Évszámok, dátumok XX.

századi magyar történelemhez

1918.okt. 26: 12 pontos kiáltvány (Jászi Oszkár)

nov. 3: OMM- Olaszo. padovai fegyverszünet (Dráva a demarkációs vonal)
nov. MOVE létrejön
nov. 24. Kommunisták Magyarországi Pártja létrejön
Okt. 31. Károlyi kormány
dec. 2. Közt.i Függ.i Párt (Nagy György)
1919. jan. 11. Károlyi közt elnök, Berinkey Dénes kormánya
jan. 25 Országos Függ.i és Károlyi Párt
febr. NEP (Nemzeti Egység Pártja) Bethlen István
febr. 15. 18. néptörvény: földosztás
márc. 5. 35-36. néptörvény: választójog
márc. 21. hatalomátvétel, a Tanácsköztársaság létrejötte
márc. 26. Magyarországi Szocialista Párt (Garbai Sándor)
május 5. Aradon: Károlyi kormányt alapít: Teleki P. külügy, Horthy Miklós hadügy
ápr. 16 és 26. román ill. cseh hadsereg megindul
jún. 10. magyar haderő eléri Lengyelországot
jún. 16. Szlovák Tanácsközt. kikiáltása
jún. 24. fegyverszünet
aug. 1. megbukik a tanácsköztársaság.

aug. 1. Peidl kormány

aug. 5. békekonf. bizottságot küld, román ultimátum és támadás
aug. 6. Clemencau elutasítja a románokat, de ők megszállnak minket, megbukik a szakszervezeti kormány
aug. 16 Friedrich-kormány
nov. 17. egyenlő általános v.jog
nov. okt. 19. rendőrség államosítása
aug. 9. Horthy önállósul (Fővezérség)
okt. 25. KNEP létrejön
okt. Clerk misszió
nov. 14. románok elhagyják Budapestet
nov. 16. Horthy bevonul
nov. 24. Huszár kormány megalakul
1920. jan 15. Szocdemek kilépnek a kormányból
jan 25-26. nemzetgyűlési választások
febr 16. nemzetgyűlés összeáll: Rakovszky István
márc. 18. Királyság első jogszabálya
aug.7 első jogkiterjesztés
1920. március 15-1920. július 19: Simonyi-Semadam Sándor kormánya
júl. 19. Teleki kormány
Numerus Clausus: Haller István
jún. 4. Trianoni békeszerződés aláírása
1921. dec. 14-16. Soproni népszavazás

1927. márc. 5. Magyar olasz örök barátsági egyezmény

1934.márc. Római Jegyzőkönyv
1934. febr. 6. SZU-val diplomáciai kapcsolat
1938. márc. 5. Győri program
1938. szept. 29. Müncheni egyezmény
1938. nov. 2. I. Bécsi döntés
1939. márc. 14-15 magyar támadás Kárpátalja ellen
1940. aug. 30. II- Bécsi döntés
1940. nov. 20. Háromhatalmi egyezményhez csatlakozik M.o.
1940. dec. 12 Jugo-magyar örök barátsági szerződés
1941. ápr. 3. Teleki öngyilkossága
1941. ápr. 11. Magyar bevonulás Jugoszláviába
1941. jan. 31. Horthy korszak utolsó népszámlása

1941. jún. 23. megszakítjuk a kapcsolatot SZU-val

1941. jún. 26. Ismeretlen támadás Kassa ellen
1941. jún. 27. M.o. hadba lépése
1941. júl. 1. Magyar támadás a keleti fronton
1941. dec. 7. 11. Nagy-Britannia majd Kanada, Új-Zéland és az USA hadüzenete
1943. jan. 12. Doni csata
1941. aug. 8. III. zsidótörvény
1942. jan. 4. újvidéki mészárlás
1942. IV. zsidótörvény

1942. márc. 7. Kállay kormány

1942. jún. 5. USA hadat üzen
1943. szept. 9-10. Veres László megkapja a fegyverszünet feltételeit
1943. nov. vége: teheráni konferencia, normandia a hadszintér
1943 aug. eleje: FKGP és MSZDP közötti szoros együttműködés
1943 máj. Sztálin feloszlatja a komintern VB-t: megszűnik az MKP, Békepárt lesz a neve
1943. aug. 23-29. szárszói konferencia

