Professional Documents
Culture Documents
Gyermekirodalom és Gyerekirodalom?!
● „Az sem egészen mindegy, hogy gyermekkönyvet vagy gyerekkönyvet emlegetünk. Hol ez, hol
az illik jobban a mondandónkhoz meg a könyvhöz. Weöres Bóbitája gyermekkönyv,
Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék c. kljlkj
● „Paradoxonnak tűnhet, de a játszó gyermekirodalom az igazán felnőtt gyerekirodalom” (Lovász
Andrea, 2011. 42.)
„Szemügyre véve a gyermekirodalom úgynevezett alkotóelemeit arra keresik a választ, hogy mi is
az, ami ezeket az egymásra épülő szövegeket/műveket közös nevezőre hozz; mi az az erő
tulajdonképpen, aminek értelmében egyneműnek lehet őket tekinteni, valamint minek alapján
képezhetik ezek a művek, illetve szövegek a homályosan körvonalazott szakterület vizsgálandó
anyagát, miképpen avathatók szemléltető matériává” (Kiss Judit, 2008. 12.)
„Az első és korszerű felfogás szerint a gyermek- és ifjúsági irodalom – irodalom. A világirodalom
és a nemzeti irodalom integráns része. Története, jelenségei elválaszthatatlanok a mindenkori
kortárs irodalom létállapotától és a zajló irodalomtörténeti folyamoktól.
1
A másik értelmezés szerint a gyermekirodalom csupán alkalmazott irodalom. Szolgálólánya a
pedagógiának. Erkölcsi példatár. Szövegvilágának felismerhető struktúrái vannak és elkülöníthető
tematikai motívumai.”
Gyermekirodalom:
2
„egymásra tevődő, épülő, egymásból táplálkozó és egymást tápláló szövegek és művek együttese
és/vagy külön élete vár megfigyelésre a játék vagy a fantázia világszerű tényezőjének
szemszögéből.”
„A gyermekirodalom magába öleli a gyermeki képzelet szülte világ minden tartozékát, a gyermek
mindennapi életének, környezetének alapvonatkozásai is helyet kapnak benne, éppúgy, mint a
gyermeki létezés eszmei, érzelmi, intellektuális háttere.”
„nemcsak a gyermekek irodalma: felnőttek írják, adják ki, választják, veszik meg és olvassák a
gyerekeknek. A felnőtteknek is tetszik, ők is élvezik, az emberi psziché szerves részévé válnak,
nemcsak a gyermekkorhoz kötnek bennünket, hanem mitikus elemekhez is, az irodalom egészének
eredendő elemeihez is.”
A gyerekirodalom esztétikai fogalom. Éppen ezért nem mondhatja meg a könyvipar, hogy mi
gyerekirodalom, és ezért kellenének azok az intézmények, amelyekben/amelyeknek olyan
szakemberek dolgoznak, akik értenek az irodalmi esztétikához, a szépirodalom és a gyerekirodalom
kánonjaihoz.
3
előállított mindenféle olvasmányokhoz képest, mert olvasása „esztétikai tapasztalat”, az önmegértés
egyik módja.
Ha abból indulunk ki, hogy a gyerekirodalom beavató irodalom és elsődleges célja az olvasási vágy
felkeltése, akkor a „gyerekirodalomi kánon” nem már, mint önellentmondás.
4
A gyermek rendszerint teljesen más szempontokat kísér figyelemmel a történet hallgatása/olvasása
során, mint a felnőttek: a gyerek legtöbbször a történet „virtuális átélésre” törekszik. A
gyermekirodalom illúzióvilágát, „irodalmi hitelét” a történetmondás hogyanja és mikéntje: az
elbeszélő hangja, a narratív tálalásmód határozza meg. A történetek relevánsak a mai gyermek
életterének kontextusában. A nyelv és a jelentés kapcsolatából adódóan, minél alapvetőbb, mélyebb
motivációkat és rétegeket érint meg bennünk a szöveg, annál értékesebbnek tekintjük (ezekhez a
szövegekhez térünk vissza újra és újra)
A gyermekkor szóbeli kultúrája magán viseli az irodalom formai jegyeit, azt a formai nyelvezetet
segíti világra, ami az írott szöveg alapját képezi. A gyermekvers, mondóka, találós kérdés, ritmusa,
formája, képrendszere az érzések metafórájává, kulturális memóriává, közös szöveggé válik. Ezeket
a szövegeket a kollektív gyermeki tudat őrzi, hiszen ezeken alapszik maga az irodalmi élmény,
ebből nő ki a gyermek irodalmi kompetenciája. A mai gyermekirodalom narratív módszerei már
sokkal inkább a film, a televízió narratív technikáihoz igazodik.
Összegzés: A fentiek alapján közös kutatói alapállásnak tekinthető a gyermek- és ifjúsági irodalom
5
- A gyermek identitás felismerésének fokozatai.
- A szóbeli hagyománytól, folklórtól való passzív függőségen túlmutató fejlődésvonal
- Olyan szerzők hangjának felerősödése, akik a morális reformok, tanítók, lelkészek által kijelölt
irányvonalaktól elhatárolódnak, és pedagógiai, szakmai vagy személyes okokból teremtenek
irodalmat a gyerekeknek.
- Az autoritárius befolyásoktól való függőség/függetlenség foka. Az egyház, állam, az oktatási és
iskolarendszer, a családi nevelés hatalmi pozíciójának aspektusai.
- A klasszikus – nyelvi és nemzeti határokat átlépő – szerzők száma, jelenléte az adott nemzet
irodalmában. Pl. Grimm testvérek, Andersen, La Fontaine
- Új műfajok, alakzatok és formanyelvek létrejötte: a hagyományos formák változásai,
módosulásai
- A fordításoktól való függőség mértéke – mikor, mennyit, hogy fordítottak le egy adott nemzet
gyermekirodalmából.
- Az elsődleges irodalom minősége és mennyisége: a gyermekkönyvek évenkénti száma és
minősége
- A másodlagos irodalom minősége és mennyisége: a gyermekirodalmi kutatások, kritikák
- A gyermekirodalom intézményes keretek közötti fejlődése: könyvtárak, kiadók, folyóiratok,
intézmények, konferenciák…
Líra – „a lélek érzelem- és gondolatvilágának ritmusa, zenéje, dallama” találós kérdés, mondóka,
vers
Elemzési segédlet
Általános szempontok
1. Cím:
● Milyen elvárásokat támaszt?
6
● A mű szövegével való kapcsolata (utal rá, ellentétes vele, összefoglal, műfaji sajátosságot
jelez, általánosít, utal a keletkezés körülményeire).
● Kapcsolat más művekkel (a szerző saját alkotásaival, más szerzők, ill. más művészeti ágak
műveivel
2. Történeti szempontok:
● A korszak általános képe, az irodalom helyzete az adott korszakban, áramlatok
● Az alkotó helye az általános képben
● A mű helye az alkotó életművében (ha van önértelmezés, önvallomás – de elsődleges a
szöveg)
● Az alkotó: fontosabb életrajzi tényezők bemutatása, jellemzése, poétikai eszközök, stílusok,
pályaszakaszok, fontosabb művek
● A választott mű elemző bemutatása
● Az életmű jelentősége, hatása
3. Motivikus kapcsolat/intertextualitás
● A fontosabb költői képek, motívumok az alkotó életművében
● A fontosabb költői képek, motívumok az irodalomban, esetleg más művészetekben
1. Szerkezet, cselekmény
2. Tér- és időviszonyok
Időszerkezet: Az elbeszélés ideje (mikor íródott a mű, vagy mikor mesél az elbeszélő), a történet
ideje, az elbeszélt események időtartama
Térszerkezet:
o Intenzív térábrázolás: a külső terek mellett hangsúlyosak a „belső terekben” zajló folyamatok:
a tudat, a lélek bemutatása.
o Extenzív térábrázolás: a külső helyszínek túlsúlya, változatos, fordulatos
o Zárt/nyitot tér
o Szűkülő/táguló tér
o Reális/irreális tér
o Váltások (montázs, perspektíva)
3. Az elbeszélő
4. Szereplők
● Az epikai mű szereplői és az általuk hordozott értékek
● Fő és mellékszereplők
5. Világkép
- műfaj,
- téma,
- mondanivaló (akár egyetlen szólásban, közmondásban megfogalmazva),
- pozitív és negatív szereplő jellemzése (segíti az erkölcsi nevelést),
- a cselekmény szerkezeti váza: expozíció, konfliktus, kibontakozás, tetőpont, megoldás, egyéb
szerkezeti jellemzők: ellentétek, ismétlések, láncszerű szerkezet
- jellemző nyelvi-stilisztikai megoldások, kifejezések: szóhasználat: hangutánzó/hangulatfestő
szavak; állandó jelzők; népies/régies kifejezések; sajátos/egyedi szóalkotás > ezeket érdemes
megtanulni, mondat- és szövegalkotás jellemzői: állandósult mesei formulák; szólások;
közmondások; jellegzetes szövegszerkesztés: mondatfajták/párbeszédek/monológok, a humor
eszközei
- illusztráció – kép és a nyelv viszonya
Kötelező szakirodalom:
8
Felhasználat, ajánlott szakirodalom
•Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. Szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán,
Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2017. (Minerva Könyvek,
8)
• Lovász Andrea: Felnőtt gyermekirodalom. Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon.
Cerkabella Könyvkiadó, 2015.
• Lovász Andrea: Gyermek-irodalom. Vázlat a Gyermekirodalom könyv kritikájához. Új Forrás,
2001/8.
• Lovász Andrea: Gyermek – irodalom. Diskurzusváltozatok. Forrás folyóirat
• Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom. Vázlat egy védő-és vádbeszédhez: lássuk a témát.
Irodalmi Szemle, 2011/5.
• Kiss Judit: Bevezetés a gyermekirodalomba. Kolozsvár, Ábel Kiadó, 2008.
• Gyermekirodalom. Szerk. Komáromi Gabriella, Helikon, Budapest, 1999.
• Bárdos József-Galuska László Pál: Fejezetek a gyermekirodalomból. Nemzedékek Tudása
Tankönyvkiadó Zrt., 2013.
• Lapis József: Maszkák a bálban – (gyerek)irodalmi dilemmák, tiszatajonline, 2015.10.19.
Gyerekkép és gyerekkönyv
„Minden gyermekkönyv a gyermeki és a felnőtti világ közti különbségen alapul” (Radnóti Sándor)
Ennek a különbségnek – önálló gyermekvilág vagy gyermek- és felnőttvilág ellentéte – vagy a két
világ közötti átmenetnek a bemutatása történetileg meghatározott.
Írástudatlan, törzsi társadalmak: óvja, neveli, tanítja a gyermeket, de a gyermeki létet egy
aspektusból szemlélik, „prefelnőttnek”, potenciális felnőttnek tekintik a gyermeket.
Az ószövetség zsidó társadalma: a gyerek apja másolata, az Istennel való kapcsolat szemszögéből
értelmezik a gyermeki létet
Az ókori görög és római világ: a gyerek miniatűr felnőtt, potenciális harcos, erényes polgár
Középkor: A gyerek tökéletlen lény, akinek feltétel nélkül el kell fogadnia a felnőtt
felsőbbrendűségét. Bűnben fogant, meg kell óvni a saját rosszra hajló természete ellen. A testi
fenyítés természetes. 7 éves koruktól a szegények gyermekei szolgálni mentek, a gazdagoké pedig
iskolába. Már szinte felnőttként kezelték őket.
9
Reneszánsz: Felfedezi a gyermeket. A humanisták – Erasmus, Montaigne – írásaikban már
hangsúlyozzák, hogy a gyermekkor az ártatlanság kora. A kisgyermek védelemre szorul. A nevelés
nemcsak ismeretátadás, hanem erkölcsi gyarapítás. De a gyerekkort még nem tekinti sajátos
értékekkel rendelkező periódusnak.
- A gyerek „tabula rasa” – tiszta lap, amit eszmékkel kell kitölteni, de ne az kerüljön a gyerek
kezébe, ami a felnőttekébe
- Az ember kötelessége a boldogság keresése. A boldogság eléréséhez szükséges értékek:
egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, túlvilági boldogság reménye.
A 17. században megszülető modern családi érzés és a 18. századi polgári intimszféra, a női
emancipáció kezdete megteremtette a gyerekszobát és a gyerekkönyvet. A 18. század 2. felétől
indul fejlődésnek az, amit ma gyermekirodalomnak nevezünk:
- a gyermekekre való odafigyelés
- „a gyerek, mint független lény” – nekik szóló, szükségleteiknek megfelelő
gyermekirodalom kialakulása
Kulcsszó lehet: r acionális mitológia: hit az észben és az igazságban, jelentős, egyszerű és áttetsző
értékek pátosza,
● Daniel Defoe: Robinson Cruose 1714, Teljes címe: Robinson Cruose yorki tengerész élete
és különös, meglepő kalandjai; Aki huszonnyolc évet élt egyedül egy lakatlan szigeten
Amerika partjainál, a nagy Orinoco folyó torkolatától nem messze, egy olyan hajótörés
kényszerítette a szigetre, amelyben rajta kívül minden ember meghalt.
● Jules Verne: pl. Utazás a Föld középpontja felé 1864; Grant kapitány gyermekei 1868; 80
nap alatt a Föld körül 1837; A tizenöt éves kapitány 1878; Kétévi vakáció 1888.
● Karl May (1842-1912) indián hőseposzai: Winnetou és Old Shatterhand kalandjai
10
Gyermekről alkotott elképzelések univerzális jellemzői (Kiss, 2008)
Fabula (latin „kitalált történet, mese”) versben vagy prózában írt tanmese, amelynek a szereplői
gyakran állatok, antropomorfizált alakban. A fabula példázatos jelleggel világít meg valamilyen
világi vagy vallási életbölcsességet, életszabályt. Gyakori, hogy a tanulságot tételesen is
megfogalmazza.
