1.Fuvarjog és díjszabás kapcsolata: A díjszabás és a fuvarjog szorosan összefügg, elválaszthatatlanok egymástól.

A díjszabás a fuvarjog szerint tartalmazza:

- vonatkozó szabályzat rendelkezéseit
- fuvarozási szerződés részletes feltételeit
- fuvarozási teljesítményért járó díjakat
- díjak kiszámítására vonatkozó előírásokat
A közli telj. 3 dimenziós jellege:
- szállított súly
- fuvaridő
- fuvarozási távolság.
A díjszabás szakít az időtényező mérceként történő bevonásának gondolatával, és az időbázis megteremtését és annak
betartását feladatként a fuvarjogra bízza.
2.Mik a mellékdíjak, típusaik? Hol használják? A főteljesítménnyel kapcsolatban gyakran előfordulnak kiegészítő
teljesítmények:- ösztönző jelleg (csak az önköltség megtérülését biztosítja) - visszatartó jelleg (az önköltségnél magasabb) -
bírság jelleg (kocsiálláspénz)
Ösztönző: a mérlegelést, db-számlálást mással végeztessék, a fuvarozóval
Visszatartó: mérlegelést, számlálást saját maga végezze a fuvaroztató
Bírság jellegű: minél rövidebb ideig tartó igénybevételre ösztönöz (késedelmi díj, kocsiálláspénz)
3.Mi a közköltségi elv? Használták-e már, ha igen hol? Te használnád-e?
A közlekedések szolgáltatásai költségek nélkül állnak a fuvaroztatók az utasok rendelkezésére. Az utas nem fizeti meg a teljes
költségeket. A ráfordítások fedezete közköltségekből, központi alapokból történik.
Előnyei:- Elmaradnak az adminisztrációs tevékenységek.
Hátrányai:- Szocialista viszonyok között a közköltségi rendszer alkalmazása gátolja annak a szocialista elvnek az
érvényesülését, amely szerint minden terméket az előállítás során felmerült munka költségével kell megterhelni. - Kapitalista
gazdasági rendben a közköltségi rendszer alkalmazásának eredményeképpen a közlekedési vállalatok létesítésének,
fenntartásának és üzemeltetésének költségei az adófizető polgárt terhelik. Fejlett társadalomban a személyszállítás
közszolgáltatás, amely a díjszabások útján támogatja a széleskörű hozzáférhetőséget. Fajtái:- Magas egységtétel és sok
kedvezmény: Előnye, hogy a forgalomszerző hatású, hátránya, hogy bonyolult a díjszabási szerkesztése, sokfajta jegyet kell
nyomtatni és sok vele a munka. - Alacsony egységtétel és kevés kedvezmény: Előnye, hogy megkönnyíti a díjszabási szolgálat
munkáját, hátránya, versenyképességet nem, vagy csak kicsit növeli. - Közepes egységtétel és korlátozott számú kedvezmény:
Előnye, hogy biztosíthatók a versenyképes díjszabási feltételek, hátránya, hogy bonyolult a díjszabás szerkesztése és többféle
jegyet kell nyomtatni.
4.Fuvarozási értékrendszer és differenciált önköltségi rendszer jellemzői, min alapulnak, mik a 2 közti különbségek?
Fuvarozási értékrendszer: Naturális értékrendszer. A díj a természetes költségek alakulását követi, vagyis a fuvarozó
költségei alapján állapítják meg a fuvardíjat. Az áru értéke a fuvardíj nagysága tekintetében nem játszik szerepet. A
költségeket követjük a tarifákkal, de nem túl részletesen.
Differenciált önköltségrendszer: A fuvarozási értékrendszer továbbfejlesztett változata, az önköltségeket árucsoportonként
állapítják meg. A MÁV ezt a díjszabási rendszert alkalmazza a belföldi árudíjszabásban. Tevékenységenként meghatározza a
költségeket, ahhoz igazítja a tarifát.
Előnyei:
- Próbál takarékoskodni.
- A versenyt helyes irányba hozza létre.
- Közgazdaságilag logikus rendszer.
Hátrányai:
- Bonyolult.
