Fidgety Phil

2016.03.18. A hiperaktivitásról, Csepel, Mikecz Róza 2

 Neurotipikus vs ADHD döntések
Neurotipikus ADHD
Fontos, mert annak gondolom Saját szabályok:
Csak azzal foglalkozom, amit fontosnak
Fontos, mert valaki más annak gondolja gondolok, és ami érdekel.
Fontos, mert jutalmat/büntetés kapok Minden más: lényegtelen
érte Idő és prioritások: lényegtelen, ezért
szervezetlen
•NE PRÓBÁLJUK MEG NEUROTIPIKUSSÁ TENNI ŐKET: NEM FOG MENNI
•AVATKOZZUNK BE IDEJEKORÁN MIELŐTT A NEUROTIPIKUS VILÁG ELVESZI A KEDVÜKET
ÉS KIÁBRÁNDÍTJA ŐKET
•AZ IDEGRENDSZERI HIÁNYOSSÁGOK KIEGYENSÚLYOZÁSA. KÉT FÉLE GYÓGYSZERREL:
STIMULÁNS (SEGÍTI A KONCENTRÁCIÓT ÉS A SORRENDISÉGET) ÉS
SZORONGÁSCSÖKKENTŐ (FOKOZOTT KÉSZENLÉTI ÁLLAPOT CSÖKKENTÉSE)
•SAJÁT ADHD „KÉZIKÖNYV”
 SAJÁT ADHD KÉZIKÖNYV
• MEGFIGYELNI, MIKOR TUD A GYERMEK
NYUGODTAN JÁTSZANI, MIKOR ÉRZI JÓL
MAGÁT?
– mi kelti fel az érdeklődését? Mi az, amiért
hajlandó erőfeszítést tenni? (ezek lesznek az
„indítógombok”)
– megtanítani hátralépni és használni a megfelelő
„indítógombot”
• JÓ PROBLÉMA MEGOLDÓK, SZERETHETŐK, JÓ
HUMORUK VAN, KÉRLELHETETLENÜL
ELTÖKÉLTEK
 MIÉRT NEM TUDNAK AZ ADDEREK
OLYANOK LENNI, MINT MINDENKI MÁS?
• ÉRZÉKENYEK:
– Elutasításra, ugratásra, kritikára, vagy arra, hogy
elmaradnak az elvárásoktól (ez az un. elutasítástól való
félelem) –fájdalmas számukra a vélt vagy tényleges
elutasítás
– Fájdalom befelé fordítása (csökkent önértékelés,
szorongás, depresszió) vagy kifelé fordítása (harag,
agresszió)

