Debreceni Egyetem, Műszaki Kar

Mechatronikai mérnök alapszak

Abraham-Boros Csongor
Hőenergia visszanyerő rendszer fejlesztése

témavezető: Sarvajcz Kornél

tanszékvezető: Dr. Husi Géza

2019.
Plágium nyilatkozat

Alulírott Abraham-Boros Csongor (Neptunkód: CIERON) jelen nyilatkozat aláírásával

kijelentem, hogy a

Hőenergia visszanyerő rendszer fejlesztése

című szakdolgozat

(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a

szerzői jogról szóló érvényes törvényeket rendeleteket, valamint az egyetem által előírt, a
dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések
tekintetében.

Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat és az abban leírtak önálló munkám, minden más esetet
- beleértve amikor csapatban dolgoztam - a dolgozatban egyértelműen jelöltem, az
együttműködőket megneveztem. A dolgozat készítése során az önálló munka
megítélésében a konzulenst, illetve a témavezetőt nem tévesztettem meg.

Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a

dolgozatot nem magam készítettem vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye
merül fel, a Debreceni Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem akár utólag
is fegyelmi eljárást indíthat.

A dolgozat befogadásának megtagadása vagy az utólagos fegyelmi eljárás indítása nem

érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményeket.

aláírás

Abraham-Boros Csongor

Debrecen, 2019 Május 30

TARTALOMJEGYZÉK
Tartalmi összefoglaló .................................................................................................................................................. 1
Summary............................................................................................................................................................................ 2
Bevezetés ........................................................................................................................................................................... 3
1. Előzmények és Elméleti Háttér.................................................................................................................... 5
1.1. Problémafelvetés ...................................................................................................................................... 5
1.2. Termoelektromos effektus .................................................................................................................. 7
1.3. Termoelektromos elem ......................................................................................................................... 8
1.4. Eszközválasztás ...................................................................................................................................... 10
2. Hőenergia visszanyerő rendszer fejlesztése...................................................................................... 16
2.1. Hővisszanyerő rendszerek bemutatása ..................................................................................... 16
2.2. Termoelektromos generátorok működése és alkalmazási lehetőségei .................... 19
2.2.1. Környezet és felület .................................................................................................................... 21
2.2.2. Rögzítési módszer és segédanyagok ................................................................................. 24
2.3. Vezérlő elektronika fejlesztése ....................................................................................................... 26
2.3.1. Kivezetés, Kábelezés, Összekötés ........................................................................................ 26
2.3.2. Vezérlő és Szabályozó áramkör ........................................................................................... 27
2.3.3. Fogyasztó és Tárolás .................................................................................................................. 33
2.4. Hőenergia visszanyerő rendszer tesztelése ............................................................................. 36
2.4.1. Eszközlista....................................................................................................................................... 36
2.4.2. Mérések és Tesztelések ............................................................................................................ 38
3. Összefoglaló ........................................................................................................................................................ 45
4. Irodalomjegyzék ............................................................................................................................................... 46
Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................................................. 47
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Szakdolgozatom egy összegzése a kutatásaimnak és méréseimnek, amelyeket a

Mechatronikai Mérnök alapképzés ideje alatt nyári szakmai gyakorlat és
mechatronika projekt keretein belül végeztem, illetve egy bemutatása a szakmai
tudásomnak, amelyet a képzés ideje alatt sajátítottam el.

A tartalom első részében a kutatást megelőző gondolatmenetekről található egy

részletes leírás, emellett egy összeválogatott elméleti háttér. A dokumentációban
egy leegyszerűsített leírást igyekeztem összeállítani, amely segítségével egy
minimális technikai tudással is érthető az elképzelés, illetve biztosítottam elegendő
technikai információt, hogy egy tapasztalt személy is hamar megtalálja a releváns
információt. A kutatást részletesen leíró fejezetben egy összesített dokumentáció
található, mivel több sikertelen kísérlet után kerültek csak lejegyzésre az
eredmények. A sikertelen próbálkozást megelőző részeket egyértelművé tettem, így
egyszerűen érthető, hogy mi volt a hiba és hogyan elkerülendő.

A dokumentáció első részében egy általános leírás található a hővisszanyerő

rendszerekről, amely összehasonlítja az elektromos megoldást a nem-elektromos
megoldásokkal és hogy miért előnyösebb az elektromos változatot választani. A
második részben a felhasznált fő eszköz elméleti és gyakorlati működését mutatom
be. A mérések többször is meg lettek ismételve a pontosabb eredmények céljából. A
harmadik részben a tervek és tervrajzok vannak összefoglalva, amelyek többszörös
válogatáson mentek át. A felhasznált alkatrészek pontos adatlapi leírását is bele
foglaltam, illetve részletesen leírtam, hogy mi az optimális megoldás minden adott
helyzetre. A negyedik rész mérési jegyzőkönyvként értelmezhető. Itt találhatóak a
táblázatok és a táblázatokból kapott diagrammok, amelyeket a kutatás során
kaptam. Kizárólag a sikeres méréseket jegyeztem le.Az összefoglaló tartalmazza a
további kutatási lehetőségeket és elképzeléseket. Ezeket befolyásolhatja az újabb és
performánsabb eszközök megjelenése, illetve az elérhetőségük a helyi piacon.

1
SUMMARY

This thesis is a summary of my research and measurements which I did during my

Mechatronics bachelors, in context of a summer internship and mechatronics
project. Besides that, it is a presentation of my technical skills that I acquired during
my studies.

In the first section of this thesis you will find a detailed description of all
conceptualizations I had in preparation for my research, also a carefully handpicked
theoretical background. In my documentations I strived to simplify all descriptions,
with which a person may comprehend the concepts, but also provided sufficient
technical information, in order for a more technically literate person to be able to
extract relevant information.

In the section that describes the exact steps of the project you will find a summarized
documentation, the reason being multiple failed attempts and experiments. All
failed attempts were noted prior to the successful ones; therefore, it is made clear
what was the error and how to avoid these.

The first part of the documentation is a general description of heat regaining

systems, in which I compare the electric method with the non-electric methods and
describe a reason why the electric solution is more viable. The second part is a
presentation of the central component, both theoretical and practical. Most
measurements were repeated multiple times for more accurate results. The thirds
part contains most schematics and concepts, which were reviewed multiple times. I
have included exact datasheet segments, and also provided explanations to why the
chosen solutions were the most optimal. The fourth part can be considered a
measurement report. Here you will find tables and diagrams derived from said
tables, which I got during the research. Only the successful measurements were
noted. The conclusion section contains future plans and concepts. These can change
based on the arrival of newer and more efficient components in the industry, and
their availability on the local market.

The attachments section contains all relevant datasheets and store descriptions,
including the ones necessary for the understanding of the project.
2
BEVEZETÉS

Az energiatermelés és fogyasztás a társadalom megjelenése óta egy alapvető

fenntarthatósági feladat amely az idők során arra ösztönözte a szakembereket, hogy
hatékonyabb és olcsóbb technológiákat fejlesszenek ki.

A társadalom és a technológia fejlődése magával hozza a nagyobb energiaforrás

felhasználást. Egy mai személy alapvetőnek tekinti a hozzáférést az elektromos
hálózathoz, gázvezetékhez és melegvízhez, viszont ezek mind luxus
szolgáltatásoknak számítottak a közel múltban. A világ egyes részein a hozzáférés
ezekhez az energiaforrásokhoz még mindig egy óriási kihívás, legyen az gazdasági
vagy földrajzi okokból. Az Ipari Forradalomtól kezdve a múlt századig úgy
tekintettek a természetes erőforrásokra, hogy a tartalékok végtelenek és korlátlanul
felhasználhatóak. Napjainkban viszont komoly kihívást jelent a fenntartható
energiaforrások kifejlesztése, mivel elfogadott tény, hogy a hagyományos
energiaforrások kifogyóban vannak. Válaszként erre a problémára az energetikai
piacon megjelentek a különböző Megújuló Energia Forrásoknak nevezett
technológiák. Egyes módszerek már alkalmazva lettek bizonyos országokban,
viszont a társadalom még messze áll a teljes átállástól. Ennek a vezető oka az új
berendezések költségessége, illetve a meglévő energiatermelők érvényessége.

Az egyik új ág az energetika tudományokban az Energy Harvesting -nek nevezett

ernyő fogalom, amely magába foglal minden olyan elképzelést, amely egy rendszer
veszteségeiből szerzi az energiaellátást. Jelenleg még kezdetleges és kísérleti
módszerekkel álltak elő a képviselői, viszont az egyre nagyobb igény az újabb
energiaforrásokra és az exponenciálisan növekvő energiagazdálkodásra használt
termékek száma a piacon afelé mutat, hogy az Energy Harvesting a jövő energetika
iparának egy jelentős része lesz. Ez a jelenben egy széles választékot ad kutatási
lehetőségekre.

A kutatásom célja egy olyan Energy Harvesting rendszer létrehozása volt, amely
hőmérséklet különbséget használ fel elektromos áram előállításához. Mivel
hőmérséklet különbség mindenhol található az alkalmazási lehetőségek

3
korlátlanok. Ezek közül már felvázoltam több elképzelést, amelyek között van
eredeti és már meglévő ötleteknek a saját verziója is. Ebben a dolgozatban egy olyan
elképzelésemet mutatom be, amely egy mindennapokban előforduló környezetből
nyer vissza energiát. Emellett bemutatok egy módszert amivel a későbbiekben
könnyebben felhasználható lesz. Fontos megjegyeznem, hogy ez csak egy projekt a
több közül, a jövőben további elképzeléseimet is meg fogom valósítani és rögzíteni
az eredményeket.

4
 1. ELŐZMÉNYEK ÉS ELMÉLETI HÁTTÉR

1.1. PROBLÉMAFELVETÉS [1]

Egy általános háztartásban, gyárban, intézményi épületben számos elektromos vagy

más forrású teljesítményt felvevő gépezetet találunk. Ezek mind veszteséget is
termelnek a hasznos teljesítmény mellett. Ezeket a veszteségeket egy átlag személy
figyelmen kívül hagyja, mivel a gépezet/eszköz elvégzi a kívánt feladatot. Amit nem
vesz figyelembe az az, hogy idővel a felvett veszteségi teljesítmény összeadódik, és
egy számla kifizetésekor ezt is kifizeti. A technológia fejlődésével javultak a
hatásfokok minden téren, attól függetlenül még mindig van javítási lehetőség.
Vegyünk példának egy egyszerű wolfram szálas izzólámpát

Tungsten 100W -> 100[W] teljesítményt vesz fel (1.)

Átlagos hatásfoka: 2.6%

(2,6 % * 100W) / 100% = 2.6W -> fény formájában hasznos teljesítmény (2.)

Következtetés: ~97.6[W] hő formájában elvész

Mivel 1 kW energia viszonylag olcsón előállítható érthető, hogy miért van figyelmen
kívül hagyva. A piacon már kaphatók jobb minőségű égők amelyek kevesebb hőt
oszlatnak fölöslegesen, viszont ha a maradék hőt is valamilyen formában
hasznosítani tudjuk, ez hosszú távon megtakarítást jelent egy fogyasztó egyénnek és
kevesebb terhet egy energetikai vállalat számára.

