Liszt Ferenc

Liszt Ferenc magyar zeneszerző, zongoraművész,

karmester és zenetanár, a 19. századi romantika
egyik legjelentősebb zeneszerzője

Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka,

korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét, és
minden lehetőséget megragadott
kibontakoztatására. Liszt kilencéves korában már
nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és 
Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak
támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait 
Czerny és Salieri tanítványaként. 1822. 
december 1-jén mutatkozott be Bécsben. A 11 éves
Liszt első koncertje nagy feltűnést keltett. Itt
találkozott Beethovennel, Czerny közvetítésével, aki
korábban Beethoven tanítványa volt.Itt is jelent meg
nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a 
Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven
híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi
szereplését követően négy nagy sikerű pesti, illetve 
budai koncertje után 1823 őszén apjával 
Franciaországba utazott, és az európai művészeti élet
egyik központjába, Párizsba költözött.
Liszt Ferenc tanárai Bécsben
 Tanulmányai és munkássága
• Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény
vezetője gátolta meg, így visszatért Bécsbe, ahol magánúton
• Liszt rendkívül termékeny zeneszerző
zeneelméletet és ellenpontozást tanult, közben hangversenykörútra
indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte 
volt. Műveinek nagy részét zongorára
Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába. Műsorán  komponálta, ezek zömének eljátszásához
többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok rendkívüli technikai tudás szükséges.
szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal
ahol tehetségének köszönhetően a társasági élet ünnepelt hőse lett.
Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték magyarázható, hogy rengeteg darabot
árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme
programzene új vívmányait sajátította el. Az 1830-as évek végén virtuóz zongoramű, szimfónia, 
újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, 
Portugáliától Oroszországig. 1835-ben a genfi konzervatórium szimfonikus költemény, mise. Összesen kb. 1400
tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben művet komponált (beleszámolva eredeti műveit,
rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Ugyanilyen átiratait stb.), amivel minden idők egyik
bőkezűen járult hozzá néhány évvel később a bonni Beethoven-
emlékmű létrehozásához. Az oroszországi hangversenykörutak legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene
során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és  lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is
szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, aki a foglalkozott, és az olyan legbonyolultabb
későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában. A
negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere zenekari művekkel is megbirkózott, mint például
lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint Beethoven szimfóniái. Művei a világ minden
tanította a kontinens minden sarkából érkező pályakezdő részén elmaradhatatlan elemei a
muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit
Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti  koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett
Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar rengeteg esszét írt különböző témákról:
zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések
néhány hónapjában itt tanítson.
stb.
•
Zeneművei
Liszt pályájának kezdete a zongorához fűződik. Így érthető, hogy zeneszerzői
tevékenysége középpontjában is a zongoraművek állnak, e művek írása egész
életén át végigkísérte. A zongorán kívül fontos műfajai a zenekari és a
versenyművek, valamint a vokális alkotások. Míg zongoraműveket szinte
folyamatosan komponált, a többi műfaj életének viszonylag behatárolt
szakaszához kötődik. A szimfonikus művek java a weimari időszakban
keletkezett, míg a vokális művek (főleg a vallásos témájúak) elsősorban római
időszakához kapcsolódnak.
• Liszt zongoraműveket szinte folyamatosan komponált egész életében. Mint
előadó, Európa-szerte ünnepelt zongoravirtuóz, a nehéz és mások számára néha
érthetetlen zongoraművekkel a modern zongoratechnika, a modern
zongorairodalom, a modern zongorahangversenyek és a modern zongoratanítás
megalapozójának számít. Ezek a darabok magára a hangszerre, annak fejlődésére
is hatottak. Liszt zongorajátékának alakulására két művész volt hatással. Az első   magyar vagy cigányskála) megjelenése műveiben, olyan helyeken is, ahol nem
Paganini volt, aki azt bizonyította számára, hogy a művészi mondanivaló, a hatás
szolgálatába állított virtuozitás az új zene nélkülözhetetlen, éltető eleme. A másik   nem ébredt rá magyarságára. Liszt zenekari műveinek az elképzelései szerinti
Chopin, aki a poétikus tartalom és előadásmód alkalmazására ébresztette rá. E két
hatás egymással talán ellentétesnek tűnhetne, de Liszt alkotó módon képes volt
egyesíteni ezeket művészetében. Számos zenei átiratot, opera-parafrázist is írt,
átírta zongorára például Beethoven összes szimfóniáját, és sok kortárs
operarészletet tett át zongorára – mintegy népszerűsítve az alap operákat. [127]
• Zongoraműveit rengeteg alkalommal lemezre vették, de csak az  ausztrál Leslie
