egymásra rakódtak, ezek a mocsarak vizében egyre vastagabb réteget alakítottak ki, melyre még iszap, vagy földréteg is rakódott, elzárva azokat a levegőtől. Az elpusztult maradványok a Föld különböző mélységeibe süllyedtek.
A levegőtől elzártan, magas hőmérsékleten és
nagy nyomáson hosszú idő alatt (évmilliók) átalakultak. Az átalakulás során egyes anyagok eltávoztak belőle, széntartalmuk egyre nőtt. Az ásványi szén minősége annál jobb, minél magasabb a széntartalma, egyre magasabb az égéshője és annak hasznosítható része a fűtőérték. 4. Az ásványi szenek fajtái Növekvő széntartalom szerint ezeket az ásványi szeneket különböztetjük meg: Tőzeg (kb. 50% széntartalom) Lignit (kb. 65% széntartalom) Barnakőszén (70-78% széntartalom) Feketekőszén (80-91% széntartalom) Antracit (94-98% széntartalom) Tőzeg
(tiszta szén a vaskohászat fontos anyaga) előállítására
A kátrány gyógyszerek, festékek alapanyaga
Antracit
Fekete, fényes
Tömör, kemény anyag
Nehezen gyullad meg, füst nélkül ég, hamu
alig marad utána
Égéshője, fűtőértéke nagy
5. Az ásványi szenek felhasználása Elégetik őket, energiát termelnek velük, erősen szennyezve ezzel a környezetet. Az égés termékei: Szén-dioxid Korom, por Kén-dioxid Nitrogén-oxidok 6. A szén körforgása a természetben