szerûbb mûvével, amelynek ajánlása
Édesapja kiegyensúlyozott,
Egy angyal emléke
Alban Berg élete
„A zsúfolásig megtelt teremben, a so-
kaság közepén, ült egy húszéves fiatal-
ember, aki úgy festett, mint egy an-
gyal. A világ csak évtizedekkel késôbb
tudta meg, milyen életre szóló hatással
volt rá a darab, az elôadás… A fiatal-
embert Alban Bergnek hívták.” E so-
rokat egy fiatal bécsi színésznô,
Mathilde (Tilly) Newes írta le emlék-
irataiban, Frank Wedekind Pandora
szelencéje címû darabjának 1905-ös bé-
csi bemutatójára emlékezve. A húsz-
éves Berg (valóban átszellemülten fi-
nom jelenség) pályájának legelején járt
ekkor – olyannyira az elején, hogy
csak az elôzô évben vált Arnold
Schoenberg magántanítványává a ze-
neelmélet és zeneszerzés terén. (Nyil-
vános zenei tanulmányokat egyáltalán
nem folytatott.) Az élmény valóban
átívelt egész pályáján: a Pandora sze-
lencéje, illetve elôzménye, A Föld szel-
leme – Wedekind két Lulu-darabja –
nyomán komponálta legnagyobb mes-
termûvét, a Lulut, amelynek hangsze-
relését már nem tudta teljesen elvé-
gezni, de amely lényegét tekintve be-
fejezett mû.
Ám másként is rímel Berg életének
utolsó éve erre a három évtizeddel ko-
rábbi visszaemlékezésre. A Lulu hang-
szerelése bizonyára teljes volna, ha
1935 elején nem kap felkérést Louis
Krasner amerikai hegedûmûvésztôl
hegedûverseny komponálására. A fel-
kérést – már csak szorító anyagi okok-
ból is – elfogadva, a zeneszerzô felfüg-
gesztette a Lulu „utómunkálatait”, és
– eleinte a rá jellemzô vontatott tem-
póban – hozzáfogott a hegedûver-
senyhez. Áprilisban azonban a kon-
cert megírása egy tragikus esemény
nyomán egy csapásra belsô ügyévé
vált: gyermekbénulásban meghalt Ma-
non Gropius, a baráti köréhez tartozó
Alma Mahler-Gropius tizennyolc éves
leánya, s Berg elhatározta, hogy a mû-
vet az ô emlékének szenteli. Augusz-
tus elsô felében el is készült a hegedû-
versennyel, talán mindmáig legnép-
Levelezési cím: Malina János, 2094 Nagykovácsi, Tinódi u. 18.
864
rosában.
így szól: „Egy angyal emlékének”.
Az Arnold Schoenbergbôl és két
zseniális tanítványából: Anton We-
bernbôl és Alban Bergbôl álló „új bé-
csi iskola” egyetlen, életében sikere-
ket arató tagja Berg volt; már a kortár-
sak megkockáztatták azt a szójátékot,
hogy a hallgató számára jóval nehe-
zebben megközelíthetô Schoenberg-
gel szemben ô az igazi „Schön”-Berg.
Nevezték ôt az új bécsi iskola „ro-
mantikus” tagjának is. E helyen nincs
mód a három bécsi mester stílusának
összehasonlító jellemzésére. Annyit
azonban mondhatunk talán, hogy míg
egyfelôl Berg komponálásmódja sem-
miképp sem kevésbé „szigorú”, mint
Schoenbergé, nem kevésbé polifon
szemléletû, nem kevésbé konstrukti-
vista (legfeljebb más, rendkívül egyéni
módon az), mint mestere, másfelôl
zenéje oly szuggesztív, emocionálisan
olyannyira telített, effektusokban, szí-
nekben, dallamokban annyira gazdag,
hogy sokszor atonális tételei is ele-
mentáris hatással vannak a közönség-
re. További megkülönböztetô vonása
nagyszerû drámai érzéke, ami – olyan
remekmûvek ellenére, mint a Hegedû-
verseny vagy a vonósnégyesre kompo-
nált Lírai szvit – elsôdlegesen opera-
szerzôvé, talán a 20. század legna-
gyobbjává avatja ôt.