Képviselői: Aiszóposz/Ezópus, Phaedrus, La Fontaine, Pesti Gábor, Heltai Gáspár: 100 fabula
1566. Az ezópuszi fabulák értekező és oktató jellege helyett már inkább eleven, szemlélete s
szépprózai elbeszélésmód jellemzi, Csokonai Vitéz Mihály 1790 táján keletkezett prózai
állatmeséi. A felvilágosodás jellegzetes műfajaként az ezópuszi állatmesét továbbfejlesztése a
didaxis és a szatíra könnyed, közérthető, szórakoztató formában való egyesítése.
Heltai Gáspár: Száz fabula. A bölcs ezopusnak fabulái és bölcs oktató beszédi, Kolozsvár,
1566.
Tizenharmadik fabula - A hollóról és rókáról: Egy holló egy igen szép darab sajtat ragada egy
ablakból, és felröpüle egy magas fára véle. Látván azt egy róka, igen kezdé a sajtot kévánni. És a fa
alá méne, és szólni kezde a hollónak, és igen dicsírni, mondván: "Ó, te holló, nemes madár vagy!
Nincsen tenéked mása. Szép tollaid vannak, fénesek, melyekkel semmi bársony nem ér; csak hogy
szavad szép volna, termethöz hasonló. Hiszem is, hogy szép szavad legyen, de nem hallottam." A
holló igen örüle e dicsíretnek, és elhivé magát; és hogy szép szavát megjelentené a rókának,
felfuvalá a torkát, és kinyútá a nyakát, hogy ugyan öregen szólhatna. És midőn a száját megnyitná,
kiesék a sajt a szájából. És ottan elragadá a róka a sajtot, és elkezde menni véle. Ottan
elszomorkodék a holló, értvén, hogy a róka a jó sajtért tötte volna a szép dicsíreti orációt.
Értelme: Vedd eszedbe magadat! Ha az Isten bölcs: tehát tudta, mint kellett teremteni tégedet, és
müvel ajándékozni. Avval elégödjél meg. Ne keress hiábavaló dücsőséget és dicsíretet. Megnézd a
lábodnak kaptáját: ne kévánj nagyobb sarut. Mert azok, kik igen dicsírnek tégedet, nem szeretnek;
és ha lehet, bizony meglátják, ha a sajtot kikaphatják szájadból. Ártalmasb állat nincsen hipokritánál
és hízelködénél.
• A gyerekirodalom kánonja a 19. századi felfogás szerint az esztétikai tapasztalat rögzített formáihoz,
vagyis a szépirodalom klasszikus és romantikus műfajaihoz kötődött. A gyerek- és ifjúsági irodalom
tradicionálisan nem hoz létre új műfaji kereteket, csak átvesz a szépirodalomban meglévőket.
• Ami ezen a műfaji rendszeren kívülről érkezett - a gyerekirodalom és a gyerekkönyvek egyik
forrásának tekinthető szóbeliség szövegei – azt a maguk képére formálták.
• A 19. századi tradíciók szerint tehát gyerekirodalom az, ami a mindenkori szépirodalmi
műfajkánonban is leképezhető; gyerekirodalom az, ami a kanonikus szépirodalmi műfajokon mint az
esztétikai tapasztalat formáin keresztül – az együttolvasás miatt: egyszerre – szól a gyerek- és
felnőtt-közönséghez.
13
• A gyerekirodalom a 19. századból örökölt fogalmak szerint nem önálló, nem gyermekkori esztétikai
tapasztalatokra épül, hanem a felnőttkorra összegyűlt individuális tudás és tapasztalat felől ítélhető
csak meg.
• Petőfi Sándor: Arany Lacinak, Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, János vitéz
• Arany János: Rózsa és Ibolya (verses mese népmesei elemekkel), Juliska elbujdosása (dackorszak),
Családi kör, A fülemüle, A bajusz, Toldi
• Arany László: Eredeti népmesék
• Benedek Elek: pl. Magyar mese-és mondavilág öt kötete, Csodalámpa 4 kötetben 27 nép 112 meséje
• Sebők Zsigmond: Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893.
• Jókai Mór: A magyar nép adomái 1856., Jókai Mór Meséskönyve 1891., A kőszívű ember fiai,
Csataképek
• Mikszáth Kálmán: Tündérvilág. Válogatott mesék gyűjteménye az ifjúság számára 9 képpel 1875.,
A jó palócok 1882., Két koldusdiák 1886., Szent Péter esernyője 1895., Beszterce ostroma 1895.
• Pósa Lajos: Az Én Újságom (Benedek Elekkel)- az első irodalmi értékű gyermeklap, „több mint 50
kötetnyi gyermekvers”, mese pl. Verseskönyv kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok
számára 1893.; Meséskönyv. Kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára 1893.
• Gárdonyi Géza: Egri csillagok 1901., Láthatatlan ember 1902., Nagyapó tréfái, Mindentudó Gergely
bácsi könyve
• Móra Ferenc: pl. Didergő király, A csókai csóka, A cinege cipője, Panka versek, Zengőábécé,
Dióbél királyfi, Csilicsali Csalavári Csalavér, A rab ember fiai, Kincskereső kisködmön
• Móricz Zsigmond: pl. A török és a tehenek, Iciri-piciri, verses állatmesék, Pipacsok a tengeren,
Légy jó mindhalálig, Boldog világ, Árvácska
• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
• Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Líra: 20. század közepe éles határvonal – 1955. Weöres Sándor: Bóbita
• Előtte: nevelő szándékú, didaktikus, „Pósa Lajos vezényelte versek”
• Új jellemzők:
o egyenrangú viszony a felnőtt(költő) és a gyerek (befogadó) között
o A téma és a tematika gazdagodása
o modern, szürrealista hangvétel
o árnyaltabb gyermekvilág
o megjelenik a játékvers: a forma/ritmus/zeneiség uralkodóvá válik, játék a szavakkal, változatos
kép- és rímalkotás, szabadvers
Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Kormos István
Felnőtt gyerekirodalom (Lovász, 2015. 9-47.)
1970-2002 közti időszak jellemzői: „Ekkor stabilizálódtak a mára klasszikusnak tekintett alapelvek:
• kaland/történések elsődlegessége
• a gyerekléthez, -látáshoz tartozó humor (abszurd, groteszk, alpári);
• fikciós játék szerepe felértékelődött (a teremtettség sugallása);
• a nyelvhasználatra történő folyamatos reflektálás, felerősödik a mondás jelentősége
Gyerekkönyvkiadók:
• Móra Könyvkiadó, Csimota, Cerkabella, Két Egér, Pagony, Kolibri, Naphegy, Betűtészta,
Csodaceruza, Könyvmolyképző, Manó Könyvek, Holnap
Kötelező szakirodalom:
• Bárdos József: A világirodalom klasszikus meseregényei. In. Bárdos József- Galuska László Pál:
Fejezetek a gyermekirodalomból. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., 2013. 80-88.
Kötelező szépirodalom:
• Petőfi Sándor: Arany Lacinak; Arany János: Rózsa és Ibolya; Pósa Lajos: A szorgalmas Tercsi;
Móricz Zsigmond: Kis malac meg a farkasok; Móra Ferenc: A nyughatatlan méhecske
Mi a mese?
15
A „mese – univerzális és komplex természetéből fakadóan – ellenáll minden fogalmi megragadásnak”
(Boldizsár, 2005.)
Nem lehet egyértelműen definiálni és egységes terminológiával leírni, mindenre kiterjedő
mese-definíció eddig még nem született.
• Antropológiai: azt az emberi belső igényt vizsgálja, amelynek hatására létrehozzuk és elmondjuk a
történeteket, meséket
• Irodalmi-esztétikai: a szövegek nyelvi-poétikai megalkotottságát, karaktereit, történetvezetését
vizsgálja
• Strukturalista: a mesék felépítésének szerkezeti elemeit vizsgálja, formalizálja és leírhatóvá teszi
• Egyéniségkutatás: a mesemondó szerepét hangsúlyozza, az egyének repertoárját, előadói készségeit
vizsgálja
• Pszichoanalitikus: azt vizsgálja, hogyan segít a mese hozzáférni a tudatalattihoz, és így hogyan válik
személyiségformáló erővé
• Terapeutikus (biblio- és meseterápia): a művészetterápiák rendszerébe illeszkedik, szöveg alapú
terápiás módszer; válogatott, problémacentrikus olvasmányanyag, irányított olvasás; az írás-olvasás
interaktív használata, amely segíti a személyiségfejlődést, önismeretet
Bódis Zoltán Mese és szakrális kommunikáció című tanulmányában három nagy csoportra
osztja a mese értelmezési lehetőségeit:
• „Nemcsak világképnek a kifejezése a mese, hanem azonkívül irodalom. Nemcsak tartalom, hanem
forma is, mégpedig nem pusztán egy emberi világkép formája, nem pusztán emberileg érthetővé tevése
a világ egy oldalának, hanem irodalmi forma, elbeszélés, amelynek célja van. A világnak csupán
emberi formát adni, vagyis emberileg érthetővé tenni: ez még szükséglet, mintegy életfeltétele az
embernek. Irodalmi formát adni a felismert valóságnak, a felismert valóságokat úgy csoportosítani,
hogy gyönyörködtető, megkönnyebbítő, felemelő, amellett az emberi élethez mégis hasonló szerkezetű
képpé álljanak össze: ez már több, mint a valóságnak egyszerűen világképbe való feldolgozása.”
(Honti János, 1962, 15-16.)
A mese fogalmának megközelítései (Biczó, 1999.)
16
• A mese, mint elbeszélésfajtának a vizsgálódása a mese kultúránkban fellelhető különböző
megnyilvánulásaira vonatkozik.
• Azonban rá kell mutatni arra a különbségre, ami mesélés – egy történet elbeszélése – és a mese –
mint forma – között van. Tehát nem minden mesélés mese.
• A mese nem az írásbeliségen nyugvó irodalmi műveltség eredménye, sokkal inkább tartozik az
emberi szellemhez.
• Minden mese megragadható értelmezési kísérletként, a hős próbálkozása a csodás feladat
megoldására nem más, mint interpretációs (értelmező) gyakorlat.
• A mese akárcsak az „élet meséje” soha le nem zárható interpretáció, és valójában ez a „mese
optimizmus” lényege.
• A mese formája örök forrása a gondolkodásnak, hisz az általa „láthatóként” felmutatott kép
széttörhetetlen.
• A mese, a mesélés a nyelv azon állapotát engedi látni, amely az üzenetközvetítő funkción, a
világértelmező szerepen túlra, a nyelvnek, s a nyelvben megragadható létnek az önfeltárása felé mutat.
• A gyerekmese szóhasználat a mesének egy olyan jellegű deformációját jelzi, amelyik nem érinti
ugyan a mesemivolt lényegét, de egyszerűsített, adaptált formaként tételeződik - valaminek a redukált
változata.
1. A mese: irodalom
17
• sajátos világlátás epikus megformálása (irodalom)
• irodalom (válogató megformálás, világteremtés, világ újraértelmezés), tehát művészet
• a jelenlét (itt és most) művészete: a mesevilág az elmesélés/hallgatás/olvasás pillanatában teremtődik
meg, és a mese befejeztével meg is szűnik
• a hős sorsa a mese kezdetétől vesz váratlan fordulatot – és a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”
résznél ér véget
• a hős sorsa egyéni, mégis típust képvisel; nem minden esetben ő cselekszik (segítők, varázstárgyak)
• a káosz és a rend szimbolikus küzdelme – a rend (a hős) győzelmével, a káosz felszámolásával (a
gonosz megbűnhődik) ér véget
• eukatasztrófa (Tolkien kifejezése: jó katasztrófa): szerencsés végkifejlet
• a mesei elemek (a szereplők, a cselekmény, a szüzsé) is az ellentétet jelenítik meg
2. A mesevilág és a csoda
3. A mesevilág igazsága
• A mesevilág, mint a lehetséges világok egyike, olyan kontextust hoz létre, melynek kijelentései
minden esetben érvényesek, igazak.
• A mesének, mint irodalmi alkotásnak és mint referenciasíkkal nem rendelkező tartalomnak a
privilégiuma éppen abban áll, hogy az igazság fogalma vitathatatlan.
• Így a mesevilág/csodavilág létezésének kritériuma nem az igazság lesz, hanem a világ meglétére
irányuló vágy.
• A megélés és a megértés kölcsönös összefüggésének megléte teszi lehetővé a mesevilágba való
belépést – itt kapcsolódik össze az irodalmi műfaj és a világlátás kérdése.
• A mese vizsgálatát nem lehet kizárólag a népmesékre korlátozni, hiszen, ha igaz az, amit
előfeltevésemben állítok, hogy minden mese azonos műfaji törvényszerűségből következve és
azoknak megfelelve lesz mese, hasonló módon modellálva a világot, a kutatást a műmesékre is ki
kell terjeszteni. A nép- és műmesék között nem hierarchiát, hanem korrelációt feltételezek, és
lényegében nem »kronológiai rend«, hanem »egyidejű rend« alapján, konkrét műalkotásokként
vizsgálom az egyes meséket.”
• Mesetipológiája nem tárgyalja külön a nép- és műmeséket, hanem az analógiákat, a köztük
felfedezhető kapcsolódási pontokat vizsgálja
• Véleménye szerint a műmesék a népmesék motívumkészletét használják, elemeit transzformálják
vagy racionalizálják.
Több mint ezer mese összehasonlításán alapul - a meséket öt nagy csoportba rendezi:
18
1. Azok a mesék, amelyeket a szájhagyományozódás egy adott pillanatában rögzítettek a gyűjtők”,
mindenféle stiláris javítás vagy átírás nélkül
2. Át- és feldolgozott meséket, amelyek az »eredetinek tartott« népmeséket adaptálták különböző
változatokban, elsősorban a mese stílusának megváltoztatásával, valamint az egyes mesei elemek
megszokottól eltérő használatával, kiiktatásával. (Ide sorolható az összes „gyermekek számára” készült
népmesegyűjtemény, Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula, Charles Perrault és a Grimm
testvérek átdolgozásai. Ezekből a szövegekből pontosan kirajzolódik az átdolgozó stílusa, a meséhez
való hozzáállása és világképe)
3. A tündérmeséket nem átdolgozó, hanem deformáló mesék, amelyek a tündérmese lényeges elemeit
eltorzítják vagy figyelmen kívül hagyják.” (pl. „agyonillusztrált”, a mesét néhánysoros tanulsággá
redukáló kiadványok, képregény vagy filmes, színházi feldolgozások)
• Minden mese azonos műfaji törvényszerűségből következve és azoknak megfelelve lesz mese,
hasonló módon modellálva a világot. (Boldizsár, 2003.)
