Magyar Pszichológiai Szemle, 1999, LIV 4. 551—566.

:1 SZÜLŐI BÁNÁSMÓD KÉRDŐÍV (H-PBI):

A PARENTAL BONDING INSTRUMENT (PBI)
MAGYAR VÁLTOZATA
I

TÓTH ILDIKÓ-GERVAIJUDIT

MTA Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest

E-mail: tothi@mtapi.hu, gervju@mtapi.hu

Az önértékelő Szülői Bánásmód Ké’rdóív (Parental Bon4ing instrument, PBI) a gyermekkori szülői bá
násmód percepcióját méri a szülő—gyermek kapcsolat szempontjábólfontosnak tartott szeretet—elutasítás,
függetlenség bátorítása—korlátozás dirnenziókban. Számos klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy a
különféle pszichopatológ-iákhoz a normatív PBI értékektől való eltérés társul, és sok esetben okozati
összefüggést feltételeznek a PBI segítségével megragadott gyermekkori bánásmód és a későbbi patológia
között.
A PBI-t azzal a céllal adaptáltuk, hogy felhasználjuk a szülő—csecsemő kapcsolat fejlődését nyomon
követó’ kutatásunkban. A 25 tételből álló kérdőív magyarra fordított változatának pszichometriai elem
zését összesen 311 középiskolás ésfó’iskolai hallgató bevonásával végeztük. A magyar változat tételeinek

I
E» 1”): “A “Parental Bonding Instrument” pontos magyar megfelelője a „Szülői Ragaszkodás vagy Szülői
Kötődés Kérdőív” volna. Parker és munkatársai azért használták ezt az elnevezést, meri úgy vélték,
hogy a kérdőív a szülő—gyermek kapcsolatban ható fontos szülői dimenziókat méri. Mi az adaptáció
során a “bonding” szót „bánásmódra” változtattuk, mert úgy gondoljuk, hogy ez az elnevezés közelebb
áll a kérdőív tartalmához, íninitiogy az a.z elsó 16 életév tapasztalatai alapján megítélt szülői—rievelői
viselkedésről, bánásmódról ad képet. A tapasztalatok szerint a szülő—gyerek kapcsolat minőségéről más
információt nyújt, mint egyéb, felnőtt korban alkalmazott, kötődési elméleren alapuló módszerek
r _‚‚-
‚ü
(például a Felnőtt Kötődési Interjú, lásd MAIN, GOLDWYN, 1990).

‚: ‘/ -‚‚ ‚
Köszönetünket fejezzük ki Lakatos Krisztinának és Csomay Enikőnek a PBI fordításában nyújtott
segítségükért, Both Eva és Langer Katalin pedagógusoknak a vizsgálati személyek bevonásáért és a
kérdőívek kitöltésének megszervezéséért, továbbá mindazoknak, akik a kérdőívek kitöltésével hozzájá
4 7/? 5Z’/. -..

rultak a magyar változat elkészítéséhez. Kalmár Magda és Sipos Mihály értékes megjegyzéseket fűzött a
isrs I ‘,-,
1, 1 ‚
‚I.
kézirathoz, Vargha András és Csibra Gergely lektori észrevételeit pedig köszönettel vettük figyelembe
‚-.

í d -“ c ‚I
a végleges változatbaii.
5_ - .‚4J ? 5...
i’-..’l A kutatással járó költségeket a T-018453 és F-022686 számú OTKA pályázat fedezte. A vizsgálat
‘-v 5, ‘I/ ideje alatt az első szerzőt a Research Support Scheme ofthe OSI/HESP 729/1997 számú ösztöndíja és ku
‚ -
S tatási pályázata támogatta.

