Gyermekirodalom I.

1. A gyerekirodalom fogalmának megközelítései, műfajok, műelemzési

alapismeretek

Gyermekirodalom és Gyerekirodalom?!

Mindkét változat él a szakirodalomban, nincs szakmai konszenzus, definíció a következetes

szóhasználata vonatkozóan.

A gyermek-gyerek változatok közötti elmozdulás motivációi:

● „Az sem egészen mindegy, hogy gyermekkönyvet vagy gyerekkönyvet emlegetünk. Hol ez, hol
az illik jobban a mondandónkhoz meg a könyvhöz. Weöres Bóbitája gyermekkönyv,
Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék c. kljlkj
● „Paradoxonnak tűnhet, de a játszó gyermekirodalom az igazán felnőtt gyerekirodalom” (Lovász
Andrea, 2011. 42.)

A továbbiakban az egyes kutatók saját terminológiáját idézzük, részünkről pedig a gyerekirodalom

terminus mellett tesszük le a voksot.

A gyermekirodalom fogalmának megközelítései

„A gyermekirodalom kutatásának jelentős alapproblémája az, hogy ​hogyan definiálja önmaga

tárgykörét, ​lehetőség szerint anélkül, hogy olyan, nem túlzottan termékeny oppozíciók első
tagjaként tudja elhelyezni, mint ​gyerek és felnőtt, ifjúsági és magas, szórakoztató és komoly. Ebben
a tekintetben a gyermekirodalom-kutatás hasonlatos más peremirodalmi műfajok vizsgálatához,
mely során rendre a ​populáris és elit dichotómia vonatkoztatási rendszerét megkerülve látszik
érdemesnek valamiképp kijelölni a vizsgálódás tárgyának jellemzőit és a munka elméleti hátterét.”
(Lapis József, 2014)

„Szemügyre véve a gyermekirodalom úgynevezett alkotóelemeit arra keresik a választ, hogy ​mi is
az, ami ezeket az egymásra épülő szövegeket/műveket közös nevezőre hozz; mi az az erő
tulajdonképpen, aminek értelmében egyneműnek lehet őket tekinteni, valamint minek alapján
képezhetik ezek a művek, illetve szövegek a homályosan körvonalazott szakterület vizsgálandó
anyagát, miképpen avathatók szemléltető matériává” (Kiss Judit, 2008. 12.)

(Komáromi Gabriella: Gyermekirodalom, 1999.)

„Az első és korszerű felfogás szerint a ​gyermek- és ifjúsági irodalom – irodalom. A világirodalom
és a nemzeti irodalom integráns része. Története, jelenségei elválaszthatatlanok a mindenkori
kortárs irodalom létállapotától és a zajló irodalomtörténeti folyamoktól.

1
A másik értelmezés szerint a ​gyermekirodalom csupán alkalmazott irodalom. Szolgálólánya a
pedagógiának. Erkölcsi példatár. Szövegvilágának felismerhető struktúrái vannak és elkülöníthető
tematikai motívumai.”

„​A gyermekirodalmi műfajoknak (gyermekversnek, mesének, gyermektörténetnek, ifjúsági

regénynek) ​nincs külön poétikai sajátosságuk. A gyermekvers az ver. Lírai vagy epikus, azaz verses
mese. Csak a «címzettje» (költői szándékkal vagy szándék nélkül) a gyerek. ​A gyermekirodalmi mű
sem más, mint ​a valóság komplex modellje. Emberi élmények rögzítése, tárolása és
továbbsugárzása az irodalom eszköznyelvének segítségével”

(Lovász Andrea, 2011)

„Megfogalmazhatóak lennének ​irodalomelméleti, olvasásszociológiai, pedagógiai, pszichológiai

értékű imperativikus megállapítások​ a gyermekirodalom kapcsán:
● A gyermekirodalom és a gyermekirodalom recepciója minőségileg ne különbözzék az
irodalom többi területeitől.
● A gyerekek olvasmányai között kapjon helyet a jelenleg mellőzött irodalom is.
● Az elsődleges cél az, hogy a gyerek szeressen olvasni, ne csak értse, hanem élvezze is azt,
amit olvas.

A gyermekirodalom fogalmi behatárolására is tehetünk kísérletet:

● Gyermekirodalom a ​gyerekek által kiválasztott, szívesen olvasott irodalom.
● Gyermekirodalom az a fajta irodalom, amit a kommunikációs folyamat résztvevőjeként
üzenetként dekódol a gyerek olvasó.
● Gyermekirodalom az a fajta irodalom, mely olvasáskor ​poieszisz, aisztheszisz és katharszisz
alaptapasztalatait ​együttesen​ váltja ki a gyermek olvasóból”

(Kiss Judit, 2008.)

„A gyermekirodalom sehova sem tartozik, két szempontból tekintve is senkiföldje: általában

közönségének függvényében definiálják (az olvasóközönség fogalma pedig helytől és időtől
függően változik), és ​nem független, hanem alárendelt. Ebből pedig az következik, hogy nagyon
sok esetben ​használata jegyében határozzák meg, ​aszerint közelítenek hozzá, hogy ki, milyen
módon, és mire alkalmazta, a használat pedig teljes mértékben ​alárendelődik a domináns
kultúrának.”

A gyermekirodalomnak a ​kritériumai- a tradíció, a hagyomány szerint – a megfelelőség és az

egyszerűség: „gyermeknek való, ha stílusa, szókincsbeli gazdagsága, mondatszerkezetei, és ha
tárgya, cselekményessége, rövidsége egyezik a gyermeki szövegértés feltételeivel.” – ​ez az oka,
hogy a gyermekirodalmat általában a populáris és az „alacsonyrendű” irodalom kategóriáiba
sorolták.

Gyermekirodalom:

„…​kultúrához kapcsolódó, pedagógiai, irodalmi, és lélektani vonatkozások egyfajta eredője,

felismert vagy fel nem ismert feltétele, közös terepe/területe, alakítója.” Világmetszet.

2
„egymásra tevődő, épülő, egymásból táplálkozó és egymást tápláló ​szövegek és művek együttese
és/vagy külön élete vár megfigyelésre ​a játék vagy a fantázia világszerű tényezőjének
szemszögéből.”

„A gyermekirodalom magába öleli ​a gyermeki képzelet szülte világ minden tartozékát, a gyermek
mindennapi életének, környezetének alapvonatkozásai is helyet kapnak benne, éppúgy, mint a
gyermeki létezés eszmei, érzelmi, intellektuális háttere.”

„nem egyszerűen irodalom – szépirodalmi és népköltészeti művek összessége -, amit a

gyermekeknek címeztek; ​nemcsak a szó, hanem a kép és a film művészete is (a gyermek fikcióval
való kapcsolata már elválaszthatatlan tőlük)

„​nemcsak a gyermekek irodalma: felnőttek írják, adják ki, választják, veszik meg és olvassák a
gyerekeknek. A felnőtteknek is tetszik, ők is élvezik, az emberi psziché szerves részévé válnak,
nemcsak a gyermekkorhoz kötnek bennünket, hanem mitikus elemekhez is, az irodalom egészének
eredendő elemeihez is.”

(Bárdos József, 2013)

„​Az irodalmat a kommunikáció egy sajátos esetének tekintjük.”

A megközelítései lehetőségei: a szerző/feladó; a szöveg/üzenet és a befogadó/címzett felől

„​Az irodalmi szöveg specifikuma a metafórikusság. Az irodalmi szöveg az alapvető, minden

szövegre jellemző nyelvi kód mellett (felett) egy másik, egy irodalmi kóddal is kódolva van. Az
ilyen szöveg megértésének tehát csak az első, szükséges, de nem elégséges mozzanata a ​nyelvi kód
megfejtése.​ A ​valódi jelentés(ek) feltárására​ csak ezután kerülhet sor.”

„Gyermekirodalomnak tekintjük mindazokat az ​irodalmi szövegeket, amelyekkel a

gyermekbefogadó eredményes diskurzusra tud lépni.”

(Hermann Zoltán, 2017.)

„​Mitől gyerekkönyv a gyerekkönyv, és mitől gyerekirodalom a gyerekirodalom? Összetartozó, és

mégsem összetartozó fogalmak.

A ​gyerekirodalom a gyerekkönyvek egy sajátos csoportja: az, amely a kortárs szépirodalmi

kánonhoz vagy a lassúbb kánontörténeti folyamatokhoz a legközvetlenebbül kapcsolódik. – A
gyerekkönyv könyvpiaci fogalom, tipográfiai és kereskedelmi alapon megkülönböztethetők az
egyes típusai.

A ​gyerekirodalom esztétikai fogalom​. Éppen ezért nem mondhatja meg a könyvipar, hogy mi
gyerekirodalom, és ezért kellenének azok az intézmények, amelyekben/amelyeknek olyan
szakemberek dolgoznak, akik értenek az irodalmi esztétikához, a szépirodalom és a gyerekirodalom
kánonjaihoz.

A ​gyerekirodalom lényegében olyan, amilyennek a szépirodalom – illetve a szépművészetek –

mibenlétét a művészetfilozófia 200 évvel ezelőtti klasszikusai, Herder, Kant, Schleiermacher
leírták: a szépirodalom azért különös jelenség az írásbeliség egészéhez, a könyvnyomtatás által

3
előállított mindenféle olvasmányokhoz képest, mert ​olvasása „esztétikai tapasztalat”, az önmegértés
egyik módja.

A gyerekirodalom esztétikai érdekű olvasásmódokat követel meg, a gyerekkönyv nem feltétlenül.”

„…a gyerek- és ifjúsági irodalom elsősorban a ​16-18 évesnél fiatalabb korosztályok

irodalomesztétikai akkulturációját célozza, a nagyjából szintén 19. század első évtizedeiben
kialakuló szépirodalom összetett interpretáció gyakorlatába vezeti be a gyerekolvasót.

Éppen ennek következménye az, hogy a ​gyerekirodalom vs. Felnőttirodalom szembeállítás

bizonyos értelemben hamis. ​Lényegében nincs külön, csak a gyerekeknek szóló irodalom, hiszen az
olvasásban – főleg a felolvasásban, az együttolvasásban és a vezetett olvasásban – ​mindig benne
van egy felnőtt produktív jelenléte, vagy később az akkulturáció rejtett, a felnőtté válás folyamatát
imitáló narratívája.”

A gyerekirodalmi kánon kérdése ​(Hansági Ágnes, 2017.)

Kánon: olyan szövegek összessége, amelyek évszázadokon át képesek voltak megtartani

közlőképességüket. „A múlt irodalmi termésének legjava”

1. A kánonhoz tartozó szövegek nyelvi és kulturális horizontja leggyakrabban ​a jelen nyelvi és

kulturális horizontjától távol esik, vagyis olvasásuk és megértésük a befogadótól nemcsak
komoly ​erőfeszítést​, hanem komoly ​felkészültséget​ igényel.
2. A kánonhoz tartozó klasszikus művek általában saját koruk experimentális, kísérleti
irodalmából kerülnek ki: ​komplexitásuk kiemeli őket az átlagból, sokszor első közlésük idején
sem az átlagolvasó, hanem a „vájt fülű” kisebbség olvasmányai.

Ha abból indulunk ki, hogy ​a gyerekirodalom beavató irodalom és elsődleges célja az olvasási vágy
felkeltése, akkor a „gyerekirodalomi kánon” nem már, mint önellentmondás.

Az olvasás kérdése ​(Hansági Ágnes, 2017.)

Az elmúlt évtizedben megnövekedett az egyáltalán nem olvasók, a funkcionális analfabéták és a

kifejezetten rosszul, lassan olvasók részaránya. Az olvasás olyan rutint, rendszeres gyakorlást
igénylő képesség, amelyben jártasságunkat nem-gyakorlása esetén el is veszíthetjük. Az olvasási
rutin előfeltétele az olvasásnak és előfeltétele az írott szöveg megértésének. Minél komplexebb egy
szöveg, a bizonytalan olvasó számára annál inkább hozzáférhetetlen.

A gyermekirodalom jellemzői ​(Kiss, 2008.)

Meghatározza a gyermekkorhoz való hozzáállás (gyermekkor és a gyermekkép fogalmának

változása) Nagymértékben befolyásolja a vele érintkező kritikai és kulturális hatás – ezért
folyamatosan távolodik az interaktív, szóbeli gyökerektől. A felnőttirodalom kultúrájának keretei
között éli életét. A gyermekirodalom az irodalom egészének a része, és elválasztani a gyökereitől
azt jelentené, hogy jelentősen meggyengülne a gyermekirodalmi vizsgálódás színvonala. A
gyermekirodalom kritikájának a potenciális lehetősége, egyszersmind szükséglete is, hogy
kapcsolatot létesítsen más tudományágakkal.