Az elképzelés nem csak izzólámpákra meg hasonló egyszerű eszközökre érvényes.

A hűtőszekrények, energetikai osztálytól függetlenül, még mindig gáztáguláson
alapuló hőcserélőket használnak. Az elszállított hő a szekrény hátoldalára szerelt
rácson oszlik szét, innen már csak fűtési idényben számíthat hasznosnak.

Egy gáz/villanyrezsó használata közben csak a lap fölött lévő edényeket melegíti fel,
az oldalra terjedő hő fölöslegesnek számít, ez érvényes a rezsó kikapcsolása után is,
amikor már eltávolítjuk az edényt.

5
Az összes hőveszteséget számításba véve egyértelmű, hogy tízes nagyságrendű
wattokról beszélünk, amely visszanyerésére még nincs kifejlesztve/elterjedve olcsó
vagy közismert eszköz. Az épületek energetikai tanúsításakor ez bele van kalkulálva
a fűtési energiaellátásba, de ez egy éven belül legfeljebb 6 hónapon át számít
hasznosnak.

Erre a szem előtt lévő, viszont teljesen elhanyagolt problémára kezdtem el

megoldást keresni. Kiindulásként utána néztem a különböző hő újra hasznosítási
technikáknak. Két kritériumot szögeztem le a lehetséges megoldásoknak: ne
tartalmazzon mozgó alkatrészeket, mivel ez behozza a számításba a mechanikus
veszteséget, így értelmetlenné válna a feladat, emellett ne legyen szükséges hozzá
külső tápegység és folyamatos felügyelés (röviden megfogalmazva legyen
automatizált és autonóm).

Az első keresési találatok között csak amatőr vagy hobbi megoldásokat találtam,
amelyek célja inkább a látvány, mint hasznosság, például: lávalámpa keringtetése,
szalag díszítések lebegtetése stb. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy ezen a
téren nincsenek specifikus kutatások.

Témavezető tanárom ajánlására elkezdtem utána nézni a Peltier elemek

működésének, mivel a már meglévő szakirodalom elérhetősége mellett a doktori
kutatása is hasonló témakörű.

A Peltier elem részletes működését leíró szakirodalmat magyar nyelven nem

találtam, viszont különböző USA és skandináv országok egyetemei adtak ki cikkeket,
mind a fizikai jelenségről mind a Peltier elemek gyakorlati működéséről. Fordítás
után átlátható képet kaptam a következő kulcsfogalmakról: Seebeck effektus, Peltier
effektus, Termoelektromos effektus, Termoelektromos Generátor (TEG),
Termoelektromos Hűtő (TEC).

6
 1.2. TERMOELEKTROMOS EFFEKTUS [1]

A termoelektromos effektus a hőmérsékletkülönbség közvetlen átalakítása árammá

ill. fordítva. Egy termoelektromos berendezés áramot indukál amikor két különböző
felületén hőmérséklet eltérés van. Ha a berendezésre feszültséget kapcsolunk
elindul egy hőmozgás egyik felülettől a másik irányába, létrehozva egy
hőmérsékletkülönbséget.

Ez az effektus felhasználható elektromos generátorok létrehozására, hőmérséklet

mérésre vagy hőszabályozásra. A termoelektromos effektus magába foglal három
különböző jelenséget: Seebeck effektus, Peltier effektus, Thomson effektus. A
Seebeck és Peltier effektusok két megnyilvánulási formái ugyanannak a jelenségnek,
egyes szakirodalmak Peltier-Seebeck effektusnak nevezik. A Thomson effektus az
előzőből származtatott jelenség.

A Seebeck effektus a hő átalakítása elektromossággá két különböző hőmérsékletű

fémhuzal felülete között. Ekkor az elektronok energia szintje megváltozik a két
fémbe, ezáltal az indukált feszültség létrehoz egy áramot a huzalokban, amely
észlelhető a huzal körül létrejövő mágneses mező által. A megfigyeléskor nem
tudtak az áramról, ezért termomagnetikus effektusként volt előszőr bejegyeztetve.
Mivel a Seebeck effektus egy elektromotív erő (emf), a folyamatok egyszerűen
mérhetők és leírhatók Volt és Amper mértékegységeket használva. Az elektromotív
erők módosítják Ohm törvényét, mivel áramot generálnak potenciál különbség
hiányában (vagy fordítva).

𝑱 = 𝝈(−𝛁𝑽 + 𝑬𝒆𝒎𝒇 ) (1.)

V = feszültség [V]

𝜎 = konduktívitás [Ω*m]

𝑬𝒆𝒎𝒇 = −𝑺 ∗ 𝛁𝐓 (2.)

S = Seebeck együttható [V/K]

∇T = hőmérséklet gradiens

7
A Peltier effektus a hűtés/fűtés folyamata két áram alatt lévő vezető felületeinek
találkozási pontján. Az időegység alatt létrejövő Peltier hőt a következő képlettel
kapjuk:

𝑸 = (ℿ𝑨 − ℿ𝑩 )𝑰 (3.)

ℿA , ℿB = Peltier együtthatók

I = Áramerősség A és B anyagpontok között

A Thomson effektus a Peltier és Seebeck effektusok kibővítése: a legtöbb anyagban

a Seebeck együttható nem állandó különböző hőmérsékletek esetén. Ez egy
gradienst hoz létre az együtthatóban. Áramot átvezetve egy ilyen változó esetén,
különböző értékű Peltier effektusok jönnek létre (változó belső ellenállás).

𝒒 = −𝑲 ∗ 𝑱 ∗ 𝛁𝐓 (4.)

K = Thomson együttható

A teljes összefüggés a három együttható között:

𝒅ℿ
𝑲= −𝑺 (5.)
𝒅𝑻

1.3. TERMOELEKTROMOS ELEM [2][3][4]

A Termoelektromos elem egy félvezető alapú szerkezet, amely hőmozgást alakít át

elektromos energiává a Seebeck effektus által. Működésileg a hőerőgépekhez
hasonlítható, viszont méretileg nagyságrendekkel kisebb és nem tartalmaz mozgó
alkatrészeket. A felépítéshez szükséges félvezetők kiválasztásánál két kritériumot
kell figyelembe venni: nagy elektromos vezetőképesség és alacsony hő
vezetőképesség. A jelenleg kereskedelemben elérhető TEGekben a Bizmut Tellúrid
(Bi2Te3), Ólom Tellúrid (PbTe) és Szilikon-Germánium (SiGe) félvezető ötvözetek a
legelterjettebbek.

Szerkezetileg három komponensből áll: P és N típusú félvezető blokkok, félvezetőket

összekötő fém lapok és kerámia lapok hideg és meleg felületeknek. Egy TEG
modulból két vezetékkel van kivezetve a pozitív és negatív pólus. Mechanikus
szempontból magas a hőtoleranciája, nyomásra viszont érzékeny és könnyen
8
sérülhet ha nincs megfelelő módon elhelyezve és védve egy összeépített rendszeren
belül. Vizsgálva elektrotechnikai szempontból a TEG egy áramgenerátorként
működik, ezért egy Thévenin/Norton kapcsolással egyszerűen ábrázolható.

1. Ábra: TEG Thévenin helyettesítő kapcsolása [4]

A belső ellenállása hőterhelés mentes állapotban ~0.4 [Ω]. Amiben különbözik egy
áramgenerátortól az a hőmérséklet hatására változó belső ellenállás, ezért a
teljesítmény leadási karakterisztikája nem lineáris. Ezt a legegyszerűbben egy dióda
bevezetésével lehet ábrázolni, amelyen feszültség esik. Párhuzamosan kötve egy
ellenállással csak akkor fogja változtatni az áramkör karakterisztikát, ha elért egy
bizonyos feszültség értéket, amiben el fog térni egy egyszerű párhuzamos
kapcsolástól az a növekvő feszültség esés növekvő áram mellett (mivel a dióda belső
ellenállása “csökken”, az eredő ellenállás is egyre jobban csökken fog).

2. Ábra: Bővített kapcsolás diódával [1]

9
A különböző félvezető anyagokból készült TEGek különböző hőmérséklet
tartományokban/hőáramlások esetén másképp működnek. Az optimális működési
paramétereken kívüli esetekre különböző helyettesítő kapcsolások érvényesek.[1]

3. Ábra: Kapcsolási rajz változó körülmények esetén [4]

Aktuális felhasználási területei az energetikai iparban vannak, legfőbbképpen

kisáramú berendezések üzemeltetésére. Mivel nem tartalmaz mozgó alkatrészeket
megbízható áramforrás olyan körülmények között, ahol a folyamatos emberi
megfigyelés körülményes vagy lehetetlen lenne, mint például: gázvezetékek
burkolásába beépítve és nyomás szenzorainak az üzemeltetése. Nagyteljesítményű
fotovoltaikus napelemek hatásfokának a javítása, illetve kiesési időszakjainak a
pótlása (hőkapacitás felhasználása). Elektromos autóknak a teljesítményjavítása
(jelenlegi elért legnagyobb javulási arány: 3.45%).

1.4. ESZKÖZVÁLASZTÁS [11][13]

Fontos megjegyezni, hogy a “Peltier elem” elnevezést használják elterjedtebben

minden termoelektromos effektust használó szerkezetre, viszont ez nem minden
esetben célszerű. A Peltier elem feladata a hőáram/hőmérséklet különbség
létrehozása áram hatására. Értelemszerűen a szerkezeti kialakítás és a félvezető
típust is az alapján fogják megválasztani megtervezésekor, hogy minél kevesebb
energia felvétellel minél nagyobb hőmérséklet különbséget hozzon létre, viszont ha
a folyamatot fordítva hajtjuk végre, azaz egy Seebeck effektust próbálunk elérni egy

10
Peltier elemmel, hamar észrevehető, hogy a legkisebb áram indukálásához is
fölöslegesen nagy hő áramlást kell létrehoznunk.

Egy Termoelektromos Generátor, eredeti elnevezése szerint Seebeck generátor

vagy Seebeck elem, rendeltetés szerint úgy lett megtervezve, hogy minél nagyobb
áramot adjon le a lehető legkisebb hőmérséklet különbség hatására. Akárcsak a
Peltier elemnél, a folyamat megfordítása lehetséges, viszont alacsony hatásfokkal.

A szakkereskedelemben a legegyszerűbb módszer a kettő megkülönböztetésére a

TEC (Thermoelectric Cooler – Termoelektromos Hűtő) és a TEG (Thermoelectric
Generator – Termoelektromos Generátor) rövidítések használata.

Mindezekből kiindulva egyértelmű volt, hogy a hőenergia hatékony

visszanyeréséhez Termoelektromos Generátort kell használnom.

Vegyünk egy egyszerű, akármilyen hobbi elektronikai boltban megvásárolható

termoelektromos generátort. Modell szám szerint TEG1-12611-6.0. Egy egység
beszerezhető 50$ (14,600 Forint) értékben a gyártó hivatalos oldaláról. Nagyobb
tétel rendelése esetén az egységár csökken.

