Professional Documents
Culture Documents
MAGYAR BÖLTSÉSZET,
VAGY
AZ ÜR VILÁGOSSÁGI TÜNEMÉNYÉN,
IRTA
PEST,
NYOMATOTT EMICH GUSZTÁV M. AKADÉMIAI NYOMDÁSZNÁL.
1 8 6 6.
PHILOSOPHIAHÜNGARICA,
SEU
CONSCRIPSIT
L I NG VA H U N G A R I C A
P E S T I N I,
TYPIS GUS T A V I EMICH.
1 8 6 6.
Si quondam in hydrogenii, oxygoniiquo essentiam penetraro licebit
caetera promptum habebunt explicatum
Dr. Schordann.
ELŐSZÓ.
A. szellemi téren való kiokulhatás szükségét a’ miveit világ soha annyira
nem érezte, mint a’ jelen válságos időnkben, ösztönszerüleg érezvén, mily nagy
szerű vívmány volna az egész emberi-nemre, ha a’ való tudomány felett derűre
juthatnánk. íme az összes miveit európai irodalom nyíltan Anglia felé m utat:
ott a’ siker, keressétek, ’s minden nyerve v a n ; meg nem gondolván, hogy a’ mi
Angliában történt, az egyedül szerentsés elszigeteltségének köszönhető. Igen is ő
kivívta a’ sikert az élet gyakorlati tapintatos ösvényén ösztönszerüleg, de nem
tudatosan; és lia ehez sokáig késend a’ való tudomány segédkezet nyújtani, a’
vizi közlekedés mindinkábbi tökéletesbülésével, a’ mint Anglia, bármely ürügy
alatt, segédkezet nyujtand az amerikai szabad-államok ledöntéséhez, ezzel saját
sikerét rázván meg, az eddigi elszigeteltség támaszt többé nem nyújthatván,
egyedül az időtől függend az ő lerombolhatlannak vélt sikert vívta állásának
ledőlése. Miből kitűnik, hogy úgy Anglia, mint az összes miveit népek teljes biz
tonságának megszilárdítására, egyes egyedül a’ tudomány, de a’ való , vezethet.
A’ kérdések kérdése tehát az : lehetséges-e a’ való tudományt kivívni ?
’s hogyan juthatni alioz ?
A’ mi az első kérdést illeti, rövid feleletünk : kivívható, ’s pedig teljes
sikerrel.
A’ mi pedig a’ második kérdést illeti, ehez egyedül egy ösvényen jut
hatni, — ’s melyik az? Ha az anyag lényegét az ő tiszta valóságában felismerve
szembesítjük, mert ez az a’ mi kisvilágunk és ez egyetemes nagyegész nyilat
kozatok szerinti észlelhetők okfőjére vezet; de a’ midőn ezek felderültek, ezzel e’
mindenség megszámlálhatlan tsillag világának, vagyis mennyei országa’ ’s igaz
ságának hármas, az egész egyetemiségre érvényült : igaz, szép és jó törvényei
is napfényre derülvén, igy a’ való tudomány terén, a’ keresett igazságok összes
birtokába jutandunk.
Hogy tehát ezek felett tisztán kiigazodhassunk, nézzük művünk vezér
elvéül tűzött roppant horderejű mondatának bensőjét, melyet a’ jobblétre szen-
derült, egész életén át a’ komoly tudományokkal foglalkozó dtor Schordann
Zsigmond 1829/30-ik évben, nyilvános előadásai alkalmával, midőn a viz ele
meiről mellékesen értekezne, monda. O a’ pesti kir. egyetemnél az élet-tan ren
des tanára vak/ Hogy e’ nagy tudományi! férfiú eme mondatával a’ való tudó-
VI
mány terén, mintegy hamu alatt rejtve, mily nagyságot mondott ki, az által lesz
világos : mivel 6' már a’ maga idejében, a’ közönséges vegyészek nézetein felül
emelkedve, nem tekintette a’ köneny és éleny elemeit egyszerű anyagoknak, és
ép ezért mondá : hogyha sikeriilend egykor azok lényegébe behatni, minden
egyebek gyors megfejtésüket nyerendik. Igaz ugyan, miszerint a’ köneny és
éleny a’ viz legközelebbi alkat részeit képezik, de minthogy azok nyilvánosan
kivehetö'leg az ellensarki berzeró'k tsukódásain együlvék, kiviláglik, miszerint
azok lényegét, az ellensarki berzerőkben lappangva rejlő végtelen-örök kiterjedő
’s összehúzó tői minőségek, vagy ha jobban tetszik azonképeni végtelen-örök ta
szító ’s vonzó ősi erők, más és más arányon nyugvó egyiiletekben képviselik. És
igy jó eleve látta be e’ komoly férfiú, hogy a’ köneny és éleny lényege leleple
zésével fel kell derülni az anyag lényegének, de ezzel kisvilágunk és ez egyete
mes nagyegész okfőjének is, minek következtében minden egyebek, melyek
eddig az évesült korszak böltsei által meg nem fejtethettek, gyors megoldásukat
nyerendik. De ebből bebizonyodik az is, hogy ezen nagy tudományu férfiú, az
eredetre (genesis) nézve, azon nem tsekély számú nagy tekintélyű tudósoktól,
kik a’ szövevényesb, de kissé durvább fegalmu ’s könnyebb felfogású tűzi, vagy
Plutonicus rendszerhez szítottak, eltérvén, ő annak legegyszerűbb ’s legtermésze-
tesbjéhez : a’ vizi, vagy Neptunicus rendszerhez ragaszkodott; melyet ő bizony-
nyára nem vakhivőségből, vagy bármely gyarló ember iránti kegyeletből, hanem
mint igaz öngondolkodó tudóshoz illik, lelkiismerete teljes öntudatából, mint
egyediül igazat, a’ mint alább az anyag felismert lényegéből folyva teljesen be-
bizunyitottan látandjuk, követett. Valóban ideje volna, hogy végre valahára,
minden datz és ellenszenvet kebleinkből kiűzve, a’ való tudomány felett mind
nyájan egyöntetű értelmiségre jutnánk, ez pedig már ma, a’ jelen tantökéletes-
bülés oly örvendetes haladásán, épen nem tartozik a’ lehetetlenségek sorába.
Isten iránti legelső kötelességünk, hogy az ész legmagasztosb ajándé
kával ember-társainknak minél hivebb és hasznosb szolgálatokat tegyünk, és ez
mi által sem eszközöltethetik oly sikeresen, mint a’ legvilágosabban kimutatandó:
való tudomány felderítésével; minél terjedelmesb körben muködend ez isteni
rendeltetésében, jótékonysága a’ hálásbak által annál inkább ismertetvén fel,
mindaddig nem nyerend megállapodást, mig végre : a’ setétséget, tudatlanságot
mindenütt teljesen legyőzvén, meg nem hódítandja.
Ezer és végtelen áldás kisérje tehát az összes szenvedő emberiség nevé
ben azon bölts kormányok törekvéseit, kik a’ való tudomány roppant horderejű
hasznát a’ polgárisodás üdvében oly tisztán belátván, már is kitelhetőleg igye
keznek ezeknek nagyszerű alapjait, társadalmi állodalmuk megszilárdítására,
letenni.
Mi tiszteljük e’ munkánk homlokzatára tűzött legüdvösebb mondatot, mint
a’ való tudomány legmagasb tsútsára vezető legbiztosb ereklyét, és magasztaljuk
azt, mert ez az, mi szellemünket bensőleg megnyugtatva, a’ mindenek feletti okfő
VII
legbensőbb ismeretére, ’s ezzel az egykori kétségtelen óriási szellem korszak vilá
gának nagyrendjére, valamint az ezen tanokat rejtő tudat-, vagy világ-nyelvének
leleplezésére újból vezethet.
Türelem és ismét türelem mindenek felett! és most menjünk munkánk
eszmefonala azon összevont foglalatjára, mely ily rövid előzménybe öszpon-
tosítható.
Azon egyetemes természeti törvények nyomozásában, melyek szerint az
anyag legegyszerűbb elemeinek tényezőitől és ezek minőségeitől kezdve fel,
egész a’ naprendszerek tömérdekségeig, és az ezek székek-székitöl fel-fel! egész
a’ mindenekfeletti végtelen-örök okfőig! a világ-egyetem minden tüneményei
történnek, a’ régi ’s újabb kor böltsei, egyiránt lankadatlan buzgalommal fára-
dozának, és vizsgálódásaik eredményével koronkint gazdagiták az emberiséget.
Ezen magasztos foglalkozás örök ditsŐségére válik a’ határt nem ismerő emberi
szellem nagyságának, és legméltóbbika azon működéseknek, mikkel eszes teremt
mény földi pályája szűk határai közt foglalkozhatik.
De hogy e’ szervesen élő nagyegésznek titkába, mely az istenség valóvá
érzékitett nagy szellemképe, méltólag behathassunk, és a’ világ teremtéséről némi
hitelre méltó látványt szembesíthessünk, az többé nem más, mint tsupán és egye
dül a’ mi páratlan isteni eredetű nyelvünk lényeges szavainak leikébe merevült
tudatán, nem különben a’ jelen kifejlettebb természeti-tudomány ok jól megfontolt,
és felismert kísérleti tény ein vívhatni ki.
Ezekből kiindulva, jelen munkánkban megkisértendjük az emberi-tudás,
e’ legméltóbb és legfontosb tárgyai felett merőben új, és az eddigi tanrendsze
rektől lényegesen eltérő nézeteinket, mennyiben azok évek hosszú során át foly
tatott vizsgálódásaink nyomán bennünk szilárd meggyőződéssé érlelődtek, a’ tisz.
olvasó engedékeny bírálata alá terjeszteni. Előadásunkban azonban, miután t.
olvasóinkban a’ természet-tudományokbani előzményes jártasságot feltenni haj
landók vagyunk, tsak a’ legszükségesebbekre szorítkozandunk.
Az előre botsátandók után tárgyalni fogjuk : az a n y a g belmivoltát,
lényeg’ét, azaz annak kétszer kettőkénti : m a t h e s i s é t , vagyis a’ mi őt : m a
is t e s z i ; ’s ha ez tisztában lesz előttünk, ismerendjük saját enségünk lényegét
is, de ezt tudva, minthogy az ember Isten képére ’s hasonlatosságára teremtetett,
semmi kétséget nem szenvedend, miszerint magát az egyedüli élő Istent is az ő
positivitásában megismerve, őt nem hinni, de tudni fogjuk.
Távol legyen azonban tőlünk, hogy midőn saját elveink és nézeteink
helyességéről rendületlen meggyőződést táplálnánk lelkűnkben, mások ellenkező
meggyőződéseit a’ türelmetlenség gúnynyilával illessük. — Ha tehát a’ tisz.
olvasó netalán istentagadó volna, mi azt neki a’ legszelídebb türelemmel elnéz
zük, mert mit tehet ő arról, ha a szeretetlenségen alapult országlási rendszerek,
az emberiség közt leginkább elterjedve lévén, azoknak a’ társaság minden réte
geire kiható mételyező befolyását zsenge ifjúságától tapasztaló, ’s ha az üldözött
VIII
erény és koszoruzott bűn kebellázitó jelenetei oly mindennapiakká 1önnek az
életben, hogy a’ lelketlen önzés, kiáltó jogtalanság és aljas érdekek kétségbe
ejtő örvényében : Isten iránti hitének minden szálai végre egymásután el
enyésztek.
Ha pedig a’ tisz. olvasó istenditsőitő volna, ki a’ végtelen-örök okfőt, és
az innen tér és időbe átment nyilatkozatok szerinti észlelhetők egyetemiségét, az
ő szerves öszszefüggésében tana szerint megfogni nem képes; — ki tehát őt, szel
lem szórajában megnyugtatólag fel nem ismerve, hiszi egyedül; akkor is kímélő
szeretettel fordulunk feléje, mert ismét nem az ő hibája, ha a’ szilárd meggyőző
dés hiányában, a vakhit fogyatkozásaihoz ragaszkodva, ezen tsalékony kalausz
bolyongó fénye mellett, gyakran a’ rút érdekek oltárán áldozik.
Azoknak tehát, kik félre vezettetve, rendeltetésük nem valódi tzéljában,
működnek, áll leginkább kötelességükben zavartságukból valahára kiábrándulni,
’s lelki setétségök dermesztő éjeiét az igazság elevenítő napjával felderíteni. Ep
azért e’ belénk vésett igazság érzetétől feljogosítva, legszentebb kötelességünk
nek tartottuk e’ jelen munkát az igaz, szép és jó elveinek határai közt szabadon,
a tévútra vezetett emberiség érdekében Írni, egyes osztályok érdekében írni,
egyes osztályok érdekeinek legkevesebbé sem tömjénezvén, egyedül az emberi
ség legszentebb ügye szolgált iránypontul vizsgálódásainkban.
Valóban az emberi-nem elő'haladására tett minden törekvéseink addig
hasztalanok leendenek, míg a’ böltsészet a természet-tan való alapjaira fektetve
nem leszen; mig ennek birtokába nem jutandunk, nemünk képtelen valaha tar
tós jobb állapotra jutni, ’s az a’ szomorú rendeltetés van az emberiségre nehe
zedve, miszerint elérvén a’ miveltségnek bizonyos fokát, ismét a’ régi vadságba
essék vissza, ’s pedig annál mélyebben sülyedjen, minél magasabbra emelkedett.
Ez ugyan vigasz nélküli kilátás, de az évesült korszaknak annyi ezer éven át
szövődött története szerint kétségtelen. Jelenben azonban, midőn a’ természet-tan
terén, a’ folytonos kísérletek nyomán, az egymást sűrűén követő találmányok
sorozatában oly élénk előhaladást tapasztalnánk, szerfelett vigasztalhat a’ remény,
hogy győzzön bár az esztelenség, szellemi korlátoltság és vadság itt amott, és
tűzessenek is ki bár ez, vagy amaz országban a’ romlást hirdető zászlók diadal
masan, de végre is az e’ tanok alapjaiból az igaz, szép és jónak mindinkább
tisztábban felmerülő kintsei, végetlenül fontosabban, kiterjedtebben és tartósab-
ban fognak hatni a’ népek erköltsös viszonyainak megszilárdítására, mint az
eddigi népélet zavart fogalmainak bensejéből, önző egyes érdekekért minduntalan
új és új alakban felviharzott társodalmi rázkódtatások, forradalmak.
Az iskola szűk korlátain túllépve, sőt az eddigi nézetek, vélemények,
tekintélyek alapjain keletkezett böltseleti tanoktól eltérve, tanrendszerünket a’
jelen kifejlettebb természeti-tudományok jól megfontolt tény ein napfényre derült:
a n y a g l é n y e g é n emeltük, ennek különösségeiből átmentünk az általánossá
gokra, innen újból vissza; melyek alapjain tanrendszerünk sarkalatos igazságait
IX
letevén, azokat művünk minden részletein szakadatlan fonalként vezettük mind
addig, míg végre lehető legnogyobb kört befutva, lehetségessé nem lön tanul
mányunkat a’ legrövidebb alakban szembesíteni; melynek valóságában tsak ak
kor nyugodtunk meg, midőn azokat a’ mi páratlan nyelvünk lényeges szavainak
leikébe ditső elődeink által, a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott jelves
jelentőségein oly tsudabölcsességgel letett tanaikkal összehasonlítva, ama helyes
számtani miveletek sikerült próbáiként, teljesen kijöttnek találtuk.
Tsak az anyag való mivoltának felderítésével leend leleplezve a szemlélő
előtt a’ teremtett világ minden működési titkában, ekkor az anyag ugyanazo
nosságából (identitas) e’ mindenség szerves egységének tsudálatos gépezetét,
tökéletes öszhangzásban egész a’ legvégsőbb részletekig könnyen elemezhetjük,
és a’ természet nagyszerű színterének fénypontjait gyors pillantással áttekintve,
annak temérdek megfoghatlan titkait deríthetjük fel, mi által e’ mindenség tudo
mányának alapja letételével megtudandjuk betűzni, olvasni, érteni a’ természet
feltárt könyvét oly eredménynyel, mely minket a’ végokok magasztos böltsésze-
tébe vezetend be. A’ természet kutatóit illeti a’ leplet felderíteni ’s annak titkait
vizsgálni.
A’ böltsészet tehát tsak akkor számolhat illő méltánylásra ’s megkedve
lésre, ha az a’ képzelem uralkodása alól tökéletesen kiszabadult, és az élet és
tudomány számos tsalódásaiból kiábrándulva, egyedül a’ természeti-tudományok
való tényein észlelve emelkedett.
Hogy pedig felderített igazságaink úgy, miként hibáink, azonnal kitűnje
nek, az írás-modorra nézve, a’ tárgy tisztaságánál a’ természet egy szerűségét
híven követtük, őrizkedvén amaz íróknak fellengős írmodorától, kik a’ miveiket
jellemző eszmeszegénységet dagályos és érthetetlen szavak palástjával szokták
takarni, e’ helyett inkább a’ tudvágyat üdítő nyíltságnak hódoltunk.
Nem leend talán hiú azon reménységünk is, minél fogva a’ tisz. olvasó
nak munkánk olvasása közben leend alkalma oly nyelvészeti kintsekkel talál
kozni , melyek a’ szónyomozás végtelen tengerének azon mélyéből halászvák,
hová alig mert az évesült korszakban nyelvész buvárharangjával leereszkedni.
A’ dolgok lényegébe ható tudás kétségen kívül szép és legméltóbb az
emberi fáradságra, de tsak akkor váland üdvére, ha általánosan elterjedve hata
lommá válik és erényt szül. Énnek eszközlését tüztük feladatul. Igyekeztünk az
igaz, szép és jót az ő lényegében felfedezni, ’s azokat a társadalom üdvére való
sítva, meggyőző tudattá érlelni, melyek képesek legyenek társadalmunkban
erköltsi erőt és önzetlen akaratot lehelni, mik az emberek belbetsét és méltósá
gát emelvén, ekként általok valahára a’ hit homályából a’ tudat korszakára
vezettessenek.
Ig az , hogy ezen a’ lelket nemesítő ’s az erköltsöket szelídítő magasztos
tzél elérésében, az emberiesb irányú tanok szerfelett elősegélék az emberi-nem
haladását, mi által az igaz, szép és jó iránti szeretetnek általános elterjedése
X
közöttük hathatósan előmozdíttatott, de a’ mint az annyi ezer évi történetek ta
nulságaiból okulunk, az ekként virágzott társaságok ép azért roskadtak ismét és
ismét semmiségükbe vissza, mivel ama tanok a’ böltselet ábrándos, elvont elmé
letein, és nem a’ természettani való ismeretek okadatolt meggyőző' elvein emel
kedtek; tsak ezen tanoknak általánosan meghonosulandó elterjedésével, és vérré
válandó megszilárdításával biztosíthatjuk az annyi időktől várva várt, de mind
eddig jobbára meghiúsult népélet boldogítóbb jövőjét. E’ való tanok elterjedése
nélkül az emberi-nem mivelődésének lehető legmagasb fokára, vagyis a’ bukott
korszak előtti feltárt tudatára, soha sem emelkedhetik.
Ezek előmozdítására tzélzó törekvéseinkben kezünket keblünkre tevén,
kinyilatkoztatjuk: hogy munkánk készítésében tsak az igazság kutatásában fára
doztunk, és legtisztább meggyőződésünk szerint az összes emberiség javát tar
tottuk szemeink előtt, minek következtében lehet, hogy némelyekre nézve hibáz
tunk, de mindig az igaz, lényünk ez egyedüli igazodó sarkpontjából, a’ szép és jó
határai közt működtünk ; igyekeztünk vizsgálataink folytán e’ kijelelt irányt
tántoríthatlan hűséggel követni, ’s azok alapjain oly kerekdeden összefüggő tan
rendszert központosítani, melyet a józan ész bírálata alábotsátani, Isten oltalmá
ban bízva, ezennel nem tartózkodunk.
Úgy ám, de a’ mint a’ hajdani pogány korszakban voltak, úgy a’ jelen
világban is lesznek oly kislelküek, kik mindezen törekvéseinkre, gúnymosolyra
fakadva, azt mondandják: Hasztalanok mindezen törekvések, mert a’ mit annyi
századok során át nem sikerülhetett az oly annyira elhiresedett görög, angol,
frantzia, német böltseknek kivívni, ugyan hogyan volna lehetséges ezeknek elrej
tett titkos szentélyébe a’ mi törpéinknek belátni. Nem-nem, valószínűleg ez is oly
ábrándozás leend, mint sok más. így volt ez mindig, igy fog ez maradni mind
örökké, itt nints menekülhetés.
De mi ezekre, a’ mindezeket oly tisztán belátó nyugalmunkban, azt vá
laszoljuk : Nem-nem! az összes mythusi hagyományok, de főleg páratlan nyel
vünk leikébe merevült tudat tanai, kétszer kettőkénti bizonyságot tesznek arról,
hogy ezek nem voltak mindig igy. Nints tehát kétség, hogy ez igy tovább nem
maradhat. Virrasztottak volnak ők is, annyi éjjek- és nappalokon át, oly kitűrés,
erős akarat és önfeláldozással, miként mi, e’ kislelküségükből már régen kiábrán
dulva, egészen más meggyőződésre jutandottak volna; mi mondjuk ezt, kik
helyettük is oly sokat nyugtalankodva fáradtunk. Igen is, tsak ezek megfeszített
munkáságain sikerülhetett aztán nekünk az összes hitregék tanain, miután azok
főbbjei, mint az égyptoni, indu, tibeti, chinai sat. mindannyian eredetileg az
egyistenítésből indultak ki, oly tiszta meggyőződésre jutnunk: miszerint a haj
dani pogány korszak előtti időkben kellett lenni oly tisztán feltárt világnak,
midőn az élő Istent nem tsak névleg, hanem legszentebb positiv okfői igazságá
ban teljesen felismerték; de a’ midőn nints kétség, hogy eme tan felállításával az
eredeti istenfélő táltosok, nem tsak elméleti, de gyakorlati tanokban is részesül
XI
vén, a’ szó teljes értelmében mindannyian természettudósok és böltsek voltak.
A’ midőn tehát tisztában valának a’ hit és vallás lényeges szavainak leikébe
foglalt eszméi felett, miután a’ hit nem egyéb, m in t: “hit“1 a’ tudatra; — a’ mi
dőn a’ vallás: a’ valók ásatairi (kísérletein, kutatásain) keletkezett tudat. íme
ezen utóbbi, a’ való böltsészet legmagasb feladata.
Hogy tehát ezen magasságra juthassunk, ezt tsak úgy érhetjük el, ha a’
minden renden levő tudományok zárkövét tevő végtelen-örök okfő, a’ hajdani
óriási szellem korszak világának szentélyében, onnan, a’ honnan a’ dolgok nagy
rendje keletkezett, újból feltáruland; és ez mulhatlanul felderiilend, miután a’ jó
ságos Isten mennyei országát kivilágosítva alkotta, hogy tselekvéseit mindenki
azonképen, minden időkön át beláthassa.
Nints kétség, hogy minél mélyebben avatandunk be ezekbe, annál inkább
meggyőződendünk, hogy ezek a’ mint vannak, miután azok nem is voltak min
dig igy, és igy tovább nem is maradhatnak, tehát mulhatlanul jönni kell azon
időnek, midőn mindezek az ő halottaikból feléledve, érdemlett poltzukra jutván,
átalakulandanak.
Nem-nem! a’ szellemet lántzokkal lenyűgözni nem lehet, és mi, halhatat
lan költőnk Vörösmartyval tartva, harsogva mondjuk:
Az nem lehet, hogy ész, erő
Es oly szent akarat,
Hiába sorvadozzanak.
Részünkről nyíltan bevalljuk, hogy minden erőnkből, észbeli tehetségünk
teljes megfeszítésével és legszentebb akaratunk hozzájárulásával törekedtünk
ezek nagyságait felderíteni, de hasztalan, mígnem végre szent történelmünk azon
ösvényén: miszerint mindezen nyilatkozatok szerinti észlelhetők eredete, az em
beri-nem bukott korszaka előtt feltártan tudva vala, azon gondolatra nem jöttünk :
hogy ha igaz eme állítás, min, amazok alapjain egy pertzig sem tudánk inga
dozni, akkor mindezek igazságát élő tanúként semmi annyira nem bizonyíthatja,
mint ama feltárt korszaknak megfelelő nyelvébe merevült, ma is felismerhető tu
dat tanai. De ha igy, akkor az, ki a’ jelen vegyészi műszavak lényregök szerinti
alkotását belátta, az azt is belátja, hogy ha jelen napjainkban is annyira óhajtjuk
a’ nyelv leikébe bevésni a’részbeni vizsgáltak tudatát, mennyire otthonosabbnak
kelle lenni ezen törekvésnek akkor, midőn ezek ama feltárt időkben nem tsak
részben, de minden irányban úgy erköltsileg, mint élettanilag felismerve ’s tudva
voltak. De ha igy, akkor az ész tiszta követelményein azonnal kitűnik, hogy
voltaképi klaszikai, feltárt, eredeti, vagy világ-nyelv a’ mint akkor, úgy most is
egyes egyedül tsak az lehet: m e l y a’ m i n d e n e k f e l e t t i v é g t e l e n
ö r ö k o k f ő t , és az i n n e n t é r és i dőbe á t v i t t n y i l a t k o z a t o k s ze
r i n t i é s z l e l h e t ő k e r e d e t é t (genesis) m i n d e n u g r á s n é l k ü l i ösz-
s z e f ü g g é s b e n , a’ t u d ó s b e t ű k j ó l és á l l a n d ó u l m e g h a t á r o z o t t
j e l v e s j e l e n t ő s é g e i n , a l g e b r a i p o n t o s r ö v i d s é g g e l (praecisio),
XII
t u d a t i l a g t a r t a l m a z z a a’ m a g a n y e l v i s é g e b ö l t s e l m é b e u b e
vésve.
De a’ midőn a’ voltaképi feltárt isteni eredetű nyelv eme lelki tulajdonai
val igy megismerkedtünk, ezek alapjain áttértünk saját nyelvünk, lényeges sza
vainak leikébe merevült, böltselmének fürkészésére (ezt tegye mindegyik a’ ma
gáéval), és a’ midőn nem tsekély megfeszített kutatásaink folytán azon tiszta
eredményre jutnánk, hogy édes anyai nyelvünk ama idézett nyelvi tökélyekkel
teljesen át és áthatva lévén töményülve, annak minden egyes tételével úgy, mi
ként annak összes foglalatjával teljesen és tökéletesen megegyez, tsak akkor va-
lánk tisztában teendőink felett.
Több mint húsz évig fáradoztunk szakadatlanul ezek felderítésében, de
különösen ama 1852-ik szerfelett zaklatott szigorú évek lepergései alatt, oly éj
jeli ’s nappali ellenállhatlan észbeli megfeszítéssel folytattuk azt, hogy e’ miatt
majdnem életünkkel lakolánk; de Isten kegyelméből, dr. Lukáts János, dr.
Máyer Antal barátaink és környezetünk lelkes és ernyedetlen ápolásai következ
tében, ennek vészein szerentsésen túlesvén, örömmel értesíthetjük a’ tudós vi
lágot, hogy ama munkáságunk folytán sikerült nekünk részint: a’ mi legdrágább
ereklyénk: édes anyai nyelvünk lényeges szavainak leikébe merevült böltsel-
mén, részint a’ jelen kifejlettebb természeti tudományok vívmányain: e’ mi n-
d e n s é g a l k o t á s á n a k t i t k á t , az íir b e l e r j é n e k v i l á g o s s á g i t ü
n e m é n y é n , a’ t s u k ó d ó (polarisatio) r e n d s z e r s z e r i n t m e g f e j t e n i ;
mi á l t a l az a n y a g l é n y e g e , k i s v i l á g u n k és ez e g y e t e m e s n a g y
e g é s z n y i 1a t k o z a t o k s z e r i n t i é s z 1e 1h e t ő k o k f őj e f e l t á r t t á l ö n ;
minek következtében minden egyebek, melyek az évesült korszak: parány (sys
tema atomisticum), erőszök (sys. dynamicum), természet böltsészeti (sys. naturae)
rendszerét követő böltsei által távúiról sem fejthettek meg, gyors megoldásukat
nyerendik.
Ezek folytán kiki elgondolhatja mily nagy vala álmélkodásunk, midőn
páratlan nyelvünk tiz törzs számneveinek, egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét,
nyoltz, kilentz, tiz lényeges szavaiban, a’ mind ezen nyilatkozatok szerinti ész
lelhetők eredetére vonatkozó tant, oly rövid és sommás fogalmakban böltselmileg
bevésve lenni találtuk; ekkor lehetetlen vala ditső elődeink óriási szellem-kor-
szakánk oly tiszta ’s nagyszerű böltsészetén el nem álmélkodnunk, mert ez ál
tal gyakorlatilag láttuk bebizonyítva lenni annak lehetőségét, hogy a’ némi előz-
ményes ismeretek alapjain, bár ki is könnyen — mintegy töltsérreli öntés eszmé
jében — azonnal böltstsé avatható; mert a’ ki eme tiz törzs számnevek rövid-
és sommás tanainak derítményébe egyszer behatott, az tizujján emlékzeti (mne-
monicai) elfelejthetlen lekötéssel sorolta el, e’ mindenség alkotására vonatkozó
legböltsebb tsalhatatlan tanát.
De hogy mily öröm lephetett meg bennünket akkor, midőn a’ magyar
nyelv lelkének tsak nem teljesen megfelelő úgynevezett latin betűi rendszer so-
XIII
rozatos jegyeit, ki»világunk szervesen összefüggő működési rendjének jelves jelen
tőségein alapulva lenni találtuk, ezt tsak azok sejdíthetik, kik, buvárlataik foly
tán, ily lényeges tárgyakban nagyszerű eredményekre jutottak. Ezek alapjain
nints kétség, bogy bár ki is, ki az alphabet sorozatos betűi rendszer mindenegyes
tudós betűjének jelves jelentőségét, az ő tiszta derítményében, kisvilágunk műkö
dési rendjének megfelelőleg felismerte, ez által tisztában Ion előtte: úgy kisvilá
gunk, mint ez egyetemes nagyegész okfője is. Igenis, tsak ezek nagyszerű felis
merésein vala lehetséges ditső elődeinknek, a’ legrégibb időkben, a’ legfontosb
tanokat, a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein, a’ mi
páratlan nyelvünk lényeges szavainak leikébe letenni, ’s azokat az emberiség
közt általános tudattá érlelni ’s valóságos vérré testesíteni.
IIa mindezek lelki belbetsébe a’ hajdani pogány korszak böltsei, mint
Mil. Thales, Pythagoras, Socrates, Plato s. t. még oly tisztán bepillantani képesek
nem voltak, nem tsoda, miután ők böltseletüket eredetileg nem a’ görög nemzet
beltudományossága kints szövegéből, hanem egy rég letűnt, mondhatjuk: az
óriási szellem-korszak világában feltárt, de elméletté törpült tanán, az égyptoni
könyvtár tzclláiban titkon őrzött tan töredékein emelék azt, oly korszakban, mi
dőn a’ természeti tudományok a’ gyakorlat teréről lehanyatolva, azt többé sem
az égyptoni pogány papok, sem pedig ama görög böltsek megérteni, vagy meg
fejteni képesek többé nem voltak; — hozzá járult az is, hogy ama égyptoni ket
tős tanok egyike, t. i. annak belseje, a’ titkos, vagyis io-i (jó), a’ hajdani görög
sokistenítői hitvallással merő elentétben állván, érvényre teljességgel nem jutha
tott, sőt épen ezen ellentétnél fogva üldözés tárgyává lévén, azt minden áron el
kelle nyomni.
H o l o t t mi m i n d e z e n p o s i t i v t a n o k a t , s a j á t n e m z e t ü n k
é l ő n y e l v é n e k l e g l é n y e g e s b s z a v a i n a k l ei ké be a l g e b r a i l a g
v é s e t t t u d a t á n , és i g y a’ h a j d a n i r é g l e t t i nt ó r i á s i s z e l l e m
k o r s z a k v i l á g á b a n f e l t á r t , és i g y g y a k o r l a t i l a g é l e t b e á t v i t t
b e i t u do H i á n y o s s á g á n a k k i n t s s z ö v e g é b ő l , a’ j e l e n k i f e j l e t
t e b b , a’ g ö r ö g k o r s z a k é n á l h a s o n l í t h a t l a n u l m a g a s a b b a n
á l l ó te r m é s z e t i t u d o m á n y o k e x a c t t a n a i n a k k é t s é g t e l e n ,
t é n y l e g b e b i z o n y í t h a t ó v a l ó s á g a i n észl elv e e me lt ük oly idő
ben, m i d ő n e me t a n o k az él ő I s t e n t a n á v a l t e l j e s e n ö s s z e h a n
gozva, l e g k i s e b b e l e n t é t b e n sem á l l a n a k .
Ezek után m a g y a r h o z illő őszinteséggel kije l e n t jü k
t isz. o l v a s ó i n k n a k , h o g y a’ v a l ó t u d o m á n y t e r é n e me ma
g a s z t o s v í v m á n y o k a t ne a’ mi é r d e m e i n k é n t m é l t ó z t a s s a n a k
t e k i n t e n i , m i u t á n m i n d e z e k a’ mi l e g d r á g á b b e r e k l y é n k :
é d e s a n y a i n y e l v ü n k l é n y e g e s s z a v a i n a k l e i k é b e , a’ l e g r é
gibb elévült arany-korszakban, ditső elődeink által tudati
l a g s z e r k e s z t v e v é s e t t e k be; — a’ mi é r d e m ü n k e g y e d ü l az,
XIV
m i s z e r i n t e n n e k b ö l t s e l m é t , a’ l ehe t ő' l e g n a g y o b b k i t e r j e
d é s b e n , n e k ü n k j u t o t t a’ s z e r e n t s e o n n a n k i b e t ű z n i , t a g o l n i
’s v é g r e k i o l v a s n i ; m i n e k f o l y t á n m ó d u n k b a n v a l a a’ v a l ó
t u d o m á n y t , m i n t e r e d e t i f e l t á r u I t a t , az ő t i s z t a s á g á b a n s z e m
elé á l l í t a n u n k .
Valóban az egyes nemzetek-, sőt az összes emberi-nem előhaladási üdve
mi által sem érhető el oly tsalhatatlan bizonyossággal, mint a' való tudomány
voltaképi felismerésével; mert ennek terén oly nagy dolgok vannak a’ hamu
alatt elrejtve, minőkről némely tudósoknak alig van sejtelmök. Ideje volna, ha
ezen mindig világosabbá válandó korszakban, a’ tudomány voltaképi belsejébe
a’ legtudósabb és legbefolyásosabb férfiak minél tisztábban és mélyebben belát
nának. A’ sajtónak legmagasb feladata az, hogy a’ közmiveltséget az ő százados
pangásából valahára kiemelje, ’s a’ való tudomány terén oly biztos állásra jutassa,
a’ honnan többé teljességgel le nem szorítható; ez biztosíthatja egyedül a’ kö
vetkezetes lépésekben kijelelt minden forradalomtól ment kényszerítő folytonos
haladást, és semmi más. Igaz, hogy ezen tudományt, mint az emberiségre leg-
betsesb kintset, vagy ha jobban tetszik böltsek-kövét, az évesült korszakban
mind e’ mai napig fel nem fedezték, — és miért? mivel jobbára a’ legtudósabb fér
fiak távúiról sem képesek tsak egy atom hitelt is adni annak: h o g y e z e n
l e g m a g a s z t o s b t u d o m á n y e g y k o r az e m b e r i - n e m e l ő t t t sak-
u g y a n f e l t á r v a vol t , v a g y h o g y i l y k o r s z a k v a l a h a l é t e z h e
t e t t , v a g y h o g y a m a a r a n y - k o r s z a k f e l d e r ü l t i s t e n i t a n a i t , a’
t u d ó s b e t ű k j ó l és á l l a n d ó u l m e g h a t á r o z o t t j e l v e s j e l e n t ő s é
ge i n, ama n y e l v l é n y e g e s s z a v a i n a k l e i k é b e a l g e b r a i l a g
b e v é s n i l e h e t s é g e s l e t t v o l n a . Holott ezzel elébb utóbb meg kell
barátkozniok, miután az összes nemzetek legrégibb hitregéi, m int: égyptoni,
indu, tibeti , színei sat. bizonyságot tesznek arról, hogy ezen való tu
domány fel vala tárva. Igaz, hogy eme magasztos ismeret aima eltorzított jegyze
tekben általános, hogy úgy mondjuk mesés, titokszerü alakban van letéve, ’s
igy természetes, hogy a’ ki ezek mélyébe be akar hatni, ama nagyszerű rejtett
igazságokat már eleve ne elfogult regényszeritségeket tartalmazó könnyelmű
séggel olvassa, hanem igaz tudóshoz illő komolysággal tanulmányozza; mert ha
ama világos tanok különleges felderítésével ezentúl is, keleti indolentiával mit
sem gondolva, hagyjuk menni tétlenül a’ dolgot arra, a’ merre a’ részre hajló ér
dekben működőktől vezettetik; nem volna tsuda, ha a’ Gondviseléstől az egész
egyetemiségre megalapított voltaképi tzélban: az igaz, szép és jóban egy lépést
sem haladhatván, e’ szép kifejlésnek indult korszak alásülyedésével, végre azon-
képen a’ legmélyebb tudatlanságra ’s pogányságra jutna. De, hogy eme isteni
tanok tsakugyan feltártan tudva voltak, ezt nem csak ama szétszórt hagyomá
nyokban, de a’ legkülönbözőbb nyelvek, legkülönösebben pedig a’ mi páratlan
nyelvünk, lényeges szavainak leikébe merevült oly mély böltsészetet tanúsító
XV
tanai is bizonyítják, melyekből minthogy a’jelen évesült korszak tudományát sok
kal- de sokkal felülmúlják, tisztán kiviláglik, bogy azok a’ bukott korszak előtti
arany édeni időkben szerkesztetvén, ez által ama viszonzó feltárt időkre utal.
Ne ámítsuk tehát m agunkat, mert e’ magasztos vívmányokat a’ mint
akkor, úgy most is nem tudatlanság, önérdek, önhitség, az áltudományokban!
felfuvalkodás, sem nyert hódítói tsaták, önkény , tekintély, kivívott részletes
jogok, költsönös egyezkedés sat. alapjain vívhatni ki; melyek a’legszerentsésebb
esetben is tsak ideig óráig tartó, földi érdeken nyugvó rövid múlandóságok,
hanem ezt egyedül a’ való tudomány vívmányain felderült : igaz, szép és jó
isteni törvények által vívhatni ki állandóul. A’ történet tanúsága szerint a’ győ
zelemre jutott forradalmi, vagy legitim kormányok állandó sikert tsak akkor
arathatnak, ha az isteni tzélban működve vezetik a’ népeket. Itt rejlik az összes
pogány korszak legkiterjedtebb és leghatalmasabb államok legrégibb időktőli
bukásainak oka; itt a’ hízelgők, vagy tévelygők által nagynak tartott macedoni
Sándor, Atillának, I-ő Napoleon’ és más vélt nagy hódítók bukásainak oka; itt
rejlik III-ik Napoleon és minden mások győzelmeinek, vagy bukásainak jövője,
a’ szerint t. i. a’ mint ama az egész egyetemiségre, következéskép minden egyes
világ és azokon levő birodalmak, országok javára érvényült : isteni törvényeket
híven követik, avagy erőszakkal széttépik.
Méltó, hogy az illetőknek Cantu Caesar világ-történelme mélyebb tanul
mányozását, kivált a’ régészet és nyelvészet eredetiségére nézve, ajánljuk, mert
a’ szent hagyományok után egyedül az ő lelkében, vagy böltsészetében felismert
eredeti ősnyelv az, mely a’ voltaképi tudomány felett az illető búvárt mindezek
bonyodalmaiból nem tsak az ő általános, de különleges tanaiban sikerrel kive
zetheti ; mert egy népnek felismert voltaképi eredete, egyszersmind az összes
emberi-nemnek, sőt bátran mondhatjuk : magának az összes egyetemiségnek
tsalhatatlen eredetére vezet.
Ideje tehát, hogy t. nemzetünk a’való tudomány, úgy saját legrégibb elévült
történelme ’s mély tévelyeiből valahára kitisztuljon , mert nem a’ nemzetiségün
ket kotzkáztató hartz, sem a’ hajdani kivívott jogok, sem passiv ellentállás alap
ján, hanem a’ szellemiek tétes terén vívhatni ki egyedül újból ditső őseink által,
a’ már egykor tsalhatatlanul kivívott : Isten, fejedelem, enmagunk és felebará
taink iránti közös jogainkat. A’ ki ezekben kételkedik, az nem ismeri a’ volta
képi legrégibb elévült édeni, egyistenítői bukott korszakra vonatkozó történésze
tet, az legfeljebb az Írott hagyományok alapjain, a’ pogány korszak gyász, ama
igaz történetet szétduló történelmét tartja egyedül érvényesnek, holott ez a’ dol
gok isteni eredetére, a’ honnan a’ dolgok nagy rendje keletkezett, nem vezethet.
Ditső nemzetünk! nyelvünk lelki belbizonyitéka alapján, eme történé
szet! legbiztosb tényen, igen-igennel állítjuk, hogy nagy és óriás valál egykor nem
tsak a’ hartz, de a’ szellemiek terén is, és ide újból egyedül a’ tudomány-, de nem
az ál-, hanem a’ való tudomány vezethet; azon tudomány, melyet ditső elődeink
XVI
értelmében soha semmiféle halandó, egyedül a’ mi páratlan isteni eredetű nyelvünket
az 6' lelki belbetsében tisztán felismert tudós derítheti fél. A’ való tudomány tsalha-
tatlanul egyöntetű értelmiségre vezet, m erta’ mathesis, ezen ős tudomány, a’
tudós betűk jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein, algebrai pontos
sággal van a’ mi páratlan nyelvünk lényeges szavainak leikébe bevésve, mely
ha egyszer az ő tiszta derűjében állíttatik szem elé, oly az igaz, szép és jó hatá
rai közötti kényszerített előhaladásra vezetendi az egész emberi-nemet, minőről
alig álmodnak azok, kik a’ társodalom ügyeit iskolákban, kormány-tanácsokban,
szószék, tsatatéreken és tudós testületek gyülekezeteiben igazgatják.
Tisz. nemzetünk! jól tudjuk, hogy felette nagy dolgokat érintünk, midőn
ditső elődeinktől, a’ tudós betűk jelves jelentőségein, melyek a’ való tudomány
kótsát képviselik, a’ nyelvünk lényeges szavainak leikébe annyi ezer és ezer
évek előtt oly böltsen bevésett eszméit az ő halottaiból felelevenítjük. De eljön
múlhatatlan az idő, midőn el lesz Ítélve úgy fent, mind itt alant a’ földön: hogy
kik sínylenek voltaképi elfogult rögeszmében, azok-e’, kik ezen egyelőre hihetet
len nagyságokat tényről tényre bebizonyítják ? vagy azok-e’, kik eme nagysá
gok felett gyermekségöktől beléjök vésett rögeszméjükből férfiú korukban sem
bontakozhatván ki, az emberiséget a’ szellemiek terén örökös kiskorúságra kár
hozva lenni vélvén, készebbek az ezen nagyságokat támogatóktól az ép értelmet
kétségbe vonni, mintsem annak legtávolabbi lehetőségét megengedni ?
Ezek után ne tartsunk többé mit sem azon böltselők álnézeteitől, kik
mindezek kivívhatását kantsal szemmel nézvén, az emberi-nemre nézve inkább
káros, mint hasznosnak lenni tartják; mert habár igaz azon nézetük : miszerint
a’ nép közzé vitt álböltseletnek azon káros hatása van ? hogy a’ sokaságot üres
tűnődésekre szoktatja, ’s az előítéletek annyi századain át áltermészetté törpitett
érzéseit megzavarja, a’ nélkül, hogy magának szilárd vezérelveket alkotni képe
sítené ; mi által mulhatlanul egy újbóli sophistika állíttatik elő. — — De előre
botsánatot kérünk, mert mindezek itt nem álböltselmileg, tünődésileg, hanem,
böltsészetileg, jobbára a’ természeti-tudományok kísérleti tényein tettleg, és így
a’ valók szilárd vezérelvein okszerűleg vannak bebizonyítva; mi által lehetsé
gessé lön végre valahára a’ szellemben szomjúhozók vágyát kezdeményileg, ha
nem is teljesen, de közelítőleg kielégítenünk, és ezzel mindent az ő rendes vágá~
sába : a’ dolgok nagyrendjére visszaterelnünk.
Igaz, hogy eme nagyszerű tzélnak az ő tökélyében a’ mi tanulmányunk,
mint nem egyes ember életet, de az összes tudós-világ közrei munkáságát köve
telvén, mindenben meg nem felelhet, de bizton kezeskedünk arról, hogy ezek
alapjain egynéhány évtized alatt teljesen kiokulandunk, és ez roppant ’s kiszá
míthatatlan nyeresség úgy a’ legmagasb, mint közép és alsó rendűek, valamint
az összes polgáriosult emberi-társadalmakra nézve.
De, hogy mind ezek kivihetősége felett t. olvasóinknak jó eleve némi
reményt nyújtsunk, legyen szabad emlékezetükbe idéznünk : ama legrégibb
χνπ
görög és arabs költőktől megénekelt hagyományt, miszerint a’ legrégibb elévült
arany-korszakban az emberek általánosan böltsek voltak. Igaz, hogy ezen állí
tást a’ jelen korszak legtekintéljesb tudósai jobbára mesének, és azokat legfel
jebb ama költők jámbor óhajtásaiként tekintik. De részünkről a’ mi páratlan
nyelvünk lelki derítményein megvalljuk, hogy e’ nézet felett már régen kiokul
tunk ; mert ha sikerült ugyanazon korszak legböltsebb hagyományain, a tsal-
hatatlan igazságot a’ tudományok egyik ágában, t. i. a’ számtanban, korunkig
úgy elhagyományozni, hogy az egész földkerekségén szerte honoló emberi-nem
értelmesbj eit, minden kivétel nélkül, egyöntetű értelmiségre vezették, akkor nem
tudnók az okát, miért ne lehettek volna képesek ugyanazon korszak vívmányain,
a’ dönthetetlen igazságot a’ tudományok minden ágaiban úgy egyenként, mint
összesen kivívni. ’S valóban, ha ezek iránt kissé a tudomány körében körülmé
nyesebben széttekintünk , lehetetlen meg nem emlékezni a’ legbelátóbb egélyé-
szek azon közös állítására , miszerint a’ legrégibb korszak elfajult hitregéi, mint
az égyptoni, babyloni, indu, tibeti, színei, ó-görögökéi sat. eredetileg mindany-
nyian egyistenítésből indultak k i; miből tisztán kiviláglik , hogy ugyanazon
arany-korszak vívmányain, a’ mint a’ tsalhatatlan igazságot a’ tudományok egyik
ágában, t. i. a’ számtanban, minden időre elhagyomázniok sikerült: úgy nints
kétség, hogy a’ legfőbb lényre vonatkozó tant is, az ő tiszta kétségtelenségében,
úgy és azonképen feltalálták. Miből kitűnik, hogy az eredeti feltárt egyistenítői
való vallás, oly, az emberi-nem bukása előtti rég elévült időkre u tal, midőn az
élő Istent positiv alapokon, az ő tiszta szellemi igazságában azonképen belátták,
így ismerjük aztán fel a’ görög böltseknek : a’ világ-lélek (anima mun di),
központi-világosság, ismeretlen lény legmagasztosb szavainak leikébe letett
fogalmait.
De, hogy az emberi-nem az arany-korszakban nem tsak a’ számtan, ’s a’
legfőbb lényre vonatkozó igazságok, hanem a’ böltsészet felett is teljesen kio
kult, kegyeskedjenek t. olvasóink Mii. Thales, Pythagoras, mint a’ görög böl-
tselet alapítóinak nyíltan követett, most már tsak szétszórt töredékekben fenn-
levő tanaira, melyeket ők az égyptomiaktól költsönzének, visszaemlékezni, ’s azon
nal feltünend, hogy bárha ők böltselmöket ugyanazon e g y , t. i. égyptoni tanok
kútforrásaiból nyerék, és igy mindenben megegyezőknek kellett volna lenni,
még is ime mily nagy vala az eltérés közöttük, mert a’ midőn az ionia iskola
alapítója Mil. Thales az égyptoni bel, titkos tanra vonatkozó böltsészetet követné
egyedül, akkor Pythagoras úgy a’ bel, vagyis titkos, mint a’ k ü l, pogány tanra
vonatkozót egyiránt terjesztette, azon világos kikötéssel: hogy azok, kik a’ belső,
vagy ioi tanban akartak oktatást nyerni, titoktartásra köteleztettek, mi már egy
maga elárulja, miszerint ez azért történt, mivel korának pogány vallásával ama
bel, titkos, ioi jó tanok ellentétben állottak. Melyek zavarjam aztán mit sem
álmélkodhatunk, ha úgy a’ Thalesi, mint Pythagorasi böltsészet alapján, mind
ezen tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők eredetét, a’ mint a’
2
XVIII
monas, dyas sat. törzsszám neveinek szerfelett töredékes elemezésein kivehetni,
egy mindenek feletti ismeretlen lény, világ lélek, központi világosságból szárma-
zottnak tekintették; de természetesen tsak elméletileg, minthogy a’ természeti tu
dományok lehanyatolásával azokat a’ való tudomány tényein gyakorlatilag kimu
tatni képesek nem valónak. De, hogy mily eltérés vala az anyag lényegének né
zete tekintetében, ezekbe kik sem pillanthatnak be oly mélységgel, mint maguk
a’ physica ’s vegyészeiben jártas természet-tudósok. És igy, ha maguk az égyp-
toni, indu, tibeti, színei o-görög sat. tudósok, annyi ezer és ezer évek zavarjain
sehogy sem tudtak a’ való tudomány felett kiokulni, nem tsoda, miután ama haj
dani arany-korszak feltárt való tudományának teljes lehanyatlásával az anyag
lényegét az ő minden ugrás nélküli szervesen összefüggő okfői egységében meg
fogni teljességgel nem tudták. Innen az örökös zavarok, dúlások, viszályok,
egyenetlenségek, melyek nemzeti hartzban törvén ki, nem egyszer saját fajuk
ellen kegyetlenkedve, egymást végkiirtással fenyegették.
És most kegyeskedjenek t. olvasóink a’ tsillagászat körében M. Thales ösz-
szes, szerfelett szétszórt töredékes tanaira visszapillantani,’s akkor kétségen kívül
álland előttük, hogy ő ama égyptoni kül, nyílt, pogány tantól, melyet e’ nem
ben Pythagoras, később Aristoteles, Ptolemaeus is, mint Almagestjéből oly vilá
gosan kitűnik, követtek, eltérve, már az ő korában naprendszerünkre vonatkozva
azon tant követte, bár tsak elméletileg, mely az újabb korban, főleg Gralilei vezeté
sén, mint való tan kivívatott. Nos ha ezen voltaképi tan, mint kétségtelen igazság,
a’ mi korunkban is, a’ midőn azon tan teljesen el vala enyészve, újból kivívatha-
tott, teljességgel nem tudjuk belátni az okát, miért ne deríthették volna fel azt
ama arany-korszak tudósai, midőn még az, azelőtt senki által felderítve nem vala;
’s igy nem tudjuk elegendő okát megfogni annak, miért ne volna lehetséges jelenben
is ama hátra levő való’s igaz tanokat úgy e’ téren, valamint minden egyebekben is,
és pedig úgy egyenként, mint az összes tudományok összefüggő lántzolatában ki
vívni. De, hogy a’ voltaképi tanok úgy a’ vegyészet, mint élet tanra nézve is, a’ leg
régibb elévült arany-korszakban tökéletesen kivívattak, ezeket misem bizonyítja
annyira, mint a’ mi páratlan nyelvünk lényeges szavainak leikébe merevült tanai,
’s hogy azon legfőbb lényre vonatkozó oly magas fogalmakat tanúsító elnevezések,
m in t: világ-lélek, központi világosság, ige, legfőbb ész, tsak az által derülhettek fel,
mivel úgy az anyag lényege, a’ mint is saját kisvilágunk okfője feltárttá lön.
És ha most megemlékeznek tud. olvasóink korunknak azon ösztönszeru haj
lamára, miszerint a’ tudósok a’ tudomány terén tett részbeni felderítéseiket miként
törekszenek a’ nyelv leikébe elhagyományozni, akkor azonnal szembe ötlend
mennyire nagyobbnak kelle lenni ezen törekvésnek akkor, midőn a’ való tanok
nem tsak részben, de az igaz, szép és jó minden irányában tudva valónak. Miből
önként következik, hogy a’ midőn az emberi-nem az ő arany-korszakában eme
magas poltzon állott, mi sem tarthatta többé vissza a’ mélyebben belátókat, hogy
ugyanazon felismert isteni tanokat, a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott
XIX
jelves jelentőségem, melyek a’ tudomány kutsát képviselik, az algebra szabá
lyain, az egyes lényeges szavak leikébe böltsészetileg le ne tehessék.
Ezek után méltóztassanak tud. olvasóink megemlékezni a’ magyar nép
száján, a legrégibb időkből elhagyományozott oly otthonias hangnyomattal ki
ejtett eme mondatra: „A’ magyarok élő Istene.“ — „Ne bántsd a’ magyart
— és hogy midőn ditső elődeink e’ hazában beköltöztek, a’ leghitelesb történeti
adatok szerint valósággal egy Istent imádók voltak, és akkor mindezek összeve
téséből épen nem látjuk be az okát, miért ne lehettek volna képesek a’ mi haj
dani elődeink, e’ nagyságokat felderíteni, miután ők úgy és azonképen, miként
bár mely más nemzetek fiai, azon módon: Isten képére ’s hasonlatosságára te
remtettek. De ha mindezeket egykor tsakugyan felderítették, akkor épen nem
foghatjuk meg az okát, miért ne lehetett volna azon tökéletes rövid és sommás
tanokat, a’ mi saját nyelvünk lényeges szavainak leikébe azonképen, miként a’
vegyészi műszavakkal, bár hasonlíthatlan durvább alakban, napjainkban is tör
ténik, bevésni.
Nyíltan és bátran kimondjuk tehát, hogy ha nemzeti nyelvünknek oly
nagyszerűségeket tartalmazó klasszitzitása az ő elhunytnak vélt hamvaiból phoe-
nixként ifiodtan újból feléled, ez által felderül a’ pogány Archimedestől oly any-
nyira keresett saját bolygónkon kívül álló azon legfeszesb támasz, melynél fogva
a’ tudomány terén tett legújabb óriási vívmányain e’ földön az ő sarkaiból telje
sen kiforgatott dolgok nagyrendjét, újból az ő voltaképi eredeti pályájára vezet
hetjük vissza. A’ mennyei Úr ezen támasz, ő vala minden időkön át a’mi nemzetünk’
láthatlan erősége ’s vára, ’s ha mi az ő bevehetlennek vélt bástyája megé vonulan-
dunk, ése helyzetet eszélyesenfelhasználandjuk, bizony-bizonynyal állítjuk, hogy
nem tsak nemzetünk, de az összes emberi-nem bonyolult állapota, e’ szerentsétlen
helyzetből, minden erőszakos befolyás nélkül mentve van ; mert lehetetlen, hogy
az istenfélő fejedelmi atyák, mihelyest a’ való tudomány terén e’ positiv alapon
nyugvó nagyszerűségekkel megismerkedendenek, önként ne hódoljanak együt
tesen, miután ezek alapjain: úgy Isten, mint enmaguk és felebarátaik iránti
teendőikre nézve azonnal tökéletesen tisztában leendenek.
Ezek után számot adunk t. olvasóinknak arról, miszerint e’ művünkben
többesben szólunk. Mi mindezen munkánkban előforduló reál tanok alapítói nem
lehettünk, miután azokat részint az összes szent-iratokból, részint legdrágább
ereklyénk, édes anyai nyelvünk leikébe ditső elődeink által a’ legrégibb kor
szakban bevésett bölselmükből, részint az összes tudományos irodalom műszer
zőinek roppant halmaz irataiból költsönöztük, melyeket magunkéinak el nem sa
játíthatván, mindezeknek mintegy szüntelen velünk társalgó, segítő figyelmez
tető szellemeikkel irtuk, és ezt nekünk senki rósz néven nem veendi.
Gyöngéd elnézést esedezünk a’ t. olvasótól: a’cé(tze) idegen betűnek elhagyá
sáért is, erősen meg lévén győződve, miszerint e’ nemben a’ betű rovata alatt elő
terjesztendő indokainkat a’ tudós közönség általános jóváhagyása követendi.
2*
XX
’S most a’ legtisztább vallásos érzelemmel kérjük a’ jóságos Istent! hogy
árassza reánk véghetetlen áldását, és felvilágosító szent malasztja által adjon
mindnyájunknak oly tiszta belátást, melynél fogva lelkeinket a’ netalán elfoguló
minden balitéletektől megtisztítván, és álmestereink-szavaira tett esküink alól fel
oldván, mindenben: az igaz, szép és jó irányának hódoljunk, kérve kérvén mind
ezeknek az ö szent hatalma általi szerentsés kivívhatását, és mind végiglen való
megszilárdítását, megerősítését és életbe léptetését. így kérjük a’ légyent.
Kelt Bihar megye, Nagy-Várad melletti: Petze-Szőllősön, 1866-ikévi Böjt-
más hava 6-án.
A’ szer/.«.
A’ magyar nyelv leikébe való bepillantás
A ’s A a l a p h a n g o k k a l f e l e r e s z t v e :
ba, Λ ga, ■j a, ka , rri\ n \ pa, Λ , sa, ta, va, za
ab, % % % % % ak, % am , X ap, ar, as, at, av, az,
7.Í
b4, a \ f4, g4, J 5 K ? lá, m*.. X P% r% X f i , V4, z A
*b, % % &g , % % % % ám, X áp, X % h, *v, :iz.
E és E v e i s z ö v e t k e z v e .
b% d% fi, ge, h% j e, 1% m°, n% pe, Λ fi, v\ ze
% % % eg, % eh % % em, X p, V, X et, ey, ez.
30
6é, d% íé, g% hé, / , k \ 1% m% n , p% r4, s“, té, v \ z\
eb, ed, e'f, ég, % éj, éfc, H, um, én, ép, V, °s, ét, 6v, éz.
f
I vagy I-vel összekötve:
b\ a\ / , g*, ti>j ‘> Γ, ml, n‘, _p‘, P, s1, í‘, v\ z\
‘b, 'f, l9, ‘h, % % ll, 'm, Vi, V, V, *s, % ‘t?, ‘z.
0 v a g y Ó-val e g y g y é kaptsolva.
b°, d6, f , g°, A6, / , £Ä, /ó, mó, p°,r 4, / , tb v°, z°.
°b, V, γ, V, ÓA, ój, X % °m, °n, °p,V, % °t, 6v, °z.
·· r/
O v a g y O-vel összeillesztve.
6Ö, d8, Γ, g», h°, f , k*, P. m8, n6, p8, r8, s8, f , v8, z8.
b, 8d, 8f, 8g, 8h, ’% % % 8m 8«, 8p, V, % % X 8z.
Első rendűek:
a b a, abe, abi, abo, abö, abu, abü, üba, uba, öba, óba, iba, eba.
adá, ade, adi, a d ó , adö, adu, adü, üda, uda, öda, oda, id a, eda.
afa, afe, afi, afo, afö, afu, afü, üfa, ufa, öfa, ofa, ifa, efa.
á ga, age, agi, ago, agö, agu, agü, üga, uga, öga, óga, iga, ega.
áhá, ahe, ahi, aho, ahö, ahu, ahü, üha, uha, öha, oha, iha, eha.
á ja , aje, aji, ajo, ajö, aju, ajü, üja, úja, öja ój a, í j a, éja.
aka, ake, aki, akó, akö, aku, akü, üka, uka, öka, oka, ika, eka.
al á, ale, ali, aló, alö, alu, alü, üla, ula, öla, óla, ila, el a.
a ma , ame, ami, amó, amö, amu, amü, üma, urna, öina, oma , i ma, ema.
ana, ane, ani, ano, anö, anu, anü, üna, una, öna, on a, i na, ena.
apa, ape, api, apó, apö, apu, apü, üpa, upa, öpa, opa, i p a , epa.
ara, ár a, are, ari, aro, arö, áru, arü, üra, ur a, öra, ór a, i r a , era.
ásá, ase, asi aso, asö, asu, asü, üsa, usa, ösa, osa, isa, esa,
ata, ate, ati, ato, atö, atu, atü, üta, ut a, öta, óta. ita, eta.
áza, azé, azi, azo, azö, azu, azü, üza, uza, öza, oza, iza, eza.
ebe, ebi, ebo, ebő, ebü, übe, ube, öbe, obe, ibe s. i. t. a’ betűk során
ibi, ibo, ibö, ibu, ibü, tibi, ubi, obi, obi s. i. t. a’ betűk során végig.
obo, obö, obu, obü, übo, ubo, öbo obo s. i. t. a’ többi betűkön.
Második rendű ek :
bab, bá b, beb, bib, bob, böb, búb, büb, bad, bé d, bid, bód, bőd, búd, bűd.
düb, döb, dub, dob, dib, deb, dáb, baf, bef, bif, bof, böf, buf, büf, füb,
fal, föb, fob, fib, feb, fab, bag, beg sat. a’ betűk rendszerén végig.
Ha már ezekhez hozzáveszszük a’ nevek ejtegetéseit, igék hajtogatásait,
képzőket, ragokat ’sat. látni való, mily és mennyi eszmék keletkeztek.
A’ harmadik rendűekhez számítjuk azon egytagú szavakat, melyekben
majd egy, majd két összekaptsolt félhangúak, mint: gy, ly, ny, sz, tz, ts, ty, zs
majd elő-, majd utólagosan egy közös hangzatú szóba tsukódvák. Itt azonban tsak
némely példákat sorolunk elő, íg y : agy, ágy, egy, úgy, ögy, gyi, bugy, begy,
fagy, fegy, fogy, gyár, gyúr, gyűr, rügy, iny, nyű sat. az egész bettírendszeren
At61----- Zig.
Itt vannak tehát e’ kiejthető egyes hangok és tagok, melyek összetűzé
séből az összes nyelvek szavai alakultak, melyek illeszkedéseiből végre a’ rendes
beszélő tehetség fejlődött.
Mi meg vagyunk győződve, hogy az egyes hangoknak tagokká ’s sza
vakká illesztett kiejthetése által volt képes az ember saját életszervezete belsejében
keletkezett eszme-szikráját kifelé tolmátsolni, ’s ezzel értelmiségét mindinkább
32
felsőbb fokra emelni,ezt el nem érheti valaa’nélkül soha,mert mit ért volna: látni,hal
lani, szaglálni, ízlelni ’s tapintani, sőt ezek összes hatásaiból eredt közös érzetet tudni,
a’ nélkül, hogy a’belsejében keletkezett érzéseiről felekezetét értesíthesse. Hiszen az
állatsereg magasb fokozatainál szinte tapasztaljuk azon érzékeket kifejlesztve lenni,
’s minthogy elszigetelt egész életszervezettel bírnak, kételkedni sem lehet, hogy
azon érzékek összegéből eredt hatás a’ közösérzetbe ne pontosulna ös sze; de
minthogy ezen érzéseikről nemebelieit életszervezetük azon sajátságánál, misze
rint bizonyos hangokat kiadni képesek ugyan, és ezeket illetőikkel költsönösen
közölhetik is , de mivel ezeket a’ legszükségesebbeken kívül, ismét más eszmék
kitserélésére átidomítani, ’s igy azokat értésükre adni nem képek, eszme szikrá-
jokat ki nem képezhették. Találjunk módot és eszközt ezen belérzetök egymáskö-
2) zötti kitserélésére, közlésére ’s hihetetlen dolgokat fognánk tapasztalni. ')
Itt van tehát letéve az összes nemzetek nyelvbeli gyöktára, melyből min
den nemzet sajátszerüleg egyszerű lágyabb, vagy mesterkélt keményebb hang
zásunkat választván, tsaládbeli nyelvét alapitá, vagy átidomitá; nem lehet tehát
kételkedni már tsak az életszervezet sajátságánál is, hogy e’ tár közös ne legyen,
’s meglehet, hogy sikerülend egykor az összes nemzetek nyelvbeli általános ku
tsát, mit a rég elhunyt Párásban lakozott nagy h irü : magyar Manddeliről hittek
eltalálni.
Ezek után önként következik, hogy mentői több van ezen egyes hangok
ból az A’tMkezdve értelmező valamely nemzet tsaládi nyelvében, úgy nem kü
lönben mentői több az ezekből illesztett gyökszó, annál bizonyosabb kriteriona
az, hogy azon nemzet közelebb áll azon ősnemzethez, mely az isteni tudatot, e’ va
lódi tudományt, a’ betűk jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein, rö
vid és sommás fogalmakban tartalmazza a’ maga lényeges szavainak lelkében
bevésve. Állítson ezen közös tárból bármely nemzet több értelmező hangokat,
tagokat és ezekből illesztett lényeges szavakat mint a’ magyar, és mi örömest üd-
3j vözlendjük azt; de addig nagy tudományéi nyelvészünk: Horváth Istvánnal 5)
4) 5) tartva, e’ valódi kriterionon 4) alapult ditsőséget 5) elvitázhatlannak tartjuk.
E ’ hangok’ és tagoknak szavakká illesztése, ezeknek pedig sajátos ejtegeté
seik, hajtogatásaik, ragozásaik és egyéb összeftízéseivel végre a’ rendes beszélő
tehetség fejlődvén, ennek további szabályait kisérni nem szándékozunk, és tsak
némi észrevételünk leend a’ nyelv, hogy úgy m ondjuk: lelkére nézve.
Ha tehát a’ nyelvet a’ maga böltsőjére figyelemmel kisérjük vissza, kényte
lenek leszünk elismerni, hogy az a’ maga fejlődésében a’ kültermészet legkülön
bözőbb rezgéséi hangjaitól a’ leggyakoriabb — és egyszerüebbeket utánozva, a’
legszükségesebbekre szorítkozott, és ezt a’ tapasztalás is bizonyítja, a’ midőn az
idülő tsetsemőknél leginkább az oly hangok tiszta kiejtését halljuk, a’ melyek
legegyszerűebbek, és valóban, ha mi magából a’ természetből merített nyelvünket,
a’ maga polyábani burkolatjáig figyelemmel kisérjük, ugyan e’ hangokat máig
is értelmezőknek fogjuk találni. íg y : á, e’hanggal nyilvánítja örömét az eszmélni
33
kezdő tsetsemő, midőn éhező gyomrától izgatva megpillantja az azon érzelmét
letsilapító kedves étkét, vagy szeretett tárgyát — magunk is használjuk az öröm
okozta rögtöni meglepetéseknél — ; a, e’ hang mutató a’ távolban; — e, e’ hang
mutató a’ közelben; — i, ii, ih az ihletés, nevetés hangja; — ó, a’ régiségé; —
0, a’ fájdalomé; — u, a’ borzadás, fázás; — ö-ü egy harmadik személyre
utaló hangok. Ezen hangok teljes gördülékenysége után nyeri az idülő ’s lasats-
kán eszmélő gyermek a’ többi fenn- vagy félhangzókkal hajtogatott tagokat, me
lyek közül elébb a’ lágyabb, és tsak későbben, midőn ezeket némi könnyűséggel
mondhatják ki, mehetnek a’ keményebb hangzók kiejtéseihez által; de ép ezen
ösvényen kelle ugyanazon életmüvezet sajátságánál fogva őselődeinknek, a’
mint a’maguk szükségeikhez aránylag a’tárgyakkal mindinkábben bővebb ismer-
kedének, a’ nyelvet, mely eleinte kétségen kivid tsak sejpelő, dadogó, tagoló le
hetett, bővíteni. Es tsakugyan, ha a’ közös hangtárunkat megtekintjük, fel fogjuk
találni azon legszükségesebbekre vonatkozó tagokat, melyekre akkori egyszerű
állapotban , szükségük volt, igy : fa, ha (bizonyos hangnyomattal: hallod), ma.
na, ad, ád, ág, ag, al, ál, ás, az, áz, be, eb, lé, él, el, le, ke. ne, te, bé, hi, té, éd,
ed, ég, él, ér, ét, fi, hű, ki, ni, ti, ví, ij, il, im, in, ír, it, ív, iz, jó, ló, nó, só, tó,
01, ót, bő, fő, hő, jő, kő, nő, tő, vő, öl, ör, ős, bú, fú, jú, ül, tir, üz sat.
De ezek gyarapodásával és teljes otthonossággal való kiejtésök, és meg
állapított értelmök után, nem volt lehetséges többé a’ velek született egyszerű
ségben! maradhatás, hanem haladniok kellett azon az ösvényen, melyen meg-
indulának, mihez egyik leghathatósb segédkezet nyújtott maga a kültermészet,
melylyel minden tekintetben a’ lehető legszorosb összeköttetésben voltak, annyira,
hogy attól még tsak gondolatilag sem vonulhattak ki, mi által a’ változó hangok
rezgéseitől figyelmeztetve, minél többet jövének azokkal érintkezésbe, utánzási
hajlamuknál annál bizonyosabban kötettek le az ugyanazokkal szoros kaptso-
latban levő eszmék. De nemde ezek által, az emberben szunyadozó eszme-szikra,
egyik a’ másikat, emelve, költsönösen mindinkább felköltetett, és minél inkább
ébredezett, ez, annálinkább lehetének képesek a’ belsejekben munkáló szellem
erőknek külsőképen szavak általi testesülését eszközölni; és a’midőn ezek annyira
izmosodnának, gyarapodnának, hogy azokat puszta emlékező tehetséggel zavaro-
dás nélkül kisérni többé nem lehetne, gondolkodni kelle oly módokról, melynél
fogva azokat jegyekbe idomítva, az utókornak is lekötve általadhassák. És va
lóban, ha a’ betűk eredetét figyelemre méltatjuk, álmélkodva fogjuk elismerni,
hogy ezek nem egyebek, mint egyes egyszerű vonalokra visszavihető idomzatok,
melyek szinte a’ természetből meritvék, és ki hinné, hogy máig is vannak sza
vaink, melyekben ezek mintegy okiratilag bebizonyíthatók. így e’ szó : KIJT, (kút)
az ő hieroglyphjeinek ezen egyszerű vonalaitól: KÓT-KUT(-kút) vétetve vázol
tatok ; — Ka megfelel a’ vizet merő ember egyszerűsített vázlatának; a veder,
vagy a’ kút meder megfelel az: U1,ak; T' a’ kútágas és gémnek. Ha a’ vedret
mintegy öt öles mély kútba eresztjük, a’ mint ennek feneke a’ vizet érinti, tisztán
3
34
e’ hangot: tű k visszahangozza, mi vfe.: kút , és igy az adott hang, a’ nyert
nevével is megegyez. Valóban a’ magyar falusi nép közt, főleg a’ pusztákon,
jobbára az ily egyszerű kutak vannak szokásban. E’ szó: olló=^,, az ő időrajá
ból kiolvasható. DICMD, a’ féldió-D, megfelel a’: Dnok(d), a’ választék, hasadék
a z : Inel!(i) az egész dió az: Onak, az összes betűi összetétel: Dj-IfO=DIO. Dob=
e b t. i. a’ templomban használt réz dobok idomait, mint legrégiebbeket véve, a’
dob megfelel a’ 0 = D nek, annak felső gömbölyű köre: 6 = az 0"ak, az ütője a’
6) kis: bének felel meg. íg y : fogó=8, jó sat. saját hi eroglyphjeikből kiolvashatók.6)
De a’ midőn a természetből merített idomzatokat tudós betűk jegyeire
alakítva, azokat lényeges mivoltukra állandóul megalapítók, és ezeket egész
könnyűséggel használhatták, birtokában valónak ez által mindazon eszközöknek,
melynél fogva az ember lényében keletkező érzéseit, gondolataitképzeleteit s tapasz
talatait másokkal közölhetvén, költsönösen egymást állandóul felvilágosíthatták.
Nemde tsak igy vala lehetséges az emberiségnek az ő szunyadozó eszméjét a’kifej
lettség, tudományosság valópoltzára emelni. De az igazat megvallva, ezen tudomá
ny osságot, az írott történetet sokkal felülmúló időktől hátrahagyott nem tsekélyszámu
lényeges szavainkból ítélve, oly nagynak találjuk, hogy bámulatunkban ahoz ké
pest a’ jelennek törpülnie kell, mert nem kevés mennyiségű szavakat fogunk ta
lálni, a’ melyek a’ tudós betűk jól és álladóul meghatározott jelves jelentőségein,
a’ valódi böltseletet, mit általok kifejezni óhajtottak, elevenitőleg a’ legtökélete
sebben tükrözve tűntetik élőnkbe, mi által a’ tudat, a’ nyelv leikébe elevenülvén,
ez által azon nyelv feltárttá lön. — -------Az ily nyelv az elhunyt nemzedékek
megmerevült szelleme, melyet az ajak éleszt fel, midőn szavakat mond a’ nép
egész életének és lényének mozgékony betűkbe nyomott és osvasható története,
mely a’ népnek legbensőbb kedélyét, elrejtett történetét, legrégibb fejlődését,
Őskori böltseletét, szóval egész érzése, gondolkodása, képzelete ’s élete módját
foglalja magában. így e’ szó :
S e m m i 7) kérdés: ' s - e m ' - m i ? ’s ki hinné, hogy ezen algebrailag ösz-
szetett szó visszafelé megfelel reá, mondván: i m ' - m e s ’, azaz, hogy létezzék
mese, ábránd, mert épen akkor, midőn ennek lenni kellene, nem létezhetnék.
Nemde mi lehetne a’ semmi fogalma egyéb: mint az összes mindenségnek egy
punctum mathematicumba vonult enyészte, azaz midőn lenni kellene, nem létez
hetnék, mert ha lehetne, még ez esetben is valami volna. ’S igy kétszer kettő
ként! bizonyossággal áll előttünk: hogy semmi a’ mint elméletileg, úgy a’ mint
alább látandjuk határok közt mesterség utján sem állítható elő, ’s igy, hogy sem
miből valami létrejöhessen mese, ábránd. Ily tsukodtan alakíttattak az ős tudat
korszak szavai, melyekből a’lényegesek ma is fellelhetők, és ez által akaratlanul
az ő viszonyzó bölts korszakukra utalnak.
I s t e n b e ’ szót a’hires nyelvbuvár és bölts dr. Schuster s) a’perzsa Izdan, Iz-
dentől származtatta, igaz szerfelett rokonok, é s : a’ Zé, úgy mint az : °s, a’ férkezés,
tsukódás tudós jelve; a’: Dé a’ tsillagzatos ég, egész körének félig látható látha-
35
tár = % képesítése; a’ midőn a’ T, a’ kútágas és gém képletéből a’merítés jelve;
de mivel úgy az: iz, mint: íz, úgy az: éden, mint : is, t en, en tagok és sza
vak nyelvünkben mai napon is teljes jelentőséggel bírnak, meg vagyunk győződve,
hogy e’ szó: az I s t e n t ő l , a’ keményebb: s et nyelvük szelleméhez: Zévé, a’ t ét,
d é'é lágyítva kortsosodott el. És ez annál valószínűbb, miután a’ mint a’ kö
vetkező rovatban még megfejtettebben látandjuk, a’ perzsák zenda-veszta törvé
nyei is (némi a’ papi hatalomra vonatkozó levonással) szinte költsönözve voltak;
mi ha nem is nyelvi rokonságra, de kétségtelenül éjszakról a7 szomszéd Szittya
népeknél oly otthonos alkotmányos jólétet meghonosítani törekvésből, hol jobbára
a7jóságos élő Isten törvényei tettleg uralkodtak, nem tsak zendülést vesztő tör
vényeiket,de magát az ily boldog nemzet: Is t e η-ét izdené lágyítva elfogadta.------
Az Isten szó, a7böltsészet legmagasztosb elméletéből keletkezett betűi egyület, és
az : I betű nem egyéb, mint ősböltseinknek azon tudós jegye, mely által a7 lehető
legegyszerűbb összevont képletben azt ábrázolták, hogy az egész egyetemiség égő
gyertya alakban: IkéDt ég, világlik; — az égő gyertya =1 felül külön álló pontja,
a7 központi világosságot, világ-Lelket, elevei-világosságot, székek-széki gótzát,
igét, a7szabaddá lett és ellövelt minőségeket, az eszményit (=.); az összefolyt
alsó hosszabb rész =1, a7 tér és időbe átment nyilatkozatok szerinti észlelhetők
összes égitesteit, mint tsillagzatos aljait, a7 valót ábrázolja, mely központi gótz
körül keringenek az egyetemes tsillagzatos égi testek; 9) — az eS, a7 férkezés,
tsukódás jelve (ilyen a7 71 is), azaz azon kígyói jegy, melyet villámláskor = ís?=
setéiben az égen gyakran tapasztalunk, a7 midőn mindig férkezés történik,
innen a dörgés és iszonyú tsattanás; — Té a7 kútágas és gémtől képezve, a7me
rítés jegye; az E N vagy e n ség jelentéses tag. Azaz, az egész böltsészetileg ösz-
szetett szó arra utal: hogy a7 központi világosságból, világlélekből, elevei vilá
gosságból, igéből, végtelen-öröFeszményiből folytak, hullámoztak, tsukódtak="S,
és merültek=Té ki az összes tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők,
mint: valók, mint égi testek ENség“‘. Innen az eszméksommázata. IfS fT fE N = e 7
szóba. I s t e n pontosult. Visszafelé : NE (kutasd, meritsd=)T, (tsukódásait=)S (ez
összes tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők mennyi s-minőségeit=)I,
és akkor mindezek végleges okát a7 központi-világosságban, világ-lélekben, a7
a7 székekszéki végtelen-örök legmagasztosb delejes éberlétű életet élő gótzban,
igében, eszményiben, legfőbb szellemben, észben, Istenben megtalálod. Avagy
n e - t s i " áld okoskodjadki,hogyan és miként függnek össze: a7 tér és időben levő
nyilatkozatok szerinti észlelhetők valói, a7mindenekfeletti: végtelen örök eszmé
nyiével az ő szerves tsukódásukban, és ha megtaláltad, az: I s t e n oly lényeges
szó leikébe letett böltselme tisztában álland előtted.
Tudjuk, többeknél a7 szavak ily végleges vonalokra vonatkozó taglalásai
igen különösnek, sőt talán visszásnak is fog tetszeni, de méltó bizalmat helye
zünk azon elfogulatlan és türelmet ismerő olvasóinkban, kik a7 minden irányban
haladó tudásnak ezen hevert rögös ösvénye felélesztését ábrándozásnak nem te-
3*
36
kintendik, mert tudva van előttük: hogy az érzékek közbenjárásai, vagy a’ kül-
tárgyilagosság gerjedelmei nélkül semmi lelki tevékenység, elmélkedés, akarat,
semmi ismeret sem lehetséges, minthogy semmi sem juthat az érzékek közbenjá
rásai nélkül bensőnk lényébe; úgy természetesen mindaz, mi innen kifoly,
azoknak múlhatatlanul egyedül kültárgyilagosságra kell vonatkozniok. Minden
szavaink tehát, vagy közvetlen ily tárgyilagosságra vonatkozást bélyegeznek,
vagy legalább némi tulajdonság, törekvés, vagy némi tárgyilagos irányzatra
vonatkoznak. A’ hányszor tehát valamely szó eszmesítésében tárgyilagosságra
vissza nem vihető, az ily szó üres, minden jelentőség nélküli tsattanás, és ép azért,
mivel egészen érzékietlen, megérdemli, hogy a’ nyelvből örökre száműzessék.
Ezekből látni való, hogy egy helyes szónak alkotása, mely a’ dolog valódi
lényegét fejezze ki, mély belátást igényelvén, mai napon sem tsekélység. így a’
többek közt a’: d é l és éjszak összesítéséből a’ legjózanabb: d e 1ej szó alakult,
mert e’ szó vfe: ugyanazon eszmét még jobban felvilágosítja, mondván: j e l e d,
azaz ha netalán oly körülményekbe jönnél — mint a’ tengeren néha történik —
hogy nem tudnád bizonyossággal merre legyen a’ dél és éjszak, ez legyen: j e
led, mert oda fog vezérelni. ’S igy ez újabb szóban, örök időre le van téve, kötve,
vagy vésve azon eszme, melyet a’ delej (magnes) az ő lényegében rejtvén, általa
e’ szempontból kifejezni lehet.
Mellőzve tehát többeket, ezen példákból is teljesen kiviláglik, miszerint a’
helyes szónak alkotása a’ mint jelenben nem minden kontár agyához való, úgy
a’ legrégibb szavaink sem a’ véletlenség^ vagy handabandázók agyából keletkez
tek, hanem a’ mint több számos taglalásainkból kitűnik, a’ legmélyebb búvár
kodó böltseletet árulják el. És ép azért meg vagy unk győződve, hogy kellett lenni
egy elévült böltskorszaknak, melyben e’ mindenség alkotásának titka, sokat há
nyatva, a’ mint ennen páratlan nyelvünk lényeges szavainak leikéből oly tisztán
és kétségtelenül kiolvasható, a’ tsukódó rendszer szerint valósággal meg is olda
tott ; — mert vannak hagyományozott szavaink, melyekben valamint jelenben
a’ jó vegyészi műszavakban, a’ lappangó tartalom tudatilag kifejeztetik, úgy az
azokban rejlő tudat szinte benn foglaltatik; a’ mint e’ szó: I s t e n ősböltseink
áltál összetéve magában rejti azon magas eszmét, melyet általa örök időre letéve
kifejezni óhajtottak. És meg lehetünk győződve, hogy ismét a’ midőn az emberi
ség a’ való tudomány legmagasb fokát érendi el, az, a’ szavak alkotásánál a’ leg-
szigorúabban fog arra felügyelni, hogy az általok kifejtendő eszme örök időre
beléjök legyen oltva. Ez élővé tenné a’ tudományt, mintegy mnemonice lekötve
könnyítené a’ felvilágosodást, ez volna a’ tudóstársaság, legszilárdabb tagjaiból
alakítandó, nyelv osztályának legfőbb feladata, a’ minthogy múlhatatlanul leend is.