4
A gyermek rendszerint teljesen más szempontokat kísér figyelemmel a történet hallgatása/olvasása
során, mint a felnőttek: a gyerek legtöbbször a történet „virtuális átélésre” törekszik. A
gyermekirodalom illúzióvilágát, „irodalmi hitelét” a történetmondás hogyanja és mikéntje: az
elbeszélő hangja, a narratív tálalásmód határozza meg. A történetek relevánsak a mai gyermek
életterének kontextusában. A nyelv és a jelentés kapcsolatából adódóan, minél alapvetőbb, mélyebb
motivációkat és rétegeket érint meg bennünk a szöveg, annál értékesebbnek tekintjük (ezekhez a
szövegekhez térünk vissza újra és újra)

A gyermekkor szóbeli kultúrája magán viseli az irodalom formai jegyeit, azt a formai nyelvezetet
segíti világra, ami az írott szöveg alapját képezi. A gyermekvers, mondóka, találós kérdés, ritmusa,
formája, képrendszere az érzések metafórájává, kulturális memóriává, közös szöveggé válik. Ezeket
a szövegeket a kollektív gyermeki tudat őrzi, hiszen ezeken alapszik maga az irodalmi élmény,
ebből nő ki a gyermek irodalmi kompetenciája. A mai gyermekirodalom narratív módszerei már
sokkal inkább a film, a televízió narratív technikáihoz igazodik.

A narrativitás, a történetteremtés a gyermekkor kultúrájának központi eleme: az elbeszélés titkai

minden kultúra esetében onnan eredeztethetőek, ahogyan a gyermek felfedezi a világot, ahogyan a
dolgok számára jelentéssel és értelemmel telítődnek, ahogy megtanulja a helyet, ahol él.
A szövegértelmezések az irodalmi érték- és normarendszer módosulásának kontextusába helyezve
történjenek – az irodalmi kánonba való behelyezése (irodalomkritika!). A gyermekirodalmi mű
teremtett világának egyik fő mozgatórugója a játék. A játék pszichológiai, filozófiai és
kultúrantropológiai megközelítései is tartalmazzák a realitással való szembenállás kritériumát, és a
játék világának a „komoly” tevékenységekkel való szembenállást. A gyermek, a költő világa a
játéké: a „közönséges élet” világából kiszakad és kortalanná válik.

A gyermekirodalom fantázia birodalom elfordulás, menekülés a földi valóságtól, a realitástól, de

ugyanakkor állandóan emlékeztet rá. A felnőtti képzelet a tapasztalat állapotából kiindulva teremti
újra gyermeki énjét: tapasztalat és ártatlanság összeütközésbe kerül egymással. Jellemző az
alkotások „el a valóságtól” és a „vissza a valósághoz” narratív kerete.

Összegzés: ​A fentiek alapján közös kutatói alapállásnak tekinthető a gyermek- és ifjúsági irodalom

Szuverenitása: ​az irodalom és a gyerekkultúra szerves része a „felnőttirodalommal” egyenrangú

terület, de saját vizsgálati szempontrendszer (gyerekirodalom-kritika) kell – önálló kutatási
területként hagyományrétegeinek és autonóm értékeinek vizsgálata; a kapcsolódó diszciplínákkal
való viszonyrendszer–lélektan, folklórtudomány, narratológia, populáris kultúra,
illusztráció-elemzése.

Irodalmiság: ​esztétikai tapasztalat, az önmegértés egy módja

Befogadóorientált megközelítése: ​üzenet a gyereknek + élménykapcsolat a gyerekbefogadóval;

„Lehet a mű sokszólamú, többrétegű, de kell lennie benne egy olyan szólamnak, amelyet a gyerek
nemcsak meghall, de tetszik is neki.”

A befogadók életkorának a flexibilitása: ​befogadói oldalról és közvetítőként (vezetőként)

hozzárendeli a szövegcsoporthoz a felnőtt olvasót, és értékminősítő jegyként kezeli a szövegek
úgynevezett duplafedelűségét.

A gyermekirodalom fejlődésének kritériumai ​(Kiss, 2008.)

5
- A gyermek identitás felismerésének fokozatai.
- A szóbeli hagyománytól, folklórtól való passzív függőségen túlmutató fejlődésvonal
- Olyan szerzők hangjának felerősödése, akik a morális reformok, tanítók, lelkészek által kijelölt
irányvonalaktól elhatárolódnak, és pedagógiai, szakmai vagy személyes okokból teremtenek
irodalmat a gyerekeknek.
- Az autoritárius befolyásoktól való függőség/függetlenség foka. Az egyház, állam, az oktatási és
iskolarendszer, a családi nevelés hatalmi pozíciójának aspektusai.
- A klasszikus – nyelvi és nemzeti határokat átlépő – szerzők száma, jelenléte az adott nemzet
irodalmában. Pl. Grimm testvérek, Andersen, La Fontaine
- Új műfajok, alakzatok és formanyelvek létrejötte: a hagyományos formák változásai,
módosulásai
- A fordításoktól való függőség mértéke – mikor, mennyit, hogy fordítottak le egy adott nemzet
gyermekirodalmából.
- Az elsődleges irodalom minősége és mennyisége: a gyermekkönyvek évenkénti száma és
minősége
- A másodlagos irodalom minősége és mennyisége: a gyermekirodalmi kutatások, kritikák
- A gyermekirodalom intézményes keretek közötti fejlődése: könyvtárak, kiadók, folyóiratok,
intézmények, konferenciák…

Gyerekirodalmi művek csoportosítása (műnemek, műfajok)

Líra – ​„a lélek érzelem- és gondolatvilágának ritmusa, zenéje, dallama” találós kérdés, mondóka,
vers

Epika​ – „a történetmesélés művészete”

​ ese, monda, elbeszélés

Kisepika: m
Nagyepika: m​ eseregény, ifjúsági regény
Verses epikai szövegek: v​ erses mese, verses meseregény

Dráma: ​dramatikus játékszövegek (Adj, király, katonát), dramatizált népszokások (betlehemes

játék), dramatizált mese/mesedráma

Elemzési segédlet

Alapszabály I. (gyakorlati): ​Olvasni, újraolvasni, még egyszer elolvasni!

Alapszabály II. (személyes): K​ eresd azokat a helyeket, ahol megakadtál! Ott lehet valami, ami csak
neked szól, amit megértve jóval többet tudsz meg magadról, a világról, s az adott műről is. Minden
elakadás kapu, amelyen át magasabbra léphetsz.
Alapszabály III. (tudományos): V ​ alószínűleg nem te vagy az első, aki a művet olvassa. A már
korábban megszületett gondolatokat, nézeteket nem árt – viszonylag pontosan – ismerni
(szakkönyvek). A saját nézeteidet próbáld meg világosan, fölösleges szóvirágok, stílushibák,
köznyelvi fordulatok nélkül megfogalmazni! Nem lehet mindent mindennel összekapcsolni, ezért
óvatosan kell bánni a hasonlóságok, párhuzamok keresésével.

Általános szempontok

1. Cím:
● Milyen elvárásokat támaszt?
6
 ● A mű szövegével való kapcsolata (utal rá, ellentétes vele, összefoglal, műfaji sajátosságot
jelez, általánosít, utal a keletkezés körülményeire).
● Kapcsolat más művekkel (a szerző saját alkotásaival, más szerzők, ill. más művészeti ágak
műveivel

2. Történeti szempontok:
● A korszak általános képe, az irodalom helyzete az adott korszakban, áramlatok
● Az alkotó helye az általános képben
● A mű helye az alkotó életművében (ha van önértelmezés, önvallomás – de elsődleges a
szöveg)
● Az alkotó: fontosabb életrajzi tényezők bemutatása, jellemzése, poétikai eszközök, stílusok,
pályaszakaszok, fontosabb művek
● A választott mű elemző bemutatása
● Az életmű jelentősége, hatása

3. Motivikus kapcsolat/intertextualitás
● A fontosabb költői képek, motívumok az alkotó életművében
● A fontosabb költői képek, motívumok az irodalomban, esetleg más művészetekben

Epikai művek elemzése

1. Szerkezet, cselekmény

● A cselekmény rövid összefoglalása (zanzásítás)

● Metonimikus építkezés (ok-okozati viszonyokon alapuló történetmondás, lineárisan kibomló
cselekmény)
● Metaforikus építkezés (különböző szempontok alapján összekapcsolódó cselekményelemek,
szabad(abb) tér- és időkezelés
● Konfliktus
● Epizódok

2. Tér- és időviszonyok

Időszerkezet: ​Az elbeszélés ideje (mikor íródott a mű, vagy mikor mesél az elbeszélő), a történet
ideje, az elbeszélt események időtartama

Térszerkezet:
o Intenzív térábrázolás: a külső terek mellett hangsúlyosak a „belső terekben” zajló folyamatok:
a tudat, a lélek bemutatása.
o Extenzív térábrázolás: a külső helyszínek túlsúlya, változatos, fordulatos
o Zárt/nyitot tér
o Szűkülő/táguló tér
o Reális/irreális tér
o Váltások (montázs, perspektíva)

3. Az elbeszélő

● Az író nem azonos az elbeszélővel!

7
 ● Az elbeszélés tempója
● Az elbeszélés tempójának váltásai
● Az író és a narrátor nézőpontja és értékrendje
● Az elbeszélő/narrátor lehet: ​- kommentált-reflektált/reflektálatlan
- ​időben előrehaladó (lineáris)
-​ visszatekintő (retrospektív)
-​ oksági viszonyokat feltáró/elrejtő
● Az elbeszélő és a szereplők viszonya meghatározza az elbeszélés hangnemét: egyenrangú,
alárendelt, fölérendelt, tárgyilagos, patetikus, emelkedett, ironikus, gúnyos, groteszk

4. Szereplők
● Az epikai mű szereplői és az általuk hordozott értékek
● Fő és mellékszereplők

5. Világkép

● A fenti szempontok alapján következtethetünk a mű által sugallt világképre (de ez nem

feltétlenül azonos az író világképével!)

Mese-elemzési szempontok – röviden

- műfaj,
- téma,
- mondanivaló (akár egyetlen szólásban, közmondásban megfogalmazva),
- pozitív és negatív szereplő jellemzése (segíti az erkölcsi nevelést),
- a cselekmény szerkezeti váza: expozíció, konfliktus, kibontakozás, tetőpont, megoldás, egyéb
szerkezeti jellemzők: ellentétek, ismétlések, láncszerű szerkezet
- jellemző nyelvi-stilisztikai megoldások, kifejezések: ​szóhasználat: hangutánzó/hangulatfestő
szavak; állandó jelzők; népies/régies kifejezések; sajátos/egyedi szóalkotás > ezeket érdemes
megtanulni, ​mondat- és szövegalkotás jellemzői: ​állandósult mesei formulák; szólások;
közmondások; ​jellegzetes szövegszerkesztés: ​mondatfajták/párbeszédek/monológok, a humor
eszközei
- illusztráció – kép és a nyelv viszonya

Kötelező szép- és szakirodalom

Kötelező szakirodalom:

• Hermann Zoltán: Előszó; Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez. In. Mesebeszéd. A

gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton,
Szekeres Nikoletta Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2017 (Minerva Könyvek, 8) 7-11.; 15-31. •
Szekeres Nikoletta – Varga Betti: Hogyan is kellene ezt csinálni? Gondolatok a
gyerekirodalom-kritikáról. Szépirodalmi Figyelő,
http://szepirodalmifigyelo.hu/pdf/2012/12-5-010-gyereksarok_szekeresvarga.pdf Kötelező
szépirodalom: Lázár Ervin: Az élet titka, Kányádi Sándor: A mesék meséje, Varró Dániel: Üzenet
az olvasóknak, Márton László: Levélforma mese (Egyszervolt... Meseantológia)

8
Felhasználat, ajánlott szakirodalom

•Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. Szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán,
Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2017. (Minerva Könyvek,
8)
• Lovász Andrea: Felnőtt gyermekirodalom. Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon.
Cerkabella Könyvkiadó, 2015.
• Lovász Andrea: Gyermek-irodalom. Vázlat a Gyermekirodalom könyv kritikájához. Új Forrás,
2001/8.
• Lovász Andrea: Gyermek – irodalom. Diskurzusváltozatok. Forrás folyóirat
• Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom. Vázlat egy védő-és vádbeszédhez: lássuk a témát.
Irodalmi Szemle, 2011/5.
• Kiss Judit: Bevezetés a gyermekirodalomba. Kolozsvár, Ábel Kiadó, 2008.
• Gyermekirodalom. Szerk. Komáromi Gabriella, Helikon, Budapest, 1999.
• Bárdos József-Galuska László Pál: Fejezetek a gyermekirodalomból. Nemzedékek Tudása
Tankönyvkiadó Zrt., 2013.
• Lapis József: Maszkák a bálban – (gyerek)irodalmi dilemmák, tiszatajonline, 2015.10.19.

2. A gyerekirodalom történetének áttekintése: a gyermekkép változása,

korszakok-műfajok reprezentánsai

Gyerekkép és gyerekkönyv

„Minden gyermekkönyv a gyermeki és a felnőtti világ közti különbségen alapul” (Radnóti Sándor)

Ennek a különbségnek – önálló gyermekvilág vagy gyermek- és felnőttvilág ellentéte – vagy a két
világ közötti átmenetnek a bemutatása történetileg meghatározott.