- -
L. -‘ “
‘ . .
1 I ‘ S -. a áS
i
1 5 ‘á5-
1 I’.. —
552 Tóth Ildikó—Gervai Judit
kapcsolatát fó’komponens-analízissel vizsgáltuk. Szemben az eredeti kétfaktoros megoldással, a
tainkban három fő faktor különült el, amelyek együttesen a variancia 54%-át magyarázzák. Az elsó’
ada
I deznek rá. A kérdőíves attitűdskálákkal kapcsolatban felvetődik az az elvi kérdés,
faktorban nagy súllyal megjelenó’ 12 tétel megegyezik az eredetileg közölt “Care” skála tételeivel és ezek
alkotják a H-PBI Szeretet—törődés skáláját is. Az eredeti bipoláris “Overprotection” faktor a mi vizs
I tani kérdés, hogy az önértékelésen alapuló adatok mennyire tükrözik a szülő való
gálatunkban két külön faktorra vált szét. Az új faktorokban nagy súllyal szerepló’ tételek tartalmát
figyelembe véve adtuk a skáláknak a Túlvédés” (7 tétel), illetve a „Korlátozás” (6 tétel) nevet,
„
A három skála belsó’ konzisztenciájának ellenó’rzésére kiszámolt Cronbach-alfa értékek magasak, egy
kisebb populáción kéthetes eltéréssel gyűjtött adatok magas skálakorrelációi pedig bizonyították a kérdőív
teszt-reteszt megbízhatóságát. A PBI magyar változatának validitását megeró’sítette 25, 14—18 évesen
állami gondozásba vett serdüló’vel végzett vizsgálatunk. A várakozásnak megf’eleló’en ezek a fiatalok
mindkét szülójüket szignijikánsan alacsonyabb Szeretet—törődés, valamint magasabb Túlvédés és Kor
látozás pontszámokkal értékelték, mint normatív populációbeli kortársaik. A normatív mrnta 15—23%-
ával szemben a serdüló’korban állami gondozásba vett személyek 41—55%-a ítélte meg a szülői bánás
módot az egyes skálákon az átlagtól egy szórással eltéró’en, közel 25%-a pedig a három anyai és három
apai skála közül legalább öt skálán adott egyszeres szóráson kívüli pontszámokat.
Vizsgálatunk azt mutatja, hogy az egyszerű és gyors Szüló’i Bánásmód Kérdó’ív (H-PBI) pszicho
metriai tulajdonságai megfeleló’ek, továbbá a magyar normatív adatok jól egyeznek az eredeü és más
külföldi populációkon nyert adatokkal. Alkalmazható lehet a szüló’z (neveló’i) bánásmód percepciójának
vizsgálatára akár klinikai csoportokban is.
Kulcsszavak: Szülői Bánásmód Kérdőív, szülő—gyermek kapcsolat, nevelői stílus, szülői viselkedés
BEVEZETÉS
Bár növekvő és egyre befolyásosabb az a szakirodalom, amely a családi környezet
és a nevelés hatásával szemben a genetikai örökség jelentőségét hangsúlyozza a
gyermekek fejlődésében (R0wE, 1994), a szülők és gyermekük közötti megkülön
böztetett kapcsolat jelentősége általánosan elfogadott, és a gyermek fejlődésére
gyakorolt hatásával a legutóbbi időkig számos vizsgálat foglalkozik. Elvileg a szü
lő—gyermek kapcsolatot mind a gyermek, mind a szülő oldaláról ható tényezők,
továbbá ezek kölcsönhatásai befolyásolják. A ma már klasszikusnak számító (pél
dául BAUMRIND, 1971, 1980; SEARS, MAcc0BY, LEVIN, 1957) vizsgálatok óta is
sokak által tanulmányozott terület a szülői bánásmód, a nevelési stílusok összefüg
gése a személyiség fejlődésével, a közösségi elvárásokhoz való alkalmazkodással, a
különféle viselkedési problémák és mentális betegségek kialakulásával (átfogó
összefoglalást lásd COLE, M., COLE, S. R., 1997).
A szülői bánásmód empirikus vizsgálatában uralkodó módszer a szülői—nevelői
attitűdökre vonatkozó kérdőívek használata. A leggyakrabban használt PARI
(SCHAEFER, BELL, 1958), CRPR (BLOCK, 1965) és MAS (COHLER, WEISS, GRUNE
BAUM, 1970) teszteken kívül mintegy száz egyéb kérdőívet használtak a különböző
kutatásokban. Ezek szinte minden esetben általános nevelési elvekre (például „Egy
gyerek ne feleseljen a szüleivel”) és konkrét viselkedésformákra (például „Világo
san értésére adom a gyerekemnek, amikor haragszom rá”), illetve viselkedési
szándékra (például „Igyekszem elkerülni az összetűzéseket gyermekemmel”) kér-
Szüló’i Bánásmód Kérdó’ív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata 553
hogy az attitűdök mennyire határozzák meg a viselkedést, továbbá az a módszer
ságos attitűdjeit, illetve viselkedését (HOLDEN, 1995).
A Szülői Bánásmód Kérdőívet (Parental Bonding Instrument, PBI) és mód
szertani leírását Gordon Parker és munkatársai publikálták 1979-ben (PARKER,
TUPLING, BROWN, 1979). A kérdőívvel a már SCHAEFER (1959) által korábban
kimutatott két fő dimenzió, az érzelem ás a korlátozás mértékét kívánták mérni,
de más módszerektől eltérően ezúttal nem a szülőt, hanem a kapcsolat másik
résztvevőjét kérdezték, továbbá a kérdőív tételei attitűdök helyett a szülő konkrét
viselkedésformáira kérdeznek rá. A kérdezettek 25 állítást értékeltek négyfokú
skálán annak megfelelően, hogy azt mennyire tartották jellemzőnek anyjuk, illetve
apjuk viselkedésére életük első 16 évében. A PBI kérdőív változóinak főkom
ponens-analízise két faktort adott. Az első, az összes variancia 28%-át magyarázó
faktor lett a Szeretet—törődés vs. Elutasítás (Care vs. Rejection) dimenzió, a
variancia 17%-ért felelős második, a Túlvédés vs. Onállóság/Függetlenség bátorítá
sa (Overprotection vs. Encouragement of Autonomy!Independence) elnevezést
kapta. Az első faktor egyik végpontja a szeretetteli, érzelmileg meleg, empatikus
szülői viselkedést jelenti, a másik végpontján az érzelmi hidegségre, közömbösség-
re és elhanyagolásra utaló tételek súlya jellemző. A második faktor egyik vég-
pontján a kontrolláló, túlvédő, beavatkozó, infantilizáló és a függetlenséget gátló,
ellentétes végpontján pedig a függetlenséget és önállóságot bátorító szülői visel
kedés változói jelennek meg nagy súllyal. A faktorstruktúra mindkét szülőre
vonatkozó adatok esetében azonos, és a faktorsúlyok is nagymértékben egyeznek.
A két faktorban nagy pozitív, illetve negatív súllyal szereplő tételekből két skálát
állítottak össze, így a 25 kérdésből 12 tartozik a szülői »Szeretet—törődés«, 13 pedig
a »Túlvédés« skálához. A tételekhez a 0-tól 3-ig rendelt pontértékek összegéből az
első skálán maximum 36, a másodikon maximum 39 pont adódhat. Egy nagyobb,
közel 500 fős mintán végzett vizsgálat azt mutatta, hogy a skálaértékek függetle
nek a vizsgálati személy nemétől és életkorától, valamint szociális helyzetétől. Kis,
de szignifikáns különbség mutatkozott a két szülő megítélésében, nevezetesen a
kérdezettek az anyákat inkább szeretettelinek és túlvédőnek ítélték, mint az apá
kat (PARKER, TUPLING, BR0wN, 1979). A nemek közötti különbségek tekintetében
a kutatók eredményei megoszlanak. Parker eredeti és későbbi vizsgálataiban
(PARKER, TUPLING, BR0wN, 1979; PARKER, 1983a) ausztrál (MACKINNON,