E m b e r . Vfe : er e - bé- m e, azaz ha az ember éber, mint értelmes bemehet e
mindenség természetének titkába.
T e r m é s z e t , azaz t e r m é - l' s z e t , azaz az emberbe beoltott szunyadozó
eszme-szikra mindinkább felköltetvén, végre: t e r m é - M ' s z é t , mint teremt-
87
ményi tekintetben a’ legtökéletesebbet; vfe : t es z - é - “m - er e t Untoket? tesz! ki
vált ha az ember a’ folyvást előre haladó physical, kémiai, élettani ’s egyéb ter-
mészettani tudományok által, ennek titkos alkotásába minél mélyebben be
hatni képes.
S z e m vfe: m é s z “ azaz azért nevezték ezt igy, mivel az illetőt: messziről
értesíti; vagyis ez azon érzéke, mely által minden érzékek közt legtávolabbról
értesittetünk, és ép azért a’ legnemesb érzék: a’ látás.
Sz í v vfe: v i s z , a’ ki e’ szót alkotta, az a’ szív működését minden kétsé
gen kívül tudta ’s igy a’ bontz és élettanban jártas volt, mert az egyik t. i. jobb
oldali részével, felével: s z í vJ:i a vért, a’ midőn a’ másik t. i. bal felével, részével
a’ vért a’ test egyéb részeibe : v i s z1. S gondolkodjunk bár meddig, e’ szónál a’
dolog valódi lényegét elmésebben kifejezőt nem fognánk találni soha. Sőt méltó
okunk van hinni, miszerint ezen szó e’ szervre vonatkozó erői számnyomatot is
magában rejti.
T á p vfe: “p - á t, azaz annál jobb az eledel, minél több t á p 01 képes az élet
szervezet az emésztés utján belőle átsajátitani, ’s az életjavára áthasonitani.
Tüszköl, lök-üszköt, azaz onnan, mivel a’ tüszkölés alatt, a’ tüdőbe gyűlt
1234567 765 234561
mely = o, a’ : la k szó alap : a hangja miatt, ar' változott, innen lett neve nem :
ob, hanem : a b l a k . - — Tudjuk, hogy ezen szót tót atvánkfiai sajátjoknak
tartják, de el kell jönni azon időnek, midőn az ily könnyedén odavetett állítá
soknak, az eldöntő próbakövet is ki keilend államok. de szerintünk azt tsak ak
kor érendjiik el, ha azon vitatkozás alatt levő eszmeösszeg, a’ mai nemzetközi
használatban levő értelmet a’ legvégsőbb vonalokra visszavezetve képviseli, ’s
így minthogy a’ : la k szó a’ miénk, az ahlaknak is a' miénknek kell lenni.
Mellőzve a’ vitatkozásokat, mi ép ezekből és ezekhez hasonlókból, minél
többet találunk. annál bizonyosb kriterionként tekintsük az annyira szétszórt
nyelveknek egy közös tudat-korszak nyelvébőli eredetét; és ezt annál erősebben
hiszszük, miután a’ legkülönbözőbb nyelvek egyenkénti betűi, bár minő tzifra
neveket nyertek, mint a’ görög : alpha (a), beta (b), gamma (g), delta (d) sat. ;
— az örmény : aip (a), be (b), gjen (g), diun (d) sat.; — a’ kopt : alpha (a),
vida (b v), gumma (g), dalda (d) sat.; — a’ héber : aleph , beth , gimel, daleth
sat.; — az arabs : elif, be, gjim, elal sat.; — mindazonáltal, mivel mindannyian
szavakká lett olvasásuk alkalmával, ugyanazon egy betűi rendszeren alapult
hangzatosságra vonatkoznak, már ez maga is közös eredetre utal.
Mi tehát, ne hogy handabandázó incompeteuseknek tartassunk, szándé
kosan tartózkodunk az idegen nyelvek öszhasonlításaitól, ünnepélyesen kijelent
vén azonban, hogyha találkozand nyelv, mely az egykori kétségtelen tudat kor
szak tanait érthetőbben, erőteljesebben, vagy pontosabban fejtegetendi, vagy ha-
tsak az errei képességet inkább birandja, mint a’ m agyar, mi leszünk az elsők,
kik azt lelkűnkből üdvözlendjük; de ha a’ nyelvek az ő illető mélyen belátó tu
dósaiktól kifürkésztetvén, a’ miénken felül kerekedni nem tudandanak , jogosan
követelendjük : hogy a’ páltzát önmaguk törjék saját nyelvük felett; — és ezt
ők annál készségesebben tehetik, miután a’ bukott idők előtti tudat korszakának
nyelve, az összes emberiség roppant hosszú történetének egyik befejezett ténye
vala, honnan lesülyedve, a’ bonyodalmak bábelébe sodortatott, miáltal az isteni
tudat ismét hitté lön. — — Ezen rég letűnt magasságra törekszik ösztönszerüleg
ismét az emberiség, minden, de minden ide m utat, és ezt szerentsésen elérve,
nints kétség, hogy ismét egy közös-tudat, világ-nyelvet alapítand meg.
Ha tehát tekintetbe vesszük azt, miszerint a’ nemzetek minden különbség
nélkül az eszmék megalapítására, az eredeti tiszta kútforrást, mely a’ tudós betűk jól
és állandóul meghatározott jelves jelentőségeiben rejlett, teljesen elvesztették, és
azt jelenben minden kivétel nélkül a’ nyelv jelenlevő gyök és törzs szavaiból
gyarapítják; nem tsoda, ha néha minden benső lényeges eszmét nélkülöző tsat-
togó szót : verba usu valent, a’ leggonoszabb elvként, oly odaadó nagy hajlam
mal bár kitől elfogadván, a’ nyelv zavarttá lön. Valóban nem más, mint egye
dül lényeges szavaink roppant bőségének köszönhető, hogy a’ midőn a’ magyar
a’ tudomány terén tsak némileg kezde ébredezni, annyi mostoha körülmények
és oly ellenséges rohamok ellenében, annyira meg tudta nyelve tisztaságát őrizni,
42
Igaz, a’ szó visszavihetési kezdetéről sokan úgy vélekednek, hogy a’ mi
dőn két nyelvben ugyanazon szó fordul elő, eredetét azon nép nyelvében kell
keresni, mely uralkodó, a’ másiknál míveltebb, terjedtebb, hatalmasb; — mint
hogy az ily nép, vagy nemzet tudomány, művészet és az ipar minden ágaiban,
és egyéb tekintetben is fejlettebb lévén, gazdagabb a’ másiknál, és inkább köl-
tsönözhet mint az. E’ szemlélet részbeni helyessége bár nem tagadható, de alkal
mazása felette ingadozó alapokon nyugszik, mert ugyanis a’ midőn az összes
emberiség története, a’ vízözön előtti időkre alig vihető vissza, sőt az azon időn
inneni egymásközötti hányattatások közepette is, kifogja nem tsak minden népre,
fajra, hanem minden néptöredékre kijelelni azon időt, melyben az ily szók két
vagy több néppel közösek lettek, és ki fogja azon kornak míveltségi ’s hatalmi
fokát minden nép töredékére nézve tisztán kimutatni, minden egyes esetben. De
más felől ezen általános szabálytól kitérés is van, mivel az uralkodó míveltebb
nép is, nem ritkán vesz által szókat az elnyomott műveletlen néptől, mire a’ min
den nyelvben oly számos tájszók mutatnak. Ha tehát a’ fentebbi nézet általában
elfogadható volna is egyes szónak eredetére nézve, igen kevés esetet kivéve alig
adhat útmutatást.
Mi tehát nyelvbuváraink nagy részének azon példáját nem követjük,
melynél fogva minden közös szót azonnal idegen eredetűnek hajlandók beval
lani, ez kényelmes u gyan, de sem saját, sem mások nyelvére nézve épen nem
tanulságos; mert ha minden nyelvész a’ kutatások ezen legelső léptsőjénél meg
állapodnék, az egyetemes emberi nyelv bensőbb lényegére vezető történetének
felvilágosítására kevés adattal járulhatnánk. Mi tehát minden gyök szót, mely a’
magyarban találtatik, sajátunknak tartunk mindaddig, mig történeti adatokkal
be nem bizonyíttatik, vagy közös tudomás szerint is el nem ismertetik, hogy
költsönözve van. Úgy azokat is el vitázha t]áriul sajátunknak tartjuk, a’ mely
gyököknek tsaládja azaz ugyanazon gyökökből származott rokonai vannak.
Igaz, ha a’ nyelvek, ezen elvek szerint elemeztetnek, gyakran megeshe-
tik, hogy ugyanazon szót, két vagy több nyelv sajátjának követelendi, mi azon
ban épen nem veszélyes dolog, sőt annál tanulságosabb, mert elvégre is minél
számosb szavakban tűnik fel a’ nyelvek lelki rokonsága, annál inkább kiábrán
dulva, mindinkább bevallandjuk, hogy az eredeti vad, vagyis a’ kültermészet
legkülönbözőbb rezgésül hangjainak változó utánozhatási tehetségén keletkezett
természeti nyelvek, annyi ezer ’s ezer évek után végre majd nem mindnyájan
lehanyatolva, egy közös : az ép ész egyedüli szabályain emelkedett tudat, vagy
feltárt isteni nyelvbe olvadtak be; de a’ mely az annyi ezer évek viharjain szét-
dulatván, a’ mint jelenben látjuk, a’ nyelv zavarok teljes özönébe sülyedt. De
ha így , akkor vizsgálatunk tárgya nem lehet más, mint annak kifiirkészése,
hogy melyek lehetnek az élőnyelvek közt azok, melyek az isteni tudatot, az ő
lehető legtisztább szövegükben , minden más nyelviségek vegyületétől menten
tartalmazzák, a’ maguk nyel vökben bevésve; — vagy ha ezek kivesztek volna,
43
melyek legyenek azok, melyek ezen legtökéletesb isteni nyelvhez legközelebb
állanak. Ezek további ’s mélyebb elmélkedésébe nem ereszkedünk, hanem saját
ösvényünkön haladva, mindezek eldöntését az összes nemzetek elfogulatlan nyel
vészeire bízzuk.
Ezekből és számtalan egyéb mélyebb számításon alapult szavainkból két
ségen kívül áll előttünk, hogy kellet lenni egykor egy a’ jelennél sokkal böltsebb
kornak, miről a’ nekünk szájról-szájra jutott páratlan nemzeti nyelvünk lényeges
szavaiba vésett eszméiből, okiratilag meggyőződhetünk.
Nints tehát bizonyosabb, mint az, hogy a’ mint jelenben a’ született gyer
mek, úgy az emberiség is, midőn az a’ maga böltsőjében rejlett, beszélő tehet
séggel nem bírt, hanem tsak későbben, midőn szunyadozó tehetségei állatiságá-
ból fokonként mindinkább fejledeztek, volt képes az egyes kiejthető hangokat
tagokká, szókká, ’s ezeket rendes beszéddé fejleszteni, mi által végre a’ tudomány
legmagasb poltzára jutván, a’ nyelvbe oltá be legbensőbb kedélyét, elrejtett tör
ténetét, legrégibb miveltségét, őskori böltseletét, szóval egész érzése, gondolko
dása, képzelete ’s élete módját. Ezt azonban tsak úgy érhette el, hogy minden
egyes betűnek, az ő tudós jelvi jelentőségét úgy minőileg, mint mennyileg min
den időre állandóul meghatározván, ez által az eredeti nyelv lelke, vagyis a
világ-nyelv örökre megállapíttatott.
A’ midőn tehát mi ditső elődeink, a legrégibb elévült korszakból hagyo
mányozott, számos szavaiban, oly lényeges bevéséseket találnánk, melyek a jelen
természettan legújabb kísérletein emelkedett ismeretekkel ugyanazonosak, akkor
nem késtünk többé az emberi-nein egykori tudat korszaka feltárt bizonyosságán.
Igenis, ezek felderítésével tsalhatatlan tisztaságban áll előttünk ama hagyomány,
miszerint: az emberiség egykor tökéletesb állapotban volt mint jelenben; —
tsak igy nem leend többé kétség, hogy az emberiség kifejlett társodalma, magas
ságának legfőbb poltzát: az i s t e n i t u d a t o t már egy alkalommal tsakugyan
kivívta.
Ezek után tsak sajnálattal fordulunk el azon sivár lelkit honosainktól, kik
igényelt képzettségüknél minél inkább beláthatva a’ dolgok rejtélyébe, elég bol
dogtalanok nemzeti nyelvünk kintsét fel nem fogni. Valóban soha sem volt egy
nemzetnek is annyi oka ősnyelvéhez ragaszkodni, mint ép a’ magyarnak, és
méltán, mert ha létezik nyelv, mely formáinak egyszerűsége, időnyösségének
telyhangzata ’s zengzetessége, kifejezésének tömöttsége ’s beléje vésett értelmi
sége tekintetéből figyelmet érdemel; úgy talán minden nyelvek közt legkitűnőb
ben a’ magyar nyelv van úgy szerkesztve, mintha azt: valamely delejes magasz-
tottságtól áthatott éleselméjü nyelvészekből alakult egyesület, a’ tudat általános
szellemétől lelkesülten, számtani pontossággal tzélul tűzte volna k i: egy a’ rövid
ség, öszhangzatosság és értelem, mint az egyedüli észszerüség (logica unica) min
den szabályainak megfelelő nyelvet alkotni.
Távol legyen azonban tőlünk, hogy a szavakbai lényeges bevésést más
44
nyelviségektől elvitázni akarnók, sőt azok jelenlétét több helyen nyomatékosan
ki is mutatjuk; kutassa minden nemzetbeli nyelvész, saját nyelviségébe vésett
böltselmét, és akkor ők is tisztába leendenek nemsokára, hogy mindazon szel
lemi törekvések min nyelvünk vezér alapjául szerkesztve keletkeztek; miután itt
az igaz, szép és jó feltárt legvilágosb tudat tanai, minden irányban nyíltan kive-
hetőleg, holott amazokban tsak részben, lelhetők fel.
Nints kétség, hogy egy népnek felismert voltaképi eredete, egyszersmind
az összes emberi-nemnek, sőt bátran mondhatjuk magának a’ tér és időben levő
összes nyilatkozatok szerinti észlelhetőknek tsalhatatlan eredetére vezet. De miu
tán a’ legrégibb időktől fogva mindig akadtak egyes vetélkedő nemzetek, íg y :
a’ chinaiak, tibetiek, hinduk, égyptoniak, héberek, görögök, rómaiak sat. kik
mindnyájan saját nemzetüket legősiebbnek tartották. Innen önként azon kér
dés merül fel: melyek lehetnek azon voltaképi kriterionon alapuló tsalhatatlan
jelegek, melyek minden kétséget elhárítva, mintegy számtani bizonyossággal
szembesítik előttünk valamely népnek legrégibb ősi eredetét? Ezt szerintünk
semmi annyira nem bizonyítja, mint a’ n y e l v l e l k i b e m e r e v ü l t b ö 11 s el
m é n e k az i g a z , s z é p és j ó h a t á r a i k ö z ö t t i m i n é l t á g a s b m é r -
v e kb e n i felismerése. — ’S ebben annál inkább megnyugodhatunk,
miután tudjuk, hogy az emberi-nem bukása előtti feltárt egyistenítői őstant, az
örök gondviselés, az egykor oly szerentsésen kivívott isteni eredetű nyelv hasz
nálatával adta át, és védte meg annyi ezer és ezer éveken át az emberiségnek,
mely végül a’ vízözön vészeitől Noé ’s tsaládja, de főleg Jafet ivadékai által men
tetvén meg, végre a’ pogány korszak iszonyú dálásain, a’ nyelv leikébe merevül-
vén, elhomályosíttatott. De tudván azt is, hogy ezen őstan hatja át veres fonal
ként az összes emberi-nem történetét, hitregéit a’ legkülönbözőbb mesés alakban,
akkor lehetetlen azonnal be nem látni, hogy ama feltárt, rég* elévült ősi idők is
teni tanai, a’ pogány korszak üldözéseitől, mi által sem védethettek meg az utó
kornak oly biztosan, mint az isteni eredetű nyelv, lényeges szavainak leikébe oly
tsuda böltsességgel letett, legszentebb rejtvényei által.
Nem lehet tehát kétség, hogy midőn hajdanta az emberi-nem ezek alap
jain, a’ való értelem tiszta öntudatára emelkedett, annak felismert k ö z p o n t i
f é n y é t azonnal egynek ismerte a’ magasb értelemben vett e l e v e i - v i l á g o s -
s á g é v a l és a’ tudatlanságot lelki setétségnek, vakoskodásnak nevezte Indiában
tsak úgy, mint Perzsiában, Judaeában és a’ világ bár mely zugában. — — E ’
derufény, világ-lélek, ige, isten sat. ezer nevezete felett a’ legrégibb elévült idők
ben, a’ magasb tudományokba beavatottak tudatilag valának kitisztulva. Erről
az idézteken kívül kezeskednek ama világos értelmiség alapjain keletkezett sza
vak leikébe merevült, legmagasb fogalmak.
Ha az óvesült korszak annyi századain, a’ tudomány terén ezen nagysá
gok igazságait, sem a’ pogány, sem keresztény legtekintélyesb halandó tudósok
nak nem sikerült az ő különleges tanulmányaikban felderíteni, nem tsoda; sőt
45
nínts mit álmélkodni, ha a’ legújabb korszak óriási tekintélyű tudósainak és ezek
közt Oersted Ján. Kristófnak, ki az összes tudományok öszhangzó egységét oly
annyira kereste; — sőt magának Humboldt Sándornak, ki az összes természeti
tudományok minden ágaiban nálunknál hasonlíthatlanúl nagyobb gyakorlati jár
tassággal bírt, kivívnia nem sikerült. Nem, mert nem elég az összes természet-
tudomány okbani jártasság sem, hatsak az azok kísérleti tényein felderült való
kat, a’ mi isteni eredetű nyelvünk lényeges szavainak leikébe merevült tanaival
mindenben megegyezve, ama helyes számtani factumok sikerült próbáiként, tel
jesen ki nem jönnek. Ezen szirten törettek össze az évesült korszakban, minden
nemzetek leghíresb böltseinek művei.
’S most figyelmet esdünk, mert enmagunknak is, t sak az által sikerül ama
idézett mindenekfeletti igazságokra jutni, mivel mindaddig nem nyugodhattunk,
mig a’ jelen kifejlettebb természeti tudományok alapjain kivívott tudatot, ősböl-
tseink által azonképen legyőzött, és a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott
jelves jelentőségein, a’ mi ditső nyelvünk lényeges szavainak leikébe algebrailag
vésett tudatával összehasonlítva, ugyanazonosoknak nem találtuk. Es tsak akkor,
midőn ezek összehangzó megegyezésein, ezeket ama legmagasb igazságokkal
minden ugrás és hézag nélkül, teljesen és tökéletesen számtani bizonyossággal
kijöttnek lenni találtuk, tsak akkor nyugodtunk meg, művünk igazságában.
A’ ki tehát az eredeti ősnép arany, édeni, vagy paraditsomi feltárt kor
szakának tanaiba voltakép be akar hatni, azt máskép semmi szín alatt el nem ér
heti, mint egyedül azon eredeti arany-korszak’ megfelelő ősnyelvének lelki felis
merésével, mely ama imint elősorolt tanokat nem tsak az ő általános, de külön
leges tanaiban emberi fogalmakhoz alkalmazottan algebrai pontos rövidséggel, tu
datilag tartalmazza az ő lényeges szavainak lelkében bevésve ; mert ez azon volta-
képi isteni eredetű, az összes emberi-nem legbetsesb kintsek-kintsét, a’ való tudo-
dományt és legrégibb történetet feltáró tsuda ősnyelv, mely az élő Isten által
minden időkön, és igy a’ vízözön után is megmentetvén, mind e’ mai napig élő
nyelvként oly szerentsésen megmentetett.
Fájdalom, hogy ezeknek napjainkban még a’ legtudósabb és legbefolyá
sosabb népvezető férfiak is, alig mernek hitelt adni, de azért ez a’ dolog valósá
gából mit sem vonhat le.
Igaz, hogy több miveit nyelvek a’ maguk lényeges szavaikban kisebb-
nagyobb terjedelemben őstudatot tartalmaznak, de egyetlen egy nyelv sem kép
viselheti azon kétségtelen isteni tanok bevéséseit: az igaz, szép és jó mérveiben
oly tömeges kiterjedésben, mint azon voltaképi feltárt isteni eredetű legböltsebb
ősnyelv, melynek örök időre meghatározott tudós betűi sommázatán szerkesztet
tek kísérletként a’ többiek.
Tartassanak egyelőre, a’ való tudomány terén ezen legújabb hajtások, a’
legtekintélyesb tudósoktól bármily mesés költeményeknek, de azért ezek nem
fattyú hajtások, miután ezek, a’ mi legrégibb istenfélő elődeink által: a’ tudós be
46
tűk jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein oly tsuda alakban szer
kesztett nyelvünk leikéből merítvék; melyek sem a’ szent hagyományok maxi
máival, sem az összes természeti-tudományok kísérleti tüneményeinek jól meg
fontolt és valóknak bizonyult tényeivel, soha ellentétbe nem jöhetnek; nem,
mert a’ mi nyelvünk: m a t h e s i s , m a g á b a n t a r t a l m a z v á n , a’ h a j d a n i
ara n y korszak feltárt böltsészetét.
A’ ki tehát ezen tanulmányunkat pártolja, őszintén kimondjuk, legyen az
bármely nemzet fia, ditső nemzetünkben enmagát és nemzetét pártolja, mert a’
mi legősibb nyelvünk leikébe merevült tan, nem tsak a’ miénk, hanem édes
mindnyájunké, ’s méltán mondhatjuk mindnyájunkénak, mivel nints kétség, hogy
ezen az egész emberi-nemre oly fontos nyelvnek megalapításához, az összes nem
zetek tudósai hozzájárulván, tsak igy vivathatott ki egyes egyedül azon általános
akadémiai, tudós, vagy világ-nyelv, mely e’föld kerekségén minden miveit nem
zetektől elfogadtatván otthonos volt; miután az egyöntetű értelmiséget és ezzel
a’ dolgok nagyrendjét, tsak igy lehete itt e’ földön az egész emberi-nem javára
örök időre érvényesíteni; mely ha néha nagyon is hosszú időre el is enyészik,
de annak az ő hamvaiból phoenixként ifiodtan újból fel kell éledni.
Mi tehát, kik nyelvünk lelki vizsgálatában nem édes anyai nyelvünk
iránti vak-, hanem a’ mindenekfeletti igazság szeretetéből indultunk ki, ditső nyel
vünket ha egyelőre nem is a’ legeredetibb ősnyelvnek tekintjük, de mindenesetre
ahoz a’ legközelebb állónak tartjuk; miután mindazon kellékekkel teljesen fel
van ruházva, melyek egy legtökéletesb nyelvhez igényeltetnek. Igaz, hogy
ezen felismerés itt kezdeményileg vagyon letéve, de nints kétség, hogy a nálunk
nál sokkal mélyebben belátó istenfélők hozzájárulásain, mindezek egy pár évti
zed múlva tisztultabbakká válván, végre eredeti nagyságát, mathematikai kor
szakát érendi el. Itt tehát az idő, hogy minden nemzetbeli tudós nyelvészek, sa
ját nyelvűket böltsészetileg vizsgálván, minnyájan maguk osztályozzák tsaládi
nyelvűket a’ legönzetlenebb igazság szeretettel.-------Sőt ha ezek szorosb vizs
gálatain az tűnnék ki: hogy ily eredeti nyelvek valósággal többen is voltak, vagy
hogy jelenben is vannak, minek legkülönbözőbb proteusi alakjábani kivihetősé
gét, miután a’ betűk tudós jelentőségei immár egyszer tudva tudton állandóul meg-
határoztatta épen nem iktathatjuk a’ lehetetlenségek sorába, ’s pedig annál in
kább nem, m inthogy: minnyájan Isten képére ’s hasonlatosságára teremtettünk.
És ha ez tsakugyan bebizonyodnék, ez annál örvendetesb volna az egész embe
ri-nemre, mivel igy a’ való tudomány felett annál hamarább egy öntetű értelmi
ségre jutván, a’ tudományok oly összevissza zilált zavarjaiból, annál biztosabban,
tsak nem rögtön: mintegy villám ütéssel kiokulhatnánk
Az emberi-nem Művelődésének vázlatos történeti leírása
Evesült időszak
Ezen időszek három , az első : v í z ö z ö n u t á n i , l e v e r t s é g i , h a
n y a t l á s i , m o n d á k , v a g y m i t u s i ; — a’ második : g ö r ö g bö 11se-
l e t i ; — a’ harmadik : ú j a b b b ö l t s e l e t i , v a g y k e r e s z t é n y i n a g y
k o r sz ak r a osztható.
Az első időszak alatt, midőn a’ megelőzött iszonyú természeti rombolá
sok következtében az emberiség legnagyobb része elenyészett, ’s ezzel minden
addigi fejleményei, magát a’ való tudományt gyakorlatilag bizonyító, vegyészi,
physical ’s tsilagászati eszközök és az iskolák oly hosszú időköni elenyésztével,
bárha némely megmenekült kisebb tsaládokban, vagy csoportokban főleg az
istenfélő papok közt ezen korbeli ismeretek szájról szájra adva fenmaradának,
de minthogy ezek is első vészteljes állapotukban a’ legszükségesebb anyagi lét
fentartásán kényszerítettek fáradozni , ekként idő folytával a’ kétségtelen tudat,
egyedül a’ nyelv leikébe merevülvén, roppant idők folytán teljes homálylyá, hitté
törpülvén, minden a’ tudatlanság mély örvényébe hanyatlott. — — Az emberi
ség legnagyobb részét összekaptsoló tudat és annak nyelve , egykori isteni or-
száglata, az annyi tsaládokra, vagy kisebb társaságokra való szétszórásával, a’
keletkezett érdek, éghajlat és számtalan egyéb körülmények változtával összeza
varodván átalakult; mi által az őskori jólétről legfeljebb némi sejtelmek, mon
dák, regék, innen utóbb az egyes magány jólétért küzdő törzseknél a’ mint a’ jó,
vagy ettőli eltérő elem többesült, érdekükhöz és fogalmukhoz mérten, különnemű
hitregék keletkeztek.
Mi ezek következtében saját nézetünk szempontjából indulva, hajlandók
vagyunk az összes mythusi panorámák kutforrásait : Noé vízözön előtti arany
korszakának eredeti egyistenítő, feltárt egélytanának elfajult tanaiból származ
tatni ; onnan, melyről szt. Ágoston azt mondja : »hogy az igaz religio, az
emberi-nem eredetétől soha sem szűnt meg létezni, míg maga Jézus testben ér
kezvén kereszténynek kezdék nevezni az igazi vallást, mely az előtt is létezett.
’S így sem, Kám és Jafet ivadékaiban kell ezek eredeti közös alapját keresnünk.
És valóba ha az összes hitregék eredetére vonatkozó tudósok észrevéte-
50
leit szemügyre vesszük, jobbára úgy az égyptoni, ehinai, tibeti, indu, perzsa s ít.
e’ nemű hagyományait kezdetben az egyisteuítés elvéből kiindultaknak tekintik,
a’ nélkül azonban, hogy ezen elősorolt nemzetek közt a’ fennforgó kérdésben
ezeknek melyikétőli kiindulása felett, mind e’ mai napig megegyezni tudtak
volna; s’ ez nem tsoda, mert ha meggondoljuk azt, hogy mindezek felett az oly
hosszú idők ’s annyi zavarok közbejötté után az egyoldali pogány írott történe
tek hagyományai megnyugtatólag soha ki nem elégíthetnek, 1δ) úgy ezek felieb -
bentő kielégítésére nem marad biztosabb alap : mint az isteni eredetű-nyelv lei
kébe merevült böltselmének benső vizsgálata s’újbóli felélesztése; bár el kell ismer
nünk, hogy ez kezdeményben szerfelett ingadozó alapokon nyugvand, de kétsé
get nem szenved, hogy a’ mint a’ természeti-tudományok kísérleti tényein a’
tudat bizonyossága mindinkább felderülend, és a’ mint ezt a’ legrégibb ősi
eredetű, lényeges szavaink lelkében bevésve lenni találandjuk, űzőnkében az
azokban bennrejlő algebra felismerésével, mindinkább nagyobb gyakorlatot
nyervén, végre annak kutsát is eltalálandjuk; és igy természetes, hogy tsak akkor
adandunk mindezeknek általánosan elismerő okiratos fontosságot. És igy az ille
tőktől sem többet sem kevesebbet nem esdhetünk : mint türelmet és ismét türelmet.
És igy azon, hogy a’ tudósok mindaddig azon ős nemzetet, melyhez az
összes mitusi panorámák őseredeti forrása visszavihető volna, meghatározni nem
tudták, megütközni épen nem tudunk; miután mindazok egy közös őseredeti
alapból, az összes emberi nem által megvitatott és feltárt egyistenitői egélytan-
ból, a’ vízözön feldulásai, zavarjai következtében újból indulva fajultak el. —
E’ szerint tehát a’ vizsgálat lényege nem az, hogy ama előidézett nemzetek közt
melyik legyen az első, hanem, hogy melyik nemzet nyelviségébe vésett böltse-
lem áll ezen eredeti mindinkább felmerülő tudat korszak feltárt tanaival és an
nak minden részeivel a’ lehető legközelebbi rokonságban. Ez pedig a’ mint már
említettük, egyedül a’ voltaképi klaszikai, isteni eredetű-nyelv leikébe algebrai-
lag vésett tudatának, a’ jelen kifejlettebb természeti tudományok kiséi'leti
tényein bebizonyult tanok összhasonlitásain ismerhetők föl.
Ha tehát azon nyelv, mely a’ feltárt korszakban az összes tudósok műkö
désén keletkezett, korunkban bármely élő nemzetnél fellelhető, azon nemzetet
mi az egykori óriási szellem korszak világának mathematical pontossággal szer
kezeit világ-nyelv hálaadatos megőrzőjeként, oly az egész emberi-nemre kiható
legbetsesb magvául tekintjük, mely ha kellően ápoltatik, újból óriási terebélylyé
növekedend, az összes emberiség javára.
Nemde, miként minden egyes ember, úgy egész nép és nemzet életében
bizonyos fejlődési törekvést lehet észrevenni, ’s ezen fejlődési fokon, a’ pol-
gárzati ’s egyszersmind vallásos élet képe hiven tükröződik vissza. Ugyanis
a’ történet tanúsága szerint a’ mely nép, vagy nemzet nem birt öntudatos álla
potra emelkedni, ha nem tsak az érzékiség alsó léptsőjén maradt, annak élete pil
lanatnyi volt, gyors léptekkel sietett az enyészet felé, vagy ha fentmaradt is
60
darab ideig-, élete hasonlított a kisdedéhez. Ismerete tsak a jelenre szorítkozott,
a’ múlt és jövő történelméből kivala zárva. Ily helyzetben ismeret, nemes érze
lem, nyerészkedés, ragadozási hajlam lett kitűnő sajátsága. Nemesb élv forrás
nem fakadt számára, mint az állati szükségek kielégítése ’s mind az miben él, és
a’ mit hisz a’ körülmény szüleménye. ’S igy már az, hogy saját nemzetünk,
annyi ezer évek hányattatásai, legalább két izbeni vízözön, a’ nagy harczok,
forradalmak, a’ népek nagy tömegekben! vándorlási viharjai után is, oly tisztán
tartotta fenn magát, a’ nélkül, hogy eredeti jelegét, mint sok régi támadott és
elenyészet népek elvesztette volna; — már ez magában nyilvános tanúsága
saját belső kíizderejéből keletkezett bets teljes tudománya kintsszövegének, mi
bármely nemzetnek valódi büszkesége lehet. Ideje tehát, hogy ébredjünk és
rázzuk le a hosszú álom ábrándjait, ideje, hogy mélyebb tekintetet vessünk úgy
saját nemzetünk, mint az összes emberi-nem őseredetére, kifejtésére ’s legrégibb
történészeiére.
Kárhoztassunk tehát bár ideiglenesen némely elfogult kislelküektől, mi azt
eltűrjük, és nyíltan kijelentjük, hogy midőn Jafet maradékaiként a szittya törzs
egyik fő magzatja, a’ magyar hagyományokban és szokásokban az egy Isten
tanát elvben és életben a’ legrégibb történetírók állításaival megegyezőleg, saját
nyelvünk legtisztább böltsészetet eláruló lelkében oly szorosan összefüggve lenn i
találnánk, nem késtünk többé őt ama kétségtelen feltárt tudat korszak egyik
legközelebb álló ivadékául tekinteni. Ide tartoztak ugyan Noé : Sem és Khám
utódai is, de mivel ezek, kivált az utóbbiak majdnem teljesen pogányságra fajul
tak, ezzel eredeti vallásukat, országlásukat ’s nyelvűket is elvesztvén tekintetbe
is alig vehetők. A Kámiták részéről azonban a’ titkos eredetre vonatkozó hagyo
mányok, melyek égyptonban mint : jó tanok valának elrejtve érdemlik meg a
tudósok legnagyobb figyelmét.
Igen is, e’ szitáltan tiszta erkölcsös, egyszerűségben élt Szittya törzsnek
hun ide, hun oda való költözésének fő okát, ugyanezen egyisteni tannak, a’min
denütt eláradt sokistenítéstőli megvédhetésében tartjuk legfőkép rejleni, igy értjük
aztán ezen hun ide, hun oda való költözésről : a h u n e l n e v e z é s t . Ugyan
ezen féltékenységben keresendő annak is legrejtélyesebb oka, hogy ez országbai
letelepedésük alkalmával, ép a’ legtisztább ajkúak roppant pusztai határokkal
elkülönítve az ország szivébe helyeztettek el, hogy az idegen ajkú népektől men
ten, minden más nyelviségek elfajulásától megóvassanak mintegy ösztönszerüleg
érezvén, hogy erre az emberi-nemnek hatsak a’ való tudomány terén örökös
kiskorúságban maradni nem akar, múlhatatlanul szüksége leend.
Nehogy azonban némelyektől álomban merengő beszélőknek, vagy nem
zetiségünk iránti elfogult szeretetétől elragadtaknak tekintessünk, mindenek-
felett az igazságnak hódolva , ennek megvittatását nyugodtan az utó
korra bízhatjuk. Es most nézzük a’ külön álló nemzetek, hitregéire vonatkozó
61
lehető legösszvontabb vázlatos hagyományait, a’ nélkül azonban, hogy az első
ség felett e’ sorozatnak történeti fontosságot tulajdonítanánk.
H i t r e g é k.
A’ mi a’ chinai ’s indu hagyományokat illeti, e’ nemzetek magas bértzeik,
mély völgyeik, nagyszerű folyóvizeik és roppant kiterjedésű földterületük által
védetve, nem valának azon gyakran zaklatott helyzetben, miként sok más a’
síkságot elfoglaló népek, kik közt a hadviselés terhei nagyobb tömegben nem
lévén annyi nehézséggel összekötve, most nemzetiség, vallás és egyéb számtalan
érdekek következtében költsönös villongásban tartatva, minduntalan más álla
mok keletkeztek, mi által ősnemzetiségükre vonatkozó történetük idő folytával
legnagyobb részben elenyészett. Igaz ugyan, hogy a’ chinaiak, induk sem valá
nak a’ dulásoktól mentek, sőt maguk is saját őstörténetük szerint, mielőtt földte
rületüket elfoglalnák, már más maguknál még ősibb nemzeteket találván, legel
sőben is ezek kiirtásával, beolvasztásával és elűzésével alapiták meg az annyi
ezer éveken a’ külellenségtől bár több ízben megtámadott, de mindeddig sajáto
san fennálló állodalmukat.
A’ beldulásoktól, forradalmaktól azonban annyi idők leforgása alatt, ők
sem maradhattak menten, melyek folytán történetük alapján több ízben iszonyú
rombolásokat vittek véghez, a’ nélkül azonban, hogy az emberi-nem nemesb
fejleménye érdekében új lökést kapva, veszteg állásukból mind e’ mai napig
kiemelkedhettek volna. Az európai miveltségnek mindinkábbi több és nagyobb
rést nyerte megfészkelésével, lehetetlen, hogy megrögzött pangásukból végre
valahára fel ne ébredjenek.
Ha tekintetbe vesszük az évesült időszak hajdankori történetét, egész a’
görög böltselet korszakáig, minden nemzeteknél a’ tudományokat úgyszólván
egyedül a’ pogány mitus kezelőinél találjuk központosulva lenni, ’s valóban
midőn minden legrégibb, kifiirkészésnek datzoló, időre visszavihetien egyistenitői
tanoknak hagyományait, ép általok a’ lehető legnagyobb önzéssel önnön hasz
nukra mindinkább eltorzitottabb alakban találjuk kizsákmányolva lenni, méltán
elszomorodik az ember, kétkedvén: váljon képesek leendenek-e valaha, kivált
ha képeztetésökre általánosan oly kevés gond fordittatik, az emberi-nemet, az
oly régi időktől ketsegtetett üdv korszakára vezetni? Szerfelett ketsegtett azon
ban a’ jelen tudományos téreni haladó új és új felfedezés alapján, hogy végre is
ama óriási hátrányok legyőzésével, az eszélyesb és voltaképi tudományokban
beavatott istenfélő hittérítők győzelmesen kivívandják rendeltetésük legmagasb
feladatát. Lássuk tehát azon legrégib mitusi tanokat a’ :
C h i n a i a k n ál.
Nem czélunk a’ chinai könyvészét mérhetlen tömkelegébe ereszkedni,
tsupán egy általános átpillantást szándékunk e’ nemzet legrégibb időbőli hagyo
mányairól központosítani.
62
14) Valamint a Vedák és az egész szent irodalom u ) gyűjteménye, az induk ha
gyományai szerint egy szent szövegből, vagy miként a’ perzsák zenda-vesztája.
a’ hajdani kor hagyományain próféták és szent tanítók által vannak egybeállitva ;
— úgy a chinai legrégibb hagyományok, őseredetileg az egyistenitői tanból
eredtek, mely szerint mindezeknek alapja egy legfőbb örök szellemi Lény, a’
többi pedig mind ennek tér és időbei kifolyása.
lm ezekre vonatkozó irataik legfontosabb tartalma e’ következő : ők a’
világegyetem alkotását egy értelmes mindenható lénynek, mit : E s z n e k (tao)
neveznek tulajdoníták egyhangúlag, e’ lény testetlen, megmérhetlen,jkezdet és
végnélküli, kiterjeszkedik égen és földön a’ térnek minden részén, de végtelen
15) finomsága miatt megfoghatatlan 15), ő két elvet foglal magában : a’ nagyot és
kitsint, a’ világosságot és setétséget, a’ gyöngét és erőset; a’ tsillagok neki kö
szönhetik fényüket, a’ hegyek nagyságukat, az örvény mélységét; ő önmagának
alapja, a’ dolgok legbensőbb természete ’s lénye, az uralkodó, ki a’ világegyetem
minden mozdulatait kormányozza sat.
De ezen magasztos egyistenitői elvből felmerült tanok időfolytával elfa
jultak, minél fogva abból három fő vallás keletkezett: a’ L a o - T s ö , Ku n g -
fu-tse közönségesen Confucius, és a’ F o vagy B u d d h a . Az első, egymás
népek közt is divatos hitet, miszerint az ember lelke, ha vétektől tisztán marad,
halálakor ismét visszatér az isteni lénybe, ha pedig az életben elfajul, annak vé
gével a’ testi világ más alakjaihoz kötettek, lélekvándorlást tanita. Azért alapí
tója a’ külsők megvetését, a’ kivánatok és szenvedélyek elnyomását hirdette ’s
az ebből keletkezett léleknyugalmat a’ legfőbb jónak nyilvánítá. Ezen tan azon
ban időfolytával a’ leggonoszabb babonaságba sülyedt, a’ kuruzslat és jóslatok,
legtsodásabb eszmék és tévedések hitének vegyületévé fajult. E’vallás követőihez
tartoznak leginkább az előkelőkelők és gazdagok.
Confuciusnak, ki az isteni lény titkairól és általában ezekfeletti dolgok
ról, vagy az ember halál utáni állapotja felől nem akart semmi felvilágosítást
adni, tsak a’ világgal és viszonyaival volt dolga. O a’ régi elavult erköltsös tanok
életbeléptetésén, a’ valódi boldogság visszaidézésén fáradozott, mely szerinte : az
önismeretben, természetünk nemesb része uralkodásának megnyerésében, a’ kö
telesség teljesítésében és mások iránti jó akaratban áll. Innen e’ nemzetnél mai
napig nagyra betsült reformátoraként tiszteltetik. E’ vallás követőihez tartoznak
kitünőleg : a’ míveltek és tudósok. Egyébiránt e’ tan is, de még inkább tanítvá
nyai ’s utódai a’ böltseletet földi dolgokra vitték vissza, ’s kizárólag a’ királyok
’s alattvalók kötelességeivel, tsalád viszonyokkal, és az emberi társaság anyagi
állapotjával foglalkoztak.
A’ harmadik a’ F o vallása, mely leginkább van elterjedve ’s nem más,
mint a’ chinai régi Buddha-Lámai-Confucius tanainak vegyületébőli keverék,
mely közönséges bálványzásra fajult. Követőihez tartoznak, a’ Tsászár és nép.
63
íme ezen kevésből is kitűnik, hogy itt a vallás nem tzél, hanem eszköz az isteni
szellem lenyügözésére.
És ha most figyelmes tekintetet fordítunk a rra , hogy e’ nemzet birodal
mát : mennyei tzimmel nevezi, holott az oly pandaemoniumi elveken alpszik,
mint más pogány államok, továbbá, ha megemlékezünk : Színei, Chinai, vagy
Kínai, Tsinai elnevezéseire is, világos hogy a’ mennyei országlási tzimét azon
réglebukott időkből nyeré, midőn az emberi-nem Istent, annak országát és igaz
ságát az ő hármas az egész egyetemiségre érvényűit igaz , szép és jó törvényei
vel felismervén, annak mintáján szervezők e’ földön országlatukat; a’ midőn mél
tán nevezték azt mennyei birodalomnak. De méltán nevezték azon időben ama
roppant birodalmat Szinainak is, mivel ama országiás színét tévé azon régletünt
időkben az emberi intézményeknek. De a’ midőn e’ magas állásukról lebukván
pandaemoniumra sülyedtek, méltán nevezték ama országlást Chinának vagy Kí
nának, mivel ekkor kínossá lön állapotuk. Jól nevezték őket Tsineieknak is, ak
kor t. i. midőn államtsint követvén, minden isteni jogaikból kivetkeztetve po
gányságra taszítattak. íme ezen lényeges szavak elemezéseiből is tisztán kivilág
lik, e’ roppant birodalomra vonatkozó legrégibb történészet.
Valóban ha a’ fentebbi genesisre vonatkozó elősorolt nagy míveltséget,
tudományt tanúsító ismereteket, időfolytá val a’ rút érdekek következtében a’ va
lótól annyira eltérni találjuk, méltán elszomorodik az ember, és tanulságul szol
gálhat a’ megállapodás embereinek, mire jutnak a’ népek, ha a’ szabad kifejlés
haladásainak ellenszegülnek és magukat a’ núvelődés törvényei elől elvonják. —
— De az angolok, frantziák és szabad amerikai államok hatalmasan kezdik dön
tögetni az erköltsi elszigeteltség, sok századév falait, és eljövend az idő mikor
néhány száz millió emberrel fog nevekedni azok száma, kik a’ való Isten, legfőbb
Ész oltáránál, mint a’ honnan egykor kétségtelenül kiindultak, ismét visszatérve
áldozandanak.
I n duk
A’ mi az indu mitusra vonatkozó szt-iratokat illeti, azok főforrásaik a’ négy
V e d á k : R i t s , J a d j u s , S a m o n és A t h a r v a n legrégibb könyveiben fog
laltatnak ; minthogy igenrégen írattak, még kivehető bennök az egyszerű bál
vány imádástól ment egyistenítői vallás. A’ vedáknak mindenike két részből á ll:
lithurgiai ’s tanítói részből, amaz imákat és hymnusokat foglal magában. A ve
dák után, legszentebb könyvnek tartatik: a’ Menu törvénykönyve. Vannak ezen
kívül más szent iratok is, mint a’ 18 kötetből állóPuranák, melyek az indu theo-
cosmogeniáját, a’ legrégibb indu történetből, a’ legtsodásabb és esztelenebb me
sékkel vegyítve tartalmazzák sat. Ezen kívül bírnak az induk bölcseleti, nyelv
tani ’s más tudományos iratokat is mind a’ régibb, mind az újabb időkből Sans
krit nyelven, mely nyelv szerintük szent, tiszta, tökéletes nyelvnek tartatik, e’
nyelv igen régen kilevén mívelve, azért irodalma is leginkább inneni átfordítás-
64
ÍG) ból keletkezett I6). A’ szt.-iratok közé tartoznak még az Upavedák és Vedangák,
veda magyarázó iratok, melyek azonban nem a’ legrégibb korszakból valók. Ide
tartozik még két hősi költemény is : a’ Mahabharat és Ramagunu, melyek elseje
az uralkodó tsalád viszonyait, az utóbbi Visnu tetteit megtestesülése egyik szakából
tárgyazza számos közbeszövésekkel.
Ezen szt.-könyvek tartalmaiból következtetve : az indu vallás eredetileg
egyfelől: m o n o t h e is mu s volt, minthogy egy legfőbb tisztán szellemi Lény
állott annak legfőbb poltzán, de egyszersmind bizonyos tekintetben : p a n t h e i s-
m u s is volt, minthogy az a’ világ-egyetemmel egynek, azzal teljesen összeforrt-
17) nak tekintetett 17).
Az eredeti vallás annyi idők viszonyai után több felekezetre oszlott, me
lyek közt a’ B r al i ma i a’ teremtő a’ legrégibb; ezután jön a’ V i s n u i a’ meg
tartó; ’s a’ S i v a i a’ romboló. E’ tanok mint ugyanazon istenség kifolyásai, az
indu vallás sz.-háromságát, vagy Trimurtiját teszik.
A’ brahmai, mint az emanatio első kiindulása, az ősteremtői erőt és böl-
tsességet képviseli, a’ sors kezelője, az élet és halál ura. 0 egyúttal mint első tör-
1'’j 19)vényadó 18) és oktató, ’s a’ Vedák l9) szerkesztőjéül tekintetik.
E’ vallástan szerint a’ világot az Isten alkotta, ki rendet hozott be, misze
rint az önmagától mozog, de koronként rendetlenségbe jővén megállapodik és
2n) 21)ekkor az istenség Visnu 20), vagy Siva 21) képében jelenik meg, a’ rend vissza
állítására. A’ világ teremtésére vonatkozó eredet (genesis) ezekben adatik elő.
B r a h m a (az önálló), Parabrahma (a’ végnélküli) a’ legbensőbb láthatat
lan szellem, midőn még minden a setétség méhében rejlett, a’ vizet teremtette, ’s
22) ebbe a’ világosság magvát rejté 22), mely egy aranyként fénylő ’s tíízlángként
lobogó tojássá húzódott össze. Ezen tojásban élt ő mint Brahma magányban tét
lenül egy évig, elosztá azt azután, és az eloszlott részekből képezé ég és földet,
az ezeket elválasztó étlier és az ég nyolcz tájaival a’ v i z h á z a t , teremté az em-
embert, szellemeket és isteneket, mire a’ Brahma ismét visszatért sat.
A’ Vi s n u , mint az indu szt.-háromság második személye, a’ kezdet má
sodik kifolyása (emanatio), fentartó jelképül tekintetik, és koronként megteste-
2S) sülten a’ földre jő, annak felbomlott rendjét visszaállítandó 25).
A’ S i v a az istenség harmadik személye, tüzet jelentvén, ennek romboló
24) erejét képviseli21).
Mindezen felekezetek azonban, a’ maguk tanát tartják amazokéi felett
igazabbaknak, mi a pogányhit kezelőinek érdekében természetes.
E’ három fő istenségen kivtil, a’ brahma- vallás számnélküli, majd kisebb,
majd nagyobb rendű istenséget ismer, valamint ezeknek ismét millió szolgáját és
szolganőjét, a’ bálvány imádás legalsóbb nemére fajulva, az állatok, növények,
mindenek felett pedig a’ tehén szenteknek tartatván tisztelteknek. Vannak kolos
toraik is, női zárdájok, szenteltvizök, bútsujok sat.
A’ b u d d h a - v a l l á s , a’ brahma vallás reformatioja, ez pedig azon tan
65
elfajulása, mely indiának, mondhatni egész ázsiának legrégibb időre visszavihet
ien korszakából keletkezvén, a’ természet végtelen-örök okfójének istenítésében
állott. E ’ vallás tanai szerint: az isten és természet elválaszthatlan egy, és a’ lát
ható ’s láthatatlan világ tsak különböző állapotjai ’s részei ugyanazon egy lény
nek. E’ lény nem személy, hanem maga a’ létei, mely öröktől fogva van, és
két állapottal bir : a’ tselekvés és nyugalmával. — A’ nyugalom a’ legtökéletesb
állapot; az istenségnek tselekvésbe átment erői: a’ természet és világ, melyek
szüntelenül amaz első állapotjokba iparkodnak visszatérni. E’ tan szerint Isten,
mint külön Lény nem létezik, hanem tsak nyugalom állapotjában levő ős erők ’s
minden szellemi ’s testi lények tsak ennek részei, melyek tselekvésbe léptek, de
nyugalom és amaz őserőveli egybekaptsoltatás után vágyódnak 25). E ’ szerint 25)
tehát a’ buddhaisták nem hiszik a’ Trimurtit, és a’ brahma-vallás egyéb isteneit,
hanem az őslétet és világrendet a’ különféle buddhákat és más istenségek és
személyeket tisztelik, mert utóbb lassanként az ő vallások is bálvány imádásra
fajult, ük tisztelik a’ buddliák ereklyéit, holott brahma követői minden holttestet,
mint tisztátalant, utálnak. Vannak áldozataik, melyeknek azonban nem szabad
véreseknek lenni; vannak igen sanyarú böjtjeik és rendkívül fényes istentisztelő
ünnepeik. A’ brahminok szent iratait megvetik és a’ magukéi, hogy amazoktól
megkülönböztessenek, phali nyelven irvák. A’ kaszt intézvényt, mely papi, fegy
veres, földmives és kézmives, vagy s z u d r á k b ó l 2C), úgy a kaszthoz nem szá- 2G)
mított: megvetettek, vagy p á r i á k b ó l 27) áll; mint felette embertelent kárhoz- 37)
tátják. Papjaik, kik b o n t z o k n a k 28) neveztetnek, minden osztályból lehetnek, 2S)
nőtleneknek kell ugyan lenniök, de tsak meddig papok, tetszésök szerint vissza
léphetnek a’ világi rendbe,.’s akkor szabad házasodniok. Különben a’ buddlia 2ÍI)
papok együtt élnek a’ kolostorokban, melyek az imaházak közelében építvék.
Tanok szerint tizvétektől 5°) őrizkedjék az ember, ú. m. minden élő lény megölé- s<>)
sétől, orzás, házasságtörés, hazudság, öszférhetlenség, bosszús szidalmak, haszon
talan botor fetsegések, mások vagyona utáni vágyakodás, irigység és mások
halála, vagy szerentsétlenségük kivánata ’s hamis istenek követésétől.
Menu törvénykönyve, a’ mint belőle első pillanatra kivehető, arra volt
számítva, hogy a’ papágnak és kaszt rendszernek legszigorúbb zsarnokságát a’
magány viszonyba is érvényessé tegye, Mindjárt a’ második pontban megjelen
nek a’ brahminok, kiknek kötelességeik apró foglalkozásra szoritvák, jogaik el
lenben nagyok és véghetetlenek, és minden sorban parantsolvák. A’ 7-ik pont
ban igen világosan kivehető az egész könyv tzélja. A’ királynak fő kötelességeid
tétetik a’ brahminok tisztelete ’s parantsoltatik: hogy irántok engedékeny legyen,
és hagyja magát egészen általok vezetni 51). Elmondatik több példa, mi rósz volt 3
legyen azok dolga, kik a’ brahminok tanátsaira nem hallgattak, és mily szeren-
tsések valának, kik irántok engedékenyek voltak 32). A’ 135-ik szakasz azt ren- 52j
deli, hogy a’ király a’ brahminoktól semmit el ne vegyen, ha mindjárt éhen
halna meg ss). A brahminok tekintélyének fenntartására borzasztó kegyetlen, a’ "j
MAGYAR BÖ LTSÉSZET. 5
66
Héber hagyományok.
Tudjuk miszerint Mojzes ss) gyermekségétől az egyptomi udvar gondvi- í8)
selése alatt neveltetett, és ott negyven éves koráig élvén, beavattatott az egyp-
toni pogány papok minden böltseletébe, be magába a’ néptől gondosan őrzött
külön rejtett titkos : io-i (jó) tanába, itt ezek irataiból szerezte ő az egyistenités
tanát, melyet ennen felekezetű nemzetére alkalmazván, azt a’ sokistenités rom
szellemétől megóvandó, az eredeti egyistenitésre vezette vissza.
E’ tan szerint : Jehova a’ zsidóknak kizárólagos istene volt, a’ zsidók
tr
neki választott népe. 0 e láthatatlan korlát nélküli mindenható Istennek, minde
nek alkotójának, ki semmi mellék álisteneket nem tűr, imádását tanította. —
Genesise elegendően ismeretes, és több helyen kitűnik, hogy az igen összevont
tanokban, a’ természettan mélyebb ismeretekben járatlan nép fogalmához volt
alkalmazva.
A’ Jehováróli fogalmak igen durvák és tisztátalanok voltak, többnyire
haragos és bosszúállónak festették, nem pedig kegyes atyának, még kedventz
népe iránt is. Az eredeti mozaismusból még a’ halhatatlanság eszméje is idegen
volt. Az tsak az itteni életről tud, ’s tsak földi büntetésekkel fenyeget, nem
örökké valókkal (innen ezen eskü alakok: testem dagadjon meg, tsípőim assza
nak el, legyek sánta ’s béna sat.), sehol sints szó halál utáni feltámadásról.
A’ zsidók törvénye Istentől magától adatott, a’ birák szt.-személyek : „Jehova“
helyettesei voltak, 59) nékiek a’ Lévi tsaládból kelle származniok, a’ törvény 59)
legfőbb magyarázója a’ főpap, fontos esetekben Isten a maga akaratát próféták
által tudatja a’ néppel; — mindenkinek, ki magát Jehova által erre lelkesítve
érzi, joga van próféta gyanánt fellépni, 1°) ’s őt türelemmel ki kell hallgatni, ’s ' °)
a’ legjobb bánás szerint tselekedni, 41) a’ világi hatalomnak pedig általában 1')
nints joga őt erőszakosan akadályozni.12) A’ büntetések a’ körülményeknek 12)
megfelelőleg durvák, és kegyetlenek voltak. ' 3) Bálvány imádás kövezéssel bűn- 4δ)
tettetett. Hasonló büntetés volt kiszabva a’ szertartási törvények megsértésére,
a’ körülmetélés és a’ húsvéti bárány evésének önkénytes elmulasztására, az áldo
zathús evésére, midőn valaki törvényesen tisztátalan volt sat. Ki Jehova nevét
vétkesen kimondotta, megköveztetett. Ha magát egész város bálvány imádással
tette vétkessé, úgy bántak vele, mintha az államtól pártolt volna el, minden lakó
kivétel és különség nélkül, még az állatok is megölettek, és minden benn talál
tató megégettetett. Itt senkinek nem volt szabad zsákmányolni, vagy a’ várost
újból felépíteni.
70
Ezekből itt is azt látjuk, hogy náluk is, miként az égyptoniaknál, vallás
ürügy szolgált a’ nép és nemzeti intézkedések alapjául. A’ papok itt is szerfeletti
hatalomra jutottak. A’ dolgok rendes folyama szerint ezen viszonyból szinte fel
tétlen papi kényuralomnak kell vala támadnia, azonban az ország több törzsrei
11) elosztása, itgy a’ vándor és pátriárkái4*) erköltsökhez szokott népben, bizonyos
egymástól öröklött szelleme élt a’ szabadságnak. Mind a’ mellett, a’ mint több
másoknál bebizonyult, hogy ott, hol a’ kormány istennevében igazgat, népaka
ratról, vagy köztársasági igazgatásról szó sem lehet többé, s’ hol a törvénysze
gés egyszersmind istentagadás is, a’ kormány jelleme kérlietlen szigorrá válik.
Es igy lön, hogy itt is, eme intézvények következtében, minthogy a’ szellemie
ket képviselő papok, az egyistenitésre vonatkozó tantökéletesbülés kifejlődését
akadályoznák, a’ mint Üdvözitőnk korszakában is láttuk, ekként egyedül a’ hata
lom korlátlan uralma segittetett elő, ’s igy természetes, minthogy az életbe átvitt
törvények nyilvános ellenőrséggel nem kezeltettek, imigy ezek az isteni : igaz,
szép és jó törvényeivel nem egyszer ütközvén, nem tsoda, ha a’megvesztegethető
bíráknak többé vakon hitelt nem adván, ebből a’ nagy többség elégedetlensége,
elidegenedése, innen meghasonlások, viszályok, súrlódások, pártoskodások, tettle
ges összeütközések keletkeztek; melyek egymásra költsönösen rombolólag hat
ván, végre az összes társodalom szétdulását vonta maga után. — Minek követ
keztében Mojzes ama magasztos tzélja, miszerint népéből Jehova itnádása által
és annak nevében gyakorlandó papi uralkodással szilárdon egybekötött erős állo-
dalmat alkotand, nem mehetett teljesedésbe.
A’ m a g y a r o k h a g y o m á n y a i .
Azt tudjuk, hogy eleink Ázsiában laktak, e’ felől senkit nem hagy kétel
kedni a’ történet. Ázsiának lakósai azon időben, midőn őseink ott tartozkodának,
a’ mint az évesült korszak története visszaemlékezik, többfelé ágazó hitvallásban
éltek, melyek közül a’ fentebbieken kívül figyelmet érdemlők: a’ mágusok, saba-
eusok, phoeniciak sat. vallásai. Melyiket valották ezek közül őseink, Lucianus-
nak eme szavaiból kiviláglik: a’ perzsák, parthusok, chorasmirek, baktrianusok,
szakák, medusok és sok más népek a’ mágusok vallását követték, hogy őseink
ezek közül valók, kétségbe nem lehet vonni.
A’ mi tehát az imént említett vallások eltéréseit illeti, mindaddig mig azok
különféle babonaságokkal, mesékkel be nem undokítattak, a’ legegyszerűbbek vol
tak. Ez terjedt el Perzsiában, Margiában, Scythiában ezt hozták be valószínűleg
őseink is hazánkba. Következéskép mindazon sarktételek, melyek a’ mágusok
eredeti vallás tanának alapelveit teszik, a’ régi ősmagyarok vallásának is sarkté
telei ’s alapelvei.
Az ősmagyar vallás egy görög író 56) tanúsága szerint: ők tsak egy fő sej
Lényt imádtak, ki mindezeket alkotta, fentartja ’s igazgatja, ennek tiszteletére
közönségesen dombokon és berkekben, imákat és áldozatokat mutattak be e’
végre leölt marháikból. E’ jó szellemen kívül, kit Isten 57) név alatt tiszteiének, 57j
és kinek adományából hittek jönni minden áldást és szerentsét; tisztelték még
(de nem imádták) a’ levegőt, vizet, tüzet, földet, kivált pedig a’ napot mint olyan
lényeket, melyek által leginkább vették Isten jótéteményeit. Nagy szerepet ját
szott még vallásukban egy hatalmas, de Istennek alárendelt gonosz szellem, me
lyet Ármánynak 5S), máskép ürdüng, ördögnek 59) neveztek, ettől származtatták5”) 3”)
ó'k mint sok más népek a’ világon előforduló gonoszt, mit ők az élő Isten jóságos
eszméjével megegyeztetni nem tudtak.
Hitték a’ lélek halhatatlanságát is, és a’ tulvilági jobb életet. Halottjaik ern-
°) lékezetét gyásztorral és énekekkel ülték meg 60). Különösen szent volt előttük az
')62)eskü. Valának papjaik is, kiket táltosok 61) vagy józsoknak 62) neveztek, ők vol-
0 tak a’ nép józsolói, böltsei, orvossal ’s költői 6S). A’ nép irántok határtalan tiszte
lettel viseltetett, de szabadságát általok (mint több más népeknél láttuk) megsér-
4) teni, összeszorítani nem engedé b4).
Nints kétség, hogy azon fentebb említett perzsa hagyományok tzikke
alatti törvények és erköltsös tanok, itt voltak eredetileg otthonosak, egynejüség
volt itt is szokásban, és az alkotmányosságnak, a’ legrégibb elévült időktől fogva,
mindig híí őrzői valának, jeléül; hogy azt még a’ bukott korszak előtti: Isten
országa ’s igazsága felismert mintáján szervezték. Ezen korunkig eljutott szerfe-
5) lett töredékes történelemből 65) is kitűnik, hogy e’ vallástan is minden kétségen
kívül, az egykori élő Isten feltárult tanából végre bitté törpülve keletkezett.
Ha tehát tekintetbe vesszük a’ történelem azon közös elismerését, misze
rint a’ szittya törzs kitűnő sajátságához tartoztak az igazság szeretete, fényűzés
megvetése, az adott szó szentsége, férfias elhatározás, hősi elszántság, kitűrés,
ember társaikkal! úgy rokon, mint idegenek iránti emberiesb bánás, szóval egy
szerűbb tanaikkal megegyező erköltsös viselet. Sőt ha tekintetbe veszszük e’ törzs
nemzet egyik fő magjának nép száján oly otthonias hangnyomattal kiejtett: egy
élő Isten mondatát, úgy az ezzel szorosan összhangzó történet-irók ama feljegy
zéseit is, miszerint e’ nemzet valósággal mindig: egyistenitő volt, és hogy egy
szerű, a lehető leggazdaságosabb országlati kormányzata, az eredeti isteni tanok
kal összhangzólag vezettetett, és papjaikat bár szerfelett tisztelék, de túlhatalom-
rai jutásokat mindig féltékeny szemmel őrzék ; és hogy a’ jelen országuk elfog
lalása alkalmával ennen biztosításuk tekintetéből tsak az ellenszegülők ellen
kegyetlenkedve, minden meghóditottakkal pedig saját népük atyai (patriarkális)
intézményeit oszták meg, mi különbséget sem tevén, a’ hódított és saját nemzet
beliek közt, sőt a’ nemesi kiváltságot is azonképen oszták meg velők, ha arra
érdemesekké lőnek; mindezek elengedően tanúsítják, hogy a magyar nép a’ leg
régibb időben, a’ voltaképi isteni tanoktól át és áthatva volt, melyek benső érett-
ségü küzdelmein emelé nyilvános ellenőrséggel országlatát és minden rendű in
tézményeit, innen a’ nyilvános megyei rendszerek. Igenis, tsak igy volt egyedül
képes az annyi ezer évi viszontagságok után is faját, az idők által megőszített
alkotmányát a’ legújabb sakkot kapott időkig oly testesülten megőrizni. Hogy
pedig ezen tanoktól ditső nemzetünk valósággal átvala hatva, tanúsítják ősnyel
vünknek ezen isteni tanokat mnemonicai elfelejtlietlen lekötéssel dúsan ellátott
lényeges szavai, melyek szerkezetét egy tiszta tudaton alapult böltsészeti rendszer
vezénylé, melynek felismerésével e’ nemzet küldetése, a’ tudós világ által elébb
utóbb beláttatván, ekként páratlan nyelvünk nagyszerű méltánylásra számíthat.
75
Ime Plato ama eszméje, miszerint: „az e m b e r i - n e m v a l a h a j o b b
vol t , és h o g y e z e n e l v e s z e t t b o l d o g s á g á h o z ! v i s s z a t é r é s , vég-
t z é l j a a’ b ö l t s á l l o d a l m i i n t é z k e d é s e k n e k , * mindinkább nagyobb
megfontolást érdemel.
A’ szent hagyományok ama tartalma is, miszerint mindezek eredete egy
kor fel tár tan tudva volt, igy jutand a’ szellemet megnyugtató tiszta igazságra.
Mindezeknek oly annyira Összefüggő állásából, főleg pedig abból, misze
rint nyelvünk, lényeges szavainak leikébe vésett tanai, jelen korszakunk tudatát
sokkal felülmúlják, mindinkább tisztábban lesz előttünk, hogy az összes mitusok
ős eredeti feltárt egyistenitői tanához legközelebb áll a’szittya törzs, és eme annyi
rajainak egyik leggyökeresebb magzatja, a’ magyar, és ezt nem tsak nyelvünk
bizonyítja, hanem ama a’ történelemmel teljesen megegyező költözködési viszony
is, miszerint ama pogány korszak teljes romlottságából, és eme egyistenitői er-
költsös tanoknak gyakorlatilag életbe is átvitt ellentétéből, közöttük szüntelen
ellenségeskedések és hartzok keletkezvén, ekként végre is az erköltsösb, józanabb
rész, a’ romlottabb résznek, az ellenséggeli tzimboráskodása ’s innen keletkezett
meghasonlások, szakadások, pártoskodások, tettleges kitörések folytán, az eredeti
területnek odahagyásával amazoktól magukat óvandók, tisztítandók. uj hazát
keresve, bár nagyobb korszakokban, de szüntelen, hun ide, hun oda tsatangol-
tak, innen részben a’ hun elnevezés. A’ bábeli elválás is , főleg ezen okból
történt.
Mi tehát, kik az egykori kétségtelen tudat tanán szerkesztett isteni ere
detű nyelvünk, lényeges szavaiba vésett böltselmét oly tisztán felleltük, ezek
iránt többé közönyösek nem lehetünk, nem, mert tudjuk, hogy már korunkban
is (miként részben a’ vegyészi műszavakkal megindult) nem egy tudós férfiú
gondolkodott azon, hogy a’ jelen ismeretek összegét egy közös, a’tudatot magába
bevésten tartalmazó ujszerkezetü egyetemes nyelvbe tegyék le, hogy ekként az
eszmék annyira szétzilált tévegéből valahára kiigazodhassunk. Nints, nem lehet
kétség, hogy ugyanezen törekvés, azonképen ébredt fel ama rég elévült vízözön
előtti ősi időkben is, minek folytán az összes nyelvek nyelviségéből keletkezett
aztán azon a’ tudatot tiszta fogalmakban magába rejtő voltaképi világ-nyelv,
mely annyi ezer évek leforgásai után is, bár a’ legmélyebb tudatlanságba sülyedt
vissza, de a’ szorosb vizsgálat következtében oly dús és tiszta tudaton alapuló
szerkezetet árul el, mely a jelennapi korszak tudományát sokkal felülmúlván,
ösvényén hatsak az igaz, szép és jó útját szándékosan el nem állandják, ugyan
azon feltárt isteni korszak újbóli kivívására vezetend vissza.
íme ha ma, az összes nemzetek tudós akadémiáinak legböltsebb férfiai
egy ily, a’ tudatot magában bevésten tartalmazó: világ-nyelv szerkezete végett
egy közös egyesületté állanának össze, mit tennének ? A’ tudomány jelen állásá
nál, valóban mit sem eszközölhetnének, és mindaddig nem is boldogulhatnának,
mig az okszerűség alapján a’ tudat azon magas állására nem emelkednének, mely
76
szerint úgy az anyag lényege, mint saját kisviláguk okfője az ő tiszta valóságá
ban feltárva nem volna; nem mert tsak ezek szempontjából okulva láthatnák be
a’ nagyvilágot, és végre ennek a’ mindenekfeletti végtelen-örök legmagasztosb
delejes éberlétii életet élő okfőjét; tsak ekkor lehetnének a’ való tudomány terén
azon magas tsútson, melynél fogva mindezen tér és időben levő nyilatkozatok
szerinti észlelhetők eredetét, Isten országát és igazságát az egész egyetemiségre
érvényűit: igaz, szép és jó törvényeivel, a tiszta erköltsiség eme alapjaival, az
újonnan szervezendő tudat-nyelv lényeges szavainak leikébe letehetnék.
De ime, midőn ezen tanokat, a’ tudat-nyelv leikébe bevésni akarnák, tsak
ekkor állana elő a’ munkáság legóriásibb vállalata, mert, hogy a’ való tudomány
az igaz, szép és jó minden iránybani mérveinek megfelelőleg, ez egyes lényeges
szavak leikébe örök időre elhagyományoztatliassék, ez egyes egyedül úgy volna
kivihető, ha az anyag lényege ’s saját kisvilágunk okfője felismerésén, ennek
leglényegesb szerveinek idom és működési rendjéből keletkezett jelentéses jelvek,
a’ legegyszerűbb kiejthető hangok összegében tudós betűkké alakítatnának, me
lyek mindegyikével aztán a’ nagy- és kisvilágból vett eszmék is azok jelves je
lentőségeinek megfelelőleg, állandóul meghatározva köttetnének le, mi által azok
algebrai összegéből kerülnének ki az egyes tő, gyök, összetett szavak, melyek
ismét a’ ragok, képzők, úgy az ejtegetések, hajtogatások sat. segedelmével, szinte
miként a tíz alapszám (1, 2, 3, 4, 5, sat.) által a’ végetlenig minden kiszámítható
úgy az ekként állandóul meghatározott tudós betűk: A. B. D. E. F. sat. jelves
jelentőségein, melyek a’ való tudomány kútsát képviselik, minden kimagyarázható.
’S ime tsak akkor, midőn mindezeket a’ legnagyobb erőmegfeszitéssel
megalapítanák, és pedig minél helyesebben tennék ezt, tsak akkor látnák be ál-
mélkodással, hogy mindezek már egykor az óriási szellem korszak világában
egytől egyik megvitatva, alapítva ’s rendezve, ’s a’ mi legdrágább ereklyénk:
édes annyai nyelvünk leikébe tudatilag bevésve vannak.
Igaz hogy több nyelvek vannak, melyeknek számos szavai szinte ily be
tűi összetételen alapult észszerű szerkezetet árulnak el, de mivel mindazok közt
egyetlen egy sintsen, mely azon jelvi jelentőségen kívül, az egyszerű sommázatu
szavakban több tiszta értelmet képviselne saját szövegében, mint a magyar nyelv;
ekként látni való, hogy mindazok nem egyebek voltak, m int: szinte teljes elisme
rést érdemlő, ugyanazon szent tzélra t. i. a feltárt isteni tudatot, a’ nyelv leikébe
bevésni törekvés; de a’ melyet egyetlen egy nyelvben sem sikerült oly tiszta
praecis és exact fogalmakban letenni ’s megállapítani, mint a’ hogy sikerült azt
a’ magyar nyelv lényeges szavainak leikébe letenni. Ép azért nyeré e’ nyelv :
m a g y a r e l n e v e z é s é t , mivel a’ mint e’ szó lekötött eszméiben oly lelkesen
elárulja, visszafelé: V - a g y á m , velőm, észszerűségem, okosságom a’ nyelvbe
tétetvén le, ekként mit értelmes ember e’ nemben legmagasabbat utódaik örök
boldogsága biztosítására elhagyományozhatott, letevén ; ezzel a’ nyelv további
alakulása az egész emberi nem javára be vala fejezve, reszketve. Mindezekből
77
kitűnik, hogy e’ nyelv az összes nyelviségek nyelvein felül kerekedvén, az való
sággal az isteni positiv tudatot mind elméletileg, mind gyakorlatilag magában
rejtvén, minden nyelvek közt a’ legtudósabb egyetemes, akadémiai, valóságos
világ-nyelv volt. Azért lön aztán az ezen tanok ismeretéből felvirágzott egyis-
tenitöi tan is, nem egyes kegyelt nemzeté, hanem az egész emberiségé, mely az
összes nemzetek legrégibb mitusi hagyományaiban, mint egyistenités felismerhető.
Nem tsoda tehát, ha a’ későbbi összes pogány világ ama eredeti tanokért mit sem
küzdvén, és igy azokat meg sem betsülhetvén, attól eltért, holott saját nemzetünk,
főleg Jafet utódai ama egyistenitői tan mellett, habár az végre hitté olvadt, e’
hazábai bevándorlásig állhatatosan megmaradtak; a midőn Üdvözítőnk azonké-
peni egyistenitői tanával szt. István apostoli királyunk alatt a’ kereszténységbe
olvadtak. És hogy a’ Jafeti ivadék mindig állhatatosan az egyistenitői tan mel
lett állott, bizonyítéka a’ Bábeli (1. e’ szó elemezését alább) egyistenitői tem-
lom feletti testvérek közötti véres összekottzanás ’s elválás; és az hogy reformá
toruk, kik őket a’ sokistenitői pogány vallásról egyistenitésre térítette volna, mi
ként a’ héberek és perzsáknál sat. láttuk, soha sem volt; nem, mert az eredeti
Zoroaszter (Verbőtzyként), a’ gyakorlatilag életben levő vallásos szokásoknak és
törvényeknek egyszerű feljegyzője volt, hogy felismerhessék teendőiket a’ kámi-
tai pogányságra törekvők tselszövényeitől. De tudjuk azt is történetileg, hogy
Atilla Isten (’s nem istenek) ostorának tzimezé m agát; sőt a’ nép száján oly ott
honias hangnyomattal kiejtett eme legrégibb mondat : ,,A’ m a g y a r o k é l ő
I s t e n e “ ugyanezt erősíti; de legfőbb bizonyítéka a’ mi páratlan nyelvünk
lényeges szavainak leikébe merevült isteni tanai; holott ha ők sokistenitésre fa
jultak volna, ezen szent bevésések azonképen kiküszöböltetvén, eleny észtek volna,
így a’ Sémiták egyes ágai, a’ bábeli összekottzanás utáni elválásuk és keletrei
szakadásuk után, nagy részben pogányságra térvén, ezzel isteni vallásukat és
eredeti nyelvöket elveszítették, mint a finnek, tsudok, héberek sat. íg y a’ Kám
részén levő filiszteusok, kánáneusok sat. ágai, végre zend, veszt, kopt nyelvekké
enyésztek. Voltak ugyan köztök kik a zsarnoki uralmat megunván a’ Jafetiekhez
szegődtek, de fájdalom, ezek valának aztán azok, kik eme Jafeti legtisztább is
tenfélő részt, a’ kámitai pogány szellemmel elárasztották, és ott is pártoskodásokra
szolgáltattak okot. így aztán ezen össze-vissza költözések, vándorlások után,
nem álmélkodliatunk, ha Ázsiának, sőt a’ föld tsaknem minden zűgában találko
zunk, önnön nemzetünk nyelviségére vonatkozó számos, még ma is felismerhető
szavainkra.
íme Plato azon több mint sejtelme, mely szerint nevezetesen Politiájában
eszményiét adván az egyes emberi tehetségek rendének, világosan megmondja,
hogy állodalmi eszményié gyakorlatilag addig lehetetlen: „ mí g a’ r é g i n e m
z e t e k h e z h a s o n l ó ’s h i b á k t ó l m e n t s z a b a d n e m z e d é k , n e m t a
l á l t á t i k v a l a h o n e’ f ö l d ö n . “ Mi megvagyunk győződve, hogy ő eme
magasztos eszméket az égyptoni irományok legrégibb hagyományaiból búváriá.
78
[me itt találandják t. olvasóink állításunk ama nagyságát, minél fogva az
összes mitusok tanát, minden kivétel nélkül az egykori bukott korszak előtti idők
feltárt egyistenitői korszakából keletkezettnek tartván, Noe-Jafet összeköttetésén,
ehhez a’ magyar nemzetet, a’ legközelebb állónak lenni tartjuk.
Igenis, az ős eredeti végtelen-örök legmagasztosb delejes éberlétü életet
élő okfőnek, a’ természet istenítésre, sokistenitésre ’s istentagadásra való elfaju
lásai után, nem maradt az ősi időkben egyetlen egy nemzet, mely az egyisteni
tői tanhoz oly hű maradt volna, mint a Jafeti magyar rész, nem, mert a’ semitai
elfajult héber nép is a’ sokistenitéstől át és áthatva lévén, annak az egyistenitői
tanra való visszatérése nyilván Mojzes idejétől számítható, mert azon egyistenitői
tant, melyet a’ vízözön után Sem vegyült maradékaiként Abrahám, Izsák, Jákob
tól a’ legrégibb időben öröklött volt, az Jafet utódainak egyistenitői tanával kö
zös vala. De a’ két nemzet egyistenitői tana közt Mojzes korában is nagy vala a’
különbség, mert a’ magyar az egy élő Isten alatt, az egész emberi-nemre kiható :
jóságos Istent vallott; a’ midőn a’ héberek egyedül saját nemzetüket kegyelő
pártos, haragos és bosszúálló istent hittek. Igaz, hogy ha a’ magyar szavak be
véséseit közelebbről fürkésszük, azokban számosakat fogunk találni, melyek a’
sokistenitőkkeli érintkezést árulják el, de minthogy nemzetünk e’ liazábai beván
dorlása alkalmával is, valósággal egyistent ditsőitő volt, ekként már ez maga is
arra mutat, hogy a’ magyarok, költözködéseik folytán, melyeket az istenfélő Tál
tosok a’ nagyokra való befolyásaiknál fogva, a’ legrégibb időtől kezdve ép azért
eszközlék, hogy a’ mindenütt eláradt sokistenitéstől, mely saját rokon nemzetsé
güket is részben elkortsitá, legalább a legtisztább részt a’ mag-rajt, a’ végromlás
tól megóvhassák, mindaddig vonultak el elfajult pártos rokonaiktól, míg végre e’
jelen hazába jutottak, ahol mint történetileg tudjuk, mint egyistenitők tele
pedtek le.
Ezek alapjain, mi mit sem kételkedünk, hogy szt. István a’ ditső apostoli
Király, saját nemzetének némi részben a’ sokistenitésre való hajlamát, a’ pogány
rokonok közikbe keveredett egybeolvadásain ismervén, de tudván az innen ke
letkezett viszályok, meghasonlások, pártoskodások, következményeit is, éj) azért
állott saját egyistenitői, bár az eredetitől sokban elfajult tanával, oly közel ro
konságban álló keresztény vallásra, mivel teljesen belátta, hogy a’ folytonos
háborúk következtében úgyis nagyon leapadt nemzetét, minden netaláni újból
megkísértendő költözködési vágytól, és az innen múlhatatlanul bekövetkező el-
forgátsolástól, teljes szétdarabolástól, oszlásztól tsak úgy óvhatja meg, ha azt egy
tömeges, ugyanazon egy vallásos szellemtől áthatott nemzetté olvasztandja össze.
Ez lévén egyúttal azon közvetítő is, melynél fogva a’ mindenütt résen levő ke
reszténységre tért nemzetek szinte kibékülvén, megnyugodtak. íme igy ismertük
mi fel e’ szt. fejedelem mély belátását, és egyúttal saját nemzetével az egész mi-
velt emberi-nemre kiható: valóságos apostoli küldetését.
Ha már most visszaemlékezünk az évesült korszak legrégibb eseményei-
79
nek benső rugóira, világos lesz előttünk, hogy a’ legnagyobb háborúskodásokra,
mindig a’ vallás szolgált legfőbb ürügyül, azért üzé Atilla is istenostoraként
a’ Visigotliokat, mivel az indu Visnura térvén, pogányságra fajultak. És igy, ha
a’ költözködések, vándorlások e’ nemű bensőbb rugója, úgy a’ kül- mint belföldi
történet íróktól nem említtetik, egyedüli oka az, mivel a’ külföldiek a’ minden
nyelviségektől annyira eltérő nemzeti nyelvünket teljességgel nem éi’tették, és
igy nem is értesülhettek annak bensőbb indokairól. A’ mi pedig a honi írókat
illeti, tsoda-e a’ midőn a’ kereszténységre lett téréssel, az ős vallásra vonatkozó
minden legkisebb hagyományok, emlékek, gyökerestül ki irtattak, ha annyi rom
bolások, tatár, török járások, beldulások után többé mindezek valódi kútforrásait
nélkülözni kényteleníttetvén, most már majd nem egyedül, a’ mi páratlan nyel
vünk, történelmi szavainak leikébe letett eseményein, juthatunk mindezek
tudomására.
Jelenben tehát, a’ midőn ditső nemzetünket nyugoton ez időszerint Üdvö
zítőnk tanával, és ezzel a’ leghatalmasb egy isten itői mi veit nemzetekkel szövet
kezve lenni találjuk, méltán ketsegtethet bennünket azon remény, hogy távol
ama sokistenitői minden igazságszeretetből, erköltsiségből, józanságból kivetke
zett népektől, végre valahára felépíthetjük azon egyistenitő templomot, mely az
összes emberiséget egy élő Isten positiv tudatára vezetendi.
A’ p h o e n i c i a i a k , p h r y g i a i a k mi t u s a.