A gyermekről alkotott kép változásai ​(Kiss, 2008)

Írástudatlan, törzsi társadalmak: ​óvja, neveli, tanítja a gyermeket, de a gyermeki létet egy
aspektusból szemlélik, „prefelnőttnek”, potenciális felnőttnek tekintik a gyermeket.

Az ószövetség zsidó társadalma: ​a gyerek apja másolata, az Istennel való kapcsolat szemszögéből
értelmezik a gyermeki létet

Az ókori görög és római világ: ​a gyerek miniatűr felnőtt, potenciális harcos, erényes polgár

Középkor: ​A gyerek tökéletlen lény, akinek feltétel nélkül el kell fogadnia a felnőtt
felsőbbrendűségét. Bűnben fogant, meg kell óvni a saját rosszra hajló természete ellen. A testi
fenyítés természetes. 7 éves koruktól a szegények gyermekei szolgálni mentek, a gazdagoké pedig
iskolába. Már szinte felnőttként kezelték őket.

9
Reneszánsz: ​Felfedezi a gyermeket. A humanisták – Erasmus, Montaigne – írásaikban már
hangsúlyozzák, hogy a gyermekkor az ártatlanság kora. A kisgyermek védelemre szorul. A nevelés
nemcsak ismeretátadás, hanem erkölcsi gyarapítás. De a gyerekkort még nem tekinti sajátos
értékekkel rendelkező periódusnak.

Comenius: ​A látható világ képekben 1685.

- gyermekeknek írt képeskönyv, mint a nevelés eszköze

- A gyerek nem alacsonyrendű felnőtt: sajátos, gyermeki módszertant, szülői felelősséget,
képzett tanítókat és közösségben nevelkedést szorgalmaz.
- A gyermek természeténél fogva – Isten alkotása – jó, ártatlan, védtelen, kiszolgáltatott – az
iskolák célja az értékeik felszínre hozása.

Locke: ​Gondolatok a nevelésről 1693.

- A gyerek „tabula rasa” – tiszta lap, amit eszmékkel kell kitölteni, de ne az kerüljön a gyerek
kezébe, ami a felnőttekébe
- Az ember kötelessége a boldogság keresése. A boldogság eléréséhez szükséges értékek:
egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, túlvilági boldogság reménye.

Rousseau: ​Émile vagy a nevelésről 1762.

- „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben” – a természetes érés, fejlődés elve

- A velünk született örökletes tényezők (ösztönök) és a nevelés együttes hatása
- Az ész mindenhatósága helyett a lelkiismeret elsődlegessége

A 17. században megszülető modern családi érzés és a 18. századi polgári intimszféra, a női
emancipáció kezdete megteremtette a gyerekszobát és a gyerekkönyvet. A 18. század 2. felétől
indul fejlődésnek az, amit ma gyermekirodalomnak nevezünk:
- a gyermekekre való odafigyelés
- „a gyerek, mint független lény” – nekik szóló, szükségleteiknek megfelelő
gyermekirodalom kialakulása

Kulcsszó lehet:​ ​varázs​ – érzelmi/intellektuális fejlődés és gyönyörködtetés.

● Lewis Caroll: Alice Csodaországban 1865; Alice Tükörországban 1871.

● Carlo Collodi: Pinokkió kalandja 1883.
● Andersen meséi: pl. A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A tűzszerszám, A rút
kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő, (1805-1875)

Kulcsszó lehet: r​ acionális mitológia: ​hit az észben és az igazságban, jelentős, egyszerű és áttetsző
értékek pátosza,
● Daniel Defoe: Robinson Cruose 1714, Teljes címe: Robinson Cruose yorki tengerész élete
és különös, meglepő kalandjai; Aki huszonnyolc évet élt egyedül egy lakatlan szigeten
Amerika partjainál, a nagy Orinoco folyó torkolatától nem messze, egy olyan hajótörés
kényszerítette a szigetre, amelyben rajta kívül minden ember meghalt.
● Jules Verne: pl. Utazás a Föld középpontja felé 1864; Grant kapitány gyermekei 1868; 80
nap alatt a Föld körül 1837; A tizenöt éves kapitány 1878; Kétévi vakáció 1888.
● Karl May (1842-1912) indián hőseposzai: Winnetou és Old Shatterhand kalandjai

10
Gyermekről alkotott elképzelések univerzális jellemzői ​(Kiss, 2008)

- Kezdetben a gyerek a felnőtt miniatűr mása

- A gyereket nem globális, emberi teljességében ábrázolják, hanem egy típusként
felvonultatott szereplőként
- A gyermekirodalom később jelenik meg és lassabban fejlődik, mint a felnőtt irodalom.
Előbb jelölik ki a főbb irányvonalakat, utána teremtődnek meg a sajátos technikák,
kompozíció, formanyelv, illusztráció, tartalmak
- A gyermekirodalom fejlődése országonként, nyelvterületenként változó.
- Két erőviszony, az „osztályterem” és a „képzelet” kreatív feszültsége jellemzi. Egyrészről
pedagógiai célzatosság, eszköz jelleg; másrészt az esztétikai hatás, megformálás igénye,
elvárása.

Korszak és művek – Meseirodalom

Fabula (latin „kitalált történet, mese”) versben vagy prózában írt tanmese, amelynek a szereplői
gyakran állatok, antropomorfizált alakban. A fabula példázatos jelleggel világít meg valamilyen
világi vagy vallási életbölcsességet, életszabályt. Gyakori, hogy a tanulságot tételesen is
megfogalmazza.

Képviselői: Aiszóposz/Ezópus, Phaedrus, La Fontaine, Pesti Gábor, Heltai Gáspár​: 100 fabula
1566. Az ezópuszi fabulák értekező és oktató jellege helyett már inkább eleven, szemlélete s
szépprózai elbeszélésmód jellemzi, ​Csokonai Vitéz Mihály 1790 táján keletkezett prózai
állatmeséi. A felvilágosodás jellegzetes műfajaként az ezópuszi állatmesét továbbfejlesztése a
didaxis és a szatíra könnyed, közérthető, szórakoztató formában való egyesítése.

Heltai Gáspár: Száz fabula. A bölcs ezopusnak fabulái és bölcs oktató beszédi, Kolozsvár,
1566.

Tizenharmadik fabula - A hollóról és rókáról: ​Egy holló egy igen szép darab sajtat ragada egy
ablakból, és felröpüle egy magas fára véle. Látván azt egy róka, igen kezdé a sajtot kévánni. És a fa
alá méne, és szólni kezde a hollónak, és igen dicsírni, mondván: "Ó, te holló, nemes madár vagy!
Nincsen tenéked mása. Szép tollaid vannak, fénesek, melyekkel semmi bársony nem ér; csak hogy
szavad szép volna, termethöz hasonló. Hiszem is, hogy szép szavad legyen, de nem hallottam." A
holló igen örüle e dicsíretnek, és elhivé magát; és hogy szép szavát megjelentené a rókának,
felfuvalá a torkát, és kinyútá a nyakát, hogy ugyan öregen szólhatna. És midőn a száját megnyitná,
kiesék a sajt a szájából. És ottan elragadá a róka a sajtot, és elkezde menni véle. Ottan
elszomorkodék a holló, értvén, hogy a róka a jó sajtért tötte volna a szép dicsíreti orációt.

Értelme: ​Vedd eszedbe magadat! Ha az Isten bölcs: tehát tudta, mint kellett teremteni tégedet, és
müvel ajándékozni. Avval elégödjél meg. Ne keress hiábavaló dücsőséget és dicsíretet. Megnézd a
lábodnak kaptáját: ne kévánj nagyobb sarut. Mert azok, kik igen dicsírnek tégedet, nem szeretnek;
és ha lehet, bizony meglátják, ha a sajtot kikaphatják szájadból. Ártalmasb állat nincsen hipokritánál
és hízelködénél.

La Fontaine: A holló meg a róka Csőrébe sajt volt, jókora,

S kit a jóillat csalt oda,
Holló úr ült a fatetőn A róka szólt hízelkedőn:
11
"Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod."
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja
A róka felveszi és egyre hajtja.
"A hizelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke - vedd."
A holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.
Kosztolányi Dezső fordítása
La Fontaine: A holló és a róka
Sajtot talált a holló, fölvitte a fára,
Róka koma a sajtot nagyon megkívánta.
Magas a fa, magasan ül a holló rajta.
Csőréből a zsákmányát azért is kicsalja!
"Holló asszony − szól neki −, örülök, hogy
látom, nincs kegyednél gyönyörűbb madár a
világon!„ Csönd. A holló nem felel, épp csak
egyet illeg.
Rá a róka:"Tollánál, termeténél nincs szebb!"
Fönn a holló hallgat, és szorítja a sajtot.
A róka vár, majd úgy tesz, mint aki
elcammog. Lép egyet, és morog, hogy a holló is
hallja:
"De mit ér a szépség, ha rút hozzá a hangja!"
"Rút a hangom? − A hollót elfutja a méreg, s
károgni kezd: − Ez neked nem elég szép ének?"
"De még milyen!"− nevet a róka, és a sajttal,
mit a holló kiejtett, vidáman elnyargal.
Forrás: Hétszínvarázs, 2. olvasókönyv, 2008.
60.

Ezeregyéjszaka meséi, 8-14. század között arab mesegyűjtemény

• pl. Aladdin és a bűvös lámpa, Ali Baba és a negyven rabló, Tengerjáró Szindbád utazásai
Olasz mesék, 16–17. század
• Straparola: Le Piacevoli Notti (Kellemes éjszakák),1551–1553.
• Basile: Il Pentamerone (A mesék meséje avagy a kicsik mulattatása),1634–1636.
Francia mesék, 17–18. század
• Perrault: Contes de ma mere l'Oye (Lúd anyó meséi) 1697. (Hamupipőke, Csipkerózsika, Hüvelyk
Matyi, Piroska és a farkas)
• Mme d’ Aulnoy: , Mlle Lhéritier, Mme de Murat
• 1704-től Antoine Galland francia Ezeregyéjszaka kiadása
Német mesegyűjtemények, 18. századtól
• Wilhelm és Jacob Grimm: Kinder- und Hausmärchen (Gyermek- és családi mesék), 1812-1815
A magyar gyermek és ifjúsági irodalom történetének vázlata ​(Hermann, 2017.)

I. A magyar gyerekirodalom korszakai

1. A kezdetektől az 1860-as évekig /Kétnyelvűség és nevelési narratívák

2. 1861-től 1888-ig /Népiesség és későromantika
3. 1888-től az első világháború végéig /Intézményesülés és nyitottkönyvpiac
4. 1920-tól 1949-ig /Állami és egyházi ideológiák vs. ellenkánonok
5. 1950-től 1990-ig /Állami ideológiák vs. ellenkánonok
6. 1990-től napjainkig /A gyerekkönyv és a multimédiumok konfliktusa

II. Az egyes korszakokról szóló fejezetek felépítése

1. A gyerekirodalom funkcióváltásai: a pszichológia, társadalmi, kulturális, nyelvi, esztétikai

szocializáció
2. Műfaji változások: a könyves és az irodalmi műfajok alakulás-története
12
 3. Intézménytörténet: az alkotói, a közvetítői, a kanonizációs és a befogadói (virtuális)
intézmények alakulástörténete.

A magyar gyermekirodalom kezdetei ​Bezerédj Amália (1804-1837)

Flóri könyve sok szép képekkel földrajzokkal és muzsika melléklettel 1939.

• Kislányának, Flórinak írta

• Az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyv, a Hildján alapított kisdedóvó 3-9 éves
gyerekei számára alkalmas tankönyv
• Sokféle műfaj található benne: ábrák, képek, olvasási gyakorlatok, dajkarímek, játékok,
talányok/találós kérdések, imák és erkölcsi mondások, aforizmák, versek, mulattató olvasmányok,
dalbetéteket, kották
• A szövegek, rövid versek egyszerű élethelyzeteket mutatnak be, valamilyen erkölcsi értékre,
megfelelő viselkedésre irányítják a figyelmet, nem titkolt tanító szándékkal
• Ismeretterjesztő verses szövegek szólnak állatokról, növényekről, évszakokról, országokról,
városokról, hegyekről, vizekről...

