e k fegyvereiket el­
dobálva nagy n e h e z e n m e n e k ü l t e k el. A felkelők a g y ő z e l e m által r e n g e t e g fegyver­
h e z is j u t o t t a k . Egyre e l s z á n t a b b a n küzdöttek, s a rabszolgák további j e l e n t ő s r é s z é t
b í r t á k rá a csatlakozásra.
H. I.

• A második siciliai rabszolgalázadásra vonatkozóan lásd ÓRT 170-172., valamint RTT 7 1 - 7 8 .

 4.1.14. APECULIUM 199

4.1.14. A PECULIUM

Varró: De re rustica [A mezőgazdaságról] 1.17.5-7.

A felügyelőket j u t a l m a k k a l kell ö s z t ö n ö z n i , s l e h e t ő v é kell t e n n i s z á m u k r a , h o g y sa­

j á t vagyonuk is legyen. G o n d o s k o d n i kell arról, h o g y r a b s z o l g a n ő k b ő l é l e t t á r s a k a t
v á l a s z t h a s s a n a k , é s h o g y g y e r m e k e i k l e h e s s e n e k . Ilyen m ó d o n sokkal e r ő s e b b e n é s
s z o r o s a b b a n fognak a b i r t o k h o z k ö t ő d n i . É p p e n e z e k a k a p c s o l a t o k t e s z i k j o b b á és
drágábbá az e p e i r o s i rabszolgacsaládokat. A felügyelők j ó i n d u l a t á t így biztosítva,
a z o k a t a m u n k á s o k a t is m e g kell nyerni, akik k ü l ö n b e k a t ö b b i e k n é l . Velük is m e g
kell b e s z é l n i a tennivalókat, m e r t így azt gondolják, h o g y a b i r t o k o s kevésbé nézi le
ő k e t . M é g o d a a d ó b b a n fognak dolgozni, h a a b i r t o k o s e r ő t e l j e s e b b e n j u t a l m a z z a
ő k e t t ö b b ennivalóval vagy ruhafélével, szabadságolja ő k e t i d ő n k é n t a m u n k á t ó l ,
vagy m e g e n g e d i nekik, h o g y j ó s z á g a i k a t a b i r t o k o n l e g e l t e t h e s s é k . Ilyen m ó d o n m é g
a z o k is m e g v i g a s z t a l h a t o k , j ó i n d u l a t u k és b i z a l m u k a b i r t o k o s iránt helyreállítható,
akik k o r á b b a n s ú l y o s a b b feladatot vagy b ü n t e t é s t kaptak.
K. J .

4.1.15. SENECA A RABSZOLGÁK HELYZETÉNEK

MEGÍTÉLÉSÉRŐL

Seneca: Epistulae ad Lucilium [Levelek Luciliushoz] 47.1.5, 10-12, 17.

Ö r ö m m e l h a l l o m azoktól, akik t ő l e d felkeresnek, hogy b a r á t s á g o s viszonyban élsz

rabszolgáiddal. így illik ez ilyen okos, m ű v e l t e m b e r h e z . - „ R a b s z o l g á k ? " - N e m , in­
k á b b e m b e r e k ! „ R a b s z o l g á k ? " - N e m , i n k á b b bajtársaink! „ R a b s z o l g á k ? " - N e m , in­
k á b b e l e s e t t b a r á t a i n k ! „ R a b s z o l g á k ? " - N e m , i n k á b b s z o l g a t á r s a i n k - ha m e g g o n ­
doljuk, h o g y egyformán a s o r s k e z é b e n vagyunk. - H a j t o g a t n a k aztán egy u g y a n c s a k
l e d o r o n g o l ó szállóigét is: „Annyi ellenség, a h á n y r a b s z o l g a ! " - N e m v o l t a k e l l e n s é ­
geink, m i t e t t ü k ő k e t azzá. N e m i s e m l í t e k itt m á s kegyetlen é s e m b e r t e l e n dolgot
( m e r t n e m i s e m b e r i , h a n e m állati m ó d o n h a s z n á l j u k k i ő k e t ) , c s a k azt, h o g y m i k o r
l e h e v e r e d ü n k a l a k o m á n á l , az egyik a n y á l u n k a t törli le, egy m á s i k alantas az öklen-
d e z ő k m o c s k á t távolítja el. - N e m g o n d o l k o z o l el azon, h o g y az, akit rabszolgádnak
nevezel, ugyanolyan m a g v a k b ó l származik, ugyanazt az eget látja, éppúgy lélegzik,
éppúgy él, éppúgy m e g h a l , m i n t t e ? ! É p p ú g y l á t h a t o d t e m é g ő t szabadnak, m i n t ő
t é g e d r a b s z o l g á d n a k . M a r i u s h í v e i n e k b u k á s a k o r s o k fényes s z á r m a z á s ú e m b e r t súj­
t o t t le a b a l s o r s - aki hadiszolgálataiért s e n a t o r i r a n g o t várt -, s az egyikből pásztort,
a m á s i k b ó l c s ő s z t csinált. N o s , h á t vesd m e g az olyan s o r s ú e m b e r t , a m i l y e n n é meg­
v e t é s e d k ö z e p e t t e t e i s válhatsz! N e m k í v á n o k b e l e m e n n i e b b e a n e h é z k é r d é s b e , é s
vitatkozni a rabszolgákkal való b á n á s m ó d r ó l , a m e l y b e n r o p p a n t gőgösek, kegyetle­
n e k és gyalázatosak vagyunk. Á l l á s p o n t o m lényege m é g i s a k ö v e t k e z ő : Ú g y bánj
alantasoddal, a m i l y e n b á n á s m ó d o t m a g a d n a k kívánsz felettesedtől. S valahányszor
e s z e d b e j u t , m i m i n d e n t m e g t e h e t s z rabszolgáddal, j u s s o n eszedbe, h o g y ugyan-
200 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

annyit m e g t e h e t veled a te urad. „ D e hisz n e k e m - m o n d o d - n i n c s s e m m i f é l e

u r a m ! " J ó ó r á b a n legyen m o n d v a - d e m é g l e h e t ! N e m tudod, m i l y e n é l e t k o r b a n j u ­
t o t t s z o l g a s o r s r a H e c u b a , vagy K r o i s o s , vagy D a r e i o s anyja, vagy P l a t ó n , vagy
D i o g e n é s ? - „ R a b s z o l g a ? " - De l e l k é b e n talán szabad! „ R a b s z o l g a ? " - S k á r á t vallja
e n n e k ? M u t a s s valakit, aki n e m az: az egyik az érzékiség rabja, a m á s i k a kapzsiságé,
a h a r m a d i k az érvényesülésé, s m i n d e n k i a r e m é n y é m e g a f é l e l e m é . M o n d o k olyan
volt c o n s u l t , aki egy v é n a s s z o n y szolgája, gazdag e m b e r t , aki egy kis r a b n ő é , m u t a ­
t o k e l ő k e l ő ifjakat, akik s z í n é s z e k rabjai: pedig n i n c s c s ú f o s a b b az ö n k é n t e s rabság­
nál. S e m m i é r t e l m e , hogy a z o k a f e n n h é j á z o k e l t á n t o r í t s a n a k attól, h o g y b a r á t s á g o ­
san bánj rabszolgáiddal, s ne g ő g ö s e n p a r a n c s o l g a s s : j o b b , ha t i s z t e l n e k , m i n t ha fél­
n e k tőled.
M. E.

4 . 1 . 1 6 . A R A B S Z O L G Á K K A L VALÓ B Á N Á S M Ó D R Ó L

Columella: De re rustica [A mezőgazdaságról] 1.8.15, 1 8 - 1 9 .

A t ö b b i rabszolga e s e t é b e n nagyjából az alábbi s z e m p o n t o k r a kell ügyelni - én s e m

b á n t a m meg, hogy b e t a r t o t t a m őket: a falusi rabszolgákat - m á r akik viselkedésük­
kel n e m o k o z t a k fennakadást - célszerű b a r á t s á g o s a n m e g - m e g s z ó l í t a n i , gyakrab­
ban, m i n t a városiakat. S m i k o r é s z r e v e t t e m , h o g y a gazdának ez a k ö z v e t l e n s é g e
enyhíti ö r ö k ö s r o b o t o l á s u k a t , i d ő n k é n t eltréfálkoztam velük, s n e k i k is t ö b b szabad­
ságot a d t a m a tréfálkozásra. Azt is gyakran m e g t e s z e m , h o g y egy-egy új m u n k á t
m e g b e s z é l e k velük, m i n t h a ő k a b b a n j á r t a s a b b a k v o l n á n a k . E k ö z b e n m e g i s m e r e m a
j e l l e m ü k e t , hogy m e l y i k m i l y e n és m e n n y i r e é r t e l m e s . A z t á n azt is l á t o m , h o g y szí­
v e s e b b e n fognak olyan m u n k á b a , a m i r ő l úgy vélik, hogy m e g t a n á c s k o z t á k v e l ü k és
t a n á c s u k n a k m e g f e l e l ő e n intézik.
A g o n d o s gazda t e h á t m i n d a vasra vert, m i n d a szabad m o z g á s ú r a b s z o l g á k t ó l -
a k i k b e n j o b b a n m e g l e h e t bízni - megtudakolja, h o g y megkapják-e, a m i n e k i k utasí­
t á s a szerint jár, s e l l e n ő r z é s ü l s z e m é l y e s e n is megízleli ételük-italuk m i n ő s é g é t ,
m e g s z e m l é l i ruhájukat, ujjasukat és lábbelijüket. G y a k r a n arra is l e h e t ő s é g e t ad,
hogy panaszt e m e l j e n e k a z o k ellen, akik k e g y e t l e n k e d n e k velük vagy m e g r ö v i d í t i k
őket. Mi pedig végül egyrészt igazságot s z o l g á l t a t u n k a z o k n a k , akik j o g o s a n k e s e ­
regnek, m á s r é s z t b ü n t e t é s t s z a b u n k ki azokra, akik lázadást s z í t a n a k a r a b s z o l g á k
között, akik r á g a l m a z z á k m u n k a v e z e t ő i k e t ; ugyanakkor j u t a l o m b a n r é s z e s í t j ü k azo­
kat, akik derekasan d o l g o z n a k és viselkednek. A t e r m é k e n y e b b a s s z o n y o k a t is - aki­
ket g y e r m e k e i k s z á m á n a k m e g f e l e l ő e n kivételes e l b á n á s illet - m e g a j á n d é k o z z u k a
m u n k a alóli m e n t e s í t é s s e l , olykor m é g a szabadságukkal is, m i u t á n t ö b b g y e r m e k e t
felneveltek. A z o k ugyanis, a k i k n e k h á r o m g y e r m e k ü k van, f e l m e n t é s t k a p n a k a
m u n k a alól, a k i k n e k m é g t ö b b , a z o k e l n y e r h e t i k a felszabadítást is.
M. E.
 4.1.17. SENATUSI HATÁROZATHOZATAL URUKATMEGGYILKOLÓ RABSZOLGÁK ÜGYÉBEN 201

4.1.17. SENATUSI HATÁROZATHOZATAL

URUKAT MEGGYILKOLÓ RABSZOLGÁK ÜGYÉBEN

Tacitus: Annales [Évkönyvek] 1 4 . 4 2 - 4 5 .

4 2 . 1 . N e m s o k k a l k é s ő b b (Kr. u . 6 1 - B . L.) P e d a n i u s S e c u n d u s v á r o s k o r m á n y z ó t
(praefectus urbis [ s i c ! ] ) t u l a j d o n rabszolgája ö l t e m e g , vagy a s z a b a d o n b o c s á t á s m e g ­
t a g a d á s a m i a t t , a m e l y n e k á r á b a n (praetium) m á r m e g á l l a p o d t a k , vagy m e r t l á n g o l ó
vágy é b r e d t b e n n e egy f i ú s z e r e t ő iránt, é s u r á t n e m t ű r t e v e t é l y t á r s n a k . 2 . E g y é b ­
k é n t , m i d ő n ő s i s z o k á s s z e r i n t (ex veiére more) a h á z egy fedél alatt l a k ó e g é s z n é p é t
ki k e l l e t t v o l n a végezni, a s o k á r t a t l a n t v é d e l m e z ő n é p ö s s z e c s ő d ü l t , s valóságos
z e n d ü l é s r e került sor; a s e n a t u s t is összehívták, a m e l y b e n s z i n t é n voltak, akik a túl­
z o t t szigort e l í t é l t é k , m í g a t ö b b s é g s e m m i v á l t o z t a t á s t n e m akart m e g s z a v a z n i . A z
u t ó b b i a k k ö z ü l G a i u s C a s s i u s , m i k o r a szólás s o r a rákerült, ily m ó d o n adta elő véle­
ményét:
4 3 . 1 . - G y a k r a n v o l t a m j e l e n e b b e n a t e s t ü l e t b e n , ö s s z e í r t atyák, m i k o r ő s e i n k in­
t é z k e d é s e i v e l és törvényeivel s z e m b e n új s e n a t u s i h a t á r o z a t o k a t (senatus decreta) kö­
veteltek, é s é n n e m s z e g ü l t e m s z e m b e , n e m m i n t h a k é t e l k e d t e m v o l n a abban, hogy
hajdan m i n d e n ügyben j o b b a n é s h e l y e s e b b e n j á r t a k el, é s h o g y a m i n változtattak, a z
r o s s z a b b r a változott, d e n e m a k a r t a m olyan s z í n b e n feltűnni, m i n t h a a z ősi s z o k á s o ­
k é r t rajongva, t ú l b e c s ü l n é m ü g y b u z g a l m a m a t . 2 . Ugyanakkor: h a élvezünk valame­
lyes t e k i n t é l y t (auctoritas), azt gyakori ellenállással aláaknázni n e m t a r t o t t a m j ó n a k ,
h a d d m a r a d j o n é r i n t e t l e n , ha egyszer a k ö z n e k az én t a n á c s a i m r a lesz szüksége. Ez
ma b e k ö v e t k e z e t t : egy volt c o n s u l t (vir consularis) tulajdon h á z á b a n ö l t e k m e g szolgái
c s e l s z ö v é s s e l , a m i t s e n k i m e g n e m akadályozott, s e n k i e l n e m árult, bár m é g senki
s e m v i t a t t a azt a s e n a t u s i h a t á r o z a t o t (senatus consultum), a m e l y h a l á l b ü n t e t é s s e l fe­
nyegeti az e g é s z ház n é p é t . 3. Szavazzatok csak, H e r c u l e s r e , b ü n t e t l e n s é g ü k r e : de
kit fog a k k o r m é l t ó s á g a (dignitas) m e g v é d e l m e z n i , ha a város k o r m á n y z ó s á g a n e m
s e g í t e t t ? Kit fog szolgáinak s o k a s á g a (numerus servorum) o l t a l m a z n i , ha Pedanius
S e c u n d u s t négyszázan n e m v é d t é k m e g ? K i n e k siet s e g í t s é g é r e a h á z a népe, a m e l y
m é g m e g f é l e m l í t v e s e m t ö r ő d i k v e s z e d e l m ü n k k e l ? 4 . Vagy talán, m i n t n é m e l y e k ha­
zudni n e m restellik, rajta e s e t t j o g t a l a n s á g é r t (iniuriae) állt b o s s z ú t a gyilkos, m e r t
atyai vagyonáról (paternapecunia) k ö t ö t t megállapodást, vagy nagyapjának rabszolgá­
j á t (mancipium) akarták t ő l e elvenni? H á t a k k o r j e l e n t s ü k ki m a g u n k , h o g y az úr m e g ­
gyilkolását j o g o s n a k látjuk.
4 4 . 1 . - Van m é g kedvünk érveket k e r e s n i a h h o z , a m i t n á l u n k b ö l c s e b b e k m á r m é r ­
l e g e l t e k ? D e m é g h a m o s t k e l l e n e i s e l ő s z ö r d ö n t e n ü n k , azt hiszitek-e, egy szolga
úgy s z á n t a el m a g á t u r a meggyilkolására, hogy fenyegető s z ó ki n e m c s ú s z o t t a szá­
j á n , h i r t e l e n s é g é b e n s e m m i t s e m szólt? Tegyük fel, hogy tervét t i t o k b a n tartotta,
fegyvert s z e r z e t t a m i r ő l s e m t u d ó k k ö z ö t t : de h á t az ő r s é g e n k e r e s z t ü l m e n n i , a háló­
s z o b a zárját feltörni, világosságot gyújtani, a gyilkosságot végrehajtani - m i n d e n k i
t u d t a n é l k ü l ? 2. A b ű n ö s t e t t e t s o k j e l s z o k t a m e g e l ő z n i : ha a szolgák ezt elárulják,
akkor m a j d é l h e t ü n k m a g u n k b a n is a s o k a k k ö z ö t t , b i z t o n s á g b a n az aggódok között,
végül, ha m é g i s el kell p u s z t u l n u n k , n e m b o s s z u l a t l a n u l a v é t k e s e k k ö z ö t t . 3. Gya-
202 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

n ú s s z e m m e l n é z t é k ő s e i n k a szolgai lelkeket, m é g ha ugyanazon a b i r t o k o n vagy

ugyanabban a h á z b a n s z ü l e t t e k is, és uruk s z e r e t e t é t (caritas dominorum) a z o n n y o m ­
b a n m e g k a p t á k . D e m i ó t a idegen n e m z e t e k v a n n a k h á z u n k n é p e k ö z ö t t , k i k n e k m á ­
s o k a szokásai (diversi ritus), idegen i s t e n e k e t vagy s e m m i t s e m (externa sacra aut nul­
la) imádnak, ezt a zagyva t ö m e g e t c s a k m e g f é l e m l í t é s s e l t a r t h a t j u k féken. 4. De
egyesek ártatlanul fognak m e g h a l n i . H á t a m e g f u t a m í t o t t s e r e g b ő l is, m i k o r m i n d e n
tizediket halálra b o t o z n a k , a derekakra is rákerül a sor! Van valami m é l t á n y t a l a n s á g
m i n d e n nagy példában (magnum exemplum), a m i t e g y e s e k s é r e l m é v e l s z e m b e n a k ö z
h a s z n a kárpótol.
4 5 . 1 . C a s s i u s v é l e m é n y é v e l senki n e m m e r t egyedül s z e m b e s z á l l n i , d e válaszul
felhangzottak a rabszolgák számát, korát vagy n e m é t és l e g t ö b b j ü k v i t a t h a t a t l a n ár­
tatlanságát sajnálok zavaros kiáltásai. M é g i s az a párt k e r e k e d e t t felül, a m e l y kivég­
zésük m e l l e t t szavazott. D e ezt n e m l e h e t e t t végrehajtani, m e r t ö s s z e v e r ő d ö t t a so­
kaság, és kövekkel m e g t ü z e s csóvákkal fenyegetőzött. 2. E k k o r C a e s a r ( N e r o - B. L.)
r e n d e l e t b e n (edictum) r ó t t a m e g a n é p e t (populus), és m i n d e n utat, a m e r r e az e l í t é l t e ­
ket a vesztőhelyre vezették, k a t o n a i őrséggel z á r a t o t t le. C i n g o n i u s Varró azt javasol­
ta, hogy utasítsák ki Italiából a felszabadítottakat (liberti) is, akik egy fedél alatt tar­
tózkodtak. E z t a p r i n c e p s azzal akadályozta meg, h o g y az ő s i s z o k á s t (mos antiquus),
m e l y e t a részvét n e m e n y h í t e t t , k e g y e t l e n s é g b ő l ne fokozzák.
B. I.

4.1.18. V É G R E N D E L K E Z É S ENGEDÉLYEZÉSE
PLINIUS BIRTOKAIN

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 8.16.

Kedves P a t e r n u s o m ! Teljesen lesújt s z o l g á i m b e t e g e s k e d é s e , s ő t n é h á n y n a k , m é g ­

hozzá e g é s z e n fiatalnak, a halála. K é t d o l o g b a n t a l á l o k vigaszt, s ez - ha n e m ér is fel
fájdalmammal - m é g i s vigasz. Az egyik, h o g y m i l y e n k é s z s é g e s e n a j á n d é k o z t a m
m e g ő k e t a felszabadítással ( m e r t úgy é r z e m , n e m olyannyira idő e l ő t t v e s z í t e t t e m el
azokat, akiket m á r m i n t s z a b a d o s a i m a t v e s z t e t t e m e l ) . A m á s i k , h o g y az én szolgá­
i m n a k j o g u k b a n van b i z o n y o s v é g r e n d e l e t e t k é s z í t e n i , a m e l y e t é n t e l j e s e n törvé­
n y e s n e k t e k i n t e k . E b b e n t e t s z é s ü k s z e r i n t r e n d e l k e z n e k , k é r n e k , s é n m i n d e n t úgy
teljesítek, m i n t h a k ö t e l e z v e v o l n é k rá. Elosztják, elajándékozzák dolgaikat, hagyat­
koznak, t e r m é s z e t e s e n c s a k a h á z o n belül. M e r t h i s z e n a s z o l g á n a k b i z o n y o s m é r ­
t é k b e n a ház a hazája, az állama. B á r e z e k a vigasztaló o k o k m e g n y u g t a t n a k , m é g i s
kedvetlen és levert vagyok, é p p e n a n n a k az e m b e r i é r z é s n e k a k ö v e t k e z t é b e n , a m e l y
e z e k r e az e n g e d m é n y e k r e k é s z t e t e t t .
D e azért m é g s e k í v á n o m , hogy é r z é k e t l e n e b b legyek. Á m b á r j ó l t u d o m , h o g y m á ­
sok az ilyen s z e r e n c s é t l e n s é g e t egyszerűen k á r n a k nevezik, s a m e l l e t t nagy és b ö l c s
e m b e r n e k tartják m a g u k a t . H o g y nagyok é s bölcsek-e, n e m t u d o m , d e s e m m i e s e t r e
s e m e m b e r e k . M e r t e m b e r az, akit k í n o z a fájdalom, aki é r z é k e n y t u d l e n n i iránta,
ám m e g p r ó b á l ellenállni és e n y h ü l é s t találni, s rászorul valamilyen vigasztalásra.
 4.1.19. A RABSZOLGÁK, L1BERTUSOKPANASZAINAKJOGORVOSLATA 203

Talán t ö b b e t i s b e s z é l t e m erről, m i n t kellett volna, d e kevesebbet, m i n t a k a r t a m .

H i s z e n a fájdalomban is rejlik b i z o n y o s ö r ö m é r z é s , k ü l ö n ö s e n akkor, ha b á n a t u n k a t
olyan b a r á t k e b l é n s í r h a t j u k el, aki k ö n n y e i n k r e k é s z az e l i s m e r é s r e vagy a m e g b o ­
csátásra. Minden j ó t !
M. Gy.

4.1.19. A RABSZOLGÁK, LIBERTUSOK

PANASZAINAK JOGORVOSLATA

Digesta 1, 12, 1, 1-10.

1. U l p i a n u s n a k a p r a e f e c t u s urbi k ö t e l e z e t t s é g e i r ő l s z ó l ó k ö n y v é b e n ez áll: Aprae-

fectus urbi hivatalánál fogva m i n d e n b ű n t é n y teljes k ö r ű kivizsgálására j o g o t formál,
n e m c s a k a R ó m a v á r o s á n belül, h a n e m a z azon kívül, Itália t e r ü l e t é n e l k ö v e t e t t e k
e s e t é b e n is, a m i n t ez az i s t e n i ( S e p t i m i u s ) S e v e r u s n a k F a b i u s C i l o praefectus urbíhoz
í r o t t l e v e l é b ő l is kiviláglik. 1. M e g kell hallgatnia az urukkal s z e m b e n p a n a s z t e m e l ő
rabszolgákat, a k i k a s z o b r o k v é d e l m é b e m e n e k ü l t e k , illetve azokat, akik saját vagyo­
n u k b ó l v á l t o t t á k m e g m a g u k a t , h o g y felszabaduljanak. 2 . D e k ö t e l e s s é g e meghall­
gatni a r á s z o r u l ó patronusokat is, ha h'bertusaikkal k a p c s o l a t b a n t e s z n e k panaszt, kü­
l ö n ö s e n a b b a n a z e s e t b e n , h a b e t e g n e k m o n d j á k magukat, é s íibertusaiktól eltartást
i g é n y e l n e k . 3. J o g a van e m b e r e k e t s z á m ű z n i (relegatio), illetve a császár által kijelölt
szigetre s z á m k i v e t n i (deportatio). 4. A m á r e m l í t e t t levél e l e j é n ez áll: „ m i n t h o g y vá­
r o s u n k a t a te l e l k i i s m e r e t e s s é g e d r e b í z t u k " , t e h á t a k á r m i l y e n b ű n t é n y t k ö v e t n e k el
a v á r o s o n belül, az nyilvánvalóan a praefectus urbi h a t á s k ö r é b e tartozik. De ha száz-
m é r f ö l d e s k ö r z e t e n belül k ö v e t n e k el valamit, akkor az is a praefectus urbi'hoz tarto­
zik. Ha a z o n b a n a századik m é r f ö l d k ö v ö n túl t ö r t é n i k valami, akkor az m á r kiesik a
h a t á s k ö r é b ő l . 4. Aki azt állítja, h o g y felesége h á z a s s á g t ö r é s t k ö v e t e t t el rabszolgájá­
val, azt apraefectus urbi e l ő t t kell kihallgatni. 6. De kivizsgálást t a r t h a t tulajdonvédő 1
és b i r t o k v i s s z a s z e r z ő 2 interdictumdk2, ü g y é b e n is. 7. A praefectus urbihoz s z o k t á k utal­
ni a z o k a t a g y á m o k a t (tutor) és g o n d n o k o k a t (curator), akik a rájuk b í z o t t vagyon ke­
z e l é s é b e n (tutela sive cura) h ű t l e n ü l j á r t a k el, és ezért súlyosabb fenyítést é r d e m e l ­
nek, m i n t a h ű t l e n g y á m o k a t e g y é b k é n t is é r ő infamia.4 I l y e n n e k l e h e t m i n ő s í t e n i

1
Interdictum quod vi aut clam: a tulajdonos az erőszakosan vagy tudtán kívüli és a tulajdonát sértő már le­
zajlott tevékenység, illetve elkészült létesítmények ellen kérhetett a praetortól jogsegélyt.
2
Interdictum unde vi: ingatlanok birtokának visszaszerzésére szolgált olyan esetben, amikor ingatlan bir­
tokából erőszakkal vetettek ki valakit. Ezt a jogsegélyt csak egy éven belül lehetett igénybe venni.
3
Az interdictum kezdetben a praetor élőszóban kimondott, valamilyen tilalmat közlő parancsa volt, ame­
lyet a praetor a felek meghallgatása után csak akkor bocsátott ki, ha a kérelem teljesítését indokoltnak
tartotta. Később az interdictum az egyik fél kérésére, előzetes vizsgálat nélkül kibocsátott feltételes
praetori utasítássá alakult át.
4
A becstelenséget elkövető személy jogképességének csökkenését jelenti. Élethossziglan tartó joghatá­
sai (pl. politikai jogok, senatori rang elvesztése) alól csak a császár vagy a senatus oldhatta föl az illető
személyt jó hírének visszaállításával.
204 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

azokat, akik m e g v e s z t e g e t é s s e l s z e r e z t é k m e g a gyámi tisztet, vagy fizetséget fogad­

tak el azért, hogy valaki m e l l é n e m m e g f e l e l ő g y á m o t n e v e z z e n e k ki, vagy l e l t á r b a vé­
t e l n é l az atyai vagyont s z á n d é k o s a n k e v e s e b b n e k t ü n t e t t é k föl, vagy a gyámfiú javait
nyilvánvaló álnoksággal e l t u l a j d o n í t o t t á k . 8. Az a k i j e l e n t é s pedig, m i s z e r i n t az ura­
ik ellen panaszt e m e l ő rabszolgákat a praefectus urbi kell kihallgassa, n e m azt j e l e n t i ,
h o g y bevádolhatják uraikat (a r a b s z o l g á n a k ez ugyanis - b i z o n y o s elfogadott e s e ­
t e k e t kivéve - s e m m i k é p p s e m e n g e d h e t ő m e g ) , h a n e m úgy é r t e n d ő , h o g y h a illen­
d ő e n é l n e k panasztétellel, a k k o r feltárhatják a praefectus urbi előtt, ha valamilyen ke­
gyetlenség, szigor vagy é h s é g keseríti életüket, vagy ha o c s m á n y s á g r a k é n y s z e r í t e t ­
t é k vagy k é n y s z e r í t i k őket. Az isteni ( S e p t i m i u s ) S e v e r u s t ó l k a p t a a praefectus urbi azt
a feladatot, hogy ügyeljen arra is, n e h o g y a rabszolgákat p r o s t i t ú c i ó r a használják. 9.
Ezenkívül a praefectus urbi gondjaira van bízva, h o g y a p é n z v á l t ó k m i n d e n ügyletük­
b e n t i s z t e s s é g e s e n j á r j a n a k el, és t a r t ó z k o d j a n a k a t i l t o t t d o l g o k t ó l . 1 0 . Ha egy
patrónus azt állítja, hogy szidalmazta valamelyik libertusa, vagy arról p a n a s z k o d i k ,
hogy gyalázatosan b á n t akár vele, akár feleségével vagy gyermekeivel, vagy valami
h a s o n l ó ügyben t e s z panaszt, a k k o r a praefectus urbit s z o k t a felkeresni, aki aztán a pa­
nasznak m e g f e l e l ő e n felelősségre vonja a libertust. Á l t a l á b a n vagy b ü n t e t é s t helyez
kilátásba, vagy b o t o z á s s a l fenyíti meg, vagy m é g t o v á b b m e g y a b ü n t e t é s b e n , ugyan­
is gyakran k ö t e l e z ő is b ü n t e t n i a Zibertusokat. Ha (a patrónus) bebizonyítja, h o g y a li-
bertus feljelentette őt, vagy ellenségeivel ö s s z e e s k ü v é s t s z ő t t e l l e n e , a k k o r m é g a bá­
nyában végzett k é n y s z e r m u n k á t (poena metalli) is ki kell rá szabni.
P. H. A.

4.1.20. AZ ADÓJEGYZÉKBE VETT RABSZOLGÁK

ELADÁSÁRÓL

CodTheod 11, 3, 2.
Kr. u. 327. február 27.

U g y a n a z o n Augustus [ C o n s t a n t i n u s ] A c a c i u s n a k , M a c e d ó n i a comesének. A z adó­

j e g y z é k b e b e v e z e t e t t rabszolgákat (mancipia adscripta censibus) a t a r t o m á n y határai
k ö z ö t t kell eladni, és ha valaki vásárlással tulajdont s z e r e z n e [ r a j t u k ] , tudja m e g ,
hogy [ e r r e ] ügyelnie kell. É r t e l e m s z e r ű e n ezt a szabályt kell a l k a l m a z n i a földbirto­
koknál is: az [ellenkező é r t e l m ű ] m e g á l l a p o d á s o k (pactiones) s e m m i s e k , és ugyan­
e z e k [ti. a „ r a b s z o l g á k " ] k ö z k ö t e l e z e t t s é g e i (munera) és k ö z t a r t o z á s a i (pensitationes
publicae) azok felelősségi k ö r é b e tartoznak, a k i k n e k a t u l a j d o n á b a u g y a n e z e n föld­
b i r t o k o k kerültek. - Kelt a m á r c i u s Kalendae]a e l ő t t h a r m a d i k n a p o n , T h e s s a l o n i c á -
ban, C o n s t a n t i u s é s M a x i m u s c o n s u l s á g á n a k é v é b e n .
R. Z.

• „Rabszolgák": mint később magából a szövegből is kiderül, nem klasszikus értelemben vett
rabszolgákról (servi), hanem röghöz kötött co/onusokról (adscripticii) van szó. „Erre ügyelnie
kell": más értelmezés szerint: „magára kell vallania az adófizetés terhét."
 4.1.21. A RABSZOLGÁKKAL SZEMBENI KEGYETLENKEDÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA A CSÁSZÁRKORBAN 2 0 5

4.1.21. A RABSZOLGÁKKAL SZEMBENI KEGYETLENKEDÉS

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA A CSÁSZÁRKORBAN

Digesta 1, 6, 2.

A b b a n az e s e t b e n , ha rabszolgáival az uruk kegyetlenkedik, vagy s z e m é r m e t l e n s é g -

re, illetve rút e r k ö l c s t e l e n s é g r e kényszeríti őket, a h e l y t a r t ó feladatát az a rendelke­
zés szabja m e g , m e l y e t az isteni Pius (értsd: A n t o n i n u s Pius) a d o t t Aelius M a r c i a -
n u s n a k , B a e t i c a p r o c o n s u l á n a k . Ez a r e n d e l k e z é s a k ö v e t k e z ő k é p p szól: „Az urak
r a b s z o l g á i k feletti j o g h a t ó s á g á n a k c s o r b í t a t l a n n a k kell ugyan l e n n i e , és s e n k i t e j o ­
gától m e g f o s z t a n i n e m szabad; ugyanakkor a z o n b a n a r a b s z o l g a t a r t ó k é r d e k e kíván­
j a m e g azt, h o g y kegyetlenkedés, é h e z t e t é s vagy t ű r h e t e t l e n igazságtalanság e s e t é n
n e tagadják m e g a z orvoslást azoktól, akik j o g o s a n é l n e k panasszal. E z é r t vizsgáld
m e g a z o k panaszát, akik Iulius S a b i n u s rabszolgái közül s z o b r o m n á l k e r e s t e k m e n e ­
déket, és ha beigazolódik, h o g y a j o g o s n á l k e m é n y e b b e n b á n t a k velük, vagy h o g y
gyalázatos i g a z s á g t a l a n s á g o t szenvedtek, akkor adasd el őket, azzal a m e g s z o r í t á s ­
sal, h o g y u r u k j o g h a t ó s á g á b a vissza ne k e r ü l h e s s e n e k . Aki pedig kijátssza r e n d e l e t e ­
m e t , tudja m e g , h o g y m i n t vétkes ellen, k e m é n y e n eljárok."
A z i s t e n i H a d r i a n u s i s ötévi s z á m ű z é s s e l s ú j t o t t egy U m b r i c i a nevű a s s z o n y t ,
m e r t rabszolganőit semmiségekért is a legkegyetlenebb m ó d o n büntette.

Bi. I.

4.1.22. RABSZOLGACSALÁDOK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK

M E G T I L T Á S A A K R . U. 4. S Z Á Z A D B A N

CodTheod 2, 25, 1.
Kelt (az évszám bizonytalan) április 29-én.

Imperátor Constantinus Augustus Gerulusnak, h á r o m provincia kincstárnokának

(rationalis trium provinciarum).
Sardiniában, a m i k o r az ö r ö k ö l t vagy h a s z o n b é r l e t i (enfyteuticaria) b i r t o k o k a t kü­
l ö n b ö z ő jelenlegi gazdáiknak szétosztották, az ingatlanokat (possessio) úgy kellett vol­
na elosztani, h o g y m i n d e g y i k tulajdonosnál é r i n t e t l e n ü l m e g m a r a d j o n a rabszolgák
teljes r o k o n s á g a . M e r t ki t ű r n é , h o g y a szabad g y e r m e k e k e t elválasszák szüleiktől, a
fivéreket n ő v é r e i k t ő l , a férjeket h á z a s t á r s a i k t ó l ? A z o k n a k t e h á t , akik családjuktól el­
választva m á s h a t a l o m alá v o n t a k rabszolgákat (mancipium), ugyanezeket újraegyesí­
t e n i ü k kell; ha pedig valakinek a r o k o n o k újraegyesítése m i a t t m e g f o g y a t k o z n á n a k a
rabszolgái, a n n a k c s e r e r a b s z o l g á k a t (mancipium) adjon az, aki ezeket megkapta, és
é b e r e n őrködj, n e h o g y e z u t á n valamiféle panaszáradat ö n t s e el a provinciát amiatt,
h o g y e l v á l a s z t o t t á k e g y m á s t ó l a rabszolgákat s z e r e t t e i k t ő l . K e l t április 2 9 - é n Procu-
lus és P a u l i n u s c o n s u l s á g a idején.
206 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

É r t e l m e z é s (interpretatio): Az ö r ö k ö l t vagy kincstári, vagy m a g á n g a z d a s á g o k s z é t o s z ­

tásánál k ü l ö n ö s e n ügyelni kell arra, hogy, mivel igazságtalan a fiakat elválasztani a
szüleiktől vagy a feleségeket a férjeiktől, a m i k o r valakire átszáll a tulajdon, a z o k a
rabszolgák, akik ö s s z e l e t t e k keverve, t e h á t a feleség gyermekeivel és férjével együtt,
c s e r e r a b s z o l g á k fejében egy helyre t a r t o z h a s s a n a k , és e c é l b ó l k ö t e l e z ő a c s e r é l é s ,
m e r t a r e n d r e vigyázók figyelme k ü l ö n ö s e n azt kell h o g y felügyelje, h o g y szétválasz­
tás s e m m i k é p p e n s e k ö v e t k e z z é k b e .
B. G.

• A 4. századi rabszolgaság helyzetére szolgáltat érdekes adatokat a szemelvény: a törvény

szerint ugyanis a birtokok akármilyen okból történő darabolódásakor a rabszolgacsaládok tag­
jait nem lehet elszakítani egymástól, hanem megfelelő cserét kell felajánlani értük. Érdekes
módon éppen a szabad családok szétválasztásának tűrhetetlenségét hozza párhuzamként, és
leszögezi, hogy ugyanúgy tűrhetetlen a rabszolgacsaládok szétválasztása is.

4.1.23. RABSZOLGÁK VADÁLLATOK E L É V E T É S E

BÍRÓI ÍTÉLET NÉLKÜL

Digesta 48, 8, 11.

M o d e s t i n u s a Reguláé 6. k ö n y v é b e n . ( 1 ) Ha egy rabszolgát bírói í t é l e t n é l k ü l v e t e t t e k

a vadállatok elé (ad bestias), n e m c s a k az t a r t o z i k b ü n t e t é s t fizetni, aki eladta, h a n e m
az is, aki m e g v e t t e . ( 2 ) A lex Petronia és az e t ö r v é n y r e v o n a t k o z ó senatus consultumok
u t á n a [ r a b s z o l g a ] t u l a j d o n o s o k e l v e s z t e t t é k a n n a k jogát, h o g y r a b s z o l g á i k a t saját
d ö n t é s ü k k e l vadállatok elleni k ü z d e l e m r e adják; ha a z o n b a n a r a b s z o l g á t a b í r ó elé
állították, a m e n n y i b e n az úr p a n a s z a j o g o s volna, [a r a b s z o l g a ] így legyen m e g b ü n ­
tetve.
R. Z.

• Rubrika: reguláé 'regulák, szabálygyűjtemény'. 1 A Modestinus által felhozott példa valószí­

nűleg úgy értendő, hogy a rabszolgát eredeti tulajdonosa éppen abból a célból adta el, hogy a
vadállatok elé vessék. 2 Lex Petronia: a feltehetőleg Kr. u. 61 -ben, P. Petronius Turpilianus consul
előterjesztésére hozott törvénynek, amely tartalma után a lex Petronia de servis néven ismere­
tes, ez az egyetlen említése a forrásokban. A senatus consultum fogalmára lásd RJT 82.
 4.1.24. A RABSZOLGANŐK JOGTALAN PROSTITÚCIÓRA KÉNYSZERÍTÉSÉRŐL 207

4.1.24. A RABSZOLGANŐK JOGTALAN PROSTITÚCIÓRA

KÉNYSZERÍTÉSÉRŐL

Digesta 37, 14, 7.

M o d e s t i n u s a De manumissionibus egyetlen könyvében, (pr.) Az i s t e n i V e s p a s i a n u s el­

r e n d e l t e (decrevit), h o g y ha egy r a b s z o l g a n ő azzal a k i k ö t é s s e l k e r ü l n e eladásra, h o g y
n e k é n y s z e r í t s é k p r o s t i t ú c i ó r a , é s h a arra k é n y s z e r í t e t t é k volna, legyen szabad,
a m e n n y i b e n k é s ő b b a vevő m á s n a k a d t a el, [akkor a r a b s z o l g a n ő ] az adásvételi szer­
z ő d é s k i k ö t é s é n é l fogva (ex lege venditionis) szabad (libera) és az e l ő z ő eladó szaba­
d o s n ő j e (liberta) [ l e s z ] . ( 1 ) A c s á s z á r o k utasításai (mandata) előírják, hogy a libertu-
sokat a patronusok panaszairól a t a r t o m á n y o k b a n í t é l e t e t h o z ó h e l y t a r t ó k (praesides)
is k ö t e l e s e k az e l k ö v e t e t t [ m a g á n ] b ű n c s e l e k m é n y (delictum) szerinti b ü n t e t é s s e l
sújtani. A h á l á t l a n libertust olykor ezekkel a b ü n t e t é s e k k e l sújtják: vagy elveszik t ő l e
v a g y o n á n a k egy r é s z é t és a patronusnak adják, vagy m e g b o t o z z á k és így b ű n h ő d i k .

R. Z.

• Rubrika: manumissio: 'rabszolga-felszabadítás', vö. RJT 2 1 0 - 2 1 1 . pr. Az isteni Vespasianus:

Vespasianus császár ( 6 9 - 7 9 ) . 1 A libert(in)us és apatronus jogi viszonyára lásd RJT 2 1 2 - 2 1 3 . ; a
delictum fogalmára lásd 547.

4.1.25. A RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

Gaius: Institutionum commentarii quattuor V.16-17; VI.18-19; VII.20-21; 3 6 - 4 1 .

1 6 . H a v i s z o n t a r a b s z o l g a s e m m i f é l e ilyen gazságot n e m k ö v e t e t t el, azt m o n d j u k

róla, h o g y felszabadítása e s e t é n akár r ó m a i polgár, akár latin j o g ú lesz. 1 7 . M e r t aki­
n e k a s z e m é l y é v e l k a p c s o l a t b a n az a h á r o m [ t é n y e z ő ] együtt j e l e n t k e z i k , hogy idő­
s e b b h a r m i n c évnél és az u r a kviritár t u l a j d o n á b ó l (ex iure Quiritium domini) és j o g s z e ­
rű, t ö r v é n y szerinti felszabadítással (iusta ac legitima manumissio) - vagyis pálcával
(vindicta) vagy vagyonjegyzékbe vétellel (censu), vagy v é g r e n d e l e t t e l (testamento) -
szabadítják fel, az r ó m a i polgárrá válik; ha v i s z o n t valami e z e k k ö z ü l hiányzik, latin
j o g ú lesz.
{ V I . A felszabadításról vagy az ok b i z o n y í t á s á r ó l }
1 8 . A r a b s z o l g a é l e t k o r á r ó l szóló k ö v e t e l m é n y t a lex Aelia Sentia v e z e t t e b e . Ez a
t ö r v é n y ugyanis úgy r e n d e l k e z e t t , h o g y a h a r m i n c évnél fiatalabb r a b s z o l g á k felsza­
b a d í t á s u k e s e t é n c s a k a k k o r l e h e s s e n e k r ó m a i polgárrá, ha pálcával, t a n á c s (consi-
lium) előtt, a felszabadítás j o g o s o k á n a k (iusta causa manumissionis) bizonyításával
szabadítják fel őket. 1 9 . A felszabadítás o k a pedig akkor j o g o s , ha valaki fiát, ill. leá­
nyát, vagy t e r m é s z e t e s fivérét, ill. nővérét, vagy tanítványát, vagy tanítóját, vagy ügy­
v i v ő n e k k i n e v e z e n d ő rabszolgáját, vagy feleségéül k i s z e m e l t r a b s z o l g a n ő j é t b o c s á t j a
208 4. A RÓMAITÁRSADALOM

szabadon a t a n á c s e l ő t t . { V I I . A t a n á c s i g é n y b e v é t e l é r ő l } 2 0 . A t a n á c s o t R ó m a váro­
s á b a n öt senator és öt serdült lovag alkotja, a t a r t o m á n y o k b a n pedig h ú s z r ó m a i pol­
gár recuperator. Ez u t ó b b i [ e s e t b e n a felszabadítás] a [városi] t a n á c s ü l é s (conventus)
u t o l s ó napján zajlik le, R ó m á b a n a z o n b a n a felszabadítások m e g h a t á r o z o t t n a p o k o n
t ö r t é n n e k a t a n á c s e l ő t t . A h a r m i n c évnél i d ő s e b b rabszolgákat ezzel s z e m b e n bár­
m i k o r fel l e h e t szabadítani, s ő t ilyen felszabadításra ú t k ö z b e n is s o r kerülhet, vagy
a m i k o r zpraetor vagy a proconsul a fürdőbe vagy a s z í n h á z b a megy. 2 1 . E z e n k í v ü l a
h a r m i n c évnél fiatalabb felszabadított rabszolga r ó m a i polgárrá válhatik, ha egy
olyan úr, a k i n e k n e m volt t a r t o z á s a (qui solvendo non erat), v é g r e n d e l e t i l e g szabadítja
föl és ö r ö k ö s é v é t e s z i . . .
[...]
< 3 6 . N e m v é g e z h e t a z o n b a n felszabadítást bárki, aki c s a k akar. 3 7 . A z ugyanis,
a k i > h i t e l e z ő i m e g k á r o s í t á s a céljából (infraudem creditorum) vagy p a t r ó n u s a m e g k á ­
r o s í t á s a céljából végez felszabadítást, érvénytelenül j á r el, mivel a lex Aelia Sentia
megakadályozza a szabadság [ily m ó d o n t ö r t é n ő m e g s z e r z é s é t ] .
3 8 . U g y a n e z e n törvény alapján a h a r m i n c évnél fiatalabb úr c s a k úgy v é g e z h e t fel­
szabadítást, ha pálcával [teszi] és a felszabadítás j o g o s o k á t a t a n á c s e l ő t t bizonyítja.
3 9 . A felszabadítás j o g o s o k a pedig az, ha valaki apját vagy anyját, t a n í t ó j á t vagy t e j ­
testvérét szabadítja föl. De a z o k az o k o k is f e l h o z h a t ó k e b b e n az e s e t b e n , a m e l y r ő l
m o s t szólunk, a m e l y e k e t f e n t e b b a h a r m i n c évnél fiatalabb r a b s z o l g a k a p c s á n kifej­
t e t t ü n k . 4 0 . És viszont: a z o k az okok, a m e l y e k e t a h ú s z évnél fiatalabb úr e s e t é b e n
felhoztunk, a l k a l m a z h a t ó k a h a r m i n c évnél fiatalabb rabszolga e s e t é b e n is. 4 0 . M i v e l
t e h á t a lex Aelia Sentia a felszabadításokban b i z o n y o s h a t á r t s z a b o t t a h ú s z évnél fia­
t a l a b b urak számára, úgy áll a dolog, hogy aki t i z e n n e g y e d i k é l e t é v é t b e t ö l t ö t t e , j ó l ­
l e h e t t e h e t v é g r e n d e l e t e t és a b b a n ö r ö k ö s t n e v e z h e t s h a g y o m á n y t h a g y h a t hátra,
m é g i s h a m é g h ú s z évnél f i a t a l a b b , n e m adhat szabadságot rabszolgájának. 4 1 . D e
ha c s a k latin j o g ú v á akarja t e n n i [a felszabadítandó r a b s z o l g á t ] a h ú s z évnél fiatalabb
úr, m é g i s ugyanúgy b i z o n y í t a n i a kell az o k o t a t a n á c s előtt, és c s a k e z u t á n szabadít­
hatja fel [a rabszolgát] a barátai k ö z ö t t (inter amicos).
F. G. - R. Z.

• A rabszolga-felszabadítás módozataira lásd RJT 2 1 0 - 2 1 1 . A dediticiusokra lásd a 4 . 1 . 1 . sze­

melvényt.

4.1.26. VISSZAÉLÉSI LEHETŐSÉGEK

A RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁSSAL

Dionysios Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 4 . 2 4 . 4 - 8 .

4. A l e g t ö b b rabszolga ingyen, s z e r e t e t r e m é l t ó s á g a j u t a l m á u l j u t o t t s z a b a d s á g h o z ,
és a gazdák r é s z é r ő l is ez volt a s z a b a d o n b o c s á t á s l e g n e m e s e b b fajtája. Kevés m á s
szolga pedig váltságdíjat fizetve szabadult, a m e l y e t t i s z t e s és j o g s z e r ű m u n k á v a l
gyűjtött ö s s z e .
 4.1.26. VISSZAÉLÉSI LEHETŐSÉGEK A RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁSSAL 209

N a p j a i n k b a n v i s z o n t m á r n e m így áll a dolog, h a n e m annyira l e z ü l l ö t t a h e l y z e t és

a r ó m a i a k jó szokásai olyannyira m é l t a t l a n o k k á és a l a n t a s a k k á fajultak, h o g y i m m á r
a r a b s z o l g á k egyik r é s z e tolvajlás, b e t ö r é s , kéjelgés és m i n d e n f é l e m á s b ű n útján sze­
rezve vagyont, efféle p é n z e n vesz m a g á n a k szabadságot - és r ö g t ö n r ó m a i polgárjo­
got is. 5. M á s o k pedig gazdáik b i z a l m a s a i és cinkosai lévén m é r e g k e v e r é s b e n , gyil­
k o s s á g b a n és az i s t e n e k vagy az á l l a m ellen e l k ö v e t e t t g a z t e t t e k b e n , ily m ó d o n kiví­
v o t t t e k i n t é l l y e l övezik m a g u k a t ; m e g i n t m á s o k a t azért szabadítanak fel, h o g y
h a v o n t a az állami g a b o n a o s z t á s b a n részesülve, és m i n d a b b a n , a m i a d o m á n y t m é g a
v e z e t ő k a város vagyontalan p o l g á r a i n a k c s a k j u t t a t n a k , elhordják azoknak, akik sza­
b a d s á g o t adtak nekik; m e g i n t m á s o k gazdáik k ö n n y e l m ű s é g é n e k vagy a h i ú n é p s z e -
rűség-hajhászásnak k ö s z ö n h e t ő e n szabadulnak. 6 . N e k e m legalábbis t u d o m á s o m
van róla, h o g y n é m e l y e k ö s s z e s szolgájuknak szabadulást e n g e d é l y e z t e k saját halá­
l u k utánra, h o g y h o l t u k b a n j ó e m b e r n e k m o n d j á k m a j d őket, é s h a l o t t a s m e n e t ü k e t
s o k a n kísérjék majd, fejükön pileusszal: e z e k k ö z ö t t aztán, ahogy hallani l e h e t azok­
tól, akik tudják, o t t p a r á d é z n a k jó p á r a n olyanok, akik c s a k az i m é n t j ö t t e k ki a bör­
t ö n b ő l , e z e r s z e r halált é r d e m l ő ü z e l m e k b e n b ű n ö s g o n o s z t e v ő k lévén. E z e k r e a vá­
r o s u n k r ó l s o h a l e n e m v a k a r h a t ó szégyenfoltokra t e k i n t v e b i z o n y s o k a n h á b o r o g n a k
és vádolják e z t a szokást, h i s z e n m é l t a t l a n a v á r o s o k legkiválóbbjához, hogy ilyen
m ó d o n szerezzen polgárokat magának.
7 . S o k m á s s z o k á s t i s l e h e t n e k á r h o z t a t n i , a m e l y e k e t ugyan m e g f e l e l ő e n találtak
ki a régiek, de a m o s t a n i a k gyalázatosan l e z ü l l e s z t e t t e k . V é l e m é n y e m szerint az e m ­
l í t e t t törvényt n e m kell e l t ö r ö l n i , n e h o g y valami n a g y o b b baj törjön rá ezáltal az ál­
l a m r a . 8. A l e g i n k á b b k í v á n a t o s n a k azt t a r t a n á m , ha a c e n s o r o k i n t é z k e d n é n e k e z e n
a téren, vagy ha n e m ők, a k k o r a c o n s u l o k - m e r t k o m o l y t i s z t s é g v i s e l ő j é n e k kell
foglalkoznia az üggyel -, h o g y az é v e n t e felszabadultakat alaposan kivizsgálják, hogy
kicsodák, m i é r t és h o g y a n n y e r t e k szabadságot, é p p e n úgy, ahogy a lovagok és
s e n a t o r o k é l e t é t vizsgálják ki: a z u t á n akiket a polgárjogra m é l t ó n a k találnak, sorol­
j á k be a t r i b u s o k b a , és engedjék, h o g y a v á r o s b a n maradjanak. Az e r k ö l c s t e l e n és
t i s z t á t a l a n s z e m é l y e k h o r d á j á t v i s z o n t távolítsák el a városból, t i s z t e s c í m e t adva az
eljárásnak, c o l o n i a a l a p í t á s ürügyén. Ú g y l á t t a m , hogy ezeket, m i n t h o g y a tárgy m e g ­
kívánja, s z ü k s é g e s és j o g o s volt e l m o n d a n o m , azoknak, akik a r ó m a i a k viselt dolgai­
ra felügyelnek.
B. Á.

• Halikarnassosi Dionysios szembeállította a régi, törvényben szigorúan szabályozott rabszol-

ga-felszabadítási gyakorlatot saját korának tisztességtelen szokásaival, amikor is az egykori
gazdákat saját - anyagi vagy presztízsbeli - egyéni érdekük vezérli rabszolgáik szabadon bo­
csátásakor. A szerző leginkább felháborítónak azt tartotta, hogy a felszabadítottak azonmód
római polgárokká is válhattak - régi római jogi gyakorlat szerint mint nem szabad születésűek
ebben nem részesülhettek -, és viselhették a szabadság állapotának jelképét, a fríg sapkát
(püeus). Bár önmagában a rabszolga-felszabadítás intézményét nem tartotta rossznak vagy el-
törlendőnek, egyéni elbírálást és döntéshozatalt követelt, az arra érdemtelenektől pedig eme
kiváltságok megvonását, sőt kitelepítésüket javasolta.
210 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.1.27. E G Y MANUMISSIO INTER AMICOS

DIPTYCHON

Mitteis 3 6 2 .
Hermupolis.
Kr. u. 2 1 1 .

[latin nyelvű rész] M a r c u s Aurelius A m m o n i o n , Lupergos S a r a p i o n fia, anyja n e v e

T e r h e u t é , a z ősi é s ragyogó H e r m u p o l i s M a i o r b ó l , H e l e n é t , o t t h o n á b a n s z ü l e t e t t k ö ­
rülbelül 34 éves r a b s z o l g a n ő j é t (ancillam suam vernam) t a n ú k j e l e n l é t é b e n felszabadí­
t o t t a (inter amicos manumisit), és elrendelte, h o g y szabad legyen, és k a p o t t a szabadsá­
gáért a h e r m u p o l i s i kerület T i s i c h e o s falujából s z á r m a z ó Aurelius A l e s I n a r o u t i s t ó l
k é t e z e r k é t s z á z d r a c h m a Augustát, a m i t m a g a A l e s I n a r o u t i s a d o m á n y o z o t t a fent
n e v e z e t t H e l e n e s z a b a d o s n ő n e k . T ö r t é n t m i n d e z a z ő s i é s ragyogó H e r m u p o l i s
M a g n á b a n , j ú l i u s 2 6 - á n G r a t u s é s S e l e u c u s c o n s u l s á g a idején, I m p e r á t o r C a e s a r
M a r c u s Aurelius A n t o n i n u s P i u s F é l i x A u g u s t u s (azaz C a r a c a l l a u r a l k o d á s á n a k - a
ford.) 4 . évében, M e s o r é ( h ó n a p ) l - j é n .
[görög nyelvű r é s z ] É n , M a r k o s Aurélios A m m ó n i ó n , L o u p e r g o s S a r a p i ó n f i a
Helenét, o t t h o n o m b a n s z ü l e t e t t körülbelül 3 4 éves r a b s z o l g a n ő m e t t a n ú k e l ő t t
(metaxy philón) felszabadítottam, és á t v e t t e m é r t e váltságdíj gyanánt, megegye­
z é s ü n k szerint k é t e z e r k é t s z á z d r a c h m a Augustát Aurélios A l é s I n a r ó o u t o s t ó l . É n ,
Aurélios A l é s I n a r ó o u t o s kifizettem a k é t e z e r k é t s z á z e z ü s t d r a c h m á t , és n e m f o g o m
m a g a m s z á m á r a követelni H e l e n é t , a fentnevezett s z a b a d o s n ő t . É n , Aurélios A m m ó -
nios, H e r m e i n a s fia í r t a m le ezt helyette, mivel n e m i s m e r i a b e t ű k e t .
A. B.

• A rabszolga-felszabadításnak olyan módját örökíti meg a kétrészes, kétnyelvű (görög és la­

tin) okirat (diptychon), amely öt tanú jelenlétében történik (manumissio inter amicos). A szöveg­
ben említett verna szó a házban született, tehát nem vásárolt rabszolgát jelenti. A nevek eltérő
átírása a latin, illetve a görög névformákat követi.

4.1.28. RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSE

ÜNNEPNAPOKON

CodTheod 2, 8, 1.
Kr. u. 3 2 1 . július 3.

A z ü n n e p e k r ő l . I m p e r á t o r C o n s t a n t i n u s A u g u s t u s H e l p i d i u s n a k . A m i n t igen m é l ­
t a t l a n n a k t ű n t a N a p t i s z t e l e t é n e k (dies veneratione solis celeber) s z e n t e l t n a p o t (értsd:
vasárnapot - a ford.) e g y m á s n a k feleselő p e r l e k e d é s e k k e l és s z e m b e n álló felek ártal­
m a s perbeszédeivel t ö l t e n i , úgy kedves és üdvös igen-igen ó h a j t o t t d o l g o k a t végezni
e z e n a n a p o n . Ennélfogva m i n d e n k i n e k legyen szabad t e h á t ü n n e p n a p o n felszabadí-
 4.1.29. AZ EGYHÁZON BELÜLI RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁSOKRÓL 211

t a n i a és e l b o c s á t a n i a szolgáját (emancipandi et manumittendi die festő cuncti licentiam

habeant), s a m i k e t ezzel k a p c s o l a t b a n végeztek, s e m m i akadályba ne ü t k ö z z é k . E l ő ­
terjesztve Caralisban, a j ú l i u s h ó n a p Nonaejít m e g e l ő z ő ö t ö d i k n a p o n , C r i s p u s és
C o n s t a n t i n u s c a e s a r o k m á s o d i k c o n s u l s á g á n a k évében.

É r t e l m e z é s (interpretatio): J ó l l e h e t p a r a n c s u n k s z e r i n t vasárnap s z e n t napján (sancto

die dominico) m i n d e n p e r e s k e d é s n e k és kártérítési p e r n e k h a l l g a t n i a kell, a legkevés­
bé s e m tiltjuk a felszabadítást és az e l b o c s á t á s t , s ugyanilyen r e n d e l k e z é s s e l m e g e n ­
gedjük, h o g y v é g b e m e n j e n e k az ezekkel k a p c s o l a t o s i n t é z k e d é s e k .
Sch. D.

• Constantinus a korábbi szokásoktól eltérően megengedi, hogy vasárnap is lehessen rab­

szolgát felszabadítani és szabadon bocsátani. Továbbra is tilos marad azonban mindenféle
pereskedés.

4.1.29. AZ EGYHÁZON BELÜLI

RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁSOKRÓL

CodTheod4, 7, 1.
Kr. u. 3 2 1 . április 18.

I m p e r á t o r C o n s t a n t i n u s A u g u s t u s H o s i u s p ü s p ö k n e k . A k i k j á m b o r lélekkel a z egy­
ház k e b e l é n belül e n g e d é l y e z t é k s z o l g á i k n a k a m e g é r d e m e l t szabadságot (merita
libertás), t e k i n t e s s é k úgy, h o g y ugyanazon joggal adták ezt az ajándékot, amellyel a
r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) s z o k á s a megfelelő ü n n e p é l y e s f o r m a s á g o k elvég­
z é s e u t á n . Ú g y t e t s z i k azonban, h o g y e k e d v e z m é n y b e n c s a k a z o k részesüljenek,
akik p a p o k j e l e n l é t é b e n j á r t a k el. U g y a n a k k o r az egyházi s z e m é l y e k n e k (clerici) e z e n
felül azt is m e g e n g e d j ü k , h o g y m i d ő n szolgáikat (famuli) szabadsággal (libertás) aján­
dékozzák m e g , ne c s a k a gyülekezet (ecclesia) és a hívő n é p (religiosus populus) színe
e l ő t t a d h a s s á k m e g e szabadság teljes g y ü m ö l c s é t , h a n e m m á r akkor is, a m i k o r vég­
ső e l h a t á r o z á s u k alapján m e g a d t á k e szabadságot, vagy b á r m i f é l e szóval m e g e l ő l e ­
g e z t é k e n n e k m e g a d á s á t , úgy, hogy az akarat kinyilvánításának napjától (ex die
publicitatae voluntatis) bármiféle jogi tanú (sine aliquo iuris teste) vagy közvetítő
(interpres) n é l k ü l is é l e t b e lépjen a szándékolt szabadság (directa libertás). Kiadva a
m á j u s h ó n a p e l s ő napját m e g e l ő z ő t i z e n n e g y e d i k n a p o n , Crispus é s C o n s t a n t i n u s
második consuli évében.

É r t e l m e z é s (interpretatio): Ha valaki a s z e n t egyházban (sacrosancta ecclesia) s z e r e t n é

e l b o c s á t a n i szolgáját, ez c s u p á n annyiból áll, h o g y p a p o k j e l e n l é t é b e n (sub praesentia
sacerdotum) nyilvánítsa ki, h o g y fel akarja oldani (velit absolvere) őket, és i s m e r j e el,
h o g y felvéve a s z a b a d s á g o t (suscepta libertate), r ó m a i polgárok (cives Romani). M e r t ha
egyházi s z e m é l y e k h a t á r o z t á k el, h o g y szabadságot ajándékoznak s z o l g á i k n a k (man-
cipium), m é g ha n e m is p a p o k j e l e n l é t é b e n vagy írás nélkül (sine scriptura), p u s z t á n
212 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

s z ó b a n (verbis) l e t t e k is feloldozva, s é r t e t l e n ü l és t e l j e s e n m e g m a r a d a szabadságuk,

m i k é n t a r ó m a i polgároknak.
Sch. D.

• A törvény az egyház szolgáinak az egyház papjainak jelenlétében, azok elhatározásából való

felszabadítását szabályozza és ismeri el törvényesnek, egyenrangúnak a római jog által (lásd
pl. Gaius: Institutionesben) korábban szigorúan szabályozott „világi" felszabadítással. Szem­
ben a korábbi gyakorlattal, amikor is a felszabadított rabszolga nem szabadon született jogál­
lásúként nem válhatott „első generációs" római polgárrá, most - kb. egy évszázaddal a
Constitutio Antoniniana érvénybe léptetése után - rögtön megkaphatták a római polgárjogot.
Az egyházon belüli felszabadítást amúgy is a római polgárjog adományozásának külsőségei
közepette rendeli el a császár.

4.1.30. TRIMALCHIO SÍREMLÉKE

Petronius: Cena Trimalchionis [Trimalchio lakomája] 7 1 - 7 2 .

Trimalchio ... így szólt: „ B a r á t a i m , a szolgák is e m b e r e k , a z o k is csakúgy a n y a t e j e t

szoptak, m i n t mi, ha m o s t o h á n b á n t is velük a r o s s z sors. H a n e m ha az i s t e n éltet,
h a m a r o s a n üt szabadulásuk órája. E g y szó, m i n t száz: v é g r e n d e l e t e m b e n (testamen­
tum) v a l a m e n n y i ü k e t felszabadítom. S ő t Philargyrusra földet is hagyok, r á h a g y o m az
ágyastársát (contubernalis), C a r i ó r a pedig egy bérházat, az öt s z á z a l é k o t (vicesima) és
egy fölszerelt ágyat. Ö r ö k ö s ö m m é (heres) F o r t u n a t á t t e s z e m , és őt m i n d e n b a r á t o m
j ó i n d u l a t á b a ajánlom. M i n d e z t pedig azért h o z o m nyilvánosságra, h o g y c s e l é d s é g e m
m á r m o s t úgy s z e r e s s e n , m i n t h a m e g h a l t a m v o l n a . " U r u k j ó s á g á é r t v a l a m e n n y i e n
hálálkodni kezdtek, ő pedig h i r t e l e n k o m o l y r a fordította a dolgot, b e h o z a t t a végren­
d e l e t é n e k egy példányát (exemplar testamenti), és az e g é s z e t az u t o l s ó b e t ű i g felolvas­
ta, m i k ö z b e n a szolgák rá-rásóhajtottak. A z t á n H a b i n n a s h o z fordult, és így szólt:
„ N o s , édes b a r á t o m , megépíted-e a s í r e m l é k e m e t (monumentum) úgy, a m i n t nálad
m e g r e n d e l t e m ? M i n d e n r e kérlek, faragj a s z o b r o m talapzatára kis kutyát, k o s z o r ú ­
kat, k e n ő c s ö s e d é n y e k e t , végül Petraites v a l a m e n n y i viadalát, h o g y j ó v o l t o d b ó l halá­
l o m u t á n is t o v á b b éljek; t o v á b b á h o s s z á b a n száz, s z é l e s s é g b e n k é t s z á z láb legyen
(sint in fronté pedes centum, in agrumpedes ducenti). M e r t azt a k a r o m , h o g y m i n d e n f é l e
gyümölcsfa legyen a h a m v a i m körül és nagy-nagy s z ő l ő s k e r t . M e r t n a g y o n e l h i b á z o t t
dolog, ha é l e t ü n k b e n pazar l a k á s u n k van, n e m t ö r ő d n i azzal, a h o l h o s s z a b b ideig la­
kunk. É p p e n ezért okvetlenül legyen rajta ez: »Ez a s í r e m l é k n e m l e h e t ö r ö k l é s tár­
gya* (hoc monumentum heredem non sequatur). E g y é b k é n t lesz g o n d o m rá: majd végren­
d e l e t e m b e n i n t é z k e d e m , h o g y h a l ó p o r o m b a n csúfság n e érjen. F e l s z a b a d í t o t t szol­
gáim egyikét t e h á t m e g b í z o m , h o g y felügyeljen a s í r e m l é k e m r e , n e h o g y az e m b e r e k
a s í r e m l é k e m m e l l é j á r j a n a k o d a r o n d í t a n i (ne in momumentum meum populus cacatum
currat). T é g e d arra kérlek, faragj ki a s í r e m l é k e m felső r é s z é n dagadó vitorlákkal sik­
ló hajókat és e n g e m , a m i n t bíborszegélyes t ó g á b a n (praetextatus), öt aranygyűrűvel
ujjaimon az e m e l v é n y e n ü l ö k (in tribunali sedens), és e r s z é n y e m b ő l p é n z t s z ó r o k a
 4.1.30. TRIMALCHIO SÍREMLÉKE 213

n é p k ö z é : h i s z e n tudod, h o g y m e g v e n d é g e l t e m a népet, s két-két d é n á r t a d t a m m i n ­

d e n k i n e k . H a j ó n a k látod, l a k o m á t is kifaraghatsz rajta. Kifaraghatod azt is, a m i n t az
e g é s z n é p kedvére m u l a t o z i k . J o b b o m felől állíttasd F o r t u n a t á m szobrát, a m i n t ga­
l a m b o t tart a k e z é b e n ; v e z e s s e n kis kutyát ö v é h e z kötözve; a z u t á n faragd ki az én
k e d v e n c e m e t és jó nagy amforákat, lepecsételve, h o g y ki ne folyjon b e l ő l ü k a bor.
Ö s s z e t ö r t h a m w e d r e t is kifaraghatsz, és egy fiút, a m i n t ráborulva zokog. L e g y e n kö­
z é p ü t t napóra, h o g y m i n d e n k i , aki m e g n é z i , h á n y óra, akarva-akaratlanul elolvassa a
n e v e m e t . Azt i s f o n t o l d m e g l e l k i i s m e r e t e s e n , hogy v é l e m é n y e d s z e r i n t m e g f e l e l ő
lesz-e ez a felirat:

ITT NYUGSZIK
CAIUS POMPEIUS TRIMALCHIO MAECENATIANUS,
TÁVOLLÉTÉBEN TISZTELTÉK MEG
AZ ELÖLJÁRÓI MÉLTÓSÁGGAL,
HELYET FOGLALHATOTT VOLNA
RÓMA BÁRMELYIK DECURIÁJÁBAN,
NEM TETTE.
JÓLELKŰ, ERŐS, IGAZ EMBER VOLT,
KEVÉSBŐL SOKRA VITTE.
HARMINCMILLIÓ SESTERTIUS MARADT UTÁNA,
PEDIG FILOZÓFUST SOHASEM HALLGATOTT.
VÁNDOR! MINDEN JÓT NÉKED IS"

(C. Pompeius Trimalchio Maecenatianus / hic requiescit / huic seviratus / absenti decretus est.
/ Cum posset / in omnibus decuriis Romae esse, tamen noluit. / Pius, fortis, fidelis, / ex parvo
crevit, / sestertium reliquit trecenties, / nec unquam nec unquam philosophum audivit. / Vale:
et tu.)

T r i m a l c h i o e l h a l l g a t o t t és keserves sírásra fakadt. Sírt F o r t u n a t a is, sírt H a b i n n a s is,

utoljára az e g é s z szolgasereg jajgatással verte föl az ebédlőt, m i n t h a m á r t e m e t é s e n
l e t t e k volna. S ő t m á r - m á r m a g a m i s e l p i t y e r e d t e m , m i k o r T r i m a l c h i o m e g s z ó l a l t :
„Hát h a úgy i s tudjuk, h o g y m i n d n y á j a n m e g h a l u n k , m i é r t n e élvezzük a z é l e t e t ?
Hadd l á s s a l a k h á t b e n n e t e k e t j ó k e d v ű e k n e k ; m e n j ü n k át a fürdőbe, az én felelőssé­
g e m r e , n e m fogjátok m e g b á n n i . Olyan m e l e g , m i n t a t ű z . "
R. J .

• A felkapaszkodott, dúsgazdag felszabadított rabszolga Trimalchio síremlékének leírása pon­

tosan megegyezik az ugyanezen társadalmi réteg köréből ismert síremlékek felépítésével, dí­
szítésével, sőt felirataik formuláival is. Petronius finom gúnnyal ábrázolja a felkapaszkodott,
minden társadalomban és korszakban megtalálható újgazdagok hivalkodó, magamutogató íz­
lésvilágát, amely munkájának ebben a fejezetében a síremlék elkészítésében is kifejezésre jut.
Trimalchio bemutatásában előbukkannak azok a kifejezések („Ez a síremlék nem lehet örök­
lés tárgya" vagy „nehogy a síremlékem mellé járjanak odarondítani", illetve a síremlék mére­
teinek feltüntetése), amelyek gyakori fordulatai a sírkertek feliratainak.
214 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.1.31. TITUS URSINIANUS ÉS TITUS DOMNINUS

K Ö Z Ö S SZARKOFÁGJÁNAK FELIRATA

CIL III 4 3 3 6 ; RIU II. 587.

Brigetio - Komárom/Szőny területéről származó mészkő szarkofág felirata. Ma Budapesten, a
Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
Kr. u. 3. század eleje.

1. felirat a szarkofág e l ü l s ő oldalának k ö z e p é n : T i t ( i ) u s U r s i n i a n u s e m l é k é r e , aki 18

évet élt (In memóriám Ursiniani qui vixit annis XVIII). T i t i u s D o m n i n u s , a b r i g e t i ó i a k
m u n i c i p i u m á b a n a császárkultuszt á p o l ó hatfős t e s t ü l e t tagja (Titius Domninus augus-
talis municipii Brigetionensium) g o n d o s k o d o t t igen j á m b o r fia s z á m á r a (a s í r e m l é k ) el­
készítéséről (filio pientissimo faciendum curavit).
2. felirat az e l s ő felirat k é t oldalán: T i t ( i ) u S D o m n i n u s e m l é k é n e k is, akit Passer-
n e k is n e v e z t e k (Memóriáé Titique Domnini sive Passeris), a ragyogó k e r e s k e d ő n e k , aki
26 évet élt (negotianti splendido qui vixit annis XXVI) és akit b a r b á r o k gyilkoltak m e g
(interfecto a barbaris). T i t i u s D o m n i n u s , a s z e r e n c s é t l e n apa, k é t fiának t e s t é t h e l y e z t e
el e b b e n a szarkofágban (Titius Domninus páter infelix filiorum in hoc sarcofago duo
corpora posuit).
B. L.

• Amint az a sírfeliratból kiderül, a szarkofág eredetileg a 18 évesen elhunyt Titius Ursinianus

számára készült, majd később mellé temették 26 éves korában a barbárok által meggyilkolt,
kereskedő fivérét, Titius Domninus Passert is. Apjuk tehetős felszabadított rabszolga lehetett,
aki Brigetio municipiumában a seviri Augustales testületében a császárkultuszt ápolta. Két fiú­
gyermeke közül Titius Domninus Passer lehetett az idősebb: ő viseli ugyanis az apa nomen
gentiléjét és cognomenét, és megkülönböztetésképpen még egy beceneve (supernomen vagy
signum) is van, a Passer („veréb", lat.).

4.1.32. E U P O R U S SÍRFELIRATA

CIL VI 3 8 2 4 1 .
Rómában, a Porta Capena közelében, a városfalon kívül talált sírfelirat. Ma a Római Nemzeti
Múzeumban (Museo Nazionale Romano) őrzik.
Kr. e. 1. század első harmada.

Lucius C o r n e l i u s E u p o r u s , Lucius s z a b a d o s a (Lucius Cornelius Lucii libertus Euporus)

saját m a g á n a k és ö v é i n e k (sibei et sueis [ s i c ! ] ) .
B.L.

• A feliratot állító nevében a cognomen (Euporus) megegyezik korábbi rabszolganevével, amely

tipikus rabszolganévnek mondható (lásd még Eupor, Euporus, Euporia). A legkorábbi idők-
 4.1.33. AUGUSTUS RABSZOLGÁJÁNAK SÍRFELIRATA 215

ben ugyanis a rabszolgák nem rendelkezhettek személyes névvel (nomen), hanem a por (tulaj­
donképpen puer, „fiú", lat.) szóból és gazdájuk (dominus) személynevének birtokos esetéből
összeálló „megnevezésük" lehetett (pl. Lucipor, értsd „Lucius rabszolgája", Marcipor, értsd
„Marcus rabszolgája", Quintipor, értsd „Quintus rabszolgája"). Ezekből a nevekből alakultak
ki a jellegzetes, -por, -pórias, -poria végződésű rabszolganevek. A felszabadítást követően a trta
nomina hagyományainak megfelelően három névvel rendelkezett: praenomenét és nomen gentilé-
jét egykori gazdája neve nyomán kapta. Mivel mint rabszolgának nem lehetett törvényesen elis­
mert apja, a/i/iatíónak megfelelő névrészben is volt gazdája neve szerepel (Lucii libertus). A volt
gazda - Lucius Cornelius - Sulla lehetett.

4.1.33. A U G U S T U S RABSZOLGÁJÁNAK SÍRFELIRATA

CIL VI 8 9 1 9 .
A Via Portuense közelében (Casa d'Alessandro Magnó) előkerült sírfelirat. Ma a Vatikáni Mú­
zeumban (Musei Vaticani) őrzik.
Kr. u. 1. század eleje.

Alypus, A u g u s t u s c s á s z á r rabszolgája túlvilági árnyainak, aki A u g u s t u s h á z á b a n szü­

l e t e t t r a b s z o l g a és felszolgáló volt (Dis manibus Alypi imperatoris Augusti servi ministra-
toris vernae), S p e n d o n és H e r m e s vásárolt r a b s z o l g á k (a sírfeliratot) a saját p é n z ü k ö n
á l l í t o t t á k (Spendon et Hermes emptici de suo fecerunt). É l t 24 évet.
B. L.

• A római törvények a rabszolgává válásnak alapvetően három módját különböztetik meg egy­
mástól: születés, vásárlás, hadifogságba esés. A fenti feliraton említett Alypus császári rab­
szolga volt, aki Augustus császár tágabb értelemben vett „háztartásába" (família Caesaris) rab­
szolga szülők gyermekeként született (verna). Ezzel szemben a feliratot állíttató két másik,
görög nevű rabszolgát (Spendon és Hermes) vásárolták (empticus). Alypus mint felszolgáló
(ministrator) szolgált a császári házban.

4.1.34. EGY É R E M V É S N Ö K SZABADOSÁNAK SÍRFELIRATA

CIL VI 8 4 6 4 .
1843-ban az ókori via Latina közelében talált sírfelirat, ma Koppenhágában a Ny Carlsberg
Glyptothekban őrzik.
Kr. u. 1 1 7 - 1 7 0 között.

A túlvilági á r n y a k n a k (Dis manibus). P u b l i u s Aelius Félix, akit N o v e l l i u s n a k is nevez­

n e k (Publius Aelius Félix qui et Novellius), császári szabados (Augusti libertus), a s z e n t
é r e m v é s n ö k e i elöljárójának segítője (atiutor [ s i c ! ] praepositi sacrae monetae) ö n m a g a
216 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

állította (a sírfeliratot) m é g é l e t é b e n ö n m a g á n a k és saját felszabadított rabszolgái­

n a k és r a b n ő i n e k , v a l a m i n t az ő u t ó d a i k n a k (se vibo [ s i c ! ] fecit sibi et suis libertis
libertabusque posterisque eorum).
B. L.

• A feliraton a kezdetben az alsóbb néprétegek körében megfigyelhető becenév (signum vagy

supernomen) tűnik fel (Félix qui et Novellius [vocatur] = Félix, akit Novelliusnak is hívnak, lat.)
egy császári felszabadított rabszolga esetében. A sírfeliratból az is kiderül, hogy neki magának
is voltak felszabadított rabszolgái és rabnői.

4.1.35. CERTUS VENTIDIUS ÉS CSALÁDJA

SÍRFELIRATA

CIL XII 3843.

1846-ban a dél-franciaországi Nemausus - Nîmes városának római kori amphitheatruma köze­
lében talált sírfelirat. Ma a nímes-i Régészeti Múzeumban (Musée Archéologique) őrzik.
Kr. u. 1. század.

Primula, C e r t u s leánya, (továbbá) az apa, C e r t u s Ventidius, ( é s ) az anya, Caprilia,

C a i u s leánya, ( v a l a m i n t ) fivére, C e r t u s f i a C a i u s é s ( P r i m u l a ) L u c i u s S e n t i u s O p -
t a t u s (nevű) férj (e) h a l o t t i s z e l l e m e i n e k (Dis Manibus Primuláé Certi fûiae et Certi
Ventidii patris Capriliae Caiifiliae matris Caii Certi filii fratris Lucii Sentii Optati viri) fel-
szabadított rabszolganőjük, N i c e és az ő L u c i u s A c u t i u s Ventidius n e v ű fia (Nice
liberta et Lucius Acutius Ventidius filius eius) végrendeleti ú t o n állíttatta (testamento fieri
iussit).
B. L.

• A sírkövet egy család - valószínűleg az elhalálozás sorrendjében feltüntetett - tagjainak állí­

totta egykori rabnőjük és az ő fia. A feliraton jól nyomon követhetők egy családon belül a név­
adási szokások, és kikövetkeztethető egyes személyek teljes neve. A családfő (Certus Venti­
dius) nevét örökölte leánya (teljes nevén Primula Ventidia) és fia (Caius Ventidius). A család­
anyának csak családneve (nomen gentile) ismert (Caprilia), viszont megemlíti a felirat az ő
apjának a nevét (Caius), és a római névadási hagyományoknak megfelelően következtethe­
tünk arra, hogy a nagyapát Caius Capriliusnak hívták. A család rabnője, Nice, a felszabadítás­
sal megkapta egykori egyetlen neve (nomen) mellé a családfő családnevét (nomen gentile), és tel­
jes - a feliraton ki nem írt - neve Nice Ventidia lehetett. Az is kiderül a feliratból, hogy fiúgyer­
meke volt, aki mint szabadon született (ingenuus) római polgárjoggal rendelkezett. Az erre a
tényre utaló három nevéből (tria nomina) a családnév valószínűleg apjáéval - Nice Ventidia
férjéével - egyezik, akit feltehetőleg Lucius (?) Acutiusnak hívtak. Nice fia a cognomenét az el­
hunyt családfő (Ventidius) után kapta.
 4.1.36. ÉLETTÁRSI VISZONYBÓL SZÜLETETT GYERMEK SÍRFELIRATA 217

4.1.36. ÉLETTÁRSI VISZONYBÓL SZÜLETETT GYERMEK

SÍRFELIRATA

CIL X 4 2 4 6 .
1846-ban Capuában talált sírfelirat („Palazzola la Murata"). Ma Capuában, a Campaniai Tar­
tományi Múzeumban (Museo Provinciáié Campano) őrzik.

C n a e u s N u m i d i u s B e r u l l u s v é g r e n d e l e t é n e k m e g f e l e l ő e n saját fiának, Lucius f i a

L u c i u s Allius Q u a r t i n u s n a k , aki 7 évet és 5 n a p o t élt (ex testamento Cnaei Numidi
Berulli Lucio Allio Luciifüio Quartino filio suo vixit annis VII et menses V), v a l a m i n t élettár­
sának, Allia N y s á n a k és saját m a g á n a k (etAlliae Nysae concubinae suae et sibi), t o v á b b á
P r i m o g e n u s nevű s z a b a d o s á n a k és az ő s z a b a d o s a i n a k (et Primogeni [ s i c ! ] liberto et
libertis suis) és C a i u s Valerius M e l á n i á n a k , illetve C a i u s Rufelleius C h i l ó n a k . E b b e a
s í r e m l é k b e , azaz sírhelybe az ö r ö k ö s ö n kívül senki n e m t e m e t k e z h e t (hoc monumen­
tum sive sepulcrum exterum heredem non sequentur).
B. L.

• Cnaeus Numidius Berullus végrendeleti úton meghagyta, hogy kik temetkezhetnek az általa
építtetett sírba, amelyet Lucius Allius Quartinus nevű fia halálakor létesített. A sírhely fián kí­
vül élettársa (concubina), Allia Nysa, önmaga, valamint Primogenus nevű szabadosa és az ő fel­
szabadított rabszolgái, továbbá Caius Valerius Melanta és Caius Rufelleius Chilo számára volt
fenntartva. Berullus és Nysa élettársi viszonyban éltek. A 7 éves korában elhunyt gyermek az
édesanya (Allia) jogállását követte, minthogy az ő nomen gentiléjét kapta (Allius). Mivel szülei
nem törvényes házasságban éltek, születésekor mint szabad születésű polgár nevének füiatio
részében nem a biológiai apja praenomenét (Caius) kapta, hanem a Lucius praenoment (Lucii
filius).

4.1.37. FELSZABADÍTOTT RABSZOLGÁK SÍRFELIRATA

ELHUNYT GYERMEKÜKNEK

CIL VI 11346.
Rómában, a Capitoliumi Múzeumban (Musei Capitolini) őrzött felirat.
Kr. u. 2. század közepe.

P u b l i u s A l b i u s M e m o r , P u b l i u s fia, a F a b i a tribusból, túlvilági árnyainak (Dis manibus

Publii Albii Publiifüii Fabia tribu Memoris), aki élt 5 évet, 6 h ó n a p o t és 6 napot, (állítot­
t á k ) P u b l i u s Albius T h r e p t u s és A l b i a Apollónia, a szülők, igen édes g y e r m e k ü k n e k
(parentes filio dulcissimo).
B. L.

• A szülők családneve azonos (Albius, illetve Albia), ami több dologra utalhat. Lehettek egy­
részt rokonok, másrészt a férj adoptálhatta az asszonyt, harmadrészt pedig ugyanattól a sze­
mélytől kapták a római polgárjogot (civitas Romána). A negyedik - és ez esetben leginkább va-
218 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

lószínű - lehetőség az, hogy ugyanannál a személynél voltak korábban rabszolgák (a férfi
„threptos", gör. = „rabszolga" neve is erre utal), és felszabadításukkor patronusuk nomen
gentiléjét - a férfi talán még praenomenét is - vették fel. Mint nem szabad születésűek, nem ré­
szesülhettek római polgárjogban, amelyet viszont megkapott gyermekük, aki minden, a ró­
mai polgárnak járó ismérvet (tria nomina, filiatio, tn'fcus-besorolás) felmutat a nevében.

4 . 1 . 3 8 . E G Y N E V E L Ő N Ő (EDUCATRIX) S Í R F E L I R A T A

CIL VI 9 7 9 2 .
Rómában, Iulius Caesar kertjei közelében talált felirat. Ma a Vatikáni Múzeumban (Musei
Vaticani) őrzik.
Kr. u. 3. század.

Úgy d ö n t ö t t é l , hogy m e g e l ő z ö l , igen s z e n t feleség, h o g y k ö n n y e k b e n hagyj e n g e m

hátra (praecedere volvisti sanctissima coniux ut me relinqueres in lachrimis). Ha van valami
csöppnyi jó is az alvilágban, m í g m a g a m m ö g é h a g y o m ezt a n é l k ü l e d s z e n n y e s éle­
tet, légy boldog o t t is, igen é d e s T h a l a s s i a (si est aliquit in infernas partes bene, ego autem
sine te vitám sordidam exigo, estofelix et ibi dulcissima Thalassia), a s e n a t o r i férfiú nevelő­
nője (educatrix clarissimi viri), aki 40 éven át é l e t t á r s a m voltál (et mihi in convivio per
annos XXXX). Papirius Vitális festőművész, az ő h á z a s t á r s a (arte pictoria, maritus eius)
állította (a s í r e m l é k e t ) a páratlan asszonynak, ö n m a g á n a k és ö v é i n e k (feminae
incomparabili fecit sibi et suis).
B. L.

4.1.39. FELSZABADÍTOTT RABSZOLGA CSALÁDJÁNAK

JOGÁLLÁSA

AnEp 1939:10; RIU III. 904.

Szentendrén 1 9 2 8 / 1 8 2 9 folyamán, a Római sánc utca 16. sz. alatt levő telken késő római sír­
ban másodlagos felhasználásban talált sírsztélé. Ma Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban őr­
zik (leltári száma: 6 5 . 1 2 . 1 ) .
Kr. u. 3. század.

A túlvilági árnyaknak (Dis manibus). T ( i t u s ) Fl(avius) F e l i c i o , az a q u i n c u m i a k

c o l o n i á j á n a k augustalisa é l e t é b e n k é s z í t e t t e ö n m a g á n a k (Titus Flavius Felicio Augus-
talis coloniae Aquincensium vivos fecit sibi) és Flavia S e c u n d i n á n a k , egykori (értsd: „el­
h u n y t " - B. L.) felszabadított r a b s z o l g a t á r s n ő j é n e k , a feleségének, aki 55 évet élt (et
Flaviae Secundinae quondam conlibertae et uxori quae vixit annos LV) és T ( i t u s ) Fl(avius)
F e l i c i s s i m u s n a k , hajdani (értsd: „ e l h u n y t " - B. L.) t ö r v é n y t e l e n fiának, aki 23 évet
élt (et Tito Flavio Felicissimo quondam filio naturali qui vixit annos XXIII) és T(itus)
F l ( a v i u s ) I n g e n u u s n a k , törvényes fiának (et Tito Flavio Ingenuo filio legitimo) és ( T i t u s )
 4.1.40. PUBLIUS AELIUSIOBACCHUS CSÁSZÁRI SZABADOS SÍRKERTJE 219

F l ( a v i u s ) F e l i x n e k , t ö r v é n y t e l e n fiának (et Tito Flavio Felicifilio naturali) és Fl(avia)

F e l i c u l á n a k , t ö r v é n y t e l e n lányának (et Flaviae Feliculae filiae naturali) és Fl(avia)
F e l i c i s s i m á n a k , az u n o k á j á n a k (et Flaviae Felicissimae nepti) ( m é g ) é l e t ü k b e n (vivis).
T ( i t u s ) F l ( a v i u s ) F e l i c i o a fent e m l í t e t t e k és ö n m a g a s z á m á r a g o n d o s k o d o t t (a sírfel­
irat) elkészítéséről (Titus Flavius Felicio suprascriptis et sibi faciendum curavit).
B. L.

• Titus Flavius Felicio felszabadított rabszolga volt, és Aquincum városában - általában a gaz­
dag felszabadított rabszolgák számára létesült - seviri Augustales testület tagja lett. A felirat a
családon belül a gyermekek sorában érdekes jogállásbeli különbségeket mutat: azok a gyerme­
kei, akik a felszabadítást megelőzően születtek - fiúk és leányok egyaránt -, törvénytelennek
számítottak (filius naturális és filia naturális), nagykorúságuk ellenére is (lásd a 23 évesen el­
hunyt Felicissimust). A felszabadítást követően született gyermekek - és unokája - ellenben
már törvényesnek számítottak (filius legitimus). Fiúgyermekei - jogállásra való tekintet nélkül
- örökölték az apa praenomenét és nomen gentiléjét (ez utóbbit a leányai és unokája is),
cognomenüket pedig mind a fiúk, mind pedig a lányok és unokája esetében - a már „törvényes­
nek" számító Ingenuustól eltekintve - az apa Felicio nevéből képezték (Felicissimus, Félix, illetve
Felicula, Felicissima). Igen lényeges az Ingenuus névrész, amely önmagában is utal a „szabadon
született" (azaz ingenuus) jogállásra. A felirat utal az apa és az anya közös felszabadított rab­
szolga múltjára (conliberta), és arra a tényre, hogy a felszabadítást követően joguk volt a iustae
nuptiaere, azaz a törvényes házasságkötésre. Ekkortól élettársát „hivatalosan" uxornak nevez­
hette, és a törvényes házastársi kapcsolat elismerése után született gyermekek törvényesnek
számítottak. Az apa és az anya nomengentiléje megegyezik egymással (Flavius, illetve Flavia): ez
a tény is megerősíti azt, hogy ugyanaz a személy szabadította fel őket. Egykori patronusuk elő-
és családneve Titus Flavius lehetett.

4.1.40. PUBLIUS AELIUS IOBACCHUS CSÁSZÁRI SZABADOS

SÍRKERTJE

CIL VI 10235.
Rómában előkerült felirat, ma a Vatikáni Múzeumban (Musei Vaticani) őrzik.
Kr. u. 149.

A túlvilági á r n y a k n a k (Dis manibus). P ( u b l i u s ) A e l ( i u s ) I o b a c c h u s császári szabados

(Augusti libertus) állította, és a sírkő e l ő t t 30 láb, h o m l o k z a t i r é s z é n 30 láb, befelé pe­
dig m i n d k é t o l d a l o n 1 0 0 - 1 0 0 láb m é r e t ű sírkertet a d o m á n y o z o t t (Iobacchus fecit et
pedaturam dedit ante titulum pedes XXX ante fronté pedes XXX et in agro quoquoversus pedes
centenos) Y a c i n t h u s n a k , h á z á b a n s z ü l e t e t t rabszolgájának (Yacintho verna [ s i c ! ] suo) és
ö n m a g á n a k . G y e r m e k e i , felszabadított rabszolgái és felszabadított rabnői, v a l a m i n t
az ő utódaik számára (liberis, libertis, libertabus suis, posterisque eorum) fenntartja
( I o b a c c h u s ) a sírhely gyalog (itus), igásállattal vagy közlekedési eszközzel (actus) tör­
t é n ő m e g k ö z e l í t é s e (aditus) és körüljárása (ambitus), v a l a m i n t a vízvétel j o g á t (excipit
220 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

< i u s > itus actus aditus ambitus item aquae), a t e m e t k e z é s i egylet s z á m á r a pedig az ál­
d o z a t b e m u t a t á s céljára szolgáló m a l o m , k e m e n c e , r ő z s e és t ü z e l ő j o g á t (aeramfunem
pistrini fúrni virgarum ligni sacrificiis faciundis) és mindazt, a m i a k ö z t ö r v é n y b e n b e n n e
foglaltatik (et cetera quae in legepublica continentur). Ez a s í r e m l é k n e m száll az ö r ö k ö s ­
re (hoc monumentum heredem non sequitur). T ő l e m i n d e n á r t ó s z á n d é k és hitványság tá­
vol maradjon (huic monumento dolus malus abesto). Az é r d e m e k b e n e l h u n y t n a k , e m l é k ­
állítás o k á n (bene merenti memóriáé causa), Orfitus és P r i s c u s c o n s u l s á g a é v é b e n
(Orfito et Prisco consulibus).
B. L.

• A felirat a sírhely védelmét próbálja biztosítani a feltüntetett formulákkal. Egyrészt csakis a

családtagoknak volt megengedve a síremlék bármiféle módon (gyalog vagy pl. szekéren) tör­
ténő megközelítése, körüljárása, másrészt pedig csakis a temetkezési collegium vihetett oda ál­
dozatbemutatás céljából szárazmalmot (pistrinum), kemencét (furnus), rőzsét (virga) és tüzelőt
(lignum). A sírfelirat záróformulái is az ártó szándék, a rongálás távol tartására vonatkoznak.
A felirat szövegezése több pontatlanságot és nyelvtani hibát tartalmaz. így vernae suo helyett
verna suo szerepel. Az aeramfunem is többszörös elírás eredménye. Az eranos szó a collegium la­
tin szó görög megfelelőjének transcriptiója, nominativusban az eranos funerum lenne a helyes
alak. A kőfaragónak adott - valószínűleg kurzív - szövegben eredetileg az AERANIFUNERVM
alak (dativus) szerepelhetett, amelyet tévedésből AERAM FVNEM formában vésett a síremlék­
re. A pontatlanságok, illetve a collegium görög megfelelőjének latinos alakja a feliratállító és az
elhunyt görög származása alapján indokoltak (eredeti alakban: Iobachos és Hyakinthos),

4.1.41. SERVUS PUBLICUS FELESÉGÉNEK

SÍRFELIRATA

CIL VI 2357.
Rómában a Porta S. Silvestri közelében előkerült felirat. Ma a Vatikáni Múzeumban (Musei
Vaticani) őrzik.
Kr. u. 1-2. század.

Iulia Felicula, az é r d e m e k b e n gazdagon elhunyt feleség h a l o t t i á r n y a i n a k (Dis

manibus Iuliae Feliculae coniugi bene merenti) és egyben az ő fiának, N e p t u n a l i s n a k is
(eiusdem filio Neptunali) állította az apja, Evaristus Iulianus, a k ö z r a b s z o l g a (páter fecit
Evaristus publicus servus Iulianus) saját m a g á n a k és övéinek, v a l a m i n t az ő u t ó d a i k n a k
(sibi et suis posterisque eorum). Vándor, aki e h h e z a s í r h a l o m h o z zarándokolsz, ne vizelj
- k é r l e l n e k a c s o n t o k - egy e m b e r hajlékára (Hospes ad hunc tumulum ne meias ossa
precantur tecta hominis). E l l e n b e n ha t i s z t e s s é g e s e m b e r vagy, keverj bort, igyál, és ad­
jál n e k e m is (set si gratus homo es, misce, bibe, da mi).
B. L.
 4.1.42. ALBIA HARGULA CAIAE LIBERTA 221

4.1.42. ALBIA H A R G U L A CAIAE LIBÉRIA

CIL VI 11357.
Rómában előkerült felirat, ma a Vatikáni Múzeumban (Musei Vaticani) őrzik.
Római császárkor.

Albia Hargula, egy n ő n e k a felszabadított rabszolganője, élt 56 évet (Albia D liberta

Hargula vixit annis LVI), (patroná)a iránti) odaadó h ű s é g e t e k i n t e t é b e n feddhetetlen
(castafide magna). A m e n n y i b e n tudják ezt a túlvilágiak, a csontjai, a m e l y e k itt v a n n a k
elhelyezve, b é k é b e n nyugodjanak (sei quicquam sapiunt inferi ut ossa eius quae hic sita
sunt, bene quiescant).
B. L.

• A feliraton a „D" jel (sigla) a Caia női név mint nőnemű általános alany rövidítése, ami annyit
jelent, hogy „nő", ezért a „3 (Caiae) libertus" vagy „3 (Caiae) liberta" értelme: „egy nőnek a fel­
szabadított rabszolgája vagy rabnője". A „ C " jel pedig a Caius férfinév mint hímnemű általános
alany rövidítése, ami annyit jelent, hogy „férfi", a „C (Caii) libertus" vagy „C (Caii) Ziberta"pedig
azt, hogy „egy férfinak a felszabadított rabszolgája vagy rabnője". Quintilianus idején ezeket a
sigíákat a nevek kimondásával oldották fel: Caius C littera significatur, quae inversa mulierem
deciarat (Inst. orat. 1.7.28).

4 . 1 . 4 3 . V Á M S Z E D Ő SZOLGÁJA ÁLTAL Á L L Í T O T T OLTÁR

FELIRATA

CIL III 4 2 8 8 ; ILS 1861; RIU II. 3 8 9 .

Brigetio - Komárom/Szőny területéről származó feliratos mészkő oltár. Ma Budapesten, a Ma­
gyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
Kr. u. 2. század.

A k e r e s k e d e l e m és a k e r e s k e d ő k v é d ő s z e l l e m é n e k (Genio commerci et negotiantium)

(állította) P r i m i t i u s , Iulius P r o c l u s n a k , az illyricumi v á m k ö r z e t nyolcadvámjai bér­
l ő j é n e k rabszolgája (Primitius Iulii Procli conductoris VIII[octavarum] servus), a huszad-
vámok beszedője (vilicus XX[vicesimarum]).
B. L.

• A publicum portorium lllyrici területén a nyolcadvámok (12,5%) beszedését a Kr. u. 2. század

végéig bérlők (conductores) végezték. Ezek közé tartozott Iulius Proculus, akit a felirat ebben a
minőségében ad meg: conductor VlII(octavarum). Az általa bérbe vett terület brigetiói vámhe­
lyét rabszolgája, Primitius gondjaira bízta, akinek feladata a huszadvámok ( 5 % ) behajtása
volt. Az oltárt egyaránt ajánlotta Primitius a kereskedelmi tevékenység (commercium) és a ke­
reskedelmi tevékenységet folytatók (negiotians, negotiantes a negotiator, „kereskedő" szó he­
lyett) védőszellemének (genius). Gazdájának, Iulius Proclusnak a neve más feliratról is ismert,
222 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

ott actor octavarumként („a nyolcadvámok behajtója", lat.) tűnik fel (AnEp 1968, 4 2 3 . ) . Az
illyricumi vámkörzetre összefoglalóan lásd A. Dobó: Publicum Portorium Illyrici. DissPann II.
16. Budapest, 1940.

4.1.44. ALAPÍTVÁNYT KEZELŐ, KÖZHASZNÚ MUNKÁRA

F O G O T T VÁROSI RABSZOLGA FELIRATA

C I L I I I 4 1 5 2 ; Steindenkmaler 45; RIU I. 87.

Az egykori szombathelyi Petrédy-gyűjteményből származó felirat, ma Budapesten, a Magyar
Nemzeti Múzeumban őrzik.
A Kr. u. 2-3. század fordulója körül.

A hivatalra pályázók v é d ő s z e l l e m é n e k (genio candidatorum), V e n u s V i c t r i x n e k (Venerí

Victrici) D a p h n u s , Savaria v á r o s á n a k közrabszolgája (Daphnus colonorum Savariensium
servus), a S e p t i m i u s Severus által t e t t alapítvány ügyvezetője (vilicus Kalendarii Septi-
miani) P ( u b l i u s ) A e l ( i u s ) S a b i n i a n u s papi t i s z t s é g é n e k b e t ö l t é s e idején adja és ajánl­
ja (sacerdote Publio Aelio Sabiniano dat dedicat).
B. L.

• Septimius Severus valamilyen, közelebbről sajnos nem ismert pénzalapot létesített Sava-
riában, amelynek kezelője - mai szóval élve „ügyvezetője" - városi tulajdonban levő ún. köz­
rabszolga volt. Daphnus mint rabszolga csak nomennel rendelkezett, megadja viszont a felirat
az általa betöltött tisztséget (vilicus). A keltezéshez egy helyi - talán tartományi vagy esetleg az
alapítvány élén álló - pap működése idejét használta a feliratállító, a consuli tisztség mintájára
(ablativus absolutus mancus). A sacerdos elődei - legalábbis nevéből ítélve (Publius Aelius) - Hadri­
anus idején római polgárjogban részesült bennszülöttek lehettek.

4.1.45. GYORSÍRÁSTANÍTÁS

Sel. Pap. 15; Pap. Oxy. 724.

Kr. u. 155.

P a n e c h ó t é s , m á s i k n e v é n Panarés, O x y r h y n c h o s város egykori ifjúsági felügyelője,

barátja, G e m e l l u s útján üdvözletét küldi A p o l l ó n i o s n a k , a g y o r s í r ó n a k (sémiogra-
phos). B e a d t a m h o z z á d r a b s z o l g á m a t (doulos), C h a i r a m m ó n t , h o g y m e g t a n u l j a a
gyorsírási j e l e k e t , a m e l y e k e t fiad, D i o n y s i o s oly j ó l ismer, az é p p e n folyó P h a m e n ó t h
hótól számított két év időtartamra Antoninus Caesar uralkodásának tizennyolcadik
évében, a m e g e g y e z é s ü n k szerinti fizetségért, százhúsz e z ü s t d r a c h m á é r t , az ü n n e p i
ajándékokon kívül; e b b ő l m á r m e g k a p t a d az e l s ő r é s z l e t e t , negyven d r a c h m á t , a m á ­
sodikat, s z i n t é n negyven d r a c h m á t , akkor fogod m e g k a p n i , a m i k o r a fiú m á r m e g t a ­
n u l t a az egész tankönyvet, a h a r m a d i k részt, a m a r a d é k negyven d r a c h m á t , a t a n o n c -
 4.1.46. FELSZABADÍTOTT RABSZOLGA FELIRATOT ÁLLÍT VOLT GAZDÁJÁNAK, A COLONIA. 223

idő v é g é n fogod m e g k a p n i , a m i k o r a fiú m á r m i n d e n f é l e prózai szöveget le t u d írni és

el t u d olvasni. Ha a m e g s z a b o t t idő lejárta e l ő t t befejezed a felkészítését, n e m f o g o m
m e g v á r n i a m e g s z a b o t t határidőt, m i k ö z b e n n e k e m s e m szabad idő e l ő t t e l h o z n i a
fiút, h a n e m n á l a d fog m a r a d n i a m e g s z a b o t t idő lejárta után is annyi napig vagy h ó ­
napig, a m e n n y i t m u n k a nélkül t ö l t ö t t el. I m p e r á t o r C a e s a r T i t u s Aelius H a d r i a n u s
A n t o n i n u s A u g u s t u s P i u s u r a l k o d á s á n a k 1 8 . évében, P h a m e n ó t h 5-én.
A. B.

4.1.46. F E L S Z A B A D Í T O T T RABSZOLGA FELIRATOT ÁLLÍT

VOLT GAZDÁJÁNAK, A COLONIA D E C U R I Ó J Á N A K

CIL III 14347.

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda.
Kr. u. 198. április 2 2 .

O l t á r a G y ő z h e t e t l e n I s t e n n e k (Invicto Deo Sacrum) C ( a i u s ) I u l i ( u s ) V i c t o r ( i ) n ( u s ) ,

A q u i n c u m c o l o n i a d e c u r i ó j á n a k üdvéért (pro salute Gaii Iulii Victorini decurionis colo-
niae Aquincensium). C ( a i u s ) I u l ( i u s ) P r i m u s felszabadított rabszolga (libertus) szíve­
sen váltotta be fogadalmát, m e r t m e g é r d e m e l t e (votum solvit libens merito). Saturninus
és G a l l u s c o n s u l s á g á n a k évében, a m á j u s hó Kalendaeja. előtti tizedik n a p o n (Kr. u.
1 9 8 . április 2 2 . ) .
B. L.

• A felirat elején említett Invictus Deus elnevezés valószínűleg Mithras Invictusra utal, ugyanis
számos Deo Invicto Mithrae dedikáció ismert nemcsak Aquincumból, de a Római Birodalom
más tartományaiból is. Kultusza a Severus-korban terjedt el Pannoniában. A feliratállító fel­
szabadítását megelőzően valószínűleg Caius Iulius Victorinus decurio (lásd még: 3.74.) rab­
szolgája lehetett: erre utal egyrészt praenomene és nomen gentilé]e, amely megegyezik a feliratállí­
tással megtisztelt személy első két nevével, másrészt pedig cognomene, amely mint sorszámból
képzett „melléknév" (pl. még Secundus, Tertius, Quartus) igen népszerű volt a rabszolgatartó
házában világra jött - tehát nem vásárolt! - rabszolgák (vernae) elnevezésében is, és gyakran a
családon belüli születés sorrendjére utal. Felszabadítása előtt feltehetőleg csak Pnmusnak hív­
ták. Aquincum Kr. u. 193-ban kapott colonia rangot Septimius Severus császártól.

4.1.47. SZABADON SZÜLETETTEK, KITETTEK, MAJD RABSZOLGASORSRA

VETETTEK FELSZABADÍTÁSÁRÓL

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 1 0 . 6 5 - 6 6 .

6 5 . 1 . U r a m , f o n t o s és az egész t a r t o m á n y t érinti a threptoi j o g á l l á s á n a k (condicio) és

f e l n e v e l é s é n e k (alimentum) a k é r d é s e . 2. M i u t á n á t n é z t e m e l ő d e i d n e k idevágó ren-
224 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

delkezéseit, s n e m t a l á l t a m s e m m i t , a m i kifejezetten vagy általában B i t h y n i á r a v o l n a

v o n a t k o z t a t h a t ó , úgy g o n d o l t a m , m e g k é r d e z l e k téged, m i t t a r t a s z helyes eljárásnak.
Úgy v é l t e m , n e m é r h e t e m b e k o r á b b i példákkal olyan k é r d é s b e n , a m e l y a t e d ö n t é s e ­
det igényli. 3. Felolvastak e l ő t t e m egy r e n d e l e t e t (edictum), a m e l y e t állítólag az i s t e n i
Augustus h o z o t t A n d a n i a s z á m á r a . Felolvasták az isteni V e s p a s i a n u s n a k a spártai­
akhoz, az i s t e n i T i t u s n a k u g y a n a z o k h o z és az a c h a i o k h o z , v a l a m i n t D o m i t i a n u s n a k
Avidius N i g r i n u s és A r m e n i u s B r o c c h u s p r o c o n s u l h o z s u g y a n c s a k a s p á r t a i a k h o z
i n t é z e t t leiratát (epistula). E z e k e t azért n e m k ü l d ö m el n e k e d , m e r t egyfelől úgy lát­
szik, hogy p o n t a t l a n m á s o l a t o k , másfelől, h o g y egyik-másik n e m is h i t e l e s (et parum
emendata et quaedam non certaefidei videbantur); azonkívül azt h i s z e m , h o g y a valódiak
p o n t o s szövege m e g v a n irattáradban (in scriniis tuis).
6 6 . 1 . A z o n szabad s z ü l e t é s ű e k kérdését, akiket s z ü l e i k k i t e t t e k , a z u t á n valaki ha­
zavitt, és r a b s z o l g a k é n t felnevelt (qui liberi nati expositi, deinde sublati... et in servitute
educati sunt), gyakran tárgyalták; az e l ő t t e m u r a l k o d ó k iratai (commentarium) k ö z ö t t
a z o n b a n n e m t a l á l h a t ó egyetlen, a z ö s s z e s t a r t o m á n y r a érvényes r e n d e l k e z é s s e m .
2. O t t v a n n a k ugyan D o m i t i a n u s leiratai (epistulae) Avidius N i g r i n u s h o z és A r m e ­
nius B r o c c h u s h o z , a m e l y e k e t e s e t l e g figyelembe k e l l e n e v e n n i : B i t h y n i a a z o n b a n
n i n c s a t a r t o m á n y o k k ö z ö t t , a m e l y e k r e a r e n d e l k e z é s szól. A z é r t n e k e m m é g i s az a
v é l e m é n y e m , hogy akiket ilyen alapon akarnak felszabadítani (qui ex eius modi causa in
libertatém vindicabantur), a z o k n a k ezt s e m m e g t a g a d n i n e m l e h e t , s e m s z a b a d s á g u k a t
(libertás) n e m kell nevelésük költségének megtérítésével megváltaniuk (pretium
alimentorum).
M. E.

4.1.48. A HADSEREGBE B E S O R O Z O T T RABSZOLGÁK ÜGYÉNEK

KIVIZSGÁLÁSA

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 1 0 . 2 9 - 3 0 .

2 9 . 1 . S e m p r o n i u s C a e l i a n u s , ez a k i t ű n ő ifjú, á t k ü l d ö t t h o z z á m k é t r a b s z o l g á t
(servi), akiket az ú j o n c o k (tirones) k ö z t t a l á l t a k . M e g b ü n t e t é s ü k e t e l h a l a s z t o t t a m ,
hogy m e g k é r d e z z e l e k téged a m e g f e l e l ő b ü n t e t é s m ó d felől, t e k i n t v e , h o g y te alapoz­
tad és szilárdítottad m e g a k a t o n a i szabályzatot (conditor disciplinae militaris firma-
torque). Én m a g a m ugyanis zavarban vagyok, f ő k é n t azért, m e r t b á r m á r f e l e s k ü d t e k
(iam dixerant sacramento), c s a p a t e g y s é g b e m é g n e m n y e r t e k b e o s z t á s t (nondum distri-
buti in numeros erant). K é r l e k ezért, uram, írd m e g , m i k é p p e n j á r j a k el, k ü l ö n ö s e n ,
m i n t h o g y az e s e t p é l d a k é n t fog szolgálni.
3 0 . 1 . S e m p r o n i u s C a e l i a n u s u t a s í t á s o m é r t e l m é b e n j á r t el, a m i k o r á t k ü l d t e h o z ­
zád azokat, akikről a vizsgálatnak kell kiderítenie, vajon h a l á l b ü n t e t é s t é r d e m e l ­
nek-e. M e r t nagy különbség, h o g y ö n k é n t j e l e n t k e z t e k - e (voluntarii se obtulerint),
vagy b e s o r o z t á k (lecti sint), vagy pedig m i n t h e l y e t t e s t k ü l d t é k ő k e t (vicarii dati sint).
Ha s o r o z t á k őket, a s o r o z o k k ö v e t t e k el a hibát, ha h e l y e t t e s e k , a z o k a t t e r h e l i bűn,
akik ő k e t állították m a g u k helyett; h a ö n k é n t j e l e n t k e z t e k , j ó l l e h e t t i s z t á b a n v o l t a k
 4.1.49. A RABSZOLGASZÖKÉSEK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA 225

j o g á l l á s u k k a l , e l kell j á r n i e l l e n ü k . A z n e m s o k a t számít, h o g y m é g n e m n y e r t e k csa­

p a t e g y s é g h e z b e o s z t á s t , m e r t m é g aznap, h o g y a l k a l m a s n a k találták őket, fel kellett
v o l n a fedniük s z á r m a z á s u k a t .
M. E.

4.1.49. A RABSZOLGASZÖKÉSEK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

Digesta 11, 4, 1-7; 11, 5.

1 1 . 4 . Aki s z ö k ö t t r a b s z o l g á t rejteget, tolvajnak m i n ő s ü l . A s e n a t u s p é n z b ü n t e t é s

t e r h e m e l l e t t m e g t i l t o t t a , h o g y s z ö k ö t t r a b s z o l g á t t a n y á r a befogadjanak, illetve va­
l a m e l y f ö l d b i r t o k o s m a j o r o s a vagy i n t é z ő j e i l y e n n e k m e n e d é k e t adjon. A k i k v i s z o n t
h ú s z n a p o n b e l ü l a k á r g a z d á j u k n a k szolgáltatják vissza a s z ö k e v é n y e k e t , akár h a t ó ­
s á g n a k adják át őket, v i s s z a m e n ő hatállyal f ö l m e n t é s t n y e r n e k . U g y a n e z a s e n a t u s i
r e n d e l k e z é s a z o n b a n a j ö v ő b e n is b ü n t e t l e n s é g e t b i z t o s í t az olyan s z e m é l y n e k , aki a
földjén s z ö k e v é n y t fogva, a k i s z a b o t t h a t á r i d ő n belül k i s z o l g á l t a t j a azt gazdájának
vagy a h a t ó s á g n a k . A r e n d e l e t k a t o n á n a k vagy m a g á n a k a b i r t o k o s n a k j o g o t ad arra,
h o g y s z ö k ö t t r a b s z o l g a u t á n kutatva s e n a t o r i , illetve m a g á n b i r t o k r a b e l é p h e s s e n ( a
F a b i u s - t ö r v é n y is m e g a d t a m á r e z t a j o g o t , és a M o d e s t u s c o n s u l s á g a a l a t t h o z o t t
s e n a t u s i r e n d e l e t i s ) ; m é g p e d i g úgy, h o g y a s z ö k e v é n y e k felkutatására vállalkozó
s z e m é l y e k n e k igazolványt b i z t o s í t , h o g y a h a t ó s á g o k e l ő t t i g a z o l h a s s á k m a g u k a t , e
h a t ó s á g o k a t pedig száz solidusig terjedő bírsággal sújtja, h o g y h a a m a g á t igazoló
s z e m é l y t n y o m o z ó m u n k á j á b a n n e m segítik. D e ugyanezt a b í r s á g o t f i z e t i a z is, aki
a m a g a b i r t o k á n akadályt gördít a n y o m o z á s e l é . Az i s t e n i M a r c u s Aurelius és
C o m m o d u s c s á s z á r i k ö r l e v é l b e n r e n d e l t e el, h o g y a h e l y t a r t ó k , h a t ó s á g o k és a hely­
őrségi k a t o n a s á g a s z ö k e v é n y r a b s z o l g á t k e r e s ő g a z d á n a k s e g í t e n i , a m e g t a l á l t rab­
szolgát n e k i k i s z o l g á l t a t n i k ö t e l e s e k , a z o k a t pedig, a k i k n é l a s z ö k e v é n y r e j t ő z k ö ­
dött, ha b ű n ö s n e k b i z o n y u l n a k , m e g kell b ü n t e t n i . - M i n d e n olyan személy, aki szö­
k ö t t r a b s z o l g á t fogott, k ö t e l e s azt a h a t ó s á g n a k á t a d n i . A h a t ó s á g i k ö z e g e k e t pedig,
nagyon h e l y e s e n , arra f i g y e l m e z t e t i k , h o g y s z o r o s ő r i z e t b e n t a r t s á k őket, n e h o g y
m e g s z ö k j e n e k . - M i n d e n k i k ö t e l e s a s z ö k ö t t rabszolgát, illetőleg k ó b o r s z e m é l y t el­
fogni. L a b e o e l l e n b e n a r e n d e l k e z é s h e z írt m e g j e g y z é s e i n e k e l s ő f e j e z e t é b e n arra
figyelmeztet, hogy szökött rabnő gyermeke n e m tekinthető szökevénynek. - Ha­
t ó s á g n a k á t a d o t t k é n t m i n ő s ü l az olyan s z ö k e v é n y is, akit városi h i v a t a l n a k vagy hi­
vatalos s z e m é l y n e k a d t a k át. - A „ s z o r o s ő r i z e t " m e g e n g e d i az i l l e t ő m e g b i l i n c s e -
l é s é t is.
1 1 . 5 . Ha a s z ö k ö t t r a b s z o l g a beáll gladiátornak, a m a g á r a vállalt nagy életveszély
akkor s e m s z ü n t e t i m e g u r á n a k j o g h a t ó s á g á t . A z isteni P i u s ugyanis úgy r e n d e l k e ­
zett, h o g y az ilyet m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t vissza kell szolgáltatni az urának,
akár m e g k ü z d ö t t m á r a vadállatokkal, akár m é g k ü z d e l e m e l ő t t áll, m i n t h o g y idővel
előfordulhat, h o g y s i k k a s z t á s t vagy egyéb, s ú l y o s a b b b ű n t é n y t e l k ö v e t ő s z e m é l y e k
is g l a d i á t o r n a k állnak, h o g y elkerüljék a vizsgálatot vagy az igazságszolgáltatást. Te­
h á t vissza kell ő k e t adni gazdájuknak.
226 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

• Paulus: Sent. 1.6.1-7.

Olyan rabszolgát, akit a s z ö k e v é n y e k felkutatásával m e g b í z o t t h a t ó s á g i személy

(fugitivarius) fogott el, k o r á b b i gazdája b e l e e g y e z é s e n é l k ü l tíz éven b e l ü l t i l o s szaba­
d o n b o c s á t a n i . A s e n a t u s i n t é z k e d é s e e l l e n é r e s z ö k é s b e n vétkes r a b s z o l g á t s e m vá­
sárolni, s e m eladni n e m szabad; e l l e n k e z ő e s e t b e n m i n d k é t fél b ü n t e t é s e ötven-öt­
v e n e z e r s e s t e r t i u s . A révkapitányok és helyőrségi k a t o n á k az e l f o g o t t szökevényeket
az előírás s z e r i n t tartják ő r i z e t b e n . Vidéki v á r o s o k (municipiumok) h a t ó s á g a i az el­
fogott szökevényeket az előírás s z e r i n t a provincia elöljárójának, illetőleg a procon-
s u l n a k hivatalába küldik át. A császári b i r t o k o k o n szabad s z ö k e v é n y e k u t á n nyo­
m o z n i , s azokat o t t elfogni. A z o k a t a szökevényeket, akiket gazdájuk n e m i s m e r fel,
a rendőr-főfelügyelőség b o c s á t j a áruba. Ha az eladást k ö v e t ő h á r o m é v e n belül a
szökevényt volt gazdája felismeri, a vevő a császári k i n c s t á r t ó l visszakaphatja a vé­
telárat.
Bi. I.

4.2. A városi és a vidéki szabad alsó rétegek

4.2.1. A PROLETARIUS SZÓ JELENTÉSE

Aulus Gellius: Noctes Atticae [Attikai éjszakák] 16.10.

Egyszer, m i k o r R ó m á b a n a F o r u m o n s z ü n e t e l t e k a hivatalos ügyek, a p i h e n ő n a p vi­

d á m h a n g u l a t á b a n t ö b b e n ö s s z e j ö t t ü n k , és a t á r s a s á g b a n E n n i u s egyik évkönyvét ol­
vastuk. I t t t a l á l t u k a k ö v e t k e z ő s o r o k a t :

Pajzsot m e g fegyvert adjunk m i n d e n p r o l e t á r n a k (proletarius) állami k ö l t s é g e n , h o g y

a várfalakat m e g a v á r o s t és F o r u m u n k védjék, ő r t állván.

Tanakodni kezdtünk, m i t is j e l e n t a p r o l e t á r szó. M e g p i l l a n t v a t á r s a s á g u n k b a n egyik,

polgári j o g h o z é r t ő b a r á t o m a t , m e g k é r t e m , fejtse ki a s z ó é r t e l m é t . S m i k o r azt felel­
t e , hogy ő a j o g t u d o m á n y b a n o t t h o n o s , n e m a n y e l v t u d o m á n y b a n , ezt v á l a s z o l t a m
neki:
- A n n á l i n k á b b t u d n o d kell, mivel, ahogy m o n d o d , j á r t a s vagy a j o g b a n . M e r t
E n n i u s ezt a s z ó t a ti t i z e n k é t t á b l á s t ö r v é n y e t e k b ő l vette, ahol, h a j ó i e m l é k s z e m , ez
van: „ A d ó f i z e t ő n e k adófizető legyen a védője, p r o l e t á r polgáré bárki l e h e t . " A r r a ké­
r ü n k t e h á t , g o n d o l d azt, h o g y n e m E n n i u s évkönyvét, h a n e m a t i z e n k é t t á b l á t olva­
sod, s magyarázd m e g , m i t j e l e n t e b b e n a t ö r v é n y b e n a p r o l e t á r polgár.
- Én a z o n b a n - j e l e n t e t t e ki - c s a k a k k o r l e n n é k k ö t e l e s ezt m e g m a g y a r á z n i , ha a
F a u n u s o k é s a z a b o r i g o k t ö r v é n y e i t t a n u l m á n y o z t a m volna. D e m i n t h o g y a z ilyen
 4.2.1. A PROLETARIUS SZÓ JELENTÉSE 227

kifejezések, m i n t „ p r o l e t á r " , „adófizetők", „sanates", „ ó v a d é k o s " , „alóvadékos", „ 2 5

as b ü n t e t é s " , „ m e g t o r l á s i j o g " , „a lopás n y o m o z á s a övvel és serpenyővel" m á r el­
avultak, s az e g é s z ő s i t i z e n k é t t á b l á s törvényt, a c e n t u m v i r e k j o g i t e v é k e n y s é g e kivé­
telével, az Aebutius-féle törvény é r v é n y t e l e n í t e t t e , én c s a k arra vagyok kötelezve,
hogy a m o s t érvényes j o g o t , t ö r v é n y e k e t és kifejezéseket t a n u l m á n y o z z a m és i s m e r ­
jem.
É p p e n e k k o r p i l l a n t o t t u k m e g m e l l e t t ü n k e l m e n ő b e n Iulius Paulust, a k o r l e g m ű ­
v e l t e b b k ö l t ő j é t . K ö s z ö n t ö t t ü k , s m e g k é r t ü k , adjon felvilágosítást a szó t a r t a l m á r ó l
és j e l e n t é s é r ő l . A k ö v e t k e z ő k e t k ö z ö l t e :
- Azokat, akik a r ó m a i k ö z n é p b e n a l e g n e h e z e b b e n éltek, és a l e g s z e g é n y e b b e k
voltak, s a v a g y o n b e c s l é s n é l n e m t u d t a k 1 5 0 0 ásnál t ö b b vagyont igazolni, proletá­
r o k n a k n e v e z t é k . A z o k a t pedig, akik igen c s e k é l y vagy egyáltalán s e m m i vagyonnal
n e m r e n d e l k e z t e k , n i n c s t e l e n e k n e k m o n d t á k . E z e k n é l pedig a vagyon legalsó h a t á r a
3 7 5 as volt. M i n t h o g y pedig a családi vagyon és b i r t o k a hazával s z e m b e n a kezes és a
j ó t á l l ó s z e r e p é t t ö l t ö t t e be, s b e n n ü k a h a z á h o z való ragaszkodás valamiféle bizonyí­
t é k a és alapja rejlett, a p r o l e t á r o k a t és a n i n c s t e l e n e k e t c s a k rendkívüli veszély ese­
t é n s o r o z t á k be k a t o n á n a k , m i n t h o g y vagy igen kevés, vagy egyáltalán s e m m i vagyo­
n u k é s j ó s z á g u k n e m volt. A p r o l e t á r r e n d a z o n b a n , h e l y z e t é t é s n e v é t t e k i n t v e , jóval
n a g y o b b m e g b e c s ü l é s t élvezett, m i n t a n i n c s t e l e n e k é , m e r t ha az állam s z o r o n g a t o t t
h e l y z e t b e került, és kevés volt a fiatalság, a h a m a r j á b a n t o b o r z o t t s e r e g b e ő k e t is b e ­
vették, és á l l a m k ö l t s é g e n fegyverrel is felszerelték. E z é r t n e m is a fejenkénti szám­
bavételről n e v e z t é k el őket, h a n e m , h í z e l g ő b b kifejezéssel, arról a hivatásukról és
k ö t e l e s s é g ü k r ő l , h o g y u t ó d o k a t h o z t a k létre, m i n t h o g y c s e k é l y vagyonukkal aligha
l e h e t t e k az á l l a m segítségére, n a g y s z á m ú utóddal v i s z o n t a n é p e s s é g e t gyarapítot­
ták. A n i n c s t e l e n e k e t pedig, m i n t e g y e s e k m o n d j á k , a c i m b e r h á b o r ú b a n , az állam
l e g n a g y o b b s z o r o n g a t t a t á s a idején, M a r i u s s o r o z t a b e először, vagy inkább, m i n t
S a l l u s t i u s állítja, a I u g u r t h a elleni h á b o r ú b a n , m e r t ilyesmi r é g e b b e n n e m fordult
elő. Az adófizető kifejezést pedig a t i z e n k é t t á b l á s t ö r v é n y a gazdag és k ö t e l e s s é g é t
k ö n n y e n t e l j e s í t ő polgárra használja, s ez vagy az as kifejezésből ered, h o g y é r c p é n z t
ad, m i k o r olyan i d ő k j ö n n e k , és az állam érdeke m e g k ö v e t e l i , vagy a kitartás szóból,
a m e l y k i t a r t á s s a l a családi vagyont gyarapítja.
I u g u r t h á r ó l s z ó l ó t ö r t é n e t i m ű v é b e n C. M a r i u s c o n s u l r ó l szólva S a l l u s t i u s a
n i n c s t e l e n e k r ő l így nyilatkozik:
„Ő k ö z b e n k a t o n á k a t s o r o z o t t , n e m úgy, ahogy az ő s ö k szokták, s n e m is a vagyoni
o s z t á l y o k szerint, h a n e m ahogy k i n e k - k i n e k kedve volt beállni, t ö b b n y i r e a n i n c s t e ­
l e n e k b ő l . E z t e g y e s e k az arravaló e m b e r e k hiányával, m á s o k a c o n s u l n é p s z e r ű s é g r e
törekvésével magyarázták, mivel ez a n é p r é t e g ü n n e p e l t e és e m e l t e fel őt, s annak,
aki a h a t a l o m r a tör, m i n d i g a l e g s z e g é n y e b b e k a l e g j o b b t á m a s z a i . "
M. Gy.

• Aproletarii helyzetére a római társadalomban lásd RTT 3 0 . skk., 59. skk., valamint RJT 57.,
86. és 8 1 1 .
228 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

. 4.2.2. A NAGYBIRTOKON D O L G O Z Ó K ELLÁTÁSA CATO KORÁBAN

Cato: De agri cultura [A földművelésről] LXV-LXVIII.

LXV. M e n n y i é l e l m e t adjunk a h á z n é p n e k

5 6 . A h á z n é p é l e l e m a d a g j a : azoknak, a k i k k i n t dolgoznak, t é l e n 4 m o d i u s , 1 n y á r o n 4
és fél m o d i u s búza; a felügyelőnek és feleségének, a munkafelvigyázónak, a j u h á s z ­
n a k 3 m o d i u s búza; a m e g b i l i n c s e l t r a b s z o l g á k n a k t é l e n 4 f o n t 2 kenyér; a m i n t m e g ­
kezdik a s z ő l ő s k e r t felásását, 5 font k e n y é r e g é s z e n a füge éréséig, m a j d térj v i s s z a is­
m é t a 4 fontra.

L X V I . M e n n y i b o r t adjunk a h á z n é p n e k

5 7 . A h á z n é p borfejadagja: s z ü r e t u t á n 3 h ó n a p i g a l ő r é t igyák: n e g y e d i k h ó n a p b a n
egy h e m i n a j á r n a p o n t a , a m i e g é s z h ó n a p r a 2 és fél c o n g i u s t 4 t e s z ki; az ö t ö d i k b e n ,
h a t o d i k b a n , h e t e d i k b e n , n y o l c a d i k b a n napi egy s e s t a r i u s , 5 ez 5 c o n g i u s h a v o n t a ; a
k i l e n c e d i k b e n , t i z e d i k b e n , t i z e n e g y e d i k b e n , t i z e n k e t t e d i k b e n napi 3 h e m i n a ; ez
havi egy a m p h o r á v a l 6 egyenlő; ezenkívül a Saturnalia és Compitalia ü n n e p é n m i n d e n ­
ki kapjon 3 és fél c o n g i u s t : az egy főre j á r ó e g é s z évi borfejadag 7 q u a d r a n t a l . 7 A m e g ­
bilincselt rabszolgáknak aszerint mérd, hogy m i t dolgoznak: ha mindegyik megiszik
é v e n t e 1 0 quadrantalt, a z m é g n e m i s olyan sok.

L X V I I . M e n n y i t adjunk a m e l l é k é t e l e k b ő l a h á z n é p n e k

5 8 . A h á z n é p m e l l é k é t e l e i : a l e h u l l o t t o l a j b o g y ó t m i n é l n a g y o b b m e n n y i s é g b e n tar­
talékold. M a j d tedd el a t ú l é r e t t b o g y ó k a t is, a m e l y e k igen kevés olajat adnak; t a k a r é -

1
Modius: szemestermények mérésére használt római űrmérték, „mérő, véka". 1 modius = 8,754 liter. 1 mo­
dius = 2 semodius (1 semodius = 4,377 liter) = 16 sextarius (1 sextarius = 0,547 liter).
2
Pondo vagy libra: római súlymérték, „font". 1 római font = 0,327 kg.
3
Hemina vagy cotula, másképpen cotylus: folyadékok mérésére használt római űrmérték, az amphora vagy
quadrantal %6 része. 1 hemina = 0,273 liter.
4
Congius: folyadékok mérésére használt római űrmérték, az amphora vagy quadrantal V8 része. 1 congius
= 3,282 liter.
5
Sestarius: folyadékok mérésére használt római űrmérték, az amphora vagy quadrantal V4S része. 1 sestarius
= 0,547 liter.
6
Amphora vagy quadrantal: folyadékok mérésére használt római űrmérték. 1 amphora vagy quadrantal =
2 6 , 2 6 liter. 1 amphora = 2 urna (1 urna - 13,13 liter) = 8 congius (1 congius = 3,282 liter) = 48 sextarius (1
sextarius = 0,547 liter) = 96 hemina vagy cotula, másképpen cotylus (1 hemina = 0,273 liter) = 192
quartarius (1 quartarius = 0,136 liter) = 3 8 4 acetabulum (1 acetabulum = 0,068 liter) = 5 7 6 cyathus (1
cyathus = 0,045 liter).
7
Quadrantal vagy amphora: lásd az előző jegyzetet.
 4.2.3. A KERESKEDŐ ÉS A FÖLDMŰVES ÖSSZEHASONLÍTÁSA 229

k o s á n bánj vele, h o g y m i n é l t o v á b b t a r t s o n . A m i n t a b o g y ó elfogyott, hallevest és

e c e t e t adj. O l a j b ó l h a v o n t a egy s e x t a r i u s t adj m i n d e n k i n e k ; s ó b ó l f e j e n k é n t egy
modius elég évente.

LXVIII. A háznép ruhaellátása

1
5 9 . A h á z n é p r u h a e l l á t á s a : h á r o m és fél l á b h o s s z ú t u n i c a és egy k ö p e n y m i n d e n
m á s o d i k évben. A h á n y s z o r c s a k t u n i c á t vagy k ö p e n y t adsz valakinek, e l ő b b vedd
vissza a régit, lesz b e l ő l e r o n g y h o l m i . M i n d e n m á s o d i k é v b e n jó fapapucsokat kell ki­
adni.
K.J.

• A forrásból kiderül, hogy a Kr. e. 2. században a nagybirtokokon dolgozók élelmezése sem

túl változatos, sem túl bőséges nem volt. A rabszolgáknak - akik maguk sütötték kenyerüket -
naponta kb. 1 kg kenyér jutott. A könnyebb munkát végző rabszolgák még ennél is kevesebbet
kaptak. A megbilincselt rabszolgák - évszaktól függően - napi kb. 1,3-1,6 kg kenyeret kaptak,
kisütve. A birtokon dolgozók ellátására Cato által tett javaslatban nem szerepel a hús. A gabo­
na-, illetve kenyérjuttatást havi 1 sextarius olaj, 1 modius só, némi zöldség és halex nevű, halak
belső részéből főzött, csípős, sós halleves egészítette ki. Italként a legrosszabb minőségű bort
kapták: télen kevesebbet (napi 1 hemina), nyáron lényegesen többet (napi 3 hemind). A két
nagy ünnepen (Compitcdia és Saturnalia) jóval nagyobb mennyiséget, 3 napra 30 liter bort kap­
tak. Hasonlóképpen szűkös volt ruhával való ellátásuk is.

4.2.3. A K E R E S K E D Ő ÉS A F Ö L D M Ű V E S Ö S S Z E H A S O N L Í T Á S A

Cato: De agri cultura [A földművelésről], Előszó.

1 . N é h a e l ő n y ö s e b b v o l n a k e r e s k e d é s útján vagyont szerezni, h a c s a k annyi ve­

széllyel n e m j á r n a , é s ugyanúgy u z s o r á s k o d n i is, h a e z v a l a m e n n y i r e i s t i s z t e s s é g e s
volna. E l ő d e i n k azt t a r t o t t á k és t ö r v é n y e i k b e n úgy r ö g z í t e t t é k , h o g y a tolvajt két­
szeres, a z u z s o r á s t n é g y s z e r e s bírsággal kell sújtani. E b b ő l m e g l e h e t ítélni, m e n y ­
nyivel r o s s z a b b p o l g á r n a k t a r t o t t á k az u z s o r á s t , m i n t a tolvajt. 2. A m i k o r p e d i g egy
d e r é k e m b e r t d i c s é r t e k , így d i c s é r t é k : d e r é k földműves, d e r é k gazda (bonus agricola
bonusque colonus). 3. Ú g y t a r t o t t á k , h o g y ez a l e g n a g y o b b d i c s é r e t a n n a k , akit így di­
c s é r t e k . A k e r e s k e d ő t s z o r g a l m a s n a k és a v a g y o n s z e r z é s b e n s e r é n y n e k t a r t o m
ugyan, de az - m i n t m á r e m l í t e t t e m - v e s z é l y e s és k o c k á z a t o s . 4. V i s z o n t a f ö l d m ű ­
v e s e k k ö z ü l k e r ü l n e k ki m i n d a l e g e d z e t t e b b férfiak, m i n d a l e g k i t a r t ó b b k a t o n á k ,

1
Pes: római hosszmérték, láb. 1 római láb = 0,295 méter. 1 pes = Ipalmus (1 palmus = 0,073 m) = 12
pollex (1 pollex = 0,0245 m) = 16 digitus (1 digitus = 0,0184 m).
230 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

övék a l e g t i s z t e s e b b , l e g á l l a n d ó b b , a l e g k e v é s b é irigyelt foglalkozás, s a l e g k e v é s b é

h e l y t e l e n g o n d o l k o d á s ú a k azok, a k i k e z t a foglalkozást űzik.
K. J .

• „Magában a De agri cultura szemléletében és célzatában is megnyilatkozik egy összebékíthe-

tetlen kettősség, ami szintén jól példázza, hogy Cato gondolkodásmódja mennyire nem tudott
alkalmazkodni a korabeli új jelenségekhez, szokásokhoz és eszmékhez. Pedig ezek Rómában
való megjelenése annak a katonai terjeszkedésnek és az ezt követő gazdasági átalakulásnak
volt a következménye. Cato a De agri cultura Előszavában szembeállítja egymással a különböző
pénzszerzési lehetőségeket. A földművelést mint a hagyományosan legmegbecsültebb biztos
jövedelmi forrást dicséri, kiemelve a jellemre gyakorolt jótékony hatását. Az uzsorát az ősök
példájára hivatkozva, kemény szavakkal ítéli e l . . . . A földműves-életformát Cato nemcsak ha­
gyományos római nimbusza és stabil jövedelmezősége miatt dicséri, hanem azért is, mert a
földművesekből lesznek a legjobb katonák. Viszont az általa propagált, rabszolgatartáson ala­
puló gazdaság a kisbirtok visszaszorításával éppen ennek a rétegnek a fölmorzsolódását segí­
tette elő." Lásd Maróti E.: Cato és a „De agri cultura". In: M. Porcius Cato: A földművelésről
(ford. Kun J . ) . Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó, 5-69. (különösen 2 3 - 2 5 . ) .

4 . 2 . 4 . A F A L U S I ÉS A V Á R O S I É L E T F O R M A
ÖSSZEVETÉSE

Varró: Rerum rusticarum libri tres [A mezőgazdaságról] 2.Előszó. 1-3.

1. N a g y e m b e r e i n k , e z e k a mi ő s e i n k , n e m ok nélkül t a r t o t t á k t ö b b r e a r ó m a i parasz­
t o k a t a városlakóknál. Ugyanis, a m i n t a falun azok, akik b e n n a gazdaságban t a r t ó z ­
kodnak, l u s t á b b a k azoknál, akik k i n n a földön foglalkoznak valamilyen m u n k a vég­
zésével, ugyanúgy azokat, akik a v á r o s b a n c s ü c s ü l n e k , t u n y á b b n a k t a r t o t t á k , m i n t
azokat, akik falun l a k n a k . E z é r t úgy o s z t o t t á k be az évet, h o g y c s a k m i n d e n k i l e n c e ­
dik n a p o n i n t é z z é k városi dolgaikat, a t ö b b i h é t n a p o n falun t a r t ó z k o d j a n a k . 2. A m í g
b e t a r t o t t á k ezt a rendet, k é t dolgot is e l é r t e k vele, azt is, h o g y a m e g m ű v e l é s követ­
k e z t é b e n igen t e r m é k e n y földekkel rendelkeztek, s azt is, h o g y ők m a g u k t a r t ó s a b b
e g é s z s é g n e k örvendtek, s n e m kívánták a g ö r ö g ö k városi t e s t g y a k o r l ó iskoláit E z e k ­
ből m o s t c s a k alig elég egy, s úgy vélik, hogy n i n c s is gazdaságuk, ha n e m visszhang­
zik a s o k görög e l n e v e z é s t ő l , a m i k o r k ü l ö n m e g n e v e z i k az egyes helyiségeket,
prokoitón ( e l ő s z o b a ) , palaistra (testgyakorló t e r e m ) , apodytérion ( v e t k ő z ő t e r e m ) , pe-
ristylon ( o s z l o p s o r o s udvar), ornithón ( m a d á r t e n y é s z e t ) , peripteros ( l u g a s ) , opórothéka
( g y ü m ö l c s t á r o l ó ) . 3. T e h á t m o s t , h o g y a városfal m ö g é h ú z ó d t a k s z i n t e m i n d a csa­
ládfők, otthagyva a kaszát és az ekét; s k e z ü k e t i n k á b b a s z í n h á z b a n és c i r k u s z b a n
akarták m o z g a t n i , m i n t s e m a g a b o n a f ö l d e k e n és s z ő l ő ü l t e t v é n y e k e n , m e g f o g a d u n k
valakit, aki ideszállítja n e k ü n k a gabonát, h o g y Afrikából és S a r d i n i á b ó l l a k j u n k j ó l , s
hajóra rakjuk a s z ő l ő t e r m é s t K ó s és C h i o s szigetéről.

K.J.
 4.2.5. AIEX CANULELA ELŐTERJESZTÉSE 231

4 . 2 . 5 . A LEX CANULEIA E L Ő T E R J E S Z T É S E

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 4 . 1 .

A c o n s u l i t i s z t s é g b e n M. G e n u c i u s és C. C u r i a t i u s következett. M i n d b e l s ő , m i n d
k ü l s ő n y u g t a l a n s á g o k m i a t t k ü z d e l m e s e s z t e n d ő volt. Az év elején ugyanis C. C a n u -
leius n é p t r i b u n u s törvényjavaslatot t e r j e s z t e t t e l ő a patrícius és p l e b e i u s r e n d egy­
m á s k ö z ö t t i házasságáról, a m i t ő l az atyák vérük b e s z e n n y e z ő d é s é t és a n e m z e t s é g e k
ősi j o g a i t féltették. A t r i b u n u s o k k é s ő b b azt is e m l e g e t n i kezdték, h o g y egyik c o n s u l t
a n é p b ő l választhassák; a g o n d o l a t odáig fejlődött, h o g y k i l e n c t r i b u n u s j a v a s l a t o t is
k é s z í t e t t , m i s z e r i n t „adják m e g a n é p n e k a l e h e t ő s é g e t , hogy akár az atyák, akár a
p l e b e i u s o k k ö z ü l való c o n s u l o k a t v á l a s z t h a s s o n " . H a e z m e g t ö r t é n i k , n e m c s a k
ö s s z e v e g y ü l n e k a l e g a l s ó b b rendűekkel, h a n e m a legfelső h a t a l o m is e g y k e t t ő r e át­
száll az e l ő k e l ő s é g e k r ő l a n é p r e - g o n d o l t á k az atyák. E z é r t ö r ö m m e l hallották, h o g y
A r d e a l a k o s s á g a az igazságtalanul n e m n e k i ítélt t e r ü l e t m i a t t f e l b o n t o t t a a szövetsé­
get, a v e i i b e l i e k R ó m a földjének h a t á r a i t pusztítják, a v o l s c u s o k és az a e q u u s o k pe­
dig Verrugo erődje körül m o z g o l ó d n a k : s z í v e s e b b e n v e t t é k v o l n a m é g a s z e r e n c s é t ­
len h á b o r ú t is, m i n t a gyalázatos b é k é t . A h í r e k e t m é g m e g is toldották, h o g y a h á b o ­
rús nyüzsgés l á r m á j a elfojtsa a t r i b u n u s o k javaslatait, t o v á b b á e l r e n d e l t é k a s o r o z á s t
és a l e h e t ő l e g t e l j e s e b b hadi felkészülést, m é g n a g y o b b eréllyel, m i n t T. Q u i n c t i u s
c o n s u l s á g a alatt. E k k o r C. C a n u l e i u s röviden fölszólalt a s e n a t u s ü l é s é n , m o n d v á n ,
hogy h i á b a i g y e k e z n e k a c o n s u l o k r é m í t g e t é s s e l elterelni a n é p figyelmét az új törvé­
nyekről, a m í g ő él, n e m t a r t a n a k sorozást, c s a k ha e l ő b b a n é p megszavazza tiszttár­
saival együtt e l ő t e r j e s z t e t t javaslatát - és n y o m b a n ö s s z e h í v t a a népgyűlést.

K. F.

• A lex Canuleiában foglaltakra és társadalomtörténeti összefüggéseikre vonatkozóan lásd

ÓRT 7 5 - 7 6 . és RTT 2 7 - 3 2 .

4.2.6. A LICINIUS-SEXTIUS-FÉLE TÖRVÉNYEK

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 6.35.

Ú g y látták, a felkelésre jó a l k a l m a t kínál az a tény, hogy az a d ó t e h e r r o p p a n t ö s s z e g r e

növekedett, s e h e l y z e t e n y h í t é s é r e a n é p n e k s e m m i r e m é n y e , h a c s a k n e m a saját
e m b e r e i t ü l t e t i a l e g m a g a s a b b t i s z t s é g e k b e . E n n e k a t e r v n e k a j e g y é b e n kell a j ö v ő r e
készülni. A p l e b e i u s o k vállalkozó kedvükkel és t e t t e r e j ü k k e l m á r nagy l é p é s t t e t t e k
előre, m o s t m é g egy kis erőfeszítés kell, és e l é r n e k a c s ú c s r a : m é l t ó s á g b a n és é r d e m ­
b e n e g y e n l ő v é v á l n a k a z atyákkal.
E l h a t á r o z t á k , egyelőre n é p t r i b u n u s o k lesznek, h o g y e hivatalukból e g y e n g e t h e s ­
sék útjukat m é g m a g a s a b b t i s z t s é g e k felé. M i u t á n m e g v á l a s z t o t t á k őket, C . L i c i n i u s
232 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

é s L . S e x t i u s c s u p a olyan t ö r v é n y t t e r j e s z t e t t elő, a m e l y a z atyák h a t a l m á t m e g n y i r ­

bálja, és a n é p é r d e k e i t szolgálja. E g y e t az a d ó s s á g o k ü g y é b e n : e s z e r i n t a k i f i z e t e t t
k a m a t o k a t le kell v o n n i a t ő k é b ő l , s a m e g m a r a d t a d ó s s á g o t h á r o m év alatt, e g y e n l ő
r é s z l e t e k b e n kell k i e g y e n l í t e n i ; egy m á s i k a t a földbirtok n a g y s á g á n a k k o r l á t o z á s á r ó l ;
ez megtiltja, h o g y b á r k i n e k is ö t s z á z i u g e r u m n á l n a g y o b b földje legyen; h a r m a d i k
t ö r v é n y s z e r i n t n e m kell k a t o n a i t r i b u n u s o k a t v á l a s z t ó gyűlést t a r t a n i , s az egyik
c o n s u l m i n d i g a n é p b ő l kerüljön ki. C s u p a n a g y j e l e n t ő s é g ű , c s a k a l e g n a g y o b b küz­
d e l e m árán m e g v a l ó s í t h a t ó javaslat.
M i n t h o g y c s u p a olyan c é l é r t i n d u l t m e g a k ü z d e l e m , a m e l y e k é r t m é r h e t e t l e n vágy
gyötri a h a l a n d ó k a t - föld, pénz, t i s z t s é g e k -, az atyák m e g r e t t e n t e k , s t a n á c s t a l a n s á ­
g u k b a n a hivatalos é s n e m h i v a t a l o s m e g b e s z é l é s e k e n n e m t a l á l t a k j o b b e s z k ö z t
a m á r k o r á b b a n is annyi k ü z d e l e m b e n j ó l bevált t i l t a k o z á s i j o g n á l : a r r a b i z t a t t á k a
t r i b u n u s o k tiszttársait, é l j e n e k t i l t a k o z á s i j o g u k k a l a n é p t r i b u n u s o k javaslataival
s z e m b e n . A n é p t r i b u n u s o k , látva, h o g y L i c i n i u s és S e x t i u s szavazásra hívja ö s s z e a
t r i b u s o k a t , n a g y s z á m ú p a t r í c i u s k í s é r ő v é d e l m e alatt m e g j e l e n t e k , m e g a k a d á l y o z t á k
a j a v a s l a t o k felolvasását s a n é p h a t á r o z a t k i m o n d á s á h o z s z ü k s é g e s m i n d e n e g y é b
formaságot. M i u t á n a gyűlést m á r t ö b b s z ö r és e r e d m é n y t e l e n ü l h í v t á k ö s s z e , s így a
j a v a s l a t o t e l v e t e t t n e k k e l l e t t t e k i n t e n i , S e x t i u s k i j e l e n t e t t e : „ R e n d b e n v a n ! H a a til­
t a k o z á s n a k e n n y i r e érvényt kell szerezni, mi is ezzel, é p p e n ezzel a fegyverrel fogjuk
m e g v é d e n i a n é p é r d e k e i t . C s a k rajta, atyák, hívjátok ö s s z e a k a t o n a i t r i b u n u s o k a t
választó gyűlést, mi m a j d g o n d o s k o d u n k róla, h o g y e l m e n j e n a k e d v e t e k a t t ó l a ti bi­
z o n y o s »tiltakozom«- szavatoktól, a m e l y e t m o s t t i s z t t á r s a i n k oly nagy ö r ö m ö t ö k r e
egybehangzóan hajtogatnak."
Szava n e m m a r a d t ü r e s fenyegetés: n e m volt s e m m i e g y é b gyűlés, c s a k a p l e b e i u s
aediliseket é s n é p t r i b u n u s o k a t v á l a s z t o t t á k m e g . L i c i n i u s é s S e x t i u s , m i u t á n m e g i n t
n é p t r i b u n u s o k l e t t e k , e g y e t l e n főtisztviselőt s e m e n g e d t e k m e g v á l a s z t a n i . A V á r o s
öt éven át volt f ő h i v a t a l n o k o k nélkül; a n é p m i n d i g újra k e t t ő j ü k e t t e t t e m e g n é p t r i -
b u n u s n a k , s ők m e g a k a d á l y o z t á k a k a t o n a i t r i b u n u s o k v á l a s z t á s á t .
M. Gy.

• A leges Liciniae Sextiae tartalmára, társadalomtörténeti hatására vonatkozóan lásd ÓRT

7 5 - 8 1 . és RTT 3 3 - 4 0 .

4.2.7. A Z A D Ó S R A B S Z O L G A S Á G E L T Ö R L É S E R Ó M Á B A N

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 8.28.

E b b e n az é v b e n a r ó m a i p l e b e i u s o k é l e t é b e n a s z a b a d s á g n a k s z i n t e új k o r s z a k a k ö ­
s z ö n t ö t t b e : m e g s z ü n t e t t é k a z a d ó s o k rabszolgává t é t e l é t . A j o g s z o k á s m e g v á l t o z t a ­
t á s á r a e g y e t l e n e g y h i t e l e z ő , L. Papirius kéjvágya és p é l d á t l a n k e g y e t l e n s é g e a d o t t
o k o t . Ő h o z z á került szolgának, k e z e s ü l atyjától ö r ö k ö l t a d ó s s á g á é r t , C . P u b l i l i u s ,
a k i n e k fiatalsága, szép k ü l s e j e a h i t e l e z ő t s z á n a l o m h e l y e t t fajtalanságra s gyalázatos
b á n á s m ó d r a k é s z t e t t e . Ez az e m b e r - az ifjú h a m v a s báját m i n t e g y a t ő k é v e l s z e r z e t t
 4.2.8. ALEX VALÉRIA DEPROVOCATIONE 233

k a m a t r á a d á s á n a k t e k i n t v e - e l ő s z ö r s z e m é r m e t l e n szavakkal p r ó b á l t a őt elcsábíta­
ni, m a j d m i k o r o c s m á n y ajánlata s ü k e t fülekre talált, fenyítésekkel k e z d t e r é m í t g e t ­
ni, és i s m é t e l t e n f i g y e l m e z t e t t e s z e r e n c s é t l e n h e l y z e t é r e . Végül, látva, h o g y a fiúban
sokkal e l e v e n e b b e n é l n e m e s s z á r m a z á s á n a k , m i n t j e l e n l e g i k i s z o l g á l t a t o t t s á g á n a k
tudata, m e g p a r a n c s o l t a , h o g y c s u p a s z r a v e t k ő z t e t v e v e s s z ő z z é k m e g . M i k o r a z ütle-
g e k t ő l m a r c a n g o l t ifjú az u t c á r a r o h a n t , és e l p a n a s z o l t a h i t e l e z ő j e kéjvágyát és ke­
gyetlenségét, r o p p a n t e m b e r t ö m e g ö z ö n l ö t t a F o r u m r a - szánva őt ifjúsága és a m é l ­
t a t l a n u l e l s z e n v e d e t t k í n z á s o k s elkeseredve a saját m a g u k r a és g y e r m e k e i k r e váró
s o r s m i a t t -, m a j d i n n e n egyetlen nagy m e n e t b e n a C u r i a e l é . A c o n s u l o k , a váratlan
m e g m o z d u l á s t ó l kényszerítve, ö s s z e h í v t á k a s e n a t u s t , s az e m b e r e k , a C u r i á b a b e l é ­
pő s e n a t o r o k l á b á h o z borulva, m e g m u t a t t á k n e k i k az ifjú ö s s z e m a r c a n g o l t h á t á t . S
ezen a napon, egyetlenegy hitelező telhetetlen kegyetlensége miatt, lerombolták a
h i t e l igen e r ő s b i z t o s í t é k á t . A c o n s u l o k a t a s e n a t u s m e g b í z t a : t e r j e s s z e n e k a n é p elé
törvényjavaslatot, h o g y s e n k i t s e m szabad, h a c s a k n e m szolgált r á b ű n t e t t e l , bilincs­
b e n és b é k l y ó b a n tartani, a m í g b ü n t e t é s é t várja, s a k ö l c s ö n v e t t p é n z é r t az adós csu­
pán vagyonával, n e m t e s t é v e l kezeskedik. így s z ü n t e t t é k m e g a z a d ó s o k szolgaságát,
s g o n d o s k o d t a k róla, h o g y e z u t á n s e n k i t se t e g y e n e k a d ó s s á g a m i a t t szolgává.

M. Gy.

• Az adósrabszolgaság intézményének megszüntetésére lásd ORT 7 5 - 7 6 . és RTT 3 3 - 4 0 .

4.2.8. A LEX VALÉRIA DE PROVOCATIONE

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 10.9.

A n é p k ö v e t e l t e , h o g y a z o n n a l hívják ö s s z e a tribusokat, s n e m volt k é t s é g e s , h o g y a

j a v a s l a t o t megszavazzák, de a t r i b u n u s i t i l t a k o z á s m i a t t ez a nap v e s z e n d ő b e m e n t .
M á s n a p a m e g f é l e m l í t e t t t r i b u n u s o k elálltak a tiltakozástól, s a n é p nagy s z ó t ö b b ­
séggel elfogadta a törvényt. F ő p a p o k k á v á l a s z t o t t á k a j a v a s l a t o t t á m o g a t ó P. D e c i u s
M u s s z a l együtt P. S e m p r o n i u s S o p h u s t , C. M á r c i u s Rutilust, M. Livius D e n t e r t , s öt
j ó s p a p o t választottak, u g y a n c s a k a n é p b ő l : C. G e n u c i u s t , P. Aelius P a e t u s t , M.
M i n u c i u s F a e s u s t , C. M á r c i u s t , T. Publiliust. így a főpapok s z á m a nyolc, a j ó s p a p o k é
k i l e n c lett.
U g y a n e b b e n az é v b e n t e r j e s z t e t t e e l ő M. Valerius c o n s u l a n é p h e z való fellebbe­
zésről szóló, az e d d i g i e k n é l t ö b b b i z t o s í t é k o t t a r t a l m a z ó törvényjavaslatot. A kirá­
lyok e l ű z é s e ó t a h a r m a d s z o r került n a p i r e n d r e ez a javaslat, s m i n d i g ugyanaz a csa­
lád t e r j e s z t e t t e e l ő . G o n d o l o m , azért k e l l e t t a n n y i s z o r megújítani, m e r t n é h á n y e m ­
b e r befolyása e r ő s e b b n e k bizonyult, m i n t a n é p szabadságjoga. M é g i s úgy tűnik,
c s a k a lex Porcia védte m e g a p o l g á r o k a t a t e s t i fenyítéstől azáltal, h o g y súlyos b ü n t e ­
t é s t s z a b o t t ki arra, aki r ó m a i polgárt m e g v e s s z ő z vagy m e g ö l . M e r t a lex Valéria, m i ­
kor megtiltja, h o g y bárkit, aki a n é p h e z fellebbez, m e g v e s s z ő z z e n e k vagy lefejezze-
234 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

nek, e h h e z c s a k annyit fűz hozzá, hogy gyalázatosan cselekszik, aki e t i l a l m a t m e g ­

szegi. Ú g y h i s z e m , az e m b e r e k a k k o r oly b e c s ü l e t e s e k voltak, h o g y ennyi is k ö t e l e z t e
ő k e t a t ö r v é n y m e g t a r t á s á r a , ma v i s z o n t m é g egy r a b s z o l g a is e r ő s e b b f e n y e g e t é s t
h a s z n á l urával s z e m b e n .
A fent e m l í t e t t c o n s u l n e m n a g y o n e m l é k e z e t e s h á b o r ú t i n d í t o t t az a e q u u s o k el­
len, akik egykori s z e r e n c s é s h e l y z e t ü k b ő l m á r c s a k l á z o n g ó l e l k ü l e t ü k e t ő r i z t é k
m e g . A m á s i k c o n s u l , Apuleius, U m b r i á b a n N e q u i n u m o t zárta k ö r ü l . De a várost,
a m e l y egy magas, egyik oldalon szakadékkal h a t á r o l t helyen, a m a i N a r n i a t e r ü l e t é n
feküdt, s e m r o h a m m a l , s e m o s t r o m m ű v e k k e l n e m t u d t a b e v e n n i .
E z é r t a félbemaradt o s t r o m o t az új c o n s u l o k , M. Fulvius P a e t u s és T. M a n l i u s
T o r q u a t u s folytatták. E b b e n az évben - M a c e r L i c i n i u s és T u b e r o t u d ó s í t á s a s z e r i n t -
a c e n t u r i á k egyhangúan Q. F a b i u s t j e l ö l t é k c o n s u l n a k , n o h a n e m is pályázott, de ő
m a g a azt javasolta, j e l ö l é s é t h a l a s s z á k h á b o r ú s a b b időkre, e b b e n a z é v b e n n a g y o b b
h a s z n á r a l e h e t az államnak, ha a V á r o s b a n visel t i s z t s é g e t . így, n o h a e r r e a t i s z t s é g r e
s e m pályázott - bár n e m is titkolta, h o g y óhajtja -, L. Papirius C u r s o r r a l együtt aedilis
curulisszé választották. ...
M. Gy.

• A lex Valéria de provocatione tartalmáról lásd RTT 3 5 .

4 . 2 . 9 . A LEX OGULNIA -
A PAPI HIVATALOK M E G N Y Í L N A K A P L E B E I U S O K E L Ő T T

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 10.6.

M. Valerius és Q. Apuleius c o n s u l o k i d e j é b e n elég b é k é s volt a k ü l s ő helyzet. Az et­

r u s z k o k a t n y u g a l o m r a k é n y s z e r í t e t t e a s z e r e n c s é t l e n ü l v é g z ő d ö t t h á b o r ú és a fegy­
verszünet, s az oly s o k éven át t a r t ó v e r e s é g e k k e l m e g f é k e z e t t s a m n i s o k n a k s e m volt
okuk, hogy m e g b á n j á k a n e m r é g k ö t ö t t szerződést. R ó m á b a n is n y u g o d t a b b á és
k ö n n y e b b é t e t t e a n é p helyzetét, h o g y annyi e m b e r t k ü l d t e k a c o l o n i á k b a . De h o g y
m é g s e legyen m i n d e n t é r e n teljes a nyugalom, Q. és C n . O g u l n i u s n é p t r i b u n u s o k vi­
szályt s z í t o t t a k a polgárság patrícius és p l e b e i u s vezetői k ö z ö t t , s m i n d e n l e h e t ő al­
k a l m a t megragadtak, hogy a n é p e l ő t t vádaskodjanak az atyák ellen. M i u t á n e g y é b
k í s é r l e t e i k e t n e m k o r o n á z t a siker, olyan vállalkozásba kezdtek, a m e l y n e m c s a k a z
egyszerű n é p e t t ü z e l t e fel, h a n e m m é g v e z e t ő i t is, azokat a p l e b e i u s o k a t , a k i k m á r
c o n s u l s á g o t v i s e l t e k és d i a d a l m e n e t e t t a r t o t t a k , s akik s z á m á r a az a l s ó r e n d e l ő t t
egyedül elzárt papi m é l t ó s á g o k kivételével, a m e l y e k m é g n e m v o l t a k k ö z ö s e k , egyet­
len t i s z t s é g s e m volt e l é r h e t e t l e n . T e h á t azt a törvényjavaslatot t e r j e s z t e t t é k elő,
h o g y az eddigi négy j ó s p a p és négy főpap m e l l é - a k i k n e k s z á m á t n ö v e l n i kell - vá­
lasszanak m é g négy j ó s p a p o t és öt főpapot, s v a l a m e n n y i t a n é p b ő l . N e m t a l á l o m a
módját, hogyan l e h e t e t t a j ó s p a p i t e s t ü l e t l é t s z á m á t - h a c s a k n e m h a l t a k m e g k ö z ü ­
lük k e t t e n - négyre c s ö k k e n t e n i , h i s z k ö z i s m e r t , hogy a j ó s p a p o k s z á m á n a k párat-
 4.2.10. VITA A LEX OPPIA VISSZAVONÁSÁRÓL 235

l a n n a k kell l e n n i e , h o g y a h á r o m ősi tribusnak, a Ramnes-, Tities- és Luceresnek m e g l e ­

gyen a m a g a jóspapja, vagy ha t ö b b papra van szükség, egyenlő arányban kell m e g ­
k e t t ő z n i s z á m u k a t , a m i n t t e t t é k is, a m i k o r a n é g y h e z m é g ö t ö t választva - h o g y
m i n d e g y i k t r i b u s n a k h á r o m papja legyen - s z á m u k a t k i l e n c r e e g é s z í t e t t é k ki. Egyéb­
k é n t , m i n t h o g y a t e s t ü l e t e t a n é p b ő l kellett v o l n a kiegészíteni, az atyák ezt éppúgy
n e h e z m é n y e z t é k , m i n t a n n a k idején, a m i k o r l á t n i u k kellett, h o g y a c o n s u l i m é l t ó s á g
m i n d e n k i s z á m á r a e l é r h e t ő v é lesz. Úgy t ü n t e t t é k fel a dolgot, m i n t h a ez i n k á b b az
i s t e n e k e t s n e m ő k e t m a g u k a t é r i n t e n é : A z i s t e n e k majd g o n d o s k o d n a k róla, hogy n e
s z e n n y e z z é k b e s z e n t szertartásaikat; ő k m a g u k c s a k azt óhajtják, h o g y e m i a t t n e ér­
je szerencsétlenség az államot.
D e n e m t a n ú s í t o t t a k k o m o l y ellenállást, m e g s z o k t á k már, hogy a l u l m a r a d n a k a z
efféle k ü z d e l m e k b e n . S itt n e m olyan ellenfelekkel álltak s z e m b e n , akik az egykor re­
m é l n i i s alig m e r t m a g a s t i s z t s é g e k é r t küzdenek, h a n e m olyanokkal, akik mindazt,
a m i é r t a s o k s z o r b i z o n y t a l a n siker r e m é n y é v e l küzdöttek, a t ö b b s z ö r ö s c o n s u l a t u s t ,
c e n s o r i t i s z t s é g e t és a d i a d a l m e n e t e k e t , m á r m e g is szerezték.

M. Gy.

• A lex Ogulniára és a papi tisztségeknek a plebeiusok számára való hozzáférhetőségére lásd

ÓRT 76. és RTT 37.

4 . 2 . 1 0 . V I T A A LEX OPPIA V I S S Z A V O N Á S Á R Ó L

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 3 4 . 1 .

M i k ö z b e n az e m b e r e k e t az é p p e n b e f e j e z ő d ö t t s a m á r i s k i t ö r é s s e l fenyegető rop­
p a n t h á b o r ú k gondjai foglalkoztatták, olyan e s e m é n y t ö r t é n t , a m e l y alig é r d e m e l n e
e m l í t é s t , ha a felkorbácsolt szenvedélyek révén n e m válik k o m o l y p á r t k ü z d e l m e k
okozójává. U g y a n i s M. F u n d a n i u s és L. Valerius n é p t r i b u n u s o k azt j a v a s o l t á k a nép­
gyűlésnek, h o g y é r v é n y t e l e n í t s é k a lex Oppiái. C. Ő p p i u s n é p t r i b u n u s fogadtatta el
Q. F a b i u s és T i . S e m p r o n i u s c o n s u l s á g a alatt, a p u n h á b o r ú vihara k ö z e p e t t e ezt a
törvényt, a m e l y k i m o n d t a , h o g y egyetlen a s s z o n y s e m b i r t o k o l h a t t ö b b e t fél u n c i a
aranynál, n e m v i s e l h e t színes ruhákat, é s s e m R ó m á b a n , s e m m á s v á r o s b a n vagy at­
tól ezerlépésnyi távolságon belül n e m utazhat kocsin, c s a k h a hivatalos áldozatra
megy.
M a r c u s és P. I u n i u s B r u t u s n é p t r i b u n u s o k a lex Oppia v é d e l m é r e keltek, s kijelen­
tették, h o g y n e m fognak beleegyezni a t ö r v é n y e l t ö r l é s é b e . A n e m e s e k nagy szám­
ban l é p t e k fel, h o g y t á m o g a s s á k vagy t á m a d j á k a javaslatot. A C a p i t o l i u m o t m e g t ö l ­
t ö t t e a t ö r v é n y v é d ő i n e k és e l l e n z ő i n e k t ö m e g e . A m a t r ó n á k a t s e m jó t a n á c s , s e m az
illendőség e m l e g e t é s e , s e m férjük parancsszava n e m t u d t a o t t h o n tartani. Megszáll­
ták a V á r o s m i n d e n utcáját, a F o r u m m i n d e n bejáratát, s k é r t é k a F o r u m r a é r k e z ő
férfiakat, h o g y m o s t , m i k o r az á l l a m virágzik, s valamennyi polgár napról napra n ö -
236 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

vekvő j ó l é t b e n él, e g y e z z e n e k bele, hogy az a s s z o n y o k is visszakapják hajdani ékes­

ségeiket. N a p o n k é n t n a g y o b b l e t t a sokaság, m e r t a v á r o s o k b ó l és a törvénykezési
helyekről is összegyűltek. S m á r a c o n s u l o k h o z , p r a e t o r o k h o z s a t ö b b i főtisztviselő­
h ö z i s oda m e r t e k járulni, hogy k é r é s ü k e t előadják. D e legalábbis a z egyik c o n -
sulban, M . Porcius C a t ó b a n teljességgel k ö n y ö r t e l e n szigorúságú e m b e r r e akadtak,
aki az e l t ö r l é s r e j a v a s o l t törvény v é d e l m é b e n a k ö v e t k e z ő b e s z é d e t m o n d t a : . . .

M. Gy.

• A 2. pun háborút követően a gazdasági életben bekövetkezett változásokra és az azok nyo­

mán meginduló társadalmi küzdelmekre, A. J. Toynbee szavaival élve „Hannibál késői bosszú­
jára" vonatkozóan lásd RTT 5 1 - 5 3 .

4 . 2 . 1 1 . A F Ö L D K É R D É S K I É L E Z Ő D É S É N E K OKAI

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.7-8.

7. A rómaiak, a m i k o r Italiát h á b o r ú b a n lépésről l é p é s r e elfoglalták, a föld egy r é s z é t

kisajátították, s azon városokat alapítottak, vagy pedig a m e g l e v ő v á r o s o k b a m a g u k
közül telepeseket küldtek. E z e k e t a városokat ő r h e l y e k n e k szánták, és valahányszor
egy-egy t e r ü l e t e t fegyverrel elfoglaltak, a m e g m ű v e l t földeket a z o n n a l s z é t o s z t o t t á k ,
eladták vagy b é r b e adták az o t t l e t e l e p ü l ő k n e k , m í g azt a földet, a m e l y a h á b o r ú k ö ­
v e t k e z t é b e n m e g m ű v e l e t l e n volt - s e n n e k m e n n y i s é g e egyre n ö v e k e d e t t - n e m é r t e k
rá szétosztani, h a n e m addig is nyilvános árverés útján é r t é k e s í t e t t é k azzal a feltétel­
lel, hogy akik m ű v e l é s alá akarják venni, azt az é v e n k é n t i t e r m é s egy r é s z é n e k , éspe­
dig a gabonafélék egytizedének s a v e t e m é n y e k e g y ö t ö d é n e k b e s z o l g á l t a t á s a fejében
m e g t e h e t i k . H a s o n l ó k é p p e n az á l l a t t e n y é s z t ő k r e is m i n d a szarvasmarhafélék, m i n d
a z a p r ó m a r h a u t á n f i z e t e n d ő j á r u l é k o t v e t e t t e k ki. M i n d e z t a z á l t a l u k k ü l ö n ö s e n
m u n k a b í r ó n a k t e k i n t e t t itáliai lakosság s z a p o r o d á s a kedvéért t e t t é k , a b b a n a re­
m é n y b e n , hogy így vérrokoni s z ö v e t s é g e s e k e t s z e r e z n e k . A dolog a z o n b a n é p p e n
fordítva ü t ö t t ki. E n n e k a m e g m ű v e l e t l e n földnek nagy r é s z é t ugyanis a gazdagok
s z e r e z t é k meg, s a b b a n bíztak, hogy az idő múlásával e z e k e t ú g y s e m veszi el t ő l ü k
senki. S ő t a s z e g é n y e k n e k k ö r n y é k ü k b e n levő k i s b i r t o k a i t is r é s z b e n r á b e s z é l é s s e l
megvásárolták, r é s z b e n erőszakkal elrabolták, s így eddigi b i r t o k a i k h e l y e t t i m m á r
h a t a l m a s f ö l d e k e t m ű v e l t e k m e g . E h h e z a z o n b a n rabszolga f ö l d m ű v e s e k e t é s pász­
t o r o k a t v e t t e k igénybe, n e m pedig szabad n a p s z á m o s o k a t , n e h o g y azokat a földmun­
kától k a t o n a i szolgálatra szólítsák. A r a b s z o l g á k b i r t o k l á s a a b b ó l a s z e m p o n t b ó l is
nagy h a s z n o t j e l e n t e t t , hogy e z e k n e k a k a t o n á s k o d á s alóli m e n t e s s é g ü k k ö v e t k e z t é ­
b e n s o k g y e r m e k ü k volt, s akadálytalanul szaporodhattak. E b b ő l e r e d ő e n a h a t a l m a ­
sak egyre gazdagodtak, a rabszolganép b e t ö l t ö t t e az egész országot, az i t a l i c u s o k szá­
ma viszont, k ü l ö n ö s e n a férfiaké, egyre c s ö k k e n t , m e r t szegénység, adózás és k a t o n a ­
k ö t e l e z e t t s é g alatt szenvedtek. D e h a m i n d e n n e k e l l e n é r e m a r a d t v o l n a i s m u n k á r a
 4.2.12. A GRACCHUSOK MOZGALMA 237

idejük, t é t l e n s é g r e voltak kárhoztatva, h i s z e n a föld m á r a gazdagok k e z é b e n volt, s

e z e k a s z a b a d o k h e l y e t t rabszolgákat alkalmaztak a földmunkára.
8. A n é p e m i a t t m i n d i n k á b b m é l t a t l a n k o d o t t . Látta, hogy itáliai s z ö v e t s é g e s e i egy­
re fogynak, és m e g l e v ő h a t a l m á t is veszélyezteti i m m á r a rabszolgák e k k o r a t ö m e g e .
K i v e z e t ő u t a t s e m látott, h i s z e n n e m k ö n n y ű feladat é s n e m i s teljességgel m é l t á ­
nyos ily n a g y s z á m ú e m b e r t oly h o s s z ú ideje b i r t o k o l t és ráadásul oly nagy kiterjedé­
sű földjétől m e g f o s z t a n i akkor, a m i k o r m á r saját k ö l t s é g ü k ö n l é t e s í t e t t e k ültetvé­
nyeket, e m e l t e k é p ü l e t e k e t és s z e r e z t é k be a felszerelést. V é g r e , nagy n e h e z e n , olyan
törvényt h o z t a k a n é p t r i b u n u s o k javaslatára, a m e l y n e k é r t e l m é b e n az ilyenfajta
földből s e n k i n e k s e m l e h e t 5 0 0 i u g e r u m n á l n a g y o b b birtoka, s e m száznál t ö b b szar­
v a s m a r h á j a é s 5 0 0 - n á l t ö b b aprómarhája. Ezenfelül elrendelték, hogy m i n d e n k i tart­
s o n földjén m e g h a t á r o z o t t s z á m ú szabad e m b e r t is; e z e k t a r t s á k s z e m m e l é s j e l e n t ­
s é k az o t t t ö r t é n t e k e t . M i u t á n m i n d e z t t ö r v é n y b e foglalták, a t ö r v é n y m e g t a r t á s á r a
e s k ü t t e t t e k , é s m e g s z e g é s é r e b ü n t e t é s t szabtak. Azt r e m é l t é k , hogy a z e z e n felüli
földeket a z o n n a l k i á r u s í t h a t j á k apró parcellákban a s z e g é n y e k k ö z ö t t . A valóságban
a z o n b a n s e n k i s e m t ö r ő d ö t t s e m a törvénnyel, s e m az esküvel, s akik látszólag t ö ­
r ő d t e k is vele, a z o k is k é p m u t a t ó m ó d o n saját r o k o n a i k k ö z ö t t o s z t o t t á k szét földjü­
ket, a t ö b b s é g a z o n b a n ügyet s e m v e t e t t a törvényre.
H. I.

• A földkérdésre vonatkozóan lásd ÓRT 1 5 8 - 1 6 5 . és RTT 7 8 - 8 8 . További források: RTChr Nr.

34., 38-47., 63.

4.2.12. A GRACCHUSOK MOZGALMA

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] III. 1 3 - 1 5 .

1 3 . M i n d e n polgárlázadás k i r o b b a n t ó o k a a t r i b u n u s o k h a t a l m a volt, a m e l y e t ugyan

látszólag a n é p v é d e l m é b e n és m e g s e g í t é s é r e h o z t a k létre, valójában a z o n b a n az
e g y e d u r a l o m m e g s z e r z é s é r e szolgált és arra, h o g y egyes s z e m é l y e k föld-, gabona- és
bírósági t ö r v é n y e k k e l k e r e s s é k a n é p s z e r ű s é g e t és a t ö m e g kegyét. Igaz, m i n d e z e k ­
b e n az i n t é z k e d é s e k b e n föl l e h e t e t t fedezni a m é l t á n y o s s á g egy halvány sugarát. Mi
l e h e t ugyanis j o g o s a b b , m i n t ha a k ö z r e n d i e k visszakapják az e l ő k e l ő k t ő l eltulajdo­
n í t o t t javaikat, n e h o g y a n e m z e t e k e t p o r b a tipró, világbíró n é p ü n k n e k , akár a föl­
dönfutóknak, m é g házi oltárai é s tűzhelyei s e legyenek? M i l e h e t igazságosabb, m i n t
ha a n y o m o r b a j u t o t t a k serege saját á l l a m á n a k k i n c s t á r á b ó l él? Mi j á r u l h a t h o z z á ha­
t á s o s a b b a n a s z a b a d s á g j o g o k egyenlő e l o s z t á s á h o z , m i n t az, h o g y ha m á r egyszer a
s e n a t u s k o r m á n y o z z a a t a r t o m á n y o k a t , a k k o r a lovagrend t e k i n t é l y e legalább a bíró­
s á g o k b a n é r v é n y e s ü l j ö n korlátlanul? De végül is m i n d e z p u s z t u l á s b a c s a p o t t át, és a
s z e r e n c s é t l e n k ö z t á r s a s á g m i n d e n é r t ö n n ö n romlásával fizetett. M e r t a m i k o r a bírói
h a t a l m a t a s e n a t o r o k r ó l a lovagokra ruházták, elapadtak a d ó b e v é t e l e i n k , t ö n k r e ­
m e n t b i r o d a l m u n k anyagi alapja, a gabonafelvásárlás pedig az á l l a m i d e g r e n d s z e r é t
m e r í t e t t e ki: a k i n c s t á r a t . És hogyan t é r h e t e t t volna vissza m á s k é p p a n i n c s t e l e n t ö -
238 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

m e g a szántóföldekre, ha az addigi b i r t o k o s o k a t ki n e m forgatják t u l a j d o n u k b ó l , a k i k

pedig m a g u k is a n é p szerves r é s z é n e k s z á m í t o t t a k , és ő s e i k t ő l ö r ö k ö l t tanyáikat a
régi h a s z n á l a t alapján e k k o r r a m á r c s a k n e m j o g s z e r i n t a m a g u k é n a k vallhatták.
1 4 . A pártviszályok t ü z é t e l ő s z ö r T i b e r i u s G r a c c h u s l o b b a n t o t t a lángra, aki szár­
mazásával, t e r m e t é v e l é s ékesszólásával k ö n n y ű s z e r r e l m a g a m ö g é u t a s í t o t t m i n ­
denkit. O a z o n b a n , vagy azért, m e r t n é p s z e r ű s é g - h a j h á s z á s r a a d t a a fejét, h i s z e n
m a g a is felelős volt a N u m a n t i á v a l k ö t ö t t b é k e s z e r z ő d é s é r t , és m e g r e t t e n t , a m i k o r
M a n c i n u s t s z é g y e n l e t e s e n k i s z o l g á l t a t t á k az e l l e n s é g n e k , vagy talán azért, m e r t tisz­
t e s s é g b ő l és b e c s ü l e t b ő l m e g e s e t t a szíve a földjükről e l ű z ö t t p a r a s z t o k o n , s n e m
akarta, hogy a n e m z e t e k e t legyőző és világhódító n é p házi i s t e n e k és t ű z h e l y e k n é l ­
kül bolyongjon - m á r akárhogy is, de r o p p a n t nagy d o l g o t m e r é s z e l t .
A m i k o r eljött a nap, a m e l y e n elő kellett t e r j e s z t e n i e törvényjavaslatát, és m á r h a ­
t a l m a s t ö m e g gyűrűje fogta körül, felhágott a s z ó n o k i e m e l v é n y r e . De a n e m e s e k is
teljes harci k é s z ü l t s é g b e n álltak, é s ő k s e m h i á n y o z t a k a népgyűlésról, s ő t m é g n é ­
hány n é p t r i b u n u s is az ő pártjukat fogta. M i k o r G r a c c h u s látta, h o g y C. O c t a v i u s n e ­
m e t m o n d az ő törvényjavaslatára, r á t e t t e a kezét, és l e k e r g e t t e a s z ó s z é k r ő l , s á r b a ti­
porva ezzel a t r i b u n u s i t e s t ü l e t s z e n t h a g y o m á n y a i t és h a t a l m i j o g á t . H i v a t a l t á r s a
m e g r é m ü l t , hogy azon n y o m b a n m e g ö l i k , s e z é r t gyorsan l e m o n d o t t t i s z t s é g é r ő l ,
így aztán G r a c c h u s t m e g v á l a s z t o t t á k a h á r o m t a g ú földosztó b i z o t t s á g tagjává.
K é s ő b b , hogy m e g k e z d e t t m u n k á j á t b e f e j e z h e s s e , az újabb népgyűlés n a p j á n a k el-
érkeztével azt kérte, hogy h o s s z a b b í t s á k m e g f e l h a t a l m a z á s á t . De a n e m e s s é g és
a z o k n a k a csapata, akiket ő f o s z t o t t m e g földjüktől, e l l e n e szegült e n n e k . Ö l d ö k ­
lés k e z d ő d ö t t a fórumon, a h o n n a n T i b e r i u s a C a p i t o l i u m r a m e n e k ü l t . F e j e k ö r é kul­
c s o l t a kezét, és arra k é r t e a polgárokat, hogy védjék és m e n t s é k m e g ő t . így olyan
látványt nyújtott, m i n t h a királyi h a t a l m a t é s k o r o n á t k ö v e t e l n e m a g á n a k . E z é r t
S c i p i o N a s i c a vezetésével fegyverbe s z ó l í t o t t á k a n é p e t , s azt l e h e t m o n d a n i , h o g y
G r a c c h u s t j o g s z e r i n t gyilkolták m e g .
N y o m b a n e z u t á n és n e m k i s e b b t á m a d ó k e d w e l l é p e t t fel a h e v e s vérű C. G r a c ­
chus, hogy m e g t o r o l j a bátyja halálát, és érvényt s z e r e z z e n t ö r v é n y e i n e k . H a s o n l ó za­
vargások t ö r t e k ki, és G r a c c h u s m e g f é l e m l í t e t t e és felizgatta a k ö z n é p e t , h o g y sze­
r e z z é k vissza ő s e i k földjét. M e g í g é r t e nekik, h o g y Attalus i m é n t ö l ü k b e h u l l o t t ö r ö k ­
s é g é t az ő j a v u k r a fordítják majd. M á s o d i k t r i b u n u s i éve alatt m á r a n n y i r a fejébe
szállt a dicsőség, h o g y zabolátlan h a n d a b a n d á z á s s a l igyekezett e l n y e r n i a t ö m e g ke­
gyét, s a m i k o r M i n u c i u s új javaslattal m e r é s z e l t előállni, h o g y C a i u s t ö r v é n y e i t e l t ö ­
rölje, G r a c c h u s , k í s é r ő i c s a p a t á b a n bízva, m e g r o h a m o z t a a C a p i t o l i u m o t , családja
v é g z e t é n e k helyét. A m i k o r a k ö z v e t l e n ü l m e l l e t t e állókat is l e m é s z á r o l t á k már,
C a i u s fejvesztve e l m e n e k ü l t , é s a z A v e n t i n u s o n h ú z t a m e g m a g á t . V é g ü l O p i m i u s
c o n s u l fojtotta el a zendülést, akit egy s e n a t u s i k ü l ö n í t m é n y s e g í t e t t . M é g a h a l o t t
földi maradványait is meggyalázták, és a n é p t r i b u n u s s z e n t és s é r t h e t e t l e n fejéért
arannyal fizettek a gyilkosoknak.
H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak eseménytörténetére vonatkozóan és társadalomtör­

téneti összefüggéseinek elemzésére lásd ORT 175-225., illetve RTT 7 1 - 9 5 .
 4.2.13. TIBERIUS GRACCHUS TÖRVÉNYJAVASLATAI 239

4 . 2 . 1 3 . T I B E R I U S G R A C C H U S TÖRVÉNYJAVASLATAI

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Tiberius Gracchus 7-9.

7 . M i d ő n v i s s z a t é r t R ó m á b a , a z egész m e g e g y e z é s t h i b á z t a t t á k é s elítélték, m e r t R ó ­
m á r a n é z v e m e g a l á z ó n a k és s z é g y e n l e t e s n e k találták, de a k a t o n á k r o k o n a i és bará­
tai, t e h á t a n é p j e l e n t ő s része, k ö r ü l v e t t é k T i b e r i u s t , a t ö r t é n t e k é r t m i n d e n felelős­
s é g e t a c o n s u l r a h á r í t o t t a k , és azt h a n g o z t a t t á k , h o g y egyedül T i b e r i u s n a k k ö s z ö n ­
h e t ő annyi p o l g á r m e g m e n e k ü l é s e . A z e l é g e d e t l e n k e d ő k a z o n b a n azt k ö v e t e l t é k ,
h o g y k ö v e s s é k ő s e i k példáját, akik n e m c s a k a s a m n i s o k távozásán ö r v e n d ő vezére­
k e t d o b t á k o d a m e z í t e l e n ü l a z e l l e n s é g n e k , h a n e m velük együtt a z e l l e n s é g g e l való
m e g e g y e z é s t s z o r g a l m a z ó é s e l ő m o z d í t ó q u a e s t o r o k a t é s k a t o n a i t r i b u n u s o k a t i s ki­
szolgáltatták, és rájuk h á r í t o t t á k a f e l e l ő s s é g e t az e s k ü s z e g é s é r t m e g a s z e r z ő d é s s z e ­
gésért. A j e l e n e s e t b e n a z o n b a n a n é p n a g y o b b m é r t é k b e n k i m u t a t t a T i b e r i u s iránti
j ó i n d u l a t á t é s l e l k e s e d é s é t , m e r t olyan h a t á r o z a t o t h o z o t t , h o g y a c o n s u l t m e g b i l i n ­
cselve és m e z í t e l e n ü l átadja a n u m a n t i a i a k n a k , a t ö b b i főtisztet v i s z o n t T i b e r i u s m i ­
a t t f e l m e n t e t t e . Ú g y látszik, e b b e n s e g í t s é g é r e volt S c i p i o is, aki a k k o r igen h a t a l m a s
e m b e r volt R ó m á b a n ; d e azért r o s s z n é v e n v e t t é k tőle, h o g y n e m m e n t e t t e m e g
M a n c i n u s t , é s n e m fejtett k i n a g y o b b b u z g ó s á g o t a n n a k é r d e k é b e n , h o g y jóváhagy­
j á k azt a b é k e s z e r z ő d é s t a n u m a n t i a i a k k a l , a m e l y r o k o n á n a k és barátjának, T i b e r i u s ­
n a k volt k ö s z ö n h e t ő . Ú g y látszik, h o g y a n é z e t e l t é r é s f ő k é n t T i b e r i u s b e c s v á g y á n a k
é s a z o k n a k a b a r á t a i n a k m e g s z o f i s t á k n a k volt k ö s z ö n h e t ő , akik ő t e r r e b i z t a t t á k . D e
e n n e k a z e s e t n e k n e m l e t t s e m m i j ó v á t e h e t e t l e n k ö v e t k e z m é n y e . V é l e m é n y e m sze­
rint T i b e r i u s t b a l s o r s a s o h a n e m é r t e v o l n a utol, h a politikai t e v é k e n y s é g e i d e j é b e n
S c i p i o A f r i c a n u s R ó m á b a n lett volna; d e m á r N u m a n t i á b a n t a r t ó z k o d o t t é s hadako­
zott, a m i k o r T i b e r i u s a z a l k o t m á n y r e f o r m r a v o n a t k o z ó törvényjavaslatait előterjesz­
tette a következő okokból:
8. A r ó m a i a k azt a t e r ü l e t e t , a m e l y e t h á b o r ú b a n e l v e t t e k a s z o m s z é d o s n é p e k t ő l ,
r é s z b e n eladták, r é s z b e n pedig m i n t a k ö z ö s s é g b i r t o k á t s z é t o s z t o t t á k a vagyontalan
é s s z e g é n y p o l g á r o k k ö z ö t t , h o g y m e g m ű v e l j é k é s c s e k é l y b é r t f i z e s s e n e k a z állam­
k i n c s t á r n a k . M i k o r a g a z d a g o k m a g a s a b b b é r e k e t a j á n l o t t a k fel, és a s z e g é n y e k e t ki­
űzték, t ö r v é n y t h o z t a k , a m e l y m e g t i l t o t t a , h o g y bárki ö t s z á z h o l d n á l t ö b b e t bérel­
h e s s e n . Ez az i n t é z k e d é s c s a k rövid i d ő r e s z a b o t t h a t á r t a gazdagok kapzsiságának,
és s e g í t e t t a s z e g é n y e k e n , akik így egy ideig m é g m e g m a r a d t a k b é r l e t ü k b e n , és m ű ­
v e l t é k azt a földdarabot, a m e l y e t k e z d e t b e n kaptak. K é s ő b b a z o n b a n a gazdag s z o m ­
s z é d o k k o h o l t ü r ü g y e k k e l m a g u k n a k s z e r e z t é k m e g a b é r l e t e k e t , é s végül e g é s z e n
nyíltan m i n d e n t b i r t o k b a v e t t e k . E z é r t a f ö l d j ü k r ő l e l ű z ö t t s z e g é n y e k n e m vállalkoz­
t a k s z í v e s e n k a t o n á s k o d á s r a , e l h a n y a g o l t á k g y e r m e k e i k n e v e l t e t é s é t , úgyhogy ha­
m a r o s a n e g é s z I t á l i a é r e z t e a szabad földművesek hiányát, és m e g t e l t barbár rabszol­
gákkal, a gazdagok e z e k k e l m ű v e l t e t t é k a földeket, a h o n n a n a szabad p o l g á r o k a t el­
ű z t é k . S c i p i o b i z a l m a s híve, C a i u s L a e l i u s m e g k í s é r e l t e , h o g y s e g í t s e n e z e k e n a
bajokon, de m i k o r a nagy befolyású p o l g á r o k e l l e n e szegültek, zavaroktól félt, és az
e g é s z e t a b b a h a g y t a ; e z é r t n e v e z t é k b ö l c s n e k és o k o s n a k , m e r t g o n d o l o m , a sapiens
szó m i n d k e t t ő t j e l e n t i . T i b e r i u s , m i h e l y t n é p t r i b u n u s s z á választották, a z o n n a l h o z -
240 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

záfogott e h h e z a dologhoz, m i n t l e g t ö b b e n állítják, D i o p h a n é s s z ó n o k é s B l o s s i o s f i ­

lozófus biztatására. D i o p h a n é s t M i t y l é n é b ő l s z á m ű z t é k , B l o s s i o s pedig a z itáliai C u -
m a e b ó l s z á r m a z o t t , s R ó m á b a n a t a r s o s i A n t i p a t r o s s z a l t a r t o t t fenn s z o r o s baráti
k a p c s o l a t o t , aki n a g y r a b e c s ü l é s e j e l é ü l n e k i a j á n l o t t a b ö l c s e l e t i m ű v e i t ; d e n é m e l y e k
C o r n e l i á t , T i b e r i u s anyját is hibáztatják, m e r t gyakran k o r h o l t a fiait, h o g y a r ó m a i a k
ő t S c i p i o a n y ó s á n a k é s n e m a G r a c c h u s o k anyjának nevezik. M á s o k v i s z o n t azt
mondják, h o g y a T i b e r i u s s z a l egykorú S p u r i u s P o s t u m u s volt a h i b á s , aki a v á d l o t t a k
v é d e l m é b e n a d i c s ő s é g é r t v e r s e n g e t t vele. T i b e r i u s ugyanis, a m i k o r hadjáratáról h a ­
zatért, és azt látta, h o g y Spurius h í r és befolyás dolgában m e s s z e felülmúlta, és m i n ­
denki őt csodálja, úgy látszik, e l s z á n t a magát, h o g y t ú l t e s z rajta, s e z é r t k e z d e t t m e ­
rész és nagy várakozást k e l t ő politikai vállalkozásába. Ö c c s e , C a i u s a z o n b a n egyik
k ö n y v é b e n azt írja, h o g y a m i k o r T i b e r i u s N u m a n t i á b a m e n e t E t r u r i á n á t u t a z o t t , é s
látta, hogy a földek p u s z t á n m a r a d t a k , s hogy a f ö l d m ű v e s e k és p á s z t o r o k m i n d ide­
g e n b ő l b e h o z o t t barbár rabszolgák, akkor fogant m e g b e n n e a n n a k a politikai kezde­
m é n y e z é s n e k a gondolata, a m e l y olyan m é r h e t e t l e n ü l s o k baj k e z d e t é t j e l e n t e t t e
m i n d k e t t ő j ü k n e k . D e f ő k é n t m a g a a n é p l e l k e s í t e t t e é s t ü z e l t e T i b e r i u s t , a m i k o r osz­
l o p c s a r n o k o k b a n , h á z a k falán és e m l é k m ű v e k r e felírt felhívásokkal b u z d í t o t t a , h o g y
a közfóldeket szerezze vissza a s z e g é n y e k n e k .
9. A törvényjavaslatot n e m egyedül k é s z í t e t t e elő, h a n e m k i k é r t e a l e g e r é n y e s e b b
és l e g h í r e s e b b p o l g á r o k t a n á c s á t is, így C r a s s u s é t , a p o n t i f e x m a x i m u s é t , M u c i u s
Scaevoláét, a j o g t u d ó s é t és akkori c o n s u l é t , végül pedig apósáét, A p p i u s C l a u d i u s é t .
K é t s é g t e l e n , h o g y ilyen nagy j o g t a l a n s á g é s kapzsiság ellen törvényjavaslatot m é g
s o h a n e m k é s z í t e t t e k s z e l í d e b b é s e n g e d é k e n y e b b s z e l l e m b e n , m e r t azokat, a k i k e t
m e g kellett v o l n a b ü n t e t n i a t ö r v é n y e k kijátszásáért é s b ü n t e t é s f i z e t é s e m e l l e t t
m e g f o s z t a n i a t ö r v é n y e l l e n e s e n s z e r z e t t földektől, a törvényjavaslat c s a k a r r a k ö t e ­
lezte, h o g y a j o g t a l a n u l b i r t o k b a vett földeket a vételár m e g f i z e t é s e u t á n adják át a
segítségre r á s z o r u l ó p o l g á r o k n a k . És bár a j o g t a l a n s á g o k a t ennyi e l n é z é s s e l orvosol­
ták, a n é p fátylat b o r í t o t t v o l n a a m ú l t r a , ha a j ö v ő b e n m e n t e s ü l h e t a h a s o n l ó vissza­
élésektől; a gazdagok és a b i r t o k o s o k a z o n b a n k a p z s i s á g u k b a n gyűlölettel fogadták a
törvényt, s d ü h ö s e n és m i n d e n r e e l s z á n t a n a törvényjavaslat szerzőjét, és a n é p e t az­
zal az állítással akarták s z á n d é k á t ó l e l t é r í t e n i , h o g y T i b e r i u s a földosztó törvényja­
vaslatot felforgató szándékkal készül e l ő t e r j e s z t e n i , s végképp f o r r a d a l m a s í t a n i
akarja az á l l a m o t .
P r ó b á l k o z á s u k a z o n b a n hiábavaló volt, m e r t T i b e r i u s , aki a szép és igazságos
ügyért olyan é k e s s z ó l á s s a l szállt síkra, amellyel sokkal h i t v á n y a b b ü g y n e k is díszt
a d o t t volna, f é l e l m e t e s és l e g y ő z h e t e t l e n t u d o t t l e n n i , a m i k o r a n é p ö s s z e g y ü l e k e ­
z e t t a f ó r u m o n a s z ó n o k i e m e l v é n y körül, és ő a s z e g é n y e k ü g y é b e n e m e l t e fel sza­
vát. „ M é g az Italiában élő v a d á l l a t o k n a k is - érvelt - van b a r l a n g j u k vagy b ú v ó h e ­
lyük, a h o l m e g h ú z z á k m a g u k a t , d e azoknak, a k i k h a r c o l n a k é s m e g h a l n a k Italiáért,
egyebük s i n c s a l e v e g ő n é l és a világosságnál; n i n c s házuk, n i n c s fejüket h o v a lehajta­
niuk, földönfutókként k ó b o r o l n a k gyermekeikkel és feleségükkel. A h a d v e z é r e k h a ­
zudnak k a t o n á i k n a k , m i k o r a c s a t á k b a n arra biztatják őket, h o g y ő s e i k sírjáért és
t e m p l o m a i é r t h a r c o l j a n a k az ellenséggel, h i s z e n e z e k k ö z ü l a r ó m a i a k k ö z ü l n i n c s
egynek s e m családi oltára, n i n c s ősi t e m e t k e z ő h e l y e , v a d i d e g e n e k f é n y ű z é s é é r t é s
 4.2.14. TIBERIUS GRACCHUS REFORMKÍSÉRLETE 241

vagyonáért h a r c o l n a k és h a l n a k m e g ; a világ u r a i n a k hívják őket, de n i n c s egy talpa­

latnyi saját földjük s e m . "
Mt. E.

• A Kr. e. 2. század végének társadalmi küzdelmeire lásd ÓRT 150-174., Tiberius Gracchus re­
formkísérletére lásd ÓRT 158-162., a társadalomtörténeti összefüggésekre pedig lásd RTT
78-88.

4.2.14. TIBERIUS GRACCHUS REFORMKÍSÉRLETE

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.9-16.

9. V é g ü l T i b e r i u s S e m p r o n i u s G r a c c h u s l é p e t t fel, t e k i n t é l y e s és k ö z t u d o m á s ú a n di­
csőségvágyó, é k e s s z ó l ó férfiú, akit e tulajdonságai m á r m i n d e n k i e l ő t t i s m e r t t é tet­
t e k . E z n é p t r i b u n u s k é n t nagy b e s z é d e k e t t a r t o t t a z italicus n é p r ő l . E l m o n d t a , hogy
ez a rendkívül h a r c i a s s a r ó m a i a k k a l r o k o n n é p egyre fogyatkozik a szegénység s a
c s e k é l y n é p s z a p o r u l a t m i a t t , és r e m é n y e sincs s o r s a j o b b r a fordulására. A rabszolgá­
kat a z o n b a n szidalmazta, m i n t olyanokat, akik h a r c r a s e m a l k a l m a s a k é s gazdáik
iránt s i n c s e n e k h ű s é g g e l . H i v a t k o z o t t arra, h o g y az i m é n t is Siciliában m e n n y i t
s z e n v e d t e k a z o t t s z i n t é n h a t a l m a s t ö m e g e t alkotó földművelő rabszolgáktól gazdá­
ik, olyannyira, h o g y a l e v e r é s ü k r e i n d í t o t t h á b o r ú a r ó m a i a k s z á m á r a s e m volt
k ö n n y ű vagy gyors vállalkozás, s ő t h o s s z ú időn át változó v e s z e d e l m e k k ö z e p e t t e
folyt. M i u t á n m i n d e z e k e t e l m o n d t a , felújította azt a törvényt, hogy senki s e m b i r t o ­
k o l h a t 5 0 0 i u g e r u m n á l t ö b b földet. A régi t ö r v é n y e n felül a z o n b a n m é g feleannyi föl­
det j u t t a t o t t g y e r m e k e i k n e k , s h o z z á t e t t e , hogy a j ö v ő b e n h á r o m , választott, éven­
k é n t c s e r é l ő d ő s z e m é l y o s s z o n földet a s z e g é n y e k n e k .
1 0 . Ez volt az, a m i l e g i n k á b b n y u g t a l a n í t o t t a a gazdagokat, h i s z e n m o s t a földosz­
t ó b i z o t t s á g m i a t t m á r n e m v e h e t t é k annyira s e m m i b e a törvényt, m i n t ahogy eddig
t e t t é k , a t e l e p e s e k t ő l s e m v á s á r o l h a t t a k újabb földeket. U g y a n i s G r a c c h u s erre is
gondolt, s m e g t i l t o t t a a földek eladását. A gazdagok ö s s z e v e r ő d t e k , m i n d siránkoz­
tak, a s z e g é n y e k n e k felhánytorgatták saját egykori nagy t e t t e i k e t , az általuk létesí­
t e t t ü l t e t v é n y e k e t és é p ü l e t e k e t ; e g y e s e k felhozták, hogy a földet p é n z e n v e t t é k m e g
s z o m s z é d a i k t ó l , s m o s t m é g p é n z ü k e t is elveszítik, m á s o k atyáik sírjára h i v a t k o z t a k
é s arra, h o g y a z atyai ö r ö k s é g s z é t o s z t á s a s o r á n j u t o t t a k b i r t o k u k h o z . I s m é t m á s o k
azt e m l e g e t t é k , h o g y feleségük h o z o m á n y á t k ö l t ö t t é k a földre, vagy hogy leányuk­
n a k adták h o z o m á n y k é n t ; a h i t e l e z ő k a földekre k i a d o t t adósságleveleket m u t o g a t ­
ták. Egyszóval m i n d e n f e l ő l s z é g y e n l e t e s jajveszékelés és p a n a s z k o d á s hallatszott.
De a s z e g é n y e k is m é l t a t l a n k o d t a k . Egykori j ó m ó d j u k b ó l - így m o n d t á k - a v é g s ő
szegénységbe, e b b ő l pedig teljes h a l ó d á s á l l a p o t á b a j u t o t t a k , m á r n e m k é p e s e k gyer­
m e k e i k e t felnevelni é s l é t f e n n t a r t á s u k a t b i z t o s í t a n i . F e l s o r o l t á k , hogy h á n y h á b o r ú ­
b a n v e t t e k részt, m í g ezt a földet m e g h ó d í t o t t á k , és t i l t a k o z t a k az ellen, h o g y tovább­
ra is kizárják ő k e t a k ö z ö s földek b i r t o k l á s á b ó l . Gyalázták a gazdagokat azért is, h o g y
szabadok, p o l g á r o k é s k a t o n á k h e l y e t t rabszolgákkal m ű v e l t e t i k m e g f ö l d j ü k e t , ezzel
242 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

a m e g b í z h a t a t l a n népséggel, a m e l y m i n d i g e l l e n s é g e s é r z ü l e t ű , s e z é r t k a t o n a i szol­
gálatra s e m a l k a l m a s . így m i n d k é t fél h á b o r g o t t s e g y m á s t s z i d a l m a z t a . E k ö z b e n a
lakosság egy m á s i k része, a c o l o n i á k vagy m u n i c i p i u m o k lakói és m i n d a z , aki m á s
j o g c í m e n volt é r d e k e l t a földkérdésben, érdekeit féltve s z i n t é n a v á r o s b a ö z ö n l ö t t , és
vagy az egyik, vagy a m á s i k p á r t h o z c s a t l a k o z o t t . A t ö m e g e k , é p p e n s o k a s á g u k b a n
bízva, egyre n a g y o b b b á t o r s á g r a kaptak, és súlyos r e n d z a v a r á s o k k ö z e p e t t e várták a
törvényjavaslat feletti szavazást. Az egyik fél azt hajtogatta, h o g y s e m m i k é p p e n s e m
engedi m e g a t ö r v é n y é l e t b e lépését, a t ö b b i e k pedig azt, h o g y m i n d e n á r o n keresz­
tülviszik. Az anyagi é r d e k e n felül a s z e m b e n álló feleket a harci vágy is t ü z e l t e : így
k é s z ü l ő d t e k e g y m á s ellen, várva a d ö n t ő n a p o t .
1 1 . G r a c c h u s törvényjavaslatával n e m annyira a lakosság j ó l é t é r e , m i n t a népsza­
porulat b i z t o s í t á s á r a g o n d o l t . M ű v é n e k h a s z n o s s á g á n olyannyira fellelkesült, h o g y
úgy gondolta, e n n é l n a g y o b b é s d i c s ő s é g e s e b b t e t t e t Itália é r d e k é b e n n e m i s l e h e t
végrehajtani, s é s z r e s e m v e t t e a b e n n e rejlő n e h é z s é g e k e t . K ö z v e t l e n ü l a szavazást
m e g e l ő z ő e n t ö b b l e l k e s í t ő é s nagy h a t á s ú b e s z é d b e n azt k é r d e z t e h a l l g a t ó i t ó l , n e m
az méltányos-e, h o g y a k ö z ö s földeket k ö z ö s e n használják, n e m áll-e k ö z e l e b b (a n e ­
m e s e k h e z - a ford.) a rabszolgánál a polgár, n e m h a s z n o s a b b a k - e a k a t o n á s k o d ó k
azoknál, akik a l k a l m a t l a n o k a harcra, s n e m t ö r ő d n e k - e j o b b a n a k ö z ü g y e k k e l azok,
akik m a g u k is r é s z e s ü l n e k a közjavakból. De az ilyen ö s s z e h a s o n l í t á s t , m i n t amely­
b e n a m é l t á n y t a l a n s á g ö n m a g á é r t beszél, n e m is fejtvén ki, arra t é r t rá, h o g y a h a z a
r e m é n y e i t é s aggodalmait fejtegesse. B i r o d a l m u n k nagy r é s z é t h á b o r ú b a n , erőszak­
kal s z e r e z t ü k - m o n d t a -, és r e m é n y ü n k van a földkerekség t ö b b i r é s z é n e k m e g h ó ­
dítására is. D e m o s t m i n d e n k o c k á n forog, m e r t vagy m e g h ó d í t j u k a t ö b b i o r s z á g o t
is férfiaink nagy számával, vagy pedig gyengeségünk s viszályaink m i a t t a m e g l e v ő t is
elveszítjük. Az e l ő b b i l e h e t ő s é g d i c s ő s é g é t s az a b b ó l fakadó gazdagságot - az u t ó b ­
b i n a k pedig veszélyét és f é l e l m e t e s voltát - e r ő t e l j e s e n hangsúlyozva, arra s z ó l í t o t t a
fel a gazdagokat, h o g y ha kell, m a g u k t ó l és ö n s z á n t u k b ó l adják át e z e k e t a földeket a
j ö v e n d ő r e m é n y é b e n a s o k g y e r m e k e s c s a l á d o k n a k , és j e l e n t é k t e l e n s z e m é l y e s érde­
k e k h e z ragaszkodva ne v e s z í t s é k s z e m elől a l e g f o n t o s a b b a t . A r r a is h i v a t k o z o t t ,
h o g y f ö l d j ü k eddigi m e g m ű v e l é s é é r t m e g f e l e l ő e l l e n é r t é k az, h a 5 0 0 i u g e r u m o t m i n ­
d e n további fizetés nélkül szilárd ö r ö k b i r t o k k é n t m e g t a r t h a t n a k , s azok, a k i k n e k
g y e r m e k e i k is vannak, m i n d e n g y e r m e k ü k u t á n e n n e k a t e r ü l e t n e k t o v á b b i fele ré­
s z é t is m e g k a p h a t j á k . S z á m o s ilyenfajta b e s z é d d e l G r a c c h u s felizgatta a s z e g é n y e k e t
é s m i n d a z o k a t , a k i k n e k é r t e l m e s g o n d o l k o d á s a e r ő s e b b volt birtokvágyuknál, azu­
t á n u t a s í t á s t a d o t t az í r n o k n a k : olvassa fel a törvényjavaslatot.
1 2 . De egy m á s i k n é p t r i b u n u s t , M a r c u s O c t a v i u s t , a v a g y o n o s o k f e l b é r e l t e k a
törvényjavaslat megakadályozására; m á r p e d i g a r ó m a i a k n á l vita e s e t é n a n e m l e g e s
v é l e m é n y a m é r v a d ó . O c t a v i u s t e h á t az í r n o k o t u t a s í t o t t a , h o g y h a l l g a s s o n el.
G r a c c h u s súlyos s z e m r e h á n y á s o k k ö z e p e t t e a gyűlést a l e g k ö z e l e b b i ü l é s n a p r a h a ­
l a s z t o t t a . . . [ A l e g k ö z e l e b b i g y ű l é s e n ] m e g f e l e l ő őrséggel v e t t e m a g á t körül, h o g y ez­
zel O c t a v i u s t s z á n d é k a feladására k é n y s z e r í t s e . A z í r n o k n a k f e n y e g e t ő z é s e k k ö z e ­
p e t t e u t a s í t á s t adott, i s m e r t e s s e a n é p t ö m e g e l ő t t a törvényjavaslatot. Az m e g k e z d t e
a javaslat felolvasását, de O c t a v i u s tiltakozására i s m é t e l h a l l g a t o t t . M i k ö z b e n a n é p ­
tribunusok szidalmakkal támadtak egymásra, s a nép a végsőkig felháborodott,
 4.2.14. TIBERIUS GRACCHUS REFORMKÍSÉRLETE 243

az o p t i m a t á k a n é p t r i b u n u s o k a t felszólították, t e r j e s s z é k vitájukat a s e n a t u s elé.

G r a c c h u s sietve elfogadta a javaslatot, és a b b a n a h i t b e n , h o g y a t ö r v é n y m i n d e n jó
s z á n d é k ú e m b e r t e t s z é s é t elnyeri, a s e n a t u s ü l é s t e r m é b e s i e t e t t . I t t a z o n b a n kevés
e m b e r t talált, s a j e l e n levő gazdagok s é r t e g e t n i kezdték. E r r e i s m é t k i r o h a n t a n é p ­
gyűlésre, és k i j e l e n t e t t e , h o g y a k ö v e t k e z ő n a p r a szavazást t ű z ki a saját törvényja­
vaslatáról é s O c t a v i u s n é p t r i b u n u s i hivataláról: m e r t m e g t a r t h a t j a - e n é p t r i b u n u s i
h a t a l m á t az, aki a n é p é r d e k e i t elárulja? így is c s e l e k e d e t t . Mivel ugyanis O c t a v i u s
m i n d e n f é l e l e m nélkül t o v á b b r a is tiltakozott, e l s ő n e k az O c t a v i u s hivatalban mara­
dásáról s z ó l ó k é r d é s t b o c s á t o t t a szavazásra. Az e l s ő t r i b u s O c t a v i u s l e t é t e l é r e szava­
z o t t : G r a c c h u s e r r e feléje fordulva arra k é r t e , v o n j a vissza tiltakozását. M i k o r a z n e m
e n g e d e l m e s k e d e t t , a t ö b b i t r i b u s t is s o r r a m e g s z a v a z t a t t a . A k k o r 35 t r i b u s b ó l állt
a n é p g y ű l é s . Az e l s ő 17 t r i b u s n a g y indulattal c s a t l a k o z o t t G r a c c h u s javaslatához.
A 1 8 . t r i b u s n a k k e l l e t t a d ö n t ő s z ó t k i m o n d a n i a . E k k o r G r a c c h u s az e g é s z n é p s z e m e
l á t t á r a i s m é t k ö n y ö r g ő és é k e s s z ó l ó szavakkal fordult a m á r n a g y o n is veszélyezte­
t e t t O c t a v i u s h o z : n e akadályozza m e g e n n e k a s z e n t é s egész Italiára n é z v e h a s z n o s
m ű n e k végrehajtását, n e forduljon s z e m b e a n é p l e g h ő b b vágyával, h i s z e n n é p t r i b u -
n u s k é n t é p p e n a n n a k t á m o g a t á s á r a l e n n e hivatva, tiltakozásával n e k é n y s z e r í t s e k i
hivatalából való eltávolítását. E szavak u t á n az i s t e n e k e t hívta fel t a n ú k é n t arra, h o g y
a k a r a t a e l l e n é r e kell m e g s z é g y e n í t e n i e hivatalbeli társát. A m i k o r ezzel s e m győzte
m e g , v é g r e h a j t o t t a a szavazást. Ezáltal O c t a v i u s egy c s a p á s r a m a g á n e m b e r r é lett, és
é s z r e v é t l e n ü l o t t h a g y t a a gyűlést. H e l y é b e Q u i n t u s M u m m i u s t v á l a s z t o t t á k néptri-
b u n u s n a k , s a földtörvényt elfogadták.
1 3 . A f ö l d o s z t ó b i z o t t s á g b a e l s ő n e k m a g á t G r a c c h u s t , a t ö r v é n y szerzőjét, a z o n o s
nevű t e s t v é r é t ( G a i u s G r a c c h u s t - a ford.) s a t ö r v é n y s z e r z ő j é n e k apósát, Appius
C l a u d i u s t v á l a s z t o t t á k m e g . A n é p ugyanis m é g m i n d i g attól t a r t o t t , h o g y a törvény
v é g r e h a j t á s a m e g h i ú s u l , h a azt n e m m a g a G r a c c h u s vezeti be, e g é s z családjával
együtt. G r a c c h u s t a n é p a t ö r v é n y feletti ö r ö m é b e n magasztalva, d i a d a l m e n e t b e n kí­
s é r t e házáig, m i n t h a n e m i s egy v á r o s n a k vagy egy t ö r z s n e k , h a n e m Itália m i n d e n
n é p é n e k újjáalapítója l e n n e . A győztes párt tagjai e z u t á n v i s s z a t é r t e k földjeikre,
a h o n n a n elindultak, a v e s z t e s párt tagjai a z o n b a n m é l t a t l a n k o d v a o t t m a r a d t a k , s azt
e m l e g e t t é k , h o g y m i h e l y t G r a c c h u s i s m é t m a g á n e m b e r r é válik, m é g n a g y o n m e g
fogja b á n n i , h o g y m e g g y a l á z t a a s z e n t és s é r t h e t e t l e n hivatalt és ily h e v e s háborgá­
s o k m a g v á t ü l t e t t e e l e g é s z Italiában.
1 4 . M á r itt volt a nyár, és k ö z e l e d t e k a n é p t r i b u n u s i választások. M e n n é l k ö z e l e b b
volt a választás napja, annál v i l á g o s a b b á l e t t a gazdagoknak az a t ö r e k v é s e , h o g y
Gracchus legádázabb ellenségeit ültessék a tisztségbe. Ő e fenyegető bajok közepet­
te félt a t t ó l , mi lesz, ha n e m választják m e g a j ö v ő évre is t r i b u n u s n a k . A falusi lakos­
ságot t e h á t a v á l a s z t á s o k r a i s m é t a fővárosba hívatta. A z o k a z o n b a n , nyár lévén, n e m
é r t e k rá; e z é r t a választásig m é g h á t r a l e v ő h a t á r i d ő rövidségétől hajtva a városi n é p
s e g í t s é g é h e z folyamodott, é s k ü l ö n - k ü l ö n m i n d e n v á r o s n e g y e d é t bejárva azt k é r t e ,
válasszák m e g j ö v ő évre is n é p t r i b u n u s n a k , h i s z e n az ő é r d e k e i k é r t harcolva j u t t a t t a
m a g á t veszélyes h e l y z e t b e . A m i k o r a népgyűlés m e g k e z d ő d ö t t , az e l s ő k é t t r i b u s si­
etve G r a c c h u s m e l l e t t szavazott. E r r e a gazdagok t i l t a k o z n i kezdtek, h o g y t ö r v é n y t e ­
len dolog, ha ugyanaz a s z e m é l y k é t s z e r e g y m á s u t á n visel egy hivatalt. R u b r i u s
244 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

n é p t r i b u n u s , aki s o r s v e t é s alapján a népgyűlés e l n ö k e volt, n e m m e r t d ö n t e n i . E r r e

M u m m i u s , akit a n n a k idején O c t a v i u s h e l y é b e v á l a s z t o t t a k n é p t r i b u n u s n a k , arra
s z ó l í t o t t a fel, adja át n e k i a népgyűlés v e z e t é s é t . Az m á r h a j l o t t v o l n a erre, a t ö b b i
n é p t r i b u n u s a z o n b a n azt k ö v e t e l t e , h o g y újabb s o r s v e t é s t t a r t s a n a k a z e l n ö k l é s r ő l .
Ha ugyanis a k i s o r s o l t elnök, Rubrius, visszalép, az e g é s z s o r s o l á s t újra kell k e z d e n i .
E m i a t t újra nagy vita t á m a d t , s e b b e n G r a c c h u s m a r a d t alul. A szavazást m á s n a p r a
halasztotta, d e m a g á b a n m á r m i n d e n r ő l l e m o n d o t t . G y á s z t ö l t ö t t - b á r m é g hivatal­
b a n volt -, s a nap hátralevő r é s z é b e n fiával együtt a F o r u m o n felkereste és k é r l e l t e
barátait, m e r t - ú g y m o n d - ellenfelei m o s t a z o n n a l végezni a k a r n a k vele.
1 5 . A s z e g é n y e k e t nagy s z á n a l o m fogta el, s e l g o n d o l k o z t a k a saját s o r s u k o n is. At­
tól t a r t o t t a k , hogy n e m l e s z n e k t ö b b é egyenjogú polgárok, h a n e m a gazdagok e r ő ­
szaka alatt rabszolgaságban kell élniük. G r a c c h u s t is siratták, aki ily f é l e l m e t áll ki,
é s e n n y i t szenved értük. J a j v e s z é k e l é s k ö z e p e t t e estefelé m i n d n y á j a n l a k á s á r a kísér­
ték, s arra biztatták, ne csüggedjen a h o l n a p m i a t t . G r a c c h u s e b b ő l b i z a l m a t m e r í t v e
m é g az éjszaka folyamán ö s s z e g y ű j t ö t t e párthíveit, és m e g b e s z é l v e a j e l t , ha h a r c r a
k e r ü l n e a sor, elfoglalta a C a p i t o l i u m t e m p l o m á t - a h o l a szavazásnak v é g b e k e l l e t t
m e n n i e -, v a l a m i n t a népgyűlés s z á m á r a kijelölt t é r s é g k ö z e p é t . I t t a t ö b b i n é p t r i b u ­
nus és a gazdagok által s z o r o n g a t v a - e z e k ugyanis n e m akarták m e g e n g e d n i , h o g y rá
szavazzanak - végül m e g a d t a a harci j e l t . A b e a v a t o t t a k h i r t e l e n k i á l t o z n i k e z d t e k ,
mindenfelől k e z e k e m e l k e d t e k a m a g a s b a , G r a c c h u s t egyes hívei s z i n t e t e s t ő r ö k k é n t
őrizték, m á s o k nekigyürkőztek, a l i c t o r o k k e z é b ő l kiragadták és s z é t t ö r t é k a b o t o k a t
és vesszőnyalábokat, a gazdagokat k i ű z t é k a népgyűlésről, s m i n d e z t oly n a g y zűrza­
var és v é r o n t á s k ö z e p e t t e c s e l e k e d t é k , h o g y a n é p t r i b u n u s o k f é l e l m ü k b e n e l m e n e ­
kültek, a papok b e z á r t á k a szentélyt, r e n d e z e t l e n futás és m e n e k ü l é s k e z d ő d ö t t . K ü ­
l ö n b ö z ő alaptalan r é m h í r e k i s elterjedtek. E g y e s e k azt h í r e s z t e l t é k , h o g y G r a c c h u s
az ö s s z e s t ö b b i n é p t r i b u n u s t m e g f o s z t o t t a h i v a t a l u k t ó l - m i v e l ugyanis n e m l á t t á k
őket, ezért k é p z e l ő d t e k így - , m á s o k azt m o n d t á k , h o g y népszavazás n é l k ü l ö n h a t a l ­
m ú l a g nyilvánította m a g á t a k ö v e t k e z ő évre n é p t r i b u n u s s z á .
1 6 . Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t ült ö s s z e a s e n a t u s F i d e s s z e n t é l y é b e n . C s o d á l k o ­
z o m azon, h o g y bár h a s o n l ó veszélyes h e l y z e t b e n gyakran m e n t e t t e m e g a z á l l a m o t
egy s z e m é l y uralma, e k k o r e s z ü k b e s e m j u t o t t d i c t a t o r t választani, h a n e m e z t a z in­
t é z m é n y t , a m e l y az ő s ö k idején a l e g h a s z n o s a b b n a k tűnt, s e m ekkor, s e m a k é s ő b b i
zavarok idején s z ó b a s e m h o z t á k . E h e l y e t t h a t á r o z a t h o z a t a l u t á n a C a p i t o l i u m r a si­
e t t e k . C o r n e l i u s S c i p i o N a s i c a , a p o n t i f e x m a x i m u s v e z e t t e őket, s n a g y h a n g o n azt
kiáltozta, h o g y aki a hazát m e g m e n t e n i akarja, k ö v e s s e őt. K ö p e n y é n e k szegélyét fe­
j é r e b o r í t o t t a , talán a b b a n a r e m é n y b e n , hogy ez a s z o k a t l a n látvány m e l l é á l l á s r a
k é s z t e t i az e m b e r e k e t , talán azért, h o g y ezzel, m i n t e g y s i s a k o t t é v e a fejére, a kezdő­
dő h a r c r a adjon j e l t - vagy t a l á n azért, hogy t e t t e i t az i s t e n e k e l ő t t e l r e j t s e ! M i k o r a
s z e n t é l y h e z érkezett, é s n e k i r o n t o t t G r a c c h u s híveinek, azok, m i n t n a g y t e k i n t é l y ű
arisztokrata férfiúnak, u t a t e n g e d t e k neki, főleg, m e r t l á t t á k a z ő t k ö v e t ő s e n a t o -
rokat. E z e k a z o n b a n G r a c c h u s h í v e i n e k kezeiből k i t e k e r t é k a h u s á n g o k a t , a népgyű­
lés helyén talált p a d o k a t és m á s b ú t o r d a r a b o k a t k e z ü k b e ragadták, s ezzel ütlegelve
őket, e l ű z t é k a népgyűlés helyéről, m a j d a m e r e d e k l e j t ő n l e t a s z í t o t t á k . E b b e n a zűr­
zavarban G r a c c h u s s z á m o s párthívét és m a g á t G r a c c h u s t is a s z e n t é l y n é l b e k e r í t e t -
 4.2.15. GAIUS GRACCHUS FELLÉPÉSE ÉS REFORMKÍSÉRLETE 245

ték, s a s z e n t é l y kapuinál, a k i r á l y s z o b r o k t ö v é b e n m e g ö l t é k . H o l t t e s t ü k e t m é g a z o n
az éjszakán a folyó habjaiba v e t e t t é k .
H. I.