A’ mi ezek, az assyrok sat. népek hitregéire vonatkozó eredeti hagyomá
nyokat illeti, ezek is több mint valószínű, miszerint: mindnyájan a’ mi vízözön
előtti eredeti egyistenitői egélytanunkból költsönözték, és phoenieiaiaknak
(a’ ph—f), valószínűleg azért neveztettek, mivel eredetileg a’ hajdani legrégibb
korszakban, a’ legfőbb szellemi Lényt, mint világ-Lelket ez egyetemes nagy
egész központi tsillagjaként tekintvén, ezt mint legfőbb szellemi tsillagot: véget-
len-örök eszményi-valóként imádták. Innen fő n (az: oe = ö)va gy fe n va" az i mmt x
(azaz mint legmagasztosb delejes éberlétü életet élő, végtelen-örök: tsillag=*=x) ;
— innen a’ f ö n - i - x b°l eredt a’ főnix meséje, mely a’ mint a’ mesék hagyomá
nyain kiviláglik, több ezer évek után szokott, az ő elhunytnak vélt hamvaiból
feléledni. íme az eredeti tudós betűk felismert jelves jelentőségein, igy hatunk be
ezek legvalószínűbb történészeiébe.
’S igy, miután a’ megemlítetteket az összes mitusi tanok felvilágosítására
elégségeseknek tartanánk, azok további fejtegetésétől méltán elállhatunk, és ezt
főleg mi magyarok lelkiisméretesebben tehetjük, mint bár mely más nemzet,
miután a’ görögösített szokásos: mithus szó, mely szerintük annyi m int: mese,
rege, költemény, nem rejti méhében lekötve azon eszme fogalmat, mint a’ melyet
e’ szónak a’ görög nyelvben voltakép képviselni kellene, miután az valószínűleg
a’ mi eredeti vallásunk igaz volta feletti tantusákból, vitatkozásokból eredt,
’s minthogy azt a tsillagászati, physical, vegyészi eszközök, szóval a’ természeti
80
tudományok elenyészővel kísérleti úton bebizonyítani teljességgel nem tudták
mint megoldhatatlan meséket, regéket, ábrándokat tekintvén, távúiról sem tar
tották hihetőnek, hogy ama eredeti ős vallásban (1. e’ szó tag. a’ 12-ik sz. a.) a’
valók ásatain, kísérletein feltárt egyistenítői tanra vonatkozó lényeges titkok
rejtőzzenek: holott a’ való tudomány mindinkábbi felderülésével, ez is tiszta ala
pot nyervén, igy e’ szó az ő biztos magyarázatát nyerendi. ’S most méltán kér
dezhetjük mi, kik tudjuk : hogy saját nyelvünk valósággal az egy élő Isten leg
tisztább tanának böltsészetén szerkesztetett, lehet-e nemzet, ki a’ m ita"t u s4l"kb'’1
keletkezett vitatkozásokat, jobban magyarázhatná mint mi magyar ajkúak ? ré
szünkről úgy tartjuk nem.
Mindezekből teljesen kitűnik : hogy a’ közös egyistenítői kiitforrásból
kiindult mitusok, különféle időkben, a’ midőn ama magas állásról lebuktak, az
egyes nemzetek igényeihez, szeszélyeihez, érdekeihez képest átalakultak, de mivel
ezek úgyszólván mindannyian, minden böltseletet maguk közt titokban tartván,
az emberiség nemes fejleményének roppant kárával földi érdekben zsákmányol
tak ki mindent, méltán pogány, vagy titkos korszaknak neveztethetik, mindad
dig, mig nem a’ világi görög böltsek, az égyptoni bel, titkos : ioi tan folytán a’
világi böltselet alapját elméletileg le nem tették, miáltal az emberiségre oly ká
rosan ható nemtelen titkolódzásnak véget szakítván, a’ második korszak megindult,
íme itt a’ görög nemzet őseinek az évesült korszakban az egész emberi-nem mí-
velődésére kiható legnemesb érdeme. Ezen időben a’ böltselet a’ világiak közt
szüntelen erősb gyökeret vervén, mindinkább nagyobb kiterjedést nyert, mig
végre a’ törökök hódításai ’s Konstantinápoly elfoglalásával a’ tudósok szétszo-
ratván, általok az olaszhoni bevándorlások következtében, a.’ későbben kifejlett
nyugoti böltseletnek alapja tétetett le.
A’ m á s o d i k k o r s z a k .
A’ második, vagy görög bölcseleti korszak, a’ titkolódzástól , mentebb,
a’ szellem a’ titkos tzellák rejtekéből a’ világiak közt mindinkább elterjedvén,
ekként az elméleti ’s tapasztalati böltselet rendszerei, a’ melyekből az egész em
beriségre nézve az évesült korszakban a’ felvilágosodás élénkítő haszna nyűgöt
felé áradozott, a’ fáradhatatlan mély belátása görög böltseknek köszönhetők.
Ezek böltseleti törekvésükben jobbára az égyptoni kosmogeniából indul
tak ki, mint nevezetesb megemlítendő azon böltselet, mely Kri. e. 600 év előtt
Joniában támadt (innen ezen égyptoni : ioi — jó — tanok behozatalától a’ Jo-
niai szigeteknek elnevezése, ahol t. i. e’ tan leginkább meghonosodott); — ez
gondolkodás és következtetés utján a’ dolgok őseredetét igyekezett kitalálni. Mi
leti Thales volt a legelső böltse az ioni iskolának, ki ennél-fogva, a’ görög böl
tselet teremtőjének is szokott neveztetni. Diogenes Laertius szerint Kri. e. 640-ik
évben születvén, ő volt az, ki az emberi ismeretek szétszórt halmazát böltseleti-
leg rendezvén, azt élő szóval nyilvánosan adá elő. Böltselkedett ő a’ dolgok leg-
81
első kezdeményéről, ’s e’ mindenség egyetemes rendszeréről. Értekezett a’ nagy
ságról, kiterjedésről és a’ testek tulajdonságairól, ’s meg nem szűnt tanítványait
figyelmeztetni, miként kellessék az anyag ugyanazonosságának felismert valójá
ból az egyetemes nagyegésznek benső ismeretére jutni. O miként az égyptoniak :jó
tana, minden dolgok ős anyagául a’ vizet tartotta. Igaz, hogy mindezek nagy
és mély belátást igényelnek, és ha megemlékezünk arra : hogy már Thales ko
rában a’ berz folyam ismerve volt, akkor akaratlanul is feli smerjük azon égy-
ptoni bel, a’ nép elől gondosan őrzött : ,,A’ központi világosságbóli“ genesisének
öszfüggését, mely őt annak magasztos böltsészetébe — habár elméletileg — ve
zette b e ; mert e’ tan nagyszerűségéből ítélve, tisztán áll előttünk, hogy ő a berz-
erőben, folyamban, miként ma is nem egy, a’ természet titkába mélyebben belátó
férfiú nem egyedül vegyészi hatályos szert, hanem az egész egyetemiségre általá
nosan kiható erőket ismervén fel, ekként azt a’ primitiv elemek, és igy leges-leg-
végül a’ viz lényeges alkatrészéül is vévé. Szerinte a’ föld megsürüdött G6) viz,
a’ lég pedig meghigult viz volt, a’ midőn a’ tüzet, nagyon megritkult légnek te
kintette, mit természetesen, minthogy a’ viz ugrás, hézag nélküli elemei : a’ kö-
neny és éleny akkori időben ismerve nem voltak , a’ végtelen és mindenütt álta
lánosan eláradt berzerőre, éther, nagyon megritkult légre értett. Innen van, hogy
ő már akkor a tsillagászatban azon rendszert követte, mely szerint naprendsze
rünk székéül miként ma : a’ napot vette; e’ körül forogtak a’ többi akkori idő
ben ismeretes bolygók; — mi arra m utat, hogy a’ voltaképi tsillagászati rend
szer az égyptoniak bel : jó tanán ismerve volt, de a’ mely titkoltatván, végre
puszta elméletté törpült; melyet maguk az égyptoni pogány papok sem valának
képesek többé az okszerűség utján gyakorlatilag bebizonyítani. ’S igy mit sem
kételkedhetni, miszerint úgy az anyag lényege , valamint a’ naprendszerünkre
vonatkozó való tan, a’ mint is : ,,a’ központi-világosság“, — „világ-lélekre“ vo
natkozó magasztos tanok, a’hajdani bukott korszak előtti feltárt időkben ismerve
valának, de a’ melyek a’ természeti tudományok teljes lehanyatlásával elenyész
vén, elméletté törpültek; melyek felett aztán nem tsoda, ha maguk a’ görög böl-
tsek minden elmebeli megfeszítéseik mellett sem valának többé képesek kiiga
zodni. Ennek barátja ’s tanítványa A n a x i m a n d e r a’ dolgok amaz ős alap
ját, ne hogy valamely külön egyes anyaggal feltseréltessék : véghetetlennek ne
vezte. Az utána következett ioni böltselők közt An a x i m e n es (500 évvel Kr.
e.) és A n a x a g o r a s (460 év Kri. e.) a’ legnevezetesebbek. Ezen utóbbi vitte
be az ioni böltseletet Athénbe, ő hozá sajátképeni rendszerbe a’ thalesi böltsel-
met. Ezen iskolához tartoztak még Diogenes, Apolloniates, Archelaus s. m.
A’ második böltseleti iskola Siciliában és Olaszország azon részében, mely
nagy graeciának is neveztetett, talált legtöbb mívelőkre’s itáliai, vagy pythagorási
iskolának neveztetett, mert alapítója Pythagoras volt.
Igaz ugyan, hogy úgy az első, mint ezen utóbbi, ugyanazon forrásból
t. i. az égyptoni tanokból nyeré a’ maga böltseletét., miből egyelőre azt kellene
MAGYAR BÖ LTSÉSZET. 6
82
vesztő áltzás tulajdonságán, a’ gondolkodni nem szerető tömeg, oly hosszú száza
dok során a’ tudatlanság legmélyebb örvényébe sodortatott. Nints kétség, hogy
ha az okszerűségért ártatlanul kiszenvedett vallás-Alapítónk, a’ tantökéletesbü-
lést követőinek szabadon nyitva nem hagyja, e’ tan is majdnem egyedül erköl-
tsös tanával szolgált volna az emberiségnek. Igaz ugyan, hogy ez magában is
szép, de a’ mint az annyi ezer évek nyílt történetéből látjuk, a’ boldogság volta
ké pi tzéljára nem vezethetett volna, nem, mert a’ pogány korszak hit kezelői is
oktatták a’ népet minden időkön az erköltsös tanokban, sőt az istenekkel is meg
ismertették azt, mert ezt megtagadni, annyi lett volna, mint az állodalmi alap
benső összefüggését szándékosan feldúlni; mit pedig józanon a’ mint maguk a’
földi érdekben működő pogány mitust kezelői, úgy az ugyanazon rendszeren ala
pult kormány igazgatói ’s azok bérentzei sem akarhattak, meghagyták tehát a’
népnek a’ma pogány elven „Si v u l t m u n d u s d e c i p i , e r g o d e c i p i a
t u r “, a’ háttérbeni mindent látó isteneket, de tsak azért, hogy ők a’ végtartalék
nélküli istententelenségben annál korlátlanabbul dőzsölhessenek. így lön aztán,
hogy e’ pogány tanok alapjain, ők a’ népet juhnyájként nyírhatták, nyúzhatták,
ölhették, kiirthatták, a’ nélkül, hogy mindezek, az ő istentelen két alaki pogány
elvökkel ellentétben állanának.
íme Mirabaud és atlieista társai lerombolták oktalanul az emberi-társa
dalom legfőbb támaszát, védvét, a’ háttérben mindent látó féket : az Istent. íme
ezen nyílt sisaku istentagadó is, meghagyta az emberi-társodalom számára : az
igazság, erköltsiség, fejedelem, nemzet és tsaládi hűség, úgy a’ költsönös feleba
ráti szeretet elvét, mint az állam maximák alapját és pedig a’ legbetsületesb
színben, de tsak színben, meg nem fontolván, hogy ahol ama legfőbb okíő, szel
lemi fék, rugó, a’ mindent látó ’s tudó Isten, a’ zérusnál kevesb mivoltra detro-
nisáltatott, ott az igazság, erköltsös elvek és minden egyéb rendű intézmények
tsekély alappal bírnak; mert az ember nem tsak szellemi, hanem érzékiességé
nél fogva egyúttal állati lény is lévén, testi érdekektől is vezettetik; és igy bár
mely tárgyban, mihelyest azok az illető földi érdekével összeütközésbe jönnek,
ennen lelkében sarkilag ketté szakadván, a’ színre legbetsületesebb igazság szerető
ember, mint a’ tolvaj, mihelyest minden rajtakapás nélkül bizton véli tehetni tselét,
istentelen üres kebelénél, nem irtózik azt végrehajtani. Az ily üreslelkü birák,
hűtlen és hálaadatlan szolgák döntötték le minden időkön, a’ leghatalmasb álla
mokat, országokat, dynastiákat és népeket. Ott a’ példákkal teljes pogány törté
nelem. Az ily Mirabaud állam élén álló tzinkosok, a’ betsület áltzája színében
óhajtanák, hogy nékiek kiki az igazság mérlegével mérjen, de ők tsak akkor
mérnek azzal, ha véletlenül földi érdekűkkel mi ellentétbe sem jő.
Ideje tehát tud. olvasóink, hogy a’ jó szellemet feloldotta keresztény
világban, köszöntsön be végre valahára a’ való tudomány terén azon idő, melyben
számtani bizonyossággal ismerje fel kiki, a mindenek feletti végtelen-örök élő
Istent az ő szellemi igazságában, hogy legyen az egyaránt tartalék : úgy a leg-
89
A’ p a r á n y r e n d s z e r .
Systema atomisticum, ezen rendszer a’ legrégibb, mely számos éveken
át egyedüli uralmát gyakorolta a’ tudományokban. Alapvonásai tsak nem ezek
ben összpontosithatók : az anyag magában véve tehetetlen, és az elfoglalt tért
tsupán létezésével tölti; — tétességét tsak az erő által eszközölheti, mely az ő tulaj-
91
Az e r ő s z ö k r e n d s z e r e .
Systema dynamicum, ennek tanalapjai az előbbenivel ellenkezők. Az
anyag magában véve tétes, és azon tér melyet elfoglal mozgató erejével teszi,
azaz létezik. — Azon erő, mely a’ másik ugyanazon tért elfoglaló anyag törek
vésének ellent áll, kiterjedő vagy taszító erőt képvisel, ez ugyan felette ’s elke-
rülhetlenül szükséges, magában azonban nem elégséges, a’ honnan egy más
ellentétes : összehúzó, vagy vonzó erő is igényeltetik. Az anyag e’ szerint ezen
ellentétes erők egymásrai hatásának eredménye. Az anyag eloszthatósága a’
véglietetlenségig kisérhető. Az áthatlanság nem teljes, hanem viszonyos. Minden
anyagi különség a’ tasz- és vonzó erők változó viszonyaitól fü g g .-------Ezekhez
némelyek a’ harmadik egyesitő erőt (vis synthetica) is hozzá adják. Mások ellen
ben egy erővel is megelégesznek, mint : Burdarch, Mayer, Treviranus, Gruit-
huisen. Ezen két taszító ’s vonzó erő közűi az első tagadó, a’ másik tétes sarkú
nak állíttatik, igy : Burdarch, Lenliossék, ellenkezőt állítanak Harlese, Hartmann.
Mind a’ két rendszer véleményen nyugszik, azonban tagadni nem lehet, hogy :
az erőszök rendszere elmésebb és gyümölts hozóbb, mi annak a’ tudományokrai
alkalmazásából tűnik ki.
A’ t e r m é s z e i - b ö l t s e l e t i r e n d s z e r e .
Systema naturae, e’ tan szerint : sem az eszményit (ideale), a’ valóból,
sem a valót (reale) az eszményiből következtetni nem lehet, 71) hanem az esz- 71)
ményi s’ való teljességgel ugyanazok; 72) és mindazoknak a’ mik vannak és 72)
megismertetnek alapját teszik: melyek minden fejleményeikben megmaradnak,
de egyik a másikat felül múlva. Az általános egyedül észbeli szemlélődések által
megfogható. Az egész természetben ugyan azon általános nyilatkozatok és tör
vények díszlenek, és igy midőn az emberi ész működik, azon törvényeket követi,
mint a’ melyek a’ közös természetben uralkodnak; innen van, hogy magába vo
nulva a’ természet törvényeit nyomozván, annak titkos alkotását felfedezheti.
Az eszményi s’ valónak általános azonosságából következik az egész természet
élete, ’s ebből minden egyénies élet könnyen kimagyarázható.-------E ’ rendszer,
bár a’ dolgok összes felvilágosítására nagy érdemeket szerzett, mindazonban
úgy ez, mind az erőszök rendszere, a’ dolgok való lényegét nem derítik fel
akként, hogy e’ tárgyban a’ szellemben szomjuhozókat kielégíthetnék; minek
folytán, a’ tudósok minden eddigi fáradozásai sikertelenek maradtak. A’ haszon
92
telmében lenni annyit tesz , mint az : edem'e vezető ú tat meg ó da,u t u d"‘ ; — azért
3 21 4 3 1 2 3
r
faggatta ő az országlárokat, és tagadta meg tőlük az ebbeli tehetséget. Es honnan
93
okulhatott ő ki ezek felett? hihetőleg M. Thaiesnek az égyptoni : io-i tanok ha
gyományaiból szerzett, még akkor fentlevő eredeti jegyzeteiből; mert maga a’ :
g e n e s i s ex g e n - i o 1"' keletkezett, azaz a’ genesis (eredet) ex scientiis : i o ema
navit ; vagyis minden böltsészet, tudomány az: ioi (jó) tanok alapjaiból ke
letkezett; maga a’ : s c i e n t i a szó, scio ex scientiis: io , utal. ’S ha az:
igaz, szép és jó tiszta határozmányát, melyet Socrates, Plato ’s a’ többi ioi tan
hoz ragaszkodó böltsek oly annyira keresvén meghatározni nem tudták, nem
tsoda, miután az ezen eredeti lényeges szavak leikébe vésett böltselmet azokból
ép úgy, miként az : egy, kettő sat. tiz törzs szám lényeges szavainak leikébe
letett böltselmén, a’ mint a’ pythagori : monas, dyias sat. elemzésein láttuk, ki
olvasni nem tudták. — ------ A’ midőn tehát mi magunkat böltseknek mondjuk,
eme merész kifejezést tsak úgy kérjük értetni, miszerint e’ böltsesség nem a’
miénk, hanem azon ditső elődeinké , kik az eredeti feltárt isteni tant nem tsak
általánosságban, de az ő különösségeiben is, a’ tudós betűk jól és állandóul meg
határozott jelves jelentőségein emberi fogalmakhoz alkalmazottan, a’ mi isteni
eredetű nyelvünk lényeges szavaiba oly tsuda böltsességgel pontos és exact rö
vidséggel algebrailag bevésni értették. Ezeké tehát az érdem, és azé : ki az isteni
származású Évangyéliom maximáiba ama tsalhatatlan tanokat létévé; és azoké,
kik a’ tantökéletesbülés ösvényén, a’ természeti-tudományt azon poltzra emel
ték, melynél fogva a’ kísérletek tényein mindazok valóságai felett, a’ szellemet
teljesen megnyugtató módon kiokulhatunk.
Ezek felismerései nélkül, a1 böltsészet terén soha kiokulnunk módunkban
nem lett volna, de a’ midőn mindezeket : ama számtani helyes mi veletek sike
rült próbámként teljesen kijöttnek lenni találtuk, nem kételkedhettünk többé
azok igazságai felett. De minthogy vázlatos előadást tűztünk ki magunknak
tzélul, áttérhetünk az égi-testek tanaira vonatkozó történeti leíráshoz, mely a
világ egyetemes böltsészetével oly szoros elválaszthatlan kapcsolatban áll.
Tsillagászat
Ha mi tiszta időben éjelen át az égboltozatát megtekintjük, azt nemde a’
leggyönyörködtetőbb temérdek fénylő tsillagokkal elárasztva lenni találjuk, és ha
mi azokat igy tekintjük, úgy azoknak számuk a’ végtelenig terjed, melyeket
miként a’ napot és holdat láthatárunk egyik részén fel, a’ másik ellentétes részen
alá szálni látjuk.
A’ legelső gondolkodó emberek ép ú g y , mint m i, ezen gyönyörködtető
égi testektől elvoltak bájolva ’s azok mozgásainak okai, valamint azok örökösen
egyenlő időszaki pálya futásai nem kevéssé bámulatosak voltak. Már a’ régi idő
ben, tsupán szabad szemmel több tüneményeket vettek észre, ő k , öt oly setét
égi testet fedeztek fel, mint a’ mi földünk, melyeket ők (planéták) bolygóknak
neveztek. Jelen korszakunk azonban a’ roppant számtani, opticai ’s a’ gépészet
körében tett bámulatos felfedezések folytán, a’ tsillagászat több nemű titkaiba
94
föld körül forgattatta, ’s az azontúli tájakon a,’ legfőbb menny tárult el, a hol az
üdvözítitek tartozkodának.
Mi volt tehát önként következőbb mint az, hogy midőn az emberiség
annyi tsalódásaiból, mindinkább újból saját tapasztalatain kezde ezek homályai
ból kiokulni, e’ tanok, melyek az érzékek látszatos tsalódásain és képzelet játszi
szárnyain merültek fel, ekként a kísérletek kétségtelen alapjain emelkedett ta
pasztalással ellentétbe jővén, ismét ugyanazon látszatos alapnak, mint az igaz
sággal ellentétben levőnek kelle háttérbe szorulnia. Miből tisztán derül fel, mi
szerint a tsillagászat körében ama Thalesi tanok egykor tsakugyan a’ bukott
korszak előtti feltárt tanokként tekintendők, melyek a’ vízözön után Noé pátriár
kánktól valószínűleg égypton On (Heliopolis) városába, a’ hajdani tudományok
fészkébe tétettek le ; de a’ melyek Illetőleg Kámtól, pogányságra szító hajlamá
nál fogva eloroztatván, az emberiségtől eltitkoltattak. íg y értjük meg az ő ere
detiségében az égyptoni: ioi és typhoni; úgy a’ görög: prometheusi ’s pandorai;
— a’ perzsák: ormuzd és ahrimani sat. hitregékre vonatkozó tanok belső
összfiiggését.
Lássuk tehát miként jutott ezen kisded földi parányon honoló ember új
ból azon módokhoz, melyek következtében ez egyetemes nagyegész égi-testeinek
tsudálandó szervezetét, oly tsalliatatlansággal megismerheti.
A’ legrégibb tsillagászati művek közül, melyek eddig tudomásunkra ju
tottak a z : Almagest Ptolemaeustól, ő általa értesítettünk a’ felől, hogy a’ Kaldok
már 719 — 720 évvel Kr. e. napfogyatkozásokat vizsgáltak, és hogy ők, oly mó
dok birtokában valának, melynél fogva azokat előre megjövendölték.
Mindenek felett állottak azonban az égyptoni 7S) papok, kik oly nagy 73)
hírben állottak a’ tudományok minden szakában, hogy Görögország legtekinté-
lyesb tudósait égyptonba édesgetnék.
Itt szerezte M. Thales is böltseleti ’s tsillagászati ismereteit, ő volt az, ki
ezek alapján Kr. e. annyi századdal egy napfogyatkozást előre józsolt. A’ gömb
(sphaera) szögmérték, a’ napórák, a’ földabrosz az ioniai iskolában, mely Thales-
től alapíttatott, ismerve voltak. Mind a’ két nemű forgása földünknek t. i. a’ ten
gelye, ’s a’ napkörüli, úgy a’ többi előttük ismeretes bolygókéi elméletileg is
merve voltak ; de e’ tanok ép azért, mivel gyakorlatilag be nem bizonyítathattak,
az alakosak által légy őzettek.
Az égyptoni kül, vagyis látszat alapján keletkezett tsillagászati tan, mint
a’ mely az égyptoniaknál is nyilvános volt, Ptolemaeus Lagitól (ki nagy Sándor
alatt mint egyik vezér égyptont elfoglalta) elfogadtatott. Az ő fia Ptolemaeus
Philadelphus atyjának nyomdokait követvén, Görögországból több tudósokat
hivott meg égyptonba, hol őket alkalmazta. Samoi Aristarch a’ tsillagászati dol
gozatok által tüntette ki magát. O megkísértette a’ hold változásainak meghatá
rozását, és a’ pythagorási rendszernek elméletét újból felelevenítette.
így Ion, hogy a’ ptolemaeusi-rendszer, majdnem 14 századon át egyedüli
90
uralmát gyakorolta a’ tsillagászatban. Később a’ rómaiak hartzias ditsszomja, a*
Proconsuloknak a’ legigázott népek iránti zabolátlan zsarnoki bánás módja,
végre országuk enyészte, mindannyi okok valának, melyek a’ tudományok mi-
velését lankasztván, az emberiséget ismét a’ tudatlanság legmélyebb sötétségébe
vezették vissza.
Egy éji homálytól látszik elborítva lenni azon egész időköz, mely Ptole
maeus és azon idő közt van, midőn az Arabok az akkori ismeretes három világ
részben, az ő vallásuk miatt pusztításaikkal mindent feldúltak; de végre a’ hódí
tásokban elfáradva, buzgón kezdettek a’ tudományok miveléséhez hozzáfogni. De
fájdalom, az emberiség nem tsekély kárával későn vették észre magukat, mert
az alexandriai (egykor: On) világhírű könyvtár elégésével, a’ legrégibb ’s leg-
betsesb eredeti iratoktól fosztották meg magukat, méltán fájlalhatván ama ős
eredeti emlékek veszteségét, mit a’ barbárság és fanaticus érzelmeitől elragadta.
74) tott Omár helytartójok okozott7i).
Azon egymásután következő arabs Kalifák közül, kik a’ tsillagászatot
pártolák, megemlítendő: Al-Mamunn, ki Kr. u. 804-ik évben Bagdádban ural
kodott, ez midőn elleneit legyőzné, frigykötésében különösen kikötötte a’ legré
gibb eredeti görög munkák kiadatását, és pedig különösen az Almagestet. O ezt
arabs nyelvre forditatta le, ’s igy a tsillagászati tant újból felelevenítette, ő volt
az, ki meg nem szűnt a’ tudósokat mindennemű jótéteményekkel halmozva ser
kenteni, minek következtében többen a’ tudományoknak szentelték életüket. A’
tsillagászati ismereteket azonban Ptolemaeus kora fejleményénél nem igen emel
ték magasabbra. így Ion aztán, hogy az arabok a tudomány ezen ágában, mi
ként az égyptoniak a’ görögök oktatói, úgy ők a’ mieink valának.
A’ chinaiak, kiknek miveltségök oly ősi időktől származtatik, és bár tsil
lagászati ismereteiket: 2500 évvel a’ mi időszámításunk szerint feljebb vinni
látszanak, mindamellett pangási szokásaiknál, azt a’ görögök és arabsoknál ma-
gasb tökélyre nem emelték.
Az újabb korban Alphons Kastilia királya, ’s II-ik Fridrik tsászár voltak
azon első uralkodók, kik a’ tsillagászatot szunyadozásából ismét felköltötték. Az
első sok költségekkel minden országokból tsillag-vizsgálókat hozatott, az eredmé
nyek azonban azon tetemes költségeknek nem feleltek meg, miután az egész némi
táblás dolgozatokból állott. Második Fridrik azon ptolemaeusl nevezetes Ahmages-
tet arabs nyelvből átfordítatta, mi által szerfelett hasznos szolgálatott tett le a’
való tudomány felismerendő megkezdéséhez.
Végre azon nevezetes időszakhoz jutunk, midőn a tsillagászat az ő gyer
meki korából újból kiemelkedvén, gyors és sebes léptekkel haladt azon magas
ságra, a hol mai napon szemléljük.
Purbach ’s Regiomontanus voltak az elsők, kik azt innen kiemelni kezdék.
Ezek után Kopernicus Miklós volt, ki óriási eszméjével feltűnt, ezen férfiú 1472-ik
évben Thornban született, ő volt az első, ki bátorkodott elődei elméletén felül-
97
emelkedni, ’s ki Ptolemaeus rendszere helyébe, a’ magáét állította fel; mi
által az összes égitestek rendszerét egyszerűsítette. 0 munkáját 36 évi meg
fontolás után ezen tzim alatt: „De revolutionibus coelestibus“ adta nyilvános
ságra. Hogy pedig az eddigi véleményeket meg ne sértse, azt mint hypothesist.
állította fel. 0 tana szerint a’ napot, a’ világ egyetem középpontjául, a’ földet
mint bolygót tekintette, mely a’ többi bolygókkal közösen úgy a’ maga tenge
lye , mint a’ nap körül forog, és ez által az egész tsillagászati rendszert szer
felett egyszerűsítette.
E’ rendszer azonban leginkább a’ 17-ik század elején nyert új lendületet.,
és ezt leginkább Galilei felfedezései, üldözései mozdították éld. Ezen tsillagász,
ki a távtsdveket tökéletesítette, sdt tsak nem felfedezőjének tekinthető, észrevette
a’ Mercur és Venus változásait (phases), melyeket Kopernicus elmélete után gya
nított, és ezen időtől fogva nem kételkedett többé, a’ bolygóknak napkörüli for
gásán. 0 fedezte fel Jupiter holdjait, észrevette a’ nap foltjait, úgy a’ Saturnus
gyűrűje által okozott tüneményeket; és igy leghatalmasb támogatója lön Koper
nicus rendszerének. És hogy minden üldözéstől ment lehessen, azon gondolatra
jött, hogy ezen kérdés igazságát értekezés leple alá burkolva, azt három személy
közt, kik a’ három t. i. Platói, Ptolemaeusi ’s Kopernicus rendszerét védték, meg
vitatta, de a’ melyek közül az utóbbinak adá a’ győzelmet, a nélkül azonban,
hogy az egyik, vagy másik részére nyilatkozott volna 75). 75)
A’ mig ezek Olaszhonban igy folytak, addig a’ tsillagászatot a’ német
Fejedelmek vették hatalmas pártfogásukba. így III-ik Vilmos, tsillag-vizsgáló
helyet építtetett és azt legjobb hozzávaló eszközökkel szerelte fel; sőt enmaga is
ennek tanulására adta magát, ő többnemü tapasztalatokat tett 1561-től egész
1577-ig. Fridrik denemarki király Ticho-Brahenak, e’ kor leghíresebb tsillagá-
szának Hwen szigetet ajándékozta, hogy tsillagdát alapítson. Fridrik halála után
irigyel űzőbe vették őt, minek következtében e’ helyet kénytelen volt elhagyni ;
szerentséjére azonban Il-ik Rudolf vette pártfogásába, ki őt szép díjjal magához
édesgetvén, nékie Prágában kényelmes állást adott, ahol 56 éves korában
élni megszűnt.
Ezen tsillagásznak egy újabb tsillag lajstromot köszönünk, mely sokkal
pontosabb mint a’ Hipparch és Ptolemaeusi 7δ), ő többnemü vizsgálatot tett, a’ 7,ij
bolygók körül pontosabb ismeretét adta a világosság törésének sat.
Ezen Tichó, ha nem tanítója, de hatalmas pártfogója volt a’ nagy tudo
mánya Kepplernek, ezen nagy férfiú Weilban az akkori Würtembergi hertzeg-
ségben 1571-ben született, ő kitűnő tehetséggel és a’ tudományok iránt nagy
vonzalommal viseltetvén, megkereste 1598-ban Ticho-Brahet, ezen tudós, első
dolgozataiból mindjárt kiismerte Keppler nagy tehetségeit, és buzdította őt egyéb
vizsgálatok tételére, kieszközölvén részére a’ tsászári mathematicusi tzimet. —
Őt méltán az újabb korszak tsillagászat alapítójának tekinthetjük, mert többnemü
tapasztalatokat tett, melyek mai napon is szerfelett betsesek; igy kiadott e’ tzimü
MAGYAR BÖLTSÉSZKT. 7
98
munkájában: „De stella Martis“ megmutatta, bogy Mars, a maga napkörüli út
ját hosszudad-körben (elipsis) végzi, ’s hogy bolygói-rendszerünk gétzát a’ nap
foglalja el. 0 1626-ban Rudolf-féle táblákat adott ki, melyek a’ tsillagászatban
mindig nevezetesek lesznek, mivel ezek valának az elsők, melyek a’ bolygók
mozgásainak törvényein alapítva számítattak ki. Kepplernek a’ bolygók keringé
sében tapasztalt három törvényei mindig nevezetesek leendenek.
1) A’ bolygók, következőleg a’ föld is kerületekben keringenek.
2 ) A’ vezető sugár egyenlő időben, egyenlő területeket fut meg.
3) A’ bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz,
mint a naptóli közép-távolságaik köbei.
Keppler e’ nevezetes törvényeket, a’ nélkül, hogy közös okukat ismerte,
■vagy értette volna, tsupa tapasztalati adatok ösvényén fedezte fel.
A’ hollandi tudós H uygen: dolgozata nem sokára követte Kepplerét, a’
geometria, mechanica ’s opticában, több nevezetes felfedezéseket köszönhetünk
neki, melyek mint előzmények, nagy segedelmére szolgáltak Newton nagy fel.
fedezéseinek az egyetemes égi-rendszer tekintetében.
Ezen korszakban a’ tsillagászat a’ tudós társaságok alapításával líj emel
kedésnek indult, mert ekként nagy számú szaktudósok, a’ maguk dolgozataikat
és belátásaikat, a’ legrövidebb úton közölhették, mi szerentsés ötlet volt a’ tudo
mányok gyorsabb terjesztésére. Az első társaság XIV-ik Lajos, a’ tudományok
iránti előszeretetének köszöni eredetét, mi által több tudósok Frantziaországba
édesgetettek. A’ londoni kir. tudós-társaság ezen példán okulva, nem sokára
követte, miáltal a’ tsillagászat haladására szerfelett nagy szolgálatot tett. Newton
Izsáknak volt fenntartva Keppler végtelen felfedezéseit tökéletesbiteni ’s velünk
azon általános elvet megismertetni, mely az egész egyetemes világ égitesteinek
szervezetét a’ nehézkedés szempontjából magyarázza. 0 tette le a’ tsillagászat
tanban ama egyik fő alap elvet, mely szerint az égitestek mozgásainak egyik
alap oka a’ közöttök létező költsönös vonzás, melyet ő nehézkedésnek (gravitatio)
nevezett. Bebizonyítá, hogy a’ vonzerő a’ test tömegével növekszik, és hogy a’ sze
rint kisebbedik, minél távolabb állanak egymástól a’ vonzott testek.
Ő volt az, ki munkáját mindaddig közre nem botsátotta, mig Picard fok
mérései ’s saját dolgozatai közt, a’ legtökéletesb összeegyezést nem tapasztalná,
akkor nem kételkedett többé a’ vonzerőt, az anyag általános tulajdonságául te
kinteni. O 1687-ik évben adta ki igen nevezetes munkáját: „Mathematische
Grundsätze der Naturphilosophie,“ megjelenése Angliában általános meglepetést
idézett elő. O 1642-ik évben Wooltropban született, és meghalt 17 27-ik évben
84 éves és 84 napos korában.
Halley sietett Newton dolgozatainak eredményét tsillagászati lajstromba
rendezni, ő ezek alapjait igen eszélyesen és merészen alkalmazta az üstökösek
elméletére, mi által hathatósan mozdította elő ditsőségét e’ rendszer alapítójának.
99
É l e t t a n (physiologia).
Kimiát
z e t e k h e z h a s o n l ó ’s h i b á k t ó l m e n t s z a b a d n e m z e d é k , ne m t a
l ál t á t i k v a l a h o l e’ f ö l d ö n . J ó l t u d v á n : h o g y e z e n e l v e s z e t t
b o l d o g s á g h o z i v i s s z a t é r é s v é g t z é l j a a’ b ö l t s á l l o d a l m i i n
t é z k e d é s e k n e k . És hogy eme üdv, a’bukott korszak előtti rég elévült arany
időkben valósággal életbe átvitten kivala víva, erről nyilt tanúságot tesz: a’ mi
isteni eredetű nyelvünk, lényeges szavainak leikébe, a tudós betűk jól és állan
dóul meghatározott jelves jelentőségein oly tsuda alakban letett, exact böltselme.
De bizonyítják ezt a’ szt. hagyományok ama jegyzetei is, miszerint e’ tér és idő
ben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők feltártan tudva valának. íme a’ vol
taképp történészet alapján igy jutand az emberiség, a’ szellemet teljesen meg
nyugtató igazságra. Ez aztán az élet valódi oktatója.
És most a’ jóságos élő Isten felvilágosító malasztját ’s oltalmát esdve-
esdvén, menjünk át tanulmányunk egyes részleteibe.
Az tir belerjének világossági tüneményén: az anyag lényege, ’s
ezzel a’ mindenek feletti végtelen-örök okfő az ö szellemi igaz
ságában, a’ tsukődó rendszer szerint felismerve.
teszi; — minthogy pedig ezt a’ későbbi bukott korszak böltsei megfogni képe
sek nem voltak, ebből eredt : a’ zagy, zavar, zűr (chaos.)
De a’midőn az üi’nek, mint minden ismert positiv mennyiségeknek legke
vesb tagadó =0 mennyiségét, a’ légmérő tsövében oly tisztán állítottuk szem
elé, kutassuk annak megfelelő minőségeit is, minthogy mennyiség, minőség,
és viszont minőség mennyiség nélkül nem képzelhető.
Hogy tehát ebben mindenki szellem szomját megnyugtathassuk, és az
ür mennyiségét alkotó minőséget külön szembesíthessük, nints mit tennünk,
mint szinte a’ már megemlített kísérleti tünemények megfejtéséhez folyamod
nunk, mert ha mi ezeket az ő voltaképi különösségeikben kitsinyben fellelni
szerentsések leszünk, akkor az észszerinti következtetések folytán, ugyanazokat
szonképen fcllclendjük e’ nagyegész összfüggő egyetemiségében is.
r
Es most miután úgy a’ galvan-telep, mint a’ légszivattyú ’s a’ légmérő
tsövében történt tüneményekkel előzményileg igy megismerkedtünk, bátran
kimexjük mondani, miszerint : az ür, legegyszerűbb végtelen-örök mennyis tői
állományának minőségeit, e’ három, t. i . : k i t e r j e d é s , o s s z h ú z ó d á s és
t s u k ó d á s képviselik.
Az ű r n e k k i t e r j e d ő m i n ő s é g é t kitsinyben szemmel kivehetőleg
elárulja : a’ l é g ' s z i v a t t y u ü v e g h a r a n g j a a l a t t i h i g a n y h u l l á m z ó
tükrének völgyes horpadása.
A’ midőn másfelől, ugyanezen időben : az ü r ö s s z h u z ó m i n ő s é -
13(5
gét , tisztán kivehetőleg bizonyítja : az ü v e g h a r a n g a l a t t h i g a n y h u l
lámzó tü k r é n e k domború emelkedése.
Már pedig ezen kettős, t. i. horpadási vagy mélyedési, s’ domborodási
vagy emelkedési tünemények együttiesen elő nem idéztethetnének, hatsak mind
a’ két nemű, t. i. úgy a’ kiterjedő ( —■), mint összehúzó (+) minőségek, ugyan
azon időben az ür tői állományában együttiesen áthatva jelen nem volnának;
nem, mert az első esetben ha t. i. az ür állománya tsupán és egyedül kiterjedő
minőséget képviselne, akkor az üvegharang alatti higany egész tükrének sima,
az üvegharang szélei felé egy kissé felállóbb, a’ közepefelé pedig egyiránt elter
jedő mélyebb liorpadásunak = bd kellene lenni; — a’ midőn a’ másik eset
ben, simán domború = emelkedésnek kellene szem elé tűnni; de mivel
a’ légszivattyú működése alatt, az ür mennyiségét alkotó egyik legkevesb kiter
jedő, a’ másik többes.összehúzó fél minőségével folytonosan egyensúlyozó arány
ban mérlegileg ingadoznak, úgy az egyik, mint másik fél minőségének műkö
dése szinte folytonosan jelenkezik.
A’ mi pedig az ür két ellensarki kevesb kiterjedő ’s többes összehúzó
minőségeinek egy mennyis állománynyá lett tsukódását illeti, ennek kétségtelen
valósága akkor lesz bizoyos előttünk, midőn a’ légszivattyú által, az üvegharang
alól az ür mivoltának minden tartalmát, hogy semmit állíthassunk elő kivonni
akarjuk, a’ midőn az ür mennyis állományát minőileg átható (okfői) kapots, ne
hogy a’ költsönösen kiarányodott ellensarki minőségek egymástól elszakítassa-
nak, belerjök minden mivoltiból ellenállva, ’s ez által még ritkultabb mivoltba
menve, ekként : v i l á g o s s á g i j e l e n e t k e l e t k e z i k , mi által a’ két leg-
ellentétesb minőséget okfőileg egygyé kaptsoló tsukódás, érzegileg is tisztán
kivehető. ’S ha ezen kísérletet folytatnók : hév állana be.
Az ür kiterjedését, nagyban bizonyítja a’ könennyel megtöltött léggömb,
mely minél feljebb emelkedik a’ ritkultak légkörbe, annál jobban kiterjed. —
Az összehúzódást bizonyítja ugyanazon kísérlet, midőn az alsó sűrűbb lég réte
gébe ereszkedik, mely úgy az egyik, mint a’ másik esetben részben a’ könenyt
tényegileg tevő ür állományától feltételeztetik.
Igenis, ha sikerült Kopernicus gyanításain Galileinak a’ tsillagászatban
saját naprendszerünk tömör, különösen Mercur és Venus bolygóinak árnyalati
változásaiból, annak tsalhatatlan valóságára jutni, ’s ez által az annyi századok
látszatos tanán épült égyptoni kül, vagy Ptolemaeusi tsillagászati tanokat lete
relni, nints kétség, hogy az ür legegyszerűbb állományának felismert e’ nemű
változósaiból, szinte reá ismerendünk a’ keresett anyag voltaképi lényegére,
miből végre valahára a’ pogány korszak látszat, typhoni tanán épült áltanok
szinte letereltetvén, e’ szakban, azon módon reá jöhetünk ama keresve keresett
igaz tanra, melynek ösvényén, úgy az anyag lényege, a’ mint is kisvilágunk és
ezzel e’ tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők okfője felett is tisz
tán kiokulhatunk.
137
E’ bár kitsinyben tett tapasztalatok folytán teljesen meggyőződhetünk,
hogy ama minőségeknek megfelelőlcg a’ berz, elemek és testekben is ugyan
annyi tulajdonságok keletkeznek, melyek szerint : a’ kiterjedő minőséget a’ ru
ganyosságot elősegélő hézagos űri gömbtsék; az összehúzó minőséget, a teljes
ruganyosságnak ellenszegülő tömör parányok, és az ezeket ugyanezen térfogat
ban áthatottan egy mennyis állománynyá tsukódó minőséget, a’ tapadás (viszo
nyos ür) képviselik.
Mindezeknek kitsinbeni felismerésök folytán, áttérhetünk már most ezek
nek a’ nagy és legnagyobb mérvekben! alkalmazására, ’s igy a’ mint kitsinben
az űrnek, mint legegyszerűbb állománynak világossági tüneményén kiokultunk,
akaratlanul az elevei-világosság „Ige“ eredetére figyelmeztetünk; és igy ugyan
itt kell keresni a’ lehető legnagyobb mérvekben! azon legvégesb végtelen-örök
okfőt is, a’ honnan mindezen tér és időben lévő nyilatkozatok szerinti észlelhetők
keletkeztek.
De mielőtt ezek mélyébe botsátkoznánk, nézzük a’ z űr , d e r ű ’s t ű r
oly lényeges szavak leikébe vésett böltselmét; — a’ z ti r, a’ mint e’ szó 0z - ü r
12 3 1 2 3
való, hogy ha az íir tői állományát lényegileg tevő kiterjedő ’s összehúzó minő
ségek, vagy taszító és vonzó ősi erők, mint két különálló, egyenként tehetetlen
töredékes fél részei, eszközökként egy mindenekfeletti végtelen-öi’ök székekszéki
központi, a’ minden számok legpositivumabb egységébe mindenha nem tsukód-
nak, a’ tér és időbei nyilatkozatok szerinti észlelhetők valóságaiba soha át nem
mehettek volna, miután azok ellentétességüknél a’ végtelenig távoztak volna
egymástól, ’s igy a’ midőn azokat az ür állományában együttiesen képviselve
lenni látjuk, ez tsak az által lön lehetségessé, mivel azon legellentétesb, ’s igy
legnagyobb sarki rokonságban tlevő tői minőségek, vagy ha jobban tetszik ősi
erők egy mindenek feletti végtelen-örök legmagasztosb delejes éberlétü életet
élő legfőbb-Esz okfőjében mindenben tsukódva valának; melyek onnan eszkö
zökként berzerők alakjában mindaddig folyva hullámoztak ki, míg azok kereszt
tsukódásaiból a’ primitív elemek, ezek össztsapásaiból a’ tüz-viz vagyis nagyban
a’ myriad naprendszerek, ’s legeslegvégül a’ tér és időbei értelmes lények létre
jöttével, a’ legmagasb tzél el nem éretett; mi által az értelmes teremtmény
az ő Alkotójával szellemileg összeesvén, ezzel a’ teremtményezés ténye befe
jeztetett.
Igenis, ha az ür belmivoltát lényegileg tevő kiterjedő ’s összehúzó minő
ségek felett tisztában vagyunk, akkor kitisztulunk a’ felett is, miszerint az imint
említett galvan-telep ellensarki nyujtalainak összeillesztésével, a’ galvan-berz
folyamában lappangólag jelenlevő : kevesb és többes ellensarki kiterjedő’s össze
húzó tői minőségek, vagy taszító ’s vonzó ősi erők azok, melyek összetsapásai-
ból ama tünemények keletkeznek; de ekként világos, hogy a’ mint ezek minő
ségeit és ezek össztsapásaiból keletkezett tüneményeket kitsinben felismertük,
ezzel felleltük ezeket az összes nagy egészben i s ; mert e’ szerint a’ végtelen-örök
kevesb és többes ellensarki kiterjedő ’s összehúzó tői minőségek, vagy tasz- és
vonzó ősi erők, mint legellentétesb és igy legnagyobb sarki rokonságban levők,
mint eszközök, azonképen mindenha egy egyetemes nagy egész székekszékiben
mint központi világosság, világ-Lélek „Ige“ egységében, ellövelten m in t: vilá
gosság, hév ’s delejesség tsukódva valának. De ime a’ midőn ez egyetemes nagy
egész okfői egységét az ő szellemi igazságában ily tisztán beláttuk, ezzel felis
mertük : a’ minden számok legpositivumabbját az egyet, melynek töredékéből
folytak ki, a’ kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyoltz, kilentz, tiz sat., t. i. a’
szerint : hogy a’ végtelen-kiterjedő ’s összehúzó tői minőségek, vagy tasz és
vonzó ősi erők mint legellentétesb mivoltok egymástól örökre eltávoztak volna,
liatsak ugyanazon ellentétes legnagyobb sarki rokonságnál a’ központi székek
széki Igéjében mindenha eszközökként tsukódva nem lettek volna. De minthogy
itt sem a’ kevesb sarki kiterjedő tői minőség, a’ többes sarki összehúzó tői minő
séget, sem emez, amazt a’ maga valójára teljesen átazonositani képes nem vala,
139
ekként ama legellentétesb minőségek, vagy ka jobban tetszik tasz- és vonzó ősi
erők végtelen-örök mivoltukból gömbtsés-szikra alakulásba menvén : tér és idő-
bei berz-erökké tsukódtan hullámoztak ki, minek következtében a’ két-tő, a’ ket
tős szám töredékét nyújtá; — az ellensarki berz-erök kereszt tsukódásaiból ke
letkeztek töredékekként : a’ három és négy számai; ezek újbóli kereszt tsukódá-
sain az : öt és igy tovább a’ hat, hét,*nyoltz, kilent, tiz sat. végtelenig nyúló
számok keletkeztek; de a’ midőn ezen tiz alapszámok megvoltak, ezzel megvolt
a’ számtan alapszámainak azon alapja, melynélfogva a’ végetlenig minden kiszá
mítható. -------De minthogy a’ végtelen-örök kiterjedő ’s összehúzó minőségek,
a’ kettős számban tér- ’s időbeni berz-erőkké, ezek kereszttsukódásaiból harmadik
számban: a’ k ö n e n y ; negyedik számban: az é l e n y ; és ezek líjbóli kereszt
tsukódásaiból ötödik számban : a’ tűz-viz keletkezett; és minthogy sem a’ kiter
jedő minőség ellövelten teljes (absolut) világossággá, sem az összehúzó minőség
ellövelten teljes (absolut) hőséggé, a’ meglevő forró viz gőzénél nem emelkedhe
tett ; ekként megvoltak a’ mindenekfeletti okfőben: a’ világoság, hév, delejesség
és víz-gőz ’s ezzel mindazon kellékek, melyek a’ végtelen örök legmagasztosb
delejes éberlétii életet élő szerves egységhez igényeltettek.
De ime midőn a’ központi-világosság, világ-Lélek, legfőbb Esz, Ige felett
kitisztultunk, itt az ideje, hogy a’ mi valóságos isteni eredetű nyelvünk egyik
leglényegesb és legfontosb : „Ige“ szónak lelki bevésését úgy elemezzük, miként
ditső elődeink azt oda oly tsuda módon bevésték. — Miután a’ gyakorlati ele
mezések alapján tisztán derül ki, hogy az : i, majd : j éyé, majd a’f ire alakulhat,
mi nyelvünk természetével teljesen megegyez, ebből világos, miszerint a’ : gaelőtti:
i vissafelé olvasva : j cví alakul; — ’s igy a’ legrégibb irmod szerint : égi, a ké
sőbbi szerint : égj, ’s a’ legújabb szerint : egy iratik; — de azért az előbbeni
alakban írattak is azonképen mindenkor : egy-nek olvastattak; és igy az : Ige
szóban benne rejlik, az : Egy magas fogalma is.
Ha már most megemlékezünk Cantu Caesarnak a’ chiuai genesisre vonat
kozó ama szerfelett vázlatos jegyzetére : miszerint az ész feltalálta az : e g y e t ,
ez vezetett : a’ kettő, három sat. számok alapjaira; — ekként világos, miszerint
a’ számtan legpositivumabb száma az E g y — égj, égi vfele : I ’g e ; melyből a’
többi alapszámok, mint : kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyoltz, kilentz, tiz
töredékekként hullámozva folytak ki. De ime ezek nagyszerű felismerésével, fel
derült a’ számtan tiz alapszám neveiben oly tsuda böltseséggel letett, de rég elve
szett, általunk eddig tsak szokásilag ismert lerombolhatlan igazság is. Szerfelett
téved azonban Cantu Caesar, midőn Pythagorasnak : a’ monas, dyas sat. alap-
szám-neveinek az eredetre vonatkozó oly fontos bevéséseit, a’ dunaiaktól véli
költsönözve lenni. Nem-nem, Pythagorasnak ezek költsönzési tekintetében nem
vala szüksége Chinába menni, miután azok nagyszerű derítményeit sokkal köze
lebb az egyptoniak bel : ioi, vagyis jó tanában hasonlíthatlan nagyobb kiterje
désben fellelheté. — Igenis ott valának úgy a’ kül, vagyis a’ pogány áltanok
140
nyíltan letéve, a’ mint is a’ jó isteni tanok titkon elrejtve, még pedig ezen utóbbi
azon eredeti nyelven leírva, melynek lényeges bevésésén alapult számneveibó'l
azok ma is tényről tényre elemezve kiolvashatók. De természetesen minthogy
Pythagoras ama eló'képi nyelv leikébe behatni nem bírt, és tsak az égyptoni po
gány papok magyarázatain nyeré zavart ismereteit, nem tsoda, ha ama volta-
képi világ-nyelv számneveinek lényeges bevéséseire vonatkozó elemezéseit utá
nozva, saját nyelvének protosságot tulajdonítani törekvő elragadtatásától félre
vezettetve, a’ monas, dyas sat. görög alapszám neveibe oly értelmet akart erő
szakolni , mi azoknak teljességgel nem tulajdona; minek következtében annál
több zavart és értelmetlenséget okozott. — — De hogyis fejtegethette volna
azokat Pythagoras az ő lényegükben, a’ midőn a’ természeti tudományok leg
feljebb némi elméleti foszlányainak fennmaradásával, azok többé maguktól az
az égyptoni pogány papoktól sem értettek az ő lényegükben. Innen lön aztán,
hogy a’ midőn ama beltanok alapjait, a’ természeti-tudományok kísérletein tény
leg kimutatni többé nem lehetne, azok idő folytával az alakosak sophismáin
rendről-rendre oly könnyen kiforgattathattak.
íme midőn a’ számtan alapszámainak ismeretlen x, úgy a’ tagadó : 0 zé
rus, mint a’ tétes számok legpositivumabbját : az egyet (1=X), az ő okfői alap
jában tisztán felismertük, nints kétség, hogy ekként felismerendjiik az ennek tö
redékéből keletkezett egyéb tétes számokat is; — igy a’ k e t t ő adja a’ két vég
telen-örök tői minőségnek, vagy ha jobban tetszik ősi erőnek megtört, és igy tér
és időbe kifolyt berzerőit még pedig úgy, hogy a’ többesedéit kevesb (—) sarki
kiterjedő minőség, a kevesedett többes ( + ) sarki összehúzó tői minőséggel meg
tört gömbtsés szikra alakulásba menvén, adja : a’ kevesb sarkú ( = —) berzet;
— a’ midőn azok ellentétes arányú kereszt tsukódásain: a’ tétesb sarkú ( + ) berz
parányzott szikra alakulása keletkezik; és igy a’ : k e t t ő s s z á m b a n a’ két -
t ő ellensarki berzerők tsukódott egysége rejlik; a’ midőn a’ sokszorozott tagadó
sarkú berz, a’ kevesedett tevösb sarkú berzzeli együléséből, háramlik kevesb
sarkilag : a’ h a r m a d i k tői szám t. i. a’ k ö n e t i y ; ugyanazok ellentétes
arányú kereszt tsukódásaiból keletkezik többes sarkban : a’ n e g y e d i k tői
szám az é l e n y ; ezen primitív elemek kereszt tsukódásain, keletkezik az ötödik
tört szám : a’ t ü z-v i z , vagyis bolygói-rendszerünk tsukódott szervezetében
nagyban : a’ n a p , és az ő teljes ázalagos állapotábani : λ7i z i-b o 1y g ó k ; — az
öt vfelé : t ő lévén, ép azért nevezték ditső elődeink ö t -nek, mivel ezen ötödik
tört tői szám adá e’ tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők érzéki-
leg szemlélhetők tőjét, melyet maguk az eredeti feltárt tanoktól elesett pogány
mitusi tanok is belátván , e’ szerint mind ezek eredetét a’ t ü z-v Í z t ő l számlá
zottnak lenni tekintették. — Innen a’ tibetiek és induk genesisöket vizig nyúlni
(innen : vi’snu vi’snyu) mondották; a’ midőn a’ parsi genesis, a’ viz tsukódása
alkalmával előtérbe jött (de később elfajult parázs) ttiztől származtatták genesi-
seket. — — E’ naprendszerünk szervezetét tsukódtan képviselő tű z , nagyban ;
141
n a p és viz, nagyban: v i z i á l l a p o t ú f ö l d ü n k kötsönösen egymásra ha t ó
h a t-ásából keletkezett kevesb sarkban a’ hatodik tői tört szám : a’ n ö v é n y
á z a 1a g o k’; — a’ midőn ugyan innen ellensarkilag többes sarkban : a’ h e t e
d i k tői tört szám: az á l l a t i á z a l a g o k életszervei keletkeztek; ezeknek
életszerves működésük és elhullott maradványaiból azonosodtak kevesb sarkikig,
a’ n y o l f i z a d i k tői törtszám : a’ s z é n e n y ; többes sarkban, a’ k i l e n t z e d i k
tői törtszám : a’ 1é g e n y keletkezett; — melyek következtében mind azon
sarkalatos kellékek megvoltak, melyek a’ további fokozatos kifejlődéshez kiván-
tattak, mig nem ezek félfokonkénti nemesedése folytán, a’ teremtményezés ténye
az ember kevesb (—) és többes ( + ) sarki párral befejeztetvén , keletkezett : a’
10-ik t ő i t ö r t s z á m ; melylyel a’ teremtményezés és ezzel a’ számtan alapszá
mainak teljes köre (CŐm3) eléretett, melynek alapján a’ végetlenig minden kiszá-
* mítható; — t iz (azaz : ti reitok ™Mlkozik CZj innen : t i z vfelé : ez-it‘), azaz, ezen
szánfibefejezte itt e’ földön a’ teremtményezés tényét; azaz a’ tér és időbe átvitt
teremtményezés koronája az ember, szunyadozó állati ( = 0) zerusi fokáról, végre
istenképére ’s hasonlatosságára lett alkotásánál, a’ positiv számok legelsejét (az :
I) vflé Ige) belátván, ezzel saját önismeretére (®) ébredvén, mint ilyen a’
végtelen-örök okfővel szellemileg összeesett ( = 10 = Ϊ ); minek következtében
mind ezek felette most már az ő szellemében felébredt ember, miután a’ bukott
korszak előtti feltárt dolgok tudatára, ’s ez által az Élet-könyvébe letett tsalha-
tatlan igazságra jutott, mind ezek különleges tanai felett tisztán kiokulhat.
De megvallva, mi sem költötte fel figyelmünket annyira, mint midőn ditső
elődeink legrégibb elévült időszakában szerkezteit tiz törzs : X, 2, 3, 4, 5, 6, 7,
8 , 9 , 0 számneveibe vésett szavaiban, ugyan ezen tanokra vonatkozó eszméket,
oly tsuda alakban bevésve lenni találtuk.
Az egy törzs szám, tiszta lényegét tudván, lássuk: a’ kettős szám szavába
rejtett fogalmat, ime itt k é t - t ő rejlik, melyek egymással tsukva vannak; azaz
a’ mint a’ végtelen-örök központi legmagasztosb delejes éberlétü életet élő okfő
szerves egységének működéséből : a’ k é t - t ő i kiterjedő ’s összehúzó minőségek,
vagy taszító ’s vonzó ősi erők , melyek egymást teljesen át nem azonosíthatták,
’s igy a’ végtelen-örök mivoltukból eszközökként tér és időbeni kevesb (—) ’s
többes ( + ) berz-erői tényezőkké tsukódva két-tőbe együltek, ekként ezek ke
reszt tsukódásaiból h áro m -lo tt kevesb sarkilag a’ h á r o m vagyis a’ r om-
12 3 4 5 3 4 5
ga l ki v i v a ’s ép i t t s a j á t n e m z e t ü n k n é l é l e t b e á t v i v e v o l t a k .
Innen e’ nemzetnél a’ már egyszer szerentsésen felismert 's életbe átvitt Isten
országa ’s igazsága mintáján szervezett alkotmányos országlási rendszeréhez, és
ősi isteni eredetű nyelvéhezi oly s z ív ó s , életével egygyé forrt kiirthatlan ra
gaszkodása.
Mi bizonyosak vagyunk, hogyha azon nagy betsü égyptoni iratok, az
arabok vak dühe következtében el nem égettetnek, a’ természeti-tudományok oly
nagyszerű haladásai következtében, mindezek iránt már régen kiokulhattunk
volna; mert a’ midőn, a’ közös természetből vett alapszámokat min magunknak
is ugyanezen legpontosabb sorozatban vala alkalmunk felderíteni, a’ nélkül,
hogy az eredeti számnevek lényeges bevéséseiről legkisebb sejtelmünk lett volna;
ekként a’ midőn ezt bölts elődeink, annyi ezer és ezer évek előtt ugyan ily ész-
szerüség vezényelte; tanulmányaival pontosan megegyezni találtuk, tsak ekkor
láttuk be tanulmányunk tsalhatatlanságát, miután a’ tudomány terén tett szám
tani próbáink, ditső elődeink számtani próbáival azonképen teljesen összeesvén,
ekként az eredetet egymásutáni sorozatra nézve minden hibától menten találtuk.
Es igy a’ midőn kitűzött, tanulmányunkat komolyan megvizsgáltuk, és azt az
évangyéliomi maximákkal mi ellentétben sem találtuk lenni, nem lehete többé
kétségünk annak valóságában.
íme a’ midőn a’ kevesb és többes ellensarki taszító ’s vonzó ősi erők,
8S) mint egyenként tehetetlen félrészek 88)=0, az ősök tudós jelvében képesítve, ai
székekszéki központban =- egygyé tsukódtak, ekként : —O, -{-■ = © válván,
igy az ősböltsek e’ tudós jelvi jelentősége felett is tisztában vagyunk; — e’ tu
dós jellel jelelik oly eszélyesen a’ legrégibb időtől, a tsillagászok a,’ napot, nints
kétség, hogy ez egykor a’ naprendszerre, sőt a’ feltárt időkben magára az egye
temes nagyegész székekszéki jelvére vonatkozott. E ’ tudós betűi jelvet használ
ják mind e’ mai napig alphajokban a’ görögök, mit ők thzita = thz, vagyis szi
szegő : T k<5nt = © használnak, de a’ mely tudós jelvi jegy, a’ tudat korszak böl-
tseitől, böltselmök legmagasb : © 1:05 szavának összegében mint legjelentésesb
betű tétetvén, ekként látni való, hogy eme tudós betű felismert jelentőségében
kell rejleni magának a’ mindenekfeletti központi okfő lényegét kifejező képlet
nek is, miután a’ mindenekfeletti legellentétesb kevesb és többes tői minőségek,
annak szervesen egyült székekszéki központjából (= ©), okfőjéből (=.) tér és
időbeni berzként oszolva ()') folytak ki; vagyis magyar jegyekben : T e-osz
innen merülve (=T) T ebelÍllcd o s zoItak vagy folytak, hullámoztak ki mindezen tér
és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők; — miből kitűnik, hogy ezen,
szóba vésett eszmesommázat, a’ mi páratlan, valóságos előképi nyelvünk böltselmi
alapján keletkezett. ’S igy méltó figyelmébe ajánljuk nyelvészeinknek az egy
nyelviségre vonatkozó Mojzes jegyzetét, de ezt ne a’ nyelvek külalakjában, ha
nem azok lelkében keressék, mert itt rejlik az összes nyelvek rokonsága. ------
De a’ midőn ezen jelves jelentőségen alapult tudós hieroglyph felett tisztában
voltak, min sem gondolkodtak ditso elődeink annyit, minthogy ezen jel vés kép
letet, a’ köznép fogalmához minél egyszerűbb képesítésbe idomítsák, igy lön az
tán, hogy a’ teremtményezés tényére vonatkozó teljesen összfüggő képletet, az
égő gyertya ( = I, fáklya) vagy ember egyszerű vázlatához (= X) idomíták, mint
hogy itt is a’ főben mint külön álló pontban van elterjedve azon legfőbb isteni
szikra, ész, melynek világító fáklyájánál mindent beláthatni. Innen van, hogy a’
tudat korszak alapszámainak első szám képes képletét : az egy (1=1) égőgyer
tya, fáklya, ember vázlatos alakja teszi, a’ honnan mint „Igéből“ folytak ki a’
tér és időben levők, de a’ mely képlet egyúttal a’ tudatkor betűi rendszerében:
az í betű jelvéül is vétetvén, ekként e’ tényállás valóságához mérten, böltselmök
legmagasb szavának : „Isten“ legnyomatékosb betűjévé tevék, miáltal a’ való
sághoz híven azt jelelék, hogy ime a’ végtelen-örök székek-széki tétes egységé
ből = I ‘»nkva- g merültek- rp a· Mr id«be„ I„v8- £ ,dg<* me[ye^ tudós jelvi jelentőségein:
IfSfTj-EfN lett aztán a’ legmagasabb böltselmi szó: I s t e n . Nints tehát kétség,
hogy ezen felismerés, oly korszakban fejlődött ki ily magas állásra, midőn az
igaz, szép és jó elveinek határai közt, a’ dolgok voltaképi állása felett kiki nyíl
tan értekezhetett, mi természetesen az emberi-nem összes tudósainak közremun-
kálása nélkül nem vala kivívható. Azért mondottuk mi páratlan nyelvünket az
egykori tudat korszak nem egyes, hanem az összes nemzetek tudós, akadémiai,
vagyis világ-nyelvéül.
Ha tehát mindezekfelett teljesen kiakarunk okulni, nem elég az, hogy
van, vagy kell lenni egy legfőbb lénynek : Istennek, ki mindezeket teremtette,
hanem ha már az ész fürkészményein ide jutottunk, akkor azt a’ való tudomány
terén az ő tétes való igazságában be is kell tudnunk bizonyítani. De ha e’ magas
poltzra jutottunk, akkor ez sem elég, hogy mindezeket ő teremtette, hanem be
kell látnunk azt is : hogy miként alkotta. — Azaz e’ kietlen égiek, s’ ezen földi
testnek összfüggését be kell látnunk nem tsak az ő anyagaiban, hanem ezek
tömkelegéből fel kell ismernünk ezek kezdő — primitiv — elemeit, ezeknek
tényezőit, az ezeket tévő végtelen-örök kiterjedő (—) ’s összehúzó (-j~) tői minő
ségeket, vagy ha jobban tetszik az azokban lappangva rejlő taszító ’s vonzó ősi
erőket; de ez sem elég, hanem tudnunk kell, hogy ezek mint eszközök miként
váltak a’ mindenekfeletti legmagasztosb delejes éberlétii életet élő világ-Lélek
működésén : tér ’s időbei tényezőkké, ezek ismét primitiv elemekké ’s mindezek
annyi myriad égirendszerekké, ’s végre oly és annyi megszámlálhatlan élő tes
tekké.
Hogy tehát tud. olvasóinktól minden tekintetben megértessünk, az erő
szerintünk nem egyéb : m i n t az e l l e n s a r k i t ő i m i n ő s é g e k n e k össz-
t s a p á s a i b ó l k e l e t k e z e t t m o z g á s ; — mely ama végtelen-örök mi
nőségeinek tényezőkké, elemekké, testekké ’s viszonti tsuk és ódásaik alkalmával
mindenkor mint tünemény jelenkezik. mely az ellensarki minőségek közt támadt
kisebb vagy nagyobb hőségi fokának belerjétől és innen keletkezett ritkultság-
150
tói feltételeztetvén egyedül vonz és taszító hatásban jelenkezik. Innen ezen moz
gások, a’ tői minőségek közt kifejlett lappangva rejlő ősi erőkként is tekintethet
nek, mely nézetet munkánk végéig követtük. — Ezen vonz és taszító hatás tehát
tisztán onnan ered, mivel az örök összehúzó minőség, sokszorozott tömör pará-
nyok a’ lehető legkevesb ür, vagy tág hézagtsák egyensúlyozó tsukódásaival
parányzott-gömbtsés alakulást nyervén, ezzel összehúzó tulajdonságát uralgólag
tartá fenn; — a’ midőn a’ kiterjedő minőség, sokszorozott űri vagy tág liázag-
tsái, a’ lehető legkevesb összehúzó minőség parányainak egyensúlyozó tsukódá
saival : gömbtsés-parányzott alakulást nyervén, ez által kiterjedő tulajdonságát
uralgólag tartá fenn; — minélfogva a’ hézagos gömbtsék amannak, az egymást
felváltó tsuk és ódásuk alkalmával tért nyitván, egyensúlyozó arányukat a’ vé-
getlenig változtatják, miáltal tényezőkké, ezek elemekké, testekké tsukódtak,
igy lön az Ige szóvá (bum, dörgés), a’ szó (vfelé : oszlas) testté. — Itt a’ latin :
Verbum (ige) szó eredetének lelke, azaz : az ellensarki minőségekben lappangva
rejlő erők össztsapásával a’ berzerők, primitív elemek tsuk és ódásaik, oszlasaik
(ez vfelé : szó) alkalmával össze-verekedve" bum =ver-bum , szó, dörgés lön; —
i 2
vagyis a’ tér és időbe átment kereszttsukódáson, a’ primitív elemek, ezek újbóli
kereszt tsukódásain iszonyú mennydörgés és durranás közt : a’ t üz- vi z alaku
lás állván be, ezzel az egyes tejutak (innen villás ágazatuk), és végre ezek my
riad naprendszerei keletkezvén, imigy : az Ige szóvá, a’ szó testté Ion. Es hogy
ez valósággal igy vala, a’ tejut villás ágazatu tsukódása tényleg bizonyítja, mi
nek következtében szörnyű világosság, hév, delejesség és gőzalakulás, erre rop
pant térváltozás, viszonyos ür, innen durranás : b u m vagyis a’ dörgés legrö
videbb eszme summázatu szava, keletkezett. íme ezen tudós szavak tényleg bi
zonyítják Mojzesnek ama hagyományát, miszerint a’ nyelvek zűrje, egy eredeti,
előképi nyelvből oszolva indult ki. — Mindezekből a’ napfénynél világosabban
tűnik ki, miszerint a’ világosság és hőséggé lett ellobbanások alkalmával kelet
kezett kiterjedő ’s összehúzó, vagy taszító ’s vonzó erőihatás, mozgás tsak oko
zat, miután a’ lényeg, magában a’ szervesen működő székekszéki, az örök-élet
forró-vizének mindenekfeletti okfőjében, a’ legfőbb Észben rejlik. — Innen az
erőt egyesnek, kettősnek, sőt hármasnak is tekinthetjük a’ szerint, a’ minő né
zetből tekintjük, t. i. eredeti okfői, vagy nyilatkozott érvében.
És most nézzük a’ mi ditső elődeinktől a' Víz oly lényeges szónak, lei
kébe vésett böltselmét még bensőbben, de mielőtt ennek elemezésébe ereszked
nénk, tekintsük meg a’ vizet alkotó elemeket közelebbről : ha a’ galvan-telep
ellensarki nyujtalait egy vízzel megtöltött edénybe teszszük, melyet eleve külön
felfogó üvegedényekkel elláttuk, tapasztalni fogjuk, miszerint ellensarki rokon
ságuknál a’ kevesb sarki nyujtalon, a’ víznek tétes sarki alkatrésze : az éleny ;
— a’ midőn a’ másik -j- sarki nyujtalon a’ viz alkatrészének kevesb sarki fele: a
köneny kisded hólyagtsák alakjában vonulnak fel, és ha ama felfogó edényeket
151
béltartalmukra nézve egyenlően megjegyeztük, tapasztalni fogjuk, hogy a’ víz
nek elemeire való oldása alkalmával, a’ köneny Jelfogójában összegyűlt térfogla
lat épen két akkora, mint az éleny felfogójában sikerült összegyűjteni, minek
következtében a’ víznek arányosan egyensúlyozott elemei : az éleny s’ köneny
mindenki előtt a’ legszembeötlőbben nyilvánvalókká lesznek. Ha már most azon
fenntebbi arányon nyugvó elemek valamely üvegtsőben galvan-szikrával meg-
gyujtatnak, világosság, hév és delejességi tünemények közt a’ keletkezett víz
gőzt pára, harmat alakjában az üvegtső meghűltével annak oldalaihoz tapadtan
szemlélhetjük; ’s ha most e’ kísérletet tovább folytatjuk, kitűnik, miszerint a’
fenntebbi arányban elegyített kétnemű lég, azok tsukódásaival egészen vízzé
együl, minek következtében, minthogy ama légnemű elemek nagyobb térfogat
ból kisebbé szorulnak, igy az üvegtsőben viszonyos űr is keletkezik, mi hogy
valósággal igy vagyon, bizonyítja az, hogyha higanyt botsátunk ama üvegtsőbe,
az abba egész élénkséggel, mintha szívatnék, ama üvegtsőt betölti; holott
ha a’ vizegyülethez szükséges köneny ’s éleny aránya nagyobb mennyiségben
elegyítve tsukódott vízzé, a’ felesleges légnemek fennmaradván az üvegtsőbe
botsátott higanyt, mint maguk is saját térfoglalattal biró állományok, kiszorít
ják a’ maguk helyiségükből, minélfogva azok ott egygyé szorultan szemmel
mint légnemek kivehetők. — — íme ezek felismerésein lehetetlen aztán ditső
elődeink által a’ : VÍZ lényeges szavának, a’ betűk jelves jelentőségein sommá
zott böltselmébe be nem hatni, miután : a’ VIZ, Vejenek vastagabb vonala a’ su-
lyosb : éleny, a’ vékonyobb a’ köneny ellensarki két elemeinek: IZilléset tsukó-
dását (=Z) képesíti. — De ez tsak első szemléletre áll igy, miután a’ VIZ, Ve
betűje az ő jelvi jelentőségében, az ötös (=V) számra is vonatkozik ; minek követ
keztében e’ szó az ő legbensőbb lelki bevésésében azt is tartalmazza, hogy a’:
VIZ, az ő eredeti lényegében ötös=V0S alakuláson nyugszik, t. i . : első az okfő,
— második a’ tér s’ időbe átment ellensarki tsukódásba egy ült berz, — harma
dik a’ köneny, — negyedik az éleny, — és ötödik a’ tüz-viz.
íme ezek után áttérhetünk azon rovatra, mely az anyag voltaképi lénye
gét még tüzetesebben állítván szem elé, ekként a’ tér és időbe átment anyagot,
a’ mindenekfeletti végtelen-örök okfővel minden ugrás nélküli szoros összefüggés
ben bár kiis, ki a’ természeti-tudományokban tsak némi jártassággal bir, teljesen
beláthatja; mert a’ midőn az ür kiterjedő ’s összehúzó láthatatlanba osont tői
minőségei, vagy taszító ’s vonzó ősi erői egyes fél részekként mint legellentétes-
bek és igy legnagyobb sarki rokonságban levők, a’ végtelen-örök székekszéki
legmagasztosb delejes éberlétü életet élő okfőből tér és időbe berz-erők alakjában
folytak ki, ekként ezekben ugyanazon tői minőségeknek, ősi erőknek lappangva
jelen levő létét kiki azonnal még érzékiesb alakban tényként bebizonyítva fel
lelheti. Ugyanis ha két bodza-belet, melyet eleve selyem tzérnára kötve berzzel
megtöményitjük, akkor ezek, az azonnali ellensarki állást foglaló mivoltuknál,
egymáshoz vonzódnak, azután pedig eltaszittatnak, mely felváltó mozgás, az
152
azokban lappangva rejlő : vonz- és taszító ősi erőiknél fogva mindaddig tart,
mig egymással teljesen, ama iirbeni arányodásra térvén, ezzel tétlen közömbös
nyugalomra nem tértek. Ezen érzékileg kivehető vonz és taszító mozgások jelen
ségeiből kiki meggyőződhetik, a kiterjedő ’s összehúzó minőségeknek a’ berz-
erőkbeni tsalhatatlan jelenlétéről; ugyanezen lappangva rejlő ősi erők működ
nek a’ galvan-berz, delejesség ’s életerőkben, tsakbogy, a’ tői minőségeknek
mindegyikében más-más arányú módosulásban.
A’ midőn tehát, a’ mi isteni eredetű nyelvünk, lényeges szavainak lei
kébe merevült ily tiszta tanaival megismerkedtünk, nem lehet többé kétség, hogy
az ős eredeti szitáltan tiszta szittya törzs, melyből mi is egyenes vonalban kelet
keztünk, Noé atyánknak Sem, Kám, Jafet fiaitól szaporodott el, kik eredetileg
mindannyian egyistenitő magyar ajkúak valának. Noé mentette meg tehát a’
roppant viharoktól tsaládjában az isteni eredetű nyelvet, azaz azon előképi való
ságos világ-nyelvet, mely az emberi-nem bukott korszaka előtti, a’ vizözönt jóval
megelőzött időkben a’ szent hieratikai betűk jelves jelentőségein az eredetre,
Isten országa ’s igazságára vonatkozó tanokat tudatilag tartalmazó az ő lényeges
szavainak leikébe letéve. — — Nem tsuda tehát ha e’ nyelvet, istentől ösztön-
szerüleg belénk vésett érzetnél, életünknél jobban szeretve, azt a’ beolvadástól
oly annyira féltjük, és m éltán; mert a’ mint nemzetünk boldogult nagy Nap
számosa mondá : „Kevesen vagyunk“, és igy van mit féltenünk, minthogy e’
nyelv valósággal isteni eredetű, miután az Isten tsalhatatlan positiv tanát tartal
mazza az ő lényeges szavainak lelkében bevésve.------ - — írva van : „Ne
bántsd a’ Magyart“, és méltán, mert eljövend végre újból az idő, midőn a’ leg-
miveltebb ’s leghatalmasb népek minsem törekedendenek annyira, mint azon,
hogy e’ ditső nemzetet, saját legszentebb érdekükben mind örökké fenntartsák.—
Ne nehezteljen tehát senki a’ magyarra, midőn keservében : „A’ magyarok élő
Istenére“ hivatkozik, mert ezzel nem mást akar mondani; mint azt : hogy azon
jóságos élő Isten soha de soha el nem hagyandja azon ditső Nemzetet, kinek
elődei az ő útmutatójaként, kijelelt legmagasb tzéljában működve : Isten országa
’s igazsága legmagasztosb tanait, a’ tudós betíik jól és állandóul meghatározott
jelves jelentőségein, a’ mi legdrágább ereklyénk : édes anyai nyel vünk lényeges
szavainak leikébe örök időkre érvényülten letevék; jól tudván, hogy mihelyest
e’ nemes nemzet eme lelki kintsét felismerendi, tömegesen térend vissza azon
legmagasztosb delejes éberlétü életet élő okfőhöz, a’ honnan a’ kiokulás terén,
mint első szülött kiindult. Nints tehát kétség, hogyha ezen eredeti isteni tanokat
újból magáévá téve, benne vérré váltan testté azonosuland, ezzel, magát itt e’
földön örökre megalapította, ’s beteljesedend az : A, E, I, O, U, — Austria
E-rit J-n O-rbe E-ltima jóslata, miután néki nints más támaszsza, mint az égben:
a jóságos Istene, ’s itt e’ földön Szent Koronája.
Kiki beláthatja tehát, hogy ezentúl a’ Próféták ideje teljesen lejárt, mert
a’ mi páratlan nyelvünk valóságos : prófétai, miután a’ mint e’ szó lelke elárulja:
"p-ró’" v é t ke*', mi minden időkön az istenfélő Próféták tiszte vala; és igy
e’ szó nem görög, mert itt az eredeti: f — v — phkt"‘‘ vétetett (1. a. 7-ik sz. a. jegyze
tet). Ha tehát a’ mi nyelvünk valósággal ép, a’ minthogy kétségtelenül az, ak
kor minden ép értelemmel biró kutassa azt az : igaz, szép és jó ösvényén, akkor
kiki eligazodhatik teendői felett, miután mintegy tükörben látja visszasugározva
lenni saját teendői feletti képét. Mi tehát kerültük bár ki fia vétkét rosszallani, ’s
ha figyelmeztetés tekintetéből a’ rosszat itt-ott minden mások megsértése nélkül
kijelöltük, ezt nyelvünk leikébe vésett eszméinek tüzetesb megértése ’s nem in-
derkedés tekintetéből te ttü k .-------Mert meg kell emlékeznünk, hogy a’ mi kor
szakunk egy szörnyen szétdult pogány korszaknak roppant romlottságán emel
kedett, melynek fajtalanságai nem oly könnyen irthatok ki.
Itt tehát a’ legvégsőbb ideje, hogy az alsó rendűek, a’ felsőbbek iránt
bizalommal, figyelemmel, türelemmel és tisztelettel legyenek, mert ők jóhiszem-
ben vették át ama korszak visszaélésekkel teljes hatalmát; — ellenben illő,
hogy a’ felsőbbek az alsóbbak irányában, eme felismert nagyságok szentségein
keresztényi elveknek megfelelő méltósággal járjanak el, és a’ féket, zabolát tsak
az : igaz, szép és jóban ellenszegülők ellenében alkalmazzák : mert a’ szelidebb
bánás, szelidebb lelkeket nemz, kik az okszerűség szavának önként engedve, az
isteni Igéknek testté vált tanaival is könnyen kormányoztathatnak. Nem tsuda
tehát ha addig, mig e’ szervesen élő nagyegésznek voltaképi okfője, az ő szel
lemi igazságában annyi ezer és ezer éveken át legfeljebb némely egyesek, de a’
nagy tömeg által meggyőződésileg felismerve nem lévén, az emberi-nem örökös
bonyodalmakkal és viszályokkal küzdött, és mindennemű intézkedései nem egye
bek : mint ide-oda való hányattatások, tapogatódzások örökös körei valónak;
de voltaképi megállapodottság, mely a’ dolgok nagyrendjére vezetne, mind e’
mai napig nem állhatott elő. De ime itt a’ legvégsőbb idő, hogy mindezek, a’
való tudomány szentségén lényegileg átalakuljanak.
És most menjünk át azon tzikkre, mely bennünket az anyag és testek
lényegéről, még tüzetesebben felvilágositand.
A’ végtelen-örök minőségeknek tényezőkké, ezeknek elevei (pri
mitív) elemekké, anyagokká ’s testekké lett tsukédása az ő lé
nyegében felismerve.
férkeztek, oly arányok változásain át nem mentek, melynél fogva, lényeges ará
nyukat átalakíthatták volna. De a’ mint e’ nagy körből kiskörbe, azaz egyes
növény ’s állati ázalagok egyénies kisvilágaivá éledve tsukódhattak, itt az ará
nyok lényegükben átváltozhatván, más és más anyagok arányaiba azonosodva
tsukódhattak, igy : a’ szcneny, légeny, kovany, mészeny, bamany, szikeny sat.
a hány lényegében átazonosodbató arányodás ugyanannyi elem lehet. De végre
bizonyítja az is, hogy a’ midőn ezen elemek együtt égnek, a’ galvan-berz égő
lángjához hasonló fokú égés keletkezik. De ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy
ha a’ viz roppant hőségnél zárt kazánban kisebb mennyiségben folyton hevítte-
tik. ez gőzzé, elemekké, berz-erőkké ’s végre eredeti minőségeikre viszittatván,
mint durranó gáz lobban szét. Innen van, hogy a’ midőn nagyobb tűz alkalmá
val, azt, a’ fetskendezővel szűrő alakjában lotsoljuk, azt nem hogy oltaná, de
olajként élénkíti.