5.Hogyan változik a számított súly az olasz, a horvát, a szlovén köteléki díjszabásban?
Olasz: 100kg-ra fel kell kerekíteni, nincs tengelyenkénti legcsekélyebb tömeg
Horvát, szlovén: tengelyenként legalább 5000kg-ot kell számolni
6.Miért kell áruosztályozás? Hogyan osztályozzák az árukat?
A fuvarozó kiadásai küldeményenként változnak. A fuvardíjat az önköltség arányában differenciálni kell. A legelterjedtebb
árdifferenciálási módszer az áruosztályozás.
Áruosztályozás: Az áruosztályozás az árunak bizonyos szempont szerinti csoportosítása annak érdekében, hogy a
csoportokon belül lévő áruk fuvardíja azonos súly és távolság esetén azonos legyen. Ez egy vízszintes irányú lépcsőzés. Nem
képzelhető el, hogy az áru osztályba sorolását a fuvarozó és a fuvaroztató „ad hoc” döntsék el, a fuvarozó igyekszik előre
meghatározni.
Az áruk kezelhetőségük szerint lehetnek:
- Tömeg és szóródó áruk.
- Nehéz darabos áruk.
- Könnyű (terjedelmes) áruk.
A fuvarozandó árukat valamilyen szempont szerint megkülönböztetjük. Más fuvardíjat alkalmaznak az egyes áruosztályokra:
- Térfogatsúly szerinti áruosztályozás.
- Érték szerinti áruosztályozás.

- Áru természete szerinti áruosztályozás:

- Tömeg.
- Szóródó.
- Rakodás módja szerinti áruosztályozás.
- Rakodás időszükséglete szerinti áruosztályozás.
- Szolgáltatás munkaidő szükséglete szerinti áruosztályozás.
Az árlépcsőzésnél figyelembe vett jellemzők: - Áru kereskedelmi értéke. - Árukkal kapcsolatos rakodási időszükséglet. -
Nyújtott szolgáltatás munkaigényessége. - Áru térfogatsúlya.
7.Milyen tényezőktől, hogyan függ a MÁV nagykonténerek fuvardíja?
A nagykonténerek vasúti fuvardíját koefficiens alapján számoljuk. A koefficienst a konténer bruttó tömege és a hosszúsága
(láb) alapján keressük ki. A fuvardíjat a koefficiens és a távolság segítségével határozzuk meg (kikeressük).
8.Az önköltség meghatározása a költségtérítési sorban.
Ez egy gazdasági mutatószám. A teljesítmény egységre eső mindazon ráfordítások összege, amelyek a gyártás, vagy
szolgáltatás előállítása során felmerülnek. Az önköltség megállapításához a globális termelési költség és a szállítási
teljesítmény ismerete kell.
9.Az MKFE (Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete) ajánlott díjszabásában mi a tonnadíjas rendszernél a díjszámítási
tömeg?
- A tehergépjármű teherbírásától
- fordulók számától
- az út minőségétől
- a teherautó típusától.
10.Díjszabási hézag fogalma?
A díjszabási hézag abból adódik, hogy a fuvarozás árát nem egyszerű meghatározni. A szolgáltatás bonyolultságából adódóan
kétféle lehet:
- valami kimarad a díjszabásból, pl.: köteléki díjszabás
- a díjszabás többféle számítást tesz lehetővé, ezek közül a kedvezőbbet kell alkalmazni
Előfordulhatnak olyan változatok, amelyekre a szabályozás nem terjed ki, amely szabályozása hiányos, nem egyértelmű, sőt
elképzelhetők „a contario” olyan mennyiségi és minőségi variációk is, amelyek kettő vagy több szabály hatálya alá tartoznak.
A díjszabások igyekeznek külön szabályokat alkotni a hiányosságokból eredő hézagok áthidalására. Ilyen hézagpótló
szabályozások pl.: MVÁ II. rész.