Berg vagyonos családból szárma-
zott, finom és arisztokratikus jelenség
volt, a társasági életben otthon érezte
magát, szerette a polgári jólétet, nyara-
lót és gépkocsit tartott, 22 évesen meg-
ismert feleségével haláláig mintaszerû-
en élt. Hogyan lehetséges, hogy baráti
köréhez tartozott az excentrikus köl-
tô, Peter Altenberg, vagy a kora valósá-
gát úgyszólván mindenestül elvetô és
nevetségessé tevô Karl Kraus, hogy a
százszor betiltott Büchnerért,
Schnitzlerért, Wedekindért lelkesedett,
hogy mindkét operája a társadalom
végsô lezüllésének és elembertelenedé-
sének, az emberben rejlô kegyetlen és
vadállati ösztönöknek megdöbbentô
erejû enciklopédiája? A kérdés talán
túlságosan sarkított – annyi azonban
bizonyos, hogy Berg élete a nagyon is
szabályos felszín alatt bôvelkedett
diszharmonikus elemekben.
Alban Berg jómódú kereskedôcsa-
ládban született 1885-ben, Bécs belvá-
komoly, keményen dolgozó férfi volt,
akit 1900-ban krónikus szívbetegsége
idô elôtt sírba vitt. Édesanyja kultúrá-
val, zenével telített légkört teremtett
Alban és három testvére számára. Egy
évvel fiatalabb húga, Smaragda korán
kitûnt közülük szellemességével, in-
telligenciájával és kiváló zongorázásá-
val. Maga Berg eleinte jó tanuló volt,
de a felsôbb osztályokban – fôként a
természettudományos tárgyakkal –
nehézségei támadtak, sôt, bukdácsolni
kezdett, és nyilvánvalóvá vált: mind-
abban, ami mélyebben érdekli (a mû-
vészet minden ága és a filozófia), ki-
tartó és kielégíthetetlen, ami azonban
nem érinti meg, azzal csak végszükség
esetén foglalkozik. Végül az is meg-
könnyebbülést váltott ki, hogy 19 éve-
sen sikerrel letette az érettségit – bár
ekkor már elsôsorban nem az iskola,
hanem magánál jóval idôsebb barátja,
afféle pótapja, Hermann Watznauer
vezetését követve olvasott, s fedezte
fel Bécs kulturális sokszínûségét.
Ugyanebben az évben autodidakta-
ként komponált dalaival jelentkezett
Schoenberg magánórákat kínáló új-
sághirdetésére, s az idôsebb zeneszer-
zô, tehetségét felismerve, felajánlotta,
hogy – mint annak idején Mozart
Hummelt – ingyen tanítja. (A család-
fô halálával Bergék anyagi helyzete jó-
val kedvezôtlenebbé vált, mert a csalá-
di cég idegen kézbe került.)
Szinte szükségszerû, hogy Berg a
dalok terén kezdte elsô zeneszerzôi
próbálkozásait: Carl (Charly) bátyja
ugyanis kitûnô énekes volt, akit rend-
szerint Smaragda kísért zongorán – de
Smaragda maga is énekelt, s ilyenkor
Alban ült a zongorához. Schoenberg
kései visszaemlékezései szerint Berg
nemcsak igen tehetséges, de mintasze-
rû szorgalmú és perfekcionista tanít-
ványnak bizonyult, aki 1908-ra, ami
tananyagként elsajátítható, mindent
megtanult a zeneszerzésrôl. Tanulmá-
nyait Op. 1-ként mérföldkôvé tett
Zongoraszonátájával megkoronázva,
ettôl az évtôl megszûnt Schoenberg
formális tanítványa lenni, de kapcsola-
tuk a következô 25 évben nagyon szo-
ros maradt.
1907-ben és 1908-ban azonban más
emlékezetes események is történtek.
1907 nagypéntekén megismerkedett
LAM 2005;15(11):864–867.
késôbbi feleségével, a nála csupán né-
hány hónappal fiatalabb, sugárzó
szépségû, énekesnônek készülô He-
lene Nahowskival. Berg, aki az életre
szóló, nagy, romantikus találkozást
úgyszólván elôre belekomponálta az
életébe, azonnal lángra lobbant;
Helene eleinte tartózkodóbb volt, de
aztán egyre inkább feloldódott az ôt
fehéren izzó szerelmes levelekkel ost-
romló zeneszerzô irányában. Na-
gyobb baj volt, hogy a lány apja halla-
ni sem akart a számára gyanús körök-
höz tartozó kérôrôl, így éveken át
csak lopva találkozhattak, és levelezés
útján tarthattak kapcsolatot.