A’ midőn tehát a’ végtelen-örök tői minőségek berz-erőkké, ezek kö-
neny ’s élenynyé, ezek vízzé tsukódva földünk infusorialis állapotában egyedüli
mivoltát tevék, ekként nem tsuda, ha nem lehet anyagot, testet találni, melyben
a’ tői minőségeket berz-erők alakjában egybekaptsolva fel ne találnék. — Innen
van, hogy az anyagok és testek szükségkép kiterjedtek, összehuzottak, lyukatsos-
sak; ruganyosak, hig vagy tömöttek sat. De mindezek közt legnagyobb figyel
met érdemlő : a’ lyukatsosság, mert ezen gömbtsék, hézagtsák, hójagtsák azon
küzdhelyiségek, a’ hol az anyag állománya arányához, a’ lappangó tői minősé
gek berz-erők alakjában, részben szabadon vannak jelen, melyek a’ hévre kiter
jedvén, vagy a’ hideg következtében összehuzódván, magát az anyag állomá
nyát is azon állapotba viszik, itt kezdődik : a’ vegyészi műfolyam, melynek kö
vetkeztében az anyagnak berzerői alakuláson nyugvó egyensúlyozott arányai,
adott alkalomra egymással összeütközvén, új arányodásba mennek, t, i. legelső
ben az anyag legszélsőbb gömbtséiben részben szabadon jelen levő berz-erők
arányodnak ki, mire kisebb-nagyobb fokú hév fejlődvén, erre a’ hézagtsák kitá
gulva az egymás közötti tus t., viadal mindinkább nagyobb mérv és fokban fej-
ledezik, miáltal a’ lekötött berz-erők és végre az elemek is kiszabadulván, ez által
maguk a’ médiumból átvitt és minden további égésnek datzoló alap (basis) részek
is, ezen erők irányában új arányodásba vitetnek; holott a’ felesleges erők, mint
galvan-berz delejes fejlemények kiszabadulván elillanak, minek következtében a’
sebességhez képest hév és világosság fejledezik.
A’ midőn tehát, a’ közös természet, igy tekintvén azt, enmaga is két t. i,
égitesteiben mint összehúzó, ’s mérhetlen tágéban, mint kiterjedő mivolt mutat
kozik, ekként az egészről, a’ részre vonva következtetést, magának az anyagnak
is az ő lényegében, ugyanazon mivoltot kell tartalmazni, ’s innen van, hogy mi
minden anyagot minden kivétel nélkül ily két, sarkaikban ellentétes berz-erők
egyensúlyozó arányaiból kaptsoltnak tekintjük, akként, hogy abban a’ végtele
nül kiterjedő tői minőség térbe, az örök összehúzó minőség berz-erőként időbe
174
tsukódván, egymást egyiitties egyensúlyozásukban költsönösen ódják, tsukják
és viszont, a’ mint a’ kedvező körülmények egyik vagy másik sark segedelmére
állván, egymást költsönösen leküzdhetik; ezt pedig annálinkább tehetik, miután
sem a’ kiterjedő, sem az összehúzó tői minőségek, költsönös tsukódásaikban en-
nen valójoki'a egymást át nem hasoníthatják, hanem azt tsak részben tehetik, t. i.
kiterjedő tői minőség kevesb sarkilag, amannak összehúzó minősége folytán rész
ben összehuzódik; emennek minősége pedig amannak hatása folytán kiterjed,
mely egyiitties hatás küzdelme folytán közöttük viszonyos ür támadván, ez által
áthatottan egygyé tsukódnak, tapadnak; innen az anyaggal lényegileg járó ta
padás és lyukatsosság, melynélfogva az anyag térségét elfoglaló állomány átha-
tóvá lesz, miből önként következik, hogy ezen tapadás, az ellensarki tényezők
azon mérvében történik, a’ melyben az egyik, vagy másik arányosan egyensú
lyozó tényezőben a’ kevesb vagy többes sark többesedett.
Ezen ür azon szerfeletti lényegesség, melynek következtében bármely
anyag, mihelyest egy oly nemű anyaggal vegyülve érintkezik, melynek térségét
elfoglaló állománya, amannak térségét elfoglaló berz-erői állományával rokon
ságba jön, azonnal új arányodásba menvén, tért változtatni kénytelen.
íme a’ testeknek a’ hideg általi összhuzódhatási, ’s a’ hőség által kiterjed-
hetési benső oka is itt rejlik. Igen is ezen viszonyos ür azon kapts-erő, melyet
némely természetvizsgálók egy harmadik összetartó kaptserőként lényegében
nem értvén, felállítani törekedtek. Igenis, ez azon láthatatlanul titkosan ható erő,
mely az anyagok és testek áthatottan elfoglaló állományainak parány-gömbtséit
egytitties kaptsban (miként a’ légmérő tsövének felső üre által, a’ higany súlya
ellenére) fenn és összetartja. Igenis ugyanez az, mi saját kisvilágunk milliard
parányainak és gömbtséinek együttiesen összfüggő kaptsát okfőileg idézi elő.
íme igy értjük meg a’ vegyészi műfolyam való lényegét, itt lévén azon vegyészi
műhely (laboratórium), a’ hol a’ részben szabadon jelen levő berz-erők, vagy ha
tetszik az azokban lappangva jelenlevő tői minőségek, ősi erők egymással tusára
kelvén, uj arányodásba indulnak, mi által lassanként, maguk a’ lekötöttek is át
vitetnek. Sőt magának a’ nagyegész myriad égitesteinek, minden súlyt nélkü
lözni látszó összefüggése is, ennek székekszéki okfőjében keresendő. Itt rejlik az
anyagok és testek tsuk és ódhatóságának, ruganyosságának, áthatottságának sat.
sajátságos oka. íme mindezek tudata az oly lényeges derű szó vfelé : üred titká
ban rejlik, hasztalanok lettek volna azon fennebbi figyelmeztetések, hatsak e’ szó
lényeget tartalmazó szentségéről meggyőződve, azt a’ kísérletek tényein fel nem
ismerjük vala.
Nints tehát kétség, hogy az ős, rég letűnt bukott korszak előtti látnoki
tehetséggel megoldott ’s feltárt egy élő isten tanának böltsészete, itt a’ mi párat
lan nyelvünkben rejlik a’ legvilágosabban, titokban ha tetszik, mert nem min
denkinek jutott a’ szerentse azt onnan kiolvashatni; nyilván, ha meggondoljuk,
hogy az egy élő nép száján forogván, azt ez által az egész emberi-nemnek át
adva lenni látjuk.
A’ midőn tehát az anyag, lényegére vonatkozó határozmányát, mely nem
egyéb : m i n t a’ v é g t e l e n - ö r ö k t ő i m i n ő s é g e k n e k t s u k ó d á s a i b ó l
m e n n y i s e d é i t á l l o m á n y ; ily rövid, de tartalomdús eszmébe foglalnók;
lássuk az anyag’ azon eddigelé állított tulajdonságait, melyekből azt oly hosszú
századokon át állónak tekintették.
E’ tanok szerint : az a n y a g k i t e r j e d ő ’s á t h a t l a n m i v o l t b ó l
á l l ó t é r f o g l a l a t vol t . Igaz, hogy az anyag állományának egyik tulajdon
ságát minden kivétel nélkül annak kiterjedő mivolta teszi, de nem egyedül, ha
nem minden különség nélkül az ellensarki összehúzó minőséggel tsukódtan, mi
által a’ legkülönbözőbb tömöttségü arányon nyugvó anyagok keletkeznek; ezek
egymást költsönösen áthatva alkotják azon térfogatot, melyet elfoglalnak. Ebben,
miután a’ kísérletek tényein az előállított ür belerjéből világosságot, úgy az
anyag és testekből berzet állíthatni elő, többet kételkedni nem lehet.
íme itt azon kimutatott ösvény, melyen a’ természettudósoknak halad-
niok kell, ha a’ való tudomány terén eredményre akarnak jutni, a’ midőn aztán
újból a’ phlogisticus rendszer veendi át a’ vezényletet, mert ekkor mindenki
belátandja, hogy azért, mivel az anyag 97) térfoglalatát lényegileg alkotó berz-
erőket nem minden mii folyam alatt tapasztaljuk tűzi fokra emelkedni, ezért azok
nak az anyagban gyuanykénti jelenlétöket tagadni akarni, a’ dolog lényegében
való vakságot árulna el. Igaz, hogy ezen fokot nem mindenütt tapasztaljuk, de
elég az is, ha a’ hév bizonyos, ha még oly tsekély fokát tapasztaljuk jelenkezui,
ezt pedig tagadni nem lehet, miután ez, az ő lehető legtisztább derűjében állana
a’ figyelmes kutató előtt. Ugyanazon elmélet hatja át némely lényeges szavain
kat, igy : beteg, vfelé : ‘' g e t ’e b '1, azaz égettebb állapot mintáz egészségessat.;
a’ nélkül azonban, hogy ez alkalommal látható égés tüneménye keletkezzék,
elég erre a’ világosság és hév bármely tsekély foka.
Ezek folytán kiki beláthatja, hogy mi a’ közös természet legfőbb alapjául
tekintjük : a’ végtelen-örök központi okfőt, az ő ellensarki ősi erőivel, melyek
mint eszközök annak szerves működéséből tér és időbeni berz-erőkként hullá
mozva folytak ki.
Mi tehát a’ végtelen-örök okfői működés folytán tér és időbe kifolyt min
den renden levő állományokat elosztjuk : tényezők, elemek 9S) és testekre, Az
elsőhöz számítjuk a’ berz-fejleményeket, melyek lényegükben szinte anyagok,
miután ők is a’ végtelen-örök minőségek tér és időbe tsukódott mennyisedései;
— de mivel mindezen tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők leges
legelső kifolyásaként, mint berz-erők indultak ki, ekként az elemek, anyagok
azonnali megkülönböztetése tekintetéből tényezőknek nevezzük. Az elemekhez
számítjuk mindazokat, melyek vegyészeti szempontból egyszerűeknek tartatnak,
és ezek közt legegyszerűbb primitiv rendüeknek tarjuk : a’ köneny (romany) és
1~6
éleny (égeny) elemeket. A’ testekhez számítjuk mindazokat, melyek az ö legkö
zelebb álló elemeikre, ’s ezek az ő tényezőikre oldhatók, hagytak legyen azok
maguk után berzerőikre oldhatatatlan részeket vagy nem. és mindezen testek
közt legegyszerűbb és legelső primitív rendűek közzé sorozzuk : a’ tüz-vizet.
Mi tehát azon tapasztalásból, miszerint a’ hatalmunkban álló eszközök
által bár miként erőlködjünk, némely anyagokat és testeket az ő berz-erőikre
teljesen el nem oldhatjuk, hanem azok után mindig valami eléghetetlenn ek látszó
alaprész (basis) marad hátra, fel nem akadunk; mert ez egyedül a’ dolog ama
természetéből ered, mivel a’ midőn az életszerves testek maradványai, bolygónk
ázalagi állapotában lesüppedve, végre földi állománynyá alakulva ennek magvát
képezék, itt a’ berz-erők végtelen arányain nyugvó anyagok és testek egymásrai
hatásuk következtében hév, forróság· és izzóság keletkeznek, de a’ melyek a’ viz
hatása folytán oly absolut fokra nem emelkedhetnek, melynélfogva azok teljesen
a’ maguk eredeti tői minőségeikre visszíttathattak volna ; mi a’ mindenekfeletti
Alkotótól szerfelett böltsen rendeztetett igy, mert különben földünk szerves
testté nem gyarapodhatott volna, ’s igy ezen hátramaradt hamvas maradványok,
mint olyanok, melyek földi bolygónk lehető legnagyobb tűzi fokát kiáltották,
a’ legkülönbözőbb médiumok folytán, ugyanazon mindenütt jelen levő berz-erői
hatás következtében, az anyagok és testek térfogatába felvétetvén és egymást
arányos egyensúlyozásban költsönösen lekötvén, természetes, hogy mint ilye
nek alapként (basis) mindig hátra maradni kénytelenek. De erről az élet rovata
alatt bővebben értekezendünk.
Mindezek folytán, kiki beláthatja, hogy mi minden kivétel nélkül, min
den renden levő elemeket ’s testeket legvégsőbb állományukban berz fejlemé
nyen nyugvóknak tekintjük, akár legyenek azok berzerőikre tisztán oldhatók
akár nem.
Innen van, hogy midőn ezen berz-erők, az anyagok és testekben lekötöt-
ten kiarányodnak, minden kivétel nélkül nehézkedők, a’ midőn pedig ezen köte
lékeikből eredeti mivoltokként szabadulnak ki, súlyt e’ sűrűbb réteg irányában
nem gyakorolhatván, mint súlytalanok szakadatlanul a’ bolygói rendszer gótzába:
a’ napba, mint az egész bolygói terület irányában legritkultabb helyre vonul
nak ; mert ki nem látja át, hogy a’ súlytalanoknak látszó berz-erők is, miután
azok, az ő végtelen-örök okfői minőségeikből sürített állapotba hozattak, a’ rit-
kultabb ür iránti hasonlatosságában szinte súlyosak, és itt földünkön tsak az
által vesztik azt, mivel annak rétegében, azonnal, miként a’ könenynyel meg
töltött léghajó, a’ felsőbb rétegekbe jutva, a’ reá ható nyomás szüntével kiter
jedvén ritkul, úgy itt azonnal szétterjedvén, 1ebként vonulnak el, és igy a’ mint
a’ léghajó terhet is vihet, úgy emezek is, némi legkisebb atom részetskéket ma
gukkal vinni képesek. — És innen természetes, hogy azon roppant terület,
melyet bolygói rendszerünk (következéskép a’ többi myriadokéi) elfoglal,
nem teljes ür, hanem berzzel ép úgy, mint életszerves testünk életerővel, lebként
177
(aether) *9) a’ lehetőleg töményült térfoglalat; mit tényleg bizonyít az, hogy a’ ")
lehető legnagyobb magasságból is nyerhetni berzet. Miből aztán az is bebizo-
nyodik, hogy a’ mint ez egyetemes nagyegész, úgy saját naprendszerünk élet
műfolyama, nem mechanical erők, hanem szerves működésen alapszik.
Ezek után már most méltán ketsegtethet a’ remény, hogy a’ midőn a’
pogány korszak látszólagosságából kiindult áltanok letereltettek, mihelyest az
iskolák helyesb, a’ természeti tudományok alapjain vérré válva menendenek
át a’ közönség testi-lelki együttiességébe, ekként az emberiség oly és annyi
tévedéseiből is végre valahára kiokulva, ezzel a’ dolgok nagyrendjére térend
vissza.
Ezek átpillantásával lássuk az anyag eddigi áthatlanságára vonatkozó
tulajdonságát. Már maga e’ szóba foglalt eszme: tagadást kifejező, ’s igy tulaj
donság kitételére teljességgel nem alkalmatos; a’ tulajdonságot kifejező szónak
vagy okot, okozatot, hatást tétes mérvekben kifejezőt kell az ő lényegében rej
teni, ’s igy miután e’ szó az áthatottság tagadása, mi természetesb minthogy e’
tannak oly nézpontokból kelle egykor kiindulni, mely egy általa megelőzött, az
anyag okszerűsége elvén azt egyik tulajdonságában: á t h a t o t t n a k lenni tar
totta, ép úgy, miként a’ phlogisticus rendszerre keletkezett az azt tagadó anti-
phlogisticus, vagyis gyúanyt-tagadó rendszer, mely az előbbeni, a’ dolgok lénye
géből folyó okszerű elveket megtagadván, tagadásban kereste azt, mit egyedül
okszerű állítással deríthetni fel.
Ime a’ szavaknak az ő lényegükre való kutatásuk folytán, minő tisztán
áll már most előttünk, hogy az anyag áthatlanság tanát ép ellenkezőjének t. i.
az áthatottság tanának kelle megelőznie, mert különben fel nem lehet tenni azt,
hogy olyasmit tagadtak volna, mit azelőtt senki nem állított vala.
A’ dolog ily tiszta állásánál, nemde már most mindenki beláthatja, hogy
az anyag akkor volna: á t h a t l a n , ha térségét elfoglaló állománya teljesen tö~
mött, tisztán összehúzó minőségből, vagy vonz-erőből állana, melyben legkisebb
tért nyújtó hézagtsa sem volna, ezen állapotban volna az anyag változhatlan;
tétlen, mely állapotból soha ki nem bontakozhatván, mind örökké egyenlő álla
potban maradna, de miután tisztán áll előttünk, hogy az anyag ugyanazon tér
ségét elfoglaló állománya, az ellensarki tényezők egyensúlyozott arányain nyug
szik, ekként látni való, hogy ugyanazon térséget elfoglaló mi voltok.minden leg
kisebb részükben gömbtsés-parányzott együlésből állván, ekként ugyanazon tér
fogatot áthatottan foglalják el, és ép ezért oldhatók is azok az ő együtties tsukó-
dásukban, mivel ezen egyensúlyozott arányukat minden adott alkalomra a’ ke
resztül kasul kuszáit lyukatskák következtében áthatván, a’ maguk kötelékeiből
egymást feloldhatják.
Igaz, hogy az anyag áthatlanság látszólagos tulajdonságának bebizonyí
tására, mi sem kedvezett az alapos gondolkodástól elszokott nép szemében any-
MAGYAR BÖ LTSÉSZET. 12
178
nyira, mint midőn annak bebizonyításái*a az illetők álokoskodásain az állíttatott:
i me e z e n ö k ö l n e k t é r s é g é t , e g y m á s i k ö k ö l u g y a n a z o n i d ő
be n el ne m f o g l a l h a t j a , nem ám, kivált öldöklő szerrel kezükben, és ha
bár ezzel igaz az is : hogy egyik physicus fejének térségét, ugyanazon időben
egy másik phisicusnak a’ feje el nem foglalhatja, de azért az anyag és testek át-
hatlanságának tételére mit sem bizonyít; mert itt egészen más áthatottságról van
szó, nemde közülök mindegyik meg van győződve saját fejének állományáról és
tudja, hogy ott ütvér, visszvér, sávos részek, agyvelő ’s ebben üreges részek sat.
vannak, és ismét ezek mennyi egyéb kimiai vegyületekből állván, egymást köl-
tsönösen áthatják, igaz, hogy ezek nagyrészben saját elkülönített útjaikon esz
közöltetnek, de végre is minthogy a’ legkisebb részetskékben is, az egyes gömb-
tsék mint kiterjedt, és a’ paránykák, mint összehúzott részek költsönös kaptsuk-
ban egymást teljesen át nem azonosíthatják, miután a’ mint teljes (absolut)
kiterjedés és összehúzódás, úgy teljes áthatottság sem lehetvén, ezt e’ szerint tsak
részben tehetik, mi által közöttük gömbtsék és ezzel viszonyos iir maradván,
ekként ugyanazon térséget elfoglaló állomány áthatottá válik.
Valóban tsak igy, a’ mélyebb kutatások folytán áll aztán tisztán előt
tünk, hogy az anyag áthatlanságának tulajdonsága tsak ily durva fogalomban
állhat, de a’ szellemiekre teljességgel át nem vihető; nem, mert: életszervezetünk
míífolyama folytán szabadon fejledezett életerők, ép azáltal képesek az egész
élő testet eleveníteni, ’s végre öntudatos poltzra emelni, mivel az életerők, mint
módosult galvan-berzerők, az idegek szálain az agy közös okfői szervébe, annak
üregeibe központosulván, itt az érzékek úgy külről be, mint belülről kifelé ható
minden árnyalati benyomásokban delejes áthatottsággá tsukódnak, mely szer.
vés működés alatt az életerők, a’ vezénylett gondolatok minden árnyalatában
szikrát nyerve, ez által az ő eredeti tői minőségeikre visszíttatnak, mi által egye
dül lehetséges a’ mindenek feletti végtelen-örök okfői szellemnek áthatott felis
merése. — Hiszen e’ nélkül nem lehetett volna a’ dolgok feltárt tudatát kiesz
közölni, mert mi egyéb ez, mint a’ minden renden levő tudományok zárkövét
tevő végtelen-örök okfőnek az ő igazságában! áthatott felismerése; — hiszen
ha ezzel nem áldott volna meg bennünket a’ jóságos Isten, nem volnánk: Isten
képére ’s hasonlatosságára teremtett lények, és az oktalan állatoknál sokkal
gonoszabb helyzetünk volna, mit az évestilt pogány korszak története is elég
világosan oktat.
Nemde tsak igy lesz némileg megfoghatóvá e’ mindenség végtelen-örök-
létü okfője, mert ő nints térben, hanem tágban, véghetetlenségben; ő nints idő
ben, hanem öröklétben, tehát egész más körülményekben van, mint mi. O a’ vég
hetetlen-öröklét, mindezen nyilatkozatok szerinti észlelhetők Lelke, a’ honnan
mindezen nagyságok mint tér és időben levők tsak azért teremtvék, hogy az ér
telmes lényt létre hozván, alkotójával szellemileg összeessék, hogy igy kitűzött,
tzéljában működve, mindannyian boldogok lehessenek.
179
Ezek alapjain megvan oldva e’ mindenség alkotásának titka a’ tsnkódó
rendszer szerint az előtt, a’ ki a’ természeti tudományokba tsak némi önállóságra
jutni szerentsés volt.
Am keresse ezen való böltsészetet bár mely nemzet saját nyelvében, min
den kétségen kívül sokat találand, de végre is meggyőződend, hogy azt oly át-
hatottan és oly határozott mérvekben egyetlen egy nyelvben sem találandja fel;
sőt minél mélyebben hatoland be azokba, annál tisztábban álland előtte, hogy
ama nyelvek tsak töredékei emelegklaszikaibb közöselőképi nyelvnek; és mind
azok nem egyebek, mint meghiúsult törekvések, ama isteni tanokat saját nyel
vükbe letehetni; örömest megengedvén nékiek azt, hogy több tekintetben való
sággal sikerült nékiek azt megalapítani; ’s igy nem tsuda, ha a’ mi nemzeti
böltsészetünk, minden más nemzetek eddigi böltsészetétől egészen elütvén, a’ ter
mészeti tudományok kísérleti tényein okadatoltakkal teljesen össze esvén, a’ merő
igazsággal szemben soha ellentétbe nem jöhetend.
A’ midőn tehát a’ mindenekfeletti okfőt, az ő törvényeivel ily eredmény
dúsan beláttuk, akkor lehetetlen, hogy keblünk fel ne dagadjon e’ nagyszerűség
felismerésén, lehetetlen tisztelettel és bámulattal nem emlékezni azon legfőbb ha
talomra, mely e’ szervesen működő nagyegészet az ő központi deleileg működő
éberlétü okfőjéből oly pontosan rendezi, mely az annyi szétágazó részeket egygyé
kaptsolja, mely minden egyes résznek szorosan kijelelte működési tzélját, és
mindezen egyes tzélokat összhangzásba hozta úgy egyenként enmagukkal, mint
egymással, és az összes egésszel.
Ily nagyszerű felismerések után lehetetlen, hogy kiki közülünk a’ dolgok
nagyrendjének és törvényességének elkerülhetlen szükségessége felől meg ne
győződjék, lehetetlen hogy bár kiis ama legmagasztosb delejes éberlétü életet élő
okfőnek, az egész egyetemiségre kiható oly üdvösen vezetett kormányzatát, an
nak uralgó igaz, szép és jó törvényeivel együtt e’ földön is, saját országlati rend
szerévé átvarázsolni ne óhajtaná ; ’s lehetetlen mindezek után, hogy kiki közü
lünk a’ legtisztább erköltsös való vallásra ne buzduljon. Az ily valókon épült
vallás az, mely az embert üdvözíti, mely kitkit szellemében bensőleg megnyug
tatván, a’ belmeggyőződés elvét árasztja kedélyére, mely erélyt, kitartást, hősies
séget, elszántságot, bátorságot, óriási erőt ad kötelességünk teljesítésére, mely az
államegységet összetartja ’s az emberiséget a’ mindenható által kijelelt észszerű
haladás pályáján előre segíti.
Ezekből önként foly, hogy az exact természeti-tudományok, a’ voltaképi
tanok alapjain emelkedett vallásosságnak nem hogy útját állják, a’ mint némely
természet-tudományokban járatlanok elhitetni akarják, sőt ellenkezőleg azt na
gyon is elősegítik, de természetes hogy eme tanok, az álvallásosság irányának
mit sem kedvezvén, egészen más tzélra vezetnek, mint a’ minőt a’ görög és római
pogány korszakban szemléltünk, midőn a’ való tudományok haladásával mit sem
12 *
180
gondolva, sdt azt szándékosan akadályozva, jobbára a’ látszat tanain épült ala
kosság védelmében keresték feleselésre aljasult böltselmüket.
A’ midőn tebát úgy földünk tömör, mint ezek kezdő legegyszerűbb pri
mitiv testeit: a’ tüz-vizet, valamint ezek elemeit: a’ köneny és élenyt, a’ mint is
az ezeket tényezőkként alkotó berz-erőket, és ezek minőségeit az ő végtelen
örök okfői kifolyásukban minden ugrás nélkül beláttuk, nézzük azon rovat
tartalmát, mely eme ’s az előbbenivel szervesen összefüggvén, mindezek tiszta
derítményébe vezetend be.
E’ myriad naprendszereknek mint tér és időben levő nyilatko
zatok szerinti észlelhetőknek eredete, az eleyei világosság okfö-
jén a’ tsukódó rendszer szerint felismerve.
A’ kísérletek utján tisztán tűnik ki, hogy nem lehet anyagot találni,
melyből analytical utón legvégesb alakulásban berzet előállítani lehetséges ne
volna, miből eléggé kiviláglik, hogy mindannyian az azt alkotó berz-erők alaku
lásán nyugszanak, de miután a berz bár honnan nyeretve, maga is az ellensarki
tői minőségek, ősi erők tsukódásain nyugszik, e’ szerint természetes, hogy bár
hol találkozzanak egymással, azonnal mint legellentétesb arányon nyugvó erők,
új egyensúlyozásba menve, költsönösen kiarányodnak 10°), mely mindaddig 10°)
tart, mig egymás iránt teljesen közönbössé nem lesznek; mi által mulhatlanul:
mozgás idéztetik elő. Minél hatályosabb azon költsönös egyensúlyozásból
keletkezett mozgás, annál inkább vonatnak maguk az ő kötelékeikből ki nem
szabadult kötött anyagi részek is, miből a’ lehető legtisztábban áll előttünk:
hogy a’ tér és időbe átvitt berz-erőkben kell elrejtve lenni azon mindenekfeletti,
az egész egyetemiségben általánosan elterjedt mivoltnak, melyből e’ szervesen
működő nagy egésznek örökösen összhangzó tétessége keletkezik. De minthogy
az ellensarki berz-erőket összekötő kapots, a’ közöttük támadt viszonyos űrben
rejlik, mely a’ kevesb sarki berzben lévén uralgóbb, ekként tisztán belátható,
hogy a legtsekélyebb tér és időbe átvitt anyagok, az ő állományaik mivoltiban
nem véletlen, vagy mechanicai erők kaptsából, hanem a’ mint a’ vegyészi
kísérletek okszerűségén tapasztaljuk, az azokat alkotó tényezők legállandóbb és
soha ellentétbe nem jöhető változhatlan törvényein nyugszanak. És így első
pillanatra kitűnik, hogy e’ kietlen összfüggő nagyegésznek égitestei, melyek
182
nyilvánosan egymásért és egymással arányos egyensúlyozásban állanak, ugyan
azon szerves törvények alá vetvék, melyek kisded világunk működésében ma is
fennállva oly tisztán beláthatók.
Es most lássuk az ezekre vonatkozó részletes vizsgálatokat: A’ felvilágo
sultabbak előtt elegendően tudva van, hogy az emberiség a" tudományok kifej
tésében, úgy az összes nagyegésznek általános átnézeti tekintetében bizonyos
főirányokat követ, melyek ugyan több mellék ágakra szakadva, századokon át
folytattatnak, a’ nélkül azonban, hogy egymásba elegendően kaptsolódva e’
nagyegésznek összftiggő egységét kielégitőleg megmagyarázni képesek volnának.
Nem szándékunk ezen szétzilált egyoldalúságokról, melyek a’ tudományok
rendszeresitőinél különféle irányban nyilvánultak értekezni; de ép ezen befo
lyásnál fogva lehetetlen, hogy ekként e’ szervesen működő nagyegészrőli átnézet,
mely a’ többségnél kifejlett, egyéb lehessen: mint tsodálandó vegyülete az újabb
kor indokoltabb nézeteinek, és azon szemléletnek, mely a hajdani feltárt korszak
mitussá fajult tanaiból keletkezvén, legnagyobb részben az emberiség gyermeki
korához tartozik. A közös természet ekkénti átpillantó szemléletében ugyan sokat
mesésnek tartottak, de azokat nem nélkülözhették, mintán nem bírtak oly isme
retekkel, melyeknél fogva azokat jobbakkal pótolhatták volna, ’s minthogy azok
egy rég letűnt korszak nézetei valának, ép azért szerfelett féltékenyen őriztettek.
Innen a’ természeti-tudományok újabb kísérleti tényeinek eredményeitől töb
beknél azon borzadálylyal teljes félelem: hogy igy az eddigi rendek folyama
felforgatásával, az egész világ zavarba ejtetik. Ily remegés árasztotta el az
egyistenitő héber, úgy a’ római ’s görög sat. pogány államokat Jézusnak leg-
böltsebb behozandó tanával is. — Ezekre nézve a’ természeti-tudományok
kísérleti tény ein felderült új diadalok, melyek bennünket örömmel futnak el,
nem egyebek: mint egy ellenséges hóditónak vészteljes előtsapatjai, ők ezen
ellenséget szünetnélkül visszaüzni igyekeznek, és ehez egyszer-másszor némi
gyenge remény szálai mutatkoznak, melyek azonban a’ mindig erősbülő igazság
terjedésével, minduntalan elenyésznek. A’ legjobb vigasztalás tehát reájok nézve
az, hogy ezen veszedelmesnek vélt ellenséggel, maguk is minél bensőbben meg
ismerkedve, a’ mennyire tsak lehetséges szellemileg megbarátkozzanak, minthogy
azok mint való tudományon alapultak, istentagadásra teljességgel nem
vezethetnek.
A’ dolgok ily körülményei közepette, a’ természetvizsgálóknak legfőbb
kötelességük a’ való tudományt, a’ kevesebbé jártassakkal úgy megke Iveltetni
’s azokban oly otthonosakká képezni, miként az eddig a’ mesékkel történt, de
ez tsak úgy eszközölhető, ha azt a’ lehető legegyszerűbb pongyolaságban, min
den tudományos fitogtatástól menten szembesítjük, és azt mintegy töltsérreli
öntés módján mnemonicai elfelejthetetlenséggel lekötve kézbesítjük.
Ezen nagyságokat szándékunk ez úttal tehetségünkhöz képest fejtegetni,
’s ha szerentsések leszünk, az avatottabbak jóváhagyását megnyerni, úgy ezen
183
kezdeményezés után, a’ nálunknál sokkal mélyebben belátók segedelmével,
fogalmaink mindinkább tisztulva, végre a’ várva várt megoldást elérendjük.
Az ezúttal választott tárgyunk, miután az anyag lényegét és annak
ugyanazonosságát, az egész egyetemiségre nézve bevégzett tényként tekintjük,
egyik a’ legnagyobbszerüek közül, az égi tsillagzat leend.
Tudjuk, hogy ezen tárgyróli általános átnézetek a’ sok üres szavallatok
következtében nem a’ legjobb hírben állanak, de ez nem elégséges, hogy vizsgá
lódásainkban e’ miatt elidegenítessünk. Lehet hogy némelyek vissztetszései
érendenek, mivel itt némely közönségesen tudva levőket sorolunk elő, azonban
az egésznek előállítására múlhatatlanul szükségesnek tartjuk megérinteni.
Ha mi tiszta ’s tsendes időben este az ég rengeteg boltozatják szemléljük,
az oly nagyszerű látványkép tüncdezik, hogy bár mily mélyen legyünk is abba
beavatva, tsak annál nagyobb álmélatra ragadtatunk ; és ezen benyomás, melyet
előidéz, az egész gondolkodó emberiségre nézve úgyszólván egyiránt közön
séges ; de annak tisztán átpillantó összefüggése az emberre mind örökké homály
maradandott volna, hatsak az anyag lényegét és saját kisvilágunk okfőjét, az ő
tiszta valóságában felismernünk nem sikerül vala.
Azon benyomás, melyet az égitestek reánk árasztanak, mindenek közt a’
legnagyobb, de azon roppant beláthatatlan kiterjedés minden kiokulás nélküli
üresség volna, ha az számtalan tsillagokkal elárasztva nem volna. Azon ragyogó
világosság, mely ezen különböző égitestekből változó fokozatokban reánk ára
dozik, a’ leggyönyörködtetőbb, és nem tsuda, ha minden időben képéül vétetett
az életnek ’s minden jónak.
A’ minden képzetségnélküli ember, ezen égboltozatot megtekintvén
látja, hogy az e’ földet annak legnagyobb hegyeivel és mindazokkal a’ mik itt
találhatók körülövezi, ezen mérték ugyan szerfelett tsekély az ég nagyságához,
de reá nézve még is a’ legnagyobb a’ mit ismer, a’ tsillagokat tsak mint világos
pontokat tekinti, de azoknak tisztán villogó ragyogásai, úgy azon ellentét mely
azok világitó ’s földünk setétsége között jelenkezik, lehetetlen, hogy benne
tünődési benyomást ne idéznének elő.
De mellőzve ezen az emberiség gyermeki korához tapadt nézeteket,
melyek a’ mint fentebb a’ tsillagászat rövid történeti rovatában láttuk, a’ kor
fejleményével mindig tisztulva nemesedtek, legjobb leend, ha azonnal a’ jelen
tisztán átpillantó tanok korszakára térendünk át.
Ezek következtében az egyetemes égitestek egész más szempontból
tekintetnek, a’ merő boltozat elenyészett és földünk többé annak központjául
nem tekintetik, sőt számtalan más tsillagok példájára szinte azok sorába felvé
tetett, és ez egész más fogalmat nyújt a nagyságról, mint minőt az eddigi nézetek
feltételezhettek. Vannak méréseink és azokon alapuló kiszámításaink, melyek
oly távolságokat bizonyítanak, melyekhez képest több milliónyi mérföldek igen
tsekély nagyságok. Az avatlan ezen nagyságokat egész álmélkodással hallgatja,
184
’s fogalmához képest vagy bizalommal fogadja, vagy kételkedik azokban. De
vannak az avatottabbak közt is, kik kitsinylőleg gúnyolnák azokat, kik ezen
számbeli adatok nagyságain gyönyörködve tünedeznének, nagy és kitsiny
mondák tsupa viszonyosságok, a’ hajszálhoz képest az óriási árbotz minő nagy,
de minő tsekély ez egy mérföld hosszával összehasonlítva, ’s mennyire eltörpül
ez, földünk átmérőjéhez képest. Minden nagyság arányához találtatik egy más,
melyhez képest amaz kitsin marad. És igy nem gyermekies-e a’ tsillagászat
számbeli nagyságán örvendeni?
Mi magunk is helyeseknek találnánk ezeket, ha itt elvont számokról
volna a’ szó, de itt teljességgel nem ez az eset; mint e’ világrendszer szerves
nagy egészének lántzszemeit tekintvén, ezen számbeli nagyságok nevezetes fon
tossággal bírnak. De mellőzve ezen nagyságróli hasonlitási egybevetéseket,
melyekről a’ mint már fenntebb megemlékezvén, alább is értekezendünk; tekint
sük az elfogulatlan felvilágosultabbak azon nézeteit közelebbről, melynél fogva
tudva van előttük, hogy minden bolygó hasonló a’ mi földünkhöz, és hogy
azok közül némelyek nagyságra tetemesen különböznek a’ mi bolygónktól; de
ezeket ily felületesen tudni nem elégséges, mert az a’ ki az égiek tűnődésében
igazán élvezni akar, annak közelebbi viszonyban kell állani a’ tsillagászati
tanokkal, annak a’ hold hegyeit a’ tsillagászati tapasztalatok alapjain látnia, úgy
azon biztos mesterségen örvendenie kell, miként sikerült az egymásután követ
kező árnyalatok rendjéből a’ mint hegytsutsaik megvilágittatnak, azok nagysá
gait meghatározni. Innen pillantásával bolygónkhoz fordulva, megkelle győ
ződnie, hogy a’ bolygóknak felülete nem lehet sima, hanem ott is hegyeknek és
völgyeknek kell lenni, miként földünkön és a’ holdban, annak egyszer másszor
gondolatilag megkelle kisértenie más bolygókbani ottlétét, igy például: a’
Jupiter bolygójából földünket tekintve, mint kisded pislogó bolygót látná; úgy
láttső segedelmével annak holdját felkeresve, megkellene találni, e’ bolygóban
egész más körülményekkel találkoznánk, már tsak azért is a’ mint látni fogjuk,
mert a’ maga tengelye körüli forgását nem egészen 10 órai idő alatt futja be,
mi által a’ dolog és szünet közötti idő a’ miénktől felette eltér, úgy az évszakok
hosszan tartó időszakaiban is kitűnő különséget tapasztalna, minthogy az ő
évük hossza, a’ mi évünk hosszához számítva, több mint 11. évig tart. Tekintve
a’ napot ennek tányéra 25-ör kisebbnek látszanék, mint a’ hogy a’mi földünkön
látszik. Itt bolygónkat egy holddal kisérve lenni tapasztaljuk, ott négygyei
kisértetik, sőt sokkal nagyobb voltánál e’ tekintetben is egész más körülmé
nyekkel találkoznánk.
De a’ szellemdús gondolkozásu itt sem állapodhatik meg, és e’ naprend
szerünk határain túl menve, az azon túl levő állótsillagokat is, ugyanannyi
bolygói rendszerek egyes gótzáúl napként tekinti, körülvéve bolygókkal, hol
dakkal mint a’ mi napunk, melyek tőle a’ világosságot és árnyszakban az éjt,
úgy az évszakokat: tavaszt, nyárt, őszt és telet kapják. És ha most gondolatilag
185
eme utunkat a.’ hozzánk legközelebb levő Sirius állótsillagig folytatván, innen
a’ magunkét keresvén feltalálnék, azt szinte az 6' összes rendszeréhez tartozó
bolygóival és mellék tsillagaival, oly egygyé folyt fénylő pontnak látnék,
miként mi innen Siriust lenni látjuk, és a’ mint itt e’ naprendszerünk széki
gotzának világosságától és melegségétől nyerjük az annyi jót, úgy természetes,
hogy ott is a’ Gondviselés tsudás utjain ép úgy rendeztetvén el minden, ama
naprendszernek bolygói is szinte azon módon nyerik ama jót amannak széki
gótzától.
Sőt miután oly egyes fénylő pontok is akadnak, melyeknek közösen
összefolyt fényük több apró tsillagra nem oldható, a’ mélyebben gondolkodó
innen is tovább megy, minthogy ezeket egyes legtávolabb álló tejutaknak
tekintvén, akaratlanul is, tsak annál nagyobb álmélatra ragadtatik.
Sőt miután a’ mélyebben gondolkodó e’ nagyegész égitesteinek örökösen
összfüggő lántzszemeit oly bámulatos rendben egygyé kaptsolva lenni látná, itt
sem állapodhatok meg, hanem kisded világunk felismert okfőjén okulva, a’ mint
ennek myriad parányai elébb egyes életszervekbe, ’s végre szabaddá lett élet
erőikkel a’ székekszékibe az agy üregeibe, mintegy szervezett egésznek okfői
egységébe székesednek; úgy az egyes bolygók, az egyes naprendszerekbe, ezek
myriadjai az egyes tejutakba és mind azok a’ székekszéki okfőbe, mint test a’
lélekkel együlten tsukódvák.
A’ ki ezekről mit mi itt futólagos árnyalatban vázlalánk önállólag
gyakran gondolkozott, lehetetlen, hogy ezek következtében élénk, és dús ered
ményt ne aratna utánna.
Ezek előre botsátásával, vegyük e’ mindenségből a’ mennyire e’ szerves
nagyegésztől elszakítani lehetséges, saját bolygói-rendszerünket közelebbi vizs
gálat alá.
Ennek a’ legközelebbi állótsillagtóli távolságát, a’ tsillagászok, kiszámí
tásaik szerint, miután egy secundányinál nagyobb paralaxis még eddigelé
meghatározva nintsen, nem minden alap nélkül, legalább is 4 billió mérföldre
betsülik, ez oly nagy távolság, hogy feltéve a’ hozzánk legközelebb álló Sirius
állócsillagnak bolygói rendszerünkéveli egyenlő nagyságát, és ha onnan a’ mi
naprendszerünket tekintenők, ez az ő összes bolygóival, holdjaival ’s naprend
szerünkhöz tartozó üstökösseivel a’ lát, vagy opticai szabályok szerint, szinte
oly egygyé folyt kisded világos pontnak tiinedeznék, mint a’ milyennek nekünk
a’ fénylő Sirius állótsillag lenni látszik, annak széki gótzához tartozó roppant
távolságban álló egyéb bolygóinak, holdjainak külön forgásait teljességgel ki
nem lehetne venni; ’s igy helyes alapon okoskodnak azok, kik minden ily
távolban levő állótsillagot, ugyanannyi egyes elkülönített, de azért ez egyetemes
nagyegészszel szervesen összfüggő naprendszernek tekintik.
E’ távolság némi szembesítésére megjegyezzük, hogy a’ világosság, mely
minden másodpertzben 42,000 mfdet halad, hogy e’ 4 billió mfdnyi térséget
186
befuthassa, legalább három év kívántatik. Ezzel azonban az állótsillagok távol
ságának tsak igen tsekély mérvbeni határa lévén szembesítve, biztosan felte
hetjük, hogy az állótsillagok oly távolságból is láthatók, melyek másfél millió
naptávnál is többet tesznek, és melyeknek fénysugarai tsak ezer, meg ezer évek
alatt érhetnek bolygónkhoz.
Már az, hogy ezen myriad naprendszerek, melyek e’ kietlen kiterjedésben
egymástól szüntelen egyenlő távolságban örök körben, soha össze nem zava
rodható összhangzásban mozognak, minden kétségen kívül tanúsága annak,
hogy mind azoknak egybe fiiggésök ugyanazon központi kaptsokfőben kere
sendő, mely az élet lényegéből folyván, saját szerves kisvilágunkban azonképen
fellelhető.
E’ myriad naprendszerek közül azonban tsillagászainknak, minden
eddigi fáradozásaik mellett, egyes egyedül tsak egyet, a’ mi naprendszerünket
sikerült közelebbről kifürkészni, de ez szerentsénkre ép elég arra, hogy a’ midőn
az anyag ugyanazonosságának lényege, a’ mint is saját kisvilágunk okfője
ismerve van, ekként magának e’ szervesen összfiiggő nagyegésznek egysége is,
az ő lehető legtisztább okfőjében derüljön fel.
E’ bolygói rendszerünk, a’ mint tsak imint láttuk, az ő roppant terüle
tével tsak igen tsekély helyet foglal el e’ mindenség kietlenségében, mely
magában addig, mig saját földünk ’s naprendszerünk körében időzénk, szerfelett
nagynak tünedezett, de midőn a’ tapasztalás utján ama szűk korlátokból kiemel
kedve, azok véghetetlenségeivel ismerkedénk meg, látni való hogy e’ bolygói-
rendszerünk nagysága, igen tsekély parányiságra olvadva, tsak igen kisded
lántzszemetskéjét képezi e’ szervesen működő nagyegésznek.
Ezen naprendszerünk állandó székit a’ gyönyörű legragyogóbb fényű
10‘) égitest, a’ nap 101) foglalja el, melynek jótékony hatásától nyerjük úgy a’
világosságot, mint melegséget, sőt az életet is. E’ bolygói-rendszerünk széki, mint
uralkodó gótza körül, közelebbi vagy távolabbi állásban a’ mint megismernünk
sikerült, a’ többi állományaikkal nyilvánosan eltérő bolygók, holdak forognak ;
e’ testek, az anyag ugyanazonossága bélyegét hordván magukon, kötött tényezői
állományokkal mindannyian a’ naprendszer ritkultabb széki gótzában a’ napba
nehézkednek; de miután a’ naprendszer székibe voltakép tsak az ő kötött álla
potukból szakadatlanul kiszabadult berz-erők vonulhatnak, melyek a’ napban
központosulva ott cgygyé gyüledeznek, igy miként a’ megtelt bferzgyüjtőből a’
közeledő érintőre (explosor) lobbanó szikrák tsalatnak; úgy itt is azonképen a’
bolygói testeknek szüntelen a’ napba való nehézkedésök folytán, az ott egygyé
gyűlt berz-erők egymást követő lángok árjaivá lobbanva, azok egytől egyik
minduntalan vissza ’s vissza taszittatnak; minek folytán a’ szüntelen feléje
nehézkedő bolygók hidegebb vagy melegebb, tömöttebb vagy ritkultabb
állományukhoz mérten, úgy egymás között, mint a’naprendszer széki irányában
költsönös egyensúlyozásban fenntartva éltetnek, és az ellentétes erőknél az össze-
187
ütközéstől megóvatva, szakadatlanul kisebb vagy nagyobb körutat súrolva
örökös forgásukat végzik.
E ’ bolygói-rendszer összes égitesteit a’ nap, bujdosók, holdak ’s az ő
területét állandóul elfoglaló üstökösek képezik, ezek mindnyájan nyilvánosan
egymásért és egymással szerves összfüggésben egy magába zárt egészet képez
nek ; de mivel naprendszerünk számtalan más üstökösek által, sőt a’ közösen
összfüggő székekszéki kaptsával egy közös lántzolatu egészszé tsukódott, azon
kívül, hogy a’ mindenség szervesen működő közös élethez hozzá járul, egyéni
sajátos életet is folytat.
A’ mi naprendszerünk székit elfoglaló gótzon kivül, a’ mint eddig kifür
készni sikerült összesen 23 bolygó 21 hold, vagy mellék bolygó és számtalan
üstökösek, melyek közül hárman (mint bolygósak) naprendszerünk szűk határát
el nem hagyhatván, azt egyiittiesen képezik; — de ezen eredménynyel távúiról
sem vagyunk azon nézetben, hogy ez által bólygói-rendszerünk területét áthasitó
minden testet felderítettünk tekintsük, miután tsak Mars és Jupiter térsége közt
már eddig is 15 —16 kisded bolygó fedeztetvén fel, feltehetjük hogy még má
sokat is fognak felfedezni, miután egynémelyike közülök oly tsekély, hogy alig
képeznek félszer nagyobb területet mint Francziaország vagy Madagaskár.
Minél szorgalmatosabban vizsgáltattak naprendszerünkben az égitestek, annál
jelentékenyebben növekedtek a’ bolygók számai, ’s így méltán feltehetjük : hogy
Neptun határán túl, mely jelenben naprendszerünk legvégsőbb bolygóját kép
viseli, a’ mint több nemű illetékes nézetek valószínűvé teszik, még mások is
lehetnek, habár felfedezésökre, hogy azon tájon sikerrel haladhassanak a’ jelen
távtsöveknél más, még hathatosabbakat követelnek.
Naprendszerünk minden eddig ismert bolgói egy-egy külön álló világot
képeznek a’ szerint, a’ mint a’ közös széki gótztól közelebb vagy távolabb
állanak, melyek három fő tsoportra oszlanak. A’ bensőkhöz a’ naphoz közelebb
állókhoz tartoznak azok, melyek körforgásuk tartósságára, légköri mivoltukra,
nagyságukra ’s egyéb tulajdonságukra szorosan megegyeznek, ezek a’ naptoli
távulságuk rende szerint következők: Mercur, Venus, Föld, Mars; a’ külsőkhöz,
vagy távolabbi bolygókhoz tartoznak azok, melyek szinte mint a’ négy bensők,
minden tulajdonságaikra szerfelett megegyezvén, amazok példájára egy közös
tsoportba összkaptsolhatók, ezek Jupiter, Saturnus, Uranus és Neptun. — E’
két tsoport helyisége közt köröznek, az úgynevezett számos apró bolygókból
álló Asteroidák, vagy távtsővi bolygók, minthogy tsak ezen segédeszköz által
vehetők ki, mint: Flora, Victoria, Iris, Vesta, Metes, Hebe, Parthenope, Asträa,
Egeria, Irene, Juno, Ceres, Pallas, Ilygiea ’s egy névtelen, mely Gasparis által
1851-ik év május 21-én találtatott fel. Ezen bolygók közül földünknek egy,
Nép tunnak kettő (?), Jupiternek négy, Uranusnak hat, és végre Saturnusnak
nyolez holdja van, mely utóbbi ezeken kívül kettős (némelyek szerint hármas)
188
gyűrű alakú körzettel iveit. Mind ezen bolygóknak a’ mi földünkkel együtt, a’
maguk tengelye körüli forgásuk meg van, mi általa’ nappali’s éjjeli szak támad.
Ezen naprendszerünkhöz tartozó bolygók lényegesen különböznek azon
tsillagoktól, melyek a’ legerősebben nagyító távtsó'vek segedelmével is tsak meg-
mérhetlen parányiságu fénypontoknak látszanak, melyek mindegyike egy-egy
önfénynyel bíró, de szerfelett távol eső napnak tekintendő; — holott ezeket azon
közelebbről vizsgálva, tetemesen nagyobbodván, mérhető karikáknak látszatván,
tsendes szelíd fényt árasztanak, mely fény, nem maguktól a' bolygóktól, hanem
kitünően a’ napnak rólok visszaverődő fényétől ered. E bolygók azokhoz arány
lag tsekély távolságban vannak a földtől és számuk is tsekély az állótsillagok
seregéhez képest; tekintve mozgásuk körét az égen, a’ tsillagzatos állatkör ha
tárai közé szőritvák. De mily lényegesen különbözik utjok a’ hold és napétól!
mert mig ezek mindig egyenlő ivekben és határozott időbeAegy tsillagtól a’ má
sikhoz, nyugotról keletfelé haladva az égen egész körutat tesznek, addig a’ boly-
gótsillagot pl. egy ideig egyképen és gyorsan látjuk bizonyos irányban előre
sietni, azután azonban elkezdett sebessége kisebbedik, mig nehány napig meg-
állani látszván, onnan épen ellenkező irányban visszafelé fordul. A’ bolygói tsil-
lagok pályafutásának és a’ naphozi viszonyoknak igaz ismerete előtt, semmi sem
volt nehezebb, mint e’ különös és gyakran bonyolult mozgásokat kimagyarázni
's tsak valamire is biztos számítás alá vetni. A’ világtestekröli régi tanrendszerek
minden kísérletei, épen ezeken szenvedtek hajótörést és bizonyultak be helytele
neknek, vagy tökélyteleneknek.
A’ tsillagászati ta n , mely minket naprendszerünk különböző testeinek
arányai, tömöttségei úgy a’ közös székit körül futó idői, és saját tengelyük kö
rüli forgásaival megismertet, nyilván a’ legvilágosabban tünteti élőnkbe, hogy a’
mi naprendszerünk alkotásánál nem a’ véletlen, vagy mechanicai erők, hanem
azon szervesen munkáló törvények működtek, melyek kisvilágunkban ma is
fellelhetők.
Es most forduljunk saját bolygói-rendszerünkhöz; ’s tekintsük azok
egyenkénti testeit közelebbről, melyek sikerült kifürkészései nélkül, magának a’
nagyegésznek szervesen működő gépezetébe, oly ujjmutatóként kijelelt tiszta
felfogással behatnunk lehetséges nem lett volna.
E ’ roppant kiterjedésnek állandó ’s legpihentebb székit, a’ gyönyörű örök
fáklyaként világitó nap foglalja el, mely földünkön, következéskép a’ többi boly
gókon előforduló életszervesek alakulásaihoz egyik legfőbb hatványként mű
ködvén, nem tsoda ha találtattak népek kik azt, az oly annyira felismert jótéte
ményeiért istenként imádták.
A’ nap, magától az ugrást nem tűrő természettől valószínűleg már akkor
jeleltetett bolygói-rendszerünk uralkodó gótzául, midőn saját tejutunk roppant
területe, a’ mindenekfeletti okfő szerves működése folytán berz-erőkkel teljesen
megtöményülve, szikrát kapván, annak megszámlálhatlan egyes naprendszereivé
189
tsukódtak 102); hogy igy majdan a’ soha meg nem szűnhető haladások folytán 1:1
az ő rendszerébe tsukódott égitesteit az egész egyetemiségre érvényűit : igaz,
szép és jó törvényeiben igazgathassa.
A’ n a p , az egész bolygói-rendszerünk kellő székit foglalván el, ennek
szakadatlan lobbanó égése folytán világosság és hőség áradozik, miáltal nap
rendszerünk területére a’ lehető legnagyobb ritkultság, viszonyos ür állván elő,
kitűnik, hogy itt a’ vonzó erőt sokkal túl árasztó taszító erő érvényült.
A’ nap nekünk úgy jelenkezik az égen, mintegy 32' 2",9 (Lamont után
mint 31' 1",8) átmérőjű karika, a’ naptányéra, oly ragyogó fényt áraszt, hogy
azt a’ szem alig bírhatja el, és csak hajnal és alkonyaikor, a’ láthatár szélén
szemlélhető gyönyörrel. Több mint 20 millió mfold távolságban állván a’ föl
dünktől, ennek ürmértékét 355,000-szer múlja felül, és minden bolygókat, hol
dakat összevéve több mint 700-or meghaladja. Átmérője 188,009 (mások szerint
192,650 — Lamont után tsak 96,258) n. mföld; felülete 111,000 millió (mások
szerint 118,090 millió) négyszögü mföld, ürmértéke 3,500 billió (m. szerint
3825 billió, vagy pontosabban : 3,825,903,253,970,000) köb mföld.
Ha a’ naptányérát figyelmesen tekintjük, úgy látszik, mintha annak állo
mánya a’ roppant lángok hullámzó árjai által, egyik a’ másikat követve, majd
itt eloltatva, majd amott újból fellobbanva világitatnék, minekkövetkeztében
most nagyobb ’s ismét kisebb réseket hagyva, ekként annak állománya kisebb
nagyobb foltokat képezve jelenkezik, ezen gyakran változó foltokból határozta-
tatott tsillagászainktól annak a’ maga tengelye körüli forgása, mit szerintük 25
nap és 14 óra alatt végzi be.
A’ nap állományából szüntelen áradozó világosság, mely 200,000 erő
sebb mint a’ teli holdé ’s 800 milliószor erősebb mint Siriusé, arra hogy annak
világitó sugarai földünkhöz jussanak 8 pertz, 13 m. pertz igényeltetik. Airy ta
pasztalása szerint : több világosságot ád a’ közép, mint karimája, mi Herschel
tapasztalatai következtében is állíttatik, a’ nap széki fejér, a’ midőn a’ karimája
felé mind inkább vörösebb, mely kettős színezet, már egy magában a’ világosság
és hév lángolva lobbanó kifejlését kétszer-kettőkénti bizonyossággal állítja
élőnkbe. A’ nap állományát tekintve bárha az magában véve szerfelett lazult, és
az egyre lángolva lobbanó árja által mintegy szárnyak által fenntartatva könnyit-
tetik, mindazonáltal mivel e’ bolygói-rendszer égitesteit nem egyedül maga, ha
nem a’ rendszeréhez tartozó összes bolygókéival együtt szervesen Összfiiggve
teszi, ekként tisztán áll, hogy nehézkedésének kiarányodási tekintetéből, a’ boly-
gói-rendszerhez tartozó összes égitesteivel, ’s a’ tejuttal együtt melyhez tartozik^
egy közösen haladó keringést kell az egyetemes székekszéki központ körül ten.
nie; mi által mind azon égitesteket, melyek az ő gótzával oly szoros elválaszt-
hatlan szerves kaptsolatban vannak magával hordja. De hogy ezen haladásában
a’ Hercules tsillagzatban levő égpont, miként Herschel gyanítja , — vagy a’
Plejad-csoport tsillaga felé halad-e, miként Mädler véli, ezek felett tsillagászaink
190
ép úgy nem tudtak megegyezni, miként a’ nap állományának mivolta felett sem,
De miután úgyis leend alkalmunk úgy ennek állománya, mint saját naprendsze
rünkhöz tartozó összes égitesteknek költsönös hatásából keletkezett galvan-berz-
delejes fejleményekkel megismerkedni, tekintsük ez úttal a’ nap útját, az egyéb
állótsillagok tsoportja közt.
Ha a’ nap lementét tiszta időben este földünkről vizsgáljuk, és azon he
lyen hol az a’ láthatár alá merül, egy nem sokára feltűnő tsillaggal, vagy tsillag
tsoporttal megjegyezzük, más este a’ megjegyzett tsillagot ismét azon helyen,
közel a’ nap lenyugvó helyéhez találandjuk. De ha e’ vizsgálódást több ideig
folytatjuk látni fogjuk, hogy a’ nap mindig közelebb jő e’ tsillaghoz, úgy hogy
ez nemsokára a’ nappal együtt szálland le, ’s e’ miatt naplemente után természe
tesen nem lesz látható. Ekkor vizsgálatunkat más közel álló tsillagzaton foly
tatva, azon, ugyan azt tapasztalandjuk. A’ reggeli égen hasonló jelenség mutat
kozik, miből kijő, hogy a’ nap az állótsillag égen keletről nyűgöt felé látszik
haladni, ’s ezen útját kijelölhetjük, ha megjegyezzük magunknak azon tsillago-
kat, melyekhez rendröl-rendre közel látjuk.
E’ tsillagzatok az állótsillag égen, egy övét (zodiacus), vagyis azok régibb
összhasonlításainál állatkört képeznek. A’ régiek tizenkét egymástól egyenlő
távolságban álló tsillagzat szerint tizenkét egyenlő része osztották az állatkört.
Arra hogy a’ nap látszólag egyik tsillagzattól, vagy égijegytől a’ legközelebb
állóig haladjon, és igy a naputon 30°-nyi utat tegyen : 28 —30 nap, azaz egy
hónap kívántatik. És miután a’ nap látszólag tizenkét hó alatt, egy tsillagzattól
a’ másikig, mind a’ tizenkettőn áthaladt, ismét azon tsillagzathoz ér, hol először
egy év előtt láttuk. E’ szerint tehát a’ nap, a’ mint tisztán kivehetni, minden hó
napban más, más tsillagzatban áll.
Ezen járás már a’ legrégibb korszakban is ismerve volt, és a’ mint fenn-
tebb a’ 76-ik sz. a. jegyzetben láttuk, az állatkör valószínűleg az égyptoniaktól azon
korszakban keletkezett, midőn annak legmagasabb állása a’ bak jegyében állott.
Ezek előre botsátásával lássuk azon sorozatos bolygók egymásutáni rend
jét, melyek a naphoz közelebb vagy távolabb állva, annak uralma alatti térségét
elfoglalják.
A’ mint már fentebb megemlítettük, a’ naphoz közelebb álló tömöttebb
bolygók : Mercur, Venus, Föld és Mars ezek e’ bolygói-rendszer átmérőjének
első huszonegyedét foglalván el, mindannyian a’ maguk tengelyűk körüli forgá
sukat, mintegy 24 földóra alatt végzik, tsak kevéssé összenyomottak és a’ nap
tömegéhez legfelyebb ’/355000 arányában állanak, tömöttségre az utánok kö
vetkező égitesteket sokkal felül múlják, napkörüli keringésök pályáit egy másod
,
pertz alatt 3 4-tői egész 6,7 mfdet haladó sebességgel futják, napkörüli pálya
futásukra legfelyebb 687 '/4 földi napot igényelnek. A’ férni bélyeg azokon kitűnő,
’s főkép mint delejes bolygók tekintetnek. Ezek közül legközelebb áll a naphoz:
Mercur, e’ bolygó a’ naptól 8 millió mföld távolságban van, az ő színe
191
tiszta fejér, a’ távtsővön át, élénk ragyogó világossággal tiinedezik, dt azonban
saját légkörünk gőzteljes árja miatt szabad szemmel ritkán és akkor is , tsak
mint negyed nagyságú tsillagot láthatni; legjobban kivehetni vagy alkonyaikor
tavaszszal, vagy hajnal hasadtával őszkor azonnal a’ nap felett. Az ő napkörüli
pályáját 87 nap, 23 óra, 15 pertz és 44 m. p. alatt (pálya sebességében minder»
m. pertz alatt 6,7 mfdet tevén) futja be; mi által minden 24 óra, 5 pertz és 30
m. p. alatt saját tengelye körüli forgását is bevégzi. E’ közben mindinkább kö
zeledik a’ naphoz, mig végre annak túlszárnyalt világossága következtében
eltűnik, de majd bizonyos idő elteltével í’eggelenként mint ezüst fényű tsillogó
pont látható, de kevés idő elteltével ismét eltűnik. Az ő naptóli távolsága igen
változó ’s 16° 12' egész 28° 48' megy. A’ földről tekintve mint 4 —11 ,G secun-
dányi átmérőjű karima tünedezik, miből a maga középtávolságában 6,02 secun-
dányi látszatos átmérőt igazolván, ekként annak való átmérője Schröter mérései
után 608 (m. szerint 602) mfdet teszen. Az ő legnagyobb kerülete 1909,728 föld-
irati mfdet, az ő felülete 1,070,000 (m. szerint 1,161,314,6) négyszög mfdet, az
ő ürmértéke 104,500000 (m. sz. 117,659,000) köb mfdet teszen. Ha földünk
ürmértékét = 1 veszszük, akkor a’ Mercur ürmértéke, amannak : 0,01. ,454 részét
teszi, ’s e’ szerint a’ távtsővi bolygók vagy Asteroidák kivételével minden boly
gók közt legkisebb. Majd háromszor oly tömött mint földünk, és igy majd olyan
tömött mint a’ réz. Minden bolygók napkörüli pályáinak körétől az övé legin
kább eltér, azért pályájának egyik részében ő a’ naphoz sokkal közelebb áll,
mint a’ másikban, miért a’ naptól ennek állásához képest a’ világosságot és hősé
get nem egyenlő arányban nyeri t. i. 11-er többet kap mint a’ föld, midőn ez a’
naphoz legközelebb áll, és 5-ör többet midőn ez a’ naptól legtávolabb áll. Eme
bolygó a’ naphozi legközelebbi állását saját nehézkedéséből keletkezett vonz ha
tásától nyeri, a’ midőn annak legtávolabbi állását a’ napnak ugyan ezen boly
góra ható taszító hatásától kapja. Ugyanezen széki gótzból kiható taszító hatás
oka annak is, hogy e’ bolygó ’s igy a’ többiek is, a’ naprendszer széki gótzával
nem egyesülhetnek. Az ő napkörüli pálya futásának sebessége a’ mint fentebb
láttuk, minden bolygókéi közt legnagyobb, miután az minden m. pertzben majd
7 mfdet teszen. A’ Mercur és az utána álló Venusnál távtsövek segedelmével oly
tüneményeket, tapasztalunk, melyek a’ hold változásaihoz mindenben hasonlíta
nak, ugyan is a’ nap és földünk közt lévén pályájok, e’ kettővel bizonyos idők
ben kettős összeköttetésbe lépnek t. i. egy belsőbe, ha a’ bolygó a’ nap és föld
között áll, és egy külsőbe, ha a’ napon túl, de ugyan azon egyenben van. Belső
összeköttetéskor mely a’ kerengés rövid ideje miatt Mercurnál gyakran történik^
koronként alkalmunk van e’ bolygót, mint sötét kerek-foltot midőn a’ naptá
nyéra előtt áthúzódik, látni, Mercurnak ezen úgynevezett átmenetei ama neveze
tes meggyőződésre vezettek, hogy a’ bolygók a’ naptól veszik fényöket. Némely
tájak rögtöni fénylései ’s azoknak ismét eltűnései jelenetét Sbhröter az ott jelen
levő felhőktől származtatja. Nappali szaka majd nem egyenlő a’ mi földünkön
192
levővel. Midőn Mercur az ő belső összeköttetésében a’ nap előtt átmegy, mintegy
12" átmérőjű kisded fekete foltot látjuk. Mercur átmenetei közönségesen minden
3, 7, 10 évben fordulnak elő, az utolsó 1861 -ik év november 12-én volt látható;
a’ következők, melyek még e’ században bekövetkezendenek : 1868. év novem
ber 5; — 1878-ik év május 6.; — 1881. év november 8.; — 1891. május 10.;
— és 1894. november 10-én állandanak be.
V e n u s , mint esteli tsillag : Hesperis, mint hajnali : Phosphorus vagy
Lucifer, az égboltozat egyik legszebb tsillaga, a’ naphozi közelsége ’s annak ki
tünően ragyogó világossága miatt könnyen megismerhető. O a’naptól 15,086520
n. mföld távolságra áll, melynek napkeringési pályája minden bolygók közt
ebbeli pályáinak körvonalától legkevesebbé tér el. Annak távolsága a’ földtől
alsó állásában 5. a’ felsőben 35 millió mfdet teszen, az első esetben azt mintegy
66, az utóbbiban nem egészen 10" nagyságú fénylő tsillagot láthatni. Az ő való
átmérője 1678 (Lamont után 1710) mfd, e’ szerint tsak kevéssel kisebb mint a’
földé, felülete 8,376000 négyszögü mfdet teszen; az ő ürmértéke 2230 (m. sz.
2280) millió köb mfld. A ő napkörüli útját 224,701 nap alatt futja be; a’ maga
pályafutása sebességében, minden m. pertz alatt 4 mföldet téve halad, mi
alatt saját tengelye körül 25 óra, 21 pertz és 19 m. pertz alatt forog, ü a’
naptól keleti vagy nyugoti állásában sohase távozik többel mint 45° egész
4 7 0 42'; tisztán kivehető változásokat mutat és legtündöklőbben jelenkezik any-
nyira, hogy némelykor délben is szabad szemmel látható. Lamber után fénye
tsak 300 gyengébb a’ teljes holdénál, sőt még gyenge árnyékot is vet. Azon
állótsillagok melyeket Venus járása alatt elborít, nem egyszerre tűnnek el, ha-
nem gyöngébbek lesznek a’ szerint, a’ mint azok venusnak sűrűbb légköri réte
gébe mélyebben benyomulnak, azért légköri emelkedésére, hegyeinek magassá
gára, állományának tömöttségére nézve földünkéhez nagyon hasonlít; légköre a’
mint látszik sokkal tisztább mint földünkön és majd minden sűrűbb vizi kipá
rolgásoktól ment, miből e’ bolygónak tsekély viz tartalmára lehet következtetni.
Venusnak fényköre úgy jelenkezik, mint a’ holdé kitsutsorodva, innen Schröter
e’ bolygót leginkább déli félgömbjében igen bértzesnek találta, ’s oly nagy he
gyek jelenlétét állítja, melyeknek magasságát, azok árnyaiból mérve 4 —6 mföld
nagyságuaknak lenni állítja. A’naptányéra Venus lakóinak négyszer nagyobbnak,
világosságának árja pedig kétszer oly nagynak látszik mint nekünk. Minden
tsillagok fényét légköri tisztáságánál fogva sokkal felülmúlja. Holdja a’ mint
gyanították nintsen, mert ha ezzel volna környezve, annak szükségkép, habár
nem is szabad szemmel, de távtsővön át, midőn a’ nap előtt átmegy észre kellett
volna venni. Venusnak nap előtti átmenetele mint kisded sötét fekete tányér
látható. A’ 17-ik század elejétől egész Kr. u. 3000 évig Venus átmenetei mind
annyian vagy Junius vagy September havainak első felére esnek. Az elsők
Keppler által fedeztettek fel, és az utánna következők Halley által előre egész
2117-ik Kri. u. számitattak ki. Az 1761. és 1769-ik éviek különös figyelemmel
193
számos tsillagvizsgálóktól, kik közül többen a’ föld legkülönbözőbb részeibe kül
dettek, vizsgáltattak. Venus legközelebb eső három átmenetei közül az első:
1874-ik és december 9-én a’ második : 1882-ik év december 6-án; és a’ harma
dik : 2004-ik év junius 8-án leend látható.
A’ F ö l d 105) bolygói rendszerünk térségében, annak széki gótzától a’ 105)
naptól a’ harmadik helyet foglalja e l; ennek alakja gömb ugyan, de pontosabb
vizsgálatokból kitűnt, hogy annak egyenlítői átmérője 17 18,8, sarki átmérője
pedig tsak 1713,2 mföld -- miből 5 —6 mfnyi különség keletkezvén, e’ nagy
terület arányához úgyszólván elenyészik; egyenlítője körüli legnagyobb kerülete
5400 n. mföld, felülete 9,260500D mföld. Ürmértéke 2,650686000 köb mföld.
Földünknek ép úgy, mint bolygói rendszerünk egyéb testeinek, két rendbeli
forgása van t. i. saját tengelye körüli, nyugotról kelet felé, mi által a’ nap éjjeli
’s nappali szakai, másik a’ napkörüli, a’ honnan az évszakok különböző nemei
keletkeznek. Az alatt mig földünk saját tengelye körül forog, tsak a’ sarki részek
látszanak nyugvó állapotban lenni, holott földünk felületének minden egyéb
részei, minden órában 15° és igy négy pertz alatt 1° haladnak, ezen saját ten
gelye körüli forgását földünk tökéletesen egyenlő sebességgel 23 óra, 56 pertz
és 4 m. p. és igy egy tsillag nap alatt végzi. Pályáját, melyet a’ föld a’ napkörül
jár, a’ köralakot nagyon megközelítvén, igen tsekély nagyságú ellipsisben végzi.
Hosszabb tengelye az ugynevezet: Apsida 41 millió mfldet tesz. Egyik tüzpont-
ban van a’ nap, és a’ föld keringése közben egyszer éri el attóli legnagyobb
naptávolságát (aphelium), midőn a’ tengely egyik végén van , hol távolsága
21,030055 mföldet tesz, mi Julius 2-án történik. A’ nagy tengely átelleni pont
ján Januar 1-én napközeiét (perihelium) éri el a’ föld, a’ midőn tsak 20,334825
mföldnyire áll a naptól, mely két távolságból a’középtávolság 20,700000 mföldre
számítható. A’ földpálya napkörüli ellipsisét majd nem körnek tekinthetjük,
melynek sugarát 20 millió mföldre tehetni. E’ pálya kerület mintegy 127 millió
mföldet tesz, melyet földünk iszonyú sebességgel 365 nap és néhány óra alatt
járja be, úgy hogy egy m.pertzben 4 mföldet halad, de e’ sebessége földünknek
tsak középsebessége, miután a’ fold pályának ellipsis alakja lényeges befolyással
hat a’ föld kisebb, vagy nagyobb sebességére, mely a’ szerint nagyobbodik, mi
nél közelebb jár a’ föld a’ naphoz, ellenben a napközeli ponttól kezdve, a’ naptávol
eléréséig folyton kisebbedig, mi természetesen a’ mint már imint fejtegettük a’
nehézkedő földnek a’ napba vonuló szerfeletti vonz hatásából, és a’ napnak szer
felett ellenszegülő taszhatásából keletkezik, minélfogva, minél jobban közeledik
földünk a’ naphoz, annál hevesebben taszíttatik el ettől; mentői jobban távozik el
attól, e’ hatás annál inkább szűnik meg, és ezzel a’ sebesség is azok hatásában
nagyobb vagy kisebb leszen; miből a’ nyári és téli különség, amaz 7 3/, nappal
lévén hosszabb származik. Tömöttsége — 4,72 tétetik. Minthogy alkotási ’s egyéb
viszonyaira nézve földünkhöz úgyis visszatérendünk, lássuk ezúttal a’ bolygói-
rendszerünkben látszólag a’ nap nagysága után álló legfeltűnőbb égitestet : a’
MAGYAR B Ö C T S É S Z E T . 13
194
holdat, mint földünk követőjét, mely a.tiná.1 inkább igényelheti figyelmünket,
miután ez azon égitest, mely minden egyebek közt hozzánk legközelebb áll. Már
a’ legrégibb népek a’ hold változásának időszaki visszatértét pontosan meghatá
rozták és annak fogyatkozásait ép úgy magyarázták.
A’ h o l d magában véve homályos göm b, mely világosságát a’ naptól
nyeri, a’ holdpálya ellipsis, melynek egyik ttizpontjában van a’ föld, nyultsága
nagyobb a’ földpályánál, úgy hogy alakja inkább eltér a’ körtől és földünkkel
együtt kering a’ nap körül. Pályájának nyujtsága földünktőli legnagyobb távol
ságában 54,366, legkisebb távolságában 48,712, e’ szerint közép távolsága 51,480
mföld; az ő látszatos átmérője 29' 22" egész 33' 31", való átmérője egyik sark
tól a’ másikig 469 n. mföld, annak területe 1470 (m. szerint 1507) mfd, felülete
687960D mföld, in-mértéke 56,660000 köb mföld, e’szerint tehát földünk ürmér-
f
J u p i t e r holdjai.
Pályájuk haladása Ju
Jupitertől közép tá
volságban. Jupiter fél
Jupiter holdjai attóli
távolságuk szerint
Való át
átmérőjében
merőjük n. Pályájoko-
Jupitertöli tá mfd. Sydonicus kerin Periodicus kerin ni haladá
volságuk n. m. Látszatos át gésük
mérőjük. gésiik suk 1 éra
fdekben
1
s
§a alatt mfben
2 9,066 92379 89938 17' 13" 1' 1" 460 475 3" 46' 3 13 17 53 3 13 13 42 7,000.
3 14,262 147352 143458 19' 0" 2' 0" 810 776 3° 26' 7 3 59 35 7 3 42 33 5,000.
4 25,436 259166 252017 1' 32" 1' 4" 566 664 3° 36' 16 18 5 7 16 16 32 8 4,200.
földiratimfben
Átmérőjük
Közép távolságuk Pályái haj-
Saturnus töli távol Csillagászati (sideri-
H o l d a k Saturuus félátmé- lás Satur
ságuk η. mfben. cus) keringés
röjében nus feló
mert alig számíthatni elsők közül 200-at az egész bolygónkon, holott a’ föld terü
letének minden részeiben oly számlálhatlan kialudt találtatik. Ezen kialudt tüz-
okádok, melyeknek kihányása, egész vidékeket átalakítva elfödött, nem égtek
ugyanegy időben, azok több ezer évek folytán következtek egymásután, és
gyakran bizonyossággal lehet viszonyló korukat meghatározni.
Azon időpont, melybe a’ bazalt kitörések tartoznak, a’ miénktől, azon
rettenetes, physical lázadás, azon szertelen felforgatás által van elválasztva, mely
a’ régi boltozaton áttört ’s azt szétszórván, a’ száraz földnek mostani külalakját
képezte.
Ha a’ különféle időbeli tüzokádok szüleményeit egymással összehasonlít
juk, tehát észrevehetjük, hogy a’ vulcani tünemények mind nagyságra, mind
gyakoriságra a’ dolgok eredetétől fogva mai napig mindig kevesedtek, épen igy
van a’ földrengésekkel is, mily heveseknek kellett lenniük a’ miénk előtti idők
ben, melyekben az egész földszine alakult, a’ magas hegyek feltornyosodtak, és
a’ tenger változó mélységei képeztettek? Mik a’ mi legnagyobb földrengéseink
hasonlítva azon korábbiakhoz, a’ midőn a’feszes boltozat az állandóság eme szikla
alapja nem lévén, az iszonyú üregek következtében egész föld területek lesüp
pedtek ; ezen tünemények most, miután a’ sarkoknáli nyílás állandóul megala
kult néhány gyönge, gyakran észrevehetlen lökésekre szorítkoznak, melyeknek
iránya kétségkívül a’ földréteg vékonyabb pontjára mutat.
A’ meleg források sok ideig helybeli okok szüleményeinek tartattak,
min nem lehet tsudálkozni, ha meggondoljuk, hogy a vulcani tünemények egye
temeségéről hibásan vélekedtek. A’ hő forrásokban felolvadt anyagok hasonlók
azokhoz, melyek a tüzokádók kitörései előtt, vagy után a’ töltsérekből kihányat
nak. Kiki tudja gyakran mily nagy a’ szénsav kigőzölgése, melyre az aknákban
a’ földalatti munkáknál bukannak. Az ásványi természet, és a’ meleg források
heve viszonyosán fejtik meg magukat.
És ha most pontosan megfontoljuk azon kísérleteket, melyek eddig me-
rényeltettek, hogy a tudományok zászlója földsarkainknak legalább egyikére, a
hozzánk közelebbire kitüzessék, és földtekénk ezen végpontjai képezésének nehéz
kérdése megoldassák, tehát látjuk, hogy mindezen kísérletek eredményhez nem
vezettek; minek okául nem lehet mást feltenni, mint azt, hogy azon módok,
melyek az ily fontos tzél elérésére használtattak elégtelenek vagy hiányo
sak voltak.
Ha vizsgáló pillantást vetünk földgömbünk hű ábrájára ’s azután azon
expeditiókra, melyek különböző időkben az éjszaki göntzöl felé küldettek, ha
egybe hasonlítjuk az emberek küzdését a’ majd áthághatlan nehézségekkel, me
lyek nekik a’ szélesség 76-ik fokától kezdve elibök állanak, ha tekintetbe vesz.
szűk kiváltkép azon körülményeket, melyek Parry kapitányt, ki eddig legmesz-
szebb haladt előre az éjgöntzöl felé, kényszeritették szándékával felhagyni, oly
körülményeket, melyek a’ földsarkak képzésére nagyobb világosságot látszanak
223
vetni, tehát mind ezekből azt a következtéiéit vonhatni, hogy mindenkorra fel
kellene azon gonddattal hagyni vizen előre nyomulni az éjszaki sarkhoz, és hogy
inkább iparkodni kellene száraz 'földön hozzá férni. E’ nézet egyelőre képtelen
nek látszik ugyan, miután az, hogy a’ száraz föld a’ göntzölig érjen megmutatva
nintsen, de több jelenségekből nagyon valószínű, hogy földtengelyünk két vég- .
sarka vízből nem állhat, még kevesbbé szilárd jégtömegből, mely tsak gyám
pontok által mint hegyek, terjedelmes földrészek sat. által tartatnak össze.
Mi is ragaszkodunk tehát a’ természet-vizsgálók azon nézeteihez, kik föl
dünk két végsarkát nem egyébnek mint roppant tűzhányó nyílásnak tekintik,
főleg pedig azért, mivel e’ helyek földünknek legnyugodtabb részei lévén, leg
alkalmasabbak ezen kihányásokra, ezek átmérője mintegy 15—20 mföld lehet,
melyek valószínűleg a’ dolgok azon rég bevégzett időszakában képeztettek, mi
dőn földünk számtalan tűzhányóinak nyílásai a’ beállott iszonyú dulások követ
keztében bedugatva, ezzel az izzó folyadék a’ végsarkok mint legnyugvóbb he
lyein tágas tsatornát képezvén, ekként bolygónk területéni biztosb lakhatás mint
egy szervesen megszilárdult.
Ha tehát ezen fontos tárgyat az ész egyszerű föltételei szerint taglaljuk,
akkor bolygónk nem egyéb : egy roppant életszervesen működő galvan-berz-
delejes 11*) testnél, melynek belforrongó működése által az annyi veszteségek J1
a’ szervesek módjára szakadatlanul uj ’s újból helyre pótoltatnak és gyara-
pittatnak.
Földünknek ezen tüztömege oly rendetlen és számtalan ezer nyílások
izzó lyukaiból ömledeznék még ma is, hatsak a’ régi roppant rázkódtatások és
kitörések következtében a’ göntzölök felé állandó nyílást nem nyer vala, minek
következtében a' viz azok nyílásain többé be nem folyhatván szétdulólag nem
hathatott.
Ezen iszonyú kiömlések a’ göntzölökön valószínűleg felváltva történnek,
mi által a’ légmérséklet szerfelett megzavartatván, a’ szelek iszonyú viharjai ke
letkeznek , és valóban a’ nélkül, hogy ezen tüneményt a’ természetvizsgálók
elégségesen megfejthették volna maguknak, azon közönséges észrevételt tették,
hogy a’ midőn az éjszaki sark viharokban gazdag, a’ déli sark tökéletes nyuga
lomban látszik lenni, ’s ép úgy megfordítva. A’ göntzölök ezek folytán földünk
nek legfőbb tűzhányói, mig a’ tüzhányóhegyek, melyeknek tsövei nem hatnak
közvetlenül földünk belsejébe, tsak izzó lyukaknak tekinthetők.
Elfogadván egyszer azon feltételt : hogy mind a’ két földsark nyílásai,
bolygónk életszervesen működő műfolyamából keletkezett állandó tűzhányók, a’
többi tünemények épen oly könnyen megfejthetők, mint a’ költsönös szélé a’ két
éjszaki ’s déli tájakon.