KÉT KIMENET:
• MINDENKINEK MEGFELELNI AKARÓ (NYOMULÓ, TAPADÓ)
• ELKERÜLŐ (ÚGYSEM FOG SIKERÜLNI) (VISSZAHÚZÓDÓ, PASSZÍV)
 ADDEREK GONDOLKODÁSA
• MEGGONDOLATLANSÁG (itt és most, „teljes kép”)
• TÚL SOK, MEGSEMMISÍTŐ ÉRZÉS (túl intenzív
érzések, képtelen szűrni, intenzívebben és
szenvedélyesebben éli meg a dolgokat)
• AZ ÉRZÉKSZERVI TAPASZTALATOK ELVONJÁK A
FIGYELMÉT (HANGOK, ILLATOK, ZAJOK) EZÉRT
GYAKRAN TŰNNEK INGERLÉKENYNEK,
FURCSÁNAK, FINNYÁSNAK, KÖVETELŐZŐNEK,
NAGY IGÉNYŰNEK)
ADDEREK GONDOLKODÁSA (folyt.)
• „Mindig kell valami izgalom” : hogy megkapják
az adrenalin-fröccsöt
• Gyakori és hirtelen hangulatváltozás:
megbízhatatlannak érzik magukat (szégyen),
nehezen köteleződnek el (nem tudnak
teljesíteni, amikor kellene: levertek,
veszekedősek és elégedetlenek)
• Feledékenység: ami nincs az orruk előtt, az
nincs (munkamemória gondok)
 KÉPTELEN A TANULÁSRA
• HIBA A VISSZACSATOLÁSBAN:
– Nem látják magukat (milyen hatást gyakorolnak másokra és
ők hogyan érzékelik ezt)
– Érzékenyek a negatív visszajelzésre
• ÖRDÖGI KEVERÉK: nem veszik észre a rejtett
„forgatókönyveket”
– Képtelenek meglátni ami mások számára nyilvánvaló
(„gyerekesnek”, inkompetensnek tűnnek mások és önmaguk
számára is: önbizalom vesztés)
– Mivel gyakran érzik félreértettnek, értéktelennek és
kitettnek magukat a támadásoknak, magukba zárkóznak
(elszigetelődés)
William Dodson in Additude (What you wish your doctor new about your ADHD)
 Szenzoros túlérzékenység
• A szenzoros túlérzékenység (veleszületett)
befelé fordultságot okoz: a túlingereltség
kerülésére befelé figyelnek, ezért
visszafogottnak és gátlásosnak tűnnek.
• Ha nem veleszületett, későbbi trauma is
megzavarhatja az idegrendszert bármikor: a
mérgező (krónikus) stressz megváltoztatja az
agy „kémiáját” és szó szerint „áthuzalozza” az
agyat.
 Fontos:
• Az agy nem tesz különbséget valós vagy képzelt (akként észlelt)
fenyegetés között.
• A szenzoros érzékenység (sensory defensiveness) uralja az érintett
életét, mikor, hová, és kivel mehet.
• Különböző stratégiákat alakít ki a tünetek enyhítése érdekében.
• Mivel környezetüket gondosan meg kell válogatniuk, a környezet
számára: túlkontrollálónak, makacsnak, akaratosnak, főnökösködőnek,
válogatósnak és panaszosnak tűnnek. Fészkelődnek, izgulnak és
izgatottak, rossz modorúak, meggondolatlanok, türelmetlenek és
kiszámíthatatlanok. Aggódóak, barátságtalanok, elzárkózóak.
• A szenzoros érzékenységben szenvedők KIÁLLHATATLANNAK tűnnek
önmaguk és mások számára is. Segítség: szenzomotoros integráció és
„szenzoros” diéta (ingerszegény környezet)
 Túlérzékeny idegrendszer
• A szenzorosan túlérzékenyeket gyakran szorongónak
gondolják, miközben a gondokat az agytörzsben kell
keresni (szenzoros integráció)
• A túlérzékenységet feszült izgalmi állapot kíséri
(optimális izgalmi állapot: jól érzem magam és éber
vagyok).
• A vészjelző rendszer állandó (hamis) készenlétben
van: kimerüléshez és szorongáshoz vezet
(egészséges: eustressz, azaz motiváltság, örömteli
várakozás).
Sharon Heller: Too Loud, Too Bright, Too Fast, Too Tight
What to do if you are sensory defensive in an overstimulating world
 Kényelmetlenség érzés
• Hiányzik a szilárd talaj:
– Ha csökkent egyensúly érzésről van szó: alapvetően hiányzik
a stabil térérzékelés (vesztibuláris rendszer), ami általános
bizonytalanság érzést teremt
– Ha túlságosan aktív a vesztibuláris rendszer: nem szereti a
fizikai tevékenységet, passzív, állandó belső feszültség
• „Legyen már csend”: (hallásproblémák),
„Fényérzékenység”: (kék szeműek!), kerülik a
szemkontaktust, utálják a zajos, zsúfolt, nagy
kiterjedésű, zsúfolt tereket, kimeríti, „elveszetté” teszi
őket
 autonóm Tanult, szabályozott

