Alkalmazott logisztika a

kereskedelemben
A termékek ABC és XYZ analízise (ismétlés)

2
 A teljesköltség koncepció
- Az egyes résztevékenységek költségeinek csökkentése paradox
módon az összköltség növekedéséhez vezethet
- A logisztikai összköltség csökkentésére kell törekedni
- Az összköltségelemzés a logisztikai folyamatok menedzselésének
legfontosabb eszköze
A teljesköltség koncepció
 A logisztikai célfüggvény

• Meg kell határozzam, milyen szolgáltatási színvonalat akarok biztosítani

milyen költségek mellett.
• A logisztikai teljesítmény a vevőkiszolgálási szint és a logisztikai
költségek együttes szintje
• Olcsó és alacsony vevőkiszolgálási szint tönkretehet
• Drága és magas szinvonalú vevőkiszolgálási szint tönkretehet
A logisztikai rendszer változásának hatása
a költségekre

• Vevőkiszolgálási szint költségei

• Szállítási költségek
• Raktározási költségek
• Rendelésfeldolgozási és információs költségek
• Sorozatnagyság költségei
• Készlettartási költségek
Az „ostorcsapás” effektus
Ostorcsapás effektus
 Az „ostorcsapás” effektus

• Az ostorcsapás effektus az ellátási láncok jellemzője.

• A teljes ellátási láncban jóval nagyobb készlet/működő tőke/erőforrás
van, mint amire ténylegesen a piacnak szüksége van.
• A jövőben nem annyira az egyes termékek, hanem az ellátási láncok
versenyeznek
• Az a termék a nyertes, amelyik a leggyorsabban és legmegbízhatóbban
jut el a fogyasztóhoz
 Az ostorcsapás effektus jellemző okai

- Keresletet nem lehet pontosan előrejelezni

- Megrendelések periodikussága
- Áringadozás
- Hiánytól való félelem
- Üzleti érdek (pl. akciós bevásárlás)
Kraljic mátrix
Áruszállítás menedzsmentje (közlekedési alágazatok)
- vasút
- közút
- vízi közlekedés
- légi közlekedés
- vezetékes szállítás
 Kombinált (intermodális) szállítás

• Az áruszállításban legalább kettő (vagy több) közlekedési alágazat vesz

részt.
• Ro-La: (Rollende Landstrasse= tehergk. vasúton)
• Ro-Ro: (Roll on - Roll off= tehergk. vízi járművön)
Készletekre vonatkozó főbb mutatók
Optimális rendelési tételnagyság
meghatározásának elve
Költségek

Összes költség

Készlettartási
költségek

Rendelési
költségek

Rendelési
qopt tételnagyság
 Készletekre vonatkozó főbb mutatók

- Törzskészlet: biztonsági idő x napi felhasználás

- Folyó készlet: utánpótlási idő x napi felhasználás
- Maximális készlet: törzskészlet + folyókészlet
- Átlagkészlet
- Forgási sebesség: (üzemnapok x átlagkészlet)/felhasználás
- Fordulatszám: felhasználás / átlagkészlet
 Vevőkiszolgálás elemei

- Vásárlást megelőző elemek (jellemzően kevés logisztikai kapcsolódás)

- Vásárláshoz kapcsolódó elemek (termék mellé nyújtjuk, pl. házhoz
szállítás)
- Vásárlást követő elemek (alkatrész, szerviz, visszáru)
 Vevőkiszolgálás és szintjei

• Nehéz pontosan definiálni

• Logisztikai fejlesztés = ktg.csökkentés v. vevőkiszolgálás javítása
• Nehéz mérni: pénzügyi mutatók nem alkalmazhatóak, mit mérjünk és
hogyan, külső információk fontossága
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

20
Árutovábbítási módok
Miről lesz ma szó?
• Milyen árutovábbítási módok léteznek?
• Ezeknek milyen előnyei és hátrányai vannak?
• Mi alapján válasszunk szállítási módot?
A közlekedés nemzetgazdasági alágazatai
• Közút
• Vasút
• Vízi
• Légi
• Csővezetékes

- illetve kombinált (multimodális)

Közlekedés rendszerek összetevői
• Létesítmények (utak, hidak, állomások, kikötők, repülőterek,
terminálok, logisztikai központok, stb.) és járművek
• Irányítási rendszerek
• A folyamatokat irányító és végrehajtó szakemberek
• A közlekedést igénybe vevők (személyek, áruk)
Közlekedés rendszerek összetevői
• Létesítmények (utak, hidak, állomások, kikötők, repülőterek,
terminálok, logisztikai
• központok, stb.) és járművek
• Irányítási rendszerek
• A folyamatokat irányító és végrehajtó szakemberek
• A közlekedést igénybe vevők (személyek, áruk)
Mi befolyásolja az áruszállítási mód
választását?
• A szállításra kerülő anyagok, áruk jellemzői (például: darabáru,
ömlesztett áru, romlandó áru, veszélyes áru stb.)
• Az egyszerre szállítandó mennyiségek nagysága
• A feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi
elhelyezkedése (például más kontinens esetében csak olyan rendszer
választható, amely az ilyen különbséget képes áthidalni)
• A szállítások rendszeressége, gyakorisága
• A szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos elvárások,
esetleges korlátozások
Közúti áruszállítás előnyei
• Szinte minden árufajtához és terjedelemhez rendelkezik
típusválasztékkal
• Megvalósítható az átrakás nélküli, úgynevezett "háztól-házig" szállítás
• Viszonylag kötetlen pályán, szinte bármilyen úton képes közlekedni
• Viszonylag gyors az árueljuttatás
• Árukímélő szállítási mód
• Az áru végig a gépjárművezető felügyelete alatt van
• Állandó és akár közvetlen kapcsolat tartható a járművezetővel
• Díjszabása és szerződéses feltételei rugalmasak
Közúti áruszállítás hátrányai
• Környezetszennyező
• Magas a fajlagos energiaigénye
• Viszonylag nagy baleseti veszélyforrás
• Nagyban függ az időjárási, forgalmi és útviszonyoktól
• Nagy mennyiségű áruk szállítására kevésbé alkalmas
• Méret és tömegkorlátozások befolyásolják
• A határok zsúfoltsága lassítja a célba juttatást
• Viszonylag drága fuvarozási mód
• A gépkocsivezetők kötelező pihenőidői befolyásolják a szállítás időtartamát
Közúti áruszállítás hátrányai
• Környezetszennyező
• Magas a fajlagos energiaigénye
• Viszonylag nagy baleseti veszélyforrás
• Nagyban függ az időjárási, forgalmi és útviszonyoktól
• Nagy mennyiségű áruk szállítására kevésbé alkalmas
• Méret és tömegkorlátozások befolyásolják
• A nemzetközi engedélyek száma korlátozott
• A határok zsúfoltsága lassítja a célba juttatást
• Viszonylag drága fuvarozási mód
• A gépkocsivezetők kötelező pihenőidői befolyásolják a szállítás időtartamát
Közúti áruszállítás - rakománytípusok
• Teljes rakományról akkor beszélhetünk, amikor a fuvaroztató, megbízó a
teljes fuvareszköz kapacitását kihasználja tömegben vagy térfogatban.
• Részrakományról beszélünk, amikor a megbízó küldeményével nem tölti ki
a rendelkezésre álló fuvareszköz kapacitást. Ilyenkor a fuvarozónak
lehetősége van a küldeményt más megbízó árujával együtt szállítani, ezáltal
növelheti bevételeit.
• Gyűjtőfuvarozásról abban az esetben beszélünk, amikor a megbízók kisebb
terjedelmű és tömegű küldeményeiket nem tudják gazdaságosan, önállóan
fuvaroztatni, ezért vállalják, hogy árujuk több más fuvaroztató árujával
együtt, legalább két szállítmányozói gyűjtőraktáron keresztül, az adott
útirányban meghatározott menetrend szerint jut el a célállomásra.
Közúti áruszállítás – tgk.-k rendszerezése
• Kisteherautó: 3,5 tonna.
• Könnyű teherautó: 7,5 t-ig.
• Középnehéz teherautó: 12 t-ig.
• Nehéz teherautó: 40 t-ig, pótkocsival együtt

