You are on page 1of 2

Az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás és a

jódhiány kapcsolata gyermekeknél


Kivonat Dr. David Brownstein - Iodine: Why We Need It Why We Can’t Live Without It (Jód:
Miért kell nekünk, miért nem tudunk nélküle élni) c. könyvének 10. fejezetéből

Esettanulány: Dawson története

Egy Dawson nevű 7 éves kisfiúra rengeteget panaszkodtak, hogy megőrjíti a tanárait és a szüleit,
folyamatosan izeg-mozog, nem tud figyelni. Amikor Dr. Brownsteinhez került, az ébredéskori alap
testhőmérséklete túl alacsony volt (35,4°C, normál tartomány: 36,6-36,8°C), ami pajzsmirigy-
alulműködésre utal. Évek óta súlyos székrekedése is volt, ami szintén ugyanennek a tünete.
Ráadásul igen lassú reflexeket mutatott a vizsgálat során.
A kisfiú vérképe nem mutatott pajzsmirigy-alulműködést, de amikor megnézték a vizelet
jódtartalmát, kiderült, hogy az rendkívül kevés. Az alacsony ébredéskori testhőmérséklete és a
tünetei miatt kis dózisú szárított pajzsmirigy alapú természetes hormonpótlást kapott és hozzá 6,25
mg jódot. (1 csepp 5%-os Lugol-oldat.) Dr. Brownstein ellátta a szüleit is tanáccsal, hogyan
alakítsák át a kisfiú étrendjét és iktassák ki a nem odaillő dolgokat.

Hat héttel később Dawson anyukája levelet küldött Dr. Brownsteinnek, melyben leírja a
nyilvánvaló állapotjavulást. Mind személyiségében, mind a koncentrálóképességében fejlődést
tapasztaltak, a szülők is, a tanárok is. Tud nyugodtan enni, ülni, figyelni. Nem fáj a pocakja sem,
ami korábban gyakori volt. Lehet, hogy minden kisgyermeknek, akinél figyelemhiányos hiper-
aktivitás zavart (ADHD) állapítanak meg, valójában pajzsmirigy alulműködése és jódhiánya van?

Dawson esete nem egyedi. Minden ADHD-vel érintett kisgyermeket alaposan ki kellene vizsgálni
a különféle tápanyag-hiányállapotokra és hormonális rendellenességekre. A pszichoaktív
gyógyszerekhez csak a legvégső esetben szabadna nyúlni. Nagyon pozitív változásokat láthatunk,
ha holisztikusan közelítjük meg a problémájukat, ami azt is felöleli, hogy megtisztítjuk az
étrendjüket a nem odavaló dolgoktól.

Gyakran kapja Dr. Brownstein a kérdést előadásai során: „A gyermekeknek is szedniük kell
jódot?” A rövid válasz egyértelmű igen. Ahogy a felnőtteknek, úgy nekik is szükségük van
jódpótlásra. Sőt, mivel a gyermekek agya és idegrendszere intenzív fejlődésben van és nap mint
nap változik, nekik még fontosabb, hogy elegendő mennyiségű jódhoz jussanak! Igazából még
korábban, már magzati fázisban is igen lényeges lenne a megfelelő jódellátottság.

A WHO napi jódbevitelre vonatkozó ajánlásai (gyermekeknek 90-120 mcg, felnőtteknek 150 mcg,
szoptatás esetén 200mcg) elavultak, nem elégségesek. A napi jódbevitel az elmúlt 40 évben a
felére esett vissza. (USA adat.) A gyermekkori jódhiány következményei pedig pusztítóak.

A figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) és a jód

Az ADHD járványszerű gyakorisággal terjed. És ezt nem a pszichoaktív gyógyszerek hiánya


okozza, hanem Dr. Brownstein szerint nagy arányban a tápanyaghiányok, hormonális
egyensúlytalanságok és a méreganyag-terhelés. Tapasztalatai azt mutatják, hogy az eddig kezelt
6000 páciens 96%-ának jódhiánya volt, felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt.