11.Személydíjszabási rendszer ábrázolása:
Teljesítmény arányos
Díj Vegyes

Egységdíjas
Teljesítmény

12.Miért nevezzük naturális rendszernek a fuvarozási értékrendszert? Naturális értékrendszer. A díj a természetes
költségek alakulását követi, vagyis a fuvarozó költségei alapján állapítják meg a fuvardíjat. Az áru értéke a fuvardíj nagysága
tekintetében nem játszik szerepet. A költségeket követjük a tarifákkal, de nem túl részletesen.
13.Rakméter fogalma: Gyűjtő szállítmányozásnál használatos. Olyan küldeményeknél használjuk, ahol más áruk rárakása
nem lehetséges, ill. nem engedélyezett. A díjszámítás alapja egy ládaméter, azaz 5,5m3 vagy 1750 kg. Az áru hosszát veszi
figyelembe, minden méterért felszámol 1750kg-ot. Szélességben pedig kedvezmény jár, ha 1,6 m szűkebb az áru, akkor az áru
szélessége/2,4m, ha 1,6m szélesebb, akkor nem jár kedvezmény.
14. 3x mérő áru fogalma: Terjedelmes áruknál a gyakorlatban a „mérő” használatos. 3-szor mérő: 1m3 = 333kg
1 x mérő áru: 1t 1m3, 2x mérő áru: 1t 2m3, 3 x mérő áru: 1t 3m3.
Szárazföldi fuvarozásnál 3x mérő, tengeri hajózásként 1x mérő, légi fuvarozásnál 6x mérő áru számít terjedelmes árunak.
Ilyen esetben 333kg 1m3 áru tömege. A díjszámítás során az így képzett tömeg alapján számolunk. A Schenker díjszabás
során gyakorlatban ez általában 330kg vagy 300 kg.
15.Kombinált fuvardíjszámítás: Csak személyszállításnál alkalmazzák. Alapja a fuvarozási feltételekben biztosított
lehetőség a vonatnem és kocsiosztály megválasztására, mely kiterjed arra is, hogy a fuvarozási viszonylat egyes szakaszain a
vonatnem ill kocsiosztály az utas kívánsága szerint változzék. A tiszta díjszabási rendszerek kombinált, együttes alkalmazását
jelenti. Az egységdíjszabásos, a teljesítményarányos és a közköltségi díjszabási rendszerek előnyeit kombinálja, hátrányait
megpróbálja kizárni.
16.Virtuális távolságok: Egyes esetekben a díjszámítás alapját az eszmei távolság képzi. A díjszámítási távolságot
négyzethálózat segítségével, légvonalban mérik. Az egységes bp-i km-távolság <- egyszerűsítés közúton a vasúti km
távolságot veszik figyelembe.
17.Távolságmutató térkép, térképrendszerű km-mutató:
Távolságmutató térkép: Egy földrajzi terület vasút illetve úthálózatának terepelemek nélküli sematikus ábrázolása, amelyen
a szomszédos állomások, községek egymástól mért távolságát az útszakasz fölé írt számjegy mutatja.
Előnye, hogy a használata szakmai előképzettséget nem igényel. A résztávolságok leolvasásánál és összeadásánál előforduló
tévedések lehetnek. Közúti közlekedésben használják.
Térkép rendszerű km mutató: Olyan vasutak használják, amelyeknek igen sok áruforgalomra megnyitott állomásuk van. A
vasúthálózatot több egymás mellé rakható térképre rajzolják. Az állomások egymás közötti km távolsága egyszerű kivonással
állapítható meg.
Előnye, hogy egyszerű kezelni, és rendkívül gyorsan elsajátítható.
Hátránya, hogy a hosszabb viszonylatok távolságának a megállapítása körülményes.