+ -
Ösztönösség szintje Értelmezés szintje
Életben kell maradnom Valóban létfenyegetés van?
 Alulműködő szenzoros integráció
• Megfelelő vesztibuláris működés és szenzoros érzékelés esetén jó összeköttetés az
agy három része között: jól, összeszedettnek és két lábbal a földön állónak érzi
magát
• Hiányos összeköttetés (amikor a szenzomotoros integráció alulműködik): túl sok
inger egyszerre és erre képtelen összehangolt motoros választ adni (a „gyíkagy” és a
limbikus rendszer (érzelem) átveszi az irányítást és „rövidre zár” (kimarad az
agykéreg a „játékból”).
• A szenzoros integráció alulműködése (DSL) megnehezíti az érzékletek
megkülönböztetését (értelmezését) vagy modulálását (a lényeges és lényegtelen
elválasztása, kompartmentalizáció).
• Következmény: az érintettek elveszettnek, tárgyvesztettnek, kívülállónak, távolinak,
ügyetlennek érzik magukat, túlzott vagy haszontalan megnyilvánulásokkal. Csalódás,
szégyen, kiábrándultság: önbizalom hiány.
• Negatív és szomorúan reális hiedelemrendszer: nem tudom megcsinálni, nem tudok
olyan jó kedvű lenni mint mások, nem vagyok normális, senki nem ért meg, senki
sem szeret.
 „Agy-köd” (Brain-fog)
• Az agyköd tünetei jellemzően:
– Alacsony energiaszint és fáradtság (ide tartozik a krónikus fáradtságérzés)
– ingerlékenység
– Figyelemzavar (elterelhetőség, összpontosítás hiány)
– fejfájás
– Feledékenység, gyenge munkamemória
– Alacsony motivációs szint, reménytelenség érzése, enyhe depresszió
– szorongás
– zavarodottság
– Alvászavar vagy álmatlanság
– Nehezen veszi rá magát a mozgásra.
• Sejtszinten az „agy-köd” oka erős gyulladás és változás a hangulatot, energiaszintet és
figyelmet befolyásoló három hormonban: dopamin, szerotonin és kortizol szintjében.
• A gyulladást az immunrendszer kis fokú emelkedett aktivitása okozza.
• A gyulladást gátló ételek (lazac, cékla, kelkáposzta, tofu, paradicsom, áfonya,
mandula, dió, meggy, fokhagyma, olivaolaj, zöldsaláták, gyömbér, szőlő, kurkuma,
málna, eper, szeder, paprika, spenót, stb.) támogatják az agy működését és a
megnövekedett vitamin és ásványanyag bevitel javítja a hangulatot és a mentális
képességeket.
 Jogi keretek
• Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének (CRPD)
hatálybalépése óta nemzetközi és regionális, valamint egyre több országos
szintű jogi és szakpolitikai dokumentumokban találkozunk a „pszicho-szociális
fogyatékosság” kifejezéssel.
• A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény ( Fot.) 2013-as
módosítása (2013. évi LXII. törvény)  kibővítette a fogyatékosság
fogalom meghatározását: „1. § A törvény alkalmazásában a
fogyatékos személy fogalma megváltozott:“az a személy, aki
tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs,
fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek
bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és
egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és
másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja”  
Gombos Gábor, egyetemi tanár
Egy tanult ADHD túlélő véleménye:
„Érdekes kérdés, hogy ez most betegség-e, vagy zavar, vagy fogyatékosság?
Én eltűnődtem ezen mostanában, és megengedem magamnak azt a feltételezést,
hogy ez is csak az evolúció egyik próbálkozása, alkalmazkodása.
Kétségtelen, hogy vannak hátrányai, főleg, hogy a társadalom nem erre
rendezkedett be, de ha megnézem, hogy hány nagyon tehetséges ADHD-s
ember vitte előbbre a világot eddig, és mennyi előnye is van ennek,
akkor azt hiszem, hogy máshogy kellene megközelíteni ezt a jelenséget.

Az biztos, hogy akiknek így működik az agya,

azoknak teljesen más közeg kell, hogy kihozhassák a tehetségüket magukból,
különben lehet, hogy nagyon elkallódnak.
Ez majdnem sikerült nekem is.
Erre viszont pont jó lenne minél több támogató információ."
 Együttélés az ADHD-val
Saját magunk és a gyermek autonómiához segítése:
• Magunk és a családunk, ahol változást érhetünk el:
– Az ADHD jellegzetességeinek megismerésével
– Általában a személyiség működésének, és szorosabban a saját és
gyermekünk személyiségének megismerésével
– Saját és a gyermek személyiségének tiszteletben tartásával (minden és
mindenki egyedi) (hátralépés, „zárójelbe tétel” és értő figyelem gyakorlása)
• Környezet, amin nem változtathatunk: iparosodás, globalizáció
(uniformizálás), urbanizáció, tőke (humán és pénz) határok
nélkülisége, paradigmaváltás (informatika: adatforradalom,
információbőség), tudatosság vs hiánya mint lehetőség és
veszélyforrás
• (Jogszabály: 2013 évi LXII. Sz. Tv.)
ADHD gyerek „kísérése”: neveljük magunkat is vele együtt