Howard dolgozta fel összes zongoraművét. A projekt 15 évig tartott, eredménye
egy 95 CD lemezből álló gyűjtemény lett, és minden idők leghosszabb
lemezfelvételével Howard bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
• A zenekar már zongoravirtuóz korszakában is érdekelte, de – minthogy nem állt
rendelkezésére zenekar – eleinte nem próbálkozott
• hangszereléssel. Zenekari műveket a weimari időszakban kezdett írni, ahol udvari
karmester volt. Eleinte még itt sem hangszerelt önállóan, két fiatal zenész volt a
segítségére: August Conradi, majd Joachim Raff. Liszt eleinte javítgatta a
munkáit, majd úgy 1854-től, a zenekari hangzással való kísérletezés, az egyes
hangszerek sajátosságainak kitapasztalása után már maga hangszerelte műveit, mi
több, a hangszerelés nagy hatású mestere lett. Bartók Béla – Berlioz és Wagner
 mellett – a 19. század kiemelkedő hangszerelő újítójának nevezte. Liszt formai
újítást is hozott a szimfonikus zenébe: a szimfonikus költeményt. Tizenhárom
ilyet írt, ezen kívül két szimfóniát (Faust, Dante). Ezek szerkesztésmódjában
túllép a hagyományos szimfónián: művei nagy részéhez programot írt, nem
törődött a hagyományos tételbeosztással, erőteljesen feszegette a tonalitás
határait. Ugyanakkor megfigyelhető a magyaros motívumok (az úgynevezett
lenne feltétlenül indokolt, és még olyan művekben is, amelynek készültekor még
előadására nagy súlyt fektetett, ezért részletes utasításokat írt a nyomtatott
partitúrához.[129]
• A versenyműveket hangszeres tudásának bemutatása céljából komponálta. Ezek
közül a legfontosabbak az Esz-dúr, az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc.
Közülük az első és a harmadik a népszerűbb, a középső – befejezésétől eltekintve
– kevésbé harsány, a zongorajáték belesimul a zenekar hangzásába.
• Vokális alkotásai két csoportra oszthatók: egyházi és világi művekre, utóbbiak
pedig kórusművekre és dalokra. Mind közül az egyházzenei alkotások a
lényegesen jelentősebbek. Liszt Ferenc mélyen, őszintén vallásos volt, még ha
bizonyos értelemben szubjektív is volt ez a vallásosság. Már fiatalkorában
foglalkozott a papi pálya gondolatával, majd 1861-es Rómába költözése után vált
szorossá a kapcsolata a Vatikánnal, később abbé lett. Egyházi műveinek zöme
ebben a római korszakban született, közülük több magyar vonatkozású. 
Oratóriumokat és miséket írt (Szent Erzsébet legendája, Krisztus, Via crucis, 
Esztergomi mise.
 Halálának éve
• 1886 elején Rómából Firenzébe és Velencébe ment, • Liszt 1886. július 21-én szerdán, délután fél négykor érkezett
ahonnan január 30-án utazott Budapestre, ahol még aznap meg Bayreuthba, megfázva, lázasan és erősen köhögve. Nem
este az új operaházba sietett, hogy meghallgassa  lányánál lakott, hanem a Siegfriedstrassén foglalt szállást.
Mihalovich Ödön egyik operáját. Február 2-án kezdte el Megérkezésekor ágyba feküdt, de este nyolckor átment a
Wahnfried-villába, ahol estélyt rendeztek. Az elkövetkező
az oktatást a Zeneakadémián. A zongoraleckék Liszt napokban egyre betegebb lett, ennek ellenére nem feküdt
lakosztályában történtek, ahol ingyen tanította diákjait. ágyba, előadásokra járt és számos látogatót fogadott. 
Számos weimari diákja is utána jött Budapestre.  Július 28-án egy orvos megállapította, hogy Lisztnek 
Február 20-án Liszt megfázott, és több napig ágyban tüdőgyulladása van, ezért ágyban kell maradnia, valamint teljes
kellett maradnia. A Zeneakadémián március 6-án tartotta nyugalomra van szüksége. A lánya, Cosima, megtiltotta a
meg utolsó óráját. Március 10-én rendezték a tanítványoknak, hogy szobájában látogassák. Július 31-én,
Zeneakadémián a búcsúhangversenyét.Március 11-én a szombaton a mester állapota sokat romlott és öntudatlan volt.
ferences templomban imádkozott, majd elment Thomán Lánya egész nap mellette volt, este azonban a Wahnfried-
István koncertjére. A koncert után a pályaudvarra indult, villába ment egy estélyre. Liszt Ferenc 23 óra 30 perckor
ahol számos barátja várta. A pályaudvar éttermében meghalt. Cosima röviddel ezután érkezett vissza.
búcsúvacsorát rendeztek Liszt tiszteletére.Áprilisban,  • Lisztet a halotti szobában ravatalozták fel, ahol a látogatók 10
Londonban, a windsori kastélyban fogadta  és 14 óra között megtekinthették a halottat. Később halotti
Viktória brit királynő, és neki ajándékozta márvány maszkot készítettek és lefényképezték a halott mestert. Este
egy ideig díszőrséget álltak Liszt tanítványai. Hétfőn ismét
mellszobrát. Május közepén Weimarba utazott, ahol ismét
felravatalozták a Wahnfried-villa dísztermében, ravatala mellé
sokat betegeskedett: vízkór miatt állandóan fájt a lába, a Wagner szobrát állították. A temetésre kedden került sor a
szemén kialakuló hályog miatt alig látott. Ezért utóbb bayreuthi temetőben, a város polgármestere beszélt. A koporsót
már csak diktált, és felolvastak neki. Emiatt Halléba egy nyitott halottaskocsi vitte. Négy személy tartotta a halotti
 utazott orvosi vizsgálatra Július 19-én adta utolsó kendőt, tizenkét tanítványa pedig égő fáklyákkal lépdelt a
zongora-hangversenyét Luxembourg belvárosában, a halottaskocsi mellett. A sír fölé Bayreuth városa később egy
Casino Bourgeois-ban. Július 21-én ismét Bayreuthba mauzóleumot építtetett. Felmerült hamvainak hazaszállítása, de
utazott a Parsifal és a Trisztán és Izolda előadására.[123] az állam ezt nem kérte.
Köszönöm a figyelmet!!!