A tehergépkocsikat alapvetően a megengedett össztömeg, a

tengelyeinek száma, illetve a használati cél alapján rendszerezik.
Mivel kell rendelkezzen egy sofőr?
• Jogosítvány C, C+E kategória
• 2-es kategóriájú egészségügyi alkalmasság
• PÁV II. alkalmassági vizsgálat
• GKI vizsga
• Tachográf kártya
• ADR vizsga (veszélyes áruhoz fuvarozásához kell)
Közúti áruszállítás – ADR
• Az ADR a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályozás.
• Áruosztályozást tartalmaz, amely alapján az intézkedő hatóságok
könnyen meg tudják állapítani a balesetekben szereplő veszélyes áruk
jellegét, és a szükséges intézkedéseket ennek alapján tudják
megtenni.
• A szabályzat kiterjed a veszélyes áruk egyszerre fuvarozható
mennyiségére, jelölésére, csomagolására, a csomagolóanyagok
paramétereire, a más árukkal történő összerakás lehetőségeire, a
fuvareszköz felszerelésére és jelölésére, a kísérő okmányokra és a
személyzet képzésére és felszerelésére egyaránt.
Vasúti áruszállítás előnyei
• Fajlagos energiaigénye viszonylag alacsony
• Környezetkímélő
• Zárt pályán közlekedő járművek, amely gyorsítja a szállítást és csökkenti a
balesetveszélyt
• Nagy tömegű áru szállítására alkalmas
• Szinte minden áruféleséghez tud megfelelő kocsitípust biztosítani
• A várható fuvarozási költségek az egységes díjszabások miatt jól
tervezhetőek
• Menetrend szerint közlekedik, kiszámítható indulás és érkezés
• Alkalmas modern technológiák megvalósítására (pl.: konténerizáció,
kombinált szállítás)
Vasúti áruszállítás hátrányai
• A kötött pálya valamint a alacsony hálózatsűrűség miatt nem tud
megvalósulni a háztól-házig történő szállítás - kivételt képez az
iparvágánnyal42 rendelkezők köre
• Az előbbiek illetve a menetrendekhez való alkalmazkodás miatt viszonylag
hosszúak a szállítási idők
• A szállított áruk - többek között a vonatrendezések miatt – jelentős
igénybevételnek vannak kitéve
• Az egységes díjszabási táblázatok miatt az árkalkuláció rugalmatlan
• Nehezen alkalmazkodik a fuvarpiac változó igényeihez
• Nemzetközi forgalomban nyomtávkülönbségek fordulhatnak elő, amely
átrakodást tehet szükségessé
Vízi (folyami/belvízi és tengeri) áruszállítás előnyei
• minden árufajta szállítására alkalmas
• díjszabása, árképzése rugalmas
• a kikötők egyéb (pl. csomagolási, tárolási) funkciót is ellátnak
• a szállítás fajlagos energiaigénye alacsony, ezért olcsó
• a környezet szennyezése a legkisebb a többi ágazathoz képest (???)
Vízi (folyami/belvízi és tengeri) áruszállítás hátrányai
• hosszú árueljuttatási idő
• nem valósítható meg a háztól házig való szállítás
• a szállítási határidőt az időjárás, a folyók vízállása és a kikötők zsúfoltsága
befolyásolja
• a többi szállítási alágazat közül itt a legjelentősebb az áru igénybevétele -
tengeri szállítás - ezért fokozott figyelmet követel a csomagolás, ami
jelentős költségnövelő tényező
• a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására
nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből
adódóan többszöri átrakására és esetleg többszöri közbenső tárolásra lehet
szükség
Folyami rakománytípusok
• Uszályrakományról (az uszályrakományok az uszály rakterét, illetve
hordképességét minimum 70 százalékban kihasználják),
• Darabáruról (darabáruként az 5000 kg-nál kisebb egyedi tömegű
rakományok továbbíthatóak),
• Részrakományról (részrakományként az 5000 kg-nál nagyobb egyedi
tömegű, de az uszály 70 százalékos kihasználását nem biztosító
küldemények továbbíthatóak)
Légi áruszállítás előnyei
• nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk rövid eljutási ideje
• előnye a közúti és a vasúti áruszállítással szemben kb.: 800 km-es szállítási
távolság felett érvényesül
• a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő
igénybevételek, ezért kicsi a csomagolás költségigénye
• a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges szállítási időjárási
viszonyok zavarhatják
• biztonságos szállítási mód, mert szállítás közben kevesebb a kockázati
tényező, a földön pedig a szigorú biztonsági ellenőrzések miatt a dézsmálás
veszélye kisebb
Légi áruszállítás hátrányai
• viszonylag széles a légi szállításból kizárt áruk köre (ömlesztett, nagy
tömegű, gyúlékony anyagok stb.)
• szükség van az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és
emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolására, átrakására
van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási
idejét.
• az áruk eljutási idejének gyakran mindössze 10 %-át teszi ki a
tulajdonképpeni levegőben töltött idő
Csővezetékes áruszállítás előnyei
• nagyfokú megbízhatóság
• zárt rendszer
• független környezeti hatásoktól
• alacsony üzemeltetési költség
• folyamatos szállítás
• megfelelő üzemeltetés esetén minimális környezetterhelés
Kombinált áruszállítás I.
A kombinált (multimodális) szállítás esetén egy szerződés keretében
két vagy több szállítási alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat
megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a
címzettig.
Kombinált áruszállítás alkalmazásának eredői
• a környezetszennyezés és a zajártalom csökkenése
• a közutak zsúfoltságának, ezáltal a balesetek számának csökkenése
• a közutak elhasználódásának lassítása
• kedvezőbb energia-felhasználás
• a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása
• a közút leterheltségének csökkentése
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

24
Anyagszükséglet és elosztás tervezési alapok
A PUSH (nyomásos) elv
• A push típusú rendszer lényege, hogy az előzetes igény felmérések
alapján (értékesítési terv, „sales forecast”) gyártási programot készít,
ehhez beszerzi a megfelelő ütemezésben az alapanyagot (ún. függő
készleteket), majd a gyártási programot végrehajtja.
• Így az alapanyag készleteket alacsony szinten tudja tartani, mivel a
beérkezések igazodnak a gyártási programhoz, de a késztermékek
esetében fennáll annak a veszélye, hogy a pontatlan vevői
igényfelmérés miatt a készletek megnövekednek.

2
A PULL (szívásos) elv
• A pull típusú rendszerek esetében a vevői igény megjelenése
indítja el a termelést, így biztosan kézben tartható a késztermék
készlet szintje, de a vevő kénytelen kivárni az átfutási időt.
• Ezért a pull típusú rendszereknél alapvető fontosságú az átfutási
idő (lead time) csökkentése, hiszen az éles piaci versenyben a
vevő nem tolerálja a hosszú várakozást.

3
 RFID alapelvek
Vegyes rendszer (push és pull egyszerre)
• Vannak olyan esetek, amikor ugyanazt a terméket push és pull
rendszerben is gyártják, és az értékesítés vegyes rendszerben
történik.
• Példa erre a személygépkocsik gyártása és értékesítése: néhány
példány az alapmodellekből rendelkezésre áll a kereskedőnél, és a
vevő azonnal megvásárolhatja, azonban ha egyedi felszereléssel
kívánja a terméket, akkor akár több hetet is várakoznia kell, lévén a
pull típusú rendszerben csak a megrendelése után kerül be a
termék a gyártási programba.

4
Az anyag-, kapacitás- és elosztástervezés elemei

• Anyag szükséglet tervezés (Materials Requirement Planning MRP)

• Gyártási erőforrás tervezés (Manufacturing Resource Planning MRP II)

• Elosztási erőforrás tervezés (Distribution Resource Planning DRP)

5
 Fogalmak I.
• Az MRP (vagy MRP I.) egy olyan technika, mely a beszerzéseket a termelési
felhasználáshoz igazítja (csak az anyaggal/termékkel foglalkozik!).
• Az MRP II. az MRP kiterjesztése, magában foglalja a gyártási kapacitás tervezést és
irányítást is. Integrálja a termelést az igény előjelzéssel, a fizikai gyártási
folyamatok tervezésével és irányításával és az alapanyag beszerzéssel – bevonva
minden vállalati funkcionális területet is! (Pénzügy, kontrolling, HR stb.)
• A DRP az MRP módszereit használja a disztribúciós funkcióban. A DRP felosztja a
termék útját a gyártástól a fogyasztóig különböző fázisokra (tárolás, szállítási
módok) annak érdekében, hogy minimalizálja az átfutási időt és a költségeket.

6
MRP működési elve

7
Az MRP összetevői – anyagjegyzék
Anyagjegyzék – Bill of Materials File (BOM)
• Az anyagjegyzék felsorolja, hogy milyen és mennyi alapanyag,
nyersanyag, alkatrész szükséges egy végtermék előállításához.
• Ezen kívül meghatározza a bruttó szükségletet, arról is tájékoztatást
ad, hogy a szükségleteknek mikor kell rendelkezésre állnia a gyártás
folyamatos fenntartásához.
• Azt is rögzíti, hogy az alkatrészek, nyersanyagok viszonya milyen
egymáshoz, és a végtermékhez.

8
A gördeszka darabjegyzéke (mi kell hozzá hogy gyártsam)

9
A Baba szappan darabjegyzéke (mi kell hozzá hogy gyártsam)
• Sodium Tallowate (Sodium Palmate (B)*
• Víz
• Sodium Palm Kernelate
• Glycerin, Palm Kernel Acid
• Parfum
• Sodium Chloride
• Tetrasodium EDTA
• Tetrasodium Etidronate
• Geraniol
• Hexyl Cinnamal
• Limonene
• Linalool
• CI 77891

10
Az MRP összefoglalva:
• A fő gyártási programra alapozva az MRP meghatározza a szükséges
készletszinteket, és kidolgozza az időben ütemezett készlet
beérkezéseket.
• Mivel az MRP a késztermék gyártásához szükséges alapanyagok
listáját készíti el, és előírja a megrendeléseket, ezért ún. push típusú
megközelítésnek is nevezik.

11
Az MRP korlátai
• Sikere nagy mértékben függ a keresleti előrejelzések pontosságától.
• Alkalmazása nagyban számítógépfüggő, a változtatások bevezetése a
rendszerbe nehéz.
• Mind a megrendelési, mind a szállítási költségek jelentősen
emelkednek, ha a cég a készletszintjeit megpróbálja lejjebb
szorítani, és egyszerre csak kisebb mennyiségeket rendel, az aktuális
szükségletei szerint.
• Nem kimondottan érzékeny a rövid távú kereslet ingadozásokra.
• Időnként a rendszer meglehetősen bonyolulttá, nehezen
áttekinthetővé válik.

12
Mi a DRP?
• A DRP (Distribution Requirements Planning) az elosztási erőforrás
tervezés, mely az MRP funkcióit használja fel a disztribúciós
folyamatokban.
• Meghatározza a termék útját a gyártástól a fogyasztásig annak
érdekében, hogy minimalizálja az átfutási időt és a költségeket.
• A DPR mint elosztási rendszeren belül két rendszert különböztetünk
meg.
• PUSH (nyomásos)
• PULL (szívásos) irányítási rendszert

13
DRP - (Distribution Resource Planning)
• a DRP a vásárlói igényekből indul ki, azokat független igényként
kezelve, és visszafelé haladva számolja ki azt a megvalósítható és
gazdaságos tervet, mellyel a termékek az adott helyekre eljuttathatók.
• A késztermék igényekre vonatkozó előrejelzések alapján a DRP
kidolgozza azt az időben ütemezett elosztási tervet, mely alapján a
gyárakból és raktárakból a termékek megérkeznek a fogyasztóhoz.
• Valójában a DRP a rendelkezésre álló készletek szétosztását végzi a
piacon, így ez is push típusú rendszernek nevezhető.

14
A DRP előnyei
• Az egész logisztikai csatornára nézve egységes információs rendszert
alkalmaz, ezzel elősegíti az integrált tervezést.
• Kompatibilis az MRP-vel.
• Bemutatja a tervezett jövőbeli szállításokat, így segíti a raktárak és
szállítási folyamatok tervezését és munkáját.

15
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

16
Egységrakomány-képzés

1
Egységrakományok típusai a azállítható áruk
szempontjából

1. általános célúak, azaz univerzálisak (sok fajta áru szállítására

alkalmasak), vagy
2. speciális célúak, azaz különlegesek (egy meghatározott árucsoport
vagy egy fajta áru szállítására alkalmasak

2
Egységrakomány-képzés jelentősége
• A kisebb méretű és tömegű árukat (csomagokat) nagyobb méretű és
tömegű, géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerű
szállítani.
• Az automatizált anyagáramlási folyamatokban az egységrakomány-
képző eszközök a rakományhordozó szerep mellett információhordozó
szerepet is betöltenek.
• A helyesen megválasztott egységrakomány-képző eszközök a szállítási
lánc részfolyamatainak zökkenőmenetes összekapcsolását,
összehangolását, a rakodási, szállítási és tárolási költségek
minimalizálását segítik.