1944. márc. 19. német megszállás

ápr. közepe: Offenzíva a Kárpátok előterében, 300 000 honvéd
máj. közepe: gettók, deportálás Auschwitz-be, júni végéig 440 000 fő
máj. közepe: Magyar Front
okt. 14. MNFFB Bajcsy-Zsilinszky Endre
dec. 24. kivégzik Kőhidán több társával
aug. 23. Románia átáll a szövetségesekhez
aug. 29. Lakatos Géza kormánya
okt. 15. Horthy bejelenti a fegyverszünetet
okt. 16. Kinevezi Szálasit, nyilas uralom kezdete
dec. 24. Bp. SZU ostromgyűrűjében
1945. jan. 18. Pest felszabadítása
febr. 13. Buda felszabadítása
ápr. 4. Magyarország felszabadul a nyilas uralom alól

1944. szept. 23. VH az ország területére ér

nov. 30. MKP akcióprogramja
dec. 2. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása Szegeden
dec. 14. Ideiglenes Nemzetgyűlést Előkészítő Bizottság (Debrecen)
dec. 15-20. ideiglenes nemzetgyűlési választások (csak 50 településen)
dec. 22. Ideiglenes kormány (Miklós Béla)
1945. jan. 26. Nemzeti Főtanács (3 tagú) Zsedényi Béla, Miklós Béla, Gerő Ernő
jan. 20. Fegyverszünet moszkvai
márc. Honvédelmi Minisztérium Katonapolitkai Szolgálata
jan. nemzeti bizottságok
febr. 26. MOVE, ÉME, stb. feloszlatása
nyár: kiközösítik a PDP-t az MNFF-ből
1945 VII. tv. választási törvény: egyenlő és titkos
szept. 17. ONB bírálja el a pártok jelentkezését
okt. 7. Bp.-i törvényhatósági választások
nov. 4. választások
nov. 15. Tildy-kormány (Miklós Béla a me.)
okt. jegyrendszer -> eredménytelen -> beszolgáltatási kötelezettség
dec. Gazdasági Főtanács (MKP nyomására) 1946. jan, rendeletkibocsájtási jogot kap
aug. 16. Mindszenthy szavazást akar az államformáról
nov. 29. Nagy Ferenc miniszterelnök
1946 febr. 1 Tildy a közt. elnök
márc. 5. Baloldali Blokk létrejön
márc. 7. tömegtüntetés („Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!)
márc. 12. 20 képviselő kizárása: Sulyok Dezső megalapítja a Magyar Szabadság Pártot
márc. 12. demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló tv
márc. 20. Rajk a belügyminiszter
máj. 6. B-listázás
máj. 27. (1946. X. tc.) emberi alapjogok védelme
máj. 23. (1946. XIII. tc.) szénbányák államosítása
1947. febr. 27. Kovács László FKGP főtitkára internálása
1946. aug.1. Forint bevezetése

1946. szept. 29-okt.1. III. Kongresszus: polgári pártok kicsinálása, három éves terv
1947. máj. 30. Nagy Ferenc megpuccsolása
jún. 9. pártközi értekezlet: Tervgazdálkodási Tanács és Országos Tervhivatal
jún. 10. Dinnyés-kormány
aug. 1. 3 éves terv kezdete
júl. 23. (1947 XX.) választójogi törvény
júl. 31. „A Sulyok-párt” feloszlatja magát
aug. 31. választások. kék cédulás választások
Pfeiffer féle MFP szavazatainak megsemmisítése
nov. 4. Pfeiffer elmenekül
1946. február 27.: csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény
1945. ápr.: kassai kormányprogram
1945. július 17-augusztus 2: potsdami konferenciaa 3 nagyhatalom létrehozta a Külügyminiszterek Tanácsát
1946. július 29-én kezdődött a békekonferencia. A magyar delegációt Gyöngyösi János
augusztus 20: Kisebbségi Kódex,
1947. szept. 15-én lép életbe, a SZU ekkor helyezte letétbe Moszkvában a ratifikált példányt
1947. február 10-én aláírták a bsz.-t Párizsban.
Az ENSZ-be 1955. december 14-én vették fel Magyarországot.
1946. október 2: a balkán-finn gazdasági bizottság ülése
1945- szeptember 25-én a SZU elismerte az Ideiglenes Kormányt.
1947. december 8-án Jugoszláviával
1948. január 24-én a magyar –román,
február 18-án a magyar-szovjet,
június 18-án a magyar-lengyel,
július 16-án a magyar-bolgár és
1949. április 16-án a magyar-csehszlovák