HENDERSON, Scor, DUNCAN-J0NES, 1989), holland (ARRINDELL, HANEWALD,
K0LK, 1989) és kanadai (TRUANT, DONALDSON, HERSCOVITCH, LOHRENZ, 1987)
populációkban nem találtak eltérést a két nem válaszaiban. CUBIS és munkatársai
(1989) szerint a serdülő nők anyjuknak nagyobb Szeretet—törődés pontszámokat
adtak, mint a férfiak, MURPHY ás munkatársai (1997) középiskolás ás egyetemista
populáción végzett vizsgálatában a nők mindkét szülőt szeretetteljesebbnek tar
tották, mint a férfiak.
A validitásvizsgálat kiterjedt arra is, hogy mennyiben tér el a szülőről adott le
írás a szülő saját viselkedéséről való percepciójától (PARKER, 1983a). Diákok kitöl
tötték az anyjukra vonatkozó kérdőívet, majd a PBI állításainak megfelelő átfo
554 Tóth Ildikó—Gervaijudit
galmazása után az anyákkal is megítéltették Saját gondozói viselkedésüket. Az
anyák több szeretetről és kevesebb túlvédésről számoltak be, mint serdülő gyer
mekeik, de az eltérés nem érte el a szignifikáns szintet. A PBI kérdőívben adott
. tehát, noha a megkérdezettek saját értékelésén ala
gyermeki és szülői válaszo
1 gyors, akár részletes pszichiátriai vizsgálatot megelőző szűrőeszközként is alkal
pultak, megegyeztek.
A kérdőív nagy népszerűségre tett szert, nem kis részben egyszerűsége és gyors
alkalmazhatósága, valamint jó pszichometriai tulajdonságai miatt. Egy másik rep
rezentatív ausztrál (MACKINNON, HENDERSON, SCOTT, DUNCAN-JONES, 1989) és
egy kanadai vizsgálatban az eredetihez hasonló kétfaktoros struktúrát kaptak
(KAZARIAN, BAKER, HELMES, 1987). PARKER (1983a) beszámolt arról, hogy az an
gol nyelvű kérdőívvel további amerikai és angol populációkbari is az első, ausztrá
liai eredményekhez hasonló átlagos skálaértékeket kaptak. A holland változattal
végzett vizsgálatban (ARRINDELL, HANEWALD, KOLK, 1989) szintén az eredetihez
hasonló, kétfaktoros megoldáshoz jutottak, és más, többek közt svéd (PERRIS,
JACOBSSON, LINDSTROM, VON KNORRING, PERRIS, 1980) és japán (például SATO,
SAKADO, UEHARA, NISHIOKA, KASAHARA, 1997) vizsgálatok is mutatják a PBI
kultúrközi alkalmazhatóságát.
Többen számoltak be a PBI skálaértékek eltéréséről egyes klinikai csoportok
ban. Legtöbb adat a depressziós személyeknél tapasztalt alacsonyabb Szeretet és
nagyobb Túlvédés értékekre van (például MACKINNON, HENDERSON, ANDREWS,
1993; PARKER, 1983b; 1994; PEDERSEN, 1994; SATO, SAKADO, UEHARA, NISHIOKA,
KASAHARA, 1997), de skizofrén betegek is kisebb anyai és apai szeretetről és na
gyobb apai túlvédésről számoltak be (PARKER, 1983a). Újabban közöltek olyan
tanulmányokat, amelyek hasonló mintázatot mutatnak a borderline személyiség
zavarral diagnosztizált betegeknél (HELGELAND, TORGERSEN, 199.7; PARis, ZwEIG
FRANK, GUZDER, 1994; PATRICK, HOBSON, CASTLE, HOwARB, MAUGHAN, 1994;
TORGERSEN, ALNAES, 1992).
Korábban a szülői—nevelői stílust többnyire három elkülönülő dimenzióval jel
lemezték (például ROE, SIEGELMAN, 1963; SCHAEFER, 1965; RASKIN, BOOTHE,
REATIG, SCHLUDERBRANDT, 1971). Több tanulmányban felvetették, hogy a PBI is
valójában nem két, hanem három dimenziót mér. Egy 2147 serdülővel végzett
ausztrál vizsgálatban az eredeti kétfaktoros megoldás helyett három faktort adó
megoldáshoz jutottak (CuBIs, LEWIN, DAwEs, 1989). Az első faktor megegyezett a
korábban Parker és munkatársai által kapott Szeretet—törődés (Care) faktorral. Az
eredeti Túlvédés (Overprotection) faktor azonban két összetevőre bomlott, ame
lyek a szülői bánásmódot a viselkedési szabadság korlátozása (a szerzők szóhasz
nálatával Protection-Social Domain) és a pszichológiai autonómia megtagadása
(Protection-Personal Domain) terén jellemezték. Ez utóbbi arra utal, hogy a kér
dezett személy mennyire érezte magát elnyomottnak vagy kisgyermekként kezelve
a kapcsolatban. Hasonló háromfaktoros struktúrát találtak a 205 fős női mintán
nyert adatokban a PBI spanyol adaptációját végző Gomez-Beneyto és munkatársai
(GOMEZ-BENEYTO, PEDROS, TOMAS, AGUILAR, LFAL, 1993), majd amerikai és
angol diákpopulációkban nyert adatokban Murphy és munkatársai (MURPHY,
BREWIN, SILKA, 1997).
Szülői Bánásmód Kérdó’ív (H-PBI): A Parental Bonding Jnstru,nent (PBI) magyar változata 555
Ajelen vizsgálat tágabb célja a PBI adaptációja, magyar változatának pszicho
metriai vizsgálata volt. Ugy gondoltuk, hogy az elmúlt két évtized több száz klini
kai vizsgálata bizonyította a PBI használhatóságát, s mivel felvétele egyszerű és
mazható lehet. Közvetlen célunk az volt, hogy a PBI általunk elkészített magyar
változatát a korai szülő—gyermek kapcsolat fejlődését követő kutatásunkban hasz
náljuk, mégpedig első gyermeküket váró fiatal párok szülői bánásmódról való
emlékeinek vizsgálatára.
A PBI MAGYAR VÁLTOZATA
Az angol nyelvű kérdőív magyar fordítását magunk készítettük. Ezt Lakatos
Krisztina Csomay Enikő (ELTE BTK angol tanszék) segítségével visszafordította
angol nyelvre, és ennek alapján finomítottuk az első változatot. A kérdőívet a
FUGGELEKben közöljük.
A PBJ MAGYAR VÁLTOZATÁNAK ALKALMAZÁSA
A vizsgálatba bevont személyek
Alapvizsgálat
A magyar változatelső vizsgálatát 179 középiskolás (101 nő és 78 férfi, 15—ig éves,
átlagos életkor 17,5±1,1) és 132 főiskolai és egyetemi hallgató (62 nő és 70 férfi,
19—29 éves, átlagos életkor 22,4±1,8) bevonásával végeztük. A vizsgálatban részt
vevő személyek csoportosan töltötték ki mind az anyjukra, mind az apjukra vo
natkozó kérdőívet. Más demográfiai adatot nem gyűjtöttünk.
Teszt-reteszt minta
57 egyetemista (52 nő és 5 férfi, 19—32 évesek, átlagos életkoruk 22,3±2,8 év) két
alkalommal töltötte ki mind az anyára, mind az apára vonatkozó kérdőívet, a
tesztek közötti két hét eltéréssel.
Validitásvizsgálat
A Szülői Bánásmód Kérdőív validitásának vizsgálata céljából a kérdőívet kitöltet
tük25 olyan 14—18 éves serdülővel (22 nő, 3 férfi, átlagos életkor 16,8±0,3), akik
nek állami gondozásba vételét a kérdó’ív felvételének idején a szülők életviteli és ma
gatartási problémák miatt kezdeményezték. Azt vártuk, hogy ezek a fiatalok szü
leikkel való konfliktusos kapcsolatukból adódóan akár a valóságnak megfelelően,
4 akár torzító megítélés okán, mind a szeretet—törődés, mind a korlátozás skálán a
normától eltérő, alacsonyabb, illetve magasabb értékekkel jellemzik szüleiket. Az
infantilizáló túlvédés percepciójára nem volt egyértelmű elvárásunk.
 Szülői Bánásmód Kérdó’ív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata 557
556 Tóth Ildikó—Gervaijudit