3
Egységrakomány-képző eszközök csoportjai

4
 Szállítóládák, rekeszek
A legrégebben alkalmazott, a leginkább közismert (pl. a kiskereskedelemben is
gyakran használt) egységrakomány-képző eszközök.

5
 Rakodólapok (raklapok)
• A sík rakodólapok leginkább szabályos alakú sík felfekvési felületű mozgatási
egységek (pl. kartondobozok, ládák) elhelyezésére, egységbe fogására
használhatók. Fából, fémből, műanyagból vagy papírból készülhetnek.
• A hazai áruszállításban elterjedt változatuk a nemzetközi csereforgalomban is
elfogadott, fából készült 800*1200 mm alapméretű és 1 t teherbírású Euro-
rakodólap.
• A különböző tartozékokkal (pl. tömörfalú vagy támasztókeretekkel,
támasztókarokkal) kiegészített sík rakodólapok, valamint az oldalfalas
rakodólapok kisméretű, illetve szabálytalan alakú áruk egységbe fogását is
lehetővé teszik.

6
 Konténerek I.
• olyan ismételten felhasználható szállítási segédeszközök, amelyek általában
különböző fajtájú áruk befogadására alkalmasak, és amelyek védik az árukat
a mennyiségi és minőségi változásokkal szemben, a csomagolási igényüket is
csökkentve;
• nem lehetnek járműként kialakítva, legfeljebb olyan görgőik lehetnek,
amelyek az egyik szállítójárműről a másikra való átrakásukat megkönnyítik. A
mozgatásukhoz tehát feltétlenül szállítójárművekre vagy anyagmozgató
gépekre van szükség
• el vannak látva a mozgatásukat elősegítő elemekkel;
• az űrtartalmuk legalább 1 m3, és jellegük kizárja a közönséges
csomagolóeszköz-ként való használatukat.
7
 Konténerek II.
• A konténerek méreteik és a bennük továbbítható áruk szempontjából
csoportosíthatók.
• A méreteik szempontjából a következő három csoport különböztethető
meg:
• kiskonténerek, űrtartalmuk 1...3 m3;
• közepes konténerek, űrtartalmuk 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk kisebb mint
20 láb ( 6 m);
• nagykonténerek, űrtartalmuk 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk 20 láb vagy e
felett van.

8
 Konténerek III.
• Az általában gördíthető kivitelű kiskonténereket elsősorban az üzletek
áruellátásával kapcsolatos helyi, körzeti áruszállításokra használják.
• A kereskedelmi kiskonténerekben a rakomány megbontás nélkül
továbbítható a megrakás helyétől - a teljes szállítási láncon át - egészen
az üzletek eladóteréig.
• Az áruszállításhoz cél-szerűen önrakodó (a leggyakrabban
emelőhátsófalas) gépkocsikat alkalmaznak, mivel az üzleteknél nem áll
rendelkezésre anyagmozgató gép a lerakásukhoz.

9
 Segédeszköz nélküli egységrakományok I.
Az olyan árukból, amelyek méretei vagy sajátos tulajdonságai kizárják a
konténerek vagy rakodólapok alkalmazását (pl. nagy hosszméretű
gömbfák, csövek, fűrészáruk), vagy amelyek méretei, tulajdonságai ugyan
lehetővé tennék, de kis értékük miatt nem gazdaságos a szállításuk
rakodólapon vagy konténerben (pl. bizonyos mezőgazdasági termények)
az un. segédeszköz nélküli egységrakomány-képzési módszerekkel
állíthatók össze - átkötő-, rögzítő- vagy speciális csomagolóeszközök
felhasználásával - emelőtargoncával vagy daruval kezelhető
egységrakományok.

10
 Segédeszköz nélküli egységrakományok -
példák
• az átkötés, közel azonos alakú áruk (pl. gömbfa, csövek) esetén;
• a kötegelés, pántolás egyforma alakú és méretű áruk (pl. fűrészáru,
lemez-áru) esetén;
• rögzítés nélkül, kötésben való összerakás szabályos, egyforma alakú és
méretű áruk (pl. tégla) esetén;
• a hálós egységrakomány-képzés (pl. cukorrépa)

11
 Egységrakomány-képzés jelentősége
Olyan egységrakomány-képző eszközöket célszerű alkalmazni, amelyek a
szállítási lánc teljes folyamatában - a termelőtől a felhasználóig - optimálisan
beilleszthetők az anyag- és információáramlási folyamatba.

Törekedni kell a
termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység
egyenlőség megvalósítására.

12
 Az egységrakományok lehetővé teszik:
• az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását;
• az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkentését;
• integrált szállítási láncok kialakítását;
• az árukezelési (pl. áruátvételi), rakodási idők csökkentését;
• a szállított áruk fokozottabb védelmét a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeniáru-
igénybevételekkel szemben;
• csomagolási költség-megtakarítások elérését;
• helytakarékos, gépesített, illetve automatizált tárolási technológiák alkalmazását;
• az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét.

13
 Az egységrakományok hátrányai
• az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség szállítása
esetén viszonylag magas költségráfordítást igényelhet;
• az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet szállítási
ráfordítást jelent, célszerű lehet ezért ilyen esetekben összehajtható, illetve –
csukható vagy egyszeri felhasználású un. egyutas egységrakomány-képző
eszközöket alkalmazni – ha lehetséges;
• az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt
kisebb lehet az adott járműben, illetve tárolótérben elhelyezhető nettó
árutérfogat az egységrakomány nélküli szállításhoz, tároláshoz képest

14
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

15
Áruazonosítási rendszerek
(vonalkód és QR kód)
Vonalkód
Mi is az a vonalkód?
• A vonalkód egy optikailag érzékelhető kód, ahol fekete és fehér
vonalak váltakoznak, ezzel fejezik ki az információt.
• Még (!) a legelterjedtebb megoldás, mert még ez a legolcsóbb
azonosítási módszer.
Mi a vonalkód?
• A vonalkódok számokból és betűkből álló azonosítók szabványos
kódolt formája, amely gépekkel optikailag leolvasható.
• A vonalkódok nem tárolnak információkat, mindössze egy hivatkozást
jelölnek, amely egy adatbázis meghatározott elemére mutat.
• Tehát például egy termék vonalkódjának beolvasása során, nem a
vonalkód adja meg a termék árát, hanem a vonalkód által megjelölt
adatbázis.
 Mióta használjuk?
• Legelőször az Amerikai Egyesült Államokban, Troy városban
(Ohio állam) alkalmazták egy szupermarketben, egy Wrigleys
rágógumin lévő kód leolvasásakor 1974. június 26-án.
• A vonalkód használata az 1990-es évek óta Magyarországon is
elterjedt. Legelsőként a Skála vezette be, 1984-ben.
• Hátrányként említhető, hogy információtároló kapacitás korlátozott,
és mivel optikai elven történik az olvasása, ezért érzékeny a sérülésre,
koszolódásra, illetve közvetlen rálátás szükséges a jelre.
• Olvasási sebessége viszonylag magas.
Vonalkódok csoportosítása
• A vonalkódokat többféleképpen lehet csoportosítani. Például:
• kódhosszúság,
• karakterkészlet,
• kódolás,
• és jelkészlet szerint.
• A legelterjedtebbek az 1 dimenziós kódok
1 dimenziós (1D) vonalkódok
• A lineáris, vagy 1D vonalkódok jelenleg a legelterjedtebbek.
• A különböző vastagságú függőleges sötét vonalak és világos közök
meghatározott váltakozása fejezi ki az információt a leolvasók számára.
• Minél több információt szeretnénk 1D vonalkódban eltárolni, annál
hosszabb kódokra van szükségünk.
• Az 1 dimenziós vonalkódok olvasására a lézeres vonalkód-olvasók a
legelterjedtebbek. Vörös fényű lézerdiódával világítják meg a vonalkódot,
majd a visszaverődő fény intenzitása alapján azonosítják a fekete vonalakat
és a fehér hézagokat a vonalkódban.
• A lézer szkennerek rendkívül gyorsan és könnyedén olvassák az 1D
vonalkódokat akár nagyobb távolságról is, kedvező üzemeltetési és
bekerülési költségek mellett
• A nagy forgalmat bonyolító üzletekben szinte csak velük találkozhatunk.
Egydimenziós vonalkód felépítése
• Az egy dimenziós vonalkód általános felépítése:
• bevezető mező,
• startjel,
• adathordozó rész,
• ellenőrző jel,
• stopjel,
• lezáró mező.
• Egy vonalkód karakterkészlete azt adja meg, hogy az adott
kódrendszer segítségével milyen karakterek kódolhatók
(numerikus, alfa-numerikus, kis- és nagybetűk, vezérlő
karakterek).
• A vonalkód modulmérete (’X’ méret) a vonalkódot alkotó
legkeskenyebb vonal fizikai szélességét határozza meg, és
általában a hüvelyk ezredrészében adják meg. (mil)
Vonalkód olvasása
• Az olvasó (szkenner) működése a visszaverődő fény szóródó
sugarainak érzékelésén alapul.
• Fotóérzékelővel érzékeli a visszaverődő sugarakat, majd a kódot
elektromos jellé alakítja, és méri a relatív szélességet a vonalaknak és
a köztük lévő üres területnek.
• Annál biztonságosabb az olvasás, minél több fény verődik vissza a
kódról.
 Vonalkódolvasók típusai

• Kézi és rögzített - Lézer / CCD (a fényt elektronikus jelekké

alakító eszköz)
• mobileszközökre fejlesztett appok
• stb.
Szabványok
• Az európai gyártmánykód (European Article Numbering, EAN)
olyan vonalkódrendszer amely az eredeti 12-jegyű Universal Product
Code (UPC) rendszer kibővítése, amit Észak-Amerikában fejlesztettek.
• Az EAN-13 vonalkódot a GS1 szervezet határozza meg a szabványok
alapján. Az EAN Japán megfelelője a Japanese Article Number (JAN).
• Az UPC, EAN, és a JAN számokat együttesen Global Trade Item
Numbers-nek nevezik (GTIN), bár ezeket ki tudják fejezni több
különböző fajta vonalkódban is.
Az UPC
• A UPC kód egy vonalkód típust és egy
termékazonosítási rendszert takar egyidejűleg.
• Az adattartalom meghatározása nem önkényes, meg
kell, hogy feleljen az egyedi termékazonosító
kiadásáért felelős szerv előírásainak.
• UPC-A UPC-E

1 23456 78901 2 0 123456 5

Az UPC

• A kód tipikusan kereskedelmi alkalmazásokra lett kifejlesztve kb. 20

évvel ezelőtt az USA-ban. Rögzített hosszúságú (12 illetve 6
karakter), numerikus, (7,2) típusú kód.

