Professional Documents
Culture Documents
A BESZÉDTECHNIKA
1. A BESZÉD MECHANIZMUSA
A beszéd mindig az egyénhez kötődik, az egyén kifejező mozgása, ami látható és hall-
ható. Ez az érzékelhetősége teszi lehetővé, hogy a kisgyermek környezetétől megtanulja azt a
nyelvet, amely anyanyelvévé válik.
Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük az összerendezett beszédmozgás legfontosabb
mozzanatait s a hozzájuk kapcsolódó ejtéshibát és beszédhibát A gyakori beszédhibák című
kézikönyv (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.) alapján.
A tüdőnek, mellkasnak élettani funkciója mellett másodlagos feladata az, hogy a
hangképzéshez levegőt szolgáltasson. Az élettani- és beszédlégzés különbözik egymástól. Az
élettani légzés az agyi légzőközpont által irányított légzőizmok összehangolt, automatikus
munkája. Ez a gázcserét lebonyolító, ún. néma légzés zárt ajkakkal, az orron keresztül tör-
ténik, s a be- és kilégzésre használt idő és az ezt követő szünet azonosnak mondható. A be-
szédlégzés szájon és orron át, gyorsan történő levegővétel, a beszédtartalomhoz igazodó, lassú
kilégzés.
A beszédlégzés is automatikus, de jóval bonyolultabb, helyesbítést igényelhet a kis-
gyermek esetében. Felléphetnek a tüdőben, vagy annak környékén olyan bántalmak, amelyek
zavarhatják a beszédlégzést. A beszédlégzés összerendezetlenségével gyakran találkozunk az
5–6 éves gyermekeknél, akik a beszéd folyamatosságát lélegzetvétel céljából meg-meg-
szakítják ott is, ahol nem kellene. Ismert a dadogók súlyos légzési zavara, a levegő útjának
kisebb-nagyobb fokú görcsös elzáródása, a légzőizmok szabálytalan működése. Élettani lég-
zésük ugyanakkor teljesen zavartalan.
A gége elsődleges feladata: a légcsövet védi, hogy abba ne kerüljön folyékony vagy
szilárd anyag. Másodlagos funkciója a hangadás. Porcait külső és belső izmok fogják közre,
rögzítik és szabályozzák az itt levő hangszalagok működését, amelyek tulajdonképpen izom-
nyalábok. A gégében jelentkező bénulásos megbetegedések következtében előfordulhat, hogy
a hangrés nem zárul tökéletesen, s a hangképzéshez túl sok levegőt kell felhasználni, az átla-
gosnál sokkal gyorsabban kell levegőt venni, és ez a beszélőt nagyon kifárasztja. Ugyancsak
pazarolják a levegőt a szájpadhasadásban szenvedő, nyílt orrhangzós beszédű gyermekek, hi-
szen náluk a levegő akkor is „elszökik” az orrüregbe, amikor nem kellene.
A gége és ezen belül a hangszalagok rendellenessége hibás hangképzést okozhat. A
hangszalagokon képződött kis csomó, a környéki idegek esetleges sérülése állandó rekedt
hangképzést válthat ki. Ezek korrekciója már szakorvosi feladat.
A garat közvetlenül a gége felett található, s a levegőt a száj, illetve orrüreg felé tereli.
A beszédhangok képzésében, az artikulációban nincs szerepe, jelentősége. Rezonátorként
azonban jelentős. A nyelv előre- vagy hátrahúzódása a garat alakját kismértékben módosítja.
Az orr- és garatmandulák is okozhatnak dünnyögő, orrhangzós színezetet. Ilyenkor fel
kell figyelnünk arra, hogy a gyermek szájon át végzi az élettani légzést is. Szülőnek, pedagó-
gusnak ki kell kérnie az orvos tanácsát.
A szájüregnek a hangok képzésében döntő szerepe van. Benne több olyan szerv talál-
ható, amely a hangképzés finom munkáját végzi.
Az ajkak és az áll mozgásával a szájüreg térfogatát módosítva hangzásbeli különbsé-
gek jönnek létre.
Mindig követeljük meg a gyermekektől a természetes ajakműködést az egyes magán-
hangzók képzésekor, mert a nem laza, hanem feszes ajakartikulációval képzett hang elmosó-
dott, a beszéd „motyogós”, érthetetlen lesz.
A fogak szerepe is nagyon fontos. A hangképzésben főleg a szem- és metszőfogak
vesznek részt. Hiányuk a felnőtteknél sok beszédbeli rendellenesség forrása. A gyermekek a
foghiányosság idején nyelvük helyzetének ügyes módosításával oldják meg a helyettesítést.
Ejtéshiba akkor következik be, ha akkor is a megszokott nyelvtartást használja, amikor a vég-
leges fog már kinőtt. Ezért kell fogváltás idején fokozottan figyelemmel kísérni a gyermek
ejtésmódját. Az eltérő fogsorállások már okozhatnak beszédhibát. Ha a felső fogsor túlzottan
kifelé, az alsó pedig túlzottan befelé hajlik, s köztük jó ujjnyi távolság is lehet, a meglevő rés-
be becsúszik a gyermek nyelve; ez ejtését nagyon torzítja. Néha az okoz bajt, hogy az alsó
fogsor van előbbre. Ilyen esetekben a beszédhiba javítása csak a fogszabályozás után, vagy
vele egyidejűleg történhet.
Beszélésünk legmozgékonyabb szerve a nyelv. Izomrostjai minden irányba elmozdít-
hatják, ezért rendkívül mozgékony. A nyelvet egy vékony hártya, az ún. nyelvfék a szájfenék-
hez rögzíti. Ha ez a hártya egészen a nyelv hegyétől indul ki, azaz túl rövid, akadályozhatja a
nyelv függőleges mozgását. Ilyenkor egy teljesen veszélytelen orvosi beavatkozás szükséges:
„felvágják a nyelvét” a kisgyermeknek. Az ügyetlen, renyhe, egészen szokatlanul nagy nyelv
is lehet gátlója a szép kiejtésnek, főleg a hangkapcsolatok zavartalan lebonyolításának.
A szájüreg felső fala a szájpadlás. Elülső része csontos, kemény. Hátsó fele a lágy
szájpad, amely a lelógó ínyvitorlában folytatódik. A kemény szájpad a hangok képzésekor
zárt vagy rést alkot a nyelvvel. A lágy szájpad szerepe az, hogy a szájhangok képzésénél a
nyelvcsappal együtt felemelkedik, és az összehúzódó garat falához emelkedve elzárja a leve-
gő útját az orrüreg felé. Egy nagyon kis rés – 4–5 milliméternyi – természetesen maradhat, ez
nem okoz zavart, csak az ennél nagyobb.
A szájpadlás legsúlyosabb rendellenessége az, ha a kemény és a lágy szájpad szétnyílt.
Rendszerint rendellenes fognövéssel társul. Ilyenkor nemcsak a beszédhangok színében van
nagyfokú orrhangzósság, hanem az egyes beszédhangok képzése is fokozottan hibás. Ebben
az esetben orvosi beavatkozásra van szükség.
A beszédhangot eredményező összerendezett beszédmozgásban az alsó állkapocsnak
is fontos szerepe van: süllyedésével, illetve emelkedésével a szájüreget tágítja vagy szűkíti,
így befolyásolja a rezonáló űrt. A laza állejtés kialakítása a helyes beszédtechnika fejleszté-
sének rendkívül fontos feltétele (erről később részletesebben szólunk).