• Tiberius Gracchus reformkísérletének politika- és társadalomtörténeti hátterére vonatkozó­

an lásd ÓRT 1 5 8 - 1 6 2 . és RTT 7 8 - 9 5 .

4.2.15. GAIUS GRACCHUS FELLÉPÉSE ÉS REFORMKÍSÉRLETE

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.22-27.

2 2 . G a i u s G r a c c h u s így m á s o d í z b e n is n é p t r i b u n u s s z á lett. Mivel a n é p e t m á r leke­

nyerezte, m o s t az ún. lovagokat akarta m e g n y e r n i , akik m é l t ó s á g t e k i n t e t é b e n a
s e n a t o r o k és a n é p k ö z ö t t állanak. E z t egy m á s i k politikai fogással, éspedig a követ­
kező m ó d o n é r t e el. A bíróságokat, a m e l y e k m e g v e s z t e g e t h e t ő s é g ü k m i a t t r o s s z hír­
b e n álltak, a s e n a t o r o k t ó l á t u t a l t a a lovagok h a t á s k ö r é b e . F ő l e g a z o k a t a k ö z e l m ú l t ­
b a n t ö r t é n t e s e t e k e t h o z t a fel, h o g y a b í r á k Aurelius C o t t á t , S a l i n a t o r t és h a r m a d i k ­
k é n t M a n i u s Aquiliust, A s i a m e g h ó d í t ó j á t , nyilván m e g v e s z t e g e t é s h a t á s a alatt
m e n t e t t é k fel. Az ő k e t vádoló k ü l d ö t t e k a z o n b a n a v á r o s b a n maradtak, és s é r e l m ü ­
ket, m i n d e n f e l é f e l h á b o r o d á s t keltve, széles k ö r b e n t e r j e s z t e t t é k . A s e n a t u s annyira
r e s t e l l t e az ügyet, h o g y hozzájárult a törvényjavaslathoz, a népgyűlés pedig törvény­
e r ő r e e m e l t e , h o g y a b í r ó s á g o k a t s e n a t o r o k h e l y e t t lovagokból állítsák ö s s z e . A t ö r ­
vény elfogadásakor G r a c c h u s állítólag k i j e l e n t e t t e , hogy ezzel egy c s a p á s r a m e g t ö r t e
a s e n a t u s h a t a l m á t . A t a p a s z t a l a t a z o n b a n G r a c c h u s szavainak a vártnál is n a g y o b b
igazságát b i z o n y í t o t t a . Az a t é n y ugyanis, h o g y a lovagok i m m á r v a l a m e n n y i r ó m a i
polgár és italicus, s ő t m é g m a g u k a s e n a t o r o k felett is e l n y e r t é k az ítélkezés és bün­
t e t é s j o g á t , korlátlanul, p é n z b ü n t e t é s r e , polgárjogtól való m e g f o s z t á s r a és s z á m ű z e ­
t é s r e is k i t e r j e d ő e n , ő k e t b i z o n y o s é r t e l e m b e n m i n d e n k i urává t e t t e , a s e n a t o r o k a t
pedig v a l ó s á g o s alattvalóikká. A lovagok a szavazások alkalmával m o s t ö s s z e f o g t a k a
n é p t r i b u n u s o k k a l , é s v e l ü k együtt m i n d e n s z á n d é k u k a t keresztülvitték. E z egyre na­
gyobb f é l e l m e t k e l t e t t a s e n a t o r o k k ö r é b e n . H a m a r o s a n odáig fajult a helyzet, h o g y
az á l l a m erőviszonyai t e l j e s e n átalakultak. A s e n a t u s n a k c s a k rangja m a r a d t m e g , a
h a t a l o m a l o v a g o k k e z é b e került, a z u t á n m i n d t ö b b r e t ö r t e k . M á r n e m c s a k uralkod­
tak, h a n e m nyílt t ö r v é n y t e l e n s é g e k árán is h á t t é r b e s z o r í t o t t á k a s e n a t o r o k a t . E l t a ­
n u l t á k t ő l ü k a m e g v e s z t e g e t h e t ő s é g e t , és m a g u k is m e g k ó s t o l v á n a gyors vagyono-
sodás l e h e t ő s é g é t , azzal m é g r ú t a b b u l é s m é g m é r t é k t e l e n e b b ü l é l t e k vissza. F e l b é ­
relt vádlókat u s z í t o t t a k a gazdagokra, a m e g v e s z t e g e t é s m i a t t i n d í t o t t p e r e k e t pedig
egymással összejátszva, vagy e r ő s z a k o s ú t o n is, t e l j e s e n m e g s z ü n t e t t é k , úgyhogy
ilyen p a n a s z o k k a l n e m is l é p e t t fel t ö b b é s e n k i . A bírósági t ö r v é n y t e h á t h o s s z ú idő­
re az eddigieknél n e m k e v é s b é súlyos l á z o n g á s o k r a adott alkalmat.
2 3 . G r a c c h u s e k ö z b e n egész Itália t e r ü l e t é n h a t a l m a s u t a k a t é p í t t e t e t t , s ezzel a
vállalkozók é s k é z m ű v e s e k nagy t ö m e g é t t e t t e k é s z s é g e s híveivé. T ö b b c o l o n i á t i s
246 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

alapított. A l a t i n o k a t arra biztatta, h o g y követeljék a teljes r ó m a i polgárjogot, h i s z e n

a s e n a t u s j ó h i s z e m ű l e g n e m szállhat s z e m b e a ( r ó m a i a k ) v é r r o k o n a i n a k e k ö v e t e l é ­
sével. A t ö b b i (italicus) s z ö v e t s é g e s n e k , akik a r ó m a i n é p g y ű l é s e k e n m é g n e m ren­
d e l k e z t e k szavazati joggal, s z i n t é n m e g akarta adni ezt a j o g o t , a b b a n a r e m é n y b e n ,
hogy a szavazások alkalmával e z e k is az ő javaslatait fogják t á m o g a t n i . A s e n a t u s
m e g i j e d t ettől, s a c o n s u l o k a t olyan h i r d e t m é n y k ö z z é t é t e l é r e u t a s í t o t t a , h o g y szava­
zásra n e m j o g o s u l t s z e m é l y n e m t a r t ó z k o d h a t i k s e m a városban, s e m e t ö r v é n y e k fe­
letti szavazás s z í n h e l y é t ő l 4 0 s t a d i o n o n belüli távolságban. Livius D r u s u s t , egy m á ­
sik n é p t r i b u n u s i pedig arra b e s z é l t e k rá, akadályozza m e g G r a c c h u s j a v a s l a t a i t anél­
kül, hogy e n n e k o k á t a n é p p e l k ö z ö l n é . I n t e r c e s s i ó t ugyanis az ok m e g j e l ö l é s e n é l k ü l
is l e h e t gyakorolni. M é g azt is m e g e n g e d t é k neki, h o g y a n é p n e k 12 c o l o n i a alapítá­
s á n a k ígéretével kedveskedjék. A n é p n e k t e t s z e t t ez a javaslat, G r a c c h u s törvényja­
vaslatainak pedig m á r k i s e b b j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t o t t a k .
2 4 . G r a c c h u s a z o n b a n n é p s z e r ű s é g é b ő l vesztvén, Fulvius F l a c c u s s z a l - akit c o n -
sulsága u t á n éppen e c é l b ó l választottak n é p t r i b u n u s n a k - Africába h a j ó z o t t . Africa
t e r ü l e t é n ugyanis, a n n a k t e r m é k e n y s é g e miatt, c o l o n i a alapítását h a t á r o z t a el a n é p ­
gyűlés, s a c o l o n u s o k letelepítésével k e t t e j ü k e t c s a k azért b í z t á k m e g , h o g y a város­
ból egy időre távol legyenek, s a s e n a t u s m e g s z a b a d u l j o n d e m a g ó g t e v é k e n y s é g ü k ­
től. A l é t e s í t e n d ő c o l o n i a helyéül az egykori K a r t h á g ó r o m j a i t j e l ö l t é k ki, n e m gon­
dolva azzal, hogy S c i p i o ezt a várost l e r o m b o l á s a u t á n elátkozta, és ö r ö k időkre
legelővé nyilvánította. Ok itt - a t ö r v é n y b e n eredetileg előírt c s e k é l y e b b s z á m ú t e ­
lepes helyett - 6 0 0 0 c o l o n u s t ó h a j t o t t a k letelepíteni; ezzel is a n é p e t a k a r t á k m e g ­
nyerni. R ó m á b a visszatérve egész Italiában m e g k e z d t é k a 6 0 0 0 c o l o n u s t o b o r z á s á t .
K ö z b e n a z o n b a n a c o l o n i a m e g s z e r v e z é s é v e l m e g b í z o t t , m e g m i n d i g Africában tar­
t ó z k o d ó tisztviselők levelet k ü l d t e k arról, h o g y a G r a c c h u s és Fulvius által állított ha­
tárköveket farkasok d ö n t ö t t é k ki, a j ó s o k pedig e b b e n b a l j ó s l a t o t láttak. E r r e a
s e n a t u s ö s s z e h í v t a a népgyűlést, hogy az é r v é n y t e l e n í t s e a c o l o n i a alapításáról s z ó l ó
h a t á r o z a t o t . így G r a c c h u s és Fulvius e b b e n a t e r v ü k b e n is k u d a r c o t vallott. S z i n t e őr­
j ö n g ö k m ó d j á r a kiáltozták, hogy a s e n a t u s hazudik, a m i k o r a farkasokról s z ó l ó híre­
ket terjeszti. A n é p l e g e l s z á n t a b b fiai is velük t a r t o t t a k . T ő r ö k k e l felfegyverkezve in­
dultak a C a p i t o l i u m felé, ahol a c o l o n i á k ügyében a n é p g y ű l é s n e k ö s s z e k e l l e t t ü l n i e .
2 5 . A n é p m á r ö s s z e g y ü l e k e z e t t é s Fulvius m á r h o z z á fogott s z ó n o k l a t á h o z , a m i ­
kor G r a c c h u s fegyveres ö s s z e e s k ü v ő t á r s a i n a k k í s é r e t é b e n a C a p i t o l i u m r a ért. Ot
m a g á t i s szorongással t ö l t ö t t e e l példátlanul m e r é s z t e r v e i n e k t u d a t a . E z é r t n e m i s
m e n t a népgyűlés színhelyére, h a n e m a m e l l e t t e lévő o s z l o p c s a r n o k b a n k e z d e t t
fel-alá járkálni, várva a t ö r t é n e n d ő k e t . E h á b o r g ó lelkiállapotában m e g p i l l a n t o t t a őt
egy, a n é p b ő l s z á r m a z ó ember, Antyllus, aki é p p e n á l d o z a t o t m u t a t o t t be az o s z l o p ­
c s a r n o k b a n . Kezével m e g r a g a d t a - talán azért, m e r t é r t e s ü l t a dologról, illetve gyaní­
t o t t valamit, vagy talán valami m á s k ö r ü l m é n y b í r t a szóra - , é s arra k é r t e , k ö n y ö r ü l ­
j ö n a hazán. G r a c c h u s e t t ő l m é g i n k á b b m e g z a v a r o d o t t , é s attól való f é l e l m é b e n ,
hogy tervei kitudódtak, á t h a t ó , éles pillantást v e t e t t rá. A j e l e n l e v ő k egyike, bár sen­
k i s e m a d o t t erre jelt, é s ilyen p a r a n c s s e m h a n g z o t t el, p u s z t á n G r a c c h u s n a k
A n t y l l u s r a v e t e t t éles t e k i n t e t é b ő l arra k ö v e t k e z t e t e t t , h o g y itt van a várt a l k a l o m .
A b b a n a h i s z e m b e n , hogy G r a c c h u s kívánságát teljesíti, ha ő kezdi m e g e m ű v e t , ki-
 4.2.15. GAIUS GRACCHUS FELLÉPÉSE ÉS REFORMKÍSÉRLETE 247

ragadta t ő r é t , és l e s z ú r t a Antyllust. A m i n t a nyilvánosan o t t h e v e r ő h o l t t e s t e t m e g ­

p i l l a n t o t t á k , á l t a l á n o s zaj k e l e t k e z e t t , és az e m b e r e k további v é r o n t á s t ó l tartva, ret­
t e g é s s e l telve elhagyták a s z e n t é l y k ö r n y é k é t . G r a c c h u s c s a k e k k o r l é p e t t a népgyű­
lés színhelyére, s a n é p e l ő t t m e n t e g e t ő z n i p r ó b á l t a t ö r t é n t e k m i a t t . De m á r senki
s e m ügyelt rá, h a n e m , m i n t valami e l á t k o z o t t ó l , m i n d elfordultak t ő l e . G r a c c h u s é s
F l a c c u s r é m ü l t e n látták, h o g y e l h a m a r k o d o t t s á g u k b a n e l s z a l a s z t o t t á k t e r v ü k végre­
h a j t á s á n a k kedvező alkalmát, é s o t t h o n a i k b a s i e t t e k . Ö s s z e e s k ü v ő t á r s a i k velük
m e n t e k , a n é p nagy t ö b b s é g e a z o n b a n e g é s z éjszakán át megszállva t a r t o t t a a nép­
gyűlés helyét, m i n t a h o g y ez nagy veszélyek idején s z o k á s o s . O p i m i u s , aki a k é t
c o n s u l k ö z ü l egyedül t a r t ó z k o d o t t a városban, hajnalra fegyvereseket r e n d e l t a
C a p i t o l i u m r a , és h í r n ö k ö k útján ö s s z e h í v a t t a a s e n a t u s t . Ő m a g a m i n d ez idő alatt
C a s t o r és P o l l u x t e m p l o m á b a n várta a t ö r t é n e n d ő k e t .
2 6 . M á s n a p reggel a s e n a t u s m a g a elé idézte lakásából G r a c c h u s t és F l a c c u s t , adja­
n a k s z á m o t t e t t e i k r ő l . Ő k e h e l y e t t a z o n b a n fegyveresen a z Aventinus d o m b r a siet­
tek, a b b a n a r e m é n y b e n , h o g y ha ezt megszállják, a s e n a t u s h a j l a n d ó b b lesz a b é k é s
m e g e g y e z é s r e . Egyidejűleg s z e r t e a v á r o s b a n a rabszolgákat is fegyverre szólították,
s z a b a d s á g o t ígérve n e k i k - de m á r senki s e m h a l l g a t o t t rájuk. így t e h á t m e g m a r a d t
híveikkel elfoglalták é s m e g e r ő s í t e t t é k D i a n a t e m p l o m á t . E z u t á n Q u i n t u s t , F l a c c u s
fiát a s e n a t u s h o z küldték, azzal a kéréssel, hogy k ö s s e n e k fegyverszünetet, s a j ö v ő ­
b e n é l j e n e k e g y m á s s a l e g y e t é r t é s b e n . A z o k visszaüzenték, hogy fegyvereiket letéve
ők m a g u k j ö j j e n e k a s e n a t u s elé, o t t adják elő óhajukat, és m a g u k h e l y e t t ne küldje­
n e k t ö b b é m á s s z e m é l y t . Ő k a z o n b a n m é g egyszer e l k ü l d t é k Q u i n t u s t , s erre
O p i m i u s c o n s u l e l ő z ő k i j e l e n t é s e alapján Q u i n t u s t - akit m á r n e m t e k i n t e t t követ­
n e k - l e t a r t ó z t a t t a , G r a c c h u s és hívei ellen pedig fegyveres o s z t a g o t rendelt ki.
G r a c c h u s a c ö l ö p h í d o n át a T i b e r i s t ú l s ó partjára m e n e k ü l t , s itt egyetlen rabszolgá­
j á t ó l kísérve egy l i g e t b e n r e j t ő z ö t t el. M i k o r üldözői elérték, ő m a g a n y ú j t o t t a t o r k á t
rabszolgájának, h o g y az vágja át. F l a c c u s egy i s m e r ő s é n e k m ű h e l y é b e n r e j t ő z k ö d ö t t
el. Ü l d ö z ő i n y o m á b a n voltak, de n e m találván rejtekhelyét, azzal fenyegetőztek,
h o g y az e g é s z u t c á t felgyújtják. Aki befogadta, r e s t e l l t e volna, ha ő m a g a szolgáltatja
ki a h o z z á k ö n y ö r g ő t . E z é r t egy i s m e r ő s é t u t a s í t o t t a , hogy az j e l e n t s e fel. így F l a c ­
c u s t i s elfogták é s m e g ö l t é k . G r a c c h u s é s F l a c c u s levágott fejét O p i m i u s c o n s u l e l é
vitték, az pedig j u t a l m u l annyi aranyat a d o t t érte, a m e n n y i a k é t fej súlya volt. A c s ő ­
c s e l é k k ö z b e n k i r a b o l t a m i n d k e t t ő j ü k házát, párthíveiket pedig O p i m i u s összefog­
dosta, b ö r t ö n b e v e t e t t e é s itt m e g f o j t a t t a . Q u i n t u s n a k , F l a c c u s f i á n a k , c s a k annyit
e n g e d e t t m e g , h o g y m a g a válassza ki h a l á l n e m é t . E v é r o n t á s u t á n az e g é s z v á r o s b a n
t i s z t í t ó á l d o z a t o t r e n d e l t el, a s e n a t u s pedig elhatározta, h o g y a népgyűlés helyén
t e m p l o m o t e m e l C o n c o r d i a (a p o l g á r o k e g y e t é r t é s e - a ford.) t i s z t e l e t é r e .
2 7 . így v é g z ő d ö t t t e h á t a z ifjabbik G r a c c h u s felkelése. Röviddel k é s ő b b törvényt
l é p t e t t e k é l e t b e , a m e l y s z e r i n t azokat a földeket, a m e l y e k r ő l eddig vita folyt, b i r t o k o ­
saik eladhatják; az i d ő s e b b G r a c c h u s ugyanis ezt is m e g t i l t o t t a . A gazdagok e t t ő l
fogva r e n d r e felvásárolták a s z e g é n y e k földjeit, vagy valamilyen ürüggyel e r ő s z a k o ­
san v e t t é k el. De m é g r o s s z a b b is várt a szegényekre: S p u r i u s T h o r i u s n é p t r i b u n u s
javaslatára t ö r v é n n y é vált, hogy a földet n e m szabad t ö b b é felosztani, m i n d e n föld
a j e l e n l e g i b i r t o k o s k e z é n maradjon, a földekért a z o n b a n b i z o n y o s j á r u l é k o t kell a
248 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

k i n c s t á r b a beszolgáltatni, és az e b b ő l befolyó j ö v e d e l m e t szabad a n é p k ö z ö t t szét­

o s z t a n i . Ez az i n t é z k e d é s a p é n z o s z t á s o k b e v e z e t é s é v e l legalább n é m i vigaszt nyúj­
t o t t a szegényeknek, a lakosság s z a p o r o d á s á t a z o n b a n egyáltalán n e m m o z d í t o t t a
e l ő . M i u t á n ezekkel a m e s t e r k e d é s e k k e l G r a c c h u s t ö r v é n y é t s e m m i s s é t e t t é k - pedig
ha megvalósul, ez kiváló és igen h a s z n o s t e t t l e t t v o l n a -, egy m á s i k n é p t r i b u n u s a
földek után fizetendő j á r u l é k o t is m e g s z ü n t e t t e . A n é p így e l v e s z t e t t e m i n d e n eddig
elért e r e d m é n y é t . Egyre c s ö k k e n t a polgárok és a k a t o n á k s z á m a . G r a c c h u s h a l á l a
u t á n 15 évvel a n é p e l v e s z t e t t e a földek utáni j ö v e d e l m é t , a p é n z o s z t á s t s a t ö r v é n y e ­
ket, és a b í r ó s á g o k s z ü n e t e l é s e m i a t t t e h e t e t l e n s é g r e volt kárhoztatva.
H. I.

• Gaius Gracchus reformpolitikájára és történeti hátterére vonatkozóan lásd ORT 1 6 2 - 1 6 5 . és

RTT 7 8 - 9 5 .

4.2.16. CAIUS G R A C C H U S TÖRVÉNYJAVASLATAI

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Caius Gracchus 3-6; 8-9.

3. E z u t á n m á s vádakat és p a n a s z o k a t is e m e l t e k ellene, h o g y a s z ö v e t s é g e s e k e t át-

pártolásra akarta rábírni, és részt vett a fregellaei ö s s z e e s k ü v é s b e n ; C a i u s a z o n b a n
tisztázta m a g á t m i n d e n gyanú alól, és m i u t á n kiderült teljes ártatlansága, a z o n n a l
pályázott a n é p t r i b u n u s s á g r a . B á r az e l ő k e l ő e k c s a k n e m v a l a m e n n y i e n e l l e n e z t é k ,
olyan nagy t ö m e g gyűlt ö s s z e a v á r o s b a n a választásokra Italiából, h o g y s o k a n n e m
j u t o t t a k szálláshoz, és a s o k választó n e m fért el a C a m p u s M a r t i u s o n . E g y e s e k a
h á z t e t ő k r ő l és padlásokról lekiabálva a d t á k le szavazatukat. A h a t a l m a s o k c s a k
olyan m é r t é k b e n t u d t á k érvényesíteni befolyásukat é s h i ú s í t o t t á k m e g C a i u s re­
m é n y s é g é t , hogy n e m a v á r h a t ó első, h a n e m c s a k a negyedik h e l y e n v á l a s z t o t t á k
m e g . M i d ő n a z o n b a n átvette hivatalát, n y o m b a n e l s ő l e t t k ö z ö t t ü k , m e r t olyan ha­
t a l m a s s z ó n o k volt, m i n t senki m á s , és szavának k ü l ö n ö s súlyt a d o t t az a m e r é s z
nyíltság, ahogyan bátyját siratta, és s z o m o r ú s o r s á t e m l e g e t t e , s m i n d e n ürügyet fel­
használt, h o g y erről beszéljen a n é p n e k , és e m l é k e z t e s s e a t ö r t é n t e k r e . H i v a t k o z o t t
őseikre, akik h á b o r ú t viseltek Falerii ellen G e n u c i u s n é p t r i b u n u s m e g s é r t é s e m i a t t ,
és Caius Veturiust halálra ítélték, m e r t ő volt az egyetlen, aki n e m t é r t ki a f ó r u m o n
á t m e n ő n é p t r i b u n u s előtt. „ D e e z e k az e m b e r e k - m o n d o t t a - T i b e r i u s t (ti. T i b e r i u s
G r a c c h u s t ) s z e m e t e k láttára b o t o k k a l s ú j t o t t á k halálra, és h o l t t e s t é t a C a p i t o l i u m r ó l
végighurcolták a városon, majd a folyóba dobták, barátai k ö z ü l pedig azokat, a k i k ke­
z ü k k ö z é kerültek, bírói í t é l e t n é l k ü l m e g ö l t é k . Pedig n á l u n k ő s i szokás, h a valakit
főbenjáró p e r b e n m e g i d é z n e k , és n e m j e l e n i k m e g a b í r ó s á g előtt, h o g y k o r a reggel
hivatalszolgát k ü l d e n e k h á z a ajtaja elé, aki kürtjellel hívja fel a m e g j e l e n é s r e . M i n d ­
addig, amíg ez m e g n e m t ö r t é n t , a bírák n e m h o z t a k ü g y é b e n í t é l e t e t . Ilyen ó v a t o s a k
és k ö r ü l t e k i n t ő e k voltak e l ő d e i n k a b í r á s k o d á s b a n . "
4. E z e k k e l a szavakkal, á t h a t ó és erőteljes hangjával j ó l felizgatta a n é p e t , majd k é t
törvényjavaslatot terjesztett e l ő . Az egyik arról szólt, h o g y ha a n é p egy t i s z t v i s e l ő t
 4.2.16. CA1US GRACCHUS TÖRVÉNYJAVASLATAI 249

m e g f o s z t hivatalától, az m á s o d í z b e n n e m pályázhat hivatalra; a m á s i k pedig, h o g y ha

egy t i s z t v i s e l ő egy polgárt bírói í t é l e t nélkül s z á m ű z e t é s b e küld, t e t t é é r t a n é p ítéle­
tével vonják felelősségre. Az e l s ő törvényjavaslat célja nyilvánvalóan M a r c u s O c t a -
vius m e g s z é g y e n í t é s e volt, akit T i b e r i u s fosztott m e g t r i b u n u s i hivatalától, a m á s i k
pedig Popilius e l l e n irányult, aki m i n t p r a e t o r T i b e r i u s barátait s z á m ű z t e . Popilius
az í t é l e t e t m e g s e m várva e l m e n e k ü l t Italiából, a m á s i k törvényt viszont m a g a C a i u s
v o n t a vissza, s azt m o n d t a , h o g y anyja, C o r n e l i a k é r é s é r e kíméli m e g Octaviust. A
n é p e b b e ö r ö m m e l b e l e e g y e z e t t , m e r t t i s z t e l t e C o r n e l i á t n e m c s a k f i a i , h a n e m apja
m i a t t is. K é s ő b b s z o b r o t e m e l t e k n e k i ezzel a felirattal: „Cornelia, a G r a c c h u s o k any­
j a . " F e n n m a r a d t C a i u s n a k anyjáról t e t t t ö b b k i j e l e n t é s e a forumi s z ó n o k l a t o k stílu­
sában; így a m i k o r egyik ellenfelét t á m a d t a anyja é r d e k é b e n , így szólt: „Te C o r n e l i á t
rágalmazod, aki T i b e r i u s t s z ü l t e ? " Mivel pedig a r á g a l m a z ó férfiatlanság h í r é b e n állt,
C a i u s e z t m o n d t a n e k i : „Te arcátlan, h o g y a n m e r e d te m a g a d a t ö s s z e h a s o n l í t a n i
Corneliával? S z ü l t é l t e gyermekeket, m i n t ő ? E g é s z R ó m a tudja, hogy C o r n e l i a ré­
g e b b ideje tartja m a g á t távol a férfiaktól, m i n t te, pedig te férfi v o l n á l ! " Ilyen csípős
h a n g n e m b e n t u d o t t beszélni, é s s o k h a s o n l ó példát l e h e t n e idézni írásaiból.
5. T ö r v é n y e i közül, a m e l y e k e t a n é p é r d e k é b e n javasolt, hogy a s e n a t u s h a t a l m á t
gyengítse, a földtörvény úgy rendelkezett, hogy az állami földeket a s z e g é n y e k k ö z t
o s s z á k szét. A m á s i k k a t o n á s k o d á s i t ö r v é n y volt, a m e l y elrendelte, hogy a k a t o n á k a t
a k i n c s t á r l á s s a el ruházattal, de olyan m ó d o n , hogy e z e n a c í m e n s e m m i t n e m sza­
bad l e v o n n i zsoldjukból, azonkívül m e g t i l t j a azt is, hogy t i z e n h é t éves kornál fiata­
l a b b a k a t b e s o r o z z a n a k . A s z ö v e t s é g e s e k r e v o n a t k o z ó törvény teljes r ó m a i polgárjo­
got a d o t t az itáliaiaknak, g a b o n a t ö r v é n y e pedig k e d v e z m é n y e s áron b i z t o s í t o t t ga­
b o n á t a s z e g é n y e k n e k . De a s e n a t u s h a t a l m á t a bíráskodási törvény é r i n t e t t e
l e g é r z é k e n y e b b e n . M i n d ez ideig ugyanis c s a k a s e n a t u s tagjai í t é l k e z h e t t e k peres
ügyekben, és e z é r t a n é p és a lovagok egyaránt féltek tőlük. De m o s t Caius törvénye
h á r o m s z á z lovagot v e t t fel a h á r o m s z á z s e n a t o r m e l l é , és a bíráskodás j o g á t m i n d a
h a t s z á z n a k m e g a d t a . M o n d j á k , hogy C a i u s e törvény m e g h o z a t a l á i g g o n d o s a n tisz­
t e l e t b e n t a r t o t t a a m e g s z o k o t t formaságokat, így azt is, h o g y m i n d e n s z ó n o k a
s e n a t u s és az ú g y n e v e z e t t c o m i t i u m felé fordulva m o n d j a el b e s z é d é t . M o s t a z o n b a n
s z a k í t o t t ezzel a szokással, és b e s z é d é t a fórum felé fordulva m o n d t a el. így csekély
változtatással, e g y s z e r ű e n azzal, h o g y m á s irányba fordult, nagy v á l t o z á s t idézett
elő, é s b i z o n y o s t e k i n t e t b e n a z á l l a m a l k o t m á n y á t a r i s z t o k r a t i k u s b ó l d e m o k r a t i k u s ­
ra változtatta; m e r t a s z ó n o k o k n a k n e m a s e n a t u s h o z , h a n e m a n é p t ö m e g e i h e z in­
tézve k e l l e t t e l m o n d a n i u k szavaikat.
6. A n é p n e m c s a k elfogadta a törvényt, h a n e m C a i u s t b í z t a m e g azzal is, hogy vá­
l o g a s s a ki a lovagrendből a bírákat, s ezzel s z i n t e m o n a r c h i k u s h a t a l o m b i r t o k á b a j u ­
t o t t , annyira, h o g y t a n á c s a i t a s e n a t u s is megszívlelte. De m i n d i g olyan i n t é z k e d é s e ­
ket javasolt, a m e l y e k i l l e t t e k a s e n a t u s m é l t ó s á g á h o z ; ilyen volt t ö b b e k k ö z ö t t m é l ­
tányos és n e m e s g o n d o l k o d á s r a valló indítványa arra a g a b o n á r a vonatkozólag,
a m e l y e t F a b i u s p r o p r a e t o r k ü l d ö t t H i s p á n i á b ó l . C a i u s rábírta a s e n a t u s t , hogy adja
el a g a b o n á t , a p é n z t küldje el a v á r o s o k n a k , és rója m e g F a b i u s t azért, h o g y a t a r t o ­
m á n y b a n a r ó m a i a k u r a l m á t g y ű l ö l e t e s s é és e l v i s e l h e t e t l e n n é t e t t e . Ezzel nagy hír­
n é v r e és n é p s z e r ű s é g r e t e t t szert a provinciákban.
250 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

Különféle törvényjavaslatokat t e r j e s z t e t t elő t e l e p e s e k k i k ü l d é s é r e , u t a k é s m a g ­

t á r a k é p í t é s é r e . M i n d e z e k e t a vállalkozásokat ő irányította, és ő ügyelt fel a m u n k á k
elvégzésére; e n n e k a s o k fontos ü g y n e k az i n t é z é s e s o h a n e m fárasztotta ki, s ő t olyan
b á m u l a t o s gyorsasággal é s m u n k a b í r á s s a l k é s z ü l t e l m i n d e n n e l , é s m i n d e n t m i n t h a
egymaga végzett v o l n a el, hogy m é g azok is e l á m u l t a k m i n d e n r e vállalkozó és fárad­
ságot n e m i s m e r ő m u n k á s s á g á n , akik a l e g j o b b a n gyűlölték és féltek t ő l e . A n é p
s z i n t e n e m t u d o t t b e t e l n i látásával, ahogyan a vállalkozók, m e s t e r e m b e r e k , k ö v e t e k ,
m a g a s rangú tisztviselők, k a t o n á k é s t u d ó s o k h a t a l m a s t ö m e g e körülvette, akikkel
m i n d a l e g k ö z v e t l e n e b b m o d o r b a n tárgyalt és é r i n t k e z e t t . M i n d i g m e g ő r i z t e szívé­
lyességet, de s z e m é l y é n e k m é l t ó s á g á t is; másfelől ő is m e g a d t a m i n d e n k i n e k a k ö t e ­
les t i s z t e l e t e t . Ezzel m e g m u t a t t a azt is, m i l y e n h a z u g m ó d r a r á g a l m a z z á k azok, a k i k
azt h í r e s z t e l i k róla, hogy félelmetes, k i b í r h a t a t l a n u l gőgös és e r ő s z a k o s . M é g h a t a l ­
m a s a b b népvezér l e t t b e l ő l e m a g á n é r i n t k e z é s e i b e n és ü g y e i n e k i n t é z é s é b e n , m i n t a
szószéken beszédeivel.
8. Mivel pedig a n é p C a i u s t az egekig magasztalta, és m i n d e n b e n k é s z n e k m u t a t k o ­
zott rá, hogy j ó i n d u l a t á t k i m u t a s s a iránta, egyszer egyik szószéki b e s z é d é b e n azt a ki­
j e l e n t é s t tette, hogy kér majd egy kegyet tőlük, a m e l y e t h a megkap, m i n d e n n é l t ö b b r e
fogja becsülni, de ha n e m lesz szerencséje, akkor s e m fog m i a t t a m e g n e h e z t e l n i . Ú g y
t ű n t fel mindenkinek, hogy szavaival a c o n s u l s á g r a célzott, és hogy egy i d ő b e n készül
pályázni a consulságra és a n é p t r i b u n u s s á g r a is. K ö z b e n e l é r k e z e t t a consulválasz-
t á s o k ideje, és m i n d e n k i feszült figyelemmel várta a t ö r t é n e n d ő k e t . L á t t á k azonban,
hogy ő Caius F a n n i u s t kíséri el a C a m p u s Martiusra, és barátaival együtt m e l l e t t e kor­
teskedik. K o m o l y t á m o g a t á s t nyújtott ezzel F a n n i u s n a k , akit m e g is v á l a s z t o t t a k
consullá; C a i u s t ugyanekkor m á s o d s z o r választották m e g n é p t r i b u n u s s z á , bár n e m
vett részt a választáson és n e m j e l ö l t e t t e magát, de a n é p m i n d e n k é p p e n így akarta.
M i k o r látta, hogy a s e n a t u s nyílt e l l e n s é g e s k e d é s b e kezd ellene, és F a n n i u s j ó i n d u l a t a
is ellanyhult iránta, új törvényekkel igyekezett a n é p e t m e g n y e r n i m a g á n a k . J a v a s o l ­
ta, hogy küldjenek t e l e p e s e k e t T a r e n t u m b a és Capuába, s adják m e g a l a t i n o k n a k a
r ó m a i polgárjogot. A senatus, attól való félelmében, hogy C a i u s t e l j e s e n legyőzhetet-
l e n n é válik, új és szokatlan k í s é r l e t e t tett, hogy a n é p e t elidegenítse tőle, s a k ö z j ó ér­
deke ellenére a n é p s z e r ű s é g e t és a n é p kegyét hajhászta. C a i u s t r i b u n u s t á r s a i k ö z ö t t
volt Livius D r u s u s , aki s e m születésben, s e m n e v e l t e t é s b e n n e m állt m ö g ö t t e egyet­
len r ó m a i n a k s e m , j e l l e m é t , é k e s s z ó l á s á t és gazdagságát tekintve pedig kiállta a ver­
senyt a l e g t i s z t e l e t r e m é l t ó b b a k k a l és legbefolyásosabbakkal is. H o z z á fordultak t e h á t
az előkelők, s azt ajánlották neki, hogy t á m a d j a Caiust, és szövetkezzék velük ellene,
de ne e r ő s z a k o s eszközökkel, és ne is t ű z z ö n ö s s z e a néppel, h a n e m használja fel hi­
vatalát a n é p kegyének keresésére, és tegyen e n g e d m é n y e k e t m é g olyan d o l g o k b a n is,
a m e l y e k b e n az volna a helyes, hogy gyűlöletüket kihívja m a g a ellen.
9. Livius t e h á t felajánlotta a s e n a t u s szolgálatára t r i b u n u s i hivatalát, és olyan t ö r ­
vényjavaslatokat t e r j e s z t e t t elő, a m e l y e k n e m v o l t a k s e m t i s z t e l e t r e m é l t ó a k , s e m
h a s z n o s a k , s egyetlen céljuk az volt, h o g y igyekvő v e r s e n g é s s e l C a i u s t felülmúlja
a t ö m e g e k k é n y é n e k és k e g y é n e k k e r e s é s é b e n , a k á r c s a k a vígjátékokban. így a z t á n a
s e n a t u s i s világosan k i m u t a t t a , h o g y n e m C a i u s politikai i n t é z k e d é s e i t veszi z o k o n ,
h a n e m ő t m a g á t akarja t ö n k r e t e n n i vagy legalábbis m i n d e n k é p p e n m e g a l á z n i . A m i -
 4.2.17. CLAUDIUS INTÉZKEDÉSEI 251

k o r C a i u s k é t gyarmatváros alapítását javasolta, és a l e g t i s z t e l e t r e m é l t ó b b polgáro­

kat akarta kiküldeni, azzal vádolták, hogy m e g a l á z z a m a g á t a n é p előtt; de a m i k o r
Livius t i z e n k é t g y a r m a t o t alapított, és m i n d e g y i k b e e g y e n k é n t h á r o m e z e r vagyonta­
lan s z e g é n y e m b e r t k ü l d ö t t ki, azt h e l y e s e l t é k . C a i u s r a m e g h a r a g u d t a k , és azzal vá­
dolták, h o g y a c s ő c s e l é k n e k hízelgett, m i k o r földet o s z t o t t ki a szegényeknek, és el­
r e n d e l t e , h o g y m i n d e g y i k fizessen földjáradékot a kincstárba, azt viszont t e t s z é s s e l
fogadták, m i k o r Livius m é g ezt a földjáradékot is e l e n g e d t e a földosztásban részesü­
l ő k n e k . A m i k o r C a i u s azt javasolta, hogy a l a t i n o k n a k adják m e g az egyenlő szavaza­
ti j o g o t , r o s s z n é v e n v e t t é k t ő l e , Livius viszont a s e n a t u s t á m o g a t á s á t élvezte, m i k o r
olyan törvényjavaslatot t e r j e s z t e t t elő, a m e l y m e g t i l t o t t a , h o g y hadjáraton egyetlen
latin k a t o n á t is b o t o z á s s a l l e h e s s e n megfenyíteni. B e s z é d e i b e n Livius m a g a is m i n ­
dig m e g m o n d o t t a , h o g y javaslatait a s e n a t u s hozzájárulásával teszi a n é p é r d e k é b e n ,
s politikai t e v é k e n y s é g é n e k ez volt az egyetlen üdvös e r e d m é n y e , m e r t a n é p maga­
t a r t á s a a s e n a t u s iránt megszelídült, s bár a z e l ő t t gyanakvással n é z t e k az e l ő k e l ő k r e
és gyűlölték őket, Livius m o s t feloldotta és m e g e n y h í t e t t e e z t a gyűlöletet s b o s s z ú ­
vágyat, m e r t e l h i t e t t e , hogy az e l ő k e l ő k jóváhagyásával kíván a n é p n e k kedveskedni.

Mt. E.

• A Kr. e. 2. század végének társadalmi küzdelmeire lásd ORT 150-174., Caius Gracchus
tribunusi tevékenységére vonatkozóan lásd ORT 162-165., a társadalomtörténeti összefüggé­
sekre pedig lásd RTT 7 8 - 8 8 .

4.2.17. CLAUDIUS INTÉZKEDÉSEI

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Claudius 18-19.

1 8 . 1 . M i n d v é g i g nagyon szívén viselte a főváros és a g a b o n a e l l á t á s gondját (urbis

annonaeque cura). Az A e m i l i a n u s r ó l e l n e v e z e t t v á r o s n e g y e d b e n k e l e t k e z e t t m a k a c s
tűzvész idején k é t éjszakán át a diribitoriumban m a r a d t : a k a t o n a s á g és h á z i c s e l é d s é ­
ge n e m b i z o n y u l t e l e g e n d ő n e k , ezért a t i s z t v i s e l ő k útján segítségül hívta a n é p e t
m i n d e n városnegyedből; m a g a elé állítva a teli pénzeskosarakat, k ö z r e m ű k ö d é s r e
b u z d í t o t t a az e m b e r e k e t , és k i n e k - k i n e k elvégzett m u n k á j a szerint s z a b t a m e g a j u ­
t a l m á t . 2. E g y s z e r a z o n b a n a s o r o z a t o s r o s s z t e r m é s m i a t t igen s z ű k ö s volt a gabona­
ellátás; e k k o r a t ö m e g a fórum kellős k ö z e p é n feltartóztatta Claudiust, szidalmakkal
á r a s z t o t t a el, és k e n y é r d a r a b o k k a l úgy meghajigálta, hogy egy t i t k o s átjárón keresz­
tül alig t u d o t t e l m e n e k ü l n i a Palatiumra; m i n d e n f é l e l e h e t ő s é g e t g o n d o l t ki, hogy a
g a b o n a e l l á t á s t akár a téli v i h a r o k idején is b i z t o s í t s a . A g a b o n a k e r e s k e d ő k n e k elő­
nyös f e l t é t e l e k e t b i z t o s í t o t t : m a g á r a vállalt ugyanis m i n d e n n e m ű v e s z t e s é g e t arra az
e s e t r e , ha valamelyiket a t e n g e r e n vihar k ö v e t k e z t é b e n k á r o s o d á s éri; nagy kedvez­
m é n y e k e t j u t t a t o t t t o v á b b á m i n d a z o k n a k , akik k e r e s k e d e l m i h a j ó k é p í t é s é r e vállal­
koztak - kinek-kinek helyzetéhez mérten.
252 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

1 9 . így például p o l g á r o k n a k m e g a d t a a f e l m e n t é s t a Papius-Poppaeus-féle t ö r v é n y

(lex Papia Poppaea) alól; latin j o g ú e m b e r e k n e k a teljes r ó m a i polgárjogot (Latino ius
Quiritium); a s s z o n y o k n a k a négygyermekes anyák j o g a i t (feminis ius IIH liberorum):
ezek az i n t é z k e d é s e k (constituta) a m a i napig érvényesek.
K. F.

4 . 2 . 1 8 . A N É P I N G Y E N É L E L E M M E L VALÓ E L L Á T Á S Á N A K
É S L Á T V Á N Y O S S Á G O K K A L VALÓ S Z Ó R A K O Z T A T Á S Á N A K S Z E R E P É R Ő L

Fronto: Principia históriáé [A történetírás alapelvei] 17.

Azt pedig egyaránt m i n d k e t t e j ü k s z e m é r e v e t e t t é k , h o g y s z í n é s z e k e t h í v a t t a k a V á ­

rosból (ti. R ó m á b ó l ) Syriába. De ahogyan a fák k ö z ü l is látni valóan a l e g m a g a s a b b a -
kat rázzák a szelek h e v e s e b b e n , ugyanígy az irigység is a l e g n a g y o b b e r é n y e k e t tá­
madja súlyosabb rágalmakkal. E g y é b k é n t hogy T r a i a n u s t h á b o r ú i vagy pedig b é k é j e
m i a t t kell-e h í r e s e b b n e k t a r t a n u n k , a m a g a m részéről n e m d ö n t e n e m el, c s a k a n n y i t
t e n n é k hozzá, hogy fegyverekkel m é g S p a r t a c u s és V i r i a t h u s is e l é r t b i z o n y o s sikere­
ket, a b é k e m ű v é s z e t é b e n , ha e s e t l e g valaki felért is hozzá, aligha volt bárki is kedvel­
t e b b a n é p k ö r é b e n Traianusnál. H á t n e m épp e z e k a ( d i c s ő ) d o l g o k l o b b a n t o t t á k föl
fáklyaként azokat a gyalázkodásokat? Én úgy l á t o m , h o g y a p o l i t i k a t u d o m á n y á n a k
legalapvetőbb szabálya (ex summa civilis scientiae ratione) szerint j á r t el, h o g y m é g a
színészekkel (histriones) és a t ö b b i színpadi, cirkuszi és p o r o n d o n fellépő m ű v é s s z e l
(scenae aut circi aut harenae artífices) s z e m b e n s e m volt figyelmetlen princeps, m i n t
olyan valaki, aki tudja, h o g y a r ó m a i n é p e t l e g i n k á b b k é t dolog tartja h a t a l m á b a n : a
g a b o n a és a látványosságok (qui sciret populum Romanum duabus praecipue rebus, annona
et spectaculis, teneri); a h a t a l o m (impérium) n e m k e v é s b é j á t é k o k , m i n t k o m o l y d o l g o k
révén válik sikeressé; n a g y o b b kárt o k o z a k o m o l y d o l g o k elhanyagolása, s ú l y o s a b b
e l é g e d e t l e n s é g e t a j á t é k o k é ; az ajándék é l e l m e t n e m k e r e s i k olyan é l e s vágytól ö s z t ö ­
nözve, m i n t a j á t é k o k a t ; az ajándék é l e l e m m e l c s a k a g a b o n á r a j o g o s u l t k ö z n é p
(plebs) e l é g í t h e t ő ki, e g y e n k é n t és e g y é n e n k é n t (singillatim ac nominatim), az előadá­
sokkal viszont a z egész < n é p (populus) m e g n y e r h e t ő > . A m i . . . c é l s z e r ű l e n n e . . . m e r t
ahogy az é h s é g e t . . . nyilván... N e p t u n u s és M a r s a z o k a t a s z á m u k r a k e l l e m e t l e n dol­
gokat... távol t a r t s á k . . . i n k á b b vagy... m a d á r h a n g o t . . . m i n t j á t é k o k k a l é s látványos
előadásokkal m e g n y e r n i . E h h e z felvonulásokat, k é t k e r e k ű kocsikat, [ i s t e n k é p m á s o ­
kat szállító] kocsikat, ő s e i n k által felajánlott h a d i z s á k m á n y o k a t , elefántokat, b ö l é ­
nyeket. .. a r ó m a i n é p felhasználta a látványosságokat... zúgják és t ö b b nyelven m e g ­
nevezik. M i n d e z e k e t a r á g a l m a k megcáfolására e m l í t e t t e m m e g .
B. G.

• Fronto véleménye szerint Traianus helyesen ismerte fel azt, hogy a római népet mely dolgok
tartják leginkább hatalmukban: nevezetesen az ingyengabona és a látványosságok. Érzéklete­
sen mutatja be - a plebs és a populus szavak helyes használatával -, hogy melyik „juttatás" ho-
 4.2.19. APOLLÓNIOS FELLÉPÉSE AZ ASPENDOSIGABONAÜZÉREKKEL SZEMBEN 253

gyan talál befogadásra a különböző rétegek körében, és milyen hatást fejtenek ki. Fronto
Traianusnak ezt a felismerését egyenesen a „politika tudománya legalapvetőbb szabályának"
nevezi.

4.2.19. APOLLÓNIOS FELLÉPÉSE

AZ ASPENDOSI GABONAÜZÉREKKEL SZEMBEN

Philostratos: Ta eis ton Tyanea Apollónion [Tyanai Apollónios élete] 1.15.

Hallgatási fogadalmainak (siópé) idejét r é s z i n t Pamphyliában, r é s z i n t Kilikiában töl­

t ö t t e , s m é g ily fényűzésben élő n é p e k k ö z t járva s e m szólalt m e g sehol, s csellel s e m
l e h e t e t t egyetlen s z ó t s e m kicsalni b e l ő l e . Valahányszor m e g h a s o n l á s s ú j t o t t a város­
ra talált - s o k h e l y ü t t k a p t a k hajba ugyanis a l a k o s o k l é h a látványosságok m i a t t -, a
t ö m e g elé lépve s m a g á r a fordítva a figyelmet, b á r m i l y e n kis j e l é t is adta rosszallásá­
n a k kezével és t e k i n t e t é v e l , a r e n d b o n t á s n y o m b a n m e g s z ű n t , s a t ö m e g h a l l g a t á s b a
merült, m i k é n t a m i s z t é r i u m o k szertartásain. T á n c o s o k s versenylovak m i a t t civa­
k o d ó e m b e r e k e t p e r s z e n e m nagy dolog lecsillapítani, h i s z e n a z i l y e s m i k m i a t t
ö s s z e k ü l ö n b ö z ő k a s z e m r e h á n y ó pillantásra elvörösödnek, m a g u k b a szállnak s a le­
h e t ő leggyorsabban visszanyerik j ó z a n eszüket. N e m k ö n n y ű a z o n b a n egy é h s é g
g y ö t ö r t e várost szelíd, de h a t h a t ó s szavakkal j o b b b e l á t á s r a bírni s az i n d u l a t o k a t
megfékezni. A p o l l ó n i o s n a k a z o n b a n a hallgatás is e l e g e n d ő volt ilyen állapotban
lévő e m b e r e k k e l s z e m b e n . E l j u t o t t ugyanis a pamphyliai A s p e n d o s városába, a m e l y
az E u r y m e d ó n folyó partján fekszik, s nagyságára h a r m a d i k az o t t a n i a k k ö z ö t t . M á r a
l ó b a b o t is p é n z é r t árulták, s a s z ü k s é g szülte hitvány ennivalót e t t e a nép, a g a b o n á t
ugyanis a t e h e t ő s e b b e k elzárták, h o g y majd külföldi p i a c o n jó áron túladjanak rajta.
Az e g é s z város m e g d ü h ö d ö t t a h e l y t a r t ó r a (archón), s m á r fáklyákat ragadtak kezük­
be ellene, n o h a az a c s á s z á s z o b r o k m e l l e t t k e r e s e t t m e n e d é k e t , a m e l y e k akkoriban
m é g Z e u s olympiai s z o b r á n á l i s s z e n t e b b e k é s s é r t h e t e t l e n e b b e k voltak. T i b e r i u s
k é p m á s a i voltak ugyanis, a k i n e k uralkodása alatt, úgy m o n d j á k , valaki s z e n t s é g t ö r é s
(asebés) gyanújába keveredett, m e r t m e g ü t ö t t e rabszolgáját (doulos), aki egy T i b e r i u s
képével díszített e z ü s t d r a c h m á t viselt. A p o l l ó n i o s o d a m e n v é n az a r c h ó n h o z kézje­
lekkel m e g k é r d e z t e , m i r ő l is van szó, az pedig azt állította, hogy s e m m i b e n s e m vét­
kes, h a n e m a t ö b b i e k k e l együtt ő is j o g t a l a n s á g áldozata; ha a z o n b a n m o s t n e m j u t
s z ó h o z , m a g a is elpusztul a n é p p e l (démos) együtt. A p o l l ó n i o s a k ö r ü l ö t t ü k á l l ó k h o z
fordult, s bólintásával t u d a t t a velük, h o g y m e g kell hallgatni az a r c h ó n t , a z o k pedig
n e m c s u p á n e l n é m u l t a k a csodálkozástól, h a n e m a fáklyákat is visszahelyezték az o t t
álló o l t á r o k r a (bómos). F e l b á t o r o d v á n az a r c h ó n ezt m o n d t a : „ E z és ez felelős (s itt
t ö b b n e v e t e m l í t e t t ) az éhínségért, m e g k a p a r i n t v á n ugyanis m a g u k n a k a gabonát, az
egyik itt, a m á s i k o t t r e j t e g e t i . " E r r e az a s p e n d o s i a k e g y m á s t b u z d í t o t t á k , h o g y m e n ­
j e n e k ki a földekre, A p o l l ó n i o s a z o n b a n i n t e t t fejével, hogy ne ezt tegyék, h a n e m
rendeljék i n k á b b m a g u k h o z a felelősöket, s a z o k beleegyezésével s z e r e z z é k vissza a
gabonát. M i k o r a z o k m e g é r k e z t e k , kis híja volt csak, hogy n e törje m e g hallgatását,
m e r t b i z o n y felkavarta a sokaság sírása - gyerekek és a s s z o n y o k gyűltek ugyanis kö-
254 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

réjük, és ö r e g e k siránkoztak, hogy a z o n n y o m b a n é h e n p u s z t u l n a k . A t t ó l tartva te­

hát, hogy m e g s z e g n é hallgatási fogadalmát, kis táblára írja szidalmát, s odanyújtja az
a r c h ó n n a k , hogy olvassa fel. A s z e m r e h á n y á s így h a n g z o t t : „ A p o l l ó n i o s az aspendosi
g a b o n a ü z é r e k n e k (sitokapéloi). A föld m i n d a n n y i u n k k ö z ö s anyja (pantón méter), hi­
szen igazságos (dikaia), ti v i s z o n t j o g t a l a n u l (adikoi) c s u p á n a m a g a t o k é n a k sajátítot­
t á t o k ki. H a n e m hagyjátok abba, n e m t ű r ö m , h o g y t o v á b b a h á t á n h o r d j o n t i t e k e t . "
A fenyegetéstől megijedve az ü z é r e k m e g t ö l t ö t t é k a piacot (agora) gabonával, s a vá­
ros (polis) m e g m e n e k ü l t .
P. E.

4.2.20. S Z E G É N Y S O R S Ú G Y E R M E K E K ÁLLAMI T Á M O G A T Á S A

CodTheod 11, 27, 1.

Kr. u. 3 1 5 . május 13.

I m p e r á t o r C o n s t a n t i n u s A u g u s t u s Blaviushoz. B r o n z t á b l á k r a vagy ó l o m f e s t é k k e l
bevont [fatáblákra] vagy v á s z o n k e n d ő k r e írva függesszék ki [ezt] a t ö r v é n y t (lex)
szerte Itália m i n d e n városában, h o g y az távol t a r t s a a s z ü l ő k kezeit a gyermekgyil­
kosságtól s r e m é n y e i k e t j o b b r a fordítsa. Hivatalod pedig k ö t e l e s g o n d o s k o d n i arról,
hogy h a valamely szülő j e l e n t e n é : sarját szegénysége m i a t t nevelni n e m k é p e s , s e m
az élelmiszer, s e m a ruházat kiutalása ne legyen k é s e d e l m e s , mivel h a l a s z t á s t az új­
szülött k i s d e d e k n e v e l t e t é s e n e m t ű r h e t . E feladat t e l j e s í t é s e é r d e k é b e n m i n d állam­
k i n c s t á r u n k a t (fiscus), m i n d magánjavainkat (res privata) egyaránt szolgálataik nyúj­
tására k ö t e l e z t ü k . - Kelt a május Idusa e l ő t t i h a r m a d i k n a p o n , N a i s s u m b a n , C o n s ­
t a n t i n u s Augustus é s Licinius negyedik c o n s u l s á g á n a k é v é b e n .

CodTheod 11, 27, 2.

Kr. u. 322. július 6.

U g y a n a z o n A u g u s t u s M e n a n d e r n e k . T u d o m á s u n k r a j u t o t t , h o g y a t a r t o m á n y o k éle­
l e m h i á n y t ó l és ellátási n e h é z s é g e k t ő l s z e n v e d ő lakosai eladják vagy e l z á l o g o s í t j á k
saját g y e r m e k e i k e t . H a t e h á t bárki olyan akadna, a k i n e k s e m m i l y e n családi vagyoni
alapja n i n c s e n , s aki g y e r m e k e i t c s a k szenvedve és n e h e z e n k é p e s e l t a r t a n i , a n n a k
á l l a m k i n c s t á r u n k révén, m i e l ő t t [ m é g ] áldozatául e s n é k b a l s o r s á n a k , s e g í t s é g e t
kell nyújtani. E n n e k é r d e k é b e n a proconsulok, a praesesek és a k i n c s t á r k é p v i s e l ő i
(rationales) e g é s z Africában f e l h a t a l m a z á s t kapnak, hogy m i n d e n k i n e k , a k i t a nyo­
m o r ú s á g o s s z e g é n y s é g á l l a p o t á b a n találnak, m e g a d j á k a s z ü k s é g e s a l a m i z s n á t és a
[ k ö z ] r a k t á r a k b ó l a z o n n a l m e g f e l e l ő [ m e n n y i s é g ű ] é l e l m e t u t a l j a n a k ki. E r k ö l c s e ­
inktől ugyanis távol áll, h o g y b á r k i n e k m e g e n g e d j ü k , h o g y é h e n h a l j o n vagy m é l t a t ­
lan b ű n t e t t e l k ö v e t é s é r e r a g a d t a s s a m a g á t . - K e l t a j ú l i u s Nonaeja e l ő t t i n a p o n , R ó ­
mában, Probianus és Iulianus consulságának évében.
R. Z.
 4.2.21. „BARÁTI TANÁCS" GYERMEKKITÉTEL ÜGYÉBEN 255

• A dominatus uralkodóinak rendeleteiben a principatus korának formájában egyszerű, tartal­

milag pedig rendkívül tömör jogi szaknyelvét a 4. század kezdetétől egyre inkább felváltja a
művészi próza retorikus stíluselemeihez és körmondatos szerkesztésmódjához igazodó új
kancelláriai stílus, melynek gyakorlatában a korábbi nyelvezet pontos jogi szakkifejezéseit ki­
szorítják az egyéb, gyakran rendszertelenül, illetve a prózaritmus érdekében használt és a köz­
napi, a költői stb. nyelvből kölcsönzött variánsok. Ennek a stílusnak, amely annyira elüt a
Digesta jogtudósainak nyelvétől, s amely utóbb az egyházi és világi okleveles gyakorlat ősforrá­
saként az egész középkori írásbeliségre rányomta bélyegét, igen jellegzetes példáját nyújtja a
fenti constitutio. Éppen ezért annak fordítása során a szavak megválasztásával, a mondatszer­
kesztéssel és a ritmikus klauzulák alkalmazásával ezúttal megpróbáltuk az eredetinek nem­
csak az értelmét, hanem a hangulatát is lehetőleg pontosan visszaadni.

4.2.21. „BARÁTI TANÁCS" G Y E R M E K K I T É T E L

ÜGYÉBEN

Sel. Pap. 105; Pap. Oxy. 7 4 4 .

Kr. e. 1.

H i l a r i o n Alisnak, n ő v é r é n e k szívélyes üdvözletét küldi, n e m k ü l ö n b e n ú r n ő m n e k ,

B e r u s n a k é s A p o l l o n a r i o n n a k . Tudd m e g , h o g y m é g m o s t i s A l e x a n d r i á b a n vagyunk.
N e nyugtalankodj: h a tényleg m e g é r k e z n e k , é n A l e x a n d r i á b a n fogok m a r a d n i . Kér­
lek t é g e d és e s e d e z e m hozzád, hogy törődj g y e r m e k ü n k k e l , és a m i n t m e g k a p j u k a
b é r ü n k e t , e l k ü l d ö m n e k e d . Ha véletlenül szülnél, ha fiú lesz, hagyd é l e t b e n , ha lány,
tedd ki. A z t m o n d t a d A p h r o d i s i a s n a k : „ n e felejts el e n g e m " . Hogyan is t u d n á l a k t é ­
ged elfelejteni? E z é r t k é r l e k téged, h o g y ne aggódj. C a e s a r (értsd A u g u s t u s - a ford.)
2 9 . évében, Payni ( h ó n a p ) 2 3 - á n .
(verso:) H i l a r i o n Alisnak; k é z b e s í t s d .
A. B.

• Alis Hilarion felesége volt, a „nővér" megszólítás egyszerűen bizalmas-gyengéd viszonyt fe­
jez ki.

4.2.22. HÁZASSÁGI S Z E R Z Ő D É S
SZÖVEGE

Sel. Pap. 3; Berlin Papyrus 1052.

Kr. e. 13.

P r ó t a r c h o s n a k T h e r m i o n , A p i ó n leánya, illetve gyámja, Apollónios, C h a i r e a s fia, va­

l a m i n t A p o l l ó n i o s , P t o l e m a i o s f i a részéről.
T h e r m i o n é s A p o l l ó n i o s teljes e g y e t é r t é s b e n é l e t k ö z ö s s é g r e l é p n e k egymással.
256 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

Apollónios, P t o l e m a i o s fia T h e r m i o n kezéből, h á z u k b ó l h o z o m á n y k é n t k a p o t t egy

pár h á r o m n e g y e d ... súlyú arany fülbevalót, azonfelül ... e z ü s t d r a c h m á t .
M o s t a n t ó l A p o l l ó n i o s , P t o l e m a i o s fia fedezi T h e r m i o n v a l a m e n n y i szükségletét, ő
ruházza anyagi l e h e t ő s é g e i h e z k é p e s t m i n t törvényes feleségét, n e m b á n i k r o s s z u l
vele, n e m kergeti el, n e m b á n t a l m a z z a , n e m vesz m a g á h o z m á s n ő t rajta kívül, vagy
ellenkező e s e t b e n a h o z o m á n y m á s f é l s z e r e s é t kell megfizetnie, s azt m a g á t ó l Apolló-
niostól, P t o l e m a i o s fiától hajtják be, vagyis az ő teljes vagyonából, a t ö r v é n y szerint.
T h e r m i o n pedig teljesíti k ö t e l e s s é g e i t férjével s z e m b e n é s k ö z ö s é l e t ü k r e vonat­
kozólag, n e m t a r t ó z k o d i k h á z o n kívül A p o l l ó n i o s , P t o l e m a i o s f i a t u d t á n kívül s e m
éjjel, s e m nappal, n e m okoz kárt vagy g o n d o t k ö z ö s o t t h o n u k b a n é s n e m folytat vi­
szonyt m á s férfival. E l l e n k e z ő e s e t b e n , ha a fentiek k ö z ü l b á r m i t e l k ö v e t n e , törvé­
nyes vizsgálat u t á n megfosztják h o z o m á n y á t ó l .
A m e l l e t t a vétkes fél a k i s z a b o t t b ü n t e t é s t kapja.
C a e s a r (értsd A u g u s t u s uralkodásának) 1 7 . évében, P h a r m o u t h i h ó 2 0 . napján.
Fentnevezett Arsinoosnak házasságkötésünk alkalmából kifizettem a megszabott
h o z o m á n y t , a m i n t elő van írva, a feltett k é r d é s r e pedig i g e n t m o n d t a m .
É n , Aurélios T h e ó n , m á s n é v e n N e p ó t i a n o s s z e r k e s z t e t t e m ezt az ő számára, és én
í r t a m helyette, mivel a leány n e m i s m e r i a b e t ű k e t .
(harmadik kéz) É n , Aurélios A r s i n o o s , á t v e t t e m a m e g s z a b o t t h o z o m á n y t , ha pedig
n e t á n elválnánk - bár ne úgy l e n n e -, visszafizetem, a m i n t elő van írva, és a feltett
k é r d é s r e igent m o n d t a m .
T. K.

• A házassági szerződés pontosan rögzíti a házasságra lépő felek jogait, kötelességeit, a hozo­
mány összegét és a házasság - szerződésben meghatározott okokból történő - esetleges fel­
bomlása esetén a válás feltételeit, következményeit. A házassági szerződés szövege Augustus
uralkodása idején kelt, és a helyi időszámítás Egyiptom római meghódításának időpontját ve­
szi alapul (Kr. e. 3 0 ) . Pharmouthi hónap március-április hónapokra esett.

4.2.23. VÁLÁSI OKIRAT S Z Ö V E G E

Sel. Pap. 6; Berlin Papyrus 1103.

Kr. e. 13.

P r ó t a r c h o s n a k Z ó i s , H é r a k l e i d é s leánya, illetve gyámja, vagyis fivére, E i r é n a i o s ,

H é r a k l e i d é s f i a , v a l a m i n t A n t i p a t r o s , Z é n ó n f i a részéről.
Z ó i s és A n t i p a t r o s teljes e g y e t é r t é s b e n elválnak e g y m á s t ó l , v é g e t vetve a k ö z ö s
megegyezéssel, u g y a n e z e n t ö r v é n y s z é k előtt, C a e s a r m o s t folyó 1 7 . é v é b e n , Hathyr-
ben megkötött életközösségüknek.
Z ó i s M e g k a p t a A n t i p a t r o s kezéből, h á z u k b ó l a 1 2 0 e z ü s t d r a c h m a é r t é k ű r u h a n e ­
m ű t és az egy pár arany fülbevalót, m e l y e k a h o z o m á n y á t k é p e z t é k .
M o s t a n t ó l érvénytelen a házassági szerződés, é s s e m Z ó i s , s e m h e l y e t t e m á s n e m
 4.2.24. A SZEGÉNYEBBEK VÉDELME AZ ADÓÖSSZEÍRÁSOK SORÁN 257

keresi fel t ö b b é A n t i p a t r o s t , hogy visszakérje a h o z o m á n y t , de ugyanígy egyikük s e m

keresi fel a m á s i k a t s e m az é l e t k ö z ö s s é g ü k dolgában, s e m akármiféle m á s ügyben,
a m i n t azt e g é s z e n a j e l e n napig t e t t é k , a m e l y t ő l fogva Z ó i s n a k l e h e t ő s é g e nyílik arra,
hogy m á s férfival k a p c s o l a t o t l é t e s í t s e n , ahogyan A n t i p a t r o s n a k is, hogy m á s nővel,
lévén, h o g y i m m á r m i n d k e t t e n függetlenek.
A m e l l e t t , h o g y a t ö r t é n t e k érvényre lépjenek, a vétkes fél viselje a k á r o k a t és a ki­
szabott büntetést.
C a e s a r ( é r t s d A u g u s t u s u r a l k o d á s á n a k ) 1 7 . évében, P h a r m o u t h i h ó 2 . napján.

T. K.

• A válási okiratban benne foglaltatnak mindazok a törvényes rendelkezések, amelyeket a Ber­

lin Papyrus 1052 (4.2.22. szemelvény) - ugyanabban az évben kelt - házassági szerződésének
szövege kilátásba helyez a szerződő felek válása esetére.

4.2.24. A SZEGÉNYEBBEK VÉDELME AZ ADÓÖSSZEÍRÁSOK SORÁN

CodTheod 11, 16, 3.

Kr. u. 3 2 4 . április 2 4 .

U g y a n a z o n A u g u s t u s [ C o n s t a n t i n u s ] a c a l c h e d o n i a k és a m a k e d ó n o k edi'ctumához.
V a l a h á n y s z o r a d ó ö s z e í r á s (adscriptio) t a r t á s a s z ü k s é g e s , m i n d e n egyes város adójá­
n a k ö s s z e í r á s a a h e l y t a r t ó k (rectores) s z á n d é k a és r e n d e l é s e s z e r i n t t ö r t é n j é k , h o g y a
gazdagabbak (potiores) k é n y e - k e d v é n e k és j a v á n a k k i s z o l g á l t a t o t t s z e g é n y e b b e k
(mediocres) s o k a s á g a ne szenvedjen súlyos és m e g l e h e t ő s e n igazságtalan j o g s é r t é s t .
- Átvéve a m á j u s Kalendaeja. e l ő t t i n y o l c a d i k n a p o n , C r i s p u s és C o n s t a n t i u s Augus-
tusok harmadik consulságának évében.
R. Z.

• „Átvéve" (accepta): ez a kitétel a levél formában megszületett császári rendeleteknek a cím­

zett vagy beosztott hivatalnoka részéről történő átvételét jelenti, s néha a keltezés helyett áll.

4.2.25. CARACALLA R E N D E L E T E AZ ALEXANDRIÁBA S Z Ö K Ö T T

EGYIPTOMI PARASZTOK KIŰZETÉSÉRŐL

Sel. Pap. 2 1 5 ; Pap. Giess. 40., 2. col., 1 6 - 2 9 . sor.

Kr. u. 2 1 5 .

Az ö s s z e s A l e x a n d r i á b a n élő egyiptomit, k ü l ö n ö s e n a parasztokat, akik m á s h o n n a n

m e n e k ü l t e k oda, és akiket k ö n n y e n m e g l e h e t találni, m i n d e n f é l e k é p p e n ki kell űzni,
258 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

kivéve a d i s z n ó k e r e s k e d ő k e t , a folyami h a j ó s o k a t és azokat, akik n á d a t szállítanak a

fürdők fűtéséhez. De a t ö b b i e k e t , akik sokaságukkal és h a s z o n t a l a n s á g u k k a l m e g z a ­
varják a város nyugalmát, űzd ki. É r t e s ü l t e m arról, h o g y az e g y i p t o m i a k a S a r a -
p i s - ü n n e p e k e n é s b i z o n y o s m á s ü n n e p n a p o k o n b i k á k a t é s m á s f é l e é l ő állatokat
s z o k t a k áldozatra l e h o z n i , akár m á s n a p o k o n is; e b b e n n e m szabad m e g a k a d á l y o z n i
őket. A z o k a t kell távol tartani, akik saját k ö r n y é k ü k r ő l m e n e k ü l n e k el, h o g y ne kell­
j e n mezőgazdasági m u n k á t végezniük, azokat v i s z o n t n e m , akik a z a l e x a n d r i a i a k
igen fényes v á r o s á t látni kívánván gyűlnek oda, vagy a civilizáltabb é l e t f o r m a m i a t t ,
illetve a l k a l o m s z e r ű üzleti ügyeiket l e b o n y o l í t a n d ó é r k e z n e k .
A t o v á b b i a k b a n : A l e n f o n ó k k ö z ö t t ugyanis k ö n n y ű felismerni a b e n n s z ü l ö t t
egyiptomiakat a beszédjükről, a m e l y elárulja őket, h o g y m á s j o g á l l á s ú a k m e g j e l e n é s i
formáját és ö l t ö z e t é t viselik; s ő t a civilizált m a g a t a r t á s s a l e l l e n t é t e s s z o k á s a i k és
é l e t m ó d j u k is m e g m u t a t j a , h o g y egyiptomi parasztok.
A. B.

• Caracalla császár Cassius Dio 77.23. tanúsága szerint Kr. u. 215-ben nagy mészárlást rende­
zett Alexandriában. Ezt követően adta ki a fenti, a helytartóhoz intézett rendeletét, amely va­
lójában a városnak a zavargó elemektől való megtisztítását célozta.

4.2.26. CSÁSZÁRI KATONÁK TÚLKAPÁSAI

A CSÁSZÁRI BIRTOKOK BÉRLŐIVEL SZEMBEN

IGRR IV. 598; CIL III 14191.

Aragua, Phrygia.
Kr. u. 2 4 4 / 2 4 7 .

1 . J ó s z e r e n c s é t ! I m p ( e r a t o r ) C a e s ( a r ) M ( a r c u s ) Iulius Philippus P ( i u s ) F ( e l i x )
A u g ( u s t u s ) és M ( a r c u s ) Iulius Philippus, az igen n e m e s (nobüissimus) Caesar, M ( a r -
c u s ) A u r ( e l i u s ) E g l e c t u s n a k , D i d y m o s frumentarius k a t o n a útján. A p r o c ó n s u l , az
igen k i m a g a s l ó férfiú (vir clarissimus) megvizsgálva h i t e l e s s é g é t m i n d a n n a k , a m i t
e m l í t e t t é l , s z e m é l y e s e n fog g o n d o s k o d n i arról, hogy n e t ö r t é n j é k s e m m i n e m ű j o g t a ­
lanság. I s t e n veled.
2. I m p e r á t o r C a e s a r (Autokratór Kaisar) M ( a r c u s ) Iulius Philippus F é l i x Pius
A u g u s t u s n a k (Eusebés Eutychés Sebastos), valamint M ( a r c u s ) Iulius Philippus fenséges
C a e s a r n a k (epiphanestatos Kaisar). Kérelem (deésis) Aurelius E g l e c t u s részéről az
araguai b é r l ő i t e k (paroikos) és t e l e p e s e i t e k (geórgos) k ö z ö s s é g e é r d e k é b e n . A k ö v e t s é g
költségeit a phrygiai t o t t e a n o s o k és s o é n o s o k n é p e állta, és a ti k a t o n á t o k t e l j e s í t e t t e .
E z e k k ö z ö t t a ti b o l d o g k ö r ü l m é n y e i t e k k ö z ö t t , m i n d e n i d ő k l e g k e g y e s e b b és leg-
g o n d t a l a n a b b császárai, a m i k o r m i n d e n k i nyugodtan é s d e r ű s e n éli é l e t é t , s z a b a d o n
a g o n o s z s á g t ó l és félelemtől, egyedül mi szenvedjük a b o l d o g s á g o s i d ő k e l l e n t é t é t ,
e z é r t k ö n y ö r ö g v e fordulunk h o z z á t o k . A k é r e l e m a k ö v e t k e z ő k e t t a r t a l m a z z a .
A ti t e r ü l e t e t e k vagyunk, k ö z ö s s é g ü n k e g é s z é b e n a s z e n t k i n c s t á r n o k (hierótatos
 4.2.27. SZÖKÖTT COLONUST BEFOGADÓK BÜNTETÉSE 259

tamias) f e n n h a t ó s á g a alá tartozik, m e n e k ü l t e k b ő l alakult a ti h a t a l m a t o k alatt. És

m o s t a lovasság t a r t b e n n ü n k e t r e t t e g é s alatt, és t ö r v é n y t e l e n ü l behajtják rajtunk az
a d ó k a t azok, a k i k n e k feladata é p p e n h o g y a t e l e p ü l é s ő r z é s e l e n n e . A szárazföld bel­
s e j é b e n élünk, é s s e m hadvezér, s e m m á s n e m o k o z o t t m é g bajt n e k ü n k , m o s t pedig
a ti b o l d o g k o r o t o k e l l e n t é t é t szenvedjük.
M e r t az o r s z á g u t a k r ó l letérve b e n n ü n k e t s z o r o n g a t n a k azok, akiket Appia földjére
küldtek, ráadásul a z s o l d o s o k és a m a g a s rangú városi p a r a n c s n o k o k (stratiótai kai
dynastai), s ő t a ti császári e m b e r e i t e k (Kaisarianoi hymeteroi) is, r á n k t á m a d n a k és le­
térve a hadi u t a k r ó l (leóphoros hódos) h á t r á l t a t n a k b e n n ü n k e t a m e z e i m u n k á k b a n , el-
h u r c o l j á k igavonó ö k r e i n k e t , t ö r v é n y t e l e n ü l m a g u k n a k hajtják be adóinkat, és a
m e g f é l e m l í t é s m i a t t n e m derül ki, hogy e z u t á n m é g m i m i n d e n j o g t a l a n s á g t ö r t é n t
velünk.
M i n d e z e k tárgyában egyszer m á r f o l y a m o d t u n k nagyságodhoz, Augustus, a m i k o r
praefectus p r a e t o r i o voltál, és feltártuk a t ö r t é n t e k e t , s h o g y i s t e n s é g e d s z a k í t o t t rá
időt, a m e l l é k e l t levél bizonyítja.
A m i k e t a k é r v é n y b e n (libellus) összefoglaltatok, a p r o c o n s u l h o z t o v á b b í t o t t u k , aki
majd t e s z róla, h o g y a t o v á b b i a k b a n ne legyen helye p a n a s z n a k .
M i u t á n t e h á t e b b ő l a k é r e l e m b ő l s e m m i h a s z n u n k s e m származott, h a n e m a z tör­
t é n t , hogy durván b e h a j t o t t á k r a j t u n k azt is, amivel n e m t a r t o z t u n k , e g y e s e k ráadá­
sul j o g t a l a n u l b á n t a l m a z t a k is, és m e g t i p o r t a k , m i u t á n pedig n e m derült ki, hogy a
császáriak m e g f é l e m l í t e t t e k b e n n ü n k e t a t ö r t é n t e k során, h o g y a t e r m é s e i n k e t el­
p u s z t í t o t t á k , földünket pusztává t e t t é k . . .
T. K.

• A phrygiai Aragua császári birtokainak bérlői kérvénnyel fordulnak a császárhoz, III.

Philippus Arabshoz. A kérelmezők hivatkoznak egy korábbi beadványukra, amelyet Philippus
Arabsnak mint praefectus praetoriónak adtak be (Kr. u. 2 4 3 körül). A császári leirat szövege
(„a" fejezet) latinul, maga a kérvény („b" fejezet) első öt szakasza görögül íródott, a következő
bekezdés - a beadvány (libellus) proconsulhoz való továbbításának tényével - latin, majd a záró
szakasz ismét görög nyelvű. A vir clarissimus cím a senatori rangú proconsulnak járt. A felira­
ton szereplő paroikos kifejezés a latin colonus szó görög megfelelője. A kérvényt egy Didymos
nevű katona vitte a császárhoz, aki afrumentarü egységben szolgált. Afrumentarii eredetileg a
hadsereg élelembeszerzésével, ellátási feladatokkal megbízott katonák voltak.

4.2.27. SZÖKÖTT C O L O N U S T B E F O G A D Ó K B Ü N T E T É S E

CodTheod 5, 17, 1.
Kr. u. 3 3 2 . október 30.

I m p e r á t o r C o n s t a n t i n u s Augustus a t a r t o m á n y o k l a k ó i h o z , (pr.) A k i n é l c s a k m á s tu­

lajdonába t a r t o z ó (alieni iuris) colonust találnának, a n n a k n e m c s a k u g y a n ő t kell szár­
mazási h e l y é r e (origó) visszajuttatnia, h a n e m a [nála t ö l t ö t t ] időre kijáró fejadót
260 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

(capitatio) is ki kell fizetnie u g y a n ő é r t e . ( 1 ) M a g u k a t a co/onusokat, ha s z ö k é s e n j á r az

eszük, rabszolgai állapotba [taszítva] vasra kell verni, h o g y feladataikat, a m e l y e k
s z a b a d o k h o z illenek, m e g é r d e m e l t rabszolgaságra ítéltetve l e g y e n e k k é n y t e l e n e k
teljesíteni. - K e l t a n o v e m b e r Kalendaeja. e l ő t t i h a r m a d i k n a p o n , P i c a t i a n u s és
Hilarianus c o n s u l s á g á n a k évében.
É r t e l m e z é s (interpretatio): Ha valaki t u d a t o s a n idegen colonusX. fogadott v o l n a a há­
zába, e l ő b b j u t t a s s a azt vissza urának, és az é r t e j á r ó a d ó t (tributum), a m e d d i g n á l a
volt, legyen k ö t e l e s megfizetni; ő pedig [ti. a colonus], aki n e m akart az l e n n i , a k i n e k
született, t a s z í t t a s s á k rabszolgasorba.
R. Z.

4.3. Szövetségesek és provinciálisok

4 . 3 . 1 . A LATIN J O G F A J T Á I

Gaius: Institutionum commentarü quattuor VII.93-96, 1 2 8 - 1 2 9 .

9 3 . Ha egy idegen (peregrinus) m a g á n a k és g y e r m e k e i n e k r ó m a i polgárjogot (civitas

Romána) kérne, fiai c s a k úgy l e s z n e k az ő h a t a l m á b a n (potestas), ha a császár ő k e t ha­
t a l m á b a helyezte: a m i t ő c s a k úgy t e s z m e g , ha az ügy m e g i s m e r é s e u t á n úgy véli,
hogy ez a fiúk h a s z n á r a van: g o n d o s a b b a n és p o n t o s a b b a n i s m e r i m e g a serdületle­
n e k és a távollevők ügyét; így rendeli m i n d e z t az isteni Hadrianus r e n d e l e t e (edictum).
9 4 . Ha valakinek t e r h e s feleségével együtt a d o m á n y o z t a k polgárjogot (civitas
Romána), á m b á r az, aki születik, ahogy fent m o n d t a m , r ó m a i polgár lesz, m é g s e m
lesz az apa h a t a l m á b a n (potestas), így rendeli ezt az i s t e n i s z e n t s é g e s H a d r i a n u s csá­
szár r e n d e l e t e (subscriptio). É p p e n ezért aki tudja, h o g y felesége t e r h e s , a m i k o r a pol­
gárjogot kéri m a g á n a k és f e l e s é g é n e k a császártól, egyszerre kell t ő l e k é r n i e , h o g y
azt, aki s z ü l e t n i fog, h a t a l m á b a (potestas) vegye.
9 5 . M á s a z o k n a k az ügye, akik latin joggal (ius Latium) [rendelkezve] g y e r m e k e i k ­
kel együtt n y e r n e k polgárjogot, az ő g y e r m e k e i k ugyanis a h a t a l m u k (potestas) alá ke­
rülnek.
9 6 . E z t j o g o t (ius) b i z o n y o s idegen v á r o s o k n a k (peregrinae civitates) a r ó m a i n é p , a
s e n a t u s vagy a császár adta m e g . . . Ez vagy nagyobb, vagy k i s e b b latin j o g (tus Latium
maius, ius Latium minus). N a g y o b b a latin j o g ([ius] Latium maius) akkor, ha m i n d azok,
akiket decuríónak választanak, m i n d azok, akik m á s t i s z t s é g e t (honor) vagy h i v a t a l t
(magistratus) viselnek, r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) n y e r n e k ; k i s e b b a latin j o g
([ius] Latium minus) akkor, ha c s a k azok, akik vagy hivatalt (magistratus), vagy t i s z t s é ­
get (honor) viselnek, nyerik el a r ó m a i polgárjogot (civitas Romána). E z t a c s á s z á r o k
t ö b b r e n d e l e t e (epistolae) rendeli így.
1 2 8 . H a valakit valamilyen v é t s é g m i a t t a l e x C o r n a e l i a é r t e l m é b e n s z á m ű z e t é s r e
ítélnek, r ó m a i polgárjogát is elveszíti, e b b ő l következik, h o g y m e r t ily m ó d o n a r ó -
 4 3 . 2 . A MARCUS LIVIUS DRUSUS-FÉLE KONFLIKTUS 261

m a i p o l g á r o k s o r á b ó l kitörlik, e z é r t m i n t h a m e g h a l t volna, gyermekei m e g s z ű n n e k

az ő h a t a l m á b a n (potestas) l e n n i . Az é r t e l e m (ratio) n e m tűri ugyanis, hogy idegen
j o g á l l a p o t ú e m b e r r ó m a i polgárt t a r t s o n a h a t a l m á b a n . H a s o n l ó k é p p e n ha olyan va­
lakit í t é l n e k s z á m ű z e t é s r e , aki apai h a t a l o m alatt áll, m e g s z ű n i k apja h a t a l m á b a n
lenni, mivel az é r t e l e m h a s o n l ó k é p p e n n e m tűri, h o g y idegen j o g á l l a p o t ú e m b e r (pe­
regrinus) r ó m a i polgár (civis Romanus) szülői h a t a l m á b a n legyen.
1 2 9 . Ha az apát e l l e n s é g fogná el, n o h a ő az e l l e n s é g rabszolgája lesz, a g y e r m e k e k
j o g a m é g i s függőben m a r a d a visszatérés j o g a (ius postliminii) m i a t t , amelynél fogva
azok, akiket az e l l e n s é g elfogott, ha visszatérnek, m i n d e n korábbi j o g o t visszakap­
nak, így a v i s s z a t é r ő n e k g y e r m e k e i h a t a l m á b a n (potestas) lesznek; ha viszont meg­
h a l t o t t [ti. a f o g s á g b a n ] , g y e r m e k e i ö n j o g ú a k k á válnak. De arról, hogy ugyanattól az
időtől [ t ö r t é n i k m i n d e z ] , a m i k o r apja m e g h a l t az ellenségnél, vagy a m i k o r az ellen­
ség elfogta, k é t e l k e d n i l e h e t . Ha azt a fiút vagy u n o k á t az e l l e n s é g elfogja, h a s o n l ó ­
k é p p e n azt m o n d j u k , h o g y a visszatérés j o g a (ius postliminii) m i a t t az apa h a t a l m a is
b i z o n y t a l a n s á g b a n van.
F. G.

• A peregrinusokról és a latin jogúakról lásd RJT 2 0 3 - 2 0 8 .

4.3.2. A M A R C U S LIVIUS DRUSUS-FÉLE KONFLIKTUS

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] III. 17.

V é g ü l Livius D r u s u s k í s é r e l t e m e g , h o g y e z e k n e k a t ö r v é n y e k n e k érvényt szerezzen,

s n e m c s a k t r i b u n u s i h a t a l m á r a t á m a s z k o d o t t , h a n e m m e g p r ó b á l t a a s e n a t u s tekin­
télyét i s l a t b a vetni, é s e g é s z Itália e g y e t é r t e t t vele. D e m i k ö z b e n j o b b r a - b a l r a t e ­
k i n g e t e t t , olyan p u s z t í t ó erejű tűzvészt t á m a s z t o t t , h o g y a f e l l o b b a n ó l á n g o t képte­
len volt e l o l t a n i , és a m i k o r h i r t e l e n elragadta a halál, utódaira c s a k h á b o r ú t h a g y o t t
örökül.
A G r a c c h u s o k a bírósági t ö r v é n n y e l m e g o s z t o t t á k a r ó m a i népet, s egy fej h e l y e t t
k e t t ő t r a g a s z t o t t a k az á l l a m nyakára. A r ó m a i lovagok a k k o r a h a t a l o m r a t e t t e k szert,
h o g y az ő k e z ü k b e n n y u g o d o t t az e l ő k e l ő k é l e t e és sorsa, s m e g k a p a r i n t v a az állami
a d ó j ö v e d e l m e k e t , ö n k é n y e s e n k i f o s z t o t t á k a k ö z t á r s a s á g o t . A s e n a t u s t meggyengí­
t e t t e M e t e l l u s s z á m ű z e t é s e é s Rutilius e l í t é l t e t é s e , m e r t e l v e s z t e t t e m i n d e n é k e s s é ­
gét é s m é l t ó s á g á t .
E z u t á n Servilius C a e p i o akkora erővel, elszántsággal és tekintéllyel v é d e l m e z t e a
lovagokat, akár egy n é p t r i b u n u s - épp e z é r t irigykedett rá Livius D r u s u s , aki a t a n á c s
é r d e k e i n e k volt a szószólója. Ú g y látszott, m i n t h a egyazon v á r o s b a n k é t k a t o n a i tá­
b o r állna e g y m á s s a l s z e m b e n , c s u p á n a hadijelvények, a harci s a s o k és a zászlók hiá­
nyoztak. E l ő b b C a e p i o i n t é z e t t t á m a d á s t a s e n a t u s ellen, s m e g v e s z t e g e t é s s e l vádol­
t a m e g a n e m e s s é g k é t k u l c s e m b e r é t , S c a u r u s t é s Philippust. D r u s u s , h o g y m e g a k a ­
dályozza e z e k e t az eljárásokat, a g r a c c h u s i törvényekkel a m a g a oldalára á l l í t o t t a a
k ö z n é p e t ; a s z ö v e t s é g e s e k e t pedig u g y a n e z e n az alapon, a polgárjog r e m é n y é n e k
262 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

megcsillogtatásával rávette, h o g y t á m o g a s s á k a z egyszerű e m b e r e k e t . M a i s i s m e r t

m é g a m o n d á s a : T e s z e k róla, h o g y ne legyen mivel m e g v e s z t e g e t n i a lakosságot, ha­
csak n e m akarja valaki s z é t o s z t o g a t n i a s z e n n y e t vagy a m e n n y e t . E l j ö t t a nap, a m i ­
kor elő k e l l e t t t e r j e s z t e n i a törvényjavaslatot. Olyan e m b e r á r a d a t ö z ö n l ö t t m i n d e n ­
felől a városba, hogy úgy látszott, m i n t h a e l l e n s é g e s h a d s e r e g t a r t a n a R ó m a felé.
Philippus c o n s u l m é g i s m e g p r ó b á l t ellenindítványt t e n n i , egy hivatalszolga a z o n b a n
t o r k o n ragadta, s c s a k akkor e n g e d t e el, a m i k o r a v é r t o l u l á s t ó l e l k é k ü l t az arca, ki­
dülledt a s z e m e . V é g ü l erőszakkal k e r e s z t ü l v i t t é k a törvényeket, és h a t á l y b a léptet­
t é k őket. D e a s z ö v e t s é g e s e k a z o n n y o m b a n k ö v e t e l n i k e z d t é k t á m o g a t á s u k b é r é t .
Drusus n e m tudott eleget tenni a követelésnek, és belebetegedett, hogy megfonto-
latlansága államfelforgató m o z g o l ó d á s h o z v e z e t e t t . A h o g y ilyen n e h é z h e l y z e t b e n
gyakran m e g t ö r t é n i k , váratlanul elragadta a korai halál. M i n d a z o n á l t a l a s z ö v e t s é g e ­
s e k n e m álltak el tőle, hogy fegyverrel h a j t s á k be a r ó m a i n é p e n D r u s u s í g é r e t é t .

H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak eseménytörténetére vonatkozóan és társadalomtör­

téneti összefüggéseinek elemzésére lásd ORT 1 7 5 - 2 2 5 . , illetve RTT 7 1 - 9 5 .

4.3.3. AZ ÚN. S Z Ö V E T S É G E S H Á B O R Ú

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] III. 18.

S z ö v e t s é g e s h á b o r ú n a k n e v e z z ü k ugyan, hogy ezzel is c s ö k k e n t s ü k e gyűlöletes e s e ­

m é n y j e l e n t ő s é g é t , az igazat megvallva a z o n b a n p o l g á r h á b o r ú volt. M i u t á n ugyanis a
r ó m a i n é p m a g á b a o l v a s z t o t t a az etruszkokat, a l a t i n o k a t és a s a b i n o k a t , s egy vér
l e t t a s o k r o k o n - a k ü l ö n á l l ó t a g o k t e s t t é forrtak ö s s z e -, a sokféle t ö r z s egyetlen
n é p p é k o v á c s o l ó d o t t . É p p e z é r t s e m m i v e l s e m volt k i s e b b szégyen, h o g y Itália terü­
l e t é n fellázadtak s z ö v e t s é g e s e i n k , m i n t m i k o r a p o l g á r o k a V á r o s falain belül ü t ö t t e k
pártot. Az ő e r e j ü k is gyarapította az államot, s ezért m é l t á n k ö v e t e l t é k m a g u k n a k a
teljes polgárjogot. E n n e k r e m é n y é t D r u s u s é b r e s z t e t t e fel b e n n ü k , aki h a t a l o m r a
törve, ő k e t is fellázította. Vele saját polgártársai v é g e z t e k aljas m ó d o n , de a láng,
a m e l y őt e l h a m v a s z t o t t a , arra t ü z e l t e a s z ö v e t s é g e s e k e t , h o g y fegyvert ragadjanak,
és megostromolják Rómát.
Mi l e h e t gyászosabb e n n é l a vérfürdőnél? Mi l e h e t n a g y o b b s z e r e n c s é t l e n s é g , m i n t
az, hogy L a t i u m é s P i c e n u m , E t r u r i a é s C a m p a n i a , végül e g é s z Itália e m e l t k e z e t sa­
j á t anyjára és szülővárosára, m i n t az, h o g y l e g b á t r a b b és legvitézebb s z ö v e t s é g e s e i n k
egész hadereje saját k ü l ö n katonai jelvényei alatt v o n u l t fel, s a vidéki v á r o s o k hír­
h e d t és szörnyűséges hadvezérei s o r a k o z t a t t á k fel ő k e t R ó m a e l l e n ? P o p p a e d i u s a
m a r s u s o k a t és a p a e l i g n u s o k a t s z ó l í t o t t a fegyverbe, a l a t i n o k a t Afranius, az u m b e r e -
ket Plotius, E g n a t i u s az etruszkokat, S a m n i u m o t és L u c a n i á t pedig T e l e s i n u s . El le­
het-e képzelni s z o m o r ú b b dolgot, m i n t hogy az a n é p , a m e l y k i r á l y o k n a k és n e m z e -
 4.3.4. A RÓMAI POLGÁRJOG KITERJESZTÉSE AZ ITÁLIAI SZÖVETSÉGESEKRE 263

t e k n e k volt ítélőbírája, n e m t u d o t t ura lenni tulajdon sorsának, s egy C o r f i n i u m tá­

m a d t rá A s i a és E u r ó p a legyőzőjére - R ó m á r a ?
E l ő s z ö r az volt a haditerv, h o g y a latin ü n n e p e k alkalmával az A l b a hegyén rende­
z e t t s z e r t a r t á s o k s o r á n az oltár e l ő t t vágják le áldozati b a r m o k k é n t a c o n s u l o k a t :
Iulius C a e s a r t (értsd: S e x t u s Iulius Caesar, c o n s u l Kr. e . 9 2 - b e n ) m e g M á r c i u s
Philippust. Ez a gaztett árulás k ö v e t k e z t é b e n m e g h i ú s u l t , így A s c u l u m b a n t ö r t ki
teljes dühvel a h á b o r ú , a h o l a j á t é k o k alkalmával a n é p e s k ö z ö n s é g s z e m e láttára
k o n c o l t á k fel a r ó m a i k ü l d ö t t e k e t . Ez volt az á t k o z o t t j e l a d á s az i s t e n t e l e n háborúra.
E k k o r m á r m i n d e n f e l é , Itália v a l a m e n n y i p o n t j á n harci riadót fújtak a z egyes n é p e k
és városok, m é g h o z z á külön-külön, m e r t addigra a fölkelés vezére és é r t e l m i szerző­
j e , P o p p a e d i u s e g é s z Italián végigszáguldott.
S e m H a n n i b á l , s e m Pyrrhus n e m vitt v é g h e z e k k o r a pusztítást. í m e , vérfürdő szín­
helye lett, tűzzel-vassal p u s z t u l t O c r i c u l u m , G r u m e n t u m , Faesulae, Carseoli, Aeser-
nia, N u c e r i a é s P i c e n t i a . Rutilius csapatait szétverték, C a e p i ó é t m e g s e m m i s í t e t t é k .
M a g a Iulius C a e s a r is e l v e s z t e t t e hadseregét, s m i d ő n véres t e s t é t s z o m o r ú m e n e t ­
b e n v i t t é k v i s s z a a V á r o s b a , a hadvezér ú t k ö z b e n , R ó m a kellős k ö z e p é n l e h e l t e ki lel­
k é t . De nagy a r ó m a i a k s z e r e n c s é j e , és m i n d i g a bajban m u t a t k o z i k m e g a legtel­
j e s e b b e n , újult és h a t a l m a s erővel! A különféle n é p e k r e e g y e n k é n t t ö r t ü n k rá: C a t o
az e t r u s z k o k a t z ú z t a szét, G a b i n i u s a m a r s u s o k a t , C a r b o a l u c a n u s o k a t , S u l l a a
s a m n i s o k a t , P o m p e i u s S t r a b o pedig m i n d e n t a l á n g o k és a fegyverek martalékává
tett, és addig n e m v e t e t t véget a m é s z á r l á s n a k , amíg el n e m t ö r ö l t e a föld színéről
A s c u l u m o t , s oly s o k hadsereg, oly s o k c o n s u l h a l o t t i s z e l l e m é é r t , a v á r o s o k kifosz­
tásáért be n e m mutatta az engesztelő áldozatot az isteneknek.
H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak eseménytörténetére vonatkozóan és társadalomtör­

téneti összefüggéseinek elemzésére lásd ORT 175-225., illetve RTT 7 1 - 9 5 .

4.3.4. A RÓMAI POLGÁRJOG KITERJESZTÉSE

A Z ITÁLIAI S Z Ö V E T S É G E S E K R E

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.49.

Ez t ö r t é n t Italiának az Adria felé e s ő részén. Az i n n e n érkező h í r e k h a t á s á r a a R ó m á ­

tól t ú l n a n lakó etruszkok, u m b e r e k és a t ö b b i , velük s z o m s z é d o s törzs m i n d elpárto­
lásra s z á n t á k el m a g u k a t . A s e n a t u s attól tartva, hogy a m i n d e n irányból k i r o b b a n ó
h á b o r ú ellen n e m lesz védekezés, először is a C u m a e t ő l a V á r o s i g h ú z ó d ó tengerpart
ő r z é s é r e felszabadított rabszolgákat rendelt ki. E k k o r s o r o z t á k be ő k e t e l s ő ízben a
h a d s e r e g b e az e m b e r h i á n y m i a t t . Megszavazták azt is, hogy a R ó m a szövetségéhez
h ű s é g e s i t a l i c u s o k megkapják a polgárjogot - h i s z e n ez volt a legfőbb vágya szinte va­
l a m e n n y i ü k n e k . Az erről szóló k ö z l é s t el is j u t t a t t á k az etruszkokhoz, ők pedig szíves
ö r ö m e s t elfogadták a polgárjogot. Ezzel az e n g e d m é n n y e l a s e n a t u s a h o z z á h ű s é g e -
264 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

seket m é g h ű s é g e s e b b e k k é s az ingadozókat szilárdabbakká t e t t e , e l l e n s é g e i t pedig

azzal, hogy h a s o n l ó j o g o k e l n y e r é s é n e k r e m é n y é t csillogtatta m e g e l ő t t ü k , b é k ü l é -
kenységre hangolta. A r ó m a i a k a z o n b a n ezeket az új polgárokat n e m az a k k o r m e g l e ­
vő 35 t r i b u s b a sorolták, n e h o g y a régi polgároknál n a g y o b b s z á m ú a k lévén, a szava­
zás során fölénybe kerüljenek, h a n e m őket tíz c s o p o r t b a osztva, ugyanennyi új t r i b u s t
szerveztek, a m e l y e k b e n az új polgárok a t ö b b i tribus u t á n szavazhattak. Szavazójo­
guk így l e g t ö b b e s e t b e n h a s z o n t a l a n n á vált, h i s z e n a 35 régi t r i b u s t e l ő b b s z ó l í t o t t á k
szavazásra, s e z e k ö n m a g u k b a n t ö b b s é g e t alkottak. L e h e t , h o g y ez e l s ő p i l l a n a t b a n
elkerülte az italicusok figyelmét, vagy talán m é g ezen az á r o n is szívesen fogadták a
polgárjogot. A m i k o r azonban k é s ő b b rájöttek, ez új felkelés forrásává lett.
H. I.

• Az ún. szövetséges háborúra mint a késői köztársaság válságának egyik konfliktusára, vala­
mint történeti hátterére lásd RTT 7 1 - 9 5 . és ÓRT 177-180., továbbá RTChr Nr. 4 4 - 4 5 .

4.3.5. S Z E R Z Ő D É S A LATIN V Á R O S O K K A L

Dionysios Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 6.95.

U g y a n e b b e n az i d ő b e n k ö t ö t t é k és e r ő s í t e t t é k m e g esküvel a b é k e és b a r á t s á g új
szerződéseit is a latin v á r o s o k mindegyikével, egyrészt mivel a z o k a z e n d ü l é s idején
n e m t e t t e k k í s é r l e t e t további zavargásokra, a n é p v i s s z a t é r t é t pedig nyílt ö r ö m m e l
fogadták; m á s r é s z t pedig k é s z n e k m u t a t k o z t a k , h o g y c s a t l a k o z z a n a k a r ó m a i a k h o z
az elpártoltak elleni h a r c b a n . A szerződés a k ö v e t k e z ő k e t foglalta m a g á b a : „A r ó m a i ­
ak és az ö s s z e s latin város b é k é b e n é l j e n e k egymással, a m í g c s a k az ég és a föld h e ­
lyén m a r a d . Egyik fél se t á m a d j o n háborúval a m á s i k r a , s ne h o z z o n be k ü l s ő e l l e n s é ­
get s e m , a m á s i k r a kívülről r á t ö r ő e l l e n s é g e s c s a p a t o k n a k pedig ne b i z t o s í t s o n sza­
bad felvonulást, h a n e m s i e s s e n s z ö v e t s é g e s e s e g í t s é g é r e m i n d e n erejével; a k ö z ö s e n
vívott h á b o r ú b a n s z e r z e t t z s á k m á n y b ó l és prédából pedig m i n d k é t fél e g y e n l ő részt
kapjon. A m a g á n s z e r z ő d é s e k e t illető p e r e k b e n tíz n a p o n b e l ü l s z ü l e s s é k d ö n t é s ,
m é g p e d i g a z o n a helyen, akiknél a m e g á l l a p o d á s t k ö t ö t t é k . E z e n s z e r z ő d é s h e z pedig
tilos akár hozzáfűzni, akár b e l ő l e elvenni b á r m i t is, kivéve, ha azt a r ó m a i a k és az
ö s s z e s l a t i n o k egyaránt h e l y e s l i k . " E z t a s z e r z ő d é s t k ö t ö t t é k m e g t e h á t a s z e n t s é ­
gekre (kat hierón) e s k ü t téve a r ó m a i a k a latinokkal. A s e n a t u s pedig megszavazta,
hogy m u t a s s a n a k be h á l a á l d o z a t o t az i s t e n e k n e k k ö s z ö n e t k é p p a n é p p e l való k i b é ­
külésért, s az úgynevezett L a t i n Ü n n e p (Latinai heortai [gör.], Feriae Latináé [lat.])
m á r m e g l é v ő k é t n a p j á h o z egy h a r m a d i k a t c s a t o l t . A z e l s ő n a p o t m é g T a r q u i n i u s ki­
rály t e t t e ü n n e p p é , m i k o r legyőzte az etruszkokat, a m á s o d i k a t pedig n é p v e z e t t e be,
m i k o r a királyok kiűztével szabaddá t e t t e a várost.
P. E.

• A latinokkal való megegyezés történeti hátterére lásd ÓRT 6 3 - 6 4 .

 4.3.6. A RÓMAI POLGÁRJOG ELNYERÉSE A LATIN JOGÁLLÁSÚAK SZÁMÁRA 265

4.3.6. A RÓMAI POLGÁRJOG ELNYERÉSE

A LATIN J O G Á L L Á S Ú A K S Z Á M Á R A

Gaius: Institutionum commentarii quattuor VII.28-32c.

{ M i l y e n m ó d o n s z e r e z h e t i k m e g a latin j o g ú a k a r ó m a i polgárjogot}
2 8 . A latin j o g ú a k (Latini) a r ó m a i polgárjogot s z á m o s m ó d o n s z e r e z h e t i k m e g .
2 9 . R ö g t ö n a lexAelia Sentia alapján ugyanis a h a r m i n c évnél fiatalabb felszabadított
és l a t i n n á l e t t [volt r a b s z o l g á k ] , a m e n n y i b e n feleségül v e s z n e k valakit vagy a r ó m a i
p o l g á r o k (cives Romanae), vagy a c o l o n i a i latin j o g ú a k (Latináé coloniariae) közül, vagy
a z olyan á l l a p o t ú a k közül, a m i l y e n e k ő k m a g u k is, é s ezt n e m kevesebb, m i n t h é t
serdült r ó m a i polgár t a n ú j e l e n l é t é b e n tanúsítják, é s fiúgyermeket n e m z e n e k , ami­
kor ez a fiúgyermek b e t ö l t i e l s ő életévét, ez a törvény megadja n e k i k a l e h e t ő s é g e t
arra, h o g y a praetor vagy a t a r t o m á n y o k b a n a t a r t o m á n y helytartója (praeses provin­
ciáé) elé járuljanak, és bizonyítsák, h o g y a lex Aelia Sentia alapján feleségül v e t t e k va­
lakit és attól egyéves fiúgyermekük van: ha t e h á t az, aki e l ő t t az ok b i z o n y í t á s a lezaj­
lott, kihirdeti, h o g y m i n d e z így van, akkor m a g a a latin j o g ú és a felesége, a m e n n y i ­
b e n m a g a is ugyanilyen állapotú, és a fia, a m e n n y i b e n m a g a is ugyanilyen állapotú,
r ó m a i p o l g á r o k k á válnak.
3 0 . A fiú s z e m é l y é v e l k a p c s o l a t b a n pedig azért t e t t ü k hozzá, h o g y „ a m e n n y i b e n
m a g a is ugyanilyen állapotú", m e r t ha a latin j o g ú felesége r ó m a i polgár, az, aki ő t ő l e
születik, egy új s e n a t u s i h a t á r o z a t alapján, a m e l y e t az isteni H a d r i a n u s k e z d e m é n y e ­
zett, r ó m a i p o l g á r n a k születik. 3 1 . A r ó m a i polgárjog m e g s z e r z é s é n e k e j o g á t pedig
j ó l l e h e t a lex Aelia Sentia alapján egyedül a h a r m i n c évnél fiatalabb felszabadított és
latin j o g ú v á l e t t [rabszolgák] élvezhették, azt k é s ő b b egy s e n a t u s i határozat, a m e ­
lyet P e g a s u s és P u s i o c o n s u l s á g a idején fogadtak el, a h a r m i n c évnél i d ő s e b b felsza­
badított, latin j o g ú v á l e t t [volt r a b s z o l g á k n a k ] is m e g a d t a .
3 2 . E g y é b k é n t ha a latin j o g ú m e g h a l n a , m i e l ő t t fia o k á t [ti. a polgárjogszerzés le­
h e t ő s é g é n e k j o g o s voltát] b i z o n y í t h a t t a volna, az anya is bizonyíthatja ezt az okot, és
így m a g a is r ó m a i polgárrá lesz, ha latin j o g ú l e t t v o l n a [ j ó l l e h e t ] a fiú m a g a ró­
m a i polgár, mivel r ó m a i polgár anyától született, m é g i s b i z o n y í t a n i a kell az okot,
h o g y apjának suus herese l e h e s s e n . 3 2 a . A m i t pedig az egyéves fiúgyermekről m o n d ­
t u n k <, ugyanazt értjük az egyéves leánygyermekről is. 3 2 b . E z e n kívül a lex Visellia
alapján m i n d a h a r m i n c évnél fiatalabb, m i n d az e n n é l i d ő s e b b felszabadított és latin
j o g ú v á l e t t [volt r a b s z o l g á k ] m e g s z e r z i k a i'us QmYiítumot, > vagyis r ó m a i p o l g á r o k k á
válnak, ha R ó m á b a n h a t évet szolgálnak az éjjeliőr-, ül. t ű z o l t ó e g y s é g e k b e n (inter
vigiles). K é s ő b b valószínűleg s z ü l e t e t t egy s e n a t u s i határozat, a m e l y m e g a d t a n e k i k
a r ó m a i polgárjogot [ a k k o r i s ] , ha a h á r o m é v n y i szolgálatot k i t ö l t ö t t é k . 3 2 c . A latin
j o g ú a k az i s t e n i C l a u d i u s r e n d e l e t e (edictum) alapján m e g s z e r z i k a ius Quiritiumot, ha
olyan t e n g e r i h a j ó t építenek, a m e l y legalább tízezer modtusnyi g a b o n á t k é p e s b e ­
fogadni, és ez a hajó, vagy a m e l y i k e n n e k a h e l y é b e kerül, h a t évig g a b o n á t szállít
Rómába.
F. G. - R. Z.
• A római polgárokról és a latin jogúakról lásd RJT 2 0 3 - 2 0 8 .
266 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.3.7. V E G Y E S JOGÁLLÁSÚAK HÁZASSÁGÁBÓL S Z Ü L E T E T T

GYERMEKEK JOGÁLLÁSA

Gaius: Institutionum commentarii quattuor VII.81-84.

8 1 . Ezekkel m e g e g y e z ő e n a z i s t e n i H a d r i a n u s k e z d e m é n y e z é s é r e s e n a t u s i h a t á r o z a t
(senatus consultum) r e n d e l t e el azt, h o g y aki latin j o g ú apától és idegen (peregrina)
anyától születik, h a s o n l ó k é p p e n fordítva, aki idegen (peregrinus) apától és latin j o g ú
anyától születik, az anyja j o g á l l á s á t k ö v e s s e .
8 2 . E n n e k megfelel, h o g y rabszolga (ancilla) anyától és szabad (liber) a p á t ó l a n é ­
p e k j o g a (ius gentium) é r t e l m é b e n rabszolga (servus) születik, e l l e n b e n szabad (libera)
anyától és rabszolga (servus) apától szabad (liber) születik.
8 3 . F i g y e l n ü n k kell arra is, hogy ezt a ius gentium szerinti szabályt valamilyen t ö r ­
vény vagy a t ö r v é n y erejével bíró [ m á s j o g s z a b á l y ] megváltoztatja-e.
8 4 . í m e ugyanis a Claudianus-féle s e n a t u s i h a t á r o z a t (senatus consultum) s z e r i n t az
a r ó m a i polgárjogú nő (civis Romána), aki m á s rabszolgájával a r a b s z o l g a u r á n a k b e l e ­
egyezésével n e m i k a c s o l a t b a került, m a g a ugyan szabad m a r a d h a t a m e g e g y e z é s ér­
t e l m é b e n , de rabszolgát fog szülni, ugyanis a m i m e g e g y e z é s l e s z k ö z t e és a n n a k a
rabszolgának az ura között, azt a s e n a t u s h a t á r o z a t a (senatus consultum) é r v é n y e s n e k
ítéli. De k é s ő b b a m é l t á n y t a l a n dolgot és a h e l y t e l e n j o g o t m e g f o n t o l v a az i s t e n i
Hadrianus helyreállította a n é p e k j o g á n a k szabályát, a m e l y s z e r i n t mivel az a s s z o n y
szabad marad, szabadot szül.
F. G. - R. Z.

• A római polgárokról, a latin jogúakról lásd RJT 2 0 3 - 2 0 8 . , a rabszolgákra vonatkozóan pedig

lásd RJT 2 0 8 - 2 1 1 .

4.3.8. A U G U S T U S KÜLPOLITIKÁJA

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 2 1 - 2 3 .

2 1 . R é s z i n t s z e m é l y e s e n , r é s z i n t alvezérei útján leigázta C a n t a b r i á t , A q u i t a n i á t ,

P a n n o n i á t , D a l m a t i á t az egész Illyricummal, t o v á b b á R a e t i á t m e g a v i n d e l i c u s o k és
s a l a s s u s o k alpesi törzseit. G á t a t v e t e t t a dákok b e t ö r é s e i n e k - h á r o m v e z é r ü k nagy­
s z á m ú seregükkel együtt elpusztult -, a g e r m á n o k a t v i s s z a k e r g e t t e az E l b a folyón
túlra; k ö z ü l ü k a s u e b u s o k és s i g a m b e r e k m e g h ó d o l t a k , e z e k e t á t v e z e t t e Galliába, és
a R a j n a m e n t i földeken (inproximis Rheno agris) t e l e p í t e t t e le őket. M á s l á z o n g ó n é p e ­
ket is e n g e d e l m e s s é g r e bírt. Igaz és k é n y s z e r í t ő ok n é l k ü l a z o n b a n egyetlen n é p e t
s e m t á m a d o t t m e g soha; távol állott tőle, hogy hadi d i c s ő s é g ö r e g b í t é s e v é g e t t kiter­
j e s s z e a b i r o d a l o m határait: egy-két barbár fejedelemtől a B o s s z ú á l l ó M a r s t e m p l o ­
m á b a n (in aede Mártis Ultoris) m é g e s k ü t is vett, hogy m e g t a r t j á k a b é k é t és barátsá­
got, m e l y e t m a g u k kívántak; m á s o k t ó l pedig újfajta t ú s z o k a t : n ő k e t követelt, m e r t
észrevette, hogy a férfi k e z e s e k k e l n e m i g e n t ö r ő d n e k ; m é g i s m e g e n g e d t e nekik,
 4.3.9. AUGUSTUS ÉS A MEGHÓDÍTOTT KIRÁLYSÁGOK 267

h o g y túszaikat, valahányszor kedvük tartja, kiválthassák. M é g a gyakran és hitszegő-

en lázadó t ö r z s e k e n s e m állt k ü l ö n ö s e b b e n súlyos b ü n t e t é s s e l bosszút; ilyenkor a
foglyokat azzal a feltétellel adta el rabszolgának, hogy hazájukkal s z o m s z é d o s terüle­
t e n n e m r a b o s k o d h a t n a k , és h a r m i n c évnél e l ő b b fel n e m szabadulhatnak. E vitézség
és m é r t é k l e t e s s é g h í r é r e az i n d u s o k és scythák, akiket addig c s a k hírből i s m e r t e k ,
arra s z á n t á k m a g u k a t , h o g y k ö v e t e i k útján ö n k é n t kérjék A u g u s t u s és a r ó m a i n é p
b a r á t s á g á t (amicitia ... populi Romani). Kívánságára a p a r t h u s o k is könnyűszerrel át­
e n g e d t é k A r m e n i á t , k i a d t á k a hadijelvényeket (signa militaria) is, m e l y e k e t m é g M.
C r a s s u s t ó l és M. A n t o n i u s t ó l z s á k m á n y o l t a k ; t ú s z o k a t is felajánlottak neki, s ő t egy
a l k a l o m m a l , m i k o r t ö b b e n viszálykodtak a t r ó n é r t , azt i s m e r t é k el, akit Augustus vá­
l a s z t o t t ki s z á m u k r a .
2 2 . I a n u s Q u i r i n u s t e m p l o m á t , m e l y e t R ó m a alapításától fogva uralkodása kezde­
téig (a condita urbe ante memóriám suam) c s a k k é t s z e r t a r t o t t a k zárva, e n n é l jóval rövi­
d e b b idő alatt, b é k é t t e r e m t v e szárazon és vízen, h á r o m í z b e n záratta be (terra
marique pace párta ter clusit). K i s e b b d i a d a l m e n e t b e n (ovatio) k é t s z e r v o n u l t be R ó m á ­
b a : a philippi c s a t a és a siciliai h á b o r ú u t á n . N a g y d i a d a l m e n e t e t (triumphus) h á r o m ­
s z o r r e n d e z e t t , a dalmatiai, az a c t i u m i és az alexandriai g y ő z e l e m u t á n - m i n d e g y i k
h á r o m - h á r o m napig t a r t o t t egyfolytában.
2 3 . M i n d ö s s z e k é t súlyos é s s z é g y e n l e t e s v e r e s é g e t szenvedett, m i n d k e t t ő t G e r -
m a n i á b a n : a „lolliusit" (clades Lolliana) és a „varusit" (clades Variana); az elsőnél na­
g y o b b volt a szégyen, m i n t a veszteség, a m á s o d i k v i s z o n t c s a k n e m v é g z e t e s s é vált,
m i n t h o g y a k k o r h á r o m légiót m é s z á r o l t a k l e hadvezérrel, alvezérekkel, k i s e g í t ő csa­
p a t o k k a l együtt. M i h e l y t A u g u s t u s erről értesült, k a t o n a i ő r s é g e k e t r e n d e l t ki vá­
r o s s z e r t e , h o g y a f o r r o n g á s o k n a k e l e j é t vegye; a provinciák h e l y t a r t ó i n a k pedig meg­
h o s s z a b b í t o t t a hivatalos m e g b í z a t á s u k a t , h o g y tapasztalt és a helyi viszonyokkal is­
m e r ő s e m b e r e k t a r t s á k féken a s z ö v e t s é g e s e k e t . F é n y e s j á t é k o k r e n d e z é s é r e t e t t
fogadalmat a L e g j o b b és L e g h a t a l m a s a b b I u p p i t e r n e k (Iuppiter Optimus Maximus), ha
j ó r a fordul segítségével az á l l a m h e l y z e t e : így t ö r t é n t ez a c i m b e r e k és m a r s u s o k el­
len viselt h á b o r ú idején is. Azt m o n d j á k , annyira leverte ez az esemény, h o g y h ó n a ­
p o k o n k e r e s z t ü l n e m v á g a t t a haját és szakállát, fejét az ajtófélfához verdeste, s ezt ki­
áltozta: „ Q u i n t i l i u s Varus, add vissza l é g i ó i m a t ! " (Quintili Vare, legiones redde!) A ve­
r e s é g n a p j á n m i n d e n é v b e n k o m o r g y á s z ü n n e p e t ült.
K. F.

4.3.9. A U G U S T U S ÉS A M E G H Ó D Í T O T T KIRÁLYSÁGOK

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 48.

A királyságokat, m e l y e k e t a hadijog alapján k e r í t e t t h a t a l m á b a , kevés kivétellel vagy

visszaadta uraiknak, vagy i d e g e n e k n e k a d o m á n y o z t a őket. A szövetséges királyokat
(reges socii) m é g e g y m á s k ö z t is összefűzte k ö l c s ö n ö s r o k o n i k ö t e l é k k e l , k é s z s é g e s
szerzője é s t á m o g a t ó j a lévén m i n d e n f é l e r o k o n s á g n a k é s barátságnak. Mindegyikről
úgy g o n d o s k o d o t t , m i n t a b i r o d a l o m tagjáról és részeséről; a k i s k o r ú a k n a k és e l m e -
268 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

b e t e g e k n e k g y á m o t r e n d e l t ki k o r h a t á r u k eléréséig, illetve gyógyulásukig; s o k u k

g y e r m e k é t pedig a magáéival együtt n e v e l t e t t e és t a n í t t a t t a .
K. F.

4.3.10. R Ó M A KÜLPOLITIKAI HELYZETÉNEK MEGSZILÁRDÍTÁSA

A U G U S T U S HALÁLA U T Á N

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 60.8.1-3.

1 . E z u t á n visszaadta K o m m a g é n é t A n t i o c h o s n a k ( m e r t G a i u s , b á r e l ő z ő l e g m a g a
adta neki, visszavette t ő l e ) , az ibériai M i t h r i d a t é s t pedig, akit k o r á b b a n G a i u s m a g a
elé idéztetett, majd b e b ö r t ö n z ö t t , hazaküldte, hogy v i s s z a s z e r e z z e h a t a l m á t . 2 . E g y
m á s i k M i t h r i d a t é s n e k pedig, aki a m a nagy M i t h r i d a t é s l e s z á r m a z o t t j a volt, a B o s -
p o r o s t ajándékozta, míg P o l e m ó n n a k egy kilikiai t e r ü l e t e t a d o t t h e l y e t t e c s e r é b e .
A palaestinai Agrippának, aki a n n a k idején, véletlenül é p p e n R ó m á b a n lévén, segít­
ségére volt a h a t a l o m r a j u t á s b a n , m e g n ö v e l t e felségterületét és c o n s u l i c í m e t j u t t a ­
t o t t neki. 3. (Agrippa) Fivérének, H e r ó d e s n e k pedig praetori m é l t ó s á g o t és helytar­
tói h a t a l m a t adott, v a l a m i n t m e g e n g e d t e , hogy b e l é p j e n e k a s e n a t u s i g y ű l é s t e r e m ­
be, és görögül m o n d j a n a k k ö s z ö n e t e t n e k i .
B. Á.

• Augustus halálát követően Tiberius megpróbálta diplomáciai úton megszilárdítani Róma

helyzetét a Rómától függő helyzetben levő államalakulatokban, és saját, hű embereit juttatta
hatalomra Asia, Hispánia területén.

4.3.11. AUGUSTUS HÓDÍTÁSAI

Suetonius: De vita Caesarára [A Caesarok élete], Augustus 48.

4 8 . A királyságokat, m e l y e k e t a hadijog alapján k e r í t e t t h a t a l m á b a , kevés kivétellel

vagy visszaadta uraiknak, vagy i d e g e n e k n e k a d o m á n y o z t a őket. A s z ö v e t s é g e s kirá­
lyokat m é g egymás k ö z t is összefűzte k ö l c s ö n ö s r o k o n i k ö t e l é k k e l , k é s z s é g e s szer­
zője és t á m o g a t ó j a lévén m i n d e n f é l e r o k o n s á g n a k és b a r á t s á g n a k . M i n d e g y i k r ő l úgy
g o n d o s k o d o t t , m i n t a b i r o d a l o m tagjáról és részeséről; a k i s k o r ú a k n a k és e l m e b e t e ­
g e k n e k g y á m o t rendelt ki k o r h a t á r u k eléréséig, illetve gyógyulásukig; s o k u k gyer­
m e k é t pedig a magáéival együtt n e v e l t e t t e és t a n í t t a t t a .
K. F.

• Augustus hódításaihoz lásd még a 4.3.8. és a 4.3.9. szemelvényt.

 4.3.12. A DUNA MENTÉN ÉLŐ NÉPEK MEGHÓDÍTÁSA 269

4.3.12. A DUNA M E N T É N ÉLŐ NÉPEK

MEGHÓDÍTÁSA

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] IV. 11.

Ezzel v é g e t é r t e k a p o l g á r h á b o r ú k , a t ö b b i hadjáratot m á r idegen n é p e k ellen visel­

tük, akik a földkerekség k ü l ö n b ö z ő p o n t j a i n t á m a d t a k m e g m i n k e t , látván, hogy bi­
r o d a l m u n k súlyos bajokkal küszködik. E t ö r z s e k s z á m á r a új dolog volt a béke, és m i ­
vel n e m v o l t a k h o z z á s z o k v a a szolgaság j á r m á h o z , fölkeltek, hogy gőgös nyakukról
lerázzák az igát, a m e l y e t c s a k a m i n a p t e t t ü n k rájuk. A l e g e l k e s e r e d e t t e b b h a r c o k ál­
t a l á b a n az északi irányba e s ő t e r ü l e t e k e n folytak: a noricusokkal, az illyrekkel, a pan­
n o n o k k a l , a dalmatákkal, a m o e s i a i a k k a l , a thrákokkal, a dákokkal, a sarmatákkal és
a germánokkal.
N o r i c u m l a k ó i n a k ö n b i z a l m á t a z A l p o k b é r c e i növelték, m i n t h a a h á b o r ú n e m vol­
na k é p e s feljutni a sziklákra és a havas c s ú c s o k r a . De C a e s a r - m o s t o h a f i a , Claudius
D r u s u s révén - h a t a l m u n k alá v e t e t t e e kulcsfontosságú t e r ü l e t ö s s z e s n é p é t : a
b r e u n u s o k a t , az u c e n n u s o k a t és a vindelicusokat. A b b ó l is k ö n n y e n m e g í t é l h e t ő ,
m i l y e n vadak voltak e z e k az alpokbeli törzsek, ahogy asszonyaik viselkedtek. A m i ­
kor elfogytak a hajítódárdáik, földhöz c s a p t á k gyermekeiket, s azokat d o b t á k előre­
n y o m u l ó k a t o n á i n k fejére.
Az illyrek s z i n t é n az A l p o k lábainál é l n e k . A m é l y e n fekvő völgyeket őrzik, és -
hogy úgy m o n d j a m - a z o k a t a hegykapukat, a m e l y e k e t körülfolynak a m e r e d e k r ő l le­
zúduló patakok. E l l e n ü k m a g a C a e s a r v e z e t t e a hadjáratot, s m e g p a r a n c s o l t a e m b e ­
reinek, h o g y v e r j e n e k hidat. A m i k o r csapatai e z e n a helyen megzavarodtak a vízesé­
sektől és az e l l e n s é g t ő l , kiragadta egyik k a t o n á j a kezéből a pajzsot. A n n a k ugyanis
n e m volt m e r s z e a s z i k l a m á s z á s h o z . E k k o r C a e s a r felhágott a kapaszkodóra, és aztán
a h a d o s z l o p is m e g i n d u l t a n y o m á b a n . De a sokaság alatt ö s s z e o m l o t t a híd. Ő m a g a
karján és lábszárán m e g s e b e s ü l t , de egyre c s a k k a s z a b o l t a a m e n e k ü l ő ellenség h á t s ó
sorait, s a vértől c s a k m é g n a g y s z e r ű b b n e k , a v e s z e d e l e m t ő l pedig m é g fenségesebb­
n e k látszott.
A p a n n o n o k a t k é t s e b e s s o d r á s ú folyó veszi v é d ő s á n c k é n t körül: a D r á v a (Dravus)
és a Száva (Savus). A s z o m s z é d o s t e r ü l e t e k ellen v é g r e h a j t o t t rabló p o r t y á z á s a i k
u t á n m i n d i g e z e k m ö g é a p a r t o k m ö g é h ú z ó d t a k vissza. L e i g á z á s u k r a C a e s a r
V i n n i u s t k ü l d t e . Az e l l e n s é g e t a k é t folyó m e n t é n m é s z á r o l t á k le. A l e g y ő z ö t t e k
fegyvereit n e m é g e t t é k el, a h o g y h á b o r ú b a n szokás, h a n e m d a r a b o k r a t ö r v e b e l e ­
h a j í t o t t á k a z árba, h o g y a z o k i s m e g i s m e r j é k C a e s a r nevét, akik m é g m i n d i g ellen­
álltak.
A d e l m a t á k r e n g e t e g e k b e n tanyáztak, és ezért igen k ö n n y e n v e t e m e d t e k fosztoga­
tásra. N e k i k m á r k o r á b b a n - h o g y úgy m o n d j a m - l e n y e s e g e t t e a szarvukat M á r c i u s
c o n s u l , a m i k o r D e l m i n i u m v á r o s á t felégette, majd pedig A s i n i u s Pollio, m á s o d i k
l e g n a g y o b b s z ó n o k u n k t á m a d t rájuk, é s m e g f o s z t o t t a ő k e t nyájaiktól, fegyvereiktől
és földjeiktől. A u g u s t u s V i b i u s r a bízta, hogy t e l j e s e n leigázza őket, s a hadvezér rá is
k é n y s z e r í t e t t e e z t az elvadult n é p e t , h o g y földet túrjon, és k i m o s s a a t e l é r e k b ő l az
aranyat. Az e g y é b k é n t is rendkívül kapzsi n é p s é g olyan igyekezettel és s z o r g a l o m -
270 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

m a i vadászott a n e m e s f é m r e , h o g y azt l e h e t e t t v o l n a h i n n i , saját h a s z n u k r a bá­

nyásszák ki a k i n c s e t .
H. L.

• Noricum és Illyricum térségének meghódítására és provinciává szervezésére vonatkozóan

lásd PRK 1 5 - 3 4 .

4.3.13. A PANNON-DALMATA LÁZADÁS K I T Ö R É S E ,

MENETE ÉS LEVERÉSE

Velleius Paterculus: História Romána [Római történelem] 2 . 1 1 0 - 1 1 5 .

Kr. u. 6-9.

1 1 0 . A s z e r e n c s e olykor meghiúsítja, n é h a c s a k k é s l e l t e t i az e m b e r i t e r v e k megvaló­

sulását. C a e s a r m á r e l k é s z í t e t t e téli szálláshelyét a D u n a m e n t é n , s e r e g é t m á r keve­
sebb, m i n t ötnapi járóföld választotta c s a k el az ellenség előőrseitől, azok a l é g i ó k pe­
dig, amelyeket S a t u r n i n u s p a r a n c s n o k s á g a alá rendelt, m a j d n e m a z o n o s távolságra
voltak az ellenségtől, és a tervek szerint n é h á n y n a p m ú l v a az e l ő r e m e g b e s z é l t h e ­
lyen kellett egyesülniük Caesarral. E k k o r kelt fegyverre a h o s s z ú b é k e i d ő áldásaitól
elbizakodott P a n n ó n i a , s m i n t h o g y szövetségre lépett Dalmatiával, a környékbeli tör­
zseket pedig m i n d m e g n y e r t e tervének, ereje igen s z á m o t t e v ő volt. így h á t a dicsőség­
gel k e c s e g t e t ő vállalkozás helyett a s ü r g e t ő b b feladat került e l ő t é r b e , m á s r é s z t n e m
látszott b i z t o n s á g o s n a k a sereget távoli vidékeken á l l o m á s o z t a t v a Italiát egy e n n y i r e
közeli e l l e n s é g n e k kiszolgáltatni. A fellázadt t ö r z s e k és n é p e k ö s s z l é t s z á m a t ö b b
m i n t nyolcszázezret t e t t ki. Közel k é t s z á z e z e r fegyverre fogható gyalogost és kilenc­
ezer lovast t u d t a k kiállítani. E n n e k a m i n d e n r e e l s z á n t és j ó l k é p z e t t v e z é r e k n e k en­
g e d e l m e s k e d ő h a t a l m a s t ö m e g n e k egy r é s z e kijelentette, h o g y N a u p o r t u s é s Tergeste
vidékén keresztül Italiába indul, m á s o k M a k e d ó n i á b a ö z ö n l ö t t e k , egy h a r m a d i k c s o ­
port pedig saját o t t h o n a i n a k v é d e l m é r e h a t á r o z t a el m a g á t . A v e z é r e k közül legna­
gyobb tekintélye a k é t B a t ó n a k és P i n n e t u s n a k volt. A p a n n o n o k m i n d e g y i k e n e m ­
c s a k a római h a d m ű v é s z e t b e n , h a n e m a latin nyelvben is j á r a t o s , s ő t s o k a k s z á m á r a
az írás és a szellemi tevékenység is m a g á t ó l é r t e t ő d ő volt. így t e h á t , H e r c u l e s r e , s o h a
egyetlenegy (lázadó) n é p e s e t é b e n n e m álltak k é s z e n ilyen h a m a r a haditervek, a m e ­
lyeket aztán végre is hajtottak. A r ó m a i polgárokat térdre k é n y s z e r í t e t t é k , a kereske­
dőket felkoncolták, a z o k o n a t e r ü l e t e k e n pedig, a m e l y e k az i m p e r a t o r t ó l legtávolabb
voltak, n é p e s veteránzászlóaljakat m é s z á r o l t a k le, M a k e d ó n i á t fegyverrel megszáll­
ták, és m i n d e n ü t t m i n d e n t tűzzel-vassal p u s z t í t o t t a k . B i z o n y olyan nagy félelmet kel­
t e t t ez a háború, hogy m é g az oly s o k h á b o r ú s tapasztalattal r e n d e l k e z ő C a e s a r
Augustus r e n d í t h e t e t l e n lelkét is megrázta, őt m a g á t is m e g r é m í t e t t e a dolog.
1 1 1 . S o r o z á s t t a r t o t t a k tehát, és m i n d e n h o n n a n b e h í v t á k az ö s s z e s v e t e r á n t , a fér­
f i a k a t é s n ő k e t pedig arra k ö t e l e z t é k , h o g y v a g y o n u k n a k m e g f e l e l ő e n j á r u l j a n a k h o z ­
zá felszabadított r a b s z o l g á k felfegyverzéséhez. A s e n a t u s b a n a p r i n c e p s szájából
h a n g z o t t el, h o g y tíz n a p o n belül - h a c s a k n e m f o g a n a t o s í t a n a k ó v i n t é z k e d é s e k e t - a
 4.3.13. A PANNON-DALMATA LÁZADÁS KITÖRÉSE, MENETE ÉS LEVERÉSE 271

R ó m a v á r o s á b a é r k e z ő ellenséggel találhatják s z e m b e m a g u k a t . A r ó m a i s e n a t o r o k
és lovagok m e g í g é r t é k , hogy m e g a d j á k azt a segítséget, a m e l y e t e b b e n a h á b o r ú b a n
elvárnak t ő l ü k . D e m i n d e z a z e l ő k é s z ü l e t hiábavaló l e t t volna, h a n e m l e t t volna va­
laki, aki a h a d m ű v e l e t e k e t irányítja. így aztán az e g é s z állam azt kívánta Augus-
t u s t ó l , h o g y T i b e r i u s t tegye m e g a h á b o r ú fővezérévé, h i s z e n végső s o r o n őt tekin­
t e t t é k m e g m e n e k ü l é s ü k zálogának. C s e k é l y s é g e m e b b e n a h á b o r ú b a n is dicső szol­
gálatokat v i h e t e t t véghez. A lovagok s z á m á r a előírt k a t o n a i pályát befejezve, kijelölt
q u a e s t o r k é n t m é g n e m v o l t a m senator, d e a s e n a t o r o k k a l , s ő t kijelölt n é p t r i b u n u -
sokkal e g y e n l ő m e g t i s z t e l t e t é s b e n r é s z e s ü l t e m : a s e r e g n e k Augustustól r á m b í z o t t
r é s z é t a V á r o s t ó l az ő fiához ( T i b e r i u s h o z ) v e z e t t e m . Q u a e s t o r s á g o m idején aztán, a
s o r s o l á s r ó l l e m o n d v a , ugyanezen provincia l e g á t u s a k é n t m e g i n t csak ő (ti. T i b e r i u s )
mellé helyeztek.
M i c s o d a e l l e n s é g e s h a d a k a t l á t t u n k a z e l s ő é v b e n ! H á n y a l k a l o m m a l sikerült vezé­
r ü n k b ö l c s e s s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő e n k i j á t s z a n u n k é s s z é t s z ó r n u n k t o m b o l ó főerői-
ket! Láttuk, h o g y m e k k o r a l e n d ü l e t t e l é s ugyanakkor m i c s o d a tekintéllyel é s m i l y e n
e l ő n y ö s e n v e z e t t e a h a d m ű v e l e t e k e t . Mily e l ő r e l á t ó a n v á l a s z t o t t a m e g a téli szállás­
h e l y e t ! M e k k o r a e r ő f e s z í t é s é b e került h a d s e r e g ü n k n e k , hogy a z e l l e n s é g u t á n p ó t l á s i
v o n a l a i t elvágja! M e n n y i i d ő b e telt, m í g az e l l e n s é g tartalékai kifogytak, és az egy­
m á s elleni h a r c b a n m e g t ö r t a z e r e j ü k !
1 1 2 . M e g kell ö r ö k í t e n i M e s s a l i n u s n a k a h á b o r ú e l s ő nyarán véghezvitt, szeren­
c s é s k i m e n e t e l ű és b á t o r k e z d e m é n y e z é s é t . Ez a férfi j e l l e m é v e l m é g s z á r m a z á s á n a k
e l ő k e l ő s é g é t is felülmúlta, pedig apja C o r v i n u s volt, ő m a g a pedig a C o t t a c o g n o -
m e n t h a g y o m á n y o z t a t e s t v é r é r e . Illyricum h e l y t a r t ó j a k é n t a h i r t e l e n j ö t t lázadás ki­
t ö r é s é n e k idején a s o r á l l o m á n y n a k c s a k felével r e n d e l k e z ő h u s z a d i k légióval az őt
b e k e r í t ő e l l e n s é g b ő l t ö b b m i n t h ú s z e z r e t m e g f u t a m í t o t t é s megvert. E z é r t diadal­
m e n e t t e l t ü n t e t t é k ki. A b a r b á r o k a t annyira lenyűgözte c s a p a t a i n a k kis s z á m a és
e r e j ü k b e v e t e t t h a t á r t a l a n ö n b i z a l m u k , hogy b á r m e r r e v o n u l t i s Caesar, n e m m e r t e k
s z e m b e s z á l l n i vele. H a d s e r e g ü k egy r é s z e magával a fővezérrel került s z e m b e , aki
kénye-kedve s z e r i n t k i é h e z t e t t e őket, m i n t h o g y s e m a t á m a d á s o k k a l s z e m b e n helyt­
állni, s e m pedig a felsorakozott h a d s e r e g g e l c s a t á b a b o c s á t k o z n i n e m m e r t e k , s vé­
d e l e m r e r e n d e z k e d v e be, a Claudius-hegyen s á n c o l t á k el m a g u k a t . Az a r é s z ü k vi­
szont, a m e l y i k az Aulus C a e c i n a és Silvanus Plautius c o n s u l o k által vezetett, a t e n ­
g e r e n t ú l i p r o v i n c i á k b ó l h o z o t t sereggel találta s z e m b e magát, a z b e k e r í t e t t e ö t
légiónkat, s e g é d c s a p a t a i n k a t és a királyi lovasságot (ugyanis az e l ő b b e m l í t e t t vezé­
rekkel s z ö v e t s é g b e n R h o e m e t a l c e s t h r á k király nagy s e r e g e t h o z o t t magával e b b e a
h á b o r ú b a ) , és kis híján végzetes p u s z t í t á s t h o z o t t m i n d e n k i r e . M e g f u t a m o d t a k a ki­
rályi l o v a s o k sorai, a s e g é d c s a p a t o k m e n e k ü l t e k , a c o h o r s o k ö s s z e k e v e r e d t e k , s ő t a
legiójelvények k ö r ü l i s r i a d a l o m t á m a d t . D e a z egyszerű r ó m a i k a t o n a t ö b b d i c s ő s é ­
get s z e r z e t t e k k o r vitézségével, m i n t a hadvezérek. E z e k ugyanis fővezérük taktiká­
j á t ó l e l t é r ő e n m é g a z e l ő t t h a r c b a b o c s á t k o z t a k , h o g y felderítők útján k i d e r í t e t t é k
volna, h o g y m e r r e is van az ellenség. M á r - m á r válságosra fordult a helyzet, h i s z e n
a z e l l e n s é g j ó n é h á n y k a t o n a i t r i b u n u s t , tábor- é s c o h o r s p a r a n c s n o k o t i s m e g ö l t , a z
e l s ő v o n a l b e l i c e n t u r i ó k s z i n t é n e l e s t e k , a t ö b b i e k pedig m e g s e b e s ü l t e k . A l é g i ó k t e ­
h á t m a g u k a t b u z d í t o t t á k , n e k i r o n t o t t a k az e l l e n s é g n e k , és n e m e l é g e d t e k m e g a tá-
272 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

m a d á s elhárításával, h a n e m a z e l l e n s é g e s h a d r e n d e t áttörve, r e m é n y t e l e n helyzet­

b ő l is kivívták a győzelmet.
E k k o r t á j t halt m e g Agrippa, akit nagyapja ugyanazon a n a p o n fogadott ö r ö k b e ,
m i n t T i b e r i u s t . M á r k é t évvel k o r á b b a n k e z d e t t m e g m u t a t k o z n i , h o g y m i l y e n a való­
di t e r m é s z e t e : d ö b b e n e t e s g o n o s z s á g r ó l és r o s s z a k a r a t r ó l t e t t t a n ú b i z o n y s á g o t , fo­
gadott atyjának, t e h á t nagyapjának szándékaitól eltávolodott, és r o s s z tulajdonságai
napról napra n ö v e k e d t e k . M é l t á n b ű n h ő d ö t t t e h á t fékevesztett v i s e l k e d é s é é r t .
1 1 3 . M o s t pedig halld, M a r c u s V i c i n i u s , hogy a p r i n c e p s ugyanolyan nagy hadve­
zér a h á b o r ú b a n , m i n t amilyen n a g y s z e r ű n e k l á t o d őt b é k é b e n . Ö s s z e v o n v a a z o k a t a
seregeket, a m e l y e k C a e s a r p a r a n c s n o k s á g a alatt álltak, é s a m e l y e k k ö r é j e gyülekez­
tek, egy t á b o r b a tíz légiót, t ö b b m i n t h e t v e n c o h o r s o t , tíz s e g é d c s a p a t o t , t ö b b m i n t
tízezer veteránt, ezenfelül n a g y s z á m ú ö n k é n t e s t és r e n g e t e g királyi lovast gyűjtött
össze. Egyszóval ily nagy sereg a p o l g á r h á b o r ú ó t a m é g s e h o l s e m alakult ki, és m i n ­
denki épp e n n e k örült, és a g y ő z e l e m l e g n a g y o b b b i z t o s í t é k á t a n a g y l é t s z á m b a n lát­
ta. Az i m p e r á t o r a z o n b a n m i n d e n t e t t é t a l e g a l a p o s a b b a n m é r l e g e l t e , és a h a s z n o s
c s e l e k e d e t e k e t r é s z e s í t e t t e e l ő n y b e n a látványosakkal s z e m b e n . En ugyanis úgy vet­
t e m észre, hogy ő m i n d e n h á b o r ú b a n a v a l ó b a n helyes m e g o l d á s t választotta, n e m
pedig azt, amelyiket a l e g t ö b b e n h e l y e s e l t e k . N é h á n y n a p o t m é g várt, h o g y az odave­
zető út fáradalmait kipihenve ki-ki e r ő r e kapjon, de a z t á n úgy d ö n t ö t t , h o g y s z é l n e k
ereszti az összegyűlt hadsereget, m e r t úgy látta, hogy az nagyságánál fogva fegyel-
m e z h e t e t l e n é s irányíthatatlan. V i s s z a k ü l d t e t e h á t ő k e t oda, a h o n n a n j ö t t e k , d e
m a g a is elkísérte ő k e t a h o s s z ú és s z i n t e l e í r h a t a t l a n g y ö t r e l m e k k e l teli ú t o n , n e h o g y
az egész sereggel s z e m b e s z á l l n i m e r é s z e l j e n valaki, vagy a k ü l ö n b ö z ő irányba t á v o z ó
csapatokat a t e r ü l e t é t féltő e l l e n s é g egyesült seregei t á m a d j á k m e g . Ő m a g a az igen
k e m é n y tél beálltakor visszatért Sisciába, és a t ö b b r é s z r e o s z t o t t téli t á b o r irányítá­
sát legátusaira bízta. E z e k k ö z ö t t o t t v o l t a m é n is.
1 1 4 . ...A tél nagyban hozzájárult a h á b o r ú sikeres b e f e j e z é s é h e z . E n n e k e l l e n é r e
h á b o r ú s tűzfészkek m a r a d t a k D a l m a t i á b a n , és egész P a n n ó n i a is c s a k a k ö v e t k e z ő
nyáron k é r t b é k é t . R e m é n y e i n k szerint a m e g f e l e l ő k ö n y v e k b e n sorra-rendre e l b e ­
széljük majd, h o g y a n t e t t e le a B a t h i n u s folyó m e l l e t t a fegyvert az a t ö b b e z e r vad
ifjú, akik n e m sokkal k o r á b b a n szolgasággal f e n y e g e t t é k Italiát, m o s t pedig egy e m ­
b e r k é n t az i m p e r á t o r lábai e l é v e t e t t é k m a g u k a t . B a t ó r ó l és P i n n e t u s r ó l , a k é t igen
kiváló hadvezérről is e l m o n d j u k majd, h o g y a n e s e t t fogságba az egyik, és h o g y a n
adta m e g m a g á t a m á s i k .
Ő s s z e l g y ő z t e s k é n t t é r t vissza téli szállására a hadsereg, a m e l y n e k é l é r e C a e s a r
t e l j h a t a l o m m a l felruházva M a r c u s L e p i d u s t állította. Ez a férfi s z á r m a z á s á t és vagyo­
nát t e k i n t v e is n a g y o n közel állt C a e s a r o k h o z , és m i n é l i n k á b b a l k a l m a volt az e m ­
b e r n e k m e g i s m e r n i e é s m e g é r t e n i e , a n n á l i n k á b b t i s z t e l t e é s b e c s ü l t e őt, é s m i n d e n ­
ki úgy ítélte, h o g y nagy nevű ő s e i n e k díszére válik.
1 1 5 . C a e s a r a m á s i k n e h é z feladatra, n e v e z e t e s e n a d a l m á t h á b o r ú r a i r á n y í t o t t a fi­
g y e l m é t és k a t o n a i erejét. H o g y m e k k o r a s e g í t ő t á r s r a lelt e z e n a t é r e n legátusa, az én
M a g i u s C e l e r Velleianus t e s t v é r e m s z e m é l y é b e n , azt n e m c s a k saját m a g a é s atyja ki­
j e l e n t é s e i bizonyítják, h a n e m a z o k a b ő k e z ű és e m l é k e z e t e s k i t ü n t e t é s e k is, a m e ­
lyekkel a d i a d a l m e n e t é t ü n n e p l ő C a e s a r m e g a j á n d é k o z t a őt. N y á r e l e j é n L e p i d u s ki-
 4.3.14. AZ AZALUSOK ÉS BOIUSOKTÖRZSI SZÁLLÁSTERÜLETE KATONAI FELÜGYELŐJÉNEK FELIRATA 273

vezette téli t á b o r á b ó l a sereget, és a h á b o r ú csapásaitól m é g n e m sújtott, sértetlen és

éppen ezért vad és kegyetlen n é p e k és n e h é z terepviszonyok közt Tiberius impe-
r a t o r h o z igyekezett. F o l y a m a t o s a n küzdött az ellenséggel, és aki ellenállt neki, an-
n a k igen nagy k á r o k a t o k o z o t t : p u s z t í t o t t a a földeket, az épületeket felgyújtotta, a
férfiakat lekaszabolta. E z u t á n g y ő z e l m é n e k boldog tudatában, zsákmánnyal megra­
k o t t a n é r k e z e t t C a e s a r h o z . E z e n é r d e m e i é r t , h a m i n d e z t saját n e v é b e n vitte volna
véghez, bizonyára d i a d a l m e n e t e t é r d e m e l t volna, így a princepsekkel egy v é l e m é ­
n y e n levő s e n a t u s akaratából az ornamenta triumphalia k i t ü n t e t é s b e n részesült. Ez a
nyár h o z t a m e g a v é g s ő sikert az igen h a t a l m a s h á b o r ú b a n : a dalmát perustae és
desidiates t ö r z s e k tudniillik akkor, a m i k o r s z á m u k r a m á r szinte m i n d e n elveszett­
n e k t ű n t , C a e s a r n a k n e m i s annyira hadvezetése, m i n t i n k á b b s z e m é l y e s varázsa
és vitézsége által végre fegyverletételre kényszerültek, pedig vad t e r m é s z e t ü k n e k és
m e g l e p ő harci j á r t a s s á g u k n a k , de l e g i n k á b b m é g i s a szűk völgyeknek és j á r h a t a t l a n
h e g y e k n e k k ö s z ö n h e t ő e n hadállásaikból n e m l e h e t e t t k i m o z d í t a n i őket. E b b e n a z
egész h a t a l m a s h á b o r ú b a n és G e r m a n i á b a n is azt t a r t o t t a m legtöbbre, azt c s o d á l t a m
l e g i n k á b b , h o g y az i m p e r á t o r egyetlen olyan alkalmat s e m t a r t o t t m e g f e l e l ő n e k a
g y ő z e l e m kivívására, a m e l y nagy vérveszteséggel j á r t volna, és m i n d i g azt t a r t o t t a
l e g d i c s ő b b n e k , a m i a l e g b i z t o n s á g o s a b b n a k látszott. I n k á b b a j ó z a n észre, m i n t a di­
csőségvágyra hallgatott, és n e m a h a d s e r e g v é l e m é n y e befolyásolta a vezér d ö n t é s e ­
it, h a n e m a vezér e l ő r e l á t á s a i r á n y í t o t t a a sereget.
P. H. A.

• Az Augustus idején - legalábbis részben - meghódított Pannónia területén Kr. u. 6-ban ki­
tört az ún. pannon-dalmata felkelés, amelyet a rómaiak Tiberius vezetésével csak hároméves
küzdelmet követően tudtak leverni. Amint az a forrásból is kiderül, a római győzelem elsősor­
ban a felkelők közötti ellenségeskedések fellángolásának és a lázadók kifárasztásának, nem
pedig a harctereken vívott győzelmeknek volt köszönhető. Velleius Paterculus - Tiberius meg­
ítélésében a kortárs szerzők közül egyedülállóan - mint körültekintő, óvatos és kiváló hadve­
zért mutatja be a későbbi uralkodót, és nem hallgatja el saját magának, sőt testvérének a „győ­
zelem kivívásában" játszott szerepét. A forrásrészletben ismertetett háborúk eseménytörté­
netére vonatkozóan lásd Mócsy A.: Pannónia a korai császárkorban. Apolló Könyvtár 6.
Budapest, 1975, Akadémiai Kiadó; PRK 3 1 - 3 4 .

4.3.14. AZ AZALUSOK ÉS BOIUSOK TÖRZSI SZÁLLÁSTERÜLETE

KATONAI F E L Ü G Y E L Ő J É N E K FELIRATA

CIL IX 5 3 6 3 .
Az itáliai Fermum Picenum városában (ma Fermo, Olaszország) talált felirat.
Kr. u. 1. század közepe.

L u c i u s Völcacius P r i m u s n a k , Q u i n t u s fiának, Velina t r i b u s b ó l (Lucio Volcacio Quinti

fìlio Velina tribù Primo), a Pannoniában á l l o m á s o z ó cohors I(prima) Noricorum lovagren-
274 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

di p a r a n c s n o k á n a k (praefecto cohortis I[primae] Noricorum in Pannónia), a D u n a folyami

határszakasza és a b o i u s o k , v a l a m i n t az a z a l u s o k k é t törzsi s z á l l á s t e r ü l e t e k a t o n a i
parancsnokának (praefecto ripae Danuvii et civitatium duarum Boiorum et Azaliorum), a
M o e s i á b a n á l l o m á s o z ó legio V(quinta) Macedonica lovagrendi k a t o n a i t r i b u n u s á n a k
(tribuno militum legionis V[quintae] Macedonicae in Moesia), az Africában á l l o m á s o z ó ala
I(prima) Pannoniorum lovagrendi parancsnokának (praefecto alae I[primae] Pannoniorum
in Africa), a város ö t é v e n k é n t i vagyonbecslés végrehajtásával is m e g b í z o t t v e z e t ő j é ­
n e k (duumviro quinquennali), az ö s s z e s istenivé avatott c s á s z á r k u l t u s z a p a p j á n a k
(fiamini divorum omnium), a város v é d n ö k é n e k (patrono coloniae), saját v é g r e n d e l e t i
r e n d e l k e z é s e n y o m á n á l l í t t a t o t t (ex testamento eiusposita) M ( a r c u s ) A c c i u s S e n e c a és
[-] M a n l i u s Plánta, a város két, az ö t é v e n k é n t i v a g y o n b e c s l é s végrehajtásával is m e g ­
b í z o t t vezetője által (Marco Accio Seneca/ [-] Manlio Plánta duumviris quinquennalibus), a
városi t a n á c s által h o z o t t h a t á r o z a t b a n a d o m á n y o z o t t h e l y e n (loco dato decreto
decurionum).
B. L.

• Lucius Volcacius Primus neve jól ismert Firraum Picenum városában. Valószínűleg ebben a
Velina trtbusba tartozó városban született, és innét indult el a hagyományosnak tekinthető lo­
vagrendi hivatali ranglétrán. Először egy 5 0 0 fős gyalogosegység (cohors I Noricorum) parancs­
noka (praefectus) lett Pannoniában, Arrabona (ma Győr) állomáshelyen. Katonai tisztségével
egyidejűleg a dunai folyami határvonal (ripa), valamint az ezen a területen élő, meghódított
jogállású boius és azalus törzsek szállásterületének (civitas [peregrina] Boiorum et Azaliorum)
katonai felügyeletét (praefectus) is ellátta. Ezután Moesiában teljesített szolgálatot mint a legio
V Macedonica lovagrendi katonai tribunusa (tribunus militum angusticlavius). Ezt követően ért
katonai pályájának csúcsára: Africában lett egy 5 0 0 fős lovascsapat (ala I Pannoniorum) pa­
rancsnoka (praefectus). Katonai pályafutása végeztével visszatért szülővárosába, ahol a város
két polgármesterének egyike lett, és mint ilyennek, az ötévenként esedékes vagyonbecslés
végrehajtása is feladatául jutott (duumvir quinquennalis). Hivatali pályafutását az elhunyt csá­
szárok kultuszának papjaként fejezte be (fiamén divorum omnium). Tetteit a város vezető testü­
lete úgy hálálta meg, hogy patrónusának közterületen, a decuriói testület határozata értelmé­
ben feliratot állított.

4 . 3 . 1 5 . KELTA E L Ő K E L Ő S É G F E L I R A T A B R I G E T I O
TERRITÓRIUMÁRÓL

RIU III. 790.

Feltehetőleg Esztergom-Szamárhegy lelőhelyen talált felirat, ma Esztergomban, a Balassa Bá­
lint Múzeumban őrzik. Leltári száma: 6 7 . 1 5 . 1 .
Kr. u. 1. század második fele.

Solva, I u c u n d u s n a k , az a z a l u s o k törzsi v e z e t ő j é n e k a leánya, élt 8 évet. Á l l í t o t t a az

apja. (Solva, Iucundi principis Azaliorum filia, annorum IIX, páter posuit).
B. L.
274 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

di p a r a n c s n o k á n a k (praefecto cohortis I[primae] Noricorum in Pannónia), a D u n a folyami

határszakasza és a b o i u s o k , v a l a m i n t az a z a l u s o k k é t törzsi s z á l l á s t e r ü l e t e k a t o n a i
parancsnokának (praefecto ripae Danuvii et civitatium duarum Boiorum et Azaliorum), a
M o e s i á b a n á l l o m á s o z ó legio V(quinta) Macedonica lovagrendi k a t o n a i t r i b u n u s á n a k
(tribuno militum legionis V[quintae] Macedonicae in Moesia), az Africában á l l o m á s o z ó ala
I(prima) Pannoniorum lovagrendi parancsnokának (praefecto alae I[primae] Pannoniorum
in Africa), a város ö t é v e n k é n t i vagyonbecslés végrehajtásával is m e g b í z o t t vezetőjé­
n e k (duumviro quinquennali), az ö s s z e s istenivé avatott császár k u l t u s z a p a p j á n a k
(fiamini divorum omnium), a város v é d n ö k é n e k (patrono coloniae), saját v é g r e n d e l e t i
r e n d e l k e z é s e n y o m á n á l l í t t a t o t t (ex testamento eiusposita) M ( a r c u s ) A c c i u s S e n e c a és
[-] M a n l i u s Plánta, a város két, az ö t é v e n k é n t i v a g y o n b e c s l é s végrehajtásával is m e g ­
bízott vezetője által (Marco Accio Seneca/ [-] Manlio Plánta duumviris quinquennalibus), a
városi t a n á c s által h o z o t t h a t á r o z a t b a n a d o m á n y o z o t t h e l y e n (loco dato decreto
decurionum).
B. L.

• Lucius Volcacius Primus neve jól ismert Firmum Picenum városában. Valószínűleg ebben a
Velina tribusba tartozó városban született, és innét indult el a hagyományosnak tekinthető lo­
vagrendi hivatali ranglétrán. Először egy 5 0 0 fős gyalogosegység (cohors I Noricorum) parancs­
noka (praefectus) lett Pannoniában, Arrabona (ma Győr) állomáshelyen. Katonai tisztségével
egyidejűleg a dunai folyami határvonal (ripa), valamint az ezen a területen élő, meghódított
jogállású boius és azalus törzsek szállásterületének (civitas [peregrina] Boiorum et Azaliorum)
katonai felügyeletét (praefectus) is ellátta. Ezután Moesiában teljesített szolgálatot mint a legio
V Macedonica lovagrendi katonai tribunusa (tribunus militum angusticlavius). Ezt követően ért
katonai pályájának csúcsára: Africában lett egy 5 0 0 fős lovascsapat (ala I Pannoniorum) pa­
rancsnoka (praefectus). Katonai pályafutása végeztével visszatért szülővárosába, ahol a város
két polgármesterének egyike lett, és mint ilyennek, az ötévenként esedékes vagyonbecslés
végrehajtása is feladatául jutott (duumvir quinquennalis). Hivatali pályafutását az elhunyt csá­
szárok kultuszának papjaként fejezte be (fiamén divorum omnium). Tetteit a város vezető testü­
lete úgy hálálta meg, hogy patrónusának közterületen, a decuriói testület határozata értelmé­
ben feliratot állított.

4.3.15. KELTA E L Ő K E L Ő S É G FELIRATA B R I G E T I O

TERRITÓRIUMÁRÓL

RIU III. 790.

Feltehetőleg Esztergom-Szamárhegy lelőhelyen talált felirat, ma Esztergomban, a Balassa Bá­
lint Múzeumban őrzik. Leltári száma: 6 7 . 1 5 . 1 .
Kr. u. 1. század második fele.

Solva, I u c u n d u s n a k , az a z a l u s o k törzsi v e z e t ő j é n e k a leánya, élt 8 évet. Á l l í t o t t a az

apja. (Solva, Iucundi principis Azaliorum füia, annorum 1IX, páter posuit).
B. L.
 4.3.16. BENNSZÜLÖTT ELŐKELŐ SÍRFELIRATA AQUINCUMBÓL 275

• A felirat abból az időszakból származik, amikor az alávetett jogállású bennszülött törzsek

szállásterületének (civitas peregrina) katonai felügyelete megszűnt, és igazgatásukat a rómaiak
számára megbízható bennszülött előkelőkre (princeps) bízták. Iucundus Brigetio területe ősla­
kosságának az elöljárója volt - a romanizáció hatásaként értelmezhető, hogy a feliraton - ró­
mai szokás szerint - feltüntette saját hivatali címét (princeps Azaliorum) és a filiatio mellett
megadta elhunyt leányának, Solvának az életkorát. Pannónia őslakosságára, a római foglalás
korára lásd PRK 15-29., 3 1 - 3 4 . , 237.

4.3.16. B E N N S Z Ü L Ö T T ELŐKELŐ SÍRFELIRATA A Q U I N C U M B Ó L

CIL III 3 4 5 6 .
Kr. u. 1. század utolsó harmada.

I t t nyugszik a 15 éves (korában e l h u n y t ) M ( a r c u s ) C o c c e i u s M o e s i c u s . F i u k n a k és

ö n m a g u k n a k m é g é l e t ü k b e n állította (ezt a s í r e m l é k e t ) (filio et sibi vivi posuerunt)
M a t u m a r u s fia, M a r c u s C o c c e i u s F l o r u s törzsi elöljáró (Marcus Cocceius Matumari
filius Florus princeps) és felesége, C o c c e i a O x i d u b n a , Q u i n t i o leánya (Cocceia Oxidubna
Quintionis füia coniux).
B. L.

• A felirat az Eraviscus kelta törzs elöljárójának, feleségének és 15 évesen elhunyt gyermekük­

nek a sírfelirata. Az apa az Eraviscus törzs rómaiak által kinevezett elöljárója (princeps Eravis-
corum) volt, abban az időben, amikor a pannóniai törzsek peregrinus jogállása és katonai ellen­
őrzése megszűnt, és - a rómaiakkal szemben természetesen lojális - saját elöljáróik lehettek.
A törzsfő valószínűleg már rendelkezett római polgárjoggal, legalábbis erre utal tria nomi-
nójának megléte, apja viszont - bennszülött nevéből (Matumarus) ítélve - még nem. A törzsfő
biztosan első generációs római polgár lehetett, ugyanis nevében feltünteti afiliatiót (ez az ő fia
esetében már nem jelenik meg!). Felesége Oxidubna neve szintén kelta származásra utal. A fel­
irat biztosan Aquincum városi rangra emelése előtti időből származik, talán a Kr. u. 1. század
utolsó harmadára keltezhető. Pannónia bennszülött népességére és romanizációjára vonatko­
zóan összefoglalóan lásd PRK 3 1 - 3 4 . és 2 3 7 .

4.3.17. A CIVITAS ERAVISCORUM LEVÉLTÁROSA

CIL III 10408.

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda.
Kr. u. 1 2 4 - 1 9 3 között.

I u n o R e g i n á n a k P ( u b l i u s ) A e l ( i u s ) M a x i m i n u s , a z e r a v i s c u s o k k ö z ö s s é g é n e k levél­
t á r o s a (tabularius civitatis Eraviscorum) szívesen v á l t o t t a be fogadalmát, m e r t ( I u n o )
megérdemelte (votum solvit libens merito).
B. L.
276 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

• Ezen a feliraton is a civitas Eraviscorum Kr. u. 2. században való további létezésének bizonyí­
tékával találkozunk, azzal a különbséggel, hogy itt nem a municipium Aquincensium városi ve­
zetőivel összefüggésben tűnik fel, hanem attól függetlenül, külön tisztviselővel (tabularius)
rendelkezik, akinek nevében (praenomen és nomen gentile) Hadrianus császár elő- és családne­
ve (Publius Aelius) fedezhető fel: ebből arra lehet következtetni, hogy Hadrianus idején pol­
gárjog-adományozásban részesített bennszülött lehetett. A civitas Eraviscorum adminisztráci­
ójára vonatkozóan nagyon kevés adattal rendelkezünk. Lásd: P. Kovács: Civitas Eraviscorum,
ANTAEUS 24, 1 9 9 7 - 1 9 9 8 , 2 7 8 - 2 9 5 .

4.3.18. MUNICIPIUM AQUINCENSIUM

ÉS A CIVITAS ERAVISCORUM

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda. Mócsy A.: Attributio Aquincumban és a város decurioi.
ArchÉrt 78., 1951, 107.
Kr. u. 124-193 között.

Iuppiter O p t i m u s M a x i m u s n a k és I u n o R e g i n á n a k (Iovi Optimo Maximo et Iunoni

Regináé) az eraviscusok k ö z ö s s é g é n e k üdvéért és s é r t e t l e n s é g é é r t (pro salute et inco-
lumitate civitatis Eraviscorum) T ( i t u s ) A e l ( i u s ) Valens és P ( u b l i u s ) A e l ( i u s ) D u b i t a t u s ,
A q u i n c u m m u n i c i p i u m városi t a n á c s á n a k elöljárói (duumviri municipii Aquincensium).

B. L.

• A felirat a Római Birodalom egész területén egyedülálló módon arra szolgáltat bizonyítékot,
hogy az Eraviscus törzs korábbi, a peregrinus jogállás időszakában létrehozott civitas szerveze­
te, amelynek a városalapításkor mint közigazgatási egységnek - mint mindenütt a Római Bi­
rodalomban - meg kellett volna szűnnie, a municipium rang adományozása utáni időkben to­
vábbra is létezett. Egyelőre megmagyarázhatatlan okokból csakis itt, de egészen a Kr. u. 3. szá­
zad végéig továbbra is fennmaradt. Aquincumban az ilyen típusú feliratokon általában
megfigyelhető, hogy a municipium tisztviselői egyben a civitas Eravi'scorumban is valamilyen
tisztséget töltenek be. A két „polgármester" nevében Hadrianus nomen gentiléje (Aelius) fedez­
hető fel (az utóbbiéban ráadásul a császárpraenomene [Publius] is): ebből arra lehet következ­
tetni, hogy mindketten Hadrianus idején polgárjog-adományozásban részesített bennszülöt­
tek lehettek.

4.3.19. RÓMAI POLGÁRJOG-ADOMÁNYOZÁS

AFRICAI TÖRZSI ELŐKELŐKNEK (A TABULA BANASITANA)

Sidi-Ali-Bou-Dzsenoun (Banasa). 1957-ben előkerült bronztábla (64 x 42,5 x 0,6-0,7 cm) az

Augustus által alapított város fórumának közelében levő fürdőépület egyik helyiségéből.
AnEp 1971:534; J. H. Olivér, AJP 93.2., 1972, 3 3 6 - 3 4 0 .
A három részből álló okmány kelt Kr. u. 168-169-ben és 177-ben.
 4.3.19. RÓMAI POLGÁRJOG-ADOMÁNYOZÁS AFRICAITÖRZSI ELŐKELŐKNEK.. 277

A n t o n i n u s A u g u s t u s é s Verus A u g u s t u s c s á s z á r a i n k C o i i e d i u s M a x i m u s h o z küldött
l e v e l é n e k m á s o l a t a : A Zegrenis törzsbeli I u l i a n u s n a k a te leveledhez (epistula) c s a t o l t
k é r v é n y é t (libellus) elolvastuk, és á m b á r a r ó m a i polgárjogot - h a c s a k n e m e g é s z e n
k i m a g a s l ó é r d e m e k indokolják (non nisi maximis meritis provocata) - n e m s z o k á s csá­
szári kegyből (indulgentia principális) a z o k n a k a t ö r z s b e l i e k n e k m e g a d n i , m é g i s , ami­
k o r m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t o d azt, h o g y ő (Iulianus) egyrészt saját n é p é n e k legelőke­
l ő b b j e i k ö z é t a r t o z i k (de primoribus esse popularium suorum), m á s r é s z t pedig a r ó m a i
ügyek iránti nyilvánvaló e n g e d e l m e s s é g t e k i n t e t é b e n is rendkívül h ű s é g e s , és n e m
figyelhetünk m e g a Zegrenses t ö r z s b e n s o k családot, a m e l y e k (ügyeink iránti) e l k ö t e ­
l e z e t t s é g é t h a s o n l ó m ó d o n l e h e t n e m e g d i c s é r n i , n o h a t ö b b e k e t s z e r e t n é n k abban a
t ö r z s b e n az á l t a l u n k a d o m á n y o z o t t k i t ü n t e t é s s e l a Iulianusszal való v e r s e n g é s r e
buzdítani, n e m k é s l e k e d ü n k n e k i m a g á n a k , Ziddina nevű feleségének, v a l a m i n t
g y e r m e k e i n e k , I u l i a n u s n a k , M a x i m u s n a k , M a x i m i n u s n a k (és) D i o g e n i a n u s n a k -
t ö r z s i j o g a i n a k é r v é n y b e n m a r a d á s a m e l l e t t (salvo iure gentis) - a r ó m a i polgárjogot
(civitas Romána) megadni.
A n t o n i n u s A u g u s t u s é s C o m m o d u s A u g u s t u s c s á s z á r a i n k Vallius M a x i m i a n u s -
h o z k ü l d ö t t l e v e l é n e k m á s o l a t a : o l v a s t u k a Zegrensis t ö r z s e l ö l j á r ó j á n a k (princeps) le­
velét, é s é s z r e v é t e l e z t ü k , h o g y e l ő d ö d n e k , E p i d u s Q u a d r a t u s n a k m i l y j ó i n d u l a t á t
élvezi; e z é r t t e h á t m i n d az ő b i z o n y í t é k a i (testimonia), m i n d a t ö r z s f ő é r d e m e i
(merita), m i n d pedig a m e l l é k e l t p é l d á z a t o k (exempla) által i n d í t t a t v a f e l e s é g é n e k és
g y e r m e k e i n e k - t ö r z s i j o g a i k é r v é n y b e n m a r a d á s a m e l l e t t - m e g a d t u k a r ó m a i pol­
gárjogot; h o g y pedig n y i l v á n t a r t á s u n k b a b e l e h e s s e n j e g y e z n i , d e r í t s d ki, h o g y k i
h á n y éves, é s írd m e g n e k ü n k .
A z a d o m á n y o z ó i s t e n i A u g u s t u s é s T i b e r i u s C a e s a r Augustus é s C a i u s C a e s a r é s
az i s t e n i C l a u d i u s és N e r o és G á l b a és az isteni V e s p a s i a n u s és T i t u s A u g u s t u s o k és
D o m i t i a n u s C a e s a r é s a z i s t e n i N e r v a é s Traianus Parthicus é s Traianus Hadrianus
é s H a d r i a n u s A n t o n i n u s P i u s é s Verus G e r m a n i c u s M e d i c u s Parthicus M a x i m u s
A u g u s t u s o k , t o v á b b á I m p e r á t o r C a e s a r M a r c u s Aurelius A n t o n i n u s A u g u s t u s G e r ­
m a n i c u s S a r m a t i c u s , valamint I m p e r á t o r C a e s a r Lucius Aurelius C o m m o d u s Augus­
tus G e r m a n i c u s S a r m a t i c u s nyilvántartásáról (ex commentario), a m e l y e t A s c l e p i o -
d o t u s s z a b a d o s (libertus) h o z o t t elő - úgy, ahogy az alább le van írva -, l e m á s o l v a és
ellenőrizve (descriptum et recognitum) R ó m a városában.
K e l t R ó m á b a n , I m p e r á t o r C a e s a r Lucius Aurelius C o m m o d u s A u g u s t u s é s M a r ­
c u s P l a u t i u s Q u i n t i l i u s c o n s u l s á g á n a k évében, Iulius h ó n a p Nonae]áx m e g e l ő z ő na­
pon ( 1 7 7 . július 8-án).
I u l i a n u s n a k , a Zegrensis t ö r z s princepsének a felesége, Faggura 22 éves, a fent emlí­
t e t t Iulianus g y e r m e k e i pedig Iuliana, 8 éves, M a x i m a , 3 éves, D i o g e n i a n u s , 2 éves.
Aurelius I u l i a n u s n a k , a Zegrensis törzs princepsének kérvény formájában b e a d o t t
k é r é s é r e (rogatu ... per libellum), Vallius M a x i m i a n u s levélben adott t á m o g a t á s á r a
(suffragante ...per epistulam) törzsi j o g a i k érvényben m a r a d á s a m e l l e t t és a t ö r z s ü k ­
n e k é s a z á l l a m k i n c s t á r n a k fizetendő e g y e n e s é s k ö z v e t e t t adók c s ö k k e n t é s e nélkül
(sine diminutione tributorum et vectigalium populi etfisci) a r ó m a i polgárjogot m e g a d t u k
nekik.
278 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

Elrendelve ugyanazon a n a p o n , ugyanott, ugyanazok c o n s u l s á g a idején.

A s c l e p i o d o t u s libertus. E l l e n ő r i z t e m .

Aláírták (signaverunt):
M a r c u s Gavius S q u i l l a Gallicanus, M a r c u s f i a , Poblilia t r i b u s b ó l
M a n i u s Acilius Glabrio, M a n i u s f i a , G a l é r i a t r i b u s b ó l
Titus Sextius Lateranus, Titus fia, Voturia tribusból
C a i u s S e p t i m i u s Severus, C a i u s f i a , Q u i r i n a t r i b u s b ó l
P u b l i u s Iulius S c a p u l a Tertullus, C a i u s fia, S e r g i a t r i b u s b ó l
T i t u s Varius C l e m e n s , T i t u s f i a , C l a u d i a t r i b u s b ó l
M a r c u s B a s s a e u s Rufus, M a r c u s f i a , S t e l l a t i n a t r i b u s b ó l
P u b l i u s Tarrutienus Paternus, Publius fia, Poblilia t r i b u s b ó l
S e x t u s Tigidius P e r e n n i s , [—] fia, [—]
Q u i n t u s Cervidius Scaevola, Q u i n t u s f i a , A r n e n s i s t r i b u s b ó l
Q u i n t u s Larcius E u r i p i a n u s , Q u i n t u s f i a , Q u i r i n a t r i b u s b ó l
T i t u s Flavius Piso, T i t u s f i a , Palatina t r i b u s b ó l
B. L.

• A bronztábla első része Marcus Aurelius és Lucius Verus császárok levelének másolata Kr. u.
168-169-ből. A levél a Mauretania Tingitana provinciabeli Zegrensis törzshöz tartozó Iulianus
Zegrensis nevű bennszülött előkelőnek és családtagjainak - kivételes érdemeikre, előkelő szár­
mazásukra és rómaiak iránti hűségükre való tekintettel - adományozott római polgárjogról
értesíti az „előterjesztő" római helytartót, Coiiedius Maximust.
A második fejezet Marcus Aurelius és Commodus császárok Vallius Maximianus helytartóhoz írt
levelének másolata. A levél Kr. u. 177. július 6-án kelt, és az Aurelius Iulianusnak, a Zegrensis
törzs princepsének és családtagjainak megadott római polgárjogról értesít. Ugyanakkor felszó­
lítja a helytartót, hogy utólag tudassa a „hivatallal" a római polgárjogban részesített szemé­
lyek életkorát.
A harmadik fejezet az okmányhoz csatolt záradék, amely a hivatalok működésére, a tarto­
mányok és Róma közötti hivatalos ügyintézés menetére és a nyilvántartások természetére vo­
natkozóan is értékes adatokat tartalmaz. A polgárjog-adományozás tényét a császári tanács
(consilium principis) 12 tagja - sokan közülük ismert magas rangú történelmi személyek - neve
aláírásával tanúsítja.

4.3.20. RÓMAI POLGÁRJOG-ADOMÁNYOZÁS

A SEGÉDCSAPATOKBÓL LESZERELT PANNÓNIAI B E N N S Z Ü L Ö T T E K N E K

CIL XVI 6 1 , külső borító, 1. tábla.

1853-ban az ausztriai Petronell falu temetőjében, az ókori Carnuntum területén talált katonai
diploma. Ma Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban őrzik.
Kr. u. 114. szeptember 1.
 4.3.20. RÓMAI POLGÁRJOG-ADOMÁNYOZÁS LESZERELT PANNÓNIAI BENNSZÜLÖTTEKNEK 279

I m p e r á t o r C a e s a r N e r v a Traianus O p t i m u s A u g u s t u s G e r m a n i c u s D a c i c u s , a z isteni
N e r v a fia, a n é p t r i b u n u s i h a t a l o m t i z e n h é t s z e r e s , az i m p e r á t o r i acclamatio h é t s z e r e s
birtokosa, h a t s z o r o s c o n s u l , a h a z a atyja (páter patriae) a z o k n a k a gyalogos és lovas
k a t o n á k n a k , akik a Pannónia inferiorban P ( u b l i u s ) Afranius Flavianus p a r a n c s n o k s á ­
ga alá t a r t o z ó k é t lovas s e g é d c s a p a t b a n (ala) és h a t gyalogos s e g é d c s a p a t b a n (cohors),
a m e l y e k neve ala I(prima) Flavia <G>aetulor(um), ala Frontoniana, valamint cohors IAl-
pinor(um), cohors I Montanor(um), cohors I Alpinor(um), cohors I Lusitanor(um), cohors
Il(secunda) Aug(usta) Nervia Pacensis oo (milliaria) Britton(um) és cohors III(tertia) Lusita-
norum, illetve a h a d j á r a t b a elvezényelt (missa in expeditionem) ala I Flavia Aug(usta)
Britannic(a) oo (milliaria) c(ivium) R(omanorum), 25 vagy annál t ö b b szolgálati év letöl­
tésével t i s z t e s s é g e s e l b o c s á t á s b a n r é s z e s ü l t e k (quinis et vicensis pluribusve stipendis
emeritis dimissis honesta missione), azoknak, a k i k n e k a neve alább le van írva, nekik,
g y e r m e k e i k n e k és az ő u t ó d a i k n a k (ipsis liberis posterisque eorum) polgárjogot és a há­
z a s s á g k ö t é s j o g á t a d o m á n y o z t a (civitatem dedit et conubium) feleségükkel együtt, akik
m á r a k k o r a feleségeik voltak, a m i k o r a polgárjogot m e g a d t á k s z á m u k r a (cum
uxoribus, quas tunc habuissent, cum est civitas iis data), avagy - a m e n n y i b e n n ő t l e n e k len­
n é n e k - azokkal (aut, siqui caelibes essent, cum iis), aki h a j a d o n o k a t k é s ő b b v e s z n e k
majd feleségül, j ó l l e h e t m o s t m é g egyedülállóak (quaspostea duxissent dumtaxat singuli
singulas).
K e l t s z e p t e m b e r hó Kalendaejin, L ( u c i u s ) L o l l i a n u s Avitus és L ( u c i u s ) M e s s i u s
Rusticus consulságának évében.
A L ( u c i u s ) C a l p u r n i u s H o n o r a t u s p a r a n c s n o k s á g a alá t a r t o z ó ala Frontoniana egy­
kori közlegényének (alae Frontonianae, cui praefuit Lucius Calpurnius Honoratus, ex
gregale), a boius t ö r z s b e l i N e r t o m a r u s n a k , I r d u c a s s a fiának (Nertomaro Irducassae filio,
Boio), v a l a m i n t feleségének, az A q u i n c u m b ó l való C u s t á n a k , M a g n u s leányának (et
Custae Magnifiliae uxori eius, Aquinco) és V i c t o r nevű fiának, t o v á b b á P r o p i n q u u s nevű
fiának és B e l l a n e v ű l e á n y á n a k (et Victori filio eius et Propinquo filio eius et Bellae filiae
eius).
Leírva és ellenőrizve arról a b r o n z t á b l á r ó l (descriptum et recognitum ex tabula aenea),
a m e l y R ó m á b a n a z isteni A u g u s t u s t e m p l o m a m ö g ö t t álló M i n e r v a - t e m p l o m falá­
b a n van elhelyezve (quae fixa est Romae in muro post templum divi Augusti ad Minerum
[sic!]).
B. L.

• A katonai diploma az Aquincumban állomásozó ala Frontonianában 25 éven át szolgáló

nyugat-pannoniai kelta (boius) származású bennszülött, korábban peregrinus jogállású katoná­
nak adja meg a római polgárjogot. Ugyanebben részesült szintén kelta, minden bizonnyal
eraviscus, származású felesége - akiről megtudjuk, hogy állomáshelyén, Aquincumban lakik -,
valamint két fiú- és egy leánygyermekük. Amint az a diploma szövegezéséből kiderül, a római
katonák házastársi viszonyát - noha azt igazából meg nem tiltották - csak a 25 év szolgálat le­
telte után fogadták el törvényesnek (ius conubii).
280 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.3.21. RÓMAI POLGÁRJOG MEGADÁSA

BITHYNIA HELYTARTÓJÁNAK KÖZBENJÁRÁSÁRA

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 10.5-7, 10.

5 . 1 . U r a m , m i k o r a z e l ő z ő é v b e n súlyos b e t e g v o l t a m , é s m á r é l e t e m forgott veszély­

ben, fogadtam egy o r v o s t . Az ő o d a a d ó b u z g a l m á t c s a k a te kegyes j ó t é t e m é n y e d
révén (tuae indulgentiae beneficio) h á l á l h a t o m m e g m é l t ó k é p p e n . K é r l e k ezért, ado­
m á n y o z d n e k i a r ó m a i polgárjogot (rogo des ex civitatem Románam). 2. M o s t ugyanis
idegen j o g á l l á s ú (est peregrinae condicionis), egy idegen a s s z o n y s z a b a d í t o t t a fel (ma-
numissus a peregrina). Az orvos n e v e H a r p o c r a s , pártfogója (patrona) a m á r r é g e n el­
h u n y t T h e r m u t i s , T h e o n lánya volt.
Ú g y s z i n t é n kérlek, add m e g a teljes polgárjogot (tus Quiritium) A n t ó n i a M a x i m i l l a ,
e t i s z t e l e t r e m é l t ó a s s z o n y s z a b a d o s a i n a k (libertae), H e d i á n a k és A n t ó n i a H a r m e -
risnek. E z t pártfogójuk (patrona) n e v é b e n k é r e m t ő l e d .

6 . 1 . U r a m , hálásan k ö s z ö n ö m , hogy k é s e d e l e m nélkül m e g a d t a d a teljes polgárjogot

az általam pártfogolt a s s z o n y s z a b a d o s a i n a k s a r ó m a i p o l g á r s á g o t H a r p o c r a s n a k ,
o r v o s o m n a k . M i k o r a z o n b a n u t a s í t á s o d szerint k ö z ö l t e m korát é s vagyoni helyzetét,
a t á j é k o z o t t a b b a k felhívták figyelmemet, hogy e l ő s z ö r az alexandriai polgárjogot
(Alexandrina civitas) kellett volna k i e s z k ö z ö l n i számára, s c s a k aztán a r ó m a i t , m i n t ­
hogy ő egyiptomi. 2. Én a z o n b a n azt h i t t e m , hogy az e g y i p t o m i a k s a t ö b b i idegen
(peregrini) k ö z ö t t n i n c s s e m m i különbség, ezért b e é r t e m a n n a k e m l í t é s é v e l , h o g y egy
idegen b o c s á t o t t a szabadon, é s pártfogója m á r rég elhunyt. D e n e m i s b á n o m e z t a
t á j é k o z a t l a n s á g o m a t : így m ó d o m b a n áll, hogy e z é r t az e m b e r é r t t ö b b s z ö r ö s e n l e k ö ­
t e l e z z e m m a g a m . K é r l e k t e h á t , add m e g n e k i az alexandriai és a r ó m a i polgárjogot is,
hogy j ó t é t e m é n y e d e t (beneficium) j o g o s a n é l v e z h e s s e m . K o r á t és vagyoni h e l y z e t é t -
n e h o g y k e g y e s s é g e d n e k újabb akadálya legyen - tudtul a d t a m szabadosaidnak, aki­
ket kijelöltél.

7 . 1 . E l h a t á r o z t a m , h o g y a z alexandriai polgárjogot, e l ő d e i m gyakorlatának m e g f e l e ­

lően, n e m o s z t o g a t o m k ö n n y ű kézzel. M i n t h o g y a z o n b a n orvosod, H a r p o c r a s szá­
m á r a m á r k i e s z k ö z ö l t e d a r ó m a i polgárságot, ezt a k í v á n s á g o d a t s e m s z á n d é k o z o m
m e g t a g a d n i . T u d o m á s o m r a kell a z o n b a n h o z n o d , m e l y i k k e r ü l e t b ő l származik, h o g y
e l k ü l d h e s s e m hozzád b a r á t o m n a k , P o m p e i u s P l a n t á n a k , E g y i p t o m h e l y t a r t ó j á n a k
(praefectus Aegypti) szóló r e n d e l k e z é s e m e t .

1 0 . 1 . U r a m , n e m t u d o m szavakkal kifejezni, m e k k o r a ö r ö m e t s z e r z e t t leveled, m e l y ­

ből m e g t u d t a m , hogy o r v o s o m n a k , H a r p o c r a s n a k m e g a d t a d az alexandriai polgárjo­
got, bár elhatároztad, h o g y e l ő d e i d gyakorlatának m e g f e l e l ő e n n e m o s z t o g a t o d
k ö n n y ű kézzel. J e l e n t e m továbbá, h o g y H a r p o c r a s a m e m p h i s i k e r ü l e t b ő l (nomou
Memphitou, gör.) való. K é r l e k tehát, l e g k e g y e l m e s e b b császár, í g é r e t e d h e z híven
küldd m e g n e k e m a r e n d e l k e z é s t barátod, P o m p e i u s Plánta, E g y i p t o m h e l y t a r t ó j a
 4.3.22. TESSERA HOSPITALIS HISPÁNIÁBÓL 281

s z á m á r a . S z e r e t n é k eléd utazni, u r a m , h o g y m i n é l e l ő b b é l v e z h e s s e m h ő n ó h a j t o t t
v i s s z a t é r é s e d ö r ö m é t ; e n g e d d meg, hogy m i n é l m e s s z e b b eléd m e h e s s e k .
M. E.

4.3.22. TESSERA HOSPITALIS HISPÁNIÁBÓL

Spanyolországban, Tőrre de Cabreira lelőhelyen 1959-ben előkerült 28 x 16,5 cm méretű

tessera hospitalis. Ma Lugóban, a tartományi múzeumban őrzik. Lásd: F. Arias Vilas - P. Le Roux
- A. Tranoy: Inscriptions romaines de la province de Lugo. Paris, 1979, 75., Nr. 55.
Kr. u. 2 8 .

Appius I u n i u s S i l a n u s ( é s ) P u b l i u s Silius N e r v a c o n s u l s á g a é v é b e n (Appio Iunio

Silano [et] Publio Silio Nerva consulibus) Tillegus, A m b a t u s fia, aki susarrus származá­
sú és A i o b a i g i a e c u s c e n t u r i á j á b ó l való (Tillegus Ambatifilius Susarrus [centuria] Aiobai-
giaeco) v e n d é g b a r á t s á g o t (hospitium) k ö t ö t t a lougeiekkel, akik a t o l e t u m i a k castellu-
m á h o z t a r t o z n a k , a maga, a felesége, g y e r m e k e i k és utódai s z á m á r a (hospitium fecit
cum Lougeis castellanis Toletensibus sibi, uxori, liberis, posterisque suis). És őt magát, a fele­
s é g é t és a gyerekeit a t o l e t u m i a k c a s t e l l u m á h o z t a r t o z ó k saját maguk, v a l a m i n t az
övéik h ű s é g é b e és k l i e n t é l á j á b a ö r ö k időkre befogadják (Eumque, uxorem liberosque
eius infidem clientelamque suam suorumque in perpetuo castellanei Toletensis receperint). A
h a t á r o z a t o t h o z t a m a g a Tillegus, A m b a t u s fia (Égit Tillegus Ambati fűius ipse) L a t i n u s ,
A r u s fia és Aius, T e m a r u s fia h i v a t a l n o k s á g a idején (magistris Latino, Arifüio et Aio,
Temari filio).
B. L.

• A Hispánia területén fennmaradt számos ún. tessera hospitalis („vendégbaráti szerződés táb­
la", lat.) egyike. A fenti szöveg a susarrus származású Tillegus és partnerei, a kasztíliai
castellum Toletumból (ma: Toledo) való Lougei közösség hospitium („vendégbarátság", lat.) szer­
ződésének szövegét tartalmazza. A szerződés valójában függőségi viszonyt létesített: a cas­
tellum ToZetumban lakó Lougei befogadják ugyan Tillegust és a szerződés szövegében megneve­
zett hozzátartozóit, hogy letelepedjenek náluk, azonban a nekik kínált védelemért cserébe
Tillegus és családtagjai be kellett, hogy lépjenek a Lougei klientélájába. A tábla a „hivatalos zá­
radékkal" végződik: külön érdekessége, hogy Tillegus saját szerződésében mint szentesítő
személy szerepel a hivatalban levő bennszülött magistratusok (Aius Temari füius és Latinus Ari
fdius) mellett, akik valószínűleg csak segédkeztek a szerződés létrehozásában, és nevük fel­
tüntetése hitelesíti azt. A felirat elején a hivatalban levő consulok neve olvasható. A helyi
bennszülött hivatalnokpárnak a felirat végén való feltüntetése hivatalos keretet ad a szerző­
désnek: ők töltötték be a helyi közigazgatás csúcshivatalait, csakúgy, mint a római birodalmi
igazgatás élén a consulok. F. Marco Simon: VOTA OMNIA FINIBUS. La tésera de Herrera de
Pisuerga y la ritualización de los pactos en la Hispánia indoeuropea. Paleohispanica 2, 2 0 0 2 ,
169-188.
282 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.3.23. CLAUDIUS KÜLPOLITIKÁJA

Suetonius: De vita Caesarára [A Caesarok élete], Claudius 2 5 . 3 - 5 .

3. Külföldieknek (peregrinae condicionis homines) m e g t i l t o t t a , h o g y r ó m a i nevet, illetve

n e m z e t s é g n e v e t (Romana nomina dum taxát gentilicia) v e g y e n e k fel. Aki a r ó m a i pol­
gárjoggal i l l e t é k t e l e n ü l élt, azt az E s q u i l i n u s m e z e j é n bárddal kivégezték. A c h a i á t és
M a c e d ó n i á t , m e l y e k e t T i b e r i u s a m a g a igazgatása alá vont, visszaadta a s e n a t u s n a k .
Lycia lakosait m e g f o s z t o t t a szabadságuktól, m e r t halálos e l l e n s é g e s k e d é s b e n é l t e k
egymással; a r h o d u s i a k é t a z o n b a n visszaadta, m i n t h o g y m e g b á n t á k régi b ű n e i k e t .
I l i u m lakosainak, m i n t a r ó m a i n é p ő s e i n e k , m i n d e n adót ö r ö k r e e l e n g e d e t t ; felol­
v a s t a t o t t egy régi görög nyelvű levelet, m e l y e t a s e n a t u s és a r ó m a i n é p i n t é z e t t
S e l e u c u s királyhoz, b a r á t s á g o t és s z ö v e t s é g e t (amicitia et societas) ígérve n e k i arra az
esetre, ha vérrokonait, I l i u m lakosait m i n d e n t e h e r alól fölmenti. 4. A zsidókat, akik
C h r e s t u s b u j t o g a t á s á r a s z ü n t e l e n ü l zavarogtak, k i ű z t e R ó m á b ó l . A g e r m á n o k köve­
t e i n e k m e g e n g e d t e , h o g y az o r c h e s t r á b a n foglaljanak helyet, annyira h a t o t t rá nyílt­
ságuk és ö n é r z e t e s s é g ü k : e l é b b ugyanis a k ö z n é p s o r a i b a n j e l ö l t e k ki n e k i k ü l ő h e ­
lyet, de m i k o r észrevették, hogy a p a r t h u s o k és az a r m e n i a i a k a s e n a t o r o k k ö z ö t t ül­
nek, m i n d e n további nélkül m a g u k i s o d a t e l e p e d t e k , kijelentvén: n e m a l á b b v a l ó k ő k
azoknál s e m vitézség, s e m rang dolgában. 5. A gallok druida szertartásait, m e l y e k t ő l
Augustus alatt c s a k a r ó m a i polgárokat t i l t o t t á k el, szörnyű k e g y e t l e n s é g ü k m i a t t
egészen eltörölte; az eleusisi misztériumokat ellenben szerette volna Atticából R ó ­
m á b a átplántálni. O k e z d e m é n y e z t e továbbá, hogy V e n u s E r y c i n a régiségtől r o s ­
kadozó t e m p l o m á t (templum vetus.ta.te conlapsum) államköltségen (ex aerarlo populi
Romani) újjáépítsék. M á s n é p e k királyaival a f ó r u m o n k ö t ö t t s z ö v e t s é g e t (foedus),
m i k ö z b e n d i s z n ó t áldoztak, és a fetialisok ősi formuláit m o n d t á k . De ez és s o k e g y é b
intézkedése, j ó f o r m á n egész uralkodása, n e m az ő m ű v e volt, i n k á b b felesége és fel­
s z a b a d í t o t t rabszolgái feje szerint k o r m á n y o z o t t ; C l a u d i u s m a g a t ö b b n y i r e úgy vi­
selkedett, ahogyan a z o k n a k é r d e k ü k vagy h a n g u l a t u k diktálta.
K. F.

4 . 3 . 2 4 . A R Ó M A I S E N A T U S B A VALÓ B E J U T Á S J O G Á N A K
M E G A D Á S A A GALLIA C O M A 7 A B E L I A E D U U S O K E L Ő K E L Ő I N E K

Tacitus: Annales [Évkönyvek] X I . 2 3 - 2 5 . 1 .

2 3 . 1 . Aulus Vitellius és Lucius V i p s t a n u s c o n s u l s á g a alatt (Kr. u. 4 8 . - a s z e r k . ) , m i ­

kor a s e n a t u s k i e g é s z í t é s é r ő l tárgyaltak, s az ü s t ö k ö s n e k n e v e z e t t G a l l i a (Gallia
comata) előkelői (primores), k i k a szövetségesi és a r ó m a i polgárjogokat (foedera et
civitas Romána) m á r r é g e b b e n m e g k a p t á k , a városi t i s z t s é g e k e l n y e r é s é n e k j o g á t kér­
t é k (ius adipiscendorum in urbe honorum), erről az ügyről s o k m i n d e n f é l é t b e s z é l t e k . 2.
Az e l t é r ő n é z e t e k képviselői a p r i n c e p s e l ő t t is vitáztak, bizonygatva, h o g y n e m
annyira b e t e g Itália, hogy ne t u d n a s e n a t u s t adni fővárosának. L á m , egykor a r o k o n
 4.3.24. A RÓMAI SENATUSBA BEJUTÁS JOGÁNAK MEGADÁSA. 283

n é p e k b e é r t é k azokkal, akik itt születtek, és m e g l e h e t t e k elégedve a régi köztársa­

sággal. M i n d m á i g e m l e g e t i k a z o k a t a példákat (exempla), m e l y e k e t a r ó m a i j e l l e m az
ősi e r k ö l c c s e l (prisci móres) e r é n y (virtus) és dicsőség (glória) dolgában szolgáltatott.
3. Vagy n e m elég, h o g y a v e n e t u s o k és az i n s u b e r e k b e t ö r t e k a curiába, h a n e m az ide­
gen s z ü l e t é s ű e k sokaságával (alienigenarum coetus) együtt kellene j á r n i a m i n t e g y a
fogságnak (captivitas) is? M i l y e n t i s z t s é g (honores) m a r a d m e g e z u t á n a város m é g
m e g l e v ő e l ő k e l ő s é g e i n e k vagy a szegény latiumi s e n a t o r n a k (pauper e Latio senator)?
4. E l ö z ö n l e n e k m i n d e n t a z o k a gazdagok, a k i k n e k nagy- és dédszülei, e l l e n s é g e s tör­
z s e k vezérei (hostilium nationum duces), tűzzel-vassal i r t o t t á k seregeinket, Alesiánál
o s t r o m z á r alá v e t t é k a z i s t e n i Iuliust. Friss dolgok ezek. M i l e n n e , h a azok e m l é k e z e ­
t é t is felelevenítenők, kik a C a p i t o l i u m t ö v é b e n és R ó m a fellegváránál ugyanezek­
n e k a k e z é t ő l h u l l o t t a k el? Ám élvezzék a polgár c í m e t (fruerentur sane vocabulo
civitatis): a s e n a t o r o k j e l v é n y e i t (insignia patrum), a tisztségekkel j á r ó k i t ü n t e t é s e k e t
(decora magistratuum) ne tegyek k ö z ö n s é g e s s é (ne vulgarent).
2 4 . 1 . A z ilyen é s efféle érvekkel egyáltalán m e g n e m h a t o t t p r i n c e p s n y o m b a n
s z e m b e s z á l l t velük, majd k é s ő b b az ö s s z e h í v o t t s e n a t u s e l ő t t így kezdte b e s z é d é t :
- Ő s e i m (maiores mei), akik közül a legrégibb, a szabin eredetű (origine Sabina)
C l a u s u s , egyszerre j u t o t t a r ó m a i polgárjog (civitas Romána) b i r t o k á b a és a patriciusi
c s a l á d o k (familiae patriciorum) közé, arra i n t e n e k , hogy h a s o n l ó elveket érvényesítsek
k o r m á n y z á s o m b a n , é s á t h o z z a m ide, a m i j ó b á r h o l találtatott. 2 . M e r t j ó l t u d o m ,
h o g y a I u l i u s o k Albából, a C o r u n c a n i u s o k C a m e r i u m b ó l , a P o r c i u s o k T u s c u l u m b ó l ,
és m á s o k - h o g y régi dolgokat ne firtassunk - Etruriából s Lucaniából és egész
Italiából k e r ü l t e k a s e n a t u s b a , végül m a g a Itália t o l ó d o t t ki az Alpokig, hogy ne csak
külön-külön egyesek, h a n e m földek, n é p e k olvadjanak b e l e a r ó m a i névbe. 3. Szilárd
volt i t t h o n a b é k e , és a k ü l s ő országokkal s z e m b e n virágjában állott hatalmunk, m i ­
k o r a P a d u s o n túliakat (Transpadani) polgáraink k ö z é fogadtuk, m i k o r azzal a látszat­
tal, h o g y a világ m i n d e n tájára k a t o n a i t e l e p ü l é s e k e t (deductae per orbem terrae legiones)
i r á n y í t u n k és h o z z á j u k adjuk a t a r t o m á n y o k legderekabb fiait (provincialium validis-
simi), a megfáradt b i r o d a l o m s e g í t s é g é r e s i e t t ü n k . C s a k n i n c s o k u n k elégedetlenke­
désre, a m i é r t a B a l b u s o k H i s p á n i á b ó l és n e m k e v é s b é j e l e s férfiak (insignes viri) Gallia
N a r b o n e n s i s b ő l á t j ö t t e k h o z z á n k ? U t ó d a i k itt élnek, és e h a z a s z e r e t e t é b e n (amor in
hanc pátriám) n e m m a r a d n a k el m ö g ö t t ü n k . 4. Mi m á s vált vesztére S p a r t á n a k és
A t h é n n a k , bár fegyverek dolgában e r ő s e k voltak, ha n e m az, hogy a legyőzötteket
(victi), m i n t i d e g e n e k e t (alienigeni), távol t a r t o t t á k m a g u k t ó l ? Bezzeg R o m u l u s , a mi
v á r o s u n k alapítója, olyannyira b ö l c s volt, h o g y a k á r h á n y n é p e t egy nap leforgása alatt
levert, a z u t á n a polgárok k ö z é fogadott. J ö v e v é n y e k (advenae) uralkodtak felettünk.
S z a b a d o n b o c s á t o t t rabszolgák fiaira (libertinorum filii) t i s z t s é g e k e t (magistratus) bíz­
ni n e m új k e l e t ű dolog, m i n t s o k a n t é v e s e n hiszik, h a n e m m á r az ősi köztársaság így
j á r t el. 5. De a s e n o n o k k a l h a r c b a n á l l o t t u n k ! M i n t h a a v o l s c u s o k és az a e q u u s o k so­
h a s e m s o r a k o z t a k v o l n a fel e l l e n ü n k . A gallok fogságába e s t ü n k ! De az e t r u s z k o k n a k
is t ú s z o k a t (obsides) adtunk, és vállalnunk kellett a s a m n i s o k igáját. 6. Mégis, h a v a i a ­
m e n n y i h á b o r ú t s z á m b a vennők, egyet s e m fejeztünk be h a m a r a b b , m i n t a gallok el­
len. A z ó t a f o l y a m a t o s és m e g b í z h a t ó a b é k e (continua acfidapax). Ha m á r egybekeve­
r e d t e k szokásainkkal, m ű v e l t s é g ü n k k e l , rokonságunkkal, i n k á b b hordják ide ara-
284 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

nyukat és gazdagságukat, s e m m i n t k ü l ö n élvezzék. 7. M i n d a z , ö s s z e í r t atyák, a m i t

ma ő s r é g i n e k hisznek, valamikor új volt. A n é p kapta m e g a hivatalokat a p a t r í c i u s o k
után (plebei magistratus post patricios), a l a t i n o k a p l e b e i u s o k u t á n (Latini post plebeios),
Itália egyéb népei a l a t i n o k után (ceterarum Italiae gentium post Latinos). R é g i k e l e t ű
lesz ez is, és a m i t ma példákkal t á m o g a t u n k , m a g a is a példák k ö z é kerül.
2 5 . 1 . M i k o r a princeps s z ó n o k l a t á t a s e n a t u s i h a t á r o z a t h o z a t a l (patrum consultum)
követte, e l s ő n e k az a e d u u s o k n y e r t é k el a város s e n a t o r i j o g á t (senatorum in urbe ius).
Ennyivel a d ó z t a k a régi szövetséges viszonynak (foedus antiquum), és m i v e l ők az
egyedüliek a gallok közül, kik a r ó m a i n é p t e s t v é r e i n e k c í m é t élvezik (soli Gallorum
fraternitatis nomen cum populo Romano usurpant).
B. I.

4.3.25. RÓMAI KÜLPOLITIKA HADRIANUS IDEJÉN

História Augusta [ F e l s é g e s t ö r t é n e t ] , Hadrianus 5 . 1 - 3 .

1. M i u t á n elnyerte a császári h a t a l m a t , a z o n n a l é l e t b e l é p t e t t e a régi szokást, és

b i r o d a l o m s z e r t e a b é k e fenntartásáért fáradozott. U g y a n i s e k k o r p á r t o l t a k el R ó m á ­
tól azok a népek, a m e l y e k e t Traianus leigázott, ( 2 . ) t á m a d t a k a m ó r o k , h á b o r ú t indí­
t o t t a k a sarmaták, a b r i t a n n i a i a k a t s e m l e h e t e t t r ó m a i u r a l o m alatt tartani, Egyipto­
m o t felkelések gyötörték, és a lázadók végül Libyában és P a l a e s t i n á b a n is fellobban­
t o t t á k dühüket.
3. E z é r t H a d r i a n u s m i n d e n T i g r i s e n és E u p h r a t e s e n túli t e r ü l e t e t feladott, a h o g y
m o n d o g a t t á k , C a t o példájára hivatkozva, aki s z a b a d n a k n y i l v á n í t o t t a a m a k e d ó n o ­
kat, mivel n e m t u d t a m e g v é d e l m e z n i őket.
N. L.

4.4. Az ordo decurionum

4 . 4 . 1 . A MUNICIPIUM ÉS A COLONIA KÜLÖNBSÉGE

Aulus Gellius: Noctes Atticae [Attikai éjszakák] 16.13.

A m u n i c i p i u m és a m u n i c e p s szavakat l é p t e n - n y o m o n k ö n n y e d é n k i m o n d j u k , és ál­
l a n d ó a n használjuk, s szinte m i n d e n k i m e g van győződve, hogy p o n t o s a n tudja is,
a m i t m o n d . Pedig m á s a valóság, és m á s , a m i t m o n d a n a k . H i s z e n l e g t ö b b e n , akik r ó ­
m a i c o l o n i á b ó l származnak, municepsnek nevezik m a g u k a t is, polgártársaikat is, a m i
pedig az é s s z e r ű s é g t ő l és az igazságtól nagyon m e s s z e esik. E n n y i r e n e m t u d j u k
ugyanis, mi a m u n i c i p i u m , m i l y e n j o g o k illetik meg, m i b e n k ü l ö n b ö z i k a c o l o n i á t ó l ,
 4.4.2. TÖRVÉNY TARENTUM MUNICIPIUMMÁ EMELÉSÉRŐL (LEX MUNICIPIITARENTINI) 285

s az a v é l e m é n y ü n k , h o g y a c o l o n i á k kedvezőbb k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t vannak, m i n t a
municipiumok.
Igen b ő v e n taglalta ezt az á l t a l á n o s s á vált t é v e d é s t az isteni Hadrianus, m i k o r a
s e n a t u s b a n szülővárosának, Italicának lakosairól beszélt, s csodálkozását fejezte ki,
h o g y az italicaiak s m á s régi m u n i c i p i u m o k lakói is - k ö z ü l ü k az uticaiakat e m l í t e t t e
- , j ó l l e h e t saját s z o k á s a i k é s t ö r v é n y e i k szerint é l h e t n é n e k , m é g i s változást szeret­
n é n e k , s a c o l o n i á k j o g i h e l y z e t é t kívánják m a g u k n a k . S felhozta, h o g y ezzel ellenke­
ző e s e t is előfordult, m i k o r a p r a e n e s t e b e l i e k T i b e r i u s t a l e g n a g y o b b hévvel sürget­
t é k é s o s t r o m o l t á k , h o g y c o l o n i á b ó l m u n i c i p i u m m á tegye őket, a m i t T i b e r i u s hálája
j e l é ü l m e g is a d o t t nekik, m i n t h o g y súlyos b e t e g s é g é b ő l a z o n a vidéken és é p p e n az ő
v á r o s u k b a n épült fel.
A m u n i c e p s e k t e h á t a z o k a m u n i c i p i u m o k b ó l való r ó m a i polgárok, akik saját tör­
vényeik és j o g s z a b á l y a i k s z e r i n t élnek, c s a k annyiban v a n n a k a z o n o s h e l y z e t b e n a
r ó m a i néppel, h o g y j o g u k van állami t i s z t s é g e k e t viselni, s arról a j o g u k r ó l , h o g y eze­
k e t elnyerhetik, k a p t á k a z u t á n a nevüket. S e m m i egyéb kényszer, a r ó m a i n é p s e m m i
egyéb t ö r v é n y e n e m k ö t e l e z t e őket, kivéve, h a n e m hagytak j ó v á valamilyen különle­
ges t ö r v é n y t é p p e n a b b a n a v á r o s b a n lakó n é p r e v o n a t k o z ó a n . Úgy tudjuk, hogy az
e l s ő m u n i c e p s e k - szavazati j o g n é l k ü l - a c a e r e b e l i e k voltak, akik m e g k a p t á k a j o ­
got, h o g y é l v e z h e t i k a r ó m a i p o l g á r n a k j á r ó m e g b e c s ü l é s t , de fel voltak m e n t v e a kö­
t e l e s s é g e k és t e r h e k alól, mivel a gallus h á b o r ú b a n a s z e n t s é g e k e t befogadták és
m e g ő r i z t é k . E z é r t n e v e z t é k - e l l e n k e z ő é r t e l e m b e n - caerei t á b l á k n a k azokat a jegy­
zékeket, a m e l y e k e t a c e n s o r o k n a k azokról kellett vezetniük, akiket m e g b é l y e g z ő
szándékkal m e g f o s z t o t t a k szavazati j o g u k t ó l .
De a c o l o n i á k k a l e g é s z e n m á s k é n t áll a helyzet, mivel n e m kívülről olvadtak be az
államba, s n e m is h i v a t k o z h a t n a k saját, k ü l ö n e r e d e t ü k r e , h a n e m m i n t e g y az állam­
b ó l fejlődtek ki, n i n c s ö n á l l ó rendelkezési j o g u k , s a r ó m a i n é p m i n d e n törvénye és
előírása érvényes rájuk. A z o n b a n ezt a helyzetet, bár sokkal függőbb, és sokkal keve­
s e b b s z a b a d s á g o t biztosít, m é g i s m é l t ó s á g t e l j e s e b b n e k é s t e k i n t é l y e s e b b n e k tartják
- azzá t e s z i a r ó m a i n é p m é l t ó s á g a és t e k i n t é l y e -, m e r t az a látszat, h o g y e z e k a
c o l o n i á k az ő k i s e b b m á s a i és m e g t e s t e s ü l é s e i , mivel a m u n i c i p i u m o k előjogai e l h o ­
m á l y o s u l t a k é s f e l e d é s b e m e n t e k , s m á r c s a k azért s e m érvényesítik őket, m e r t n e m
is tudják, h o g y l é t e z n e k .
M. Gy.

4.4.2. T Ö R V É N Y T A R E N T U M MUNICIPIUMMÁ E M E L É S É R Ő L
(LEX MUNICIPII TARENTINI)

CIL 1.2 5 9 0 .
1894-ben Tarantóban talált bronztábla, amely Tarentum municipium rangra emelése törvé­
nyének a 9. tábláját tartalmazza, és ezt is csak töredékesen. A tábla első hasábja (oldala) lénye­
gében teljesen olvasható, a második hasábja (oldala) - néhány, sorkezdő betű- és szótörme­
léktől eltekintve - viszont elveszett, a többi táblával egyetemben. A törvény valamikor a szö­
vetséges háború kitörése (Kr. e. 89) után és Cicero Archias költő érdekében tartott beszéde
286 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

előtt (Kr. e. 62) születhetett, minthogy Cicero Tarentumról már mint municipiumról tesz em­
lítést. Ezt a keltezést alátámasztani látszik a törvény ortográfiája is.