• A műmesék világa nem jelent feltétlenül (mese)világképi módosulást, hiszen a mindennapi életben
való boldoguláshoz a jó műmesék éppen olyan receptekkel szolgálnak, olyan hétköznapi
bölcsességeket tartalmaznak, mint a klasszikusnak ismert tündérmesék. A mesevilág ill. a
mesetémák egyetemes érvényűsége nemcsak a népmesék és műmesék közti megkülönböztetést teszi
irrelevánssá, hanem a különböző népek, nyelvek, kultúrák mesevilágának különbözőségeit is ignorálja.
(Lovász, 2002.)
Vizsgálati szempontok:
• Forma és szerkezet
• Szerzőség(a mesemondó és a meseíró személye)
• Befogadók
• A csoda mint műfajképző elem
• Világkép, világlátás
19
A Grimm testvérek mesegyűjteményéről (Nagy, 2015.)
A Grimm testvérek eredeti elképzelése, hogy egy igazi népkönyvet alkossanak, amely nemzeti
(német), népi, a szájhagyományt hűen visszaadó és egyben gyermekeknek szóló, nem járt sikerrel:
• Megalkottak viszont egy új műfajt – szóbeliséggel szemben a népmese leírt formáját -, a könyvmesét
(Buchmärchen). Módszereik:
• a variánsok egybeolvasztása
• motiváltabb cselekményvezetés
• karakteresebb szereplők
• stilizált nyelv, nyelvjárások egységesítése, amivel egyfajta műnyelvet hoznak létre
(Adamik Lajos– Márton László Grimm mesék fordításai egyeznek meg az eredeti szöveggel)
• Idővel azonban a gyűjteményük népkönyv lett abban az értelemben, hogy bekerült az egyetemes
irodalomba, a világ minden részén az alapműveltség részévé vált. A Biblia után a legtöbb nyelvre
lefordított mű.
• Ami azonban talán mindennél fontosabb, a 19. századi európai folklorisztikai kutatásoknak,
mindenekelőtt a mesék gyűjtésének, a szövegek kiadásra való előkészítésének és a mesefilológiának
etalonjává vált a Grimmgyűjtemény.
• A családi mesekincsből kiindulva egyre táguló horizonttal vette birtokba és adta tovább előbb a
szűkebb pátriája, a Székelyföld (Székelyföldi gyűjtés 1882, Székely tündérország 1885, Székely
mesemondó 1888), majd az egész magyar nyelvterület (Magyar mese- és mondavilág 1894-1896), s
végül a világ mesekincsét (Grimm testvérek meséi 1904, Csodalámpa. A világ legszebb meséi
1911-1914, Kék mesekönyv 1911, Piros mesekönyv 1912, Arany mesekönyv 1913, Ezüst mesekönyv
1914).
• A történeteket újramesélte, stilizálta, átdolgozta, és a gyermekolvasók igényeihez igazította: meséi
paraszti elemekkel átszőtt, polgáriasított gyerekmesék.
20
• Mesemondásában összefonódott a nevelő és szórakoztató szándék. Meséi a gyermek szellemi és lelki
fejlődését szolgáló, az iskolai oktatásban is felhasználható erkölcsi útmutatások.
• Szépírói stílusának legfőbb jellemzői az élőbeszédre emlékeztető természetes közvetlenség, az
eszköztelen igényesség, az enyhén archaikus nyelvjárási jelleg és a humor.
• A mese esztétikai értéke, az egyetemes minőség mellett szállt síkra - össztársadalmi üggyé emelte a
gyermekirodalmat
„Benedek Elek ideális meseátíró volt, mert maga is mesemondó volt. A szájhagyományból tanulta a
mesélést, és ő maga is tudott mesélni a gyerekeknek. De tudnunk kell, hogy az alföldi mesék, a palóc
mesék (...) mind úgy jelennek meg Benedek Elek könyveiben, hogy székelyül szólnak, és úgy szólnak
a gyermekekhez, ahogyan a 19. század végi gondolkodás a gyermek nevelése számára a meséket
ideálisnak elképzelte. Vagy kimondva jelennek meg az erkölcsi tanulságok a mese végén, vagy
egyszerűen csak erkölcsösen viselkednek a szereplők.”
„Az átiratokban mindig benne van a kor. (...) Illyés Gyula 77 magyar népmeséje (1953!) arra irányult,
hogy a főhősnek, a szegény, elnyomott hősnek fel kell emelkednie, és le kell győznie az uralkodókat, a
gonoszokat, akik őt elnyomják. (...) Illyés Gyula szövegeit kissé csikorgósnak érzem. Nem érzem
mögötte a szájhagyományból kapott élményeket, magának a mesemondásnak a ritmusát, dallamát,
gondolkodásmódját visszaköszönni.” (Nagy Ilona, 2015.)
Kötelező szakirodalom:
• Boldizsár Ildikó: Mese-e a műmese? In. Folklór és irodalom. Szerk.: Szemerkényi Ágnes. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2005. 355-362.
• Gulyás Judit: Népmese és gyermekirodalom: Frankovics György: A bűvös puska: Népmesék
romákról. In.„... kézifékes fordulást is tud” Tanulmányok a legújabb magyar gyermekirodalomról.
Szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta, Tempevölgy könyvek
29. 2018. 92-107.
Kötelező szépirodalom:
• Grimm testvérek: Békakirály és Vashenrik; Pirosbúbocska (In. Grimm mesék. Ford. és vál. Adamik
Lajos és Márton László, Osiris Kiadó, 2005.); Benedek Elek: A békakirályfi, Piros sapkácska
• rövid terjedelmű, egy vagy párhuzamos szálon futó történetek, egy központi hőssel
• előtérbe helyezi a gyermekiséget
• jellemző az aktualizálási szándék (a megírás korára jellemző tárgykultúra, nyelvhasználat, világlátás
közvetítése).
Irodalmi mesék:
• magukon hordozzák a népmese világképét, csodához való viszonyát, de újragondolják, tovább- vagy
felülírják a népmesét
• adaptálják a népmese szerepköreit, a gyermeki világra alkalmazzák, a szereplői azonban nem
feltétlenül gyerekek
• közvetett módon, metaforikus nyelvhasználattal és világképen keresztül, a csoda teremtette
irracionális univerzum segítségével közvetítenek egyfajta tudást és tapasztalatot a világról
• Itt a racionális és irracionális világ szimbiózisban van
22
Lázár Ervin elbeszélő művészetéről (Pompor, 2008.)
• Mesekorszakai:
23
• A Lázár-mese dinamikus műfaj. A narratíva leleményesen keveri az elbeszélő művek öröklött
elemeit, ezért átjátszanak egymásba a műfajok. Például a mese (mesei út, találkozások, csoda) és a
novella (bonyodalom, fordulat, felismerés, váratlan poén).
• Lázár csodája a hősökben is lakhat, lehet erő/képesség (lépegető fenyőfa, kék ló, Berzsián átkai
valóra válnak), lehet eszköz/tárgy (Maminti varázspálcája), lehet metamorfózis (Szegény Dzsoniék
kacsává változnak, Álmos Palkó nyárfalevéllé)
• A mesevilág létezése iránti vágy lesz az egyedüli lehetséges eszköz e világ megteremtésére
• Egy olyan mesevilág valóságos létezése ill. annak tagadása tematizálódik, amelynek szubsztanciális
jellemzője a csoda megtörténte
• Peti öreg oroszlánjának, Bruckner Szigfridnek (és a mese folyamán hozzájuk csatlakozó Szilviának,
Kis Jánosnak, Láz Jenőnek) valóságos léte kérdőjeleződik meg. Józan ésszel valóban meghökkentő és
hihetetlen, hogy egy városi pajtában oroszlánok lakjanak, mi több, ezek a kisfiú barátaiként teljesen
szelídek, humanizálódtak (ruhában járnak, olvasnak, Fekete Pétereznek stb.) és beszélgetni tud velük
bármelyik ember.
• A regény amúgy realista terében szigetnyi területen áll a pajta, amely a meseiséget képviseli, ill. a
pajtában történt mesei képtelenségek az egész környezetre hatással vannak. Így a mesevilág nem
elkülönült territórium, hanem szerves része lesz a jelennek.
• A mesevilág ontológiai alapja a benne való hit – ezért van, hogy a kisfiú édesapja csak Peti
betegségekor, végső kétségbeesésében hajlandó egyáltalán megfontolni az oroszlánok létezését; és
hozzájuk „felnőve” megmenti a fiát.
• A mindennapok mesés elemekkel való gazdagodása itt olyan mesevilágot hoz létre, amely a maga
reflektálatlanságában egyenrangú társa a hagyományos tündérmeséknek – azaz a könyv olvasója igazi,
komoly meseként olvassa a kisfiú és az oroszlánok történetét.
• Olyan mesevilág ez, melyben a csodát Peti gyermeki lelke teremti meg: genéziséhez és létezéséhez
explicitált emberi közreműködésre van szükség. A történések egyik szereplőjeként jelenlevő mesélőtől
látszólag függetlenül zajlanak a hihetetlen események, de a mesevilág egészét az író komolysága és az
olvasó feltétel nélküli hite működteti.
• Szegény Dzsoni és Árnika meséje valódi tündérmese hős lovagokkal, gonosz boszorkánnyal,
szerelemmel, próbatétellel, átokkal, tündérrel és a végén természetesen megváltással. (Dzsoni
bátorságával, de főképpen Árnika okosságával és segítőkészségével visszanyerik eredeti alakjukat, és a
gonosz boszorkány is jólelkű „mamikává” alakul.)
24
• Már a szereplők nevei, a kacsává való változtatás, a boszorkány megjavulásának motívuma is
megtöri a megszokott mesei rendet
• Mindezen „szabálytalanságok” ellenére a teoretikusan leválasztott szüzsé meseként teljes és
befejezett
• A könyv különlegességét nem is a mesei történések, hanem a reflexív mozzanatok szövegbe építése
adja. Ezek a párbeszédek nemcsak megteremtik, de folyamatos kommentárokkal látják el Szegény
Dzsoniék mesevilágát, úgy, hogy a mesének valósággal való összehasonlítása lesz a reflexió eszköze.
• A felnőttek kezdetben akadékoskodó hozzáállása tökéletes együttműködéssé alakul: a gyermeki
világlátás szabályai szerint íródik a mese. A gyermekvilág etikai – Szókratésztól ismert – rendjének
értelmében boszorkánynak lenni rossz (mert „mindenkinek bajt meg bánatot kell okozni. Az nagyon
rossz lehet.”), ezért kell a mese végén megjavulnia a boszorkánynak.
• Egy (képzelt) gyerek és egy (képzelt) felnőtt együtt írja, alakítja a mesét, így nemcsak a mesei
történések feszültsége marad meg mindvégig, hanem a párbeszédek információtartalma sem merül ki.
• Az egyes fejezetek végén akár egy mondatban megfogalmazható értékelések olvashatók: így derül ki
pl., hogy a mesében és a valóságban egyaránt van jó harag és rossz harag; a sok kincs utáni vágy rabbá
teheti az embert; csak igazi szeretet létezik, ez pedig olyan mint a varázslat; „sok rossz van, amiben
van valami jó, de van fenékig rossz is”; mindenkinek van valamihez tehetsége; senki sem a világ
közepe, „azazhogy mindenki”; a bizalom és a szeretet boldoggá teheti az embereket; és ha valaki
valamit nagyon akar, azt tényleg meg tudja csinálni.
• Az egész mesét záró értékelés a mesevilág és valóság lényegi különbözőségére világít rá: a
valóságban nem mindig fordulnak jóra a dolgok. Ám a kislány félelmével ellentétben nem a valóságra
való alkalmazhatóság lesz a mese igazságának kritériuma (azaz éppen a referencialitás hiánya jelenti a
mese egyik privilégiumát).
• A létrehozott mese átviteli mágiaként, varázslatként értelmezhető, mintegy előrejátssza a valóság
viszonyait: az író és kislánya meséje arról szól, hogy „mi mind a ketten nagyon- nagyon akarjuk, hogy
a valóságban is jóra forduljon minden”. Ebben a kontextusban a mesevilág – való világ ontológiai
különbözőségénél fontosabb lesz azok hasonlósága: az analógiás reláció nem a történések és
viszonyok síkján, hanem az egész mese jelképességében keresendő.
„Ma azonban, éppen mikor odaértem, kinyílt a ház kapuja, és egy kisfiú lépett ki rajta. Vékony,
szemüveges, szőke kisfiú. Egyenesen rám nézett, mintha engem várna, aztán riadtan körülkémlelt,
hátha
meglátja valaki. Nem járt arra senki. A kisfiú rám hunyorított, és intett:
- Gyere.
Nem ellenkeztem, tudtam, hogy nagyon fontos dologról van szó, és utána indultam.
A kapu mögött kavicsos út ágazott ketté, az egyik ág szürke kőlépcsőhöz vezetett, melyen a házba
lehetett bejutni, a másik pedig a haragoszöld, elvadult kertbe vitt. Középen hatalmas gesztenyefa
trónolt.
A kertbe mentünk. Lábujjhegyen, hogy ne csikorogjon a kavics. A kisfiú időnként hátrafordult, rám
nézett, és a szája elé tette az ujját:
- Pszt!