Az orrüregen át történik az élettani légzés. Ezt tanulóinktól követeljük is meg! Ha azt
vesszük észre, hogy a gyermek állandóan nyitott szájjal lélegzik, keressük meg az okát, feltét-
lenül kérjük ki az orvos véleményét. Az orr- és garatüreg határán van a garatmandula, aminek
rendellenes fejlődése elzárhatja az orrüregbe vezető utat, s oka lehet a beszéd orrhangzós szí-
nezetének. Az orrüreg a hangképzésben úgy vesz részt, hogy az m, n, ny hangok ejtésekor az
orrüregbe áramlik a levegő. Más hangok képzésekor azonban ennek nem szabad megtörtén-
nie.
11
Tudnunk kell, hogy a beszédtechnikai gyakorlatok nagymértékben hozzájárulhatnak
az egyes képzésmozzanatok helyesbítéséhez. Ugyanakkor a gyakori ejtéshibák javításában is
hatékonyan alkalmazhatjuk őket.
2. BESZÉDHANGJAINK RENDSZERE
12
A magánhangzók képzésekor az alaphang mindig a zönge, amely a gégefőben akkor
keletkezik, ha a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a zöngeállásban levő hangszalagokat.
A hangszalagok után azonban nincs további akadály a levegő útjában. A hangszekrény szere-
pét betöltő toldalékcső: a garat és a szájüreg mint rezonátor a zöngét tovább színezi; főleg az
ajkak és a nyelv segítségével módosítja a toldalékcső formáját. Ha a nyelv előretolódik, a
szájüreg elülső részének terjedelme csökken, a garatüreg pedig megnő. Ilyenkor képezzük a
magas magánhangzókat: e, ë, é, i, í, ö, ő, ü, ű.
Ha a nyelv hátrahúzódik, a szájüreg elülső részének terjedelme nagyobb lesz. Ilyenkor
mély magánhangzókat ejtünk: a, á, o, ó, u, ú.
A nyelv függőleges irányú mozgásában négy helyzetet különböztetünk meg:
Felső nyelvállású magánhangzók: i, í, u, ú, ü, ű.
Középső nyelvállású magánhangzók: ë, é, o, ó, ö, ő.
Alsó nyelvállású magánhangzók: a, e.
Legalsó nyelvállású magánhangzó: á.
A magánhangzók képzésekor az ajkak kétféle helyzetben lehetnek. Vagy hátrahúzód-
nak, és hosszúkás rést alkotnak, ilyenkor keletkeznek az ajakréssel ejtett magánhangzók: á, e,
ë, é, i, í, vagy előrecsücsörödnek, és kört alkotnak, ilyenkor keletkeznek az ajakkerekítéses
magánhangzók: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű. A rövid és hosszú magánhangzók aszerint különülnek
el, hogy kiejtésük rövidebb vagy hosszabb időtartamú-e. A magánhangzók rendszerét a kö-
vetkező ábra szemlélteti:
13
Elöl
14
– elülső szájpadláshangok (a nyelv háta és a szájpadlás elülső része képez aka-
dályt): ty–gy, ny, j;
– hátsó szájpadláshangok (a nyelv háta és a szájpadlás hátsó része képezi az
akadályt): k–g;
– gégehang (a résállásban levő hangszalagok jelentik az akadályt): h.
A hangszalagműködés szerint a mássalhangzók lehetnek: zöngések és zöngétlenek. Ha
a hangszalagok zöngeállásban vannak, a tüdőből kiáramló levegő csak úgy jut át a gégefőn,
ha megrezegteti a hangszalagokat. A rugalmas izomnyalábok rezgése zöngét hoz létre,
amelyhez a szájüregben keletkező zörej is társul. Ezeket zöngés mássalhangzóknak nevezzük:
b, d, g, gy; v, z, zs; j, dz, dzs; l, r ; m, n, ny.
A zöngétlen mássalhangzók úgy keletkeznek, hogy a hangszalagok nyitott állásban
vannak, s csak a szájüregben keletkezik zörej. Ezek a következők: p, t, ty, k; f, sz, s, h; c, cs.
Az ínyvitorla állása szerint a mássalhangzók lehetnek: szájhangok és orrhangok.
A szájhangok képzésekor az ínyvitorla elzárja a levegőnek az orrüregbe vezető útját,
és csak a szájüregen át távozik a levegő.
Az orrhangok képzésekor az ínyvitorla szabadon hagyja a levegő útját, így az orrü-
regen át is távozik levegő. Az orrhangok: m, n, ny.
Időtartam szerint a mássalhangzók is kétfélék: rövidek és hosszúak. Valamennyi rövid
mássalhangzónak van hosszú párja. Az időtartam nagyon fontos szerepéről a továbbiakban
részletesebben szólunk.
3. A GYAKORI BESZÉDHIBÁK
15
mekek nem tulajdonítanak túlzott fontosságot a beszédhibának, a kamaszok, a serdülők több-
ségében állandó a nyugtalanság, sőt viselkedészavarok is jelentkeznek. Könnyen kialakulhat
az eltávolodás a közösségtől, sőt az agresszív magatartás is.
A beszédhibák a beszélőszervek szabálytalan működéséből eredő zavarok. Vagy szervi
okuk van (a beszélőszervek sérülései, rendellenes voltuk), vagy különféle helytelen beidegző-
dések, pszichés okok váltják ki. A beszédhibák kétfélék: a pöszeség, valamint a beszédritmus
zavarai: a hadarás és a dadogás.
3.1. A pöszeség
16
17
18
E vizsgálat segítségével tudjuk megállapítani a kiterjedtség mértékét. Ha a gyermek ál-
talános pöszeségű, akkor a hibás ejtés a következő hangokat érinti: f, l, k, v, h, j, b, sz, d, c, g,
z, ö, s, ü, cs, ny, zs, ty, r, gy.
Az összefüggő szöveg is a fent felsorolt hangok előfordulásában kell hogy bővelked-
jék. Erre igen alkalmas Weöres Sándor Bújócska című verse:
Keskeny út,
széles út,
kettő közt egy csorba kút.
Ha benézel, jól vigyázz,
rése száz és odva száz,
ha sokáig kandikálsz,
virradóra megtalálsz.
Kis dió,
nagy dió,
kettő közt egy mogyoró.
Épült benn egy cifra ház,
terme száz és tornya száz,
ha sokáig benne jársz,
esztendőre megtalálsz.
19
3.1.1. Az sz–z–c-, s–zs–cs-hiba (selypítés, szigmatizmus)
20
A rögzítés: szi, szé, sze, szá, sza, szo, szö, szu, szü szótagok utánmondatásával kezdő-
dik. Majd ugyanez a hangcsoport, ugyanebben a sorrendben következik, most már a magán-
hangzókkal kezdve: isz, ész, esz, ász, asz, osz, ösz, usz, üsz. Ezután az sz-t magánhangzó
előzi meg és követi: iszi, észé, esze, ászá, asza, oszo, öszö, uszu, üszü (A sorrendben azért
vannak elöl az ajakréssel ejtett magánhangzók, mert ezek megkönnyítik, az ajakkerekítéssel
ejtett hangok pedig megnehezítik az sz hang képzését).
Következik az automatizálás. Itt is a fenti sorrendet tartjuk be.
A szavak, kifejezések, mondatok válogatásakor fontos szempont az is, hogy a nyelvi
anyagban itt és most ne forduljon elő z, c, s, zs, cs. Ezek a hangok ugyanis nehezítik az sz
hang képzését. Kerüljük az r hangot is, hiszen a selypítő gyermekek legtöbbször raccsolnak
is. Az ajánlott nyelvi anyag: szív, szíj, szilva, szita, sziget, szék, szén, széna, szem, szelet, száj,
szánkó, szappan, szabó, szakáll, szoba, szoknya, szőlő, szög, szövet, szőnyeg, szúnyog, szultán,
visz, halász, vadász, tavasz, ősz, húsz, kasza, mászik, meszelő, úszik, vessző, uszály, asszony,
fészek, fejsze, alszik, asztal, tejszín, fejszék, hajszál, majszol, fekszik, egy szipka, egy szélma-
lom, egy szegényasszony, egy félsziget, egy szálka. Szil-szál szalmaszál. Összevissza. Tesz-
vesz.