V I I I I . ... ne legyen szabad; és s e n k i se s i k k a s s z o n és lopjon, se m o s t , se a j ö v ő b e n ,

a n n a k a m u n i c i p i u m n a k a k ö z c é l o k r a , v a l a m i n t az i s t e n e k n e k s z e n t e l t és a vallási
c é l o k r a szánt p é n z é b ő l (pequniae publicae sacrae religiossae), és ne foglalkozzon vele,
hogy e v a g y o n n a k mi lesz a sorsa, és a számviteli k ö n y v e k s e g í t s é g é v e l vagy a t ö r ­
vény kijátszása r é v é n (per litteras publicas fraudemve) a k ö z v a g y o n t (publicum) m e g t é ­
v e s z t é s s e l (d[olo] m[alo]) ne k á r o s í t s a m e g . Ha valaki ezt m é g i s m e g t e s z i , az o k o z o t t
kár n é g y s z e r e s e legyen a bírsága, és ezt a p é n z t k ö t e l e s legyen (damnas esto) a
m u n i c i p i u m n a k megfizetni, és e p é n z ö s s z e g e t az é p p e n a k k o r h i v a t a l b a n lévő
m a g i s t r a t u s követelje és h a j t s a be (petitio exactioque esto).
Aki az e t ö r v é n y alapján hivatalba kerülő q u a t t u o r v i r e k és a e d i l i s e k k ö z ü l Taren-
t u m b a érkezik, az a rá k ö v e t k e z ő h ú s z n a p o n belül, h o g y e t ö r v é n y m e g h o z a t a l a u t á n
(post h[anc] l[egem] datam) e l s ő ízben T a r e n t u m b a érkezett, g o n d o s k o d j o n s z e m é l y é t
illetően b i z t o s í t é k r ó l (praes), és adjon át a q u a t t u o r v i r e k n e k e l e g e n d ő ingatlanva­
gyont biztosítékul (praedes praediaque), és a s e n a t u s v é g z é s é n e k m e g f e l e l ő e n (ita utei
senatus censuerit), b e c s ü l e t e s e n és s é r t e t l e n á l l a p o t b a n ő r i z z e m e g a t a r e n t u m i
m u n i c i p i u m s z á m á r a azt a összeget, a m e l y e t a m u n i c i p i u m n a k a k ö z c é l o k r a , vala­
m i n t az i s t e n e k n e k s z e n t e l t és a vallási c é l o k r a s z á n t p é n z é b ő l a hivatala idején rá­
bíznak, és adjon arról a vagyonról s z á m a d á s t (rationem redditurum); és az a q u a t t u o r -
vir, a k i n e k majd a b i z t o s í t é k o t ilyen m ó d o n átadják, vegye azt át, és í r a s s a be az ál­
lami számadáskönyvbe (in tabufleis pjubliceis), és (az a q u a t t u o r v i r ) , amelyik a
j ö v ő b e n népgyűlést fog tartani duovirek vagy aedilisek m e g v á l a s z t á s a céljából (co-
mitia duovireis a[ed]ilibusque rogandeis habebit), m i e l ő t t a c u r i á k n a g y o b b r é s z e b á r m e ­
lyik, a n é p g y ű l é s e n hivatalra pályázó m e g v á l a s z t á s á t k i h i r d e t n é , a pályázóktól ve­
gyen át e l e g e n d ő b i z t o s í t é k o t , - és ők a s e n a t u s v é g z é s é n e k m e g f e l e l ő e n , b e c s ü l e t e ­
s e n és s é r t e t l e n á l l a p o t b a n őrizzék m e g a t a r e n t u m i m u n i c i p i u m s z á m á r a azt a
összeget, a m e l y e t a m u n i c i p i u m n a k a közcélokra, v a l a m i n t az i s t e n e k n e k s z e n t e l t és
a vallási c é l o k r a szánt p é n z é b ő l a hivataluk idején rájuk bíznak, és adjanak arról a va­
gyonról s z á m a d á s t - és azt írassa be az állami s z á m a d á s k ö n y v b e ; és a m e l y i k ü k a hi­
vatali ideje alatt valamilyen hivatalos feladatot kap s e n a t u s i h a t á r o z a t alapján, vagy ő
m a g a végez el valamilyen hivatalos feladatot, és k ö z p é n z t ad ki vagy hajt b e , az, aki
ilyen m ó d o n kap feladatot (negotium), vagy ő m a g a végez el valamilyen hivatalos fel­
adatot, és k ö z p é n z t ad ki vagy hajt be, arról a vagyonról m e g t é v e s z t é s n é l k ü l adjon
s z á m o t és k é s z í t s e n s z á m a d á s t a s e n a t u s n a k a rá k ö v e t k e z ő tíz n a p o n belül, h o g y an­
n a k a m u n i c i p i u m n a k a s e n a t u s a ezt e l r e n d e l t e .
Aki a t a r e n t u m i m u n i c i p i u m n a k m o s t a decurioja, vagy az lesz, vagy aki a
t a r e n t u m i m u n i c i p i u m s e n a t u s á b a n szavazni fog (sententiam deixerit), az T a r e n t u m
városában (in o[pp]ido) vagy m u n i c i p i u m á n a k h a t á r a i n belül olyan é p ü l e t t e l rendel­
kezzen - m e g t é v e s z t é s n é l k ü l -, a m e l y legalább 1 5 0 0 c s e r é p p e l van fedve. Aki k ö z ü ­
l ü k n e m fog rendelkezni e k k o r a saját épülettel, vagy ha valaki k ö z ü l ü k azzal a céllal
fog é p ü l e t e t v e n n i vagy vásárolni, hogy e törvényt kijátssza, az legyen k ö t e l e s é v e n t e
5 0 0 0 sestertiust fizetni a tarentumi municipiumnak.
 4.4.3. A HISPÁNIAI 7RNÍ MUNICIPIUM TÖRVÉNYE (LEXIRNITANA) 287

A m u n i c i p i u m v á r o s á b a n s e n k i é p ü l e t e t t e t e j é t ő l m e g ne fosszon, le ne r o m b o l ­
j o n , el ne p u s z t í t s o n , c s a k olyant, a m e l y i k arra é r d e m e s k é n t helyre lesz állítva, és
c s a k i s s e n a t u s i h a t á r o z a t alapján. Aki ezzel e l l e n t é t e s e n cselekszik, az annyi p é n z t
legyen k ö t e l e s a m u n i c i p i u m n a k fizetni, a m e k k o r a é r t é k ű volt az az épület, és ezt a
p é n z t az követelje megfizetni, aki kiszabta. Az a m a g i s t r a t u s , aki a p é n z t b e h a j t o t t a ,
a felét fizesse be az állampénztárba, a m á s i k felét fordítsa a z o k r a a j á t é k o k r a , amelye­
k e t hivatali ideje alatt k ö z k ö l t s é g e n fog rendezni, vagy ha a saját e m l é k e z e t é r e vala­
m i l y e n m á s k ö z c é l r a akarja fordítani, ez legyen s z á m á r a l e h e t s é g e s , és legyen szabad
azt n e k i a t ö r v é n y kijátszása nélkül m e g t e n n i .
Ha q u a t t u o r v i r vagy duovir, vagy aedilis utakat, árkokat, c s a t o r n á k a t akar a
m u n i c i p i u m é r d e k é b e n k ö z p é n z e n csináltatni, vezettetni, k i c s e r é l t e t n i , é p í t t e t n i
vagy m e g e r ő s í t t e t n i a m u n i c i p i u m j ö v ő b e n i határain belül, ha ez n e m válik a m u n i c i ­
p i u m kárára, a k k o r legyen szabad n e k i azt elvégeztetni.
Ha valaki a z o k közül, aki m u n i c i p i u m b e l i polgár (municeps) lesz, és n e m fog pénz­
zel tartozni a t a r e n t u m i m u n i c i p i u m n a k , v a l a m i n t az azt m e g e l ő z ő h a t évben, hogy
el s z e r e t n e k ö l t ö z n i , n e m volt duovir [vagy aedilis, és el s z e r e t n e k ö l t ö z n i T a r e n t u m
m u n i c i p i u m á b ó l , azt legyen szabad n e k i a törvény kijátszása nélkül m e g t e n n i e ] . . .

A. B.

4 . 4 . 3 . A H I S P Á N I A I ÍRNI M U N I C I P I U M T Ö R V É N Y E
(LEX IRNITANA)

Molino del Postero, Sevilla tartomány. 1981 tavaszán fémkeresővel talált, 6 db, egyenként
57-58 x 90-91 cm méretű bronztáblából álló lelet, amely az addig ismeretlen dél-hispaniai vá­
ros, Municipium Flavium Irnitanum törvényeit tartalmazza. Eredetileg 10 táblából állhatott (96
fejezet). A hiányosan és kisebbrészt töredékesen fennmaradt szövegek a többi hispániai váro­
si törvény (pl. lex Malacitana, lex Salpensana) ismeretében pontosan kiegészíthetők. J. Gon­
zález: The LEX IRNITANA. JRS 76., 1986, 1 4 7 - 2 4 3 .
Kr. u. 7 0 - 9 1 között.

III A

X I X . A z o k az aedilisek, akik a m a mum'czpiumban V e s p a s i a n u s C a e s a r A u g u s t u s csá­

szár vagy T i t u s C a e s a r V e s p a s i a n u s A u g u s t u s császár, vagy C a e s a r D o m i t i a n u s
Augustus c s á s z á r r e n d e l e t e é r t e l m é b e n (edictum) l e t t e k kinevezve és a m e l y aedilisi
t i s z t s é g b e n (aedilitas) m o s t vannak, a z o k az aedilisek addig a napig, a m e l y e n ki l e t t e k
nevezve, és akiket o t t ez a t ö r v é n y aedilisszé fog t e n n i , addig a napig, a m e l y e n m e g
l e t t e k választva, a municipium Flavium Irnitanum aedilisei legyenek. A gabonaellátást, a
szentélyeket, a s z e n t és vallásos helyeket, az oppidumot, az utakat, a vícusokat, a csa­
tornákat, a fürdőket, a v á s á r c s a r n o k o t , a súlyokat vagy m é r ő e s z k ö z ö k e t ellenőrizni­
ük és h i t e l e s í t e n i ü k kell, a t ű z o l t ó s á g o t , a m i k o r a dolog úgy kívánja, e l l e n ő r i z n i ü k
kell. Ha a z u t á n a decuriók és az ö s s z e í r t a k (conscripti) azt indítványozzák, hogy az
288 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

aediliseknek végre kell h a j t a n i u k azt az ö s s z e s dolgot, b e l e é r t v e a zálogadást a

municipium polgárainak (municipes) és a l a k o s o k n a k (incolae) f e j e n k é n t és n a p o n k é n t
n e m t ö b b m i n t tízezer sestertiust, h a s o n l ó k é p p e n p é n z b í r s á g k i s z a b á s á t c s a k fejen­
k é n t és n a p o n k é n t ö t e z e r sestertiust, j o g u k (ius) és h a t a l m u k (potestas) legyen.
A z o k n a k az aecü/t'seknek, akiket e z u t á n ez a t ö r v é n y fog kinevezni, a z o k r ó l a dolgok­
ról és a z o k k ö z ö t t , a m i k r ő l és akik k ö z ö t t a duumvt'reknek ítélkezési és törvénykezési
j o g a (iurisdictio) lesz, m á s r é s z t e z e r s e s t e r t i u s a b í r ó (iudex) ítélkezési j o g a és a külön­
leges ügyekben b í r á s k o d ó k (recipiatores) adása (datio) és o d a í t é l é s e (addatio), úgy,
ahogy e s z e r i n t a törvény szerint m e g lesz engedve, (joguk és h a t a l m u k ) legyen.
A z o k az aedilisek a municipium polgárainak (municipes) k ö z ö s rabszolgáit, a k i k rendel­
k e z é s ü k r e állnak, a limo cínctusokat b i r t o k o l h a s s á k . A z o k n a k az aedi/i'seknek, a m i k
fent le v a n n a k írva, a m í g valaki k ö z ü l ü k n e m lesz a t ö r v é n y e k k e l (leges), a népgyűlési
h a t á r o z a t o k k a l (plebiscita) vagy a s z e n á t u s határozataival (senatus consulta), az isteni
Augustus é s T i b e r i u s Iulius C a e s a r Augustus, G á l b a C a e s a r Augustus, T i b e r i u s
Claudius C a e s a r Augustus, V e s p a s i a n u s C a e s a r Augustus, T i t u s C a e s a r V e s p a s i a n u s
Augustus, C a e s a r D o m i t i a n u s Augustus pontifices maximi, patres patriae r e n d e l e t e i v e l
(edicta), határozataival (decreta), rendeleteivel (constitutiones) s z e m b e n , j o g u k (ius) és
h a t a l m u k (potestas) legyen.

X X . A quaestorok j o g á r ó l (ius) és h a t a l m á r ó l (potestas). A quaestorok, akik V e s p a s i a n u s

C a e s a r Augustus császár vagy T i t u s C a e s a r V e s p a s i a n u s A u g u s t u s császár, vagy C a e ­
sar D o m i t i a n u s Augustus c s á s z á r r e n d e l e t é b ő l (edictum), h a t á r o z a t á b ó l (decretum)
vagy p a r a n c s á b ó l (iussus) ez e l ő t t a t ö r v é n y e l ő t t l e t t e k kinevezve, és m o s t e b b e n a
quaeston t i s z t s é g b e n (quaestura) vannak, addig a napig, a m e d d i g kinevezve lettek, ha­
s o n l ó k é p p e n azok, akik e b b ő l a törvényből l e s z n e k kinevezve, addig a napig, a m e d ­
dig ki l e s z n e k nevezve, quaestorok legyenek. N e k i k e n n e k a municipium p o l g á r a i n a k
(municipes) k ö z ö s vagyonát (pecunia) beszedni, kifizetni, őrizni, kezelni, k i o s z t a n i a
duumvirek d ö n t é s e szerint j o g u k (ius) és h a t a l m u k (potestas) legyen. N e k i k a munici­
pium polgárainak (municipes) k ö z ö s rabszolgáit, akik r e n d e l k e z é s ü k r e állnak, a b b a n
a municipiumbaxx szabad legyen b i r t o k o l n i u k . N e k i k , a m í g valaki k ö z ü l ü k n e m kerül a
törvényekkel (leges), a népgyűlési h a t á r o z a t o k k a l (plebiscita) vagy a s z e n á t u s h a t á ­
rozataival (senatus consulta), az isteni A u g u s t u s és T i b e r i u s Iulius C a e s a r A u g u s t u s ,
t o v á b b á G á l b a C a e s a r Augustus, T i b e r i u s C l a u d i u s C a e s a r Augustus, V e s p a s i a n u s
C a e s a r Augustus, T i t u s C a e s a r Vespasianus Augustus, C a e s a r D o m i t i a n u s A u g u s t u s
császár pontifices maximi, patres patriae rendeleteivel (edicta), határozataival (decreta),
rendeleteivel (constitutiones) s z e m b e , j o g u k (ius) és h a t a l m u k (potestas) legyen.

X X I . M i l y e n m ó d o n n y e r h e t i k el a r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) abban a

mumapiumban. A k i k a s z e n á t o r o k b ó l (senatores), a decun'ókból vagy a b e s o r o l t a k b ó l
(conscripti) a municipium Flavium I r n i t a n u m tisztségviselőjévé (magistratus) lettek
(vagy) l e s z n e k kinevezve, ahogy ez a t ö r v é n y összefoglalta, ők azzal a j u t a l o m m a l
(honor) fognak távozni, hogy szüleikkel, feleségeikkel és gyermekeikkel, a k i k törvé­
nyes h á z a s s á g b a n (nuptiae) születve a s z ü l ő k h a t a l m á b a n (potestas) l e s z n e k majd, ha­
s o n l ó k é p p e n a fiútól s z ü l e t e t t fiú- és lányunokáikkal, akik a s z ü l ő k h a t a l m á b a n
 4.4.3. A HISPÁNIAI ÍRNI MUNICIPIUM TÖRVÉNYE (LEXIRNITANA) 289

(potestas) l e s z n e k majd, r ó m a i p o l g á r o k (cives Romani) legyenek, e l l e n b e n ne legye­

n e k t ö b b e n r ó m a i polgárok, m i n t a h o g y e n n e k a t ö r v é n y n e k az é r t e l m é b e n a
magistratus azt j ó n a k látja.

X X I I . Azok, akik r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) nyernek, maradjanak meg

u g y a n a z o k n a k a tulajdonában, b i r t o k á b a n , h a t a l m á b a n (manus, mancupium, potestas).

Aki e b b ő l a t ö r v é n y b ő l vagy Vespasianus C a e s a r Augustus, illetve T i t u s C a e s a r

V e s p a s i a n u s Augustus, v a l a m i n t C a e s a r D o m i t i a n u s Augustus, patres patriae rende­
l e t e é r t e l m é b e n (edictum) r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) fog szerezni, az, akit ez a
t ö r v é n y r ó m a i polgárrá tesz, a n n a k a tulajdonában, birtokában, h a t a l m á b a n (manus,
mancipium, potestas), a k i é b e t a r t o z n a , ha a polgárjoga t e k i n t e t é b e n n e m v á l t o z o t t vol­
na m e g , m e g m a r a d j o n , és kívánatos, h o g y a felügyeleti j o g o t (ius tutoris) úgy birto­
kolja, m i n t h a r ó m a i polgártól s z á r m a z o t t v o l n a és n e m a polgárjoga t e k i n t e t é b e n
változott volna meg.

X X I I I . H o g y akik r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) nyernek, a s z a b a d o s o k j o g a i t

(iura libertorum) megtartsák.

III B

Aki e b b ő l a törvényből vagy V e s p a s i a n u s C a e s a r Augustus császár, vagy T i t u s C a e s a r

V e s p a s i a n u s A u g u s t u s császár, vagy C a e s a r D o m i t i a n u s Augustus császár patres
patriae r e n d e l e t é b ő l (edictum) r ó m a i polgárjogot (civitas Romána) fog szerezni, a n n a k
saját vagy apjától s z á r m a z ó szabadosaikkal (liberti) vagy s z a b a d o s n ő i k k e l (libertae)
s z e m b e n , akik r ó m a i p o l g á r s á g b a n e m kerülnek, és az ő javaikról, a m e l y e k e t a sza­
badság o k a (libertatis causa) o d a helyezett, ugyanaz a j o g u k és ugyanaz a h e l y z e t ü k le­
gyen, m i n t h a a polgárjog n e m v á l t o z t a t t a volna m e g őket.

X X I V . C a e s a r D o m i t i a n u s A u g u s t u s császárpraefectusáról. Ha a n n a k a municipiumnak
a decuriói vagy ö s s z e í r t a i (conscripti), vagy polgárai (municipes) C a e s a r D o m i t i a n u s
A u g u s t u s c s á s z á r n a k , a h a z a atyjának (páter patriae) a n n a k a municipium p o l g á r a i n a k
k ö z ö s n e v é b e n a duumvir t i s z t s é g e t (duumviratus) fel fogják ajánlani, és ha a császár
azt a duumvir t i s z t s é g e t el fogja fogadni és saját m a g a h e l y e t t praefectust fog o d a ren­
delni, a prae/ectusnak az a j o g a legyen, a m e l y a k k o r l e n n e , ha őt e b b ő l a törvényből
egyedül k e l l e n e duumvírnek kinevezni, és őt e b b ő l a törvényből egyedüli igazságszol­
gáltatási és t ö r v é n y k e z é s i joggal r e n d e l k e z ő duumvirnek (duumvir iure dicundo) nevez­
t é k v o l n a ki.
F. G.
290 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4 . 4 . 4 . A Z ORDO DECURIONUM R E N D I J E L V É N Y E I N E K
ADOMÁNYOZÁSA

CIL III 15186.

Kr. u. 2. század.

Lupercus és T i b e r i n i a F a v e n t [ i n a . . . ] túlvilági árnyainak, akit ( L u p e r c u s t ) az aquin­

c u m i városi t a n á c s t a g o k h a t á r o z a t a é r t e l m é b e n felruháztak a z a q u i n c u m i d e c u -
rionatus jelvényeivel (Dis manibus Luperci decurionalibus ornamentis Aquinci decreto
decurionum Aquincensium ornati et Tiberiniae Faventinae).
B. L.

• Lupercus feltehetőleg nem rendelkezett római polgárjoggal, talán azért nem, mert nem sza­
bad születésű volt, hanem felszabadított rabszolga. Ezért - bár anyagi helyzete talán megen­
gedte volna - még a városi ordo decurionumba. sem kerülhetett be. Mivel azonban nyilván köz­
megbecsülésnek örvendett, az aquincumi ordo határozata (decretum decurio) értelmében a váro­
si tanácstagság jelvényeit adományozták neki (ornamenta decurionalia). Felesége ezzel szemben
valószínűleg római polgár volt. Talán az ő gyermekük lehetett C. Tiberinius Faventinus (CIL
I I I 4 1 1 1 ) , aki az anya nevéből képzett nomengentilét és cognoment visel. Mint szabad születésű,
ő már bekerülhetett a poetoviói városi ordóba.

4.4.5. SZOBORHELY ADOMÁNYOZÁSA A CSÁSZÁRNAK

A VÁROSI VEZETŐ TISZTSÉG ELNYERÉSÉÉRT

Intercisa - Dunaújvárosban előkerült, de valószínűleg Aquincumból elszállított és másodlago­

san beépített felirat. Lásd Mahler E.: Újabb feliratos emlékek Dunapenteléről. ArchÉrt 25.,
1905, 2 2 3 .
Kr. u. 1 1 7 - 1 3 8 között.

I m p ( e r a t o r ) C a e ( s a r ) Traianus H a d r i a n u s A u g ( u s t u s ) , a h a z a atyja ( s z o b r á n a k ) a h e ­
lyét P u b ( l i u s ) A e l ( i u s ) F i r m u s , R i s c o f i a a z é p í t é s ü g y e k é r t felelős t i s z t s é g e l n y e r é s é ­
ért (ob honorem aedilitatis) a városi t a n á c s h a t á r o z a t á b a n a d o m á n y o z t a (locum dedit
decreto decurionum).
B. L.

• A városi építésügyek irányítása tisztségének elnyeréséért (honos aedilitatis) adományozott

szoborhelyet (locus) Publius Aelius Firmus, az ordo decurionum határozata (decretum) értelmé­
ben. A császárnak adományozott szoborhelyek rendszerint a városok fórumának legelőkelőbb
helyén voltak. Magánszemélyek is kaphattak köztereken locust, közéleti szerepüknek, megbe­
csültségüknek megfelelő, mindenképpen rangsorolt helyen. Minthogy a feliratállító nevében
(praenomen és nomen gentile) Hadrianus császár elő- és családneve (Publius Aelius) fedezhető fel,
 4.4.6. EGY, A TELJES HIVATALI RANGLÉTRÁT VÉGIGJÁRT TISZTVISELŐ.. 291

arra lehet következtetni, hogy Firmus Hadrianus idején polgárjog-adományozásban részesí­

tett bennszülött lehetett, akinek apja-peregrinus jogállású lévén - csak egy névvel (nomen) ren­
delkezett (Risco).

4 . 4 . 6 . EGY, A T E L J E S HIVATALI R A N G L É T R Á T V É G I G J Á R T T I S Z T V I S E L Ő
FOGADALMI FELIRATA N E M E S I S N E K

CIL III 1 0 9 1 1 ; Steindenkmaler 37; RIU I. 2 1 .

A szombathelyi Savaria Múzeumban őrzött, homokkőből faragott oltár.
Kr. u. 2. század?

O l t á r N e m e s i s A u g u s t á n a k (Nemesi Augustae Sacrum). Valér (ius) U r s u s egykori pap

(vir sacerdotalis), aki m i n d e n t i s z t s é g e t b e t ö l t ö t t (omnibus honoribus functus), szívesen
és b o l d o g a n v á l t o t t a be fogadalmát, m e r t ( N e m e s i s ) m e g é r d e m e l t e (votum solvit li-
bens laetus merito). Valerius ( ? ) F i r m i n u s A n t e s t i s a pártfogójának (patrono).
B. L.

• A neve alapján talán Dalmatia provinciából vagy Észak-Italiából származó Valerius Ursus
felirata nem említi, hogy milyen tisztségeket töltött be. Tekintve azonban, hogy pályafutása
csúcsán sacerdos (talán Felső-Pannonia tartományi főpapja) volt, joggal feltételezhetjük, hogy
azt megelőzően Lucius Valerius Valerianus tartományi főpaphoz hasonlóan (vö. 4.4.10. sz.
szemelvény) ő is a városi tanács hivatali ranglétráját járta végig. A feliratot diensének felajánlá­
sa zárja, amelyet neki mint pafronusnak tett.

4.4.7. B R I G E T I Ó B A N SZOLGÁLT,
SAVARÁBAN L E T E L E P E D E T T V E T E R A N U S FELIRATA

CIL III 4 1 9 1 ; Steindenkmaler 156; RIU I. 66.

Szombathely középkori várkapujába befalazott, a 19. század óta több darabra tört - és részben
elveszett - felirat. Megmaradt töredékét a szombathelyi Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 2. század.

L ( u c i u s ) V a l ( e r i u s ) C e n s o r i n u s , L ( u c i u s ) fia, C l ( a u d i a t r i b u s b ó l ) (Lucius Valerius Lucii

filius Claudia tribu Censorinus), col(onia) Cla(udia) Savar(ia) városi t a n á c s t a g j a (decurio
coloniae Claudiae Savariensium), és egyben a legio I(prima) Adiutrix leszerelt k a t o n á j a
(item veteranus legionis I[primae] Adiutricis), a c o n s u l i rangú helytartó m e l l e t t szolgála­
t o t t e l j e s í t ő egykori k a t o n a (ex beneficiario consularis), élt [vacat] évet, é l e t é b e n állítot­
ta m a g á n a k (vi'vus sibifecit) és feleségének, Flavia I n s e q u e n t i n á n a k , aki 60 évet élt, va­
l a m i n t a [vacat] évet élt Valerius C e n s o r i a n u s , [vacat] évet élt Valerius F l o r e n t i n u s ,
[vacat] évet é l t Valerius Venerius, [vacat] évet élt Valerius V e t e r a n u s és [vacat] évet
élt Valéria C e n s o r i n i l l a nevű g y e r m e k e i n e k és ugyanúgy felszabadított r a b s z o l g á i n a k
és felszabadított r a b n ő i n e k (filiis itemque libertis libertabus suis).
B. L.
292 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

• Lucius Valerius Censorinust kiemelték a mindennapi katonai teendők, kiképzési feladatok

ellátása alól, és Felső-Pannonia consuli rangú helytartója szolgálatában látta el teendőit
(beneficiarius consularis), feltehetőleg Savariában. Felesége - vagy elődei - mint savariai benn­
szülött a Flaviusok idején kaphatott római polgárjogot. A kiszolgált katona szolgálatának he­
lyén, felesége szülővárosában, Savariában telepedett le. Amikor felesége 60 éves korában
elhunyt, gondoskodott a sírkő elkészítéséről, amelyen kihagyta azt a helyet, ahova elhunytuk­
kor az ő és öt gyermekük (4 fiú, 1 lány) életkorát kell majd beírni. Az elsőszülött fiú a cogno-
menét az apáéból képezte (Censorinus > Censorianus), negyedik gyermekük az apa kiszolgált ka­
tona címét kapta névként (Valerius Veteranus). Valamennyien az apa nomen gentiléjét (Valerius),
és feltehetőleg ugyanazt a ki nem írt praenoment (Lucius) viselik.

4 . 4 . 8 . T A R R A G O N A I V Á R O S I V E Z E T Ő HIVATALI
PÁLYAFUTÁSA

CIL II 4 2 7 2 .
1753-ban a spanyolországi (Katalónia) Tarraco - Tarragona városban kolostorban talált felirat
(lelőhely: Convento de Santa Clara). Ma a Tarragonai Nemzeti Régészeti Múzeumban (Museu
Nációnál Arqueolögic de Tarragona) őrzik.
Kr. u. 3. század eleje.

M a r c u s G r a n i u s P r o b u s n a k , a városi t a n á c s tagjának (decurio), a papi t e s t ü l e t tagjá­

nak (pontifex), aki a városi t a n á c s építési ügyekért felelős t i s z t s é g v i s e l ő j e volt
(aediliciis honoribus functus) az anyja, C a e c i l i a G a l l a és lánytestvére, H e r e n n i a A p h r o ­
dité (állította a s í r k ö v e t ) .
B. L.

• Marcus Granius Probus colonia Tarraconensisben a helyi vezető réteg (ordo decurionum) tagja
lett. A felirat emelkedő sorrendben tartalmazza cursus honorumát: előbb a városi papi testület
(collegium pontificum) tagja, majd a városi tanács építési ügyekért felelős tisztségviselője lett.
Miután hivatali idejét letöltötte (aediliciis honoribus functus), további tisztségeket nem kapott,
hivatali pályafutása csúcsára ért. Érdekes, hogy az ő és leánytestvére családneve (nomen gentile)
különböző: édesanyjuk valószínűleg kétszer házasodott: fia egy Granius, leánya pedig Heren-
nius családnevű apától született.

4 . 4 . 9 . SAVARIA É P Í T É S I Ü G Y E K É R T F E L E L Ő S V E Z E T Ő J É N E K H E R C U L E S
SZÁMARA AJÁNLOTT FELIRATA

Steindenkmáler 30; RIU I. 136.

1928-ban Ondódon (Vas megye), egy régi kút falában talált homokkő oltár, ma a szombathelyi
Savaria Múzeumban őrzik.
Kr. u. 2 - 3 . század fordulója.
 4.4.10. ATARTOMÁNYI FŐPAP NEMESISNEK AJÁNLOTT FELIRATA SAVARIÁBÓL 293

(A l e g y ő z h e t e t l e n ?) H e r c u l e s n e k (Herculi Inv[icto ?]) vagy H e r c u l e s n e k . Iulfius —]

colonia Claudia Savaria városi tanácstagja (decurio coloniae Claudiae Savariensium), a vá­
rosi t a n á c s é p í t é s i ügyekért felelős tisztségviselője (aedilis), fogadalomból szívesen
és b o l d o g a n v á l t o t t a be ígéretét, m e r t ( H e r c u l e s ) m e g é r d e m e l t e (ex voto votum solvit
libens laetus merito).
B. L.

• A felirat a Kr. u. 2 - 3 . század fordulójáról örökítette meg egy városi tanácstag és aedilis nevét
az utókor számára. A felirat első sorában a Herculesnek szánt dedikációt követő betűtöredé­
kek feloldása bizonytalan. A fordításban javasolt megoldások - 1. Hercules valamely epithe-
tonja (Invictus?); 2. a feliratot felajánló praenomene. (Iulius) - mellett számításba vehető még va­
lamely másik istenség nevének feltüntetése is.

4.4.10. A TARTOMÁNYI FŐPAP N E M E S I S N E K AJÁNLOTT

FELIRATA SAVARIÁBÓL

Steindenkmáler 38; RIU I. 2 0 .

Savaria - Szombathelyen, a Jókai M. utcában, a Kálvária-dombon talált, finom kidolgozású
márványoltár.
Kr. u. 2. század vége.

Oltár Nemesis Augustának (Nemesi Augustae Sacrum). L(ucius) Val(erius) Valé­

rián (us) C o l ( o n i a ) F ( l a v i a ) (sic!) S i s c ( i e n s i u m ) városi t a n á c s á n a k tagja (decurio colo­
niae Flaviae [ s i c ! ] Sisciensium), a városi t a n á c s í t é l e t h o z a t a l i j o g g a l felruházott egyik
v e z e t ő j e (duumvir iure dicundo), az isteni C l a u d i u s császár k u l t u s z á n a k papja (fiamén
divi Claudii), a városi t a n á c s ö t é v e n k é n t i vagyonbecslés végrehajtásával m e g b í z o t t
v e z e t ő j e (duumvir quinquennalis), F e l s ő - P a n n o n i a t a r t o m á n y főpapja (sacerdos provin­
ciáé Pannóniáé superioris), fogadalomból.
B. L.

• Savariában mint a császárkultusz felső-pannoniai székhelyén ajánlotta fel a végzet és a sors

istennőjének, Nemesisnek a fenti felirattal ellátott oltárt Lucius Valerius Valerianus Sava­
riában, a római színház feltételezett helyén. Lucius Valerius Valerianus, a dél-pannoniai Siscia
városának tanácstagja (decurio), kétszer volt a városi tanács vezetője, második alkalommal a
vagyonbecslés végrehajtásának feladata is reá hárult. A két tisztség között az isteni Claudius
emlékét ápoló papi testület papja volt (fiamén). Ugyancsak vezető papi tisztséget töltött be a
második „tanácselnökséget" követően: Pannónia superior tartomány császárkultuszának főpap­
ja lett, Savariában. A feliraton mindezeken túlmenően érdekes elírással is találkozunk: Siscia
Vespasianus idején kapott municipium rangot, ekkor nevezték el municipium Flavium Si'saanak,
és Septimius Severus uralkodása idején emelkedett colonia rangra. Neve ekkortól colonia
Septimia Siscia lett. A colonia Flavia Siscia név mindenképpen helytelen, kérdés, hogyan kerülhe­
tett rá a Sisciából érkezett - a város nevét már csak hivatalból is jól ismerő - egykori városi ve­
zető és tartományi főpap hivatalos feliratára ilyen hiba.
294 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.4.11. MARCUS ANTONIUS TERENS, AZ ÜNNEPELT

DISZNÓ- ÉS MARHAKERESKEDŐ SÍRFELIRATA

CIL VI 3 3 8 8 7 .
Rómában, a Via Praenestina mellől előkerült felirat. Ma a Római Nemzeti Múzeumban
(Museo Nazionale Romano) őrzik.
Kr. u. 2. század.

A túlvilági s z e l l e m e k n e k (Dis manibus). M a r c u s A n t o n i u s T e r e n s n e k , M a r c u s fiának,

a C l a u d i a t r i b u s b ó l , aki M i s e n u m v á r o s á b ó l s z á r m a z i k (Marco Antonio Marci filio
Claudia tribu oriundo civitate Miseni) és saját h a z á j á b a n m i n d e n k ö z t e r h e t viselt és
m i n d e n t i s z t s é g e t b e t ö l t ö t t (omnibus muneribus et honoribus patriae suae perfuncto), az
igen ü n n e p e l t disznó- és m a r h a k e r e s k e d ő n e k (negotiatori celeberrimo suariae et pecua-
riae) ( á l l í t o t t á k ) f i a i é s ö r ö k ö s e i , M a r c u s A n t o n i u s T e r e s é s M ( a r c u s A n t o n i u s )
P r o c u l u s , az ő (értsd: apjuk) a k a r a t á n a k m e g f e l e l ő e n (MM [= Marci] Antonii Teres et
Proculus füi et heredes secundum voluntatem ipsius).
B. L.

• Az elhunyt sertés- és szarvasmarha-kereskedelemből származó gazdagságánál fogva Mi­

senum városában az ordo decurionum tagja lett, viselte az azzal járó közterheket, és betöltötte a
helyi előkelőségeknek lehetőségként kínálkozó összes tisztséget. Fiai, akik egyben örökösei is
voltak, síremléket állítottak neki. A római névadás hagyományainak megfelelően mindketten
apjuk praenomenét és nomen gentiléjét örökölték - ezt a felirat a Marcus praenomen MM (értsd:
Marcus többes száma, azaz Marci) rövidítésével, illetve a nomen gentile szintén többes számban
(de nem rövidítve!) megadott formájával (Antonii), valamint az individualizált cognomen révén
adja meg. Az idősebbik fiú az apa cognomenét örökölte, a fiatalabbik talán az anyáét.

4.4.12. PLINIUS TANÍTÓT KERES SZÜLŐVÁROSÁBA

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 4.13.

1. Kedves T a c i t u s o m ! Örvendek, hogy s z e r e n c s é s e n m e g é r k e z t é l R ó m á b a . Ha vala­

ha, m o s t igazán vágyódtam u t á n a d . Á m m é g n é h á n y napig T u s c u l a n u m b a n leszek,
h o g y a m e g k e z d e t t m u n k á t befejezzem. 2. F é l e k , h o g y ha b u z g a l m a m m o s t a végén
alábbhagy, k é s ő b b n e h e z e n fogok újra dolgozni. S n e h o g y s i e t s é g e m b ő l valami k á r
származzék, m o s t e l ő z e t e s e n , levélben k é r e k t ő l e d egy szívességet, a m e l y e t m a j d
s z e m é l y e s e n , s z ó b a n i s előadok. E l ő s z ö r a z o n b a n hallgasd m e g k é r é s e m i n d o k a i t ! 3 .
M i k o r l e g u t ó b b s z ü l ő v á r o s o m b a n (in patria mea) i d ő z t e m , felkeresett az egyik földim
(municeps) fia, aki m é g szegélyes t ó g á t h o r d o t t (praetextatus). M e g k é r d e z t e m t ő l e :
„Tanuló vagy?" „ I g e n " - felelte. „ E s h o l t a n u l s z ? " „ M e d i o l a n u m b a n . " „ S m i é r t n e m
i t t ? " Atyja, aki a fiát h o z z á m elhozta, és s z i n t é n j e l e n volt, így válaszolt: „ M e r t itt
nincs tanító." 4. „De hiszen nektek, apáknak - mert szerencsére többen is hallották
b e s z é l g e t é s ü n k e t - az v o l n a a legjobb, ha g y e r m e k e i t e k itt t a n u l h a t n á n a k . H o l is tar-
 4.4.13. KELETI SZÁRMAZÁSÚ DECURIÓK BRIGETIÓBAN 295

t ó z k o d h a t n á n a k s z í v e s e b b e n , m i n t pátriájukban? H o l l e h e t n e e r k ö l c s e i k e t j o b b a n
m e g ő r i z n i , m i n t szüleik s z e m e előtt, é s k e v e s e b b költséggel, m i n t o t t h o n ? 5 . N a ­
gyon kis fáradságba k e r ü l n e ö s s z e a d n i a pénzt, és egy t a n í t ó t fogadni. A z t az ö s s z e ­
get pedig, a m i t m o s t szállásra, ú t i k ö l t s é g r e s m i n d e n egyébre i d e g e n b e n kiadtok,
m e r t o t t m i n d e n é r t fizetni kell, a t a n í t ó n a k adnátok. É n m a g a m , b á r g y e r m e k t e l e n
vagyok, hajlandó l e n n é k a k ö z ö s s é g é r t , m i n t g y e r m e k e m é r t vagy s z ü l ő m é r t , egyhar­
m a d á t vállalni a z á l t a l a t o k felajánlott ö s s z e g n e k . 6 . V á l l a l n á m a z e g é s z e t is, h a n e m
félnék, h o g y a d o m á n y o m a t r o s s z célra használják fel. M e r t s o k helyen l á t o k erre pél­
dát, a h o l a t a n í t ó hivatalos fizetést kap. 7. E z t a visszásságot c s a k úgy kerülhetjük el,
ha a s z ü l ő k j o g a lesz, h o g y a t a n í t ó t kiválasszák, így a hozzájárulás kötelességével
együtt j á r a k é n y s z e r is, hogy h e l y e s e n válasszanak. 8. M e r t a m á s é b ó l k ö n n y e n gaz­
dálkodnak, a sajátjára v i s z o n t m i n d e n k i sokkal j o b b a n ügyel, s akkor nézi m e g j ó l ,
h o g y az én p é n z e m b ő l v a l ó b a n m e g f e l e l ő e m b e r t fizetünk-e, ha e h h e z ő is hozzájá­
rult. 9. J u s s a t o k h á t egy v é l e m é n y r e , b e s z é l j e t e k össze, buzduljatok fel az én példá­
m o n , s n e k e m forró vágyam, h o g y a l e h e t ő l e g t ö b b e t kelljen felajánlanom. N e m ad­
h a t o k t ö b b e t g y e r m e k e i t e k n e k , k e d v e s e b b e t h a z á t o k n a k . Itt neveljék azt, aki itt szü­
l e t e t t . S z o k j a m e g g y e r m e k k o r á t ó l a szülőföld szeretetét, s tartózkodjék szívesen itt.
S b á r c s a k olyan kiváló t a n í t ó k a t h o z n á t o k , h o g y a s z o m s z é d v á r o s o k b ó l is úgy
s e r e g e i n é n e k ide t a n u l n i , m i n t ahogy m o s t a t i f i a i t o k m e n n e k m á s h o v á . "
1 0 . J ó n a k l á t t a m alaposan, m i n t e g y a z e l s ő l é p é s e k t ő l előadni a z egészet, h o g y an­
nál j o b b a n lásd, m e n n y i r e l e k ö t e l e z n é l , h a t e l j e s í t e n é d k é r é s e m e t . Azzal bízlak m e g
és arra kérlek, a dolog súlyának megfelelő n y o m a t é k k a l , h o g y válassz ki n é h á n y taní­
t ó t a m ű v e l t e m b e r e k nagy seregéből, akik k ö r é d s e r e g l e n e k csodálni kiváló szelle­
m e d e t . O l y a n o k a t , akiket t a n í t ó u l a l k a l m a z h a t u n k , de azzal a feltétellel, h o g y én
e g y i k n e k se k ö t e l e z h e t e m le m a g a m . M e r t a s z ü l ő k n e k m i n d e n b e n szabad kezet
adok. O k d ö n t s e n e k , ő k válasszanak, é s c s a k a g o n d o t é s k ö l t s é g e t t a r t o m fenn m a ­
g a m n a k . 1 1 . S ha akad a j e l ö l t e k k ö z ö t t , aki bízik t e h e t s é g é b e n , m e n j e n le hozzájuk,
d e úgy, h o g y s e m m i b i z t o s a t n e m visz magával, c s a k ö n b i z a l m á t . M i n d e n j ó t !

M. Gy.

4.4.13. KELETI SZÁRMAZÁSÚ D E C U R I Ó K BRIGETIÓBAN

RIU II. 5 2 1 .
Brigetio - Komárom/Szőny táborvárosának (canabae) területén talált és a szőnyi gróf Gyürky
család kastélyának parkjában őrzött, mészkőből faragott, feliratos szarkofágtöredék. Ma Ko­
máromban a Klapka György Múzeum kőtárában található.
Kr. u. 3. század első harmada.

Aurelia A n t i o c ( h ) i a túlvilági árnyainak, aki 1 évet élt (Dis manibus Aureliae Antiociae
quae vixit annum), M a r c u s A n t o n i u s A n t i o c ( h ) i a n u s , a B r i g e t i o m u n i c i p i u m a városi
t a n á c s á n a k tagja (decurio municipii Brigetionensium) és I u n i a Lucilla, a s z ü l ő k (parentes)
legdrágább l e á n y u k s í r e m l é k e e l k é s z í t é s é r ő l g o n d o s k o d t a k (filiae dulcissimae facien-
dum curaverunt).
B. L.
296 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

• A családfő, Marcus Aurelius Antiocianus valószínűleg a Constitutio Antoniniana révén római

polgárjoghoz jutott, keleti származású egyén (kereskedő?) lehetett, amint arra talán neve utal,
esetleg a syriai Antiochia városából. Pannoniában megtelepedve a brigetiói ordo decurionum
tagjainak sorába emelkedett. Elhunyt leányának - aki csak 1 évet élt (vixt't annum) - nomen
gentiléje (Amelia) az apáéval egyezik, cognomenét (Antiocia) az apáéból (Antiocianus) képezték.

4.4.14. A KELETI SZÁRMAZÁSÚ

MARCUS AURELIUS POLIDEUCUS SÍRFELIRATA

RIU II. 5 3 3 .
Brigetio - Komárom/Szőny. Eredetileg Komáromban, Milch Ármin gyűjteményében, majd a
Polgármesteri Hivatal épületében őrzött, mészkőből készült, feliratos szarkofágtöredék. Ma
Komáromban, a Klapka György Múzeum kőtárában található.
Kr. u. 3. század első harmada.

A túlvilági árnyaknak (Dis manibus). M ( a r c u s ) A u r ( e l i u s ) P o l i d e u c u s n a k , a brige-

t i ó b e l i e k m u n i c i p i u m a városi t a n á c s a tagjának (Marco Aurelio Polideuco decurio muni-
cipiiBrigetionensium), aki D u l c a ( ? ) vidékéről, C a i a v ( ? ) k ö r z e t é b ő l s z á r m a z i k (ex regio­
né Dulca vico Caiav) és 45 évet élt, M ( a r c u s ) A u r ( e l i u s ) [— á l l í t o t t a ] .

B. L.

• Polideucus mint szabad születésű a Constitutio Antoniniana kiadásával nyerhette el a római

polgárjogot - erre utal a Marcus praenomen és az Aurelius nomen gentile, amelyek Caracalla mint
polgárjog-adományozó nevének hasonló részeivel azonosak. Vitatott, hogy mire utalhat az ex
regioné Dulca vico Caiav kifejezés. Egyes értelmezések (pl. J. Dobias) szerint a Dulca szó > Dolica
> Doliché elírása lehet, és az elhunyt syriai eredetére utalhat. A Kr. u. 3. század első harmadá­
ban, a Severus-korban ugyanis számos syriai, illetve egyéb keleti származású katona, kereske­
dő, kézműves telepedett meg Pannoniában, akik egyes városokban - így Brigetióban is, mint
pl. a feliraton említett Polideucus - a városi ordo decurionum tagjai és tisztségviselők lettek. Ke­
leti származására utal görögös neve is. A feliratállító valószínűleg a fia lehetett, teljes neve
azonban nem ismert.

4 . 4 . 1 5 . APA ÉS FIA A B R I G E T I Ó I V Á R O S I T A N Á C S B A N

CIL III 11044 = 4 3 3 4 ; RIU II. 603.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1873 óta a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzött, homokkő­
ből faragott szarkofág elülső, feliratos oldaltöredéke.
Kr. u. 3. század első harmada.
 4.4.16. BRIGETIO COLONIA DECURIÓJA CSALÁDJÁNAK SÍRFELIRATA 297

A túlvilági á r n y a k n a k (Dis manibus), C ( a i u s ) V i n d o n i u s [ — ] n a k , B r i g e t i o m u n i -

c i p i u m a városi t a n á c s a tagjának (decurio), duumvimek és C a i u s V i n d o n i u s Margónak,
a fent e m l í t e t t m u n i c i p i u m városi t a n á c s a tagjának (decurio), (Caius V i n d o n i u s [ — ] )
fiának. S e c u n d u s , augustalis, felszabadított rabszolga (libertus) g o n d o s k o d o t t a (sír­
e m l é k ) felállításáról.
B. L.

• A felirat egy helyi viszonylatban előkelő család két tagját említi: mindketten a brigetiói ordo
decurionum tagjai, kettejük közül az apa már a „polgármesteri" tisztségig is eljutott. A síremlé­
ket egy felszabadított rabszolga (libertus) állította, aki a városban a császárkultuszt ápoló hat­
fős, felszabadított rabszolgákból álló testület tagja volt (sevt'r Augustalis).

4.4.16. BRIGETIO COLONIA DECURIÓJA CSALÁDJÁNAK

SÍRFELIRATA

CIL III 4 3 3 5 ; RIU II. 604.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1814 óta Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött
mészkő felirat.
Kr. u. 3. század első harmada után.

V i n i c i a R o m u l á n a k , az igen édes és igen j á m b o r f e l e s é g n e k (Viniciae Romulae dulcis-

sime [ s i c ! ] adquepientissime [ s i c ! ] coniugi), aki 2 8 evetéit (que [ s i c ! ] vixitannosXXVIII),
és igen drága fiának, A n n i u s P r i n c i p i u s n a k is, aki 2 évet és 30 n a p o t élt (sed et Annio
Principio filio carissimo qui vixit annis duobus d[iebus] XXX), A n n i u s S p e r a n t i u s , B r i g e t i o
c o l o n i a városi t a n á c s á n a k tagja állított e m l é k e t (Annius Sperantius decurio coloniae
Brigetionensium memóriám fecit).
B. L.

• Brigetio városa colonia rangra emelésének időpontja nem ismert pontosan, talán valamikor
Severus Alexander uralkodása idején ( 2 2 2 - 2 3 5 ) következett be. A colonia rang említésére vo­
natkozóan ez az egyetlen - sajnos pontosan nem keltezhető - feliratos emlék áll rendelke­
zésünkre. Mindenesetre megfigyelhető, hogy az apa és a fiú nevében már elhagyták a - való­
színűleg azonos - praenoment, és a cognomen segítségével különböztették meg őket. Erre az idő­
szakra voltjellemző a házastárs, illetve a gyermek jó tulajdonságainak felső fokban való, kötele­
ző érvényű feltüntetése is (dulcissima adque pientissima coniux, illetve fdius carissimus). A római
társadalomban az egyén szerepére és a társadalom által az egyénekkel szemben támasztott el­
várásokra, értékrendekre vonatkozóan lásd G. Alföldy: Die Rolle des Einzelnen in der Ge­
sellschaft des römischen Kaiserreiches. Erwartungen und Wertmaßstäbe. Sitzungsberichte
der Heidelberger Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse, Jahrgang
1980, 8. Heidelberg, 1980.
298 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.4.17. AQUINCUMBAN TANULÓ DIÁK SÍRFELIRATA

Szilágyi J . : Beszéljenek a kőemlékek. Budapest, 1949, 2 1 4 . sz. felirat.

Kr. u. 3. század eleje.

L ( u c i u s ) S e p t ( i m i u s ) [ F j u s c u s n a k , a s z ó n o k l a t t a n t t a n u l ó d i á k n a k (scolestico [ s i c ! ] ) ,
aki 18 évet, 9 h ó n a p o t , 14 n a p o t élt, édes e m l é k e z e t ű legdrágább g y e r m e k ü k n e k
(állították a) szülei (parentesfilio karissimo memóriáé dulcissimae), L ( u c i u s ) S e p t ( i m i u s )
F u s c i n u s , M o g e n t i a c u m m u n i c i p i u m á n a k városi t a n á c s t a g j a (decurio municipii Mogen-
tiacensium) ( é s ) Iulia M a x i m i l l a .
B. L.

• A gyermek és az apa Lucius Septimius Severus császár (Kr. u. 1 9 3 - 2 1 1 ) praenomenét és

gentiliciuméx viseli, az apa talán tőle kapott római polgárjogot. A gyermek Aquincumban tanu­
ló, szónoklattant hallgató diák (a feliraton olvasható scolesticus szó helyett helyesen scholas-
ticus) volt.

4 . 4 . 1 8 . A CANABAE L A K Ó I C A R N U N T U M B A N

1. Carnuntum - Bad-Deutsch Altenburg közelében, az egykori - kőkitermelés céljából elhor­

dott - Pfaffenbergen levő római szentélykörzet területéről előkerült szoborbázis felirata. Lásd
1. Piso: Epigraphische Beiträge zum Pfaffenberger Heiligtum. Römische Inschriften - Neufunde,
Neulesungen und Neuinterpretationen. Festschrift für Hans Lieb (Szerk.: R. Frei-Stolba - M. A.
Speidel). Zürich, 1996, 3 4 1 - 3 4 6 .
Kr. u. 159.

Iuppiter O p t i m u s M a x i m u s n a k (Iovi Optimo Maximo), I m p e r a t o r C a e s a r T i t u s A e l i u s

A n t o n i n u s Augustus Pius és M a r c u s Aurelius C a e s a r üdvéért (pro salute Imperatoris
Caesaris Titi Aelii Antonini Augusti Pii et Marci Aurelii Caesaris) az (egy) leuga t á v o l s á g o n
belül m e g t e l e p e d e t t c a r n u n t u m i r ó m a i p o l g á r o k (cives Romani consistentes Carnunti
intra leugam) C ( a i u s ) P o m p o n ( i u s ) S a t u r n i n u s , C ( a i u s ) S a t u r n ( i n u s ) C a n d i d u s ,
P(ublius) [...]i V a l [ ? e r i a n u s ] A n [ ? n i u s P l j a c i d u s , a hegy elöljárói (magistri montis)
(felajánlották) Q u i n t i l l u s és P r i s c u s c o n s u l s á g a idején (Quintillo et Prisco consulibus).

B. L.

2. Carnuntum - Bad-Deutsch Altenburg közelében, az egykori - kőkitermelés céljából elhor­

dott - Pfaffenbergen levő római szentélykörzet területéről előkerült szoborbázis felirata. Lásd
I. Piso: Epigraphische Beiträge zum Pfaffenberger Heiligtum. Römische Inschriften - Neufunde,
Neulesungen und Neuinterpretationen. Festschrift für Hans Lieb (Szerk.: R. Frei-Stolba - M. A.
Speidel). Zürich, 1996, 3 4 1 - 3 4 6 .
Kr. u. 166.
 4.4.19. A TÁBORVÁROS ELÖLJÁRÓI 299

Iuppiter O p t i m u s M a x i m u s n a k (Iovi Óptimo Máximo), I m p e r á t o r Augustus M a r c u s

Aurelius A n t o n i n u s császár, A r m e n i a c u s , Parthicus m a x i m u s , é s I m p e r á t o r Augus­
t u s L u c i u s Aurelius Verus császár, A r m e n i a c u s , Parthicus m a x i m u s , üdvéért (pro
salute Imperatorum Augustorum Marci Aurelii Antonini Augusti Armeniaci Parthici maximi
Lucii Aurelii Veri Augusti Armeniaci Parthici maximi) az e l s ő leuga távolságon belül meg­
t e l e p e d e t t k a r n u n t u m i [sic!] r ó m a i p o l g á r o k (cives Romani consistentes Karnunti [ s i c ! ]
intra leugam p[?rimam]) a S e r g i a t r i b u s b ó l való M ( a r c u s ) I u l ( i u s ) S e c u n d i n u s és a
S e r g i a t r i b u s b ó l való C ( a i u s ) I u l ( i u s ) [...]inus, K ( a r n u n t u m ) m u n i c i p i u m á n a k váro­
si tanácstagjai (Marcus Iulius Sergia Secundinus et Caius Iulius Sergia [...]inus decuriones
municipii Karnuntinensium) és [ . . . ] n u [ s ] a hegy elöljárói (magistri montis), Pu-
d e n s és Pollio c o n s u l s á g a idején (Pudente et Pollione consulibus).
B. L.

• A carnuntumi legióstábor közelében levő Pfaffenbergen Iuppiter Optimus Maximus és a ró­

mai császárok kultuszát ápolták. Ennek során oltárokat állítottak a főistennek, a feliratokon
megnevezett császárok üdvéért. A feliratokat a legióstábor közelében levő canabaen megtele­
pedett és a municipális jogok megadása előtt ebben a szervezetben tömörülő római polgárok
(cives Romani consistentes Carnunti intra leugam) ajánlották fel, a négy magistri montis közbenjá­
rásával, akik mind közigazgatási, mind pedig vallási szempontból elöljáróiknak tekintendők.
A 2. feliraton két magistri montis egyben már a municipium rangot kapott Carnuntum (itt:
Karnuntum) városi tanácstagja is volt (decuriones), ami arra utal, hogy a Pfaffenberg nemcsak a
canabae, hanem egész Carnuntum lakosságának a rendelkezésére állt. Az intra leugam („egy
leugán belül", lat.) kifejezés egyfajta katonai területen levő stratégiai védőzónát jelent, amely­
ben a canabae is volt, és amelynek területén - meghatározott feltételekben rögzítve - a polgá­
rok pl. földműves-tevékenységet folytathattak. A leuga „galliai mérföld", kelta eredetű, Gallia
egyes területein (Aquitania, Lugdunensis) és Pannoniában (Carnuntum) a Kr. u. 2 - 3 . század­
ban is használt távolsági mértékegység, megfelel kb. 1,5 római mérföldnek, azaz 2 2 0 0 - 2 3 0 0
méternek. Carnuntumban 1 leuga sugarú volt a katonai tábor körül húzódó canabae zónája,
amelynek kiterjedését és határait a régészeti és topográfiai megfigyelések is igazolták.

4.4.19. A TÁBORVÁROS ELÖLJÁRÓI

RIU II. 4 4 2 .
Brigetio - Komárom/Szőnyből származó, ma Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Múzeumban őr­
zött mészkő oltár.
Kr. u. 2. század.

O l t á r M e r c u r i u s n a k (Mercurio sacrum). A l m o t látva (ex viso [ s i c ! ] ) M ( a r c u s ) V a l ( e -

rius) M a r i n u s , a legio I(prima) Adiutrix Pia Fidelis kiszolgált k a t o n á j a (veteranus legionis
I[primae] Adiutricis Piae Fidelis), egykori j e l v é n y h o r d o z ó (ex signifero), a b r i g e t i ó b e l i e k
városi t a n á c s t a g j a (decurio Brigetionensium), aki a (táborvárosi v e z e t ő t e s t ü l e t é l é n )
300 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

„elöljáróskodik" (qui magistrat) szívesen v á l t o t t a be fogadalmát, m e r t ( M e r c u r i u s )

m e g é r d e m e l t e (votum solvit libens merito).
B. L.

• Marcus Valerius Marinus látomás következtében tett fogadalomból állította a fenti felirattal
ellátott oltárt. A Brigetióban állomásozó legio I(príma) Adiutrix Pia Fidelis csapatjelvényének vi­
vője volt (signum > signifer). Leszerelt katonaként (veteranus) a táborvárosban telepedett le,
ahol bekerült a helyi előkelő rétegbe, és a municipális jellegű helyi közigazgatás elöljárója lett.
Érdekes módon a felirat nem magisterként említi, hanem igét képezve az „elöljáróskodik" kife­
jezést (magistrat) említi, amely arra utal, hogy az oltárt még hivatali idejében állította. Lásd
még a 2.20. sz. szemelvényt.

4.4.20. EGY I S M E R E T L E N PANNÓNIAI VÁROS E L Ő K E L Ő J É N E K FELIRATA

CIL III 15188; RIU III. 657.

Brigetio - Komárom/Szőny területén 1902-ben, késő római sírban másodlagos felhasználás­
ban talált mészkő oltár. Ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
Római császárkor.

Terra M a t e r G e n e t r i x n e k (Terrae Matri Genetrici). C ( a i u s ) C a s s i u s K a r i n u s , a m o g e n -

tianaiak m u n i c i p i u m a városi t a n á c s á n a k tagja (Caius Cassius Karinus decurio municipii
Mogentianensium), a négyfős városi v e z e t ő s é g tagja (IIII[quattuor]vir), pap (fiamén) ö n ­
m a g á é r t és v a l a m e n n y i h o z z á t a r t o z ó j á é r t (pro se suisque omnibus) szívesen v á l t o t t a be
ígéretét, m e r t (Terra M a t e r G e n e t r i x ) m e g é r d e m e l t e (votum solvit libens merito).

B. L.

• A felirat érdekessége az, hogy egy olyan biztosan Pannoniában keresendő város elöljáróját
említi, amelyet a kutatás nem tud teljes biztonsággal lokalizálni. A legújabb - részben ásatá­
sok során tett - megfigyelések nyomán Mogentiana valahol a Balatontól északra, talán a Somló
hegy (Somlóvásárhely?) közelében keresendő. Az azonban a felirat alapján is egyértelmű,
hogy rendelkezett minden, a városi élet működését lehetővé tevő feltétellel: volt ordo decurio-
ni/ma, volt négyfős városi vezető testülete és voltak papi testületei.

4.4.21. AZ ÖRÖKÖS GONDOSKODÁSA A SÍREMLÉK FELÉPÍTÉSÉRŐL

RIU III. 6 5 1 .
Brigetio - Komárom/Szőny. A kisigmándi temetőben másodlagos felhasználásban előkerült
mészkő sírsztélé. Ma Komáromban, a Klapka György Múzeum kőtárában őrzik.
Kr. u. 2. század.
 4.4.22. HADRIANUS EGY EPHES0S1 POLGÁR FELVÉTELÉT JAVASOLJA. 301

t — ] i E x [ t r i c a t u s n a k ] , a b r i g e t i ó i a k decuriójának (decurio Brigetionensium), a (canabae

t e r ü l e t é n é l ő ) r ó m a i p o l g á r o k curaíorának (curator civium Romanorum) [—] fia és örö­
k ö s e g o n d o s k o d o t t a nagy s í r e m l é k (monumentum magnum) felépítéséről (faciendum
curavit).
B. L.

• A legióstábor körül levő katonai területeken létesült települések (canabae) nem kaphattak
városi rangot. Az itt élő római polgárjoggal rendelkező lakosok azonban létrehoztak egy, a vá­
rosi vezető réteghez hasonló testületet, amelynek egyik tisztségviselőjét - aki a canabae terüle­
tén élő római polgárok curatora volt - említi a felirat. Megtudjuk, hogy Extricatus (?) egyben
Brigetio városi tanácsának is tagja volt {decurio). Fia és örököse - akinek nevét a töredékesen
fennmaradt felirat nem őrizte meg - gondoskodott síremléke felépítéséről.

4.4.22. HADRIANUS EGY EPHESOSI POLGÁR FELVÉTELÉT

JAVASOLJA A V Á R O S I T A N Á C S B A

SIG 8 3 8 .
Római kori görög nyelvű felirat Ephesosból (Odeion), ma Londonban őrzik.
Kr. u. 129.

I m p e r á t o r C a e s a r (Autokratór Kaisar) Traianus H a d r i a n u s Augustus, az isteni Traia-

n u s P a r t h i c u s (Parthikos) fia, az i s t e n i N e r o unokája, p o n t i f e x m a x i m u s (archiereus
megistos), a n é p t r i b u n u s i h a t a l o m (démarchikés exousia) t i z e n h á r o m s z o r o s birtokosa,
h á r o m s z o r o s c o n s u l (hypatos), / a H a z a Atyja (patér patridos), k ö s z ö n t i az e p h e s o s i
v e z e t ő k e t (archontes) és a t a n á c s o t (boulé). E r a s t o s , állítása szerint a ti polgárotok,
t ö b b í z b e n b e h a j ó z t a a tengert, és k é p e s s é g e i h e z m é r t e n szolgálatkész hazájával
s z e m b e n , e m e l l e t t n é p é n e k v e z e t ő i t b á r m i k o r hajójára veszi, m a g a m i s k é t s z e r utaz­
t a m m á r vele, / először, a m i k o r E p h e s o s b ó l R h o d o s r a m e n t e m , m o s t pedig, a m i k o r
E l e u s i s b ó l h o z z á t o k é r k e z t e m . Ez az E r a s t o s s z e r e t n e a t a n á c s tagjai k ö z é kerülni.
E z é r t folytatok t e h á t n á l a t o k vizsgálatot, é s h a s e m m i akadálya s i n c s e n , vagyis m é l ­
t ó n a k t ű n i k e t i s z t s é g r e , az e z ü s t ö t (to argyrion), a m e l y e t a t a n á c s t a g o k (hoi bouleuon-
tes) adnak, o d a f o g o m adni a tisztviselő-választás fejében. / Jó s z e r e n c s é t .

T. K.

• Hadrianus személyesen javasolja egy ephesosi polgár felvételét a város vezető testületébe. A
felvételnek két feltétele volt: az elsőről (azaz „képességeihez mérten szolgálatkész hazájával
szemben") maga győződött meg, a másodikat (vagyis „az ezüstöt, amelyet a tanácstagok ad­
nak") ő biztosította. A császári titulaturában szereplő, eredetileg latin nyelvű címeket és tiszt­
ségeket görögre fordították, és ezeket érdekességként zárójelben feltüntettük.
302 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.4.23. DELPHOI VÁROSA KITÜNTETI

A LAODIKEIABELIIULIUS SOSTRATUST

SEG III. 3 8 2 .
Kr. u. 79.

D e l p h o i a laodikeiabeli G. Iulius S o s t r a t u s n a k és u t ó d a i n a k a k ö v e t k e z ő kiváltságokat

adományozza: polgárjogot (politeia), s o r o n kívüli j ó s l a t k é r é s i l e h e t ő s é g e t (proman-
teia), vendégbarátságot (proxenia), jogi v é d e l m e t (prodikia), sérthetetlenséget (asylia),
ülőhelyet az első sorban (proedria), a d ó m e n t e s s é g e t (ateleia), v a l a m i n t föld- és házin­
gatlanszerzési j o g o t (enktésis) a t ö b b i m e g t i s z t e l t e t é s s e l e g y e t e m b e n , a m e l y e k e t a de­
r é k és kiváló férfiak kapnak. T i t u s C a e s a r Augustus c o n s u l i évében, a m i k o r a t a n á c s o ­
sok A g a t h ó n és A n t i g o n o s voltak.
T. K.

4 . 4 . 2 4 . A V Á R O S I T A N Á C S B A VALÓ B E J U T Á S É R T F I Z E T E N D Ő
PÉNZÖSSZEGRŐL

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 1 0 . 1 1 2 - 1 1 3 .

1 1 2 . 1 . U r a m , P o m p e i u s t ö r v é n y e (lex Pompeia), a m e l y a b i t h y n i a i a k r a és a p o n -
tusiakra vonatkozik, n e m írja elő, h o g y azok, akiket a c e n s o r o k a t a n á c s b a választot­
tak (qui in bulen a censoribus leguntur), e z é r t p é n z t a d o m á n y o z z a n a k . A z o k a z o n b a n ,
akik kegyességed folytán (indulgentia tud) n é h á n y v á r o s b a n (h'vt'tas) a t ö r v é n y e s lét­
s z á m fölött (super legitimum numerum) k e r ü l t e k be, h o l ezer, h o l k é t e z e r d e n a r i u s t
ajánlottak fel. 2. E z u t á n A n i c i u s M a x i m u s p r o c ó n s u l azokkal is, a k i k e t a c e n s o r o k
választottak be, b á r c s a k n é h á n y városban, k ü l ö n b ö z ő ö s s z e g e t f i z e t t e t e t t . 3 . R á d vár
t e h á t a n n a k e l d ö n t é s e , vajon a z ö s s z e s v á r o s b a n m i n d a z o k , a k i k e t e z e n t ú l t a n á c s t a g ­
n a k választanak, b e j u t á s u k é r t t a r t o z n a k - e f i z e t n i egy b i z o n y o s ö s s z e g e t .
1 1 3 . Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s t n e m t u d o k h o z n i arról, h o g y azok, akik B i t h y n i a vala­
m e l y városában t a n á c s t a g o k (decuriones) lesznek, t a r t o z n a k - e t i s z t s é g e i k fejében ada­
kozni (honorárium decurionatus). Úgy vélem, h o g y az illető város törvényét (lex
civitatis) kell követni, a m i m i n d i g a l e g b i z t o s a b b . A z o k k a l s z e m b e n a z o n b a n , a k i k e t
n e m k ü l ö n kívánságukra v á l a s z t o t t a k t a n á c s t a g n a k , azt t a r t o m helyes eljárásnak, h a
felajánlásukat a t ö b b i e k n e k e l é b e helyezik.
M. E.
 4.4.25. A VÁROSI TANÁCSTAGOK KÖZTERHEIRŐL 303

4.4.25. A VÁROSI TANÁCSTAGOK KÖZTERHEIRŐL

Digesta 50, 2, 2, 1, 8.

[ U l p i a n u s a Disputationes e l s ő k ö n y v é b e n ] ( 1 ) H o g y pedig a t a n á c s b a (ordo) visszahe­

lyezett [ti. városi t a n á c s t a g (decurio)] vajon azt a r a n g o t (ordo) kapja-e vissza, a m e l y
k o r á b b a n m e g i l l e t t e , vagy pedig azt, a m e l y e t m o s t [ a n i bekerülésével] szerzett meg,
vitás l e h e t , ha e s e t l e g a szavazatok l e a d á s á n a k sorrendje (ordo) kerülne szóba. Ú g y
v é l e m a z o n b a n , h o g y ugyanazt a r a n g o t nyeri el, a m e l y k o r á b b a n is m e g i l l e t t e . M á s a
helyzet annál, aki egy időre s z á m ű z v e (relegatus) volt, ez ugyanis új e m b e r k é n t t é r
[vissza] a t a n á c s b a . . . . ( 8 ) A császári r e n d e l e t e k (constitutiones) tiltják, hogy az ötven­
öt évnél i d ő s e b b e k e t a k a r a t u k e l l e n é r e hívják m e g a decuriói tisztségre. Ha a z o n b a n
b e l e e g y e z t e k e b b e a dologba, m é g ha h e t v e n évnél i d ő s e b b e k v o l n á n a k is, a polgári
k ö z k ö t e l e z e t t s é g e k (muriéra civilia) v i s e l é s é r e n e m k é n y s z e r í t h e t ő k , a t i s z s é g e k e t
(honores) a z o n b a n be kell t ö l t e n i ü k .
R. Z.

• [Rubrika: disputationes 'vitatkozások, viták'.] 1 A száműzésnek a szövegben említett enyhébb

fajtája, a relegatio - ellentétben a súlyosabb deportatióval - nem járt együtt a száműzött személy
jogképességének elvesztésével, ezért az abból visszatérő minden további nélkül betölthette
korábbi tisztségeit. 8 A közkötelezettségeknek két alapvető csoportja volt: egy részük csak a
(civil) polgárokat, más részük csak a katonákat terhelte.

4.4.26. A D E C U R I Ó K KÖZKÖTELEZETTSÉGEK ELŐL

A P A P O K H O Z VALÓ M E N E K Ü L É S E E L L E N

CodTheod 16, 2, 3.
Kr. u. 3 2 0 . július 18.

U g y a n a z o n A u g u s t u s [ C o n s t a n t i n u s ] Bassusprae/ectuspraetonóhoz. J ó l l e h e t egy [ko­

r á b b a n ] k i b o c s á t o t t r e n d e l e t (constitutio) előírja, h o g y e z e k u t á n egyetlen decurio vagy
decurio l e s z á r m a z o t t j a , vagy akár e l e g e n d ő vagyonnal r e n d e l k e z ő és a k ö z k ö t e l e z e t t ­
s é g e k elvállalására a l k a l m a s s z e m é l y se k e r e s s e n m e n e k v é s t a papi n é v b e n és hiva­
tásban, az e l h u n y t p a p o k helyét pedig a t o v á b b i a k b a n c s a k azokkal l e h e t b e t ö l t e n i ,
akik s z e g é n y s o r s ú a k s akiket n e m t e r h e l polgári k ö z k ö t e l e z e t t s é g , [ m i n d a z o n á l t a l ]
t u d o m á s u n k r a j u t o t t , h o g y e r e n d e l k e z é s azokat is nyugtalanítja, akik a törvény (lex)
k i h i r d e t é s e e l ő t t c s a t l a k o z t a k a p a p o k rendjéhez. É p p e n e z é r t elrendeljük, hogy e z e k
m i n d e n z a k l a t á s t ó l l e g y e n e k m e n t e s í t v e , a z o k viszont, akik a t ö r v é n y m e g h o z a t a l a
u t á n a k ö z k ö t e l e z e t t s é g e k (obsequia publica) elkerülése v é g e t t a p a p o k s o r á b a m e n e ­
kültek, l e g y e n e k t e l j e s e n elválasztva e t t ő l a t e s t ü l e t t ő l , kerüljenek vissza városi taná­
c s u k b a (curiae) s r e n d j ü k b e (ordo), és t e l j e s í t s é k polgári k ö z k ö t e l e z e t t s é g e i k e t . - Ki-
304 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

függesztve az augusztus Kalendaeja előtti t i z e n ö t ö d i k n a p o n , C o n s t a n t i n u s A u g u s t u s

hatodik consulságának és Constantius Caesar consulságának évében.
R. Z.

• „Kifüggesztve" (proposita): aconstitutio formális kihirdetésére, vagyis feliratos formában való

kifüggesztésére utaló kitétel, amely a keltezés mellett, illetve helyett gyakran szerepel a Codex
Theodosianus rendeleteinek végén. A propositio ugyanis - érthető módon - feltétele volt a rende­
let hatályba lépésének.

4.4.27. A K Ö Z T E R H E K ELŐL MÁS VÁROSBA K Ö L T Ö Z Ö T T

TANÁCSTAGOK KETTŐS TERHEIRŐL

CodTheod 12, 1, 12.

Kr. u. 3 2 5 . december 2 5 .

Ugyanő ( C o n s t a n t i n u s ) M a x i m u s n a k , a keleti közigazgatási k ö r z e t (dioecesis) elöljá­

rójának (vicarius orientis). Ha valaki, aki akár nagyobb, akár k i s e b b v á r o s b ó l s z á r m a ­
zik, igyekszik elkerülni szülővárosát és ezért egy m á s i k v á r o s b a m e g y a l e t e l e p ü l é s
ürügyével, és ezt m e g p r ó b á l j a k é r e l m e z n i vagy m e g p r ó b á l b á r m i f é l e c s a l á s h o z folya­
m o d n i , hogy saját városából való s z á r m a z á s á t kijátssza, k é t város t a n á c s i tagságával
j á r ó t e r h é t (decurionatus onera) viselje, az egyikét saját a k a r a t á n a k m e g f e l e l ő e n , a m á ­
sikét s z ü l e t é s é n e k m e g f e l e l ő e n . A z előterjesztés d e c e m b e r 2 5 - é n t ö r t é n t m e g Pauli-
nus és Iulianus c o n s u l s á g a idején.

É r t e l m e z é s (interpretatio): Ha b á r m e l y városi t a n á c s t a g (curialis) a b b ó l a városból,

a m e l y b e n született, egy m á s i k b a akar á t m e n n i , a városi t a n á c s s a l s z e m b e n i k ö t e l e s ­
ségeit s e m m i k é p p e n s e m kerülheti ki, m é g akkor s e m , h a kérvény benyújtásával épp
ezt próbálja m e g k i é r d e m e l n i , é s s e m m i f é l e indokkal n e m t é r h e t k i városával s z e m ­
beni k ö t e l e z e t t s é g e i é s szolgálatai elől amiatt, h o g y l a k h e l y é t m e g akarta v á l t o z t a t n i .
A n n a k ugyanis, aki ezt teszi majd, és m á s i k v á r o s b a t e l e p ü l át, azt parancsolja, h o g y
m i n d k é t v á r o s b a n szolgáljon, vagyis az egyikben s z ü l e t é s i k ö r ü l m é n y e i n e k m e g f e l e ­
lően, a m á s i k b a n lakóhelyválasztásának m e g f e l e l ő e n .
B. G.

• A tanácstagsággal járó terhek előli menekülés másik módja az elköltözés volt. Ezt megaka­
dályozandó törvényben tiltották meg a tanácstagok számára az elköltözést, ha pedig mégis
megtennék, mindkét - az eredeti és a választott - város tanácsi tagságával járó kötelezettségek
sújtották őket.
 4.4.28. A KÖZTERHEK ELŐL A HADSEREGBE SZÖKÖTT TANÁCSTAGOK KIADATÁSA 305

4.4.28. A KÖZTERHEK ELŐL A HADSEREGBE SZÖKÖTT

TANÁCSTAGOK KIADATÁSA

CodTheod 12, 1, 10.

Kr. u. 3 2 5 . július 11.

U g y a n ő ( C o n s t a n t i n u s ) M a x i m u s n a k . M i n t h o g y különféle e m b e r e k n e k biztosítot­
tuk, h o g y a l é g i ó k b a vagy c o h o r s o k b a sorolják őket vagy v i s s z a k e r ü l h e s s e n e k kato­
nai szolgálatba, m i n d e n k i t , aki e l m o n d h a t j a , hogy efféle j ó t é t e m é n y b e n (beneficium)
részesült, k é r d e z z e n e k m e g , vajon a városi t a n á c s t a g o k k ö z ü l (ex genere decurionum)
való-e, vagy e l ő z ő l e g j e l ö l t é k - e a c u r i á b a (nominatus ad curiam), hogy ha valami ilyes­
mi b e b i z o n y o s o d i k , a d a s s é k vissza curiájának és városának. E z t az eljárást m i n d e n ­
kivel s z e m b e n le kell folytatni, azokkal s z e m b e n is, akik m á r r é g ó t a a l k a l m a s n a k
nyilvánítva t e l j e s í t i k k a t o n a i szolgálatukat (dudum probati in militaribus officiis agunt),
vagy akiket v i s s z a h e l y e z t e k a k a t o n a s á g h o z és védi ő k e t a k a t o n a i eskü, vagy akiket
k é s ő b b t a l á l n a k majd a l k a l m a s n a k szolgálatra a kedvező í t é l e t révén. Kifüggesztve
j ú l i u s 11-én A n t i o c h i á b a n Paulinus é s Iulianus c o n s u l s á g a idején.
B. G.

• A városi tanácstagok számára kötelező közterhek elől való menekülés egyik - legális - módja
a hadsereg kötelékébe való beállás volt. A fenti rendelet ezt a lehetőséget próbálja megszün­
tetni, visszamenőleges hatállyal is. Akiről a hadseregben kiderült, hogy városi tanácstag, vagy
származása, illetve vagyoni helyzete alapján városi tanácsi tagságra jelölték, visszaküldték la­
kóhelyére.

4.4.29. K Ö Z T E R H E K ALÓLI M E N T E S Í T É S MEGADÁSA

A C U R I Á K E L S Z E G É N Y E D E T T TAGJAI SZÁMÁRA

CodTheod 12, 1, 1.
Kr. u. 3 1 3 . március 15.

I m p e r á t o r C o n s t a n t i n u s A u g u s t u s E u a g r i u s n a k . E g y e t l e n b í r ó (iudex) se p r ó b á l j o n a
curia v a l a m e l y tagjának a polgári k ö t e l e s s é g e k alól m e n t e s s é g e t (civilium munerum
vacatio) adni, vagy valakit a m a g a b e l á t á s a s z e r i n t a curiából e l b o c s á t a n i . M e r t ha va­
l a k i n e k olyan s z e r e n c s é t l e n s é g k ö v e t k e z t é b e n r o m l i k m e g a helyzete, h o g y föl kell
m e n t e n i , a n n a k nevét a t u d o m á s u n k r a kell h o z n i , h o g y b i z o n y o s idő elteltével a pol­
gári k ö t e l e s s é g e k alóli mentessége meghosszabbíttassék számára. Kifüggesztve
(proposita) m á r c i u s 1 5 - é n C o n s t a n t i n u s A ( u g u s t u s ) h a r m a d s z o r és Licinius h a r m a d ­
szor viselt c o n s u l s á g a idején.

É r t e l m e z é s (interpretatio): E g y e t l e n b í r ó se adjon curia tagjának őt m e g n e m illető

m e n t e s s é g e t , é s n e igyekezzék hivatalától szabaddá t e n n i . H a ugyanis a k á r m e l y i k
306 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

curiatag anyagi h e l y z e t e olyan s z ű k ö s és l e r o m l o t t , h o g y a k ö z t e h e r k ö t e l e z e t t s é g e

n e m b í z h a t ó rá, a k k o r ezt az u t a s í t á s szerint a p r i n c e p s t u d o m á s á r a kell h o z n i .

B. G.

• A törvény szövegéből kiderül, hogy a városi tanács tagjainak anyagi helyzete a Kr. u. 4. szá­
zadban meglehetősen megromlott. A korábban a városi tisztségekkel természetesen vele járó
közterheket a késő császárkorban sok tanácstag már nem tudta vállalni, ezért mentességet,
sőt, csak hogy megmeneküljenek a társadalmi hovatartozásukkal kötelezően együtt járó ter­
hektől, rendjükből való kizárásukat is kérték. Ennek szabályozásáról - részben szigorításáról
- szól a fenti rendelet.

4.5. Az ordo equester

4.5.1. CLAUDIUS MEGVÁLTOZTATJA

A L O V A G R E N D I HIVATALI P Á L Y A F U T Á S T

Suetonius: De vita Caesarum [A caesarok élete], Claudius 2 5 . 1 .

A lovagok k a t o n a i s z o l g á l a t á n a k r e n d j é t (equestris militiae) úgy szabályozta, h o g y a

c o h o r s irányítása u t á n egy lovassági osztály (post cohortem alám), a z u t á n pedig egy
legio t r i b u n u s i állását (post alam tribunatus legionis) a d o m á n y o z t a n e k i k . E z e n k í v ü l ő
szervezett m e g egyfajta k a t o n á s k o d á s t és n e m t é n y l e g e s h a d i s z o l g á l a t o t is (imagina-
riae militiae genus), m e l y e t „ s z á m f ö l ö t t i n e k " (supra numerum) n e v e z t e k , és a be n e m
v o n u l t a k n a k volt névleges k e r e t ü k . A k a t o n á k n a k s e n a t u s i h a t á r o z a t t a l (patrum
decreto) m e g t i l t o t t a , h o g y a s e n a t o r o k h á z á t t i s z t e l g ő l á t o g a t á s céljából f e l k e r e s s é k .
A s z a b a d o s o k a t , akik r ó m a i lovag m ó d j á r a v i s e l k e d t e k (libertinos qui pro equitibus
Romanis agerent), v a g y o n u k elkobzásával b ü n t e t t e ; a h á l á t l a n o k a t , a k i k e l l e n p a t r o -
n u s u k p a n a s z t e m e l t , i s m é t szolgaságra v e t t e t t e , v é d ő i k n e k pedig k i j e l e n t e t t e , h o g y
n e m fog b í r á s k o d n i saját s z a b a d o s a i k e l l e n é b e n .
K. F.

4.5.2. A HÁZASODÁS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

AUGUSTUS IDEJÉN

Suetonius: De vita Caesarum [A caesarok élete], Augustus 34.

A t ö r v é n y e k e t felülvizsgálta, n é m e l y i k e t újra é l e t b e l é p t e t t e , így a fényűzésről, a há­

zasságtörésről és a k ö z s z e m é r e m m e g s é r t é s é r ő l , t o v á b b á a hivatali v e s z t e g e t é s r ő l és
 4.5.3. ADLECTIO A DECURIÓK ÉS A LOVAGOK RENDJÉBE 307

a r e n d e k t a g j a i n a k h á z a s o d á s á r ó l szóló törvényt. De e m e z t - m i n t h o g y valamivel szi­

g o r ú b b r e n d e l k e z é s e k k e l t o l d o t t a m e g , m i n t a t ö b b i t - az e l l e n z é k zajos tiltakozásá­
val s z e m b e n c s a k úgy v i h e t t e keresztül, hogy a b ü n t e t é s e k egy r é s z é t e l e n g e d t e vagy
legalábbis e n y h í t e t t e , h á r o m év h a l a d é k o t adott, t o v á b b á f e l e m e l t e a j u t a l o m ö s s z e ­
geket is. M i k o r pedig egy nyilvános színházi előadás alkalmával a lovagok m a k a c s u l a
t ö r v é n y visszavonását k ö v e t e l t é k t ő l e , odahívatta G e r m a n i c u s gyermekeit, k ö z ü l ü k
n é h á n y a t ö l é b e ü l t e t e t t , a t ö b b i t apjuk v e t t e a térdére, s így m u t a t t a m e g ő k e t a nép­
nek, k é z m o z d u l a t o k k a l és arcjátékkal is jelezve, hogy b á t r a n vegyenek példát erről a
fiatal apáról. De m i h e l y t észrevette, h o g y a t ö r v é n y s z e l l e m é n e k é r v é n y e s ü l é s é t ser­
d ü l e t l e n l e á n y k á k eljegyzésével és s ű r ű n váltakozó h á z a s s á g k ö t é s e k k e l akadályoz­
zák, m e g r ö v i d í t e t t e az eljegyzések időtartamát, és m e g n e h e z í t e t t e a válásokat.

K. F.

4 . 5 . 3 . ADLECTIO A D E C U R I Ó K ÉS A L O V A G O K R E N D J É B E

CILXIV 391.
Ostiában, az ún „Foro delle corporazioni" területén előkerült, ma is az eredeti helyén álló fel­
irat.
Kr. u. 161 után.

P u b l i u s N o n i u s Livius A n t e r o t i a n u s n a k , P u b l i u s fiának, Palatina t r i b u s b ó l (Publio

Nonio Publiifüio Palatina tribu Livio Anterotiano), akit I m p e r á t o r C a e s a r M a r c u s Aure-
lius A n t o n i n u s A u g u s t u s felvett a l o v a g r e n d b e (equo publico donato ab Imperatore Cae­
saré Marco Aureliano Augusto), akit a városi t a n á c s h a t á r o z a t a é r t e l m é b e n felvettek a
d e c u r i ó k s o r á b a (decreto decurionum decurioni adlecto), az isteni Hadrianus kultusza
papjának (fiamini divi Hadriani), a salii Laurentium Lavinatium papi t e s t ü l e t tagjának
(salioLaurentiumLavinatium), aedilisnek, a V o l k a n u s n a k [ s i c ! ] bemutatandó áldozatok
p r a e t o r á n a k (praetori sacris Volkano faciundis). T i t u s T i n u c i u s S o s i p h a n e s (állította) az
igen kedvesnek, igen k e g y e s n e k (carissimo pientissimo). A s z o b o r h e l y e t a városi taná­
csi h a t á r o z a t á b a n , nyilvánosan adták (locus datus decreto decurionum publice).
F. G.

• Publius Nonius Livius Anterotianus saját városában, Ostiában felvételt nyert a városi ordo
decurionumba, és Hadrianus császár felvette a lovagrendbe is. Több fontos papi tisztséget is vi­
selt: az isteni Hadrianus kultusza papja (fiamén divi Hadriani), salius Laurentium Lavinatium papi
testület tagja és a Volkanusnak [sic!] bemutatandó áldozatok elöljárója (praetor sacris Volkano
faciundis) volt.
308 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4 . 5 . 4 . ADLECTIO A L O V A G R E N D B E

RIT 3 7 6 .
Tarraco - Tarragona városában 1914 körül a Plaza de Los Angeles téren talált felirat. Ma
Tarragonában, a Nemzeti Régészeti Múzeumban (Museu Nációnál Arqueolögic de Tarragona)
őrzik.
Kr. u. 2. század első fele.

M a r c u s Fabius Paulinusnak, M a r c u s fiának, G a l é r i a t r i b u s b ó l (Marco Fabio Marci füio

Galéria tribu Paulino), akit I m p e r á t o r C a e s a r Traianus H a d r i a n u s A u g u s t u s felvett a
lovagrendbe (equo publico donato ab Imperatore Caesaré Traiano Hadriano Augusto),
Lucius M i n i c i u s P u d e n s (állította) tanítványának és l e g j o b b b a r á t j á n a k (discipulo et
amico optimo).
F. G.

• Marcus Fabius Paulinust Hadrianus császár vette fel a lovagrendbe (equo publico donatus).
Neve más feliratok alapján jól ismert, és tudjuk róla, hogy egyik utódja felemelkedett a senatori
rendbe is. A feliratállító Lucius Minicius Pudens pedig egy senatori családdal állt rokonságban
Barcino (Barcelona) városában. A felirat nem említi Marcus Fabius Paulinus tisztségeit.

4.5.5. M A R C U S C O M I N I U S AEMILIANUS R Ó M A I LOVAG

CURSUS HONORUMA

CIL XII 3 2 1 2 .

Nemausus - Nimes városában, a római fürdő közelében előkerült szoborbázis felirata. Ma a

nímes-i Régészeti Múzeumban (Musée Archéologique) őrzik.

M a r c u s C o m i n i u s A e m i l i a n u s n a k , M a r c u s fiának, Voltinia t r i b u s b ó l (Marco Cominio

Marci füio Voltinia tribu Aemiliano), a lovagrend tagjának (equum publicum habenti),
Narbonensis provincia/Iamenének, ColoniaAugustaNemausensiumflamenének (fiamim
provinciáé Narbonensis fiamini Coloniae Augustae Nemausensium), a városi p é n z t á r négy­
fős felügyelőtestülete tagjának (IIH[quattuor]viro ab aerario), pontifexnek, az éjszakai
őrség és a fegyvertár p a r a n c s n o k á n a k (praefecto vigilum et armorum), a V o c o n t i u s o k
közössége (állította) a pártfogójának (res publica Vocontiorum patrono).
F. G.

• Marcus Cominius Aemilianus lovagrendi cursus honoruma csökkenő sorrendben szerepel

a feliraton. Először az éjszakai őrség és a fegyvertár parancsnoka (praefectus vigilum et armo­
rum), pontifex és a városi pénztár négyfős felügyelőtestülete tagja (IIII[quattuor]viro ab aera­
rio) volt. Ezután Colonia Augusta Nemausensiumban a császárkultuszt ápoló városi papi testü­
let vezetője, végezetül tartományi főpap lett Narbo - Narbonne központtal, ahol a templum
Romae et Augusti állt.
 4.5.6. PONTIUS PILÁTUS PRAEFECTUSIUDAEAE 309

4.5.6. PONTIUS P I L Á T U S PRAEFECTUS IUDAEAE

AnEp 1963:104.
1961-ben Caesarea - Kesariye római színházában a Missione Archeologica Italiana régészeti
feltárásai során másodlagos felhasználásban talált 4 soros, töredékes állapotban fennmaradt
latin nyelvű felirat. Lásd Borhy L.: A caesareai Pilátus-felirat. MJ 1991.4., 4 6 - 4 9 . ; R A. Brunt:
Procuratoral Jurisdiction. Latomus 25., 1966, 4 6 0 - 4 8 9 . ; G. Alföldy: Pontius Pilátus und das
Tiberieum von Caesarea Maritima. Scripta Classica Israelica 18, 1999, 8 5 - 1 0 8 .
Kr. u. 2 6 - 3 6 között.

A t e n g e r i h a j ó s o k n a k ( [ N a u t i j s ) a T i b e r i e u m nevű világítótornyot / [— P o n j t i u s Pi­

látus / I u d a e a h e l y t a r t ó j a (praefectus Iudaeae) / ú j r a é p í t e t t e ([ref]é[cit]).
B. L.

• Pontius Pilátus Kr. u. 2 6 - 3 6 közötti iudaeai helytartói működésének írásos bizonyítéka.

Pilátus a császárról, Tiberiusról elnevezett világítótornyot építtetett (Tiberieum) a tengeri
hajósoknak (nautis). A felirat az egyedüli bizonyítéka Pontius Pilátus pontos hivatali címé­
nek, amely pontatlanul és ellentmondásosan maradt fenn a későbbi forrásokban. Tacitus
procuratomak említi, Iosephus Flavius pedig görögül hol hegemónnak (= pmeses, lat.), hol pe­
dig epitroposnak (= procurator, lat.). Az Újszövetségben szintén a hegemón hivatali cím szere­
pel. A felirat alapján azonban egyértelműen kiderül, hogy Pilátus praefectus Iudaeae, maga a
tartomány pedig császári provincia volt, amelyet a császár által megbízott lovagrendi gazda­
sági szakemberek, a praefectusok irányítottak. A felirat töredékessége miatt nem derül ki
Pilátus praenomene.

4 . 5 . 7 . L I [ — ] Q U I N T U S S O L O N I U S S E V E R I N U S R Ó M A I LOVAG
VISELT TISZTSÉGEI

CIL XII 3 1 8 4 .
Nemausus - Nîmes városában a Porte de Madelaine falában a 16. században előkerült szoborbá­
zis felirata. Ma a nímes-i Régészeti Múzeumban (Musée Archéologique) őrzik.
Kr. u. 2. század második fele.

L i [ — ] Q u i n t u s S o l o n i u s S e v e r i n u s n a k , Q u i n t u s fiának, Voltinia tribusból, a R ó m a

városi bírói c o l l e g i u m tagjának (ex V[quinque] decuriis), r ó m a i lovagnak (equopublico),
a luperci papi c o l l e g i u m a tagjának (luperco), a városi p é n z t á r négyfős felügyelőtes­
t ü l e t e tagjának (IIII[quattuor]viro ab aerario), pontifexnek, (Gallia) N a r b o n e n s i s pro-
vincia/kmenének (fiaminiprovinciáé Narbonensis), a legio VlII(octava) Augusta lovagren­
di katonai tribunusának (tribuno militum legionis VIII[octavae] Augustae), a civitas
Foroiuliensium pártfogójának (patrono).
F. G.

• Quintus Solonius Severinus Rómában az öt bírói testület tagja volt (ex quinque decuriis) mint
római lovag (equo publico). Ezt követően - szintén Rómában - papi hivatalt (sacerdotium) töltött
310 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

be: tagja volt a senatoroknak és lovagrendieknek fenntartott, a Palatínus egy barlangjában

működő - ahol a monda szerint az anyafarkas felnevelte Romulust és Remust - collegium luper-
corumnak, amely a Lupercalia ünnepét (február 15.) készítette elő. Ezután a galliai Nemausus
(Nîmes) városában a városi pénztár négyfős felügyelőtestületének tagja (IIII[quattuor]vir ab
aerario), majd pontifex volt, végezetül a tartományi főpap tisztségét viselte (fiamén provin­
ciáé Narbonensis). A szobrot a pártfogása alatt álló civitas Foroiuliensium (ma Fréjus) állította
számára.

4.5.8. POETOVIÓI LOVAGOK

Poetovio - Ptuj területén 1977-ben talált feliratos márványszarkofág. M. Sasel-Kos: A New

Equestrian Family from Poetovio. ZPE 95., 1993, 2 3 6 - 2 4 0 .
Kr. u. 2. század első fele.

[ P ( u b l i u s ) Aelius [ — ] - n a k és [ — ] - n a k (Publio Aelio — et ---)] [ P ( u b l i u s ) ] Aelius

M a r i n u s , a p o e t o v i ó b e l i e k c o l o n i á j á n a k városi t a n á c s t a g j a (decurio coloniae Poetovio-
nensium), lovag (equo publico), a cohors Il(secunda) Hispanorum p a r a n c s n o k a (praefectus
cohortis II[secundae] Hispanorum) v a l a m i n t P ( u b l i u s ) A e l i u s M a r c i a n u s , u g y a n a n n a k a
c o l o n i á n a k városi t a n á c s t a g j a (decurio coloniae eiusdem), lovag (equo publico), a cohors
I(prima) Germanorum p a r a n c s n o k a (praefectus cohortis Ifprimae] Germanorum), az igen
jámbor szülőknek (parentibus piissimis).
B. L.

• A feliratot állító Publius Aelius Marinus és Publius Aelius Marcianus testvérek voltak, egy
valószínűleg Hadrianus alatt római polgárjogban részesített bennszülött család sarjai, és váro­
si tanácstagok Poetovióban, amely Traianus idején emelkedett colonia rangra. Mindketten gya­
logoscsapat (cohors) lovagrendi elöljáróiként szolgáltak a római hadseregben.

4.5.9. LOVAGRENDI VÁROSI TANÁCSTAG BRIGETIÓBAN

RIU II. 504.

Brigetio - Komárom/Szőny. A brigetiói Iuppiter Dolichenus-szentélybe ásott késő római sír­
ban másodlagos felhasználásban talált felirat. Elveszett.
Kr. u. 3. század első harmada.

[ — ] , B r i g e t i o m u n i c i p i u m á n a k [ d e c u r i ó j a ] , aki felvételt n y e r t a l o v a g r e n d b e é s
l e t ö l t ö t t e lovagrendi hivatali s z o l g á l a t á t (decurio municipii Brigetionensium a militiis
qui equestrem militiam petiit), alapjaiból templomot épített (templum a fundamentis
extruxit).
B. L.
 4.5.10. EGY AQUINCUMI LOVAG FELIRATA 311

• A lovagrendi városi előkelőség nevét nem őrizte meg a rendkívül töredékesen ránk maradt
felirat. Annyit azonban megtudunk róla, hogy miután végigjárta a lovagrendi katonai ranglét­
rát (très militiae équestres), Brigetio városában (municipium Brigetionensium) a helyi városi vezető
réteg (ordo decurionum) tagja lett (lásd Lucius Volcacius Primus pályafutását - 4.3.14.). Hogy
Brigetióban milyen további tisztségeket nyert el, nem lehet tudni. Ugyanígy homály fedi azt
is, hogy a feliraton említett, alapjaiból (afundamentis) - azaz teljesen újonnan - épített templo­
mot mely istenségnek szentelték. Meg kell említeni azt is, hogy a felirat kiegészítése és értel­
mezése rendkívül problematikus. Az erre vonatkozó szakirodalmat lásd RIU II. 504 alatt.

4 . 5 . 1 0 . E G Y A Q U I N C U M I LOVAG F E L I R A T A

Aquincum - Budapest III. ker. / Óbuda. Szilágyi J . : Beszéljenek a kőemlékek. Budapest, 1949, 3 8 2 .
sz. felirat.
Kr. u. 2. század?

Iulia, akit Flavia S e c u n d i n á n a k is hívnak, Flavius S e c u n d u s , a leszerelt légionárius

leánya túlvilági árnyainak (Dis manibus Iuliae quae et Flaviae Secundinae Flavii Secundi
veterani legionis filiae) (állította) C a i u s Valerius S e r a n u s , az a q u i n c u m i a k decuriója,
r ó m a i lovag (decurio Aquincensium equo publico), az ö s s z e h a s o n l í t h a t a t l a n anyának
(matri incomparabili).
B. L.

• A leszerelést követően Aquincumban megtelepedett, római polgárjoggal rendelkező vetera-

nus, Flavius Secundus gyermeke - lehet, hogy apja katonai szolgálata során felhalmozott és le­
szereléskor kapott vagyona révén - már bejutott a helyi ordo decurionumba, sőt elérte a lovag­
rendi felvételre lehetőséget adó alsó vagyoni határt is. A távoli provinciákra jellemző módon
azonban feltehetőleg kisbirtokos földművelést folytató és a helyi közélet keretein túl nem lépő
római lovag (equo publico) volt. Valószínűleg másodszületett gyermek lehetett, merthogy lány­
testvére neve az apjukéval mutat azonosságot (a Secundina nevet a Secundusból mint cognomen
képezték).

4.6. Az ordo senatorius

4.6.1. A SENATUS K I B Ő V Í T É S E A KIRÁLYSÁG KORÁBAN

Dionysius Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 2.47.

M i u t á n az ügyeket elrendezték, a királyok j ó n a k látták, h o g y a l e g t e k i n t é l y e s e b b csa­

ládok m e l l é a z o n o s s z á m ú férfit v á l a s s z a n a k a k é s ő b b b e t e l e p ü l t e k közül, akiket új
312 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

p a t r í c i u s o k n a k (neóteroi patrikioi) neveztek, s így m e g k é t s z e r e z z é k a p a t r í c i u s o k szá­

m á t , mivel a város lakossága j e l e n t ő s e n m e g n ő t t . Az új c s a l á d o k b ó l száz, a c u r i á k
(phratrai) által kijelölt férfit v á l a s z t o t t a k a s e n a t u s (boulé) r é g e b b i tagjai m e l l é . M i n d ­
ezekről a r ó m a i t ö r t é n e t í r ó k c s a k n e m mindegyike e g y h a n g ú a n nyilatkozott, n é h á ­
nyan a z o n b a n az ú j o n n a n m e g v á l a s z t o t t s e n a t u s i t a g o k s z á m á t illetőleg e l t é r n e k a
közfelfogástól, azt állítják, R o m u l u s n e v e z t e el így k o r á b b a n a curiákat, a m i k o r elő­
ször o s z t o t t a c s o p o r t o k b a a lakosságot; r é s z i n t vezéreik, r é s z i n t pedig k ö r z e t ü k
(pagoi) alapján. Azt m o n d j a továbbá, h o g y n e m c s a k h a r m i n c a s s z o n y m e n t követ­
ségbe, h a n e m h á r o m híján ö t s z á z h a r m i n c , s azt állítja, h o g y elég kevés a valószínű­
sége annak, h o g y a királyok k ö z ü l ü k c s u p á n h a r m i n c a t r é s z e s í t e t t e k v o l n a e b b e n a
m e g t i s z t e l t e t é s b e n , megfosztva e t t ő l oly s o k m á s n ő t . Ú g y t ű n t s z á m o m r a helyes­
nek, h o g y erről a t é m á r ó l ne is felejtkezzem el teljes e g é s z é b e n , de ne is szóljak t ö b ­
b e t a kelleténél.
P. E.

• A királyság korára, intézményeire és társadalmára vonatkozóan lásd ÓRT 3 9 - 5 5 . és RTT

17-32.

4.6.2. LUCIUS CORNELIUS SCIPIO BARBATUS

SZARKOFÁGJÁNAK FELIRATA

CIL 1.2 6-7 és CIL VI 1284.

1782-ben a Via Appia mellett, a Porta Capena közelében folytatott ásatások során a Scipiók sír­
emlékében feltárt szarkofág felirata. A síremlék ókori forrásadatok alapján is ismert volt
(sepulcrum Corneliorum Scipionum-vö. Cicero: De leg. 2.22.56 és Tusc. 1.7.13; Plinius: Hist. Nat.
7 . 5 4 . 1 8 7 ) . A szarkofágot ma a a Vatikáni Múzeumban (Musei Vaticani) őrzik.
Kr. e. 3. század utolsó harmada.

C o r n e l i u s L u c i u s S c i p i o Barbatus, C n a e u s (nevű) apjától fogant erős és b ö l c s férfiú

(Gnaivod patre prognatus fortis vir sapiensque), a k i n e k alakja igen h a s o n l a t o s volt vitéz­
s é g é h e z (quoius forma virtutei parisumafuit), aki c o n s u l , censor, aedilis (consol, censor,
aidilis) volt k ö z ö t t e t e k (queifuit apud vos), a s a m n i u m i Taurasia és C i s a u n a v á r o s á t b e ­
vette, leigázta egész Lucaniát, és a hadifoglyokat elvezette (subigit omne Loucanam,
opsidesque abdoucit).
B. L.

• A felirat 6 soros - helyszűke miatt azonban 4 sorba írt - elogium, amelyet saturnusi metrum­
ban írtak, felülvésve egy korábbi feliratot. A szarkofágfedőn az elhunyt neve olvasható cinó-
berrel festve. A felirat, amely Lucius Cornelius Scipio Barbatus - metrikai okokból az
elogiumban praenomenét és nomen gentiléjét felcserélték! - vitézi tetteit és betöltött hivatalait
(Kr. e. 2 9 8 : consul; Kr. e. 2 9 0 : censor) is megemlíti, erőteljesen archaizál: jellemző rá a kettős
magánhangzók használata (pl. abdoucit a klasszikus abducit helyett, quei a qui helyett, stb.), és
régies alakban hoz egyes tisztségeket (consol, aidilis).
 4.6.3. LUCIUS APPULEIUS SATURNINUS BUKÁSA 313

4.6.3. LUCIUS APPULEIUS SATURNINUS BUKÁSA

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] III. 16.

A p p u l e i u s S a t u r n i n u s a z o n b a n n e m h a g y o t t fel vele, h o g y v é d e l m é b e vegye a

g r a c c h u s i t ö r v é n y e k e t . E férfiúba M a r i u s ö n t ö t t rendkívüli b á t o r s á g o t , aki a n e m e s ­
ség s z e m é b e n m i n d i g gyűlöletes volt, s ezért c s a k c o n s u l s á g á b a n b í z o t t . K o r á b b a n a
n é p g y ű l é s e n ország-világ e l ő t t gyilkoltatta m e g A. N i n n i u s t , aki s z i n t é n pályázott a
t r i b u n u s i m é l t ó s á g r a , m a j d az ő h e l y é b e C. G r a c c h u s t a k a r t a megválasztatni, azt az
e m b e r t , aki egyik s z a v a z ó k ö r z e t h e z s e m t a r t o z o t t , n e m volt s e jótállója, s e neve, h a ­
n e m h a m i s j o g c í m e n fogadtatta m a g á t ö r ö k b e a nagy hírű családdal.
S a t u r n i n u s m á r eddig i s s o k s z o r é s k í m é l e t l e n m ó d o n m i n d e n b ő l b ü n t e t l e n ü l
gúnyt ű z ö t t . M o s t teljes hévvel h o z z á l á t o t t , h o g y felújítsa a g r a c c h u s i r e n d e l k e z é s e ­
ket, és e z é r t arra k é n y s z e r í t e t t e a s e n a t u s t : e s k ü d j é k meg, h o g y t i s z t e l e t b e n tartja
e z e k e t a t ö r v é n y e k e t . Azzal fenyegetőzött, h o g y s z á m ű z e t i , aki n e m e t m o n d . M é g i s
volt valaki, aki i n k á b b a s z á m k i v e t é s t v á l a s z t o t t a . A m i k o r A p p u l e i u s ezt az e m b e r t ,
M e t e l l u s t , v a l ó b a n e l t á v o l í t t a t t a a városból, az egész n e m e s s é g m e g r e t t e n t , h i s z e n
S a t u r n i n u s m á r h a r m a d i k éve k é n y ú r m ó d j á r a viselkedett, s arra az ő r ü l t s é g r e vete­
m e d e t t , h o g y ú j a b b m e r é n y l e t t e l a c o n s u l v á l a s z t ó népgyűlést is megzavarja. C o n -
sullá a k a r t a ugyanis t e n n i e l v e t e m ü l t c i n k o s t á r s á t , Glauciát, s ezért p a r a n c s o t adott:
öljék m e g a vele együtt pályázó C. M e m m i u s t . Ö r ö m m e l fogadta, h o g y e c s e t e p a t é al­
kalmával párthívei királynak s z ó l í t o t t á k . E k k o r végre a s e n a t u s is ö s s z e f o g o t t e l l e n e ,
magával M a r i u s c o n s u l l a l a z élen, aki n e m v é d e l m e z h e t t e ő t t o v á b b . A z e m b e r e k
c s a t a s o r b a fejlődtek föl a f ó r u m o n . Az e l k e r g e t e t t A p p u l e i u s i n n e n a C a p i t o l i u m r a
m e n e k ü l t . A m i k o r a z o n b a n a z o s t r o m l ó k elvágták a z o t t a n i vízvezetékeket, követei­
vel ü z e n t a s e n a t u s n a k , h o g y m e g b á n t a a dolgot. E z u t á n a z e n d ü l é s vezetőivel együtt
l e j ö t t a fellegvárból, s a T a n á c s é p ü l e t é b e n fogságba v e t e t t é k . O d a t ö r t be a nép, hu­
s á n g o k k a l és k ö v e k k e l agyonverte, m a j d a h o l t t e s t e t is s z é t t é p t e .
H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak eseménytörténetére vonatkozóan és társadalomtör­

téneti összefüggéseinek elemzésére lásd ÓRT 1 7 5 - 2 2 5 . , illetve RTT 7 1 - 9 5 .

4.6.4. A P O L G Á R H Á B O R Ú K I T Ö R É S E

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] III. 2 1 .

M á s s e m hiányzott a római népnek, mint hogy önmagával meghasonulva, otthon bo­

c s á t k o z z é k ö l d ö k l ő t e s t v é r h á b o r ú b a , és h o g y a város és a főtér k ö z e p é n , a k á r c s a k a
k ü z d ő p o r o n d h o m o k j á n , bajvívó g y a n á n t c s a p j o n ö s s z e polgár a polgárral. Valahogy
n y u g o d t a b b l é l e k k e l v i s e l n é m el, ha e g a z t e t t f ő k o l o m p o s a i k ö z ö t t a k ö z n é p hanga­
dóival vagy l e g a l á b b i s hitvány n e m e s e k k e l t a l á l k o z n á n k . De - szörnyűség! - m i c s o d a
314 4. ARÓMAITÁRSADALOM

férfiak, m i c s o d a h a d v e z é r e k voltak! M a r i u s és Sulla, k o r u k b ü s z k e s é g e i és díszei, a

legaljasabb g a z t e t t e k h e z s e m szégyellték odaadni fényes n e v ü k e t .
A m a r i u s i vagy m á s k é p p a Sulla-féle p o l g á r h á b o r ú - hogy úgy m o n d j a m - h á r o m
k ü l ö n b ö z ő csillagzat j e g y é b e n zajlott le. E l ő s z ö r c s a k félvállról v e t t é k é s m é r s é k e l t
h e v e s s é g g e l folyt, i n k á b b n a g y o b b zavargás volt, m i n t h á b o r ú , az e l l e n s é g e s k e d é s a
fegyveres alakulatok p a r a n c s n o k a i k ö z ö t t i viszályra k o r l á t o z ó d o t t ; k é s ő b b á d á z a b b á
és k e g y e t l e n e b b é vált, a g y ő z e l e m h e z e k k o r m á r s e n a t o r o k k i o m l ó vére is kellett,
utoljára aztán olyan dühvel t o m b o l t , hogy n e m c s a k egy m e g s z o k o t t polgárvillon­
gást, h a n e m egy e l l e n s é g e s hadjáratot is felülmúlt. Addigra e g é s z Itália b e l e a d t a
m i n d e n e r e j é t az őrült h á b o r ú s k o d á s b a , s a gyűlölet olyan k í m é l e t l e n ü l s z e d t e áldo­
zatait, hogy a végén n e m m a r a d t ember, akit le l e h e t e t t v o l n a gyilkolni.
A h á b o r ú M a r i u s csillapíthatatlan h a t a l o m v á g y a m i a t t r o b b a n t ki, aki S u l p i c i u s
törvénye alapján m e g p r ó b á l t a elperelni Sullától a m á r n e k i ítélt t a r t o m á n y t . S u l l a
a z o n b a n n e m t ű r t e e l a z ő t ért j o g t a l a n s á g o t , h á t r a a r c o t v e z é n y e l t légióinak, é s ké­
s ő b b r e halasztva a M i t h r i d a t é s elleni hadjáratot, az esquiliaei és a C o l l i n a - k a p u n át
k é t h a d o s z l o p b a n r á t ö r t a V á r o s r a . E r r e S u l p i c i u s és A l b i n o v a n u s c o n s u l o k is beve­
t e t t é k ellene gyülevész csapataikat, és a falakról m i n d e n f e l ő l szikladarabokat és dár­
dákat hajigáltak alá. M a g a Sulla s e m j á r t el különbül, és gyújtogatással t i s z t í t o t t a
m e g m a g a e l ő t t az utat. G y ő z t e s k é n t m e g s z á l l t a a c a p i t o l i u m i fellegvárat, a m e l y hiá­
ba m e n e k ü l t m e g k o r á b b a n a p u n o k t ó l és a gall s e n o n o k t ó l , m o s t , m o n d h a t n á n k ,
fogságba e s e t t . E k k o r Sulla s e n a t u s i h a t á r o z a t t a l az á l l a m e l l e n s é g e i v é n y i l v á n í t o t t a
saját ellenfeleit, és i m m á r j o g szerint t ö l t ö t t e ki d ü h é t a v á r o s b a n m a r a d t S u l p i c i u s
n é p t r i b u n u s o n m e g a s z e m b e n álló párt m á s tagjain. M a r i u s r a b s z o l g a r u h á b a n m e ­
n e k ü l t el, de a sors c s a k azért ó v t a m e g , hogy újabb h á b o r ú t h o z z o n r e á n k .
C o r n e l i u s C i n n a és C n a e u s O c t a v i u s c o n s u l s á g a folyamán i s m é t fellángolt a ko­
rábban rosszul elfojtott tűz, m é g p e d i g épp e k é t e m b e r viszálykodása k ö v e t k e z t é b e n ,
m e r t C i n n a azt a j a v a s l a t o t t e r j e s z t e t t e a n é p elé, hogy hívják vissza azokat, a k i k e t a
t a n á c s k ö z e l l e n s é g g é nyilvánított. B á r a n é p g y ű l é s t k a r d o k erdeje v e t t e körül, m é g i s
azok győztek, a k i k n e k a b é k e és a n y u g a l o m volt f o n t o s a b b , s e z é r t C i n n a , hazájából
számkivetve, párthíveihez futott.

Africából M a r i u s úgy t é r t vissza, hogy m é g n a g y o b b á t e t t e balsorsa, m e r t a t ö m l ö c , a

bilincs, a m e n e k ü l é s és a s z á m ű z e t é s r é m ü l e t e s m é l t ó s á g o t s z e r z e t t n e k i . A n a g y
hírű férfiú n e v é r e t e h á t boldog-boldogtalan ö s s z e c s ő d ü l t , fölfegyverezték - m i c s o d a
gyalázat! - a rabszolgákat és a dologházak foglyait, úgyhogy az e l v e t e m ü l t v e z é r
k ö n n y ű s z e r r e l t e t t szert hadseregre. B á r útját e r ő s z a k j e l e z t e , a m i k o r v i s s z a t é r t h a ­
zájába, a h o n n a n e r ő s z a k k e r g e t t e el, az e m b e r e k m é g i s j o g o s n a k t a r t o t t á k v o l n a eljá­
rását, h a kegyetlenkedésével n e m szennyezi b e ügyét. D e a m i k o r i s t e n e k é s e m b e r e k
iránti gyűlölettel a szívében m e g é r k e z e t t , e l s ő támadásával n y o m b a n v á r o s u n k vé­
d e n c e és fogadott gyermeke, O s t i a ellen fordult, s i s z o n y a t o s vérfürdőt rendezve, ki­
f o s z t o t t a a t e l e p ü l é s t . Majd n é g y h a d o s z l o p b a n v o n u l t be R ó m á b a . A c s a p a t o k a t
ugyanis felosztották C i n n a , M a r i u s , C a r b o é s S e r t o r i u s k ö z ö t t . A m i k o r O c t a v i u s se­
regét kiverték a I a n i c u l u m hegyéről, t ü s t é n t j e l t adtak az e l ő k e l ő k legyilkolására, s va­
dabbul folyt a vérengzés, m i n t egykor a p u n o k fővárosában. O c t a v i u s c o n s u l fejét a
 4.6.4. A POLGÁRHÁBORÚ KITÖRÉSE 315

s z ó n o k i e m e l v é n y e n h e l y e z t é k k ö z s z e m l é r e , A n t o n i u s é t pedig, aki k o r á b b a n ugyan­

e z t a t i s z t s é g e t t ö l t ö t t e b e , m a g á n a k M a r i u s n a k az asztalára lökték. C a e s a r t és
F i m b r i á t t u l a j d o n o t t h o n u k b a n , házi i s t e n e i k s z e n t é l y é b e n m é s z á r o l t á k le; a k é t
C r a s s u s t , apát és fiút m e g e g y m á s s z e m e láttára. B a e b i u s t és N u m i t o r i u s t a h ó h é r o k
k a m p ó n v o n s z o l t á k végig ország-világ e l ő t t a f ó r u m o n . C a t u l u s m é r g e s gőzök belé­
legzésével e m é s z t e t t e el magát, hogy e l l e n s é g e i ne t u d j a n a k gúnyt űzni belőle. Iup-
piter papja, M e r u l a fölvágta ereit, és vérével m a g á n a k az i s t e n n e k a s z e m é t fröcsköl­
te be a C a p i t o l i u m o n . M a r i u s m a g a is látta, a m i k o r A n c h a r i u s t ledöfték, pusztán
azért, m e r t ő n e m n y ú j t o t t a h í r h e d t h a l á l h o z ó kezét az üdvözlésére s i e t ő férfinak. J a ­
n u á r e l s ő és t i z e n h a r m a d i k napja k ö z ö t t ezt a t e n g e r gyászt h o z t a M a r i u s a sena-
tusra, h e t e d s z e r öltve fel a b í b o r c o n s u l i k ö n t ö s t . Ki tudja, m é g mi m i n d e n t tartoga­
t o t t v o l n a a j ö v ő , ha e g é s z évben hivatalban m a r a d t volna?
A z ő r ü l t p o l g á r h á b o r ú h a r m a d i k forgószele S c i p i o é s N o r b a n u s c o n s u l s á g a idején
s ü v í t e t t e l ő a l e g h e v e s e b b e n . H i s z e n az egyik oldalon nyolc legio, ö t s z á z zászlóalj
állt fegyverben, a m á s i k irányból pedig S u l l a s i e t e t t vissza A s i á b ó l diadalmas h a d s e ­
r e g e é l é n . É s h a m á r M a r i u s olyan k ö n y ö r t e l e n volt S u l l a híveivel s z e m b e n , ugyan
m e k k o r a k e g y e t l e n s é g r e volt szükség, h o g y S u l l a i s b o s s z ú t álljon M a r i u s o n ? E l ő ­
s z ö r C a p u á n á l , a V o l t u r n u s folyó k ö z v e t l e n s z o m s z é d s á g á b a n c s a p t a k ö s s z e a csapa­
tok, és n y o m b a n szétverték Norbanus hadseregét, nyomban harcképtelenné tették
S c i p i o v a l a m e n n y i k a t o n a i egységét, m e g c s i l l a n t v a e l ő t t ü k a b é k e r e m é n y é t .
E k k o r az ifjabb M a r i u s és C a r b o l e t t e k a c o n s u l o k , akik s z e m e r n y i t s e m b í z t a k
g y ő z e l m ü k b e n , e z é r t a s e n a t u s vérével m u t a t t a k b e m a g u k é r t m á r j ó e l ő r e h a l o t t i ál­
dozatot, p u s z t á n azért, h o g y n e b o s s z u l a t l a n u l v e s s z e n e k el. M i u t á n m e g o s t r o m o l ­
t á k a t a n á c s é p ü l e t e t , az üléshelyről - akár a t ö m l ö c b ő l - e l ő v e z e t t e t t é k a kivégzésre
s z á n t s z e m é l y e k e t . M e n n y i t e t e m volt a fórumon, a cirkuszban és a t e m p l o m o k bel­
s e j é b e n ? M u c i u s Scaevola, a főpap, á t ö l e l t e Vesta oltárát, s c s a k n e m a szent tűz lett
h a l o t t i máglyája. L a m p o n i u s és Telesinus, a s a m n i s o k vezérei, m é g Pyrrhusnál és
H a n n i b á l n á l is i r t ó z a t o s a b b a n p u s z t í t o t t á k C a m p a n i á t és Etruriát, s azzal az ürügy­
gyei, h o g y az egyik r ó m a i p á r t o t t á m o g a t j á k , ö n n ö n s é r e l m e i k é r t igyekeztek b o s s z ú t
állni. De a S a c r i p o r t u s n á l és a Collina-kapunál az e l l e n s é g m i n d e n c s a p a t a felmor­
z s o l ó d o t t . A m o t t M a r i u s , e m i t t T e l e s i n u s s z e n v e d e t t v e r e s é g e t . E vérfürdők még­
s e m j e l e n t e t t é k a h á b o r ú végét. M e r t a k k o r s e m n y u g o d t a k h ü v e l y ü k b e n a kardok,
a m i k o r m á r helyreállt a béke, s a z o k é l e t e is veszélyben forgott, akik ö n k é n t m e g a d ­
t á k m a g u k a t . A S a c r i p o r t u s n á l és a Collina-kapunál S u l l a h a l o m r a ö l e t e t t t ö b b m i n t
h e t v e n e z e r e m b e r t , m á r a h o g y h á b o r ú idején t ö r t é n n i szokott. D e arra i s p a r a n c s o t
adott, h o g y az egyik k ö z é p ü l e t b e n k o n c o l j a n a k fel n é g y e z e r fegyvertelen polgárt,
akik m e g a d t á k m a g u k a t . S ez a s z á m , lévén e k k o r m á r békeidő, m é g az e l ő b b i n é l is
n a g y o b b n a k látszik. Ki t u d n á a z o n b a n ö s s z e s z á m l á l n i azokat, akiket a V á r o s b a n bol­
dog-boldogtalan, itt is, o t t is, kénye-kedve szerint legyilkolt. V é g r e Fufidius e m e l t e
fel figyelmeztető szavát:
- Egy-két e m b e r t é l e t b e n kell hagyni, h o g y legyen m é g valaki, aki e n g e d e l m e s k e ­
dik p a r a n c s a i n k n a k !
N y i l v á n o s s á g r a h o z t á k a h í r h e d t t á b l á t a t ö r v é n y e n kívül h e l y e z e t t e k névsorával.
Kiválogatták a l o v a g r e n d és a s e n a t u s színe javát, k é t e z e r e m b e r t , és elrendelték,
316 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

hogy öljék m e g ő k e t . Ez b i z o n y újszerű kiáltvány volt. R e s t e l l e k is e l ő h o z a k o d n i

vele, hogyan ű z t e k csúfot C a r b o halálából, S o r a n u s b a l s o r s á b ó l , h o g y mi l e t t a P l a e -
t o r i u s o k k a l és a V e n u l e i u s o k k a l , h o g y a n m a r c a n g o l t á k s z é t fegyver nélkül, vadak
m ó d j á r a c s a k úgy kézzel B a e b i u s t , h o g y a n s z ú r t á k ki M a r i u s n a k , a n a g y h a d v e z é r
ö c c s é n e k s z e m é t C a t u l u s sírjánál, h o g y a n t ö r t é k ö s s z e karját m e g lábszárát, s h o ­
gyan t a r t o t t á k m é g valameddig é l e t b e n , m í g tagjai k ü l ö n - k ü l ö n e l n e m h a l t a k ! A z
egyes e m b e r e k b ü n t e t é s é t m é g t a l á n e l l e h e t n e viselni, d e n e m k í m é l t é k Itália legvi­
r á g z ó b b városait s e m : S p o l e t i u m o t , I n t e r a m n i u m o t , P r a e n e s t é t , F l o r e n t i á t . R á a d á ­
sul S u l m o ősi t e l e p ü l é s é t , régi s z ö v e t s é g e s ü n k e t és b a r á t u n k a t - m é l t a t l a n g a z t e t t ! -
Sulla m e g s e m o s t r o m o l t a , m e g s e m szállta a h á b o r ú j o g á n , h a n e m a h o g y p a r a n c s o t
adnak a h a l á l r a í t é l t e k elvezetésére, úgy r e n d e l t e el, hogy e b ű n ö s n e k talált v á r o s t t e ­
gyék a földdel egyenlővé.
H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak és társadalomtörténeti összefüggéseinek elemzésé­

re lásd ÓRT 1 7 5 - 2 2 0 . , illetve RTT 7 1 - 9 5 .

4.6.5. SCIPIO AFRICANUS É L E T K Ö R Ü L M É N Y E I

A VISSZAVONULTSÁGBAN

Séneca: Epistulae morales [Erkölcsi levelek] 86.1-7.

1. N e m akárhol, m a g á b a n S c i p i o Africanus villájában fekve í r o m n e k e d ezeket, azu­

tán, hogy l e r ó t t a m t i s z t e l e t e m e t h a l o t t i s z e l l e m e i n e k és o l t á r á n a k (adoratis manibus
eius et ara), amelyről az a gyanúm, hogy sírhelye (sepulchrum) is e n n e k a h a t a l m a s fér­
finak. A lelke m i n d e n e s e t r e - erről m e g vagyok győződve - visszatért az égbe, a h o n ­
n a n való volt, n e m azért, m e r t h a t a l m a s s e r e g e k e t v e z e t e t t ( h i s z e n ilyen s e r e g e i a z
őrjöngő é s ő r ü l e t é t s z e r e n c s é s e n k i h a s z n á l ó C a m b y s e s n e k i s v o l t a k ) , h a n e m ki­
e m e l k e d ő ö n u r a l m a é s önfeláldozása m i a t t , a m e l y n e k i n k á b b a b b a n l á t o m c s o d á l a t ­
r a m é l t ó s á g á t , h o g y elhagyta hazáját, m i n t hogy m e g v é d t e . Vagy S c i p i ó n a k k e l l e t t
R ó m á b a n l e n n i e , vagy R ó m á n a k szabadságban (aut Scipio Romae esse debebat aut Roma
in libertate). 2. „ N e m a k a r o k " , m o n d t a , „ s e m m i f é l e kivételt s e m a t ö r v é n y e k (leges),
s e m a s z o k á s o k (instituto.) alól; a j o g legyen m i n d e n polgár s z á m á r a e g y e n l ő (aequum
inter omnes cives ius sit). Élvezd n é l k ü l e m j ó t é t e m é n y e m e t (beneficium meum), h a z á m .
É n v o l t a m szabadságod m e g t e r e m t ő j e , é n l e s z e k b i z o n y í t é k a is: e l m e g y e k , h a t o v á b b
n ő t t e m , m i n t n e k e d h a s z n o s . " 3. H á t ne c s o d á l j a m a l é l e k n e k e z t a nagyságát,
amellyel ö n k é n t e s s z á m ű z e t é s b e v o n u l t és l e v e t t e a t e r h e t polgárai válláról? A hely­
zet odáig j u t o t t , hogy vagy a s z a b a d s á g n a k k e l l e t t igazságtalanságot (iniuria) elkövet­
n i e Scipióval s z e m b e n , vagy S c i p i ó n a k a szabadsággal s z e m b e n . E g y i k n e k s e m l e t t
volna szabad m e g t ö r t é n n i e ; így h á t u t a t a d o t t a t ö r v é n y e k n e k , és L i t e r n u m b a v o n u l t ,
hogy saját s z á m ű z e t é s é t éppúgy a k ö z t á r s a s á g számlájára írja, m i n t H a n n i b á l é t .
 4.6.6. ATÁRSADALM1 KÜZDELMEK RÓMÁBAN. 317

4. M e g f i g y e l t e m , h o g y villája n é g y s z ö g l e t e s k ö v e k b ő l (lapide quadrato) épült, falait

e r d ő veszi körül, t o r n y o k a t is e m e l t e k m i n d k é t oldalról a villa v é d e l m é r e (turres
quoque in propugnaculum villae), víztárolóját (cisterna), a m e l y akár egy h a d s e r e g szük­
s é g l e t e i r e is e l e g e n d ő l e t t volna, é p ü l e t e k k e l és zölddel r e j t e t t é k el, fürdője szerény
(balneolum angustum) és árnyas a régi szokásoknak megfelelően (ex consuetudine
antiqua): ő s e i n k úgy é r e z t é k , c s a k az m e l e g , a m i h o m á l y o s . 5. N a g y élvezetet j e l e n ­
t e t t t e h á t e l g o n d o l k o z n o m S c i p i o s z o k á s a i n és a mi s z o k á s a i n k o n : e b b e n a szeglet­
b e n ö b l í t e t t e le falusi m u n k á k t ó l fáradt t e s t é t a m a „ C a r t h a g o r é m e " (Carthaginis hor­
ror), a k i n e k R ó m a tartozik, m e r t h o g y c s a k egyszer lett bevéve (semel capta est). M u n ­
kával e d z e t t e ugyanis m a g á t , és földjét - ahogy ez a régieknél szokás volt - m a g a
m ű v e l t e m e g . Ez alatt a silány fedél alatt állt m e g ő, ez a hitvány padlózat viselte őt:
m o s t v i s z o n t ki v i s e l n é el azt, h o g y így m o s a k o d j é k ? 6. S z e g é n y n e k é r e z z ü k m a g u n ­
k a t és silánynak, ha n e m ragyognak h a t a l m a s drága k ö r t ü k r ö k t ő l a falak, ha n e m dí­
szíti n u m i d i a i b e r a k á s az alexandriai márványt, ha n e m fedi a márványt m i n d e n ü t t
m e s t e r i e n felvitt é s f e s t m é n y e k e t i d é z ő e n s o k s z í n ű viaszréteg, h a n e m h o m á l y o s í t j a
üveg a boltíves m e n n y e z e t e t , ha n e m t h a s o s i kővel - m e l y egykor n é m e l y t e m p l o m ­
b a n volt r i t k a látványosság - v a n n a k kirakva m e d e n c é i n k , ahová s o k izzasztással
m e g t i s z t í t v a b o c s á t j u k t e s t ü n k e t , ha n e m e z ü s t c s a p o k e r e s z t i k a vizet. 7. És idáig
m é g c s a k a k ö z n é p v e z e t é k e i r ő l (plebeiae fistulae) b e s z é l t e m , m i t kell majd m o n d a ­
n o m , ha a felszabadított r a b s z o l g á k fürdőihez (balnea libertinorum) é r e k ? M e n n y i szo­
bor, m e n n y i oszlop, a m e l y e k n e m t a r t a n a k s e m m i t , c s a k díszből v a n n a k odatéve,
p é n z k ö l t é s céljából! M e n n y i víz, a m e l y l é p c s ő k ö n c s o b o g v a folyik el! O d á i g j u t o t ­
t u n k a g y ö n y ö r ö k b e n , h o g y m á r c s a k drágaköveken vagyunk h a j l a n d ó k t a p o s n i .

B. G.

• Seneca a Hannibál fölött győzedelmeskedő Publius Cornelius Scipio Africanus szerény, mér­
téktartó, a közemberekétől sem életkörülményei, sem életvitele tekintetében nem sokban kü­
lönböző életmódját veti össze saját korának fényűzésével. Kiemeli, hogy Scipiót, bár Róma
megmentője volt, nemhogy hatalomvágy nem ragadta el, de önkéntesen vissza is vonult, hogy
maga művelje földjét, és - Seneca korának szemével nézve - „silány fedél" alatt, „hitvány pad-
lójú házban" éljen.

4.6.6. A TÁRSADALMI K Ü Z D E L M E K RÓMÁBAN: A KÖZTÁRSASÁG

K O R Á T Ó L A U G U S T U S HATALOMRA JUTÁSÁIG

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.1-6.

1. R ó m á b a n a n é p és a s e n a t u s m á r s o k s z o r szállt egymással h a r c b a t ö r v é n y e k hoza­

tala, a d ó s s á g o k e l e n g e d é s e , f ö l d o s z t á s vagy m a g i s t r a t u s o k választása m i a t t . D e
m i n d e z n e m p o l g á r h á b o r ú volt, h a n e m c s u p á n n é z e t e l t é r é s vagy törvényes k e r e t e k
k ö z ö t t folyó viszály, és e z e k e t is nagy méltányossággal, k ö l c s ö n ö s e n g e d é k e n y s é g g e l
318 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

s i m í t o t t á k el. E g y í z b e n a h a d r a kelt n é p b o c s á t k o z o t t ilyen viszályba, és m é g s e m

h a s z n á l t a a keze ü g y é b e n levő fegyvereket, h a n e m arra a h e g y r e v o n u l t ki, a m e l y e t
a z ó t a S z e n t h e g y n e k n e v e z n e k , s e k k o r s e m került s o r ö s s z e c s a p á s r a . A n é p c s u p á n
egy, őt v e z e t n i h i v a t o t t t i s z t s é g e t szervezett, s e z t n é p t r i b u n á t u s n a k n e v e z t e , f ő k é n t
a s e n a t u s k ö r é b ő l v á l a s z t o t t c o n s u l o k m e g f é k e z é s é r e , h o g y h a t a l m u k n e legyen t ö b ­
b é korlátlan a z á l l a m b a n . E m i a t t aztán egyre e l l e n s é g e s e b b e n é s g y ű l ö l k ö d ő b b e n
fordultak e g y m á s s a l s z e m b e e t i s z t s é g e k viselői, s a s e n a t u s és a n é p is e z e k s z e r i n t
o s z l o t t meg, a b b a n a h i s z e m b e n , h o g y egyik vagy m á s i k t i s z t s é g h a t a l m á n a k n ö v e k e ­
dése által t u d az egyik fél a m á s i k fölött h a t a l m a t s z e r e z n i . E h a r c o k s o r á n t ö r t é n t ,
hogy M á r c i u s C o r i o l a n u s t ö r v é n y t e l e n s z á m ű z e t é s e m i a t t a v o l s c u s o k h o z m e n e k ü l t
é s hazája e l l e n h á b o r ú t i n d í t o t t .
2. Az egykori pártviszályok s o r á b a n ezzel az e g y e t l e n fegyveres c s e l e k m é n n y e l t a ­
lálkozunk, é s e z i s egy s z á m ű z ö t t által t ö r t ki. Fegyvert a z o n b a n m é g m i n d i g n e m
e m e l t e k a népgyűlésen, és n e m t ö r t é n t v é r o n t á s a p o l g á r o k k ö z ö t t m i n d a d d i g , a m í g
Tiberius Gracchus, a néptribunus és törvényhozó, elsőként n e m vesztette életét
pártviszály s o r á n - és vele együtt s z á m o s párthíve, a k i k a C a p i t o l i u m r a ö s s z e s z o r u l ­
va, a t e m p l o m k ö r n y é k é n l e t t e k az ö l d ö k l é s áldozatai. E g a z t e t t ó t a n e m s z ű n t e k
meg többé a pártharcok; minden alkalommal élesen elkülönülve álltak egymással
s z e m b e n a pártok, egyre gyakrabban v o n u l t a k fegyveresen e g y m á s ellen, és ö l d ö k ö l ­
t é k a t i s z t s é g e k viselőit: n é p t r i b u n u s o k a t , p r a e t o r o k a t , c o n s u l o k a t vagy e t i s z t s é g e k
j e l ö l t j e i t és m á s k i e m e l k e d ő s z e m é l y e k e t , h o l a s z e n t é l y e k b e n , h o l a n é p g y ű l é s e n ,
hol a F o r u m o n . C s e k é l y m e g s z a k í t á s s a l m i n d i g újra f e l l o b b a n t a f é k t e l e n e r ő s z a k s a
t ö r v é n y e k és az igazság rút s e m m i b e v é t e l e . A m i k o r e vész m á r egyre n a g y o b b m é r e ­
t e k e t ö l t ö t t , nyílt l á z a d á s o k t ö r t e k ki az á l l a m r e n d ellen; egyes s z á m ű z ö t t vagy e l í t é l t
személyek, a t i s z t s é g e k é r t vagy a h a d s e r e g v e z e t é s é é r t e g y m á s e l l e n h a r c o l ó h a t a l ­
m a s o k , nagy é s j o g t a l a n h a d j á r a t o k s o r á n t ö r t e k hazájukra. így t á m a d t a k e g y m á s
után az ö n k é n y u r a l m a k s a m o n a r c h i k u s h a t a l o m m a l b í r ó p á r t v e z é r e k - e g y e s e k úgy,
h o g y n e m b o c s á t o t t á k el a n é p által rájuk b í z o t t s e r e g e k e t , m á s o k oly m ó d o n , h o g y a
közösség hozzájárulása nélkül gyűjtöttek egymás ellen zsoldosokat. De bármelyik
fél k e r í t e t t e is k e z é r e a várost, ellenfelei - saját szavaik s z e r i n t „a p á r t ü t ő k " - ellen, a
v a l ó s á g b a n saját hazájuk e l l e n i n d í t o t t a k t á m a d á s t . M e r t úgy t ö r t e k R ó m á r a , m i n t el­
l e n s é g e s földre, a l á b u k e l ő t t h e v e r ő e l l e n s é g e t k ö n y ö r t e l e n ü l m é s z á r o l t á k , egyese­
ket proskribáltak, s z á m ű z t e k és vagyonukat e l k o b o z t á k , s akadtak, a k i k e t elviselhe­
tetlenül megkínoztak.
3 . S e m m i l y e n v i s s z a t a s z í t ó t e t t n e m h i á n y z o t t m á r akkor, a m i k o r m i n t e g y 5 0 évvel
G r a c c h u s u t á n e p á r t ü t ő k egyike, C o r n e l i u s Sulla, a b a j o k a t n a g y o b b bajjal o r v o s o l ­
ván, ö n m a g á t korlátlan i d ő r e e g y e d u r a l k o d ó n a k n y i l v á n í t o t t a . A z i l y e n e k e t egykor
d i c t a t o r o k n a k n e v e z t é k , és veszélyes h e l y z e t b e n h a t h ó n a p r a v á l a s z t o t t á k ; a dic-
t a t o r o k választásáról a z o n b a n e k k o r m á r r é g ó t a l e t e t t e k . S u l l a t e h á t e r ő s z a k k a l é s
kényszerrel, de névleg választás útján, ö r ö k ö s d i c t a t o r l e t t . M é g i s , t u d t o m s z e r i n t ő
volt a z első, aki z s a r n o k i h a t a l m á v a l eltelvén, azt ö n k é n t l e t e n n i m e r t e ; m é g k i i s j e ­
l e n t e t t e , h o g y h a j l a n d ó s z á m o t adni ö s s z e s ellenfeleinek, majd, i m m á r m a g á n e m ­
b e r k é n t , m i n d e n k i s z e m e láttára l a s s a n végigvonult a F o r u m o n , é s b á n t a t l a n u l t é r t
h á z á b a . M é g m i n d i g ilyen r e t t e g é s b e n t a r t o t t a h a t a l m a a j e l e n l e v ő k e t ! D e l e h e t ,
 4.6.6. ATÁRSADALMI KÜZDELMEK RÓMÁBAN. 319

h o g y l e m o n d á s a felett csodálkoztak, vagy talán a s z á m a d á s b e j e l e n t é s e t ö l t ö t t e el

ő k e t t i s z t e l e t t e l , vagy e m b e r s é g e s é r z é s ü k és az a m e g g o n d o l á s l e t t rajtuk úrrá, hogy
zsarnoki u r a l m a végül is h a s z n o s n a k bizonyult. Sulla alatt a p á r t h a r c o k egy időre t e ­
h á t l e c s e n d e s ü l t e k , és ezzel S u l l a m i n t e g y j ó v á t e t t e azt a s o k bajt, a m e l y e t o k o z o t t .
4 . S u l l a u t á n újabb, h a s o n l ó j e l e n s é g e k m u t a t k o z t a k . V é g ü l i s G a i u s Caesar, m i u ­
tán G a l l i á b a n a választás útján r á r u h á z o t t korlátlan h a t a l m a t h o s s z ú időn át b e t ö l ­
t ö t t e , s a s e n a t u s l e m o n d á s r a s z ó l í t o t t a fel, e m i a t t n e m m a g á t a s e n a t u s t , h a n e m
P o m p e i u s t , ellenfelét és az itáliai h a d s e r e g akkori v e z é r é t okolta, s azt állította, hogy
P o m p e i u s f o n d o r l a t o s ú t o n akarja h a t a l m á t ó l m e g f o s z t a n i . A z t a j a v a s l a t o t t e t t e hát,
h o g y vagy m i n d k e t t e n t a r t s á k m e g a z e l l e n s é g e s k e d é s e k k e l s z e m b e n b i z t o n s á g o t
nyújtó seregeiket, vagy pedig P o m p e i u s is, h o z z á h a s o n l ó a n , b o c s á s s a el a k e z é b e n
levő sereget, s a t ö r v é n y e k o l t a l m a alatt m a g á n e m b e r k é n t éljen tovább. De mivel
egyik j a v a s l a t a s e m nyert elfogadást, G a l l i á b ó l P o m p e i u s ellen hadat indított, b e t ö r t
hazája földjére, és m e n e k ü l ő ellenfelét T h e s s a l i á i g űzve, itt nagy c s a t á b a n fényesen
legyőzte, majd e g é s z e n E g y i p t o m i g ü l d ö z t e t o v á b b . M i u t á n a z e g y i p t o m i a k P o m ­
p e i u s t meggyilkolták, e l r e n d e z t e E g y i p t o m egyes ügyeit, és mindaddig o t t maradt,
m í g ú j u r a l k o d ó k a t n e m h e l y e z e t t h a t a l o m r a , majd R ó m á b a t é r t vissza. így f ő k é n t
k a t o n a i erővel, t e l j e s e n m e g s e m m i s í t e t t e l e g n a g y o b b ellenfelét, akit egykori nagy
t e t t e i é r t és hadi s i k e r e i é r t Nagynak (Magnus - a ford.) is neveztek. E k k o r m á r s e n k i
s e m m i b e n n e m m e r t neki ellentmondani, és Sulla után másodszor őt választották
ö r ö k ö s d i c t a t o r r á . E k k o r i s m é t m e g s z ű n t m i n d e n pártviszály, mindaddig, m í g őt, e
v a l ó b a n n é p b a r á t s az u r a l k o d á s h o z l e g i n k á b b é r t ő politikust m e g n e m gyilkolta a
s e n a t u s ü l é s t e r m é b e n B r u t u s és C a s s i u s , a nagy h a t a l m a m i a t t i irigységből s az ősi
a l k o t m á n y f é l t é s é b e n . A n é p a z o n b a n nagyon m e g g y á s z o l t a halálát, v á r o s s z e r t e fel­
k u t a t t á k gyilkosait, h o l t t e s t é t a F o r u m k ö z e p é n t e m e t t é k el, egykori máglyája helyén
t e m p l o m o t e m e l t e k , é s m o s t i s m i n t i s t e n n e k áldoznak n e k i .
5 . A z e k k o r újra fellángoló é s m i n d i n k á b b terjedő p o l g á r h á b o r ú k m é r h e t e t l e n ü l
e l h a t a l m a s o d t a k . S o r r a k ö v e t t é k e g y m á s t a z öldöklések, s z á m ű z e t é s e k , s e n a t o r o k é s
az ún. lovagok t ö m e g e s proscriptiói. A p á r t ü t ő k k ö l c s ö n ö s e n k i s z o l g á l t a t t á k egy­
m á s n a k ellenfeleiket, é s e n n e k é r d e k é b e n feláldozták barátaikat é s t e s t v é r e i k e t is:
annyival e r ő s e b b volt az ellenfelekkel s z e m b e n i gyűlölet a h o z z á t a r t o z ó k iránti j ó ­
akaratnál. További e l ő r e h a l a d á s u k során a r ó m a i b i r o d a l m a t is m a g á n t u l a j d o n u k ­
k é n t o s z t o t t á k fel e g y m á s k ö z ö t t : így j á r t el a h á r o m triumvir, A n t o n i u s , Lepidus és
az, akit k o r á b b a n O c t a v i u s n a k neveztek, de C a e s a r r o k o n a és végrendeleti ú t o n foga­
d o t t f i a lévén, u t ó b b n e v é t C a e s a r r a változtatta. A z o s z t o z k o d á s o n , a m i n t v á r h a t ó i s
volt, e g y m á s s a l h a m a r o s a n h a j b a kaptak, m í g végül Caesar, h á r m ó j u k k ö z ü l a leg­
o k o s a b b és a legtapasztaltabb, e l ő b b L e p i d u s t ó l v e t t e el a n e k i j u t t a t o t t Africát, majd
Lepidus u t á n (az a c t i u m i c s a t á b a n ) A n t o n i u s t is m e g f o s z t o t t a a Syriától az Adriáig
terjedő h a t a l m á t ó l . E h a t a l m a s n a k t ű n ő é s m i n d e n k i t á m u l a t b a e j t ő h a d i t e t t e i u t á n
E g y i p t o m b a hajózva elfoglalta ezt az ősi királyságot, a m e l y A l e x a n d r o s b i r o d a l m a
ó t a a l e g t a r t ó s a b b a n m a r a d t fenn, m i n d a d d i g a l e g h a t a l m a s a b b n a k bizonyult, és a
r ó m a i b i r o d a l o m j e l e n l e g i t e r ü l e t é n b e l ü l a z egyetlen volt, m e l y m é g n e m h ó d o l t
m e g . E z t oly j e l e n t ő s t e t t n e k t a r t o t t á k , h o g y e n n e k alapján ő volt az első, akit m é g
é l e t é b e n /eíségesként (Augustus - a ford.) t i s z t e l t e k a r ó m a i a k , és e z e n a n é v e n szólí-
320 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

t o t t á k . Ö n m a g á t t e h á t G a i u s C a e s a r h o z h a s o n l ó a n , de n á l a is n a g y o b b m é r t é k b e n a
h a z a s az u r a l m a alatt álló v a l a m e n n y i provincia egyedüli u r á n a k nyilvánította, anél­
kül hogy t ö b b é s z ü k s é g e lett volna választásra, szavazásra vagy m á s efféle látszatra.
U r a l m a i d ő t á l l ó n a k é s szilárdnak, m i n d e n b e n s z e r e n c s é s n e k bizonyult, f é l e l m e t kel­
t e t t m i n d e n k i b e n , és f ö l ö t t ü k u t ó d a i n a k a sajátjához h a s o n l ó h a t a l m a t t u d o t t átadni.
6. V á l t o z a t o s p á r t h a r c o k o n k e r e s z t ü l így j u t o t t el a r ó m a i á l l a m az e g y e t é r t é s h e z
és e g y e d u r a l o m h o z . ...
H. I.

• A társadalmi küzdelmekre, a köztársaság válságára és a principatus kialakulására vo­

natkozóan lásd ÓRT 1 7 5 - 2 4 3 . és RTT 7 1 - 9 5 . , 9 6 - 1 0 7 . További források: RTChr Nr. 34.,
38-47., 63.

4.6.7. SULLA K I N E V E Z É S E DICTATORRÁ

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.98-99.

9 8 . M i u t á n t e h á t a valóságban m á r király vagy i n k á b b t y r a n n u s volt, é s p e d i g n e m vá­

lasztás útján, h a n e m nyers h a t a l o m és e r ő s z a k által, s z ü k s é g e lévén arra a l á t s z a t r a
is, h o g y m e g v á l a s z t o t t n a k t e k i n t s é k , ezt a k ö v e t k e z ő f o n d o r l a t o s ú t o n é r t e el. Egy­
kor a r ó m a i a k a királyokat e r é n y ü k é r t v á l a s z t o t t á k m e g . V a l a h á n y s z o r pedig egy-egy
király m e g h a l t , ö t n a p o n k i n t m á s - m á s s e n a t o r gyakorolta a h a t a l m a t mindaddig,
amíg a n é p valakit m é l t ó n a k n e m t a r t o t t a királyságra. Az ilyen ö t n a p o s u r a l k o d ó t
interrexnek nevezték; azt is m o n d h a t j u k , h o g y erre az i d ő r e ő volt a király. A m i ó t a
c o n s u l o k a t választottak, m i n d i g a hivatalból l e l é p ő k t ű z t é k ki a választást, ha pedig
t ö r t é n e t e s e n n e m volt c o n s u l , e b b e n a z e s e t b e n i s a z i m é n t e m l í t e t t i d ő t a r t a m r a „ki­
rályt" v á l a s z t o t t a k a consulválasztás v e z e t é s é r e . E z t a s z o k á s t h a s z n á l t a ki Sulla,
n e m lévén c o n s u l o k , mivel C a r b o Siciliában, M a r i u s pedig P r a e n e s t é b e n v e s z t e t t e
é l e t é t . Ő m a g a t e h á t elhagyta egy időre a várost, a s e n a t u s n a k pedig m e g p a r a n c s o l t a ,
hogy úgynevezett „időközi királyt" (interrex) válasszanak. A s e n a t u s m e g is válasz­
t o t t a Valerius F l a c c u s t , a b b a n a r e m é n y b e n , h o g y valóban c o n s u l v á l a s z t á s t fog ve­
zetni. Sulla a z o n b a n a k ö v e t k e z ő ü z e n e t e t k ü l d t e F l a c c u s n a k : k ö z ö l j e a néppel, h o g y
Sulla a j e l e n h e l y z e t b e n h a s z n o s n a k ítélné, ha a város é l é n ú n . d i c t a t o r állana, a m e l y
hivatal b e t ö l t é s é n e k s z o k á s a a z o n b a n i m m á r 4 0 0 éve s z ü n e t e l . A z t j a v a s o l t a továb­
bá, hogy a m e g v á l a s z t a n d ó s z e m é l y ne m e g h a t á r o z o t t időre legyen hivatalban, ha­
n e m mindaddig, a m í g a viszályokban és h a r c o k b a n m e g r e n d ü l t V á r o s , Itália és az
egész b i r o d a l o m rendjét m e g n e m szilárdítja. M a g á t ó l é r t e t ő d ő volt, h o g y S u l l á n a k
ez a javaslata ö n m a g á r a vonatkozik, és e h h e z n e m is fért k é t s é g . De Sulla, n e m tud­
ván m a g á t t ü r t ő z t e t n i , levele végén nyíltan k i i s m o n d t a , h o g y v é l e m é n y e s z e r i n t j e ­
lenleg ő m a g a t e h e t n é a l e g n a g y o b b szolgálatokat a városnak.
9 9 . Ő t e h á t ezt az ü z e n e t e t küldte, a r ó m a i a k pedig n e m é p p e n saját a k a r a t u k b ó l ,
d e mivel t ö r v é n y e s szavazásra ú g y s e m volt l e h e t ő s é g , é s m i v e l tudták, h o g y ú g y s e m
rajtuk áll a dolog, s a teljes b i z o n y t a l a n s á g b a n a választás p u s z t a l á t s z a t á t is a sza-
 4.6.8. SULLA RENDELKEZÉSEI AZ ÁLLAMREND MEGVÁLTOZTATÁSÁRA 321

b a d s á g j e l k é p e k é n t , szívesen fogadták, m e g v á l a s z t o t t á k S u l l á t t e l j h a t a l m ú dictator-

n a k olyan időre, a m e d d i g ő m a g a akarja. A d i c t a t o r o k r é g e b b e n is ö n k é n y u r a l m a t
gyakoroltak, e z t a z o n b a n rövid i d ő r e k o r l á t o z t á k . M o s t v i s z o n t e l s ő í z b e n vált teljes­
sé a z s a r n o k i h a t a l o m , azáltal h o g y m e g h a t á r o z a t l a n időre szólt. A n n y i t a kifejezés
i l l e n d ő s é g e kedvéért m i n d e n e s e t r e h o z z á t e t t e k , h o g y S u l l á t olyan t ö r v é n y e k h o z a ­
t a l a céljából választják d i c t a t o r n a k , a m e l y e k e t ő m a g a h e l y e s n e k tart, és m e g b í z z á k
a z á l l a m r e n d helyreállításával. így t e h á t a r ó m a i a k , akik t ö b b m i n t 6 0 o l y m p i a s o n
k e r e s z t ü l k i r á l y o k u r a l m a alatt éltek, m a j d a z é v e n k é n t i c o n s u l o k v e z e t é s e alatt t o ­
vábbi 1 0 0 o l y m p i a s o n á t d e m o k r a t i k u s á l l a m f o r m á t k ö v e t t e k , m o s t i s m é t kipróbál­
t á k az ö n k é n y u r a l m a t a g ö r ö g s z á m í t á s szerinti 1 7 5 . o l y m p i a idején, a m i d ő n O l y m -
p i á b a n a s t a d i o n f u t á s o n kívül m á r s e m m i l y e n m á s v e r s e n y t n e m t a r t o t t a k , m e r t
S u l l a az a t l é t á k a t és a t ö b b i l á t v á n y o s s á g o t m i n d R ó m á b a vitte át, M i t h r i d a t é s feletti
vagy I t a l i á b a n a r a t o t t g y ő z e l m e i d i c s ő s é g é r e . Ürügyül az szolgált, hogy a s o k szenve­
dés u t á n a n é p n e k felüdülést akar nyújtani, és lelkileg is m e g akarja ő k e t m a g á n a k
nyerni.
H. I.

• Sulla dictaturájára és a késői köztársaságkor konfliktusaira lásd ÓRT 186-188., RTT 78-88.,
valamint RTChr Nr. 4 7 .

4.6.8. SULLA RENDELKEZÉSEI

AZ ÁLLAMREND MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.100.

H o g y az ő s i a l k o t m á n y n a k l á t s z a t a m e g m a r a d j o n , m e g e n g e d t e a n é p n e k c o n s u l o k
választását is. C o n s u l o k l e t t e k M a r c u s Tullius és C o r n e l i u s D o l a b e l l a . O m a g a
dictatori h a t a l m á v a l m i n t valami király állt a c o n s u l o k felett. D i c t a t o r i h a t a l m á n á l
fogva 24 fascest v i t t e k e l ő t t e , ugyanannyit, m i n t az egykori királyok előtt, és nagy­
s z á m ú t e s t ő r g á r d a v e t t e körül. T ö r v é n y e k e t é r v é n y t e l e n í t e t t , és új törvényeket h o ­
z o t t . M e g t i l t o t t a azt, h o g y b á r k i p r a e t o r legyen, m i e l ő t t q u a e s t o r v o l t é s c o n s u l
legyen anélkül, h o g y e l ő b b a p r a e t u r á t b e t ö l t ö t t e volna. M e g t i l t o t t a t o v á b b á ugyan­
a z o n h i v a t a l n a k 10 é v e n belül kétszeri v i s e l é s é t is. A n é p t r i b u n u s o k h a t a l m á t csak­
n e m t e l j e s e n m e g s z ü n t e t t e azzal, h o g y ő k e t m i n d e n befolyásuktól m e g f o s z t o t t a , é s
t ö r v é n y b e n t i l t o t t a m e g , hogy aki n é p t r i b u n u s volt, valaha is m á s hivatalt viselhes­
sen, így t e h á t m i n d e n k i , aki h í r n é v r e t ö r e k e d e t t és a d o t t a származására, e t t ő l fogva
e l k e r ü l t e e z t a hivatalt. A z t m á r n e m t u d o m b i z t o s a n állítani, n e m S u l l a ruházta-e
át a t r i b u n u s o k választását a népgyűlésről a senatusra, úgy, a m i n t m o s t is s z o k á s o s .
A s e n a t u s b a , mivel az a viszályok és p o l g á r h á b o r ú k k ö z e p e t t e e l n é p t e l e n e d e t t , a leg­
k i v á l ó b b lovagok közül m i n t e g y 3 0 0 - a t v á l a s z t a t o t t oly m ó d o n , h o g y mindegyikük­
ről a Comitia tributa d ö n t ö t t . Az általa kivégzett s z e m é l y e k t ö b b m i n t 10 0 0 0 fiatal és
e r ő t e l j e s rabszolgáját felszabadította, r ó m a i polgárjoggal ajándékozta m e g , és sa­
j á t n e v é r ő l C o r n e l i u s o k n a k n e v e z t e őket. így elérte, h o g y a n é p k ö r é b e n is legyen
322 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

1 0 0 0 0 , m i n d e n r e e l s z á n t híve. Ugyanilyen c é l b ó l s z e r t e Italiában a z egyes városok­

h o z t a r t o z ó nagy kiterjedésű, m e g n e m m ű v e l t vagy b ü n t e t é s k é n t e l k o b z o t t f ö l d e k e t
- m i n t az e l ő b b m á r e m l í t e t t e m - a vele h a r c o l ó 23 legio kiszolgált k a t o n á i k ö z ö t t
o s z t o t t a szét.

H. I.

• Sulla dictaturájára és a késői köztársaságkor konfliktusaira lásd ÓRT 186-188., RTT 7 8 - 8 8 . ,

valamint RTChr Nr. 47.

4 . 6 . 9 . LOVAS S Z O B O R Á L L Í T Á S A S U L L Á N A K
FELIRATTAL

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 1.97.

M i u t á n S u l l a ellenségeivel s z e m b e n i m i n d e n tervét végrehajtotta, é s k ö z ü l ü k a z egy

S e r t o r i u s kivételével - aki a z o n b a n m e s s z e t a r t ó z k o d o t t - m á r s e n k i s e m volt élet­
ben, M e t e l l u s t H i s p á n i á b a küldte S e r t o r i u s ellen, R ó m á b a n pedig m i n d e n t t e l j e s e n a
saját t e t s z é s e s z e r i n t e g y m a g a i n t é z e t t . S z ó s e m volt t ö b b é törvényről, népszavazás­
ról vagy bírák kisorsolásáról, h i s z e n m i n d e n k i r e t t e g é s b e n élt: vagy r e j t ő z k ö d ö t t ,
vagy hallgatott. E z e k u t á n S u l l á n a k m i n d e n i n t é z k e d é s é t , akár c o n s u l i , akár p r o c o n -
suli m i n ő s é g b e n h o z t a őket, é r v é n y e s n e k é s m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n n a k nyilvánítot­
ták. A F o r u m o n a s z ó n o k i e m e l v é n y e l ő t t felállították a r a n y o z o t t lovas szobrát, ezzel
a felirattal: „Cornelius Sulla, a szerencsés hadvezér". E z t a m e l l é k n e v e t (Félix = S z e r e n ­
c s é s - a ford.) adták ugyanis n e k i hízelgői, e l l e n s é g e i felett e l é r t sikereiért, s a talp-
nyalás ezt az e l n e v e z é s t állandó m e l l é k n e v é v é t e t t e . R á b u k k a n t a m egy írásra is,
a m e l y szerint Sullát e b b e n a s z ó b a n forgó h a t á r o z a t b a n E p a p h r o d i t u s n a k n e v e z t é k ,
s ezt m a g a m s e m t a r t o m v a l ó s z í n ű t l e n n e k , h i s z e n a F a u s t u s n e v e t is viselte. M á r p e ­
dig a [ g ö r ö g ] Aiaios és Epaphroditos szavak é r t e l m e e g é s z e n közel áll e n n e k a [ l a t i n ]
n é v n e k j e l e n t é s é h e z . ... De b á r m e l y i k e t szavazták is m e g a r ó m a i a k a k i t ü n t e t ő n e ­
vek közül, v é l e m é n y e m szerint ezt a feliratot gúnyból vagy h í z e l g é s b ő l h e l y e z t é k el a
férfiú s z o b r a alá. ...
H. I.

• A lovas szobor felirata latinul Cornelius Sulla Félix imperátor lehetett. Appianos művében a
Kornéliou Sylla hégemonos Eutychous görög fordítás olvasható. A Félix cognomen más értelmű ma­
gyarázatára vö. az 5.2.4. sz. szemelvényt. Sulla dictaturájára és a késői köztársaságkor konflik­
tusaira lásd ÓRT 186-188., RTT 7 8 - 8 8 . , valamint RTChr Nr. 47.
 4.6.10. SULLA ÖNKÉNT LEMOND A TELJHATALOMRÓL 323

4.6.10. SULLA Ö N K É N T L E M O N D A TELJHATALOMRÓL

A p p i a n o s : Rhómaikón emphylión [A r ó m a i p o l g á r h á b o r ú k ] 1.103.

A k ö v e t k e z ő é v b e n Sulla, bár m e g t a r t o t t a dictatorságát, k é p m u t a t ó m ó d o n továbbra

is a d e m o k r a t i k u s u r a l o m l á t s z a t á t k e l t e t t e , és M e t e l l u s Piusszal együtt m a g a vállalta
a c o n s u l s á g o t . Talán e k k o r s z ü l e t e t t az a m o s t is é l ő szokás, h o g y a r ó m a i császárok,
bár a h a z a s z á m á r a ők n e v e z i k ki a c o n s u l o k a t , i d ő n k i n t m a g u k a t is kijelölik, illendő­
n e k tartván, h o g y a legfőbb h a t a l o m m e l l e t t a c o n s u l s á g o t is viseljék. Az ezt k ö v e t ő
é v b e n a n é p , S u l l a kegyét keresve, i s m é t őt akarta megválasztani a consulságra, ő
a z o n b a n ezt n e m fogadta el, é s Servilius I s a u r i c u s t m e g Claudius P u l c h e r t j e l ö l t e
c o n s u l o k n a k , ő m a g a pedig m i n d e n k é n y s z e r n é l k ü l ö n k é n t l e m o n d o t t a főhatalom-
ról. C s o d á l a t o s s z á m o m r a ez a t e t t e is, hogy ő, aki m i n d e n e m b e r közül e l s ő k é n t
m i n d a d d i g e g é s z e n példa n é l k ü l álló m ó d o n e k k o r a h a t a l m a t gyakorolt, azt m i n d e n
felszólítás n é l k ü l ö n k é n t l e t e t t e , é s n e m i s g y e r m e k e i n e k a d t a át, m i n t a h o g y Egyip­
t o m b a n P t o l e m a i o s , K a p p a d o k i á b a n A r i o b a r z a n é s , Syriában pedig S e l e u k o s csele­
kedte, h a n e m a z o k n a k k e z é b e t e t t e le, akik felett eddig zsarnoki u r a l m a t gyakorolt.
É r t h e t e t l e n is, h o g y az, aki s e m m i veszélytől vissza n e m riadva e r ő s z a k o l t a ki a m a g a
s z á m á r a a h a t a l m a t , m i u t á n m e g s z e r e z t e , ö n k é n t l e t e t t e ; h o g y t ö b b e t ne m o n d j a k -
p a r a d o x eljárás, h o g y m i u t á n a p o l g á r h á b o r ú b a n t ö b b m i n t 1 0 0 0 0 0 ifjú e m b e r vesz­
t e t t e m i a t t a életét, e l l e n s é g e i közül 9 0 s e n a t o r t , 1 5 c o n s u l t é s consularist, a z ú n . l o ­
vagok s o r a i b ó l pedig 2 6 0 0 - a t ö l e t e t t m e g , ül. s z á m ű z e t e t t , vagyonukat e l k o b o z t a ,
s o k u k a t t e m e t e t l e n ü l hagyta - m é g s e m r e t t e g e t t s e m o t t h o n m a r a d t h o z z á t a r t o z ó i k ­
tól, s e m a s z á m ű z ö t t e k t ő l , s e m a z o k n a k a v á r o s o k n a k lakosságától, a m e l y e k n e k fel­
legvárait és falait l e r o m b o l t a , földjét, vagyonát és a d ó m e n t e s s é g é t e l k o b o z t a - és ön­
m a g á t m a g á n e m b e r n e k nyilvánította.
H. I.

• Sulla dictaturájára és a késői köztársaságkor konfliktusaira lásd ÓRT 186-188., RTT 7 8 - 8 8 . ,

valamint RTChr Nr. 4 7 .

4.6.11. A CATILINA-FÉLE Ö S S Z E E S K Ü V É S TÁRSADALMI BÁZISA

Sallustius: Coniuratio Catilinae [Catilina összeesküvése] 3 6 - 3 9 .

3 6 . M a g a C a t i l i n a n é h á n y napig C . F l a m i n i u s n á l i d ő z ö t t A r r e t i u m vidékén. E z a l a t t
ellátta fegyverrel a m á r k o r á b b a n fellázított lakosságot, majd elindult M a n l i u s t á b o ­
rába a v e s s z ő n y a l á b o k k a l s a h a t a l o m m á s jelvényeivel.
E n n e k h í r é r e R ó m á b a n a s e n a t u s C a t i l i n á t é s M a n l i u s t e l l e n s é g n e k nyilvánította,
a t ö b b i e k n e k pedig, a h a l á l r a í t é l t e k kivételével, h a t á r i d ő t t ű z ö t t ki, a m e d d i g b á n t a t ­
lanul l e t e h e t i k a fegyvert. E l r e n d e l t e továbbá, hogy a c o n s u l o k t a r t s a n a k sorozást,
A n t o n i u s s i e s s e n a sereggel C a t i l i n a üldözésére, C i c e r o a v á r o s t v é d e l m e z z e .
324 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

Ú g y l á t o m , ez idő tájt volt a r ó m a i n é p b i r o d a l m a a l e g n y o m o r ú s á g o s a b b állapot­

b a n . N o h a fegyvereik e l ő t t n a p k e l e t t ő l napnyugatig m i n d e n e k m e g h ó d o l t a k , é s ott­
h o n is e l á r a s z t o t t a ő k e t a n y u g a l o m és a gazdagság - e k e t t ő a l e g f o n t o s a b b a halan­
d ó k s z e r i n t - , m é g i s akadtak polgárok, akik m a g u k a t a z á l l a m m a l együtt m a k a c s u l
p u s z t u l á s b a d ö n t ö t t é k volna. M e r t h i á b a volt a k é t s e n a t u s i h a t á r o z a t , m é g a kitű­
zött jutalom s e m vett rá senkit ebből a hatalmas tömegből, hogy leleplezze az össze­
esküvést, é s C a t i l i n a t á b o r á b ó l s e m t á v o z o t t senki: m i n t h a v a l a m i s o r v a s z t ó b e t e g ­
ség t ö r t v o l n a rá ilyen erővel a p o l g á r o k l e l k é r e .
3 7 . S n e m c s a k a z o k v e s z t e t t é k el a j ó z a n eszüket, a k i k c i n k o s o k v o l t a k az ö s s z e e s ­
küvésben, h a n e m az egész n é p h e l y e s e l t e a forradalmat és C a t i l i n a vállalkozását;
p o n t o s a n úgy viselkedett, a h o g y az a n é p t ö m e g n e k á l t a l á b a n s z o k á s a . M e r t a k i k n e k
a t á r s a d a l o m b a n s e m m i h a t a l m u k n i n c s , a z o k irigylik a j ó k a t , i s t e n í t i k a hitványo­
kat, gyűlölik a régit, kívánják az újat; annyira utálják helyzetüket, h o g y m i n d e n t föl
a k a r n a k forgatni; a zavargásban és a felkelésekben g o n d n é l k ü l é l n e k , m i n t h o g y a
n y o m o r t - vesztenivalójuk n e m lévén - k ö n n y e n viselik el. A városi n é p p e d i g fejjel
r o h a n t a falnak, n e m is egy o k b ó l . I t t v o l t a k e l ő s z ö r azok, a k i k gyalázatban, arcátlan­
ságban m i n d e n ü t t a l e g f e l t ű n ő b b e n j á r t a k az élen, vagy a k i k s z é g y e n s z e m r e elvesz­
t e t t é k családi vagyonukat, egyszóval a k i k n e k v a l a m i b ű n vagy gazság m i a t t el k e l l e t t
hagyni o t t h o n u k a t ; m i n d e z e k úgy áradtak R ó m á b a , m i n t valami p o c s o l y á b a . A z u t á n
sokan emlékeztek Sulla győzelmére, amikor egyesek közkatonasorból a senatorságig
e m e l k e d t e k , m á s o k m e g olyan gazdagságra t e t t e k szert, h o g y királyi j ó l é t b e n é s
fényűzésben é l t é k le é l e t ü k e t ; e z e k a g y ő z e l e m t ő l ö n m a g u k s z á m á r a is ilyesfélét r e ­
m é l t e k , h a fegyvert ragadnak. A m e l l e t t a z ifjúságot, a m e l y r é g e b b e n m e z e i n a p s z á m ­
b ó l t e n g ő d ö t t , arra c s á b í t o t t á k a m a g á n e m b e r e k s az á l l a m b ő k e z ű ajándékozásai,
hogy a városi s e m m i t t e v é s t t ö b b r e t a r t s a a háládatlan m u n k á n á l . E z e k és m á s o k is a
k ö z ö s s é g kárára é l ő s k ö d t e k . N e m c s o d a hát, h o g y e z e k a n i n c s t e l é n , elzüllött, c s a k
r e m é n y e i k n e k é l ő e m b e r e k n e m t ö r ő d t e k t ö b b e t a hazával, m i n t ö n n ö n m a g u k k a l .
D e a z o k s e m várták m á s h a n g u l a t b a n a h á b o r ú k i t ö r é s é t , a k i k n e k S u l l a g y ő z e l m e
j u t t a t t a feketelistára szüleit, r a b o l t a e l vagyonát, c s o r b í t o t t a m e g politikai j o g a i t . V é ­
gül m i n d a z o k , a k i k m á s p á r t h o z tartoztak, n e m a s e n a t u s é h o z , i n k á b b k í v á n t á k az
állam felforgatását, m i n t a m a g u k h a t a l m á n a k c s ö k k e n é s é t . így h á t ugyanaz a ve­
szély fenyegette i s m é t a várost, m i n t n é h á n y évvel a z e l ő t t .
3 8 . M i k o r ugyanis C n . P o m p e i u s é s M . C r a s s u s c o n s u l s á g a idején (Kr. e . 7 0 - b e n -
B. L.) visszaállították a t r i b u n u s i hivatalt, fiatalok k a p t á k m e g e z t a rendkívüli h a t a l ­
m a t , k o r u k n á l és t e r m é s z e t ü k n é l fogva féktelenek, a k i k a s e n a t u s vádolgatásával el­
k e z d t é k izgatni a népet, m a j d adakozással és í g é r g e t é s s e l m é g j o b b a n feltüzelték, így
váltak n é p s z e r ű v é és t e k i n t é l y e s s é . A n e m e s s é g t ö b b s é g e teljes erővel fellépett elle­
nük, színleg a s e n a t u s , valójában a z o n b a n a m a g a h a t a l m á n a k v é d e l m é b e n . Tudniil­
lik, hogy az igazat röviden m e g m o n d j a m , a z o k t ó l az időktől fogva b á r k i felkavarhatta
az á l l a m o t t i s z t e s jelszavakkal; e g y e s e k látszólag a n é p j o g o k a t v é d e l m e z t é k , m á s o k
állítólag a s e n a t u s t e k i n t é l y é t akarták m i n é l m a g a s a b b r a e m e l n i - de a k ö z j ó álarcá­
b a n ki-ki a saját h a t a l m á é r t v e r s e n g e t t . S e b b e n a v e r s e n g é s b e n n e m i s m e r t e k s e m
m é r t é k e t , s e m határt; m i n d k é t párt kegyetlenül k i h a s z n á l t a a g y ő z e l m e t .
3 9 . M i k o r aztán C n . P o m p e i u s t e l k ü l d t é k a k a l ó z o k és M i t h r i d a t é s ellen, m e g t ö r t a
 4.6.12. A CATILINA-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS 325

n é p ereje, m e g n ö v e k e d e t t a k e v e s e k h a t a l m a . N é h á n y n e m e s k e z é b e n voltak a tiszt­

ségek, a p r o v i n c i á k és m i n d e n m á s ; ők m a g u k háborítatlanul, j ó l é t b e n , félelem nél­
kül é l t é k életüket, a t ö b b i e k e t pedig perekkel r e t t e n t e t t é k el attól, h o g y hivatalra j u t ­
va k í m é l e t e s e b b e n b á n j a n a k a néppel. De m i h e l y t a zavaros h e l y z e t b e n felcsillant a
forradalom r e m é n y e , a régi viszály s z e l l e m e fellobbant a n é p b e n . S ha az e l s ő össze­
c s a p á s C a t i l i n a győzelmével vagy e l d ö n t e t l e n ü l végződött volna, valóban nagy baj és
n y o m o r ú s á g szakadt v o l n a az államra; m é g a győztes fél s e m élvezhette volna sokáig
diadalát, m e r t elfáradt é s v é r v e s z t e s é g t ő l k i m e r ü l t állapotában egy m é g h a t a l m a s a b b
kicsavarta v o l n a k e z é b ő l az u r a l m a t és a szabadságot.
D e e l e i n t e a z ö s s z e e s k ü v ő k ö n kívül i s s o k a n c s a t l a k o z t a k C a t i l i n á h o z . K ö z t ü k volt
Fulvius, egy s e n a t o r fia, akit apja v i s s z a h u r c o l t a t o t t és m e g ö l e t e t t .
E z e k b e n a n a p o k b a n R ó m á b a n L e n t u l u s C a t i l i n a p a r a n c s a szerint vagy s z e m é l y e ­
sen, vagy m á s o k útján felbujtott m i n d e n k i t , akit hajlamai vagy vagyoni helyzete
alapján k é s z n e k t a r t o t t a forradalomra, éspedig n e m c s a k polgárokat, h a n e m m i n d e n
r e n d ű és r a n g ú e m b e r t , aki c s a k h a s z n u k r a l e h e t e t t a h á b o r ú b a n .

K.Á

• A késői köztársaságkor konfliktusaira lásd ÓRT 1 7 5 - 2 2 5 . és RTT 7 1 - 9 5 .

4.6.12. A CATILINA-FÉLE Ö S S Z E E S K Ü V É S

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] IV. 1.

C a t i l i n á t e l ő s z ö r a fényűzés, majd, h o g y vagyona elúszott, a szegénység vitte rá arra

az i s t e n t e l e n s é g r e , h o g y m e g s e m m i s í t s e hazáját. A l k a l o m is k í n á l k o z o t t erre, m e r t a
r ó m a i k a t o n a i e r ő k e k k o r a távoli h a t á r v i d é k e k e n voltak. C a t i l i n a azt tervezte, h o g y
legyilkolja a s e n a t u s t , l e m é s z á r o l j a a c o n s u l o k a t , tűzvésszel e m é s z t i el a V á r o s t , ki­
fosztja a k i n c s t á r a t , s végül alapjaiban felforgatja az e g é s z á l l a m o t . S z e m m e l látha­
t ó a n m i n d e n t m e g p r ó b á l t volna, m é g azt is, a m i t m a g a H a n n i b á l s e m m e r é s z e l t . É s
- gyalázat - m i f é l e s z ö v e t s é g e s e i akadtak! Ő m a g a patrícius volt, de ez s e m m i a C u -
r i u s o k h o z , a P o r c i u s o k h o z , a S u l l á k h o z , a C e t h e g u s o k h o z , az A u t r o n i u s o k h o z , a
V a r g u n t e i u s o k h o z és a L o n g i n u s o k h o z k é p e s t . M i l y e n c s a l á d o k ! A s e n a t u s n a k m i ­
lyen b ü s z k e s é g e i ! M é g L e n t u l u s i s h o z z á j u k szegődött, aki a k k o r ráadásul m é g
p r a e t o r is volt. M i n d e z e k a s z e m é l y e k C a t i l i n á n a k a l e g i s z o n y a t o s a b b g a z t e t t b e n
voltak c i n k o s a i . Az ö s s z e e s k ü v é s t e m b e r v é r r e l p e c s é t e l t é k m e g , felhörpintve a kéz­
ről k é z r e a d o t t s e r l e g e k t a r t a l m á t . M á r e z i s iszonyú i s t e n t e l e n s é g , d e m é g r e t t e n e t e ­
s e b b volt az, a m i r e a p o h a r a t ü r í t e t t é k . M e g is p e c s é t e l ő d i k a világ l e g n a g y s z e r ű b b
b i r o d a l m á n a k a sorsa, ha e h í r h e d t ö s s z e e s k ü v é s n e m é p p e n C i c e r o és A n t o n i u s
c o n s u l s á g á n a k idejére esik. C i c e r o ugyanis ügybuzgalmával leleplezte a szervezke­
dést, A n t o n i u s pedig saját kezével f o j t o t t a el. A szörnyű b ű n r ő l Fulvia t e t t följelen­
tést, ez a rendkívül hitvány és feslett asszony, aki m é g i s á r t a t l a n a b b volt, m i n t a ró-
326 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

m a i előkelők. A s e n a t u s ü l é s é n a c o n s u l h a t a l m a s s z ó n o k l a t o t t a r t o t t a j e l e n lévő
gyanúsított ellen, de c s a k annyit ért el, hogy az e l l e n s é g elhagyta a V á r o s t , és nyíltan
azzal fenyegetőzött, hogy a tüzet, a m e l y e t szított, r o m o k k a l oltja el. És C a t i l i n a való­
b a n a h h o z a h a d s e r e g h e z utazott, a m e l y e t M a n l i u s E t r u r i á b a n e l ő r e ö s s z e t o b o r z o t t
neki, s k é s z volt rá, hogy a hadijelvényekkel R ó m a ellen vonuljon. L e n t u l u s - m i n t
valami j ó s - azt h í r e s z t e l t e , hogy a Sibylla-versek királyi h a t a l m a t í g é r n e k családjá­
nak. Egy b i z o n y o s napra, a m e l y e t C a t i l i n a j e l ö l t ki, az egész v á r o s b a n k é s z e n l é t b e
helyezte e m b e r e i t , gyújtófáklyákat é s hajítódárdákat osztva szét k ö z ö t t ü k . N e m é r t e
be a r ó m a i p o l g á r o k összeesküvésével, e z é r t lázadásra b u j t o t t a az a k k o r é p p e n R ó ­
m á b a n t a r t ó z k o d ó a l l o b r o x k ö v e t e k e t is. A t é b o l y h u l l á m a így á t c s a p o t t v o l n a az Al­
p o k o n túlra, h a Volturcius árulása révén k é z r e n e m kerítik L e n t u l u s p r a e t o r levelét.
C i c e r o p a r a n c s á r a t ü s t é n t lefülelték az idegeneket, és a l e t a r t ó z t a t o t t r ó m a i elöljáró­
ra is m i n d e n t r á b i z o n y í t o t t a k a s e n a t u s b a n m e g r e n d e z e t t nyilvános tárgyaláson.
A m i k o r a k i s z a b a n d ó b ü n t e t é s r ő l folyt a vita, C a e s a r azt indítványozta, h o g y t e k i n ­
t e t t e l kell l e n n i a tisztviselő m é l t ó s á g á r a , C a t o v i s z o n t a z o n a v é l e m é n y e n volt, h o g y
a m e g t o r l á s álljon ö s s z h a n g b a n a gaztett súlyával. M i n d e n k i az ő javaslatát fogadta
el, s a hazaárulókat m e g f o j t o t t á k a b ö r t ö n b e n . H a b á r az ö s s z e e s k ü v é s t r é s z b e n m á r
felszámolták, C a t i l i n a n e m állt el föltett szándékától, h a n e m e l l e n s é g e s hadijelvé­
nyek alatt m e g i n d u l t E t r u r i á b ó l hazája ellen, s a m i k o r s z e m b e t a l á l t a m a g á t A n t o n i ­
us hadseregével, v e r e s é g e t szenvedett. A c s a t a v é g k i m e n e t e l e m e g m u t a t t a , h o g y m i ­
lyen e l k e s e r e d e t t e n folyt a k ü z d e l e m . Az e l l e n s é g e s k a t o n á k közül s e n k i s e m é l t e túl
az ü t k ö z e t e t : mindnyájan a c s a t a t é r kellős k ö z e p é n e s t e k el. C a t i l i n á r a k a t o n á i t ó l tá­
vol, ellenfeleinek hullái k ö z ö t t találtak rá: a l e g s z e b b halál l e t t v o l n a osztályrésze, ha
hazájáért e s e t t v o l n a el így.
H. L.

• A késői köztársaságkor konfliktusainak eseménytörténetére vonatkozóan és társadalomtör­

téneti összefüggéseinek elemzésére lásd ORT 175-225., illetve RTT 7 1 - 9 5 .

4.6.13. AZ ÚN. „ELSŐ TRIUMVIRÁTUS"

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Crassus 14-15.

1 4 . Caesar, t a r t o m á n y á b ó l hazaérve, pályázni k é s z ü l t a c o n s u l s á g r a ; l á t t a a z o n b a n ,

hogy C r a s s u s é s P o m p e i u s i s m é t civódnak egymással. Mivel n e m akarta egyiket el­
lenségévé t e n n i azzal, hogy a m á s i k m e l l é áll, de sikert s e m r e m é l t , ha v a l a m e l y i k ü k
n e m támogatja, m i n d e n á r o n azon fáradozott, hogy k i b é k í t s e őket; f o l y t o n o s a n azt
hajtogatta, hogy ha e g y m á s á r t a l m á r a lesznek, ezzel c s a k a C i c e r ó k , C a t u l u s o k és
C a t ó k h a t a l m á t növelik, akik s e m m i r e s e m e n n é n e k , h a ő k e g y e s í t e n é k b a r á t a i k a t é s
párthíveiket, s k ö z ö s erővel és akarattal v e z e t n é k a várost. R á b e s z é l é s é v e l sikerült
ő k e t k i b é k í t e n i e é s h á r m u k e g y e s ü l é s é b ő l olyan l e g y ő z h e t e t l e n h a t a l m a t t e r e m t e ­
nie, amellyel leigázta a r ó m a i s e n a t u s t és a népet, s ily m ó d o n n e m ő k e t t e t t e e g y m á s
 4.6.13. AZ ÚN. „ELSŐ TRIUMVIRÁTUS" 327

által n a g y o b b á , h a n e m általuk ö n m a g á t a legnagyobbá, m e r t m i n d k e t t ő j ü k t á m o g a ­

tásával fényes sikerrel c o n s u l l á választották. C o n s u l s á g a alatt megszavaztatták n e k i
a h a d s e r e g feletti p a r a n c s n o k s á g o t , t o v á b b á Gallia k o r m á n y z ó s á g á t , ahova úgy ültet­
t é k be, akár v a l a m i fellegvárba, a b b a n a m e g g y ő z ő d é s b e n , hogy m i n d e n m á s t háborí­
t a t l a n u l s z é t o s z t h a t n a k e g y m á s k ö z ö t t , ha egyszer C a e s a r b i z t o s a n k e z é b e n tartja a
n e k i j u t o t t provinciát.
P o m p e i u s m i n d e z t h a t á r t a l a n hatalomvágyból t e t t e , d e C r a s s u s régi b e t e g s é g é ­
hez, a k a p z s i s á g h o z egy új és h e v e s szenvedély is j á r u l t C a e s a r nagy t e t t e i n e k láttán:
a diadaljelek és d i a d a l m e n e t e k u t á n i forró vágyakozás; e b b e n az egyben é r e z t e m a g á t
n á l a k i s e b b n e k , m á s b a n m i n d e n b e n felette állónak. E z a vágya n e m h a g y o t t n e k i b é ­
k é t és nyugalmat, m í g saját m a g á t d i c s t e l e n halálba, az á l l a m o t pedig súlyos vesze­
d e l e m b e n e m d ö n t ö t t e . A m i k o r C a e s a r Galliából L u c a v á r o s á b a m e n t , s o k r ó m a i fel­
k e r e s t e , k ö z t ü k P o m p e i u s é s C r a s s u s is, akikkel t i t k o s t a n á c s k o z á s o k a t t a r t o t t , elha­
tározták, h o g y e r é l y e s e b b e n szerzik m e g m a g u k n a k a h a t a l m a t , és az állam ügyeit
végképp a k e z ü k b e veszik; C a e s a r m e g t a r t j a hadseregét, a t ö b b i t a r t o m á n y t és csapa­
t o t pedig P o m p e i u s és C r a s s u s kapja. De e h h e z az egyetlen út a c o n s u l s á g m á s o d s z o ­
ri m e g s z e r z é s é n át vezet; erre ők k e t t e n pályáznak, C a e s a r pedig t á m o g a t á s u k r a le­
veleket ír b a r á t a i n a k , és s o k k a t o n á t küld haza, h o g y j e l e n l e g y e n e k a c o n s u l v á l a s z t ó
népgyűlésen.
1 5 . C r a s s u s és P o m p e i u s ezzel a m e g á l l a p o d á s s a l t é r t vissza, és R ó m á b a n n y o m ­
b a n gyanakvással n é z t e k rájuk; h í r e j á r t a z e g é s z városban, h o g y n e m j ó ügyben ta­
nácskoztak egymással. A senatusban Marcellinus és Domitius megkérdezte Pom-
peiust, pályáznak-e a c o n s u l s á g r a , m i r e ő azt felelte, hogy talán igen, talán n e m ;
m a j d a m i k o r m á s o d s z o r is m e g k é r d e z t é k , azt m o n d t a , a jó polgárok szavazatával
igen, de a rosszakéval n e m . F e l e l e t é t m é l t á n t a r t o t t á k g ő g ö s n e k és fennhéjázónak,
C r a s s u s a z o n b a n s z e r é n y e b b e n válaszolt, és azt m o n d t a , hogy ha h a s z n á r a lesz a vá­
r o s n a k , pályázik a c o n s u l s á g r a , de ha n e m , l e m o n d róla. E r r e n é m e l y e k - k ö z t ü k
D o m i t i u s is - n e k i b á t o r o d t a k , és m a g u k is pályázni akartak. M i k o r a z o n b a n P o m ­
p e i u s és C r a s s u s nyíltan b e j e l e n t e t t e szándékát, a t ö b b i e k m e g i j e d t e k és visszahú­
zódtak, D o m i t i u s t a z o n b a n , aki C a t ó n a k r o k o n a é s barátja volt, C a t o u n s z o l t a é s bá­
t o r í t o t t a , h o g y t a r t s o n ki s z á n d é k a m e l l e t t , m e r t a k ö z ö s szabadságért fog küzdeni;
P o m p e i u s n a k és C r a s s u s n a k n e m a c o n s u l s á g kell, h a n e m a zsarnokság, n e m a hiva­
tali t i s z t s é g e t akarják, h a n e m t a r t o m á n y o k a t é s h a d s e r e g e k e t a k a r n a k h a t a l m u k b a
keríteni.
C a t o így b e s z é l t és g o n d o l k o d o t t , s valósággal k é n y s z e r í t e t t e D o m i t i u s t , h o g y
m e n j e n el a választógyűlésre, és s o k a n m á s o k is e l k í s é r t é k . T ö b b e n elcsodálkozva
k é r d e z t é k : „ M i s z ü k s é g ü k van e z e k n e k m á s o d i k c o n s u l s á g r a ? M i é r t újra ő k k e t t e n ?
M i é r t n e m m á s o k k a l ? S o k olyan d e r é k e m b e r van k ö z ö t t ü n k , aki n e m v o l n a m é l t a t ­
lan rá, h o g y C r a s s u s n a k vagy P o m p e i u s n a k c o n s u l t á r s a legyen." P o m p e i u s és pártja
e t t ő l megijedt, és n e m riadtak vissza a legdurvább és l e g e r ő s z a k o s a b b e s z k ö z ö k t ő l
s e m . így t ö b b e k k ö z t m e g l e s t é k D o m i t i u s t , a m i k o r virradat e l ő t t társai k í s é r e t é b e n
l e m e n t a fórumra; fáklyavivőjét m e g ö l t é k , t ö b b e k e t m e g s e b e s í t e t t e k , k ö z ö t t ü k
C a t ó t is. M i a l a t t e m b e r e i t s z é t k e r g e t t é k vagy D o m i t i u s h á z á b a zárták, P o m p e i u s t é s
C r a s s u s t c o n s u l l á k i á l t o t t á k ki. Kis idővel k é s ő b b fegyveresekkel k ö r ü l v e t t é k a szó-
328 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

széket, és C a t ó t e l k e r g e t t é k a fórumról; az e l l e n s z e g ü l ő k k ö z ü l n é h á n y a t m e g ö l t e k ,
C a e s a r p r o c o n s u l i h a t a l m á t ö t évre m e g h o s s z a b b í t o t t á k , saját m a g u k n a k t a r t o m á ­
nyul m e g s z a v a z t a t t á k Syriát és H i s p á n i á t . A s o r s h ú z á s n á l C r a s s u s k a p t a Syriát,
P o m p e i u s pedig Hispániát.
Mt. E.

• Az ún. „első triumvirátus" korszakára vonatkozóan lásd ORT 2 0 7 - 2 1 6 .

4.6.14. IULIUS CAESAR ÉS POMPEIUS PÁRHARCA

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] IV.2.

S z i n t e m á r a z e g é s z f ö l d k e r e k s é g e t m e g h ó d í t o t t u k , é s oly h a t a l m a s volt birodal­

m u n k , h o g y n e m akadt k ü l s ő erő, a m e l y m e g s e m m i s í t h e t t e volna. D e világbíró n é ­
p ü n k e t m e g g y ű l ö l t e a S z e r e n c s e , és ö n n ö n r o m l á s u n k r a kardot adott a k e z ü n k b e . A
v á r o s u n k falain belül t o m b o l ó M a r i u s - é s Cinna-féle ő r ü l e t m i n t h a c s a k e l ő j á t é k
vagy valamiféle főpróba l e t t volna. A Sulla kavarta vihar s z é l e s e b b t e r ü l e t e n pusztí­
tott, bár Itália határai k ö z ö t t adta ki végül a m é r g é t .
C a e s a r é s P o m p e i u s tébolyult d ü h e a z o n b a n m i n t valami v í z ö z ö n vagy lángfolyam
magával ragadta R ó m á t , Italiát, a n é p e k e t , a n e m z e t e k e t és végül az e g é s z birodal­
m a t , a legtávolabbi határokig, úgyhogy n e m helyes c s a k p o l g á r h á b o r ú n a k nevezni,
d e m é g szövetséges vagy k ü l s ő ellenfél elleni h á b o r ú n a k s e m , m e r t valahogy m i n d e z
együtt volt, és t ö b b volt, m i n t egyszerű h á b o r ú . H i s z e n ha c s a k a h a d v e z é r e k e t t e ­
kintjük: az e g é s z s e n a t u s n a k állást kellett foglalnia a p á r t o k k ü z d e l m é b e n ; ha a s e r e ­
geket is: az egyik oldalon tizenegy legio s o r a k o z o t t fel, a m á s i k o n pedig t i z e n n y o l c ,
Itália színe-virága és v é r b ő ereje; ha a s z ö v e t s é g e s e k t ő l k a p o t t s e g í t ő c s a p a t o k a t : az
egyik részről G a l l i á b a n és G e r m a n i á b a n t a r t o t t a k t o b o r z á s t , a m á s i k o l d a l o n s o r o m ­
p ó b a állt D e i o t a r u s , A r i o b a r z a n e s , T a r c o n d i m o t u s , C o t y s é s R h a s c y p o l i s , t o v á b b á
T h r a c i a , Cappadocia, M a c e d ó n i a , Cilicia, G ö r ö g o r s z á g é s a z e g é s z K e l e t e g y e s í t e t t
hadereje; ha a h á b o r ú idejét akarjuk k i s z á m í t a n i : négy évig tartott, s a p u s z t í t ó e s e ­
m é n y e k h e z k é p e s t m é g rövid is volt; ha pedig a h a d s z í n t e r e k e t és a c s a t a m e z ő k e t
nézzük: a h a r c Italiában b o n t a k o z o t t ki, o n n a n G a l l i á b a és H i s p á n i á b a c s a p o t t át,
majd nyugatról visszafordulva teljes erővel E p i r u s b a n é s T h e s s a l i á b a n k e z d e t t t o m ­
bolni, i n n e n h i r t e l e n átterjedt E g y i p t o m r a , a h o n n a n Kis-Ázsia felé fordult, k é s ő b b
Africára t ö r t rá, s végül H i s p á n i á b a kanyarodott vissza, a h o l rövid i d ő r e e l p i h e n t . A
háborúval a z o n b a n n e m h u n y t ki a pártgyűlölet is. M e r t az n e m c s i t u l t el addig, a m í g
m a g á b a n a V á r o s b a n , a s e n a t u s kellős k ö z e p é n a l e g y ő z ö t t e k haragja e l é g t é t e l t n e m
szerzett m a g á n a k , s vérét n e m o n t o t t á k a győztes h a d v e z é r n e k .
E szörnyű csapás oka, a k á r c s a k az ö s s z e s t ö b b i é , a t ú l z o t t s z e r e n c s e volt. A m i k o r
ugyanis Q u i n t u s M e t e l l u s é s L u c i u s Afranius c o n s u l s á g a idején R ó m a m á r a z e g é s z
földkerekségen u r a l k o d o t t tekintélyével, s a m i k o r a V á r o s P o m p e i u s s z í n h á z a i b a n
ü n n e p e l t e a legfrissebb győzelmeket, a p o n t u s i és az a r m e n i a i diadalt, P o m p e i u s túl
 4.6.14. IUUUS CAESAR ÉS POMPEIUS PÁRHARCA 329

nagy h a t a l m a - a h o g y lenni s z o k o t t - irigységet k e l t e t t a z o k b a n a polgárokban, akik

ö l b e t e t t kézzel ültek. M e t e l l u s b a n azért, m e r t cretai d i a d a l m e n e t é n e k pompáját
korlátozták, C a t ó b a n pedig azért, m e r t m i n d i g ferde s z e m m e l n é z e t t a befolyásos
p o l i t i k u s o k r a . E z é r t m i n d k e t t e n ó c s á r o l t á k a hadvezért, és l e h u r r o g t á k intézkedése­
it. P o m p e i u s n a k fájt a dolog, k i h o z t a a sodrából, és arra ö s z t ö k é l t e , hogy megfelelő
v é d e l e m r ő l g o n d o s k o d j é k , amellyel m e g ő r i z h e t i m é l t ó s á g á t . A k k o r i b a n C r a s s u s volt
az egyik l e g e l ő k e l ő b b , leggazdagabb és l e g t e k i n t é l y e s e b b férfi, aki ráadásul m é g t ö b b
vagyonra vágyott. C. C a e s a r t ékesszólása, vállalkozó kedve és c o n s u l i tisztsége segí­
t e t t e egyre feljebb, P o m p e i u s a z o n b a n túlszárnyalta m i n d k e t t ő j ü k e t . C a e s a r arra vá­
gyott, h o g y m e g s z e r e z z e , C r a s s u s h o g y növelje, P o m p e i u s pedig hogy m e g ő r i z z e
m é l t ó s á g á t . M i n d h á r m a n h a t a l o m r a t ö r t e k , e z é r t k ö n n y e n m e g e g y e z t e k egymással,
h o g y k e z ü k b e kaparintják az államigazgatást. B á r k ö z ö s erőfeszítéssel, de mindegyi­
k ü k a m a g a d i c s ő s é g é n fáradozott; C a e s a r r á t ö r t Galliára, C r a s s u s Asiára, P o m p e i u s
v i s z o n t H i s p á n i á t s z e r e z t e m e g m a g á n a k . H á r o m óriási h a d s e r e g l e s t e parancsaikat,
és s e g í t s é g ü k k e l a h á r o m , s z ö v e t s é g r e l é p e t t v e z e t ő államférfi ki t u d t a vívni magá­
n a k a földkerekség fölötti u r a l m a t . Ez a h a t a l m i r e n d s z e r tíz évig fennmaradt; a felek
állták a szavukat, m e r t féken t a r t o t t a ő k e t az e g y m á s t ó l való félelem. C r a s s u s azon­
b a n é l e t é t v e s z t e t t e a p a r t h u s o k elleni hadjáratban, s m e g h a l t C a e s a r leánya, Iulia is,
aki P o m p e i u s felesége volt, s a h á z a s s á g k ö t e l é k é v e l t e t t e m é g szilárdabbá a vő és az
após s z ö v e t s é g é t . E g y á s z e s e t e k n y o m á n a z o n n a l k i t ö r t a h a t a l m i v e r s e n g é s . P o m ­
p e i u s s a n d a s z e m m e l m é r e g e t t e C a e s a r gyarapodó vagyonát, C a e s a r n a k pedig nyo­
m a s z t ó volt P o m p e i u s t e k i n t é l y e . A z egyik n e m tűrte, hogy valaki vele egyenlő le­
gyen, a m á s i k pedig, h o g y bárki őfelette álljon. Szégyen, gyalázat! Ú g y hajba kaptak
a z e l s ő s é g e n , m i n t h a egy ilyen r o p p a n t b i r o d a l o m a m a g a s z e r e n c s é j é b e n n e m t u d n a
elviselni egyszerre k é t ilyen e m b e r t . E z é r t L e n t u l u s é s M a r c e l l u s c o n s u l s á g a idején
az addig egy k ö v e t fújó államférfiak e l s ő í z b e n m e g s z e g t é k e g y m á s n a k a d o t t szavu­
kat. A s e n a t u s , illetve P o m p e i u s arról tárgyalt, h o g y m i k é n t váltják m a j d fel C a e s a r t
G a l l i á b a n . E n n e k a h e l y t a r t ó n e m is l e t t v o l n a e l l e n e , ha a l e g k ö z e l e b b i választások
alkalmával ő is pályázhat. De e l u t a s í t o t t á k azt a k é r é s é t , h o g y t á v o l l é t é b e n j e l ö l t e t ­
h e s s e m a g á t a c o n s u l i t i s z t s é g r e , b á r n e m sokkal k o r á b b a n a tíz n é p t r i b u n u s h a t á r o ­
z a t a e z t m e g e n g e d t e n e k i . A n n a k idején P o m p e i u s is t á m o g a t t a e z t a d ö n t é s t , m o s t
a z o n b a n t i t o k b a n e l l e n e d o l g o z o t t . A z t ü z e n t é k h á t C a e s a r n a k : J ö j j ö n é s pályázzon
az ősök szokása szerint!
O a z o n b a n a r é g e b b i r e n d e l k e z é s e k r e hivatkozva f e n n e n tiltakozott, és kijelentet­
te, h o g y ha n e m tartják m e g ígéretüket, ő s e m b o c s á t j a el h a d s e r e g é t . E z é r t a s e n a t u s
k ö z e l l e n s é g g é nyilvánította. C a e s a r e z e k n e k az e s e m é n y e k n e k a h a t á s á r a h a t á r o z o t t
úgy, h o g y fegyverrel védi m e g , a m i t fegyverrel vívott ki m a g á n a k . . . .
. . . M i u t á n P o m p e i u s t m e g v e r t e é s m e g f u t a m í t o t t a , ( C a e s a r ) e l ő b b r e v a l ó n a k tar­
t o t t a , h o g y a t a r t o m á n y o k ü g y e i n e k r e n d e z é s é v e l törődjék, m i n t h o g y ellenfelét fog­
j a ü l d ö z ő b e . Alvezérei révén elfoglalta Siciliát é s Sardiniát, a h o n n a n b i z t o s í t a n i l e h e ­
t e t t a g a b o n a e l l á t á s t . G a l l i á b a n s e m m i f é l e e l l e n s é g e s indulatra n e m talált, m e r t egy­
k o r ő m a g a t e r e m t e t t o t t b é k é t . . . . H i s p á n i á b a n k é t e s k i m e n e t e l ű volt a h á b o r ú , és
váltakozó hadi s z e r e n c s é v e l , de vér n é l k ü l zajlott le a harc C n a e u s P o m p e i u s alvezé-
reivel, P e t r e i u s s z a l és A f r a n i u s s z a l . . . C a e s a r . . . elfoglalta az i n n e n s ő Hispániát, s a
330 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

t ú l s ó t a r t o m á n y s e m sokáig t a r t ó z t a t h a t t a fel, m e r t m i t t e h e t e t t v o l n a e g y e t l e n légió,

a m i k o r öt m á r e lve s z e tt? így h á t Varró m a g á t ó l k i t é r t a hadvezér útjából, s m i n d e n :
Gades, a t e n g e r s z o r o s és az Ó c e á n is m e g h ó d o l t C a e s a r s z e r e n c s é j e e l ő t t .
A V é g z e t a z o n b a n Illyricumban és Africában s z e m b e f o r d u l t a távollévő hadvezér­
rel, m é g h a c s a k k í m é l e t e s e n is, m i n t h a azt akarta volna, h o g y n é h á n y b a l s z e r e n c s é s
e s e m é n y m é g j o b b a n h a n g s ú l y o z z a sikereit. A f ő p a r a n c s n o k u t a s í t á s á r a D o l a b e l -
l á n a k és A n t o n i u s n a k el kellett foglalnia az Adriai-tenger s z ű k bejáratait, s az e l ő b b i
az illyr, az u t ó b b i a curictai p a r t o n ü t ö t t e fel táborát, a t e n g e r e k e t pedig - a m e r r e a
s z e m e l l á t o t t - P o m p e i u s t a r t o t t a h a t a l m á b a n . Az ő egyik alvezére, O c t a v i u s L i b o
hirtelen m i n d k e t t ő j ü k e t b e k e r í t e t t e e r ő s tengerészalakulataival. A n t o n i u s t a z é h í n ­
ség k é n y s z e r í t e t t e rá, hogy m e g a d j a m a g á t . . . . B á r a vitézség n e m a k a d á l y o z h a t t a
m e g elbukásukat, m é g s e m akarták m a g u k a t m e g a d n i : Vulteius t r i b u n u s b u z d í t á s á r a
l e ö l d ö s t é k egymást, é s m a g u k v é g e z t e k ö n m a g u k k a l .
H a s o n l ó b á t o r s á g o t m u t a t o t t Africában C u r i o , d e r á i s ugyanilyen v e r e s é g várt. O t
azért küldték ki, h o g y m e g s z e r e z z e a t a r t o m á n y t . T ö n k r e is v e r t e és m e g f u t a m í t o t t a
Varust, de aztán fejébe szállt a dicsőség, és I u b a király r a j t a ü t é s s z e r ű t á m a d á s á t m e g
a m a u r u s lovasságot m á r n e m t u d t a feltartóztami. A l e g y ő z ö t t e l ő t t ugyan szabad
volt a m e n e k ü l é s útja, de t i s z t e s s é g t u d a t a arra ö s z t ö k é l t e , h o g y k ö v e s s e a h a l á l b a
hadseregét, a m e l y az ő v a k m e r ő s é g e m i a t t v e s z e t t oda. . . .
. . . T h e s s a l i á t v á l a s z t o t t a ( C a e s a r ) az ü t k ö z e t színteréül, s a philippi c s a t a m e z ő n
dőlt el a V á r o s , a b i r o d a l o m és az e m b e r i s é g sorsa. S o h a és s e h o l n e m t e k i n t e t t m é g
le a V é g z e t i s t e n a s s z o n y a a r ó m a i n é p ilyen r o p p a n t haderejére, és n e m l á t o t t m é g
ennyi m é l t ó s á g o t s e m egyszerre: t ö b b m i n t h á r o m s z á z e z e r k a t o n a s o r a k o z o t t fel a z
egyik és a m á s i k oldalon is, n e m beszélve a s e g í t ő c s a p a t o k r ó l , a királyokról és a
s e n a t u s r ó l . . . . D e n e m kevésbé volt c s o d á l a t o s a c s a t a k i m e n e t e l e s e m . P o m p e i u s n a k
t e n g e r s o k lovassága volt, és úgy látszott, h o g y k ö n n y ű s z e r r e l b e k e r í t i C a e s a r t . M é g ­
is őt k e r í t e t t é k b e .
. . . E z t a férfiút b a l s o r s á b a n c s a k akkor k í s é r t e v o l n a a s z e r e n c s e , ha ugyanaz a vég­
zet ragadta v o l n a e l ő t is, m i n t h a d s e r e g é t . D e m e g k e l l e t t é l n i e ö n n ö n d i c s ő s é g é n e k
elmúlását, n y o m o r u l t a n kellett végiglovagolnia a t h e s s a l i a i T e m p e völgyén, m a j d pe­
dig egy sajkával k ö t ö t t ki L e s b o s o n . A z o n k e l l e t t t ö p r e n g e n i e , m i k é n t fut m a j d
Syedrába, C i l i c i a e m b e r n e m l a k t a sziklái közé, vagy a p a r t h u s o k h o z , vagy Africába,
vagy E g y i p t o m b a . V é g ü l a p e l u s i u m i p a r t o n k e l l e t t elpusztulnia, a h o l a k i r á l y o k leg-
h i t v á n y a b b i k á n a k p a r a n c s á r a és h e r é l t e k s u g a l m a z á s á r a - gyalázata így l e t t t e l j e s ! -
felesége és gyermekei s z e m e láttára saját szökevény katonájának, S e p t i m i u s n a k a
kardja o l t o t t a ki é l e t é t .
K i n e g o n d o l t a volna, hogy P o m p e i u s halálával a h a r c i s véget ér t? D e b i z o n y m é g
sokkal p u s z t í t ó b b és h e v e s e b b láng c s a p o t t fel a t h e s s a l i a i tűzvész h a m u j á b ó l ! M a g á ­
b a n E g y i p t o m b a n is k i r o b b a n t a h á b o r ú C a e s a r ellen, h a b á r e n n e k az e s e m é n y n e k
n e m volt k ö z e a r ó m a i p á r t k ü z d e l m e k h e z .
. . . K ö z b e n A s i á b a n is új fölkelés t ö r t ki, s P o n t u s volt a m o z g a l o m tűzfészke. M i n t ­
ha a S o r s m i n d e n igyekezetével azon fáradozott volna, h o g y v é g e t v e s s e n M i t h r i -
datés királyságának, m e r t P o m p e i u s az apát, C a e s a r pedig a fiát győzte le. Az e k k o r
u r a l m o n lévő P h a r n a c e s i n k á b b a m i viszálykodásainkból m e r í t e t t ö n b i z a l m a t , m i n t
 4.6.14. IULIUS CAESAR ÉS POMPEIUS PÁRHARCA 331

tulajdon b á t o r s á g á b ó l , s úgy t ö r t be t á m a d á s r a k é s z hordájával C a p p a d o c i á b a . C a e ­

sar a z o n b a n fölvette vele a k ü z d e l m e t , és egyetlen - hogy úgy m o n d j a m - m a c s ­
ka-egér h a r c b a n e l t a p o s t a , villám módjára, egy s z e m p i l l a n t á s alatt földre sújtva és
m e g s e m m i s í t v e őt. N e m h i ú k é r k e d é s C a e s a r n a k az a k i j e l e n t é s e , h o g y e l ő b b látta el
az e l l e n s é g baját, m i n t a h o g y a s z e m b e n álló felet m e g p i l l a n t o t t a .
. . . C a e s a r m i n t győztes hadvezér t é r t vissza hazájába, s e l ő s z ö r Gallia fölött t a r t o t t a
m e g diadalmenetét, amelyben elvonultatta a rómaiak szeme előtt a Rhenus, a
R h o d a n u s és a leigázott Ó c e á n aranyból kikalapált k é p m á s á t . A m á s i k ünnepi bevo­
n u l á s s o r á n az egyiptomi b a b é r k o s z o r ú övezte a hadvezért: a h o r d o z h a t ó állványokon
e k k o r l á t h a t ó volt a Nilus, A r s i n o e és a P h a r o s , a m e l y úgy szikrázott, hogy szinte lán­
golni látszott. H a r m a d i k a l k a l o m m a l a diadalkocsi a P h a r n a c e s és P o n t u s felett ara­
t o t t g y ő z e l e m e m l é k é r e gördült végig a városon. A negyedik d i a d a l m e n e t Iubának,
M a u r e t a n i á n a k és a k é t s z e r leigázott H i s p á n i á n a k a j e l k é p e i t b o c s á t o t t a k ö z s z e m l é r e .
Pharsalus, T h a p s u s és M u n d a s e h o l s e m szerepelt a felvonulásokon, pedig mennyivel
n a g y o b b a k voltak a z o k a t e t t e k , m e l y e k é r t a győztes n e m t a r t o t t d i a d a l m e n e t e t .
E k k o r végre-valahára e l ü l t e k a fegyverek: a m o s t k ö v e t k e z ő b é k é t n e m s z e n n y e z t e
be vér, és m e g b o c s á t á s p r ó b á l t a feledtetni a h á b o r ú t . S e n k i t s e m gyilkoltak le C a e s a r
parancsára, c s a k Afraniust, a k i n e k pedig egyszer m á r m e g k e g y e l m e z e t t , t o v á b b á
F a u s t u s S u l l á t v é g e z t é k ki, akit P o m p e i u s arra t a n í t o t t , hogy a vöktől félni kell, és vé­
gül P o m p e i u s leányát is m e g ö l t é k apró magzataival együtt, a k i k S u l l a gyermekei vol­
tak. Ezzel C a e s a r a k é s ő b b i időkre kívánt e l r e t t e n t ő példát adni.
Polgártársai s e m m a r a d t a k h á t h á l á t l a n o k iránta: m i n t egyedüli v e z é r ü k e t m i n d e n
t i s z t e l e t j e l é v e l e l h a l m o z t á k , a t e m p l o m o k körül felállították szobrait, a s z í n h á z b a n
sugárkoszorúval d í s z í t e t t fejéket kapott, a t a n á c s é p ü l e t b e n m a g a s í t o t t e m e l v é n y e n
ült, h á z á n a k o r o m z a t o t é p í t e t t e k , róla n e v e z t é k el az év egyik hónapját, ezenfelül a
h a z a atyjának és ö r ö k ö s d i c t a t o r n a k szólították, s utoljára - ki tudja, akarta-e ezt egy­
általán? - a f ő t é r e n álló s z ó s z é k e l ő t t A n t o n i u s c o n s u l felkínálta neki a királyi hata­
lomjelvényeit. M i n d e z e k e t úgy aggatták rá, m i n t a s z e n t szalagot s z o k á s a halálra
s z á n t áldozati b a r m o k r a . M e r t az állam e l s ő e m b e r é n e k szelídsége fölött a gyűlölet
ült diadalt, és a s z a b a d o k r a súlyos t e h e r k é n t n e h e z e d e t t az ő j ó t é t e m é n y e k e t oszto­
gató uralma.
N e m is tűrték tovább kormányzását. Brutus, Cassius és más előkelők összeesküd­
tek, h o g y e l t e s z i k ő t láb alól, aki e l s ő m e r é s z e l t l e n n i k ö z ö t t ü k . M i l y e n feltartóztat­
h a t a t l a n is a végzet! A t i t k o s szervezkedés h í r e kiszivárgott, s ő t a m e r é n y l e t napján
m é g egy fóljelentésfélét is á t a d t a k C a e s a r n a k , aki a száz áldozati állat egyikéből s e m
t u d o t t kedvező előjelet kiolvasni. M é g i s e l m e n t a s e n a t u s ü l é s t e r m é b e , a p a r t h u s o k
elleni hadjárat t e r v é t forgatva az agyában. O t t ült e l e f á n t c s o n t b e r a k á s o s székén,
a m i k o r a t a n á c s e m b e r e i r á v e t e t t é k m a g u k a t , s ő h u s z o n h á r o m s e b t ő l b o r í t v a hullt a
földre. Aki polgárvérrel á r a s z t o t t a el a földkerekséget, végül is tulajdon vérével fes­
t e t t e p i r o s r a a curiát.
H. L.

• Caesar és Pompeius polgárháborújának eseménytörténetére vonatkozóan és társadalomtör­

téneti összefüggéseinek elemzésére lásd ÓRT 2 1 6 - 2 2 8 . , illetve RTT 7 8 - 8 8 .
332 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.6.15. CAESAR URALMÁNAK J E L L E M Z É S E

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Iulius Caesar 57.

R ó m a lakosai m e g h a j o l t a k C a e s a r s z e r e n c s é j e előtt, s mivel a p o l g á r h á b o r ú t ó l és a

v e l e j á r ó b a j o k t ó l n é m i k é p p e n fellélegzettek, hajlandók voltak elviselni a z egy e m b e r
u r a l m á t j e l e n t ő igát. C a e s a r n a k é l e t e végéig t a r t ó dictatori h a t a l m a t szavaztak m e g ,
a m i nyíltan bevallott zsarnoki u r a l m a t j e l e n t e t t , mivel az így r á r u h á z o t t h a t a l o m bir­
t o k á b a n s e n k i n e k n e m t a r t o z o t t politikai felelősséggel, ráadásul ez a h a t a l o m végle­
ges is volt. A r e á r u h á z a n d ó k i t ü n t e t ő c í m e k r ő l és t i s z t s é g e k r ő l e l ő s z ö r C i c e r o ter­
j e s z t e t t e l ő j a v a s l a t o t a s e n a t u s b a n ; ezekről m é g e l m o n d h a t ó , h o g y n e m h a l a d t á k
m e g C a e s a r e m b e r i nagyságát. M á s o k a z o n b a n e g y m á s s a l k e l t e k versenyre, é s szer-
t e l e n s é g ü k b e n odáig m e n t e k , hogy C a e s a r t n é p s z e r ű t l e n n é , s ő t g y ű l ö l e t e s s é t e t t é k
m é g a politikailag t ö k é l e t e s e n elfogulatlanok s z e m é b e n is. Gyűlölői túl t e t t e k m é g
hízelgőin is, és így sikerült elérniük, hogy m i k o r m e r é n y l e t t e l t ö r t e k C a e s a r é l e t é r e ,
a l e g j o b b ürügyekre hivatkozhattak, s t e t t ü k e t igazságos e l é g t é t e l n e k t ü n t e t h e t t é k
fel. B i z o n y o s a z o n b a n , h o g y m i h e l y t a p o l g á r h á b o r ú véget ért, e g y e t l e n c s e l e k e d e t é t
s e m h i b á z t a t h a t t a s e n k i . S ő t valójában helyes eljárás volt, h o g y a C l e m e n t i a - t e m p -
l o m o t győzelmei u t á n t a n ú s í t o t t e m b e r s é g e s m a g a t a r t á s a e m l é k é r e s z e n t e l t é k fel.
Tudvalevő, hogy n e m c s a k m e g b o c s á t o t t azoknak, akik e l l e n e h a r c o l t a k , h a n e m tiszt­
ségeket és hivatali állásokat is o s z t o g a t o t t nekik; így például B r u t u s is, C a s s i u s is
praetor lett. P o m p e i u s n a k k o r á b b a n l e d ö n t ö t t s z o b r a i t újra felállíttatta. E z a l k a l o m ­
m a l j e l e n t e t t e ki C i c e r o , hogy P o m p e i u s s z o b r a i n a k felállításával C a e s a r a m a g a
s z o b r a i n a k is b i z t o s h e l y e t szerzett. M i k o r pedig barátai azt ajánlották, h o g y vegye
m a g á t körül t e s t ő r s é g g e l , é s s o k a n ö n k é n t j e l e n t k e z t e k is, C a e s a r e l h á r í t o t t a m a g á ­
tól ezt a t i s z t e s s é g e t . J o b b , m o n d o t t a , h a a z e m b e r egyszer h a l m e g , m i n t h o g y állan­
dó h a l á l f é l e l e m b e n éljen. A s z e m é l y e s b i z t o n s á g m e g ő r z é s é r e l e g j o b b e s z k ö z n e k a
nép rokonszenvét tartotta. Ezért ünnepségekkel és ingyengabona-osztással tovább­
r a i s a n é p k e g y é t k e r e s t e , k a t o n á i r é s z é r e pedig ú j t e l e p e s v á r o s o k a t a l a p í t o t t . E z e k
k ö z ö t t a k é t l e g j e l e n t ő s e b b K a r t h á g ó és K o r i n t h o s volt. A v é l e t l e n folytán ezt a k é t
várost a m ú l t b a n egy i d ő b e n foglalták el és s e m m i s í t e t t é k m e g , s m o s t egyszerre ala­
pították újra okét.
Mt. E.
Caesar egyeduralmának jellemzésére lásd ORT 2 2 0 - 2 2 5 .

4.6.16. R Ó M A HELYZETE P O M P E I U S É S C A E S A R HALÁLA U T Á N

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] IV.3.

Úgy látszott, h o g y C a e s a r és P o m p e i u s e r ő s z a k o s halála u t á n a r ó m a i n é p i s m é t

visszatér szabadságának ősi állapotába. É s vissza i s t é r t volna, h a n e m h a g y P o m ­
p e i u s m a g a u t á n fiakat, s e m pedig C a e s a r ö r ö k ö s t , é s h a - e z m i n d k e t t ő n é l vészedéi-
 4.6.17. A „MÁSODIK TRIUMVIRÁTUS" 333

m e s e b b volt - n e m m a r a d t v o l n a é l e t b e n A n t o n i u s , C a e s a r egykori barátja, k é s ő b b

h a t a l m i vetélytársa, aki viharba és l á n g o k b a b o r í t o t t a a m o s t k ö v e t k e z ő éveket. M e r t
m i k ö z b e n S e x t u s ( P o m p e i u s ) v i s s z a k ö v e t e l t e apja vagyonát, é s r e t t e g é s b e n t a r t o t t a
az e g é s z tengert; m i k ö z b e n O c t a v i u s b o s s z ú t állt apja (ti. C. Iulius C a e s a r ) haláláért,
s T h e s s a l i á b a n újból m e g r e n d ü l t a föld, az állhatatlan lelkületű A n t o n i u s r o s s z n é ­
v e n vette, h o g y O c t a v i u s l é p e t t C a e s a r ö r ö k é b e , é s C l e o p a t r a iránti s z e r e l m é t ő l hajt­
va e l p á r t o l t hazájától, és királyságra t ö r t .
... A r ó m a i n é p n e m t u d t a m e g ő r i z n i m á s k é p p épségét, c s a k úgy, hogy térdet-fejet
h a j t o t t a szolgaság e l ő t t . M é g i s hálát kell adnunk, hogy ilyen e s z e v e s z e t t zűrzavar
k ö z e p e t t e a f ő h a t a l o m é p p e n O c t a v i u s C a e s a r A u g u s t u s r a szállt, aki bölcsességével
és l e l e m é n y e s s é g é v e l talpra á l l í t o t t a a b i r o d a l o m m i n d e n í z é b e n m e g r e n d ü l t testét,
a m e l y kétségkívül s o h a s e m t u d o t t v o l n a felépülni, k é p t e l e n l e t t volna megtalálni
b e l s ő b é k é j é t , h a n i n c s olyan vezére, aki úgy k o r m á n y o z z a ő t fejbólintásával, m i n t
a h o g y a l é l e k m e g az é r t e l e m igazgat b e n n ü n k e t .
H. L.

