t llt.tlít & r GD.t nrnfuá]Olhrtók.

lll.|r! llánróttllol m0!]rrdllhrtök

lllDEOlfiZElTA. ó§ CD.AIAI{IAT .stlíd|ó lürrrtsb0||D .
t l38 lüdep8§t, Iéllüdő ú. l5/! T.l./írí359,6161

HálOm vagy löbb kazetta megrendelése Gsetón

az Ufóma§azin olvasóinak (A
í0% íEDUE' ÉrY!
lc.h.fuár, a $ot l!tt, ..m úndkonl.)

-r--1
[,*--ll

H.gd.h. ftldóú /d.8ú.Á ibJW th". rú

7390 Ft/db
ffi] ffi
(Ed.ai ^z d.nlúúk
a..
ffi.*) ta..,'É''Éa'id'ók)
fElF!.rrrnrJa
-Eu|-rrz-|l!J

mHffi ffi ffi

l59o n/db

6 udónfu!
75ro Fl/tb
h{b.z*l abÍi.k N.o9áfu. prbtiila
(A bÉe
'a
,59o n/db

^tútléiótd6 'ak,
u.zló

ffil ffi]
,

é n
i!4tuo l |"or"n 1 trnrcn orv t rnrcr vor,l mnrcnlom
l!4uxlNl; oiurr{
,, r

3e*J_:
IDÁNII(EN|l | IDANIKEN]l |1tliixrn]|

p§]
l//db 75a0 Ftl.lb 75goFt/.lb Fr/dt íi/ú,
_lsgo
Fary. rínói* sea ún r.* cM.nú hü
15go
A2 i.a.D.k
75go
lrwi,l, '49o
rydb
ayo$ft íiba fa@i t a.dk ua@ íhwót Ű,d;á
Yi@.* |z ,nÉéüóa
W_ í,oó@tla tt A DÚft.,rr']óté] . níittbú

,49o Ft/db
HW
Arr-darúnÉ! Nosü,ate6
kddrdr.l
7490 FI/.lb

l^ jovólulrlo
(Elliitl éIrilizá.ióú.) á'.t )
27oo Fl//db ,aoo H/.rb
fdt!|sfur' lrslr'r!.lrzsfin
(l,'//.i.una 3ú .n2tó.
ébliilk túhl€) a.núv.ÉEe!
ffi,
_ry7lB'a})!rr._
 íARTALoM
Pusztay sándor

kluhruat!
Az ufórrlagazín olvasói é§ a különbözó közönségtalá]-
kozók lésztv€vői gyákran teszik fel a kéTdést,az idege-
nek miért látoeatják a Fóldet?
Altallános megít€lés szerint a kozmüus civüzációk tag-
jai elsóSorban megfis/elés, tanulmányozás miatt jiámak
itt, Több b€Szánoló alapján az idegenek aIÍól tájékoáat-
ták a ,,kontaktokat", ho§ más bolygók élólényeüez ha-
§onlóan a terrné§zeti, ál§ada]mi jellemzótet, a sok mi]lió
év alattkifejlődött esetleg geüetikailagelkorc§osodott
vagy kihalt -, fdldi életfor:nát üzsgálják. Mások úgy gon-
dolják, hogy az idegenek konkétan akaraDk valamii tó-
liiLÍ)]r. Ta]án 8ziik§égiik van élelem, vagy €róforii§ra, vas/
aká egfajta szellemi tudásra, érzelmi állapotra- Néhá-
nyan úry vélik, hogz az idegenek tartanak tőliink, ezéIt
m€gpróbálnak me8figy€l&eik alapján f€lké8zíilni arTa,
hogyan védhetü meg ma$üat az agl€sszív természe-
tiink, háboniskodó politikai kulhirána e en.
Az emberck gyalüan kéIdezik azt is, hogy az idege-
nek miért nem szállnak le járrnúvükke] súTúnlakott
területekre, és miéítnem mutatkoznak meg telje§ va-
lóságukban? Az is elképzelhetó, ennek oka abban ke-
Ie§hetó, az ideeenek időt adnak nekünlr, hogy lassan
e]fogadJuk egy masik e]etforma ]éte?ését.s ez ne eíje
eg}.fajta sokkéüt a kultúránkat. szákértók rámrrtat-
nak arra. a ftjldi embereknek nem lenne szabad azt
vámi, hogy az id€geneknek u8yanolyan motivációik
vannak. mint a7 emberi ]enyeknek,
Az eddigi esetleírások alapjáü ufók lehetnek kon}#t
inlergálaktüus jtirrnüvek. d" lermPszeli jelFnsegek,
meemagyaúzatlan dolgok, parapszichológiai me8nl]_
vánülások 8p€ciális kombinációi i§. Annyi bizonyos, a
Iendelkezésünkre álló adatokat, bizonyítékokat sokkal
komolyabbal kell tanulmányozni. Túl sok ember ]átott
filTcsa, me8magyará?atlan jelenségeket, amelyekíe a
konzervatív tudomány még mindig n€m tudott objek-
tív magyarázatot adni.
A legtöbb tudós egyetéft, azzal a m€gálapítással,
hogy az univ€rzumban más bolygókon i§ lehet élet, de
azt már nem hiszik, hogy a Naprendszerünkben báI_
me]y más bolygón éftelmes élet Dyoma a bukkanha_
tunk. A leeközelebbi csillag, amiről a tudóBok úgy vé-
lik, hogy azon az élet kialakúlhatott, az Alpha centá-
uri, De a jelenleg rendelkezésünkre álló leggyorsabb
jáfnúvel iS csak tóbb eZü év múlva éInénkeI azt a
boly8ót- Valószínúleg ezéíthangzik hihetetlennek,
hogy az idegenek más bolygókról látogatnak a Fóldre,
Ugyanakkor emlékezzenek aIra, ho8y §záz éWel ez-
elótt elképzelhetetlennek tartották, hogy az ember fel_
jut a Holdra, Lehetnek a galaxison kívül olyan civilizá-
ciók is, amelyek lejlódésiikben jóva] előttijnk járnak.
Talán ó.lr kúld€nek úrhajókat a fijldi emberek tanulmá-
nyozására, miközben.a repüléshez olyan enelgiákát,
tecbnikákat használnak, amik számunkra ism€retle-
nek. Az új évezTed talán közelebb hoz bennünket a
nagy titok megfejtéséhez.

:iri]ü,? UúómaÉazin

ffii*ffi$j'#
találkozfuól, amüoT az
idegen lények intérgalak-
tiku6 úfjá]:múviüön elvit-
ték ólrct a Földról é§ má§
bolygókon va8y az úhqió-
ban szelleDi-fizikai viz§-
gálatnak vetették alá,
va8y e],méleti képzésben
részesítettékőket. Min,
deDkit érdekel a kérdés,
v4ion Ei töTté.lret az
ilyen negyedik típu§ú ta-
IIi]kozások plltblmával?
W}ritley striebeT szert€
a vil€on az e8yik legnéP-
§zerűbb ameTikai íIó,
1986-barr e8}Te tóbb§zöI
éEett nyu8talanságot.
Kőnnyen idege§§é vált,
képtélenrolt dolgozni, és
gya}lran éreztémagát fá-
radtnak. Nehéz időszatot
élt át a feleségéYelé§ a
kfufiával. Néhány t€stTé-
sre meg§ériiLlt, vágások é§
hegek voltak lajta, bár
nem emlékezett arra, ho-
eyan keletkeztek. EIén-
ken emlékezett viszont
arra, hogy eg. éijel hatal-
mas baglyot látott, sz
életben azonban még so-
ha8em találkozott ily€n
áIlattal. FéIt emlékezni
arra, amit látott.
K&ób az ernlékei kezd-
t€k vis§zatérni. Eúléke-
zett ana, hogy kicsi lé-
nyekjötték be a háló§zobá-
jába, megfogták őt, be§zél-
gettek vele, § meg i§ vüs-
gáíík. Strieber hipnózis-
nak vetette alá rnagát, és
hiTteleE az egész üirénet-
Ie fény derüt. Ilipnózi§
alatt strieber leírta az első
elrablását, akkoT még c§ak
tüenkét éves ,rolt, azóá
rendszereseü elüszik őt a
ki6 idegen t§emtmények.
A lények Ió. lr.íronr 1áb
úaga§ak voltak, csupasz
fejiü és nagy ferde sze,
miü volt. stTieb€T soha_
§em tudta meg, ho8y miéft
-
& Ufómagazln
vüsgálgatják 6t, de ú8y kon is keresztiiJment. Ho- doltá, hogy íérjefob,tatja
tűnt, úinüa az idegenek vatovább, azok az embe- az ííást,. a!Jl talán meg_
rajta kere§zíril s-lraínáüak rek, akik akkoriban talál-
tapa§áálatokat g].újteni. koztak strieberrel, elme-
strieber megírta a tirrtp- Bélték,hogy látogatásuk
nézi a fiukat, de k&ób ki-
deiiilt, nem erróI van 3zó.
A következdLet mondta:
netét a con]nunínn a<^p- alkalmával nagyon firrcsa ,Whitley-ért jöttek, & neki
c§olat) című könwében, dol8pk töténtek a szevő menüie kell. De nekem
blíI nem tudtá eldönténi, házában. KiilöDös fények- nPm kel] ménnern." Ami_
hoqy az elrablások val& 16I, zqjokról és e8yéb kelle, koT a hipnózist vezet6
ban megtirítént€k-e vas/ metlenBégekíől saámoltak megkerdezte tőle, hogy ki
csak a képzeleének sziiüe- be. strieber fia kezdetben jött be a szobába, a feleség
ményei. Elmondása sze- nem i€tt ernlíté§t az idege, így vílaszolt: ákit
Tint ug].anúgy einlékszik nekí6l, Amikor azonban ismerek," "sénki,
ezekre a törtéüetekre, szokatlan á],mairól kérdez- A lesttbb embernek ta-
mint bármelyik múltbéli ték, elmondta, ho8y apó lán óriiltnek hangzanak
élnényére.Az íó nemcBak Iények jöímek hozzá éj§za- az ily€n tirrténetek. Elein-
árra emlékezett, aüIi tirr- kánként é§ megvizsgátják te még strieb€r is aggó-
ént, hanem afra is, hogy őt. A firT6a fényekre &,za- dott, hoBy menálisan be-
hogyan nézt€k ki a lények, jokra ő is emlékezett. U8y !eg, de az őt vizs$áI' pszí-
milyer,r volt az illatuk, é3 túnt, hogy striebeT felesé- chiáterck és pszichológu-
hogyan érezt€k. 1bvábbá ge Bán€n tisztában varl a sok erybehangzóan állí-
ott voltak a te§én a váeá- tirrténtekkel. AmikoT hip- tották, hogy a férfr télje-
sok nyomai, testének bizo- nóziBnak vet€tt€ alá ma- §en épelméjúé§ normális.
nyos pon§ai §encsak flij_ gát, elmondta, hogy féTie Budd Hophíns i§mert
tak, sőt éüelmi változá§G renilszeresen felkel az ufókutató Bok ha§onló üir_
ágybíl az' éj§zaka ke ó§ ténetTól Bzámolt be Eltűnt
A ó|l.!h
kl. ]óny.k közepén. Elő§zör azt gon- idő éB a Betolakodók (Mi§_
vlz.ítliak m.í 3ltl.t rl sing nme, Intfurlefs) cí-
mú kön},vében. Hopkins
leírja, hos/ az őt felkereső
embereken strieberéhez
hasonló hegeket taláIt,
például a lábu}on, Ezek
az emberek általában em_
lékeznek arra, hogy vér-
zést é§zleltek magukon,
vagy szúró fliidalomra let.
tek figyelmesek, de nem
tudják, hogyan vá8ták
meg magukat. Hipnózis
alatt mindegyüiü hason_
ló tóItenetet meBéIt el,
mint §trieber.
A konzervatív tüdomány
eluta.sítja a necyeük típu-
sú találkozásokról 62óló
tórteneteket, azt gondol_
váu, ho§. azok csak ha-
zugságok va&, képzelgé-
sek. A hipnózis segíüet
feüdéni a tirrténteket. de
néha a szemtanúk azt
mondják, aniTől úgy gon-
do§ák, hogy a kéTdező hal-
lani akaia. Késóbb azon-
ban valóban kez<lik elhin-
ni, hogy az elrnesélt üirté-
net veliü es€tt me8.
Pusztay Gabriella
2ooo/7
 IdőunzÁs

kvantummeohanlkai
Hargitai károlv
_
Gyermekkoromban a jó néhány talá]mány a Nézzib} most két - sok energia-kicsatol᧠fejlesz-
kvantummechanika még ülág l€gnaryobb nagyítá_ kózül kivála§ztott - olyan é§én dolgozók mliT kezde-
amolyan hátboTzongatóan sú rnikroszkópjai, diódák modellt, amelvek benniim- nek i§merkeclrri vele,
titokzatos kifejezés volt. stb, - épiil. Az ú8},neve_ ket komolyabban érdekel-, A Cramer-fél"e modell.
csak a beavatottak tud_ zett nanotechnikák, az hetnek. Jolm Cramer eme mo_
tlík, hory mi fán is terem atomok e8yen}énti mani_ A rejtett uáltozó mod2ll. dellje kimondja, hogy
a fizikának még a relativi- pulációja, új anya8teíem- Ez a rnodell feltételezi minden kvantumos ese,
táselmél€tnél is ezoteíi_ tés é§ így tovább, de maga egy olyan, eddi8 i§meTe' mény magába foglalja §i,
kusabbnak tűnó ága. a jócskán közön§éges lennek tekinthető er6 ettetett éB ké§leltetett
Amyit minden múvelt, elektronika sem lenne Ie_ meglétét, amely ugyan hullámmeAoldá§ok cBeTé_
magáÉ valamit is adó ér_ hetséges a kvantumalag_ nem hat fénysebe§ségnél jét a schróndingeTi képlet
télrniségiaz ért Tendszerint út_hatás ismerete nélkül, gyorsábban, mégis, na8y érl.elmében. Cramer a mo_
tudott, hogy a relatiüüásel- Az alagúthat᧠nélkül távol§ágokban úgy hat deujében kifejezett€n siet,
mélet a végtélen na8y, Iníg például nem ]ehet§éges töréné§ehe. mintha ha_ tetétt hullámokra épít,a
a kvantummechanika a real time-baí izenetel tá§a íénynélsebesebb len_ modell megfogalmazódá_
niniatűr jelenségek vilá_ küldeni a galaxis vala_ ne. Ez az erő a jelenJrori sának vanirak fénjmél Be_
gával foglalkoziL mely igen igen !ívoli üijá_ fizika eló1 /ejtettnek" té- be§ebb impükációi.
Nos, a kvantrrmmecha- m, illetve egy ott tartóz- kinthető, báT a nullponti- Bár a kvantume] rnélet a
nika fogalmai nélkiil az kodó űrhajósunkka] e je_ jelenleg érvénybenlévló
ufók Töpködése aligha kó, lenség meglovagolásával úgynevezett koppenl-rágai
zelíüet6 meg. Ezért kísé, csakis így leh€tne telefo, íozmiku. kY.lrt|lnal{!út
relek meg ebben a cikk- nos kapcsolatot léte§íteni.
ben a magam meglehető- A kvantuíllrgT᧠ismerete
§en laiku§ módján né- nélkiil nincs kvantumké_
hány, a kvantirmmechani- mia, és így tovább. De fog,
ka éB a fénysebessé8nél lalkozik ez az ultTamo_
na8yobb sebe§§égí lepü- dem fizikai szenlélet bi_
lés közötü kapc§olatra rá- zonyoB üzsgált Tendsze-
mutatni. (saját laikussá- rek hullámf iiggvényeinek
gom talán segíteni fog ab- ö§szeomlásával is, és még
ban, Tiszt€lt olvasó, hogy valamivel, ami ugyanc§ak
a közérüetóBég szintjén igen izgalmas: olyan tá,
mozogjunk. A hivatásos fi- volhaíítávolból i§ köz,
ziku§ok pel§ze lehet, hogy vetleniil egymá§Ia hat/í
nóha órjöngeni fognak at- Iészecskékvizsgálatával;
tól, amit itt leíTok.) amelyeknek valaha kóziik
volt eg}máshoz. Ezeknek
a ré3ze6kéknek az étet
Dirac-tenger vagy null-
pontienergia_óceán lehet
valószínú]eg az ősszekap-
A kvantummechanikai csoló közege. Az emejelen,
gondolkodás jó néhány ség vizsgá]atára épiiló tá,
meglehető§en egzotiku§ voüaüísokl€l lehet elérni
kifejezés által megszabott a fén},nélsebesebb infoT_
keretek kózött zajlik. Az máció átktildését igen üí-
áktív téTben való részecs- voli helyekre, való§zínú_
kekeletkezéB és -megsem_ leg azéítnem talílnak a
misiilés példálrl eeyike az SETl_kutatók szokvány
ilyen szokatlan kiíej€zé- rádiófíekvenciákon ide-
seknek. Az anyagi Ié- oda küldött üzenet€ket a
sz€cskéknek a kozmoszban, mert a tiBz-
"§emmibőI"
való keletkezése úeglehe- télt ft'ldönkíviiliek nem ily
tó§en zavaíba ejtő dolog. módon kommturikí]nak. A
Aztán ott van a kvantum_ SEfi-programba nem sok
ala8út-hatás, amfue máT Temén],t veüetiina.

2ooo/7 uíómryazin
IdőunzÁs
Ar í*utatá.
Elnsloln glmólgtánsk
űr.gottdolá!út lÉónyll

anyagnak minósírl és min-

den fiziku§ azonnal meg-
6riil, ha rágondol) nem foT-
dul eló oszcilláló elektTo-
mágneBes mezők otüona.
Eme potencilá]is o§zcúláci-
ók §zámos (ta]án végt€len
számú) moalu§ban realzá-
lódnak, Az QlektromáAn€-
se§ mezó á]lapotát úgy tud-
jük meghaf^áTozni, ho8y az
egye§ modu§okban elófor-
duló fotonokat meg§Zimol-
juk, A iá apotot
"vákuum"
ris. jelemezhe§iü, mint
olyan állapotot, amelyben
az egyes modusokban nem
fordrrl elő foton eg7áltá]íín.
érte]mezés szeTint ponto- szecskékkel kapc§olatos gokban 1évő elemi Té- Ez persze nem azt jelenti,
san meg tudja jósolni, fizika még kolántsem tel- §zec§kék között, hogy a vákuumban nincB
hogy mi íog bekóvetkezni je§edett ki. Az azonban E8yelóTe sajnos az ero- sernmi! A ]égiires ter nem
adott esetben a való világ, eg}.re bizonyosabbnak lát, gadott - vagy annak te- iiles éT! A kvantüm-elekt-
ban, nemigen képes arra, szik, még a meglévó fizi, kinthető - €]néletek nem mdinamika §zeíint min-
hogy meefelelő fizikai ké- kai bizon}talan§ágok elle- szívesen ismerik fel vagy den oszcillációs modus,
pet adjon arúI, hogy a jö- nére is, hog,y feltétlenül be azt, hogy a fentiek alap- még ábban az esetb€n is,
vőbe vezető folyamat §o- kell lennie fénynélsebe- jált l€hetséges infoEnációk ha a ér:re az abszolút zéú
Énmi is tófténik tulaj- sebb kapc§olatnak egy- vagy éppenséggelé16lé- jellernz4 olyan nr lponü
donképpen. Az elemi ré- má§tól elképesztő távolsá- nyek, embelek fén5.nél se- oszcilláció, amel}.nél az
besebb teleportációja, Hát eneryia mint ,,fél foton" for-
peTsze, ho8y itt lehet az drrl eló. Ez a silány elektro-

LlrÁsuvíró
egyik kutya eltemetve! mágn€ses térTaladvány
EB hol a többi? vag,y olyan fluktulíló elektrc,
mondjuk e8y mfuik? No§, mágn€ses eTőket hoz léh€,
valahol a kvantu1n-elekt- amelyeknek kísérl€tileg
Todinamika bájo§ beIkei- megfigyelhető következ-
szEtUvEG ben.
KL)
miha
alt u m - e le k tf o d,ina -
ményei vannak. Az elekt-
Tomágneses vákuumfluk-
tuiációk esrik megfigyelhe-
|Mlgal-Európában tízezrek hasznáhék sikerel A kvantum-e]ekhodina- tő jelensége az úgynevezett

ezt a különlog€s §z€müWg8t, aíFly dioptriás tveg nélkül

mika dolga az, hogy az casimir-effektus.
elekfuomosság és mágne- A casimir-effektus
é§ kübon gyógyítja, erósíti a szemet,
bizb§nia áz éles látást,
se§§ég mikroszkopikus Két tárgy között észlel,
önr=x r3 lo t(ElI PióBÁlJlt^!
=a Ára:§{
§zintú üselkedésével fog-
lalkozzék. Bá]Tilyen íel-
hetó olyan röYid ávon ha-
tó vonzóeTó, amelyet a vá-
rt neyett 3s0 R + poetakölt§ég kavaló is a teória eln€ve- kuumban jelenlévő elekt-
zé§e. sőt sótét és ezoteri- romágYleses íluktuációk
kus is e8yben, mégi§ e8yi- keltenek. (E tómáIól dr,
ke a legsikere§ebb elméle- Egely GyöIg. mláI Áok éI-
teknek, mert számos ex- dekes dolgot i§mertetett.)
peTimentális ellenőTzé8 Ezt az eff€ktu§t hívják
során igazolódtak be f€lté- még,,felijleti fesziiltség-
telezései, nek",,,felszíni energiá-
NÉMET M|NÓSÉG - MAGYAR ÖTLET nak" és ,,van der Waal§-
eTó'lmeli, amelyek tirlte§
ltaphaó a Bálingerféle lát€avftó §z6mtlvé9 nélkiü atomok és tárgyak
továbbf6ilesztett Változata is! kózött mutatkoznak,
Álnhaú látá§ól€§§óg, szBmtengelytávolság A kvantüm-elektrodina-
é§ §zoínrnegAsság, Eme elmél€t úgy taltja, mika e]rnélete szerint a
Ára:M Ft héVen 500 + po§taköltség hogy a térnek az a Észe, fény, ami a ca§imir-vá-
amelyben szokvány anyag kuumban a kíséllethez
Krphaló: §údió könyv€§boh (1138 Bp,, Népordó u, 15jD) (a Minden§eg anya$ának használt két lemez között
T6lofon: 369&61 , Nyiiva| 9_1&ig mindö§sze 17&a!!!. mert- terjed, annál a fén},nél va,
ho§ a többi anyag fekete lamivel gyorsabban ha-
6 Ulómagazin 2ooo,17