18.Legcsekélyebb fuvardíj: A legcsekélyebb díjat meg kell fizetni. Ha a rendes díjtételek alapján a teljesítmény figyelembe
vételével számított fuvardíj ennél kevesebb, akkor a legcsekélyebb fuvardíjat kell alkalmazni. A költségeket a teljesítménytől
független állandó és teljesítménytől függő változó költségekből származtatja. Megállapít egy rögzített alsó határt, kimondván,
hogy ha a rendes díjtételek alapján a teljesítmény figyelembevételével esedékes fuvardíj ennél kevesebb, az alsó határként
megjelölt összeget, vagyis a legcsekélyebb fuvardíjat kell megfizetni. Vasútnál nem egy-egy küldeményre, hanem többre
együttesen állapítják meg a legcsekélyebb fuvardíjat. A személyfuvarozásnál is alkalmazzák. Min 500 Kg-ot kell megfizetni.
vasútnál:szlovén 127EUR, horvát 121EUR
19.Maximált ár fogalma: Maximum mennyi fuvardíjat kérhet a fuvarozó a fuvaroztatótól. Ott alkalmazzák ahol a fuvarozási
tevékenységet önállóan gazdálkodó szervezeti egységek végzik. A fuvarozó lefelé eltérhet a maximált áraktól, felfelé nem. pl.:
- iskolai utazás (különjárat)
- belföldi vasúti személyszállítás
- postai küldemények (levél, távirat)
- kenyér
- helyi személyszállítás (troli, metró, villamos)
20.Csomóponti, nem csomóponti települések ábrázolása: Csomópontinak minősülő helyiségek legalább 3 vasútvonal vagy
közút találkozási pontján fekvő helységek.
Nem csomóponti helyiségek a kijelölt csomópont körzetében fekvő kisebb helységek. A díjszabás kilométer mutatója 2
részből áll: - Egyik a csomópontok egymás közötti távolságát tartalmazza. - Másik az egy csomóponthoz tartozó körzetben
lévő helységek egymás közötti távolságát tartalmazza. A nem csomóponti helységek távolsága három részből tevődik össze: a
feladás helyétől a feladási körzet csomópontjáig, onnan a rendeltetési körzet csomópontjáig, a rendeltetési körzet
csomópontjától a rendeltetési helyig mért távolságokból.
21.Zónadíjszabás: A díjtételeit övezetenként változó ún. zónatérkép, amelyben a teljesítményeket kizárólag a körzetekkel
vagy km övezetekkel mérik, és a díjtételeket egy összegben határozzák meg.
22.Tisztességtelen ár fogalma: Indokolatlanul magas vételi vagy eladási ár kikötése.
23.Köteléki díjszabás: Több vasút vonalára közös megegyezés alapján életbe lépett díjszabások, melyben az érdekelt
fuvarozók feladják díjszabási önállóságukat és a közvetett fuvarozók érdekét kielégítő díjszabási intézkedéseket hoznak.
Köteléki rövidítést alkalmazom, akkor olcsóbb tarifák vannak, mintha nemzetközit használnám.
pl.: Olasz- Magyar Horvát- Szlovén- Magyar
24.Terjedelmes áru fogalma: Olyan árut jelent, amelynek térfogatsúlya a fuvareszköz raktértonna kapacitásához képest
elégtelen. Cqv > Pv Terjedelmes áruk fuvarozásáért a fuvarozó felemelt fuvardíjat szed, amely történhet a normál díjtétel
7%-os emelésével, külön „terjedelmességi pótdíj” hozzászámításával, a díjszámítási súly felemelésével. pl.: gyermekkocsi,
kerékpár, üres üvegballonok
25.Térfogatsúly: (PV) alatt az áru súlyának (P) és a hézagaival mért térfogatának (V) a hányadosát értjük PV=P/V
26.Raktértonna-kapacitás: A hasznos teherbírás és a szállítóűr térfogatának hányadosa Cqv = Cq / Cv
Ez egy közlekedési ágon belül is nagy szóródást mutat. A teljes kapacitáskihasználást, az elméleti optimumot, az egy
rakományban fuvarozott áruk össztérfogatsúlyának a jármű raktértonna-kapacitásával való egyenlőségi jelzi.
(Σni=1Pi) / (Σni=1Vi) = Cq/Cv
27.Órakm-díjszabás jellemzése: Közúti közlekedésnél alkalmazzák. A fuvardíjat két tényező határozza meg:
- valóságos kilométer,
- eltelt idő
A tiszta időrendszerű díjszabásnál a domináns tényező az idő és a fuvareszköz bérbeadása.