• Hagyni megnyilvánulni (ésszerű kereteken belül)

• Nyugtázni a viselkedését és (ha szükséges)
keresni a viselkedés mögöttes okait (mi
fejeződik ki benne, mi a valódi hiány, szükséglet)
• Fontos! Saját hozzáállásom, érzéseim,
szükségleteim „zárójelbe” helyezése
• Kitüntetett figyelem (mindent félreteszek, csak
a gyerekre figyelek!)

FÁRASZTÓ, DE MEGÉRI! SŐT, CSAK ÍGY ÉRDEMES!

 ADHD=„másság” és amit ez okoz
• Fiziológiai másság:
– Alaphelyzeti stressz
– „Túlreagálás” „túlérzékenység”: alacsony észlelési küszöb
• Személyes következmények:
– izoláció (más, átlagostól eltérő érdeklődés)
– perfekcionizmus
• szégyenérzet, önértékelési zavar, akadályozottság
– alacsony teljesítmény (nem akar kitűnni, v. a szorongás
miatt)
– hangulatzavarok, viselkedészavarok
– fiziológiás tünetek (heves szívdobogás, ájulásérzés,
fejfájás, rossz közérzet, levertség)
• Társadalmi következmények:
– Beilleszkedési (kommunikációs) zavarok, kapcsolati
feszültségek, vesztes-vesztes helyzetek sorozata,
betegségek, függőségek, „társadalmi halál”

Árvay Zsófia, http://www.kagylokurt.hu/11771/tarsadalomtudomany/tehetseg-

es-zsenialitas-esz-ertelem-intelligencia.html
 A személyiség alapmintázata (Csirszka,
Attkinson
• Négy genetikailag meghatározott dimenzió:
– Intellektus (értelem, felfogóképesség) Személyiség
– Érzés, érzékelés (érzelmek, érzékenység) magja,
– Energia (belső hajtóerő, motiváció) lényege
– Autonómia (önszabályozás) igény

Az autentikus (a maga természetes adottságai, hajlamai mentén

megnyilvánulni képes) személyiség kialakulásának feltétele:

- Az alapmintázat környezet általi elfogadása és megnyilvánulni engedése

(VISELKEDÉS)
- Előítélet és bírálatmentesség (nyugtázás)
- Ellenséges, elutasító, türelmetlen hozzáállás mellőzése („gyermeki”
gondolkodás: egész lényemben utasítanak el: hamis én és mintakövetés!)
 II. SZOCIÁLIS (KOMMUNIKÁCIÓS)
KÉPESSÉGEK (KAPCSOLATOK,
EGYÜTTMŰKÖDÉS)FEJLESZTÉSE
– Kapcsolódás önmagammal és másokkal (önelfogadás, társelfogadás: én OK, te OK)
(népszerűség, elfogadottság, barátságosság: egyiknek sikerül, másiknak nem. Miért?)
– Kapcsolat fenntartása másokkal (figyelem átirányításának képessége: figyelmeztető
jelzések, témaváltás, könnyedség, egyiknek sikerül, másiknak nem. Miért?)
– Ráhangolódás, összhang (helyzetfelismerés, önátadás, nyitottság szóbeli és nem
szóbeli kommunikációs jelzésekre. Egyiknek sikerül, másiknak nem. Miért?)
– Mitől mások, akiknek sikerül?
• Jó kommunikációs készség (ADHD hibák: Perszeveráció! Én-központúság! „Résen vagyok!”)
• Megállj jelzések felismerése (közeledés, távolodás, elkerülés, egyensúlytartás)
• Csatlakozás másokhoz (elutasítás kezelése, közeledés-távolodás képessége, érzékenység
felismerése és kezelése (ne vegyem „személyesre” a dolgot: felülemelkedés képessége,
átkeretezés képessége)

„JÓ” „ROSSZ” (fekete-fehér) PARADIGMA ÁTKERETEZÉSE: „MÁS”