lad, amely a noíma] vá_
kuumban terjed tova (kb.
tíz a mínusz tizenkett€di-
ken), E megá]lapítás szá-
mos kísérletben igazoló-
dott, és kitűnően igazolja
a fén},nél gyorsabban ter-
jedé§ elméletét.
Látható tehát, hogy
Einstein taűtásai a fény-
sebességgel kapc§olato-
san csakis bizonyos adott
Iendszer esetén érvénye-
sek, Es ez ma már bizo-
nltottnak is vehetó,
AZ eddig ismeft€tett e1-
méletek egyáltalán nem
ezoteíikusak, Fizikai
alapjaik kifogástalanok,
Nézzünk most egy-két
olyan megközelítest, ame-
lyek egy kissé még Iázós-
nak minősíthetó]]r - bár ki
tudja meddig?
A Penrcselféle tuistor t2.
ófic!.
RogeT Penrose, a ma élő
egyik legkiemelkedó'bb
angol íiziku§ a téridő
§zeTkezetevel kapc§olato-
san olyan nyolcdimenziós
téridó-elméletet állított
í€l, am€ly a komplex szá-
mok precíz matematikai
tulajdonságaira alapozó_
dft. Ez az elmélet azéft
éTdekes, m€It az ufók bi_
zonyos íajta mozgásait
igen kitúnően magyaráz"
za. Az elmélet egyik eló-
íeltétetezéseszerint, ha a
teIet mondjuk a Föld é§ a
Mals kózött megfelelő
módon ,,torzí6uk" a nyolc,
dimenziós téT"
formájában, "twistol
akkol a twis-
tor tér né$ydimenziós fizi-
kai ter alkotóeleme egy-
szerúen ,eltúnik", és a
Ma"§ a Föld közveíleh
§zomszédságába kerül,
Monaüatni, hogy egy kő_
hajításnyila. Ez peIsze
nem kifejezetten fény§e-
bességnél nagyobb sebes"
ségen vató utazá§, de a
nés/űmenzióB tér eltúné_
se valószínú]eg fény§ebe§_
séggel történn€, és ezért
Ar ufók technolólióia
.laplán klfo|l$ztett
.m.rlkal B-2 botnbázó
IdőunzÁs
b€G.ópódfu .kol sen magyarázható le§z, vannak tekeredve", hogy
lól á]rákolhotö
'\§lorold
a kglstk.ző 6n.réa Ezt a vég§ő elmétetet hív- képtelenek vag}.unk ész-
ják a Theorrt of Euerl. lelni ótet. Egyes fizikusok
az eredmény ugyanaz, thínÉnek,.ragy ToD-lrek. úg,y véIik, hogy éppenség-
mintha fénysebességúél A szuperhúr-elméletek az gel ezek a ftrlös dim€nziók
nagyobb 3ebes§éggel utaz_ elemi Tészecskéket nem biztosítják a féü}.nél sebe-
nánk. Sajno§ Penrose-nak pontszeTűn€k, hanem sebb repülés frzikai alap-
ezt a feltetelezését mai. húIszeTúnek képzelik. jait, Az ilyen Tepiilés ú§/
mint írtam, matematikai- Ebból kóvetkező€n a kú_ töfténne, hogy a f€Itekere-
lag korrekt alapokon lönböző elemi TészecBkék dett dimenziókat Jeteker_
n},ugszik, és hát az ufók nem egyebek, mint adott nénk", és arla használ_
adott esetekben valóban húIok,,rezgési modu§ai". nánk fel, hogy tachiono§
valami ilyesmit csinálnak Csaknem mindegyik szu, szinten r€piiljiink a segít_
- labolatóriumi úton ed_ pelhúr_elmél€t lehetsé- séglikkel, majd ismét
"fel,
dig még nem sikerült bi_ gesnek tekinti a fénynéI tekeTnénk" ótet, Ebbó1
zonyítani, (BáT a, is löhet, sebesebb közlekedést, és eléggélogüusan azt ]eh€t
hogy az ilyen kíséI]etek alkotóik úgy vélik, ho8y kikövetkeztetni, hogy -
eredményeit katonai okok az ilyen típusúközlekedé§ amenüyiben egy adott ü-
miatt a lehetó legnagyobb megvalósítását az elméle_ menziót fel lehet egyálta-
titokban taftják.) tek szerint valós létűrrek ]án tekemi az is lehetsé-
Szuperhúr.elméleteh. tekintett tachionok bizto_ ges kell legyen, hogy felte_
A szuperhúr-elméletek §ítják. (ÉIdekes, hogy keiük az általunk eléggó
a frzikusok legmaibb re_ minden valamirevaló mo- jól i§met hároú dimenzió
ményei aüa vonatkozóan, deín fizikai elmélet 1eh€t- €gyikét, gyolsan csiná_
hoey elób-utóbb mégis_ §ége§nek tar-tja a fényné] ]unk egy kis tér,uglást a
csak rábukkannak arra §ebesebb utazáSt.) Hogy feltekert dimenzióban,
az összesító elméletre. van akkol az, hogy egye§ majd újÉletekedűk azt.
amellyel a világ tökél€te, fizikusok az ilyesmit kép_ Ez bizoüy tértechnoló_
telenségnek tekintik? Vé_ gla lenne a javából, és
gül is hánféle frzika van? egyáltalán nem vagyok
meggyőződve aról, hogy
az idegenek ezt a techno-
lógiát nem ismerik. Bizo-
nyos vagyok benne, hogy
ism€fik. sőt. feitehetóen
St€ven Hawking az utolsó egy€s íirldi erók is ismer-
nag'y konzeívatív fizikus, hetik ugyanúgy, mint aho,
aki egyben ultlamodem gyan a kolábban említett
fizikusnak is tekinthető, frzikai t€óriá} e8ye§ gya"
o§ztja azt a nézetét,hos/ kollati használhatóságát
a §zupelhúr-elméletek 10, is teszt€lhetik már,
illetve 26 dimenziója valós kozmikushúr.teóríáh
élt€kú feltét€lezés, Áz el- AZ ultmmodern fizika
mélet szerint az extTa di- szamos kepviseloje . ugy §
menziók oly mértékig,,fel Ve]r! lloP} ege§z galaxls
?ü00,/; Uíómagazin 7
IdőunzÁs
Rüdl t{.ÉoE íotól,
az .síik log|obb.n
dokum.Itált ufi óá,tzloló*Éíl
(UfónaÉazln 1999^.)
na8ysá$i folyamatoBsági képzódmények, ' Hátat
hibák. kozmiku§ húTok le- fordítva az úgynevezett
h€tnek mindenfelé az ext- makrovilágnak, úgy vél_
ragalaxi§okban c§akúgy, jük, ho8y az elektronok,
mint a mi TbjútTendsze- müonok és kvarkok
riill<ben- Ezek valamikoT
a Nagy Bumm idején for_
málódhattak ki. EgyeB fi_
zikusok §zerint, ha ezek a
feltételezett kozmológiai
diszkontinuitások (fotya_
matossági töIések a téridó
szelkezetében) elég$é
gyorsan haladnak e1 egy-
más úellett, a}rkor időle_
gesen idózavalokat, idő-
anomáliákat plodutál_
hatnak, mintegy hatal-
mas idógéppé válva,
pontszerű elemi részecs.
héh
Nézzük csak, mi i§ az
€insteini graYitáció§ el,
mélet alapján e8y fekete
lyuk? A görbii]t térIe vo,
natkozó matematikát al,
kalmazva, a l€ket€ lyu-
kak olyan kozmikus kép,
zódmények, amelyeknek
véges a kerületük, de
a utómagjazin 2ooo/7
íincs rádiuszuk és volu-
menük. Ezért aztán jogos
az a megállapítá§, hogy a
fekete lJ,ukak pontszerű
u8yancsak pontszerú je-
len§égek, pontszeú eleíni
Tészec§kék. Felmelülhet
azonban a kérdés:hogyan
lehet§égeB, hogy a négy_
ümenzió§ téridó'ben egy
elemi Tészecske nul]a di-
menzióval rendelkezik?
Órült gondolat, de nem
lehet§égeB, hogy a pont_
szeTú elemi léBzecskék
tulajdonképpen nem
e8yebek. mint.kvantum_
f€ketel}ukak? Es per§ze,
mivel a feltételezett pont-
szeTú elemi té§zecskék_
nek - úgy vélik van tö-
megük, spinjiilk, töItésiik,
matematikai végtelent
kell hogy produkáljanak,
Ezeki tölté§Be] rendelkezó
szin8ularitá§ok, §zögnyo-
maték 8zin8ularitások, és
tömeg Bzingularitások,
Eddig még vi§zonylag szi-
l_áTd talajon moz8unk, ten figyelik és kezelik eze-
Am mivel a matematikai ket a jelenségeket. Eg}Te
§zin8ulaTitások a nagy inkább elképzelhetőnek
terané§zetben nem fordul- ta]:tják, hogy az elemi ré-
hatnat elő, fel kell ten- §zecskék valós tulajdon-
núnk ma8unknal< a kéT- ságainalr megi§meíéséhez
dést: mikor van az, mely fel kell tételeznünk egy-
nagy§ágnáI, hogy a pont- fajta kvantumgíavitáció
szerú elemi Té§zecskék létet. Márpedig ez az út
íiibbémáT nem pontsze- nem kizárt, hogy a gmvi-
lúek? táció manipulálásához ve-
zethet.
Spin-tér
számos elemi Tészecské-
nek van egy olyan tulaj,
donsága, amit spinn€A
számos olyan relativista (perdületnek) nevezünk.
frzikus van, aki úgy véli, Egy-egy adott részecske
hogy a maximumon kife- perdiileti értek€ Yas/ 0,
jezett Kerr-Newman meg- va5r V2 vagy 1. Erdekes
oldása (lásd az Ufómaga- itt megiesrezni, ho5/ báI a
zir' előző száínÁl\ a", spin magán iotdozza a
einsteini általános lelati- klasszüus szögnyomaték
vitáselmélet egyenletei bizonyos tulajdonságait,
nek giromágneses arány- mégs€m szógnyomat6k.
szinten azonos az elekt- Valami _egészen másrol
rcnra vonatkozó ilyen irá- v9n §7íi F]§ éréhiznnv n.-
nyú számítások ercdmé- hány külónős kísáeti
nyeivel. eTedmény utal i§ időnl{ént.
Elméleti fizikusok - el- Hagyjuk, hogy tovább
méletben - a hidrogén- mutatkozzanak be a Té_
atom pTotonját behelyet- szecskék. Azok a részecs-
t€sítették €gy eküvalens kék, amelyek 1/2-es §pin-
Kerr-Newman-forrássa1, ne1 Tendelkeznek így a
ámelyet az általános rela_ neutínók, az e]ektmnok,
tivitáselmél€t seg,ítségé- a pTotonok e§ a neutronok.
vel generáltak, majd ki- fermion né'''re hallgatnak,
kalk,iálták az így kapott Az 1-es §pinnel rendelke-
átom hiperfinom szeTke, zők, í8y a fotonok és a pio-
zeét. Az eredmény meg- nok, gyújtőnevükón óo-
egyezik a valódi hidlogén- -zon nat titu]á]tatnak.
atommal fob,tatott ilyen A fermionok és a bozo-
iránli kíséIletek €Tedmé- nok e8ymáBtól melóben
nyeivel, legalábbis tíz kü- külónböző teTmészettel
lönböz6 tényezd esetén. vannak megáldva_ A feT,
Kivételt egyedül a 2. eg- mionok táTsaságkeTülők.
zak! ényező képezett. Nem szeretne.k tálálko7ni
AZ ultramodern fiZiku- egymással. És egészen
sok eléggémegilletődöt- más statisztikai töTvé,
Almáí lváít-
Horuáth Andrá§:
At iltkutató+sill€ásr 8rerzó
pfuo6 a vöó9 bolygó kuirtá
sátak a jelenét é§ roYqé{ tár.
ia & olvá§ó elé, §zíne§ ké.
Dekkel gazd€on lllu§utÉlva
e tltolaato§ világot. Esl jó
útlkönyY, dnlt akkor i§ érde
me3 elolYa§nl, ha éppen ngrt
teryezünk caaládl kirándul&t
á]refulé.
|sylngel naű|
 UrxwnÁs
nye} ek engedelmesked- kéi közé vegyiilve akadnak
nek, mint a bozonok. Abo- tachion,potyautások" is;
zonok ugyani§ elősen tár_ . az a feltétélezés,hory
sa§ lények. szívesen jön- korábban mál sikerüIt
nek ö§§ze é§ tarhízkodnak mérni a íeutfíüók imagi-
eg},B᧠táT§a§ágában. náriu§ tömegét.
Ha mláT említettem az os§zegzésiil: az eddigi
imént a §tati§ztikai iórvé- meglehet6§en int€Iligen6-
nyeket, Ók eme törvények- nek szánító teóriák, vala-
nek engedelme§kedve mint §zámos sikelesüek
meglehet6sen különböz, monalható kíseTlet aíra en-
nek egyítástól, Es ami gedlek kóvetkeztetni,
még éTdekesebb, mindkét hogy a fénl,nélsebesebb
banda fiityiil a klaBsákuB utaz:i§ leheL§éges. Iéhet-
stati§ztikai törvényekre, §éges, anrrak ellenére,
amelyek például akkor hog/ ery ilyen utáz᧠sér-
mutAtkoznak meg a ,j& t€ni lát§zik az ok§ági elvet.
zan' világban, amÜor egy A ci}kben leírtak megle-
- moDdjuk - hú§zforintost hetóBen konzervatív tudo-
ft jrk, és fogadá- mányo§ oldalTól ülágítják
§okat kötiink játszópaft-
'ldobálgatu megaiémakört.Acikk
neriin}kel, hogy mennyi írójának ez iB volt a cé!a.
lesz száz fiildobás között a A helyzetet ugyani§ egé-
fej, illetve az írá§. A §ta- szen máaként lehet meg-
ti§ztika rajongói, illetve A, ld.éü.r km.rlt ítélni,ha számítá§ba
mondjuk a rulett meg- ! ta]hr|lftá. á. tÉnu8ri. tálni a fizikai tér€nke- vessziik az ufókutatás
szá[ottjai tudják, hogy a nr.Éoldó..lt Iesztiil azért, hogy a suga- eredményeit is, Akkor
goM mozgáBát bizonyos rak §pinjei az eredeti ugyanis tudju}, hogy a
statisztikai iiirvényszerú- ütsunlr, kétszeT k€n ők€t ilányt ftilvéve összerende- fényné]sebesebb közleke-
ségek & valószínúségek megfoTdítani! ződjenek, és így interfe- dé§ lehet§égeB ke legyen.
batáfozzák meg. Ezek UltTahidegTe lehútótt Tenciát hozzaírak létre. Trdjuk, hoey valalri vagy
nagy val&zínÚBé8gel nem polarizlilt neutTonokat - Ummisten! Lehet, hogy va]akik nas/on i§ tiBztá-
mutatDak ki olya§mit, amelyek fél§Pinesek és létezik válamiféle spin, ban vannak a teíméBzet
hogy a golyó éB a olyan mágneses momen- téT? Hogy elemi Észec§- azon üirvényeir€l és triikk-
íencse" va]amely"vak§ze-
Bzámot tummal rendelkeznek, kék egyszerre vannak je- jeivel, amelyek lehetóvé -
mindenekíirlött kedvelne. a]Itely lehetővé teszi, hoFy len, e§etleg még egy má- majdhosmem kötélezővé!
lÁm, ha a rulettgolyó e8y macneses mezók alkal- sik, vagy akír tóbb párhu- - te§zik egy fejlettebb, ér-
bozon lenne, akkor, ha a maiasával manipuliljuk zamos rrniverzumban is? telrne§ faj szánára a nagy
bozongolyó mlár volt vala- ó'ket -, laborkí§éTletek kó- Nem lehet€tlen! távolsáFi űrrtázá6t.
ha a 33-a§ b,ukban, igen zepett€ két kiilónbóző su- Annak ellenéTe, hogy mi,
nagy valószínú§éggel gárra bontottak. Ekkor az ufológusok, számG bizo-
c§aknem folyvást oda egyik §ugár mágnese§ nltékkal rendelkezúnk
igy_ekezne. erők felhasználásával fo- arla nézve, hosa az anti-
Ugy ttjulü, a félspine§ rogni kezd€tt, majd egy graütáció, a levitáció, a
Tészec§kék egy má§fajta idó múlva interfeTÁit a Hámm olyan terillet van, térhajlítás, a énr8Tá§, a
,,téTben" léteznek, mint másik sugárral. Igen,_ de amelyeket, ha jobban t€leportáció mind-mind le-
mi! U§yanis a roz, hogy hogyan tórtéDt ez? Ugy, úegpiszkálunk, úgy tű- hetséges megoldíisok, ta,
egy€tlen ilyen félspines hogy a neutronokat 720 nü, hogy néúibizonlté- lán haszüo§, hogy átt€kin-
részecskétegyszeT átfol- fokos szögbeD kellett ro- kot kapunk aíía t€ttiü a hacyományo§ tu-
hogy a fén}.írélsebesebb
^éme, domány alapjain áuó je-
utaz᧠lehetséges. leilegi_fizikusi elképzelé
. anint azt Alain A§- §eket. U5. vélem, hogy vi-
Te.es Ago§toni pect francia frzikus már lágosán látható: a hivatá-
1983-ban láboratóIiumi los tudoúányok peremte"
BIBL|A útoD bizonftotta, van r'üetéin gondolkodó és té-
És nsnnonóun egy olyan kapcsolat két vékenykedő fizikusok új és
olyan,,lokon" lészecske még űabb megközeütéBei
A 3ro.rö fí kutatí9l to]úloto a kőzött, amelyek valaha máí nincsenek fu olyan
nafirká, kormlktl3 g.oíldka összetartoztak, amely la- messze minalattól, amit mi,
ó3 koanolóÉla. 1984 óta a va bolatóriumi méré§ek űókutatók márjó ideje fe1-
tlkánl callla§lzrgáló tár$ álápján, bizonyos, hocy tét€leztiak, iüetve áührnk.
.3ztronómll3a, Ez a kÖnyv íény§ebességnélnagyobb E teriilet€ken már szó §em
rroknak r.ól, aklk élla .z sebe§§égú iDíomációter- lehet többé arról, hogy
lg]e3ág m6glrmoÉ3o, & bíz- jedést ét€lez fel; egy_egy mere§zebb felté-
mk .tóan, hos/ találkoóat . az a feltételezett meg- telezé§t vagy állítá§t sci-fi
d é.z é3 o hit úü., hogl l€l figyelés, hog]r a kozmiku§ fantazma8óriána]< minő-
lehe{ oldanl ,2 rlléniólek6t. §ugáTzás, kemény é§zecs- sítsünk-
{s,,lngel Kldó'l
2OOO/7 Ul6mÉazl" 1&, "
 Az Ulómagazin szerkesz-
tőség€ idóú1 időrc közzé-
tesz olyan dokumeütumo,
kat, írásokat, felj egyzé§e-
ket, amelyek az immál
két éve ethun},t Colman
von KeYiczky öTökségébó1
származnak. Ezek a jegy,
zetek, publikációtöIedé-
kek gyakran neín befeje,
zétt írások. hán€m a volt, piros, zöld és kék fé, Bár Hillék beszámoltak elkülönített szobában.
nagyszeTÚ intelgalakti-
kus-szakértő egy,egy ku-
tatási dokumentuma. Mi
mégis úgy éíezznk, az
adott nemzetközi eset
jobb megismeréséhez, fel-
táTásához a hazai ufóku_
tátók. a téma iránt Tészlé-
tesebben érdekiődó olva-
3ók számára ezek a2 ada-
tok úi, érdekes informáci
óLka] szolgálhatnak.
Jelenesotben-abilto-
kun].ban lóVő dokumen-
tumok alapjárt az egyik
legismert€bb negyedik tí-
pusú találkozás, a Hil] há_
zaspár es€ménltödéneté-
Te, kiiilönó8 tekintette] a
Iészleteiben eddig kevé§_
bé ismelt cEillagtéIképek
megfejtésére ós bemuta-
tására vállalkozunk.
AZ elsó negyedik típusú
tatálkozásról és ellablá§-
úI Betty és Bamey Hil]-
tó1 1961 szeptemberében
hallott a ülág_ A tórténe_
tiket John G. Fuller a
The Interrupted, Jovne!
.(A félbeszahított utazás)
címúmunkájában írta le.
Egy késó éijel Betty é§
BaTney Hill kanadai
nyaralá§uk után éppen
hazafelé, New Hamp-
shife,be taftott. Betty egy
ragyogó fényességetvett
észíeaz égen, amely igen
rO Ufómagazin ;i,.]a;
különósen mgzgott. Mint, méíftrldrevoltak az úttól.
tófténetet adták elő mind
ha óket követné, Megállí- késóbb, amikor elmesél- a ketten: ,,Miután tovább,
tották a kocsit, és távcsö- ték a történetüket mások,hajtottak, az idegenek
vön keTesztül próbálták megállították az autóju-
nak, rájöttek, hogy kb. k€t
kideííteni.mi lehet az a órával késóbb éltékhaza. kat és felütték ó:lret az űI-
valami, Bamey állította, miüt ahogy tervezték, hajójukTa, Bamey-t von-
hogy az csak eey Tepülő, Mindkettőjük óIája meg- szolták, így te]jesen meg-
gép, ám Betty nem volt állt, s Barney cipójének kopott a cipőjén€k felső
ebben biztos. felsó lésze nagyon megko-része, orvosi vizsgálat-
A tárgy szivár alakú pott. nak vetették alá ól(et, két
nyek üllództak Tajta. Hil, az esehó1, nem mélyedtek később fetébre§ztették
lék nem hallottak zajt. bele a lészletekbe, Betty- ólret, s a fejiikb€ vésték,
Még néztékegy darabig, nek áImai voltak, misze- hogy felejtsék eI a tórtén-
majd visszaszálltak az au- rint idegen lények elra- teket."
tójukba és iovábbhajt/rt, bolták ótet. de elhesse- A kutatók nem tudták
tak. Az objektum is to- gett€ ezekei, Bar}ey az mire vélni az esetet, A
vább követte ólret. Betty eset után magas vémyo- szkeptikusok nem gondol_
aüa kérte Bamey,t, is, mással és fekéIlyel küsz- ták, hogy Hillék szándé_
mét áuion meg, hogy újla ködött. de a2 kosan hazudtak, de úey
§zemüg}.re vegyék a tár- Tint eZ csalr a munkája é§ vélték,hogy Bettv akarat_
gyat, Barney továbbla a sok stTessz miatt lehe- lanü] is bogarat ültetett
sem hitte, hogy €z valami tett. Barney fejébe, amikor e]-
szokatlan lehet. Eltelt néhány év' Az or- mesélte neki az álmait,
Amikor megállították a vosok ugyan segít€tt€k Bármi is történt akkor éj-
kocsit, a táIgy ftjldjúk rc- némiképpBarn€y-nak, do je], az biztos, hogy megYé-
púlt, mintegy ötvenlábnyi a íérfrúgy éIezté,hogy misztette a páTt,
maga§§ágban, Betty és hipnózis alatt talán meg- A hipnózi§ban tett visz_
Barney ablakokat fedez állapíthatnák, mi is gyötri szaemlékezések alapján
tek fel a tárgyon, s hat őt, Barney éS Betty e8y- felií]éz#k ko7mik s ]ltá_
egyenruhás alakot láttak alánt hipnózisnalr vetette zásaikat i§, Sőt. €mlítést
az ablakoknál állni. BaI_ alá magát, Egyikük sem tettek egy térképló1, am€-
n€y, anélkúI, hogy tudná tudta, hogy mit mesél a lyet megmutattak nekik
miért, egy közeli mezőrc másik, mégis ugyanazt a aZ idegenek. Ezt a csillag-
követte a tárgyat, Betty téIképet íejtette meg, az-
utánakiáltott, hogy jöijön Bottyn€k az idogonok
tán eey ohio állambeli vá-
vi§§za. Barney látta, mutatták mgg a t6íkóDol rosban Dak Harbour 36
ahogy ajárrnú ftjldet ér, és
az alakok kiszállnak beló-
le. T}rdta, hogy nem lenne
szabad közelebb mennie.
de egfajta tíaüszállapot-
ba került. Majd hiftelen
eszébe jutott, hogy a táv-
c3ó ott lóg a nyakában,
Megfogta és letépte azt,
miközben a szii felsértette
a nyakát, Utóbbila felesz-
mélt és a kocsi felé kez-
dett hátrálni. Bettyvel
együtt pánikszeűen me-
nekültek,
A következó dolog, ami-
re Bamey és Betty emlék-
szik, az az, hoÉy huszonót
i

éves tanámője, Marjoré
Fi§h. 1969 júliusában máI
kilenc csillagot sikeTűlt
mod€l]eznie. Az idegenek
szeíinte több mint har-
minc fényévnyitávol8á8-
ról jöttek,
Bettr Eiu csillagászati
téIképe1961-ben készült,
a részletes infomáció§
katalógus előtt, melyben
a legközelebbi, a Naphoz
hasonló for. nájú csillagok
listája és egyéb adatai
szerepeltek, A listán pedig
pontosan be van jelöIve,
hogy melyikülr n}.újthat-
na lllegfeleld életkörülmé-
nyeket. Azok, akik sze-
mély szerint nem egyez-
aek elméletévelés általá-
ban véve is ellene vannak.
ritkán tekintik a szóban
íolgó csillagokat asztronó-
miailag elfogadottaknak,
Ugyanis, szerintük az
a§ztíonómia egészen más
kritériumok alapján dönti
eI, hogy valamit c§illag-
nak, vagy bolygónak, de
Iegfó:képpen lakhatónak
fog_e nevezni, Továbbá, ha
a téTképen szeT€pló ceilla-
gok rendszeTéTe nézünk,
egy keTék formájú, Tepü-
ldBzeTú ábTát láthatun}.
ami egyb€n könnyú é3 1o-
giku§ ma8yaráratot nyújt
a kérdé§r€, miTól fu van
szó €gyáltalán, éB miért
ti]takoznak annyira az
Ha a Betty Hitl-féle csil-
lagászati terkép valóban
ponto§nak és m€gbízhaüí-
nalr tekinthető, atkol e1-
mondhatjut, hogy a Nap-
íílmintegy ótvenót fény-
évnyi távolságTa l€ga]ább
tiz€negy olyan csi[ag ta-
llilhaüj, melyen lakik va-
laki. sót, még az álta.lunk
i§me Tejút egyik pici
saTka i§ szinte hemz§eg
az élett61. Es va]óban. a
hozzánk legközelebb álló,
naprendszerbéli szom§zé,
dunk, a Tau Ceti képe is
úgy szercpel a telképen,
mint egy hely, amelyet a
zeta Reticuli lakói kisebb-
nagyobb lendszerességgel
Icufon ARcHivuM
látogatnak. A Tau Ceti kö-
rülbelül tizenkét fényév-
nyi távolságTa van tólünlr,
és a G8-as csillagkat€góri-
án beliil i's, a spektrum
csillagfajtába soTolandó;
hőmér§éklete pedig csak
egy kic§it hidegebb 9 Nap-
nál. Ha valaki Eszak-
Amerikából szeretné meg-
figyelni a szóban forgó
c§illagokat, legtöbbjúket
egyáltalán nem fogja
megtalálni, ugyanis azok
onnan nem láthatók. M,
§zont, ha egy kic§it dé,
lebbre megy, mondjuk
Mexikó City közelébe, 3.tly fu Ban.y Nlll
szinte mindeg},lket meg- han€m egy óIiás hal képé- 3ok nreípíóbállatálon
]e]i, ám c§a].rB a}kor, aIni- ben, amint íelkurüofi§a nont koloartúl
kor a zeta Reticuli hálója hatalmas faTkát é§ pajko-
még nem csillan fel a 3ö- san beleugrik az éjszakai gyarTa foldítva annyit
tét éj§zakai égbolton, égbolt végtelen telébe. A tesz: ,,Folyó" - egyike a
ügyaniB a nevezett Háló Zeta 1 Reticulit, a.Ini 350 legeredetibb formájú c§il-
eltakarja ezeket a csilla- milliárd mér*i]rlre van a lagképnek az általunk ed-
gokat, Báí azért nem kel] Zeta 2 Reticulitól, a neve- dig lelledezett és ismert
teljesen e}keseredni, ha zett ne8yedik bolygón ál1- neg;,wennyolc csillagkép
az idópontot ros§zul vá- va. a Vénu§znál is száz- kózül, Az enrlített csillag-
]a§ztottuk meg, hiszen a szor fénvesebbnek látjut, képeket ndég PtolÉmaiosz,
107,€§ Pi§cium nevú csil- A térképenmég megta- az idószámításunk előtt a
lag ennek ellenére is igen lálható az Alpha M€nsae, második században é16,
jól látható; a 8zakértók a 82-es ETidani és a ógőrög csillagász és tudós
azt állítják, l].ogy a Zeta Gliese 86-os i§. Ezeknek a j€gyezte fe1 és foslalta
RBiiculi lakói erre a csil- c§illagoknak az a közös- rend§zeTbe. A íorró légkó-
lagTa is §zívesen ,,áj§étal- nek mondható jellemvo- rú, kék csillag, az Acher-
nak" időró'l idfue. O az a násuk, hogy a zetaiak naT az Eridani c§i]lagkép
§árga fényú,apíócska igencBak Búrúnlátogatjii} legfénye§ebb c§illa8a,
pont közvetlenii] a Nyílas ó]l@t; ha emberi fogalma}- amely e8yben a Folyó foT-
Gillagképe ftjlött jobbra. kal akaTnánk meghatá- rágát (azaz a csillagkép
Sőt, még ott van az 54-es rozni jele$é8et, azt k€l-
e kiindulópontját) képezi.
Piscium is - Bzintén gyali- lene mondanunk, hogy Belóle ,,fakad" a Folyó és
Tan látogatott a minden ú8y túnik, a zetaialr vala- ,,hómpólyó8' tovább ószak
je] ezerint kalando§ ter- miféle kere8kedelmi fóút- felé; elószóT egy cikcakkos
méBzetúzetaiak által -. volralkélrl, (tr@de route) kanyart tesz a chi Erida-
ez a cBillag a Halá]r ]egtá- használiá} ezeket a csilla- ni felé, majd üsszaíord
volabbi Güc§kén van. a gokat. ATn je]en esetben a a phi Eridanihoz, aztlín
jobb olda]on. tr@de route kif€jezés arla jobbra tafiva eléri a Iota
uta], hogy ezeknek a csi]- Eridanit, egy kissé távo-
lagoknak külön-ktilőn €gy labb pedig az Acamar
vagy több bolygóju} is van mellett foMatja útját egé-
(a vonzá§körzetükben), és §zen a 82-es Eridaniig,
mindegyik szint€ hem- mielőtt végleg belehömpö-
Ha a Zeta 2 R€ticuli háló z§'eg az élaéíyektó|L AZe- lyögne a beláthatatlan
bolygói közíil a ne8yedi- ta Reticl i lako§ai által vé8telen6égbe.
ken álnán}, az éjszakaí le8súTúbben látogatott Amennyiben az Alpha
égbolt egyszene lenne is- három bolygó kózül a 82- Mensa€, vagy a Zeta Reti-
meTós. de ismeretlen i3. e§ ETidani - ami húsz culi bolygón állva keres-
Az ,,iBmeósök köziil er- fényévnyiTe van tó'}ünlr - gélnénk,merre van a
íó]1 a bolygóról ti8ztán fel- a Földhöz legközelebb álló Nap, al,kor legkönnyeb-
fedezhető például az ori- bolygónak n€vezh€tő. A ben az Alpha ceDtauri
on, ám me]lette meTóben me8figyelónek szigoTúan csillag kózelében bukkan-
új c§illagokat i§ láthat- Mexikó City §zéle§8égé- hatnánlr ú. Akik áz éjsza-
nánk. Az orion
'szoknvá-
ben ke]l maTadnia ab}oz_ kai égboltot kémlelik a
ja" a]att csopoTto§üló csil- hogy jól látha§sa a §zóban Gliese 86-os csillagon ál1"
lagoknak köszönhetően az forgó 82-es Eridani c§i]la- va, számu}ra a Nap az
oriont többé már nem va- got. A, Eridanu§ c§illag- Eta UIsa Majol kóz€lében
dász formájában látjuk, kép ami egyébként ma, lenne. l
2ooo/7 lJÉmaEazin 11
KozmonÁma

DINAMIII"Us
GRAYITACIO
, ,

Máté Imre

Atómegbó1 ható vonzás tij- mag nem lolgó tómeg,

me8Te a 8raütacio, aÍnely- ezért nincs keringési sík-
nek a Dagyságat Netton ja, és a kórülótte keriDgó
óta ki tudjulr számítani, elektIonok íey héjat, i[et-
így minden bizonnyat nem ve burkot alkotnak. Talán
rejthet seími újat, Való- még az is lehetséges, hogy
§zínűleg ezt gondolták a kvantumfizikáTa és a
nagy fiziku§aink is, ezért csi[agok jáIására us/an_
keriilte el a figyelmiiket azok a fiZikai összeffiggé-
valami az alábbi mozgások s€k alkalmazhatók.
együttesében. Tatán igen, talán nem.
Természeti jelenség, a Ha meg akariuk §ejteni
központi égitéstünk foTgá- a valóságot, lézziik meg,
sá á tengelye körül, TeI- mit súenak az álmaink?
mészetes, hogy a Nap fol- A képzelet szírnyán szi-
gástengelye átmegy a tir- porlnizó fényeint §ugará-
megközéppontján. Kózis- barr ámodu],lr a létiilü tir-
mert, hogy a Nap kórül ütkózó éabn.ok talmából ál1, ez utóbbi pe- meg-hullám teTmészeté-
keringő bolygók kedngési dig egyenlet€s mozgásra ről_ Az álomban fénylé-
síkja melóIeges erre a fol- gó keúkpáÉkönnyedén és gyorsulásm bontható. ny€k vagyunk. A foná-
gá§tengelyre, il]etve a megüljük, de ha megáll, Az egyenlet€s moz8᧠§unlr a Nap, a t€riim]. a üá-
nem meróleges is er. e üi- felborrrl velünt. A íorgó érintő iIán,ni, a gyoT§ulás 8dó gömbszimm€tria. Ha
rekszik, é§ a Nap tömeg- kózponti égit€stiinlr a mú- a forgást€ngelytó'l kiin- ki§ tükröddel kiha§ítasz
középpontja a keringés horizontot, a rcpülő szel- dulva sugáTirányú, és egy csóvát belólünk, lát-
§íhjában van. kezetét és a mozgó tárgya- centrifugáli§ €Tót kelt, hatod, milyen tiszták,
onök szerint mi keriiltekat is lepipálja, AZ tenné- amit a centripetáliB eTó egyene§ek vagyunk. A na-
el tudó§aink figyelmét, és szet€s, hos/ nem lehet a tart egy€Núlyban_ A Nap 8yobb tömegek, igaz,
mit vettem é§zTe mint ufó- térben elfoglalt ilányától példája alapján állítom, utunkról ki§sé eltéííte_
kutató? Gyermekkorom eltédt€ni, de (hogy a körü- hogy az eneIgia tömeg- nek, de ha anyaggal nem
e8yik kedvenc játéka a bú" Iótt€ kelingő égitesteket is egyenértekének gTavitáci- találkozunk, fényéveken
a forgást€ügeMrt áthala-
glíc8iga volt, amely ha elég ós hatása i§ van. Ez az eTó át röpülünk a mindent
8yoT§an forgott, nem lehe_ dó tirúegközéppontTa me- a centrifugális eTővel aro- emé§ztő végt€}en tágd.i§_
Tó-leges keringési síkra
tptt a helyzet€bó]l elt€fíte_ nos ilán}ri, csak e ente- ban. Röptilnek fotorljainlr
ni. Ezért a tulajdons€áért kényszeíítse)ez már ném tes értelemben ébredó. A és röpülnek hullámaink.
cBodáltam éB mi§ztikus, magyarázha8j az ismert dinanrikus $avitáció Ha igaz az eneTgia-tömeg
nalr hitt€m, de azt soha töívényszerűségekkel. A nagysága a foTgó ti'meg átmenet egyenlete, akkoT
n€m 8ondoltam volna, kényszer,ít6 hatás gTaüá- enelgiataTtalmának tö- mi minden ré§zletében
hogy felnőttkoTomra i§ ko- ciós, amelyet nem a tijmeg megegyenértékébót kife- azok va8yunk, Hüllám-
mü meglepeteseket taT- kelt közvetlenúl, hanem jezhető eIőnek felel meg. ként terjedúnk, fotonba
togat. AmikoT rá.jött€m ar-annak az energiája. A]ni- A hatása a foTgástenge- §úrúsödünk, majdnem tö-
Ia, hogy a Naprendsze- kor ezt felismertem, a j€- lyen 1év6 tömegközép_ meggé válunk, de mielőtt
riina üselkedése az általá-Ielséget d,ínamíhusgraui- pontra merőlege§ síkban a téIidó íabul ejtene, hrrl-
nos ttjm€gvonzá§ é§ a moz- tációnah ne:ÍeztP'rJ) eI. a legnaKyobb, BáT az is- lámként tovaillanunk.
gás ürrvényei alapjián nem Az energia törílegegyen- mert kólcsönhatá§ok kö- Liiktető változás vagyuJtk,
magyarázható, keTe§ni ért€két az E=mc: képlet- zül ez a leggyengébb eTó, Ha a téTen át fénysebe§-
kezdt€m az okát és az ösz, tel kifejezhetjúk. Ha a de ha figyelembe vessztü, ségen óTk€ző fény §zámá-
§zef irggések kapc§o]atát, képletet átlendezziik, ki- hogy a Naprendszeriint ra nem múlik az idő, a}-
A Tepiildgépeinken a ho- derül, hogy a tömegnek is t€lies ti'meA6nek 99,877& kor a leghalványabb fé-
íizontot egy igen gyorsan van enelgia-egyenértéke. a maga a Nap, akkoT ér1- nyektót a leg€Tősebbekig
forgó te§thez viszonltva A kérdésazonban az, h€tő, hogy a hatása miért a hozzánk éIkezó ö§§zes
értelmezziik, Amíg ez a hogy az enelgia tömeg- erdteljes és uralkodó. fényben meFfiiTódve min-
te§t fomg, alaphelyzetben egyenéItékének A dinanihls gTavitáció den pillanatban érzék€1-
marad, Ugyancsak alap- gYavitációs hatása? felismerése alapián a jiik (az egé§z edűgi tórté-
helyzetben marad a tárgy, Egy foryó tömeg enel- Napnak ezéft van a kerin- netúntet, a csi agok leg-
ha repüló szelkezetet ké- gia-egyenéft€ke a tömeg- gési sftja, mefi forog a ő§ibb múltiától a j€lenis)
szítünk belóle. A vánszol- bó1 éS a forgás energiatal- t€ngelye köriil. Az atom- a létezést.