Ezen éjszaki-fény többi közt nem egyéb mint időről időre földünk szer
ves működése következtében roppant tömegben kiszabadult galvan-berz-delejes
fejleményeknek a’ viz-gőz jelenléte által tsak részbeni éghetésök miatt keletke
224
zett kivonulásuk viszfénye. Ezt bizonyítja a’ delejttínek mindannyiszor szerfelett
ingadozó mozgása. — Ezen villogó fény, a’ nyoltz hónapig tartó téli éj alatt lesz
egyedül látható, ellenben egészen láthatatlan a’ négy hónapig tartó nyáréjelen
át; — az annál nagyobb minél közelebb megy az ember a’ sarkhoz, és annál
gyengébb, minél inkább eltávozik attól; — az egyenlítőnek mind két oldalán a’
szélesség 40° foka alatt egészen elenyészik. Azt állítják ugyan, hogy G8 fokon
túl az éjszakifényt keveset, vagy épen nem lehet észrevenni, de ezen tudósítás
nints bebizonyítva, azonban lehetséges, hogy 68 fokon túl a’ nagy ködök aka
dályozzák annak látását.
A’ mi pedig földünk két végpontjáróli nagy jégtömegek elszakadását, és
azon erős tenger folyást illeti, mely ezen roppant jégtömegeket enyhébb égöv
alá viszi, ennek legmegnyugtatóbb oka épen földünk belizzó tüzében és az innen
keletkezett göntzölök torkolataiból időről időre kivonuló hőségben, és ezzel szo
ros viszonyban álló szélviharban rejlik, mely a’jeget letöri ’s délszak felé hajtja;
e’ nézpont azon nevezetes körülmény által is látszik bebizonyodni, miszerint
Hintsenek semmi égaly alatt annyi tűzhányó hegyek, meleg források és egyéb
tűzhányók kitörésével kaptsolatban levő tünemények, mint a’ göntzölök kö
zelében.
íme földünknek ezen szakadatlan szerves működésében rejlik azon saját
sága, melynélfogva az azon levő testek, mindannyian székibe fnehezkednek, mi
vel annak belizzó hősége folytán ama részek elemeikre, tényezőikre oldásával
és azoknak kiürítéseivel, a’ székiben iszonyú ür támad, a’ hová a’ körül álló
részeknek önként hullaniok kell, mely szakadatlan vonulás és esés, és ezeknek
az ő elemeikre lett oszlásaiból keletkezett vissztaszítás folytán bolygónk belsejé
ben egymást felváltó duzzadás és lohadás támad, de minthogy a’ viz, mint föl
dünk testének leghomogenebb összefüggő ’s a’ legkisebb nyomásnak engedő
mozgékony teste ezen behatásoknak leginkább enged, igy bolygónk tenger vizé
nek dagályát és apályát idézi elő. Részünkről tehát e’ dagály és apály lényeges
okát itt látjuk, és nem a’ holdnak földünkrei egyedüli hatásában. Ugyan is a’
tsillagászatból tudjuk, hogy a’ föld, holdunknál 50-szer nagyobb, mely hidegebb
állományánál vonzódik földünk melegebb testéhez, miből kétségen kívül áll előt
tünk, hogy a’ holdnak sokkal kisebb teste, bolygónk sokkal nagyobb vizének
dagályát nem idézheti elő, miután ugyantsak a’ holdon észrevehető jelenségek
ből tudjuk, hogy az kihűlt test, mit a’ napsugarak gyenge töréséből, és az ezzel
oly szoros viszonyban levő szerfelett tsekély gőz kipárolgás és légkörének rit-
kultságából méltán következtethetvén, már innen is kitűnik, hogy állományának
teljes mivoltából földünkre egyedül vonzólag h a t; — ellenben földünk belizzó
működése folytán hőség is keletkezvén, már tsak innen is kivehető, hogy vonzó
hatásán kívül taszitólag is működvén, ekként é két nemű sajátos mozgást : a’
dagályt és apályt saját szerves hatása folytán is előidézheti. — Hatott volna a’
hold földünkre taszitólag, ellenben a’ föld reá vonzólag, akkor annak mint sok-
225
kai kisebb testnek minden megfeszített törekvése mellett sem lett volna képes
földünk sokkal nagyobb vonzó hatású erejének ellent állani, hanem annak múl
hatatlanul össze kellett volna vele esni. Miből eléggé kitűnik, hogy földünk ten
ger vizének időnyös mozgását a’ hold, mely bár földünkkel benső összfüggésben
áll, de mivel földünkre egyedül vonz-hatással hat, ekként ebből ennek dagálya
’s apálya kielégitőleg ki nem magyarázható, hanem földünknek belszerves mű
ködéséből keletkező ezen mozgását vonzhatásánál tsak mérsékli, rendszeresb
időnyösbtiekké teszi, mert e’ nélkül valószínűleg eme felváltó mozgások, a’ föld
belforrongó munkáságához most sokkal nagyobb, majd kisebbek és így rendet
lenebbek volnának.
Az anyag lényegéből önként következik tehát, hogy naprendszerünk
egyéb megérett bolygóin is szinte ugyanezen szerves működést kell feltennünk^
miből önként következik, hogy bárha az egyes naprendszerek bolygói költsönös
hatásaik folytán egymást nem tsak egyensúlyozzák, de szabaddá lett berzerőik-
kel nagy részben súlyokat is vesztik, mind a’ mellett az egyes naprendszerek
összes testei bizonyos arányban még is nehézkedők, és ép azért, hogy a1 myriad
naprendszerek saját elszigeltségüket más naprendszerek irányában arányos
egyensúlyozó viszonyban örökös összhangzásban fenntarthassák, elkerülhetlenül
szükséges, hogy az összes naprendszerek gótzai, legalább még egy székekszé-
kibe hatásodjanak, mert a’ számtan szentséges igazságán alapulva, tsak ez által
lesz lehetségessé az annyi myriad napz’endszerek viszonyosán egyensúlyozó ará
nyaiból felmerült változó nehézkedéseknek örökösen összhangzó mozoghatásuk ;
e’ nélkül múlhatatlanul össze kellett volna roskadui az egésznek; — de az által
mivel ezek mindannyian egy közös okfőből okozatként kiindulva, ugyantsak e’
közös mindenekfeletti székekszéki gótzból egyensúlyozó arányban mintegy vissz-
fordultan nehézkednek, ez által innen is uj ’s újra ugyanazon számtani igazságon
nyugvó egyensúlyozásban visszataszíttatnak; visszataszíttatnak, mert bárha
az egyes bolygói rendszerek széki teste a’ n a p , a’ mindenekfeletti székekszéki
gótz irányában, hasonnemü erővel bírván, (a hasonnemüek pedig a’ mint tudjuk
egymással rokonságban nem lévén) taszító erővel hat; de mivel a’ nap saját
rendszeréhez tartozó összes égitesteivel egészben véve még is némi nehézkedést
nyer, ez által ama székekszéki gótz irányában ellentétes erővé válva (az ellen
tétes erők pedig a’ mint tudjuk egymással rokonságban állván, vonzólag működ
nek) ekként ezen myriad naprendszerek úgy egyenként, mint összesen a székek
széki gótz irányában vonzólag hatnak, mi által a’ székekszékiben költsönös nyo
más, engedés, duzzadás, lohadás minden irányban lüktet, és ez egyetemes nagy
egészet folytonos hullámzásba rezgésbe hozza; mi által az összes naprendszerek
vonz, és a' székekszéki taszító hatása következtében a’legrokoniabb szerves össz
függésben, mindannyian, a’ maguk számtani igazukban fentartatnak és éltetnek.
Es most kérdjük, ki volna azon elfogult, ki naprendszerünknek az ő szé
kekszéki okfőjéveli szoros és elválaszthatlan kaptsát tagadni merné ? Nemde az
MAGVAK BÖLTSÉSZIÍT. 15
226
anyag ugyanazonosságából vonva következést, a’ valóság legbiztosb alapján
nyugszik, hogy a’ mindenség egyéb részeiben is a’ naprendszerek szinte azonké-
pen lévén szervezve, ekként mindannyian költsönös összfüggésben tsukódvák.
Mindezek után, hogy e’ nagyösszeség rengeteg égi testeinek eredetét az
ő valóságában minél megfoghatóbbá lehessük, ezek kietlen égirendszereit első
és másod renditekre osztjuk. Az első alkotásuakhoz számítjuk azokat, melyek a’
mindenekfeletti okfőből kiindulásként keletkezve, látványként sürü tömegben
tsoportosodva látszanak, ide számítjuk : saját tejuti rendszerünket, mely villás
ágazatu alakjával roppant égi kört képezvén, ezzel a’ villám gyorsaságú tsukó-
dás tsalhatatlan jellegét képviseli.
A’ későbbi alakulásunkhoz számítjuk, az innen iszonyú távolságban álló
naprendszereket, és a’ mint már fenntebb megemlékezénk bolygói-rendszerünk-
ben ezt két időszakra osztjuk.
A’ bolygók végre, miután majd nem egy egész öröklétet éltek, vizi részü
ket észrevétlenül vesztvén megérnek, megvénhednek, minélfogva az életszerves
testek visszülemlései által nagy részben elvesztett részek, helyrepótolhatók nem
lévén, az annyi myriadokon át gyarapodott készletüket emésztik. Végre az egyes
bolygó lobbanóvá válván, a bolygói-rendszer széki irányában hason erejűvé vá
lik, minthogy pedig a’ hasonnemüek egymással rokonságban nintsenek, ekként
annak sokkal hathatósb taszító erejű gótza által rendszeréből kitolatik, és mind
addig bolyong üstökösként szerfeletti sebességgel, mig elemeire ’s ezek tényezőre
teljesen elenyészve, elhamvadva szétporlik; vagy lassatskán kihűlve, valamely·
naprendszernek bolygói körébe igazodván, ennek holdjává válik, hogy adandó
alkalommal annak segedelmére lévén bolygói életét folytathassa.
S most áttérhetünk azon lehető legelső okfői alkotásra, mely a jelennapi
természettan tisztultabb tanaiból az anyag és kisvilágunk lényegéből folyva,
következik.
Ugyanis tudván, hogy a’ természetben nintsen ugrás, ekként tisztán áll,
hogy mindezeknek a’ lehető legnagyobb egyszerűségből kelle kiindulniok. Nem
lévén a’ természetben ugrás, önként következik, hogy valamint ez egyetemes
nagyegész a’ semmiből teljességgel nem keletkezhetett, úgy szintoly ugrás lett.
volna, ha ezek alakulása a’ szemeinkbe ötlő tömör anyagokból indulandott volna,
miből a’ lehető legegyszerüebben következik, hogy mindezek ugrásnélküli ala
kulásának egy közép végtelen-örök okfőből, a’ hol a’ tői minőségek ősi erők
eszközökként mint legellentétesb és legnagyobb sarki rokonságban levők, min
denhez tsukódva valának, kelle kiindulnia.
Kisértsük meg tehát, ezen myriad égi-testek tér és időbeni alakulásának
azon nemét szembesíteni, miként váltak azok e’ szemlélhetők valóságaivá.
Azon módok, melyek által mindezek az ő fokonkénti fejleményükben
indulhattak, azon törvények szerintiek, melyek magában életszerves kisvilágunk
227
működésében ma is fellelhetők. Hogy tehát, ezek mivoltiba bepillanthassunk, némi
előzményre terjeszkedem!iink.
Ugyanis tudjuk, hogy a’ természet legremekebb müvét naprendszerünk
földi bolygóján, az állatiságából tettleg kiemelkedett értelmes ember teszi, ki
tehát, voltakép mindenben e’ nagyegész kezdő kiindulási pontjától, egész a’ vég-
tzélját elért magasságáig, teljes képmását rejti belsejében azon szellem nagyság
testesülésének, melyből eszménykép kiindulva, már az ázalagokba vésetten ki
folyt; innen van aztán, hogy mivel az ember, úgy szellemi, mint testi kifolyá
sával mindezek fokonkénti fejleményein áthatolva, a’ teremtményezés legvég
sőbb elért tzéljának zárkövét teszi, képes volt mindezek lántzolatain áthatolni, ’s
ekként azon végtelen-örök legmagasztosb delejes éberlétü életet élő világ Lelket,
legfőbb Észt tudatilag felismerni. ’S igy kitűnik, hogy ezen végtelen-örök okfő
nek enmagának kelle eszközöket teremteni, hogy ezen oly remekül bevégzett,
végtzél eléressék, mert tsak igy a’ teremtményezés bevégzett körének teljes ki-
kerekitésével volt lehetséges, a’ tér és időbe átvitt szellemnek, a’ mindenekfeletti
végtelen-örök okfői szellemmel mint többes sarkkal összeesni, kinek felismerésé
vel, az ember édeni öröm üdvének tető pontját már egy alkalommal tsalhatat-
lanul eléré.
Hogy tehát mindezek sikerteljes mélyébe behatolhassunk, nézzük ennen
naprendszerünk azon bolygóját közelebbről, mely, azon lakozván, minket legin
kább érdekel, mely az anyag és saját életszervezetünk lényegére vonatkozó vizs
gálati deritmények folytán, mind azok felvilágosítására a’ lehető legbiztosb tudo
mást adhat, hogy igy ezek összes deritményeiből az egészrőli átnézetünkre
vonatkozó visztükrözést, a’ lehető legöszvontabb szembesítésben központo
síthassuk.
A’ természetben ugyanis azt tapasztaljuk, hogy itt a’ ritkultabb vagy
tömöttebb állományok arányodásaiból a’ legnagyobb hatás keletkezik, minél
fogva az egyik ritkultabb állomány rétegzete a felette levő tömöttebb állományt
emeli, ’s minden kitelhető módon, sőt nagyobb nyomásnál erőszakkal is áttör
azon, sőt mindaddig míg saját állományának rétegzetébez nem jut, állapodást
nem nyerhetve szüntelen arányodva elvonul. Ezek nyomán a naprendszerünk
területét elfoglaló égitesteken, tsillagászaink kiszámításai után azt tapasztaljuk,
hogy minél közelebb állanak azok a’ naphoz, állományaikra annál tömötteb bek.
és minél távolabb állanak attól, annál lazabbak, ritkultabbak. És ha most föl
dünk állományát földieméi tekintetben közelebbről tekintjük, mennyi elkülönített
rétegzetii állományokat találandunk i tt , miből tisztán áll, hogy a’ sziklás rész
tömöttebb állomány a’ földnél, ez ismét tömöttebb a’ viz rétegénél, és igy ennek
ha saját rétegétől elvál és lejtőséget talál, parányainak roppant folyékonyságánál
mind addig hömpölyögni kénytelen, mig réteg tömegéhez nem ér; de nemde ez
ismét tömöttebb mint a’ légnemüek, és igy e’ légkör rétege fogja amazt bekerí
teni, innen, fejlődjenek a légnemüek a’ föld bár minő mélységéből, azok min-
15*
228
denkor kivált vizen áthatolva, látható buggyok, hólyagtsák alakjában mindaddig
fognak elvonulni, mig saját fajsulyok egyensúlyozásaiban rétegükhöz nem jutott
ta k ; — de minthogy a’ légnemüek maguk közt is fajsulyok szerint rétegzetet
képeznek, kitűnik, hogy ezek közt végre is a’ könenynek kelletik a’ legvégsőbb
külréteget elfoglalni. De miután tudva van, hogy úgy a’ szerves, mint szervet
len testek, majd saját működéseik folytán, majd ezek elhunytával egymásrai
költsönös hatásaik következtében, a’ szabaddá lett galván-berz-delejes erők sza
kadatlanul elvonulnak, és finomságuknál minden légnemtieknél még ritkultabb,
annyira, hogy ezek rétegeiben minden sulynélkiilinek látszatván, mind azok
feletti réteget képezik, ekként e rétegzet tölti be azon közt, melyet mi világűr
neve alatt lebnek (aether) nevezünk; és minthogy ezen réteg minden egyéb állo
mányok irányában a’ legritkultabb, azokkal összehasonlítva űrnek is nevezhet-
nők, és igy miután teljességgel nem kételkedhetünk, hogy ugyan ily réteg fog
lalja el naprendszerünk és azon kivül álló számtalan égitestek közötti kietlen
térséget, első pillanatra láthatni, hogy ezen rétegzet tömöttsége sem mindenütt
ugyanazon arányú, hanem az minden kétségen kivül tömöttebb a’ bolygók kö
zelebb álló körében és azon pálya övön. melyen azok a’ nap körül vonulnak;
ellenben ritkultabb e’ lébréteg az ellen környéken, és legritkultabb az a’ nap
széki gótzában a’ hol az összegyűlt galvan-berz-delejes fejlemények a’ naprend
szerünkhöz tartozó bolygóknak és egyéb égitesteknek szüntelen a’ napba való
nehézkedése következtében szikrát kapván, egyre lobbanva lángoltan égnek, mi
által az egész naprendszerre a' lehető legritkultabb űri állomány idéztetik elő,
minek következtében az összes naprendszer égitestei szervesen összfüggő együt-
tiességben tartatnak össze.
Es igy e’ széki gótz, melyet a’ naprendszer irányában legpihentebb
nyugvó résznek mondánk, ime annak szerves működése folytán a’ legmunká-
sabbnak jelenkezik.
Mindezekből tisztán tűnik ki, hogy bolygói-rendszerünk, területének tér
ségét elfoglaló égitestei, érettségük, tömöttségük, belhőségük kisebb vagy na
gyobb mivoltukhoz képest, a’ legpontosabb számtani egyensúlyozásban foglalják
el helyeiket, miből mindezeknek szerves működése annál tisztábban tűnik elő.
Kkként ismerkedve meg naprendszerünk roppant területének rétegzetei-
vel. mint az egyetemes természet könyvének ugyanannyi lapjaival, és az azokon
titkos jegyekkel feljegyzett lényegességekkel, ezen titkos hetük kutsa feltalálásá
val behatolhatunk már most azon különleges tanba, melyet ditső elődeink a‘
számtan tiz törzs számneveinek leikébe emberi fogalmakhoz alkalmazottán, oly
tsuda böltsességgel örök időkre érvényükén letettek.
A’ tisztelt olvasónak volt alkalma fenntebb a’ 4-ik és 5-ik rovat alatt
azon nézetünkkel megismerkedni, miszerint: mi a’ tömör testeket, a’ primitiv
elemektől és ezeket a’ berz-erők ellensarki tsukódásaín keletkezetteknek tekint
jük; ezen berz-erők kevésbbé figyelmes olvasóink előtt úgy tűnhetnek fel, mintha
229
mi ezeket önálló független ösieröknek tekintve, mindent tsak ezek ellensarki
tétességétől származtatnánk, holott mi ezeket egy közös központi legmagasztosb
delejes éberlétü életet élő világ-Lélek működéséből tér és időbe átvitt eszközök
nek tekintjük, hogy végre egy közös nagy tzéllá központosuljanak,· mert szerin
tünk eszköz soha: tzéllá nem emelkedhetett volna, hatsak bizonyos szervezeten
alapuló okfőből irányoztatva nem vezényeltetik. És most a’ mint fenntebb láttuk,
minthogy a’ zérusnál kevesb mivolt, még mesterségesen sem állítható elő, ekként
azt, mindezek kiinduló pontjául sem tekinthetvén, e’ nagyegész örökösen össz
hangzó egységét esetlegességnek teljességgel nem tekinthetjük, hanem mindeze
ket ugyanazon központi mindenekfeletti okfő, végtelen-örök tői minőségeinek tér
és időbe átvitt berzerőitől származtatjuk, hogy ezek az Alkotó kezében eszközökké
válva, végműködésükben képesek legyenek ugyanazon nagysághoz mérten,
mintegy ellensarki kevesb elszigetelten működő végtzél elérését teljesen befe
jezni ; ’s tsak igy, miután a’ végtelen-örök okfő az okozattal, és az ezek tsukódá-
saiból keletkezett végtzélt ért szellem testesülésével összeesett, volt lehetséges a’
teremtményezés tényének, az öröktől megalapított: igaz, szép és jó törvényeinek
határai közt e’ földön befejeztetni. Nints tehát kétség: h o g y m i n d e z e k az
e m b e r é r t t e r e m t vek.
E’ nézet első tekintetre hiúságunknak látszik hízelegni, de a’ mint később
kitttuend e’ szempont által épen nem vezetteténk, miután mi minden költői rábe
szélésektől híven őrizkedve, egyedül a’ tények ösvényén indultunk, és ép azért,
mivel a’ közőstermészetben mindenütt és mindenben, mindezeket a’ lehető leg
egyszerűbb mivoltból látjuk kiindulva lenni, önként következik, hogy magát az
összes életszervesen összfüggő nagyegészet is, a’ végtelen-örök okfőből, a’ lehető
legegyszerűbb egyszerűségből kiindultnak tekintjük, miután ezen szemléletünk
ben az anyag lényegéből, a’ mint is saját kisvilágunk felismert okfőjétől egy haj
szálnyit sem távozván, szorosan ezek mivoltiból indultunk ki.
A’ már elősoroltakból tisztán láhattuk, hogy nints állomány, legyen az
bár még oly finom, melynek a’ lehehető legtisztább ür irányában némi, habár
tsekély súlya ne volna, miből kitűnik: h o g y a' v é g t e l e n - ö r ö k k i t e r
j e d ő ’s ö s s z e h ű z ő t ői m i n ő s é g e k , a’ l e g m a g a s z t o s b d e l e j e s
é b e r l é t ü é l e t e t é l ő o k f ő b ő l e s z k ö z ö k k é n t t é r és i d ő b e n i
bérzerőkké tsukódtak; melyek gömbtsés szikrák alakjában
folytonos hullámzó rezgésben mindaddig vonultak tovább
és t o v á b b , m i g e g y l e h e t ő l e g n a g y o b b k ö r t b e f u t v á n a z t
m e g t ö m é n y i t é k , de v é g r e e l l e n s a r k i m i v o l t u k n á l s z i k r á t
k a p v á n , a’ m á r e m l í t e t t m ó d o n e l e v e i e l e m e k k é , e z e k t ü z -
v i z z é ’s v é g r e a’ t e j u t t s u k ó d á s á v a l a’ m y r i a d n a p r e n d s z e r e k
k e l e t k e z v é n , e z z e l az I g e t e s t t é s z i l á r d u l t .
íme mindennek kezdete ’s vége Isten leven ,igy szembesítjük e’ nagyegész
230
mindenekfeletti végtelen-űrök ősi erőit, egy közös minden erőket egy magába
központosító okfőtől.
E’ nézet egyelőre bár minő lehetetlenségnek látszassák, mind a’ mellett
ép elégséges arra, hogy mindezeket az ő tiszta fényében belássuk, mert a’ ki
ezek lényegébe behatott, az belátott a’ mi isteni eredeti nyelvünk tiztörzs szám
neveinek, leikébe letett legfennségesb böltselmébe, de ezzel felismerte az élő-viz
lelkét, fel az örök-élet forró vizének fejét, és ezzel az összes tudományok özönét.
Es igy kivehetni, hogy mindezek örökösen összhangzó működései folytán
e’ földi bolygónkon ép azért éretett el a’ teremtményezés végtzélja: az értelmes
ember; mivel mindezek egy központi végtelen-örök legmagasztosb delejes éber·
létü életet élő tudatból indulva vezényeltettek, ki tehát saját mivoltának beler-
jébő'l teremté mindazon eszközöket, melyek kitűzött végtzélja elérésére, igényel
telek, és nints kétség: h o g y ő m i n d ö r ö k k é ö n s z e m l é l e t é b e n m a
r a d a n d ó i t v o l n a , h a t s a k u g y a n e z e n s z e m l é l e t é n az a k a r a t
t a l t e l j e s e n ö s s z e e s v e , e’ k i t ű z ö t t v é g t z é l e l é r é s é r e a z o n n a l :
az i ga z , s z é p és j ó t ö r v é n y e i n , m e l y e k ö r ö k t ő l f o g v a a n n a k
t e r m é s z e t é t t e v é k , m e g i n d u l v a n e m m ű k ö d i k v a 1a.
Ezek további fejtegetésétől, miután az elősoroltakból azok úgy is érthe
tők, és az életrovata alatt ezekről még tüzetesebben értekezendünk. ez úttal mél
tán elállhatunk.
Mindezek után tudatilag meglehetünk győződve: h o g y az e g é s z
t e r m é s z e t a’ l e g m a g a s z t o s b é r t e l e m n y il v á n u l t s á g a , m e l y az
e g é s z e g y e t e m i s é g r e é r v é n y ű i t i gaz, s z é p és j ó t ö r v é n y e i v e l
soha e l l e n t é t b e nem j ö h e t v é n , m i n d e n ü t t u g y a n a z o n e g y ö n
t e t ű é r t e l m i s é g r e ve z e t .
Ezek után botsánatot kérünk, ha némileg terjedelmesebben ereszkedünk
annak kimutatásában: hogy az igaz, szép és jó törvényei az egész mindenségre
vonatkozva azonképen érvényesek.
Ezen törvények általánossága ugyan, mindazon természet vizsgálóktól,
kik kutatásaikban az anyag ugyanazonosságából indultak ki, előzmény kép fel-
tételeztetett, és kétségen kívül helyesen, mert ők tett felfedezéseik következtében
belátták annak kétségtelen bizonyosságát; ezekhez tehát nem intézzük szavain
kat, hanem szólunk azokhoz, kik a’ természet tűnődésében ezen általános igaz
ságról meggyőződést nem szerezhettek.
Tekintsük az eddigi mondottak legösszvontabb nézeteit, a’ mindenekfe
letti legfőbb okfő minőségeinek berz-erőkké ’s ezeknek ele vei elemekké lett tsu-
kódásaitól le, le egész az égi-rendszerek myriadjaihoz, úgy az ezeken élősködő
szerves testek legelső növény és állati ázalagaitól fél egész a’ teremtményezés
legfőbb fokáig, földünkön láthatólag az emberig, és kénytelenek vagyunk elis
merni : hogy mindezek mindenütt, ugyanazon általános egyszerű az egész egye·
.temiségre érvényűit: igaz, szép és jó törvényeinek alapján vitettek véghez·
231
És igy a’ növény-sereg, bár hol találkozzék a’ közös természetben, mint
hogy teljesen el nem szigetelt, hanem azon égitestekkel, melyekhez tartozik
gyökerük által összeforrt, ekként az ö ellentétes mennyis tényezőinek parányái
ból szakadatlanul kifejlő szabaddá lett berz, életerőként, sehol sem töményülhe
tett annyira, hogy azokban némi izgékonysági, (mi jobbára a’sejtszövetek sajátos
szövetétől függ), valódi önkéntes mozgás idéztethetnék elő; ’s igy minthogy
mindannyian bár hol találkozzanak, helyben nyerik a’ maguk táplálékaikat,
ekként, hogy azokat saját mivoltukhoz alkalmatosán megválaszthassák, külérzé-
kekre szükségük nem lévén, e’ szerint nem is nyerhettek sehol az egyetemes ter-
szetben a’ maguk legfőbb fokukban is oly typust, melynél fogva belerjükből
működő szabad mozoghatásnak, vagy az akaratnak legkisebb sejtelmét is nyer
hették volna: ’s igy saját mivoltuk gyarapithatási, úgy másoknak eledelül és
egyéb haszonul szolgáló más tzéljok nem lévén, ekként a’ gondolkodási tehetség
(psychen), a’ növény-seregnél sehol ez egyetemes nagyegészben teljességgel ki
nem fejlődhetett.
Az állatország azonban, minthogy bár hol találkozzék a’ közös természet
ben, minden legkisebb ázalagi parányában is a’ nagyvilági testtől melyen él,
elszigetelt kisvilágot képez, és igy azzal gyökerek által nem lévén összeforrva,
e’ szerint habár azok egynémelyike oly tsekély, de mégis szabad mozgással lévén
ellátva, mindenütt saját mivoltuk belerjéhez képest jobbára szabadon nyerik a’
maguk eledelöket; de hogy ezt eszközölhessék, habár lappangólag, a’ kültermé-
szet felé fordult érzékekkel kelle ellátva lenniök, mi által ezen belerjök nyomatá
ból, habár kezdetben myriadnyi tsekély fokban, de végre mégis: a’ mindinkább
észrevehető gondolkodási tehetségnek kelle előtérbe jönnie; ’s innen végre is a’
nemzés folytonos tökéletesbülése, nemesedése folytán, bármely égitestben, ugyan
azon belerjökbe vésett természeti törvényeknél a’ világosság, hév és delejesség
kedvező fokainak fordultával, azonkép az állatiság alsó fokáról tettleg kiemelke
dett értelmes lénynek kelle kifejlődnie. ’S igy az állat-sereg legmagasabb tzélja
az anyagiságnál sokkal nemesb, t. i. a’ gondolkodási tehetség; mig végre a’ leg
végsőbb tzél az értelmiség az emberben éretett e l; hogy a’ mind ezeket alkotó
legmagasztosb delejes éberlétü életet élő okfőt, a’ maga positivitásában felismer
vén, annak országa ’s igazságán szervezné itt e’ földön is az ő édenét, boldogsá
gát. De, hogy ezek kivívassanak múlhatatlanul a’ világosság, hangrezgés, illat,
ízlés és tapintással, mint ugyanannyi számtanilag elégséges érzékekkel kelle fel-
ruháztatniok, hogy ezek segedelmével mindezeknek voltaképi felismeréséhez jut
hassanak. De, hogy ezen felismerés ne tév, hanem a’ legtisztább valók alapjain
legyen fektetve, mulhatlanul igényelte tik, hogy azon tanok: az anyag, úgy saját
kisvilágunk legtisztább lényegéből folyó reáljain, és az innen keletkezett termé
szeti törvények valóságain épüljenek; mert ha ezek igazságán alapultak, akkor
nem lehet többé kétség: h o g y a z o k az e g é s z e g y e t e m b e n e g y a r á n t
érvényesek.
232
De minthogy az anyag ugyanazonosságának lényegéből kiinduló termé
szettudós, a’ legmegnyugtatóbb alapon bebizonyítja, hogy az egyetemes termé
szet törvényei ugyanazon 's soha ellentétbe nem jöhető alap okfőn nyugszanak,
akkor önként következik: hogy a’ mint ez kitsinben a’ természeti-tudományok
tényein tisztán szembesíthető, azonképen kell lenni annak, úgy naprendszerünk
egyéb bolygóira vonatkozva, valamint az összes egyetem nagyegészére nézve.
Ismervén egyszer a’ legkülönbözőbb ellentétes testek, elemek, tényezők,
tői minőségeknek, az ő mindenekfeletti végtelen-örök okföjíikből keletkezett ala
kulását, nem lehet többé kétség, hogy e’ közös székekszéki okfőből keletkezett
életszerves testeknek is, azonképen ugyanazon törvények alapjain kell szervezve
lenniök. Ez azonban tsak akkor lesz előttünk tisztában, ha ugyanazon egyszerű
törvények indokaiból keletkezett nyilatkozatokat, az ő egymástól oly annyira
eltérő változásaikkal együtt beláttuk.
E’ tekintetben nem leend egyelőre egyébre szükségünk, tsakhogy e’földi
bolygónk határain szétpillantva, a’ teremtményezés egyetemiségét közelebbről
áttekintsük, és azonnal kitűnő példáit fogjuk tapasztalni, az ugyanazon okfőből
kiinduló legkülönbözőbb nyilatkozatoknak, ig y : minő különfélék az állatok ne
meinél a’ lélegzésre szánt szervek, nemde ezek más neműek az emlős állatoknál
mások a’ halaknál, rovaroknál sat.; és ezek mindannyian ugyanazon kevesb
mennyis tényezőknek helyre pótolhatási tzéljából, ugyanazon törvényeken, tsak
hogy a’ körülményekhez képest változó árnyalatban eszközöltetnek ; — igy minő
egyenetlenségek mutatkoznak a’ mozgást elősegélő szervekben: karok, előlábak,
szárnyak, uszonyok sat.; — igy minő különség· merül fel az emlős állatok és halak
hallszervei közt, melyek oly nagyok, hogy tsak a1 szakértőre nézve legtanulságo
sabb, miként juthatni ugyanazon tzélhoz, de más természeti körülmények közt.
így minő szerfeletti változatasságot találunk a’ látszerek különségében sat.
Es most megemlíteni is alig szükséges, hogy az innen következő külön-
ségnek más égitestekben hasonlithatlanul még nagyobbnak kell lennie. De a’
mint e’ földi bolygónkon, az összes legkülönnemübb életszerves testek, mindin
kább összhangzóbban nemesedve, végre az értelem az emberbe központosuk,
úgy nints kétség, hogy a’ mindenütt ugyanazon okfői törvényeknél, ugyan
azon törekvéseknek kelle minden egyéb erre megérett égitestekben is eszkö.
zöltetni. Ezen állapot, hogy számtalan égitestekben eléretett, kételkednünk
többé nem szabad; de létezzék ez bár hol, ugyanazon okfői alapokon érle
lődve , mindenütt ugyanazon egyült törvényeknek kell felismerve lenniök :
igy az egyenes vonal egyszer felismertetvén, bár hol, de mindenütt a’ legegysze
rűbb és legrövidebbnek fog felismertetni. Így tudván, hogy a’ lökést kapott test,
hatsak annak haladásában egy más, ellenható erőtől nem gátoltatnék, mindig
azon nyert irányban vonulna; önként következik tehát, hogy valahányszor va
lamely test e’ lökést nyert irányától elhajló utat kénytelen tenni, annak mind
annyiszor egy más ellentétesen ható erőtől kell eszközöltetni, De felismertetvén
233
egyszer a’ végtelen-örök kiterjedő ’s összehúzó tői minőségek, vagy tasz ’s vonzó
ősi-erők és azokat szervesen összekaptsoló okfői erő, ekként azonképen felfognak
találtatni az ellensarki tői minőségeket deleileg összekaptsoló végtelen-örök okfő
ben : az igaz, szép és jó törvényei; melyek természetesen ugyanazon minőségek,
tényezők, elemek kaptsaiból bárhol, de mindenütt ugyanazon változbatlan oko
zatot eszközlendik. Felismertetvén egyszer a’ világosság, a’ mint itt, úgy másutt
is a’ setétséget oszlasztja el, és igy a’ világosság és setétség közötti különséget
mindenütt egyiránt költi fel. így van ez a’ hévvel és számtalan más egyebek
kel; - felismertetvén egyszer a’ sebesség és az ezek közötti különség, azonnal
feltünend az is : hogy e’ tekintetben a’ világosság sebességét tsak a gondolaté
múlhatja felül; — a’ hév felismert felsőbb foka mindenütt ugyanazon fájdalmas
égető érzést költendi fel, minthogy bárhol keletkezzék, mindenütt ugyanazon
égető tulajdonsággal bir. így a’ galvan-berz-delejes fejlemények a’ mint itt, úgy
amott is bárhol találkozzanak az anyag ugyanazon tulajdonságából fejledezvén,
mindenütt ugyanazon természetűek, tsakhogy minőileg mennyisedéit arányukban
végtelen mérvű árnyalatokban változva.
Nehogy azonban ezen általánosságoknak kimutatási törekvéseiben néze
tünk tisztaságát elveszítsük, vessük figyelmünket naprendszerünknek egy más
bolygójára, ’s majd kifog tűnni, hogy az itt észrevett egyes vonások, egy általá
nos eszmébe összpontosíthatók.
Ezek felvilágosítása tekintetéből helyezzük magunkat gondolatilag a’ Ju
piter bolygóba, mi ott szinte a’ nap és éj közötti változást fognók észre venni
miként itt, azonképen tapasztalnék az évszakok változásait is , tsakhogy termé
szetesen az időnek más arányai közt; mindezen változások ott úgy, miként itt
a’ maga tengelye ’s a’ nap körüli forgástól ered; még pedig ugyanazon termé
szeti törvények alapjain , tsakhogy a’ mérvek más nemű jelentőségeiben, és ez
nemde az egész egyetem égirendszereire bár végtelen árnyalatban, de mindenesetre
alkalmazható. Hasonlókép holdakat is fognánk látni, melyek ép azon törvények
szerint végzik mozgásaikat mint a’ miénk, és igy mind azon törvényeket melyek
azon a’ bolygón nyilvánulnak, szint azon értelmi tehetséggel fognók fel, mint a’
melylyel a’ magunkéit felfogjuk.
L)e tegyünk magunk helyett egy m ás, habár tőlünk még annyira eltérő
lényt, ki velünk tsak annyiban egyezne m eg, miszerint a’ kültermészet tárgyi-
ságait felfogni ’s azt bár minő durva képekben, társaival közleni képes volna.
Ezen lény , az ott tapasztalható természeti-tudomány okból vett benyomásokat,
tüneményeket talán egész más szempontból tekintené mint mi, annyiból azonban
a’ mennyiben azoknak oly tsudálatosan összfüggő egységét észrevenné, lehetetlen
volna a’ természet törvényeivel azonképen össze nem esnie, ’s igy a’ mi gondolkozási
tehetségünkkel is. Mert, ha azon értelmes lény a’ természet törvényeivel nem
lenne összhangzásban, akkor az nem lehetne voltaképi rendeltetésében értelmes,
hanem értelmetlen és igy tökéletlen lény. Es ha most a' dolgot megfordítjuk,
234
és azon kétségét állítjuk fel, mintha talán mi a’ dolgok rendjét tévedten fogtuk
volna fel, de a’ más bolygók lakói ellenben jól , vagy tsak némi tekintetben a’
valótól eltérve hibásan, akkor mindezekre azt válaszoljuk : hogy a’ jelen kor
szakban a’ számtani, physical, tsillagászati , vegyészeti tanok mélységeibe való
bepillantásaink sokkal alaposabbak, hogy sem e’ tekintetben a’ dolog valóságában
kételkedhetnénk. Mellőzve tehát a’ számtan, physica, kimia körében tett kísérle
tek tsalhatatlanságait, vegyük tekintetbe a’ tsillagászat körében azon szám-
talah előre kiszámítható tapasztalatokat, melyek a’ nap és hold fogyatkozá
sai, úgy a’ bolygók és egyéb égitestek mozgásai körében oly pontosan mil
liókra előre kiszámíthatók, akkor lehetetlen, hogy a midőn ezek a természeti
törvények örök és soha ellentétbe nem jöhető alapjain derítettek fel, most már
saját értelmünk tiszta felfogásával ellentétbe jöhessen. Ne m- ne m! a z o n ér
t e l e m : m e l y a’ m i n d é n e k f e l e t t i ok fő ö s s z e s e g y e t e m is é g é r e
é r v é n y ült t ö r v é n y e i n e k k é z e n f o g o t t v e z e t é s é n e me l k e d e t t ,
és a z o k s z á m t a n i p o n t o s s á g ú a l a p j a i v a l o l y a n n y i r a m e g
e g y e z , t é v e d t é r t e l m i s é g nem lehet.
Ezen számtalan égitestek mozgásainak oly előre való pontos kiszámítása,
ma is álmélkodásra ragadna minnyájunkat, hatsak ahoz imár szokva nem vol
nánk. Itt tsak arról emlékezünk meg, melyet Herschel Villiam 1781-ben több
évi vizsgálódásai után : Uranus felfedezésével kiszámított, mely szerint az mint
egy 84 év alatt futja meg a’ maga napkörüli pályáját. De a’ mi sokkal neveze
tesebb : Gauss némi kevés napok vizsgálata alatt, a’ Ceres pályáját helyesen szá
mította ki. így Leverrier, ki az Uranus mozgásának látszólagos rendetlen
ségéből , egy eddig ismeretlen bolygónak pályáját gyanítván, sőt annak
helyét ki is jelelvén, ugyanazon kitűzött téren Neptun felfedezésével annak való
sága be is bizonyult, miből eléggé kiviláglik : hogy az ily értelem, tévedt alapo
kon nem nyughatik; de ha sikerülhetett ezt, e’ tanok nemeiben kivívni, nincs ok
miért ne volna lehetséges ezt, a’ tanok minden egyéb szakaiban, azon módon ily
győzelemre emelni.
Mindezek a’ szaktudósok előtt elegendően tudva lévén, ők tudják leg
jobban, hogy e’ tárgyban a’ tsillagászat köréből mily tsekély diadalait hoztuk
fel e’ tan tiszta alaposságának, és igy már ezen kevésből is kitűnik : hogy mind
ezek a’ legszilárdabb valóságon épülvén, lehetetlen hogy a’ természet örök tör
vényeivel ellentétben állhassanak.
Es most forduljunk újból gondolatainkkal Jupiter bolygó lakóihoz, és
kénytelenek leszünk elismerni, hogy ők naprendszerük és egyéb égi rendszerek
égitesteit, ugyanazon ész felvilágosító malasztján képesek felfogni, mint a’ me
lyek törvényein, saját körülmények közt mi is felismertük azokat. Es igy azon
természeti törvényeket, melyeket ők az égitestek vizsgálódásai körében felfedez
nek a’maguk saját bolygójokon előfordultakéval összehasonlítva szinte megegye
zőknek találandják. így ott is a7 testek, minden különség nélkül légmentes tér
235
ben egyenlő sebességgel esnek; úgy az elhajtott testek a’ mint itt, úgy ott is az
egyenestől elhajló vonalat kénytelenek futni, miből önként következik, hogy a’
körmozgás törvényeinek a’ mint itt, úgy náluk is ugyanazon okból kell kelet
kezni sat. Az ily ismeretekkel felruházott értelmes lény könnyen felszámíthatja,
hogy a’ súly Jupiter felületén 2 l/,, nagyobb mint a’ mi földünkön, hogy a’ testek
esési sebesége annak bizonyos helyein nagyobb egyenetlenséget tanúsít mint ná
lunk, hogy tömöttsége sokkal lazabb mint a’ mi földünké sat.
Sőt, ha mindezen természeti törvények kitsinbeni kipuliatolási kísérle
tét saját bolygójokon kutatni megkezdik, nem lehet kétség, hogy a’ mint e’
tekintetben némi eredményre jutottak, emezekben, amazok ugyanazonosságát
fel ne ismerjék. És igy, a’ mint a’ kimia analytical utján reá jöttek, miszerint a’
viz : ttiz-gőz alakuláson, az azt alkotó elemekből, ezek pedig berz-erői tényezők
alakulásain nyugodva, mindannyian az azokat okfőileg összekaptsoló ür által ötös
tői alakban a tsukódó rendszer szerint keletkeztek; akkor többé állapodás nem
lehetvén, mind addig törekedendenek, mig azokból synthetical utón a vizet elő
állítván, mindezekről a’ lehető legnagyobb bizonyosságra nem jutottak. Mind
ezek oly következetes felismerései után, lehetetlen aztán reá nem jönni arra : hogy
mindezen nyilatkozatok szerinti észlelhetők ugyanazon, az egész mindenségre
egyaránt érvényült általános törvények szerint mennek véghez.
Ha a’ Jupiter lakói ezen körülményeket, melyeket a’ kültermészet feltár-
tan ád elejökbe felfogni képesek, úgy önként következik, miként akkor annak
törvényeit is fel kell ismerniük. Lehet talán, hogy azok tisztább, elevenebb fel
fogással bírnak mint mi, ellenben az is lehet, hogy gyengébbel bírnak; annyi
ból azonban a’ mennyiben avval felfogni képesek, a’ valódi értelmes lény ismerő
tehetségével ugyanazonosoknak kell lenniök.
Mind ezek, a’ miket Jupiter bolygójáról feltételeztünk, egészben véve nap
rendszerünk egyéb bolygóira nézve is, főleg :Mercur és Venusra alkalmazhatók,
bárha több körülményi tekintetben egynémelyekre, kivált a’ naptól szerfelett
távol esőkre, kevésbbé alkalmazhatván bonyolultabbak.
Nézetünk folytán eddig naprendszerünk határai közt tartózkodánk, de
pillantásainkkal tovább menve, az anyag ugyanazonossága szempontjából lehe
tetlen, hogy az itt megemlített törvények naprendszerünk határain túl ne terjedné
nek, és igy ezen törvények általánosságában minél jobban meggyőződünk, an
nál tisztábban áll előttünk: miszerint az ugyanazon szerves okfői egységből, az
összes egyetemiségre nézve egyenlő törvények uralkodnak; de a’ mint ezt belát
tuk, úgy nem lehet többé kétség, hogy minden irányban azonképen : az igaz,
szép és jó törvényeinek kelle érvényülniök; minek folytán önként következik :
miszerint a’ teremtményezés tényének mindenütt ugyanazon ismerő tehetséggel
felruházott értelmes lénynyel kelle befejeztetnie,
És most e’ rovatunkat azzal rekesztjük be, miszerint vannak kik azt erő
sítik : hogy értelmes lények e’ mindenség egyéb égitesteiben sehol , tsak a’ mi
236
földi bolygónkon alakulhattak. Valóban az ember szeretetlensége, kiskorúsága,
elfogult önzősége egyetlen egy kérdésben sem tűnik fel annyira mint ép ezen állí
tásnál. Mert ha azon pogány korszakban élnénk, a’ midőn földi bolygónk az egész
egyetemes világ középpontjául vétetett, és így mindezen myriad égitestek közö
sen feltételezett hatását tárták szükségesnek a rra , hogy az értelmes ember itt
létre jöhessen, akkor még ezen magát az élő Istent detrónizáló merész, és enma-
gát istenitő Őrjöngésnek volna értelme; de a’ midőn tudjuk, hogy mindezek tény
leg nem így állanak, sőt mindezen tér és időben levőket egy mindenekfeletti
székekszéki okfőből : az igaz, szép és jó az egész egyetemiségre érvényűit tör
vényeiben szervesen működni látjuk; lehetetlen, hogy ezen myriad égitestek
legfőbb működésükben ugyanezen legszentebb tzélra t. i. az értelmes lények
létre jöttén azonképen mindenütt ne munkálnának.
Es igy a’ midőn tudjuk, miszerint földünk az anyag ugyanazonosságánál,
számtalan más égitestek identitására alkottatván, a’ mint ez, úgy amazok is min
denütt ugyanazon minőségek, tényezők és ezekből tsukódott elevei elemek sat.
alapjain együltek, megvoltak tehát ekként mindazon kellékek sok más szám
talan égitesteknél is, melyek a’ legelső teremtményezés fokától az ázalagoktól fel
fel ! az értelmes lényig igényeltettek.
Ezen értelmiség ugyanazon természeti törvények kézen fogott vezetésén
mindenütt azonképen fejlődik, nints tehát kétség, hogy ezen legmagasabb poltz
sok helyen eléretett, holott sok más helyen, épen most ébredeznek az állati szu-
nyadozó állapotból az önismeretre, ’s tsak ezentúl jutnak be a’ szentély titkába;
ismét másutt még e’ fokot sem érték e l; másutt még a’ legfőbb tető-pontról, az
anyag lényében rejlő természeti szétdulásoknál, és az ember önkényre törekvő
hatabnaskodásai,. pártoskodásai következtében ismét letereltetvén és összezava
rodván, újból kezdi ez elvesztett értelmiségét rendezni, hogy azt annál szilárdab
ban minden időkre megörökíthesse.
A’ t. olvasónak volt alkalma ezek folytán tapasztalni, hogy e’ földön ki
fejlett értelmiséget ezen utóbbiak sorába helyeztük, teljesen meglevén győződve
a’ szent hagyományok tartalma szerint arról : miszerint itt az isteni tudat már
feltárva ’s az ő tiszta felfogásában kétségtelenül eléretett; és ezt az ő tsalhatatlan
positi vitásában semmi annyira nem bizonyítja, mint saját páratlan nyelvünk, mely
az ő lényeges szavaiban oly tiszta ’s tsalhatatlan fogalmakat tartalmaz, melyek a’
mi korunk ismereteit sokkal felül múlván, annak kétségtelen valóságára utal. Igaz,
hogy ezen szavak leikébe vésett böltselem több más miveit nyelvekben fellelhető,
de ezek oly gyérek és idegen eszmékkel annyira összekevertek, hogy e’ nemben
nyelvünk szerfeletti bő tartalmától messzi-messzi távol esnek.
íme eddig' tsak egyes szavak, leikébe vésett böltselmi taglalásába botsát-
koztunk, de most már ezek valósága szembesítéséből egész mondat szövegébe is bele
ereszkedünk , miből kitűnik, hogy a’ hajdani óriási szellem korszak világában
az emberi-nem értelmiségének lehető legmagasb p ltzát valósággal elérte, igy ;
237
Ez ö s s z e s é g l e h e t ő e g y s z e r ű m ó d o n i ndul t .
1 2 4 !> ti
ime megoldom néked azon módot, mely szerint mind ezen nyilatkozatok szerinti
észlelhetők kiindultak; — e g y s z e r ű = ür'szer eszeeddel sze'ui egygyJ; l e h e t ő
1 2 3 4 5 ( 57 6 7 4 5 1 ( 5 1 4 5 1 4 5 1 1 2 3 3
tok folytán, a’ többes sarki élet: az állati ázalagok (+ ) legalsó töredékeinek sejt
jeivé tsukódván, ekként mint növény (—) és állati (+ ) ázalagok vonz-taszitó
hatású működésben éledtek; — mi által az elsőben a’ kevesb tényezői mivolt, ’a
viz köneny tartalmával és a világosság hozzá járult homályositó hatásánál az
életszervezet sejtjeinek és végre rostjainak képzésére a’ lehetőleg áthasonittatván,
és ekként uj parány alakulásba men vén , általában értve: a’ s z é n e n y ; — az
utóbbiban a’ többes tényezői mivolt a’ viz éleny tartalmával az életszervezet
sejtjeinek, utóbb rostjainak képzésére, élénkítésére az előbbeniek módján azon-
képen a’ lehetőleg felhasználtatván, és végmtíködésileg ujparány alakulásba azo-
nosittatván, általában értve: a' l é g e n y k e l e t k e z t e k . — De meglevén ezek,
megvoltak bolygónkon mind azon ugrás nélküli sarkalatos elemek is, melyek az
annyi életszervesek tsukódásaihoz kivántattak; melyeknek isméti elhullásaival,
elenyésztével a’ közbe eső viz keveréke is mindinkább sürüdvén, ekként a’ két
élősereg feszesb nemeinek fokozatosan haladó eredetére nyílt meg mindinkább
az alkalom; — és innen van, hogy ugyan ezen keverékekhez híven kelle az
életszerves mennyis tényezőknek kiegészittetniök, innen a’ növény- ’s állatsereg,
tsak oly helyen diszlik, a’ hol azok, saját testi keverékükhöz híven áthasonit-
ható táplálékot nyernek. És igy ezek tsak akkor érhették el legfelsőbb állapo-
dásukat, a’ midőn az innen eredt salakok lesiippedésével, a’ feszesb neműek
támadhatván, bolygónk állandó belhőségének segéd ápolása hozzá járulhatott;
melyek következtében, az annyi különnemü életszervesek sajátszerü működéseik,
által, ugyanannyi sajátosan arányúit és ekként ujparány alakulást nyert anya
gok, m int: hamany, szikeny, mészeny, kovany sat. keletkezván, ez által az élet
szervesek mindinkább felsőbb foki szüleményeit siettették elő, melyek ismét és
ismét földünk belforrongó izzósága által átalakulva, ’s a’ már meglevő első ’s
másod rendű sarkalatos elemekkel szövetkezve, egy tekintetre látható, mily ’s
mennyi uj szüleményekre ada alkalmat. Nem tsuda tehát, ha azok elhullott szer
vieden maradványait egymástól annyira eltérve ’s fajsulyok szerint elválasztva,
jelenben oly óriási halmazban egygyé seregelve lenni találjuk.
Mind ezekből kitűnik : hogy ugyanazon minőségek, melyek e’ nagyegész
ben a’ berz-erők, első rendű elemek, anyagok, és testekben működnek, ugyan
azon minőségek, melyek az egésztől elszigetelt élőtestek okfőileg tsukódott szer
ves testeiben is működnek; sőt minthogy az anyag lényege többé nem titok,
tisztán áll, hogy ugyanazon mindenütt és mindenben áthatottan tsukódva jelen
levő mennyis minőségeknek kell lenni azon lappangva rejlő tétességeknek, me
lyeket az életszervesek elhullott maradványaiban, kiszabadult galvan-berz-dele
jes erőkként működni találjuk. Innen, tartozzék az élet e’ két élősereg bár me
lyikéhez, ezen vizi közvetítő nyomnak mindenütt jelen kell lenni, mintegy tsal-
hatatlan bizonyságául annak, hogy azok mindnyáján végfokozatukban vizi ere
detűek voltak, és ép azért, nem lehet életszervezetet találni, melynek alkatrészei
kiegészítéséhez a’ viz, habár tsekély részben is ne járulna innen ezen részek
247
kiegészítése szükségkép mind a’ két élőseregnél, a’ mint azok életszervök ará
nyához megfogyatkoznak, lankadás, fonnyadás és illetőleg az állatok nemeinél
szomjúság érzete áll be, miáltal ugyanazon rostotskák, izmok, melyek a’ szívás,
szopás munkáságát leginkább elsősegítik tétességbe jővén, e’ megfogyatkozott
részek ép úgy, mint a’ kevesb és többes mennyis ténnyezői kellékek helyrepót
lása elkerülheti enné válik, miáltal a’ viz, ezen részek közt, mintegy közép zerusi
( = 0 ) fok, közömbös részt foglal el; — innen van : hogy ezen vízi kelléknek is,
az élők mindkét rendű seregénél, az élet sarkalatos mennyis tényezőivel arányos
egyensúlyozásba kell tétetnie; nem lehet tehát életszervezetet találni, mely leg
főbb működésében oda ne irányoztatnék, hogy ezek kiegészítésén, mint a’melyek
arányos egyensúlyozásaiból éled az egész, ne munkálódnék. Innen szükségkép
következik, hogy úgy a’ kevesb, mint többes mennyis tényezőül kellékek helyre
pótlására szükséges szerveknek elkerülhetlenül jelen kelletvén lenni az élősereg
mindkét neménél, ekként : a’ lélegzésnek (—) és táplálásnak (-)-) bárha lappan-
gólag, de mindenütt ki kelle fejlődnie. ’S valóban ha a’ két elősereg végpontú
életszerveseit megtekintjük, bár semmi látható nyílások fel nem fedeztettek, me
lyeken át táplálékaikat nyerhetnék, vagy a’ melyeken át lélegzési működésüket
véghez vihetnék, mind a’ mellett életszervezetük egyszerűségénél fogva azt, az
ázalagok némi különbséggel, akként végzik : hogy a’ tsak nem gondolattal kisér
hető nyílásokon át, a’ vízben levő ázalagok a’ feloldott táp keverékekkel és az
abban jelenlevő légi parányokkal együtt szívatván be, de elégségesek azon egy
szerű életszerves testek úgy kevesb, mint többes mennyis tényezőinek fenntar
tására, miáltal az ellentétes mennyis tényezők, mind a’ két élőseregnél, a’ köz
beeső viz médiumánál egymással érintkezvén, és uj parány alakulásba mehetvén,
azokból az ellentétes minőségek szabaddá tétetvén, egymással kiarányodnak;
miáltal viszonyos ür ’s innen vonz-taszító hatás keletkezvén, ekként részint uj
hézagtsák, helyiségek támadván, a’ nedvek keringése mozdittatik elő; részint :
ezek is egy közös székibe gyűlve, igy úgy a’ mennyis, mint minős tényezőket
egy közös okfői kapts erőként, egygyé tsukva tartják. De e’ szerint a’ mint
mindenben, úgy a’ két élősereg véggerjedékeiben is, azonnal kitűnik a’ költsö-
nös tsukódás, melynek egyik kevesb sarkát : a’ növény (—), többes sarkát : az
állatsereg foglalja el.
De, hogy ezen szervesen élő testek lényegébe tisztán beláthassunk, néz
zük legelsőbben is a’ növényélet műfolya'mának működését az ő okfőjében, mert
ha ennek, mint a’ kisvilági kevesb sarki életnek működésébe lényegileg behatot
tunk, nints kétség, hogy emez mint sokkal egyszerűbb, a’ többessarki állatélet
részbeni működését is felderítvén, végre emennek is, az ő voltaképi okfőjére
jutunk.
’S valóban a’ mai minden oldalróli kutatások folytán, azon szerentsés
helyzetben vagyunk, miszerint e’ tekintetben hypothesisekre többé nem szorul
ván, a’ lerombolhatlan tapasztaláson építhetjük ebbeli nézeteinket, mely szerint
248
vérjegetzeny (hamaetocrystal-
l i n ) ................................ 311, 09 összes fe jé rn y e ........................88, 06
kivonat anyagok . . . . 1, 92
szervietlen együletek . . . . 7, 2 8 ..................................... . 8, 51
hamhalvany. ( K a ) ..................... 3.679 ..................................... . 0,359
kénsavas haméleny (KO. S 0 2) • 52 ...........................................................................
A’ betű ’s írás feltalálása oly régi, mint az ész szorosb értelembeni hasz
nálata maga, ’s igy, hogy azt eredetileg melyik nemzet találta légyen fel, az
írott hagyományként elévesült, mi ha időnkben újból felismerhető, azt egyedül
a’ mi páratlan, isteni eredetű nyelvünk lelkében jártasak deríthetik fel, miután
számos lényeges szavaink vannak, melyek az eredeti tudós betűk jelves jelentő
ségein
O
szerkesztettek.
Ha az alphabet írott történetére vonatkozó legrégibb jegyzetet kutatjuk,
arról Sanchuniaton régi phoeniciai iró azt mondja : hogy a’ vízözön előtti idők
ben az isteni Taawtosok (mi egy a’ taatos, tautos, tátos, táltos ős magyar papok
elnevezésével), találták fel a’ betűk szent jeleit, miből kiviláglik, hogy a’ legré
gibb korszak istenfélő papjai derítették fel, a’ gondolatoknak irás általi örökíté
sét, és ez több mint valószínű, miután a’ mi isteni eredetű nyelvünk leglényegesb
szavaiba vésett eszméi, oly magas böltsészetet tanúsítanak, melyek egyedül a
legmagasb egélyészeti tanokban jártasaktól szerkesztethettek: sőt ha meggon
doljuk azt, hogy a’ minden renden levő tudományok kintse a’ legrégibb időktől
fogva, főleg a’ papok birtokában vala, akkor ezek valóságában többé kételked
nünk nem lehet.
A’ tudósok az alphát a’ semitai alef-tól származtatják, mely jegy az állat
körben a’ bikát jeleli (alef vfelé : fe l vi3zaz: A’iB; azaz, ha a’ voltaképi tudós
betűk jelvi jelentőségeit, melyek a’ való tudomány kutsát képviselik, az ő ere
deti lényegükben felismerjük, felvisz az bennünket a’ mindenekfeletti végtelen
288
örök okfö : A’jÄ1?). így több betűk vannak, melyek az állatkor jelves jegyeiből
vétettek; — só't a’ Perzsák, ma is annak jeleivel hozzák kaptsolatba : abc-jöket.
A’ cliinaiak szerint To-lii találta fel az írás elemeit, szemlélvén a’ nagy
Lung-ma nevű sárkány pontjait, azaz a’ kigyóilag hajlott állatkör tsillagait.
Hasonlóan emlékeznek a’ görög hagyományok is, melyek szerint az által
támadt az : a bc, mivel Kadmos a’ sárkányt, vagyis állatkört darabokra osztá.
’S ha most a’ tudósoktól elsőnek vélt ék-betüi rendszertől kezdve, az ösz-
szes alphabetek táblás jegyeit összliasonlításkép rendről-rendre egész végig átte
kintjük, találni fogjuk; hogy a’ rómaiak betűiket talán némi részben az őket
műveltségben megelőzött görögöktől költsönözték, de kétséget nem szenved,
hogy az eredeti eszmekép itt sem keletkezett, hanem azt ők is hihetőleg a’ phoe-
niciaktól vették át, kik azt ismét több mint valószínű, hogy Noé maradékainak
legrégibb égyptoni népeitől bár nagy részben átalakítva örökölték; minek való
sága azonnal feltűnhet azok előtt, kik tudják, hogy az égyptoniaknál három
nemű alphabet díszlett, t. i. képletes (hieroglyphi), jelves (hieratikai) és holt,
vagyis minden jelvi jelentőségéből kivetkezett ék (demotikai) betű-rendszer;
melyek közül az első ’s utolsó nyilvános vala, és a’ közönséges néptől is használ
tatván, értetett, minthogy a’ tanodákban nyilvánosan taníttatott; — a’ hieratikai
vala a’ belső, titkos ioi betű-rendszer, melynek ismei’etétől a’ nép kizáratott. —
Nints kétség, hogy ezek közül a’ hieroglyphi betű-rendszer volt az első, melyből
származott a’ hieratikai ’s végre a’ demotikai. A’ képletes betűi-rendszer eredeti
leg nem egyébb volt, mint : a’ kültárgyak félig vázolt, rótt, rajzolt durva ido
mok, melyek az eszmék, események lekötésére használtattak. Mi mitsem kétel
kedünk, hogy ezen kültárgyiságból vett idomzatos vázak valának azon legelső
eszközök, melyek által kezdetben az emberi-nem ébredező ismereteinek megszi
lárdítása, ’s a’ legkülönbözőbb eszméknek állandó lekötésére magukat önkényt
felajánlván, a’ legrégibb időktől fogva közönségesen használtattak. Ezen inga
dozó betűi-rendszer sokáig használtatott, mig végre az általános kuts megszilár
dult ; de miután azt tapasztalták : hogy lett legyen ezen a’ gondolatok leköté
sére használt betűi-rendszer kutsa bármily határozott, az, az eszmék, és az innen
emelkedett tsalhatatlan tudat pontos lekötésének elhagyományozására még sem
elégséges; akkor a’ már rég elévült felkent tudat korszakában, egy oly betűi-
rendszerre mentek át, melynélfogva azok mindegyikének tudós jelvi jelentőségét
szilárdon meghatározván, igy eme kuts megalapításával lehetségessé lön : a’ po
sitiv tanokat, a’ lehető legrövidebb praecis, és exact fogalmakban összpontosítva,
a’ nyelv lényeges szavainak leikébe örök időre érvényűken letenni. — Ezen
■eredeti tudós, szent, jelves ( = hieratikai, azaz: hi^er-a tltkok tilka itt van elrejtve)
betűi-rendszer volt az, melyet az égyptoni pogány papok oly titkon őriztek,
főleg akkor, midőn Kám világ-tsinyán, a’ Bábeli egyistenítő templom szétduhí-
sával, az egyistenitésről a’ sokistenitésre pártoltak; — és ép azért mivel tik ezt
oly gondosan rejtették el, kétségtelen jele, hogy akkori időben ott oly nyelv
289
(t. i. szittya magyar) volt otthonos, mely a’ voltaképi tudós betűk felismert jel-
ves jelentőségein, könnyen ama eredeti nyelv, lényeges szavainak leikébe letett
böltselmének felderítésére vezethetett volna. Mi mitsem kételkedünk ezek alap
jain, hogy tsak akkor, midőn az emberi-nem az idők mostohaságai következté
ben a! természeti-tudományok gyakorlati teréről teljesen lehanyatlott, és ama
isteni tanok igazságait kísérletileg bebizonyítani többé semmikép képes nem
vala, tsak akkor ragadtak meg a’ pogány papok minden eszközt, hogy ama
isteni tanoknak fennmaradt minden legkisebb hagyományát is (miként sz. István
alatt az ó hagyományokra nézve láttuk) kiirtsák, nehogy azokra térhessenek
vissza; — igy lön aztán, hogy a’ hajdani tudat korszakára vonatkozó tudós-be-
tüi-rendszert, mely a’ tudomány kutsát képviselé (mi főleg a’ bölts és kéjszavak
ban tűnik fel) elrejtvén, a’ népnek minden ily jelves jelentőségtől megfosztott :
ördögi, holt (demotikai = d e-in os t~ SCJPsen'mot ~i k) ékbetüi-rendszert kézbesítet
tek; mely betűi-rendszer aztán úgy égyptonban, mint babyloniában sat, részek
ben általánosan elterjesztetett; miből kitűnik, hogy ezen betűi-rendszer nem első,
miként némely tudósok vélik, hanem a’ való tudomány kutsának teljes elfojtá
sául utolsó vala. — 'S igy midőn az égyptoniaknál az emberi-nem mivelődési
fokozatához képest, úgy a’ gyermeki korszakra vonatkozó : képes; mint férfiúi:
jelves, szent, isteni; ’s hanyatlott, ördögi, bukott : ékbetüi-rendszer minden ne
mei diszlettek; látni való, miszerint : ama hármas alphabet eredetére vonatkozó
kutforrását, és ezzel a’ való tudományok kutsát, ama eredeti nemzet előképi nyel
vében, kell keresnünk, melytől azon ország : égypton = egy égi-ip-ton elneve
zését nyeré. — írva van : „Jaj néktek törvénytudóknak, mert elvettétek a’ tu
dománynak kutsát; ti magatok nem mentetek bé, a’ kik bé akartak menni, azo
kat is megtiltottátok“ ; — miből kétszer kettőkénti bizonyossággal kiviláglik,
miszerint : a való tudomány kutsa hajdanta valósággal fel vala tárva, de ezt
teljességgel nem deríthette fel más, mint azon legrégibb nemzet, melynek lénye
ges szavainak leikébe, a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott jelves jelen
tőségein, a’ való tudomány ma is tényleg kibetüzhető, tagolható ’s olvasható.
’S ha most megemlékezünk arra, hogy a’ lényünkben keletkező érzések,
saját kisvilágunk beljéből és a’ külvilág tárgyiságaiból keletkeznek, úgy viszont
minden bennünk keletkező eszmék, tsakis ezekre vezethetők vissza, akkor látni
való, hogy a’ tudós betűk jelves képletei, a’ legrégibb korszak böltsei által egye
dül innen költsönöztetliettek; melyeket, ha figyelemmel fürkészszük, mi is azon-
képen felismerhetjük. Ig az, hogy a’ fentebb idézett pogány korszak hagyomá
nyain úgy tűnik fel, mintha a’ tudós betűk jel vei egyedül a’ nagyvilág vázlatos
tárgyiságaiból költsönöztettek volna, de ez tévnézet, mert, ha a’ tudós betűk jel
vei egyes egyedül a’ nagyvilág kietlen tárgyiságaiból költsönöztettek volna, ak
kor ezek belátliatlan kiterjedésöknél fogva, egy oly kikerekitett egészet, miként
saját édes anyai nyelvünk meghatározott jelves jelentőségen alapult tudós betűi
elárulják, nem képezhetnének ; miből világos lesz, hogy a’ voltaképi eredeti elő-
MAGYAR BÖLTSÉSZET. 19
290
képi nyelv, tudós betűi-rendszerének teljesen befejezett jelvei, a’ mint látandjuk,
egyes egyedül kisvilágunk tökéletesen belátott kisded egészéből költsönöztettek.
Meg kell azonban engednünk , miszerint saját kisvilágunk belsejéből vett tudós
betíii rendszerünk, nagy részben, a’ külvilág legkülönbözőbb tárgyiságainak váz
latos betűkké idomított és jóval előbb használt képletein rendeztetett véglegesen.
— Es ha most megemlékezünk arra is, hogy a’ legrégibb korszakban élő állatok,
sőt nem ritkán emberek is áldoztattak fel Istennek, melyek belsejéből tevék a pa
pok jóslataikat, látni való, hogy a’ mindent tudni vágyó papok, a’legkülönbözőbb ál
latok, és az ember bontz és élettanában épen nem lehettek járatlanok, mert kétséget
nem szenved, hogy minél nagyobb jártasságot szerzőnek maguknak ezek egybeha-
sonlitó bontzolg’atásaiban, annál inkább ébredt fel bennök, az élet okfőjére jutha-
tási ösztön is ; ésigy önként következik: hogy az egyes felismert szerveket részint
működésük részint külidomuk szerint, hogy egymástól azonnal megkülönböztet
hessék, azokat (ama vegyészi titkos jelek mintáján) egyes tudós hetükkel jelelék;
melyek alapjain természetes, hogy nékiek, kik jobbára élőtesteken tevék vizsgála
taikat, sokkal könnyebben juthattak eredményhez, mint a’későbbi miveltebb idők
ben, a’midőn az ily kísérleteket egyedül holt testeken a’ mint a’ megszámlálhatlan
múmiák tényleg bizonyítják, mit bizonnyára nem tsak bontz és élettani, hanem
kórtani szempontból is, hogy visszataszító ne legyen, a’ vallás palástja alatt
tevének — eszközölhették; mert a’ mint a’ mell és koponya tsontok ügyes ke
zeléssel elháritattak, azonnal szembe kelle ötleni úgy a’ szív lüktető, mint az agy
duzzadó, lohadó mozgásainak, melyek jelenségeiből azonnal kivehették, hogy
ezen tsukódó (polaris) összeköttetésben levő két leglényegesb szervnek egyiké
ben kell lenni főkép az élet központosított okfőjének, melyek alapjain lehetetlen
vala aztán kísérletüket tovább nem folytatni; minek következtében megtudandók :
hogy a’ szív, avagy az agy szervében van-e főleg az élet széki ? innét különböző
kísérletekre vezettettek; igy lön, hogy bevezetvén a’ bontzeszközt a’ szív üre
gébe, az agy duzzadó ’s lohadó mozgása megszűnvén, a’ halál azonnal beállott;
— úgy hasonlóul, ha az eszköz az agy üregébe vezettetett, a’ szív lüktető moz
gása megszűntével, a’ halál szinte és azonképen bekövetkezett; miből teljesen
kiviláglott előttük : hogy az élet voltaképi széki okfőjének ezek egyikében kell
tsalhatatlanul lenni; de a’ mint ezen szervek belműködését szorosabban szem
ügyre vették, azonnal belátták, hogy a’ s z ív fáradhatlan folytonos lüktetésének
elegendő okát, e’ szerv magában teljességgel nem tarthatja, ’s igy a’ mint az agy,
széki szervének ama belmuködésével tüzetesebben megismerkedtek; miszerint :
az eledelek emésztési, úgy az elvált tápparányoknak vérré ’s ezeknek testté lett
áthasonodásaival, azokból szüntelen fejledező élet-erők, az agy duzzadó mozgása
alatt, az egész testet elárasztó idegek szálain egyre ’s szüntelen annak üregeibe
gyüledeznek, a’ hol az életerők ellensarki mivoltuknál az agyban ép ú g y , mi
ként a’ galvan-berz-telep ellensarkilag összeillesztett nyujtalain vonuló berz-erök-
nél tapasztalhatni : v i l á g o s s á g , h é v és de l ej e s s é g k e l e t k e z i k ; ek
291
ként ezek jelenségeiből lehetetlen vala aztán azonnal be nem látni, bogy az agy
üregeiben ezek azon módon, tsakhogy a’ szüntelen jelen levő vízgőz tartalmánál
mérsékelve ismételtetvén, igy a’ s z ív szakadatlan lüktető mozgása onnan ered,
mivel : a’ szív akarattól nem függő üreges rostjainak vörenyében levő, részben
leélenyezett vasany parányai, az agy duzzadó működése alatt megdelejesedvén,
összehuzódnak; a’ midőn ezen delejesség (a’ távirdai megszűnt delejesség hason
latosságában) az agy lelohadó mozgása alatt, egy pillanatra megszűnvén, a’
s z ív üreges rostjai sajátos bélszövetük ruganyossága következtébe ismét kitágul
gosság sugarai által szembeötlőit anyjára ismerve, ezen első tisztán kiejthető
örömhangra: Ára fakad (ép úgy, mint midőn az élettan első felkent búvárja, a’
s z ív működését, és annak jelves képletét felismervén, azt, az öntudatán kivül
kiadott örömhang kiejtésétől: Á,,ak jeleié). Innen kivehető, hogy a z : A felső kü
lön álló ékje, a’ világosság sugárai által kivilágositott legkülönbözőbb tárgyakra
vonatkozván, ekként az alsó elágazó vonalzatos részek, az azoktól a’ szemeinkbe
központosuk két szélső világitó sugárokra utal, és igy a z : A, itt jelvileg a látás
szerveire vonatkozik. — — £’ — f Y \ a női enség legbetsesbikére, a’ gyermekét
oly édesdeden ápoló anyának deli emlőire u ta l; — ugyanez vonatkozik végvo-
nalzataiban a’ gluteusok, és a' kevesbsarki külnemi szervekre; — a’ midőn az :
I sok jelvi jelentőségein kivül, a’ többessarki külnemi szervekre is utal; — az:
0 egyszerű jelentőségére a’ fájdalomnak rögtön kitsikart hangja; nemde : az
egymást szívből szerető ellennemi párokra, misem lehet oly annyira örvendetes,
mint midőn szerelmük első gyümöltsét Oba" fejledezni tapasztalják, azonban a’
nehézkesség vége felé, mindketten nem kevéssé aggódnak a’ bekövetkezhető bal
eset beállhatásán, és ime a’ midőn a’ bánat síró hangján megszólal a’ kisded, és
hírül viszi a’ szülőknek a’ szerentsés túlesést, az aggódást rögtön öröm követi;
— innen a? dolog természetében levő mondat: „busongva vigad a magyar,“
azaz minthogy a’ bánatos sirás hangja hat legelőször a’ sorsukkal kiengesztelt
felekre, innen: az Ó, a’ fül töltséres tsövét képző külnyilására, a’ felül különálló
ék pedig, az abba vonuló hangrezgésre vonatkozván, ekként az ó jelvi s’ műkö
dési jelentőségében, a’ hallás szerveire utal. — Ú, az elszáló illat, vagy bűz ár-
ját felismerő szerveire: a’ szaglásra vonatkozik; — a’ midőn: az 0 az Ízlés: az
U a’ tapintás szerveire utalnak.
E ’ betűk sorozatos lántzolata ugyan átalakitathatik, de minthogy ezen
rend nyelvészeinktől a’ legrégibb időktől elfogadva ’s életbe átvive megszilárdulj
részünkről ama sorozatot mint szerfelett eszélyest megtartottuk, mivel ezek alap
jain bár kiis, ki az ember bontz és élettan leikébe tsak némileg is bepillantott,
ezzel mintegy mnemonicai elfelejthetlen lántzolattal azonnal felismeri, ’s előso
rolhatja saját kisvilága szerves működésére vonatkozó összes mtífolyamát annak
okfőjével együtt, mi által mindezen bonyolódott tanok összegét, mintegy töltsér-
rel öntési eszméjében, egy négy latin osztályt végezte tanuló, ki a’ természeti
tudományok elemeibe beavattatott, tudatilag felismerheti ’s beláthatja, mi által a’
való tudományok szentélyében mintegy kis doktorrá avattatik.
Nemde tsak most látjuk be voltakép, hogy a mint az eredetre vonatkozó
tíz törzs alapszám által, a’ végetlenig minden kiszámítható, úgy kisvilágunk lé
nyeges szerveinek kiegészített működési rendjéből vett: tudós betűk jelvi jelen
tőségein úgy kis- mint nagyvilágunk mindennemű legrejtettebb okfőire vonat
kozó eszmék is kifejezhetők, és általok a’ végetlenig minden kimagyarázható.
Ez az igazi isteni eredetű, szent, belső, titkos hieratikai álfabet. Igenis, tsak igy
vala egyedül lehetséges az isteni tant, a’ tudós betűk jól és állandóul meghatóra-
300
lag feltárja, a’ ki az: edre vezotö utat megódaui tudja, azaz rövideden a’ tudós szó
3 21 4 3 1 2 3 12345
v f d é * ’ s - ó d ja m it? az ^ enre c(J re vezető -Q-|-at
5 4 3 3 2 1
h a l l gatni fogják az élő Isten: igaz, szép és jó törvényeit, ezek alapjain keletke
zett igazságait és a’ tsalhatatlan való tanok alapjain emelkedett minden rendű
igéit; — a’ midőn aztán egymásközt békében élve, szeretni fogják egymást köl-
tsönösen és íirögve nyüzsögve, oly élvteljes friss életet élendenek, mint hal
a’ vízben.
íg y lön aztán, hogy a’ midőn a’ dolgok nagyrendjét megalapiták, legna
gyobb gondjok vala, hogy ama óriási szellem korszak világának kivívott tanát,
örök időkre a tudós betűk jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein a’
tudat nyelv lényeges szavainak leikébe oltsák, és ime itt kétszer kettőként! bizo
nyossága annak, hogy miután mind ezek nyelvünk lényeges szavainak lelkében
ma is fellelhetők, hogy mind ezek, valósággal kiviva ’s ép ennen nemzetünknél
életbe átvive voltak.
A’ ki a’ hajdani feltárt korszak tudós betűinek jól és állandóul meghatá
rozott jelves jelentőségeit voltakép felismerte, az, az ezek alapjain sommázott
lényeges szavak leikéből, oly dolgok titkára jöhet, minőről a’legtudósabb férfiak
távúiról sem bii'i.ak sejtelemmel; ezen titok a’ mi isteni eredetű nyelvünkben lé
vén bevésve, ezt innen senki oly tisztán mint mi magyar ajkúak ki nem olvas
hatják, mert a’ mi nyelvűnk: mathesis, magában tartalmazván a’ feltárt korszak
böltsészetét. Ép azért a’ hajdani égyptcmi állatkör képesítésére vonatkozó mne-
monicai elfelejtheti en lekötöttséggel letett képesítéseket, az ő kikerekitett jelentő
ségében, tsak a’ mi nyelvünket értők olvashatják ki. Tsak ők érthetik az igaz
ság istennőjének, Minervának, Hygienek sat. legrégibb korszak képes jelentősé
geit az ő mnemonicai lekötöttségükben.
A’ ki ezek, és az ezekhez hasonló legrégibb képek jelves hagyományaiba
tisztán beakar hatni, annak úgy a legrégibb a’ népszáján forgó ősmesékben, re
gékben, a’ mintis az összes régészetben, természet tudományokban, főleg az or
vosi tanban jártasnak kell lennie. Annak otthonosnak kell lennie az induk val
311
lásos irataiban, melyek alapján világos, hogy a1 legrégibb eredeti szent köny
veknek egyrésze, melyekből a’ jelen iratok forditattak józslati részt és orvosi
szereket, tanácsokat foglalt magában. Annak vissza kell emlékeznie, hogy a’ józs-
dák nyitva állottak a’ görög és római pogány hitvallást kezelőinél; de nints
kétség, miszerint: ismeretesek voltak azok a’ legrégibb feltárt, idők egyistenitő
és szigorúan egynejüségben élt istenfélők korszakában i s . ------- De minthogy
ezek meghatározott köréből végre oly titkok nyitjára törekedtek jutni, melyeket
a’ jóságos Isten ennen titkául tartott fenn, nem tsoda, hogy, a’ midőn az anya
giak túláradása érdekétől elragadtatva, jóslataikat hasznot hajtó tsalásokra for
dították, és igy ama eredeti erkölts tiszta életet élő szorosb jóslati körből kitsa-
pongva elfajulván, ezzel végre az emberi-nem ama magas állásáról lebukva, po
kolra taszittatott. Intő jeléül: hogy az emberi-ész korlátain túl ne tsapjon, ha
nem a’ mint a’ mindenekfeletti okfő szellemi igazságába ’s ezzel az összes tudo
mányok özönébe behatott, ennek szentségében megnyugodván, mindenben áll-
hatatósan a’ nagyrendnek hódoljon, és az isteni törvények nyilvánosan kezelt
korlátái közt szigorúan őrködve, semmi nemű kinövéseket meg ne tűrjön. írva van :
„Az emberi-nem valaha jobb volt, és ezen elveszett boldogságához való vissza
térése, voltaképi tzélja a’ bölts álladalmi intézkedéseknek.“
íme itt tehát az idő, hogy a’ bölts belátó istenfélő kormányok ezek felde
rített józanságában igazgassák a’ gondviselésök alatt álló népeket. Úgy illik,
hogy ők mint bölts belátók legyenek a’ kezdeményezők, de minden utógondolat
nélküli őszinteséggel, és ne engedjék a’ rút és roszban működők önző, vésztelyes
martalékául esni az istenfélő emberiség legszentebb jövőjét. És minthogy irva
van, miszerint: „Nem az értelmiség mivelői az erőszakosak, hanem azok, kik a
hatalmat értelmiség nélkül gyakorolják; — látni való, hogy a’ kormány férfiak
megválasztása tekintetében kell lenni a’ legnagyobb gondnak. Az egyes kor
mányok úgy be, mint kifelé egyiránt fordítandó ereje, ne a’ külön kormányok
egymást költsönösen kötelező magány érdekű szerződésein, hanem az egyes
uralkodó dynastiáknak: igaz, szép és jó isteni jogainak, a’ nép ép ily isteni jogai
val összhangzó és soha ellentétbe nem jöhető belszövegü szerkezetén kell ala
pulva lenni; — mert egyedül ez azon yoltaképi erő, mely úgy be- mint kifelé:
az igaz, szép és jó isteni törvényeitől eltérők ellenében sikerrel használható. —
Hiszen az egyes országok népei nem tsordák , hogy azokkal az illetők kényök
kedvök szerint bánhassanak, hanem egyes dynastiáknak, a’ legnagyobb felelő
ség terhe alatt adott oly isteni rendeltetés, melynél fogva őket úgy földi, mint
mennyei boldogságra, ’s ezzel a’ mindenekfeletti élő Isten tudatára vezetni, ’s ab
ban állandóul fenntartani kötelesek.
Lesznek talán egynémely, ellenséges indulattól elárasztott, az okszerű
séggel mit sem gondoló, földi érdektől vezetett oly alakosak kik ellenvetik: Ho
gyan? hiszen e’ nemzet keletrőli bevándorlása előtt azt sem tudta mire való a’
betű, ’s e’ mellett állana a kiokulás terén az első szülöttség oly nagyszerű ér-
deme ? -------Igenis, mi is azt tartjuk, hogy azon időben a’ hajdani tudományok
tsak nem teljes lehanyatlásával, szerfelett kevesen lehettek, kik az írás mestersé
gét értették, sőt nagyon valószínű, hogy a’ Hermionok, Istewonoknak a’ Semi-
ekkeli tsatlakozásuk folytán a góth betűi-rendszerrel éltek; — de ebből azért
épen nem következik, hogy e’ törzs nemzet, a’ miveltség nagyobb, sőt legna
gyobb fokán soha ne állott légyen; mert nemde most mindenki előtt tisztán áll
hat, miszerint e’ nemzet kétségen kivid az értelmiség azon magas poltzán állott,
melynél fogva: a’ betűk, irás és a’ való tudományok legüdvösb találmánya tő
lük eredhetett.