EREDMÉNYEK
I I
. 2. táblázat. A PBI kérdőív tételei és a faktorok közötti kapcsolat:
faktorsúlyok a varimax forgatása után

Alapvizsgálati mintánkban a PBI eredeti két skáláját használva azt találtuk, hogy a 3. faktor
Tételt 1. faktor 2. faktor
magyar populáció átlagos skálaértékei nagyon hasonlóak más normatív vizsgála 0,19
5. -0,80 -0,15
tokban kapottakhoz (lásd 1. táblázat). 0,09
11. -0,19 0,00
17. .-O77 -0,01 0,15
1. -.0,74..: 0,06 0,19
1. tábla’zat. Átlagos pontszámok az eredeti PBI skálákon a magyar normatív,
12. 0,16 0,23
az eredeti és néhány külfildi populációban
6. 0,20 0,19
4. 0,10 -0,20
ANYA APA
18. 0,10 -0,03
Vizsgálat Szeretet—törődés Túlvédés Szeretet—törődés Túlvédés
14. 0,36 -0,10
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
2. 0,18 0,17
Budapest
24. 0,08 -0,08
n = 311 28,1 (6,3) 14,9 (7,1) 22,5 (8,5) 12,2 (7,7)
16. .:.Ó;5.7 0,17 -0,01
Ausztráliai -0,10
20. -0,11 -0,72
n = 150 26,8 I 14,7 22,9 11,9
4,
2
USA 23 — O 18 — *
— O 14 —

n = 463 25,2 (8,3) 13,3 (12,6) 22,5 (8,9) 12,7 (7,6) 8. 0,00 -0,16
2
Anglia 19. -0,18 -0,19
n = 132 27,1 (7,3) 12,5 (11,8) 23,7 (8,8) 11,0 (6,4) 9. -0,09 -0,27
3
USA 10. 0,24 -0,10
n = 468 28,8 (6,8) 13,6 (7,2) 23,1 (8,4) 11,7 (7,6) 21. 0,04 -0,24
Anglia
3 - 22. 0,11 -0,18
e
n = 225 28,3 (6,0) 12,0 (6,5) 25,3 (7,2) 10,0 (6,0) 3. 0,16 -0,22
4
Japán 15. 0,27 -0,43 S..-

n = 50 28,8 (5,8) 9,1 (5,4) 25,0 (8,0) 9,8 (5,7) 7. 0,28 -0,48
25. 0,02 -0,26
Eredeti ausztrál vizsgálat, PARKER, TUPLING, BROwN (1979) 4,28 1,61
2 Sajátérték 7,76
Lásd PARKER (1983a)
Lásd MURPHY, BREwIN, SJLKA (1997) % Variancia 31 17 6
SAT0, SAKDo, UEHARA, NI5HIOKÁ, KASAHARA (1997)
A tételek leírását lásd a FÜGGELÉKben

A Szülői Bánásmód Kérd ó’ív magyar változatának (H-PBI) skálái

A PBI magyar változatának végleges skáláit az alapvizsgálati adatok főkomponens
analízisének eredménye alapján alakítottuk ki. Az eredeti kétfaktoros megoldástól
eltérően, de CuBis és munkatársaihoz (1989), valamint MURPHY és munkatársai-
hoz (1997) hasonlóan, a magyar adatokból ortogonális forgatással három fő fak
tort különítettünk el, amelyek együttesen az eredeti variancia 54%-át magyaráz
ták. Ez a megoldás a faktorok szerkezetét és a faktorsúlyokat tekintve is nagyon
hasonlított azokra, amelyeket a fentebb említett szerzők közöltek. A kérdőív egyes
tételei és a faktorok közötti kapcsolatot a 2. táblázat mutatja.
Az 1. faktorban szerepeltek nagy súllyal mindazok a tételek, amelyek az eredeti
PBI kérdőív “Care” faktorában szerepeltek, és a faktorsúlyok előjele és nagysága is
nagy hasonlóságot mutatott. Ezt a faktort mi is „Szeretet—töró’dés” névvel jelöltük. A
magyar adatokban elkülönültek a PBI eredeti bipoláris “Overprotection” faktorá
ban nagy súllyal szereplő változók; nagy súllyal szerepeltek a 2. faktorban azok a
tételek, amelyek az eredeti faktorban nagy pozitív, a 3. faktorban pedig azok,
amelyek az eredeti faktorban nagy negatív súllyal szerepeltek. A két faktor csupán
mérsékelt negatív korrelációban állt egymással (r = —,43), így más szerzőkhöz ha
sonlóan (például MURPHY, BREWIN, SILKA, 1997) indokoltnak láttuk kettéválasz
558 Tóth Ildikó—Gervai Judit Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata 559

tásukat. Minthogy a 2. faktorban azok a tételek szerepeltek, amelyek az infan Mint Parker és munkatársai eredeti vizsgálatában és egy sor más populációban
tilizálóan túlvédő kapcsolatot jellemezték, ezt a faktort Túlvédés” névvel jelöltük.
„
(MACKINNON, HENDERSON, SCOTT, DUNCAN-JONES, 1989; MURPHY, BREWIN,
A 3 faktorban az önállóság, autonómia bátorításával, illetve a szabadság korlátozá SILKA, 1997; PARKER, 1983a; PARKER, TUPLING, BROWN, 1979; SATO, SAKAJ)o,
sával kapcsolatos tételek szerepelnek nagy súllyal, ezért ez a faktor a „Korlátozús” UEHARA, NISHIOKA, KASA}{ARA, 1997; TRUANT, DONALDSON, HERSCOvITCH,
nevet kapta. L0HRENz, 1987), mi is azt találtuk, hogy a kérdezettek anyjukat szignifikánsan
A háromfaktoros megoldás alapján a kérdőfv 25 tételét három skálába ren ) és féltőbbnek (F(1,309) = 64,8,
szeretetteljesebbnek (F(1,309) = 129,9, p<O,
0001
deztük, és az értékeket az egyes tételekre kapott pontszámok összege adta (Szere ) tartották, mint
0001
p<O, apjukat. A Szeretet—törődés skálán a nők valamivel
tet—törődés: 0—36; Túlvédés: 0—21; Korlátozás: 0—18). A skálák egymással való nagyobb pontszámokat adtak a szülőknek, mint a férfiak (F(1,309) 5,07,
kapcsolatát megvizsgálva azt találtuk, hogy a Túlvédés és a Korlátozás skálák kor p<O,OS), e tekintetben a magyar normatív mintában MURPHY és munkatársai
relációja 0,54, a Szeretet—törődés skála korrelációja az előző kettővel —0,15, illetve (1997) azonos korosztállyal végzett vizsgálatához hasonló eredményt kaptunk.
—0,34. Mindhárom skálára kiszámoltuk a Cronbach-alfa értékeket, ezek 0,92, 0,82 A Korlátozás skálán marginálisan szignifikáns interakciót találtunk a válaszoló
és 0,83 voltak. Sem a skála korrelációk, sem aCronbach-alfa értékek nem tértek el neme és a szülő neme között (F(1,309) = 2,86, p’cO,lO). További egymintás
lényegesen, ha a számítást külön végeztük el az anyai és az apai skálákra. Az anyai t-próbával kimutattuk, hogy a nők az anyjukat kissé korlátozóbbnak ítélték, mint
és apai skálák normalitásvizsgálata azt mutatta, hogy az eloszlások csúcsossága ) a férfiaknál nem volt ilyen különbség.
az apjukat (t(162) = 2,44, p<OO
2
nem tért el szignifikánsan 0-tól, de nem voltak szimmetrikusak. A Szeretet—törő
dés skálán gyakoribbak voltak a nagyobb (g 1 = —0,774 és —0,569, SE = 0,138), a
Túlvédés (g 1 = 0,37 és 0,627, SE = 0,138) és Korlátozás (g 1 = 0,608 és 0,761, A H-PBI skálák megbízhatósága
SE = 0,138) skálákon az alacsonyabb értékek.
A H-PBI kérdőív teszt-reteszt megbízhatóságának megállapítása céljából kiszá
moltuk a kéthetes eltéréssel gyűjtött adatok átlagos eltéréseit, illetve a skálákra
A H-PBI skálák normatív értékei vonatkozó Pearson korrelációs együtthatókat (5. táblázat). A korrelációs együtt
hatok mintaveteli megbizhatosagat (lasd EZEKIEL Fox 1970 331—332) is ügye
Az alapvizsgálat adatait az új skálák felhasználásával kiértékelve a gyerekkori anyai lembe véve (lásd az 5. táblázat „valódi” korrelációs együttható oszlopát) a skálák
és apai bánásmód percepcióját a 3. táblázatban feltüntetett átlagértékek és a záró stabilnak mutatkoztak.
jelben megadott szórások jellemezték. Az anyai és apai kérdőívelre adott válaszok
mérsékelten korreláltak (Szeretet—törődés: 0,35; Túlvédés: 0,45; Korlátozás: 0,48).
I 4. táblázat. A PBI magyar változatának teszt-reteszt megbízhatóságivizsgálata
Az anyai és apai skálák értékeinek eltérését, valamint ezeknek a vizsgált személy I (n = 57)
nemétől való függését kétszempontos ismédéses varianciaanalízissel vizsgáltuk 1. teszt 2. teszt
meg. A szóráselemzés (Bartlett-próba) szerint a szórások egyik skálán sem tértek el Skála Átlag Szórás Átlag Szórás
szignifikánsan. Szeretet—törődés 29,5 (7) 29 (7,2) -—