 Az ADHD kommunikációt gátló tényezői:
• Akadályozottság, szorongás (AD, azaz anxiety disorder: a helyzetek „negatív” oldalára fogékonyság, „elővételezés”)
• Elutasítás érzékenység ( RSD Rejection Sensitive Disphoria) (személyesen veszi, „ugrik”)
• Elköteleződéstől való félelem (RAD Reactive Attachment Disorder), kötődési zavar (egyensúly: túl közel, vagy egyáltalán
nem, elzárkózás)
• Társas szorongás, vagy szociális szorongás (SAD Social Anxiety Disorder,) idegen közegben nehezen találja fel magát
• Poszttraumatikus stressz szindróma fel nem dolgozott megrázkódtatások (PSTN), tudattalan félelmek, szorongások (pl.
meghatározott hangra, zajra, fényre, érintésre érzékenység)
• Túlzott ellenkezés, oppozíciós zavar (ODD Opposition-Defiant Disorder) visszafelesel, rögtön, gondolkodás nélkül
elutasít, majd később megbán dolgokat
• A viselkedés (CD) és a tanulás (LD) zavarai, mássága
• Mindenre kiható (pervazív) fejlődési zavar (pl. motoros készségek, ügyetlenség—csetlik-botlik, elesik a „saját
lábában”) (PDD Pervasive Development Disorder)
• Hangfeldolgozás zavarai (ADP auditory processing disorder), csökkent hallás, hallászavarok, érzékenység hangokra,
bizonyos magasságokra, élességekre)—más érzékszerveknél is! (érzékszervi zavarok—hibás érzetek—hibás válaszok)
• Végrehajtó funkciók (tervezés, szervezés, sorrendiség, időtartás) zavarai (EFD executive function disorder)
• Érzelmi stresszválasz zavar (kibillenthetőség, túlfűtöttség, izgékonyság, túlzott lelkesedés, mohóság, akarom, most!)
(EDS emotional distress syndrome, azaz érzelmi stresszválasz szindróma-érzelmi labilitás)
• Kényszeresség, perfekcionizmus (tökéletességre törekvés, OCD)
• NLD-Non-verbális tanulási zavar („koravén”, korán, bonyolult fogalmazás, verbalitás—motoros, szociális „ügyetlenség”,
fekete-fehér gondolkodás, distinkció hiánya)
 ADHD: ÁTOK, VAGY ÁLDÁS?
• Szétszórtság, könnyen elhagyja a dolgait
(szórakozott professzor)
• Feledékenység, fáradékonyság (ingerlékeny)
• Szervezési nehézség, mindig késésben van
(kapkodás, időpontok elfelejtése)
• Figyelmét nehezen tudja egy dolgon
huzamos ideig megtartani (elterelhető)
• Impulzivitás (mindent azonnal)
• Sok beszéd, gyakran félbeszakít másokat
• Folyamatos túlpörgés, feszültség, állandó
készenlét
• Gyakran „kikapcsol”: csak a testtel van
jelen
• Irritálja a környezetét, kiváltja a„légycsapó
effektust”, nyüzsög, nyughatatlan, mintha
felhúzták volna
http://bewise.hu/munkaadoknak/business-coaching/adhd-egy-eleten-at-tamogatas-adhd-coaching-gal
2016.03.18. A hiperaktivitásról, Csepel, Mikecz Róza
• Nagy a cselekvési kedv és kockázatvállalás
(veszélykeresés)
• Képes egyszerre több dolgot is csinálni (multi-
tasking)
• Ragyogó elme, jó humorérzék
• Spontán, kreatív
• Érzékeny, ösztönös (zsigeri érzések)
• Mások számára nehezen látható részleteket
képes megfigyelni
• Meghökkentően szokatlan látásmód és
viszonyulás (elképesztő, váratlan)
• Álmodozó és erős képekben gondolkodik
• Lelkes és melegszívű (gyanútlan, kihasználható)
• Őszinte, „naiv”, utálja a színlelést és átlát rajta
(„gyermeteg”)
• Kotnyeles, minden lében kanál, sokszor „fején
találja a szöget”
• Jó hallása van, szereti a zenét (ösztönös zenész)
24
 Könnyítések (akkomodációk), felmentés helyett
• A gyermek környezetében élő személyek tudjanak az ADHD-ról és arról,
mit jelent ez a gyereknél. Egyeztessük a stratégiákat, a gyerekkel és a
számára fontos másokkal.
• Segítsünk a feladatok lebontásával vagy a másféle tanulás segítésével,
hogy a gyerek elérje a CÉLT. (Ha másképp éri el, OK.) Fontos: ISMERJÜK EL,
akármilyen csekélységgel és DICSÉRJÜK, BÁTORÍTSUK, ha sikerült, ha nem,
már az is jó, hogy megpróbálta!
• Ha valami túl nehéz, keressünk valami mást és térjünk vissza a „túl
nehézre” később. Ezzel segítjük megtanulni leküzdeni vélt vagy valós
akadályozottságait.
• Soha ne próbáljunk meg úgy segíteni, hogy helyette megoldjuk. Ezzel
csökkentjük önértékelését, sértjük önérzetét. Adjunk neki kapaszkodókat,
dolgozzunk vele együtt a megoldáson.
• Segítsünk rendben tartani a dolgait. Egyszerre kevés dolog legyen elől és,
ha egy feladattal végzett, az ahhoz szükséges dolgok mindig kerüljenek
vissza a helyükre! (Itt is érvényes: „kevesebb több!” (Gyarmathy Éva)
 Szociális képességek erősítése: kognitív
viselkedésterápia, tudatos viselkedés-szabályozás
• Kapcsolatok:
Üdvözlés (észrevettelek)
Odafigyelés, meghallgatás,
érdeklődés (figyelek rád)
Elengedés (társalgás • Beszélgetés:
befejezése, lezárása) Testbeszéd, hangszín
Társas tevékenységek:
Személyes tér
Elismerni, megdicsérni Nem verbális közlések
másokat értelmezése/adása
Csatlakozni mások
tevékenységéhez • Érzelmek kezelése:
Kezelni az elutasítást Saját érzések tisztázása (mit érzek?)
Mit szeretnék igazán? (Harag,
csalódottság kezelése)
Mikor tudnék örülni? (Öröm,
elégedettség megélése és
kifejezése)
Miért fáj, ha ugratnak, cukkolnak? 26
 III. ÉRZÉSEK FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE
Miért nehéz?
- Érzések és érzelmek
- Érzés: (tudattalantól a tudatos felé)
- fizikai szinten (érzékszervek+belső szervek)—ÉRZÉKSZERVI TORZÍTÁSOK
- kognitív kiértékelés (- tudatos/tudattalan emlék társul az érzéshez)—GYÍKAGY! INTELLEKTUS!
- viselkedés társul az érzéshez (arckifejezés, mozdulat)—GÁTLÁS (tudat felülírja a tudattalant)
- név társul az érzelemhez (tudat győzedelmeskedik—tanulás)
Mit lát az ADHD érintett és mit érez ha:
Idegenek között van: társas szorongás (ügyetlen viselkedés, nem mer megszólalni, ijedten
válaszol, stb.)
Szeretne játszani, de nem fogadják be: elutasítás érzése, magány, egyedüllét érzése
Viccelődnek vele, ugratják: elutasítás érzése, nem vagyok elég jó érzése