Az automatizálás vidámabban megy, ha kis tréfás szövegeket mondanak, amelyeket
rajz is kísérhet.
A halász a Tiszán halászott. Hosszan ült hasztalan. Bosszankodott.
Hopp! Lesz valami a hálóban. Húzta, húzta, de nem tudta kiszedni.
Hopsz! A hal húzta vissza a halászt. Egészen a szigetig úszott vele. Szegény halász ott
kászálódott ki.
A hal azután büszkén mutatta uszonyaival a keszegeknek: „Ilyen hosszú halászt fogtam”.
21
A z hang helyes képzésmódjának kialakítása
Képzésmódja mindenben megegyezik az sz hang képzésével, de abban különbözik
tőle, hogy zöngés hang. A helytelen képzés módozatai is megegyeznek, azaz fogak közti kép-
zés, fognyomásos képzés vagy az oldalazás, vagyis hogy a nyelvben a vályulat nem hosszanti.
A helyes képzést előkészítő mozgásgyakorlatok is megegyeznek az sz hang helyes képzését
előkészítő gyakorlatokkal, kiegészítésként csak a zöngésség érzékeltetését és kialakítását kell
végeztetnünk. Például felszólítjuk a tanulót sziszegésre, majd zümmögésre. Hangutánzó gya-
korlatot is végeztethetünk. Beszélgessünk legyekről, darazsakról, méhecskékről, szúnyogok-
ról, utánozza a gyermek a zümmögésüket. Kérhetjük a gyermektől az i hang folyamatos han-
goztatását zárt fogsorral, közben az sz kiejtését, amelyből z lesz.
A sorrend megtartásával következő hangkapcsolatok ejtése célszerű: zi, zé, ze, zá, za, zo,
zö, zu, zü – iz éz, ez, áz, az, oz, öz, uz, üz – izzi, ézzé, ezze, ázzá, azza, ozzo, özzö, uzzu, üzzü.
Az automatizálás mozzanatában a következő szavakat, kifejezéseket, mondatokat és
szövegeket ajánljuk: zizi, zizeg, zenél, zeke, zátony, zakatol, zab, zokog, zuhany zuhog, züm-
mög, víz, tíz, kéz, méz, néz, evez, lemez, ház, doboz, toboz, főz, őz, gőz, kalauz, húz, tűz, fűz,
kazal, búza, mező, evező, izzó, húzó, váza, tűzoltó, fazék; hímez-hámoz, kézzel-lábbal, húzza-
vonja, ezzel-azzal, tűzzel-vízzel, hozza-viszi.
Az őzike a zöld mezőn legelgetett. Zizzent a bozót. Az őz odanézett, mi az a zaj. Valami
izeg-mozog a bozótban. Géza ült ott fényképezőgépével a kezében. A hiú őz azonnal mozdulat-
lan pózba vágta magát.
22
Az előkészítő hallásgyakorlatokat úgy végeztetjük, hogy a kígyó, a méhecske, a cica
rajzát mutatjuk a gyermeknek, aki ha sz-t hall, a kígyóra kell mutatnia, ha z-t, akkor a mé-
hecskére, a c hang hallatán pedig a cicára. Ismételgessük a pici szót helyes és rossz kiejtéssel
(ahogy a tanítványunk mondja). A gyermeknek jeleznie kell, mikor helyes, mikor helytelen a
hangoztatás.
A hangfejlesztést csak akkor végezzük, ha a gyermek már helyesen tudja képezni az
sz hangot. A következő gyakorlatsor ajánlható:
o tökéletesen képzett folyamatos sz ejtése;
o a nyelvközépvályulat zárrá szűkítése;
o a zár réssé bontása erőteljes kilégzéssel;
o a c ejtése papírszelet pöccentésével;
o a c kiejtése.
Az is nagyon jó, ha folyamatosan ejtetjük az sz hangot úgy, hogy közben t hangot is
ejtsen a gyermek: sssztsssztsssztssztsztszt.
Rögzítéshez az alábbi hangkapcsolatokat lehet használni: ci, cé, ce, cá, ca, co, cö, cu,
cü – ic, éc, ec, ác, ac, oc, öc, uc, üc – icci, éccé, ecce, áccá, acca, occo, öccö, uccu, üccü.
Automatizáláskor a következő szavakat és szövegeket mondathatjuk: cipő, cinke, cica,
cékla, céltábla, cédula, cement, cápa, cammog, comb, cókmók, cövek, cölöp, bíbic, léc necc,
akác, bohóc, kóc, lóca, koca, fácán, pocok, pocak, ecet, bicikli, boci kocka, tálca, pálca.
Micike nem tudott tanulni a pici Lacikától meg a nyávogó cicától. Bejött a mamájuk,
cumit adott Lacikának. Micike pici cicája tovább nyávogott. Micike elővette cicukája cumiját,
megitatta cilukáját. Micu cica is elhallgatott. Micike nyugodtan tanulhatta a leckéjét.
23
Hangfejlesztés: lapos nyelv kiöltése, majd óvatos visszakunkorítása a nagyra nyitott
száj szájpadlása felé. Résképzés a nyelvközépperem és a felső fogmeder mögötti terület kö-
zött, miközben a nyelv oldalpereme kétoldalt a felső fogsorral zárt képez.
Az előbbieken kívül lehet gyakoroltatni a laza, vékony résű fogsorösszeillesztést. Az
ajakkerekítést szintén gyakoroltatjuk. Ha nem sikerül, hüvelyk- és mutatóujjunkkal gyöngé-
den megnyomjuk az arc jobb és bal részét, hogy az ajkak kerekedjenek előre.
24
A zs hang helyes képzésmódjának kialakítása
A zs zöngés, fogmeder mögötti réshang.
Helyes képzésmódja: mindenben megegyezik az s hang képzésével, de a hangszalagok
zöngeállásban vannak, hiszen zöngés hang. A pösze gyermek gyakran ejt más hangokat a zs
helyett. Főleg z, dz, dzs, s, v, d hangokat.
Előkészítő mozgásgyakorlatok: mindenben megegyeznek az s hang képzés-előkészítő
gyakorlataival, de természetesen ki kell egészülniük a z hangnál ismertetett zöngésségérzékel-
tető gyakorlattal. A hangos és hangtalan kilégzést ne i helyzetben, hanem u helyzetben gyako-
roljuk. Sistergést utánoztatunk az sssss hangokkal, zúgást a zszszs hangokkal.
Az előkészítő hallásgyakorlatok során a zs–s hangok differenciáltatását végeztetjük.
Ha s hangot hall a gyermek, mutasson a mozdony képére, ha zs hangot, akkor a repülőt ábrá-
zoló képre. Ennek változata az, hogy s hang hallatán a gőzmozdony dugattyúinak mozgását
kell utánoznia, a zs hang érzékelésekor pedig karját kitárva mímeli a repülőgép repülését.
Hangfejlesztés: ha a gyermek még nem képes pontos s hangot ejteni, ne fogjunk mun-
kához. A hangutánzás itt is indirekt módszer. Beszélgetünk a repülőről, cséplőgépről, fűrész-
ről, és utánozzuk a működésük közben adott hangjukat.
A hang kialakításának közvetlen módszere azonos az s hang kifejlesztésénél ismerte-
tettekkel, de a kilégzés most hangosan (ú vagy ű hangon) történjék. Megkönnyíti a munkát,
ha dúdolva s hangokat mondatunk, mert így előjön a zs, vagy alkalmazhatjuk a nevettetést az
s ejtése közben. Így is spontán módon előjön a zs.