4. Ábra: Felhasznált termoelektromos generátor [11]

A képről látható, hogy a generátoron is megtalálható a termék kódja, illetve

egyértelműsítve van a melegoldal. Emellett követik a nemzetközi szabványt,
miszerint a negatív kivezetés fekete/fehér, a pozitív meg piros.

11
A képen egy használt példányt lehet látni. Ez egyértelmű a kerámiát takaró grafit
fólián található karcolásokról. Ennek oka lehet az előző felület érdessége, kiálló fém
szilánkok vagy mozgatás közbeni véletlen karcolás.

A szélek fel vannak töltve szigetelőanyaggal, ami általában szilikon gél vagy egyéb
hőtoleráns anyagokkal. Régebb óta használatban lévő generátorok esetén
előfordulhat, hogy ez a szigetelés sérül.

5. Ábra: TEG1-12611-6.0 adatlap [11]

Az 5. ábrán látható egy termoelektromos generátor tipikus adatlapja. A próbadarab

működése az adatlap szerint: ideális esetben a meleg oldalon 300[°C], hideg oldalon
30[°C]-t tudunk mérni. Ebben az esetben a kivezetésen üresjárati feszültségként 8,4
Voltot tudunk mérni. Ideális terhelésként 1,2 [Ω] van feltüntetve, ez azt mutatja,
hogy mekkora kell a terhelés a maximális teljesítmény leadásához, ami itt 14.6
Wattot jelent.

Ideális körülményeket létrehozni szinte lehetetlen, ezért hőmérséklet és

teljesítményi tartományokat kell figyelembe venni. Minden termoelektromos
generátor adatlapja tartalmazza a működési diagramokat.

12
 6. Ábra: Termoelektromos generátor jellegzetes diagramjai [11]

A 6. az összes szükséges diagram látható. Feltételezve, hogy a kimeneti impedancia

és a terhelő ellenállás (ami jelen esetben 1,2 [Ω]) megegyezik, és a melegoldali
hőmérséklet konstans 300[°C] a diagramról könnyen leolvasható a kimeneti
teljesítmény.

A függvényképen látható, hogy a teljesítményleadás akkor kezdődik meg, amikor a

két oldal közötti hőmérsékletkülönbség (𝛥T) eléri a 20[°C] különbséget. Ez alatt is
mérhető kimeneti feszültség/áram, viszont ebben az esetben olyan alacsony az
értékük, hogy a terhelő ellenálláson elvész a feszültségesés és áramfelvétel miatt,
ezért nem tekintünk rá működési tartományként (ennél a típusú generátornál).

A karakterisztika megközelítőleg lineáris. Ez két okból kedvező: a 6. ábrán található

diagramon csak három hidegoldali hőmérsékelt van feltüntetve, viszont egy
egyszerű x tengely mentén történő függvény eltolással akármilyen, működő

13
tartományon belüli hőmérsékletre felrajzolható a kimeneti karakterisztika. A másik
az egyszerűsített tervezési lehetőségek. Egy lineárisan növekvő tápteljesítményre
nem szükséges összetettebb védelmet tervezni, mivel nem várható hirtelen
teljesítményugrás.

Szintén a 6. ábrán egy termoelektromos generátor teljes, szinte ideális hőmérsékleti

körülmények között működő karakterisztikáját láthatjuk. Ebben az esetben a
terhelő ellenállás értékét változtatjuk. A teljesítménynek egy negatív előjelű
parabola leíró függvény képe van, ennek oka a termoelektromos generátor belső
ellenállásának változása a hőmérsékleti és elektromos viszonyok miatt (alul
terhelés esetén hőtágulás következik be, túlterhelés esetén nem tudja leadni a teljes
teljesítményt.

A diagramból látható, hogy az ideális értékek esetén érjük el a maximális

teljesítményt (jelen esetben 14.6 [W], 4,2 [V] és 3,4 [A] mellett). A feszültség
lineárisan csökken, kezdve az üresjárati értéktől (ahol az üresjárati áram szinte
nulla), egészen a maximálisan leadható áramig.

Így már kitudunk jelölni egy működési tartományt. Tekintsünk egy mindennapi
körülményt. A hidegoldali hőmérséklet legyen ~27[°C], egy átlagos
szobahőmérséklet. A meleg oldali hőmérséklet legyen ~50[°C], egy rezsó peremén
mérhető hődisszipációt. Ekkor a 𝛥T megközelítőleg 33[°C], azaz meghaladja az
előzőleg említett 20[°C] minimumot.

Ezt a körülményt a mérhetőség és visszaellenőrzés okaiból két különböző módon is

előállíthatjuk. Egyszer egy fűtőlappal, ahol pontosan meg tudom határozni a
hőteljesítményt, egyszer egy tekercs rezsón, hogy valójában ugyanarról a
körülményről tárgyalunk.

A 6. ábrán látható diagram szerint ilyenkor az üresjárati feszültség 0 és 1,2 [V] között
fog változni. Az adatlapból kikövetkeztethető, hogy megfelelően illesztett terhelés
esetén a kimeneti feszültség megközelítőleg fele akkora mint az üresjárati
feszültség. Egy jól megtervezett vezérlő elektronikával és elegendő mennyiségű
termoelektromos generátorral a minden napokban is hasznos berendezéseket
tudunk készíteni.

14
Jelen pillanatban elterjedtebb alkalmazási területei csak a kilowatt nagyágrendben
hőt diszipáló rendszerekben vannak. Például: országok közötti gázvezetékek
felületén elhelyezve mérő és visszajelző állomásokat működtetnek. Napelemek
árnyékos felületére helyezve a szerkezet által felvett hőt hasznosítják és növelik a
napelem általános hatásfokát. Űrtechnológiában a vákuum és egy sugárzó anyag
közé helyezve t áramot termelnek, a kisebb szondák és űrállomások alrendszereinek
üzemeltetésére.

Jelenleg folyamatban lévő kutatások a további alkalmazási lehetőségek terén:

tengeralatti megfigyelő szondák energiaellátása, testhőből való visszanyerés és
járművek fogyasztásának a csökkentése.

15
 2. HŐENERGIA VISSZANYERŐ RENDSZER FEJLESZTÉSE
2.1. HŐVISSZANYERŐ RENDSZEREK BEMUTATÁSA [5][7]
Egy hővisszanyerő rendszer definíció szerint azt a feladatot hajtja végre, hogy egy
gépezetből vagy szerkezetből távozó veszteségnek számító hőenergiát valamilyen
úton-módon visszaalakítsa hasznos energiává.

Legegyszerűbb kézzel fogható példa egy ilyen rendszerre az épületgépészetben

használt hőcserélő. Ez a komponens egy légtechnikai rendszer legelején található, fő
szerepe a hő elvonása a rendszerből kilépő meleglevegőből és leadása a rendszerbe
belépő hideglevegőnek.

Az elméleti háttere viszonylag egyszerű: a hőnek, mint energia forma, tendenciája a

magasabb hőmérsékletű környezetből az alacsonyabb hőmérsékletű környezetbe
áramlani. Ehhez valamilyen formájú érintkezésre van szükség a két közeg között,
amely lehet közvetlen vagy közvetett. Mivel egy hőcserélő esetén nem akarjuk
összekeverni a két közeget, a hőcserélőt magas hővezetőképességű fémből készítik,
szerkezetileg pedig úgy alakítják ki, hogy minél kevésbé akadályozza a levegő
áramlását, viszont minél nagyobb hőmennyiséget átadjon a két közeg között.

7. Ábra: Hőcserélő sematikus rajza [14]

Ez a megoldás egyszerű és eddig célnak megfelelt az épületgépészeti iparban.

Figyelembe kell venni, hogy ez a visszanyerés kivételesen egy másodlagos
hőforrásként van nyilvántartva. Emiatt nem szolgál alapul egy teljesen független
fűtőrendszernek, illetve csak hőből-hő megoldásokra alkalmazható.

16
A kihívás egy olyan rendszer kialakítása és alkalmazása, amely ezt a hőt át tudja
alakítani más energia formába is.

Feltételezve, hogy a távozó hőáram és a rendszer körüli hőmérséklet is időben

keveset változik ez egy megfelelő környezet egy termoelektromos generátornak. A
meleg oldalt hozzá lehet rögzíteni a levegőszállító felületéhez, a hideg oldalra egy
hűtőbordát lehet szerelni. A termoelektromos generátoron át megindul a
hőáramlás, ekkor a két kivezetésen áramot tudunk mérni. Az áram a
hőmérsékletkülönbség hatására változik. Ha ezt az indukált áramot alapjelnek
tekintem, hozzácsatlakoztatok egy jelformálót/kondicionálót és az így kapott jelet
kijelzem, akkor ez egy mérőberendezésnek tekinthető.

Ezt a mérőberendezést fel tudom használni hőmérséklet mérésére. Ezáltal már

visszanyertem hőenergiát és hasznosítottam elektromos formában. További
lehetőségként a jelet adatgyűjtővel lehet rögzíteni huzamosabb ideig, így nem csak
a pillanatnyi, hanem az időben változó hőmérsékletváltozást is mérni tudom.

Ha a termoelektromos generátort el lehet úgy helyezni, hogy a két légközeget

elválasztó felületen legyen, meleg oldallal a távozó közeg felé, hideg oldallal a
beáramló közeg felé, akkor mérni tudom a rendszer hatásfokát is. Fontos
megjegyezni, hogy a gyakorlatban egy termoelektromos generátor hideg oldali
hőmérséklete nem szabad meghaladja az adatlapban feltüntetett tipikus értéket. Az
így kapott hővisszanyerő már több feladatot is ellát, anélkül, hogy további
céleszközöket keljen felhasználjak.

A jelkondicionáló elkészítésére több lehetőség is van. Legegyszerűbb egy FET

használata, mivel a feszültség, ami mérhető a generátor kivezetésein elegendő a
vezérélésre. Az így kapott, átalakított jelszintet ki lehet vezetni egy digitális
eszközbe/kontrollerbe (mint például egy Arduino/Raspberry). Megfelelően megírt
programmal már egyszerűen hozzá lehet férni a mért adatokhoz.

Komplexebb jelkezelőként elkészíthető egy olyan áramkör, ami nem csak

felerősíti/csillapítja a jelet, hanem megváltoztatja a jellegét. Diódák/LED égők
segítségével lekorlátozható, hogy melyik jelszint tartományból kapjuk a jelet (ha túl
alacsony, nem jut át, ha túl magas, átirányítja). Kondenzátorok (ajánlott az

17
elektrolit) bevezetésével a nagy jelforma kilengések is megelőzhetők és stabilabb
jelet ad ki. A LED égők vizuális információt is adnak a jelszintről, így dupla szerepet
is betölthetnek.

Eddigiekben csak jel generálásra használtuk a visszanyert hőenergiát. Már innen

látható, hogy több fölösleges berendezést és teljesítményt meg tudunk spórolni egy
egyszerű hővisszanyerő rendszerrel.