A kert hátsó végében egy régi-régi pajta állt. Faláról nagy foltokban lehullott a vakolat, és fazsindelyes
tetejét is jól megtépázta az idő. Nagy, kétszárnyú deszkaajtaja is kopott volt, és töredezett, széles rések
tátongtak rajta. Az egyik szárnya kissé előredőlt, mintha el akarna hasalni.
Megálltunk. A kisfiú intett, hogy hajoljak hozzá közelebb, és halkan ezt suttogta a fülembe:
- Nézz be! Itt van az oroszlánom.
Bekukkantottam a résen. A pajtában, kirojtosodott karosszékben egy nagyon öreg oroszlán ült. Orrán
fekete keretes pápaszemet viselt, és újságot olvasott.
- A szemüveget csak nagyzási hóbortból teszi föl - súgta a kisfiú -, nincs benne üveg. Különben
nagyon
25
rendes öreg oroszlán. Bruckner Szigfridnek hívják.” (A kisfiú meg az oroszlánok)
„ Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is
tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret valakit. El is indult Dömdödöm, hogy majd
odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt
mondta az egyik a másiknak: "Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a
kertembe!..." Mi az hogy "de ha még egyszer" - gondolkozott Dömdödöm - , akkor már nem fogja
szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték
egymást. "Ejha!" - mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés
poroszló püfölt egy rongyos gyereket. "Én szeretem az embereket - ordította a poroszló, és zitty! a
somfa pálcával -, de azt nem tűrhetem...!" - óbégatta a poroszló, és zutty! a somfa pálcával. "Már
megint ez a szó, már megint ez a szeretni szó!" – mormogott Dömdödöm, és elgáncsolta a poroszlót, s
amíg őkelme feltápászkodott, ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. S úgy futás közben fülébe
jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: "Én a világon a legjobban a pirított
tökmagot szeretem." Erre már igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor
meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: "Én igazán szeretlek." "Mi az hogy
igazán?! - háborgott magában Dömdödöm.
- Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha
szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem." S akkor
elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a
szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból, és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor
oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: "Dömdödöm." Azóta se
hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm.” (A Négyszögletű Kerek Erdő –
Bemutatkozunk)
„ De akkor, jaj, elkapott! Szorosan magához ölelt, mozdulni se tudtam. A fejem épp a mellére szorult,
hallottam a szívdobbanásait. Kopp-kopp - dobogott a szíve. És azt kérdezte tőlem:
- Mit vétettem én neked, ember fia?
- Megölhetsz - mondtam neki -, szétroppanthasz. De akkor is jól tettem, amit tettem, mert ilyen
csúnyává varázsoltál. Én vagyok a legcsúnyább ember a földön. Fölpillantottam, megláttam a szemét.
Fénylett a szeme, mint a szép távoli csillag. Megláttam az arcát. Tavak jóságos tükre, föld barna
nyugalma, templomok békéje, májusi rétek szépsége - ilyen volt az arca.
- Te bolond, te bolond - mondta kedvesen.
Megcsókolt jobbról, megcsókolt balról, megcirógatott.
Ez nem öl meg engem, ez nem varázsolt el engem, ez nem bánt engem, ez szeret engem. És már sírtam
is; te úristen, hat fejét levágtam! Elengedett. A szeme tükrében megláttam magam. A lábam egyenes
volt, a hasam sima, a fejem hosszúkás, nem voltam se bandzsa, se lapátfülű, se tyúkmellű, se
harcsaszájú.” (A Hétfejű Tündér)
26
Csukás István 1936-
Írói hitvallása:
• A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban.
• A gyerek kiköpi azt, amit nem szeret.
• Azért kell nekik mesét írni, mert a gyerek meg akarja ismerni és meg akarja hódítani a világot és
amíg ez a vágya megvan, addig ezt ki kell elégíteni. Ebben segít a művészet.
• Nem hagyja el Meseország határait a szerző, és bár csodák Süsüékkel nem történnek, de itt a
szereplők funkciója elüt a megszokottól, sőt néhol éppen ellentétes azzal, és nem a meséből ismert
attribútumokkal rendelkeznek.
• A mesehősök, a cselekmény mozzanatai, a mese nyelve állandó párbeszédben vannak azzal a
bizonyos „őstípusú” tündérmesével: már a kezdőszituáció (Süsüt kitagadják, mert nem megölte, hanem
gyógyítgatni kezdte az ellenfelét) utal a mesei sztereotípiára, csak ennek ismeretében válik érthetővé és
élvezhetővé nemcsak Süsü sajátos helyzete, hanem az egész mese humora is.
• A mese értéke a klasszikus mesei történések fonákjának megmutatásában rejlik:
- van ugyan benne legkisebb királyfi, de ez éppen a sárkány;
- a királyfi nem főhős (nem is lehetne, hiszen nem a 3. vagy a 7., hanem csak a 26. testvér);
- vannak benne próbatételek, de ezek nem a hőst, hanem a vele találkozó embereket teszik próbára
(akik nem tudnak Süsü nem sárkányhoz illő tulajdonságairól, így a tudott és nem a megtapasztalt
ismereteiknek megfelelően cselekednek, ezért válnak mulatságossá, hiszen az olvasó már
„beavatottként” ismeri Süsüt);
- vannak segítők, de a hősök érdekből, pénzért segítenek, és arra szövetkeznek, hogy a sárkányviadal
végén a sárkányé lehessen a királykisasszony
• Akár a mesében, a szereplők „foglalkozásnevükön” szerepelnek (kivéve a főszereplőt, neki igazi
neve van): ez esetben mégis nevesítve, nagybetűvel írva – ismét jelezve az olvasónak a Csukás-könyv
különleges státuszát: a műmese az őstípusú tündérmesére utaló, ám attól elkülönböző mivoltát.
• A mese nyelve mímeli a népmesék nyelvét, ám ugyanakkor át is írja azt: a hasonlatok, káromkodások
ízes népnyelvet idéznek, mégis egyediek, a humorosság a legfőbb jellemzőjük.
27
• A (mese)világépítésben főszerepet kapnak a korunkra jellemző fogalmak, tárgyak, intézmények (pl.
turistaszezon, orvosi ellátás, lelki hadviselés, tudományos virágok, bacilus, virsli, Tudományok Vára,
Sárkányellátó Vállalat stb.), ám ezek nem törik meg a mese időtlenségét, hanem az olvasó számára
ismerősebbé teszik a Süsü neve által fémjelzett mesevilágot.
• A mese főszereplője megszelídíti, negálja ugyan már meglévő sárkányképünket, ám ugyanakkor meg
is erősíti azt: Süsü erős, hatalmas, tud tüzet okádni. A vele megtörtént események nagyobb hányada
azonban túlságosan is hétköznapi, a Kiskirályfi szerepeltetésével még hangsúlyozottabbá válik a
gyermekivel, a gyerekjátékkal való analógia
• Népmese és műmese viszonyának alakulását nemcsak az jelenti, hogy a népmeséket ismerve lesz
élvezetes Süsü története, hanem fordítva is igaz: A Süsü, a sárkány nyelvi frissessége, eseményei,
szereplői, elsősorban Süsü mára mitikussá nőtt alakja, a klasszikus mesékkel szembeni
elváráshorizontunkat is módosítja: az egysíkú mesei nézőpont, beszédmód megváltoztatásával, a
mesevilág határainak szélesítésével, mesevilág és gyermekvilág közelítésével perszonálisabbá válik a
mesevilággal való viszonyunk. Ha adott irodalmi szöveg elég erős (vagyis kellőképpen hiteles a
mesevilág ábrázolása: mentes bármiféle gúnytól, felnőttekkel való összekacsintástól – ami nem jelenti
a humor vagy a mesére, mesélésre való reflexió hiányát), akkor az abban szereplő tények, események
bővíthetik, kiegészíthetik mese(világ)- képünket..
„ Milyen csokoládét szeretek? A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid
csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a
csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes
csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös
csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek
a világon.” (Gombóc Artúr)
„Pom Pom ült egy ágon. Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert
hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs
vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán
pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Föl-le, föl-le jár, mivel egy
kis szellő hintáztatja az ágat. Egyszer fönt, egyszer lent. Aztán persze középen is.” (Pom Pom meséi)
„A Sárkányok Királya az Irdatlan Hegy belsejében lakott kilenc gyerekével. A királynak három feje
volt, a gyereksárkányoknak szintén, kivéve a legkisebbet, annak bizony már csak egy feje volt!
Csúfolták is eleget ezt az egyfejű legkisebbet, akit éppen ezért Süsünek hívtak, meg talán azért is
hívták Süsünek, mert másban is elütött a testvéreitől. Szelíd volt, mint a bárány, félénk, mint egy
kecskegida, jámbor, mint egy kolduló barát. Amúgy persze külsőre pontosan olyan behemót nagy volt
ő is, mint a többi sárkány! De csak külsőre! Belül meg, mint egy kisegér. (...)
Süsü énekelt, szállt, szállt a hangja a hegy felé: Ó, ha rózsabimbó lehetnék! Rám szállnának szépen a
lepkék! Kicsi szívem vélük dobogna! Nem lennék ilyen nagy otromba! Ezt a vágyam senki se érti, se
gyerek, se nő és se férfi! Senki, senki itt a világon, mi is az én titkos nagy álmom!” (Süsü a sárkány)
„Amikor Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodás. Korán reggel anyuval
kettesben indultak
az óvodába. Útközben találkoztak a postás bácsival, a sofőr bácsival meg a szomszédék macskájával.
Mindegyik megkérdezte Danitól:
- Hová-hová ilyen korán?
És Dani mindegyiknek elújságolta:
- Már óvodás vagyok, megyek az óvodába!
És akkor valamennyien összecsapták a kezüket a csodálkozástól, és ezt mondták:
- Nahát, már ekkora gyerek vagy! Óvodába jársz! Ki hinné, hiszen tegnap még kocsiban tologatott az
anyukád!
Dani anyukája mindenkire rámosolygott, és azt mondta:
- Bizony, múlik az idő, nőnek a gyerekek.” (Már óvodás vagyok)
„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok.
Kötelező szakirodalom:
• Pompor Zoltán: “Mindenből mesét csinálok...” Bevezetés Lázár Ervin meseátalakító módszerébe.
Hitel, 2009.márius
• Tóthné Szűcs Éva: Csukás István meséinek éltető humora. Győr. 1999. Apáczai Csere János
Tanítóképző Főiskola, http://acta.bibl.u- szeged.hu/28341/1/modszertani_039_005_198-200.pdf
Kötelező szépirodalom:
• Csukás István: Mirr-Murr kalandjai és a Pom Pom meséi sorozatokból 1-1 mese; Lázár Ervin:
Vacskamati virágja; A Hétfejű Tündér, Janikovszky Éva: Bertalan és Barnabás
Kortárs énmesék
• A gyerekek aktuális környezetére, tapasztalataira, problémáira reagál > nincs legyőzendő távolság
• Képi világa friss, izgalmas > alkalmazkodik a megváltozott vizuális és mediális közeghez
• A gyereknek könnyebb azonosulni, beleélnie magát a történetbe > jelentősebb az érzelmi hatás
• Hatalmas választék > könnyebb a gyerek egyéni igényeihez igazítani a könyvválasztást
• A gyerekkönyvek is komolyabban veszik közönségüket: humor és játék nem jelent leereszkedést,
gügyögést
Laci és az oroszlán
• mese a gyáva kisfiúról, aki megtalálja a saját kicsi, piros oroszlánját, aki segít neki leküzdeni a
félelmeit
• a kirekesztésről, a gyerekek sötéttel és az ismeretlennel kapcsolatos félelmeiről és azok
feldolgozásáról szól
A csúnya kislány
• mese egy kislányról, aki nem szeretett fésülködni, mosakodni, fogat mosni, de a jelmezbálban tündér
akar lenni
• a gúnyolódás, kirekesztés fájdalmát, a „jótett helyébe jót várj” igazságát és a barátok segítő/szépítő
szeretetét mutatja meg
„Konfliktus nélkül nincs történet. Minden történetben kell, hogy legyen valami, az élteti a mesét. Ez a
legnagyobb tanulság, amit én le tudtam szűrni magamnak.”
Boribon és Annipanni
31
• Boribon, a „játékmackó” teljesen antropomorf: kérdéseivel, hangulataival, érzelmeivel maga az örök
kisgyerek.
• Annipanni pedig örök anyai attribútumokkal rendelkezik
• Marék Veronika azért mond mesét, amiért beszélünk: hogy kiléphessünk az én felségterületéről s
közös szavak, jelek által felfogható legyen a másik élete, indoka, választása, hogy a mások nézőpontját
is megismerjük.
• Ez az eredendő történetközpontúság és természetes, sallangtól mentes elbeszélőkedv a
Boribon-mesékben a gyermek fabulagyártó képességével áll összefüggésben
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ház. Ebben a házban sok gyerek lakott:
Ági a mackójával, Öcsi, Marika, Andris, Pocak Peti meg Mióka cica.
És lakott itt még valaki, a Csúnya Kislány. Semmit sem szeretett, se mosakodni, se fésülködni, se fogat
mosni.
– Minek az? Úgyis csúnya vagyok – mondogatta.
Játszani azonban nagyon szeretett. Sokat labdázott, sokat fogócskázott, sokat homokozott.
A gyerekek egy napon elhatározták, hogy jelmezbált rendeznek. Mindenki lerajzolta, hogy minek fog
öltözni. Rajzoltak virágot, labdát, gombát, cicát és lepkét. A Csúnya Kislány tündért rajzolt! A
gyerekek nagyot nevettek.
– Te akarsz tündér lenni? Hiszen még kislánynak is csúnya vagy!