Rögzítéskor a magánhangzókhoz kapcsolódó zs ugyanolyan hangcsoportokban és
ugyanolyan sorrendben forduljon elő, mint az s hang rögzítésekor: zsu, zsü, zso, zsö, zsa, zsá,
zse, zsé, zsi – uzs, üzs, ozs, özs, azs, ázs, ezs, ézs, izs – uzsu, üzsü, ozso, özsö, azsa, ázsá,
ezse, ézsé, izsi.
Automatizálásra a következő szavak ajánlhatók: zsúp, zsámoly, zsák, zsálya, zseb,
zsebkendő, zsemle, zsineg, zsizsik, zsindely, pajzs, uzsonna, mázsa, mazsola, dézsa, pázsit, pi-
zsama, vizsla.
A következő szöveg is az automatizálást szolgálja:
A vizsla maga után vonta Zsuzsi pizsamáját a pázsiton. A pizsama zsebében mazsola
volt. Méhek zsongtak elő. A vizsla a dézsába menekült.
25
természetesen nem sz hang ejtésre késztetünk, hanem a papírszelet pöccintésével egyidejűleg
s-et ejtetünk a tanulóval. Így a cs hang fejlesztés nélkül is megjelenhet.
Előkészítő hallásgyakorlatok: kígyó, vonat, cica, esőcsepp ábráival társítjuk az sz, s, c,
cs hangok hangoztatását. A tanulónak a megfelelő hang hallásakor a megfelelő ábrára kell
mutatnia. Hangoztassunk helyesen, majd a tanuló helytelen ejtésében cs hangot tartalmazó
szót. (Például: csacsi). A tanuló jelezze a helyes hangzást. Célunk természetesen az, hogy a
helyes hang meghallását fejlesszük.
Hangfejlesztés csak akkor lehetséges, ha tanítványunk az s hangot helyesen ejti.
Indirekt módszer: a csepegő csap utánzása.
Direkt módszer: késztessük a tanulót az s hang folyamatos, tökéletes képzésére. Ez-
után a fogmeder mögötti rést szűkítsük zárrá. Majd a zárt erőteljes levegőárammal bontassuk
réssé. Pehely vagy papírszelet pöccentésével előjön a cs hang . Úgy is meg lehet próbálni,
hogy ejtessük folyamatosan az s hangot, és szakítassuk meg t hang képzésére késztetéssel:
ssssstssssstssstsstsstststst.
A rögzítésre használt hangkapcsolatok sorrendje megegyezik az s és zs rögzítésénél
ismertetett menettel: csu, csü, cso, csö, csa, csá, cse, csé, csi – ucs ücs, ocs, öcs, acs, ács ecs,
écs, ics – ucsu, ücsü, ocso, öcsö, acsa, ácsá, ecse, écsé, icsi. Szótagejtés közben ismét pöc-
cintsék a papírszeleteket.
Automatizálásra a segédkönyv a következő szavakat ajánlja: csutka, csuka, csülök,
csomag, csónak, csont, csokoládé, csörgő, csap, csalán, csacsi, csákány, csákó, csempe, csikó,
csiga, csillag, papucs, kulacs, pamacs, kalács, kalapács, ács, kovács, kapocs, mécs, kavics,
tücsök, locsol, kacsa, bácsi, ecset, kocsonya, pecsét, köcsög, kocsi, bicska, kancsó, lencse,
fecske, kecske, kulcs, kilincs.
A megfelelő összefüggő szöveg a következő lehet: A macska a csöpp kicsi kacsa után
futott. A kacsácska előtt tócsa csillámlott. Toccs, belecsobbant a tócsába, s a macskát a locs-
poccsal leloccsantotta. Vidáman csapkodott tovább.
A selypítés teljes leküzdését célzó munkánk nem érhet véget a fent említett hat mássalhangzó
(sz–z–c és s–zs–cs) tervszerű kialakításával, kifejlesztésével, ezt követnie kell a türelmes, ál-
landó alkalmaztatásnak. Ebbe a tevékenységbe a szülőket is be kell vonnunk. Megtörténhet
ugyanis, hogy bár a gyermek már képes a helyes hangképzésre, selyp marad, ha környezete
nem ellenőrzi hosszabb időn át az automatizálódás folyamatát.
Megjegyezzük, hogy a dz–dzs zöngés zárréshangok kifejlesztését, rögzítését és auto-
matizálását azért nem említettük, mert a fenti hat mássalhangzó helyes képzésének kialakítá-
sával ezek kiejtése spontán módon rendeződik.
26
3.1.2. Az l-hiba (a lambdacizmus) javítása
Gyakori beszédhiba. Mindig raccsolással párosul. Oka igen gyakran lehet a nyelvfék-
lenövés. Ez csak műtéti beavatkozással szüntethető meg. Természetesen ezután ki kell alakí-
tanunk az l hang helyes képzését. Az l-hiba alapja azonban lehet csak képzési ügyetlenség.
Az l zöngés, fogmedri oldalréshang. A helyes képzés módja a következő: nyitott ajak,
nyitott fogrés, a lapos nyelv hegye oly módon érinti a felső fogmedret, hogy közben oldalt rés
támad a nyelvperem és a felső zápfogak között (itt távozik a zönge). A lágyszájpad zárja az
orrüreget.
A helytelen képzés abban nyilvánul meg, hogy oldalt túlságosan nagy rés keletkezik,
és a hangzó ellágyul, gyakran a nyelv hegye nem éri el a felső fogmedert. Ha a képzést hang-
cserével oldja meg a gyermek, l helyett j-t ejt. Gyakran hangkihagyással oldja meg a beszéd-
feladatot: váll helyett váá.
A következő mozgásgyakorlatokat végeztethetjük: lapos nyelv emelése-ejtése ajkakon
kívül. Alsó ajakra helyezett lapos nyelv berántása felfelé vagy kiöltése lefelé. Még játékosabb
jellegű, ha „lefetyeli” a cica a tejet. Gyakoroltassuk a lapos nyelv emelését-ejtését ajakon be-
lül. Ilyenkor ejtessük a következő hangcsoportokat: nánáná, tátátá, nanana, tatata, nenene,
tetete oly módon, hogy az álla a képzés közben mozdulatlan maradjon.
Előkészítő hallásgyakorlatok: a gyermek elé tesszük a malom és a majom rajzát. Han-
goztatásuk közben neki a megfelelő rajzra kell rámutatnia. Ugyanezt a gyakorlatot végeztet-
hetjük a hal és haj ábrákkal is.
Hangfejlesztést csak akkor végeztethetünk, ha a nyelvfék nincs lenőve, vagy a lenőtt
nyelvfék már fel van metszve.
Indirekt módszerként alkalmazzuk a dúdolgatást, az l hangot á, a, e magánhangzókhoz
kapcsolva: lálálálá lálálálá lálálá
lalalala lalalala lalala
lelelele lelelele lelele
Direkt módszerként hangoztattassuk az á-t, közben emelje a tanuló a nyelvét, hogy
létrejöjjön a nyelvhegy–fogmeder zárlat: lálálá ejtegetése karlendítés kíséretében. Majd az álá
hangkapcsolat következik. Akkor lágy, szép az l hangzása, ha a nyelv keskenyedik, henge-
resedik. Ha laposodik, szélesedik, akkor „keményebb” a hang színe. Rögzítésre a következő
ismétlődő hangkapcsolatokat használjuk a megadott sorrendben: lálálá, lalala, lelele, lololo,
lölölö, lélélé, lululu, lülülü, lilili. Az l hang ejtése ugyanis annál könnyebb, minél „nyitot-
tabb” magánhangzó kíséretében mondjuk. Automatizálásra a következő szavak alkalmasak:
lámpa, lát, lap, lapát, len, liliom, lép, ló, lő, áll, tál, emel, tél, ól, tol, tanul, ül, elem, tolat, pil-
le, puli, malom, tulipán, paplan.