Ezután figyelembe vehető a termoelektromos generátor másik szerepe: a

generátoron áthaladó hőteljesítmény átalakítása elektromos teljesítménnyé. Ez
megközelítőleg 5-8%-ot jelent. Mivel a termoelektromos generátor belső ellenállása
mérhető és kifejezhető ohm mértékegységgel, lehet áramforrásként tekinteni rá.
Rácsatlakoztatva egy termoelektromos hűtőre/melegítőre létre tudunk hozni egy
hőmérséklet különbséget egy kívánt ponton. Az egyszerű hővezetéses módszerrel
szemben ez azzal előnyösebb, hogy elektromosan van szállítva a teljesítmény, így
lényegesen kisebb a hőveszteség, méretileg kevesebb helyet foglal, illetve
szabályozható a hőáramlás (ellenállás vagy potenciométer beépítésével). A
létrehozott hőmérsékletkülönbség időben mindig arányos lesz a felhasznált
hőmérsékelt különbséggel.

Az így összeállított rendszer már nem csak információt tud szolgáltatni, hanem a
teljesítményt is vissza tudja alakítani egy másik energia formába. Nagyobb
teljesítményfelvételért több generátort be lehet építeni. A generátorok sorosan és
párhuzamosan is összeköthetők, belső ellenállásuk is ohm törvényei szerint
változnak. Működésük ilyenkor elképzelhető úgy, mint a hagyományos elemeké.
Soros kapcsolás esetén a belső ellenállások összeadódnak, ezért a leadott feszültség
a részfeszültségek összege lesz. Párhuzamos kapcsolás esetén a belső ellenállás a
részellenállások fordított reciproka, ezért a feszültség nem lesz lényegesen
magasabb. Kapcsolástól függetlenül a leadott összteljesítmény a különálló
generátorok teljesítményeinek az összege lesz. Ebből következik, hogy annyi
termoelektromos generátor alkalmazható ahány szükséges, feltéve, hogy van
elegendő hely, az impedancia illesztés egyszerűen megoldható.

Tekintsünk egyéb lehetőségeket is. Egy épületgépészeti rendszer legfeljebb ~95[°C]

hőmérsékletű közegeket használ fel. Az átlag termoelektromos generátor nominális
18
melegoldali értéke ~400[°C], bizonyos esetekben magasabb. Mivel egy épület már
el van látva elektromos hálózattal, ajánlatosabb olyan környezetben kiépíteni egy
energiavisszanyerő berendezést, ahol nincs korlátlan hozzáférés az elektromos
hálózathoz. Ezt a két szempontot figyelembe véve vizsgálni lehet a rendszer
működését egy gépjármű esetén.

Függetlenül attól, hogy egy gépjármű motorja belső égésű vagy elektromos, a palást
felülete melegszik. Feltételezve, hogy a motor saját hűtése a hideg oldali hűtést is
biztosítja, a palást felületre fel lehet rögzíteni termoelektromos generátorokat.
Ilyenkor a kapott jel/teljesítmény hasonlít a már iparban alkalmazott fékező
tekercsek által leadott jelre/teljesítményre. A különbség a két módszer között a
jelszint és a jel időtartama. A fékező energiavisszanyerés esetén a jelnek nagy a
kiugrása, viszont kevés ideig tart. A termoelektromos generátor esetén nincs
hirtelen jel növekedés és egy ideig tartja a jelszintet/lassan csökken.

8. Ábra: Elektromos energia a hőmérséklet különbség függvényében [5]

Következtetésképpen jól látható, hogy egy hővisszanyerő rendszert rögzített és

hordozható környezetekben is egyaránt lehet használni és sok esetben előnyösebb,
mint egy hagyományos megoldás.

2.2. TERMOELEKTROMOS GENERÁTOROK MŰKÖDÉSE ÉS ALKALMAZÁSI

LEHETŐSÉGEI

A termoelektromos generátorokkal történő munkálatoknál szem előtt kell tartani

egy pár fontos részletet, amelyek elhanyagolhatatlanok a megfelelő működés
érdekében.
19
Az első, hogy szerkezetileg törékeny. Mivel két kerámia lap közé van helyezve két
egymással vékony fémlapkákkal összekötött félvezető telep, a nyíró irányi
teherbírása alacsony. Felületre merőleges irányban is akármilyen terhelést minél
egyenletesebben el kell osztani, mivel egy félvezető darab vagy csatlakozó lapka
sérülése véglegesen használhatatlanná teszi a generátort. A termoelektromos
generátorok legyártása és a gyártáshoz szükséges anyagok anyagilag költségesnek
minősülnek, nem megfelelő használat miatti tönkremenetel hosszú távon pazarlás
és anyagi teher.

A második az, hogy ügyelni kell a hideg és meleg oldalak hőmérséklet határaira.
Ahogyan a lítium és egyéb elemek/akkumulátorok élettartama csökken minden
polaritásváltozás hatására, illetve ellenirányi túlfeszültség esetén javíthatatlanul
megsérülnek, a termoelektromos generátorok is használhatatlanná válnak. Ennek
oka a félvezető tömbök alacsony hőtoleranciája. Emellett figyelembe kell venni az
adott termoelektromos generátor gyártó által feltüntetett működési értékeit.
Legtöbb esetben ezek az ideális, legnagyobb hatásfokú működési paramétereket
írják le, az adatlapokban feltüntetik a működési tartományok szélső értékeit. Nem
megfelelő eszköz választás esetén a hatásfok túl alacsony, anyagi szempontból
hátrányos/fölöslegesnek minősül.

Harmadik szempont a méretezés. A piacon a termoelektromos generátorok

különböző méretekben és működési tartományokban kaphatók. A legelterjedtebb a
50x50 [mm] felületű, tipikusan 25[°C] hidegoldali, 400[°C] melegoldali
hőmérséklettel. Nem megfelelő méretezésnek minősül az az eset, amikor a felület
nincs teljesen eltakarva. Ilyenkor a cellán belül egyenlőtlenül terjed a hő. Ez ahhoz
vezethet, hogy a generátor helytelenül fog működni, hosszú távon az adott felület
alatti félvezetők sérülnek.

Negyedik szempont a hasznosság. Mivel az Energy Harvesting módszerek kísérleti

stádiumban vannak és az elérhető alkatrészek hasznosság/ár aránya alacsony, nem
minden esetben ajánlott hőenergia visszanyerő rendszert alkalmazni. Tévhit az,
hogy a termoelektromos generátor egy újabb lehetőség egy perpetuum mobile
(örökmozgó) létrehozására, ez a gondolat már azzal cáfolható, hogy egy generátor
legfeljebb 8%os hatásfokkal tud dolgozni, és a működési tartománya szűkös. A

20
közeljövőben lehetséges, hogy meg fognak jelenni újabb modellek, amelyek vagy
kialakítási vagy anyagválasztási okokból több energiát tudnak szolgáltatni, viszont
jelenleg csak azzal végezhető el feladat ami már tesztelt és bevált.

2.2.1. KÖRNYEZET ÉS FELÜLET

Keressünk a mindennapi környezetünkben egy olyan felületet, amelyen keresztül
folyamatosan vagy szakaszosan távozik a hő. Folyamatos lehet egy vízforraló
kazánnak a fala, égésterméket szállító kéményeknek a fala vagy a téli fűtési idényben
akármelyik épületnek a falfelülete. Kedvezőbb az sarkok, ablakok vagy ajtók körüli
felület, másnéven a hőhíd. Másik neve az energiaelnyelő lyuk, ez jellemez minden
magas hővezetésű fűtött és fűtetlen felületet. Ezeken a pontokon távozik egy
épületből a legtöbb fűtési energia. Ha ebből visszatudunk alakítani valamennyi
hőenergiát, javítani tudjuk az épületnek az energetikai viszonyait.

Egy termoelektromos generátorokból összeállított telep esztétikai szempontból

nem kedvező egy belső tér tervezésekor, illetve a törékeny szerkezet miatt egy
generátornak is ajánlott valamilyen formájú védőburkolat rögzítése. Ez lehet fémlap
vagy nemfém tábla is (pl. gipszkarton), mivel anyagtól függetlenül a hő át fog haladni
a generátoron. A generátor nem befolyásolja a szerkezet hőáteresztő képességét,
mivel alacsony a hőkapacitása, jó a hőáteresztő képessége, és méretileg szinte
elhanyagolható.

A nyári időszakban (ahol a külső hőmérséklet nagyobb vagy egyenlő mint a belső)
egy ilyen rendszer használata fölösleges, mivel nem termel vissza lényeges
mennyiségű hőt. További fejlesztési lehetőségként megtervezhető egy levehető
moduláris felület, amelyet meg lehet fordítani erre az időszakra vagy teljesen
levenni és eltárolni.

Abban az esetben, ha egy kémény belső felületére kívánjuk helyezni a hővisszanyerő

rendszert, el kell látni a generátorokat megfelelő szigeteléssel (magas
hőáteresztőképesség, magas hőtolerancia), mivel a lerakódó koromnak jó az
elektromos vezetőképessége, lerakódás esetén rövidzárlatot okozhat. A kéményt
ajánlott eleve úgy tervezni, hogy hűtőfelületként szolgáljon, ezért a tégla és egyéb
szerkezeti anyagok nem ajánlottak. Egy egyszerű fémszerkezet a legkedvezőbb. Egy

21
henger a hengerben szerkezettel minden irányba egyenletesen terjedne a hő,
viszont a generátorok megfelelő elhelyezése válik kihívássá, mivel így nincs lapos
felület amihez hozzálapulnak. Lehetséges megoldás egy hőáteresztő gél vagy feltöltő
anyag használata.

Szakaszosan hőt leadó szerkezetnek számít egy motor vagy egy nagyteljesítményű
ipari gép. Amellett hogy szakaszos, egy működési időszakon belül is különböző
hőmérsékleteken dolgozik. Egy motor esetén függ a kapcsolási fokozattól, nagyobb
teljesítményfelvételnél nagyobb a hőveszteség. Belső égésű motorok esetén 60-70%
a teljes veszteség, leszámítva a mechanikus veszteséget, ez 10-20%ot jelent
hőveszteségben. Villamos motorok esetén a teljes veszteség 10-20%, amelyből a
hőveszteség megközelítőleg 5-10%. Akármelyik esetről tárgyalunk, megvannak az
egyéni előnyök és hátrányok. Belső égésű motor esetén a visszanyert energiát
mellékfogyasztók ellátására/meghajtására tudjuk csak használni, viszont így nem
függenek a meglévő elektromos tápegységtől, mivel a motor elindításakor már
elkezdődik a visszanyerés. Villamos motorok esetén, mivel kevesebb a veszteség
kevesebb a visszanyert energia, szintén felhasználható mellékfogyasztók
meghajtására vagy visszatáplálható az tápellátásba. Az utóbbi esetben ez az
összfogyasztáson javít legfeljebb egy pár százalékot, ha nem tized százalékot.
Figyelembe véve, hogy jelenleg a belső égésű motorok fejlesztésénél a 0,05%
hatásfok javítás lényeges különbségnek számít, a termoelektromos generátoros
energia visszanyerés messzemenőleg jobban hozzájárul az elektromos járművek
fejlődéséhez. Az elérhető eszközök fejlődésével még nagyobb hatásfokjavítást is el
lehet majd érni.