12 Uíómagazin 2at * |7
 ÍUDOSIÍONKrOL
Érdekes lehei a ft'ldönkí-
vüliek számáIa á fi'ldi
kultúTák sokszínűSégé,
nek kutatása. Lévén,
hogy ism€Tetlen Számú
kültúTa látogat bennün-
ket, legalábbi8 pontos szá-
mot nem i§merünk, csak
becslésekrc támaszkodha-
tunlr, érthető, hogy miéft
gyakori az idegenek láto-
gatása. Persze az egyálta-
1án nem bizto§, hogy €rre
vezethetó \.issza. de ez is
szeTepet j átszhat.
Románia-§zerte egyre
több ufóe§et kerül nyilvá-
nossága, ami örvendetes
hír meTt ezek alapján,
egy§zer majd lehet vala-
miféle stati§ztikát készí-
teni. A felszínle kelült
esetek azonban még min-
dig nem €}égségesek, így
csak abbán bízhatunk. az
észlelésekszereplói e8yre
nyitottabbak ]esznek. Az
eBetek szempontjábó] fon-
to§ a nvitottság, hogy mi-
nél őszintébben osszák
meg a velúk tórténtek
ré§zleteit, még alrkol is,
ha ánól ke]lemetlen em-
tékeik, éTzé§eik vannak. szolgálatban volt egy Pi- lenség fel8zínétó1, Színe nú látókorébó1, De itt
Az eltérítések§zereplői ros nevíífalrrban. ami Bu_ neonfehér volt, Egy idő nincs vége a töftén€tnek.
például gyakran számol- kalest közelében helyez, után talán tíz perc múl- Nem egészen ót pelc múl-
nák be kellemetlen oNosj kedik el, Szolgálati helyén va a szeíntanúf€lé kez, va, ismét íhlbukkant a kú-
beavatkozásról egy ufó fe- volt éppen, amellyel dett zajtalanu] közelíteni. lönös obj€ktum, ezúttal
délzetén,ElTől biztos ne- szemben a cangasi kerü- cristian állítása szerint a eKy kőzeli híd alatt, Most
héz beszélniük. de szercn let terül el, váÉtlanu], jelen§éget körülbelü] há- azonban igen kis méIetú
csére ót mégis megszólal hajnali 5.05 és 5.10 között Tomne8yed órán át figyel- é§ gőmb alakú volt. való-
nat, megosztják a kuta- meáelent a közeli híd fe- te, ami máT elég jelentó§ színúsíthető, hogy ez eset-
ííkkalezeket a fájdalmas lett egy ovális féníelen, idő ahhoz, hogy alapos ben egy másik táry},Tól
perceket is. ség. Az ovális ,,objektu- me8fi gyelést vógezhe§sen, volt szó, A szemianú sze-
1988 januáIjában tóI, moü" rcmbuszszelú vala- Közel harminc peTc{€l a Ijlrt őtszáz mételTó'l alig
tént az alábbi eset. T. mi üIágított vakííjan, te- tárgy megpillantása után, tűrtt nagyobbnak, mint
Christian éppen hajnaii hát élesen elkülönü]t a je- fényes foltok állta} meg egy labda. Sáne piros volt,
azon a helyen, ahol legelŐ- és amikol meevált ztatta
§zör pillantotta meg a je- a pozícióját, mindig kikap-
len§ég€t, és hihetetleniiL] csolta, majd bekapcsolta a
Tom stonieli lág,yan mozogni kezdtek, világítá§át, Az es€mény
ltlFontllicló És Ut{|YERzUil anélkül, hogy a maga§sá- alig tartott tíz percig.
BH.sŐ SZERKEZEÍC gukat megváltoztatták Bár a ]€íTá§ból n€m de-
^z volna, miközb€n átrepiil- rúl ki, de cristian nem
A szoaóe lníomácló íD tek egy kbebb facsoport tett jelentést feletteseinek
galmát úi nézőpoítból felett, Egyszer csa]( meglá- elTót a megdöbbentő es€t-
tárgyaü.; mívo tulajót} tott egy ufót, aminek az át- Tó'l,Ha más katona nem
mér6je legalább 10-12 mé- volt szemtanújá ennek az
kóppen vitakat, amely- ter volt, é3 a folanája ha- ufójelenségnek, akkor ez
nek cóüa komtruKív v| sonlított két es,Tnásra he- egy olyan eset, ami nem a
ták p.ovokálása. stoniel ]yezett tányérra, A c§észe- honvédség (vagy a Had-
ali eg,y pillanatTa m€gá[t, úgyminisztérium) adattá,
a tótololt vllá8o6 póldák
majd ttilhaladt az eldős Iát gyalapítja, hanem az
kal támasztja alá, § emel. Tész€n. azután hihetetlen ufológia dokumentált ese-
létt e olvasó tanulhat íl- s€bességge], mindenléle teinek a számát növ€li.
zlkát é§ molekulátis ge zaj üélkú] a]ig egy másod- Miklós zoltán
perc alatt eltűnt a szemta- (Nagyvárad)
notlkál is.
Gpnngel Kadó)
^, ._1,] .' Uíómagazin 13
 Us
Amilyen médékben növe,
kednek az úrkutat᧠§o,
rán megBzelzett tüdomá-
nyos adatok, rigy szapo-
mdnak a megmagya]rázat-
lan kozmiku§ jelen§égek
is, La§san kiderül, hogy
térben és időben utazva
nem minden ö§szefiiggés-
rc húzható ú a relativitás
elmélete. sőt talán mfu az
vo]ná furcsá. ha semmj
rcndkíviili felfedezés vagy
új összefüggéslgndszer
nem merü]ne fel. Igy pél,
dául egl.Ie több bolygón
bukkannának az egykori
óceánok helyén véko-
nyabb.vastagabb jégléte-
gekre, vagy olyan radioak-
tív sugáüáshoz hasonló
jelenségte, mint amilyet a
Ho].1on fe.]eztek fel á cof_
Iaritos csillagvizsgfl ó (Új_
M9xikó) kutatói-
ITásunkban e közeli
bolygóismeTó§ünk néhány
kutatási területét ves§zii]<

lloanlkus lolyók

seelíger és Mücke IéyJJet

proíesszoTok, tanulmá-
nyozva a Fóldön ti'bb he-
lyen is elóforduló ,{ozmi,
hus golyókat Gsy n\1111}JJé-
tel alatti átmérőjú magne-
tit gómböcskék, a]nelyek
vegyi ö8szetétele kiilönbö-
zik minden m᧠íijldi vas-
ércta), azt tapa§ztalák,
ho8,y beliiLl üresek. Kutat-
va a gömbócskék eredetet,
kidelítették,hog,y ezek
Iobbanásszerú folya]na-
tokban jönnek létre. Atta-
lánosítva a jelenséget koz-
mikus léptéhe,1975 fo-
lyamán Seeliger profesz-
szol kijelentette: lehetsé-
ges, hogl nagyon hasorrló
folyamatok mentek végbe
bolygórendszeribk kiala,
kr ásatoa anelyik a ga-
laktika ezen a részén€gy
l4 Uíómagazin
 UrxuntÁs

Atl0 A tlAK
f f

hata]ma§ robbanás nyo- az erós m.igneses teT? vagy nik. nincs kijzletlen iis§z€- furcsán hangzott, mert
mán jött létre. Ehhez már tallrn a Hold tenyleg a Ga- fuggés a sugárzás és az lJJe- ,,szüblünáris aktivitáSok"
csak annyit lehetne hozzá, laktika más t€rségeiben tő tá-Ségek ladioaktív kó valószínúségót tét€lezték
fiíZni, ho8y jelenlegi i§me, keletkezett? zetei között. Houstortban f€l. Ezt két radioaktív gáz,
ret€ink szerint a Galakti- kijelentették, hogy fo]ya- a Radon-222 és a oloni-
ka m᧠t€Bégeiben i§ ér- matban vannak a kutatá, um 2]0 kimlltáiÁsával
vénye§ €z, vas,is €8y-egy
§ublunáris loly8matok sok a sugárzások fo]T ásai jgazolták, amolyeket 2:1
bolygóren&z€r kialaku]á- nak meghatárczásáIa," arányban talá]tak, és a je,
sát egy hatalmas Egy másü, hasonlóan ti- Az Apollo 16 erTik fel len]eg végbemenó nukleá-
kus robbanás" e]őzi'kozmi-
meg. tokzatos aspektus, mely adata a SugáIzás közeli ri§ foiyamatokTa utalnak
A gigantiküs kozmikus ugyancsak nóveli az amúgy tanulmányozáSa és a fol- (j] é§ nem geológiai kor-
folvamat
"szikrá", ame-a is lejtélyes kédéSeksoút, IáS 1okalizáláSa volt szakok te]rnékei. De a ..je-
lyek megkeményedtek büonyos holdbef terségek méIéSei kimutatták, hogy lenleg végbemenó'' nulrleá-
hosszú időtartamú lehűlés eús raüoaktív sugáüáSa, a küIönöS fo ás a Viha- ris fo]yamatok vagy robba-
után, szfeToidok, vagyis A NASA jel€ntéSei Szelint rok Tengerében lévó Aris násszerűek vagy,,valaki"
gömbszerúek kellene le- (19?2. áprüS - Apollo 16), talchus kláter körzeté el]enőrzése a]att állnak...
gyenek, a köz€ptikben va8- annak e]lenére, hogy ben talátható. 1972 de vajon mi]yen titkot rej-
maggal va8y anélkiil, vagy "ed-
dig ismeletlen okok miatt a .emhelében. az utotsó teget az Aristarchus krá-
e8yszeTúen beliiLl üresek, Hold ladioaktív sügáüása Apol1ó-expedíció alkalmá tel térsége,abol meg
a ]átható oldal éSza]o},uga- val az Alistalchus ktátel 1969 ben a csillagászok é§
ti úSzérckollátozódik". bi ben iapasztalt sugárz᧠az úrhajósok kúlönös fé-
_ llálllsls rlomáliál zonyos kőzvetlen m&ések tészletes kutatásáva] nyek megmagyarázhatat-
furcsá adatokat Szolgáltat- meghatáIozták, hogy eb 1an je]en]ététészlelték?
Még amikol csak automa- ták, Példáut az Apotlo 15 ben az övezetben magas a Gyaníthatjuk,e a ho]dfel-
ta úrszondák kelingtek m&és€iv€l kapcsolatb5n a Radon-222 szintje| Ezt a szín alatt működő teííné
holdkfuüli páIyán (Luna NASA így nyilatkozott| meglepetéSt nem lehetett szetes atomreaktorok,
10, Elalorer 35), már is- ,.Az Apollo 15 fedélzeti sem a fe]szín hómérsékle vagy komplex berendezé-
merctessé vált, hogy a múszerei a \öharok és az tével, sem a talaj radioak sek ]étét?Ha igen, az is
Hold mágne§es tere jelen Esólr TengeTe téTségében tív kőzeteinek urániurn . e]képzeihetó, hogy ide,
ékt€len, Ezélt meglepe radioaktív zónát rnutattak tónum és ká]iumtdrta] genek tartiák ellenórzé-
tesként hatott, amikol az kj. AsugáTzás eróssége sok- máva] magyaTáZni. súk a]att azokat.
Apo o 11 által gyújtött kő, kal nagyobb, mint a kör, A radioaktív galz ielen- Borbáth c§aba
zetekben viszonylag nagy nyezó részeké, és ús/ tú ]étén€k magyarázata e]ég (MarosvásáThely)
Iemanen§ má€lesességet
taláItak. A következő expe-
díciók magnetométerei 6
és 313 gamma közötti éí
téket mért€k. Ugyanak-
koT 8zámottevó területek
íirlött ez az értéknem ha-
laüa meg a 0,1 gammát
(a Föld mágneses teTének
átlagos értéke30 000
gamma).
A holalkózetek remanen§
mágnese$égéve] kapcBo-
latban egyetl€n Bzóba jöhe-
tő hipotP'zls, Dauid, stran
Uoy kanadai professzor
szelint, hoFá íl6ld Iétezé,
sének kezdeti stádiuúában
eey Tendkíviil eús mágne,
ses ér hatásának volt kit€,
ve! Ez a ,,kezdeti" stádiuít
legalább a 4,5-3,2 miüfud
évek köZótti időszakot je-
lenti, De hová tűnlret€tt az

Ulómagazin
pararucmtopÉotl

Több tudós a ftjlü civilizá- medencében, a mai kínai

cio bglcsoj€nek teLjn ti Ko-
zep-Azsiat, Roy Chapman
AnalTews egy 1,90 centi-
méter magas emberi
csontvázat ásott ki a kö-
zép-ázsiai sivatagban, A
lelet helyén feltárt fálr és
édesvízi.rákféle állatok
maladványai azt ígazol-
ják, hogy ez a üdék vala-
mikor vízben és növé-
Dyekben gazdag volt.
peter kolosimo olasz
kutató 1968-as ldórl€n
FóId cííní,nagy vitát ki"
váItott könwében azt ál-
lítja, hogy a csillagimádó
Hsiung Nu nép a Tarim-
nukleáris kíséIletitelep
kózelében élt. A szerző sok
Iokon vonást fedezett fel a
mezopotámiai és a közép-
kőzóti
]<ínai .ivi]i7á.jó
P
Kolosimo szerint egy
fíancra utazó, DupeTc €l-
jutott Hsiung Nu fóvfuo-
sának a Tomjaihoz. Több
olyan monolitTa bu](kant,
amelyek e8y §zent h€ly-
hez tadoztak, látott egy 1952-ben egy szoriet ku- tudósokkal, akiknek meg-
háíomszinte§ piTamist é§ taüjcsoport olyan mono]i- mutatták a Hsiung Nu
egy trónt, amel}Te a Fö]d tot táIt fel, amely ó§i indo- lénykoláia vonatkoz6 do-
é§ a Nap képétvé§ték. A néziai építményekreeTrllé- kumentumokat. Eeyes fel-
későbbí expedíciók ékBze- keztet. A kőnw szerzője iegyzések szerint a maga-
Ieket, fegyvercket talál- §zerint néhány tibeti 8zer- san fejlett civilizáció tűz-
tak azon a helyen. zetes megbaTátkozott a tengerb€n pusztult el. r

Elizabeth Margery KIaIel dél-afri- Már az óesyiptomi hácyomány i§-

kai lako§ állítása szeíint 1954 és
1963 között tirbbszőI is találkozott
egy rfuhajóval és kétfós legénységé-
vel, Elkíséfte ólret Baját bolygójulr-
?a, mely a Prcxima Centauri nap-
TendszeTben található. Négy hóna-
po§ ott-tartózkodása alatt életet
adott egy fiúgyerT neknek, akínek
apja egy ftrldönkívüli volt.
KlareT 1924ben a londoni Zene-
a]@démia é3 KiTályi R€jzi§kola nö-
vendék€ ,volt, I925-t6 1921-Ig FI-
renzében tanrllt zenét é3 táncot,
majd négy éven át a cambridge,i
egyetemet látogatta és meteoToló-
gu§i diplomát §zeTzett. 1934 és
1936 között zongorázni tanult, a kö-
v€tkező két évben meteoTológus-
ként dolgozott. Ezen idó8zak alatt
pilóta is volt Angliában a
Hertíol.lshire-i DeHáü]]ánd Kísér-
leti Légitámaszponton, 1940,tó1
1945-ig a Dél-Afrikai Légi€Tőnél
szolgált, mint a Kilályi L€gieTő
meíte mind az élet fájáí, mind a fu,
fáját. AHalottak Kónyve fel§zó_
d,ás
lítja a halottat, hogy madáT képé-
beí repüljön fel e8y §zép fá]ra, ame-
lyen az élet g]rümölc§ei nőnek, s ily
módon i§tenné l€§z- Á halá] vi§§za-
juttatjá az embert aZ i§tenek orszá-
gába, á}onnan ftrldi élete tartamá-
Ia kiűzetett. A halott elótt feltárul a
nagy titok: megi§meíi i§teni lénye-
gét, Rétól való szár. nazá§át, Az óko_
ri Babilonban kétfélefát ismeítek:
gzerző osztagának tagja. 1946-tól a az igazsáE íáját a tud᧠fájána}
hajtórendszerek légtérbenkilejtett változata - és az é|et fáját.
hatását kutatta. valamint a Déi-Af, A lbremt& Kirn}vének tan1isága
rikai LégieTónek készítettjelenté, §zerint az €lsó emb€r€k engedtek a kí-
8€k€t ufóészlelé§ekró'l, Klarer s2á- s/ó c§ábításának, megkó§tolűl< a tu,
mos múvészeti, aviatikai kitüntetés dás fájának gyiimölcsét é§ feredezték
birtoko8a. Nemzeti elnöke volt a saját m€ztelenségiiket, s ez í^áíaz
Csillagközi Kutaüicsoport dél,afri- emb€r bímb€€§e§én€k tórténet€. l
kai osztályának, Dél-Afrjkát képvi,
selte az Int€Ikontinentái§ Ufóku-
tató és -elemző Hálózat (ICl]FoN)
Hír- munkatáT§aként, I

A kozmikus tojás lényegébenje]-

kép. számo§ hagyományban beló1€
keletkezik a vilá8minden8ég vagy
valamilyen meg§zemélyesített te-
remtó eTó: a tel€mtd I§t€n. néha
maga az emberi nem,
Egyiptomi mítosz 8zerint a ,Alagy
Gágogó" madár tojta világtojásból
k€l ki a Nap.
Az indiai védák §zerint egy alany-
csíTából, a világtojfuból jött létre a
teTemtó, ó'b€ló]le pedig Brahma. l

Uíómagazln 2üs$/ í
 A hónap TEMAlA

ó óo
@§@ ffiffi ffi)
\_-,/
Akarva,akaIatlan. aíni-
kor olva§om az Ufómaga-
zin érdeke§ebbnél érde-
kesebb cikkeit. sokszor
Egy ilyen
sokan dobálódznak a sza-
felismerést nek egy ilyen bolygón na-
szeretnék most én is ]eírni,

vakkal, nyen és olyan ter-

gyobb testeket hoznának
létrc, mert kisebb a gravi-
táció, és ezér,t a te§t egyes
?1
szerveire nem nehezedik

#.l
elcsodálkozom, hogy mi- metú é§ kinézetúufonau-
lyen lantasztiku§ elméle, tákkal- Egy dolog azon, nagyobb nyomás- Ha ez
tek, ötletek afzeLáIjáva], ban, azt hisz€m, minden, így is van, akkor €zek a 1é-
állok szemben- Ugy va- kinek elkerii]i a figyelmét, nyek, ha egy nagyobb gTa-
gyok vele, hogy mindig ez pedig a tőm€gvonzás, vitációjú botygóIa próbá]-
vissza- és visszatérek az T]rdjuk, hogy a sút},unk a nak leereszkedni. akkor
ufókhoz. amiket a tudo- Holdon csak hatoda a ftjldi komoly gondot jelent majd
mányos világ nem akar, súb1rnkrtak, Azt is tudjuk, nekik a súl},uk, nem be-
vagy talán nem is tud fr, hogy anna} valószínűsége, szélve a bolygó elhagyása, gyalázata annak, ho§ mi,
gyelembe v€nni. Valóban hogy közel néhlínymillió kor fellépő ploblémákTól. ért is nem tartózkodnak
nehéz eligazodni ezeken fényévreilyen és ehhez Ugyanez a probléma fel- sok ideig itt ezek a lény€k,
az elméleteken, egyet hasonló bolygó, mint a merii]hel ákkol is. amikor Es/-egy élettel meghatá-
azonban észrevettem. Fóld, ]étezik, nagyon c§e-forütott a hüzet, Ilyen rozó palaméterei elég szú-
minden elmélet konvel- kély, Ahhoz azonban, hogy helyzettel az emberiség kös int€rvallumban mo-
gá1 a térelméletek felé. egyik bolygóról a másik lamáT szembekeÉlt. amikor zognat, Ezek képzódhet-
Ennek talán az Iehet az kott bolygóra elmenjürk, á Ho].lra leszÁ]ltüúk. N€m nek maguktól (amí elég hi-
oka, hogy a koTpuszkulá, é§ ott kőTiilnézzünk nem hisz€m, hogy ilyen glavitá, hetetlen), de elólíllíthahík
ris világTól már talán csak légkőr nem csak víz, ciós térben sokág lehetne mesteméges útoü is. Hogy
többet i3 tudunk, mint hanem hasonló gTaviáció élni, mert biztos vagyok a Föld naga hogyaü kelet-
ké]]ene. mo§t máI az ab- is szüség€S. benne, hosr egyéb ismeTet, k€zett, müént álakult ki
szolút méThetetlen ülág ]en biológiai füamatok in, ez a csodálatos élettéi
Képz€liíi} csak eI azokat
felé kell tendálnunk, Ad- a lényeket, akik mondjuk dulnánák el, Tehát végkö- amit mára már sikerúlt
dig máI a tudomány is el- egy Hold,szerű bolygón vetkeztetésnek c§ak anny, megcsonkítani, nem tud_
jutott, ho8y mérni tudja szü}ettek és élnek. Való it vonnék le, hos/ nagyon juk, Ta]án mégiscsak ke[e,
az atomok által létleho, színúlegkisebb testűek, kicsi az eselye arrnak, hogy ne keTesni valami alkotó
zott folyamatokat, de mint mi vag]unlr, iéko, külónbőző világokban érőt. Ha ez létezik. akkor
még mindig sótét felhólr nyabb lábuk és karjuk ugyanolyan gTavitációs t€- viszont nem lehet akadá-
bodtják az atomok moz- van, hisz€ n kisebb a gtaYi, rck léteznének. mint a mi- lya ajma}, hogy kózelben,
gásának, €gyáltalán a lé, táció. De az is lehet, hogy énkben. és ezér-t is nehéz a távolban ilyen és ehhez ha-
tezésükn€k létlejöttét, pont fordítva van, vagyis ülágok közótti beolvadás, sonló bolygók létezzenek,
eneígiaforrásait, Ezek az mondjuk embelszeú gé- Talán ez is lehetne a ma, H, cs.
energiák mármás dimen_

. .,.],
\Y
ben ez lesz. Abban is biz-
q)
tos vagyok, hogy ezek az
elméletek nemcsak az vegreroelem a-, [JfÓíTlá§áZiO c,nr: r,av raool péidányban ,:
ufókkal íoglalkozó embe- fél éVre egy évre Európában 40D]\,1
Tek agyában keletkeztek, 1200 Ft 24a) Fl Tengercn tú] 25 UsD
hanem már magasabb
szinten is foglalkoznak Meglendeló neve:
vel€, csak különbözó N
okokból még nem hozták
nyi]váno§ságTa, Minden- lrányítószám: Te]epülés:
képpen jó, hogy vannak .-V
újságok, ahol ezeket a
kissé Bci-fibe illő elméle- Házszám:
o)
teket közölni lehet az ol- N
vasókkal, hiszen az így Telefoni lo
A2 e]ói]zeés a poghulalvány meoélkBzése uián
elindított §zekundeT fo- vá k esedékes9é §J
lyamatok alkotják májd A len€zményPs mellendeóapol

vázát később €gy-eey fel- UióMein

' 1 13s BudaDsr N.oltldó
íelna,(oel )359&6]
u, r 5D F

. : Uíómagazin 17
 UfórunÉs

I/OB,OsEN ao aa

Antonio Huneeus
lzzo
A PUGf,T soI]ND-I üT,OT()RTDNDT
,

GOlrfB
aa

A moden uíológla kezdete óta lyosnak monalható ,I/ alakot írt le kömyezetben, Egy másik halászha-
egle tóbb olyan ielentést mielótt végleg becsapodott a Puget jó, a Dolores Foss, szÁtén a kölyék
olvashatunk, m€lyek azokól az Sorrnd kóliil levő vízbe. A 13-as Bzá- izeit szell,e azokb_arr a kora}rajnali
mú Parti Órséget hajnali 3 óra 45 órákban. A Parti orsóghez befutott
uíóklól szólnak, amelyek a Földle perckor riasztották lege]ó§zör A harmadik riasáás tőliik szirmazott.
zuhantak, rlpityáia zúzódtak és steeua 10 Lerű halászhajó legénysé_ és csak megeósít€tt€ az előző íLegfr,-
végúlvagy a katonaság, vagy ge volt az első, fi jelentést tett az gyelést, ugyanazt ajelen§éget ífva le
6rségnél, mondván, hogy hatal_ és ug]ranazt az időpontot em]e€etve,
a íendód szoívek valamelyike mas, lángokban álló nfu8y "egy
belezu_ amiTól az eldzd ket ielentes §zólt.
bukkant r4uk. Ezi a tényt látszlk hant a vízbe, méghozzá a Lummi_ A PaÉiorség 40 381-es §zamü
alátámasztanl a hííesíoswelli sziget déli csücskében található hajója azorrnal a hely§zínTe §ietett
eset ls, aml ÚiMexikó közeléb€n Puget sorüdtól mintegy ezeT yard" és 4 &a 47 pelckor felvette a kap_
nyira". IGsóbb aárirr, hajnali 4 óra 3 csolatot a srerUo 70 nevú hqjóval, A
töltént. Ám, mondanlnk sem perckor, á st€€va 10_Tó1 úiabb értesí- sz6ban forgó hajó kapitánya kijött a
kell, hogy az ehhez hasonló, tés érkezett, ani azzal a hírrel tol_ kabinjabót, es a fedélzetrdl iránfi_
le|télyes események dotb meg előző dasztá,§át, hogy a tótta a Parti Ór§ég csdna_kját a rcj_
egyle súdíbb€n íoldulnak elő. ,,fehér tűznarancs"-ra ha§onlító óri_ telmes es€t h€ly§zíne felé, ami a
ás labda bitel€n felbukkant, nl,u_ jelentések szerint _ pontosan a
gatról kelet felé vette az írán n, Áz- 4&38,25Né§a 122_35,54 w pont
1984. jtlüus 27_én, hajnalban egy szintesen még e8y lövid közott volt. A Pa]rti or§eg §emmifé-
ufó Puget Sourd nevú, a Lummi_ ideig a víz"utázgatott'
fel€tt, még egy ,,U" alakú le, a űzbe c§apódott tárg},iól esetle-
sziget környékén tallilhaúj telepii_ formát ílt le, majd hirtelen ismét be_ gesen lehuló daTabot, vagy egyéb
lé§Te zuhant, A nevezett helységet lezuhant a űzbe. A vég§ó Biillyedés hulladékot nem talált, ám ennél
az Amerikai Egyesiilt Allamok Wa_ mintes/ 100 lábnyi magaB§ágí hut_ sokkal jelentósebb dolog történt
shington államában, észak-nFrgati lámverést idézett eló a közvetlen nem is olyan sokáTa, Hajnali 5 óIa
iTáDyba haladva találjuk m€g leg- 5 perckol sikerú]t meglátnia magát
könnyebben, Annak ellenére, hogy az .uí6t, Azaz éppen abba az idóben,
nem ismerjük a lezuhant tárgy eTe_ A P.]il Ö1.óg . holy.rinro §lotett
detét, azt a tén 4.}1ógy valami, ami
egyeneaen az űrbó1 jótt, egyszeT
c§ak llázuhant Puget souDdra azon
a napon, a 13, száfiú seattle_i Par_
ti ÓT§ég irattáTából el6kerüt doku_
mentumból iBmerjiü, Ugyanis őlr
voltak az els6k, akik az eset meg-
ürrténte után azonnal a hely§zínTe
§iettek az úgy feldedtése, kivizsgá-
lása céljából, Az információ§zol*ít-
tat᧠szabad§ágáról szóló törény
érte]rnébena dokumentumot átad-
ták á cAUs (Citizens Against Ufo
Secrecy - Polgárok az ufótitok el-
len) nevú szervezetnek. ók azt"ín
éltek a jogukkal és szabad§ágú_
kal, éB megielentették a dokunen_
tumot több lap hasábjain.
A tikkasrű nyáli éjszuk" ,ryue€l,
ma e8,yik pillanahól a má§ikra meg,
§zakadt, amüor 1984. jú]iu§ 27_én
hqjnali hámmkol egy fényesen csil-
logó, túzgömb§zerű valami Takéta§e-
b€s§é88el szelté át a c§endes-óceán
feletti koromfeket€ égboltot. szabá-
-
}&-, uo."g" zin 2ooo/7

!§§§
Rich-d E. Paylar paraícano&
Kovlczky {álnr&úoz írt levolo
amikoT a partról azt a jelentést
kapta Iáűón, hogy egy hatalnas
megvilágított tírgy a Lurnmi-sziget
déli csücske f€lé vette az in4n\t.
Eddig tart a PaTti Óség átá vég-
zett kutaLís és üzs$álati jelentés.
HablíI a nevezete§ túzgolyíbecsapó-
dá§áTól szóló eset€t a média is nagy
igyekezettél kiirtirlte szét, ,igy tírrt,
senki sem §zentel ú hi]Zott fis/el_
met. A örténteket azzd nagrc.láz-
ták, hory bizto§&r c§ak es/ meteor
daÉbkája csapódott be aÁzl]P-,ésez-
zel el is volt intézve a dolog, Ennek
ellenére, bizonyos kó$kben aá fi-
g/elhettem meg, hogy a m€teorféle
hipoézis meglehetősen nagy mérté-
kű felháborcdást és kétélkedéstkel-
teti.l\iszen a steeua 10 hajó személy-
zet€ által tettjelenésben a tárBr,,tJ"
s-lakú utat tett meg mielótt belezu-
haüt a vízbe - és erT € es/ simá mete-
or aligha lett volna képes! A tóvábbi
események pedig még inkább meg-
döntü azt a felt€vést, hos/ a Puget
sormd-i ufó nem volt tóbb egy hét-
kö?napi témészetijelenségnél,
Ugy túnt, ho8y sem a Parti orség,
Bem pedig a Tengerészeti csoport
nem tanú§ított kiilönö§ebben ér-
dekl6dést a üízgömb tengerbe való
becsapódá8át követó hetekben és
hónapokban, Hovatovább, a történ-
tek annál nagyobb vis§zhángot és
kívánc§iságot keltettek a helyi ha-
lászok köTében, küónósképpen,
amikor egyikiik azzal a hírrel szol-
gált, hogy hlílójába egy olyaú nehóz
táTgy atadt, hogy e8yáltalán nem
tudta azt felhúuni a vizba. ezéft
otthag],ta az egészet, hadd süllyed-
jen el a meglehetósen sekély víz-
A tízéiimDrófl mlndoDH n .zámolt
,lT.*
.-"" :.,,l l.:,:, :,-,"Ylxixi,"l§x]!""fl
-. L|ii i. fi*::, *l.--r;u *llg"t'
!9 ! r1.;ql],lj- *, F._,i.í" ;l"i'i;T:-*
; ]:;\i T:J;i,í,,-,]i.i Él"a"iji #__ -".,",
*l] L,: a'; *_1 aj :§t"li]?i l ,5!"l
lva3hiní|toíi i.l€íló.
a lrllnl .zl3olon talált ufóról
ben, arIa szímítva,hogy késóbb
úgyis kihúzza tóbbedmagával, egy
kis segítséggel. Sam Sudore, aki
magánvá[alkozóként tevékenyk€-
dik es a_ belünghami Northern Sea-
foól]§ iE§7A].i c§énde§_ó.pÁni Tbn-
g€I Gyiimölcse) nevű kis cég tulai
donosa, érdektődve hallgatta a tőI-
ténteket, és végtü ő volt az, aki
megszervezte a,,háló-mentó" múve-
let€t. Persze, nem egyedül vállalko-
zott rá, hanem két méb,tengeTi bú-
vfit - Jobn Walk€r,t és RichaTd
Burke-ot - tUvott se$tsegii]. akik
kimentettdk áz e]su]IvPdt hálót á
szóban folgó nehéz tfulgyal egyiitt.
De ne vágjuü a dolgok elejébe. Az
expedicíó egy Banzi Ií típusúhajón
UfónunÉs
indult el Bellinghamtó]l mintegy 58
láb távolságból; pontosan tavaly de-
cember 31,én. szuperszoníkú be-
rendezé§ük hamaío§an e8y fém-
lifi tárgy közelségét jelezte, mel},nek
na€yságát 30 35 lábTa hatáTolta be.
A tárgy mintegy 125 lábnyi mély-
ségben volt a fel§zín alatt, és félig
beleragadt a sáros iBzapba. walheT-
,{"'i, , nek és Büke"nek, a két búvámak
nem okozott t|íl nagy gondot a tárgy
pontos helyének behatárolá§a.
Richard Burke kije]entese §zerint:
,sótét volt, a 1,íz p€dig rettenete§en
hideg. Egyikünk Bem tudott sokáig
lent rnaladni a űz a]att, sze?encBé-
Ie erTe nem i§ volt szükség, meít a
táIgyat §zinte azonnal megtáláltuk,
Kórijübelűl 17 lábnyi átmér6jű da-
rab volt, szabályos teáscsé§ze fol-
májú, és egy akkon l}.]k volt a kö-
zepén, hogy kónnyedén keresztiil-
hlizhattam Tajta a lábam." Itésótb
azál rJJ'ég hozzátettu ,1,IDikor pe-
dig te]jes€n láálltam, nagyon ala-
csony íiekvenciájú búgásszerű han-
got hallottam. Ettól viszont rrind-
nyájan meglehetósen idegesek let-
tiina. olyan 10 lábnyira saccolom a
magasságát, d€ eá nem tudnám tel-
jes bizonyossággal á[ítáni, ugyanis
legnagobb Tésze elsiillyedt a slfu-
ban és iszapban." Jobn Walker, a
másik búvár pedig elmondta a helyi
riporternek, hogy tárgy nem ha-
sonlítható semmiféle "a c§ónakhoz,
sem pedig repiilógéphez. Anyaga
nem szik]a, de nem i§ fa. I€ginkább
valami műholdvevő üínyérhozha-
§ontíthati1. E]nondhatom maga]1t-
ról. hogy már rragyon Tegdta fogla]- (F
2ooo/7 uíómaÉjazln
UfórrcnÉs