És most mindezek felderítései után, e’ sokat hányatott nemzet legönzőbb
gyalázóinak, gányolóinak is elkeli ismerniük, miszerint azon nemzetet, melynek
számtalan legősibb eredetű szavaiban úgy balról-jobbra, mint viszont és vegyid-
ten a’ lényeges eszmék oly számtani pontossággal vésettek az egyes tudós be
tűkbe, ’s ezekből alakult gyökszavakba, hogy azok mai napig is teljes jelentő
séggel diszlenek, nem lehet más, m int: azon törzs nemzettől származtatni, mely
a’ maga szellem tiszta miveltségét, tudományát elevenitetten , örök időre kiszá
mítva, nyilvános ellenőrséggel, magának a’ természet tsukodó rendszerének tör
vényein oltá be nyelvébe. ’S igy, hogy ily mély belátása böltsek, ezt betűk és
irás feltalálása nélkül tehették volna, annak lehetetlenségét ellenségeinknek is
elkeli ismerni ök.
Ezek után tisztán kiviláglik, hogy a betű-rendszernek ős eredeti feltalálói
sem a’ rómaiak, sem görögök, plioeniciak, sem a’ vízözön utáni pogány égypto-
niak nem lehettek, mert valóban, ha annak az évesült korszak nemzetei lettek
volna feltalálói, úgy a’ miveltség az egész emberi-nemre, sokkal óriásibb léptek
kel halad előre, hogy sem azzal egyedáruskodva, másoktól azt eltitkolhatták
volna. Sőt a’ rómaiaknak a’ görögökkeli ősibbségök feletti vitatkozásukban, ez
50) nyilvánosan mint legfontosb körülmény kiemeltetett volna. 150)
És igy' az emberi-nem észbeli kifejlésére, úgy a’ valódi tudomány szilárd
megállandósitására, soha okszerűbb betűi rendszer nem lehetett, mint a z : mely
saját kisvilágunk szerveinek lényegileg összefüggő ’s kisdedségénél teljesen be
látott működési rendjéből, azok idomjaiból, az egyes legegyszerűbb hangoknak
kiejthető összegében költsönöztetett; mert ez által úgy saját kisvilágunk, mint
e’ szerves nagyegész okfőjének teljes kimagyarázására is számtani bizonyosság
gal elégségesnek kell lennie.
’S most kérdjük: kételkedhetik-e bár kiis ezen betűi rendszernek, mely
képesítési, mint értelmi, hangzat és szerves összfüggésre nézve, mai napon is
minden betűjében nyelvünkben teljes jelentőségű, a’ vízözön után Noétól meg
mentett szitáltan tiszta Szítja törzs nemzetétől! számlázásában, melytől mi egye
nes vonalban keletkeztünk ? mi úgy tartjuk okszerűen nem. — — íme igy egé
szíti ki az ész a’ történet tsorbáit történészedé, melyet voltakép tsak a’ mi nem
zeti nyelvünket lelkében értők egészíthetik ki az ő teljes kerekdedségében, de a’
313
mihez, hogy mindenben kiegészitessék nem egyes ember feladata leven, még
hosszú idők sora igényeltetik. írva van : „Nintsen semmi oly elrejtett dolog,
melynek meg nem kell jelentetni, ’s nints oly titok, melynek meg nem kell
tudatni. *
Számtalanok előtt tudva van, miszerint a’ keleti népeknél és igy különö
sen a’ magyaroknál szerfelett szokásban v ala, magukat a tulajdon neveket az
egyéniség lelki ’s testi tulajdonságaiból költsönözni, igy: Vitéz (ví-vít-ez, vívott
ez ívvel, kézzel, észszel, vitt, vezetett ez). Bátor, azaz kész, a’ bizonyos halál tor
kába, torba bemenni. Almos, Széles, Bémer sat.
Sőt ha magukat a férfi ’s női nevekre vonatkozó bevéséseket ftirkészszük,
azok nagyrészben a paraditsomi őszinte viszonyra vonatkoznak.
Maguk a’ görög és római legrégibb történet írók bizonysága szerint (1.
Jernei János Keleti utazásáról 1851-ik évben kijött két kötetti igen betses mü
vét) : a’ magyarok a’ legrégibb időben hadseregüket szerfelett rendezett alakban
szervezve vezették a’ hartzba, ’s valóban, ha e’ nemzet különböző rokon rajai
nak elnevezéseit lényegükben ftirkészszük, kitünend , hogy ugyan azon közös,
egy nagy hadi sereghez tartozó különféle hartzi foglalatosságokra vonatkoztak,
ig y : a’ Jászok, nints kétség, hogy ők voltak a’ szó teljes értelmében, a’ volta-
képi: iászolc, vagyis ívvel lövők, kik még visszavonulásaikban is félelmesek va-
lának ellenségeiknek, minthogy oly ügyességgel löték íjjaikat hátrafelé, mintha
szemben állottak volna elleneikkel; és igy látni való, hogy ezen elnevezés nem
külön nemzetségre vonatkozott, hanem a hartzbani állás különböző sajátos fog
lalkozástól nyerték eme bélyegző elnevezésüket. — — íg y a Besenyők, e’ szó
bevéséséből : b e-n y e s Ítélve, tisztán arra utal, hogy ők képezék valószínűleg
a’ rendezett nagy hadseregnél hartz alkalmával: a’ száguldó előtsapatot, kik
előre kikémlelék és nyesték az utat az utánok haladó nagy seregnek.------ í g y :
Palotz vfelé: ez-to l ap, talp, ’s igy e’ szó bevésésében eredetileg valószínűleg, tal
pok, hidak készítésére vonatkozik, mi jelenben bár mily visszásnak és hietetlen-
nek látszassák is, a’ jelen korszak rendszeresen vezényleti hidászaival ugyan az,
habár a’ jelennél tökélyre nézve, e’ hazábai bevándorlások alkalmával sokkal
hátrább állottak. — — Ennek benső megértésére nem sok k ell, tsak emlékez
zünk vizsza, miszerint nemzetünk egy részt a’ Volga vizén talpokon ereszkedett
le. Sőt maga a’ Volga elnevezése vfelé: a g g lo v '>g"ot tartalmazván, ekként e’ tör
ténetet oklevelileg bizonyító szóból kitűnik, hogy annak roppant kiterjedésű te
rületét, mint a’ lovak tenyésztésére oly alkalmatos vidéket, főleg a’ lovas szá
guldó hartzfiak lakták. — — És igy, hogy egy ily örökös hartzban élő nemzet,
a’ hidászatot értő testülettel ne bírt légyen, annyi kivívott és rettegett győzel
mek után föltenni sem lehet. — — — íg y T s e r k e s z vfelé: s z e ker e s t je
lentvén, valószínűleg a’ hartz mai rendszeres szekereseire, teher szállítóira vo
natkozott, kik egyúttal szekertzések lévén, a’ szekerek készítésén kiviil, az útban
álló tserjek és fák kiirtására vonatkozván, egyúttal az ellenséget véletlenül, les
314
bői megtámadókra u tal; — ’s valóban a’ török nyelvben ma is körül-belől ezen
utóbbi, mint útonálló rabló, szekertzés értelemben vétetik. — Maga a s z e k é r
szó vfelé: r e k e s z , tudjuk pedig,hogy ezek,ha a körülmények úgy követelték:
rekeszték, védbástya, sántzokként használtattak az ellenség ellenében; a’ mint
azokat maga Atilla is, szerentsésen használá Aetius ellen. — — — íg y a’ Sz é
k e l y elnevezése, azon lényeges foglalkozástól, melynélfogva Ők székhelyőket
a’ közös hazát el nem hagyhatták, nehogy, midőn a főtörzs távol hartzolna,
az álnok szomszéd nemzetektől, védtelenül maradtak tsaládjaik megtámadtassa-
nak, mi leginkább akkor eshetett meg, midőn a’ hartz bár minő oknál fogva sze-
rentsétlenül ütvén ki, ezek zavarjai amazoktól eszélyesen felhasználtattak. Ók
voltak tehát azok, kik a’ hon maradiakat minden eshetőségek ellenében védték,
e’ végett hantokat jelelvén ki, innen a’ hazánk síkságain a’ hol a’ tömeges nem
zet tsaládjai barmaikkal, szekereikkel letelepedve sátort ütöttek, és azokat sza
bad legelésre kibotsáták, a’ körzetes őrdombok, halmok, árkolások, a’ honnan a’
keletkező legtávolabbi jelekre készen várták az ellenséget. — Innen székely,
Székhely, székelj, vfelé: j ulree-k é s z, azaz legtávolabb halmokról teendő vészje
lekre készen állottak. Hogy a’ halmok a’ mint e’ szó lelke tartalmazza, a’ nagy
férfiak elhullott maradványaik temetkezési helyéül is szolgálhattak, nagyon va
lószínű. — Ne mondja senki ellenvetésül, hogy a’ Székelyek tsak erdélyben vol
tak, mert minden hon maradt ólemedettebb mint honőr, nemzetőr székhelyét
védő Székely, vagy Nemes volt. Innen ezen megrögzött szokástól volt aztán,
hogy a midőn a Székelyeket vagy Nemeseket közös hazájokból távolabbi idegen
országokban viselt hartzokba vezették, azt mint voltaképi rendeltetésökkel ellenke
zőt, mindannyiszor vonakodva s elégedetlenül teljesítették. És igy a’ szó bevésé
séből ítélve e’ kitűnő hartzos nemzetnél, ők képezték az öregebbekből álló mint
egy nemzetőri legtömörebb testet, mely a’ székhelyet minden eshetőségek elle
nében őrizvén, egyúttal ellenőri hatalomként állottak a’ győzelem ittason ha
zatérő Fővezérnek, Fejedelemnek minden netalán törvénytelen önkénykedé
sei ellen.
Az ekkép felderült történészet! szavak bevéséseiből mind inkább meggyőző
dünk, hogy maguk ezen elnevezések, ugyan azon rendezett hartzviselésre utal
nak, miről a régi görög és római történet írók is említést tesznek; és igy mind
inkább tisztábban áll előttünk: hogy ezen külön nemzetiségekre vonatkozó kun,
hun, jász, székely sat. elnevezések mindannyian, ugyanazon közös egy ajkú
tözsből származván, mindannyian szitáltan tiszta: Szittya magyarok voltak. És
igy ezen elnevezések lényegükben nem egyebek voltak, mint e’ hartziasan szer
vezett, a’ tsatára mindig készen álló törzs nemzetnek ugyan annyi szaktanilag
rendezett rajai. Nagyon valószínű tehát hogy e’ törzsnépnek fő magvát a’ fő t: a’
magyarok képezék, bal és jobb szárnyát a’ karokat: a Kunok és Jászok tevék,
a’ többiek mind töm eg: székelyek, szekeresek, őrök sat. mint test, lábak tekin
tendők. Kitűnik ezekből, hogy e’ hartzias nemzetnek már ezen országbai letelő-
315
pedése olyszerü volt, liogy az, a’ báx· honnan keletkező ellenséggel szemben,
mindig homlok egyenest állott.
Szinte ily számtalan bélyegző elnevezést tapasztalunk e’ hazábai beköl
tözésük Titán is, igy közönségesen elismert dolog, hogy Munkátsot ép azért ne
vezték el igy, mivel jelen hazánkbai bejövetelük alkalmával ennek erősen védett
várát, munkásán, fáradságosan vevén be, itt megpihentek. — — így·' a’ y á r
elnevezése valószínűleg a’ várástól, azaz várj még beveheted; innen a város, mi
vel bekerített, erősen védhető hely lévén, ezek bevételénél várniok kelle. — Sőt
magának az országnak vármegyékre osztott elnevezései is arra utalnak, hogy
mindegyik területnek megvala a' maga vára, a’ hová a’ veszély idején védelemre
menni mindenki tartozott. — — íg y Bihar-vármegye, az eszmék ily dúságánál
nem szorult miként némelyek vélik, a’: Bihorn-ra, és ezen lényeges elnevezése
bizonyosan onnan van, mivel Bihar m. városánál hányatott fel azon első ideigle
nes földvár, melynek nyomai ma is fennállanak, a’ honnan Mén-Marót avar ve
zér belbirtoka ellen kezdék liadiműtételeiket. — — Az avar Fejedelem, ki ed
dig a’ síkságon ellent nem állhatott, itt a’ hol a’hegyek ormosodni, ’s a’ roppant
erdőségek terjedni kezdettek reménylett sikeres ellentállást, és a’ Bihar szó lelki
elnevezéséből több mint valószínű, hogy az első ütközet alkalmával, a’ midőn az
avarok részint az erdőségek, részint a’ völgyekben lest ^llhatva elrejtőzhettek,
győzelmet vívtak ki: — de a bihari földvár erős állásánál a’ hartztért megtart
ván, itt megállapodtak, és újból rendezvén magukat, a’ magyarok jóságos élő
Istenét kérték fel segítségül, a’ midőn a’ Táltos megtevén áldozatát, annak józs-
kitából fel-hiv4 2Ik 8yozelmet hozo h a r tzra, ’s a’ midőn ez szerentsésen valósággal kiis
vivatott; — innen lön azon helynek és vármegyének örök emlékű neve a két
szer ( = B) fel-hivott hartz vihar-jától : Bihar. Számtalan lényeges szavak árulják
1 3 2 345 12345
MAGYAR B Ö L T SIÍSZ E T . 21
A z emberi-nem közös eredete, első éden ének legvalószínűbb
hunvolta, a’ boldog, éthiopiai; egy égi ép-tani vagy égyptoni;
paraditsomi mint ugyanannyi arany-korszak országlati rend
szereinek : igaz, szép és jó törvényei felderítve.
valószínűleg azért neveztettek ama szigetek igy, mivel itt hatottak : Ν’8 oldot,ik
1 2 3 12
megaz Cgi vagyis egélyészetre vonatkozó tanokat, és mi mit sem kételkedünk, hogy
5
járás szerinti észlet is, ama tényállás mellett tanúskodik, miszerint az e g y : Isten
ditsérete ezek eredeti honosaitól vívatott ki ditsőségen. — De maga a’ sziget
1 23 4 5 II
szó bevésése is szerfelett jelentéses, mely ugyan balról jobbra arra vonatkozik:
’s °z i gét , azaz, hogy azok egykor mint tűzhányók égve keletkeztek, de a’
1 2 3 4 5 6
dűl az által valál oly szererentsés felismerni, mivel a’ többi butáktól elvalál szi
getelve, — Nints kétség, hogy az angolok is, ama hajdani : Sem—Jafet isteni
329
vívatható ki; mi úgy érthető el, ha az igaz, szép és jó isteni törvényeinek hatá
rain belőli szabad oktatás, az istenfélő magas kormányok által hathatósan elő-
segittetik.
íme a böltsek-böltse e’ delejtűkénti eligazodó tanánál soha böltsebbet
élénkbe nem adhatott volna, ’s igy méltán elmondhatni róla; hogy minden szik
lák legfeszesbikére az i g a z s á g kövére épité lerombolhatlan templomát. — Ne
ketsegtessük tehát magunkat, mi hitvány elfajult, jobbára önzésben működő bal
gatagok azzal, mintha mi ennen javunkra s’ boldogságunkra, az ő tanánál oko
sabbat volnánk képesek felfedezni. Nemnem, semmit sem fedezhetünk fel olyast,
mi általa ’s az óriási szellem korszak világában az élet-könyvébe beirtan felde
rítve ne lett volna. Itt, itt keressük mindennek kútsát, ennek alapján és irányán
kutassuk a’ mi isteni eredetű nyelvünk lényeges szavaiba vésett szellem tiszta
böltselmét, és akkor mindnyájan, mind ezek voltaképi valóságairól azonképen
megleszünk győződve.
És ha most megemlékezünk Szt Ágoston eme szavaira: Ugyan azon do
log, a’ mi jelenleg keresztény religiónak neveztetik, már a’ régieknél is létezett,
az emberi-nem eredetétől fogva soha sem szűnt meg létezni, mig maga Jézus
testben érkezvén kereszténynek kezdék nevezni az igazi vallást, mely az előtt is
létezett. — — De továbbá, ha megemlékezünk a’ Farizeusok ama kérdésére:
Szabad-e embernek elbotsátani az ő feleségét akár mi vétekért ? Úgy, azon vég
leges feleletre: Mojzes a’ ti sziveteknek, keménységéért engedte volt meg néktek,
hogy elbotsássátok a’ ti feleségeiteket; de nem úgy volt ez eleitől fogva. — Ak
kor tisztán foly, hogy a’ keresztény vallás, mint utolsó nyilatkozat, az ő töké-
lyébeni hivatását, az Ígért: véghetetlen boldogságot tsalhatatlanul beváltandja;
mert nints kétség, hogy az élet-könyvének felismerése végre úgy öntendi a’ böl-
tsességet, mint Phison a tavaszi napokban a’ vizet, és úgy elárasztandja az ér
telmet, miként Eufrates elárasztja vizeit, egyszerre felbuzogván és eláradván, mi
ként medrében megdagadt patak, mely nagy folyóvá lesz, és kiterjed, miként
tenger, hogy ezen állapotában minden jövendő századokon át tartson egész az
idők végéig; — a’ tudományt szétlövelendi minden felé, mint a’ hajnali fényt és
világát távolba terjesztendi ki. Lehatoland a’ föld alsó részére, vigyázand az
alvók felett, és felvilágositand minden Istenben bízókat. — E’ fölött tudományát
még úgyis kiöntendi, mint jövendölést, és azoknak engedendi által, kik böltse-
ségre törekednek, és tökélyében meg nem sziinend a’ szent örökkévalóságig.
Az egynejüség legtisztább és legszentebb elvének kiviteli lehetősége, sőt
az emberi-nem már-már teljesen elkortsult ősi eredetiségére való visszavehetési
nemesedése, tsak is ezen paraditsomi rendszernek újbóli behozatalával vihető ki,
mert tsak ez azon mód, mely által , a’ mind inkább nagyobb mérvekben lábra
kapott buja betegségeknek és innen keletkezett számtalan mételyező bajok, tsá-
bitások és elsatnyulások terjedése, minden eddigelé alkalmazott óvmódoknál leg
sikeresebben kiirtható. Tsak igy állítható vissza újból az óriási nemzedék.
355
Ezekbe azonban nem ereszkedünk, és megszakítjuk e’ fonalat, a’ tapasz
talás leven úgyis az igazi oktató; — de ideje bogy minden nemzet rendezze : az
igaz, szép és jó törvényeit. Átadjuk tehát ezeket a’ világ tudósainak bírálata alá
úgy, a’ m int a’ jóságos Isten tudtunkra adá.
Ideje tehát, hogy a hajdani dolgok nagyrendjéröl maguk az istenfélő'Fe
jedelmek és magas kormányok is komolyan gondolkozzanak, mi saját és népeik
boldogságával is oly annyira összeforr; — de nem siri tsendet, élőholtak a’ val
lás leplével a’ földig lesújtott országlatát értjük ám itt, hanem az igaz, szép és jó
nyilvánosan ellenőrzött isteni törvényeinek, a’ szellemet és testet teljesen meg-
nyugtató határai közötti szabad járás kelését. Házi bajaikat majd elintézendik az
illető erköltsös tsalád fők, ugyan azon törvények szentesített határai közt, és ví
gan lesznek mindannyian. Hiszen a’ jóságos Isten paraditsomává teremté e’ föl
det, és ha ez a’ bukott korszak setétségén ki nem vívathatott, azt a’ való tudo
mányok leleplezésein tzélszerü oktatás által újból kivívhatni; a’ midőn aztán az
ő szellemében kitisztult, erköltsiségében pedig folytonosan ellenőrzött ember be-
látandja, hogy mind ezek a’ dolgok nagy rendjében máskép nem lehetnek.
Igenis, igy kell a’ közös központi hatalmat: a’ Fejedelmet sat. majd nem
isteni mindenhatósággal felruházni, hogy a’ lehetőleg mindenben: az igaz, szép
és jó isteni törvényeiben igazgasson; és igy miként a’ közös természetben a’ vég
telen-örök székek-széki okfőjéből igazgattatik ez egyetemes nagyegész : úgy itt is
azonképen benne központosuljon minden, mi az összes rendek költsönös támogatá
sai, folytonos nógatásai nyilvános ellenőrsége nélkül nem eszközöltethetik. íg y van
ez a’ közös természetben is, a’ hol az égitestek költsönös egymásrai hatásuk folytán
kivilágosittatván, szerves összfüggésben és örök összhangzásban támogatván egy
mást, és végre számtanilag kijelelt határok közt, mindannyian egy mindenekfeletti
széki leginagasztosb delejes éberlétü életet élő Lélekbe tsukvák.
Mind ezekből kitűnik: hogy az erény tiszta asszonyokat, az őket szemé
lyesen érdeklő tsaládi ügyek kormányzatából igazságosan ki nem rekeszthetjük,
és külön testületként! tanátsadó szavazatukat kiliallgatandóknak tartjuk. Mind
ezeknek igy kell lenni, mert tsak igy lehetnek: ők is szellemileg és testileg meg
nyugodva.
Igenis, ez az élő Isten országának tsukódó, költsönösen egyensúlyozó,
mérlegelő rendszeréből vett, és a’ szellemben felébredt ember kormányzatára al
kalmazott országlati rendszer. Ha nem tetszik magunk felett a’ zsarnokság, úgy
ne gyakoroljuk azt mi sem másokon. Es akkor ezen költsönös jogi felébresztések
nógatások folytán, végre ez emberiséget nagy és hosszan tartott álmából felriasz-
tandja az Ur, és fülébe harsogtandja: íme ezen minden iránybani költsönös,
nyilvánosan ellenőrzött kormány az, mi titeket: az igaz, szép és jó törvényeinek
határai közt minden jövendőbeli szétdulásoktól megóvand, és a’ mennyei ország
iás való rendszerébe szeretettel vezetend; és akkor erköltsös leend mindenki az
elsőtől az utolsóig.
23*
356
Nints kétség, hogy ha a’ való tanok, az ö különösségeiben minden oldal
ról a’ zsenge nevelési kortól fogva a’ közös tzélra irányoztatnak, az emberiség
az igaz szellemétől áthatva, abban szeretettel kormányoztatik, felebarátját ismét
szeretni fogja mint enmagát.
És igy a’ mint a’ természetben minden a székek-széki okfőből jön és for
dul vissza, azonképen állítottak ditső elődeink e’ földi országlati rendszerük
gótzába, a székekszéki m agas: Trónra egy független, minden mellék érdekektől
ment igaz: Fejedelmet, hogy igazgassa az összes társaságnak mincfen egyes tag
ját, felruházván őt mindenek feletti hatalommal, ide nehézkednek tehát minden
egyes tagok, és innen a’ székiből minden egyes egyénre egyiránti egyensúlyozó
igazsággal árad minden szép és jó. — Ide vonulnak tehát a’ székibe minden
egyes tagok, de ha igazukban tévedtek, eltaszittatnak innen mind addig, míg az
állam törvényeihez alkalmazkodva ki nem épülnek, javulnak. — De a’ mint a’
természetben az egyes naprendszerekhez tartozó égitestek mindannyian a’ maguk
székik körül számtanilag kijelelt határok közt haladnak, úgy országlati rendsze
rükben is, az igaz, szép és jó határai közt minden egyes tag bátran haladhatott.
Miből kitűnik, hogy a’ szabadság nem féktelenség, hanem : bár mely egyénnek :
az igaz, szép és jó törvényeinek határai közötti bátor mozoghatása.
E ’ nagyegész, mindenekfeletti legmagasztosb delejes éberlétü életet élő
szellemi Lény, szerves működésében enmagába zárkodzott, és igy anyagi érde
kektől épen nem vezettetvén, tántorithatlanul mindig: az igaz, szép és jóban
működik.
Az ember a’ maga igazából az által, mivel külérzékekkel láttatott el, ön
magába teljesen nem zárkodzott, és igy testi érzékektől is vezettetve, az igazból:
a rút és roszra is hajolhat, és ép ezért a’ legfőbb földi hatalom minden kellékek
kel elláttatott, hogy a' lehetőleg minden egyéb földi érdekektől függetlenítessék,
hogy az igaztól félre hajló ne lehessen; és ép azért nehogy az érdekben működő
tanátsossainak netaláni félre-vezetésén az igaztól eltántorodjék, ellenőrül az ösz-
szes tagok időnként követek, mint alkalmas tiszta hű parányok által a’ maguk
székükbe, az ő legfőbb hatalmuk körül országgyűlésbe vonulván, tanátsossaik
működéseire ellenőrködnek. De, ne hogy kisebb időnként a’ tisztviselők vissza
élésein némi igaztalanságok, a’ legfőbb hatalom nevében részrehajlólag történ
hessenek, ellenőrül kisebb köri: megyei, kerületi, városi rendszerek alakítattak.
És igy minden egyes tagnak, a’ nagy székekszéki forgásán kivül, a’ kisebb széki
körüli szabad forgása is megengedtetett.
Mindezekből világos, hogy a’ törvényeknek úgy kell alkotva lenniük,
hogy jöjjenek azok akár felülről, akár alulról, azoknak: az igaz, szép és jó isteni
törvényekkel soha ellentétbe jönni nem szabad; mert tsak igy egyezhetnek meg
azok, az élő Isten, mennyei országából mintaként vett, alkotmányával. — Mi
mitsem kételkedünk, hogy a’ legrégibb felkent korszakban a’ Fejedelem, Istentől
is jóvá hagyólag, tsak úgy szentesíthette meg a’ nép, bár nagy többségétől óhaj
357
tandó törvényeket, ha azok az isteniekkel ellentétben nem állottak; — úgy vi
szont a’ nép is, tsak akkor kényszeritethetett jogosan a’ Fejedelem tanátsossai
által javaslóit törvényekre, ha azok azonképen ama mennyeiekkel mindenben
megegyeztek. íme ilyen volt a’ költsönös ellenó'rségen alapult, minden forrada-
dalomtól ment legállandóbb kormányzás.
Ezen minden irányban nyilvános ellenőrködésen alapult országlati rend
szer, mig az emberiség az ö önzéstelen igazságától vezénylő' többségben, az ere
detitől el nem térve tudatilag képviseltetett, a’ lehető legjobb volt, és nints kétség
miután e’ rendszer egy a’ jelennél sokkal böltsebb és igazságosb korszak tapasz
talásain keletkezett, újból érvényre jutand. írva van : Bizony mondom néktek:
hogy mig az ég és föld elmúlik, egy kis jóta, vagy egy pontotska el nem múlik
a’ törvényben, mígnem abban mindenek betelyesittetnek.
Valóban ha a’ jelen nemzetek országlati rendszereit (az eredeti magyarét
mint tabula rasat tekintve), sorba vizsgáljuk egy nép törzs sem mutathat fel kor
szakunkban, oly tiszta ’s az emberiséget a’ hajdani oly eredeti tzéljára vezető ál
lamképzési jogelemeket, mint az Angol. — Itt a’ királyi hatalom, kívül és oda
haza sehol erejét oly jótékony mérséklettel nem használta, sem azzal kevesebbé
vissza nem élt, mint Angliában. Az elemek oly jól vannak vegyítve a’ britt al
kotmányban, hogy a’ történet ez államra mint tükörre, utánzandó remek műre
mutat. Ha a’ kormány egységes szerkezetét tekintjük: a királyi veto ’s végre
hajtó hatalommal, monarchiái államban érezzük magunkat; ha az egyházat néz
zük, mely egy király pápával élén, nemzeti egységre, mint a’ catholicismus ál
talános egységre törekszik: feltaláljuk a’ theocratiai elemeket; — ha a’ közszel
lemet, a’ politika szilárdságát és eredményeit veszszük és a’ jog, erkölts, szokás,
életmód és népképviselet jellemére tekintünk, úgy találjuk, hogy az Angol állam
lényegesen: aristocratiai; — de ha meggondoljuk, hogy az adó megszavazása,
kizárólagos joga az alsóháznak, az eldöntő súlyt a’ britt polgárságban fogjuk
fellelni. Vegyük az intézményeket és társodalmi viszonyokat egyenként, a’ ma
gánosok tevékeny mozgalmát és független érzületét, az önkormányzást, a sze
mély és vagyon bátorságot, a’ honvédelmi rendszert, a gyűlési jogot és szabad
sajtót, akkor az egész: democratiának fog előttünk tetszeni. ’S így mindenki
azonnal beláthatja, hogy az angolnak alkotmánya, minden nagy eszme, tapasz
talás és szükség befolyásához képest a’ kor haladásával idomítható, képezhető,
datzára azon szilárd conservativismusnak, mely alapra alkotmány és nép állítva
vannak. És ime tsak akkor látjuk be, hogy az angol országlati rendszer közelí
tőleg Isten országának és igazságának minta rendszerén alapittatott; mert tsak
igy ellenőrködhetik az ország követeivel a’ felelős kormányra, igy hathat ez lel
kiismeretes tanátsával a legfőbb hatalomra; ’s viszont: a’ legfőbb hatalom vétó
jával a’ kormányra, országgyűlésre sa t; igy megy ez örökös körben, mindenben
teljes nyilvánossággal ellenőrzötten, miként a’ közös természetben magában· —
358
De a’ midőn ezt általánosságban értjük, ezzel nem vagyunk azon nézetben,
mintha az angoloknál minden a’ legfőbb tökélyét érvén: a’ non plus ultrára jöt
tek volna, itt is még sok a teendő, mig a’ voltaképi igaz, szép és jó isteni törvé
nyeknek minden oldalról teljesen megfelelendenek.
íme itt előttünk a’ követendő ’s életbe átvitt Isten országának és igazsá
gának mintája szerinti legközelebb álló kormányzati rendszer, erre van a’ ke
resztény világ miveltebb államainak helyzete, viszonya, de különösen min ma
gunk nemzete megérve, ’s ne ábrándozzunk holmi éjszak amerikai szabad intéz
mények elérhetlenjei u tá n ; ez itt Európában kivihetlen, azután pedig sovárogni,
mi teljességgel el nem érhető, valóságos esztelenség. Epen úgy járna ezen intéz
mény itt Európában ezer viszonyoknál fogva, miként a’ zenda-veszta alkotmány
nyal ama setét korszakban a’ Perzsáknál történt: — vagy miként a’ Frantziák
történelme tanúsítja, már születésével halálát hordozná méhében; — pedig: „jobb
ma egy veréb, mint holnap egy túzok“ tartja a’ magyar közmondás. — Mi te
hát lelkünk meggyőződéséből szólva, ha ama ’s eme rendszer közötti külön séget
minden oldalról jól megfontoljuk, az angol rendszernek, mely a’ mi hajdani isteni
országlati rendszerünkkel legközelebbi rokonságban áll, minthogy az maga is
Noc-Sem-Jafet hagyományos rendszerén keletkezett, adjuk az elsőséget; mert
ez, mely Isten országának ’s igazságának rendszerével legközelebb áll, a’ hol az
elsőség feletti minden viszálykodás magva, ’s innen keletkezett visszaélések tsi-
rájokban elfojtva lévén, legönzetlenebb. Ideje volna tehát ha a’ pártoskodások
végre valahára minden nemzetek közt megszűnvén: az igaz, szép és jó isteni
i;i) törvényei mindenütt egyenjogilag 171) alapittatnának m eg; mert tsak ezek szi
lárd ’s általános megállapodásával, vívhatni ki a’ közös boldogságot.
Valóban ideje volna, ha az összes keresztény Fejedelmek, az élő Isten
minden tér és időre érvényült törvényeit e’ földön, melyet ő paraditsomává al
kotott, az emberi-nem teljes jogaivá érlelnék; de fájdalom Európa két lcghatal-
masb miveit nemzete: az angol és frantzia megegyezni nem tudnak, miután a’
frantzia népnél annyi tusák folytán mind eddig nem akadt oly hatalmas párt,
vagy dynastiai fő, ki képes lett volna az Angolok Noé atyától közösen öröklött,
és Sem-Jafet utódaira átment, Isten országának és igazságának mintája szerinti
kormányzatát, ennen országlatuk rendszerévé szilárdon meghonosítani; főleg
pedig azon emberi gyarlóságból, ne hogy az Angolokat utánzóknak látszassanak
lenni. Holott pedig az angol országlati rendszer, nem egyéb: mint magának
Isten országának és igazságának mintája szerinti utánzás, ennek követése pedig
tsak nem lehet szégyenitő egy nemzetre nézve sem e’ keresztényi világban, mi
után tudjuk, hogy min magunk is : az ő képére s’ hasonlatosságára lévén te
remtve, ekként saját társodalmi kormányzatunkat, tsak nem költsönözhetjük az
ösztönszerüségtől vezetett társas életet élő állatoktól, mint: méh, hangya sat.,
hanem mint felébredt eszes lényekhez illik, egyedül azon legfőbb Észtől vehetjük,
ki mind ezen tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők okozója, alko
359
lágos, hogy ditso elődeink legrégibb szójárásuk szerint, az alkotmány nem egyéb
vala, mint: a’ m i n d e n t a l k o t ó A t y á n a k a k i a a l a k j á b a n i k o r
m á n y z á s ; — vagyis a’ mai szójárás szerint, az alkotmány tiszta határozmánya
nem egyéb: m i n t I s t e n o r s z á g á n a k és i g a z s á g á n a k f e l i s m e r t
m i n t á j á n s z e r v e z e t t k o r m á n y z á s . írva van: „Keressétek először Is
tennek országát és igazságát, és mindazok megadatnak néktek.“ Mi kerestük
azokat, és minden kérkedés nélkül kimerjük mondani: hogy szerentsésen felis
mertük. — Miként kormányozza tehát a’ mindenek Ura, ez egyetemes nagyegész
tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetők megszámlálhatlan égitesteit ?
Úgy, hogy: az egyes tsillagokat az egyes naprendszerekbe, — az egyes nap
rendszereket az egyes tejutakba, ’s az összes tejutakat enmagába, ez egyetemes
nagyegész székekszéki Trónjába központositá, úgy, hogy azoknak úgy általáno
san, mint különösen minden egyes tsillagnak az egész egyetemiségre érvényült:
igaz, szép és jó törvényeinek határai közötti szabad foroghatását megengedé. —
Azért alkotta a’ mindenek Ura ez egyetemes nagyegészet kivilágosítva, hogy az
ő képére ’s hasonlatosságára teremtett értelmes lényei, az ő országát és igazságát
azonképen felismervén, annak mintáján szerveznék itt e’ földön is országiatokat.
Azért hagyá meg a’ minden vallás alapítók legszabadabb elvii Alkotója; ti pedig
a’ mennyei Atyához igy imádkozzatok: „Jöjjön el a’ te országod, legyen meg
akaratod miképen mennyben — t. i. az igaz, szép és jó törvényeidnek oltalma
alatt vagyon, — azonképen itt a’ földön is ;ítf — mivel jól tudta, hogy ha az ő
meghagyásában szellemben imádandjuk, a’ mindenek Urát! imánk betöltvén a’
mennyet, az Ige tsalhatatlanul testté váland. De, hogy ezen nagyságokat kivív
hassuk, ezt nem a’: Tubálkain (1. a’ 91-ik sz. a. jegy.) pörölyén kovátsolta tüz-vas
fegyverrel, hanem egyedül a’ való tudomány által vívhatni k i; azon isteni tan
által, melyet ditső elődeink a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott jel vés
jelentőségein, a’ mi páratlan nyelvünk lényeges szavainak leikébe oly tsuda böl-
tseséggel bevésni értettek; melynek deritményeiből világos, hogy tsak az leend
Isten országának és igazságának mintáján szervezett alkotm ány: m e l y b e n
m i n d e n e g y e s e g y é n ö s s z e s e r e j é n e k ö s s z e g é b e n az á l l a m
e g y s é g s z é k i b e (Trónjába) ú g y v a n s z e r v e z v e , h o g y o t t m i n
d e n k i n e k m i n d e n n e m ű : v a l l á s i , o r s z á g 1á s i , t ö r v é n y k e z é s i ,
364
o k t a t á s i sat. i n t é z m é n y e , az i ga z , s z é p és j ó t ö r v é n y e i n e k h a
t á r a i k ö z t n y i l v á n o s e l l e n ő r s é g g e l m e g ó v a ’s v é d v e v a g y o n ;
— m e r t t s a k i g y l e h e t e n d m i n d e n e g y e s u t o l s ó s z a l m a - k u n y-
h ó b a n l a k o z ó s z a b a d s á g á t , a’ l e g h á t u l m a s b ö n k é n y k e d é s e i
e l l e n é b e n b á s t y a k é n t m e g ó v n i és v é d n i .
Ha tehát van e’ józslatnak jövője: A, E, I, 0 , U = Austria, Erit, In, Orbe,
U ltim a! akkor ez tsak a’ mi ditső Nemzetünk által vívható ki, ’s miért ? mivel
egyedül a’ mi páratlan, legdrágább ereklyénk: édes anyai nyelvünk lényeges
szavainak lelkében van letéve azon isteni tan, melyet ditső elődeink oda oly tsuda
böltsességgel örök időkre érvényükén letettek, az, melyet onnan ma is kibetüzvén,
tagadván és olvashatván, tsalhatatlanul a’ dolgok nagy rendjére vezetend. íme
ezek fejtegetésein világosan állhat előttünk, hogy nem találkozand egyetlen egy
igaz magyar publicista, ki az osztrák tartományokkal! közös törvényhozást és
kormányzást elfogadhatná; — ’s miért ? mivel: mindegyike, kétszer kettőkénti
bizonyossággal megvan győződve, hogy ez a’mi ditső nemzetünk öngyilkolására
vezetne tsalhatatlanul; már pedig ezt tőlünk tudva, az égbe kiáltó bűnök legna-
nagyobbika nélkül senki, de senki nem követelheti; nem, mert a’ mi páratlan,
legtökéletesb, valóságos isteni eredetű világ-nyelvünk nem tsak a’ miénk, hanem
az egész emberiségé, melynek belböltselmi felismerése nélkül a’ való tudomány
terén soha, de soha kiokulnunk módunkban nem lett volna. De természetesen
ezek tsak akkor állandanak tisztában, ha az illetők, mindezen tanulmányaink
különösségeivel bensőleg megismerkedendenek.
Tsak ekkor látandják be Német atyánkfiái kik annyira szeretnek mivelt-
ségökkel, és böltseletükkel kérkedni, ’s minket oly messzi-messzi háttérbe szorí
tani, mennyire tér el az, azon voltaképi miveltségtől és böltsészettől, mely a’ mi
páratlan nyelvünk leikébe örök időre érvényülten letétetett, mely, mig tsak e’
földön értelmes lény lakozand, soha de soha a’ merő igazsággal ellentétbe nem
jöhetend. Botsássanak meg tehát német atyánkfiái, kik oly annyira óhajtottak
bennünket mint kiskorú kiokulatlan gyermekeket vezetni, ha ezen készségüket
megköszönjük, mert bensőleg érezzük: hogy mi is azonképen miként ő k : Isten
képére ’s hasonlatosságára teremtettünk, — Sőt a’ mint páratlan nyelvünk oly
kétségen kivül helyezi, a’ kiokulás terén az első szülöttség jo g a , minden kétsé
gen kívül mellettünk áll, melynek deritményein vagyunk egyedül képesek fel
ismerni : Isten országát és annak igazságát; és ezzel azt: miként kellessék azon
birodalmakat kormányozni, melyek több ajkú népek tsoportjaiból alakultak.
Nemde ú g y : hogy azoknak úgy általánosan, mint különösen minden egyes nép
nek következéskép minden egyes egyéniségnek: az igaz, szép és jó törvényeinek
határai közötti szabad ürgése, forgása, járása, kelése, mozgása megengedtessék;
mert tsak ez vezethet közös boldogságra. — Miből a’ napfénynél világosabban
derül ki, hogy ha ezek legszilárdabb feszességü alapjain szervezendik a’ minden
rendű Publicisták a’ birodalmi Trónt, ezzel a’ legkülönbözőbb ajkú népek oly szi-
305
vósan és tartósan egyesülendenek a’ közös székek-székivel, miként : atzél a’
delejjel.
Jól tudjuk, hogy azok, kik minden tselekményeikben, atheisticus és enis-
tenités szellemétől vezényeltetvén, a’ való tudományok szentélyébe távúiról sem
valának képesek bepillantani, mind ezen leleplezéseknek mi hitelt sem adván,
légből kapkodott ábrándoknak tekintik. És ez egyelőre nem tsoda , miután a’
leghatalmasb szabad intézményekkel megáldott államok iskolái sem rendezvék
akkép, hogy ezek felett mind ez ideig érdemlett sikerre emelkedhettek volna ; —
minek legfőbb oka a z : mivel azok jobbára némi az egyistenités és tsillagászatra
vonatkozó tanok kivételével, nem egyebek: mint a’ pogány korszak annyi ezer
évi áltanainak örökös körben forgott circulus vitiosusai; melyek a’ várvavárt
megoldandó eredményhez soha nem vezethetnek. Mert azt tsak minden józan ész
tisztán beláthatja: hogy az áltanok tévelyein, habár azokat a’ világ végéig tsür-
jük, tsavarjuk, soha sem vezethetnek a’ való tudomány zenitjére, az Isten positi-
vitását tényleg kimutató tanok alapjaira.
Elkeli tehát jönni azon időnek is, midőn a’ nxivelt nemzetek a’ legszigo-
ruabban szervezendik tudós akademiájokat, hogy végre valahára a való tudo
mány felett tisztán kiokulhassanak. — De ez nem állhat egyetlen egy nemzetnek
sem oly annyira érdekében, mint épen a’ magyarnak, és miért? mivel ő bírja az
örök Gondviselés legtsodásabb védvén megmentetett azon előképi nyelvet, melybe
ditső elődeink az isteni tanokat, a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott
jelves jelentőségein a! leglényegesb szavaink leikébe örök-időkre érvényűken
letevék, melyek a’ legszigorúbb tudományos vizsgálatok nélkül napfényre teljes
séggel nem derithetők,· és íme tsak ekkor érendik el mindezen leleplezések az ő
érdemlett hitelüket.
Miként szervezendők tehát a’ tudós akadémiák? Mindenek előtt : egy
kellő tőke alap igényeltetek, mert pénz nélkül, az‘isteni tudomány megalapítá
sában sem boldogulhatni.
A’ pénzügy kezelési szempontjából, a’ lehető legrövidebben tsak annyit
jegyzünk meg : miszerint azzal a’ legvagyonosb és legszilárdabb jellemű férfiak
bízassanak meg, hogy az a’ legszigorúbb takarékpénztári kezelés módján, min
den nap a’ legvilágosabb nyilt evidentiában álljon. A’ kiadások a’ tudomány
érdekében egyedül, a’ legszükségesebb és leghasznosabbakra fordittassanak.
A’ mi pedig a’ szellemiügy kezelését illeti, ha valahol, úgy bizonnyára
itt teljességgel nem lehet helye , hogy a’ tagok választásában a’ tsillogó szónok
lat, tekintély, rokonság, barátság, tzimboraság érdeke kapjon lábra, miután itt
a' tudomány teréni positiv érdem vétethetik egyedül a’ mérlegbe ,· — e’ nélkül
ez annyira óhajtott isteni tzél veszve van, és mi volna az eredmény? aligha
több, mint az annyi századokon át folytatott iskolák eredménytelen kezelésein
tapasztaltuk, tsak nem : a' nagy semmi. Hogy tehát a’ tudós akadémiák a’ való
tudomány teljesen kikerekitett szentélyébe behathassanak, mindenekelőtt szűk-
366
úgy a’ való vallás, törvénykezés, országiás, oktatási ügy ’s minden egyéb intéz
kedéseitekben. Legyetek kegyesek, mert ez a’ sziveket lekötelezi. Legyetek
engedékenyek, mert tévedezö felebarátaitok közt élvén, enmagatok is gyakran
szükségelitek az ily elnézést. Legyetek szelídek, jó szivüek, mert a’ szelídség
barátokat szerez. Legyetek hálásak, mei-t ez jótékonyságra vezet. Legyetek
szerények, mert a’ dölyfösség gyűlöletet szül. Engedjétek meg a’ netalán rajtatok
elkövetett méltatlanságot, mert a’bosszuállás az ellenségesedést végtelenül növeli.
Tegyetek azokkal jó t, a’ kik titeket megbántottak, mert ez által barátaitokká
leendenek azok. Legyetek mérsékeltek, mert a’ mértéktelenség, bujaság, fajta
lanság, a’ ti egészségtüket megrongálván, utálatosokká tesznek.
Legyetek valódi honfiak, mert hazátokat ti is ennen szerentsétök előmoz
dítására ’s költsönös biztosítására szükségelitek. Legyetek engedelmesek az én
igaz, szép és jó törvényeim iránt, mert azok e’ földön is, az általam kijelelt üd
vösségre vezetendenek titeket. Védjétek közös honotukat, és fejedelmi Atyáito
kat mind azon jogtalan megtámadók ellenében, kik bár mily ürügy alatt háborút
üzenve, titeket a’ tőlem kijelelt igaz, szép és jó törvényeimnek szabad járása
kelésében gátolva megtámadnának. Ne engedjétek, hogy közös hazátok az
ármány szőtte bilintsei alá jutván, a’ közös üdv elenyészszen. Kérjetek és zör
gessetek alázattal uj, és újból szelíd szellemben istenfélő fejedelmi Atyáitok előtt:
hogy a’ jóhiszemben átvett pogány korszak törvényeit, az enyémekkel felváltani
kegyeskedjenek.
Legyetek tehát, a’ ti Istenetük kegyelméből a’ trónokon ülő istenfélő Fe
jedelmeknek hű, hálaadatos és példás alatvalói, legyetek hű házastársak, méltó
szülék, buzgó hazafiak, fáradozzatok szüntelen teljes erőtökből az emberiség
javára, használjátok fel minden tehetségtüket, szorgalmatukat és erényetüket az
emberi társadalom jobb sorsának előmozdítására, ditsőitésére, felvirágzására ’s
magasztalására. A’ ti hatáskörötüket jótéteményekkel gyarapítva tágítsátok
tovább és tovább, és legyetek meggyőződve, hogy azok szerentsétlenek nem
lehetnek, kik másokat szerentsésekké tesznek. íg y az igazból, mindig: a’ szép és
jóban tselekedve, nem fognak azon megérdemlett jutalmazások elmaradni, me
lyek belnyugalmatok öntudatában a’ legédesebb érzést árasztják el. És ekkor
örömmel tekinthettek vissza kebletiik belsejébe, mert ott szégyen vagy félelem,
vagy bánat hozót nem fogtok találni. Ti enmagatukat fogjátok betsülni ’s min
den jobbak, kik közelebbről ismernek titeket, szinte betstilendenek és rokon-
szenvvel fognak viseltetni irántatok. És igy nyugodt lélekkel fogtok eljutni vég
sorsotokhoz : a’ sirhoz, minthogy egyszer testileg megkell halmotok, de a’ ti szel
lemetek túl élendenek titeket e’ földön is , és pedig annál tovább, minél inkább
érdemesítettétek meg magatukat azok emlékezetében, kikkel jót téve szerentséssé
tevétek. És mitse kételkedjetek, hogy azok lelkei, kik már e’ földön úgy maguk,
mint enmagam okfőjét az ő szellemi igazságában felismerve, rendeltetésemben
működtek, hogy a’ tűlvilágiak delejes körének örök üdvében ne részesülnének.
385
Szűnjetek meg tehát sorsotok felett panäszolkodni, mert azoknak jobbáx’a
elődeitek, vagy magatok vagytok szerzői. Legyetek igazságosak, legyetek jószi-
vüek és tiszták az erényben. Őrizkedjetek a’ bűnösnek, a’ hitetlen vérszomjától
vezetett győző zsarnoknak, az önző tsalónak és megvesztegethető bírónak, és a’
fösvény gazdagnak látszólagos szerentséjök irigylésétől. Meg ne kisértsétek azon
anyagi érdekben működő enistenitők és hitetlenek számát szaporítani, kik az
emberi-nem szellem kifejlésének rettentő elnyomására, a’ zsarnokságot a’ keresz
tény világba is minden áron betsempészni óhajtják. Ne engedjétek az oly meg
bánandó vesztegetéseknek, melyek által hazátok iránt árulókká lennétek. Ne
segítsétek álnokul elő azon minden józanságból kivetkezett bűnösöket, kik hazá-
jokat alá ásni törekesznek, kénytelenek ők lesütni szemeiket, valahányszor azok
a’ ti istenfélő pillantásaitokkal találkozandanak.
Mert emlékezzetek meg jó l! hogy én vagyok a z : ki a’ bűnösöket bár
minő osztályúak legyenek, a’ már egyszer megalapított és minden tér és időre
érvényűit törvényeim alapján, minden legkisebb kedvezés nélkül büntetem. A’
gonosztevő a’ ti büntető törvényeitek alól kimenekülhet, de az én igazságom
ostora alól sohasem. Ha tehát ti az utálatos feslettségnek, vagy torkosságnak
adjátok át magatukat, egészségtiik árával lakoltok. Azon hatalmas sokistenitői,
vagy hitetlen zsarnokok, kik az én egyedül érvényes törvényeim helyett, a’ ma
guk érdekükön nyugvó önkényes intézvényeiket helyezik, azok az én törvé
nyeim előtt félni kénytelenek; mert én vagyok a z , ki a’ törvényszegőket szün
telen büntetem, és őket keblet rázó gyanakodással, félelemmel és nyug hatatlan
sággal gyötröm. Én vagyok az, ki a’ puszta igazságnak követelő hangjára őket
reszkedtetem, és velek a’ szégyent és nyomorúságot éreztetem. Én vagyok azon
örökké váló igazság, ki minden személy válogatás nélkül a’ büntetést, a’ bűntett
súlyához osztogatom. Az emberi törvények tsak akkor igazságosak, ha azok az
én törvényeim tántorithatlan elvein alapszanak; tsak az én igazságos elveimen
épült törvények azok, melyek mulhatlanul üdvre vezetnek. Egyesítsétek mind
ezeket az okszerűségért ártatlanul kiszenvedett mennyei Követem tanával, és
oltsátok be a’ sok tekintetben elfajult növendékeitek szellem-testi egyiittiességébe
’s ellenőriztessétek ezeket nyilvánosan, ezen módon intézkedjetek minden perfo
lyamokra nézve, egyedül a’ házassági perek minden botrány elkerülése tekinte
téből arra figyelmezzetek, hogy ott egyedül: a’ házas felek és illetőleg özve
gyek legyenek képviselve, ’s akkor újból minden a’ régi dolgok nagyrendjére
térend vissza.
/
O halandók! főleg ti enistenitő pogányok és hitetlenek térjetek meg,
m ert: Betölt az idő ’s elközelitett a’ xnexxxiyeknek oi’szága, higyjetek az Évangyé-
liomnak. Ne kételkedjetek az én igaz, szép és jó törvényeimnek, az egész egye
temre kiható kormányzatában, és ha még is tudnátok habozni, úgy nézzétek
figyelemmel azon különnemü bűnösöket, kik mosolygó artzvonásaikkal az ő
rontsolt szivüket takargatják. Nem látjátok , miként a’ nagyravágyó , telhetetlen
MAGYAR B Ö L T S É S Z E T . 25
386
tselszövénykedők éjjel és nappal szünetnélkül egy belső lelki gehennai tűz által
égettetnek, mely teljességgel el nem oltható. Legyetek meggyőződve,‘hogy azon
hitetlen zsarnok hóditó, bánat és szomorúsággal uralkodik azon romok, az annyi
pusztítások, sanyaruságok, sartzolások és annyi szerentsétlen emberek sorsa fe
lett, kik őket átkozzák. Hiszitek-e, hogy azon hitetlen hízelgőkkel környezett
zsarnokok nem veszik-e észre alatvalóik gyűlöletét és megvetését, melyet az ő
elnyomásai, igaztalanságai ’s feslettségei idéznek elő? Legyetek meggyőződve
hogy az én képem és hasonlatosságomra beléjök vésett szikra, mely tselekvé-
seikre azonképen ellenőrködik, bár miként óhajtsák azt eltitkolni, azt teljességgel
le nem küzdhetvén, végre is egy folyton-folyt belgehennai tüztől j mind addig
égettetnek, mig kétségbeesetten a’ leggyötrőbb iszákosságba, Őrjöngésbe esvén,
végre a’ legkárhozatosb örök halállal lakolandanak.
Tekintsétek a’ tunya gazdagokat, miként ostorozza őket az unatkozás és
elégedetlenség. Nézzétek a’ fösvényt, kit mások ínségei meg nem indíthatnak,
miként éhezik datzára halmozott kintsének, melyet enmaga nyugtalanitására
gyűjtött. Nézzétek a’ kitsappongó kéjvadászókat és a’ vigadva tobzódókat., mi
ként sóhajtoznak alatomban egészségük vesztességén. Nézzétek a’ hűtlen házaso
kat, miként keserítik költsönös nyugalmukat. Nézzétek a’ hazudozókat, a’ tsaló-
kat sehol bizalomra nem találnak; és a’ képmutatók, a’ ti átható pillantásaitoktól
és az igazságtól miként reszkednek. Nézzétek az irigynek kétségbeesését, midőn
másnak boldogságát szemléli; a’ hálaadatlan jég hideg szivét, kit semmi jótéte
mény fel nem melegít; azon szörnyeteg kőkemény indulatát, kit a’ szerentsétle-
nek sóhajtásai meg nem lágyíthatnak; azon türelmetlen, bosszút forraló kebelét,
ki epével táplálkozva enmagát emészti. — Irigyeljétek, ha képesek vagytok a’
gyilkosnak, az igaztalan bírónak, az elnyomó zsarnoknak és az árulónak álmát,
kiknek a’ fúriák legszörnyebbjei vetik nyugvó helyeiket. De ti ezeket tudva, nem
nézhetitek közönyösséggel ezen áldozatokat, ti könyörülni fogtok azon szerentsét-
leneken, kik az ő igazukból tévedve, a’ rát és roszra hajlottak; ti őket kerülni fog
játok , a’ nélkül, hogy gyűlölnétek. Ha ti magatukat velők egybehasonlitjátok,
mennyire kell bensőleg örvendeznietek, hogy ilyenek által félre nem vezettettetek.
Ezekből tisztán beláthatjátok : hogy én az igazomból tántorithatlanul,
mindig a’ szép és jóban járván el, ezen végzetemnél fogva, minden személy vá
logatás nélkül a’ bűnöst megbüntetem, az erénybeni önérzetet pedig itt e’ földön
is megjutalmazom.
r
Es most ti minden józanságból kivetkezett hitetlen enistenitő zsarnokok,
térjetek meg, mert tsak igy láthatjátok be magatuk is , hogy hasonlók vagytok
embertársaitokhoz, kiktől minden hatalmat az ő beleegyezésükkel nyertetek még
akkor, midőn a' dolgok nagyrendje megalapításával, az én mindenek feletti vég
telen-őrök deleileg működő éberlétü okfőm előttük tudva lévén, ennen mennyei
országlati rendszeremnek felismert igazságán alapítók e’ földön: a’ maguk or
száglati rendszeröket, a’ legdiszesb trónnal; — tsak azért, hogy őket istenfélő
387
Atyákként az ő legfőbb tzéljokra: az igaz, szép és jó tudatára, mint mindnyája
tok üdvére vezessétek. —■Ezek szentségében vezessétek tehát népeimet isteni
félelemmel, és híven teljesítsétek e’ tekintetben kötelességtiiket, és ha hatalmoto-
kat gyarapítani szándékoznátok, azzal soha vissza ne éljetek. A tőletek függő
tisztviselőket hivatásukban visszaélni soha ne engedjétek , gondoljátok meg jól,
hogy az ítélet napja egykor kérlelhetlenül eljövend, és mind azok, kik nem
az én rendeltetésemben működnek, a’ felelőséggel járó teher múlhatatlanul
beálland. Legyetek tehát mindenek felett igazságosak alatvalóitok iránt, és ők
tisztelni fognak titeket mint legfőbb földi jótévőjöket. A’ népet meg ne vessétek,
mert ha őket megvetve, oktalan állatokként semmibe sem tekintitek, vagy ha
ennen földi érdekeiteket, saját népeitek érdekeitől, kikkel a’ legszorosb elválaszt-
hatlan szerves kaptsolatban vagytok, erőszakkal elválasztjátok, és őket mint
ellenségtüket tekintitek, akkor t i , mint minden zsarnokok gyötrelmes nyugta
lanságok és szörnyű gyanakodások közt, enmagatuk estek áldozatul. A1 forra
dalmakba sodort népek, minél jobban hanyagoltátok el őket a’ való tudomá
nyokban nevelni, annál inkább mibe sem veendenek titeket; hasztalanul fogjá
tok az eltévedt sokistenitői hitet, mely titeket istenített segítségül hívni, ez nem
segíthet rajtatuk, mert a’ pogány idők álistenei e’ keresztény világ feltárt való
tanain lejártak. Én pedig mindent az igaz, szép és jó törvényeimben igazgatván,
ha ezektől eltértetek, és makatsul ennen törvényeitekhez ragaszkodtok, ám ti
lássátok, ha a’ népeknek mint szerentsétlenségük okozóinak, és innen eredt dühös-
ségüknek, mit szándékos tudatlanságuk megszilárdításával tsak annál nagyobb
fokra fokoztatok, áldozatul esendetek. En ki az igaz, szép és jó törvényeit, az
összes egyetemiségre nézve visszvonhatlanul megalapitám, nem engedhetem meg
többé, hogy annyi milliónyi ember, kiket én mindnyájokat a’ közös boldogság
élvezetére alkottam, egyesek eszme zavarjainak, rát érdekének, kapzsiságának
essenek áldozatul. Térjetek meg tehát ti sokistenitő, enistenitő ’s hite hagyott
hitetlen zsarnokok, m ert: Betölt az idő! ’s fogadjátok el a’ keresztény való val
lást általánosan, hogy az minél elébb közönségessé váljék, itt a’ legvégsőbb kije
lelt idő, mert ennen makatsságtuknak tulajdonítsátok, ha a’ józanságnak hitelt
nem adva, azon verembe sodortattok, melyet az igaz hívők számára egykor oly
szeretetlenül ástatok. Erősen int az idő, mert ha hitelt nem adtok, roskadozó
trónotukat egyenként és összesen, az istenfélő keresztény dynasták tagaiból
helyettesitendem. Jól megjegyezzétek tehát és szüntelen szemeitek előtt legyen,
hogy bár az annyi ezer évek zűrjén, minden hatalmat kezeitekbe ragadtatok^
még sem valátok képesek: az igaz, szép és jó törvényeimet teljesen elnyomni,
nem, mert én vagyok felettetek, ki a’ magam igazomból tántorithatlanul senki
nek mitsem kedvezve, mindent a’ szép és jóban igazgatván, ekként az én képem
és hasonlatosságomra teremtett magzataimat, kiket én értelmiséggel ruháztam
fel, elnyomni nem engedém. Mind ezekért ti vagytok felelősek előttem.
Ti istenfélő valódi keresztény fejedelmi Atyák, kik eddig is minden hatal-
25*
388
matukban levő eszközzel kitelhetőleg azon igyekeztetek, hogy a’ hatalmatuk alatt
álló népeimet, mennyei Követem által oly tisztán kijelelt évangyéliomi ösvé
nyén szeretettel érleltétek, legyetek nyugton, mert azok bírván megelége
désemet, a’ való tudomány mindinkább] felismert terjedésén, mentve vagy
tok, minden jogtalan megtámadások ellenében. Az isteniekben nevelt népek
hódoló tisztelettel önként vetik magukat alátok, mert tudják, hogy ezek az
ö általános javokért igy vannak az én öröktó'l megalapított rendemben ál
lapítva ; ’s erélyes, de szeretett teljes szigorral intézkedjetek azon alattvalóitok
ellenében, kik a’ pogány korszak zavarjam, az évangyéliomi igazságoknak mi
hitelt sem adva, a’ nagyrendnek hódolni vonakodnának. A’ népnek számára van
irva: Ne legyetek olyanok mint a’ ló ’s mint az öszvér, melyeknek nintsen
értelmek, melyeknek állókat ha meg nem szorítod zabolával és fékkel néked
nem engednek. — Legyetek tehát nyugton, mert eljövend tsalhatatlanul az idd
midőn az összes pogány világ, a’ minden hitből kivetkezett hitetlenek, a keresz
ténység igaz és való tanát mind eddig el nem fogadott egyistenitó'k, összes né
peikkel együtt önként a’ közönséges keresztény világ-vallásba olvadandanak, a’
midőn aztán nem leend más fék: mint Igéim ! de hogy ide minden ugrás nélkül
juthassatok; az ehez vezető: igaz, szép és jó határai közötti ellenőrző alkotmá
nyos országlati rendszert mulhatlanul elkeli fogadniotok.
íg y vannak ezek az én nyíltan feltárt élet-könyvembe öröktől fogva
beírva. Türelem tehát, és költsönös szeretet és leereszkedés, mert tsak igy jut
hattok az általam kijelelt végtelen-örök mennyei s’ földi boldogságra.
De ime a’ midőn ezeket ez egyetemes nagyegész életkönyvéből kiolvas
nánk, lehetetlen hogy fel ne fohászkodjunk és hálát ne adjunk az irgalmas jó ’s
való élő Istennek.
O mindenekfeletti leghatalmasb élő Isten! mindezek alkotója! vezess
bennünket a’ nekünk ajándékozott legbetsesb észbeli tehetségeinknél, a’ Te min
den tér és időre megalapított : igaz, szép és jó törvényeid bírására. Irtsd ki keb
leinkből a’ tévedést, bosszuállást, gyarlóságot, irigységet és minden nyughatat-
lanságot és engedd, hogy azok helyét a’ józan okosság, jóság és vidámság fog
lalják el. Ne engedd, hogy a’ tsalás és egyéb utálatos bűnök, visszaélések tovább
is terjedhessenek közöttünk. Nyisd ki az igaz, szép és jó törvényeidtől elszokott
szemeinket az oly tárgyak felé, melyek reánk nézve a’ legbetsesbek. Száműzd
örökre azon árnyképeket, bálványokat, melyek bennünket annyi ezer éveken át
tév-utra vezettek. Vonj ki bennünket azon mélységből, melybe a’ mély tudatlan
ság és babona által estünk. Törd szét azon lántzokat, melyek minket a’ minden
vallásalapitók legszabadabb elvű Alkotója szellemétől elvezetve, a’ Kám—Nim
ród és utódaik pogány tanaihoz és szokásaihoz mindeddig lebilintselve tartanak.
Old fel Noénak, Kám és pártos utódaira kimondott átkát, és térítsd őket Sem-
Jafet eltévedt maradékaival együtt, a’ Te igaz, szép és jó törvényeidre vissza.
Szakisd szét azon fátyolt, mely szemeink tiszta világosságát oly setéten bebur-
389
kolá. Onts félelmet a’ legszentebb isteni tanoknak ellenszegülő hitetlen zsarnokok
kebleibe. Lelkesítsd a’ Te rendeltetésedben működő Fejedelmeket hű népeiddel
együtt, bátorisd őket elszánt hősiségre ’s tevékenységre, hogy mindenekfelett
egyedül Téged szeretve, a’ Te minden tér és időre megalapított törvényeidnek
hódoljanak. És kezdje végre valahára a’ Te véghetetlen irgalmasságodból nyert
istenfélő Fejedelmét, hazáját és felebarátjait szeretni, tisztelni ’s betsülni, ’s érezze
enmaga méltóságát, hogy mindannyian szerentsések és boldogak lehessünk, és
semmi más, mint a’ Tőled kebleinkbe oltott törvényeidnek hódoljunk; hogy
azok alapjain földi létünk édenné alakulva, mindannyian istenfélő Fejedelmeink
kel és azok fényes tsaládjaival együtt boldogok lehessünk. Tisztisd ki az ily
módon átalakult paraditsomi országokat : a’ gaz, rút és rósz pogány törvények
nek minden legkisebb foltjától és ne engedd többé, hogy azok rajtunk tovább is
élősködve, ármány teljes hálózatukkal végromlásba döntessünk.
0 hálád adunk Néked mindenekfeletti élő Isten! hogy bennünket aján
dékod legbetsesbikével : a’ tiszta értelmiséggel megáldva, ezzel enmagunk és a’
Te legmagasztosb delejes éberlétü életet élő okfőd felismerésére vezetvén, mind
ezekkel már a’ legrégibb őseinket felruháztad, kik e’ szellemi legbetsesb kintset,
a’ tudós betűk jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein a’ mi páratlan
nyelvünk lényeges szavainak leikébe oly hallgatagi böltselemmel emberi fogal
makhoz alkalmazva testesíték, és ez által utódaik leikébe, mindezek iránti leg
forróbb szeretetet lehelvén, ezekben újból felébrednünk engedél. Hálát adunk,
hogy a’ Te mennyei Követed, a’ mi isteni Megváltónk által e’ rég elenyészet tanok
felismerésére, elfogadására az emberiséget nagy részben elkészítve megérleléd,
és hogy ekként az ő tanai által kezünkbe adád, azon biztosan eligazodható delej
tűt, melynélfogva a’ pogány korszak áltanai, úgy eredeti páratlan nyelvünk
lényeges szavainak leikébe örök időkre érvényült való tanai felett, oly szeren-
tsésen kiigazodhattunk.
0 hálát adunk Néked mindekfeletti jóságos Isten! hogy a’ mi ditső, bár
nagyon is összeolvadt nemzetünket, annak eredeti nyelvével együtt, annyi vi
szontagságok, szerentsétlenségek és hányattatások után, minden idegen ajkuság-
tól a’ lehetőleg menten, mind e’ mai napig, oly szerentsésen megoltalmazva fenn-
tartád, hogy általa az összes emberi-nem rendeltetése e’ földön újból eléressék.
Az összes értelmesbek istenfélő jobbjainak örök hálájával füzzük össze a’
miénket, hogy ezek igy történvén, mindezek titkába beavatnunk engedél! 0 add !
hogy a’ Te legfőbb szellemi Lényedet, az idegen ajkúak is azonképen miként mi
felismerhessék. Add, hogy az istenfélő fejedelmi Atyák mindezeket azonképen
belátván, voltaképi rendeltetésükben járjanak el.
Ezek után ne tsudálkozzék tehát senki, ha M. Thales, Pythagoras, az
Eleatak, Socrates, Plato, Aristoteles sat. úgy az újabb korszaki böltsek, m int:
Kant, Fichte, Hegel, Schelling, Mirabaud s t. mások iratain, melyek az illetőket
inost a’ theismus, majd a’ kétkedők pantheismus, istentagadás tévelyeibe vezet-
390
ték, mind ezekben teljességgel meg nem nyugodhatván, végre saját Megváltónk
évangyéliomi positiv tanán, — úgy a’ jelen kifejlettebb természeti-tudományok
kísérleti tényein, — kegyesrendi tanárunk Vágner, dr. Schuster, dr. Scliordann
oly egész könyvtárak kivonatképi lényeges mondatain, úgy az összes tudomá
nyos irodalom legkiszemeltebb iratain, igy : Humboldt Sándor, Oersted, Bajza,
a’ legkülönbözőbb Akadémiai jegyzetek, az összes régiségek és liittani hagyo
mányok sat. sat. és végre saját ditső elődeink által, a’ mi isteni eredetű nyel
vünk, lényeges szavainak leikébe vésett, böltselmi hagyományain, teljesen és tö
kéletesen kiokulván, saját jól megfontolt és e’ nyilvánosságra botsátott tanulmá
nyunkra tértünk.
Ezek alapjain lehetetlen vala tanulmányunkban meg nem nyugodnunk,
miután a’ mint a’ számtan legkülönbözőbb műveleteinek megvannak az ő próbái,
melynélfogva azok tsalhatatlan helyességükről tudatilag meggyőződhetünk, úgy
a’ való böltsészetnek is meglevén az ő próbája, ennek helyességéről azonképen
meggyőződhetünk; és ha az, az előzményes tanokban jártas elméket úgy elégíti
ki, miként isteni Megváltónk élő-vize, a’ szellemben szomjuhozókat letsillapitja,
akkor a’ próba tsalhatatlanul kijöttnek tekintendő. ’S minthogy az évangyéliomi
tan maximák tanulmányunk alapján, az ő különösségeiben teljesen kijöttek, lehe
tetlen vala ebben tökéletesen meg nem állapodnunk.
Ha tehát tanulmányunk a’ való tudomány tényein, mindenütt és minden
ben eme próbát a’ legpontosabb következetességgel ki nem állaná, ebből nem az
következik, hogy mint semmis elvetessék, hanem az : hogy szórul-szóra, tételről-
tételre minden azokból vont következtetésekkel a’ legtudósabb istenfélő szakfér
fiak által újból vizsgáltatván, kijavíttassék; mert jól megjegyeztetni kérjük :
hogy mi is hibákkal telt emberek vagyunk, kik részint szeretett tsaládunk gond
jai, annyi aggodalmaink és ezekből keletkezett betegeskedéseink, részint mezei
gazdaságunk, számos szolgáink, tselédeink és országunkat oly tsapás érte örökös
zaklatásaink körében, folyton-folyva alig egy pár pertzet élvezhetve, eszméink
lántzolatából egyre kizavartattunk, nem volna tehát tsoda, ha itt-ott mi is hibába
estünk.
És most e’ nyilatkozat, szivünk és értelmünk legmélyebb szentélyéből
fakadt hálánk után, áttérhetünk e’ nyilvánosság elejébe bocsátott munkánk
látványából folyó józslatra a’ nélkül, hogy e’ miatt magasb látnoki jellemmel
bírnánk.
Hogy józsolhassunk, mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mi a’józslat? ez
szerintünk e’ szó leikével megegyezőleg nem más, mint : egy bizonyos láthatár
nak az ő lényegében felismert látványábóli szólás, azaz szójj, mi jót látsz; mi
ből világosan kitűnik, hogy a’ józslat legkülönbözőbb, és fontosságra nézve a’
legváltozatosb lehet, a’ szerint a’ mint kisebb, nagyobb, vagy legnagyobb nyi
tott láthatárának jól megfontolt látványából keletkezett. — De a’ ki a’ lehető
legnagyobb látkörből akar józsolui, annak mindenesetre a’ természeti tudomá-
391
nyok minden ágaiban úgy egyenként, mint összesen jártasnak kell lenni; annak
különösen otthonosnak kell lenni az ember kisvilága szervesen összfüggo
körében, ismernie kell azt úgy bontz- mint élettanilag, kórtanilag, vegytanilag
sat., annak jártasnak kell lenni a’ gyógyászatban és az emberi természetből, tár
sadalmi viszonyaiból folyó minden idők sajátságaival és történészeiével; ismernie
kell: mindezen nyilatkozatok szerinti észlelhetők szervesen összfüggő okfőjét az
ő igazságában úgy erköltsileg, mint élettanilag; — be kell látnia annak termé
szetét az ő lehető legnagyobb nyilatkozatában; fel kell fognia annak országát
és igazságát, mert tsak akkor, ha ezeket a’ lehető legnagyobb kiterjedésben, a’
legnagyobb pontossággal fogtuk fel, leendőnk képesek az igazságnak minél kö-
zelitőbben megfelelő józslatot előállítani. A’ józslat tehát mindig tsak föltételes
lehet, azon : ha alatt t. i. ha mindenütt és mindenben, a’ jóságos Istentől kijelelt
igaz, szép és jó határai közötti viszonyok, az ő rendes ösvényükből ki nem terel-
tetnek. Kísértsük meg ezt a’ vallás, országiás, törvénykezés, történészet, nemze
tiség és egyéb viszonyok tekintetében, a’ lehető legrövidebb vázlatban szembe
síteni ; ’s legelsőbben is tegyük le e’ művünk roppant láthatárából vett szerfelett
összevontak egyenkénti körét, melyből aztán az igazságnak megfelelő józslat
önként foly.
A’ feltárt történészeiből, mely az élet voltaképi oktatója, tisztán foly :
hogy a’ bukott korszak előtti rég letűnt óriási szellem korszak arany-világában
volt idő, a’ midőn e’ tér és időben levő nyilatkozatok szerinti észlelhetőknek
okfője, az ő legmagasb delejes éberlétü életet élő igazságában felismertetett; a’
midőn tehát e’ nagyegész oly tsudálandó renddel szervezett égi-testek nem tes
teit, testi istenként (deus corporeus), vagy azok erőit és természetét, hanem ma
gát a’ mindezeket alkotó nagy egész székek székiben trónoló egyetemes Lelket, az
ő szellemi igazságában, mint legfőbb Lényt istenítve imádván, azt a’ tudós betűk
jól és állandóul meghatározott jelves jelentőségein emberi fogalmakhoz alkalma,
zottan a’ mi isteni eredetű nyelvünk lényeges szavainak leikébe örök időkre
érvényülten letették. — Volt tehát idő, a’ midőn a’ legfőbb szellemi Lény úgy
erköltsileg, mint élettanilag felismertetvén, annak kietlen országa ’s igazsága az
ő egész egyetemiségére érvényült : igaz, szép és jó törvényeivel tisztán felismer
tetett, melyet az emberi-nem itt e’ földön is saját országlati rendszerévé alkal
mazván, mindannyian boldogok valának. Ezek szentségében senki sem kétel-
kedhetik, a’ ki e’ művünk különleges tanulmányain, annak leikébe méltólag
behatott; mert igy függnek ezek össze az ő kétségtelen igazságukban a’ szent
hagyományokkal, igy a’ legrégibb böltseleti töredékes iratokkal, miután azok
egy-egy rég letűnt arany korszakra utalnak.
Volt tehát tsalhatatlanul egy rég letűnt idő, midőn az emberi-nem, a’
mindenekfeletti legfőbb Lényt, a’ positiv tények alapján, az ő szellemi igazságá
ban tisztán ismerte, a’ midőn őt úgy erköltsileg mint élettanilag belátván, ekként
392
Isten országának ás igazságának felismert mintáján szervezé itt e’ földön is a’
vallás, országiás, törvénykezés, oktatás sat. minden rendű intézményeit.
Volt idő, midőn a’ való tudomány kísérleti tény ein egyöntetű értelmi
ségre emelkedett szt. Vallás, az isteni eredetű nyelv alapján oly egyszerű mne-
monicai elfelejthetetlen lekötéssel adatott elő, liogy azokat a’ legutolsó egészsé
ges eszű ember is, teljesen megértvén, abból a’ legjártasabb agyfurta álböltstől
sem forgatathatott ki, ’s melyért, ha kellett a’ leghősiesb elszántsággal áldozta
fel életét : férfi ’s nő egyaránt.
Volt idő, midőn ama mintaként elfogadott mennyei országlati rendszer
igazságán, mindannyian a’ legállandóbb boldogságban élve, valóságos paradi-
tsomi életet éltek; midőn mindenki egyenként és összesen az állam egység-
széki trónjába úgy vala szervezve, hogy ott mindenkinek mindennemű intéz-
vénye, nyilvános ellenőrséggel : az igaz, szép és jó törvényeinek szabad járása-
kelése fennhagyásával, egyenjogilag megóva ’s védve vala; a’ midőn a’ vallás,
országiás, törvénykezés, oktatás és minden egyéb társodalmi viszonyok üdvében,
mindenki, az igazság korlátái közt bátran mozoghatott; a’ midőn a’ törvényke
zés minden kivétel nélkül nyílt, sőt a’ midőn a’ szemérmet sértő női ügyekben,
a’ nők abba gyakorlatilag folytak be; a’ midőn az oktatás, mindkét nemi részen:
vallásosság, erköltsiség, tudomány szempontjából, az állam maximáinak a’ leg-
tzélszerüebbenmegfelelőlegkötelezett vala; midőn a’ nők nevelése felett, a’ leg-
magasb állású istenfélő nők ügyeltek.
Volt idő, midőn az egyetemes tsillagzati rendszer, az ő tiszta valóságá
ban ismerve volt: a’ midőn naprendszerünk égi testeit, azoknak a’ nap széki
gótza körüli körzetét belátták, ismerték azoknak tengelyűk körüli forgásukat, a’
mintis az összes naprendszerünknek az egyetemes égi-rendszerekkeli együtties
keringéseit; de tudva volt az is : hogy azok azon módon keringenek egy legfőbb
székekszéki legmagasztosb delejes éberlétü életet élő okfő körül is, a’ honnan
mint egyetemes Lélekből, mind ezen tér és időben levő nyilatkozatok szerinti
észlelhetők : eszményi valókként kifolytak.
Volt idő, midőn az orvositan, a’ maga legmagasb fokán az ember szerves
testét az ő okfőjében erköltsileg és élettanilag, vagyis minőileg és mennyileg
felismerte; midőn a’ legkülönbözőbb betegségek okait, a’ legbiztosb jelenségek
alapján, az ő lényegében felismervén, az orvosi-szerek jól ismert hatásainál
fogva, azokat az ahhoz mellékelt és megtartott óvrendeletek kaptsában, szám
tani bizonysággal kigyógyiták, vagy a’ kétes eseteknél, a’ rósz kimenetelt azon-
képen előre megjövendölték; volt idő, midőn általuk úgy a’ deli ifjaknak, mint
minden tiizöket vesztett élemedetteknek, állandó egészségük fenntartása ügyé
ben, a’ legüdvösebb óvjavaslatok adattak nyilvános józsoldákban.
Yolt idő, midőn a’ vegyészet alapján a’ legkülönbözőbb nemű testeket,
az 0 anyagaikban, ezeket az ö primitív elemeikben, tényezőikben, tői minősé-
393
eredeti hazájokból kiszorittatván, hun ide, hun oda mint hunnok uj és uj földet
keresni kénytelenjeitek.
Volt tehát idd, midőn a’ való vallást, országlást, isteni törvényeket, min
den rendit tudományokat, az d bensd lényegükből teljesen kivetkezvén, a’ testek
tulajdonságát e’ kettőbe : kiterjedés és áthatatlanság pontosítván, ez által a’ tu
dományok teljes zürjébdli kiokulhatásának minden útja elzáratván, nem tsoda
ha a’ tudatlanság legmélyebb sötétségébe sülyedtek alá.
’S nints kétség, ha tsak Jézus a’ mi valóságos isteni Megváltónk, ama
régelveszett és e’ föld színéről tsak nem teljesen eltűnt tanokat feltárt Évangyé-
lioma által elonkbe nem teszi, ’s szorosan meghagyott tantökéletesbülés alapján,
mindezek elfogadására érettekké nem tesz, mind ezek zűrjéből ma sem lettünk
volna képesek kiokulni; mert d az, ki mindezek tömkelegéboli kiokulhatásának de
lejtűjét kezünkbe adá. Idejetehát komolyan intézkedni, hogy a’ pogány buta álla
mok soha többé fölénkbe ne emelkedhessenek; hanem szeretettel vezessük dket
azon egyedüli éld Istenhez vissza, a’ honnan egykor lebukva, a’ setétség, babo-
naság oly mély vermébe sülyedtek alá.
íme itt előttünk azon roppant láthatár, melyből minden időkön át az is
tenfélő próféták, pátriárkák és szent életet éld férfiak üdvöt józsoltak, vagy át
kot jövendöltek. És igy áldást józsolhattak a’józanságnak, kiokulásnak, okosság
nak hódoló istenfélő : Ábel maradékainak; — holott Kain nyakas, konok, a’
kiokulással mit sem gondoló, istentelen, buta, mindenben az anyagi élveket ke
resd maradékainak lehetet-e más, mint : átkot jövendölni ? -------De újból tsak
átkot jövendölhettek azok maradékainak is , kik ezek vegyijeiéből keletkezvén,
a’ kiokulás útjait és az isteni tanokat elhanyagolván, ezzel együttiesen a’ buta
ság állatiság mély örvényébe sodortattak.
De újból és újból annál nagyobb romlást, bomlást és átkot jövendöltek
a’ próféták, minél inkább tapasztalták, hogy a’ pogány zsarnokok, a’ való isteni
tanokat szándékosan tsak azért dúlják szét, hogy népeiket juhnyájakként oda ’s
azon tzélra vezessék, melyre az istentelen zsarnokok és azok vérszopói legjobb
nak tartották. És igy minél inkább tereitettek el a’ népek az isteni eredetű ta
noktól, Isten voltaképi tzéljától, ’s minél jobban sülyedtek alá a’ vétkek és bű
nökben, annál bizonyosabban jövendölhették meg, a’ végre beállandó vizözönt,
Isten itéldnapját. — íme a’ legjámborabb istenfélő Noé pátriárkánk jövendölhe-
tett-e maga Kám konok, istentelen fiára és ivadékaira egyebet, mint : átkot ?
midőn tapasztalná, hogy ezen megátalkodott fiú a’ legszelídebb Atya intéseit
mibe sem véve, a’ vízözön előtti pogánysághoz szítva, magát az oly szerentsésen
megmentett eredeti isteni írott = Á tanokat, a’ hol ama tanok okokkal támo-
gatva valának : t o kJaval, frigyszekrényével együtt elorozván, azokat az emberi-
' 2 3 4
ségtől eltitkoltan elzárá. ’S kérdjük nem a’ legpontosabban teljesedett-e be az
átok ? 0 fájdalom! szerfelett tapasztaljuk : hogy nagyon is igen. — Íme, ha
t Í3Í
395
nem kell a’ való tudomány terén a’ szellem szomját tsillapitó kiokulás, a’ való
Vallás, nem kell Isten! úgy nints más menekvés : mint állattá lenni ’s annak
uralma alatt : az erősbek (jus fortioris) önkényét nyögni.