Fontos azonban olyan szavak ejtetését is gyakoroltatnunk, amelyeknek hangsorában az
l-et más mássalhangzó követi. Ez azért fontos, mert gyakori ilyen esetben az l tökéletlen vagy
elmosodó képzése. Az alábbi szavakat ajánljuk: alkalom, bolt, beszélt, foglalt, hold, eltett, el-
vitt, elkért, emelt, nyolc, tolt, tölt, volt, zöld stb.
Szövegként az alábbit ajánljuk: Puli ólja mellett tele tálat talált. A tálat Ella tette ólja
mellé. A tálon pille ült. Puli állt, állt a tál előtt. Látta a pillét. Emelte a talpát. Topp, letette. A
pille elillant. A talp toppant. A tál fölbillent.
27
3.1.3. Az r-hiba, raccsolás, rotacizmus
28
helyzetben a felső fogmeder és a nyelvperem között legyen; az áll mélyre engedett helyzetben
van. Most a kanál formájú lapos nyelvemelés, majd elnyújtott t ejtés következik (gyermek álla
le van engedve). A zöngétlen perdítést t-ből indítjuk, közben a nyelvtestet fogpiszkálóval alá-
támasztjuk. A levegőkiáramoltatás legyen erőteljes és folyamatos, a nyelvperem lazán érint-
kezzék a fogmederrel. Ezt a gyakorlatot megismételjük úgy, hogy tanítványunk a fogpiszkáló
helyett saját jobb és bal kisujját helyezze a nyelve alá. Utána következik zöngétlen perdítés
nyelvalátámasztás nélkül. A perdítés zöngésítése dúdolással, s előjön az r hang.
29
3.1.4. A k–g-hiba (kappacizmus, gammacizmus)
30
Automatizálásra az alábbi szavak és szövegek alkalmasak: kávé, káka, kakaó, kanna, kanál,
kalap, kapu, kapa, kapál, kalapál, kefe, ken, kép, kolomp, kő, kupola, kakukk, bukik, béka,
lakoma, vakol, ákom-bákom, ököl, akol, eke, pulyka, palánk.
Petikét a mamája lefektette aludni. Petike álmában katona volt. Fekete lovon ült, a ló
fel-alá lépkedett a katonák előtt. Petike a katonákat oktatta. Petike a katonák felé pillantott.
Ott állt Katóka néni is, Petike tanító nénije. Petike félt Katóka nénitől, hátha kikap a kolomp
miatt, amit Katóka néni Petike lován láthatott. Petike pillanatok alatt elvágtatott, de valamit
elvétett. Lehuppant. Megszólalt a kolomp Petike lovának nyakában. Felpillantott: tik-tak, tik-
tak, szólt az óra.
31
Rögzítéskor a munkát az ng hangkapcsolattal kezdjük, ilyen hangcsoportok ejtésével: ángá,
anga, enge, ongo, öngö, éngé, ungu, üngü, ingi – gá, ga, ge, go, gö, gé, gu, gü, gi – ág, ag,
eg, og, ög, ég, ug, üg, ig – ágá, aga, ege, ogo, ögö, égé, ugu, ügü, igi.
Automatizálás: inga, pillangó, angol, lobogó, hangok, ing, láng, gong, gát, gágog, galamb,
gép, gége, gomba, gólya, golyó, gombol, guggol, ág, vág, mag, gombolyag, tömeg, üveg, fog,
fogó, legel, hegedű, füge, ugat.
Ingó-bingó, lengő ágon ült a galamb. A faág alatt magot látott. A mag mellé lépege-
tett. Felkapta. de nem mag volt, hanem gubó. A gubóból pille libbent elő. A galamb ámultá-
ban elejtette a gubót, a pillangó ott libegett lengett előtte.
3.1.5. Az f–v-hiba
32
Szövegmondásra ajánlott: A falu alatt folyik a folyó. A fiú a folyó fölött fut. Mellette fut Fifi, a
pulija. Autó jön fölfelé: pöf-pöf-pöf, töf-töf-töf, pöf-pöf-pöf, töf-töf-töf. Fifi a fejét felemeli,
fülel: pöf-pöf, töf-töf, pöf-pöf, töf-töf. Fifi nem fél. A pöffenő autó leáll. Fifi a falu felé mutat.
A néni a fiút és Fifit felültette: pöf-pöf, töf-töf.
33
A v úgy is létrejöhet, hogy az f hangot zöngésítjük, azaz f hangon dúdol a kisgyermek.
Rögzítésre a következő hangcsoportok használhatók: vu, vü, vi, vo, vö, vé, vá, va, ve – uv,
üv, iv, ov, öv, év, áv, av, ev – uvvu, üvvü, ivvi, ovvo, övvö, évvé, ávvá, avva, evve.
Automatizálásra használatos szavak és szövegek: viola, villa, vonal, vontató, vonat, vaj, vatta,
váll, öv, vív, név, hév, tévé, teve, Évi, páva, nevet, levél, vevő.
Évi a tévé előtt ült. A tévében tevét látott. A teve pálmalevelet evett. Évi pálmája éppen
a tévé előtt volt. Évi a tévéhez futott, elvette a pálmát.
A helyes képzés módja a következő: nyitott ajkak, nyitott fogrés, a nyelv hegye lefelé
áll, elülső harmada a szájpad elülső részén pillanatnyi zárt képez, majd középvályulatos rést, a
lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok fúvó állásban vannak. A helytelen képzés en-
nél a hangnál is hangcserében nyilvánul meg (ty = t).
Előkészítő mozgásgyakorlatok: alsó fogmedri nyelvhegytámasz, nyelvközép emelgetése száj-
padláshoz nyomással.
Előkészítő hallásgyakorlatok: a ty helyes és helytelen képzését a tanuló tudja jelezni. Például:
kuta – kutya. Melyik a helyes ejtésű szóalak?
34
Hangfejlesztés
Indirekt módszer: hangutánzás. Például a karóra ketyegésének utánzása: ty-ty-ty-ty-ty, rossz
gyermekek csúfolódását utánozzuk: tyityityi.
Direkt módszer:
o folyamatosan suttogott i kiejtése;
o a nyelvközépvályulat résének zárlattá szűkítése;
o a zárlat réssé bontása erőteljes levegőáramlattal;
o suttogott tyityityityityi ejtése;
o a ty kiejtése papírszelet pöccintésével;
o a ty kiejtése.
Rögzítésre a következő hangcsoportok ejtését ajánljuk: tyi, tyé, tye, työ, tyü, tyá, tya, tyo,
tyu – ity, éty, ety, öty, üty, áty, aty, oty, uty – ityi, étyé, etye, ötyö, ütyü, átyá, atya, otyo,
utyu.
Automatizálásra a következő szavakat és szöveget használhatjuk: tyúk, ponty, konty, batyu,
kutya, ketyeg, fátyol, pitypang, hattyú, pintyőke.
Pityu pöttyös kiskutyája a tó melletti latyakból lefetyelte a vizet. A kis tócsa meg se
kottyant a kutyának. Odatotyogott a tóhoz, belepottyant. A jóságos hattyú segített a kutyusnak
kikászálódni a latyakból.
35
Rögzítés: ngy, illetve nygy hangkapcsolattal kezdjük a munkát, hogy a zöngésítés könnyebb
legyen: ingyi, éngyé, engye, öngyö, üngyü, ángyá, angya, ongyo, ungyu – gyi, gyé, gye,
gyö, gyü, gyá, gya, gyo, gyu – igy, égy, egy, ögy, ügy, ágy, agy, ogy, ugy – igyi, égyé, egye,
ögyö, ügyü, ágyá, agya, ogyo, ugyu.