Bltelo3 vlz*álali iaszóikönyvok

nálta a szeíinte egyetlen létező a Banzi II ísíí|étv:.sBzatéft a hely-
megoldást, A búvárok másnap is színrc egy má§ik mentóc§ónakkal
kozombúvárkodással hivatá§os ala_ ugyanú8y meg€íósített€k a tén]t, egyiitt (melyen az össze§ sziilr§é8e§
pon, de eddig még soha, egy peTcig hogy a tár§/ még mindig ott van, felszelelés volt), nyomtalanul el-
sem láttam ehlrez hasolrlót." ám azt k hozzálet!ék a jelentéshez, tűnt. Az egTetl€n józan m'€yaíáúa-
Mive| a Banzi /I_nek nem volt hogy időközben 15 20 lábnyi má- tot egy helyi halásztól kaphattrák,
meg az ósszes szükséges felszerelé_ gasBágban már kiiiebb,,verekedte" akit '85 januárjában korán reggel
se ahhoz, hogy kimentse a hálóval magát az i§zapból és sárból. Ennek láttak a b€csapódás kórnyékén, va_
együtt iszapba süllyedt táTgyat, ellenére - §enki Bem tudja, mi mó_ gf.is a Bonzi 11 má§odik é§ hafina_
sam sudore elhatáTozta, hogy m᧠don, va8y minek kóvetkeztében _ a dik feldeűtő útja kózötti időszak-
mód§zelhez folyamodik, és kihasz- tárgy hálom nappal késóbb, alnüol ban. A halász azt mondta, ho8y a
szóban íorgo helyen látott egy ha_
talmas hdó kinézetíl,ízi jáművet,
de bizto§ benne, hoey nem halász-
c§óna} volt; Bzerinte mindeD bi-
zonnyal a tengerészeti egységek
egyik já]:óTcBónakja lehetett.
Dale Goudie számá:a, aki az e§e_
tet a Washin8toni Ufókutat6 Alapít-
vány megbízásából viz§gálta, a
LíTg]r eltúnésénekes/etlen magya_
úzaüít az jelentette, hogy az Aneri_
kai Eryesiilt Álamok Hadit€ngeré-
szeti Egysége i§ kózvetlen beavatást
nyert a dologba. Jó né}r,ány állomást
állítottak fel a Puget Sound-i köT_
nyékre, beleértve a TYident_típusú
Du}lelíris ten8€ra]attjáók cBendes_
6ceálí bázisát i§, ,A búvámink
rendszeresen beszámoltak aTról,
mit találta} lent." mondja Goudie,
,,Renget€g haditengerészeti felsze-
r€lé§ varr ezen a területen, é§ selDmi
kétségiir]< §incs afelóI, ho€y a pa-
rancsnokoknat alkalmu} nyílt igen
hamar megtudrri a Tejtélye§ becBa_
pódásravonatkozó ré§zleteket, bele-
értv€ azt is - ternészete§en -, hogJ.
á üí€y es/ része mé8 mindig ott la-
pul valahol az ócerin nocsaras fene_
kébe siillyedve. Azzal a felszerelés-
sel pedig, amivel a tengelészeü esl_
ségek rendelk€znek" - íolfiatja
Az ufió .láftalalátl hglyóról
.llfitmondó hilok iolonlsl( nrog
Ufómagazin 2ooo,/7

liii:Jliiú'l ú ll - ú4 ""llili
Goudie , ,,szinte 8yerekjátéknalr
túnt az egé§zet felhozni, é§ néhány
röpke óra alatt gond nélkül végTe is
hajthatták a
múveletet," Mint
ahogy az általában a gyakoí]atban
lenni szokott különösen az i]yen
jellegú €§ete}kel kapcsolatban - a
Pentagon hivatalo§an tagadta, ho8y
bármit i3 tudna a dolog:ról.
Másré§zt pedig dr, Brrrce Macca-
bee lézeíiziku§, aki a téng€részet-
né] dolgozott, de párhuzamosan
ezzel a tíáztéyelfel€lós§égtelj€s
munkát végzett az Ufókutatók
Alapítványa számára i3, €]mondta
a sajtónak, hogy ,,ez az egész d,olog
úgy ahogy van", számáTa m€glehe-
t6sen homályos és felettébb külő-
nös, ,Áz összes lendelkezésemre
átló bizonyítékokat egybevetve ki-
jelenihetem, ez valóban egy na-
gyon jellegz€tes üfójelenség vo]i.
Am telmészetesen az is érthető
számomra, hogy a nyilvánosság-
nak sohasem 1esz alkalma megi§-
merkedni az esemény pontos rész-
leteivel, Azt azonban egyáltalán
nem tudjuk, hol van a tfugy, és azt
sem, hogy egyértelmúen micsoda.
UtóvégTe ezért használjuk f6l}ton
az azonosítatlan kifejezést, ami-
koT ufókTól be§zélünk, Azt hiszem,
a rendőíi egységek, akik a töitén-
tek után hamaTosan a helyszínen
teremtek, többet tudnának mon-
dani a dologTól, hiszen ó'k beha-
tóbb vizsgálatot vég€ztek ez ügy-
ben. Amennyiben tényleg választ
kapunk néhány kérdésre é§ €gyér_
telmúen megvilágosodnak a mind-
eddig homályos pontok, bizto§ va_
gyok benne, hogy a Pentagon úira-
éftékeliaz adott esetet é§ a lakos_
ság íeléis megteszi a §zükséges lé_
pé8eket, már amennyit e célból el-
engedhet€tlennek tart." l
UfórrcnrÉs
, .- i., i l i, ..., -,
!
" "., " " " "
,.. , .,
"
.
".-.
..,.,
.
... " " " (
.
"l, :,.ll:.:í":lll li . -, .,...,., .,
", " "
.,.,i;]lli"i]| l ,
.."iillli!il.""''".!Ú.!'li'litll'lllljlJ*ll'
szakérltői adaúok
A Paíti Ő.ség által kiadott dokurnen- 4. Ha nem fóldi eredetíí, emberi
tumok é§ a búvárok nyilvánosságla kó2, vagy gép által megépített tá]Éy-
hozott ielentése alapján a kóvetkez6 lól beszélünk, akkol annak eredetét
konklúzlókai vonháqúk le a tórtén_ ,,azonosítatlannak" kell titulálnunk,
t€kk6l kapcsolalban: légalábbis mindannak az iníormáciö
L a4/o7/27-áíl az íilbiil iövő halmaznak a birtokában, mely a civil
tárgy, m€ly PU8et sound kömyékén üíókutatók rendelkezésére áll.
az ócéán vlzébe csapódott, nem votl 5 Ám, ha mégis et íeltételezúk,
sem meteolit, sem pedig valamiíéle h€y az idegen tárgy ítildi eredetúí,
t6rmé§2€tas csillagfuzati jelenség. és eÉy lepülőegység negfiibásodott
2. A lárry me9téBége§ e]edeíű sze*ezeteként is bec§apódhalott a
anyag]át a 9zupoBzonikus deteKol PuEet sound környéki vízbe, a búgó
lgazolta; alakjál tqkintvo méítani hanE kibocsátiása alapján valószínű-
alakzat, m6ly 6s/ csószéheE, de leglr leg tovább.a is ieleket küldiitt egy
kább es, míhddvovfiiz hasonlftha máslk, talán közelben lévó hozá ha,
tó; mély, búgó hangol boc§átott kl ma sonló meEligyelőegy§égíek vagy
gából; v6gül a bocsapódá§i m.gdözé Éépnek.
en szabályos ,,U" alakú pályát tett 6, HoÉy a tá.Éy valóban a haditen-
még, amhe e$l motaor n€m képes. geíészetheztaítozott-e vag|y §em,
3. ElkóFelh.tő lehát, hosl a tárcy nincs kúlónösebb rendelkeésle álló
valamlióle hadl élokra magÉpften űr blzonyftékunk azon az eÉyetlen jelzé
lepülires^9óg h l.rl6tott, mélyei vasl sen kívúl,nely szerint a hsditengeré
az Es,€§ü|t Allamok vasl podlg olosz- szet eÉyikhajója az adott pillanalbán
ors?ág, de az b l€h€t, hoÉ, valanÉlyik a becsapódás helyszínénekkózelé
má§lk nentzot hasúált hadl bldefté§i tÉntartózkodott.
ceokra. Ám, ha nnégls €z lenne a ma Z Amennyiben nem lennénk blzc
saráuát, a §zóban íoEó tfus/at a nyosak a tényb€n, hosl a - feltóte
NoRAD §zlp€Érrékeny radadai minden lezhetiíen még mindig miikiidő|óp€s
bkonlryal &al6v6tték ó§ jel€zték volna. - idegen repülő_tá.giyat sem az Amé
Kérdá9, mlórt várt i6hát a tengeé§zet rikai EÉyesÜlt Allamok HaditengeG
tele§ iit hónaplÉ (1984. júliu! 27. ᧠szeti E9sége, §em p€diEl a südo.e
1985. Januí d€je kiiEö{tl ldóbzakban), Walker-Burkeíéle expedíció§ csapat
mlr6 vágrc ,,rá62fulák m€ukat", hos/ nern mentette ki, azt kellene hitt
k|húzuák a társíat a sáóól é§ íelhouák núnk, hoty a tárgy önnön eíeiébaíl
dt? Us/anb, ha ldöhón ószr€vaszik ó§ ogyszeí csak sikerc§en kiverckedte
m€álapfrák, hocy hadl élúrcpüló magát a és elhagyta a be
€8ység, blzto§an nem kock&tatte( vol csapódás "kátyúból"
helyszínét. van még egy le
na m€ annak léh€l&€&, hosl a tár- hetőség is, nevezetesen az, hogy t+
slat - ők€t megolőrve - l€el6bzi' a l+ lán segít§égéresietett eÉy mfuik re
ko§§áé íedeae íel, púlő csészeaü és az húzhatta ki.
2000/7 Uíómagazln ,L
A pszi.chológus vÁtnszot
Dn §zilágyi Mária
Korunkban c. G. Jung i§-
merte fel a szinkronici-
az e§emények időbeü
'dsr,
egybeesését, melyet á &ol,
lchttu tudatta,lnuwl és an-
nak bonyolúlt működésé-
vel hozott összefliggésb€,
A szinkíonicitás úg]. is
felfoBható, mint az em-
berc§oportok közötti táv-
kapc§olatok közö6 érint-
kezé§i form4ja, vagyis az
iDformációk §pontán mó
don történ6 átvitele. Pél_
da erre a távoli kultúrák
kialakuláBának idóaeü
egybeesé§e, a, id6szárr].i-
tás elótti 2-3000 éves pe-
rui, Eaja, egyiptoíüi, kó_
z€l-keleti, afrikai, európai
A2 ókod kqírád.§,€r .ok
h.lonló.fupt müt tn!l(
?e= uí6maE,n.in 2ooo/7
I
Uls§zEPltt[ilTn§
"u
-i§
t}lUtTüllKBA
egymástól ftrldTajzilag má§t6l íiiggetlenü abaul- újkoújlkezdve nspjaiü-
nagyon távol eső civili- tak ki a kulbíráknak meg- kig is fi8yelemmel kísér-
zációk nagyjából azonos feleld filozófiák is. A héber hető.
idóen tőrténó kialakulá_ teíületeken a próféciák A tudomány fe§.eline-
sa: a túzszeT§zlámok ké_ (Kí. e. 750-,500), Indiában zett vil€ában i§ vannak
§zíté§e, a piramisok épí_ a vallási-filozófiai érteke_ az ösztönös feüsmelé§nek
tése, a kézmúvesmesteT- zések (Kr. e. 66G-550), Kí- olyan esetei, amüor a ku-
ség, fazeka§ság kialaku_ nában konfucius tanai tatók onos időben tet_
lása, temetkezé§i kultú_ (Ki e. 551-479) terjedtek, tek azonos ^2
fe]fedezéseket,
Iák_ dí§zítőel€mek stb. az ókori GijTógországban jóUehet, eg}.más munl<lís_
hasonlatos§ága is erre Szókratész, Platón, Arisz_ ságáról nem voltak alapos
utal. Áz aztékok, m4]'ák, totelész leraktli} a n},uga, iBmereteik. A leghíresebb
etlu§zkok, zuluk, malá- ti civilizáció alapjait. eBetek közé tartozik az in-
jok, a klaB§ziku§ indiai A keleti filozófu§ok a te8aálszámítás, amit
kulhiTa. é§ az ókori ldna- konfucionizmusban, a Newton és Leibniz egy-
iak Inind úgy alaldtották taoizmusban, a buddhiz_ §zer:re, de eg}.ínásííltelje-
ki §zelszámaikat, úgy mu§ban és más tanokban §en fiiggetleniil ismertek
emelték építményeiket, a keleti ciyi]izációt térem_ fel, rragy az éIőviág tóTz9-
mintha azonoB minta teték meg. fejlődésének alapvetó me-
vagy ő§típu§ 8zerint dol- Azonban az egyidejú chanizmusait Darwin és
goztak volna. kulturális fejlődés nem- wallace sziDte egyszene
Afizikai eszkózökón híl_ csak a klasszikus civiüzá- kutatták, még isnertebb
menó€n egy időben és e8y- ciókra ért€ndó, hanem az példa Bell és Gray esete a
telefon feltálálásával.
§zgmlálctcáltás
AZ elóttiin} álló harmadik
évezredben a tudomá,
nyokban a szemléletválto,
zásnak a l€gfonto§abb je,
le, hogy a kiilönböző tudo-
mányágakban €rőt€lje§
kutatás folük egy egéBz-
ségesebb elúéletfuányá-
ban. Ez az elmélet sokféle
jelz6t kapott már: Tend-
szeres, holi§ztikus, int€g_
rált, vagy egyszerúen ril_
taláüos. sok kutató job-
barr szereti az eglesített
jelzőt. Az nj fizika legke_
vésbévitatott tediletéhez
taítoznak a nagy, €gye§í-
tétt elmélet€k.
A. kővetkező évEzázad,
évezred tudományának
olyan kérdé§ekle is vá-
laszt kell adnia, hogy hon,
üan jönnek az egész óletet
felöIel6 és lát§zólag az eló-
26 éIetékbóI származó em-
lékek? Hogyan képes eg].
1300_1450 gTammo§ em-

koznlkrc ka!€olata is
mik]oló5zckbót áll
béri agy 2,8x10 a huszadi-
kon bit, vagy még több in-
formáció tárolásáTa? Mi-
ként lebet, hogy az embe-
fek eg}.rregyede és nem-
c§a} az éIzékenytípusok
rcndelkeznek a távéüé-
kelés képességével,
"leol-
vassák' annak a személy-
nek a tudatát, akivel kap-
csotatba lépnek? Vagy ho-
gyan képe§ lalaki spontá-
nul és közvetlenúl hatni
egy másik személy agyára
és tudatáTa, sót talán
nagy távolságból,,bele-
nézni" a másik €mbelbe,
és me$nondani, mi a baja
az illetőnek?
Lebet-e, hogy az együtt
meditá}ó ambercknek van
valamilven csoporttudata
é§ ez a közö§ tudat hatás-
sal van más emb€Tek testi
állapotára? Lehet-e pusz-
ta véletlennek tekinteni.
hogy a különíéle és egy-
mástól távol lévő kultú-
Iák valamint a különböző
tudományos é§ múvé8zeti
ágak szinkmnicitást mu-
tatnak?
Mindezekre a kéTdések-
re a mai ismereteink bil-
tokában látszólag közös a
válasz, azonban a velij]<
kapcsolatos rejtélyeknek
és ellentúondásoknak
A pszichológls vÁtaszot
lágban egy tér- é§ idómező
- holomező , a kéIdésaz,
hogyan tudjuk ezt való-
ban létezőnek elfogadni?
Vajon hol tart az ófődiá
rnező kutatása napjain}-
A vizsgálatok sok érté-
kes felledezést tartatmaz-
nalr, egyes elméletek erő-
sítették.mások cáfolták a
bionező-elméleteket.
A biomezővel kapcsola-
tos kutatá§ok megállapí-
tásai szerint a bioenergiá
mezőjének hullámhossza
300-2000 nanomét€r köz-
i.i hul]ámsávban találha-
tó. Ez a mező összefúgg a
természetgyógyá§zatban
k€ltett hatásokkal. é§ a
véliik kö]csönhátásban lé-
vó személyek biomezejé-
vel. A kínai Lancsot1 Eg,y€-
temen, a sanghaji atom-
magkutató intézetben is
még nagyobb a hatóele- Az új fizika egyesító el- vizsgálták többek között
júk. A feltevé§, ho8y lehet- méletei szerint a kölcsön, az embed biomezó ener-
ségesek a fenti€k, az, hatásoknak ezek az egye, giajelét, és úey találták,
hogy a üláge8y€t€mben teme§ mezői és erői, hogy ez az alany §z€l]emi
elólorduló események, Hogyha létezik a valós vi- erőinek fiiggvényében vál-
dolgok közöti finom és tozik. Példakéntlehet
fol}tonos kapcsolatok lé- megemlíteni, hogy a C§i
ontóíl t.3t Kung mesterek sokkal
az ótő kozlnosz
'lz rfuz6
Ha léteznek ilyen ,koz:
mikus kapcsolatok', ak-
kol a mikrorészecskék tu-
domást szerezh€tnek égy-
más á]lapotáról bizonyos
koordinátarendszeren be-
lüi. Az éló szeNezet ge-
nomja (genotípusa) kap-
csolatban á}lhat a kórnye-
zet megfelelő vonásaival,
az emberi agyak és tuda-
tok pedigtéIen és id6n túl
kózös kapcsolatba léphet-
nek egymással,
Ha nem ismeiük íeI az
emberi agya} közöS ón-
kéntelen kapcsolatainak
lehetóségét, akkoT sok iz-
galma§ eddig:i embeli ta-
pasztalatot kellene tagad-
nunk, vagy €lvetnilnk, rá-
sntve a babonaság és hép-
zelet bélyeeéí.
kölcsönhatások
A tudomány négy egyete-
mes mezőt ismer el a tel-
méSzetben: a gíal)itációt,
a mágneses mezőt, a2 efős
és gyenge nukleáfis mezőt.
:l_]..ll_;,i? Ufómagazin
A pszíchológus vÁteszot
N{y Bart l3lvan zik. A jelerrlegi üzsgrálódá,
(B{daío.i) lllü.ztiáclóia sok kon}rétat, már nem_
€sak val].isotüoz. fi]ozófi,
erősebb bioeneTgiával ákhoz kötirttek, hanem az
rendelkeznek, mint az át, idegelettan kutahii saámá-
lagemberek. ra bonyolrrlt múszerek á1l-
Az ötödih mezőra, a fr- nak rcnde]kezésre a üzs-
nom energia létezéBéIíI gr4lódásokhoz_ A megálapí-
az indiai upanisádokban tások szerint az ember bio-
úgy tartják, hogy a koz- ener8etikai mezóje (biome-
mosszal egyútt keletke- áje) elektromos és má8ne-
zett enelgiateli tér, ami- ses t€rmészetűnek tíínik.
nek Akasha a neve. Ez az A ül€ kiiLlönböző ré§zein
a tömény szubsztancia, lévó kutatóintezeti üzBgá-
ami áthatja a többi négy latok azt muiatják, ho8y a
§zub§ztanciát (leveg6t, vi- te§tiinkben zqiló kijlcsön-
zet, fóldet és ftzet), ez a haáBok láncolatlíhoz és a
rendkívüli finom szubsz- hozzájuk kapcsolódó elekt-
tancia (6sanyag) kitölti a romágneses biomező|:öz
teíet és mindent megte- még egy összetevőt (vagy
lemt, ami c§ak létezik tényez6t) kel hozzáad-
benne, kezdetben csak az nunk a finom enelgia me-
Aka§ha volt, és végiil az ájét. Eszelint a hagyomá-
A]<asha marad, Akashá- nyo§an éterinek, menáLis-
ból lett a Nap, a Fóld, a nak, spilituálj§nak neve-
Hold, a csillagok és az üs- zett enerynák, vasris az új
tókösök, Akasha vílik á1- szemlélet értelmébena
lattá és az emberi testté, szuperfinom ene€iák ósz-
növénnyé, benne l€sz min- szekótik t€Stiinket a pszi-
den, ami létezik, Egy cik- mez6vel. a kl,antun Uá-
lu§ végénminden összeol- huum holomezíjéuet. Az
vad az Akashába, hogy a emberi testek, akáTcsat
következó ciklusban ismét minden élő szervezet ebbe
létTejöjjön belőle, a mezót€ beleágyazva lé-
A pfána pedig a yégLe- teznek éB á andó kölc§ön-
len & minden}tat6 hata- Akasha krónika az önte_ látnokok mondták máT hatá§ban vanna} vele.
lom, amely az Akashára vékenv és maTadandó 5000 é!,rel ezelőtt: finom A testünkben lévó §ejtek
hat, Jelen van a mozgás- unlverzum memonala. szubsztancía, kiuáLtsdgos és a benniiü( lévó geneti-
ban, a mágnesességben, Ualóság, amely éppen kai kódok. valamint a köT-
az emberi c§e]ekvésben, a olyan valós és éÉékelhetó, nyezet közőtt fohtonos in_
testi folyamatokban és Holisáika mint a négy elem, vagyis: folmációáraml᧠törtenik,
még a 8ondolat erejében a levegő, a túz, a ftild és a Asyunlr é3 testi'Itk ilyen
fu. végiil minden beleol, viz. A buddhista tanok módon állandó ö§§zeköt-
vad a prónábd, ahogyan Az ókoli India látnokai szerint: ,,,,,a látnoki ülág t€tésben áll azokkal a táT_
minden d.olog uissza,ala- szerint a téI nem olvan, eneTgiái, az ősi energiá_ sada]rni és ökológiai rend_
hul Akashábd. AííLia |eg- mint amilyennek a hét_ ban rejl6 képességekból szerekl<el is, amelyekben
fontGabb, ho8y az A,kas- köznapi tapasztalataink származnak. A üláemin- étünlr. Fobtonos informá_
ha megóTzi mindannak a alapján képzeJjiü_ Alapve_ denség olyan, mint egy ciócseTe tórt€nik,
nyomlít, alni a Yilágegye- t6en nem üresség, nem úszó jéghegyekkel teli óce- A kialahnó új_régitudo,
temben megtörtént. Az puszta tartály. Ahogyan a án, a kozmikus óceán, be- rnányos, ho[sztiku§ szem-
tőlti a terct és az időt. és lélet §zerint minden éIó
minden dolgok alapja..." szerv€zet kapcsolatban van
India. Kíná és az ókori eg}anás§a] a hologrufihus
GöTögország hágyomá- infomuiciótáloló és "touáb-
nyai egybehaügzóan állít- bító lEzó réva\, aíti átbar-
já]r, hogy for. ás van, ja az egesz univerzumot.
"egy
a ]ét önfenntartó csoúó- Akozmoszbal az éIet az
pontja, amelybó]l minden élettelenből, a tudat pe-
dolgok §zármaznak..." A dig az élet bonyolultabb
hinduk ennek kisugárzá, for,ínáiból született. A tu-
sát lil.rrrnak §átéknak) dat, amikor belép a világ-
nevezék. egyetembe, kapcsolatba
Ebbó1 a rövid üsszapil- kerül vele. a kollektív tu-
lantá§ból is láthatjuk, dattalan alakítja a világ-
hos/ a biomező létezésé- egyetemet, és az egyéni
nek feltéte]ezése sem a tDdat is vi§szabat az uni-
mai koT embeTétól saá]ma-

24 Uíómagazin ?üoo.,,
 Hungaruró

LT
Idónként kövek és egye, teorit kicsi, diónyi nagy-
bek potyognak az égbó1, ság]í. Nos ebbó'l következ-
amit régebben mennykó, tetni lehet arTa, hogy ez a
!cknek hi!,tak. de ma tu, meteoril. ami májd egy
domanyosabban meleori- ke7i]abda nag}ságu éb
toknák nevezúnk, Egy 5,13 kg, mekkola lehetett,
meteoritnak, hogy egyál- ínielőtt találkozott a Föld-
talán meteorit lehessen del. Ennek a találkozás-
(neín pedig meteol), meg- nak Bzemtanúja is volt, és
lehetó§en nagy dalabnak így került elő a fóld alól e2
kell lennie abioz képest, a fekete Hogyan
amekkorával elég a Föld iB történt?"golyó".
légterébeéTkezése után, Az esemény már közel
Préldául egy kukoricaszem ötven éWel eze].őtt zajloLt
nagyság]i meteoritnak né- egyik iBm€rősöm szülej
hány tonna nagysá$inak szeme láttára. Akkoíiban
kell lennie ahhoz, hogy a meglehetősen rcssz idő A
"éolyó" n€: feket€.Anyaga valószi
$ánitkomóny9lóáj
légtérbekerúlve a Súrló, volt, Bzinte eg}Tnást érték núleg bazalt vagy gTánit.
dás következtében ne ég- a viharos esőzéSek, szinte Felszíne Sima. mintha ]e
jen el teljesen, Telmé§ze- egybefüggő sötét .felhóik ütán találtak iS egy nyo- lcnne polírozva, egyenle-
tesen anyagfüggő a folya bodtottálr az eget. Igy az- mot, de úgtön n€m férhet tes, három helyen egyen-
mat, de az átlag m€teoíi_ tán nem volt nehéz észre tgk hozzá a met€orithoz, ]etes távolságban, kb. 60
tokat tekintve kórülbelül venni azt az eúsen vitágí: miv€l az mélyebben volt a fokos szőgben hámmszö-
ez a helyzet, PeNze van üj, vas/ in]ább Szipolkázó talajban. Nekiláttak ásDi, get alkotva elfolyásszerű
nak igen hatalmas meteo- ,,túzgömböt", ami a felhó és több mint egy méter dudorok tal hanjk, és eey
ritokl§, de ezek€t sziüte kön ker€sztijltörve betsa, mélyró1 elókerült a ke letöl1, vagy beholpadt sft
egy kezünkőn megszámol- pódott a mezőn a talajba, ménv ,,golyó", ami aztán fé]ii].t Rádioáktjvitásá
hatjuk az egész Földet be- Másnap a ühal elmúltá, ti§ztogatás ütán úgy né nincs (10nR), vagy leg-
}eé11ve. Az egyik legna- va], a kíváncsiságtól hajt- zett ki, ahogy jelenleg is. ajábbis elhanyagolható,
gyobb Namrbia paftjan Va lomenLPk a mezórp, es Az adatai: súlya 5,13 kg, meft alig tóbb, mint a hát-
hever Ez egy 60 tonn᧠nekiláttak megkeresni az átméIője: 16,5 cm. A téTsugárzás. Anyagvizsgá-
vastömb, s ki tudjá, mióta azt, amit előző nap láttak horpadás helyén a beúé ]átnak ez idáig nem lett
van már ott, A legtóbb me- becsapódrri. Némi keresés lyedé§ mérléke. 2 cm, szí- atávet,i.e, l

lóssolyőűlrlk ósűől
Spanyolországra }rr:llottak le azok
a Tejtélyes jéggoMbisok, amelyek
^.
glílatokból annyi máris kideíült,
hogy a tt mbók csakneín száz szá-
között üjbb nég]rót kilogTammos zalékban ti§zta űzjégbó1 állnak.
tirmb i§ atadt. A tud6sok egyeldre Nem mutatják a rcpüldgépek su-
értetleniil ál]nak áz eset előtt, EIBő gáThajtóműbó'l távoz6 gázokbóI
pilanatban többen ázt g].anítotűk, szár,maztatható jellegzetes ebzí-
hogy tallán repiilőgépTó'l gondatla- neződéseket, t€rületileg pedig tú]-
nrrl kiiiíít€tt emberi iiTiiléldól lehet ságosan §zétszóródtak ahhoz,
szó, ám az oT§zá8 küIönbző teriile- ho8y egy kisebb jégüstirkös cBóvá-
t€in besújürtt tucatnyi minta ha- jána} mamdványai legyenek, A
mar meg§áfolta ezt a felt€t€lezé§t. meteoroló8usok szintén nem is-
A.Jesus Martinez Frias geolígw mernek o1yan légköri jelen§éget,
vezette kutatóc§oport azt reméli, amely megmagyarázhatná ily€n
hogy az alapo§ ve8yelemzés meg- na8yméretú jéggolyóbisok kelet-
oldja majd a rejtél},t. Az €lső üzs- kezé§ét, l

Ufómagazin 2ő
 s6 RKC
ExKLUzlv
, /

(D(D

latlbrcsztés, világképiint tá"

how_ti'rténeti esemény- vílalkozbk a meghívott sze_
b€n lehetett ré§zük gítása. Ezt a feladatoi a sáI_ mé\,bégek.
azoknak, akik 2000, lnánfa elBő reszében risÉ- Ela6,<ént Kisful ud! Clr ör gr
máu§ 19,én €]]átogattak a lud! Cbórgr időfizikus, Ko- idóíizi]ru§t kö§zönthettük a
Fé§,ek Klubba, ahol sdr_ uá$ And,vls tAltts, Haígitai szinpadon, aki 32 idóutazás_
hányía cíl[mel egy - a t/-í- Kárct! uíókutató és Béhy elméletró1 taltott előadást,
vek szerint _ havonta meg_ I1úszló temászetgróg!úsz |át- Az idő nehezen megraEadha_
rendezendő somzat el§6 epi_ ta el. Mindannyian ír-tízpéf_ tróságát ücces kijelentéssel
zódját tekinthették meg. Ma_ ces röüd előadást tartotta}, a éüékeltette,mi§zerint a te-
gyaro8zágon a 90,es év€k hangulato§an belendezett, r€mben az €gyetlen konbé"
teremtette meg a show mú_ e8zotiku§ nővénvekkel üszí- tum ó ma8a. Azán egy ha-
faiát, a könnyed, szórakozta- t€tt 8zínpadon. Az előadá§ok sonlattal mégi§ felmütatta a
tó, ám a gyakran felszínes kdzótti §ziinetekben Fogo&n lényeget: a T€I€mtésnek
témákat fel8rín€§ módon Kristóf [lluolaműuész a, han- es/etlen feltétele volt, és ez
megraeadó csevegő-rnúsolt, sz Idő. Kisfaludy íontosnalr
Epp ezzel a felszínességge] tartia, hogy szakítsunk a ha_
kíván szakítani a sálninfa, gyományos §fl<_Ézemlélettel,
nem feledkezve meg közben érben kell gondolkodni, s eI-
a §z&akoztatá§ról, a nézólr re épp saját nemzéti hagyo-
igényeiró]l sem. A névadás Bóíyitó itlvol.lzó mányainkbóI nefithetiiik a
nem véletlen, Pusztay sán- p€ldát, hiszen a 77 maglal
dol, a műsol szellemi atyja ,?lpne§. hétméfi'lde§ csiz-
l€vízió músoraiból jól isnelt
és egyben egyik vezetője
Geszty GIóríd lolt. mája büonyíték a ténrgTá§-
adott magyaiáratot a címvá_ Ia, azaz a fdldónkíviiliek ha_
la.ztásra A hínai a.sztroló- A május 19_i para§how a
msklo, é§ mibokozmosz ladási technikájfua,
€ie szerínt 1999 a Nrúl éue fu§zefuggéseit kutatta, A ü_ A következő vendég Ma-
uolt, ameljet idcn februártól gyaromzág legnevesebb tál-
láge§/etem, valamint a, em-
a Sárhánr éúehöuet. A2é a ber és at mok ülága között tosa, &oudcs Árd.ds volt, A
sárkán!é, aruly az ezred.for. testi, Ielki, §zellemi egyen_
d,ulót ünneplő rendazuénrek
srigoní összeffiggé§ek, páí-
hüzamok feltételezhetaír. E §úly megtartá§ában, a ma_
felfoholott uárakozlisában, kapc§olatok íelvilantására gyáIsáe több ezer éves kul_
rcnényseggel teli hóngula,t.
bón, csupa izgalmat, !á.at.
lanEágot ígér.A sálkánt
nisztihus alnhja nindig úa- G.lEly Glórl. átv.scl
lahol előtéúenuan. Eol a a v&ldo€arl€ést
mese- üaÉr mond,auiláeban,
hol egr címefen uagr egr gülathoz illó a szférák zené
zászlón, esetleE eEr hullátnzó jét idéző saját §zelzeményeit
§zólaltatta meg varáz§os
A mű§or le8ft'bb eTénye és hangszel€n. A komlo§z s a
€ yedbége á kőrb€jfut t€málr_
8 l1ozzá taítzó világ gya}ran
ban rejlik. A nézólr ügyánis üeióje da]ainak. A vendégek
egy parashow-m víltótták je_ felkoníelálásában Püsztay
gyet, azaz ezoterikus kéldé_ sándol segítótár§a a z€nit Te_
s€kl€ káphatták választ az
est folyamán, és számo§ új tu_
dományos elmélette] ismer_ A nííroív.z.ló'káltal
kedhett€k meg, melyeknek tolmác.olt kóídfu€k o
{ováca llr|diá3 ót
nem titkolt célja volt a gondo- Ki3f.luü oyörsl vála3zol
26 Ufómagazln ?0oo/7

lNyFA-
aJ
J
Aklk kózDon t rlrák
a ríl-.oÉ:6.azty Glóilá
á,. Putá.y sándor
tikus örökségének ínegisme-
ré§ében kalauzolta el a kö-
zönséget. Bár kórbejárta a
Földet, a Fény, az ETő hol-
dozóit csa} a ma8yarságban
lelte fel, De nem élégc§upán
hordozni a Fén],t, fel is kell
szabadítani, lnint szentje-
ink esétében.fupád-házi ki-
rályaink és szenoeink nind
Fénnyéváltak, nem maradt
utánuk fijldi nyom, c8onjjai-
kat hiába ke}e§nénk. E§ a
sz€nt Koronának i3 a fény-
fel§zabadítás az üzenete,
A Teng€teg új információ
elhángzása után üűtó'leg ha-
tott a minűg vidáú, energi-
kns Eszterqálros cecília, fel-
Iépése.A színműv&zn6 meg-
lepetés-vendégkéntvolt
meghirdetve, s a meglepe-
tést ő maga azzal is fokozta,
hogy nem €gyedül lépett elé,'
színpadÉ.ve]e tartott uno-
kahúga is, troro, így a]kotva
a .másfél E§zt€rgályos-pá-
ExruuZv
rcst'. Kata vidám gyerek,
veíssel, cili pedig egy szelle-
me§ plózarészlettel szóra-
koztatia az egybegyűltak€t.
szibet nán Hargitd,i Kór-
oly üfókutanó előadáBa kö-
vetkezett, melyben be§zá-
molt a '40-es években Bomeo
é§ celebes kőúyékéntörtént Ieneriíe egylk l.g|ellegzdesébb érdekésséElelcod d€
izgalmas uíószer€ncsétlen- Lo§ vinos vfuGkában lalálható, A plébánlatemplom
§égTól, Felhír,ta a frgyelmet elíjtt egy olyan sárkányía áll, amelynak magás§8a ti-
arra, hogy az ufók egy Tésze zénhat, tüz§ón6k átmátúe pedig hal méter. A tölzs
máI itt a Földön ké§zül, első- nem egy daÉbból áll, hanem úgy néz kl, mlnlha kaíva9
sorban az üSA, oroszorszfu, tagsáEú betoíkót.lok íonódnánák eÉymfuba. A legenda
Anglia és Kanada jámak az szeiint á megátkozotl 3árkányból kialakult Ía csaknem
ólen e téí€n & meghajtásuk- háromezer éve§, ám a t otanlkusok a liliomíé|6kcsopo.t-
ra a nullponti €n€rgiát hasz- jába tartozó íafaitát caupán ii,t§záE évesae bacaüllk. a
nálják ö1.
A Zenit Televízió nézői szá-
mára hónaFól hónapra 3, A show má§oük ré8ze é1- és flekvenciagyógyászaból,
egészsége§ életmód kiilönbö- vezetes fórumnak adott he- valamint sok nrás érdekes
ző kéTdé§eile ad hasznos ta, ly€t, A néz6k a sziinetekben témáról. Aki jelen volt a Fé,
nácsokat Békr László bio- íIásban és 8zóban kérdése- §zek Klübban, vagy aki jrjni-
energetiku§, teímé§zet- ket iehettek ftjl a vendégek- us 8-án megtekintette a
gyógyá§z. Utolsó íellépóként nek, akik röüd, frappáns vá- show-Iól készüIt íelvételta
köszönthetttik őt a színpa- la§zokat adtaL A ktilönösen zenit Televízióban, i§meri a
don. Meglepeésr€, de nem jól sikeriilt felelet€k jutalrna válaszokat. aki üszont lema-
&dentelenül, esr vándor§€r- tap§ volt, szó esett itt a m3- mdt, az pótolhatia mula§ztá-
leget nyqitoti át G€§zty Gló- welli ufóbalesehó1. a ma- sát a Sárkán}4a legközeleb-
Tiának mint a z€nit képüse- gyarságkutatás aktualitásá- bi, július 7-én m€$endezen-
Iőjének, nelyet a legütóbbi úl, á csíra jelentóségéről, dő músorán.
bioenergetikai kongresszu, klónozáslól, akupunktlráúl Kóvá.§ Barná
son egy pártatlan zsúri ít€lt
oda a telmé§zetgyógyá§zat
nép€zerűsítésében íJnjjtott
kimagasló telje§ítmény eli§-
méré§ékóút-Elóadá§ában
Béky óv a Teremtő úünMjá-
ba való beavatkozá§tóI. o§z-
szefoglalí§ként peűg a kö-
vetkezótúll biztosít:
"l{inden
tudás beDnilnk vaí. Képe§€k
vagyunk mindenr€, E képe8-
§€giink csak azéítnem mÚ-
köük, meIt Ini rDagúk aka-
d!ílyokat állítunk önmagunlr
A
"ná.r6l'
E.der!á|yo§íii1o.
2ooa/7 ulőmagazln s7
níJ§&STf]5:

!z |üL]ó|liag,az!L]
az U]']ó!.zöúc]]sóg hirEi
a, n] iti.lmaftam
hltl:
/t ..!d!D.hÜ/úm{ütn
]a!i:".i ,!;ii!{lr.
"
].