Motorfelületnél a következő lehetőségeink vannak: motorburkolat bordázata. Ezek

a bordák eleve a hőeltávolítás célját szolgálják, felületük lapos így melegoldali
felületnek ideálisak. Minden esetben fémből készülnek, ezért a hőterjedés is
egyenletes. A másik opció a motorburkolatba beépíteni, itt ugyancsak ugyanazok az
előnyök és problémák jelentkeznek mint az épületszerkezetes példánál: minden
irányba egyenletes hőterjedés, nehéz szerelhetőség, geometriai eltérés. Ezek mellett
figyelembe kell venni a magasabb hőmérsékleteket (400[°C]+) és hirtelen
hőmérsékletváltozásokat, az utóbbi hatására egyes anyagok sérülékenyek.

22
A motorok általában el vannak látva saját hűtő ventilátorral. A ventilátor által
létrehozott huzatot fel lehet használni a generátorok hidegoldali hűtésére, például
egy kifordított tölcsér formájú burkolattal. Ha a generátor hidegoldala és a burkolat
között elegendően kicsi a távolság, a levegőáram sebessége nagyobb lesz, azaz
jobban hűt. Hidegoldal fölé helyezett hűtőborda esetén a bordák párhuzamosak kell
legyenek a légáramlás irányával, a burkolat érintkezhet a hűtőbordákkal.

Ipari gépek esetén könnyebb a feladat. A gépház valószínű lapos felületekből van
összerakva, így nem kell bonyolult formára tervezni. Ilyen például egy zsugorozó
gép, amely 250-300[°C] hősugárral dolgozik egy zárt térben. A fölösleges hő a gép
tetején vagy oldalán lévő rácsokon távozik, az oldalai szobahőmérsékletűek. A belső
terében általában van elegendő hely egyéb eszközöknek. Az egyetlen részlet amit
figyelembe kell venni az a lerakódás ami képződik, ez lehet tinta, égéstermék vagy
egyéb zsugorozás során keletkező melléktermék. Fémlemez vagy más hővezető
szigetelő réteggel könnyen el lehet határolni a generátorokat, így csak időszakos
karbantartásra lesz szükség. Mivel szerkezetileg a hűtés már meg van oldva
hűtőbordákat nem szükséges alkalmazni. A generátorokból álló rétegen könnyen
áthalad a hő, egy részét át alakítja elektromos energiává, így a gépet nem
akadályozza a feladatvégzésben. A vissza alakított energia felhasználható a gép
belső világításához vagy egy kisebb számláló áramkör meghajtására (adatgyűjtő).

23
 2.2.2. RÖGZÍTÉSI MÓDSZER ÉS SEGÉDANYAGOK [6][9]
A megfelelő felületválasztás után a megfelelő rögzítési módszer a következő lépés.
A felület és a termoelektromos generátor között biztosítani kell a lehető legnagyobb
hőátvitelt. Ehhez nem csak egy megfelelő rögzítési módszert kell választani, hanem
megfelelő pasztát, gélt vagy egyéb kenőanyagot.

Rögzítési módszerek közül a legegyszerűbb és legelterjedtebb a csavarozás. A

generátort melegoldallal a hődiszipáló felület felé elhelyezzük, a hidegoldal fölé egy
fémlemezt. A fémlemezen két vagy több furat kell legyen, úgy, hogy a generátor
középpontjához képest egyenlő távolságra legyenek ellenkező irányokban, a
generátor széleihez képest pedig 1-5 mm távolságra, hogy minél kevesebb helyet
foglaljon. Fontos, hogy az eloszló terhelés egyenletes legyen. Ahogy az elméleti
háttérben is említve volt, a termoelektromos generátor merőleges terhelhetősége
nagy, tompa szögben és nyíró irányban már törékeny.

9. Ábra: TEG rögzítése csavarral [6]

Rögzítéskor ajánlott előszőr egy előterhelést helyezni a fémlemezre, minél közelebb

a generátor közepéhez. Csavarozáskor minden csavart egyenként meg kell szorítani
és ügyelni, hogy mindegyik ugyanakkora nyomást gyakoroljon a fémlemezre.
Ellenőrzésként nyomatékmérő csavarhúzót vagy rúgós mérleget is lehet használni.
24
Az első rend meghúzás után egy-két órával újra leellenőrizhető. Mivel egy bizonyos
nagyságú nyomás szükséges egy termoelektromos generátor normális
működéséhez az előterhelés is bőven meghaladhatja az 500 kPa nyomást. Ez azért
szükséges, hogy csökkentsük a hőtágulás hatására bekövetkező elektromos
tulajdonság változást. Nagyobb termoelektromos generátor gyártók általában az
adatlapjaikban megjelölik, hogy mekkora az optimális nyomás. Ez az érték függ a
generátor felületétől és az egy fémlemezre jutó generátorok darabszámától. A
következő képlettel kaphatunk egy közelítő értéket:

𝟎,𝟐∗𝐃∗𝐏∗𝐓
𝐌= (1.)
𝐍

Ahol M az egy csavarra számított nyomaték [Nm], D az egy darab csavar átmérője
[mm], P a szükséges nyomás [kPa], T a termoelektromos generátor felülete [mm 2]
és N a csavarok száma [-]. Nem minden esetben kell maximális nyomatékig
meghúzni, például ott a ahol a [ΔT] nem éri el a 80-100[°C] értéket, mivel ilyenkor
nem fog bekövetkezni nagyobb hőtágulás. Túl sok szorítás és lazítás után a csavarok
is sérülhetnek. Mivel az ajánlott csavar típus a 8.8-as szabványú menetes csavar,
minden tönkrement darab újabb fölösleges 5 forint veszteséget jelent. A generátor
is sérülhet emiatt, ami viszont 14500+ forint veszteséget eredményez. Ajánlott
próbanyomásra jelenleg nincs egységes megegyezett érték.

A levegő köztudottan szigetelőanyag tulajdonságokkal rendelkezik. Ha a

termoelektromos generátor oldalai és a határoló felületek között a levegő beszorul
kis zsákokban a hő egyenlőtlenül fog terjedni, illetve felmelegedéskor a tágulás
hatására a generátor oldalait fedő fólia sérülhet. Ennek megelőzésére lehet
alkalmazni hűtőpasztát. Amellett, hogy kitölti a felületek üregeit és réseit a
hőátadást is elősegíti. A számítástechnikai eszközök karbantartására használt
hűtőpaszta megfelel. Ennek ára megközelítőleg 4000 forint, három darab 55*55 mm
felületű generátor kenésére elég, évente egyszer kell cserélni. A csavarok
beszorulását is meg lehet előzni a menetszár gépzsírral való kenésével, viszont
ilyenkor ajánlott az önzáró csavarok használata. Amellett, hogy meggátolják a
csúszást, a rezgések által okozott kilazulást is teljesen megszüntetik. Darabja egy
önzáró 8.8as csavarnak 15 forint.

25
Egyéb rögzítési módszerek: ragasztás erősebb ipari ragasztóval (Poxipol, 2500
forint / tubus) vagy szilikonba öntött forma (10*0,5cm szilikon rúd 75 forint / rúd,
emellé a hevítő berendezés egyszeri költsége). Az előbbi esetben nem szükséges
egyéb eszköz és hamar megoldható, a probléma az utólagos eltávolítás és
karbantartás, a felületeken lévő fólia valószínű véglegesen megsérül. Az utóbbinál
rugalmas a szerkezet, viszont idővel a keményedés miatt újra kell önteni a formát.
Mindkét esetben a hidegoldali hűtés nehezen megoldható, a megfelelő nagyságú
nyomás nem garantált, ezáltal a helyes működés sem. Ezekből lehet látni miért nem
elterjedtek ezek a megoldások.

Egyes gyártók akik a kisebb méretű termoelektromos generátorokra orientálódtak,

mint például a Szingapúri Ferrotec Corporation Ltd., létrehoztak olyan modelleket,
ahol a lapka közepén egy vagy több furat található. Szerkezetileg úgy vannak
kialakítva, hogy egy csavarral és alátéttel könnyen fel lehessen szerelni akármilyen
felületre.

10. Ábra: Egyfuratos TEG (bal) és Többfuratos TEG (jobb) [9]

2.3. VEZÉRLŐ ELEKTRONIKA FEJLESZTÉSE

2.3.1. KIVEZETÉS, KÁBELEZÉS, ÖSSZEKÖTÉS
A következő lépés a megfelelő kábelezés kiválasztása és rendezése. A kábel típusa,
anyaga, átmérője és szigetelése függeni fog a generátor modelljétől. Nagyobb
generátorok esetén elterjedtebb a vastagabb sodrony vezeték teljes ipari (0.5 mm
vastag) szigeteléssel, kisebb generátorok esetén többet használják a rézszálakat
vékony szigeteléssel. Ennek oka a hőmérsékletek amikben a különböző generátor

26
típusok kell dolgozzanak, értelemszerűen nagyobb modellek magas hőmérsékleten
nagy áramot adnak le, kisebb modellek alacsony hőmérsékleten kisáramot.

A kábel kivezetés meghosszabbításához és több modul összekötéséhez is

szigeteléssel ellátott 1mm átmérőjű, ónozott huzal ajánlott, ára kb. 60 forint / méter.
Eléggé hajlékony, hogy könnyen lehessen menedzselni a kábelezést, pont annyira
rideg, hogy rezgések és rázkódások hatására ne mozduljon ki helyéből. Könnyen
forrasztható, improvizálás esetén összecsavarható meglévő kábelekkel. Szigetelése
kibírja átütés nélkül a 300[V] feszültséget, lágyulni illetve olvadni csak 1000[°C]
körül kezd. Ekkora feszültséget és áramot a generátorok maximális teljesítményen
se tudnak leadni, ilyen hőmérsékletű környezetbe eleve nem tervezünk beszerelni
generátorokat.

Modularitás szempontjából előnyösebb forrasztás és összekötés helyett

csatlakozókat helyezni a kábelek végére. Ajánlott a hálózati kábelezésben használt
kábel sarú. Könnyen össze és szétkapcsolhatók, könnyen megvalósítható
párhuzamos kapcsolás is a modulok között, ára 8-30 forint darab (függ az
anyagminőségtől és a felület aranyozástól. Szigetelés nélküli szakaszokra ajánlott
zsugorcsövet helyezni. 1 méter zsugorcső 2 mm-ről felére csökkenő átmérővel 30
forintba kerül. Hőre lágyuló és összehúzódó.

2.3.2. VEZÉRLŐ ÉS SZABÁLYOZÓ ÁRAMKÖR [7][8][12]

A megfelelő felület, szerelési módszer és kábelezés megvalósítása után
gondolkodhatunk egy jelet és teljesítményt menedzselő áramkörben. A szempontok
amiket figyelembe kell venni tervezéskor illetve kiválasztáskor az a feszültség
tartomány amit lead/leadnak a generátor/generátorok, az áram nagysága és milyen
úton tervezzük hasznosítani a visszanyert energiát. Az áramkör lehet egyszerű
analóg jelkondicionálótól egészen féldigitális integrált áramkörig akármi.