Előnyei: - Egyszerű
- Áttekinthető
- Mérési problémától mentes
Hátrányai:
- Nem képezi a költségek alakulását
 - Lazaságra ösztönöz (idő alapján fizetik meg)
28.Óra-km-díjszabásnál mikor nem kell számolni km-díjat?
Ha a díjszámítási távolság és a díjszámítási idő hányadosa nem haladja meg a min 10km/ó értéket.
29.Értékrendszerű díjszabás fogalma, előny, hátrány: (ad valorem): A fuvardíjat az áru értéke alapján határozzák meg.
Drágább áru magasabb fuvardíjjal terhelhető, olyannal, amelyet a kereslet-kínálat megenged. Kisebb értékű áru kisebb
fuvardíjjal terhelhető. Egyes árukat a kereskedelmi értékük alapján csoportosítják, és a létrejött csoportokra állapítanak meg
díjtételeket. Akkor kerül sor az alkalmazásra, amikor mind a fuvarozó, mind a fuvaroztató az elérhető legnagyobb nyereség
biztosítására törekszik.
Előnyei:
- A különböző közlekedési vállalatok díjszabásai összehangolhatók.
- Lehetőség nyílik a csekély értékű áru szállítására.
- Lehetőség nyílik a főforgalomból kieső vidékeknek a főútvonalakkal azonos fuvarozási feltételek melletti
bekapcsolásra.
Hátrányai:
- Minden termék árának az alapját képezi az érték. Viszont az értékrendszerben képzett ár és fuvarozási teljesítmény
között nincs kapcsolat.
- Minden egyes áruosztályra más-más díjtétel érvényesül, ezért komplikáltabb.
- Nem ösztönöz a jármű kapacitásának teljes kihasználására.
30.Konténerek mellékdíjai: Használati díj, rakodási díj, késedelmi díj, tárolási díj, közúti gépjármű várakozási díj, vám és
egyéb közigazgatási vizsgálatoknál közreműködési díj, tisztítási díj, konténer bérleti díj
31.Raksúly vagy kocsiűrrendszer, előny, hátrány: A fuvarozás ellenértékét a fuvarozáshoz használt jármű kihasználási
mértéke alapján kell megállapítani. Az áru súlya, az áru térfogata és a két egyidejűleg érzékelhető térfogatsúly a döntő. Az
árumennyiség növelésével az egy árutonna-kilométerre eső fuvardíj csökken.
Előnyei:
- Elősegítik a járművek raksúly szerinti jó kihasználását.
- Egyszerű könnyen kezelhető díjszabások
Hátrányai:
- Merev díjszabás, nem rugalmas, ami fékezőleg hat a kis értékű, de nagy tömegű áruk fuvarozására.
32.Díjegység: De[Ft/100kg, km] Egy szállítási egység egy útegységnyi távolságra (1km-re) történő fuvarozásának pénzben
kifejezett értéke. Legelterjedtebb változata a szorzószámos eljárás. Közúti közlekedésnél egységdíj van.
33.Egységdíj: Az árutovábbítási díjelemeket, valamint az árutovábbításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek díját
összevontan tartalmazza, az egységdíjat és a vetítési alapot a felek a szerződésben határozzák meg.
34.Díjtétel: Dt[Ft/100kg] Egy szállítási egység bizonyos távolságra való elfuvarozásának az ára. A díjtétel alapja a
díjegységnek. A díjszámításban nem a díjegységeket, hanem különböző távolságra kidolgozott díjtételeket hirdetnek meg.
35.Mit használnak, ha élőállat súlymérés van?
Mérlegelési díjakat:-tizedes mérlegen 100kg vágányhídmérlegen-vasúti járműmérlegen
36.Miért használnak kiegyenlítést és melyik díjtételképzésnél? Átszámított degresszív díjtételképzésnél. Az ábra szerint az
x1 ill x2 távolságértékeknél a díjtétel értéke magasabb távolságértékeknél alacsonyabbra adódik, mint kisebb távolságnál. Ez
azt jelentené, hogy alacsonyabb teljesítményhez nagyobb ár tartozna. Alsó és felső kiegyenlítéssel a díjtételfüggvény x1 és x2-
nél a visszaeső része megszűnik és monoton növekvő függvényt kapunk.