• Önellenőrző, folytonos, moduló 10-es ellenőrző algoritmust

használ.
Az EAN
• Az EAN az első világméretű termékazonosító rendszer és kódtípus.
• Az EAN-13 felépítése az alábbi szabályokat követi:
• az első 2 vagy 3 karakter az ország azonosító, Magyarország 599.
• A rákövetkező négy-öt karakter a gyártó azonosítója.
• A további karakterhelyeken, egészen a 12. karakterig a termékazonosító
karaktert találjuk, amelynek meghatározása a gyártó feladata.
• Az utolsó karakteren szerepel az ellenőrző szám.
• Az EAN-8 az EAN-13 rövidített formája, egyszerű
helytakarékossági okokból.
• EAN-13 EAN-8

5 991234 500013
5991 2347

• Rögzített hosszúságú (13 illetve 8 karakter),

numerikus, (7,2) típusú kód.
• Önellenőrző, folytonos, ellenőrző jeggyel a végén.
Kód 128 A B C d e f 1 2 3 4

• A legszélesebb felhasználási területen megtalálható e vonalkód.

Sikerének oka a nagy sűrűség melletti nagy megbízhatóság a bőséges
és többféleképpen variálható karakterkészlettel.
• Az elnevezése az első 128 ASCII karakter kódolhatóságából
származik. (11,4) típusú, önellenőrző, folytonos kód.
• A kód hossza szabadon választható, moduló 103 algoritmussal
számolható az ellenőrző összeg, melyet a kód biztonságos
olvashatósága érdekében a legtöbb esetben alkalmaznak.
1D és 2D vonalkódok
2 dimenziós (2D) vonalkódok
• A kétdimenziós vonalkódok jóval nagyobb információmennyiség
megjelenítésére képesek, mint az 1D kódok.
• Az adatok megjelenítésére különböző geometriai formákat
használnak, amelyek több irányból is könnyedén leolvashatóak.
• Míg az 1D vonalkódok csak vízszintesen, addig a 2D vonalkódok
vízszintesen és függőlegesen is képesek információt tárolni.
• A 2D vonalkódok legelterjedtebb típusa a QR kód. Használják az
iparban, logisztikában, de igazi népszerűségét a marketing
alkalmazásokban, és a mobiltelefonos megoldásokban érte el.
• Sajátosságai miatt alkalmas postai címek, telefonszámok,
internetcímek, sőt akár GPS koordináták tárolására is.
1D és 2D vonalkódok közti különbség
 A QR kód
(„Quick Response”)
A QR kód története
• A QR-kódokat először 1994-ben fejlesztette ki a Denso Wave, a japán
Toyota autóipari vállalat leányvállalata.
• A QR-kódok eredeti célja a járművek nyomon követése volt a gyártási
folyamat során.
• A QR-kódokat úgy tervezték, hogy a szkennerek gyorsan és
egyszerűen leolvassák őket, és hamarosan az autóiparon kívül is
népszerűvé váltak a készlet- és termékinformációk nyomon
követésének módjaként.
Mi a QR kód?
• A QR a „Quick Response” rövidítése, egy 2 dimenziós vonalkód.
• A QR-kódokat úgy tervezték, hogy a szkennerek gyorsan és
egyszerűen leolvassák őket, így ideálisak követési célokra.
• A QR-kódok a 2000-es évek elején váltak széles körben elterjedtté,
mivel képesek sok információt kis helyen tárolni.
• A QR-kód-leolvasókat telefonokhoz és más mobileszközökhöz
fejlesztették ki, amelyek megkönnyítik az emberek számára a QR-
kódok beolvasását és az információk elérését.
27
Milyen adatokat tárol a QR kód?
• A QR-kódok sokféle adatot tárolhatnak, beleértve a szöveget, URL-
eket, elérhetőségeket és még GPS-koordinátákat is.
• A QR-kódok arra is használhatók, hogy olyan műveleteket indítsanak
el a telefonon, mint például egy webhely megnyitása vagy egy
alkalmazás letöltése.
• A QR-kód csak szöveges adatokká tudja lefordítani a kódot, de mivel
az URL-ek, linkek bármilyen alkalmazás betöltésére használhatók a
böngészőben vagy egy alkalmazásban, így csak a kreativitásunkon
múlik, hogy mire tudjuk használni. (Pl. fizetésre is használhatjuk!)
A QR kód felbontása
• Minél nagyobb egy QR-kód felbontása, annál több adat tárolható vele.
• A legkisebb és legrégebbi felbontás egy 21×21 pixeles mátrix.
• A QR-kód szabvány 40-es verziója akár 177×177 pixel felbontású is
lehet, és ezzel akár 1852 karakternyi adatot is képes szolgáltatni.
• Jelenleg a 10-es verzió a legelterjedtebb QR-kód, amelyet aminek 57 ×
57 pixel a felbontása.
A QR kód hibajavító képessége
• Ha egy QR-kód csak részben látható, akkor is jó eséllyel beolvasható,
és az adatok dekódolhatók.
• Ez azért lehetséges, mert a QR-kódok hibajavító algoritmusokat
tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy akkor is kiolvassák őket,
ha sérültek vagy kitakartak.
• Gyakran még akkor is, ha a kód körülbelül egynegyede hiányzik.
Emiatt marketing célokra is jól használható, logót vagy más grafikát
helyezhetünk el a QR-kódba, anélkül hogy a gond legyen a
beolvasásával.
A QR kód olvasása, dekódolása
A QR kód olvasása, dekódolása
A QR kód olvasása, dekódolása
• A kódolás és dekódolás érdekében a rendszerek pixelről pixelre,
jobbról balra cikk-cakk mintában követik az adatokat.
• Mivel a QR-kódok csak fekete-fehér pixeleket tartalmazhatnak,
minden pixel egy bitként fogható fel.
• Annak érdekében, hogy a szkennerek könnyebben leolvassák a QR-
kódot, jeleket használnak az adatokban, hogy a lapolvasó tudja, mikor
ért egy sor végére, vagy van-e hiba stb.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

35
 Kereskedelmi vállalatok logisztikai és áruforgalmi
folyamatai

A kereskedelmi ágazat, a kereskedelmi vállalat és környezete

2023/24. I.
Dr. Bányai Kornél, Ph.D.
A kereskedelem fogalma
• Adásvételi ügyletek lebonyolítására irányuló tevékenység, amely
megteremti a szükségletek vásárlás útján történő kielégítésének
lehetőségét és biztosítja annak kulturált, a vásárlói igényekhez
igazodó feltételeit és körülményeit.
Logisztika/áruforgalom elvi sémája a vállalkozásoknál
„3 krumpli elv”

értékesítési előrejelzés
130% pontosság
az információ áramlásának főiránya értékesítési előrejelzés
100% pontosság
értékesítési előrejelzés
a mi cégünk 70% pontosság

értékesítés
beszerzés

gyártás
beszállítók vevők /
piacunk

anyagáramlás főiránya

inverz / visszutas logisztika

A kereskedelem szervezete
• Azon vállalkozások összessége, amelyek kereskedelmi tevékenységet
folytatnak, ellátva a kereskedelem feladatát, funkcióit, lebonyolítva az
áruforgalmat (beszerzés, készletezés, értékesítés).
Kereskedelem besorolása
• A KSH a gazdálkodó szervezeteket és tevékenységeket egységes
ágazati osztályozási rendszer alapján csoportosítja.

• Tevékenységek meghatározása:
• Termékek és szolgáltatások jellege
• Felhasználás célja
• Termelés technológiája
• Felhasznált inputok alapján.
Kereskedelem besorolása

• 50 Jármű-, üzemanyag-kereskedelem
* 50.1 Gépjármű-kereskedelem
* 50.2 Gépjárműjavítás
• 51 Nagykereskedelem
* 51.1 Ügynöki nagykereskedelem
* 51.2 Mezőgazdasági termékek nagykereskedelme
* 51.3 Élelmiszer-, ital-, dohányárú- nagykereskedelem
* 51.4 Fogyasztási cikk nagykereskedelme
• 52 Kiskereskedelem
* 52.1 Vegyes kiskereskedelem
* 52.2 Élelmiszer-, ital-, dohányárú- kiskereskedelme
* 52.3 Gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer kiskereskedelme
* 52.4 Fogyasztási cikk kiskereskedelme
Nagykereskedelem
• Azon vállalkozások tartoznak ide, amelyek új és használt áruk
viszonteladásával foglalkoznak, értékesítésük irányulhat a
kiskereskedelem, egyéb nagykereskedelem, ipari felhasználók, vagy
ezek kombinációja felé.
Nagykereskedelem típusai
1. Klasszikus nagykereskedők
a) Teljes körű szolgáltatást biztosító:
• Hagyományos funkciókat látnak el
• Egy-egy termékvonal értékesítésére specializálódhatnak
• Demigrosz értékesítés (kis- és nagykereskedelem egyszerre, csak kp.)
• Termelőnek, gyártónak is értékesíthet
• Új feladatok ellátása, például: polcfeltöltés
b) Korlátozott szolgáltatást biztosító
• „Cash and carry” értékesítési forma
• Közvetítő nagykereskedő
• Csomagküldő/katalógus nagykereskedő
• Azok a szervezetek vagy egyének, akik a szállítás és árusítás funkcióit
vállalják magukra.
2. Ügynöki kereskedelem
a) Brókerek: eladó és vevő egymásra találását segítik elő üzletkötés
céljából.
b) Termelők ügynökei: két vagy több gyártó képviseletét látják el az
értékesítés során egy adott területen.
c) Bizományos kereskedők: raktározási és készletezési funkciót is
ellátnak.
d) Kereskedelmi képviseletek: kiegészítő szolgáltatást végeznek.
3. Gyártók értékesítési szervezetei - Értékesítéssel vagy beszerzéssel
foglalkoznak, esetenként készletezéssel és promócióval.
A gyártó számára teljesítendő feladatok:
• Piaci lefedés
• Készletezés
• Piackutatás
• Promóció
A kiskereskedő/felhasználó számára elvégzendő feladatkörök:
• Adagolás
• Igény szerinti választék kialakítás
• Finanszírozás, hitelezés
• Vevőszolgálat
Kereskedelem funkciói
Lehota (1994):
• Választék kialakítása
• Raktározás, szállítás
• Megrendelés, vétel, eladás
• Eladásösztönzés
• Információs funkció
• Kockázat vállalás
Törőcsik (1995):
• Telephely választás
• Készletezés
• Választék kialakítása
• Logisztikai funkció
• Tranzakciós funkció
• Minőség ellenőrzés
• Piacteremtés, aktivizálás
• Új termék bevezetése
• Információs funkció
Tonndorf (1997):
• Szállítás
• Beszerzés, értékesítés
• Finanszírozás
• Szükségletek kielégítése
• Személyzet irányítása,
adminisztráció
Bauer-Berács (1999):
• Logisztikai funkció
• Tranzakciós funkció
• Áruforgalmat elősegítő funkció
Józsa (2000):
•
•
Készletezés
Választék kialakítása
• Raktározás, árukihelyezés
• Árucsere
• Információs funkciók
• Kereskedelem funkciói
Kereskedelem makroökonómiai feladatai
Funkció
Nemzetgazdasági egyensúly megteremtésében való
részvétel
Külkereskedelmi mérleg egyensúlyának kialakításában
való részvétel
Munkaerő piaci helyzet javítása
Tőkepiaci, allokációs funkció
Kiemelt társadalmi célok megvalósításában való
részvétel
Tevékenység
Készletezés, választék kialakítása, fogyasztók
befolyásolása, közvetítői feladatok
Export-import bonyolítása
Foglalkoztatás-vállalkozás
Befektetés, pénzügyi finanszírozás
Társadalomorientált marketingtevékenység
Kereskedelem mikroökonómiai funkciói
(fogyasztói piac)