Z ..
()
3. táblázat. A PBI magyar változatával nyert normatív adatok: < Korlátozás 6,3 (4,0) 6,6 (4,1)
A H-PBI skálák áiJagértékei ás szórásai a szülő ás a válaszoló neme szerinti bontásban Szeretet—törődés 22,5 (9,3) 22,8 (9,4)
Túlvédés 5 (5,) (52) --

Korlátozás 5,7 (4,5) 5,6 (4,6)

Válaszoló Nő Férfi Együtt
169) (n=152) (n =311) Egymintás Korrelációs együttható
Skála Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás t-próba mintában valódi’
.‚ Szeretet—törődés 28,7 (6.6) 27.4 (5,9) 28,1 (6,3) .‚ zeörődés -7 0,96 ‚93
:: é•s 0,92 0,88
Túlvédés 9,1 (4,8) 8,3 (4,4) 8,7 (4,5) . - -

Korlátozás 6,2 (3,7) 5,8 (3,3) 6,0 (3,5) Korlátozás -1,42 ‘pz’O,lO 0,92 0,88
Szeretet—törődés 23,4 (8,3) 21,6 (8,5) 22,5 (8,5) Szeretet—törődés -0,55 —
—
p>O,lO 0,95 0,93
Túlvédés 6,8 (4,6) 6,3 (4,8) 6,5 (4,7) úvédés pvO,1O 0,94 - 0,91
4
Korlátozás 5,5 (3,9) 5,8 . (4,3) 5,6 (4,1) Korlátozás 0,39 pz.O,lO 0,93 0,90
*
A valódi korrelációs együttható legkisebb olyan értéke, amelynek feltételezése 0,05 valószínűséggel téves.
 560 Tóth Ildikó —Gervai Judit
A H-PBI validitása
Felvettük a H-PBI tesztet állami gondozásba vett serdülők egy csoportjával, akik
szüleik kezdeményezésére, kezelhetetlen magatartásukra való hivatkozással ke
rültek intézetbe. Azt vártuk, hogy ezek a fiatalok szüleiket kevésbé törődőnek,
szeretettelinek és inkább korlátozónak látják, mint a normatív populáció tagjai. Az
infantilizáló túlvédésre nem volt egyértelmű elvárásunk ebben a mintában. Az
eredményeket az 5. táblázat mutatja.
5. áhlázat. A H-PBI skálák átlagértékei állami gondozott serdülők csoportjában
(n
Szülő
Szülői Bánásmód Kérdó’ív (H-PBfl: A Parental Bonding Instrument (PBI) magyar változata 561
I
-is abba az irányba ferde.) Szimmetrikus eloszlás esetén az átlagtól egyszeres szórá
son kívül egyik irányba várhatóan az esetek kb. 17%-a esne. A 6. táblázat mutatja,
hogy a normatív női populációban ős az állami gondozásba vett serdülő nők kö
zött milyen arányban fordulnak elő olyan személyek, akik a „kedvezőtlen” irányba
e határértékeken kívül eső pontszámokkal jellemezték szüleik viselkedését.
6. táblázat. A szülőket a klinikai határon kívül eső pontszámokkal értékelő személyek száma (k)
és aránya (%) a normatív és állami gondozott női csoportokban
= 25)
. Normatív csoport Állami gondozottak -