Az elektrotechnikai piacon jelenleg kaphatók Power Management kategóriában

ehhez a feladathoz céleszközök. A Linear Technology Corporation, amelyet 2017 óta
az Analog Devices Inc. tulajdonít, jelenleg a világ harmadik legnagyobb félvezető
alapú alkatrész gyártója. A nagyvállalat specializációja az integrált áramkörök
gyártása telekommunikációhoz, hálózati eszközökhöz, automatizált elektronikához,

27
gyári automatizáláshoz, folyamat irányítás és űrtechnológia. A bevált szabványú
alkatrészgyártás mellett újabb szabványok és integrált áramkörök fejlesztésére is
nagy összegeket fektetnek be. Az egyik ilyen iparág amiben vezetik az innovációt az
az Energy Harvesting és a hozzá tartozó Power Management eszközök. A
termékeikről ingyenes mintadarabokat bocsájtanak ki a
hobbi/amatőr/érdeklődő/kutató közösségnek fejlesztési és kutatási célokból
korlátozott mennyiségben. Ami megjegyzendő a termékeikről az az, hogy saját
szabványú megoldásokat használnak sok esetben, amelynek nem minden részletét
adják ki a nyilvánosságra, emellett a legtöbb próbaterméket úgy tervezik meg, hogy
a legtöbb esetben készen kompatibilis legyen a saját termékeikkel, ezeket a
termékeket fel is tüntetik az adatlapokban. Az előbbi részlet nem okoz különösebb
gondot. Az adatlapokban fel vannak tüntetve a bemeneti és kimeneti
karakterisztikák, így “fekete doboz” megközelítéssel használható. Az utóbbi
problematikusabb, mivel ez korlátozza a kutatási lehetőségeket. Ha specifikus
termékekre van tervezve egy áramkör, akkor azoknak a specifikus termékeknek a
bemeneti és kimeneti impedanciáira van méretezve, áram felvétele és korlátozása
azokhoz van pászítva. A kihívás tervezni és készíteni egy új áramkört amely
kompatibilis és maximálisan ki tudja használni ezt a próbaterméket.

A Linear Technology Power Management termékeinek egyik fő sorozata az LTC3xxx

típusú áramkörök. Az LTC csak a vállalat nevének a kezdőbetűi, nem műszaki
szabványkód. A számjegyek jelzik az áramkör komponenseit. Az első számjegy a
kategória, a “3” jelen esetben jelzi a Power Management és Energy Harvesting
kategóriát. A következő két számjegy jelzi az ellátott feladatokat. Ez lehet akármi
Step-Up/Step-Down, Buck-Boost fokozatoktól feszültség stabilizálóig. Az utolsó
számjegy általában a feszültség tartományt jelzi. A termoelektromos generátorok,
piezoelektromos lapok és napelemek vezérlésére az LTC31xx sorozatot adták ki. A
sorozaton belül a 07, 08 és 09-es modellek célszerűen termoelektromos
generátorokra lettek tervezve, különböző feszültség tartományokkal (20-80 [mV]
kezdő feszültségtől egészen 0,5-14 V maximális feszültségig). Egyéb lehetőségek a
05 és 06os modellek, ezek képesek nagyobb bemeneti feszültséget eltűrni, viszont
magasabb értékű a minimális feszültség is. Ezek mind 2,70 - 3.95$ (790 – 1160
forint) árkategóriában kaphatók.

28
Szakmai gyakorlatom idején egy LTC3108 típusú áramkörhöz volt hozzáférésem. A
hivatalos gyártótól, próbapanellel együtt az eredeti ára 2,90$ (850 forint).
Működése egyszerű és könnyen átlátható. A bemenetre először egy tekercset kell
helyezni amely feszültség felléptetőként fog működni, ez lehet 1 a 20/50/100hoz
arányú. Bemeneti feszültség változhat 20 [mV] és 500 [mV] között, kimeneti
feszültség érték felhasználó által választható négy ipari szabványú érték közül: 2,35,
3,3, 4,1 és 5 V. Kimeneti áramerőssége 3 és 6[mA] között mozog, második kimenet
opcionálisan bekapcsolható. A Linear Technology saját és egyedi áramkör
kivezetései is megtalálhatók: Alacsony Kiesésű Lineáris Szabályozó (Low-Dropout
Linear Regulator)(LDO),PGOOD indikátor. Az alacsony értékekből látható, hogy ez a
típus bemutató darabnak vagy alacsony áramfelvételű szenzor/mikroprocesszor
tápegységnek készült. A próbapanelen található integrált áramkört kiegészítő
alkatrészek szintén a gyártó által ajánlott értékűek.

Kísérletezési céloknak megfelel.

11. Ábra: LTC3108-1 [12]

A termoelektromos generátor csatlakoztatása előtt egy korlátozó áramkört is lehet

be lehet építeni.

29
 12. Ábra: Bemeneti korlátozó áramkör [10]

A korlátozó áramkör három egyszerű alkatrészből áll, amelyek alkalmazhatók egyéb

LTC típusú áramköröknél is, azzal a különbséggel, hogy újra kell méretezni. Az első
egy ellenállás (R1), amely ajánlott értéke 1 [MΩ]. Ennek szerepe egy folyamatos
bemeneti ellenállás értékének fenntartása, hogy üresjáratkor a generátor ne
sérüljön terhelésmentesség miatt és meghibásodás esetén védi az LTC áramkört.
Különösebben nem befolyásolja az LTC áramkör működését, mivel 500 [mV]
csúcsértéken is csak 0,5 [µA] áramot küld a földpotenciálra. Ára 3 forint / darab. A
második alkatrész egy elektrolit kondenzátor (C1). Több szerepet is betölt, elsőként
zavarszűrő. Mivel a generátor érzékeny ezért rövid ideig tartó feszültség
kiugrásokat ad ki. A kondenzátor ezeket egy magasfrekvenciájú váltóáram
legelejeként kezeli, ezért átereszti a földpotenciálba. Több ilyen kisebb kiugrás
esetén feltöltődik egy bizonyos feszültség szintre, amit a tápfeszültség megszűnése
után egyenletesen csökkenve lead. Működés közben felveszi a generátor által
leadott feszültség átlagértékét és idővel kiegyenlíti a jelben lévő kisebb zavarokat.
Átütési feszültsége nagyobb kell legyen mint a generátor által leadott maximális
feszültség. Kapacitása 1től pár µF értékű kell legyen, túlméretezés esetén késlelteti
az LTC áramkör bekapcsolását, mivel túl nagy mennyiségű áramot vesz fel. Ára 3
forint / darab. A harmadik alkatrész egy korlátozó dióda (D1). Ez védi az LTC
áramkört a túl magas feszültségtől és a túl nagy áramtól. Nyitófeszültsége egyenlő
kell legyen az LTC áramkör maximális bemeneti feszültségével. A 3108as esetén 0,5
V, tehát schottky dióda, típus szerint BAT48. Ára 17 forint / darab. Több generátor
párhuzamos vagy soros bekötése esetén az ellenállás értéke maradhat, nagyobb
kapacitású elektrolitikus kondenzátor kiválasztható, mivel nagyobb áramot kell
30
kezeljen, a diódával sorosan beköthető egy áramkorlátozó ellenállás, körülbelül
100-500 [Ω] értékkel, annak érdekében, hogy meghibásodás esetén a dióda ne égjen
ki. Egy ilyen áramkör beépítésével csatlakoztathatjuk a termoelektromos generátort
anélkül, hogy fennálljon a tönkremenetel veszélye.

Eddig a rendszerünk áll egy hővisszanyerőből, egy analóg szabályozóból és egy

féldigitális vezérlőből. Ezen a ponton kell eldönteni, hogy milyen formában fogjuk
hasznosítani a beáramló visszanyert energiát. Kérdés, hogy mekkora odafigyelést
igénylő berendezést akarunk a végére megvalósítani: egy ki-be kapcsolható
egyszerű gépezet vagy egy automatizált, saját magát működtető szerkezet. Az LTC
típusú áramkörök mindkét esetre megadják a lehetőséget. Az utóbbi esethez
szükséges megérteni az LDO és PGOOD funkciókat. A második kérdés a fogyasztó típus.
A visszanyert energiát eltárolhatjuk vagy egy további áramkört működtethetünk.
Tárolás esetén minél kevesebb alkatrészt kell felhasználni, tápellátás esetén be kell
osztani, hogy mekkora az áramfelvétel a különböző ágakon.

Vegyük az LDO és PGOOD lehetőségeit. Az LDO működésileg hasonlít egy lineáris

feszültség stabilizálóra. Előnye egy DC-DC szabályozóhoz képest a kapcsolási zaj
hiánya. Az elvi felépítése egyszerű: áll egy teljesítmény FETből és egy differenciál
(hiba) erősítőből. Topológiája a nyitott draint vagy collectort használja. A
differenciálerősítő egyik bemenete követi a pillanatnyi arányát a kimeneti és
referencia értékeknek két ellenállás segítségével, másik bemenete a referencia
érték. Amennyiben a kimeneti feszültség meghaladná a referencia értéket a FETet
úgy vezérli, hogy a beállított érték ne változzon. Az LTC áramkörök kivezetésén ezt
egy gyárilag meghatározott szabványos feszültségre korlátozzák. Valódi felépítése
ismeretlen, mivel az LDO feltalálója egyben a Linear Technology alapítója, így
titkosított információként kezelik. Amit kell tudni, hogy a szerepe egy indikátor fény
vagy egy alacsony áramfelvételű mikroprocesszor működtetése. A 3108as modell
esetén a korlátozott feszültség értéke 2,2 V, maximális áramleadása 4 [mA].

A PGOOD egy egyszerű Tranzisztor-Tranzisztor Logika (TTL) kapcsoló. Referencia

értékként a VOut beállított feszültségét használja. A 3108 esetén ha a kimeneti jel
eléri a beállított érték 7%-át a PGOOD 2,2[V] magas jelre vált, ha a kimeneti jel 9% alá

31
csökken a PGOOD 0,3[V] alacsony jelre vált. Maximális áramleadása 100[µA]. Ez a
kimenet csak logikai áramkörökhöz használható.

13. Ábra: LTC3108 Sematikus kapcsolási rajza [12]

A kimenetek között található egy VOUT2 és egy VOUT2_EN csatlakozópont (EN az alsó
indexben jelentvén az “enable”, azaz elindít szerepet). Az utóbbi egy kapcsolóként
szolgál, ami a második kimenetet is működésbe hozza. Ez a kapcsoló használható
külső jellel vagy az áramkör saját PGOOD jelével. A VOUT2 abban különbözik, hogy a
maximálisan leadható áram értéke 0,3 [A], ellenben a VOUT kimenetellel ami
maximum 6 [mA]-t tud leadni. A külső tápellátás mellett a VSTORE kimenetre kapcsolt
tárolóból is képes felvenni nagyobb áramot, amennyiben az rendelkezik elegendő
töltöttségi szinttel. Amennyiben nem kívánjuk használni ezt a kimenetet bekötés
nélkül hagyhatjuk vagy párhuzamosan összekötve a VOUT-al.