• Róma állapotaira Pompeius és Caesar halálát követően és a válságból kivezető út keresésére

vonatkozóan lásd ÓRT 2 1 6 - 2 2 5 . , illetve RTT 8 8 - 9 5 .

4.6.17. A „MÁSODIK TRIUMVIRÁTUS"

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] IV.6.

A m i k o r m á r c s a k A n t o n i u s v e s z é l y e z t e t t e a b é k é t és v e s z é l y e z t e t t e az államot,
L e p i d u s m e l l é j e szegődött, m i n t a t ű z v é s z h e z a láng. M i t l e h e t e t t t e n n i k é t c o n s u l és
k é t h a d s e r e g e l l e n ? S z ö v e t s é g r e kellett lépni, l é t r e h o z v a a l e g v é r e s e b b egyezséget.
A s z e r z ő d é s t k ö t ő felek m i n d e g y i k é n e k éppolyan k ü l ö n b ö z ő volt a célja, m i n t a
j e l l e m e . L e p i d u s t a kincsvágy ö s z t ö k é l t e , s e n n e k k i e l é g í t é s é r e a k ö z t á r s a s á g zűrza­
varos h e l y z e t e r e m é n y t i s nyújtott; A n t o n i u s b o s s z ú r a s z o m j a z o t t a z o k ellen, akik ő t
az á l l a m e l l e n s é g é n e k k i á l t o t t á k ki, az ifjú C a e s a r t pedig b á n t o t t a , h o g y apja, a k i n e k
alvilági árnyát C a s s i u s é s B r u t u s n e m hagyta nyugodni, m e g t o r l a t l a n u l h a l t m e g .
H o g y úgy m o n d j a m : a h á r o m vezér a z e m l í t e t t m e g á l l a p o d á s é r t e l m é b e n k ö t ö t t b é ­
k é t . A Perusia és B o n o n i a k ö z ö t t i folyótalálkozásnál adtak e g y m á s n a k kezet, s itt üd­
v ö z ö l t é k e g y m á s t a h a d s e r e g e k is.
N y a k u n k r a ült t e h á t a h á r o m e m b e r szövetsége, a m e l y s z ö g e s e l l e n t é t b e n állt a jó
e r k ö l c s ö k k e l . Fegyverek t e r í t e t t é k földre az á l l a m o t , visszatért a Sulla-féle i n t é z m é ­
n y e s vérengzés, s a k e g y e t l e n k e d é s t m é g c s a k n e m is az bizonyítja a legjobban, h o g y
s z á m s z e r i n t száznegyven s e n a t o r t m é s z á r o l t a k le: a földkerekség m i n d e n p o n t j á n
rút, k ö n y ö r t e l e n és s z á n a l m a s halál várt a m e n e k ü l ő k r e .
Ki ne s ó h a j t o t t v o l n a fel a k k o r a aljasság hallatán, h o g y A n t o n i u s t ö r v é n y e n kívül
h e l y e z t e tulajdon anyai nagybátyját, L u c i u s C a e s a r t ; L e p i d u s pedig saját testvérét,
L u c i u s P a u l u s t ? Igaz, R ó m á b a n m á r k o r á b b a n s z o k á s volt, h o g y a legyilkoltak fejét a
334 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

főtér s z ó n o k i e m e l v é n y é n tegyék k ö z s z e m l é r e , de a polgárság m é g így s e m t u d t a

visszatartani könnyeit, a m i k o r a s z ó s z é k e n C i c e r o levágott fejét m e g p i l l a n t o t t a .
M o s t éppúgy o d a c s ő d ü l t e k látására, m i n t ahogy a n n a k idején m e g h a l l g a t á s á r a se­
r e g l e t t e k egybe. A n t o n i u s és Lepidus t á b l á c s k á k r a r ó t t kivégzési listáin e z e k a gaz­
t e t t e k szerepeltek. C a e s a r b e é r t e apja gyilkosainak halálra ítélésével, n e h o g y j o g o s ­
n a k t ű n j ö n fel a gyilkosság, a m i é r t s e n k i s e m áll é r t e b o s s z ú t .
H. L.

• Róma állapotaira Pompeius és Caesar halálát követően és a válságból kivezető út keresésére

vonatkozóan lásd ÓRT 2 1 6 - 2 2 5 . , illetve RTT 8 8 - 9 5 .

4.6.18. A MÁSODIK TRIUMVIRÁTUS LÉTREHOZÁSA

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 4 . 2 - 3 .

2. C a e s a r és A n t o n i u s e l l e n s é g e s k e d é s ü k u t á n a szövetség m e g k ö t é s e végett M u t i n a
város k ö z e l é b e n a Lavinius folyó egy kicsiny és lapos s z i g e t é n t a l á l k o z o t t . M i n d k e t ­
tejükkel 5-5 legio k a t o n a s á g volt, e z e k e t egymással s z e m b e n á l l í t o t t á k fel, majd
m i n d k e t t e n 3 0 0 - 3 0 0 kísérővel a folyó hídjára léptek. E l ő b b egyedül L e p i d u s l é p e t t a
szigetre, átvizsgálta, majd k ö p e n y e l e n g e t é s é v e l adott j e l t k e t t e j ü k n e k , h o g y j ö h e t ­
nek. A z o k 3 0 0 főnyi k í s é r e t ü k e t és barátaikat a hídfőnél hagyták, s a sziget k ö z e p é ­
n e k egy j ó l l á t h a t ó pontjára m e n t e k . Itt t a n á c s k o z t a k h á r m a n , oly m ó d o n , h o g y C a e ­
sar c o n s u l i t i s z t s é g é r e való t e k i n t e t t e l k ö z é p ü t t ült. K é t n a p i , hajnaltól az e s t é b e nyú­
ló t a n á c s k o z á s u t á n a k ö v e t k e z ő k e t h a t á r o z t á k : C a e s a r tegye le a c o n s u l i t i s z t s é g e t , s
az év hátralevő r é s z é b e n Ventidius vegye azt át t ő l e . A p o l g á r h á b o r ú o k o z t a zavar fel­
s z á m o l á s á r a Lepidus, A n t o n i u s é s C a e s a r r é s z é r e t ö r v é n y e s ú t o n ö t évre s z ó l ó hiva­
talt kell szervezni, a m e l y n e k viselői c o n s u l i j o g k ö r r e l r e n d e l k e z n é n e k . E z t az elneve­
z é s t választották „dictatori j o g k ö r " helyett, a l i g h a n e m azért, m e r t é p p e n A n t o n i u s
j a v a s o l t a a dictatori hivatal ö r ö k időkre való m e g s z ü n t e t é s é t : k i m o n d t á k továbbá,
hogy e hivatal viselői nevezik ki öt éven át a V á r o s é v e n k é n t i m a g i s t r a t u s a i t , a z o n n a ­
li hatállyal. S z é t o s z t o t t á k a provinciák helytartóságait is. A n t o n i u s k a p t a a galliai
provinciákat, kivéve a P i r e n e u s o k k a l h a t á r o s ún. régi Galliát. E n n e k , v a l a m i n t
H i s p á n i á n a k helytartósága L e p i d u s n a k j u t o t t ; végül C a e s a r é l e t t Africa, S a r d i n i a é s
Sicilia s a k ö z ö t t ü k e l t e r ü l ő szigetek.
3. A h á r o m férfiú ily m ó d o n o s z t o t t a fel egymás k ö z ö t t a R ó m a i B i r o d a l m a t . C s u ­
pán az Adrián túl fekvő t e r ü l e t e k e t m e l l ő z t é k az o s z t o z k o d á s n á l , m e r t o t t m é g
B r u t u s és C a s s i u s volt h a t a l m o n . A C a s s i u s és B r u t u s elleni h á b o r ú r a A n t o n i u s és
C a e s a r vállalkozott. L e p i d u s n a k a k ö v e t k e z ő év c o n s u l s á g a s a fővárosi ügyek i n t é z é ­
se maradt, azzal, h o g y H i s p á n i á t l e g á t u s o k útján k o r m á n y o z z a . L e p i d u s h a d s e r e g é ­
ből h á r o m legio m a r a d j o n vele R ó m a biztosítására, a t ö b b i h é t légiót C a e s a r é s A n t o ­
n i u s o s s z a fel e g y m á s közt, úgy, h o g y C a e s a r n a k h á r o m , A n t o n i u s n a k pedig n é g y
j u s s o n . így m i n d k e t t e n húsz-húsz légióval i n d u l n a k h á b o r ú r a . A k a t o n á k g y ő z e l m i
 4.6.19. A MÁSODIK TRIUMVIRÁTUS TAGJAI ÁLTAL ELRENDELT PROSCRIPTIO. 335

r e m é n y s é g e i n e k fokozására t ö b b m á s j u t t a t á s o n kívül t i z e n n y o l c itáliai várost osz­

t o t t a k fel k ö z ö t t ü k a t e l e p í t é s céljára. E z e k e t a gazdagságuk, földbirtokállományuk
és é p ü l e t e i k s z é p s é g e t e k i n t e t é b e n k i e m e l k e d ő v á r o s o k a t a hozzájuk t a r t o z ó földek­
kel és házakkal együtt úgy o s z t o t t á k fel a k a t o n á k k ö z ö t t , m i n t ahogy az ellenségtől
elfoglalt v á r o s o k a t s z o k á s . E z e k közül a v á r o s o k közül a l e g i s m e r t e b b e k t ö b b e k kö­
zött: C a p u a , R h e g i u m , Venusia, B e n e v e n t u m , N u c e r i a , A r i m i n u m é s V i b o : Italiának
l e g s z e b b r é s z é t o s z t o t t á k t e h á t szét a sereg k ö z ö t t . E l h a t á r o z t á k azt is, hogy m i n d e ­
n e k e l ő t t egyéni e l l e n s é g e i k k e l végeznek, n e h o g y az ügyek újjárendezésében és a
távoli s z í n t é r e n folyó h a r c folytatásában akadályozzák őket. E b b e n egyeztek t e h á t
m e g , s a m e g e g y e z é s t í r á s b a foglalták. A h a t á r o z a t o k a t h á r m u k közül C a e s a r m i n t
c o n s u l i s m e r t e t t e a hadsereggel, c s u p á n a halálra s z á n t a k ügyéről n e m t e t t e m l í t é s t .
Szavai h a l l a t á r a a k a t o n á k üdvözlő k i á l t á s o k b a n t ö r t e k ki s a k i b é k ü l é s alkalmából
összeölelkeztek egymással.
H. I.

• A második triumvirátus korára vonatkozóan lásd ORT 2 3 0 - 2 4 0 .

4 . 6 . 1 9 . A M Á S O D I K T R I U M V I R Á T U S TAGJAI ÁLTAL E L R E N D E L T
PROSCRIPTIO HIVATALOS KÖZZÉTÉTELE

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 4 . 8 - 1 1 .

8. A p r o s k r i b á l ó r e n d e l e t szövege a k ö v e t k e z ő volt: „ M a r c u s Lepidus, M a r c u s A n t o ­

nius, O c t a v i u s Caesar, a k ö z ü g y e k r e n d e z é s é r e és irányítására megválasztott bizott­
ság tagjai a k ö v e t k e z ő k e t h i r d e t i k ki: Ha a gaz e m b e r e k , akik k ö n y ö r g é s ü k r e irgalmat
nyertek, de azt elnyervén, j ó t e v ő i k n e k ellenségeivé, majd orgyilkosaivá váltak, n e m
v o l n á n a k oly e s k ü s z e g ő k ; h a G a i u s C a e s a r t n e m ö l t é k v o l n a m e g é p p e n azok, akiket
ő fegyverrel levert, de k ö n y ö r ü l e t b ő l é l e t ü k k e l a j á n d é k o z o t t m e g , barátaivá tett, hi­
vatalokba, t i s z t s é g e k r e e m e l t , és ajándékokkal h a l m o z o t t el - a k k o r mi s e m kénysze­
r ü l n é n k ilyen e r é l y e s e n eljárni azokkal s z e m b e n , akik b e n n ü n k e t m e g s é r t e t t e k s a
h a z a e l l e n s é g e i n e k nyilvánítottak. M o s t a z o n b a n a z e l l e n ü n k s z ő t t ö s s z e e s k ü v é s b ő l
csakúgy, m i n t G a i u s C a e s a r s o r s á b ó l felismertük, h o g y a g o n o s z s á g o t e m b e r s é g g e l
n e m l e h e t m e g s z e l í d í t e n i , s e z é r t i n k á b b m e g e l ő z n i akarjuk e l l e n s é g e i n k e t , m i n t t ő ­
l ü k h a s o n l ó s o r s o t elszenvedni. Aki G a i u s C a e s a r s o r s á t é s a m i s é r e l m e i n k e t s z e m
e l ő t t tartja, eljárásunkat n e m t e k i n t h e t i igazságtalannak, k e g y e t l e n n e k vagy m é r t é k ­
t e l e n n e k . G a i u s C a e s a r t , aki egy s z e m é l y b e n volt i m p e r á t o r és főpap, aki a r ó m a i a k
s z e m é b e n l e g f é l e l m e t e s e b b n é p e k e t verte l e é s h ó d í t o t t a m e g , é s e l s ő k é n t h a t o l t
H é r a k l é s o s z l o p a i n túl az addig h a j ó z h a t a t l a n n a k t a r t o t t t e n g e r r e , aki a r ó m a i a k
e l ő t t eddig i s m e r e t l e n földeket fedezett fel - a s e n a t u s s z e n t n e k t e k i n t e t t ü l é s t e r m é ­
n e k kellős k ö z e p é n , a z i s t e n e k s z e m e l á t t á r a s e b e z t é k m e g h u s z o n h á r o m tőrdöféssel
és m é s z á r o l t á k le azok, akiket h á b o r ú b a n legyőzött, de m e g k e g y e l m e z e t t nekik, s
k ö z ü l ü k e g y e s e k e t m é g v a g y o n á n a k ö r ö k ö s e i v é is t e t t . A t ö b b i e k pedig ahelyett,
336 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

h o g y m e g b ü n t e t t é k volna e g a z t e t t á t k o z o t t elkövetőit, t i s z t s é g e k r e e m e l t é k őket, és

h e l y t a r t ó k k é n t a p r o v i n c i á k b a k ü l d t é k ki. A z o k pedig e z t a l e h e t ő s é g e t arra h a s z n á l ­
ták, h o g y kifosszák a k ö z p é n z e k e t , abból e l l e n ü n k s e r e g e t gyűjtsenek, és t o v á b b i se­
r e g e t k é r j e n e k a b a r b á r o k t ó l , b i r o d a l m u n k állandó e l l e n s é g e i t ő l . A m a r ó m a i v á r o s o ­
kat, a m e l y e k n e k i k n e m e n g e d e l m e s k e d t e k , felgyújtották, l e r o m b o l t á k s a földdel
t e t t é k egyenlővé, a r é m ü l e t ü k b e n n e k i k e n g e d e l m e s k e d ő k e t pedig hazájuk ellen és
m i e l l e n ü n k hajtják h á b o r ú r a .
9 . E l l e n s é g e i n k egy r é s z é n m á r b o s s z ú t álltunk, a h a a z i s t e n m e g s e g í t , h a m a r o s a n
m e g l á t j á t o k a t ö b b i e k b ű n h ő d é s é t is. Eddig is nagy t e t t e k e t v i t t ü n k v é g b e , vagy
állunk v é g r e h a j t á s u k e l ő t t , H i s p á n i á b a n , G a l l i á b a n é s i d e h a z a egyaránt. E g y e t l e n
feladatunk van m é g h á t r a : h a d a t viselni G a i u s C a e s a r n a k t e n g e r e n túl r e j t ő z k ö d ő
gyilkosai ellen. A m i d ő n a ti é r d e k e t e k b e n m e s s z i földön a k a r u n k h á b o r ú t vívni, úgy
véljük, s e m a m a g u n k , s e m a ti b i z t o n s á g t o k a t n e m szolgálná, ha o t t m a r a d n a h á ­
t u n k b a n a t ö b b i ellenség, hogy t á v o l l é t ü n k e t k i h a s z n á l v a a h á b o r ú v á l t o z ó e s e m é ­
nyei k ö z e p e t t e újabb t á m a d á s r a i n d u l h a s s o n . E s ü r g e t ő h e l y z e t b e n n e m akarjuk ve­
lük t ö b b é v e s z t e g e t n i a z időt, i n k á b b v a l a m e n n y i ü k k e l egy c s a p á s r a s z á m o l u n k l e .
Ok kezdték a h á b o r ú t e l l e n ü n k , a m i k o r m i n k e t és a v e z e t é s ü n k alatt álló s e r e g e k e t a
haza e l l e n s é g e i n e k n y i l v á n í t o t t á k !
1 0 . E l l e n s é g e i n k , n e m t ö r ő d v e s e m a z i s t e n e k bosszújával, s e m a z e m b e r e k gyűlö­
letével, a polgárok tízezreit a k a r t á k v e l ü n k együtt m e g ö l n i . M i a z o n b a n n e m n e h e z ­
t e l ü n k egyetlen társadadaimi c s o p o r t r a s e m , n e m i s s o r o l j u k fel v a l a m e n n y i ellen­
ségünket, a k i k v e l ü n k s z e m b e h e l y e z k e d t e k é s e l l e n ü n k á r m á n y o k a t s z ő t t e k ; n e m
s o r o l j u k fel m i n d a z o k a t , akik gazdagságukkal, vagyonukkal és t e k i n t é l y ü k k e l k i t ű n ­
n e k . N e m p r o s k r i b á l u n k annyi személyt, a m e n n y i t e l ő t t ü n k egy m á s i k d i c t a t o r ö l t
m e g , aki h a s o n l ó h e l y z e t b e n , p o l g á r h á b o r ú k u t á n á l l í t o t t a helyre a k ö z r e n d e t , s akit
s z e r e n c s é j e m i a t t F e l i x n e k n e v e z t e t e k . Pedig h á r o m e m b e r n e k s z ü k s é g s z e r ű e n t ö b b
e l l e n s é g e van, m i n t egynek! C s u p á n a leghitványabb és m i n d e n t e k i n t e t b e n legbű-
n ö s e b b s z e m é l y e k e n fogunk b o s s z ú t állni. E z t is l e g a l á b b annyira a ti é r d e k e t e k b e n
t e s s z ü k , m i n t a m i e n k b e n . H i s z e n a m í g k ö z t ü n k és k ö z t ü k áll a h a r c , n e k t e k kell
m i n d k é t fél r é s z é r ő l bajokat s z e n v e d n e t e k . A s e r e g e t s z i n t é n le kell csillapítani vala­
mivel, h i s z e n az s é r e l m e i m i a t t felingerült á l l a p o t b a n van, mivel k ö z ö s e l l e n s é g e i n k
a haza ellenségeként bélyegezték meg. Ámbár meglenne a hatalmunk ahhoz, hogy
akiket k é z r e kerítünk, a z o n n a l megöljük, h e l y e s e b b n e k t a r t o t t u k n e v e i k e t i n k á b b
p r o s c r i p t i o útján k ö z h í r r é t e n n i , s e m h o g y r a j t a ü t é s s z e r ű é n v é g e z z ü n k velük. E z t is a
ti é r d e k e t e k b e n t e s s z ü k , h o g y a felindult k a t o n á k ne v e t e m e d j e n e k t ú l k a p á s o k r a ár­
tatlanokkal szemben, h a n e m - éppen ellenkezőleg - csupán meghatározott számú,
név szerint kijelölt s z e m é l y ellen l é p j e n e k fel, a t ö b b i e k t ő l pedig, a r e n d e l e t é r t e l m é ­
ben, tartózkodjanak.
1 1 . A j ó s z e r e n c s e j e g y é b e n rendeljük t e h á t : s e n k i a z e z e n l i s t á b a n felsorolt sze­
m é l y e k közül n e fogadjon b e senkit, n e r e j t e g e s s e , n e s z ö k t e s s e m e g , é s n e l á s s a e l
pénzzel. Akiről kiderül, h o g y ilyen s z e m é l y t m e n t e g e t , s e g í t ő t á r s a vagy c i n k o s a volt,
azt mi a p r o s k r i b á l t a k l a j s t r o m á r a helyezzük, n e m t ö r ő d v e s e m m i l y e n kifogással
é s n e m i s m e r v e m e g b o c s á t á s t . Aki ő k e t m e g ö l i , fejüket s z o l g á l t a s s a b e n e k ü n k .
A m e n n y i b e n szabad ember, f e j e n k é n t 2 5 0 0 0 attikai d r a c h m á t kap; a m e n n y i b e n p e -
 4.6.20. OCTAVIANUS LEGYŐZI ELLENFELEIT: A POLGÁRHÁBORÚK KORÁNAK LEZÁRÁSA 337

dig rabszolga, egyéni szabadságán és egykori u r á n a k polgárjogán kívül 10 0 0 0 attikai

d r a c h m á t . H a s o n l ó j u t a l o m vár a följelentőkre. A z o k n a k nevét, akik t ő l ü n k pénzju­
t a l m a t kapnak, n e m foglaljuk írásba, n e h o g y a n e v e k nyilvánosságra k e r ü l j e n e k . " így
h a n g z i k a t r i u m v i r e k r e n d e l e t é n e k latin nyelvből görögre fordított szövege.
H. I.

• A második triumvirátus korára vonatkozóan lásd ORT 2 3 0 - 2 4 0 .

4.6.20. OCTAVIANUS LEGYŐZI ELLENFELEIT:

A POLGÁRHÁBORÚK KORÁNAK LEZÁRÁSA

Appianos: Rhómaikón emphylión [A római polgárháborúk] 5.132.

Ú g y t ű n t , h o g y ezzel v é g e t é r t e k a p o l g á r h á b o r ú k . C a e s a r (értsd: O c t a v i a n u s ) e k k o r
28 éves volt, s a v á r o s o k m á r s o r r a á l l í t o t t á k fel s z o b r a i t saját i s t e n e i k k ö z ö t t . R ó m á ­
b a n és I t a l i á b a n a z o n b a n m é g nyíltan garázdálkodtak a rablóbandák; és g a z t e t t e i k e t
v a k m e r ő m ó d o n rablás, n e m pedig t i t k o s tolvajlás formájában h a j t o t t á k végre. C a e ­
sar S a b i n u s t j e l ö l t e ki a r e n d helyreállítására. Ez az elfogottak nagy r é s z é t kivégeztet­
te, s egy év leforgása alatt v é g k é p p e n h e l y r e á l l í t o t t a a k ö z b i z t o n s á g o t . Állítólag e z ó t a
áll fenn az éjjeli ő r ö k c s a p a t a i n a k (cohortes vigilum) rendje és szervezete. Caesar, m i u ­
t á n m i n d e n k i c s o d á l a t á r a és e g é s z e n váratlan m ó d o n , ily gyorsan á l l í t o t t a helyre a
rendet, hozzájárult a h h o z , h o g y az államügyek s z á m o s ágazatát az ősi s z o k á s szerint
az é v e n k é n t v á l a s z t o t t m a g i s t r a t u s o k igazgassák; a p o l g á r h á b o r ú r a v o n a t k o z ó ada­
t o k a t t a r t a l m a z ó feljegyzéseket e l é g e t t e ; k i j e l e n t e t t e továbbá, hogy az a l k o t m á n y t
t e l j e s s é g é b e n a k k o r fogja helyreállítani, a m i k o r A n t o n i u s visszatér a p a r t h u s hadjá­
ratról; ő ugyanis - m o n d t a - m e g van győződve arról, hogy a p o l g á r h á b o r ú k végezté­
vel t á r s a is ö n k é n t fogja l e t e n n i h a t a l m á t . E z e n fellelkesülve a n é p egyhangú felkiál­
tással é l e t h o s s z i g l a n t r i b u n u s s z á választotta, a l i g h a n e m a b b a n a r e m é n y b e n , hogy
e n n e k az é l e t h o s s z i g l a n i t i s z t s é g n e k megadásával is rábírják a korábbi h a t a l o m r ó l
való l e m o n d á s r a . E z t a m e g t i s z t e l t e t é s t is elfogadta, m a j d a saját k e z d e m é n y e z é s é r e
az á l l a m v e z e t é s k é r d é s é b e n levelet i n t é z e t t A n t o n i u s h o z . A n t o n i u s a t ő l e é p p e n tá­
v o z ó B i b u l u s t b í z t a m e g azzal, hogy k e r e s s e fel e z ügyben C a e s a r t . H o z z á h a s o n l ó a n
ő is k i j e l ö l t e az egyes provinciák helytartóit, s arra is gondolt, h o g y C a e s a r r a l együtt
h a r c o l m a j d az illyrek ellen.
H. I.

• Octavianus végső győzelmére, a rend helyreállítására és a principatus létrehozására vonat­

kozóan lásd ŐRT 2 3 8 - 2 6 0 . és RTT 9 6 - 1 0 7 .
338 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.6.21. LUCIUS AEMILIUS HONORATUS SENATOR

VISELT TISZTSÉGEI

CIL XII 3 1 6 4 .
Nemausus - Nîmes városában előkerült felirat, ma a nîmes-i Régészeti Múzeumban (Musée
Archéologique) őrzik.

Lucius A e m i l i u s H o n o r a t u s n a k , M a r c u s fiának, Voltinia t r i b u s b ó l , a b ö r t ö n ö k e t és

ítélet-végrehajtásokat felügyelő h á r o m f ő s t e s t ü l e t tagjának (III[trium]viro capitali),
P o n t u s és B i t h y n i a p r o v i n c i á k p r a e t o n rangú h e l y t a r t ó j a h e l y e t t e s é n e k m i n t quaestor­
nak (quaestori pro praetore provinciáé Ponti et Bithyniae), u g y a n e z e n provincia legátu­
sának (legato eiusdem provinciáé), aedilis plebisnek, praetornak, senatusi határozatból a
g a b o n a o s z t á s felügyelőjének (praefecto frumenti danái ex senatus consulto), a sacerdos je­
tialis papi c í m viselőjének, C r e t a és C y r e n a e s e n a t u s i provinciák h e l y t a r t ó j á n a k
(proconsuli Cretae et Cyrenarum). E m e z a l e g j o b b c s á s z á r j ó t é t e m é n y é b ő l k a p o t t tiszt­
ségeket é r e t t e b b e n viselte, m i n t ahogy (azokat) é l e t k o r á h o z k é p e s t viselni szokás
(hic hos honores beneficio optumi principis maturius quam per annos permitti sólet gessit).

F. G.

• Lucius Aemilius Honoratus hivatali pályafutásának állomásai emelkedő sorrendben olvas­

hatók a feliraton. Érdekes a záróformula, amely kiemeli, hogy feladatkörét korához képest
sokkal érettebben látta el, mint ahogy azokat ugyanebben az életkorban ellátni szokás.

4.6.22. MARCUS VALERIUS QUADRATUS SENATOR

CURSUS HONORUMA

CIL VI 1533.
Az ókori via Tiburtina mellett, Rómától 8 mérföldre előkerült szoborbázis felirata. Ma Rómá­
ban, a Római Nemzeti Múzeumban (Museo Nazionale Romano) őrzik.
Kr. u. 2. század második harmada.

M a r c u s Valerius Q u a d r a t u s n a k , M a r c u s fiának, Q u i r i n a t r i b u s b ó l (Marco Valerio Mar­

ci filio Quirina tribù Quadrato), a tízfős bírói t e s t ü l e t tagjának (X[decem]viro stlitibus
iudicandis), a legio III(tertia) Augusta széles b í b o r s á v o t viselő, s e n a t o r i r a n g ú k a t o n a i
t r i b u n u s á n a k (tribuno laticlavio legionis III[tertiae] Augustae), a sevir equitum Romanorum
k i t ü n t e t ő j e l z ő b i r t o k o s á n a k , quaestor Augustínak, akit k i n e v e z t e k a n é p t r i b u n u s i
tisztségre (tribuno plebis candidato), praetornak (praetori), az áldozati l a k o m á k r e n d e ­
zésével m e g b í z o t t h é t f ő s papi t e s t ü l e t tagjának (VII[septem]iro epulonum).
F. G.
 4.6.23. LUCIUS FULVIUS GAVIUS NUMISIUS PETRONIUS AEMILIANUS SENATOR PÁLYAFUTÁSA 339

• A szoborbázis felirata emelkedő sorrendben tünteti fel a senatori rangú Marcus Valerius
Quadratus hivatali pályafutását, amelynek csúcsán - a feliratállítás időpontjában - apraeton
tisztség áll. Emellett mint sacerdos tagja volt a senatori rend számára fenntartott papi testület­
nek is (VII[septem]viri epulonum), amelynek feladata a Capitoliumon Iuppiter tiszteletére éven­
ként rendezett ünnepi lakoma (epulum Iovis), valamint egyéb, pl. ünnepi játékok alkalmával
adott lakomák szervezése volt.

4.6.23. L U C I U S F U L V I U S GAVIUS N U M I S I U S P E T R O N I U S AEMILIANUS

S E N A T O R PÁLYAFUTÁSA

CIL VI 1 4 2 2 .
Rómában a Porta Appia közelében előkerült felirat. Ma a Vatikáni Múzeumban (Musei
Vaticani) őrzik.
Kr. u. 2. század második fele.

L u c i u s Fulvius Gavius N u m i s i u s P e t r o n i u s A e m i l i a n u s n a k , L u c i u s fiának, O u f e n -

t i n a ün'busból (Lucio Fulvio Luciifilio Oufentina tribu Gavio Numisio Petronio Aemiliano),
mindkét császár k i n e v e z e t t praetor tutelariusának (praetori tutelario candidato Augus-
torum duorum), mindkét c s á s z á r k i n e v e z e t t quaestorának (quaestori candidato Augus-
torum duorum), a pontifex promagister c í m v i s e l ő j é n e k , salius Coí/inusnak, praefectus
feriarum Latinarumnak, a réz-, ezüst-, a r a n y p é n z v e r é s és p é n z ö n t é s felügyelőjének
(III[trium]viro monetali aere argento auro flando feriundo), a turma I equitum Romanorum
sevt'rjének, ( á l l í t o t t a ) A t t i a Cervidia V e s t i n a a férjének.
F. G.

• A felirat csökkenő sorrendben említi Lucius Fulvius Gavius Numisius Petronius Aemilianus
senator tisztségeit. Pályafutását a vigintiviratuson belül mint a legnagyobb közmegbecsülés­
nek örvendő pénzverés felügyelője kezdte (in[trium]vir monetalis aere argento auro flando
feriundo). Ezt követően - a quaestura előtt - több papi hivatalt töltött be. Volt praefectus feriarum
Latinarum, ami az ősi és tiszteletből, de igazi feladatkör nélkül megtartott praefectus urbi
feriarum Latinarum causa tisztségének tovább élő változata volt, amelyet valamely előkelő csa­
lád felnőttkorú sarja (adolescens) viselhetett. Mint salius Collinus tagja volt Mars isten papi tes­
tületének, amely hivatal patrícius származásúaknak volt fenntartva. Ezután a pontifex proma­
gister címet kapta meg. Pályafutását mint quaestor candidatus folytatta: feladata a császári beszé­
dek (orationes) vagy leiratok (rescripta) felolvasása, kihirdetése volt. A szoborállítás idején érte
el a praeturát mint praetor tutelarius candidatus Augustorum duorum. A feliraton kétszer említett
„két császár" Marcus Aurelius és Lucius Verus volt. A feliraton állított senator cognomenei szá­
mának növekedése a senatori rend tagjaira jellemző volt a Kr. u. 2. században.
340 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.6.24. CAIUS AEMILIUS BERENICIANUS MAXIMUS C O N S U L

PÁLYAFUTÁSA

CIL XII 3 1 6 3 .
Nemausus - Nîmes városában, a Porte de Couronne bástyájának falában előkerült felirat. Ma a
nímes-i Régészeti Múzeumban (Musée Archéologique) őrzik.
Kr. u. 3. század első harmada.

C a i u s A e m i l i u s B e r e n i c i a n u s M a x i m u s n a k , consulnak, az áldozati l a k o m á k r e n d e z é ­
sével m e g b í z o t t h é t f ő s papi t e s t ü l e t tagjának (VII[septem]viro epulonum), az igen fé­
nyes (Gallia) N a r b o n e n s i s t a r t o m á n y h e l y t a r t ó j á n a k (proconsuli splendidissimae provin­
ciáé Narbonensis), A s i a provincia h e l y t a r t ó j á n a k (legato pro praetore provinciáé Asiae),
praetor supremarumnak, neki, akit az isteni n a g y A n t o n i n u s a tribunusi t i s z t s é g e t b e ­
töltöttek közé s o r o l t be (allecto inter tribunicios a Divo Magnó Antonino), quaestor
urbánusnak, a legio IlU(quarta) Scythica széles b í b o r s á v o t viselő, s e n a t o r i r a n g ú k a t o ­
nai tribunusának (tribuno laticlavio legionis IIII[quartae]Scythicae), hasonlóképpen a
legio Vll(septima) Gemina széles b í b o r s á v o t viselő, s e n a t o r i rangú k a t o n a i t r i b u n u s á ­
n a k (tribuno laticlavio legionis VII[septimae]Geminae), a t r i b u n u s i t i s z t s é g i s m é t e l t b e ­
t ö l t ő j é n e k , a tízfős bírói t e s t ü l e t tagjának (X[decem]viro stilitibus iudicandis).
F. G.

• Caius Aemilius Berenicianus senatori pályafutása a X(decem)vir stilitibus iudicandis tisztsé­

gével kezdődött, és a legmagasabb, consuli tisztséggel zárult. Az átlagos cursus honorum a
quaestura után vagy az aedilitas, vagy a tribunatus plebis irányába halad tovább. Caius Aemilius
Berenicianus azonban átugrotta ezt a fokozatot, és a császár a tn'bunusviseltek közé sorol­
ta. Mint praetor supremarum bírói hatáskörrel volt felruházva, és az örökségként kapott ajándé­
kok (fideicommissa) ügyeinek intézése volt a feladata. A consulságig Asia, a legtekintélyesebb
senatusi provincia helytartója (legátus pro praetore provinciáé Asiae), Gallia Narbonensis - szin­
tén senatusi - tartomány proconsula (proconsul splendidissimae provinciáé Narbonensis) volt, majd
az áldozati lakomák rendezésével megbízott hétfős papi testület tagja (VII[septem]vir epulo­
num) lett.

4.6.25. LUCIUS RANIUS OPTATUS CONSUL,

GALLIA N A R B O N E N S I S HELYTARTÓJA

CIL XII 3 1 7 0 .
Nemausus - Nîmes városában, a Porte d'Auguste közelében előkerült szoborbázis erősen töre­
dékes felirata. Ma a nímes-i Régészeti Múzeumban (Musée Archéologique) őrzik.
Kr. u. 3. század első harmada.

Lucius Ranius Optatusnak, consulnak, Narbonensis p r o v i n c i a h e l y t a r t ó j á n a k (pro­

consuli provinciáé Narbonensis), a clarissimus virnek, A s t u r i a és G a l l e c i a t a r t o m á n y bírói
jogkörrel felruházott r e n d e l k e z ő helytartójának (legato Augusti iuridico Asturiae et
 4.6.26. PRAETEXTATAVESTA-SZŰZNEKÁLLÍTOTT FELIRAT 341

Galleciae), a via Salaria felügyelőjének (curator viae Salariae), a civitas Urbinatis Matau-
rensis curatorának, a [—] dioecesis helytartójának (legato dioeceseos [—]), praetornak,
n é p t r i b u n u s n a k (tribuno plebis), Sicilia provincia quaestorának, a tízfős bírói t e s t ü l e t
tagjának (X[decem]viro stilitibus iudicandis), az igen elfogulatlan h e l y t a r t ó n a k (praesi-
di integerrimo) (állították) nyilvánosan a n e m a u s u s b e l i e k (Nemausenses publice).

F. G.

• Lucius Ranius Optatus cursus honoruma fordított sorrendben jelenik meg a feliraton. Pályáját
a vigt'níiviratusban mint a tízfős bírói testület tagja (X[decem]vir stlitibus iudicandis) kezdte. Az
ezt követő katonai tribunatus militum megemlítése hiányzik: valószínűleg ennek betöltése a fel­
iratállítás idején (Severus-kor) nem volt kötelező része a senatori hivatali pályafutásnak. Ezt
követően a hivatalok megszokott egymásutániságát látjuk: quaestor provinciáé Siciliae, tribunus
plebis, majd praetor lett. A felirat töredékessége miatt nem lehet tudni, hogy ez után melyik
dioecesis helytartója (legátus) volt. Mint curator civitatis Urbinatis Mataurensis egy umbriai város
fölött gyakorolt felügyeletet a császár megbízásából. Itt a municipális fejlődés fontos fázi­
sában vagyunk, amikor is a városi tanácsok kezdték elveszíteni autonómiájukat, és a császári
curator civitatis vagy curator rei publicae rangú senatori felügyelők kerültek a közösségek élére.
Ezt követően Rómában - az általában consu/arísoknak fenntartott - curator viae Salariae tisztsé­
get töltötte be, majd a Caracalla uralkodása idején (Kr. u. 2 1 1 - 2 1 7 ) önálló tartománnyá vált
provincia Asturia et Gallecia bírói jogkörrel felruházott helytartója (legátus Augusti iuridicus), és -
a pályafutása csúcsát jelentő consulatus előtt - Gallia Narbonensis helytartója (proconsul
provinciáé Narbonensis) lett. A feliratot Nemausus város lakossága akkor állította, amikor helytar­
tói megbízatása lejárt, és a consuli hivatal megkezdésére Rómába utazott. A feliratállítók
praeses integerrimusnak, azaz igen elfogulatlan helytartónak nevezték.

4.6.26. PRAETEXTATA VESTA-SZŰZNEK ÁLLÍTOTT FELIRAT

CIL VI 3 2 4 0 9 .
Rómában, a Forum Romanum területén található ún. átrium Vestaeben ma is eredeti helyén álló
felirat (titulus honorarius).
Kr. u. 1. század közepe.

Praetextatának, Crassus lányának (Praetextatae Crassi filiae), a fő Vesta-szűznek

(Virgini Vestali Maximae) (állította) C a i u s Iulius C r e t i c u s a sacris.
F. G.

• Praetextata, a Vesta-szüzek papi testületének elöljárója előkelő családból származott: Mar-

cus Licinius Crassus Fruginak, a Kr. u. 64. év consul ordinon'usának és Praetextata Sulpiciának a
lánya volt. A feliratot Caius Iulius Creticus állította, aki az a sacris címet viselte.
342 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.6.27. TACITUS SÍRFELIRATA

CIL VI 1574.
Róma városában előkerült felirattöredék, amely egy senatori rangú személy hivatali pályafutá­
sának és nevének töredékét tartalmazza. Alföldy G.: Tacitus sírfelirata. AntTan 39., 1995,
6 1 - 7 3 . Ma Rómában, a Római Nemzeti Múzeumban (Museo Nazionale Romano) őrzik (leltá­
ri száma: 6 1 . 3 1 4 ) .
Kr. u. 2. század első harmada.

Publius (?) C o r n e l i u s Tacitusnak, P u b l i u s (?) fiának C a [ — ] , c o n s u l n a k , a vallási

ügyek intézésével m e g b í z o t t t i z e n ö t fős férfiúi t e s t ü l e t tagjának (XV[quinderím]viro
sacris faciundis), a tízfős bírói testület tagjának (X[decem]viro stlitibus iudicandis),
légióban szolgáló k a t o n a i t r i b u s n a k (tribuno militum legionis) [ — ] , császári quaestor­
nak (quaestori Augusti), n é p t i b u n u s n a k , praetornak [—].
B. L.

• A sírfeliratként meghatározható, felső oldalán ép, a többi három oldalon töredékes kőemlék
első sorában a [—]CITO név végződése, második és harmadik sorában senatori rangú sze­
mély hivatali pályafutásának feltüntetésére utaló hivatali címek, nevezetesen a [—] VIRO
S T L I T I B [ — ] illetve a [ — ] R I AUG T R I B U N [—] szótöredéke olvasható. Minden szóba jöhető
lehetőséget elemezve a legvalószínűbbnek az a megoldás látszik, amely a minden bizonnyal
magas rangú személy nevének [—]CITO végződését a Tacitus név (cognomen) dativusával
(Tacito) oldja fel.

4 . 6 . 2 8 . V Á R O S I T A N Á C S ÁLTAL S E N A T O R N A K Á L L Í T O T T S Z O B O R
BÁZISÁNAK FELIRATA

CIL VI 2 9 6 8 4 .
Otriculumban előkerült szoborbázis felirata, ma Rómában a Vatikáni Múzeumban (Musei
Vaticani) őrzik.
Kr. u. 61 után.

Lucius A e m i l i u s N a s o F a b u l l i n u s n a k , Lucius fiának, Galéria tribusból (Lucio Aemilio

Luciifilio Galéria tribu Nasoni Fabullino), a legio XX(vicesima) Valéria Victrix széles b í b o r -
sávot viselő, s e n a t o r i rangú k a t o n a i t r i b u n u s á n a k (tribuno laticlavio legionis XX[vice-
simae] Valériáé Victricis), a b ö r t ö n ö k e t és ítélet-végrehajtásokat felügyelő h á r o m f ő s
t e s t ü l e t tagjának (III[trium]viro capitali), a városi t a n á c s h a t á r o z a t a é r t e l m é b e n , nyil­
vánosan (decreto decurionum publice).
F. G.

• Lucius Aemilius Naso Fabullinus senatori hivatali pályafutását (cursus honorum) csökkenő
sorrendben tünteti fel a felirat: a felirat elején a szoborállítás időpontjában viselt legmagasabb
 4.6.29. ALSÓ-PANNONIA HELYTARTÓJAÁLTALÁLLÍTOTT OLTÁR AQUINCUMBAN 343

tisztsége (tribunus laticlavius legionis) áll. Azt megelőzően tagja volt a senatori cursus honorum
kezdetét jelentő 20 fős testületnek (vigintiviri), és azon belül a börtönök és az ítélet-végrehaj­
tások ellenőrzésének feladatát látta el. A legio XX Valéria britanniai győzelmét követően Kr. u.
61-ben kapta a Victrix kitüntető jelzőt, amelynek segítségével a feliratot keltezni lehet.

4 . 6 . 2 9 . ALSÓ-PANNONIA HELYTARTÓJA ÁLTAL Á L L Í T O T T OLTÁR

AQUINCUMBAN

Szilágyi J . : Beszéljenek a kőemlékek. Budapest, 1949, 3 7 4 . sz. felirat.

Kr. u. 2 0 2 . körül.

R ó m a V á r o s n a k (Urbi Romae) (felajánlotta) L ( u c i u s ) C a s s i u s M a r c e l l i n u s legio-

p a r a n c s n o k és h e l y t a r t ó (legátus Augustipro praetore), a k ö v e t k e z ő évre kijelölt c o n s u l
(consul designatus).
B. L.

• Róma város perszonifikációjának, Urbs Roma istennőnek ajánlott fel oltárt Alsó-Pannonia
(Pannónia inferior) tartomány Aquincumban székelő helytartója, aki egyidejűleg az aquincumi
legio parancsnoka is volt. Ebben a minőségében az addig praeton rangú alsó-pannoniai hely­
tartókat rendszerint consuli hivatalra jelölték, és a consuli év letelte után - immár consula-
n'sként - a 3 légiós Felső-Pannonia (Pannónia superior) helytartói lettek.

4 . 6 . 3 0 . ADLECTIO A L O V A G R E N D B Ő L A S E N A T O R I R E N D B E

CIL XII 3 1 6 6 .
Nemausus - Nîmes városában előkerült felirat. Ma a nímes-i Régészeti Múzeumban (Musée
Archéologique) őrzik.
Kr. u. 1. század utolsó harmada.

C a i u s Fulvius Lupus Servilianusnak, C a i u s fiának, Voltinia frt'fwsból (Caio Fulvio Cali

füio Voltinia tribu Lupo Serviliano), akit C a e s a r A u g u s t u s V e s p a s i a n u s c s á s z á r b e s o r o l t
a praeton t i s z t s é g e t v i s e l t e k k ö z é (adlectus inter praetorios ab Imperatore Caesaré Augusto
Vespasiano), az ala Longiniana parancsnokának (praefectus alae Longinianae), a városi
p é n z t á r négyfős felügyelőtestülete tagjának (IIIl[quattuor]vir ad aerariumnak, aponti-
fexnek, az éjszakai ő r s é g p a r a n c s n o k á n a k (praefectus vigilum) (állította) Iulia C o n ­
cessa, D e c i m u s lánya, a férjének (Iulia Decimi filia Concessa viro).
F. G.

• Caius Fulvius Lupus Servilianus lovagrendiként kezdte és mint senator fejezte be a pályafu­
tását (cursus honorum mixtus). Kezdetben Nemausus éjszakai őrségének a parancsnoka, azután
344 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

pontifex volt, majd egy lovas segédcsapat parancsnokaként (praefectus alae Longinianae) mint ka­
tona folytatta pályafutását. A nemaususi városi pénztár négyfős felügyelőtestületi tagságát kö­
vetően (IIII[quattuor]vir ad aerarium) Vespasianus császár, aki Kr. u. 73-ban mint censor saját ke­
zébe vette a senatus összetételének megváltoztatását (lectio senatus), praetori rangban felvette a
senatori rendbe és egyből a senatus tagja lett.

4.6.31. E G Y T E H E T Ő S IFJÚ S E N A T O R HÁZASSÁGI KILÁTÁSAI

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 1.14.

1. Kedves M a u r i c u s o m ! A r r a kérsz, próbáljak fivéred l e á n y á n a k valakit férjül ajánla­

ni, s nagyon is j ó l teszed, h o g y é p p e n r á m bízod e z t a feladatot. H i s z e n j ó l tudod,
m e n n y i r e t i s z t e l t e m és s z e r e t t e m a lány apját, ifjúságomban h á n y jó t a n á c c s a l segí­
t e t t e fejlődésemet, s m i n t é r t e el s o k d i c s é r ő szavával, h o g y rá is szolgáljak a d i c s é ­
retre. 2 . N e m adhattál v o l n a k e d v e s e b b é s n a g y o b b m e g b í z a t á s t , s é n s e m é r e z t e m
volna s e m m i t m e g t i s z t e l ő b b n e k , m i n t azt, hogy olyan fiatalembert k e r e s s e k , aki ér­
d e m e s rá, hogy A r u l e n u s R u s t i c u s u n o k á i n a k apja legyen. 3. S o k á i g k e l l e t t v o l n a
ilyen u t á n k u t a t n o m , h a n e m v o l n a itt, s z i n t e erre t e r e m t v e , M i n u c i u s A c i l i a n u s .
Olyan m e g h i t t barátsággal ragaszkodik h o z z á m , m i n t h a én is ifjú v o l n é k (igaz, c s a k
n é h á n y évvel fiatalabb n á l a m ) , s aggastyánnak kijáró t i s z t e l e t t e l övez. 4. S éppúgy el­
várja, hogy v e z e s s e m és irányítsam, m i n t én s z o k t a m elvárni t ő l e t e k . B r i x i á b ó l való,
vagyis Italiának arról a tájáról, ahol m o s t is e r ő s e n él a régi szerénység, jó e r k ö l c s , s ő t
a régi vidéki egyszerűség is. 5. Apja, M i n u c i u s M a c r i n u s a lovagrend elöljárója
(euqestris ordinis princeps), mert nem óhajtott magasabbra emelkedni. Az isteni
Vespasianus m e g akarta n e k i adni a p r a e t o r c í m e t , de ő elég á l l h a t a t o s volt, s a m a g a
t i s z t e l e t r e m é l t ó visszavonultságát t ö b b r e b e c s ü l t e a mi - h o g y úgy m o n d j a m - m é l ­
tóságunknál (dignitas) és törtetésünknél (ambitio). 6. Anyai nagyanyja, Serrana
P r o c u l a a m u n i c i p a l i s j o g ú városból, P a t a v i u m b ó l való. Tudod, m i l y e n szigorúak o t t
az e r k ö l c s ö k , s S e r r a n a m e g az o t t a n i m é r t é k szerint is az e r k ö l c s i m e g k ö z e l í t h e t e t ­
l e n s é g p é l d a k é p é n e k számít. A fiú olyan nagybácsit k a p o t t a sorstól, m i n t R Acilius,
ez a példátlanul t e k i n t é l y e s , o k o s és l e l k i i s m e r e t e s e m b e r . Egyszóval: n e m t a l á l h a t s z
e b b e n a családban s e m m i olyat, a m i t a m a g a d családjában ne látnál szívesen. 7.
A c i l i a n u s b a n az életkedv és a tevékenység vágya a l e g n a g y o b b s z e r é n y s é g g e l p á r o s u l .
Gyors e g y m á s u t á n b a n a l e g n a g y o b b m e g e l é g e d é s r e viselte a q u a e s t o r i , t r i b u n u s i és
praetori tisztet, ezért eleve f e l m e n t e t t t é g e d attól a gondtól, h o g y k ö z b e n j á r á s o d d a l
ezeket neki m e g s z e r e z d . 8. C s i n o s arca c s u p a szín, c s u p a e g é s z s é g e s pirosság, s
egész m e g j e l e n é s é t szépség é s s z i n t e s e n a t o r i m é l t ó s á g j e l l e m z i . Ú g y g o n d o l o m ,
e z e k s e m e l h a n y a g o l h a t ó vonások, h i s z e n arról van szó, h o g y egy l e á n y e r k ö l c s e
m e g k a p j a m é l t ó j u t a l m á t . 9 . N e m t u d o m , hozzátegyem-e, h o g y apja t e t e m e s va­
gyonnal rendelkezik. M e r t h a e s z e m b e j u t , h o g y n e k t e k k e r e s ü n k vőt, úgy é r z e m , tel­
j e s e n fölösleges az anyagiakkal is e l ő h o z a k o d n i . De ha e s z e m b e j u t a k o r felfogása s
h o z z á m é g az állami törvények, m e l y e k s z e r i n t a polgárt e l s ő s o r b a n vagyoni h e l y z e t e
 4.6.32. AZ ORNAMENTA PRAET0R1A MEGADÁSA PALLASNAK. 345

alapján kell m e g í t é l n i , úgy é r z e m , ezt a k ö r ü l m é n y t s e m szabad e m l í t é s nélkül hagy­

n o m . S valóban, az u t ó d o k r a - s ő t s z á m o s u t ó d r a - gondolva, m i k o r a házasság
s z e m p o n t j á b ó l kedvező feltételeket mérlegeljük, ezt is figyelembe kell v e n n ü n k . 1 0 .
Talán azt g o n d o l h a t o d , hogy elragadtatva a baráti s z e r e t e t t ő l , t ú l o z t a m és felnagyí­
t o t t a m a dolgokat. S z a v a m a t a d h a t o m , h o g y k ö z e l e b b r ő l m e g i s m e r v e majd m i n d e n t
sokkal s z e b b n e k találsz, m i n t ahogy én itt e l ő a d t a m . F o r r ó baráti s z e r e t e t tölt el e fia­
t a l e m b e r iránt, a m i r e rá is szolgált, de é p p e n ez az érzés parancsolja, hogy ne terhel­
j e m agyon t ú l z ó d i c s é r e t e k k e l . M i n d e n j ó t !
M. E.

4 . 6 . 3 2 . AZ ORNAMENTA PRAETORIA M E G A D Á S A P A L L A S N A K ,
CLAUDIUS SZABADOSÁNAK

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 8.6.

1. Kedves M o n t a n u s o m ! M i n t l e v e l e m b ő l m á r b i z t o s a n tudod, a m i n a p figyeltem fel

Pallas s í r e m l é k é r e (monumentum), m e l y e n a k ö v e t k e z ő felirat (inscriptio) áll: „Az el­
h u n y t n a k , pártfogói iránt t a n ú s í t o t t h ű s é g e és odaadása e l i s m e r é s é ü l , a s e n a t u s
p r a e t o r i c í m e t szavazott m e g , v a l a m i n t t i z e n ö t m i l l i ó sestertiust, de ő e n n e k névle­
ges odaítélésével is b e é r t e (Huic senatus ob fidem pietatemque erga patronos ornamenta
praetoria decrevit et sestertium centies quinquagies, cuius honore contentus fűit)." 2. Utóbb
felötlött b e n n e m a gondolat, h o g y é r d e m e s v o l n a e l ő k e r e s n i a s e n a t u s i h a t á r o z a t
(senatus consultum) szövegét. M e g is t a l á l t a m : t e r j e n g ő s és áradozó, az a felleng­
z ő s felirat (titulus) h o z z á k é p e s t szerénynek, s ő t a l á z a t o s n a k h a t ! C s a k p r ó b á l n á n a k
m e g m é r k ő z n i , versenyre kelni vele - n e m m o n d o m , n e m a régiek, egy Africanus,
A c h a i c u s , N u m a n t i n u s , de a k ö z e l m ú l t nagyjai, M a r i u s , Sulla, P o m p e i u s , hogy ne is
folytassam a sort t o v á b b : az ő k i t ü n t e t é s e i k (laudes) e l t ö r p ü l n é n e k Pallaséi m e l l e t t !
3. T é t e l e z z e m fel, h o g y a h a t á r o z a t szerzői g ú n y o l ó d t a k ? Vagy azt, hogy n y o m o r u l t
s e n k i k ? H i s z e n m o n d h a t n á m , h o g y gúnyolódtak - feltéve, ha a s e n a t u s h o z illene a
gúnyolódás; m o n d h a t n á m , hogy n y o m o r u l t a k , de h á t n i n c s az a n y o m o r u l t , akit
i l y e s m i r e rá l e h e t n e v e n n i ! A k k o r t ö r t e t é s és felkapaszkodási vágy? U g y a n ki az a kö­
tözni való b o l o n d , aki a m a g a és a k ö z c s ú c s á r a akar feljebb kapaszkodni (per suum,
perpublicum dedecus procedere velit)? K ü l ö n ö s e n olyan á l l a m b a n (civitas), ahol a legte­
k i n t é l y e s e b b t i s z t s é g b ő l egyedül az a haszna, hogy e l s ő n e k m a g a s z t a l h a t j a Pallast a
s e n a t u s b a n ? ! 4. Hagyján, hogy a szolgarendű Pallasnak praetori c í m e t ajánlottak fel,
elvégre a felajánlók m a g u k is szolgák voltak; hagyján, h o g y h a t á r o z a t b a foglalták,
m i s z e r i n t „ n e m c s a k felszólítani, e g y e n e s e n k ö t e l e z n i kell az aranygyűrű v i s e l é s é r e
(usus aureorum anulorum)", m e r t s é r t e t t e v o l n a a s e n a t u s tekintélyét, ha egy praetori
rangú s e n a t o r vasgyűrűt visel. 5. M i n d e z apróság, s z ó t se v e s z t e g e s s ü n k rá. Az ellen­
b e n m á r m e g h ö k k e n t ő , hogy a s e n a t u s Pallas n e v é b e n - és e t t ő l a s z e n n y t ő l m e g se
t i s z t í t o t t á k u t á n a a t a n á c s h á z á t ! -, m o n d o m , Pallas n e v é b e n a s e n a t u s „háláját fejezi
ki a c s á s z á r n a k , h o g y s z e m é l y e s e n is a l e g n a g y o b b e l i s m e r é s h a n g j á n e m l é k e z e t t
m e g róla, s a s e n a t u s n a k is m ó d o t a d o t t b e b i z o n y í t a n i i r á n t a való j ó i n d u l a t á t " . 6. Mi
346 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

is l e h e t e t t v o l n a d i c s ő b b feladat a s e n a t u s számára, m i n t az, h o g y k e l l ő k é p p e n hálás­

n a k m u t a t k o z z é k Pallas iránt! És hozzáfűzik: „hogy Pallas, a k i n e k a m a g u k részéről,
bevallják, v a l a m e n n y i e n lekötelezettjei, e l n y e r h e s s e kivételes h ű s é g e és kivételes
ügybuzgalma s o k s z o r o s a n m e g é r d e m e l t j u t a l m á t " . Azt h i h e t n é d , legalábbis kiter­
j e s z t e t t e a b i r o d a l o m határait, egész h a d s e r e g e k e t m e n t e t t m e g az á l l a m n a k (prolatos
imperi fines, redditos exercitus rei publicae credas)\ 7. M é g m e g is indokolják: „ m e r t a
s e n a t u s és a r ó m a i n é p keresve se t a l á l h a t n a ö r v e n d e t e s e b b a l k a l m a t b ő k e z ű s é g e
gyakorlására, m i n t m o s t , a m i k o r a császári k i n c s t á r példásan ö n z e t l e n és hű ő r é n e k
vagyonát adatik m e g gyarapítaniuk". Az volt h á t a k k o r i b a n a s e n a t u s szíve vágya, az
a n é p legfőbb gyönyörűsége, az a „ l e g ö r v e n d e t e s e b b a l k a l o m a b ő k e z ű s é g r e " , ha
„ m e g a d a t o t t " , hogy a k ö z k i n c s t á r kifosztása árán - Pallas vagyonát „gyarapíthat­
j á k " . . . 8. De mi k ö v e t k e z i k e z u t á n ! A s e n a t u s h a t á r o z a t b a kívánta foglalni, h o g y ado­
m á n y o z z a n a k n e k i a k i n c s t á r b ó l (ex aerario) t i z e n ö t m i l l i ó s e s t e r t i u s t , s „ m i n t h o g y az
efféle vágyak i d e g e n e k a lelkétől, n y o m a t é k o s a n k é r i k a h a z a atyját, k ö t e l e z z e őt,
hogy e n g e d e l m e s k e d j é k a s e n a t u s n a k " . 9. É p p c s a k ez h i á n y z o t t ! E g y Pallasra az ál­
l a m tekintélyével (auctoritas publica) igyekeznek hatni, egy Pallashoz e s e n g e n e k ,
hogy e n g e d e l m e s k e d j é k a s e n a t u s n a k , s a császár s z e m é l y e s pártfogását hívják segít­
ségül dölyfös „ ö n z e t l e n s é g e " ellen, c s a k hogy a t i z e n ö t m i l l i ó s e s t e r t i u s t vissza ne
utasítsa! És visszautasította! Hogyisne, m i k o r ezt az óriási ö s s z e g e t a k ö z a j á n l o t t a
fel neki, és így - de csakis így! - m é g n a g y o b b a r c á t l a n s á g o t k ö v e t h e t e t t el, m i n t az­
zal, hogy elfogadja. 1 0 . A s e n a t u s a z o n b a n , színleg panaszkodva ugyan, e z é r t is ege­
kig magasztalta, éspedig a k ö v e t k e z ő szavakkal : „Mivel a kegyes p r i n c e p s , a h a z a
atyja (princeps optimus parensque publicus), Pallas k é r é s é r e t ö r ö l n i k í v á n t a a h a t á r o z a t ­
n a k azt a részét, m e l y a k ö z k i n c s t á r b ó l n e k i a d o m á n y o z a n d ó t i z e n ö t m i l l i ó ses-
t e r t i u s r a vonatkozik, a s e n a t u s ü n n e p é l y e s e n kijelenti, h o g y á m b á r a n n a k idején
ö r ö m e s t és m é l t á n szavazta m e g Pallasnak ezt az összeget, a k á r c s a k a h ű s é g é t és
b u z g a l m á t j u t a l m a z ó egyéb k i t ü n t e t é s e k e t , p r i n c e p s e óhajának, mellyel s z e m b e ­
helyezkedni, úgy véli, m á s e s e t e k b e n s e m szabad, ez e s e t b e n is e n g e d e l m e s k e d i k . "
1 1 . Képzeld el Pallast: s z i n t e v é t ó t e m e l a s e n a t u s h a t á r o z a t a ellen (intercedens senatus
consulto), lefarag saját k i t ü n t e t é s e i b ő l (moderátor honores suos), elhárítja m a g á t ó l a ti­
z e n ö t m i l l i ó sestertiust, a m i t sokall, de elfogadja a praetori c í m e t , m i n t h a az h o l m i
csekélység v o l n a (praetoria ornamenta tamquam minus); képzeld el a császárt: a s e n a t u s
füle hallatára teljesíti s z a b a d o s a k é r e l m é t , vagyis i n k á b b p a r a n c s á t - m e r t ha a sza­
bados a s e n a t u s b a n k é r valamit pártfogójától, az m á r p a r a n c s n a k is beillik; 1 2 . k é p ­
zeld el a s e n a t u s t : ország-világ e l ő t t ü n n e p é l y e s e n kijelenti, h o g y „ a n n a k idején m é l ­
tán é s ö r ö m e s t szavazta m e g Pallasnak ezt a z összeget, a k á r c s a k e g y é b k i t ü n t e t é s e ­
it", s e m e l l e t t nyilván ki is tart, ha n e m kell „ e n g e d e l m e s k e d n i e p r i n c e p s e óhajának,
mellyel s z e m b e h e l y e z k e d n i s e m m i l y e n e s e t b e n s e m s z a b a d " ! Szóval a h h o z , h o g y
Pallas ne kapja m e g a k i n c s t á r t ó l a t i z e n ö t m i l l i ó s e s t e r t i u s t , az ő s z e r é n y s é g é n kívül
a s e n a t u s e n g e d e l m e s s é g é r e volt szükség, pedig a s e n a t u s ez a l k a l o m m a l b i z t o s a n
n e m e n g e d e l m e s k e d i k , h a c s a k egy kicsit i s „úgy véli, szabad n é m e l y e s e t b e n n e m
engedelmeskednie"!
1 3 . Azt hiszed, ezzel vége? Várj csak, m o s t j ö n a java! Hallgasd: „Mivel üdvös,
hogy a p r i n c e p s n e k az arra é r d e m e s e k k i t ü n t e t é s é b e n és j u t a l m a z á s á b a n oly k é s z s é -
 4.6.32. AZORNAMENTA PRAETORIA MEGADÁSA PALLASNAK.. 347

ges j ó i n d u l a t a nyilvánosan is bizonyítást nyerjen m i n d e n ü t t , de főként a m a helye­

ken, a h o l a z ü g y e i n e k i n t é z é s é v e l m e g b í z o t t tisztviselőket u t á n z á s r a s e r k e n t h e t i , t o ­
v á b b á mivel Pallas példája, az ő kipróbált h ű s é g e és f e d d h e t e t l e n s é g e felkeltheti egy
ilyen n e m e s v e r s e n g é s vágyát, a kegyes princeps folyó év j a n u á r 2 3 - á n , a nagy tekin­
télyű t e s t ü l e t e l ő t t t e t t nyilatkozatát, v a l a m i n t az e tárgyban h o z o t t senatusi határo­
z a t o t é r c b e kell v é s e t n i (senatus consulta de iis rebusfacta in aere inciderentur), és az érc­
t á b l á t ki kell s z e g e z n i a m e g b o l d o g u l t Iulius m e l l v é r t e s s z o b r a (statua loricata divi
Iulii) m e l l e t t ! " 1 4 . N e m e l é g e d t e k m e g azzal, hogy a t a n á c s h á z ilyen iszonyatos szé­
g y e n n e k l e t t tanúja: n e m , k i v á l a s z t o t t á k a legforgalmasabb helyet, és k ö z s z e m l é r e
t e t t é k a szöveget, h a d d o l v a s h a s s á k a kortársak, hadd olvashassák az u t ó d o k ! „ J ó n a k
l á t t á k " é r c t á b l á n m e g ö r ö k í t e n i egy u n d o r í t ó rabszolga ö s s z e s k i t ü n t e t é s é t , hogy m i
m i n d e n t u t a s í t o t t vissza, s - ha a h a t á r o z a t szerzőin m ú l i k - mi m i n d e n t n y e r h e t e t t
v o l n a el! B e v é s t é k , ö r ö k i d ő k r e szóló, hivatalos o k m á n y b a foglalták Pallas praetori
kinevezését (incisa et insculpta sunt publicis aeternisque monumentis praetoria ornamenta
Pallantis), m i n t hajdan a s z e r z ő d é s e k e t (foedera antiqua) és s z e n t törvényszövegeket
(sacrae leges)! 1 6 . E l k é p e s z t ő a p r i n c e p s b e n , e l k é p e s z t ő a s e n a t u s b a n , e l k é p e s z t ő m a ­
gában Pallasban az a ... szavakat se találok rá, mi, ahogyan Pallas az arcátlanságát, a
c s á s z á r a t e h e t e t l e n s é g é t , a s e n a t u s a m e g h u n y á s z k o d á s á t nyíltan az e m b e r e k s z e m e
elé t á r t a ! É s n e m r e s t e l l t e k m é g m a g y a r á z a t o t i s kiagyalni erre a z o c s m á n y s á g r a ;
m o n d h a t o m , e m e l k e d e t t , gyönyörű magyarázatot: hogy Pallas m e g j u t a l m a z á s á n a k
példája m a j d „a v e r s e n g é s vágyát k e l t i " m á s o k b a n . Ide silányultak az állami hivata­
lok, a z o k is, m e l y e k e t Pallas n e m t a r t o t t m é l t ó s á g á n alulinak. M é g i s akadtak n é h á ­
nyan, jó n e v ű c s a l á d o k sarjai, akik vágytak és pályáztak e z e k r e a tisztségekre, pedig
láthatták, h o g y s z a b a d o s n a k is megadják, szolgának is k i l á t á s b a helyezik!
1 7 . B o l d o g vagyok, h o g y n e m e b b e n a korban j ö t t e m a világra, h i s z e n m o s t is úgy
é g e t m i a t t a a szégyen, m i n t h a b e n n e é l t e m volna! B i z t o s r a v e s z e m , h a s o n l ó a n véle­
kedsz m a g a d is, s a m i l y e n érzékeny, n e m e s l é l e k n e k i s m e r l e k , k ö n n y e n m e g l e h e t ,
h o g y t e , h a b á r f e l h á b o r o d á s o m hellyel-közzel talán t ú l c s a p o t t a levélben m e g e n g e ­
d e t t h a t á r o k o n , h a r a g o m a t n e m sokallni, i n k á b b kevesellni fogod. M i n d e n j ó t !

Sz. T.

• Plinius dühödt és gúnyos szavakkal ostorozza Claudiust és a senatust azért, hogy egy felsza­
badított rabszolga számára - legalábbis formálisan, azonban Plinius szavaiból érezhetően az
egész senatori rend számára megalázó módon - lehetővé tették, sőt senatusi határozatba fog­
lalták a hagyományokkal homlokegyenest szembeszegülő társadalmi felemelkedést. Claudius
uralkodása alatt a nagy befolyásra szert tett, libertus jogállású rettegett „minisztetek" irányí­
tották az államot: Kallistos, a hivatalos kérvények átvételével - és tetszés szerinti továbbításá­
val, előterjesztésével - megbízott szabados (a libellis), Narcissus, a császár „személyi titkára"
(ab epistulis), Pallas, a „pénzügyminiszter" (a rationibus), valamint Polybius, az archívumok ke­
zelésével megbízott „államminiszter" (a studiis) volt. H.-G. Pflaum német ókortörténész sza­
vaival „mindenképpen helyesebb lenne »Claudius kegyenceinek« uralmáról beszélni, sem­
mint ezt a félnótást felelőssé tenni mindazokért az intézkedésekért, amelyeket az uralkodása
348 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

alatt hoztak". Claudius szabadosainak hatalmáról lásd K. Christ: Geschichte der römischen
Kaiserzeit von Augustus bis zu Konstantin. München, 1988, Verlag C. H. Beck, 2 2 3 . skk. A társa­
dalmi rendi határok átjárhatóságainak korlátaira vonatkozóan lásd RTT 109., 1 3 0 - 1 3 1 .

4.6.33. A U G U S T U S POLITIKÁJA A SENATUSI R E N D D E L S Z E M B E N

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 3 5 .

3 5 . A fölösen felduzzasztott l é t s z á m ú s e n a t u s b ó l hitvány és r e n d e t l e n c s ő d ü l e t lett.

Augustus kétszeri m e g r o s t á l á s s a l visszaadta régi k e r e t é t és fényét. (A s e n a t o r o k szá­
ma ugyanis e z e r n é l is m a g a s a b b volt, s akadt k ö z ö t t ü k b i z o n y m é l t a t l a n e m b e r is;
ilyenek C a e s a r halála u t á n pártfogók kegye vagy saját p é n z ü k révén j u t o t t a k be a
s e n a t u s b a . A n é p „alvilágiaknak" nevezte őket.) Az e l s ő kiválogatásnál a s e n a t u s h a ­
t á r o z o t t úgy, hogy m i n d e n s e n a t o r kiválasztott egy m á s i k a t , a m á s o d i k n á l A u g u s t u s
és Agrippa d ö n t ö t t ; ez a l k a l o m m a l A u g u s t u s állítólag úgy e l n ö k ö l t , hogy ruhája alatt
p á n c é l t viselt, d e r e k á n kardot, s z é k é t pedig tíz nagy erejű s e n a t o r barátja állta körül.
Cordus C r e m u t i u s azt írja, hogy m é g a s e n a t o r o k a t is c s a k e g y e n k é n t , m o t o z á s u t á n
b o c s á t o t t á k e l é b e . E g y e s e k e t rábírt, hogy ö n k é n t m o n d j a n a k le t i s z t s é g ü k r ő l , s ha
ezt m e g t e t t é k , t o v á b b r a is m e g e n g e d t e , h o g y díszruhájukat viseljék, s z í n h á z b a n és
nyilvános l a k o m á k o n a s e n a t o r o k a t m e g i l l e t ő díszhelyen üljenek. H o g y az így kiválo­
g a t o t t é s j ó v á h a g y o t t férfiak s e n a t o r i t e e n d ő i k e t m i n é l l e l k i i s m e r e t e s e b b e n é s m i n é l
k i s e b b m e g t e r h e l é s s e l végezhessék, elrendelte, h o g y m i n d e n senator, m i e l ő t t h e l y é t
elfoglalja, t ö m j é n t és s z í n b o r t áldozzon az oltárnál a n n a k az i s t e n n e k , a k i n e k t e m p ­
l o m á b a n a s e n a t u s é p p e n ülésezik; továbbá, h o g y h a v o n t a c s a k kétszer, e l s e j é n és
Idusán t a r t s a n a k s e n a t u s ü l é s t , s z e p t e m b e r b e n és o k t ó b e r b e n pedig elég, ha c s a k a
h a t á r o z a t o k m e g h o z a t a l á h o z s z ü k s é g e s számú, s o r s h ú z á s útján kijelölt s e n a t o r j e l e ­
n i k meg; m a g a m e l l é félévenként b i z o t t s á g o k a t s o r s o l t a t o t t , h o g y e z e k k e l e l ő z e t e s e n
megtárgyalja a s e n a t u s elé t e r j e s z t e n d ő ügyeket. N a g y o b b j e l e n t ő s é g ű d o l g o k b a n
n e m a s z o k á s o s s o r r e n d b e n k é r t e a s e n a t o r o k szavazatát, h a n e m úgy, a h o g y n e k i j ó l ­
esett, m é g p e d i g azért, hogy m i n d e n k i úgy f i g y e l j e n , m i n t h a n e m c s a k e g y e t é r t e n i e ,
h a n e m v é l e m é n y é t i n d o k o l n i a i s kellene.

• Lásd még az 5.2.9. szemelvényt.

K. F.

4.6.34. TIBERIUS FÉNYŰZÉSELLENES „ I N T É Z K E D É S E I "

Tacitus: Annales [Évkönyvek] 111.52—55.1.

5 2 . 1 . G a i u s Sulpicius é s D e c i m u s H a t e r i u s c o n s u l s á g a következik, k ü l s ő ügyek t e ­

k i n t e t é b e n zavartalan év, m í g o t t h o n gyanakodva várták a szigort a fényűzés (luxus)
 4.6.34. TIBERIUS FÉNYŰZÉSELLENES „INTÉZKEDÉSEI" 349

ellen, a m e l y m é r t é k t e l e n ü l e l h a r a p ó z o t t m i n d e n téren, a h o l p é n z s z ó r á s r a m ó d nyí­

lik. De e g y é b k ö l t e k e z é s e k , bár súlyosabbak, rejtve maradtak, mivel t ö b b n y i r e el­
t i t k o l t á k az árakat; a g y o m o r és a k o n y h a fényűzése, melyről állandóan beszéltek,
a g g ó d á s t k e l t e t t : h á t h a a régi t a k a r é k o s s á g h o z (parsimonia) s z o k o t t p r i n c e p s eset­
leg k e m é n y e b b r e n d s z a b á l y o k h o z folyamodik. 2 . G a i u s B i b u l u s k e z d e m é n y e z é s é r e
ugyanis a t ö b b i aedilis is k i j e l e n t e t t e , hogy az e m b e r e k n e m t ö r ő d n e k a k ö l t e k e z é s t
tiltó törvénnyel, a szükségleti c i k k e k m e g e n g e d e t t ára napról n a p r a e m e l k e d i k és
e n y h é b b i n t é z k e d é s e k k e l n e m is á l l í t h a t ó m e g ; m i r e a m e g k é r d e z e t t s e n a t o r o k az
ügyet d ö n t é s n é l k ü l a p r i n c e p s elé t e r j e s z t e t t é k . 3. De T i b e r i u s , m i u t á n m a g á b a n
t ö b b s z ö r fontolgatta, h o g y ilyen e s z e v e s z e t t vágyakat m e g l e h e t - e zabolázni, és h o g y
a m e g z a b o l á z á s n e m okozna-e t ö b b kárt a k ö z n e k ; és m e n n y i r e d i c s t e l e n dolog
o l y a s m i h e z hozzányúlni, a m i b e n n e m t u d e r e d m é n y t elérni, vagy h a m é g i s sikerrel
j á r n a , e l ő k e l ő férfiakat k e l l e n e m e g b é l y e g e z n i és meggyalázni; végül is levelet írt a
s e n a t u s n a k , m e l y n e k t a r t a l m a k ö r ü l b e l ü l e z volt:
5 3 . 1 . „ M á s ü g y e k b e n talán ü d v ö s e b b volna, összeírt atyák (patres conscripti), ha
s z e m é l y e s e n k é r d e z n é t e k m e g és m o n d a n á m el, m i t vélek a k ö z é r d e k é b e n (res
publica) állónak; ezzel az e l ő t e r j e s z t é s s e l j o b b volt e l v o n u l n o t o k s z e m e m elől, h o g y
m i k ö z b e n ti m e g j e g y z i t e k a z o k arcát és félelmét, kiket a s z é g y e n l e t e s fényűzés vádja
t e r h e l , n e k e m m a g a m n a k n e kelljen l á t n o m é s m i n t e g y t e t t e n é r n e m őket. 2 . H a a z
aedilisek, e z e k a z ügybuzgó férfiak, h a m a r a b b fordulnak h o z z á m , n e m t u d o m , n e m
azt t a n á c s o l o m - e nekik, h o g y hagyjuk i n k á b b a t ú l s á g o s a n m e g e r ő s ö d ö t t és meggyö­
k e r e s e d e t t hibákat, s e m m i n t h o g y v é g e r e d m é n y b e n kiderüljön, m i l y e n b ű n ö k k e l
s z e m b e n vagyunk t e h e t e t l e n e k . 3. De ők b i z o n y eljártak t i s z t ü k b e n - b á r c s a k a t ö b b i
t i s z t s é g v i s e l ő is így t e l j e s í t e n é k ö t e l e s s é g é t (munia) -, n e k e m pedig s e m h a l l g a t n o m
n e m illendő, s e m v é l e m é n y t n y i l v á n í t a n o m n e m könnyű, mivel n e m aedilisi, n e m i s
p r a e t o r i vagy c o n s u l i t i s z t e t t ö l t ö k b e . A p r i n c e p s t ő l valami n a g y o b b a t és m a g a s z t o -
s a b b a t v á r n a k (maius aliquid et excelsius a principe postulator), és m í g a helyes cselekede­
t e k é r t j á r ó h á l á t m i n d e n k i m a g á n a k követeli, a gyűlölség m i n d e n k i hibájáért egy e m ­
b e r r e hárul. 4. M e r t m i t is t i l t s a k m e g m i n d e n e k e l ő t t s m i t próbáljak ősi szokás (mos
priscus) s z e r i n t l e n y e s n i ? Talán a villák véget n e m é r ő é p í t é s é t ? A szolgahad létszá­
m á t és n e m z e t i s é g e i t ? Az e z ü s t és arany áradatát? A b r o n z - és f e s t m é n y c s o d á k a t ? A
m e g n e m k ü l ö n b ö z t e t h e t ő férfi- és n ő i v i s e l e t e t ? És azokat a n ő i kedvteléseket, a m e ­
lyek m i a t t p é n z ü n k é k k ö v e k é r t idegen vagy e l l e n s é g e s n é p e k h e z vándorol?
5 4 . 1 . J ó l t u d o m , h o g y ö s s z e j ö v e t e l e k e n é s baráti k ö r b e n m i n d e n k i hibáztatja ezt,
és k o r l á t o z á s t követel, de ha valaki törvényt (lex) h o z n a , b ü n t e t é s e k e t (poenae) szab­
na, ugyanazok a s z e m é l y e k m á r i s kiabálnak, hogy felforgatjuk a polgári j o g r e n d e t
(civilitas), a l e g k i t ű n ő b b e k e t halálra szánjuk és m i n d e n k i t b ű n ö s n e k m o n d u n k . Pe­
dig a t e s t idült és s o k á i g n e v e i g e t e t t b e t e g s é g e i t is c s a k k e m é n y és k í m é l e t l e n e s z k ö ­
zökkel l e h e t megfékezni: a fertőzött és egyben fertőző, b e t e g és lángoló lelket olyan
e r ő s o r v o s s á g o k k a l kell l e h ű t e n i , m i n t a m i l y e n szenvedélyektől lobog. 2 . Oly s o k
törvényt s z e r e z t e k ő s e i n k , oly sokat h o z o t t az isteni Augustus (divus Augustus): azok
a feledés (oblivio), e z e k - a m i m é g s ú l y o s a b b b ű n - a k ö z ö n y (contemptus) m i a t t hatá­
lyukat v e s z t e t t é k , s így b i z t o n s á g o s a b b á l e t t a fényűzés. M e r t ha o l y a s m i t szeretnél,
a m i m é g n e m tilalmas, attól tartasz, h o g y majd megtiltják; d e h a b ü n t e t l e n ü l áthág-
350 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

h a t t a d a t i l a l o m korlátait, akkor m á r s e m félelem, s e m szégyen n e m gátol. M i é r t volt

egykor oly á l t a l á n o s a takarékosság? 3. M e r t m i n d e n k i m a g a t a r t o t t m é r t é k e t , m e r t
egyetlen város polgárai (unius urbis cives) voltunk, és m í g Italián belül u r a l k o d t u n k ,
m é g a c s á b í t á s s e m volt oly e r ő s . K ü l s ő e l l e n s é g e i n k e n a r a t o t t g y ő z e l m e i n k u t á n a
m á s é t , a p o l g á r h á b o r ú k e r e d m é n y e k é p p a m a g u n k é t is m e g t a n u l t u k t é k o z o l n i . 4.
Milyen parányi r é s z e e n n e k az, a m i r e az aedilisek f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t ! Ha a
t ö b b i t nézzük, m i l y kevésre b e c s ü l e n d ő ! B e z z e g senki n e m terjeszti elő, h o g y Itália
k ü l s ő t á m o g a t á s r a (ops externa) szorul, hogy a r ó m a i n é p é l e t e m i n d e n n a p a t e n g e r és
a viharok bizonytalanságain hányódik; és ha a p r o v i n c i á k gazdagsága (provinciarum
copiae) n e m j ö n n e a földesurak, szolgáik és földjeik segítségére, ugyan b i z o n y ellát­
nának-e b e n n ü n k e t l i g e t e i n k és villáink? 5. E z t a gondot, ö s s z e í r t atyák, a prin-
c e p s n e k kell viselnie, e n n e k elhanyagolása v é g r o m l á s b a d ö n t e n é a z á l l a m o t . M i n d e n
m á s r a m a g u n k b a n kell k e r e s n ü n k az orvoslást: m i n k e t a szégyen v á l t o z t a s s o n j o b b á ,
a szegényeket a szükség, a gazdagokat a c s ö m ö r . Persze, ha valamelyik h a t ó s á g annyi
ügyességet és erélyt ígér, hogy s z e m b e tud szállni, én d i c s é r e t t e l fogadom, és e l i s m e ­
r e m : m e n t e s í t e n e k t e r h e i m egy r é s z é t ő l . Ha a z o n b a n c s a k vádolni akarják a vétkeket,
majd m i k o r az ezzel j á r ó d i c s ő s é g e t elnyerték, viszálykodást k e l t e n e k és azt é n r á m
hagyják: nos, higgyétek el, összeírt atyák, én s e m p á l y á z o m n é p s z e r ű t l e n s é g r e , m i ­
vel épp elég súlyos és l e g t ö b b s z ö r m é l t á n y t a l a n i n t é z k e d é s t kell a k ö z é r d e k é b e n vál­
lalnom, a c é l t a l a n o k a t é s hiábavalókat, a m e l y e k s e m n e k e m , s e m n e k t e k n e m hasz­
nálnának, joggal h á r í t o m e l m a g a m t ó l . "
5 5 . 1 . C a e s a r l e v e l é n e k m e g h a l l g a t á s a u t á n f e l m e n t e t t é k a z aediliseket a z i n t é z k e ­
dés gondja alól, s az asztali fényűzés, m e l y e t az a c t i u m i h á b o r ú b e f e j e z é s é t ő l a
Servius G a l b á t h a t a l o m r a j u t t a t ó fegyverekig, száz éven keresztül, pazar k ö l t e k e z é s ­
sel műveltek, l a s s a n k é n t m é g i s c s ö k k e n t .
B. I.

• Kr. u. 22-ben, C. Sulpicius Gálba - a későbbi császár, Servius Sulpicius Gálba testvére - és
Decimus Haterius Agrippa consulsága idején Caius Calpurnius Bibulus és aedt'/tstársai kezde­
ményezésére a senatus Tiberius császárt állásfoglalásra bírta a megnövekedett fényűzés ügyé­
ben. A császár ügyesen elhárítja magától a döntést, a fényűzést történelmi okokkal - pl. Róma
terjeszkedésével, hatalmának megnövekedésével - magyarázza, és a hivatalnokok belátására
bízza, hogyan cselekszenek.

4.6.35. AUGUSTUS SENATUST ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEI

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 52.42.

E z e k u t á n Agrippa oldalán a c e n s o r i t i s z t e t t ö l t ö t t e be (timéteuein), a m e l y n e k s o r á n

egyéb i n t é z k e d é s e k m e l l e t t s z e m l é t t a r t o t t a t a n á c s (boulé) fölött is. A p o l g á r h á b o ­
rúkban (emphylioipolemoi) szerzett é r d e m e i révén ugyanis s z á m o s lovag, s ő t gyalogos
is felvétetett a tagjai közé, úgyhogy a s e n a t u s (gerusia) l é t s z á m a i m m á r e z e r fölé
 4.6.36. RENDELKEZÉSEK A HÁZASSÁGKÖTÉSRŐL AUGUSTUS IDEJÉN 351

e m e l k e d e t t . S z e r e t t e v o l n a t e h á t eltávolítani e z e k e t o n n é t , de ő m a g a egyiküket s e m
f o s z t o t t a m e g t i s z t é t ő l , c s u p á n s u g a l m a z t a nekik, hogy s z á r m a z á s u k r a é s életvite­
lükre való t e k i n t e t t e l l e g y e n e k ö n n ö n bíráikká. Ö t v e n e n az e l s ő szóra szabad akara­
t u k b ó l t á v o z t a k a s e n a t u s (synedrion) soraiból, aztán m é g száznegyvenet kénysze-
r í t e t t k ö v e t é s ü k r e . A z e l ő b b i e k e t n e m f o s z t o t t a m e g polgárjoguktól, m i n t h o g y a
k é s l e k e d é s h e l y e t t i n k á b b h a l a d é k t a l a n u l e n g e d e l m e s k e d t e k , így elkerülve a szám­
ű z e t é s gyalázatát, a z u t ó b b i a k neveit v i s z o n t kifüggesztette. Ő k t e h á t e t t ő l kezdve
ö n k é n t e s e n v o n u l t a k vissza a m a g á n é l e t b e , Q u i n t u s S t a t i l i u s t v i s z o n t nagyon is aka­
r a t a e l l e n é r e t á v o l í t o t t a el a n é p t r i b u n u s i p o s z t r ó l (démarchia), ahová állították. M á ­
s o k a t b e v e t t a t a n á c s tagjai közé, k e t t ő t k ö z ü l ü k pedig c o n s u l i tisztre e m e l t , n é v sze­
r i n t egy b i z o n y o s G . Cluviust é s G a i u s F u r n i u s t , akik k o r á b b a n m á r m e g m u t a t t á k ,
hogy alkalmasak lennének a tisztség betöltésére, csak éppen m á s o k kaparintották
m e g e l ő t t ü k a hivatalt.
A p a t r í c i u s o k o s z t á l y á t is i g y e k e z e t t feltölteni a s e n a t u s m e g b í z á s á b ó l . Létszá­
m u k jócskán megfogyatkozott, hiszen a polgárháborúkban leginkább éppen a ne­
m e s e k fajtája pusztul, a z ősi h a g y o m á n y o k f e n n t a r t á s á h o z pedig m i n d i g s z ü k s é g
lesz rájuk.
E k k é p p c s e l e k e d e t t t e h á t , m e g t o l d v a azzal a rendelkezéssel, h o g y a s e n a t u s tagjai
n e m t á v o z h a t n a k Itália t e r ü l e t é r ő l , h a c s a k n e m ő m a g a ad p a r a n c s o t vagy engedélyt
erre v a l a m e l y i k ü k n e k , és ez e g é s z e n m o s t a n á i g érvényben van, azaz a s e n a t o r o k egy­
általán n e m m e h e t n e k s e h o v á Sicilián és Gallia N a r b o n e n s i s e n kívül, m e r t e z e k n e k a
t e r ü l e t e k n e k az adottságai - közelségük, fegyvertelenségük m e g b é k é s l a k ó i k - l e h e ­
tővé teszik, h o g y a k i n e k itt v a n n a k birtokai, az k ü l ö n k é r e l e m nélkül is akkor u t a z h a t
oda, a m i k o r c s a k akar.
T. K.

4.6.36. RENDELKEZÉSEK A HÁZASSÁGKÖTÉSRŐL

AUGUSTUS IDEJÉN

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 54.16.1-2.

A u g u s t u s m á s r e n d e l k e z é s e k e t i s h o z o t t : akik m i n t t i s z t s é g v i s e l ő k v e s z t e g e t é s i
ü g y e k b e b o n y o l ó d t a k , a z o k a t öt évre k i z á r t a a hivatalviselésből. A n ő t l e n e k r e , illet­
ve a h a j a d o n o k r a súlyos b ü n t e t é s e k e t rótt, a h á z a s s á g o t és a g y e r m e k á l d á s t ezzel
s z e m b e n j u t a l m a k k a l s e g í t e t t e . Mivel a n e m e s e k k ö z ö t t j ó v a l t ö b b v o l t a férfi, m i n t
a n ő , m e g e n g e d t e , h o g y ha akarnak, akár felszabadított r a b s z o l g a n ő k e t is feleségül
v e h e t n e k (a s e n a t o r o k a t l e s z á m í t v a ) , t ö r v é n y e s k ö t e l e s s é g ü k k é e m e l v e a gyermek­
nemzést.
T. K.
352 4. A RÓMAI TÁRSADALOM

4.6.37. A SENATUS Ö S S Z E T É T E L É N E K MEGVÁLTOZTATÁSA

CLAUDIUS IDEJÉN

Tacitus: Annales [Évkönyvek] X I . 2 5 . 2 - 5 .

2. U g y a n e z e k b e n a n a p o k b a n (Kr. u. 4 8 . - a szerk.) C a e s a r (ti. C l a u d i u s ) a patrí­

ciusok sorába (in numerum patriciorum) i k t a t t a a s e n a t u s l e g r é g i b b tagjait (vetus-
tissimus e senatu), vagy azokat, a k i k n e k a szülei h í r n é v r e t e t t e k szert, mivel kevés m a ­
radt m á r a z o k b ó l a családokból, a m e l y e k e t a n n a k idején R o m u l u s i d ő s e b b , i l l e t ő l e g
Lucius B r u t u s fiatalabb n e m z e t s é g e k n e k n e v e z e t t el, s k i m e r ü l t e k a z o k is, m e l y e k e t
a d i c t a t o r C a e s a r a lex Cassia, és Augustus p r i n c e p s a lex Saenia alapján k i e g é s z í t é s ü l
felvett. S a c e n s o r i t i s z t j é b e n eljáró császár l á t h a t ó ö r ö m m e l h a j t o t t a végre e z e k e t a
k ö z r e üdvös i n t é z k e d é s e k e t . 3. B i z o n y t a l a n k o d o t t , m i k é p p e n távolítsa el a s e n a t u s -
b ó l azokat, akik s z é g y e n l e t e s d o l g o k m i a t t h í r h e d t t é váltak, és i n k á b b a szelíd és fris­
s e n kitalált, s e m m i n t az ősi szigorúság szerint való m ó d s z e r t alkalmazta, figyelmez­
tetvén az érdekelteket, h o g y ki-ki v e s s e n s z á m o t magával s kérje a s e n a t o r i r e n d b ő l
való e l b o c s á t á s á t (ius exuendi ordinis): k ö n n y ű e n n e k az e n g e d é l y e z é s e ; m i n d az eltá­
volítottak (moti), m i n d az e l b o c s á t o t t a k (excusati) n é v s o r á t egyszerre fogja k ö z z é t e n ­
ni, hogy a c e n s o r i í t é l e t (iudicium censorum) és az ö n k é n t e s kiválás s z e m é r m e s s é g e
(pudor sponte cedentium) e g y m á s m e l l é állítva e n y h í t s e a gyalázatot. 4. E m i a t t Vipsta-
n u s c o n s u l azt javasolta, hogy C l a u d i u s t n e v e z z é k a s e n a t u s atyjának (páter senatus),
mivel oly k ö z ö n s é g e s a „ h a z a atyja" (páter patriae) e l n e v e z é s (cognomentum); a k ö z ér­
d e k é b e n szerzett új é r d e m e k e t (nova in rem publicam merita) n e m e l h a s z n á l t n e v e k k e l
kell m e g t i s z t e l n i . 5 . D e C a e s a r m a g a t a r t o t t a vissza a c o n s u l t , m i n t t ú l b u z g ó hízel­
gőt. Végül t i s z t í t ó s z e r t a r t á s t (lustrum) rendezett, m e l y n e k s o r á n 5 9 8 4 0 7 2 polgárt
vett s z á m b a .

B. I.
 5. A római államberendezkedés
és intézményrendszerének fejlődése

5.1. A királyok korától a köztársaságkor végéig

5.1.1. SZÜLETÉS, SERDÜLŐKOR, É R E T T FÉRFIKOR,

ÖREGSÉG

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] I. könyv.

Ha t e h á t valaki egyetlen e m b e r n e k t e k i n t i a r ó m a i népet, és a teljes é l e t h o s s z á t így

osztja korszakokra, h o g y e l ő b b m e g l á t t a a napvilágot, aztán felserdült, majd m i n t e g y
é r e t t férfikorba lépett, k é s ő b b pedig s z i n t e megvénült, a k k o r négy l é p c s ő f o k o t kü­
l ö n b ö z t e t h e t m e g . R ó m a é l e t é n e k e l s ő korszaka a királyok uralkodása volt, és csak­
n e m négyszáz évig t a r t o t t . Ez alatt az idő alatt k ö z v e t l e n ü l a város k ö r n y é k é n viasko­
d o t t szomszédaival. Ez volt g y e r m e k k o r a . B r u t u s és C o l l a t i n u s c o n s u l s á g á t ó l szá­
m í t v a Appius C l a u d i u s és Q u i n t u s Fulvius c o n s u l o k i g százötven év t e l t el, s ez alatt
igázta le Italiát a r ó m a i . Fegyverek és vitézek ezt a kort t e t t é k a legviharosabbá, így
ezt m o n d h a t j u k ifjúságának. U t á n a Augustus császárig százötven év m ú l t el, a m e l y
alatt az e g é s z világot m e g h ó d í t o t t a . í m e , a teljes é l e t e r e j é b e n és é r e t t s é g é b e n lévő bi­
r o d a l o m n a k ez m á r t u l a j d o n k é p p e n a férfikora. A u g u s t u s császártól a mi századun­
kig n e m s o k k a l k e v e s e b b , m i n t k é t s z á z év szállt el, s e k ö z b e n a c s á s z á r o k t e h e t e t l e n ­
sége valósággal m e g v é n í t e t t e és e l s o r v a s z t o t t a a birodalmat, a m e l y Traianus uralko­
dása idején m é g i s m e g m o z d í t o t t a végre a karját, s a m i k o r m á r m i n d e n k i b ő l kihalt a
remény, s z i n t e visszanyerve ifjúságát, ö r e g s é g é b e n új e r ő r e k a p o t t .
H. L.

• A Florus által adott korszakolás számmisztikái összefüggéseire lásd Florus: Róma háborúi
(ford. Havas László). Budapest, 1979, Európa Könyvkiadó, 187.

5.1.2. R Ó M A ALAPÍTÁSA ÉS A KIRÁLYSÁG K O R A

Eutropius: Breviárium ab Urbe condita 1.1-8.

1. A r ó m a i b i r o d a l o m , a m e l y n é l s e m k e z d e t e i b e n s z i n t e s e m m i k i s e b b e t , s e m fejlő­
d é s é t t e k i n t v e a z e g é s z földkerekségen s e m m i n a g y s z e r ű b b e t n e m i s m e r a z e m b e r i
354 5, A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

emlékezet, R o m u l u s t ó l veszi eredetét, aki egyszerre s z ü l e t e t t fivérével, R e m u s s z a l

R e a Silvia Vesta-szűz és - legalábbis így g o n d o l t á k r ó l a - M a r s fiaként. M i k ö z b e n
ú t o n á l l ó k é n t t e v é k e n y k e d e t t a p á s z t o r o k közt, t i z e n n y o l c é v e s e n egy j e l e n t é k t e l e n
kis várost alapított a P a l a t i n u s - d o m b o n a májusi Kalendaeja. előtti 1 1 . n a p o n (április
2 1 - é n ) , a 6. olympiai időszak 3. évében, Trója feldúlása u t á n - t ö b b é - k e v é s b é így ha­
gyományozzák - 3 9 4 évvel.
2. M i u t á n m e g a l a p í t o t t a a várost, a m e l y e t saját nevéről R ó m á n a k n e v e z e t t el (ex
nomine suo Romám vocavit), nagyjából a k ö v e t k e z ő k e t c s e l e k e d t e . A s z o m s z é d o s n é ­
p e s s é g e t r é s z e s í t e t t e a polgárjogban (in civitatem recepit); az i d ő s e b b e k (seniores) k ö ­
zül kiválasztott százat, akiket s e n a t o r o k n a k (senatores) n e v e z e t t ö r e g k o r u k (senectus)
miatt, hogy e z e k t a n á c s a (consilium) szerint i n t é z z e n m i n d e n t . A z u t á n , mivel n e k i
m a g á n a k é s a n é p é n e k n e m volt felesége, j á t é k o k m e g t e k i n t é s é r e m e g h í v t a a R ó m a
városával s z o m s z é d o s n é p t ö r z s e k e t , é s e l r a b o l t a t t a a z o k szüzeit. M i u t á n h á b o r ú k
k e z d ő d t e k a nőrablás által e s e t t j o g s é r t é s m i a t t , legyőzte a c a e n i n a i a k a t , az a n t e m -
n a e b e l i e k e t , a c r u s t u m i u m b e l i e k e t , a szabinokat, a fidenaebelieket, a veiibelieket.
E z e k a v á r o s o k m i n d R ó m a körül fekszenek. A m i k o r pedig u r a l k o d á s á n a k 3 7 . évé­
b e n egy h i r t e l e n t á m a d t vihar u t á n n e m l á t t á k t ö b b é , úgy h i t t é k , á t l é p e t t a z i s t e n e k
világába, é s i s t e n n e k j á r ó t i s z t e l e t b e n r é s z e s í t e t t é k . E z u t á n R ó m á b a n ö t n a p o s idő­
k ö z ö k b e n s e n a t o r o k k o r m á n y o z t a k , és e z e k u r a l m a alatt t e l t el egy év.
3 . U t á n a N u m a P o m p i l i u s t t e t t é k királlyá, aki h á b o r ú t ugyan egyet s e m viselt, d e
n e m kevésbé volt h a s z n á r a a városnak, m i n t R o m u l u s . U g y a n i s egyrészt t ö r v é n y e k e t
és erkölcsi szabályokat f e k t e t e t t le a r ó m a i a k s z á m á r a (leges Romanis moresque cons-
tituit), akiket a h á b o r ú k h o z való h o z z á s z o k á s u k m i a t t m á r félbarbár ú t o n á l l ó k n a k
t a r t o t t a k ; m á s r é s z t tíz h ó n a p r a o s z t o t t a fel az évet, a m i a z e l ő t t m i n d e n f a j t a s z á m í t á s
híján á t t e k i n t h e t e t l e n volt; v a l a m i n t végtelen s z á m ú kultuszt é s t e m p l o m o t a l a p í t o t t
R ó m á b a n . B e t e g s é g b e n halt m e g uralkodásának 4 3 . é v é b e n .
4. Tullus H o s t i l i u s k ö v e t t e a t r ó n o n . Ez újrakezdte a h á b o r ú s k o d á s t : legyőzte az
albaiakat, akik 1 2 mérföldre é l n e k R ó m a városától; h á b o r ú b a n fölébe k e r e k e d e t t Veii
és F i d e n a e l a k ó i n a k (az egyik 6, a m á s i k 18 mérföldre van R ó m a v á r o s á t ó l ) ; a v á r o s t
a C a e l i u s - d o m b hozzácsatolásával b ő v í t e t t e . 32 évi uralkodás u t á n villámtól sújtva
elégett a házával együtt.
5. U t á n a A n c u s M á r c i u s v e t t e át a h a t a l m a t , N u m a leányági unokája. H a r c o l t a la­
t i n o k ellen. H o z z á c s a t o l t a a v á r o s h o z az A v e n t i n u s - d o m b o t és a I a n i c u l u s t ; a T i b e r i s
torkolatánál tengeri k i k ö t ő v á r o s t alapított 1 6 mérföldre R ó m a v á r o s á t ó l . U r a l k o d á ­
sának 2 4 . é v é b e n b e t e g s é g b e n hunyt el.
6. E z u t á n Priscus Tarquinius került u r a l o m r a . Ez m e g k e t t ő z t e a s e n a t o r o k s z á m á t
(numerum senatorum duplicavit), cirkuszt é p í t e t t R ó m á b a n , bevezette a mindmáig
fennálló R ó m a i J á t é k o k a t (ludi Romani). Ezenkívül legyőzte a s z a b i n o k a t , s n e m c s e ­
kély földterületet v e t t el t ő l ü k és c s a t o l t R ó m a v á r o s á n a k t e r ü l e t é h e z (urbis Romae
territórium); e l s ő k é n t v o n u l t be a v á r o s b a d i a d a l m e n e t b e n (primus triumphans urbem
intravit). Falakat és csatornákat építtetett, megkezdte a C a p i t o l i u m ( é p í t é s é n e k ) m u n ­
kálatait. U r a l k o d á s á n a k 3 8 . é v é b e n A n c u s fiai ö l t é k m e g , a n n a k a királynak a fiai,
a k i n e k ő az ö r ö k é b e l é p e t t .
 5.1.3. RÓMA KIRÁLYAINAK TÖMÖR JELLEMZÉSE 355

7. U t á n a S e r v i u s Tullius l é p e t t t r ó n r a , aki egy e l ő k e l ő s z á r m a z á s ú , de rabszolga­

s o r s r a j u t o t t hadifogoly n ő t ő l s z á r m a z o t t . E z i s m e g h ó d í t o t t szabin t e r ü l e t e k e t , há­
r o m d o m b o t k a p c s o l t a v á r o s h o z , a Q u i r i n a l i s t , a V i m i n a l i s t és az E s q u i l i n u s t , árko­
kat á s a t o t t a fal k ö r ü l . M i n d e n k i közül e l ő s z ö r r e n d e l t el v a g y o n b e c s l é s t , a m i addig
i s m e r e t l e n volt a földkerekségen. U r a l m a alatt R ó m a lakossága, m i u t á n m i n d e n k i t
ö s s z e s z á m l á l t a k , 8 3 0 0 0 r ó m a i polgár volt azokkal együtt, akik a f ö l d e k e n voltak.
E r ő s z a k o s h a l á l t h a l t saját v e j é n e k , T a r q u i n i u s S u p e r b u s n a k ( a m a király fiának, aki­
n e k ő m a g a ö r ö k é b e l é p e t t ) é s lányának, T a r q u i n i u s f e l e s é g é n e k b ű n é b ő l .
8. L. T a r q u i n i u s S u p e r b u s , a h e t e d i k és egyben u t o l s ó király legyőzte a v o l s c u s o k a t
(ez a n é p a v á r o s t ó l n e m m e s s z e van C a m p a n i a felé m e n e t ) , m e g h ó d í t o t t a Gabii vá­
r o s á t é s S u e s s a P o m e t i á t , b é k é t k ö t ö t t a z etruszkokkal, é s felépítette Iuppiter t e m p ­
l o m á t a C a p i t o l i u m o n . K é s ő b b , m i k ö z b e n Ardeát, e z t a R ó m a v á r o s á t ó l 18 mérföld­
re fekvő v á r o s t o s t r o m o l t a , e l v e s z í t e t t e a h a t a l m a t . U g y a n i s , m i u t á n a fia - ifjabb lé­
t é r e m a g a is ízig-vérig T a r q u i n i u s - m e g e r ő s z a k o l t a az igen e l ő k e l ő s z á r m a z á s ú ,
u g y a n a k k o r rendkívül e r k ö l c s ö s L u c r e t i á t , C o l l a t i n u s feleségét, az a s s z o n y elpana­
s z o l t a a férjének, a p j á n a k és b a r á t a i n a k a j o g s é r t é s t , m a j d m i n d e n k i s z e m e l á t t á r a
öngyilkos l e t t . E m i a t t B r u t u s , aki m a g a is T a r q u i n i u s e m b e r e volt, fellázította a n é ­
pet, és m e g f o s z t o t t a h a t a l m á t ó l T a r q u i n i u s t . A z u t á n c s e r b e n h a g y t a a királyt a h a d s e ­
reg is, a m e l y vele együtt o s t r o m o l t a A r d e a városát; a R ó m á b a é r k e z ő királyt zárt ka­
p u k fogadták, így 24 évi uralkodás u t á n e l m e n e k ü l t a feleségével és gyermekeivel
együtt. T e h á t h é t király u r a l k o d o t t R ó m á b a n , ö s s z e s e n 2 4 3 évig; e k k o r i b a n R ó m a t e ­
r ü l e t e m é g c s a k alig 1 5 m é r f ö l d n y i r e terjedt.
K. R.

• Róma városának mondai alapítására, a királyság korára, intézményrendszerére és a kora ró­

mai társadalmi rendre vonatkozóan lásd ORT 3 9 - 5 5 . és RTT 1 7 - 3 2 .

5.1.3. R Ó M A KIRÁLYAINAK T Ö M Ö R J E L L E M Z É S E

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] 1.8.

Ez volt a r ó m a i n é p é l e t é n e k e l s ő szakasza, m i n t e g y g y e r m e k s é g e , m e l y a h é t király

u r a l k o d á s á n a k idejére e s e t t . A sors k ü l ö n ö s k e g y e l m é b ő l m i n d e g y i k ü k m á s - m á s t e ­
h e t s é g g e l volt megáldva, a h o g y az á l l a m s z e r v e z e t és a k ö z é r d e k é p p e n m e g k í v á n t a .
M e r t l e h e t - e v a k m e r ő b b e t e l k é p z e l n i R o m u l u s n á l ? É p p ilyenre volt szükség, h o g y
m a g á h o z ragadja a királyságot. L e h e t - e valaki v a l l á s o s a b b N u m á n á l ? M e r t a h e l y z e t
azt k ö v e t e l t e , h o g y a m a r c o n a n é p e t a z i s t e n f é l e l e m szelídítse m e g . M i c s o d a m e s t e r e
volt a h a r c á s z a t n a k Tullus! Fegyverforgató férfiak s z á m á r a s e m m i s e m l e h e t kívána­
t o s a b b , m i n t h a v i t é z s é g ü k e t a t u d o m á n y t e s z i m é g f é n y e s e b b é . M i c s o d a ország­
é p í t ő volt A n c u s ! A V á r o s h a t á r á t t e l e p í t é s s e l t e r j e s z t e t t e ki, partjait híddal k ö t ö t t e
ö s s z e , é p s é g é t fallal v é d e l m e z t e . A Tarquinius-féle h a t a l m i j e l v é n y e k és d í s z e k m á r
csak külső formájukkal is m e k k o r a méltóságot szereztek e n n e k az uralomra t e r m e t t
356 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

n é p n e k ! M i l y e n g y ü m ö l c s ö z ő volt a serviusi v a g y o n b e c s l é s ! L e g a l á b b azért, h o g y a

római állam megismerhette önmagát. Végül m é g a hírhedt Superbus elviselhetetlen
ö n k é n y e s e m csekély, h a n e m nagyon i s s o k h a s z o n n a l j á r t . így t ö r t é n h e t e t t m e g
ugyanis, hogy a t ö r v é n y s é r t é s e k t ő l felingerelt n é p b e n felgyúlt a szabadságvágy.

H. L.

• A királyság korára vonatkozóan lásd ORT 3 9 - 5 5 .

5.1.4. N U M A SZÁRMAZÁSA

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Numa 1.

N u m a királyról s e m tudjuk p o n t o s a n , h o g y m i k o r élt, b á r a családfákat a k e z d e t e k t ő l

e g é s z e n az ő koráig p o n t o s a n s z á m o n t a r t o t t á k . De egy b i z o n y o s C l o d i u s Kronológiai
vizsgálatok vagy e h h e z h a s o n l ó c í m ű iratában azt állítja, h o g y az ősrégi feljegyzések
elvesztek, a m i k o r a gallok elfoglalták R ó m á t , a m o s t i s m e r t e k e t pedig h a m i s a n állí­
t o t t á k ö s s z e , m e r t kedvezni akartak azoknak, akik j o g t a l a n u l j u t o t t a k be a l e g e l ő k e ­
l ő b b családokba. T ö b b e n cáfolják azt a z állítást, a m e l y s z e r i n t N u m a P y t h a g o r a s ta­
nítványa volt; s z e r i n t ü k N u m á n a k egyrészt n e m volt görög m ű v e l t s é g e , é s c s a k t e ­
h e t s é g é v e l s z e r e z t e m é l t ó s á g á t ; m á s r é s z t királyi n e v e l t e t é s é t P y t h a g o r a s n á l k ü l ö n b
i d e g e n n e k k ö s z ö n h e t t e . I s m é t m á s o k azt m o n d j á k , h o g y P y t h a g o r a s ö t e m b e r ö l t ő v e l
k é s ő b b élt N u m á n á l , de l é t e z e t t egy m á s i k - spártai - P y t h a g o r a s is, aki versenyfu­
t á s b a n győzött a t i z e n h a t o d i k olympiai versenyeken, s N u m a e n n e k az o l y m p i a s n a k
a h a r m a d i k é v é b e n került t r ó n r a . Ez a m á s i k Pythagoras itáliai utazásai k ö z b e n állí­
tólag m e g i s m e r k e d e t t Numával, és segített n e k i a város k o r m á n y z á s á b a n ; n e k i k ö ­
s z ö n h e t ő , h o g y annyi spártai s z o k á s t v e t t e k fel a r ó m a i a k . N u m a k ü l ö n b e n is sabin
s z á r m a z á s ú volt, és a s a b i n o k azt állítják m a g u k r ó l , h o g y spártai t e l e p e s e k utódai. -
A z i d ő p o n t o k p o n t o s t i s z t á z á s a m i n d e n k é p p e n n e h é z dolog, k ü l ö n ö s e n h a valaki a z
olympiai győztesek neve alapján végzi a s z á m í t á s o k a t , m e r t az élisi Hippias c s a k jó
k é s ő n állította ö s s z e a névsort, és a k k o r s e m h i t e l t é r d e m l ő források alapján. M i n d ­
azt a feljegyzésre é r d e m e s adatot, a m e l y e t N u m á r ó l ö s s z e g y ű j t ö t t ü n k , m o s t el­
mondjuk, kezdve ott, a h o l a l e g c é l s z e r ű b b n e k látszik.
Mt. E.

• A királyság korára, intézményrendszerére vonatkozóan lásd ÓRT 4 5 - 5 5 .

 5.1.5. AZINTERREGNUM INTÉZMÉNYE RÓMÁBAN ROMULUS HALÁLA UTÁN 357

5.1.5. A Z INTERREGNUM I N T É Z M É N Y E RÓMÁBAN

R O M U L U S HALÁLA U T Á N

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Numa 2.

A v á r o s b a n újra lázongás és viszály t ö r t ki, m e r t n e m t u d t a k m e g e g y e z n i az eljöven­

dő király s z e m é l y é b e n . N a g y baj volt az is, h o g y a régi és az ú j o n n a n érkezett polgá­
r o k n e m olvadtak egybe, az e g é s z n é p h á b o r g o t t , a p a t r í c i u s o k pedig féltékenykedtek
e g y m á s r a a k ö z t ü k fennálló s z á r m a z á s i k ü l ö n b s é g e k m i a t t . B á r a királyság fenntartá­
s á b a n m e g e g y e z t e k , n e m c s a k azon civódtak és vetélkedtek, h o g y ki legyen a király,
h a n e m a z o n is, h o g y új v e z é r ü k e t a r ó m a i a k vagy a s a b i n o k közül válasszák-e m e g .
Azok, akik R o m u l u s s z a l együtt a l a p í t o t t á k a várost, e l v i s e l h e t e t l e n n e k t a r t o t t á k ,
h o g y a s a b i n o k - bár egyenlő j o g ú p o l g á r o k lettek, és a földből is e g y e n l ő e n részesül­
t e k - m o s t uralkodni k í v á n n a k felettük. A s a b i n o k viszont m é l t á n kívánhatták, h o g y
rájuk kerüljön az uralkodás sora, h i s z e n a m i k o r királyuk, Tatius m e g h a l t , n e m lázad­
t a k fel R o m u l u s ellen, h a n e m belenyugodtak, h o g y egyedül uralkodjék. Azt s e m
m o n d h a t t a senki, h o g y a s a b i n o k m i n t g y e n g é b b fél e g y e s ü l t e k a n á l u k e r ő s e b b e k ­
kel, s ő t c s a t l a k o z á s u k révén R ó m a l a k o s a i n a k s z á m a m e g n ö v e k e d e t t , s ezáltal na­
g y o b b l e t t az á l l a m ereje és t e k i n t é l y e is. A vita e z e k körül a k é r d é s e k körül folyt kö­
zöttük.

H o g y ez a civódás ne idézzen elő zűrzavart és fejetlenséget, és ne m a r a d j o n irányí­

tó n é l k ü l az á l l a m ü g y e k i n t é z é s e , a százötven patrícius úgy h a t á r o z o t t , h o g y a királyi
m é l t ó s á g o t ők fogják viselni e g y m á s u t á n : a fennálló s z o k á s o k n a k m e g f e l e l ő e n ál­
d o z n a k az i s t e n e k n e k , m a j d h a t ó r á n k é n t felváltva e g y m á s t éjjel-nappal i n t é z i k az ál­
l a m ü g y e k e t . Az idő arányos e l o s z t á s a egyrészt a l k a l m a s n a k l á t s z o t t rá, h o g y bizto­
s í t s a az e g y e n l ő s é g e t a k é t fél k ö z ö t t ; m á s r é s z t a h a t a l o m váltakozása a n é p irigyke-
d é s é t is m e g s z ü n t e t t e , h i s z e n látták, h o g y egyetlen éjszaka és nappal leforgása alatt a
királyból egyszerű polgár lett. A r ó m a i a k a k o r m á n y z á s n a k e z t a formáját interreg-
numnak nevezik.
Mt. E.

• A királyság korára, intézményrendszerére vonatkozóan lásd ÓRT 4 5 - 5 5 .

5.1.6. A SERVIUS T U L L I U S - F É L E A L K O T M Á N Y

Dionysius Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 4 . 2 1 .

E z t az a l k o t m á n y f o r m á t l é t r e h o z v a (Tullius) egyfelől igen nagy e l ő n y ö k h ö z j u t t a t v a

a gazdagokat, é s z r e v é t l e n ü l k i j á t s z o t t a a n é p e t , m i n t m á r e m l í t e t t e m , másfelől pedig
kizárta a s z e g é n y e k e t a k ö z ü g y e k i n t é z é s é b ő l . N o h a úgy gondolták, h o g y m i n d n y á ­
j a n e g y e n l ő r é s z t k a p t a k a közügyekből azáltal, hogy e g y e n k é n t k é r i k ki a v é l e m é ­
n y ü k e t saját c e n t u r i á j u k b a n (lochos), valójában b e c s a p t á k őket, egyrészt azért, m e r t
358 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

m i n d e n egyes c e n t u r i á n a k c s a k egy szavazata volt, a kevés főt s z á m l á l ó k n a k éppúgy,

m i n t a nagyon n é p e s e k n e k . M á s r é s z t , m e r t e l s ő n e k a l e g t e k i n t é l y e s e b b c e n t u r i á k
szavaztak, m e l y e k s z á m a felülmúlta a t ö b b i t , n o h a k e v e s e b b e m b e r t a r t o z o t t h o z z á ­
j u k . L e g i n k á b b pedig azért, m e r t a n é p e s , de szegény c e n t u r i á k c s a k egy szavazattal
rendelkeztek, s e z e k e t s z ó l í t o t t á k utoljára. M i u t á n t e h á t így t ö r t é n t , a j ó m ó d ú a k -
n o h a nagy ö s s z e g e k k e l j á r u l t a k a k ö z k ö l t s é g e k h e z , é s s e m m i k é p p s e m m e n t e s ü l h e t ­
t e k a k a t o n a i k ö t e l e z e t t s é g e k alól - kevésbé é r e z t é k ezt t e h e r n e k , h i s z e n a legfonto­
s a b b ügyeket i l l e t ő e n ők d ö n t ö t t e k , s t e l j e s e n m e g f o s z t o t t á k h a t a l m u k t ó l azokat,
akik n e m vállaltak részt ugyanezen feladatokból. A s z e g é n y e k pedig, akik j e l e n t é k t e ­
len részt k a p t a k c s a k a közügyekből, j ó z a n u l és t ü r e l m e s e n t ű r t é k m e l l ő z t e t é s ü k e t e
téren, hiszen m e n t e s ü l t e k m i n d az adófizetés, m i n d a k a t o n á s k o d á s alól. Az állam­
n a k pedig az vált javára, h o g y ugyanazon e m b e r e k voltak, k i k a k ö z ö s s é g e t illető
d ö n t é s e k e t m e g h o z z á k , s akik a l e g n a g y o b b k o c k á z a t o t vállalják m a g u k r a , és egyben
k é s z e k is, hogy m e g t e g y é k a s z ü k s é g e s i n t é z k e d é s e k e t . E z t a fajta á l l a m r e n d e t s o k
n e m z e d é k e n át m e g ő r i z t é k a rómaiak, n a p j a i n k r a a z o n b a n m e g r e n d ü l t s d e m o k r a t i -
k u s a b b á l e t t b i z o n y o s k é n y s z e r í t ő o k o k h a t á s á r a . A változás o k a n e m a c e n t u r i á k
m e g s z ü n t e t é s é b e n k e r e s e n d ő , h a n e m abban, hogy m á r n e m t a r t o t t á k m e g szavazás­
kor a c e n t u r i á k s z ó l í t á s á n a k régi sorrendjét, m i k é n t m a g a m is t a p a s z t a l t a m , ki gyak­
ran j e l e n v o l t a m tisztségválasztó gyűléseiken. E z e k kifejtésére a z o n b a n n e m m o s t
van itt a m e g f e l e l ő a l k a l o m .
P. E.

• A serviusi alkotmányra lásd ÓRT 4 8 - 5 5 . és RTT 26-27., 3 1 - 3 2 .

5.1.7. A R Ó M A I Á L L A M R E N D

Polybios: Históriai [Történeti könyvek] 6.11.11-18.

Az á l l a m o k é l e t é b e n az a h á r o m t é n y e z ő érvényesült, a m e l y e k r ő l az e l ő b b i e k b e n b e ­
s z é l t e m . E z e k a z o n b a n ( a r ó m a i á l l a m b a n ) oly arányosan é s m e g f e l e l ő e n ö t v ö z ő d t e k
egybe, hogy m é g a r ó m a i állam polgárai k ö z ü l s e m t u d n á valaki b i z t o s a n m e g m o n d a ­
ni, vajon arisztokratikus-e államszervezetük, vagy d e m o k r a t i k u s , vagy é p p e n s é g g e l
m o n a r c h i k u s - e . Ez a helyzet t e l j e s e n é r t h e t ő . Ha valaki ugyanis c s a k a c o n s u l o k ha­
t a l m á r a t e k i n t , azt teljességgel m o n a r c h i k u s , s ő t : királyi j e l l e g ű n e k fogja t e k i n t e n i .
Ha a s e n a t u s h a t a l m á r a gondol, az á l l a m o t a r i s z t o k r a t i k u s n a k fogja t a r t a n i . Ha pedig
arra gondol, m e n n y i h a t a l o m van a n é p t ö b b s é g é n e k k e z é b e n , nyilván azt fogja m o n ­
dani, hogy R ó m a d e m o k r a t i k u s állam. H o g y e z a h á r o m á l l a m h a t a l m i t é n y e z ő m i ­
k é n t érvényesült e b b e n az i d ő b e n - de m é g m o s t is, n é h á n y a p r ó s á g t ó l e l t e k i n t v e -, a
k ö v e t k e z ő k b e n foglalható ö s s z e .
A c o n s u l o k mindaddig, a m í g R ó m á b a n tartózkodnak, és n e m v e s z i k át a h a d r a
kelt sereg p a r a n c s n o k s á g á t , az ö s s z e s k ö z ü g y e k é l é n állnak. V a l a m e n n y i t ö b b i
m a g i s t r a t u s - a n é p t r i b u n u s o k kivételével - alájuk van rendelve és n e k i k engedel-
 5.1.7. A RÓMAI ÁLLAMREND 359

m e s k e d i k . A s e n a t u s ü l é s é r e ők v e z e t i k be a k ö v e t s é g e k e t . A fenti j o g o k o n kívül ők
t e r j e s z t i k elő a s z ü k s é g e s n e k l á t s z ó javaslatokat, s a s e n a t u s h a t á r o z a t a i t ők hajtják
végre. T o v á b b á az ő feladatuk m i n d a r r ó l g o n d o s k o d n i , ami, m i n t közügy, a népgyű­
lés e l é tartozik: ők hívják ö s s z e a népgyűléseket, terjesztik o t t elő a javaslatokat, és
hajtják végre a t ö b b s é g i h a t á r o z a t o k a t . A h á b o r ú r a való felkészülés és a hadvezetés
k é r d é s é b e n s z i n t e korlátlan j o g u k van. O k rendelik el, m e k k o r a segítséget nyújtsa­
n a k a s z ö v e t s é g e s e k , ők n e v e z i k ki a k a t o n a i t r i b u n u s o k a t , írják ö s s z e a k a t o n á k a t és
s o r o z z á k b e a z arra alkalmasakat. H á b o r ú idején b e l á t á s u k szerint b ü n t e t h e t i k a z
alájuk r e n d e l t e k e t . A k ö z p é n z e k b ő l annyit k ö l t h e t n e k , a m e n n y i t s z ü k s é g e s n e k tar­
t a n a k . E c é l b ó l egy-egy q u a e s t o r áll r e n d e l k e z é s ü k r e , aki m i n d e n utasításukat végre­
hajtja. Ha t e h á t valaki c s a k a c o n s u l i h a t a l o m r a tekint, joggal fogja azt m o n d a n i ,
h o g y ez az állam: m o n a r c h i a , sőt: valóságos királyság. Ha pedig e z e k vagy a m é g szó­
b a k e r ü l ő s a j á t o s s á g o k k ö z ü l n é m e l y i k m e g v á l t o z i k majd, akár korunkban, akár ké­
s ő b b , a z n e m é r i n t i j e l e n á b r á z o l á s u n k igazát.
A m i a s e n a t u s t illeti, ez a t e s t ü l e t e l s ő s o r b a n az á l l a m k i n c s t á r gazdája. M i n d e n b e ­
vétellel ő rendelkezik, és h a s o n l ó k é p p e n d ö n t a kiadásokról. A q u a e s t o r o k az egyes
k ö z s z ü k s é g l e t e k r e csakis a s e n a t u s u t a s í t á s a alapján k ö l t h e t n e k - kivéve a c o n s u l o k
r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t o t t ö s s z e g e k e t . A l e g f o n t o s a b b és ö s s z e g s z e r i n t is l e g n a g y o b b
kiadása, tudniillik a k ö z é p ü l e t e k ö t é v e n k é n t i k a r b a n t a r t á s a és új é p ü l e t e k e m e l é s e
felett - a m i s z i n t é n a q u a e s t o r o k h a t á s k ö r é h e z t a r t o z i k - u g y a n c s a k a s e n a t u s ren­
delkezik, e r r e ő a d h a t engedélyt a q u a e s t o r o k n a k . Az Italiában e l k ö v e t e t t és hivatal­
b ó l ü l d ö z e n d ő n e k t e k i n t e t t b ű n t é n y e k : árulás, ö s s z e e s k ü v é s , m é r e g k e v e r é s , orgyil­
k o s s á g felett s z i n t é n a s e n a t u s d ö n t . M i n d e z e n felül, a m e n n y i b e n Itália t e r ü l e t é n va­
l a m e l y e g y é n n e k vagy v á r o s n a k egy vitás ügy e l i n t é z é s é r e van szüksége, ha b ü n t e t é s ,
segítségnyújtás vagy ő r i z e t b e vétel látszik s z ü k s é g e s n e k - m i n d e r r ő l a s e n a t u s gon­
doskodik. A m e n n y i b e n Italián kívüli t e r ü l e t r e kell k ö v e t s é g e t küldeni, akár egy vitás
ügy e l i n t é z é s é r e , j a v a s l a t t é t e l r e , valamilyen utasítás k i a d á s a céljából, s z e r z ő d é s k ö ­
t é s r e vagy h a d ü z e n e t r e , m i n d e r r ő l ugyancsak a s e n a t u s g o n d o s k o d i k . Ha idegen kö­
v e t s é g j ö n R ó m á b a , a s e n a t u s d ö n t arról, m i k é n t kell fogadni és m i l y e n választ kell
n e k i adni. M i n d e z e k b e n az ü g y e k b e n a n é p n e k , röviden szólva, egyáltalán s e m m i
szava n i n c s . H a t ö r t é n e t e s e n valaki a k k o r l á t o g a t R ó m á b a , a m i k o r egyik c o n s u l s i n c s
j e l e n , az á l l a m rendje t e l j e s e n a r i s z t o k r a t i k u s n a k fog t ű n n i . S o k h e l l é n és egyes kirá­
lyok is erről v a n n a k meggyőződve, h i s z e n ügyeiket s z i n t e kizárólag a s e n a t u s intézi.
M i n d e z e k után joggal kérdezheti valaki, hogy e b b e n az államrendben mi m a r a d m e g
a n é p h a t á s k ö r é b e n : h i s z e n a s e n a t u s d ö n t m i n d a m a k é r d é s e k b e n , a m e l y e k e t felso­
r o l t u n k , s a m i a legfőbb: ő a gazdája az á l l a m b e v é t e l e i n e k és kiadásainak. A c o n -
s u l o k n a k m i n t h a d v e z é r e k n e k pedig korlátlan h a t a l m u k van m i n d a h á b o r ú e l ő k é ­
s z í t é s é b e n , m i n d pedig a h a d r a kelt s e r e g e k n é l . És m é g i s : az á l l a m ü g y e k egy része,
éspedig a l e g f o n t o s a b b r é s z e a n é p r e m a r a d . M e r t kizárólag a n é p n e k van j o g a kitün­
t e t é s t és b ü n t e t é s t o s z t o g a t n i , m á r p e d i g ez tartja ö s s z e a királyságokat, a köztársasá­
gokat, egyszóval: az e g é s z e m b e r i t á r s a d a l m a t . A h o l ugyanis n e m i s m e r i k e z t a m e g ­
k ü l ö n b ö z t e t é s t , vagy i s m e r i k ugyan, d e rosszul alkalmazzák, o t t s e m m i e s e t r e s e m
m ű k ö d h e t i k j ó l a m e g l é v ő á l l a m r e n d . H i s z e n h o g y a n i s l e h e t n e , h a ugyanúgy b á n n a k
a hitványakkal, m i n t a d e r é k e m b e r e k k e l ? T e h á t a n é p m o n d í t é l e t e t s z á m o s ügyben,
360 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

például a m i k o r az e l k ö v e t e t t b ű n n e l arányban levő p é n z b ü n t e t é s t kell kiszabni, kü­

l ö n ö s e n akkor, ha a m a g a s a b b t i s z t s é g e k viselői ellen indul eljárás. H a l á l b ü n t e t é s ki­
szabása kizárólag a n é p j o g a . Az ilyen ü g y e k b e n a z o n b a n e l i s m e r é s r e és figyelemre
m é l t ó eljárást k ö v e t n e k . F ő b e n j á r ó ügyek vádlottjainak, a m e d d i g ügyük tárgyalás
alatt áll, a szokásjog megadja azt a l e h e t ő s é g e t , h o g y t ö r v é n y e s ú t o n ö n k é n t e s s z á m ­
ű z e t é s b e v o n u l j a n a k mindaddig, a m í g akár c s a k egyetlen t r i b u s i s van, a m e l y m é g
n e m m o n d t a k i a z ítéletet. A z ö n k é n t e s s z á m ű z e t é s b e t á v o z ó k b i z t o n s á g b a n é l h e t ­
n e k Nápolyban, P r a e n e s t é b e n , T i b u r b a n és m i n d a z o k b a n a v á r o s o k b a n , a m e l y e k n e k
R ó m á v a l k ö t ö t t s z e r z ő d é s ü k erre j o g o t ad. U g y a n c s a k a n é p adja a t i s z t s é g e k e t az
erre m é l t ó férfiaknak, márpedig egy á l l a m b a n ez az e r é n y l e g s z e b b j u t a l m a . A törvé­
nyek m e g e r ő s í t é s é n e k j o g a is a népgyűlés k e z é b e n van. L e g f o n t o s a b b j o g k ö r e azon­
b a n a b é k e és h á b o r ú k é r d é s é b e n való d ö n t é s . S z ö v e t s é g k ö t é s , s z ö v e t s é g f e l b o n t á s a
és szerződés ü g y é b e n is a népgyűlés m o n d j a ki a v é g s ő szót: e z e k e t m e g e r ő s í t h e t i
vagy é r v é n y t e l e n í t h e t i . Ha t e h á t valaki e z e k r e a t é n y e k r e van figyelemmel, j o g g a l ál­
líthatja, hogy az á l l a m h a t a l o m l e g n a g y o b b r é s z e a n é p k e z é b e n van, s a r ó m a i á l l a m ­
szervezet d e m o k r a t i k u s j e l l e g ű .
Eddig arról volt szó, h o g y az á l l a m h a t a l m i j o g k ö r ö k m i k é n t o s z l a n a k m e g a h á r o m
t é n y e z ő ( c o n s u l o k , s e n a t u s é s népgyűlés) k ö z ö t t . M o s t arról kell s z ó l n u n k , h o g y
e z e k hogyan k e r ü l h e t n e k s z e m b e egymással, és m i k é n t m ű k ö d n e k együtt. A c o n s u l ,
attól fogva, h o g y az i m p é r i u m b i r t o k á b a n a sereggel ú t r a kél, úgy látszik, korlátlan
joggal intézi az ügyeket. Valójában a z o n b a n m i n d a népgyűlés, m i n d a s e n a t u s t á m o ­
gatására rá van szorulva, m e r t e n é l k ü l a r á b í z o t t feladatot n e m t u d n á sikerrel elvé­
gezni. Nyilvánvaló ugyanis, h o g y a s e r e g n e k á l l a n d ó a n u t á n p ó t l á s t is kell k ü l d e n i .
M á r p e d i g a s e n a t u s j ó v á h a g y á s a nélkül s e m gabonát, s e m r u h á z a t o t , s e m a s z ü k s é ­
ges p é n z t n e m kaphatja m e g serege r é s z é r e . így t e h á t a v e z é r e k m i n d e n e l g o n d o l á s a
m e g h i ú s u l , ha a s e n a t u s s z á n d é k o s a n akadályozza m u n k á j u k a t és ártani akar n e k i k .
Továbbá a hadvezérek t e r v e i n e k és e l g o n d o l á s a i n a k sikere vagy b a l s i k e r e is a
s e n a t u s t ó l függhet. Egyéves hivatali idejük lejártával ugyanis a s e n a t u s n a k j o g a van
m á s hadvezért kiküldeni vagy a m e g l e v ő hadvezér m e g b í z á s á t m e g h o s s z a b b í t a n i .
U g y a n e n n e k a t e s t ü l e t n e k m ó d j a van arra is, h o g y a v e z é r e k s i k e r e i t ü n n e p e l j e és n a ­
gyobbítsa, vagy - ha úgy t e t s z i k n e k i - k i s e b b í t s e és h o m á l y b a b o r í t s a . A r ó m a i a k n á l
s z o k á s o s t r i u m p h u s t ugyanis, a m e l y a p o l g á r o k e l ő t t s z e m b e t ű n ő m ó d o n m u t a t j a b e
a hadvezérek viselt dolgait, m é l t ó k é p p e n c s a k akkor tudják m e g ü n n e p e l n i a hadve­
zérek, ha a s e n a t u s e h h e z hozzájárul és az e h h e z s z ü k s é g e s p é n z ö s s z e g e t r e n d e l k e ­
zésre bocsátja. És b á r m i l y e n távol l e g y e n e k is o t t h o n r ó l , a n é p g y ű l é s t ő l is függenek,
m e r t az d ö n t a h á b o r ú folytatásáról vagy befejezéséről. F e n t e b b e l m o n d t u k már,
hogy a népgyűlés e r ő s í t h e t i m e g vagy é r v é n y t e l e n í t h e t i a fegyverszüneti e g y e z m é ­
nyeket és s z e r z ő d é s e k e t . És a m i a legfőbb: hivataluk l e t é t é u t á n a n é p g y ű l é s e l ő t t
s z á m o t kell a d n i u k viselt dolgaikról. így t e h á t a h a d v e z é r e k s z á m á r a egyáltalán n e m
b i z t o n s á g o s dolog s e m m i b e v e n n i akár a s e n a t u s , akár a t ö m e g e k j ó i n d u l a t á t .
A m i viszont a s e n a t u s t illeti, ez - b á r m i l y h a t a l o m m a l r e n d e l k e z i k is - a k ö z ü g y e k
i n t é z é s é b e n m i n d e n e k e l ő t t a t ö b b s é g v é l e m é n y é h e z k é n y t e l e n igazodni, és figye­
l e m b e kell v e n n i e a népgyűlés akaratát. A l e g s ú l y o s a b b s az e g é s z á l l a m o t é r i n t ő fő­
b e n j á r ó b ű n ü g y e k b e n a vizsgálatot és d ö n t é s t m i n d a d d i g n e m h a j t h a t j a végre, a m í g
 5.1.7. A RÓMAI ÁLLAMREND 361

javaslatait a népgyűlés m e g n e m erősíti. De h a s o n l ó h a t a l m a van a n é p g y ű l é s n e k a

s e n a t u s s z a l s z e m b e n is. H a ugyanis valaki törvényjavaslatot t e r j e s z t e n e elő, amely­
b e n a s e n a t u s m e g l e v ő j o g a i t a h a g y o m á n y o k k a l s z e m b e n kisebbíti, v e z e t ő s z e r e p é t
vagy az őt m e g i l l e t ő t i s z t e l e t e t c s ö k k e n t i , vagy é p p e n s é g g e l a s e n a t o r o k vagyonát ve­
s z é l y e z t e t n é : v é g s ő s o r o n a népgyűlés d ö n t arról, hogy ezek a j a v a s l a t o k é l e t b e lép­
j e n e k - e vagy s e m . De a l e g f o n t o s a b b a k ö v e t k e z ő k ö r ü l m é n y : ha valamelyik néptri­
b u n u s az i n t e r c e s s i o jogával él, a k k o r a s e n a t u s n e m c s a k h o g y e l g o n d o l á s a i t és j a ­
vaslatait n e m k é p e s érvényre j u t t a t n i , d e m é g ülésezni vagy akár c s a k ö s s z e j ö n n i
s i n c s j o g a . M á r p e d i g a n é p t r i b u n u s o k m i n d i g a n é p t e t s z é s e szerint k ö t e l e s e k eljár­
ni, a n n a k a k a r a t á t kell s z e m e l ő t t t a r t a n i . így t e h á t a z i m é n t felsorolt k ö r ü l m é n y e k r e
való t e k i n t e t t e l a s e n a t u s m i n d i g tart a t ö m e g e k t ő l , s a n é p akaratát n e m t é v e s z t h e t i
s z e m elől.
De a n é p is függ a s e n a t u s t ó l , és m i n d a m a g a t ö m e g é b e n , m i n d pedig egyénileg
k é n y t e l e n rá is t e k i n t e t t e l l e n n i . Mivel ugyanis a c e n s o r o k e g é s z Itália t e r ü l e t é n s o k
k ö z m u n k á t a d n a k ki: k ö z é p ü l e t e k helyreállítását vagy é p í t é s é t é s s o k mást, a m i t
aligha l e h e t n e felsorolni; mivel az ő k e z ü k b e n v a n n a k a folyami átkelőhelyek, kikö­
t ő k , e r d ő s é g e k , b á n y á k és földbirtokok j ö v e d e l m e i , röviden szólva: a r ó m a i á l l a m
m i n d e n j ö v e d e l m e : m i n d e z t a felsorolt j ö v e d e l m i forrást ők osztják szét a n é p kö­
zött, és így s z i n t e m i n d e n k i n e k k e r e s e t e és m u n k a l e h e t ő s é g e t ö b b é - k e v é s b é a
c e n s o r o k t ó l függ. E g y e s e k ugyanis m a g u k veszik b é r b e a c e n s o r o k t ó l az állami j ö v e ­
d e l m e k e t , m á s o k ezekkel társulnak, v a n n a k olyanok, a k i k k e z e s s é g e t vállalnak a bér­
lőkért, e g y e s e k pedig azzal foglalkoznak, h o g y e z e k n e v é b e n saját vagyonukat helye­
zik l e t é t b e az állami k i n c s t á r n á l . M á r p e d i g m i n d e z e k b e n a d o l g o k b a n a s e n a t u s
m o n d j a ki a v é g s ő szót. N e k i van j o g a a h a t á r i d ő m e g h o s s z a b b í t á s á r a , baj e s e t é n a
feltételek m e g k ö n n y í t é s é r e , h a pedig valaki teljességgel k é p t e l e n k ö t e l e z e t t s é g é n e k
t e l j e s í t é s é r e , fel is o l d o z h a t j a a bérleti s z e r z ő d é s alól. S o k dolog van t e h á t , a m e l y b e n
a s e n a t u s az állami j ö v e d e l m e k k e z e l ő i n e k súlyos k á r o k a t o k o z h a t vagy h a s z n o t biz­
t o s í t h a t : m e r t m i n d e z e k r ő l az ügyekről be kell s z á m o l n i a s e n a t u s e l ő t t . A legfonto­
s a b b a z o n b a n az, h o g y ez a t e s t ü l e t adja a bírákat a l e g t ö b b állami vagy m a g á n j e l l e g ű
p e r e s ügyben, ha a vitás ö s s z e g egy b i z o n y o s nagyságot elér. így t e h á t m i n d e n k i k ö ­
telezve érzi m a g á t a s e n a t u s iránti h ű s é g r e , és attól tartva, hogy v a l a m i k o r rászorul­
h a t a segítségére, óvakodik attól, h o g y a s e n a t u s akaratával s z e m b e s z á l l j o n vagy an­
n a k e l l e n é r e cselekedjék. Ugyanígy c s a k viszolyogva m e r n e k s z e m b e s z á l l n i a c o n -
s u l o k szándékával, h i s z e n h á b o r ú e s e t é n m i n d e n k i , egyénileg és együttesen, az ő
f e n n h a t ó s á g u k alá kerül.
M i v e l t e h á t az á l l a m h a t a l o m a l k o t ó r é s z e i n e k h a t a l m i viszonyai úgy alakulnak,
h o g y k ö l c s ö n ö s e n m e g v a n a z ártás é s a z e g y ü t t m ű k ö d é s l e h e t ő s é g e , m i n d e g y i k
s z ü k s é g s z e r ű e n t ö r e k s z i k a többivel való e g y ü t t m ű k ö d é s r e . L e h e t e t l e n e n n é l j o b b
a l k o t m á n y t e l k é p z e l n i . H a v a i a m e l y kívülről fenyegető k ö z ö s veszély e g y e t é r t é s r e é s
e g y ü t t m ű k ö d é s r e kényszeríti őket, m i n d i g kiderül e n n e k az á l l a m s z e r v e z e t n e k nagy
e r e j e : a s z ü k s é g e s i n t é z k e d é s e k egyikét s e m mellőzik, m e r t mindnyájan, e g y m á s s a l
versengve, az e l ő t t ü k álló feladatra fordítják figyelmüket, a h a t á r o z a t o k végrehajtá­
sát n e m halogatják, és k ö z ö s erővel, de m i n d e n k i egyénileg is e g y ü t t m ű k ö d i k a h a t á ­
r o z a t o k v é g r e h a j t á s á b a n . E z é r t l e g y ő z h e t e t l e n é s ezért k é p e s m i n d e n n e h é z s é g e t le-
362 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

gyűrni ez a sajátos államszervezet. Ha pedig a k ü l s ő v e s z e d e l e m t ő l felszabadulva az

e l l e n s é g felett a r a t o t t g y ő z e l e m u t á n b é k é n élvezik a kivívott b o l d o g s á g o t , s ö n e l é ­
g ü l t s é g ü k b e n é s n y u g a l m u k b a n m á r - m á r gőg é s e l b i z a k o d o t t s á g l e n n e ú r r á f e l e t t ü k
- a m i gyakran előfordul -, a k k o r is azt tapasztaljuk, h o g y az á l l a m s z e r v e z e t m a g a
g o n d o s k o d i k a b a j o k orvoslásáról. M e r t m i h e l y t az á l l a m egyik a l k o t ó r é s z e túlburjá-
nozván, a k e l l ő n é l n a g y o b b h a t a l o m r a t ö r e k e d n é k , akkor, m i v e l e g y i k ü k n e k h a t a l m a
s e m teljes ö n m a g á b a n , h a n e m - m i k é n t k i m u t a t t u k - m i n d e g y i k n e k s z á n d é k á t el­
lenfelei m e g h i ú s í t h a t j á k : v é g s ő s o r o n az á l l a m egyik a l k o t ó r é s z e s e m e m e l k e d h e t a
t ö b b i fölé, n e m s z e r e z h e t t ú l z o t t h a t a l m a t , é s n e m válhat ö n t e l t t é . így t e h á t m i n d ­
egyik m e g m a r a d a m a g a k e r e t e i b e n , m e r t e l ő r e t ö r é s e vagy k u d a r c o t vall, vagy pedig
m á r eleve tart a t ö b b i h a t a l m i t é n y e z ő fékező e r e j é t ő l .
H. I.

5.1.8. A L E G J O B B Á L L A M R E N D KIALAKULÁSÁNAK
OKAI ÉS F E L T É T E L E I

Polybios: Históriai [Történeti könyvek] 6.2-10.

J ó l t u d o m , l e s z n e k majd, akik n e m fogják érteni, m i é r t e n n é l a z i d ő p o n t n á l helyez­

t e m el a r ó m a i á l l a m r e n d j é n e k i s m e r t e t é s é t , l e m o n d v á n ezzel az összefüggő e l ő a d á s
továbbfűzéséről és folytatásáról. H o g y e z t a fejezetet eleve az e g é s z m u n k a egyik el­
e n g e d h e t e t l e n r é s z é n e k t e k i n t e t t e m , arra, g o n d o l o m , elég s o k s z o r u t a l t a m már, a
legnyomatékosabban t ö r t é n e t e m kezdetén, a bevezető részben, ahol kijelentettem:
m u n k á m l e g n a g y s z e r ű b b és a könyv olvasói s z á m á r a l e g h a s z n o s a b b e r e d m é n y e ,
hogy megismerhetik és megtudhatják, miképpen, milyen államrendnek köszönhe­
t ő e n j u t o t t n e m e g é s z e n ö t v e n h á r o m é v alatt a l a k o t t világ s z i n t e m i n d e n t e r ü l e t e
egyetlen nép, a r ó m a i a k u r a l m a alá; erre n e m i s m e r ü n k példát a t ö r t é n e l e m b e n . M i ­
u t á n f e l i s m e r t e m e n n e k a k é r d é s n e k a j e l e n t ő s é g é t , n e m t a l á l t a m a l k a l m a s a b b idő­
p o n t o t a z erre v o n a t k o z ó m o n d a n d ó m e l ő a d á s á r a é s bizonyítására, m i n t a m e l y i k h e z
m o s t e l é r t ü n k . M e r t a z á l l a m r e n d e t i s ugyanúgy kell m e g v i z s g á l n u n k , m i n t a m i k o r
valaki v é l e m é n y t formál m a g á n a k hitvány vagy d e r é k e m b e r e k r ő l ; ha a v a l ó s á g n a k
m e g f e l e l ő e n akar ítélkezni, a k k o r n e m a z é l e t b é k é s , n y u g o d t szakaszait f i g y e l i m e g ,
h a n e m a b a l s o r s válságait és a jó s o r s sikereit, m e r t azt t e k i n t j ü k a kifogástalan férfi
egyetlen i s m é r v é n e k , h o g y b á t r a n és n e m e s e n el tudja viselni a l e g n a g y o b b sorsfor­
dulatokat. M i n t h o g y aligha t a l á l h a t n a valaki h e v e s e b b é s n a g y o b b á t a l a k u l á s t annál,
m i n t a m i k o r u n k b a n , legalábbis a r ó m a i a k n á l , b e k ö v e t k e z e t t , e z é r t e h h e z a k o r h o z
helyeztem államformájuk ismertetését. ...
A m i érdekes, s egyben h a s z n o s is a t a n u l s á g o k r a kíváncsi o l v a s ó n a k , az az o k o k
vizsgálata és a k e d v e z ő b b l e h e t ő s é g választása m i n d e n egyes h e l y z e t b e n . M i n d e n t é ­
r e n a siker és a kudarc legfőbb o k á n a k az á l l a m f e l é p í t é s é t kell t a r t a n u n k , m e r t ez
m i n t e g y forrása n e m c s a k m i n d e n f a j t a t e r v e z é s n e k é s k e z d e m é n y e z é s n e k , h a n e m
e z e k v é g r e h a j t á s á n a k is. . . .
Azt, aki k é p t e l e n s é g e t hazudik, m é g c s a k m e n t e g e t n i s e m l e h e t . . . .
 5.1.8. A LEGJOBB ÁLLAMREND KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS FELTÉTELEI 363

A z o k r ó l a görög á l l a m o k r ó l írva, a m e l y e k t ö b b s z ö r fölvirágoztak, és t ö b b s z ö r

m e g t a p a s z t a l t á k s o r s u k gyökeres r o s s z r a fordultát, n e m n e h é z feladat s e m m ú l t j u k
i s m e r t e t é s e , s e m j ö v ő j ü k előrejelzése, h i s z e n k ö n n y ű e l m o n d a n i a z i s m e r t tényeket,
s az e l ő z m é n y e k b ő l k ö v e t k e z t e t v e egyszerű a j ö v ő m e g m o n d á s a is. A r ó m a i a k e s e t é ­
b e n v i s z o n t egyáltalán n e m olyan k ö n n y ű feladat s e m m o s t a n i i n t é z m é n y e i k leírása
á l l a m r e n d s z e r ü k b o n y o l u l t s á g a m i a t t , s e m j ö v ő j ü k n e k a megállapítása, mivel n e m
i s m e r j ü k k ö z - é s m a g á n é l e t ü k k o r á b b i sajátos rendjét. E z é r t n e m m i n d e n n a p i erőfe­
szítés é s e l m é l e t i e l m é l y ü l é s kell hozzá, h a p o n t o s a n m e g akarjuk i s m e r n i á l l a m u k
különleges vonásait.
A l e g t ö b b e n a z o k közül, akik m ó d s z e r e s e n igyekeznek tárgyalni ezt a kérdést, az
á l l a m o k h á r o m fajtáját sorolják fel. Az egyiket királyságnak nevezik, a m á s i k a t arisz­
t o k r á c i á n a k , a h a r m a d i k a t pedig d e m o k r á c i á n a k . Azt h i s z e m azonban, joggal m e g ­
k é r d e z h e t j ü k tőlük, vajon m i n t egyedül l é t e z ő á l l a m f o r m á k a t m u t a t j á k - e b e n e k ü n k
ezeket, vagy, Z e u s r a , m i n t e s z m é n y i á l l a m f o r m á k a t . Attól t a r t o k ugyanis, hogy kide­
rül a t u d a t l a n s á g u k , akár e z t válaszolják, akár azt. Nyilvánvaló ugyanis, h o g y a leg­
j o b b á l l a m r e n d n e k azt kell t a r t a n u n k , a m e l y i k egyesíti m a g á b a n a felsoroltak vala­
m e n n y i sajátos v o n á s á t . E r r e n e m c s a k e l m é l e t i , h a n e m gyakorlati b i z o n y í t é k u n k i s
van, azóta, h o g y e l s ő k é n t Lykurgos e z e n a m ó d o n szervezte m e g a spártai á l l a m o t .
D e n e m fogadható e l a z s e m , h o g y c s a k e z e k a z á l l a m f o r m á k l é t e z n e k , h i s z e n i s m e ­
r ü n k olyan m o n a r c h i k u s é s t ü r a n n i k u s államokat, amelyek, bár j e l e n t ő s e n külön­
b ö z n e k a királyságtól, b i z o n y o s m é r t é k b e n h a s o n l ó n a k l á t s z a n a k hozzá; e z é r t is ne­
vezi m a g á t hazug m ó d o n m i n d e n egyeduralkodó, a m e n n y i b e n t e h e t i , királynak. É s
b i z o n y t ö b b f é l e o l i g a r c h i k u s á l l a m is létezik; e z e k v a l a m i k é p p e n h a s o n l ó n a k látsza­
n a k az a r i s z t o k r a t i k u s á l l a m o k h o z , h o l o t t s z i n t e a l e g t ö b b t e k i n t e t b e n e l t é r n e k t ő ­
lük. U g y a n e z áll a d e m o k r á c i á r a is.
E b b ő l nyilvánvaló, h o g y e l l e n v e t é s ü n k helyes volt. N e m szabad ugyanis m e g g o n ­
d o l a t l a n u l m i n d e n e g y e d u r a l m a t királyságnak nevezni, c s a k azt, a m e l y i k az alattva­
l ó k ö n k é n t e s b e l e e g y e z é s é b ő l születik, s i n k á b b b e l á t á s irányítja, s e m m i n t félelem
é s kényszer. D e n e m szabad m i n d e n oligarchiát s e m a r i s z t o k r á c i á n a k vélni, c s a k azt,
a m e l y e t a l e g i g a z s á g o s a b b és l e g b ö l c s e b b férfiak v á l o g a t o t t c s o p o r t j a irányít. H a s o n ­
l ó k é p p e n azt az á l l a m o t , a m e l y b e n a t ö m e g n e k h a t a l m a van azt t e n n i , a m i t akar és
a m i h e z kedve van, m é g n e m n e v e z h e t j ü k d e m o k r á c i á n a k , h a n e m a h o l ősi hagyo­
m á n y és m e g s z o k á s alapján félik az i s t e n e k e t , m e g b e c s ü l i k a szülőket, t i s z t e l e t b e n
r é s z e s í t i k az i d ő s e b b e k e t , e n g e d e l m e s k e d n e k a t ö r v é n y e k n e k , ha az ilyen r e n d m e l ­
l e t t m é g a t ö b b s é g a k a r a t a is érvényesül, azt kell d e m o k r á c i á n a k n e v e z n i .
A z t kell t e h á t m o n d a n u n k , h o g y az á l l a m n a k h a t fajtája van: az i m é n t e m l í t e t t h á ­
r o m , a m e l y i k r ő l m i n d e n k i beszél, s m á s i k h á r o m , azokkal rokon, tudniillik a m o n a r ­
chia, az o l i g a r c h i a és az o c h l o k r á c i a . E l s ő k é n t a m o n a r c h i a j ö n létre magától, a ter­
m é s z e t r e n d j e szerint; h a ezt fejlesztik é s t ö k é l e t e s í t i k , akkor k ö v e t k e z i k u t á n a é s
s z ü l e t i k m e g b e l ő l e a királyság. M i u t á n pedig ez átfejlődik a vele r o k o n hibás rend­
szerbe, vagyis a z s a r n o k u r a l o m b a , n e m s o k á r a e z e k f e l b o m l á s á b ó l l é t r e j ö n az arisz­
t o k r á c i a . M i u t á n pedig a t e r m é s z e t rendje szerint ez is oligarchiává fajul, a t ö m e g
pedig f e l h á b o r o d á s á b a n e l é g t é t e l t vesz a v e z e t ő k igazságtalanságáért, akkor m e g ­
s z ü l e t i k a n é p u r a l m a . Idővel aztán e n n e k ö n k é n y e és t ö r v é n y s z e g é s e v i s z o n t az
364 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

o c h l o k r á c i a k i t e l j e s e d é s é h e z vezet. E m o s t i s m e r t e t e t t e l m é l e t igazságát a k k o r is­

m e r h e t j ü k fel a legvilágosabban, ha megfigyeljük az egyes á l l a m o k t e r m é s z e t e s e r e ­
detét, s z ü l e t é s é t é s változását. C s a k a z é r t h e t i m e g ugyanis a z á l l a m o k fellendülését,
fénykorát és h a n y a t l á s á t is, s hogy mikor, h o g y a n és h o l k ö v e t k e z i k m a j d be a végük,
aki i s m e r i az egyes á l l a m f o r m á k l é t r e j ö t t é t . Ez a t á r g y a l á s m ó d m e g g y ő z ő d é s e m sze­
rint k ü l ö n ö s e n a r ó m a i á l l a m e s e t é b e n célravezető, mivel ez az á l l a m k e z d e t t ő l fogva
m a g á b a n hordja t e r m é s z e t e s rendjét é s gyarapodásának feltételeit.
A z á l l a m f o r m á k e g y m á s b a való t e r m é s z e t e s á t a l a k u l á s á n a k e l m é l e t é t m i n d e n bi­
zonnyal r é s z l e t e s e b b e n taglalja P l a t ó n é s n é h á n y m á s f i l o z ó f u s ; f e j t e g e t é s ü k a z o n ­
ban bonyolult és hosszadalmas, és ennek következtében kevesen ismerik. Éppen
e z é r t c s a k annyit i g y e k s z e m k i v o n a t o s a n i s m e r t e t n i b e l ő l e , a m e n n y i v é l e m é n y e m
szerint h o z z á t a r t o z i k a t u d o m á n y o s t ö r t é n e t í r á s h o z és az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g h e z ,
h i s z e n m é g ha az á l t a l á n o s m e g f o g a l m a z á s m i a t t h é z a g o s n a k t ű n i k is ez a leírás, a
k é s ő b b k ö v e t k e z ő r é s z l e t e s tárgyalás k e l l ő k é p p e n p ó t o l j a m a j d a m o s t a n i h i á n y o k a t .
M i t e h á t a z á l l a m e r e d e t e , é s m i k é n t j ö t t e k l é t r e a z á l l a m f o r m á k ? H a özönvíz, j á r ­
vány, é h í n s é g vagy m á s h a s o n l ó ok m i a t t r o m l á s t ö r az e m b e r i n e m r e - tudjuk, h o g y
a m ú l t b a n ilyesmi m á r m e g t ö r t é n t , és a j ö v ő b e n is s z á m í t a n u n k kell t ö b b s z ö r i m e g ­
i s m é t l ő d é s é r e -, akkor az i n t é z m é n y e k és a m e s t e r s é g e k p u s z t u l á s a u t á n a m e g m a -
radottakból idővel i s m é t az u t ó d o k sokasága nő fel. Az e m b e r e k l a s s a n k é n t - akár­
csak a t ö b b i élőlény - c s o p o r t o k b a v e r ő d n e k ( é r t h e t ő is, h o g y az e g y n e m ű l é n y e k
g y e n g e s é g ü k n é l fogva m á s o k k a l s z e m b e n e g y e s ü l j e n e k ) , s ez e s e t b e n a n n a k kell
ő k e t vezetnie, aki t e s t i e r e j é n é l és b á t o r s z e l l e m é n é l fogva a legkiválóbb. E z t a j e l e n ­
séget, a m e l y e t a t ö b b i , é r t e l e m m e l n e m r e n d e l k e z ő állatfajoknál is t a p a s z t a l u n k , fel­
t é t l e n ü l érvényes t e r m é s z e t i t ö r v é n y n e k kell t a r t a n u n k ; h i s z e n e z e k n é l is - g o n d o ­
l o k itt például bikákra, k o s o k r a , k a k a s o k r a - k ö z t u d o m á s szerint a l e g e r ő s e b b e k ve­
z e t n e k . Valószínű hát, h o g y k e z d e t b e n ilyen volt az e m b e r e k é l e t m ó d j a is, h o g y
állatok m ó d j á r a h o r d á k b a verődtek, s a l e g b á t r a b b a k a t és l e g e r ő s e b b e k e t k ö v e t t é k .
E z e k u r a l m á t t e s t i e r e j ü k s z a b t a meg, s e z t n e v e z h e t j ü k m o n a r c h i á n a k . Ha a z u t á n
idővel e z e k a c s o p o r t o k ö s s z e s z o k t a k , és kialakultak k ö z ö s szokásaik, ez az u r a l m i
r e n d királysággá alakult át. E k k o r kezd kialakulni az e m b e r e k b e n a j ó s á g és igazság,
v a l a m i n t e z e k e l l e n t é t e i n e k fogalma.
E z e k a fogalmak a k ö v e t k e z ő k é p p e n k e l e t k e z n e k és j ö n n e k l é t r e . M i n d e n e m b e r a
t e r m é s z e t rendje s z e r i n t keresi a nászt, s e n n e k k ö v e t k e z m é n y e a g y e r m e k á l d á s . Ab­
b a n az e s e t b e n , ha a szülői g o n d o z á s b a n r é s z e s ü l t g y e r m e k e k valamelyike, elérve a
felnőttkort, n e m t a n ú s í t hálát s n e m t á m o g a t j a gondviselőit, h a n e m é p p e n e l l e n k e ­
zőleg, arra v e t e m e d i k , hogy szidalmazza és b á n t a l m a z z a őket, m é l t á n f e l h á b o r o d i k
és m e g ü t k ö z i k e z e n m i n d e n k i , aki i s m e r t e a szülőket, és látta, m e n n y i t ö r ő d é s t és fá­
radságot áldoztak g y e r m e k e i k r e , a z o k g o n d o z á s á r a é s ellátására. A z e m b e r i n e m
ugyanis a b b a n k ü l ö n b ö z i k a t ö b b i élőlénytől, hogy c s a k n e k i j u t o t t r é s z ü l az é s z és az
é r t e l e m , ezért aligha k é p z e l h e t ő el, h o g y ügyet s e m v e t n é n e k e r r e a m e g h a s o n l á s r a ,
ahogyan a t ö b b i é l ő l é n y e s e t é b e n látjuk, h a n e m megjegyzik m a g u k n a k az e s e t e t és
m e g ü t k ö z n e k rajta, mivel e l ő r e látják a j ö v e n d ő t , és arra g o n d o l n a k , h o g y n e k i k is
h a s o n l ó e l b á n á s b a n lesz részük. A z t á n m e g , h a valaki s e g í t s é g e t é s t á m o g a t á s t ka­
p o t t e m b e r t á r s á t ó l , é s a m i k o r m e g m e n t ő j e bajban van, n e m m u t a t k o z i k h á l á s n a k ,
 5.1.8. A LEGJOBB ÁLLAMREND KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS FELTÉTELEI 365

s ő t t á n m é g ártani akar neki, b i z o n y á r a m e g ü t k ö z n e k ezen, akik t u d n a k róla, és fel­

h á b o r o d n a k , mivel ugyanazt érzik, a m i t c s a l ó d o t t e m b e r t á r s u k , é s h a s o n l ó helyzet­
b e k é p z e l i k m a g u k a t . Ilyen e l ő z m é n y e k b ő l alakul k i m i n d e n e m b e r b e n valamiféle el­
k é p z e l é s a k ö t e l e s s é g r ő l , a n n a k f o n t o s s á g á r ó l és lényegéről, m á r p e d i g az igazságos­
s á g n a k é p p e n ez az alapja és a c s ú c s p o n t j a is. H a s o n l ó k é p p e n m e g i n t , ha valaki
veszélyes h e l y z e t b e n a t ö b b i e k s e g í t s é g é r e siet, s z e m b e s z á l l h a t a l m a s vadállatok tá­
madásával és m e g k ü z d velük, az ilyen e m b e r a s o k a s á g részéről t e r m é s z e t e s e n a vé­
d e l m e z ő j ü k e t m e g i l l e t ő és ragaszkodásukat kifejező k i t ü n t e t é s b e n részesül, az vi­
szont, aki e l l e n k e z ő l e g viselkedik, m e g v e t é s b e n és l e n é z é s b e n .
M o s t m á r értjük, h o g y a n j ö t t l é t r e a z e m b e r e k t ö b b s é g é b e n a j ó é s r o s s z fogalma,
m i k é n t i s m e r i k fel e z e k k ü l ö n b s é g é t , s az e l ő b b i t a vele j á r ó h a s z o n m i a t t k ö v e t i k és
u t á n o z z á k , az u t ó b b i t ó l pedig t a r t ó z k o d n a k . Ha t e h á t a v e z e t ő - aki a l e g n a g y o b b h a ­
t a l o m m a l r e n d e l k e z i k - a t ö b b s é g v é l e m é n y e s z e r i n t a fenti e r é n y e k e t követi, és
alattvalói által e l i s m e r t e n k i n e k - k i n e k m e g a d j a a magáét, akkor m á r n e m c s a k erejé­
től félve, h a n e m é r t e l m ü k p a r a n c s á r a vetik m a g u k a t n e k i alá, é s vele együtt v é d e l m e ­
zik m e g u r a l m á t ; h a elvénhedt, k ö z ö s lélekkel, h a r c o s a n v é d e l m e z i k u r a l m á t a z elle­
ne t ö r ő k k e l s z e m b e n . I l y e n k é p p e n a szenvedély és e r ő h e l y e t t m i n d i n k á b b az é r t e ­
l e m uralkodik, s az egyeduralkodó királlyá válik.
A t e r m é s z e t r e n d j é n t e h á t f e l i s m e r t é k az e m b e r e k a j ó t s a r o s s z a t és e z e k e l l e n t é ­
t e i t . Kialakult a s z ó igaz é r t e l m é b e n v e t t királyság; m e r t m á r n e m c s a k a királyok, ha­
n e m k é s ő utódjaik s z á m á r a is f e n n t a r t o t t á k az uralmat, a b b a n a m e g g y ő z ő d é s b e n ,
h o g y ilyen e m b e r e k l e s z á r m a z o t t a i é s neveltjei s z á n d é k a i k b a n hozzájuk h a s o n l ó k k á
válnak. H a a z o n b a n a z u t ó d o k m á r n e m nyerik m e g t e t s z é s ü k e t , v e z e t ő k e t é s kirá­
lyokat i m m á r n e m a t e s t i e r ő és b á t o r s á g szerint, h a n e m a k i e m e l k e d ő é r t e l e m és
s z e l l e m alapján fognak választani, h i s z e n m o s t m á r tapasztalat alapján t e s z n e k kü­
l ö n b s é g e t a kétféle é r t é k k ö z ö t t . R é g e b b e n azok, akik egyszer a királlyá választás
m e g t i s z t e l t e t é s é r e m é l t ó k n a k találtattak, é l e t ü k végéig azzal foglalkoztak, hogy az
a l k a l m a s h e l y e k e t m e g e r ő s í t e t t é k és fallal v e t t é k körül, és t e r ü l e t e k e t h ó d í t o t t a k ,
r é s z b e n b i z t o n s á g o k á b ó l , r é s z b e n alattvalóik s z ü k s é g l e t e i n e k b ő s é g e s k i e l é g í t é s e
végett. Mindaddig, a m í g c s a k ezzel foglalkoztak, fölötte álltak m i n d e n r á g a l o m n a k
é s irigységnek. S e m ruházatuk, s e m ételük-italuk n e m s o k b a n k ü l ö n b ö z ö t t a t ö b b i e ­
k é t ő l , é s mivel a z o n o s volt é l e t m ó d j u k , é l e t ü k e t a t ö m e g k ö z ö t t é l t é k le. A m i ó t a
a z o n b a n s z á r m a z á s szerinti ö r ö k l é s alapján v e t t é k á t a z uralmat, é s m i n d e n ü k m e g ­
volt a g o n d t a l a n é l e t h e z - táplálékuk a k e l l e t é n é l is b ő s é g e s e b b -, gazdagságuk kö­
v e t k e z t é b e n e n g e d t e k vágyaiknak, úgy vélték, hogy a v e z e t ő k n e k k ü l ö n b ruházat,
b ő s é g e s e b b é s v á l t o z a t o s a b b é t k e z é s é s f é n y e s e b b b ú t o r z a t jár, m i n t alattvalóiknak,
é s n e m szabad e l l e n t m o n d a n i t i l t o t t s z e r e t k e z é s e i k n e k s e m . így h á t t e t t e i k egyrészt
irigységet és s é r t ő d ö t t s é g e t v á l t o t t a k ki, másfelől m a g u k r a v o n t á k az e m b e r e k lán­
goló haragját, s ő t gyűlöletét. A királyságból z s a r n o k s á g lett, s ezzel m e g i n d u l t b o m ­
lása is. Ö s s z e e s k ü v é s e k j ö t t e k l é t r e a v e z e t ő k ellen. E z e k e t n e m a leghitványabbak,
h a n e m a l e g k ü l ö n b e k , l e g l e l k e s e b b e k é s l e g m e r é s z e b b e k szervezték, m e r t m i n d k ö ­
zül é p p e n e z e k v i s e l h e t t é k el legkevésbé az u r a l k o d ó k gőgjét.
A n é p , ha v e z é r e k r e talál, az e m l í t e t t o k o k b ó l b e k a p c s o l ó d i k az u r a l k o d ó k elleni
h a r c b a ; így m e g b u k i k a királyság és a m o n a r c h i a u r a l m i formája, s h e l y é b e n kialakul
366 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

és m e g s z ü l e t i k az arisztokratikus u r a l o m . U g y a n i s a királyság m e g d ö n t ő i n e k , m i n t ­
egy hálából, k e z é b e adták a h a t a l m a t , ő k e t v á l a s z t o t t á k v e z e t ő k n e k , és ügyeik i n t é z é ­
sét rájuk bízták. E z e k e l e i n t e , m e g e l é g e d v é n a z ügyintézés jogával, n e m t ö r e k e d t e k
t ö b b r e annál, a m i a k ö z h a s z n o t szolgálta, és m i n d e n k i n e k m a g á n ü g y e i t , csakúgy,
m i n t a közügyeket, g o n d o s a n és ó v a t o s a n v e z e t t é k . A m i k o r a z o n b a n az atyáktól fiaik
veszik át a h a t a l m a t , akik n e m é l t é k át a bajokat, és n e m i s m e r i k a politikai e g y e n l ő ­
s é g e t és szabadságot - h i s z e n k e z d e t t ő l fogva apjuk kiváltságainak és m é l t ó s á g á n a k
l é g k ö r é b e n é l t e k -, e z e k vagy a kapzsiságnak és m é l t a t l a n v a g y o n s z e r z é s n e k , vagy a
tivornyának é s véget n e m é r ő d o r b é z o l á s n a k adják á t m a g u k a t , m á s o k n ő k k e l e r ő ­
s z a k o s k o d n a k és g y e r m e k e k e t rabolnak, s ily m ó d o n az a r i s z t o k r a t a u r a l m a t oligar­
chiává torzítják. A t ö m e g b e n így h a m a r o s a n ú j j á é l e d n e k az olyan h a n g u l a t o k , a m e ­
lyekről az e l ő b b s z ó l t u n k . így az oligarchia is h a s o n l ó m ó d o n j u t el az ö s s z e o m l á s i g ,
m i n t ahogy a t ü r a n n o s z o k is r o s s z véget értek.
Ha ugyanis valaki megfigyeli a p o l g á r o k l e l k é b e n az oligarchákkal s z e m b e n é b r e d ő
irigységet és gyűlöletet, s e z u t á n szólni és c s e l e k e d n i m e r é s z e l az é l e n állókkal s z e m ­
ben, az egész n é p b e n k é s z s é g e s s e g í t ő t á r s a t talál. V é g ü l is az u r a l m o n levők egy ré­
szét megölik, egy r é s z é t elűzik; n e m m e r n e k a z o n b a n s e m királyt állítani m a g u k
fölé, m e r t félve e m l é k e z n e k a r é g e b b i gazságokra, és t ö b b e k r e s e m ó h a j t j á k a köz­
ügyek i n t é z é s é t bízni, m e r t s z e m ü k e l ő t t l e b e g k o r á b b i t é v e d é s ü k . E g y e t l e n r e m é ­
nyük van, a m e l y m é g n e m c s a l t a m e g ő k et: a z ö n m a g u k b a v e t e t t b i z a l o m . E h h e z fo­
l y a m o d n a k t e h á t . Az oligarchikus á l l a m r e n d e t t e h á t d e m o k r á c i á v á alakítják, s a köz­
ügyek gondját b i z a l o m t e l j e s e n ő k m a g u k veszik át. Mindaddig, a m í g m é g é l n e k
azok, akik á t é l t é k az e l ő b b i e l n y o m ó uralmat, e l é g e d e t t e k is a fennálló állapottal, és
m i n d e n e k f ö l ö t t ő r k ö d n e k a j o g e g y e n l ő s é g e n és s z ó l á s s z a b a d s á g o n . De új n e m z e d é ­
kek n ő n e k fel, a d e m o k r á c i a ő r z é s e az alapítók g y e r m e k e i n e k g y e r m e k e i r e száll, s
e z e k a m e g s z o k á s k ö v e t k e z t é b e n m á r kevésre b e c s ü l i k a j o g e g y e n l ő s é g e t és szabad­
ságot. Ők m a g u k a k a r n a k a t ö m e g e k fölébe kerekedni; l e g i n k á b b pedig azok, akik
gazdagságukkal t ű n n e k ki. A m i k o r a z u t á n e z e k v e z e t ő s z e r e p r e t ö r e k e d n e k , s azt a
m a g u k e r e j é b ő l é s saját e r é n y e i k segítségével n e m k é p e s e k elnyerni, v a g y o n u k a t el­
tékozolják arra, hogy a t ö m e g e t b á r m i m ó d o n e l á m í t s á k és m e g r o n t s á k . E s z t e l e n
hajszájuk a h í r n é v u t á n a t ö m e g e t rászoktatja ajándékaik elfogadására és m o h ó élve­
zetére, e b b e pedig m o s t m á r a d e m o k r á c i á n a k kell b e l e b u k n i a . A n é p u r a l o m h e l y é b e
az e r ő s z a k és ököljog lép.
A n é p ugyanis m á r h o z z á s z o k o t t a m á s o k j a v a i n a k é l v e z é s é h e z , és r e m é n y é t a b b a
helyezi, hogy m á s o k rovására éljen m e g ; e z é r t olyan nagyra t ö r ő és m e r é s z v e z é r t vá­
laszt, akit s z e g é n y s é g e kizárt a k ö z t i s z t e l e t b e n álló t i s z t s é g e k b ő l . Az ilyen v e z é r az
ököljogot segíti u r a l o m r a . Összegyűlik h á t a n é p ; gyilkol, s z á m ű z és földet oszt, és
elvadultságában végül ö n m a g a e m e l m a g a fölé d e s p o t á t és z s a r n o k o t . Ez h á t az ál­
l a m r e n d e k körforgása, ez a t e r m é s z e t n e k a m a rendje, a m e l y s z e r i n t az á l l a m o k é l e t e
változik, átalakul, hogy végül is m i n d i g ö n m a g á h o z térjen vissza.
Aki ezt j ó l i s m e r i , a z egy állam j ö v ő j é r ő l beszélve t a l á n n e m tudja p o n t o s a n m e g ­
m o n d a n i az átalakulás időpontját, a b b a n a z o n b a n r i t k á n t é v e d majd, h o g y az á l l a m
fejlődésének vagy h a n y a t l á s á n a k m e l y i k fokára j u t o t t é s h o g y m i l y e n á l l a m f o r m á b a
fog átalakulni, legalábbis ha elfogultság és r o s s z i n d u l a t n é l k ü l formálja m e g a véle-
 5.1.8. A LEGJOBB ÁLLAMREND KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS FELTÉTELEI 367

m e n y é t . É p p e n a r ó m a i állam e s e t é b e n é r t h e t j ü k m e g e n n e k az e l m é l e t n e k a segítsé­
gével igen j ó l , h o g y a n j ö t t létre, fejlődött és b o n t a k o z o t t ki teljesen, n e m k ü l ö n b e n a
j ö v ő b e n b e k ö v e t k e z ő ezzel e l l e n t é t e s irányú átalakulását is.
Ha ugyanis m i n t m i n d e n m á s állam, ahogy m o n d t a m , a r ó m a i is a t e r m é s z e t rend­
j e s z e r i n t j ö t t l é t r e é s gyarapodott, a k k o r a t e r m é s z e t rendje szerint b e k ö v e t k e z i k
m a j d e l l e n t é t e s állapotba való átváltozása is. B e l á t h a t j u k m a j d e z t a k é s ő b b i fejtege­
t é s e k alapján.
M o s t pedig röviden k i t e k i n t ü n k a lykurgosi törvényhozásra, h i s z e n ez s z o r o s a n
összefügg vizsgált k é r d é s ü n k k e l , Lykurgos átlátta, h o g y az e m l í t e t t fejlődési szaka­
s z o k m i n d e g y i k e s z ü k s é g s z e r ű e n és a t e r m é s z e t rendje s z e r i n t alakul ki, és arra kö­
v e t k e z t e t e t t , h o g y m i n d e n egyszerű, egyetlen h a t a l m o n nyugvó á l l a m f o r m a ingatag,
m i v e l gyorsan b e k ö v e t k e z i k sajátos, t e r m é s z e t é b ő l k ö v e t k e z ő elfajulása. A h o g y a n
ugyanis a v a s n a k a rozsda, a fának m e g a szú és a féreg v e l e s z ü l e t e t t kártevője, s ez a
v e l e s z ü l e t e t t k á r t e v ő elpusztítja a k k o r is, h a m i n d e n f a j t a k ü l s ő á r t a l o m elkerüli,
ugyanígy m i n d e n egyes államformával a t e r m é s z e t rendje s z e r i n t együtt s z ü l e t i k és
együtt él egyfajta elfajulás: a királysággal az úgynevezett m o n a r c h i k u s forma, az
arisztokráciával az oligarchikus, a demokráciával pedig az állatias, ö k ö l j o g o n alapu­
l ó h a t a l o m , é s e l k e r ü l h e t e t l e n , h o g y a z e m l í t e t t e k idővel a z i m é n t leírt m ó d o n á t n e
alakuljanak e z e k b e . Mivel Lykurgos e z t e l ő r e látta, n e m egyszerű, egyetlen elven
nyugvó á l l a m o t szervezett, h a n e m v a l a m e n n y i e l ő n y é t é s sajátosságát e g y e s í t e t t e ,
h o g y egyik t é n y e z ő se c s a p h a s s o n át a v e l e s z ü l e t e t t elfajulásba, ha a k e l l e t é n é l j o b ­
b a n m e g e r ő s ö d i k , é s h o g y a z egyes t é n y e z ő k k ö l c s ö n ö s v e r s e n g é s e k ö z b e n s o h a s e
j u s s o n egyik s e t ú l s ú l y r a é s n e i s szoruljon t ú l z o t t a n h á t t é r b e , h a n e m a z á l l a m
h o s s z ú időn át m i n d i g k i e g y e n s ú l y o z o t t legyen és egyensúlyban m a r a d j o n , az ellen­
s z é l b e n való hajózás m ó d j á n , azáltal, hogy a királyi h a t a l o m e l b i z a k o d á s á t m e g a k a ­
dályozza a n é p t ő l való félelem, m i u t á n az is m e g f e l e l ő r é s z t k a p o t t az á l l a m irányí­
t á s á b a n , v i s z o n t a n é p s e m m e r i s e m m i b e v e n n i a királyokat, mivel fél a v é n e k ta­
n á c s á t ó l , m e l y n e k m i n d e n tagja, é r d e m s z e r i n t g o n d o s a n kiválogatva, m i n d i g a z
igazságossággal kell h o g y t ö r ő d j é k . így a z u t á n m i n d i g az a rész lesz e r ő s e b b és t e k i n ­
t é l y e s e b b a v é n e k t á m o g a t á s á v a l és súlya révén, a m e l y i k a h a g y o m á n y o s é r t é k e k h e z
való r a g a s z k o d á s a m i a t t h á t r á n y b a került. E n n e k a r e n d s z e r n e k a m e g t e r e m t é s é v e l
Lykurgos olyan h o s s z ú időre b i z t o s í t o t t a a spártaiak szabadságát, a m i l y e n r e m á s
példát n e m i s m e r ü n k .
Lykurgos t e h á t b i z o n y o s e l m é l e t i i s m e r e t e k alapján t i s z t á b a n volt az egyes válto­
z á s o k okával és módjával, s így a l a k í t o t t a ki s i k e r e s e n az e m l í t e t t a l k o t m á n y t . A ró­
m a i a k pedig u g y a n e z t é r t é k e l sajátos b e r e n d e z k e d é s ü k k e l , c s a k n e m e l m é l e t i m e g ­
fontolás n y o m á n , h a n e m s o k k ü z d e l e m és n e h é z s é g árán, úgy, hogy a válságos idő­
b e n s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k b ó l okulva m i n d i g a j o b b i k m e g o l d á s t választották, s
ezáltal u g y a n a h h o z a c é l h o z j u t o t t a k el, m i n t Lykurgos: k o r u n k l e g j o b b á l l a m r e n d ­
szeréhez.
H. I. - K. I.
368 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

5.1.9. A KIRÁLYOK E L Ű Z É S E - C O N S U L V Á L A S Z T Á S

Dionysios Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 4.84.

M i k ö z b e n B r u t u s ezeket m o n d t a a népgyűlés előtt, m i n d e n egyes szavára újra és újra

felzúgott a tömeg, így adva tudtára helyeslését és bátorítását. T ö b b j ü k n e k k ö n n y e is
kicsordult ö r ö m é b e n e csodálatos és n e m r e m é l t szavak hallatára. Vegyes é r z é s e k kerí­
t e t t é k h a t a l m u k b a az e m b e r e k szívét, a legkevésbé s e m h a s o n l ó k egymásra (értsd:
„ h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z ő k " - a ford.). Fájdalom keveredett az ö r ö m m e l - az előbbi a
korábban t ö r t é n t szörnyűséges e s e m é n y e k hatására, az u t ó b b i a j ö v ő t illető biztató ki­
látások miatt. Lelkesedés j á r t párban a félelemmel - lelkesedés, m e l y arra b u z d í t o t t a
őket, hogy ne törődjenek saját biztonságukkal a gyűlöletes e s e m é n y e k m e g b o s s z u l á -
sakor, és félelem, m e l y a n n a k n y o m á n t á m a d t b e n n ü k , hogy s z á m o t v e t e t t e k a zsar­
nokság m e g d ö n t é s é n e k n e m k ö n n y ű mivoltával, s m e l y elbizonytalanította vállalkozó
kedvüket. Mégis, m i k o r B r u t u s abbahagyta beszédét, szinte egyetlen t o r o k b ó l hang­
zott fel a kiáltás, hogy vezesse őket fegyverbe. O pedig elégedetten így szólt: „ C s a k ak­
kor, ha e l ő b b m e g i s m e r v é n a s e n a t u s (synedrion) törvényjavaslatait, jóváhagyjátok azo­
kat. Határozatot h o z t u n k ugyanis, hogy a T a r q u i n i u s o k s z á m ű z ö t t k é n t hagyják el a ró­
m a i a k városát, s mindazt a területet, m e l y e t c s a k r ó m a i a k birtokolnak. Továbbá, hogy
s e n k i n e k se legyen szabad a Tarquiniusok visszatérése é r d e k é b e n s e m tevékenyked­
nie, s e m pedig szót e m e l n i e . Akit pedig rajtakapunk, hogy e z e n r e n d e l k e z é s e k ellené­
b e n cselekszik, halállal lakoljon. A m e n n y i b e n egyetértetek azzal, hogy ezen javaslat
törvényerőre emelkedjék, curiák (phratrai) szerint szétválva szavazzátok m e g , s ezen
határozat legyen s z á m u n k r a szabadságunk kezdete." így is történt, s m i u t á n m i n d e n
curia a zsarnokok elűzésére szavazott, B r u t u s i s m é t az emelvényre lépve így beszélt:
„Miután az első ügyben az előírásoknak megfelelően j o g e r ő s intézkedés született,
hallgassátok meg, hogy m i t h a t á r o z t u n k m é g ezen felül az államformával kapcsolat­
ban. Azt keresvén, hogy miféle állam rendelkezzék a közügyek felett, úgy határozunk,
hogy ezután m á r n e m királyságot h o z u n k létre, h a n e m é v e n k é n t két, királyi j o g k ö r r e l
felruházott c o n s u l t (arc/ión) j e l ö l ü n k ki, akiket ti m a g a t o k választanátok m e g a tiszt­
ségviselőket választó népgyűlésen, centuriák szerinti (kata lochous) szavazással. Ha ez
is egyezik akaratotokkal, szavazzátok m e g . " E z t a javaslatot is h e l y e s e l t e a nép, s
egyetlen ellenszavazat s e m érkezett. B r u t u s e z e k u t á n i s m é t szóra e m e l k e d v é n az ősi
törvényeknek megfelelően Spurius Lucretiust j e l ö l t e ki a tisztválasztó népgyűlésért
felelős ínterrexnek (mesobasileus). O pedig, m i u t á n feloszlatta a népgyűlést, elrendelte,
hogy m i n d e n k i j e l e n j é k m e g fegyveresen, hadrendbe állva a M a r s - m e z ő n , ahol m i n d i g
is tartották gyűléseiket. M i u t á n megérkeztek, k é t férfit, B r u t u s t és C o l l a t i n u s t válasz­
t o t t a k azon feladatok végrehajtására, m e l y e k az idáig a királyokat illették m e g . A n é p
pedig c e n t u r i á n k é n t szólítva szavazataival törvényesítette kettejük h a t a l m á t . Ez idő
tájt a városban t e h á t e z e k az e s e m é n y e k t ö r t é n t e k .
P. E.

• A korszak történelmére, a köztársasági államrend kialakulására lásd ORT 5 9 - 7 0 . , 7 0 - 8 3 . ,

valamint RTT 3 3 - 5 0 .
 5.1.10. AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGRŐL 369

5.1.10. AZ ÁLLAMPOLGÁRI K Ö T E L E S S É G R Ő L

Cicero: De officiis [A kötelességekről] 1.34.

Az is helyénvaló lesz, ha é r i n t e m az állami tisztségviselők, a m a g á n e m b e r e k , az ál­

l a m p o l g á r o k és az i d e g e n e k k ö t e l e s s é g e i t . A tisztviselő k ü l ö n feladata, hogy m e g é r t ­
se: a z á l l a m o t képviseli, e z é r t k ö t e l e s m e g ő r i z n i a n n a k t e k i n t é l y é t é s j ó hírét, t i s z t e ­
l e t b e n kell t a r t a n i a a törvényeket, m e g kell szabnia a j o g o t , e m l é k e z z é k rá, h o g y
m i n d e z t az ő b e c s ü l e t é r e bízták. A m a g á n e m b e r k ö t e l e s s é g e , hogy teljes j o g e g y e n l ő ­
s é g b e n éljen polgártársaival, ne alázkodjék m e g , el ne aljasuljon, de ö n t e l t se legyen,
az állami é l e t b e n a b é k e és a t i s z t e s s é g pártján álljon. Az ilyen e m b e r t s z o k t u k jó pol­
gárnak t a r t a n i és nevezni. Az i d e g e n e k és a b e v á n d o r l ó k k ö t e l e s s é g e , hogy c s a k saját
ügyeiket intézzék, a m á s é b a ne ártsák m a g u k a t , a l e g k e v é s b é se avatkozzanak egy
idegen állam é l e t é b e . K ö r ü l b e l ü l e z e k a z o k a k ö t e l e s s é g e k , a m e l y e k a n n a k vizsgálata
s o r á n m e r ü l n e k fel, h o g y mi illik és mi való az egyes s z e m é l y e k h e z , k ö r ü l m é n y e k h e z
é s é l e t k o r o k h o z . S e m m i s e m illik annyira a z e m b e r h e z , m i n t h a m i n d e n t e t t é b e n é s
szándékában állhatatos marad.
H. L.

5.1.11. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K

LÉTREHOZÁSA

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 2.1.

M o s t a n t ó l fogva arról s z á m o l o k be, m i k é n t élt h á b o r ú b a n és b é k é b e n az i m m á r fel­

szabadult r ó m a i n é p é v e n k é n t választott főtisztviselők é s a z e m b e r e k n é l h a t a l m a ­
s a b b t ö r v é n y e k irányításával. Ez a szabadság k ü l ö n ö s e n kedves volt az u t o l s ó király
z s a r n o k s á g a u t á n . E l ő d e i ugyanis úgy gyakorolták az uralmat, hogy n e k i k tulajdonít­
h a t j u k egy-egy városrész alapításának é r d e m é t , h i s z e n ők szerveztek új l a k ó t e r ü l e t e ­
k e t az általuk m e g n ö v e l t lakosságnak. S n e m vitás, h o g y B r u t u s , aki oly nagy d i c s ő s é ­
get s z e r z e t t a g ő g ö s király elűzésével, n é p é n e k a l e h e t ő l e g r o s s z a b b szolgálatot teszi,
ha - túl k o r á n á h í t o z v a a szabadságra - valamelyik korábbi királyt fosztja m e g hatal­
m á t ó l . M e r t ugyan mi l e t t volna, ha ez a p á s z t o r o k b ó l és j ö v e v é n y e k b ő l álló, saját ha­
zájából e l m e n e k ü l t n é p s é g úgy kapja m e g a szabadságot - vagy legalábbis a b ü n t e t ­
l e n s é g e t egy s é r t h e t e t l e n s z e n t é l y v é d e l m e alatt -, h o g y n e m i s m e r i a királytól való
f é l e l m e t ? S a k k o r kezd zavarogni a tribunatus viharos k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t , s indít har­
c o t az atyák e l l e n egy idegen városban, m i k o r a hitvesi és szülői k a p c s o l a t s a föld -
h o s s z ú o t t lakás u t á n kialakuló - s z e r e t e t e m é g n e m forrasztotta eggyé? A m é g fel
s e m serdült á l l a m o t t ö n k r e t e t t e v o l n a a s z é t h ú z á s . De a k o r m á n y z á s szelíd m é r t é k ­
t a r t á s a kedvezett n e k i , s olyan fokra fejlesztette, hogy m á r m e g e r ő s ö d v e élvezhette a
szabadság nagyszerű gyümölcsét.
Azt, h o g y a s z a b a d s á g e k k o r v e t t e k e z d e t é t , i n k á b b azért m o n d j u k , m e r t a c o n s u l i
h a t a l m a t egy-egy évre k o r l á t o z t á k , é s n e m azért, m i n t h a a királyi h a t a l m a t b á r m i t e -
370 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

k i n t e t b e n is c s ö k k e n t e t t é k volna. A királyok v a l a m e n n y i j o g a , v a l a m e n n y i h a t a l m i
j e l v é n y e a z e l s ő c o n s u l o k r a szállt; a t t ó l t a r t o t t a k c s u p á n , h o g y h a m i n d k é t c o n s u l
m e g k a p j a a v e s s z ő n y a l á b o k a t , k é t s z e r e s f é l e l m e t k e l t e n e k ; hivatali t i s z t t á r s a e l ő z é ­
k e n y s é g e folytán e l ő s z ö r B r u t u s k a p t a k é z b e a v e s s z ő n y a l á b o k a t . És ő s e m m i v e l
s e m m u t a t k o z o t t k e m é n y e b b n e k a szabadság kivívásában, m i n t a n n a k m e g ő r z é s é ­
b e n . M i n d e n e k e l ő t t m e g e s k e t t e a z ú j o n n a n s z e r z e t t szabadság ö r ö m é v e l e l t e l t n é ­
pet, h o g y k é s ő b b s e m h a t r á s e k ö n y ö r g é s , s e királyi ajándék, s h o g y s o h a t ö b b é n e m
tűr m e g királyt R ó m á b a n . Majd, h o g y m e g e r ő s í t s e a s e n a t u s t , a király gyilkosságai
m i a t t m e g f o g y a t k o z o t t p a t r í c i u s o k s z á m á t a lovagi r e n d v e z e t ő i b ő l h á r o m s z á z r a
e g é s z í t e t t e ki. M i n t m o n d j á k , i n n e n van a s z o k á s , h o g y m o s t a z ö s s z e h í v o t t
s e n a t u s t így szólítják m e g : „Atyák és ö s s z e í r o t t a k ! " - ö s s z e í r o t t a k n a k n e v e z t é k
ugyanis az új s e n a t u s t , az ú j o n n a n kijelölt t a g o k a t . C s o d á l a t o s , m i l y n a g y h a s z n á r a
vált ez az állami m e g b é k é l é s ügyének, v a l a m i n t a p a t r í c i u s o k és a n é p k ö z ö t t kiala­
kuló egyetértésnek.
K. F.

• A római köztársaságkor intézményrendszerére, annak kialakulására vonatkozóan lásd ÓRT

7 7 - 8 3 . és RTT 3 3 - 7 0 .

5.1.12. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG I N T É Z M É N Y R E N D S Z E R É N E K

KIALAKULÁSA

Digesta 1, 2, 2, 16-28.

1 6 . A királyok e l ű z é s e u t á n k é t consult n e v e z t e k ki, és törvényt h o z t a k arról, hogy az

övék legyen a legfőbb h a t a l o m . A z é r t nevezik így őket, m e r t l e g i n k á b b a k ö z ü g y e k r e
fordítanak g o n d o t . 1 M é g i s azért, h o g y n e t a r t h a s s a n a k igényt m i n d e n t e k i n t e t b e n ki­
rályi h a t a l o m r a , törvényileg szabályozták, hogy fellebbezni l e h e s s e n d ö n t é s ü k ellen,
és a n é p b e l e e g y e z é s e n é l k ü l ne í t é l h e s s e n e k halálra r ó m a i polgárt. C s a k azt a j o g o t
hagyták m e g nekik, hogy k é n y s z e r í t ő i n t é z k e d é s e k e t h o z h a t n a k é s állami b ö r t ö n ­
b ü n t e t é s t s z a b h a t n a k ki. 17. K é s ő b b aztán, m i d ő n a v a g y o n b e c s l é s (census) m á r t ö b b
időt vett igénybe, és a consulok m á r n e m t u d t á k e z t a feladatot is ellátni, censorokat
n e v e z t e k ki. 1 8 . A z t á n a n é p e s s é g növekedtével s ű r ű s ö d t e k a h á b o r ú k , és a s z o m s z é ­
dos n é p e k n é h a a s z o k o t t n á l is h e v e s e b b e n t ö r t e k az államra. Ilyenkor, ha a s z ü k s é g
úgy h o z t a , az átlagosnál n a g y o b b h a t a l o m m a l felruházott t i s z t v i s e l ő b e i k t a t á s á t ha­
t á r o z t á k el. így n e v e z t é k ki a dictatorokat. D ö n t é s e i k m e g f e l l e b b e z h e t e t l e n e k voltak,
és j o g u k volt h a l á l b ü n t e t é s t is kiszabni. E z t a hivatalt, m i n t h o g y a legfőbb h a t a l o m
gyakorlását j e l e n t e t t e , n e m volt l e h e t s é g e s h a t h ó n a p n á l t o v á b b viselni. 1 9 . M é g a
d i c t a t o r o k m e l l é is r e n d e l t e k lovassági p a r a n c s n o k o k a t (magister equitum), h a s o n l ó a n

A consulere = „törődik, gondoskodik valamiről" igéből, lat.

 5.1.12. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA 371

a h h o z , a h o g y a királyok m e l l e t t is v o l t a k t e s t ő r p a r a n c s n o k o k . Ez a t i s z t s é g körülbe­
lül olyan volt, m i n t m a n a p s á g apraefectus praetorio, azzal a különbséggel, hogy törvé­
nyes m a g i s t r a t u s n a k t a r t o t t á k . 2 0 . A b b a n az időben, a m i k o r a n é p a királyok e l ű z é s e
u t á n m i n t e g y 17 évvel k i v o n u l t a s z e n t hegyre, o t t tribunusokat választott magának,
h o g y p l e b e i u s t i s z t v i s e l ő k legyenek. A z é r t nevezik ő k e t tribunusoknak, m e r t egykor a
n é p h á r o m r é s z r e volt osztva, és m i n d e g y i k b ő l egyet-egyet választottak, vagy az is le­
het, h o g y v á r o s r é s z e n k é n t (tribus) v á l a s z t o t t á k ő k e t . 2 1 . H a s o n l ó k é p p e n , azért, hogy
l e g y e n e k a z o n é p ü l e t e k n e k elöljárói, a h o l a n é p h a t á r o z a t o k a t gyűjtik, k é t aedilisnek
n e v e z e t t s z e m é l y t v á l a s z t o t t a k a n é p (plebs) közül. 2 2 . Aztán m i d ő n a n é p k i n c s t á r a
(aerarium populi) egyre i n k á b b gyarapodott, quaestorokat n e v e z t e k ki az á l l a m k i n c s t á r
élére, h o g y a p é n z ü g y e k e t i n t é z z é k . A z é r t nevezik így őket, m e r t a p é n z (pecunia)
nyilvántartása é s m e g ő r z é s e céljából j ö t t l é t r e (ez a t i s z t s é g ) . 2 3 . E s m i n t h o g y tör­
vény s z e r i n t - m i n t e m l í t e t t ü k - r ó m a i polgárt a n é p b e l e e g y e z é s e nélkül a consulok
n e m í t é l h e t t e k halálra, azért a n é p quaestorokat n e v e z e t t ki, a k i k főbenjáró ügyekben
í t é l k e z t e k . Ő k e t n e v e z i k rokongyilkossági ügyben illetékes quaestoroknak (quaestor
parricidii); e m l í t é s t t e s z r ó l u k a t i z e n k é t t á b l á s t ö r v é n y e k is. 2 4 . És a m i k o r úgy dön­
t ö t t e k , h o g y t ö r v é n y e k e t is h o z n a k , akkor e l ő t e r j e s z t e t t é k a n é p n e k , h o g y m i n d e n k i
m o n d j o n le hivataláról. A r r a az egy évre decemvireket választottak. M i d ő n m e g b í z a t á ­
s u k a t ö n h a t a l m ú l a g m e g h o s s z a b b í t o t t á k , é s t ö r v é n y t e l e n ü l gyakorolták h a t a l m u ­
kat, és végül n e m akartak a magi'stratusoknak engedni, h o g y ők m a g u k és pártjuk
ö r ö k r e m e g t a r t h a s s á k a z á l l a m feletti h a t a l m a t , t ú l z o t t c s ö k ö n y ö s s é g ü k k e l elérték,
hogy odáig fajult a dolog, h o g y a h a d s e r e g elszakadt az államtól. Állítólag egy bizo­
nyos Verginus volt az elszakadás é r t e l m i s z e r z ő j e . 2 É s z r e v e t t e , h o g y Appius C l a u -
dius a joggal, a m e l y e t a régi j o g b ó l m a g a v e t t át a t i z e n k é t t á b l á s törvényekbe, m i t
s e m törődve, m e g t a g a d t a t ő l e a leánya fölötti r e n d e l k e z é s jogát, és - a lány iránti sze­
r e l m é t ő l rabul ejtve törvényt és t ö r v é n y t e l e n t összekeverve - a n n a k í t é l t e azt, aki
(Appius C l a u d i u s által) erre kényszerítve k ö v e t e l t e . F e l h á b o r o d v a azon, hogy a j o g
igen ő s i t i s z t e l e t e az ő lánya e s e t é b e n c s o r b á t s z e n v e d e t t (tudniillik B r u t u s , R ó m a
e l s ő c o n s u l a a V i t e l l i u s o k rabszolgája, V i n d e x e s e t é b e n , a m i k o r az b e j e l e n t é s é v e l egy
hazaárulással fenyegető ö s s z e e s k ü v é s t l e p l e z e t t le, a szabadsága m e l l e t t d ö n t ö t t ) , és
m i n t h o g y l e á n y a t i s z t a s á g á t m é g é l e t é n é l is t ö b b r e b e c s ü l t e , k é s t ragadott a m é s z á r ­
székből, és lányát m e g ö l t e , azért tudniillik, hogy a lány halálával s z ü z e s s é g é t a m e g -
b e c s t e l e n í t é s t ő l megóvja. A gyilkosság u t á n azonnal, m é g lánya v é r é t ő l n e d v e s e n
b a j t á r s a i h o z m e n e k ü l t . A z o k korábbi v e z é r e i k e t elhagyva A l g i d u m b ó l , a l é g i ó k akko­
ri t á b o r h e l y é r ő l m i n d az A v e n t i n u s r a v o n u l t a k hadijelvényeikkel együtt, m a j d ké­
s ő b b az e g é s z városi k ö z n é p o d a s e r e g l e t t . A decemvt'reket pedig a n é p beleegyezésével
r é s z b e n s z á m ű z t é k , r é s z b e n pedig a b ö r t ö n b e n kivégezték. így állt i s m é t helyre az ál­
l a m rendje. 2 5 . A z t á n n é h á n y évvel a t i z e n k é t t á b l á s t ö r v é n y e k b e v e z e t é s e után, m i ­
k o r a p l e b e i u s o k azért folytattak k ü z d e l m e t a patríciusokkal, hogy az ő s o r a i k b ó l is
v á l a s s z a n a k consu/okat, de a p a t r í c i u s o k e z t visszautasították, akkor v e z e t t é k be a

'A quaero = „kutat, vizsgál" igéből, lat.

2
Az eseményekre vonatkozóan vő. Livius: Ab Urbe condita 3.44 skk.
372 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

consuli hatalommal felruházott k a t o n a i t r i b u n u s o k (tribuni militum) választását.

E z e k r é s z b e n a p l e b e i u s o k , r é s z b e n a p a t r í c i u s o k közül k e r ü l t e k ki, és s z á m u k s e m
volt állandó: n é h a h ú s z a n voltak, n é h a t ö b b e n , olykor k e v e s e b b e n . 2 6 . M i k o r a z t á n
m e g s z ü l e t e t t a d ö n t é s , h o g y a p l e b e i u s o k közül is v á l a s s z a n a k consu/okat, és kiala­
kult, hogy m i n d k é t c s o p o r t b ó l (egyet-egyet) válasszanak, a k k o r azért, h o g y a pat­
r í c i u s o k n a k m é g i s valamivel t ö b b j o g u k legyen, úgy d ö n t ö t t e k , h o g y k ö z ü l ü k két,
a z ü n n e p i j á t é k o k felügyeletével m e g b í z o t t tisztviselőt j e l ö l j e n e k ki. így j ö t t l é t r e a z
aedilis curulis hivatala. 2 7 . M i n t h o g y pedig a consu/okat a k ö r n y e z ő n é p e k k e l folytatott
h á b o r ú k e l s z ó l í t o t t á k a városból, és n e m volt, aki igazságot s z o l g á l t a t o t t v o l n a a vá­
rosban, b e v e z e t t é k a praetorok választását. E z t a t i s z t s é g v i s e l ő t praetor urbánusnak
nevezik, m i n t h o g y a v á r o s b a n szolgáltat igazságot. 2 8 . N é h á n y évvel k é s ő b b aztán,
a m i k o r m á r n e m volt e l e g e n d ő ez az egy praetor, m i n t h o g y i d e g e n e k is t ö m e g é v e l ér­
k e z t e k a városba, k i n e v e z t e k egy m á s i k praetort, akit praetor peregrinusnak n e v e z n e k ,
m i n t h o g y általában a z i d e g e n e k k ö z ö t t ítélkezett.
P. H. A.

5 . 1 . 1 3 . R Ó M A HIVATALAI E L N E V E Z É S É N E K
EREDETÉRŐL

Varró: De lingua Latina [A latin nyelvről] 5.80-82; 6.86-87.

5 . 8 0 . A szárazföldi élőlényekről, e l ő s z ö r az e m b e r r e j e l l e m z ő kifejezésekről, a z u t á n a

háziállatokról, h a r m a d i k k é n t pedig a vadállatokról fogok írni. A k ö z t i s z t s é g e k k e l fo­
g o m kezdeni. Consulnak azt nevezték, aki a n é p t ő l és a s e n a t u s t ó l k é r t t a n á c s o t
(consulere), h a c s a k n e m i n k á b b o n n a n származik, a h o n n a n A c c i u s veszi, a m i k o r azt
m o n d j a a Brutus-(című tragédia)ban: „Aki h e l y e s e n ad t a n á c s o t (consulat), n e v e z z é k
consulnak." Praetornak n e v e z t é k azt, aki a t ö r v é n y k e z é s b e n é l e n állt és a h a d s e r e g b e n
elöljáró volt. Erről Lucilius azt m o n d j a : „ t e h á t a praetor feladata, h o g y az élen, azaz
elöl járjon (praeire)."
5 . 8 1 . A censor az volt, a k i n e k v é l e m é n y e (censio), azaz í t é l e t e (arbitrium) alapján so­
r o l t á k osztályba a r ó m a i polgárokat. Aedilis az, aki a s z e n t és m a g á n é p ü l e t e k e t (aedes)
felügyelte. Quaestoroknak n e v e z t é k - a n y o m o z á s r ó l (a quaerendo) - azokat, a k i k azo­
kat a k ö z p é n z e k e t és b ű n t e t t e k e t kutatták, a m e l y e k e t m o s t a h á r o m t a g ú , f ő b e n j á r ó
ügyekkel foglalkozó t e s t ü l e t (triumviri capitales) vizsgál ki. R ó l u k n e v e z t é k el k é s ő b b
quaesítoroknak azokat, a k i k a p e r e s ügyekben (quaestio) h o z o t t í t é l e t e k e t végrehajt­
j á k . K a t o n a i t r i b u n u s o k (tribuni militum), m e r t b e l ő l ü k egykor h a r m a t - h á r m a t küld­
t e k a Ramnesek, Luceresek és Titiesek h á r o m t ö r z s é b ő l a h a d s e r e g h e z . N é p t r i b u n u s o k
(tribuni plebei), m e r t e l ő s z ö r a k a t o n a i t r i b u n u s o k k ö z ü l v á l a s z t o t t a k n é p t r i b u n u s o -
kat - a crustumeriumi k i v o n u l á s k o r -, h o g y a n é p e t m e g v é d j é k .
5 . 8 2 . Dictator azért, m e r t a consul n e v e z t e ki, h o g y az ő p a r a n c s á n a k (dictum) e n -

A Mons Sacer - a Kr. e. 494. évi secessio, kivonulás helye - Crustumerium területén feküdt.
 5.1.14. A RÓMAI JOG EREDETE ÉS LEGKORÁBBI INTÉZMÉNYEI 373

g e d e l m e s k e d j e n m i n d e n k i . Magister equitum, m i v e l ö v é v o l t a l e g f ő b b h a t a l o m a
l o v a s o k (equites) és t a r t a l é k o s o k (accensi) felett, a h o g y a n a n é p feletti legfőbb ha­
t a l o m a dictatoré, a m i é r t a dictatort is magisternek, de magister populinak n e v e z t é k .
A t ö b b i t i s z t s é g v i s e l ő k e t , m i v e l e z e k n é l a magistereknél a l a c s o n y a b b r a n g ú a k vol­
tak, magistratusoknak n e v e z t é k , m i k é n t a fehérről (albus) albatusnak a fehérbe ö l t ö ­
zötteket.
6 . 8 6 . M o s t e l ő s z ö r a c e n s o r i j e g y z é k e k b ő l (censoriae tabulae) fogok idézni: „ H a éjjel
a c e n s o r a s z e n t t e r ü l e t r e (in templum) megy, h o g y auspiaumot kérjen, a m i n t j e l z é s ér­
kezik az égből, így u t a s í t s a a férfiakat ö s s z e h í v ó kikiáltót (praeco): »Legyen j ó , szeren­
c s é s és üdvös a r ó m a i n é p n e k - a Qut'riseknek - és a r ó m a i polgárok - a Qut'risek - ál­
l a m á n a k , v a l a m i n t n e k e m és t á r s a i m n a k , a mi t i s z t e s s é g ü n k n e k és h i v a t a l u n k n a k !
A Quz'n'seket m i n d , a fegyveres k a t o n á k a t és civileket, m i n d e n tribus elöljáróit
(curatores), hívd ide h o z z á m inliciummal,1 ha valaki akár a maga, akár m á s n e v é b e n
akar a c e n s o r o s z t á l y o z á s a (rationem) ellen tiltakozni.«
6 . 8 7 . E z t a k i k i á l t ó e l ő s z ö r a s z e n t t e r ü l e t r ő l (templum) kiáltsa ki, majd ugyanúgy a
falakról. A m i k o r megvirradt, a censor, az í r n o k o k és a magistratusok mirrhával és ke­
n ő c s ö k k e l k e n j é k be m a g u k a t . A m i k o r apraetorok és a n é p t r i b u n u s o k és m i n d a z o k ,
a k i k e t a gyűlésre hívtak, ö s s z e j ö t t e k , a censorok sorsolják ki m a g u k között, hogy ket­
t e j ü k k ö z ü l ki m u t a s s a be az e n g e s z t e l ő áldozatot (lustrum). Ha a s z e n t h e l y e t
(templum) kijelölték, akkor u t á n a az v e z e s s e a népgyűlést, aki majd az e n g e s z t e l ő ál­
d o z a t o t (lustrum) bemutatja."
F. A.

5.1.14. A R Ó M A I J O G E R E D E T E ÉS LEGKORÁBBI
INTÉZMÉNYEI

Digesta 1, 2, 2, 1-12.

2. P o m p o n i u s k é z i k ö n y v é b e n ez áll: E z é r t t e h á t s z ü k s é g e s n e k tartjuk, hogy a j o g ere­

d e t é t és fejlődését b e m u t a s s u k . 1. B i z o n y á l l a m u n k kialakulásakor a n é p rögzített
t ö r v é n y e k és szilárd j o g n é l k ü l kezdte intézni ügyeit, és a királyok m i n d e n t saját ke­
zűleg irányítottak. 2. K é s ő b b , a m i k o r a polgárság l é t s z á m a egy k i s s é m á r m e g e m e l ­
kedett, a h a g y o m á n y s z e r i n t m a g a R o m u l u s volt az, aki a n é p e t h a r m i n c részre osz­
t o t t a , és a z o k a t c u r i á k n a k (curia) n e v e z t e el azért, m e r t a b b a n az i d ő b e n e m e c s o p o r ­
t o k d ö n t é s e i r e t á m a s z k o d v a akarta m e g o s z t a n i az államvezetés gondját (cura). így
aztán m a g a R o m u l u s is e l ő t e r j e s z t e t t a n é p n e k n é h á n y curiai h a t á r o z a t o t . Ugyanígy
j á r t a k el a k é s ő b b i királyok is. M i n d e z e k összegyűjtve m e g t a l á l h a t ó k S e x t u s Papirius
könyvében, aki a k o r i n t h o s i D é m a r a t o s fia, (Tarquinius) S u p e r b u s 2 idejében a legte­
k i n t é l y e s e b b férfiak k ö z é t a r t o z o t t . E z t a könyvet, m i n t m o n d o t t u k , Papirius-féle ci-

1
Speciális népgyűlésre való meghívás szakkifejezése.
2
Ezzel ellentétben az általánosan elterjedt hagyomány szerint Démaratos Tarquinius Priscus apja volt.
374 5. A RÓMAIÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

1
viljognak (ius civile) nevezik, de n e m azért, m i n t h a Papirius v a l a m i t is h o z z á t e t t vol­
na, h a n e m m e r t a r e n d s z e r t e l e n ü l h o z o t t t ö r v é n y e k e t r e n d s z e r b e foglalta. 3. A z t á n a
királyok e l ű z é s é t k ö v e t ő e n , a lovassági p a r a n c s n o k törvénye alapján é r v é n y ü k e t
v e s z t e t t é k e z e k a törvények, és a r ó m a i n é p i s m é t b i z o n y t a l a n t ö r v é n y e k és valamifé­
l e szokásjog s z e r i n t k e z d e t t i n k á b b élni, m i n t szabályos j o g r e n d s z e r alapján. E z t k ö ­
zel h ú s z évig viselte el. 4. E z u t á n , hogy ne m e n j e n így tovább, m e g á l l a p o d t a k , h o g y
tíz k ö z h a t a l o m m a l felruházott férfiút j e l ö l n e k ki arra, h o g y a g ö r ö g v á r o s o k t ó l törvé­
nyeket k ö l c s ö n ö z v e a p o l g á r o k k ö z ö s s é g é t jogilag m e g a l a p o z z á k . E z e k e t az elefánt­
c s o n t táblákra írt t ö r v é n y e k e t a s z ó n o k i e m e l v é n y e l ő t t h e l y e z t é k el, h o g y m i n é l egy­
s z e r ű b b e n m e g l e h e s s e n t e k i n t e n i azokat. A b b a n az évben e tíz férfiúra r u h á z t á k a
legfőbb h a t a l m a t a városban, hogy h e l y e s b í t s é k - ha kell - a törvényeket, és magya­
rázzák azokat, m á s r é s z t pedig azért is, hogy d ö n t é s e i k ellen ne l e h e s s e n az e g y é b
t i s z t s é g v i s e l ő k e s e t é b e n s z o k á s o s m ó d o n fellebbezni. A t ö r v é n y h o z ó k m a g u k v e t t é k
észre, h o g y az e l s ő k é n t b e v e z e t e t t t ö r v é n y e k b ő l k i m a r a d t a k b i z o n y o s dolgok, e z é r t a
k ö v e t k e z ő évben m é g k é t táblával e g é s z í t e t t é k ki a m á r m e g l e v ő k e t . E z é r t n e v e z i k
e z e k e t a kiegészítés ó t a t i z e n k é t t á b l á s t ö r v é n y e k n e k . E g y e s e k azt állítják, h o g y e z e n
törvények m e g a l k o t á s á b a n a decemvíreknek egy b i z o n y o s e p h e s o s i származású,
Italiába s z á m ű z ö t t H e r m o d ó r o s volt a t a n á c s a d ó j u k . 5. E z e n t ö r v é n y e k b e v e z e t é s é ­
vel kezdett s z ü k s é g e s s é válni ( m i n t a h o g y t e r m é s z e t s z e r ű l e g b e s z o k o t t k ö v e t k e z n i ,
hogy a magyarázat s z a k é r t ő k t e k i n t é l y é t kívánja m e g ) a b í r ó s á g o k o n a t ö r v é n y e k ér­
t e l m e z é s e . Ez a törvénymagyarázat, a j o g n a k ez a s z a k é r t ő k által m e g f o g a l m a z o t t
íratlan része n e m visel ö n á l l ó nevet, m i n t a h o g y a j o g t ö b b i r é s z e m i n d k ü l ö n - k ü l ö n
névvel van ellátva, h a n e m összefoglalóan civiljognak (tus civile) nevezik. 6. E z u t á n ,
s z i n t e u g y a n e b b e n az i d ő b e n a t ö r v é n y e k alapján k e r e s e t e k e t n y ú j t o t t a k be az e m b e ­
rek, és e z e k segítségével i n t é z t é k p e r e s ügyeiket. Azért, h o g y a n é p ne e m e l h e s s e n
vádat t e t s z é s e szerint akárhogy, m e g h a t á r o z o t t é s ü n n e p é l y e s f o r m á t s z a b t a k e n n e k ,
és a j o g n a k e z t a r é s z é t legis actioknak, 2 azaz törvényi k e r e s e t e k n e k n e v e z i k . így aztán
a t i z e n k é t t á b l á s törvényekkel c s a k n e m egy i d ő b e n h á r o m t í p u s ú j o g r e n d s z ü l e t e t t
m e g : b e l ő l e fakadt a civiljog, és ugyancsak e n n e k alapján á l l í t o t t á k ö s s z e a t ö r v é n y e s
k e r e s e t e k e t (legis actiones). M i n d a z o n á l t a l a m i n d e z e k é r t e l m e z é s é h e z s z ü k s é g e s tu­
dás és a v á d e m e l é s j o g a a papi t e s t ü l e t (collegiumpontificum) k e z é b e n volt, a k i k k ö z ü l
é v e n t e kijelölték, hogy ki legyen a m a g á n p e r e k b e n illetékes. Es a n é p m i n t e g y száz
évig élt e m e r e n d s z e r szerint. 7. K é s ő b b , Appius C l a u d i u s foglalkozott az actiókkal,
és egységes f o r m á b a ö n t ö t t e azokat. E k k o r egy írnoka, a felszabadított r a b s z o l g á k t ó l
s z á r m a z ó G n a e u s Flavius e l l o p t a és a n é p n e k adta át a könyvet. Az a j á n d é k olyannyi­
ra kedves volt a n é p n e k , hogy az illető n é p t r i b u n u s , senator és aedilis curulis lett. E z t az

1
Ez a kifejezés kezdetben a római városállam sajátos jogrendszerét jelentette, de később, a principatus
korától egyre inkább a jogtudósok műveiben kikristályosodott egységes jogot vagy éppen a jogtudo­
mányt értették rajta. Mivel pedig a jogtudósok általában magánjoggal foglalkoztak legtöbbet, a ius civile
kifejezés már a császárkorban felvette a magánjog jelentést is, ugyanakkor nem vesztette el eredeti jelen­
tését sem. Vö. Iustinianus: Institutiones II, 1-10.
2
Hatósági felügyelet alá helyezett önhatalmú jogérvényesítő cselekmények, félúton az önhatalmú jogér­
vényesítés és a modern per között. Vö. Gaius IV. 10.
 5.1.15. MIAJOG? 375

actiókat t a r t a l m a z ó könyvet Flavius-féle civiljognak nevezik, h a s o n l ó a n a Papirius-

féléhez: ugyanis G n a e u s Flavius s e m j á r u l t h o z z á s e m m i v e l a könyvhöz. A polgárság
gyarapodásával n e m sokkal k é s ő b b S e x t u s Aelius, m i n t h o g y b i z o n y o s keresetfajták
m é g hiányoztak, e g y é b actiókat állított össze, és könyvét a n é p n e k adta át, a m e l y e t
Aelius-féle j o g n a k (ius Aelianum) n e v e z n e k . 8. Aztán, a m i k o r m á r voltak a v á r o s b a n
t i z e n k é t t á b l á s törvények, l é t e z e t t m á r civiljog és t ö b b f é l e legis actio, a k k o r t ö r t é n t
m e g az, h o g y aplebs e l l e n t é t b e került a patríciusokkal, elhagyta a várost, és saját m a ­
g á n a k s z a b o t t törvényeket, a m e l y e k e t n é p h a t á r o z a t o k n a k (plebis scitum) neveznek.
K é s ő b b , a m i k o r visszahívták a p l e b e i u s o k a t a városba, s o k vita s z á r m a z o t t ezekből a
pZeínsa'tumokból, a lex Hortensia végül úgy rendelkezett, h o g y ezeket is t ö r v é n y n e k
kell t e k i n t e n i . így j ö t t l é t r e az a helyzet, h o g y a n é p h a t á r o z a t (plebis scitum) és a tör­
vény (lex) k ö z ö t t a m e g a l k o t á s m ó d j á b a n van c s a k különbség, de egyforma hatállyal
r e n d e l k e z n e k . 9. E z u t á n , m i n t h o g y a n é p k e z d e t t - ilyen h a t a l m a s e m b e r s o k a s á g
e s e t é b e n m a g á t ó l é r t e t ő d ő m ó d o n - egyre n e h e z e b b e n összegyűlni, az állam vezeté­
s é t m a g a a s z ü k s é g r u h á z t a a senatusta. így k e z d e t t a senatus egyre n a g y o b b befolyásra
szert t e n n i ; b á r m i t d ö n t ö t t , azt t i s z t e l e t b e n tartották, és ezt a törvényt s e n a t u s i hatá­
r o z a t n a k (senatus consultum) n e v e z t é k . 1 0 . U g y a n a k k o r a magistratusok is t ö r v é n y e k e t
h o z t a k , és azért, h o g y a p o l g á r o k tudják, m i k o r m i r e s z á m í t h a t n a k , és e l ő r e fel tud­
j á k m a g u k a t vértezni, h i r d e t m é n y e k e t (edictum) adtak ki. Apraerorok e m e h i r d e t m é ­
nyei a l k o t t á k a ius honoráriumot, a m e l y e t azért n e v e z n e k t i s z t e l e t b e l i n e k (honorarius),
m e r t apraetor t i s z t s é g é b ő l (honor) fakadt. 1 1 . L e g u t ó b b pedig, m i n t h o g y a kényszerí­
tő k ö r ü l m é n y e k b ő l fakadóan a j o g a l k o t á s változatos formái lépésről l é p é s r e nyilván­
valóan egyre i n k á b b b e s z ű k ü l t e k , s z ü k s é g e s s é vált, hogy az á l l a m v e z e t é s t egy sze­
m é l y r e bízzák, a senatus ugyanis n e m volt képes az ö s s z e s provinciát egyforma körül­
t e k i n t é s s e l igazgatni. így t e h á t c s á s z á r t (princeps) választottak, és felruházták azzal a
joggal, h o g y a m i t ő eldönt, az t ö r v é n y e r ő r e is e m e l k e d i k . 1 2 . Á l l a m u n k b a n t e h á t
vagy az ( í r o t t ) jog, azaz a törvény, vagy a j e l l e g z e t e s , íratlan formában, kizárólag a
j o g t u d ó s o k m a g y a r á z a t a i b a n l é t e z ő civiljog, vagy a v á d e m e l é s i formákat t a r t a l m a z ó
legis actiók, vagy a s e n a t u s j ó v á h a g y á s a n é l k ü l is törvényerejű népgyűlési határozat,
vagy a t i s z t s é g v i s e l ő k edictumai alapján (ezekből e r e d a tus honorárium), vagy s e n a t u s i
h a t á r o z a t (ez az egyetlen olyan jogforrás, a m e l y a s e n a t u s d ö n t é s e alapján népgyű­
lési t ö r v é n y h a t á r o z a t n é l k ü l is é r v é n y e s ) , vagy császári constitutio (principális cons-
titutio) s z e r i n t ítélkeznek, a m e l y n e k az a lényege, h o g y a császár d ö n t é s e i t törvény­
k é n t tartják t i s z t e l e t b e n .
P. H. A.