1908-ban Berget sorozásra hívták
be, s rendkívüli soványsága miatt al-
kalmatlannak nyilvánították. Ez alka-
lommal ki sem derült, hogy súlyosabb
egészségi problémája is van, amely ép-
pen abban az évben jelentkezett ismét.
Elôször 1900. július 23-án, az Os-
siachi-tónál fekvô családi nyaralóban
volt súlyos asztmatikus rohama, s ez
1908-ban ugyanott, ugyancsak július
23-án, még ijesztôbb formában megis-
métlôdött. Szerencsére csónakon egy
– a helyi gyerekek által kézenfekvô
okokból csak „Professor Sliwowitz”-
ként emlegetett – orvos is érkezett a
tó túlsó partjáról az aznapi teadélután-
ra, aki megvizsgálta, és úgy találta,
hogy a roham allergiás eredetû. A
rosszullét elmúltával Berg kihasználta
az alkalmat, és az ôt foglalkoztató lé-
lektani problémákról is faggatni kezd-
te orvosát, akit Sigmund Freudnak
hívtak.
Berget érthetô módon erôsen fog-
lalkoztatta krónikus betegsége, és a Alban Berg (1905)
számmisztikához való, zenéjében is
kimutatható, erôs vonzódása már az ig. Berg másik állandó tehertételét a rozta, hogy megzenésíti. Berg elsô re-
1900-as roham után arra a meggyôzô- Schoenberg erôsen diktatórikus hajla- mekmûve, a Wozzeck azonban csak
désre vezette, hogy a 23-as szám meg- mából, állandó sértôdöttségébôl és 1922 tavaszára készült el teljesen, hi-
határozó, végzetes szerepet játszik féltékenységébôl eredô szemrehányási szen nagyszabású vállalkozását ke-
életében. Ezt a nyolc évvel késôbbi és parancsolgatási rohamok jelentet- resztezte az elsô világháború.
eset csak megerôsíthette. ték. A helyzetet az tette különösen A zeneszerzôt eleinte (Webernhez
1911-ben Berg végül házasságot kö- bonyolulttá, hogy a rendkívül nehéz hasonlóan) magával ragadta a háborús
tött Helenével, s hamarosan új ott- természetû, hiú és egocentrikus lelkesedés, sôt, meg volt gyôzôdve ar-
honba költöztek, amelyet egész éle- Schoenbergnek a tanítványai viszo- ról, hogy megújító, tisztító hatással
tükben megtartottak. Idôközben nozhatatlanul sokat jelentettek, a ma- lesz a társadalomra. Bár a háború kitö-
Smaragda is férjhez ment, ám házassá- ga módján nagyon is ragaszkodott résekor ismét alkalmatlannak találták,
ga már a következô évben tönkre- hozzájuk, szerette és sokszor segítet- 1915-ben, amikor az emberhiány érez-
ment, s a válás után nyíltan leszbikus te ôket; s hogy (minden súlyos embe- hetôvé vált, katonai szolgálatra alkal-
életmódot kezdett folytatni. Ez a prûd ri hibájával együtt) Schoenberg egy- masnak minôsítették, és augusztusban
konzervatív körök szemében az egész szerûen pótolhatatlan volt számukra. behívták. A körülmények gyorsan
családra árnyékot vetett – egészen 1914-ben Berg megnézte Büchner rosszabbodtak, és novemberben
Smaragda öngyilkosságáig, az apa ko- évtizedekig bemutatatlan Woyzeckjé- egészsége összeomlott. Asthma bron-
rai halálát követô elsô családi tragédiá- nek bécsi premierjét, s azonnal elhatá- chialéját hivatalosan is diagnosztizál-

Malina János: Egy angyal emléke 865

 Arcok Berg életébôl
Manon Gropius
Arnold Schoenberg
ták, megállapítva a tüdôcsúcsok elha-
lását is. Ezzel együtt továbbra is alkal-
masnak nyilvánították, bár gárdaszol-
gálatra Bécsbe helyezték. Helyzetét
egyre elviselhetetlenebbnek érezte, de
– ismétlôdô, halálfélelemmel járó éj-
szakai asztmarohamai ellenére – csak a
háború befejeztével, 1918 novemberé-
ben szerelték le. Egy 1919-es levelé-
ben már „szenvedélyes antimilitaristá-
nak” vallotta magát.