Funkció Tevékenység
Piaci egyensúly megteremtése (kereslet- Kínálat biztosítása
kínálat)
Ellátási funkció – szükségletek kielégítése Értékesítés
Tranzakciós funkció Készletezés, raktározás
Logisztikai funkció Csomagolás, szállítás
Információs funkció Tájékoztatás
Termékek piacképességének javítása Árubemutatás, kihelyezés
Piacbefolyásolás Marketingkommunikáció
Finanszírozás, gazdálkodási funkció Hitelnyújtás, árképzés és alkalmazás,
költséggazdálkodás
Kereskedelem mikroökönómiai funkciói
(szervezeti piac)
Funkció Tevékenység
Piaci egyensúly megteremtése (kereslet- Beszerzés
kínálat)
Ellátási funkció – szükségletek kielégítése Beszerzés
Tranzakciós funkció Beszerzés, készletezés
Logisztikai funkció Raktározás, szállítás
Információs funkció Fogyasztói igények továbbítása
Termékek piacképességének javítása Raktározás, minőség megőrzése és javítása
Piacbefolyásolás Szállítók befolyásolása
Gazdálkodási funkció Szállítók kiválasztása, árualku, üzleti tárgyalás
Kiskereskedelem
• Azon vállalkozások alkotják, amelyek új és használt árukat
értékesítenek bolthálózaton keresztül vagy azon kívül, elsősorban
lakosság és kisebb arányban szervezetek részére.
Kiskereskedelmi elméletek
• Kiskereskedelem életciklusa
• Kiskereskedelmi kerék elmélete
• Kiskereskedelmi harmonika
Kiskereskedelem életciklusa
• A kiskereskedelmi üzletek is megjelennek a piacon, gyors
növekedésnek indulnak, melynek következtében éretté válnak majd
vagy tartósan jelen maradnak a piacon vagy feledésbe merülnek
ugyanúgy, mint a termékek.
Kiskereskedelmi kerék
Kiskereskedelmi harmonika
• Hollander elmélete a kiskereskedelmi üzletekben árult
termékválaszték szélességére összpontosít, és azt állítja, hogy az egy
általános – specifikus – általános ciklust követ.
• A ciklus elején a kiskereskedő széles áruválasztékot majd ezt követően
egy koncentráltabb választékot kínál, és végül ismét kiszélesíti a
kínálatát.
Kiskereskedelem típusai
1.Bolti kiskereskedelem formái:

• Bolt
• Áruház
• Diszkont
• Szupermarket
• Hipermarket
• Bevásárlóközpont
2. Bolt nélküli kiskereskedelem formái:
• Csomagküldés
• Automaták
• Házhozszállítás
• MLM

3. Kiskereskedelmi szervezetek formái:

• Önálló
• Üzletláncok
• Franchise
Kiskereskedelmi stratégia
Wortzel (1987) háromféle stratégiát határoz meg a kiskereskedelmi
vállalkozások számára:
• Árvezető stratégia: a versenytársaknál alacsonyabb árakkal dolgoznak
ezek a vállalkozások.
• Választékdifferenciáló stratégia: különleges, kiváló minőségű
választékot kínáló vállalkozások.
• Szolgáltatásorientált stratégia: ezt a stratégiát követő vállalkozások
tanácsadást, attraktív, vonzó környezetet biztosítanak a vásárlóknak.
Barth (1996) egyszegmensű és többszegmensű marketingstratégiát
különböztet meg:
• Az egyszegmensű stratégia alkalmazásakor a kiskereskedelmi egység
egy piaci résre koncentrál.
• Többszegmensű stratégiát alkalmazó kiskereskedelmi üzletek
piacdifferenciálást, valamint diverzifikációt valósíthatnak meg a
piacon.
Porter (1998) három alapstratégiát fogalmaz meg:
• A költségvezető stratégia például az élelmiszereknél alapvetően az
árak területén érvényesül, hiszen nem egyszerű a termékeket, a
marketingeszközöket differenciálni.
• A koncentráló stratégia alapja a megkülönböztető termék.
• A termékdifferenciálás történhet a termékjellemzők alapján, (például
íz, csomagolás) valamint az elkészítési követelmények, külső
megjelenés, frissesség szerint. Ugyanakkor a márkázás és a termék-
imázs témakörét is figyelembe kell venni a termékdifferenciálásnál.
Levy és Weitz (2004) szerint a kiskereskedelmi stratégia lényege, hogy
megmutassa a vállalatoknak, hogy az erőforrásaikat hogyan
összpontosítsák annak érdekében, hogy elérjék az általuk kitűzött
hosszú távú célokat.
• A stratégia kijelöli a vállalkozás célpiacát és meghatározza a
termékválasztékot, a különböző szolgáltatásokat, amelyek
alkalmazkodnak az adott fogyasztói igényekhez.
Köszönöm a figyelmet!
Városi áruellátás – city logisztika
A city logisztika tipikus feladatai
A városi áruellátás tehát a város működésének kiemelkedően fontos része, a
városi élet fenntartásának egyik alapvető pillére.

• áruk eljuttatására a fogyasztókhoz,

• termékek begyűjtése (göngyöleg, visszáru, stb.),
• hulladék gyűjtése,
• postai küldemények kiszállítása és gyűjtése,
• pénz- és értékküldemények továbbítása,
• házhozszállítás (pl.e-business),
• szerviz szolgáltatások (gáz-, villany-, telefon stb.)
• kommunális tevékenységek (mentő, tűzoltó stb.)
Miért fontos a city logisztika?
• a városok zsúfoltsága, közlekedési problémák,
• környezeti károk (légszennyezés, zaj),
• megváltozott logisztikai szokások: alacsony készlet (kis rendelések),
• egyre bővülő áruválaszték: mind több beszállító (és jármű),
• igények növekedése (pontos időre történő szállítások megkövetelése),
• e-business (B2C) térhódítása (házhozszállítások),
• a városi polgárok mind erőteljesebben igénylik a városi élet minőségének
javítását (ambivalens hozzáállás!),
• új technikák, technológiák nyújtotta lehetőségek kihasználása, (műholdas
járműkövetés, útdíjak automatikus kezelése stb.)
 A city logisztikát befolyásoló tényezők
• Szabályzó szervek (önkormányzat, hatóságok) beavatkozásának elsődleges célja a városi
életminőség közvetlen javítása, az áruszállítások által okozott káros hatások csökkentése.
• Úthasználat megkötések (előírt utak, zónák)
• Rakodások megnehezítése térben, időben (előírt rakodóhelyek és rakodási
időintervallumok, díjak)
• Korlátozott számú jogosítvány/engedély kiadása (behajtás, parkolás, területfoglalás stb.)
• Járműteherbírás, ill. egyéb műszaki feltételek előírásai
• Szállítási tilalmak (idő és terület vonatkozásában)
• City-logisztikai központok létrehozásának lehetőségei/körülményei
• A szabályzók egy része az áruellátást nehezíti, drágítja, közvetett hatásuk ezért a város
lakóira sok esetben negatív (áruellátási problémák, árnövekedés).
A résztvevők felek közös lehetőségei
• Szállítási tevékenységek konszolidációja
• terítési és beszállítási feladatok együttes tervezése, lebonyolítása
• Árukonszolidáció
• többféle, egymással együtt továbbítható áru összerakása ugyanazon járaton
• terminál konszolidáció (több vállalat áruszállításának együttes tervezése és
lebonyolítása)
• rakodóhelyek közös üzemeltetése, éjszakai (zsilipes) áruátvétel bevezetése
• Ezen intézkedések az áruellátási teljesítményeket közvetlenül
csökkentik, az áruszállítási költségeket mérséklik (vagy legalábbis a
városi közlekedési politika hátrányos hatásait tompítják) és így
közvetve a káros környezeti következményekre is kedvezően hatnak.
A résztvevők felek közös lehetőségei
• Szállítási tevékenységek konszolidációja
• terítési és beszállítási feladatok együttes tervezése, lebonyolítása
• Árukonszolidáció
• többféle, egymással együtt továbbítható áru összerakása ugyanazon járaton
• terminál konszolidáció (több vállalat áruszállításának együttes tervezése és
lebonyolítása)
• rakodóhelyek közös üzemeltetése, éjszakai (zsilipes) áruátvétel bevezetése
• Ezen intézkedések az áruellátási teljesítményeket közvetlenül
csökkentik, az áruszállítási költségeket mérséklik (vagy legalábbis a
városi közlekedési politika hátrányos hatásait tompítják) és így
közvetve a káros környezeti következményekre is kedvezően hatnak.
A városi úthálózat sajátosságai
• gyalogos zónák
• teherbírás-korlátozás
• időkorlátozás
• egyirányú utcák
• forgalmi előírások
• gyakori útjavítások
• sűrű úthálózat
• szűk utcák
A városi közlekedés sajátosságai

• nagy sebességkülönbségek (bel- és külváros)

• tömegközlekedési eszközök
• forgalmi akadályok (baleset, rakodás)
• csúcsforgalom
A kereskedelemi egységek okozta kihívások

• régi boltok kis területe: (kis szállítási tételek)

