A magról való szaporítást vetésnek, megszokott környezetéből kiszakítva és
a többi növényrész földbe helyezését ülte- más környezetbe áthelyezve újra életre tésnek, illetve palántázásnak nevezzük, kelljen, lendületesen növekedjen, fejlőd- ezzel is kifejezve a szaporítóanyagok mi- jön. Ezt szolgálja az edzés és gondos ki- nőségi különbségét, növénytani jellegét. A szedés, átmeneti tárolás is. magot valamikor egyszerűen elszórták a Legnagyobb veszély a palánták és jól-rosszul megmunkált földfelszínre, ahol egyéb élő növények számára a túlzott víz- az a csapadék hatására előbb-utóbb kikelt. veszteség, mert azt begyökerezésükig alig A nyugalmi állapotban lévő mag sokkal tudják pótolni. A párologtatás mértéke a többet elvisel, mint a nedvdús egyéb nö- hőmérséklettől, a páratartalomtól és a pá- vényrészek, melyek közül a táp- rologtató levélfelület méretétől függ. Leg- anyag-raktározásra kialakult gyökerek, előnyösebb lenne minden átültetéskor sér- hagymák kevésbé, a palánták sokkal érzé- tetlen gyökérzetű földlabdával felszedni a kenyebbek a kedvezőtlen életfeltételekre. palántákat és úgy helyezni át új környeze- Az olykor a gyermekre alkalmazott tükbe. A palántanevelés főbb időszakait a „emberpalánta” kifejezés is érzékelteti a következő ábra mutatja. (F=Fűtött, fogalom tartalmát, mely szerint a palánta H=Hideg, SzF=Szabadföldi) féltő gondosságot, gondozást igényel hogy Hónapok November December. Január Február Március Április Május F Paprika H SzF F Paradicsom H SzF F Uborka H SzF F Saláta H SzF F Karfiol H SzF F Karalábé H SzF Káposzta SzF Dinnye SzF Tök SzF (DR. BALÁZS SÁNDOR-DR. FÍLIUS ISTVÁN Zöldségtermesztés a házi kertben)