A Csúnya Kislány nagyon elkeseredett. Bánatában világgá ment.” ( A csúnya kislány)
„Könyvünk meséi egy öreg bőröndben laknak, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy
toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog.” ( A kockásfülű nyúl)
„Nagypapa egyedül maradt. Magányosan élt a kertes házban. Tett-vett reggeltől estig – de nem volt
senki, aki szólt volna hozzá. Egyre rosszabb lett a kedve. Úgy határozott: eladja a kertes házat, s
odaköltözik a lányához, vejéhez, unokájához az új lakótelepre. Zsolti büszkén újságolta Andrisnak a
homokozóban:
– Hozzánk költözik a nagyapám! Anyu és apu már be is rendezte neki a harmadik szobát! És tudod, mi
a nagyapám? Kalózkapitány. Csak álruhában jár. De ez titok, ne mondd el senkinek!” (Kalóz
nagypapa)
32
Maszat-sorozat
• Bölcsiseknek, kisóvodásoknak írni felelősség: a főhős világának azonosnak kell lennie a gyermek
világával, hogy önmagára ismerhessen, s ami még több, hogy önmaga esetleges feszültségeit az
„könyvélmény” segítsen feloldani.
• Berg Judit és Agócs Írisz főhőse Maszat egy ugyanolyan kisgyerek, mint az olvasói. Ugyanúgy
játszik, épít, rajzol, számol, alszik, űrhajózik, vonatozik vagy éppen fodrászhoz megy mint bármelyik
3-4 éves kisfiú és kislány.
• Maszat társa Hóchóc, egy játékfigura, aki azonban több mint játék: társ, barát. Néha eleven
lelkiismeret, felettes én – vagyis szülő. Minden kisgyereknek akad egy ilyen barátja. Hol a gyermeki
fantázia, hol a szülői leleményesség mozgatja.
• Agócs Írisz ezúttal kevesebb és tisztább színt, határozottabb kontúrokat, átlátható tereket használt,
nem mellőzve a vizuális humort.
Két kis erdei tündér történetei. Panka és Csiribí ugyanúgy rosszalkodik, hisztizik, huncutkodik, mint
bármelyik kisgyerek. Kiegészítik, segítik egymást. Gondolkodásuk, vágyaik, problémáik akár a mai
gyermekeké, de szárnyaik mindenféle természetfeletti, izgalmas dologra képessé teszik őket.
• Micsoda idő! – kalandok esőben, hóban, ködben, szélben, napsütésben
• Tündér biciklin – mesék járművekről: biciklis, vonatos, léghajós, motorcsónakos, repülős,
mentőautós
• Tündérváros - különféle mesterségekkel – doktor, postás, cukrász, tűzoltó, artista, tanár,
autószerelő, csillagász - ismerkedhetünk meg
• Tündérnaptár - farsangos, húsvétos, szülinapos, szüretes, karácsonyos, Szent Iván napi mesék
• Tündérzene - hegedűs, furulyás, cintányéros, dobos, hárfás és kürtös mesék
Lengemesék
A lengék a tóparti nádas legkülönösebb élőlényei: nem látta még soha senki őket. Ők a nádas
nyugalmának őrzői, az itt élő állatok védelmezői. Testük alig nagyobb, mint a pitypang bóbitája, a
bőrük éppen olyan zöld, mint a nádas, hajuk pedig kócos barnán lobog a szélben. Vagyis csak a
felnőttek haja barna. A csemeték fején vidám zöld hajtások ágaskodnak.
1. Tavasz a Nádtengeren
2. Nádtengeri nyár
3. Ősz a Nádtengeren
4. Tél a Nádtengeren
Lengeszakácskönyv - A Nádtenger lakóinak kedvenc csemegéi
Nádtengeri rejtélyek
Lengekalendárium - Négy évszak a Nádtengeren
A Lengemesékből rajzfilmsorozat és egészestés mozifilm is készült.
33
egy patrónust, barátot és ellenségeket is, állítsd próbatételek elé, adj a kezébe mindenféle
varázseszközöket - és kész.
• Berg Judit sorozatának a titka, hogy mesterien adagolja a fordulatokat, és fűszerez is alaposan -
Rumini
kalandjainak helyszínei, Zúzmaragyarmattól Datolyapartig egzotikus és ínyenc miliőt teremtenek az
egyre fantasztikusabb és szövevényesebb kalandoknak.
• Értelemszerűen a főhős erőben, életismeretben és ravaszságban is gyarapszik a történések folyamán
• A bonyodalom természetesen a világuralom megszerzése körül zajlik, a hős fogságba kerül,
kiszabadul, elárulják és árulónak tartják, van a történetben cápatámadás, halálos skorpiócsípés, jólelkű,
tudós szerzetesek, trónfosztott herceg és zsarnok uralkodó és persze kalózok...
• És ahogyan egy valamirevaló Indy-akciósorozatban, a sorsfordító eszközök itt is mindig éppen
kéznél vannak: például a cápát megszelídítő Fordí-tó vize, a skorpióméreg hatását lassító derengő
kövecske.
• A regény mindeközben kellően feszültséggel teli, jó a humora, és a kisméretű állatszereplők
megóvják attól is, hogy túlságosan ijesztővé váljanak a néhol esetleg vérfagyasztó események.
• Azért az megnyugtató, bárhogyan alakuljanak is a dolgok, legyünk bár a dzsungel legsötétebb,
legtávolabbi bugyrában, lődözzenek ránk mérgezett nyílvesszőkkel, küldjenek földalatti
rabszolgamunkára, lebegjenek felettünk vérszívó denevérek, zárjanak vaksötét pincebörtönbe - mielőtt
halálos veszedelembe küldenének, ott a dzsungel szívében, a varázsló sötét tornyában rabként és
szolgaként is „egy-egy kiflit és egy bögre kakaót" lehet kapni reggelire!
„Amikor Tündérországban egy kicsi gyerek születik, első álmát sok felnőtt tündér vigyázza. Amikor
ugyanis a tündérbaba először felébred, előfordul, hogy virág nyílik a homlokán. Na nem egy igazi
virág, csak a tündérvirág pontos mása. Ha életének első napján ott ragyog homlokán a virág, mindenki
tudja, hogy a kis tündér különleges képességekkel rendelkezik. Öt éves korára már egészen egyedül is
tud élni, megtanul mindent, amire egy tündérnek szüksége lehet, és elköltözhet Tündérországból.
Persze nem muszáj elmennie, de azok a gyerekek, akiknek homlokán felragyogott a tündérvirág, eddig
még mindig útra akartak kelni. Alig várják, hogy kitanuljanak egy mesterséget, és saját házikóba
költözzenek valahol
Tündérországon kívül. Panka és Csiribí is efféle virágos homlokú tündérbaba volt. Sőt Bonifác és
Nelly is. Panka öt éves korára megtanult olyan szépen muzsikálni, hogy szebben nyílnak tőle a
virágok, Csiribí remek kis ezermester lett.” (Mese tündércserjéről...) „És akkor eszébe jutott egy mese.
A kislányról, aki nem akart felöltözni. Egyszerű kis történet volt, de a kislány ámulva hallgatta, és
szinte észre sem vette, hogyan került rá a ruha. Anyuka mesélt reggeli közben is, sőt, egész úton
bölcsibe menet. A pici lány pedig boldogan lépkedett mellette, nem sivalkodott. A mama csak mesélt,
mesélt. Hisztis gyerekekről, akiket kinevetett Hiszti manó, kisfiúkról, akik nem fogadtak szót az
anyukájuknak, állatokról, bohócokról, ami csak eszébe jutott. A kislány pedig csöndben figyelt,
hallgatott, nevetett.” (Felnőtt mese- Hisztimesék)
„Ki taníttatna engem? Senkim sincs a világon – rázta a fejét mérgesen a kisegér.
– Teszek veled egy próbát én magam – mondta a kapitány. – Azért hoztalak el, hogy lássam, tényleg
jóravaló kölyök vagy-e. Elszegődhetsz mellém hajósinasnak a Szélkirálynőre. Előre szólok, hogy nem
lesz könnyű dolgod. Sok a munka és a szolgálat nehéz. De ha becsületesen dolgozol, a végén még
tengerész is lehet belőled. És a hajón igazi barátokra találhatsz. A kisegér eltátotta a száját. Nem is
remélte, hogy ekkora szerencse éri.” (Rumini)
„Játsszatok szépen, gyerekek! – biztatta őket Péterke mamája, mielőtt kiment a konyhába uzsonnát
készíteni. Alig csukódott be utána az ajtó, Péterke Pannihoz fordult.
– Most rosszalkodjunk! – mondta.
Panni, sajnos, rögtön azt felelte rá:
– Jó. De hogyan? (Kinek rossz a rosszalkodás?)
Az elvarázsolt egérkisasszony
Mazsola; Megint Mazsola, Mazsola és Tádé
Mi újság a Futrinka utcában?
Brúnó kapitány
Frakk, a macskák réme, Frakk és a foci
Labdarózsa, Labdarózsa lámpája
Jó éjszakát, Maci! Én vagyok a Tévé-maci
Micsoda pók a vízipók!
Ifjúsági regények: A repülő dívány,
Szeleburdi család, Hajónapló, Koránkelő darázs, Madárfürdő
Forgatókönyv: Futrinka utca, Kukori és Kotkoda
„Egyik volt osztálytársam kért meg, a Jenő, hogy vállaljam el a vizsláját, mert ő felköltözik vidékről a
gyerekeihez Pestre.
Fél, hogy egy ötödik emeleti lakásban Frakk nem érezné jól magát. Minthogy nekünk kertes házunk
van...
– És két macskánk! – csattant fel Irma néni. – Károly, Károly! Hát azokra nem gondoltál?
– Dehogyisnem! – sietett megnyugtatni Károly bácsi. – Elsősorban rájuk gondoltam. Azért is vállaltam
el Frakkot habozás nélkül, mert Jenő mondta, hogy ez a kutya nem tűri a macskákat...” (Frakk a
macskák réme)
A Futrinka utcán túl / Bálint Ágnes ihlette mesék– Manó Könyvek,2019 – Maros Krisztina
rajzaival
• Bogyó és Babóca-sorozat
• Anna, Peti Gergő-sorozat
• Brunó meséi-sorozat
• Születés, Elmúlás-sorozat
Meseregények: Hanna utazásai, Csodasakk
Versekötetek: Hógolyó, Zakatoló, Bárányfelhők, Százlábú,
Zsákbamacska , Segítőmesék-sorozat
Bartos Erika vita: Bartos Erika-könyvek – a kicsik bestsellere, hunra.hu (Magyar Olvasótársaság)
Finy Petra
Kötelező szakirodalom:
• Dian Viktória: A mesehősök párban járnak. Marék Veronika: 5 Boribon-mese. Revizor, 2019.01. 27.
https://revizoronline.com/hu/cikk/7697/marek- veronika-5-boribon-mese/
• Demes Réka: Mindennapi tündéreink. Prae-A művészeti portál, 2008. 06.20.
https://www.prae.hu/index.php?route=article/article&aid=1211
Kötelező szépirodalom:
• Marék Veronika: Laci és az oroszlán; 1-1 Boribon és Kippkopp mese; Berg Judit: 1-1 mese a
Maszat-, Cipelő Cicák- és a Panka és Csiribi sorozatból; Bartos Erika: 1-1 mese a Bogyó és Babóca és
az Anna, Peti, Gergő-sorozatból; Finy Petra: Ovi-ügy; Szepes Mária: Az elromlott szerkezet (Pöttyös
Panni); Bálint Ágnes: A csutkababa (Mazsola)
• Mamó
• Volt egyszer egy
• Ez egy susogó levél
• Kapitány és Narancshal
• Az emlékfoltozók
• rövidmeséi hétköznapi mégis elvont fogalmakról szólnak: sötétség, félelem, csönd, magány, szeretet
• nyelve "világújrateremtő", egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és
mulatságosan naiv
• szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok teszik különlegessé a történeteket,
melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van.
• különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú világ
• Egy történet a kapitány és narancshala kalandozásairól – bár több kis „voltegyszeregy” mese is
megbújik benne
• Folytatja a hagyományos mesemondás toposzaiba csomagolt, különös, csöndes, meditatív és
érzékeny elbeszélő művészetet.
• Hétköznapi csodaságokból építkező univerzum.
• A vándorlás, helykeresés, vágyódás a meghatározó motívum: a kapitánynak se a vízen, se a
szárazföldön nincs nyugovása.
• Lebegő, képlékeny, váratlan, meghökkentő társításokkal és szóvarázslatokkal teletűzdelt nyelv.
• A Narancshal sorsa igazi mese: megkeresi és kiszabadítja elrabolt népét.
• Két világ folyik össze: a kapitány mesei- és gyerekvilágból származó attribútumai (ruhája,
csillaghalászata, hálóba fogott Holdja) és a Narancshal kortárs kellékei (roller, térkép, feketepéterezés,
locsolókocsi).
• Többsíkú szöveg: a gyerekeknek szóló történet mellett egy felnőtteknek szóló is olvasható a
(hely)kereső szorongásról.
„A köd leginkább egy olyan elefánt volt, aminek se füle, se farka, se ormánya, se lábai; nehéz
szürkeség, amibe jól bele lehet dőlni.” (Kapitány és Narancshal)
Volt egyszer két tündér, de mondhatnám azt is, hogy két rigó, de még azt is, hogy két kislány, én nem
tudom megmondani, melyik, mert mindháromra hasonlítottak: hajnalonta nyitott ablakaik párkányán
ülve fütyörésztek, mint a rigók, hálóingben lógatták a lábuk, mint valami unatkozó tündérek, az egyik
olyan szőke kislány, akárha fején limonádét hordana, a másik, mint egy faodú, olyan barna. (Az
emlékfoltozók)
„Azt is tudtam, hogy tavasz van, az az idő, amikor mamó megöleli a lyukas fazekakat a fáradt
virágokkal, s hordja őket, menti a kinti kékre a szoba benti, vastag feketéjéből. S ha akkor megkérdezi,
mit szeretnék, azt mondtam volna, lyukas fazék szeretnék lenni. „(Mamó)
Ez a hideg, amikor egyszer volt, akkor kirakodott a város nagy, kerek terén. Kékorrú kofa volt a hideg,
olyan kofa, aki a piacon árul. Úgy árult, hogy kicsi dombokat, kupacokat rakott a földre, le: egy kupac
didergést: drdrdrdddd, egy kupac vacogást: vvvvvvv, egy kupac toporgást: tptptp. Így kirakta mindazt,
amije volt.