1947. szeptember 23-án a dél-lenyelo.-i Szklarska Porebán megalakult a Kominform

Dinnyés-kormány 1947. szeptember 23-án alakult újjá
1947 aszán megszűnt a koalíciós pártok külön-külön ifjúsági szervezete is
1947 novemberében, majd decemberében sikerült rávenni az SZDP fővárosi végrehajtó bizottságát, hogy határozatban ítélje le
párta jobbszárnyát.
januárjától a szocdem párt tagsága kezdett tömegesen átlépni az MKP-ba.
1948. június 12-én került sor az SZDP és az MKP egyesülésére  Magyar Dolgozók Pártja.
1948. nov. 27: az MDP Központi Vezetőségének ülése (Függetlenségi Népfront nem lesz tömegszervezet)
1948. dec. 26: letartóztatják Esztergomban (Mindszenthyt)
1948. július 31-én Tildy Zoltántól szabadultak meg helyébe Szakasits Árpád
Augusztus 5-én a belügyminiszter Rajk helyett Kádár
1948. szeptember 6-án Kádár rendeletet bocsátott ki (ÁVH)
1948. decemberében Dinnyés helyére Dobi István
1949. február 1-én megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront,
Az új kormány 1949. június 11-én alakult meg, elnöke Dobi István maradt
1949. augusztus 18-án új alkotmány
1949. augusztus 23-án egy 21 tagú Elnöki Tanács (Szakasits Árpád)
1950. január 1-jén az addigi 25 helyett 19 megyét

1949-es alkotmány: Magyar Népköztársaság

1950. máj.-ig: Szakasits Árpád (Elnöki tanács elnöke)
1952. aug.-ig: Rónai Sándor (Elnöki Tanács elnöke)
1948-1952: Dobi István (Miniszter Tanács elnöke)
1952-1967: Dobi István (Elnöki Tanács elnöke)
1952-1953 nyaráig Rákosi Mátyás (Miniszter Tanács elnöke)
1949. október 24 Bíróságok átszervezése
1948 és 1956 között 3 kongresszust tartottak (1948, 1951, 1954)
1950. nov.: Rákosi, Gerő, Farkas: Honvédelmi Bizottság (HB)
1951. május 22-én az MDP KV elrendelte a pártvezetőség újjáválasztását
1951. október-novemberi választások során leváltották a régi vezetőségek tagjainak 46,4%-át
1954. usztusában Rákosi átvette Dobi Istvántól a miniszterelnöki tisztet
1954. március 9-én Rákosi 60. születésnapja
1949 februárjában elítélték Mindszenthyt
1949. május 31-én tartoztatták le Rajk Lászlót, 1949. október 15-én kivégezték
A táborok száma 1953-ra elérte a 100-at
1953 elején Péter Gábort börtönbe zárták
1948 végétől rendszeresítették a szovjet katonai tanácsadók intézményét
1949-51 között az új tisztikart rövidített tanfolyamokon
1952-ben lesöpörték a padlásokat
1949 és 1953 között kb. 4 millió hold cserélt gazdát (Kuláklisták)
1948 vége és 1953 nyara között 468-ról 5 000 fölé emelkedett, a tagoké 13 ezerről 370 ezerre nőtt (TSZ)
1951 elején ismét bevezették az 1949-ben megszüntetett jegyrendszert
Csillag¸ Irodalmi Újság (1950-től), Művelt Nép (1950-56), Új Hang (1952-1956)
A Kossuth díjat 1948-ban alapították
1953. november 25. magyar-angol 6:3

1953. március 5-én meghalt Sztálin

június 27-28: az MDP ülés
1953. május 17-én választásokat tartottak, az országgyűlés 1953 július 3-4-én tartotta meg első ülését (Nagy Imre kormánya)
július 23-án a minisztertanács megszüntette a belügyminiszter helyi tanácsok feletti felügyeleti jogkörét,
július 25-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorlásáról
Július 30-án újabb törvényerejű rendelettel létrehozták a Legfőbb Ügyészséget
1954. május 24-30: az MDP III. kongresszusa
1954 januárjában új beszolgáltatási rendszer
1954. október 23-24: Hazafias Népfront (Nagy Imre kezdeményezése) (Magyar Nemzet)
1955. márc-ápr. Nagy Imrét leváltják mindenhonnan
1955. május 14-én létrejött a Varsói Szerződés
1955. december 14-én Mo.-t felvették az ENSZ-be
Rákosi elmegy, de Nagy nem jön vissza (Nem gyakorol önkritikát)
október 6: Rajk újratemetése