37.Két MÁV kocsira raktunk 1 árut. Hogy számolom ki és mennyi lesz a díjszámítási tömeg?
Egyenlően megterheltnek kell tekinteni. Ha van 2 és 4 tengelyes kocsi is, akkor az alacsonyabb tengelyszámú értékével
számolunk a másik kocsival is, de min 10t-val kocsinként. Egy kocsira eső 100kg-ra fel kell kerekíteni.
38.Mit jelent a villadíjszabás? Alsó és felső határt állapít meg, de a fuvarozók ettől eltérő megállapodásokat is köthetnek. A
marginálisnál tovább megy.
39.Referencia díjszabás:
A villa díjszabás kötetlenebb változata. A díjszabási díjakat, valamint az alsó és felső határokat a fuvarozók csak
irányelveknek tekintik, amitől bármikor eltérhetnek. Az eltéréseket az árhatóságnál be kell jelenteni.
40.Melyik az a közúti díjszabási rendszer, ahol nem számolnak km-rel? Tonnadíjasnál. Teherbírás és rakott km szerint a
díj számítási tömege max a tehergépjármű teherbírása. A díjszámítási távolság a rakott km távolság. A fuvardíj
megállapítása: díjszámítási távolság szerinti díjtétel és a díjszámítási tömeg szorzata.
41.Milyen vasúti díjszabási rendszereket ismerünk?
Magyar vasúti árudíjszabás, Köteléki díjszabás, Személyszállítási díjszabás
42.Mi a különbség az egyszerű és összetett díjképzés között?
Az egyszerű díjtételképzés esetében nem számolunk a fuvarozási vállalkozásnál fix költséggel, összetettnél igen.
43.Mi a progresszív és a degresszív közötti különbség? A változó alapú változatlannál értelmezhető. Progresszív esetben a
díjegység a távolság növekedésével növekvő jelleget mutat, a degresszívnél csökkenő értéket vesz fel.
44.Mi az egyirányú és a kétirányú között a különbség?
Egyirányú x-y irányú koordinátarendszerben ábrázolható, a kétirányú x-y-z koordinátarendszerben ábrázolható.
45.Mi a különbség az egységes és a változó alapú között?
Az egységes alapú díjtételképzésnél csak egy díjegység értéket veszünk figyelembe Dt=De*x.
A változó alapú díjtételképzésnél a díjegység a távolságtól függően változik Dt=De*x+Kfix
46.Mi a különbség a különszámított és az átszámított között? Csak a változó alapúnál értelmezhető. Különszámított:
különböző fuvarozási távhoz tartozó díjtétel értékeket a díjtételelemek és a fix költség összegeként nyerjük. Az átszámított
díjtételképzésnél a díjtétel számítása egyszerű szorzással történik.
47.Különszámított vagy átszámított a több?
Különszámított egyirányú degresszív-átszámított egyirányú degresszív-> a különszámított mindig több lesz.
48.A szállítmányozó az árut nem a tervezett útvonalon fuvarozza. Miért?
Rendkívüli küldeményeknél a küldemény űrszelvényen kívül esik, ezért más útvonalon kell elküldeni. A díjszámításkor az
eredeti útvonal díjszámítása az érvényes. Fuvarozási akadály esetében segélyútvonalon kell továbbítani.
49.Alsó kiegyenlítés képlete: x2’=x2*De3/De2 x1’=x1*De2/De1
50.Felső kiegyenlítés képlete: x1”=x1*De1/De2 x2”=x2*De2/De3
51.Középső kiegyenlítés képlete: Kfix+x1*De1= Kfix+x1*De2= számtani közép Egyenletbe behelyettesít
Szk.=Kfix+xa1*De1 Szk.=Kfix+xf1*alfa xa1= xf1= Kfix+x2*De2= Kfix+x2*De3=számtani közép
Egyenletbe behelyettesít Szk.=Kfix+xa2*De2->xa2= Szk.=Kfix+xf2*De3->xf2=
52.Hol található az az információ,hogy egyes állomásokon van-e vágányhídmérleg?