Automatizálásra a következő szavakat és szöveget használjuk: hangya, kengyel, pongyola,
angyal, öngyújtó, gyík, gyékény, gyémánt, gyep, gyeplő, gyöngy, gyűszű, gyapjú, gyom, gyufa,
négy, légy, hegy, egy, ágy, kígyó, bogyó, kagyló, hagyma, negyven.
Gyöngyi nagymamával sétálgatott a hegyek között Ahogy együtt gyalogoltak, egy
kígyót láttak a gyalogút mellett. Gyöngyi sosem látott még kígyót. Jól megfigyelte és meg-
jegyezte a nevét. Később gyík is szaladt át a hegyi úton. Gyöngyi felkiáltott: „lábas-kígyó”!
36
Rögzítésre a következő hangcsoportokat használhatjuk fel: nyi, nyé, nye, nyö, nyü, nyá, nya
nyo, nyu – iny, ény, eny, öny, üny, ány, any, ony, uny – inyi, ényé, enye, önyö, ünyü,
ányá, anya, onyo, unyu.
Automatizálásra a következő szavak és szöveg ajánlatos: nyíl, nyílik, nyihog, nyit, nyél, nyel,
nyög, nyáj, nyávog, nyál, nyak, nyomtat, nyom, nyújt, nyúl, legény, fény, köpeny, lány,
kapitány, alkony, dohány, föveny, puttony.
A lány belépett a konyhába. A tálon minyonokat látott. A minyonokat anyukája vette.
Nem tudott ellenállni, megnyalta nyelvével a minyont. Anyukája belépett, a lány megijedt.
Anyuka odanyújtotta a tálat, a lány elvett egy minyont.
37
Ha ennek a gyakorlatnak az eredményeként sem jön létre a b hang, induljunk ki az mb
kapcsolatból. Így az m hang zöngéje előhívja a b-t is.
Rögzítés: végezzük el előbb a kapcsolást m-mel, s csak azután a magánhangzókkal: umbu,
ümbü, imbi, ombo, ömbö, émbé, embe, amba, ámbá – bu, bü, bi, bo, bö, bé, be ba, bá –
ub, üb, ib, ob, öb, éb, eb, ab, áb – ubbu, übbü, ibbi, obbo, öbbö, ébbé, ebbe, abba, ábbá.
Automatizálásra a következő szavakat használjuk: tombola, bimbó, lomb, himbál, bivaly,
billen, bolt, bóbita, bébi, baba, bábu, bab, bámul, balta, betű, bálna, beton, ibolya, liba, láb,
hab, tábla. (Az automatizálást segítő szöveg azonos a d hang automatizálását segítővel. Ott
közöljük.)
A d hang képzése
A helyes képzés módja: nyitott ajkak, nyitott fogrés, a nyelv pereme a felső fogmedren
teljes zárat alkot, a kiáramló levegő ezt a zárat felpattintja, a lágyszájpad zárja az orrüreget, a
hangszalagok zöngeállásban vannak.
A helytelen képzés módja lehet hangtorzítás, s ennek egyik oka a lenőtt nyelvfék.
Ilyenkor orvosi beavatkozásra van szükség. Hangcserében is megnyilvánulhat (t, gy).
Előkészítő mozgásgyakorlatok: igen jól alkalmazhatók az l hangnál bemutatott előkészítő gya-
korlatok, és azokat kiegészítjük még egy újabb nyelvemelő gyakorlattal. A gyermek magasra
emelt nyelvhegye és felső fogmedre közé helyezzünk spatulát vagy papírszalvétát, s szólítsuk
fel, ne engedje, hogy kihúzzuk.
Előkészítő hallásgyakorlatok: t–d differenciálása: a te–de hallásakor jelezze, melyiket hal-
lotta. A zöngét érzékeltessük vele saját képzésünkben, ha ujját a gégefőre helyezi.
Hangfejlesztés
Indirekt módszer: játsszunk gongatást dindondindondindon hangcsoportok ismételtetésével,
gitározzunk, s közben a dindindindin hangcsoportot mondassuk, doboljunk, miközben a d-d-
d-d-d hangokat érzékeltetjük.
Direkt módszer:
o ejtse folyamatosan az i hangot, s dugdossa nyelvét a fogsorok közé;
o azután az i hangoztatása közben nyelvperemével a felső fogmedret érintgesse;
o az i folyamatos hangoztatása közben a nyelvperem és a felső fogmeder közötti rés
hajszálnyira szűküljön, majd megszűnjön, hogy előjöjjön a helyes didididi ejtés.
o A zönge megteremtéséért kiindulhatunk az nd hangkapcsolatból (ha az előbbi
próbálkozással nem sikerül).
38
Rögzítésre a következő hangkapcsolatokat ajánljuk: ándá, anda, ende, éndé, ondo, öndö,
indi, undu, ündü – dá, da, de, dé, do, dö, di, du, dü – ád, ad, ed, éd, od, öd, id, ud, üd –
áddá, adda, edde, éddé, oddo, öddö, iddi, uddu, üddü.
Automatizálásra az alábbi szavakat és szöveget használjuk: indul, lendül, mandula, dada,
duda, dunna, dűl, dió, nád, pad, fedő, óvoda, láda, odú, bunda, domb, dobban, dobál, dob,
labda, ebéd, bödön.
Ibi néni a lomb alatt aludt a domboldalon. A hajában ibolya volt. Dódi baba látta a
lila ibolyát, de nem látta Ibi nénit. Ibi néni döbbenten ült fel, Dódi baba ijedten inalt el.
Csak egészen kis gyermekek ritka beszédhibája. Izoláltan, részleges pöszeségként so-
hasem szerepel. Mindig az általános pöszeség kiegészítő tünete. Oka általában a késői beszéd-
fejlődés. Ha ez a hiba az iskolába lépésig nem szűnik meg, a zavartalan írás-olvasástanítás ér-
dekében a tanítónak kell megszüntetnie.
A h zöngétlen gégehang, réshang.
A helyes képzés módja a következő: nyitott ajkak, nyitott fogrés, passzív nyelv, a
lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok h-állásban vannak.
A helytelen képzés módja a hangkihagyás.
Előkészítő mozgásgyakorlatok: a hangszalagok „tornásztatása”: az á hang hangos, hangtalan
és suttogott kiejtése (ki tud hangosan, hangtalanul és suttogva ásítani). Ez a gyakorlat a
zöngeállást, légző állást és a h-állást fejleszti.
Előkészítő hallásgyakorlatok: mondjuk a hinta szó helyes és helytelen alakját (hinta-inta).
Jelezze a kisgyermek, mikor helyes, mikor helytelen.
39
Hangfejlesztés
Indirekt módszer: Hogyan melegítjük télen a kezünket? Leheljünk bele! Suttogva mondjuk a
következő szavakat: háló, hajó, hal, haj. Telefonáljunk: Halló, halló, halló!
Direkt módszer:
– jól hallható lehelés érzékeltetése tenyéren (suttogott á);
– a h kiejtése (a zörejnek a gégében kell létrejönnie).
Rögzítés: ha másképpen nem megy, suttogtassuk kezdetben a szótagokat. A h hangot először
magánhangzók közé ágyazzuk, s úgy helyezzük el, hogy ne legyen a hangcsoport utolsó
hangja! Például: áhá, aha, ehe, öhö, oho, ihi, ühü, uhu – há, ha, he, hé, hö, ho, hi, hü, hu.
A tenyérbe lehelés kísérheti a hangcsoportok hangoztatását.