A stúdió könt ve§boltbán

az |Jíónagúln Tégebbi
§zámai köziil az alábbiak
kaphatók, illetve Tendelhetót
meg 50 Ft/db-os áTon:
9a 10,, 11., 12.i
95/ L.,2., 4.,6.,7., a.,
96/ L.,4.,7.,1o.|
9,7l a telies él,folyam,
9& a 3., 5. Bzám kivételével
a te]je§ édolyam,
Az 1999s óv peld]án}rai valamint
2000/1., 2., 3., 4., 5. és 6. száí^
darabon}ént
^ 100 Ft_ért kaphatók, i-
Az l998-as e§ 1999-€s t€lies D6,, ffi- Étrö'v6íüTnrÉs ÉLÓ LÁNGOK
EzoTER[<Us TÁRsÁsKöR
€dolyam mübórkötesben'kapható Mbríűú loldoul ó nódí4.ml
2200 Ft + 300 ft_os Elő.dÁ9ok hávónb kót .lk.lonmd,
- §lOruln!| küló§
postaköltség áIon. héilói nápokon.
- álok, l0iü§ok ldvóIole F€ltOígo§itís: 26o_69t3.
Megrendelését befi zete§i csek]rcl -anb s0ísok jólaíOldIü§a
T.lep ikl9 k.p.§olal l fddnn}íliJ vtlóggrl
i8azoüuk vissza, amü taItalmazza - §piíilúlis 0yóOyíü§
a kért ujságok szamátó] lüggö .nqid&d9dkn$ sú,tl Az enberiség ne3minlé* s íót\cöíldviiü.k díd.
po§iaköltsegel is, Id.:Ga}st1218,41llfizl Uladhoz válaszd az ÉLET+I §€gítőüu
J

I3tlloI IDP.
sarí.r(!i -
''aú,ií,
UiJil]JLY A Bájol sólitíitcn é§ Panzióban
kény€lnet, Udvá ᧠kiltolgálásl talál,
,Béiil|éiD.líl amely elnlóker€tes§é teszl á! ltt lóltótl időt.
vAR jul( l{EDvEs vEl{DEcElliKET!
l';'"Á
Budap€st+unEary xlv, ttlogoódi út 140.
Tel,: {00361} 2516125, 2516555

Blo-Vlz
ottho., vizcsapról *özvetlénül,
olcsón, ko.|átlan mennyi§égbén,
Konyhái, f ürdószobai csaptelepekre
l{UilGAnOCol{ 2000 ELHIDEGÜLŐ egyszerüen, kézél, s2er§zámok nélkül
felszérélhélők.
Nagyobb méretekben * lakóházak
lr lvlnl 0ruógor lri.íi lgy*ülrt §zerelmét, és házláji, kerlészeli, mezógazdasági
öntözések céljára - megíeleló leljesít.
iúliut 20-23 köröll ircgrond.ti bútlen férjétvisszaforűljuk! ményű készülék§orozaiok káPhátók,
Bioga2dálkodáshoz nélkülözhetetlen,
ll, 0rlrdgol lllálloú|il szérelmi kötés, ront!áslevétel, Érdeklódni:
llelyíin:]ó&lAli]lo úvg]ódó5i íó4oil, asztrológia, jó§lá§ok. sYL MAGNET|SM Kkt.
sllgóhtiói, ló l& 5, 1l44 Budapest,
Kerepesi út 92. l. em- 4,
tlfudók dí l|o,Yóli sdndoi dt s,iliqYi tólio, PüldOY sónü, Elrontott szerelmi köté§ét (A sugár Aruház metlett)
sóih GOb{ s! mú hrPít 5rflnéhirÉlok
helyrehozzuk. szilágyi szilárd okl, qépészmérnök
íél.fiar:2224487 ,
Jel.ili@és' lehilóloíló, Tel,: (ésle) 215-5193
lódi lldiló, 32,317.49ú; 3l00 thó|diól fiy Á, kl, 8ó, Bejelentkezés: 353-05-29 Mobil:06,309,540-213
06-30-263-67u

28 Ufómagazin ? i,,i,1 ,

Azon az eshón sem bírta máT to,
vább. Az utcán légkálapáccsal töT,
ték fel az aszfaltot. és zí)zták szét a
kicserélendó gázvezeteket. Bíz éÉ
por lepte el az utclákat. Elólbb a
szent István parkot éPítettékúijá,
aztán az utcákon a telefonkábele-
ket, a villanyvezetéke-ket, a csator-
nat, most a gdzc§öveket c§erétték.
Epül a West End city Cent€T. lezár-
ták és lebontották a FeTünánd-hi-
dat, hoey úijáépítBék.S a Lehel pi-
ac átépítésétmég el sem kezdték.
Most széI kerekedik, § §zaharai
homokvihaíok helyszínévéváltozik
az egész Ujlipótvfuo§.
- lémegyek - mondta steinbery
feleségének,aki a háló§zobában
ágyból néztéa tévét,A tóTókoTszági
katasztrófa következményeit még
fel sem számolták. s máriB itt a kó-
vetkező. A CNN é16 adásban mutat-
ja be az athéni íirldíengéBáldozata-
inak kiemeléséta romok alól.
steinberg még vet e8y pillantíst a
képemy6re, sóhajt, és meg,csókoba
a feleségét,
- Menj, édes. Jó munkát. vittem_le
neked harapnivalót, éB italokat. Én
aludni fogok , s az a§§zony kikap-
cso|ja a tevét. Az utolsó képkocka ép-
pen egy túlélő kiemelését mutatta.
st€inberg még benyitott a gyele-
kek szobába. Min(üáEnan aludtak
már. Dávid játekai szana§zét hevel-
tek ágya körül. Steinberg a polcra
tett€ az autókat, úrjárműveket, be-
takargatta a gyerm€ket, s lekattin-
totta a lámpát. A lányok szobájában
a tévétkellett kikapc§olnia.
A va§ajtó csapódá§a ijesztó volt a
pincében, de steinbery már meg-
§zokta. Itt, az €gykori óvóhely egyik
h€lyiségében alakította ki alkotói
múhelyét,s írta kőn},veit. A polco-
kon kön},vek, a ftrldön egy kemping-
ágy, tataló, Iozoga asztalon számí-
íígép.B€ i§ kapcsolta azonnal, s lá-
zasan fol}tatta civilizációtörténeti
kötetének írását, külónösen ihlet6
vo]t §zámáTa az a békesség, s oly
termé§zetes§égg€l tudott mozogni
ilyenkol letú]tt korok szercplói és
helyszínei között, mintha odatarto-
zó lett volna. oldalakat írt mfu te-
le, s eTós kísédéstérzett aTIa, hogy
az intemetTe kapcsolódjon, és ször-
lirlgetve a ülághálón- szenvedélyé-
nek hódoljon, Mo§t csak azért nem
tette. mert a billentyúz€tre borulva
elaludt, Földöntúli morajlásla éb-
Tedt, mozgott, lemegett alatta, kö-
riilőtte, felette minden, az árám-
szolgáltatás megszúnt, s az apoka-
liptikus Tobbanások könnyedén do-
bálLik őt a pincében, mint ery lab-
dát, valamibe fejét is beütirtte, de
nem látott §€mmit á söétben, mo§t
meg a fá]hoz vágódott, B itt az ablak
vasrác§ába tudott megkapaszkod-
ni, A ftrld ekkoT olyán elóvel reme-
gett, hogy attól kellett tartania,
hogy bel§ó szervei kiszakadnak a
helyükró]l. Majd €l€mi erejú csatta-
nások hallatszottak ffilsiketít6 erő-
vel, ami uüín beállt a derrnesztő
csend. Elengedte a vasúcsot és tap,
solni kezdett, A közeli zajt alig hal-
lotta, B atíjl kezdett taítani, hogy
megsiilretiiüt. c§a} állt ott tanács-
talanul, a §zoTongástól szinte bé-
nultan. Meteorit csapódott be?
Földrengés volt? Atonkatasztrófa?
Nem tudott valaszolni. Hosszú idó
múltán jutott e§zéb€, hos/ rádióte-
lefonját ha§zná]ja, c§aládját hí\,ta,
de nem ha]lott, B nem tudta: a hívás
kimegy-e egyáltalán. vegetatív
idegTendszere ekkorra kezdte telje-
sen c§erben hagyni: belsó remegése
fokozodott. § hányinger fogta el,
ong}.tijk jával világitva megtalalta
a bejárati vaBajtót, eró'lködve kinyi-
totta, s a bezúduló törmelék majd-
nem a8-yonnyomta, Téglák, beton-
gerendák, le§zakadt vakolatdarab-
ok toílaszoltálr el az utat. Nyilván-
való, hogy a pince, talán az egész
Ravó.z zolián (ía|diináfia.)
lllu.árácló|a
Science FIcíroN
épület összeomlott, gondolta. A Ie-
megés, a két§égbe€§és most olyan
eúvel tört Tá, hogy ott azollnal el-
ájult, s mély álomba meriilt.
Aúikor felébTedt, azt tapa§áalta,
hogy már jobban hall, s ez erőt
adott Deki. Megpróbálta összeszed-
ni magát, és munkáho z látott, }rogy
meneküljón ebbó1 a §zoűtásból.
Gyertyát keresett, termoszból, amit
még a íelesége készített oda neki,
kávét tóltött, ivott, cigalettára
8}.íjtott, s Édiótélefonján újból a
családját hírta. A vonal nem élt,
Más §zám9kkal próbálkozott,
Min(üiába. Aram úégmindig nem
volt, beüzemelte hát laptopját, B !á-
diótelefonján keresztiil }ínlódva ki-
jutott végre a világhálóía. A NASA
adatbázi§ába érkezett. Az ENSZ
Bizton§ági Thnácsának iilésétköz,
vetítettek egy úrhaj6ról. Ide szállí,
totüák a világ országainak életben
maradt vezetőit. A NASA bolygókö-
zi kutatásainak vezetője ismertet-
te, hogy a Földet érmil|iók óta neú
tapasztalt ffrldkéTe8mozgás í6zla
meg, átTajzolva a világtérképet:
fdldrészeket Bzakrtott §zét, helye-
zett át, óceánokat változtatntt meg.
s a kivetít€tt téTképenlátni lehe-
tett, hogy Eu]:ópa az é§zak-a4eri-
kai kontinenB mellé k€riilt, Azsiá
Afriklüoz nyomódott, s ez a fdld-
rész Dél,Amerikával határcs.
st€inberg fe§züt€n fis/elt. A sá-
nokló NAsA-§zakériő a még soha
nem tapa§zta]t világegységtdl be-
szélt, az eddig titkos bolygóközi táa-
gyalá§okól, bemutatta a Földón kí-
viü kultjiák megjelent vezetőit, § a
meg§zúntnek tekinthetd ENSZ he-
lyett a bolygjkózi egyiittmúködés ke-
r€tében bejelenti azEBsz - Eg]resüt
Bolygók szövetsége - megalakdá-
§át, A bolygóközi kata§ztTófa elkerú-
lése &dekében a íirldőn kíviiti civü-
zációk már elkezdték a íi;ldi lakossfu
ideigleneB ülá8úTbe mentéset.
steinbeTg mélyen sóhajt-ott, s csa-
ládjáTa gondolt. De nézt€ tovább a
laptop képeTnyőjét, amel}.$ek eneT-
giafoná§a itt kimeriilt. Napok tel-
hették el, miIe st€inbelget az úTbe
mentettek.
- Papa, ez én vagyok| - szólt hoz-
zá c§iünA€lő hangon ki§fia, s stéin-
beTget melegség tijltötte eI, mintha
a gyerm€k megérintette volna.
PolBáT Drnó
(Budapest)
2aoo/7 ulóma€azln
 EoíERrKA
ufókutat᧠és az idé
llllvonatko,n mA mé9 féi]íiílő
l Y lt".tit"t"k ,,rgyo"
számára misztikusnak, ""]t "i,r".
meg-
foghatatlannak túnnek.
De valójában nem azok!
Sokan úgy véük, hogy a mai vál-
§ágproblémákban (szociális, gaz-
da§á8i vál§ág §tb.) az ufoló8ia, ezo-
terika vagy más, áz emberi tudatta]
foglalkozó folyamatok €zeknek a
vrálaágoknak az eredménye,
R endeüeziia]< olyan adatokkal,
melyek §zerint 10, 20, §őt 50 éwel
korábban is foglalkoztak ezen
témá}kal. Csak az akkori táTsada]-
mi viszonyok ezt nem engedték meg
nyíItan.
Mo§t e§/szerre, tömegével jelen_
t€k m€g a Játó' é§ esréb rrxíB elvont
tulajdonsfuol:lral rendelkező embe-
rek. Ezeknek a személyeknek hoz-
záyetÁIeg aő-goEta többet mond
annál, mint amit igazából lát. Tallán
a feltűnési vágy eós benniü, talán
valaha volt valami]yen teT_
mó§zetf€letti tapa_sztaiatu}, éB azt
kerekítették ki e8y vélt valósággá!!!
Ezeket a tevedéseket feüsmerni,
illetve úegelőzni nem könnvú, de jogot nyertek ar. a, hogy más íejlódő találkoznak ilven folyamatok]ral,
lehet, sőt kell a fe)ismerés valódisága civilizációkon segítsenek. gyal<ran elképednek, hogy ez mi]yen
felé lépni, mivel a jövó az óvoda Tá_ Nem azért vannak itt, mert el mi§ztikus, milyen titokzato§, ,és
akarnak pusztítani valamit a
csáo vs_ló átlépés kulcsa az uüínunk máTi§ az irreáis fertóá meg ótet. Igy
él6k Mkéjéíek,Míg az ember min_ Földön, vagy meg aka{ák azt eleve ebbe az iTányba fognak elindrrl"
denhol csak elen§ég€t a}al látni, szerezni, ha" ez lenne a céljuk, ni, é§ nem a rea]izmus irányába.
addig csak a rác§on akaT átmászni, akkor már évezredekkel korábban Ezek a folyamatok akkor válnak
}ra ráébred arra, hory az rrniverzum megtehet!ék volna. (Régészeti realistává, ha a miértet akarjuk
e8y egységes egész, akkol elkezdi leletek utalnak ar:ra, hogy tóbb cik- megérteni.
keTeBni a kaput, mely a minden§ég lusban töTtént beavatkozás az A mi8ztika mindig könnyen
felé vezeti, E2 a kapu nem abból ;íl1, emberi fejlődéBbe. De arra nincs érthetőnek túnik, éB ami ]ényeg,
hogy az ember azt várja, jón vala.ni §emmi bizonyít€k, hogy magát az nincs benne fe]elósség, mert ha
mitikus,,rnadárszellem", vagy vala- embert akarták volna elpusztítani.) akarják így magyarázzá]q ha akar"
mi íirldöDkíviü mindentudó, vagy... Tbhát elgondolkodtató, hogy j;fi, amú8y, Míg a Tealizmusnál,
az I3t€n, é§ megoldja az emberiség sokan az idelátogaüj idegeneket úgy mikoT a folyamatok miédjétkelt
pmblémríát Nem, soha seDki n€m tűntetik fel, mint a rc§sz hoídozóit, megéTteni, gyakran rádőbben az
fogja megoldani... errc c§ak az vagy 6pp [€ €n§égnek vélik ó]lret, emb€l itt óIiási felelősség van
embernek van joga, sőt felelós kóté- Ezek a ciülizációk 8yakran úgy azon, aki erre az Útla lép. Mert
le§§ége. Mert Temélhetóen nem ez az léteznek az €mbeTek között. ,hogy nehéz kiválasztáni, hogy mi a lát-
utolsó 8eneTáció a Földön, és egyszer egy eótéT veszi óket körbe. Igy a szat és mi a válóság. De ez már nem
tovább kell adni a kapott fuök§éget, nornál láL4smóddal nem éízéke]" c§ak hit kéIdése,hanem tény, hogy
és ha áz utánunkjővóilr megkéídezik: hetóek. Az előző írá§aimban leíít mit is értett meg valali az uni,
- Hoiíétvettétek a jogot magatok_ látásmóddal mlíT láthatóvá válnak, veuum tórvény€ibó'l,
nak arra, ho8y elpu§ztítsátok azt, és kommunikációs fo]yamatokat Gyakori, hogy egy_egy emberrel,
aíft t vább kellett volna adnotok? lehet veliik elinűtali. ha valami nem megszokott
Nem hinném, hogy err€ e]foga(üató De meg kell győződni amrl, hocy ti'rténik, példálrl egy másik világ
válasá kapnának! amit látwk, az valójában ott van-e, kapcsolatba akal vele lépni, kiilön-
A világ laesan belép a l,ízöntó és nem csak az emb€T elméje ját, féle jeleket hagy háha. Ezek ajelek
koTba. Tal|án felvinad a kozmikus szü, mintegy kivetítve §aját gondo, az esetek jelentós hányadában
értelem h4inala?! De az íde vezető latát, és így az válik egy vélt kézzel foghatóak. Néhá egy ruha
ilt éTdekes, és kicsit misztikusnak valósággá, mint üzuális információ, rézgombján van, néha egy tenisz-
tűlllet, ha azzá akarják tenni, vagy Meggyőződnúnk arlól, hogy labdán, de előfordul az emberi test
ú8y akaTják látni. Nem az a lényeg: ugyanaz, amit látun}, az ott van, is, mint jelhordozó, Sokiélék lehet-
hogy vannak civilizációk, melyek itt úgy a leges/szeúbb, ho8y kere- nek ezek a jelek, és ezek már nem a
éhek köztiink, hancm a2, hogy mit siin} valakit, ati láthatja ezeket az misztika területéhez tartoznak.
akaTnak, n)iben segítenek, ítit előtereket, és megkérdezziik tó'le, Ezek valóságosak, létezők és mon,
tanítanak. ok már túljutották a hogy ő i§ látja-e, mint mi. dandójuk, értelmük van.
maguk tudatevolriciós fejlődésiüón, Azok az emberek, akik el§ó ízb€n czanik csaba AJ:Irád
-
& úőmatluzrn 2OOO/7
 NlnRrrD
KozrnonÁma

Kisfaludy Györ§

Sokáig gondolkoztam
]TYElJyE
gyi§ szentté avatták a ke- ság őIhazájfuól való íTá- Telt. Arra i§ cBak jóva] ké-
azon, hogy Kőfisi csoma leti világban, ami már sos dokurnentümokat? só'bb döbb€ntem rá, ho8,y
sándor miért indult olyan mégis ingerelte kutató- A művelt N},ugat tijrté- ennek feltáTá§a nem má§,
mes§ze azért, hogy me8ta- §zellememet, Miéft ava' netírását kiszolgáló hazai mint maga a telemté§ tu-
lálja a magyarság óshazá- nak .egy magyal szakiTodalom tanulmá- dománya. Ekkor máT tel-
ját. Tibetet vagy Kínát dort" szentte ott, "kalan- ahol a nvozása selDmit sem §egí- je§en nyilvánvalóvá lett a
§zemlélve nekem ez el§őTe madáI Se jár? Ennek bizo- tett, mivel itt egy infanti- §zláInoítrá az, hogy mit i§
nem jutott volna eszembe, nyáTa nagyon jó oka lehe- lis képet festettek (és fes- áblázotnak a többé-kev&-
miután a filmek és az tett! No, talán elegendó ten€k) a magyars€ ősei- bé húen megmaradt népi
ezeból a területekTó'l szó- erTe a tisztességre az i§, ró1, amely lényegében így ábrázolásaink, és ez alatt
ló írások még nyomokban hogy megtalálta az év§zá- is jelenik meg a világ min- nemcsak a magyaT8ág,
sem emlékeztettek arTa, zadok óta telje§en elve- den táján. szimpátiával han€m az egész Föld nép-
hogy ezekhez a népekhez szettnek hitt "véda köny, figyeltem a néprajzkuta, rajzát éíteín.Ha hitele§
a magyaroknak bármifél€ veket" (orosz vedaty = tók fáradozását, mikor sa, tanúkat keresek, akkor
köz€ is lehetne, ErT e elin- tudni), amelyek ott lapul- ját kezűleg jurtákat készí- üan h€lyen ke kapa-
dD]ni srnte értélmetlen- tak a tibeti kolostor archí- tett€k, és saját mag:uk el Tásznom, ahol még nem
nek hatott a §zámomTa. !,umába\ vagy pedig az is is mondták ósi népBzoká- tettek ,,Tendbe" miüdent a
miután a kínai vagy a ti- elég, hogy megszeTke§z- sainkat a pusztai életTó'I §zemfüle§ tórténelemköI-
beti beszédet hallgatva tett€ az első tibeti- angol é§ hagyományokról, de tők é§ materialista, ideo-
semmiféle 8yanú nem éb- szótárt, amely lehetővé még itt sem találtam meg logi§ta buzgómócsingok;
Tedt bennem az iránt. tette a N},rrgat" az ígazi váIaszt. Ez ínég va8yi§ a ülág legszeparál-
hogy a fenti nyelvek}rez szár'..áIa "múvelt
az ósi tibeti ira- minüg túl primitív ósök tabbnak tudott teriiletéin.
bár-rniféle közúnk is lehet- tok közvetlen tant mái kéPétvetítette elém. A do- oko§abb ősapák nyomait
ne. Késó-bb megtudtam nyozását, de még mindig Iog lérryegéíe,az lgazí ye-
azt is, hogy KőTö§i cso- nyitva máradt előtt€m a zérfonalra csak akkor si-
}J.át bod,hisaattuáuá, .ra- legelsó kérdés:mit k'ere§ kerútt rátallílDom, amüol
egy magyaí ilyen távol tudományos kutatómun-
ewópai hazáától, é§ mi- kárn az idő szerkezeéíek
A buddhi.ták 3zc]tl hélyoln
örzik á tltko. 1.6tokat ért is itt keresi a magyal- a tanu]rnányozása felé té- A Biblia §zerint a Fóld egy
nyelvet be§zélt, és ezt az
I§ten NimTud idejében
ú8y ös§zekeverte, hog]r az
emberek máT nem értet_
ték meg eg},mást. Ha ke-
veTte, akkoT talán még
mindig fel lehet f€dezni a
nyelvekben a Tégi nyelv
slapvető elemeit, é§ fő-
képpen a Tégi kifejezések
logikai snalízi§e segíthet
ebben. A tibeti nyelvet
nem háboígatta a n}ugati
kultriía, é§ így még hol-
doznia kell a teremté§ ele-
meinek megmásíthatat-
lan logikáját, amely
eg},rittal egy a mienknél
maga§abb (§okkal, de na-
gyon §okkal ma8a3abb
kultűa és tudomány) ér-
telmét Tejtegeti, galakti
ku,s léptékúűrutazáB, ge-
netika, biológia, flzika,
kémia és filozófia elemeit
őrzi. Énnek úinden 6§-
2ooo/7 ut m.{lazi" -§*§ -
KozmonÁmn

A.zrn rknbk ált l l.i]t BcsU, BCSI]D, ma8yarul A §hundár. vlnáná míndenség. hébeTül
'Iíz ég yiz. GCSU össae k lgazlmot§zéii kóp6
qnnyit tesz, 'il
hogy ,,van",
nyelü alapban meg kell LJD|L, meghajlít, forgat, vény, Ag eló'hang megjele peüg ,,vanoc§ka" ér-
lerrnie. csauaa büntzL óstoroz é|- úésea szeftrot fa Qákob 'li telmű, ami pontosan jó,
BCSU annyit tesz tibe" telmeklrel bíI, am€ddig a lajtoiája) analízise során mivel a világ€8yetem leg_
tiül, hocy ,,tíz", BCst]D GCsuD fordít, for€at, válik világossá, Ennek tíz kisebb és legnagyobb ele
pedic lé, nedll értelíní. .souo4 sodor jelentésú, a eleme van, amely tíz elem mét takaúa, az ]Btent. A
Furcsa etimológiai egybe_ GCSU_GAL kifejezé§ éT_ tíz originálist takal, fénrmaEot jeIentí, az
cseügést mutat a magyar telíne nehéz yagy fontos. A mindegyiket má§-m᧠atya, és annak kiáradá_ ^mi
és a szláv csuda §zóva], A látszólag paTadox értel_ színnel és zenei hanggal §át, a Fiút.
keleti és a nyrgati teoló, meket csakis egy€tlen lo, jellemezve, és itt a Föld NA azt jelenbi._hog-y ret.
gia tíz originálisról tud, gikai kapcsolat fúzi ossze, i§tenére úgy taláüatün} elethor, MEZo, ami
ezt szimboizalja az oltá- ami nem más. mint a te, rá, hoey megviz§gá]jük .a megint paladox, de a kor
rok feletti tíz ablak is. remtés logikája, a Tör- G, hang]j zóTát, ami El és a mező nem más. mint
(Eli) néven szerepel_ Jé_ az id,ő és a háosz, a tercú-
zust és a Magyalok Na8y_ té§ kiinduló elemei. NA,
as§zonyát kék, fehér és NTNG = múl' éU, NA_BZA
Totoi filozófiqi tóbot aíanyöltözék jellemzi| Jé_ = luha, paLlist, NA-RE =
zus Elit szólította a ke_ mond, nondta, N,L,RO =
2ooo. (o7. hól t7.töl 13-19 re§zten, éS ő bizonyára az ó fiagű]'}]arrgzó Jele. Ez
tudta, hogy kit kell hí\.ni a szóbokor is paradoxnak
'úl1o3 a végsó esetben. El a kék látszü, de az&t talluoz-
Az Unkolgum UnivéEltas 2ooobon [9 m€rended szín, és a z€nei G hang nak €gybe, mert az uni-
hagyományG, óíköltsógor caaládl táborát, ahol be_ hordozója és triális (Ttisz_ verzum idó'bó1 laz idó
ráll hangulatú vltaftirumon ..gg6|t6l 63tlg, nlnden megisztosz) voltában az múlt oldali Tendszereibó'l)
é9ztvóvö megtalálhat|a az őt ío8lalkoatató kérdé
8okao a válezt á téromt&ól; a művógotekb€n, a
eIó. a szelet€t és a rava8z- á1l és a beámnrló jóvó'bó'l
nyolvokben, a népra|zban, a roáltudománybán, a lé ság képviselője a teTemtés létezik, dinamüus, de zár
loKanban & az ólétben. A xl.íaludrbkola tanár.i é§ egé§zében. Innen a G. vag,yis palást határclja, és
a moÉlrívottnevé élőadók az olííttünk álló éveled GNM = régi, ód,oll, a Naprendszeft RE a nap-
tudománya í.ló fiutatlák az ut t. GNAM = ég, égbolt, szilén tartja a lét€zé§ben,
GNAsz = é], Létezík, Uan; ó mondja és mondta ki fo-
Édoklődnl lehét 1&2o óiálg tartozkodik, heLy, Iahhely, ]yamatábaü és kiáradásá_
a 3882469a5 tél€íonrrámon. GNASZ_RTEN pedig azt ban. Az 6, a 1é, a Yíz esz-
jelenti, hogy Llilág, víIág. közeivel, ami maga az idő
32 Uíómagazln :*6t} '7
 KozmonÁme
kiáIadása, hiBzen az idő ideln NAM-CHOD a lesí
skaláris, vagyis nem vek- felső úsze; NAM-
tor iell€gű, miuán nin- zsAR nindrg, 'd4
NAM-ZSIG
c§en kitúntetett irlínyu]t- egyszer e€lhor, NAM-
sága. Az időnek színe Bin- JANG m'ndig. Itt minden
csen, hi§zen nem fény, az időró1 regél, é§ a NAM
csak a fény alapja, így CHoD csakis aJ'öró lehet
azután NAG annyit je, az idő stTuktúráiban,
lent, hogy /eÉeúe,NAG-Po mer-t a dolog má§ik fele a
fekete, sötet, NAGMG éJ múlt, a miáItalunk ta-
szaka, nő (nöL,ehszik, nö, pasztalható oldal. Innen a
uény), N l\NG L,alami belső bibliai kij€lentés, hogy az
része, család,, reggel; I§ten a vizeket felsó é3 al-
NANG-PA óelsí §ó vizekle választotta szét
ANG- a teremtés legelején. Ek-
buda,hista ; reggel, N''r&os,
MA belső, tithos, gazdasz kóf á]ákult ki a záít idő-
szony értelmű, A NAGA a rendszerbó'l, a magába
szank§zTitban &/gJól je, zár,t Igéból a múlt és a jó-
lent. KAIÁNAGA az idó- vó, az idó, a kiáradó vizek A tol.mtfu i.1.1 .ay lnd|.|
árg]4 ami nem má§, mint felső és álsó,,teste". Ekkol Dv rö€tön, azonny omban. ünngPi .lgfátltoll
a tachion, va$yís a fatka indult meg maga az idó (DU §ok nyelvben, így a
felé RoHANo idó'lrép. Ezt es.ébként önmagába zárt sumerben és az angolban nyern€k bizonftást, MA
a,,mitológiai" analógiát áÉmlása. csinál.) anya, MA-NASZ azután,
minden nagy kultrjDáná SZNA orr; faja, ualami MA-NI drírgo&ó MA,MÁ
fellelhetjiik, rásze. SZNA-KLrNG orr, d,ada, MA-Mo naglan!ó;
lyuh, SZNA-BO uezető, €!öhér; alclp, MA-LE áll,
SZNA-SZBRANG nJlfugl, ami azt jelzi, hogy a női
SZNA-MA szerecsendió, Így kell errnek lennie, hi princípium álló és tachion
szNA-Ro az ó betú neve. szen a jelen az atom bel- változatban i§ létezik,
A világegyetem a NAGY SZN.!\NG látszik, Iátható, sejében van, mi csak a Ttiz és víz is lehet. mivel
A}IYA kúpo§ időrendsze- fányl
j&, SZNANGSZAL múlt tir}reit, a felszínét a 8yókéI alak a kalanágá-
rében, az ,,égig éró fa" bel- fény, himpa, SZNAR forEat, láthatiuk, a ielenek, az ra, a rohanó időíorrás idó-
sejében az Atya és Anya tí- csóuál, pörget, SZNAL- idófoTrásokból kiáramló Tendszelére, a Tíizre, az
pusú (a suméToknál is PIL{R orsó, SZNA],-MA idó:k szij]ik, de ehhez kell ,,áu" ige pedig a vízre
ABA és ANA találkozása) /onal, SZNE (MA) csrcs, egy parányi idó, míg á utal. Elágazva ez a gyökér
univerzumokat, elkúló- so,"o&, Megvan itt min- múli kiér a részecske fel" a §zuperstring az időfizi-
niilt lorgáBi ellipszoid ala- den, a szdszerú (páIkák), színéTe.A, atomok belse- kánkban,,. MU harir
kú univeízrrmokat (világ- a sik§zerú (falvédő) és a jében lényegilee a hézag szél, MU-MED határa-
tojások) hozott (és hoz) lét- térszerúuniverzum, és a dominál, a semmi, hiszeíI Idn, uégtekn ME pedig a
rc és tait fenn. A PA (pa- téúdőa fénykvantumok ha egy hidrogénatomot Tiuz.
pa) ajobbos, a MA(mama) múködési elve és spinje, a sz€mlélijrü, akkol a prc- szokatlan tibeti nyelv-
a balo§, vagyis az anti, l}.ulron kiárarnló Fiú, aki tont egy locilabdáülnak leckén} bizonlték aría,
anyag univezrma. Az ,A' vezetÓ a túzben megvaü a gondolva a mákszemnyi hogy az ősi nyelvek alapja
a Tbíemtőt jelenti (sumer- platón yize. ezért a szere- elektronja már kíviil ke, minden e]emében kozmo_
ben i§ A). Ez egyértelmű- csendió, ami gómbszerú, ring a Népstadionon, Kd, lógia, és nem pedig a vé,
en az idót magát jelent€tte és a téridó közege, e§szen- z€ meg a nagy semmi. letlen, amit a vélelem nél,
az 6§nyelvekben, és mi- ciáia Bodor, csóvál és pöl- BU gyerek, fiú, BV-GA kiili fantlíziátlanok püfog-
lyen érdekes es.ezést mu- get, €zéft keringenek az nyílós, Iyuh, BU,GU gre- tatDak lépten-nyomon, A
tat az A-Po szavrrn} és a €l€ktTonok, a bolygók és a rc{ BU-PO Éú,BU-MO ,,buta' nép pontosan tud-
szláv P0-PA, de akái a Po galaxisok, PHR-A. opró, leány, BJED (BJASZI\ ja, hogy mit beszél. Min-
ola§z folyó n€ve is. igen }icsl, PHRA-RDUL tesz, csiruil, BJED,RGJU den szava a leg§zentebb
NANI éjszaka; uaLami jelenleq, most, PHRAL- o&, és €zze1 újla a fentiek vaTázslat. l

lq'Í]dd EGELY GYORGY l[ToíT

T^liWÁlYOx
üó.Jían lffi A köt€tek íordulópontot jelenthetnek a tértechno-
lr|ó;üt|tü.ú lógiai fejlődés alapelveinek es a konstrukciós
megoldások megismertetésében. A könyvek be-
mutatiák a vákuumenergia kinyerésére alkalmas
ffinOmmMünÉnuü
oépeket, a hideofúziós szerkezeteket, a többlet-
!fuú Iróffirls frnr eneroiát előállító belendezéseket. A §zakmai mű-
Bitrlraral Vekben elméleti és ovakorlati tUdnivalókhoz, tu-
la l.i.'alLr. dománytörténeti adatokhoz'uthatnak aZ olvasók.
úrnü. 3500 Ft
A kijt6t.k m€gvásárclhatók tE85í !tá
í 680 Fl
ótt l m€rcrxl€lhét6k á §tidló kónyvÉboltldt