Jó feltételek Rosz gyermekkel nem Szépség elhervad; Különböző nép lakja,

Először ha felkelek,
Hálát adok Istennek;
Szülőimet azonban
Megköszöntöm nyájasan.
És megmosdom azután,
A mint illik, szép tisztán:
Megfésülöm hajamat,
Csinosítom magamat!
Ugy örömest néznek rám,
Ha tiszta testem, ruhám.
Csak a ki felöltözött,
Jelenjen meg más előtt.
Felöltözve ha ettem
Reggelit, s megköszöntem,
Oskolába kell mennem;
Én ezt örömest teszem.
Tanulok ott szivesen
S haza jövök csendesen;
Nem állok meg az utczán,
Nem nézek minden után;
Nem kiáltok s csevegek,
A 19. századtól kialakuló gyermekirodalmi kánon jellemzői (Hermann, 2017.)
megyek;
Mert roszat tanulhatnék,
Én is aztán rosz lennék;
Otthon csendes s jó vagyok,
Anyámnak szót fogadok;
Soha sem veszekedem;
Testvérimet szeretem.
Ha szülőimmel nyugszunk,
Beszélem, mit tanultunk;
Szivből ezek örülnek,
S engemet mind szeretnek.
Apró mondások
Ha iparkodó lész:
Dolgodban sokra mész.
--------------
A mi tied, tedd el;
De másét ne vedd el.
---------------
A ki sokat eszik,
Az megbetegszik.
--------------
Jóság megmarad. Tápszerüket különféle
----- Állat, növény s víz adja.
Hagyj te békét másoknak,
Hogy neked ne ártsanak. Állatok - Pillangó
Talányok Csúszómászó rút hernyónak
Minden rosz és rest tanuló Nő szép aranyszárnya,
Az én méltó pajtásom, Nosza, hopsza! Röpdös
Életemben sokat tűrök, vigan
Jegyet visel a hátom. Virágról virágra.
(szamár) Mondd meg nekem estike,
A pillangót láttad-e:
A világról - A föld Rózsa, szegfű, magam is,
Ne higyjétek, hogy e földet. Mind ismerjük a hamist.
Mit világnak nevezünk,
Csak mi lakjuk, s az egészet
Elfoglalja telepünk.
Magyarország a mi hazánk,
Nagy darab, de a világ
Sokkal nagyobb, s ezen
kívül
Van még rajta sok ország.
E számtalan országokat

• A gyerekirodalom kánonja a 19. századi felfogás szerint az esztétikai tapasztalat rögzített formáihoz,
vagyis a szépirodalom klasszikus és romantikus műfajaihoz kötődött. A gyerek- és ifjúsági irodalom
tradicionálisan nem hoz létre új műfaji kereteket, csak átvesz a szépirodalomban meglévőket.
• Ami ezen a műfaji rendszeren kívülről érkezett - a gyerekirodalom és a gyerekkönyvek egyik
forrásának tekinthető szóbeliség szövegei – azt a maguk képére formálták.
• A 19. századi tradíciók szerint tehát gyerekirodalom az, ami a mindenkori szépirodalmi
műfajkánonban is leképezhető; gyerekirodalom az, ami a kanonikus szépirodalmi műfajokon mint az
esztétikai tapasztalat formáin keresztül – az együttolvasás miatt: egyszerre – szól a gyerek- és
felnőtt-közönséghez.

13
• A gyerekirodalom a 19. századból örökölt fogalmak szerint nem önálló, nem gyermekkori esztétikai
tapasztalatokra épül, hanem a felnőttkorra összegyűlt individuális tudás és tapasztalat felől ítélhető
csak meg.

Gyerek- és ifjúsági irodalom a 19. században

• ​Petőfi Sándor​: Arany Lacinak, Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, János vitéz
• ​Arany János​: Rózsa és Ibolya (verses mese népmesei elemekkel), Juliska elbujdosása (dackorszak),
Családi kör, A fülemüle, A bajusz, Toldi
• Arany László: Eredeti népmesék
• ​Benedek Elek​: pl. Magyar mese-és mondavilág öt kötete, Csodalámpa 4 kötetben 27 nép 112 meséje
• ​Sebők Zsigmond​: Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893.
• ​Jókai Mór​: A magyar nép adomái 1856., Jókai Mór Meséskönyve 1891., A kőszívű ember fiai,
Csataképek
• ​Mikszáth Kálmán​: Tündérvilág. Válogatott mesék gyűjteménye az ifjúság számára 9 képpel 1875.,
A jó palócok 1882., Két koldusdiák 1886., Szent Péter esernyője 1895., Beszterce ostroma 1895.
• ​Pósa Lajos​: Az Én Újságom (Benedek Elekkel)- az első irodalmi értékű gyermeklap, „több mint 50
kötetnyi gyermekvers”, mese pl. Verseskönyv kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok
számára 1893.; Meséskönyv. Kisdedóvó-intézetek, menedékházak és családok számára 1893.
• ​Gárdonyi Géza​: Egri csillagok 1901., Láthatatlan ember 1902., Nagyapó tréfái, Mindentudó Gergely
bácsi könyve

Gyerek- és ifjúsági irodalom a 20. század első felében

• ​Móra Ferenc​: pl. Didergő király, A csókai csóka, A cinege cipője, Panka versek, Zengőábécé,
Dióbél királyfi, Csilicsali Csalavári Csalavér, A rab ember fiai, Kincskereső kisködmön
• ​Móricz Zsigmond​: pl. A török és a tehenek, Iciri-piciri, verses állatmesék, Pipacsok a tengeren,
Légy jó mindhalálig, Boldog világ, Árvácska
• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
• Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Líra:​ 20. század közepe éles határvonal – 1955. Weöres Sándor: Bóbita
• Előtte: nevelő szándékú, didaktikus, „Pósa Lajos vezényelte versek”
• Új jellemzők:
o egyenrangú viszony a felnőtt(költő) és a gyerek (befogadó) között
o A téma és a tematika gazdagodása
o modern, szürrealista hangvétel
o árnyaltabb gyermekvilág
o megjelenik a játékvers: a forma/ritmus/zeneiség uralkodóvá válik, játék a szavakkal, változatos
kép- és rímalkotás, szabadvers

Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Kormos István
Felnőtt gyerekirodalom (Lovász, 2015. 9-47.)

1970-2002 közti időszak jellemzői: ​„Ekkor stabilizálódtak a mára klasszikusnak tekintett alapelvek:

• tartalmi vonatkozásban ​meseszerűség​ súlypontozta cselekményközpontúság,

• a hagyományos családmodellek keretei között mozgatott ​gyerekszereplők főhősként​ szerepeltetése,
• nyelvi megformálás tekintetében pedig a ​humor​, az irónia és a gyereknyelv felértékelődése.”
• Legfontosabb szerzők: Lázár Ervin, Csukás István, Janikovszky Éva
14
Napjaink gyerekirodalmára jellemző megkülönböztető specifikumok:

• kaland/történések elsődlegessége
• a gyerekléthez, -látáshoz tartozó humor (abszurd, groteszk, alpári);
• fikciós játék szerepe felértékelődött (a teremtettség sugallása);
• a nyelvhasználatra történő folyamatos reflektálás, felerősödik a mondás jelentősége

Gyerekkönyvkiadók:

• Móra Könyvkiadó, Csimota, Cerkabella, Két Egér, Pagony, Kolibri, Naphegy, Betűtészta,
Csodaceruza, Könyvmolyképző, Manó Könyvek, Holnap

Kötelező szakirodalom:

• Lovász Andrea: Bevezető a bevezetőhöz. In. Felnőtt gyerekirodalom. Tanulmányok, kritikák és

majdnem lexikon. Cerkabella Kiadó, Budapest, 2015. 9-23.

• Bárdos József: A világirodalom klasszikus meseregényei. In. Bárdos József- Galuska László Pál:
Fejezetek a gyermekirodalomból. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., 2013. 80-88.

Kötelező szépirodalom:

• Petőfi Sándor: Arany Lacinak; Arany János: Rózsa és Ibolya; Pósa Lajos: A szorgalmas Tercsi;
Móricz Zsigmond: Kis malac meg a farkasok; Móra Ferenc: A nyughatatlan méhecske

Felhasznált, ajánlott szakirodalom

• Hermann Zoltán: Vázlat a magyar gyermekirodalom történetéhez. In. Mesebeszéd. A gyerek- és

ifjúsági irodalom kézikönyve, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres
Nikoletta Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2017 (Minerva Könyvek, 8) 15-33.
• Lovász Andrea: Felnőtt gyerekirodalom – Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon, Bp.,
Cerkabella, 2015.)
• Gyermekirodalom. Szerk. Komáromi Gabriella, Helikon, Budapest, 1999.
• Bárdos József-Galuska László Pál: Fejezetek a gyermekirodalomból. Nemzedékek Tudása
Tankönyvkiadó Zrt., 2013.
• Kiss Judit 2008. Bevezetés a gyermekirodalomba. Ábel Kiadó. Kolozsvár. (1999)
• Gyermekkönyvek vonzásában - Esszék, tanulmányok. Szerk. Lipóczi Sarolta, Pont Kiadó, 2011.
• Bognár Tas: Gyermekpróza. Világ- és magyar irodalom. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budpest 2004.
• Gulyás Judit: A tündérmese a 16–18. századi olasz és francia irodalomban
• Domokos Mariann: Jókai Mór népmeséinek helye a magyar mesekutatás történetében
• Domonkosi Ágnes „Nem lett volna máskép belőle szép mese” Népiesség, műfaj, stílus Arany János
Rózsa és Ibolya című munkájában

3. A mese műfaji sajátosságai, Népmese-feldolgozások: Grimm testvérek, Benedek

Elek

Mi a mese?

15
A „mese – univerzális és komplex természetéből fakadóan – ellenáll minden fogalmi megragadásnak”
(Boldizsár, 2005.)
Nem lehet egyértelműen definiálni és egységes terminológiával leírni, mindenre kiterjedő
mese-definíció eddig még nem született.

A mesekutatás számos tudományterületet érint (pl. folklorisztika, irodalomtudomány, nyelvészet,

antropológia, pszichológia), és mind más-más szemszögből, más módszerrel vizsgálja a műfajt. A
„varázslatos sokszínűség” megőrizhető, ha a különböző elméletek megközelítéseit, megállapításait
nem egymás ellenében értelmezzük, hanem komplementaritásukban (Lovász, 2007.)

A mese fogalmának főbb megközelítési irányai

• ​Antropológiai​: azt az emberi belső igényt vizsgálja, amelynek hatására létrehozzuk és elmondjuk a
történeteket, meséket
• ​Irodalmi-esztétikai: a szövegek nyelvi-poétikai megalkotottságát, karaktereit, történetvezetését
vizsgálja
• ​Strukturalista:​ a mesék felépítésének szerkezeti elemeit vizsgálja, formalizálja és leírhatóvá teszi
• ​Egyéniségkutatás: a mesemondó szerepét hangsúlyozza, az egyének repertoárját, előadói készségeit
vizsgálja
• ​Pszichoanalitikus: azt vizsgálja, hogyan segít a mese hozzáférni a tudatalattihoz, és így hogyan válik
személyiségformáló erővé
• ​Terapeutikus (biblio- és meseterápia): a művészetterápiák rendszerébe illeszkedik, szöveg alapú
terápiás módszer; válogatott, problémacentrikus olvasmányanyag, irányított olvasás; az írás-olvasás
interaktív használata, amely segíti a személyiségfejlődést, önismeretet

Bódis Zoltán Mese és szakrális kommunikáció című tanulmányában három nagy csoportra
osztja a mese értelmezési lehetőségeit:

• ​pozitivista megközelítés: a mesékhez kapcsolódó „bármilyen konkretizálható adatot feldolgozó

módszer” (pl. néprajz, társadalomtudományok, vallástudomány, lingvisztika)
• ​strukturalista értelmezés: a meséket szerkezeti elemekre bontó irányzatokat. Nem az egyes
meseszövegekben, hanem a minden mesére jellemző szerkezeti egységekben, szüzsékben és
motívumokban gondolkodnak (Lévi-Strauss, Propp).
• szemantizáló olvasatok: a mélylélektan és a mitológia felől közelítő értelmezések (Freud, Rank, Jung,
Marie-Louise von Franz; Eliade, Jankovics Marcell).

A mese fogalmának megközelítései (Honti, 1962.)

• „Nemcsak világképnek a kifejezése a mese, hanem azonkívül irodalom. Nemcsak tartalom, hanem
forma is, mégpedig nem pusztán egy emberi világkép formája, nem pusztán emberileg érthetővé tevése
a világ egy oldalának, hanem irodalmi forma, elbeszélés, amelynek célja van. A világnak csupán
emberi formát adni, vagyis emberileg érthetővé tenni: ez még szükséglet, mintegy életfeltétele az
embernek. Irodalmi formát adni a felismert valóságnak, a felismert valóságokat úgy csoportosítani,
hogy gyönyörködtető, megkönnyebbítő, felemelő, amellett az emberi élethez mégis hasonló szerkezetű
képpé álljanak össze: ez már több, mint a valóságnak egyszerűen világképbe való feldolgozása.”
(Honti János, 1962, 15-16.)
A mese fogalmának megközelítései (Biczó, 1999.)

A mese, mint a létértelmezés eredeti formája van jelen kultúránkban.

16
• A mese, mint elbeszélésfajtának a vizsgálódása a mese kultúránkban fellelhető különböző
megnyilvánulásaira vonatkozik.
• Azonban rá kell mutatni arra a különbségre, ami mesélés – egy történet elbeszélése – és a mese –
mint forma – között van. Tehát nem minden mesélés mese.
• A mese nem az írásbeliségen nyugvó irodalmi műveltség eredménye, sokkal inkább tartozik az
emberi szellemhez.
• Minden mese megragadható értelmezési kísérletként, a hős próbálkozása a csodás feladat
megoldására nem más, mint interpretációs (értelmező) gyakorlat.
• A mese akárcsak az „élet meséje” soha le nem zárható interpretáció, és valójában ez a „mese
optimizmus” lényege.
• A mese formája örök forrása a gondolkodásnak, hisz az általa „láthatóként” felmutatott kép
széttörhetetlen.