'Kr. e. 287-ben.
376 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

5.1.15. MI A J O G ?

Iustinianus: Institutiones [Institúciói] I, 1, 1-4; 2, 1-2.

1. Az igazságról (tustitta) és a j o g r ó l (ius). Az igazság állandó és ö r ö k t ö r e k v é s arra, ki­

n e k - k i n e k a saját j o g á t m e g a d n i . 1. A j o g t u d o m á n y az isteni és e m b e r i d o l g o k i s m e ­
rete, az igazságosnak és az igazságtalannak a t u d o m á n y a . 2. M i u t á n e z e k e t általáno­
san m e g i s m e r t ü k és m i u t á n h o z z á f o g t u n k a r ó m a i n é p j o g a i n a k kifejtéséhez, legin­
k á b b é s l e g m e g f e l e l ő b b e n úgy t ű n n e k átadhatónak, h a e l ő s z ö r k ö n n y ű é s egyszerű,
majd k é s ő b b igen g o n d o s és igen p o n t o s magyarázat tárgyalja az egyes i n t é z m é n y e ­
ket. M á s k ü l ö n b e n , ha r ö g t ö n k e z d e t b e n m e g t e r h e l j ü k a t a n u l ó eddig m ű v e l e t l e n és
gyenge e l m é j é t a dolgok sokaságával és k ü l ö n b ö z ő s é g é v e l , a k e t t ő k ö z ü l az egyiket
fogjuk elérni: vagy abbahagyja tanulmányait, vagy nagy fáradsággal, gyakran bizal­
matlansággal is, k é s ő b b vezetjük oda, ahova k ö n n y e b b ú t o n vezetve, nagy fáradság
és m i n d e n f é l e k é t k e d é s nélkül gyorsabban j u t h a t o t t volna el. 3. A j o g (ius) p a r a n c s a i
ezek: élj becsületesen, ne sérts m e g mást, add m e g m i n d e n k i n e k a magáét. 4. E n n e k a
tudománynak két fő része van: a köz- és a magánjog (ius publicum et ius privatum). A köz-
j o g az, a m i a r ó m a i állam dolgaira vonatkozik, magánjog az, a m i az e g y é n e k é r d e k é t
szolgálja. A magánjogról lesz szó, a m e l y h á r o m r é s z b ő l áll: ö s s z e t e v ő d i k ugyanis a
t e r m é s z e t j o g b ó l , a n é p e k j o g á b ó l és a polgárjogból.
2. A t e r m é s z e t j o g r ó l (tus naturale), a n é p e k j o g á r ó l (tus gentium) és a polgárjogról
(tus civile). T e r m é s z e t j o g (tus naturale) az, a m i t a t e r m é s z e t m i n d e n é l ő l é n y n e k m e g ­
tanított. Ugyanis a j o g az n e m az e m b e r i n e m n e k a sajátja, h a n e m m i n d e n élőlényé,
amelyek az égben, a földön és a t e n g e r b e n s z ü l e t n e k . I n n e n s z á r m a z i k a h í m e k és a
n ő s t é n y e k egyesülése, a m e l y e t mi h á z a s s á g n a k (matrimonium) n e v e z ü n k , i n n e n a
gyerekek n e m z é s e és nevelése: látjuk ugyanis, hogy a t ö b b i é l ő l é n y e k is e n n e k a j o g ­
n a k az i s m e r e t é t birtokolják. LA polgárjogot (tus civile) és a n é p e k j o g á t (ius gentium)
így k ü l ö n b ö z t e t j ü k m e g : Az ö s s z e s e m b e r e k , akiket t ö r v é n y e k (leges) vagy s z o k á s o k
(móres) k o r m á n y o z n a k , r é s z b e n saját jogukat, r é s z b e n m i n d e n e m b e r k ö z ö s j o g á t
használják: ugyanis az a jog, a m e l y e t a n é p m a g á n a k állított, az ő saját á l l a m á é és pol­
gárjognak (tus civile) nevezik, m i n t h o g y m a g á n a k az á l l a m n a k (civitas) a saját j o g a .
A m i t pedig a t e r m é s z e t e s é r t e l e m állított m i n d e n e m b e r közé, azt m i n d e n n é p n é l
egyformán betartják és a n é p e k j o g á n a k (ius gentium) nevezik, m i n t h o g y azt a j o g o t
m i n d e n n é p használja. így a r ó m a i n é p r é s z b e n saját, r é s z b e n m i n d e n e m b e r k ö z ö s
j o g á t használja. 2. Hogy e z e k e g y e n k é n t milyenek, saját helyeiken fogjuk e l m o n d a n i .
A polgárjogot (tus civile) az egyes á l l a m o k r ó l (civitas) nevezik, m i n t például az a t h é ­
niakét: ugyanis ha valaki S o l ó n vagy D r a k ó n törvényeit az a t h é n i a k polgárjogának
akarná nevezni, n e m tévedne. így t e h á t azt a j o g o t , a m e l y e t a r ó m a i n é p használ, a r ó ­
m a i a k polgárjogának (ius civile Romanorum) nevezzük: vagy Q u i r i t e s - j o g n a k (tus Qut-
ritium), amelyet a Quirites használnak: ugyanis a r ó m a i a k a t Quirinusról Quiritesnek n e ­
vezik. S ő t , valahányszor n e m t e s s z ü k hozzá, m e l y á l l a m n a k a j o g a , a mi j o g u n k a t ért­
jük, m i k é n t a m i k o r k ö l t ő r ő l b e s z é l ü n k , s e m t e s z ü n k h o z z á nevet, a g ö r ö g ö k n é l a
j e l e s H o m é r o s t , n á l u n k Vergiliust értjük. A n é p e k j o g a (ius gentium) e l l e n b e n az
egész e m b e r i n e m s z á m á r a k ö z ö s . U g y a n i s a gyakorlat k é n y s z e r é r e és az e m b e r i k ö -
 5.1.16. AZ ÍROTT ÉS AZ ÍRATLAN JOG 377

v e t e l m é n y e k r e a z e m b e r i n é p e k b i z o n y o s (jogokat) állítottak m a g u k n a k : h i s z e n há­

b o r ú k t á m a d t a k , és fogságok és szolgaságok k ö v e t t é k azokat, a m e l y e k e l l e n k e z n e k a
t e r m é s z e t j o g g a l (ius naturale). A t e r m é s z e t j o g szerint ugyanis kezdettől fogva m i n ­
d e n e m b e r s z a b a d n a k s z ü l e t e t t . E b b ő l a n é p e k j o g á b ó l v e z e t t é k be c s a k n e m az ösz-
szes szerződést, ahogy az adásvételt, a b é r b e a d á s t és bérbevevést, a társasági és letéti
szerződést, a k ö l c s ö n t és s o k m á s m e g s z á m l á l h a t a t l a n t .
F. G.

• A polgárjog és természetjog fogalmához lásd RJT 3 7 - 3 8 .

5.1.16. A Z Í R O T T É S A Z ÍRATLAN J O G

Iustinianus: Institutiones [Institúciói] I, 2, 3-12.

3. Áll pedig a j o g u n k vagy írott, vagy n e m írott j o g b ó l , ahogyan a g ö r ö g ö k n é l : törvé­

nyekből, a m e l y e k leírottak, és a m e l y e k íratlanok. í r o t t j o g a törvény (lex), a népgyű­
lési h a t á r o z a t o k (plebiscita), s e n a t u s i h a t á r o z a t o k (senatus consulta), a c s á s z á r o k dön­
t é s e i (principum placita), a tisztviselők h i r d e t m é n y e i (magistratuum edicta) és a j o g t u ­
d ó s o k feleletei (responsa prudentium). 4. T ö r v é n y (lex) az, a m i t a r ó m a i n é p s e n a t u s i
tisztségviselő, például a consul indítványára h a t á r o z o t t el. Népgyűlési h a t á r o z a t
(plebiscitum) az, a m i t a k ö z n é p (plebs) plebeiusi tisztségviselő, például a tribunus in­
dítványára h a t á r o z o t t el. A plebs apopulustól annyira különbözik, a m e n n y i r e a fajta a
n e m t ő l . U g y a n i s populus e l n e v e z é s s e l j e l ö l i k az ö s s z e s polgárt, a connumeratit és apat-
riciit és a senatorik is. Plebs e l n e v e z é s s e l j e l ö l i k a patríciusok és a senatorok nélkül a t ö b ­
bi polgárt (cives). De a népgyűlési h a t á r o z a t o k (plebiscita), m i u t á n a lex Hortensia b e ­
v e z e t t e őket, n e m k e v é s b é k e z d t e k érvényesülni, m i n t a t ö r v é n y e k (leges). 5. S e n a t u ­
si h a t á r o z a t (senatus consultum) az, a m i t a s e n a t u s m e g p a r a n c s o l és elhatároz. Mivel a
r ó m a i n é p olyan m ó d o n m e g s z a p o r o d o t t , hogy n e h é z l e t t azt egybe összehívni t ö r ­
vény m e g e r ő s í t é s e miatt, m é l t á n y o s n a k t ű n t a n é p h e l y e t t a s e n a t u s t ( ö s s z e h í v n i ) .
6. De az is törvényerővel bír, a m i t a császár elhatároz, m e r t a lex Regia szerint, a m e ­
lyet a h a t a l m á r ó l h o z t a k , a n é p á t e n g e d t e n e k i saját „ f ő h a t a l m á t " (impérium) és „hi­
vatali h a t a l m á t " (potestas). T e h á t b á r m i t h a t á r o z a császár levélben (epistola) vagy ál­
lapít m e g , a m i k o r ítélkezik vagy h a t á r o z r e n d e l e t b e n (edictum), az törvény. E z e k e t
rendeleteknek (constitutiones) nevezik. E z e k közül egyesek e g é s z e n s z e m é l y e s e k ,
a m e l y e k e t p é l d a k é n t n e m é r t e l m e z n e k , mivel a császár ezt n e m akarta velük: ugyan­
is a m i t valaki s z á m á r a é r d e m e i m i a t t engedélyezett, vagy ha b ü n t e t é s t s z a b o t t ki rá,
vagy ha példa nélkül segítette, n e m h a t azon a s z e m é l y e n túl. M á s o k pedig m e r t álta­
lánosak, m i n d e n k i r e kétségkívül v o n a t k o z n a k . 7. A p r a e t o r o k h i r d e t m é n y e i (edicta) is
n e m j e l e n t é k t e l e n j o g i tekintéllyel bírnak. E z e k e t tisztviselők alkotta j o g n a k (ius
honorárium) s z o k t u k nevezni, m e r t akik t i s z t s é g e t (honores) viselnek, azaz a tisztség­
v i s e l ő k (magistrati) adták m e g e n n e k a j o g n a k a t e k i n t é l y é t . Az aedilis curulisók is
b i z o n y o s e s e t e k r ő l h i r d e t m é n y t (edictum) adtak ki, a m e l y r e n d e l e t a tiszteleti j o g ré-
378 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

sze. 8. A j o g t u d ó s o k (peres ügyekben a d o t t ) feleletei (responso.) az ő í t é l e t e i k (senten-

tiae) és v é l e m é n y e i k (opiniones), a k i k n e k m e g volt engedve, h o g y j o g o t a l k o s s a n a k .
R é g i i n t é z m é n y volt ugyanis, h o g y voltak, a k i k a j o g o t nyilvánosan magyarázták,
a k i k n e k a c s á s z á r a véleménynyilvánítás j o g á t (tus respondendi) m e g a d t a , a k i k e t j o g t u ­
d ó s o k n a k (iuris consulti) n e v e z t e k . M i n d e z e k n e k az í t é l e t e i k (sententiae) és v é l e m é ­
nyeik (opiniones) olyan t e k i n t é l y t (auctoritas) b i r t o k o l n a k , hogy a b í r ó k n a k n e m sza­
bad az ő feleleteiktől eltérni, ahogyan az ki van m o n d v a . 9. A n e m í r o t t ( j o g b ó l ) az a
j o g ered, a m e l y e t a h a s z n á l a t e r ő s í t e t t m e g . U g y a n i s a h a s z n á l ó k m e g e g y e z é s é v e l el­
i s m e r t tartós s z o k á s o k (mores) a törvényt Qex) u t á n o z z á k . 1 0 . Ú g y t ű n i k , n e m helyte­
lenül van a polgárjog (ius civile) k é t fajtába osztva: ugyanis a k é t á l l a m t ó l , tudniillik az
a t h é n i a k é i t ó l és a l a k e d a i m o n o k é t ó l s z á r m a z o t t , ugyanis a z o k b a n az á l l a m o k b a n
úgy szoktak eljárni, hogy a l a k e d a i m o n o k azt, a m i t t ö r v é n y k é n t őriztek, i n k á b b az
e m l é k e z e t r e bízták, az a t h é n i a k pedig azt őrizték, a m i t t ö r v é n y b e n írva foglaltak ösz-
sze. 1 1 . A t e r m é s z e t e s j o g o k (iura naturalia), a m e l y e k e t m i n d e n n é p egyaránt őriz,
m i u t á n valami i s t e n i e l ő r e l á t á s h o z t a ő k e t létre, m i n d i g e r ő s e n é s változatlanul m e g ­
m a r a d n a k , azok pedig, a m e l y e k e t valamely állam a l k o t o t t m a g á n a k , gyakran s z o k t a k
változni akár a n é p hallgatólagos jóváhagyásával, akár m á s k é s ő b b h o z o t t t ö r v é n y
m i a t t . 1 2 . Az e g é s z j o g (ius), a m e l y e t h a s z n á l u n k , vagy s z e m é l y e k r e (personae) vonat­
kozik, vagy dolgokra (res), vagy e s e m é n y e k r e (actiones). N é z z ü k e l ő s z ö r a s z e m é l y e ­
ket. Ugyanis k e v é s s é i s m e r t a jog, ha a s z e m é l y e k e t , a k i k n e k ügyei m i a t t m e g l e t t ha­
tározva, n e m ismerik.
F. G.

• A római nép jogairól, törvényeiről lásd RJT 7 6 - 9 1 .

5.1.17. A P O L G Á R J O G ÉS A T E R M É S Z E T J O G F O G A L M A

Gaius: Institutionum commentarii quattuor 1.1.

{ I . A civiljogról (ius civile) és a t e r m é s z e t j o g r ó l (tus naturale)}

1. Az ö s s z e s ember, akit t ö r v é n y e k (leges) vagy s z o k á s o k (móres) k o r m á n y o z n a k ,
r é s z b e n a saját jogával, r é s z b e n m i n d e n e m b e r k ö z ö s jogával él: a m i t ugyanis m i n ­
den n é p m a g á n a k j o g k é n t l é t r e h o z o t t , az az ő sajátja és civiljognak (ius civile) n e v e ­
zik, m i n t h o g y m a g á n a k az á l l a m n a k (civitas) a saját j o g a . A m i t pedig a t e r m é s z e t e s
é r t e l e m (naturális ratio) h o z o t t létre m i n d e n e m b e r k ö z ö t t , azt m i n d e n n é p n é l egy­
formán betartják és a n é p e k j o g á n a k (tus gentium) nevezik, m i n t h o g y ezzel a j o g g a l
m i n d e n n é p él. A r ó m a i n é p t e h á t r é s z b e n a saját jogával, r é s z b e n m i n d e n e m b e r k ö ­
zös jogával (ius commune) él. Hogy e z e k e g y e n k é n t m i l y e n e k , azt saját h e l y ü k ö n fog­
juk elmondani.
F. G. - R. Z.

• A polgárjog és a természetjog fogalmához lásd RJT 3 7 - 3 8 .

 5.1.18. SOLÓN TÖRVÉNYEI NYOMÁN A DECEMVIREK MEGALKOTJÁK A TIZENKÉTTÁBLÁS TÖRVÉNYEKET 3 7 9

5.1.18. S O L Ó N TÖRVÉNYEI NYOMÁN A D E C E M V I R E K MEGALKOTJÁK

A TIZENKÉTTÁBLÁS TÖRVÉNYEKET

Livius: Ab Űrbe condita [A római nép története a Város alapításától] 3.32-33.

3 2 . . . . E z u t á n C. M e n e n i u s és P. S e s t i u s C a p i t o l i n u s l e t t e k a c o n s u l o k . K ü l s ő h á b o r ú
e b b e n az é v b e n s e m volt, de o t t h o n m e g ú j u l t a k a zavargások. H a z a é r k e z e t t a kül­
d ö t t s é g a t ö r v é n y e k k e l Atticából. A t r i b u n u s o k igen e r ő s e n szorgalmazták, hogy
végre k e z d j e n e k m á r n e k i a t ö r v é n y e k m e g f o g a l m a z á s á n a k . Határozat született,
h o g y v á l a s s z a n a k d e c e m v i r e k e t , a k i k n e k d ö n t é s e fellebbezhetetlen, és függesszék
föl a z o n év t a r t a m á r a az ö s s z e s t ö b b i hivatali t i s z t s é g e t . Egy darabig azon vitatkoz­
tak, h o g y l e h e t - e p l e b e i u s tagja a t e s t ü l e t n e k ; végül az atyák álláspontja győzött azzal
a föltétellel, h o g y az Icilius-féle - az Aventinusról szóló - törvény és a t ö b b i s é r t h e -
tetlenségi törvény érvényben marad.
3 3 . R ó m a alapítása után a háromszázkettedik esztendőben ismét megváltozott
a k o r m á n y z á s formája; a h a t a l o m - m i n t egykor a királyokról a c o n s u l o k r a - a
c o n s u l o k r ó l a d e c e m v i r e k r e szállt. Ez a változás, mivel n e m t a r t o t t sokáig, k i s e b b j e ­
l e n t ő s é g ű volt. A hivatalos t e s t ü l e t ugyanis s z e r e n c s é s kezdet u t á n t ú l k a p á s o k r a ve­
t e m e d e t t ; ez m e g g y o r s í t o t t a ö s s z e o m l á s á t , és helyreállt a régi szokás, h o g y k é t e m ­
b e r r e bízzák a c o n s u l i c í m e t s a vele j á r ó h a t a l m a t .
D e c e m v i r e k a k ö v e t k e z ő k l e t t e k : Áp. C l a u d i u s , T. G e n u c i u s , P. S e s t i u s , L. Ve-
t u r i u s , C. Iulius, A. M a n l i u s , P. S u l p i c i u s , R C u r i a t i u s , T. R o m i l i u s , S p . P o s t u m i u s ;
C l a u d i u s é s G e n u c i u s , a k i k e t erre a z évre c o n s u l n a k j e l ö l t e k , h i v a t a l u k é r t kárpót­
l á s k é n t k a p t á k e z t a t i s z t s é g e t . S e s t i u s pedig, a m ú l t évi c o n s u l , azért, mivel tiszttár­
sa v é l e m é n y é v e l s z e m b e n m a g a j a v a s o l t a e z t a r e n d e l e t e t a s e n a t u s n a k ; rajtuk kívül
k i n e v e z t é k m é g a z A t h é n b a k ü l d ö t t b i z o t t s á g h á r o m tagját, h o g y e k i t ü n t e t é s s e l
m e g j u t a l m a z z á k ő k e t h o s s z a n t a r t ó m e g b í z a t á s u k é r t , s m e r t úgy vélték, a külföldi
jogalkotás jó i s m e r e t é b e n haszonnal m ű k ö d n e k majd közre a törvények megszer­
k e s z t é s é b e n . ...
K. F.

• A tizenkéttáblás törvényekre vonatkozóan lásd ÓRT 71-75., valamint RTT 3 0 - 3 2 .

5.1.19. A TIZENKÉTTÁBLÁS TÖRVÉNYEK.

D E C E M V I R E K VÁLASZTÁSA

Dionysios Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 10.57-58.

5 7 . Ez a tíz férfi, m i u t á n t ö r v é n y e k e t írt ö s s z e r é s z i n t a g ö r ö g ö k törvényei, r é s z i n t a

r ó m a i a k n á l m e g l é v ő , íratlan j o g s z o k á s o k (ethisma) alapján, tíz táblán k ö z s z e m l é r e
t e t t e azokat, h o g y bárki, a k i n e k kedve tartja, s z e m ü g y r e v e h e s s e . A k ö z m e g e l é g e d é s t
tűzve k i célul m i n d e n m a g á n e m b e r e k t ő l s z á r m a z ó javítási indítványt elfogadva m ó -
380 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

d o s í t o t t á k a írottakat. H o s s z ú időn át t a n á c s k o z t a k t o v á b b á a legkiválóbb férfiakkal

együtt, aprólékosan megvizsgálva a t e r v e z e t t törvényeket. M i k o r a z u t á n az í r o t t a k a t
m e g f e l e l ő n e k találták, e l ő s z ö r is ö s s z e h í v t á k a s e n a t u s t (boulé), és m e r t s e n k i n e m
e m e l t kifogást a törvényekkel kapcsolatban, e l ő z e t e s s e n a t u s i h a t á r o z a t o t (probou-
léma) h o z t a k róluk. E z u t á n a n é p e t c e n t u r i á k szerinti n é p g y ű l é s b e (eis lochitén
ekklésian) szólították, és p o n t i f e x e k (hieromnémones), a u g u r o k (oiónistai) és e g y é b papi
s z e m é l y e k j e l e n l é t é b e n az e l ő í r á s n a k m e g f e l e l ő e n v é g r e h a j t o t t á k a vallási szertartá­
sokat, m a j d k i o s z t o t t á k a c e n t u r i á k n a k a szavazóköveket. M i u t á n a n é p is j ó v á h a g y t a
a törvényeket, b r o n z t á b l á k r a v é s t é k azokat és sorban e l h e l y e z t é k a F o r u m o n , a leg­
f e l t ű n ő b b helyet választva e célra. Mivel a törvényírók hivatali idejéből m á r c s a k ke­
vés m a r a d t hátra, egybegyűjtve a s e n a t u s tagjait, k i f e j t e t t é k n e k i k e l k é p z e l é s ü k e t a
tisztségválasztó gyűléssel k a p c s o l a t b a n .
5 8 . M i u t á n s o k k ü l ö n b ö z ő v é l e m é n y elhangzott, a z o k álláspontja győzött, akik tíz
főből álló t e s t ü l e t (dekadarchia [gör.], decemviri [ l a t . ] ) k i n e v e z é s é t j a v a s o l t á k a köz­
ügyek élére. N e m t ű n t m é g t ö k é l e t e s n e k ugyanis a t ö r v é n y e k gyűjteménye, h i s z e n
rövid idő alatt állították össze, m á s r é s z t pedig a m i a t t is s z ü k s é g e s n e k l á t s z o t t vala­
miféle független h a t a l m i szerv (arché autokratór) felállítása, h o g y a m á r é r v é n y b e n
lévő törvényeket a lakosság akarva-akaratlanul is tisztelje. A m i pedig l e g i n k á b b arra
ö s z t ö n ö z t e őket, hogy a tízes t e s t ü l e t e t l é t r e h o z á s a m e l l e t t d ö n t s e n e k i n k á b b , az a
tribunusi h a t a l o m m e g d ö n t é s é n e k vágya volt, m e l y e t m i n d e n n é l i n k á b b kívántak.

P. E.

• A tizenkéttáblás törvények keletkezésére, szerepére lásd ÓRT 7 4 - 7 5 . és RTT 26., 3 0 - 3 2 . , 3 5 .

5 . 1 . 2 0 . F O G A L M A K : A T Ö R V É N Y , A N É P G Y Ű L É S I ES A S E N A T U S I
HATÁROZAT, A C S Á S Z Á R I R E N D E L E T , A H I R D E T M É N Y
ÉS A J O G T U D Ó S O K F E L E L E T E

Gaius: Institutionum commentarii quattuor 1.2-5.

2. A r ó m a i n é p j o g a pedig a t ö r v é n y e k b ő l (leges), a k ö z n é p h a t á r o z a t a i b ó l (plebiscita),

a senatusi h a t á r o z a t o k b ó l (senatus consulta), a császárok rendeleteiből (constitutiones
principum), azok h i r d e t m é n y e i b ő l (edicta), akik h i r d e t m é n y k i b o c s á t á s i j o g g a l (ius
edicendi) bírnak, és a j o g t u d ó s o k feleleteiből (responsa prudentium) áll.
3. T ö r v é n y (lex) az, a m i t a n é p m e g p a r a n c s o l és e l h a t á r o z . K ö z n é p i h a t á r o z a t
(plebiscitum) az, a m i t a k ö z n é p (plebs) m e g p a r a n c s o l és e l h a t á r o z . A plebs pedig a po-
pulustól a b b a n k ü l ö n b ö z i k , hogy a populus elnevezés az ö s s z e s polgárt j e l ö l i , a pat­
ríciusokat is beleértve, aplebs elnevezés v i s z o n t apatn'cíusok n é l k ü l a t ö b b i polgárt j e ­
löli. E z é r t apatn'cíusok egykor azt m o n d t á k , h o g y a k ö z n é p i h a t á r o z a t o k , mivel n é l ­
külözik az ő t e k i n t é l y ü k e t (auctoritas), ő k e t n e m kötelezik, de a z u t á n elfogadták a lex
 5.1.21. A FŐHIVATALNOKOK HIRDETMÉNYKIBOCSÁTÁSI JOGA 381

Hortensiát, a m e l y e l r e n d e l t e , h o g y a k ö z n é p i h a t á r o z a t o k az e g é s z n é p e t kötelezzék;
ily m ó d o n t e h á t [ a z o k ] a törvényekkel l e t t e k egyenlők.
4. S e n a t u s i h a t á r o z a t (senatus consultum) az, a m i t a s e n a t u s e l h a t á r o z és elrendel.
A s e n a t u s i h a t á r o z a t törvényerővel bír, j ó l l e h e t ezt k é t s é g b e v o n t á k .
5. A császári r e n d e l e t (constitutio principis) az, a m i t a császár (imperátor) határozat­
tal (decretum), h i r d e t m é n n y e l (edictum) vagy levéllel (epistula) elrendel. H o g y a csá­
szári r e n d e l e t törvényerővel bír, s o h a n e m volt k é t s é g e s , mivel m a g a a császár [is]
t ö r v é n y által nyeri el a f ő h a t a l m a t (impérium).
F. G. - R. Z.

• A római nép jogairól, törvényeiről lásd RJT 7 6 - 9 1 .

5.1.21. A FŐHIVATALNOKOK HIRDETMÉNYKIBOCSÁTÁSI JOGA

Gaius: Institutionum commentarii quattuor 1.6-7.

6. H i r d e t m é n y k i b o c s á t á s i joggal (ius edicendi) pedig a r ó m a i n é p főhivatalnokai

(magistratus populi Romani) bírnak. A l e g j e l e n t ő s e b b a k é t praetor, apraetor urbánus és a
praetor peregrinus h i r d e t m é n y e i b e n t a l á l h a t ó joganyag, a k i k n e k a j o g s z o l g á l t a t á s i ha­
t a l m á t (iurisdictio) a t a r t o m á n y o k b a n e z e k [ti. a t a r t o m á n y o k ] helytartói (praesides)
gyakorolják, t o v á b b á az aedilis curulisek h i r d e t m é n y e i b e n t a l á l h a t ó joganyag, a k i k n e k
a j o g s z o l g á l t a t á s i h a t a l m á t a r ó m a i n é p t a r t o m á n y a i b a n (provinciáé populi Romani) a
quaestorok gyakorolják. A császári t a r t o m á n y o k b a (proviniciae Caesaris) ugyanis n e m
k ü l d e n e k quaestorokat, és e z é r t ezt a h i r d e t m é n y t e z e k b e n a t a r t o m á n y o k b a n n e m te­
szik k ö z z é .
7. A j o g t u d ó s o k feleletei (responsa prudentium) a z o k n a k a v é l e m é n y e i (sententiae) és
n é z e t e i (opiniones), a k i k n e k m e g van engedve, h o g y j o g o t alkossanak. Ha m i n d e z e k ­
n e k a v é l e m é n y e megegyezik, az, a m i t ily m ó d o n m o n d a n a k , törvényerővel bír; ha
v i s z o n t n e m é r t e n e k egyet, a b í r ó n a k szabad azt a v é l e m é n y t k ö v e t n i e , amelyiket
akarja, s ezt az i s t e n i H a d r i a n u s leirata (rescriptum) is m e g e r ő s í t i .
F. G. - R. Z.

• A római nép jogairól, törvényeiről lásd RJT 9 2 - 9 9 .

5 . 1 . 2 2 . SZAVAZÁSI R E N D A N É P G Y Ű L É S E N

Dionysius Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 7.59.

A r ó m a i a k n á l e k k o r fordult elő e l s ő ízben, h o g y a t r i b u s o k (phyle) szerinti népgyűlé­

s e n a j e l e n l é v ő k e g y e n k é n t adták le szavazatukat. A p a t r í c i u s o k é l é n k e n t i l t a k o z t a k
382 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

ez ellen, és követelték, h o g y az ősi r e n d n e k m e g f e l e l ő e n hívják ö s s z e a c e n t u r i á k

(lochos) szerinti népgyűlést. A korábbi i d ő k b e n ugyanis, v a l a h á n y s z o r a n é p szavazni
k é s z ü l t valamely, a s e n a t u s által e l ő t e r j e s z t e t t ügyben, a c o n s u l o k (hypatoi) összehív­
t á k a c e n t u r i á k szerinti népgyűlést, e n n e k e l ő t t e áldozati s z e r t a r t á s o k a t végrehajtva,
m i k é n t ezt a törvény előírja s z á m u k r a , s m e l y s z o k á s n a k egyes e l e m e i e g é s z e n a mi
korunkig f e n n m a r a d t a k . A t ö m e g t e h á t a c e n t u r i ó k v e z e t é s é v e l f e l s o r a k o z o t t a város
előtt elterülő M a r s - m e z ő n , kitűzve hadijelvényeiket, m i k é n t a h á b o r ú b a n . A z o n b a n
n e m egyszerre szavazott m i n d e n k i , h a n e m ki-ki a saját c e n t u r i á j á n belül, valahány­
szor c s a k a c o n s u l o k egy a d o t t c e n t u r i á t s z ó l í t o t t a k .
Ö s s z e s e n s z á z k i l e n c v e n h á r o m c e n t u r i a volt, m e l y e k e t h a t osztályba (symmoria
[gör.], classis [ l a t . ] ) soroltak. E l s ő n e k a z o k n a k a c s o p o r t j á t s z ó l í t o t t á k szavazásra,
akik vagyonuk alapján a l e g m a g a s a b b a d ó k a t e g ó r i á b a (timéma) t a r t o z t a k , és akik a
h á b o r ú b a n az e l s ő h e l y e t foglalták el a h a d r e n d b e n . E b b e n az o s z t á l y b a n t i z e n n y o l c
lovasokból és nyolcvan gyalogosokból álló c e n t u r i a volt. M á s o d s z o r r a az az osztály
szavazott, m e l y a s z e r é n y e b b vagyonnal r e n d e l k e z ő k e t foglalta m a g á b a , és akik a
c s a t a s o r b a n is h á t r á b b h e l y e z k e d t e k el, s fegyverzetük s e m volt a z o n o s az e l ő b b i e k é ­
vel, h a n e m a z o k é n á l hitványabb. Ez a c s o p o r t h ú s z c e n t u r i á b a r e n d e z ő d ö t t , s csatla­
k o z o t t hozzájuk két, á c s o k b ó l , k o v á c s o k b ó l s egyéb, a hadiiparral k a p c s o l a t b a n álló
k é z m ű v e s e k b ő l szervezett egység (ilé, turma). A h a r m a d s z o r r a s z ó l í t o t t c s o p o r t h ú s z
c e n t u r i á b ó l állott, k i k n e k vagyona k i s e b b volt a m á s o d i k o s z t á l y b a t a r t o z ó k é n á l , a
c s a t a r e n d b e n a z o k m ö g ö t t következtek, s fegyvereik s e m v o l t a k a z o n o s a k az e l ő t t ü k
állókéival. A z e z e k u t á n szavazásra s z ó l í t o t t a k m é g k i s e b b vagyont m o n d h a t t a k m a ­
gukénak, és a h á b o r ú b a n a l e g b i z t o n s á g o s a b b helyen s o r a k o z t a k fel, könnyűfegyver­
zettel. Ők is h ú s z c e n t u r i á t alkottak, s m e l l é j ü k c s a t l a k o z o t t a k ü r t ö s ö k és t r o m b i t á ­
s o k k é t centuriája. Ö t ö d i k n e k a z o n osztályt s z ó l í t o t t á k , m e l y n e k tagjai nagyon kevés
pénzzel r e n d e l k e z t e k . Fegyverzetük gerelyből és parittyából állott. A c s a t a s o r b a n
n e m volt állandó helyük, h a n e m könnyűfegyverzetű g y a l o g o s k é n t a nehézfegyverze-
t ű e k m e l l e t t harcoltak, h a r m i n c c e n t u r i á t alkotva. A p o l g á r o k l e g s z e g é n y e b b j e i pe­
dig, kik n e m voltak k e v e s e b b e n a lakosság ö s s z e s t ö b b i r é s z é n é l , e g y e t l e n c e n t u r i á b a
t ö m ö r ü l t e k . Ők m e n t e s e k voltak a k a t o n a i névjegyzék alapján t ö r t é n ő (ek katalogu)
k a t o n á s k o d á s és a v a g y o n b e c s l é s s e l m e g á l l a p í t o t t a d ó k alól, s e z e n k é t ok m i a t t m a ­
radtak utoljára a szavazásnál.
A m e n n y i b e n az e l s ő k é n t s o r r a k e r ü l ő c e n t u r i á k n á l , m e l y e k e t a l o v a g o k és a gya­
logság e l s ő s o r a i b a n á l l ó k alkottak, k i l e n c v e n h é t c e n t u r i a a z o n o s v é l e m é n y e n volt
az a d o t t ügyben, a szavazás v é g e t is ért, c s a k n e m a csodával v o l t h a t á r o s , ha az e l s ő
s z á z k i l e n c v e n k é t c e n t u r i a e g y e n l ő arányban k é t k ü l ö n b ö z ő á l l á s p o n t o t képviselt,
és így az erre k ö v e t k e z ő u t o l s ó szavazás d ö n t ö t t e el az ügyet az egyik vagy m á s i k
irányba.
P. E.

• A népgyűlések fajtáira, működésükre vonatkozóan lásd ÓRT 7 0 - 7 6 .

 5.1.23. A NÉPTRIBUNUSI TISZTSÉGRŐL 383

5.1.23. A N É P T R I B U N U S I T I S Z T S É G R Ő L

Dionysios Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 6.89-90.

8 9 . A k ö v e t k e z ő n a p o n B r u t u s és vele együtt k ö v e t s é g b e k ü l d ö t t társai visszatértek,

m i u t á n a b é k e b í r ó k közvetítésével, akiket a r ó m a i a k F e t i a l i s o k n a k neveznek, m e g ­
e g y e z t e k a s e n a t u s s a l (boulé). A n é p pedig az a k k o r i b a n l é t e z ő t ö r z s e k (phratra) sze­
r i n t e l k ü l ö n ü l v e - ha így akarjuk nevezni azokat az egységeket, m e l y e k e t a r ó m a i a k
m a g u k c u r i á k n a k n e v e z n e k - az alábbakat v á l a s z t o t t a t i s z t s é g v i s e l ő k n e k arra az
évre: L u c i u s I u n i u s B r u t u s t és G a i u s S i c i n i u s B e l l u t u s t , akik m á r ezt m e g e l ő z ő e n is
v e z e t ő i k voltak, m e l l é j ü k pedig G a i u s és P u b l i u s Licinust, v a l a m i n t G a i u s Visellius
Rugát. Ez az öt férfi n y e r t e el e l s ő n e k a n é p t r i b u n u s i (démarchos) c í m e t , öt nappal de­
c e m b e r I d u s a előtt, ahogy az a m a i napig szokás. A tisztségújító népgyűlés végezté­
vel a s e n a t u s k ü l d ö t t e i n e k úgy tűnt, sikerült m i n d e n m e g b í z a t á s u k a t r e n d b e n telje­
síteni. B r u t u s pedig ö s s z e h í v t a a népgyűlést, és azt javasolta, hogy a t r i b u n u s i tiszt­
s é g e t nyilvánítsák s z e n t n e k és s é r t h e t e t l e n n e k , s ezt törvénnyel és esküvéssel
e r ő s í t s é k m e g . A j a v a s l a t o t m i n d e n k i helyeselte, B r u t u s és hivatali társai pedig a kö­
v e t k e z ő t ö r v é n y t h o z t á k : S e n k i se k é n y s z e r í t s e n egy n é p t r i b u n u s t - akár c s a k egy
k ö z e m b e r t - a n n a k akarata e l l e n é r e b á r m i t is m e g t e n n i . T r i b u n u s t ne korbácsoljon
m e g senki, é s m á s n a k s e adjon p a r a n c s o t erre, t o v á b b á n e gyilkoljon m e g é s m á s t s e
b í z z o n m e g t r i b u n u s meggyilkolásával. H a valaki m é g i s e z e n t i l a l m a k e l l e n é r e csele­
kednék, az legyen s z á m k i v e t e t t , javait pedig ajánlják fel C e r e s n e k , s ha valaki m á s
m e g ö l i az ilyen e m b e r t , m e n t e s ü l j ö n a gyilkosság b ű n e alól. Azért, hogy a n é p n e k a
k é s ő b b i e k b e n n e legyen m ó d j a e z e n törvényt hatályon kívül helyezni, h a n e m a z ö r ö k
i d ő k r e s é r t e t l e n ü l fennmaradjon, elrendelték, h o g y m i n d e n r ó m a i e s k ü d j é k m e g a
s z e n t s é g e k r e , hogy m i n d e n i d ő k b e n és m i n d e n k é p p m e g t a r t j á k a törvényt, ők m a ­
guk és u t ó d a i k is. Az e s k ü s z ö v e g é h e z pedig hozzáfűzték, hogy a törvény m e g t a r t ó i ­
val s z e m b e n az égi i s t e n e k és a föld alatti i s t e n s é g e k egyképp j ó i n d u l a t t a l viseltet­
nek, a t ö r v é n y á t h á g ó i r a a z o n b a n e n n e k e l l e n k e z ő j e vár az i s t e n e k és i s t e n s é g e k aka­
ratából egyaránt. Ez időtől kezdve s z á m í t s z e n t n e k és s é r t h e t e t l e n n e k a t r i b u n u s o k
t e s t e a r ó m a i a k s z e m é b e n , s ez a m a i napig így van.
9 0 . M i u t á n m i n d e z e k e t megszavazták, o l t á r t e m e l t e k a h e g y c s ú c s o n , a h o l t á b o ­
roztak, és a m e l y e t az ő k e t az idő tájt h a t a l m á b a k e r í t ő f é l e l e m r ő l saját n y e l v ü k ö n a
F é l e l m e s I u p p i t e r (Zeus Deimatios [gör.], Iuppiter Territor l a t . ] ) o l t á r á n a k n e v e z t e k el.
Az áldozat végeztével m e g s z e n t e l t é k a helyet, m e l y befogadta őket, majd követeik­
kel együtt v i s s z a t é r t e k a városba. M i u t á n h á l a á l d o z a t o t m u t a t t a k be a v á r o s b a n lévő
i s t e n e k n e k is, r á v e t t é k a p a t r í c i u s o k a t , h o g y szavazatukkal e r ő s í t s é k m e g az állam­
r e n d e t . M i k o r a z u t á n ezt is e l é r t é k , m é g azt k é r t é k a s e n a t u s t ó l , h o g y b i z t o s í t s o n
l e h e t ő s é g e t n e k i k m i n d e n évben k é t p l e b e i u s s z á r m a z á s ú (ek tón démotikón) férfi
m e g v á l a s z t á s á r a , h o g y e z e k s e g í t s é g é r e l e g y e n e k a n é p t r i b u n u s o k n a k (démarchos),
a m e l y t é r e n e r r e c s a k s z ü k s é g adódik: h o z z a n a k í t é l e t e t olyan ügyekben, m e l y e k e t
a t r i b u n u s o k rájuk bíznak, t a r t s á k felügyeletük alatt a s z e n t h e l y e k e t és a k ö z t e r ü l e ­
teket, e l l e n ő r i z z é k a piac á r u k í n á l a t á t . E n g e d é l y t kapva erre a s e n a t u s t ó l , megvá­
l a s z t o t t a k k é t férfit, a k i k e t a t r i b u n u s o k s e g í t ő i n e k (hypéretés), hivatali t á r s a i n a k
384 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

(synarchón) és b í r á k n a k (dikastés) n e v e z t e k . M a n a p s á g az á l t a l u k e l l á t o t t f e l a d a t o k
egyike alapján a s z e n t h e l y e k felügyelőinek n e v e z i k ő k e t a n y a n y e l v ü k ö n , s j o g k ö r ü k
m á r n e m a t r i b u n u s o k s e g í t é s é r e terjed ki, m i n t egykoron, h i s z e n s o k é s n a g y j e l e n ­
t ő s é g ű ügyet b í z n a k rájuk, s l e g i n k á b b a g ö r ö g ö k piacfelügyelőihez (agoranomos) h a ­
sonlíthatók.
P. E.

• A köztársasági államrend intézményeinek kialakulására lásd ÓRT 5 9 - 7 0 . , 7 0 - 8 3 . , valamint

RTT 3 3 - 5 0 .

5.1.24. A N É P T R I B U N U S O K J O G K Ö R É R Ő L

Valerius Maximus: Factorum et dictorum memorabilium libri [Nevezetes tettek és mondások

könyve) 2.7.

Azt is e m l é k e z e t ü n k b e kell idézni, hogy a n é p t r i b u n u s o k n a k n e m volt szabad b e l é p ­

n i ü k a C u r i a é p ü l e t é b e , h a n e m az ajtó e l ő t t e l h e l y e z e t t p a d o k o n vizsgálták m e g igen
nagy odafigyeléssel az atyák h a t á r o z a t a i t (decretapatrum), h o g y ne e n g e d j é k törvény­
e r ő r e e m e l k e d n i azokat, a m e l y e k e t n e m t a r t o t t a k m e g f e l e l ő n e k . A z é r t s z o k t a k a régi
s e n a t u s i h a t á r o z a t o k végére C b e t ű t írni, m e r t így j e l e z t é k , h o g y a z o k a t a t r i b u n u s o k
is helybenhagyták. A t r i b u n u s o k b á r m e n n y i r e is a n é p é r d e k e i t védték, és a h a t a l o m ­
m a l r e n d e l k e z ő k féken tartásával voltak elfoglalva, m é g i s h o z z á j á r u l t a k a h h o z , h o g y
a hivatalviselőket nyilvánosan e z ü s t e d é n y e k k e l és aranygyűrűkkel t ü n t e s s é k ki,
azért, h o g y e z e n k ü l s ő s é g e k k e l is növekedjék a magistratusok t e k i n t é l y e .
P. H. A.

5 . 1 . 2 5 . A C E N S O R I HIVATAL L É T R E H O Z Á S A

Livius: Ab Urbe condita [A római nép története a Város alapításától] 4.8.

De akár t r i b u n u s o k , akár a t r i b u n u s o k h e l y é b e v á l a s z t o t t c o n s u l o k v i s e l t e k hivatalt

e b b e n az e s z t e n d ő b e n , a k ö v e t k e z ő évben k é t s é g t e l e n ü l c o n s u l o k a t választottak,
M . G e g a n i u s M a c e r i n u s t m á s o d s z o r r a , T . Q u i n c t i u s C a p i t o l i n u s t pedig ö t ö d s z ö r r e .
E b b e n az e s z t e n d ő b e n v e z e t t é k be a c e n s o r i hivatalt is, e z t a k e z d e t b e n s z e r é n y tiszt­
séget, m e l y a z o n b a n annyira m e g n ö v e k e d e t t , h o g y az e r k ö l c s ö k , a r ó m a i n é p élet­
m ó d j a fölött felügyeletet gyakorolt; h a t á s k ö r é b e t a r t o z o t t a s e n a t u s és a lovagi
c e n t u r i á k tagjainak m e g í t é l é s e b e c s ü l e t vagy b e c s t e l e n s é g s z e m p o n t j á b ó l ; ugyan­
c s a k akarata és t e t s z é s e szerint h a t á r o z t a m e g a k ö z é p ü l e t e k n e k és a m a g á n o s o k la­
k ó h á z a i n a k a helyét, v a l a m i n t a r ó m a i n é p adóját. A c e n s o r i hivatal azért alakult
meg, m e r t sok-sok éve n e m t a r t o t t a k vagyonbecslést, s t o v á b b m á r n e m h a l a s z t h a t -
ták, és m o s t , h o g y annyi n é p fenyegetett háborúval, a c o n s u l o k n e m foglalkozhattak
vele. J a v a s l a t o t t e t t e k a s e n a t u s n a k , hogy e z t a fáradságos és l e g k e v é s b é s e m c o n s u l -
 5.1.26. A PRAEFECTUS URBI FELADATAIRÓL 385

h o z m é l t ó m u n k á t k ü l ö n hivatal végezze, az lássa el az í r n o k o k t e s t ü l e t é n e k , a föl­

j e g y z é s e k ő r i z e t é n e k és a v a g y o n b e c s l é s szabályozásának felügyeletét.
B á r m i l y c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű volt is ez a tisztség, az atyák - h o g y m i n é l t ö b b legyen
az á l l a m b a n a p a t r í c i u s t i s z t s é g v i s e l ő - ö r ö m m e l fogadták ezt a n e m túl j e l e n t ő s
k e z d e m é n y e z é s t is, úgy v é l e m , a b b a n a r e m é n y b e n , a m i be is t e l j e s e d e t t , h o g y a hi­
vatalt b e t ö l t ő k t e k i n t é l y e h a m a r o s a n t ö b b h a t a l m a t é s m é l t ó s á g o t k ö l c s ö n ö z majd a
t i s z t s é g n e k is. S h o g y a p r ó b b ü g y e k b e n is ne akadékoskodjanak, a t r i b u n u s o k s e m
t á m a d t á k a z i n t é z m é n y t , a m e l y e t a z akkori l á t s z a t alapján i n k á b b szükséges, m i n t
e l ő k e l ő s z o l g á l a t n a k t e k i n t e t t e k . Mivel az á l l a m e l ő k e l ő s é g e i k i c s i n y l e t t é k ezt a
tisztséget, Papiriust és Semproniust (akiknek a consulsága vitatott) bízták meg
n é p s z a v a z á s útján a v a g y o n b e c s l é s elvégzésével, h o g y ezzel a m e g b í z a t á s s a l kiegé­
s z í t s é k n e m t e l j e s c o n s u l i évüket. S t e v é k e n y s é g ü k alapján c e n s o r o k n a k n e v e z t é k
el ő k e t .
K. F.

• A censori tisztségre lásd ORT 79., valamint RTT 3 1 .

5.1.26. A PRAEFECTUS URBI F E L A D A T A I R Ó L

Digesta 1, 12, 1, 11-14.

1 1 . A h ú s e l l á t á s felügyelete (cura carnis) teljes e g é s z é b e n a praefectus hivatalához tar­

tozik, ő g o n d o s k o d i k arról, hogy t i s z t e s s é g e s á r o n kerüljön forgalomba a h ú s . E z é r t
is felügyeli ő a s e r t é s p i a c o t , de az egyéb apró- és s z a r v a s m a r h a h ú s is az ő h a t á s k ö r é ­
be t a r t o z i k . 1 2 . A k ö z r e n d és n y u g a l o m (quies popularium) fenntartását, v a l a m i n t a
l á t v á n y o s s á g o k r e n d é s z e t i feladatait (disciplina spectaculorum) is a praefectus urbi fel­
a d a t k ö r é h e z t a r t o z ó n a k tartják. És b i z o n y k ö t e l e s s é g e a k ö z b i z t o n s á g f e n n t a r t á s a
é r d e k é b e n k ü l ö n b ö z ő h e l y e k e n c s a p a t o k a t á l l o m á s o z t a t n i a azért is, h o g y értesüljön
arról, h o g y h o l és mi t ö r t é n i k . 1 3 . A praefectus urbínak j o g a van e m b e r e k e t a v á r o s b ó l
vagy b á r m e l y m á s t e r ü l e t r ő l i d e i g l e n e s e n vagy ö r ö k r e kitiltania. E l t i l t h a t egy bizo­
nyos m e s t e r s é g gyakorlásától, foglalkozástól, j o g i képviselettől, közügyektől vagy a
l á t v á n y o s s á g o k o n való részvételtől. É s h a valakit Italiából kiutasít, ugyanakkor a b b ó l
a p r o v i n c i á b ó l is k i t i l t h a t j a az illetőt, a h o n n a n származik. 1 4 . Az isteni ( S e p t i m i u s )
Severus előírta, h o g y a praefectus urfn'nál kell feljelenteni azokat is, akikről azt állítják,
h o g y illegális e g y e s ü l e t e t (collegium) alapítottak.
P. H. A.

• A praefectus urbi egyéb, főként a rabszolgákkal, libertusokkal kapcsolatos feladataira vonatko­

zóan lásd a 4.1.19. szemelvényt (Digesta 1, 12, 1, 1-10).
386 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

5.1.27. A PRAEFECTUS VICILUM FELADATAI

Digesta 1, 15, 3, 1-5.

3. P a u l u s n a k a rendőr- és t ű z o l t ó p a r a n c s n o k (praefectus vigilum) k ö t e l e s s é g e i r ő l szó­

ló k ö n y v é b e n ez áll: Mivel úgy gondolta, h o g y l e g i n k á b b a c s á s z á r n a k (caesar) felada­
ta az állam üdvét s z e m e l ő t t tartani, és ő is a l e g r á t e r m e t e b b erre a feladatra, azért
h é t cohorsot r e n d e l t m e g f e l e l ő helyekre, h o g y m i n d e g y i k cohors a v á r o s két-két kerü­
l e t é b e n (régió) t e l j e s í t s e n őrszolgálatot. M i n d e g y i k c o h o r s é l é r e tribunust állított,
azok fölé pedig egy t e k i n t é l y e s férfit, akit praefectus vigilumnak n e v e z n e k . 1. A
praefectus vigilum tart vizsgálatot a gyújtogatok, b e t ö r ő k , tolvajok, r a b l ó k és orgazdák
ügyében, az olyan m e g á t a l k o d o t t és h í r h e d t s z e m é l y e k e t kivéve, akiket a praefectus
urbínak a d n a k át. És m i n t h o g y általában a l a k o s o k hibájából üt ki a tűz, b o t ü t é s e k k e l
b ü n t e t i m e g azokat, akik t ú l s á g o s a n gondatlanul b á n n a k a tűzzel, vagy súlyos s z ó b e ­
li figyelmeztetésben részesítve ő k e t elengedi a b o t o z á s t . 2. A r a b l ó k általában házak­
ba vagy olyan r a k t á r a k b a t ö r n e k b e , ahol az e m b e r e k l e g é r t é k e s e b b javaikat tárolják.
F e l t ö r n e k kamrákat, s z e k r é n y e k e t és pénzesládákat. (A vizsgálat s o r á n ) gyakran az
ő r ö k e t is m e g b ü n t e t i k . így r e n d e l k e z e t t az i s t e n i A n t o n i n u s (Caracalla) is E r u c i u s
C l a r u s h o z i n t é z e t t válaszában. Azt m o n d t a ugyanis, h o g y egy raktár k i r a b l á s a u t á n
kínvallatásnak v e t h e t i alá az őrszolgálatot t e l j e s í t ő rabszolgákat, m é g a k k o r is, ha
r é s z b e n a császár a t u l a j d o n o s u k . 3. U g y a n a k k o r n e m szabad elfelejteni, h o g y a
praefectus vigilum e g é s z éjszaka k ö t e l e s ő r k ö d n i , és vödrökkel és c s á k á n n y a l felszerelt
cohorsaival j á r ő r ö z n i , ( 4 . ) hogy m i n d e n lakost figyelmeztessenek arra, h o g y ügyelje­
nek, n e h o g y hanyagságból t ű z ü s s ö n ki. Ezenfelül az a feladata, h o g y m i n d e n l a k o s t
u t a s í t s o n , legyen víz a z o n az e m e l e t e n , a h o l tartózkodik. 5. A r u h a t á r o s o k n a k is,
akik fizetség fejében a fürdőkben m e g ő r z é s r e átveszik a ruhákat, apraefectus vigilum a
bírájuk, h o g y ha a z o k v a l a m i t á l n o k m ó d o n elkövetnek, a k k o r ő d ö n t s ö n az ügyben.

P. H. A.

5.1.28. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁGI Á L L A M R E N D KIALAKULÁSA

ÉS A H Ó D Í T Á S O K M E G I N D U L Á S A

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] 1.9.

B r u t u s m e g C o l l a t i n u s k e z d e m é n y e z é s é r e és vezetésével - a n e m e s L u c r e t i a ugyanis
halála előtt reájuk bízta, hogy b o s s z ú t álljanak é r t e - fölkelt a r ó m a i n é p , m i n t h a c s a k
az i s t e n e k ö s z t ö k é l t é k volna, hogy helyreállítsa a szabadság és az erkölcsi tisztaság
régi fényét. A királyt t ü s t é n t l e t a s z í t o t t á k trónjáról, javait elkobozták, szántóföldjeit
hazájuk i s t e n é n e k , M a r s n a k szentelték, a h a t a l m a t pedig azokra ruházták, akik m e g ­
o l t a l m a z t á k a szabadságot. M e g v á l t o z o t t a z o n b a n az á l l a m f o r m a neve és j o g r e n d j e .
Úgy r e n d e l k e z t e k ugyanis, hogy az ö r ö k ö s h a t a l m a t egy évre korlátozzák, és egy e m ­
berről k e t t ő r e ruházzák, n e h o g y az egyszemélyi v e z e t é s és a m e g h a t á r o z a t l a n időtar-
 5.1.29. TELEPESEK KIKÜLDÉSE 387

t a m m i a t t az állam irányítása kizökkenjen a helyes kerékvágásból. Királyok helyett

c o n s u l o k a t választottak, a k i k n e k az e m l é k e z e t ü k b e vésték, hogy polgártársaik érde­
k é b e n „ k o n z u l t á l n i u k " , t a n á c s k o z n i u k kell. A frissen kivívott szabadság ö r ö m é t ő l
úgy m e g i t t a s u l t a nép, h o g y alig ébredt a m e g v á l t o z o t t helyzet tudatára, az egyik
c o n s u l t , L u c r e t i a férjét, m á r i s m e g f o s z t o t t a hivatali felségjelvényétől, és s z á m ű z t e a
városból, p u s z t á n azért, m e r t ugyanazt a nevet viselte, m i n t a király, és rokonságban
állt az uralkodói családdal. Helyére H o r a t i u s Publicóla lépett, aki m i n d e n igyekezeté­
vel a z o n fáradozott, h o g y ö r e g b í t s e szabaddá t e t t n é p é n e k m é l t ó s á g á t . Elrendelte,
hogy a népgyűlés alkalmával a hivatalszolgák engedjék le a vesszőnyalábokat, és meg­
adta a föllebbezés j o g á t a c o n s u l o k ellen is, nagyszerű házát pedig egy lapályos helyre
t e l e p í t e t t e át, n e h o g y palotára e m l é k e z t e s s e n és m e g b o t r á n k o z á s t keltsen. B r u t u s vi­
s z o n t saját családi tragédiájával, gyermekei feláldozásával növelte azt a m e g b e c s ü l é s t ,
amellyel polgártársai övezték. A m i k o r t u d o m á s á r a j u t o t t , hogy fiai vissza akarják hív­
ni a királyokat a városba, a főtérre h u r c o l t a t t a és a népgyűlés kellős k ö z e p é n meg­
v e s s z ő z t e t t e őket, majd bárddal l e c s a p a t t a fejüket, hogy az e m b e r e k világosan lássák:
ő valójában a n é p atyja, tulajdon gyermekei helyett n é p é t fogadja ö r ö k b e .
A r ó m a i , a h o g y l e r á z t a bilincseit, a k ü l s ő e l l e n s é g ellen e l ő s z ö r szabadsága védel­
m é b e n fogott fegyvert, majd határaiért, aztán szövetségeseiért, k é s ő b b ö n n ö n dicső­
s é g é é r t é s h a t a l m á é r t szállt síkra, m e r t s z o m s z é d a i m i n d e n oldalról folyton-folyvást
zaklatták: úgyszólván egy talpalatnyi hazai földje s e m volt, az e l l e n s é g e s h a t á r t vi­
s z o n t c s a k egy l é p é s v á l a s z t o t t a el t ő l e , s L a t i u m m e g az e t r u s z k o k k ö z é ékelődve -
m i n t valami u t c a s a r k o n - m i n d e g y i k k a p u b a n t ü s t é n t ellenfélbe b o t l o t t . E g é s z e n ad­
dig, a m í g - a k á r c s a k valamiféle ragály - egyik n é p e t a m á s i k u t á n m e g n e m t á m a d t a ,
és e g é s z Italiát le n e m igázta, m i n d i g a h o z z á l e g k ö z e l e b b e s ő r e t ö r v e rá.
H. L.

• A köztársasági államrend kialakulására, illetve a hódítások megindulásának politikai, vala­

mint gazdaságtörténeti hátterére vonatkozóan lásd ÓRT 5 7 - 8 3 . ; 8 4 - 1 0 1 .

5.1.29. T E L E P E S E K KIKÜLDÉSE

Dionysius Halikarnasseus: Rhómaiké archaiologia [Római régiségek] 1.16.

Ú g y m o n d j á k , h o g y e z e k e n a t e r ü l e t e k e n az a b o r i g o k h o z t a k l é t r e e l ő s z ö r települést,
elűzvén földjükről az u m b e r e k e t . E helyről felkerekedve s o k barbár n é p ellen folytat­
t a k h a r c o t , l e g i n k á b b a z o n b a n a s z o m s z é d o s sikelosokkal h á b o r ú z t a k a föld m i a t t .
E l ő s z ö r az „ifjak s z e n t c s a p a t a " (hiera neotés) indult útnak, m e l y n é h á n y férfiból ál­
lott, k i k e t szüleik e l k ü l d t e k o t t h o n r ó l , h o g y m a g u k g o n d o s k o d j a n a k m e g é l h e t é s ü k ­
ről. Ő s i s z o k á s t k ö v e t t e k ezáltal, m e l y t u d o m á s o m szerint s o k a k n á l m e g v o l t a barbá­
r o k és a g ö r ö g ö k k ö z ö t t is. Valahányszor ugyanis a v á r o s o k l a k o s s á g a j e l e n t ő s e n
m e g n ő , úgy, h o g y b i r t o k a i k t ö b b é m á r n e m k é p e s e k m i n d e n k i s z á m á r a e l e g e n d ő
é l e l m e t nyújtani (vagy azért, m e r t az időjárás viszontagságait m e g s í n y l e t t föld a szo-
388 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

k á s o s n á l k e v e s e b b t e r m é s t hoz, vagy m e r t m á s , h a s o n l ó t e r m é s z e t ű v á l t o z á s - l e t t
légyen az kedvező vagy kedvezőtlen - a n é p e s s é g c s ö k k e n t é s é n e k s z ü k s é g e s s é g é t
h o z z a magával), felfegyverezik egy m e g h a t á r o z o t t é v b e n s z ü l e t e t t fiaikat, és v a l a m e ­
lyik i s t e n n e k s z e n t e l v e kiküldik ő k e t lakhelyükről. H a b ő s é g e s n é p s z a p o r u l a t vagy
h á b o r ú s g y ő z e l e m hatására, h á l a á l d o z a t k é n t c s e l e k e d n e k így, a k k o r az e l ő í r t szertar­
t á s o k elvégezte után, kedvező e l ő j e l e k k ö z e p e t t e k ü l d i k ki a t e l e p e s e k e t (apoikia). Ha
a z o n b a n az i s t e n s é g e k h e z (daimonioi) az ő k e t sújtó c s a p á s o k e l h á r í t á s á é r t fohász­
kodva j á r n a k el c s a k n e m ugyanígy, n e h é z szívvel b o c s á j t j á k el őket, k é r v e m e g é r t é s ü ­
ket. A kivándorlók pedig tudván, h o g y ő s e i k földjéből t ö b b é m á r n e m lesz részük,
csak akkor, ha újat s z e r e z n e k m a g u k n a k ; az ő k e t barátsággal b e f o g a d ó vagy erővel
m e g h ó d í t o t t t e r ü l e t e t t e k i n t e t t é k h a z á j u k n a k . Az i s t e n s é g , a k i n e k a k i v á n d o r l ó k a t
kegyeibe ajánlották, úgy tűnt, t ö b b n y i r e pártfogásába v e t t e őket, és v á r a k o z á s o n
felül s e g í t e t t e a g y a r m a t o s o k a t . E z t a s z o k á s t k ö v e t t é k t e h á t e k k o r az a b o r i g ó k k ö z ü l
néhányan, kik - mivel a t e r ü l e t b ő v e l k e d e t t l a k o s o k b a n , és m e r t m e g ö l n i e g y e t l e n
gyermeket s e m akartak, n e m i s m e r v é n e n n é l n a g y o b b b ű n t - egy m e g h a t á r o z o t t év­
b e n született, felserdült fiaikat v a l a m e l y i s t e n n e k felajánlva e l k ü l d t é k o t t h o n r ó l . O k ,
m i u t á n sajátjukat elhagyták, folyamatosan p u s z t í t o t t á k a s i k e l o s o k földjét.

P. E.

• A kora római társadalomra vonatkozóan lásd ORT 3 9 - 5 5 . és RTT 1 7 - 3 2 .

5.1.30. R Ó M A K Ü L S Ő ÉS BELSŐ H Á B O R Ú I N A K
MOZGATÓRUGÓI

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi] 1.47.1-14.

1. Ez a r ó m a i n é p n e k az a b i z o n y o s h a r m a d i k , t e n g e r e n túli k o r s z a k a (tertia aetas

populi Romani transmarina), amelyben, m i u t á n ki m e r t lépni Italiából, h a d s e r e g e k ö ­
rös-körül b e j á r t a az egész földkerekséget. 2. E n n e k a k o r s z a k n a k e l s ő száz évét t i s z t a
erkölcs, k ö t e l e s s é g t u d á s és - m i n t m o n d t u k - az a r a n y k o r h o z való h a s o n l ó s á g j e l l e ­
m e z t e , m e n t e s s é g a gyalázattól és b ű n t ő l , a m í g a régi fegyelmet egyben t a r t o t t a ak­
kori pásztori é l e t m ó d u n k n a k m é g s é r t e t l e n , h á b o r í t a t l a n é p s é g e és a p u n e l l e n s é g t ő l
való f e n y e g e t e t t s é g és félelem. 3. A m á s i k száz - a m i t K a r t h á g ó , K o r i n t h o s és
N u m a n t i a l e r o m b o l á s á t ó l és az A t t a l o s király-féle kis-ázsiai ö r ö k s é g t ő l s z á m í t o t ­
t u n k Caesarig, P o m p e i u s i g és az ő k e t k ö v e t ő Augustusig, akiről m é g s z ó l e s z - a m i ­
lyen nagyszerű a hadi e s e m é n y e k fényességét tekintve, a b e l s ő c s a p á s o k m i a t t olyan
s z e r e n c s é t l e n é s pirulni való. 4 . H i s z e n a m i l y e n szép é s d i c s ő d o l o g az, h o g y m e g s z e ­
r e z t ü k Galliát, T h r a c i á t , Ciliciát, Cappadociát, e z e k e t az igen t e r m é k e n y és é l e t e r ő s
provinciákat, v a l a m i n t az a r m e n i a i a k a t és b r i t a n n o k a t , e z e k e t a - n e m a n n y i r a a b i r o ­
d a l o m h a s z n a , m i n t i n k á b b d i c s ő s é g e s z e m p o n t j á b ó l - nagy n é p e k e t , olyan gyaláza­
t o s és sajnálatra m é l t ó az, hogy ( 5 . ) ugyanakkor b e l h á b o r ú folyt p o l g á r t á r s a i n k és
szövetségeseink, rabszolgák és gladiátorok ellen, v a l a m i n t a s e n a t u s e g é s z é n b e l ü l .
 5.1.31. RÓMA ÖNVÉDELMI HARCAI - ITÁLIA FÖLDJE MEGHÓDÍTÁSÁNAK KEZDETE 389

6 . S ő t n e m t u d o m , n e m l e t t volna-e j o b b a r ó m a i n é p n e k , h a m e g e l é g s z i k Siciliával
és Africával, vagy ha m é g e z e k e t is nélkülözve uralkodik Italiában, a m e l y m á r az övé,
m i n t olyan nagyra növekedni, hogy saját ereje tegye t ö n k r e . 7 . H i s z e n m i m á s b ó l
e r e d t a p o l g á r o k e s z e v e s z e t t s é g e , m i n t a t ú l z o t t j ó l é t b ő l ? E l s ő n e k a legyőzött Syria
r o n t o t t m e g m i n k e t , m a j d P e r g a m o n királyának kis-ázsiai ö r ö k s é g e . 8. E z e k az anya­
gi e r ő f o r r á s o k és k i n c s e k r e n d í t e t t é k m e g a k o r e r k ö l c s e i t , és t e t t é k t ö n k r e a saját bű­
neiben m i n t szennylében elmerült államot. Hiszen miért követelt volna a római nép
a t r i b u n u s o k t ó l földet és élelmiszer-juttatást, ha n e m az é h s é g m i a t t , a m e l y e t a fény­
űzés h o z o t t l é t r e ? I n n e n t e h á t az e l s ő és m á s o d i k Gracchus-féle és az a bizonyos har­
madik, Apuleius-féle m e g m o z d u l á s (Gracchana prima et secunda et illa tertia Apuleiana
seditio). 9. M i é r t o k o z t a k szakadást a lovagrend és a s e n a t u s k ö z ö t t a bírósági törvé­
nyek, ha n e m a kapzsiság m i a t t , h o g y az állami bevételeket, s ő t m a g á t a bíráskodást
is j ö v e d e l e m f o r r á s n a k t e k i n t h e s s é k ? I n n e n D r u s u s fellépése, a polgárjog o d a í g é r é s e
L a t i u m n a k (promissa civitas Latio) s e n n e k e r e d m é n y e k é n t a s z ö v e t s é g e s e k felkelése.
1 0 . H á t a r a b s z o l g a h á b o r ú k (bella servilia) m i é r t sújtanak m i n k e t , ha n e m azért, m e r t
r a b s z o l g á i n k s z á m a felduzzadt? 1 1 . H o n n a n l e n n é n e k saját uraik ellen t á m a d ó
gladiátor-hadseregek (gladiátori exercitus), ha a túláradó bőkezűség, m i k ö z b e n látvá­
n y o s s á g o k k a l kedveskedett, h o g y m e g n y e r j e a n é p kegyét, n e m csinált v o l n a m e s t e r ­
s é g e t a z e l l e n s é g egykori m e g b ü n t e t é s é b ő l ? Hogy m o s t m á r n a g y o b b szabású hibá­
kat is é r i n t s ü n k : n e m d e u g y a n c s a k az anyagiak gerjesztik a hivatalhajhászást? 1 2 .
M á r p e d i g i n n e n a Marius-féle, i n n e n a Sulla-féle v e s z e d e l e m (inde Mariana, inde
Syllana tempestas). Vagy a l a k o m á k káprázatos p o m p á j a és a pazarló b ő k e z ű s é g idővel
n e m változtatja r e n d e l t e t é s s z e r ű e n í n s é g g é a gazdagságot? 1 3 . E z h a j t o t t a C a t i l i n á t
a saját hazája e l l e n . V é g ü l : h o n n a n e r e d az a j ó l i s m e r t vágy az e l s ő s é g és uralkodás
után, ha n e m a t ú l z o t t anyagi j a v a k b ó l ? M á r p e d i g C a e s a r t és P o m p e i u s t ez fegyve­
r e z t e föl t o m b o l ó tűzzel az á l l a m v e s z t é r e . 1 4 . T e h á t a r ó m a i n é p n e k m i n d e z e k e t a
b e l s ő m e g m o z d u l á s a i t (domestici motus) fogjuk sorjában végigkövetni a k ü l s ő ellen­
séggel vívott, j o g o s h á b o r ú k t ó l (externa iustaque bella) különválasztva.

K. R.

• A szomszéd népek, Itália, a Földközi-tenger medencéjének meghódítására vonatkozóan lásd

ÓRT 84-134, a polgárháborúk korára pedig ÓRT 1 7 5 - 2 2 5 . Az említett korszakok társadalom­
történeti összefüggéseire lásd RTT 3 3 - 3 5 . és 7 1 - 9 5 .

5.1.31. R Ó M A ÖNVÉDELMI HARCAI

- ITÁLIA F Ö L D J E M E G H Ó D Í T Á S Á N A K K E Z D E T E

Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorura [Róma háborúi] 1.11, 17.

1 1 . A latinok, irigységtől és gyűlölettől fűtve, s z i n t é n a T a r q u i n i u s o k a t t á m o g a t t á k ,

h o g y n é p ü n k , a m e l y h a t á r a i n kívül m á r u r a l o m r a t e t t szert, l e g a l á b b o t t h o n á b a n
hordja a szolgaság igáját. E z é r t a t u s c u l u m i M a m i l i u s vezetésével e g é s z L a t i u m fellá-
390 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

zadt, azzal az ürüggyel, h o g y b o s s z ú t akar állni a királyért. A h o s s z a n t a r t ó ü t k ö z e t a

Regillus-tónál zajlott le váltakozó s z e r e n c s é v e l . V é g ü l P o s t u m i u s d i c t a t o r n a k új és
nagyszerű ö t l e t e t á m a d t . S e r e g é n e k egyik harci j e l v é n y é t a z e l l e n s é g k ö z é h a j í t o t t a ,
így katonái k é n y t e l e n e k v o l t a k b e h a t o l n i az e l l e n s é g e s h a d s o r o k b a , h o g y visszasze­
rezzék. A lovasság p a r a n c s n o k a , C o s s u s , e l r e n d e l t e : vegyék ki a lovak szájából a zab­
lát - ez s z i n t é n új d o l o g volt -, h o g y s e b e s e b b száguldással r o h a m o z h a s s a n a k . V é g ü l
olyan véres c s a t a b o n t a k o z o t t ki, h o g y az a s z ó b e s z é d j á r t a : a látvány m é g az i s t e n e ­
k e t is o d a c s a l o g a t t a . Ü s t ö k ö s m ó d j á r a k é t ifjú v i h a r z o t t elő h ó s z í n ű paripán, és s e n k i
s e m k é t e l k e d e t t b e n n e , hogy ő k C a s t o r é s P o l l u x . M a g a a h a d v e z é r i s t i s z t e l e t t e l k ö ­
s z ö n t ö t t e őket, s a m i k o r g y ő z e l m e t aratott, megfogadta, h o g y t e m p l o m o t e m e l n e ­
kik, í g é r e t é t t e l j e s í t e t t e , m i n t e g y b u s á s z s o l d o t fizetve az i s t e n i b a j t á r s a k n a k .
Eddig a szabadságért, m o s t a n t ó l kezdve a h a t á r o k é r t folytattunk k é s h e g y i g m e n ő
h a r c o t a latinokkal, é s n e m volt m e g á l l á s . K i h i n n é , hogy C o r a é s A l s i u m t a r t o t t b e n ­
n ü n k e t r é m ü l e t b e n ? H o g y S a t r i c u m é s C o r n i c u l u m ellen szabályos h á b o r ú t k e l l e t t
v i s e l n ü n k ? S z é g y e n bevallani, de Verulae és B o v i a e l e g y ő z é s e k o r is d i a d a l m e n e t e t
t a r t o t t u n k . Ü n n e p é l y e s fogadalmi felajánlásokat t e t t ü n k a C a p i t o l i u m o n , c s a k h o g y
m e g v í v h a s s u k T i b u r t é s P r a e n e s t é t , pedig a z egyik m a m á r külvárosi villanegyedünk,
a m á s i k pedig v i d á m nyári tanyánk. Az volt a k k o r i b a n s z á m u n k r a F a e s u l a e , a m i a
m i n a p C a r r h a e ; az volt az ariciai berek, a m i az e r d ő b o r í t o t t a h e r c y n i a i hegylánc;
Fregellae azt j e l e n t e t t e , a m i t G e s o r i a c u m ; a T i b e r i s , a m i t az E u p h r a t e s . C o r i o l i le­
győzése is - gyalázat! - a k k o r a d i c s ő s é g volt, hogy a város elfoglalása ugyanúgy n e v e t
szerzett G n a e u s M á r c i u s C o r i o l a n u s n a k , a h o g y m á s o k n a k N u m a n t i a vagy Africa le­
igázása. M a i s m e g v a n m é g a z A n t i u m b ó l s z á r m a z ó hadizsákmány, m e l y e t M a e n i u s
az e l l e n s é g h a j ó h a d á n a k elfogásakor ejtett, s a f ó r u m o n levő e m e l v é n y r e s z e g e z e t t -
h a egyáltalán b e s z é l h e t ü n k hajóhadról, m e r t m i n d ö s s z e h a t f é m o r r ú h a j ó r ó l van szó.
De a z o k b a n a korai i d ő k b e n ennyi hajó elég volt egy t e n g e r i h á b o r ú h o z .
A l a t i n o k közül m é g i s az a e q u u s o k és a v o l s c u s o k v o l t a k legádázabb, h o g y úgy
m o n d j a m , m i n d e n n a p o s e l l e n s é g e i n k . T i t u s Q u i n c t i u s é a fő é r d e m , h o g y p o r b a ti­
p o r t u k ő k e t . E z a z e k e szarva m e l l ő l e l s z ó l í t o t t d i c t a t o r világraszóló h ő s i e s s é g é v e l
felszabadította M a n i l i u s c o n s u l táborát, a m e l y e t m á r k ö r ü l z á r t é s c s a k n e m elfoglalt
az ellenség. É p p a vetés i d e j é n e k d e r e k á n j á r t a k , s az é r t e k ü l d ö t t hivatalszolga m u n ­
k a k ö z b e n l e p t e m e g a z e k é n e k nekifeszülő patrícius férfiút. E g y e n e s e n i n n e n indult
a csatába, de a paraszti s z o k á s o k t ó l akkor s e m t á g í t o t t : a l e g y ő z ö t t e k e t b a r m o k m ó d ­
j á r a szégyeniga alatt h a j t o t t a el. M i k o r e k k é p p befejezte a hadjáratot, és diadalt ara­
tott, a s z á n t ó v e t ő gazda i s m é t h a z a m e n t ökreihez, s m é g h o z z á - nagy i s t e n e k ! - m i ­
c s o d a sietséggel. T i z e n ö t n a p n á l k e v e s e b b t e l t el a h á b o r ú k e z d e t e és vége k ö z ö t t , s
így arra l e h e t e t t gondolni, hogy a d i c t a t o r s z é l s e b e s e n vissza akart t é r n i f é l b e h a g y o t t
munkájához. ...
1 7 . Eddig R ó m a k ü l ö n - k ü l ö n m é r k ő z ö t t m e g a z egyes n é p e k k e l , m o s t a n t ó l kezdve
a z o n b a n m á r s z ö v e t s é g e s e k k e l került s z e m b e : d e v á r o s u n k m i n d a n n y i u k k a l s z e m ­
b e n is állta a sarat. E t r u r i a t i z e n k é t v e z e t ő h a t a l m a nagy h i r t e l e n ö s s z e e s k ü d ö t t a
m e g m a r a d t s a m n i s o k k a l é s Itália l e g ő s i b b népével, a z u m b e r e k k e l , akiket addig m é g
senki s e m h á b o r g a t o t t . Az volt a céljuk, h o g y a r ó m a i a k n a k m é g a n e v é t is e l t ö r l i k a
föld színéről, s r o p p a n t f é l e l m e t keltett, hogy ilyen s o k és h a t a l m a s n é p egyszerre
 5.1.32. RÓMA KATONAI GYŐZELME A GÖRÖGSÉG FELETT.. 391

l e n d ü l t t á m a d á s b a . E t r u r i a s z é l t é b e n - h o s s z á b a n négy e l l e n s é g e s h a d s e r e g zászlói
l o b o g t a k a s z é l b e n . A s z e m b e n álló feleket a z o n b a n elválasztotta e g y m á s t ó l a C i m i -
nius-hegy e r d ő s m e r e d é l y e , a h o v á m é g ugyanúgy n e m t e t t e be e m b e r a lábát, m i n t a
c a l e d o n i a i vagy a hercyniai r e n g e t e g b e , s ez olyan r é m ü l e t t e l t ö l t ö t t e el a senatust,
h o g y m e g ü z e n t e a c o n s u l n a k : ne m e r é s z k e d j é k ilyen v e s z e d e l m e s helyre. De a vezért
s e m m i s e m i j e s z t e t t e el. E l ő r e k ü l d t e f i v é r é t , hogy k é m l e l j e ki, m e r r e l e h e t átvergőd­
ni a hegyen. Az p á s z t o r n a k öltözve az éjszaka folyamán m i n d e n t kifürkészett, és j e ­
l e n t e t t e , h o g y b i z t o s az út. így F a b i u s M a x i m u s szinte baj nélkül került ki az iszonyú
v e s z e d e l e m m e l fenyegető h á b o r ú b ó l . H i r t e l e n r a j t a ü t ö t t a z összevissza k ó b o r l ó söp­
redéken, elfoglalta a h e g y g e r i n c kiszögelléseit, s aztán m i n t a villám c s a p o t t le ké­
nye-kedve s z e r i n t a völgyben t á b o r o z ó k r a . Olyan volt ez az ütközet, m i n t h a az égből
s a felhőkből h u l l t a k v o l n a alá a dárdák a föld fiaira. M é g s e m vívtuk ki v é r t e l e n ü l a
g y ő z e l m e t . Az e l l e n s é g ugyanis a m á s i k c o n s u l t , D e c i u s t , b e s z o r í t o t t a egy völgykat­
lanba; s h a d v e z é r ü n k ő s e i s z o k á s a s z e r i n t az i s t e n e k n e k s az alvilági á r n y a k n a k aján­
l o t t a életét, és feláldozta ö n m a g á t a diadalért, ahogy családjában i m m á r hagyo­
m á n n y á lett.
H. L.

• A hódítások megindulásának politikai, valamint gazdaságtörténeti hátterére vonatkozóan

lásd ÓRT 8 4 - 1 0 1 .

5.1.32. R Ó M A KATONAI G Y Ő Z E L M E A G Ö R Ö G S É G FELETT; AEMILIUS

PAULLUS TRIUMPHUSA

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Aemilius Paullus 3 2 - 3 4 .

3 2 . Ez a b e s z é d olyan m é l y h a t á s t és változást idézett e l ő a k a t o n á k b a n , h o g y m i n d e n

tribunus megszavazta a diadalmenetet Aemiliusnak. A diadalmenet a következőkép­
p e n m e n t v é g b e : A n é p e m e l v é n y e k e t állított fel a lóversenytereken, a m e l y e k e t
c i r c u s o k n a k n e v e z n e k , m e g a f ó r u m k ö r ü l és a v á r o s n a k m á s r é s z e i n is, a h o n n a n a
m e n e t e t látni l e h e t e t t , é s a z e m e l v é n y e k e n fehér r u h á b a ö l t ö z k ö d v e foglaltak helyet.
Nyitva állt m i n d e n t e m p l o m is, telve k o s z o r ú k k a l é s füstölőedényekkel. L i c t o r o k é s
k ö z s z o l g á k s z o r í t o t t á k vissza az ö s s z e z s ú f o l ó d o t t és ö s s z e v i s s z a futkosó sokaságot,
h o g y az u t c á k a t s z a b a d o n és t i s z t á n tartsák. A felvonulás h á r o m n a p o n át folyt; az
e l s ő nap alig volt e l e g e n d ő a k é t s z á z ö t v e n s z e k é r e n vitt, k i s e b b és n a g y o b b m é r e t ű
z s á k m á n y o l t s z o b r o k é s f e s t m é n y e k v é g i g n é z é s é r e . A m á s o d i k n a p o n vitték t ö b b
s z e k é r e n a l e g s z e b b és legdrágább m a k e d ó n fegyvereket. A fegyverek frissen kifé­
n y e s í t e t t vas- és b r o n z r é s z e i p o m p á s a n csillogtak, és bár művészi gonddal voltak el­
rendezve, m é g i s úgy t ű n t fel, m i n t h a véletlenül d o b á l t á k v o l n a fel őket: sisakokat
pajzsokra, m e l l v é r t e k e t lábpáncélokra, k r é t a i k e r e k és t h r á k n é g y s z ö g l e t e s pajzso­
kat, t e g e z e k e t , zabiákat egybekeverve, s k ö z ü l ü k é l e s r e fent k a r d o k és h o s s z ú lán­
dzsák nyúltak ki. M i n d e z t a s o k fegyvert lazán r a k t á k egymásra, így m e n e t k ö z b e n
392 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

e g y m á s h o z ü t ő d t e k , és harcias, k o m o r h a n g o t adtak, s a l e g y ő z ö t t e l l e n s é g fegyverei­

n e k m e g p i l l a n t á s a ö n m a g á b a n is f é l e l m e t k e l t ő látvány volt. A fegyvereket vivő sze­
k e r e k u t á n h á r o m e z e r férfi haladt, s k é t s z á z ö t v e n e d é n y b e n h á r o m s z á z t a l e n t u m sú­
lyú vert e z ü s t p é n z t vittek; egy-egy e d é n y t n é g y e m b e r h o r d o z o t t . M á s o k ezüstkely-
heket, ivókürtöket, kupákat és c s é s z é k e t vittek; e z e k a n a g y m é r e t ű és gazdagon
v é s e t t e d é n y e k m i n d szép m ű v é s z i látvánnyal g y ö n y ö r k ö d t e t t é k a n é z ő k e t .
3 3 . H a r m a d n a p m i n d j á r t k o r a reggel k ü r t ö s ö k v e z e t t é k a m e n e t e t , d e n e m a m e ­
n e t e l é s n é l vagy díszfelvonulásnál s z o k á s o s d a l l a m o k a t fújták, h a n e m azt a dalt,
amellyel a r ó m a i a k a c s a t á r a lelkesítik m a g u k a t . E z e k u t á n s z á z h ú s z a r a n y o z o t t szar­
vú h í z o t t ö k r ö t vezettek, szalagokkal és virágfüzérekkel feldíszítve. Az ö k r ö k e t dí­
szes h í m z e t t k ö t é n y t viselő ifjak v e z e t t é k áldozatra, u t á n u k g y e r m e k e k v i t t é k az ital­
áldozathoz s z ü k s é g e s ezüst- és aranyedényeket. Ő k e t k ö v e t t é k a vert a r a n y p é n z t vi­
vők, e z e k is, m i n t akik a z e z ü s t p é n z t vitték, h á r o m t a l e n t u m súlyú p é n z t v i t t e k
egy-egy edényben; a z e d é n y e k s z á m a h á r o m híján nyolcvan volt. A z u t á n j ö t t e k , a k i k
azt az áldozati aranyedényt h o r d o z t á k , a m e l y e t A e m i l i u s drágakövekkel kirakva tíz
t a l e n t u m súlyú aranyból k é s z í t t e t e t t , majd azok, a k i k az A n t i g o n o s , S e l e u k o s és
T h é r i k l é s n e v é r ő l i s m e r t aranyedényeket h o z t á k , ú g y s z i n t é n P e r s e u s a r a n y é t k é s z ­
letét. E z e k e t k ö v e t t e egy s z e k é r P e r s e u s fegyvereivel, s rajtuk legfelül a k o r o n á j a . J ö t ­
t e k a z u t á n kis távolságra a király r a b s z o l g a s o r r a j u t o t t gyermekei, s v e l ü k dajkáik,
n e v e l ő i k és t a n í t ó i k k ö n n y e z ő csoportja; k i t á r t á k karjukat a n é z ő k felé, s a g y e r m e k e ­
ket is arra t a n í t o t t á k , h o g y k é r j é k és kérleljék a n é p e t . K é t fiú volt, és egy leány, de fi­
atal k o r u k m i a t t m é g n e m t u d t á k felfogni s z e r e n c s é t l e n s é g ü k nagyságát; így m é g
s z á n a l m a s a b b volt é r z é k e t l e n s é g ü k a b a l s o r s s a l s z e m b e n , úgyhogy a n é z ő k alig fi­
gyeltek a m e n e t b e n haladó P e r s e u s r a . A r ó m a i a k a r é s z v é t m i a t t s z e m ü k e t c s a k a
zsenge korú g y e r m e k e k r e függesztették, t ö b b e k s z e m é b ő l k ö n n y e k hulltak, s e lát­
vány m i a t t ö r ö m ü k b e s z o m o r ú s á g vegyült, m í g a g y e r m e k e k el n e m h a l a d t a k .
3 4 . A g y e r m e k e k és s z o l g a k í s é r e t ü k u t á n m a g a P e r s e u s h a l a d t a m e n e t b e n s ö t é t
színű k ö n t ö s b e n é s m a g a s szárú m a k e d ó n c i p ő b e n ; l á t s z o t t rajta, h o g y a z ő t é r t sze­
r e n c s é t l e n s é g t e l j e s e n megzavarta, s e l v e t t e az e s z é t . B a r á t a i n a k és udvari e m b e r e i ­
n e k s e r e g e k ö v e t t e a fájdalomtól e l g y ö t ö r t arccal; k ö n n y e s s z e m ü k e t á l l a n d ó a n
P e r s e u s r a függesztették, s a n é z ő k b e n azt az é r z é s t k e l t e t t é k , h o g y c s a k az ő b a l s o r ­
sát siratják, é s ö n m a g u k k a l l e g k e v é s b é s e m t ö r ő d n e k . P e r s e u s e l k ü l d ö t t A e m i l i u s -
hoz, s kérte, h o g y ne kelljen r é s z t v e n n i e a felvonuláson, hagyják ki a d i a d a l m e n e t ­
ből. A e m i l i u s a z o n b a n , m i n t e g y gúnyból célozva gyávaságára és r a g a s z k o d á s á r a az
é l e t h e z , így szólt: „ D e h i s z e n ez, m i n t m á r e l ő b b is, c s a k rajta m ú l i k . " A z t akarta ez­
zel kifejezni, h o g y P e r s e u s a szégyen h e l y e t t választhatja a halált is. Ő a z o n b a n e h h e z
gyáva volt; h e l y e t t e h o l m i r e m é n y e k b e n r i n g a t t a m a g á t , s így az ö n m a g á t ó l elvett
z s á k m á n y egyik részévé lett.
S o r r e n d szerint e z u t á n négyszáz aranykoszorú k ö v e t k e z e t t , a m e l y e k e t a v á r o s o k
k ü l d t e k k ö v e t e i k k e l A e m i l i u s n a k győzelmi díj gyanánt. U t á n u k A e m i l i u s k ö v e t k e ­
zett p o m p á s a n feldíszített diadalszekéren, az a férfiú, aki e n é l k ü l a p o m p a n é l k ü l is
m a g á r a i r á n y í t o t t a v o l n a a figyelmet; aranyszállal h í m z e t t b í b o r k ö n t ö s t viselt, és
j o b b k e z é b e n b a b é r á g a t t a r t o t t . A k a t o n á k is mindnyájan b a b é r á g a t t a r t o t t a k kezük­
b e n , s c o h o r s o k b a és s z a k a s z o k b a osztva k ö v e t t é k v e z é r ü k diadalszekerét. K ö z b e n
 5.1.33. A CSÁSZÁRI ÉS A SENATUSI PROVINCIÁK AUGUSTUS IDEJÉN 393

r ó m a i s z o k á s s z e r i n t tréfás dalokat, majd győzelmi é n e k e k e t és A e m i l i u s t d i c s ő í t ő

k ö l t e m é n y e k e t é n e k e l t e k ; m i n d e n s z e m ráirányult, m i n d e n k i l e l k e s e d e t t érte, d e
egyetlen jó s z á n d é k ú e m b e r s e m irigykedett rá. Úgy látszik, a végzet r e n d e l é s é b ő l
van olyan i s t e n i szellem, m e l y n e k az a dolga, h o g y a nagy és m é r t é k e n felüli jó sze­
r e n c s é n e k h a t á r t szabjon, és úgy keverje az e m b e r i életet, hogy s o h a ne m a r a d j o n
elegyítetlenül és t i s z t á n a bajoktól, m e r t m i n t H o m é r o s mondja, a z o k s o r a m e g y leg­
j o b b a n , a k i k n e k j ó r a is m e g r o s s z r a is fordul a s z e r e n c s é j ü k .
Mt. E.

5 . 1 . 3 3 . A C S Á S Z Á R I ÉS A S E N A T U S I P R O V I N C I Á K
AUGUSTUS IDEJÉN

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 5 3 . 1 2 - 1 5 .

1 2 . K o r l á t l a n h a t a l m á t O c t a v i a n u s a k ö v e t k e z ő k é p p e n b i z t o s í t o t t a a s e n a t u s és a
népgyűlés e l l e n é b e n . Mivel d e m o k r a t i k u s é r z ü l e t ű n e k akarta m a g á t feltüntetni, az
á l l a m ü g y e k gondjait é s v a l a m e n n y i közhivatalt m i n t k ü l ö n l e g e s t ö r ő d é s t igénylőket
m a g á r a vállalta, e m e l l e t t h a n g o z t a t t a , h o g y n e m ő fog uralkodni s z e m é l y szerint va­
l a m e n n y i provincia fölött, d e m é g a m e l y i k e n n e t á n fog is, azon s e m m i n d ö r ö k k é , ha­
n e m a g y e n g é b b e k e t , a m e l y e k b é k é s e b b e k , n e m h á b o r ú s k o d n a k , á t e n g e d t e a sena-
t u s n a k , a z e r ő s e b b e k e t viszont, m e l y e k n a g y o b b k o c k á z a t o t é s veszélyt j e l e n t e n e k ,
a m e n n y i b e n h a r c o s s z o m s z é d o k é l n e k m e l l e t t ü k avagy é p p e n ő k m a g u k s z í t h a t n a k
n a g y o b b forrongást, m e g t a r t o t t a magának, elvileg azért, hogy a s e n a t u s biztonság­
b a n s z ü r e t e l h e s s e le a h a t a l o m l e g s z e b b gyümölcseit, ő pedig vállán h o r d o z z a a gon­
dokat és veszélyeket, gyakorlatilag pedig, hogy a fentiek örve alatt a m a z o k a t fegyver­
t e l e n n é és h a r c k é p t e l e n n é tegye, és egyedül ő birtokolja a fegyvereket m e g a k a t o n a i
hatalmat.
E z é r t t ö r v é n y e s e n a népgyűlés és a s e n a t u s b i r t o k a l e t t Africa, N u m i d i a , Asia,
A c h a i a Epirusszal, D a l m a t i a , M a c e d ó n i a , Sicilia, Kréta, Libya Cyrenaica, B i t h y n i a
m e g a s z o m s z é d o s P o n t u s , S a r d i n i a és Baetica, a C a e s a r é pedig Ibéria f e n n m a r a d ó
része, vagyis H i s p á n i a T a r r a c o n e n s i s m e g Lysitania, Gallia egésze, N a r b o n e n s i s ,
L u g d u n e n s i s , A q u i t a n i a és a kelták, az ő s l a k o s o k csakúgy, m i n t akik kivándoroltak
közülük. U g y a n i s b i z o n y o s kelta törzsek, a m e l y e k e t g e r m á n o k n a k m o n d u n k , egé­
s z é b e n elfoglalták a kelta föld R a j n a m e n t i részét, úgyhogy azt r ó l u k G e r m a n i á n a k is
nevezzük, Germania superior a folyó forrásai k ö z é esik, (Germania) inferior pedig a
Brit-tengerig tart. M i n d e z e k t e h á t akkor a C a e s a r r é s z é h e z kerültek, valamint az ún.
Alsó-Syria vagy P h o e n i c i a , Cilicia, Cyprus és E g y i p t o m . K é s ő b b Cyprust és Gallia
N a r b o n e n s i s t á t a d t a a népgyűlésnek, c s e r é b e a m a g á é h o z csatolva D a l m a t i á t .
A k é s ő b b i e k b e n a z u t á n a t ö b b i provinciával is ez t ö r t é n t , de erre majd r é s z l e t e s e n
is ki fog t é r n i e l b e s z é l é s e m . A z é r t s o r o l t a m így fel valamennyit, m e r t m o s t m i n d
e g y e n k é n t tűri az uralmat, k e z d e t b e n - és a z u t á n m é g sokáig - v i s z o n t k e t t e s é -
vel-hármasával együtt s z e r e p e l t e k az alattvalók k ö z ö t t . A t ö b b i t i n k á b b n e m is e m l í ­
t e m , m e r t egyrészt e m e z e k n é l k é s ő b b k e r ü l t e k u r a l o m alá, m á s r é s z t , h a m á r akkori-
394 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

b a n leigázták őket, a k k o r s e m voltak a r ó m a i a k f e n n h a t ó s á g a alatt, h a n e m vagy m e g ­

t a r t h a t t á k függetlenségüket, vagy királyoknak e n g e d t é k át őket. A z t á n a m e l y i k
m é g i s r ó m a i u r a l o m alá került, az a m i n d e n k o r i uralkodó tulajdonát k é p e z t e .
1 3 . T e h á t így o s z t o t t a el a provinciákat, m e r t m e s s z e el a k a r t a kerülni a n n a k lát­
szatát, hogy a C a e s a r h o z h a s o n l ó a n ő is e g y e d u r a l o m r a t ö r n e , és tíz évre b i z t o s í t o t t a
m a g á n a k a saját r é s z e feletti h a t a l m a t azzal az ígérettel, h o g y ennyi i d ő alatt stabili­
zálja helyzetüket, s ő t azzal kérkedett, hogy ha rövidebb idő alatt sikerül m e g t e r e m ­
t e n i e a b i z t o n s á g o t , h a m a r a b b adja át e z e k e t a t e r ü l e t e k e t is a s e n a t u s n a k . E z u t á n
először m i n d k é t p r o v i n c i a c s o p o r t fölé s e n a t o r o k a t rendelt, E g y i p t o m o t l e s z á m í t v a -
ez utóbbi s z á m á r a ugyanis a lovagrendet r e n d e l t e el, az i s m e r t e t e t t o k o k b ó l . A k é ­
s ő b b i e k b e n azután a s e n a t u s i provinciák é l é r e évente, s o r s o l á s útján m e g v á l a s z t o t t
s e n a t o r o k a t k ü l d t e k a sokgyerekes vagy a házas előjoggal n e m r e n d e l k e z ő k közül,
akik a s e n a t u s gyűléséből v o n u l t a k ki kard és k a t o n a i ö l t ö z é k n é l k ü l . P r o c o n s u l i
(anthypatos) c í m e t viseltek, de n e m c s u p á n a k é t volt c o n s u l t l e h e t e t t j e l ö l n i , h a n e m
b á r m e l y i k volt főtisztségviselőt vagy akár kijelölt főtisztségviselőt is. E z e k n e k is, és
a k ö v e t k e z ő k n e k is ugyanannyi l i c t o r u k (rabduchos) volt, a m e n n y i a v á r o s b a n szokás,
h a t a l m i j e l v é n y e i k e t pedig azonnal m a g u k r a kellett ö l t e n i ü k , a m i n t a városfalon
(pomerium) kívül kerültek, és e g é s z e n h a z a t é r é s ü k i g n e m volt szabad l e t e n n i ü k .
A m á s i k provinciafajtába saját m a g a által választott s z e m é l y e k e t küldött, a k i k e t
legátusainak (presbeutés) vagy p r o p r a e t o r o k n a k (antistratégos) n e v e z e t t , akkor is, ha
c o n s u l v i s e l t e k voltak. M i n t h o g y a k ö z t á r s a s á g i d e j é b e n ez a k é t n é v j e l ö l t e a legfőbb
h a t a l m a t , saját v á l a s z t o t t tisztségviselőire a p r a e t o r n e v e t ruházta, m i v e l a legkoráb­
bi időktől fogva ez illett a h á b o r ú h o z , vagyis p r o p r a e t o r n a k n e v e z t e őket, a m á s i k a k ­
n a k pedig a c o n s u l nevet adta, m o n d v á n , h o g y őrájuk i n k á b b a b é k e j e l l e m z ő . A fenti,
vagyis a praetori m e g a c o n s u l i c í m e k e t Italiában m e g ő r i z t e , a t ö b b i t e r ü l e t e n szolgá­
lókat viszont m i n d a helyi v e z e t ő k n e k kijáró névvel illette.
T e h á t a p r o p r a e t o r m e g n e v e z é s s e l a választott t i s z t s é g v i s e l ő k é l h e t t e k , és t e t s z é s e
szerinti, d e egy évet m e g n e m haladó időszakra helyezte ő k e t h a t a l o m r a . K a t o n a i öl­
t ö z e t e t és kardot viseltek, m e r t a k a t o n á k fölött is j o g u k b a n állt ítélkezni. E g y é b i r á n t
s e m a p r o c o n s u l o k n a k , s e m a p r o p r a e t o r o k n a k , s e m a p r o c u r a t o r o k n a k (epitropos)
n e m volt m e g e n g e d v e a kardviselés, ha a törvény n e m j o g o s í t o t t a fel ő k e t arra is,
hogy egy k a t o n á t kivégezzenek; erre ugyanis n e m c s u p á n s e n a t o r o k , h a n e m lovagok
is k a p h a t t a k engedélyt, m i u t á n kaptak a m á s i k r a is.
így állt t e h á t a helyzet. V a l a m e n n y i p r o p r a e t o r t kivétel n é l k ü l h a t l i c t o r v e t t e k ö ­
rül, és a n e m c o n s u l v i s e l t s z e m é l y e k r e is rászállt a t ö b b i e k e l n e v e z é s e . A hivata­
li felszereléseket pedig egyformán v e s z i k b i r t o k u k b a e z e k is, és a z o k is, a m i k o r
m e g é r k e z t e k a s z á m u k r a r e n d e l t t e r ü l e t r e ; s a m i k o r m e g b í z a t á s u k lejár, a z o n n a l tá­
voznak.
1 4 . így h á t e z e k u t á n szokás szerint a volt p r a e t o r o k és c o n s u l o k k ö z ü l k ü l d t e k ve­
z e t ő k e t ide is, o d a is. A császár oda és akkor küldte ki őket, a h o v á és a m i k o r t e t s z e t t
neki, és s o k a n kaptak a provinciák fölött egyszerre praetori, illetve c o n s u l i h a t a l m a t ,
a m i olykor ma is előfordul. A s e n a t u s n a k és a c o n s u l v i s e l t e k n e k Africát és Asiát, a
volt p r a e t o r o k n a k pedig a m a r a d é k t e r ü l e t e k e t j u t t a t t a , azzal a m e g k ö t é s s e l vala­
m e n n y i ü k számára, h o g y a v á r o s b a n l e t ö l t ö t t hivatali idejük utáni öt éven belül n e m
 5.1.33. A CSÁSZÁRI ÉS A SENATUSI PROVINCIÁK AUGUSTUS IDEJÉN 395

j e l ö l h e t ő k ki a feladatra. B i z o n y o s idő elteltével az ilyen s z e m é l y e k mindegyike el­

nyert valamilyen provinciát, m é g h a t ö b b e n i s voltak a z o k s z á m á n á l . K é s ő b b azután,
ha v a l a m e l y i k elöljáró n e m a m e g f e l e l ő m ó d o n viselte tisztét, provinciájuk átkerült a
c s á s z á r f e n n h a t ó s á g a alá. így v a l a m i k é p p e n az ő k e z é b e n van a h a t a l o m e z e k felett is,
m e r t a p r o v i n c i á k számával egyenlő s z á m ú e m b e r k i s o r s o l á s á r a ad parancsot, éspe­
dig saját t e t s z é s e s z e r i n t . E g y e s e k ide is v á l a s z t o t t e m b e r e i k e t küldték, és egy évnél
h o s s z a b b i d ő r e b í z t á k rájuk a feladatot, m á s uralkodók pedig b i z o n y o s provinciák
é l é r e a s e n a t o r o k h e l y e t t lovagokat állítottak.
E z e k a t ö r v é n y e k s z ü l e t t e k t e h á t a k k o r az alattvalóik k i v é g z é s é r e is feljogosított
s e n a t o r o k k a l k a p c s o l a t b a n . A z o n b a n olyan s z e m é l y e k e t i s kiküldtek, a k i k n e k e z
n e m állt h a t a l m á b a n : a n é p , illetve a s e n a t u s f e n n h a t ó s á g a alá t a r t o z ó p r o v i n c i á k b a
s o r s o l á s útján kijelölt q u a e s t o r o k a t (tamias), v a l a m i n t ü l n ö k ö k e t (paredreuón) is,
a z o k m e l l é , akik a f ő h a t a l m a t b i r t o k o l t á k . M e r t h o g y ez l e h e t n e a helyes m e g n e v e ­
zésük, n e m n é v l e g e s , h a n e m a valódi t e v é k e n y s é g ü k r e utaló, a m i n t m á r m o n d t a m .
A t ö b b i e k g ö r ö g ö s k ö d v e e z e k e t is l e g á t u s o k n a k (presbeutés) m o n d j á k . E r r ő l a m e g ­
n e v e z é s r ő l f e n t e b b m á r r é s z l e t e s e n b e s z é l t e m . A z ü l n ö k ö k e t ki-ki m a g a m a g á n a k
választja, a v o l t p r a e t o r o k egyet a m a g u k h o z h a s o n l ó vagy a l a c s o n y a b b r a n g ú a k k ö ­
zül, a c o n s u l v i s e l t e k pedig h á r m a t , az a z o n o s r a n g ú a k közül, a k i k e t a c s á s z á r n a k is
el kell fogadnia. B i z o n y o s ú j í t á s o k a t e z e n a t é r e n is b e v e z e t t e k , de mivel h a m a r ab­
b a m a r a d t a k , elég a z e r e d e t i i n t é z k e d é s e k e t e m l í t e n i .
1 5 . A n é p g y ű l é s h e z t a r t o z ó provinciákkal k a p c s o l a t b a n t e h á t ez t ö r t é n t . De a t ö b ­
b i b e is k ü l d e n e k ki e m b e r e k e t , vagyis az úgynevezett császáriakba, illetve oda, a h o l
egynél t ö b b polgári legio á l l o m á s o z i k . A v e z e t ő k e t m a g a a császár választja, l e g t ö b b -
nyire volt p r a e t o r o k , olykor q u a e s t o r o k , vagy m á s , i d ő k ö z b e n hivatali idejüket letöl­
t ö t t t i s z t s é g v i s e l ő k közül.
A s e n a t o r o k h e l y z e t e t e h á t így fest. A lovagok k ö z ü l a t r i b u n u s m i l i t u m o k a t
(chiliarchos), a l e e n d ő s e n a t o r o k a t és a t ö b b i tisztségviselőt, - a k ö z t ü k levő k ü l ö n b ­
s é g e t f e n t e b b v á z o l t a m - m a g a a császár küldi ki, n é m e l y e k e t c s u p á n a városfa­
l a k h o z , m á s o k a t idegenbe, ahogyan a n n a k idején az e l s ő C a e s a r foglalta törvénybe.
A h e l y t a r t ó k a t (procurator, epitropos) - így hívjuk az állami j ö v e d e l m e k b e h a j t ó i t m e g a
rájuk b í z o t t a k e l k ö l t ő i t - v a l a m e n n y i provinciába, az övéibe és a n é p f e n n n h a t ó s á g a
alá t a r t o z ó k b a egyaránt a császár küldi ki, o d a lovagokat, e m i d e v i s z o n t m é g
l i b e r t i n u s o k a t (apeleutheros) is, leszámítva, ha m a g a a p r o c o n s u l hajtja be az a d ó t
alattvalóitól. Valamiféle u t a s í t á s o k a t a p r o c u r a t o r o k n a k , a p r o c o n s u l o k n a k és a
p r o p r a e t o r o k n a k is ad, h o g y a m e g h a t á r o z o t t feltételek s z e r i n t kezdjék m e g m ű k ö ­
désüket. A h o g y ezt is, úgy a n e k i k m e g a t ö b b i e k n e k j á r ó fizetést is e k k o r foglalták
törvénybe, lévén, h o g y a n n a k idején fizetett h i v a t a l n o k o k b o c s á t o t t á k rendelkezé­
s ü k r e az á l l a m k i n c s t á r b ó l m i n d a z t , a m i r e c s a k h i v a t a l u k h o z s z ü k s é g ü k volt, és elő­
ször a C a e s a r i d e j é b e n k e z d t e k ők m a g u k b e h a j t a n i egy m e g h a t á r o z o t t összeget.
N e m m i n d e n k i ugyanakkorát, h a n e m a m e n n y i t s z ü k s é g l e t e i k szerint k i r e n d e l t e k
s z á m u k r a . E n n e k m e g f e l e l ő e n , a n e k i k j u t t a t o t t vagyon nagysága révén a procura­
t o r o k n a k is kijár m a g a s rangú e l n e v e z é s . A m i pedig m i n d e g y i k ü k n é l ugyanúgy van:
t ö r v é n y b e foglalták, h o g y s e m névjegyzéket n e m k é s z í t h e t n e k , s e m a k i s z a b o t t o n
felül n e m h a j t h a t n a k be pénzt, h a c s a k n e m a s e n a t u s h a t á r o z a t á n a k vagy a c s á s z á r
396 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

r e n d e l e t é n e k e n g e d e l m e s k e d v e . A m i k o r azután m e g é r k e z i k utóduk, n y o m b a n tá­

v o z n i u k kell a provinciából, n e m k é s l e k e d h e t n e k a visszatéréssel, h a n e m h á r o m h ó ­
n a p o n belül o t t h o n kell l e n n i ü k .
T. K.

5.1.34. F Ö L D R A J Z T U D O M Á N Y O K

Ptolemaios: Geógraphia [Földrajz] 1.21-22.

2 1 . M i k r e kell ügyelni, h a síkban s z e r k e s z t ü n k t é r k é p e t ?

1. Tehát m i n d e z e k m i a t t t a n á c s o s l e n n e ügyelni arra, h o g y a d é l k ö r ö k e t j e l k é p e z ő vo­
n a l a k e g y e n e s e k legyenek: a p á r h u z a m o s a k a t pedig egy és u g y a n a z o n k ö z é p p o n t k ö ­
rül h ú z o t t k ö r ö k szeletein j e l ö l j ü k be, és e b b ő l az északi sark alá h e l y e z e t t p o n t b ó l
kell m e g h o s s z a b b í t a n i a d é l k ö r ö k egyeneseit, hogy m i n d e n e k e l ő t t m e g ő r z ő d j é k
ugyanazon gömbfelszín alakzata és illeszkedése szerinti h a s o n l ó s á g , m é g h o z z á úgy,
hogy a d é l k ö r ö k ne hajoljanak el a p á r h u z a m o s o k h o z k é p e s t , ezenfelül ö s s z e t a r t s a ­
nak ama közös sarkpontba.
2. Mivel n e m l e h e t s é g e s m e g t a r t a n i az ö s s z e s p á r h u z a m o s o n k e r e s z t ü l a g ö m b r e
j e l l e m z ő arányt, elégséges l e n n e erre a T h u l é n , illetve a z E g y e n l í t ő n á t h a l a d ó párhu­
z a m o s e s e t é b e n g o n d o t fordítani, hogy a mi s z é l e s s é g ü n k e t közrefogó oldalak ará­
n y o s a k legyenek a valódiakkal, m í g a R h o d o s o n keresztül h ú z o t t p á r h u z a m o s t ,
a m e l y h e z a h o s s z ú s á g b é l i távolságokat is a l e g t ö b b s z ö r viszonyítják, a d é l k ö r h ö z vi­
szonyított arányosság szerint kell felosztani, ahogyan M a r i n u s is teszi, vagyis a ha­
s o n l ó körívek közel %-os aránya szerint, hogy a lakott földnek ez a k ö z i s m e r t h o s s z ú ­
sági foka arányos legyen a szélességével.
3. H o g y mí m ó d o n kell alkalmazni e z e k e t a m ó d s z e r e k e t , sorjában világossá fog­
j u k tenni, e l ő b b a z o n b a n b e v e z e t é s k é p p e n i s m e r t e t j ü k , h o g y a n kell t ö r t é n n i e a föld­
gömb megszerkesztésének.

2 2 . Hogyan kell a lakott földet földgömbön ábrázolni?

1. A földgömb nagyságát s z e r k e s z t ő j é n e k a j e l ö l e n d ő o b j e k t u m o k számával k a p c s o ­
latos terve d ö n t i el, l e h e t ő s é g e i , illetve becsvágya szerint, mivel m i n é l n a g y o b b l e s z
az ábra, annál a p r ó l é k o s a b b á és e g y s z e r s m i n d világosabbá válik egyúttal.
2. B á r m e k k o r a is lesz t e h á t , vegyük fel p o n t o s a n a sarkpontjait, és i l l e s s z ü n k h o z ­
zájuk egy félkört, a g ö m b felszínétől egy kissé távolabbra, épp c s a k úgy, h o g y a forgás
során n e súrolják egymást.
3. A félkör legyen keskeny, h o g y ne takarjon le t ö b b h e l y e t egyszerre, m á s i k oldala
pedig p o n t o s a n a s a r k p o n t o k alatti p o n t o k o n nyúljon végig, h o g y majd e n n e k segít­
ségével h ú z z u k m e g a délköröket. O s s z u k 1 8 0 szeletre, é s írjuk o d a m i n d e g y i k m e l l é
a számokat, k ö z é p e n kezdve, az E g y e n l í t ő m e t s z é s p o n t j á n á l .
4. H a s o n l ó k é p p e n kell eljárni az E g y e n l í t ő berajzolásakor is, vagyis egyik félkörét
b e o s z t v a 1 8 0 egyenlő szeletre, e z e n is bejelöljük a s z á m o k a t annál a s z é l é n é l kezdve,
amelynél a legnyugatibb d é l k ö r t húzzuk.
 5.1.35. A FÖLD GÖMB ALAKJÁNAK BIZONYÍTÉKAI 397

5. A f e l t é r k é p e z é s t pediglen egyrészt a feljegyzések (commentarii) r é s z l e t e s leírása­

iból kiindulva, az egyes m e g j e l ö l t helyek hosszúsági, illetve szélességi foka alapján
fogjuk e l k é s z í t e n i , m á s r é s z t az E g y e n l í t ő m e g a m o z g a t h a t ó d é l k ö r b e o s z t á s a alap­
j á n , vagyis ez u t ó b b i t odaforgatjuk az a d o t t h o s s z ú s á g i fokhoz, tudniillik az illető
számmal jelölt bevágáshoz az Egyenlítőn, míg az Egyenlítőtől számított szélességet
é p p e n h o g y a d é l k ö r b e o s z t á s á r ó l olvassuk le, és a m e g j e l ö l t s z á m n a k m e g f e l e l ő e n
t e s s z ü k ki az a d o t t h e l y j e l é t , a k á r c s a k a h á r o m d i m e n z i ó s é g g ö m b e s e t é b e n .
6. Ily m ó d o n d é l k ö r ö k e t is be l e h e t rajzolni t e t s z ő l e g e s h o s s z ú s á g i fokoknál, gyűrű
r é s z e k r e b e o s z t o t t oldalát v o n a l z ó n a k használva, és p á r h u z a m o s o k a t is, b á r m i l y e n
arányos távolságban, c s a k a m e g f e l e l ő távolságot j e l ö l ő s z á m h o z kell helyezni a rajz­
e s z k ö z t a d é l k ö r oldalán, és a gyűrűvel együtt elforgathatjuk e g é s z e n az i s m e r t föld
széleit h a t á r o l ó d é l k ö r ö k i g .
T. K.

5.1.35. A F Ö L D G Ö M B ALAKJÁNAK BIZONYÍTÉKAI

Strabón: Geógraphika 1.1.20.

Á m d e , m i n t m o n d o t t u k , az ilyen vállalkozásnak a g e o m e t r i á r a és a csillagászatra van

l e g n a g y o b b s z ü k s é g e . És u g y a n c s a k s z ü k s é g e is van reájuk, m e r t a földrajzi alakula­
t o k a t , az éghajlatot, a nagyságviszonyokat és m á s , e z e k k ö r é b e t a r t o z ó d o l g o k a t ilyen
m ó d s z e r nélkül l e h e t e t l e n h e l y e s e n f ö l f o g n i . D e a m e n n y i b e n a z e g é s z f ö l d felméré­
sére v o n a t k o z ó d o l g o k m á s m u n k á k b a n v a n n a k föltüntetve, itt pedig el kell fogad­
n u n k az a z o k b a n k i m u t a t o t t e r e d m é n y e k e t s a z o k n a k h i t e l t kell adnunk, tegyük föl
t e h á t mi is, h o g y a m i n d e n s é g g ö m b alakú, de g ö m b alakú a föld felülete is, m é g
e l ő b b a z o n b a n fogadjuk el a t e s t e k n e k egy k ö z p o n t felé való t ö r e k v é s é t is. Ez ugyan
n a g y o n k ö z e l áll az érzéki é s z r e v é t e l h e z és az uralkodó fölfogáshoz, de h o g y valóban
úgy van-e, n é z z ü k egy k i s s é k ö z e l e b b r ő l . H o g y a föld g ö m b alakú, a n n a k távolabbi
b i z o n y í t é k a a k ö z p o n t felé való t ö r e k v é s és a t e s t e k n e k súlypontjuk fejé való hajlása,
k ö z e l e b b i bizonyítékai pedig a t e n g e r e k e n és az égen m u t a t k o z ó j e l e n s é g e k , e z e n k í ­
vül t a n ú s k o d h a t i k m é g m e l l e t t e az érzéki észrevétel és a közfelfogás. Világos ugyan­
is, h o g y a t e n g e r f e l ü l e t é n e k k i d o m b o r o d o t t s á g a gátolja m e g a h a j ó s o k a t abban,
h o g y a távoli és s z e m ü k k e l e g y e n l ő m a g a s s á g b a n levő fényt m e g l á s s á k . A s z e m ü k
m a g a s s á g á n á l m a g a s a b b r a függesztett d o l g o k l á t h a t ó k , bár a z o k t ó l t á v o l a b b vannak,
ú g y s z i n t é n a s z e m i s m e g l á t j a a z e l ő b b m é g n e m l á t h a t ó dolgokat, h a m a g a s a b b
p o n t r ó l n é z i ő k e t . E z t bizonyítja a k ö l t ő is a k ö v e t k e z ő sorral:

. . . s O d ü s z e u s z m e g l á t t a k ö z e l b e n a földet,
vizsgán nézve, m i d ő n egy nagy h u l l á m fölemelte. 1

1
Homérosz: Odüsszeia V. 393. D. G.
398 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

É s a z a l a c s o n y fekvésű vidék i s m i n d i g j o b b a n é s j o b b a n k i d o m b o r o d i k , h a feléje ha­

j ó z n a k , s a m i k e z d e t b e n a l a c s o n y n a k t e t s z e t t , m i n d j o b b a n ki-kiemelkedik. Az égi­
t e s t e k körforgása is világosan l á t h a t ó , r é s z i n t m á s m ó d o n , r é s z i n t a n a p ó r á n á l ta­
p a s z t a l h a t ó j e l e n s é g e k b ő l . E b b ő l , h a g o n d o l k o z u n k , n y o m b a n r á j ö h e t ü n k arra, h o g y
azon e s e t b e n , ha a föld a v é g t e l e n b e n gyökereznék, ilyen körforgás n e m t ö r t é n h e t ­
n é k m e g . A m i a szélességi fokokat illeti, a z o k a t a lakott h e l y e k r ő l s z ó l ó r é s z b e n fog­
j u k fejtegetni.
EJ.

5.1.36. GALLIA F Ö L D R A J Z A É S N É P E S S É G E

Strabón: Geógraphika 4.1.1-2.

1. M o s t az A l p o k o n túl levő K e l t i k a (értsd: Gallia) következik. E n n e k alakját és nagy­

ságát nagy v o n á s o k b a n m á r e l ő b b megrajzoltuk, m o s t r é s z l e t e n k é n t kell b e m u t a t ­
n u n k . N é m e l y e k h á r o m részre osztják: a q u i t á n o k r a , b e l g á k r a é s keltákra. A z aqui-
t á n o k n e m c s a k nyelvre, h a n e m t e s t a l k a t r a i s t e l j e s e n k ü l ö n b ö z ő k , j o b b a n h a s o n l í t a ­
n a k az i b é r e k h e z , m i n t a gallokhoz. A t ö b b i e k k ü l s ő r e n é z v e gallok ugyan, de n e m
m i n d egynyelvűek, h a n e m n é m e l y e k k i s s é e l t é r ő m ó d o n b e s z é l n e k . Á l l a m s z e r v e z e t ­
ü k é s é l e t m ó d j u k s z i n t é n k ü l ö n b ö z i k egy k i s s é . T e h á t a q u i t á n o k n a k é s k e l t á k n a k n e ­
v e z t é k a P y r é n e u s o k k ö z e l é b e n l a k ó k a t a K e m m e n o n hegységig. M á r e m l í t e t t ü k
ugyanis, hogy ezt a K e l t i k á t nyugatról a P y r é n é hegység határolja, a m e l y m i n d k é t ol­
dalon é r i n t k e z i k a tengerrel, a belsővel is, m e g a külsővel is; k e l e t e n pedig a R h é n o s ,
p á r h u z a m o s a n a P y r é n e u s o k k a l ; az északi és a déli r é s z e k e t egyik r é s z e n az Ó k e a n o s
veszi körül a P y r é n e u s o k északi hegyfokaitól a R h é n o s torkolatáig, az e l l e n k e z ő ré­
szen pedig a M a s s a l i a és N a r b ó n vidékén levő t e n g e r és az Alpok, Liguriától kezdve a
R h é n o s forrásvidékéig. A P y r é n e u s o k k a l d e r é k s z ö g b e n h ú z ó d i k k e r e s z t ü l a síkság
k ö z e p é n a K e m m e n o n hegység, s e n n e k a k ö z e p e táján végződik L u g d u n o n k e l e t e n ;
m i n t e g y 2 0 0 0 s t a d i o n n y i r a nyúlik. A q u i t á n o k n a k m o n d t á k azokat, a k i k a P y r é n e u -
s o k n a k és a K e m m e n o n n a k északi oldalán l a k n a k a G a r u n a folyón belül e g é s z e n az
Ó k e a n o s i g , k e l t á k n a k pedig azokat, akik a m á s i k r é s z e k e n s a M a s s a l i a és N a r b ó n vi­
déki t e n g e r n é l laknak, s n é h á n y alpesi hegyet is é r i n t e n e k ; b e l g á k n a k n e v e z t é k a t ö b ­
b i e k e t az Ó k e a n o s m e n t é n a R h é n o s torkolatáig, s m é g egyes R h é n o s és A l p o k vidéki
lakosokat. így adta ezt elő az isteni C a e s a r is e m l é k i r a t a i b a n . A u g u s t u s C a e s a r a n é g y
részre o s z t á s k o r a keltákat a n a r b ó n i t a r t o m á n y b a sorolta, a q u i t á n o k n a k a z o k a t t e ­
k i n t e t t e , akiket amaz, de hozzájuk c s a t o l t m é g a G a r u n a és Ligér folyó k ö z t lakó 14
törzset, a t ö b b i t m e g k é t részre osztva az egyiket L u g d u n o n h o z c s a t o l t a a R h é n o s fel­
ső folyásáig, a m á s i k a t a b e l g á k h o z . A földrajzírónak be kell s z á m o l n i a m i n d a z o k r ó l ,
a m e l y e k a t e r m é s z e t i fekvés s z e r i n t vagy néprajzilag el v a n n a k választva, ha é p p e n
e m l í t é s r e é r d e m e s e k , a m i t a z o n b a n a v e z é r e k k o r m á n y z á s k ö z b e n az a l k a l o m n a k
m e g f e l e l ő e n gyakran változtatnak, e l e g e n d ő c s a k nagyjában m e g e m l í t e n i , a r é s z l e t e s
leírást pedig m á s o k n a k kell á t e n g e d n i .
2. E z t az e g é s z t e r ü l e t e t folyók szelik át, a m e l y e k r é s z i n t az A l p o k b ó l , r é s z i n t a
 5.1.37. CAESAR BRITANNIA MEGHÓDÍTÁSÁRA INDUL 399

K e m m e n o n b ó l és a P y r é n e u s o k b ó l e r e d n e k , é s a m e l y e k n e k egy része az Ó k e a n o s b a
ö m l i k , m á s r é s z e pedig a mi t e n g e r ü n k b e . A vidékek, amelyeken keresztülfolynak,
l e g n a g y o b b r é s z t s í k s á g o k és h a j ó z h a t ó c s a t o r n á k t ó l átszegdelt dombvidékek. A fo­
lyók olyan nagyszerű h e l y z e t b e n v a n n a k e g y m á s h o z viszonyítva, hogy az árukat az
egyik t e n g e r b ő l a m á s i k b a l e h e t szállítani, s a r a k o m á n y t c s a k kis darabon kell szára­
z o n vinni, s o t t is k ö n n y e n l e h e t továbbítani, n a g y o b b r é s z t pedig a folyókon r é s z i n t
fölfelé, r é s z i n t lefelé hajózva. A R h o d a n o s ezenkívül m é g m á s s z e m p o n t b ó l is elő­
nyös, ugyanis, a m i n t m á r m o n d o t t u k , a mi t e n g e r ü n k b e ömlik, a m e l y j o b b a külső­
nél, s a n n a k a v i d é k n e k a l e g á l d o t t a b b t e r ü l e t é n folyik keresztül. Az e g é s z N a r b ó -
n i t i s ugyanis ugyanazokat a t e r m é n y e k e t adja, m i n t Itália. Ha é s z a k r a és a K e m m e -
n o n hegység felé haladunk, olajfa és a fügefa n e m t e n y é s z i k t ö b b é , a t ö b b i a z o n b a n
m e g t e r e m . Ha m é g t o v á b b megyünk, a s z ő l ő m á r n e h e z e n érik b e . A t ö b b i része
m i n d s o k g a b o n á t , kölest, m a k k o t t e r m e l , é s m i n d e n f é l e háziállatot táplál, n i n c s ter­
m é k e t l e n vidéke, h a c s a k m o c s a r a k és e r d ő s é g e k n e m akadályozzák a t e r m e l é s t , á m ­
bár itt is n a g y o b b a l a k o s o k száma, m i n t szorgalma. Az a s s z o n y o k t e r m é k e n y e k és jó
anyák, a férfiak a z o n b a n i n k á b b h a r c o s o k , m i n t földművelők; m o s t a z o n b a n a fegy­
v e r e k e t letéve k é n y t e l e n e k a földműveléssel foglalkozni.
EJ.

5.1.37. CAESAR BRITANNIA MEGHÓDÍTÁSÁRA

INDUL

Caesar: Commentarii de bello Gallico [A gall háború] 4 . 2 0 - 2 3 .

2 0 . A nyárból m á r c s a k kevés idő volt hátra, s n o h a ezen a vidéken Gallia északi fek­
v é s e m i a t t k o r á n s z o k o t t b e k ö s z ö n t e n i a tél, C a e s a r B r i t a n n i á b a készült, m e r t tudta,
h o g y az ellenfeleivel vívott h á b o r ú folyamán m a j d n e m m i n d e n gall törzs o n n a n ka­
p o t t segítséget. Az évszak e l ő r e h a l a d o t t s á g a e s e t l e g m e g a k a d á l y o z h a t t a a hadjárat
l e b o n y o l í t á s á t , ő a z o n b a n úgy vélte, h o g y m á r m a g á b a n az is rendkívül h a s z n o s do­
log lesz, ha a sziget földjére léphet, kitapasztalhatja, kik lakják, és m e g i s m e r h e t i tája­
it, kikötőit, a partraszállási l e h e t ő s é g e k e t , m e l y e k e t a gallok j ó f o r m á n n e m i s m e r t e k .
A k e r e s k e d ő k ö n kívül ugyanis alig-alig m e r é s z k e d i k valaki Britanniáig, s a kereske­
d ő k is c s u p á n a partvidéken, de a n n a k is c s a k a Galliával s z e m k ö z t fekvő r é s z é n j á r a ­
t o s a k , így aztán C a e s a r h i á b a hívatta m a g á h o z m i n d e n ü n n e n a kereskedőket, n e m
sikerült felvilágosítást k a p n i a tőlük, m i l y e n nagy a sziget, hányféle és m i l y e n n é p
lakja, h o g y a n h a r c o l n a k , m i k a s z o k á s a i k és m e l y e k a n a g y o b b hajórajok befogadásá­
ra a l k a l m a s k i k ö t ő k .
2 1 . M i e l ő t t m é g a vállalkozásba b e l e f o g o t t volna, tájékozódás céljából előre-
k ü l d ö t t e egy hadihajóval C. Volusenust, akit erre a feladatra a l k a l m a s n a k ítélt. M e g ­
hagyta neki, h o g y m i h e l y t m i n d e n t alaposan kifürkészett, sietve térjen vissza hozzá.
O m a g a csapataival a m o r i n u s o k földjére vonult, m e r t o n n a n l e h e t e t t a legrövidebb
t e n g e r i ú t o n átkelni B r i t a n n i á b a . A s z o m s z é d o s vidékek lakóitól k ö v e t e l t hajók szin­
t é n o d a gyülekeztek, s o d a r e n d e l t e azt a hajórajt is, m e l y e t e l ő z ő évben szerelt fel,
400 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

m i k o r a v e n e t u s o k ellen v e z e t e t t hadjáratot. Mivel terve i s m e r e t e s s é vált, s a h í r t a

k e r e s k e d ő k a b r i t a n n u s o k k ö z ö t t is e l t e r j e s z t e t t é k , k ö z b e n a sziget s z á m o s t ö r z s é t ő l
k ö v e t e k j á r u l t a k e l é b e : e z e k fogadkoztak, hogy t ú s z o k a t adnak, és fejet h a j t a n a k a r ó ­
m a i n é p h a t a l m a e l ő t t . C a e s a r m e g h a l l g a t t a a k ö v e t e k e t , a z t á n nagylelkű í g é r e t e k k e l
és azzal a buzdítással e n g e d t e ő k e t haza, h o g y t a r t s a n a k ki e l t á r o z á s u k m e l l e t t . K í s é ­
rőül velük küldte C o m m i u s t , akit az a t r e b a s o k l e g y ő z é s e u t á n a t ö r z s királyává neve­
z e t t ki; őt b á t o r s á g a és e s z e m i a t t egyaránt nagyra b e c s ü l t e , úgy g o n d o l t a , h o g y fel­
t é t l e n híve, s C o m m i u s n a k e z e n a vidéken k ü l ö n b e n is n a g y t e k i n t é l y e volt. A z t az
u t a s í t á s t adta neki, l á t o g a s s o n m e g m i n é l t ö b b t ö r z s e t : b u z d í t s a őket, h o g y hódolja­
n a k m e g a r ó m a i n é p előtt, s egyúttal h o z z a t u d o m á s u k r a , h o g y C a e s a r h a m a r o s a n
megérkezik. E z a l a t t V o l u s e n u s v é g i g k é m l e l t e a z e g é s z partvidéket ( m á r a m e n n y i r e
l e h e t e t t , m e r t ó v a k o d o t t kiszállni a hajóból, és ö s s z e c s a p n i a b a r b á r o k k a l ) , a z t á n öt
nap m ú l v a visszatért C a e s a r h o z , é s j e l e n t e t t e , m i t tapasztalt.
2 2 . M í g C a e s a r itt időzött, hogy a hajórajt felkészítse az útra, a m o r i n u s o k földjé­
n e k nagy r é s z é b ő l k ö v e t e k é r k e z t e k h o z z á . E l n é z é s é t k é r t é k k o r á b b i t e t t e i k é r t , a m i ­
kor barbárul, a r ó m a i n é p s z o k á s a i t és g o n d o l k o d á s m ó d j á t n e m i s m e r v e h á b o r ú t in­
d í t o t t a k e l l e n ü n k , s m e g í g é r t é k , hogy teljesítik p a r a n c s a i t . C a e s a r úgy vélte, h o g y a
dolog é p p e n k a p ó r a j ö t t , h i s z e n n e m akart e l l e n s é g e t hagyni a h á t a m ö g ö t t , hadjárat­
ra az évszak e l ő r e h a l a d o t t s á g a m i a t t n e m g o n d o l h a t o t t , s b r i t a n n i a i t e r v e i t m i n d e n ­
k é p p e n e l ő b b r e v a l ó n a k í t é l t e a z ilyesféle apró-cseprő feladatoknál. S z á m o s t ú s z t k ö ­
v e t e l t tőlük, s m i h e l y t e z e k e t a k e z é b e adták, elfogadta m e g h ó d o l á s u k a t .
M i n t e g y nyolcvan t e h e r h a j ó t v o n t ö s s z e é s l á t o t t e l fedélzettel; e n n y i t e l e g e n d ő ­
n e k vélt k é t legio á t s z á l l í t á s á h o z . A r e n d e l k e z é s é r e álló h a d i h a j ó k a t s z é t o s z t o t t a
q u a e s t o r a , legátusai é s p r a e f e c t u s a i k ö z ö t t . A z e m l í t e t t e k h e z j á r u l t m é g t i z e n n y o l c
t e h e r h a j ó , m e l y e k e t a g y ü l e k e z ő h e l y t ő l n y o l c m é r f ö l d r e f e l t a r t ó z t a t o t t az e l l e n s z é l ,
úgyhogy n e m t u d t a k befutni a k ö z ö s k i k ö t ő b e : e z t a t i z e n n y o l c h a j ó t j e l ö l t e ki a l o ­
vasság s z á m á r a . A s e r e g h á t r a m a r a d ó r é s z é t Q. T i t u r i u s S a b i n u s és L. A u r u n c u l e i u s
C o t t a l e g á t u s o k r a bízta, azzal, h o g y v e z e s s é k a m e n a p i u s o k és a m o r i n u s o k n é h á n y
olyan k ö r z e t e ellen, a h o n n a n n e m j ö t t e k h o z z á k ö v e t e k ; E S u l p i c i u s Rufus l e g á t u s ­
n a k pedig azt a p a r a n c s o t adta, h o g y m e g f e l e l ő l é t s z á m ú ő r s é g g e l a k i k ö t ő t t a r t s a
megszállva.
2 3 . M i u t á n i n t é z k e d é s e i t m e g t e t t e , felhasználta a h a j ó z á s r a kedvező időjárást, é s
éjféltájban felszedette a h o r g o n y t . A l o v a s s á g n a k p a r a n c s o t adott, h o g y v o n u l j o n a
m á s i k k i k ö t ő b e , h a j ó z z o n be, és k ö v e s s e őt. A l o v a s o k k i s s é k é s l e k e d v e t e l j e s í t e t t é k
a p a r a n c s o t , ő m a g a a z o n b a n , k i l e n c ó r a felé, e l s ő hajóival m á r B r i t a n n i á b a ért, s o t t a
k ö r n y e z ő d o m b o k o n m e g p i l l a n t o t t a az e l l e n s é g k é s z e n l é t b e n álló fegyveres alakula­
tait. Olyan volt a t e r e p , a d o m b o k olyan s z o r o s a n a t e n g e r m e l l e t t h ú z ó d t a k , h o g y a
m a g a s l a t o k r ó l dárdazáporral l e h e t e t t elárasztani a partot. C a e s a r s e m m i k é p p e n s e m
t a r t o t t a m e g f e l e l ő n e k ezt a h e l y e t a kiszállásra, t e h á t h o r g o n y t vetett, és várt e g é s z e n
d é l u t á n k é t óráig, m í g a t ö b b i hajó is m e g é r k e z i k . K ö z b e n egybehívta a l e g á t u s o k a t
és a k a t o n a i t r i b u n u s o k a t . F e l t á r t a e l ő t t ü k , m i t h a l l o t t V o l u s e n u s t ó l , t u d t u k r a a d t a
tervét, m a j d figyelmeztette őket, h o g y m i n d e n h a d m o z d u l a t o t szigorúan a p a r a n c s
szerint, a l k a l m a s i d ő p o n t b a n h a j t s a n a k végre, m i k é n t azt a harc, k ü l ö n ö s k é p p e n a
 5.1.38. A GERMÁNOK SZOKÁSAIRÓL 401

t e n g e r i h a r c szabályai m e g k ö v e t e l i k , a h o l gyors és állandó v á l t o z á s o k r a van kilátás.

E l b o c s á t v a tisztjeit, k i h a s z n á l t a a dagállyal egy i d ő b e n t á m a d t kedvező szelet, adott
j e l r e f e l s z e d e t t e a horgonyt, s k ö r ü l b e l ü l h é t mérfölddel t o v á b b h a j ó z o t t . O t t egy sík
é s nyílt t e n g e r p a r t i rész m e n t é n m e g á l l í t o t t a hajóit.
Sz. T.

5.1.38. A G E R M Á N O K SZOKÁSAIRÓL

Caesar: Commentarii de hello Gallico [A gall háború] 6.21-23.

2 1 . A g e r m á n o k szokásai e g é s z e n m á s o k . N i n c s e n e k például druidáik, akik a vallási

ügyeket irányítják, és k i s e b b súlyt f e k t e t n e k az á l d o z a t o k r a is. Az i s t e n e k s o r á b a
c s a k o l y a n o k a t s z á m í t a n a k , akiket, a m i k e t látnak, vagy akik s e g í t s é g é t kézzelfogha­
t ó a n tapasztalják, így S o l t , V u l c a n u s t m e g Lunát, a t ö b b i t m é g h í r b ő l s e m i s m e r i k .
E g é s z é l e t ü k e t v a d á s z a t o k é s k a t o n a i gyakorlatok t ö l t i k b e : m á r g y e r m e k k o r u k t ó l
fogva kemény, fáradságos é l e t m ó d r a k é s z ü l n e k . A l e g n a g y o b b d i c s ő s é g e t az aratja
övéi k ö z ö t t , aki l e g h o s s z a b b ideig m e g t a r t ó z t a t j a m a g á t a s z e r e l e m t ő l ; úgy véleked­
nek, h o g y ezáltal az e m b e r m a g a s a b b r a n ő , e r ő s e b b és i n a s a b b lesz. Azt v i s z o n t a leg-
s z é g y e n l e t e s e b b d o l g o k k ö z é sorolják, h a v a l a k i n e k h ú s z é v e s k o r a e l ő t t dolga volt
nővel, h o l o t t e z e n a t é r e n n e m t i t k o l n a k s e m m i t : a férfiak és a n ő k együtt fürdenek a
folyókban, r u h á j u k is c s a k b ő r vagy rövidre s z a b o t t p r é m , m e l y t e s t ü k nagy r é s z é t fe­
d e t l e n ü l hagyja.
2 2 . A f ö l d m ű v e l é s r e n e m s o k g o n d o t fordítanak, táplálékuk j a v a r é s z t tej, sajt é s
h ú s . S e n k i n e k s i n c s m e g h a t á r o z o t t nagyságú földterülete vagy m a g á n b i r t o k a ; a
t i s z t s é g v i s e l ő k és v e z e t ő e m b e r e k a s z o r o s a b b k ö z ö s s é g b e n élő családoknak, illetve
n e m z e t s é g e k n e k évről évre annyi földet j e l ö l n e k ki, és ott, ahol, és a m e n n y i t j ó n a k
látnak, de k ö t e l e z i k őket, hogy egy év m ú l v a m á s h o v á k ö l t ö z z e n e k . E n n e k - m i n t
m o n d j á k - t ö b b célja van: h o g y ne v á l h a s s a n a k a m e g s z o k á s rabjaivá, és ne c s e r é l j é k
fel a k a t o n á s k o d á s t a földműveléssel; h o g y ne n ö v e l h e s s é k birtokaikat, s a h a t a l m a ­
s o k ne ű z h e s s é k el a s z e g é n y e b b e k e t földjükről; h o g y a hideg és a m e l e g ellen ne
é p í t h e s s e n e k k é n y e l m e s házakat; h o g y ne fejlődhessen ki b e n n ü k a kapzsiság, m e l y
a p á r t o s k o d á s és s z é t h ú z á s melegágya; végül, hogy a n é p nyugodt és e l é g e d e t t le­
gyen; m i n d e n k i lássa, h o g y k i n e k - k i n e k é p p e n annyi j u t osztályrészül, m i n t a legha-
talmasabbaknak.
2 3 . Az egyes t ö r z s e k s z á m á r a az a l e g n a g y o b b dicsőség, ha a k ö r ü l ö t t ü k e l t e r ü l ő
v i d é k e t s z é l e s sávon e m b e r n e m l a k t a p u s z t a s á g g á változtatják. S z e r i n t ü k a vitézség
l e g b i z t o s a b b j e l e , h o g y a földjükről e l ű z ö t t s z o m s z é d o s t ö r z s e k m á s v i d é k r e vándo­
r o l n a k , s a k ö z e l ü k b e n s e n k i n e m m e r lakni; egyúttal n a g y o b b b i z t o n s á g b a n is érzik
m a g u k a t így, m e r t n e m kell t a r t a n i u k m e g l e p e t é s s z e r ű t á m a d á s o k t ó l . Valahányszor
h a d j á r a t o t v e z e t n e k , vagy e l l e n s é g e s b e t ö r é s t v e r n e k vissza, v e z é r e k e t j e l ö l n e k ki;
e z e k a h á b o r ú ideje alatt é l e t é s halál urai. B é k é b e n n i n c s e n e k k ö z ö s tisztségvise­
lőik: a z egyes v i d é k e k é s k ö r z e t e k v e z e t ő e m b e r e i s z o l g á l t a t n a k igazságot, ő k s i m í t -
402 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

j á k el a vitákat övéik k ö z ö t t . A rablás, ha a t ö r z s h a t á r á n kívül t ö r t é n i k , egyáltalán

n e m s z é g y e n l e t e s dolog; azt állítják, h o g y ezzel edzik a fiatalokat, e z t h a s z n á l j á k
e s z k ö z ü l a t u n y a s á g e l l e n . Mi t ö b b , a t ö r z s i gyűlésen j e l e n t i be v a l a m e l y i k v e z e t ő
ember, h o g y p o r t y á r a készül, o t t kérdezi m e g , k i c s a t l a k o z i k h o z z á . I l y e n k o r azok,
akik b í z n a k b e n n e és j ó n a k látják a tervét, felállnak, és a n é p lelkes s z e r e n c s e k í v á -
natai k ö z t ígérik m e g t á m o g a t á s u k a t . Aki m é g s e m vesz r é s z t a vállalkozásban, azt
árulónak, s z ö k e v é n y n e k t e k i n t i k , é s t ö b b é s o h a , s e m m i b e n n e m a d n a k a szavára.
V e n d é g e t m e g s é r t e n i az ő s z e m ü k b e n s z e n t s é g t ö r é s . B á r k i legyen is az, és b á r m i ­
lyen o k b ó l j ö j j ö n hozzájuk, m e g v é d e l m e z i k m i n d e n j o g t a l a n s á g t ó l : s z e m é l y e teljes
s é r t h e t e t l e n s é g e t élvez, tárt k a p u k r a talál m i n d e n ü t t , m i n d e n k i m e g o s z t j a vele a
táplálékát.
Sz.T.

5.1.39. EGYIPTOM IGAZGATÁSA A RÓMAI HÓDÍTÁST

KÖVETŐEN

Strabón: Geógraphika 17.1.12.

E z ( E g y i p t o m ) m o s t t a r t o m á n y , m e l y t e k i n t é l y e s a d ó k a t szolgáltat, s m e l y e t d e r é k
emberek, a mindenkor odaküldött helytartók kormányoznak. A kiküldött tehát a
király h e l y é t foglalja el, s alája van r e n d e l v e a bíró, aki d ö n t a p e r e k l e g n a g y o b b ré­
s z é b e n . E g y m á s i k t i s z t v i s e l ő az ú n . idiologos, a gazdátlan és m i n d a m a j a v a k vizsgá­
l ó b i z t o s a , a m e l y e k n e k C a e s a r r a kell szállniok. E z e k m e l l e t t v a n n a k C a e s a r szaba­
dosai és sáfárai, akik n a g y o b b és k i s e b b ügyekkel v a n n a k m e g b í z v a . O t t van a had­
s e r e g n e k h á r o m légiója is, m e l y e k k ö z ü l egy a v á r o s b a n van elhelyezve, a t ö b b i a
vidéken. E z e k e n kívül m é g k i l e n c r ó m a i c o h o r s van o t t , h á r o m a v á r o s b a n , h á r o m a z
aithiopiai h a t á r o n S y é n é b e n , m i n t a vidék ő r s é g e , h á r o m a t ö b b i vidéken. Van m é g
h á r o m l o v a s c s a p a t is, a m e l y e k h a s o n l ó k é p p e n v a n n a k e l h e l y e z v e a m e g f e l e l ő helye­
ken. A b e n n s z ü l ö t t h a t ó s á g o k k ö z ü l a v á r o s b a n van az e x é g é t é s , aki b í b o r r u h á t visel
és ő s i t i s z t e l e t övezi. Ő g o n d o s k o d i k a v á r o s r a n é z v e h a s z n o s d o l g o k r ó l , a z u t á n a fő­
j e g y z ő és a főbíró, n e g y e d i k m e g az éjjeli ő r s é g p a r a n c s n o k a . E z e k a h i v a t a l o k a kirá­
lyok i d e j é b e n is m e g v o l t a k , m i n t h o g y a z o n b a n a k i r á l y o k r o s s z u l k o r m á n y o z t a k , a
t ö r v é n y t e l e n s é g m i a t t a város j ó l é t e is m e g s z ű n t . E z é r t utálja az akkori á l l a p o t o t
Polybios, aki a v á r o s b a n t a r t ó z k o d o t t , a m i k o r azt m o n d j a , h o g y h á r o m fajta lakja a
várost: az e g y i p t o m i és a b e n n s z ü l ö t t n é p , h e v e s v é r m é r s é k l e t ű és a polgári é l e t r e
n e m hajló; a n y o m a s z t ó n a g y s z á m ú é s z a b o l á t l a n z s o l d o s had, m e r t régi s z o k á s sze­
r i n t fegyveresekül i d e g e n e k e t t a r t o t t a k , akik a z o n b a n a királyok s e m m i r e v a l ó s á g a
révén m e g t a n u l t á k , h o g y i n k á b b ők uralkodnak, m i n t h o g y rajtuk uralkodjanak; a
h a r m a d i k a z alexandreiai n é p , b á r e z s e m igazában polgári g o n d o l k o d á s ú , d e m é g i s
j o b b a m a z o k n á l . M e r t h a vegyes s z á r m a z á s ú a k is, m é g i s h e l l é n e k v o l t a k e r e d e t i l e g ,
és e m l é k e z t e k a h e l l é n e k k ö z ö s e r k ö l c s e i r e . M i u t á n ez a n é p t ö m e g is m e g s e m m i ­
sült, f ő k é p p e n E u e r g e t é s P h y s k ó n révén, a k i n e k a z i d e j é b e n Polybios A l e x a n d -
r e i á b a n járt, m i n t h o g y ugyanis t ö b b s z ö r t ö r t ki lázadás, P h y s k ó n a n é p e t m a r t a l é k u l
 5.1.40. HISPÁNIA IGAZGATÁSA A RÓMAI HÓDÍTÁST KÖVETŐEN 403

v e t e t t e o d a a k a t o n á k n a k , s ezzel p u s z t u l á s á t o k o z t a . E k k o r t e h á t , m i n t m o n d j a , a
v á r o s h e l y z e t e olyan volt, h o g y v a l ó b a n ráillett a k ö l t ő n e k ez a m o n d á s a

1
E g y i p t o m b a az út h o s s z ú , s n a g y o n is v e s z e d e l m e s .
F.J.

5.1.40. HISPÁNIA IGAZGATÁSA A R Ó M A I H Ó D Í T Á S T

KÖVETŐEN

Strabón: Geógraphika 3.4.20.

M o s t , a m i k o r a t a r t o m á n y o k r é s z i n t a r ó m a i n é p és a s e n a t u s , r é s z i n t az u r a l k o d ó alá
v a n n a k rendelve, B a i t i k a a n é p alá tartozik, és praetor (stratégos) van odaküldve quaes­
torral (tamias) és l e g á t u s s a l (presbeutés); e n n e k keleti h a t á r á t K a s t a l ó n k ö z e l é b e n álla­
p í t o t t á k m e g . A t ö b b i r é s z C a e s a r é ; ő k é t h e l y t a r t ó t (presbeutés) küld oda, egy prae-
t o r i t (stratégikos) és egy c o n s u l i t (hypatikos); a praetori, aki m e l l e t t egy legátus is van,
igazságot szolgáltat a B a i t i k a m e l l e t t i lysitánoknak, a k i k n e k földje e g é s z e n a D u r i o -
sig s a n n a k t o r k o l a t á i g terjed; ezt az o r s z á g o t j e l e n l e g is így nevezik. I t t van A u g u s t a
E m e r i t a is. A t ö b b i pedig (s ez I b é r i á n a k a t ú l n y o m ó r é s z e ) egy c o n s u l i h e l y t a r t ó n a k
van alárendelve, a k i n e k m i n t e g y 3 legiónyi t e k i n t é l y e s h a d s e r e g e és 3 l e g á t u s a van,
a k i k k ö z ü l az egyik a D u r i o s o n túl levő e g é s z északi t e r ü l e t e t őrzi, a m e l y e t a z e l ő t t
Lysitaniának, m o s t K a l l a i k á n a k n e v e z n e k , e z e k h e z c s a t l a k o z n a k a z északi r é s z e k a z
a s t u r o k k a l és k a n t a b e r e k k e l . A s t u r i á n k e r e s z t ü l folyik a M e l s o s folyó, s attól n e m
m e s s z i r e van N o i g a városa, k ö z e l é b e n a z ó c e á n k i ö n t é s e , a m e l y elválasztja a z a s t u r o -
kat a k a n t a b e r e k t ő l . A további hegyvidéket a Pyrénéig a m á s o d i k legátus igazgatja, a
m á s i k légióval. A h a r m a d i k a b e l j e b b levő t e r ü l e t e k e t k o r m á n y o z z a , s r e n d b e n tartja
a m á r m e g h ó d o l t , szelíd és itáliai m ó d r a t ó g á b a n j á r ó n é p e k e t . E z e k a k e l t i b é r e k és
az I b é r k ö z e l é b e n k é t o l d a l t e g é s z e n a tengerpartig l a k ó n é p e k . A h e l y t a r t ó m a g a a
t e n g e r p a r t i r é s z e k e n telel, főképpen K a r t h á g ó b a n és T a r r a k ó n b a n , igazságot szolgál­
tatva, n y á r o n pedig k ö r u t a t t e s z , m i n d i g azt fürkészve, h o g y h o l m i l y e n k ö z b e l é p é s r e
van s z ü k s é g . V a n n a k caesari felügyelők is, lovagrendi férfiak (epitropoi tou Kaisaros,
hippikoi andres), a k i k a k a t o n á k k ö z t k i o s z t j á k az e l l á t á s u k h o z s z ü k s é g e s u t á n p ó t l á s t .

F.J.

'Homérosz: Odüsszeia IV. 483. D. G.

404 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

5.2. A római császárság kialakulása

és a római császárság kora

5.2.1. PLARASA/APHRODISIAS, CIBYRA ÉS TABAE E S K Ü J E

Reynolds 1.
Másodlagos felhasználásban az aphrodisiasi színházból előkerült márványoltár, ma a törökor­
szági Aphrodisias múzeumában őrzik.
Kr. e. 2. század.

Z e u s Philiosnak, az E g y e t é r t é s n e k (Homonoia, gör.; Concordia lat.) és R ó m a i s t e n n ő ­

n e k Plarasa/Aphrodisias, C i b y r a és Tabae n é p e , akik e s k ü t t e t t e k a frissen e l é g e t e t t
áldozat fölött, áldozatot m u t a t v a b e a z e g y m á s s a l k ö t ö t t t e r m é s z e t i szövetség, ö r ö k
egyetértés é s testvériség p e c s é t j e k é n t , h o g y s e m a r ó m a i a k , s e m e g y m á s e l l e n n e m
c s e l e k s z e n e k s e m m i t , é s s e n k i n e m terjeszt elő, n e m indítványoz, n e m j a v a s o l é s
n e m nyújt b e s e m m i t a z e s k ü b e n foglaltakkal e l l e n t é t b e n .
Aki pedig b á r m i t c s e l e k s z i k e z e k e l l e n é b e n , arra teljes p u s z t u l á s vár, m i n d őrá,
m i n d családjára, h a l á l b ü n t e t é s s e l s ú j t h a t ó , é s akárki felelősségre vonhatja, k ö z ö s
megegyezésükkel összhangban.
E g y m á s érdekeit pedig m i n d e n l e h e t s é g e s m ó d o n , k ö l c s ö n ö s e n e l ő m o z d í t j á k , ki­
fogást n e m e m e l v e , és b e t a r t j á k a m e g á l l a p o d á s t .
T. K.

5.2.2. AZ E L H U N Y T U R A L K O D Ó I S T E N I V É VÁLÁSÁNAK
HAGYOMÁNYA A RÓMAIAKNÁL

Plutarchos: Vitae parallelae [Párhuzamos életrajzok], Numa 2.

R ó m a h a r m i n c h é t éve állt m á r fenn R o m u l u s u r a l k o d á s a alatt, a m i k o r j ú l i u s 5-én,

vagyis a z o n a n a p o n , a m e l y e t Nonae Capratinaenak n e v e z n e k , R o m u l u s n y i l v á n o s
á l d o z a t o t m u t a t o t t be a v á r o s o n kívül az ú g y n e v e z e t t K e c s k e m o c s á r n á l , a s e n a t u s
és a nép jelenlétében. Hirtelen félelmetes égiháború támadt, viharos szélvész tört
ki és egy felhő szállt a földre. A m e g r é m ü l t s o k a s á g s z e r t e f u t o t t , R o m u l u s p e d i g el­
t ű n t s z e m elől, é s s o h a t ö b b é n e m l á t t a s e n k i s e m élve, s e m h o l t a n . A gyanú a pat­
r í c i u s o k r a t e r e l ő d ö t t , a n é p k ö r é b e n h í r e terjedt, h o g y a z o k a p a t r í c i u s o k ö l t é k m e g
a királyt, a k i k m á r r é g e n n e h e z e n v i s e l t é k a királyságot, h i s z e n R o m u l u s k e m é n y e n
és z s a r n o k i m ó d r a b á n t velük, és saját k e z ü k b e a k a r t á k v e n n i az u r a l m a t . A pat­
r í c i u s o k azzal i g y e k e z t e k e l t e r e l n i m a g u k r ó l a gyanút, h o g y i s t e n k é n t k e z d t é k tisz­
telni Romulust, mondván, hogy n e m halt meg, h a n e m j o b b sors részese lett.
P r o c l u s , a z egyik l e g t e k i n t é l y e s e b b p a t r í c i u s , m e g i s e s k ü d ö t t rá, h o g y l á t t a R o m u -
 5.2.3. A RÉGI HADVEZÉREK EMLÉKÉNEK TISZTELETE AUGUSTUS ALATT 405

l u s t f e g y v e r e s e n a m e n n y b e szállni, s egy h a n g azt p a r a n c s o l t a , h o g y e z u t á n Quiri-

nusnak nevezzék.
Mt. E.

• A királyság korára, intézményrendszerére vonatkozóan lásd ÓRT 4 5 - 5 5 .

5.2.3. A R É G I H A D V E Z É R E K E M L É K É N E K T I S Z T E L E T E
A U G U S T U S ALATT

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 31.5.

A h a l h a t a t l a n i s t e n e k u t á n l e g i n k á b b a hadvezérek e m l é k é t tisztelte, akik a r ó m a i

n é p h a t a l m á t a l e g a l a c s o n y a b b fokról a l e g m a g a s a b b r a e m e l t é k . Ezért, m e g t a r t v a a
régi feliratokat, m i n d e g y i k n e k helyreállíttatta a m a g a épületét, szobraikat pedig dia­
d a l m e n e t e n viselt díszruhájukban, az i s t e n e k n e k ajánlva e l h e l y e z t e t t e f ó r u m á n a k
k é t o s z l o p c s a r n o k á b a n ; a z u t á n kiáltványában k ö z h í r r é t e t t e : ezt g o n d o l t a ki, h o g y a
p o l g á r o k őt m é g é l e t é b e n , az eljövendő k o r o k p r i n c e p s e i t pedig k é s ő b b , ezekkel a
h a d v e z é r e k k e l m é r h e s s é k ö s s z e . P o m p e i u s s z o b r á t is e l h o z a t t a a curiából, a h o l C.
C a e s a r t m e g ö l t é k , és egy márványívre á l l í t t a t t a fel, P o m p e i u s színházával s z e m k ö z t .
K. F.

5.2.4. SULLÁNAK FELAJÁNLOTT S Z O B O R

TALAPZATÁNAK FELIRATA

CIL 1.2 7 2 1 ; CIL VI 1297.

A 16. században Rómában, a Quirinalison, a Dei Fidii temploma közelében talált felirat. Ma a
nápolyi Nemzeti Múzeumban (Museo Nazionale) őrzik.
Kr. e. 8 2 - 7 9 . között.

L u c i u s C o r n e l i u s S u l l a F e l i x n e k , L u c i u s fiának (Lucio Cornelio Luciifilio Sullae Felici), a

d i c t a t o r n a k (dictatori) (a s z o b r á t felajánlotta) a vicus laci Fund(ani).
B. L.

• Sulla Kr. e. 8 2 - 7 9 között birtokolta a dictator címet. Az általa betöltött tisztség - és a vele rá­
ruházott feladatkör - pontos megnevezése dictator legibus scribundis et rei publicae constituendae
volt. Ebbe a korszakba helyezendő el a fenti szoborbázis felirata (titulus honorarius), amelyet a
Quirinalis domb (mons Quirinalis) nyugati lejtőjén húzódó, a kivitelező (redemptor laci) nevéből
(Fundanius) lacus Fundanusmk nevezett víztározó körzete (vicus) állított a dictator tiszteletére.
Cicerótól tudjuk, hogy Sullának a Forum Romanumon a rostrán állítottak fel aranyozott lovas
szobrot (Phil. 9 . 6 . 1 3 ) . A felirat ellenben arról tanúskodik, hogy Róma városának egyéb lakó­
körzeteiben (vici Urbis Romae) is felállították szobrait. A fenti feliraton egy másik, ókori szer-
406 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

zőknél is megtalálható érdekesség is olvasható: Sullának volt egy második cognomene (ponto­
sabban agnomené), a Félix („boldog, szerencsés", lat.) név. Velleius Paterculustól tudjuk
(2.27.5), hogy ezt a nevet akkor kapta, amikor politikai ellenfelének, Mariusnak a fia Kr. e.
82-ben meghalt. Lásd még a 4.6.9. sz. szemelvényt.

5.2.5. IULIUS CAESAR, A D I C T A T O R

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Caesar 3 7 - 3 8 ; 4 0 - 4 4 .

3 7 . A h á b o r ú k befejeztével ö t s z ö r t a r t o t t d i a d a l m e n e t e t , S c i p i o l e g y ő z é s e után, n é ­
h á n y n a p o s s z ü n e t e k közbeiktatásával, egy h ó n a p alatt négyet, aztán P o m p e i u s f i a i ­
n a k leverése u t á n m é g egyet. E l s ő és legfényesebb d i a d a l m e n e t e a galliai volt, u t á n a
az alexandriai, m a j d a p o n t u s i , a rá k ö v e t k e z ő az africai, az u t o l s ó pedig a hispániai;
m i n d e g y i k e t m á s - m á s díszletekkel és kellékekkel t a r t o t t a . A galliai d i a d a l m e n e t nap­
j á n a V e l a b r u m m e l l e t t elhajtva e l t ö r t k o c s i j á n a k tengelye, s ő kis híján k i e s e t t b e l ő l e ;
fáklyafény m e l l e t t v o n u l t fel a C a p i t o l i u m r a , a fáklyatartókat j o b b r ó l - b a l r ó l negyven
elefánt vitte. A p o n t u s i g y ő z e l e m d i a d a l m e n e t é b e n egy feliratot is vittek, m e l y há­
r o m s z ó b ó l állt c s u p á n :
„ J ö t t e m , l á t t a m , g y ő z t e m ! " Ez a t ö b b i felirattól e l t é r ő e n n e m a v é g h e z v i t t t e t t e k r e
e m l é k e z t e t e t t , h a n e m a h á b o r ú gyors befejezésére.
3 8 . M i n d e n kiszolgált gyalogosának z s á k m á n y c í m é n a p o l g á r h á b o r ú k e z d e t é n
j u t t a t o t t k é t e z e r s e s t e r t i u s o n felül m é g h u s z o n n é g y e z e r s e s t e r t i u s t a d o t t . F ö l d e t
is o s z t o t t , de n e m egy tagban, hogy ne kelljen a b i r t o k o s o k a t elzavarnia h e l y ü k r ő l .
A n é p k ö z ö t t a tíz-tíz m o d i u s g a b o n á n s ugyanannyi font olajon kívül h á r o m s z á z
s e s t e r t i u s t o s z t o t t k i fejenként, a m i t m á r k o r á b b a n megígért, s k é s e d e l m i k a m a t k é n t
m é g száz-száz s e s t e r t i u s t ráadásul. R ó m á b a n k é t e z e r s e s t e r t i u s ö s s z e g é i g m i n d e n ­
k i n e k e l e n g e d t e egyévi házbérét, Italiában pedig ö t s z á z s e s t e r t i u s i g . L a k o m á t m e g
h ú s o s z t á s t is r e n d e z e t t , a hispániai g y ő z e l e m u t á n pedig n a g y s z a b á s ú villásreggelit,
k e t t ő t is, az e l s ő t ugyanis s z ű k ö s n e k s a m a g a n a g y v o n a l ú s á g á h o z m é l t a t l a n n a k tar­
totta, e z é r t négy nappal k é s ő b b egy m á s i k , a z e l ő b b i n é l d ú s a b b l a k o m á t a d o t t .
4 0 . E z e k u t á n C a e s a r a z állam újjászervezéséhez l á t o t t ; m e g r e f o r m á l t a a naptárt,
m e l y e t a p o n t i f e x e k a s z ö k ő h ó n a p nyakra-főre való beiktatásával m á r rég úgy ö s s z e ­
zavartak, h o g y s e m az aratás ü n n e p e n e m e s e t t m á r nyárra, s e m a s z ü r e t é őszre; a
naptári évet a n a p j á r á s á h o z igazította, m e g h a t á r o z v á n , h o g y h á r o m s z á z h a t v a n ö t
n a p b ó l álljon, m e g s z ü n t e t t e a s z ö k ő h ó n a p o t , h e l y e t t e m i n d e n n e g y e d i k é v b e n köz­
b e i k t a t o t t egy n a p o t . H o g y pedig a j ö v ő b e n a k ö v e t k e z ő j a n u á r e l s e j é t ő l kezdve az
i d ő s z á m í t á s rendje kiigazodjék, n o v e m b e r é s d e c e m b e r k ö z é b e i k t a t o t t k é t h ó n a p o t :
ezért az év, m e l y n e k s o r á n m i n d e z t b e v e z e t t e , a s z ö k ő h ó n a p p a l együtt - m e r t a régi
gyakorlat s z e r i n t az is é p p e n erre az évre e s e t t - t i z e n ö t h ó n a p b ó l állt.
4 1 . K i e g é s z í t e t t e a s e n a t u s t , patriciusi r a n g r a e m e l t e g y e s e k e t , m e g s z a p o r í t o t t a a
p r a e t o r o k , aedilisek, q u a e s t o r o k s m é g a k i s e b b r a n g ú t i s z t v i s e l ő k s z á m á t is; r e h a ­
bilitálta azokat, a k i k e t a c e n s o r l e m i n ő s í t e t t vagy a k i k e t a b í r ó s á g h i v a t a l h a j h á s z á s -
 5.2.5. IULIUS CAESAR, A DICTATOR 407

b a n e l m a r a s z t a l t . A választási j o g gyakorlásán úgy o s z t o z o t t m e g a néppel, h o g y a

c o n s u l s á g r a p á l y á z ó k kivételével a t ö b b i hivatali j e l ö l t e t f e l e r é s z b e n a n é p a k a r a t a
szerint, f e l e r é s z b e n C a e s a r a j á n l á s á r a n e v e z t é k ki. Volt, h o g y e z t az ajánlást a tri-
b u s o k h o z i n t é z e t t k ö r l e v é l b e n t e t t e m e g , röviden így: „Caesar, a dictator, e h h e z
vagy a h h o z a t r i b u s h o z . E z t é s e z t a z e m b e r t a j á n l o m n e k t e k , h o g y s z a v a z a t o t o k se­
g í t s é g é v e l elnyerje h i v a t a l á t . " A p r o s c r i b á l t a k g y e r m e k e i n e k is m e g e n g e d t e , h o g y
t i s z t s é g e t v i s e l j e n e k . A z i g a z s á g s z o l g á l t a t á s t i s m é t kétfajta, egy l o v a g r e n d ű é s egy
s e n a t o r i r e n d ű b í r ó r a bízta, a h a r m a d i k fajtát, a s z á m v i v ő k é t m e g s z ü n t e t t e . A n é p ­
számlálást n e m a szokásos m ó d o n és helyen végeztette, h a n e m utcánként a bérház­
t u l a j d o n o s o k k a l , é s a z á l l a m i g a b o n á b a n r é s z e s ü l ő h á r o m s z á z h ú s z e z e r lakos n é v s o ­
r á b ó l k ö r ü l b e l ü l s z á z ö t v e n e z r e t t ö r ö l t ; e l r e n d e l t e továbbá, h o g y a p r a e t o r m i n d e n
é v b e n a n é v j e g y z é k b e n n e m s z e r e p l ő l a k o s o k k ö z ü l s o r s h ú z á s útján t ö l t s e b e a z el­
h u n y t a k helyét, n e h o g y a j ö v ő b e n egy újabb n é p s z á m l á l á s m e g i n t zavargásokra
szolgáltasson okot.
4 2 . N y o l c v a n e z e r polgárt o s z t o t t b e t e n g e r e n túli gyarmatokra, d e hogy a z ily m ó ­
don m e g c s a p o l t V á r o s l a k o s s á g á n a k l é t s z á m á t b i z t o s í t s a , e l r e n d e l t e , hogy h ú s z éven
felüli és negyven é v e n aluli polgár, h a c s a k n i n c s fölesküdve, h á r o m e g y m á s u t á n kö­
v e t k e z ő é v b e n n e m t a r t ó z k o d h a t távol Italiától, s a s e n a t o r o k fiai is c s a k a b b a n az
e s e t b e n u t a z h a t n a k külföldre, h a v a l a m e l y tisztviselő k a t o n a i vagy polgári k í s é r e t é ­
h e z t a r t o z n a k ; t o v á b b á , h o g y a z á l l a t t e n y é s z t ő k p á s z t o r a i k a t legalább h a r m a d r é s z ­
b e n felserdült szabad s z ü l e t é s ű e k közül alkalmazzák. R ó m á b a n m i n d e n o r v o s n a k s
a szabad m ű v é s z e t e k m e s t e r e i n e k m e g a d t a a polgárjogot, h o g y ők m a g u k szíveseb­
ben maradjanak a Városban, másokat m e g odacsalogassanak. Az adósságok ügyében
- véget vetve r e m é n y s é g ü k é l e s z t g e t é s é n e k , hogy a t a r t o z á s o k a t e l t ö r l i k - e l r e n d e l t e ,
h o g y az a d ó s o k a p o l g á r h á b o r ú e l ő t t kifizetett árak alapján felbecsült ingatlanvagyo-
n u k k a l e l é g í t s é k ki h i t e l e z ő i k e t , levonva az adósság ö s s z e g é b ő l azt, a m i t k a m a t cí­
m é n m á r k é s z p é n z b e n lefizettek vagy í r á s b a n átruháztak; ezzel a k i k ö t é s s e l a köl­
c s ö n n e k c s a k n e m egynegyede o d a lett. M i n d e n egyesületet, kivéve a n a g y o n régi ala-
pításúakat, feloszlatott. A b ű n t e t t e k m e g t o r l á s á t m e g s z i g o r í t o t t a ; és m i n t h o g y a
gazdag e m b e r e k k ö n n y e b b e n k ö v e t t e k e l b ű n c s e l e k m é n y t , h i s z e n vagyonuk m e g h a ­
gyásával m e h e t t e k s z á m ű z e t é s b e , a gyilkosokat, m i n t C i c e r o írja, egész, a t ö b b i bű­
n ö s ö k e t fele v a g y o n u k elkobzásával b ü n t e t t e .
4 3 . Igen g o n d o s a n é s n a g y szigorúsággal s z o l g á l t a t o t t igazságot. A zsarolás c í m é n
e l í t é l t e k e t m é g a s e n a t o r i r e n d b ő l is eltávolította. E g y volt p r a e t o r h á z a s s á g á t ér­
v é n y t e l e n í t e t t e , m e r t c s a k k é t napja elvált n ő t v e t t el, n o h a h á z a s s á g t ö r é s n e k m é g a
gyanúja s e m m e r ü l t fel. S z a b á l y o z t a a külföldi á r u k vámját. M e g t i l t o t t a a gyaloghin-
t ó h a s z n á l a t á t , b í b o r r u h a é s gyöngyök viselését, f e l m e n t é s t e z alól c s a k m e g h a t á r o ­
z o t t r a n g ú és korú s z e m é l y e k n e k s m e g h a t á r o z o t t n a p o k r a adott. Igen szigorúan
m e g t a r t o t t a a fényűzést k o r l á t o z ó törvényt, a p i a c o k k ö r é ő r ö k e t állított, a k i k a tila­
l o m b a ü t k ö z ő é l e l m i s z e r e k e t lefoglalták é s e l é b e vitték; olykor l i c t o r o k a t é s k a t o n á ­
kat is kirendelt, s ha az ő r ö k figyelmét valami elkerülte, a z o k m é g az e b é d l ő b ő l is el­
v i t t é k a m á r feltálalt é t e l t .
4 4 . De a város s z é p í t é s é r e és fejlesztésére, n e m k ü l ö n b e n a b i r o d a l o m v é d e l m é r e
és k i t e r j e s z t é s é r e is n a p r ó l n a p r a újabb és nagyvonalúbb t e r v e k e t s z ő t t : m i n d e n e k -
408 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

e l ő t t olyan M a r s - t e m p l o m o t akart építeni, a m e k k o r á t m é g n e m l á t o t t a világ, feltölt­

ve és elegyengetve azt a tavat, m e l y e n a t e n g e r i c s a t á t r e n d e z t e , t o v á b b á egy k ü l ö n l e ­
g e s e n nagy, a tarpeji s z i k l á h o z s i m u l ó színházat. A polgári j o g o k a t t ö m ö r e b b formá­
b a n kívánta rögzíteni, és a t ö r v é n y e k t e r j e n g ő s r e n g e t e g é b ő l n é h á n y könyvbe
összegyűjteni a l e g m e g f e l e l ő b b e k e t és legfontosabbakat; a l e h e t ő l e g n a g y o b b g ö r ö g
és latin nyelvű, nyilvános könyvtárakat akarta m e g n y i t n i , a k ö n y v e k b e s z e r z é s é v e l és
r e n d e l é s é v e l M a r c u s Varrót bízva m e g ; terve volt m é g a p o m p t i n u s i m o c s a r a k kiszá­
rítása, a F u c i n u s - t ó lecsapolása, út é p í t é s e az Ad- riai-tengertől az A p p e n n i n e k ge­
r i n c é n át a Tiberisig, az I s t h m u s átvágása, a P o n t u s t és T h r a c i á t e l ö z ö n l ő d á k o k
visszaszorítása, végezetül K i s - A r m e n i á n keresztül h á b o r ú t akart indítani a p a r t h u -
s o k ellen, d e n e m akart m e g ü t k ö z n i velük, m í g alaposan k i n e m i s m e r t e ő k e t .
Ilyesmikkel foglalkozott, i l y e s m i k e t tervezgetett, m i k o r a halál u t o l é r t e .
K. F.

5.2.6. Á T M E N E T A K Ö Z T Á R S A S Á G K O R B Ó L
A PRINCIPATUS KORÁBA

Tacitus: Annales [Evkönyvek] 1.2; 3.7; 4 . 1 - 3 .

2 . 1 . A m i k o r B r u t u s é s C a s s í u s p u s z t u l á s a u t á n m á r n e m volt k ö z t á r s a s á g i h a d e r ő ,
S e x t u s P o m p e i u s t Sicilia m e l l e t t leverték, é s Lepidus kiforgatása, A n t o n i u s öngyil­
kossága u t á n a Iulius-pártnak is c s a k C a e s a r m a r a d t vezérül (dux), s l e m o n d o t t tri-
umviri c í m é r ő l , m i n t h a c o n s u l k é n t j á r n a el és a n é p v é d e l m é r e b e é r n é a t r i b u n u s i
joggal, m i u t á n a k a t o n a s á g o t ajándékokkal, a n é p e t gabonával, az e g é s z á l l a m o t a
b é k e édességével l e k e n y e r e z t e (militem donis, populum annona, cunctos dulcedine otii
pellexit), l a s s a n k é n t m a g a s a b b r a t ö r t : m a g á h o z ragadta a s e n a t u s , a m a g i s t r a t u s o k , a
t ö r v é n y e k j o g k ö r é t (munia senatus magistratuum legum), s e n n e k s e n k i s e m szegült el­
lene, h i s z e n a l e g d e r e k a b b a k a h á b o r ú k b a n vagy a p r o s k r i b á l á s s o r á n e l h u l l o t t a k , a
t ö b b i e l ő k e l ő pedig, m i n é l j o b b a n hajlott a szolgaságra, a n n á l n a g y o b b gazdagsághoz
és k i t ü n t e t é s e k h e z j u t h a t o t t , és az új h e l y z e t b ő l h a s z n o t h ú z v a i n k á b b a b i z t o s a t és
meglevőt, s e m m i n t a régit és k o c k á z a t o s a t választotta. 2. E z t az á l l a p o t o t a t a r t o m á ­
n y o k s e m u t a s í t o t t á k el, a h a t a l m a s o k vetélkedései és a t i s z t v i s e l ő k kapzsisága (ob
certamina potentium et avaritiam magistratuum) m i a t t gyanús s z e m m e l n é z v é n a s e n a ­
tus s a n é p u r a l m á t (senatus populique impérium), mivel n e m n y ú j t o t t a k h a t h a t ó s segít­
s é g e t a törvények, m e l y e k e t erőszakkal, m e g k ö r n y é k e z é s s e l , végül p é n z z e l m e g le­
h e t e t t kavarni.
3.7. O t t h o n m i n d e n c s e n d e s , a hivatalok e l n e v e z é s e v á l t o z a t l a n (domo res tran-
quillae, eadem magistratuum vocabula); az ifjabbak az a c t i u m i g y ő z e l e m után, de az idő­
s e b b e k is nagyrészt a p o l g á r h á b o r ú k alatt születtek: ugyan h á n y m a r a d t olyan, aki a
k ö z t á r s a s á g o t l á t h a t t a (quotus quisque reliquus, qui rem publicam vidisset)?
4 . 1 . így h á t a k ö z á l l a p o t o k megváltoztával (verso civitatis statu) n y o m a s e m m a r a d t
a régi és é r i n t e t l e n e r k ö l c s n e k (nihil prisci et integri moris): k i v e t k ő z v é n az e g y e n l ő s é g ­
ből, m i n d e n k i a princeps p a r a n c s a i t l e s t e , egyelőre félelemtől m e n t e s e n , m í g az élet-
 5.2.7. A POLITIKAI REND MEGSZILÁRDÍTÁSA AUGUSTUS IDEJÉN 409

e r ő s A u g u s t u s fenn t u d t a t a r t a n i m a g á t , házát és a b é k é t (seque et domum et pacem). 2.

De m i u t á n e l ő r e h a l a d o t t ö r e g s é g é t t e s t i b e t e g s é g is súlyosbította, s k ö z e l e d e t t a vég
és a változás r e m é n y e , k e v e s e n voltak, a k i k - bár h i á b a - a szabadság áldásait e m l e ­
gették, t ö b b e n i j e d e z t e k a h á b o r ú t ó l , m á s o k arra vágytak; l e g t ö b b e n m i n d e n f é l e hí­
r e s z t e l é s s e l ó c s á r o l t á k a v á r h a t ó uralkodókat: 3. a szilaj és s é r e l m e m i a t t felbőszült
Agrippa s e m koránál, s e m t a p a s z t a l a t l a n s á g á n á l fogva n e m t u d n a ilyen feladattal
m e g b i r k ó z n i ; T i b e r i u s N e r o é r e t t férfi, h í r e s hadvezér, de b e n n e van a C l a u d i u s csa­
láddal v e l e s z ü l e t e t t ősi gőg, s bár igyekszik visszafojtani, ki-kitör b e l ő l e a kegyetlen­
ség s o k áruló j e l e .
B. I.

5.2.7. A POLITIKAI R E N D M E G S Z I L Á R D Í T Á S A A U G U S T U S I D E J É N

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 2 8 . 1 - 2 .

1. K é t s z e r is g o n d o l t a k ö z t á r s a s á g visszaállítására: e l ő s z ö r n y o m b a n A n t o n i u s leve­
r é s e után, m e r t e m l é k e z e t t rá, h á n y s z o r v e t e t t e s z e m é r e A n t o n i u s : rajta múlik, h o g y
m é g m i n d i g n e m é l e d t újjá a régi a l k o t m á n y ; m á s o d s z o r pedig h o s s z a n t a r t ó beteg­
sége m i a t t elkeseredve, e k k o r a tisztviselőket, s ő t a s e n a t u s t is m a g á h o z hívatta, és
á t a d t a n e k i k az államháztartás-könyvet (rationarius imperii). De aztán m é r l e g e l v e a
dolgot, h o g y egyrészt m a g á n e m b e r k é n t m o s t m á r n e m i g e n é l h e t b i z t o n s á g b a n ,
m á s r é s z t n e m bízhatja a z á l l a m o t k ö n n y e l m ű e n t ö b b e m b e r gondjára, m e g m a r a d t
e l h a t á r o z á s á n á l , h o g y m é g i s m e g t a r t j a a h a t a l m a t ; n e h é z e l d ö n t e n i , vajon az ered­
m é n y (eventus) volt-e j o b b vagy a s z á n d é k (voluntas). 2. E z t a s z á n d é k á t gyakran han­
goztatta, de azonkívül egyik r e n d e l e t é b e n (edictum) is b i z o n y s á g o t t e t t r ó l a ilyen sza­
vakkal: „ E n g e d t e s s é k m e g n e k e m , h o g y a k ö z t á r s a s á g o t e g é s z s é g e s és b i z t o s alapok­
ra h e l y e z z e m , és azt a j u t a l m a t é l v e z h e s s e m érte, a m i t s z e r e t n é k : m o n d j á k el m a j d
r ó l a m , h o g y én t e r e m t e t t e m a legjobb közállapotokat, s ha m e g h a l o k , azzal a re­
m é n y s é g g e l szálljak sírba, h o g y az állam alapjai, úgy, a m i n t én m e g v e t e t t e m , szilár­
dan f e n n m a r a d n a k (optimi status auctor dicar et moriens feram mecum spem, mansura in
vestigio suo fundamenta reipublicae quae iecero)." E z t a fogadalmat csakugyan m e g is va­
l ó s í t o t t a , m i n d e n á r o n arra törekedve, h o g y a d o l g o k új rendje m i a t t s e n k i se elége­
detlenkedjék.
K. F.

5.2.8. OCTAVIANUS A MAGAS T I S Z T S É G E K B E T Ö L T É S É H E Z C I C E R O

E L Ő T E R J E S Z T É S É R E K O R K E D V E Z M É N Y T KAP

Cicero: In M. Antonium oratio Philippica V [Az ötödik Philippica M. Antonius ellen] 16-17.

1 6 . R á t é r e k C. C a e s a r r a , ö s s z e í r t atyák. Ha ő n i n c s , m e l y i k ü n k m a r a d t volna élet­

b e n ? S z á g u l d o t t B r u n d i s i u m b ó l a V á r o s felé hadseregével a féktelen, gyűlölettől égő,
410 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

m i n d e n j ó r a v a l ó e m b e r iránt e l l e n s é g e s é r z ü l e t ű A n t o n i u s . M i t l e h e t e t t a z ő v a k m e ­
r ő e l v e t e m ü l t s é g é v e l s z e m b e á l l í t a n i ? N e m v o l t a k m é g s e m saját vezéreink, s e m csa­
pataink; h i á n y z o t t a hivatalos t a n á c s k o z á s , h i á n y z o t t a szabadság. N e m m a r a d t m á s :
m e g a d n i m a g u n k a t gyalázatos k e g y e t l e n s é g é n e k . M i n d e n k i m e n e k ü l n i készült, d e
az s e m b i z t a t o t t sikerrel. M e l y i k i s t e n k ü l d t e e k k o r a r ó m a i n é p n e k ezt az i s t e n i ifjút,
aki, mikor, v e s z t ü n k r e , m i n d e n nyitva állt a m a vészt h o z ó p o l g á r t á r s u n k e l ő t t , m i n ­
denki várakozása e l l e n é r e h i r t e l e n m e g j e l e n t , s e l ő b b s z e r v e z e t t h a d s e r e g e t , h o g y M.
A n t o n i u s dühével s z e m b e s z e g e z z e , m i n t bárki g y a n í t h a t t a volna, h o g y erre k é s z ü l ?
Nagy m e g t i s z t e l t e t é s e k é r t é k C n . P o m p e i u s t , bár m é g ifjú volt, s teljes joggal, h i s z e n
s e g í t s é g é r e s i e t e t t az államnak, de jóval é r e t t e b b korban, és a vezért k e r e s ő k a t o n á k
e l s z á n t s á g a révén k ö n n y e b b h e l y z e t b e n é s m á s f é l e h á b o r ú b a : m e r t n e m m i n d e n k i
volt Sulla lelkes híve. M u t a t j a e z t a t ö r v é n y e n kívül h e l y e z e t t e k sokasága, a s z á m o s
m u n i c i p i u m o t s ú j t ó m e g t o r l á s , C a e s a r pedig jóval fiatalabb k o r b a n a m á r n y u g a l o m ­
ra vágyó kiszolgált k a t o n á k a t á l l í t o t t a fegyverbe; olyan ügyet karolt fel, a m e l y a
senatus, a nép, e g é s z Itália s az i s t e n e k és e m b e r e k s z á m á r a a l e g k e d v e s e b b . S P o m -
peius a nagy h a t a l m ú S u l l á h o z és győztes h a d s e r e g é h e z c s a t l a k o z o t t ; C a e s a r s e n k i ­
h e z s e m t á r s u l h a t o t t : m a g a k e z d e m é n y e z t e a h a d s e r e g felállítását és a v é d e l e m m e g ­
szervezését. P o m p e i u s n a k o t t volt a z e l l e n t á b o r iránt e l l e n s é g e s p i c e n u m i t e r ü l e t ,
C a e s a r a z o k közül t o b o r o z t a h a d s e r e g é t A n t o n i u s ellen, a k i k A n t o n i u s hívei voltak,
de m é g i n k á b b a szabadságénak. P o m p e i u s t á m o g a t á s á v a l S u l l a e g y e d u r a l o m r a t e t t
szert, C a e s a r segítségével ö s s z e o m l o t t A n t o n i u s ö n k é n y u r a l m a .
A d u n k t e h á t C a e s a r n a k vezéri felhatalmazást, a m e l y n é l k ü l n e m l e h e t h a d ü g y e k e t
intézni, s e r e g e t k é z b e n tartani, h á b o r ú t viselni. Legyen teljes j o g k ö r ű propraetor. E z
a tisztség ugyan m a g a s az ő k o r á h o z képest, de n e m c s a k a m é l t ó s á g , h a n e m a sürge­
tő k é n y s z e r h e l y z e t kifejezésére is szolgál.
1 7 . Olyasmivel kell h á t t ö r ő d n ü n k , a m i t m a m é g aligha t u d u n k m e g o l d a n i . D e bí­
z o m abban, hogy t ö b b s z ö r lesz m é g a l k a l m u n k n e k ü n k é s a r ó m a i n é p n e k , h o g y ki­
t ü n t e s s ü k ezt az ifjút. M o s t pedig a k ö v e t k e z ő h a t á r o z a t o t j a v a s l o m :
„Mivel C. Caesar, C a i u s fia, pontifex, p r o p r a e t o r az á l l a m s z o r o n g a t o t t h e l y z e t é ­
b e n a kiszolgált k a t o n á k a t a r ó m a i n é p felszabadítására b u z d í t o t t a és b e s o r o z t a , m i ­
vel a M a r s n e v é t viselő és a negyedik legio C. C a e s a r k e z d e m é n y e z é s é r e és v e z e t é s é ­
vel az állam iránti b u z g ó l e l k e s e d é s s e l és teljes e g y e t é r t é s b e n v é d e l m e z t e és védel­
m e z i a k ö z t á r s a s á g o t és a r ó m a i n é p szabadságát, s mivel C. C a e s a r p r o p r a e t o r k é n t
hadseregével Gallia t a r t o m á n y s e g í t s é g é r e sietett, lovasokat, íjászokat, e l e f á n t o k a t
b i z t o s í t o t t a m a g a és a r ó m a i n é p r e n d e l k e z é s é r e , s az á l l a m s z o r o n g a t o t t h e l y z e t é ­
b e n v é d e l m é b e v e t t e a r ó m a i n é p b i z t o n s á g á t és m é l t ó s á g á t : m i n d e z e k fejében a
s e n a t u s úgy határoz, hogy C. Caesar, C a i u s fia, p o n t i f e x és propraetor, legyen s e n a -
tor, a volt p r a e t o r o k s o r á b a n nyilvánítson v é l e m é n y t , s ha v a l a m i l y e n t i s z t s é g r e pá­
lyázik, úgy t e k i n t s é k , m i n t h a az e l ő z ő é v b e n q u a e s t o r l e t t v o l n a . "
Ugyan mi o k b ó l ne kívánnók, ö s s z e í r t atyák, hogy m i n é l e l ő b b elnyerje a l e g m a g a ­
s a b b t i s z t s é g e k e t ? M i k o r ugyanis a hivatalviselést szabályozó t ö r v é n y e k é r e t t e b b
kort á l l a p í t o t t a k m e g a c o n s u l s á g h o z , az ifjúság m e g g o n d o l a t l a n s á g á t ó l t a r t o t t a k . C.
C a e s a r a z o n b a n ifjú k o r a e l l e n é r e igazolta, h o g y ragyogó, k i e m e l k e d ő k é p e s s é g e k
e s e t é n n e m s z ü k s é g e s a z é l e t k o r e l ő r e h a l a d á s á t kivárni. A m i régi vágású, j ó erköl-
 5.2.9. KÖZIGAZGATÁSI ÁTSZERVEZÉSEK AUGUSTUS ALATT 411

c s ű ő s e i n k k ö r é b e n e z é r t i s n e m voltak ilyen törvények; ezeket c s a k s o k é v m ú l t á n

h o z t a magával a t i s z t s é g e k hajhászása, h o g y a kortárs pályázók elé lépcsőfokokat ál­
lítson, így a z u t á n gyakran v e s z t e k el nagy r e m é n y ű t e h e t s é g e k , m i e l ő t t m é g az állam
h a s z n á r a l e h e t t e k volna.
A r é g i e k i d e j é b e n a z o n b a n a Rullusok, a D e c i u s o k , a C o r v i n u s o k és sokan m á s o k ,
az újabb i d ő k b e n pedig az i d ő s e b b Africanus, C. F l a m i n i u s , akik m e g l e h e t ő s e n fiata­
l o n l e t t e k c o n s u l o k , h a t a l m a s t e t t e k e t v i t t e k végbe, a m e l y e k k e l gyarapították a ró­
m a i n é p b i r o d a l m á t s a m a g u k n e v é n e k d i c s ő s é g é t . H o g y a n ? A m a k e d ó n Alexander,
aki m á r k o r a ifjúságában m e g k e z d t e nagyszerű haditetteit, n e m d e h a r m i n c h á r o m
éves korában, é l e t é t v e s z t e t t e ? Ez tíz évvel a l a t t a van a n n a k a kornak, a m e l y e t a mi
t ö r v é n y e i n k a c o n s u l s á g h o z m e g s z a b n a k . E b b ő l is m e g l e h e t ítélni, hogy a kiválóság
k i b o n t a k o z á s a gyorsabb, m i n t a z é l e t k o r é .
M. E.

5.2.9. KÖZIGAZGATÁSI Á T S Z E R V E Z É S E K
A U G U S T U S ALATT

Suetonius: De vita Caesarom [A Caesarok élete], Augustus 3 7 . 1 - 2 .

3 7 . A z t akarta, h o g y az á l l a m igazgatásában m i n é l t ö b b e n részt vegyenek, e z é r t új hi­

vatalokat e s z e l t ki: így a k ö z m u n k á k n a k , az utaknak, a vízvezetékeknek, a T i b e r i s
szabályozásának, az i n g y e n g a b o n a k i o s z t á s á n a k felügyeletét (cura operum publicorum,
viarum, aquarum, alvei Tiberis, frumenti populo dividundi), a városi elöljáróságot (praefec-
tura urbis), a z t á n egy h á r m a s b i z o t t s á g o t a s e n a t o r o k m e g v á l a s z t á s á r a (triumvirátus
legendi senatus), egy m á s i k a t m e g , valahányszor c s a k kellett, a lovagok c s a p a t s z e m l é i ­
n e k m e g t a r t á s á r a ( [ t r i u m v i r á t u s ] recognoscendi turmas equitum). A h o s s z ú idő ó t a be
n e m t ö l t ö t t c e n s o r i t i s z t s é g e t b e t ö l t ö t t e . G y a r a p í t o t t a a p r a e t o r o k l é t s z á m á t . Azt kö­
v e t e l t e továbbá, h o g y valahányszor őt a c o n s u l i tisztséggel megbízzák, ne egy, ha­
n e m k é t hivatali t i s z t t á r s a t adjanak m e l l é ; d e kívánságát n e m t u d t a keresztülvinni,
á l t a l á n o s a n e l l e n e z t é k , m o n d v á n : eléggé c s o r b í t j a m é l t ó s á g á t m á r a z is, h o g y t i s z t s é ­
get n e m e g y m a g a viseli, h a n e m egy m á s i k személlyel m e g o s z t v a .

• Lásd még a 4.6.33. szemelvényt.

K. F.

5 . 2 . 1 0 . A U G U S T U S M E G K A P J A „ A H A Z A ATYJA" M E L L É K N E V E T

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Augustus 5 8 . 1 - 2 .

1. Az e g é s z n é p egyhangúlag a l e g n a g y o b b l e l k e s e d é s s e l r u h á z t a rá „A h a z a atyja"
m e l l é k n e v e t (patris patriae cognomen): e l ő s z ö r a k ö z n é p (plebs), A n t i u m b a küldött kö­
v e t s é g e útján; m i n t h o g y ezt n e m fogadta el, kis idő m ú l v a R ó m á b a n , m i k o r a szín-
412 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

h á z b a belépett, a b a b é r k o s z o r ú s ü n n e p l ő k ö z ö n s é g a d o t t h a n g o t e kívánságnak; vé­

gül a s e n a t u s a curiában, m é g p e d i g n e m határozattal, n e m közfelkiáltással (neque
decreto, neque adclamatione), h a n e m Valerius M e s s a l a révén, aki a t ö b b i e k m e g b í z á s á ­
ból így szólt hozzá: „Áldást és s z e r e n c s é t n e k e d és családodnak, C a e s a r Augustusi
Ezzel, úgy gondoljuk, e g y s z e r s m i n d a h a z á n a k is ö r ö k s z e r e n c s é t és b o l d o g s á g o t kí­
vánunk: a s e n a t u s a r ó m a i néppel e g y e t é r t é s b e n a h a z a atyjaként üdvözöl t é g e d . " 2.
Augustus k ö n n y e z v e így felelt n e k i (ezt is változtatás n é l k ü l i d é z e m , m i n t az i m é n t
M e s s a l a szavait): „ M i n d e n vágyam beteljesült, Egybegyűlt Atyák (patres conscripti),
így h á t mi m á s t is k é r h e t n é k a h a l h a t a t l a n i s t e n e k t ő l , m i n t h o g y ez a ti e n g e m illető
e g y e t é r t é s e t e k é l e t e m végéig m e g m a r a d j o n ! "
K. F.

5.2.11. A LEGKORÁBBI ESKÜ S Z Ö V E G E A U G U S T U S Ü D V É É R T

BAETICÁBÓL

1983-ban a spanyolországi Sevilla tartományban Las Cabezas de San Jüan közelében, Las
Palmillas lelőhelyen (municipium Conobaria?) szerencsés körülmények között előkerült
59 x 2 9 - 3 9 cm méretű feliratos bronztábla. Az Augustusnak tett eskü szövegéből mintegy a
fele (18 sor) maradt meg. J. González: The first oath pro salute Augusti found in Baetica. ZPE
72., 1988, 113-127.
Kr. e. 6-5.

P u b l i u s P e t r o n i u s Türpilianus, P u b l i u s f i a p r o c o n s u l s á g á n a k é s M a r c u s Alfius
L a c h e s , G a i u s f i a q u a e s t o r s á g á n a k (vagy legátus p r o p r a e t o r i m e g b í z a t á s á n a k ) évé­
b e n T i t u s Q u i n c t i u s S i l o , T i t u s fia, v a l a m i n t a c u n a b r i a i elöljárók, a s e n a t u s és a n é p
a k ö v e t k e z ő szavakkal t e t t e k e s k ü t :
L e g j o b b l e l k i i s m e r e t e m r e m o n d o m , h o g y az I m p e r á t o r C a e s a r A u g u s t u s , a D i v u s
fia, p o n t i f e x m a x i m u s , v a l a m i n t G a i u s Caesar, A u g u s t u s fia, az „ifjúság h e r c e g e "
(princeps iuventutis), kijelölt c o n s u l (consul designatus), pontifex, azonfelül L u c i u s C a e ­
sar, Augustus fia és M a r c u s Agrippa, A u g u s t u s u n o k á j a (értsd: M a r c u s Agrippa
P o s t u m u s - a ford.) üdvéért, t i s z t e l e t é é r t és g y ő z e l m é é r t s z a v a m a t a d o m és fegyvert
fogok. B a r á t a i m és t á r s a i m ugyanazok lesznek, akikről t u d o m , h o g y n e k i k is baráta­
ik, akik v i s z o n t e l l e n s é g e i k pártján állnak, azokról k i j e l e n t e m , h o g y n e k e m is e l l e n ­
s é g e i m lesznek. H a pedig valaki b á r m i t t e n n e vagy akár c s a k g o n d o l n a ő e l l e n ü k , azt
addig f o g o m üldözni szárazon és vízen, m í g írmagja s e m m a r a d . . .
T. K.

• A baeticain kívül az egész Római Birodalom területéről mindössze két helyen maradt fenn
az Augustusnak tett eskü szövege feliratos formában: Samoson (Kr. e. 6 - 5 ) , valamint a
paphlagoniai Phazimonban (Kr. e. 3. március 6.). Egy-egy közösség, tartomány lakossága által
tett eskü hagyománya a hellenisztikus korra megy vissza - előképének a milétosiak által II.
Ptolemaios Philadelphosnak Kr. e. 262-ben tett esküt tekinthetjük. Ezt a hagyományt Iulius
 5.2.12. A PAPHLAGÓNIA1AK ESKÜJE AUGUSTUSNAK 413

Caesar is felelevenítette (Kr. e. 4 4 ) , Octavianus pedig - még az actiumi ütközetet megelőzően

Kr. e. 32-ben - a nyugati provinciákkal is letetette. Augustust követően más császárok is fenn­
tartották ezt a szokást (lásd pl. az assosiak Caligula császárnak tett esküjének szövegét - CIL
I I 1 7 2 = ILS 1 9 0 ) , amely egyaránt vonatkozott az adott közösségben, tartományban vagy biro­
dalomrészben élő római polgárokra és a bennszülött népességre.

5.2.12. A PAPHLAGÓNIAIAK E S K Ü J E A U G U S T U S N A K

OGIS 532.
A feliratot a 19. század végén a Halys folyó jobb partján elterülő Vezir-Köprü lelőhelyen, az
ókori Amisos városától nyugatra találták. Ma az Isztambuli Régészeti Múzeum őrzi.
Kr. e. 3.

Az i s t e n (i Iulius) fiának, C a e s a r Augustus i m p e r a t o r n a k t i z e n k e t t e d i k consulságától

s z á m í t o t t h a r m a d i k e s z t e n d ő b e n , m á r c i u s hó 6-án G a n g r a városában a piactéren a
paphlagóniai l a k o s o k m e g b í z o t t j a és az ügyeiket i n t é z ő r ó m a i a k k ö z ö t t létrejött eskü.

E s k ü s z ö m Zeusra, Gére, Héliosra, valamint minden istenre és istennőre, sőt magára

Augustusra, h o g y szavaimmal, t e t t e i m m e l é s g o n d o l a t a i m m a l e g é s z é l e t e m b e n en­
g e d e l m e s k e d n i fogok C a e s a r A u g u s t u s n a k , fiainak és utódainak; b a r á t a i m n a k tar­
t o m azokat, akiket ő k a n n a k tartanak, é s e l l e n s é g e m n e k t e k i n t e m azokat, akiket ő k
a n n a k í t é l n e k . M i n d a z é r t , a m i a fent e m l í t e t t e k é r d e k é t szolgálja, n e m f o g o m k í m é l ­
n i s e m t e s t e m , s e m l e l k e m , s ő t m é g saját é l e t e m e t avagy g y e r m e k e i m é t s e m , h a n e m
a velük (ti. az uralkodóval és utódaival) k a p c s o l a t o s dolgokban m i n d e n k é p p vállalni
fogok m i n d e n veszélyt. ( E s k ü s z ö m továbbá,) hogy h a azt t a p a s z t a l o m , vagy t u d o ­
m á s t s z e r z e k arról, hogy valaki a s z ó b a n forgó s z e m é l y e k ellen m o n d , tervez vagy el­
k ö v e t valamit, a k k o r e l l e n s é g k é n t fogok viselkedni vele s z e m b e n . A k i k e t ő k m a g u k
e l l e n s é g ü k n e k t e k i n t e n e k , a z o k a t szárazon és vízen tűzzel-vassal fogom üldözni és
t á m a d n i . H a pedig valami olyat t e n n é k , a m i e z e n esküvel e l l e n t é t e s , vagy n e m tarta­
n á m m a g a m a z e s k ü b e n foglaltakhoz, a k k o r é n m a g a m k í v á n o m , h o g y á t k o z o t t le­
gyek, v e s s z e n m i n d e n , a m i h a s z n o m r a válik, t e s t e m é s l e l k e m m i n d e n e s t ü l pusztul­
j o n el, g y e r m e k e i m n e k é s e g é s z n e m z e t s é g e m n e k írmagja s e maradjon, egész n e m ­
z e d é k e m é s m i n d e n u t á n a m k ö v e t k e z ő (ti. n e m z e d é k ) s e m m i s ü l j ö n m e g , r o k o n a i m ,
illetve l e s z á r m a z o t t a i m t e s t é t pedig s e m föld, s e m t e n g e r b e n e fogadja, é s gyümöl­
csöt se teremjen nekik.

U g y a n e r r e e s k ü d t e k m e g a vidéken l a k ó k is m i n d a n n y i a n a helyi Augustus-szen-

t é l y e k b e n , A u g u s t u s oltárainál. Ugyanígy, A u g u s t u s t e m p l o m á b a n , A u g u s t u s oltára
m e l l e t t e s k ü d t e k m e g a p h a z i m ó n b e l i e k , akik a m o s t N e a p o l i s n a k n e v e z e t t v á r o s b a n
laknak.
P. H. A.
414 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

• A feliraton a paphlagóniaiak által Augustus császárnak tett hűségeskü szövege olvasható. Az

itáliai és a provinciális lakosság által birodalomszerte a császárkultusz színhelyén, nevezete­
sen az uralkodó (itt: Augustus) és Róma közös szentélyében, illetve oltáránál hivatalosan le­
tett eskü szokását Augustus vezette be. Gyakorlattá vált a császárkor későbbi időszakában is,
hogy a - békés vagy erőszakos úton trónra kerülő - új császárok a birodalom lakosságának hű­
ségét esküvel próbálták a maguk számára biztosítani. Az eskü teljes egészében a lakosság szá­
mára kötelező érvénnyel bír, és megtorló intézkedéseket helyez kilátásba annak be nem tartá­
sa esetére.

5.2.13. A CSÁSZÁRKULTUSZ HAGYOMÁNYÁNAK M E G T E R E M T É S E

AUGUSTUS IDEJÉN

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 5 1 . 2 0 . 6 - 8 .

C a e s a r ezalatt m á s i n t é z k e d é s e k e t i s h o z o t t . E l r e n d e l t e , h o g y R ó m a , v a l a m i n t atyja,
C a e s a r számára, akit Iulius h é r ó s n a k (Divus Iulius) n e v e z e t t el, s z e n t l i g e t e k e t j e l ö l j e ­
n e k ki E p h e s o s b a n , illetve Nikaiában, A s i a és B i t h y n i a korabeli fővárosaiban, az ille­
tő v á r o s o k t e r ü l e t é n l e t e l e p e d e t t r ó m a i a k n a k pedig p a r a n c s b a a d t a t i s z t e l e t ü k e t . A
h e l l é n nevet viselő i d e g e n e k pedig azt az u t a s í t á s t kapták, h o g y s z e m é l y e s e n az ő
t i s z t e l e t é r e l é t e s í t s e n e k valamilyen s z e n t területet, az asiaiak P e r g a m o n b a n , a
bithyniaiak pedig N i k o m é d i á b a n . Ez a k e z d e m é n y e z é s a z u t á n a t ö b b i c s á s z á r (auto-
kratór) alatt is folytatódott, m é g h o z z á n e m c s u p á n a h e l l é n e k k ö r é b e n , h a n e m a t ö b ­
bi, r ó m a i f e n n h a t ó s á g alá t a r t o z ó provinciában is. M e r t m a g á b a n a V á r o s b a n vagy
Itália t ö b b i r é s z é n egyikük s e m m e r é s z e l t ilyesmit cselekedni, l e t t légyen b á r m é g o l y
é r d e m e s is. Haláluk u t á n m i n d a z o n á l t a l itt is j u t t a t n a k i s t e n t m e g i l l e t ő t i s z t e l e t e t az
igazságos uralkodóknak, s ő t s z e n t é l y e k e t is e m e l n e k n e k i k .

• Több szemelvényben olvashattunk a római birodalom keleti felében halála után Iulius Cae­
sarnak és még életében Augustusnak emelt szentélyekről. Cassius Dio egyenesen azt állítja,
hogy maga Augustus rendelkezett minderről. A császárkultusz mindenesetre valóban Augus-
tustól vette kezdetét, és lassan tért hódított Italiában is, kezdetben csak az uralkodók halála
utánra vonatkozóan. A szerző jól érzékelteti a császárkultusz egyetemes voltát azokon a terü­
leteken, amelyek római fennhatóság alá tartoznak.
T. K.

5.2.14. A U G U S T U S KULTUSZA

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 56. 4 6 . 1 - 5 .

1. E z t a z o n b a n c s a k k é s ő b b k e z d t é k híresztelni; a k k o r i b a n viszont, A u g u s t u s i h a l h a ­
t a t l a n n a k kiáltva ki, és papi t e s t ü l e t e t és s z e r t a r t á s o k a t alapítva n e k i , p a p n ő j é n e k
 5.2.15. A K1S-ÁZSIAI GÖRÖG VÁROSOK RÓMAIAK ÁLTAL „JAVASOLT" NAPTÁRREFORMJA... 415

Líviát n e v e z t é k ki, aki akkor m á r a Iulia és az Augusta n e v e t is viselte. 2. Azt is enge­

délyezték neki, h o g y lictort vegyen igénybe a s z e r t a r t á s o k v é g z é s e alatt. Lívia pedig
k é t s z á z ö t v e n e z e r drachmával (értsd dénárral - a ford.) j u t a l m a z o t t egy bizonyos
N u m e r i u s A t t i c u s nevű, praetori rangú s e n a t o r t , a m i é r t az m e g e s k ü d ö t t rá, hogy lát­
ta A u g u s t u s t az é g b e e m e l k e d n i , ahogyan azt Proclusról és R o m u l u s r ó l m o n d j á k . 3.
R ó m á b a n a s e n a t u s h a t á r o z a t a alapján, Livia és T i b e r i u s k i v i t e l e z t e t é s é b e n t e m p l o ­
m o t e m e l t e k n e k i , és m á s u t t is s o k helyen, h o l a n é p kívánságára, h o l a n n a k e l l e n é r e
é p í t t e t v e őket. T e m p l o m m á s z e n t e l t é k a nolai házat is, ahol Augustus elhunyt. 4.
A m í g A u g u s t u s R ó m a városi t e m p l o m a felépült, arany k é p m á s á t egy k e r e v e t e n M a r s
( U l t o r ) t e m p l o m á b a n h e l y e z t é k el, és ezt a k é p m á s t m i n d e n t e k i n t e t b e n p o n t o s a n
úgy t i s z t e l t é k , ahogyan a z u t á n a szobrát t a r t o t t á k t i s z t e l e t b e n . M e g s z a v a z t á k n e k i
azt is, h o g y k é p m á s á t n e m v o n u l t a t h a t j á k fel senki h a l o t t i k ö r m e n e t é b e n s e m ; hogy
s z ü l e t é s é n e k e m l é k é r e a c o n s u l o k r e n d e z z e n e k a M a r s é h o z h a s o n l ó j á t é k o k a t ; és
h o g y a n é p t r i b u n u s o k (démarchoi), lévén sacrosanctusok, i n t é z z é k az Augustalia rende­
z é s é t . 5. E z e k pedig m i n d e n m á s t a h a g y o m á n y o k szerint v é g e z t e k (tudniillik a dia­
dalmenetben szokásos öltözetet használták a kocsiversenyeken), csak a kocsikra
n e m l é p t e k fel. E z e k e n kívül Livia m a g á n ü n n e p e t is t a r t o t t h á r o m n a p o n át a Pala-
t i u m b a n , a m e l y m á i g i s f e n n m a r a d t m i n d e n császár idejében.
B. Á.

• A haláluk után „istenivé" (Divus) avatott uralkodók kultuszát Augustus Tiberius és Livia ál­
tal meghonosított tisztelete alapján ápolták a császárkorban. Csak találgatni lehet arra vonat­
kozóan, hogy az Augustus halálát követően a senatus elé vitt és ott felolvasott, Augustus által
a saját temetésére adott utasításokat is tartalmazó négy könyv egyikében voltak-e lefektetve
mindezek az alapelvek (lásd „A principatuskor uralmi rendje alapelveinek kijelölése Augustus
végrendeletében" c, 5.2.19. sz. szemelvényt).

5.2.15. A KIS-ÁZSIAI G Ö R Ö G V Á R O S O K R Ó M A I A K ÁLTAL

„JAVASOLT" N A P T Á R R E F O R M J A : A U G U S T U S S Z Ü L E T É S N A P J A
M I N T A HELYI I D Ő S Z Á M Í T Á S K E Z D E T E

SIG 4 5 8 .
A káriai (Kis-Ázsia) Priéné - Gülübahce területén előkerült görög és latin nyelvű felirat.
Kr. e. 9.

( É v k e z d ő n a p n a k ) vajon mi l e h e t k e l l e m e s e b b vagy kedvezőbb, m i n t a l e g i s t e n i b b

C a e s a r s z ü l e t é s n a p j a ? ! E z t m é l t á n t a r t a n á n k m e g f e l e l ő n e k m i n d e n dolog m e g k e z d é ­
s é h e z - m é g ha n e m is a t e r m é s z e t , de b i z o n y a h a s z n o s s á g s z e m p o n t j á b ó l - m é g ak­
k o r is, ha a megfáradt és s z e r e n c s é t l e n ü l egyensúlyát v e s z t e t t világrendet n e m állí­
t o t t a volna helyre, és n e m n y i t o t t v o l n a új távlatokat az e g é s z m i n d e n s é g számára,
416 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

a m e l y m á r - ha C a e s a r m i n d e n k i k ö z ö s s z e r e n c s é j é r e m e g n e m s z ü l e t e t t v o l n a - leg­
i n k á b b a p u s z t u l á s t ó h a j t o t t a . E z é r t aztán bárki joggal t e k i n t h e t i é l e t e és l é t e z é s e
k e z d e t é n e k azt ( a n a p o t ) , h i s z e z adta vissza a z életkedvét. É s m i n t h o g y e g y e t l e n e g y
h a s z n o s k e z d e m é n y e z é s s e m t a l á l h a t n a olyan napot, a m e l y s z e r e n c s é s e b b k i i n d u l ó ­
p o n t u l szolgálna m i n d a k ö z ö s s é g r e , m i n d pedig az e g y é n r e nézve, m i n t azt, a m e l y e n
m i n d e n k i s z á m á r a felvirradt a s z e r e n c s e napja, ezért m a j d h o g y n e m s z ü k s é g s z e r ű e n
k ö v e t k e z i k az is, h o g y ugyanez a nap a m e g f e l e l ő az A s i á b a n levő v á r o s o k n a k is tiszt­
ségviselőik b e i k t a t á s á r a . Nyilvánvaló, h o g y valami i s t e n i s z á n d é k r e n d e z t e el így a
dolgot előre, h o g y ezáltal a l k a l m a t adjon A u g u s t u s t i s z t e l e t é r e , aki c s a k a b b a n az
e s e t b e n hajlandó v o n a k o d á s n é l k ü l örülni az i r á n t a m e g n y i l v á n u l ó effajta m e g t i s z ­
t e l t e t é s e k n e k , h a m i n d e n egyes e s e t b e n f i g y e l m e t fordítunk arra, h o g y egy régi ün­
n e p e t h e l y e t t e s í t s ü n k ezzel a z újjal. A z e m b e r e k i s s z í v e s e b b e n ü n n e p e l n é k m i n d ­
nyájuk k ö z ö s születésnapját, ha l e n n e ilyen, a t i s z t s é g v i s e l ő k h i v a t a l b a l é p é s e pedig
valami sajátos ö r ö m ö t j e l e n t . S z e r i n t e m m i n d e n á l l a m b a n ugyanarra a napra, m é g ­
pedig a l e g i s t e n i b b C a e s a r s z ü l e t é s n a p j á r a e s i k újév, és u g y a n e z e n a n a p o n lép m i n ­
denki hivatalba, e z pedig n e m m á s , m i n t a z o k t ó b e r e l s e j é t m e g e l ő z ő k i l e n c e d i k n a p
( s z e p t e m b e r 2 3 . - a ford.). Azért, hogy k i e m e l k e d ő b b és m e g b e c s ü l t e b b legyen ez a
nap, é s m i n d e n k i s z á m á r a m é g e m l é k e z e t e s e b b é váljék, m e g kell m é g h o n o s í t a n i egy
k ü l h o n i i s t e n s é g t i s z t e l e t é t , a m e l y v é l e m é n y e m s z e r i n t a l e g h a s z n o s a b b lesz a t a r t o ­
m á n y számára. F e l kell j e g y e z n i az asiai közgyűlés n é p h a t á r o z a t á t , a m e l y m a g á b a n
foglalja az ő (ti. A u g u s t u s ) r é s z é r e m e g s z a v a z o t t ö s s z e s k i t ü n t e t é s t , h o g y az Augus­
t u s m e g t i s z t e l t e t é s e ügyében szerzett é r d e m e i n k ö r ö k r e f e n n m a r a d j a n a k . E l r e n d e ­
l e m , hogy a m i n d k é t nyelven m e g í r t p a r a n c s u t á n a k ő t á b l á r a felvésett n é p h a t á r o z a ­
t o t a s z e n t é l y b e n állítsák fel.