Skála Átlag Szórás Átlag Szórás t-próba (n= 16J (df

Skala k % k %
Szeretet—törődés L 19,0 (8,8) 15,3 (11,0) L 2,28 <0,05
Szeretet—törődés 22 27 16,6 12 54,5 16,80 <0,0001
Túlvédés J
.
11,5 (4,9) 10,6 (5,4)_J 0,83 >0,10 82
Korlátozás Túlvédés 3 28 17 ‚2 9 40
j 8,2 (4,2) 10,6 (5,2) -2,26 <0,05
Korlátozás 10 37 22,7 10 45,5 5,30 <0,025
Szeretet—törődés 14 35 21,5 11 50,0 8,44 <0,005
Túlvédés — il 75 15,3 10 45,5 11,46 <0,001
A vizsgált személyek ebben a csoportban is úgy tartották, hogy több szeretetet és Korlátozás 1O 28 17,2 12 54,5 15,97 <0,0001
törődést kaptak az anyjuktól (p<O,O5). A Túlvédés és Korlátozás skálákon viszont Min. 4 skálán 9 5,5 9 40,9 27,70 <0,000 1
a normatív populációban talált szülői különbségek iránya megfordult, vagyis az Min. 5 skálán 4 2,5 5 22,7 17,21 <0,0001
állami gondozásba vett serdülők az apákat nem tartották az anyáknál kevésbé
infantilizálónak, túlvédőnek, viszont szignifikánsan korlátozóbbnak ítélték őket
3
(p <0,05).
Mivel a kérdőívet kitöltő állami gondozásba vett serdülők 90%-a nő volt, a
normatív mintával való összehasonlítást csak a női populációk között végeztük el
I Látható, hogy a normatív minta 15—23%-ával szemben a serdülőkorban állami
gondozásba vett személyek kb. fele mindegyik skálán az átlagtól egyszeres szórás
(az adatokat lásd a 3. táblázatban). Az intézeti gondozottak várakozásunknak meg sal eltérően ítéli meg a szülői bánásmódot. Figyelemre méltó továbbá, hogy a
felelően mindkét szülőt jóval alacsonyabb Szeretet—törődés pontszámokkal jelle normatív női populációhoz képest az állami gondozásba került serdülő nők mi
mezték, mint a normatív csoport tagjai (a szórások inhomogenitását figyelembe lyen jelentős arányban adtak szüleiknek legalább 4, illetve 5 skálán egyszeres szó
véve az anyai skálán t(24,12) = 4,68, p<O,0001, az apai skálán t(24,14) = 3,08, ráson kívüli pontszámokat. Ezek a pontszámok esetenként olyan alacsonyak vol
p<O,OO5). Ugyancsak mindkét szülő magasabb Túlvédés és Korlátozás pontszá tak, hogy nem volt ritka a kétszeres szóráson kívül eső érték sem: a Szeretet—törő
rnokat kapott az intézeti csoportban (anyai és apai Túlvédés: t(183) = —2,51 és dés anyai skáláján 36,4% (8 fő), az apai skálán 22,7% (5 fő), az apai Korlátozás
—3,48, p<O,O2; anyai és apai Korlátozás: t(183) = —1,98, p<O,O5 és —4,04, skálán 31,8% (7 fő) pontszáma esett ebbe a tartományba. E serdülők megítélése
p<O,0001). A normatív adatokkal összevetve (lásd a 3. táblázatot) különösen ma szerint a szülői bánásmód mintázata az anyák részéről leggyakrabban vagy ala
gasak voltak az apákra vonatkozó értékek. ), Vagy rendkívül magas
csony szeretetet és magas korlátozást (r = —0,65, p<O,OO
1
A normatív adatok megoszlásának alapján érdemesnek látszik az alacsony Sze túlvédést mutatott, az apáknál pedig többnyire együttjárt az alacsony Szeretet—
retet—törődés és a magas Túlvédés és Korlátozás határértékeket kijelölni, mert, törődés pontszám a magas Túlvédés és Korlátozás értékekkel (r = —0,43, p<O,OS
mint a jelen vizsgálat intézeti csoportjában láttuk és számos külföldi klinikai vizs ős r —0,81, p<O,OO1). Az intézeti csoportban a Szeretet—törődés és a Korlátozás
gálatban tapasztalták (lásd a Bevezetésben), ebbe az irányba várható a szülőÍ bá skálák korrelációja mindkét szülő esetében szignifikánsan nagyobb volt, mint a
násmód könnyebben értelmezhető, kedvezőtlen irányú eltérése. (Idealizálóan po normatív női populációban (Z = 1,694, pKO,O5 és Z = 3,15, p<O,OOI). Ezek az
zitív irányú eltéréseket még nem diszkutált egyetlen szerző sem, ős nem is köny adatok nem csak megerősítik a PBI magyar változatának validitását, hanem a
nyű, tekintettel arra, hogy mint fentebb bemutattuk, a normatív adatok eloszlása kérdőív egy, a gyakorlat szempontjából is érdekes alkalmazását mutatják be.
562 Tóth Ildikó—Gervaijudit Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrurnent (PBI) magyar változata 563

ÖSSZEFOGLALÁS
L
Úgy véljük, hogy a Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI) pszichometriai tulajdonsá SZ 1. Meleg, barátságos hangon beszélt hozzám. [ 3] [ 2] I 1] [
gai megfelelőek, a magyar normatív adatok jól egyeznek az eredeti és más külföldi
sz 2. Kevesebbet Segített, mint amennyire szüksé- [ ] [ 1 [ 2] [ 3]
populációkon nyert adatokkal, így a kérdőív használható lesz különféle, akár kli gem lett volna. —

nikai csoportokban folyó vizsgálatokban. Az állami gondozásba vett serdülőkkel Engedte, hogy azt tegyem, amihez kedvem
K
•

[ [1] [ 2] [ 3]
nyert adatok például azt mutatják, hogy veszélyeztetett fiatalok körében a H-PBI volt.
egyszerű és gyors eszközként használható elhanyagoló, rideg és/vagy túlvédő SZ 4. Érzelmileg hideg volt hozzám. [ 1 [1] [ 2] [ 3]
és/vagy korlátozó, de legalábbis annak vélt szülői környezet azonosítására.
sz 5. Úgy éreztem, hogy megérti a problémáimat, [ 3] [ 2] [1] [
gondjaimat.
SZ 6. Gyengéd volt velem. [3] [ 2] [1] [ I
K 7. Szerette, ha én döntöttem a dolgaimban. [ ] [1] [ 2] [ 3]

T 8. Nem akarta, hogy felnőtté váljak. [ 3] [ 2] [ 1]

T 9. Igyekezett mindenben irányítani. [ 3] [ 2] [1] [ I
T 10. Mindent tudni akart a magánügyeimről. [ 3] [ 2] [ 1] [ I
SZ 11. Szerette megbeszélni velem a dolgokat. [3] [2] [1

FÜGGELÉK SZ 12. Gyakran mosolygott rám. [ 3] [ 2] [ 1] I

13. Úgy bánt velem, mintha egészen kisgyerek
A Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI) formátuma és értékelése
T
volnek. [ 3] . [ 2] [ 1] [ I
14. Nem értette, hogy mit szeretnék vagy mire
z van szuksegem. .._.
[
...
[1 1 [ 2]
-..—
[3
—O..- —.