1
A könyv fejezete több olyan évekig, akár évtizedig tartó követéses kutatást is felsorol, melyek a
jódhiány oki szerepét igazolják az ADHD kialakulásában, jódban gazdag és jódhiányos lakóhelyen
született gyermekeknél összehasonlítva a rendellenesség előfordulási arányát. Jódhiányos területen
16-ból 11 gyermeknél állapítottak meg ADHD-t 10 éven belül, míg a jódban gazdag élőhelyen 11-
ből 0-nál. Ez utóbbiak IQ-ja ráadásul 11 ponttal magasabb volt! Ez egy akkora különbség, ami
képes eldönteni, hogy egy gyermek sikeres lesz-e az életben vagy mindig is problémás.

Az autizmus és a jódhiány kapcsolata

Az autizmus aránya riasztó mértékben növekszik. 1980-ban 10.000 gyermekből egyet érintett,
1995-ben a becslések szerint 500-ból 1, amely 2008-ra 88-ből 1-re emelkedett. Több elmélet van
arra nézve, hogy ezt mi okozhatja. Egy eddig észre nem vett, nem nyilvánvaló tényező ezek közül
a jódhiány. Kutatók azt találták, hogy a jódbevitel csökkenésének mintázata egybeesett az
autizmus arányának emelkedésével az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Angliában és
Olaszországban. Foglalkozni kell a gyermekek jódpótlásával, különben összeomlik a jövőnk.

Miért van szükségük a gyermekeknek jódra?

Ahogy a felnőtteknek, úgy a gyermekeknek is jódra van szükségük a hormontermelő belső


elválasztású mirigyek (pl. pajzsmirigy, petefészkek) kifejlődéséhez, normál működésük
megőrzéséhez és az agyi fejlődéshez. Elégtelen jódellátottság elővetíti a nem megfelelő fejlődés és
a tanulási nehézségek egész életen át tartó problémáját. Ahogy a felnőttek jódigénye, úgy a
gyermekeké is emelkedett az elmúlt 30 évben. Ennek legfőbb oka a goitrogén anyagoknak való
nagyfokú kitettség, főképp a toxikus halogéneket értve ezalatt (bróm-, fluor- és klórtartalmú
vegyületek), melyek a jóddal (szintén halogén) versengve kiszorítják azt a szervezetünkből.

Hogyan vizsgáljuk gyermekeknél a jódszintet?

Ugyanúgy, ahogy a felnőttek esetében, a gyermekeknél is lehet jódszintet mérni a 24 órás vizelet-
gyűjtéses jódtelítettségi teszttel. A vizsgálat előtt beszedendő jódadag viszont természetesen
kevesebb, mint a felnőttek számára meghatározott 50mg. 36kg-os súly alatt 12,5 mg jódot vehet be
(1db Iodoral tabletta) a vizsgálat napján reggel, majd 24 órán keresztül gyűjteni kell a vizeletet,
ideértve a másnap reggelit is. A teljes mennyiségből vett mintát aztán laborban bevizsgálják.
(Fontos tudomásukra hoznunk, mekkora volt a tesztadag.) 90%-os ürülés alatt hiányról beszélünk.

Úgynevezett szpot tesztet is lehet végeztetni. Ez előtt nem kell bevenni jódot, egyszerűen a reggeli
vizeletből kell mintát venni. A táplálkozás útján történő tipikus napi jódbevitelre lehet belőle
következteni. Csak azok számára nyújt információt, akik nem szednek jódot. Ha a gyermek már
jódot kap, a fent említett jódtelítettségi teszt a mérvadó.

Gyermekek jódadagja

Fontos tudnunk, hogy minden szervezet, ideértve a gyermekekét is, egy egyedi biokémiai
rendszer. Nincs olyan, hogy egy adag mindenkinek megfelel. Dr. Brownstein tapasztalata azt
mutatja, hogy a 0,25 mg/testsúlykg-os napi adagolás jó irányadó értéknek tekinthető.
Mindezek ellenére nem javasolja, hogy úgy adjunk gyermekünknek jódot, hogy ne konzultálnánk
egy jódpótlásban jártas szakemberrel, aki el tudja végez(tet)ni a megfelelő vizsgálatokat és követi
az eredmények alakulását.

Megjegyzés: gyermekek esetén is fontos, hogy ne csak a jódot pótoljuk, hanem a komplett
jódprotokollt kövessük - ld. a Jódpótlás tudományos alapokon c. Facebook-csoportban.
https://www.facebook.com/groups/palejod/

You might also like