II

A p o l l ó n i o s főpapnak, az a e z a n a e b e l i M é n o p h i l o s fiának e l ő t e r j e s z t é s e alapján az

asiabeli h e l l é n e k provinciagyűlése a k ö v e t k e z ő h a t á r o z a t o t h o z t a . Az é l e t ü n k e t m i n ­
den t e k i n t e t b e n irányító e l ő r e l á t á s k ö z é n k h o z t a Augustust, i g y e k e z e t e t é s becsvá­
gyat t á m a s z t o t t b e n n e , és az e m b e r e k iránti j ó i n d u l a t b ó l e r é n y e k k e l h a l m o z v a el, az
é l e t b e n e l k é p z e l h e t ő l e g t ö k é l e t e s e b b tulajdonságokkal r u h á z t a fel ő t . M a g u n k é s
u t ó d a i n k s z á m á r a m e g m e n t ő k é n t é r k e z e t t ő, aki a h á b o r ú k n a k v é g e t v e t e t t és m i n ­
d e n t r e n d b e h o z o t t . É p p e n e z é r t nyilvánvaló, h o g y a c s á s z á r m i n d e n e l ő z e t e s e n h o z ­
zá fűzött r e m é n y t ( b e v á l t o t t ) , és n e m c s a k a k o r á b b a n é l t j ó t e v ő k e t m ú l t a felül, h a ­
n e m a z u t á n a k ö v e t k e z ő n e k s e m h a g y o t t s e m m i r e m é n y t arra, h o g y t ú l s z á n y a l h a s s a
őt. Az i s t e n s z ü l e t é s n a p j a j e l e n t e t t e a t ő l e e r e d ő á l d á s o k k i i n d u l ó p o n t j á t . A s i a pedig
L ( u c i u s ) Vulcacius Tullus ( . . . ) , Papius ( . . . ) j e g y z ő s é g e idején S m y r n á b a n m e g s z a ­
vazta, hogy az, akitől az i s t e n s z á m á r a a l e g n a g y o b b m e g t i s z t e l t e t é s ö t l e t e s z á r m a ­
zott, k o s z o r ú t é r d e m e l . Paullus F a b i u s M a x i m u s , az u r a l k o d ó a k a r a t á b ó l a p r o v i n c i a
üdvére k i n e v e z e t t p r o c o n s u l s z á m t a l a n j ó t é t e m é n n y e l gyarapította a provinciát,
a m e l y e k e t m i n d k i m e r í t ő e n felsorolni senki s e m t u d n a . Ő j a v a s o l t a azt a h e l l é n e k ál-
 5.2.15. A K1S-ÁZSIAI GÖRÖG VÁROSOK RÓMAIAK ÁLTAL „JAVASOLT" NAPTÁRREFORMJA... 417

tal m i n d e d d i g i s m e r e t l e n m e g t i s z t e l t e t é s t Augustusnak, hogy az ő születésnapjától

s z á m í t s á k az idő k e z d e t é t .
Ezért az Asiában élő hellének úgy határoztak - kísérje szerencse az üdvös döntést -,
h o g y újév n a p j a m i n d e n v á r o s b a n a z o k t ó b e r e l s ő napját m e g e l ő z ő kilencedik napra,
A u g u s t u s s z ü l e t é s n a p j á r a e s s é k . É s azért, hogy m i n d e n egyes v á r o s b a n e g y b e e s s é k
ez a nap, e l h a t á r o z t á k , h o g y a rómaival p á r h u z a m o s a n fogják használni a görög nap­
m e g j e l ö l é s e k e t . Az e l s ő h ó n a p pedig, a m e l y s z e p t e m b e r 2 3 - á n , a császár s z ü l e t é s ­
n a p j á n kezdődik, a h a t á r o z a t é r t e l m é b e n C a e s a r n e v é t viselje. Azt a k o s z o r ú t pedig,
a m e l y e t a n n a k szántak, aki a l e g n a g y s z e r ű b b j a v a s l a t o t teszi a uralkodó m e g t i s z t e l é -
sére, adják M a x i m u s p r o c o n s u l n a k . M i n d e n k o r h i r d e s s é k ki P e r g a m o n b a n , a r ó m a i
c s á s z á r o k t i s z t e l e t é r e r e n d e z e t t atlétikai v e r s e n y e k alkalmával, h o g y A s i a lakossága
m e g k o s z o r ú z z a Paulus F a b i u s M a x i m u s t , aki a l e h e t ő l e g n a g y o b b j á m b o r s á g g a l ta­
lált új a l k a l m a t a c s á s z á r t i s z t e l e t é r e . Ugyanígy h i r d e s s é k ezt ki az egyes v á r o s o k b a n
a c s á s z á r o k t i s z t e l e t é r e r e n d e z e t t v e r s e n y e k alkalmával. írják fel a p r o c ó n s u l levelét
és A s i a p r o v i n c i a n é p h a t á r o z a t á t egy fehér kőtáblára, és állítsák fel azt R ó m a és
A u g u s t u s s z e n t é l y k ö r z e t é b e n . A z é v e n k é n t m e g b í z o t t j o g i k é p v i s e l ő k pedig gondos­
k o d j a n a k arról, h o g y a közigazgatási k ö z p o n t o k b a n is v é s s é k fel fehér k ő l a p o k r a
M a x i m u s levelét és az asiai n é p h a t á r o z a t o t , és e z e k e t a s z t é l é k e t a császárkultusz
t e m p l o m a i b a n állítsák föl. A h ó n a p o k a t pedig a k ö v e t k e z ő k é p p e n s z á m í t s á k : C a e s a r
3 1 nap, A p e l l a i o s 3 0 nap, Audnaios 3 1 nap, Peritios 3 1 nap, D y s t r o s 2 8 , X a n d i k o s
3 1 , Artemisión 3 0 , Daisios 3 1 , Panémos 3 0 , Lóos 3 1 , Gorpiaios 3 1 , Hyperberetaios
3 0 . Ö s s z e s e n 3 6 5 n a p . E b b e n a z évben a z o n b a n a s z ö k ő n a p m i a t t a X a n d i k o s 3 2 na­
pig t a r t s o n . És h o g y m o s t a n t ó l helyükre k e r ü l j e n e k a n a p o k és a h ó n a p o k , a m o s t a n i
Peritios h ó n a p c s a k a 1 4 . napig t a r t s o n , u t á n a pedig, j a n u á r 2 4 - é n kezdjük s z á m í t a n i
a D y s t r o s h ó n a p e l s ő napját. És m i n d e n egyes h ó n a p e l s ő n a p j a a r ó m a i h ó n a p e l s ő
napját m e g e l ő z ő k i l e n c e d i k n a p r a fog e s n i . A s z ö k ő n a p pedig k é t évet kihagyva m i n ­
dig a X a n d i k o s h ó n a p e l s ő napja elé legyen beiktatva.

III

A p o l l ó n i o s főpapnak, az a e z a n a e b e l i M é n o p h i l o s fiának e l ő t e r j e s z t é s e alapján az

asiabeli h e l l é n e k provinciagyűlése a k ö v e t k e z ő h a t á r o z a t o t h o z t a . M i n t h o g y Paulus
F a b i u s M a x i m u s p r o c ó n s u l r e n d e l e t é n e k é s a z a s i a b e l i e k n é p h a t á r o z a t á n a k megfe­
l e l ő e n a t i s z t s é g v i s e l ő k hivatalba l é p é s e m i n d e n ü t t újév napján kell h o g y történjék,
e z é r t a tisztségviselő-választás e r e d m é n y é n e k k i h i r d e t é s é r e v o n a t k o z ó rendszabály
é r t e l m é b e n t i l o s a v á l a s z t á s o k a t a tizedik h ó n a p tizedik napja utáni i d ő s z a k b a n ren­
dezni, a m i n t ez C o r n e l i u s (Sulla) t ö r v é n y é b e n is írva van.
P. H. A.

• Asia provincia négy különböző városában maradtak fenn töredékei ennek a szövegnek. A leg­
jobb állapotban a Priéné fórumán (az északi oszlopcsarnokban) talált felirat őrződött meg. A tö­
redékekből látszik, hogy kétnyelvű felirat volt: eredetileg egy latin szöveg előzte meg a fenti
fordítás alapjául szolgáló görög változatot.
418 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

A szöveg három részből áll: 1. Paul(l)us Fabius Maximusnak, Asia proconsulának levele a
görög városokhoz, amelyben arra buzdítja azokat, hogy naptárukat római mintára alakítsák át,
és az évet Augustus születésnapjával kezdjék. Ennek a szövegrésznek a latin eredetijét a görög
szöveg fölé vésték. 2. Asia görög városainak határozata, amely kimondja, hogy Paullus Fabius
javaslatát fogják követni. 3. Másik határozat arról, hogy a tisztviselőket még Augustus szüle­
tésnapja előtt válasszák meg, hogy hivatalukat az adott napon elfoglalhassák.
Augustus születésnapját (szeptember 23.) az Asia provinciabeli görög városok időszámítá­
sának kezdő napjául javasolta a helytartó, és kezdeményezte a görög városok naptárának a ró­
maihoz való igazítását. A javaslat elfogadásában és a javaslattevő személyének kitüntetésében
- legalábbis a felirat nyilván nem elfogulatlan és a rómaiak által biztosan meghatározott szö­
vegezése szerint - szinte versengtek egymással a kis-ázsiai görög városok.

5.2.16. A U G U S T U S DINASZTIKUS TERVEI

Tacitus: Annales [Evkönyvek] 1.3.1-5.

1. Augustus e g y é b k é n t u r a l m a t á m a s z á u l C l a u d i u s M a r c e l l u s t , n ő v é r e fiát, e g é s z e n
fiatal korában pontifexi és aedilis curulisi m é l t ó s á g g a l , M a r c u s Agrippât pedig, aki
n e m volt ugyan e l ő k e l ő származású, de jó k a t o n a és g y ő z e l m é b e n t á r s a (ignobilis loco,
bonus militia et vktoriae socius), megismételt consulsággal tüntette ki (geminatis
consulatibus extulit), majd M a r c e l l u s halála u t á n vejéül választotta; T i b e r i u s N é r ó t és
Claudius D r u s u s t - m o s t o h a f i a i t - i m p e r á t o r i c í m m e l ö r e g b í t e t t e , b á r h á z a n é p e
m é g a k k o r is é r i n t e t l e n volt. 2. M e r t az Agrippától s z ü l e t e t t G a i u s t és L u c i u s t a C a e ­
sarok családjába fogadta, és bár m é g a g y e r m e k t o g á t s e m v e t e t t é k le, l á t s z ó l a g o s vo­
n a k o d á s a e l l e n é r e forrón ó h a j t o t t a , h o g y az ifjúság v e z é r e i n e k (principes iuventutis) c í ­
m e z z é k és c o n s u l l á j e l ö l j é k őket. 3. A m i n t Agrippa t á v o z o t t az é l ő k sorából, a
hispániai s e r e g e k h e z induló L u c i u s Caesart, v a l a m i n t a z A r m e n i á b ó l h a z a t é r ő é s se­
besülésével bajlódó G a i u s t pedig a v é g z e t t ő l s i e t t e t e t t halál vagy m o s t o h a a n y j u k ,
Lívia c s e l s z ö v é s e ragadta el, mivel D r u s u s m á r k o r á b b a n elhunyt, s egyedül N e r o
m a r a d t é l e t b e n m o s t o h a f i a i közül, feléje fordult m i n d e n k i : fiává, uralkodótársává, a
t r i b u n u s i h a t a l o m részesévé e m e l t e é s s o r b a n v a l a m e n n y i s e r e g n e k b e m u t a t t a , any­
j á n a k n e m - m i n t addig - titkolt m e s t e r k e d é s é r e , h a n e m nyílt b i z t a t á s á r a . 4. M e r t az
annyira b e h á l ó z t a az öreg Augustust, h o g y egyetlen unokáját, Agrippa P o s t u m u s t
P l a n a s i a s z i g e t é r e s z á m ű z t e , pedig s e m m i b ű n t n e m b i z o n y í t o t t a k rá, legfeljebb azt,
hogy t e l j e s e n faragatlan és o k t a l a n u l k é r k e d i k t e s t i erejével. 5. Ám - H e r c u l e s r e ! -
G e r m a n i c u s t , D r u s u s fiát, a nyolc rajnai legio é l é r e á l l í t o t t a (octo apud Rhenum
legionibus inposuit) s ö r ö k b e fogadtatta T i b e r i u s s z a l , b á r T i b e r i u s h á z á b a n is volt egy
ifjú - h o g y m i n é l t ö b b e k r e t á m a s z k o d h a s s o n .

B. I.
 5.2.17. AUGUSTUS GYÁSZBESZÉDE (LAUDAT10FUNEBRIS) M. V1PSAN1US AGRIPPA FÖLÖTT 419

5.2.17. A U G U S T U S G Y Á S Z B E S Z É D E (LAUDATIO FUNEBRIS)

M. VIPSANIUS AGRIPPA F Ö L Ö T T

Pap. Colon. 2 4 9 .

M e r t öt évre m e g a d a t o t t n e k e d a t r i b u n u s i h a t a l o m a s e n a t u s h a t á r o z a t a alapján a
L e n t u l u s o k c o n s u l i évében, majd egy újabb l u s t r u m n y i ( ö t é v e s ) időszakra kaptad
m e g vejeid, T i b e r i u s N e r o é s Q u i n t i l i u s Varus c o n s u l s á g a idején. A k á r m e l y t a r t o m á ­
n y á b a k ü l d ö t t v o l n a ki t é g e d a r ó m a i köztársaság, t ö r v é n y s z e n t e s í t e t t e , hogy senki­
n e k ne legyen o t t n a g y o b b h a t a l m a a t i é d n é l . T é g e d a z o n b a n a c s ú c s o k c s ú c s á r a
e m e l t m i n d e n k i e g y e t é r t é s é r e j ó i n d u l a t u n k é s tulajdon e r é n y e i d . . .
T. K.

5.2.18. A PRINCIPATUSKOR URALMI R E N D J E

ALAPELVEINEK KIJELÖLÉSE AUGUSTUS VÉGRENDELETÉBEN

Cassius Dio: Rhómaiké história [Római történelem] 56.30.5-33.6.

3 0 . 5 . Augusztus hó tizenkilencedikén tehát, ugyanazon a napon, amelyen először

t ö l t ö t t e be egykor a c o n s u l i tisztséget, e l h u n y t ( A u g u s t u s ) . H e t v e n ö t évet, tíz h ó ­
n a p o t é s h u s z o n h a t n a p o t élt ( s z e p t e m b e r h u s z o n h a t o d i k á n s z ü l e t e t t ugyanis),
A c t i u m m e l l e t t i g y ő z e l m é t ő l számítva pedig t i z e n h á r o m n a p híján negyvennégy évet
uralkodott egyeduralkodóként.
3 1 . 1 . Halálát a z o n b a n n e m h o z t á k r ö g t ö n nyilvánosságra: Lívia ugyanis, a t t ó l tart­
va, h o g y T i b e r i u s ellen, aki m é g D a l m a t i á b a n t a r t ó z k o d o t t , valami m e r é n y l e t e t k ö ­
v e t n e k el, a n n a k m e g é r k e z t é i g t i t o k b a n t a r t o t t a . Legalábbis ez áll a l e g t ö b b írónál,
m é g h o z z á a l e g m e g b í z h a t ó b b a k n á l . V a n n a k ugyanis n é m e l y e k , akik azt állítják,
h o g y T i b e r i u s j e l e n volt A u g u s t u s halálánál, é s h o g y A u g u s t u s b i z o n y o s r e n d e l k e z é ­
seit is k ö z ö l t e vele. 2. A u g u s t u s h o l t t e s t é t N o l á t ó l az egyes v á r o s o k elöljárói e g y m á s t
váltva vitték, é s a m i k o r R ó m a k ö z e l é b e é r t e k vele, lovagok v e t t é k át, é s é j n e k idején
vitték be a városba. M á s n a p ö s s z e ü l t a s e n a t u s ; a s e n a t u s b a n m i n d e n k i lovagi visele­
t e t öltve j e l e n t m e g , a m a g i s t r a t u s o k pedig s e n a t o r i ö l t ö z e t b e n , a bíborszegélyű
t ó g á t kivéve. 3 . T i b e r i u s é s f i a , D r u s u s , s ö t é t színű, d e s z ó n o k i ö l t ö z e t m ó d j á r a k é ­
s z í t e t t r u h á t viselt. M a g u k is áldoztak t ö m j é n n e l , de fuvolást n e m alkalmaztak. A
t ö b b s é g o t t foglalt helyet, a h o l ki-ki m e g s z o k t a , a c o n s u l o k a z o n b a n l e j j e b b ültek, az
egyik a p r a e t o r o k , a m á s i k a t r i b u n u s o k p a d s o r á b a n . E z u t á n m e n t e s í t é s t adtak
T i b e r i u s n a k az alól, h o g y m e g é r i n t e t t e a h a l o t t a t , a m i t i l t o t t dolog volt, és az alól,
h o g y r é s z t v e t t a h o r d o z á s á b a n ...
3 2 . 1 . [...] V é g r e n d e l e t é t D r u s u s v e t t e át a Vesta-szüzektől, akiknél l e t é t b e volt
helyezve, és ő vitte el a s e n a t u s b a ; a p e c s é t e k e t megvizsgálták az erre kijelöltek, és
felolvasták a v é g r e n d e l e t e t a s e n a t u s e l ő t t . [...] A v é g r e n d e l e t e t A u g u s t u s n a k egy
Polybios n e v ű s z a b a d o s a olvasta fel, m i n t h o g y s e n a t o r h o z m é l t a t l a n dolog ilyesmit
420 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

olvasni. A v é g r e n d e l e t által az ö r ö k s é g k é t h a r m a d r é s z e T i b e r i u s r a szállt, a t ö b b i pe­

dig Liviára, n é h á n y a k állítása szerint: tudniillik azért, h o g y Liviának is j u s s o n a va­
gyonából, A u g u s t u s k é r v é n y e z t e a s e n a t u s n á l , hogy e n n y i t h a g y h a s s o n rá, túllépve a
törvény előírását. 2 . Ö r ö k ö s k é n t v o l t a k m é g m e g j e l ö l v e a t o v á b b i a k : s o k i n g a t l a n é s
ingó vagyont h a g y o t t sokakra, h o z z á t a r t o z ó i r a é s i d e g e n e k r e is, n e m c s a k s e n a t o -
r o k r a és lovagokra, h a n e m királyokra is, a n é p n e k t í z m i l l i ó , a k ö z k a t o n á k k ö z ü l
a p r a e t o r i a n u s o k n a k f e j e n k é n t k é t s z á z ö t v e n d r a c h m á t ( é r t s d 2 5 0 d é n á r t - a ford.), a
városi k a t o n á k n a k a felét, a t ö b b i , polgárjoggal r e n d e l k e z ő h a d e r ő n e k pedig h e t v e n ­
öt d r a c h m á t (azaz 75 d é n á r t - a ford.) a d a t o t t . 3. S ő t m é g a g y e r m e k e k n e k is, akik­
n e k a z atyjuk u t á n ö r ö k ö l t , m í g ő k k i s k o r ú a k voltak, m e g h a g y t a , h o g y m i u t á n fel­
n ő t t k o r b a léptek, m i n d e n t adjanak á t nekik, k a m a t t a l együtt. U g y a n e z t valójában
é l e t é b e n i s m e g t e t t e : h a ugyanis o l y a n n a k l é p e t t a z ö r ö k é b e , a k i n e k g y e r m e k e i vol­
tak, g y e r m e k e i n e k m i n d e n k é p p e n , h a m á r f e l n ő t t e k voltak, a z o n n a l , h a pedig n e m ,
a n n a k utána, m i n d e n t átadott. 4 . A n n a k e l l e n é r e , h o g y így v i s e l k e d e t t m á s o k gyer­
mekeivel, saját lányát n e m h o z a t t a vissza ( a s z á m ű z e t é s b ő l ) , b á r a d o m á n y o k r a m é l ­
t ó n a k találta, é s meghagyta, h o g y vele egyazon sírba t e m e s s é k .
3 3 . 1 . E n n y i t t e t t e k k ö z z é a v é g r e n d e l e t b ő l , a z u t á n n é g y könyvet h o z t a k b e , a m e ­
lyeket D r u s u s olvasott fel. Az e l s ő b e n a t e m e t é s r e v o n a t k o z ó e l ő í r á s o k s z e r e p e l t e k , a
m á s o d i k b a n (Augustus) ö s s z e s c s e l e k e d e t e , a m e l y e t véghezvitt - e z e k k e l k a p c s o l a t ­
b a n azt is e l r e n d e l t e , h o g y a saját s z e n t é l y e e l é állítandó é r c t á b l á k r a v é s s é k fel ő k e t .
2. A h a r m a d i k a hadügyekre, az állami n y e r e s é g e k r e és kiadásokra, a k i n c s t á r i va­
gyon m e n n y i s é g é r e v o n a t k o z ó és m á s , h a s o n l ó j e l l e g ű , a b i r o d a l m a t é r i n t ő a d a t o k a t
t a r t a l m a z o t t , ( 3 . ) a negyedik pedig T i b e r i u s n a k és az á l l a m n a k s z ó l ó u t a s í t á s o k a t és
r e n d e l k e z é s e k e t . E g y e b e k k ö z ö t t azt is, h o g y ne s z a b a d í t s a n a k fel s o k rabszolgát, n e ­
h o g y a város m i n d e n f é l e c s ő c s e l é k k e l t ö l t ő d j ö n fel, továbbá, h o g y ne v e g y e n e k fel
n é p e s c s o p o r t o k a t a polgárság soraiba, h o g y j e l e n t ő s m a r a d j o n a k ü l ö n b s é g saját m a ­
guk é s alávetettjeik k ö z ö t t . 4 . A r r a i n t e t t e m é g őket, h o g y a z á l l a m ü g y e k e t b í z z á k
olyanokra, akik egyaránt k é p e s e k g o n d o l k o d n i é s c s e l e k e d n i is, é s n e függjön m i n ­
den egyetlen e m b e r t ő l , h o g y ezáltal s e n k i n e k s e t á m a d j o n kedve e g y e d u r a l o m r a ,
másfelől v i s z o n t a z állam s e sodródjék végveszélybe e g y e t l e n e m b e r k u d a r c a e s e t é n .
5. A z t is t a n á c s o l t a nekik, h o g y e l é g e d j e n e k m e g a m e g l e v ő k k e l , és s e m m i k é p p se
akarják h a t a l m u k a t n a g y o b b r a k i t e r j e s z t e n i : azt m o n d t a ugyanis, h o g y a h a t a l o m ez­
által m e g ő r i z h e t e t l e n n é válik, és azt a veszélyt vonja m a g a után, h o g y a m á r m e g l e ­
vőt is elveszítik. 6. M i n d i g e z t az elvet k ö v e t t e m a g a is é l e t é b e n , n e m c s a k s z ó b a n ,
h a n e m t e t t e k b e n is: legalábbis, j ó l l e h e t s o k a t foglalt el a b a r b á r o k t ó l , m é g s e m vá­
gyott rá.

B. Á.

• A forrásrészlet szerint Augustus a halála utáni időkre vonatkozóan ugyanolyan céltudato­

san, körültekintően és hosszú távú hatását tekintve a legapróbb részletekig hatóan járt el, ahogy
azt az egyeduralom megragadása és hatalmának konszolidálása, majd legalizálása terén tette.
A végrendelet kapcsán említett négy könyvet akár a principatus kora uralmi alapelveinek is te­
kinthetjük, tartalmukat más forrásokból is jól ismerjük: így például az Augustus tetteit meg-
 5.2.19. AZ AUGUSTUSI „ARANYKOR" ÁLDÁSAI 421

örökítő, valóban Augustus és Róma temploma előtt érctáblára vésve - legjobb állapotban és
legteljesebben Ankarában - fennmaradt ún. Monumentum Ancyranumon (más nevén Res Gestae
Divi Augusti, „Az Isteni Augustus viselt dolgai"), de ugyanígy a hódítási tilalomra vonatkozó
fejezetet Tacitustól, vagy a római polgárjog adományozásával való óvatos bánásmódot - ame­
lyet már Claudius sem tartott be - Senecától. A négy könyv szinte az egész principatus kor
uralmi alapelveit lefektette.

5.2.19. AZ A U G U S T U S I „ARANYKOR" ÁLDÁSAI

Velleius Paterculus: História Romána [Római történelem] 2.126.2-5.

V i s s z a t é r t a f ó r u m r a a b i z a l o m , és m e g s z ű n t a f ó r u m o n a pártoskodás, a C a m p u s
M a r t i u s o n a m e g v e s z t e g e t é s , a c u r i á b a n a s z é t h ú z á s , és a p o l g á r o k újra é l v e z h e t t é k a
feledésbe m e r ü l t , m a j d h o g y n e m m á r e l t e m e t e t t törvényt, igazságosságot é s j ó szán­
d é k ú igyekezetet. N ö v e k e d e t t a t i s z t s é g v i s e l ő k tekintélye, a s e n a t u s m é l t ó s á g a , a bí­
r ó k m e g b e c s ü l t s é g e . A s z í n h á z b e l i l á z o n g á s o k a t elfojtották, és m i n d e n k i vagy saját
akaratából, vagy a r á n e h e z e d ő n y o m á s h a t á s á r a arra t ö r e k e d e t t , a m i helyes: a tisztes­
s é g e s e k e t m e g j u t a l m a z z á k , a b e c s t e l e n e k e t v i s z o n t m e g b ü n t e t i k , az egyszerű e m b e r
t i s z t e l e t t e l n é z fel a h a t a l m a s r a , de n e m fél t ő l e , a gazdag pedig felülmúlja, de n e m
veti m e g a szegényt. M i k o r volt m é l t á n y o s a b b ára a g a b o n á n a k , m i k o r volt ö r ö m t e ­
libb a b é k e ? A keleti és nyugati t e r ü l e t e k r e , a déli és északi h a t á r o k i g k i t e r j e s z t e t t au­
g u s t u s i b é k e az e g é s z földkerekség m i n d e n zegzugát b e t ö l t v e m e g o l t a l m a z z a a ga­
rázdálkodástól r e t t e g ő v é d t e l e n e k e t . D e é p p e n s é g g e l n e m annyira a polgárokat, ha­
n e m i n k á b b a v á r o s o k a t é r t k á r o k k ö t i k le az uralkodó b ő k e z ű s é g é t . H e l y r e á l l í t o t t á k
A s i a városait, a p r o v i n c i á k m e g s z a b a d u l t a k a m a g i s t r a t u s o k j o g t a l a n s á g a i t ó l . Az arra
é r d e m e s e k e t t i s z t e l e t és m e g b e c s ü l é s övezi, a g o n o s z a k pedig e l ő b b vagy u t ó b b vala­
m i k é p p e l n y e r i k m é l t ó b ü n t e t é s ü k e t . Az igazságosság felülmúlja a kegyességet, az
e r é n y pedig a m e g v e s z t e g e t h e t ő s é g e t . Az igen kiváló p r i n c e p s cselekedeteivel t a n í t j a
h e l y e s e n élni alattvalóit, és bár övé a l e g n a g y o b b h a t a l o m , p é l d a m u t a t á s a m é g e n n é l
is n a g y o b b .

P. H. A.

5 . 2 . 2 0 . S E N A T U S I H A T Á R O Z A T SEXTILIS H Ó N A P N E V É N E K
AUGUSTL/SRA V Á L T O Z T A T Á S Á R Ó L

Macrobius: Saturnalia 1.12.35.

A u g u s t u s k ö v e t k e z i k ezután, m e l y e t k o r á b b a n Sexti'/isnek hívtak mindaddig, a m í g -

egy s e n a t u s i h a t á r o z a t alapján (ex senatus consulto), a m e l y n e k a szavait az alábbiakban
k ö z l ö m - A u g u s t u s t i s z t e l e t é r e á t n e m n e v e z t é k . „Mivel I m p e r á t o r A u g u s t u s C a e s a r
Sextilis h ó n a p b a n l é p e t t egyrészt e l ő s z ö r consulságra, m á s r é s z t h á r o m triumphust ve­
z e t e t t e k k o r a városba, t o v á b b á a I a n i c u l u s r ó l l e v e z e t e t t légiók e k k o r k ö v e t t é k az ő
422 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

irányítását, és b e l é v e t e t t é k bizalmukat, de m é g E g y i p t o m o t is e b b e n a h ó n a p b a n
h a j t o t t a a r ó m a i n é p f e n n h a t ó s á g a (potestas populi Romani) alá, és ráadásul e b b e n a
h ó n a p b a n v e t e t t véget a p o l g á r h á b o r ú k n a k (bella civilia). Mivel e z e n o k o k m i a t t ez
volt és ma is ez a l e g s z e r e n c s é s e b b h ó n a p j a e n n e k a b i r o d a l o m n a k (mensis huic imperio
felicissimus), a s e n a t u s n a k az a v é l e m é n y e , h o g y ez a h ó n a p az A u g u s t u s n e v e t visel­
j e . " H a s o n l ó k é p p e n n é p h a t á r o z a t (plebiscitum) i s s z ü l e t e t t e z ügyben S e x t u s Pacu-
vius n é p t r i b u n u s e l ő t e r j e s z t é s é r e .
N. A.

5.2.21. TIBERIUS ELHÁRÍTJA MAGÁTÓL AZ I S T E N E K N E K

KIJÁRÓ T I S Z T E L E T E T

Tacitus: Annales [Evkönyvek] IV.37-38.

3 7 . 1 . U g y a n e b b e n az i d ő b e n t ú l s ó H i s p á n i a (Hispánia ulterior) a s e n a t u s h o z k ü l d ö t t
k ö v e t e k (legati) útján k é r t e , h o g y A s i a példájára t e m p l o m o t (delubrum) é p í t h e s s e n
T i b e r i u s n a k s anyjának. Ez a l k a l o m m a l Caesar, aki e g y é b k é n t is e r ő s n e k m u t a t k o ­
z o t t a m e g t i s z t e l t e t é s e k visszautasításában, mivel h e l y é n v a l ó n a k vélte, h o g y vála­
szoljon azoknak, a k i k n e k vádaskodó s z ó b e s z é d e s z e r i n t becsvágyóvá lett, ilyenféle
s z ó n o k l a t o t t a r t o t t : 2. - T u d o m , ö s s z e í r t atyák (patres conscripti), s o k a n hiányolják áll­
h a t a t o s s á g o m a t , a m i é r t a m i n a p n e m u t a s í t o t t a m el az asiai v á r o s o k (Asiae civitates)
h a s o n l ó k é r é s é t , e z é r t korábbi h a l l g a t á s o m v é d e l m é t és a j ö v ő r e v o n a t k o z ó e l h a t á r o ­
z á s o m a t egyszerre f o g o m előadni. 3. Mivel az isteni A u g u s t u s (divus Augustus) n e m
t i l t o t t a meg, hogy a n e k i és R ó m a v á r o s á n a k szánt t e m p l o m o t (templum) P e r g a m o n -
b a n felépítsék, én, ki m i n d e n t e t t é t és szavát t ö r v é n y n e k t e k i n t e m , a m á r s z e n t e s í ­
t e t t példát annál k é s z s é g e s e b b e n k ö v e t t e m , mivel a n e k e m s z ó l ó k u l t u s z h o z a
s e n a t u s t i s z t e l e t e k a p c s o l ó d o t t . K ü l ö n b e n a m i k é p p e n az egyszeri elfogadás talán
m é g m e g b o c s á t h a t ó , úgy v a l a m e n n y i t a r t o m á n y b a n i s t e n e k k é p é b e n t i s z t e l e t e t k ö ­
vetelni becsvágy, fennhéjázás l e n n e , és Augustus t i s z t e l e t e (Augusti honor) m e g r ö v i ­
dülne, h a válogatás nélküli h í z e l g é s e k k e l k ö z ö n s é g e s s é t e n n ő k .
3 8 . 1 . - É n , ö s s z e í r t atyák, h a l a n d ó e m b e r (mortalis) vagyok, e m b e r i h i v a t á s t (ho-
minum officia) t ö l t ö k be, s b e é r e m azzal, ha m i n t p r i n c e p s m e g á l l o m h e l y e m e t ; e r r e
n e m c s a k t i t e k e t hívlak tanúul, d e s z e r e t n é m , h a a z u t ó d o k i s így t a r t a n á n a k m e g e m ­
l é k e z e t ü k b e n . E m l é k e m n e k eléggé, s ő t nagyon i s adóznak, h a e l h i s z i k r ó l a m , h o g y
ő s e i m h e z m é l t ó (maioribus dignus) voltam, dolgaitokra ügyeltem, v e s z é l y b e n kitar­
t o t t a m , a köz é r d e k é b e n a m e g p r ó b á l t a t á s o k t ó l vissza n e m r i a d t a m . 2. Ez n e k e m a ti
l e l k e t e k b e n é p í t e t t t e m p l o m (haec mihi in animis vestris templa), ez a l e g s z e b b s z o b o r
(effigies), és m a r a d a n d ó : m e r t a k ő b ő l faragottat, ha az u t ó d o k í t é l e t e gyűlöletté vál­
tozik, m i n t a sírokat, s e m m i b e s e m veszik. 3. É p p e n ezért szövetségeseinket, pol­
g á r t á r s a i m a t é s m a g u k a t a z i s t e n e k e t é s i s t e n n ő k e t k é r e m , e z e k e t arra, h o g y n e k e m
é l e t e m fogytáig az e m b e r i s isteni j o g h o z értő, higgadt e l m é t adjanak, a m a z o k a t ,
hogy h a e l t á v o z o m , d i c s é r e t t e l é s j ó e m l é k e k k e l kísérjék t e t t e i m e t é s n e v e m n e k hí-
 5.2.22. GERMANICUS ELHÁRÍTJA MAGÁTÓL AZ ISTENEKNEK KIJÁRÓ TISZTELETET 423

rét. 4. S e z u t á n m é g b i z a l m a s b e s z é l g e t é s e i b e n is k i t a r t o t t a m e l l e t t , h o g y visszauta­
sítja személyének ilyen kultuszát. E z t némelyek mérsékletnek, sokan önbizalom hiá­
nyának, m á s o k elfajzott l é l e k r e magyarázták. 5. H i s z e n a l e g d e r e k a b b h a l a n d ó k a
l e g m a g a s a b b c s ú c s o k r a t ö r t e k : így i k t a t t á k H e r c u l e s t és Libert a görögöknél, Quiri-
n u s t n á l u n k az i s t e n e k k ö z é . H e l y e s e b b e n j á r t el Augustus, aki ezt r e m é l t e ; a f ő e m ­
b e r n e k m i n d e n m á s r ö g t ö n a r e n d e l k e z é s é r e áll, c s a k egyvalamin kell k i e l é g í t h e t e t ­
l e n ü l fáradoznia: e m l é k e z e t e s z e r e n c s é s m e g ö r ö k í t é s é n . M e r t a hírnév (fama) elha­
nyagolásával elhanyagoljuk az erényeket.
B. I.

5.2.22. G E R M A N I C U S ELHÁRÍTJA MAGÁTÓL AZ I S T E N E K N E K

KIJÁRÓ TISZTELETET

Wilcken 4 1 3 , 3 1 - 4 5 . sor; Sel. Pap. 2 1 1 .

Kr. u. 19.

G e r m a n i c u s Caesar, ( T i b e r i u s ) A u g u s t u s fia, az isteni A u g u s t u s unokája, p r o c o n s u l

(anthypatos) kijelenti: J ó i n d u l a t o t o k a t (eunoia), m e l y e t i r á n y o m b a n m u t a t t o k , vala­
h á n y s z o r találkozunk, elfogadom, a z o n b a n s z á m o m r a gyűlöletes, c s u p á n a z i s t e n e k ­
n e k j á r ó k i á l t o z á s o t o k a t m i n d e n e s t ü l e l u t a s í t o m . A z o k ugyanis egyedül a tényleges
m e g m e n t ő n e k (sótér), az e g é s z e m b e r i n e m j ó t e v ő j é n e k (euergetés tou tón anthrópón
genous), vagyis a t y á m n a k és a n y á m n a k , v a l a m i n t n a g y a n y á m n a k j á r n a k . A mi helyze­
t ü n k a z o n b a n n e m h a s o n l í t h a t ó a z ő i s t e n s é g ü k h ö z , úgyhogy h a n e m h a l l g a t t o k sza­
vamra, arra k é n y s z e r í t e t e k , h o g y c s a k ritkán j e l e n j e m m e g n á l a t o k .
T. K.

• Germanicust egyiptomi látogatása során (lásd Tacitus: Annales II. 59) az egyiptomiak - a he­
lyi hagyományoknak megfelelően - isteneknek kijáró tiszteletben részesítették. A rómaiak
számára szokatlan megnyilvánulásokat azonban - csakúgy, mint atyja, Tiberius - elhárította
magától.

5.2.23. CSÁSZÁRKULTUSZ CALIGULA IDEJÉN

Suetonius: De vita Caesarum [A Caesarok élete], Caligula 2 2 . 1 - 4 .

1. E n n y i t az u r a l k o d ó r ó l : a t o v á b b i a k b a n a s z ö r n y e t e g r ő l kell s z ó l n o m . M á r t ö b b f é l e
m e l l é k n e v e t v e t t fel ( „ A k e g y e s " [pius], „A t á b o r fia" [castrorum filius], „A h a d s e r e g
atyja" [páter exercituum], „A l e g j o b b és l e g h a t a l m a s a b b C a e s a r " [optimus maximus
Caesar] - így s z ó l í t o t t á k ) , m i k o r egyszer v é l e t l e n ü l fültanúja volt, a m i n t a királyok,
akik t i s z t e l e g n i j ö t t e k R ó m á b a , asztalánál családjuk n e m e s s é g é r ő l (nobilitas generis)
v i t a t k o z t a k , m i r e ő felkiáltott:
424 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

1
Egy legyen úr csak, egy a király!

És n e m s o k híja volt, h o g y a k o r o n á t n y o m b a n fejére ne tegye, s a p r i n c e p s i h a t a l o m

k ü l s ő s é g e i t a királyiéval fel ne c s e r é l j e . 2. M i k o r pedig figyelmeztették, h o g y fölötte
áll m i n d e n p r i n c e p s n e k és királynak, r ö g t ö n az i s t e n i m é l t ó s á g r a k e z d e t t igényt tar­
tani; és m e g b í z á s t adott, h o g y a vallásos t i s z t e l e t és m ű v é s z i m e g m u n k á l t s á g t e k i n ­
t e t é b e n l e g h í r e s e b b i s t e n s z o b r o k a t , így az olympiai Z e u s é t is, h o z z á k el G ö r ö g ­
országból, s fejüket levéve h e l y é b e az ö v é t tegyék, a P a l a t i u m egyik szárnyát pedig a
fórumig m e g h o s s z a b b í t t a t t a , s C a s t o r és P o l l u x t e m p l o m á t a p a l o t a e l ő c s a r n o k á b a
alakítva, m a g a is gyakran odaállt a k é t t e s t v é r i s t e n közé, s i m á d t a t t a m a g á t h a r m a ­
d i k k é n t az oda b e t é r ő k k e l ; n é h á n y a n I u p p i t e r Latiaris n é v e n k ö s z ö n t ö t t é k is. 3. K ü ­
lön t e m p l o m o t e m e l t ö n m a g a i s t e n s é g é n e k , papokkal é s nagy gonddal megválasz­
t o t t áldozatokkal. É l e t n a g y s á g ú a r a n y s z o b r a o t t állt a t e m p l o m b a n , m i n d i g olyan ru­
hában, amilyet m a g a viselt aznap. A leggazdagabb e m b e r e k befolyást, p é n z t n e m
kímélve versengtek, h o g y e g y m á s t váltogatva, papi t e s t ü l e t e v e z e t é s é t elnyerjék. Ál­
dozatul flamingót, pávát, fajdkakast, n u m i d i a i tyúkot, gyöngytyúkot és fácánt ö l t e k ,
m i n d e n egyes n a p m á s fajtát. 4 . Éjjel G a i u s ölelkezésre, s z e r e t k e z é s r e hívta n e m e g y ­
szer a ragyogó teliholdat, nappal t i t k o s m e g b e s z é l é s e k e t t a r t o t t a c a p i t o l i u m i Iup-
piterrel (Iuppiter Capitolinus), h o l sugdolózva, fülét az i s t e n szájához, m a j d száját
füléhez tartva, h o l f e n n h a n g o n , olykor m é g v e s z e k e d e t t is vele. E g y s z e r legalábbis
kihallatszott, m i k o r fenyegető h a n g o n görögül így szólt I u p p i t e r h e z :

vagy te emelj, vagy tégedet én!2

V é g ü l - így s z o k t a m e s é l g e t n i - m e g b o c s á t o t t az i s t e n n e k , és m i u t á n I u p p i t e r m e g ­
hívta őt, hogy lakjanak egy fedél alatt, hidat e m e l v e az i s t e n i A u g u s t u s t e m p l o m a fö­
lött, ö s s z e k ö t ö t t e a P a l a t i u m o t a C a p i t o l i u m m a l . Majd, h o g y I u p p i t e r m é g k ö z e l e b b
kerüljön hozzá, a C a p i t o l i u m t é r s é g é n új é p ü l e t a l a p o z á s á h o z k e z d e t t .
K. F.

5.2.24. CSÁSZÁRI T E M E T É S A RÓMAIAKNÁL

Héródianos 4.2.

Az ugyanis a szokás a r ó m a i a k n á l , h o g y h a l á l u k u t á n i s t e n k é n t t i s z t e l i k a c s á s z á r o ­
kat, a m e n n y i b e n u t ó d o k a t hagytak hátra. Az ilyen m e g t i s z t e l t e t é s t pedig apo-
theostsnak nevezik. Az ü n n e p e t és az i s t e n t i s z t e l e t i s z e r t a r t á s t s z e r t e a v á r o s b a n a
gyász megnyilvánulásai kísérik. A z elhalt t e s t é t k ö l t s é g e s gyászszertartás s o r á n e m ­
beri szokás s z e r i n t e l t e m e t i k , de m é h v i a s z b ó l a h a l o t t h o z t e l j e s e n h a s o n l ó k é p m á s t

'Homérosz: Iliász II. 2 0 4 - 2 0 5 . D. G.

2
Homérosz: Iliász XXIII. 7 2 4 . D. G.
 5.2.24. CSÁSZÁRI TEMETÉS A RÓMAIAKNÁL 425

k é s z í t e n e k , és m a g a s s z e r k e z e t ű h a t a l m a s e l e f á n t c s o n t ravatalra helyezik a palota

bejáratánál, alá pedig arannyal á t s z ő t t á g y n e m ű t vetnek. Az e m l í t e t t k é p m á s pedig
b e t e g h e z h a s o n l ó a n : sápadtan fekszik. A ravatal k é t oldalán e g é s z nap ülnek: bal ol­
dalon fekete r u h á b a n az e g é s z s e n a t u s , j o b b oldalon pedig m i n d e n olyan nő, akit fér­
j é n e k vagy apjának m a g a s rangja m a g a s m é l t ó s á g h o z j u t t a t o t t . S e m olyat n e m látni
k ö z t ü k , aki aranyat viselne, s e m akit n y a k é k díszítene, h a n e m egyszerű fehér ruha
viselésével fejezik ki gyászukat. H é t n a p alatt m i n d e n e s e t r e a fent m o n d o t t a k befeje­
z ő d n e k : és időről időre o r v o s o k m e n n e k be hozzá, o d a l é p n e k a ravatalhoz, és m i n t ­
egy megvizsgálván a b e t e g e t , m i n d a h á n y s z o r kijelentik, hogy egyre r o s s z a b b állapot­
b a n van. M i h e l y t a z u t á n úgy látják, m e g h a l t , a lovagrend l e g n e m e s e b b tagjai és a
s e n a t u s v á l o g a t o t t ifjai felemelik a ravatalt, kiviszik a S z e n t Ú t o n (Via Sacra), és a régi
f ó r u m o n (agora) t e s z i k le, a h o l a r ó m a i c o n s u l o k (archónes) a hivatali idő végén ese­
d é k e s e s k ü t (abdicatio) le s z o k t á k t e n n i . Kétfelől padok v a n n a k építve l é p c s ő z e t e s
formában, és az egyik o l d a l o n a l e g n e m e s e b b s z á r m a z á s ú a k n a k és a l e g j o b b c s a l á d o k
sarjainak k ó r u s a áll, az á t e l l e n b e n levőn pedig a z o k é a n ő k é , akik k ö z t i s z t e l e t n e k ör­
v e n d e n e k : m i n d k e t t ő m a g a s z t o s é s gyászos d a l l a m m a l kísért h i m n u s z o k a t é s dicsőí­
tő dalokat (paian) é n e k e l a h a l o t t fölött. E z u t á n felveszik a ravatalt, és kiviszik a váro­
s o n kívülre, az ú g y n e v e z e t t M a r s - m e z ő r e (Campus Martius), és e n n e k l e g t á g a s a b b ré­
szén k é s z e n áll m á r egy n é g y s z ö g l e t ű és egyenlő oldalú épület, a m e l y s e m m i l y e n
m á s anyagot n e m t a r t a l m a z , c s u p á n h a t a l m a s ö s s z e i l l e s z t e t t szálfákból áll, é s olyan,
m i n t egy ház. E z t belülről aprófával t ö l t ö t t é k m e g , kívülről pedig arannyal á t s z ő t t
leplekkel, e l e f á n t c s o n t d o m b o r m ű v e k k e l é s m ű v é s z i e n k i d o l g o z o t t f e s t m é n y e k k e l
d í s z í t e t t é k . R a j t a egy másik, formáját és díszítését t e k i n t v e h a s o n l ó , de k i s e b b épü­
l e t h e l y e z k e d i k el n y i t o t t m e l l é k a j t ó k k a l és kapukkal. M a j d egy h a r m a d i k és egy
negyedik, m i n d e g y i k k i s e b b az a l a t t a levőnél, e g é s z e n a legfelsőig, a m e l y egyben a
l e g k i s e b b . Az é p í t m é n y alakja a j e l z ő t o r n y o k é h o z h a s o n l í t h a t ó , a m e l y e k a k i k ö t ő k
k ö z e l é b e n állnak, és éjjel j e l z é s e i k k e l b i z t o n s á g o s k i k ö t é s h e z segítik a hajókat: vilá­
g í t ó t o r n y o k n a k (pharos) nevezik ő k e t az e m b e r e k . A m á s o d i k é p ü l e t b e viszik fel, és
o t t h e l y e z i k el a ravatalt, majd fűszereket és illatszereket, a m i t c s a k a föld t e r e m , és
a m i g y ü m ö l c s ö t , füvet és növényi n e d v e t c s a k ö s s z e g y ű j t e n e k jó illata végett, felvi­
szik, és h a l o m b a ö n t i k : n i n c s ugyanis nép, s e m város, s e m a t i s z t e l e t n e k és m e g b e ­
c s ü l é s n e k ö r v e n d ő k k ö z ö t t senki, aki e z e k e t a v é g s ő a d o m á n y o k a t ne k ü l d e n é el b ő ­
k e z ű e n a c s á s z á r t i s z t e l e t é r e . M i h e l y t h a t a l m a s h a l o m e m e l k e d e t t a fűszerekből, és
az e g é s z h e l y m e g t e l t , lovas harci b e m u t a t ó r a kerül sor az e m l í t e t t épület körül, és az
e g é s z lovagi r e n d k ö r alakban, m e g h a t á r o z o t t e l r e n d e z é s b e n é s ú t v o n a l o n körbejár,
pyrrhosi futással és r i t m u s b a n . H a r c k o c s i f o g a t o k is j á r n a k k ö r b e h a s o n l ó e l r e n d e ­
z é s b e n , rajtuk b í b o r s z e g é l y ű t ó g á b a (toga praetexta) ö l t ö z ö t t k o c s i h a j t ó k állnak, k ö ­
r ü l ö t t ü k álarcokat viselő szobrok, m i n d a z o n r ó m a i a k szobrai, akik dicső m ó d o n ve­
z e t t e k h a d a t vagy v o l t a k c s á s z á r o k . E z e k befejeztével az, aki a császári h a t a l m a t át­
vette, megfogja a fáklyát, és meggyújtja az épületet, a t ö b b i e k pedig m i n d e n ü n n e n
t ü z e t t e s z n e k k ö r é : és m i n d e n igen k ö n n y e n és k é s z s é g e s e n meggyullad a tűztől, va­
l a m i n t a b e n n e f e l h a l m o z o t t r e n g e t e g aprófától és illatszertől. És a legfelső, legki­
s e b b e m e l e t r ő l , m i n t valami védőbástyáról, sas száll föl a tűzzel együtt, és felrepül a
426 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

légbe: ez a r ó m a i a k h i t e szerint a földről az é g b e viszi a c s á s z á r lelkét, aki e t t ő l kezdve

a t ö b b i i s t e n n e l együtt vallásos t i s z t e l e t b e n részesül.
Bu. G.

• Héródianos lényegében az ősi római hagyományoknak megfelelő, de már a császárkorra

adoptált uralkodói temetési szertartást mutatja be. Jól kiemelhetők mindebből a Polybios által
is - csaknem 4 0 0 évvel korábban - megörökített elemek: a viaszmaszkok, a dicső ősök - itt a
császárelődök - szobrainak felvonultatása, a halotti menet és a máglya leírása, valamint a ha­
lotti játékok bemutatásának szokása. Ez utóbbiban a talán a más római kori szerzők által is le­
írt, a Római Birodalom határai mentén található katonai táborokból előkerült díszpáncélok
kapcsán régészeti bizonyítékot is nyert lovasjátékra, az ún. „trója lovaglásra" ismerhetünk rá.
A császárkorra vonatkozó új elem a császár lelkét az égbe röpítő sas képzete, amelyet Seneca
oly cinikusan pellengérezett ki a Claudius haláláról írott szatírájában (Apocolocyntósis).

5.2.25. CLAUDIUS CONSECRATIÓJA

Seneca: Apocolocyntósis Qáték az isteni Claudius haláláról] 4.

Lásd Szilágyi J. Gy.: AITOKOAOKYNTÍ2ZIZ. AntTan 10., 1963, 2 2 - 2 8 .

M e g a k a r o m ö r ö k í t e n i , mi t ö r t é n t az é g b e n o k t ó b e r t i z e n h a r m a d i k á n az új évben, a
legboldogabb k o r s z a k k e z d e t é n . Egy c s ö p p e t s e m fogok s e m a gyűlölet, s e m a kedve-
zés szavára hallgatni: a m i t írok, a színigazság. Ha azt k é r d e z n é valaki, h o n n a n tu­
d o m : e l ő s z ö r is, h a n e m akarok, n e m felelek rá. K i k é n y s z e r í t h e t ? J ó l t u d o m , h o g y
szabad e m b e r l e t t e m a z o n a n a p o n , m i k o r é l e t e v é g é h e z ért, aki igazolta a k ö z m o n ­
dást: „Vagy királynak, vagy b o l o n d n a k kell s z ü l e t n i . "
Ha k e d v e m lesz felelni, azt m o n d o m , a m i é p p e n a n y e l v e m r e j ö n . Ki k ö v e t e l t vala­
h a a t ö r t é n é s z t ő l h i t e s t a n ú k a t ? D e h a m é g i s feltétlenül s z ü k s é g e s t e k i n t é l y r e hivat­
kozni, k é r d e z z é t e k m e g azt, aki Drusillát l á t t a a m e n n y b e m e n n i ; el fogja m o n d a n i ,
hogy C l a u d i u s t is l á t t a ugyanarra haladni, „aprózva a l é p é s t " . Ez az e m b e r akar-
va-akaratlan k é n y t e l e n m i n d e n t látni, a m i az é g b e n t ö r t é n i k ; ugyanis az A p p i u s út
felügyelője, és tudod, erre m e n t az isteni A u g u s t u s és T i b e r i u s C a e s a r is az i s t e n e k ­
h e z . Ha m e g k é r d e z e d , n e k e d n é g y s z e m k ö z t e l m e s é l i ; t ö b b e k e l ő t t ki s e m nyitja a
száját. M e r t m i ó t a a s e n a t u s b a n m e g e s k ü d ö t t , h o g y D r u s i l l á t l á t t a a m e n n y b e m e n ­
ni, é s ilyen j ó hírt senki s e m h i t t neki, ü n n e p é l y e s e n megfogadta, h o g y s o h a t ö b b é
n e m t e s z j e l e n t é s t arról, a m i t lát, m é g ha a F o r u m k ö z e p é n a s z e m e e l ő t t ö l n e k is
m e g egy e m b e r t . A m i t akkor t ő l e h a l l o t t a m , azt m o n d o m e l m o s t p o n t o s a n é s vilá­
gosan: úgy legyen ő e g é s z s é g e s és b o l d o g ! ...

Sz. J . Gy.
 5.2.26. CLAUDIUS AZ ISTENEK SZÍNE ELŐTT 427

5.2.26. CLAUDIUS AZ ISTENEK SZÍNE E L Ő T T

Seneca: Apocolocyntósis [Játék az isteni Claudius haláláról] 5; 7 - 1 1 .

Lásd Szilágyi J. Gy.: AnOKOAOKYNTOXIS. AntTan 10., 1963, 2 2 - 2 8 .

5 . . . . J e l e n t i k I u p p i t e r n e k , hogy egy t e r m e t e s , j ó c s k á n ő s z hajú e m b e r érkezett: vala­

mivel fenyegetőzhet, m e r t folyton a fejét rázza. A j o b b lábát m a g a után húzza. M e g ­
k é r d e z t é k , h o n n a n való: k i v e h e t e t l e n hangokkal, é r t e l m e t l e n szavakkal felelt, n e m
tudni, m i t . N e m é r t i k a nyelvét: n e m görög, n e m i s r ó m a i , s e m s e m m i f é l e m á s is­
mert népé.
E r r e I u p p i t e r m e g p a r a n c s o l j a H e r c u l e s n e k , aki az egész földkerekséget b e b o ­
lyongta, és úgy tudták, v a l a m e n n y i n é p é t ismeri, hogy m e n j e n , és tudakolja ki, mifaj-
t a e m b e r . H e r c u l e s , a h o g y m e g p i l l a n t o t t a , e l ő s z ö r igazán m e g d ö b b e n t : h á t m é g m i n ­
dig n e m állta ki a világ v a l a m e n n y i r é m s é g é t ? A h o g y m e g l á t t a ezt az újfajta élőlényt,
ezt a szokatlan járást, ezt a h a n g o t , a m e l y n e m szárazföldi t e r e m t m é n y é volt, h a n e m
m i n t a t e n g e r i s z ö r n y e k é s z o k o t t lenni, rekedt és kusza, azt h i t t e , h o g y a t i z e n h a r m a ­
dik m u n k a e l ő t t áll. D e a h o g y j o b b a n m e g n é z t e , e m b e r h e z h a s o n l í t o t t . H o z z á l é p e t t
hát, és m e g s z ó l í t o t t a , ahogy m i n t görög e m b e r fiának, a l e g k ö n n y e b b e n e s e t t :

Honnan jössz, ki vagy, és hol a városod és a szülőid?

C l a u d i u s m e g ö r ü l , h o g y i t t is a k a d n a k irodalmárok; abban reménykedik, hogy itt va­

lahol m a j d az ő t ö r t é n e t i m ű v e i n e k is lesz helyük. M a g a is h o m é r o s i verssel válaszol
t e h á t , jelezve, h o g y császár:

Trójából hajtott kikonok földjére a szélvész. ...

7. Ide figyelj - m o n d t a erre H e r c u l e s -, hagyd m á r a b b a az i d é t l e n k e d é s t . Olyan hely­

re j ö t t é l ide, a h o l az e g e r e k vasat rágnak. G y o r s a b b a n elő az igazsággal, m e r t kiverem
a fejedből a s z a m á r s á g o k a t !
C l a u d i u s n a k , h o g y ezt az i z o m e m b e r t látta, kiszállt a fejéből az idétlenség, s egy­
szerre m e g é r t e t t e , h o g y h a R ó m á b a n n e m i s ért föl vele senki, itt n i n c s ugyanolyan
t e k i n t é l y e : n e m úr a kakas, c s a k a m a g a s z e m é t d o m b j á n . Tehát, a m e n n y i r e é r t e n i le­
h e t e t t , a l i g h a n e m ezt m o n d t a :
- A z t r e m é l t e m , H e r c u l e s , te l e g b á t r a b b az i s t e n e k közül, h o g y t á m o g a t ó m leszel a
t ö b b i e k előtt, és az volt a s z á n d é k o m , hogy t é g e d n e v e z l e k m e g , ha valaki j ó t á l l ó t k é r
t ő l e m , h i s z e n te i s m e r s z a l e g j o b b a n . M e r t , ha visszaemlékszel, én v o l t a m az, aki j ú ­
l i u s b a n és a u g u s z t u s b a n is e g é s z n a p o k o n át b í r á s k o d t a m a t e m p l o m o d előtt. Te tu­
dod, m i c s o d a s z e n v e d é s e k e t á l l t a m ki, m i k o r éjjel-nappal ügyvédeket hallgattam; ha
e z e k b e b o t l o t t á l volna, a k á r m i l y e n b á t o r n a k képzeled is magad, i n k á b b az Augias is­
tállóját t i s z t í t o t t a d v o l n a ki: n e k e m sokkal t ö b b trágyát kellett e l t a k a r í t a n o m . D e m i ­
vel é n s z e r e t n é m . . .
[Itt nagyobb hézag van a fennmaradt szövegben. A hiányzó részben Claudius megnyeri
ügyének Herculest, és az ő közbenjárásával az isteneknek, akik a római senatus mintájára
428 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

ülést tartanak, előterjeszti kérését, hogy vegyék be maguk közé. Erről heves vita keletkezik, s a
kézirat ott folytatódik, ahol a vita során az egyik isten, nem tudni, melyik, beszédének köze­
pén tart.]
8 . - . . . N e m csoda, hogy b e t ö r t é l a T a n á c s h á z b a : s e m m i s e m m a r a d h a t zárva előt­
ted. C s a k azt m o n d d m e g n e k ü n k , m i t akarsz, miféle i s t e n legyen b e l ő l e ? N e m l e h e t
e z epikureus isten: a k i n e k „ n i n c s s e m m i gondja, é s m á s o k n a k s e m o k o z g o n d o t " : É s
sztoikus? de hogy l e h e t ő - Varró szavaival - „ g ö m b ö l y ű és fejetlen-farkatlan"? B á r
m o s t l á t o m , van b e n n e valami a. sztoikus i s t e n b ő l : se szíve, se feje n i n c s . H e r c u l e s r e !
ha S a t u r n u s t ó l k é r t e volna ezt a kegyet, akkor s e m k a p t a v o l n a m e g , pedig e g é s z év­
b e n az ő h ó n a p j á t ü n n e p e l t e ez a Saturnalia-császár! - H á t m é g h o g y I u p p i t e r tegye
i s t e n n é ezt, ki - ha rajta áll - vérfertőzésért á l l í t o t t a v o l n a b í r ó s á g e l é ! H i s z e n m e g ö l ­
te Silanust, a vejét - könyörgök, m i é r t ? M e r t volt egy nővére, a l e g b á j o s a b b lány a vi­
lágon, akit m i n d e n k i V e n u s n a k hívott, ő pedig J u n ó n a k akarta hívni. „ D e k é r d e z e m -
m o n d j a ez -, m i é r t a n ő v é r é t ? " Tanulj, szamár: A t h é n b a n félig van m e g e n g e d v e , Ale­
xandriában pedig e g é s z e n . Azért, m e r t - ahogy m o n d o d - R ó m á b a n az e g e r e k a m a ­
l o m k ö v e t nyalják, ez fogja k i e g y e n e s í t e n i a mi g ö r b e útjainkat? A h á l ó s z o b á j á b a n
n e m tudja, m i t ö r t é n i k , d e k ö z b e n

az égi tereken kutat!

I s t e n akar lenni, n e m elég neki, hogy B r i t a n n i á b a n t e m p l o m a van, h o g y a b a r b á r o k

imádják, é s m i n t i s t e n h e z , k ö n y ö r ö g n e k „ a b o l o n d i r g a l m á é r t " .
9. V é g r e I u p p i t e r n e k e s z é b e j u t o t t , h o g y m í g kívülállók v a n n a k a T a n á c s h á z b a n ,
n e m szabad s e m szavazni, s e m vitát folytatni.
- Atyák! O s s z e í r o t t a k ! - m o n d t a . - M e g e n g e d t e m n e k t e k , h o g y k é r d é s e k e t tegye­
t e k föl, ti pedig tisztára úgy viselkedtek, m i n t h a egy afrikai k u n y h ó b a n v o l n á t o k . K é ­
r e m , ő r i z z é t e k m e g a T a n á c s h á z rendjét. Akárki is ez itt, m i t fog m a j d g o n d o l n i r ó ­
lunk!
E r r e kiküldik Claudiust, majd e l s ő n e k I a n u s atya kap szót, h o g y fejtse ki állás­
pontját. J ú l i u s e l s e j é r e ő volt a délutáni consuljelölt; v é g t e l e n ü l ravasz ember, m i n ­
dig egyszerre látja

azt, mi előtte van, és mi mögötte.

H o s s z ú és é k e s e n szóló b e s z é d e t t a r t o t t - h i s z e n e g é s z napját a F o r u m o n t ö l t i -, a
j e g y z ő a z o n b a n n e m t u d t a követni, e z é r t é n s e m i s m e r t e t e m r é s z l e t e s e n , n e h o g y
c s a k egy s z ó t is m á s k é p p e n adjak vissza, m i n t a h o g y ő m o n d t a .
H o s s z a s a n b e s z é l t az i s t e n e k fenségéről, s h o g y n e m v o l n a szabad ezt a t i s z t e s s é ­
get s z é l t é b e n m i n d e n k i n e k m e g a d n i .
- R é g e n - m o n d t a - nagy dolog volt i s t e n n é válni, ti m e g k o m é d i á t c s i n á l t a t o k b e ­
lőle. E z é r t - n e h o g y azt gondoljátok, h o g y s z e m é l y e s , n e m pedig elvi m e g g o n d o l á ­
s o k v e z e t n e k - azt j a v a s l o m , hogy a m a i n a p t ó l s e n k i se l e h e s s e n i s t e n a z o k k ö z ü l ,
akik „ t e r m é s é t élik a földnek", vagy akiket az „ é l e t a d ó föld" táplál. A k i t e s e n a t u s -
h a t á r o z a t e l l e n é r e akár i s t e n n é t e s z n e k , akár a n n a k n e v e z n e k , vagy a k k é n t f e s t e n e k
 5.2.26. CLAUDIUS AZ ISTENEK SZÍNE ELŐTT 429

le, az a d a s s é k át a Lárváknak, és a l e g k ö z e l e b b i j á t é k o k o n az ú j o n n a n elszegődött

g l a d i á t o r o k k ö z ö t t v e s s z ő z z é k m e g . K ö v e t k e z ő n e k Diespiter, V i c a P o t a f i a kap szót,
h o g y fejtse ki álláspontját. O is c o n s u l j e l ö l t volt, és pénzváltó-ügyletecskékkel fog­
l a l k o z o t t . P o l g á r j o g o c s k á k a t s z o k o t t eladogatni: a b b ó l t e n g ő d ö t t . H e r c u l e s nyájasan
h o z z á l é p e t t , és m e g f o g t a a fülcimpáját. O erre így fogalmazta m e g javaslatát:
- M i n t h o g y az i s t e n i C l a u d i u s az i s t e n i Augustusnak, v a l a m i n t az isteni Augus-
tának, aki nagyanyja volt, s az ő p a r a n c s á r a l e t t i s t e n n é , vérrokona, és v a l a m e n n y i
h a l a n d ó t m e s s z e fölülmúlja b ö l c s e s s é g b e n , azon felül a k ö z érdeke, hogy legyen va­
laki, aki s e g í t h e t R o m u l u s n a k a „forrórépa-falásban", azt j a v a s l o m , hogy legyen az
i s t e n i C l a u d i u s a m a i n a p t ó l fogva isten, a l e g t e l j e s e b b b i r t o k á b a n m i n d a z o k n a k a j o ­
g o k n a k , a m e l y e k e t e l ő t t e valaki k a p h a t o t t , és h o g y ezt az e s e t e t c s a t o l j á k Ovidius Át­
változásaihoz.
A v é l e m é n y e k m e g o s z l o t t a k , és úgy látszott, h o g y C l a u d i u s m e g s z e r z i a t ö b b s é ­
get. H e r c u l e s ugyanis, aki látta, h o g y az ő vasa van a t ű z b e n , egyiktől a m á s i k h o z sza­
ladgált, m o n d v á n :
- N e m h a g y h a t s z c s e r b e n : az én ü g y e m r ő l van szó. Ha m a j d egyszer n e k e d lesz va­
l a m i r e szükséged, v i s z o n o z n i f o g o m : k é z k e z e t m o s .
1 0 . E k k o r az i s t e n i A u g u s t u s e m e l k e d e t t föl, hogy, mivel ő volt s o r o n , e l m o n d j a
v é l e m é n y é t , és ragyogó é k e s s z ó l á s s a l a k ö v e t k e z ő k é p p e n s z ó n o k o l t :
- Atyák! Ö s s z e í r o t t a k ! - m o n d t a . - Ti vagytok a t a n ú i m , h o g y m i ó t a i s t e n l e t t e m ,
m é g e g y e t l e n s z ó t s e m s z ó l t a m : m i n d i g c s a k a m a g a m dolgával t ö r ő d ö m . D e n e m tu­
d o m t o v á b b leplezni é r z é s e i m e t é s t ü r t ő z t e t n i fájdalmamat, a m e l y e t m é g s ú l y o s b í t a
s z é g y e n é r z e t . H á t e z é r t t e r e m t e t t e m é n b é k é t szárazon é s vízen? A z é r t f é k e z t e m
m e g a p o l g á r h á b o r ú t , azért s z i l á r d í t o t t a m m e g törvényekkel, d í s z í t e t t e m é p í t m é ­
n y e k k e l a V á r o s t , h o g y - de n e m t a l á l o k szavakat, Atyák és ö s s z e í r o t t a k , n i n c s szó,
a m e l y k e l l ő k é p p e n ki t u d n á fejezni f e l h á b o r o d á s o m a t . M e s s a l a C o r v i n u s n a k , a kivá­
ló s z ó n o k n a k egy k i f e j e z é s é h e z kell h á t n y ú l n o m : „ s z é g y e l l e m ezt a b i r o d a l m a t " . E n ­
n e k a z e m b e r n e k , Atyák é s ö s s z e í r o t t a k , akiről m á s t n e m f e l t é t e l e z n é t e k , h o g y akár
egy legyet is föl t u d riasztani, n e m j e l e n t e t t t ö b b e t valakit meggyilkolni, m i n t egy ku­
t y á n a k a l á b á t f ö l e m e l n i . De m i t b e s z é l j e k arról, h o g y h á n y a n és m i c s o d a férfiak vol­
t a k e z e k ! H a a saját h á z a m b a n e l k ö v e t e t t g a z t e t t e i t n é z e m , n e m j u t o k hozzá, h o g y a z
állam szerencsétlenségét elsirassam. Ezt tehát elhagyom, csak amarról beszélek;
m e r t ha n ő v é r e m n e m is t u d görögül, én t u d o m , h o g y a térd k ö z e l e b b van a lábikrá­
nál. E z itt, a h o g y m a g a t o k e l ő t t látjátok, h o s s z ú éveken á t a z é n n e v e m m ö g ö t t r e j t ő ­
zött, és e z t azzal h á l á l t a m e g , h o g y m e g ö l t e k é t Iulia d é d u n o k á m a t - az egyiket vas­
sal, a m á s i k a t k i é h e z t e t é s s e l - és egy ü k u n o k á m a t , Lucius S i l a n u s t . Te vagy a m e g ­
m o n d h a t ó j a , Iuppiter, h o g y b ű n ö s volt-e; ha igen, te is az vagy, ezt el kell i s m e r n e d ,
h a igazságos akarsz l e n n i !
- M o n d d m e g n e k e m , i s t e n i Claudius, hogy a férfiak és n ő k közül, akiket m e g ö l t é l ,
h o g y a n í t é l h e t t é l el egyet is, m i e l ő t t az ügyét kivizsgáltad, m i e l ő t t őt m a g á t meghall­
gattad volna? H o l fordult elő ilyesmi? A z é g b e n b i z t o s a n n e m !
1 1 . I t t van Iuppiter: h á n y éve uralkodik már, és c s a k az egy V u l c a n u s n a k t ö r t e lá­
bát, m i k o r
430 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

lábánál megfogva ledobta az égi küszöbről,

egyszer pedig m e g h a r a g u d o t t a feleségére, és k i k ö t ö t t e , de vajon m e g ö l t e - e ? Te vi­

s z o n t m e g ö l t e d M e s s a l i n á t , a k i n e k éppúgy dédnagybátyja v o l t a m , m i n t n e k e d .
„ N e m t u d o k r ó l a " - m o n d o d ? H o g y a z i s t e n e k p u s z t í t s a n a k el! H o g y n e m tudtál
róla, a z m é g sokkal o c s m á n y a b b , m i n t az, h o g y m e g t ö r t é n t !
- C. Caesarnak m é g halála után s e m szűnt m e g nyomában járni: az az apósát ölte
m e g , ő a vejét is. G a i u s m e g t i l t o t t a , h o g y C r a s s u s fiát „ N a g y " - n a k n e v e z z é k ; ő
visszaadta n e k i a nevét, v i s z o n t a fejét v e t t e . E g y e t l e n h á z b ó l m e g ö l t e C r a s s u s t ,
Magnust, Seriboniát, h á r o m semmirekellő ökröt, de mégiscsak n e m e s e m b e r t ,
C r a s s u s m e g e g y e n e s e n olyan o s t o b a volt, h o g y akár c s á s z á r i s l e h e t e t t v o l n a !
- E z t akarjátok m o s t i s t e n n é t e n n i ? N é z z é t e k m e g a t e s t é t : h a r a g j u k b a n h o z t á k
létre az i s t e n e k . H o g y rövid legyek: m o n d j o n ki h á r o m s z ó t gyorsan e g y m á s után, és
m á r vihet is, a rabszolgája vagyok. Ki fogja ezt i s t e n k é n t t i s z t e l n i ? Ki hiszi el, h o g y
az? Ha ilyeneket t e s z t e k i s t e n e k k é , azt s e m fogja senki e l h i n n i , h o g y ti m a g a t o k i s t e ­
n e k vagytok!
- Összefoglalva, Atyák és ö s s z e í r o t t a k , ha t i s z t e s e n v i s e l k e d e m k ö z t e t e k , ha sen­
kinek t ú l s á g o s a n nyíltan n e m feleltem, t o r o l j á t o k m e g a r a j t a m e s e t t j o g t a l a n s á g o ­
kat. Én a m a g a m részéről a k ö v e t k e z ő j a v a s l a t o t t e r j e s z t e m e l ő (és felolvasta az író-
tábláról) :
„ M i n t h o g y a z isteni C l a u d i u s m e g ö l t e apósát, Appius S i l a n u s t ; k é t vejét, P o m -
p e i u s M a g n u s t és L u c i u s S i l a n u s t ; lánya apósát, C r a s s u s Frugit, aki úgy h a s o n l í t o t t
rá, m i n t egyik tojás a m á s i k r a ; S er i bo ni á t, lánya anyósát; feleségét, M e s s a l i n á t , és
másokat, akiknek számát n e m lehetett pontosan megállapítani, javaslom, hogy a
legszigorúbban j á r j a n a k el vele s z e m b e n ; ne k a p h a s s o n h a l a d é k o t folyó ü g y e i n e k le­
b o n y o l í t á s á r a s e m , h a n e m a legrövidebb időn belül t o l o n c o l j á k ki i n n e n : h a r m i n c
n a p o n belül hagyja el az eget, és h á r o m n a p o n belül az O l y m p o s t . "
A gyűlés e h h e z a j a v a s l a t h o z c s a t l a k o z o t t . A cyllenei i s t e n a z o n n a l n y a k o n ragadja,
és levonszolja az é g b ő l az Alvilágba,

honnan senki se térhet újra vissza.

Sz. J . Gy.

5.2.27. GÁLBA Ö R Ö K B E FOGADJA P I S Ó T

Tacitus: Históriáé [Korunk története] 15-16.

1 5 . 1 . G á l b a t e h á t k é z e n fogta P i s ó t , s a h a g y o m á n y s z e r i n t ilyenféle b e s z é d e t m o n ­
dott:
- Ha én t é g e d m a g á n e m b e r k é n t a lex curiata szerint, a p o n t i f e x e k j e l e n l é t é b e n , a
s z o k á s n a k m e g f e l e l ő e n fogadnálak f i a m m á , s z á m o m r a i s t i s z t e s s é g volna, h o g y
C n a e u s P o m p e i u s é s M a r c u s C r a s s u s sarját f o g a d o m o t t h o n o m b a , é s s z á m o d r a i s ki­
t ü n t e t é s , hogy a S u l p i c i u s és a L u c a t i u s n e m z e t s é g d i c s ő s é g é h e z c s a t o l h a t o d fényes
 5.2.27. GALBA ÖRÖKBE FOGADJA PISÓT 431

s z á r m a z á s o d a t : m o s t a z o n b a n e n g e m , kit i s t e n e k s e m b e r e k k ö z ö s akarattal szólítot­

t a k a b i r o d a l o m élére, a te j ó l i s m e r t s o k e r é n y e d és a h a z a s z e r e t e t ö s z t ö n z ö t t arra,
h o g y a p r i n c e p s i h a t a l m a t , a m e l y é r t ő s e i n k fegyverrel harcoltak, h á b o r ú b a n nyervén
el, n e k e d , m i n t b é k é s p o l g á r n a k ajánljam fel, akár az i s t e n i Augustus, aki n ő v é r é n e k
fiát, M a r c e l l u s t , a z u t á n vejét, Agrippát, m a j d u n o k á i t , végül mostohafiát, T i b e r i u s
N é r ó t e m e l t e a z u t á n a l e g m a g a s a b b t i s z t s é g b e . 2 . D e a z i s t e n i Augustus a m a g a há­
zában k e r e s t e m e g utódját, é n pedig a z államban, n e m azért, m i n t h a n e m v o l n á n a k
r o k o n a i m vagy fegyvertársaim, h a n e m mivel m a g a m s e m ö s s z e k ö t t e t é s e i m m e l
n y e r t e m el az u r a l m a t , és m e g f o n t o l t s á g o m a t ne c s a k az én r o k o n s á g o m bizonyítsa,
m e l y e t m ö g é d h e l y e z t e m , h a n e m a t i é d is. Van ugyanolyan n e m e s származású, idő­
s e b b bátyád, aki m é l t ó e r r e a k i t ü n t e t é s r e , h a t e n e m volnál m é g é r d e m e s e b b . 3 . E l ­
é r t e d azt a kort, a m e l y az ifjúság vágyakozásain m á r túljutott; é l e t e d olyan, hogy
m ú l t a d b a n s e m m i r e n e m kell m e n t s é g e t k e r e s n e d . S o r s o d m i n d e d d i g c s a k e l l e n e d r e
volt; a jó s z e r e n c s e s z ú r ó s a b b ö s z t ö k é v e l kísérti a lelket, mivel a bajokat el l e h e t vi­
selni, a b o l d o g s á g m e g r o n t . 4. A h ű s é g e t , nyíltságot, barátságot, az e m b e r i l é l e k leg­
főbb k i n c s e i t , te ugyanilyen állhatatossággal fogod őrizni, de m á s o k alkalmazkodás­
sal gyengítik: m e g fog k ö r n y é k e z n i a hízelgés, a kedveskedés, m e g az igazi érzés leg­
g o n o s z a b b m é r g e , az ö n z é s . Ha mi a l e g t e l j e s e b b nyíltság j e g y é b e n tárgyalunk is ma
egymással, m á s o k i n k á b b s z e r e n c s é n k k e l , n e m v e l ü n k fognak beszélni; m e r t kellő
t a n á c s o t adni a f e j e d e l e m n e k n e h é z dolog, de h e l y e s e l n i m i n d e n f e j e d e l e m n e k lehet,
ő s z i n t e s é g híján.
1 6 . 1 . - Ha a b i r o d a l o m óriási t e s t e irányító n é l k ü l is m e g á l l n a és egyensúlyban
m a r a d n a , m é l t ó n a k é r e z n é m m a g a m a t arra, h o g y v e l e m kezdődjék a köztársaság.
M o s t a z o n b a n m á r rég olyan h e l y z e t b e k e r t ü l t ü n k , hogy s e m a z é n ö r e g s é g e m n e m
a d h a t t ö b b e t a r ó m a i n é p n e k egy j ó utódnál, s e m a t e f i a t a l s á g o d egy j ó f e j e d e l e m n é l .
T i b e r i u s , G a i u s és C l a u d i u s alatt egyetlen c s a l á d n a k v o l t u n k m i n t e g y az ö r ö k s é g e : a
szabadság h e l y e t t m o s t választani k e z d e n e k b e n n ü n k e t , és m i u t á n a I u l i u s o k s a
C l a u d i u s o k h á z a véget ért, az örökbefogadás a l e g j o b b a k a t fogja m e g t a l á l n i . 2. M e r t
az, h o g y valaki fejedelmi s z ü l ő k n e k k ö s z ö n h e t i é l e t é t és születését, v é l e t l e n dolog,
és ilyenkor m á s t n e m m é r l e g e l n e k : ám az ö r ö k b e f o g a d á s szabad d ö n t é s , és ha a vá­
l a s z t á s t e l h a t á r o z z u k , a z e g y e t é r t ő k ö z v é l e m é n y lesz ú t m u t a t ó n k . Tartsad s z e m
előtt, h o g y N é r ó t , akit a C a e s a r o k h o s s z ú s o r a felfuvalkodottá t e t t , n e m V i n d e x fegy­
v e r t e l e n t a r t o m á n y a vagy az én egy l é g i ó m , h a n e m tulajdon kegyetlensége, tulajdon
z ü l l ö t t s é g e r á z t a le az á l l a m nyakáról; és n e m is volt m é g példa uralkodó e l í t é l é s é r e .
3 . M i n k e t h á b o r ú árán é s m é r l e g e l é s e r e d m é n y e k é p p e n s z ó l í t o t t a k h e l y ü n k r e , m é g i s
m i n d e n k i v á l ó s á g u n k e l l e n é r e irigyelni fognak b e n n ü n k e t . M é g s e riadj meg, h a k é t
legio a világnak e b b e n a m e g r á z k ó d t a t á s á b a n m é g m i n d i g n e m nyugszik: én s e m
g o n d t a l a n u l v e t t e m át az á l l a m k o r m á n y z á s á t , és az örökbefogadás hallatára m á r i s
n e m m o n d a n a k m a j d ö r e g n e k , a m i t m o s t egyedüli v á d k é n t v e t n e k a s z e m e m r e . A
hitványak úgyis m i n d i g h i á n y o l n i fogják N é r ó t : n e k e m is, n e k e d is arra kell ügyel­
n ü n k , h o g y ne hiányolják a d e r e k a k is. 4. A további i n t e l e m n e m is időszerű, de telje­
sült is m i n d e n s z á n d é k o m , ha s z e m é l y e d b e n j ó l v á l a s z t o t t a m . A jó és a r o s s z m e g k ü ­
l ö n b ö z t e t é s é n e k az a l e g h a s z n o s a b b és l e g e g y s z e r ű b b módja, ha meggondoljuk,
h o g y m i t a k a r n á n k vagy m i t n e m a k a r n á n k m á s u r a l k o d ó alatt; m e r t itt n e m úgy van,
432 5. A RÓMAIÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

m i n t a királyi h a t a l o m alatt élő n é p e k n é l , h o g y egy b i z o n y o s u r a l k o d ó h á z o n kívül

m i n d e n k i m á s szolga, h a n e m o l y a n o k fölött fogsz uralkodni, akik s e m a t ö k é l e t e s
szolgaságot n e m tudják elviselni, s e m a t ö k é l e t e s szabadságot.
G á l b a t e h á t ilyenféle b e s z é d e t tartott, m i n t h a m o s t avatná P i s ó t uralkodóvá, m á ­
s o k pedig m á r i s úgy é r t e k e z t e k vele, m i n t h a valóságos u r a l k o d ó v o l n a .

B. I.

• A senatori származású, XVvir sacris faciundis tisztséget betöltő Lucius Calpurnius Piso Frugi
Licinianust Nero száműzte, azonban Gálba, aki már korábban kiszemelte örökösének és
adoptív fiának, hatalomra kerülését követően visszahívta száműzetéséből, és Kr. u. 69. január
10-én örökbe fogadta. Megkapta a Caesar címet is, 5 nap múlva azonban Rómában meggyil­
kolták, és damnatio memóriáéval sújtották. A szemelvény a Iulius Claudius-dinasztia kihalását
követően az első, Rómán kívül hatalomra került uralkodó, Gálba utódkeresésének mérlegelé­
sére, indokaira nyújt adalékot.

5.2.28. VESPASIANUS KIKIÁLTÁSA C S Á S Z Á R R Á

Tacitus: Históriáé [Korunk története] 7 9 - 8 1 .

7 9 . A főhatalom Vespasianusra ruházása Alexandriában kezdődött Tiberius Alexan­

der sürgetésére, aki j ú l i u s e l s ő napján ő r á e s k e t t e fel a légiókat. K é s ő b b ezt is ü n n e ­
p e l t é k uralkodása e l s ő napjaként, bár a iudaeai sereg j ú l i u s h a r m a d i k á n e s k ü d ö t t fel
reá, oly buzgósággal, h o g y m é g fiát, T i t u s t s e m várták m e g , aki Syriából volt visszaté­
r ő b e n és M u c i a n u s és apja t a n á c s k o z á s a i b a n k ö z v e t í t e t t . M i n d e n a k a t o n á k lelkes
óhajára t ö r t é n t , n e m r e n d e z t e k gyűlést, n e m hívták egybe a légiókat.
8 0 . 1 . M í g k e r e s i k az alkalmat, a helyet, s a m i ilyen d o l o g b a n a l e g n e h e z e b b , az e l s ő
h a n g o t , m í g a j e l e n l e v ő k l e l k é b e n remény, félelem, s z á m í t á s , e s h e t ő s é g váltja egy­
mást, a h á l ó k a m r á j á b ó l kilépő V e s p a s i a n u s t n é h á n y k a t o n a , aki a s z o k o t t r e n d b e n
s o r a k o z o t t fel, hogy a h e l y t a r t ó t k ö s z ö n t s e , c s á s z á r k é n t üdvözli, a z u t á n a t ö b b i e k is
o d a r o h a n n a k , a C a e s a r és A u g u s t u s nevet és a p r i n c e p s i m é l t ó s á g m i n d e n c í m é t
(omnia principatus vocabula) r e á h a l m o z z á k . H a n g u l a t a f é l e l e m b ő l az uralkodói m é l t ó ­
ság t u d o m á s u l v é t e l é b e c s a p o t t át: d e s e m m i pöffeszkedés, f e n n h é j á z á s n e m v o l t
b e n n e ; ő m a g a a változás u t á n s e m változott. 2. M i h e l y t az ily m a g a s h e l y z e t é b e n
s z e m é r e b o r u l ó h o m á l y t elűzte, k a t o n á s b e s z é d u t á n fogadta a feléje á r a m l ó j ó k í v á n ­
ságokat; m e r t az épp erre váró M u c i a n u s a k é s z s é g e s k a t o n a s á g o t m á r i s feleskette
Vespasianusra. E z u t á n az a n t i o c h i a i s z í n h á z b a vonulván, a h o l t a n á c s k o z n i szoktak,
az ö s s z e s e r e g l e t t és ö m l e n g v e h í z e l g ő k h ö z s z ó z a t o t intéz; eléggé é k e s e n b e s z é l t gö­
rögül is, és m i n d e n t , a m i t c s a k m o n d o t t vagy tett, m ű v é s z i e n t u d o t t fitogtatni. 3. A
t a r t o m á n y t s a h a d s e r e g e t s e m m i n e m t ü z e l t e fel annyira, m i n t M u c i a n u s n a k az a
h a t á r o z o t t kijelentése, h o g y Vitellius e l r e n d e l t e : a g e r m á n i a i légiókat S y r i á b a helyezi
át, gazdag s nyugalmas szolgálatra, a syriai l é g i ó k n a k pedig á l l o m á s h e l y ü k e t a zord
 5.2.29. A CSÁSZÁRKULTUSZ EGY MEGNYILVÁNULÁSA DOMITIANUS IDEJÉN 433

éghajlatú és fáradságos szolgálatot kívánó g e r m á n i a i t á b o r o k r a kell c s e r é l n i ü k . Tud­

niillik a t a r t o m á n y b e l i e k is ö r ü l t e k a k a t o n á k k a l m e g s z o k o t t együttélésnek, s o k a n
baráti és r o k o n i k a p c s o l a t o k b a n összekeveredtek, és a k a t o n á k a h u z a m o s szolgálat
s o r á n m e g i s m e r t é s családiassá vált t á b o r t m i n t o t t h o n u k a t kedvelték.
8 1 . 1 . M é g j ú l i u s k ö z e p e e l ő t t e g é s z Syria h a s o n l ó k é p p e n n e k i fogadott h ű s é g e t .
C s a t l a k o z o t t királyságával együtt a n e m m e g v e t e n d ő erejű S o h a e m u s , az ősi vagyo­
na m i a t t t e k i n t é l y e s és a m e g h ó d o l t királyok közül leggazdagabb A n t i o c h u s . M a j d a
t i t k o s k ö v e t e k útján é r t e s í t e t t Agrippa i s gyorsan h a z a h a j ó z o t t R ó m á b ó l , a m i k o r
V i t e l l i u s m é g s e m m i r ő l s e m t u d o t t . 2 . N e m c s e k é l y e b b buzgósággal t á m o g a t t a a
p á r t o t az é l e t é n e k s s z é p s é g é n e k virágjában levő B e r e n i c e királynő, akit b ő k e z ű aján­
dékai m i a t t az ö r e g V e s p a s i a n u s is kedvelt. A h á n y t a r t o m á n y partjait c s a k m o s s a a
t e n g e r Kis-Azsiáig és Achaiáig, s a h á n y c s a k befelé, P o n t u s és az a r m e n i a i a k felé te­
rül el, m i n d felesküdött, de itt c s a p a t o k nélkül k o r m á n y o z t a k a helytartók, mivel ak­
k o r m é g n e m r e n d e l t e k légiókat Cappadociába. 3 . A z e g é s z vállalkozás terveit
B e r y t u s b a n tárgyalták m e g . M u c i a n u s alvezéreivel, legioparancsnokaival é s legszeb­
b e n k i t ü n t e t e t t centurióival és katonáival é r k e z e t t ide, h a s o n l ó k é p p e n a iudaeai se­
regből is v á l o g a t o t t díszes k ü l d ö t t s é g : az ö s s z e s e r e g l e t t s o k lovas és gyalogos, vala­
m i n t az e g y m á s s a l v e t é l k e d ő királyok p o m p á j a a találkozót fejedelmi m é l t ó s á g h o z il­
lővé avatta.
B. I.

• Vespasianus a Nero által reá ruházott megbízatásnál fogva Kr. u. 6 7 - 6 9 között a iudaeai had­
sereg főparancsnoka volt (legátus Augusti pro praetore exercitus Iudaici), amikor - Gálba Rómá­
ban, Kr. u. 69. január 15-én bekövetkezett meggyilkolását és Otho Brixellumban, április
16/17-én elkövetett öngyilkosságát követően - a hozzá hű csapatok július l-jén Alexandriá­
ban császárrá kiáltották ki. Példájukat napokon belül követték a iudaeai és a syriai csapatok,
valamint a vazallus királyságok is. Ellenfelét, az Othót az első bedriacumi csatában legyőző
Vitellius császárt 69. december 20-án gyilkolták meg, miután Vespasianus csapatai elfoglalták
Rómát. Az ún. „négy császár évének" (Kr. u. 6 8 / 6 9 ) eseményei megmutatták, hogy a katonai
szempontból fontos provinciák nagyszámú légióit parancsnokoló helytartói válsághelyzetben
a császári bíbor potenciális várományosai lehettek.

5.2.29. A CSÁSZÁRKULTUSZ EGY MEGNYILVÁNULÁSA

DOMITIANUS IDEJÉN

Statius: Silvae [Erdők] 1.1: Domitianus imperátor hatalmas lovas szobra.

Az önmagát a római császárok sorában elsőként dominus et deusnak szólító, vérengzései és a
senatusszal szembeni gőgje miatt azonban halála után elítélt és emlékezetének megsemmisí­
tésével, nevének a feliratokról való kitörlésével (damnatio memóriáé) sújtott Domitianus ural­
kodása idejéből maradt fenn ez a költemény, amely a császár mindenkiét minden szempontból
felülmúló, 91-bén készített lovas szobrának szokatlanul hízelgő módon történő magasztalá-
sával ritka bepillantást enged a császárkultuszba, s mint E. Bickermann kifejezte, „valóságos
434 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

repertoárja a római császárkultusz formuláinak és jellemző fogalmainak". Az O. Ribbeck sza­

vaival „felülmúlhatatlan udvari tányérnyaló és farkcsóváló", „meggyőződéses hízelgő" Statius
által megénekelt lovas szobor azonban nem élte meg a jósolt évszázadokat, és ma csak 12,3 x
6,6 m nagyságú talapzata látható a Forum Romáraimon.
Hegyi Gy.: Statius a költő, akit Apolló és Domitianus ihletett. In: Publius Papinius Statius:
Erdők (ford. Muraközy Gyula). Budapest, 1979, 5-57.

R o p p a n t talpazatát kettőzve, L a t i n F o r u m u n k a t
m i l y óriási s z o b o r foglalja el? É g i m a g a s b ó l
h u l l t ide k é s z e n e m ű ? vagy véle Szicília-földi
m ű h e l y e m é l y é n nagy S t e r o p e s , B r o n t e s 1 m a g a fáradt?
5 Vagy - G e r m a n i c u s u n k 2 - Pallas k e z e v é s t e ki n é k ü n k
m á s o d , a h o g y l á t o t t gyeplődet tartva, a R a j n a
tája m i n a p s r e m e g ő d á k o k m e r e d e k hegyi vára?
C s a k dicsérje avult h a g y o m á n y s o k százada é l ő
híred, trójai ló, a k i n e k m e g a l á z v a a s z e n t e l t
10 o r m ú D i n d y m o n é s Ide l o m b j á t o d a a d t a :
P e r g a m u m ezt befogadni falán r é s t nyitva se bírja,
s összevegyülve fiúk s h a j a d o n lányok, s m a g a h í r e s
Hector s Aeneas s e m tudták volna bevonni.
S h o z z á m é g : az a ló vad a c h í v o t rejtve veszélyt vitt,
15 e z t a lovas j ó s á g a s z e r e t t e t i m e g , k i n e k a r c á n
oly v o n z ó n vegyül el harcvággyal a b é k e derűje,
N e m túlzás ez a szó: a m i l y ékes, szép ez a ló, oly
m é l t ó s á g t e l i is! B ü s z k é b b e n n e m viszi M a r s o t
b i s t o n i 3 m é n j e se h a r c végén, örvendve a r o p p a n t
20 súlynak, a víz m e n t é n gőzölve a m i n t tovaszáguld,
s fújva h a t a l m a s o k a t g y o r s a b b a n űzi a S t r y m o n t . 4
Illik a m ű h ö z a hely. K a p u t az t á r rá, vele s z e m b e n ,
h a r c o k t ó l fáradtan az égbe, ki gyámfia révén
elsőnek mutatott ösvényt mai isteneinknek.
25 M e n n y i v e l e n y h é b b vagy te - m u t a t j a is a r c o d - a h a r c b a n !
B ő s z idegen n é p s e m t ü z e l e g y k ö n n y e n d ü h r e , b é k é d
bírja a c h a t t u s , a dák. H o z z á d áll - c s a k te vezérkedj -
k i s e b b k é n t a m a v ő 5 s C a t o 6 is, s e r e g é t odahagyva.
E r r ő l oldaladat h a j l é k a a I u l i u s o k n a k ,

1
Cyclopsok.
2
Domitianus győzelmi mellékneve 84-től.
3
Thrák.
4
Thraciai folyó.
5
Cnaeus Pompeius Magnus.
6
Marcus Porcius Cato Uticensis.
 5.2.29. A CSÁSZÁRKULTUSZ EGY MEGNYILVÁNULÁSA DOMITIANUS IDEJÉN 435

1
arról hadviselő P a u l u s nagy c s a r n o k a őrzi, 30
h á t u l r ó l m e g atyád s szelíden C o n c o r d i a n é z rád.
Ám te e t e m p l o m o k a t , fenséggel e m e l v e a fényes
légbe fejed, m i n d túlragyogod, s azt látszol ügyelni,
m i n t nő s z e b b r e P a l a t i u m o d , kiheverve a tűzvészt,
n é m a tüzével h o g y virraszt-e a trójai őrláng, 35
s m e g f e d d e t t s e r e g é t m o s t m á r dícséri-e Vesta.
2
J o b b o d a h a r c t ó l tilt, m í g szűzi T r i t o n i a k ö n n y e d
súly b a l o d o n , s a leszelt főt nyújtja előre, M e d u s á t ,
s így szilajítja lovad. N i n c s hely, h o l k e l l e m e s e b b e n
állna az i s t e n n ő , m é g , égi Atyánk, k e z e d e n s e m . 40
K é p e s a föld m i n d e n gondján k ö n n y í t e n i kebled,
melyhez odadta egész ércét Temese kimerülve.
Válladról k ö p e n y o m l i k alá, s n e m félve p i h e n t e t
k a r d o t az oldalad. Ily nagy t ő r r e l t o m b o l a téli
éjjeleken, s t ö r ijedt csillagseregekre O r i o n . 45
Átveszi t a r t á s á t s lelkét paripája urának:
m é g m a g a s a b b a n hordja fejét, m á r - m á r tovaszáguld,
s m í g a s ö r é n y e n y a k á n m e r e d e z , szügye, m i n t h a c s a k élne,
futni feszül, s készül nagy v é k n y a kibírni a r o p p a n t
sarkantyút. N e m ü r e s föld p u s z t a r ö g é r e tipor r á 50
érclábbal, de a foglyoddá t e t t R a j n a hajára.
L á t t á n A d r a s t u s paripája riadna, Árion,
s r e s z k e t a Leda-fiak lova, Cyllarus is, ha a s z o m s z é d
szentélyből i d e n é z . K a n t á r r a e m é n t s o s e fogja
m á s , zabolája örök, s u r a egy csillag lesz ö r ö k k ö n . 55
É p p h o g y bírja a föld. Fel-felnyög alant oly erővel
n y o m j a a súly: n e m a vas, n e m a b r o n z roskasztja, de égi
lényed, b á r h a olyan t a r t ó s a talapzat alatta,
hogy h a r e á súlyos hegység n e h e z ü l n e , kibírná,
és n e k i v e t h e t n é é g t a r t ó Atlas a t é r d é t . 60
Mily h a m a r e l k é s z ü l t ! M a g a k ö n n y i t a z i s t e n i szépség,
o t t lévén, n e h e z é n ; s m u n k á r a feszülve az ifjak
b á m u l j á k : a k e z ü k t ö b b e t bír. C s a t t o g az óriás gép
csikorogva, s M a r s h é t d o m b j a felett szakadatlan
zúg zaja, s á t ü t nagy R ó m á n k n y ü z s g ő m o r a j á n is. 65
S m o s t m a g a is, ki e h e l y védője, k i n e k neve fényét
itt a h í r e s tó s s z e n t szakadék fenntartja ö r ö k r e ,
hallva, az érc hogy d ö n g folyton, ahogy sűrű ü t é s t ő l

1
Lucius Aemilius Paullus.
2
Minerva, akinek szobrát Domitianus tartotta bal kezében.
3
A Rajna folyó (Rhenus) megszemélyesítése.
436 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

zúg a F o r u m , felütötte fejét, a dicsőt, m i t a f ö l g y l o m b

70 joggal övez s szentelt, p i h e n é s é t ő l m e r e v arcát.
H ö k k e n e l ő b b az övét is e l ő z ő ló nagy alakján,
szétragyogó fényén, s l e m e r ü l h á r o m s z o r a m é l y b e
b ü s z k e nyakával. Majd, v é d ő n k e t látva, v i d á m a n
így szól: „Légy áldott, te nagy i s t e n e i n k fia s atyja!
75 I s m e r e m , isten, h í r e d rég. M o s t l e t t t a v a m áldott,
m o s t igazán tisztelt, h i s z e n , ím, i s m e r n i k ö z e l r ő l
s látni a s z o m s z é d b ó l r é s z e m lesz ö r ö k ragyogásod.
Én egyszer l e l t e m s t e t t e m valamit, h o g y a V á r o s t
m e g m e n t s e m - te a rajnai h a r c b a n s I u p p i t e r é b e n
80 s átkos b e l h a r c b a n s - h o s s z a n hadakozva - a b é k é t
n e m k é r ő h e g y e k e n győztél! S h a k o r o m szül, e l ő t t e m
szöktetsz, míg habozom, be a mélylő t ó b a merészen,
R ó m a ha e l t ű r t v o l n a ilyet, a n e m fogja le gyeplőd!"
1
Hitványabb az a ló C a e s a r F ó r u m á n , L a t i u m n a k
2 3
85 őre, D i o n e h á z a előtt, m i t Pella u r á n a k
4
k é s z í t e t t é l , Lysippus, s mely utóbb - a lovasnak
m i n t á m u l t nyaka! - C a e s a r arcát h o r d t a . Kifárad
nézve s z e m ü n k , h o g y m i l y fentről n é z erre a m á s i k ;
és ki van oly bárgyú, ki tagadná, látva e k e t t ő t :
90 annyi, akár uraik, paripáik k ö z t a k ü l ö n b s é g ?
E z t a m ü v e t J u p i t e r h á r m a s tüze, téli v i h a r n a k
vad dühe, A e o l u s o r k á n z ó , m é l y sziklaüregbe
zárt h a d a m e g n e m ijesztheti. Áll, valamíg c s a k az ég a föld,
s fénylik a r ó m a i n a p . L e s u h a n n a k a hallgatag éjbe,
95 m a j d m i k o r i s t e n e k e t vonz e m b e r i táj, odahagyva
égi lakuk, tieid, s c s ó k o l v a k ö s z ö n t i t e k e g y m á s t .
J ö n , m e g ö l e l bátyád, nővéred, atyád, fiúsarjad,
s egy n y a k o n elfér o t t m i n d j ü k csillagragyogása.
N é p é s b ü s z k e s e n a t u s ajándékát ö r ö k é t i g
100 élvezd! M e g f e s t é s e d A p e l l e s 5 színei vágynák,
A t t i c a aggja 6 m e g új J u p i t e r - s z e n t é l y b e h e l y e z t e
v o l n a a s z o b r o d a t E l i s b e n , 7 de az e n y h e Tarans is
a r c o d u t á n sóhajt, s s z e m e d égi t ü z e t felidéző

1
Utalás Iulius Caesar szobrára.
2
Venus anyja.
3
Nagy Sándor makedón uralkodó.
4
Nagy Sándor udvari szobrásza.
5
Nagy Sándor udvari festője.
6
Pheidias, Kr. e. 5. századi görög szobrász.
7
Az Élisben levő Olympia Zeus-szentélye.
 5.2.30. TRAIANUS TRÓNRA LÉPÉSÉNEK (DIES IMPERII) MEGÜNNEPLÉSE 437

lángját esdi a b ü s z k e R h o d u s , s n e m kell n e k i P h o e b u s . 1

Tarts ki e földön, védd; te m a g a d lakd n é k e d ajánlott 105
t e m p l o m a i d , m e n n y n e k palotája s e vonzzon; ö r ö m m e l
n é z d e z a j á n d é k n a k t ö m j é n t nyújtó u n o k á i d !
M. Gy.

5 . 2 . 3 0 . T R A I A N U S T R Ó N R A L É P É S É N E K (DIES IMPERII)
MEGÜNNEPLÉSE

Plinius Minor: Epistulae [Levelek] 52; 53.

5 2 . U r a m , azt a n a p o t , a m e l y e n m e g m e n t e t t e d a b i r o d a l m a t azzal, hogy elvállaltad az

u r a l m a t , olyan ujjongással ü n n e p e l t ü k , a m i l y e n t m e g é r d e m e l s z . S k é r t ü k az i s t e n e ­
ket, h o g y j ó e r ő b e n - e g é s z s é g b e n t a r t s a n a k m e g a z e m b e r i s é g számára, m e l y n e k ol­
t a l m a és b é k e s s é g e a te j ó l é t e d e n m ú l i k (cuius tutela et securitas saluti tuae innisa est).
E l m o n d t a m az esküszöveget, b a j t á r s a i n k ü n n e p é l y e s e n m e g i s m é t e l t é k , s velük ver­
sengve, ugyanazzal az odaadással a lakosság is.
5 3 . Ö r ö m m e l é r t e s ü l t e m leveledből, kedves S e c u n d u s o m , hogy a t e v e z e t é s e d d e l
m i l y e n á h í t a t t a l és ujjongással ü n n e p e l t é k u r a l o m r a k e r ü l é s e m évfordulóját (dies
imperii) b a j t á r s a i m és a lakosság.
M. E.

5.2.31. PLINIUS, BITHYNIA HELYTARTÓJA

TRAIANUS ENGEDÉLYÉT KÉRI SZOBRÁNAK FELÁLLÍTÁSÁRA

Plinius minor: Epistulae [Levelek] 10.8.1-4; 10.9.

8 . 1 . U r a m , m i k o r i s t e n i atyád (divus páter tuus) igen szép s z ó n o k l a t t a l és é k e s példa­

m u t a t á s s a l (honestissimum exemplum) is j ó t é k o n y s á g r a (munificentia) b u z d í t o t t a a pol­
gárokat, k é r t e m az engedélyét, h o g y elődei s z o b r a i t (statuae principum), m e l y e k h e z
távoli b i r t o k a i m t ö b b s z ö r ö s cseréjével j u t o t t a m s úgy ő r i z t e m m e g őket, ahogy vol­
tak, a v á r o s b a (municipium) s z á l l í t h a s s a m az ő szobraival együtt. 2. E h h e z ő a legna­
g y o b b e g y e t é r t é s s e l hozzájárult. Én n y o m b a n í r t a m a d e c u r i ó k n a k , j e l ö l j e n e k ki egy
helyet, a h o l a m a g a m k ö l t s é g é n t e m p l o m o t e m e l h e t e k (ut adsignarent solum in quo
templum pecunia mea exstruerem). Ok az é p ü l e t m e g b e c s ü l é s é n e k j e l é ü l n e k e m ajánlot­
t a k fel a h e l y m e g v á l a s z t á s á t (electio loci). 3. De e b b e n e l ő s z ö r a m a g a m , m a j d atyád
b e t e g s é g e , a z u t á n a z általad r á m b í z o t t t i s z t s é g ellátása akadályozott. Ú g y l á t o m ,
m o s t l e n n e a l e g a l k a l m a s a b b a h e l y s z í n r e l e l á t o g a t n o m . Egyrészt s z e p t e m b e r elsejé­
vel zárul hivatali h ó n a p o m , m á s r é s z t a k ö v e t k e z ő h ó n a p b a n s o k ü n n e p van. 4. M i n ­
d e n e k e l ő t t k é r l e k t e h á t , e n g e d d m e g , h o g y ezt a z épületet, a m e l y h e z h o z z á a k a r o k

'A rhodosi Kolossos, Lysippos 32 m magas bronzszobra.

438 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

kezdeni, a te szobroddal is é k e s í t s e m , és hogy m u n k á m m i n é l h a m a r a b b e l v é g e z h e s ­

s e m , járulj h o z z á s z a b a d s á g o m h o z .
9 . 1 . S z a b a d s á g k é r e l m e d t ö b b magánjellegű é s v a l a m e n n y i hivatalos i n d o k á t m e g ­
j e l ö l t e d . É n ugyan b e é r t e m volna p u s z t a kívánságoddal is. M e r t n e m k é t l e m , h o g y
m i h e l y t tudsz, vissza fogsz térni oly s o k r é t ű t e e n d ő i d h e z . Azt, h o g y az általad m e g ­
választott helyen felállíttasd s z o b r o m a t , bár az ilyenféle m e g t i s z t e l t e t é s e k k e l s z e m ­
b e n igen t a r t ó z k o d ó vagyok, n e k e d m é g i s m e g e n g e d e m , n e h o g y úgy tűnjek, m i n t h a
gátat v e t n é k i r á n t a m való ragaszkodásod kifejezésének.
M. E.

5.2.32. A RÓMAI B I R O D A L O M IGAZGATÁSÁNAK

„IDILLIKUS" ÁLLAPOTAI A KR. U. 2. SZÁZAD K Ö Z E P É N

Ailios Aristeidés: Eis Rhómén [Rómához] 2 9 - 3 3 .

2 9 . Legyen b á r m i l y nagy é s h a t a l m a s a b i r o d a l o m k i t e r j e d é s é t t e k i n t v e , t e r ü l e t é t
mégis nagyban növeli aprólékos s z e r v e z e t t s é g e . U g y a n i s n e m a m y s e k , s a k á k vagy
pisidák birtokolják a királyi földet, s e m pedig azok, akik erőszakkal foglalták el azt,
és n e m is a z o k a lázadók, akik azért m e n e k ü l t e k oda, hogy ne l e h e s s e n ő k e t elfogni.
S ő t m á r n e m i s királyi földnek nevezik, m e r t m i n d e n k i birtokolhatja, aki k é p e s erre.
N e m h a d a k o z n a k e g y m á s ellen a satrapák, m i n t a k i k n e k n i n c s királyuk, és a v á r o s o k
n e m állnak h o l az egyik, h o l a m á s i k oldalra, n e m k ü l d e n e k s e h o v á és n e m ű z n e k el
s e h o n n a n seregeket, h a n e m egy j ó l k i t i s z t í t o t t fuvolához h a s o n l ó a n a z e g é s z földke­
rekség - t i s z t á b b h a n g o n , m i n t a k á r m e l y é n e k k a r - azt az egy i m á t zengi k ó r u s b a n ,
hogy m i n d e n i d ő k r e m a r a d j o n m e g ez a b i r o d a l o m . Ilyen j ó l ö s s z e h a n g o l t a ő k e t ez a
legfőbb karmester.
3 0 . M i n d e n ü t t m i n d e n k i felett egyforma törvény uralkodik. A h e g y e k b e n é l ő k
g y e n g é b b e k a l e g a l a c s o n y a b b a n fekvő s í k s á g o k lakóinál, s ő t m é g s z e m b e s z e g ü l n i
s e m m e r é s z e l n e k , a kies s í k s á g o k a t pedig a ti t e l e p e s e i t e k és g y a r m a t o s a i t o k m ű v e ­
lik. N i n c s s e m m i k ü l ö n b s é g szárazföld é s sziget k ö z ö t t , h a n e m m i n d e n k i egy ország­
h o z é s egy n e m z e t h e z tartozik, é s c s e n d e s e n e n g e d e l m e s k e d i k .
3 1 . M i n d e n t p a r a n c s r a és a v e z e t ő k beleegyezésével v i s z n e k véghez, de ez köny-
n y e b b e n m é g m u z s i k a s z ó m e l l e t t s e m m e h e t n e . H a valami s z ü k s é g e s n e k látszik,
c s a k h a t á r o z a t o t kell h o z n i , és m á r m e g is van. Az egyes v á r o s o k és n é p e k é l é r e állí­
t o t t h e l y t a r t ó k (archontes) a v e z e t é s ü k r e b í z o t t a k n a k v a l ó b a n feletteseik, de s z e m é ­
lyükben ők is m i n d egyformán alattvalók. így aztán azt is l e h e t n e m o n d a n i , h o g y
c s a k a b b a n k ü l ö n b ö z n e k a z általuk v e z e t e t t e k t ő l , hogy e l s ő s o r b a n ő k m u t a t n a k pél­
dát, hogyan kell e n g e d e l m e s k e d n i . M i n d e g y i k ü k olyannyira fél a nagy, m i n d e n t irá­
nyító uralkodótól, ( 3 2 . ) hogy v é l e m é n y ü k s z e r i n t ő m é g n á l u k is j o b b a n tudja, h o g y
ő k m a g u k m i t t e s z n e k , é s így j o b b a n félnek é s r e t t e g n e k t ő l e , m i n t egy j e l e n levő é s
p a r a n c s o k a t o s z t o g a t ó z s a r n o k t ó l . S e n k i s e m olyan bátor, h o g y m á r c s u p á n n e v é n e k
hallatára m e g n e r e m e g j e n , h a n e m fölpattanva dicsérni é s d i c s ő í t e n i kezdi, é s r ö g t ö n
k é t fohászt m o n d : egyet az i s t e n e k h e z az uralkodóért, egy m á s i k a t pedig m a g á h o z az
 5.2.33. RÓMA MÁSODIK „ARANYKORA" AZ ANTONINUSOK KORÁBAN 439

u r a l k o d ó h o z i n t é z saját m a g á é r t . Ha b á r m i l y e n egyént vagy k ö z ö s s é g e t é r i n t ő - lett

légyen az b á r m i l y j e l e n t é k t e l e n - í t é l e t vagy k é r e l e m e s e t é b e n k é t e l y e k m e r ü l n e k fel
b e n n ü k , és j o g u k van hozzá, a k k o r r ö g t ö n k i k é r i k a v é l e m é n y é t , hogy m i t kell t e n n i .
Mindaddig várnak, a m í g j e l t n e m ad, a k á r c s a k a karvezető a k ó r u s n a k .
3 3 . így aztán n e m kell az e g é s z b i r o d a l m a t bejárva felőrölnie erejét, és h o l itt, h o l
o t t m e g j e l e n v é n m i n d e n egyes e s e t b e n r e n d e t t e r e m t e n i e , a m i k o r beteszi a lábát va­
lahová, h a n e m teljes k é n y e l e m b e n az e g é s z világbirodalmat levelek útján k o r m á ­
nyozhatja. E z e k a levelek, alighogy m e g í r t a őket, m á r i s r e n d e l t e t é s i h e l y ü k ö n van­
nak, m i n t h a c s a k szárnyakon szállnának.
P. H. A.

• Ailios Aristeidés a tőle megszokott lelkesültséggel dicséri a Kr. u. 2. század közepének szinte
idillisztikus közállapotait. Többször visszatérő motívum a Római Birodalom kormányzásának
- a birodalom hatalmas területe és etnikai sokszínűsége ellenére is biztosított - gördülékeny-
sége, amelyet a kórus és a kórusvezető egymásra összpontosításához hasonlít. A császárhoz a
legkülönbözőbb - néha apró-cseprőnek tűnő, a provinciális közemberek számára azonban
sokszor létfontosságú - ügyekben beadott kérvényekre és az azokra valóban megküldött csá­
szári válaszokra a szöveggyűjteményben számos példát láthatunk. Ailios Aristeidés a hivata­
lok működésének és a birodalmi szintű adminisztrációnak ezt a teljesítményét a császár min­
denre és mindenkire kiterjedő gondoskodásával magyarázza.

5.2.33. R Ó M A MÁSODIK „ARANYKORA"

AZ ANTONINUSOK KORÁBAN

Ailios Aristeidés: Eis Rhómén [Rómához] 3 6 - 3 9 .

3 6 . M e r t a z o k közül, akik valaha is uralkodtak, egyedül ti u r a l k o d t o k s z a b a d o k fö­

lött, é s K a r i á t s e m T i s s a p h e r n é s kapta m e g , P h r ü g i á t s e m P h a r n a b a z o s , é s Egyipto­
m o t s e m valaki m á s , a provincia n é p e pedig n e m úgy e n g e d e l m e s k e d i k , m i n t a ház­
n é p a h a t a l m a s á n a k , akit azzal b í z t a k meg, h o g y szolgáljon, de m a g a s e m szabad; el­
lenkezőleg, ahogy egy-egy v á r o s b a n a polgárok, ti is úgy irányítjátok az é l e t e t a föld
v a l a m e n n y i l a k o t t t e r ü l e t é n , m i n t h a az egyetlen város volna, és így állítjátok a hely­
t a r t ó k a t (archón), vagyis választás útján, az alattvalók v é d e l m é r e és gondoskodására,
és n e m azért, h o g y korlátlan u r a k legyenek. E z é r t az egyik helytartó átadja helyét a
m á s i k n a k , a m i k o r lejárt az ideje, és n e m köny- nyen szállna s z e m b e vele; annyira tá­
vol áll t ő l e , h o g y viszályt k e z d e m é n y e z z e n , úgy gondolva, h o g y az övé a terület.
3 7 . A f e l l e b b e z é s e k n é l , m i n t például a m i k o r k ö z e m b e r e k f e l l e b b e z n e k a törvény­
székhez, n e m k i s e b b a b e v á d o l t a k félelme az í t é l e t m i a t t , m i n t a vádlóké; úgyhogy
azt l e h e t n e m o n d a n i , h o g y j e l e n l e g az e m b e r e k e n c s a k annyira uralkodnak a provin­
c i á k b a k ü l d ö t t e k , a m e n n y i r e n e k i k e z megfelel.
3 8 . H á t n e m e z e k a d o l g o k azok, a m e l y e k m e g h a l a d n a k m i n d e n d e m o k r á c i á t ? O t t
s e m m i k é p p e n s e m l e h e t a v á r o s b a n m e g h o z o t t í t é l e t u t á n m á s h o v á vagy m á s bírák-
440 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

h o z m e n n i , h a n e m b e l e kell t ö r ő d n i a h a t á r o z o t t a k b a , h a n e m v a l a m i l y e n kis város­

ról van szó, é s e z é r t idegen b í r á k r a van szükség, < i t t v i s z o n t n e m kell b e l e n y u g o d ­
n i ^ h a igazságtalanul < í t é l t é k e l a z e m b e r t , é s b o s s z a n k o d n i s e m k e l l > a v e s z t é s
miatt, h a v á d l ó k é n t bizonyult g y e n g é b b n e k valaki.
3 9 . És itt v a l ó b a n m i n d e n ü t t b e c s e s n e k tartják a k i s e m b e r e g y e n l ő s é g é t a h a t a l ­
m a s s a l s z e m b e n , a n é v t e l e n é t a jó nevűvel s z e m b e n , a s z e g é n y é t a gazdaggal s z e m ­
b e n és az egyszerű s z á r m a z á s ú é t a n e m e s s e l s z e m b e n , és az t ö r t é n i k , a m i t H é s i o d o s
1
m o n d , h o g y „ e r ő s s é teszi a gyöngét és földhöz sújtja az e r ő s é t " ez a b í r ó és vezér,
m i n d i g a h o g y az igazság irányítja, akár a szél a hajót, s e m m i v e l s e m j o b b a n t á m o g a t ­
va és kísérve a gazdagot, m i n t a szegényt, h a n e m m i n d e n k i t , a k i n e k c s a k m e g j e l e n i k ,
egyformán segítve.
B. G.

• A Kr. u. 2. század közepén Ailios Aristeidés (latinosan: Aelius Aristides) Róma helyzetét a
második „Aranykor" eljöveteléhez hasonlítja: a birodalom kormányzása olyan gördülékeny,
mintha egyetlen város volna (nyilvánvaló utalás az első „Aranykorra", amikor Róma valóban
csak egy kis városállam volt), a hivatalnokok hatalomvágy nélkül, akárcsak korábban, a szol­
gálati idő szerint váltják egymást, a bíróságok ítélethozatal és fellebbezés dolgában igazságo­
san működnek, a törvény előtt a szegény és a gazdag egyenlő. Ezek az idilli képek éles ellentét­
ben állnak azzal a válságkorszakkal, amely néhány évtized múltán beköszöntött.

5.2.34. A S E N A T U S Ü L É S E C O M M O D U S HALÁLA U T Á N

História Augusta [Felséges történet], Commodus Antoninus 1 8 - 2 0 .

1 8 . C o m m o d u s halála u t á n v i h a r o s a c c l a m a t i ó k h a n g z o t t a k e l a s e n a t u s b a n . H o g y a z
olvasó k é p e t a l k o t h a s s o n m a g á n a k arról, m i k é n t v é l e k e d t e k C o m m o d u s r ó l a s e n a t o -
rok, M a r i u s M a x i m u s m ű v é b ő l i d é z e m az e l h a n g z o t t a c c l a m a t i ó k a t m e g a s e n a t u s
határozatát:
„A h a z a e l l e n s é g e volt, m e g kell fosztani m i n d e n k i t ü n t e t é s é t ő l ! El kell v e n n i a ki­
t ü n t e t é s e k e t a gyilkostól! H u r c o l j á k végig a föld p o r á b a n a gyilkost! A spo/t'an'umban
szaggassák ízekre a h a z a ellenségét, a gyilkost, a gladiátort! Az i s t e n e k e l l e n s é g e , a
s e n a t u s e l l e n s é g e volt. D o b j á k a gladiátort a spoliariumba.\ G y i l k o l t a a s e n a t u s t , k a m ­
póval v o n s z o l j á k a t e s t é t ! Á r t a t l a n o k a t ö l d ö s ö t t , k a m p ó t a k a s s z a n a k b e l é j e , úgy hur­
colják a földön! E l l e n s é g és gyilkos volt, de m e n n y i r e h o g y az volt! Aki m é g saját vér­
r o k o n a i t s e m k í m é l t e , az m e g é r d e m l i , h o g y k a m p ó v a l v o n s z o l j á k a hulláját. T é g e d is
m e g akart ö l e t n i , k a m p ó t h á t a t e s t é b e ! Te v e l ü n k együtt r e t t e g t é l t ő l e , te is veszély­
b e n forogtál v e l ü n k együtt! Ó , Iuppiter O p t i m u s M a x i m u s , t a r t s d m e g n e k ü n k
Pertinaxot, h o g y b i z t o n s á g b a n é l h e s s ü n k ! É l j e n e k a h ű s é g e s p r a e t o r i a n u s o k ! Élje­
n e k a p r a e t o r i a n u s c o h o r s o k ! É l j e n e k a r ó m a i h a d s e r e g e k ! É l j e n a kegyes s e n a t u s !

Hésiodos: Munkák és napok, 5. sor.

 5.2.34. A SENATUS ÜLÉSE COMMODUS HALÁLA UTÁN 441

H u r c o l j á k p o r b a n a gyilkost! K é r ü n k , Augustus, h u r c o l t a s d p o r b a n a gyilkost! Azt

kérjük tőled, v o n s z o l j á k a föld p o r á b a n a gyilkost! Hallgass m e g m i n k e t , C a e s a r : do­
b a s d o r o s z l á n o k elé a b e s ú g ó k a t ! Hallgass m e g m i n k e t , C a e s a r : d o b a s d o r o s z l á n o k
elé S p e r a t u s t ! É l j e n a r ó m a i n é p g y ő z e l m e ! É l j e n e k a h ű s é g e s k a t o n á k ! É l j e n e k a hű­
séges praetorianusok! Éljenek a praetorianus cohorsok!
M i n d e n ü t t o t t állnak az e l l e n s é g szobrai, a gyilkos szobrai, a gladiátor szobrai. Le
kell d ö n t e n i a gladiátor és gyilkos szobrait! F ö l d ö n vonszolják végig, aki m é s z á r o l t a a
polgárokat! P o r b a n kell h u r c o l n i a p o l g á r o k gyilkosát! Le kell d ö n t e n i a gladiátor
s z o b r a i t ! A te é p s é g e d azt j e l e n t i , h o g y mi is b i z t o n s á g b a n és nyugodtan é l h e t ü n k ,
igaz m ó d o n , m é l t ó m ó d o n , s z a b a d o n !
M o s t végre b i z t o n s á g b a n vagyunk. R e t t e g j e n e k a feljelentők, a b e s ú g ó k ! Hogy biz­
t o n s á g b a n legyünk, ki kell d o b n i a s e n a t u s b ó l a b e s ú g ó k a t , m e g kell b o t o z n i a b e s ú ­
gókat! É p s é g b e n vagy, uram, te uralkodsz, o r o s z l á n o k elé a besúgókkal, b o t o t a b e s ú ­
góknak!
1 9 . T ö r ö l t e s s é k el ö r ö k r e a gyilkos és gladiátor e m l é k e , le kell r o m b o l n i a gyilkos és
gladiátor szobrait! El kell t ö r ö l n i m é g az e m l é k é t is az aljas gladiátornak! Spoliariumba.
a gladiátorral! Hallgass ránk, C a e s a r : kampóval vonszoltasd a h ó h é r hulláját! Ő s e i n k
s z o k á s a szerint kampóval kell hurcolni a s e n a t u s h ó h é r á t ! Vadabb volt D o m i t i a n u s -
nál, aljasabb N é r ó n á l . Ú g y kell b á n n i vele, ahogy rászolgált. M e g kell ö r ö k í t e n i az ár­
tatlanul e l p u s z t u l t a k e m l é k é t ! Kérünk, add vissza az á r t a t l a n o k b e c s ü l e t é t ! Kampóval
h u r c o l j á k a gyilkos hulláját! Kampóval hurcolják a gladiátor hulláját! Vessék a spo­
l i a r i u m b a a gladiátor hulláját! Szavaztass m e g b e n n ü n k e t : v a l a m e n n y i e n arra szava­
zunk, h o g y kampóval hurcolják! Kampóval kell h u r c o l n i őt, aki fiatalok és ö r e g e k
gyilkosa volt! K a m p ó v a l kell h u r c o l n i őt, férfiak és asszonyok h ó h é r á t ! Kampóval kell
h u r c o l n i őt, aki m é g tulajdon véreit s e m k í m é l t e ! Kampóval kell hurcolni őt, aki
t e m p l o m o k a t fosztott ki! K a m p ó v a l kell hurcolni őt, aki végrendeleteket s e m m i s í t e t t
m e g ! K a m p ó v a l kell h u r c o l n i őt, aki az élőket kifosztotta! R a b s z o l g á k rabszolgái vol­
t u n k . K a m p ó r a azzal, aki é l e t é r t árat követelt, é s ígéretét n e m t a r t o t t a m e g ! K a m p ó r a
azzal, aki eladta a s e n a t u s t ! K a m p ó r a azzal, aki a fiáktól elrabolta ö r ö k s é g ü k e t !
Ki a s e n a t u s b ó l a besúgókkal, a feljelentőkkel, a rabszolgák felbujtóival! Te is ve­
l ü n k együtt féltél; m i n d e n t tudsz, i s m e r e d a j ó k a t m e g a g o n o s z o k a t . M i n d e n t tudsz,
h o z z h á t r e n d b e m i n d e n t ; é r t e d a g g ó d t u n k . B o l d o g o k vagyunk, h o g y m o s t m á r iga­
zán te uralkodsz! S z a v a z z u n k a gyilkosról, szavazzunk, rendeld el a szavazást! K é ­
rünk, légy te is j e l e n ! Az ártatlan á l d o z a t o k n i n c s e n e k e l t e m e t v e . A gyilkos hulláját
k a m p ó r a akasztva kell m e g h u r c o l n i a föld p o r á b a n ! A gyilkos k i á s t a az e l t e m e t e t t e -
ket; k a m p ó r a a g y i l k o s s a l ! "
2 0 . P e r t i n a x p a r a n c s á r a Livius L a u r e n s i s , a császári javak g o n d n o k a (procurator
patrimonii) á t a d t a C o m m o d u s h o l t t e s t é t Fabíus C i l ó n a k , az egyik kijelölt c o n s u l n a k ,
aki éjjel e l t e m e t t e t t e . A s e n a t u s b a n f e l h á b o r o d o t t a c c l a m a t i ó k h a n g z o t t a k el: „Ki
a d o t t felhatalmazást, h o g y e l t e m e s s é k ? Ki kell ásni az e l t e m e t e t t gyilkost, és k a m p ó ­
ra akasztva végig kell vonszolni a p o r b a n ! " C i n c i u s Severus pedig kijelentette: „Hely­
t e l e n , h o g y e l t e m e t t é k . E z t m i n t p o n t i f e x m o n d o m , é s ugyanezt m o n d j a a pon-
t i f e x e k e g é s z t e s t ü l e t e is. É s m o s t , m i u t á n ö r v e n d e t e s dolgokról b e s z é l t e m , hadd
t é r j e k rá a s z ü k s é g e s t e e n d ő k r e . J a v a s l o m m i n d a z o n s z o b r o k l e d ö n t é s é t , a m e l y e k e t
442 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

k é n y s z e r b ő l á l l í t t a t t u n k a n n a k az e m b e r n e k , aki a p o l g á r o k v e s z t é r e és a saját gya­

lázatára élt c s u p á n . B á r h o l álljanak is ilyen s z o b r o k , le kell r o m b o l n i v a l a m e n n y i t .
N e v é t el kell távolítani m i n d e n m a g á n - és k ö z é p ü l e t r ő l , a h ó n a p o k a t pedig i s m é t
úgy kell nevezni, m i n t azelőtt, m i e l ő t t m é g e z a z i s t e n c s a p á s r á t ö r t a z á l l a m r a . "

T. I.

5.2.35. GETA, A MEGGYILKOLT CAESAR N E V É N E K U T Ó L A G O S

KITÖRLÉSE EGY NEKI IS AJÁNLOTT OLTÁRON

RIU III. 640.

Brigetio - Komárom/Szőny. 1967-ben a vaspusztai római katonai tábor kapujába (porta
principális dextra) másodlagos felhasználásban befalazva talált mészkő oltár. Ma Tatán, a Kuny
Domokos Múzeumban őrzik.
Kr. u. 2 0 2 .

Iuppiter O p t i m u s M a x i m u s n a k , m i n d h á r o m I m p e r á t o r (és) Caesar, L ( u c i u s ) S e p -

( t i m i u s ) Severus Pius P e r t i n a x A u g u s t u s é s M ( a r c u s ) A u r ( e l i u s ) A n t o n i n u s , vala­
m i n t [ [ P ( u b l i u s ) S e p ( t i m i u s ) G e t a C a e s a r ] ] , S e v e r u s c s á s z á r fiainak, v a l a m i n t a z
egész császári ház üdvéért (pro salute Imperatorum Caesarum trium Lucii Septimii Severi
... et Marci Aurelii Antonini et Publii Septimii Getae Caesaris Severi Augusti füiorum
totiusque domus divinae) A e m ( i l i u s ) Pacatianus, a cohors I Thracum p a r a n c s n o k a (prae-
fectus) t e l j e s e n helyreállíttatta a régisége m i a t t ledőlt o l t á r t (aram aeiustate [ s i c ! ]
conlapsam ... a solo restituit) N o n i u s M u c i a n u s és A n n i u s F a b i a n u s c o n s u l s á g a idején.

B. L.

• A feliraton Septimius Severusnak és két fiának állított közös dedikáció olvasható. Kr. u.
197-ben Septimius Severus Augustusszá nevezte ki idősebbik fiát, Caracallát, öccsét, Getát
pedig ugyanabban az évben Caesarrá, majd 2 0 9 - 2 1 1 között valamikor (pontos időpontja is­
meretlen) Augustusszá. Apjuk halálát követően Caracalla meggyilkoltatta öccsét, nevét pedig
az összes, korábban mindannyiuknak közösen állított feliratról eltüntettette (damnatio memó­
riáé). A feliratállítás még ezt megelőzően történt, a consulok nevéből tudjuk, hogy 202-ben.
Az aram aeiustate conlapsam kifejezés helytelen, az aram vetustate conlapsam lenne a helyes.

5.2.36. VÁDASKODÁSOK T I B E R I U S URALKODÁSA ALATT

Seneca: De beneficiis [A jótéteményekről] 3.26.

N e m fogom m e l l ő z n i a mi k o r u n k példáit s e m . T i b e r i u s C a e s a r uralkodása alatt a vá­

daskodás d ü h e olyan nagy, s ő t c s a k n e m nyilvános j e l l e g ű volt, h o g y a r ó m a i polgáro-
 5.2.37. FELSÉGSÉRTÉSI PEREK 443

kat m i n d e n p o l g á r h á b o r ú n á l j o b b a n megviselte. Kihallgatták a r é s z e g e k beszélgeté­

sét, a naiv tréfálkozókat, s e m m i n e m volt veszélytelen vállalkozás. M i n d e n a l k a l o m a
k e g y e t l e n k e d é s r e t e t s z é s t aratott, és m á r akkor s e m várták a vádlottak ü g y é n e k sike­
res k i m e n e t e l é t , h o g y h a volt rá esély. Egyszer egy l a k o m á n v a c s o r á z o t t a praetori ran­
gú Paulus, aki k i t ű n ő e n k i m u n k á l t gyűrűjében T i b e r i u s C a e s a r a r c k é p é t hordta. Igen
o s t o b a d o l g o k a t művelek, ha m o s t k e r e s e m a szavakat, m i k é p p e n is m o n d j a m el,
hogy vett m a g á n a k egy éjjeliedényt. E g y s z e r s m i n d M a r o is m e g t u d t a a korszak is­
m e r t n y o m o z ó i t ó l a t ö r t é n t e k e t , és rabszolgája Paulustól, aki ellen cselt szőttek, el­
v e t t e a gyűrűt, a m i k o r az részeg volt. És a m i k o r M a r o t a n ú u l hívta a vendégeket,
h o g y Paulus - dolga v é g z é s e k o r - a s z e m é r e m t e s t e elé t a r t o t t a a képmást, és m á r a
vádlótársak aláírását is összegyűjtötte, rabszolgája m e g m u t a t t a k e z é b e n a gyűrűt. Ha
t e h á t valaki a b í r ó s á g elé hívja, ezt a vendéget is törvény elé fogja idézni.
N. L.

5.2.37. F E L S É G S É R T É S I P E R E K

Tacitus: Annales [Évkönyvek] 1.72-73.

7 2 . 1 . E b b e n a z évben G e r m a n i c u s s z a l együtt véghezvitt t e t t e i k m i a t t t r i u m p h a t o r i

díszjelvényeket (triumphalia insignia) szavaztak m e g Aulus C a e c i n á n a k , Lucius Apro-
n i u s n a k és G a i u s S i l i u s n a k . T i b e r i u s v i s s z a u t a s í t o t t a a „haza atyja" c í m e t (nomen
patris patriae), bár a n é p t ö b b í z b e n felkínálta; az i n t é z k e d é s e i r e való e s k ü t é t e l t s e m
e n g e d t e m e g , h i á b a j a v a s o l t a a s e n a t u s : m i n d e n e m b e r i végzés bizonytalan, s m i n é l
t ö b b e t é r n e el, a n n á l s i k a m l ó s a b b talajon é r e z n é magát, m o n d o g a t t a . 2 . M é g s e m
t u d t a e l h i t e t n i , h o g y p o l g á r h o z illően gondolkodik, m e r t újból b e h o z t a a felségsérté­
si törvényt (lex maiestatis), a m e l y n e k neve a régieknél ugyanaz volt, de m á s v é t s é g e k
k e r ü l t e k a t ö r v é n y s z é k e l é : például ha valaki árulásával a h a d s e r e g e t vagy p á r t ü t é s s e l
a népet, végül a közügy h e l y t e l e n intézésével a r ó m a i n é p nagyságát (maiestas populi
Romani) k i s e b b í t e t t e . A t e t t e k e t vádolták, a szavak b ü n t e t l e n m a r a d t a k . 3. E t ö r v é n y
ürügyén e l s ő n e k A u g u s t u s i n d í t t a t o t t vizsgálatot h í r h e d t g ú n y i r a t o k ü g y é b e n (de
famosis libellis), felháborodván C a s s i u s Severus f é k e z h e t e t l e n s é g é n , aki v a k m e r ő írá­
s a i b a n e l ő k e l ő férfiak s n ő k h í r é t kezdte ki. K é s ő b b T i b e r i u s , m i k o r P o m p e i u s M a c e r
p r a e t o r u t a s í t á s t k é r t t ő l e , s o r t kerítsen-e felségsértési tárgyalásokra (iudicia maies­
tatis), azt válaszolta, h o g y é r v é n y e s í t e n i kell a törvényeket. 4. Őt is f e l b ő s z í t e t t é k a
k e g y e t l e n s é g é r ő l , gőgjéről és anyjával való m e g h a s o n l á s á r ó l k ö z k é z e n forgó, i s m e ­
r e t l e n s z e r z ő k t ő l s z á r m a z ó v e r s e k (carmina incertis auctoribus vulgata).
7 3 . 1 . H e l y é n v a l ó n a k látszik i s m e r t e t n i azokat a vádakat, a m e l y e k k e l k é t egyszerű
r ó m a i lovag, F a l a n i u s és R u b r i u s e s e t é b e n k í s é r l e t e z t e k először: így megtudjuk, m i ­
féle k e z d e t e k b ő l , T i b e r i u s n a k m i l y e n m e s t e r k e d é s é v e l l o p a k o d o t t be, m a j d m i k é p ­
p e n szorult vissza ez a súlyos nyavalya, végül m i n t lángolt fel újra és s o d o r t magával
m i n d e n t . 2. F a l a n i u s n a k a vádló azt h á n y t a a s z e m é r e , h o g y Augustus tisztelői közé,
akik m i n d e n h á z b a n t e s t ü l e t k é n t szervezkedtek, b e v e t t egy C a s s i u s nevű b e t e g e s
h a j l a m a i r ó l h í r h e d t m i m u s s z í n é s z t , s hogy m i k o r kertjét á r u b a b o c s á t o t t a , egy
444 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

Augustus-szobrot is e l a d o t t vele. R u b r i u s n a k azt r ó t t á k fel b ű n é ü l , hogy h a m i s e s k ü ­

j é v e l m e g s é r t e t t e Augustus i s t e n s é g é t . 3. M i k o r a k é t ügy T i b e r i u s t u d o m á s á r a j u ­
tott, írt a c o n s u l o k n a k : atyjának n e m azért szavazták m e g az eget, h o g y ez a t i s z t e l e t
a polgárok vesztére forduljon. C a s s i u s színész m á s művésztársaival együtt r é s z t szo­
k o t t venni a z o k o n a j á t é k o k o n , a m e l y e k e t anyja A u g u s t u s e m l é k e z e t é r e s z e n t e l t , és
az s e m ellenkezik a vallási törvényekkel, ha k é p m á s a i t , m i k é n t m á s i s t e n s z o b r o k a t ,
az eladó k e r t e k és h á z a k r é s z é n e k tartják. 4. Az e s k ü t ugyanúgy kell m e g í t é l n i , m i n t ­
ha Iuppitert c s a l t a v o l n a m e g : az i s t e n e k e n e s e t t s é r e l e m az i s t e n e k gondja (deorum
iniuriae dis curae).
B. I.

5.2.38. T E M P L O M É P Í T É S A CAPITOLIUMI TRIÁSZNAK,

CARACALLÁNAK ÉS ANYJÁNAK, VALAMINT A G E N I U S O K N A K

RIU III. 645.

Brigetio - Komárom/Szőny. A vaspusztai római katonai táborból előkerült fehér mészkő tábla.
Korábban a komáromi Városháza épületében őrizték, ma Tatán, a Kuny Domokos Múzeum­
ban látható.
Kr. u. 2 1 1 - 2 1 7 között.

Iuppiter O p t i m u s M a x i m u s n a k , I u n o R e g i n á n a k , M i n e r v á n a k I m p e r á t o r M a r c u s
Aurelius A n t o n i n u s A u g u s t u s üdvéért és g y ő z e l m é é r t (lovi Optimo Maximo Iunoni
Regináé Minerváé pro salute et victoria Imperatoris Marci Aurelii Antonini Augusti), vala­
m i n t Iulia Augustának, a császár, a s e n a t u s , a t á b o r o k és a h a z a anyjának (Iuliae
Augustae, matri Augusti et senatus et castrorum patriaeque), v a l a m i n t a r ó m a i n é p védő­
s z e l l e m é n e k (genio populi Romani), t o v á b b á a p a n n ó n i a i l é g i ó k ( ? ) v é d ő s z e l l e m é n e k
(genio legionum Pannóniáé ?) [ — ] n u s ú t e l l e n ő r z ő k a t o n a , (beneficiarius) és pap (sacer-
dos) v a l a m i n t [—] alapjaiból, saját k ö l t s é g ü k r e t e m p l o m o t é p í t e t t e k és felújíttatták
(templum a solo [—] a fundamentis a novo impendiis suis exstruxerunt et revonaverunt).

B. L.

• A felirat Caracalla uralkodása idejére keltezhető. Anyja, Iulia Domna (Septimius Severus fe­
lesége) Kr. u. 21 l-ben kapta meg a feliraton is feltüntetett mater senatus et castrorum patriaeque
hangzatos címet. A templomot egyaránt ajánlották Iuppiternek, Iuno Reginának, Minervá­
nak, valamint - a feliraton „hivatalosan" „Imperátor Marcus Aurelius Antoninus Augus­
t u s i n a k nevezett - Caracalla üdvéért és győzelméért, továbbá anyjának és a római nép, illetve
a Pannoniában állomásozó légiók geniusának. A feliratállítók neve nem ismert: egyikükről tud­
juk, hogy a tényleges katonai szolgálat alól mentesített, a parancsnok körüli, pl. testőri teen­
dőkkel vagy utak ellenőrzési feladatával megbízott ún. beneficiarius és pap (sacerdos) volt. Lásd.
E. Schallmayer: Der römische Weihbezirk von Osterburken I. Corpus der griechischen und lateinischen
Beneficiarier-Inschriften des Römischen Reiches. Stuttgart, 1990.
 5.2.39. ÜNNEPI FELIRAT CARACALLA SZÜLETÉSNAPJÁRA 445

5.2.39. Ü N N E P I FELIRAT CARACALLA SZÜLETÉSNAPJÁRA

A 18. században Rómában, a Quirinalison levő palota kertjében talált, töredékesen fennma­
radt feliratos márványtábla. A 19. század közepe táján a Vatikáni Múzeumba szállították, és a
Galleria Lapidariában helyezték el (Gall. Lap. XLI Nr. 13, Mus. Vat. leltári szám: 6.898). Lásd R.
E. A. Palmer: Happy birthday, Caracalla! Severan Ruler-Cult and the Moon in the City of Rome.
ANRW II.16.2. Berlin - New York, 1978,1097. skk.; G. Alföldy: Nox Dea fit lux! Caracallas
Geburtstag. Históriáé Augustae Colloquium Barcinonense (szerk. G. Bonamente - M. Mayer). Bari,
1996, 9-36.
Kr. u. 2 1 1 . április 4.

A j ó l é t é r t és a g y ő z e l e m é r t (Pro salute et victoria)! Az isten-császárnak, C a e s a r n a k ,

M a r c u s Aureliusnak, az isteni S e p t i m i u s Severus fiának, a l e g j o b b A n t o n i n u s Pius-
nak (Deo Imperátori Caesari Marco Aurelio Divi Septimi Severifilio, Optimo Antonino Pio),
a c s i l l a g o k b ó l a földre szállt m e n n y d ö r g ő A u g u s t u s n a k (sideribus in terram delapso
Tonitratori Augusto), a földkerekség gyarapítójának (orbis terrarum propagatori), a leg­
nagyobb úrnak (maximo dominó). Birodalmáról gondoskodva kiterjesztette annak
fenségét és h a t á r a i t (Providens imperi sui maiestatemfinesque eius ampliavit), m i u t á n ha­
t a l m a s d i c s ő s é g é t a b é k e m e g t e r e m t é s é v e l gyarapította (largam glóriám pace data
auxit); J o b b j á v a l babérral k o s z o r ú z t a V i c t o r i a szobrát (coronavit laurea dextra manu
signum Victoriae), a m e l y e t a V á r o s curiájának s z e n t helyén imádnak, h o g y m i n d ö r ö k ­
k ö n d i c s ő s é g illesse (quae loco veneratur curiae sacro urbis, ut in aeternum üli laus esset).
N é g y t o v á b b i b o l d o g k o r s z a k k ö v e t k e z z é k a te s z ü l e t é s e d e m e s z e n t napjára (Alia
felicia tempóra quattuor insequantur ex hoc sancto die nativitatis tuae)! F o g a d d a s z e n t h e ­
lyeken az e m b e r i s é g szívből j ö v ő ö r ö m é t , és é k e s í t s é k kezükkel az ö s s z e s oltárt (Gau­
dium omnium locis suscipias sanctis, manibusque suis omnes exornarent aras)! B o l y h o s virá­
g o k a m é l t ó fogadalmi ajándékok (Lanuginei flores digna sunt vota)! K i n y i l a t k o z t a t t a is­
t e n i l é n y é n e k a szavait (Fecit verba numinis sui): „Az É j - i s t e n n ő ragyogjon! így tégy
n e k e m fogadalmat (Nox Dea fit lux! Sic dic mea vota)!" A h a l á s z o k és b ú v á r o k t e s t ü l e t e
(ezt az e m l é k m ű v e t ) saját p é n z é b ő l állította (Corpus piscatorum et urinatorum sua
pecunia posuit) [...] l i s t a v e z e t ő s é g e alatt (primicerio [ . . . ] ) a V á r o s n a k e z e n a helyén
(hoc loco Urbis), a m e l y az ö s s z e s n y m p h á t befogadja és a m e l y nyolcvan e s z t e n d e j e a
testület számára mindennél szentebb (qui Nymphas accipit omnes et est sacerrimus
corpori toto octiens denis circundatis annis), hálásan, k i é r d e m e l v e (grate merito).
B. L.

• A felirat az alacsony társadalmi helyzetű emberek - feltehetőleg rabszolgák - császár iránti

hódolata megnyilvánulásának ritka dokumentuma, akik számára - talán valamelyik keleti
eredetű misztériumvallás pantheisztikus elképzeléseitől is befolyásolva - az uralkodó isten­
ként jelenik meg. A feliratot az uralkodónak címzett túláradó dicséretek folyamatosan foko­
zódó fennkölt ünnepélyessége jellemzi. A feliratot minden bizonnyal Septimius Severus 2 1 1 .
február 4-én a britanniai Eburacumban (York) bekövetkezett halálát és a britanniai hadjára­
tot követően, 2 1 1 . április 4-én, Caracalla születésnapján állították. Az ekkor 25 éves császár -
a „Négy további korszak következzék a te születésed eme szent napjára" kifejezés további
446 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

négyszer 25 évet jelent, azaz a következőképpen értendő: „még száz évet élj!" - asztrológiai
okokból megváltoztatta születésnapját: noha feltehetőleg Kr. u. 188. április 4-én született
(csütörtökön, dies Iovis), mégis 211-ben ünnepelte 2 5 . születésnapját, amely így 186. április
4-én hétfőre, a Hold napjára (dies Lunae) esett - így nyer értelmet a „Nox Deafit lux" fogadalmi
formula is.

5.2.40. S E V E R U S A L E X A N D E R NOMENCLATURÁJA ÉS TITULATURÁJA

História Augusta [Felséges történet], Alexander Severus 4 - 1 2 .

4. Megtiltotta, hogy „ D o m i n u s " - n a k nevezzék. Elrendelte, h o g y a h o z z á i n t é z e t t leve­

leket, kérvényeket úgy fogalmazza m e g m i n d e n k i , m i n t h a m a g á n e m b e r h e z írna; csu­
pán az „ i m p e r á t o r " c í m r e t a r t o t t igényt. A császári cipőkről és r u h a d a r a b o k r ó l eltávo­
líttatta a drágaköveket, amelyekkel Heliogabalus s z o k o t t hivalkodni. Egyszerű fehér
ruhát hordott, m i n d e n aranydíszítés nélkül - a f e s t m é n y e k e n is így l á t h a t ó -, köpe­
nyei, tógái s e m k ü l ö n b ö z t e k a s z o k á s o s viselettől. Barátaival rendkívül nyájasan és
közvetlenül viselkedett - gyakran üldögélt körükben, egyenrangú jó barát m ó d j á r a
társalogva; eljárogatott lakomáikra, és n é h á n y a n m i n d e n n a p o s vendégei voltak, m i n ­
den k ü l ö n meghívás nélkül. R e g g e l e n t e úgy üdvözölték, m i n t b á r m e l y i k senatort,
nyitott ágyfüggönyök m e l l e t t ; n e m nyüzsögték körül udvaroncok, legfeljebb az ajtón­
állók voltak ott. A z e l ő t t a p r i n c e p s e t n e m ü d v ö z ö l h e t t e senki, m e r t n e m l á t h a t t a . ...
.. .sokan P i u s n a k n e v e z t é k el, és a k ö z v é l e m é n y e g y ö n t e t ű e n azt t a r t o t t a róla, h o g y
tiszta é l e t ű ember, nagy é r t é k az állam s z á m á r a . ...
5. Az A l e x a n d e r n e v e t azért kapta, m e r t a b b a n az arcai t e m p l o m b a n s z ü l e t e t t ,
a m e l y e t A l e x a n d e r M a g n u s (Nagy S á n d o r ) t i s z t e l e t é r e e m e l t e k . S z ü l e i t ö r t é n e t e s e n
éppen akkor, az A l e x a n d e r - ü n n e p s é g napján k e r e s t é k fel a t e m p l o m o t , h o g y r é s z t ve­
gyenek a s z e r t a r t á s o k o n . E z t az a t é n y is bizonyítja, h o g y A l e x a n d e r n a k , M a m a e a fiá­
n a k születésnapja e g y b e e s e t t A l e x a n d e r M a g n u s halála napjával. A s e n a t u s felaján­
l o t t a neki az A n t o n i n u s nevet, ő a z o n b a n n e m fogadta el, j ó l l e h e t k ö z e l e b b i r o k o n ­
ság fűzte C a r a c a l l u s h o z ( C a r a c a l l á h o z ) , m i n t a z ál-Antoninust. M e r t a m i n t M a r i u s
M a x i m u s Severus-életrajzában olvassuk - a z akkor m é g m a g á n e m b e r k é n t é l ő , n e m
valami m a g a s p o z í c i ó t b e t ö l t ő Severus egy keleti n e m e s n ő t v e t t feleségül, a k i n e k
a h o r o s z k ó p j á b a n azt olvasta ki, h o g y uralkodó n e j e lesz. N o s , ez az a s s z o n y r o k o n ­
ságban állott Alexanderral, a k i n e k Varius H e l i o g a b a l u s anyai részről az u n o k a b á t y ­
j a volt. A l e x a n d e r a „ N a g y " m e l l é k n e v e t i s v i s s z a u t a s í t o t t a , m e l y e t a s e n a t u s a b ­
b ó l a m e g f o n t o l á s b ó l ajánlott fel neki, h o g y ha m á r A l e x a n d e r ( S á n d o r ) a neve, le­
gyen „ N a g y " is.
6. É r d e m e s elolvasni azt a beszédet, a m e l y b e n A l e x a n d e r e l u t a s í t o t t a a s e n a t u s ál­
tal felajánlott A n t o n i n u s é s M a g n u s ( „ N a g y " ) neveket. M i e l ő t t a z o n b a n k ö z ö l n é m ,
e l ő b b i d e i k t a t o m a s e n a t o r o k a c c l a m a t i ó i t , m e l y e k alapján a felajánlási h a t á r o z a t
m e g s z ü l e t e t t . Az Acta Urbisból idézek: m á r c i u s N o n a e j a e l ő t t i n a p o n ( 2 2 2 . m á r c i u s
6.) a s e n a t u s teljes ülést t a r t o t t a C u r i á b a n (vagyis az ü n n e p é l y e s e n f e l s z e n t e l t
C o n c o r d i a - t e m p l o m b a n ) , é s felkérte Aurelius A l e x a n d e r C a e s a r A u g u s t u s t , h o g y j e -
 5.2.40. SEVERUS ALEXANDER NOMENCLATURÁJA ÉS TITULATURÁJA 447

lenjék m e g o t t . Ő e l e i n t e v o n a k o d o t t , mivel tudta, h o g y az ő m e g t i s z t e l t e t é s e i r ő l lesz

szó, de a z u t á n m é g i s e l m e n t . A s e n a t o r o k az alábbi a c c l a m a t i ó k k a l fogadták: „Maku­
látlan erényű Augustus, t a r t s a n a k m e g az i s t e n e k ! A l e x a n d e r imperátor, az i s t e n e k
o l t a l m a z z a n a k ! Az i s t e n e k adtak t é g e d n e k ü n k , az i s t e n e k vigyázzanak is rád! Az is­
t e n e k kiragadtak a m o c s k o s g o n o s z kezéből, o l t a l m a z z a n a k továbbra is! Te is szen­
vedtél a p i s z k o s z s a r n o k alatt, n e k e d is fájt, h o g y ilyen aljas k é j e n c é l h e t e földön! Az
i s t e n e k k i i r t o t t á k őt, t é g e d pedig m e g m e n t e t t e k ! J o g o s ítélet s ú j t o t t a a bujálkodó
i m p e r a t o r t ! B o l d o g o k vagyunk, h o g y te vagy a császárunk, boldog az egész biroda­
l o m ! A gyalázatos i m p e r a t o r t kampóval v o n s z o l t á k a földön, hogy e l r e t t e n t ő például
szolgáljon! A k é j e n c e l n y e r t e m é l t ó b ü n t e t é s é t ! M é l t á n b ű n h ő d ö t t a k ö z h i v a t a l o k
m é l t ó s á g á n a k b e s z e n n y e z ő j e ! Adjanak a h a l h a t a t l a n i s t e n e k h o s s z ú é l e t e t Alexan­
dernak! íme, megnyilatkozott az istenek ítélkezése!"
7. A l e x a n d e r m e g k ö s z ö n t e ezt, m i r e újból felharsantak a kiáltások: „ A n t o n i n u s
Alexander, t a r t s a n a k m e g a z i s t e n e k ! Aurelius A n t o n i n u s , a z i s t e n e k o l t a l m a z z a n a k
t é g e d ! A n t o n i n u s Pius, ő r i z z e n e k az égiek! K é r ü n k : fogadd el az A n t o n i n u s nevet!
Jó császáraink emlékére engedd meg, hogy Antoninusnak nevezzünk! Tisztítsd m e g
az A n t o n i n u s o k n e v é t ! T i s z t í t s d m e g , a m i t az az aljas b e m o c s k o l t ! Állítsd vissza az
A n t o n i n u s o k n e v é n e k d i c s ő ragyogását! Hadd m u t a t k o z z é k m e g i s m é t a z A n t o ­
n i n u s o k vére! Torold m e g M a r c u s s é r e l m e i t ! Torold m e g Verus s é r e l m e i t ! Torold
m e g B a s s i a n u s s é r e l m e i t ! C s a k H e l i o g a b a l u s g o n o s z a b b C o m m o d u s n á l , Helioga-
balus, aki s e m császár, s e m A n t o n i n u s , s e m polgár, s e m senator, s e m n e m e s , s e m ró­
m a i n e m volt. Te vagy a mi üdvünk, az é l e t ü n k ! Hogy ö r ö m legyen az életünk, éljen
sokáig Alexander, az A n t o n i n u s o k sarja! H o g y ö r ö m legyen az é l e t ü n k ; hadd legyen
A n t o n i n u s a n e v e ! E g y A n t o n i n u s szentelje fel a A n t o n i n u s o k t e m p l o m a i t ! A n t o ­
n i n u s győzze le a p a r t h u s o k a t és a perzsákat! S z e n t n e v e t kapjon, aki felszentelte­
t e t t ! S z e n t n e v e t kapjon ő , aki tiszta! A z i s t e n e k t a r t s á k m e g e m l é k e z e t ü k b e n a z
A n t o n i n u s nevet, őrizzék m e g a z A n t o n i n u s o k d i c s ő s é g é t ! B e n n e d foglaltatik m i n ­
den, általad van m i n d e n ! Üdv neked, A n t o n i n u s ! "
8. Az a c c l a m a t i ó k u t á n Aurelius A l e x a n d e r C a e s a r A u g u s t u s a k ö v e t k e z ő k e t m o n ­
d o t t a : „ K ö s z ö n ö m , patres conscripti, és n e m m o s t e l ő s z ö r t a r t o z o m n é k t e k hálával, hi­
s z e n a C a e s a r c í m e t a d o m á n y o z t á t o k n e k e m , m e g m e n t e t t é t e k az é l e t e m e t , majd pe­
dig a m i r e m é g n e m volt példa - egyetlen n a p o n r á m r u h á z t á t o k az A u g u s t u s nevet, a
p o n t i f e x m a x i m u s m é l t ó s á g á t , a t r i b u n u s i h a t a l m a t és a p r o c o n s u l i j o g k ö r t . " E sza­
vakra a s e n a t o r o k újabb a c c l a m a t i ó k b a n t ö r t e k ki: „ E z e k e t elfogadtad, fogadd el h á t
az A n t o n i n u s n e v e t is! M e g é r d e m l i a s e n a t u s , m e g é r d e m l i k az A n t o n i n u s o k ! A n t o ­
n i n u s Augustus, t a r t s a n a k m e g a z istenek, m i n t A n t o n i n u s t o l t a l m a z z a n a k ! A z An­
t o n i n u s név legyen újra a p é n z e i n k e n ! Egy A n t o n i n u s szentelje fel az A n t o n i n u s o k
templomait!"
Aurelius A l e x a n d e r A u g u s t u s így folytatta b e s z é d é t : „ K é r l e k b e n n e t e k e t , patres
conscripti, ne k é n y s z e r í t s e t e k arra a n e h é z feladatra, hogy egy ilyen nagy n é v n e k kell­
j e n e l e g e t t e n n e m . H i s z e n m é g azt a nevet is, a m e l y e t viselek - b á r idegen n é v - nyo­
m a s z t ó súlyúnak é r z e m . M e r t m i n d e n h í r e s n é v t e r h e s . U g y a n k i n e v e z n e e l C i c e r ó ­
n a k egy n é m á t ? Vagy V a r r ó n a k egy m ű v e l e t l e n e m b e r t ? Vagy M e t e l l u s n a k olyan va­
lakit, akiből hiányzik a k ö t e l e s s é g t u d a t ? És ki b í r n á azt elviselni - az i s t e n e k óvjanak
448 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

t ő l e - , h o g y olyan valaki t ö l t s e b e a l e g n a g y o b b m é l t ó s á g o t , aki n e m t u d m é l t ó l e n n i

a nevéhez?"
9. E r r e i s m é t felharsantak az e l ő b b i a c c l a m a t i ó k , majd így folytatta a császár:
„Hogy m i l y nagy volt az A n t o n i n u s o k neve vagy j o b b a n m o n d v a i s t e n s é g e , azt ti, ke­
gyes Atyák, nagyon j ó l t u d j á t o k . . . . C o m m o d u s r ó l n e m a k a r o k m e g e m l é k e z n i , mivel
ő m é g i n k á b b lejáratta m a g á t azzal, h o g y r o s s z e r k ö l c s ű e m b e r l é t é r e viselte az
A n t o n i n u s nevet. A m i D i a d u m e n i a n u s t illeti, ő m é g fiatal volt, és c s a k apja m e s t e r ­
k e d é s é n e k k ö s z ö n h e t t e ezt a n e v e t . " Itt i s m é t f e l h a n g z o t t a k a s e n a t o r o k a c c l a m a t i ó i ,
majd m e g i n t a császár b e s z é l t : „Ti is nagyon j ó l tudjátok, patres conscripti, mi t ö r t é n t a
k ö z e l m ú l t b a n , a m i k o r az az u n d o k lény, akinél u t á l a t o s a b b a t n e m h o g y a k é t l á b ú a k ,
de m é g a négylábúak k ö z ö t t s e m l e h e t n e találni, b i t o r o l t a az A n t o n i n u s nevet, és al­
jasságban, k i c s a p o n g á s b a n t ú l t e t t N é r ó n , V i t e l l i u s o n , C o m m o d u s o n . E m l é k e z t e k
rá: m e n n y i r e odavolt m i n d e n k i , és a n é p , v a l a m e n n y i t i s z t e s s é g e s e m b e r m i n d e n
ö s s z e j ö v e t e l e n c s a k arról beszélt, hogy ez a p e s t i s m é l t a t l a n az A n t o n i n u s n é v viselé­
sére, hogy b e s z e n n y e z i ezt a nagy n e v e t . " A s e n a t o r o k i s m é t a c c l a m a t i ó k b a n t ö r t e k
ki: „Az i s t e n e k óvjanak m i n k e t a bajtól! M o s t m á r n e m félünk tőlük, m e r t te vagy a
c s á s z á r u n k ! A te k o r m á n y z á s o d alatt b i z t o n s á g b a n vagyunk! Te legyőzted a g o n o s z ­
ságot, legyőzted a b ű n t , legyőzted a b e c s t e l e n s é g e t ! Te díszére válsz m a j d az
A n t o n i n u s n é v n e k ! E z t b i z t o s a n tudjuk, h a t á r o z o t t a n é r e z z ü k ! G y e r m e k k o r o d ó t a
b e c s ü l t ü n k , és m o s t is b e c s ü l ü n k ! " „ N e m arról van szó, patres conscripti - folytatta a
császár -, m i n t h a azért riadnék vissza e t i s z t e l e t r e m é l t ó n é v elfogadásától, m e r t fé­
lek, hogy é l e t e m olyan b ű n ö k útjára téved, a m e l y e k m i a t t s z é g y e n k e z n e m kell majd,
hogy ezt a n e v e t v i s e l e m . Azért n e m k í v á n o m felvenni, mivel e l ő s z ö r is s z á m o m r a
idegen c s a l á d h o z t a r t o z ó név, m á s o d s z o r pedig azért n e m , m e r t - b i z t o s a n é r z e m -
n y o m a s z t ó súllyal n e h e z e d n e r á m . "
1 0 . Szavait újabb, az e l ő b b i e k h e z h a s o n l ó a c c l a m a t i ó k fogadták. A c s á s z á r m o s t
ezt m o n d o t t a : „ H a ugyanis felveszem az A n t o n i n u s nevet, éppúgy f e l v e h e t e m
Traianusét, f e l v e h e t e m T i t u s é t , f e l v e h e t e m V e s p a s i a n u s é t . " E r r e a s e n a t o r o k ezt kia­
bálták: „ A h o g y m o s t A u g u s t u s vagy, legyél A n t o n i n u s i s ! " „ L á t o m , patres conscripti -
szólt m o s t a császár -, mi indít t i t e k e t arra, h o g y ezt a n e v e t is r á m r u h á z z á t o k . Az
e l s ő A u g u s t u s volt e b i r o d a l o m e l s ő alapítója, és mi c s á s z á r o k v a l a m e n n y i e n fel­
vesszük a nevét, akár az adoptálás valamely formája révén, akár az ö r ö k ö s j o g á n . M a ­
guk az A n t o n i n u s o k is v i s e l t é k az A u g u s t u s nevet. H a s o n l ó k é p p e n az e l s ő A n t o n i ­
n u s örökbefogadási aktussal a saját n e v é t adta M a r c u s n a k és Verusnak; C o m m o d u s
ö r ö k ö l t e a nevet, D i a d u m e n i a n u s m e g k a p t a , B a s s i a n u s m a g á r a a g g a t t a - n o s ,
Aurelius (Alexander) c s a k n e v e t s é g e s s é t e n n é m a g á t v e l e . " Ú j a b b a c c l a m a t i ó k k ö ­
vetkeztek: „ A l e x a n d e r Augustus, az i s t e n e k t a r t s a n a k m e g ! A h a l h a t a t l a n i s t e n e k
áldjanak m e g szerénységedért, b ö l c s e s s é g e d é r t , f e d d h e t e t l e n s é g e d é r t , tisztaságo­
dért! E b b ő l látjuk, m i l y e n c s á s z á r u n k leszel, e z é r t t i s z t e l ü n k ! Te be fogod bizonyíta­
ni, hogy a s e n a t u s j ó l tudja megválasztani a p r i n c e p s e k e t ! Te leszel rá a b i z o n y í t é k ,
h o g y a s e n a t u s választása a l e g j o b b ! A l e x a n d e r Augustus, t a r t s a n a k m e g az i s t e n e k !
A l e x a n d e r A u g u s t u s szentelje fel az A n t o n i n u s o k t e m p l o m a i t ! C a e s a r u n k , Augustu-
sunk, i m p e r a t o r u n k , o l t a l m a z z a n a k az i s t e n e k ! Légy g y ő z e d e l m e s , légy e r ő s és ha­
talmas, uralkodj s o k - s o k évig!"
 5.2.41. SEVERUS ALEXANDER NOMENCLATURÁJA ÉS TITULATURÁJA 449

1 1 . M a j d i s m é t A l e x a n d e r c s á s z á r v e t t e át a szót: „ L á t o m , patres conscripti, hogy

m e g k a p t a m , a m i t k í v á n t a m , é s k é r é s e m e t t e l j e s í t e t t n e k v e s z e m . Fogadjátok érte há­
lás k ö s z ö n e t e m e t . É n m i n d e n e r ő m m e l a z o n leszek, h o g y m e g b e c s ü l t t é t e g y e m azt a
nevet, a m e l y e t m a g a m m a l h o z t a m az uralkodásba. S z e r e t n é m elérni, hogy az eljö­
v e n d ő c s á s z á r o k k í v á n a t o s n a k t a r t s á k e nevet, és ti a j ó k n a k ajánljátok majd fel
hűségtek jeléül."
Ú j a b b a c c l a m a t i ó k h a n g z o t t a k fel: „Nagy Alexander, a z i s t e n e k t a r t s a n a k m e g t é ­
ged! Ha v i s s z a u t a s í t o t t a d az A n t o n i n u s nevet, fogadd el a Nagy előnevet! N a g y Ale­
xander, a z i s t e n e k t a r t s a n a k m e g t é g e d ! " M i u t á n ezt s o k s z o r e l i s m é t e l t é k , A l e x a n d e r
A u g u s t u s a k ö v e t k e z ő k e t m o n d o t t a : „Patres conscripti, akkor m á r k ö n n y e b b l e n n e fel­
v e n n e m a z A n t o n i n u s o k nevét, m e r t e b b e n a z e s e t b e n valami rokonságfélére hivat­
k o z h a t n é k e császári név k ö z ö s h a s z n á l a t a alapján. No de m i é r t v e n n é m én fel a
N a g y n e v e t ? M i l y e n nagy t e t t e t v i t t e m é n m á r végbe? A l e x a n d e r ( S á n d o r ) nagy tet­
t e k után, P o m p e i u s nagy d i a d a l m a k u t á n kapta azt m e g . N y u g o d j a t o k h á t m e g , tisz­
t e l e t r e m é l t ó Atyák, é s n a g y s á g o t o k b a n i n k á b b t e k i n t s e t e k e n g e m k ö z ü l e t e k való­
nak, m i n t h o g y r á m e r ő l t e s s é t e k a N a g y e l ő n e v e t . "
1 2 . A s e n a t o r o k erre m e g i n t a c c l a m a t i ó k b a n t ö r t e k ki: „Aurelius A l e x a n d e r
Augustus, az i s t e n e k t a r t s a n a k m e g ! " - kiabálták, m e g a t ö b b i s z o k á s o s dolgot.
A m i k o r a s e n a t u s s o k egyéb ügy m e g t á r g y a l á s a u t á n aznapi ü l é s é t befejezte, a csá­
szár s z i n t e d i a d a l m e n e t b e n t é r t haza. Sokkal n a g y o b b d i c s ő s é g e t h o z o t t rá az idegen
n e v e k visszautasítása, m i n t h a elfogadta v o l n a azokat. H a m a r o s a n h í r e terjedt, h o g y
az új c s á s z á r szilárd és á l l h a t a t o s j e l l e m ű , k o m o l y g o n d o l k o d á s ú ember, h i s z e n az
e g é s z s e n a t u s n e m t u d o t t m e g g y ő z n i egy férfit, azaz i n k á b b ifjat. D e n o h a a z e g é s z
s e n a t u s n e m t u d t a rávenni, h o g y az A n t o n i n u s vagy M a g n u s n e v e t elfogadja, a ka­
t o n á k a S e v e r u s n e v e t adták n e k i nagy lelkiereje és páratlan b á t o r s á g a m i a t t , mivel
igen erélyes t u d o t t lenni, ha f e g y e l m e z e t l e n s é g e t v e t t é s z r e a k a t o n á k n á l . E z z e l nagy
t i s z t e l e t e t vívott ki m a g á n a k , és a k é s ő b b i n e m z e d é k e k is csodálattal e m l é k e z t e k
m e g róla, k ü l ö n ö s e n azért, m e r t b á t o r l e l k ü l e t é n e k , e r é l y e s s é g é n e k k ö s z ö n h e t t e a
Severus nevet.
T. I.

5.2.41. SEVERUS ALEXANDER RENDELETE

AZ AURUM CORONARIUMRÓL

Sel. Pap. 2 1 6 ; Fayum Papyrus 2 0 .

Papyrus Fayumból.
Kr. u. 2 2 2 .

I m p e r á t o r C a e s a r M a r c u s Aurelius S e v e r u s A l e x a n d e r P i u s F é l i x Augustus, a z i s t e n i
M a g n u s A n t o n i n u s P i u s fia, az i s t e n i S e p t i m i u s Severus Pius unokája, főpap (pon-
tifex maximus), a t r i b u n u s i h a t a l o m (tribuniciapotestas) birtokosa, c ó n s u l , a h a z a atyja
a következőket mondja:
450 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

. . .hogy hivatalba l é p é s e m feletti ö r ö m ü k é v e n k é n t i kinyilvánítása m i a t t n e kény­

szerüljenek t ö b b e t f i z e t n i , m i n t a m e n n y i r e k é p e s s é g e i k b ő l futja. E z é r t t á m a d t e z a z
e l h a t á r o z á s o m , m é g p e d i g úgy, hogy n e m vagyok híján a p é l d a k é p e k n e k , a m e l y e k k ö ­
z ö t t ő s e i m n e k , a c s o d á l a t r a m é l t ó c s á s z á r o k n a k , T r a i a n u s n a k és M a r c u s n a k szándé­
k o z t a m a n y o m á b a lépni, a k i k n e k t ö r e k v é s e i t m á s ü g y e k b e n is hévvel u t á n o z n i fel­
t e t t e m m a g a m b a n , ennélfogva h a a m o s t a n i állami h i á n y n e m akadályozna, s o k k a l
látványosabban nyilvánítanám k i n a g y l e l k ű s é g e m e t , é s n e m h a b o z n é k azt i s e l e n ­
gedni, a m i az e l m ú l t időkből az ilyesfajta h á t r a l é k o k k ö z ü l e s e d é k e s volna, v a l a m i n t
mindazt, a m i t a caesar üdvözlésére a k o s z o r ú k c í m é n a v á r o s o k k o r á b b a n megszavaz­
tak, illetve a j ö v ő b e n ugyanerre a célra megszavaznak. És bár úgy g o n d o l o m , h o g y ez
a kevéssel f e n t e b b m o n d o t t a k m i a t t n e m l e h e t s é g e s , n e m k e r ü l t e e l f i g y e l m e m e t ,
h o g y a v á r o s o k - m i n t a j e l e n h e l y z e t b e n l á t o m - c s u p á n e n n y i t k é p e s e k [befizet] ni.
Tudja m e g e z é r t m i n d e n k i , aki c s a k az itáliai vagy a m á s n é p e k t e r ü l e t é n fekvő ö s s z e s
város valamelyikében él, hogy az i m p e r á t o r i hivatalba l é p é s e m a l k a l m á b ó l - a m e l y r e
m i n d e n k i akaratából és i m á d s á g á b ó l l é p t e m - az a r a n y k o s z o r ú k fejében fizetendő
p é n z e k n e k a b e k ü l d é s é t e l e n g e d e m nekik, e z e k e t pedig n e m a t ú l s á g o s gazdagság
m i a t t t e s z e m , h a n e m azon t ö r e k v é s e m m i a t t , a m e l y által mindig, m i ó t a caesar va­
gyok, azon fáradozom, h o g y a h a n y a t l á s n a k ne az a d ó k b e h a j t á s a által álljam útját,
h a n e m kizárólag j ó z a n m e g f o n t o l á s által, azzal, h o g y n e t ö r t é n j e n e k k i a d á s o k egyéni
célokra. M e r t n e m arra van g o n d o m , h o g y kizárólag p é n z r e t á m a s z k o d v a uralkod­
j a m , h a n e m i n k á b b h o g y e m b e r i e s s é g e n é s j ó t é t e m é n y e k e n alapuljon h a t a l m a m ,
hogy az á l t a l a m felügyeletre rendelt h e l y t a r t ó k n a k is, akiket a l e g t ö k é l e t e s e b b m u n ­
kára tartván a l k a l m a s n a k v á l a s z t o t t a m ki és k ü l d t e m el, n e k i k is figyelmeztetés le­
gyen, h o g y m é r t é k l e t e s e n j á r j a n a k el. A n é p e k helytartói ugyanis egyre j o b b a n és
j o b b a n m e g t a n u l h a t j á k , m e n n y i igyekezettel illik n e k i k t a k a r é k o s k o d n i é s gondját
viselni a z o k n a k a n é p e k n e k , a m e l y e k n e k az élén állnak, a m i k o r a l k a l m u k van látni,
hogy az imperátor is e k k o r a tisztességgel, j ó z a n s á g g a l és m é r t é k l e t e s s é g g e l igazgatja
az á l l a m ügyeit. M i n d e n város v e z e t ő i n e k gondja legyen arra, h o g y e z e n e l h a t á r o z á ­
s o m n a k m á s o l a t a i nyilvános h e l y e n álljanak, j ó l l á t h a t ó a n azoknak, akik olvasni
akarják.
1. év, Pauni 3 0 .
Bu. G.

• Az aranykoronák (aurum coronarium) felajánlásának szokása a hellenisztikus korra megy

vissza, és eredetileg az uralkodó által a városközösségektől megkövetelt adó egy formáját je­
lentette. Ezt a szokást a köztársaságkorban a Keleten hadakozó római hadvezések is megked­
velték. A császárkorban már évenkénti rendszeres, illetve különleges alkalmakkor kirótt és az
egész birodalmat érintő adóvá vált. Az aurum coronarium a római államkincstár fontos bevételi
forrása lett. Érdemes megfigyelni a rendelet szövegezését, amely egyrészt a városi közösségek
által „önként" felajánlott ajándékként tünteti fel az adót, másrészt az adó beszedését illetően a
„jó" császárok (nevezetesen Traianus és Marcus Aurelius) példájára hivatkozik. Severus Ale­
xander eltekintett az „aranykoszorúk fejében fizetendő pénzek"-nek a trónra lépése alkalmá­
ból történő kötelező befizetésétől.
 5.2.42. OLTÁR IULIA MAMAEÁNAK, SEVERUS ALEXANDER ÉS A TÁBOROK ANYJÁNAK 451

5.2.42. OLTÁR IULIA MAMAEÁNAK, S E V E R U S A L E X A N D E R

ÉS A T Á B O R O K ANYJÁNAK

CIL III 3 6 3 9 ; RIU III. 868.

Ulcisia Castra - Szentendre területén 1808-ban talált feliratos bázis. Ma Budapesten, a Magyar
Nemzeti Múzeumban őrzik. Lásd Nagy L.: A szír és kisázsiai vonatkozású emlékek a Duna kö­
zépfolyása mentén. ArchErt 52., 1939, 128.
Kr. u. 2 2 2 - 2 3 5 között.

Iulia M a m a e á n a k , a császár, a mi urunk, a l e g y ő z h e t e t l e n hadvezér, kegyes és b o l d o g

S e v e r u s A l e x a n d e r A u g u s t u s és a t á b o r o k anyjának (Iuliae Mamaeae Augusti matri
domini nostri invidi Imperatoris Severi Alexandri Pii Felicis Augusti et castrorum) felajánlot­
ta az ő isteni l é n y ü k n e k e l k ö t e l e z e t t cohors I (prima) <x> (milliaria) Nova Severiana Suro-
rum sagittariorum (devota numini eorum).
B. L.

5.2.43. KR. U. 3. SZÁZADI CSÁSZÁRPORTRÉK: S E V E R U S ALEXANDER,

MAXIMINUS THRAX, GORDIANUS URALKODÁSA

Aurelius Victor: Históriáé abbreviatae [Történelem dióhéjban] 2 4 - 2 7 .

2 4 . 1 . A z o n n y o m b a n a syriai k e t t ő s nevű C a e s a r e a és A r c e a városából s z á r m a z ó

Aurelius A l e x a n d r o s n a k adták át - r é s z b e n a hadseregre is t á m a s z k o d v a - a császári
h a t a l m a t . 2 . F i a t a l e m b e r l é t é r e korát m e g h a z u d t o l ó k é p e s s é g e k k e l rendelkezett, é s
h a t a l m a s e l ő k é s z ü l e t e k u t á n r ö g t ö n a perzsák királya, X e r x é s ellen vonult. Legyőzte
és m e g f u t a m í t o t t a ellenfelét, ő m a g a pedig a l e h e t ő leggyorsabban Galliába sietett,
a m e l y e t a g e r m á n o k t á m a d á s a i veszélyeztettek. 3. O t t s z á m o s legio lázadását fojtotta
vérbe, ami pillanatnyilag ugyan dicsőségére, k é s ő b b azonban v e s z t é r e szolgált. 4. A
k a t o n á k ugyanis m e g r i a d t a k szigorának h a t a l m a s erejétől (ezért is kapta a Severus
j e l z ő t ) , és B r i t a n n i a egy Sicilia nevű falucskájában meggyilkolták, a m i k o r t ö r t é n e t e ­
s e n c s a k kevesedmagával t a r t ó z k o d o t t ott. 5. A nagyszerű városban t ü n d ö k l ő épüle­
t e t e m e l t e t e t t , é s anyjának, M a m m a e á n a k e m l é k é t szinte t ú l z o t t kegyelettel ápolta. 6 .
D o m i t i u s U l p i a n u s t , akit m é g Heliogabalus t e t t t e s t ő r p a r a n c s n o k k á , m e g t a r t o t t a
t i s z t s é g é b e n , Paullust pedig uralkodásának kezdetén s z á m ű z e t é s é b ő l visszahívta ha­
zájába. E z e n j o g t u d ó s o k példáján m u t a t t a meg, hogy m e n n y i r e igazágszerető, é s
hogy m e g b e c s ü l i az igazán kiválóakat. 7. N e m uralkodott 13 évnél t ö b b e t , m é g i s az
á l l a m o t m i n d e n t e k i n t e t b e n m e g e r ő s ö d v e hagyta m a g a után. 8. A r ó m a i b i r o d a l o m
ugyanis R o m u l u s t ó l e g é s z e n S e p t i m i u s i g k ü z d e l m e s e n szárnyalt egyre feljebb, és
B a s s i a n u s idején m i n t e g y m e g á l l o t t a c s ú c s o n . 9. Az, hogy r ö g t ö n n e m h a n y a t l o t t le,
A l e x a n d r o s n a k k ö s z ö n h e t ő . E t t ő l kezdve, m i n t h o g y a c s á s z á r o k és ellencsászárok
e g y m á s fölött i n k á b b akartak uralkodni, m i n t idegen n é p e k e t leigázni, és egymás el­
len fegyverkeztek, a r ó m a i állam helyzete r o h a m o s a n , szinte z u h a n á s s z e r ű e n r o m ­
lott, és e g y m á s t váltva k e r ü l t e k h a t a l o m r a j ó k és rosszak, e l ő k e l ő e k és alacsony szár-
452 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

mazásúak, s ő t r e n g e t e g barbár is. 1 0 . így aztán m i n d e n f e l é teljes zűrzavar uralkodott,

s e m m i s e m m e n t r e n d e s e n , ki-ki c s a k gondolt egyet, és a zavarosban halászva m a g á ­
h o z ragadhatta m á s o k hivatalát, a m e l y e t aztán ellátni n e m volt képes, m i n t h o g y a
s z a k m á b a n járatlan volt, és így m é g a n n a k t e k i n t é l y é t is l e r o m b o l t a . 1 1 . Szóval a sors
h a t a l m a a korlátlan szabadsággal párosulva veszélyes vágyakra ragadtatja a halandó­
kat, és bár az e r é n y egy ideig m é g fal m ó d j á r a ellenáll, de m i u t á n m á r s z i n t e m i n d e n k i
b e h ó d o l t a b ű n ö k n e k , akkor m á r a legalacsonyabb s z á r m a z á s ú a k és a k ö z v é l e m é n y
által is leginkább m e g v e t e t t e m b e r e k előtt is m e g n y í l i k a siker felé v e z e t ő út.
2 5 . 1 . G a i u s Iulius M a x i m i n u s , Trebellica elöljárója volt az e l s ő a s z i n t e t e l j e s e n is­
kolázatlan k a t o n a c s á s z á r o k közül, akit egyszerűen a l é g i ó k szavazása j u t t a t o t t h a t a ­
l o m r a . 2. E z t a d ö n t é s t a s e n a t u s is jóváhagyta, m i n t h o g y t e l j e s e n fegyvertelenül ve­
szélyesnek találták s z e m b e s z á l l n i a fegyverek hatalmával. A z o n o s n e v ű fia, G a i u s
Iulius M a x i m i n u s pedig c a e s a r lett.
2 6 . 1 . A m i k o r m á r k é t éve b i r t o k o l t á k a h a t a l m a t , é s egyáltalán n e m v e z e t t é k
rosszul a g e r m á n o k elleni hadjáratot, akkor h i r t e l e n A n t o n i u s G o r d i a n u s t , Africa
p r o c o n s u l á t t á v o l l é t é b e n a h a d s e r e g T h y s d r u s v á r o s á b a n c s á s z á r r á (princeps) t e t t e .
2 . M e g h í v á s u k r a a m i k o r odaérkezett, lázadás fogadta, m i n t h a c s a k a m i a t t választot­
t á k v o l n a m e g . T e r m é s z e t e s e n k ö n n y e d é n l e c s i l l a p í t o t t a a felkelést, m a j d K a r t h á g ó ­
ba indult. 3. Itt s z o k á s o s m ó d o n áldozatot m u t a t o t t b e , h o g y e l m ú l j a n a k a r o s s z elő­
j e l e k , a m e l y e k t ő l n e m h i á b a aggódott annyira, a m i k o r az áldozati állat váratlanul
kölyköt szült. 4. E z t a j e l e n s é g e t a h a r u s p e x e k , és ő m a g a m é g i n k á b b , m i n t h o g y e
t u d o m á n y gyakorlásában szokatlanul j á r t a s volt, úgy é r t e l m e z t é k , h o g y n e k i m a g á ­
n a k m e g kell ugyan halnia, de g y e r m e k e i n e k ezáltal a h a t a l o m felé e g y e n g e t i az utat.
D e t o v á b b i s m e n t e k a z é r t e l m e z é s b e n , é s azt j ó s o l t á k , h o g y b á r fia a z o n b a r o m h o z
h a s o n l ó a n j ó s á g o s és ártatlan lesz, m é g i s n e m szenved m a j d sokáig a c s e l s z ö v é s e k ­
től, h a n e m s z i n t é n h a m a r o s a n m e g h a l , [vacat] 5 . E k ö z b e n R ó m á b a n i s m e r t t é vált
G o r d i a n u s halála, és D o m i t i u s ö s z t ö k é l é s é r e a p r a e t o r i a n u s c o h o r s o k l e ö l d ö s t é k a
praefectus urbit és a t ö b b i tisztviselőt. 6. G o r d i a n u s egyébként, m i k o r m e g t u d t a ,
h o g y övé l e t t a h a t a l o m , nagy j u t a l m a t ígérő k ö v e t e k e t és leveleket k ü l d ö t t R ó m á b a ,
és így halála u t á n a k a t o n á k a t c s a l ó d o t t s á g fogta el, h i s z e n ők a h h o z az igen p é n z s ó -
vár e m b e r f a j t á h o z tartoznak, a m e l y c s a k a n y e r e s é g r e m é n y é b e n m e g b í z h a t ó és tisz­
t e s s é g e s . 7. A s e n a t u s v i s z o n t a t t ó l rettegve, h o g y u r a l k o d ó hiányában, a k á r c s a k egy
elfoglalt városban, m é g r o s s z a b b r a fordul a helyzet, e l ő s z ö r e g y m á s t váltó m e g b í z o t ­
takat, majd a sorozás elvégzése u t á n C l o d i u s P u p i e n u s t és C a e l i u s B a l b i n u s t i k t a t t a
be császároknak (caesares).
2 7 . 1 . E z e k b e n a n a p o k b a n Africában a k a t o n á k c s á s z á r r á v á l a s z t o t t á k G o r d i a n u s t ,
G o r d i a n u s fiát, aki m í g a bíborszegélyű t ó g á t viselte (praetextatus), apjának b i z a l m a ­
sa, azután pedig t e s t ő r p a r a n c s n o k a (praefectus praetorio) volt. 2. E z t a d ö n t é s t az e l ő ­
k e l ő k s e m ellenezték, és R ó m á b a hívták, a h o l a gladiátorokból és ú j o n c o k b ó l álló se­
regével a város d i m b e s - d o m b o s b e l t e r ü l e t é n m e g s e m m i s í t e t t e a p r a e t o r i a n u s gár­
dát. 3 . M i a l a t t R ó m á b a n e z j á t s z ó d o t t le, Iulius M a x i m i n u s é k , akik e b b e n a z i d ő b e n
épp T h r a c i á b a n tartózkodtak, az e s e m é n y e k h a l l a t á r a sietve I t a l i á b a indultak. E g y
ü t k ö z e t b e n alulmaradtak, m e g m a r a d t híveik pedig e l p á r t o l t a k tőlük, végül (4.)
A q u i l e i á b a n P u p i e n u s k ö r ü l z á r t a őket, és végzett velük. 5. K é t évig t a r t ó u r a l m u k ez-
 5.2.44. A DOMINATUS KIALAKULÁSA 453

zel egy évvel m e g h o s s z a b b o d o t t . 6. N e m sokkal k é s ő b b , egy k a t o n a i lázadás során

C l o d i u s t és C a e l i u s t r ó m a i p a l o t á j u k b a n meggyilkolták, így G o r d i a n u s a h a t a l o m
egyedüli b i r t o k o s a l e t t . 7. M é g ugyanabban az évben t i s z t í t ó áldozatot m u t a t o t t be,
felújította és k i b ő v í t e t t e a N e r o által R ó m á b a n b e v e z e t e t t versenyeket, és a perzsák
ellen v o n u l t . E l ő b b a z o n b a n a régi s z o k á s n a k m e g f e l e l ő e n k i n y i t t a t t a Ianus t e m p l o ­
m á t , a m e l y e t m é g M a r c u s z á r a t o t t b e . 8. A h á b o r ú d i c s ő s é g e s befejezése után, ural­
k o d á s á n a k h a t o d i k é v é b e n M a r c u s Philippus t e s t ő r p a r a n c s n o k m e r é n y l e t e d ö n t ö t t e
sírba.
P. H. A.

• A Kr. u. 3. század történéseire lásd ÓRT 3 5 2 - 3 7 6 . , a válságkorszak társadalomtörténeti hát­

terére pedig RTT 1 6 7 - 1 7 4 .

5.2.44. A D O M I N A T U S KIALAKULÁSA

Lactantius: De mortibus persecutorum [A keresztényüldözők haláláról] 7.

1. D i o c l e t i a n u s , m i n d e n f é l e b ű n kitervelője és g o n o s z s á g k e z d e m é n y e z ő j e (malorum
machinátor), mivel m i n d e n t el akart pusztítani, I s t e n t ő l s e m t a r t h a t t a távol a kezét.
2. K a p z s i s á g a és gyávasága az e g é s z földkerekséget t ö n k r e t e t t e . H a t a l m á b ó l ugyanis
h á r o m t á r s c s á s z á r n a k (tres participes regni) j u t t a t o t t részt, és négy részre osztván fel
b i r o d a l m á t (in quattuor partes orbe diviso), m e g s o k s z o r o z t a a h a d s e r e g e k s z á m á t is,
mivel m i n d e g y i k ü k k ü l ö n - k ü l ö n n a g y o b b l é t s z á m ú k a t o n a s á g o t akart annál, m i n t
amivel a k o r á b b i c s á s z á r o k rendelkeztek, a m i k o r m é g egyedül k o r m á n y o z t á k az álla­
m o t . 3. O l y m é r t é k b e n kezdte fölülmúlni a fizetést h ú z ó k s z á m a az adófizetőkét,
h o g y a m é r t é k t e l e n a d ó k k ö v e t k e z t é b e n a p a r a s z t o k odahagyták földjeiket, mivel fel­
é l t é k m á r ö s s z e s erőforrásaikat, s így a m ű v e l t t e r ü l e t e k v a d o n n á változtak. 4. És
h o g y a r e t t e g é s m i n d e n ü t t úrrá legyen, a t a r t o m á n y o k a t is v é g l e t e s e n feldarabolta
(provinciáé quoque infrusta concisae), s o k elöljáró (praesides), s o k hivatal (officia) ült az
egyes vidékek, s ő t m á r s z i n t e az egyes v á r o s o k nyakán is, t o v á b b á s o k - s o k számvevő
(rationales), felügyelő (magistri) és helytartói h e l y n ö k (vicarii prafectorum), akik igen
r i t k á n tárgyaltak polgári pereket, de a n n á l s ű r ű b b e n h o z t a k halálos í t é l e t e k e t és ren­
d e l t e k e l p r o s c r i p t i ó k a t . N e m gyakorivá, h a n e m f o l y t o n o s s á vált m i n d e n f é l e vagyon­
tárgy e r ő s z a k o s lefoglalása, s a lefoglalások k ö z b e n t ű r h e t e t l e n j o g t a l a n s á g o k a t k ö ­
v e t t e k el. 5. Az pedig e g y e n e s e n e l v i s e l h e t e t l e n volt, a m i a s o r o z á s n á l t ö r t é n t . O l t h a ­
t a t l a n k a p z s i s á g á b a n úgy kívánta, h o g y k i n c s e i s o h a s e fogyatkozzanak, és folyton
h a l m o z t a a rendkívüli b e v é t e l e k e t m e g a d o m á n y o k a t , hogy é p e n és fogyatkozás n é l ­
kül m e g t a r t h a s s a m i n d a z t , a m i t f ö l h a l m o z o t t . 6 . M i u t á n m i n d e n f é l e g o n o s z intézke­
désével m é r h e t e t l e n drágaságot o k o z o t t , törvényekkel igyekezett m a x i m á l n i az ára­
kat (legem pretiis rerum venalium statuere conatus est). 7. Ez i d ő b e n s o k vér folyt ap­
r ó - c s e p r ő d o l g o k m i a t t , a z e m b e r e k f é l e l m ü k b e n s e m m i t s e m m e r t e k piacra vinni,
így h á t a drágaság m é g k e g y e t l e n e b b ü l felszökött, s ez így t a r t o t t mindaddig, amíg
s o k a k p u s z t u l á s a u t á n a s z ü k s é g h a t á l y o n kívül n e m h e l y e z t e a törvényt. 8. E h h e z
454 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

j á r u l t m é g valamiféle o l t h a t a t l a n építkezési d ü h e és a t a r t o m á n y o k korlátlan kifosz­

tása, m e r t e z e k n e k kellett m u n k á s o k a t é s m e s t e r e m b e r e k e t k ü l d e n i ü k é s szállító­
e s z k ö z ö k e t m e g az é p í t k e z é s h e z s z ü k s é g e s v a l a m e n n y i anyagot adniuk. 9. Itt egy
c s a r n o k (basilica), o t t egy versenypálya (circus), a m o t t pénzverde (moneta), e m i t t fegy­
vergyár (armorum fabrica), o t t p a l o t a feleségének, a m o t t l á n y á n a k - s egyik n a p r ó l
a m á s i k r a m á r i s l e r o m b o l t a a város nagy részét. M i n t h a e l l e n s é g foglalta v o l n a el a
helységet, m i n d e n k i m e n e k ü l t feleségestül, g y e r m e k e s t ü l . A m i k o r a t a r t o m á n y o k
kifosztása árán m i n d e z elkészült, így szólt: „ N e m j ó l é p í t e t t é k , m á s k é p p e n kell." Is­
m é t l e kellett r o m b o l n i é s á t kellett építeni m i n d e n t , h o g v k é s ő b b e s e t l e g újra l e r o m ­
bolják, így ő r j ö n g ö t t folytonosan, arra törekedve, h o g y N i c o m e d i á t h a s o n l ó v á tegye
R ó m á h o z . A z t m á r n e m i s e m l í t e m , m i l y s o k a n p u s z t u l t a k e l v a g y o n u k é s gazdagsá­
guk m i a t t . Ez ugyanis - ahogy h o z z á s z o k t u n k a b ű n e i h e z - á l t a í á n o s s á , majdhogy­
n e m m e g e n g e d e t t é vált. De e b b e n az volt a legszörnyűbb, h o g y a h o l c s a k m e g p i l l a n ­
t o t t egy j o b b a n m e g m ű v e l t birtokot, egy s z e m r e v a l ó b b kastélyt, m á r i s k é s z volt a vád
és a h a l á l b ü n t e t é s a tulajdonos ellen, m i n t h a v é r o n t á s nélkül n e m is t u d t a v o l n a a
m á s é t elrabolni.
A. T.

• A keresztény hitet valló Lactantius erőteljesen Diocletianus-ellenes munkájában túlzóan ne­

gatív ítéletet alkot az uralkodó átfogó reformtevékenységéről. Noha Diocletianus tevékenysé­
ge egyenes folytatása és kiteljesítése volt a Gallienus uralkodásától kezdve fokozatosan meg­
indult és utódai által továbbvitt közigazgatási, gazdasági és hadreformoknak, Lactantius azt a
benyomást kelti, hogy Diocletianus intézkedéseivel még jobban lerombolt mindent. A tetrar­
chia uralkodóinak rendelkezésére álló hadsereget - noha az valójában a meglevő kontingens
negyedeléséből jött létre - éppen a hadsereg létszámának megnégyszerezéseként állítja be.
Ugyanez jellemzi az egészen új, provinciák felett álló és provinciákon belüli új közigazgatási
egységek (pl. praefectura, dioecesis) létrehozását és az élükön álló - szerinte túlságosan nagyszá­
mú - tisztviselőt is; Lactantius mindezt a birodalom végtelen szétdarabolásaként állítja be.
Hasonlóképpen károsnak tartja az ún. ármaximálási rendeletet, új pénzverdék és fegyvergyá­
rak létrehozását, valamint a hosszú időn át szünetelő monumentális építkezések újra megin­
dítását.

5.2.45. HATALMI H A R C O K D I O C L E T I A N U S L E M O N D Á S A É S
AZ ELSŐ TETRARCHIA FELBOMLÁSA UTÁN

Lactantius: De mortibus persecutorum [A keresztényüldözők haláláról] 1 9 - 2 0 .

1 9 . M i u t á n ezt elhatározták, m á j u s e l s e j é n ü n n e p i m e n e t indult el a p a l o t á b ó l . M i n ­

denki C o n s t a n t i n u s r a t e k i n t e t t ; senki s e m k é t e l k e d e t t k i n e v e z é s é b e n : a z o t t levő ka­
t o n á k , a légiókból választott és odarendelt p a r a n c s n o k o k ö r ö m t e l i v á r a k o z á s b a n
egyedül őt figyelték, őt ó h a j t o t t á k és é r t e fogadkoztak. Volt egy m a g a s l a t a v á r o s o n
kívül, m i n t e g y h á r o m mérföldre; e n n e k a d o m b n a k a t e t e j é n ö l t ö t t e m a g á r a a n n a k
idején G a l e r i u s a b í b o r t . Egy oszlop is állt ott, rajta Iuppiter s z o b r a . O d a v o n u l t a k .
 5.2.46, A DOMINATUS KÜLSŐSÉGEINEK MEGTEREMTÉSE DIOCLETIANUS IDEJÉN 455

K a t o n a i gyűlés kezdődött. E l ő s z ö r az ö r e g császár beszélt, így szólt könnyezve a ka­

t o n á k h o z : ő m á r beteg, a fáradozások u t á n n y u g a l o m r a vágyik, átadja a h a t a l m a t fia­
t a l a b b társainak, m á s o k a t választ a Caesarok h e l y é b e . F e s z ü l t e n várták a szavait. S
e k k o r váratlanul C a e s a r r á nyilvánította Severust é s M a x i m i n u s D a i á t . M i n d e n k i el­
á m u l t . A z e m e l v é n y e n o t t állt C o n s t a n t i n u s . M á r egymás k ö z ö t t azt latolgatták, va­
j o n m e g v á l t o z t a t t á k - e a nevét, a m i k o r m i n d n y á j u k s z e m e láttára Galerius hátranyúl­
va, C o n s t a n t i n u s t félrelökve, e l ő r e t o l t a Daiát, és polgári k ö n t ö s é t levéve róla, közép­
r e állította. M i n d e n k i e l c s o d á l k o z o t t , k i ez, h o n n a n j ö t t ? A z o n b a n s e n k i s e m m e r t
tiltakozni, m e r t e váratlan fordulat m i n d e n k i t zavarba ejtett. D i o c l e t i a n u s D a i á r a
a d t a saját bíborpalástját, a m e l y e t levetett, s ezáltal i s m é t D i o c l e s s z é vált. M a j d le­
szálltak az emelvényről, és a kiszolgált királyt kocsival kivitték a városból, és szülő­
földjére küldték. D a i a pedig, akit c s a k a m i n a p s z ó l í t o t t a k el az erdőből, az állatok
mellől, és egyszeriben a gárda k a t o n á j a (scutarius) lett, majd n y o m b a n u t á n a t e s t ő r
(protector), h a m a r o s a n t r i b u n u s (tribunus), m á s n a p pedig m á r Caesar, m e g k a p t a K e ­
letet, h o g y széttiporja és t ö n k r e t e g y e . O, aki s e m a k a t o n á s k o d á s h o z , s e m az állam­
v e z e t é s h e z n e m értett, e z e n t ú l m á r n e m b a r m o k , h a n e m k a t o n á k p á s z t o r a lett.
2 0 . A m i d ő n a z ö r e g e k e l ű z é s e u t á n Galerius elérte azt, a m i t akart, úgy viselkedett,
m i n t h a m á r egyedül volna a földkerekség ura. C o n s t a n t i u s ugyanis, bár n e v é n e k a
p r o t o k o l l b a n m e g kellett v o l n a e l ő z n i e az övét, m e g v e t e t t e , mivel az t e r m é s z e t t ő l
szelíd volt, és e g é s z s é g e is akadályozta. Azt r e m é l t e , hogy h a m a r o s a n m e g h a l , vagy
h a n e m h a l n a m e g , k ö n n y e n félre l e h e t majd t e n n i , akarata e l l e n é r e is. M i t t e h e t n e
ugyanis, ha h á r m a n k é n y s z e r í t e n e k arra, h o g y m o n d j o n le az uralkodásról? Volt egy
régi sátortársa, Licinius, akivel katonapályájának k e z d e t é t ő l b i z a l m a s viszonyban
volt, a k i n e k t a n á c s á t m i n d e n d ö n t é s b e n kikérte, d e C a e s a r r á t e n n i n e m akarta, hogy
n e kelljen f i á v á fogadnia. Ő t ugyanis k é s ő b b A u g u s t u s n a k é s t e s t v é r é n e k akarta ki­
nevezni, C o n s t a n t i u s helyett. Ez e s e t b e n pedig az övé l e h e t n e a főhatalom, ké­
nye-kedve s z e r i n t t o m b o l h a t n a az egész földkerekségen, s így ü n n e p e l h e t n é uralko­
d á s á n a k h ú s z é v e s évfordulóját; majd az egyik C a e s a r t fiával helyettesítve, aki akkor
k i l e n c é v e s volt, ő m a g a l e t e h e t n é a h a t a l m a t . így a legfőbb h a t a l m a t Licinius és
S e v e r u s b i r t o k o l n á , a Caesarokét pedig u t á n u k M a x i m i n u s és C a n d i d i a n u s , m a g a pe­
dig b e v e h e t e t l e n fal által védelmezve, nyugodt és c s e n d e s ö r e g s é g b e n é l h e t n e . E r r e
irányultak gondolatai, de Isten, akit m a g á r a haragított, m i n d e n tervét felborította.

A. T.

5 . 2 . 4 6 . A DOMINATUS K Ü L S Ő S É G E I N E K M E G T E R E M T É S E
DIOCLETIANUS IDEJÉN

Aurelius Victor: Históriáé abbreviatae [Történelem dióhéjban] 3 9 . 1 - 8 .

1. De m i u t á n a s z é t m á l l ó t e s t r é s z e k szaga elárulta a gyilkosságot, a v e z é r e k és

t r i b u n u s o k t a n á c s á r a , b ö l c s e s s é g e m i a t t Valerius D i o c l e t i a n u s t , a p a l o t a ő r s é g pa­
r a n c s n o k á t t e t t é k m e g császárrá. Nagyszerű férfiú volt, m é g i s voltak r o s s z tulajdon-
456 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

ságai: 2. E l s ő k é n t h o r d o t t aranyruhát, és kedvelte a s e l y e m b ő l , b í b o r b ó l k é s z ü l t és

s o k - s o k drágakővel k i r a k o t t lábbeliket. 3 . M i n d e z m á r ö n m a g á b a n i s felfuvalkodott-
ságra és e l p u h u l t s á g r a vall, de b á r m e n n y i r e m e g h a l a d j a is a j ó z a n m é r t é k e t , m é g i s
eltörpül a t ö b b i m e l l e t t . 4. U g y a n i s C a l i g u l a és D o m i t i a n u s ó t a e l s ő í z b e n ő fogadta
el, h o g y nyíltan ú r n a k szólítsák, és i s t e n k é n t tiszteljék. 5. M i n d e b b ő l s z e r é n y véle­
m é n y e m s z e r i n t nyilvánvaló, h o g y a m a g a s b e o s z t á s ú v e z e t ő k m i n é l a l a c s o n y a b b r ó l
kezdték, a n n á l g ő g ö s e b b e k é s nagyravágyóbbak. 6 . Ilyen volt ő s e i n k e m l é k e z e t e sze­
rint M a r i u s , és a mi i d ő n k b e n ő is ugyanígy t e t t e m a g á t túl az á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t
n o r m á k o n . A z u r a l k o d á s h o z n e m s z o k o t t lelke ugyanolyan k i e l é g í t h e t e t l e n volt,
m i n t a m i k o r valaki koplalás u t á n m e g i n t é t e l h e z j u t . 7 . E z é r t a z t á n c s o d á l k o z o m ,
h o g y s o k a n az e l ő k e l ő k n e k tulajdonítják a gőgöt, pedig s z i n t e t ö r v é n y s z e r ű , h o g y a
patrícius, e m l é k e z v e a m e g h u r c o l t a t á s o k r a , a m e l y e k e t c s a l á d j á n a k el k e l l e t t szen­
vednie, azáltal védekezik, h o g y c s a k k e v é s s é akar k i e m e l k e d n i a t ö m e g b ő l . 8. E z e k e t
a r o s s z t u l a j d o n s á g o k a t Valerius e s e t é b e n t u l a j d o n k é p p e n elfedte a t ö b b i j ó . M é g az­
zal is, h o g y ú r n a k (dominus) s z ó l í t t a t t a magát, atyai s z e r e p é t h a n g s ú l y o z t a . K ö z i s ­
m e r t ugyanis, h o g y arra akart ezzel figyelmeztetni, h o g y a szörnyű c s e l e k e d e t e k t ö b ­
b e t ártanak, m i n t a szörnyű szavak.

P. H. A.

• Az első tetrarchia történetére lásd ORT 3 7 7 - 3 8 5 .

5.2.47. AZ ELSŐ T E T R A R C H I A

Aurelius Victor: Históriáé abbreviatae [Történelem dióhéjban] 3 9 . 9 .

A z t pedig m i n e k is e m l í t s e m , h o g y a r ó m a i b i r o d a l o m m e g ő r z é s e , illetve k i t e r j e s z t é ­
s e é r d e k é b e n ( D i o d e t i a n u s ) s o k i d e g e n t fogadott s z ö v e t s é g e s é v é . C a r i n u s t á v o z á s a
u t á n ugyanis G a l l i á b a n H e l i a n u s é s A m a n d u s f ö l d m ű v e s e k b ő l é s z s i v á n y o k b ó l ban­
dákat szerveztek ( e z e k e t a h e l y b e l i e k b a g a u d á k n a k n e v e z t é k ) , és a v i d é k e t p u s z t í t v a
városokat is megtámadtak. A m i n t ezt megtudta, rögtön imperatorrá nevezte ki meg­
b í z h a t ó barátját, a c s a k félig művelt, de t i s z t e s s é g e s és a h a d ü g y e k b e n j á r t a s M a -
x i m i a n u s t . K é s ő b b az általa t i s z t e l t i s t e n s é g r ő l M a x i m i a n u s a H e r c u l i u s , Valerius
pedig a Iovius m e l l é k n e v e t kapta. E t t ő l kezdve a h a d s e r e g b e n k i e m e l k e d ő telje­
s í t m é n y t nyújtó s e g é d c s a p a t o k n a k is n e v e t adtak. H e r c u l i u s G a l l i á b a érkezve szét­
szórta, illetve m e g a d á s r a k é n y s z e r í t e t t e az e l l e n s é g e t , és rövid idő a l a t t m i n d e n t
r e n d b e h o z o t t é s b é k é t t e r e m t e t t . E b b e n a h á b o r ú b a n t ű n t föl m e r é s z t e t t e i r é v é n
C a r a u s i u s , egy m e n a p i a i polgár. Mivel állítólag a h a j ó z á s h o z is é r t e t t (ezzel a m e s t e r ­
séggel k e r e s t e fiatalkorában a k e n y e r é t ) , r á b í z t á k egy flotta f e l s z e r e l é s é t és a t e n g e ­
r e n t á m a d ó g e r m á n o k visszaverését. E t t ő l aztán e l b i z a k o d o t t á vált, s o k b a r b á r sere­
get legyőzött, de n e m szolgáltatta be az egész zsákmányt az államkincstárba.
H e r c u l i u s t ó l való f é l e l m é b e n , h i s z e n m e g t u d t a , h o g y a z m á r h a l á l r a í t é l t e őt, függet­
l e n í t e t t e m a g á t tőle, és elfoglalta B r i t a n n i á t . U g y a n e k k o r a keleti t a r t o m á n y o k b a n a
 5.2.47. AZ ELSŐ TETRARCHIA 457

perzsák, Afrikában Iulianus és a q u i n q u a g e n t a n u s o k n é p e v é g z e t t nagy pusztítást.

R á a d á s u l az e g y i p t o m i A l e x a n d r i á b a n valami A c h i l l e u s ö l t ö t t e m a g á r a a h a t a l m i j e l ­
vényeket. M i n d e z arra k é s z t e t t e , hogy Iulius C o n s t a n t i u s t és az A r m e n t a r i u s n a k is
n e v e z e t t G a l e r i u s M a x i m i a n u s t b e v o n j a az uralkodásba, és Caesarokká tegye ő k e t .
M i u t á n k o r á b b i h á z a s s á g u k a t f e l b o n t o t t á k , az e l ő b b i H e r c u l i u s m o s t o h a l á n y á t , a
m á s i k D i o c l e t i a n u s lányát v e t t e feleségül, t e h á t ugyanaz t ö r t é n t , a m i t A u g u s t u s t e t t
egykor lánya, Iulia é s T i b e r i u s N e r o e s e t é b e n . M a j d n e m m i n d e g y i k t á r s u r a l k o d ó Illy-
r i c u m b ó l s z á r m a z o t t . M ű v e l t s é g ü k h i á n y o s volt, de a földművelés és a k a t o n á s k o d á s
g y ö t r e l m e i m e g e d z e t t é k őket, és az o r s z á g n a k épp ilyen e m b e r e k r e volt s z ü k s é g e .
É p p e z é r t kézenfekvő, h o g y i n k á b b k e r ü l n e k k i f e d d h e t e t l e n é s m e g f o n t o l t e m b e r e k
a z o k közül, a k i k í n s é g e t s z e n v e d n e k . Ezzel s z e m b e n akik n e m m e n t e k á t viszontag­
ságokon, a z o k k e v e s e b b tapasztalattal rendelkeznek, h i s z e n m i n d i g saját j ó l é t ü k h ö z
viszonyítanak.
A t e t r a r c h á k ö s s z e t a r t á s a l e g i n k á b b a z o n b a n m é g i s azt m u t a t j a , hogy az uralkodói
e r é n y e k e l s a j á t í t á s á h o z s z i n t e a t e h e t s é g és a jó k a t o n a i kiképzés, olyan, a m i l y e n b e n
n e k i k volt r é s z ü k Aurelianus é s P r o b u s alatt, m á r m a j d n e m e l e g e n d ő . Valeriust m i n t
atyjukat vagy m é g i n k á b b m i n t valami nagy i s t e n s é g e t t i s z t e l t é k . H o g y e z a z ö s s z e ­
t a r t á s valójában m i l y e n fontos, az a k k o r válik világossá, ha m e g g o n d o l j u k , h o g y a vá­
r o s alapításától e g é s z e n a m a i napig m á r m i l y e n s o k g o n o s z s á g o t k ö v e t t e k el azok,
a k i k pedig r o k o n a i v o l t a k e g y m á s n a k . M i n t h o g y pedig a fent e m l í t e t t h á b o r ú k nyo­
m a s z t ó g o n d k é n t t e r h e l t é k a vállát, n é g y r é s z r e o s z t o t t a a b i r o d a l m a t : az e g é s z Alpo­
k o n túli G a l l i á t C o n s t a n t i u s r a , Africát és Italiát Herculiusra, az illyr partvidéket egé­
s z e n P o n t u s i g G a l e r i u s r a bízta, Valerius m a g a pedig a m a r a d é k o t t a r t o t t a m e g . E t t ő l
kezdve Itália b i z o n y o s r é s z e i r e is h a t a l m a s a d ó t e r h e k n e h e z e d t e k . Addig ugyanis az
e g é s z b i r o d a l o m e g y e n l ő m é r t é k b e n é s m é r s é k e l t b e s z o l g á l t a t á s o k r a volt kötelezve,
de e k k o r új törvényt v e z e t t e k be, h o g y az állandóan vagy m a j d n e m m i n d i g Italiában
t a r t ó z k o d ó c s á s z á r és a h a d s e r e g m i n d i g e l t a r t h a t ó legyen. A törvényt az akkori idők
m é r t é k t a r t á s a m e l l e t t b e l e h e t e t t tartani, d e m a n a p s á g m á r v e s z é l y e s s é kezd válni.
E k ö z b e n Iovius A l e x a n d r i á b a vonult, M a x i m i a n u s Caesarnak pedig azt a feladatot
adta, h o g y a p e r z s á k b e t ö r é s é t m e g e l ő z e n d ő , a h a t á r t átlépve v o n u l j o n M e z o p o t á m i ­
ába. E z e k (ti. a p e r z s á k ) k e z d e t b e n súlyos v e s z t e s é g e k e t o k o z t a k neki, de aztán a ve­
t e r á n o k b ó l é s ú j o n c o k b ó l s e b t é b e n ö s s z e v o n t hadsereggel A r m e n i á n keresztül vo­
n u l t az e l l e n s é g ellen. Ez volt ugyanis s z i n t e az egyetlen, illetve a l e g k é z e n f e k v ő b b
l e h e t ő s é g a g y ő z e l e m kivívására. I t t aztán u r a l m a alá h a j t o t t a N a r s e u s királyt gyer­
mekeivel, feleségeivel és egész udvartartásával együtt. Olyan h a t a l m a s volt a győze­
l e m , h o g y h a Valerius, n e m tudni, m i okból, m e g n e m t i l t o t t a v o l n a (hiszen m i n d e n
c s a k az ő tudtával és b e l e e g y e z é s é v e l t ö r t é n h e t e t t ) , akkor új provinciába v i t t e k v o l n a
r ó m a i v e s s z ő n y a l á b o k a t . Valójában a z o n b a n h a s z n o s t e r ü l e t e k e t szereztünk, a m e ­
l y e k n e k visszaadása é r d e k é b e n n e m r é g igen komoly, m á r m a j d n e m v e s z é l y e s n e k
m o n d h a t ó h a r c o k kezdődtek. E g y i p t o m b a n pedig A c h i l l e u s m é l t ó k é p p m e g b ű n h ő ­
dött, és h í v e i n e k visszaszorítása is igen k ö n n y ű feladatnak bizonyult. Africában is
h a s o n l ó a n alakultak a dolgok, és c s u p á n C a r a u s i u s t a r t h a t t a m e g h a t a l m á t B r i t a n n i ­
ában, mivel abból, a h o g y a n m e g e r ő d í t e t t e a szigetet és k o r m á n y o z t a alattvalóit, úgy
tűnt, hogy h a s z n á t v e h e t j ü k m é g a h a r c i a s t ö r z s e k k e l s z e m b e n . H a t évvel k é s ő b b az-
458 5. A RÓMAI ÁLLAMBERENDEZKEDÉS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE

tán egy A l l e c t u s nevű e m b e r á r m á n y k o d á s á n a k e s e t t áldozatul, aki bár az ország e l s ő

e m b e r e volt, gyalázatos t e t t e i m i a t t m é g i s h a l á l b ü n t e t é s t ő l kellett félnie, és e z é r t ál­
l a m c s í n y t h a j t o t t végre. A h a t a l m a t a z o n b a n c s a k rövid ideig b i r t o k o l h a t t a , m e r t
C o n s t a n t i u s a p r a e t o r i a n u s o k p a r a n c s n o k á t , A s c l e p i o d o t o s t a h a d s e r e g és a flotta
egy részével előreküldve m e g s e m m i s í t ő v e r e s é g e t m é r t rá. K ö z b e n k i i r t o t t á k a m a r -
k o m a n n o k a t , a karpok n é p é t pedig t e l j e s e n á t t e l e p í t e t t é k a mi földünkre, a m e l y e t
r é s z b e n m á r Aurelianus ó t a b i r t o k o l t a k . L e g a l á b b e k k o r a g o n d o t fordítottak a b é k e ­
i d ő k b e n s z ü k s é g e s feladatokra: igen igazságos t ö r v é n y e k e t h o z t a k , é s v é g e t v e t e t t e k
a m a i ü g y n ö k ö k h ö z h a s o n l ó u n d o k g a b o n a s z á l l í t ó k t e v é k e n y s é g é n e k . ( E z e k n e k az
e m b e r e k n e k az volt a feladatuk, hogy k i k é m l e l j é k és j e l e n t s é k , h o g y h a valamilyen
m o z g o l ó d á s t é s z l e l n e k a provinciákban; valójában a z o n b a n szörnyűséges, k o h o l t vá­
dakkal m i n d e n ü t t , de kivált a l e g e l h a g y a t o t t a b b vidékeken f é l e l m e t k e l t e t t e k , és s o k
m i n d e n t ö s s z e h a r á c s o l t a k . ) U g y a n a k k o r a városi g a b o n a e l l á t á s ügyét és az a d ó z ó k
é r d e k é t nagyon a szívükön viselték. A t i s z t e s s é g e s e k e t e l ő l é p t e t t é k , m i n d e n egyes
b ű n ö s t m e g b ü n t e t t e k é s ezáltal erényes é l e t r e b u z d í t o t t a k . A z ősi vallás r í t u s a i t tisz­
tán m e g ő r i z t é k , é s csodálatos, új, e g é s z e n m á i g j ó á l l a p o t b a n m e g m a r a d t é p ü l e t e k ­
kel d í s z í t e t t é k R ó m a m a g a s l a t a i t é s m á s egyéb városokat, k ü l ö n ö s k é p p K a r t h á g ó t ,
M e d i o l a n u m o t é s N i c o m e d i á t . M é g i s ő k s e m voltak h i b á t l a n o k . H e r c u l i u s a n n y i r a
buja volt, hogy lelke m é g a t ú s z o k meggyalázásától s e m riadt vissza. Valerius n e m
volt egészen ő s z i n t e barátaival s z e m b e n , a l i g h a n e m a viszálytól való f é l e l m é b e n ,
m e r t azt gondolta, hogy a s o k b e s z é d szétzilálhatja a k ö z ö s s é g e t . A p r a e t o r i á n u s gár­
dában és a h a d s e r e g b e n is l é t s z á m c s ö k k e n t é s t h a j t o t t a k végre, és e t t ő l aztán m e g ­
c s a p p a n t R ó m a k a t o n a i ereje. S o k a n úgy gondolják, hogy e z é r t akart l e m o n d a n i a ha­
t a l o m r ó l . A m i k o r ugyanis a j ö v ő t fürkészve p o l g á r h á b o r ú t gyanított, és fölsejlett
e l ő t t e , hogy v é g z e t e s e n k ö z e l e d i k a r ó m a i á l l a m r e n d ö s s z e o m l á s a , akkor uralkodásá­
n a k 2 0 . évfordulóját m e g ü n n e p e l v e , m é g ereje t e l j é b e n l e t e t t e a z uralkodás t e r h é t .
E l ő b b a z o n b a n m é g nagy n e h e z e n rávette ugyanerre H e r c u l i u s t is, aki egy évvel ke­
v e s e b b e t uralkodott nála. És bár az e l t é r ő v é l e m é n y e k e l t o r z í t h a t j á k a valóságot, én
m é g i s k i m a g a s l ó e r é n y n e k t a r t o m , hogy a hatalomvágyat legyőzve v i s s z a v o n u l t a
magánéletbe.
P. H. A.