1956. szeptember 17: az Írószövetség közgyűlése: nagy Imre rehabilitációját kérik

október 13-án rehabilitálták Nagy Imrét
október 16: a szegedi egyetemisták MEFESZ) néven saját szervezetet alapítanak
október 22-én megfogalmazott 10, ill. 16 pont
OKt. 23: - délután 3 órakor kezdődött a Március 15. téren Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt
- Este 6-7 órától az események irányíthatatlanná váltak és a főváros három pontján folytatódtak (Parlament, Városliget,
Bródy Sándor utca, Rádió épülete)
- harc este 11 felé kezdődött, éjjel Nagy Imre a miniszterelnök
október 24-25-én a bp.-ihez hasonló tömegdemonstrációkra került sor számos városba
Dunántúli Nemzeti Tanács Szigethy Attila
október 24-én kijárási tilalmat rendelt el Nagy, de senki sem tartja be
október 24. Katonai Bizottság : Ellentámadásról határoznak, de ekkor már itt van az oroszok
október 25. sortűz a Parlament előtt
október 26-án Nagy Imre a forradalom élére áll
október 28. nemzeti demokratikus mozgalom, ÁVH feloszlatása
október 30. Nemzetőrség (Király Béla)
november 1. Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulása (Kádár eltűnt)
október 26-a után Maléter Pál ezredes, honvédelmi miniszter katonáival együtt a felkelők oldalára áll
október 31-én az SZKP elnöksége a felkelés leverése mellett döntött
nov. 1. Kilépünk a Varsói Szerződésből
November 3. Nagy Imre me. és külügym.
November 4. Forgószél hadművelet Magyarország ellen
November 7. Kádár visszatér a fővárosba

1957 januárjától minden békepapi papot elmozdít Mindszenthy

november 21-22. nagyobb gyárak sztrájkja
nov. 23: néma tüntetés a fővárosban
december 4: asszonytüntetés a Hősök terén
november 4. ENSZ napirendre tűzi a magyar kérdést
november 10. pufajkások (Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom)
november 22. Nagy Imre elrablása Romániába
december 5. feloszlatták a forradalmi bizottságokat
1957 január 18-án felfüggesztették az Írószövetséget
1957. május 27-i magyar-szovjet szerződés VH ideiglenes itt tartózkodásáról
1958. június 16. Kivégzik Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimesi Miklóst
1957 elején bevezették a nyereségrészesedét,
1957. július 20-án a teljesítménybérezést
1956. november 12. Kötelező beszolgáltatások eltörlése
1956 nov. 15: a szabad munkavállalás engedélyezése
1956 dec. 19 húsvéthétfő, karácsony másnapja ünnep
1957 március 10-én iskolaszüneti nappá nyilvánították március 15-ét
1957 tavaszán és nyarán bíróság elé állították és elítélték Farkas Mihályt (16 év) és Péter Gábort (14 év)
1957. június27-29: az új párt első országos ülés
KISZ 1957. március 21
Hazafias Népfront 1957. október 21-22-én alakult újjá (Apró Antal, Ortutay Gyula)
1958. november 16: első parlamenti és tanácsi választásokat
1959 június 2. Állami Egyházügyi Hivatal
1959. szeptember 25-én újjáalakult az Írószövetség
1959. április 3-án részleges amnesztiát hirdettek a két évnél nem hosszabb elítéltek részére + Tildy Zoltán, Déry Tibor, Péter
Gábor, Farkas Mihály
1959 november-decemberében megtartották az MSZMP VII. kongresszusát: Kádár a miniszterelnök
1963. március 22-én közkegyelemben részesültek a még börtönben lévő politikai foglyok
1962. november 20-24-én tartotta újabb kongresszusát (VIII.) az MSZMP „Aki nincs ellenünk az velünk”
1960-tól biztosították az utazási szabadságot: piros, és kék útlevél

1961 októberében fogadta el az országgyűlés a II. ötéves tervet az 1961-65-ös időszakra

