Felix Mendelssohn-

Bartholdy
HAMBURG, 1809. FEBRUÁR 3.- LIPCSE, 1847. NOVEMBER 4.
 Német zeneszerző és karmester, zongora-és orgonaművész.
 Hamburgban született, apja, Abraham Mendelssohn-Bartholdy gazdag bankár, a 
felvilágosodás híres filozófusának, Moses Mendelssohnnak a fia. Szüleinek négy
gyermeke közül Felix a második volt. A család 1811-ben Berlinbe költözött, áttért
az evangélikus hitre, és nevét – hogy megkülönböztesse magát a család zsidó
hiten maradt ágától – Mendelssohn-Bartholdyra változtatta. 
 Csodagyermekként, nővérével, Fanny-val együtt muzsikálva járták a világot,
kortársaikat a Mozart-testvérpárra emlékeztetve.
Az ifjú Felix Mendelssohn
 Mendelssohn, akit a maga korában gyakran hasonlítottak Mozarthoz,
kilencévesen lépett fel először mint zongorista, tizenkét éves korától már
rendszeresen komponált.
 A zene mellett az irodalomban, nyelvekben is jártas lett, mindemellett úszott,
vívott, lovagolt.
  1825-ben – Cherubini elismerő szavai hatására – eldőlt a sorsa: zeneszerző lesz.
Ettől kezdve opus-számmal látta el műveit. Nővére, Fanny is rendkívüli tehetség
volt, zeneszerzéssel is foglalkozott, de akkoriban a nők társadalmi helyzete még
nem engedte a „férfias” pályaválasztást.
 Életpályája

 Tizenhét éves volt, amikor Shakespeare Szentivánéji álom című színdarabjához a

nyitányt komponálta.
 A berlini énekakadémia igazgatója, Goethe barátja révén 1821-ben
megismerkedhetett a költőfejedelemmel. A Mendelssohn-ház vasárnapi
hangversenyein fedezte fel az abban az időben csaknem elfelejtett 
Johann Sebastian Bach muzsikáját.
 1825-ben a párizsi Konzervatórium igazgatója, Cherubini is meghallgatta
hangszerjátékát, amelyről elismerően nyilatkozott.
 Egyéb tanulmányai

 A berlini egyetemen esztétikát tanult.

 Kiválóan rajzolt és festett.
 Egyik jelentős festménye a Firenzében tett látogatása során készített látkép,
melyen a Firenzei dóm is látható. (1830-ban)
 Művészetének jellemzői

 Bach és Händel művészete döntő hatással voltak rá.

 Művészete tudatosan hagyományőrző- a barokk és klasszikus örökség
továbbvitele fontos volt a zeneszerző számára.

 Zenéjének jellemzői: kiegyensúlyozott, elegáns vonalvezetés, intellektuális

világosság, kifinomult ízlés, érzelemgazdag dallamvilág.
 Művészetén jól látszik derűs, kiegyensúlyozott élete: a nyugodt, békés családi
légkör, az anyagi jólét, a sikeres pálya.
 A zeneszerző fontos tette

 Fontos tette volt a nagy barokk mester, Johann Sebastian Bach (1685-1750) Máté
– passiójának újrafelfedezése, ezáltal Bach zenéjének népszerűsítése.
 A Máté – passiót 1829-ben mutatták be, saját maga vezényelte a művet (20
évesen).
 Fanny

 Testvérei közül a legkedvesebb volt számára Fanny (Hamburg,1805. nov.14-

Berlin, 1847. máj. 14.)
 Fanny maga is komponált zenét, szintén tehetséges volt.
 Felix neve alatt adhatta csak ki műveit, s elő is adták azokat.
 A nők nem vállalhattak nyilvános szereplést, nem érvényesülhettek ebben a
korban.
Felix és Fanny Mendelssohn
 Hangversenykörutak

 Mint kiváló zongoraművész és karmester, beutazta egész Európát.

 Angliában, Skóciában járt, majd Itália következett.
 Párizst sem hagyta ki- itt megismerkedett Chopinnel és Liszt Ferenccel.
 1829. Londonban is sikereket ért el zeneszerzőként és előadóként is.
 Munkássága

 Megpályázta a berlini Singakademie igazgatói állását, ám zsidó származására

hivatkozva elutasították.
 Lipcsébe költözött, ahol 1835-ben sikerült karmesteri állást kapnia.
 Szabadon szervezhette a város művészeti életét, és még a komponálásra is tudott
időt szakítani.
 Európa-szerte elismert karnaggyá vált, színvonalas zenekart hozott létre.
(Gewandhaus zenekara, Lipcse)
 Az Ő kezdeményezésére alakult meg Lipcsében a konzervatórium, amelyben
aztán tanított is.
 Sokat dolgozott, tevékenyen élt, szorgalmasan komponált.
 Magánélete

 1837-ben házasodott meg (28 éves korában).

 Cécile Jeanrenaud (1817-1853) lett a felesége, akivel boldog családi otthont
alapított.
 Öt gyermekük született.
 Befelé fordulás, utolsó évek

 Szüleinek halála később annyira megviselte, hogy egyre inkább befelé fordult,
nem sokat törődött a külvilággal.
 1847-ben 10. angliai körútjáról hazatérve kapta a hírt, hogy szeretett nővére,
Fanny elhunyt.
 Érzékeny és a munkától túlhajtott idegrendszere nem bírta tovább.
 Depressziótól szenvedett.
 Hidegrázás, fejfájásrohamok kezdték gyötörni.
 1847. november 4-én agyvérzésben halt meg Lipcsében.
 A két testvér Berlinben nyugszik egymás mellett.
 Művei a teljesség igénye nélkül

 5 szimfónia (pl.: A-dúr „Olasz” szimfónia, a-moll „Skót” szimfónia)

 Színpadi zenék (Szentivánéji álom kísérőzenéje)
 Hangverseny-nyitányok ( pl.: Hebridák-nyitány)
 e-moll hegedűverseny
 2 oratórium ( Paulus, Elias )
 Dalok, kórusművek, kamaradarabok.
 Zongoraművek ( Lieder ohne Worte, azaz Dalok szöveg nélkül című
zongorasorozat )
Felix és Fanny Mendelssohn sírja
Mendelssohn emlékműve Lipcsében
 Két idézet a zeneszerzőtől

Az igazságot keresni, a szépséget szeretni, a jót

akarni és a legjobbat tenni - ez az, amire hivatott az
ember.

A hangoknak legalább oly határozott értelmük van, mint a

szavaknak, ha szóval nem is lehet kifejezni őket.