Amint végzett a rakosgatással, lepallotta kezeit a hideg, s kiáltgatni kezdett:
38
– Didergést vegyenek! Vegyenek vacogást, jó toporgást! – fordult erre meg amarra. A hidegnek ezt a
kiáltgatását hallva, ijedtükben könnybelábadtak az ablakok, behúzták nyakukat a kémények, az ajtók
nyekkentek és becsukták magukat, s az emberek, a téren járó emberek összébb húzták kabátaikat,
kapkodni kezdték lábaikat, hogy el innen a térről, kék orrú kofa rakott dombjaitól.
S a kapkodó futásban észre sem vették, hogy máris hátukon egy dombja a didergésnek, bennük egy
kupac vacogás, zsebükbe dugva a sok-sok toporgás.
Pedig ezeket, a didergést, vacogást, toporgást dehogy kérték az emberek, jajj, dehogy akarták
maguknak, zsebükbe, de a hideg nekik adta, kéretlenül.
Kapkodták lábaikat az emberek, s vitték azt, amit a hideg nekik adott, s közben olyanokat mondtak,
hogy:
– Hááp-szi! Háááp-szi! – s ezt mondták, többször is, miközben kezeik fellendültek, mintha nagy jó
kedveik kezdődnének, vagy tánc jutott volna eszükbe, eljárni való tánc. S szortyogtak is melléje.
A hideg, kezeit hasán összefogta, és göcögött ezen a táncos vigadalmon. Bár csak úgy tűnt, mintha
táncos vigadalom lenne, holott nagy prüsszögések és szortyogások ideje volt ez.
• A történet: egy ötéves kisfiú az óvodai csendespihenő helyett (alatt) liftesfiúnak áll, szintről szintre
kalauzolva nézőit a Le Pattant Hotel húsz emeletén.
• Az álombéli utazás során a szerző egyazon helyszínen karakterek változatos kavalkádját vonultatja
fel.
• A képzeletbeli utazásba magát a könyvtárgyat is bevonja, mikor a megszokott olvasási nézetéhez
képes 90 fokban elfordítja a kötetet. Így minden oldalpár egy-egy megállója a felfelé haladó liftnek.
39
• Sajátos minimalista utazási regény, egyesek be-, mások kiszállnak a lift fülkéjéből: macskatáskás
ténsasszony, rókamedve és ördögbáró, kétorrú manó-varázsló, küklopsz hölgy, krokodilus és elefánt, a
kiskalapúak világtalálkozójára igyekvő óriás, csavargó és király.
• Igazán demokratikus és maximálisan toleráns hely ez, ahol minden rendű és rangú ember, kiméra,
mitikus és valóságos lény békében viseli el egymást.
• A lappárok alsó részében húzódik azonban egy szürke zóna, a liftakna félhomályos és rejtélyes
tartománya, ami fenemód izgatja a gyermeki képzeletet. Ebben a rejtélyes, alvilági szférában fura
kapcsolótáblák, rejtelmes gombok, be- és kijáratok, tekervényes csövek és gubancos vezetékek között
halfejű professzorok, marslakócskák, barátságos pincebogarak laknak.
• A képek többzónás narratívájának megfelelően szövegei is többszintűek: a kisfiú elbeszélése a
főtengely, emellé járulnak az utazók és a lények laza szövegbuborékai, valamint az eligazítótáblák
szövegei (utóbbiakat az olvasni tanuló gyerekek is sikerrel böngészhetik), ebbe ékelődik a mesélő
meséje a zöldbabokról.
• Az egész elbeszélés töredezettségéhez remekül illik a képek rajzos, böngésző jellegű stílusa, amely
megengedi, sőt elvárja, hogy az olvasó-néző szabadon kóboroljon a látvány és olvasmány
szövevényeiben.
• Dániel játékos szürrealizmusa itt csúcsra jár, felszabadultan rajzolva át mindent, ami szabályos és
mindent, ami hétköznapian megszokott. Azt sugallja a gyermek nézőnek, hogy a rajzolás fantáziával,
ötlettel teli játék, olyan szabad tér, ahol világok teremtője lehetsz, ahol minden szabálytalanság és
rendetlenség megengedett.
Kuflik
„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és
semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az. Színes, mint egy nyalóka, pedig nem
ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és van sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni, honnan hova...”
„Mert ebben a kupacban hét kufli lakik. Zödön, Pofánka, Titusz, Hilda, Valér, Bélabá meg Fityirc –
így hívják őket. Zödön a legzöldebb. Pofánka a legpirosabb. Titusz a legsárgább. Hilda a leglilább.
40
Valér a legkékebb. Bélabá a legbarnább. Fityirc meg a legszürkébb, mert annak is lennie kell
valakinek.” ( Egy kupac kufli)
„Képzeljük azt, hogy volt egyszer egy öreg dió. Vagyis, hogy: van. Ebben a dióban él Kicsibácsi és
Kicsinéni, meg Imikém, a felhúzhatós bádognyúl: a madaruk. Kicsibácsi és Kicsinéni persze tudják,
hogy Imikém igazából nyúl, nem madár, mégis. Talán a kalitka miatt van ez, ki tudja. Mert Imikém ott
lakik, egy kalitkában – máshová nem is nagyon tudnák tenni, kevés a hely. Onnan nézelődik egész nap
a festett bádogszemével, s azon mélázik, milyen jó volna, ha legalább repülni tudna, vagy valami. Nem
mintha bánná, hogy így alakult: mindegy az embernek, nyúl vagy madár, ha szeretik.” (Kicsibácsi és
Kicsinéni (meg az Imikém)
„A párnám sarkára hímezve velem jött a jelem: egy zöldbab. Bizton hittem, hogy én vagyok a világ
egyetlen óvodása, akinek zöldbab a jele. Kétlem, hogy tévedtem volna. Ez a tény kellő
magabiztossággal vértezett fel a jövőre nézve. Én és a zöldbab: legyőzhetetlen páros vagyunk!”
„– A történetek különös dolgokra képesek! Állítólag egyszer egy nagymama egyetlen mesekönyv
felolvasásával képes volt megállítani egy szakadék felé száguldó gyorsvonatot.
– Ez sok mindent elmond a nagymamákról és a mesekönyvekről! – bólogatott az utas. (És most
elmondom, hogyan lifteztem)
Kötelező szakirodalom:
• Németh Eszter: A Duna partján kergetem a kuflikat. Könyvheti interjú Dániel Andrással. Prae- A
művészeti portál, 2017. 06. 13. https://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=9890
• Gesztelyi Hermina: Hangulatban lebegés – Máté Angi világa. Üveghegy, 2016.
http://uveghegy.com/2016/06/30/hangulatban-lebeges-mate-angi-vilaga/
Kötelező szépirodalom:
• Dániel András: Kufli-sorozat 1 kötete, Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) kötetből 3 történet;
Máté Angi: 3 mese a Volt egyszer egy kötetből
• Révész Emese: Hogyan csináljunk posztmodern gyerekkönyvet? Dániel András: És most elmondom,
hogyan lifteztem. Artmagazin, 2017/5.
• Gesztelyi Hermina: A liftben kritikát írni tilos! Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem.
Alföld, 2018/3. http://alfoldonline.hu/2018/06/a-liftben-kritikat-irni-tilos/
• Lovász Andrea: Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) és Máté Angi: Kapitány és
Narancshal In. Uő: Felnőtt gyerekirodalom.80-81.; 66-67.
• Lovász Andrea: Legyen vicces! Legyen vicces? Humor a kortárs irodalomban. Könyv és Nevelés,
2018/3.
41
• Szántó Daniella, Máté Angi: Mamó, Kortárs Online, 2011. 05. 17.
http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1105/szanto.htm
• Boczán Bea, A keresés az, amikor menni kell – Interjú Máté Angival, Prae. hu, 2012. 04. 22.
http://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=4939
1. Aktualizált mesék
• aktualizálásuk nem szerkezetbeli változást jelent, hanem egy-egy – többnyire jól ismert – népmese
mai nyelvre és korra történő fordításai, átiratai
• többféle nyelvi réteg keveredik benne: köznyelv, nyelvjárás, szleng, a kortárs tárgykultúrát,
gondolkodásmódot, életritmust, technikát tükröző nyelvi elemek
• a szöveghatást a különböző nyelvi elemek kiszámíthatatlan egymás mellé illesztése képezi
• fontos szerepet tölt be a nyelvi humor és az irónia beépítése is a szövegbe
(pl. Parti Nagy Lajos meseátiratai - „népek meséi sorozat kortárs fordításai”)
2. Sajátmesék
42
• a racionális tér és idő pontos körülhatárolása, az aktualizálási szándék háttérbe szorul, nyelvezetük a
népmesei és lirizált beszédmó (metaforikus kifejezésmód) jegyeit mutatják
(pl. Mészöly Ágnes: December; Finy Petra: A citromtündér)
3. Beágyazott mesék
4. Ellenmesék
• leggazdagabb kategória: a népmesei tradíció (elsősorban varázsmesék, tréfás mesék vagy állatmesék)
újragondolása, felülírása, ellenpontozása
• a szereplők a tőlük elvárt funkcióktól eltérően viselkednek, a cselekmény a megszokott fordulatok
helyett új irányt vesz, a motívumok sorrendje felborul, csupán a mesei világkép marad érintetlen
• a paródia, a humor és a nyelvi játék dominál, a népmesei tradícióból való kizökkentés
• lényeges az aktualizálási szándék, a szöveg megírásának idejére történő utalások, a modern technika
vívmányainak mesei miliőbe történő ültetése
(May Szilvia: Dínom-dánom partiszerviz, Scheer Katalin: A bonbonkirálykisasszony)
5. Szomorúmesék
• a népmesei szüzsé zárlata változik: a boldog beteljesülés helyett a jó szereplőnek tragikus sors jut
• a halálesztétika elve: „a hősök a földön nem talált elismerés, boldogság, szeretet után a halálban
nyerik el szenvedéseik, hűségük, kitartásuk, helytállásuk jutalmát” (Vasvári, 2006).
• a mesezáró halál/elmúlás felemelő és esztétikai élmény is – balladisztikus tónus jellemző
• a cselekvő, aktív hőssel szemben passzív, meditatív, sorsszerű életet élő főhős
• parabolikus történetekként didaktikus felhangot is hordoznak
(Andersen, Oscar Wilde meséi, Mészöly Miklós: Csengős bárány, Boldizsár Ildikó: Amália; A színes
árnyékok)
6. Lirizált mesék
• a szomorúmesékkel rokonítható, de a zárlat nem negatív
• felerősödő poétikai funkció: lirizált próza, egyaránt szólhat a racionális és irracionális világ egy-egy
mikroeseményéről
• kalandos küzdelmek helyett szinte cselekménymentes mesevilág
• metaforikus nyelvhasználat, szóképekben gazdag kifejezésmód (refrénszerű ismétlődések, alliterációs
játékok, hasonlatok, megszemélyesítések, metonímiában, szinesztéziában, metaforában burjánzó
gondolatiság) uralja
• lírai beszédmód, dallamosság, a grammatika szétfeszítése, az egyéni szóalkotás és szólebontás
43
(Máté Angi: Volt egyszer egy, Boldizsár Ildikó: Amália és az esők, N. Tóth Anikó: Puszik)
7. Gyermekmesék
• elszakadnak a népmesék szüzséjétől és szereplőitől: csak a csoda/fantasztikum jelenléte és az
eukatasztrófába, jóba vetett hit képviseli a mese világképét
• racionális térben és időben, hétköznapi élethelyzetben játszódnak, ahová betüremkedik a metaforikus
és animizáló látásmód, az antropomorfizálódó fantázia, illetve a gyermeki perspektíva
• a főhősök kizárólag gyermekek, perszonifikálódó tárgyak, növények, állatok képviselik a
csoda-jellegét, a gyermek mindennapi eseményeit rögzítik
(Lackfi János: Málnafolt, Mészöly Ágnes: Barni és az unatkozóművész)
8. Fabulák
• tanmese
• példázatos jellegű
• cselekménye egyetlen mozzanat, a konfliktus a jellemek konfrontációjában van
• társadalomkritikai attitűd
• szereplői antropomorfizált állatok állandó tulajdonsággal
(Aiszóposz, La Fontaine, Heltai Gáspár, a műfaj paródiái: Romhányi József: A Róka és a Holló,
Németh Zoltán: Adhatok egy pofont?).
9. Allegorikus mesék
• a fabula és a novella műfajkontaminációjából születő szövegtípus
• meseiségét a csoda és az eukatasztrófa iránti igény adja
• elszakad a varázsmese útkereső és világot bejáró tradíciójától, a jó-rossz harcát őrzik meg
• racionalizálódás jellemzi: a polgári világ mintájára teremt saját világot – irracionális szüzsé helyett
mindennapi problémák, események bmutatása
• a fabulához hasonlóan alapvetően a szereplők - az állatok, növények vagy tárgyak -
antropomorfizálódása varázsolja mesévé a szövegeket
• előtérbe kerülnek az etikai tartalmak
(Lázár Ervin A hétfejű tündér, N. Tóth Anikó: Alacindruska című kötetének szövegei)
A gyermekirodalmi antológiák
• ízelítőt nyújtanak a kortárs gyermekirodalom szövegvilágából
• átfogó képet adnak a mai gyermekvers és gyermekpróza-irodalom tendenciáiról
• megmutatják a műfaji és nyelvi sokszínűséget
Antológiatípusok:
1. tematikus összeállítások, amelyek egy adott téma köré gyűjtik a szövegeiket és többnyire az
alcímükben is jelzik a válogatás vezérelvét:
• Érik a nyár – Mai szerzők nyári antológiája (nyár témájára felfűzött művek);
• Elfelejtett lények boltja – Mai szerzők ünnepi antológiája (karácsonyi tematikájú gyűjtemény);
• Tejbegríz – Finom irodalom gyermekeknek és felnőtteknek (irodalom és gasztronómia kapcsolatát
tematizáló összeállítás);
• A kalóz nagypapa (a kötet témaköre a család problematikája).