Magyar Országos Közforgalmú Vasutak Árudíjszabási Kmmutatójában:8-as rovat
53.Rezervációs ár: Az az ár, ami a vásárlóban megfogalmazódott a termék iránt.
54.Referencia ár: Amit a fogyasztó még max kifizet egy termékért.
55.Derékszögű háromszög: Szélesebb körben terjedt el, amely mért és képzett távolságadatokból áll. A járatok három
alaptípusára az inga, a kör és a sugár irányú járatokra épülő háromszög alakú km táblázat. A szerkesztés és a táblázat
használatának elvei megegyeznek egymással. A mért távolságadatok ingajáratoknál az átfogóra kerülnek. Az eljárás előnye,
hogy az állomások a fej és oldalrovatban azonos sorrendben követik egymást. Általában 500 m-ig lefelé, 500m felett felfelé
kerekítenek. A megállóhelyek nem mellett feltüntetett zárójeles számok az un. állomásszámok, amelyeket menetjegyek
kezelésénél kell figyelembe venni.
56.Ártörvény hatálya: Az Ártörvény 1991.jan.1-én lépett hatályba.
Hatálya kiterjed: Gazdasági tevékenységeket folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra,
természetes személyre, valamint az általuk belföldön érvényesített árakra és díjakra, valamint a hatósági ár megállapítására.
Nem terjed ki: Kötelezően igénybe vett szolgáltatások díjára, külön tv. felhatalmazása alapján szabályozott szolgáltatási
díjakra,hegyközsége által megállapított termőhelyi védő árra.
Az Ártörvény azt tárgyalja, hogy Mo-on milyen árak vannak: -szabad ár -hatósági ár -min ár(takarmány,búza) -max ár
57.Árrugalmasság: Az árurugalmasság vagy saját árurugalmasság a mikroökonómiában az ár valamely függvényének-
többnyire a keresletnek vagy a kínálatnak-a százalékos változását jelenti. Közgazdasági fogalom, mely megmutatja, hogy hány
%-kal változik a termék kereslete a termék árának 1%-os változásakor.
58.Kereslet keresztárurugalmassága: Azt fejezi ki, hogy a jövedelem 1%-os változására hány %-kal változik a kereslet.
Normál javaknál ez=1; luxuscikkeknél>1; alacsony értékű inferior javaknál<0 Azt mutatja meg, hogy egy „A” termék árának
1%-os változása hány %-kal változtatja meg a B árát. Helyettesítő terméknél + ; kiegészítő terméknél - ;független terméknél 0.
59.Alternatív határok az egyes tömegalosztályú díjtételek között:
5t és 10t között  7,2-7,3t
10t és 15t  11,3-11,4t
15t és 20t  16,7-16,8t
20t és 25t  23,8t
Ha a kocsiba rakott áru tömege átlépi az alternatív határt, akkor már a felső tömegalosztály díjtételeivel számított fuvardíj a
kedvezőbb.
60.Harmonizált árucikkjegyzék (NHM): Ez a nemzetközi kereskedelemben használt árumegnevezéseket és árukódokat
tartalmazza. Felépülése: - tétel számjegyzék - betűsoros árucikkjegyzék - számsoros árucikkjegyzék
Az áruk kódszámai 6 jegyűek.11000 áru megnevezését tartalmazza. Áru megnevezése rovatban az áru megnevezését és a 6
jegyű számot be kell jegyezni.
61.DIUM füzetek: Ez a nemzetközi áruforgalomban alkalmazott km mutató, amely a feladási vagy leadási állomások és a
határpontok díjszabási távolságát tartalmazza. Nemzetközi áruforgalomban minden küldemény fuvardíjszámítására
érvényesek.11 részfüzetből áll. A 10. füzet Mo.
62.Metszőponti díjszabás: A közvetlen táblázat minden állomásról minden állomásra kidolgozott, a táblázatból közvetlenül
leolvasható távolságadatokat tartalmaz. A közvetlen leolvasás kiküszöböli a résztávolságok összeadásából származó
hibalehetőségeket. A relációk száma megduzzasztja a díjszabás terjedelmét. A tördelés a könnyebb kezelhetőséget teszi
lehetővé.