• erősen fluktuáló rendelésmennyiség
• szűk árufogadási időablakok
• sorbanállás (több beszállító)
• tételes áruátvétel
• lokáció
Rakodási problémák

• nincs rakodóhely a bolt közelében

• járművek várakoztatása rakodás előtt
• rakodóeszközök, rakodógépek hiánya
• a rakodóhely foglalt
• kézi rakodás
Fuvarszervezési sajátosságok

Az úthálózat bonyolultsága, valamint a menet- és

rakodási idők bizonytalansága miatt:
• ritka a több forduló betervezése
• igen eltérő gépkocsivezető-foglalkoztatás
• bejárási sorrendet a gépkocsivezetőre bízzák
• fontos vevőket külön látnak el
Járattervezés

• A járattervező rendszerek gyors elterjedését az újabb

logisztikai rendszerek, technológiák is indokolják.
• A városi logisztikai áruellátási szolgáltatást nyújtó logisztikai
vállalkozások szerepe és növekedése az elmúlt években
látványos volt.
• Egymás után épültek fel a fővárosba bevezető autópályák és
az M0-ás mellett a mind nagyobb elosztó raktárak.
• Az ellátás e raktárakból jóval olcsóbb, mintha az áruk
terítését a termelő vállalatok maguk látnák el.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

13
 Kereskedelmi vállalatok logisztikai és
áruforgalmi folyamatai

A logisztika története, kialakulása

2023/24. I.
Dr. Bányai Kornél, Ph.D.
 A logisztika története – a kezdetek
• Logisztika már az emberi társadalmak kialakulása óta
létezik.
• Állam, egyház, hadsereg fenntartása, adózás, utazás,
kereskedelem.
• A legnagyobb jelentősége azonban a hadviselésben volt.
• A hadereget minden korban mozgatni kellett, el kellett
látni fegyverrel, élelemmel, felszereléssel, megszervezni
a szállításokat, a javak beszerzését, tárolását, elosztását.
A kifejezés maga a görök „logistikê” szóból ered
(a számolás művészete)

Marcus Terentius Varro római pedagógus

i.e. I.sz. „Logisticon”

A gyermekek gondozásával, ellátásával, étkeztetésével,

ruházkodásával, játékaival, pihenési és alvásigényével

foglalkozó munka.
 Logisztika első írásos említése
VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (i.sz.900)

A háború művészetének összefoglaló magyarázata

„A logisztika dolga hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a

feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és

harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye

szerint”
Hannibál
 Hannibál

Hannibál 218 tavaszán indult el

100,000 gyalogossal, 12,000 lovassal és 37 elefánttal Carthagenából.

Ebro-nál és a Pireneusokban elveszített 20,000 embert,

és további 11,000-et hátrahagyott az utánpótlási vonalak biztosítására,
és további 10,000 embert bocsátott el alkalmatlanság miatt.

A nyár végén átkelt az Alpokon, így 5 hónap alatt elért Itáliába,

ahová végül 20,000 gyalogossal, 6,000 lovassal
és 3 elefánttal érkezett meg a Pó síkságra.
Hannibál
A hadsereg méretének és veszteségének alakulása (kerekítve)

Veszteség az Átkelés Veszteség az Célba ért Összes

Elindult Alpokig* előtt átkelés alatt (Alpokon veszteség
átkelt aránya
%
Gyalogság 100,000 40,000 60,000 40,000 20,000 80%
Lovasság 12,000 12,000 6,000 6,000 50%

Gyalogság 112,000 72,000 46,000 26,000 77%

+lovasság
összesen
37 37 34 3** 92%

* csak a nem pótolt veszteség

** egyes források 7 átkelt elefántról számolnak be. Ha ezt elfogadjuk, úgy is 80% feletti a veszteség aránya.
Ettől függetlenül azonban a tavaszt csupán egyetlen példány éri meg.
Hannibál
A karthágói hadsereg 5 napi élelmezési szükségletének mennyisége (kerekítve*)

Átkelés előtt Átkelés után

Induláskor

Élelem (tonna) 240

Takarmány 770 770 370

(tonna)
Élelem+takarmány 1,770 1,420 610
(tonna)
Víz (ezer liter) 3,800 1,750

* bár vitathatatlanul az élelmezési anyagok mennyisége volt a meghatározó, az egyéb készletek

(út- és hídépítő eszközök, fegyverek, szerszámok, tüzelő stb.) nagysága miatt a valóságban
ennél jóval nagyobb volt a vonat nagysága)
Hannibál
Táborok és ellátópontok az átkelésnél

1. alaptábor a hegyek lábánál

2. +3 napi menettávolságban
3. +4 napi menettávolságban
4. +3 napi menettávolságban (csúcsoknál)
5. +1 napi menettávolságban
6. +1 napi menettávolságban (már a hóhatár alatt)
7. +1 napi menettávolságban (legalább 2 tábor)
8. +1 napi menettávolságban (több tábor)
9. +1 napi menettávolságban (első síkvidéki tábor)
 Logisztika a Római Birodalomban

• A „logista” tévhit

• „Res frumentaria” (Ceasar)

• Rómaiak logisztikára használt fogalmai:

• Copia, annonaria, frumentum, commeatus

• Fejlett úthálózat és raktárbázisok rendszere (átl. 17 km.-

ként)
 Ki volt a rómaiaknál a „logista”?
• Sok publikáció említi, hogy a római légiókban a „logista” felelt a légiók élelmezéséért.
• A logisztika szervezésének módja a római haderőben nem épült önálló és funkcionálisan
külön kezelt logisztikai szervezetre, nem léteztek logisztikára specializálódott szakcsapatok.
• A légiók logisztikájával kapcsolatos történeti forrásokban sehol sem találkozunk a logista
említésével
• Az egyetlen ismert említés a forrásokban a római consulok névsorában megtalálható
Lucius Burbuleius Optatus Ligarianus, aki bár valószínűleg szolgált a hadseregben is, de
pályafutása alatt betöltötte a Szicília proconsulja, Hadrianus alatt a Cappadocia
kormányzója és Szíria logistája címeket.
• Nyilvánvalóan ez a nemes nem foglalkozott a hadsereg napi élelmezési feladatainak
megoldásával.
• A logista kifejezésnek a logisztikával, a logisztika szóval való hasonlatosságán kívül
semmilyen egyéb kapcsolata nem lelhető fel a korabeli forrásokban.
• Ez egy olyan tévhit, ami semmivel nem igazolható jelenlegi ismereteink szerint. Nem
véletlen tehát, hogy ahol a logistát mint ókori logisztikust emlegetik, sehol nem találunk
forrásmegjelölést.
• Logista tehát létezett, de nincs nyoma annak, hogy köze lett volna a mai fogalmaink szerint
értelmezett logisztikához.
Római Birodalom úthálózata
 Néhány logisztikai szempont

• Egy hadsereg napi 15-20 km menetre képes

• Egy ember max. 30 kg.-al terhelhető
• Forrásoktól 10 napnál messzebb távolodni kockázatos
• Ivóvíz forrásoktól nem szabad eltávolodni
• Vízi szállítás mindig hatékonyabb
 Néhány logisztikai szempont

• 6 lóval vontatott hajó = 400 ló szállítási kapacitása

• 30,000 fős hadsereg 30 napi élelme 33 km. hosszú
kocsioszlopot igényelne (1,300 szekér)
• A legnagyobb veszteségforrás a menet, nem a harc!
 Néhány logisztikai szempont
• Hannibál az Alpokon való átkeléskor a 112,000 fős
hadseregéből 26,000 maradt (a 37 elefántból csak 3
élte túl)
• Napóleon 300,000 katonával indult Oroszország ellen,
Moszkváig 1/3 át elvesztette
• A Napóleont üldöző orosz sereg 120,000 fővel indult,
Vilnánál csak 30,000 főből állt
 Zrínyi Miklós: Tábori Kis Tracta
1646
• 24,000 és 36,000 fős táboron szemléltet
• Hadsereg szervezete
• Anyagi ellátás rendszere (élelmezés, ruházat, pénz, fegyver)
• Szállítás és utánpótlás kérdései
• Tábor felállítása
• Makrogazdasági összefüggések felismerése
Zrínyi Miklós: Tábori Kis Tracta
1646
• Lovasság főgenerálja
• Gyalogság generálja („de ez kettő nem oly szükséges, hogy a had nála nélkül el
ne lehessen”)
• Lövőszerszám generál
• Főtábor- vagy főstrázsamester
• Élés- pénz- és köntös-generál

„Ez három generálok (élés- pénz- és köntösgenerál)

semmi egyéb tisztet nem viselhetnek.
Harc idején a lövőszerszám generál az álgyú mellett,
a főtábormester mindenkor a tábor őrzésére maradjon.”
 Zrínyi Miklós: Tábori Kis Tracta
1646
• Ha saját hazájában harcol a hadsereg és menet közben szerzi be a szénát, szalmát,
tüzifát, ráadásul még az élelmet is, ez „istentelenség a szegény emberen”(ti. a
lakosságon).
• Ellenséges földön sem jó a rekvirálás, mert többet vesz el a katona mint amennyire
szüksége van, a felesleget pedig csak elherdálja, ami miatt a készletek egyenetlenül és
igazságtalanul osztódnak szét. Ráadásul a zsákmányszerzésben elmerült, lerészegedett
katonát az elkeseredett lakosság agyonveri, és a sereget harc nélkül is komoly
veszteség éri.
• Az sem az igazán jó megoldás, ha a táborral járó kereskedőktől és markotányosoktól
vásárol a katona. A kereskedő a legkisebb „lármára”, riasztó hírre elmenekül, a katona
pedig beszerzési források nélkül marad.
 Zrínyi Miklós: Tábori Kis Tracta
1646
• „Az abrakhordozás is csak ezen formán légyen, s mihelyt jött az élés, mind
kenyeret, abrakot öt napra valót ki kell osztani a vitézeknek, hadd vigyék magok,
mert nem nehéz teher az étek, az mint Aesopus tudta. A római vitézek nyolcad
napit is tartoztak a hátokon hordozni, még penig azonkívül egyetmásokat, s
gyakrabban sáncban való karókat is.”
• „… mihelt az élésszekerek érkeznek, mindjárt öt napit ki kell osztani, s azok
visszamenvén, ismét öt nap alatt más rendbelit hozzanak, et sic consequenter (és
így tovább)”
• „Jobb a vitéznek kevés pénzt adni, de a mellett minden nap kenyeret s minden
esztendőn köntöst, mert ha annál több pénze van is, csak megissza, s azonban
vagy mezítelen koplal, vagy dúl foszt.”
 Zrínyi Miklós: Tábori Kis Tracta
1646

A katonai beszerzéseknél a pénzáramlás egyenletes kell legyen az országban, ezért azt

javasolja, hogy nem a közeli piacokat kell felkeresni, hanem a távoliakat. A közelben
lakók ugyanis maguk is elvihetik árujukat a táborba, s így a katonák zsoldja hozzájuk
vándorol, míg a távolabb élők ezzel nem élhetnek. Ha tehát az állam a közelben
vásárol, úgy ott pénzbőség keletkezne, míg a távoliakban pénszűke, adózniuk viszont
ott is kell. Ha tehát a katonák zsoldja a közeli, az állami vásárlások pénze pedig a távoli
helyiségekhez vándorol, úgy teljes a körforgás.