• Az első tetrarchia történetére lásd ÓRT 3 7 7 - 3 8 5 .

5 . 2 . 4 8 . II. C O N S T A N T I U S K I J E L E N T É S E Ö N M A G A
„ÖRÖKKÉVALÓSÁGÁRÓL"

Ammianus Marcellinus: Res gestae [Róma története] 15.1.2-4.

2. A palotabeli m a g a s rangú személyiségek, m i n t m á s k o r is, v e r s e n g v e iparkodtak

hízelkedéssel kegyeibe férkőzni a császárnak, a k i n e k nagyságát és s z e r e n c s é j é t (vir­
tus felicitasque imperatoris) az egekig m a g a s z t a l t á k . . .
 5.2.48. II. CONSTANTIUS KIJELENTÉSE ÖNMAGA „ÖRÖKKÉVALÓSÁGÁRÓL" 459

3 . A z ilyen t ú l b u z g ó é s c é l z a t o s h í z e l k e d é s e k t ő l e l b i z a k o d o t t császár m o s t m á r azt

képzelte, h o g y őt a j ö v ő b e n s e m m i baj n e m érheti, s m e g g o n d o l a t l a n s á g á b a n lép­
t e n - n y o m o n l e t é r t az igazság útjáról. O d á i g m e n t , hogy diktáláskor n e m e g y s z e r az
„ Ö r ö k k é v a l ó s á g o m " (Aeternitas mea) szóval j e l ö l t e magát, ha pedig saját kezével írt,
a k k o r a „világ u r á n a k " n e v e z t e m a g á t (orbis totius se dominum appellaret).
4 . H a m á s o k b i z t a t t á k v o l n a ilyesmire, b o s s z a n k o d v a fogadta volna, m e r t gyakor­
ta d i c s e k e d e t t vele, h o g y é l e t é t és s z o k á s a i t a kegyes c s á s z á r o k (civiles principes) pél­
dája irányítja. M i n d e n erejével erre törekszik, m o n d o g a t t a . M é g h a D e m o c r i t u s vég­
t e l e n világai (mundorum infinitates Democriti) fölött uralkodott v o l n a is, vagy (amiről
N a g y S á n d o r A n a x a r c h u s t ó l sarkallva á b r á n d o z o t t ) a k k o r is, h a egyáltalán o l v a s o t t
vagy h a l l o t t v o l n a erről, m e g kellett v o l n a gondolnia, hogy a n e k ü n k m é r h e t e t l e n n e k
l á t s z ó F ö l d e g é s z t e r ü l e t e (ambitus terrae totius) a m a t e m a t i k u s o k e g y é r t e l m ű tanítá­
sa s z e r i n t c s a k parányi p o n t a v i l á g m i n d e n s é g nagyságához (magnitudo universitatis)
képest.
Sz. Gy.

• Ammianus Marcellinus leírásában olyan kifejezések használatát veti az általa nem különö­
sebben kedvelt II. Constantius császár szemére, amelyek valóban megtalálhatók nemcsak
fennmaradt levelezésében, hanem az általa vagy neki állított feliratokon is (pl. dominus totius
orbis, terra marique Victor, Semper Augustus, triumphator). A történetíró minden bizonnyal kom­
mentárt akar fűzni a császár hivatalos propagandájához, amellyel cáfolja a titulaturájában fel­
tüntetett győzelmi címek használatának jogosságát. Az Aeternitas mea kifejezés valószínűleg a
Constantius Semper Augustus összetétel tréfás félremagyarázásából fakad, amelyet - a constans
(„állandó, örökké fennálló", lat.) szóból képezhető középfok (constanter) adverbiuma, cons­
tantius („állandóbban, örökkévalóbban", lat.) eredeti jelentését figyelembe véve - az „állan­
dóbban örökkévaló Augustus" összetételben fordíthatunk le. Lásd L. Borhy: Überlegungen
zur Bedeutung der Aussage „Aeternitas mea" des Constantius II. bei Ammian. SpecNova 11.,
1995, 2 3 - 3 5 . Lásd még a 2.25. sz. szemelvényt.
 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ActaAntHung Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae

ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae
AJP American Journal of Philology
AnEp L'Année Epigraphique
ANRW Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt
AntTan Antik Tanulmányok
ArchHung Archaeologia Hungarica
ArchKözl Archaeologiai Közlemények
BayVorgeschbl Bayerische Vorgeschichtsblätter
BGU Ägyptische Urkunden (Griechische Urkunden) aus den Königlichen (a 6. kötettől
„Staatlichen") Museen zu Berlin. Berlin, 1 8 9 5 -
BudRég Budapest Régiségei
CIL Corpus Inscriptionum Latinarum. I-XVII. Berlin, 1 8 6 2 -
Codlust Codex Iustinianus
CodTheod Codex Theodosianus
CRAI Comptes rendus des séances de lAcadémie des inscriptions et belles-lettres
Digesta Th. Mommsen - E Krüger: Digesta (corpus iuris civilis). Berlin, 1886
DissPann Dissertationes Pannóniáé
Dobó A. Dobó: Inscriptiones extra fines Pannóniáé Daciaeque repertae ad res earundem
provinciarum pertinentes. Budapest, 1975
GIS Giornale Italiano di Filologia
IG Inscriptiones Graecae. I-XIV. Berlin, 1873
IGRR Inscriptiones Graecae ad Res Romanas Pertinentes. I—III. Paris, 1 9 0 6 - 1 9 2 7
JIH S. Scheiber: Jewish Inscriptions in Hungary. Budapest-Leiden, 1983
JRS Journal of Roman Studies
LCL Loeb Classica! Library
MadrMitt Madrider Mitteilungen
Mich. Pap. Michigan Papyri
Mitteis L. Mitteis - U. Wilcken: Grundzüge und Chrestomatie der Papyruskunde.
Juristischer Teil, Zweite Hälfte: Chrestomatie. Lepzig- Berlin, 1912
MJ Múlt és Jövő
OGIS W. Dittenberger: Orientis Graeci Inscriptiones Selectae. I—II. Leipzig,
1903-1905
ÓRT Ferenczy E. - Hahn I. - Maróti E.: Az ókori Róma története. (Szerk.
Harmatta J . ) Budapest, 1992, Tankönyvkiadó
Pap. Oxy. The Oxyrhynchos Papyri
Pap. Colon. Papyrologia Coloniensia - Kölner Papyri
Pap. Giess. Griechische Papyri im Museum des oberhessischen Geschichtsvereins zu Glessen.
Bd. I, Hefte 1-3. Leipzig, 1 9 1 0 - 1 9 1 2
462 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

PRK Fitz J. - Mócsy A. (szerk.): Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest, 1990,

Akadémiai Kiadó
Reynolds J. Reynolds: Aphrodisias and Rome. Documents from the Excavation of the
Theatre at Aphrodisias. Journal of Roman Studies Monographs No. 1. 1982
RIT G. Alföldy: Die römischen Inschriften aus Tarraco. Berlin, 1975
RIU Die römischen Inschriften Ungarns. I-VI. Budapest, 1 9 7 2 - 2 0 0 1
RJT Földi András - Hamza Gábor (Brósz Róbert és Pólay Elemér tankönyve
alapján): A római jog története és institúciói. Budapest, 1996, Nemzeti
Tankönyvkiadó
RTChr Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomatia. Budapest, 1989,
Tankönyvkiadó
2
RTT Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Ford. Borhy L. Budapest, 2 0 0 2 ,
Osiris Kiadó
Savaria A Savaria Múzeum Evkönyve. Pars Archaeologica
Sei. Pap. A. S. Hunt - C. C. Edgar: Select Papyri. I—II. LCL, London, 1 9 3 2 - 1 9 3 4
SIG W. Dittenberger: Sylloge Inscriptionum Graecarum. I-IV. Leipzig, 1 9 1 5 - 1 9 2 4
SpecNov Specimina Nova
Steindenkmäler L. Ballá - T. P. Buocz - Z. Kádár - A. Mócsy - T. Szentléleky: Die
römischen Steindenkmäler von Savaria. Budapest, 1 9 7 1 , Akadémiai Kiadó
SzBBAME Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Evkönyve
Wilcken L. Mitteis - U. Wilcken: Grundzüge und Chrestomatie der Papyruskunde.
Historischer Teil, Zweite Hälfte: Chrestomatie. Lepzig- Berlin, 1912
ZPE Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik
 A KÖTET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ FELHASZNÁLT
MŰFORDÍTÁSOK ÉS FORRÁSGYŰJTEMÉNYEK

G Ö R Ö G ÉS LATIN S Z E R Z Ő K M Ű V E I N E K A S Z Ö V E G G Y Ű J T E M É N Y K É S Z Í T É S É H E Z
FELHASZNÁLT MAGYAR F O R D Í T Á S A
Ammianus Marcellinus római története. (Szepesy Gyula fordítása.) Budapest, 1993, Európa
Könyvkiadó.
Appianos: A római polgárháborúk. I—II. (Hahn István fordítása.) Görög és latin írók, 12.
Budapest, 1967, Akadémiai Kiadó.
C. Sallustius Crispus összes művei. (Kurcz Ágnes fordítása.) Bibliotheca Classica. Budapest,
1978, Magyar Helikon.
Caesar, Caius Iulius: A gall háború. (Szepessy Tibor fordítása.) Budapest, 1964, Európa
Könyvkiadó.
Cato, M. Porcius: A földművelésről. (Kun József fordítása.) Görög és latin írók, 11.
Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó.
Cicero válogatott művei. (Havas László válogatása.) Budapest, 1987, Európa Könyvkiadó.
Cicero, Marcus Tullius: Philippicák Marcus Antonius ellen. (Maróti Egon fordítása.) Budapest,
1990, Európa Könyvkiadó.
Florus: Róma háborúi. (Havas László fordítása.) Budapest, 1979, Európa Könyvkiadó.
Gellius, Aulus: Attikai éjszakák. (Muraközy Gyula fordítása.) Budapest, 1968, Európa
Könyvkiadó.
História Augusta. (Terényi István fordítása.) Budapest, 1968, Gondolat Kiadó.
Josephus Flavius: A zsidó háború. (Révay József fordítása.) Budapest, 1983, Gondolat
Kiadó.
Josephus Flavius: A zsidók története. (Révay József fordítása.) Budapest, 1966, Gondolat
Kiadó.
Lactantius, L. Caecilius Firmianus: Az isteni gondviselésről. (Adamik Tamás fordítása.)
Prométheusz Könyvek, 6. Budapest, 1985, Helikon Kiadó.
Ovidius Naso, Publius: Római naptár - Fasti. (Gaál László fordítása.) Prométheusz
Könyvek, 12. Budapest, 1986, Helikon Kiadó.
Petronius: Cena Trimalchionis - Trimalchio lakomája. (Révay József fordítása.) Budapest, 1977,
Európa Könyvkiadó.
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. I—II. (Máthé Elek fordítása.) Bibliotheca Classica.
Budapest, 1978, Magyar Helikon.
Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról. (Szilágyi János György fordítása.) In: Lakoma -
A görög-latin próza mesterei. A Világirodalom Remekei. Budapest, 1964, Európa
Könyvkiadó. 3 8 7 - 4 0 1 .
Statius, Publius Papinius: Erdők. (Muraközy Gyula fordítása.) Görög és latin írók, 16.
Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó.
Strabón: Geógraphika. (Földy József fordítása.) Budapest, 1977, Gondolat Kiadó.
Suetonius Tranquillus, Gaius: A caesarok élete. (Kiss Ferencné fordítása.) Bibliotheca
Classica. Budapest, 1975, Magyar Helikon.
464 MŰFORDÍTÁSOK ÉS FORRÁSGYŰJTEMÉNYEK

Tacitus összes művei. I—II. (Borzsák István fordítása.) Bibliotheca Classica. Budapest, 1980,
Európa Könyvkiadó.
Varró, Marcus Terentius: A mezőgazdaságról. (Kun József fordítása.) Görög és latin írók, 14.
Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó.
Vitruvius: Tíz könyv az építészetről. (Gulyás Dénes fordítása.) Budapest, 1988,
Képzőművészeti Kiadó.

A S Z Ö V E G G Y Ű J T E M É N Y K É S Z Í T É S É H E Z FELHASZNÁLT
EGYÉB F O R R Á S G Y Ű J T E M É N Y E K

Diósdi György: A római jog világa. Európai Antológia, Róma. Budapest, 1973, Gondolat
Kiadó.
Eck, W. - Heinrichs, J . : Sklaven und Freigelassene in der Gesellschaft der römischen Kaiserzeit.
Texte zur Forschung, Band 6 1 . Darmstadt, 1993, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
Flach, D.: Die Gesetze der frühen römischen Republik. Darmstadt, 1994, Wissenschaftliche
Buchgesellschaft.
Freis, H.: Historische Inschriften zur römischen Kaiserzeit von Augustus bis Konstantin. Texte zur
Forschung, Band 4 9 . Darmstadt, 1994, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
Görög történetírók. A világirodalom klasszikusai, Új sorozat. Budapest, 1988, Európa
Könyvkiadó.
Hahn István: A hadművészet ókori klasszikusai. Budapest, 1963, Zrínyi Katonai Kiadó.
Lewis, N. - Reinhold, M.: Roman civilisation. Selected readings I: The Republic and the
Augustan Age. New York, 1990, Columbia University Press.
Lewis, N. - Reinhold, M.: Roman civilisation. Selected readings II: The Empire. New York,
1990, Columbia University Press.
Maróti Egon: Rabszolgák az ókori Rómában. Európai Antológia, Róma. Budapest, 1969,
Gondolat Kiadó.
Paasch Almar, K.: Inscriptiones Latináé. Eine illustrierte Einführung in die lateinische Epigraphik.
Odense University Classical Studies, Vol. 14. Odense University Press, 1990.
Schumacher, L.: Römische Inschriften. Philipp ReclamJun. Stuttgart, 1990.
Szepessy Tibor: A régi Róma napjai. Európai Antológia, Róma. Budapest, 1968, Gondolat
Kiadó.
Walser, G.: Römische Inschriftkunst. Römische Inschriften für den akademischen Unterricht und als
Einführung in die lateinische Epigraphik. Stuttgart, 1993, Franz Steiner Verlag.
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK
Borhy László

A szójegyzék a jelenleg általánosan egyetemi tankönyvként használt könyvekben

(ORT, RJT, RTT), valamint a jelen szöveggyűjteményben leggyakrabban előforduló latin (lat.)
és görög (gör.) szerzők adatait tartalmazza.

Ailios Aristeidés, Publius (kb. 1 1 7 - 1 8 7 ) , latin formában Publius Aelius Aristides-római kori
görög vándorszónok, a szofisztika irányzatához tartozó retorikatanár, a „második arany­
kor", Antoninus Pius és Marcus Aurelius -, valamint részben Commodus - korának görög
nyelvű szerzője. 55 beszéde és 2 - a filozófiával szemben írott - retorikai munkája, valamint
6 „szent beszéde" (hieroi logoi) maradt az utókorra. Közülük a Panathénaikosnak köszönhette
hírnevét, Eis Rhómén c. ünnepi beszéde pedig, amelyben Róma dicsőségét és múltját mutat­
ja be, történeti szempontból vált jelentőssé.
Alarich breviáriuma - lásd Lex Romána Visigotorum.
Ammianus Marcellinus (kb. 3 3 2 - 4 0 0 ) - Antiocheiában született, görög származású római
történetíró. Rerumgestarum libri címen megírta a Római Birodalom történetét Nerva császár
halálától (98) Valens haláláig ( 3 7 8 ) . Művének első fele elveszett, és csak a 3 5 3 - 3 7 8 közötti
eseményekről írt könyvei ( 1 4 - 3 1 . könyv) maradtak az utókorra. Ezekben a saját maga által
is átélt, kortárs történelmet ábrázolja többnyire hitelesen, pontosan. Elbeszélői stílusára,
nyelvezetére sajátos archaizmus jellemző, és ábrázolásmódjában a kora császárkori nagy
történetírók (Livius, Tacitus) műveire nyúl vissza; emiatt leírásait fenntartással kell kezel­
nünk. Mint magas rangú katonatiszt és Iulianus császár barátja, hitelesen tudósít az udvari
intrikáknak a külső szemlélő számára átláthatatlan szövevényéről, a hadjáratok előkészíté­
séről és lefolyásáról, valamint jellemrajzot ad a késő római császárokról.
Anonymus Valesii (vagy Valesiana Excerpta) - két késő római, ismeretlen szerző által írt histo­
riográfiai mű, amelyet a szövegek első kiadója ( 1 6 3 6 ) , H. Valesius után neveztek el. Az
egyik szöveg I. Constantinus életét vázolja, és valószínűleg egy 4. század közepéről szárma­
zó császári életrajzgyűjtemény 5. századi kivonata. A másik szöveg a 6. században keletke­
zett, és a 4 7 4 - 5 2 6 közötti korszak eseményeit, ezen belül pedig az osztrogót Theoderic
uralmát taglalja részletesen.
Appianos (kb. 1 0 0 - 1 7 0 ) - alexandriai születésű görög történetíró, római lovag (procurator
Augusti), a Rhómaika (vagy Rhómaiké história) c. történeti munka szerzője (befejezve: Kr. u.
165 k.), amelyben Róma történetét - 24 könyvben - írta meg a kezdetektől a Kr. u. 2. száza­
dig. Bemutatja benne azoknak a népeknek a történetét is, amelyeket Róma leigázott (pl.
Keltiké, Ibériké, Libyké, Syriaké, Illyriké stb.). Élénken érdeklődött gazdaság- és társadalom­
történeti kérdések iránt, ami például a polgárháborúk koráról írott, teljes egészében fenn­
maradt összefoglalásában is szembetűnik.
Aristeidés, Aristides - lásd Ailios Aristeidés.
Arius (gör. Areios, kb. 2 6 0 - 3 3 6 ) - feltehetőleg libyai születésű keresztény egyházatya, a már­
tíromságot szenvedett Lukianos tanítványa, Origenés követője. Kezdetben Alexandriában
tanított. Az ő nevéhez fűződik az ortodox kereszténységgel szembeni nagy irányzatnak, az
466 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

ún. arianizmusnak a megalapítása, amely azt hirdette, hogy Krisztus nem egylényegű az Is­
tennel, hanem annak teremtménye. Tanaiért Alexandria püspöke, Alexandros 318-ban el­
ítélte. Arius ekkor írta tanait népszerűsítő verses és prózai munkáját (Thaleia), amellyel hí­
veket toborzott magának. Megnyerte magának a Constantinus-házhoz közel álló Euse-
biost, Nikomédeia püspökét. Az egyházon belüli egység helyreállítására összehívott nikaiai
zsinaton (325) Athanasios püspök hatására Ariust újra elítélték, és a zsinati aktákba Cons­
tantinus javaslatára belekerült az „egylényegű" (homo-ousios - gör., consubstantialis - lat.) ki­
fejezés (szemben az Origenés körül csoportosuló keleti teológusok által képviselt homoi-
ousiosszal). II. Constantius személyében Arius és az arianizmus támogatóra talált, Valens
császár pedig maga is ennek az irányzatnak a híve volt. I. Theodosius 381-ben mint eret­
nekséget betiltotta. A gótok püspöke, Wulfila révén az arianizmus a keresztény germánok
körében általánosan elterjedt (ebben a rómaiakkal való természetes szembeszegülés ha­
gyománya is szerepet játszott). A vandálok és keleti gótok hatalmának lehanyatlása (6. szá­
zad) és avizigótok ( 5 8 7 ) , valamint a longobárdok megtérése (7. század) egyben az arianiz­
mus végét is jelentette.
Arrianos, Flavius ( 9 5 - 1 7 5 ) -bithyniai (Nikomédeia) születésű, magas rangú római tisztvise­
lő (katonatiszt és helytartó, 130-ban consul suffectus) és történetíró, Epiktétos tanítványa
(akinek tanításait ő jegyezte fel és hagyta az utókorra), a 2. században virágkorát élő irodal­
mi atticizmus legjelesebb képviselője. Számos munkája maradt fenn, köztük a megjelente­
tés céljából kibővített „szolgálati jelentései" (Periplous Euxeinou Pontou; Alaniké), az India
történetét összefoglaló Indiké syngraphé és a Nagy Sándor perzsiai hadjáratát bemutató
Anabasis Alexandrou c. munkája. Történeti írásai közül a Bithynia tartomány és a parthusok
történetét bemutató művek (a 8 könyvből álló Bithynika és a 17 könyvből álló Parthika) ma­
radtak fenn. Mint történetíró azt tűzte ki elsődleges céljául, hogy a regényes elbeszélések
formájában tovább élő Nagy Sándor-képet korrigálja, és hiteles bemutatást nyújtson. Stílu­
sa katonásan tömör és lényegre törő, világos. Stilisztikai szempontból Xenophón, Thuky-
didés és Hérodotos követője.
Athanasios ( 2 9 5 / 2 9 6 - 3 7 3 ) - 3 2 8 - t ó l Alexandria püspöke, az arianizmus (lásd Arius) rendít­
hetetlen ellenfele, a kereszténység ortodox irányzatának harcos képviselője. Az Arius befo­
lyása alá került császárok hatására öt alkalommal száműzték püspökségéből (összesen 17
évet élt Trierben, a sivatagban és másutt száműzetésben). Mind dogmatikai, mind pedig
egyháztörténeti írásai elsősorban az arianizmus elleni küzdelem égisze alatt születtek. Szá­
mos levele matadt fenn, amelyeket római császárokhoz, püspökökhöz írt. Húsvéti ünnepi
levelei (Epistolai eortastikai), amelyeknek egy része szír fordításban is fennmaradt, érdekes
kortörténeti dokumentumok. Főbb művei közé tartozik még „Az ariánusok története"
(História Arianorum) és a „Magyarázatok a Zsoltárokhoz" (Expositiones in Psalmos). Szent An­
talról írt életrajza (357 k.) a későbbi hagiographiai műfajra volt nagy hatással. Műveinek
egy része csak szír, arámi és kopt fordításban maradt fenn.
Augustinus ( 3 5 4 - 4 3 0 ) - a legjelentősebb, latin nyelven író egyházatya, 396-tól a numidiai
Hippo városának püspöke. Számos teológiai és filozófiai műve maradt az utókorra, köztük
önéletrajzi írása (Confessiones), valamint a Róma városának eleste által inspirált De civitate
Dei c. munkája.
Aurelius Victor, S. (4. század második fele) - africai származású római történetíró és magas
rangú állami tisztviselő (361-ben Pannónia secunda helytartója, 389-ben praefectus urbi és
iudex sacrarum cognitionum). Nevéhez négy rövid történeti munka kapcsolódik: a Róma miti­
kus múltjával és a rómaiak eredetével foglalkozó Origó gentis Romanae; a köztársaságkori
Róma történetének 86 híres alakját rövid életrajzi írás formájában ismertető (rengeteg té­
ves adatot felsoroló) De viris illustribus urbis Romae; az Augustustól I. Theodosius haláláig
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 467

terjedő császári életrajzgyűjtemény, a Históriáé abbreviatae (közismert címe: Caesares), amely

tulajdonképpen az egyetlen, biztosan Aurelius Victor nevéhez köthető mű; végül pedig az
Epitome de Caesaribus címen ismert, részben aHistoriae abbreviatae fejezeteiből, részben pedig
más forrásokból kivonatolt császári életrajzgyűjtemény (lásd Epitomé).
Ausonius, Decimus Magnus (kb. 3 1 0 - 3 9 3 ) - dél-galliai (Burdigala) születésű nyelvtan- és szó­
noklattantanár, római költő. Harmincéves tanári pályafutás után I. Valentinianus trieri ud­
varában megtette fiának, Gratianusnak a nevelőjévé ( 3 6 5 ) . Már Valentinianus uralkodása
idején magas udvari tisztségeket töltött be (comes, quaestor sacri palatii), Gratianus alatt
azonban még tovább emelkedett, s előbbpraefectus Galliarum ( 3 7 8 ) , majd pedig consul lett
( 3 7 9 ) . Gratianus meggyilkolását követően (383) Ausonius visszavonult burdigalai birtoka­
ira. Költészetét sokszínűség és műfaji változatosság jellemzi: Mosella c. költeményében
(epikus formában) a Mosel-vidék szépségét, termékenységét és hasznosíthatóságát ecsete­
li, Cento nuptialis c. költeménye Vergilius-idézetekből összefércelt „rongyvers". Gallia pro­
vincia kultúrtörténete szempontjából rendkívül jelentős Commemoratio professorum Burdi-
galensium c. műve, amelyben szülővárosa tanárainak állított emléket. Ordo nobilium urbium c.
munkájában pedig a birodalom húsz - általa legjelentősebbnek ítélt - városát mutatja be.
Caesar - lásd Iulius Caesar.
Cassius Dio, Cocceianus (kb. 1 5 0 - 2 3 5 ) - kis-ázsiai (Nikaia) születésű, senatori rangra emel­
kedett római történetíró, pannóniai helytartó, kétszeres consul. Görög nyelvű annalisz-
tikus munkájában (Rhómaiké história, „Római történet") a kezdetektől 229-ig foglalta össze
Róma történetét. 80 könyvéből csak a 3 6 - 6 0 . könyv maradt fenn egészben (Kr. e. 69 - Kr. u.
4 6 ; lásd még Zónaras). Sajátos történetírói részrehajlása ellenére a Severus-kor történetére
vonatkozóan nélkülözhetetlen forrás.
Cato Censorinus, Marcus Porcius (Kr. e. 2 3 4 - 1 4 9 ) - Karthágó- és görögellenességéről híres, a
régi római hagyományokhoz ragaszkodó konzervatív beállítottságú római politikus író. A
pun háborúkat követően a római gazdasági életben lezajló változásokkal (rabszolga munka­
erő tömeges alkalmazása, ví/íagazdaságok kialakulása, ésszerű gazdálkodás, gyümölcster­
mesztés stb.) és a hagyományos római gazdasági életre, termelési ágakra gyakorolt hatásá­
val foglalkozik egyetlen teljes egészében fennmaradt műve, a De agri cultura. Ezenkívül
könyveket írt a jog- és hadtudományról, gyógyászatról, ezek azonban elvesztek.
Censorinus - Kr. u. 3. századi római grammaticus, a De die natali c, 2 részből mű szerzője, ame­
lyet Kr. u. 238-ban egy bizonyos Quintus Caerellius tiszteletére írt. Forrásait (Suetonius,
Varró) megbízhatóan kezelte.
Chronographus, a „354-es év Chronographusa" - képtáblákkal illusztrált, a 3 5 4 . év esemé­
nyeit tartalmazó, Róma lakosai számára emlékeztetőként szolgáló naptár ismeretlen szer­
zőjének az elnevezése. A mű egy bizonyos Valentinus megrendelésére készült. Címlapjá­
nak díszes betűit egy Philocalus nevű kalligráfus készítette. Tartalmazza többek között a bi­
rodalom négy legfontosabb városának nőalak formájában ábrázolt megszemélyesítését, a
császárok születésnapjának, a 3 1 2 - 4 1 1 közötti húsvét napjainak, 2 5 4 - 3 5 4 között a városi
praefectusoknak, a szentté avatott pápák halála napjának és temetkezési helyének a listáját.
Megtalálható benne Hyppolitos világkrónikájának és Róma város történetének a kivonata.
Cicero, Marcus Tullius (Kr. e. 1 0 6 - 4 3 ) - lovagrendi származású római politikus, szónok és író,
aki jogtudósként is tevékenykedett. Sikeres ügyvédi tevékenykedésének köszönhetően
mint homo novus bekerül a senatori rendbe, és csakhamar eljut a consuli tisztségig is (Kr. e.
6 3 ) , amikor is felszámolta a Catilina-féle összeesküvést. Minthogy állítólag törvénytelenül
végeztette ki az összeesküvőket, száműzték, majd visszatérése után politikailag mellőzték.
Caesar és Pompeius párharcában ez utóbbi oldalára állt, amiért Caesar háttérbe szorította.
Caesar meggyilkolása után összetűzésbe került Antoniusszal, és az megölette. Munkássága
468 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

beszédekből (pl. In Verrem), állambölcseleti művekből (pl. De legibus, De republica), retorikai

(pl. De oratore) és filozófiai (Definibus bonorum et malorum, De natura deorum) írásokból, vala­
mint levelekből áll. Fennmaradt művei közül említést érdemel Antonius ellen írott 14
Philippicá)z, tusculumi beszélgetései (Tusculanae disputationes). Műveivel a klasszikus latin
széppróza megteremtőjévé vált.
Claudianus, Claudius (kb. 3 7 5 - 4 0 4 ) - alexandriai születésű, görög származású költő, a po­
gány latin irodalom utolsó nagy alakja. 3 9 4 táján az általa rajongva csodált és nagy múltja
miatt messzemenően tisztelt Rómába költözött. Pangyricusainak sikere révén Mediola-
numba került, ahol Stilicho szolgálatába állította költészetét (De bello Gothico). A császári
udvarban tribunus et nótárius tisztséget töltött be. Versben emlékezett meg Honorius csá­
szárnak Stilicho lányával, Mariával kötött házasságáról, és verseket írt a keleti birodalom­
rész vezető férfiai (pl. Rufinus, Eutropius) ellen. Udvari-politikai költészetén kívül jelentős
volt mitológiai ihletésű munkássága is (De raptu Proserpinae). Claudianus célja az volt, hogy
a Kr. u. 1. század költészetére visszanyúlva a korábbi századok gazdag irodalmi örökségét
megújítsa.
Codex Iustinianus - I. Iustinianus ( 5 2 7 - 5 6 5 ) bizánci császár által összeállíttatott törvény­
gyűjtemény. 528-ban adott utasítást arra, hogy jogászai összegyűjtsék a még érvényben
levő császárrendeleteket, amelyeket 5 2 9 . április 16-án kötet formájában megjelentetett
(Codex vetus). Célja az volt, hogy kiszűrje az ellentmondásos és érvénytelen rendeleteket.
534-ben újabb, 12 könyvből álló törvénytárat állíttatott össze (Codex repetitae praelectionis;
közismert elnevezése: Codex Iustinianus), amelynek kronológiai sorrendbe állított törvényei
töredékes kéziratok formájában maradtak az utókorra.
Codex Theodosianus - II. Theodosius keletrómai császár által 438-ban összeállíttatott gyűjte­
ményes törvénytár. 16 könyvben foglalja magába a 312-től kiadott császári rendeleteket. -
Értelmezés (interpretatio): a Codex Theodosianus egyes rendeletei után a kéziratokban olvas­
ható értelmezések, melyek egy ismeretlen jogtudóstól származnak az V. század második fe­
léből, a törvénykönyv eredeti szövegének ugyan nem képezik részét, a kritikai kiadások
azonban mint a szöveghagyomány részeit az értelmezett rendeletekkel együtt közlik őket.
E szokást tiszteletben tartva közöljük az interpretatio fordítását is.
Columella, Lucius Iunius Moderatus (Kr. u. 1. század) - hispániai születésű mezőgazdasági
szakíró. Nevéhez fűződik a 12 könyvből álló De re rustica c, részben a földművelésről, állat­
tenyésztésről, részben pedig a kertészetről, fatermesztésről, szőlészetről szóló, valamint a
kimondottan a fatermesztéssel foglalkozó De arboribus c. munka megírása.
Corpus iuris civilis („polgárjogi törvénytár", lat.) - Iustinianus császár utasítására Tribonius
nevű jogásza által összeállított gyűjteményes munkának az elnevezése a 16. századtól fog­
va. Négy részből tevődött össze: Institutiones („Utasítások", lat.), amely joghallgatók szá­
mára tankönyvként szolgált; Digesta (lásd Iulianus Salvius); Codex repetitae praelectionis (lásd
Codex Iustinianus); Novelláé („Új történetek", értsd: „új törvények", lat.), egyrészt a Codex
Theodosianus után, 472-ig kibocsátott törvények, másrészt a Codex Iustinianus második
kiadása után Iustinianus és utódai által hozott rendeletek.
Dexippus, Publius Herennius (kb. 2 1 0 - 2 7 0 ) , lat., Dexippos, gör. - római kori görög történész,
athéni tisztviselő. 267-ben 2 0 0 0 emberével Athént védte a herulokkal szemben. A Chronika
c. történeti munkának (a kezdetektől 269/270-ig), az Arrianos történeti munkája nyomán
készült négy könyvből álló kivonatos műnek, a Diadochosok kora történetének a szerzője.
Skythika c. munkájában a 2 3 8 - 2 7 0 közötti germán betörések történetét írta meg. Ábrázo­
lásmódja Thukydidés hatását mutatja.
Digesta - lásd Iulianus Salvius.
Diodóros Sikeliótés (Kr. e. 1. század), gör., Diodorus Siculus, lat., közismert nevén siciliai
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 469

Diodóros - görög történetíró, a Bibliothéké historiké c, eredetileg 40 könyvből álló, részben

fennmaradt, a római történelmet a kezdetektől Caesar koráig ábrázoló mű szerzője. Foglal­
kozik pl. Egyiptom, Asszíria, India, Sicilia történelmével is. A siciliai rabszolgaháborúk te­
kintetében a legfontosabb forrásunk.
Dionysios Halikarnasseus (Kr. e. 1. század) - halikarnassosi születésű görög szónok történet­
író. Kr. e. 30-tól Rómában élt, ahol megírta a Római régiségek (Rhómaiké archaiologia) c,
eredetileg 20 könyvből álló, töredékesen fennmaradt munkáját. Ebben Róma történetét
mutatja be a - rómaiak görög származásának igazolására - a kezdetektől az első pun hábo­
rúig. Célja a görögség megbékítése volt a római uralommal.
Dioskuridés, Pedanios (Kr. u. 1. század) - kilikiai (Anazarba) születésű katonaorvos Claudius
és Nero uralkodása idején, az ókor leghíresebb gyógyászati szakírója. Az öt könyvből álló,
valószínűleg ókori eredetű illusztrációkkal fennmaradt Peri hylés iatrikés („A gyógyászati
anyagokról") írt munkája az egész középkor folyamán gyógyászati szakkönyvnek számí­
tott. Ebben számos állati és növényi eredetű gyógyászati alapanyagot ír le, és foglalkozik az
italokkal (pl. borfajtákkal) is. Számos kéziratban, kivonatban, átdolgozásban és fordításban
maradt az utókorra. Valószínűleg ő volt a szerzője „A gyógyászati eszközökről" (Peri aplón
pharmakón) szóló szakkönyvnek is.
Epitomé (gör., „kivonat", lat.: epitoma) - hosszabb prózai művek lerövidítéséből („kivonatolá-
sából") keletkezett irodalmi műfaj. Célja a gyors, de megbízható információszerzésre szol­
gáló, lényegesen lerövidített pl. történeti vagy egyéb tudományos jellegű munkák létrehozá­
sa volt. A római történetírók közül pl. Livius és Cassius Dio munkái kivonatok formájában is
ismertek, sok mű pedig csak ilyen formában maradt az utókorra. A késő római korban ked­
velt műfaj volt, főleg a császári testőrségben szolgáló germán tisztek körében, akik ilyen
„zsebkönyvekben" nézhettek gyorsan utána a római történelem jeles eseményeinek és ki­
emelkedő alakjainak. A 4. század végének híres történetírója és epitomatora S. Aurelius
Victor volt (lásd Aurelius Victor), akinek fennmaradt Augustus császártól I. Theodosius ha­
láláig terjedő rövid császári életrajzgyűjteménye (Epitome de Caesaribus, teljes címe: Libellus de
vita et moribus imperatorum breviatus ex libris S. Aurelii Victoris), amely különböző forrásokból
összeollózott mű.
Eudocia, Aelia (eredeti nevén Athénais, megh. 4 6 0 ) - Athénban született, Leontios retorika­
tanár leánya, 421-től II. Theodosius császár felesége, 423-tól az Augusta cím viselője,
Eudoxia császárné (sz. 4 2 2 ) anyja. A császárra gyakorolt befolyása miatt Pulcheria ellenfe­
le. 443-ban - kegyencének, Cyrusnak a bukása után (praefectus urbi, consul 441-ben) - el­
hagyta a constantinopolisi császári udvart, és 460-ban bekövetkezett haláláig Jeruzsálembe
vonult vissza. Valószínűleg itt írta - töredékesen fennmaradt - hexametereit Cyprianus és
Justina mártírokról, valamint az Újszövetségnek Krisztus életéről szóló elbeszélései alap­
ján írt költeményét (Homérokentra). 422-ben panégyrikusszal ünnepelte II. Theodosius per­
zsák felett aratott győzelmét.
Eunapios ( 3 4 5 / 3 4 6 - kb. 4 2 0 ) - sardeisi születésű pogány filozófus és pap, Chrysantios tanít­
ványa. Dexippus történeti munkájának megírta a - sajnos csak töredékek formájában fenn­
maradt - folytatását egészen 404-ig (Historika hypomnémata). Philostratosra támaszkodva
készítette el fő művét, „Filozófusok élete" (Bioi sophistón, gör.; Vitae sophistarum, lat.) c.
munkáját (396 k.). Ebben saját korának a szellemi óriásait mutatja be, akik egységfrontot
képeztek a kereszténységgel szemben - és ilyen értelemben Eunapios műve felbecsülhetet­
len kultúrtörténeti értékkel bír.
Euricus - 1 . Theoderic fia, 4 6 6 - 4 8 4 között a vizigótok királya, Alarich apja. Ő volt az első ger­
mán uralkodó, aki (475 táján) népének törvénykönyvet állíttatott össze (Codex Eurici vagy
Codex Euricianus), amely a nyugati gót jogot kodifikálta.
470 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

Eusebios (kb. 2 6 0 / 2 6 5 - 3 3 9 / 3 4 0 ) - Syria Palaestina (Iudaea) tartományban született keresz­

tény egyházatya, egyháztörténeti író, Origenés és Pamphilos tanítványa. Az arianizmus kö­
rüli vitában - amelyben ő inkább Arius, semmint az alexandriai ortodoxia oldalán állt -
megpróbált közvetíteni. 313 k. Caesarea Maritima püspöke. I. Constantinus bizalmasa,
akivel kölcsönösen tisztelték egymást azért a fáradozásért, amelyet egyrészt a birodalom,
másrészt az egyház egysége visszaállításának terén kifejtettek. Tőle származik az első egy­
háztörténeti munka (Ekklésiastiké história), amelyben az egyház alapításától 324-ig terjedő
időszak történetét írta meg. Egy világtörténeti műnek is a szerzője (Chronikoi kanones), ame­
lyet Hieronymus latinra fordított és kiegészített. Munkái számos, egyébként elveszett ókori
forrást, irodalmi alkotásokból származó töredéket őriztek meg az utókor számára. A Cons­
tantinus birodalma és Isten országa között vont párhuzama befolyással bírt a bizánci állam­
elmélet kialakulására.
Eutropius (4. század közepe) - római történetíró és udvari tisztviselő (Valens idején magister
memóriáé). Császári utasításra összeállított egy rövid áttekintést Róma történelméről a Vá­
ros alapításától Iovianus halálig terjedően, Breviárium ab urbe condita címmel. Ebben a leg­
fontosabb tények felsorolása mellett rövid jellemzést ad az egyes császárokról. A pártatlan,
áttekinthető felépítésű történeti munkát, amely többek között Livius és Suetonius művei­
nek kivonatolásával (lásd Epitomé; Festus; Aurelius Victor) készült, későbbi szerzők (pl.
Hieronymus, Orosius) is vezérfonalként használták. A 4. század végén Paionios görögre
fordította, a Karoling-korban Paulus Diaconus átdolgozta, a középkorban pedig tankönyv­
ként szolgált.
Festus (4. század) - római történetíró és Valens uralkodása idején magas rangú udvari tisztvi­
selő (magister memóriáé). 3 7 2 táján elkészítette Róma történetének rövid összefoglalását
(Breviárium), amelyben a kezdetektől 364-ig mutatja be Róma felemelkedésének, területi
gyarapodásának, harcainak eseménytörténetét és időrendjét. Forrásai elsősorban Florus,
Livius történetírásai voltak, amelyeket Festus kivonatolt (lásd Epitomé). Munkájának első
fele elveszett.
Florus, Publius Annius ( 1 . század vége - 2. század eleje) - Hadrianus korának római történet­
írója, aki Livius nyomán megírta Róma történetét (Epitomae de Tito Livio, lásd Epitomé). Eb­
ben Róma történetének korszakait az emberi élet szakaszaihoz hasonlította (királyok kora
= gyermekkor [infantia]; az 1. pun háborúig terjedő időszak = serdülőkor [adulescentia];
Augustus koráig = ifjúkor [iuventus]). A késő római korban forrásként többen (pl. Jordanes,
és lásd Orosius) felhasználták művét. Egyes feltételezések szerint azonos a Vergilius orator
an poéta c. dialógus szerzőjével, és azzal a hasonló nevű költővel, aki tréfás, rövid verseket
írt Hadrianushoz (poéta novellus).
Fronto, Marcus Cornelius (kb. 1 0 0 - k b . 166) -numidiai származású szónok, szónoklattanta­
nár és ügyvéd. A hivatali ranglétrán a praetorságig emelkedett (143-ban consul suffectus).
Antoninus Pius császár rábízta Marcus Aurelius és Lucius Verus nevelését. Beszédeiből -
amelyek révén híressé vált - csak töredékek maradtak fenn (pl. Gratiarum actio pro Cartha-
giniensibus; Pro Ptolemaeensibus; In Pelopem). Fennmaradt Marcus Aureliusszal és Lucius
Verusszal folytatott levelezésének egy része, amelyben, nyelvi, stilisztikai, pedagógiai és
történeti kérdésekről (pl. Principia históriáé; De bello Parthico) értekezik. Példaképének a Ci­
cero előtti latin irodalom (pl. Cato, Plautus, Sallustius) archaikus nyelvezetét tekintette.
Gaius (Kr. u. 2. század) - római jogtudós. Institutionum commentarii IV című művét az Angelo
Mai által fölfedezett veronai palimpszeszt kódexből (Codex Veronensis) ismerjük, melynek
szövegében azonban bizonyos lacunák találhatók. Ezek részint a gaiusi Institutionesnek a
iustinianusi Dígestába fölvett és abban megőrződött részleteiből, részint az időközben elő­
került papiruszleletek alapján kiegészíthetők. A Codex Veronensis szövegében található (ele-
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 471

inte római számokkal is ellátott) címek nem képezik az eredeti mű részét, és valószínűleg
egy későbbi másoló szövegtagolási törekvésének próbálkozásait jelzik. Ezek a címek Gaius
eredeti művének beosztását ugyan többnyire helyesen jelzik, néha azonban a másoló félre­
érti a szerzőt és zavart okoz a címbetoldással. A modern értelmezés - és szövegtagolás -
alapja természetesen csak az eredeti szöveg tartalma, annak belső logikája lehet, ezért az
említett címek idegen eredetére kapcsos zárójelekkel { } hívtuk föl a figyelmet. A Codex
Veronensisben eredetileg nem megtalálható, a szövegkiadók által kiegészített szövegrészle­
teket csúcsos zárójelek < > közé fogtuk. A szögletes zárójel - mint a többi fordítás esetén,
úgy itt is - a fordítás során szükségesnek mutatkozott, az eredetiben azonban meg nem ta­
lálható szövegrészleteket fogja közre. Mivel Gaius műve speciális jogi szakmunka, részletes
kommentálására e helyütt nincs lehetőség; az érdeklődő olvasó a szükséges magyarázato­
kat megtalálja a római jog magyar nyelvű tan-, ill. szakkönyveiben. Ezek közül a legújabb és
a legrészletesebb: Földi A. - Hamza G.: A római jog története és institúciói. Budapest, 1997.2.
Ezen kívül ismert még Res cottidianae c. munkája.
Galénos ( 1 2 9 - 1 9 9 ) -pergamoni születésű híres ókori orvos, sokoldalú tudósegyéniség (ma­
tematikus, építész), az ókor utolsó nagy orvosa. Kezdetben Pergamonban gladiatororvos-
ként, később pedig Rómában praktizált, ahol pontos diagnózisairól már fiatal korában hí­
ressé vált. Később Marcus Aurelius és Lucius Verus háziorvosa lett. Rengeteg írása maradt
az utókorra. Műveiben egyrészt összefoglalta és kommentárokkal látta el a Hippokratéstól
fennmaradt írásokat, másrészt pedig saját kutatásainak (főleg az anatómia, az élettan és a
kórtan területén elért) eredményeivel bővítette az orvostudományt. Művei a késő ókor or­
vosi kézikönyveinek fő forrását jelentették. Filozófiai és logikai írásai jórészt elvesztek.
Gellius, Aulus - Kr. u. 2. századi római író, Apollinaris Sidonius és talán Fronto tanítványa, a 20
könyvből álló Noctes Atticae (Attikai éjszakák) c. gyűjteményes munka szerzője. Ebben athé­
ni olvasmányélményeit gyűjtötte egybe a lehető legkülönbözőbb szakterületekről (filozófia,
szövegkritika, irodalom, nyelvtörténet, történelem, jogtudomány stb.), és szórakoztató for­
mában adta közre. Jóvoltából számos, azóta elveszett mű töredéke maradt fenn az utókorra.
Gerontius ( 3 8 3 - 4 3 9 ) - Rómában született, Jeruzsálemben elhunyt 5. század eleji keresztény
egyházi személyiség (apát) és az ifjabb Szent Melánia életét bemutató műnek a szerzője.
Gregorius Turonensis, közismert nevén Tours-i Szent Gergely (kb. 5 3 8 - kb. 594) - galliai
senatori családból származó püspök (573-tól), frank történetíró (573 után: Históriáé Fran-
corum). Ebben a korai Meroving-korszakra nézve legfontosabb történeti munkájában egy­
részt világtörténeti összefoglalót ad (kb. 400-ig bezárólag), másrészt pedig saját korának
eseményeit ismerteti. Nyelvezete egyszerű (vulgáris latin nyelv), módszerét az objektív
hírközlésre való törekvés jellemzi. Szemlélete azonban tükrözi korának pl. pogányokkal és
ariánusokkal szembeni előítéleteit. Sok tekintetben nem tud túlemelkedni az anekdotázó
stíluson. Az 5 7 5 utáni időszakban keletkezett a szentek életét és csodás történeteket össze­
foglaló munkája (Miraculorum libri VIII), valamint a csillagok járásával foglalkozó műve (De
cursu stellarum ratio).
Heródes Atticus ( 1 0 1 - 1 7 7 ) - dúsgazdag görög származású politikus, magas rangú római
tisztségviselő ( 1 4 3 : consul), négy római császár közeli barátja. Noha sokoldalúan képzett,
alapos műveltséggel rendelkező és a 2. század személyiségeinek sorában közismert és
meghatározó egyéniség volt, irodalmi örökségének alig volt hatása az utókorra. Ennek oka
túlzott atticizmusával (azon belül pedig a kora attikai előképek, mint pl. Kritias) követésé­
vel magyarázható, ami az őt követő nemzedékeknek már nem sokat mondott. Művei közül
említésre érdemesek levelei, kivonatainak, jegyzeteinek gyűjteménye, naplói (ez utóbbi
műfaj nagy hatással volt Gelliusra). Mindössze egy beszéde maradt az utókorra (Peri
politeias, gör.).
472 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

Herodianus, görög nevén Héródianos (kb. 1 7 0 - 2 4 0 ) - syriai származású történetíró. 8 könyv­

ből álló, görög nyelvű munkájában Marcus Aurelius halálától III. Gordianusig írta meg
Róma történetét (Tés meta Markon basilias históriai címmel). Számos pontatlansága és téve­
dése ellenére az említett időszak eseménydús történetének fontos forrása.
Hieronymus, közismert nevén Szent Jeromos ( 3 4 8 - 4 2 0 ) - dalmáciai születésű (Stridon) egy­
házi tanító és író. A Bibliát latinra fordította (Vulgata), és számos magyarázatot is írt hozzá
(pl. Ezec/i/eZ-kommentár). Az első egyházi irodalomtörténet, valamint számos szerzetesle­
genda és krónika szerzője. Műveiből minduntalan kicsendül az egykor hatalmas Róma bar­
bárok általi kegyetlen feldúlása és kifosztása fölött érzett tehetetlen felháborodása és kese­
rű fájdalma. Hieronymus egy időben Damasus pápa titkára volt.
História Augusta - a 4. században több szerző által készített császári életrajzgyűjtemény. Had­
rianus és Carus között ( 1 1 7 - 2 8 4 ) uralomra került császárok, társuralkodók és trónbitorlók
életét, tetteit foglalja össze meglehetősen kétes eredetű és gyakran teljesen megbízhatatlan
adatok egymás mellé rendezése formájában. Megfelelő forráskritikával kezelve azonban ki­
szűrhetők belőle a késő római társadalmi viszonyokra vonatkozó, ily módon hitelesnek te­
kinthető információk. A 2 4 4 - 2 5 9 közötti évek leírása hiányzik.
Horatius, Quintus H. Flaccus (Kr. e. 6 5 - 8 ) - alacsony származású római költő. Caesar halála
után Brutus oldalán harcolt, sőt részt vett a philippi csatában is. Később Vergilius, illetve
Maecenas közvetítésével - és ez utóbbi anyagi segítségével - Augustus híve lett. Athénban
képzett költőként nagy hatást gyakorolt rá a klasszikus görög költészet, amelyet témavá­
lasztás és versforma tekintetében követett, anélkül azonban, hogy függetlenségét elveszí­
tette volna.
Ióannés Chrysostomos, közismert nevén Aranyszájú Szent János (kb. 3 5 4 - 4 0 7 ) - antiocheiai
születésű keresztény egyházatya és görög nyelvű egyházi szerző. Számos fejtegetése (pl. „A
szerzetességről"), prédikációja, kommentárja és több mint 2 0 0 levele maradt az utókorra.
398-ban Constantinopolis pátriárkája (püspöke) lett.
Ióannés ho Zónaras - lásd Zónaras.
Ióannés Malalas (vagy Malalas, kb. 4 9 1 - 5 7 4 / 5 7 8 ) - syriai (Antiocheia) származású 6. száza­
di görög történetíró, a legkorábbi - fennmaradt - bizánci világkrónika (Chronographia)
szerzője. 18 könyvből álló történeti munkája a Teremtéssel kezdődik és 563-ig (eredetileg
565-ig vagy 574-ig) foglalja össze a világ történetét. Ábrázolásmódjának jellemzője, hogy a
Földközi-tenger medencéjében élt legfontosabb népcsoportok történetének különböző
korszakaiból vett adatokat és tényeket forráskritika nélkül, színes egyveleg formájában
kompilálja. Összeállítása tele van tévedésekkel, ellentmondásokkal, a profán ábrázolás­
mód keveredik az egyháztörténeti és hagiographiai adalékokkal. Művének középpontjá­
ban Constantinopolis áll. Nyelvezete és a benne található anekdoták, pletykák miatt év­
századokon keresztül közkedvelt, illusztrációkkal ellátva többször kiadott írásmű volt
( 9 0 0 k. bolgár fordításban is megjelent!). A későbbi bizánci történetírók gyakran forrás­
ként használták.
Iosephus Flavius (Kr. u. 3 7 - 1 0 0 k.), eredeti nevén Ióséph ben Matithjáhu - arámi és görög
nyelven író, zsidó származású római történetíró, a Kr. u. 6 6 - 7 0 között zajló zsidó háború
egyik vezére. Hadifogságba esését követően Vespasianus szabadon engedte. Munkáiban a
zsidóság és a rómaiak összebékítésén fáradozott. Fennmaradt a 7 könyvből álló Peri tou
Ioudaikou polemou (A zsidó háború), valamint a 20 könyvből álló Ioudaiké archaiologia (A zsi­
dók története) c. görög nyelven írt, valamint a latin nyelvű Contra Apionem (Apión ellen) c.
munkája. Önéletrajzi írásában (Bios) rómaibarátságát védi.
Iulianus Apostata („Hitehagyott", gör.; teljes nevén Flavius Claudius Iulianus, római császár
3 6 1 - 3 6 3 között) - pogány római császár, számos szatirikus hangvételű írásmű szerzője.
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 473

Fennmaradt nyolc beszéde, Misopógón („Szakállgyűlölő", gör.) c. munkája, amelyet a ke­

resztény, de mégis fényűzően élő antiocheiaiak ellen írt (akikkel súlyos konfliktusokba ke­
veredett), továbbá a Caesarokról írt könnyed hangvételű humoros munkája, valamint 80 le­
vele. Műveiben támadást intézett a keresztények (pl. Kata christianón), a kynikos filozófiai
irányzat („a műveletlen kutyák") ellen.
Iulianus Salvius (kb. 100-170) - az érett klasszikus római jogtudomány egyik legkiemelke­
dőbb alakja. Több magas hivatalt követően 148-ban a consuli tisztséget is betöltötte. Fő
műve a 90 könyvből álló esetgyűjtemény jellegű Digesta. A magánjog számos vitás kérdésé­
ben olyan meggyőző és végérvényes döntést hozott, hogy sokáig meghatározó jelleggel
bírt. Salvius kiválóan egyesítette magában a klasszikus római jogász legelőnyösebb vonása­
it: eredetisége és a hagyományokhoz való tudatos ragaszkodás jellemezte, nem ragaszko­
dott feltétlenül jól bevált módszerekhez. Hadrianus őt bízta meg az ún. „praetori rendelet"
(edictum praetorium) végérvényes változatának szerkesztésével és kiadásával.
Iulius Caesar, Caius (Kr. e. 1 0 0 - 4 4 . március 15.) - római államférfi, hadvezér és író. Sulla,
majd Pompeius ellenfele, Gallia meghódítója, a dictatori cím örökös birtokosa (dictator
perpetuo), az imperátor cím mint örökölhető név birtokosa, a „haza atyja" (páter patriae). Az
utókorra maradt munkái közül a Gallia meghódítását bemutató, 7 könyvből álló De bello
Gallico, valamint a polgárháborúról szóló, 3 könyvből álló De bello civili.
Kyrillos, közismert nevén Szent Cirill (megh. 4 4 4 ) - 412-től Alexandria pátriárkája (püspö­
ke), az ortodoxia rendíthetetlen képviselője. Hivatalba lépésétől kezdve erőszakosan fellé­
pett a kereszténységen belüli irányzatokkal és az alexandriai zsidókkal szemben. Élete utol­
só két évtizedét dogmatikai és egyházpolitikai küzdelmek kísérték végig. Számos műve
fennmaradt, köztük az ephesosi zsinaton - Kyrillos nyomására - kiközösített constantino-
polisi Nestorios ellen írt 12 munkája, valamint Iulianus Apostata pogány nézeteivel szem­
beszálló és dogmatörténeti szempontból páratlan jelentőségű írásai.
Lactantius, Lucius Caecilius Firmianus (kb. 2 4 0 - kb. 3 2 0 ) - észak-africai születésű latin egy­
házi szerző, a keresztény Arnobius tanítványa. 303-ban Diocletianus utasítására Nikomé-
deiában a szónoklattan tanáraként tevékenykedett. Minthogy azonban keresztény hitre
tért, a keresztényüldözések megindulásával hamarosan meg kellett válnia udvari állásától.
317-től I. Constantinus fiának, Crispusnak a nevelője lett a trieri császári udvarban. Művei­
nek jelentős része elveszett. Fennmaradt írásai közül a következőket kell megemlíteni: De
opificio Dei („Isten műve"), amelyben az embert mint az Isten jól sikerült alkotását mutatja
be, akinek célja a túlvilági halhatatlanság; Divinae institutiones („Isteni tanítások"), amely az
első latin nyelvű kísérlet a kereszténység tanainak összegzésére; De ira Dei („Isten harag­
j a " ) , amely tulajdonképpen az előbbi írás kivonata, és az Istent haragos, bosszúálló oldalá­
ról mutatja be; De mortibus persecutorum („A keresztényüldözők halála"), amelyben a
Diocletianus által 303-ban elrendelt keresztényüldözések történetét írja le. Valószínűleg
Lactantiustól származik a De ave Phoinice („A főnixmadárról") c. költemény. Emelkedett stí­
lusa és nyelvezete miatt a humanisták a „keresztény Cicerót" látták benne.
Leo, I. (Nagy) - 4 4 0 - 4 6 1 között római pápa, a Nestoriosszal szembeni irányzat vezéralakja.
Krisztus kétlényegűségéről szóló hitvallását a chalcedóni zsinat egyházatyáinak többsége
elfogadta. Harcolt az ellen, hogy Constantinopolis pátriárkája (püspöke) az összes többi
püspök feljebbvalója legyen, és Szent Péter egyházának elsőbbségét hangoztatta. Gyakran
beavatkozott a világi politikába is: 452-ben Attila hun király elé ment Észak-Italiába, és rá­
vette arra, hogy visszavonuljon. Róma vandálok általi kifosztása idején legalább azt elérte,
hogy a gyújtogatást és a tömegmészárlást megakadályozza. Irodalmi öröksége 96 prédikáció­
ból (amely az első pápai szentbeszéd-gyűjtemény) és 173 levélből áll. Leveleiben - amelye-
474 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

ket rendszerint tanító célzattal nyilvánosságra is hozott - egyházjogi és teológiai kérdéseket

fejteget, és közli saját állásfoglalását is.
Lex Romána Visigotorum, másik nevén Breviárium Alarici - II. Alaric vizigót uralkodó által
506-ban Dél-Galliában kiadott és római alattvalóira érvényes törvénykönyve. Elnagyolt ki­
vonatokat tartalmaz a Codex Theodosianusból, a II. Theodosius utáni új törvényekből, va­
lamint korábbi római törvénytárakból (pl. Gaius Institutiones, Papinianus stb.). A törvények
mellett megtalálható azok „értelmezése" (interpretatio) is (azaz a szövegrész tartalmi
összegzése és részben részletes leírása). Célja az volt, hogy a nyugati gótok és a frankok kü­
szöbönálló összecsapásában a vizigótok megnyerjék a római lakosság és a keresztény egy­
ház támogatását. Európában nagy hatást gyakorolt a kora középkori törvénykezésre (Dél-
Franciaországban pl. a 13. század elejéig érvényben maradt!).
Libanios (314 - kb. 3 9 3 ) - syriai (Antiocheia) születésű pogány professzor és rétor, korának
egyik legműveltebb tudósegyénisége, számos késő ókori szerző (köztük pl. a keresztény
Basileios és Ióannés Chrysostomos) tanítómestere. Hatalmas irodalmi örökséget hagyott
az utókorra, noha életműve csak töredékes formában maradt fenn: 60 (részben a politikai
tartalmú röpirat műfajába tartozó) beszéde, 5 önéletrajzi előadása (pl. a 3 7 4 körül kezdett
és 391-ig kiegészített Bios éperi tés eautou tychés c. írása), valamint 1544 levele (amelyeket
korának közéleti személyiségeihez, kiemelkedő alakjaihoz [pl. Ammianus Marcellinus,
Basileios, Iulianus Apostata, Themistios] írt. Professzori tevékenysége köréből 51 tanítói
célzattal írt szónoklata maradt fenn (ezek némelyike későbbi hamisítvány). Művei - külö­
nösen levelei - a 4. század végi Római Birodalom (azon belül pedig leginkább szűkebb ha­
zája, Antiocheia) gazdasági, társadalmi és történelmi eseményeire vonatkozó háttérismere­
tek tárházának tekinthetők. Nyelvezet és ábrázolásmód tekintetében az attikai szónokokat
(pl. Isókratés), a nagy görög filozófusokat (pl. Platón), történetírókat (pl. Hérodotos,
Thukydidés) valamint a római kori panegyricusszerzőket (Panegyrici Latini) tekintette pél­
daképnek (lásd pl. Ailios Aristeidés). A latin nyelvtől és irodalomtól elhatárolta magát;
kizárólagos célja a görög irodalmi hagyományok ápolása, gazdagítása és továbbhagyo-
mányozása volt. Klasszicista stílusa sokáig éreztette hatását; bár műveit gyűjteményes ki­
adás formájában sohasem adták ki, a későbbi évszázadokban példaértékű szerzőként tar­
tották számon és tanulmányozták műveit. A bizánci irodalomban szinte mindenütt érződik
hatása.

Livius, Titus (Kr. e. 59 - Kr. u. 17) - itáliai (Patavium, Padova) születésű római történetíró.
Augustus császár megbízásából 142 könyvben megírta Róma történetét „A Város alapítá­
sától" (Ab Urbe condita) Drusus haláláig (Kr. e. 9 ) . Munkájának elkészítéséhez felhasználta
az állami évkönyveket (annales), valamint korábbi görög és római történetírók műveit.
Önálló történetírói vénával nem rendelkező udvari íróként méltóságteljes és nagyszerű ké­
pet fest Rómáról, valamint a rómaiságról. Különös képessége volt eleven jelenetek ábrázo­
lásához, és ez különösen Róma kezdeteire és a királyok korára vonatkozik. Csatajelenetei
közül számosat átvett Ammianus Marcellinus is.
Lucanus, Marcus Annaeus ( 3 9 - 6 5 ) - hispániai (Corduba) születésű római költő, a filozófus
Seneca unokaöccse, a római epika Vergilius utáni legjelentősebb képviselője. Művészi te­
hetsége miatt Nero barátjává fogadta, és magas hivatalokat is betöltött (quaestor, augur).
60-ban a Nero tiszteletére rendezett játékokon (Neronia) mintköltő lépett fel. 62/63-ban je­
lent meg Bellum civile („A polgárháború" vagy Pharsalia c.) befejezetlen eposzának első há­
rom könyve, amelyben Iulius Caesar és Pompeius Magnus ellenségeskedését írta le. Ebben
Caesart zsarnoknak, Pompeiust pedig a köztársaság védelmezőjének állította be erős
retorikai színezetben és patetikus stílusban. Költői sikerei és a sztoicizmushoz való közele­
dése miatt (amelynek következtében a császárság mint uralmi forma ellenzőjévé vált) vi-
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 475

szonya Néróval elmérgesedett. A Piso-féle összeesküvés felfedését követően - amelynek

Lucanus is résztvevője volt - Nero 65-ben öngyilkosságra kényszerítette.
Macrobius, Ambrosius Theodosius (Kr. u. 5. század) - feltehetőleg africai származású, újpla-
tonista római író, a Symmachus-kör tagja. Fennmaradt 7 könyvből álló, Saturnalia c, a
symposionok műfaját követő munkája, amelyben nyelvészeti, mitológiai, filozófiai, vallási és
kultúrtörténeti kérdésekről értekezik. Vergiliushoz és Cicero De re publica, valamint Som-
nium Scipionum c. művéhez fűzött kommentárjai a középkorban nagy népszerűségnek ör­
vendtek, csakúgy, mint „A görög és a latin ige különbözőségéről és közös vonásairól" írott
értekezése (De diffententiis et societatibus Graeci Latinique verbi).
Malalas, Ióannés - lásd Ióannés Malalas.
Malchos (gör., vagy Malchus, lat.; 5 0 0 körül) - syriai (Philadelpheia) születésű görög törté­
netíró, bizánci szónok, a Byzantiaka c, 7 könyvből álló történeti mű szerzője. Ebben - a ké­
sőbbi kivonatok és szöveghagyományozódás tanúsága szerint - az I. Constantinus és
Anastasius közötti időszakot taglalja. Objektív ábrázolásmód, valamint a történeti esemé­
nyek és források széles körű ismerete jellemzi. Történetírói tevékenységéből teljes egészé­
ben kirekesztette önmaga személyiségét, és ennek következtében még az sem derül ki,
hogy pogány avagy keresztény volt-e. Műve jól kiegészíti a többi, egyes korszakokra vonat­
kozóan töredékes korabeli történetíró (lásd pl. Zósimos) munkáját.
Marcus Aurelius ( 1 2 1 - 1 8 0 ) - római császár, a sztoikus filozófia utolsó nagy képviselője és kö­
vetője. Élete vége felé írta görög nyelven „Elmélkedések" (Ta eis eauton) c. munkáját. Életét
és uralkodói tevékenységét a sztoicizmusnak a mindennapokban, az uralkodás eszközeiben
és az emberekkel való érintkezésben való gyakorlati alkalmazása jellemezte.
Minucius Felix, Marcus - latin apologeta, az Octavius c. dialógus szerzője, amely a pogány
Caecilius Natalis és a keresztény Octavius Ianuarius vitáját tartalmazza. Ebben a műben a
szerző mint elismert római jogász a döntőbíró szerepét veszi át.
Nemesianus, Marcus Aurelius Olympius (Kr. u. 3. század) - feltehetőleg észak-africai (Karthá­
gó) születésű római költő. Életéről csak annyi ismert, hogy Cams császár idején alkotott.
Művei közül fennmaradt négy eklogája (pásztorkölteménye), amelyekben a bukolikus költé­
szet hagyományát vergiliusi eszközökkel elevenítette fel. Továbbá 325 hexameter formájá­
ban fennmaradt Cynegetica („Vadászat") c. művének bevezető része (ajánlás Carinusnak és
Numerianusnak). A História Augusta állítása szerint Nemesianus 2 8 4 / 2 8 5 táján „A halá­
szat tudománya" (Halieutica) és „A hajózás tudománya" (Nautica) c. didaktikus jellegű mű­
vei révén vált ünnepelt költővé.
Notitia Dignitatum - késő római forrás, a katonai és polgári közigazgatás „cím- és rangjegyzé­
ke" a kettéosztott Római Birodalom egész területére vonatkozóan (teljes címe: Notitia
Dignitatum omnium, tam civilium quam militarium in partibus Orientis et inpartibus Occidentis), a
római közigazgatásra vonatkozó legfontosabb forrás. Keletkezését illetően megoszlanak a
vélemények: valószínűnek tűnik, hogy egy központi (talán constantinopolisi) udvari hiva­
tali nyilvántartás időről időre aktualizált 4. század végi vagy 5. század eleji változata lehet,
amely feltehetőleg Karoling-kori kéziratok (így az elégett Codex Spirensis) alapján készült re­
neszánsz másolatok formájában maradt fenn. A latin nyelvű forrás rengeteg megoldatlan
problémát rejt magában a késő római hadtörténet, birodalmi és provinciai közigazgatás te­
kintetében.
Olympiodóros (szül. Kr. u. 3 8 0 előtt - megh. 4 2 5 után) - egyiptomi (Thébai) származású po­
gány görög történetíró, 412-ben a hunokhoz küldött követség tagja. Hosszabb ideig Rómá­
ban, majd Constantinopolisban élt. Töredékek formájában fennmaradt történeti művét II.
Theodosiusnak ajánlotta. Minden iránt érdeklődő, saját korának eseményeiről jól tájéko­
zott történetíróként jellemezhető.
476 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

Onésimos (Kr. u. 4. század) - valószínűleg I. Constantinus korában alkotó, spártai vagy cipru­
si származású késő ókori író, számos szónoklat szerzője.
Órigenés (Kr. u. 1 8 5 / 1 8 6 - 2 5 3 / 2 5 4 k.) - alexandriai születésű, görög nyelvű ókeresztény író,
népszerű tanító. Művei részben elvesztek, részben - helyenként megbízhatatlan és pontat­
lan - fordításban maradtak fenn (pl. Hieronymus, Rufinus). A Biblia szövegkritikai szem­
pontú kutatásával foglalkozott, és az alexandriai filológusok módszereinek megfelelően
megkísérelte a Septuaginta eredeti szövegének összeállítását; Hexapla c. munkájában 6 osz­
lopban vetette össze egymással az Ótestamentum héber eredetijét a későbbi fordítások
szövegével, és elkészítette annak első szövegkritikai kiadását (héber eredeti, annak görög
betűs átírása, valamint négy görög fordítása). Celsus elleni traktátusa (Kata Kelsou, amelyet
Celsus Aléthés logos c. írására írt) a keresztény és a platonista teológia küzdelmének és a ke­
reszténység pogánysággal szembeni védelmének a szellemi terméke. A rendszeres teológia
megalapozása révén számos teológiai irányzatra ösztönzőleg hatott. Művei közül még a Peri
archón, „A kereszténység alapelveiről" c. munkája, valamint a Biblia szinte minden könyvé­
re kiterjedő homíliái és kommentárjai érdemelnek említést.
Orosius, Paulus (5. század eleje) - a portugáliai Bracara Augusta városában született egyházi
tisztségviselő (presbyter). A középkorban is sokat olvasott História adversus paganos c. művé­
vel a keresztény egyetemes történetírás műfajának megteremtője. Ebben Augustinus De
civitate Dei c. művét kiegészítve - többek között - azt fejtette ki, hogy Krisztus eljövetele óta
az emberiség helyzete sokat javult. Eusebios és pogány történeti művek mint források fel­
használásával a Teremtéstől 417-ig foglalta össze a történelmet, és csupán a kortárs törté­
nelmet illetően volt önálló. Több művet írt a kereszténység védelmében (Commonitorium c.
munkája a priscillianizmus ellen 414-ből; Liber apologeticus a Pelagius elleni vitában képvi­
selt álláspontjáról 415/416-ból). Keresztény öntudat és a római birodalom hajdani nagysá­
ga fölött érzett büszkeség érdekes összefonódása jellemzi.
Ovidius, Publius O. Naso (Kr. e. 43 - Kr. u. 17) - az Augustus-kori római irodalom leg­
kiemelkedőbb alakja, az ún. „aranykor" irodalmi ellenzékének jeles képviselője. Elete utol­
só tíz esztendejét száműzetésben töltötte, a Fekete-tenger partján fekvő Tomiban. Munkás­
sága csaknem hiánytalanul az utókorra maradt, köztük „A szerelem művészete" (Ars
amatoria), „Átváltozások" (Metamorphoses), a versbe foglalt „Római naptár" (Fasti) c. művei,
valamint a száműzetésben írott elégiái (Tristia) és levelei (Epistulae ex Ponto).
Panegyrici Latini („Latin ünnepi beszédek", lat., apanégyrikos „ünnepi vagy díszbeszéd", gör., a
Kr. e. 4. századtól létező műfaj nyomán) - 12 latin nyelvű beszéd ókori gyűjteménye, ame­
lyeket különböző alkalmakkor, különböző császárok tiszteletére, Traianustól I. Theodo-
siusig terjedően írtak (az első ünnepi beszéd szerzője ifj. Plinius [Panegyricus Plinii Secundi
Traiano Augusto], az utolsóé Pacatus [Panegyricus Pacati Drepani dictus Theodosio] volt). A gyűj­
teményen belül elkülönül 7 ünnepi beszéd, amelyeket 2 8 9 - 3 1 1 között Galliában tartottak.
A panegyricusok szerzői részben ismertek (pl. Mamertinus, Nazarius, Pacatus, Plinius),
részben ismeretlenek (így pl. a Constantiusról 297-ben Treviriben írt VIII. sz. panegyricus
szerzője). A 1 5 - 1 8 . században számos kiadást értek meg, és az udvari beszédek mintáiként
szolgáltak.
Papinianus, Aemilianus ( 2 - 3 . század) - syriai vagy africai származású késő klasszikus római
jogász, magas rangú állami tisztviselő. Fő művei (Quaestiones, Responsa) csak kivonatokban
maradtak fenn. Caracalla 212-ben kivégeztette.
Paulus, Iulius (3. századeleje) - r ó m a i jogász és praefectus praetorio. Többek között a 37 könyv­
ből álló Quaestiones és a 19 könyvből álló Responsa szerzője. Műveiből kivonatok maradtak
fenn a jogi codexekben.
Petronius „Arbiter", Titus (vagy Gaius ?; megh. 66) - magas rangú állami hivatalnok (talán
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 477

consul 61-ben), Nero császár bizalmasa. Később azonban kegyvesztett lett, s a császár pa­
rancsára öngyilkosságot követett el. Az ő neve alatt maradt fenn a Satyricon libri c. novella­
gyűjtemény. Ebben a Nero-kori társadalom egyes rétegeinek életmódját, szokásait figuráz­
za ki. A beszélt nyelv fordulatainak használata és szatirikus hangvételű, de realisztikus áb­
rázolásmód jellemzi stílusát.
Philón (vagy Philo) Iudaeus (Kr. e. 15/10 - Kr. u. 45) - alexandriai születésű helléniszti-
kus-zsidó teológus és vallásfilozófus. A jogait követelő alexandriai zsidó közösség által Ca­
ligulához küldött követség vezetője (ezen kívül más közéleti szereplése nem ismert, több­
nyire tanárként tevékenykedett). Követjárását a Legatio ad Gaium c. művében örökítette
meg. Ezen kívül jelentősek a teológiai és vallásfilozófiai (metafizikai és etikai, pl. De
aeternitate mundi és Alexander sive de eo quod rationem habeant bruta animalia c.) írásai, amelyek­
ben kísérletet tett a zsidó vallás és teológia elméleti megalapozására. Allegorikus magyará­
zatokat írt a Tórához (Nomón hierón allegóriái, gör., allegorikus kommentár a Teremtés Köny­
véhez) . Nem tudni pontosan, hogy minek a hatására és milyen körülmények között szakí­
tott hellenisztikus szemléletmódjával és szellemiségével. Jelentősek még historikus-apo-
logetikus munkái (De vita Mosis; Apológia hyper Ioudaión stb.). A későbbi pogány és zsidó
irodalomban hatása alig érzékelhető. Ezzel szemben a keresztény irodalomban Augustinus,
alexandriai Kelemen, Órigenés esetében mutatható ki hatása, sőt a kereszténység mint egy­
házatyát is számon tartotta. Legnagyobb jelentősége azonban abban rejlik, hogy összegyűj­
tötte, megőrizte és közvetítette az utókor számára a késő hellenisztikus zsidó és pogány
szellemtörténet egyébként elveszett forrásait.
Philostorgios (kb. 3 6 8 - 4 3 0 / 4 4 0 ) - cappadociai származású ariánus (lásd Arius) egyházi
történetíró. Eusebios egyháztörténetének folytatását készítette el legalább 425-tel be­
zárólag, 12 könyvben. A világi történetírás hagyományait tartotta szemelőtt, és művével
ellensúlyt akart teremteni az ortodoxiával szemben. Az eretnek mű elveszett, azonban
egyes részletei - „megtisztított" formában - későbbi hagiographiai művekben megőrződ­
tek számunkra.
Philostratos, Flavius (kb. 1 7 0 - 2 4 4 ) - valószínűleg lémnosi születésű görög szofista filozófus,
a Júlia Domna (Septimius Severus felesége) körül csoportosuló udvari filozófuskör (kyklos,
gör.) elismert tagja. Júlia Domna kívánságára megírta és 217 körül kiadta a csodatevő
tyanai Apollónios 8 könyvből álló életrajzát (Ta eis ton Tyanea Apollónion), amelyben a pytha-
góreus vándorfilozófust szinte már istenekéhez hasonlatos emberfeletti képességekkel fel­
ruházva ábrázolta. Két könyvből álló Bioi sofistón („A szofisták élete", gör.) c. művében a
szofisták életrajzát gyűjtötte össze a Kr. u. 100 és saját kora közötti időszakra vonatkozóan,
időrendi sorrendben. „Képek" (Eikones, gör.) c. munkájában egy neapolisi (Nápoly) oszlop­
csarnokban látott festményeket mutat be 2 (más beosztás szerint 4) könyvben. Említésre
érdemes még a hősök tiszteletéről és a sportról szóló Peri gymnastikés és Héróikos c. írása.
Műveit a későbbi korokban sokat forgatták és utánozták, stílusát a bizánci korban példaér­
tékűnek tartották.
Pilatus-akták - hamisított dokumentumok, amelyeket II. Maximinus Daia római császár
( 3 1 0 - 3 1 3 ) terjesztett a birodalom keleti tartományaiban abból a célból, hogy a keresztény­
séget lejárassa.
Plinius, Gaius E Caecilius Secundus, közismert nevén Ifjabb Plinius ( 6 2 - 1 1 4 ) - római ügyvéd
és magas rangú állami tisztviselő, Idősebb Plinius unokaöccse és fogadott fia, Tacitus és
Traianus császár barátja. Mintegy 120 levele maradt az utókorra, köztük a kor híres szemé­
lyiségeivel folytatott hivatalos és magánlevelezése. Helytartói működése során Traianus-
szal folytatott levélváltása, a Vezúv kitörésének személyes élmények alapján történő leírá­
sa, vidéki villájának részletes bemutatása fontos kortörténeti dokumentumok.
478 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

Plinius, Gaius P. Secundus, közismert nevén Idősebb Plinius ( 2 3 - 7 9 ) - római polihisztor, aki­
nek terjedelmes munkásságából csupán a 37 könyvből álló természetrajzi műve (Naturális
históriáé libri) maradt fenn. Ebben enciklopédiaszerűen összefoglalta korának a tudomá­
nyok és a művészetek legkülönbözőbb szakterületein (pl. képzőművészetek, geológia,
földrajz stb.) felhalmozódott ismeretanyagát. Tudósi kíváncsiságtól vezérelve szemlélte
79-ben a Vezúv kitörését, s ott lelte halálát, amelyről unokaöccse, ifjabb Plinius emlékezik
meg Tacitushoz írt levelében.
Plótinos ( 2 0 4 / 2 0 5 - 2 6 9 / 2 7 0 ) - egyiptomi (Lykopolis) születésű görög filozófus, az újpla-
tonizmus megalapítója. Iskoláit 232-től Alexandriában végezte, később Rómába ment, ahol
244-ben filozófiai iskolát alapított. Tervezte, hogy alapít egy Platonopolis nevű várost,
amelynek polgárai Platón törvényei szerint éltek volna. Terveit azonban Gallienus császár
meghiúsította. Műveit tanítványa, tyrosi Porphyrios rendezte és adta ki sajátos formában:
hat, egyenként kilenc tanulmányt tartalmazó csoportot (enneas, „kilences", gör.) hozott lét­
re, s ezen alapszik az Enneades („Kilencesek", gör.) összefoglaló cím. Plótinos az ideák biro­
dalma és a fizikai világ platóni dualizmusát hirdette. Az ember alapvető feladatát a ma-
terialitásról és a testiségről való lemondásban határozta meg. Filozófiája nagy hatással volt
a korai keresztény gondolkodásra.
Plutarchos ( 4 6 - 1 1 9 k.) - chairóneiai görög történész és biographus, tudós, a platonista filozó­
fia híve. Részben hivatalos küldetések során - mint szülővárosa tisztviselője - beutazta Gö­
rögországot, Kis-Azsiát, járt Egyiptomban, Italiában és Rómában, ahol bekerült Vespa-
sianus, Traianus és Hadrianus bizalmas embereinek körébe. A hagyomány mintegy 2 5 0
művének a címét őrizte meg, amelyeknek azonban csak egyharmada maradt fenn. Párhuza­
mos életrajzok (Bioi paralléloi) c. munkájában 23 görög és 23 római történelmi személyisé­
get állított párhuzamba egymással. Művének az volt a célja, hogy irodalmi támaszt adjon
Traianus törekvésének, aki megpróbálta a görögöket és a rómaiakat mint a Római Biroda­
lom egyenrangú feleit egymáshoz közelíteni. Ezen kívül fennmaradt moralizáló műveinek
egy része (Ethika, gör.; Moralia, lat.), valamint Epikureus és a sztoa ellen írt munkái
(Piatónika zétémata, gör.; Quaestiones Platonicae, lat.).
Polybios (Kr. e. 2 0 0 - 1 2 0 k.) - hellenisztikus görög történetíró. Előkelő és befolyásos görög
család sarjaként a pydnai csatát (Kr. e. 167) követően túszként került Rómába, ahol 16
évig élt és a rómaiak felemelkedésének, nagyságának csodálója lett. Bekerült a Scipiók csa­
ládjának baráti körébe, és némi befolyással bírt a legyőzött görögök sorsának újjárendezé­
sében. 40 könyvben megírta a História koiné c. munkáját, amelyben a történelmi eseménye­
ket egyetemes, világtörténeti összefüggéseikben ábrázolja. Igen fontosak a pun háborúk­
ról, illetve a 2. pun háborútól Kr. e. 144-ig tartó időszakról írt részek. Művében - amellyel
görög honfitársai számára a római uralom elkerülhetetlenségét akarta bizonyítani - Róma
felemelkedését, nagyhatalommá válásának folyamatát ragadja meg többnyire megbízható
ábrázolások formájában. A történeti fejlődés hajtóerejének a történelmi személyiségeket,
a természeti feltételeket és a sorsot tartotta. Nagy hatást gyakorolt Poseidóniosra és
Liviusra.
Prokopios (gör.), Procopius (lat., kb. 5 0 0 - 5 6 5 ) - előkelő caesareai családban született jogász,
szónok, magas rangú tisztségviselő, I. Iustinianus császár korának udvari történetírója. A
bizánci történetírás legjelentősebb alakja. Műveit három nagy csoportba lehet osztani. Bella
(„Háborúk") összefoglaló c. munkájában a Keletrómai Birodalom nyolc nagy, Iustinianus
korában - Keleten, továbbá Africa és Itália területén a perzsák, nyugati gótok, vandálok el­
len - viselt hadjáratának a történetét írta meg 553-ig bezárólag. Anekdota („Titkos törté­
net") címen hagyományozódott, Iustinianus halála után (de még Prokopios életében) ki­
adott, az ókori irodalomban példa nélkül álló (katonai és senatori körökben valószínűleg
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 479

névtelenül terjesztett) írásában a senatori párt képviselőjeként erősen szidalmazta, sőt rá­
galmazta a császárt. Peri ktismatón („Az építészetről", gör.; Aedificia, lat.) c. késői ( 5 5 3 - 5 5 5
között keletkezett) művében geográfiai sorrendben mutatja be Iustinianus korának építé­
szeti emlékeit. A császár megbízásából írt mű - a panégyrikosok stílusában (lásd Panegyrici
Latini) - nyíltan dicséri a császárt, ugyanakkor Prokopios burkolt és elejtett megjegyzések
formájában ironikus bírálatokat is beleszőtt munkájába. Prokopios a bizánci történetírás
mintaképe lett: műveit későbbi korokban folytatták, kivonatolták, magyarázatokkal ellátva
többször kiadták.
Propertius, Sextus (kb. Kr. e. 4 8 - 2 ) - umbriai (Asisium) születésű római elégiaköltő. Kr. e.
28-ban jelent meg nagy sikerű első kötete (Monobiblos), amely lehetővé tette számára, hogy
közel kerüljön Maecenas köréhez. Három további kötetében szenvedélyes hangvételű, ero­
tikus szerelmes költemények (amelyeket Cynthiához írt) és római mitologikus, valamint
történelmi témájú versek találhatók. Összesen mintegy 100 elégiája ismert. Költészetében
a Cornelius Gallus és Tibullus által megteremtett hagyományokat, valamint görög előképe­
ket (pl. Kallimachos) követ.
Ptolemaios, Klaudios (kb. Kr. u. 2. század) - Antoninus Pius és Marcus Aurelius korában élő,
híres alexandriai matematikus, asztrológus, asztronómus, földrajztudós. Főbb művei: az
asztrológia kérdéseivel foglalkozó Mathématiké (vagy Megalé, Megisté) syntaxis, a 30 csillag ál­
lásával foglalkozó Phaseis, az Antoninus Pius uralkodásának 10. évében felállított, bolygók
mozgását megadó, főként számokat tartalmazó ún. Kanobos-felirat, a bolygók mozgásának
kiszámítására alkalmas Procheiroi kanones. Az összhangzattannal foglalkozik Harmonika c.
munkája. Az ókori földrajztudomány területén is jelentős művei maradtak az utókorra, így
az asztronómiai alapokon álló Kanon episémónpoleón, valamint a Geógraphias Hyphégésis. Célja
egyrészt annak a kérdésnek a kifejtése volt, hogyan lehet a földet síkban ábrázolni oly mó­
don, hogy a helységek asztronómiai helyzetének megfelelő helyre kerüljön ( 1 . könyv), más­
részt pedig hogy az említésre méltó helyeket földrajzi szélességi és hosszúsági adatokkal
tüntessen fel (2-7. könyv).
Sallustius (4. század) - 3 6 1 - 3 6 3 között a galliai tartományok pogány praefectus praetoriója
(praefectus praetorio Galliarum), a 3 6 3 . év consulja. De deis et mundo („Az istenekről és a világ­
ról", lat.) c. műve és egy kézikönyve ismert, amelyben az újplatonizmus (lásd Plótinos) ta­
nításait összegezte.
Scaevola, Quintus Cervidius (2. század vége) - római jogtudós, Marcus Aurelius tanácsadója.
Terjedelmes műveiből semmi sem maradt fenn.
Scriptores Históriáé Augustae - lásd História Augusta.
Seneca, Lucius Annaeus (kb. 4 - 6 5 ) - a hispániai Corduba (ma: Córdoba) városában szüle­
tett római államférfi, a fiatal Nero nevelője, majd uralomra kerülésekor tanácsadója, s az
államügyek irányítója. Később Nero öngyilkosságra kényszerítette. Hatalmas irodalmi
hagyatékot örökített az utókorra, köztük 10 tragédiát (pl. Octavia), egy szatírát Claudius
császár haláláról (Apocolocyntósis, „Játék az isteni Claudius haláláról"), filozofikus íráso­
kat (pl. De brevitate vitae, „Az élet rövidségéről"; De beneficiis, „A jótéteményekről"), vi­
gasziratokat (pl. Consoltatio ad Helviam, „Vigasz Helviához"), valamint barátjához, Lucil-
lushoz írott 1 2 4 levelet. Természettudományi műve (Naturales quaestiones) a késő közép­
korig nagy hatást gyakorolt.
Serenus Sammonicus, id. (2. század vége - 3. század eleje) - híres római nyelvtanár, Septimius
Severus kisebbik fiának, Getának a híve. Emiatt 212-ben Caracalla meggyilkoltatta. Res
reconditae c, a késő ókorig gyakran felhasznált művéből, amelyet Septimius Severusnak és
(feltehetőleg) Caracallának ajánlott, Macrobius jóvoltából kivonatok és idézetek maradtak
fenn, többi része azonban elveszett.
480 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

Serenus Sammonicus, ifj. (feltehetőleg 3. század első fele) - a História Augusta szerint id.
Serenus Sammonicus fia, Severus Alexander által kedvelt költő, aki tanítványára, II.
Gordianusra hagyta apja gazdag könyvtárát. Kétséges azonban, hogy létezett-e valaha.
Sidonius Apollinaris, Gallus Sollius Modestus A. S. (kb. 4 3 0 - kb. 4 8 6 ) - a galliai Lug-
dunumban (ma: Lyon) született költő és író, magas rangú tisztviselő. A nagyapja és apja ál­
tal is betöltött praefectus praetorio Galliarum tisztség viselője, kétszeres consul. Avitus csá­
szár veje, majd annak bukása után Maiorianus híve és comese. Politikai befolyása, tapaszta­
lata és tekintélye következtében pályafutása Anthemius császár idején is felfelé ívelt, aki
Rómába hívta (ekkor lett másodszor is consul). 4 7 0 táján felesége szülővárosa, a galliai
Augustonemetum (ma: Clermont-Ferrand) püspökévé nevezték ki. 474-ben - püspökként
- ő szervezte meg a város védelmét, miután a vizigót király, Eurich, megtámadta azt. A vá­
ros elfoglalása után - rövid fogságot követően - a tolosai (ma: Toulouse) vizigót királyi ud­
varban élt. Fennmaradt több panegyricusa és levele. Stílusában kimutatható ifj. Plinius és
Symmachus hatása. Korai költészetét (470-ig, amikor is püspök lett) mitológiai témák fel­
használása és játékos könnyedség jellemzi. Kései korszakában is a pogány irodalom formai
és tartalmi örökségét követi, sőt még püspökként is a keresztény-késő antik „keverék kul­
túra" jeles képviselője.
Sókratés Scholastikos (kb. 3 8 0 - 4 5 0 ) - constantinopolisi jogász. II. Theodosius császár ural­
kodása idején hét könyvből álló egyháztörténeti mű szerzője, amelyben - Eusebiost folytat­
va - a 3 0 5 - 4 3 9 közötti időszak egyháztörténetét foglalta össze. Ábrázolásmódja a politikai
események kronológiai vázán alapul, és bőségesen idéz forrásokat, fontos dokumentumo­
kat is. Megbízhatóságra és arra törekedett, hogy széles körökre hatással legyen.
Sózomenos, Salamanés Hermeias S. (5. század) - constantinopolisi jogász. A 3 2 4 - 4 3 9 közötti
időszak egyháztörténetét írta meg. A korábbi időszakokra vonatkozó kivonatai elvesztek.
Suetonius, Gaius S. Tranquillus (kb. 7 5 - 1 5 0 ) - valószínűleg Rómában született lovagrendi
ügyvéd, később Hadrianus kancelláriájának a titkára. Teljes egészében az utókorra maradt a
Iulius Caesar és Domitianus között uralkodó római császárokról írt életrajzi gyűjteménye
(De vita Caesarum). Töredékek maradtak fenn a „Híres férfiakról" (De viris illustribus),
„Grammatikusokról és rotorokról" (De grammaticis et rhetoribus) c. műveiből.
Tacitus, Publius Cornelius (kb. 5 5 - 1 1 6 / 1 2 0 ) - valószínűleg galliai születésű római történet­
író, állami tisztviselő, Nerva uralkodása alatt consul ( 9 7 ) . Ifi. Plinius barátja. Töredékesen
fennmaradt két nagy történeti művén kívül (Históriáé, a 8 9 - 9 6 közötti eseményekről, vala­
mint Annales, a 14-68 között történtekről) teljes egészében ránk maradt három rövidebb
írása. Ezek közül a Germania (teljes címén De origine et situ Germanorum) a latin irodalom
egyetlen, földrajzi-etnográfiai szakírása. Agricola c. munkájában apósa, Cnaeus Iulius Agri-
coia - római hadvezér és Domitianus alatt Britannia helytartója ( 7 8 - 8 5 ) - pályafutását és
életét írta meg. „Párbeszéd a szónokokról" (Dialógus de oratoribus) c. írásában a császárkori
szónoklás hanyatlásának okait boncolgatja. A kortárs történetírókkal (pl. Suetonius) ellen­
tétben műveiben mellőzi a hétköznapi és anekdotikus jellegű részeket, és elfogulatlan,
„részrehajlástól és haragtól mentes" tárgyszerűségre törekszik.
Tertullianus, Quintus Septimius Florens (Kr. u. 1 6 0 - 2 2 0 k.) - karthágói születésű, jogászi
végzettségű ókeresztény római író, a montanizmus képviselője. Jogászi végzettsége meg­
mutatkozik a teológiai, etikai és politikai műveit jellemző szenvedélyes vitatkozókedvben,
és abban, hogy a vallást mint az ember és az Isten közötti jogi viszonyt értelmezte. Szóalko­
tásai nagy szerepet játszottak a keresztény latin terminológia megteremtésében. Munkás­
ságából 31 írásmű maradt fenn, közülük a legjelentősebbek: Apologeticum (Védekezés a po­
gányokkal szemben), Depraescriptione haereticorum (A pogányok hivatkozási jogáról), Adver-
sus Hermogenem (Hermogenés ellen).
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 481

Themistios (kb. 3 1 7 - 3 8 8 ) - paphlagóniai születésű görög szónok és filozófus. Constan-

tinopolisban 345-ben saját iskolát alapított. 355-től a senatus tagja, a II. Constantius és I.
Theodosius közötti időszakban számos császári üdvözlőbeszéd szerzője. 383/384-ben
praefectus urbi, majd Arcadius nevelője. Beszédei görög nyelven, illetve szír fordításban ma­
radtak fenn. Aristotelés és Platón műveihez írt parafrázisait a későbbi források is megemlí­
tik; ezekből azonban semmi sem maradt az utókorra. Noha soha nem lett keresztény, a csá­
szárokra gyakorolt befolyása - valamint a platonizmus helyett sokkalta inkább Aristotelés
politikai-vallási toleranciája melletti elkötelezettsége - révén közvetített az ortodoxia és az
arianizmus, valamint a pogányság és a kereszténység közötti küzdelmekben.
Theodórétos (kb. 3 9 3 - 4 6 6 ) - antiocheiai születésű egyházatya, 423-tól Kyrrhos püspöke, ko­
rának egyik legtermékenyebb keresztény szerzője. A 3 2 5 - 4 2 8 közötti időszak egyháztörté­
netének apologetikus, eretnekellenes összefoglalását adja Hellénikón pathématón therapeutiké
(gör.; Graecarum affectionum curatio, lat., „Pogány betegségek gyógyítása") c. művében,
amely számos forrás felhasználásával készült. Ezenkívül főbb művei közül említést érde­
mel a harminc szír aszkéta élettörténetét emelkedett stílusban bemutató Philotheos história,
valamint az „Eretnektörténetek gyűjteménye" (Haereticarum fabularum compendium).
Ulpianus, Domitius (2. század vége - 2 2 3 ) - a késő klasszikus római jog jeles képviselője, ma­
gas tisztségek viselője (Papinianusszal együtt a praefectus praetorio mellett assessorként mű­
ködött, Caracalla alatt valószínűleg magister a libellis, Severus Alexander idején praefectus
annonae és még abban az esztendőben praefectus praetorio). Mintegy 2 8 0 művéről tudunk (pl.
III libri iuris civilis; disputationes; institutiones; liber singularis regularum stb.), amelyek azonban
jórészt elvesztek, mindössze töredékek maradtak fenn későbbi jogászok által kivonatolva
(pl. a Digesta kb. egyharmadát az ő műveinek töredékei képezik; Ulpiani Epitome, más néven
a Tituli ex corpore Ulpiani, amely a liber singularis 4. századi kivonata). Ulpianus érvelésének
és ábrázolásmódjának színvonala egyenetlen, stílusa időnként csiszolatlan. Megítélése vál­
tozó: általában nem az önállóan alkotó, hanem a főleg másodkézből dolgozó jogászok közé
sorolható, aki azonban biztosan mozog a klasszikus római jogban.
Valerius Maximus (Kr. u. 1. század első fele) - szegény sorból származó, gazdag pártfogók ál­
tal felkarolt latin író, a Tiberius császárnak ajánlott Factorum et dictorum memorabilium libri
(Nevezetes tettek és mondások könyve) c, vallásosságról, bátorságról, szerencséről, em­
berségről szóló, római példákon alapuló példagyűjtemény szerzője.
Valesiana Excerpta - lásd Anonymus Valesii.
Varró, Marcus Terentius (Kr. e. 1 1 6 - 2 7 ) - valószínűleg Róma városában (későbbi Reatinus
mellékneve alapján egyesek szerint Reatéban) született tudós és szakíró. A sztoikus Lucius
Aelius Stilo és a Platón-követő askalóni Antiochos tanítványa, Cnaeius Pompeius barátja és
híve, tisztségviselő (90 k.: triumvir capitalis; 70: néptribunus; 59: vigintivir ad agros dividendos
Campanos) volt. Számos műfajban alkotott: korai művei közül a tenger- és időjárástannal
foglalkozó Ephemeris navalis ad Pompeium, valamint az első triumvirátust támadó pamflet, a
Trikaranos („Háromfej") érdemel említést. A régiségtan műfajába tartozó írásai (Antiquitates
rerum humanarum et divinarum; De vitapopuli Romani; De gente populi Romani; Defamiliis Troianis
stb.) mellett nyelvészeti kutatásai (De lingua Latina; De sermone Latino; De similitudine
verborum; De origine linguae Latináé) és irodalomtörténeti kutatásai (De poetis; De proprietate
scriptorum; De scaenicis originibus; De compositione saturarum stb.) voltak jelentősek. Mind­
emellett pl. mezőgazdasági szakkönyvet is írt (Res rusticae), de fennmaradtak filozófiai (pl.
De forma philosophiae) és enciklopédikus (Disciplinae) művei is. Saját korában pl. Cicero által
is messzemenően elismert - noha nem kedvelt - egyetemes tudása miatt nagy tekintélynek
örvendő, közismert személyiség volt, aki sikeres katonai és hivatali tisztségei ellenére sem
vett részt a késő köztársaságkor viharos - és változatos - politikai közéletében. Seneca a
482 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK

„legműveltebb rómainak" nevezte (doctissimus Romanorum). Nagy hatást gyakorolt pl.

Augustinusra és Petrarcára, művei évszázadokig a tudás tárházát jelentették.
Vegetius, Publius V. Renatus (4. század vége) - magas rangú római tisztviselő (comes sacrarum
largitionum). Jóllehet állatorvosi (Mulomedicina) és katonai (Epitoma rei militaris) könyvet írt,
mégsem nevezhető egyik területen sem szakírónak. Előbbi munkája 4 könyvből áll: három
az általános állatorvoslással, a negyedik pedig a szarvasmarhákkal foglalkozik. Katonai té­
májú írását valószínűleg I. Theodosiusnak ajánlotta: 1. könyve az újoncok sorozásával és ki­
képzésével; 2. könyve a légiókkal; 3. könyve a hadművészettel; 4. könyve az erődostrommal
és a tengeri hadviseléssel foglalkozik. Forrásai közül A. Cornelius Celsus, Tarruntenus
Paternus (De re muhari c. műve) és S. Iulius Frontinus mutatható ki. A mű egészen a 19.
századig katonai kézi- és tankönyvként szolgált.
Velleius Paterculus, Caius (?) (Kr. e. 20 k. - ?) - lovagrendi származású, később a senatori
rendbe felvett római történetíró, Tiberius császár kortársa és mint katonatiszt (praefectus
equitum majd legátus legionis), több hadjárat (parthusok, germánok ellen) résztvevője.
História Romána - valószínűleg nem autentikus - címen fennmaradt a római történelemről
írott compendiuma. Igen részletesen - és korának többi történetírójához képest igencsak
pozitívan - mutatja be Tiberius korát.
Vergilius, Maro (Kr. e. 7 0 - 1 9 ) - a Mantua melletti Andesben paraszti családban született ró­
mai költő, az ún. „aranykori irodalom" egyik legkiemelkedőbb, meghatározó alakja. Augus­
tus politikai programjának híve, az augustusi ideológia és propaganda képviselője s a csá­
szár udvari költője volt. Tíz évig dolgozott fő művén, a Róma mondai alapításának történe­
tét homérosi mintára epikus keretbe foglaló, 12 énekből álló Aeneisen, amely Róma nemzeti
eposzává vált. Legnagyobb költői sikereit Edogáival érte el.
Verrius Flaccus, Marcus (Kr. e. 1. század közepe - Kr. u. 1. század első fele) - latin grammaticus.
Művei - köztük a római naptárhoz szakrális jogi kommentárok, illetve Saturnus, Etruscarum
rerum libri, Rerum memória dignarum libri, De orthographia libri, De obscuris Catonis libri - töredé­
kesen maradtak fenn. Legjelentősebb munkája a De verborum significatu c. műve, amelyben
ritka latin kifejezésekhez adott nyelvészeti és régiségtani magyarázatokat, és amely a késő
köztársaságkori tudomány hagyományait közvetítette.
Vitruvius (Kr. e. 1. század vége - Kr. u. 1. század eleje) - Augustus korának építészeti szakíró­
ja, az ókorból fennmaradt egyetlen építészeti szakírás, a 10 könyvben megírt De architectura
libri X szerzője. Eletéről csak keveset tudunk. Harcolt Caesar hadseregében, később
Octavianust szolgálta. Egyesek Lucius Vitruvius Mamurával azonosítják. Talán részt vett
Róma vízvezetékrendszerének kiépítésében Agrippa idején. Művét talán Kr. e. 31 előtt írta,
s csak később adta ki. Ebben - korábbi, főleg görög szakirodalomra támaszkodva - össze­
foglalta korának az építészettel kapcsolatos elméleti és gyakorlati szakismereteit. Az építé­
szet (építőanyagok, templomok, középületek, villák, homlokzati díszek, falfestészet, erőd­
építészet) mellett foglalkozik vízi építményekkel, óraszerkezetekkel és gépekkel is. Óriási
hatást gyakorolt a reneszánsz építészetre.
Zónaras, Ióannés ho Zónaras ( 1 1 . század utolsó negyede - 12. század közepe) - magas rangú
bizánci udvari tisztségviselő (prótoasékrétis), később egy elhagyott szigeten szerzetesként
élt. Itt írta - számos teológiai írás mellett - Epitome historian c. munkáját, amely a világ törté­
netét foglalta össze a teremtéstől egészen 1118-ig. Saját kora történelmének taglalásáról
tüntetőleg lemondott, ugyanakkor részletesen foglalkozott a teremtés, a zsidók történeté­
vel, Nagy Sándor korának, a Római Birodalom felemelkedésének történelmével. Stílusát
nagymértékben meghatározta - és befolyásolta - ragaszkodása a forrásokhoz, amelyeket át­
dolgozott és megbízható formában hagyományozott. Számos forrás csak Zónaras műve
alapján egészíthető ki (így pl. Cassius Dio elveszett 1-21. könyve).
 LATIN ÉS GÖRÖG SZERZŐK, FORRÁSOK 483

Zósimos (5. százzá második fele - 6. század eleje) - constantinopolisi görög történetíró, az
5 0 0 körül keletkezett Nea história („Új történelem", gör.) c. történeti mű szerzője. Példa­
képének Polybiost tekintette. Alapvonalaiban ábrázolta Róma felemelkedésének történe­
tét, a görög történelmet, és rövid jellemzést adott a római császárokról (Augustustól
Commodusig). A 3. század egyes időszakait részletesen - és időnként kedvező színben be­
állítva - ábrázolta. A 2 8 2 - 3 0 5 közötti időszak leírása hiányzik. Zósimos valószínűleg befe­
jezetlen munkájában 410-ig - röviddel a vizigót dúlás előtti időszakig - taglalja Róma törté­
netét. Általában véve nem tekinthető alapos és éles szemű történetírónak. Nyelvezete egy­
szerű, híján van az emelkedett stílusnak és a szónoki fordulatoknak. Az ókori pogány
történetírás egyik utolsó képviselője. Valószínűleg keresztényellenességével magyarázha­
tó, hogy későbbi korokban alig használták művét, amely mindössze egyetlen ( 1 0 / 1 2 . száza­
di bizánci) kézirat jóvoltából maradt fenn.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK
Borhy László

A szómagyarázat a jelenleg általánosan egyetemi tankönyvként használt könyvekben (ŐRT, RJT,

RTT), valamint a jelen szöveggyűjteményben leggyakrabban előforduló latin (lat.) és görög (gör.)
kifejezések magyarázatát tartalmazza.

ab actis senatus - lásd senatori cursus honorum.

adlectio - (aliegere: „beválaszt, valamilyen társaságba választás útján felvesz", lat. igéből) va­
lamelyik rend soraiba különleges érdemek miatt történő soron kívüli felvétel, pl. lovagren­
diek számára a senatori rendbe, decuriók számára a lovagrendbe. Jelentheti azonban
az egy-egy renden belül életkori határok átugrásával valamely magasabb kategóriába törté­
nő előléptetést is (pl. adlectus inter quaestorios, adlectus inter tribunicios, adlectus inter praeto-
rios stb.).
aedilis curulis, aedilis plebis - lásd senatori cursus honorum.
aerarium - „rézkamra" (aes = „fém, réz", lat.), a római állam és a római nép kincstára a
Capitolium tövében levő Saturnus-templomban (innét: aerarium Saturni), amely az állami
nemesfémingóságok, hivatalos okiratok, államközi szerződések, adóügyi kimutatások stb.
őrzésére szolgált. Elén a köztársaságkorban a quaestores aerarii, a császárkorban pedig a
praetores, majd praefecti aerarii álltak.
aes equestre - lásd lovagrendi cursus honorum.
agnomen - („megkülönböztető név", lat.) a tria nominában a cognomen után álló további név
vagy nevek, pl. Lucius Cornelius Sulla Félix - ezt a második cognoment (agnomen) akkor vette
fel, amikor ellenfelének, Mariusnak a fia meghalt. Agnomennek nevezzük a tulajdonságból,
érdemből fakadóan felvett vagy kapott nevet (pl. Publius Cornelius Scipio Africanus).
ala - 500, római polgárjoggal nem rendelkező lovas katonából álló segédcsapat neve a hadse­
regben. Parancsnoka a lovagrendi praefectus volt. Az a/akatonák 25 év szolgálat után lesze­
relve római polgárjogban (civitas Romána) részesültek, és megkapták a házasságkötés jogát
(ius conubii).
alimenta- „élelmiszer, élelmezés" (dere = „táplál, felnevel", lat.), a rászoruló római polgárok­
ról, szegény sorsú gyermekekről, népes családokról való rendszeres és rendkívüli állami
gondoskodás rendszere Rómában, amely részben hozzájárult a cliensi függőségi viszony ki­
alakulásához a késő köztársaságkorban. Az alimenta szétosztásával kapcsolatos teendőket a
quaestor alimentorum látta el. Ennek a hivatalnak az élén a praefectus alimentorum állt. Ezt a
rendszert idővel mind Italiára, mind pedig a provinciákra kiterjesztették.
amici principis - „a császár barátai", lat. Eredetileg a császárhoz kihallgatásra (salutatio) bebo­
csátást nyert, később a császár közvetlen, tanácsadói testületéhez (consilium principis) tarto­
zó, az uralkodóval „baráti" (amicitia) viszonyban álló személyek körét jelentette.
anthypatos - gör., lásd proconsul.
antoninianus - a História Augustában az ezüst- és aranyérmek neve. Az éremtan (numizmati­
ka) a Caracalla (hivatalos nevén Marcus Aurelius Antoninus) által 215-ben kibocsátott érmet
nevezi így, amely névértékét tekintve a denarius kétszeresét érte, holott súlya a dénárnak
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 485

csak másfélszerese volt. Ezüsttartalma a kezdeti 40%-ról Valentinianus korára mindössze

2%-ra csökkent. Használatát Diocletianus szüntette be.
augures - a római állam hivatalos jósai, madárjósai, akik magas rangú, nagy tekintélyű és ma­
gas megbecsülésnek örvendő papi testületbe (collegium) tömörültek.
augustus - szó szerint: „kiemelkedő", „kimagasló", „fenséges" (augere = „nőni", növeszteni",
lat.), átvitt értelemben „tiszteletre méltó", „magasztos". A polgárháborúk korának lezá­
rását követően Kr. e. 27. január 16.-án L. Munatius Plancus javaslatára adományozták ezt
a melléknevet megtisztelő címként a köztársasági államformát „visszaállító", a hatalmat a
senatus kezébe „letevő" Octavianusnak. Nevének két másik összetevőjével együtt a későb­
bi hivatalos római császári titulatura része lett (Imperátor Caesar Augustus).
aureus - „aranyból való" (aurum = „arany", lat.), a római aranypénzek (nummus aureus) neve.
Kezdetben a római font V 30 része (azaz 10,92 g), Caesar idejétől pedig V40 része (8,19 g)
volt. 1 aureus 25 denariit ért. Caracalla korától kezdve rohamosan csökkent a súlya (V50 ró­
mai font). A Diocletianus által az aureus súlyának maximálására tett sikertelen kísérlet után
I. Constantinus megszüntette, és ekkortól a „szolidabb súlyú" arany, a „solidus" váltotta fel
(V 72 római font = 4,55 g).
auxüia - „segédcsapatok" (auxüium = „segítség", lat.), a légiók mellett felállított, általában
500, időnként 1000, római polgárjoggal többnyire nem rendelkező katonából álló egységek
neve a római hadseregben. Alapvetően két nagy részre, lovas (ala) és gyalogos (cohors) csa­
patokra bonthatók, bár léteztek lovasokkal kibővített gyalogosegységek (cohors equitata) is.
Általában a római polgárokból álló, viszonylag korlátolt harci feladatokra kiképzett légió­
kétól eltérő feladatokat láttak el. Ismerünk szíriai és krétai íjászokat, parittyásokat, lán­
dzsás egységeket, de voltak köztük dalmát, kelta lovasok is. Általában valamely népcso­
portra jellemző fegyvezeti vagy taktikai sajátosságok alapján lettek a római hadsereg regu­
láris egységei (élükön a praefectusszai, illetve a tn'bunusszal).

basilica - épülettípus, amely feltehetőleg a dél-italiai görög városok hellenisztikus kori építé­
szetéből került - valószínűleg campaniai közvetítéssel - Rómába, és vált a római építészet­
ben a Kr. e. 1. századtól jellemző épülettípussá. Eredete vitatott, elnevezése azonban (talán
a basileus = „uralkodó", „király" görög szóból) arra utal, hogy a dél-italiai görög városok
díszterein (agora) álló, téglalap alaprajzú, oszlopokkal körülvett és oszlopsorokkal hajókra
osztott épülettípusból vezethető le, amelyet általában törvénykezés céljára használtak. Leg­
korábbi ismert példája Pompeiiben látható (Kr. e. 2. század), a Forum Romáraimon csak ké­
sőbb tűnik fel (Basilica Aemilia, Basilica Iulia). Ezt az épülettípust átvette a katonai építészet,
s átvették a misztériumvallások, valamint a kereszténység is.
beneficiarius - a római hadseregben szolgáló, a napi kiképzési feladatok alól mentesített kato­
na. A római császárkorban magas rangú tisztek „irodájába" (officium) beosztott altisztek
voltak. Megjelölésük - attól függően, hogy milyen rangú, illetve beosztású főtiszt mellett
szolgáltak - pl. beneficiarius consularis, b. procuratoris lehetett. Gyakran útellenőrző pontokon
is teljesítettek - mai fogalmak szerint - „csendőri" jellegű feladatokat. A németországi
Osterburkenben és a jugoszláviai Sremska Mitrovicán került elő benéficiarii consulares szen­
télykörzete, számos általuk állított, eredeti helyükön megmaradt oltárral és a fából épített
szentélyek maradványaival.
bonum factum - („jó cselekedet", lat.) a praetor urbánus által kibocsátott rendeletek, illetve
egyéb parancsok, törvények bevezető formulája, általában BF rövidítés formájában szere­
pel. Lásd még edictum praetorium.

caesar - eredetileg a Julius-nemzetség (gens Iulia) egyik leghíresebb családjának a mellékneve

486 FOGALOMMAGYARÁZATOK

(cognomen). Megléte már a Kr. e. 3. századtól kimutatható. Eredeti jelentését nem lehet tel­
jes biztonsággal megállapítani (valószínűleg nem latin eredetű szó: caesa - elefánt; caesius -
kékesszürke; caesaries - haj). Leghíresebb viselője Caius Iulius Caesar volt, aki végrendelet­
ben hagyta ezt a nevet fogadott fiára és politikai örökösére, Octavianusra (Augustus). Már
az ő idején a hivatalos császári titulatura része lett (lásd augustus). Ezt a címet viselik a csá­
szárok utódlásra kijelölt fiúgyermekei, az idősebb császárok uralkodótársai (szemben a
„rangidős" császárok augustus megjelölésével). A tetrarchia korától kezdődően az alacso­
nyabb rangú társuralkodók hivatalos megjelölése lett (2 Augustus és 2 Caesar),
capitoliumi játékok - lásd ludi Capitolini.
castra peregrina vagy castra peregrinorum - az „idegenek tábora" (peregrinor, peregrinus = „ide­
gen", „külföldi", lat.) Rómában, a Caelius dombon. A légiók Rómába vezényelt egységei­
nek (vexillationes) elszállásolására hozták létre valószínűleg Augustus idején. Később a
frumentarii, vagyis a hírszerzők és kémek főhadiszállása lett.
censor - a Kr. e. 4. században létrehozott, 339-től plebeiusok által is - eredetileg öt, később
másfél évre - betölthető kettős hivatal Rómában. Feladatuk a polgárok ötévenkénti vagyon-
becslése (census) és vagyoni helyzetüknek megfelelő „osztályokba" (classes, centuriae) törté­
nő besorolása és részben ezzel összefüggésben a senatus összetételének ellenőrzése volt.
Ezen túlmenően az ő feladatuk volt a római polgárok erkölcsének felügyelete mind a köz-,
mind a magánéletben. Augustus korától hatáskörüket meglehetősen megnyirbálták, noha
mind Claudius, mind Domitianus maga is betöltötte (ez utóbbi élethossziglan) a censori
tisztséget. Lásd még senatori cursus honorum.
centurio - a római légiókban a kb. 100 fős egységek, a centuriák (centum = „száz", lat.) parancs­
nokai. A rang eredete a római királyok korára, Servius Tullius idejére vezethető vissza.
Egy-egy légióban egyidejűleg 60 (co/iorsonként 6-6) centurio szolgált, akik között szigorú
rangsor uralkodott. A legmagasabb rangú az első cohorsban (cohors prima), a legalacso­
nyabb rangú a tizedik cohorsban (cohors décima) szolgáló centurio volt. A cohorsok 6-6 „száza­
dosa" közül az első manipulus első csatasorának a századosát pnmuspz'íusnak („első lán­
dzsás", lat.) nevezték. A centurióknak joguk volt az aranygyűrű viselése és katonai ünnepé­
lyeken, lovasbemutatókon a fehér öltözék felöltése (albata decursio); mindkettő a lovagrendi
tisztek kiváltsága volt.
civitas peregrina - fegyverrel meghódított tartomány alávetett jogállású és aperegrini dediticii ka­
tegóriába sorolt bennszülött népességének az eredeti törzsi szállásterületek figyelembevé­
telével létrehozott római közigazgatási egységei, amelyek később a tartományok muni-
cipális fejlődésének magterületeivé váltak. A civitas peregrinák kezdetben katonai felügyelet
alatt álltak, később római polgárjoggal megjutalmazott, megbízható törzsi előkelők (prin­
ceps) kerültek élükre.
civitas Romana - római polgárjog.
classicus - lásd classis.
classis - flottaegység neve a római hadseregben. A flottakatonák nem rendelkeztek római pol­
gárjoggal (civitas Romana), azt 26 év katonai szolgálatot követően kaphatták meg. A polgár­
jog megadásának tényét hivatalos okmányban (diploma militaris) rögzítették. Lásd még
censor.
clientes - Italia egész területén meglevő jogi függőségi rendszer az ókorban, amelynek eredete a
praecarium rendszerére vezethető vissza. Ennek értelmében valamely gazdag földbirtokos -
bármikor visszavonható módon - földterületet adományozott nincstelen parasztoknak. Ez­
által a cliens függőségi viszonyba került (cluo, lat.; klyó, gör. = „engedelmeskedni", „hallgat­
ni valakire") urától, aki védelmet és támogatást nyújtott számára (patrónus). A köztársaság­
kor válsága idején ez a függőségi rendszer határozta meg a katonai és politikai tömörülése-
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 487

ket, és a császárkorban behálózta a provinciákat is. Több római császár Itália, sőt a Római
Birodalom teljes lakosságát hivatalosan is úgymond „cliensévé" tette, miután hűségesküt
tetettek le a polgárokkal.
cognomen - („melléknév", lat.) a római polgárok három részből álló nevének (űria nomina) a
harmadik, legkésőbb kialakult része. Kezdetben csakis patrícius nemzetségek tagjai hasz­
nálják. Sírfeliratokon legelőször a Cornelii Scipiones családja körében, hivatalos jellegű fel­
iratokon pedig legkorábban Sulla korában jelenik meg. Törvényekben először a Kr. e. 123-ra
keltezhető lex repetundarumban említik (CIL 1.2 5 8 3 ) , a Kr. e. 45-ben elfogadott lex Iulia
municipalis pedig már előírta, hogy vagyonbecsléskor (census) meg kell adni a cognoment is.
Kezdetben individuális névnek számított a patrícius nemzetségek körében, később örökle­
tessé vált, és egy-egy adott gens férfi tagjai viselték. így pl. a sok mellékággal rendelkezőgens
Cornelia egyik ágának férfi tagjai a Scipio nevet csatolták örökletes cognomenként nemzetsé­
gük nevéhez (Cornelii Scipiones - jelentése: „a Corne/ius-nemzetség Scipio-ága"), amelyhez az
egyének és az egyes családi ágak megkülönböztetésére további cognomen (pl. Cornelius Scipio
Barbatus, Cornelius Scipio Asina, Cornelius Scipio Hispallus, Cornelius Scipio Nasica, Cornelius
Scipio Asiagenus) vagy cognomenek (Cornelius Scipio Nasica Serapio) járultak. Csatlakozhatott
mindehhez különleges kitüntetésként (pl. jelentős katonai sikereket követően) adományo­
zott ún. cognomen e virtute (vagy agnomen), mint pl. Cornelius Scipio Africanus, Cornelius Scipio
Asiaticus, Cornelius Scipio Hispanus esetében. A Kr. e. 1. század folyamán az előkelő családok
mintájára a liberti és a plebeiusnemzetségek körében is elterjed a cognomen használata, ná­
luk azonban nem volt örökletes. A cognomen Augustus uralkodásától kezdve tekinthető álta­
lánosan elfogadottnak, és Macrobius szerint a fiúgyermekek születésüket követően a kilen­
cedik, a leányok a nyolcadik napon kapták meg cognomenüket (Macrobius, Sat. 1.16.36). A
római császárkori feliratokon a cognomenek családi adományozásában - számos eltérés és
helyi színezetű tradíció mellett - bizonyos szabályszerűségek is megfigyelhetők. így pl. két
fiúgyermek közül az idősebb az apa, a fiatalabb az anya cognomenét kapja, míg egy harmadik
fiú esetében az apa cognomenéből képzett, suf/ixummal ellátott név jelenik meg. így pl. Titus
Flavius Sabinus és Vespasia Polla házasságából az elsőszülött fiú neve az apáéval megegyező
Titus Flavius Sabinus lett, míg a másodszülött fiú az anya neve után Titus Flavius Vespasianus (a
későbbi császár) lett. Az ő két fiúgyermekét is a hagyományoknak megfelelően nevezték el:
Flavia Domitillával kötött házasságából született elsőszülött fia a Titus Flavius Vespasianus,
másodszülött fiúgyermeke - megint csak az anya neve után - a Titus Flavius Domitianus
(mindketten későbbi császárok) nevet kapta. Két lánygyermek esetében fordítva működik
mindez: az idősebb lány az anya cognomenét, a fiatalabb az apa cognomenéből képzett nevet
kapja. A Kr. u. 2. századtól kezdve - valószínűleg a itáliai városi előkelőktől kiindulva - jel­
lemzővé válik a családon belül a különböző ági cognomenek öröklése, használata és felira­
tokon való feltüntetése (polyonymia).

cohors - önálló taktikai egység a római hadseregben. így nevezték egyrészt a légiók legnagyobb
( 6 0 0 fős) alegységeit (élén a tribunus), másrészt a gyalogos-segédcsapatokat. Ez utóbbiak -
amelyekbe lovasokat is beoszthattak (cohors equitata) - 5 0 0 (cohors quingenaria) és 1000 fős
(cohors milliaria) csapattestek voltak, élükön a praefectusszal. A cohorsban általában római
polgárjoggal nem rendelkező katonák szolgáltak, akik 25 év szolgálat után elnyerhették ezt
az elbocsájtó okiratban (diploma militare) rögzített kiváltságot. A római polgárokból álló
cohorsokat nevükben is megkülönböztették (cohors civium Romanorum).
colonia - Róma által - vagy szövetségeseivel közösen - római polgárjoggal rendelkező szemé­
lyek (pl. leszerelt katonák, veteránok) számára Itália és később a provinciák területén alapí­
tott városok megjelölése. A coloniák többnyire Róma „előretolt hadállásai" voltak valamely
terület pacifikálása és a meghódított népesség szemmel tartása céljából, illetve a leszerelő
488 FOGALOMMAGYARÁZATOK

katonák földterülethez juttatását is szolgálták. A császárkorban bennszülött, de hivatalos

városi ranggal rendelkező településeket (municipium) colonia rangra lehetett emelni.
colonus - kezdetben császári, később magánkézben levő földbirtokok bérlője (gör. paroikos).
Jogállás tekintetében a a szabadok és a rabszolgák között helyezkednek el. A földbérletnek
ez a formája - bár létezett a principatus korában is - a késő császárkorra jellemző, célja a
bérlők röghöz kötésével, a bérlet örökletessé tételével a földművesek elszökdösésének
megakadályozása és az adók behajtásának lehetővé tétele volt.
comes - késő római katonai beosztás, a központi mozgócsapatok (comitatenses) főparancsnoká­
nak a címe, a határvédők (limiteméi) főparancsnokának (dux) a társa a provinciákon belül.
Hasonló címet viselt több magas rangú udvari tisztviselő is, így pl. a császári testőrség pa­
rancsnoka (comes domesticorum), a császári magánvagyon intézője (comes rerum privatarum), a
kincstári ügyek főtisztviselője (comes sacrarum largitionum), de így nevezték pl. a vízvezeté­
kek (comes formarum) és a kikötők (comes portus) felügyeletével megbízott hivatalnokokat is.
Kimagasló katonai szolgálatért egyes csapatparancsnokok a comes rei militaris címet nyerhet­
ték el.
comes Augusti - lásd senatori cursus honorum.
comes sacrarum largitionum - a rationalis rei summariaet felváltó csúcshivatal a késő római biroda­
lomban. Feladata a pénzügyek irányítása, ellenőrzése volt, és megfelel a mai pénzügymi­
niszteri feladatkörnek. Nevét a pénzadományoknak a katonák körében való szétosztásáról
kapta, de a pénzügyek mellett az ő hatáskörébe tartozott a senatorok megadóztatása
(collatio glebalis), a kereskedelmi adó beszedése (collatio lustralis), a pénzverés, pénzügyek­
ben pedig ő volt a legfelső bíró.
comitatenses - a római hadseregnek a 3. század végén, valószínűleg a tetrarchia korában történt
két részre osztásakor létrehozott központi mozgóhadsereg elnevezése (lásd még limitanei).
Alapvetően a császár „kíséretéhez" (comitatus) tartoztak, s bevethetők voltak mindenütt,
ahol erre az uralkodó parancsot adott. Voltak gyalogos- (legiones), lovas- (vexillationes) és elit
(palatini) alakulatai, és szolgáltak bennük barbár egységek (auxilia) is.
comitia (tributa) - a római népgyűlésnek kerületenként szerveződő formája. A Kr. e. 3. század
végén alakult ki, miután 241-ben a római állam területét 4 Róma városi és 31 „vidéki" kör­
zetre (tribus) osztották. Ez a rendszer lett a polgárok besorolásának, a népgyűlésen történő
szavazásnak az alapja. A korábbi comitia centuriatával szemben lényegesen alacsonyabb szá­
mú csoportosulást hozott létre a népgyűlésen, s ez hozzájárult a gyorsabb ügyvitelhez. Fel­
adata kezdetben csupán az alacsonyabb rangú tisztviselők megválasztása volt, idővel azon­
ban a törvényhozás feladatkörét is megkaparintotta. Tényleges hatalommal azonban nem
rendelkezett (lásd még princeps).
Compitalia - az úti íaresnek ajánlott egy-, majd háromnapos ünnepségsorozat, eredetileg ősi
itáliai paraszti télünnep, amelyet december végén - január elején az útkereszteződésekben
[compita, lat.) felállított kis szentélyekben bemutatott áldozatokkal ültek meg.
concubina, concubinatus - élettársi viszony neve a rómaiaknál, pl. rabszolgák, katonák körében.
Az élettársi viszonyból született gyermekek nem tartoztak az apai „hatalom alá" és az anya
jogállását követték. A katonák élettársi viszonyát a szolgálati idő letelte (általában 25 év)
után, illetve a Severus-kort követően (lásd constitutio Antoniniana) ismerték el hivatalos há­
zastársi kapcsolatnak.
consecratio - az elhunyt uralkodó hivatalos „istenivé" nyilvánításának szertartása (consecrare,
„megszentel", „istenné avat", lat.) a rómaiaknál. A császár lelkének az égbe, vagyis az iste­
nek közé való felemelkedését római érmeken a sas, a császárnőkét a páva szimbolizálja
(apotheósis). Lásd még divus.
consilium principis - a császár nagy befolyással bíró tanácsadó testülete, amely a 2. század során
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 489

jutott nagyobb jelentőségre, de igazából a 3. századra lett meghatározó jelentőségű (lásd

még amici principis, consistorium). Tagjai a consiliarii voltak.
consistorium - a késő római korban - Diocletianus uralkodásától - a consilium principis, a tulaj­
donképpeni „koronatanács" neve. Elnevezése a consisto („állva marad") latin szóból szár­
mazik, ugyanis ekkortól kezdve a tanácstagok nem ülhettek le a császár jelenlétében. Tagjai
a comites consistoriani voltak (lásd comes). Csak javaslattevő hatáskörük volt, döntést egyedül
a császár hozhatott.
constitudo Antoniniana - Marcus Aurelius Antoninus (Caracalla) császár által Kr. u. 2 1 2 - 2 1 4
között kiadott rendelet, amely a Római Birodalom összes szabad születésű lakosának meg­
adta a római polgárjogot, az alávetett jogállású dediticii kivételével.
consul - (consulo = „megkérdez", „tanácsot kér", „tanácsol", lat.) a római köztársaság korától a
legmagasabb állami tisztségviselő. Kettős hivatal volt, és a két consul egy-egy évig tölthette
be hivatalát - eleinte csak patríciusok, majd Kr. e. 367-től plebeiusok is. A császárkortól
kezdődően az uralkodók is rendszeresen viselték ezt a hivatalt, s címeik között az ilyen mi­
nőségben eltöltött hivatali évek száma is megjelenik. Megkülönböztetjük a „rendes"
consulokat (consules ordinarii), akik társukkal együtt a teljes hivatali évet kitöltötték, a rövid
időre kinevezett consuloktól (consules suffecti). A következő hivatali évre jelölt consulok
neve consul designatus volt (hivatali jelvényeire lásd még ornamenta). Lásd még senatori cursus
honorum.
consularis - consulviselt senatori rangú személy, lásd senatori cursus honorum.
consularis regionis Italiae - lásd senatori cursus honorum.
corrector - „javító, rendbe hozó" (corrigere = „javít", „rendbe hoz", lat.). Traianus által a biroda­
lom szabad városaiba a közállapotok javítása céljából (ad corrigendum statum liberarum
civitatium) szétküldött császári biztosok neve. Caracallától kezdődően kimutatható, hogy az
ő kezükbe került egyes területek teljes kormányzása. Diocletianus idején ez a rendszer
Itália területén hivatalosan is intézményesült (ahol a közigazgatási körzetek élére császári
correctorokat neveztek ki), másutt pedig a helytartók rangsorolásának egyik kategóriája lett.
crypta - általában zárt és fedett folyosót jelent, (két) oldalt ablaknyílásokkal, amely valamilyen
nagyobb épületkomplexum része vagy önálló épület is lehet. Néha föld alatti járatokat is je­
lent.
cubicularii - lásd praepositus sacri cubiculi.
curapalatii - a császári palota felügyeletével megbízott tisztviselő címe a késő római korban.
curator aedium sacrarum, curator alvei Tiberis et riparum et cloacarum urbis, curator aquarum, curator
operum locorumque publicorum, curator riparum et alvei Tiberis, curator viarum ex senatus consulto -
lásd senatori cursus honorum.
curator civitatis, curator reipublicae - a municipális fejlődés soránaKr. u. 2 - 3 . század fordulóján
a városi tanácsok kezdték elveszíteni autonómiájukat, és a városi közösségek élére császári
curator civitatis vagy curator rei publicae rangban senatori felügyelőt neveztek ki. Lásd még
senatori cursus honorum.

decemviri stlitibus iudicandis - lásd senatori cursus honorum.

denarius - római ezüstpénz (deni = „minden tizedik", lat.), kezdetben 10, később 16 ast ért. Sú­
lya koronként változott: kezdetben V72 római font (= 4,55 g), Augustus idején '/ 8 4 font (=
3,89 g), a 3. század közepén pedig (amikor verésük megszűnt) V 1 4 0 font (= 2,3 g) volt. A dé­
nár fele a quinarius, negyede pedig a sestertius nevű váltópénz volt. Caracalla 215-ben meg­
kezdte az 5,1 g súlyú „dupladénárok" (lásd antoninianus) verését, amelyeknek az ezüstdéná­
rokhoz hasonlóan szintén rohamosan csökkent az ezüsttartalma, mígnem Diocletianus
490 FOGALOMMAGYARÁZATOK

ezeknek a kibocsátását is beszüntette. Ekkor jelent meg az új „ezüstdénár"(a 3,41 g = V 96

római font súlyú denarius argenteus), valamint a rézből vert „közönséges dénár" (denarius
commurds), amelyből 25 ért egy ezüstöt.
destrictarium - a római fürdőkhöz tartozó, sportolás utáni tisztálkodás célját szolgáló helyiség,
ahol a sportolók a testükre tapadt olajos homokot egy erre a célra szolgáló eszközzel
(strigilis) levakarhatták testükről (destringere = „lehúz, ledörzsöl", lat.).
Di manes - a római túlvilági elképzelések szerint az elhunytak árnyainak névtelen tömegei az
alvilágban (infernae partes) laktak. Ezek szokásos megnevezése a di manes volt. Az e világiak
időről időre ki kellett nyilvánítsák irántuk tiszteletüket, a sírsztéléket rendszerint a di
manesnek ajánlották. Italiában a Kr. e. 1. század közepétől kezdődően, a provinciákban - fő­
leg Gallia, Germania és Illyricum térségében - pedig az időszámításunk kezdete körüli
időktől fogva a D(is) M(anibus) („a halotti szellemeknek", a „túlvilági árnyaknak", az „alvi­
lági isteneknek"), legtöbbször DM betűkkel rövidített dedikációs formulával kezdődnek. A
római császárkorban individualizálódtak a szellemek, és az új elképzelések szerint az el­
hunyt „isteni lelkei" voltak, amelyek a sírban laktak. Ezért a nekik szánt áldozatot a sír kö­
zelében mutatták be.
dioeceses - görög eredetű szó (dioikésis), eredetileg a közigazgatási teendők, különösen az álla­
mi pénzügyek intézését jelentette. A római birodalom „közigazgatási körzet" értelemben
vette át ezt a kifejezést a görögből. A római császárkorban kezdetben a városokhoz csatolt
külső területeket, később a provinciákban egyes körzeteket jelöltek így. Altalános alkalma­
zást a Diocletianus és I. Constantinus idején végrehajtott közigazgatási reform során nyert,
amikor is a provinciák számát 96-ra, majd 120-ra emelték, és nagyobb közigazgatási egysé­
gekbe, a díoecesisekbe sorolták őket. A dioecesiseken belüli provinciák száma egyenetlen volt
(4 és 20 között ingadozott). A dioecesiseket a nagyobb területi egységet igazgató 4praefectus
praetorio egyikéhez sorolták, és ily módon köztes helyet foglaltak el a birodalom legkisebb
(provincia) és legnagyobb (praefectura) területi egységei között. Minden egyes dioecesis élén
egy-egy vicarius állt, akit a császár személyesen nevezett ki. Ezt az elnevezést a keresztény
egyház is átvette, s a püspökökhöz tartozó területek („egyházmegye") jelölésére használ­
ták.
diploma militare - katonai elbocsájtó okirat, amelyet a segédcsapatok (lásd auxilia) katonái 25,
flottakatonák (lásd classis) pedig 26 év szolgálati idő elteltével névre szólóan kaptak meg.
Ebben hivatalosan rögzítették a leszereléskor megadott kiváltságokat, leggyakrabban a ró­
mai polgárjog (lásd civitas Romána) és a házasságkötés joga (lásd ius conubii) megadásának
tényét. Katonai diplomákat a Caracalla utáni időkből már nem ismerünk, mivel kibocsátá­
suk a constitutio Antoniniana érvénybe lépésével értelmét vesztette.
diptychon - (diptychos, gör. és diptychum vagy dypticum, lat.: „duplán összeillesztett") két részből
álló írótábla, illetve valamilyen két, általában gyűrűkkel összefűzött táblából álló okmány
neve.
Dis manibus - lásd Di manes.
divus - „isteni", lat. (deus, lat., theos, gör. = „isten"). Az elhunyt uralkodókat a senatus - rend­
szerint - istenné (pontosabban „istenivé") avatta (lásd consecratio), és a divus jelzőt illesztet­
ték titulaturájukhoz. Az első istenivé avatott politikus Caius Iulius Caesar volt, akinek fo­
gadott fia és örököse, Octavianus (a későbbi Augustus) adoptív apja nevét annak halálát és
istenivé avatását követően (Kr. e. 4 2 ) a következő formában vette át és használta: Caius
Iulius Caesar divi filius.
dromedarii- („dromedár", „dromedárral kapcsolatos", gör., ill. lat.) dromedáros katonai egysé­
gek neve a római hadseregben. Keleti tartományokban és Egyiptomban lovas alakulatok he­
lyett, illetve mellett alkalmazták őket.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 491

ducenarii - lásd lovagrendi cursus honorum.

duo nomina - (lat., „két név") római polgárok névfejlődésének második fázisa, amikor is az
egyetlen, az egyént jelölő név (nomen) helyébe két név lép: az előnév (praenomen) és a család­
név (nomen gentile). Ha egy családon vagy nemzetségen belül az apa és fiai családneve meg­
egyezett egymással, a megkülönböztetésre az előnév szolgált. A Kr. u. 1. századtól kezdve
azonban a duo nomina az apa és a fiúgyermekek esetében megegyezett, és - az időközben eh­
hez a két névhez járuló - cognomen segítségével (tria nomina) különböztették meg őket. Ek­
kor már legfeljebb csak az apa és az elsőszülött fiú mindhárom neve egyezett meg egymás­
sal.

edictum praetorium - „praetori rendelet", lat., amelyben a praetor hivatali működésének meg­
kezdésekor nyilvánosságra hozta tevékenységének - főleg az igazságszolgáltatásra vonatko­
zó - alapelveit (lásd bonum factum). Állandó formátumát Hadrianus idején a leghatásosabb
római jogász, Salvius Iulianus Aemilianus jóvoltából nyerte el.
epulum - („lakoma, ünnepi étkezés", lat.) ünnepek, ünnepi játékok alkalmából adott lakomák
neve, amelyeket külön papi testület szervezett (lásd septemviri epulonum).
eques Romanus equo publico, equum publicum habens, equo publico, equo publico donatus ab imperatore,
equo publico honoratus ab imperatore, equo publico exornatus ab imperatore - lásd lovagi cursus
honorum.
equites - „lovagok" (equus = „ló", lat.). A köztársaságkorban önálló társadalmi renddé szerve­
ződtek (ordo equester = „lovagrend", lat.) a vagyonos kereskedők, bérlők, akik Róma gazda­
sági életében játszottak meghatározó szerepet, de - származásuknál, kereskedelmi tevé­
kenységüknél fogva - a politikában nem vállalhattak részt. A császárkortól az uralkodó vet­
te fel az új tagokat a lovagrendbe, s ő küldte el nekik rendi jelvényüket (ló), lovagi címükkel
együtt. Mindig is jelentős szerepet töltöttek be mind a birodalmi közigazgatásban, mind a
hadseregben, ahol az előléptetési rendszer a 2. századtól lehetővé tette a lovagrendbe való
felemelkedést is (lásd centurio). Többek között helytartók (pl. Egyiptom provincia), flotta­
parancsnokok, auxiliáris egységek parancsnokai, a testőrség parancsnokai (praefectus prae-
torio), a császári posta irányítói kerültek ki soraikból. Lásd még lovagi cursus honorum.
equites - („lovasok", lat.) fegyvernem a római hadseregben. A manipu/us-taktika kialakulásáig a
római hadsereg legnagyobb részét lovasok alkották, később kiegészítő csapatok voltak a
gyalogoslegiók mellett. Voltak lovasokból álló segédcsapatok is (lásd alá). A késő római
korban általánosan e l i t e s n e k nevezték a lovascsapatokat (pl. Equites Dalmatáé).
excubitores - „őrszemek" (excubo = „éberen lenni", „őrködni", eredetileg „a szabadban aludni,
feküdni", lat.). I. Leo császár hozott létre új, 3 0 0 fős testőrséget (felváltva ezzel az azonos
jellegű feladatot ellátó scholariit), amelynek tagjait Asia Minor tartomány déli részéből,
Isauriából toborozta.
exploratores - a római légiókban szolgáló csapatba szervezett felderítők, szemben a légiónként
10-10 speculatores nevű egyéni kémekkel („ügynökökkel") és az eredetileg gabonabeszer­
zéssel megbízott, kapcsolataik és utazásaik révén kémkedéssel megbízott hírszerzőkkel
(frumentarii).

família Caesaris - a császári ház neve, amelybe beletartozott az uralkodó teljes - nem feltétlenül
vele együtt élő - rokonsága és háztartása, beleértve rabszolgáit és szabadosait is.
filiatio - („gyermeki származás", lat.) római polgárjoggal rendelkező egyének tria nominájában
a praenomen és a nomen gentile között annak a személynek a praenomene szerepel birtokos
esetben, akitől a megnevezett származik, aki felszabadította vagy örökbe fogadta, kiegészít­
ve a hozzá fűződő viszonyra utalással (fia [filius, filia] vagy szabadosa [libertus, liberta]). Ró-
492 FOGALOMMAGYARÁZATOK

mai polgárok esetében ezt követően a tribusba. sorolás adata következik, és a nevet a
cognomen zárja. Pl. Lucius Granius Lucii filius Teretina tribu Romanus (CIL XII 7 2 7 ) vagy
Publius Aelius Augusti libertus Iobacchus (CIL V I 1 0 2 3 5 ) . Császári titulaturákban gyakori a
nagyapa, dédapa, ükapa megadása is anepos (unoka), pronepos (dédunoka), abnepos (ükuno­
ka) kifejezésekkel. Római polgárjoggal nem rendelkező személyek egyetlen neve (nomen)
mellett is találkozhatunk a/í/taííóval. Törvénytelen házasságból született gyermekek nevé­
ben nem lehetett az apára utalni - ők általában az anya nomenét kapták (akinek jogállását
követték). A constitutio Antoniniana (Kr. u. 2 1 2 k.) kiadását követően afűiatio elveszítette je­
lentőségét.
fórum - eredetileg a piacterek elnevezése a városokban (pl. fórum holitorium = „zöldségpiac";
fórum boarium = „marhapiac" Rómában). Valószínűleg hellenisztikus hatásra (agora) díszes
építményekkel (oszlopcsarnokkal, templomokkal, basilicával stb.), köztéri szobrokkal dí­
szítik, s ily módon a városi közélet, sokszor a közigazgatás színterei lesznek. Róma városá­
ban az ősi Forum Romanum mellett - elsősorban propagandisztikus okokból - Iulius Caesar,
Augustus, Vespasianus, Nerva és Traianus is felépítette az önmagáról elnevezett, pazar ki­
vitelezésű császári forumot.
frigidarium - a római fürdő része, a hideg vizes medencével ellátott helyiséget jelenti.
frumentarii - Augustus által létrehozott, a hadsereg élelembeszerzésével, ellátási feladatokkal
megbízott, a katonai szolgálat egyéb kötelmei alól mentesített (immunes) katonai egység
(frumentum = „gabona, búza", lat.). A Kr. u. 2. századtól kezdve - a kereskedelmi tevékeny­
ség során kiépített kapcsolatrendszerük révén - a hírszerzési és titkosrendőri feladatokat is
ellátták. Diocletianus korától kezdve elnevezésük: agentes in rebus. Minden római legio ren­
delkezett (légiónként 10-10) ilyen hivatásos hírszerzővel (milites frumentarii), egységpa­
rancsnokuknak centurio rangja volt. Rómában külön laktanyájuk volt a mons Caeliuson (lásd
castra peregrina). Hasonló feladattal voltak megbízva a speculatores, akik egyéni kémek (ügy­
nökök) voltak, továbbá a csapatba szervezett felderítők (exploratores).

grammatikeus - írnok (gör.).

honestiores - „tiszteletre méltóbbak" (helyesen: honestes). A Kr. u. 2 - 3 . századtól kezdve megje­

lenő jogi kategória a magasabb társadalmi osztályokba tartozók (senatorok, lovagok, vete­
ránok, decuriók) megjelölésére, szemben az alsó rétegekre vonatkoztatott humiliores („ala­
csonyabb állásúak", helyesen: humiles) jogi kategóriával. A honest(ior)es kedvezőbb elbírálás­
ban részesültek a bíróság előtt (pl. nem lehetett testi fenyítést alkalmazni velük szemben,
mentesültek a halálbüntetés kiszabása és a kényszermunka alól stb).
horreum - élelmiszerek és termények felhalmozására, tárolására, őrzésére alkalmas raktárépü­
letek a római korban. Szerepük jelentős volt mind a lakosság, mind a hadsereg zavartalan
ellátása szempontjából.

imperátor - eredetileg „hadvezér", „parancsnok" (imperare = „parancsol", „elrendel", lat., ar­

chaikus formában induperator, inpeirator). Octavianus (a későbbi Augustus) először Kr. e.
43-ban kapta meg a senatustól az imperátor címet, amely a 30-as évektől kezdődően nevé­
nek része lett (Imperátor Caesar divi Iulii fdius). Amikor pedig Kr. e. 27-ben a senatus az
Augustus megtisztelő jelzőt adományozta neki, az imperátor cím nevének állandó része
(Imperátor Caesar Augustus) és az őt követő római császárok hivatalos titulaturájának elen­
gedhetetlen tartozéka lett (praenomen imperatoris). Jelentéstartalma is megváltozott: ekkor­
tól leginkább „teljhatalmú uralkodó"-t jelentett, aki egyben (az impérium proconsularénál
fogva) a hadsereg főparancsnoka is volt.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 493

impérium - „parancs", „megbízás", „elrendelés" (lat.), eredetileg a legmagasabb tisztségeket

betöltő római tisztségviselők hatáskörét jelölte, amely a legfőbb hatalommal volt egyenlő a
közigazgatás, a hadsereg irányítása és a törvényhozás területén egyaránt. Sulla korát köve­
tően egyes politikusok „rendkívüli hatalomra" (imperia extraordinaria) tettek szert, amely­
nek átvétele Augustus uralmának - és az élet minden területén érvényesített teljhatalmá­
nak - a jogi kereteit szabta meg (impérium proconsulare, időnként impérium maíusként is szere-
pel).
institutiones - „tanítások" (lat.), a (jogi) tankönyvek szokásos címe.
Iuppiter Optimus Maximus - (a „Legjobb és Legnagyobb Iuppiter", lat.) a római pantheon főiste­
ne. Ez a megjelölés a római kori feliratos oltárokon az egyik leggyakrabban előforduló for­
mula, rendszerint dativusban, IOM rövidített alakban. Feloldása: I(ovi) O(ptimo) M(aximo),
jelentése: a „Legjobb és Legnagyobb Iuppiternek". Iuppiter további aspektusai esetében ta­
lálkozhatunk a I(ovi( 0(ptimo) M(aximo) D(olicheno), a I(ovi) 0(ptimo) M(aximo) K(arnun-
tino?), továbbá I(ovi) O(ptimo) M(aximo)T(eutano) stb. megjelöléssel, illetve aI(ovi) O(ptimo)
M(aximo) S(acrum) formulával is.
iuridicus per haliam regionis - lásd senatori cursus honorum.
ius Latii - „latin jog", lat. Eredete arra az időszakra megy vissza, amikor még maga Róma is a
„latin szövetség" tagja volt. Kr. e. 338-tól, a latin szövetség felbomlását követően Róma el­
vette a korábban egyenjogú közösségektől a kereskedelem, házasodás kölcsönösségen ala­
puló jogát (ius commercii, ius conubii), csupán a ius exilii maradt meg változatlan formában. A
ius Latiival rendelkező közösségek polgárainak joguk volt ahhoz, hogy bevándoroljanak Ró­
mába (ius migrandi), ott letelepedjenek, és a polgárok listájába való felvételt követően római
polgárjogot kapjanak. A Róma által Italiában alapított coloniáknak is a tus Latüt adomá­
nyozták. A Kr. e. 2. században a Rómába való elvándorlás és az ennek következtében fellépő
elnéptelenedés megakadályozása céljából korlátozták a ius migrandit, és Róma lehetővé tet­
te, hogy mindazok, akik latin jogú közösségben tisztséget viselnek, ott helyben megkap­
hassák a római polgárjogot (ius civitatisper honorem adipiscendae). Ezt a jogi kategóriát, amely
a szövetséges háborúkat (Kr. e. 9 1 - 8 9 ) követően a latin coloniák és Róma közötti jogi vi­
szonyokat határozta meg, fokozatosan kiterjesztették az észak-itáliai, majd a provinciabeli
településekre is. Hadrianus császár idején létrehozták a „nagy latin jogot" (Latium maius),
amely a városi tanácsban tisztségeket betöltő egyének római polgárjoghoz jutását is lehető­
vé tette. Caracalla 2 1 4 táján kiadott rendeletével (constitutio Antoniniana) a római birodalom
minden szabad születésű polgára megkapta a római polgárjogot, s ezzel a ius Latii érvényét
vesztette.

laeti - a Kr. u. 3. századtól Gallia területén kimutatható germán származású, földműveléssel és

katonáskodással foglalkozó népcsoport. A római hadsereg csapatokat állított fel soraikból
(gyakran hadifoglyokat is besorozva), és római parancsnokokat neveztek ki élükre. Jogfosz­
tott jogállásuk (dediticii) egészen a késő római korig megmaradt, és még az 5. században
sem részesültek római polgárjogban. Röghözkötöttségük, zárt közösségekbe kényszerí-
tettségük tekintetében hasonló helyzetben voltak, mint a római colonusok.
legátus - eredeti jelentésében „küldött", „követ" (legare = „valakit hivatalos megbízatással kö­
vetségbe küldeni", lat.), akit a senatus hivatalos megbízással Róma képviseletében ellensé­
ges vagy baráti államokhoz küldött. Később a városi közösségek, tartományok vezetői mel­
lett tevékenykedő, Rómával állandó kapcsolatottartással megbízott tisztviselők megjelölé­
se. A római császárkorban - Augustustól kezdve - az egyes tartományok élén helytartóként
(legátus Augusti pro praetore), a légiók élén pedig csapatparancsnokként (legátus legionis) ők
képviselték a császárt, aki az impérium proconsularénál fogva (lásd impérium) úgymond az
494 FOGALOMMAGYARÁZATOK

összes provincia legfőbb helytartója és a hadsereg főparancsnoka volt. Megkülönböztetünk

(legalább 2 légióval ellátott tartományok esetében) consuli, (legfeljebb 1 légió által meg­
szállt provinciákban) praetori és - ritkán - quaestori rangú legátusokat (legati consulares,
legati praetorii, legati quaestorii), akik senatori tartományokban legfeljebb 1 évre, császári
provinciákban rendszerint 3-5 évig terjedő időszakra kapták meg hivatalukat. A császár­
korban a helytartó egyben a tartománya területén állomásozó csapatok főparancsnoka is
volt, és ez sokak számára lehetőséget teremtett arra, hogy - seregeikre támaszkodva - meg­
szerezzék maguknak a császári trónt.
legátus Augusti pro praetore, legátus legionis, legátus pro praetore - lásd senatori cursus honorum.
legio - a római hadsereg alapját képező legnagyobb taktikai egység neve (legére = „kiválaszt",
„összegyűjt", lat.). Róma korai időszakában a legio szó a teljes (95 centunaból álló) római
haderőt (= exercitus) jelentette. Soraiban kizárólag római polgárok szolgálhattak. A korai
köztársaságkorban kettéosztották a teljes római hadsereget, és a két légiót a két consul pa­
rancsnokolta. A Kr. e. 4. században a légiókat 10 manipulusra (ezeket pedig 2-2 centuriára.)
osztották, amelyek az első csatasort alkotó, karddal és hajítódárdával felszerelt principesből,
a második vonalat alkotó „lándzsásokból" (hastati) és a legtapasztaltabb harcosokból álló, a
harmadik vonalat alkotó „tartalékból" (triarii) álltak. A három hadsort kiegészítették még
a könnyűfegyverzetű, lándzsás és parittyás velites (a velum = vászon latin szóból, kifejezve
azt, hogy - lévén a sereg legszegényebb harcosai - páncélt nem, csak vászonöltözéket visel­
tek), valamint a lovasok (equites militares és equites singulares). Marius 3-3 manipulusböl létre­
hozta az ekkortól kezdve a légiók taktikai alapegységét jelentő 6 0 0 fős co/zorsokat, amelyek a
csatában két sorban, egyenként öt oszlopban álltak fel. Augustus idején a légiók létszámát -
a korábbi 3-4000-ről - kb. 6000-re emelték. Elén a legátus legionis állt, aki időnként egyben a
provincia helytartója is volt (lásd legátus). A késő római korban a légiók kis létszámú, 5-600
fős csapatok voltak, amelyek mind a limitanei, mind pedig a comitatenses egységei között
megtalálhatók (pl. legiones palatinae, legiones comitatenses, legiones pseudocomitatenses).
leuga - „galliai mérföld", kelta eredetű, Gallia egyes területein (Aquitania, Lugdunensis) és
Pannoniában (Carnuntum) a Kr. u. 2 - 3 . században is használt távolsági mértékegység,
megfelel kb. 1,5 római mérföldnek, azaz 2 2 0 0 - 2 3 0 0 méternek. Carnuntumban 1 leuga szé­
lességű volt a katonai tábor körül húzódó canabae zónája.
libertinus - a római társadalom szabad jogállású rétegének legalsó kategóriájába tartozó felsza­
badított rabszolga (lásd libertus), a köztársaságkorban eredetileg felszabadított rabszolga
(libertus) fia.
libertus - „felszabadított (rabszolga)" (liberare = „meg-, felszabadít", lat.). Római jogi megjelö­
lés az „elbocsátás" (iusta manumissio vagy non iusta numissio) aktusa révén felszabadított, ró­
mai polgárjoggal nem rendelkező, általában több generáción át is hátrányos megkülönböz­
tetésben részesített szabad jogállású személyekre. A libertus a felszabadítás ellenére is egy­
kori urához mint patronusához kötődött. A császári család „szabadosai" - főleg Claudius és
Nero idején - az államigazgatásban magas állami funkciókat viseltek. A társadalmi ranglét­
rán azonban származásuk miatt nem emelkedhettek fel, nem lehettek sem a lovagrend
(ordo equester), sem a senatori rend (ordo senatorius) tagjai (egyes esetekben legfeljebb leszár­
mazottaik) .
limitanei - a késő római birodalom határai mentén állomásoztatott, határvédelmi feladatok el­
látásával megbízott egységek összefoglaló neve (limes = „határ", lat.). Bár a római hadse­
regnek comitatenses és limitaneus egységekre való kettéosztása már a 3. század vége felé (leg­
később azonban I. Constantinus uralkodása idején) megtörténhetett, a limitaneus elnevezés
a forrásokban csak a Kr. u. 4. század második felében válik általánossá. A limitanei a határok
mentén letelepített, földműveléssel és katonáskodással foglalkozó, a comitatenses egységek-
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 495

hez képest alacsonyabb rangúaknak tartott egységek voltak. A limitanei a római határok vé­
delme fejében földbirtokokat kaptak, és emiatt az ókortörténeti kutatás sokáig a „paraszt-
milíciák"-hoz hasonlította őket.
lovagrendi cursus honorum - a lovagokat a legkorábbi időkben a censordk választották azok közül,
akik elérték a 4 0 0 0 0 0 sestertius vagyoni határt. A kiválasztottak állami pénzt kaptak arra,
hogy lovat vásároljanak maguknak (aes équestre). Ebből alakult ki a köztársaságkorban a lo­
vagrend (ordo equester), amelynek tagjai „állami ló" adományozásában részesültek (eques
Romanus equo publico, equum publicum habens vagy equo publico). A császárkorban a császár en­
gedélyével lehetett valaki a lovagrend tagja (equo publico donatus ab imperatore, equo publico
honoratus ab imperatore, equo publico exornatus ab imperatore). A lovagrendbe való felvétel (lásd
adlectio) pl. ahadsereg centuriói egy részének (lásd primuspilus), illetve a városi tanácstagok­
nak a számára volt lehetséges. Augustustól kezdve újra jelentős lett a lovagrend és kialakult
a rendben való emelkedést lehetővé tevő hivatali tisztségek rendje. A lovagoknak három
ún. militia euqestrisen kellett végigmenniük: 1. praefectus fabrum, praefectus cohortis (gyalo­
gos-segédcsapat parancsnoka) 2. tribunus militum, tribunus legionis angusticlavius (legio kes­
keny bíborsávot viselő katonai tribunusa) 3. praefectus equitum, praefectus alae (lovassegéd­
csapat parancsnoka). Suetonius szerint Claudius ezt a rendet megváltoztatta: équestres
militias ita ordinavit, utpost cohortem alam, post alám tribunatum daret (Suetonius: Claudius 2 5 ) .
Hadrianustól kezdve a hadseregben szolgáló lovagok már hivatásos tisztek voltak. Az ő
uralkodása alatt váltak a lovagok a római birodalom gazdasági élete csúcspozícióinak betöl­
tőivé (procurator), akik között 4 fizetési osztályt állapítottak meg (60 0 0 0 , 1 0 0 000, 2 0 0 0 0 0
és 3 0 0 0 0 0 sestertius fizetésben részesülő ún. sexagenarii, centenarii, ducenarii, trecenariï). A bi-
rodalmi szintű közigazgatásban is részt kaptak: praefectus annonae (Róma gabonaellátásá­
nak felelőse), praefectus Aegypti (a gabonaszállítás szempontjából kulcsfontosságú császári
provincia, Egyiptom helytartója), valamint a Róma városi testőrség parancsnoka (praefectus
praetorio). Szintén lovagrendiek számára fenntartott beosztás volt Róma városában az éjjeli­
őrség parancsnokának (praefectus vigilum), az élelemellátás felelősének (praefectus annonae),
valamint a flották parancsnokának (praefectus classis) tisztsége. Beosztástól, fizetési kategó­
riától függően különböző hivatalos rendi címük, megszólításuk vir egregius, vir eminentis-
simus, vir perfectissimus volt. Septimius Severustól kezdődően, Gallienus uralkodásától pedig
alapvetően lovagok már mint hivatásos tisztek vették át a hadsereg parancsnoki tisztségeit,
felváltva a pusztán karrierokokból a hadseregben rövid ideig, kötelező módon szolgáló
senatorokat. Constantinustól kezdve a lovagrendi és a senatori cursus honorum közötti kü­
lönbségek megszűntek, és már csak egyetlen, mindkét rend számára közös hivatali ranglét­
ra létezett.

ludi Capitolini - „capitoliumi játékok" (más néven ludi Romani = „római játékok" vagy ludi
Magni = „nagyjátékok"); a legfőbb római isten, Iuppiter Optimus Maximus tiszteletére
évenként megrendezett nyilvános, kultikus ünnepségsorozat. A legrégebbi római játék, a
források szerint Kr. e. 366-tól rendezték, és szeptember első felében tartották. Domitianus
idején görög játékok hatására „capitoliumi versenyeket" (Capitolia) tartottak.
ludi saeculares - „százados játékok" (ludus = „játék" és saeculum = „évszázad", lat.) ; az „évszáza­
dot" lezáró, Róma mondai alapításának (Kr. e. 753) emlékére rendszertelen időközönként
megrendezett ünnepségsorozat. A köztársaságkorban az alvilági hatalmak kiengesztelésé­
re, háborús időszakok lezárására (pl. Kr. e. 2 4 9 , 146), Augustus idején pedig - az engeszte­
lés gondolatának megtartása m e l l e t t - a z új, boldog, ún. „Aranykor" (aureaaetas) beköszön­
tének ünneplésére rendezték meg (Kr. e. 17), amelyet Horatius is ódával köszöntött
(carmen saeculare). A római császárkorban időről időre megrendezték (pl. Philippus Arabs
idején, 248-ban).
496 FOGALOMMAGYARÁZATOK

magister equitum - „lovassági főparancsnok" (magister = „elöljáró", „felügyelő", „vezető" és

equites = „lovasok", lat.) - A római köztársaságkorban a dictator korlátozott időre kinevezett
legfőbb támasza volt. A tisztséget a késő római korban - feltehetőleg I. Constantinus idején
- felelevenítették, és a lovasság főparancsnokát illette meg (lásd még magister equitum,
magister peditum). A magister equitum, mint a legfontosabb „fegyvernem" főparancsnoki
tisztségének birtokosa, gyakran a római birodalom fölötti tényleges hatalmat is birtokolta
(lásd pl. Stilicho, Aetius stb.).
magister memóriáé - („az emlékezet felügyelője" a memória = „emlékezet" lat. szóból) legkésőbb
Diocletianus uralkodásától fogva meglevő késő római udvari tisztviselő, aki a császár mel­
lett működő egyik legjelentősebb kancelláriának (scrinium memóriáé) a vezetője volt (innét
magister scriniorum) . Feladata a kora császárkorban az volt, hogy a császárt „emlékeztesse"
ígéreteire (magister a memória). A késő római korban ő foglalta írásba a császár megjegyzéseit
(adnotationes), ő írta a császári beszédeket és a katonai előléptetésre való felterjesztéseket (ily
módon részben a magister a libellis és a magister ab epistulis feladatkörét is ellátta).
magister militum - a késő római korban a hadsereg főparancsnoka, a katonai közigazgatás feje
(miles = „katona", lat.). I. Constantinustól kezdve tulajdonképpen a magister militum látta el
apraefectuspraetorio feladatkörét, aki ekkortól kizárólag a polgári közigazgatást irányíthatta
(lásd praefectus praetorio). A magister militum hivatalos titulaturájában megadták, hogy me­
lyik „fegyvernem" (magister equitum vagy magister peditum) főparancsnoki tisztét látta el.
Amennyiben mindkét csapatfajta hozzá tartozott, címe magister utriusque militiae volt. Csu­
pán a császárnak tartozott felelősséggel, aki kinevezte és - tetszése szerint akár - le is vált­
hatta. Tagja volt a consistoriumnak. Abban az esetben, ha egyidejűleg több magister militum
volt, kijelölték a „rangidős" vagy „birodalmi" főparancsnokot, aki mindig a császár közelé­
ben tartózkodott, az uralkodó bizalmasa volt (magister militum praesentalis vagy magister
militum in praesenti).
magister officiorum - az egyik legmagasabb rangú udvari tisztviselő a késő római korban, aki a
császári kancelláriákat (scrinia, lásd scrinium) tartotta kézben (officium = „szolgálat", „fog­
lalkozás", „hivatal", lat.). Működése I. Constantinus uralkodásától kezdve bizonyítható
( 3 2 0 ) . Tagja volt a consistoriumnak, ő volt az udvari főszertartásmester, az udvari testőrség
(scholae palatinae) főparancsnoka, és a pénzügyek kivételével szinte minden birodalmi ügy
(így például a külügyek) intézése, kézben tartása az ő feladata volt. II. Constantius korától
az agentes in rebus (lásd frumentarii) és a postaszolgálat (cursus publicus) is hozzá tartozott.
magister peditum - „gyalogsági főparancsnok" (pedites = „gyalogosok", lat.). A késő római kor­
ban a hadsereg gyalogosegységeinek legfőbb parancsnoka (lásd magister equitum, magister
peditum). Hozzá tartoztak a határvédő csapatok (lásd limitanei), valamint a központi mozgó­
csapatok (lásd comitatenses) gyalogosegységei is.
magister scrinii (vagy magister scriniorum) - a császári kancellária főnöke (scrinium = „hengeres
doboz vagy kapszula, irattekercsek, könyvek, kenőcsök tárolására", lat.), amagister memóriáé
közvetlen alárendeltje.
manumissio - szabadon bocsátás, rabszolga-felszabadítás. Formái: manumissio testamento, manu-
missio vindicta, manumissio censu, manumissio fideicommissum alapján, manumissio inter amicos.
martyrium - eredetileg a keresztény vallás igazát tanúsító, a hívő vérével megpecsételt bizonyí­
ték (martyrion = „bizonyíték", gör.). Később a vértanúhalált szenvedett „mártír" sírhelyét,
ritkán templomot jelentett.
militia equestris - lásd lovagrendi cursus honorum.
missio - „elküldés, elbocsájtás" (mittere = „elküld", „elbocsájt", lat.), a római katonák leszere­
lésére vonatkozó kifejezés. A „tisztességes elbocsájtással" (missio honesta) leszerelt katonák
különböző kiváltságokban részesültek, így pl. legionáriusok földbirtokban (missio agraria),
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 497

pénzösszegben (missio nummaria), auxiliáris egységek katonái pedig római polgárjogban

(lásd civitas Romána) és a házasságkötés jogában (lásd ius conubii). A római hadseregben lé­
tezett még a sebesülés miatti elbocsátás (missio causaria) és a büntetés miatti leszerelés
(missio ignominiosa) kategóriája is.

nomen - (lat., „név") a legkorábbi feliratok tanúsága szerint a rómaiaknak és az italicusoknak

csak egy, rövid nevük volt, amelyből - a név részeinek bővülésekor (lásd praenomen, nomen
gentile, cognomen) - a praenomen lett.
nomen gentile - („nemzetségnév", lat.) a római polgárjoggal rendelkező nemzetségek közös
neve (lásd még cognomen, praenomen, illetve duo nomina, tria nomina), amelyet a személynév­
hez (nomen) csatoltak. Legkorábbi formája egy melléknévi alak volt, amelyet az apa sze­
mélynevéből egy -i suffixum hozzáadásával képeztek. így pl. a Marcus Decumius név (CIL 1.2
144) voltaképpen a „Decumus fia, Marcus" vagy „Decumus nemzetségbeli Marcus", továb­
bá a Caius Fabrecius név (CIL 1.2 156) a „Fabrecus fia, Caius" vagy „Fabrecus nemzetségbeli
Caius" jelentéssel bír, és a nemzetségnevet mindkét esetben az apák (Decumus és Fabre­
cus) nevéből képezték. A felszabadított rabszolgák általában az őket felszabadító személy
nomen gentiléjét kapták meg. Feliratokon - főleg plebeius származású - házastársak esetében
időnként megfigyelhető, hogy a férj és a feleség nomen gentiléje megegyezik. Ez arra utalhat,
hogy ugyanaz a személy szabadította fel őket vagy ugyanattól a személytől kapták a római
polgárjogot, de minden további nélkül lehettek rokonok - azaz ugyanannak a nemzetség­
nek a tagjai - is, sőt utalhat a feleség férj általi adopciójára is.
notarii - „jegyző" (nota — „jel", „ismertetőjegy", „titkosírás", lat.), magas rangú udvari tisztvi­
selő a késő római korban. I. Constantinus idején jött létre a császári titkárság (schola
notariorum), élén a „rangidős" jegyzővel (primicerius notariorum). Bizalmi állásuk jelentősé­
gét az magyarázza, hogy a consistoriumban ők vezették (titkosírással) a jegyzőkönyveket, és
ők állították össze a magas rangú hivatalok és tisztségek jegyzékét is (laterculum maius).
Mindemellett rendkívüli császári megbízatásra diplomáciai, vezérkari, közigazgatási, ügy­
védi feladatokat is elláttak.
numeri - a segédcsapatok (lásd auxilia) legkisebb, önálló taktikai egysége (numerus = „szám",
„mennyiség", „tömeg", lat.). A Flavius-korban (vagyTraianus idején) hoztáklétre őket. Jel­
lemző volt az etnikai alapon szerveződő numerus, amelyek irreguláris egységek voltak a ró­
mai hadseregen belül. Germania provinciában az ún. Odenwaldlimes mentén állomásozott
nagyszámú numeri. A kb. 40-40 fős egységek élén a praepositus állt. A késő római korban a
numerus megnevezés általánosan már bármilyen csapattest (legio, auxilia stb.) megjelölésére
vonatkozhatott.
ordo equester - lásd lovagrendi cursus honorum.
ornamenta - valamely magas rangú hivatal - rendi hovatartozást is hangsúlyozó - jelvénye,
amely megjelenhetett a hivatali címben, a ruházaton, megnyilvánulhatott a rendi jelvé­
nyekben vagy akár az adott hivatalnok üléshelyének a nyilvános játékokon való elhelyezé­
sében is. Megkülönböztetjük a consuli, senatori, quaestori orrmmentumokat (ornamenta
consularia, senatoria, quaestoria), továbbá a városi tanácsok tagjainak jelvényeit (ornamenta
decurionalia, duumviralia). Ornamentumokctt a császár javaslatára a senatus kitüntetéskép­
pen is adományozhatott civileknek, katonáknak egyaránt (ornamenta militaria). Győztes
hadvezérek számára diadalmenet (lásd triumphus) megrendezése helyett (minthogy Augus-
tustól kezdve ez a császári ház kiváltsága volt) „győzelmi jelvényeket" (ornamenta trium-
phalia) adományoztak.
ovatio - kisebb méretű triumphus (ovatio est minor triumphus), amelynek megtartását a senatus
engedélyezte a Rómába győztesen (azonban a triump/tusszal ellentétben nem kocsin, hanem
498 FOGALOMMAGYARÁZATOK

lovon vagy gyalogosan) bevonuló hadvezéreknek (ovare = „ujjongani", lat.). Az ovatio krité­
riumait (pontosabban a triump/wsszal szembeni különbségét) a következőképpen lehet
összefoglalni: igazságtalan harcban; alantas ellenféllel szemben (pl. kalózok, rabszolgák);
vérhullatás nélkül kivívott győzelem. A triumphust ünneplő hadvezérrel ellentétben a had­
vezér ilyenkor nem viselhetett hadvezéri pálcát (scaeptrum), babérkoszorú helyett mirtusz­
koszorú övezte homlokát, trombitaszó helyett pedig mindössze fuvolák dallamára lépdel­
hetett. Öltözéke (praetexta) is eltért a triumphusra jogosult hadvezérétől. Az utolsó ovatiót
47-ben tartották Rómában.

paian, paión - (gör., talán Apollón isten melléknevéből) ünnepélyes alkalmakkor kórusok
(choros) által előadott, legtöbbször istenekhez írt dal.
Pannónia - részben Augustus uralkodása idején meghódított, legkésőbb Claudius vagy a
Flavius-dinasztia idején hivatalosan is provinciává szervezett római tartomány jórészt a
magyarországi Dunántúl, részben pedig Nyugat-Ausztria, Szlovénia, Észak-Horvátország
és Észak-Szerbia területén. Traianus uralkodása alatt (Kr. u. 106 körül) két részre osztot­
ták, Carnuntum (Bad-Deutsch Altenburg) tartományközponttal Felső-Pannonia (Pannónia
superior) és Aquincum (Budapest III. ker., Óbuda) tartományi székhellyel Alsó-Pannonia tar­
tományokra (Pannónia inferior). Az első tetrarchia idején több lépésben négy tartományrész­
re osztották Pannónia príma, Pannónia secunda, Savia és Valeria néven.
pater patriae - (a „haza atyja", lat) kitüntető cím, amelyet elsőként Iulius Caesar kapott. Utód­
ját, Augustust Kr. e. 2-ben tisztelték meg ezzel a címmel, amely azonnal meg is jelent hiva­
talos feliratain. Az őt követő római császárok rendszerint - de nem minden esetben - szin­
tén megkapták ezt a jelzőt.
patres conscripti - („összeírt atyák", lat.) a senatus tagjainak neve.
patriarchia - a Kr. u. 2. században Syria Palaestina provincia (Iudaea) zsidó közössége elöljárójá­
nak a címe, pátriárka. Ezt a kifejezést először a Septuaginta görög fordítói használták. A
késő római korban - főleg a keleti egyházban - a püspököket jelentette. Rendszerint ezt a cí­
met viselte Constantinopolis püspöke is.
patricii - a senatori renden belüli római születési arisztokrácia tagjai, a legelőkelőbb ősök
(patres = „atyák", lat.) leszármazottai (Cicero szavaival: quipatrem ciere possunt). A királyok
korában a patríciusok rendi ismertetőjegye a patriciusi cipő (calceus patrícius) és a lovas­
alakulatokban (valójában a királyi kíséretben) teljesített szolgálat volt. A köztársaságkor­
ban ők vették kézbe az államélet irányítását a kétpólusú (patricii - plebs) római államban,
kezdetben ők viselhettek csak állami és papi hivatalt (Kr. e. 366-ban az egyik consul
plebeius származású lehetett, a lex Canuleia pedig megengedte a patriciusok és plebeiusok
közötti házasságkötést). A császárkorban a császárnak jogában állt, hogy egyes kihalt
patríciuscsaládok helyére újakat nevezzen ki. I. Constantinus uralkodásától kezdve állami
tisztviselőknek (pl. consulok, magister militum), germán királyoknak (pl. Odoaker) adomá­
nyozták a Patrícius kitüntető címet, amely ugyan nem párosult hivatallal, de az egyik legma­
gasabb állami méltóságnak számított.
peculium - vagyon, megtakarított pénz. Rabszolgáknak is lehetett pl. saját maguk megváltására
félretett pénze, peculiuma.
pedatura - „láb"-bal mért, lehatárolt terület, illetve felület vagy meghatározott hosszúságú
szakasz. A római korban így jelölték pl. a sírkertek területét, de pedaturának nevezik a Bri­
tanniában a Hadrianus-fal egy-egy csapat számára felépítés céljából kijelölt szakaszát is.
pedites - („gyalogosok", apedes, „gyalogos, gyalog haladó" lat. szóból) a gyalogosegység mint
fegyvernem általános elnevezése a késő római hadseregben.
peregrini - lásd castra peregrinorum.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 499

pileus (vagy pilleus, pilleum) - nemezből készült, csúcsban végződő talán etruszk eredetű fejfe­
dő, süveg, amely Rómában a szabadság (libertás) jelképévé vált. Csak szabadok viselhették,
ezért a rabszolga-felszabadításkor is ezt ajándékozták. Hozzátartozott egyes papi testületek
viseletéhez is.
pius - „istenfélő", „az istenekkel, az állammal, a családdal szemben kötelességtudó", „ke­
gyes", T. Aelius Antoninus császár - de már a köztársaságkorban is számos nemzetség
(gens) - mellékneve. A későbbi uralkodók is átvették titulaturájukba. A késő római korban a
Pius Félix jelző vált általánossá a hivatalos császári címekben.
pontifex maximus - a papok (pontifex) collegiumának élén álló főpap (pons = „híd", „ösvény" és
facere = „készít", „csinál", lat.), a római államvallás legfőbb vezetője, aki élete végéig töltöt­
te be ezt a tisztséget. Rendszerint patrícius származású, általában consulviselt előkelők pá­
lyáztak a főpapi hivatalra, akinek hatáskörébe tartozott pl. a Vesták felügyelete (innét néha
pontifex Vestae), az állam vallási életének s az egész papi collegium fegyelmének felügyelete.
Minthogy a. pontifex maximus széles körű jogokkal és nagy befolyással, hatalommal rendel­
kezett, Augustus - az utolsó főpap, Lepidus halála után - önmagát jelölte erre a tisztségre.
Ettől kezdve ez a cím a császári titulatura részét képezte, s egészen Gratianusig - aki
Damasus pápa és Ambrosius hatására 382-ben megvált tőle - a római császárok töltötték
be a főpapi hivatalt. Az 5. századtól a pápai cím tartozéka lett.
praefectus - „elöljáró", „parancsnok" (praeficio = „valaminek az élére kinevez", lat.). Altalános
értelemben bármilyen (katonai vagy polgári) hivatal élére kinevezett, lovagrendi vagy
senatori rangú személy címe a római korban (innétpraefectura = „apraefectus által irányított
terület"). Általában ítélkezési joggal (prafectus iure dicundo) rendelkeztek, és a magisíratttól
(később pedig a császártól) kapták megbízatásukat. Elsősorban a császári közigazgatásban
(pl. praefectus Aegypti) és a hadseregben töltöttek be fontos tisztségeket (lásd ala, auxilia,
cohors). Róma város ügyeit - a császár távollétében - a consuli rangú „városi praefectus"
(praefectus urbi) intézte, akinek Kr. e. 3 6 7 óta szüneteltetett hivatalát Augustus keltette élet­
re. Feladata - többek között - a rend és nyugalom biztosítása volt. Rómában még a
praefectus vigilum (lásd vigiles), apraefectuspraetorio, apraefectus annonae érdemel említést. A
császári provinciák élén - aprocurator és a senatori rangú legátus mellett -praefectus is állha­
tott, így pl. Egyiptomban apraefectus Aegypti, Iudaeában a praefectus Iudaeae (akik közül a leg­
híresebb Pontius Pilátus volt).
praefectus Aegypti, praefectus alae, praefectus annonae, praefectus classis, praefectus cohortis, praefectus
equitum, praefectus fabrum, praefectus praetorio, praefectus vigilum - lásd lovagrendi cursus
honorum.
praefectus aerarii Saturni, praefectus aerarii militaris, praefectus frumenti dandi - lásd senatori cursus
honorum.
praefectus annonae - Rómában a gabonakészletek feltöltésével, a rászorulók körében a gabona­
fejadagok szétosztásának felügyeletével (annona = „élelmiszerkészlet", „az évi termény",
lat.) Augustus óta megbízott magas rangú lovagrendi tisztviselő, a császártól kapott rend­
kívüli megbízatásból fakadó hatáskörrel (időnként pallosjoggal - iusgladii - is!). Bár a lovagi
hivatali pályafutás egyik kiemelkedő tisztségét jelentette - ezután rangban a praefectus
Aegypti és a praefectus praetorio követte -, a 4. században apraefectus urbi alá osztották be, és
ekkor önállóságát is elveszítette. Ezt a hivatalt a keleti birodalomrész fővárosában, Cons-
tantinopolisban is létrehozták, de megvolt Africa provinciában, Alexandriában és egyéb
provinciabeli municipiumokban egyaránt.
praefectus praetorio -Augustus uralkodása idején (Kr. e. 2) a testőrség (lásd praetoriani) élére ki­
nevezett két lovagrendi parancsnok. Gyakran megkapták a consuli hivatali jelvényeket
(lásd ornamenta), és előfordult, hogy consuli tisztséggel vagy a senatori rendbe való felvétel-
500 FOGALOMMAGYARÁZATOK

lel tüntették ki őket. Tagjai voltak a császári tanácsnak (lásd consilium principis), a katonai
feladatok mellett a polgári közigazgatásban is kaptak megbízatást. A 2 - 3 . században híres
jogászok töltötték be ezt a tisztséget. I. Constantinus idején elvették tőlük az évszázadokon
át élvezett katonai hatalmat, és ekkortól csak a polgári közigazgatás területén érvényesül­
hettek. 3 9 5 körül a római birodalom területén létrehozott négy nagy közigazgatási egység
(praefecturae) élére kerültek, feladatuk pedig a közigazgatás, közlekedés, gazdaság, pénz­
ügyek intézésére terjedt ki.
praefectus urbi - lásd senatori cursus honorum.
praenomen - („előnév", lat.) a római polgárok két-, illetve háromrészes nevének (lásd duo
nomina, tria nomina) első tagja, a családon belül az „egyén" megkülönböztetésére szolgáló
része (lásd még cognomen, nomen gentile). Kialakulása hosszú folyamatra megy vissza: kez­
detben ugyanis az egyén megnevezésére csak egy nevet (lásd nomen) használtak, amelyből a
név részeinek bővülésekor praenomen lett. Varró szerint a legkorábbi időkben mind a férfiak­
nak, mind a nőknek egyszerű, rövid nevük volt (vö. auctor incertus de praenominibus § 2 ) : ez
utóbbiakét színekből (szem és haj színe: Rutilia, Caesallia, Rodacilla, Murrula, Búrra), illetve
férfinomenekből (pl. Caia, Publia, Numeria) képezték. Vannak sorszámnevekből (Secundus -
Secunda, Tertius - Tertia, Quartus - Quarta stb.) képzett személynevek is, amelyek eredetileg a
családon belül a gyerekek világrajövetelének sorrendiségére vagy egymás közötti életkori
viszonyukra (Minor, Maior) utaltak. Varró szerint mintegy 30 praenomen volt használatban. A
Kr. u. 1-2. századtól kezdődően a praenomen használata egyre ritkább, és az egyén megkü­
lönböztetésének szerepét a cognomen vette át: a család férfi tagjai ugyanazt a praenoment és
nomen gentilét kapták.
praepositus sacri cubiculi - 1 . Constantinus (legkésőbb azonban II. Constantius) uralkodása alatt
létrehozott udvari hivatal elöljárója, aki állandó kapcsolatban volt a császárral, s ennek kö­
vetkeztében rendkívüli hatalomra, tekintélyre és befolyásra tett szert. A ranglétrán a
magister müitum és a magister officiorum között helyezkedett el. Beosztottai a cubicularii vol­
tak, de hozzá tartozott pl. a császári ruhatár, uralkodói jelvények rendben tartásával megbí­
zott tisztviselő is (comes sacrae vestis).
praeses - („élen-, elöl ülni" apraesideo lat. igéből) a Kr. u. 2. századtól kezdődően a helytartók
általánossá váló megnevezése, a Kr. u. 3. századtól hivatali cím is. Diocletianus és I. Cons­
tantinus közigazgatási reformjait követően a helytartók között a legalacsonyabb rangúakat
jelöli. A késő római korban egy adott tartományon belül a katonai feladatokat ellátó hely­
tartó (comes vagy dux), a polgári közigazgatási ügyek intézésével megbízott tisztviselő.
praetor - „elöljáró", „aki élen jár" (eredetilegpra(e)itor, apraeeo lat. igéből). Eredeti jelentésé­
ben (kb. Kr. e. 450-ig) a consulok megjelölésére szolgált, később a consulok „tehermentesí­
tésére" különböző hivatalok élére neveztek ki praetorokat (pl. a bíráskodással megbízott
praetor urbánust Rómában, aki a várost legfeljebb tíz napra hagyhatta el; a római polgárjog­
gal nem rendelkezők jogi ügyleteinek intézésére praetor peregrinust, aki Livius szavaival inter
cives etperegrinos ius dicit). Számuk Augustus idején 10 és 16, később 12 és 18 között moz­
gott. Hivatali jelvényük (lásd ornamenta) a togapraetexta és a sella curulis volt. A consulokéval
azonos hivatali hatalmat (lásd impérium) birtokló praetorok a császárkorban katonai felada­
tokat is elláttak, s gyakran töltöttek be helytartói tisztséget is. Rendelkezéseinek alapelveit
a praetor az ún. „praetori rendelet"-ben (lásd edictum praetorium) hozta nyilvánosságra.
Diocletianustól kezdve a magas hivatalok betöltésének előfeltétele lett a praetori hivatalok
letöltése. Feladatkörük ekkortól főleg a különböző játékok - nagy anyagi terhekkel járó -
előkészítése és lebonyolítása (cura ludorum) volt. Constantinus idején a praetori hivatal
megtisztelő jellege megszűnt, s egyre inkább tehertétellé vált. Ezt a hivatalt Iustinianus ele­
venítette fel.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 501

praetoriani - köztársaságkori eredetű (extraordinarii), Augustus korától (Kr. e. 2.) kezdve a ró­
mai hadsereg állandó részét alkotó 9 csapattest (praetoriae cohortes) katonái (a szó jelentésé­
re lásd praetor). 3 cohors Rómában, 6 pedig Itália más városaiban állomásozott. Parancsno­
kuk a két praefectus praetorio volt. Feladatukul szabták elsősorban a császár személyének és
palotájának a védelmét, de harcban is bevetették őket. Kiváltságos helyzetüket különböző
juttatásokkal fejezték ki a császárok: szolgálati idejük rövidebb volt, mint a légionáriusoké,
zsoldjuk pedig magasabb. Rómában a castra praetoriában állomásoztak, és a politikai törté­
nésekben már a Kr. u. 1. század elejétől - parancsnokaikkal együtt - hatalmi tényezőként
léptek fel, nevezetesen időről időre döntő szerepet játszottak a császárok kikiáltásában, le­
tételében vagy a császár személyének elfogadásában (Didius Iulianus tőlük vásárolta meg a
trónt egy árverés keretében!). 312-ben I. Constantinus feloszlatta a testőrgárdát.
pmetorii - lásd senatori cursus honorum.
praetura, praetor urbánus, praetor peregrinus - lásd senatori cursus honorum.
primicerius - a viasszal bevont írótáblák tetején elsőként megnevezett személy, aprimus, -a, -um
(„első", lat.) és a cera („viasz", lat.) szavak összevonásából. Tulajdonképpen: „elöljáró, fő­
nök, listavezető".
primuspilus - („első lándzsás", lat.) a római légiókban szolgáló 60-60 centurio közül minden
egyes cohors „rangidős" centuriójának megjelölése (légiónként összesen 10), akik a
cohorson belül a 6-6 centuria közül az első centuria első manipu/usának első csatasorában
álltak. A cohorsonkénti l - l „rangidős centurio" között is szigorú rangsor uralkodott: a leg­
magasabb rangú a cohors prima századosai közül az első manipulus első csatasorának a száza­
dosa volt. A cohors prima másik 4 centuriójának a neve: princeps, hastatus, princeps posterior,
hastatus posterior volt. Az első cohors primuspilusínak elvileg lehetősége volt a lovagrendbe
való felemelkedésre, gyakorlatilag azonban nagyon kevesen jutottak be ezen az úton a lo­
vagrendbe.
princeps - „sorrendben az első", „első a sorban" (primus = „első" és capere = „elvesz", „megra­
gad", lat.). A köztársaságkori szerzők általában az általuk ismert világ különböző népei­
nek, államainak az „első emberét" nevezték prtncepsnek, míg Rómán belül néhány kiemel­
kedő politikust, hadvezért jelöltek így (pl. Scipio, Pompeius). Augustus is erre a köztársa­
ságkori fogalomra nyúlt vissza, amelyet a „senatus első embereként" (princeps senatus)
mint a „köztársaság helyreállítója" (restitutor reipublicae) valós hatalmi tartalommal töltött
meg. Joga volt a senatust összehívni, írásos javaslatot tenni, sőt pénzverési joga is volt. Iga­
zi hatalma azonban a proconsuli hatalmon (lásd impérium) alapult. Uralmi rendszere (prin-
cipatus) kb. három évszázadon át fennmaradt, majd felváltotta a dominatus. A provinciák­
ban princeps volt a megjelölése a romanizált bennszülött lakosság saját soraiból kinevezett
elöljáróinak is.
princeps iuventutis - „első az (arisztokrata) ifjúság soraiban", lat. Eredetileg az arisztokrata ifjú­
ság körében megrendezett lovasjátékok (transvectio equitum) vezetőjét, később az ígéretes­
nek gondolt fiatalokat nevezték így. Augustus örökbe fogadott - és saját örökösének kisze­
melt - fiait, Gaius és Lucius Caesart (akik valójában M. Vipsanius Agrippa gyermekei vol­
tak) is ezzel a megtisztelő címmel ruházták fel a római lovagok (Kr. e. 5 és 2 ) . Ettől kezdve
ez a cím a trónörökösök titulaturájában is szerepel. Utolsó ilyen említése Flavius Gratianus
és II. Valentinianus hivatalos címei között mutatható ki.
proconsul - senatori rangú római polgárok által elérhető legmagasabb hivatal. Általában a
consuli tisztséget követően töltötték be - kivéve senatusi provinciák helytartóit -, és vala­
mely gazdasági és/vagy katonai szempontból jelentős tartomány helytartói és hadsereg­
parancsnoki feladatkörét jelentette. A tetrarchia korától kezdve Achaia, Asia és Africa
provincia rendelkezett proconsuli rangú helytartóval. A proconsuli hatalomra (impérium
502 FOGALOMMAGYARÁZATOK

proconsulare) támaszkodva szilárdította meg a helyzetét Augustus, és ezt a címet a későbbi

császárok is feltüntették titulaturájukban.
procurator - „intéző", „kormányzó" (procuro = „valaminek a gondját viselni", „valamivel törőd­
ni", lat.). Augustus, a köztársaságkor vagyonos arisztokratáihoz hasonlóan, vagyonát és
birtokait rabszolgák és szabadosok révén igazgatta, akik procuratorl minőségben álltak a
császári magánvagyon élén. Ezzel egyidejűleg lovagrendűekből létrehozott egy procuratoú
hivatalnokréteget, amely az államigazgatás ügyeiről „gondoskodott". Bérezésük alapján
több kategóriájukat különböztetjük meg (sexagenarü, centenarii, ducenarii, trecenarii). Számuk
Philippus idején 177-re emelkedett (az Augustus-kori 23-ról), és elsősorban a pénzügyek,
ércbányák, a pénzverés stb. irányításával foglalkoztak, de kisebb provinciák (pl. Noricum,
Alpes Cottiae) helytartói tisztségét is betölthették. Lásd még lovagrendi cursus honorum.
propraetor - praetori rangú, a praetor helyett (pro praetore), annak megbízásából fellépő és in­
tézkedő, de a praetor hivatalával nem rendelkező római tisztviselő (lásd még legátus,
praetor).
protectores - „védelmező", „testőr" (protegeré = „betakar", „megvéd", „elrejt", lat.). A késő
római korban tiszti kadétokból álló csapat katonái, akikből csapatparancsnokok lettek (pro­
tectores domestici). A protectores soraiból kerültek ki a császári testőrök (protectores divini
lateris) is.
provincia - a korai köztársaságkorban meghatározott időre valamely hivatalnok hatáskörébe
utalt területet, a Kr. e. 3. századtól pedig az - Italián kívül - meghódított területeket jelen­
tette (tartomány). Róma két első provinciája Sardinia és Corsica volt. Közigazgatásukat a
praetor, pénzügyeiket a quaestor irányította. Kr. e. 27-ben a tartományokat senatusi vagy csá­
szári fennhatóság alá sorolták. Bár ezen a beosztáson idővel változtatásokat eszközöltek, az
újonnan meghódított tartományok szinte mindig császári igazgatás alá kerültek. A senatusi
provinciák élén az egy évre kinevezett procónsul, a hadsereggel ellátott császári tartomány
élén pedig a consuli vagy praetori rangú császári legátus (legátus Augusti pro praetore), illetve -
főleg a fegyvertelen tartományok (provincia inermis) esetében - a lovagi rangú praefectus (va­
lamint procurator) állt. Diocletianus közigazgatási refomjainak következtében a provinciák
területe alaposan lecsökkent, számuk viszont csaknem háromszorosára emelkedett (lásd
még dioecesis). Helytartójuk ekkortól praeses, corrector, consularis, procónsul volt.
publicum portorium Illyrici - a hatalmas területet magába foglaló Illyricum vámkörzetének a
neve a római korban. Pannonián kívül ide tartozott Eszak-Italia, Raetia, Noricum, Dalma-
tia és Moesia superior.

quaestor - „vizsgáló", pénzügyi tisztviselő a római korban (quaerere = „keres", „felkutat", lat.).
A senatori hivatali pályafutás (cursus honorum) legalacsonyabb lépcsőfoka. Sulla korában 20,
Caesar idején átmenetileg 40 quaestor felügyelte az államkincstárat Rómában (quaestor
aerarii populi Romani), a provinciákban pedig a tartományok pénzügyeit. Miután a pénz­
ügyek szinte kizárólag a császár személyes felügyelete, illetve az általa a pénzügyek intézé­
sével megbízott lovagrendi hivatalnokok kezébe kerültek, a quaestorok gazdasági szerepe is
csökkent. A késő római korban leginkább udvari ügyek irányításával bízták meg őket (lásd
még quaestor sacri palatii).
quaestor sacri palatii - „a szent palota quaestora", lat. I. Constantinus idején létrehozott quaes-
tori hivatal a császári udvarban. Idővel a birodalmi igazságügyi teendőket látta el, de fel­
adatköréhez bizonyos bírói jogkör is társult. Ugyanezt a hivatalt jelentette a quaestor aulae,
quaestor intra palatium elnevezés is.
quaestura, quaestor urbánus, quaestor provinciáé, quaestor Augusti, quaestor candidatus - lásd senatori
cursus honorum.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 503

quattuorvir ad aerarium - valamely városi közösség városi pénztárának felügyeletét ellátó, 4 fő­
ből álló felügyelőtestület.
quattuorvir viarum curandarum - lásd senatori cursus honorum.

rationalis - Tiberius idején hozták létre a császári kincstár (fiscus Caesaris) igazgatására az a
rationibus pénzügyi hivatalt, amelyet Hadrianus koráig főleg császári „szabadosok" (lásd
liberti), attól kezdve pedig mindinkább lovagrendi procuratorok (lásd procurator) töltöttek be.
A 2. század végétől kimutatható a rationalis elnevezés, amely a késő római korig fennma­
radt. A császári udvarban pl. a rationalis reiprivatae a császári magánvagyon ügyeit intézte. A
rationalis summae rei tisztségére lásd comes sacrarum largitionum.
res publica - „közügy", lat., az állam megjelölésére használt összetett kifejezés, tulajdonkép­
pen „köztársaság". A római történelemben a római királyok elűzésétől (legendás dátuma
szerint Kr. e. 510) Augustus hatalomra kerüléséig (Kr. e. 3 1 / 2 7 ) terjedő időszakot nevez­
zük a „római köztársaság korának". A későbbi császári propagandában többször felbukkan
a „köztársaság visszaállításának" képe (restitutio rei publicae), ez azonban - főleg Augustus
idején - a köztársaság fenntartásának látszatába burkolt, fokozatosan megszilárduló egyed­
uralmatjelentette. A késő római korban a városi közösségeket nevezték res pub/i'cáknak (vö.
polis, gör.).
riparienses - a késő római korban a határvédő csapatok egy fajtájának a neve (ripa = „folyó­
part", innét „folyami, természetes határvonal"). Lásd limitanei.

sacrum - latin nyelvű oltárokon előforduló kifejezés, a sacer, -cra, -crum („szent", lat.) mellék­
névből képzett főnév. Jelent valamely istenséggel kapcsolatos és ilyen értelemben szent,
megszentelt tárgyat, szentélyt, de jelentheti az isteneknek bemutatott áldozatot, istentisz­
teletet is. A szöveggyűjteményben „valamely istennek állított oltár" értelemben fordítot­
tuk, noha nem csak magára oltárra mint az istennek felajánlott fogadalmi ajándékra, hanem
az oltáron rendszeresen bemutatott áldozatra is vonatkozik.
salii - „ugrálok", „táncolók" (salire = „ugrani", „táncolni", lat.). Latiumban, különösen pedig
Rómában valamelyik hadisten (talán Mars) szolgálatában álló ősi papi testület tagjai. A ha­
gyomány szerint Numa király hozta létre a Marsot szolgáló 12 fős Salii Palatini testületét,
Tullius Hostilius pedig - az ugyancsak 12 fős - Salii Collini testületét, amely Quirinus szol­
gálatában állt. A papi testületek tagjai patrícius származású, egészséges, feddhetetlen elő­
életű, római polgárjoggal rendelkező egyének lehettek, akiknek szülei a kinevezésük
(adlectio) időpontjában még életben voltak. Mars tisztelete miatt óriási tekintélynek ör­
vendtek a közéletben. Minden év márciusában és októberében (azaz a hadviselésre alkal­
mas évszak beköszöntekor és lezárulásakor) Rómában kultikus felvonulást tartottak. En­
nek pontos útvonala ugyan nem ismert, azonban bizonyos, hogy érintették a Forum
Romanumot és a Capitoliumot. A felvonulás során sajátos öltözéket viseltek: piros tunica,
mellvért, köpeny (trabea), csúcsos sisak (apex) és az ősi pajzs (ancile), amely a hagyomány
szerint Numa király idejében az égből hullott alá, és Róma állami jólétének a biztosítéka
volt (ezért 11 másolatot készítettek róla, és őrzésére hozták létre ezt a papi testületet). A
felvonulás során a pajzsokat lándzsával ütögették, és a felvonulási út egyes pontjain megáll­
va fegyveres kartáncot (tripudium, amtruare) mutattak be, miközben - a Varró korában már
érthetetlen szövegű - dalokat (carmen Saliare) énekelték.
Saturnalia - Saturnus isten tiszteletére évenként megrendezett ősi ünnep (Feriae Saturno), a ró­
mai naptár egyik legjelentősebb ilyen jellegű eseménye (december 17.) és egyben a Forum
Romanumon álló Templum Saturni felszentelésének a napja. A földműveléshez erősen kötő­
dő Róma korai időszakában a természet megtisztulásának és újramegerősödésének volt az
504 FOGALOMMAGYARÁZATOK

ünnepe, amely az Arvales fratres hivatali évének a kezdetét is jelentette. A Kr. e. 3. században
már csak néhány család ünnepelte, 217-ben azonban felelevenítették, és látványos népün­
nepélyt rendeztek Rómában - ezután egészen a 4 - 5 . századig fennmaradt. A kereszténység
sok elemét átvette a karácsony megünneplésében.
scholae Palatinae - az udvari csapatokból Diocletianus idején létrehozott testőrség, amely két,
egyenként 5 0 0 fős lovasegységből állt (az egységek számát később megemelték). Nevét ar­
ról az oszlopcsarnokkal ellátott épületről kapta, amelyben elszállásolták őket.
scrinium - lásd magister scrinii.
senatori cursus honorum - a senatori rend (ordo senatorius vagy primus ordo, illetve amplissimus
ordo) tagjai által folyamatos továbblépés útján betölthető hivatali tisztségek meghatározott
törvényszerűségeket követő egymásutánisága. Évente 20-20 senatori rangú ifjú kezdhette
meg hivatali pályafutását a legalacsonyabb, polgári jellegű hivatalokkal: ez volt a vigintivira-
tus, amelyet Cicero De legibus c. művében magistratus minoresnek nevezett. Közülük 10 a
decemviri stlitibus iudicandis nevű bírói testület tagja volt, 3 fő a triumvir monetalis auro argento
aereflandoferiundo, azaz a pénzverde-felügyelő tisztségét töltötte be, 4 fő a Róma városi utak
gondozásával volt megbízva (quattuorvir viarum curandarum), 3 fő pedig az ítéletek végrehaj­
tásánál voltjelen (triumvir capitalis). A vigintiviri között a triumvir monetalis tisztsége örven­
dett a legmagasabb megbecsültségnek: az ezt a tisztséget betöltő senatori ifjak rendszerint
továbbléptek a hivatali ranglétrán. A vigintiviratust követően - ahhoz, hogy a senatus tagjai
lehessenek - 1 évet hadseregben kellett szolgálniuk tribunus militum, tribunus laticlavius vagy
sevir (turmae) equitum Romanorum minőségben. Ezután a quaestura következett, amelyet 25
éves kortól lehetett évente 2 0 - 2 0 főnek megpályáznia. A betölthető quaeston tisztségek a
következők voltak: quaestor urbánus, quaestor provinciáé, quaestor Augusti, quaestor candidatus,
ab actis senatus. A senatori rendi ifjak a quaestura betöltése után lehettek a senatus (lásd
senatus) tagjai: erre évente 20 fő számára nyílt lehetőség a cursus honorum részeként, és eh­
hez jött még évente 2-3 soron kívüli felvétel (adlectio), pl. lovagrendiek számára. A senatusí
tagság alsó vagyoni határa 1 millió sestertius volt. Plebeius származású senator be kellett,
hogy töltse a tribunus plebis, illetve az aedilis plebis tisztségét, míg a patrícius származásúak
számára az aedilis curulis tisztsége volt előírva. 30 éves kortól apraeturára pályázhattak (pl.
praetor urbánus, praetor peregrinus, praetor supremarum). A praetorviselt senatori rangúak
(praetorii) az alábbi tisztségeket tölthették be: proconsul (senatusi provinciában), legátus
Augusti pro praetore (császári provinciában), legátus pro praetore, legátus legionis, curator aedium
sacrarum, curator operum locorumque publicorum, praefectus frumenti dandi, praefectus aerarii
Saturni, praefectus aerarii militaris, curator reipublice vagy curator civitatis. Ezután következett a
senatori pályafutás csúcsa, a consuli tisztség betöltése, amelyen belül a consul designatus,
consul ordinarius és a consul suffectus hivatalát különböztetjük meg. A consulviselt senatorok
(consulares) tovább emelkedhettek a ranglétrán, és a senatori rend legmagasabb tisztségeit
tölthették be: Asia és Africa senatusi provincia helytartói (proconsul), legátus Augusti pro
praetore (császári provinciában), consularis, consularis regionis Italiae, iuridicus per Italiam
regionis, curator aedium sacrarum, curator operum locorumque publicorum, curator aquarum, curator
riparum et alvei Tiberis, curator alvei Tiberis et riparum et cloacarum urbis, curator viarum ex senatus
consulto, praefectus urbi, comes Augusti, censor. A senatori hivatali pályafutásban előfordul,
hogy valaki - kivételes érdemei elismeréseképpen - újból consul lett. Voltak olyan papi hiva­
talok, amelyek betöltése a senatori rend tagjainak volt fenntartva: pl. pontifex, pontifex
maximus, decemvir sacris faciundis, quindecemvir sacrisfaciundis, septemvir epulonum, fiamén Dialis,
fiamén Quirinalis, salius, sodalis Augustalis, virgo Vestalis, virgo Vestalis maxima stb. A senatorok
hivatalos címe, megszólítása vir clarissimus, a Kr. u. 4. században pedig clarissimus et spec-
tabilis vir, illetve clarissimus et inlustris vir volt. Constantinustól kezdve a lovagrendi és a
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 505

senatori cursus honorum közötti különbségek megszűntek, és már csak egyetlen, mindkét
rend számára közös hivatali ranglétra létezett.
senatus - Róma korai időszakában a vének tanácsa (senex = „idős", „koros", lat., vö. gerousia,
gör.) a király mellett, később a római állami közélet egyik legfontosabb testülete. Eredetileg
a születési arisztokrácia nemzetségfői (patres = „atyák", lat.), illetve azok leszármazottai
(lásdpátriái) voltak a tagjai {patres conscripti = „összeírt atyák", lat.). A senatus tagjai meg­
felelő anyagi háttérrel is rendelkező, valamely közhivatalt betöltött és annak alapján rang­
sorolt személyek voltak, általában élethossziglan. A consulok által összehívott testület élén
aprinceps senatus állt. Bár törvényhozó és végrehajtó hatalommal nem rendelkezett, amiatt,
hogy itt összpontosult Róma állami életének óriási tapasztalata, döntő szerepe volt a köz­
élet menetének irányításában: a senatus erősítette meg a törvényeket, ellenőrizte a tisztvi­
selőket, irányította a külpolitikát, tartotta kézben a pénzügyeket és a vallási életet, és hatá­
rozatokat hozhatott (senatus consultum, amely a 2. századtól felváltotta a népgyűlési határo­
zatokat). Összetétele és tagságának a száma időről időre változott (100, 300, 600, sőt
Caesar alatt egy ideig 900, a késő római korban 2 0 0 0 ) . A római császárkorban ugyan tekin­
télye megmaradt, politikai hatalmától azonban fokozatosan megfosztották. A meghatáro­
zott hivatali ranglétrát végigjáró senatorok közül kerültek ki sok esetben a közhivatalok ve­
zetői, a tartományok helytartói, a légiók parancsnokai (bár a legfontosabb, „bizalmi" tiszt­
ségekhez a császárkorban nem juthattak; pl. praefectus Aegypti, praefectus praetorio, lásd
praefectus). A 3. századtól (Gallienus uralkodásától) kezdődően a katonai pálya bezárult
előttük, és a senatus csak mint nagy tekintéllyel és régi hagyományokkal rendelkező testü­
let létezett tovább. Az igazi döntés ekkortól a császár tanácsadó testületének (lásd consilium
principis, consistorium) a kezébe került. I. Constantinus a keleti birodalomrész újonnan alapí­
tott fővárosában, Constantinopolisban is létrehozott egy „másodrangú" senatust. Róma
senatusa a késő római korban a praefectus urbi mellett működő tanácsadó testületté degra­
dálódott. Míg a római senatus utolsó említését 580-ból ismerjük, a keleti senatus 1453-ig
fennmaradt.

septemviri epulonum - senatori rendiekből álló papi testület neve Rómában, amelynek feladata a
Capitoliumon Iuppiter tiszteletére évenként rendezett ünnepi lakoma (epulum Iovis), vala­
mint egyéb, pl. ünnepi játékok alkalmával adott lakomák szervezése volt.
sestertius - római pénz (semis és tertius = „harmadfél", azaz 2V 2 , lat.), értéke egyenlő volt 4
asszál, és egynegyede volt a Kr. e. 2 1 0 k. bevezetett ezüstéremnek (lásd denarius). A köztár­
saságkorban ezüstből verték (súlya 1 scripulum = 1,137 g volt), és csak a Kr. e. 1. század kö­
zepén kezdték sárgarézből kibocsátani (súlya kezdetben 1 uncia = 27,3 g volt, de Diocle-
tianus koráig fokozatosan csökkent). A dénárt megelőzően - és a dénár használatával pár­
huzamosan - sestertius volt az alapvető súlymérték. Rövidítése az érmeken kezdetben IIS,
később HS volt. Decius és Postumus korától dupla sestertiusokat is vertek. A görög nyelvben
tetrassar(i)on vagy noummos (lat. nummus) néven honosodott meg.
sevir (turmae) equitum Romanorum - lásd senatori cursus honorum.
sexagenarii - lásd lovagrendi cursus honorum.
speculatores - a speculatores egyéni kémek voltak (légiónként 10-10), szemben a csapatba szer­
vezett felderítőkkel (lásd exploratores) és az eredetileg gabonabeszerzéssel megbízott, kap­
csolataik és utazásaik révén kémkedéssel megbízott hírszerzőkkel (lásd frumentarü).
spoliarium - az amphitheatrumhoz tartozó helyiség, ahol a gladiátorok átöltöztek, illetve amely­
ben a súlyosan sebesült és harcképtelenné vált gladiátorokat megölték és megfosztották ru­
házatától, fegyverzetétől (a spolium, „lenyúzott vagy levetett állatbőr", valamint „zsákmá­
nyolt fegyverzet" lat. szóból).
supernomen vagy signum - kezdetben a római plebeiusok körében állított nem hivatalos felira-
506 FOGALOMMAGYARÁZATOK

tokon feltűnő név, tulajdonképpen „becenév", hivatalosan nem a nomina része. Érdekessé­
ge, hogy gyakran nők esetében is hímnevű neveket használtak. A Kr. u. 3. századtól kezdő­
dően minden társadalmi rend és réteg körében általánosan elterjed a használata, és Kr. u. 4.
századtól a sírfeliratokon is általános lesz. Általában valamilyen szókapcsolat vezeti be: pl.
iáéra, idemque, sive vagy qui et (vocatur), qui et ductus/ducta est.

taurobolium - (lat., taurobolion, gör.) rituális bikaáldozat, amely kimutatható a Kr. e. 1. század­
tól kezdődően görög területeken, nagy szerepe azonban Kybelé és Mithras kultuszában
volt. A beavatandó (tauroboliatus) egy gödörben helyezkedett el, fölötte pedig feláldozták a
bikát, amelynek vére testére és ruhájára folyt. Egyes elképzelések szerint a bikaáldozat ere­
dete az újraszületésbe vetett hitben gyökerezett (CIL VI 5 1 0 : taurobolio in aeternum renatus),
mások szerint a spirituális megtisztulással állt összefüggésben.
tessera hospitalis - „vendégbaráti szerződés tábla", lat. Valamely közösség és magánszemély, il­
letve annak családja között kötött, a közösség magistratusai által jóváhagyott hivatalos szer­
ződés, amely rögzíti a szerződő felek egymással szembeni jogait és kötelezettségeit.
Hispánia területéről ismert nagy számban a cliens-patronus viszony létesítésének ez a formá­
ja.
tetrarchia - „négy uralkodó hatáskörébe tartozó terület" (gör., innét lat.). Tetrarchésnek nevez­
ték egyrészt a görög (és a makedón) hadseregben a négy egységből (lochoi) álló, 16-16 fős
lovascsapat (tetrarchia hippiké) parancsnokát, másrészt pedig Thessalia négy nagy körzeté­
nek (Thessaliotis, Pelasgiotis, Hestaiiotis és Phthiotis) vezetőjét. Kis-Ázsia területén a galaták 3
nagy törzsét telepítették le hasonló módon szervezett 4 körzetben. A hellenisztikus utódál­
lamok területén is megszokott elnevezés volt a több uralkodó által közösen irányított terü­
letek és uralmi forma megjelölésére (pl. Augustus is megerősítette Heródes Antipast mint
tetrarchát Galileia területén). A római birodalomban Diocletianus hozta létre azt a - rövid
életű - uralmi rendszert, amelynek értelmében a birodalom területét négy tetrarches (gör.,
vagy tetrarcha, lat.) között osztották fel, akik közül 2 magasabb rangú (lásd augustus) és két
alacsonyabb rangú (lásd caesar) volt.
titulatura - a császár nevéhez kapcsolódó hivatali címek, tisztségek („titulusok") sora a római
kori feliratokon.
trecenarü - lásd lovagrendi cursus honorum.
tria nomina - (lat., „három név") a római polgárjoggal rendelkező egyénnek három neve volt:
(lásd) praenomen, (lásd) nomen gentile, (lásd) cognomen, amelyek hosszú fejlődés során ala­
kultak ki az adott személy megnevezésére szolgáló egyetlen névből (lásd nomen). A Kr. e.
45-ben elfogadott lex Iulia municipalis már előírta a vagyonbecslést (census) végrehajtó tiszt­
viselőknek, hogy a nyilvántartásba vettek praenomenét, nomen gentiléjét, apjuk vagy patronu-
suk nevét, trt'ousba való besorolását, illetve cognomeneit is írják fel. A Kr. u. 2. századtól a
praenomen használata egyre ritkább lesz.
tribunicia potestas - a néptribunusi hatalom (tribunus plebis = „néptribunus" éspotestas = „hata­
lom", „hatáskör", lat.), a patríciusok és magistratusok plebeiusokkal szembeni túlkapásai­
nak ellensúlyozására a köztársaságkorban létrehozott intézmény. Igazi hatalma - és ponto­
san rögzített hatásköre - a rendi küzdelmek idején alakult ki. Személyük szent és sérthetet­
len volt (sacrosanctitas), joguk volt a senatusi határozatokat „megvétózni" (veto-'pg és tus
intercessionis), felhívták a népgyűlést a népgyűlési határozatok (plebiscita) elfogadására. Idő­
vel részt vehettek a senatus ülésein, sőt a 2. pun háború idején összehívhatták a senatust,
Kr. e. 149-től pedig hivataluknál fogva a senatus tagjai voltak. Sulla megnyirbálta hatáskö­
rüket, de Pompeius és Crassus visszállította eredeti hatalmukat. Augustus - felismerve az
egyenlőségen alapuló néptribunusi tisztségben rejlő hatalmi lehetőségeket - a korlátozott
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 507

időre szóló és a collegialitas elvén alapuló hivatalok helyett az 5-10 évenként meghosszab­
bított és egyedül gyakorolható tribunicia potestast szerezte meg fokozatosan magának (Kr. e.
23-ban kapta meg a sacrosanctitast). Ettől kezdve a császári titulaturában a „hivatalban eltöl­
tött évek számát" - azaz az uralkodási éveket - a tribunicia potestas évei számának évenkénti
megadásával tüntették fel. Bár még a Codex Theodosianus is említi ezt a tisztséget, a népgyű­
lés megszűnésével a tribunicia potestas politikai tartalma is megszűnt.
tribunus - római tisztviselők, katonai parancsnokok címe (tribus = eredetileg a szabad római
polgárok három törzsének vagy törzsi körzetének [Ramnes, Tities, Luceres] az elöljárói, lat.),
akik különböző hivatalokat töltöttek be a katonai, a polgári és a vallási élet számos terüle­
tén: tribunus aerarii - eredetileg a hozzá tartozó katonai körzetből (tribus) származó katonák
zsoldjának a kifizetésével megbízott tribunus; tribunus consulari potestate - consuli hatalom­
mal felruházott tribunus; tribunus militum legionis - a legioparancsnok (lásd legátus) helyette­
sei (összesen hat); tribunus cohortis - lásd auxilia és cohors; tribunus numeri - a késő római kor­
ban az általánosan numerusnak nevezett segédcsapatok parancsnoka (lásd numerus); tribunus
plebis - lásd tribunicia potestas.
tribunus militum, tribunus (militum) legionis angusticlavius, tribunus (militum) legionis laticlavius -
lásd lovagrendi cursus honorum.
tribus - a hagyomány szerint Róma territóriumának tn'ousokra osztását Servius Tullius hajtotta
végre. Minden egyes római polgár ahhoz a tribushoz tartozott, ahol lakóhelye volt. A Ró­
mai Birodalom terjeszkedésével alakult ki a Kr. e. 3. század közepe táján a birodalom fenn­
állásának végéig változatlan számban megmaradó 35 tribus. Ebből 4 városi, 31 pedig vidéki
tribus volt (tribus urbanae, illetve tribus rusticae). A legkorábbi tribusnevek régi nemzetség­
nevekből alakultak ki (Aemilia, Claudia, Cornelia, Fabia tribus stb.), másokat helynevekből ké­
peztek (pl. Aniensis, Arniensis, Esquilina, Falerna tribus stb.). A Kr. e. 2. századtól kezdve római
polgárjoggal rendelkező férfiak nevében megadják a tribusba való besorolást is, afdiatio és a
cognomen között, sőt a Kr. e. 45-ben elfogadott lex Iulia municipalis már előírta a vagyonbecs­
lést (census) végrehajtó tisztviselőknek, hogy a nyilvántartásba vettek praenomene, nomen
gentiléje, filiatió]a mellett a tribusba való besorolását, illetve cognomeneit is írják fel. A római
császárkorban a tribusba sorolás megadása annak feltüntetésére szolgált, hogy a megneve­
zett rendelkezett-e római polgárjoggal vagy sem. A constitutio Antoniniana (Kr. u. 2 1 2 k.) ki­
adását követően a tribusba sorolás és feltüntetése elveszítette jelentőségét, Diocletianus
korától kezdve pedig feliratokon már nem tüntetik fel.
triumphus - „diadalmenet", „győzelmi felvonulás" az ókori Rómában (ter = „háromszor" és pes
= „láb", eredetileg „három lépésből álló tánc" [vö. tripudium], lat.). „Igazi győzelem"
(victoria iusta) kivívása után a senatus engedélyezte, hogy a győztes hadvezér trtumpnusszal
ünnepelje diadalát. A győzelmi menet a Mars-mezőről (campus Martius) indult, és a Forum
Romanum érintésével - miközben mindvégig a nép üdvrivalgása kísérte - a Capitoliumig
tartott. Az ünnepi öltözéket (toga purpurea, túnica palmata, babérkoszorút, nemesi jogart
[scaeptrum]) viselő, pirosra festett arcú, négy lóval vontatott díszkocsiban (quadriga) felvo­
nuló triumphator mellett részt vettek a diadalmenetben a köztisztviselők és a senatus tagjai,
felvonultatták a hadizsákmányt (manubiae). A diadalmenet záróaktusa a nép és a hadsereg
megvendégelése és megajándékozása volt (lásd még ovado). Augustustól kezdve a triumphus
megtartása a császári család tagjainak a kiváltsága volt, és a győztes hadvezérek ekkortól
csakis a győzelmi jelvényekre tarthattak igényt (lásd ornamenta).
triumvir capitalis - lásd senatori cursus honorum.
triumvir monetalis aere auro argento fiando feriando - lásd senatori cursus honorum.
triumvirátus - „három férfiból álló testület" (lat., néha tresvin'). Rómában egyrészt a hivatali pá­
lyafutás (cursus honorum) részét képező egyes hivatalok neve (pl. a pénzverés irányításával
508 FOGALOMMAGYARÁZATOK

megbízott három főből álló testület, a tresviri aere argento auro flando feriundo; a tresviri [vagy
triumviri] capitales és triumviri nocturrd - lásd még vigües), másrészt pedig rendkívüli esetben
rendkívüli feladatkörrel a szokásos egyéves hivatali időnél hosszabb időre megbízott állami
tisztviselők háromfős testületének a neve (pl. triumviri agris dandis assignandisque, a földbir­
toktulajdon kijelölésére és kiosztására létrehozott hivatal az újonnan alapított coloniák­
ban). Ez a hivatal a „köztársaság megmentésére létrehozott három férfiból álló testület"
(triumviri reipublicae constituendae) révén vált ismertté. Bár az ún. „első triumvirátus" (Kr. e.
60-ban, Caesar, Crassus és Pompeius érdekszövetsége) csak magánjellegű megegyezésnek
tekinthető, a Kr. e. 43 novemberében Antonius, Lepidus és Octavianus (a későbbi Augus-
tus) között 5 évre létrehozott (majd 37-ben további 5 esztendőre meghosszabbított) „má­
sodik triumvirátus" hivatalos törvénnyel (a lex Titia által) - igaz, csak utólag - megerősített,
az alkotmányosság látszatába burkolt érdekszövetség volt.

verna - rabszolga szülőktől (servi) a rabszolgatartó (dominus) háztartásában (família) született

gyermek. Minthogy szülei nem számítottak „személyeknek", hanem „dolognak" (res), tör­
vényes házasságot (conubium) sem köthettek, hanem élettársi viszonyban (concubinatus) él­
tek. Az ebből a kapcsolatból született gyermekeknek nem volt törvényesen elismert apjuk
(páter), hanem - mint tulajdonával - a dominus rendelkezett felettük.
Vesta - a szabinok által is tisztelt (de másképp nevezett) ősi római istenség, az állami tűzhely
istennője. Az állam jólétét jelentő, örök tűzzel táplált „állami tűzhely" őrzésével - a Forum
Romanumon álló Vesta-templomban (aedes Vestae) - a Vesta-papnőket bízták meg, akiket
már gyermekkorukban kiválasztottak erre a feladatra. Szüzességi fogadalmat tettek, amely­
nek megszegéséért elevenen való eltemetés volt a büntetésük. A Vesta-papnők, akik rend­
szerint harminc éven át látták el szolgálatukat, nagy tiszteletnek örvendtek; ha például el­
ítélt személy Vesta-papnővel találkozott, mentesült büntetése alól.
vexillationes - „különítmény" (vexillum = „hadijelvény", a római hadsereg legrégebbi jelvényé­
nek nevéből, lat.). Általában valamely nagyobb csapatról leválasztott, valamilyen célból (pl.
expeditio, munkavégzés stb.) elvezényelt alegység megjelölése, amely saját csapatjelvénye
(vexillum) és parancsnoka alatt teljesített szolgálatot. A speciális feladat elvégzése után
rendszerint visszatért eredeti állomáshelyére és eredeti csapatához. A késő római korban
vexillationesnek nevezték az olyan csapatokat, amelyekben a gárdalovasság és a csapatpa­
rancsnokhoz tartozó lovasság össze volt vonva. A vexillatio parancsnokának rangja meg­
egyezett az elvezénylés előtt az eredeti csapattest élén viselt katonai ranggal (pl. tribunus,
praefectus stb.). Időnként felbukkan a hadijelvény hordozója (vexillarius) is mint csapatpa­
rancsnok.
vicarius - eredetileg a hivatalnokokat, tiszteket helyettesítő tisztviselők általános megjelölése
(a vicis, „hivatal, tisztség, állás" lat. szóból). A Kr. u. 3. századtól a helytartókat helyettesítő
lovagrendi procuratorok neve. A Kr. u. 4. században Diocletianus közigazgatási reformjait
követően a praefectus praetoriók helyettesei, megbízottai voltak, akik a dioecesisek élén álltak.
Hivatalos címük, megszólításuk vir clarissimus, a Kr. u. 4. század végén vir spectabilis volt.
vigües - „éjjeliőrök" (vigere = „jó erőben lenni", „egészségnek örvendeni", ebből „ébernek len­
ni", lat.). Bár az éjszaka nyugalmának megőrzésére, a tűzesetek megelőzésére már koráb­
ban is létezett hivatal (triumviri nocturni, triumviri capitales), Augustus idején - a Kr. e. 23-ban
kitört nagy tűzvészt követően - létrehozták a 6 0 0 felszabadított rabszolgából álló „tűzoltó­
ságot". Kr. e. 6-ban átszervezték: létszámát 7000-re emelték, cohorsokba szervezték, élére
pedig kinevezték a praefectus vigilum tisztséget viselő parancsnokot (lásd még praefectus).
Zűrzavaros időkben a rendőrség szerepét is ellátták, és ilyenkor a praefectus urbi alá tartoz­
tak. Septimius Severus korától kezdve a római hadsereg részének tekintették őket.
 FOGALOMMAGYARÁZATOK 509

vigintiviratus - lásd senatori cursus honorum.

vilicus - gazdasági ügyek intézésével megbízott, általában alacsony jogállású tisztviselő (rab­
szolga vagy felszabadított rabszolga). Vilicus volt egyrészt az alapítványok pénzügyeit keze­
lő tisztviselők, másrészt a vámállomásokon a vámszedést végző császári alkalmazottak
vagy a vámokat bérlők (conductores) által munkába állítottak megjelölése is.
vir clarissimus, vir inlustris, vir spectabilis - lásd senatori cursus honorum.
vir egregius, vir eminentissimus, vir perfecdssimus - lásd lovagrendi cursus honorum.
 TÖRTÉNETI ÉS IRODALMI MŰVEK,
JOGI FORRÁSOK
Ailios Aristeidés: Eis Rhómén 3.26., 5.2.32.,
5.2.33.
Ammianus Marcellinus: Resgestae 3.81.,
5.2.48.
Appianos: Rhómaikón emphylión 4.2.11.,
4.2.14., 4.2.15., 4.3.4., 4.6.6., 4.6.7.,
4.6.8., 4.6.9., 4.6.10., 4.6.18., 4.6.19.,
4.6.20.
Aurelius Victor: Históriáé abbreviatele
5.2.43., 5.2.46., 5.2.47.
Caesar: Commentarii de bello Gallico 1.28.,
5.1.37., 5.1.38.
Cassius Dio: Rhómaiké história 4.3.10.,
4.6.35., 4.6.36., 5.1.33., 5.2.13., 5.2.14..,
5.2.18.
Cato: De agri cultura 1.24., 1.26.,3.5., 3.8.,
3.9., 3.18., 4.2.2., 4.2.3.
Censorinus: De die natali 1.10.
Cicero: De officiis 3.4., 5.1.10.
Cicero: In M. Antonium oratio Philippica V
5.2.8.
Codex Theodosianus 1.49., 1.50., 1.51., 1.52.,
2.27., 3.30., 3.33., 3.34., 3.35., 3.37.,
3.47., 3.48., 3.49., 3.50., 3.51., 3.52.,
4.1.20., 4.1.22., 4.1.28., 4.1.29., 4.2.20.,
4.2.24., 4.2.27., 4.4.26., 4.4.27., 4.4.28.,
4.4.29.
Columella: De re rustica 3.10., 4.1.16.,
Cyprianus: Epistula 1.45.
Digesta 1.40., 2.29., 3.27., 3.39., 3.40.,
4.1.1., 4.1.19., 4.1.21., 4.1.23., 4.1.24.,
4.1.49., 4.4.25., 5.1.12., 5.1.14., 5.1.26.,
5.1.27.
Diodóros: Bibliothéké historiké 3.23., 4.1.9.,
4.1.10., 4.1.11., 4.1.12., 4.1.13.
Dionysios Halikarnasseus: Rhómaiké
archaiologia 4.1.26., 4.3.5., 4.6.1., 5.1.6.,
5.1.9., 5.1.19., 5.1.22., 5.1.23., 5.1.29.
Eutropius: Breviárium ab Urbe condita 5.1.2.
Florus: Epitomae de Tito Livio bel'orum
omnium annorum 4.1.8., 4.2.12., 4.3.2.,
4.3.3., 4.3.12., 4.6.3., 4.6.4., 4.6.12.,
4.6.14., 4.6.16., 4.6.17., 5.1.1., 5.1.3.,
5.1.28., 5.1.30., 5.1.31.
Fronto: Epistula ad Lucium Verum 2.13.
Fronto: Principia históriáé 4.2.18.
Gaius: Institutionum commentarii quatuor
4.1.4., 4.1.25., 4.3.1., 4.3.6., 4.3.7.,
5.1.17., 5.1.20., 5.1.21.
Gellius, Aulus: Noctes Atticae 2.15., 4.2.1.,
4.4.1.
Héródianos 5.2.24.
História Augusta
Alexander Severus 5.2.40.
Antoninus Heliogabalus 1.34., 3.44.
Aurelianus 2.14.
Commodus Antoninus 5.2.34.
Hadrianus 3.62., 4.3.25.
Probus 2.26.
Iosephus Flavius: Antiquitates Iudaicae 1.41.
Iosephus Flavius: Bellum Iudaicum 2.5., 2.6.,
2.7.
Iustinianus: Institutiones 4.1.2., 4.1.3.,
5.1.15., 5.1.16.
Lactantius: De mortibus persecutorum 1.46.,
1.47., 1.48., 5.2.44., 5.2.45.
Livius: Ab Urbe Condita 1.4., 1.7., 2.3.,
3.53., 4.2.5., 4.2.6., 4.2.7., 4.2.8., 4.2.9.,
4.2.10., 5.1.11., 5.1.18., 5.1.25.
Macrobius: Saturnalia 1.5., 5.2.20.
Minucius Felix: Octavius 1.42.
Ovidius: Fost! 1.13.
Petronius: Cena Trimalchionis 4.1.30.
Philostratos: Ta eis ton Tyanea Apollónion
4.2.19.
Plinius: Natutalis história 1.23., 3.3., 3.15.,
3.17., 3.19., 3.20., 3.21., 3.22.
Plinius minor: Epistulae 1.43., 3.7., 3.41.,
514 MUTATÓK
3.60., 3.71., 4.1.18., 4.1.47., 4.1.48.,
4.3.21., 4.4.12., 4.4.24., 4.6.31., 4.6.32.,
5.2.30., 5.2.31.
Plutarchos: Vitae parallelae
Aemilius Paullus 5.1.32.
Caius Gracchus 3.54., 4.2.16.
Cato Maior 4.1.5.
Crassus 4.6.13.
Iulius Caesar 1.9., 4.6.15.
Marcus Cato 4.1.6.
Numa 5.1.4., 5.1.5., 5.2.2.
Tiberius Gracchus 4.2.13.
Polybios: Históriai 1.2., 1.3., 2.2., 2.4.,
5.1.7., 5.1.8.
Ptolemaios: Geógraphia 5.1.34.
Sallustius: Coniuratio Catilinae 4 . 6 . 1 1 .
Seneca
Apocolocyntósis 5.2.25., 5.2.26.
De beneficiis 5.2.36.
Epistulae ad Lucilium 4.1.15.
Epistulae morales 4.6.5.
Statius: Silvae 3.59., 5.2.29.
Strabón: Geógraphika 2.1., 3.16., 5.1.35.,
5.1.36., 5.1.39., 5.1.40.
Suetonius: De vita Caesarum
Augustus 1.11., 1.14., 2.9., 2.32., 3.55.,
4.3.8., 4.3.9., 4.3.11., 4.5.2., 4.6.33.,
5.2.3., 5.2.7., 5.2.9., 5.2.10.
Caesar 5.2.5.
Caligula 5.2.23.
Claudius 3.56., 4.3.23., 4 . 5 . 1 .
Tacitus: Annales 2.11., 4.1.17., 4.3.24.,
4.6.34., 4.6.37., 5.2.6., 5.2.16., 5.2.21.,
5.2.37.
Tacitus: Historiae 5.2.27., 5.2.28.
Tertullianus: Apologeticum 1.44.
Valerius Maximus: Factorum et dictorum
memorabilium libri 2.8., 5.1.24.
Varro: De lingua Latina 5.1.13.
Varro: Rerum rusticarum libri tres 3.1., 3.2.,
3.6., 4.1.7., 4.1.14., 4.2.4.,
Vegetius: Epitoma rei militaris 2.12.
Velleius Paterculus: Historia Romana
4.3.13., 5.2.19.
Vitruvius: De architectura libri decern 3.63.
Zosimos: Historia nea 1.1.
 FELIRATOK, PAPYRUSOK

AnEp 1 9 3 9 : 1 0 = R I U III. 904.: 4.1.39. CIL III 4191=Steindenkmáler 1 5 6 . = R I U I.