Miért tárgya a cukkolásnak?

– Hiper-érzékeny és kibillenthető, eltúlzott reakciók
– Hogyan kezeli a csalódást és a dühöt? (agresszió—társ vagy önagresszió, azaz önmarcangolás,
depresszió)
Hogyan segíthetek?
Megerősítés: én-tisztelet (időtisztelet), önismeret (erősségek/gyengeségek), önbizalom
(önuralom, késleltetés—tudok várni)
 Viselkedés és ami mögötte van
• Elsődleges, alapvető szükségletek és érzések (vágyak):
– „Ehess, ihass, ölelhess, alhass”-létszükségletek
– (Megnyilvánulni engedett) Általános, emberi, leglényegibb valónk és a valóság ütközése:
TANULÁSRA KÉSZTET, de csak akkor, ha:
• Nyitott vagyok a tanulásra
• Rugalmasan állok az újdonságokhoz
• Tudok elengedni
Nélkülözhetetlen a MINTA:
• Érzelmi őszinteség (saját érzések tisztázása és zárójelbe tétele)
• Érzelmek kezelése (milyen mintát mutatok ha: szabad folyást
engedek/uralkodom rajtuk?)
• Érzelmileg kibillenthető/érinthető vagyok?
HIBÁZNI SZABAD, SŐT KÖTELEZŐ!
Emberi, sebezhető (belátás)
 Szükségletek és érzések találkozása
SZÜKSÉGLET ÉRZÉS (VÁGY) VISELKEDÉS