„amely pénzt ad abban (ti. az állam a gabonavásárlásokban), azután ismét más igaz utakon
mind műves s mind szántóvető embereknek kezében megyen s ismég adózhat.”
„Ez a circulatio penig oly szükséges s oly hasznos mindenben a hazában, hogy annak hasznát
könnyebb álmélkodva csudálni, mintsem leírni.”
 Majos János ezereskapitány levele
Nagybánya város előljáróihoz, 1703
„Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmeteket! Minthogy az had igen
szaporodik: azért Kegyelmeteknek parancsoljuk élete, feje vesztése
alatt, három vagy négy tonna (puska)port mindjárt három nap alatt,
valahol a nemes vármegye és az egész had leszen, oda szolgáltassa
Kegyelmetek.

Másként pedég ha leszen: minden jószága, maga, felesége, gyermeke

kardra hányattatik, és annyi hadat küldek által, hogy mind bírót és az
egész tanácsot felkaróztatom.

Másképp pedég Kegyelmetek ne cselekedjék.”

 Karl Ludwig Johann osztrák hadvezér
„A magasabb hadművészet alapelvei az
osztrák hadsereg tábornokai számára
1806

Főszállásmesteri törzs feladatai

„A főszállásmester a hadvezér szeme, és tolla, második
énje, első segédtisztje”
 Carl von Clausewitz porosz tábornok
„Vom Kriege” (A háborúról)
1832

• Az első összefoglaló hadtudományi mű

• Önálló fejezet az ellátás kérdéseinek
• Az ellátás a háború megvívásában „fődolog”
 Antoine Henri Jomini
„A hadművészet kézikönyve, avagy az új
analitikus tábla”
1838

• Napóleon tábornoka
• Az Orosz Katonai Akadémia megszervezője
• I. Sándor és I. Miklós cár hadsegédje
 Antoine Henri Jomini
„A hadművészet kézikönyve, avagy az új
analitikus tábla”
1838
• Az első összefoglaló logisztikai mű
• A hadművészet önálló ágaként fogalmazza meg a
logisztikát
• „A logisztika a csapatmozgások, csapatutánpótlások,
valamint erődítmények, szálláshelyek építésének
gyakorlati tudománya”
 Alfred Thayer Mahan admirális
1870

• Az amerikai haditengerészeti flotta ellátásának

átszervezése Jomini munkássága alapján
• Először használja a „logistics” kifejezést
• „A logisztika az ország gazdasági és ipari erőforrásainak
mobilizálása a fegyveres erők támogatása érdekében.”
 XX. század

• Óriási fejlődés a logisztikában (motorizáció, I. vh.

tapasztalatai)
• A II. vh.-ban minden 10 amerikai katonából 7 logisztikai
jellegű feladatot lát el (a hátországot is beleértve)
• A háborúk előkészítése és végrehajtása során a
problémák legalább 75%-a logisztikai jellegű
 „A háborút már megnyertük, már csak a
saját hadtápunkat kell legyőzni!”

„A szállásmesterek már a
harci cselekmények előtt
eldöntik az ütközetet.”

„Minden, ami nem a harc

maga, az logisztika”

„Könnyű belátni, hogy a csatákban és

háborúkban a győzelem és a vereség a
elsősorban a logisztikától függ.”
 NATO

A logisztika a szükséglet, a tér és idő előzetes tervezésére, összehangolására

és az erőforrások allokálására terjed ki.
Az első tanulmány ami a logisztikát a gazdaságban való
alkalmazásra ajánlja
1955

Oscar Morgenstern: „Note of the Formulation of the

Theory of Logistics”
/Naval Research Logistics Quarterly/
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
 RFID
Radio Frequency IDentification
Mi az RFID?
• Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz
és adatközléshez használt technológia
• Lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök
segítségével.
• Az RFID-címke egy apró tárgy, amely rögzíthető vagy beépíthető az
azonosítani kívánt objektumba.
Mi az RFID?
RFID rendszer elemei
• A rádiófrekvenciás azonosítást végző hálózat (Radio Frequency
Identification= RFID) három alapvető építőelemből áll:
1. cimkéből,
2. lekérdező egységből és
3. háttér adatbázis rendszerből
 RFID alapelvek
RFID rendszer működése
• Az RFID tag (hordozó, címke), vagy másnéven transzponder (a TRANSmitter -
adó vevő és resPONDER – válaszadó=címke) az adott áruhoz vagy megfigyelt
tárgyhoz rendelt azonosító adatokat tartalmazó chip. Amint az RFID címke
(tag) belép a rádiófrekvenciás mezőbe, a rádiófrekvenciás jel gerjeszteni kezdi
a címkét lekérdező impulzusokkal.
• A címke átadja az azonosítóját és az adatokat a leolvasónak (interrogator),
amelynek antennája fogadja a rádiófrekvenciás hullámokat. Az olvasó fogadja
ezeket az adatokat, majd továbbítja azokat a számítógépnek, amellyel
közvetlen összeköttetésben áll.
• A számítógép naplózza, feldolgozza ezeket az adatokat és a fogadott adatok
alapján meghatározza a szükséges lépéseket. Majd a számítógép utasítást ad az
olvasónak, az olvasó pedig továbbítja a módosítási/írási adatokat a címkének.
RFID rendszer működése
Hol találkozhatunk RFID rendszerrel?
• Szinte mindenütt!
• Alkatrészek, termékek követése, automatikus nyilvántartása,
beléptető rendszerek, autó indításgátlók, bolti lopásgátlók stb.
• A vonalkódhoz képest drágább, de már így is tömeges az
elterjedése.
 RFID rendszerek csoportosítása
RFID rendszerek főbb típusai
• Aktív, félig-aktív, passzív
• Működési frekvencia szerinti eltérő típusok
• bélyeg és az olvasó közötti kommunikációs protokoll szerint
 RFID rendszerek csoportosítása-
energia ellátás szerint
RFID rendszerek – aktív, félig aktív, passzív
energia a bélyeg működéséhez
és az adáshoz
passzív

visszavert jel energia a

bélyegnek

Olvasó Bélyeg

energia az adáshoz
félig aktív

elem

visszavert jel
energia a
Olvasó Bélyeg bélyegnek

aktív

elem

bélyeg által sugárzott jel

energia a
Olvasó bélyegnek
Bélyeg rádióadóval és adáshoz
 RFID rendszerek csoportosítása
RFID rendszerek működési frekvenciái
frekvencia szerint
• LF: 125 - 134.2 kHz és 140 - 148.5 kHz
• HF: 13.56 MHz
• UHF: 860 MHz-960 MHz
• Mikrohullám: 2,45 (5,8) GHz

USA Dél-Afrika (8W)

Hongkong
Új-Zéland Kanada
4W Európa Mexikó Japán
javasolt (csak RFID)
jelenlegi
Korea
Ausztrália
860 870 880 890 900 910 920 930 940 950 MHz
RFID rendszerek csoportosítása-tipikus
felhasználás
Frekvencia Jellemzők Hatótávolság Felhasználás

LF Élő testbe ül- 50 cm alatt Állatok köv.

tethető, Tip. 2-10 cm Autó-
fémtűrő immobiliser
zavartűrő Raktár

HF LF-nél olcsóbb, 1 m alatt Beléptető-

de hasonló Tip. 50 cm rendszerek
 RFID rendszerek csoportosítása

Frekvencia Jellemzők Hatótávolság Felhasználás

UHF Legolcsóbb 10 – 20 m Útdíj

Szabványos Árunyilv.
Egyre több új
alkalmazás
Mikrohullám Drága, gyors 20 – 100m Járműkövetés
Aktív aktívként Autópálya
rendszerek díjszedés
 Kommunikációs protokoll szerinti
RFID rendszerek főbb típusaicsoportosítás
• Általában több címke kommunikál az olvasóval. Ahhoz hogy ez
megbízhatóan működjön szükség van meghatározott
szabályokra.
• Ezek együttesét rádiófrekvenciás protokollnak nevezzük ( RF )
• Két csoportot különböztetünk meg:
• RTF – „az olvasó szólal meg elsőnek”
• EPC Global Gen2 szabvány szerint
• TTF – „a címke szólal meg elsőnek”
• Biztonságosabb
• Olcsóbb bélyeg, bonyolultabb olvasó algoritmus
 Szabványosítás
RFID szabványosítása
• A szabványok kidolgozása és fejlesztése folyamatosan zajlik mind a
frekvenciatartományok, mind a kidolgozott kódrendszerek
területén.
• Legfontosabb szervezetek ebben: Uniform Code Council (UCC), az
International Numbering Association (EAN) és az EPC Global
• Az elektromágneses spektrum is szabályozási feladatot jelent.
Magasabb működési frekvenciánál, magasabb adatátviteli
sebességet tudunk elérni, nagyobb a hatótávolság de nagy az
energia ellátási igény is. Alacsonyabb frekvenciánál, viszont
nagyobb az antenna költsége az induktív/passzív címke (tag)-en.
• Négy vivő frekvencia osztályt nemzetközileg elkülönítették az
RFID számára
 Szabványosítás
RFID jövője
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

16
A kereskedelem logisztikai aspektusai

1
A termékek ABC és XYZ analízise

2
Mi a választékpolitika?
A választékpolitika olyan átfogó kereskedelmi tevékenység, amely
magába foglalja az áruválaszték elemzését, tervezését, beszerzését és
ellenőrzését, valamint gondoskodik arról, hogy az üzletben a megfelelő
összetételű áruválaszték megfelelő mennyiségben, időben és helyen
rendelkezésre álljon.