A mese fogalmának megközelítései (Bódis, 2004.)

• A mesét nem valamiféle tárgyként, hanem egyfajta folyamatként is lehet értelmezni:

A mesének lehet filozófiai, néprajzi, mélylélektani, kozmikus, antropológiai jelentésmezője is (s ezek

még egymásnak ellent is mondhatnak), mégsem ez határozza meg a mese ontológiai státuszát. Ha a
mesét a kommunikáció egy sajátos formájaként fogjuk fel, akkor e kommunikáció részeként
hordozhatják a fenti jelentéselemeket, hisz akkor a mese célja nem e jelentések generálása, hanem a
kommunikációs folyamat megteremtése. Ugyanakkor nem kell a kommunikáció szintjét a mesék végső
ontológiai szintjeként kinyilatkoztatni, elképzelhető egy magasabb szint is (szakralitás), s így a mesék,
mint kommunikatív egységek megőrzik többértelműségüket.

• A mesék a kommunikációnak egy sajátos formáját valósítják meg, amikor maga a

kommunikáció léte - a nem eszközként értelmezett nyelv - és a nyelvben feltáruló lét válik
megragadhatóvá.

• A mese, a mesélés a nyelv azon állapotát engedi látni, amely az üzenetközvetítő funkción, a
világértelmező szerepen túlra, a nyelvnek, s a nyelvben megragadható létnek az önfeltárása felé mutat.

A mese fogalmának megközelítései (Lovász, 2007.)

• A mese- és gyermekirodalom: két egymástól élesen elkülönülő fogalom, ám napjaink gyakorlatában

a széles olvasóközönség számára szinte teljesen azonos

• A gyerekmese szóhasználat a mesének egy olyan jellegű deformációját jelzi, amelyik nem érinti
ugyan a mesemivolt lényegét, de egyszerűsített, adaptált formaként tételeződik - valaminek a redukált
változata.

• ​A meséről való tapasztalatunk tükrében meseként fogadunk el minden művet/szöveget,

amelyben csodás szereplők találhatók, e szereplőkkel pedig olyan csodás dolgok történnek meg
természetes módon, amelyek elképzelhetetlenek a mindennapjainkban.

1. A mese: irodalom

17
• sajátos világlátás epikus megformálása (irodalom)
• irodalom (válogató megformálás, világteremtés, világ újraértelmezés), tehát művészet
• a jelenlét (itt és most) művészete: a mesevilág az elmesélés/hallgatás/olvasás pillanatában teremtődik
meg, és a mese befejeztével meg is szűnik
• a hős sorsa a mese kezdetétől vesz váratlan fordulatot – és a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”
résznél ér véget
• a hős sorsa egyéni, mégis típust képvisel; nem minden esetben ő cselekszik (segítők, varázstárgyak)
• a káosz és a rend szimbolikus küzdelme – a rend (a hős) győzelmével, a káosz felszámolásával (a
gonosz megbűnhődik) ér véget
• eukatasztrófa (Tolkien kifejezése: jó katasztrófa): szerencsés végkifejlet
• a mesei elemek (a szereplők, a cselekmény, a szüzsé) is az ellentétet jelenítik meg

2. A mesevilág és a csoda

• a csoda nem kellék

• a csoda világkonstituáló elem, a mesevilág alapelve
• mesék csodája nem alkot precedenst, nem akar tanítani, és minden esetben a világrend áttörését
jelenti
• a transzcendens bármikor beleavatkozik a világ rendjébe (csoda): ez a beavatkozás a világ
természetes része

3. A mesevilág igazsága

• A mesevilág, mint a lehetséges világok egyike, olyan kontextust hoz létre, melynek kijelentései
minden esetben érvényesek, igazak.
• A mesének, mint irodalmi alkotásnak és mint referenciasíkkal nem rendelkező tartalomnak a
privilégiuma éppen abban áll, hogy az igazság fogalma vitathatatlan.
• Így a mesevilág/csodavilág létezésének kritériuma nem az igazság lesz, hanem a világ meglétére
irányuló vágy.
• A megélés és a megértés kölcsönös összefüggésének megléte teszi lehetővé a mesevilágba való
belépést – itt kapcsolódik össze az irodalmi műfaj és a világlátás kérdése.

A mese fogalmának megközelítései (Boldizsár, 2003.)

• A mese vizsgálatát nem lehet kizárólag a népmesékre korlátozni, hiszen, ha igaz az, amit
előfeltevésemben állítok, ​hogy minden mese azonos műfaji törvényszerűségből következve és
azoknak megfelelve lesz mese, hasonló módon modellálva a világot, a kutatást a műmesékre is ki
kell terjeszteni. ​A nép- és műmesék között nem hierarchiát, hanem korrelációt feltételezek, és
lényegében nem »kronológiai rend«, hanem »egyidejű rend« alapján, konkrét műalkotásokként
vizsgálom az egyes meséket.”
• Mesetipológiája nem tárgyalja külön a nép- és műmeséket, hanem az analógiákat, a köztük
felfedezhető kapcsolódási pontokat vizsgálja
• Véleménye szerint a műmesék a népmesék motívumkészletét használják, elemeit transzformálják
vagy racionalizálják.

Boldizsár Ildikó mesetipológiája

Több mint ezer mese összehasonlításán alapul - a meséket öt nagy csoportba rendezi:

18
1. Azok a mesék, amelyeket a szájhagyományozódás egy adott pillanatában rögzítettek a gyűjtők”,
mindenféle stiláris javítás vagy átírás nélkül
2. Át- és feldolgozott meséket, amelyek az »eredetinek tartott« népmeséket adaptálták különböző
változatokban, elsősorban a mese stílusának megváltoztatásával, valamint az egyes mesei elemek
megszokottól eltérő használatával, kiiktatásával. (Ide sorolható az összes „gyermekek számára” készült
népmesegyűjtemény, Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula, Charles Perrault és a Grimm
testvérek átdolgozásai. Ezekből a szövegekből pontosan kirajzolódik az átdolgozó stílusa, a meséhez
való hozzáállása és világképe)

3. A tündérmeséket nem átdolgozó, hanem deformáló mesék, amelyek a tündérmese lényeges elemeit
eltorzítják vagy figyelmen kívül hagyják.” (pl. „agyonillusztrált”, a mesét néhánysoros tanulsággá
redukáló kiadványok, képregény vagy filmes, színházi feldolgozások)

4. Azok a műmesék, amelyek a tündérmesék kombinációi, de az egyes cselekedetek módja és

funkciója a szerkezeten belül újrateremtődik; a leglényegesebb pontokon különböznek: a mese csodás
részeit és értékrendjét érintik, s új jelentéssel ruházzák fel a meséket”. (pl. Lázár Ervin, A.A. Milne,
Lewis Carroll)

5. Rögzült mesei struktúra az alapja, de új a szüzsé és a motívumrendszer, az állandósult mesei

jelkapcsolatok helyett alkalmi jelkapcsolatok jönnek létre, a jelentéstartalom átkódolódik (pl.
Andersen, Oscar Wilde, E. T. A. Hoffmann)

Mese – Népmese – Műmese?!

• Minden mese azonos műfaji törvényszerűségből következve és azoknak megfelelve lesz mese,
hasonló módon modellálva a világot. ​(Boldizsár, 2003.)

• A műmesék világa nem jelent feltétlenül (mese)világképi módosulást, hiszen a mindennapi életben
való boldoguláshoz a ​jó műmesék éppen olyan receptekkel szolgálnak, olyan hétköznapi
bölcsességeket tartalmaznak, mint a klasszikusnak ismert tündérmesék. A mesevilág ill. a
mesetémák egyetemes érvényűsége nemcsak a népmesék és műmesék közti megkülönböztetést teszi
irrelevánssá, hanem a különböző népek, nyelvek, kultúrák mesevilágának különbözőségeit is ignorálja.
(Lovász, 2002.)

• A »​folklórmesék​« mesélőről mesélőre vándorló szövegek, amelyben az elemek variálhatóak, a

különböző módon egymásba fonódó motívumok hozzák létre az újabb szövegváltozatokat - a
meseszöveg sohasem tekinthető lezártnak sem térbeli, sem időbeli szempontból. A műmesék pedig a
folklórszövegek kínálta elemeket transzformálják, illetve kódolják át, összekapcsolva azokat az adott
írói jel- és stíluskészlettel.” (Bódis, 2003.)

A mese és műmese összehasonlító vizsgálata (Boldizsár, 2005.)

Vizsgálati szempontok:

• Forma és szerkezet
• Szerzőség(a mesemondó és a meseíró személye)
• Befogadók
• A csoda mint műfajképző elem
• Világkép, világlátás

19
A Grimm testvérek mesegyűjteményéről (Nagy, 2015.)

1812-1857. Jacob & Wilhelm Grimm: Kinder- und Hausmärchen

A Grimm testvérek eredeti elképzelése, hogy egy igazi népkönyvet alkossanak, amely nemzeti
(német), népi, a szájhagyományt hűen visszaadó és egyben gyermekeknek szóló, nem járt sikerrel:

• Perrault – tündérmeséinek németországi változatait gyűjtik

• Szövegközlőik nem népi/paraszti származásúak voltak – vidékről a városba került polgárok
• A népi- és a gyermekmese összeegyeztethetetlen: szükségszerű változtatások pl. kegyetlenségek
kihagyása, stilizált nyelv

• Megalkottak viszont egy új műfajt – szóbeliséggel szemben a népmese leírt formáját -, a ​könyvmesét
(Buchmärchen). Módszereik:
• a variánsok egybeolvasztása
• motiváltabb cselekményvezetés
• karakteresebb szereplők
• stilizált nyelv, nyelvjárások egységesítése, amivel egyfajta műnyelvet hoznak létre

(Adamik Lajos– Márton László Grimm mesék fordításai egyeznek meg az eredeti szöveggel)

• Idővel azonban a gyűjteményük népkönyv lett abban az értelemben, hogy bekerült az egyetemes
irodalomba, a világ minden részén az alapműveltség részévé vált. A Biblia után a legtöbb nyelvre
lefordított mű.

• A Gyermek- és családi mesék gyermekkönyvként is kiállt minden kritikát, még a pszichoanalitikusok

elemzéseit is. (...) a mese (az általuk kibocsátott mese, tehetjük hozzá) költészete a szellemre, a lélekre
és az értelemre egyaránt hatással van, és esztétikai, erkölcsi, érzelmi és nemzeti érzelmeket közvetít
természetes módon, szinte öntudatlanul.

• Ami azonban talán mindennél fontosabb, a 19. századi európai folklorisztikai kutatásoknak,
mindenekelőtt a mesék gyűjtésének, a szövegek kiadásra való előkészítésének és a mesefilológiának
etalonjává vált a Grimmgyűjtemény.

Benedek Elek meséi

• A családi mesekincsből kiindulva egyre táguló horizonttal vette birtokba és adta tovább előbb a
szűkebb pátriája, a Székelyföld (Székelyföldi gyűjtés 1882, Székely tündérország 1885, Székely
mesemondó 1888), majd az egész magyar nyelvterület (Magyar mese- és mondavilág 1894-1896), s
végül a világ mesekincsét (Grimm testvérek meséi 1904, Csodalámpa. A világ legszebb meséi
1911-1914, Kék mesekönyv 1911, Piros mesekönyv 1912, Arany mesekönyv 1913, Ezüst mesekönyv
1914).
• A történeteket újramesélte, stilizálta, átdolgozta, és a gyermekolvasók igényeihez igazította: meséi
paraszti elemekkel átszőtt, polgáriasított gyerekmesék.

20
• Mesemondásában összefonódott a nevelő és szórakoztató szándék. Meséi a gyermek szellemi és lelki
fejlődését szolgáló, az iskolai oktatásban is felhasználható erkölcsi útmutatások.
• Szépírói stílusának legfőbb jellemzői az élőbeszédre emlékeztető természetes közvetlenség, az
eszköztelen igényesség, az enyhén archaikus nyelvjárási jelleg és a humor.
• A mese esztétikai értéke, az egyetemes minőség mellett szállt síkra - össztársadalmi üggyé emelte a
gyermekirodalmat

„Benedek Elek ideális meseátíró volt, mert maga is mesemondó volt. A szájhagyományból tanulta a
mesélést, és ő maga is tudott mesélni a gyerekeknek. De tudnunk kell, hogy az alföldi mesék, a palóc
mesék (...) mind úgy jelennek meg Benedek Elek könyveiben, hogy székelyül szólnak, és úgy szólnak
a gyermekekhez, ahogyan a 19. század végi gondolkodás a gyermek nevelése számára a meséket
ideálisnak elképzelte. Vagy kimondva jelennek meg az erkölcsi tanulságok a mese végén, vagy
egyszerűen csak erkölcsösen viselkednek a szereplők.”
„Az átiratokban mindig benne van a kor. (...) Illyés Gyula 77 magyar népmeséje (1953!) arra irányult,
hogy a főhősnek, a szegény, elnyomott hősnek fel kell emelkednie, és le kell győznie az uralkodókat, a
gonoszokat, akik őt elnyomják. (...) Illyés Gyula szövegeit kissé csikorgósnak érzem. Nem érzem
mögötte a szájhagyományból kapott élményeket, magának a mesemondásnak a ritmusát, dallamát,
gondolkodásmódját visszaköszönni.” (Nagy Ilona, 2015.)