1968-70 közötti egy-másfél évtizedben a m. gazdaság viszonylag dinamikusan fejlődött
1960-as ávek: gyártmányszakosodás
olcsón jutottunk hozzá a kőolajhoz, bauxit, aluminium
1960-as évek: tehergépjármű, és tömegközlekedés beindul, 1970-re az ország 96%-át érték el menetrendszerinti járatok
1965: 100 e. személyutó, 2757 km közút, MALÉV 33 nemzetközi vonalon, 1970: 1 millió személygépkocsi, 1960-as évek végén
M7-es autópálya, 1977: az M1-es Komárom és Győr közötti szakaszának építése, 1986-ban adták át a Ferihegy 2
önkiszolgáló üzletek
1960-as évek: 80 nagy bevásárlókp.
SZU a legfontosabb külker. partner
III. ötéves tervidőszak alatt (1966-70)
1966 november-decemberében tartották az MSZMP IX. kongresszusát
1968. január 1-jén vezették behárom területen hozott lényeges változást: központi tervezés szerepének csökkentése,
árrendszer reformja, bér és jövedelemszabályozás rendszerének módosítása (vegyes árrendszer)
A bruttó termelés 1982-ben tetőzött
1965. szeptember 29. Brezsnyev-doktrína -> 1968 augusztus Prágai tavasz
július 23. Kádár hozzájárul a magyar csapatok bevonásához
IV. ötéves terv (1970-75) tercier szektor 50%
1972 február. Megakadnak a reformok: Brezsnyev megbeszéli Kádárral: 50 legnagyobb ipari vállalatot állam veszi át, 1973
ban felállították az Állami Tervbizottságot, káderkiválasztás 1962-től érvényesített hármas elvét félreteszik
1974-75-ben Nyers Rezsőt, Fehér Lajost és az ugyancsak reformpárti miniszterelnököt, Fock Jenőt elmozdították
Az új miniszterelnök Lázár György
1973. olajárrobbanás: kölcsönök felvétele
1977. dunai vízlépcső tervének aláírása
1978-ban nyugdíjazták Biszku Bélát: Második gazdaság fellendülése
1980-81-ben megtörtént a nagyvállalatok decentralizálása, liberalizálták a külkereskedelmet
1979-80-ban radikális árreform
1981-ben megszüntették a forint kettős árfolyamát
1979 novemberében Közép-európai Nemzetközi Bank
1988 januárjától kétszintű bankrendszer
VI. ötéves terv időszakát (1981-85) a gazdasági növekedés stagnálása, a gazdálkodás megújuló zavarai jellemezték
1965: Ceaucescu hatalma, 1968: felszámolják a Magyar Autonóm Tartományt
 1977-ben Kádár, 1982-ben Aczél György megy el sikertelenül
Jugo. Vajdasági Autonóm Tartomány
1963. Kárpátalja: Ungvári Állami Egyetemen magyar filológiai tanszék alakul
1967-es izraeli-arab hatnapos háború idején Mo. megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel
1968. Prágai tavasz
1975-ös helsinki konferencia
1972. április 19-én módosított alkotmány: elismerte a kisebbségeket kollektívumokként

1988. május 20-22-ére összehívott rendkívüli pártértekezleten a MSZMP küldöttei Kádár elmozdították első titkári posztjáról
és elnökké választották, valódi hatalmát elvesztette
MSZMPn belül generációs és ideológiai harc
Brezsnyev halála (1982), majd Jurij Andropov (1982-84) és Konsztantyin Csernyenko (1984-85) rövid hivatali ideje után
hatalomra került Mihail Gorbacsov (1985 március
Gorbacsov 1988 decemberében, az ENSZ közgyűlésen elmondott beszédében bejelentette, hogy a SZU csökkenteni fogja
csapatai számát Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon
Az ellenzéknek két nagy ága: demokratikus vagy urbánus, nemzeti vagy népi
1977-ben 34-en tiltakoztak a prágai ellenzéket sújtó retorziók miatt
repülőegyetemi előadások: Szabó Miklós történész tartotta Bibó Istvánról; szamizdat kiadványok; ifj. Rajk László lakásán (Rajk
Butik)
Írószövetség 1986. decemberi ülése
A bős-nagymarosi erőmű ellen jött létre a Duna-kör (1984)
Bethlen Gábor Alapítvány (1985)
Soros György Nyitott Társadalom Alapítványa, Szabad Európa Rádió
1985 nyarán Monoron megszervezett találkozó: demokratikus ellenzéket Kis János, Kenedi János és Szabó Miklós; népieket
Csoóri Sándor és Csurka István; 56-osokat Donáth Ferenc és Vásárhelyi Miklós; reformközgazdászokat pedig Bauer Tamás és
Laki Mihály képviselte
Rajk-butik felszámolása 1983, Demszky Gábor börtönben
Magyar Demokrata Fórum 1987 szeptember 27-én alakult meg Lakitelken;1988. május 1. Szabad Kezdeményezések Hálózata
(SZDSZ), 1988. március 30-án alakult meg a Fidesz,
Grósz Károly és Pozsgay Imre „ifjak” -> 1985-ös választásokon
1985-ben vezették be a vállalati tanácsok intézményét
1987. jún. Grósz K. me. 1988. nov-ig. szja bevezetése, veszteséges vállalatok támogatásának csökkentése, 1987
szeptemberében megindultak a magyar izraeli kapcsolatok, NSZK-tól 1 milliárd Márka szabafelh. hitel, világútlevelet 1987.
november 27.