Professional Documents
Culture Documents
(1685-1750)
J.S.Bach a barokk zene összefoglaló nagy mestere. Az operát kivéve, kora minden műfajában a
legnagyobbat alkotta.
1685. március 21-én született Eisenach városában. Régi zenészcsaládból származott, apja Johann
Ambrosius Bach városi zenész. Első zenei oktatását édesapjától kapta, aki hegedülni tanította. Mint iskolás,
a diákok kórusában is énekelt, s részt vett a templomi zenés istentiszteleteken. Kilencéves korában
elvesztette édesanyját, s rövidesen édesapja is meghalt. Ekkor bátyja, Johann Christoph vette magához, aki
templomi orgonista, kitűnő pedagógus, s biztos kézzel irányította öccse zenei nevelését. Rövid idő alatt
kitűnő orgona és csembalójátékossá képezte és zeneszerzésre is tanította. Iskolai tanulmányait Ohrdruff
líceumában végezte, majd 15 éves korában Lüneburgban a Mihály gimnázium ösztöndíjas diákjaként tanult
tovább.
1703-ban rövid ideig a weimári herceg zenekar hegedűse volt. Ugyanebben az évben orgonista állást kap
Arnstadtban. Mivel feljebbvalói egyre több kifogásolni valót találtak működésében, elhagyta Arnstadtot, és
1707-ben Mühlhausenben vállalt orgonista állást, s még ebben az évben megnősült: unokanővérét Maria
Barbarát vette feleségül. Két híres zenész fia született e házasságából: Wilhelm Friedman, és Philipp
Emanuel Bach. Mühlhausenben nem csak kiváló orgonamuzsikusként működött, hanem jelentős
vokálkompozíciókat is írt.
Életének boldog korszaka a kötheni herceg szolgálatában eltöltött néhány év, amelynek gyümölcse számos
hangszeres, kamarazene - és zenekari műve. Itt keletkezett a brandenburgi őrgróf zenekara számára írt hat
Brandenburgi versenymű, a Das wohltemperierte Klavier (A jól temperált zongora) I. kötete. Új gazdája,
Lipót kötheni herceg nagyműveltségű ember, s lelkes zenebarát. Bach feladata volt az udvarban működő 18
tagú zenekar művészi irányítása.
1720-ban súlyos csapás érte: váratlanul meghalt felesége, aki hét gyermekkel ajándékozta meg. Másfél év
múlva újra megnősült. Feleségül vette a hercegi udvar szoprán hangú énekesnőjét, Anna Magdalena
Wülckent. Ebből a házasságból származik egy muzsikussá lett fia: Johann Christian Bach. Második felesége
számára komponálta a Kottáskönyvecske (Notenbüchlein) c. zongoramű-gyűjteményét, hogy ezzel felesége
zongoratudását fejlessze.
1722-ben Lipcsében meghalt Johann Kuhnau, a Tamás templom kántora. Bach megpályázta az állást, mivel
más nem vállalta, a város vezetői elfogadták a pályázatát, és 1723. május 31-én beiktatták tisztségébe. A
Tamás templom kántori állása - akkor Németországban - egyike volt a legtekintélyesebb zenei pozícióknak.
A kántor feladata volt a város fő templomainak zenei rendjét megszervezni, irányítani, a Tamás-iskola
fiúnövendékeinek ének és zenetanítása, s a kórus nevelését is vállalni. Az ő feladata volt az ünnepi kantáták
megírása is. Ünnepi bemutatkozása alkalmára - amely éppen nagypéntekre esett - írta és vezényelt a János
passió című művét.
27 évig, egészen haláláig élt és alkotott Lipcsében. Itt keletkezett A jól temperált zongora (Das
wohltemperierte Klavier) II. kötete, s élete utolsó nagy alkotása, A fúga művészete. Ennek utolsó ütemeit
már nem tudta leírni, de a zárófúgába nevének kezdőbetűit komponálta bele. (BACH)
Utolsó éveit egyre fokozódó szembaja tette igen nehézzé. Rövid idő alatt teljesen elveszítette látását, s ezen
már az operáció sem tudott segíteni.
1750. július 28-án halt meg.
Szerény, nagy tudású muzsikus volt. Embersége, egyetemes zenéje, sokoldalú tehetsége olyannyira
kiemelkedik a zenei nagyságok közül, hogy nehéz volna bárkivel is összehasonlítani. Életművével - amely a
barokk zene csúcsát jelenti - lezárult ez az igen gazdag művészeti kor.
motetták
korálok
Hangszeres művek
J.S. Bach hangszeres zenéje 2 nagy részre oszlik: szólóművekre és zenekari kompozíciókra.
Szólóművek
6 Brandenburgi verseny
4 zenekari szvit pl.: h-moll szvit
concertok(versenyművek) pl.: a-moll hegedűverseny
Utolsó műve: a Kunst der Fuge (A fúga művészete) 19 fúgát tartalmaz.