Automatizálás: háló, hajó, hal, haj, hat, holló, hó, hét, héj, hinta, tehén, fahéj, moha, pihe,
puha, felhő.
Kezdetben suttogjuk a szavakat, később mondjuk hangosan!
Automatizálásra ajánlott szöveg: Mihály falun nőtt fel. Ha jól tanult, etethette-itathatta
Helént, a papája tehenét. Ha tehette, a tehenet ápolta éjjel-nappal. Néha felült Helén hátára.
Mamája kitalálta Mihály óhaját. Mihály-napra hinta-tehenet vett neki.
A helyes képzés módja: nyitott ajkak, nyitott fogrés, a lapos nyelv hegye az alsó fog-
mederhez támaszkodik, oldalpereme a felső zápfogakkal érintkezik, középen széles, hosszanti
rés képződik, ezen hatol át a levegő, a lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok zönge-
állásban vannak.
A helytelen képzés módja: hangcsere ( l ) vagy hangkihagyás, főként szóvégen.
Előkészítő mozgásgyakorlatok: az sz-ejtés előkészítésénél leírt alsó fogmedri nyelvhegy-
támasz gyakorlása, a nyelvközép emelgetésének gyakorlása. Ezenkívül magánhangzó-
gyakorlatok, amelyekben az i hangot kapcsoljuk á-val, a-val, o-val, u-val: iáiáiáiá, iaiaiaia,
ioioioio, iuiuiuiu.
Előkészítő hallásgyakorlatok: tej–tel illetve tej–te differenciálás. Ha azt hallod: lalala mutass
az éneklő kislány rajzára, ha azt hallod: jajajaj, a fogfájós kisfiú képére mutass!
Hangfejlesztés
Indirekt módszer:
o csacsi utánzása (iáiáiáiájájájá);
o jajgatás (iaiaiaiajajajaj).
40
Direkt módszer:
o folyamatos i ejtés;
o a nyelvközépvályulat szűkítése egyidejű nyelvközép-emeléssel;
o az előző lépés megismétlése úgy, hogy a szűkítés végül az i ejtés j-be való átmenetét
eredményezze.
Rögzítés: kezdetben magánhangzók közé ágyazottan gyakoroljuk a j hangot, s csak később
szótagkezdőként, végül szótagzáróként: uju, ojo, aja, ájá, eje, éjé, öjö, iji, üjü – ju, jo, ja,
já, je, jé, jö, ji, jü – uj, oj, aj, áj, ej, éj, öj, ij, üj.
Automatizálásra a következő szavakat és szöveget használjuk: folyó, majom, pálya, ajtó, lejtő,
pajta, tej, moly, máj, ujj, éj.
Jumpi majom a pálma tetején ült. A majom pálmája alatt Jenő állt, itta a tejet. Jani, a
pajtija, ott ült mellette. Jenő letette a tejet Jani mellé. Jumpi ellopta Jenő tejét. A majom a
pálma tetején itta a tejet. Jani és Jenő jót mulatott rajta.
Az ö-hiba javítása
A kisgyermekek gyakori beszédhibája, amely elkíséri őket II–III. osztályba. Egyéb be-
szédhibával párosulva az általános pöszeség tünete. Oka a fonematikus hallás bizonytalan-
sága. Az ö hang középső nyelvállású, ajakkerekítéssel ejtett magánhangzó. Az ajkak állása és
a fogrés távolsága megfelel az o hang képzésének. A nyelv helyzete azonos az é hang
ejtésének nyelvhelyzetével.
A helytelen képzés módja mindig hangcsere (o). Tehát az ajakállás megfelelő, de a
nyelv hátrább van.
Előkészítő mozgásgyakorlatok: az s előkészítésénél ismertetett ajakgyakorlat jó, de a
kerekítés-terpesztés ne zárt fogsorral, hanem o-é fogrés-távolsággal történjék. Másik jó gya-
korlat az alsó fogmederhez támasztott lapos nyelv első harmadának előre-hátra hintáztatása
anélkül, hogy a nyelv hegye támasztott helyzetéből kimozdulna. (Ezt az sz hang előkészítésé-
nél is használjuk.)
Előkészítő hallásgyakorlat: kapcsoljuk a munkát olvasástanításhoz. Ha a gyermek ö-t hall,
emelje fel az ö betűkártyáját, ha pedig o-t, akkor az o betűkártyáját.
Hangfejlesztés
Indirekt módszer: a kisbaba mutogat (ö-ö-ö-ö).
Direkt módszer:
o folyamatos é hangoztatás;
o folyamatos é hangoztatás közben a gyermek ajkait a tanító ujjaival o állásba hozza,
és előjön az ö hang;
41
o az é ejtése o ajakállásban befogott fülekkel szintén előhozza az ö hangot;
o szabad hallás mellett megismételjük az előjött ö hang ejtését.
Rögzítésre a következő hangcsoportokat ajánljuk: öp, öt, öf, öm, ön – pö, tö, fö, mö, nö –
öpö, ötö, öfö, ömö, önö.
Automatizálás: öt, ősz, őz, önt, ölyv, ököl, őr, öböl, lő, sző, tető, vevő, kő, szőlő, kör, bőr, tőr,
sör, bödön, döcög, köcsög, görög, török, vödör.
Szövegmondás helyett párbeszédet használjunk!
– Hány vödör van a teknő alatt?
– Kettő.
– Hány kötény van a teknőben?
– Öt.
– Hány pötty van a kötényen?
– Öt.
– Hány kendő van a teknő mellett?
– Kettő.
– Hány kör van a kendőn?
– Öt.
– Hány lepedő van a kötélen?
– Kettő.
– Mi tartja a kötelet?
– Szög.
– Hány?
– Kettő.
– Mit csinál a nő?
– Önt.
– Mit önt?
– Gőzölgő vizet.
Az ü-hiba javítása
A legszűkebb ajakkerekítéssel, magas nyelvállással képzett magánhangzó.
A helyes képzés módja: az ajkak állása és a fogréstávolság megfelel az u hang képzé-
sének, a nyelv helyzete azonos az i nyelvhelyzetével.
A helytelen képzés módja mindig hangcsere (u). Tehát az ajakállás megfelel, de a
nyelv hátrább van.
Előkészítő mozgásgyakorlatok: azonosak az ö-nél ismertetettekkel.
42
Előkészítő hallásgyakorlatok: ugyanúgy, mint az ö helyes ejtését előkészítő hallásgyakorlato-
kat, kapcsoljuk olvasástanításhoz. Ha ü-t hall a gyermek, emelje az ü betűkártyát, ha u-t,
akkor az u betűkártyát.
Hangfejlesztés
Indirekt módszer: erőlködjünk: üüüüüüü-üüüü-üüüü.
Direkt módszer: azonos az ő hangnál ismertetett eljárással, de itt a kiindulás természetesen az
i hang, amelyet u ajakállásban ejtetünk, s így előjön az ü hang.
Rögzítés: üp, üt, üf, üm, ün, pü, tü, fü, mü, nü – üpü, ütü, üfü, ümü, ünü.
Automatizálás a következő szavakkal történjék: üt, ül, üst, fül, tű, sült, kürt, fürt, szűr, gyűrű,
gyűszű, fűt, rügy, tűz, üllő, szűrő, ütő, hűtő, süldő, fűtő, fűzfa.
Sűrű szőlőfürt függ a szőlőtőkén. Züm-züm, ügyes, gyűjtögető, fürge méhecskék züm-
mögik körül. Hogyan zümmögnek? Zümmögjünk velük: züm-züm-züm.