VEGYÉL FEL, ÖLELJ ÁT Közeledés, feloldódás, eggyé Felé fordulás, mosolygás,

(harmonizálás szintje) válás, vonzódás, öröm, bizalom nyitott testtartás,
felszabadultság,
„feszültség mentesség” oldottság, könnyedség,
(gondoskodás, intimitás) természetesség
T A N U L Á S

TEGYÉL LE, ENGEDJ EL Távolodás, telítettség, Elfordulás, eltávolodás,

(mintafelismerés szintje) kielégültség, elégedettség, semlegesség, külső
jóllakottság, pihenni vágyás ingerkeresés, felfedezés,
„feszültség felépülés” másság

HAGYJ BÉKÉN, ÉN EGYEDÜL Belső feszültség, Ellenkezés, vitatkozás,

(mintaváltás szintje) türelmetlenség, „elvágólagosság”,
„vágyakozás”—”új” szükséglet, önérvényesítés, „határok
„nehezen elviselhető diszkomfort feszegetése” vs.
feszültség” „kognitív Autonómia, asszertivitás,
disszonancia” erőszakmentesség

Desmond Morris: Bensőséges kötelékek, Háttér Kiadó, Budapest, 2003

 Sérülések/Maszkok
SÉRÜLÉSEK MASZKOK
Elutasítás (fájdalom) Menekülő
Elhagyás (szorongás, félelem)
Függő
Megalázás/ (kibírom) Mazochista
Megszégyenítés
Árulás Kontrolláló
Igazságtalanság Merev

Lise Bourbeau: Az öt sérülés (mely megakadályozza, hogy önmagad légy)

 Érzelmek felismerésének segítése
• A viselkedést kiváltó érzés keresése (megítélés mentesség)
• Saját érzések (szükségletek) felismerése és kezelése (tárgyilagosság
megőrzése, zárójelbe tétel)
– Megközelíthetőnek maradni (hátralépés, nyugtázás, „vettem az adást”, csend,
mögötte együttérzés, időkérés, türelem!)
– Fáj (bánt) valami? Tudod mi az a valami? („akarsz róla beszélni”?)
– Meg tudod mutatni (le tudod rajzolni) hol és mit érzel?
• Cél:
– Valós (alap)szükséglet felismerése és
– Megfelelő (elfogadható, helyzetfüggő) formában történő kifejezése valamint
– Célravezető (funkcionális, megoldható, adott kereteket tiszteletben tartó vagy
módosító) kezelése
– A célravezető megoldások szisztematikus gyakorlása (intimitás megtartása,
egyezményes jelek, helyzetfelismerés, tudom, amit tudsz és ez jó!)
• Saját esendőség (tanácstalanság, bénultság, akadályozottság) belátása,
elismerése! (Én üzenetek küldésével, a saját érzés leírásával!)
Segítség az érzések felismeréséhez
ÖRÖM BIZALOM BÁNAT HARAG
Békesség Csodálat Szomorúság Békétlenség
Extázis Elfogadás Bűntudat Neheztelés
Remény Nyitottság Sajnálat Düh
Vidámság Türelem Csalódás Bosszankodás
Szeretet Melegség Levertség Ellenségesség
Gondoskodás Reménység Tépelődés Irigység
Méreg

MEGLEPŐDÉS UNDOR VÁRAKOZÁS FÉLELEM

Figyelmetlenség Unalom Éberség Balsejtelem
Elképedés Utálat Kíváncsiság Rémület
Meghökkenés Szégyen Csodálkozás Szorongás
Bizonytalanság Gyűlölet Érdeklődés Ingerlékenység
Izgulás

Christi Matta: The Stress Response, 2012

 Test Intellektus Lélek

Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben:

ember lenni mindég, minden körülményben!
Arany János
Köszönöm a figyelmet és a türelmet!

Az előadást összeállította: Mikecz Róza, tanár, fordító,

mentálhigiénikus, ADHD tapasztalati szakértő