De mind ezek előre látott látványain akadtak a legrégibb ősi időkben
oly istenfélő próféták , kik belátták : hogy a’ véghetetlen irgalmasságu Isten,
végre is könyörülend a’ minden józanságból annyira kivetkezett emberiségen,
és küldend oly mennyei Követet, ki Magváltóként az emberiséget azon rettene
tes tsapásokból, melyekbe a’ pogányság iszonyain jutott, eme szörnyű setétség-
ből a’ szerentsétlenségek örökös lántzolatából kivezetve, őt az egyedüli élő Isten
szellem tiszta ismeretére vezetendi. ’S ime midőn az emberiséget a’ vizözönnel
ugyantsak megritkitaná, ’s őt saját pogány fegyvereivel egyre lakoltatná, osto
rozná, végre a’ megígért és óhajtva várt Messiást az annyi századok előtt tsak
ugyan elküldené; ideje hogy mind ezeket komolyan fontolóra vevén, minden
ép értelemmel biró lássa b e , hogy valóban : Betölt az idő ’s eszközelitett Isten
országa’s annak igazsága; ’s igy ideje, hogy : higyjünk az Evangyéliomnak.
íme, a’ midőn a’ régmúlt idők józslatainak és jövendöléseinek lehető leg
nagyobb körét átfutottuk, nézzük az összes emberi-nemet annyira érdeklő álta
lános, és végre saját nemzetünk viszonyaira vonatkozó józslatát közelebbről.
Három fő tsoportra vonjuk össze az e’ földön lakozó emberi-nem, hitrege ’s
vallásra vonatkozó, viszonyait t. i . : a) sokistenitőkre (a’hová sorozzuk a’ minden-is-
tenitőket, enistenitőket és isten tagadókat); b) egyistenitőkre; d) és keresztényekre.
A’ mi az elsőt illeti, e’ körből jót józsolni nem lehet, mert a’ józslat, a’
mint e’ szó lelke elárulja egyedül üdvre vonatkozván, annak láthatárából pedig
tsak átkot jövendölhetni, mert a’ mint a’ szétszórt hitregék elárulják, titkolván
az eredeti isteni tanokat : tsillagokat, holdat, napot, állatokat, szörnyetegeket,
embereket istenítvén, a’ mint eddig, úgy ezentúl is, a’ mint a’ jövendölés : j ö-
V e n d-ö l é s szó lelke elárulja, tsak folytonos szerentsétlenségek, öldöklések örök
lántzolatának nézhetnek elejébe. ’S itt a’ legvégsőbb idő, hogy a’ keresztény ál
lamok leghatalmasb istenfélő Fejedelmei együttiesen és komolyan gondolkozza
nak, hogy az emberi-szellemet örök lántzokkal lebilincselő kárhozatból őket kive
zetve, indiát, tibetet, chinát és az összes pogány sziget világot, a’kereszténység ke
belébe vezetvén őket, ha máskép nem lehetne, a’ keresztény Fejedelmek ivadékai
val lássák el.
A’ mi az egyistenítőket illeti, ezek tsoportját ketté osztjuk, azokra t. i. :
kik őt egyedül névleg ditsőitvén, de ennek bizonyos látkörén túl, minden tan-
tökéletesbíilést a’ lehetőleg elzárván, az isteni szellemet a’ tudatban kifejteni nem
engedik, mint az eredeti : Mahomedánok. Ezek jövőjéről, ha tsökönösen ezek
mellett maradnak, tsak átkot jövendölhetni, ’s ideje, hogy az évangyéliomi nyílt
tanok kézen fogott vezetésein, önként olvadjanak be azon körbe, mely őket
tsalhatlanul az üdvre vezetendi.
A’ mi azon egyistenitők körét illeti : kik a’ tantökéletesb ülést követőik-
396
J 6 z s 1 a t.
K i m o n d ja m e g , m it á d a z é g ?
H a r a g , k á r o m lá s v o lt e l é g ;
G y ű lö ltü n k m in t K u ru cz, ta tá r ,
B á n k ó d tu n k m in t a ’ p u s z ta v á r ;
Ü g y ü n k a zért
S ik e r t n em ért.
P e d ig n e k e d v ir u ln o d k e ll, o k on ,
L e lk ü n k k ih a ln a h e r v a d á so d o n .
H á t fé lr e b ú é s g y ű l ö l e t !
V a g y b ár g y ű lö ljü n k sz e lle m e t,
A zt, m e lly k ö z ö ttü n k la k o z o tt,
É s e g y g y é le n n i n e m h a g y o t t :
É ’ g y ű lö le t
A ’ szeretet.
M ert m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h on ,
T ú l é s in n e n s o k k é s ő sz á z a d o n .
MAGYAR B Ö L T SE SZE T. ü
402
A ’ g y ű lö le tn é l jo b b a ’ tett,
K e zd jü n k e g y ú ja b b é le te t.
L e g y e n m in d en m a g y a r u tó d
K ü lö m b em b er, m in t a p ja v o lt.
I ll y á ld o z a t
M in d ig sz a b a d .
M ert m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h o n ,
V a g y s z é g y e n r ö g z ik m in d en fia d o n .
M i tilt jo b b a k k á v á ln o to k ?
H a e d d ig p a z a r o lta to k ,
’S id ő , é s z , p é n z elsz ó r a to tt
M egven ni a g y a lá z a to t :
E lé g az ok
J a v u ln o to k .
M ert m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h on,
B á r b ű n ein k fe lh ő z n e k a rc zo d o n .
A ’ v e r s e n y n y ílt, a ’ n e m z e t él,
H a e g y jo b b t a g ja se m h e n y é l,
J u t em b er é s k é z , m u n k a , v é r :
M i v o ln a a z , m it e l n em ér ?
’S le g y e n d icső b b
K i te tr e főbb .
M ert m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h on ,
R a g y o g v a h írb en b ü sz k é n sz a b a d o n .
I tt m é g e fö ld , m é ly sír ja ib ó l
A z e lh u n y t ö s ö k ’ le lk e sz ó l.
M u n k át r e á ’s sz a b a d k e z e t :
D ic s ő k e r t le s z a ’ sir fele tt,
Z ö ld e ln i fo g
B é re z é s h o m o k .
M ert m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h on,
M iért v o ln á l a z é g g e l o ly ro k o n ?
M it a ’ m ű v é sz e t, tu d o m á n y
C so d á sa t, ü d v ö st h a g y n y o m á n ,
A d ju k m e g e ’ h a z á n a k a zt
A ’ h e r v a d a tla n sz é p ta v a s z t.
M últ é s j ö v ő
í g y e g y b e n ő.
M ert m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h on ,
F ö lü l id ő n é s m in d e n so r so k o n .
F u t, fá ra d a ’ s o k id e g e n ,
M iért ? h o g y tá p ja m e g le g y e n ,
’S j n i tö lö k v á rju k a ’ c s o d á t
F ö lé k e s itn i e ’ h a z á t ?
E ’ j o g n ek ü n k
S z e n t ö rö k ü n k .
É s m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, o h on,
Vérünknek l á n g j a é g o l t á r o d on ,75) 17 y
K ié e ’ h o n , h a n em m ién k ?
H a érte m in d e n t m e g te v é n k ,
H a tisz ta k é z z e l á ld o z á n k ,
’S le ttü n k , m i e d d ig n em v a lá n k :
N in c s h a ta lo m ,
M elly v is s z a n y o m .
É s m é g n e k e d v ir u ln o d k e ll, 0 hon,
M ert iste n , em b er v ir a sz t p ártod on .
I ma!
Mi Atyánk ki vagy a’ mennyekben, imádjuk a’ Te legszentebb Lényedet,
mint legmagasztosb delejes éberlétii életet éld világ Lelket valóságod igazságá
ban.’ Jöjjön el a’ Te országod. Legyen meg a’ Te szent akaratod, miképen
mennyben: az igaz, szép és jó örök törvényeid oltalma alatt vagyon, azonké-
pen legyen itt a’ földön, min országlati rendszerünkben is. Mindennapi kenye
rünket: az anyagiakat úgy, miként a’ szellemieket add meg nekünk ma ’s min
denkor. Botsásd meg vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk ellenünk vétetek-
nek. És oltalmazz bennünket a’ Te minden tér és iddre érvényült igaz. szép és
jó törvényeidnek szétdulási kisértetétol, de megszabadíts e’ gonoszságok legna
gyobbikától mind örökké. ’S vezess mindnyájunkat az Évangyéliom leikébe le
tett, Téged úgy erköltsileg, mint élettanilag feltárt való Vallásodra.
0 mindenekfeletti legirgalmasabb éld Isten! Jól tudjuk, bogy mindazon
iszonyú vétkeket és bűnöket, melyeket az emberi-nem az d bukása, Noé átka,
úgy saját Üdvözitdnknek az okszerűségért ártatlanul kiszenvedett megváltása
óta, mind e’ mai napig elkövetett, mind addig fel nem oldathatunk, mig mind
ezek elismerése folytán azokat Előtted töredelmesen megbánva, a’ Te mennyei
országod: igaz, szép és jó örök törvényeidre nem térendiínk vissza.
0 mindenekfeletti jóságos éld Isten! könyörülj rajtunk, és hárítsd el a’
26*
404
pogány korszak iszonyú bűnei következtében, elébb utóbb tsalhatatlanul beál-
landó szörnyű tsapásokat az istenfélő népektől, és világosítsd fel minélelébb a’
Te szent malasztod által, a’ legbefolyásosabb magas kormányok istenfélő Fér
fiúit, Nagyjait, igaz lelkű Népképviselőit, bogy egyedül a’ Te legszentebb tzé-
lodban és törvényeidben adják tanácsadó javaslataikat, úgy fölfelé: a’ Fejedel
meknek, mint alá a’ Népeknek; és egyesíts mindnyájunkat a’ Te mennyei Kö
veted : Jézus Krisztusnak, a’ mi valóságos isteni Megváltónk által oly tisztán ki
jelelt évangyéliomi frigyébe, ’s tarts meg minket abban mint örökké.
0 mindenekfeletti jóságos élő Isten ! Jézus vala az, ki az emberiség által
annyi ezer és ezer éveken át bevehetlennek vélt szellemi várad bástyájára ttizé
diadalmas zászlaját, az 0 nevében kérünk: hallgasd meg könyörgésünket, me
lyet, a mennyei birodalmad delejes körében levők ditsőült lelkeik imájokkal, és
az összes tsillagaidban élők értelmes teremtményeid jobbjainak forró fohászaik
kal együlten, földre borulva esdjük: az évangyéliomi Ige testté válását. 0 add
imánkra az annyi időktől várva várt életbe átviendő LÉGYENT.
Értelmet zavaró hibák
Rovat. Lapszám
I. E l ő s z ó ................................................................................................................................................... V
II. A m a g y a r n y e lv le ik é b e v a ló b e p illa n tá s . . . . . . . 21
III. A z em b eri-n em m iv e lő d é s é n e k v á z la to s tö r té n e ti le ír á s a . . . . 47
IV . A z lir b e le r jé n e k v ilá g o s s á g i tü n e m é n y é n : a z a n y a g lé n y e g e , s e z z e l a m in
d en ek fe le tti v é g te le n -ö r ö k o k fő a z ő s z e lle m i ig a z s á g á b a n , a tsu k o d ó r e n d
sz e r sz e r in t fe ld e r ítv e . . . . . . , . . . . 1 1 3
V. A v é g te le n -ö r ö k m in ő s é g e k n e k t é n y e z ő k k é , e z e k n e k p r im itiv e le m e k k é , a n y a
g o k k á s te s t e k k é le tt tsu k ó d á s a , a z ő lé n y e g é b e n fe lis m e r v e . . . . 1 5 4
V I. E m y ria d n a p r e n d sz e r e k n e k , m in t tér é s id ő b e n le v ő n y ila tk o z a to k sz e r in ti
é s z le lh e tő k n e k e r e d e te , a z e le v e i v ilá g o s s á g o k fő jé n , a tsu k ó d ó re n d sz e r
sz e r in t fe ltá r v a . . . . .........................................................................181
V II. A v ég te le n -ö r ö k é s tér -id ő b e n i é le t o k fő je , a z ő lé n y e g é b e n é le tta n ila g fe lis m e r v e 239
V III A v a ló tu d o m á n y k u tsá t k é p v is e lő tu d ó s b e tű i r e n d sz er , a z ő j e l v i j e le n t ő s é
g é b e n fe lism e r v e . ......................................................................... 287
IX . A z em b eri-n em k ö z ö s e r e d e te , e ls ő é d e n é n e k le g v a ló s z ín ű b b h u n v o lta , a b o l
d o g , éth io p ia i, e g y é g i é p t a n i : v a g y é g y p to n i, p a r a d itso m i m in t u g y a n
a n n y i a r a n y -k o r sz a k o r s z á g la ti r e n d sz e r e in e k : ig a z , sz é p é s j ó tö r v é n y e i
fe ld e r ítv e 322
X. N y ila tk o z a t, h á la , j ó z s la t é s im a . . . . . . . . 3 7 7
X I. A k ü lö n b ö ző r o v a to k h o z ta r to z ó j e g y z e t e k .
A különböző rovatokhoz tartozó jegyzetek.
') K ú t s , n em k u lts, e z e n u tó b b i tó to s k ie jté s , é s h o g y a z e lő b b i tisz tá n m a g y a r , b i
z o n y o s o n n an , m ert h a v is s z a fe le v e s z sz ü k , u g y a n e sz ó r a v o n a tk o z ó b e v é s é s t m é g in k á b b
fe lv ilá g o s ítja , m o n d v á n : t s u k , a z a z n em d e a zá r, v a g y la k a t f s u k b a v é g e t t h a sz n á lju k
a k ú tsot.
'-) V olt a lk a lm u n k k u ty á k , lo v a k , m a jm o k , e le fá n to k ta n u lé k o n y s á g a it ta p a sz ta ln u n k ,
m e ly e k te r m é sz e te se n n em m á sk é n t, m in t ta n itó jo k a zo n fá r a d sá g o s unódjok á lta l v o lta k esz-
k ő zö lh ető k , m is z e r in t : b izo n y o s j e le k á lta l a z o k r a h a tv a , k é p e s e k v o lta k a k a r a tu k a t é r té
sü k re adni.
3) N ek ü n k n em vo lt s z e r e n ts é n k e z e n a n e m z e tis é g ü n k é r t o ly b u z g ó tu d ó su n k a t sz em é
ly e se n ism ern i, d e a m in t m á so k tó l m o n d á k k é n t é s n é m e ly k ö z r e b o tsá to tt tz ik k e ib ő l, m ü veib ől
észlelh ettü k , ö s s z e s é r d e m éb en te k in tv e e l é g s é g e s e k te lje s tisz te le tű n k k ié r d e m lé s é r e ; é s az,
h o g y n ém ely k ü lö n b e n n em t s e k é ly te k in té ly t k iv ív o tt tu d ó sa in k k ö z t is a k a d ta k , k it őt d a tz á ra
az a n n y i p o s itiv itá s o k n a k ,m in t m a jd m in d en r e á l tu d o m á n y o k n é lk ü li té v e ly g ő id e a lis tá t sz á n d é
k o zta k az ille tő k elő tt b e sz e n n y e z n i, n em k e v é s s é szo m o ritó . Mi a z ily e ljá r á st a n n á l m e g r ó v á n
d ób b n ak tartju k , m in él in k á b b sz e r e tn e k a z ille tő k a r e á lo k a la p ja in k e le tk e z e tt tu d o m á n y o k k a l
d itsek ed n i. 0 á llítá s a it e g y r é s z t k é ts é g e n k í v ü l : a le g r é g ib b tö r té n e te k h ite le s k u tfo r r á sa in a k
a n n y isz o r e m líte tt a d a ta in e m e lé , de m á s r é s z t: a tö rtén elm i s z a v a k le ik é b e o lto tt b e v é s é s e
iből is m er ité , m ely e k a m in t e lé g g é b ő v en ta p a sz ta la n d ju k , a v a ló k a la p ja in em e lk e d v é n
ép en n em m e g v e te n d ő k . L e h e t, h o g y m in t k e z d e m é n y e z ő a s z a v a k le ik é b e v é s e tt b e v é s é se it
n éh a h ib ás n ézetb ő l sz e m lé ié (s e te k in te tb e n a s z a v a k több o ld a li b e v é s é s e in é l, m a g u n k a t
sem tartju k tsa lh a ta tla n o k n a k ), d e e ljö v e n d a z id ő , m id ő n e z e k a la p o s s á g á t a tu d ó so k te lje s
e lis m e r é s s e l m é ltá n y o la n d já k . Itt te h á t h e ly é n ta lá lju k k ije le n te n i, h o g y s a já t n y e lv ü n k tá r
g y á b a n ö n álló n éze tü n k e t, sz á m o s é v e k e lő tt n a g y v iss z a v o n u ltsá g b a n a la p ít o tt u k ; de a h á
lá t la n s á g le g k is e b b fo ltjá t sem tű rh etv én , m e g v a llju k , h o g y e te k in te tb e n k e z d lü k t e t ő j é t : D r
S ch u ster J á n o s n a g y tu d o m á n y u férfiú, a p e sti e g y e te m n y ilv á n o s v e g y é s z i ta n á r á n a k , a le g
tá v o la b b i id e g e n a jk ú s z a v a k n a k sz á r m a z á si v is z v e z e té s é n o k u lv a , k u ta ttu k a m a g u n k é it. De
e lfe le jth e tie n e k v a lá n a k a n a g y tu d o m á n y u D r S ch o rd a n n Z sig m o u d é le tta n i ta n á r u n k n a k , a
sz a v a k h atá ro zo tt, rö v id é s so m m á s ( p r a e c is ) k ife je z é s é r e u ta ló , v a ló n k a t e g é s z é leten á t v e
z e te tt f ig y e lm e z t e t é s e i; ső t k io lth a ta tla u le e n d m in d ig a zo n b e n y o m á s, m e ly e t a z o ly a n n y ir a
é r d e k e s e lő a d á s a i a lk a lm á v a l u g y a n ő : a k ö n e n y é s é le n y r e n é z v e v o n a tk o z v a m on d ott, s
m e ly e t e m üvü nk v e z é r é lv é ü l t ű z t ü k .-------- — D e m in d e n e k fe le tti b e n y o m á s v o lt az, m e ly e t:
V á g n e r k e g y e s r e n d i ta n á r u n k a r c h e o ló g iá i fe j te g e t é s e a lk a lm á v a l, e m e a g y v e lő n k e t m e g r a g a
dó s z a v a k a t m o n d á : „ Is e r it p h ilo so p h o ru m p r a e s ta n tissim u s, qui om niu m horum n ex u m , e x
vacu i p rin cip io r e v e la b it ; “ — m int ö tö d ik o s z tá ly ú g y m n a s ia lis ta e férfiú n ak tu d o m á n y á t
a k k o r n em íté lh e ttü k m e g , d e e g y e d ü l e n a g y sz e r ű n y ila t k o z a tá b ó l: e x u n g v e le o n e m re
ism er v én , n a g y é s m é ly e n h ató tu d o m á n y a (m it ő n ém i r é g i m y th u si h a g y o m á n y o k b ó l s z e r e z
h eted a le g d e rü lteb b tis z ta s á g b a n áll elő ttü n k . M in d e z e k e t a zért e m líte ttü k m e g ily szig o rú
MAGYAR BÜ I.CSÉBZK T. \
2
ő s z in te s é g g e l, h ad d lá s s a k a z i l l e t ő k : h o g y a n y e lv ü n k le ik é b e v é s e tt is te n i tu d at fe lism e r é
s é v e l, m ik é n t b á to r ita ttu n k m in d e z e k ö sz fü g g ő ta lá lk o z á s á v a l m u n k á n k h a la d á sá b a n .
4) M éltán á llítju k ez t a zo n n y e lv r ő l, m e ly n e k b etű i m a i n a p o n is te lje s j e lv i j e le n t ő
s é g g e l b írn a k , m e ly e k a tu d o m á n y k ú tsá t k é p v is e lik , e z e k sz e r fe le tti ru g é k o n y sá g á b a n r e jlik
a m i n y e lv ü n k a zo n tu la jd o n sá g a , m e ly n é l fo g v a a z is te n i tu d a to t, a lé n y e g e s sz a v a k le ik é b e
örök id ő r e é r v é n y ű b e n b e v é s n i sik er ü lt.
5) D itső , v f e : ős-ti-é -d (á dé éje m a g á n h a n g z ó ja , a k to m b a n é r te tv é n ), a zaz, a z ő si
id ő k é , v a g y ő s ie k é a d its ő s é g , k ik a b u k o tt k o r sz a k elő tti ő si id ő k b e n , a z is te n i tan ok at o ly
é s z sz e r ű e n m e g a la p ítv a , a tu d ó s b e tű k j ó l é s á lla n d ó u l m e g h a tá r o z o tt j e lv e s je le n tő sé g e in , a
m i n y e lv ü n k le ik é b e b e v é s n i é r t e t t é k ; m i á lta l a d o lg o k n a g y r e n d jé t itt e fö ld ö n m íg tsa k e
n y e lv fen n á lla n d , ö rö k re m e g a la p ít o t t á k ; m ert v a la h á n y sz o r a n e ta lá n ú jb ól b e á lla n d ó rop
p a n t te r m é sz e ti v ih a r o k k ö v e tk e z té b e n , v a g y a p o g á n y k o r sz a k fe lü l k e r e k e d é sé n , a z isten i
ta n o k b ár m e ly h o ssz ú id ő k ö n á t e le n y é s z n é n e k , d e m ih e ly e s t a te r m é sz e ti tu d o m á n y o k a
ta n tö k é le s b ü lé s a la p já n b iz o n y o s fo k á t e lé r n é k , é s p á r a tla n n y e lv ü n k lé n y e g e s sz a v a in a k
le ik é b e m erev ü lt, ta n a it, a z o k t é n y e iv e l ö s s z e h a s o n lítv a k ijö ttn e k le n n i t a lá la n d j á k ; a m a
is te n i ta n o k n a k a z ő e lh o ltn a k v é lt h a m v a ib ó l p h o e n ix k é n t (fö n -ix -* , le g fő b b s z e lle m i c s illa g
v ilá g L é le k ) ifiod ta n ú jb ó l fe lk e li é le d n i. D e h o g y e s z a v a k e le m e z é s i te k in te té b e n t. O lv a
só in k k a l j ó e le v e tisz tá b a jö jjü n k , k ije le n tjü k , h o g y n em ism e r e tle n e lő ttü n k n y e lv é s z e in k
a zo n á lta lá n o sa n e lte r je d t n é z e tü k , m is z e r in t : a sz ó k e r e d e té t k ik i, m in t a z á lm o k a t, j ó sz á n ta
sz e r in t m a g y a r á z h a tja , to v á b b á , h o g y a z id ő k a n n y i v is z o n ta g s á g a in , a k im o n d á s á lta l a
b etű k g y a k r a n e lts e r é lte tv é n , ts a k n em le h e te tle n a s z ó k v a ló d i e r e d e t é ig f e lj u t n i; e r ő lte té s
s e l p e d ig tsa k n em m in d e n sz ó t k ile h e t a le g id e g e n e b b n y e lv b ő l is m a g y a r á z n i. — M e g v á lt
j u k m a g u n k is ez e n té v n é z e tb e n v o ltu n k e le in té n , m íg a lé n y e g e s s z a v a k le ik é b e v é s e tt e l e
m e z é si á lta lá n o s k u tsá t fel n em ism e r tü k , d e a m id ő n töb b é v e k k u ta tá sa in v é g r e rá j ö t t ü n k :
h o g y d itső e lő d e in k , a s z a v a k le ik é b e v é s e t t e s z m é k e t a b etű k j ó l é s á lla n d ó u l m eg h a tá r o zo tt
j e lv e s j e le n tő s é g e in , b iz o n y o s a la p o n s z e r k e s z te tté k , é s a m id ő n e z e n a l a p o t : a z ig a z , sz é p é s
j ó tö r v é n y e ib e n , d ele jtü jé b e n fe lle ltü k , e z e n á lta lá n o s k ú ts b ír á s á v a l, m it se m h a b o z tu n k
tö b b é a lé n y e g e s s z a v a k b iz to s e le m e z é s é b e n h a la d n i, m e ly e k n em e g y s z e r több o ld a li b e
v é s é s e k e t ta r ta lm a z n a k m a g u k b a n , fő le g a k é js z a v a k . — I g e n is ts a k a k k o r , m id őn ezen vol-
ta k é p i á lta lá n o s k ú tso t fe lta lá ltu k , lá ttu k b e, h o g y e g y e d ü l ez a zo n b izto s k u ta tá si, fe jte g e té si
út, m e ly n e k a la p já n a b u k o tt k o r sz a k elő tti is te n i e r e d e tű n y e lv lé n y e g e s s z a v a in a k le ik é b e
v é s e tt b ö lts e lm é t, a z ő s p e c ia litá s á b a n fe ld e r íth e tn i. E z e k a la p já n a zt t a lá lt u k : h o g y v a n n a k
lé n y e g e s s z a v a in k , m e ly e k b e v é s é s e i : a z ig a z , sz é p s j ó tö r v é n y e in n y u g s z a n a k , m é g p ed ig
n éh a ú g y , h o g y a z o k b a n a ró sz s z e lle m tő l v e z e te tt a la k o s a k , h ite tle n e k , is t e n t a g a d ó k elle n ,
v e t é s e i is b en n f o g la lta tn a k , m in t e s z ó b a n : n y ila tk o z a t, e r e tn e k sa t. é s e z e k sz e r fe le tt n e
v e z e t e s e k ; e lle n b e m v a n n a k o ly v e g y ü lt k o r sz a k i s z ó k is , m e ly e k a s o k is te n itő i p o g á n y o k és
h ite tle n e k ró sz s z e lle m tő l v e z e te tt k e v e r é k e in n y u g s z a n a k , j e lé ü l h o g y e n e m z e t a sz ó te lje s
ér telm éb en m in d en en á t m e n t ; ism é t v a n n a k n é m e ly e k , m e ly e k a te r m é sz e ti h a n g o k u tá n zá
s a in k e le tk e z te k , é s e z e k a le g r é g ie b b e k é s e g y s z e r ü e b b e k ; d e v a n n a k s z o k á s o s b e lje le n té -
s é g ü k e t e lv e s z te tt sz ó k i s ; ső t n em r itk á n k ö lts ö n z ö tt s z a v a k k a l is ta lá lk o z u n k . D e a n y e l
v é s z e k fig y e lm é t fő le g a zo n lé n y e g e s sz a v a in k é r d e m lik m e g , m e ly e k a tsa lh a ta tla n iste n i tu
d atot, e r e d e te t s a z em b er i n em le g r é g ib b e r e d e ti tö r té n é s z e ié t ta r ta lm a z z á k m a g u k b a n b e
v é s v e ; m ert n in ts k é ts é g , h o g y m ih e ly e s t e z e k b e v é s é s e it b ár m e ly n y e lv b e n , m in él te r je d
tebb m é r v e k b e n ism e r e n d ik fel, e z z e l f e lle lté k a z o n ő s e r e d e ti-n y e lv e t, m e ly a S zt,-irá s s z e
rint m in d en m á s n y e lv e k a la p já u l te k in th e tő . S m in th o g y ez t a m i p á r a tla n n y e lv ü n k b e n fe l
ta lá ltu k , m éltá n m o n d h a ttu k e lő z m é n y e s m ü v ü n k b e n : A m a g y a r n y e lv e g y a le g tö k é le te s b e k
k özü l, m a g á b a n ta r ta lm a z v á n a z a r a n y -k o r sz a k fe ltá r t b ö lt s é s z e t é t ; m iu tán e t ö k é ly n e k az
v a ló s á g g a l m e g fe le l. E z t k im u ta tn i e g y ik fő fe la d a tu n k .
3
«) L e sz n e k , k ik a z t fo g já k e lle n v e t n i: ez m in d ig e n sz é p , de e lé b b a zt k e lle n e m e g
m utatni, h o g y e b etü r e n d sz c r v a ló s á g g a l a m a g y a r é . H a n em e lé g e lö z m é n y ile g az ille tő r e
n ézv e a z : h o g y sa já t sz a v a in k b ó l k iv e h e ti a j e l v e s j e le n t ő s é g e n a la p u lt e r e d e ti b etű k h ier o g -
ly p h j e i t ; n e m e lé g a z h o g y a m a g y a r b a n m in d en b etű v a g y jo b b r ó l b a lra , v a g y v isz o n t, v a g y
j e lv i j e le n t ő s é g é r e m ai n ap on is te lje s é r te lm ű ; a k k o r k é r jü k a z ille tő t f ü g g e s s z e fel e t á r g y
b an! v é le m é n y é t m in d a d d ig , m ig a b etű re n d sz er rő l! tz ik k e t á t n em ta n u lm á n y o z ta .
7) E ta g la lt sz a v a k m á sa lh a n g z ó ih o z , a k is d e d a la to m b a n é r te tt h a n g z ó k , a jo b b a n
v a ló é r t h e tő s é g m ia tt a z ő se in k tő l m e g á lla p íto tt h a n g j e g y e k , v a g y b etű k r e n d je sz e r in t m e llé
k e lt e ite k , és tsa k ott le en d ig e n r itk a k iv é te l a m á sa lh a n g z ó k r a n é z v e , a hol a jo b b h a n g z á s
v a g y lé n y e g , a zo k a t m á s ro k o n h a n g z á s u a k k a li f e lts e r é lé s é t k ö v e te li, í g y : d-t, a < -v el; g-ét
a 7c-val,· u-t a δ-é, p-é, / - e l stb. m i a n y e lv te r m é sz e té v e l e lle n té tb e n n em á l l ; — ső t a sz ó k
e le m e z é s e in é l, n éh a a fő su ly ta d ó m a g á n h a n g z ó , m in d en e lő tte s u tá n n a á lló h a n g z ó k a t a m a
g á é r a h a so n ltja .
8) Mi, k ik a z ú g y n e v e z e tt rom ai b etű -re n d sze r j e le n t é s e s h ie r o g ly p h je it, s a já t élet-
sz e r v eze tű n k le g lé n y c g e s b s z e r v e in e k a la k é s m ű k ö d é si r e n d jéb en , a z ő v ég v o n a lu k b a n fe l
ism e r tü k , oly k ö n n y ű o d a a d á ssa l a z ig a z ö s v é n y tő l e l n em tér h e tü n k , de a z é r t le h e te tle n h o g y
e n a g y tud om án yu férfiú elő tt ú jb ó l m e g á llv a k a la p o t n e e m e ljü n k . E z en m e g b o ld o g u lt orv o s
doktor a v e g y é s z e t i ta n b a n e g y e te m ü n k n é l n y ilv á n o s ta n á r v o lt, ő v o lt azon rop p an t k ite r je
d ésű is m e r e te k k e l felr u h á zo tt tu d ó s, k i a z o r v o si n ö v e n d é k e k r e n é z v e o ly sz á r a z (fá jd a lo m a
m ostoh a k ö r ü lm é n y e k n é l fo g v a k ís é r le te k n é lk ü l e lő a d o tt) sz a k ta n t, o ly é r d e k e se n a d ta elő ,
h o g y a fig y e lm e z ő a g y ö r v e n d v e v á r n á a z is m e r e te k k e l d ú s e lő a d á s t. M e g k e ll a z o n b a n v a lla
nunk, h o g y am a k ísé r le te k n é lk ü li e lő a d á so k , re á n k n é z v e n em v a lá n a k o ly k á r o sa k , m iu tá n
m i a zo k b a m ár e le v e g y a k o r la tila g b e a v a tv a v o ltu n k , m iu tá n le g d r á g á b b a ty á n k J ó z s e f, kj
N a g y -V á r a d v á r o s sá n á l m a jd 3 0 é v ig m in t T a n á ts b e li M. F ö -B ir ó s E ln ö k h iv a ta lo sk o d o tt,
m a g a is ta p a sz ta lt v e g y é s z lé v é n , e z e k b e , s a f iiv é s z e tb e m ie lő tt a fe lo r v o si p á ly á r a m e n n é n k ,
b e a v a ta ttu n k . D r S c h u ste r v o lt a z , k i a s z a v a k n a k lé n y e g ü k r e v o n a tk o z ó j e le n t ő s é g e it a le g
tá v o la b b i, m in t : g ö r ö g , h éb er, S a n sk rit, k o p t, a r a b s, p e r z sa sa t. n y e lv e k e r e d e ti e le m e z é s ir e
v e z e tte v iss z a . 0 v o lt az, k i v e g y é s z i m ű sz a v a in k a t, az ő lé n y e g ö k sz e r in ti a lk o tá s á v a l a m a
g y a r n y e lv b e n D r B u g á t b o ld o g u lt tu d ó ssa l s z ö v e t k e z v e k e z d e m é n y c z é k . N em t s e k é ly érd em e
van a ter m é sze ti tu d o m á n y o k m ű sz a v a in a k a lk o t á s á b a n : D r T o ld y F e r e n tz , D r F lo r F e -
ren tz s m á so k n a k .
9) A g ö r ö g th e o s : tk ja - @ , id o m á b a n s z in te a z t á b r á z o lja , tsa k h o g y fo ly to n o s k ö r
zetb en ö s s z e f o ly v a ; az e g y e s : I, k é p le ti v o n a lo k b a n ig y á lla n a : -lí·, m i az ír á s s e b e s s é g é t sz e r
fe le tt n e h e z íte n é , a d o lo g lé n y e g e te h á t e tu d ó s j e lv e k j e le n t ő s é g é b e n r e jlik , m e ly
h a e g y s z e r fel v a n ism e r v e , jo b b a z e g y s z e r ű v e l éln i. E j e g y : © , a ts illa g á s z a tb a n a n ap
tu d ó s je lv é r e v o n a tk o z ik é s h e ly e s e n , m ert a k iil k ö r a b o ly g ó k k ö rér e, a k ö zp o n ti p on t p e d ig
a b o ly g ó i ren d szer k ö zp o n ti g ő tz á r a : a n a p ra u ta l. D e h e ly e s e n v o n a tk o z ik a zo n j e g y : © a
th eo s sz ó b a n a z e g y e te m e s s z é k e k s z é k i k ö zp o n tjá b a n t r ó n o ló : V ilá g -L é le k r e is.
1U) Mi ez en e ln e v e z é s t m e g h a g y n i ja v a s o lju k , m iu tá n e z e n sz ó , a z ő b etű i ö s s z e té te t
lé b e n a m a g a lé n y e g é t te lje s e n k é p v is e li. L e g y e n e z a k á r e s e t le g e s , a v a g y a le g r é g ib b b u k o t-
k o r s z a k e lő tti a lg e b r a i so m m á z a to n a la p u lt sz ó , ez n em e g y é b : m in t n i-Á -m , n i k ezd ő m é
u y e m , a z a z a v íz i fó k á k , n irn feák b ól fe jle d e z e tt le g e ls ő sz á r a z fö ld i em b er fo k o z a ta ; é s ig y
több lé n y e g e t k ife je z ő sz ó , m in t : a fa r k a s v a g y is fa r k k a l e llá to tt em b er.
" ) E z e n sa já ts á g o t m ár az em b er u tán á lló á lla to k n e m e in é l, fő k é p a fe k e te után ts-
n á l is ren d ezetteb b a la k b a n felism e r h e tjü k , m ert v a la m in t a z em b er, ú g y ez is tá r sa sá g b a n
é l, a z eső e lle n h a jlé k o t é p ít m a g á n a k a fá k te te jé n , ső t la k á t sz a b a d s á g á t is v éd i a m e g tá
m ad ok ellen éb en .
1-) E rről k e z e s k e d ik m á r m a g a : a v a l l á s sz ó n a k o ly fe n s é g e s fo g a lm a t rejtő tar-
A*
4
ta lm a , m in th o g y a z tisz tá n s e g y e d ü l a z t ta r ta lm a z z a , h o g y a k i m i t : v a l 1, az a z t a t a p a s z
ta lá s n tjá n i k ís é r le te k v a ló in , á s tain, kémlein a la p ítja , in n e n : v a 11 á s, v a g y is a v a ló k á sa -
ta in , k é m le te in k e le tk e z e tt t u d a t ; s e fo g a lo m n a k m in d a d d ig , m ig a z é p é sz fe n n á ll, m in t le-
ro m b o lh a tla n a la p o n n y u g v ó n a k á lla n ia k e ll, é s m é ltá n , m ert a v a ló v a llá s le g y e n a z a k á r
n y ila tk o z o tt, m ik é n t : Ü d v ö z ítő n k é , a k á r feltá rt, a n n a k m e g é r té sé h e z tu d o m á n y ig é n y é lte tik ,
m i e g y e d ü l a te r m é sz e ti-tu d o m á n y o k k ís é r le ti té n y e in , v a ló in d eríth ető fel az ő sz ellem i ig a z
s á g á b a n ; é s v a ló b a n e sz ó v fe : u g y a n e z e n m a g a s z to s b e v é s é s r e v o n a tk o z ik , m o n d v á n :
s-áll-ct-vég;g ( a : vé itt : a v é g sz ó n a k rö v id g y ö k é t k é p v is e li). — S ig y ts a k e z e n e g y e s szó n a k
lé n y e g é b ő l is b e lá th a tn i, m ily b ö lts sz e r k e z e te n a la p u lt ez en e s z m e ö s s z e g , m e ly m in d en m ás
e g y é b n e m z e te k á lta l ez e s z m é r e h a sz n á lt k ife je z é s e k e t, m in t a n é m e t : G o tte sd in st, a latin :
r e lig io t m e n n y ir e h á ttérb e sz o r ítja , ső t ép e sz ó e le m e z é s é n n y ilv á n v a ló le sz e lő ttü n k , m isze
rin t a la tin : r e lig io , ín p r in c ip io e x re liq iis : io e m a n a v it, h i n c : r e lig io : v a g y is a z e r ed eti la
tin v a llá s , m e ly s z in te e g y is te n ité s b ő l in d u lv a fa ju lt e l p o g á n y s á g r a , a z é g y p to n i io i, v a g y jó
ta n o k b ó l indxdt v a g y fo ly t k i.
ím e ez e n sz ó is e lé g s é g e s , a n n a k b e b iz o n y ítá sá r a , h o g y a m a g y a r n y e lv e g y k o r
s a j á t, a tu d ó s b etiik j ó l é s á llo n d ó u l m e g h a tá r o z o tt j e l v e s j e le n tő s é g e in tu d a tila g s z e r k e s z
te te k . E ta n o k n a k te h á t e r e d e tile g m in d en k é ts é g e n k ív ü l tis z tá k n a k k e lle le n n i, m e ly tsa k
k é ső b b e n a ter m é sz e t r o m b o lá sa i s a p o g á n y k o r s z a k d u lá s a i k ö v e tk e z té b e n , m időn több k ü
lön n y e lv e k k é sz ó r ó d ta k sz é t, k e lle á ta la k u ln io k , é s b á rh a e k k o r se m v e s z e tt e l a tz é l, a
fő tá r g y , m ert m eg m a ra d t m in d en v a llá s n a k le g fő b b tá r g y á u l a n n a k le g m a g a s b L é n y e , le g y e n
a n n a k n e v e : Iste n , I z d e n , Iz a n a e h , V ilá g -L é le k , le g fő b b E s z , S z e lle m , I g e v a g y b á r m i m ás.
Mi részü n k rő l m e g v a g y u n k g y ő z ő d v e , h o g y a m a g y a r o k le g r é g ib b ő s v a llá s a , a le g fő b b L é n y
ről, m in t a b ö lts é s z e t le g s z e b b v ir á g já b ó l k e le t k e z e t t : Is te n fo g a lm á r ó l a le g tis z tá b b tu d at
b an v o l t a k ; h isze n ép e z ér t iste n i e r e d e tű a m i n y e lv ü n k .
o ly n em ű : 3 2 1 2 4 ér te n d ő k , m e ly e k a fó k á k n em eib ő l az e m lő sö k so r á b a ta r to z n a k ,
m in t a honnan m in t v íz i fo k o z a tb ó l k e le tk e z te k a sz á ra z fö ld i á lla to k . A nym phaea
szób a fe k te te tt e s z m e ö sszeg ezt lá ts z ik b iz o n y ít a n i: n y m p h a e a fo rg a to tt ta g a ib a n , m a
g y a r b etű i j e g y e k b e n : m i n - f e j “ "k - f a junk a t. i. v íz i fo k b a n .— · — M aga a fó k a
(e m lő s h a l) sz in te e z e n v íz i e r e d e tr e lá ts z ik v o u a tk o z n í, m ert ez v f e : k o f a , a z a z m in te g y
t s a ts o g ó k o fa k é n t k ik ia b á lja , lo ts o g ja , m isz e r in t a sz á r a z fö ld i á lla to k , in n e n a v iz i á lla to k
fó k á itó l, fo k o z a to s fe jlő d é sb e n e r e d te k . M i a z e s z m é k ily e té n i e lr e jté sé n n em tsu d á lk o zu n k ,
m iu tá n a tu d a t s z a v a i, a tu d ós b etű k j ó l é s á lla n d ó u l m e g h a tá r o z o tt j e lv e s je le n tő s é g e in sz e r
k e s z tv e k e le z te k , m ib ő l k itű n ik , h o g y a p r o to sn a k v é lt g ö r ö g p h o k a szó k ö lts ö n z ö tt v a la . í g y
atzet v f e : t e t z , o n n a n , m iv el a tz e t-h a la k te tz e n e k , lá ts z a n a k h a la k n a k le n n i, h o lo tt v íz i
em lő s á l l a t o k ; é s ig y k it ű n i k : h o g y a c e t o s , c e t u s tö b b e sb e n c e t a c e a sz a v a k , sz in te a
m i é g y p to n i b el io i v a g y j ó ta n a in k b ó l k ö lts ö n ö z te tte k .
35) ím e k o ru n k n é m e ly p k y s io lo g u s a in a k : S im ia q uam sim ilis, tu r issim a b estia n o
b is, fo k o z a to s á lla ti f e j le m é n y é n e k k ezd ő a la p v o n á sa , m ár a L á m a m ítu s a la p ja ib a n fe lle l
h ető, a m id ő n t. i. az á lla to k fő b b je i, a z o k a lsó fo k a itó l é s e z e k azok le g v é g ső b b je ib ő l az
á z a lo g o k b ó l a z é v e k m illia r d ja in a k m e ta m o r p h o sisá n , m in d ig fe lső b b é s felső b b fok ra e m e l
k e d te k , m ig v é g r e a z o k b ó l a m a jm o k v íz i fó k á i, m e ly e k b ő l a z á ta la k u lá s o ly h o ssz ú ú tjá n a
v é r v e g y iile tn e k fé lfo k k a li n e m e s c d é s e fo ly tá n , v é g r e v a ló s z ín ű le g a n im feá k , em b er i fó k á k ,
9
in nen pedig' szá ra z fö ld i á lla to k k é n t, a n íá m -n iá m o k — f a r k k a l ellá to tt em b er ek 1. a 10-ík
sz . a. j e g y — k e le tk e z te k . — — Mi m iu tá n a ter m é sz e t m in d en u g r á st 1 m en t k ifo ly á s á t
tartjuk sz e m e in k e lő tt, m in d en t fo k o n k é n ti fe jlő d é sb e n v élü n k k iin d u lta k n a k le n n i. S k ér d jü k
mi m a g u k a t a ter m é sz e ti-tu d o m á n y o k a la p ja in e m e lk e d e tt tu d ó so k a t, v á ljo n a ter em tm én y e-
zés m e ly ik n e m é t ta rtjá k n a g y o b b tsu d á n a k : a fo k o z a to s tib e ti m itu sit, v a g y a h é b e r tso d a
á lta lit? E k é t f o g a lo m : t s u d a s tsoda v fe i é r te lm e z é sü k b e n , m iután a z e lső dúst, a
m á sik a d ó s t fe lté te le z e s z m e s íté s é b e n , e z e n b e v é s é s e k m ár m a g u k b a n re jtik , a d o lg o k l é
n y e g e s m e g fe jté sé t is ; m iá lta l a te r m é sz e t v o lta k é p i m iv o ltá b ó l k iin d u ló tu d ó s, sz e lle m sz ó ra
j á t : a tsu d a a lk o tá sb a n d ú sa n k ie lé g ít v e t a lá la n d j a . M ind a k é t te r e m tm é n y e z é s a b b a n k ö z
p o n to su l, m isze rin t a felső b b fo k i élő á lla to k , v a ló b a n a h o zzá j á r u l t : v e r e s a g y a g (a r g illa ru fa)
m in d ig sűrűbb k ev e r é k é b ő l n y e r é k , a m a g u k fe lső b b fo k i k e le tk e z é s ü k e t, m iu tá n az a g y a g
n ém i forrásb a á tm en n i k é p e s lé v é n , e k k é n t a sz e r v e s e k é s sz e r v ie tle n e k k ö z t n ém i k ö z é p
g y u r m á t k ép ezv é n , a zo k to v á b b i k i f j l é s é r e a lk a lm a t a d o tt, é s ezt v a sta r ta lm á n á l, a n n á l in
k á b b elő m o z d íth a tta , m iv e l a m in t lá ta n d ju k , a h é v é s v ilá g o s s á g h o z z á já r u lá sá v a l d e le j e s
s é g e t ö ltv én , e k k é n t a v é r v e g y ille tn e k m in d ig e g y fél fo k k a li n e m e s e d é s e fo ly tá n , v é g r e a
ter em tm én y ez és tén y e , a n n a k k o r o n á j á v a l: a z em b er p á rra l b e fe je z te te tt; é s íg y a z is te n i l e l
k e t leh elő lé n y e g : a d e 1 e j e s s é g , ú g y az e g y ik , m in t a m á s ik g e n e s is r e v o n a tk o z ó la g
m e g v a n .-------- M iből k iv ilá g lik , m isz e r in t : a le g e ls ő fe lső b b fo k i m e le g v é r ű á lla to k terem tm é-
n y e z é s é n e k , a leg fo r ró b b d é lö v a la tt k e lle tö r té n n i, é s p e d ig a k k o r : m id ő n a te n g e r a la tti
tü zok ád ók k itö r é se i, a m a fo rr ó ég ö v i h ő s é g g e l te lje s e n ö s s z e e s v e , e z z e l a forró v íz á lla n d ó
h o zz á já r u lá sá v a l, az e m lő sö k te r e m tm é n y e z é sé r e a z a lk a lo m m e g n y ílt. H a te h á t m e g e m lé k e
ziink arról, h o g y ég y p to n i p o g á n y m itu s k e z e lő in e k , a v ilá g er ed etre v o n a tk o z v a , k é t nem ű
g e n e s is e k v o l t : t. i. a z e g y ik k ü lső , m e ly a lá ts z a tn a k m e g fe le lő le g m in d e n t: a se m m ib ő l
s z á r m a z ta to tt; — a m á sik b e lső , m e ly a b u k o tt k o r sz a k e lő tti fe ltá r t t a n o n : m in d en t a k ö z
ponti v ilá g o s s á g o k fő jé b ő l k e le tk e z e ttn e k tek in te tt, e k k é n t tisz tá n tű n ik k i, m isz e r in t ezen
k ettő s g e n e s is h e z a lk a lm a z o tta n , a z em b eri e r e d e tr e n é z v e is, k étn e m ű g e n e s is n e k k e lle l e n n i :
t. i. e g y k ül a n ép é , é s e g y b e lső titk o s, a m a z t a h éb er h a g y o m á n y o k b a n , ts o d a a la k b a n lá t
ju k , h átra h a g y v a l e n n i ; — a m időn a z u tó b b it, m in t a te r m é sz e t-ta n fo k o z a to s k ife jlő d é sé n
k e le tk e z e tte t, a tib e ti m itu sb a n , m in t : a tsu d a sz á r m a z á s n ém i tö r e d é k é t ta lá lju k fel.
3tí) ím e a m en n y , p u rg a to riu m é s p o k o l n ém i v á z la to s e lő k é p e i.
37) Mi e szó t a e g ip to n , a e g y p t o s , a tu d a t k o r sz a k b etű in s z e r k e z e tin e k ta rtju k , é s
nem e g y é b , m ini: az nn-é, az: _?/-i,-i-j ; é s ig y a z e g y é g i - i p (é p ) t o n (ta n ), le tt g ö r ö g ö s ít v e :
a e g y p t o n ; — h a m e g g o n d o lju k a z t, h o g y a g ö r ö g ö k m in d en t a m a g u k n y e lv ü k b e o lv a sz to tta k
(a m a lg a m ís á lta k ), a k k o r ez en á lm é lk o d n i n em fo g u n k . I g e n is itt v o lt le té v e , m e g ő r iz v e , m e g
m en tv e a h a jd a n i le g r é g ib b b u k o tt k o r s z a k e lő tti fe ltá r t e g y é g i - i p (é p ) t o n (ta n ) ta n a : a
b e lső , v a g y titk o s ioi v a g y jó ta n b a n . É s ig y k é t s é g n em le h e t, h o g y a z e g y é g i é p -ta n n a k
itte n i őrzésétő l, t a r to g a tá s á tó l n e v e z te te tt ez en o r s z á g E g y p to n n a k . A fe jé r k íg y ó ő si m e sé je
is erre u tal. E k é t n em ű : b e l é s k ü l g e n e s is b ő l k ö lts ö n ö z té k a g ö r ö g b ö lts e k , a m a g u k ta n a i
k a t ; a b első h ö z r a g a sz k o d o tt M. T h a le s é s ta n ítv á n y a i, d e fő le g S o c r a te s é s P la tó . A m időn
P y th a g o r a s k e ttő s'ta n á n á l bár m in d a k e ttő t ta n íto tta , d e v o lta k é p a k ü lső ta n h o z r a g a s z k o
dott. E u d o x u s, A risto te le s is, k ik p e d ig m in d k e tte n a h e ly sz ín é n n y e r é n e k a b e lta n b a n i o k
ta tá st, ah hoz sz íto tta k , P to lo m a e u s k i a t s ília g á s z a t ter én sz in te a z e g y p to n ia k tó l n y e r é ta n á t,
a z o n k é p e n em e k ü lta n n a k h ó d o lt.
3S) M ojzes, m i íg y írju k , m iu tá n a m a g y a r r a n é z v e e z e n e s z m e -sz ö v e g b e n e g y ú tta l
k iv a n n é m ile g fe je z v e az, h o g y : v íz b ő l m e n te te tt m eg , m ert t a g l a l v a : Un ója ízes v iz e s . A viz
az ignek a zo n z e r u s i' — 0 ) fo k a , m e ly h a t is z t a iz - e t le n , m iá lta l m in d en te s te k , m e ly e k a
tiszta v íz ze ru si (— 0 ) fo k íz étő l e lté r n e k : íz e s e k . In n e n a z : íz, íz e s, z e s s z a v a k r ö v id ítv e a v íz
k ife je zé sér e is a lk a lm a z h a tó k . H a m e g g o n d o lju k a z t, m isz e r in t a k ifo g o tt tse tse m ő t ép a zért
10
n e v e z é a k ir á ly le á n y e g y p to n i n y e lv e n : M o jz esn ek , m iv e l az e n y e lv e n v íz b e fú lá stó l m e g ó v á st
je le n t, a k k o r a k a r a tla n u l is e l k e ll ism e r n ü n k , h o g y ezen é r te le m b e n m e g e g y e z e tt a z e s z e
rin ti eszm e le k ö té s é v e l, m i tisz tá n a rra u ta l, h o g y a zo n id ő b e n , m é g ér tetté k a z e s z m é k e t a
s z a v a k le ik é b e b e v é s n i. í g y J ó z s e f, a : jó z s , v fe sz ó j, j ó , festet é le ttő li ó v á st ta rta lm a zv á n l e l
k éb en , m in d a n n y ia n e m lé k e z e te s le k ö t é s e k : P u tifá r n e je , F á r a ó , a b eb örtön zöttek é s t e s t v é
rek k ö z ö tti á lo m j ó z s ló i tö r té n e té b e n .
39) A M o jzesi 1 0 p a r a n tso la t n y o m a i, a m in t lá ttu k a z in du b u d d h a ta n a i k ö zt is fe l5
le lh e tő k . A m i p e d ig a b ír á k a t m in t J e h o v a h e ly e tte s e k k é n t! sz t. s z e m é ly e k e t ille ti, ez a tib e
tiek é s in d u k n á l is fe lle lh e tő . E z e lv ile g ig e n sz ép , m ert a z v o ln a a v o lta k é p i tzél, h o g y a
b irá k m in d en s z e m é ly v á lo g a tá s n é lk ü l, sz ü n te le n s m in d ig : a z ig a z , sz é p é s j ó isten i tö rv é
n y e in e k h a tá r a i k ö z t íté ln é n e k , é s h a a zsid ó n ép e sz e n t e lv e k b e n k o r m á n y o z ta tik vala,
n in ts k é ts é g , h o g y m a is m in t f ü g g e tle n n e m z e t fen n á ll. A ta n u ls á g te h á t m in d en n em ze tr e az,
h o g y , m in d en n em ű ín té z v é n y e it, n y ilv á n o s e lle n ő r s é g g e l k e z e lje . ír v a v a n : M ert v a la k i g o n o
sz u l ts e le k s z ik , g y ű lö li a v ilá g o s s á g o t, é s n em m e g y e n a v ilá g o s s á g r a , h o g y a z ő ts e le k e d e te i
m e g n e f e d e s s e n e k . — A k i p e d ig ig a z á n ts e le k s z ik , a v ilá g o s s á g r a m e g y e n , h o g y az ő t s e le
k e d e t e i n y ilv á n v a ló k le g y e n e k , h o g y a zo k Is te n sz e r in t v a ló k .
i0j ím e a h é b e r v a llá s e r e d e tile g n e m z á r ta k i a ta n tö k é le te sb ü lé s t, é s h a az a m a g a
id e jé b e n J é z u s e g y is te n ítő i ta n á v a l e g y e s ü l, é s a z ig a z , sz é p é s j ó tö r v é n y e in e k h a tá r a i k ö zt
k e z e lte tik , v ilá g - v a llá s á v á n ö v e k s z ik v a l a ; d e m in th o g y itt is e z e n is te n i ta n o k , a z a b lá tla n
h a m is b írá k é r d e k e iv e l e lle n té tb e n á lla n á n a k , ér d e m lett sír já t ta lá lta — A zé rt m o n d á J é z u s :
A M ojzes sz é k ib e n ü ln e k a z ír á stu d ó k é s F a r iz e u so k . M in d e n e k e t a zé rt, m e ly e k e t n é k te k pa-
ra n tso ln a k , h o g y m e g ta r tsá to k , m e g ta r tsá to k é s m e g t s e le k e d j é t e k : d e az ő t s e le k e d e te ik s z e
rin t n e t s e le k e d j e t e k : m ert ő k m o n d já k , d e n em ta r tjá k m eg . E ljö n a z id ő , m id őn a b abon a-
sá g , k ü lö n tz k ö d ési v á g y , a m in d en á r o n i n y e r é s z k e d é s i düh, m in d e n n e m z e te k k ö z t le d ő le n d ,
é s a k k o r n in ts k é ts é g , h o g y e sz é tsz ó r t, n y e lv ile g k ih a lt, a z e g y is te n ítő i ta n é r t a n n y i vérta-
n ü sá g o t sz e n v e d e tt n e m z e t, S em — J a fe t r o k o n a ik é n t p éld á já n o k u lv a , v iss z a té r e n d azon
b ö lts e k b ö lts é n e k e g y is te n ítő i ta n á r a , k i ő k e t a z e r e d e ti e lfa jú lt h itv a llá sb ó l a ta n tö k é le te s -
b ü lé s ö s v é n y é n a v a ló v a llá s r a v e z e tn i, s a p a p i h ie r a r c h ia o ly n y o m a sz tó b é k ó i a ló l f e ls z a
b a d íta n i a k a rta . H o z z á k b e a m in t h o z z á jo k m in t e r e d e tile g S e m ita i m a g y a r a jk ú a k h o z illik ,
h o g y ezen tú l e g y e d ü l a n e m z e ti n y e lv ü n k e t te lje s e n értő th e o lo g iá t v ég e zte o rv o s-d o k to ro k
le h e s s e n e k R a b b in o k , h o z z á k b e á lta lá n o sa n a m a g y a r a jk ú k isd e d ó v o d á k a t, é s a k k o r m in
d en jo b b ö sv é n y r e té r e n d .
4I) D e im e eb b en m ik é n t Ü d v ö z ítő n k tö r té n e lm é b ő l tu d ju k , n em m in d ig v o lta k k ö
v e tk e z e te s e k .
4'2) ím e eb b ő l k itű n ik , h o g y v o lt id ő , m id ő n is te n i p a p o k h o z m é ltó la g , a z o k sz e r ű sé g
e lv e in e m e lk e d e tt tisz ta ta n t, ő k v é d é k a v ilá g i h a ta lm a k e ln y o m á s a i e lle n é b e n .
43) A zon , h o g y a tö r v é n y e k o ly fe le tte k e g y e t le n e k v o lta k , h a v iss z a e m lé k e z ü n k ,
h o g y e n e m z e t is e r k ö ltsé b e n a so k is te n íté s le g ö n z ö b b m é te ly é tő l á r a sz ta to tt e l ; a k k o r tsu d ál-
k o z n i n em fo g u n k , h a a z e g y Iste n ta n á t a n n y i v é r -á ld o z a to k u tán b iz to síta n i tö re k v ő k , m e ly tő l
m in d en b o ld o g s á g u k a t v á r tá k , g y ő z e lm ü k fo ly tá n ily sz ig o r ú tö r v é n y e k h o z a ta lá r a r a g a d ta tta k .
44) P á t r i á r k a t. i. m a g y a r j e g y e k b e n , v a ló b a n m i n em tu d ju k e le g e n d ő okát
m e g fo g n i a n n a k , m ié r t n e v o ln a sz a b a d n e k ü n k a z id e g e n s z a v a k a t k iv á lt h a a z o k lek ö tö t-
e s z m é i en n en s z ó já r á su n k k a l m e g e g y e z n e k b e o lv a sz ta n i, m iu tá n m é g a zo n le h e tő s é g is fen nt
á ll, m isze rin t a m a id e g e n s z a v a k , ta lá n m é g a tu d a t k o r sz a k e lfa jú lt s z a v a i is le h e tn ek . M i
teh á t k ik m in d en ü tt é s m in d en b e n lé n y e g e t k u ta tu n k , a m a k ü lö n b e n ü d v ö s s z a b á ly t: m is z e
rin t a z id e g e n s z a v a k e r e d e tile g ír a s s a n a k (m iu tá n ez m a g u k tó l a g ö r ö g ö k tő l se m ta rta to tt
m eg ), e k k é n t e z t ts a k ott k ö v e tjü k , a h o l a s z a v a k b e ls z ö v e g é t a j e le n n a p i sz ó já r á su n k é r t e l
m év el m e g e g y e z te tn i n em t u d ju k ; s z o lg á ljo n e z e g y ú tta l o k a d a tá sú l tud. O lv a só in k n a k . K ü -
11
lö n ö s, h o g y e szó n y e lv ü n k b e n v fe é r te lm e z v e , a sz t.-írá s .általi é r telm et, m e ly sz e r in t t u d j u k :
h o g y ők az e g y is te n i é p ta n o k a t h ir d e tté k a le g tö k é le te s e b b e n tü k rö z i v is s z a ; a : K - K betű
n e k tudós k é p e s ít é s e tisz tá n az e m b e r e g y s z e r ű s ít e t t v á z la tá r a v o n a tk o z ik , é s ig y e sz ó b a n
rejlő e s z m e s ité s s z e r i n t : a v a g y az, tö b b e sb e n a z o k t. i. a z iste n fé lő p á tr iá r k á k is em b er ek
K v o lta k , k ik ta n a ik r a r á í r t á k ép , v f e : p -á triá r -k a . T u d ju k h o g y m ár e k o r sz a k is v é g e -
felé, az e r e d e ti ta n o k tó l m in d in k á b b e lté rt. — í g y e s z ó : A b r a l i á m , h a a sz t.-ír á s á lta l fel
j e g y z e t t e k o rsz a k o t m éltó fig y e le m m e l o lv a s s u k , t. i. m időn a z e m b e r isé g a z ő e g y s z e r ű s é
g éb en é lv e iste n á b rá ja , o r sz á g a v a g y is a n n a k ig a z s á g á n sz e r e te tte l k o rrn á n y o zta to tt, a le g
b o ld o g a b b v o lt. É s ig y az: A b r a b e v é s e tt e s z m e s ité s é b e n a n y i m in t a la k , id o m , rá m a , r á m á
zat, a h á m p e d ig a n n y i m in t fé k , z a b o la ; a : H - h, a z ő tu d ó s j e lv i je le n tő s é g é b e n (k ie ro g -
ly p h jé b e n ) ü lő szék , vagy h a ta lo m , k o r m á n y z ó i h e ly , trón , a z : ÁM- a g y e p lő ,
fé k h ie r o g ly p h i k é p e s íté s e , s ig y az eg ész s z ó b a le te tt fo g a lo m , m ai s z ó já r á s s a l k ife
j e z v e n em e g y é b , m in t : Isten o r s z á g a s ig a z s á g a m in tá já n s z e r v e z e tt k o r m á n y z á s, v a g y is
a n n a k Á b r a ja szerinti h á m '^ é e ) fé k e z é s , ig a z g a t á s . H a m e g e m lé k e z ü n k M o jz es 1 K . 1 7 -d ik
r é sz é n e k ta rta lm á ra , tisztá n tű n ik k i, h o g y : Á b r á m tsa k a k k o r n e v e z te te tt Á b r a h á m n a k ,
m időn a z Isten á ld á sá n , a n n y i s z o lg a n é p p e l é s v a g y o n n a l á ld a to tt m e g , m in é lfo g v a a z o k v e
z e t é s é t a z isten i tö r v é n y e k ö s v é n y é n is t e n f é lö le g k o r m á n y o z h a tta . In n e n v a n , h o g y a sz t-ir á s
Á brahám és a p á tr iá r k á i k o r sz a k o t, m in t k ö v e te n d ő m e n n y e i o r s z á g lá s i a la k o t, m in ta k é n t
j e g y z é fel az u tók orn a k . D e h a v is s z a e m lé k e z ü n k a r r a : m isz e r in t a h éb e r e k n a g y é s fo n to s
d olgok b an Á b rah ám , Iz sá k , J á k o b iste n é r e h iv a tk o z n a k ; to v á b b á h a sz e m elő tt ta rtju k a zt
is, h o g y M ojzes m a g á r a a J e h o v a v o lta k é p i lé n y é n e k fe lism e r é sé r e n éz v e , h a tsa k a tíz pa-
ra n tso la t a d á s a a lk a lm á v a l e lő té r b e j ö t t : r a g y o g ó v ilá g o s s á g i f é n y t : in p rin cip io e r a t lu x
k én t! in té sü l n em v e s z sz ü k , m a jd m i f e lv ilá g o s ít á s t sem a d o tt, a k k o r v ilá g o s le s z , h o g y e
n em ze t m in t h éb er, a h a jd a n i fe ltá r t e g y is te n ítő í ta n n a k v o lta k é p i fe ld e r ítő je n em le h e te tt.
T á v o l le g y e n a zo n b a n tő lü n k , h o g y e so k a t s z e n v e d e tt n e m z e te t e z é r t k ise b b ítsü k , ső t é r d e
m ét a m ár m e g e m líte tte k e n k ív ü l, ab b an is te té z v e le n n i lá tju k , m isz e r in t h á tr a h a g y o tt h a
g y o m á n y a ik n á l fo g v a , ő k a z o k , k ik a z o lv a s á s t a C h a ld o k m in tá já n jo b b ró l b a lra in té z v é n ,
ez á lta l a tu d a t k o rsz a k sz a v a in a k e k k é n ti o lv a s á s a fig y e lm é t k ö lté fel b en n ü n k . N a g y o n v a
ló szín ű , h o g y M ojzes, ki a z e g y p to n i pogány p a p o k tó l nyeré k é p e z te té s é t, az ö sszes ú gy
e g y iste n ítő í, m in t s o k is te n ítő i ta n o k b a n é s a le g r é g ib b n e m z e te k tö r té n e té b e n já r t a s s á g g a l
bírt, k i teh át tudta, m ik é n t n e m z e te e g y k o r m in t e g y is te n ítő b o ld o g v o lt, a z é r t m in se m tö re
k ed ett a n n y ira , m in t azo n , h o g y ő k e t, a s o k is te n íté s u n d o k e le r k ö ltste le n itő n y o m o r a ib ó l k i
e m e lv én , a h a jd a n i ered eti e g y is te n ítő í b o ld o g s á g r a v e z e s s e v is s z a ; s ez t a n n á l k ön n yeb b en
v é lé k iv ih ető n e k , m iu tá n tu d v a v o lt e lő tte , h o g y n e m z e te h a jd a n J á k o b , ez p e d ig I z s á k , k i
is m é t Á brah ám tól sz á r m a z v á n , ez m in t S em tisz ta m a g y a r a jk ú iv a d é k a , a v íz ö z ö n tő l m e g
m e n te tt N o é p á tr iá r k á n k k a l fiúi ö s s z e k ö tte té s b e n á llo tt, k i J a fe t te s tv é r é v e l e g y ü tt a z e g y is .
te n ítő i ig a z jó tan t, m e ly m ár a v íz ö z ö n e lő tti id ő k b e n tsa k n e m te lje s e n le h a n y a tlo tt, a z ú jv i
lá g b a á tü lte tv é n k ö v e tte k . ím e , m i a z e g y is te n ítő í ta n n a k a p o g á n y v ilá g k ö z e p e tté b e v a ló
b e é k e lé s é b e n lá tju k M ojzes ro p p a n t é s m e g b e ts ü lh e tle n é r d e m é t, é s sa jn o s h o g y ezen sz e n t
tö r e k v é sé t, a v is s z a é lé s e k k ö v e tk e z té b e n , fő le g a ta u tö k é le te s b ü lé s e r ő sz a k o s m e g a k a d á ly o z -
ta tá sá n á l, tö k é le te s te ly e s e d é s b e n e m m e h e te tt. — S m o st m en jü n k át Á b r a h á m tsa lá d já n a k
b en ső tö rtén etére s m it tud un k ró la ? N e m d e Á b r a h á m f e le s é g e S á r a , lá tv á n h o g y m en n y ir e
ő h a jta n a férje (m iu tán a n y a g ia k k a l é s a n n y i n é p p e l á ld a tn á n a k m e g a z ú rtó l) e g y fiú g y e r
m ek et, m in th o g y p e d ig S á r a m a g á b a n v é ln é r e jle n i a m a g ta la n s á g o k o t, g y ö n g é d sz ív e m e g
esv én fé r je b á n a tjá n , b e v iv é H á g á r ( 1 2 3 4 2 ) le á n y z ó t Á b r a h á m sá to rá b a , h o g y sz ü ln e n e k i
fiat. D e im e m id őn ezen e lb iz a k o d o tt h á la a d a tla n le á n y z ó , S á r á t m a g ta la n sá g á é r t sz e m r e h á
n y á sa iv a l ille tn i e lé g v a k m e rő v o lt, m i tö rtén t v e le ? N e m d e S á r a m e g sé r te tt é r z e té b e n a h á z
tól elű zte őt, é s a m időn a p u sztá b a n e lk e s e r e d v e a z a n g y a l v e le ta lá lk o z n é k , m i ta n á tso t
12
a d o tt ez H ág'árnak ? n em d e : h o g y térjen S á r á h o z v is s z a s e n g e d e lm e sk e d v é n n ek i, re n d elje
m a g á t a lá j a ; a zé r t n e v e z té k a ztá n sz ü le te tt fiá t: I s m a e 1-nek, m iv e l ille tle n m a g a v is e le té é r t
12 3 15 6
tö s á g á t. — D e im e a m id őn k é ső b b Á b r a h á m n a k , az u ta zó a n g y a l m e g je le n v e tu d tá l a d n á :
h o g y S á r a fe le s é g e b á rh a id ő s v o ln a fiat s z ü lé n d , é s a m időn ez v a ló s á g g a l b e te lje se d e tt, m i
tö rtén t H á g á r ra l ? N e m d e S á r a e k ö v e te lő n ő tő l ta r tv a , a n n a k fé lté k e n y s é g é b e n , h o g y sa já t
fiát k ö z ö se n sz e r z e tt v a g y o n u k b ó l fé r je t e te m e s e n m e g r ö v id íte n d i, a z t Á b ra h á m m e g ju ta l
m a zv á n , e z z e l v é g k é p e lb o c sá tá . S m iért n ev ezn ék Á b r a h á m tó l n em ze tt S á ra fiát I z s á k n a k ?
12 3 4 5
m iv el (fé r ár filisz te u so k v á r o s sá b a n a J á s z o k fö ld jé n sz ü le te tt. A m a g y a r tö r v é n y k ö n y v b ő l
1 4 3 2 5
n em d e : E z sa u s J á k o b , n o s a sz t.-ir a to k j e g y z e t e in , m iért n e v e z té k a z e ls ő t E z s a u n a k ? n em d e
m i v e l : e s z e s v a d á s z v o lt; ú g y á m , d e e sz ó b e v é s é s e a m i p á ra tla n n y e lv ü n k b e n u g y a n t s a k
ez en e s z m é r e v o n a tk o z ik , m ert a z a ú - a ú n em e g y é b , m in t a v a d á sz e b , k o p ó tsa h o lá sa ir a
v o n a tk o z ó v is z h a n g le g r ö v id e b b ( p r a e c ís ) fo g a lm á r a u taló e s z m e ö s s z e g , é s h a m o st e z e n e s z
m é k e t ö ssz e so m m á z u k , m a g á b a n r e jti a zt, h o g y ; E z s a u - e s z e s vadász a u volt. D e e lem ez -
1 2 3 4 5 1 3 2 1 3 45
p o ta m iá b a n L á b á n n á l ts a k u g y a n f e l l e i é t á m j á t ( i - j ) , v a g y is tá m a sz sz á t, v é g r e k ie n g e sz te -
6 7 H9 7 6
lő d ö tt s o r sá v a l. ím e m in d o ly b e v é s é s e k , m e ly e k e z e n tö rtén ele m e lfe le jth e tle n m n e m o n ica i
le k ö té s é r e v o n a tk o z n a k . E z e k b e v é s é s e in ju tu n k az e r e d e ti le g r é g ib b ő si m e sé k h a g y o m á
n y a ib a r e jte tt v o lta k é p i e s e m é n y e k h e z is , m e g k ü lö n b ö z te tv é n a m itsem je le n tő sú jtá so ssá g o t
a v a ló tó l. D e im e m id ő n J á k o b L á b á n h o z ju to tt, k ié r t sz o lg á lt h ét é v i g ? n em d e a lk u sz e r in t,
R á ch elért. N o s m id őn a h é t é v e lte lt, k it k a p ta f e le s é g ü l? n em d e L e á t, a z é r t lön a ztá n az ő
tö r té n e tile g le k ö tö tt n e v e L e a , m iv e l J á k o b m e g tsa la tv á n , m á sn a p a v ilá g o s s á g b eá lltá v a l,
R a c h e l h e ly e tt le ié A*, v a g y is az e lső sz ü lö tt ö r e g e b b ik le á n y t, a z a z r ö v id e d e n le ié A -t -
Leát. É s a m id őn új h é t é v i s z o lg á la tjá é r t v é g r e a z o ly a n n y ir a sz e r e te tt R a ch elt (a c h -ts)
is tsa k u g y a n m e g k a p n á fe le s é g ü l, h e ly e s e n v é s té k b e e m e tö r té n e lm e t R á ch el n ev éb e, m iu tá n
a z e ls ő h ét é v e ltö ltő v e l R á clltse l-le l m e g ts a ltá k . — L á b á n r ó l tu d ju k , h o g y p o g á n y b á lv á n y z ó
vo lt, k i n em e g y s z e r s z e g t e m e g J á k o b n a k a d o tt s z a v á t. — D e m en jü n k továb b , m iér t n e v e z
il i
j e I e z - r á . — Á m p illa n tsu k át J u d a T á m á r - t á m ad r á m m e n n y é v e li e s e m é n y é t, s m it
'1 5 6 5 2 3 4 1 - 3 4 1 2 3 4 2 3
fo g la l ez m a g á b a n ? n em d e j ó v fe öj józs vf e s z ó j , — s é f v fe f e s s z a v a k a t, v a g y
1 2 2 1 1 2 3 4 4 3 2 1 4 5 ti ti 5 4 ‘ '
n isá lv á n , a d o lg o k n a g y r e n d jé r e s e z z e l a z is te n i d o lg o k le g m a g a s z to s b tz é ljá r a v e z e te n d i
v iss z a . ím e i g y ism e r jü k fe l a m a le g r é g ib b sz á jr ó l sz á jr a m ind e m a i n a p ig e lh a g y o m á n y o
zo tt m ondat le lk i i g a z s á g á t : „ N e b á n t s d a m a g y a r t “.
62) J ó s , v fe s - ó j , J ó z s v fe sz ó j, a z a z t a n á ts a ik k a l óvták a n é p e t t e e n d ő ik r e ; m in t
J ó z so k e lő r e m e g m o n d á k a j ö v e n d ő k e t ; — m in t s z ó s z ó ló k ő k v o lta k k ö z b e n já r ó k a n é p e k
ü g y e ib e n , ő k a z e n g e s z te lő b é k e b l r á k ; m in t sz ó n o k o k , ő k h ir d e tté k a z Iste n ig é it s a t.
63) A k ö ltő k , v a ló s z ín ű le g e g y e k v o lta k a jó z s o k k a l, k ik a le ö lt á ld o z a n d ó á lla to k
b e n ső jé b ő l, a z ille tő k v is z o n y a ik h o z a lk a lm a z k o d v a k ö lté k j ó s la ta ik a t. Ok v a Iá n a k az ő si
id ő k e s e m é n y e it m a g á b a n ta rta lm a zó m e sé k k ö l t ő i ; a h ő si te tte k , k ö ltő i a la k b a n le te tt e lh a -
g y o m á n y o z ó i, a n y e lv sz é p ítö i, a n n a k e g y s z e r ű s é g é t e lő m o z d ító i sa t.
®4) H a m e g g o n d o lju k a z t, h o g y a p o g á n y m itu s k e z e lő i, tsa k n em e g y e d ü l fö ld i é r
d e k e k tő l v ez e tte tv e , m in d en ü tt a n é p e k s z e lle m i e ln y o m á s á n , r o m lá sá n m ű k ö d te k , a k k o r m it-
s e m á lm élk o d h a tu n k , h a a m a g y a r o k s a já t p a p ja ik a t b á r s z e r fe le tt tis z te lv e , de fé lté k e n y
sz e m m e l őrizték , n e h o g y tú lh a ta lo m r a ju tv á n , eb b ő l v a llá s s z ig o r é s v é g r e p a p i u ra lo m á lljo n
b e. E z en f é lté k e n y s é g ü k e h o n b a n is k ü lö n ö se n R ob ert K á r o ly a la tt is m eg ú ju lt. S ő t a re fo r-
m a tió n a k n a g y o b b m é r v e k b e n i e lte r je d é s e is , f ő le g e z e n s le g d r á g á b b e r e k ly é n k é d e s a n y a i
n y e lv ü n k k ife jlé sé n e k le b ilin ts e lé s i, a la tin n y e lv v e li e lfa ju lá s! f é lté k e n y s é g é n e k tu la jd o n íth a tó .
65) J ó l n e v e z té k el e z t tö r té n e le m n e k , m ert e sz ó a z ő b e v é s e tt le lk é b e n a n n y i, m in t
a z én fo ly to n fo ly t e se m é n y e im le ír á s á t, é s a z o k n a k az u tó d o k r a v a ló e lh a g y o m á n y o z á s á t
m eg törte a z e lem , v is z o n ta g s á g , v a g y is r ö v id e d e n : t ö r t - é ngem az e l e m ; de jó l n evezék
ez t ism ét tö r té n é sz e in e k is, m ert a m it a te r m é sz e ti ro m b o lá so k , d ü h ö s b o ssz ú á lló h á b o rú k s
elem m eg tö rt, a z t a z é s z a fe n n m a r a d t le g r é g ib b sz é tsz ó r t tö r e d é k e s h a g y o m á n y o k b ó l, e g y e s
ok iratok , fa r a g m á n y o k é s fen n m a ra d t ro m o k b ó l sa t. ö s s z e s z e d e tv é n k ip ó to lh a tja , in n e n tö rtén é-
sz e t.D e a tö r té n e t tso r b á it e g y e t le n e g y n e m z e tn e k se m sik e r ü le n d o ly é s z sz e r ü le g k ip ó to ln i,m in t
a m a g y a r n a k ; s m iért ? m iv e l s z e r e n tsé jé r e ő b írja a z o n is te n i er e d e tű n y e lv e t, m e ly b e a f e l
tárt a ra n y -k o r sza k b a n a v a ló tu d o m á n y t, é s a z ö s s z e s em b eri-n em tö r té n e té r e v o n a tk o z ó e s e
m é n y e k e t, a tu d ós b etű k j ó l é s á lla n d ó é i m e g h a tá r o z o tt j e lv e s j e le n tő s é g e in o ly tsu d a m ódon
sik er ü lt b e v é s n i. E z e k b e n ső fe lism e r é sé n m o n d ó k e lő z m é n y e s m ü v ü n k b e n : L in g v a h u n ga-
rica e s t u n a e x p e r fe c tissim is, c o m p le c te n s in s e : a u r e a e a e ta tis p h ilo so p h ia m re v e la ta m .
66) H a ú g y v e s sz ü k , h o g y e fö ld i b o ly g ó e r e d e tile g e g y e d ü l v íz v o lt, é s í g y a v íz i n ö
v é n y e k é s á lla to k le sü p p e d t m a r a d v á n y a ib ó l s ürü dött a fö ld e s r é sz , a k k o r te lje s e n ig a z a v o lt
®7) M ár a z , h o g y m in d e z e k k ifo ly á s a e g y k ö z ö s k ö z p o n ti v ilá g o s s á g b ó l k e le tk e z e tt
n ek te k in te te tt, m ár ez m a g a is e le g e n d ő ta n ú sá g a rra, h o g y e z e n ta n a z a n y a g lé n y e g e s
k is v ilá g u n k felism e r t o k fő jé n in d u lt k i.
®8) J u p i t e r , a z a z j uh- áp i t - e re v a g y is a z e s z m é k e t ta k a r ó έ sz ó b a n ju p ite r , a z
v a n b e v é s v e , h o g y a g y e n g e ju h , b ir k a v e le jü e k é p íth e tn e k a z ily pogány á lis te n r e , k ik a
v a ló tu d o m á n y t, a z o k s z e r ű s é g e t m e g v e tv é n , a z z a l m itse m g o n d o ln a k .
69) V a llá s, ig a z tsa k e g y le h e t, é s e z a tu d a t v a llá s a , a z m e ly is te n i sz á r m a z á sú
é v a n g y é lio m u n k m a x im á ib a n b ö lts e k -k ö v e k é n t1 a la k já b a n , — é s a z m e ly le g d r á g á b b e r e k
ly é n k éd es a n y a i n y e lv ü n k le ik é b e , em b er i fo g a lm a k h o z a lk a lm a z o tta n v a n l e t é v e ; m iből ö n
k é n t k ö v e tk e z ik , h o g y b á r m e ly v a llá s , b ár m ily sz é p e r k ö ltsö s ta n o k a t fo g la ljo n m a g á b a n ,
é s b ár m ily fö ld i s m e n n y e i íg é r e te k k e l h a lm o z z a e l k ö v e t ő it ; d e h a a z a ta n tö k é le te sb ü lé s t
m ik é n t m e g v á ltó n k é a z ig a z , sz é p é s j ó is te n i ^ ö rv é n y e in e k h a tá r a i k ö z t sz a b a d o n tá r v a n em
h a g y j a ; h a n em a v a ló tu d o m á n y k ife jlő d é s é t m ik é n t M a h o m ed g á to lja , az em b eri-n em re
üdvös n em le h e te n d so h a (1. a v a llá s sz ó t a g la lá s á t a 1 2 -ik sz. j e g y . )
70) H a te k in te tb e v e s z s z ü k a v íz a lk o tó e le m e in e k ö s z ts a p á s a ik a lk a lm á v a l e lő té rb e
jö tt tü n em én y ek et, m id ő n t. i. v ilá g o s s á g , h é v , d ö r g é s s v íz tá m a d , lá tn i v a ló , h o g y m in d a
k é t nem ű ered et a z a n y a g lé n y e g é b ő l fo ly v a , e g y k ö z ö s e g y ü ttie s a lk o tá s b a k ö z p o n to síth a tó ,
MAGYAR B Ö L C S É S Z E T . B
18
m in th o g y a v iz e le m e in e k ö s s z ts a p á s i tü n e m é n y e a la tt a v ilá g o s s á g é s h é v lá ts z ik u g y a n le g
első k b en s z e m b e s e d n i; d e h a illő te k in te tb e v e s s z ü k a z t : h o g y a v iz á llo m á n y a , a h ő sé g
fo ly tá n g ő z a la k u lá s t n y e r , e k k é n t m ig a z, a z ő s z e r fe le tt k ite r je d t g ő z á lla p o tá b ó l m e g h ű lv e
t s e p p e k k é tö m é n y ü l, id ő t ig é n y e lv é n , m u lh a tla n u l k é ső b b j e l e n t k e z i k ; — a k k o r lá tn i v a ló ,
m isze rin t ú g y a z e g y ik , m in t a m á s ik n em ű a lk o tá s m e g e lő z é s t n em ig é n y e lh e tv é n , a tü z -v iz
a lk o tá s t e g y ü ttie s n e k te k in th e tjü k . S ő t h a fig y e le m b e v e s z sz lik a z t is , h o g y ú g y az e g y ik ,
m in t a m á sik e s e tb e n a b erz-erők a zo n v é g le g e s té n y e z ő k , m e ly e k a lk o tjá k b e n ső le g a v íz n e k
k ö n e n y é s é le n y e le m e it, m e ly e k e llo b b a n á s a a lk a lm á v a l sz in te v ilá g o s s á g o t é s h ő sé g e t látun k
sz e m b e se d n i, e k k é n t e k é t n em ű e r e d e t k ö zt, m in t h o g y : „In p r in c ip io era t lu x “ — „ v erb u m “
e r e d e té b e n k ö zp o n to sú ln a k , lé n y e g e s e lle n té te t n em ta lá lu n k . — D e e z ú tta l j ó l m e g j e g y e z
te tn i s m e g k ü lö n b ö z te tn i k é r jü k , h o g y e z a la tt a p a r z so k , p a rá s-tü zi g e n e s is h e z , m e ly a tu d a t
la n n ép d u rv a fo g a lm á h o z v a la a lk a lm a z v a , s m e ly h e z je le n b e n is tö b b te k in té ly e s tu d ósok
s z íta n a k , a m in t a lá b b a le g v ilá g o s a b b a n k im u ta tv a lá ta n d ju k , te lj e s s é g g e l n em já ru lh a tu n k ;
m iu tá n ez en e r e d e t a v o lta k é p i o k fő r e, a le g m a g a s z to s b d e le je s éb er lé tti é le te t é lő sz e lle m i
ig a z s á g r a , a forró v íz fe jé r e so h a se m v e z e th e t.