Soványsága és – ha Freud diagnózi-
sa helyes volt, akkor allergikus erede-
tû – asztmája mellett egészen halálá-
nak évéig nem tudunk Berg súlyosabb
megbetegedésérôl, bár a visszaemléke-
zések szerint kisebb bajaival, talán kis-
sé hipochonder módon, gyakran kere-
sett fel orvosokat.
Az 1922-ben befejezett Wozzeck
zenéjébôl alkotott koncertszvit 1924-
ben nagy sikerrel került a közönség
elé, majd 1925 decemberében maga az
opera is színre került az Unter den
Lindenen, Berlinben. Az elôadás je-
866
Hanna Fuchs-Robettin
Karl Kraus
lentôs sikert aratott, s az operát hama-
rosan Prágában, Leningrádban és a né-
metországi Oldenburgban is elôadták,
1930-ban pedig az Egyesült Államok-
ban is megkezdte hódító útját. Bár na-
cionalista és ókonzervatív részekrôl
több országban is támadások kereszt-
tüzébe került, neve a közönség számá-
ra és mértékadó szakmai körökben is
egyre jobban csengett. Az opera sza-
porodó elôadásaiból befolyó jogdíjak
pedig egy idôre az anyagi gondoktól is
megszabadították. Közben 1927-ben
Lírai szvit címû, vonósnégyesre kom-
ponált kompozícióját, a század kama-
razenéjének egyik alapdarabját is be-
mutatták, s ez a mû is hozzájárult
nemzetközi elismeréséhez.
Az 1925-ös év, a Wozzeck bemuta-
tásának éve más szempontból is for-
dulópontot jelentett Berg életében.
Ekkor ismerkedett meg Hanna Fuchs-
Robettinnel, Alma Mahler-Werfel Prá-
gában élô sógornôjével, egy ottani
gyáriparos feleségével, két kisgyermek
Anton Webern
Helene Berg
édesanyjával. Berg beleszeretett a gyö-
nyörû és mûvelt fiatalasszonyba, és
két gyermekét is azonnal szívébe zár-
ta. Minderrôl tanúskodik a Lírai szvit
partitúrája, amelynek titkos ajánlása
Hannának szólt, s amely nemcsak
Hanna nevének kezdôbetûit, hanem a
két gyermek zenei névjegyét is magá-
ban rejti. Mindezt maga magyarázza el
a mû kispartitúra-kiadásának egy pél-
dányába beírt jegyzetek formájában –
ezt a példányt Hannának ajándékozta,
s csak három évtizeddel ezelôtt vált is-
mertté, a szeretett asszonyhoz írt sze-
relmes levelekkel együtt. Úgy látszik,
Berg „programozott” és talán kissé
„túljátszott”, romantikus szerelme fe-
lesége iránt addig tartott, amíg egy
spontán, nem programozott és igazi
szerelem utol nem érte. Ez a kapcsolat
is Berg haláláig tartott, ami a mélysé-
gét bizonyítja, hiszen gondosan kons-
pirált kapcsolatról (és gondosan kons-
pirált levelezésrôl) volt szó, amelyben
a feleket több száz kilométer válasz-
LAM 2005;15(11):864–867.
totta el egymástól. A konspiráció
olyan tökéletes volt, hogy a 70-es éve-
kig a nyilvánosság semmirôl sem tu-
dott. Ha Helene sejtette is, titkát ma-
gával vitte a sírba.
Berg kevesebb, mint egy évtizedig
élvezhette zavartalanul sikereit. A
nemzetiszocialista hatalomátvétel
után operáját, amelyet 1932-ben még
17 német városban játszottak, lepa-
rancsolták az operaházak mûsoráról.