2oo0ll? Uíómagazln §3
 0rKuLTl znus
és atufóielenség
Néhány eszközők s€gíthetnek a jövő megis,
hónapja na- melésében,azéTt néháüyat kíván-
gyon érdekes csiságbó] kipróbált. Majd egyik
levelet kaptunk napról a másikIa meglátta az em-
egy üdéki hölgy- berck ,,haínadik szemét", Ezen na,
tó]], Ké.éSéTenév gyon elcsodálkozott, és úgy gondol,
és cím nétkül nyilvá- ta, hogy tú] isme.etlen ez a képes-
nossága hozzuk a vele ség, és ezért ta]án nem szabad
történi, eseményeket, használni. Abba akarta hag}.ni, de
Ahelyszín Borsod Abaúj_Zemplén mint í}ia, akaratlanul :is sziüte füg-
megye. Abeszámo]ó alapján az ese_ gőségi viszonyba került e képesség
mények 199t] szeptemberétól eg}Te gyakorlásáva],
intenzívebb, egyre változatosabb Lakótelepi lakásának egyik _
fonnában kóvették egyínást, Tudni szintén hölgy §zomszédja is éT_
kell, hogy a hölgy, akit az ufonau- deklődött az okkultista jetenségek
ták rendsz€Ies€n látogattak éS láto- ilánt, ós elTó]] beszélgettek is né_
gatják ma is, rendezett. vallásos hányszor Majd az ábécésalátétla_
családban élt, pokkal ki.is prcbaliak. hog} törte_
Idótözben két gycrmeket nevelt njk_e valami, tapaszta]nák e eset_
éS dolgozott _ elvátt férjétó] függet leg valami szokatlant. Ekkor vala,
lenii] ]e]kiismeleies.n Mjn] mií mi ismerctlen eú tó.lük függetlenül
den embet ő is leményked€tt, hogy a betúkbó1 értelm€s szavakat a]ko,
a jóvójobb és szebb l€hei, tott. Az ezt köVető napokban levél,
Bár igazán nem hitte, hogy a iós ilónk valami m€gmagyarázhatat-
lások és az ezzel kapcsolai,os segéd lan féIelmet érzett a sáját lakásá-
,,...A Ml DoLGUNK le_m n xÉtryeoÉst
csAK A JozAN MERLEGELES!,,
Ufóélmények érintettjeit keressük,
hogy másokon együtt segíthessünk!
ldópont-égyéáetés levélben vagy teleíonon.
Po§tacím: 8074 csókakó Pí.; 5.
BLUE Box Adatbank és Kutató lroda
ban, éS úgy érezte, itt \-alamiüek
töiténni kel], Aznap éjszaka a meg,
éIzésebeigazolódott: egy óIa
tájékán még mindig nern tudott
alüdni, otvasott. Amikor felpillan,
tott, a szoba nyitoti, ajtajában eey
körülbelijl 1?5-180 centimétel ma-
gas ]ényt v€tt észre. SzüIkészóld
bórú teste meglehetó§en vékony, a
feje sz€mból nézve ék alakú volt, A
szemét, a száiáL, sőt a látogató au_
Táját sem 1átta. Fényjelenséget
nem észlelt, Az idegen, amilyen vá_
Iatlanu] jött, olyan váIatlanul el is
túnt. A hőlg},nek az vo].t az élz&e,
hogy az ufonauta valami ,,terep_
Szemle"-féléttartott.
Az élmény után rnár éIezte, hogy
Számára ismeTet]en erővei keTült
kapcsolatba, és mego]dásokat ke,
rcsve elkezdett ingáznj, miközben
olvasott néhány könyvet és egyéb
kiadván},t. Talán mondanom Sem
kel1, hogy az inga ebben az esetben
egy olyan kommunikációs eszkóz
lehet. ami az érintett áital feltett
kéIdések és az ideg€n eró kilétének
vonatkozásában fólrevezető vála,
szokat, lehetóségeket produkálhat.
Ez egyébként kidenil a levélbó1 is.
hiszen az ufonauta néhányszol a
hö]gy már nem élő szeretteiként
azonosította önmagát! Feltehető€n
azért, mert az idegen intelligenciá-
ra vonatkozó konk#t kérdésakkoT
még f€i §em vetődött, A válaszok
tartalmi részéthosszú tenne isner_
t€tni, azonban a kettősség, ajó és a
Iossz itt is sz€repet kapott,
LevélíIón} soha többet nem iügá-
zott, de ennek ellenéfe folytatódtak
1998 októb€rében hatalíDas, jég,
hideg energiatömbőt érzékelt,
amely a csulrott ablakon kerc§ztül
behatolt a lakásba és megállt a he,
veTő ftjlött, Nem ]ehetett a közelé
ben megmaradni. Majd ósszezsugo,

34 Uíómagazan

rodva alakot őltött, amely kóriilbe-
l,ii] 60 centiméter hos§zú volt, a ke-
ze é§ a lába is érzékelhetóvévált. A
hölgy hebet változtatott, ám az
energianyaláb mindenhová követ-
te, és úgy tűnt, úintha valaki a l€-
veg6t c§ak kifelé fujná, Közben a la-
kás egyéb - szokványos - zajai, .ryegen. Ók nem vottak ije§ztőek,
miDtha feleTósödtek volna, Hango-
sabb lett például az óra ketyegéBe,
A beszámoló alaItya megfigyelte,
hogy egy eneryianyalábbal több§zőT
i§ átvilágítják a te§tét, minüa ónt-
geníelvételt ké§zítettékvolna. BáT
szerinte ez hipotézis csupán, de a
múvelet közben éTzett fizikai fájda-
lom ar:ra uta], hoAy valami mégis-
csak tirrtént.
IGsóbb a fiilében bizseígíéIzéBt
érzett. ami időkdzben a belső fiil-
kagylóban, a halójfuat kömyékén
periodikus fájdalommá eJ6Bödött.
Ezután me8figyelté, hogy idónként
a fiilén kere§ztiil pulzáló eneryiajel-
zéseket kap. orvoshoz foídult a pa-
naszával, de a Töntgeníelvétel sem,
mit §em mutatott ki.
Most máT folyamatosan, Bzinte
minden éiiel tdrtént valami. Isme-
retlen hangok, nehéz lép,ésekzaja,
mintha valami irdatlan erejú lény
közlekedne. Ámikor a $iyoB lépése-
ket hallotta, a ftirdőszobában egy
fémvödórnek,,valami" elhajlította a
fiilét. A hölgy úgy érzi, hogy idótóz,
ben agyi (mentáü§) progaamozást
hajtanak végre az idegenek, és en-
nek kíséTő jeleí§égétéli meg úgy,
minüa űzzúgást hallana.
szerinte így épített€k ki a tartó§
kapcsolatot. szavaitidézve: Fzbíz-
Fllyolnok bónnúnkoi
tDBítja az ós§zeköttetéBt".
A fizikaiérzet-szintú megfi8yelé-
sek és a vizuális éBzlelé§ek, vala-
mint az említ€tt tárgy meg:magya-
rázhatatlan elváltozása lehet es€t-
leg a működő energiák kísérójelen-
§ége.
Itt, engedjen meg nekem az olva-
só egy saját véleménytiolvastam
olyan küftjldi pszichoteTapeutá ha-
Zinkban is megielent kőn},vét, aki
igen mél},rehatóan foglalkozü az
ideglendszer, az emberi psziché
múködésével,Ebben a kön),vben
olyan állásfoglaláBt tett a kutatásai
alapján, amely szerint a fájdalom-
éTzet ingere az emocionáli§ (éTzel-
mi) megnyilván,rlások rögzíteséíe
is alkallnas lehet. A könyvet a Pszi-
chikai T\rdomány Nemzetközi Kol-
légiumlínak dékánja lektoráta.
FoMatva a hölgy be§zámolóját:
nap,nap után, minden esetben éj-
szaka élte át azokat az élményeket,
amelyek az elviselhetó§ég haL4rait
jóval túLllépték.EgyetlenegyszeT
fordult elő, hogy éjfélután egy óra
felé levélíTónt még álmatlanul, az
ágya Bzélénűve, kimondottan pozi-
tív jelen§éget tapasztalt, Három pi-
ci! számyas lény Tepült be a §zobá-
ba és madárhanghoz haBonló c§iü-
telést hallaüva ffjldet éíteka §zó-
semmiféle agTesszivitást nem ta-
pasztalt lé§zii}r:ó a hölgy, Azonban
a látogstásük után a ffilfájdalmai
csillapodtak, de mintha csak ó'lr i§
tudatni akarnlá} a kapcsolatfelvé,
telt, a hallójáTaton keresztiil Bzin-
tén jelzéseket adtak,
Nem tüdom máshoz hasonlítani
ezt az eszlelerrű kivitelezett kap-
csolátfelvét€lt, de olyarr, mintha két
€llentétes er6 próbálná birtokolni a
célszemélya8ylán keresztül talán
az akaratát i§.
Az effajta kapcsolatfelvételtdl
minden józan gondolkodású embeT
igyekszik megBzabadulni. Ezéft le-
vélírónk m€ghílta egy hazai kuta-
tócsopor,t münkatár§ait, ho€y vé-
g€zzenek nála helyszíni íréréseket
és próbáljanak meg segít€ni neki,
A hölgy elbe§zélése és a méíé§i
eTedmények való§ágos tórténéseket
igazoltak. A méTéseket Dappal vé-
gezék. Tüdomásom §zerirrt a kuta-
tók most is dolgoznak azon, hogy
hogyan lehetne fel§zámolni a jelen-
ségeket, A helyBzíni üzsgálat ellen-
órizte, hogy nincs-e olyan nagyfe-
szíiltségű vezetek vagy hanszfol-
mátor aZ épiilet pincéjében, amely
ilyen mért€kú elektTomágne§es t€-
S,EGIíUNK
Az úóó3zl€|ó ( polrtosán 1.1r|áx
a |órmú-Yokot 13
Tet geTjeszüet. A, elektTomos ter-
helé§ normál, megengedett éítéket
mutatott. A lakáÉban mágnese§ ak-
tiyitist nem észleltek, vi§zoDt belé-
pé§koT á múszert ,,valami kiútötté".
Az alaphelyzet beál}íhísa után a
konyhában végeztek méréseket,
ahol hol az es.ik, hol a másik he-
Iyen jelzett a m{íszeT ismeretlen
eredetú mágneses mezót, amibdl
arIa következt€ttek, hogy a jelen-
§ég mozog! Áz értékekvliltoztak,
§zirrte pillaDatok alatt rendellene-
Ben maga§ mélésieTedmények ke-
letkeztek- Ajelenség eg,y pillanatra
§em 8zúnt meg,
A hölgynek eszébe jutott, ho8,y
kérdé§ek€t tesz fel a jelen§é8nek,
alrriTe igennel vagy nemmel kért€ a
válaBzt. A válasz a kutaíjk méIő-
múszerén keresztül éIkezett.
A nem válaszra a mutaüj !1§§za-
esett, az igen válaszra felfelé len-
dijtt.
EzekbóI két dolog válik világossá:
az egyik, hogy a tirténet nem kita-
láció, meít egy alkalornmal maguk
a kutatók is tanúi lehettek. A má-
sik, hogr a mért éítekeknem biz-
tos, hogy reálisak, mert mint azt ők
is tapasztalták, az enefgiamező c.el-
iTányosan használni, befolyá§olni
tudta a múszert.
T\rdomásom szerint az aktát nem
zárták ]e. Eszémben Éinc§ a ko[é-
gák nem kis munk4ját befobásolni,
mindössze eleget tettem a höley ké-
résének.Nyilvánosságia hoztam a
beszámolít, és hozzélúztem a saját
észrevételeimet.
A további feileményeket a hóIgy
hozzájárnla$áv a] szintén megoBzt-
juk olvasóinkkal|
c§emi llulianna
BLIJE Box
Adatbarr} és Kutató Iroda
2ooo/7 utőmagazin :.,&á
HIRDETEs

*{o*v-qr N]ÉRdÁ{ É5gP|Rlfllrlr{I=l6 ER& GYáRoIRLáTá

ft*oxq jósdavonala
A spilihúll§ fudás c$pái elírÉld,mivel a ín€gsanoü üld&t g1abíldú ldl bnni.
Tudiuk, hooy a fudá9 elsaiáíttátó,
csák az a múlödó eíó, mely lovább adhdó,
és báíld sámára me0ismételhdóvé válik, bámely idóponlb.n|

élíiben,azonnal Enn* édobbel s?eíve nk bnlolrdmol a, alóbi lénMkóíöló€n|

06-9o-59o.379 spldlrlis fudnilelók i! 8gy§r0o lól nu9isnu6e

lQpcsold e dnbd íúldli M]ágo[o] (§4l e[lvlláo,
lelé.
ll eNe ínaoalabb íffldúfu&lok) ninl nrédiuni edt tibonblodsa.
24o Fl + áta/F.c Tes' lá*, srelhm dr!íqián k k pc§Olü, motödó§e, píoblémáiMk íe]ismeÉ$ és h]Mimk liFtliá§a,
& johó rE!éú$ (blopólia elgnenülot é]Ílalése, auíaáíhlé§),
12 'fibüisndoldok
emB lB$ a viláO{Fbmhn,
§zemélyesen: 351-5642 Bobs!* 6 lár§{§ bcsolalo* §pililuális lelolrlí§éOe,
Rd oíúdó& r l(fim m[nF,
Á trl0lfln - mi6n íói & embeí ll]e0éó*4 m"98 3m_418 (cdnlk cs6}
iloü ülonlál msl§meÉe
^bíd
Krllú 9ánú óíd6ldód6 e§.6n bn olydmol sopíonban és a olM0 írÁ váíosalban,
& eldadások megélt tapasztalatokía épülnek,

A hiu eo m szer úBl; omeMófu

HaÉsztosi László
val íeltöltöit gyó

MAGll(US n"""#3lÉlT,iJi Ara: 4000 Ft,

szERENcsE-
"§,,,i"j""',:"3i
PAT K 0 ;Jf,i,,:"Jf;,"᧠i:iT:
A szeíencsepaikó
mégvásárolhaló
vagy megrendelhelő
a siúdló
könyvesbollban.
Aía: 3000 Ft.
A patkó az örók
Gyóryító Éáéhez
utasítást kiildúnk,
A gyógyulni vá8yók
már most j€]eDtkezhei_
nek a 06_1_352_0675 ös
ie]efonon, éB §zemélye_
§en is megtapasztat_
hatjá} a csodatévő eót,

III.Botertts
Fog.röng.,
FesrtMl
augusztus 2G27-én
(szombat, vasárnap)
Ismert előadók, gyógyítók
(Részl€tes píO$ajn az augusztusi szánban)
Bartók Béla
Mívelődési Központ
ó720 szeged, vöIösmafiy
Öíönmol lóié|rozloliut kédy03
Ul tDE§Ulz
ohlsönkot,
hogy úi Édervírl(önyverbolt nylh IotYYl§B0lI
2fi0. ]úlíusl-ien
lurhpestel, o Vlll. ler.
tYÍlíl
. 8íódY súndor Uko 44, rzóm ololt. .
.;
: A l0íor Édewiz-tiinyv}irrúlol nrellett i
i egyéb ezoteritur kiodvónyot
! ós tonnókgk sréles vó{osztékóvcl ,: §zeptemberriílinduló
| .]
óllunkolvosólnkrcndelkerósére.
ioníolyomoinkról,
eláíodóestieinkről
]
.
o következő szómbon
u. 3. ; íílndenkit nogy rzcrctellrl Yú]l,nl! né5zleiesen is beszómolunk.

utómagazln 2ooo/7
 RE íyENY
]l 1z l] l5 6
K T
l9 n l
Il D ! |4 5 ,n

|7 |8 9 ,o l

l
|2 }4

l6 11 l8 9 lo

L
12 13

4 15 k Jami
tbl
ló 11 l8

l9
& ,l ,z

i4 ,5
L
,3

j1 i8

,9 í) l )3

i5 lJ ;1 a ,9 |0

l2 l3 l5

l8 l lz

Y T
víz§zintes: 1. Infoimáció a üe
könyrryől. rész. 19. sírkápolna a
1.
kom középkoTban, 20. Háziállat.
21. Japán kihalóban lévő őslako§
népe, 22, F hangon kezdődó dúr jel-
Iegú hangBor. 24. Ipari Bizott§ág,
25. Máthé János, 26. Buksza része!
27. Horony, 28. Indiában honos kro-
kodiluB. 29. Döntésle jut. 32. száIt
szélei! 33. Szívesen levelezne, 34.
Bos§zú§ágot kifejezó szócska, 35.
Rénium. 36. Reggeli ital, 38. A hegy
leve. 41. Koplalva. 43. Kötöző8ya-
pot. 44. színművész (SándoT). 45.
Göíögbetú.46. Ez a hónap.47, E8y
ki§ darab fejkendó! 49, Ftíszer név-
elóvel. 50, vajthy-.qnday Bálint. 51.
Ruténium. 52, Eletpályá!, 53.
Fagylaltot fogyasztó. 55, E§zak-
amerikai füve§ pu§zta. 56, os§zeko-
vácsol. 58. Feltaláló (D9nát), 59,
Kettó§betú. 60. simon Agne§. 61.
Hepe-... 62. Kicsinltő képzó, 64.
Fémtfugyakat izzítás útján alümí-
niummal bevon. 68. -..-nag}ia, 70.
Földbirtok. 71. Valamely iúnyzatot
kóvető személ}t jelőlő főnevek kép,
zője. 72. Nomen nescio. 73, ,,,and
§unshine Band. 74. Kevert lék!
75. Nehezék. 76. Ha8},rn᧠knrmp-
lis tészta. 81. Lábmelegítő eszkőz.
Függdleges: 1, Farmeranyag,
o,ktáló: Ha§onlóságot
P$/9tePkótőszó. .3j,
kifejező 4. Vi§§za: okbó1 kó-
v€tkezo. 5, Lutécium, 6. Tulékeny,
?. Artatlan lány szerepet alakíto szi-
nésznó 8, Ördögh Péter 9. ,,, simon
drámaíIó. 10, IttriüÍn, rubíüum, 11,
Váza esmemú betű. 12, Elbuksz.
13, HebTag, 14. N6i név. 15- Kony-
hai eszköz, 16, Mecset úsze! 17. Dél-
utáni táTsas-összejövetel. 18. Ilyen
mérctú,23. Déne8 IBtváIt, 28. Régi
súIyegységléke?ethiany ). 30, cuk-
rász€szköz. 31, ohajt. 33, Lakberen"
dezési ánüáZ, 37. Naplemente. 39,
A Hawaii-szigetek egyike. 40. Hab,
41. Az információ 2. íéEze.42.
Bottal kiver. 45, FéTíibecenév, 43.
végtag hibája, 50, Müftaszüneti
nap. 52, Hamweder,54, Valos az
USA t-li-Mexikd áIamában. 55, I(a-
toü}rx egyházíó. 57. Silány. 58. Buj-
dosik, 61. Német vliTos, 63. Testvér
nélkiiü gyermek. 65. \tssza: maabliü
labdanígpk]ub. 66. ...-ház: állomá§.
67, Szern]éltető kép (ékezetfele§leg).
68. Fö}dméTtók Angliában, 66, Nap,
istén, 70, Etelka egfajta becézése,
2. 73. IGrus. 75. Székely EndTe, 77. In-
dulatszó. 78. Rómái 499. 79. Máray
sándoí. 80. Satlai János, 82. Együ
miniBztérium Töüdítve,
Fsrkas Nánalorl
Á i68orok Degfejésónok bc-
hildői között 3xzno Ft éftá
kű kliúyvcsomAgot sorsolunk
ki. B€kiildési hstátidó! 2uD.
júüus 31. címlink: UfóEuga-
zi! sr€fkesztiiségB, u3t Bu-
alsp€st Népfiirdő uí.a 1M).
A mójusi rejtvény holyes
negfujtóaérrel (A, Ufológta
cD ta lbizonysá!|ot ad sz
ufrók létezéeéról,így fény de-
rül al ufórejtélyekre) be&út
d6t közü Duaói.ri Erúsrti-
'órrnak <E'aidí'ÁáÁí€), Eu-
ezár Góbornah clqtvrn) és
Ónoity Pé,kraek (Budsp€st)
kcdvezett a szelsúeaG. Ny€-
f€ményiüét pogtártuk

2ooo/7 uíómagazln
 olvasóink ínrÁx
a]ól. Az Akadémia folyóiratai példáulfittyet hányva a hazai
A, olt *ól lovd€k9t. u.í.f,( külön ho@árárül&6 és nemzetközi konvenciókra, Válaszla sem méltatják azo_
tr ü, noftdrnkdquk illEtol.tbon tart&ávál, ld kat a hozzájuk beküldött kéziratokat, amelyek nem fe|el_
vlúvr Flant qük ,tog. A köóli vá|omóny6k non nek meg az álta]uk elfogadott, ,,tudományos" világképnek,
ol§,d.niil eono.d( . st d(osi_tí9ógówl. óvté_ A mai nyugati tudományt szókratész (Kr, e, 469 399)
lt'l, cíílúálrFö |aYúa,.kot nón l(ódírrk, d. &ltclrnyi gör€ bölcsnek köszönhetjúk. A fi|ozófus es/ebet sem tett,
b€.l oavsónk ldlt rnoolmfráBát mo3tár§uk tc mint kérdezősködött, melynek solán hamarosan kiderült,
váabküldórF .átrt lovol.klt6, lelbólyogzott ^ hos/ a legtöbb, magát ,,nas/ tudós"-nak képzelt szélhámos
válrcboná{ot léÉtdc semmit sem tud, Az ]éy szelzett ellenségei azután haláka
ftéltették és kivégeztették a gondolkodót, Kérdezősködései
azonban túléltékdt és a nyugati civilizáció alapjáVá lettek,
Archimédesz pé|dáuI azt kérdeae, hogy miért úszik Vi
á íudomány határán zen a fa, mrg a kó e|merü|, NeMon arra volt kíir'áncsi, hory
az alma miért esik |e fájáró|, Papin an akarta tudni, hos/
Matematikafizika szakot végenem az ELTE-n, nyugdúba is a gőz miért emeli fel a fazék tetejét, Galvani pedjg azt,
az egyik cifra nevo matematika tanszék tudományos ta- hogy miért rángatódzik az inyencfalatnak szánt békacomb,
nácsadójaként mentem, szűkebb szakterÜletem a veÉy ha rézkampóVal a Vaskerfté§re akasztja.
ipari folyamatok matematikai modéllezéseI eÉyetemi dok_ Archimédesz törvénye IehetőVé tette a Föld körülhajó_
tori és kandadátusi címemet is ebb6l szereztem, zását, NeMon megmas/arááa, hogy miért nem estek le
E$/ idó'után a legiobb kmató elkezdi döngetni sza}derüle róla tl:l]olda|án a hajósok, Papinnak a hőer€épeket,
te falait én most jLrtottam el idáig. Ehhez lendületet adott Gaivaninak pedig a Villámosságot köszönhetjük,
Paul Feyerabend amerikai flozófiaprcíesszol A tudomány eEIl Amikor azután Bacon magát a terínészetet kérdezget-
szabad ársadalom cimíi rrása, melyben a szető a nyugati tu te, azaz kísér|etezni kezdett, Nicolaus cusanUs pedig a vá-
dományokkal egyenértékonek nyilvánitja a kéletit, azaz a me laszokat matematikai alakba öntötte, megszúletett a nyu-
gát, a természetgós/ászatot és a mitikus világnézeteket is, gati tudomány, mely meghozta nekünk a holdutazást, a
Feyerabend ílésaóriási felháborodást kéltett világszer_ mobiltelefont és a számftógépet,
te, í§ természetesen jdehaza is. A szelzG azonban márjó keleten nem volt sem szókratész, sem kérdezőskG
előre felkészült erre a íogadtatásra: szerinte mindennek az dés, A kínaiak máljóVal előttúnk ismerték Lrs/an az ilány_
eEzisáenciaféltés az oka, A fe|Világosodás és a reformáció tűt, sa.hánlt és puskaport. de nern jörtek íá a mágnes.
korában uEyanis már Volt pé|da hason|óra: az újhitűek ül ség, a7 aelodinamika vagy 6 balliszlika tdrvenyeire, És,
dözése (lutheráni comblrantur, azaz az evangélikusokat bár fejlett matematikai ismeretekkel is rendelkeaek, hi-
meg kell égetni) is jól mLrtatja, hová vezet a kenyérféltés, szen meg tudták jósolni a napfos/atkozást, eszÜkbe sem
Természetesen a magyar tudomány sem kivétel ez jutott, hogy matematikai alakba fog|alt természeti törvé
nyeket foga|mazzanak meg.
A nyugati tLrdomány szédüjetes iramú fejlődése az Utóbbi

fid
időben megtopanni látszik. Az eg)/l(or naá/ sikereket felmuta
terné$stoscn, egészsógegen tó atomfizika nem tudott megbirkózni a magkötőe{ók problé
májáVal: a mai napig nem tudjuk, miért nem repülnek szét az
Z.5irmágnes 38oo Ft atommagban talá|ható, azonos töltésű, teha e$imást taszftó
rrengeri íikp|incélból készűt zsíIlekötö]
protonok. lgaz, jó néhány _ kónük Nobeli{iai is kitüntelett -
Toális t€stsúlykontroll elmélet szúletett már erre, ám melléktermékük. a ma már
száz körül jáló, eA/re A/anúsabb tulajdons€ú elemi részek
BIo-MAx 3ooo 3800 ft (|eptonok, hadronok, kva&ok stb,) feltételezése csaknem elfc
(Indiaí étváA/csókkentő növényktvonat)
Ha\,i 2-5 kg testsúlycsökkenés gadhatatlanná teszi ezeket az elrnéleteket, ]Vláris akadnak
FATLoss 3900 Ft
olyanok, akik ennek ha|latán ú€5/ Vélik, hoey az ,,anyag lefelé
\éeleien", azaz nincs megállás ebben a részecskeözönben,
Természetes fo§/asztósz€r
á].tiv emberek §7áhárá De más bajok is akadnak a nyugatitudomány háza táján.
tiletkristaly 39oo Ft
A biológiát, a pszichológiát és parapszicho óÉiát nem sikerült
beterelnia matematika és izika aktába, Ís/ aztán joggal kér-
sziv- és érrendsz€rr regeneráó
dójelezte meg a matematika mindenhatóságát Wigner Jenő
910 Transzbort emu]ztós l2oíg-30db) 2600 Ft Nobeliúának át\ételekor elmondott beszédében.
felsávóds
UJ fu§zetétel, hatékon}abb A kiutat e kátyúból Bo]yai János, Henri Poincaréi-Kult
Hatrgatn kapszula és hajbalzsam 7700 Ft Gódel és Pau] Feyerabend munkásságajelenti. Bolyai (és tó
Hajhu[as és kopasrodás €[en, le fügÉetlenül, de Vele es/ időben Lobacsevszkll') megmutat-
csak természete§ anyagokat taftalmaz l ta, hocy az iskolában tanult (ún, eukl]deszi)geometrián kíidl
más, tőle lényegesen kúlönböző mértan is Van a Világon.
Ennek más axiómái, azaz bizonyftás nélkül elfogadott
alaptételei Vannak, mint az isko|ai geometr]ának, egyúttal
azonban érvényességiköre is más. l\4íg az euklideszi geo
metria a síkon, addig a Bolyai-Lobacsevszkij_féle es/ görbe
Kapható az összeg befizetésével,
felületen, az ún. pszeudoszférán érvényes,(Ez leginkább
Valy megvásálolható
két, a szélesebbik Végéné|ósszeragasztott harsonára ha-
a stúdió könwesbo]üan:
1138 Budapest, Népfudő u.15/D sonlft.) Ezt úÉyis mondhatjLrk, hos/ az euklideszi geomet
T€lefon: 3596461 ria modellje a sík, a Bolyai_féléépedig a pszeudoszféra,
Poincaré ezen felbuzdulva aá aján|otta, hogy akkor hái
ne rágódjunk az axiórnák igaz Vas/ hamis voltán, hanem
csak érvényességikörúkke|, vas/is azzal törődjünk, ami
-
$... u*r"a"zin 2ooo/7

beIőlúk következik. Például az euklideszi geometria azon
axiómáia helyett, hoA/ ,,két pont kózött az egyenes a leg,
röVidebb" nevezhetjük egyenesnek a gömbi fóHört is, el
Végre ez is egy ,,legrövidebb l:lt' két gömbi pont között,
igaz, hos/ ez az út a gömbfelületbe Van ,,ágazya". Ha ezl
tesszúk, akkor a gömbi méltant kapjUk, amit a tengeri ha
jósok használnak. A gömbi és a Bolyai-Lobacsevszkij-féle
geometliát egyÜtt nemeuklidesz] mértanoknak nevezÜk.
Ezek modellje a gőmbfelület, iljetve a pszeudoszféra.
Gödel aaán az 1930€s években arra hMa fel a frgye met,
hoEy az axiómarendszerektól ne Vá{Unk túl sokat, Pedig kotáb
ban ez Volt a tudomány csúcsa. ívlinden valamirevaló tudós,
í§/ pl. NeMon és spinoza is arra törekedtek, hog/ a fzikát, il
let\,€ az etikát a szemlélet alapján nyilvánvaló alaptételekből,
azaz axiómákbol épftékful, David Hilbert neves matematikus
még pr€ramot is kidolgozott az egész matematika, tehát
nemcsak a geometria teljes axiomatizálására. Ez a program
m€bukott, amikor Gödel bebizonyftotta tételét,melynek értel
mében könnyen lehet, ho6/ eA/ axiómarendszeóen olyan té
telre bukkanunk, amit sem bizonyí[ani, spm cáfolninem lehet,
De akkor meg miíe jó ez az egész axiomatizálási ciíkusz?
Ezt a kérdést mál más is feltette, sőt meg is Válaszol
ta: axiómák nem, csak fe|tevések kellenek, Ho€ly ezek iga
zak-e vas/ sem, azza| ne törődjünk, csak azt nézzük meg,
hog/ mi köVetkezik be|ő]ük, llyesmivel mál az iskolában is
talá|koaunk, amikor a szabadesést tan ultu k, Ennél uryan
is ezeket a hallgatólagos feltevéseket tettúk:
1, A légellenállást figyelmen kíir'ül has/juk, 2. A Föld
forgásától eltekintúnk. 3. A test kezdősebessége leryen
zérus. 4. A test a moz€!ás kezdetén ne leg]/en táVol a Föld
felszínétől.
Ha elfogadjuk ezeket a feltevéseket, akkor a jól ismert
úttórvény'-t kapjuk, mely a szabadesés modellje.
"né$zetes
Ha a 3, feltevést azzal pótoljuk, hos/ ,,a test kezdőse
bessége les/en zérustól kúlönhöző" , akko( a hajítások né-
Ven tanult mozgások modell.iét kapjuk,
Látható, hog]/ a feltevések megváltoztatásáVal a mo'
dell érvényességjkóre is megváltozik,
A ,,modell módszer" nem csak a nyugati tudományok
ban alkalmazható, Példaképpenírjuk fel a sámánisztikus
Világkép öntudat (lélek) modelljének feltevésrendszerétI
1. Az emberi öntudat egy madár, mely testünkben fész
ke|, 2. A testen kíVül taítózkodó öntudat-madalat csak a
sámán tudja érzékelni,3. Alváskor, ájulásná| az öntudat
madár elhacyja fészkét,,ébredéskorVisszatél oda,4. A sú
lyos betegség, Vagy öregség miatt leromlott testből az ön,
tudat-madár Végleg kirepül, 5. A Végleg kirepült öntudat-
madál egy csecsemőtestébe kö|tözik, 6. A végleges kiköl-
olvasőínk íatÁx
tözést a sámán képes elodázni, azaz a kiköltözött öntudat-
madarat,ideiEllenes visszatérésre tudja blini.
A keleti és a nyugati orvostudomány közötti kúlönbség az
oka az általuk alkálmazott modellek kózötti eltéíésbenrejlik.
lt4íg azes/ik a hormonok, Vjtaminok és kórokozók, addig pl.
a kínai a jiry'ang kéftósség és a csielmélet feltevÉsrendsze
rén alapszik. Mi\€l e modellek alkalmaása Gúlete különbii
zó azélt bizonyos betegségek A/óA/ftására az eá/ik, míg eg/
máslk betegseg g/óg^tásála a másik góg/rnód a meefeleló
F. L.
(Budap6t}
Dróíposíán érkezett
A szüleim több tanyán tanftottak. Édesapám ve$/észmér,
nöknek készúlt, de a háború Után nem fo|ytathatta a tanu-
lást, matematika-fizika tanár lett. A s/erekek a tanyán ús/
láttalr íúozjfilmet,hogy apám es/ fadoboz és petróleuíít
lámpa segftségéVel kézel hajtható Vetftőt csinált, Foglal-
kozott csi||agászattal, Vallástörténettel. Mindén érdekelte.
A meséink is ilyenekről szóltak. Mindennek a magyaráz4
tát kelestük, csak úry látszatra semmit sem f€adtunk el.
A másodiktanya Hevési-szöllők volt a Kisl]jszállás-Kál,
Kápolna vasút mentén, Gyerekként a barátaimmal becs&
varogtuk a környeket. Ök a bazsömajori ó'rház közelében
laktak. A2 ott lévő akácerdőben és annak kórnyékén na,
ponta jártunk. Az őrhááól hordtam a tejet fél éVen keresz-
túl minden másnap. Nyálon bicjklivel, télen $/alog, lMég
most is emlékszem mindén útra, ösvényre, a lelombolt
épülétekhelyét azonnél megtalálom. (A g/ermekeamet Vit-
tem e| oda,) ltt éltem 1957-1961 között.
Mint első bevonuló, Alatkán |ettem katona. Ez a he|y a
bazsómaiori őrhánól kb, né!5/ kilométerre van. Az őlház
mellett ke|etre e€y homokos fÖldút Vltt a laktanya keífté-
sének a saíkához, Ezen a sarkon Volt eEy őrtorony, ahol
legalább ötvenszer voltam őt Ebben a toronyban voltam
1967-bén eá/ nyári délután &tól g-ig, A toron}tól nyugatra
Van a laktanya es/ része, akáceldőben. A lenyugvó napot
az eldötakarja. Keletre, északkeletre Van az őrház, utána
egy akáceldő, amely 1,1,5 km széles lehet Tenk felé, t+
lán 2 km hosszú Erdőtelek felé.
Az erdö és Tenk kózött, mintha az erd6 szélén lett volna
kóZúetlenúl, eA/ hatalmas, Vörös íényjelent meg, A nap sü-
tött, de az ellenkező iíánÉanaz erdő takarta a napkolongot.
Elősz& be akartam jelenteni, hoB/ ég az erdő. Aztán íneggorts
doltam, mert nem volt fijst. Az erdőnek az a séle lángba bc
rult. Ús/ |áttam. Aztán lassán-lassan ecy vékony szégélyj+
lent meÁ a fák fölött, majd feljijft e6/ naá/ korong, majd la9
udvözöllek!
lVlolitto voggok, o jósnő.
Ha érdekal o múltod;
Ho nem értod o jolent;
Ho tudni okorod o jövőd:
Beiplprrítre:ós;.33 O - 7 :} g :)
06 - 20 922 52 92
2ooo/7 ut6m4!azl" :d&-
olvasóink ímÁx

vB
san visszaereszkedett. Ez a jelens€g több mint eá/ óráig tal- ó, cl 6 b F z
tott. olyan Volt, mjnt amikor a lenyu$/ó nap hatalmas, vÖrós
gómb. csak sugarai nem Voltak. lzott, de csak m€ában,
rl,, -1
Eles köíVonala Vo|t. AZ átméúeonnan nézve 10 métel körül (,