44
2. népszerűségi szempontokat követő válogatások, melyek a kortárs szövegek mellett közismert 20.
századi gyermekirodalmi alkotásokat is tartalmaznak: Apám kakasa, Navigátor
45
• pl. Vega vagyok, Mi a túró az a túrós csusza, Bivalymozarellák a salátaágy fölött, Luna, A vaczak
szottya – a lecsóról, Az első szerelmes étel, A maradék
Paródia:
• Kovács Eszter (szerk.): Autósmesék. Mai mesemondóktól. Pozsonyi Pagony Kft, 2010.
• Lovász Andrea (szerk.): Érik a nyár - Mai szerzők nyári antológiája. Cerkabella, Budapest, 2013.
• Lovász Andrea (szerk.): Elfelejtett lények boltja - Mai szerzők ünnepi antológiája. Cerkabella,
Budapest, 2013.
46
• Lovász Andrea (szerk.): Tejbegríz – Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek. Cerkabella,
Budapest, 2013.
• Győri Hanna, Kovács Eszter (szerk.): A kalóz nagypapa. Családi mesék. Budapest, Pozsonyi Pagony,
2013.
• Halász Csilla (szerk.): A titokzatos csizmaevő szörny. Igaz történetek valódi gyerekekről. Budapest,
Látóhatár, 2014.
• Both Gabi, Csányi Dóra, Tsík Sándor (szerk.): Egyszervolt... Meseantológia. 12 klasszikus és 12
kortárs mese gyűjteménye. Budapest, Csimota, 2014.
• Lovász Andrea (szerk.): Parti Medve: Mai szerzők állatos antológiája, szerk. LOVÁSZ Andrea, ill.
Kun Fruzsina, Rofusz Kinga, Szalma Edit, Szegedi Katalin, Szentendre, Cerkabella, 2016.
• Kertész Edina (szerk.): Világvége alsó. Mai népmesék kortárs íróktól. Bp., Naphegy Kiadó Kft, 2017
• Lovász Andrea, Kismarthy-Lechner Zita (szerk.): Macskamuzsika – Hetvenhét magyar esti mese.
Cerkabella Kiadó, 2018.
Kötelező szakirodalom:
• Petres Csizmadia Gabriella: A kortárs gyermekirodalmi antológiák posztmodern sajátosságai.
Irodalmi Szemle, 2015/5.
• Varga Betti: A jó tündérmese. Hogyan olvashatók a kortárs mesék a klasszikusok felől? In.
Mesebeszéd.235-249.
Kötelező szépirodalom:
May Szilvia: Dínom-dánom partiszerviz; Scheer Katalin: Bonbonkirálykisasszony, a Tejbegríz
antológiából + Máté Angi: Jancsi és Juliska; Borbáth Péter: A brémai muzsikusok az Egyszervolt..
Antológiából + 2 szabadon választható antológiás mese
Tolerancia
• Jelentése: társadalmi, kulturális vagy politikai pluralizmus tiszteletben tartása (pl. etnikai, vallási,
nemi identitásbeli sokszínűség)
• „a tolerancia minden demokrácia legalapvetőbb elve, amely lehetővé teszi a többség és a kisebbség, a
kormány és ellenzéke stb. békés egymás mellett élését” (Hans Kelsen, 1933)
• „a tolerancia az az erény, melynek gyakorlása azt jelenti, hogy tartózkodunk a hatalom és az erő
gyakorlásától mások véleményével kapcsolatban, még abban az esetben is, ha az a miénktől
számottevően eltér, esetleg morálisan sem tudunk egyetérteni” (Susan Mendus,1987)
• A másság a normativitás fogalmával együtt létezik (statisztikailag a norma az átlag, a statisztikai
szórás pedig a másság)
• Milyen reakciókat válthat ki a másság? pl. agresszió, kirekesztés, előítélet
• A tolerancia nemzetközi világnapja: nov. 16.
Tabu
• Az, amit tilos megtenni, kimondani, érezni, tudni és érinteni, miközben megtehető, kimondható,
érezhető, tudható és megérinthető volna.
• Más szavakkal: elhallgatás, illetlenség, magánügy, elhatárolódás, norma, titok, tiltott, szabály,
erkölcstelenség...
• “Látjuk, de nem beszélünk róla.” (pl.: alkoholizmus, gyógyíthatatlan betegségek)
• “Elfogadom, csak ne lássam.” (pl.: homoszexualitás, gyógyíthatatlan betegségek)
• A jelen bizonytalan, „normazavaros”, eligazodásokat kereső társadalmában a vizuálisan
megmutathatatlan, verbálisan megvitathatatlan, implicit tabuk sokasága van jelen, melyek gyakran
gúzsba kötik, visszahúzódásra késztetik az egyént... (Rajkó Andrea)
• Ezzel olyan problémák megoldását is gátolják, amelyek a kommunikatív cselekvés számos
dimenzióját veszélyeztetik – holott a megfelelő módon történő verbalizáció egy-egy tabu
megdőléséhez is elvezethet, s a probléma megoldásának első lépése lehet... (Rajkó Andrea)
Tolerancia és tabu
48
• Elsősorban a szülő és gyerek viszony, a közös meseolvasás kedvez a tabutémát feldolgozó
könyvekkel való találkozásnak, DE: preventív jellege miatt helye van az intézményes nevelésben is,
hogy a lehető legtöbb gyerek találkozzon ilyen művekkel
• A megelőzésben van szerepe, nem terápiás hatású, konkrét problémák megoldására nem alkalmas
• Míg a tolerancia-sorozat esetében az elfogadás, megismerés a cél, a tabutémák esetében erősebb a
felkészítés, megelőzés szerepe
Tabu-témák
• Halál
• Válás
• Szexualitás
• Betegség
• Testi, szellemi fogyatékosság
• Molesztálás
• Családon belüli erőszak
• Homoszexualitás
• Rasszizmus
• Alkohol, drog
A szomorú kacagány
A fiú és a kém
Nóra a gondolatolvasó
Lenka
Lili
A hálás virág
Emberke színe
„Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja. Tavasztündérek, konyhatündérek,
villamosvezető-
tündérek. De Csomótündér csak egyetlen egy volt.
Öreg volt a Csomótündér, mint az országút, egészen pontosan 532 éves. Hajába pókhálók gabalyodtak,
derekát a csúz hasogatta, orrán legalább 38 dioptriás volt a tündérszemüveg, ráadásul Apollóniának
hívták. Ennek ellenére ő volt a legjóságosabb tündér egész Tündérországban.
(...)
Akadtak persze nehéz esetek is. Olyan királyfiak, meg királyleányok, akik egymásnak lettek ugyan
teremtve, de sehogy se sikerült nekik egyszerre lépni. Jól jött ilyenkor a széttéphetetlen örökcsomó –
ha a királylány balra ment volna, a királyfi meg jobbra, csak megfeszült a cipőfűző, és – hopp! – jött az
elkerülhetetlen hasraesés. Hasraesésből összenevetés, összenevetésből feltápászkodás – rendszerint
ennek is házasság lett a vége. Apollónia ugyanis látástól vakulásig csomózott. Gombolyított. Kötött.
Hogy mit csomózott, mit gombolyított, mit kötött? Cipőfűzőket, természetesen. Királyfiak és
királyleányok cipőfűzőit gombolyította, kötötte, csomózta össze, és nem volt az az olló, az a kés, az a
varázslat, ami a Csomótündér csomóit kibontotta volna. Így csomózott, gombolyított, kötött Apollónia
tündér kerek ötszáz évig. Reggelente becsoszogott a Tündérországház Csomóügyi Főosztályára,
magához vette az aznap megkötendő örökcsomók listáját, aztán nyakába vette a várost, és kötött,
gombolyított rendületlenül. A királyfiak és királyleányok meg házasodtak, ahogy a nagy könyvben
meg volt írva. Ám egy végzetes szerda reggelen megtörtént a baj. Apollónia szokásához híven
becsoszogott a Csomóügyi Főosztályra és tüzetesen átolvasta a megkötendő örökcsomók listáját. Azaz,
hogy átolvasta volna, ha nem hagyja otthon 38 dioptriás tündérszemüvegét. De otthon hagyta.”
(Csomótündér)
Tóth Krisztina
Anyát megoperálták
• Egy kislány meséli el édesanya daganatos betegségét és a család mindennapjait a betegség alatt
• Humor, derű szövi át
A lány, aki nem beszélt
• az örökbefogadásról és az identitáskeresésről szól
53
• a cigány mesék hagyományvilágát idézi
Orrfújós mese
• Szokatlan, bizarr, humoros történet egy kisfiú orrába költöző takony-családról: Fikkelstein úrékról.
• A rendszeres orrfújás, kézmosás mellett érvelő jópofa élmény-didaktika jellemzi
Ajánlott gyerekirodalmi kötetei még: Zseblámpás mesék, Felhőmesék, Murci kandúr világot lát
„A rák olyan, mint egy agresszív, erőszakos gyomnövény – magyarázta –, ami be akarja nőni az egész
kertet. (...)
Hatszor permetezték le anyát kemoterápiával, hogy ne nőjön bele vissza a rák. Nagyapáék eközben
mindig nagyon sokat segítettek, például átjöttek veszekedni velem hétvégén, hogy ne apunak és
anyunak kelljen.” (Anyát megoperálták)
„Azt mondta az ember:
- Te vagy a tollas bagoly, akit egykor a fán hagytunk. A forrás pedig a két szem, ami kimossa
bánatában a földet. Ti vagytok a mi erdei gyermekink. Az asszony pedig odalépett a lányhoz, és
megölelte két ágas-bogas karjával, mint mikor inda kapaszkodik a meszelt templomfalra.
- Te vagy az a lányka, akit a hasadt teknőben hagytam. Szép vagy, és érted az erdei beszédet. Könnyű
a szavad, mint a bagoly tolla, és tiszta, mint a forrás vize. Látlak téged: te vagy az én lányom.
(...)
- Haza kell mennünk a szüleinkhez – szólalt meg a lány. – Ők neveltek bennünket, ők tanítgattak
engem is, és most biztosan aggódnak már, hogy hol járunk a bátyámmal. (...) Az erdei asszony
szeretettel nézett rájuk. – Most már tudjátok, hol lakunk. Ha meglátogattok bennünket, megtanítunk
benneteket az erdei titkokra. Segíthetsz az öregnek tüzet rakni és gödröt ásni. Fogytán már az ereje,
feketedik szegény, száraz a karja, mint a faág, csoda, hogy lángra nem kap. Gödtröt ásni már alig bír,
olyan gyönge. Én pedig megtanítom majd a húgodat, hogyan főzzön csalánt, ha megfájdul a hasa, mit
tegyen a sebre, ha felsértette a bőrét. Öreg vagyok már, mint az erdő. Kinek meséljem el, amit tudok,
ha nem tinektek? „(A lány, aki nem beszélt)
Kötelező szakirodalom:
• Lapis József: A lány, aki beszélt. Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt. kortársonline.hu
2016.01.15. https://www.kortarsonline.hu/aktual/irodalom- a-lany-aki-beszelt.html
•„Érdemes kockázatot vállalni” (Herczeg-Szép Szilvia körinterjúja gyerekkönyvkiadók
szerkesztőivel). Alföld, 2016/9. 34-47. http://kulter.hu/alfold/2016/alfold_201609.pdf
Kötelező szépirodalom:
54
• Tóth Kriszta: A lány, aki nem beszélt vagy Anyát megoperálták; Agócs Írisz- Innes Shona-Varró
Dániel: Az élet olyan mint a szél; Gimesi Dóra: Csomótündér; a Tolerancia-sorozatból Böszörményi
Gyula: Az emberke színe; Agnes Lacor/Szabó T. Anna: Lili
Mondóka: a népköltészet körébe tartozik, nem köthető egy szerzőhöz, több változatban létezik,
nagyon erősen ritmikus, dallamos (énekelt verziók).
Vers: a műköltészet körébe tartozik, szerzővel rendelkezik, rögzített a formája és a szövege, nem
szükségszerűen rímes-ritmusos.
A lírai hatás
55
A mondókák jellemzői
- Erősen ritmikus, dallamos hanglejtésű, sokszor énekelt szöveg; gyakran mozgás kíséri
- Alkalomhoz vagy szándékhoz kötött, sajátos funkciója van
- A kisgyermek életének vagy a természet jelenségeinek különböző alkalmaihoz kapcsolódó
ritmikus szöveg egy bizonyos mozdulat vagy mozdulatsor kíséretében, ütempáros szerkezetből
alakuló, gazdag formavilágú dallammotívumokkal, illetve deklamáló vagy dallamos hanglejtéssel
hangzik fel.
A mondókák típusai
Visszatekintő távlat
58
- Lánc, lánc, eszterlánc: a gyerekkor, a gyermekiség megteremtése a gyerekmondókák újraírásával
- Lánc-tánc: gyermeki boldog, játékos világ
- Erős a zeneiség, ritmikusság, rímelés
- Idősíkok elkülönülése nyelvileg is megtörténik
- A körtánc a felnőttkor mókuskerekévé, pokoltánccá alakul
- Visszavágyódás hangja
Svédtípusú gyerekversek
Ingrid Sjöstrand: Néha csontvázról álmodok Kiss Ottó: Csillagszedő Márió ( részlet)
60
Nonszensz hagyomány
Rostan már, a nyulkony Hogy vágja a férmes ellent - múl, a fej lehull, S diadallag
potyok Tamfa alatt pihenőt tart, vissza.
Förtek és jurtak a pórán, Gondra választ leljen.
Gyitván az összes "Te ölted meg a Vartarjút?
gondacsok, Ezen helyen állt ő lázva, Hadd ölellek vidorc fiam!
Orpolt olva a brány. S jött Vartarjú - tüzes Megdicsültél! Juhé, juhú!"
szemek - S horcognak boldogan.