3
Készletek mennyisége – I.
• Az áruválaszték tervezésénél a mennyiség mindig kérdés, azaz az egyes
cikkelemekből milyen mennyiséget célszerű beszerezni.
• A kereskedő egyrészt szeretné elkerülni a készlethiány előfordulását, mivel
ebben az esetben a vásárló a konkurencia üzleteiben fogja keresni a
terméket.
• Másrészt pedig a túl magas árukészlet komoly költségeket jelent a
kiskereskedő számára.
• Míg a készlethiányt elkerülő mennyiség az alsó határt, addig a készletezési
költség a felső határt jelenti az árumennyiséggel kapcsolatos döntés során.

4
Készletek mennyisége – II.
• A választékterv meghatározza a szükséges készletállományt, amely az
értékesítéstől függően lehet alap-, illetve biztonsági készlet.

• Az alapkészlet (cikluskészlet) az a készletszint, amely a készletek feltöltésekor

rendelkezésre kell álljon, hogy adott időszakban jelentkező keresletet ki lehessen
elégíteni a becsült forgalom és a rendelési idő figyelembevételével.

• A forgalmat és a rendelési időt azonban sokszor nem lehet teljes pontossággal

előre jelezni, ezért a kerekedőnek biztonsági készletet kell tartania. A biztonsági
készlet azt a minimális árumennyiséget jelenti, amelyet mindig raktáron kell
tartani, hogy a készlethiány elkerülhető legyen.

5
Készletek mennyisége – III.
• Minél jobban fluktuál a kereslet, annál magasabb biztonsági készletszintre van
szükség.

• A biztonsági készlet a rendelési időtől is függ.

• A rendelési idő azt az időtartamot fejezi ki, amely a rendelésfeladástól az áru

polcra kerüléséig tart. A rövidebb rendelési idők csökkentik a biztonsági készletek
mértékét ugyanolyan kiszolgálási színvonal mellett.

• Fontos azonban a rendelési idő állandóságát biztosítani, mivel az 1–2 napos

beszállítói késés már jelentősen megemelheti a biztonsági készlet mértékét.

6
Készletek megtérülése
• A beszerzők a termékkategóriákat folyamatosan elemzik, nyomon követik a piaci
trendeket, előre jelzik a kategóriák várható keresletét, amely alapján a beszerzést
tervezni lehet.

• Az egyik legátfogóbb elemzési mutató a készletmegtérülés (GMROI: Gross Margin

Return on Inventory), amely alkalmas az áruválaszték nyereséghez való
hozzájárulásának kiszámítására.

• A mutató a bruttó árrés százalékos értékének és az átlagkészlet bevételigényének

(Sales-to-Stock) szorzata. A készletmegtérülés két komponensének elemzése
rávilágíthat a választékpolitika és készletgazdálkodás kritikus pontjaira.

7
Választék rendelkezésre állása
• Szintén a választékpolitika feladata, hogy az áru a megfelelő időben
rendelkezésre álljon.
• Ez azt jelenti, hogy az árukészletnek a fogyasztói szükséglet
felmerülésének időpontjában rendelkezésre kell állnia.
• A kiszállítás ütemezése a legtöbb esetben az egyes árucikkek
újravásárlási gyakoriságához igazodik, mivel így elkerülhető a túlzottan
felhalmozott készlet, azonban a fogyasztói igények is kielégíthetők.

8
Választék elérhetősége
• Az áruválaszték kialakítása során a kiskereskedők összehangolják a
kínálat szélességét, mélységét, valamint a készletgazdálkodás
szempontjait.
• Minden egyes árucikkre meghatározzák az elérhetőséget (product
availability), azaz milyen százalékban legyen képes az üzlet kielégíteni
a fogyasztói szükségleteket.
• Ha egy árucikket hetente átlagosan 100 fogyasztó vásárol meg, de a
kiskereskedő csak 85 darabot tart belőle, akkor az elérhetőség
mértéke 85 százalék lesz. („A” termékből mindig 100%-ra törekszünk!)
9
Választék elérhetősége
• Természetesen felvetődik a kérdés, ha a kiskereskedő tudja, hogy
átlagosan 100 terméket fognak keresni a fogyasztók, akkor miért nem
biztosítja mindig a megfelelő mennyiségű árut.
• A mindenkori mindenből 100 százalékos elérhetőség azonban
meglehetősen költséges lenne a kiskereskedő számára, mivel
exponenciálisan növelné a készletezési költséget.

10
Kategóriamenedzsment
• A kiskereskedelmi vállalatok és a gyártók közötti gyakori együttműködési
forma a kategóriamenedzsment, amely fontos szemléletváltást jelentett a
gyártó-kereskedő kapcsolatokban, mivel az értékesítési volumen helyett a
nyereségességet helyezte a középpontba.
• A kereskedők információkat osztanak meg a gyártóval annak érdekében,
hogy optimalizálják egy adott kategória összetételét.
• A kategóriamenedzsment a gyártók és a kereskedők közötti
együttműködés, amelynek során a választékpolitika középpontjában a
kategóriából származó forgalom és nyereség maximalizálása a cél.
11
Kategóriamenedzsment
• A kategóriamenedzsment során minden termékkategóriáért egy-egy
kategóriamenedzser felel, az a jelentős piaci részesedéssel rendelkező
gyártó, akit a kiskereskedő megbíz a kategória menedzselésével.
• A kategóriamenedzser feladata, hogy a kiskereskedő beszerzőjével
együttműködve definiálja a kategóriát, meghatározza a kategóriába
tartozó árucikkek körét, folyamatosan nyomon kövesse a kategória és
a márkák teljesítményét, szükség esetén ki- vagy belistázzon
termékeket, valamint gondoskodjon a megfelelő polckép
kialakításáról, a kategóriát érintő akciókról.

12
Választékterv kialakítása I.
• Az üzlet célcsoportját figyelembe véve a kereskedőnek ki kell
alakítania a választéktervet.
• A választékterv azoknak a cikkelemeknek a listája, amelyek a
termékkategóriában szerepelnek.
• A választékterv kialakításánál figyelembe kell venni a választék
szélességét és mélységét, a rendelkezésre álló polcfelületet, valamint
az elérhetőség tervezett mértékét.

13
Választékterv kialakítása II.
• Minél több termékkategória szerepel egy üzlet árukínálatában, annál
szélesebb a kereskedő választéka.
• Az Auchan például több száz termékkategóriát értékesít hipermarketeiben,
az alapvető élelmiszerektől kezdve a nagy értékű szórakoztatóelektronikai
termékekig.
• A Sony márkaüzletei viszont kizárólag néhány kategóriát szerepeltetnek a
kínálatukban, azaz sokkal specializáltabb áruválasztékkal rendelkeznek. A
Sony üzletek a kategórián belül sokkal több cikkelemet, azaz mélyebb az
áruválasztékot tartanak az Auchan üzletekhez viszonyítva.
• A választékmélység tehát a kategórián belüli cikkelemek számával mérhető.

14
Kereskedelmi választékterv kialakításának
sajátosságai
• Az áruválaszték kialakításánál ügyelni kell arra is, hogy a túl sok és túl kevés áru közötti
egyensúly fennálljon.
• A túl széles, vagy éppen túl mély választék ugyanis lelassíthatja a forgási sebességet, ami
hosszabb eszközlekötéshez, majd az áru leértékeléséhez, legrosszabb esetben
veszteségként való leíráshoz vezet.
• A túl szűk vagy túl sekély választék viszont áruhiányt okoz, amely a fogyasztókat arra
kényszeríti, hogy a versenytárs kiskereskedőnél elégítsék ki szükségleteiket.
• A kereskedelmi vállalatnak továbbá azonosítania kell az áruválasztékon belül
tapasztalható kiegészítő hatásokat, amelyek egymás értékesítését stimulálhatják, és
keresztértékesítési célokat szolgálnak. Pl. a cipőüzletek például a cipők és táskák
ápolásához, minőségének megőrzéséhez szükséges tisztítószereket is forgalmazzák,
amelyek az áruválaszték szélességét növelik.

15
Összefoglalás I.

• A választékpolitika a kereskedő komplex tevékenysége, amely egyrészt

kiterjed az áruválaszték összetételének, másrészt pedig az áru
mennyiségének meghatározására.
• Az áruválaszték kialakítása során a kereskedelmi vállalatnak össze kell
hangolnia a választék szélességét, mélységét, valamint a
készletgazdálkodási szempontokat.
• A választék növelése a fogyasztók teljesebb körű kiszolgálását teszi
lehetővé, azonban negatív hatást gyakorolhat a készletezési
költségekre.
16
Összefoglalás II.
• A kereskedő számára az optimális áruválaszték a maximális nyereséget biztosító
árukínálatot jelenti, amelyhez először meg kell határoznia a forgalmazni kívánt
termékkategóriákat, majd teljesítménykritériumokat kell megfogalmazni, végül
pedig a részletes választéktervet összeállítani.
• A termékkategóriák definiálásánál számos – kereskedői, gyártói, fogyasztói –
szempont érvényesül.
• A termékkategória konkrét kialakítása sok esetben az értékesítési csatornában
jelen lévő alkupozíciókat is kifejezi.
• A kereskedelmi vállalat és a gyártók közötti együttműködés, a
kategóriamenedzsment teszi lehetővé a termékkategória profit-
hozzájárulásának maximalizálását.
17
Összefoglalás III.

• A választékpolitika sikerességének mérőszáma a készletmegtérülés, amely

mind a kategória által termelt százalékos bruttó árrést, mind az árukészlet
forgási sebességét figyelembe veszi.
• A kiskereskedelmi vállalatok minél nagyobb készletmegtérülés elérésére
törekszenek.
• A profittartalmat is magában foglaló bruttó árrés mellett a cégek nagy
hangsúlyt helyeznek a forgási sebesség javítására. A forgási sebesség
kedvező hatással van az értékesítési volumenre, likviditására, működési
költségeire, illetve még az eladószemélyzet munkamoráljára is.
18
Összefoglalás IV.

• Az áruválaszték tervezésének fontos lépése a várható kereslet

előrejelzése, amely korábbi értékesítési adatok, a mindenkori piaci
trendek (gyártó cégek fejlesztései, fogyasztói magatartás változásai),
illetve makrogazdasági helyzet és hatások alapján történik.
• Az előrejelzés fontos segítsége a termékéletgörbe, amely megmutatja,
hogy az adott kategória vagy cikkelem árbevétele hogyan alakult az idők
folyamán.

19
Összefoglalás V.

• A választéktervezés utolsó lépése, hogy a vállalatnak össze kell állítania

minden egyes termékkategóriára a cikkelemek részletes listáját, a
választéktervet.
• Minden egyes cikkelemre meg kell adni az alapkészlet, biztonsági készlet,
valamint az elérhetőség mértékét.

20
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

21