Kötelező szakirodalom:

• Boldizsár Ildikó: Mese-e a műmese? In. Folklór és irodalom. Szerk.: Szemerkényi Ágnes. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2005. 355-362.
• Gulyás Judit: Népmese és gyermekirodalom: Frankovics György: A bűvös puska: Népmesék
romákról. In.„... kézifékes fordulást is tud” Tanulmányok a legújabb magyar gyermekirodalomról.
Szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta, Tempevölgy könyvek
29. 2018. 92-107.

Kötelező szépirodalom:

• Grimm testvérek: Békakirály és Vashenrik; Pirosbúbocska (In. Grimm mesék. Ford. és vál. Adamik
Lajos és Márton László, Osiris Kiadó, 2005.); Benedek Elek: A békakirályfi, Piros sapkácska

Felhasznált és ajánlott irodalom

• A Grimm testvérek mesegyűjteményéről. In. Nagy Ilona: A Grimm-meséktől a modern mondákig.

Folklorisztikai tanulmányok. L’Harmattan, MTA Néprajztudományi Intézet, Budapest, 2015. 15-65.
• Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest 1985.
• Bódis Zoltán: Mese és szakrális kommunikáció. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez.
Debrecen, Didakt, 2003.
• Biczó Gábor: A mese hermeneutikája: Néhány bevezető megjegyzés. Bárkaonline.hu 1999/1-2. 13
34.
• Boldizsár Ildikó: Varázslás és fogyókúra. Mesék, mesemondók, motívumok. Didakt Kft., Debrecen,
2003.
• Boldizsár Ildikó: Mesepoétika. Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2004.
• Gombos Péter: 19. századi magyar mesegyűjtők és az irodalmi népmese.
http://ki2.oszk.hu/3k/2017/11/19-szazadi-magyar-mesegyujtok-es-az-irodalmi-nepmese/
21
• Lovász Andrea: Jelen idejű holnemvolt. Szeminárium a meséről. Krónika Nova, Budapest, 2007.
• Lovász Andrea: „mi egy képes egy képtelenhez képest?” Mesék a jelenkori gyermekirodalomban.
Tiszatáj, 2002/12. 53—75.
• Tímárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. in: Bálint Péter (szerk.): Közelítések
a meséhez. Debrecen, Didakt, 2003.

4. Irodalmi mese I. Csukás István, Lázár Ervin

Kortárs irodalmi mesetípusok (Csizmadia-Petres, 2019.)

• Az irodalmi gyermekpróza sajátos szeletét alkotják azok az alkotások, amelyek a népmeséhez

hasonlóan a kisepikai művek csoportjába tartoznak: az irodalmi mesék és a gyermektörténetek.

A két szövegcsoport közös jellemzője:

• rövid terjedelmű, egy vagy párhuzamos szálon futó történetek, egy központi hőssel
• előtérbe helyezi a gyermekiséget
• jellemző az aktualizálási szándék (a megírás korára jellemző tárgykultúra, nyelvhasználat, világlátás
közvetítése).

Irodalmi mesék:

• magukon hordozzák a népmese világképét, csodához való viszonyát, de újragondolják, tovább- vagy
felülírják a népmesét
• adaptálják a népmese szerepköreit, a gyermeki világra alkalmazzák, a szereplői azonban nem
feltétlenül gyerekek
• közvetett módon, metaforikus nyelvhasználattal és világképen keresztül, a csoda teremtette
irracionális univerzum segítségével közvetítenek egyfajta tudást és tapasztalatot a világról
• Itt a racionális és irracionális világ szimbiózisban van

Gyermektörténetek: ​nem tartalmaznak sem csodát, sem fantasztikumot, hanem a gyermeki

perspektíva felnagyításából​ ​fakadó humorral a gyermekek mikrovilágát képezik le.

1970-2002 közti időszak jellemzői (Lovász, 2015.):

„Ekkor stabilizálódtak a mára klasszikusnak tekintett alapelvek:

• tartalmi vonatkozásban meseszerűség súlypontozta cselekményközpontúság,

• a hagyományos családmodellek keretei között mozgatott gyerekszereplők főhősként szerepeltetése,
• nyelvi megformálás tekintetében pedig a humor, az irónia és a gyereknyelv felértékelődése.”

Legfontosabb szerzők​: Lázár Ervin, Csukás István, Janikovszky Éva

22
Lázár Ervin elbeszélő művészetéről (Pompor, 2008.)

• Tudatos tartalmi és formai kísérletezés jellemzi:

- Hagyományokból (népmesei tradícióból) építkező, ám azokat felülíró sajátos mesélői attitűd
(szövegszervező elvek, nyelvi játékok, narrátori pozíció elmozdulása)
- Hősei identitás- és kapcsolatkeresésének lényege a szeretet alapú morál
• Novelláinak és meséinek közös fejlődési ív van: a kezdőpont a tradíció (a hagyományos realista,
illetve népmesei történetmesélés) végpontja pedig a valóság korlátait átlépő, mágikus-transzcendens
gondolkodás, mely a mesék esetében a hagyományos formák és a determinált morál megváltoztatását,
a novelláknál pedig a gyermekkor újraélesztésének lehetőségét hordozza magában.
• Lázár Ervin tündérmese-parafrázisaiban a „külső” ellenség helyett saját lelkének rendezetlenségével
szembesül.
• Hősei nem mindig képesek legyőzni az ellenfelet.
• Humorral, optimizmussal, derűvel szemléli a világot, de „senki nem tud annyit a bánatról és a
szomorúságról”
• Szöveguniverzumának a középpontjában a szeretet áll. Mintha a krisztusi szeretetparancs irodalmi
megfogalmazása lenne mindegyik meséje.
• Világképe a rácegrespusztai gyermekkor tapasztalataiból épült: a pusztai emberek meséiből,
nyelvéből, a megtartó közösség erejéből.
• Az emlékek előhívásának a célja a múlt, a gyermekkor megőrzése, halhatatlanná tétele.
• Hősei számára létfontosságú a gyermekkorhoz kötődő értékek és a gyermeki gondolkodás
megőrzése. Ehhez a világhoz kapcsolódó fogalmak: a játék, nevetés, biztonság- és közösségvágy,
képzelet és barátság – ezek prózájának legfontosabb világképi összetevői.

A Lázár-mesék poétikája (Komáromi, 2011)

• Úgy beszél a gyerekekhez, hogy mindannyiunkhoz szól

• A Lázár-mese organikus építmény: nyelv, humor, kulturális hagyomány. A szöveg kitüntetett, egyedi
része, a kohézió forrása a lázári világkép/értékrendszer. Ebből fakad a történet feszültsége, ez
határozza meg a diskurzusokat, a szereplők alkatát, mondatait, döntéseit.
• A szeretet értéke örök: nem válthat meg mindenkit, vannak kudarcai, szomorúság is fakadhat belőle,
de képes a megbocsátásra és képtelen a bosszúra. Ez az érték a mesevilágának a tartóoszlopa.
• A mesékre mélységes szolidaritás jellemző
• Az értékeknek nemcsak színük, hanem visszájuk is van: a nagylelkűség mellett ott a kicsinyesség, a
szerénység mellett a nagyképűség, bátorság mellett a gyávaság, „fékezhetetlen agyvelejű” hős mellett
a behemót butus.
• Irónia és fergeteges humor, versszerűség és költőiség jellemzi a műveit

• Mesekorszakai:

1. A „modern állatmesék”, avagy a képzelet szürreális játékai. Történetelvű ez a mesemondás,

fantáziája metonimikus, humorának forrása a gondolat. Csak az értékvilága a sajátja, a nyelve még
nincs kész. (A kisfiú meg az oroszlánok, A nagyravágyó feketerigó)
2. A „nagy idők”, a mesevilág-teremtés. Meséi mesefüzérekké, meseregényekké lettek. Motivikus
összefüggések jellemzik, a hősök átjárnak egyik meséből a másikba. Eredeti mesemondói hang. ( A
Hétfejű Tündértől a Hapci királyig)
3. Belehelyezkedett egy népi mesemondó szerepkörébe, és újramesélte a történeteit. Föladta saját
mesemondó hangját, a mesék értékvilága sem a sajátja. (Az aranyifjítószóló madár)

23
• A Lázár-mese dinamikus műfaj. A narratíva leleményesen keveri az elbeszélő művek öröklött
elemeit, ezért átjátszanak egymásba a műfajok. Például a mese (mesei út, találkozások, csoda) és a
novella (bonyodalom, fordulat, felismerés, váratlan poén).
• Lázár csodája a hősökben is lakhat, lehet erő/képesség (lépegető fenyőfa, kék ló, Berzsián átkai
valóra válnak), lehet eszköz/tárgy (Maminti varázspálcája), lehet metamorfózis (Szegény Dzsoniék
kacsává változnak, Álmos Palkó nyárfalevéllé)

Lázár Ervin (1937-2010)

• A kisfiú meg az oroszlánok • Hapci király

• A hétfejű Tündér • Az aranyifjítószóló madár – Ámi Lajos meséi
• Berzsián és Dideki • Tüskés varabin - állattörténetek
• Szegény Dzsoni és Árnika • Bogármese (lányával Lázár Zsófiával)
• A Négyszögletű Kerek Erdő • A kalapba zárt lány
• Bab Berci kalandjai • Magyar mondák
• A manógyár

A kisfiú meg az oroszlánok, Lovász, 2002.

• A mesevilág létezése iránti vágy lesz az egyedüli lehetséges eszköz e világ megteremtésére
• Egy olyan mesevilág valóságos létezése ill. annak tagadása tematizálódik, amelynek szubsztanciális
jellemzője a csoda megtörténte
• Peti öreg oroszlánjának, Bruckner Szigfridnek (és a mese folyamán hozzájuk csatlakozó Szilviának,
Kis Jánosnak, Láz Jenőnek) valóságos léte kérdőjeleződik meg. Józan ésszel valóban meghökkentő és
hihetetlen, hogy egy városi pajtában oroszlánok lakjanak, mi több, ezek a kisfiú barátaiként teljesen
szelídek, humanizálódtak (ruhában járnak, olvasnak, Fekete Pétereznek stb.) és beszélgetni tud velük
bármelyik ember.
• A regény amúgy realista terében szigetnyi területen áll a pajta, amely a meseiséget képviseli, ill. a
pajtában történt mesei képtelenségek az egész környezetre hatással vannak. Így a mesevilág nem
elkülönült territórium, hanem szerves része lesz a jelennek.
• A mesevilág ontológiai alapja a benne való hit – ezért van, hogy a kisfiú édesapja csak Peti
betegségekor, végső kétségbeesésében hajlandó egyáltalán megfontolni az oroszlánok létezését; és
hozzájuk „felnőve” megmenti a fiát.
• A mindennapok mesés elemekkel való gazdagodása itt olyan mesevilágot hoz létre, amely a maga
reflektálatlanságában egyenrangú társa a hagyományos tündérmeséknek – azaz a könyv olvasója igazi,
komoly meseként olvassa a kisfiú és az oroszlánok történetét.
• Olyan mesevilág ez, melyben a csodát Peti gyermeki lelke teremti meg: genéziséhez és létezéséhez
explicitált emberi közreműködésre van szükség. A történések egyik szereplőjeként jelenlevő mesélőtől
látszólag függetlenül zajlanak a hihetetlen események, de a mesevilág egészét az író komolysága és az
olvasó feltétel nélküli hite működteti.

Szegény Dzsoni és Árnika (Lovász, 2002.)

• Szegény Dzsoni és Árnika meséje valódi tündérmese hős lovagokkal, gonosz boszorkánnyal,
szerelemmel, próbatétellel, átokkal, tündérrel és a végén természetesen megváltással. (Dzsoni
bátorságával, de főképpen Árnika okosságával és segítőkészségével visszanyerik eredeti alakjukat, és a
gonosz boszorkány is jólelkű „mamikává” alakul.)