43
Formálja nyelvét csatornává, hegyessé, lapossá. A kilégzés erőteljességét is fokoznunk kell
légzőgyakorlatokkal. Ilyenkor a levegőt a száján át kell kibocsátania (nem az orrán). Ha műtétre
nincs szükség – tehát nem szájpadhasadék, hanem lágyszájpad-bénulás az ok – lágyszájpad-
tornák beállításával segíthetünk. Ásításszerű lágyszájpad-emelintést, szusszintásszerű lágyszáj-
padejtést végeztetünk. Kezdetben csak minimális mozgás történik, többnyire nyelvmozgással
kísérve, később megindul a lágyszájpad-működés.
Az ismertetett módszerek segítségével a pöszeség minden változata megszüntethető.
Ha tervszerű, szakszerű munkát végzünk, és tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét,
életkorát, játékosság-igényét, akkor az eredmény sem marad el. Munkánkkal nagy segítséget
adunk a tanulásban lemaradt, társai által kicsúfolt kisiskolásnak.
Hasonló beszédhibák esetén közös foglakozásokat tarthatunk 4–5 tanulónak, de az
egyedi beszédhibájúakat egyéni foglalkozáson kell kezelnünk. A foglalkozások hetente kétszer
történjenek, egy-egy foglalkozás időtartama 20–30 perc, az egyéni kezelés pedig 15–20 perc
legyen.
44
3.2. A dadogás
45
Említettük, hogy a dadogás súlyossági foka különböző lehet. Elsősorban azokkal a
gyermekekkel foglalkozzunk többet, akik a legsúlyosabb mértékben dadogók, a beszédhibá-
nak erősen tudatában vannak, mert ez már uralkodó személyiségjeggyé vált náluk (kisebbren-
dűségi érzés, beszédfélelem, szorongás alakult ki). Ilyenkor elsősorban a beszédfélelem meg-
felelő feloldására kell törekednünk. Magyarázzuk meg a gyermeknek, hogy ez betegség, ő
nem tehet róla, meg tud gyógyulni. Az osztály többi tanulóival is meg kell ezt beszélnünk,
segítségüket kérnünk. Nagyon fontos, hogy a dadogó gyermek meg legyen győződve tanítója
segítőkészségéről, bízzék benne. Megakadáskor mindig hangozzék el egy-egy megnyugtató
megjegyzés, vagy többször ismétlődő együttmozgáskor tegyük rá kezünket, simogassuk meg.
Figyelmetlenségünk, türelmetlenségünk ártana, rontaná a szenvedő kisiskolás helyzetét.
A tanító feladata a kisiskolás családi környezetének befolyásolása is. Sok esetben a
családnak a dadogó gyermekhez való viszonya nem megfelelő. Az is helytelen, ha a hozzá-
tartozók betegként kezelik a gyermeket, kényeztetik, sajnálják. Máskor – s ez a gyakoribb – a
szülő szégyenkezik gyermeke beszédhibája miatt. Sokszor idegesen szól rá, szidja, hogy ne
dadogjon. Előfordul, hogy társaságban nem engedi megszólalni, s így mesterségesen fokozza
gyermeke beszédfélelmét. Nehezebb a szülők befolyásolása olyankor, ha a konfliktusok
erősek a családban: egyik-másik szülő alkoholista, a szülők között rossz a viszony, válás stb.
Még ebben az esetben is meg kell próbálnunk felkelteni a szülő felelősségérzetét.
A dadogás „kezelése” kifejezetten a logopédus tanár feladata, a beszédjavítás gyógy-
pedagógiai tevékenység. A továbbiakban mégis ismertetjük a dadogó gyermekkel kapcsolatos
tennivalókat arra az esetre, ha nincs lehetőség a logopédiai kezelésre.
A beszédfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb szabályok, amelyeket követelmény-
ként állítunk a tanulók elé a következők:
o Lassan beszéljen, előzőleg gondolja át mondanivalóját.
o A beszéd kezdése előtt kényelmesen lélegezzen be, és egyenletesen ossza be a levegőt
beszéd közben.
o A hosszú hangokat ejtessük hosszan, a rövideket röviden. Ha a nehezebben képezhető
mássalhangzók ejtése erőteljes, erről szoktassuk le, a magánhangzók ejtetésével siker-
élményt biztosítunk neki.
o Követeljük meg, hogy ne tartson szüneteket a mondatban a szavak között.
o Szoktassuk egyenes testtartásra, helyes tekintettartásra (nézzen rá arra, akivel beszél).
Biztosítsunk megfelelő alkalmakat sikeres beszédfeladatai végrehajtására, hogy siker-
élménye legyen! Ilyenek a versmondás, szabályelmondás alkalmai.
A légzési zavarok sok dadogó gyermeknél szemmel láthatók. Legtöbb dadogó gyer-
mek már a belégzéskor kezdi a beszédet, többször ismételve a kezdő hangot vagy szótagot.
Így a levegő mennyisége nem elég a mondat folyamatos kiejtéséhez. Kapkodják a levegőt, be-
szédlégzésük csak mellkasi légzés. Ilyenkor csak a tüdő felső régiói telítődnek levegővel. A
beszédlevegő túlságosan hamar elfogy, a mondatok hangzását indokolatlan megállások, hely-
telen tagolások zavarják. Sőt néha a szó hangoztatása közben fogy el a levegőjük. Ilyenkor a
gyermek rászokik válla öntudatlan emelésére is. Ilyenkor fokozottan célszerű a légzési zavar
megszüntetésére a vegyes mélylégzés kialakítása. Ezt A beszédlégzés fejlesztése című fejezet-
ben aprólékosan tárgyaljuk.
Rendkívül hasznosak a különböző izomlazító gyakorlatok. A testnevelés-órák is
nagyszerű lehetőségek erre. Ha a gyakorlatok végeztetésébe a szülőket is bevonjuk, az ered-
mény látványos lehet. A kisgyermek például úgy gyakorolhatja a laza beszédlégzést, hogy
kilégzéskor számol. A beszédkezdés lazaságát jól előkészítő gyakorlat a h hanggal kezdődő
szótagok hangoztatása: há, ha, ho, hu, he, hé, hi, hü.
46
A dadogó gyermek hangos egyéni beszélését az osztály előtt a tanítónak körültekintő-
en kell megterveznie. Nem szabad például ismeretellenőrzéskor, számonkéréskor teljesen hát-
térbe állítani a dadogó gyermeket. Ezzel őt elválasztanók társaitól, pedig éppen az a célunk,
hogy a beszédet nála is teljes értékű kommunikációs eszközzé tegyük.
A beszédkezdést könnyíti a mozgással történő kapcsolás. Ezt a logopédiai kezeléseken
is széles körben alkalmazzák. Lényege az, hogy a beszédet – amely a hangképző szervek
mozgása – a test egy másik mozgásával egyidejűleg kezdjük. A könnyen végezhető testmoz-
gás így elvonja a dadogó figyelmét a beszédkezdésről. A beszédhez kapcsolható mozgásfor-
mák a következők lehetnek: járás, taps, ütemezés, labdadobás, rajzolás, írás stb. A kisgyermek
órán például hangosan mondja, amit ír. Kézimunkaórán szintén lehet arra szoktatni, hogy
mondja, amit csinál. (Kivágom a tulipánt ollóval, felragasztom a papírra stb.) A gyermek
beszédét könnyíti a konkrét szemléletes szituációból való kiindulás (képek, táblai rajzok, tér-
kép, földgömb stb.), mert a látottak segítik a lényeg kiemelését, a szavak megtalálását, a gon-
dolatok nyelvi formába öntését.
A tanító kérdései is könnyítik a gyermek helyzetét, hiszen a kérdések a gondolatmenet
kifejtésében, a nyelvi eszközök megtalálásában támaszai a beszédfélelemtől, szorongástól
szenvedő kisiskolásnak.
3.3. A hadarás
47