Ismerve az LTC3108 működését levonható az a következtetés, hogy nem szükséges

beépíteni egy bonyolultabb kimeneti áramkört, mivel a kimeneti jel eleve
szabványos értékekre van kondicionálva. Amire esetleg szükség lehet az egy
ellenállás vagy dióda, feltéve hogy a csatlakoztatott fogyasztó működésileg
megköveteli-e. Szükség esetén két vagy több LTC3108as modul összeköthető.

32
 2.3.3. FOGYASZTÓ ÉS TÁROLÁS
Megfelelő méretezés és alkatrész választás után a hőenergia visszanyerő
rendszerünk alkalmazható. Abban az esetben, ha egy további áramkört akarunk
működtetni, ellenőrizni kell az áramfelvételét, átlag és csúcsértékben is. Digitális
áramkör esetén a legegyszerűbb, mivel adatlapból leolvashatók ezek az adatok. A
Linear Technology által ajánlott termékek alacsony fogyasztású rádió frekvenciás
(RF) érzékelők, amelyek megközelítőleg 2 [mA] áramot vesznek fel. Analóg vagy
saját tervezésű áramkör esetén ellenőrizni kell ezeket az értékeket méretezésnél és
csatlakoztatás előtt. Célszerű a minimum/átlag értékeket figyelembe venni. Vegyük
a következő esetet példának: Beállított kimeneti feszültség: 5V. Adatlap szerint a
maximális kimeneti áram: 7 [mA]. Adatlap szerint az átlag kimeneti áram: 4,5 [mA].
Tervezzünk maximum 80%-ra:

4.5 * 0,8 = 3.6 mA (1.)

5𝑉
= 1388 Ω (2.)
0.0036 𝐴

Ez azt jelenti, hogy az áramkör teljes ellenállása nagyobb kell legyen mint 1388 [Ω],
feltéve, hogy ellenállásokból és csak kevés félvezető alkatrészből épül fel, illetve
nincs időszakosan hirtelen nagyáramfelvétel tüske. Ha mégis szükség lenne erre, a
tüskék meghatározott időközönként kell előforduljanak. Ebben az esetben az LTC
áramkör VOUT2 kimenetét kell használni és biztosítani, hogy a tárolóban van
elegendő töltés. Logikai és digitális komponensekből felépülő áramkör tervezésekor
összetettebb a méretezés, mivel a nyugalmi és üzemi árammal is kell számolni,
emellett az áramfelvétel folyamatosan változik. Ajánlott az Felület Szerelt Eszköz
(SMD) alkatrészek használata az alacsony fogyasztásuk miatt.

Ha a visszanyert energiát el akarjuk tárolni későbbi vagy hordozható formájú

használatra akkor más irányból kell megközelíteni a tervezési folyamatot.
Elektromos energiatárolókból két elterjedt típus van: akkumulátorok és
kondenzátorok. Az akkumulátor kémiai alapon tárol, töltése lassan történik és
áramleadása alacsony, viszont a feszültségszintje keveset csökken. A kondenzátor,
vagy nagyobb kapacitás esetén szuperkondenzátor, elektromos térben tárol, töltése
és kisütése gyorsan is történhet, feszültségszintje lineárisan csökken. Mindkét

33
tárolótípusnak megvan a saját előnye és hátránya. Töltési szempontból mindkét
esetre külön kell tervezni.

Akkumulátor töltéshez pontosan kell ismerni a nominális feszültséget. Ez általában

rá van írva vagy típus alapján meghatározható, az esetek többségében 5[V] alatti
érték. A tönkremenetel és töltésciklusszám csökkenés elkerülése érdekében el kell
kerülni a túltöltést. A töltési feszültség alacsonyabb, de közeli értéke kell legyen a
nominális feszültségnek. Példának vegyünk egy 4,2[V] feszültségű, 1500[mAh]
kapacitású lítium alapú akkumulátort. Az LTC3108 kimenetét ilyenkor át kell
állítani 5 Voltról 4,1 Voltra. A leadott áram értéke nem változik. Korlátozó ellenállás
és öltési idő ilyenkor:

4,1 𝑉
= 1138.88 Ω (1.)
0,0036 𝐴

1500 𝑚𝐴ℎ
= 416 ℎ (2.)
3.6 𝑚𝐴

A számításból látható, hogy a töltési idő napokig eltarthat egy modullal, viszont a
lítium alapú akkumulátorok kevésbé avulnak el lassú töltéssel.
Szuperkondenzátorok esetén a nominális érték legtöbb esetben 2,7. Az LTC3108
beállítható 3,3 Voltra. Túltöltés ebben az esetben is elkerülendő, ezért az előtét
ellenállás után beépíthető egy 0,6-0,7[V] értékű dióda. A szuperkondenzátor töltési
ideje kiszámítható a hagyományos kondenzátor töltési képletével. Példának
vegyünk egy 1[F] kapacitású szuperkondenzátort.

2,7 𝑉
= 750 Ω (1.)
0,0036 𝐴

T = 5*R*C (2.)

𝑇 = 5 ∗ 750 ∗ 1000000 = 3,75 ∗ 109 𝑠𝑒𝑐 (3.)

3,75∗109
= 1041666 ℎ (4.)
3600

A szuperkondenzátor esetén szintén sok időt venne igénybe a teljes feltöltődés.

Mivel nagyobb a szivárgó árama mint az akkumulátoré (~1.5 [mA]) ezzel az áram
mennyiséggel szinten lehet tartani

34
Következtetésként le lehet vonni, hogy ezeket a tárolókat vésztartaléknak ajánlott
használni és ezzel a hőenergiavisszanyerő rendszerrel szinten tartani.

35
 2.4. HŐENERGIA VISSZANYERŐ RENDSZER TESZTELÉSE

2.4.1. ESZKÖZLISTA [11][13]

A teszteléshez szükség van néhány laboratóriumi berendezésre: laboratóriumi
tápegység megfelelő áramkorláttal, multiméterek alacsony alsó méréshatárral,
infravörös hőmérő. Egy pontosan vezérelhető és számítható berendezésként egy
egyszerű szerkezetet alakítottam ki, felhasználva specifikus és mindennapokban
elérhető alkatrészeket, illetve módosított céleszközöket. A berendezés
alkatrészlistája a következő: 50x50 mm felületű Peltier cella, TEC1-12726 típus,
maximális [ΔT] megközelítőleg 66[°C], nominális feszültsége 12[V], ára 9200 forint
darab, nagyobb tételrendelés esetén alacsonyabb áron is elérhető. 55x55 mm
felületű Termoelektromos generátor, TEG-12611-6.0 típusú, ára 14500 forint /
darab a Kanadai gyártó hivatalos oldalán. Ezek a modulok készen elérhetőek voltak
a laboratóriumban, tulajdonságaik megfelelnek tesztelési céloknak.

14. Ábra: Peltier elem (bal) és Termoelektromos Generátor (jobb) [11][13]

Ahogy a tervezési folyamatban le van írva szükséges volt egy megfelelő hűtő a TEG
hidegoldalára a minél nagyobb hőáram elérése érdekében. A szakmai gyakorlathoz
biztosított egyik eszköz egy 12x8,5 [cm] felületű hűtőborda volt, alumínium készült,
a lapos felületén ellátva M3 és M4 méretű menetes furatokkal. A Peltier esetében
elegendő volt egy kisebb méretű hűtőborda is mivel nem volt tervben maximális
teljesítményig kihasználni, emellett az adatlapi hidegoldali hőmérséklete 30[°C]. A
Peltier hűtőbordája 8x6 [cm] felületű, egy darab furattal, kialakítása alapján
számítástechnikai eszközökhöz volt előzőleg használva.

36
 15. Ábra: Peltier hűtőbordája (bal) és TEG hűtőbordája (jobb)

A Peltier és a generátor felületeit teljesen le kellett fedni. Mivel a két cella felületei
eltértek méretben egy megfelelő idom szükséges volt. A biztosított eszközök között
egy alumíniumból kialakított csonka gúlát találtam, az oldalak el voltak látva M5-ös
furatokkal, a két alap felület pont megfelelő méretű volt. Ezt elhelyeztem a két modul
közé.

16. Ábra: Összekötő csonkagúla

Egyéb felhasznált eszközök a szükséges szabványos gép csavarok és az építkezésben

használt hajlított fémlemezek. A fémlemez segített szerkezetileg összetartani a
berendezést, illetve ezzel tudtam biztosítani a megfelelő nyomást a modulokon. A
generátor hűtőbordájára helyeztem egy 12 Voltos ventilátort, hogy segítsem a
hidegoldali hűtést. Prototípus verzióban az alábbi ábrán látható:

17. Ábra: Prototípus

37
 2.4.2. MÉRÉSEK ÉS TESZTELÉSEK
Az első tesztelés célja a prototípus pontos működésének a meghatározása volt. A
Peltier elemet használtam fűtőnek, a generátort pedig visszanyerőnek. A Peltiert
laboratóriumi tápegységekkel működtettem, szükség esetén több kimenetet
párhuzamosan is bekötöttem. A tápellátást 0,2 [A] léptékkel növeltem. A bemeneti
feszültség és áram hányadosából számoltam a Peltier belső ellenállását, a
szorzatukból az elégetett teljesítményt. A legnagyobb mért hőmérsékelt 45[°C] volt,
ezt az infravörös mérővel ellenőriztem. A termoelektromos generátorra nem
csatlakoztattam terhelést, tehát üresjáratot mértem.

1. Táblázat: Üresjárati áram

Feszültség Áramerősség Belső ellenállás Teljesítmény Feszültség

Ube [V] Ibe [A] R [Ω] P [W] Vki [mV]
1 0,2 5 0,2 27
1,5 0,4 3,75 0,6 44
2,2 0,6 3,66 1,32 64
3 0,8 3,75 2,4 85
3,8 1,0 3,8 3,8 110
4,5 1,2 3,75 5,4 145
5,5 1,4 3,92 7,7 180
6,2 1,6 3,87 9,9 227
7 1,8 3,87 12,6 266
7,8 2 3,88 15,6 300

350

300

250
Vki[mV]

200

150

100

50

0
0 2 4 6 8 10 12
P [W]

1. Diagram: Üresjárati feszültség a bemeneti teljesítmény függvényében

38
Az így kapott eredményekből két következtetést vonhatunk le: az összeszerelt
rendszert lehet lineárisnak tekinteni, mivel a diagrammon nincsenek bonyolultabb
függvényképek, a Peltier elem belső ellenállása eltér az adatlapi értéktől, amely
ideális esetben 1,98 és 2,3 [Ω] között kéne változzon. Ennek oka lehet a gyári hiba
és/vagy elhasználtság. A kimeneti feszültség megfelelő az LTC3108 működtetésére,
ezért következő lépésként csatlakoztattam is.