24
• Már a szereplők nevei, a kacsává való változtatás, a boszorkány megjavulásának motívuma is
megtöri a megszokott mesei rendet
• Mindezen „szabálytalanságok” ellenére a teoretikusan leválasztott szüzsé meseként teljes és
befejezett
• A könyv különlegességét nem is a mesei történések, hanem a reflexív mozzanatok szövegbe építése
adja. Ezek a párbeszédek nemcsak megteremtik, de folyamatos kommentárokkal látják el Szegény
Dzsoniék mesevilágát, úgy, hogy a mesének valósággal való összehasonlítása lesz a reflexió eszköze.
• A felnőttek kezdetben akadékoskodó hozzáállása tökéletes együttműködéssé alakul: a gyermeki
világlátás szabályai szerint íródik a mese. A gyermekvilág etikai – Szókratésztól ismert – rendjének
értelmében boszorkánynak lenni rossz (mert „mindenkinek bajt meg bánatot kell okozni. Az nagyon
rossz lehet.”), ezért kell a mese végén megjavulnia a boszorkánynak.
• Egy (képzelt) gyerek és egy (képzelt) felnőtt együtt írja, alakítja a mesét, így nemcsak a mesei
történések feszültsége marad meg mindvégig, hanem a párbeszédek információtartalma sem merül ki.
• Az egyes fejezetek végén akár egy mondatban megfogalmazható értékelések olvashatók: így derül ki
pl., hogy a mesében és a valóságban egyaránt van jó harag és rossz harag; a sok kincs utáni vágy rabbá
teheti az embert; csak igazi szeretet létezik, ez pedig olyan mint a varázslat; „sok rossz van, amiben
van valami jó, de van fenékig rossz is”; mindenkinek van valamihez tehetsége; senki sem a világ
közepe, „azazhogy mindenki”; a bizalom és a szeretet boldoggá teheti az embereket; és ha valaki
valamit nagyon akar, azt tényleg meg tudja csinálni.
• Az egész mesét záró értékelés a mesevilág és valóság lényegi különbözőségére világít rá: a
valóságban nem mindig fordulnak jóra a dolgok. Ám a kislány félelmével ellentétben nem a valóságra
való alkalmazhatóság lesz a mese igazságának kritériuma (azaz éppen a referencialitás hiánya jelenti a
mese egyik privilégiumát).
• A létrehozott mese átviteli mágiaként, varázslatként értelmezhető, mintegy előrejátssza a valóság
viszonyait: az író és kislánya meséje arról szól, hogy „mi mind a ketten nagyon- nagyon akarjuk, hogy
a valóságban is jóra forduljon minden”. Ebben a kontextusban a mesevilág – való világ ontológiai
különbözőségénél fontosabb lesz azok hasonlósága: az analógiás reláció nem a történések és
viszonyok síkján, hanem az egész mese jelképességében keresendő.

„Ma azonban, éppen mikor odaértem, kinyílt a ház kapuja, és egy kisfiú lépett ki rajta. Vékony,
szemüveges, szőke kisfiú. Egyenesen rám nézett, mintha engem várna, aztán riadtan körülkémlelt,
hátha
meglátja valaki. Nem járt arra senki. A kisfiú rám hunyorított, és intett:
- Gyere.
Nem ellenkeztem, tudtam, hogy nagyon fontos dologról van szó, és utána indultam.
A kapu mögött kavicsos út ágazott ketté, az egyik ág szürke kőlépcsőhöz vezetett, melyen a házba
lehetett bejutni, a másik pedig a haragoszöld, elvadult kertbe vitt. Középen hatalmas gesztenyefa
trónolt.
A kertbe mentünk. Lábujjhegyen, hogy ne csikorogjon a kavics. A kisfiú időnként hátrafordult, rám
nézett, és a szája elé tette az ujját:
- Pszt!
A kert hátsó végében egy régi-régi pajta állt. Faláról nagy foltokban lehullott a vakolat, és fazsindelyes
tetejét is jól megtépázta az idő. Nagy, kétszárnyú deszkaajtaja is kopott volt, és töredezett, széles rések
tátongtak rajta. Az egyik szárnya kissé előredőlt, mintha el akarna hasalni.
Megálltunk. A kisfiú intett, hogy hajoljak hozzá közelebb, és halkan ezt suttogta a fülembe:
- Nézz be! Itt van az oroszlánom.
Bekukkantottam a résen. A pajtában, kirojtosodott karosszékben egy nagyon öreg oroszlán ült. Orrán
fekete keretes pápaszemet viselt, és újságot olvasott.
- A szemüveget csak nagyzási hóbortból teszi föl - súgta a kisfiú -, nincs benne üveg. Különben
nagyon
25
rendes öreg oroszlán. Bruckner Szigfridnek hívják.” (A kisfiú meg az oroszlánok)

„ Aromo úgy meséli, hogy Dömdödöm egyszer nagyon megszeretett valakit. Igen megörült, te is
tudod, mennyire megörül az ember annak, ha megszeret valakit. El is indult Dömdödöm, hogy majd
odaáll az elé a valaki elé, és azt mondja: szeretlek. Igen ám, de útközben látott két asszonyt. Éppen azt
mondta az egyik a másiknak: "Én igazán szeretem magukat, de ha még egyszer átjön a tyúkjuk a
kertembe!..." Mi az hogy "de ha még egyszer" - gondolkozott Dömdödöm - , akkor már nem fogja
szeretni? Aztán jobban odanézett, s akkor ismerte meg a két asszonyt. Világéletükben gyűlölték
egymást. "Ejha!" - mondta Dömdödöm, és odaért a templomtérre. Ott éppen egy zsinóros zekés
poroszló püfölt egy rongyos gyereket. "Én szeretem az embereket - ordította a poroszló, és zitty! a
somfa pálcával -, de azt nem tűrhetem...!" - óbégatta a poroszló, és zutty! a somfa pálcával. "Már
megint ez a szó, már megint ez a szeretni szó!" – mormogott Dömdödöm, és elgáncsolta a poroszlót, s
amíg őkelme feltápászkodott, ő is meg a rongyos gyerek is kereket oldott. S úgy futás közben fülébe
jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: "Én a világon a legjobban a pirított
tökmagot szeretem." Erre már igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor
meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: "Én igazán szeretlek." "Mi az hogy
igazán?! - háborgott magában Dömdödöm.
- Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha
szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem." S akkor
elgondolkozott ezen a szeretni szón. Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a
szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból, és mit a ligetbeli lányéból? Mit? De már akkor
oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: "Dömdödöm." Azóta se
hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm.” (A Négyszögletű Kerek Erdő –
Bemutatkozunk)

„ De akkor, jaj, elkapott! Szorosan magához ölelt, mozdulni se tudtam. A fejem épp a mellére szorult,
hallottam a szívdobbanásait. Kopp-kopp - dobogott a szíve. És azt kérdezte tőlem:
- Mit vétettem én neked, ember fia?
- Megölhetsz - mondtam neki -, szétroppanthasz. De akkor is jól tettem, amit tettem, mert ilyen
csúnyává varázsoltál. Én vagyok a legcsúnyább ember a földön. Fölpillantottam, megláttam a szemét.
Fénylett a szeme, mint a szép távoli csillag. Megláttam az arcát. Tavak jóságos tükre, föld barna
nyugalma, templomok békéje, májusi rétek szépsége - ilyen volt az arca.
- Te bolond, te bolond - mondta kedvesen.
Megcsókolt jobbról, megcsókolt balról, megcirógatott.
Ez nem öl meg engem, ez nem varázsolt el engem, ez nem bánt engem, ez szeret engem. És már sírtam
is; te úristen, hat fejét levágtam! Elengedett. A szeme tükrében megláttam magam. A lábam egyenes
volt, a hasam sima, a fejem hosszúkás, nem voltam se bandzsa, se lapátfülű, se tyúkmellű, se
harcsaszájú.” (A Hétfejű Tündér)

„Semmi kétség - vigasztalta magát -, ha egyszer szomorúság-világbajnokságot rendeznének, úgy

nyernék, mint a pinty. Két testhosszal. Azazhogy két lélekhosszal. Lévén ez inkább a lélek dolga.
De valahogy nem vigasztalódott meg a kilátásba helyezett világbajnoki címtől.
- A lyukasserpenyő szomorúságból lassan belesüllyedek a hervadtdália állapotba - mondta keserűen, s
ahogy kimondta, máris olyan szomorú lett, mint egy hervadt dália.
De itt aztán megmakacsolta magát.
- Ne tovább! - kiáltott, mert jól tudta, a hervadtdália állapot után már csak az elázottzászló, majd a
vízzelteltszarvasnyom szomorúság következhet. Azokból pedig napokig nem lehet kikászálódni.
- Okos fiú vagy te, Berzsián - mondta magának -, találj ki valamit szomorúság ellen! Egy-kettő!”
(Berzsián és Dideki)

26
Csukás István 1936-

• mesei kalandok megújítása

• kiválóan egyénített figurák megteremtése
• meséinek a legfőbb jellegzetessége, hogy a csodákat és a „varázslatot” beleteremti a hétköznapokba,
abba a mai valóságba és környezetbe, amelynek nyelvével illetve kódjaival a gyerekek közvetlen
viszonyban állnak - a mesevilág és a gyermekvilág érzékeny közelítése
• a Csukás-figurák kedves humorral sugározzák az életörömöt

Írói hitvallása:

• A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban.
• A gyerek kiköpi azt, amit nem szeret.
• Azért kell nekik mesét írni, mert a gyerek meg akarja ismerni és meg akarja hódítani a világot és
amíg ez a vágya megvan, addig ezt ki kell elégíteni. Ebben segít a művészet.

• Mirr-Murr, a kandúr sorozat

• A téli tücsök meséi
• Süsü-sorozat: Süsü, a sárkány, Süsüke a sárkánygyerek, Süsüke újabb kalandjai
• Pom Pom-sorozat (pl. Szegény Gombóc Artúr, A radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő, A bátor
Tintanyúl)
• A nagy hohohohorgász-sorozat

Ifjúsági regények: Pintyőke cirkusz, világszám!; Keménykalap és krumpliorr; Nyár a szigeten;

Vakáció a halott utcában

Süsü a sárkány (Lovász, 2002.)

• Nem hagyja el Meseország határait a szerző, és bár csodák Süsüékkel nem történnek, de itt a
szereplők funkciója elüt a megszokottól, sőt néhol éppen ellentétes azzal, és nem a meséből ismert
attribútumokkal rendelkeznek.
• A mesehősök, a cselekmény mozzanatai, a mese nyelve állandó párbeszédben vannak azzal a
bizonyos „őstípusú” tündérmesével: már a kezdőszituáció (Süsüt kitagadják, mert nem megölte, hanem
gyógyítgatni kezdte az ellenfelét) utal a mesei sztereotípiára, csak ennek ismeretében válik érthetővé és
élvezhetővé nemcsak Süsü sajátos helyzete, hanem az egész mese humora is.
• A mese értéke a klasszikus mesei történések fonákjának megmutatásában rejlik:
- van ugyan benne legkisebb királyfi, de ez éppen a sárkány;
- a királyfi nem főhős (nem is lehetne, hiszen nem a 3. vagy a 7., hanem csak a 26. testvér);
- vannak benne próbatételek, de ezek nem a hőst, hanem a vele találkozó embereket teszik próbára
(akik nem tudnak Süsü nem sárkányhoz illő tulajdonságairól, így a tudott és nem a megtapasztalt
ismereteiknek megfelelően cselekednek, ezért válnak mulatságossá, hiszen az olvasó már
„beavatottként” ismeri Süsüt);
- vannak segítők, de a hősök érdekből, pénzért segítenek, és arra szövetkeznek, hogy a sárkányviadal
végén a sárkányé lehessen a királykisasszony
• Akár a mesében, a szereplők „foglalkozásnevükön” szerepelnek (kivéve a főszereplőt, neki igazi
neve van): ez esetben mégis nevesítve, nagybetűvel írva – ismét jelezve az olvasónak a Csukás-könyv
különleges státuszát: a műmese az őstípusú tündérmesére utaló, ám attól elkülönböző mivoltát.
• A mese nyelve mímeli a népmesék nyelvét, ám ugyanakkor át is írja azt: a hasonlatok, káromkodások
ízes népnyelvet idéznek, mégis egyediek, a humorosság a legfőbb jellemzőjük.

27
• A (mese)világépítésben főszerepet kapnak a korunkra jellemző fogalmak, tárgyak, intézmények (pl.
turistaszezon, orvosi ellátás, lelki hadviselés, tudományos virágok, bacilus, virsli, Tudományok Vára,
Sárkányellátó Vállalat stb.), ám ezek nem törik meg a mese időtlenségét, hanem az olvasó számára
ismerősebbé teszik a Süsü neve által fémjelzett mesevilágot.