Az egyes tételekhez tartozó pontértékek a zárójelekben találhatóak. A tétel előtti K 15. Engedte, hogy döntsek a saját dolgaimban. [ I [ 1] [ 2] [ 3]
betűjelzés adja meg, a kérdőív mely skálájához tartozik az adott tétel.
SZ = Szeretet—törődés, T Túlvédés, K = Korlátozás. SZ 16. Éreztette, hogy a terhére vagyok. [ I [1] [ 2] [3I
SZ 17. Meg tudott vigasztalni, ha valami bántott. [ 3] [ 2] [ 1] [ ]
Az alabbi alhtasok kulonfele szuloi nezeteket es viselkedesi formakat sorolnak fel SZ 18. Nem sokat beszélgetett velem. [ ] [1] [ 2] [ 3]
Kérjük, hogy gyermekkori emlékei (első 16 év) alapján minden egyes sorban
jelolje be hogyan jellemezheto az On edesanyja (neveloanyja) / edesapja (nevelo T 19. Igyekezett függő, önállótlan helyzetben tartani. [ 3] [ 2] [1] [
apja). Az egyes állításokat négyféle módon értékelheti: 20. Úgy érezte, hogy nélküle nem tudnék gon-
T
doskodni magamrol. [ 3] [ 2] [ 1] [
.