Az LTC3108as áramkört mintadarabként kaptam meg. A gyártó ehhez készen adta

a saját elképzelésű áramkörét, amely az adatlapon jelzett értékű SMD
kondenzátorokkal volt ellátva, illetve a kimeneti kondenzátorok helyén 1,5 [F]
kapacitású szuperkondenzátorok voltak beforrasztva, a 13. ábrán látható sematikus
kapcsolás alapján. Ez abban változtatta meg a működését, hogy tesztelés előtt meg
kellett várni míg elér egy bizonyos töltöttségi szintet. A beszámíthatóság érdekében
ezt a töltöttségi szintet is mértem, feszültséggel kifejezve a szintet az idő
függvényében. A bemeneti tekercs 1:100 arányú. A töltés 0 Voltról indul. Beállított
feszültség 5[V]. A hővisszanyerőt 22[mV]-ra állítottam be.

2. Táblázat: Kondenzátor feszültség az idő függvényében

Vbe = 22 [mV], kezdeti töltöttség: ~0[V]

Eltelt idő[sec] Kondenzátor Feszültség [mV]
162 120
610 200
1446 270
2040 300

39
 350

300

250

200
VC[mV]

150

100

50

0
0 500 1000 1500 2000 2500
t[sec]

2. Diagram: Kondenzátor feszültség az idő függvényében

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az LTC3108-1 (LTC3108 + gyártói

áramkör) mintadarab nem a minimum feszültségre volt tervezve, mivel több mint
egy óra kellett mire elérte az 5[V] kimeneti értéket. Adatlap szerint ilyenkor 4,5[mA]
kimeneti áramot kellett volna mérni, valódi mért érték 3,2[mA]. A különbség oka
lehet a szuperkondenzátor szivárgó árama. További teszteléseket minimum
300[mV] hővisszanyerő kimeneti feszültséggel végeztem.

18. Ábra: Tesztelés

40
A 18. Ábrán látható az összeállított hőenergia visszanyerő. Tesztelés idején az
összekötéshez próbapanelt használtam. A későbbiekben elkezdtem kialakítani egy
tokozást, ami egy alumínium reklámdobozból volt. Az LTC3108-1 szélén szabványos
M6os furatok vannak, megegyező csavarokkal rögzítettem a doboz aljához. A
csavarszár köré rugókat tettem, annak érdekében, hogy rázkódáskor ne sérüljön. Az
áramkör rögzítésén túl nem jutottam helyhiány miatt. A dobozban túl kevés hely
volt és nehezen lehetett hozzáférni a kivezetésekhez. Ezért a dobozolás megoldását
egy későbbi feladatnak hagytam.

19. Ábra: Alumínium doboz

Mivel a visszanyert áram alacsony volt és nem voltak elérhetők kis áram felvételű
eszközök/érzékelők, következő lépésnek a visszanyert energia eltárolását jelöltem
ki. A labor rendelkezett nagytételben szuperkondenzátorokkal, típus szerint IOXUS
2,7[V] 400[F]. A hosszadalmas töltési időt azzal kerültem ki, hogy egy nagy tűrésű
ellenállással előre felöltöttem a szuperkondenzátorokat és csak utólag
csatlakoztattam a hőenergia visszanyerő rendszerre. A töltéshez egy Ohmite
RJS1R0E típusú potenciométert használtam, ami szintén biztosítva volt a szakmai
gyakorlathoz. Ellenállása állítható 0,6 és 1,6[Ω] között. Az alábbi táblázatba
foglaltam össze a különböző ellenállásértékeken történő töltés közbeni áram
felvételt illetve a töltési időt. A labortápegység 2,7[V] korlátozásra lett állítva.

41
 3. Táblázat: Kondenzátor áramfelvétele

0,6 Ω 1Ω 1,6 Ω

Kondenzátor Felvett Kondenzátor Felvett Kondenzátor Felvett

Feszültség Áram Feszültség Áram Feszültség Áram

VC [V] A[A] VC [V] A[A] VC [V] A[A]

0,1 5 0,66 2,62 0,3 1,8

1,6 3,5 1,22 1,8 0,5 1,64

2 2,5 1,42 1,59 0,8 1,43

2,3 1,24 1,55 1,3 1 1,27

2,5 0,63 1,7 1,2 1,2 1,11

2,6 0,46 1,9 0,94 1,5 0,93

2,635 0,2 2 0,83 1,75 0,73

- - 2,2 0,59 2 0,53

- - 2,4 0,36 2,2 0,37

- - 2,5 0,24 2,4 0,21

- - 2,6 0,1 2,5 0,12

- - 2,606 0,09 2,55 0,08

- - - - 2,6 0,04
585[sec] 1945[sec] 3430[sec]

A táblázatból jól látható, hogy a szuperkondenzátor sosem éri el a teljes töltöttségi

szintet. Mivel továbbra is 5[V] beállítást terveztem használni sorba kötöttem két
egységet, így 5.2 [V] töltöttségi szintet kaptam, viszont csak 200 [F] kapacitással. Ez
előnyösebbnek bizonyult mivel a szivárgó áramot folyamatosan pótolni próbálja a
kondenzátor, a túllépett érték miatt kisebb lesz mint amennyit lead a VOUT kimenet.
Mivel a töltésszint tartás meg lett oldva anélkül, hogy felhasználjam a teljes
áramleadást próbaképpen egy fény emittáló diódát (LED) kötöttem be

42
fogyasztónak. A kondenzátor szint tartásra 1 [mA] áramot számoltam, a LED
működtetésre 2[mA]-t Az esetleges meghibásodás elkerüléséért ellenállásokat
kötöttem áramkorlátként a kondenzátorok és a LED elé is külön-külön.

5𝑉
𝑅𝐶 = = 5000 Ω
0,001 𝐴

5𝑉
𝑅𝐿𝐸𝐷 = = 2500 Ω (2,7𝑘Ω)
0,002 𝐴

20. Ábra: Tároló és fogyasztó [10]

A tesztelés sikeres volt az elején, mivel a LED-et működtetni tudtam. Próbaképpen

lekapcsoltam a rendszert a hővisszanyerésről, hogy lássam meddig tudja a
szuperkondenzátor telep ellátni. Nem tudtam pontos eredményt lejegyezni, mivel
két nap után is a LED láthatóan világított, az LTC3108-1-el egyéb méréseket is kellett
végeznem. Ezt a kialakítást megszüntettem, mert utólag észrevettem pár hibát. A
kondenzátorok egyenlőtlenül töltődtek ebben az esetben, a kimenethez közelebbi
magasabb töltésszintet ért el mint a földhöz közeli, emellett túllépte a nominális
feszültséget.

Következtetésképp a rendszer alkalmazható lesz ebben az elrendezésben, miután a

töltésegyenlőtlenségi problémát korrigálom.

43
További fejlesztési lehetőség a szuperkondenzátor-akkumulátor vegyes tároló
tesztelése, a digitális áramkör felhasználása különböző vezérlő kapcsolásokhoz,
szenzor és vészhelyzeti rendszer kialakítása a tárolóból és fogyasztóból.

44
 3. ÖSSZEFOGLALÓ

A témavezető tanárom ajánlására és doktori munkájára alapozva elkezdtem

foglalkozni a termoelektromos generátorok működésével és az Energy Harvesting
rendszerek felépítésével. A szakmai gyakorlat és projekt idejére készhez kaptam
eszközöket amivel el tudtam kezdeni a kutatásomat.

A szakirodalomból látható, hogy a hőenergia visszanyeréshez szükséges elméleti

háttér már évszázadok óta létezett, az oka annak, hogy előzőleg nem fejlesztettek
ilyen rendszereket az a technológia és alkatrészek hiánya volt. Mivel mostanra értük
el ezt a fejlettségi szintet viszonylag könnyű volt elindulni a kutatásomban.

Az első laboratóriumi próbálkozások közben már a lehetőségek és ötletek szinte

maguktól jöttek, látva a kis változásra történő energia visszanyerést. Mivel ez volt
az első alkalom, hogy komplexebb kisáramú áramkörökkel foglalkoztam többször is
sikerült hibás mérési eredményeket produkálnom, bizonyos esetekben kisebb
alkatrészeket is tönkretettem, amelyek anyagi kárát utólag pótoltam. Ez része
akármilyen tanulmánynak, ahol kézzel fogható eszközökkel dolgozunk.

A készen kapott vezérlő áramkör volt a leg időigényesebb megismerni. A mérnöki

munka része sokszor a meglévő gépezetek/berendezések ki és bemeneti
karakterisztikáinak a megfigyelése, dokumentálása, saját elképzelésű
megvalósítása, fejlesztése és alkalmazása a mindennapi életben/iparban.

A saját dokumentációm elkészítése után összeépítettem egy mérőállomás

prototípust, amivel szimulálni próbáltam különböző körülményeket. Ez pont
megfelelő volt a további kéznél lévő eszközök tesztelésére és további beszerzendő
eszközök kiválasztására. Eredményként megismertem a tesztelendő eszközök
valódi teljesítményeit, működési tartományaikat és összeférhetőségüket.

Ezzel a kutatással, bár keveset haladtam és kevés eredményt produkáltam, több

továbblépési lehetőséget kaptam amire további kutatásaimat fogom alapozni. Az
akadályok amelyekbe bele ütköztem: eszközhiány, költségvetés hiány, mérések
időigénye, megfelelő alkatrészek nehéz elérhetősége.

További kutatási lehetőségek közé tartoznak a nagyobb és forróbb felületeken való

tesztelés, más vezérlő áramkörök tesztelése és segéd áramkörök tervezése, kis
teljesítményű termoelektromos generátorok beépítése hordozható eszközökbe,
energia tárolási lehetőségek, eltárolt energia felhasználása, visszanyerési és
felhasználási folyamat függetlenítése.

45
4. IRODALOMJEGYZÉK
[1] T. J. Seebeck, Magnetic polarization of metals and ores by temperature
differences, 1822
[2] K3 Lecture, The Fundamentals of Thermoelectrics, A bachelor’s laboratory
practical, 2015
[3] The Most Frequently Asked Questions About Thermoelectric Cooling,
Tellurex Corporation, 2006
[4] S. Siouane, S. Jovanovic, P. Poure, Equivalent Electrical Circuits of
Thermoelectric Generators under Different Operating Conditions, March
2017
[5] , K Sarvajcz, A Váradiné Szarka Development of portable measuring system
for testing of electrical vehicle’s heat energy recovery system, 2015
[6] Custom Thermoelectric, Power Generator (Seebeck) Module Installation
[7] Björn Andersson, A Comparison of Different Connection Techniques for
Thermoelectric Generators in Vehicle Waste Heat Recovery, 2012
[8] LDO Basics, Texas Instruments, 2018
[9] http://www.ferrotec.com.sg/index.html, 2018
[10] https://www.circuitlab.com, 2019
[11] TECTEG, TEG1-12611-6.0 Datasheet
[12] Linear Technology, LTC3108 Datasheet, 2009
[13] HB Corporation, TEC1-12706 Datasheet
[14] Azizul Mohamad, Principles of Heat transfer, Chapter 11, 2015

46
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönöm Sarvajcz Kornél témavezető és konzulens tanáromnak a segítséget,

eszközöket, időt, türelmet és útbaigazítást amit a teljes kutatásom idején nyújtott, a
mechatronika tanszék és intézet összes tagjának és munkásának, hogy biztosították
a lehetőséget, oktatást és laboreszközöket a szakmai gyakorlatomhoz és
projektemhez.

47