AnEp 1963:104: 4.5.6. 66.: 4.4.7.
AnEp 1971:534: 4.3.19. CIL III 4 1 8 9 = 10921=Steindenkmaler
AnEp 1972:41: 1.33. 9 5 . = R I U I. 149.: 3.70.
Aquincumi lovag felirata: 4.5.10. CIL III 4 2 7 2 = R I U III. 685.: 1.19.
Aquincumi helytartó felirata: 4.6.29. CIL III 4 2 8 8 = I L S 1861 = R I U II. 389.:
Baeticaiak esküje Augustus üdvéért: 5.2.11. 4.1.43.
Carnuntumi canabae lakóinak feliratai: CIL III 4 2 8 9 = R I U II. 385.: 2.37.
4.4.18. CIL III 4 3 1 3 = R I U II. 526.: 2.24.
Caracalla születésnapi felirata: 5.2.39. CIL III 4 3 1 5 = R I U II. 636.: 2.25.
CIL 1.2 6-7 és CIL VI 1284: 4.6.2. CIL III 4 3 3 5 = R I U II. 604.: 4.4.16.
C I L I . 2 5 8 1 : 1.8. CIL III 4 3 3 6 = R I U II. 587.: 4.1.31.
CIL 1.2 590: 4.4.2. CIL III 4 3 6 8 = R I U III. 635.: 2.17.
CIL 1.2 7 2 1 = C I L VI 1297: 5.2.4. CIL III 10398: 3.74.
CIL 1.2 8 3 8 = V I 3 1 6 1 4 : 3.64. CIL III 10408:4.3.17.
CIL 1.2 1485: 1.25. CIL III 10439: 1.20.
CIL 1.2 1 6 3 3 / X 844: 3.66. CIL III 10489: 3.77.
CIL 1.2 1 6 3 5 = X 829: 3.65. CIL III 10911=Steindenkmaler 3 7 . = R I U I.
CIL 1.2 (1986) 2832a: 1.6. 2 1 . : 4.4.6.
C I L I I 2395a-e: 1.32. CIL III 10914=Steindenkmaler 42.: 1
CIL II 4 2 7 2 : 4.4.8. CIL III 1 1 0 4 4 = R I U II. 603.: 4.4.15.
CIL III 3 3 2 7 = J I H 4 = R I U V. 1051.: 1.39. CIL III 13202-13207: 1.31.
CIL III 3 4 5 6 : 4.3.16. CIL III 13423=Steindenkmáler 36.: 1
CIL III 3 5 0 5 : 1.18. CIL III 14347: 4.1.46.
CIL III 3 5 2 4 : 2.23. CIL III 1 4 3 5 5 / 2 2 = R I U II. 380.: 2.38.
CIL III 3 5 2 5 = 10492: 3.78. CIL III 15186: 4.4.4.
CIL III 3 6 3 9 = R I U III. 868.: 5.2.42. CIL III 1 5 1 8 8 = R I U II. 657.: 4.4.20.
CIL III 3 6 4 9 = R I U III. 773.: 3.75. CIL VI 1422: 4.6.23.
CIL III 4156=Steindenkmáler 4 0 . = R I U I. CIL VI 1533: 4.6.22.
14.: 1.37. CIL VI 1574: 4.6.27.
CIL III 4161=Steindenkmáler 39.: 1.22. CIL VI 2357: 4.1.41.
CIL III 4163=Steindenkmáler 4 5 . : 4.1.44. CIL VI 3176: 2.18.
CIL III 4168=Steindenkmáler 6 8 . = R I U I. CIL VI 8464: 4.1.34.
3 1 . : 3.43. CIL VI 8919: 4.1.33.
CIL III 4180=Steindenkmáler l l . = R I U I. CIL VI 9792: 4.1.38.
48.: 3.80. CIL VI 10235: 4.1.40.
CIL III 4183=Steindenkmaler 7 . = R I U I. CIL VI 1 1 3 4 6 : 4 . 1 . 3 7 .
3 9 . : 3.79. CIL VI 11357: 4.1.42.
CIL VI 29684: 4.6.28.
516 MUTATÓK

CIL VI 31537a: 3.57. RIU II. 442.: 4.4.19.

CIL VI 3 2 4 0 9 : 4.6.26. RIU II. 504.: 4.5.9.
CIL VI 3 3 8 8 7 : 4.4.11. RIU II. 506.: 2.21.
CIL VI 3 8 2 4 1 : 4.1.32. RIU II. 521.: 4.4.13.
CIL IX 5 3 6 3 : 4.3.14. RIU II. 533.: 4.4.14.
CIL X 4 2 4 6 : 4.1.36. RIU II. 590.: 2.22.
CIL XII 3 1 6 3 : 4.6.24. RIU II. 596.: 2.20.
CIL XII 3164: 4.6.21. RIU III . 6 5 1 . : 4.4.21.
CIL XII 3166: 4.6.30. RIU III . 6 4 0 . : 5.2.35.
CIL XII 3170: 4.6.25. RIU III , 645. : 5.2.38.
CIL XII 3184: 4.5.7. RIU III , 7 9 0 . : 4.3.15.
CIL XII 3212: 4.5.5. RIU III , 8 6 9 . : 2.40.
CIL XII 3 8 4 3 : 4.1.35. Segoviai vízvezeték építési felirata: 3.67.
CIL XII 4 3 4 2 : 3.73. Sei. Pap. 3.=Berlin Papyrus 1052.: 4.2.22.
CIL XIV 3 9 1 : 4.5.3. Sei. Pap. 6.=Berlin Papyrus 1103.: 4.2.23.
CIL XVI 6 1 : 4.3.20. Sei. Pap. 1 5 . = P a p . Oxy. 724.: 4.1.45.
Civitas Eravíscorum-felirat: 4.3.18. Sei. Pap. 1 0 5 . = P a p . Oxy. 744.: 4 . 2 . 2 1 .
Colosseum építési felirata: 3.58. Sei. Pap. 2 1 1 . = W i l c k e n 413.: 2 . 3 1 .
„Drusus-kő": 2.16. Sei. Pap. 2 1 5 . = P a p . Gies. 40.: 4.2.25.
I G R R I . 421.:3.46. Sei. Pap. 2 0 6 . = F a y u m Papyrus 20.: 5.2.41.
I G R R I . 1142.: 3.61. Sei. Pap. 2 2 1 . : 2.34.
I G R R I . 1183.: 3.45. Sei. Pap. 2 2 6 . : 3.14.
IGRR IV. 5 9 8 = C I L III 1 4 1 9 1 : 4.2.26. Sei. Pap. 2 8 1 . : 3.28.
Intercisai felirat: 4.4.5. Sei. Pap. 2 8 5 . = B G U 180.: 2.28.
Itunus, Ituna, Dii Itinerarii utriusque Sei. Pap. 4 0 1 . = B G U 696.: 2.36.
viae-feliratok: 1.30. SEG III. 382.: 4.4.23.
Iuppiter Depu/sor-felirat: 1.17. SIG 4 5 8 . : 5.2.15.
Lex Imitarla 4.4.3. SIG 8 3 7 . = C I L III Suppl. 7 0 0 3 : 3.36.
Lussonium, katonai diploma: 2.19. SIG 838.: 4.4.22.
Mars l/ítor-templom építési felirata: 1.12. SIG 850.: 3.72.
Mich. Pap. 176.: 3.29. SIG 884.: 3.32.
Mich. Pap. 393.: 3.13. Steindenkmaler 2 6 . = R I U I. 139.: 3.42.
Mitteis 246.: 3.31. Steindenkmaler 3 0 . = R I U I. 136.: 4.4.9.
Mitteis 362.: 4.1.27. Steindenkmaler 3 8 . = R I U I. 20.: 4.4.10.
Mogontiacumi diák felirata Aquincumból: Steindenkmaler 4 1 . : 1.36.
4.4.17. Steindenkmaler 4 4 . : 1.29.
OGIS 532.: 5.2.12. Steindenkmaler 7 0 . = R I U I. 135.: 3.68.
Pap. Colon.: 5.2.17. Steindenkmaler 9 6 . = R I U I. 145.: 3.69.
Pap. Oxy. 2 3 7 . = S e l . Pap. 219.: 3.12. Szőnyi törvénytábla: 2.30.
Pap. Oxy. 1 4 1 1 . = S e l . Pap. 230.: 3.25. Tabula Banasitana lásd AnEp 1 9 7 1 : 5 3 4 alatt
Poetovioi márványszarkofág felirata: 4.5.8. Tessera hospitalis: 4.3.22.
Reynolds 1.: 5.2.1. Tribunus íaridavi'us-feliratok Aquincumból:
Reynolds 12.: 1.27. 2.39.
RIT 376.: 4.5.4. Wilcken 413.: 5.2.22.
RIU II. 377.: 3.76. Wilcken 417.: 2.33.
RIU II. 382.: 1.15. Wilcken 2 4 7 . = P a p . Oxy. II. 2 4 6 . : 3.11.
RIU II. 413.: 1.16. Wilcken 2 7 3 . = P a p . Oxy. I. 36.: 3.24.
RIU II 435.: 1.35. Wilcken 4 3 9 . : 2 . 3 5 .
 FORDÍTÓK
A. B. 1.6., 1.8., 2.28., 2.34., 2.35.,
2.36., 3.13., 3.14., 3.26., 3.28.,
3.29., 3.31., 4.1.27., 4.1.45.,
4.2.21., 4.2.25., 4 . 4 . 1 .
A. T. 1.46., 1.47., 1.48., 5.2.44.,
5.2.45.
B. Á. 3.23., 4.1.26., 4.3.10., 5.2.14.,
5.2.18.
B. G. 2.14., 2.26., 3.15., 3.20., 3.33.,
3.34., 3.37., 3.47., 3.48., 3.51.,
3.52., 4.1.22., 4.2.18., 4.4.27.,
4.4.28., 4.4.29., 4.6.5., 5.2.33.
B. I. 1.43., 2.10., 2 . 1 1 . , 4.1.10.,
4.1.11., 4.1.12., 4.1.17.,
4.3.24., 4.6.34., 4.6.37., 5.2.6.,
5.2.16., 5.2.21., 5.2.27.,
5.2.28., 5.2.37.
B. L. 1.12., 1.15., 1.16., 1.17., 1.18.,
1.19., 1.21., 1.22., 1.25., 1.29.,
1.30., 1.31., 1.32., 1.33., 1.35.,
1.36., 1.37., 1.38., 1.39., 2.16.,
2.17., 2.18., 2.19., 2.20., 2.21.,
2.22., 2.24. 2.25., 2.37., 2.38.,
2.39., 2.40., 3.42., 3.43., 3.57.,
3.58., 3.64., 3.65., 3.66., 3.67.,
3.68., 3.69., 3.70., 3.73., 3.74.,
3.75., 3.76., 3.77., 3.79., 3.80.,
4.1.31., 4.1.32., 4.1.33.,
4.1.34., 4.1.35., 4.1.36.,
4.1.37., 4.1.38., 4.1.39.,
4.1.40., 4.1.41., 4.1.42.,
4.1.43., 4.1.44., 4.1.46.,
4.3.14., 4.3.15., 4.3.16.,
4.3.16., 4.3.18., 4.3.19.,
4.3.20., 4.3.22., 4.4.4., 4.4.5.,
4.4.6., 4.4.7., 4.4.8., 4.4.9.,
4.4.10., 4.4.11., 4.4.13.,
4.4.14., 4.4.15., 4.4.16.,
4.4.17., 4.4.18., 4.4.19.,
4.4.20., 4.4.21., 4.5.6., 4.5.8.,
4.5.9., 4.5.10., 4.6.2., 4.6.27.,
4.6.29., 5.2.4., 5.2.35., 5.2.38.,
5.2.39., 5.2.42.
Bi. I. 4.1.21., 4.1.49.
Bu. G. 5.2.24., 5.2.41.
D. G. 2.2., 5.2.23.
F. A. 1.10., 5.1.13.
F. G. 1.20., 2.23., 2.30., 3.78.,
4.1.2., 4.1.3., 4.3.1., 4.4.3.,
4.5.3., 4.5.4., 4.5.5., 4.5.7.,
4.6.21., 4.6.22., 4.6.23.,
4.6.24., 4.6.25., 4.6.26.,
4.6.28., 4.6.30., 5.1.15.,
5.1.16.
F . G . - R . Z . 4.1.1., 4.1.4., 4.1.25., 4.3.6.,
4.3.7., 5.1.17., 5.1.20., 5.1.21.
EJ. 2.1., 3.16., 5.1.35., 5.1.36.,
5.1.39., 5.1.40.
G. D. 3.63.
G. L. 1.13.
H. I. 1.2., 2.2., 2.4., 2.8., 4.1.13.,
4.2.11., 4.2.14., 4.2.15., 4.3.4.,
4.6.6., 4.6.7., 4.6.8., 4.6.9.,
4.6.10., 4.6.18., 4.6.19.,
4.6.20., 5.1.7.
H. I. - K. I. 5.1.8.
H. L. 3.4., 4.1.8., 4.2.12., 4.3.2.,
4.3.3., 4.3.12., 4.6.3., 4.6.4.,
4.6.12., 4.6.14., 4.6.16.,
4.6.17., 5.1.1., 5.1.3., 5.1.10.,
5.1.28., 5.1.31.
K. Á. 4.6.11.
K. F. 1.4., 1.11., 2.9., 2.32., 3.55.,
3.56., 4.2.5., 4.2.17., 4.3.8.,
4.3.9., 4.3.11., 4.3.23., 4.5.1.,
4.5.2., 4.6.33., 5.1.11., 5.1.18.,
5.1.25., 5.2.3., 5.2.5., 5.2.7.,
5.2.9., 5.2.10., 5.2.23.
518 MUTATÓK

K. I. 1.3. P. H. A. 3.24., 3.32., 3.45., 3.46., 3.61.,

K.J. 1.24., 1.26., 3.1., 3.2., 3.5., 4.1.19., 4.3.13., 5.1.12.,
3.6., 3.8., 3.9., 3.18., 4.1.7., 5.1.14., 5.1.24., 5.1.26.,
4.1.14., 4.2.2., 4.2.3., 4.2.4. 5.1.27., 5.2.12., 5.2.15.,
K. R. 5.1.2., 5.1.30. 5.2.19., 5.2.32., 5.2.43.,
L. I. 1.5. 5.2.46., 5.2.47.
M. E. 3.10., 3.41., 3.60., 4.1.15., R.J. 1.41., 2.5., 2.6., 2.7., 4.1.30.
4.1.16., 4.1.47., 4.1.48., R. Z. 1.40., 2.27., 2.29., 3.27., 3.35.,
4.3.21., 4.4.24., 4.6.31., 5.2.8., 3.40., 3.49., 3.50., 4.1.20.,
5.2.30., 5.2.31. 4.1.23., 4.1.24., 4.2.20.,
M. Gy. 1.7., 2.3., 2.15., 3.53., 3.59., 4.2.24., 4.2.27., 4.4.25.,
3.71., 4.1.18., 4.2.1., 4.2.6., 4.4.26.
4.2.7., 4.2.8., 4.2.9., 4.2.10., Sch. D. 1.23., 1.42., 1.44., 1.45., 1.49.,
4.4.1., 4.4.12., 5.2.29. 1.50., 1.51., 1.52., 2.12., 2.13.,
Mo. Gy. 2.33. 3.30., 4.1.28., 4.1.29.
Mt. E. 1.9., 3.54., 4.1.5., 4.1.6., Sz. Gy. 3.81., 5.2.48.
4.2.13., 4.2.16., 4.6.13., Sz. J . Gy. 5.2.25., 5.2.26.
4.6.15., 5.1.4., 5.1.5., 5.1.32., Sz. T. 1.28., 3.7., 4.1.9., 4.6.32.,
5.2.2. 5.1.37., 5.1.38.
N. A. 1.5., 5.2.20. T. I. 1.34., 3.44., 5.2.34., 5.2.40.
N. Gy. 1.1. T. K. 1.27., 2 . 3 1 . , 3.12., 3.25.,
N. L. 3.3., 3.17., 3.19., 3.21., 3.22., 3.36., 3.39., 3.72., 4.2.22.,
3.38., 3.62., 4.3.25., 5.2.36. 4.2.23., 4.2.26., 4.4.22.,
R E. 3.11., 4.2.19., 4.3.5., 4.6.1., 4.4.23., 4.6.35., 4.6.36.,
5.1.6., 5.1.9., 5.1.19., 5.1.22., 5.1.33., 5.1.34., 5.2.1., 5.2.11.,
5.1.23., 5.1.29. 5.2.13., 5.2.17., 5.2.22.
 ISTENEK, ISTENNŐK, MITOLÓGIAI ALAKOK,
LÉNYEK, VALLÁSI INTÉZMÉNYEK

Adrastus 5.2.29. DeaSyria 4.1.8.

Aecorna Augusta 3.68. Deus 1.45.
Aeolus 5.2.29. Deus Aeternus 1.39.
ancile 1.4. deus Christianorum 1.48.
Angerona 1.5. Deus Imperator Caesar Marcus Aurelius
Apollón, Apollo 1.1., 1.11., 1.28., 1.29. Divi Septimi Severi filius Optimus
Apollini et Hygiae ... porticus 3.76. Antoninus Pius 5.2.39.
Apollini et Hygiae sanctissimis ... Deus Invictus 4.1.46.
templum 3.75. Diana 1.34.
Apollo Hydreumaja 3.20. aedes Dianae 3.55.
templum Apollinis 3.55. Diana temploma 4.2.15.
Aphrodité 1.27. Diespiter 5.2.26.
Arion 5.2.29. Dii 1.32.
Artemis 1.27. Dii Augúrales 1.29.
Atargatis 4.1.12. Dii Deae
Atlas 5.2.29. Dii Deae omnes 1.15.
Augias 5.2.26. Dii Deaeque templi huius 1.32.
bacchanáliák 1.7., 1.8. Dii Itinerarii utriusque viae 1.30.
Bacchus 1.7., 1.8. Dii Magni 1.33.
Bacchus-szentély 1.8. Dii manes, Dis manibus 1.5., 2.18., 2.20.,
Belenus Augustus 1.29. 2.24., 2.25., 4.1.33., 4.1.34., 4.1.35.,
Bellona 1.8. 4.1.37., 4.1.39., 4.1.40., 4.1.41., 4.4.4.,
Bona Dea 1.9. 4.4.11., 4.4.13., 4.4.14., 4.4.15., 4.5.10.
Bona Dea temploma 3.62. Dii Severi 1.32.
Bronte (cyclops) 5.2.29. Dione 5.2.29.
Campestres 2.38. Dionysos 1.9.
Castor és Pollux 5.1.31. Dis pater 1.5., 1.28.
Castor és Pollux temploma 4.2.15., Divi Fratres (értsd: Marcus Aurelius és
5.2.23. Lucius Verus) 3.40.
Ceres 1.24., 5.1.23. dryasok 1.9.
Clementia druidák 1.28.
Clementia-templom 4.6.15. Egeria 1.4.
Concordia lásd még Homonoia 4.2.15., Eileithyiàk 1.1.
5.2.29., 5.2.40. epikureus isten 5.2.26.
Cyllarus 5.2.29. Epona Regina 2.40.
cyllenei isten 5.2.26. Eros 1.27.
daimonioi 5.1.29. Faunus 1.9.
dea, deus 1.5., 1.25., 1.26. fetialisok 4.3.23.
Dea Roma lásd Róma istennő Fides
520 MUTATÓK

Fides-szentély 4.2.14. Iuppiter Capitolinus 3.53., 5.2.23.

Fortuna Iuppiter dapalis 1.24.
Fortuna Augusta 3.74. Iuppiter Dolichenus
Fortuna Conservatrix 2.37. Iuppiter Elicius 1.4.
Gaia 1.1. Iuppiter Latiaris 5.2.23.
Gé 5.2.12. Iuppiter Optimus Maximus 1.16., 2.39.,
genius 4.3.8., 4.3.18., 4.4.18.1., 4.4.18.2.,
genius candidatorum 4.1.44. 5.2.34., 5.2.38.
genius commerci et negotiantium Iuppiter Optimus Maximus Depulsor
4.1.43. 1.17.
genius legionum Pannóniáé (?) 5.2.38. Iuppiter Optimus Maximus Dolichenus
genius loci 2.37. 1.35.
genius populi Romani 5.2.38. Iuppiter Territor 5.1.23.
genius provinciáé Pannóniáé superioris Iuppiter Tonans
3.43. aedes Tonantis Iovis 3.55.
collegium genii provinciáé Pannóniáé Knuphis 3.16.
superioris 3.43. Krisztus, Christüs 1.43.
genius turmae 2 . 4 0 . Christi milites 1.45.
gigasok, gigászok 1.13. Lar Familiáris 3.9.
Gynaikeia 1.9. Lares Compitales 1.11.
halotti szellemek lásd Dii manes Lares Militares 2 . 3 9 .
Hector 5.2.29. Lárvák 5.2.26.
Heliogabalus 1.34. Leda 5.2.29.
Hélios lásd Nap Létó 1.1.
Héra 1.1. Liber 5.2.21.
Hercules, Héraklés 2.10., 4.1.17., 4.3.13., locus
5.2.16., 5.2.21., 5.2.26. locus deo 2 . 3 9 .
aedes Herculis Musarum 3.55. Luna 1.5., 3.62., 5.1.38.
Hercules Invictus 1.19., 4.4.9. (?) Magna Mater 1.34.
Héraklés oszlopai 3.19., 4.6.19. manes 4.6.5.
Homonoia lásd még Concordia 5.2.1. Mars 1.4., 1.6., 1.24., 1.28., 2.39., 4.2.18.,
Hygia, Hygieia 5.1.2., 5.1.28., 5.2.8., 5.2.29.
Apollini et Hygiae sanctissimis ... Mars Gradivus 1.4.
templum 3.75. Mars templom 5.2.5.
Apollini et Hygiae ... porticus 3.76. Mars Ultor 1.13., 5.2.14.
Ianus 5.2.26. aedes Martis Ultoris 3.55., 4 . 3 . 8 .
Ianus temploma 5.2.43. Medusa 5.2.29.
Ianus Quirinus 4.3.8. Mercurius 1.28., 1.29., 4 . 4 . 1 9 .
inferi 4.1.42. Mercurius Augustus 3.42.
Isis Minerva 1.28., 5.2.38.
Isis Augusta 1.36., 1.37. templum divi Augusti ad Minervám
Ituna 1.30. 2.19., 4.3.20.
Itunus 1.30. Mithras
Iuno 1.24., 5.2.26. Deus Sol Invictus Mithras 2 . 3 9 .
Iuno Regina 4.3.17., 4.3.18., 5.2.38. Moirák 1.1.
Jupiter, Iuppiter 1.1., 1.4., 1.5., 1.24., Nap, Sol, Hélios 1.1, 3.62., 5.1.38., 5.2.12.
1.28., 3.53., 4.1.6., 4.6.4., 5.1.2., 5.2.23., Sol Invictus 2 . 3 9 .
5.2.26., 5.2.29., 5.2.37. Nemesis 1.20.
 ISTENEK, ISTENNŐK, MITOLÓGIAI ALAKOK, LÉNYEK, VALLÁSI INTÉZMÉNYEK 521

Nemesis Augusta 1.21., 1.22., 4.4.6., Sibylla-versek 4.6.12.

4.4.10. Silvanus 1.24., 1.29.
Neptunus 4.2.18. Silvanus Viator 1.31.
Neptunus-basilica 3.62. Sol lásd Nap
nymphae, nimfák 1.9., 5.2.39. Sphinx
Nox Dea 5.2.39. Sphinx Augusta, Sphinges Augustae
numen, numina 5.2.42. 1.38.
omnia numina 1.32. Steropes (cyclops) 5.2.29.
verba numinis sui 5.2.39. summa divinitas 1.47.
Olympos 5.2.26. Szír Istennő lásd Dea Syria
Ops Consivia 1.5. sztoikus isten 5.2.26.
Orion 5.2.29. Theos Hypsistos 1.41.
Orpheus 1.9. Tellus 1.5.
Palikoi istenpár 4.1.13. Temese 5.2.29.
Pallas 5.2.29. Terra Mater Genetrix 4.4.20.
Palladion 1.34. Tritonia 5.2.29.
Phoibos, Phoebus 1.1., 5.2.29. Veiovis 1.5.
Quies Venus 5.2.26.
Quies Aeterna 2.25. Venus Erycina temploma 4.3.23.
Quirinus 1.4., 5.2.21. Venus szentélye Rómában 3.53.
Roma, Róma istennő 5.2.1. Venus Victrix 4.1.44.
Roma temploma 3.62. Vesta, Vesta-szüzek 1.4., 1.11., 1.13.,
Urbs Roma 4.6.29. 1.23., 1.24., 1.34., 5.1.2., 5.2.18., 5.2.29.
Sabis 3.21. Vesta oltára 4.6.4.
Salambo 1.34. Virgo Vestalis Maxima 4.6.26.
Salius-papok 1.4. Victoria
Sarapis, Serapis Signum Victoriae 3.43., 5.2.39.
Sarapis-ünnepek 4.2.25. Victoria Augusti 2.39.
Serapis Hypsistos 1.32. Volcanus, Vulcanus 1.18., 5.1.38., 5.2.26.
Saturnus 5.2.26. praetor sacris Volkano (sic!) faciundis
aedes Saturni 3.55. 4.5.3.
Securitas 2.30. Zeus 5.1.8., 5.2.12.
Securitas Perpetua 2.25. Zeus Deimatios 5.1.23.
Sibylla-könyvek 1.11. Zeus olympiai szobra 4.2.19., 5.2.23.
 FÖLDRAJZI NEVEK (VÁROSOK,
TARTOMÁNYOK, NÉPNEVEK, FOGALMAK)

Abdéra 1.42. Algidum 5.1.12.

Abella3.18. allobrox 4.6.12.
aborigok 4.2.1., 5.1.29. Alpok 4.3.12., 4.3.24., 4.6.12., 5.1.36.,
Achaia, achaiok, achaiaiak, achiv 4.1.47., 5.2.47.
5.1.33., 5.2.28., 5.2.29. Alsium 5.1.31.
Actium 2.11., 4.3.8., 4.6.6., 4.6.34., 5.2.6., Amisus, amisusiak 3 . 4 1 .
5.2.18. Andania 4.1.47.
Adria, Adriai-tenger 2.32., 4.3.4., 4.6.6., Ankyra 1.41.
4.6.14., 4.6.18., 5.2.5. antemnaebeliek 5.1.2.
aequusok 4.2.5., 4.3.24., 5.1.31. Antiochia, Antiocheia 2.13., 4.4.28.,
Aesernia 4.3.3. 5.2.28.
Aetolia 3.53. Antinoupolis 3 . 6 1 .
Aezanae 5.2.15. Antium 2.3., 5.1.31., 5.2.10.
Africa, africaiak 1.5., 2.2., 2.11., 2.12., 3.3., Apameia 4.1.12.
3.17., 3.18., 3.19., 3.26., 4.2.4., 4.2.15., Aphrodisias, aphrodisiasbeliek 1.27., 5 . 2 . 1 .
4.2.20., 4.3.14., 4.6.4., 4.6.6., 4.6.14., Appenninek 4.1.8., 5.2.5.
4.6.18., 5.1.30., 5.1.31., 5.1.33., 5.2.5., apuliaiak 2.3.
5.2.26., 5.2.43., 5.2.47. Aquileia 3.52., 5.2.43.
ager Teuranus 1.8. Aquincum 1.20., 3.74., 3.81., 4.1.39.,
Aigospotamos 2 . 1 . 4.1.46., 4.3.18., 4.3.20., 4.4.4., 4.5.10.
Aigyptos, Aegyptos, Egyiptom, Aquitania, aquitánok 4.3.8., 5.1.33.,
egyiptomiak 2.1., 2.11., 2.36., 3.16., 5.1.36.
3.17., 3.19., 3.22., 3.26., 3.56., 4.1.7., Arabia, arabok 2.1., 3.20., 3.26.,
4.2.25., 4.3.21., 4.3.25., 4.6.6., 4.6.10., Aragua, araguai 4 . 2 . 2 6 .
4.6.14., 5.1.33., 5.1.39., 5.2.20., 5.2.33., Arca, Arcea 5.2.40., 5.2.43.
5.2.47. Ardea 4.2.5., 5.1.2.
Aiobaigiaecus 4.3.22. Argos 1.5.
Aithaleia 3.23. Aricia 5.1.31.
Aithiopia lásd Etiópia Ariminium 4.6.18.
Alba, albaiak 1.4., 1.10., 4.3.24., 5.1.2. Armenia, armenek, armeniaiak 2 . 1 . , 4.3.8.,
Alba folyó 4.1.13. 4.3.23., 4.6.14., 5.1.30., 5.2.5., 5.2.16.,
Alba hegy, Albai-hegy 3.53., 4.3.3. 5.2.28., 5.2.47.
albanusok 2.1., 2 . 1 1 . Arretium 4 . 6 . 1 1 .
Alesia 4.3.24. Arsinoé 3.14., 3.28., 4.6.14.
Alexandria, Alexandreia, alexandriaiak Asculum 4.3.3.
3.19., 3.56., 4.2.21., 4.2.25., 4.3.8., Asia, Kis-Ázsia 1.41., 2.1., 2.2., 2.3.,
4.6.5., 5.1.39., 5.2.5., 5.2.26., 5.2.28., 4.1.7., 4.2.15., 4.3.3., 4.6.4., 4.6.14.,
5.2.47. 4.6.24., 5.1.33., 5.2.13., 5.2.15., 5.2.19.,
Alexandrina civitas 4 . 3 . 2 1 . 5.2.21., 5.2.28.
 FÖLDRAJZI NEVEK (VÁROSOK, TARTOMÁNYOK, NÉPNEVEK, FOGALMAK) 523

Aspendos 4 . 2 . 1 9 . Caesarea 5.2.43.

Asturia, asturok 4.6.25., 5.1.40. Caiav (?) 4.4.14.
Athén, athéniek 1.42., 3.26., 4.3.24., calagurrisiak 2.32.
5.1.15., 5.1.16., 5.1.18., 5.2.26. Calatia 3.53.
Attika, Attica, attikai 4.6.19., 5.1.18., calchedóniak 4.2.24.
5.2.29. Caledonia 5.1.31.
Augusta Emerita 5.1.40. Camerium 4.3.24.
Auximum 3.53. Campania 1.7., 2.3., 4.1.8., 4.3.3., 4.6.4.,
Babilon 3.22., 3.26., 5.1.2.
Bacchias 3.28., 3.29. Cane 3.20.
Baetica, Baitica 3.17., 4.1.21., 5.1.33., Cannae 2.3.
5.1.40. Cantabria 4.3.8.
barbárok 2.26., 3.26., 3.81., 4.1.31., Cappadocia lásd Kappadokia
4.3.13., 4.6.19., 5.1.2., 5.1.29., 5.1.37., Capua 4.1.8., 4.2.16., 4.6.4., 4.6.18.
5.2.18., 5.2.26., 5.2.43., 5.2.47. Caralis 4.1.28.
basternák 2.26. Carnuntum 4 . 4 . 1 8 . 1 .
Bathinus folyó 4 . 3 . 1 3 . Carnuntum Illyriorum oppidum 3 . 8 1 .
Becare 3.20. Karnuntum 4.4.18.2.
belgák 5.1.36. Carrhae 5 . 1 . 3 1 .
Beneventum 4.6.18. Carseoli 4.3.3.
Berenice, Bereniké 3.20., 3 . 6 1 . Carthago lásd Karthágó
Berytos 5.2.28. Caudium 2.3.
Betavos 2.17. Charax 3.20.
bistoni (értsd: thrák) lásd még Thracia chattus 5.2.29.
5.2.29. Chios 4.2.4.
Bithynia 1.47., 3.60., 4.1.13., 4.1.47., Cibyra 5.2.1.
4.4.24., 4.6.21., 5.1.33., 5.2.13. Cilicia, ciliciaiak, Kilikia 4.1.8., 4.2.19.,
Boius, boiusok 4.3.20. 4.3.10., 4.6.14., 5.1.30., 5.1.33.
Bononia 4.6.17. cimberek 4.1.13., 4 . 2 . 1 .
Bosporos, bosporosiak 2 . 1 . , 4 . 3 . 1 0 . Ciminius-hegy 5.1.31.
Boviae 5.1.31. Ciprus, Cyprus 3.18., 5.1.33.
breunusok 4 . 3 . 1 2 . Cisauna 4.6.2.
Brigetio 1.35.(?), 2.20., 3.81., 3.75., 3.76., civitas Urbinatis Mataurensis 4 . 6 . 2 5 .
4.1.31., 4.4.13., 4.4.14., 4.4.15., 4.4.16., Claudius-hegy (Mons Claudius) 4 . 3 . 1 3 .
4.5.9. Clivus Publicus 3.53.
Brit-tenger 5.1.33. Constantinopolis 3.51.
Britannia, britanniaiak, britannok 4.3.25., Contrapollonospolis Maior 2.36.
5.1.30., 5.1.36., 5.2.26., 5.2.47. Cora 5.1.31.
Brixia 4 . 6 . 3 1 . Corioli 5.1.31.
Brundisium 5.2.8. Corniculum 5.1.31.
Bruttium 4.1.8. Cottonara 3.20.
bruttiusok 2.3. Creta, Kréta 4.6.14., 4.6.21., 5.1.32.,
Byzancium 3.17. 5.1.33.
Byzantini, bizánciak Crustumerium 5.1.13.
Byzantinorum rei publicae impendia crustumiumbeliek 5.1.2.
3.60. Cumae 2.3., 4.2.13., 4.3.4.
caeninaiak 5.1.2. Cunabria 5.2.11.
caerebeliek 4 . 4 . 1 . Curia 1.14., 3.53.
524 MUTATÓK

Curicta 4.6.14. fons Caeruleus 3.56., 3.57.

Cyrena 4.6.21. fons Curtius 3.56., 3.57.
Daci, dákok 4.3.8., 5.2.5., 5.2.29. fons Salutis 3.76.
interprex Dacorum 2.22. Forum Iulium (Fréjus) 2 . 1 1 .
Dalmatia, delmaták 2.11., 4.3.8., 4.3.12., Civitas Foroiulensium 4.5.7.
4.3.13., 5.1.33., 5.2.18. Földközi-tenger 2.32.
Danuvius, Duna 2.5., 2.11., 4.3.13. föníciaiak 1.3.
ripa Danuvii 4.3.14. frankok 2.14.
Delminium 4.3.12. Fregellae 1.5., 4.2.16., 5.1.31.
Delphoi 3.18., 4.4.23. frígek lásd Phrygia
desidiates 4.3.13. Fucinus-tó 3.56., 5.2.5.
Dikaiarcheia 3.23. Fundi 3.53.
Dindymon 5.2.29. Gabii 5.1.2.
Dravus 4.3.12. Gades 3.19., 4.6.14.
druidák 4.3.23., 5.1.38. Galéria tribus 2.39., 4.5.4., 4.6.28.
Dulca 4.4.14. Gallecia 4.6.25.
Duna lásd Danuvius Gallia, gallok, gallus (lásd még Keltika)
Durios 5.1.40. 1.5., 1.28., 2.11., 2.14., 3.81., 4.3.8.,
Egyenlítő 5.1.34. 4.3.23., 4.4.1., 4.6.4., 4.6.6., 4.6.13.,
Elba 4.3.8. 4.6.14., 4.6.18., 4.6.19., 5.1.4., 5.1.30.,
Elephantine 3.16., 5.1.33., 5.1.36., 5.1.37., 5.2.5., 5.2.8.,
Eleusis 4.3.23., 4.4.22. 5.2.43., 5.2.47.
Élis 5.1.4., 5.2.29. Aquitania 5.1.33.
Emonienses 3.68. Gallia cornata 4.3.24.
Enna lásd Henna Gallia Narbonensis, Narbonensis 3.19.,
Epirus, epeirosi 4.1.14., 4.6.14., 5.1.33. 4.3.24., 4.5.5., 4.5.7., 4.6.25., 4.6.35.,
Ephesos, Ephesus, ephesosbeliek 1.27., 5.1.33.
3.60., 4.4.22., 5.1.14., 5.2.13. splendidissima provincia Gallia
Eravisci, eraviscusok Narbonensis 4.6.24.
civitas Eraviscorum 4.3.17., 4.3.18. Lugdunensis 5.1.33.
Etiópia, Aithiopia 3.16., 5.1.39. Gangra 5.2.12.
Etruria, etruszkok 1.7., 2.3., 2.11., 3.71., Garuna folyó 5.1.36.
4.2.13., 4.3.3., 4.3.4., 4.3.5., 4.3.24., Gavii 1.5.
4.6.4., 4.6.12., 5.1.2., 5.1.28., 5.1.31. Gaza 3.21.
Eulaeus 3.20. gebbaniták 3.21.
Euphrates, Euphrates 2.1., 2.5., 2.11., gepidák 2.26.
3.20., 3.22., 4.3.25., 5.1.31. Germania, germánok 2.1., 2.11., 2.12.,
Európa 2.2., 4.3.3. 2.32., 4.3.8., 4.3.13., 4.3.23., 4.6.14.,
Eurymedón 4.2.19. 5.1.33., 5.1.38., 5.2.28., 5.2.43.
Euxeinos 2.1. Germania inferior 5.1.33.
Faesulae 4.3.3., 5.1.31. Germania superior 5.1.33.
Falerii 4.2.16. Gesoriacum 5.1.31.
ferentinumiak 1.10. Gothi, gótok 1.46.
Fidenae, fidenaebeliek 1.5., 5.1.2. Görögország, görögök 1.9., 2.1., 2.2., 2.3.,
Florentia 4.6.4. 2.4., 2.12., 3.18., 3.26., 4.2.4., 4.6.14.,
fons 5.1.4., 5.1.7., 5.1.8., 5.1.14., 5.1.16.,
fons Albudignus 3.56. 5.1.29., 5.2.13., 5.2.15., 5.2.21., 5.2.23.
 FÖLDRAJZI NEVEK (VÁROSOK, TARTOMÁNYOK, NÉPNEVEK, FOGALMAK) 525

görög nyelv 4.3.10., 4.3.23., 4.6.19., 4.3.2., 4.3.3., 4.3.4., 4.3.24., 4.6.4.,
5.1.33., 5.2.5., 5.2.23., 5.2.26., 4.6.6., 4.6.7., 4.6.8., 4.6.14., 4.6.18.,
5.2.28. 4.6.20., 4.6.31., 4.6.34., 4.6.35., 5.1.1.,
grauthungusok 2 . 2 6 . 5.1.4., 5.1.7., 5.1.14., 5.1.26., 5.1.30.,
Grumentum 4.3.3. 5.1.31., 5.1.33., 5.1.40., 5.2.5., 5.2.13.,
Halys 2 . 1 . 5.2.43., 5.2.47.
Hellas 2.2., 3.16., Italica 4 . 4 . 1 .
hellének lásd görögök Iudaea 3.21., 4.5.6., 5.2.28.
Henna 4.1.8., 4.1.10., 4.1.13. Iuliopolis
Heptanoma 3.14. oppidum Iuliopolis 3.20.
Heracleia, Hérakleia 3.47., 4.1.13. Jeruzsálem 1.41.
Hérakleidés 3.28. Kallaika 5.1.40.
Herculaneum 3 . 1 8 . kantabrosok, kantaberek 2 . 1 . , 5.1.40.
hercyniai hegylánc, hercyniai rengeteg Kappadokia, Cappadocia, kappadokiaiak
5.1.31. 2.1., 4.6.10., 4.6.14., 5.1.30., 5.2.28.
hermundulusok 2 . 1 5 . Kaprianos hegy 4 . 1 . 1 3 .
Hermupolis, hermupolisi kerület 2.33., Karanis 2.28., 3.13.
4.1.27. Karia 5.2.33.
Hermupolis Magna 4.1.27. karpok 5.2.47.
Hermupolis Maior 4.1.27. Karthágó, Carthago, karthágóiak 1.5., 2 . 1 . ,
hiberek 2 . 1 1 . 4.2.15., 4.6.5., 4.6.15., 5.1.30., 5.1.40.,
Hiera Nésos 3.28. 5.2.47.
Hispánia, hispaniaiak 1.5., 1.7., 2 . 1 1 . , 3.6., Kastalón 5.1.40.
3.18., 3.53., 4.2.16., 4.3.24., 4.6.9., Kecskemocsár 5.2.2.
4.6.13., 4.6.14., 4.6.18., 4.6.19., 5.2.5., keltibérek 5.1.40.
5.2.16. Keltika, kelták 2 . 1 . , 5.1.33., 5.1.36.
Hispánia citerior 3.19. Kemmenon hegység 5.1.36.
Hispánia Tarraconensis 5.1.33. Kilikia lásd Cilicia
Hispánia ulterior 5 . 2 . 2 1 . Kolchis 2 . 1 .
Hydreuma, Hydreumata 3.20. komanaiak 3.39.
Apolló Hydreumája 3.20. Kommagéné 4.3.10.
Nóvum Hydreuma 3.20. Koptos, Coptus 2.33., 3.20.
Vetus Hydreuma 3.20. Korinthos 1.5., 4.6.15., 5.1.14., 5.1.30.
Ibér 5.1.40. Kós 4.2.4.
Ibéria 2.1., 4.3.10., 5.1.33., 5.1.36., 5.1.40. Kythnos 3.26.
Ide 5.2.29. lakedaimonok lásd még Sparta, spártaiak
Ilium 4.3.23. 5.1.16.
Illyricum, illyrek 2.1., 2.30., 3.81., 4.1.7., Laodikeia, laodikeiabeliek 1.34., 4.4.23.
4.3.8., 4.3.12., 4.3.13., 4.6.14., 4.6.20., Lapiteae 1.32.
5.2.47. Latíum, Latinus, Latini, latinok 2.1., 2 . 1 1 . ,
India, indusok 2.3., 3.20., 3.26., 4.3.8. 3.59., 4.1.3., 4.2.15., 4.2.16., 4.2.17.,
Interamnium 4.6.4. 4.3.3., 4.3.5., 4.3.24., 5.1.28., 5.1.30.,
Isthmos 5.2.5. 5.1.31., 5.2.29.
Istros 2 . 1 . latin nyelv 4.6.19., 5.2.5.
Itália, Itália, itáliaiak, italicusok 1.3., 1.7., laviniumiak 1.10.
1.10., 2.1., 2.2., 2.11., 3.3., 3.19., 3.38., Lavinius folyó 4.6.18.
3.40., 4.1.8., 4.1.9., 4.1.17., 4.1.19., Leontino 3.17.
4.2.11., 4.2.13., 4.2.14., 4.2.15., 4.2.16., Lesbos 4.6.14.
526 MUTATÓK

Libya 2.1., 2.2., 2.5., 4.3.25. Naxos 3.26.

Libya Cyrenaica 5.1.33. neacyndon 3.20.
Ligér folyó 5.1.36. Neapolis, Nápoly 2.3., 5.1.7.
Liguria 2.1., 5.1.36. Neapolis (Paphlagóniában) 5.2.12.
Liternum 4.6.5. Nemausus 4.5.5., 4.5.7., 4.6.25.
Lougei, lougeiek 4.3.22. Neocaesarea 3.39.
Luca 4.6.13. Nequinum 4 . 2 . 8 .
Lucania, lucanusok 2.3., 4.3.3., 4.3.24., Nestos 3.28.
4.6.2. Nicomedia, Nicomédia 1.47., 3.60.,
Lugdunon 5.1.36. 5.2.13., 5.2.44., 5.2.47.
Lusitania, Lysitania, lysitánok 3.6., 5.1.33., Nikaia 5.2.13.
5.1.40. Nílus 1.44., 3.15., 3.16., 3.20., 3.22.,
Lycia 4.3.23. 4.6.14.
Macedonia, Makedonia, makedónok 2 . 1 . , Nitrias 3.20.
2.2., 2.3., 4.1.20., 4.2.24., 4.3.13., Noiga 5.1.40.
4.3.23., 4.6.14., 5.1.32., 5.1.33., 5.2.8. Nola 4.1.8., 5.2.14., 5.2.18.
Marcomanni, markomannok 1.44., 5.2.47. nomádok 2 . 1 .
marsusok 2.3., 4.3.3. Noricum 4.3.12.
Massalia 5.1.36. Nóvum Hydreuma 3.20.
Mauretania 4.6.14. Nuceria 4.1.8., 4.3.3., 4.6.18.
Mauri, maurusok, mórok 1.5., 1.44., 2 . 1 1 . , Numantia, numantiaiak 2 . 1 . , 4.2.12.,
4.3.25., 4.6.14. 4.2.13., 5.1.30., 5.1.31.
Maurusia 2 . 1 . Numidia 4.6.5., 5.1.33., 5.2.23.
Mediolanum 1.47., 3.69., 4.4.12., 5.2.47. Oasis Minor 3 . 3 1 .
Meinaia 3.24. Ókeanos, Óceán 2.5., 3.26., 4.6.14.,
Melsos folyó 5.1.40. 5.1.36., 5.1.40.
Memphis 3.16., 4.3.21. Ocelis 3.20.
menapiai, menapiusok 5.1.37., 5.2.47. Ocriculum 4.3.3.
Metapontum 4.1.8. Oelia 3.6.
Mezopotámia 5.2.47. Olympia 4.6.7., 5.1.4.
Misenum 2.11., 2.32., 4.4.11. Zeus olympiai szobra 4 . 2 . 1 9 .
Modura 3.20. Olympos 5.2.26.
Moesia2.11., 3.60., 4.3.14. Ostia 2.3., 3 . 1 9 .
Mogentiana 4.4.20. portus Ostiensis 3.56.
Mogontiacum, Mogentiacum 2.14., 4.4.17. Oxyrhynchos 3.11., 3.12., 3.31., 4.1.45.
morinusok 5.1.37. Pados, Padus, Pó 2 . 1 .
Munda 4.6.14. paelignusok 2.3., 4.3.3.
Mons Albanus lásd Albai-hegy Palaestina 4.3.10., 4.3.25.
Mutina 4.1.8., 4.6.18. Pamphylia 4.2.19.
Muza 3.20. Pannónia, pannoniaiak, pannonok 2.10.,
mysek 5.2.32. 2.11., 4.3.8., 4.3.12., 4.3.13., 4.3.14.,
Mytiléné 4.2.13. 5.2.38.
Naissum 4.2.20. Pannónia inferior 2.19., 4.3.20.
Narbón 5.1.36. Pannónia superior 4 . 4 . 1 0 .
Narbonensis lásd Gallia Paphlagonia, paphlagoniaiak 2 . 1 . , 5.2.12.
Narbónitis 5.1.36. parthusok 1.44., 2.13., 2.19., 3.22.,
Narnia 4.2.8. 4.3.23., 4.6.14., 4.6.20., 5.2.5., 5.2.40.
Nauportus 4 . 3 . 1 3 . Patala 3.20.
 FÖLDRAJZI NEVEK (VÁROSOK, TARTOMÁNYOK, NÉPNEVEK, FOGALMAK) 527

Patavium, pataviumiak 3.53., 4 . 6 . 3 1 . Rhenus, Rajna 2.5., 2.10., 4.3.8., 4.6.14.,

Paternités 2 . 3 3 . 5.1.33., 5.2.16., 5.2.29.
Pella 5.2.29. Rhodanus, Rhone 4.6.14., 5.1.36.
Pelusium 4.6.14. Rhodos, Rhodus 4.3.23., 4.4.22., 5.1.34.,
Pergamon, Pergamum 3.60., 5.1.30., 5.2.29.
5.2.13., 5.2.15., 5.2.21., 5.2.29. Róma, Római Birodalom, rómaiak 1.2.,
Perusia 4.6.17. 1.4., 1.5., 1.8., 1.10., 1.23., 1.34., 1.41.,
perustae 4 . 3 . 1 3 . 1.43., 1.48., 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.,
Perzsia, perzsák 2.3., 2.14., 2.26., 5.2.40., 2.9., 2.10., 2.11., 2.12., 2.13., 2.15.,
5.2.43., 5.2.47. 2.19., 2.26., 2.32., 3.22., 3.27., 3.30.,
Pharos 4.6.14. 3.36., 3.38., 3.39., 3.46., 3.47., 3.48.,
Pharsalos, Pharsalus 3.15., 4.6.14. 3.52., 3.53., 3.55., 3.56., 4.1.8., 4.1.9.,
phasimónbeliek 5.2.12. 4.1.13., 4.1.19., 4.1.25., 4.1.26., 4.1.30.,
Phasis 2 . 1 . 4.2.1., 4.2.4., 4.2.5., 4.2.9., 4.2.10.,
Philadelphia 3.28. 4.2.11., 4.2.13., 4.2.14., 4.2.15-, 4.2.16.,
Philippi 3.55., 4.3.8., 4.6.14. 4.2.18., 4.2.20., 4.3.1., 4.3.2., 4.3.3.,
Philopatór 3.13. 4.3.4., 4.3.5., 4.3.6., 4.3.8., 4.3.10.,
Phoenicia 5.1.33. 4.3.13., 4.3.19., 4.3.20., 4.3.23., 4.3.24.,
Phthóchis 3 . 1 1 . 4.3.25., 4.4.12., 4.6.1., 4.6.4., 4.6.5.,
Phrygia, phrygök 1.9., 4.2.26., 5.2.33. 4.6.6., 4.6.7., 4.6.9., 4.6.11., 4.6.12.,
Picentia 4.3.3. 4.6.13., 4.6.14., 4.6.15., 4.6.16., 4.6.17.,
Picenum, picenumiak 2.3., 4.3.3., 5.2.8. 4.6.18., 4.6.20., 4.6.32., 4.6.34., 5.1.1.,
pisidák 5.2.32. 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.1.5-, 5.1.7., 5.1.8.,
Pireneusok, Pyréneusok 4.6.18., 5.1.36. 5.1.9., 5.1.11., 5.1.12., 5.1.13., 5.1.14.,
Pisaurum 3.53. 5.1.15., 5.1.16., 5.1.17., 5.1.18., 5.1.20.,
5.1.21., 5.1.22., 5.1.23., 5.1.25., 5.1.28.,
Planasia 5.2.16.
5.1.30., 5.1.31., 5.1.32., 5.1.33., 5.1.37.,
Plarasa, plarasaiak 1.27., 5.2.1.
5.1.40., 5.2.1., 5.2.2., 5.2.3., 5.2.5.,
Poetovio 4.5.8.
5.2.8., 5.2.10., 5.2.12., 5.2.13., 5.2.14.,
pomptinusi mocsarak 5.2.5.
5.2.15., 5.2.17., 5.2.18., 5.2.20., 5.2.21.,
Pontus, pontusiak 4.4.24., 4.6.14., 4.6.21.,
5.2.23., 5.2.24., 5.2.26., 5.2.27., 5.2.28.,
5.1.33., 5.2.5., 5.2.28., 5.2.47.
5.2.29., 5.2.40., 5.2.43., 5.2.44., 5.2.47.
Popiónion 3.23.
Porta Trigemina 3.53. Rubrum mare lásd Vörös-tenger
Potentia 3.53. sabinok 2.1., 4.1.8., 4.3.3., 5.1.2., 5.1.4.,
Praeneste, praenestebeliek 3.18., 4.4.1., 5.1.5.
4.6.4., 4.6.7., 5.1.7., 5.1.31. Sabota 3 . 2 1 .
Prusa 3.60. Saguntum 3.18.
Psóbthis 3 . 3 1 . sakák 5.2.32.
punok 2.1., 2.3., 4.1.8., 4.2.10., 4.6.4. Sala 1.20. (?)
Puteoli 3.19., 3.46. salassusok 4.3.8.
Pyréné, Pyréné hegység 5.1.36., 5.1.40. Samnium, samnisok 2 . 1 . , 2.3., 4.2.13.,
quinquagentanusok 5.2.47. 4.3.3., 4.3.24., 4.6.2., 5.1.31.
Raetia 4.3.8. Sapphar 3.20.
Ravenna 2.11., 2.32. Sardinia 1.7., 3.6., 4.1.22., 4.2.4., 4.6.14.,
Regillus-tó 5.1.31. 4.6.18., 5.1.33.
Rhegium 2.27., 4.6.18. Sarmatae, szarmaták 1.46., 2.14., 4.3.25.
Rhénos 5.1.36. Saserna 3.6.
Satricum 5.1.31.
528 MUTATÓK

Savaria 1.17., 3.42., 3.69., 3.70., 3.81., Tarans 5.2.29.

4.1.44., 4.4.7., 4.4.9. Tarentum, tarentumiak 2 . 1 . , 4.2.16., 4.4.2.
fines Savariensium 3.68. tarpeji szikla 5.2.5.
statio Savariensis 1.22. Tarrakón 5.1.40.
Save 3.20. Tarsos 4.2.13.
Savus 4.3.12. Taurasia 4.6.2.
scythák 4.3.8. Taurus 2 . 1 .
Segovia 3.67. Tempe völgy 4.6.14.
Seleucia Zeugmae 1.35. Tergeste 4.3.13.
senonok 4.6.4. Terton Epa 2.33.
Serdica 1.52., 2.30., 3.30., teucrok 1.5.
Sergia 3.70. Thapsus 4.6.14.
Sicilia 1.7., 2.1., 3.17., 3.19., 3.26., 4.1.8., Thasos 4.6.5.
4.1.9., 4.1.13., 4.2.14., 4.3.8., 4.6.7., Thebais 2.36.
4.6.14., 4.6.18., 4.6.25., 4.6.35., 5.1.30., Theogenés Philopatór 3.13.
5.1.33., 5.2.6., 5.2.29. Theón 3 . 3 1 .
Sicilia (britanniai falu) 5.2.43. Thessalia, thessaliaiak 2.3., 4.6.6., 4.6.14.,
sigamberek 4.3.8. 4.6.16.
Sigerus 3.20. Thessalonica 4.1.20.
sikelosok 5.1.29. Thisbé 3.32.
Sinuessa 3.53. Thomna 3 . 2 1 .
Sirmium 1.49., 2.27. Thracia, thrákok, Thrax lásd még bistoni
Siscia 4.3.13. 2.1., 2.11., 2.18., 2.26., 4.1.8., 4.3.13.,
Smyrna 5.2.15. 4.6.14., 5.1.30., 5.1.32., 5.2.5., 5.2.43.
soénosok 4.2.26. Trebellica 5.2.43.
Soknopaei Nésos 3.28. Thulé 5.1.34.
Sparta, spártaiak lásd még lakedaimonok Thurii 4.1.8.
4.1.47., 4.3.24., 5.1.4., 5.1.8. Thysdrus 5.2.43.
Spoletium 4.6.4. Tiberis 1.1., 1.7., 1.44., 2.12., 3.53., 3.62.,
Spondill(—) 4.2.15., 5.1.2., 5.2.5., 5.2.9.
statio Spondill(—) 1.39. Tibur 5.1.7., 5.1.31.
Stonii 1.5. Tifernum 3 . 7 1 .
Stratonikeia, stratonikeiaiak 3.36. Tigris 3.20., 4.3.25.
Strymon 5.2.29. Tisicheos 4.1.27.
suebusok 4.3.8. Toletenses castellani, toletumiak 4.3.22.
Suessa Pometia 5.1.2. totteanosok 4.2.26.
Sulmo 4.6.4. Traianopolis 2.18.
Susa 3.20. Transpadani 4.3.24.
Susarrus 4.3.22. Trier, Treveri 3.35., 3 . 8 1 .
Syedra 4.6.14. Trogodyticum 3.20., 3.24.
Syéné 3.16., 5.1.39. Trója 5.2.29.
Syrakusai 4.1.13. Tusculum 4.3.24., 4.4.12., 5.1.31.
Syria, Szíria, syriaiak, szírek 1.34., 2 . 1 . , Tyros 3.46.
2.11., 3.22., 4.1.8., 4.1.11., 4.1.12., Tyrrhénia 3.23.
4.2.18., 4.6.6., 4.6.10., 4.6.13., 5.1.30., ucennusok 4.3.12.
5.1.33., 5.2.28., 5.2.42., 5.2.43. Umbria, umberek 2.3., 2.11., 4.2.8., 4.3.3.,
Syriatici milites 2 . 1 3 . 4.3.4., 5.1.29., 5.1.31.
Tabae 5.2.1. uticaiak 4 . 4 . 1 .
 FÖLDRAJZI NEVEK (VÁROSOK, TARTOMÁNYOK, NÉPNEVEK, FOGALMAK) 529

Veii, veiibeliek 1.5., 4.2.5., 5.1.2. vlandulusok 2.26.

Velabrum 5.2.5. Vocontiusok
Venetia 3.53. res publica Vocontiorum 4.5.5.
Venusia 4.6.18. volscusok 4.2.5., 4.3.24., 4.6.6., 5.1.2.,
Verulae 5.1.31. 5.1.31.
Vesuvius lásd Vezúv Voltinia tribus 4.5.5., 4.5.7., 4.6.21.,
Vetus Hydreuma 3.20. 4.6.30.
Vezúv 4.1.8. Volturnus folyó 4.6.4.
Vibo 4.6.18. Vörös-tenger 3.20., 3 . 6 1 .
vicus laci Fundani 5.2.4. Zegrenses 4 . 3 . 1 9 .
vindelicusok 4.3.8., 4.3.12. zsidók 1.39., 1.40., 1.41., 1.42., 4.3.23.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK
A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN,
ÜNNEPEK, JOGI FOGALMAK

a sacris 4.6.26. agoranomia 3.39.

abdicatio 5.2.24. agoranomos 5.1.23.
accensi 5.1.13. agrícola 3.48., 4.2.3.
acclamatio 5.2.34., 5.2.40. Agrippa fürdője 3.62.
Acta Urbis 5.2.40. ala, alae 2.11., 4.5.1.
actarius 2.30. ala I Augusta Ituraeorum 2.19.
actio 1.46. ala I civium Romanorum 2.19.
actor rerum privatarum nostrarum sive ala I Flavia Augusta Britannica milliaria
procurator 3.47. 2.19.
Ad Sabinum 3.27. ala I Flavia Augusta Britannica milliaria
aditus 3.78. civium Romanorum 4.3.20.
adlectio, adlectus lásd még allectus ala I Flavia Gaetulorum 4.3.20.
adlectus inter praetorios 4.6.30. ala I Pannoniorum 4.3.14.
decurioni adlectus 4.5.3. ala I Praetoria civium Romanorum 2.19.
adósrabszolgaság 4.2.7. ala I Thracum Mauretaniae 2 . 3 6 .
adószedők 4.1.13. ala I Thracum veterana sagittariorum
adscriptio 4.2.24. 2.19.
advenae 4.3.24. ala I Tungrorum Frontoniana 2.16.
aedes 1.32. ala I Ituraeorum 2.17.
aedilicius 3.42., 3.74. ala Contariorum 3.79.
aediliciis honoribus functus 4.4.8. ala Frontoniana 4.3.20.
aedilis, aedilisek (lásd még agoranomia) ala Herculiana 2.33.
1.7., 3.53., 4.4.2., 4.4.9., 4.6.34., 5.1.12., ala Longiniana 4.6.30.
5.1.13., 5.2.5. alea 2.13.
aedilis curulis 4.2.8., 5.1.12., 5.1.14., aleitourgésia 3.39.
5.1.21., 5.2.16. alienigeni 4.3.24.
aedilis plebis 4 . 6 . 2 1 . alimentum 4.1.47.
aidilis 4.6.2. pretium alimentorum 4.1.47.
aedilitas 4.4.3. államforma 5.1.7., 5.1.8., 5.1.9.
ob honorem aedilitatis 4.4.5. allectus lásd még adlectio, adlectus
aerarium lásd még államkincstár, fiscus allectus inter tribunicios 4.6.24.
4.6.32. államkincstár lásd még aerarium, fiscus
aerarium militare 2.32. 4.2.20., 5.1.7., 5.1.33.
aerarium populi, aerarium populi ambitio 4.6.31.
Romani 4.3.23., 5.1.12. amicitia 4.3.23.
démosios tón Rhómaión 1.41. amicitia et societas 4.3.23.
quattuorvir ab aerario 4.5.5. amicitia ... populi Romani 4.3.8.
aeternitas 5.2.48. amicus
agora 4.2.19., 5.2.24. discipulus et amicus optimus 4.5.4.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK... 531

amphitheatrum 3.53. ars pictoria 4.1.38.

amphitheatrum novum 3.58. artabé 2.33., 3.13.
amphora 4.2.2. as 4.2.1.
ancilla, ancillae 4.1.2., 4.1.26., 4.3.7. asabés 4.2.19.
annona 3.27., 4.2.18. asylia 4.4.23.
annonae divisio 3.27. ateleia 3.39., 4.4.23.
annonaria pensitatio 2.30. atiutor (sic!) praepositi sacrae monetae
publica annona 2.12. 4.1.34.
res annonaria 3.80. atrium 3.63.
urbis annonaeque cura 4.2.17. atrium Libertatis 3.53.
antigraphos 3.31. auctoritas 4.1.17., 4.6.32., 5.1.16., 5.1.20.
antistratégos lásd propraetor augurok lásd oiónistai
anthypatos lásd proconsul Augustalia 5.2.14.
apeleutheros lásd libertinus augustalis 3.75., 3.76., 4.4.15.
apodytérion 4.2.4. augustalis coloniae Aquincensium
apographé 3.29. 4.1.39.
apoikia 5.1.29. augustalis municipii Brigetionensium
apotheosis 5.2.24. 4.1.31.
aqua lásd még vízvezetékek 3.67. auspicium 5.1.13.
Aqua Anio Nova; Aqua Anio Novus autokratór lásd imperátor
3.56., 3.57. auxiliares 2.26.
Aqua Claudia 3.57. auxilium, auxilia 2.12., 2.32.
cura ... aquarum ... 5.2.9. Aventinus 1.4., 3.53., 4.2.12., 4.2.15.,
aquilex 3.60. 5.1.2., 5.1.12., 5.1.18.
ara, arae bagaudák 5.2.47.
ara aeiustate (sic!) conlapsa 5.2.35. balneum lásd még fürdő és thermae 3.77.
manibusque suis omnes exornarent aras balnea libertinorum 4.6.5.
5.2.39. balneolum angustum 4.6.5.
aranykoszorú (aurum coronarium) 5.2.41. basilica 2.12., 3.63., 5.2.44.
arbitrium 5.1.13. basilikoi 2.34.
arca frumentaria 3.27. beatudo 3.80.
archidikastés 3.31. bellum, bella
hiereus kai archidikastés 3.31. bella servilia 5.1.30.
archisynagogus Iudaeorum 1.39. externa iustaque bella 5.1.30.
archón lásd még consul, praefectus 3.32., beneficiarius, beneficiarius consularis
4.2.19., 5.1.9., 5.2.24. 5.2.38.
archontes 4.4.22., 5.2.32. ex beneficiario consulari 4.4.7.
archos 1.27. beneficium 2.30., 3.41., 4.3.21., 4.4.28.,
arena 3.44. 4.6.5., 4.6.21.
Argiletum 1.4. benevolentia 1.47.
aries, arietes 2.12. bibliophylakion 3.12.
Armilius oszlopcsarnoka 3.53. bibliotheca 3.63.
Ariminum 3.53. porticus cum bibliotheca Latina
arisztokratikus államszervezet, Graecaque 3.55.
arisztokrácia 5.1.7., 5.1.8. bírók, bíróságok, bíráskodás 4.2.15.,
armatura 2.12. 4.2.16., 5.1.39.
armigeri 2.32. honorum possessio 3.27.
ars bellica 2.12. boulé lásd még gerusia, senatus, synedrion
532 MUTATÓK

1.27., 3.14., 3.36., 4.4.22., 4.4.24., charta 3.22.

4.6.1., 4.6.35., 5.1.19., 5.1.23. cheiristés 3.14.
bómos 4.2.19. cheirotechnés 3.45.
caelebs 3.30. chiliarchos lásd tribunus militum
Caelius domb 5.1.2. chrématistés 3 . 3 1 .
caementum 1.16. circus, cirkusz 3.44., 3.53., 4.2.4., 4.6.4.,
caerei táblák 4 . 4 . 1 . 5.1.2., 5.1.32., 5.2.44.
Caesariani 1.45. cisterna 4.6.5.
Caesarianae possessiones 1.45. civilitas 4.6.34.
Campus Martius 2.12., 4.2.16., 5.1.9., civis Romanus, cives Romani, cives 4 . 1 . 1 . ,
5.1.22., 5.2.19., 5.2.24. 4.1.3., 4.3.1., 4.3.20., 4.4.3., 4.4.21.,
capitatio 4.2.27. 5.1.16.
Capitolium 3.53., 3.55., 4.1.8., 4.2.10., civis Romana, cives Romanae 4.3.6.,
4.2.12., 4.2.14., 4.2.15., 4.2.16., 4.3.24., 4.3.7.
4.6.3., 4.6.4., 4.6.6., 5.1.2., 5.1.31., cives Romani consistentes ... 1.18.
5.2.5., 5.2.23. cives Romani consistentes Carnunti
captivitas 4.3.24. intra leugam 4 . 4 . 1 8 . 1 .
caritas dominorum 4.1.17. cives Romani consistentes Karnunti
carroballista 2.12. (sic!) intra leugam 4.4.18.2.
castella unius urbis cives 4 . 6 . 3 4 .
castra praesidio competenti munita civitas 2.29., 4.4.24., 4.6.32., 5.1.15.,
atque castella 3 . 8 1 . 5.1.17.
castellanus Alexandrina civitas 4 . 3 . 2 1 .
castellani Toletenses 4.3.22. armata civitas 2.12.
castra Asiae civitates 5.2.21.
castra aestiva 2.10., 2.32. civitas Eraviscorum 4.3.17., 4.3.18.
castra hiberna 2.32. Civitas Foroiulensium 4.5.7.
castra praetoria 3.44. civitas libera et foederata 3 . 4 1 .
castra praesidio competenti munita civitas Urbinatis Mataurensis 4 . 6 . 2 5 .
atque castella 3 . 8 1 . defensio civitatis 3.27.
castrorum filius 5.2.23. oriundus civitate Miseni 4 . 4 . 1 1 .
causaria 2.30. peregrinae civitates 4 . 3 . 1 .
causarius 2.30. praefectus civitatium duarum Boiorum
censor 2.16., 3.53., 3.57., 4.1.26., 4.2.9., et Azaliorum 4.3.14.
4.4.1., 4.4.24., 4.6.2., 4.6.35., 4.6.37., civitas Romana lásd még római polgárjog
5.1.7., 5.1.12., 5.1.13., 5.1.25., 5.2.5., 4.1.3., 4.3.1., 4.3.21., 4.4.3.
5.2.9. foedera et civitas Romana 4 . 3 . 2 4 .
iudicium censorum 4.6.37. promissa civitas Latio 5.1.30.
censoriae tabulae 5.1.13. clades
census 2.30., 4.1.25., 5.1.12. clades Lolliana 4.3.8.
centigranium 3.17. clades Variana 2.32., 4.3.8.
centumvirek 4 . 2 . 1 . classis, classes 2.11., 2.32.
centuria 2.15., 2.36., 4.2.8., 5.1.9., 5.1.19., symmoria 5.1.22.
5.1.25. dassicus 2 . 1 9 .
lochos 5.1.6., 5.1.9., 5.1.19., 5.1.22. clementia 1.47., 1.48.
centuno 2.9., 2.10., 4.3.13., 5.1.22., clerici 4.1.29.
5.2.28. clientela 4.3.22.
centuno legionis 1.15., 2 . 2 5 . cognomen 4.3.13.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK...
patris patriae cognomen 5.2.10.
cognomentum 4.6.37.
cohors, cohortes 2.12., 2.15., 2.32., 3.16.,
4.3.13., 4.4.28., 4.5.1., 5.1.27., 5.1.32.,
5.1.39., 5.2.34., 5.2.43.
auxilia cohortium 2 . 1 1 .
cohors I Alpinorum 4.3.20.
cohors I Alpinorum equitata 2.19.
cohors I Alpinorum peditata 2.19.
cohors I Augusta Praetoria Lusitanorum
equitata 2.36.
cohors I Campanorum voluntariorum
2.19.
cohors I Flavia Cilicum 2.36.
cohors I Germanorum 4.5.8.
cohors I Lusitanorum 2.19., 4.3.20.
cohors I (milliaria) Nova Severiana
Surorum sagittariorum 5.2.42.
cohors I Montanorum 2.19., 4.3.20.
cohors I Noricorum 2.19., 4.3.14.
cohors I Thracum 5.2.35.
cohors I Thracum Germanica 2.19.
cohors I Thracum civium Romanorum
2.19.
cohors II Augusta Nervia Pacensis
milliaria Brittonum 4.3.20.
cohors II Asturum et Callaecorum 2.19.
cohors II Augusta Thracum 2.19.
cohors II Hispanorum 4.5.8.
cohors III Batavorum 2.19.
cohors III Lusatanorum 2.19., 4.3.20.
cohors VII Breucorum 2.19.
cohors milliaria nova Severiana
Gordiana Surorum sagittariorum
2.40.
cohortes urbanae 2 . 1 1 .
cohortes vigilum 4.6.20.
praetoriae cohortes 2.10., 2 . 1 1 .
sagittariorum cohortes 3.20.
collegium 5.1.26.
aeram funem ertsd aerani funerum
4.1.40.
collegia illicita 3.40.
collegia tenuiorum 3.40.
collegium centonariorum 3.76.
collegium fab rum (et) centonariorum 1.17.
praefectus collegii fabrum (et)
centonariorum 3.42.
533
collegium genii provinciáé Pannóniáé
superioris 3.43.
magistri collegii genii provinciáé
Pannóniáé superioris 3.43.
scribae collegii (genii provinciáé
Pannóniáé superioris) 3.43.
collegium iuventutis 1.19.
collegium pontificum 5.1.14.
collegium XVvirum 1.23.
eranus 3.41.
Collina-kapu 4.6.4.
colonia, coloniae, coloniák 2.11., 3.53.,
4.2.14., 4.2.15., 4.4.1.
colonia Aquincensium 1.20., 4.1.39.,
4.1.46.
colonia Augusta Nemausensium 4.5.5.
colonia Brigetionensium 4.4.16.
colonia Claudia Savariensium 1.17.,
3.42., 3.69., 3.70., 4.1.44., 4.4.7.,
4.4.9.
colonia Flavia (sic!) Sisciensium 4.4.10.
coloniaalapítás 4.1.26.
colonia Poetoviensium 4.5.8.
colonus, colonusok 4.2.15., 4.2.27.
paroikos 4.2.26.
Colosseum lásd amphitheatrum novum
comes 4.1.20.
comites provinciarum 3.51.
comitia, comitium lásd még népgyűlés
4.2.16., 4.4.2.
comitia tributa 4.6.8.
commentarium, commentarius 4.1.47.,
4.3.19., 5.1.34.
commercium
genius commercii et negotiantium
4.1.43.
Compitalia 3.9., 4.2.2.
concubina 4.1.36.
condicio 4.1.47.
peregrinae condicio 4 . 3 . 2 1 .
peregrinae condicionis homines 4.3.23.
conductor VHI(octavarum) 4.1.43.
servus conductoris Vlll(octavarum)
4.1.43.
congius 4.2.2.
conliberta 4.1.39.
conscripti 4.4.3.
consilium 4.1.25., 5.1.2.
534 MUTATÓK
consortium 3.35.
constitutio, constitutiones 3.40., 4.1.3.,
4.1.4., 4.4.3., 4.4.25., 4.4.26., 5.1.16.
constitutiones principum 5.1.20.
principalis constitutio 5.1.14.
constitutum, constituta 4.2.17.
consuetudo antiqua 4 . 6 . 5 .
consul, consulok 1.3., 1.7., 1.8., 1.9., 1.11.,
1.12., 2.4., 2.8., 2.15., 2.16., 2.19.,
2.23., 2.30., 2.36., 2.37., 2.40., 3.33.,
3.34., 3.35., 3.37., 3.47., 3.48., 3.49.,
3.50., 3.51., 3.52., 3.57., 3.67., 3.73.,
3.75., 3.76., 3.77., 4.1.8., 4.1.15.,
4.1.26., 4.1.28., 4.1.29., 4.1.40., 4.1.49.,
4.2.1., 4.2.5., 4.2.6., 4.2.8., 4.2.9.,
4.2.10., 4.2.12., 4.2.13., 4.2.15., 4.2.16.,
4.2.20., 4.2.24., 4.2.27., 4.3.2., 4.3.3.,
4.3.6., 4.3.12., 4.3.13., 4.3.19., 4.3.20.,
4.3.22., 4.3.24., 4.4.23., 4.4.26., 4.4.27.,
4.4.28., 4.4.29., 4.6.3., 4.6.4., 4.6.6.,
4.6.7., 4.6.8., 4.6.9., 4.6.10., 4.6.11.,
4.6.12., 4.6.13., 4.6.14., 4.6.17., 4.6.18.,
4.6.24., 4.6.25., 4.6.27., 4.6.34., 4.6.35.,
4.6.37., 5.1.1., 5.1.7., 5.1.9., 5.1.11.,
5.1.12., 5.1.13., 5.1.16., 5.1.18., 5.1.25.,
5.1.28., 5.1.31., 5.1.33., 5.2.5., 5.2.6.,
5.2.8., 5.2.9., 5.2.12., 5.2.14., 5.2.16.,
5.2.17., 5.2.18., 5.2.20., 5.2.24., 5.2.41.
archön, archönes 5.1.9., 5.2.24.
consol 4.6.2.
consul designatus 4.6.29., 5.2.11.
consuljelölt 5.2.26.
hypater 3.61.
hypatos 3.36., 3.72., 4.4.22., 5.1.22.
presbeutes hypatikos 5.1.40.
consularis 4.6.10.
consularis aquarum 3.37.
vir consularis 4.1.17.
contubernalis 4.1.30.
contubernium, contubernia 2 . 1 2 .
conubium 2.19., 4.3.20.
conventus 4.1.25.
conventiculum 1.47., 1.48.
convivium 4.1.38.
Corneliusok 4.6.8.
corpus 1.47.
corpus piscatorum et urinatorum 5.2.39.
sacerrimus corpori 5.2.39.
crimen 3.27.
crypta 3.79.
cubitus 3.15.
cura 3.27., 3.49., 5.1.14.
cura carnis 5.1.26.
cura frumenti comparandi 3.27.
cura operum publicorum, viarum,
aquarum, alvei Tiberis, frumenti
populo dividundi 5.2.9.
deorum iniuria dis curae 5.2.37.
tutela sive cura 4 . 1 . 1 9 .
curator, curatores 3.40., 4.1.19., 5.1.13.
curator civitatis Urbinatis Mataurensis
4.6.25.
curator civium Romanorum 4 . 4 . 2 1 .
curator viae Salariae 4 . 6 . 2 5 .
curia, Curia, curiae 3.33., 3.34., 3.44.,
4.2.7., 4.4.26., 4.4.29., 4.6.14., 5.1.9.,
5.1.14., 5.1.23., 5.1.24., 5.2.3., 5.2.10.,
5.2.19., 5.2.39., 5.2.40.
nominatus ad curiam 4 . 4 . 2 8 .
phratriai 4.6.1., 5.1.9., 5.1.23.
curialis, curiales 2.27., 4.4.27.
custos armorum 1.16.
cymbalum 1.7.
csillagászat 5.1.35.
De officio proconsulis 3.40.
De manumissionibus 4.1.24.
decaprotus 3.27.
decemviri 5.1.12., 5.1.14., 5.1.18.
dekadarchia 5.1.19.
decemviri stlitibus iudicandis 4.6.22.,
4.6.24., 4.6.25., 4.6.27.
decretum 4.4.3., 5.1.20.
decreta patrum 5.1.24.
decretum decurionum 3.65., 3.66.,
4.3.14., 4.4.5., 4.5.3., 4.6.28.
decretum decurionum Aquincensium
4.4.4.
patrum decretum 4 . 5 . 1 .
senatus decreta 4.1.17.
decurio 2.18., 2.29., 4.3.1., 4.4.2., 4.4.3.,
4.4.24., 4.4.25., 4.4.26.,
decurio Aquincensium equo publico
4.5.10.
decurio Brigetionensium 2.20., 4 . 4 . 2 1 .
decurio coloniae Aquincensium 4.1.46.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOKA KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK. 535

decurio coloniae Brigetionensium démosios geórgos 3.29.

4.4.16. denarius, dénár 2.10., 3.21., 3.46., 4.1.30.
decurio coloniae Claudiae Savariensium denotatio 3.50.
1.17., 1.37., 3.42., 3.79., 4.4.7., 4.4.9. denuntiatio 1.52.
decurio coloniae Flaviae (sic!) deportatio 4.1.19.
Sisciensium 4.4.10. destrictarium 3.65.
decurio coloniae Poetoviensium equo deverticulum 3.20.
publico 4.5.8. devotio 1.5.
decurio coloniae eiusdem 4 . 5 . 8 . diaconus 1.45.
decurio municipii Brigetionensium 1.35. diadalmenet lásd még triumphus 5.1.31.,
(?), 4.4.13., 4.4.14., 4.4.15. 5.1.32., 5.2.5., 5.2.14., 5.2.40.
decurio municipii Brigetionensium a diadéma 4 . 1 . 1 1 .
militiis qui equestrem militiam petiit diastrómata 3.12.
4.5.9. dictator 4.6.6., 4.6.7., 4.6.8., 4.6.10.,
decurio municipii Karnuntinensium 4.6.14., 4.6.15., 4.6.18., 4.6.37., 5.1.12.,
4.4.18.2. 5.1.13., 5.1.31., 5.2.4., 5.2.5.
decurio municipii Mogentiacensium dictum 5.1.13.
4.4.17. dies dedicationis 3 . 7 1 .
decurio municipii Mogentianensium dies imperii 5.2.30.
4.4.20. dies nativitatis 5.2.39.
decurio alae Augustae Ituraeorum 2.17. dignitas 4.1.17., 4 . 6 . 3 1 .
decuriones municipii Aquincensium dignus
3.74. digna ... vota 5.2.39.
decurioni adlectus 4 . 5 . 3 . dignus maioribus 5 . 2 . 2 1 .
ex genere decurionum 4 . 4 . 2 8 . dikastés 5.1.23.
ex V(quinque) decuriis 4.5.7. dioecesis 4.4.27., 4.6.25.
decurionatus diribitorium 4.2.17.
decurionatus onera 4.4.27. disciplina 1.48., 2.10., 3.9.
honorárium decurionatus 4.4.24. conditor disciplinae militaris
decus firmatorque 4.1.48.
decora magistratuum 4.3.24. disciplina castrorum 2.12.
dedicatio disciplina spectaculorum 5.1.26.
dies dedicationis 3 . 7 1 . vetus disciplina 2 . 1 3 .
dediticius, dediticii 4 . 1 . 1 . , 4.1.3. discipulus
deductus, deducti discipulus et amicus optimus 4.5.4.
deductus coloniam Claudiam Disputationes 4.4.25.
Savariensium 3.69., 3.70. divites 3 . 5 1 .
deésis 4.2.26. dolia 3.8.
dekadarchia lásd decemviri dologház 4.6.4.
delictum 4.1.24. mezei dologházak 4.1.8.
delubrum, delubra 1.51., 5 . 2 . 2 1 . dominium 4.1.2., 4.1.3.
démarchia 4.6.35. dominus, domini 4.1.3., 4.1.4., 5.2.40.,
démarchos lásd néptribunus 5.2.46.
démarchikés exousia lásd tribunicia Caritas dominorum 4.1.17.
potestas orbis totius dominus 5.2.48.
demokratikus államszervezet 5.1.7., 5.1.8., donativum, donativa 2 . 1 2 .
5.1.33. doulos lásd még mancipium, rabszolga,
démos 1.27., 3.36., 3.72., 4.2.19. servus és threptoi 4.1.45., 4.2.19.
536 MUTATÓK

drachma 3.45., 4.1.45., 4.2.19., 4.2.22., lovagok 1.45., 4.1.25., 4.1.26., 4.2.15.,
4.2.23., 4.6.19., 5.2.14., 5.2.18. 4.2.16., 4.3.2., 4.5.1.
drachma Augusta 4.1.27. equo publico, equo publico donatus
dromedarius 2.36. 4.5.3., 4.5.4., 4.5.7., 4.5.8., 4.5.10.
duplicarius, duplikarios 2.33. equestrem militiam petiit 4.5.9.
duumvir 3.74., 4.4.3., 4.4.15. equestris ordinis princeps 4 . 6 . 3 1 .
duovir 3.66. equites 2.12., 2.19., 5.1.13.
duoviri iure dicundo 3.65. eques legionis I Adiutricis Piae Fidelis
duumvir iure dicundo 1.17., 1.37., 2.38.
4.4.3., 4.4.10. equites loricati 2.12.
duumvir municipii Aquincensium Equites Singulares Augusti 2.18.
4.3.18. eques vexillarius 2.40.
duumvir quinquennalis 1.17., 1.20., sevir equitum Romanorum 4.6.22.
4.3.14., 4.4.10. sévir turmae I equitum Romanorum
duumviratus 4.4.3. 4.6.23.
Ilviri municipii Flavii Segoviensium equitus 2.36.
3.67. eranus, aeranus lásd collegium
dux, duces 1.46., 2.30. erdők 4.1.6.
hostilium nationum duces 4.3.24. eretnekek 1.50.
dynastai 4.2.26. esquiliaei kapu 4.6.4.
ecclesia 1.47., 4.1.29. Esquilinus 4.3.23., 5.1.2.
ekklésia 3.36., 5.1.19. etesiae 3.20.
ecclesiastici 1.49. ethisma 5.1.19.
edictum 1.14., 1.46., 4.1.17., 4.2.24., euergetés
4.3.1., 4.3.6., 4.4.3., 5.1.14., 5.1.16., euergetés tou tón anthrópón genous
5.1.20., 5.2.7. 5.2.22.
edictum Carbonianum 3.27. eunuchok 1.34., 1.46.
magitratuum edicta 5.1.16. eunus 4 . 1 . 1 1 .
educatrix clarissimi viri 4.1.38. evocado 1.5., 1.23.
emporitica 3.22. exactor, exactores 2.29.
empticus 4.1.33. exactio
enfyteuticaria 4.1.22. exactiones publicae 3.49.
enktésis 4.4.23. excusatus, excusati 4.6.37.
eparchia lásd provincia excusatio 3.27.
eparchos 2.33. exégétés 5.1.39.
eparchos orous Bereneikés 3.45. exemplar testamenti 4.1.30.
epikureusok 5.2.26. exemplum, exempla 4.1.17., 4.3.19.,
epistratégia 3.14. 4.3.24.
epistola, epistula 1.48., 4.1.47., 4.3.1., honestissimum exemplum 5.2.31.
4.3.19., 5.1.16., 5.1.20. exercitium 2.12.
epistola militaris 2.14. exercitus 2.12., 2.13.
epistole 3.36., 3.39. gladiátori exercitus 5.1.30.
manumissio per epistulam 4.1.3. pater exercituum 5.2.23.
Epitomae 3.27. expedido 4.3.20.
epitropos lásd procurator expedido Cantábrica 3.55.
epoikion 3.28. exploratores 2.13.
eques Romanus, equites Romani lásd még exta 1.32.
extraordinarius 2.4.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK... 537

fabrica (armorum) 5.2.44. Forum Boarium 1.23.

fama 5.2.21. Forum Romanum 1.3.
familia Caesaris 1.46. Forum Traiani 3.38.
famuli 4.1.29. Latin Forum(unk) 5.2.29.
fasces 4.6.8., 5.1.11. fossa 2.10.
Faunusok 4.2.1. földgömb 5.1.34.
felicitas földművelés, földművesek 4.1.6., 4.1.9.,
virtus felicitasque imperatoris 5.2.48. 4.2.3., 5.1.38., 5.2.47.
felügyelők 4.1.7., 4.1.14., 4.2.2. földrajz 5.1.35.
felségsértési törvény lásd lex maiestatis főpap 4.6.19.
fényűzés, fényűzést korlátozó törvény frumentarius 2.23., 4.2.26.
5.2.5. frumentum
Feriae Latináé lásd Latinai heortai 4.3.5. praefectus frumenti dandi ex senatus
Fetialis 5.1.23. consulto 4.6.21.
filius, filia cura ... frumenti populo dividundi 5.2.9.
filia naturális 4.1.39. fugitivarius 4.1.49.
filius legitimus 4.1.39. funditor, funditores 2.12., 2.13.
filius naturális 4.1.39. fundus 3.9.
filozófus 4.1.30., 5.1.8. furnus 4.1.40.
fiscus lásd még aerarium, államkincstár fustibalus 2.12.
1.45., 1.47., 3.38., 4.2.20. fürdő lásd még balneum, thermae 4.1.25.
tributa et vectigalia populi et fisci gabona, gabonaosztás, gabonaellátás,
4.3.19. gabonaszállítók lásd még annona
fistulae 4.1.26., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.18., 4.3.6.,
plebeiae fistulae 4.6.5. 4.6.14., 4.6.15., 5.2.5., 5.2.6., 5.2.19.,
flamen 4.4.20. 5.2.47.
flamen coloniae Augustae galiarius 2.12.
Nemausensium 4.5.5. gallus háború 4.4.1.
flamen dialis 1.4., 1.11. gastra 1.32.
flamen divi Claudii 1.17., 4.4.10. gens lásd még ius gentis, ius gentium
flamen divi Hadriani 4.5.3. ex genere decurionum 4.4.28.
flamen divorum omnium 4.3.14. gentilicium, gentilicia
flamen provinciáé Narbonensis 4.5.5., Romána ... gentilicia 4.3.23.
4.5.7. geochuntos 2.28.
Floralia 3.44. geometria 5.1.35.
flotta 5.2.47. geórgos 4.2.26.
foedus lásd még szövetség, szövetségesek, gerusia lásd még boulé, senatus, synedrion
socii 4.3.23. 4.6.35.
foedera et civitas Romana 4.3.24. gladiátorok 4.1.1., 4.1.8., 4.1.49., 5.1.30.,
foedera antiqua 4.6.32. 5.2.34., 5.2.43.
foedus antiquum 4.3.24. gladiátori exercitus 5.1.30.
forum, Forum 1.7., 1.44., 4.2.1., 4.2.7., glória 4.3.24.
4.2.10., 4.2.14., 4.2.16., 4.3.23., 4.6.3., gnómon 3.16.
4.6.4, 4.6.6., 4.6.9., 4.6.13., 5.1.31., gradus 1.46.
5.1.32., 5.2.19., 5.2.24., 5.2.25., 5.2.26., grammateus 2.31., 3.14., 3.29.
5.2.29. basilikos grammateus 3.11.
Forum Augustum 1.13., 3.62. gymnasiarchia 3.39.
forum cum aede Mártis Ultoris 3.55. gynaikai pros hetairismon 3.45.
538 MUTATÓK

gyámság, gyám 4.1.19. íjászok 5.2.8.

hadifoglyok lásd még obses 4.1.6. ilé lásd turma
hadijelvények 4.6.12. imaginifer 2.24.
hajók, hajózás 4.1.6., 4.1.30., 4.3.6., immúnis caeriarensis 2 . 2 1 .
5.2.47. immunitás 2.29.
halálbüntetés 5.1.7. impendium, impendia 3.60.
halastavak 4.1.6. Byzantinorum rei publicae impendia
haruspex, haruspices 1.51., 1.52., 5.2.43. 3.60.
hasta 2.13. imperátor 1.12., 2.16., 2.19., 2.30., 3.57.,
hemina 4.2.2. 3.73., 4.3.20., 4.6.19., 5.1.20., 5.2.11.,
heres, heredes 2.20., 2.24., 4.1.30., 4.1.36., 5.2.12., 5.2.16., 5.2.40., 5.2.41.
4.1.40., 4.3.6., 4.4.11., 4.4.21. arche autokratór 5.1.19.
hieraticus 3.22. autokratór 3.61., 3.72.
hiereus virtus felicitasque imperatoris 5.2.48.
hiereus kai archidikastés 3.31. impérium, imperia 2.10., 2.11., 4.2.18.,
hippalus 3.20. 5.1.16., 5.1.20.
hippikoi andres lásd lovagok dies imperii 5.2.30.
hódos Hadriané 3.61. fines imperi 4.6.32.
honesta missio 2.19., 2.24., 2.30., 4.3.20. iuris imperia 3.30.
honor 4.3.1., 4.4.3., 5.1.14. maiestas imperii 3.55.
Augusti honor 5.2.21. providens imperi sui maiestatem
honorárium decurionatus 4.4.24. finesque eius ampliavit 5.2.39.
honorarius 5.1.14. rationarius imperii 5.2.7.
ius honorárium 5.1.14. incendium 3.73.
honos, honores 3.71., 4.4.25., 4.6.21., incolae 4.4.3.
4.6.32., 5.1.16. indulgentia 1.48., 2.30., 3.41., 4.3.21.,
aediliciis honoribus functus 4.4.8. 4.4.24.
honos aedilitatis 4.4.5. indulgentia principális 4.3.19.
ius adipiscendorum in urbe honorum infamia 4.1.19.
4.3.24. infimi 3.48.
moderátor honores suos 4.6.32. ingenuus, ingenui 4.1.2., 4.1.3.
omnibus honoribus functus 4.4.6. iniuria 4.1.17., 4.6.5.
omnibus muneribus et honoribus deorum iniuria dis curae 5.2.37.
patriae suae perfunctus 4 . 4 . 1 1 . inlicium 5.1.13.
horoszkóp 5.2.40. inscriptio 4.6.32.
hospes 4.1.41. insignia
horreum, horrea 3.80. insignia patrum 4.3.24.
hospitium 4.3.22. insignia triumphorum 3.55.
hostiae 1.32. triumphalia insignia 5.2.37.
hőforrások 4.1.6. Institutiones 3.40.
hypatos lásd consul institutum 4.6.5.
hypéretés 3.31., 5.1.23. instructio 3.49.
iaculum 2.12. instrumentum
Ianiculum 4.6.4. instrumenti genus vocale et semivocale
Ianiculus 5.1.2., 5.2.20. et mutum 4.1.7.
Ianus-templom (Rómában) 1.4. intercessio joga 5.1.7.
idiologos 5.1.39. interdictum 4.1.19.
ignis 3.79. interpres 4.1.29.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOKA KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK.. 539

interpretatio 1.52., 3.47., 3.51., 4.1.22., ius publicum 5.1.15.

4.1.29., 4.2.27., 4.4.27. ius Quiritium 4.1.25., 4.2.17., 4.3.6.,
interprex (sic!) 4.3.21., 5.1.15.
interprex Dacorum 2.22. ius ím liberorum 4.2.17.
interregnum 5.1.5. ius respondendi 5.1.16.
interrex 4.6.7. ius tutoris 4.4.3.
mesobasileus 5.1.9. latin jog, latin jogúak 4.1.1., 4.1.3.,
intributio 2 . 2 9 . 4.3.6., 4.3.7.
iudex, iudices 1.46., 1.48., 4.4.3. senatorum in urbe ius 4.3.24.
iudicium, iudicia iussus 4.4.3.
iudicia publica 3 . 4 0 . iustitia 5.1.15.
iudicia maiestatis 5.2.37. játékok 4.2.18.
iudicium censorum 4.6.37. jóspapok 4.2.8., 4.2.9.
iugerum 3.32., 4.2.6., 4.2.11., 4.2.14. Kaisarianoi hymeteroi 4.2.26.
Iulianus-naptär 1.10. Kalendárium Septimianum
Iulius-pärt 5.2.6. vilicus Kalendarii Septimiani 4.1.44.
iuniores 2.12. keresztények 1.42., 1.43., 1.44., 1.45.,
iurisdictio 4.4.3., 5.1.21. 1.46., 1.47., 1.48., 1.49.
ius 4.3.1., 4.4.3., 5.1.15. király, királyi hatalom 4.1.8., 4.1.11.,
aequum inter omnes cives ius 4.6.5. 4.1.12., 4.2.8., 4.2.12., 4.2.14., 4.3.3.,
alieni ius 4.2.27. 4.3.13., 4.3.23., 4.6.1., 4.6.3., 4.6.7.,
alienum ius 4.1.4. 4.6.8., 4.6.12., 4.6.14., 4.6.16., 5.1.1.,
iura libertorum 4.4.3. 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.1.5., 5.1.7., 5.1.8.,
iura naturalia 5.1.16. 5.1.9., 5.1.11., 5.1.12., 5.1.14., 5.1.18.,
iuris consulti 5.1.16. 5.1.28., 5.1.31., 5.1.32., 5.1.33., 5.1.39.,
ius adipiscendorum in urbe honorum 5.2.2., 5.2.18., 5.2.23., 5.2.25., 5.2.28.,
4.3.24. 5.2.32., 5.2.43., 5.2.45.
ius Aelianum 5.1.14. reges socii 4.3.9.
ius civile 4.1.2., 5.1.14., 5.1.15., 5.1.16., rex2.11.
5.1.17. socii reges 2 . 1 0 .
ius civile Romanorum 5.1.15. kléruchia 3.13.
ius commune 5.1.17. kocsihajtók, kocsiversenyek 3.44.
ius edicendi 5.1.20., 5.1.21. kollybistiké trapéza 3.25.
ius exuendi ordinis 4.6.37. kosmétés
ius gentis 4.3.19. kosmétés tés poleós 3 . 1 1 .
ius gentium 4.1.2., 4.1.3., 4.1.4., 4.3.7., kómé Philopatór 3.13.
5.1.15., 5.1.17. körülmetélés 1.40.
ius honorarium 5.1.14., 5.1.16. köztársaság lásd még res publica 4.6.5.,
ius itus actus aditus ambitus item aquae 5.1.7., 5.2.6., 5.2.7., 5.2.16., 5.2.27.
4.1.40. kritérion 3 . 3 1 .
ius Latium 4 . 3 . 1 . kybernétés 3.45.
ius Latium maius 4 . 3 . 1 . laciculus 1.32.
ius Latium minus 4 . 3 . 1 . laconicum 3.65.
ius naturale 4.1.3., 5.1.15., 5.1.16., lancea 2.13.
5.1.17. laographos 3.29.
ius personarum 4.1.2. praktór laographias 3.28.
ius postliminii 4 . 3 . 1 . latifundium 4.1.9.
ius privatum 5.1.15. latin jog lásd ius Latii
540 MUTATÓK

Latináé coloniariae 4.3.6. legio IIII Scythica 4.6.24.

Latinai heortai (Feriae Latináé) 4.3.5. legio V Macedonica 4.3.14.
Latini 4.3.6. legio VI Gallicana 2.14.
Latini Iuniani 4.1.3. legio VII Gemina 4.6.24.
lectio legio VIII Augusta 4.5.7.
lectio senatus 5.2.9. legio X 2.9.
legatio 3.27. legio XV Apollinaris 3.69.
legátus 2.10., 2.16., 2.19., 3.19., 3.44., legio XX Valéria Victrix 4.6.28.
3.60., 4.3.13., 4.6.18., 5.1.37., 5.2.21. tribunatus legionis 4.5.1.
legátus Augusti iuridicus Asturiae et lenfonók 4.2.25.
Galleciae 4.6.25. levamentarius 3.35.
legátus Augusti pro praetore 2.23., lex, leges 3.50., 3.65., 4.2.20., 4.4.2.,
4.6.29., 5.2.11. 4.4.3., 4.4.26., 4.6.5., 4.6.34., 5.1.14.,
legátus dioeceseos [—] 4.6.25. 5.1.15., 5.1.16., 5.1.17., 5.1.20.
legátus pro praetore provinciáé Asiae leges XII tabularum lásd tizenkéttáblás
4.6.24. törvények
legátus provinciáé Ponti et Bithyniae leges Liciniae Sextiae 4.2.6.
4.6.21. leges Romanis moresque constituit
presbeutés 1.27., 5.1.33., 5.1.40. 5.1.2.
presbeutés stratégikos 5.1.40. leges sacrae 4.6.32.
presbeutés hypatikos 5.1.40. legis actio 5.1.14.
legelők 4.1.6. lex Aebutia 4.2.1.
legio, legiones 1.5., 2.4., 2.11., 2.12., 2.30., lex Aelia Sentia 4.1.1., 4.1.3., 4.1.25.,
4.3.8., 4.3.13., 4.4.28., 4.5.10., 4.6.4., 4.3.6.,
4.6.8., 4.6.18., 4.6.27., 5.1.12., 5.1.33., lex Canuleia 4.2.5.
5.1.37., 5.1.39., 5.1.40., 5.2.8., 5.2.16., lex Cassia 4.6.37.
5.2.20., 5.2.27., 5.2.28., 5.2.43. lex civitatis 4.4.24.
deductae per orbem terrae legiones lex Cornelia 4.3.1.
4.3.24. lex curiata 5.2.27.
genius legionum Pannóniáé (?) 5.2.38. lex Fabia 4.1.49.
Germanicae legiones turbatae 2.10. lex Hortensia 5.1.14., 5.1.16., 5.1.20.
legio I Adiutrix 2.20., 2.21., 2.24., 2.25., lex Icilia 5.1.18.
2.37., 4.4.7. lex Iunia Norbana 4.1.3.
legio I Adiutrix Pia Fidelis 2.22., lex maiestatis 5.2.37.
2.38., 4.4.19. lex Ogulnia 4.2.9.
legio I Adiutrix Pia Fidelis Severiana lex Oppia 4.2.10.
2.23. lex Papia Poppaea 4.2.17.
legio I Adiutrix Severiana 1.16. lex Petronia 4.1.23.
legio II Adiutrix 1.18. lex Pompeia 4.4.24.
legio II Adiutrix Pia Fidelis 2.39., lex Porcia 4.2.8.
3.77. lex pretiis rerum venalium 5.2.44.
legio II Adiutrix Pia Fidelis Severiana lex publica 4.1.40.
2.23. lex Regia 5.1.16.
legio II Adiutrix Pia Fidelis Claudiana lex Saenia 4.6.37.
3.78. lex Valéria de provocatione 4.2.8.
legio II Traiana Fortis 2.36. lex venditionis 4.1.24.
legio III Augusta 4.6.22. lex Visellia 4.3.6.
legio III! 5.2.8. Sulpicius törvénye 4.6.4.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOKA KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK.
libellus 4.2.26.
de famosis libellis 5.2.37.
libellus ad eranous pertinens 3 . 4 1 .
liber, libera 4.1.1., 4.1.2., 4.1.3., 4.1.24.,
4.1.47., 4.3.7.
libertas 4.1.2., 4.1.3., 4.1.29., 4.1.47.
directa libertas 4 . 1 . 2 9 .
merita libertas 4 . 1 . 2 9 .
libertinus 4.1.1., 4.1.3., 4 . 5 . 1 .
apeleutheros 3.31., 5.1.33.
balnea libertinorum 4.6.5.
libertinorum fìlii 4.3.24.
libertus, liberti, liberta, libertae 3.27.,
3.69., 4.1.17., 4.1.19., 4.1.24., 4.1.32.,
4.1.34., 4.1.35., 4.1.36., 4.1.40., 4.1.46.,
4.3.19., 4.3.21., 4.4.3., 4.4.15.
Augusti libertus 4.1.34., 4.1.40.
(Caiae) liberta 4.1.42.
licentia
emancipandi et manumittendi (die festo
cuncti) licentia 4.1.28.
lictor, lictorok 5.1.32., 5.2.5., 5.2.14.
rabduchos 5.1.33.
lignum 4 . 1 . 4 0 .
limitanei 2.26.
limo cinctus 4.4.3.
litterae
exemplum litterarum 1.45.
exemplum sacrarum litterarum 2 . 3 0 .
lochos làsd centuria
locus, loca
electio loci 5.2.31.
loca publica 3.40.
loca terminanda 3.64.
locus datus decreto decurionum 4.4.5.
locus datus decreto decurionum publice
4.5.3.
locus monumenti 3.69.
locus sacer
gaudium omnium locis suscipias
sanctis 5.2.39.
loco curiae sacro urbis 5.2.39.
lorica, loricae 2.12.
equites loricati 2.12.
lovagok, lovagrend làsd még eques
Romanus 4.5.2., 4.6.4., 4.6.8., 4.6.10.,
4.6.35., 5.1.11., 5.1.33., 5.2.5., 5.2.9.,
5.2.18., 5.2.24.
541
equestris ordinis princeps 4 . 6 . 3 1 .
hippikoi andres 5.1.40.
lovasság, lovasok 4.6.14., 5.1.31., 5.1.39.,
5.2.8.
Luceres 4.2.9., 5.1.13.
ludi Romani 5.1.2.
ludi Saeculares 1.11.
ludus, ludi 3.65.
Lupercalia 1.11.
lupercus 4.5.7.
lustrum 4.6.37., 5.2.17.
luxus 4.6.34., 5.1.13.
machairophoros 2.35.
machinátor
malorum machinátor 5.2.44.
mágia 4.1.12.
magister, magistri 1.18., 1.46., 2.20., 3.55.,
4.3.22., 5.1.13., 5.2.44.
magister collegii iuventutis 1.19.
magister equitum 5.1.12., 5.1.13.
magister XVvirum collegii 1.23.
magister officiorum 1.52.
magister populi 5.1.13.
magistri montis 4.4.18.1., 4.4.18.2.
qui magistrat 4.4.19.
magistratus 4.3.1., 4.4.2., 4.6.6., 4.6.18.,
4.6.20., 5.1.7., 5.1.12., 5.1.14., 5.1.24.,
5.2.6., 5.2.18., 5.2.19.
decora magistratuum 4.3.24.
magistratus populi Romani 5.1.21.
magitratuum edicta 5.1.16.
maiestas
iudicia maiestatis iudicia maiestatis
5.2.37.
lex maiestatis 5.2.37.
maiestas imperii 3.55.
maiestas populi Romani 5.2.37.
providens imperi sui maiestatem
finesque eius ampliavit 5.2.39.
maiores 4.3.24.
mancipium lásd még doulos, mancipium,
servus és threptoi 4.1.4., 4.1.7., 4.1.17.,
4.1.22., 4.1.29.
mancipia adscripta censibus 4.1.20.
mandátum, mandata 3.40., 4.1.24.
manipulus 2.2., 2.15.
mansio, mansiones 3.20.
manumissio 4.1.3.
542 MUTATÓK

iusta ac legitima manumissio 4.1.25. monumentum magnum 4 . 4 . 2 1 .

iusta causa manumissionis 4.1.25. monumentum sive sepulcrum 4.1.36.
manumissio inter amicos 4.1.3., 4.1.25., mos, mores 5.1.15., 5.1.16., 5.1.17.
4.1.27. leges Romanis moresque constituit
manumissio per epistulam 4.1.3. 5.1.2.
manumissor 4.1.3. mos antiquus 4.1.17.
manumissus 4.1.3. mos priscus 4.6.34.
manumissus a peregrina 4.3.21. prisci mores 4.3.24.
manus 4.1.2., 4.1.3., 4.1.4. motus, mod 4.6.37.
mariusi polgárháború 4.6.4. domestici motus 5.1.30.
Mars-mező lásd Campus Martius municipium 4.1.49., 4.2.14., 4.4.1., 4.4.2.,
Mars templom 5.2.5. 4.4.3., 4.6.31., 5.2.8., 5.2.31.
Mars Ultor-templom 1.13. municipium Aquincensium 3.74.,
matematikusok 5.2.48. 4.3.18.
mater municipium Bregetionensium (sic!)
mater Augusti et senatus et castrorum 3.75., 3.76.
patriaeque 5.2.38. municipium Brigetionensium 1.35. (?),
mater domini nostri invicti imperatoris 4.1.31., 4.4.13., 4.4.14., 4.4.15., 4.5.9.
Severi Alexandri ... et castrorum municipium Flavium Irnitanum 4.4.3.
5.2.41. municipium Flavium Segoviensium
matrimonium 3.30., 4.1.3., 5.1.15. 3.67.
matrona, matronae 1.7., 1.45., 4.2.10. municipium Karnuntinensium 4.4.18.2.
mediocres 3.48., 4.2.24. municipium Mogentiacensium 4.4.17.
mercator 3.20. municipium Mogentianensium 4.4.20.
mercennarii 4.1.7. municeps 4.4.1., 4.4.12.
meris 3.28. munificentia 5.2.31.
mesobasileus lásd interrex munus, munera 1.50., 2.27., 2.29., 4.1.20.
metrétos 3.24. civilium munerum vacatio 4.4.29.
metrón 3.13. corporalia munera 3.27.
metropolis 3.31. extraordinariorum munerum distributio
militia, militiae 3.48.
equestrem militiam petiit 4.5.9. munera civilia 3.27., 4.4.25.
equestris militiae 4.5.1. municipale munus 3.27.
imaginariae militiae genus 4.5.1. munus publicum 3.27.
mimusszínész 5.2.37. omnibus muneribus et honoribus
ministra, ministrae 1.43. patriae suae perfunctus 4 . 4 . 1 1 .
ministrator 4.1.33. musculi 2.12.
missoria 2.30. mystarion 1.32.
misztériumok 4.3.23. naptâr, naptârreform 1.10., 5.2.5., 5.2.15.
modestia militaris 2.10. nauta 4.5.6.
modius 3.17., 4.2.2., 4.3.6., 5.2.5. names 3.45.
monarchikus államszervezet 5.1.7., 5.1.8. naves
moneta 5.2.44. rostratae naves 2 . 1 1 .
atiutor (sic!) praepositi sacrae monetae navicularius 3.35.
4.1.34. negotians 4 . 1 . 3 1 .
monumentum 3.65., 4.1.30., 4.1.40., genius commercii et negotiantium
4.6.32. 4.1.43.
locus monumenti 3.69. negotiator
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK.. 543

negotiator celeberrimus suariae et oligarchikus állam 5.1.8.

pecuariae 4 . 4 . 1 1 . olympias 4.6.7., 5.1.4.
negotium 4.4.2. onager 2.12.
népgyűlés lásd még comitia, comitium onus, onera
4.1.11., 4.2.12., 4.2.14., 4.2.15., 4.4.2., decurionatus onera 4.4.27.
4.6.3., 4.6.4., 4.6.6., 4.6.8., 5.1.7., 5.1.9., extraordinaria onera 3.37., 3.48.
5.1.22., 5.1.33. tributorum onera 3.81.
népszámlálás 5.2.5. opera publica 1.52.
néptribunus, néptibunusok, tribunus cura operum publicorum ... 5.2.9.
plebis 1.9., 4.2.5., 4.2.6., 4.2.9., 4.2.10., Opiniones, opinio, opiniones 3.27.,
4.2.12., 4.2.14., 4.2.15., 4.2.16., 4.3.2., 5.1.16., 5.1.21.
4.3.13., 4.6.4., 4.6.6., 4.6.8., 4.6.11., opórothéka 4.2.4.
4.6.14., 4.6.25., 5.1.7., 5.1.14., 5.1.23., oppidum 4.4.3.
5.2.14., 5.2.20. Carnuntum Illyriorum oppidum 3.81.
démarchia 4.6.35. oppidum Iuliopolis 3.20.
démarchos 5.1.23. oppidum Tifernum 3.71.
tribuni plebei 5.1.13. opus, opera
tribunus plebis candidatus 4.6.22. opera publica 3.55.
nomisma 3.25. orbus 3.30.
nomos 3.28. orchestra 4.3.23.
Nonae Capratinae 5.2.2. ordo 1.46., 4.4.25., 4.4.26.
notitia 3.49. equestris ordinis princeps 4.6.31.
noxa 4.1.1. ius exuendi ordinis 4.6.37.
numerus 4.1.48. orgiák 1.7.
numerus maritorum 3.30. origó 3.27., 4.2.27.
numerus patriciorum 4.6.37. ornamentum, ornamenta
numerus senatorum 5.1.2. ornamenta decurionalia 4.4.4.
numerus servorum 4.1.17. ornamenta praetoria 4.6.32.
super legitimum numerum 4.4.24. ornamenta triumphalia 4.3.13.
supra numerum 4 . 5 . 1 . ornamenta omnia 3.73.
nuptiae 4.4.3. ornithón 4.2.4.
obeliszk 3.56. ovatio 4.3.8.
obolos 3.45. pactio 4.1.20.
obsequium 3.50. pagos 4.6.1.
obsequia publica 4.4.26. palaestra, palaistra 3.63., 4.2.4.
obses, obsides lásd még hadifoglyok porticus et palaestra 3.65.
4.3.24. Palatínus 1.11., 5.1.2.
opsides 4.6.2. Palatium 3.55., 4.2.17., 5.2.14., 5.2.23.,
ochlokrácia 5.1.8. 5.2.29.
officina 3.22. Pantheon 3.62.
officiales 3.49., 3.50. papok 1.23., 3.21., 4.1.29., 4.2.8., 4.2.9.,
officialis omnium iudicum 3.51. 4.4.26., 5.2.23.
officium 3.50., 5.2.44. papyrus 3.22.
hominum officia 5.2.21. paratypon 3.25.
oiónistai 5.1.19. paredreuón 5.1.33.
oleagineum 3.18. parittya 2.12., 4 . 1 . 1 1 .
olearia (cella) 3.8. paroikos lásd colonus
oletum 3.8. parsimonia 4.6.34.
544 MUTATÓK

pásztorok 4.1.8., 4.1.9., 4.1.15. peregrinae conditio 4.3.21.

pater peregrinus dediticius 4.1.1.
pater exercituum 5.2.23. peristylium, peristylon 3.63., 4.2.4.
pater familias 3.9. periti rerum rusticarum 4.1.7.
pater patriae 2.19., 2.30., 3.57., 3.67., phalanx 2.2.
3.73., 4.3.20., 4.4.3., 4.4.5., 4.6.37. Pharos 3.56., 5.2.24.
nomen patris patriae 5.2.37. photrion 3.24.
patér patridos 3.61., 3.72., 4.4.22. phratriai lásd curiae
patris patriae cognomen 5.2.10. phrontistés 3.14.
patér patridos lásd pater patriae phylax 3.45.
pater senatus 4.6.37. phylé 5.1.22.
paterna pecunia 4.1.17. pileus 4.1.26.
patres conscripti 4.6.34., 5.2.10., piscator
5.2.21., 5.2.40. corpus piscatorum et urinatorum 5.2.39.
patria 3.27., 4.4.12. piratae 3.20.
omnibus muneribus et honoribus pistrinum 4.1.40.
patriae suae perfunctus 4 . 4 . 1 1 . placita 5.1.16.
patrícius, patríciusok 1.9., 4.2.5., 4.2.6., plebeius, plebeiusok 4.2.5., 4.2.6., 4.2.7.,
4.2.9., 4.6.12., 4.6.35., 5.1.5., 5.1.11., 4.2.9., 4.3.24., 5.1.18.
5.1.12., 5.1.14., 5.1.16., 5.1.20., 5.1.22., plebeiae fistulae 4.6.5.
5.1.23., 5.1.25., 5.1.31., 5.2.2., 5.2.5. plebiscitum, plebiscita 4.4.3., 5.1.14.,
familiae patriciorum 4.3.24. 5.1.16., 5.1.20., 5.2.20.
numerus patriciorum 4.6.37. plebs 4.2.18., 5.1.12., 5.1.14., 5.1.16.,
patrikioi (neóteroi) 4.6.1. 5.1.20., 5.2.10.
patrónus 3.27., 3.71., 4.1.19., 4.1.24., poena, poenae 4.6.34.
4.1.25., 4.4.6., 4.5.5., 4.5.7., 4.6.32. poena metalli 4.1.19.
patrona 4.1.42., 4.3.21. polgárháborúk 4.6.6., 4.6.15., 4.6.18.,
patrónus (?) collegii fabrum 4.6.20., 4.6.34., 5.2.5., 5.2.6., 5.2.20.,
centonariorum 1.17. 5.2.26., 5.2.36., 5.2.47.
patrónus coloniae 4.3.14. emphylioi polemoi 4.6.35.
patrum consultum lásd még senatus polgárjog 4.3.3., 4.3.4., 4.6.19., 4.6.35.,
consultum 4.3.24. 5.2.18., 5.2.26.
patrum decretum 4.5.1. civitas 5.1.2.
pauper, pauperes 3.51. politeia 4.4.23.
pauperrimi 3.51. polis 3.36., 4.2.19.
pax politeia 4.4.23.
continua ac fida pax 4.3.24. pomerium 5.1.33.
péchys 3.16. Pompeius-színház 1.14., 5.2.3.
pecunia 4.4.3., 5.1.12. pontifex, pontifexek 1.10., 1.34., 1.37.,
pedatura 4.1.40. 2.16., 4.2.13., 4.4.8., 4.5.5., 4.5.7.,
pedites 2.12., 2.19. 4.6.30., 5.2.5., 5.2.8., 5.2.16., 5.2.27.,
pedites scutati 2.12. 5.2.34.
pensitatio hieromnémones 5.1.19.
pensitationes publicae 4.1.20. pontifex maximus lásd még főpap 1.10.,
peregrina, peregrinus 3.32., 4.3.1., 4.3.7., 1.12., 2.16., 2.19., 2.30., 3.53., 3.57.,
4.3.21. 3.67., 3.73., 4.2.14., 4.4.3., 5.2.11.,
manumissus a peregrina 4.3.21. 5.2.40., 5.2.41.
peregrinae civitates 4.3.1. archiereus 1.41.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK...
archiereus megistos 3.36., 3.61.,
3.72., 4.4.22.
pontifex promagister 4.6.23.
populus 4.1.17., 4.1.30., 5.1.16., 5.1.20.
genius populi Romani 5.2.38.
maiestas populi Romani 5.2.37.
populus Romanus 4.2.18., 4.3.24.
amicitia ... populi Romani 4 . 3 . 8 .
aerarium populi Romani 4.3.23.
magistratus populi Romani 5 . 1 . 2 1 .
tertia aetas populi Romani
transmarina 5.1.30.
potestas populi Romani 5.2.20.
religiosus populus 4 . 1 . 2 9 .
tributa et vectigalia populi et fisci
4.3.19.
porticus 3.73., 3.76., 3.78.
porticus basilicaque Gai et Luci 3.55.
porticus cum bibliotheca Latina
Graecaque 3.55.
porticus cum exedris 1.17.
porticus et palaestra 3.65.
porticus Liviae et Octaviae 3.55.
portus Ostiensis 3.56.
possessio 4.1.22.
posztókészíto mühelyek 4.1.6.
potestas 1.46., 3.49., 4.1.3., 4.1.4., 4.3.1.,
4.4.3., 5.1.16.
aliena potestas 4.1.4.
potestas populi Romani 5.2.20.
vitae necisque potestas 4.1.4.
potiores 3.48., 4.2.24.
praeceptum 1.47.
praedia 3.71.
praefectus 1.46., 2.4., 2.16., 2.36., 3.19.,
4.4.3., 5.1.37.
archón 3.36.
ex praefecto (alae Contariorum) 3.79.
megethos tés hegemonías 3.25.
praefectus agens vices legati 2.37.
praefectus (?) collegii fabrum
centonariorum 1.17.
praefecti in urbe 1.45.
praefectus legionis I Adiutricis 2.37.
praefectus legionis II Adiutricis Piae
Fidelis Claudianae 3.78.
praefectus Aegypti 2.36., 4 . 3 . 2 1 .
eparchos Aigyptou 2.34., 3.12., 3.45.
545
praefectus alae
praefectus alae I Pannoniorum 4.3.14.
praefectus alae Longinianae 4 . 6 . 3 0 .
praefectus annonae 3.35., 3.49.
praefectus civitatium duarum Boiorum et
Azaliorum 4.3.14.
praefectus cohortis
praefectus cohortis I Germanorum
4.5.8.
praefectus cohortis I Thracum 5.2.35.
praefectus cohortis II Hispanorum 4.5.8.
praefectus feriarum Latinarum 4.6.23.
praefectus frumenti dandi ex senatus
consulto 4 . 6 . 2 1 .
praefectus Iudaeae 4.5.6.
praefectus praetorio, praefecti praetorio
2.22., 3.33., 3.34., 3.48., 3.51., 3.80.,
4.2.26., 4.4.26., 5.1.12., 5.2.43.
praefectus ripae Danuvii 4.3.14.
praefectus urbi 3.35., 4.1.19., 5.1.26.,
5.1.27., 5.2.43.
praefectura urbis 5.2.9.
praefectus urbis (sic!) 4.1.17.
praefectus vigilum làsd még vigiles
praefectus vigilum et armorum 4.5.5.
praefectus vigilum 4.6.30., 5.1.27.
praepositus sacrae monetae
atiutor (sic!) praepositi sacrae monetae
4.1.34.
praepositus stationis Spondill(—) 1.39.
praes 4.4.2.
praeses, praesides 1.47., 3.40., 3.51.,
4.1.4., 4.1.24., 4.2.20., 5.1.21., 5.2.44.
praeses integerrimus 4 . 6 . 2 5 .
praeses provinciae 4 . 3 . 6 .
praesides provinciarum 1.45.
industria praesidialis 3 . 5 1 .
praesidens 3.78.
praesidium, praesidia 2.13., 3.20.
castra praesidio competenti munita
atque castella 3 . 8 1 .
praetextatus 4.1.30., 4.4.12., 5.2.43.
praetium 4.1.17.
praetor 1.3., 1.7., 1.9., 3.53., 3.53., 4.1.8.,
4.1.9., 4.1.11., 4.1.25., 4.2.16., 4.3.6.,
4.3.10., 4.6.6., 4.6.8., 4.6.12., 4.6.15.,
4.6.21., 4.6.22., 4.6.25., 4.6.27., 4.6.31.,
4.6.32., 4.6.34., 5.1.12., 5.1.13., 5.1.21.,
546 MUTATÓK
5.1.33., 5.2.5., 5.2.9., 5.2.14., 5.2.18.,
5.2.36., 5.2.37.
ornamenta praetoria 4.6.32.
praetor peregrinus 5.1.12., 5.1.21.
praetor sacris Volkano (sic!) faciundis
4.5.3.
praetor supremarum 4 . 6 . 2 4 .
praetor tutelarius Augustorum duorum
4.6.23.
praetor urbánus 1.8., 3.64., 5.1.12.,
5.1.21.
praetori jog 3.27.
stratégos 5.1.40.
praetorianus, praetoriani 5.2.18., 5.2.47.
miles Romanus praetorianus 2 . 2 2 .
praetorianus cohorsok 5.2.34., 5.2.43.
praetorius, praetorii
adlectus inter praetorios 4 . 6 . 3 0 .
ex praetoriis 3.19.
praetura 4.6.8.
praktór laographias 3.28.
presbeutés lásd legátus
presbiter 1.45.
presbyteroi 3.29.
pretium alimentorum 4.1.47.
primicerius 5.2.39.
primipilaris 2 . 2 5 .
primipilus, primuspilus 3.33.
primor, primores 4 . 3 . 2 4 .
primoscrinius
primoscrinius praefectorum praetorio
2.22.
princeps 4.2.18., 4.3.13., 4.3.16., 4.3.19.,
4.3.24., 4.6.34., 4.6.37., 5.1.14., 5.2.6.,
5.2.21., 5.2.23., 5.2.27., 5.2.40., 5.2.43.
civiles principes 5.2.48.
constitutiones principum 5.1.20.
equestris ordinis princeps 4 . 6 . 3 1 .
officii princeps 3 . 5 1 .
omnia principatus vocabula 5.2.28.
princeps optimus parensque publicus
4.6.32.
principális constitutio 5.1.14.
principum placita 5.1.16.
statuae principum 5 . 2 . 3 1 .
princeps Azaliorum 4.3.15.
princeps iuventutis, principes iuventutis
1.12., 2.16., 5.2.11., 5.2.16.
principales 3.48.
privilégium, privilegia 1.50., 2.29., 3.76.
probouléma lásd még patrum consultum,
senatus consultum 5.1.19.
proconsul 2.30., 3.19., 4.1.21., 4.1.25.,
4.1.49., 4.2.20., 4.2.26., 4.4.24., 4.6.9.,
4.6.13., 5.2.11., 5.2.15., 5.2.40., 5.2.43.
anthypatos 2.31., 3.31., 5.1.33., 5.2.22.
kratistos anthypatos 3.36., 3.72.
proconsul Cretae et Cyrenarum 4 . 6 . 2 1 .
proconsul provinciáé Narbonensis
4.6.25.
proconsul splendidissimae provinciáé
Galliae Narbonensis 4.6.24.
procurator 3.17., 3.44.
actor rerum privatarum nostrarum sive
procurator 3.47.
epitropos 3.36., 5.1.33.
epitropoi tou Kaisaros 5.1.40.
procurator patrimonii 5.2.34.
procuratores bafii 3.52.
procuratores gynaecei 3.52.
procuratores rei privatae 3.52.
prodikia 4.4.23.
proedria 4.4.23.
prokoitón 4.2.4.
proletarius, proletár 4 . 2 . 1 .
promanteia 4 . 4 . 2 3 .
propagator
orbis terrarum propagator 5.2.39.
propraetor 4.1.13., 4.2.16., 5.2.8.
antistratégos 5.1.33.
propugnaculum 4.6.5.
próreus 3.45.
proscriptio, proscribáltak, proskribálás
4.6.19., 5.2.5., 5.2.6.
prostitúció 4.1.19., 4.1.24.
protector 5.2.45.
provincia, provinciák 1.45., 3.27., 3.55.,
4.1.9., 4.1.13., 4.1.22., 4.1.49., 4.2.16.,
4.2.20., 4.3.8., 4.3.13., 4.4.10., 4.5.7.,
4.6.6., 4.6.11., 4.6.13., 4.6.18., 4.6.20.,
4.6.21., 4.6.24., 4.6.25., 5.1.26., 5.1.30.,
5.1.33., 5.2.13., 5.2.19., 5.2.33., 5.2.47.
eparchia 3.39.
comites provinciarum 3 . 5 1 .
provinciarum copiae 4.6.34.
provinciáé Caesaris 5 . 1 . 2 1 .
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK.. 547

provinciáé populi Romani 5.1.21. ratio 4.3.1., 4.4.2., 5.1.13.

provinciáé quoque in frusta concisae naturális ratio 5.1.17.
5.2.44. ratio Prusensium 3.60.
provinciales 3.51. rationalis, rationales 1.46., 3.49., 4.2.20.,
proxenia 4.4.23. 5.2.44.
psephisma 3.60. rationalis trium provinciarum 4.1.22.
pun háborúk 4.1.8., 4.2.10. rationarius imperii 5.2.7.
quadrantal 4.2.2. rector, rectores 4.2.24.
quadratum 1.32. rectores provinciarum 3.48.
quaesitor 5.1.13. rectores officiorum 3.48.
quaestio 5.1.13. recuperator 4.1.25.
quaestor 1.37., 2.20., 4.1.3., 4.2.13., Refugium 1.10.
4.3.13., 4.4.3., 4.6.8., 4.6.31., 5.1.7., régimen summae rei 2.10.
5.1.12., 5.1.13., 5.1.21., 5.1.37., 5.2.5., regio 3.53., 4.4.14., 5.1.27.
5.2.8., 5.2.11. regnum
quaestor Augusti 4.6.22., 4.6.27. tres participes regni 5.2.44.
quaestor candidatus Augustorum Reguláé 4.1.23.
duorum 4.6.23. relegatio 4.1.19.
quaestor designatus 2.39. relegatus 4.4.25.
quaestor parricidii 5.1.12. res familiáris 3.71.
quaestor pro praetore provinciáé Ponti res privata 4.2.20.
et Bithyniae 4.6.21. res publica lásd még köztársaság 1.48.,
quaestor provinciáé Siciliae 4.6.25. 3.60., 4.6.32., 4.6.34.
quaestor urbánus 4.6.24. nova in rem publicam merita 4.6.37.
tamias 5.1.33., 5.1.40. reipublicae status 2.30.
quaestura 4.4.3. Byzantinorum rei publicae impendia
quattuorvir 4.4.2., 4.4.20. 3.60.
quattuorvir ab aerario 4.5.5., 4.5.7. res publica Vocontiorum 4.5.5.
quattuorvir ad aerarium 4.6.30. rescriptum 2.29., 3.40., 5.1.21.
quies responsa 5.1.16.
quies popularium 5.1.26. responsa prudentium 5.1.16., 5.1.20.,
quies publica 1.47. 5.1.21.
quindecemviri sacris faciundis 4.6.27. rex 2 . 1 1 .
quinquennalis 3.76. ripa
quinquevir, quinqueviri 1.7. ripa Danuvii 2 . 1 1 .
Quirinalis 5.1.2. ripa fluminis (Danuvii) 3.81.
Quiris, Quirites 5.1.13. ripa Rheni 2.10.
rabszolgák, rabszolganők lásd még doulos, Róma és Augustus szentélykörzete 5.2.15.
mancipium, servus és threptoi 3.44., római polgár, római polgárjog lásd még
4.1.9., 4.1.10., 4.1.11., 4.1.12., 4.1.13., civitas Romána 4.2.16., 4.3.19., 4.3.24.,
4.1.14., 4.1.15., 4.1.16., 4.1.17., 4.1.18., 5.1.12.
4.1.19., 4.1.21., 4.1.22., 4.1.23., 4.1.24., rostra 1.3.
4.1.25., 4.1.26., 4.1.27., 4.1.49., 4.2.2., sacramentum 4.1.48.
4.2.11., 4.2.14., 4.2.27., 4.3.4., 4.3.7., sacerdos 1.33., 1.36., 1.51., 4.1.29.,
4.3.13., 4.6.4., 4.6.8., 4.6.19., 4.6.32., 4.1.44., 5.2.38.
4.6.34., 4.6.36., 5.1.2., 5.1.12., 5.1.30., sacerdos fetialis 4.6.21
5.1.32., 5.2.18., 5.2.34., 5.2.36. sacerdos provonciae Pannóniáé
Ramnes 4.2.9., 5.1.13. superioris 4.4.10.
548 MUTATÓK

sacerdotalis 4.1.13., 4.1.49., 4.2.7., 4.2.12., 4.2.14.,

sacerdotalis provinciáé Pannóniáé 4.2.15., 4.2.16., 4 . 3 . 1 . 4.3.2., 4.3.4.,
superioris 3.79. 4.3.5., 4.3.10., 4.3.13., 4.3.23., 4.3.24.,
vir sacerdotalis 4.4.6. 4.4.1., 4.6.3., 4.6.6., 4.6.7., 4.6.8.,
Sacriportus 4.6.4. 4.6.11., 4.6.12., 4.6.13., 4.6.14., 4.6.15.,
Saepta 3.62. 4.6.19., 4.6.32., 4.6.33., 5.1.7., 5.1.9.,
sagittarii 2.12. 5.1.11., 5.1.14., 5.1.18., 5.1.20., 5.2.5.
„Saisi-papír" 3.22. 5.1.23., 5.1.25., 5.1.31., 5.1.33., 5.2.6.,
salariarius 1.20. (?), 2.22. 5.2.7., 5.2.8., 5.2.9., 5.2.10., 5.2.11.,
salii Laurentium Lavinatium 4.5.3. 5.2.14., 5.2.17., 5.2.18., 5.2.19., 5.2.20.,
salius Collinus 4.6.23. 5.2.21., 5.2.25., 5.2.26., 5.2.34., 5.2.37.,
sanates 4.2.1. 5.2.40., 5.2.43.
sanctio, sanctiones 1.47., 4.1.3. pater senatus 4.6.37.
sarcofagus 4 . 1 . 3 1 . patres conscripti 4.6.34.
sarissa 2.2. triumvirátus legendi senatus 5.2.9.
satrapák 5.2.32. vetustissimus e senatu 4.6.37.
Saturnalia 4.2.2., 5.2.26. senatus consultum, senatusi határozat lásd
Saturnus-szentély 3.53. még patrum consultum, probouléma
schola speculatorum 2.23. 3.40., 4.1.17., 4.1.23., 4.1.49., 4.2.5.,
scolesticus (sic!) 4.4.17. 4.3.6., 4.3.7., 4.4.3., 4.6.4., 4.6.11.,
scriba 4.6.21., 4.6.32., 5.1.14., 5.1.16., 5.1.20.,
scribae collegii genii provinciáé 5.1.30., 5.2.14., 5.2.20.
Pannóniáé superioris 3.43. intercedens senatus consulto 4 . 6 . 3 2 .
scribatus 3.27. senatus décréta 4.1.17.
scrinium 4.1.47. senatus sententia 3.64.
scriptum, scripta 1.47. seniores 5.1.2.
scriptura 4.1.29. sententiae 5.1.16., 5.1.21.
scutum, scuta 2 . 1 2 . septemvir epulonum 4.6.22., 4.6.24.
scutarius 5.2.45. sepulcrum, sepulchrum 4.1.36., 4.6.5.
secretarium 3 . 5 1 . servitus 4.1.47.
securitas 5.2.30. serviusi vagyonbecslés 5.1.2., 5.1.3.
securitas perpes 3.80. servus, servi lásd még doulos, mancipium,
seditio rabszolgák és threptoi 4 . 1 . 1 . , 4.1.2.,
Apuleiana seditio 5.1.30. 4.1.3., 4.1.4., 4.1.6., 4.1.7., 4.1.8.,
Gracchana seditio 5.1.30. 4.1.48., 4.3.7.
segédcsapatok 4.1.13., 4.3.13. numerus servorum 4.1.17.
seminarium 3.18. servus coloniae Savariensium 4 . 1 . 4 4 .
pomarium seminarium 3.18. servus conductoris VM(octavarum)
sémiographos 4.1.45. 4.1.43.
senator, senatorius 3.19., 3.53., 4.1.25., servus imperatoris Augusti 4 . 1 . 3 3 .
4.1.26., 4.2.7., 4.2.12., 4.2.15., 4.2.16., servus publicus 4 . 1 . 4 1 .
4.3.13., 4.4.3., 4.5.1., 4.6.7., 4.6.10., sestarius 4.2.2.
4.6.11., 4.6.17., 4.6.33., 4.6.36., 5.1.2., sestertius 3.53., 3.60., 4.1.30., 4.4.2.,
5.1.14., 5.1.16., 5.1.33., 5.2.5., 5.2.8., 4.4.3., 4.6.32., 5.2.5.
5.2.9., 5.2.18., 5.2.40. sevir
senatorum in urbe ius 4.3.24. sevir equitum Romanorum 4 . 6 . 2 2 .
senatus lásd még boulé, gerusia, synedrion sevir turmae I equitum Romanorum
1.7., 1.8., 1.44., 1.45., 3.44., 3.53., 4.6.23.
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK. 549

seviratus 4.1.30. 4.3.3., 4.3.4., 4.3.5., 4.3.8., 4.3.24.,

signifer 2.12. 4.6.4., 4.6.14., 5.1.7., 5.1.30., 5.2.21.
ex signifero 4.4.19. szurokgyártó telepek 4.1.6.
signum, signa 2.12., 2.13., 2.30. tablinum, tabulinum 3.63.
signa militaria 4.3.8. tabularius
Signum Victoriae 3.43., 5.2.39. tabularius civitatis Eraviscorum 4.3.17.
siópé 4.2.19. „taeneotisi-papír" 3.22.
sitokapéloi 4.2.19. talanton, talentum 1.2., 3.24., 5.1.32.
sitologos 3.13. tameia 3.14.
societas 4.3.23. tamias
amicitia et societas 4.3.23. hierótatos tamias 4.2.26.
socii lásd még foedus, szövetség, tamieuón lásd quaestor
szövetségesek 2 . 1 1 . táncosok 4.2.19.
reges socii 4.3.9. telónés 3.24.
socii reges 2.10. tempestas
sodales 1.6. inde Mariana, inde syllana tempestas
sodalicia 3.40. 5.1.30.
sótér 5.2.22. templenses 1.33.
spoliarium 5.2.34. templom, templum, templa 1.32., 3.71.,
stadion 3.23., 4.2.15. 4.3.23., 4.5.9., 4.6.5., 4.6.6., 4.6.33.,
statio, statión 3.46., 3.81. 5.1.13., 5.1.31., 5.2.21., 5.2.23., 5.2.29.,
stativa 3.20. 5.2.31., 5.2.38.
stipendium 2.10., 2.17., 2.25., 2.30., Antoninusok templomai 5.2.40.
4.3.20. templa 3.40.
stratégos, stratégoi lásd még praetor 2.33., templum vicalem (sic!) 1.16.
2.34., 3.14., 3.28. templum deorum Magnorum 1.33.
stratégos Oxyrhynchitou 3.11., 3.25., tenuiores 3.40.
3.31. Terminalia 1.10., 1.46.
stratiótai 4.2.26. territórium
subscriptio 4.3.1. territórium legionis II Adiutricis Piae
Sulla-féle polgárháború 4.6.4. Fidelis 3.77.
sumptus 3.79. testamentum 4.1.25., 4.1.30., 4.1.35.,
supplicatio 3.34. 4.1.36., 4.3.14.
symmoria lásd classis exemplar testamenti 4.1.30.
synallamatographos 3.12. testudo, testudines 2.12.
synarchón 5.1.23. theatrum lásd még színház 3.73.
syndicus 3.27. theatrum Marcelli 3.55.
synedrion lásd még boulé, gerusia, senatus theatrum tectum 3.66.
4.6.35., 5.1.9. thérapeutes naupégos 3.45.
Szent-hegy 4.6.6. thermae lásd még fürdő, balneum 3.73.
színészek 4.1.15., 4.2.18. thermae mai ores 3.78.
színház lásd még theatrum 4.1.10., 4.1.25., threptoi 4.1.47.
4.2.4., 4.5.2., 4.6.14., 4.6.33., 5.2.10., Tiberiéum 4.5.6.
5.2.19., 5.2.28. timéma 5.1.22.
Pompius színháza 4.6.14. tiro, tirones, tyro 2.12., 2.26. (tyro),
szövetség, szövetségesek lásd még foedus, 4.1.48.
socii 4.1.8., 4.2.11., 4.2.16., 4.3.2., Tities 4.2.9., 5.1.13.
titulus 4.6.32.
550 MUTATÓK
tizenkéttáblás törvények 4.2.1., 5.1.12.,
5.1.14., 5.1.19.
toga 1.3., 5.1.40., 5.2.16.
toga praetexta 5.2.24.
torculada 3.8.
Traianus temploma 3.62.
tribunatus 5.1.11.
tribunatus legionis 4 . 5 . 1 .
tribunicia potestas, tribunusi hatalom
1.12., 2.16., 2.19., 2.30., 3.57., 3.67.,
3.73., 4.3.20., 5.2.40., 5.2.41.
démarchikés exousia 1.41., 3.36., 3.61.,
3.72., 4.4.22.
tribunicii
allectus inter tribunicios 4.6.24.
tribunus 1.46., 2.12., 2.14., 3.44., 4.2.8.,
4.2.12., 4.2.13., 4.3.2., 4.3.13., 4.6.14.,
4.6.20., 4.6.31., 5.1.12., 5.1.24., 5.1.25.,
5.1.27., 5.2.6., 5.2.16., 5.2.17., 5.2.18.,
5.2.45.
chiliarchos 5.1.33.
katonai tribunus 5.1.7., 5.1.37.
tribunus laticlavius legionis II Adiutricis
Piae Fidelis 2 . 3 9 .
tribunus laticlavius legionis III Augustae
4.6.22.
tribunus laticlavius legionis IIII
Scythicae 4.6.24.
tribunus laticlavius legionis VII
Geminae 4.6.24.
tribunus laticlavius legionis XX Valeriae
Victricis 4.6.28.
tribunus militum 2.4., 4.2.6., 5.1.12.,
5.1.13.
tribunus militum laticlavius legionis I
Adiutricis Piae Fidelis 2.38.
tribunus militum legionis 4.6.27.
tribunus militum legionis V
Macedonicae 4.3.14.
tribunus militum legionis VIII Augustae
4.5.7.
tribus, tribusok lásd még phylé 4.1.26.,
4.2.8., 4.2.9., 4.2.14., 4.3.4., 5.1.12.,
5.1.13., 5.2.5.
Arnensis tribus 2.39., 4.3.19.
Claudia tribus 4.3.19., 4.4.7., 4 . 4 . 1 1 .
Fabia tribus 4.1.37.
Galéria tribus 4 . 3 . 1 9 .
Oufentina tribus 4 . 6 . 2 3 .
Palatina tribus 2.20., 4.3.19., 4.5.3.
Poblilia tribus 4.3.19.
Quirina tribus 2.36., 4.3.19., 4.6.22.
Sergia tribus 4.3.19., 4.4.18.2.
Stellatina tribus 4.3.19.
Velina tribus 1.37., 4.3.14.
Voturia tribus 4 . 3 . 1 9 .
tributum, tributa 2.29., 4.2.27., 4 . 3 . 1 9 .
triumphans 5.1.2.
primus triumphans urbem intravit 5.1.2.
triumphus lásd még diadalmenet 4.1.8.,
4.3.8., 5.1.7., 5.2.20.
triumphalia insignia 5.2.37.
triumvir, triumvirek 1.7., 4.6.6., 4.6.19.,
5.2.6.
triumvir capitalis, triumviri capitales
4.6.21., 4.6.28., 5.1.13.
triumvir monetalis aere argento auro
flando feriundo 4 . 6 . 2 3 .
triumvirátus legendi senatus 5.2.9.
triumvirátus recognoscendi turmas
equitum 5.2.9.
tubicen 2 . 1 8 .
tumulus 4 . 1 . 4 1 .
tunica 4.2.2.
turma 2.12., 5.2.9.
ilé 5.1.22.
turma I equitum Romanorum 4 . 6 . 2 3 .
turris, turres 4.6.5.
turres ambulatoriae 2 . 1 2 .
tutela 3.27., 5.2.30.
tutela sive cura 4 . 1 . 1 9 .
tutor 4 . 1 . 1 9 .
tyrannus, türannikus állam 4.6.7., 5.1.8.
universitas
magnitúdó universitatis 5.2.48.
urbs 3.53., 3.57., 3.64.
ius adipiscendorum in urbe honorum
4.3.24.
senatorum in urbe ius 4 . 3 . 2 4 .
Urbi Romae dedikáció 4 . 6 . 2 9 .
urbis annonaeque cura 4.2.17.
urbis Romae territórium 5.1.2.
urinator
corpus piscatorum et urinatorum 5.2.39.
ustrina 3.64.
tyro lásd tiro
 TISZTSÉGEK, HIVATALI BEOSZTÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, HADSEREGBEN, ÜNNEPEK.. 551

usucapio 3.27. cohortes vigilum 4.6.20.

valium 2.10. vilicus 3.9.
vectigal, vectigalia 2.29., 3.81., 4.3.19. vilicus Kalendarii Septimiani 4.1.44.
velites 2.13. vilicus stationis 1.22.
velum vilicus XX(vicesimarum) 4.1.43.
iudicis velum 3.51. villa 4.6.5., 4.6.34.
Venus-szentély 3.53. villa rustica 3.8.
verna 4.1.27., 4.1.33., 4.1.40. Viminalis 5.1.2.
vesszőnyalábok lásd fasces vinaria (cella) 3.8.
vestibulum 3.63. vindicta 4.1.25.
veteranus, veterani 1.18., 2.3., 2.20., 2.24., vinea, vineae 2.12.
2.28., 2.29., 3.69., 3.70., 4.3.13., 4.4.7., vir
4.4.19., 4.5.10. educatrix clarissimi viri 4.1.38.
veteres 2.12. vir clarissimus 1.32., 3.80., 4.2.26.,
vexillatio, vexillationes 2.30. 4.6.25.
vexillum 2.10., 2.12. vir egregius 3.78., 3.79.
Via Appia 5.2.25. vir fortis sapiensque 4.6.2.
Via Flaminia 3.53. vir insignis, viri insignes 4.3.24.
Via Sacra 5.2.24. vir sacerdotalis 4.4.6.
vicarius 1.47., 2.14., 4.1.48. virga 4.1.40.
vicarii praefectorum 5.2.44. virtus 4.3.24., 4.6.2.
vicarius orientis 4.4.27. virtus felicitasque imperatoris 5.2.48.
vicarius urbis 3.47. vízvezetékek lásd még aqua 4.6.3.
vicus 3.53., 4.4.3., 4.4.14. voluntarii 4.1.48.
vicus laci Fundani 5.2.4. votum, vota 5.2.39.
vigiles lásd még praefectus vigilum 3.44., digna ... vota 5.2.39.
3.53., 4.3.6., 4.6.30. zsinagóga, synagoga 1.41.
 RÓMA ALAPÍTÁSMÍTOSZÁNAK ALAKJAI,
RÓMA KIRÁLYAI

Aeneas 1.13. 5.1.2., 5.1.3., 5.1.5., 5.1.14., 5.2.2.,

Ancus Március 5.1.2., 5.1.3. 5.2.14., 5.2.26., 5.2.43.
Iliades 1.13. Servius Tullius 5.1.2., 5.1.3., 5.1.6.
Numa Pompilius 1.4., 1.10., 2.13., 5.1.2., Tarquinius, Tarquiniusok 1.10., 2 . 1 . , 4.3.5.,
5.1.3., 5.1.4. 5.1.3., 5.1.9., 5.1.31.
Quirinus 5.2.2. Tarquinius Priscus 5.1.2.
Rea Silvia 5.1.2. Tarquinius Superbus, Lucius 5.1.2., 5.1.3.,
Remus 5.1.2. 5.1.14.
Romulus 1.4., 4.3.24., 4.6.1., 4.6.37., Tullus Hostilius 5.1.2., 5.1.3.
 RÓMA CSÁSZÁRAI, A CSÁSZÁRI HÁZ TAGJAI,
USURPATOROK
Antoninus Pius 1.40., 2.19., 3.13., 3.39.,
3.39., 3.73., 4.1.4., 4.1.21., 4.1.45.,
4.3.19., 4.3.23., 4.4.18.1., 4.6.24.,
5.2.40., 5.2.41.
Autokratór Kaisar 3.72.
Augustus lásd még Octavius (Octavianus)
1.4., 1.11., 1.12., 1.13., 1.27., 2 . 1 . ,
2.10., 2.11., 2.12., 2.19., 2.31., 3.17.,
3.22., 3.56., 3.62., 4.1.33., 4.1.47.,
4.2.21., 4.2.22., 4.2.23., 4.3.8., 4.3.12.,
4.3.13., 4.3.19., 4.3.20., 4.4.3., 4.6.6.,
4.6.15., 4.6.18., 4.6.17., 4.6.18., 4.6.19.,
4.6.20., 4.6.33., 4.6.34., 4.6.36., 4.6.37.,
5.1.1., 5.1.30., 5.1.36., 5.1.39., 5.2.6.,
5.2.10., 5.2.11., 5.2.12., 5.2.13., 5.2.14.,
5.2.15., 5.2.16., 5.2.18., 5.2.19., 5.2.20.,
5.2.21., 5.2.22., 5.2.25., 5.2.26., 5.2.27.,
5.2.40., 5.2.47.
Caius Caesar, Caius fia 5.2.8.
Kaisar Sebastos 1.41.
Aurelianus 5.2.47.
Balbinus lásd Caelius Balbinus
Caelius Balbinus 5.2.43.
Caius Caesar 1.12., 3.55., 5.2.11.
Caligula lásd Gaius
Caracalla lásd Marcus Aurelius Antoninus
Carausius 5.2.47.
Carinus 5.2.47.
Claudius 2.35., 3.15., 3.56., 3.57., 4.3.6.,
4.2.17., 4.3.19., 4.3.23., 4.4.10., 4.6.37.,
5.2.25., 5.2.26., 5.2.27.
Claudius család 5.2.6., 5.2.27.
Claudius Drusus 4.3.12., 5.2.16.
Claudius (Gothicus) 2.37.
Clodius Pupienus 5.2.43.
Commodus 2.33., 3.31., 3.39., 4.1.49.,
4.3.19., 5.2.34., 5.2.40.
Speratus 5.2.34.
Constans 3.80.
Constantinus 1.47., 1.49., 1.50., 1.51.,
1.52., 2.27., 2.30., 3.30., 3.33., 3.34.,
3.35., 3.37., 3.47., 3.48., 3.49., 3.50.,
3.51., 3.52., 4.1.20., 4.1.22., 4.2.20.,
4.2.24., 4.2.27., 4.4.26., 4.4.27., 4.4.28.,
4.4.29., 5.2.45.
Constantinus Caesar 1.52., 3.30.,
4.4.26.
Constantius 3.34., 4.2.24., 5.2.45.,
5.2.47.
Constantius Caesar 1.50., 3.49., 3.50.
Crispus 4.2.24.
Diadumenianus lásd Macrinus
Diocletianus, Valerius 1.46., 5.2.44.,
5.2.45., 5.2.46., 5.2.47.
Diocles 5.2.45.
Iovius 5.2.47.
Divi Fratres (értsd: Marcus Aurelius és
Lucius Verus) 3.40.
Domitianus 3.12., 3.29., 3.45., 4.1.47.,
4.3.19., 4.4.3., 5.2.34., 5.2.46.
Domitianus Caesar 2.16.
Germanicus 5.2.29.
Drusilla 5.2.25.
Drusus 2.1., 3.57., 5.2.16., 5.2.18.
Elagabalus, Heliogabalus 1.34., 5.2.40.,
5.2.43.
Gaius 5.2.23., 5.2.27., 5.2.46.
Gálba 4.3.19., 4.4.3., 5.2.27.
Galerius 5.2.45.
Galerius Maximianus Armentarius
5.2.47.
Germanicus 2.1., 4.5.2., 5.2.16., 5.2.37.
Germanicus Caesar 2.10., 2.31., 5.2.22.
Geta 3.75., 5.2.35.
Gordianus 2.40., 5.2.43.
Hadrianus 2.12., 2.19., 2.34., 3.36., 3.61.,
554
3.72., 3.73., 4.1.21., 4.3.6., 4.3.1., 4.3.7.,
4.3.19., 4.3.25., 4.4.1., 4.4.5., 4.5.3.,
4.5.4., 5.1.21.
Autokratór Kaisar 4.4.22.
Heliogabalus làsd Elagabalus
Iulia 5.2.47.
Iulia Augusta 5.2.38.
Iulia Mamaea 1.39., 5.2.40., 5.2.42.,
5.2.43.
Iulius Caesar, Caius 1.9., 1.10., 1.11.,
1.12., 1.14., 1.27., 1.41., 2 . 1 . , 3.56.,
4.3.24., 4.6.4., 4.6.6., 4.6.12., 4.6.13.,
4.6.14., 4.6.15., 4.6.16., 4.6.19., 4.6.32.,
4.6.33., 4.6.37., 5.1.30., 5.1.36., 5.1.37.,
5.2.5., 5.2.8., 5.2.9., 5.2.13., 5.2.26.
Divus Iulius 5.2.13.
Iulius-hàz 5.2.27., 5.2.29.
Licinius 1.47., 1.51., 2.27., 2.30., 3.35.,
3.47., 4.2.20., 4.4.29., 5.2.45.
Livia 3.22., 3.55., 5.2.14., 5.2.16., 5.2.18.
Lucius Caesar 1.12., 3.55., 5.2.11., 5.2.16.
Lucius Verus 4.3.19., 4.4.18.2., 5.2.40.
Macrinus
Diadumenianus 5.2.40.
Marcus Aurelius 3.31., 4.1.49., 4.3.19.,
4.4.18.2., 4.5.3., 5.2.40., 5.2.41., 5.2.43.
Marcus Aurelius Caesar 4 . 4 . 1 8 . 1 .
Marcus Aurelius Antoninus 1.20., 1.33.,
2.29., 3.75., 4.1.27., 5.1.27., 5.2.35.,
5.2.38., 5.2.39., 5.2.40.
Caracallus 5.2.40.
Deus Imperator Caesar Marcus Aurelius
Divi Septimi Severi fìlius Optimus
Antoninus Pius 5.2.39.
Tonitrator Augustus 5.2.39.
Maximianus 2.30.
Herculius 5.2.47.
Maximinus 1.47., 2.30.
Maximinus Daia 5.2.45.
MUTATÓK
Nero 3.3., 3.11., 3.17., 3.36., 3.62.,
4.3.19., 5.2.27., 5.2.34., 5.2.40., 5.2.43.
Caesar 4.1.17.
Nerva2.19., 3.61., 3.61., 3.73., 4.3.19.,
4.3.20.
Octavia 3.55.
Octavius Caesar (Octavianus) 4.6.6.,
4.6.18., 4.6.17., 4.6.18., 4.6.19., 5.1.33.
Pertinax 5.2.34.
Philippus
Philippus Arabs 4.2.26.
Philippus Caesar 4 . 2 . 2 6 .
Probus 2.26., 5.2.47.
Pupienus lásd Clodius Pupienus
Septimius Severus, Lucius 1.33., 3.39.,
3.40., 4.1.19., 5.1.26., 5.2.35., 5.2.41.
Severus 5.2.40., 5.2.43.,
Severus (II.) 5.2.45.
Severus Alexander 1.16., 1.39., 3.77.,
5.2.40., 5.2.41., 5.2.42.
Aurelius Alexandros 5.2.43.
Bassianus 5.2.40., 5.2.43.
Tiberius 2.1., 2.10., 2.11., 2 . 3 1 . , 4.2.19.,
4.3.12., 4.3.13., 4.3.19., 4.3.23., 4.4.1.,
4.4.3., 4.6.34., 5.2.6., 5.2.14., 5.2.17.,
5.2.16., 5.2.18., 5.2.21., 5.2.22., 5.2.25.,
5.2.27., 5.2.36., 5.2.37., 5.2.47.
Titus 3.57., 4.1.47., 4.3.19., 4.4.3., 4.4.23.,
5.2.28., 5.2.40.
Titus Caesar 2.16.
Traianus 2.19., 3.36., 3.38., 3.61., 3.62.,
3.67., 3.72., 3.73., 4.2.18., 4.3.19.,
4.3.20., 4.3.25., 5.1.1., 5.2.40., 5.2.41.
Valentinianus 3 . 8 1 .
Valerianus 1.45.
Vespasianus 2.16., 3.57., 3.58., 4.1.24.,
4.1.47., 4.3.19., 4.4.3., 4.6.30., 4.6.31.,
5.2.28., 5.2.40.
Vitellius 5.2.28., 5.2.40.
 CONSULOK

Ablavius 3 . 5 1 . Cornelius Tacitus, Publius 4.6.27.

Aemilius Berenicianus Maximus, Caius Crassus, M. 4 . 6 . 1 1 .
4.6.24. Crispus Caesar 1.52., 4.1.28., 4.1.29.,
Aemilius Lepidus, M. 1.10. 4.2.24.
Afranius, Lucius 4.6.14. Curiatius, C. 4.2.5.
Albinovanus 4.6.4. Dalmatius 3.52.
Annianus 3.35. Decius 5.1.31.
Annius Fabianus 5.2.35. Domitianus Caesar 2 . 1 6 .
Antonius 4.6.4., 4.6.12., 4.6.14., 4.6.17. Extricatus 3.76.
Appius Claudius 5.1.1. Fabius, Q. 4.2.8., 4.2.10.
Apuleius 4.2.8., 4.2.9. Fabius Cilo 5.2.34.
Augurinus 2.36. Falco 3.74.
Bassus 3 . 5 1 . Flaccus 3.46.
Brutus 5.1.1., 5.1.9. Flavius Marcianus 3.77.
Caesar (Octavianus) 4 . 6 . 1 8 . Fulvius, Quintus 5.1.1.
Caracalla 3.75. Fulvius Flaccus 4.2.15.
Carbo 4.6.4., 4.6.7. Fulvius Paetus, M. 4.2.8.
Cassius Marcellinus, Lucius 4 . 6 . 2 9 . Furnius, Gaius 4 . 6 . 3 5 .
Cicero 4.6.12. Gallicanus 3.37.
Cinna, Cornelius 4.6.4. Gallus 4.1.46.
Civica Barbarus, Marcus 2 . 1 9 . Geganius Macerinus, M. 5.1.25.
Claudius (Gothicus) 2.37. Genucius, M. 4.2.5.
Claudius Pulcher 4 . 6 . 1 0 . Geta 3.75.
Clarus 3.74. Gordianus 2.40.
Cluvius, G. 4.6.35. Gratus 4.1.27.
Collatinus 5.1.1., 5.1.9. Haterius, Decimus 4.6.34.
Commodus 2.36., 4.3.19. Hilarianus 4.2.27.
Condianus 2.36. Ianuarius 3.48.
Constantinus Augustus 1.50., 1.51., 2.27., Iulianus 2.36., 3.33., 4.2.20., 4.4.27.,
3.30., 3.34., 3.35., 3.47., 3.49., 3.50., 4.4.28.
4.2.20., 4.4.26., 4.4.29. Iunius Silanus, Appius 4.3.22.
Constantinus Caesar 1.52., 3.30., 4.1.28., Iustus 3.48.
4.1.29. Laelius, Caius 2 . 1 5 .
Constantius 4.1.20., 4.2.24. Lateranus 2.36.
Constantius Caesar 1.50., 3.34., 3.49., Lentulus 4.6.14.
3.50., 4.4.26. Lentulusok 5.2.17.
Cornelianus Gallus 3.46. Lepidus 4.6.17.
Cornelius, Lucius 2 . 1 5 . Licinius 1.51., 2.27., 3.35., 3.47., 4.2.20.,
Cornelius Dolabella 4.6.8. 4.4.29.
556 MUTATÓK

Lollius Avitus, Lucius 4.3.20. Probianus 4.2.20.

Manilius 5.1.31. Probus 2.23., 3.43.
Manlius, Gn. 2.8. Proculus 4.1.22.
Manlius, T. 1.4. Pudens 4 . 4 . 1 8 . 2 .
Manlius Torquatus, T. 4.2.8. Pusio 4.3.6.
Marcellus 4.6.14. Quinctius, T. 4.2.5.
Marcius Philippus, Quintus 1.7. Quinctius Capitolinus, T. 5.1.25.
Marcus Tullius 4.6.8. Quintilius Varus 5.2.17.
Marinianus 3.78. Quintilius 4 . 4 . 1 8 . 1 .
Maius 4.6.4., 4.6.7. Ranius Optatus, Lucius 4 . 6 . 2 5 .
Marius, Caius 4 . 2 . 1 . Rufinus 1.49., 2.36.
Maximianus 2.30. Rutilius, P. 2.8.
Maximinus 2.30. Sabinus 1.20.
Maximus 2.36., 4.1.20. Saturninus 4.1.46.
Menenius, C. 5.1.18. Scipio 4.6.4.
Messala 1.20. Seleucus 4.1.27.
Messius Rusticus, Lucius 4.3.20. Sempronius ? 5.1.25.
Metellus, Quintus 4.6.10., 4.6.14. Sempronius, Ti. 4.2.10.
Metilius Regulus, Marcus 2.19. Servilius Isauricus 4 . 6 . 1 0 .
Modestus 2.23., 3.43., 4.1.49. Sestius Capitolinus, P. 5.1.18.
Mucius Scaevola 4.2.13. Severus 1.49., 2.36.
Nonius Mucianus 5.2.35. Silius Nerva, Publius 4.3.22.
Norbanus 4.6.4. Silvanus 2.36.
Octavius, Cnaeus 4.6.4. Stloga 2.36.
Opimius 4.2.12., 4.2.15. Sulpicius 4.6.4.
Orfitus 4.1.40. Sulpicius, Gaius 4.6.34.
Papirius ? 5.1.25. Symmachus 3.37.
Paternus 2.37., 3.78. Tacitus lásd Cornelius Tacitus
Paulinus 3.33., 4.1.22., 4.4.27., 4.4.28. Tiberius Nero 5.2.17.
Pegasus 4.3.6. Titus Caesar 2.16., 4.4.23.
Philippus 4.3.2. Torquatus 2.36.
Picatianus 4.2.27. Valerius, M. 4.2.8., 4.2.9.
Plautius Quintilius, Marcus 4 . 3 . 1 9 . Valerius Publicóla (?), Publius 1.6.
Pollio 4.4.18.2. Varus 2.36.
Pompeianus 2.36., 2.40. Vibius 2.36.
Pompeius, Cnaeus 4 . 6 . 1 1 . Vipsanius, Lucius 4.3.24.
Pontianus 2.36. Vipstanus 4.6.37.
Porcius Cato, M. 4.2.10. Vitellius, Aulus 4.3.24.
Postumius Albinus, Spurius 1.7. Volusianus 3.35.
Praesens 3.76. Zenofilus 3.52.
Priscus 4.1.40., 4.4.18.1.
 SZEMÉLYNEVEK
Acacius 4.1.20.
Accius 5.1.13.
Accius Seneca, Marcus 4.3.14.
Achaicus 4.6.32.
Achaios 4 . 1 . 1 1 .
Achilleus 5.2.47.
Acilius Glabrio, P. 4 . 3 . 1 9 .
Acilius, P. 4 . 6 . 3 1 .
Acmazus 2 . 3 9 .
Acutius Ventidius, Lucius 4 . 1 . 3 5 .
Aebutius 1.7.
Aelia Mercatilla 2.24.
Aelius, Sextus 5.1.14.
Aelius [—], Publius 4.5.8.
Aelius Aurelius, Publius 2.18.
Aelius Avitus, Publius 2.18.
Aelius Candidus Macrilus 2 . 2 3 .
Aelius Dubitatus, Publius 4 . 3 . 1 8 .
Aelius Exuperatus, Publius 3.43.
Aelius Felix qui et Novellius, Publius
4.1.34.
Aelius Firmus 2 . 2 9 .
Aelius Firmus, Publius 4 . 4 . 5 .
Aelius Iobacchus, Publius 4 . 1 . 4 0 .
Aelius Lucanus 2 . 1 8 .
Aelius Marcianus 4 . 1 . 2 1 .
Aelius Marcianus, Publius 4.5.8.
Aelius Marinus, Publius 4.5.8.
Aelius Martinus 1.19.
Aelius Maximinus, Publius 4.3.17.
Aelius Mercatianus, Publius 2 . 2 1 .
Aelius Mercator, Publius 2 . 2 1 .
Aelius Optatus 2 . 2 3 .
Aelius Paetus, P. 4.2.8.
Aelius Sabinianus, Publius 4.1.44.
Aelius Valens, Titus 4 . 3 . 1 8 .
Aemilianus 3.48., 4.2.17.
Aemilius Berenicianus Maximus, Caius
4.6.24.
Aemilius Lepidus, M. 3.53.
Aemilius Naso Fabullinus 4 . 6 . 2 8 .
Aemilius Pacatianus 5.2.35.
Aemilius Paullus, Lucius 5.1.32.
Paulus 5.2.29.
Aemilius Rectus, Lucius 2.35.
Afranius 4.3.3.
Afranius Flavianus, Publius 4.3.20.
Africanus 4.6.32., 5.2.8.
Agathón 4.4.23.
Agrippa 4.3.10., 4.3.13., 4.6.33., 5.2.6.,
5.2.27., 5.2.28.
Agrippa, Marcus 3.55., 5.2.16.
Agrippa Postumus, Marcus 5.2.11., 5.2.
Aiaios 4.6.9.
Aius 4.3.22.
Albanus Balvi filius 2.17.
Albia Apollónia 4.1.37.
Albia Hargula 4.1.42.
Albius Memor, Publius 4.1.37.
Albius Threptus, Publius 4.1.37.
Alexander (Epirus királya) 2.3.
Alexander Flavius Emeritus 2 . 2 3 .
Alexander, Tiberius 5.2.28.
Alexandros, Alexander, Alexander Magr
lásd még Nagy Sándor 3.20., 5.2.8.,
5.2.40.
Alfius Laches, Marcus 5.2.11.
Alis 4 . 2 . 2 1 .
Allectus 5.2.47.
AlliaNysa 4.1.36.
Allius Quartinus, Lucius 4.1.36.
Alypus 4.1.33.
Amandus 5.2.47.
Amatius Martianus 3.13.
Amabilianus 3.35.
Ambatus 4.3.22.
Anaxarchus 5.2.48.
Ancharius 4.6.4.
558 MUTATÓK

Anicius Maximus 4.4.24. Arrius Menander 2 . 2 9 .

Anima 2 . 2 0 . Arulenus Rusticus 4 . 6 . 3 1 .
Aninius, Publius 3.65. Arus 4.3.22.
Annius Principius 4.4.16. Asclepiodotos, Asclepiodotus 4.3.19.,
Annius Sperantius 4.4.16. 5.2.47.
Antalkidas 2 . 1 . Asinianus 3.28.
Antigenes 4 . 1 . 1 1 . Asinius Pollio 3.55., 4.3.12.
Antiochos, Antiochus 2 . 1 . , 2.3., 4 . 1 . 1 1 . , Atedumus 2 . 1 9 .
4.3.10., 5.2.28. Athenio 4.1.8.
Antigonos 4.4.23., 5.1.32. Attalos 5.1.30.
Antigonus 3.22. Attalosok 2 . 1 .
Antipatros 4.2.13., 4.2.23. Attalus 4.2.12.
Antonia Harmeris 4 . 3 . 2 1 . Aulus Caecina 2 . 1 0 .
Antonia Maximilla 4 . 3 . 2 1 . Aurelia (C. Iulius Caesar anyja) 1.9.
Antoninos 3 . 3 1 . Aurelia Antioc(h)ia 4.4.13.
Antoninus Clarus 2 . 2 9 . Aurelias (sic!) Sosicratia 2 . 2 5 .
Antonius, Marcus 1.27., 2.32., 4.3.8., Aurelios Ales Inaróoutis 4.1.27.
4.6.6., 4.6.11., 4.6.12., 4.6.16., 4.6.17., Aurelios Ammónión, Markos 4.1.27.
4.6.18., 4.6.19. , 4.6.20., 5.2.6., 5.2.7. Aurelios Arsinoos 4 . 2 . 2 2 .
Antonius Antioc(h)ianus, Marcus 4.4.13. Aurelios Ptolemaios 3.25.
Antonius Gordianus 5.2.43. Aurelius [—], Marcus 4 . 4 . 1 4 .
Antonius Iustinus 2 . 3 3 . Aurelius Ales Inaroutis 4.1.27.
Antonius Marcianus, Marcus 1.15. Aurelius Alexander, Marcus 2 . 2 5 .
Antonius Proculus, Marcus 4 . 4 . 1 1 . Aurelius Ammonion, Marcus 4.1.27.
Antonius Terens, Marcus 4 . 4 . 1 1 . Aurelius Candidus, Marcus 2 . 2 4 .
Antonius Teres, Marcus 4 . 4 . 1 1 . Aurelius Cotta, G. 2.8., 4 . 2 . 1 5 .
Antyllus 4.2.15. Aurelius Eglectus, Marcus 4 . 2 . 2 6 .
Apelles 5.2.29. Aurelius Emeritus, (Marcus) 2 . 2 4 .
Aphrodisias 4 . 2 . 2 1 . Aurelius Frontinus 3.78.
Aphrodisios 3.29. Aurelius Iulianus 4 . 3 . 1 9 .
Apion 4.2.22. Aurelius Lupus 2 . 2 3 .
Apkois 3.29. Aurelius Peculiaris, Titus 3.43.
Apollodoros 3.62. Aurelius Pertinax 2 . 2 3 .
Apollonarion 4 . 2 . 2 1 . Aurelius Polideucus, Marcus 4 . 4 . 1 4 .
Apollonianos Sarapion 3 . 3 1 . Aurelius Scaurus, C. 1.7.
Apollonios 3.11., 4.1.45., 4.2.19., 4.2.22., Aurelius Superinus 2.37.
Aurelius Surus 1.20.
5.2.15. Aurelius Valens, Marcus 2 . 2 5 .
Appia 4.2.26. Aurunculeius Cotta, L. 5.1.37.
Appius 5.2.25. Autroniusok 4 . 6 . 1 2 .
Appuleius Saturninus, Lucius 4.6.3. Avidius Nigrinus 4.1.47.
Apronius, Lucius 5.2.37. Balvus 2.17.
Apuleius 5.1.30. Baebius 2.31., 4.6.4.
Apynkis 3.29. Balbiusok 4.3.24.
Aquilia Severa 1.34. Barbius 3.19.
Aquilius, Titus 4.1.8.
Ariobarzanes 4.6.10., 4.6.14. Barbius Valens, Tiberius 1.37.
Armenius Brocchus 4.1.47. Bassaeus Rufus, Marcus 4 . 3 . 1 9 .
Armilius 3.53. Bassianus 5.2.40.
 SZEMÉLYNEVEK 559

Bassus 4.4.26. Cato 3.4., 4.1.6., 4.3.3., 4.3.25., 4.6.13.,

Bato 4.3.13. 4.6.14., 5.2.29.
Bella 4.3.20. Catök 4.6.13.
Bellicus Urbanus, Caius 2 . 1 9 . Catulus 4.6.4.
Berenice 5.2.28. Catulusok 4.6.13.
Berus 4 . 2 . 2 1 . Celer Velleianus, Magius 4.3.13.
Bibulus 4.6.20. Certus 4.1.35.
Bibulus, Gaius 4.6.34. Certus Ventidius 4 . 1 . 3 5 .
Blavius 4.2.20. Cervidia Vestina, Attia 4 . 6 . 2 3 .
Blossios 4.2.13. Cervidius Scaevola, Quintus 4.3.19.
Brutus 4.6.6., 4.6.14., 4.6.15., 4.6.17., Cethegusok 4.6.12.
4.6.18., 5.1.2., 5.1.9., 5.1.11., 5.1.12., Chairammön 4.1.45.
5.1.13., 5.1.23., 5.1.28., 5.2.6. Chaireas 4.2.22.
Brutus, Lucius 4.6.37. Charidemos 3.28.
Caecilia Galla 4.4.8. Chrestus 4.3.23.
Caecina, Aulus 4.3.13., 5.2.37. Cicero 4.6.12., 4.6.15., 4.6.17., 5.2.5.,
Caelobothras 3.20. 5.2.40.
Caepio 4.3.3. Cicerök 4.6.13.
Caesar (Caius Iulius) 4.6.4., 4.6.12., Cincius 2.15.
4.6.13., 4.6.14., 4.6.15., 4.6.16., 4.6.19. Cincius Severus 5.2.34.
Caesar (Octavianus) 4.6.18., 4.6.17., Cingonius Varro 4.1.17.
4.6.18., 4.6.19., 4.6.20. Cinna 4.6.4., 4.6.14.
Caesar, Lucius 4.6.17. Claudianus 4.3.7.
Caius 2.15., 3.65., 3.66., 4.1.35., 4.3.19., Claudius 3.44.
4.6.30. Claudius, Appius 4.2.13., 4.2.14., 5.1.12.,
Calpetanus Rantius Quirinalis Valerius 5.1.14., 5.1.18.
Festus, Caius 2 . 1 6 . Claudius Arius 3.12.
Calpurnius Honoratus, Lucius 4 . 3 . 2 0 . Claudius Balbillus, Tiberius 3.28.
Calpurnius Piso, C. 1.7. Claudius Candidus 3.36.
Calpurnius Rufinus, Gaius C. 1.32. Claudius Iulianus 3.72.
Cambyses 4.6.5. Claudius Marcellus 5.2.16.
Candidianus 5.2.45. Claudius Sökrates, Tiberius 3.36.
Candidus 2 . 3 6 . Clausus 4.3.24.
Canuleius, C. 4.2.5. Clementius Silvius 3.78.
Caprilia 4.1.35. Cleopatra 4.6.16.
(Caprilius), Caius 4 . 1 . 3 5 . Clodius 5.1.4.
Carbo 4.3.3., 4.6.4. Clodius, Publius 1.9.
Cario 4.1.30. Clodius Glaber 4.1.8.
Cassius (mimusszinesz) 5.2.37. Clonius, Publius 4.1.13.
Cassius 4.1.7., 4.6.6., 4.6.14., 4.6.15., Cnaeus 4.6.2.
4.6.17., 4.6.18., 5.2.6. Cnorius Sabinianus, Titus 3.79.
Cassius, Caius 4.1.8. Cocceia Oxidubna 4.3.16.
Cassius, Gaius 4.1.17. Cocceius Florus, Marcus 4.3.16.
Cassius Karinus (sic!), Caius 4 . 4 . 2 0 . Cocceius Moesicus, Marcus 4.3.16.
Cassius Marcellinus, Lucius 4 . 6 . 2 9 . Coiiedius Maximus 4 . 3 . 1 9 .
Cassius Pius Marcellinus 2 . 3 9 . Collatinus 5.1.2., 5.1.9., 5.1.28.
Cassius Severus 5.2.37. Cominius Aemilianus, Marcus 4.5.5.
Catilina 4.6.11., 4.6.12., 5.1.30. Commius 5.1.37.
560 MUTATÓK

Constantius 3.33. Demetrios 1.27.

Cordius 3.44. Democritus 5.2.48.
Cordus Cremutius 4.6.33. Didymé 3 . 1 1 .
Corfìnius 4.3.3. Didymos 4.2.26.
Cornelia 4.2.13., 4.2.16. Diogenes 3.11., 4.1.15.
Cornelius Balbus 3.55. Diogenianus 4.3.19.
Cornelius Euporus, Lucius 4.1.32. Dionysios 4.1.45.
Cornelius Maluginensis, M. 3.53. Diophanés 4.2.13.
Cornelius Scipio, L. làsd még Scipio 3.53. Dolabella 4.6.14.
Cornelius Scipio Barbatus, Lucius làsd Domitia Victorina 1.38.
még Scipio 4.6.2. Domitius 4 . 6 . 1 3 .
Cornelius Sulla, Lucius 1.7., 4.3.3., 4.6.4., Domitius Titus 1.35.
4.6.6., 4.6.8., 4.6.9., 4.6.11., 4.6.14., Domitius Ulpianus 5.2.43.
4.6.17., 4.6.32., 5.1.30., 5.2.8., 5.2.15. Dracilianus 1.50.
Cornelius Sulla Felix 4.6.9., 4.6.19., Drakón 5.1.15.
5.2.4. Drusilla 5.2.25.
Sullàk 4.6.12. Drusus 5.1.30.
Cornelius Tacitus, Publius 4.6.27. Egnatius 4.3.3.
Cornifìcius, L. 3.55. Eirénaios 4.2.23.
Coruncaniusok 4.3.24. Epidus Quadratus 4 . 3 . 1 9 .
Corvinus 4.3.13. Emeritus Cassius 2.23.
Corvinusok 5.2.8. Ennius 3.1., 4 . 2 . 1 .
Cosmius 1.39. Epahroditus 4.6.9.
Cossus 5.1.31. Erastos 4.4.22.
Cotta 4.3.13. Erucius Clarus 5.1.27.
Cotys 2.11., 4.6.14. Euagrius 3.34., 4.4.29.
Crassus 4.2.13., 4.6.4., 4.6.13., 4.6.14., Eudaimón 3 . 3 1 .
4.6.26., 5.2.26. Euergetés Physkón 5.1.39.
Crassus, Marcus 4.3.8., 5.2.27. Eunus 4.1.8., 4.1.10., 4 . 1 . 1 1 .
Crassus Frugi 5.2.26. Evaristus Iulianus 4 . 1 . 4 1 .
Crixus 4.1.8. [—]i Ex[tricatus] 4 . 4 . 2 1 .
Culsus Eraviscus Atedumi filius 2.19. Fabatus 3 . 7 1 .
Curiatius, P. 5.1.18. Fabius 4.2.16.
Curio 4.6.14. Fabius Cilo 4.1.19., 5.2.34.
Curiusok 4.6.12. Fabius Maximus 5 . 1 . 3 1 .
Custa 4.3.20. Fabius Maximus, Paullus 5.2.15.
Cyprianus 1.45. Fabius Paulinus, Marcus 4.5.4.
Dalmatius 2.30. Faggura 4.3.19.
Damophilos 4.1.10. Falanius 5.2.37.
Daphnus 4.1.44. Fannius 3.22.
Dareios 4.1.15. Fannius, Caius 4 . 2 . 1 6 .
Decimus 4.6.30. Faustus 4.6.9.
Decius, Decii, Deciusok 1.23. Faustus Sulla 4.6.14.
Decius Mus, R 4.2.8. Felix 3.52.
Deciusok 5.2.8. Fenestella 1.10.
Decrianus 3.62. Festus Iulius 2 . 2 3 .
Deiotarus 4.6.14. Filippus 3.47.
Démaratos 5.1.14. Fimbria 4.6.4.
 SZEMÉLYNEVEK 561

Flaminius, C. 4.6.11., 5.2.8. Hannibas 4.1.30.

Flavia Insequentina 4.4.7. Harmiysios 3 . 1 1 .
Flavia Iulia 1.30. Harpocras 4 . 3 . 2 1 .
Flavia Felicissima 4.1.39. Haryótés 3.29.
Flavia Felicula 4.1.39. Hecuba 4.1.15.
Flavia Secundina 4.1.39. Hedia 4 . 3 . 2 1 .
Flavia Secundina, Iulia 4 . 5 . 1 0 . Helene 4.1.27.
Flavius, Caius 3.19. Helianus 5.2.47.
Flavius, Gnaeus 5.1.14. Heliodorus 1.22.
Flavius Celsinus 2.23. Helpidius 4 . 1 . 2 8 .
Flavius Felicissimus, Titus 4.1.39. Héphaistión 3 . 3 1 .
Flavius Felicio, Titus 4.1.39. Hérakleidés 4.2.23.
Flavius Felix, Titus 4.1.39. Herdonius 4.1.8.
Flavius Ingenuus, Titus 4 . 1 . 3 9 . Herennia Aphrodité 4.4.8.
Flavius Piso, Titus 4 . 3 . 1 9 . Herennius Cerrinius 1.7.
Flavius Secundus 4 . 5 . 1 0 . Herieus 3.29.
Flavius Taurus, Publius 3.67. Hermeias 4.1.10.
Flavius Vespasianus, Aulus 2.36. Hermeinas 4.1.27.
Florus 1.20. Hermes 4.1.33.
Fortunata 4.1.30. Hermodóros 5.1.14.
Fufidius 4.6.4. Hermogenianus 3.27.
Fulvinus 1.10. Héródés 4.3.10.
Fulvius 4 . 6 . 1 1 . Hérodotos 3.15.
Fulvius, L. 3.53. Hésiodos 3.26.
Hiere 3 . 3 1 .
Fulvius Flaccus, Q. 3.53., 4.2.15.
Hierocles 3.44.
Fulvius Gavius Numisius Petronius
Hilarión 4 . 2 . 2 1 .
Aemilianus, Lucius 4 . 6 . 2 3 .
Hippias 5.1.4.
Fulvius Lupus Servilianus, Caius 4.6.30.
Híspala Faecenia 1.7.
Fundanius, M. 4 . 2 . 1 0 .
Horneros 2.2., 5.1.15., 5.2.26.
Furius 1.5.
Horatius Herennianus 2 . 3 6 .
Fuscinus Iulius 2 . 2 3 .
Horatius Publicóla 5.1.28.
Gabinius 4.3.3.
Hórión 3.11., 3.29.
Gaius 4.3.10., 5.2.11.
Hóros 3.29., 3.31.
Gaius Silius 2 . 1 0 .
Hosius 4.1.29.
Galerius 3.19.
Hypsaeus 4.1.8.
Gavius Squilla Gallicanus, Marcus 4.3.19 Hyrcanus 1.41.
Gavius Maximus, Quintus 3.43. Iallius Bassus 2.19.
Gemellus 4.1.45. Icilius 5.1.18.
Geminius Modestus 3.32.
Genucius 4.2.16. Ingenuus Iulius Celerinus 2 . 2 3 .
Genucius, C. 4.2.8. Irducassa 4.3.20.
Genucius, T. 5.1.18. Ischyrión 3.28.
Glaucia 4.6.3. Iuba 2.1., 2.11., 4.6.14.
Gordianus 5.2.43. Iucundus 4.3.15.
Gracchusok 4.3.2., 4.6.3., 5.1.30. Iugurtha 4 . 2 . 1 .
Granius Probus, Marcus 4 . 4 . 8 . Iulia 4.6.14., 5.2.26.
Hannibál 2 . 1 . , 2.2., 2.3., 4.3.3., 4.6.4., Iulia Concessa 4.6.30.
4.6.5., 4.6.12. Iulia Felicula 4 . 1 . 4 1 .
562 MUTATÓK

Iulia Maximilla 4.4.17. Lappus 2.36.

Iulia Theodora 2.25. Larcius Euripianus, Quintus 4 . 3 . 1 9 .
Iuliana 4.3.19. Latinus 4.3.22.
Iulianus 4.3.19., 5.2.47. Lentulus 4.1.8., 4.6.11., 4.6.12.
Iulianus Zegrensis 4.3.19. Lepidus, Marcus 1.11., 1.14., 4.6.6.,
Iul[—]? 4.4.9. 4.6.17., 4.6.18., 4.6.19., 5.2.6.
Iulius, C. 5.1.18. Licinius, C. 4.2.6.
Iulius [...]inus 4.4.18.2. Licinius Crassus 4.1.8.
Iulius Apolinarius, Gaius 2.28. Licinius Lucullus, M. 1.7., 1.9.
Iulius Caesar, Sextus 4.3.3. Licinius Macer 1.10.
Iulius Creticus, Caius 4 . 6 . 2 6 . Licinius Nerva 4 . 1 . 1 3 .
Iulius Felix, Tiberius 2 . 1 9 . Licinus, Gaius 5.1.23.
Iulius Lepidus, Caius 2.39. Licinus, Publius 5.1.23.
Iulius Maximinus, Caius 1.16. Livius Denter, M. 4 . 2 . 8 .
Iulius Maximinus, Gaius 5.2.43. Livius Drusus 4.2.15., 4.2.16., 4.3.2.,
Iulius Maximus, Gaius 3.42. 4.3.3.
Iulius Moderatus, Quintus 1.36. Livius Laurensis 5.2.34.
Iulius Nigellio 1.36. Lollius Rusticus 3.36.
Iulius Paulus 4 . 2 . 1 . Longaeus Rufus 2 . 3 3 .
Iulius Rutigenus, Tiberius 2.17. Longinus Apol[—], Caius 2.36.
Iulius Lucanus, Tiberius 2.17. Loupergos Sarapión 4.1.27.
Iulius Maximus 2 . 1 8 . Lucatius 5.2.27.
Iulius Maximus, Gaius 5.2.43. (bis) Lucilius 5.1.13.
Iulius Primus, Caius 4 . 1 . 4 6 . Lucius 4.1.32., 4.1.36., 4.4.7., 4.6.23.,
Iulius Proclus 4 . 1 . 4 3 . 4.6.28., 5.2.4.
Iulius Sabinus 3.76., 4 . 1 . 2 1 . Lucius Sentius, Caius fia 3.64.
Iulius Scapula Tertullus, Publius 4 . 3 . 1 9 . Lucius Valerius, Publius fia 1.8.
Iulius Secundinus, Marcus 4.4.18.2. Lucretia 5.1.2., 5.1.28.
Iulius Silvanus, Marcus 2.36. Lucretius, Spurius 5.1.9.
Iulius Sossianus 2.29. Lucullus lásd még Licinius Lucullus, M.
Iulius Sostratus, G(aius) 4.4.23. 4.1.8.
Iulius Victor 2.40. Lupercus 4.4.4.
Iulius Victorinus, Caius 3.74., 4.1.46. Lupergos Sarapion 4.1.27.
Iunius Adiutor 2 . 2 3 . Lykurgos 5.1.8.
Iunius Blaesus 2 . 1 0 . Lysippus 5.2.29.
Iunius Brutus, Lucius 5.1.23. M [ — ] , Lucius 2 . 1 6 .
Iunius Brutus, Marcus 4 . 2 . 1 0 . Macer Licinius 4.2.8.
Iunius Brutus, R 4.2.10. Maecius Sabinus, Publius 3.70.
Iunius Gracchanus 1.10. Maenius 5.1.31.
Iuliusok 4.3.24. Maevius Marcellus 2.36.
Kleopátra 2 . 1 . Magnus 4.3.20., 5.2.26.
Kroisos 4.1.15. Mago 3.3.
Labeo 4.1.49. Mamilius 5.1.31.
Labienus 1.27. Mancinus 4.2.12., 4.2.13.
Laelianus Pontius 2 . 1 3 . Manius 4.3.19.
Laelius, Caius 4.2.13. Manius Aquilius 4 . 2 . 1 5 .
Lamponius 4.6.4. Manlius 4.1.8., 4.6.11., 4.6.12.
Lapidus, M. 4.3.13. Manlius, A. 5.1.18.
 SZEMÉLYNEVEK 563

Manlius Planta, [-] 4.3.14. Mithridatés 4.3.10., 4.6.4., 4.6.7., 4.6.11.,

Marcellinus 4.6.13. 4.6.14.
Marcellus 4.1.3., 5.2.27. Mithridatés Eupatór 2 . 1 .
Marcia 1.30. Modestinus 1.40., 4.1.23., 4.1.24.
Marcianus 2.29., 3.40. Montanus 4.6.32.
Március, C. 4.2.8. Mucianus 5.2.28.
Március, Marcus fia 1.4. Mucius Scaevola 4.2.13., 4.6.4.
Március Censorinus, Caius 1.41. Mummius, Quintus 4.2.14.
Március Coriolanus, Gnaeus 4.6.6., 5.1.31. Mummius Mummianus, Publius 3.67.
Március Philippus 3.55. Munatius 3.55.
Március Rutilus, C. 4.2.8. Musaios 3 . 3 1 .
Marcus 3.66., 4.3.19., 4.5.4., 4.6.21., Naevia Lucida 3.69.
4.6.22. Naevius Rufus, Lucius 3.69.
Marcus Claudius, Marcus fia 1.8. Naevius Silvanus, Lucius 3.69.
Marinus 5.1.34. Nagy Sándor lásd még Alexandras 2.3.,
Marius 4.6.3., 4.6.4., 4.6.14., 4.6.32., 5.2.48.
5.1.30., 5.2.46. Nemesianos 3.25.
Marius, G. 2.8. Nemesión 3.28.
Marius Etruscus Galianus, Caius 2 . 3 9 . Nertomarus 4.3.20.
Marius Maximus 5.2.34., 5.2.40. Nice 4.1.35.
Maro lásd még Vergilius 5.2.36. Ninnius, A. 4.6.3.
Martinus Valerius 2 . 2 3 . Nonius Livius Anterotianus, Publius 4.5.3.
Matumarus 4.3.16. Norbanus 4.6.4.
Mauricius 4 . 6 . 3 1 . Numantinus 4.6.32.
Maxima 4.3.19. Numerius Atticus 5.2.14.
Maximianus 4.3.19. Numidius Berullus, Cnaeus 4.1.36.
Maximiiianus 3.37. Numitorius 4.6.4.
Maximus 4.3.19., 4.4.27., 4.4.28. Ocilius Priscus, Publius 2 . 1 9 .
Megallis 4.1.10., 4 . 1 . 1 1 . Octavianus 2.27.
Memmius, C. 4.6.3. Octavius 4.6.4., 4.6.16.
Menander 4.2.20. Octavius, C. 4.2.12.
Menchés 3.29. Octavius, Marcus 4.2.14., 4.2.16.
Ménophilos 5.2.15. Octavius Faustinianus, Lucius 1.17.
Mercatilla 2 . 2 1 . Octavius Libo 4.6.14.
Mercator 1.20. Odysseus 5.1.35.
Merula 4.6.4. Oenomaus 4.1.8.
Messala Corvinus 5.2.26. Ogulnius, Cn 4.2.9.
Messalina 5.2.26. Ogulnius, Q. 4.2.9.
Messalinus 4.3.13. Onnóphris 3.29.
Metellus 4.3.2., 4.6.3., 4.6.9., 5.2.40. Orestés 1.34.
Mettius Rufus, Marcus 3.12. Ovidius 5.2.26.
Midas (phryg király) 1.9. Paculla Annia 1.7.
Minicius Pudens, Lucius 4.5.4. Pacuvius, Sextus 5.2.20.
Minius Cerrinius 1.7. Pallas 4.6.32.
Minucius 4.2.12. Panares 4.1.45.
Minucius Acilianus 4 . 6 . 3 1 . Pandion 3.20.
Minucius Faesus, M. 4.2.8. Panechótés 4.1.45.
Minucius Macrinus 4 . 6 . 3 1 . Panephremmis 3.28.
564 MUTATÓK

Paóphi... 3 . 3 1 . Pompeius Planta 4 . 3 . 2 1 .

Papirius, L. 4.2.7. Pompeius Rusticus, Lucius 1.30.
Papirius, Sextus 5.1.14. Pompeius Severus 3.36.
Papirius Cursor, L. 4.2.8. Pompeius Strabo 4.3.3.
Papirius Vitalis 4.1.38. Pompeius Trimalchio Maecenatianus,
Papiskos 3 . 1 1 . Caius 4.1.30.
Papius 5.2.15. Pomponius 5.1.14.
Paternus 4.1.18. Pomponius Saturninus, Caius 4 . 4 . 1 8 . 1 .
Paulinus 5.1.27. Pomponius Statianus, Caius 2 . 1 9 .
Paullus 5.2.43. Pontius Pilatus 4 . 5 . 6 .
Paulus 2.29., 3.39., 5.2.36. Popilius 4.2.16.
Paulus, Lucius 4.6.17. Poppaedius 4.3.3.
Pauseirión 3 . 3 1 . Porcius, Marcus 3.66.
Pedanius Secundus 4.1.17. Porciusok 4.3.24., 4.6.12.
Percennius 2.10. Postumius 5.1.31.
Perperna 4.1.8. Postumus, Spurius 4.2.13., 5.1.18.
Perseus 2.1., 2.3., 5.1.32. Postumius Albinus, A. 3.53.
Peteuris 3.28. Praetextata 4.6.26.
Petosiris 3.11. Primitius 4.1.43.
Petraites 4.1.30.
Primogenus 4 . 1 . 3 6 .
Petreius 4.6.14.
Primula 4.1.35.
Petronius Clemens, Publius 3.74. Priscianus Verus 2 . 2 3 .
Petronius Mamertinus, Marcus 2.34. Probinus Aelius 2 . 2 3 .
Petronius Turpilianus, Publius 5.2.11. Proclus 5.2.2., 5.2.14.
Pharnabazos 5.2.33. Proculus 3.49.
Pharnaces 4.6.14. Propinquus 4.3.20.
Philippos, Philippus 2 . 1 . , 2 . 3 . Protagoras 1.42.
Philippus 4.3.2. Prötarchos 4.2.22., 4.2.23.
Philippus, Marcus 4.3.3., 5.2.43. Prötesilaos 1.42.
Phraatés 2 . 1 . Protogenes 3.44.
Phylargyrus 4.1.30. Ptolemaios 3.11., 3.13., 3.28., 4.2.22.,
Pinnetus 4.3.13. 4.6.10.
Piso 4.1.8., 5.2.27. Publius 4.5.3.
Plaetoriusok 4.6.4. Publilius, C. 4.2.8.
Platón 4.1.15., 5.1.8. Publilius, T. 4.2.8.
Plotius 4.3.3. Publius 2.15., 3.70., 4.1.37., 4.3.19.,
Podón 3 . 3 1 . 4.6.27., 5.2.11.
Polemón 4.3.10, Publius Valerius 1.6.
Polybios 2.1., 5.1.39., 5.2.18. Pude(n)s 3 . 3 1 .
Pompeia (C. Iulius Caesar felesége) 1.9. Pullius Chresimus, Lucius 2.19.
Pompeius fiai 5.2.5., 5.2.6. Pyrrhos, Pyrrhus 2.1., 2.2., 4.3.3., 4.6.4.,
Pompeius, Sextus 5.2.6. 5.2.24.
Pompeius Macer 5.2.37. Pythagoras 5.1.4.
Pompeius Magnus, Gnaeus 1.14., 2.12., Python 4 . 1 . 1 1 .
3.3., 3.15., 4.6.6., 4.6.13., 4.6.14., Quartus 1.30.
4.6.15., 4.6.16., 4.6.32., 5.1.30., 5.2.3., Quinctius, Titus 5.1.31.
5.2.8., 5.2.26., 5.2.27., 5.2.40. Quinctius Crispinus, L. 1.7.
Pompeius Longinus, Lucius 1.30. Quinctius Silo, Titus 5.2.11.
 SZEMÉLYNEVEK 565

Quinctius Valgus, Caius 3.66. Septimius Fuscinus, Lucius 4.4.17.

Quintilius Varus 4.3.8. Septimius Fuscus, Lucius 4.4.17.
Quintio 4 . 3 . 1 6 . Septimius Severus, Caius 4.3.19.
Quintius 4.1.6. Serbaeus Africanus 3.14.
Quintus 4.3.14., 4.3.19. Serenos 3 . 3 1 .
Quintus Minucius, Gaius fia 1.8. Serrana Procula 4 . 6 . 3 1 .
Ranius Optatus, Lucius 4 . 6 . 2 5 . Sertorios, Sertorius 2.1., 2.12., 4.6.4.,
Rhascypolis 4.6.14. 4.6.9.
Rhoemetalces 2.11., 4.3.13. Servilius 4.1.8.
Risco 4.4.5. Servilius Caepio 4.3.2.
Romilius, T. 5.1.18. Servilius Geta, Marcus 2.19.
Rubrius 4.2.14., 5.2.37. Servius Galba 4.6.34.
Rufelleius Chilo, Caius 4.1.36. Sestius, P. 5.1.18.
Rufus 3.7. Sextius 4.2.6.
Rullusok 5.2.8. Sextius Lateranus, Titus 4.3.19.
Rutilius 4.3.2., 4.3.3. Sicinius Bellutus, Gaius 5.1.23.
Sabinianus Iulius 2 . 2 3 . Silanus 5.2.26.
Sabinus 4.6.20. Silanus, Appius 5.2.26.
Salinator 4.2.15. Silanus, Lucius 5.2.26.
Sallustius 2.12., 4.2.1. Silius, Gaius 5.2.37.
Sambas 3.28. Silvanus Plautius 4.3.13.
Sammonicus Serenus 1.5. Sohaemus 5.2.28.
Sarapias 3 . 3 1 . Solon 5.1.15.
Saturninus 4 . 3 . 1 3 .
Solon, Demetrios fia 1.27.
Saturninus Candidus, Caius 4 . 4 . 1 8 . 1 . Solonius Severinus, Quintus 4.5.7.
Scaurus 4.3.2. Solva 4.3.15.
Scipio làsd még Cornelius Scipio 4.2.13., Soranus 4.6.4.
4.2.15., 5.2.5. Spartacus 4.1.8., 4.2.18.
Scipio Africanus 4.2.13., 4.6.5., 5.2.8. Spendon 4 . 1 . 3 3 .
Scipio Nasica, Cornelius 4.2.12., 4.2.14. Squilla Gallicanus 4 . 3 . 1 9 .
Scribonia 5.2.26. Statilius, Quintus 4.6.35.
Secundianus Iulius 2 . 2 3 . Statilius Taurus 3.55.
Secundus 4 . 4 . 1 5 . Stertinius Quartinus 3.36.
Secundus (Gaius Plinius Caecilius Successus 1.45.
Secundus) 1.43., 3.60., 5.2.30. Suetonius 1.10.
Seleucus, Seleukos 4.3.23., 4.6.10., 5.1.32. Sulla lasd Cornelius Sulla
Sempronius Caelianus 4 . 1 . 4 8 . Sulpicius 4.6.4., 5.2.27.
Sempronius Candidus, Sextus 2.36. Sulpicius, P. 5.1.18.
Sempronius Gracchus, Caius 4.2.12., Sulpicius Rufus, R 5.1.37.
4.2.13., 4.2.14., 4.2.15., 4.2.16., 4.6.3. Syrion 3 . 3 1 .
Sempronius Gracchus, Tiberius 4.2.12., Tacitus 4.4.12., 4.6.27.
4.2.13., 4.2.14., 4.2.16., 4.6.6. Tapeine 3.29.
Sempronius Liberalis 2.36. Tarcondimotus 4.6.14.
Sempronius Sophus, P. 4.2.8. Tarrutienus Paternus, Publius 4.3.19.
Sentilius Iasus, Marcus 2.19. Tatius 5.1.5.
Sentius Optatus, Lucius 4 . 1 . 3 5 . Teos 3.13.
Septimia Firmilla 2 . 2 1 . Telesinus 4.3.3., 4.6.4.
Septimius 4.6.14. Temarus 4.3.22.
566
Terentius 3.4.
Terheuté 4.1.27.
Tessimarus 2.19.
Thaésis 3 . 3 1 .
Thalassia 4.1.38.
Theon 4 . 3 . 2 1 .
Theón Nepótianos, Aurélios 4.2.22.
Thériklés 5.1.32.
Thermion 4.2.22.
Thermutis 4 . 3 . 2 1 .
Thoranus 4.1.8.
Thorius, Spurius 4 . 2 . 1 5 .
Tibernia Faventina 4.4.4.
Tibernius Faventinus, Caius 4.4.4.
Tigidius Perennis, Sextus 4.3.19.
Tillegus 4.3.22.
Tinucius Sosiphanes, Titus 4.5.3.
Tissaphernés 5.2.33.
Titinius, Marcus 4.1.13.
Titius Domninus 4 . 1 . 3 1 .
Titius Domninus sive Passer 4 . 1 . 3 1 .
Tit(i)us Ursinianus 4 . 1 . 3 1 .
Titurius Sabinus, Q. 5.1.37.
Titus , 4.3.19., 5.2.11.
Torius Priscianus, Quintus 3.43.
Tribonianus 4.1.3.
Trimalchio lásd Pompeius Trimalchio,
Caius
Tubero 4.2.8.
Tuccia 1.23.
Turpilius Verecundus, Caius 2.19.
Ulpianus 2.29., 3.27., 3.40., 4.1.19.,
4.4.25.
Ulpius, Marcus 2.22., 3.32.
Ulpius Celerinus, Marcus 2.22.
Ulpius felix, Quintus 3.76.
Ulpius Rufus, Marcus 2.38.
Umbricia 4 . 1 . 2 1 .
Urbánus Publius 2 . 2 3 .
Uriathos 2 . 1 .
Utedius Maximinus 1.18.
Valeria Censorinilla 4.4.7.
Val[?erianus] An[?nius Placidus, Publius
4.4.18.1.
Valerius, L. 4.2.10.
Valerius Antias 3.53.
Valerius Atta 1.21.
Valerius Censorianus, (Lucius) 4.4.7.
MUTATÓK
Valerius Censorinus, Lucius 4.4.7.
Valerius Clementinus Iulius 2 . 2 3 .
Valerius (?) Firminus Antestis 4.4.6.
Valerius Flaccus 4.6.7.
Valerius Florentinus, (Lucius) 4.4.7.
Valerius Frontinus 2 . 3 3 .
Valerius Iu[...]anus, Lucius 2 . 2 0 .
Valerius Marianus 3 . 1 9 .
Valerius Marinus, Marcus 4 . 4 . 1 9 .
Valerius Melanta, Caius 4 . 1 . 3 6 .
Valerius Messala 5.2.10.
Valerius Quadratus, Marcus 4 . 6 . 2 2 .
Valerius Respectus 1.18.
Valerius Rufus, Lucius (Lucii filius) 2.20.
Valerius Seranus, Caius 4 . 5 . 1 0 .
Valerius Tertius 2.36.
Valerius Ursus 4.4.6.
Valerius Valerianus, Lucius 4 . 4 . 1 0 .
Valerius Valentinus, Caius 3.74.
Valerius Verus, Lucius 3.79.
Valerius Veteranus, (Lucius) 4.4.7.
Vallius Maximianus 4.3.19.
Varenius 4.1.8.
Vargunteiusok 4.6.12.
Varia 3.44.
Varius Clemens, Titus 4 . 3 . 1 9 .
Varro 1.10., 4.6.14., 5.2.26., 5.2.40.
Varro, Marcus 5.2.5.
Varus 2.32., 4.6.14.
Vedius Antoninus 3.72.
Venoleiusok 4.6.4.
Ventidius 4.6.18.
Vergilius 1.5., 3.3., 5.1.15.
Verginus 5.1.12.
Verissimus Iulius 2 . 2 3 .
Verrius Flaccus 1.23.
Verueda Eravisca Tessimari filia 2 . 1 9 .
Veturius, Caius 4.2.16.
Veturius, L. 5.1.18.
Vibius 4.3.12.
Vibius Crispus 3 . 1 9 .
Vica Pota 5.2.26.
Vicinius, Marcus 4 . 3 . 1 3 .
Victor 4.3.20.
Vindex 5.1.12., 5.2.27.
Vindonius [—], Caius 4 . 4 . 1 3 .
Vindonius Margo, Caius 4 . 4 . 1 5 .
Vinicia Romula 4.4.16.
 SZEMÉLYNEVEK 567

Vinnius 4.3.12. Volusianus 3.35.

Vipsanius Agrippa, Marcus lásd Agrippa, Vulcacius Rufinus 3.80.
M. Vulcacius Tullus, Lucius 5.2.15.
Viriathus 4.2.18. Vulius, Caius 3.65.
Virius Mercator, Lucius 1.33. Vulteius 4.6.14.
Visellius Ruga, Gaius 5.1.23. Xerxés 5.2.43.
Vitellius 5.1.12. Yacinthus 4.1.40.
Volcacius Primus, Lucius 4.3.14. Zénón 3.11., 4.2.23.
Volturcius 4.6.12. Zeuxis 4.1.10.
Volumnius Horatianus, Lucius 2.38. Ziddina 4.3.19.
Volusenus, C. 5.1.37. Zóis 4.2.23.
Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás,
illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás
a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve

Osiris Kiadó, Budapest

(Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja.)
www.osiriskiado.hu

A kiadásért felel Gyurgyák János

Szöveggondozó Komlósi Éva
Műszaki szerkesztő Környei Anikó
A borítón Pompejiből származó freskó részlete
A szedés és tördelés az Osiris Kft. munkája
Tördelő Kmety Lóránt
Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán
Ügyvezető igazgató Megyik András

ISBN 963 389 500 6

ISSN 1 2 1 8 - 9 8 5 5