L a sn
\€lt. A valóságban, az erdőhöz és az Órházhoz vjszonyftva, ó §
akár 50 méter is lehetett. sajnos csak én láttam e$iedül, A
többi őr mind aludt. Ma sem tudom, hoA/ mit láthattam,
Ill 1,1 L P e ,t
Évekkel késöbb Ausztriába jártunk hárman dolgomi, Es/
éjszaka, 11 ó€ után jöttünk autóVal haza, ha jól emlékszem, g
§
7_I }

rL
199ft€n, tél elején, Akkor a kollégám autóiával voltunk. aki

Pn
Rádon lakik. l!€nkor Vác után letett Veóén, majd a harma x 0 e u.v,r/ § T
dik utast elvitte Diósjenőre, fiilost an kérte, először vis€ ha
za a diósjenó társunkat, aztán Visszafulé letesz Verőcén. Fá
mdt !ott, beszélgetni akart, Vác után, az akkori ver6cei elág+ í.á
-1 /
zást elhas^r'a, Van eÉylapos Észe az útnak. Most a DcfuI
egyik bejárata Van ott. Azon a részen már á|h e§/ autó. Ecy fér- tényezők sürgették a titkosftási |ehetőségek kiaknázását.
fi és es/ nő úhek bénne. F]atalok \,oltak. EA/sZer csak megszd Rogel Bacon (1214_1294) képzett, művelt ember Volt,
lal a Vezető| néz íel, az ott biztosan eA/ ufó| Viccnek szánta, opus lvlajus című mú'Vétkiadták, ma is hozzáférhető, mű-
szednte az lfójelenség badarság. N4egálitunk, Es/ sárÉa tég- VééltakkorAngliában nem üldözték, tehát a közismert ok-
lalapot láttunk a |e!€góiben, nem m€asan, Most azt gondo kultista tudó§nak titkosíiáson még nem kellett gondolkod-
lom, talán száz méter m€asan sem Volt- olyan volt, mint ecy ni, e/éílnem b,Ztos, hogy ó a kelirat szeízőle,
tejüVeges égő, matt, két ltj€gől€es VonallaI három felé osz- sir F€ncis Bacon (1561-1626) szjntén zseniVolt, sok kU-
Va, az elején eA/ kicsi, kék pont, ami ús/ Vil€ftott, akár eA/ tató véleményeszerint a shakespearei mú tóle származik.
csill€. Es/*ét pelcig néztLjk, akkor a sárga lap hátu|ról előle, Neki már böVen volt mit rejtegetnie, hiszen mint híl.es s/akor,
fokozatosan kiallclt, Maradt a Pár másodpercig állt, ló okkuliista és az eg/ik titkos társu|at \,ezetóje, sokat alko
"csill€".
majd pest felé e|iramodott fantasztikusan A/o§an. lllegérkez tott és akkor már a hivatalos Anglia ezzel ném rokonszenve
tünk Diósjenőre, a ía|u sötét volt. a szélsö házakbó| kezdtek zett. Az esres any€ok kódolásához Viszont kapóra jö'tt az idó
az emberek Floönni. egett a üafó az út melFtt. sebb kortárs és honftárs, az ugyancsak nag/ fudású okku!
otthon a feleségemnek elmeséltem. Regge| a hírekben tista professzol (dr, Volt|), John Dee módszere€l.'áása,
a rádió bemondta: Pesten, majd röViddel azután John Dee (1527,1608) taáa Volt a ÉBacon Vezette
Kecskeméten(?!) ufót észleltek, A mi észlelésúnkés a társulatnak, és kidolgoáa megalkotta az ún. enochianus
pesti között pár perc e|télés Volt. mágia rendszerét, A mágikus rendszelhez speciális ábécé
Paragh lmie (mellék|et), ang)iali segédlettelésEdward Kelly látnok köz_
ivelőce) reműködéséVel tizenkilenc darab enochianus nyelven
megfogalmazott Varázsige taltozott, valamint Vag)/ száz
darab mágikus néEi}Zet a felhasználási Útmutatókkal
Tittos iraíok együti. Az enochianus nyelv bemutatása céljábó| íme es/
részlet a tizenkilencedik hító szóból:
szeíetek búvárkodni régi koíok hagyatékában, és iven te N,ladliaax Ds Praf chis Micaobz saanir caosgo od Fisis
Vékenység során meglepő foldulatok adódhatnak, Elóne- Babzisras laida!... és így tovább,
rülhetnek olyan dolgok, amelyek az adott korban nem vol, Az itt |átható ábécéVel írott ilyen enochianus nye|Vű
tak kóáudottak, ma nem taltoznak a közérdeklődés társ/- szöVeggel bizony nem sokatttrdunk kezdeni, A bet0k meg-
körébe, ezért meglepőek. Akár ilyen is lehet az a titkos fejtése nem jelenti e8ben a szöVeg megismerhetőségét
Írás, amellyel készülhetett a májusi Lectori sali]temben is. Nyelvész szakértő se sokat produkálhatja magát, hi
emlftett Voynich kézirat. fu alábbiakban ezzel kapcsolatos szen ilyen nyelv nincs, csak beavatással, vaEyis elkötele
gondolataimat \íVánom onokkel megosáani. zettséggel hozzáférhető.
A sokíéle titkosírás között olyanok is vannak, ame|yek A jelek szerint az enochianus mágia nem süllyedt el a
nem csupán lejtjelezésre készültek. A Égebbikorokból i+ feledés homá|yába, A 19. század Vége felé még számtalan
mertek például lituálék, amelyekhez a speciális rrásjeleken olyan misztikus irán}zattradíció létezhetett, amelyben té-
kívülspeciális nyelv is tartc ma Volt ez a s/akorlat. Az n+l_ik titkos társulatként a lon_
zott, Fontos kellék az okkul- doni érdek|ődóH 1888-ban megalapftották az lsi9ulania
tista Éyakorlatban például a Temple oíthe Hermetic order ofthe Golden DaWn nevű p+
Gdmoire, amelyben előfor- hol}t, ahol a középs6' rendi Adeptus Minorfokozatú beava
dul, hoÉ5/ bizonyos műVele tás Velejáoa Volt az enochianus mágia titkainak ismerete,
tek |ebonyolftásakor, e§/es A Vonatkozó történelmi és fóldrajzi közeg alapján Val&
kiragadott szövegrészeket színúsfthetőa Voynich kézirat esetére, hoá/ azi VaA/ ÉBa-
p€ldáu hébenjl kell felol- con, Vary J. Dee, Vary mindketten kószítették enochianus
Vasni, vagy runa betűkkel nyelven és enochianus ábécéVel, majd a meneküJő J, Dee
ílott kelta nyelven, Vitte magáVa| Plágába. Természetes, létezett abban a kor-
Az inkvizídó megjelené ban még több változatban is ún- alkimista ábécé de a ne,
sével a kódolás már nem vek, a kor, a köZeg, na és a nehezen kezélhetd nyelv és
csak a profanizáció kikü ílrásjelek az emlftett két személyre utalnak.
szöbölése éljából vált cél Valódi nas/ búVárkodás lehetne, ha a kézirathoz hozzá_
szerúvé.szó szerint is tűz, férnénkés a mellékelt ábécéve] sikerúlne az ílrást dekó-
veszélyes lett a le8íóbb ok dolni, és ezze| elősegfteni a szöVeg megfejtését.
kult praktika és ezoterikus Fárka§ l§tván
mű meáejentetése. Ezek a (Budapest)

ulőma$azln 2ooo/7

Ufónngazin
XI. évfolyam, 7. szám (106.)
2000. július
Fősz€rk€§ztó:
PUSZTÁY SÁNDOB
szeike§ztő:
Kovács Barna, Tótb Judit
Múvé§z€ti szerkesztől
Gfupár Iúré
szerkesztóségi titk&:
Bán IDiéné
Niádó & dL*ztóség:
1138 Budapé5a, Népfutd6
lbl€fo.,f6f,: 359-6461; 3 59,196,4
Uloú,Lm@Báil.úat{Yhu
Litp://t€e,redapnr/ufoía3@i!
Hu IsaN 0865_686 x
riádji
. stóiüó-Pé néHúmiloda llfi.
Atiad礎rt f.1.1
. rn. il€}v*ió te8it4iá
Tördelfu:
Ki33 z§u,sanna
koúétás kiadó kft.
A, el6ké9íté§bo kömúkódótt:
oEi8taíK&,
N}!mdü elóÁ[ítá6:
szolr@k Nyomda Kft.
Felé]& veetd:
Gébhárd Tbúás ils}ry€zétó
A D]@j!bu E€&iel.it ná§.t, foióx,
{@6ijry.ndd 3,1eú Áünr}, co*
foEábe ifun6 bvább ídne,,Ár&a Liáíbg
aldddóélókbs.Fdél'isltdi6ndj
lí,iFbt i & ötól6i !é! rdrdb} 9ie,a,
bDbar m3j.LDi bid€el letD!éd !.!
v'I'runkftl.]fuét6'
^
íhíi.sfuiHiR 2oo0 BL
Á,i,.'telto ten*ur,
A Itírkd Rt,, a, NH Rt regi@álr3
r&zvén},tás*€ai
éd dz artémtlv téiegztdl.
ElófizetLétó . sürdió kijn},€§boltbú
( 3a Bp" NépfflJdó !. 161D,,
$l"{ 359-6a61), irétv€
Bud.p€gt€! ! llúl9p-eló6rét!6i
éó El.ktbnüE Posta ]sP,gátó§Ág (IIEIP)
k írleti ii€fébzokárad ifuitÁjnál,
a ndeüézbeáitdhél,
a HlíleFl66zet!9 lrodÁbM (EELIR)
1039 Budap*t, oíry t.I
tevélclE: IiELIR, 1900 B italst
ürlé}€D a pGt3ton ó§ a kérb..lt k!él,
Eló6enó.i dll é.y éW:1,100 F!
Lápunkál r.nd§zgr§son *€mllé:i
MagyaroBzág légnagyobb
médláffgyglój€,
W
>>OBSERVER(
obsé €r BudaDest üédiaíldváló Kfr.
t084 Budáp.§tvllt., AUióE u. í1.
í9l.: 303a738 - Fax: 303-|744
Levélváltás
Dr. Boíza István (Budape§t) Kovács István (BudapeBt)
Kollégáim hosszú hónapok óta to, Őszintén sajná]jrjk, hogy bosBzli,
logatják az asztalon id€-oda c§i], ságot okoztunk onnek és m᧠éT-
lagtotóval foglalkozó íIását. T\rd- deklőd6, vásárolni szlindékozó oI-
u 16/D, iuk, az ezredfoídu]ó gyókeles vá]- vasónknak, Való igaz, inmár féI
tozások kom lehet, azonban ilyen éve hirdetjiü a Nulladik típusúta-
óriási számzuhatag egy speciális lálkozások címúCD-Romot. Mivel
érrlek]ddésű kör számáIa báí, magam is Tészt vettem az anyag
mennyire érdekes, nem biztos, ö§§zeállításában, s6t, láttam az el-
hogy olvasóink széles tábo!ában ké§zűt musteit is, teljes felelős-
osztatlan örömet vátana ki. Alom- §éggel állíthatom, nem kitalált
íejtésselkapc§olatos tapasztalata- hirdeieslől vagy fantomcégóI van
it üszont kívánc§ian várcm. szo. EIdeldődé§iilnkTe a Kyártó cég
az el&észítő és a gyáító muüála-
Fi€chei Rób€r,t Gudapest) Há- tok elhúzódására hivatkozott, Tá-
l᧠kösánet, hogy felajár ottád se- jékoztatásuk szerint a cD-Rom
gítségedeta magyar uflíeseték fel- megielenése őszre vrárhat-ó.
dolgozása t€én. A bekiildótt beszá-
moló és rajz alapján sajnos nem tud- .Iakeb GáborDé (Budapest)
tuk a február 29-i eset€t rckonstnr- Megnyrrgtaüatom, Istenrrel, ufók-
álni, és ez idág nemjelentett senki kal é§ egyéb jelen§égekkel fo8lal-
hasonlót. Azt javasoljuk - mo§t a kozó leveleit, képeslapjait megkap-
kegató nyáIi sziinetben -, figreld szoí€al, tuk, elolvastuk. Mive1 mindenben
3dnl.'l ína§áll az eget, keTesd áZ uíókat, és mi sem értii{ü e8yet m€*íllapítá-
blrEnyá
sníjt§d a ínegmaryaiázatlsn jelen- §aival, azt java§oljuk, onben i§ le-
ségeket, ám szept€mberlól ne feled- gyen naeyobb empátiaaészség. Az
kezz meg a tanulásnjl sem! Ufórnagazin igyekszik sok tériile-
telr több nézetet, vélemén]tközre-
F, R, (Budapest) Betty és Bamey adli. szándékun} szerint így lesz
Hiü esetével az elnúlt tíz év Borán a tizenegyedik é\,,füanában lévő
többszfu foglalkoztwft már, de mint lap a nyitott gondolkodású embe-
láthatja, jelen számuíüban az ICU- Iek és az érdekes témák fóruma.
FoN ai.chí!,u]1llának dokurnentumai
alapján bekeriilt egy elemzés. A Tóth Gabriella (Bratis]ava)
chris Morton és call Luise Thomas Öúmmel tölt el, hogy Szlovrikiá-
szelzÍpaíol íIta a Kista,llkopon!ák ban is az Ufómagazin állandó ol-
fejulle címő. kótetét. nyen ,,fajsú- vasói kózé taTtozik. Amennyiben a
l}ú' §zeTzók, kutatók meghívása va, magyamrszági ufóklubokkal vagy
lóban jó volna blár,ínely hazai ren- szer-vezetekke] akarja felvenni a
1., dezvényen, csuplín a részvételiü kapcsolatot, onök},öz legközelebb
kö]t§égének €ldteTemtése okoz gon- a győri Planéta Ufók]ub található
dot, U8yanátkor emlékeztetnem (9022 Győr, Széchenyi ter 'l . Yeze-
kell, hogr az Ufómagazin űzéves év- tője| Geryeb,né \'ida Irón. Tblefon:
foídulója a]ka]nából aZ UjpeÉti Iiú- 96 329-466). Amennyiben más in,
sági Házban rendezett februári foTmációra van sziiksége, fordul-
nemzetközi koBfelencia harminc jon a Magyar Ufókutatók szövet-
4 előadója köziil tíz kiirdldi volt. Ha- §égének vezetőjéhez, sós Tiborhoz
soí ó na8y§áBí lendezvényt t€rvez (6771 szeged,szőIeg, Pt 6, Tel.:
az Ufó§zöveLség októberben EgeI- 62 406-506).
ben is. Váci Lajos pápai kutató - tu-
domásunk szerint - nem íítameg az Király o|ivér (százhalombat-
emütétt ]ónwét, de baTatja. Nagy ta), Janc§ár Kataün (salgótaT-
Gábcr óg matrLr c]mü kijtet€ ha- ján), vitai ndikó (Budapest) I-e-
veliüet eliuttattu} a címzetthez.
ínamsan napvilágot lát,
2ooo/7 ulómagazin ,dL "
A Stúdió könyvesbolt elÁltute
TITKoK És,IArríNYoK rrerÁnrrmomiNyox
Az édelem puha fészke Ki§faludy Gyórgy 890 Ft c§e]ekv6 méditáció c8ócym I\ügpa 990lt
A lélek zéngése - Kisfaludy Gyór§/ 750 Ft A kabbala alapjai - Pad Roland 1350 l\
Az istének a Földön járná} - M, cotterell 1990 ft A Taroi alapjai Ca§6ánika Eason 1350 I't
A szellem, test, lé]ek é§ a Fótd képes encidopéüájá 4490 Ft osho zeD Tarot - díszbo}ozbe (káriya + kéziköD}a) 4950 Ft
Atletióz &öLsége - Jobn Miche! 1250It Tbrct, !áíbeBzéd a sor$al claude Dárch€ u00!\
Atleii§zi utázÁs JáméÉv M,vór Jr 950 ft Bévezétésa t&tecbnolóciába IL _ Ege]y Gyöígy 3500 Ft
Atlutisz ámya ].isért - szdke Mikló§ r{rpÁd 1680l\ Tiltott találményok Egely Gyórgy 1680Ft
A cipfui úÁcus - Testelha8yás, leviníció - Markides 990 Fi Mágüus taliminok - R. Web§ier 890lt
Az idó rövid iö!€nete s, Há{king 1490 Ft Egyiptomi mágia Wallis Budge 990 Fi
A té. és idd tenészete - s. Hawking R, Peníose 1490It Abrameün szent Mágiájá 990 Ft
Kálc§otai az idegenekkel _ Giida Moura 990 Fi claü@tae salamoni6 sálámotr Kulc§ai 1090Ft
Föl&ugázé§ é6 c6illag§ugár2ás Wilton Kut]Dám Ft
I;tNz a túzben - Jim Beiled
1698
Kl€opáha lyomábe - Micha€l Fos§ Fi 1290Ft
A szabadkóműve§Éég olrkult szihbólmai - o. wirü
19a0
c8illagképek kézüön}ae Geoítey com€lius 242Q Ft 990 Ft
Á f|íraók népe Hilary wi]6on úa0 Ft Millemim 2000 - Iaui5e L. Hay 1100 Fi
Az i§teíek váíoei - zeckaim sitchin 550 Ft Hof6rkóp 2000 Garudá 1490 Ft
Á mésodik MeÉsiá6 CÉ. Knighü R, Lofuás úa0 Ft Mágiá - Prán{járM - Áldiy Elza ?90 Fü
Mi&t va8yuü itt? Kik va8yx]ú mi? - Homor Ferenc 1?00 Ft Miszieriumok könyve szele6 Máriá 1250ft
Idézetek Ein6ieinió] Alice calaprice 1490 Fi Afilozófu8ok fÁjá - c, G, Ju8 1260 Fü
A fuémyei lrófécia - James Be.lliel.I 1290 Ft Beszé'l az is l.Kézifáselemzés) W Bama Eíüá 990Fi
Tizedik feli§meíés (A fuemvei Eófécia fo\tatása) 1290 Ft §zereiet - a fételem elengedé§e Geíáld G. Jamlolsky 1190 Ft
Gya}ollati útmuiátó a mennyei p.ófé.iához lllúzió és válóság - Héjjas I8tván 890Ft
J, R.rlneid- c, Ádlieme 1290 Ft
§zfiN L,A rejélyei - Eáns_cnristian HuJ 2400 Ft ÉLETMóD, EGEszsÉc, cyócyírÁs
A te - Gráie Hecock
szfiú úzeD€'jrénetém 1980Ft
veliink étő níio§zok Jo6é!h cmpb€ll Anrlgalom héi kuksa A M, Mátthews 1100Fi
1900Ft A büonrtalmság bölcsességé - Are watt§ Ft
A féíyg},emekei - v v Mihaly 545 Ft 990
4z energiaétat §é.ülé§e hulláúterekbeD - vajda J, 800 Ft A babasirás könFe _ Alna Mccr9il t100 Fi
A kapcsolato}Tót NeaI€ DoDáld warEch 990l't
szELLEMVIL/iG Hanfuok Délkii] - Ken Witber
Mere ta.ia§z, éúber?- szepes Mlíria
1390l\
1390l\
Alkoíj Alom - I(aléb Utécht 640 Ft
Reinkánráció _ Jálkovics István 950 Ft A soN mint esély - Thoryald DeiNef§en 1300 ft
Párbe§zéd a haláüál - E}naü Easwaran 990 ft Be§zélgeté6 I§tennel L köl}Y 1250l't
szeneDjá]]í§ ég€n_fóldón Maiiin cáidií 1200 !\ II- kön}w - N- D. Wal§ch 1300 ft
Békéiadó féíy Bi.}ley-P€rrf 1090lt uI. kdn}a N. D, Waleh t350It
A lélek iagaatá§a - M, scoit P<k t200 ft Az élet vnáBíná} ő§i titka _ Drunvalo Méléhizedek 2590 ft
Töóti §zányák - Kálrlil Gibrm 990 ft GyóeyulÁ§ óneíóből Aldr€w w€il 1190lt
A sábán úiia - Michaél Hamér 1200 Ft Mesék az Erdrólt - cdlos caÉiúeda 990lt
A t€nyér titlai Saska Feíton-Malcom Wlight 1780 Ft Áz eró násoük kóre cdlos castmeda 1250lt
Az alvó póféia Jess steam 1300 Fi Ájwéda és Pmcsárrama sunil 1250 Ft
Elóz6 életem - siü€ Lönneretránd 550 Ft Meditáció E}nárhE$wará 1100 Ft
A végzet lándz§ája (A xrisztu oldálát átdöfó lándzsá A tibeti syógyít᧠nűvé§reie Ian A, Báker 4500 Ft
okkult hata]ma) TrevoíRáYeNcmft 1500 Fi Fi
Abo6zor}án\sa8 \üazsldl05 hdlalma Phra Rálsuüala 900 Fl
Gyógynóvény, .ióga- Dr D, Frawley 1100
Megmenión 3 f"nJ Dúnion BrillPy l29ö rl szin§/ógrnód Mike Booth
_ 1300 Ft
Gyógyszer nélkiil 101IeceÉ nntha ellen Ft
Budilhá élet€, tea - §chmidi Józ§ef 990 Ft 690
szakrális király§Ág 999,1996 - Grucsok Józ§ef 4o0Ft
Aura szoma - A §zinekkel való $ógyítás - vickv Wall 790 Ft
Áz aurá éré.]<élése_ Tcd Anil.pw§ 1150 Ft
FiatalsáF lonása - Peter Keidel 850 Ft
ABeiki ósvényén Wálier Lúbeck 1100 Ft
Feladó Tagsagi szam: 1290I,i
KijszöDtsd B€ikive] a )§L 6zázádot| - P€txü Márta 890 Ft
A geíin@B efubel - dr, Doüarrk Kien 850 Ft
1900 Fi
Rejieti enérgiá} - shaüra §haraDon 990l,t
Helyse9 A shiatsu arapjai _ caiheníe suiton 1190l't
Feng §hui Te]jes képes útmuiato 4990 Ft
llányítószám:,,.,,,,.,.,,.,,, Tel :
Feng shui kézikön w (Ténenderé§) Geore! Birdsáll 990 ft
Utca, tér: .,., .,,..,,,.,,,,.,,,..................... szám: 4990lt
Feng shui illatok - Jmi Lin 1690 Ft
oB.fi_é*, MEGRENDELÉS Uá,,é.ndo
Fen8 shui - Tesii_teu,j egész§ég Hémm Meyer 1290 ft
Á csa}raierápia alápjai D€edre Diemer 1390 Ft
Gyógyió Hold - Johma Paugger, Thomaó Pop!é 1550 Ft
szeízó cím Az utolsó id6k - ÁJhon 1290 Ft
Taj csi Öleld át á tignst.,, - chungliang At Huáíg 1200 Ft

uoGYAN RENDElliíl,
l. B€6*té..él. A Eag& utánvéteü post5kilt§éfti é]Lérüh€ti, ha
2000 forint félétti EnileléÉeárát.ó4dldl postai ui,irnyoí 6@ti
b€ á stltdió L.JDraé§bolt .íúére,3 az utálvíny hátsó kózléhény rc.
Étába felrja a renitelt kón v Gtb.) cíú&.(M8iED 2 }a_ü Lb- 6

Ez eeiben a pGtáköltséa€t á xdryrytlub fua!Éra YÁlla]ja.

FoEt@ e utalvíly rrelts ó.lól olB.ható Litólté!€, kúlöDö.
teliút€ttel a f€lailóE.
2. Po.t3t utálvéttél A úegrendeldskhtny, i[etve ú6ü n&ol6-
tán6k kitöM3érel, Yá€y lévélb€n, iltetvé lovslézólapon,
Á, uttnvétéupo.talólfuég (a súlrtól, t3ftslomtól éJ érté}iól
6r3a6en) i00-600 Fi }özött Yán, ú€ly.z $€t&n . m6g@dolót
STÚ'DIÓ KÖNYVESBOLT
ísa Builáp6.t, Népílbrlő ú 16{r. lbvfi,869446r

ulőmaÉazin 2aao/7
 A Stúdió Könyvklub uÁutntn
srúotó t<öruwrsa§tr x,§:
1138 Budapest, Népfürdó u. 15/D.

CI
Tel,/tax| 359&t61
Ügyfélszolgálát:
Bán lmrénéMarika
l§
HOGYAN LEIST A §TÍIDIÓ XÖNrVIÍ,LB TÁGJA?
1075
lbltló€Wln xrtalúgBermfu61 xidó&lrl lo?it
Iíubta8s€i §zámot é§ igazolván}t kap, aki a kön},\,klu} 160 o*§/ R
p{t130o 30 oldJ/ li0<4{0 h 174 llífl)E <í §.o R

aiár anibó] évent€ legalább ket dárab könwet rendet. Az llmntomniru EOY szEizElEs MlDílclóü ElEflfuDfiúl
Ön adatait, kapcsolatud< részlet€it iizteti titókként kezel,
j(ü.

A Kr]D!,EZ,t\dNYEs liRAK lis A reDlTa,nir{iTK |t*

ltüünú ímúü&l
csAK A IlLlrBTAGoKRAvoNÁT,I(ozNAx!
Ha már íendelkezik tag§ági §zá]nmar, akkor aá rend€lé-
sén feltét]enül túnt€s§e
fel.
Ktubtagjainr<na} -
kóD}vek lendelé§ekol -
3-§ kön},v §
e§eten 5%, hatnáI több kön}v r€ndelésekol 107. ked-
vezmény jár A többletk€dvezmény a könJ,\,klubos és a
stúdió kónwesbolt kön}vajánlatában §zelep]ó kön}Yekre l(.ltl&uld 1069 x|t ló€lA..a lor1
óAgzévont isvonatkozilr. 173 old,l/}§o{! {!0 R 30 olda/ |P<4o0Fl oldü !§{ t{.0 R
r íilrnMTl§ BófoRRÁ§A Dol(UME{í^lT xlmTÁsor
'20

xáhltsB,rm:lol4 xtir€ü!é.t 1061

$, old b{ aso R ,,23oldJ/:raaE3{oFt
qloCilmclMxnvÁToR rollo§szBm

lGtJó469ái| 1056 l(.lrló!úlrm fu77

147 !ldr| Jr.< 330 Fl 14o llddl !aa(1000 É
rcaxúmRrnrEra{ fiíodirbír!llDrrlii

l(athg&nrft$?g lhtdógl*anfi78 í.hló4liirai:lr8o

2ao ddr/ D9§l1l00 R 214old.lr!€{ 9{0Fl 9{0 trld'l4!..í! 2900 h
llítol( íEluÖO€slJih lTtv,Ulr^l lUDoMlnY06 vllAnÁl lH,l

magazin .*,8
^RlxAl
2ooo/7 uf
Hungaruró

<) (]a). ()

Ft=TlFv [V]ti]VILAG
/ \./ ^ \r
i i=/ /.J
\ t]
\._,\

Azüfómagazinszerkesztó- amelyekben megmas.ará- Istuónfu Sándar bl]'da- §olozatát, melyeken a

sége, valanint a Zenit Tble- zatlan fénjdelenBégekról, pesti lakos egy olyan fény- fényképek egy,egy olda-
vízió azonos cimú músora fénygömbökrű számoltak képet mellékelt leveléhez, lán határozott voüalú
tijbb olyan levelet kapott, be olvasóink, nézőink, amely az e]múlt év kará_ fén}ielen§é8ek láthatók.
csonyán készült, szá- A hajdúbö§zöTményi
munkra is megdöbbentő Jelini PáI olyan eneígla-
volt, hogy a családi ünne- gómbök meáelenéséIe
pet ábázoló fotón, a fe- hír,ta fel a figyelmünket,
nyőla ágai között egy jól amelyeket a téIi kiTán-
kivehető, átt€tsző gömb dulás közben 6k ugyan
látható, A felnóttek a nem láttak, de a fényké-
gömböt nem látták, ám a pezőgép megörökítette
fényképező8épobjektíve azokat.
tökéletesen megörökítette Valamennyi olvasónk
azt. A képen úey tűnik, azt kérte, vizs8á]ju} meg
mintha a ki§gyermek nem és elemezziü a felvétele-
is a fát nézné,hanem a ket, hátha a jelen§égek
fénygömbön c§odáIkozna, magyalázáta közelebb
Eicherné Farkas Magda hoz bennib}et a ufó_ és
Budaörsró1 ki]ldte el kép- egyéb fényjelensóeek
megfejéséhez. A felvétp-
rónyÉömliil(. nlóo.á'3üoí lek elemzéséreállandó
Uíómagazin 2o0fj./7
 Hungaruró
A mfuodlk viláéháboíú
.olán t Pa8ztált
foo-Íiélrtoíok

münkatársunkat, HaTgi-
tai Il.íroly szakírót és vá-
sáIhelyi PéteT fotólaboT-
vezetót kértiid< fel,
H argitai Károly : A féay,
gömbök megjelenése nem
új keletú, hiszen már a
második világháborr-lban
is foo-frghterek észleléSé,
ról számoltak be a piló-
ták. A}kor sokan ú8y gon-
dolták, hogy a német légi
eTő csodafegyverei közé
számító fénybombák le-
hetnek ezek a fénygöm,
bijk. AZóta , €lsó§olban az
ut'ókutatók jóvoltából
b€bizonyo§odott, hogy
sokkal inkább lelderitó
jellegú fényszondaként
értelmezhetjúkőket,
Hazánkban az elmúlt
tíz év során számtalán
olyan fénygómbló1 éIke-
zett dokum€ntáli j€lentés, felvétele hóesésben ké- vakB vagy fén},forrás fel-
amely valamiféle intelli- §zúlt, Amennyiben téli használásával készült. Fónycltík . f.nyóía .lött
genciát is hordozott a- időben vakuval készítink úivel jó] látható, hogy a
gában. Téhát nem egysze- felvételt, a fényképező- család szembó1 is. és az
rúen c§upán 1átható volt a eéphez közel ievó hópihék árnyékok sz€rint jobb ol-
gömb, hanem az ember becsillanhatnak. Megíté- dalúl i§ megvilágításra
megielenéséIe külónböző ]ésem szerint hasonlóval. került. Maga a gömbjelen-
módon reagált. állunk szembe mo§t i3. A ség adódhat véletlen egy-
A kép€n látható fén}je- második képen a kará- másra fotózásból, esetleg
lenségek köziil a kará- cson},fa elótt tev6 fényó§ft a negatívon levő szennye-
csonJ4a fénygömbje, va]a- valóSzínúleg a fényképe- ződéstó-l. GyakoTló fotós-
mint a hógoly,já család á1- zőgép hordszíjától adó- ként nem találkoztam ha-
tal megó$kített jeienség dott. sonló típüsúmegmagya,
ezek közé tartozik. A mfuik A háTom felvétel köziil a rázatlan ielenséggel. Any-
karácsonyi lotó íénysuga],a legérdekesebb a fenyófa nyi bizonyos, csupán á pa-
nagy valószínúséggel c§ü- közepén látható gömbf'ol- píIképelemzésévelnem
pán a fényképezógéphoTd- ma, A kép elemzéséhez lehet teljes bizonyosság-
szíjánák e]rnosódott vonala. több szempontot kel1 fr- gal kizánri egyetlen lehe-
vósárhetJi Péter: A2 er- gyelembe venni. E}képzel, tő§ég€t sem.
dőszélen hógolyózó 6alád hetó, hogy a felvétel tirbb K. B.