"Rejtezz fiam, jön Vartarjú, Remély erdőből suhanva,
Szétharap és karmába zár! Morgva érkezett meg. Rostan már, a nyulkony
Csitcsat madár repdes, potyok
lapulj, Egy-két, egy-két, ekképpen Förtek és jurtak a pórán,
Itt a brősz Borzadár!„ tép Gyitván az összes
A nyeszlő kard gondacsok,
nyöször-nyasza, A lét így Orpolt olva a brány.
Kezében kivont nyeszlő
kard,
10. Műelemzési, verstani alapismeretek
A műelemzés szempontjai:
62
- Tartalmi
- Formai-szerkezeti
- Stilisztikai
- Intertextualitás
Időmértékes verselés:
63
● Pirrichius ∪ ∪ (pici)
● Spondeus — — (lépő)
● Jambus ∪ — (szökő)
● Trocheus — ∪ (lejti)
● Daktilus — ∪ ∪ (lengedi)
● Anapesztusz ∪ ∪ — (lebegő)
Verssorok:
Hexameter: hat lábból álló verssor, daktilusokból és spondeusokból áll. Az 5. versláb daktilus, a 6.
általában spondeus.
– U U | – U U | – U U | – U U | – U U | – U
Pentameter: önállóan ritkán szerepel, a legtöbbször a disztichonok második sorát alkotják
– U U | – U U | – √ | | – U U | – U U | – √
Disztichon: sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből áll
– U U | – U U | – U U | – U U | – U U | – U
– U U | – U U | – √ | | – U U | – U U | – √
Ütemhangsúlyos verselés:
Kétütemű sorok
Háromütemű sorok
Kilences
3 / 3 / 3 Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal)
4 / 4 / 1 Feleségem / van nekem csak / Egy... (Petőfi)
4 / 2 / 3 Búcsúznunk kell / újra / kicsi ház (Babits)
Tízes
4 / 4 / 2 Olvad a hó, / tavasz akar / lenni... (Babits)
4 / 3 / 3 Kikeletkor /jó pünkösd / havában... (Balassi)
64
Tizenegyes
4 / 4 / 3 A virágnak / megtiltani / nem lehet... (Petőfi)
Tizenkettes
4 / 4 / 4 Itt hagynám én / ezt a várost / ha lehetne... (Csokonai)
Négyütemű sorok
Tízes
3 / 2 // 3 / 2 Mikor az / uccán // átment a / kedves... (József A.)
Tizenkettős
4 / 2 // 4 / 2 Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany)
Tizenhármas
4 / 3 // 4 / 2 Összeszedi / a bolond // sete-suta / képét... (Arany)
Tizennégyes
4 / 4 // 4 / 2 Elvesztettem / zsebkendőmet // megver anyám / érte. (Népdal)
Tizenötös
4 / 4 // 4 / 3 Áldott vagyok,/ én reményem, // nem kétséges/szerelmed...(Amadé)
A rím és típusai: A rím a hangok összecsengése a költemény bizonyos pontjain, versben legtöbbször a
sorvégeken vagy a sormetszetek határán.
Rímfajták
Mássalhangzós asszonánc:
Hímrím: Nőrím:
Kancsalrím: Kecskerím:
Rímképletek
Indulj, dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke
A rossz gyerekvers
A jó gyerekvers
Formailag:
Tematikusan:
A rossz gyerekvers
A jó gyerekvers
68
Világképi jellemzők:
- Antropomorfizmus/emberszerűség
- Animizmus/személyiséggel és lélekkel ellátott eleven tárgyak
- Történések szándékoltsága
- Természeti és emberi világ történései közti összefüggés
- Felértékelődő apróságok
- Figyelmesség, érdeklődés => felszabadult, örömforrás, ösztönös
Vers építkezése:
Weöres Sándor
● Gyümölcskosár (1946)
● Bóbita (1955)
● Tarka forgó (1958)
● Gyermekjátékok (1965)
● Zimzizim (1969)
● Ha a világ rigó lenne (1973)
● Kodály Zoltán kérte fel, hogy írjon szöveget darabjaihoz → erős zeneiség
● Népköltészeti hagyományokból táplálkozik (nemcsak magyar, hanem germán, kelta stb.)
● Szövegei gyakran közköltészeti szintre jutnak
● A hangzósság elsődlegessége: a dallam, ritmus, lüktetés és a sodró erejű képek hatására alakul
ki az elbájolás > Archaikus hatású varázsszövegek
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
70
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
71
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
72
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Őszi éjjel magába. izzik a galagonya
izzik a galagonya Hogyha a Hold rá ruhája.
izzik a galagonya fátylat ereszt:
ruhája. lánnyá válik,
Zúg a tüske, sírni kezd.
szél szalad ide-oda, Őszi éjjel
reszket a galagonya izzik a galagonya
● Megszemélyesítések
● Csoda: átváltozás
● a szavak konnotációja, hangulati és mellékjelentése
● vers zenéje és ritmusa
● ismétléses-keretes szerkezet
→ ezek nyomán értelemtulajdonítás történik: fel-felsejlő magány, változatlanság, az emberarcú
természetben végbemenő titokról-csoda, vagy az ősz zenéje
„el tudtam játszadozni[…] a magyaros ritmus meg a mértékes ritmus összecsengetésével, ahogy
Weöres Sándortól tanultuk mindannyian.” (Nemes Nagy Ágnes)
● Kihagyásos szerkezet
● Nem E/1-es megszólalás
● Tárgyak és helyszínek nem jelölőként szerepelnek, hanem önértékük okán
● Önmagukban hordoznak jelentést, amely nem a hozzájuk kötődő eseményekből, emlékekből
fakad
● Látás, felfedezés, megmutatás központi motívumai
>> eltűnik a szubjektív élményszerűség, elfogulatlan, ártatlan tekintet érvényesül
>> újfajta világlátás, szemlélet
73
● Lassú, szemlélődő, töprengő, meditatív
● A közvetlen tapasztalás, megismerés élménye
● Különbségtétel hiánya: minden egyaránt érdekes és fontos → minden érdemes a megfigyelésre,
elidőzésre
● A legapróbb dolgok, jelenségek is értéket képviselnek
● Világ gazdagságának tapasztalata
● Fantázia szerepe
>> nézés ~ megismerés, megértés, integrálás gesztusa
Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren. Szállj, szállj felhő,
74
pamacsos, hullj le, te zápor,
hullj le, te zápor, égi virágpor,
aranyos, égen nyíló bodzavirágból.
● Adóniszi sor
● Metaforára épül
● Ismétlődő szerkezetek
● Azonosítások
● Implicit tudás: tavaszi zápor aranyat ér
● Nyíló virág képe
● Porozó – záporozó > hangalaki hasonlóság is közel hozza egymáshoz a két képet
● Kísérletezés
● Nyelvi formabontás, nyelvi játék
● Természettudomány és technika iránti érdeklődés
● Népköltészetből táplálkozik
● Nyelvtörő, halandzsa, kínrímek szerepe > hangzósság elsődlegessége
● A humor és a hangzósság felülírja a nyelvtani szabályokat
● Szürreális, abszurd képek
A te hajód,
Halló! Lajos! a te hálód
Hajó Lajos! kívül-belül,
alul-felül
A te hajad hal-olajos,
haj-olajos... hal-olajos!
76
● Ismétlés szerepe
● Mindez az álmok világában jelenik meg, a furaság nem a tartalomra, hanem a nyelvre utal
77
Kányádi Sándor: Az én folyóm
Az én folyóm csak egy patak Csigabiga a vonatom, Így teleget a szép idő,
tengerem a kert végi tó, nem hinnétek, áramra jár: kínálgatja örömeit.
a récéket s a ludakat táplálja a fűszálakon Repülőm a szitakötő,
fürdőzésre csalogató. huzalként rezgő napsugár. zöld szárnyával őszbe röpít.
78
Kányádi Sándor: Három Így a kisszék Billeg ballag,
székláb meg nem állhat, Ballag billeg,
szidja is a s Billegballag
Van egy kisszék, három lábat. ballag-billeg.
háromlábú,
három lába: Állj meg, Billeg! Jár csak jár
három bábu. Nyughass, Ballag! a három tébláb,
Ne lipinkázz, Ringatózó
Egyik: Billeg, Billegballag! három székláb.
másik: Ballag,
harmadik meg: De ők aztán Kedvébe
Billegballag. csak azért se, eképpen járnak
nem hallgatnak a kicsi szék
a kisszékre. gazdájának
79
13. Gyereklíra III. Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna
Szabó T. Anna
néznek – Fellegekből
titkon sejted őket – Leskelődő
gyermekarcú Láthatatlan
angyalok. angyalok.
81
Jégcsap csendül, jégcsap cseng – Jégcsap csücskén fény csendül –
csillagcsengő égen leng. égen csüngő szél lendül…
Jégcsap csücskén csüngő nesz – Jégcsap csörren, csilló csend –
csilló neszből csengés lesz. csokros csillagcsengő cseng…
Kiss Ottó
● A vers iróniája csak a felnőtt perspektívájából érvényesül, a gyermeki nézőpont nem tudja
értelmezni
82
● A gyerekbeszélő – a szövegekben megjelenő felnőtt – a külső szemlélő, olvasó távlata ütközik →
ez válik humorforrássá
● A rossz, mint élvezetes tűnik fel → erről való lemondás
● Beszédszándék, többértelműség
Ne félj, apa!
Tavasszal majd úgyis
visszahullanak a levelek
a fákra.
Voltunk a kertben, Ott lesz a borsó, Itt lesz a zeller, Itt lesz a retek,
nagypapa vitt ki, a mák, a cékla, és ott a málna, ott lesz a kapor,
azt mondta, vet amott a zöldség, abból a medve ha azt is vetek,
majd a sárgarépa. nagyot kajálna. abból is kapol!
tavasszal itt, ni!
● Lajstromszerű felsorolás
● A gyerek közvetíti a felnőtt szólamot
● A zöldségek mellett a medve is megjelenik
● A vers csattanóját a nyelvtanilag hibás megfogalmazás jelenti → tájnyelvi elemként érthető
● A kapol alak a verselés, ritmus folytonosságát biztosítja, DE: nyelvileg megtöri (kínrím)
- Eszperente hangzás
83
- A hangzás, a játékosság a meghatározó
- Állat tematika, DE: nem a megszokott módon
- Lexikonszerű kialakítás → természettudományos hatás pl. táplálék, téli álom
- Páros rímek és tiszta rímek: egyenletes lüktetés, könnyen megtanulható
Tóth Krisztina: Nagy mara pici állat a nagy mara. ott legelészik, majd
Mint egy nyúl, de a füle meglátod
Áruld el nekem, nagymama, apró: a kis marát, a nagy marát
milyen állat a nagy mara? de most ezzel egy kicsit meg az összes ilyen
Van-e nagy feje, nagy hasa? hagyj, jó? maraságot.
Egészben véve nagy maga?
Majd elmegyünk az
Kisfiam, szólt a nagymama, állatkertbe,
Tóth Krisztina: A londoni hogy a felhők közelről egyik a jobb, másik a bal
mackók milyen nagyok. zsebembe,
84
15. Gyereklíra V. Varró Dániel, Lackfi János
Varró Dániel
Kisbaba, kisbaba, vicces fej,
● Túl a Maszat-hegyen (2003) cukipofa fejedet biccentsd el!
● Akinek a lába hatos (2010)
● Akinek a foga kijött (2011) Laposakat, laposakat pislantol,
● Nem, nem, hanem (2013) álom a szemeden most landol.
● Akinek a kedve dacos (2014)
● A szomjas troll (2018) Kisbaba, kisbaba, álmodjál,
alszik a vigyor is a szádon már,
Lackfi János
● Erős formaérzék
● Ritmikus, dallamos versek
● Parafrázisok
● Szójátékok és nyelvi humor (olykor a végletekig fokozva)
Lackfi János: Apám Kukorékolsz, mint az ágyú, ne lépj túl bizonyos szintet!
kakasa az agyunk is belelágyul! Kakasnak erős a csőre,
Mint a postás a levelet, vagdos vele nyakra-főre.
Ej, mi a szösz, kakas szaki, padlónk telepecsételed!
csak nem a szobában lakik? Láttam már félszemű
Megzakkant tán az öregem, Becsüld meg magad, kandúrt,
s beengedi ide nekem? öregem, biztosítlak, jól elrandult!
mert hát úszni nem tudsz te S ha a harcban nem
Ide repül, oda kotor, sem, nyuvadsz ki,
tele önnel minden bokor, s ha levesben kötsz ki végül, hát apám fog agyoncsapni!
bár nincs is bokor a házban, tarajod is belekékül!
s a kakast se kell magázzam.
Macska, téged arra intlek,
86
● Parafrázis műfaja (jelölt intertextuális kapcsolat)
● Az eredeti vers újra- és továbbgondolása
● Modernizálás gesztusa: felszabadítja a szöveget és az olvasót a rögzült értelmezés alól → kitágítja
az értelmezést
● Szleng, tegezés-magázás
● Segít(het)i a kapcsolódást az eredetihez
Vizualitás a gyerekkönyvekben
Leporello
Pop up könyvek
Böngésző
88
Képeskönyv
Design könyv
Silent book
89
Papírszínház
Vizualitás a gyerekkönyvekben
- Képvarázs (0-3 év): akusztikus és mozgásos ingerekkel kiegészülve, egységként érzékelt formák,
egy alakra koncentráló képek, a felismerés öröme + 2 éves kortól: képek összefüggése, folyamatok
érzékelése
- Világ-kép (3-6): valóság és mese átjárása, ösztönzi a belső képek alkotását, rész-egész
összefüggéseinek felismerése
- Szó-kép (6-10 év): segíti a feldolgozást és a megértést, segít a könyvekhez való viszonyhoz
átértékelésében (pl. tankönyvek)
- Én-képek (10-16 év): önkifejezés és önazonosság eszköze, kreativitás és egyediség szerepe
90
Képtábla: Weöres Sándor Bóbita, Hinz Gyula
91