Ez azután Olaszországban is éreztette
hatását. Bergék anyagi helyzete (állás
vagy más rendszeres jövedelem híján)
ismét bizonytalanná vált. Még megvá-
sárolt egy olcsón megszerezhetô há-
zat (Waldhaus) a Wörthi tónál, de tar-
talékai aggasztóan apadtak, annál is in-
kább, mert teljesen lekötötte a Lulu
komponálása. 1935 augusztusában,
kevéssel a Hegedûverseny befejezése
után is itt tartózkodott, újra hozzálát-
va a Lulu hangszereléséhez – fáradtan,
rosszkedvûen, asztmásan. Egyik nap
érzékeny dudort észlelt hátul, a dere-
kán. Ezt rovarcsípésnek, illetve az arra
való allergiás reakciónak tulajdonítot-
ta. Különbözô tapaszokat alkalmazott
a furunkulushoz hasonló elváltozásra,
és aszpirint szedett. Azután folytatta a
munkát, jóllehet a dudor egyre fájdal-
masabb lett. Olyannyira, hogy nem is
érezte magát alkalmasnak arra, hogy
szeptemberben Prágába menjen, pedig
ott hallhatta volna a már elkészült Lu-
lu-szimfóniát, és természetesen Han-
nával is találkozhatott volna. Az, ami
valószínûleg Staphylococcus-fertôzés
lehetett, egyre jobban aggasztotta – de
nyomasztották a financiális gondok is,
és talán ezekre való tekintettel nem
fordult orvoshoz. Pedig októberben
újabb különös tünet jelentkezett:
mindkét lábfején hólyagok jelentek
meg. A máskor inkább hipochondriá-
ra hajló Berg ezúttal megelégedett az-
zal a magyarázattal, hogy lábát a cipô-
je törte fel sétái során.
November 12-én feleségével együtt
visszatért Bécsbe. Tünetei nem eny-
hültek, sôt, fájdalmai növekedtek.
Mikor december elején megjelent a
Lulu-szimfónia küszöbön álló elô-
adásának próbáin, a kívülállók sá-
padtnak, betegnek látták. A bôsége-
sen fogyasztott aszpirin mellett az
önkezelés kiegészült azzal, hogy
Helenével együtt a hólyagokat kö-
römollóval felszúrták.
Ám orvoshoz csak akkor fordultak,
amikor Berg fájdalmai elviselhetetlenné
váltak, és december 17-én kórházba
kellett szállítani. Itt megoperálták és
vérátömlesztést kapott, de láza nem
csökkent, és állapota tovább rosszabbo-
dott: december 23-án delirálni kezdett,
de elôbb még érthetôen azt mondta:
„Ma 23-a van, ez a döntô nap”.
24-én halt meg. Nagyjából egy
órával élte túl a döntô napot.
Malina János

LAM HÍR

VISSZATÉRÉS A MUNKAERÔPIACRA
A Motiváció Alapítvány a következô programokkal szorgalmazza
hátrányos helyzetû személyek képzését:

– Képzési program
A tréningre azok az aktív korú, fogyatékossággal élô, illetve megváltozott munkaképességû személyek je-
lentkezhetnek, akiknek nincs diplomájuk, alacsony iskolai végzettségûek vagy elavult szakképesítéssel
rendelkeznek. A tízhetes tréning hat szakaszból áll: önismereti foglalkozások, hatékony kommunikációs
technikai ismeretek, pályaismeret, álláskeresési technikák, munka- és szociális jog, ergonómiai képzés,
szociális ügyek. A tanácsadók a tréning alatt segítenek megfelelô munkahelyet találni a nyílt munkaerô-
piacon. A tréning ideje alatt az alapítvány képzési támogatást nyújt. A képzés befejeztével minden
résztvevô egy referenciakártyát kap. A tervek szerint 200 személy vehet részt a programban. Jelenleg a
negyedik csoport képzése folyik. Várjuk a további jelentkezôket!

– A nôk munkaerôpiacra való visszatérésének ösztönzése

A fôvárosban élô, aktív korú, alacsony vagy elavult képzettségû nôk számára indul szociális gondozó-ápo-
ló tanfolyam. A tanárok tapasztalt egészségügyi, szociális, jogi és társadalomtudományi szakemberek. A
résztvevôk a program egész idôszakában bármilyen problémájukkal fordulhatnak mentoraikhoz. A ké-
sôbbiekben ôk lesznek segítségükre az elhelyezkedésben és a munkahely megtartásában is.
További információ: Motiváció Alapítvány, Budapest, 1053. Henszlmann Imre u. 9.
Telefon: 317-4417. email: info@motivacio.hu

Malina János: Egy angyal emléke 867