71) V a ló b a n a z em b er re n é z v e n a g y o b b s z e r e n ts é d e n s é g n em v o ln a , m in t e z e n á llí
tá s , h a e te k in te tb e n a sz e lle m b e n sz o m jú h o z ó k a t te lje s e n m e g n y u g ta tn i le h e ts é g e s n em v o ln a .
72) E z p a n th e ism u s v o ln a , d e a m in t e z t a 2 5 -ik . s z . a . j e g y z e t b e n lá ttu k é s a z é le t
r o v a ta a la tt m é g b ő v eb b e n a d a n d ju k e lő , a z n e m á ll.
73) M ár a r é g i id ő b e n , m in th o g y m in d en e g y e s ts illa g n a k n e v e t n em a d h a t ta k , a zo
k á t tso p o r to k b a ö s s z e s íte tté k , m e ly e k e t a z tá n sz o k á sa ik h o z m érten k ü lö n n em ű á lla to k , v a g y
e g y é b tá r g y a k h o z h a s o n lítv a k é p e s ité k . I ly tso p o r to s ts illa g o k sz á m á t a r é g ie k 4 8 -r a v itté k ,
j e le n b e n k ö rü lb e lő l 1 0 8 -r a e m e lté k . H a fig y e le m r e m é lta tju k a ts illa g z a t o s á lla t-k ö r t, n a g y o n
v a ló sz ín ű , h o g y ez en k ö rre sz o ríto tt k é p e s íté s , a m in t a z a lp h a b e t tz ik k e a la tt b ő v eb b e n l á
ta n d ju k , n em e g y é b v o lt, m in t a té r é s id ő b e n le v ő k e r e d e té n e k , a z em b eri-n em tö rtén elm é
n e k é s fo g la la to s s á g a in a k , s z o k á s a in a k d ió h é jb a sz o r íto tt m n e m o n ica i k é p e s íté s e . S hogy
e z e n á lla tk o r v a ló s á g g a l a z é g y p to n ia k tó l k e le tk e z e tt, m in d in k á b b n a g y o b b e lis m e r é s s e l l á t
sz a n a k e lfo g a d n i a tu d ó so k D u p u is a m a v é le m é n y é t, m e ly sz e r in t a le g r é g ib b id ő k b e n , a n ap
a n y á r i m e g á lla p o d á s sz a k á b a n a B a k j e g y é b e n á llo tt, m id ő n a t s illa g z a t a m a g a le g m a g a
sa b b á llá s á t n y e r te e l, é s íg y b a k k a l h a so n lítta to tt e g y b e , m e ly a m in t tu d ju k a m a g a s s á g o t
k e d v e l i ; s v a ló b a n a b a k , m in th o g y le g m a g a sa b b te tő p o n tjá t e lé r te n y u g v ó h e ly z e tb e n
k é p e sitte te tt, m i a n y á r i n a p fo rd u la t e s z m e s ité s é r e v o n a tk o z ik ; — a z ő h a lfa r k a , a n em s o
k á r a b e k ö v e tk e z ő á r a d á sr a u ta lt. — A v í z ö n t ő a z á r a d á sn a k j e lk é p e v a la , m e ly au g u s-
tu sb a n k e z d i e l n ö v e k e d é s é t, d e m in th o g y a N ilu s tsa k se p te m b e r b e n é r i e l a m a g a le g m a g a
sa b b á llá s á t, e k k é n t a H a 1 a k j e lk é p e a z t j e lv e z i, h o g y a v íz e g é s z é g y p to n te r ü le té t elb o rí
to tta . — Á k o s j e g y e , October h ó n a k fe le lt m e g , m id ő n a v íz a le g e lő k r ő l le fo ly v á n , ezek
d ú s tá p o t a d á n a k a z e z z e l é lő tö b b n em ű á lla to k n a k . — A b i k a a s z á n tá s n a k id e jé t a d ta
tu d tu l, m e ly e t a z é g y p to n ia k e z e k k e l v é g z é n e k , a sz á n tó -fö ld e k ottan n o v em b e rb en v e te tte k
b e. — A z i k e r (s ik e r ) a z ifjú sá g , te r m é k e n y s é g n e k j e lk é p e , b ő ter m é sre tz é lz o tt, m in th o g y
a k ik e lé s id e je d ec e m b e r b e n á llo tt b e. — A r á k a té li m e g á lla p o d á s, v a g y fo rd u la tn a k j e l
k é p e , a r á k n a k la s s ú v is s z a f e lé i h a la d á sa a ja n u á r h ó ra tz é lz o tt, a m id őn a n a p fe lső j e g y é
h e z tér v is s z a . — É g y p to n b a n a te r m é sz e t le g te v é k e n y e b b feb ru á rb a n , a n a p e r e jé b e n ism ét
k e z d n ö v e k e d n i, a m id ő n a z o r o s z l á n j e g y é b e lép , v a ló s z ín ű le g a n ö v e k e d ő e r ő t eszm é-
siti. — A s z ű z j e g y e a le g b e ts e s b , a z a r a tá s id ő sz a k á r a v o n a tk o z o tt, m in th o g y m artiu sb an
a r a tta k . — A z é j e g y e n ig e n h e ly e s e n a m é r ő j e g y é v e l j e le lte te tt, m e ly a p r il h a v á ra e s e tt.
M áju sban a m áj s e g y é b r a g a d ó s b e t e g s é g e k u r a lk o d ta k , m e ly e k e t a z é v s z a k r e n d k ív ü li h ő
s é g e s a z a e th io p iá b ó l jö v ő to llo n g ó s z e le k id é z é k , é s S k o r p i ó j e lé v e l je le lt e t e t t e v e s z é
ly e s id ő sz a k le k ö té s é r e . — A n y ila s v é g r e b e fe je z é a z é v e t ju n iu s h óban n y ílla l f e lf e g y v e r
19
er e d e tű n e k , m iu tá n a z a m a sz e n t é s ig a z ta n o k a t, a tu d ó s b e tű k j ó l s á lla n d ó id m e g h a tá r o z o tt
j e lv e s je le n t ő s é g e in em b er i fo g a lm a k h o z a lk a lm a z o tta n tu d a tila g ta rta lm a zza a z ő lé n y e g e s
sz a v a in a k le lk é b e n b e v é s v e .
75) V a ló b a n a z e m b e r i sz e lle m k ife jlé s é n e k le n y iig ö z é s é r e , m i se m o ly g y á s z t h o zó ,
m in t a z, h a a z ille tő k : a z ig a z , sz é p é s j ó tö r v é n y e in e k h a tá r a i k ö zt n em m o zo g h a tn a k , a d d ig
p e d ig , m ig a z élő Is te n m e n n y e i o r s z á g a s ig a z s á g á n a k e m e tsa lh a ta tla n a la p tö rv é n y e i, a z
em b eri-tá rso d a lo m ig a z g a tá s i e r e k ly é é ü l s é r te tle n sé g ü k b e n m e g n em v é d e tn e k , e földöni ü d
v ö s s é g e t a z e m b e r isé g e l n em ér h e tv é n , m in d a n n y ia n k its in y je n a g y ja ö rö k ö s k á rh o za tra
u ta lv á k . É s m o st k é r d j ü k : v á ljo n n em a le g k á r h o z a to sb -e , m id ő n a z ig a z s á g k u ta tó ja az ig a z ,
sz é p é s j ó iste n i tö r v é n y e in e k h a tá r a i k ö z t sz a b a d o n n em m o z o g h a t ? í g y tö rtén t a m ostoh a
v is z o n y o k k ö z t e n a g y tu d o m á n y u fér fiú v a l is , d e m in th o g y e s e m é n y e a tu d o m á n y o k b a n a v a
to tta k e lő tt ú g y is ism e r e te s , elm e llö z ü k . S itt t s a k a n n y it j e g y z ü n k m e g r ö v id e d e n , m iszerin t
a v a ló tu d o m á n y te r é n m in d en k iv é te l n é lk ü l tsa k a zo n ta n o k a t ta r tju k ig a z a k n a k , m e ly e k
m ik é n t M e g v á ltó n k é i a te r m é sz e ti tu d o m á n y o k k ís é r le ti té n y e iv e l ö s s z h a n g o z v a , a sz e lle m b e n
sz o m jú h o zó k a t te lje s e n k ie lé g ít ik , m in d en e g y e b e k , m e ly e k a z ő ta n m a x im á in a k a la p ja itó l
e lté r n e k , em b eri té v e d é s e n a la p u lv á n , n em tso d a , h a a z o k h ib á k k a l te lv é k . — M inden is te n
fé lő k e r e s z té n y tu d ja , h o g y v a llá s A la p itó n k , a j ó s z e lle m e t a p o g á n y k o r s z a k á lta n a i a ló l
fe lsz a b a d ítv á n , e z z e l a z ö s s z e s e m b e r i-n e m n e k : a z ig a z , sz é p é s j ó h a tá r a i k ö z ö tti sz a b a d e l
j á r á s t b iz to sitá , ts a k a z é r t, h o g y a fö ld k e r e k s é g é n m in d a n n y ia n , a k ö z ö n s é g e s , v a g y á lta lá
n o s k e r e s z té n y A n y a s z e n te g y h á z b a , v a g y is v ilá g -v a llá s b a e g y e s ü ljü n k ; — m i h a sz e r e te tte l
v e z e tte tik , m ik é n t a sz t-ir a to k a la p ja in m e g jö v e n d ö lte te tt, tsa lh a ta tla n ú l k iv ív h a tó .
76) H isze n e z n em m á s v o lt m in t a z , m e ly e t ő az é g y p to n ia k tó l le m á so lt, m e ly e t
a z tá n m in t e r e d e tit te k in te tte k .
77) H a te k in te tb e v e s z sz tik a le g e g y s z e r ű b b : Ur lé n y e g ile g te v ő á llo m á n y á n a k v é g
te le n örök e lle n s a r k i k e v e s b k ite r je d ő s tö b b e s ö ssz e h ú z ó tő i m in ő s é g e it, az a z o k b a n la p p a n g
v a re jlő ta sz és v o n z ó ő si e r ő iv e l, s e z e k n e k m in t le g e lle n té te s b é s ig y le g n a g y o b b sa r k i ro
k o n sá g b a n le v ő m iv o lto k n a k , e g y v é g te le n örök s z e r v e s o k fö b e i ts u k o d á s a it, m e ly n e k e g y s é
g é b ő l, tö re d é k e k k é n t b erz a la k já b a n fo ly v a h u llá m o z ta k k i a tér é s id ő b e i n y ila tk o z a to k s z e
rin ti é s z le lh e tő k , a k k o r k itű n ik , h o g y b iz o n y o s é r t e le m b e n : ú g y a z e g y erő t t. i. a z e g y e d ü li
o k f ő i t ; a m in t a k é t : t. i. ta sz ító s v o n zó er ő it p á r t o ló in a k ; ső t b iz o n y o s é r te le m b e n : a h á
rom t. i. ta sz ító , v o n zó s tsu k (ta p a d ó , k a p tso ló ) e r ő it á llitó in a k is ig a z u k v a n ; m in th o g y ú g y
a ta sz ító ( — ), m in t v o n zó ( - [ -) e r ő k e t tsu k ó d ta n ö ssz e ta r tó erő ( = 0 ) , a z a z o k k ö z ö tti k ö ltsö -
n ö s k ü z d e lm ö k a r á n y o d á sa ib ó l k e le tk e z e tt v is z o n y o s ür ( = 0 ) á lta l k é p e z te tik . í g y ism erjü k -
a z tá n fel, m isze rin t a z erő n em e g y é b : m i n t a kiterjedő s összehúzó ellenté
tes m in ő ség ein ek tsukódásaiból keletkezett mozgás; m e ly o n n a n k e le t
k e z ik , m i v e l : a k ite r je d ő m in ő s é g , tér t n y ú jt a z ö ssz eh ú z ó m in ő s é g n e k k it e r j e d é s é r e ; — a z
ö ssz eh ú z ó m in ő s é g p e d ig id ő t n y ú jt a k ite rjed ő m in ő s é g n e k ö s s z e h ú z ó d á s á r a ; — m in ek kö
v e tk e z té b e n s z ü k s é g k é p m in t ta sz ító s v o n zó er ő k n y ila tk o z v á n , e k k é n t a sz er in t a m in t v a
la m e ly té n y e z ő b e n , e lem b e n v a g y te stb e n a m a e r ő k e g y ü ttie s e n t s u k ó d t a k : ta sz ító , von zó
v a g y n e h é z k e d é s i h a tá ly b a n m ű k ö d n ek .
7S) Itt fő le g a zo n ú ja b b ta lá lm á n y u f e lfe d e z é s t értjü k , m e ly n é l f o g v a : a g a lv a u -telep
ö s s z e ille s z te tt e lle n sa r k i n y u jta la i a z Űrben is é g n e k , m iá lta l a titk o k titk a fe ltá r ttá lön.
79) ím e a j e le n n a p i te r m é sz e ti-tu d o m á n y o k ó r iá si h a la d á s á n , m in d e z e k m ár m a
te lje s e n é s tisz tá n fe ld e r íth e tő k .
80) L e h e t h o g y le s z n e k , k ik a z ig a z , sz é p é s jó sz e n t-h á r o m s á g k é n t tsu k o d o tt tö r v é
n y e in e k a sz a v a k b a i b e v é s h e té s é t k ü lö n ö se n e sz ó b a n ta lá n n e v e ts é g e s n e k is ta lá la n d já k ,
h o g y te h á t e z e n g y e r m e k ie s h a jla m u k a t k o m o ly a b b a k k á te h e ssü k , ím e s z o lg á ljo n e m e szó
m in d en e g y é b tu d a to n s z e r k e s z te tt s z a v a k m in tá já ú l, h o g y lá s s á k b e a z ille tő k tisz tá n , m ik én t
23
elem ez tü k m i a s z a v a k le ik é b e v é s e tt b ö ltse lm e t a z ő v a ló s á g á b a n . — N e m d e e sz ó ö s s z e s é r
telm e ta g a d á s, m in th o g y e ls ő p illa n a tr a a rra u ta l, h o g y h a : s e m - m i se m m á so k t e lj e s s é g
g e l nem v o ln á n a k , a k k o r : se m m in ek k e lle n e l e n n i ; d e m in th o g y m ind e z e n n y ila tk o z a to k
szerin ti é s z le lh e tő k , r é sz in t v é g t e le n -ö r ö k ; r é sz in t tér é s id ő b e n le v ő té n y e n a la p u lt v a ló k ,
e k k én t e z e k a l a p j á t : s e m m i te lj e s s é g g e l n em t e h e t i ; s m in th o g y e z t m ai n a p o n is ú g y e l
m éle ti, m in t ta p a sz ta la ti u tón , a te r m é sz e ti tu d o m á n y o k té n y e in te ttle g b e b iz o n y íth a tn i, e k
k én t e sz ó ő ssz er ü s z e r k e z e t e : a z ig a z tö r v é n y é t t a r t a lm a z z a .---------D e h á t a sz é p tö r v é n y e
h o g y a n v a n itt b e v é s v e ? u g y a n e sz ó b a n b a lró l jo b b r a e le m e z v e : s - e m e-m i ? (k é r d é s) a z .
a z ép a z é r t m iv el k é r d é s, fe lh ív ja a d e le je s éb er lé tü m a g a s z to tts á g tó l á th a to tt ő sb ö lts, az
é p é s z sz e r in ti g o n d o lk o d ó m in d en id ő k fü r k é sz ő jé t, h o g y k u ta s s a e z e n k é r d é s r e : s - e m °- m i ?
o ly r e jté ly e s e n ta rta lm a zó fo g a lm á t a z ő v o lta k é p i m iv o ltá b a n , é s h a a z ille tő sz e r e n ts é s v o lt
a z t ú g y e lm é le tile g , m in t g y a k o r la tila g , a d e le ile g e n m a g á b a ford ult ő s a la p itó n a k , a z é p é s z
s z e l so h a elle n té tb e n em jö h e tő fo g a lm á b a n ú g y , m ik é n t ő a z t u g y a n e z e n s z ó b a : jo b b r ó l
b a lr a b ev ésé e lta lá ln i, a k k o r a sz é p fe lism e r t tö r v é n y é n e k e m e m a g a s á llá s á r ó l, a z e sz ó fo
g a lm á b a f e k t e t e t t : é p v o ltá t is f e l l e l t e . ---------A m i p e d i g : a j ó törvényének kutsát
illeti, e z u g y a n e z e n sz ó b a n jo b b r ó l b a l r a : i m e - m e s e b e n n f o g la lt a tik ; m ert h a tsa k -
u g y a n sik e r ü lt a z ő s b ö lts iste n i m a la s z tjá tó l á th a to tt fü r k é sz ő n e k n e m ts a k e lm é le tile g , h a
nem t a p a s z ta la tila g is m in d e n k i sz e lle m sz o m já t tu d a tila g k ie lé g íte n i a rró l, h o g y e m in d en -
s é g o k f ő j é t : sem m i te lj e s s é g g e l n em te h e tte , — a k k o r b e b iz o n y íto tta k o r á n a k a zo n j ó t, m i
sz e r in t tö b b é a fe le tt n em in g a d o z h a tv á n , k ik i b e lá th a tja , h o g y e n y ila tk o z a to k sz e r in ti é s z
le lh e tő k o k fő i a la p já t, a m e s é s : sem m i t e lj e s s é g g e l n em te h e tte . S h a m o st e z e n m e sé s r e jte
le m r e v o n a tk o zó b e v é s é s t m i is fü r k é sz v é n , a z t a z o n k é p e n e lta lá ltu k , a k k o r fe lfe d e z tü k , a z
u gyanezen sz ó b a f e k t e t e t t : j ó tö r v é n y é n e k k ú tsá t is, é s e z z e l e s z ó n a k : ig a z , sz é p é s j ó
h á rm a s tö rv é n y é n a la p u lt ig a z s á g á t is . D e e z á lta l fe lle ltü k a z t is, h o g y ő s b ö lts e in k a z iste n i
tu d atot, a z ig a z , sz é p é s j ó sz e n t-h á r o m s á g k é n t e g y ü lt tö r v é n y e in ép a z é r t ik ta ttá k b e o ly
tsu d a a la k b a n m in d e n e g y e s lé n y e g e s s z a v a in k le ik é b e ö r ö k id ő re , h o g y a z o k a t m i is a z o n
k ép en k u ta tv á n , s z in te a zo n m ó d o n éb re d jü n k fe l a z o k k é ts é g t e le n tu d a tá b a n , m ik é n t Iste n
fe lv ilá g o sító m a la sztjá n ő k , h o g y jö jjü n k tisz tá b a a fe le tt, m isz e r in t m in d e z e k a la p já t, a m e
s é s : sem m i, te lj e s s é g g e l n em te h e tte . M ind e z e k b ő l k itű n ik , m isz e r in t a s z a v a k , a tá r g y a k r a
e r e d e tile g tsa k em b er fe le tti h a ta lo m , v a g y is tisz ta d e le je s é b e r lé tü m a g a sz to ttsá g b a n le v ő k
á lta l a lk a lm a zta th a tta k , é s on n an ered , h o g y o ly h e ly e s e k , e z é r t m o n d ju k m i a m i p á r a tla n
n y e lv ü n k e t : iste n i e r e d e tű n e k .
8l) T á g a Tó a m in t fen te b b lá ttu k , a m e r íté s j e lv e , v a g y k é p e s íté s e , s ig y a m e r í
tés e g y i k : á g át a t á g k é p v is e li; a tá g , v f e : <'gen á t , a z a z é g e n á t s m in d en ü tt e l t e r j e d ;
vagy: g á t é ? k érd é s, é s ig y a n n y i is m in t g á tn é lk ü li, v a g y is m in d en h a tá r n élk ü l ter je d ; —
m ert tér tsa k a z e g y ik p o n ttó l, a m á sik p o n tig , a z a z k ö z t je le n t, d e e s z ó : t á g h a tá r n é lk ü li
ig y m a g á ra e m in d e n sé g m in d en ir á n y b a n elv o n u ló v é g te le n m é r v e ir e v o n a tk o z ik . A tá g
p o s itiv értelem b en a z , a m i n e g a tiv é r te le m b e n : v é g h e te tle n .
8Ϊ) Ö r ö k, e n n e k fo g a lm i b e v é s é s e a k ör ( = 0 ) k é p e s íté s é b e té te te tt le , e sz ó v fe :
k ő r - ö, a z a z n em d e, h a m i te lje s e n j ó l k é sz ü lt m in d en m ér v é b e n i g ö m b ö t k é sz ítü n k , a z t k e
zü n k b e v é v e bár m ik é n t n éz z ü k , h o g y h o l le g y e n k e z d e te , h o l v é g e m e g ta lá ln i n em fo g ju k ,
m ert k ö r - ő. V a g y is h a e m in d e n sé g v é g te le n -ö r ö k o k fő jé t a z ő k ite r je d ő s ö ssz e h ú z ó m in ő
s é g e iv e l, m in t e r ed e ti ta sz ító s v o n zó ő s i e r ő iv e l e g y ü tt b e lá ttu k , b e lá ttu k e z z e l a z t is , h o g y
a n n a k s z e r v e s m ű k ö d é séb ő l, a tői m in ő s é g e k m ik é n t f o ly ta k (e m a n á lta k ) k i b e rz k é n t, té r é s
id öb ei té n y e z ő k k é , e z e k p r im itiv e le m e k k é , a m in t ism é t e z e k t e s t e k k é ; — ú g y v isz o n t m i
k én t o s z o lta k a te s te k e le m e ik r e , e z e k té n y e z ő ik r e , e z e k tő i m in ő s é g e ik r e s v é g r e e le v e i o k fő i
k ifo r r á s u k r a , a h on n a n e r e d e tile g k ifo ly ta k . M iből b e lá th a tju k a z e r ed eti ő si e r ő k n e k v é g te le n
örök k örét, é s e z z e l a z o k n a k , e n n en k ö z p o n ti o k fő i fo rrá su k ra v a ló v is s z a té r é s é t is . H e ly e s e n
24
b a n , h o g y a k i e r o p p a n t k i e t l e n : 1 2 3 4 6 lá th a tá r b a n a z 8 7 8 6 é s 8 7 8 9 5 6 8 6 j ó l m eg 4 5 6 o lta
fo n to lta , s en n e k k ie tle n k ö r é b ő l v e s z i n y ila tk o z a tá t, a z n em té v e d h e t. H a te h á t a k a d n á n a k
á lb ö lts e k , k ik a j ó l m e g la to lt o k o k é s o k o z a to k lá th a tá r á b ó l k ö lts ö n z ö tt n y ila tk o z a tr a , a m int
u g y a n ts a k e szó b e v é s é s e ta r ta lm a z z a , a zt e lle n v e tn é k : ím e e z e n 8787 és 87895687 312 e
sz e r in t 4 5 6 8 4 6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 5 6 8 7 n e m e g y e b e k , m in t é s z t fito g ta tó lá tsz a to n n y u g v ó á b rá n d o k ;
a k k o r s e r e tte g je n v is s z a a n y ila tk o z a to t a d ó is te n fé lő b ö lts , h a n e m az okok és o k o z a to k
a la p ja in n y is s a k i sz e m e it a z o n fé lr e v e z e te tt k ö n n y e n h ív ő k n e k , k ik a z ily k o lo m p o s á lb ö ltse k
25
m a g y a r k ü lö n ö s s a já ts á g a a z , h o g y ő a s z ó t h a tsa k le h e t, a z t, a z a n n a k k ile s e tt h a n g já b ó l
k ö lts ö n z i, ez aztá n a z ig a z i, e lő k é p i, p a r a d itso m i m a g á tó l a z Iste n tő l k ö lts ö n z ö tt n y e lv . í g y
v a n e z e sz ó v a l is, m e ly a z t ta r ta lm a z z a , m isz e r in t e s z e r bé v e z e tt a te r m é sz e t titk á b a , h a
4 3 2
ö s s z e s em b eri-n em le g r é g ib b e s e m é n y e ir e v o n a tk o z v a v a ló s á g o s o k ir a to s fo n to s s á g g a l bir*
U g y a n is ezen sz ó m a g á b a n ta r ta lm a z z a a b u t a b á lványzó K a i n v f e l é : n i a k , n ja k , n y a k as
3 2 1 3 4 5 6 7 S 9 9 8 7 6
é s h irtelen k iv e s z s z ü k , e g y s z e r r e fé n y é s h ő s é g fe jü k k i s j e le s e n a z u tób bi o ly m ér té k b e n ,
h o g y a d u g a ts v é g é r e ille s z te tt ta p ló m e g g y u la d .
94) E n y é s z ik , e n é s z ik , v f e l é : k é s z , k is z , én ével, en y év e i, enségévei, tér é s id ő b e i m i
v o ltá v a l, s a já ts á g á v a l, a z a z , a z a n y a g a lk a tr é s z e i lá th a tla n u l v is s z a té r n e k od a, a h o n n a n k iin
d u lta k ; teh á t a z a n y a g n em se m m isü l m e g , m er t a m in t fen n teb b lá ttu k a sem m ib ől m i se m l e
h et, ú g y m is é g sem m e h e t se m m ib e . L e h e t-e ig a z m a g y a r tu d ó s, k i e sz ó le ik é b e v é s e tt ész-
s z e r ü s é g é t fe l n e ism e r n é ? m i ú g y ta rtju k , h o g y a k ib e n a z ig a z s á g é r z e te te lje se n k i n em
b a lt, m e g k e ll e lő tte h a jo ln ia .
95) É s i g y te r m é sz e te s h o g y a tö b b e se d é it s a r k lé v é n a te v ő sb , lá th a tn i, h o g y a t a
g a d ó sa r k te v ő s b b é s v is z o n t a te v ő sb sa r k ta g a d ó v á l e h e t ; — i g y a k ö n e n y b e n tevősb sa r k
a ta g a d ó b erz ré sz , m id ő n a tö b b e s b erz r é sz o tt k e v e s e b b é lön . í g y e g y ik b e n tér fo g a tra t e
v ő sb le h e t a k e v e s b sa r k , é s v isz o n t, m in t k ö n e n y a v íz b e n .
96) E r ő , a z a z evagy ez r ö'pül, v a g y is m id ő n a b erz -erő k a z ő k ö te lé k e ik b ő l k isz a b a
d u ln a k , fö ld ü n k sű rű b b lé g k ö r é b ő l ritk u lta b b r é te g b e v o n u lv á n e lilla n n a k , m i á lta l a sú ly o sb
lé g k ö r b ő l e lr e p ü lv é n sú ly ta la n o k n a k tű n n e k , é s e k k é n t a z u tjo k b a n á lló g á to k a t m in te g y k i
e m e lv é n , e lto lv á n , e lr e p ü lé s e ik k e l erő t k é p v is e ln e k ; in n e n e z e n e lilla n á s i, e lr e p ü lé s i s m o z
g á s t id é z te s a já ts á g á tó l n y e r é : er ő n e v e z e t é t ; er ő v f e l é : őre, azaz n em d e m in d en e le m e k ,
te s te k ö s s z fü g g é s é t, a z a z o k b a n la p p a n g v a r e jlő e r ő k ő rz ik e g y ü ttie s s é g ü k b e n . M iből m in te g y
ö n k é n t fo ly , h o g y a z erő n em e g y é b , m in t : a z ellensarki m inőségeknek össztsa
pásaiból keletkezett m o z g á s . ím e a v a ló tu d o m á n y ter én e g y o ly t is z ta h atároz-
m á n y , m e ly e t a z é v e stilt id ő k b e n b e lá tn i k é p e s e k n em v o lta k .
97) A n y a g , e sz ó k o ru n k b a n a l a t i n : m a t e r i a e lm é le té n k e le t k e z e t t ; d e m a g a
I 2 3 4 5 6 7
104) A h o ld n a k ő se in k á lta li e ln e v e z é s e is , u g y a n e z e n sz e m lé le tr e v o n a tk o z ik , m i
után a zt ők is k i-h ο 1 1 te stn e k te k in te tté k , m ert e sz ó v é g s ő : t b e tű je ts a k a sz ó a z o n n a li
m eg k ü lö n b ö z te té se te k in te té b ő l v á lto z o tt á t : dre. S h o g y a zo n sz ó t b e tiiile g tsa k u g y a n a zo n
értelem b en so m m á z tá k , ta n ú sítja u g y a n e z e n sz ó v f e l é : ed - el -oh! — a z a z a zo n é r te lm e s l é
n y ek , k ik e g y k o r ott la k ta n a k t. i. a n n a k v é g s ő sz a k á b a n , m in d a n n y ia n s ir a lm a s : oh^ai v é
g e z té k é le tü k e t. V a ló sz ín ű le g a j ó s á g o s Is te n a z é r t m é r te r e á jo k e z e n tsa p á st, m iv e l m in d
a n n y ia n p o g á n y s á g r a sü ly e d v é n , ez á lta l Iste n v o lta k é p i tz é ljá b a n m e g sz ű n v é n é r te lm e s l é
n y e k le n n i, m in t á lla to k ú g y sem lé v é n tö b b re é r d e m e se k , i g y e z e n e g y k o r i b o ly g ó k ifo r d u l
v á n a m a g a ren d sz er e k ö réb ő l h o lttá lö n . D e le h e t, h o g y ez a zé rt is tör· ;t, m iv e l o tt a te-
r e m tm é n y e z é s tz é lja a z é r te lm e s lé n y e k lé tr e jö tté v e l b e n em fe je z te th e tv é n , m in t tz é lt v e s z
te ttn e k e l k e lle e n y é s z n i, h o g y m á sn a k a d n a h e ly e t. A le g m a g a s b d e le je s á lla p o tb a n le v ő k tő l
e n em b en ré sz letesb fe lv ilá g o s ítá s t r e m é n y e lh e tn i.
105) M in th o g y a b erz er ő k ö n k ív ü l e g y é b fe jle m é n y e k is v o n u ln a k , ezek ha n agyob
b a k , földünk lé ts z e r v e s te ste ir e k á r té k o n y h a tá s s a l h a tn a k , é s e z e s e tb e n sz á m ta la n j á r v á
n y o s b e te g s é g e k er e d h e tn e k , d e v é g r e a k ö lts ö n ö s k ia r á n y o d á s fo ly tá n a z o n o d á s á llv á n h e ,
k á rték o n y h a tá su k k ö z ö m b ö sö d ik .
106 ) j g y h o ld u n k , a fen te b b i ér tele m b en m in t k ih o lt h id e g é g ite s t e t te k in tv é n , fö ld ü n k
m elegeb b á llo m á n y ú te s te ir á n y á b a n v o n z ó la g h a t ; ig y h a t b o ly g ó n k a z ő p á ly a k ö rén b e lő l
k erin g ő b o ly g ó k r a , e lle n b e n ta s z itó la g h a t a z a zo n tú l k e r in g ö k r e .
10T) E zt a sz e le k tő l m a g a sb n ö v é n y e k k e l o lta lm a z o tt ta v a k b a n m a is ta p a sz ta lh a tju k
v e g y ü k tsa k k e z ü n k b e a zo n fe n n t le b e g ő n ö v é n y e s k é r g e t, é s n é z z ü k m e g ts a k , és b á m u ln i
fogju k a n y ü s g ő k s o k a sá g á t.
108) H o g y ta v a in k b a n e s a v a s r é s z e k ily tö m é n y ü lten fe l n em le lh e tő k , o n n a n v a n :
m iv el n em e g y te lje s e n e ls z ig e t e lt e g é s z , m iv e l a le g n a g y o b b r é sz fö ld e s r é s z e k k e l k e r itte tik ,
s e z e k a s a v a s r é sz e k e t s z iv a ts k é n t m a g u k b a s z ív já k , m e ly e k e t a sz ü r ité s fo ly tá n to v á b b é s
to v á b b a d já k , d e a te n g e r b e b e fo ly t tisz tu lt é d e s -v iz , a n n a k ro p p a n t ta rta lm á h o z k é p e s t e l e
n y é s z ik , é s ig y a m a g a ő si e r e d e tis é g é t, m id ő n m é g e g y m a g a e ls z ig e t e lt e n a k ib o n ta k o z á s
b ó l k e le tk e z e tt m in d en n em ű o ld h a tó a n y a g o k a t tö m é n y ü lte n m a g á b a o ld o tt, a z á lta l ta rth a tja
fen n , m iv el e nem ű v e s z t e s é g e it a n a p o n k é n t h o zzá ö n k é n t v is s z a e s ő é le ts z e r v e s e k b o n ta k o -
zá sa ib ó l m a is h ely r e p ó to lh a tja , m i á lta l a b e le fo ly t é d e s -v iz e k tö m e g é t, a m a g a m in t tö b
b e s á llo m á n y á ra k ö n n y e n á th a so n íth a tja .
109) E z fö ld ü n k re n é z v e tisz tá n á ll, é s b o ly g ó i r e n d sz e r ü k b e n ta lá n e g y e d ü l : S a tu r
n us lá tsz ik k iv é te lt ten n i a n n y ib ó l, a m e n n y ib e n a n n a k m a g v a n e p tu n ic u s, g y ű r ű i p e d ig vu l-
ca n i e r ed etet k é p v is e ln e k . D e e te k in te tb e n le g k ö z e le b b á lló p é ld a a h o ld ; n in ts k é t s é g , a
m in t ez e n te st h e g y e s é s v ö lg y e s á llo m á n y á b ó l k itű n ik , e g y k o r s z in te é le ts z e r v e s e n m ű k öd ő
forró s izzó te st v o lt, d e ép a z á lta l, m iv e l e n n e k m ű k ö d é se fo ly tá n a v iz e s r é s z e k le g n a g y o b b
ré sz b e n e lp á r o lo g v a te lje s e n fe lh a sz n á lta tta k , töb b é a z é le ts z e r v e s t e s t e k v is z s z ü le m z é s é h e z
h ozzá n em já ru lh a to tt, e k k é n t e n n e k , m in t e g y ik e lk e r ü lh e tle n fő k e llé k n e k e le n y é s z té v e l,
a n n a k sz a k a d a tla n é g ő fo rro n g ó iz z ó s á g a á lt a l e lilla n t r é s z e k v is s z a n em p ó to lta th a tv á n , t e l
j e s e n k ih ű lv e elh a lt, in n e n a z e sz ó b a fo g la lt e s z m é k k e li ta lá lk o z á s . M iből tis z tá n á llh a t e lő t
tü n k , h o g y a h o ld n a k m in t te lje s e n k ih ű lt te s tn e k , b o ly g ó n k m e le g e b b te s té h e z r o n z ó la g ,
e lle n b e n föld ü n k s o k k a l forróbb te r m é sz e té n é l a n n a k ir á n y á b a n ta s z itó la g hat.
1 10) A z ö n e lé g é s r itk a tü n e m é n y é t itt s z a b á ly u l n em v e h e tjü k , m iu tá n e z k iv é te le s
és t s a k is o ly s z e s z e s ita lo k k a l é lő k n é l ta p a sz ta lta to tt, k ik n é l e m e ta r ta lo m a m a z é t fe lü lm ú lja ,
s m ég a z o n fe lü l v a ló sz ín ű le g az é le ts z e r v e z e t d e so r g a n is a tió ja k ö v e tk e z té b e n a v iz e s r é s z e k
n e k a lk o tó e le m e ik r e o sz lá s á v a l a v is s z ito tt k ö n e n y tö b b e se d e tt.
i n ) A zé rt m o n d ó k fen teb b , h o g y a föld lé ts z e r v e s m ű k ö d é se fo ly tá n a le g k ü lö n b ö
zőbb a n y a g o k k ö te lé k e ib ő l a b erz -erö k fo ly to n o sa n k isz a b a d u lv a s a n n a k tö m e g é t te lje s e n á t
28
h a tv a , a te r m é sz e te s m a g n e s v a s p a r á n y a it is m e g tö m é n y itv é n d e le je sítik , m iv e l a g ö n tz ö lö k
f e l é tö rtén ik a b e r z e r ö k á lla n d ó , s o ly n a g y m é r v e k b e n i k iv o n u lá s a , m iá lta l a d e le j s z ü k s é g
k é p d é li s é j s z a k i ir á n y á t ö lti m a g á r a , m ib ő l v ilá g o s , h o g y fö ld ü n k et k itü n ö le g d e le je s t e s t
n e k tek in th etjü k .
112) í g y a g r á n it, b a z a lt, k o v a n y , a z e ls ő id ő s z a k i m e s z e s sa t. sz ír t n em ek , m iu tá n
a zo k o n , h o g y v a la h a é le ts z e r v e s te s te k m a r a d v á n y a ib ó l a la k u lta k le g y e n , tö b b é sem m i l e g
k ise b b n y o m a s in ts e n ; n em a h o lta k h o z , h a n em a lé te z ő k h ö z so r o zz u k .
113) H a e sz ó t, a z ő s e in k á lta l b e v é s e tt, e s z m e s ité s é b e n k u ta tjá k , k itű n ik : h o g y a z
a z é le ts z e r v e z e te t a k ü lte r m é sz e t r ö g tö n i behatásitól ő rzi> a m id őn v f e l é : a z é le tsz e r v e z e t m ű
k ö d é s e fo ly tá n k e le tk e z e tt é le t er öt be zá r ja .
114) ím e a z o k sz e r ű sé g e t k u ta tó o r v o s r a n é z v e , fő k é p a z id e g e s é s v iz i b e te g s é g e k
b en , m iu tá n a z e ls ő u ta k re n d jér ő l m e g g y ő z ő d ö tt, n a g y o b b g o n d ja n em le h e t, m i n t : a bőr és
v iz e le t m ű k ö d é sé n e k a sz ü k s é g h e z k é p e s ti e lő s e g é lé s e .
,15) T o já s , to lja , to jj a, in n e n a t o l 4® é s á s tó l le t t : to já s, t o j á s , m iv e l v a jú d á so k
k ö z t á s v a to lja k i ; v f e lé : s - á j j - o t b a z a z te é le ts z e r v e s e s z m é n y k é p i tö r e d é k , m e ly b e n n e d
a la p r a jz k é n t b e v é s v e v a n : á j j- o tfc a d d ig m ig fe le le v e n ítv e k i n e m k ö lte te l.
116) N e m i N E M l, v f e lé : im en , in n e n a g ö r ö g : h y m e n , h ím en h ij-m en sa t. e sz ó b e
tű in ek s a j á tila g fo rg a to tt h ie r o g ly p h je in e k v á z la to s j e lv é b e n i k é p e s íté s e sz e r fe le tt fe lv ilá g o sító .
117) H a g ó r tsö v ö n á t n é z z ü k a n n a k p a r á n y a it, ab b an n a g y m e n n y is é g ű á z a la g o k a t
(c e r c a r ia s e m in a lis ) fo g u n k ta lá ln i.
U 8) T ö k v fe lé k ö t, a z a z itt e z e k s z e r v e s m ű k ö d é se fo ly tá n fe jte tn e k a z o n tö b b e s s a r
k i lc g é lé n k ite tte b b té n y e z ő k , m e ly e k á lta l a k e v e s b sa r k i p e té in e k le k ö tö tt m in ő s é g e i, k ö tö tt
á lla p o tu k b ó l fe lo ld a tv á n , a z e g y é n is é g e sz m é n y ié b e n s a j á tila g m ű k ö d h etn e k .
119) O ndó v fe lé ó d e-no, a z a z e n n e k k ilö v e lé s é v e l, é s in n e n k e le tk e z e tt r u g a n y o sá n
d u zza d ó s lo h a d ó h a tá so k k ö v e tk e z té b e n ó d ó d n a k , té p e tn e k a p e té ts k é k k ö te lé k e i a z ille tő
to já s fé s z e k sz e r v é tő l, a z á lta l m i v e l : a k e v e s b s a r k i n em i sz e r v b e n , a z o n m o z g á so k n a k m eg-
fe le lő le g s z in te k ite r je d te n — ö ssz e h ú z ó , s z ív a tty ú s a n -s z ív ó , ta sz itv a -v o n z ó h a tá s e s z k ö z ö lte
tik , m i a n á d ra , fa llo p tső , ú g y a to já s fé s z e k p e té in e k a d a tv á n á t, a n n a k fo n a lk á já tó l le té p i ;
m ire a z on d ó m e n y n y is k ö te lé k e ib ő l e lilla n t, k ip á r o lg o tt m in ő s é g e i, e r ő i, a p e té ts k e m e n n y is
é s m in ő s té n y e z ő ir e h a tv á n , a n n a k á llo m á n y á t is r u g a n y o sá n h ató d u z za d v a -lo h a d ó m o z g á
so k r a k é s z te ti, m ire e z a z ille tő to já s fé s z e k e lv á la s z to tt n e d v é v e l, a z ille tő tsa to r n á n a le g é d e -
n ieb b é r z é s e k k ö z t a szü , v a g y n á d r á b a tsu ss z a n , a h o l a p e te a fo ly to n ta r to tt d u zzad va-
lo h a d ó m o z g á so k k ö z t n a d á ly -o r m ó ja k é n t a n n a k o ld a lá h o z ta p a d , m ire a z z a l sz e r v e s e n ö s s z e
forrván, to v á b b i m ű k ö d é sé t fo ly ta tja .
1-u) S z ü , e sz ó n é m e ly e k tő l h ib á sa n h a sz n á lta to tt a s z ív e ln e v e z é s é ü l, m iv e l e szó
v f e lé i é r t e lm é b e n : U s z, é s ig y a z ü sző g y ö k é t k é p v is e lv é n , a sz ü z e k sz ü jé r e (m in th o g y a n y á k
n em v o lta k ) v o n a tk o z ik . A k i a k e v e s b s a r k i n em i sz e r v e k , tö b b n em ű e ln e v e z é s e ir e v o n a tk o
zó o ly lé n y e g e s é s p o n to s b e v é s é s e it k u ta tta , a z e n n e k v a ló sá g á b a n n em k é te lk e d h e tik . In n en
a szü , Usz, s z ű z ü sző , sz ü lé s, m i h a e g y s z e r m e g tö r té n t n em sz ü tö b b é a n e v e , h a n em a f e s z í
te tt ív j e le n t ő s é g é b e n : a n y ja m é h , n á d r a .
*ai) In n e n a z ú jo n n a n sz ü lö tte k n é l e z e n fá jd a lm a s k if e s z ít é s t ő l: a s ir á s , az egyéb
tü d ő v e l lé le g z ő á lla to k n á l a v in y n y o g á s , s íp o g á s sa t.
122 ) T ej ; té = T é = T É , v a g y is m ik é n t a k ú tá g a s é s g é m á lta l a m ed er b ő l, for
rá sb ó l a v iz , ú g y itt is e z e k j e l v e s j e le n t ő s é g e in : t é , t e j m é r e tik ; v a g y is a : T ó m e g fe le l a
a k ú tá g a s é s g é m n e k , E λ °ι a z e m lő k n e k , J ^ a p o ly á s g y e r m e k sz o p ó , sz iv a tty ú s g é p é
n ek ; té v f e l é : ét, tá p , tej.
123) G arat, G ^ ^ v e l a r a t , v a g y is a % - sa r ló k é p e s íté s e .
124) G y e r m e k , g y e r -m e k v f e lé : k e m e r e g y , v a g y is m időn a m e k e g n i g a g y o g n i k é z -
29
d ő g y e r m e k e t g y e r - e r e g y s z a v a k k a l já r n i t a n ít j u k : g y e r -e r e g y g y e r m e k e m s z a v a k k a l b iz ta t
j u k ; a zért is e z e n e ln e v e z é s t m in d a k é t n em i sz ü lö tte k r e h a sz n á lju k .
125) V a ló b a n , h a e te k in te tb e n s a já t b o ly g ó i re n d sz e r ü n k szék i g o tzá n a k : a napnak
v ilá g o s s á g á t, k ö z e le b b i v iz s g á la t a lá v e s s z ü k , a m in t le g ta p a s z ta lta b b t s illa g v iz s g á ló in k á llít
j á k is, a n n a k s z é k ib e n fejér , k ü lk ö r é b e n p e d ig v ö r ö slő f é n y á r a d o z ik , m ib ő l ú g y a k e v e s b ,
m in t tö b b e s sa r k i b e r z e r ő in e k e llo b b a n á sa ib ó l k e le tk e z e tt e n em ű tü n e m é n y e k e t sz in te f e lle l
jü k ; m ib ő l b eb izo n y o d ik , h o g y o tt sz in te v ilá g o s s á g ( — ) é s h ő s é g (-J-) k e le tk e z ik .
126) E z en k é p e s b etű k , b á r sz e r fe le tt g y é r e n a la tin n y e lv sz a v a ib a n is fe lism e r h e tő k ,
i g y : v o x ' = ü & °-x, a v é a k in y ito tt a jk a k v á z la tá t k é p e s ít i,— a z : oa sz á j n y ílá s g ö m b ö ly d e d
id o m á t, — a z : x, a m in d en ir á n y b a n e lilla n t r e z g ő h a n g o k a t k é p v is e li.
127) A = < 9 (y a s z ív n e k id o m z a to s v á z la tá r a v o n a tk o z ik , a v á la s z té k a s z ív n e k h ú so s,
iz m o s k a m a r á já n a k a h á r ty á s p itv a r á tó li v á la s z té k á r a u t a l ; e z a zo n le g e ls ő a fe lta lá ló já t
ö rö m h a n g r a g y u la sz tó sz e r v , a h o n n a n a z é le ts z e r v e z e t m e n n y is és m in ő s té n y e z ő i le g e ls ő
m o z g á sk é n t k iin d u lta k . In n e n a z ő s ta lá ló e sz e r v n e k a z e g é s z é le ts z e r v e z e tr e ro p p a n t fo n to s
s á g á t b elá tv á n , je le n t ő s é g é r e n é z v e a z ille tő k n e k m in te g y m u ta tá , i m e : A , v a g y A z a zo n
sz e r v , m e ly a m e n n y is t é n y e z ő k s z é k i s z e r v é t k é p e z i. — S im e , a m id ő n n é k ie s ik e r ü lt a z
élő á ld o za to k o n ism é te lte n v é g h e z v itt b o n tz o lá so k u tá n , a n n a k v o lta k é p i m ű k ö d é sé t fe ld e r í
te n i, azt b elm ü k ö d é sé r e v o n a tk o z v a so h a jo b b s z ó b a n e m e s z m e síth e tte , m in t m id őn a z t : s z ív
n ek n e v e z é ; — d e e z e n e ln e v e z é s v a ló s z ín ű le g k é ső b b i, a m id ő n e z e n sz e r v n e k m ű k ö d é sé t
é le tta n ila g te lje s e n f e lis m e r t é k : é s i g y n a g y o n v a ló sz ín ű , h o g y e z t e le in té n tu d ó s j e lv i j e le n
tő ség é b e n : A nak n e v e z é k , é s ez t b iz o n y ítja a la tin n y e lv b e n id ő n k ig e lju to tt e s z ó : a o r t a ,
m e ly ü térk én t a s z ív b a lo ld a lá b ó l m in t e ls ő ü té r (fü g g é r ) fa k a d , m in te g y m o n d v á n : e z e n
ü té r : A^éi ered t (a r te r ia h a e c e s t e x : A -o rta , h i n c : a o rta ), m iv e l m a g a e sz ó m e ly r e e m u ta
tó : A , v a g y ö r ö m h a n g : A v o n a tk o z ik t. i. a : c o r ( s z ív ) m e ly s z in te tisz tá n m a g y a r e sz-
m e síté se n n y u g s z ik (t. i. é v e id e t a zo n k o rl|5i (-c o r) sz á m íth a to d , m ió ta sz ü le té se d d e l s z ív e d
a k ű lter m é sz etn e k á ta d a tv a , a z a n y á tó l fü g g e tle n ü l m ű k ö d ik ) ; in n e n lá tn i v a ló , h o g y m a g a
a z : a o r t a sz ó is m a g y a r e s z m e s íté s e n a la p s z ik , m iu tá n a rr a u ta l, h o g y e z e n ü tér a z , m e ly
a z : A bó1 er ed v én , a z é lé n k p ir o s tisz tu lt ü tv é r t a z e g é s z te stb e s z é t h o r d j a , s é p a z é r t m i
v e l e z h o rd ja s z é t, ez en lé n y e g e s b e v é s é s é s tő l m éltá n n e v e z t e t e t t : a - h o r t á nak ( a h o n n a n
lö n a l a t i n : aorta), é s ig y a z : a h o r ta s o k k a l lé n y e g e s b sz em p o n tb ó l f e je z i k i a z o n e s z m é t m e
ly e t ezen ü tér v o lta k é p k é p v ise l, m in t a h a sz n á la tb a n l e v ő : f ü g g é r . — In n e n a z : A , A ’
m in d en k e z d e m é n y e k , rö g tö n i m e g le p e té s i öröm , tető p o n t, m u tató sa t. j e l v i j e le n t ő s é g é ü l v é
tetv é n sz á m ta la n sz a v a in k b a n i g y e s z m e sitte te tt. í g y a t ö r ö k : A lla h (I s te n ) v f e l é : H á la *ab a
m in d en ek fele tti tr ó n já n -H , a s z é k e k s z é k ib e n s z é k e lő o k fő jé n e k , v a g y is a n a g y a lp h a : Ájának
s a t. M ind ez ek b ő l k itű n ik , h o g y m in d e n sz ó t a z ő b e tű i a g y m in ő s, m in t m e n n y is j e le n t ő s é g é
b e n j ó l m eg k e ll k u ta tn i, m ert tsa k ig y ér h e tjü k e l ú jb ó l, a h a jd a n i r é g le tü n t ó r iá si s z e lle m
k o r s z a k v ilá g á n a k ts a lh a ta tla n u l k iv ív o tt m a th e m a tic a l k o r sz a k á t.
128) B é = ű ű , m in d e n k i e lő tt tu d v a v a n , h o g y a le g r é g ib b id ő b e n é lő á ld o z a to k a já n l-
ta tta k f e l Iste n n e k , s ő t a z e lfa ju lá s o k fo ly tá n n em r itk á n é lő e m b e r e k is á ld o z ta tta k f e l ; e z e k
b e le ib ő l a ztá n a z ille tő J ó z s o k m in d en n e m ű jö v e n d ö lé s e k e t te tte k , é s i g y m ár e z e n s z o k á s
h o z ta m a g á v a l, h o g y e z e k b o n tz o lá sa ib a n sz e r fe le tt j á r ta s a k v o lta k a z ille tő p a p o k , m i á lta l
m in d ig több é s több k ís é r le te k r e v e z e tte tte k . — M iből te lje s e n k itű n ik , h o g y ő k a b o n tzta n -
b an já r a t la n o k n em le h e t t e k , é s e z t ta n ú sítja a z is , m is z e r in t : a b ο n t z e ln e v e z é s a z in d á k
n á l m a is p a p o k e ln e v e z é s é ü l h a sz n á lta tik . — H a te h á t a m e llk a s k é t o ld a lá n le v ő tü d őt, a n
n a k h á tu lsó la p já r a le te sz s z ü k , k ö r ü lb e lő l i l y e n : cű n em ű id o m o t k é p e s ít, é s i g y m éltá n fo g
la lja e l k is v ilá g u n k é le ta lp h á já n a k m á so d ik je le n t é s e s b etű jé t, m iu tá n e z e n é le tsz e r v , a g y e r
m ek sz ü le té s é v e l, a m in t a k ü lte r m é sz e tte l k ö z v e tle n é r in tk e z é sb e jö n , le g e ls ő b e n is a n n a k
n y itv a h a g y o t t : orr, sz á j, b á r z s in g , lé g ts ö v e k n y ílá s a in b etó d u l a lé g , ú g y m á s r é sz t a s z ív
30
lü k te tő m ű k ö d é se fo ly tá n , a z é le ts z e r v e z e t tö b b e s té n y e z ő i m in t v é r p a r á n y o k , s z in te id e to .
la tv a v o n u lta k , h o g y a k ü lv ilá g le v e g ő jé v e l, m in t r e á ju k n é z v e k e v e s b té n y e z ő v e l k ia r á n y o d -
lia s s a n a k . — In n e n tü d ő, tüd-ő, g y ö k e r e d - ő ; a z a z itt id ü ln e k fe l a la n k a d t tö b b es m e n n y is
t é n y e z ő k , m in t v is s z v é r p a r á n y o k a lé g g e l, a k k é p , h o g y a to v á b b i m ű k ö d é sre a lk a lm a to ss á
v á lja n a k . — I n n e n : v f e l é : áB , a z a z e z e n e ls ő fe lr á z k o d ta tá stó l t. i. m időn a lé g a k ü l-lá t-
h a tá rb ó l a tü d ő b e tódu l b e, ettő l a tü d ő k s z ö v e té t sz é td u z z a z tó , tá g ító , s z a g g a tó felrá zk ó d ta -
tá stó l, fá jd a lm a s fe lr ia d á stó l, e r ed a : fe l éBredés, in n e n a sír á s ; m á s, tü d ő v el lé le g z ő á lla to k
n á l : a v in y n y o g á s , s ip o g á s sa t. — In n e n a m a g y a r b a n a : b e - b é, a b e h a tá s je le n tő sé g é r e
u t a l ; — d e m in th o g y e m e j e lv a z e m lő k , farr s több m á s id o m z a to k v á z la to s k ép e síté sé r e is
v o n a tk o z ik , e k k é n t j e lv i j e le n t ő s é g e s z e r fe le tt k ite r je d t ér tele m b en v é te te tt a lé n y e g e s sz a v a k
e s z m e le k ö té s e in é l, é s s z e r fe le tt h e ly e s e n k ö tte te tt ö s s z e a z é-vei.
1 29 ) D é - Ο , a lá th a tá r id o m a , a z a z fö ld i b o ly g ó n k lá tsz a to s lá th a tá r á n a k je lk é p é r e
v o n a t k o z ik ; v fe lé : éD , a z a z , h a a z e z z e l k ö r n y e z e tt fö ld ü n k lá tk ö r é b ő l, a z a zt b o ríto tta tsil-
la g z a to s é g k ö r é n e k ö rö k r e n d jéb ő l, Is te n o r s z á g á n a k v o lta k é p i r e n d sz e r é t a n n a k ig a z s á g á
v a l, v a g y is a z e g é s z e g y e te m is é g r e é r v é n y ü lt : ig a z , sz é p é s j ó t ö r v é n y e iv e l felism e r e n d jü k ,
é s a z o k a t m in ta k é n t e n m a g u n k o r s z á g la ti k o r m á n y z a tá b a b e h o za tn i tu d a u d ju k , a k k o r m ik é n t
az ó r iá s i sz e lle m k o r sz a k b a n s ik e r ü l t : a z éd et , é d -e n t k iv ív n i, ú g y a z m a i n a p o n is Φ -
e n ü n k k é v á lh a tik . In n e n é d , é d e n , é d e s , üd, ü d v sa t.
13°) E - £ 3 , a z a lsó s fe lső a jk a k , v a g y is a sz á j n y ílá s á t k é p e síti, a k ö z é p k iá llá s a
n y e lv r e u ta l, v a g y is k ik e li n y itn i a z a jk a k a t, m id őn a z ú jo n n a n sz ü lö tt k isd e d a le v e g ő t a
k ü l- lá t h a t á r b ó l= Q , a m a g a ú tjá n a tü d ő b e b e s z ív ja , m in é lfo g v a a tse tse m ő t s z á jn y itá s r a , s í
rá sra k é s z t e t i ; — v o n a tk o z v á n e g y ú tta l a z em lő k re , m id őn a sz á j, n y e lv ö s s z e s izm a i, sz in te
ig é n y b e v é te tn e k ,
1 31) F = ^ , v a g y is a z á lk a p tz a fél o ld a lá n a k tso n t v á z la ta , a k ö z é p e n e g y fo g g a l j
e n n e k v a ló s á g á r ó l a k k o r g y ő z ő d ü n k m e g , h a a k isd e d b á r á n y n a k a lsó a lk a p tz á já r ó l a h ú so s
iz m o k a t le m e ts z e ttü k , a m id ő n e z e n a la k o t tisz tá n tü n te ti é l ő n k b e ; s n e m d e ez azon rész,
m e ly n é lfo g v a m ih e ly e s t a z ú jo n n a n s z ü le te tt tse tse m ő n é l a fo g a k e lő té r b e ju tn a k , a k ü ltá p o k
fo g á sá r a , sz é tin o r z s o lá sá r a a lk a lm a to s le s z . É s h o g y e b etű tsa k u g y a n a z á lk a p tz a fe le r é s z é
n e k tso n t v á z á tó l k ö lts ö n ö z te te tt. a n n a k o k ir a to s b iz o n y íté k a e sz ó b a n : f ü l r e jlik , m ert e z
ő s b ö lts e in k tő l a z é r t n e v e z te te tt ig y , m iv e l ez t. i. a f ü l a h a lá n té k tso n t é s a z á lk a p o ts tso n t,
te h á t : F ö ssz fü g g ö tsu k ló já n : ü l , in n e n a z tá n a j e lv i le g ö ssz e te tt sz ó eFen ü l - f ü l . í g y fo g ,
m iv e l e z e k k e l fo g . A k i s : f, ú g y is a fo g a k v á z la ta a v á la s z té k t. i. ott a h o l a fé n y e s f o g
m áz a g y ö k e r e s r é sz tő l e lv á la s z ta tik . — A fo g e ln e v e z é s e e sz e r in t a z ő e g é s z ö s s z e g é b e n
a n n a k k ü l k é p e s íté s é b ő l k ö lts ö n ö z te te tt, t. i. a z : f-^ o m e g fe le l a fo g k o r o n á ja k e r e k d e d s é g é -
n e k , g a zá p fo g a k id o m j á n a k ; é s íg y a z : F a sz a v a k b a n fú r á s, fa r a g á s, fo g á s sa t. je le n ,
tő s é g e ir e u ta l.
*32) Qé ^ a s z á jü r e g h á tu lsó r é s z é n e k e lő t é r b e j ö t t g a r a t id o m á n a k m e g fo r d í
to tt f e le r é s z e : a Gr-“®1)1!0 id o m a , s ig y a sa r ló r a u ta l, e z t a fé lo ld a li fo g so r o k is ig e n h e ly e s e n
k é p v is e lik , é s ép a z é r t v é s e te tt e b e tű b e v is s z a f e l é : éG a z é g é s j e le n t ő s é g e , m iv e l a z e le d e
le k e la p r itá s a a la tt, e z e k sz é tz ú z á s a a lk a lm á v a l h é v is fe j ü k k i, d e a m e ly a m in d ig je le n le v ő
n y á l á lta l m é r sé k e lte tv é n , n a g y o b b fo k r a n em e m e lk e d h e t ik ; in n e n e z e n sa r ló n a k a r a tásí
e s z m é jé b e n le tt n e v e : G - a r a t. In n e n a lé n y e g e s s z a v a k b a n e b etű jo b b á r a é g é s r e , lobba-
n á s r a , fe lh e v ité s r e , m a g a s s á g r a sa t. v o n a tk o z ik , Gá v fe lé é s ig y sz e r fe le tt h e ly e se n k ö tte
te tt ö s s z e a z : E^el.
133) H , h , Ή e z m ár v á z la to s id o m já b ó l e lá r u lja , hogy e b e tű i k é p e s ít é s e : k a r o s
sz é k r e , tró n ra , ü lő sz é k r e s ig y h a ta lo m h e ly r e , n y u g h e ly r e sa t. v o n a tk o z ik , é s v a ló b a n a z e m
b erb en n in ts h a ta lm a sb , z s a r n o k ia b b b e n n e s z é k e lő h a ta lo m , m in t : a H - a s, g y o m o r , v fe lé :
31
k é t s é g , h o g y e z e r e d e tile g a z e lő k é p i n y e lv b ő l v é te te tt, m iu tá n a z n em e g y é b : m in t a tu d a to t
hijánosan pótoló nézet ez is ) ez p e d ig n em e g y é b : m in t a z é sz á lta l e lő z m é n y k é p fe lté te le z e tt, a
1 2 3 4 5 78 98
e le m e z é sé b e n a n n y i, m in t a z : A , v a g y is a z e r e d e ti e g y is te n i t a ^ t, m e ly b e n a z o n ism e r e te k :
2 I
s z a v a i, m e ly e k a la p ja in , m in te g y is k o lá t n y e r v e , e z e k fe le tt id ő n k b e n is a z o n k é p e n e lig a z o d
h a tu n k . N em tsu d a te h á t, m id őn a m i p á ra tla n é d e s a n y a i n y e lv ü n k m ind en eu r ó p a i n é p e k
n y e lv é tő l a n n y ir a elté r , h a a n n a k e g y é n ie s b ö ltse lm e is a z o k é tó l e g é s z e n elü tv én , m a g á r a a
sz e n t ig a z s á g r a v e z e t. H a v a n e fö ld h á tá n n y e lv , m e ly a z iste n fé lő tu d ó so k fig y elm é t m e g é r
d em li, ú g y b izo n n y á r a a m i é lő n y e lv ü n k a z, m e ly ez t le g fő k é p e n ig é n y li, m iu tá n sa já t is te u i
e r e d etű b ö lts é s z e tte l b ir. A k i e z e k le ik é b e b e h a to tt, a z te lje s e n m e g v a n g y ő z ő d v e : h o g y a
-m a g y a r n y e lv v a ló s á g g a l e g y a le g tö k é le te s b e k k ö z ü l, m a g á b a n ta r ta lm a z v á n , a z ó riá si s z e l
lem k o r sz a k v ilá g á n a k : fe ltá r t b ö lts é s z e té t. — D e a m e ly n e m z e t a v a ló tu d o m á n y terén ö n
tu d a tr a éb red t, é s a zt sa já t h a sz n á r a é le tb e á tv in n i k é p e s, a z e l n em e n y é s z h e t. E rre fig y e l
m e z te tjü k a m in d en rend en le v ő is te n fé lő d o k to ro k a t, t u d ó s o k a t, p u b lic istá k a t é s h on
a ty á k a t. í g y esd jü k a j ó s á g o s é lő Iste n tő l a v a ló tu d o m á n y m in é le lé b b é le tb e átv ien d ő
L é g y e n é t.
175) Mi ez ? ím e a k a r a tla n u l is rá k e ll jö n n ü n k a n a g y tu d o m á n y u H o r v á th Istv á n
a m a tö rtén elm i á llítá s á n a k m á sá r a , m isze rin t J é z u s s z ü le té s é r e s h itv a llá sá r a m in t h é b e r á l
la m b e li : h éb er, d e e r e d e ti n e m z e ts é g é r e s n y e lv is é g é r e több m in t v a ló sz ín ű : J á sz -K u n m a
g y a r a jk ú v a la . — I g a z h o g y ez en n é z e t a g y e r m e k i k o r tó l b e lé n k s z ít é s v é r r é v á lt ta n o k tó l
e lü tv én , n em tso d a h a a z t n é m e ly e k o ly v is s z á s n a k te k in tv é n , g ú n y tá r g y á v á te v é k . D e ír v a
v a n : T is z te le t a g ú n y h e ly e t. M i se m a d tu n k v o ln a e z e n n é z e te k n e k tá v ú ir ó l is le g k is e b b v a
ló s z ín ű s é g e t, h a ts a k tö r té n e te se n e z e k e t a tö r té n e le m é s n y e lv ü n k le lk é b e n a n n y ir a e d z e tt
n a g y H orváth u n k n em m o n d ja s e g y V ö rö sm a r ty a b b a b e le e g y e z v e n em is m é tli v a la . — Ig a z
m ind k e tte n a tu d o m á n y m a g a s á llá s a sz e m p o n tjá b ó l sz e r fe le tti te k in té ly e k , d e tá v o l h o g y
á llítá s a ik a t v a k o n k ö v e t n é n k , a z ig a z s á g m ib en á llá s a é r d e k é b e n sz e n t k ö te le s s é g ü n k n e k ta r
tottu k , a zo n k u tfo r r á st n y o m o z n i, m e ly n é l fo g v a ő k ily e r e d m é n y h e z ju to tta k ; m ert fe l nem
teh ettü k se m a z e g y ik r ő l, se m a m á sik r ó l, m isz e r in t h o lm i á b rá n d o k o n in d u lta k v o ln a . Mit
k e lle te h á t ten n ü n k ? A zt m it ő k is te v é n e k , t. i. a h éb er tö r té n e lm e t b e n ső le g ta n u lm á n y o z n i.
S m it tár a z f e l? A zt, h o g y a m id ő n ő k é g y p to n i k iv á n d o r lá su k után a m a fö ld -te r ü le te t e lfo g
la ln á k , o tt k ü lö n b ö z ő e ln e v e z é s e k a la tti n e m z e te k la k ta k , k ik a h a jd a n i ó r iá si n é p e k 'm a ra d
v á n y a ik é n t te k in te tte k . S k ik v a lá n a k a z o k ? N in ts k é t s é g h o g y jo b b á r a a b á b e li v é r e s t e s t
v é r i ö s s z e k o tz a n á s u tá n : a S e m -J a fe tie k tő l e lv á lt, a z e g y is te n ité s t ő l e lp á r to lt é s p o g á n y s á g r a
fa ju lt K á m ita i K a n a n e u so k , F ilis z te u s o k sa t. e ln e v e z é s e k a la tti m a g y a r o k ; k ik az e r e d e ti
N o é sz e n t v a llá s tó l s a n n a k v é d v e a la tti o r s z á g la ti r e n d sz er tő l e lté r v é n , s k é ső b b m a g u k k özt
sz ü n te le n i p á r to sk o d á so k , tz iv o d á s o k k ö v e tk e z té b e n , h a jd a n i ó r iá si e r e jű k e t e lv e s z tv é n , h it
v á n y n é p e k k é tö rp ü lte k a lá ; k ik e t a ztá n a z e g y is te n itő i s z e lle m tő l é s e g y a k a r a ttó l le lk e sü lt
h é b e r e k n e k k ö n n y ű v a la le g y ő z n i. S m o st k ér d jü k le g y ő z e tte k -e m in d n y á ja n am a n ép ek ?
N em ! N os k ik m a ra d ta k m e g a z Ú r p a r a n ts á r a ? ím e M o jzes V -ik K . II. R. 5 , 9 , 19 V b en
ír v a v a n : „ N e in g e r e ljé te k ő k e t, m ert n em a d o k a z ő fö ld ö k b e n n é k te k tsa k egy talpn yom -
d o k n y it is , m ert ö r ö k sé g ü l E z s a u n a k a d ta m a S e ir h e g y é t .“ — „ N e h a d a k o z z á l M oab elle n ,
é s n e in g e r e lje d ö té t h a d d a l, m e r t n em a d o k a z ő fö ld jé b ő l n e k e d se m m i ö r ö k s é g e t : m ert a
L ó t fija in a k a d tam A rt ö r ö k s é g ü l.“— „S m ik o r k ö z e l ju ts z A m m o n fija ih o z m e g n e h á b o r g a s
sa d ő k e t, n e is in g e r e lje d ő k e t, m er t n em a d o k n é k e d a z A m m o n fija in a k fö ld ö k b ő l se m m it
ö r ö k s é g ü l: m ert a L ó t fija in a k a d ta m a z t ö r ö k r é sz ü l (lá s d A b r a h á m ra sa t. v o n a tk o zó 4 4 -ik
sz. a. j e g y z e t e t ) . — D e to v á b b á a B ir á k I-ő K . I l l ik R . 3 , 5 , 6 -ik V b e n m e g h a g y a tta k : „A
F ilis z te u s o k n a k (J á s z o k ) öt F e je d e le m s é g e i s m in d a K á n á n e u so k (K u n o k ) é s a S id o n iu so k ,
é s a H iv e u s o k , k ik la k n a k v a la a lib a n o n h e g y e n : B a á lh o r m o n h e g y é tő l fo g v a H am á th n a k
b é m e n e t e lé ig .“ — „ L a k á n a k a n n a k o k á é r t a z Iz r á e l fija i a K á n á n e u s, H itte u s, E m o reu s, P e-
rizeu s é s J eb u zeu s k ö z ö tt.“ — „ É s v e v é k a z o k n a k le á n y a ik a t m a g u k n a k fe le sé g ü l, és az ő
le á n y a ik a t a d á k a z o k fija in a k , é s s z o lg á lá n a k a z o k is t e n e ik n e k .
47
ím e m in d e z e k b ő l k itű n ik , m isz e r in t a H é b e r á lla m n em á llo tt e g y a jk u n ép essé g b ő l,
hanem azok fő le g a v á ro so k b a n k ü lö n a jk ú n é p e k k e l v e g y ü lv e é lte k , ső t a z o k k a l k ö ltsö n ö s
rok on ságb an á llo tta k . N o s h a m ár m o st v is s z a e m lé k e z ü n k a r r a : b o g y a H é b e r e k a m in t tö r
ténelm ük o ly tisztá n f e lv ilá g o s ít j a : J á k o b tó l, Iz sá k tó l, A b ra h á m tó l e r e d te k , e z en tö rtén ele m
p ed ig a m in t a zt a 4 4 ik sz . a. j e g y z e t b e n o ly v ilá g o s té n y e k k e l k im u ta ttu k , m in tö r té n e l
m ü n k b e o lv a d v á n , e g y e tle n e g y lé p é s s e l se m v ih e tő t o v á b b ; e k k é n t v ilá g o s h o g y ő k m in a jk u
n é p e in k k e l, fő le g a p o g á n y k a m ita i J á s z o k é s K u n o k k a l a le g sz o r o sb r o k o n sá g b a n v a lá n a k
v e g y ü lv e . S ha m ost m e g e m lé k e z ü n k a rra , h o g y J é z u s D á v id n e m z e tsé g é b ő l v a ló v a la , s h a
e n n e k tsa lá d i fü zérjét e g é s z v é g ig fü r k é sz sz lik , k itű n ik h o g y : P é r e s (a J u d a T á m á r k ö zö tti
p e r tő l, m á sk ép P éretz, 1. a 4 4 -ik sz. a . j e g y .) n em z é H e s r o n t; — H e sro n p e d ig n em z é R á m o t:
R á m p e d ig n em zé A m m in a d á b o t. — A m m in a d á b p e d ig N o á sso n t, N o á sso n p e d ig S á lm á t,
S á lm a p e d ig n em zé B o á z t, B o á z p e d ig n e m z é I sa it, I s a i p e d ig n e m z é D á v id o t. D e e sz e r in t a
4 4 -ik sz. a. j e g y z e t J u d a , J á k o b , I z s á k tö r té n e lm i e s e m é n y é n , v ilá g o s m isz e r in t D á v id e r e d e
tile g J á s z a jk ú n e m z e tsé g b ő l sz á r m a z o tt. I g a z h o g y D á v id e lő d e i h éb er v a llá s r a té r v é n , e z z e l
n a g y részb en e lv e sz e tt e r e d e ti j e lle m is é g e , d e tu d v á n a z t, h o g y ő k a zo n tú l is v e g y e s rokon
sá g b a n élte k a J á sz -K u n o k k a l, ez n em k is fig y e lm e t ér d e m el, fő le g ha m e g e m lé k e z ü n k a rra
is, h o g y M ária k i a N á z á r e ttó l n em m e s s z e fe k v ő K á n a v á r o s sá b a n ta rto tt m en nyegzöre Jé
zu ssa l e g y ü tt r o k o n sá g n á l fo g v a h iv a tta k m e g , e k k é n t tsa k n e m tö b b , m in t v a ló s z ín ű , m is z e
rint ő A n y já r ó l m in t K á n a b e li sz ü le té sű , m e ly v á r o s a K á n á n e u so k tö b b sé g é tő l vevén n eve
z e té t K u n -J á sz a jk ú v a la . S e z a n n á l v a ló sz ín ű b b , m iu tá n itt id ő zö tt v a la J é z u s le g k e d v e s e b
b en s fo g a d ta tá s a is m in d en id ő b e n itt v a la a le g s z iv é ly e s e b b . M iből tsa k n em k é t s é g k iv ü li
elő ttü n k , m isze rin t a J á sz -K u n a jk ú n y e lv e t d itső ü lt A n y ja te jé v e l sz íta . ír v a v a n : N in tse n
sem m i o ly e lr e jte te tt d o lo g , m e ly n e k m e g n em k e ll je le n te tn i, s n in tse n o ly tito k m e ly n e k
m e g n em k e ll tu d atn i. —- — D e h o g y a m i v a ló s á g o s e v a n g y é lio m i n y e lv ü n k lé n y e g e s sza
v a in a k le ik é b e r e jte tt titk a it b e n s ő le g m e g é r th e ssü k , n ém i p é ld á v a l é lü n k . S k é r d j ü k : k i
v o lt J éz u s k ö rén ek p é n z k e z e lé s é v e l m e g b íz o tt t a g ja ? N e m d e : J u d á s. U g y á m d e v a jm i fa
n y a r d o lo g n é m e ly e k n é l a f e l e l ő s é g ; ig y tö rtén t d u d á ssa l is, k i fé lv é n M e ster e m e g sz á m o lta -
tá sá tó l, b en sejéb en azon f e n e k e d e t t : h o g y a n sz a b a d u lh a tn a m e g em e k e le m e tle n s é g tő l. De
im e J é z u s tisz ta d e le je s é b e r lé tü m a g a s z to tts á g á n á l b e lá tta J u d á s s z ik r á z ó g o n d o la ta in a k t i t
k o sa n re jte g e te tt fo n d o r k o d á sá t. S h o n n a n b iz o n y o s ez ? O n n an m iv e l ő n io n d á : B iz o n y b i
z o n y m ondom n é k t e k : A s z o lg a n e m n a g y o b b a z u rn ái, e g y en g e m ti k ö z ü le te k elá r u l. S m i
dőn m eg k ér d e ztetn é k , k i v o ln a a z ? m it fe le le J é z u s ? N e m d e : A z a k in e k én a m á rto tt f a la
tot adom . É s m ik or b ém á rto tta a fa la to t a d á Isk á r io te s J u d á s n a k . — S m i tö rtén t v e le ? nem -
de : A fa la t b e v é te le után b e m é n e a S á tá n J ú d á sb a . A m id őn a ztá n m o n d á n ek i a M e ster .·
A m it a k a rsz tse le k e d n i, h am ar tse le k e d je d . — S im e J u d á s itt lá tv á n a m in d ig v á ls á g o s a b b á
v á lt v é g m e g sz á m o lta tá si m e n e k ü lh e té s é n e k id e jé t a F ő p a p h o z m e n v e , á r u ló já v á lön M e s te
r é n e k . N o s ez e n e v a n g y é lio m i e s e m é n y h o l v a n a m i is te n i er e d e tű n y e lv ü n k lé n y e g e s s z a v a i
n ak le lk é b e n e lr e j t v e ? N e m d e : a m á r t á s , Judás és á r u l ó s z a v a ib a n . N os a m á rtá s
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 l 2 S 4 5
ö r d ö g legrövid eb b — p r a e c is — s z a v a ) m in d a d d ig d u j » J u d á s t m ig m e s te r é n e k á r u l ó -
3 2 l 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
sá tá n já t, le g y ő z i a b e n n e fe lé b r ed t jo b b s z e lle m , s le lk i g e h e n n a tliz é b e d ö n tv én J u d á t, ő r
jö n g v e h ull a lá a z ö rö k k á rh o za tra . Á m m é lto z ta s s a n a k t. o lv a só in k e z e n v a ló e s e m é n y t bár
m e ly h olt v a g y élő n y e lv b e n k u ta tn i, s e z t s e h o l, e g y e d ü l a m i p á ra tla n , v a ló sá g o s é v a n g y é -
lio m i n y e lv ü n k le lk é b e n ta lá la n d já k fel. I g e n is ig y ism e r jü k fe l a m i e r e d e ti elők ép i n y e lv ü n k
tiz tö r z ssz á m sz a v a in a k le ik é b e ö rö k id ő k r e le te tt a n y a g l é n y e g é t ; ig y a m in d en ek fele tti v é g
tele n -ö rö k o k f ő t ; — ig y a z e r e d e ti b e tű k so r o z a to s j e lv i je le n tő s é g e in sa já t k isv ilá g u n k ok
fő jé t ; — ig y a z é g y p to n i á lla tk ö r k é p le té b e n a k ö z n é p fo g a lm á h o z a lk a lm a z o tt e r e d e tn e k ;—
a z ö s s z e s em b eri-n em tö r té n e té n e k ö rö k k ö r é t ; — ig y I s te n o r s z á g á t, annak ig a z sá g á t az
e g é s z e g y e te m is é g r e é r v é n y ű i t : ig a z , sz é p é s jó t ö r v é n y e iv e l; — ig y az a lk o tm á n y o ssá g vol-
ta k é p i a l a p j á t ; — ig y a z ö s s z e s tu d o m á n y o k ö z ö n é t é s m in d en ig a z s á g o k a la p j á t ; m elyeket
m in te g y tö ltsér rel ö n té s i m ó d já n m n e m o n ica i e lfe le j t h e tle n s é g g e l a z u to ls ó é p ér tele m m elb ir ó
em b er tiz u jjá n , a z e lő k é p i b e tű -r e n d sz e r e g y m á s u tá n i so r o z a tá n , é s a z é g y p to n i á lla tk ö r kép
le te in k ö n n y e n s m in d en e r ő lte té s n é lk ü l v é g i g so r o lh a tja . D e ir v a v a n : M ég so k d olgok
v á g y n a k h á tra , m e ly e k e t n é k te k k e lle n e m o n d a n o m , d e m o st e l n em h o r d o z h a tjá to k .
E l k e ll te h á t jö n n i a z o n id ő n e k , m id ő n e z e n t é n y e k az ő t is z ta n a p fé n y ü k b e n derll-
le n d e n e k fel. Itt te h á t a z id e je , h o g y a z ily k itű n ő férfia k , m in t: H o r v á th , V ö r ö sm a r ty iránt
n e g ú n y n y a l, h a n e m tis z te le tte l v is e lte s s ü n k , m er t a 4 4 -ik sz . a. j e g y z e t e n n in ts k étség , m i
sz e r in t a h é b e r e k b e n ső r o k o n sá g b a n á llo tta k a h a jd a n i ó r iá si n é p e k n e k n e v e z e tt n e m z e tü n k ,
k e l. A z e lfa ju lá s k ö z ö ttü k v a ló s z ín ű le g a m in t: „ A m a g y a r n y e lv e lö h ir n ö k i t á r o g a tó ja “ tzi-
m ü m ü v ü n k b en fe jte g e ttü k , h ih e tő le g Á b r a h á m a la tt a C h a ld s z o lg a pogány n é p e k k e li ve-
g y ü lé s é b ő l k e le tk e z e tt. D e ir v a v a n szt. J á n o s É v . X V I-ik R. 2 3 . V n e k v é g é n : V a la m itt ké-
r e n d e te k a z A ty á tó l a z én n e v e m b e n m e g a d ja n é k te k . E z z e l fö ld r e b o ru lta n , im á d v a im á d ju k
a j ó s á g o s é lő I s t e n t ! h o g y a z é v a n g y é lio m i e lá g a z ó s z e n ts é g e k fe le tt m in é l e léb b e g y ö n te tű
é r te lm is é g r e ju tv á n , e z z e l v é g r e a z I g e te stté v á ljé k . í g y k érjü k a z örök fr ig y ü L é g y e n t.
Ér t e l m e t zavaró h i b á k
VIII. lap felülre» [ 17. sor „ogyos osztályok érdokébon írni“ kihagyandó.
XIJ I. 77 r> 13. „ „s t m é g " ............................... holyett : s t mások.
XVI. " 77 11. „ „molyok a való tudomány kutsát képviselik“ zárjol közé teendő.
XVI. r> v> 12. „ „a nyelvünk“ . . . . . holyett: a mi nyelvünk.
35. η n 17. „ „az eszményit (==)" . . . . „ a z oszményit (—·)
3'J. „ alulról 15. „ „hangoztatja............................... hangoztatván.
11 . „ íolülrö »· a „tokintsük“ ............................... ,, tekintjük
41, η π Γ»- G· „ „kivoliotőleg“ . . . . . „ kivehetők.
40. „ alulról 0 . „ „moghatároztatta . . . . ,, meghatározhattak.
58. η V 2 . a „s így som4 ............................... „ S így Som.
JEGYZET.
104. lap felülről 9. sor „tört t“ .....................................
175. 48 „ 7. „ „Judás“ .....................................