21. Annyira engedett szabadjára, amennyire

Nagyonjellemző: ha az állítás pontos. K akartam. [ ] [1] [ 2] [ 3]
22. Annyit engedett eljárni otthonról, amennyit
Általában igaz: ha az állítás, nagyjából helytálló K
akartam. [ [ 1] [ 2] [ 3]
Alig: ha az állítás kevésbé illik rá T 23. Túlzottan óvott mindentől. [ 3] [ 2] [1] [
Egyáltalán nem igaz: ha az állítás egyáltalán nem illik rá SZ 24. Nem dicsért meg. [ ] [ 1] [ 2] [3]
25. Hagyta, hogy úgy öltözködjem, ahogy nekem
*
Az eredeti közleményhez képest a táblázat fejlécében .- tipográfiai okok miatt — rövidítést alkal K
tetszik. [ ] [ 1] [ 2] [ 3]
maztunk.
564 Tóth Ildikó—Gervaijudit
IRODALOM
I .PARKER,
ARRINDELL, W. A., HEWALD, G. J. F. P., K0LK, A. M. (1989) Cross-national constancy of
dimensions of parental rearing style: the Dutch version of the Parental Bonding In
strument (PBI). Personal and Individual Differerices, 10, 949—956.
BAUMRIND, D. (1971) Current patterns of parental authority. Developmental Psychology
Monographs, 4, (1 part 2.).
BAUMRIND, D. (1980) New directions ui socialization research. American Psychologzst, 35,
639—652.
BLOCK, J. H. (1965) The Child-Rearing Practices Report (CRPR): A set of Q items for the descrip
tion of parental socialization attitudes and values. University of California, Institute of Hu
man Development, Berkeley
COHLER, B. J., WEISs, J. L., GRUNEBAUM, H. U. (1970) Child care attitudes and emotional
disturbance among mothers ofyoung children. Genetic Psychology Monographs, 82, 3—47.
COLE, M., COLE, S. R. (1997) Fejlődéspszichológia. Osiris Kiadó, Budapest
CuBIs, J., LEWIN, T., DAWES, F. (1989) Australiari adolescents’ perceptions oftheir parents.
Australian and New ZealandJournal ofPsychiatry, 23, 35—47.
EZEKIEL, M., Fox, K. A. (1970) Korreláció és regresszióanalízis. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest
GOMEZ-BENEYTO, M., PEDROS, A., TOMAS, A., AGUILAR, K., LE.kL, C. (1993) Psychometric
properties of the Parental Bonding Instrument in a Spanish sampie. Social Psychiat’iy
and Psychiatric Epidemiology, 28, 252—255.
HELGELAND, M. I. W., TORGERSEN, S. (1997) Maternal representation of patients with
schizophrenia as measured by the Parental Bonding Instrument. Scandinavian Journal
ofPsychology, 38, 39—43:
HOLDEN, G. W. (1995) Parental attitudes toward childrearing. In M. H. Bornstein (ed.)
Handbook ofParenting, Volume 4, Lawrence Eribaum, Mahwah, 359—392.
KAZARIAN, S. S., BAKER, B., HELMES, E. (1987) The Parental Bonding Instrument: factorial
structure. BritishJournal of Clinical Psychology, 26, 231—232.
MACKINNON, A., HENDERSON, A. S., ANDREWS, G. (1993) Parental ‘affectionless control’ as
an antecedent to adult depression: A risk factor refined. Psychological Medicine, 23, 135—
141.
MACKINNON, A. J., HENDERSON, A. S., Scorr, R., DUNCAN-JONES, P. (1989) The Parental
Bonding Instrument (PBI): an epidemiological study in a general population sampie.
Psychological Medicine, 19, 1023—1034.
MAIN, M., GOLDWYN, R. (1990) Adult attachment rating and ciassification system. Iii M.
Main (ed.), A typology of human attachrnent organization assessed in discourse, drawings ansi
mterviews. Cambridge University Press, New York, 12 1—160.
MURPHY, E., BREWIN, C. R., SILKA, L. (1997) The assessment of parenting using the Pa
rental Bonding Instrument: two or three factors? Psychological Medicine, 27, 333—342.
PARIS,J., ZWEIG-FRANK, H., GUZDER, J. (1994) Psychological risk factors for borderline
personality disorder iii female patients. Comprehensive Psychiat’ry, 35, 301—305.
PARKER, G. (1983a) Parental Qverprotection: A Risk Factor in Psychosocial Development. Grune
and Stratton, New York
Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument (PBfl magyar változata 565
G. (1983b). Parental ‘affectionless control’ as an antecedent to adult depression.
Archives of General Psychiatry, 40, 956—960.
PARKER, G. (1993) Parental rearing style: Examining for links with personality vulnerability
factors for depression. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 28, 97—100.
PARKER, G. (1994) Parental bonding and depressive disorders. In Sperling, M. B., Berman,
W. M. (eds) Attachment in adults: ciinical and developmental perspectives. Guilford Press,
New York, 299—3 12.
PARKER, G., TUPLING, H., BROwN, L. B. (1979) A Parental Bonding Instrument. British
Journal of Medical Psychology, 52, 1—10.
PATRICK, M., HOBSON, R. P., CA5TLE, D., HOwARD, R., MAUGHAN, B. (1994) Personality
disorder and the mental represeutation of early social experience. Development and Psy
chopathology, 6, 375—388.
PEDERSEN, W. (1994) Parental relations, mental health, and delinquency in adolescents.
Adolescence, 29, 975—990.
PERRIS, C., JACOBSSON, L., LINDSTROM, H., VON KNORRING, L., PERRIS, H. (1980) Devel
opment of a new inventory for assessing memories of parental rearing behaviour. Acta
Psychiatrica Scandinavica, 61, 265—2 74.
RASKIN, A., BOOTHE, H. H., REATIG, N. A., SCHLUDERBRANDT, J. G. (1971) Factor analyses
of normal and depressed patients’ memories of parental behaviour. Psychologzcal Re
ports, 29, 87 1—879.
ROE, A., SIEGELMAI’J, M. (1963) A parent-child relations questionnaire. Child Development,
34, 355—369.
ROwE, D. C. (1994) The limits offamily influence: Genes, experience, ansi behavior, Guilford, New
York
SATO, T., SAKADO, K., UEHARA, T., NI5HIOEA, K., KASAHARA, Y. (1997) Perceived parental
styles iii a Japanese sampie of depressive disorders: A replication outside Western cul
ture. BritishJournal ofPsychiatry, 170, 173—175.
SCHAEFER, E. S. (1959) A circumplex model for materrial behavior. Journal ofAbnormal and
Social Psychology, 59, 226—23 5.
SCHAEFER, E. S. (1965) A configurational analysis of children’s reports of parental behav
iour. Journal of Consulting Psychology, 6, 552—557.
SCHAEFER, E. S., BELL, R. Q. (1958) Development of a parental attitude research instru
ment. Child Development. 29, 339—361.
SEARs, R. R., MACCOBY, E. E., LEVIN, H. (1957) Patterns of child rearing. Evanston, Row
Peterson
TORGERSEN, S., ALNAES, R. (1992) Differential perception of parental bonding in schizoty
pal and borderline personality disorder patients. Comprehensive Psychiatiy, 33, 34—38.
TRUANT, G. S., DONALDSON, L. A., HERSCOVITCH, J., LOHRENZ, J. G. (1987) Parental repre
sentations in two Canadian groups. Psychological Reports, 61, 1003—1008.
566 Tóth Ildikó—Gervaijudit
PERCEIVED PARENTAL STYLES: THE HUNGARIAN VERSION
OF THE PARENTAL BONDING INSTRUMENT (PBI)
TÓTH, ILDIKÓ-GERVAI, JUDIT
TIie Parental Bonding Instrument (PBI), a self-report measure of perceived parentzng has been
adapted for the purposes of our prospective study of parent-chiid relationships. After translatzng the
25-item questionnaire. data regarding both parents were collected from groups of seconclaiy schooi
students (101 females and 78 males, aged 15—19 years) and college stuclents (62 females and 70
males, aged 19—29 years).
A principai component analysis of the responses was camed out to rnvestzgate the factorzai structure
of the Hungarian version. The av.alysis yielded a three-factor soluton accounting for 54% of the
originai variance. The first factor acconnted for 31% and had lóg/i ioadrngs from ali 12 ztems Ja
belled as ‘Care’ in the original publication ofthe PBI. The second and the thirdfactors accountingfor
17% and 6% of the total variance respectively, were sub-factors of the original PBI ‘Overprotection’
seale. We suggest to label the second factor as ‘Overprotection’ because of hzgh loadings from ztems
reflecting parental domination and t/ie respondent’s feelrng of treated as a child These inciuded ali
7 items that had positive loadings on tlie origivai PBI ‘Overprotection’factor. The remaining 6 iterns
(labetled as ‘Encouragement of autonomy and independence’ items) uhidt had moderately high nega
tive loadings on the original PBI ‘Overprotection’factor ioadecl positively on our third factor which
we therefore suggest to label as ‘Restrictive control’.
Cronbach-alphas and test-retest reliability measwred two weeks apart were high for ali three scales.
When mothers’ and fathers’ respective scores were intercorrelated, weak relatzons zvere found between
the ‘Care’ ond the other two scales, whilst the ‘Overprotection’ and ‘Restrictive control’ scales were
moderately correlated. The sampie means were ciose to those pubüshed else-where indicatzng replicabilzty
ami validity of the PBI across cultures.
T/se valiciation sampie consisted of 25 adolescents taken into institutional care between ages 14—18
years. As expected, H-PBI scores strongly deviated from t/se means of t/se normative sampie. Both
parent.s were perc eived os less caring, more overprotective anti more controlling than parents in the
normative sampie. Compared 10 15—23% in the normatzve sampie, 41—55% of t/se sn.stztuíionahsed
adolescenls rated their parents beyond t/se cut-off values on any one scale, ami nearly 25% rated t/sem
beyorsd t/se cut-off values on 5 out of the 6 parental scaies. Thu.s, sorne of these youngsters perceived
veiy low care and very high controlfrom bot/s parents. T/sese resultsfurther cosfsrm t/se valsdity of the
Hungarian version of t/se PBI.
Key words: Parental Bonding Instrument, parent—child relationship, parentzng style, parental
behaviour
Magyar Pszichológiai Szemle, 1999, LIV 4. 56 7—589.
KÉT CSOPORT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
NEMPARAMÉTERES STATISZTIKAI ELJÁRÁSOK
SEGÍTSÉGÉVEL *
VARGHA ANDRÁS
ELTE, BTK, Általános Pszichológiai Tanszék
E-mail; vargha@izabell.elte.hu
Két populáció (példáulfésfzak és nők vagy egészségesek és betegek) összehasonlítására kvantitatív függő
változók esetén leggyakrabban olyan paraméteres eljárásokat használnak, amelyek az átlagok és szórá
sok segítségével becsülik a két populáció közti eltérés mértékét, illetve tesztelik az elméleti átlagok egyen
lőségének null/sipotézisét. Ezen eljárások (legismertebb közülük a kétmintás t-próba) alkalmazáyi fel
tételei azonban igen gyakran nem teljesülnek. A jelen tanulmány egy olyan Új mérőszámot vezet be, a
valószínűségi fölény A betűvel jelölt mutatóját, mely alkalmazható bármely legalább ordinális skálájú
változó esetén a két populáció közötti különbség mérésére.
Az A mutató értelmezése meglehetősen egyszerű, jelentése köznapi szavakkal is megfogalmazható, s
becslése igen könnyű. A tanulmány az A mutató becslése mellett kitér az A-val kapcsolatos legfontosabb
hipotézis (a két populáció sztochasztikus egyenlősége) vizsgálatának módjára is. Erre a szóráshomogeni
tás feltételének teljesülése esetén érvényesen alkalmazható a jól ismert Mann—Whitney-próba, de a ta
nulmány három olyan nemparaméteres statisztikai eljárást is ismertet, amelyek e feltétel teljesülése
nélkül is alkalmasnak látszanak a sztochasztikus egyenlőség tesztelésére. A tanulmány az összetartozó
minta/i segítségével végzett összehasonlításokról sem feledkezik meg.
Kulcsszavak: hatásmérték, sztochasztikus egyenlőség, valószínűségi fölény mutatója, sztochaszlikus
különbség. Mann—Whitney-próba, Fligner—Policello-próba, FPW-próba
A tanulmány megírásához nagy segítséget nyújtotta Szerző 1997-ben elnyert Széchenyi Professzo
ri Ösztöndíja, a T 018353 számú OTKA pályázat, valamint a Research Support Scheme of the Open
Society Support Foundation 584/1998 számú pályázata. A szerző ezúton köszöni meg egyik lektorának
alapos, több pontatlanságra is fényt derítő munkáját