A.z.é..tl TELIN TV mirroran

lYr]l]nüts j] iÚOap D1]0[§ó i/asárna!üán!
üók eroíerika, mnp§richolórb,
t€rmé§rets,ósɧzat

:'J0üi/7 Ufómagazin
KozmonÁml
Mi uan a 2l. század kosatában?

Sötétben
éIni?
Gondolom, minden kedvés olvasómat érdekll,
;.!';
'"::\
rs§!
_

hogy filt l9 hoz nekünk alándékba a. éppen

csak m€kezdődiitt új évszázad, Term&zete8en
Jót ls, ]o§szá is. Bó3zöí talán a rosszat fogom
el€
felvezéiní. [A9z bel6|€
Ám nagon §ok ióban i§ bóelkedni í€
az íii millénnium ebő néhány évtizede.

Az ufonauüák az eltéÁtet- Ho8y miért, az májd ilyen, Félő,

teket, illetv€ a2 ígyneye- n€tközben" kiderül. 'me- Iátszaba hoey a tel-
zett kontaktokat számta- lehetetlen helyzet_ mészeti kataszt-
lan§zor figyelmeztették aI_ bó'l is kínálkozik. úfa után nem lesz mit €n_
ra, hos/ a Földdel nagyon Ha az ózonpajz§ teljesen nünk. vagy legalábbis
ms§zul blínunk. Mondták lebomlaná. akkol a koz_ nem kapunk majd guta_
elégszel, hogy könnyelmú_ mosz kemény sugarai úté8tattói, hogy degeszTe
ségiin}nek, szeretetlensé_ Az ózonpajzs teües leboú- meglehető§en nagy pusz- zabáljuk magun}at. Mi,
günknek szórnyú követ_ lása - több mint fenyege- títá§t végeznénekaz élő- vel az ózonpajzs telje§ le,
kezményei lesznek, Nem tés, Már napjaink szomo- világban, Mindenekelőtt a bomlásának veszélye igen
hittünk nekik. számos Tú valósága, növényeket égetnék óssze nagy, valamit talán már
kontaktot kinevettek vagy Az ózonpajz§ot koTáb- a rövidhullámú, igen ke- mo§t tenni kellene. Igen,
éppenséggel őriiltnek, bo" ban alkotó ózonmennyi- mény, kozmikus suga.a}, de mit?
londnak gondoltak- sajnos, ségnek már mintegy 55 A növények egy rész€ Nos, azon kívül, ho8y a
e8}Te inkább úgy túnik, százaléka €ltúnt. ]ebom_ ugyan kedveli az ultlaibo- japánoknak vagy az ame-
alaptalanul, lott, A fo]yamat eléggé lya fónyeket, sót, nőve- rikaiaknak sjkeriil béfol_
Milyen Témség€k fenye, grols volt, mindösBze jó ti- kedni sem tud nélkülúk. tozni a pajzsot, megkezd-
getnek bennünl<et vajon a zenöt év alatt m€nt végbe. Ezek való§zínúleg meg_ h€tjük világszerte bizo,
null᧠években? Leealábbis, ami a lényegi maradnának, Más növé_ nyo§ eríe alka]mas, eh€tő
1. Az ózonpajzs telje§ ]e- iebomlást illeti. Maradt nyek azonban és tarlok növények firld alatti ter,
bomlása. tehát neg}.venöt százalék. tóle, hogy takalÍnán},rró- mesztését.Ezeket a növé-
2, A felmelegedés kóvet- Hogy ez a negyvenöt vényeink többsége ebbe a nyek€t hidíoponikusan
keztében íettenetes t€T_ §zázalék mennyi ideig kategódába tartozik - nevelnénk, vagyis vizes
mé§zeti kata§zhóíák fog- taft ki Ist€n tudja. Ta_ össze_ és elfolnyadnak az tápoldatban, A szükséges
ják kes€űteni életünket_ lán tíz éüg, Talán ötig, ólret peüselő gyilkos su_ napfényt száloptikás
3, Megállíthatatlan a Talán háIomig, Talán garáktól. A fák, füvek, Iendsz€r §egítségéYelbe_
t€ngerek kihalása és az még addig sem. (Nem kelt boklok, takarmán}'Ilóvé_ vihetjük a ftjld alatti teI_
ökoszféTa ös§zeoín]ása. nagyon megijedni, meTt nyek, gombafélék alapo_ meló'helyekre (elhagyott
4. szörnyú járványok számos nagy éS jól felsze, san megperzse]ódnének bányák, mesterségesen
tededés€, immuni.endsze- relt laboratórirrm kutatói és €lpu§ztu]nának, való_ kiépített íi'ld alatti gom,
ríink lohamos gyengiilése foglalkoznak a témával. színűleg gyilkos űr.usok ba- ós növén}tenneló he-
kóvetkeztób€n is, és ajapánok - állítólagla_ tizedelnék ó:lret, hiszen a lyek). A száloptikai Tend-
5. ELnénk megboír ása, boTatóíiumi köIiilmények kemény sugarak gyengí- szelbe be ]ehetne iktatni
o6zttjni, éTzelíni,tudati é§ kózött máT meg is oldot- tik a növényi és á]lati im- megfe]elő helveken t V_
eTkőlc§i világuJü szét€sése. ták a feladatot. R€mény_ munlendszert. szúúfiltereket.
6. Hatalmas nemzetközi kedjünk!) Ezeket a űrusokat az Az sem leh€tetlen, hogy
feszültségek kumulálódá, Mi tör,ténne alrkot ha állatok megkapják_ Több_ igen IőYid időn belül meg-
sa, és esetleges hábonik- nem sikerü]r:re a foltozga, ségük való§zínúleg rák, szdl€tik a kompaktrend_
ban való levezetődés€. tás? Nos, akkor azért okozó. Az állatok igen szer. Ez arra képe§, hogy
7. TelieB gazda§ági káo§z. eléggénagy baj lenne. nagy része felteh€tően el, a hipertéIbó'l kicsatolja a
A felsorolás meglehető_ senki seú tombolna az pusztrr]rxa, AkáI vadon él_ nullponti ener8iát é§ egy
§en komomak tűnik, d€ örömtól és a gyónyörúBég- nek, ákáI tenyésztett ál- számítógépi, konverziós
nem szabad elkeseredni, tó]l. kiút azonban még egy 1atok. rendszel segítségévelkí,
Ufómagazin 2ooo/7
 KozmonÁml
vánt minő§égú éB menltyi- /lz uíondíák
mál hozzá3zokak
Bé8úanyaggá alakítBa át. . ,urltán Óloihoz
A nullponti energia frek-
venciáit a kívánt anyagfé,
leségek anyaghullámaiTa volt, már jó-régen, energi-
kódolja át, ából anyagot létTehozni.
A ilyen rendszer tehát Márpedig, ha erle a ter-
áll: a' nullpontienergia- mészet valaha képes volt,
kicsatolóegység; b) akkoI az ő kis trt l<kjét, áz
íiekvenciaátalakító (kon- anyagteremtést, nyilván
veüiós rcndszeT)i c) tér- íni is mee tudjülr csinílni.
technológiai egység (ez Bizonyos, hogy ez í8y lesz
adja meg az anyagnak a (így van?), Feltehetően
kívánt foúnát, amel},nek idót€n fog érkezni a 6egít-
mibeüléte attól függ, hogy ség. Legalábbis reméljiü.
a számítógépen keresztiil A kompaktrendszeT §e-
az a]rcndszeTn€k milyen gítségévelugyanfu min-
foína kia]akításlira adok den essszencialis amino-
paTaüc§ot). savat, fehéiét,ütamint, Kétségbee§ésIetehát helyzeLbe, lalán azéft,
á§ványi anyagot éB nyom- nincs ok.Le§z azor'ban az mert elhag},ván éIó boly-
elemet meg t}dunk majd ózonpajzB lebomlásánsk gójutat, halott bolygón
termeltetni, Es persze vi- egy olyan oldala is, ami- rendezték be rljabb és
zet is képe§ le§z üekiink a nek bizony semmiképpen újabb kolóniáikat. (Bizo-
rendszer termelni, nem örtiLlhetünt, Ez pedig rryo§ va8yok benne, hogy
Einstein híIes képlete az Ez persze nem valami az, hogy a íijldek kopáná a galaxis lectöbb int€lü-
E = mxc' egy - akkoriban csodr{Iatos, ízes, hatfogá§os válnak, és sehol s€m lehet gens társadalma halott
(1905-ben) m€glepőnek €béd a Hiltonban. de mirrt majd a kealve§ állatokat bo]ygdn él. El6 bolygók
tűnó fizikai igazságot feje- üiplálék igen egéBz§éges látni, (Még nem tudjuk, gyarmatosítása valószí-
Zett ki: az eneTgra é§ az lesz (valószínűleg zselésze- mely éló'lények lesznfk núleg nem túl gyakori
anyag ekvivalenciáját, vi- rű anyag), Sem a táp- képesek feDnmaradni. Igy esemény.)
lágos§á vált minden gon- anyag, sem a víz nem lesz azt i§ feltételezhetjük,
dolkodó embel előtt, ho8y sem fertózött, sem pedig hogy az éló'lények igen
nincs kiilön anyag éB kü, méryezett. Hurrá! N},rr- nagy hlányada kipusztul.)
lön en€rgia. Az anyag godtan ehetiink, ihatunk. K€dvenceiDlct valószí-
nem egyéb, mint az eneT- (Feltehetó, hogy minden nűleg át tuüuk majd
gia bizonyos frekvenciájú, ufonautafaj ilyen beren- menteni, hi§zen eteté§iü, Feltéhetó, hogy az emb€-
felhígult foínája, Tudiut, dezésekkel termeli meg az itatásuk nem lesz Aond. riség nagyobb Tésze leköI-
hogy ha egy atombombát ennivalóját éB a \1zét az lís van még valami: az tözik mqjd a Főld felszíne
f€lrobbantunk. akkoT a általa lakott halott boly- erós sugárzá§ok miatt alá, illetve, átkóltlrzik a
bomba anyagának min- gók mélyénlévó telepein. nappal nem járhatunk a Holdra, a Marcla va8y
den poTcikája telies egé- Hasonl6képpen látja el szabadban. Legalábbis esetleg távolábbi égites-
szében eneTgiává alakul magát az úrt járó ufonau- nem leBz ajánlatos, At tekre i§.
át. Nos, bizonyos kórúl- ta vándor is az űrhajón, kell hát térnünt a"z éj§za" Az ilyen költózéshez
mények kóZött az ener8ia soha senki nem 1átott kai életre, Ez nem lesz tril peTsze ufó kell, de hát ez
is átalakulhat anyaggá. még frizsidert, konyhát vidám, de hát §zámo§ ál- sem megolilhatatlan. l\.rd-
Err€ á fe]tétel€zésT€ mi vagy élelmiszerraktárt a latfaj pontosan egy ilyen jut<, hogy az amerikaiak,
vagyrrrü az é16 tanriJr, És lezuhant ufókon, illetve napszakváltá§os megol- az oroszok és valószínúleg
tanúk még árgyain} i§. A olyan ufón, amelyre ,,ven- dásnak kij§zön}rett€ azt, a kanadaiak, az angolok
teImészet tehát képes déglátói' felvitték.) hogy kiiLlönbózó megpló- és talán a franciák is, már
báltatások köz€petté ké- jóc§kin elóIehaladhattak
pes volt fenBmaradni. A a mágttese§ úThajók ter-
ragadozók igen nagy ré- vezésében, építésében,iI-
sze, mint köztudott, éjsza- letve üzeDeltetésében,
kai állat, nye§mi t€hát Eme ftjldön késziilt fuha-
volt máI az €volúció tórté- jók létévelkapc§olato§an
netében. Csa} éppen nem máT nemc§ak találgatá-
velünk tirrtént. Bokla vagynÜ utalva,
Halott va8y kvázi halott Kellem€tlen lesz átszok,
bolygón fogü} é]rri, úgy, ni e8y halott vagy kvázi
mint aho8yan a galaxis- halott bolygón való éIetTe,
ban létező intel]igens fa- de nem l€hetetlen, éB a ga-
jok igen na8y többsége él- laxi§ban az ilyen él€tmód
het, TaIán hasonló okok minden, csak éppen nem
miatt k€riilt€k az említett ritka. A 21, század - íl§'
túnü - az igazi íragy meg-
Hót.lloío. órónvlr.gál.t Iepetesek százada le§z!
.z fuiarktl.rol fiargitai Káfoly
2ooo/7 ulőmacazln
Hungaruro
To ló I kozó Gyomoendrődön
Júniu§ -10-én Gyomaendró_
dón ülé§ezett az ufószóvet_
§ég elnöksége, A Ga]aktika
BaTáti kör szenezésében
megtartott élnókségi ülésen
a házigazda, dr han]<ó Kár_
o]y és Gál Imre mettett Iészt
vett sós Tibor, a szövetség el_
nöke, valamint Tarca]i Gá_
bor, Hargitai Kárcly, ollí}
András és Pusztay Sándol
elnókségi tag.
A déle]őtti ülésen áttekin_
tették a februári vála§ztmá_
nyi ű1& óta e]teti időszakot,
ó§ sajnálattat áltapították
meg, hogy meg]ehetősen ke_ A ífuztvováik 6A, caopo]tia
vés konhét ufóesetró]t érke_
zett dokumentá]t beszámoló. ieNezeit proglamokat, E8], só§ Tibort é§ Pusztay Sán_
Ugyan€ kkoT oláh Aldrás ja_ öítetűeD vátlatník, hogy az dortjelölte ki z e]nökség.
vaslatára megeró§ít€tték azt egri A8Tia Ufóklirb októbeli Détután k€niii sor a helyi
a színdékot. hogy az egyes világkonlelenciájának szer_ ufóklub és a pszichohonikai
taaszenezetek legrijabb ku vezé§éhez és t€bonyotít"iBá_ Tlírsaság közös rendezvéDyé
tatási eledményeinek Da_ hoz minden Bzet]emi. erkól_ re, Ajó hangulatú, be§zé]ge_
gyobb sza]<mai nyilvánossá_ csi és anyagi seétsé8et bizto_ tés6el tarkított öBszejóveie
sítanak, A Mkgkonfelencia len Halgitai Károly, Pusztay
Ennek szellemében az el- he]yszínénekbejárására, a sándor Máté lmré és oláh
nökségi ű]ésen me8táJgya]- prc8ramok ö§szeál]ításának András tartott nagy é.deklő-
Lík az év második felében és elólrészíté§ének§egí€sfue dé§set kísért etőadást, l

Az élmúlthónapban kü- meg a ]átóhatáI fel€tt. és nem akart szétoszlani.

lönböző, Amerikában ta, amelyet meteorológusok, Horváth AndTás, a Plane-
pa§ztalt égi,,csíkokról", katonai és ufószakértó]]r táriuín igazgatóia §zerint
méTtani for' nákró] §zá_ vizs*iltai. Egy c§illagász va]amilyen speciáli§ Tek,
moltünk be lapurrk olva- véleménye §zerint va}ó_ lámot raizoltak az égre. A
sóinak. MáI nyomdában színűleg repülőgép kon, Tek]ámozó céget sz€rkeBz,
volt a júniu§i szám, ami denzcsíkjától alakulha- tő§égünk munkatáTsai_
kor május 10-én furcBa tott ki a képződmény, En- na]r nem sikerült felderí,
fomájú égi jel vitágította nek a véleménynekazon- tenie, Amennyiben ez így
b€ Budapest n},rrgati egét. ban ellentmond, hogy a volt, látványos, de m€gle-
A képen látható
"négyzet"
mértani foTma csaknem hetósen dlága r€klám
e§te fél kilenc köíi] jelent egy óIán át láthaíj volt, lehetett. l
4g Uiómagazin 2000/7
Az inteígalaktikus űnrta" harmincezel fokos h6tó1
zás előkéÉzítese,teívezé- robbanásszerúen kitágul.
se §olán szá]nos problé- A-z €rfurti feltaláló a vil-
mát kell leküzdeni a kuta- lám helyett lézerrel állí-
tóknak. Egy új, szenzációs totta elő a hatalmas hő-
találmánnyal megérett a mennyiséget, A lézerge-
lehetóség a Naprendszer neTáf.r á]tal kibocsátott
e8ye§ bolygói kózötti köz- sugáI egy h6- és nyomá§-
lekedésr€. Az el§ő utakat álló íémból vagy keTámiá-
feltehetően robotűrj ármú- ból készült, tükrözódő
vek felhasználá§ával te- belső felúletúcsőben ci-
szik meg, amelyekól azt kázik ide-oda. A lézeTc§ő-
várják, hogy a Földró]l re- be a sugárhajtómú elején
piinógép módjára indrrlja- lévő nlláson át jut be a
nak, a bolygóközi terben ftrldi Tepiilés közben a le-
rakétaként haladjanak, vegő, és azt a n}n-l᧠é3 a
majd a célbolygó légkör- lézelcső kőzötti többfoko-
6ben ismét repüljenek- A zatú sűrítő nyomja to-
tervezett igényekhez taT- vább. ott hirteien kitá-
tozik az is, hogy ha lehet, gulva és felhevúlve a lé-
a bolygón ismét tankolja- zeTcs6 mögötti tuTbinán
nak fel, induljanak visBza, áthaladva megfoTgatja.
és a Földön repülőként azt. és ezá]tal folyamato-
szál]janak le. san múködteti a §úrítőt
A §okaBodó interplane- is. Pontosan úgy történik
táris jármúvek sorát egy úinden, mint a sugárhaj-
egészen újszerűvel gazda- tómúveknél. csak itt az
gította a magyaT száIma- égéstéTbefújt kerozin el-
zású sándor Nagy erfufti égetése helyett a lézersu-
feltaláló, LézeTes gáztur- gár heYíti fel a lev€g6t,
binás repülőgép-Iakétájá- Amikor a Goo§e (Lúd)
nak alapötletét az a téúy néwe kereBztelt - j€len-
adta, hogy a zivataIok leg csak a tervezőa§ztalon
villámlásai soIán az létező úrjáTmúkiemel-
elektromosan kisülő vil- kedik a légkijIből, átkap-
lám közelében a levegó a csol rakétaüzembe, A gáz-

tuüinás hajtómúvet egy, üfókutatók szeTil7t ez az

annak a végsó tuTbinafo- eljárás nagyban hasonlít

1l Hnp
kozata mögé szerclt, hóá]- az ufók által használt
ló és nagyon Bzilárd re- techDikához.
tesszel lezárják, majd mö- Jelenleg azt az anyagot
gé hidrogént fecsk€ndez- kíséTletezik,amely a kí-
nek be egy másik hátsó lé- váüt nyomáBnak é§ a hő-
zercsóbe, A hidTogén a 1é- nek is ellenáll. Nagy elő-
zer keltette hő hatásáIa nye az úrjáT núnek, hogy
kitágulva fúvódik hátra, a lézel múködéséh€z nem
Hasonlóan a rakétá}rhoz, kel oxigén, és hőjének ha-
ahol nem a lézeT hője, ha- tására bármiféle gáz kitá-
n€m a hozzá f€cskende- gul és tolóerőt ad. A léze-
zett oxigénnel kev€Iedett Tes rakéta tan]rolhat atáI
hidrogén elégé§e gei€szti egy Hold vagy aszteroida
a kitágrilást, Amerikai fagyott gázaiból i§. l
2ilü0., 7 Ufómagazin 49
Kaleidoszkóp

i,í§',,,lí,!i'ul"í,"; D
York - s/akían Vonul-
lAR U HA ;:ffi:"§xl,ff",il1!Jii
eldobásra Váínak. A
tatnak fel modelle- .,lecyc|inÉ", azaz,,()jí&
ket szőrmében, bőr hasznosítás', mely
szoknyában, tollas üvegeknél Vagy papír_
kalapban, a bemuta, anyagoknál már meg-
tott öltózékek ennél- szokott, segilhet a di-
fogva egyáltaián Vat meglepő moderni-
nem mondhatók ter_ zálásában is: íme, bizo-
mészetbarátnak. hi- nyftanj ínindezt, a tizen
szen sok áldozatot kilenc éVes Daniel]e 'lill;;lilttnls ltil agok
kívánnak az állatvl_ Brown rUhája, meiyet
lágból, Elindult Vi elaggott diapozitíVekből
szont nemrégiben állítottak óssze, Fran- t}ii- lmerikáhan?
és/ Új irányzai, mely cia Lrfókutatók szerint a
kíméIni szeretné az diák között ufófelvétel E€yes indián törzsek legendái sz+
élólényeket, s olyan is található. t rint a dúsgazdag Városban a eg
eÉyszerűbb szerszárnokat is ne
mesfémből készft ették, 1526_ban
Fíancisco cesar expedíc]ót szerVe-
zett az Andeseki,e. a Nahllel
TExAsl §zllftAnAlzÍlK Huapi tó paítjához, hos/ megke,
resse a La ciudad los cesaíesnek
számítógépes leképezéssel hoztak a]ig, Vagy egyálta án nem ]átszot (a császárok Városának) áz ara_
naovi ágra o yan sz klarcjzokaI, tak. A kúlön eges számítógépes nyát és ezústjét, de csak e$/ nd _
amelyek szabad szeínmel eÉyálta programmal a színcsatoínákon eiő án törzs kevés elrejtett aíanyat ta.
lán nern láthatók, kereshetők ugyan s a nekik megfe lálta meg,
EVe|yn Billo és Robert N,4ark, a lelő p]grnentek. A Gíupa Delphos argentin ku.
Rupestíian cyber SeíVices rnunka A négyezer éVes szlkiarajzokon tatócsopoít a san íVat]as öbö -
társa] több m]nt négyezer felvéte]t többek köZött talá]tak eg} oLyan nél, az Atántóceán partján e$i
készftettek a texas] El páso közelé alakábrázolást, ame yen ]ól kjvehe kÜ]Önós geoiógiai alakzatot ViZs
be ]éVő Hueco Tanks state Hlstoric tő egy ufonauta formája, Más he gált, Flugbeno Ramos szer nt ez
Parkban ta]á t sziklarájzokról. Ami ]yen Viszont olyan rajz Vas/ irástó az a|akzat aa tanúsftja. hogy a
koí számitógépbe szkenne ték azo redékre bukkaniak, amely nas/on kincses Város nemcsak a legen
kat, a ra]zok kózótt] terÜ]eteken hasonlft Ehhoz a cir ,,Zs" betűhöz, dákl]an létezik, Egy 177g-es
olyan részleteket is fefedeáek és ame yet már néhány Ufó oldaán, Írancla térképszerint ott egy el
láthatóvá tettek, ame yek addig alján láttak az észleiők. l hagyott ősi erődítnrény található,
i.]gy tűnik, ho€J a szikla fe úleté
nek egy lészétkőmúVesek mUn,
káták nreg. A felú]eten látható
furcsa rajzokat úVegszerű anyag
boí,tja. A he yet óVező re]tél!,t to
Vább fokozza egy kőlap, ame]y
egy temp omos lovag keresztjét
áblázol)a. F. Ramos Szer]nt nem
kizárt, hogji a Grálkelyhet is őr
ző íend néhány taáa taláLkozott
spanyol hódítókkal,

Uíómagazin

Dtunvalo Melchizedek: Az ÉtETvlRÁGÁNAx őslTlTlfi
E9ykoí az univerzL]nr m nden
létezöie . ismeíle a litkot, misze-
íint az E]el V ráqának geofi]etr-
kus e gondo]ásában rej ik a t€,
rcmt᧠lényeqe. Ma nincs más
íeladaiunk, mint újm emlékezn
spiriuá is suárírazásunk ény€-
9éíe,s átéln az ékt belső
- m]kíokozm]kUs - rendszerét
csakúqy íninl a kúsó, véqlglen
eirendezés liz]ka íneq-ny lVánu-
Néqyezer éVnó s íéqebbsí,
rok, temp omok, piíam sok és
sz ildba Vá|l Véselek 5u9ározák
ína § íeénIaz Elel ViráOának
Legyen ez a könyv egy sp íiiu-
áis ablak minden áini Vágyó-
Le. car0ll - Jan Tohér: lt|DlG0 GYtBEKEl(
A Fö d §p]rtuáLis d menzió-vál-
iásának bizonyítékai itt élnek kö-
zöttúnk, Ók a közelml] lban szü
elett qyeímekek, ind qó színű
aulával a lesiük körül, kivéieks
alk és spirituális adoilsáqaik
miátt u7 isknlárcnd§7PrPk lÁlAkTá-
ni manipulációi neín hatnak enk
re a qyaímekekg, Va]on tudiuk-e
segil€ni kibontakOzásukat, me-
íiink-e teret adni képesséqeiknek
Vaqy éppen saját éíletlenséqúnk
hail]a deV anc ába 0kel?
Na Ón szüiő, és qyeímekei ne-
Ve, ez a könyv onnek §zÓ.
]390 Ft.
viwamus - Barbala Buln§: sPlRlTuÁLls csATOBNA
Vannak e eszközeink aZ empí
r kus, lapaszla ai éízékelésen
iúl? Eérheiiük-o a durya fizikai
rcz9ések íelett á ó, két§égie]enül
létező dinrenz ókat? Lét€síthe-
tünk 6 szemólyes kapcsolatot a
ínagasabb sze amiséqga, Vagy
csupán könyvekle és ííásmagya-
rázóka szOritkozhalunk?
Azok sámára, akik iáqítani
s.eretnék §p íitUá § átótedket, e
kötet Vá a§za eoVértelmű: l0enI
A klinomuLt dimenziók e éré
sén€k eszközei éleznek, alkalma
zásUk személyes e]órelra adásunk
órd3kében ogyenesen kivánaiOs,
1190 Ft
HrRDETES
l. TOm Kenyon-virginia E§sene: A HAíHOROK
Léleznek a ín enkné í€jl€itebb ci
Viácók, melyek íeilődés törek-
Vés€ nek lényeqe a maqasab
br€ndű tudatossáq m6qva]ósílásá-
ban 9yö keredzik, Evezíedek óla
seoílenek, insp rá]nak minket, böl-
cse§ágiik-kel b90llva eínberi civ]-
zác ónkai, []láq íölelhető nyomot
haqytakpédáu a7 egy]ptomi kultú-
ía tároyiés sze lemi haqyatékában,
iiost e kónyv lap]ain elmondják,
e érkezell az dő, hoqy az embeí-
sé9 smét elórébb, íeljebb éphes-
sen. Ennek érdekében áiadják ne-
künk meqlontokndó, életünk€t
szokanan, mégi§ hiteles szempont-
ból nregv áqító úzeneieikel,
1390 Fl
Níyon tanítá§a: (l, íöTET) Az uTorsÓ lDÓK
Több mint kélezeíeszlendeje
otaínazza az emberiséqei az a
Kriszius-há ókéni smed su9álzó
enerq amezŐ, aínely Jézus kÖnyÖ-
rületéből ke etkezett a Fóld kórül.
Jelen eq a váltoás meqíendítő
és egyben íslenrelő ko§zakában
vaqyunk, mely onnek a sze |emisi-
kon nspiíáló energ amezőnek az
ú]rahanqolásából köVetkezik. Ezen
átalakr]ás részleteibe enq6d bdek
intéste könyV a fe]ódés gyakorlal
módszüeire is rámutatva.
Ezen VáLlozások egy k s€qílője
Kíyon, akiegy maga§abb §z€ ]emi
ségűv áq lakó]a. Tőle Vámaznak
a könyvben olvashaló úzendek,
1290 Fl,
Ann Wigmore:8ÚzAFŰ
A ma kolzavaros körú ményei
közt s csodálatos emdmónyek
akpp llére, a íiata os ékleíó és BúzAF ű
lermászeles e9észséqszerény
holdozó]a, a búza, De k !smel]
ma má.a etűni éveíedek tiikát.
az ős
eqyiptom, a jóq kU§ ndia,
sumeí és az esszénusok böl
csességél, mely szer]nl a búza
eqyglames hordozóia az é elnek?
E könyvbő ténylege§, gyakor
lat tudáshoz ]utunk €qészsé,
qünk íenntartásához he yíeálll
tásához, qyóqyszeíek és mesteí
séqes Veqyi anyaqok nélkúl,
1150 Fl.
Uiómagazin 51
 ,
..aa_
,, 1 l'i, l

. \:/,'

Önn6k nem kellmást lennie, mjnt l€Yélbsll,leletonoí

Ha a íelsoíOltművek közül
vagy a postai utaltány kÖ.lemfuy íoYalában megrcídelni a kőnyvelet.
bármelyik négy kötetet megvásárOlja Erzel egy időien a po§lai üla|ványm nlndii§§rE g00 Ft"ot kell teíirrhie,
vagy abeíizeté§eleoy idíjben megrendeli, és mi a poslakiiltsé§et magüntra vállalva aloníal leliesíliü* rcndeló§ót.
slúdió íönyvllIn
mindössrs csak 990 Ft-ot kell íiretniE. 1138 8udapest. ilÉpfüldő u, l5/!
Figyelie havi aiánlatunkat! Te1.Iár: 359.6461

ffiöH
ii;]ü:,..,

#$$:§
224 o, 9ooFI 170 o. 285 Ft
Miíuta.* tajftón a
a jövób. d xóRá*aróI

VlAGRA

,,l
,D|,.
l ts
l,Jrl'

m
23o o.4a5 Fl 24o o. 5oo Ft 75 ó. 298 Ét
Noglé.lktípgrú 8árofr HMüiaáikus A Éyóálíláé
b@kozáaok utóaöfaánét sci-li

€.\$Ki.
-)-
§
2oa o.649 Fl 2oa o. 799 F|
A @d.k löYaikéF
lilnirgl

Y F,?}
Nyilvános EzoTEBlKUs PARASHow a zENlT Televízióban
Budapost, Vll. kerül€t, xertész u. 36. (Fé.zek Müvósz Klub}

biosnefOe]ikus oarapsz cho oquS

.Qák 7utalia stínnínész,7{xgzdfu r()alil zongolanűvósz, .t..il#&j! sámáídob eqyúltes

Belépődíi 1200 Ft ElőYétolbrll 1000 Ft l{yu§díiasoknak 800 Ft

Felvilágosítás, iBgrelőYót8l a zEillT Televízióbaí Tel.: 321-1619
és az ufómagazin §.e*esztő§égében tel.: 359-5461

^".::".":,:,Fi,:[líjü'"]"::**
l/-én és aUgU§,,lJs 14_é1
lulJ§
l?\
I0tiilía h c§ülöllölönlélll ülóllli!íIill í ltllll Il lllű§Olínl
3?p
7..li.,,lalfu^ !j|klq !jhjíúI
táltns miísirvp7etó ",;ri{;i:,"ii" kneZolóOu§