A metszőponti díjszabás lényege: hogy a közlekedési területet egy metszővonal két részre osztja. A metszővonalon fekvő,
erre kijelölt állomás vagy állomások metszőpontot képeznek. Több metszőpont esetén a díjképző útirányt a metszőpont jelzi,
amelyen át a legrövidebb a távolság és a legalacsonyabb a díjtétel. A teljes viszonylat díját és távolságát összeadással képzik a
metszőponttól-metszőpontig megállapított távolságok és díjak összeadásával. A vasúti nemzetközi köteléki díjszabások
jelentős hányada ezt alkalmazza.
63.Állomásnevek csoportosítása: Az állomásnevek alfabetikus sorrendben szerepelnek. A kikeresett távolságokat új
táblázatba foglaljuk. Az állomásnevek az új táblázatban ABC sorrendben követik egymást. Az állomásneveket alfabetikus
sorrendben állítjuk és 1-el kezdődő folytatólagos indexszel jelöljük. Derékszögű 3szögeknél: (n2-n)/2
64.Hatósági ár: Megállapítása alkalmával utalni kell, a minőség valamely egyértelmű meghatározására vagy az ár
megállapításával együtt kell rögzíteni, hogy az milyen minőségű árura vonatkozik.
65.Nem hatósági ár: A minőségben a felek állapodnak meg, kivéve, ha a minőséget kötelező rendelkezés szabályozza. Ilyen
esetben az árat a kötelező minőségre kell kialakítani.
66.Sorolja fel az árudíjszabási rendszereket:
- Értékrendszerű díjszabás (ad valorem)
- Raksúly vagy kocsiűrrendszerű
- Övezeti rendszer
- Penny porto rendszer
- Órakilométer-díjas díjszabás
- Vegyes díjszabási rendszer
- Fuvarozási értékrendszer
67.Küldemény fogalma: Egy fuvarokmánnyal feladott áruk összessége.
68.Közvetlen díjszabás: Minden állomásról minden állomásra kimunkált, a táblázatból közvetlenül leolvasható
távolságadatokat és díjakat tartalmaz. Könnyen kezelhető, kevés hibalehetőséget rejtő megoldás, egy-egy útszakasz járat
távolságadatainál és díjánál használatos.
69.Időkerekítés: Közút: 1-29 perc: figyelmen kívül hagyják. 30-59 perces töredékidő teljes órának számít.
Vasút: minden megkezdett órát vagy naptári napot teljesnek számítanak.
70.Költségmutató: Ez a megismert költség fajtáknak a fajlagos változata. Ami alatt az egy csoportba tartozó költségeknek a
csoportra jellemző teljesítményfajta egységre eső hányadosát értjük. A változó költségeket km-re vetítik. Az állandó költségek
vetítésében többféle eljárás ismert. Az összköltség jelentős hányadát képző állandó költségek költségmutatója degresszivitást
mutat.
71.Metszősúlytáblázat: Alternatív díjszabás: Azokat a súlyhatárokat nevezzük így, ameddig és amelyiktől a következő
díjtételek közül a kedvezőbbet alkalmazzuk.
72.Leszámolás: Az összetett fuvarozásból eredő bevételeknek a végzett részteljesítmények arányában történő felosztását
nevezzük leszámolásnak.
73.Díjszabás fogalma: A fuvarozás feltételeinek valamint a fuvarozásért és a fuvarozó egyéb szolgáltatásaiért felszámolható
díjaknak a rendszerébe foglalását értjük, beleértve a díjak megállapítását célzó műveletek ismertetését.
74.Díjszabás fogalma szűkebb értelemben: A díjszabás díjszámítási határozmányokat tartalmazó részét értjük.
75.Rakterület: A jármű rakodófelületének négyzetméterben kifejezett területe.
76.Szállítóűr: A járművön az áru elhelyezésére szolgáló tér köbméterben.
77.A fuvarteljesítményi díj:
- Fuvardíjból
- pótdíjból
- mellékdíjból
- fuvardíjpótlékból tevődik össze.