• A mese főszereplője megszelídíti, negálja ugyan már meglévő sárkányképünket, ám ugyanakkor meg
is erősíti azt: Süsü erős, hatalmas, tud tüzet okádni. A vele megtörtént események nagyobb hányada
azonban túlságosan is hétköznapi, a Kiskirályfi szerepeltetésével még hangsúlyozottabbá válik a
gyermekivel, a gyerekjátékkal való analógia

• Népmese és műmese viszonyának alakulását nemcsak az jelenti, hogy a népmeséket ismerve lesz
élvezetes Süsü története, hanem fordítva is igaz: A Süsü, a sárkány nyelvi frissessége, eseményei,
szereplői, elsősorban Süsü mára mitikussá nőtt alakja, a klasszikus mesékkel szembeni
elváráshorizontunkat is módosítja: az egysíkú mesei nézőpont, beszédmód megváltoztatásával, a
mesevilág határainak szélesítésével, mesevilág és gyermekvilág közelítésével perszonálisabbá válik a
mesevilággal való viszonyunk. Ha adott irodalmi szöveg elég erős (vagyis kellőképpen hiteles a
mesevilág ábrázolása: mentes bármiféle gúnytól, felnőttekkel való összekacsintástól – ami nem jelenti
a humor vagy a mesére, mesélésre való reflexió hiányát), akkor az abban szereplő tények, események
bővíthetik, kiegészíthetik mese(világ)- képünket..

„ Milyen csokoládét szeretek? A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid
csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a
csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes
csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös
csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek
a világon.” (Gombóc Artúr)

„Pom Pom ült egy ágon. Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert
hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs
vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán
pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Föl-le, föl-le jár, mivel egy
kis szellő hintáztatja az ágat. Egyszer fönt, egyszer lent. Aztán persze középen is.” (Pom Pom meséi)

„A Sárkányok Királya az Irdatlan Hegy belsejében lakott kilenc gyerekével. A királynak három feje
volt, a gyereksárkányoknak szintén, kivéve a legkisebbet, annak bizony már csak egy feje volt!
Csúfolták is eleget ezt az egyfejű legkisebbet, akit éppen ezért Süsünek hívtak, meg talán azért is
hívták Süsünek, mert másban is elütött a testvéreitől. Szelíd volt, mint a bárány, félénk, mint egy
kecskegida, jámbor, mint egy kolduló barát. Amúgy persze külsőre pontosan olyan behemót nagy volt
ő is, mint a többi sárkány! De csak külsőre! Belül meg, mint egy kisegér. (...)
Süsü énekelt, szállt, szállt a hangja a hegy felé: Ó, ha rózsabimbó lehetnék! Rám szállnának szépen a
lepkék! Kicsi szívem vélük dobogna! Nem lennék ilyen nagy otromba! Ezt a vágyam senki se érti, se
gyerek, se nő és se férfi! Senki, senki itt a világon, mi is az én titkos nagy álmom!” (Süsü a sárkány)

A, Ha én felnőtt volnék, Kire ütött ez a - szövegtípusuk a gyerekmonológ

gyerek? Velem mindig történik valami
- képeskönyvek- rangjukat az
illusztrátor/társszerző Réber Lászlóval
való közös munka adja meg
28
B, Bertalan és Barnabás, Már óvodás
vagyok, Az úgy volt... A nagy zuhé,
Cvikkedli
- jellemzőjük a humor és a hétköznapi
élet ideológiamentes megragadása • Bertalan és Barnabás
- az ellentétekre való érzékeny, • Velem mindig történik valami
empatikus rámutatás • Kire ütött ez a gyerek?
• Már óvodás vagyok
Janikovszky Éva 1926-2003 • Már iskolás vagyok
• A nagy zuhé
• Te is tudod? • Cvikkedli
• Ha én felnőtt volnék • Az égigérő fű
• Felelj szépen, ha kérdeznek!

„Amikor Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodás. Korán reggel anyuval
kettesben indultak
az óvodába. Útközben találkoztak a postás bácsival, a sofőr bácsival meg a szomszédék macskájával.
Mindegyik megkérdezte Danitól:
- Hová-hová ilyen korán?
És Dani mindegyiknek elújságolta:
- Már óvodás vagyok, megyek az óvodába!
És akkor valamennyien összecsapták a kezüket a csodálkozástól, és ezt mondták:
- Nahát, már ekkora gyerek vagy! Óvodába jársz! Ki hinné, hiszen tegnap még kocsiban tologatott az
anyukád!
Dani anyukája mindenkire rámosolygott, és azt mondta:
- Bizony, múlik az idő, nőnek a gyerekek.” (Már óvodás vagyok)

„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok.

Nagymama azt mondta: Istenem, akárcsak az anyja!

Nagypapa azt mondta: az ördögbe is, szakasztott az apja!
Emil bácsi azt mondta: a megszólalásig szegény Jolán!
Apukám azt mondta: mintha csak magamat látnám!
És anyukám azt mondta: azért talán rám is hasonlít egy kicsit!” (Kire ütött ez a gyerek?)

Kötelező szakirodalom:

• Pompor Zoltán: “Mindenből mesét csinálok...” Bevezetés Lázár Ervin meseátalakító módszerébe.
Hitel, 2009.márius
• Tóthné Szűcs Éva: Csukás István meséinek éltető humora. Győr. 1999. Apáczai Csere János
Tanítóképző Főiskola, ​http://acta.bibl.u-​ szeged.hu/28341/1/modszertani_039_005_198-200.pdf
Kötelező szépirodalom:

• Csukás István: Mirr-Murr kalandjai és a Pom Pom meséi sorozatokból 1-1 mese; Lázár Ervin:
Vacskamati virágja; A Hétfejű Tündér, Janikovszky Éva: Bertalan és Barnabás

Felhasznált és ajánlott szakirodalom

• Papp Ágnes Klára: „ Szomorú győztes” A mesei szerepkörök, cselekményszerkezet, elbeszélésmód

és világkép összefüggései (Lázár Ervin-Ámi Lajos mese összehasonlító elemzés)
• Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága. Osiris Kiadó, Budapest, 2011.
• Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Kiss József Könyvkiadó, Budapest, 2008.
• Marton Mária: Mese Lázár Ervinről. Könyvmolyképző, Szeged, 2007.
29
• Lovász Andrea: „mi egy képes egy képtelenhez képest?” Mesék a jelenkori gyermekirodalomban.
Tiszatáj, 2002/12. 53—75.
• Boldizsár Ildikó: ... volt... Mesefigyelő. Sün Balázstól Bab Berciig.In. Uő: Mesepoétika. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2004. 200-210.

5. Irodalmi mese II. Marék Veronika, Berg Judit

Képeskönyvek óvodásoknak (Lovász, 2015.)

• Az egyes műfajcsoportok életkori csoportokkal korrelálnak

• Képeskönyvek – óvodásoknak
• A gyerekeknek ismerős életszituációk, mikrovilágok leképeződései
• Egyszerűsítő és egységesítő gyermeki értelmezési sémák működtetik e világokat
• Világhasználati útmutatókká válnak
30
Pl. Marék Veronika Kippkopp, Boribon sorozata, Berg Judit Cipelő cicák-, Maszat-, Panka és Csiribí
sorozata, Bartos Erika: Bogyó és Babóca-, Anna, Peti és Gergő sorozata, Finy Petra: Ovi-ügy,
Doki-ügy, Tesó-ügy

Kortárs énmesék

• A gyerekek aktuális környezetére, tapasztalataira, problémáira reagál > nincs legyőzendő távolság
• Képi világa friss, izgalmas > alkalmazkodik a megváltozott vizuális és mediális közeghez
• A gyereknek könnyebb azonosulni, beleélnie magát a történetbe > jelentősebb az érzelmi hatás
• Hatalmas választék > könnyebb a gyerek egyéni igényeihez igazítani a könyvválasztást
• A gyerekkönyvek is komolyabban veszik közönségüket: humor és játék nem jelent leereszkedést,
gügyögést

Marék Veronika (1937-2010)

Író, illusztrátor, bábtervező/bábszínész

• Laci és az oroszlán; A csúnya kislány

• Boribon és Annipani-sorozat
• Kippkopp-sorozat
• Képeskönyvek
• Télapó és Ezüstmackó
• Kavicsmese
• A kockásfülű nyúl
• Öcsi és Bátyó
• Gyermekregények
• Coffi, Pocak, Paprika
• Centi, Centi barátai

„Konfliktus nélkül nincs történet”- A legkisebbek segítő könyvei

Laci és az oroszlán
• mese a gyáva kisfiúról, aki megtalálja a saját kicsi, piros oroszlánját, aki segít neki leküzdeni a
félelmeit
• a kirekesztésről, a gyerekek sötéttel és az ismeretlennel kapcsolatos félelmeiről és azok
feldolgozásáról szól

A csúnya kislány
• mese egy kislányról, aki nem szeretett fésülködni, mosakodni, fogat mosni, de a jelmezbálban tündér
akar lenni
• a gúnyolódás, kirekesztés fájdalmát, a „jótett helyébe jót várj” igazságát és a barátok segítő/szépítő
szeretetét mutatja meg
„Konfliktus nélkül nincs történet. Minden történetben kell, hogy legyen valami, az élteti a mesét. Ez a
legnagyobb tanulság, amit én le tudtam szűrni magamnak.”
Boribon és Annipanni

• Hazánkban Marék Veronika Boribonja a műfaj klasszikusa

• Mi a Boribon-könyvek titka?
• Tökéletes kép-szöveg arány

31
• Boribon, a „játékmackó” teljesen antropomorf: kérdéseivel, hangulataival, érzelmeivel maga az örök
kisgyerek.
• Annipanni pedig örök anyai attribútumokkal rendelkezik
• Marék Veronika azért mond mesét, amiért beszélünk: hogy kiléphessünk az én felségterületéről s
közös szavak, jelek által felfogható legyen a másik élete, indoka, választása, hogy a mások nézőpontját
is megismerjük.
• Ez az eredendő történetközpontúság és természetes, sallangtól mentes elbeszélőkedv a
Boribon-mesékben a gyermek fabulagyártó képességével áll összefüggésben

Kippkopp és Tipptopp meséi

• Gesztenyebabák mindennapjainak derűs leírása

• a természet szépsége, szeretete tükröződik a történetekben - „egy kis állat- és növényhatározó”
• „A Kippkopp a fűben is úgy született, hogy kiránduláskor felmásztunk egy hegy tetejére. Ott aztán
lepihentünk, és ilyenkor az ember közel került a fűhöz. Elkezdtem benne kotorászni, és láttam, hogy ez
egy kis univerzum. Ami ott nyüzsög, mint élet, az egészen csodás. Gondoltam, ezt összesűrítem és
elmesélem a gyerekeknek. Kippkopp úgy született meg, hogy valakinek sétálnia kellett a fű között, és
rácsodálkozni arra, amit ott talál.”

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ház. Ebben a házban sok gyerek lakott:
Ági a mackójával, Öcsi, Marika, Andris, Pocak Peti meg Mióka cica.
És lakott itt még valaki, a Csúnya Kislány. Semmit sem szeretett, se mosakodni, se fésülködni, se fogat
mosni.
– Minek az? Úgyis csúnya vagyok – mondogatta.
Játszani azonban nagyon szeretett. Sokat labdázott, sokat fogócskázott, sokat homokozott.
A gyerekek egy napon elhatározták, hogy jelmezbált rendeznek. Mindenki lerajzolta, hogy minek fog
öltözni. Rajzoltak virágot, labdát, gombát, cicát és lepkét. A Csúnya Kislány tündért rajzolt! A
gyerekek nagyot nevettek.
– Te akarsz tündér lenni? Hiszen még kislánynak is csúnya vagy!
A Csúnya Kislány nagyon elkeseredett. Bánatában világgá ment.” ( A csúnya kislány)

„Könyvünk meséi egy öreg bőröndben laknak, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy
toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog.” ( A kockásfülű nyúl)

„Nagypapa egyedül maradt. Magányosan élt a kertes házban. Tett-vett reggeltől estig – de nem volt
senki, aki szólt volna hozzá. Egyre rosszabb lett a kedve. Úgy határozott: eladja a kertes házat, s
odaköltözik a lányához, vejéhez, unokájához az új lakótelepre. Zsolti büszkén újságolta Andrisnak a
homokozóban:
– Hozzánk költözik a nagyapám! Anyu és apu már be is rendezte neki a harmadik szobát! És tudod, mi
a nagyapám? Kalózkapitány. Csak álruhában jár. De ez titok, ne mondd el senkinek!” (Kalóz
nagypapa)

Berg Judit 1974- • (Micsoda idő! Tündér biciklin, Tündérváros,

Tündérzene..)
• Hisztimesék • Maszat-sorozat
• Meseleves • Cipelő cicák-sorozat
• Rumini-sorozat • Lengemesék
• Panka és Csiribi-sorozat • Két kis dinó-sorozat (Kréta,Amerika)

32
Maszat-sorozat

• Bölcsiseknek, kisóvodásoknak írni felelősség: a főhős világának azonosnak kell lennie a gyermek
világával, hogy önmagára ismerhessen, s ami még több, hogy önmaga esetleges feszültségeit az
„könyvélmény” segítsen feloldani.
• Berg Judit és Agócs Írisz főhőse Maszat egy ugyanolyan kisgyerek, mint az olvasói. Ugyanúgy
játszik, épít, rajzol, számol, alszik, űrhajózik, vonatozik vagy éppen fodrászhoz megy mint bármelyik
3-4 éves kisfiú és kislány.
• Maszat társa Hóchóc, egy játékfigura, aki azonban több mint játék: társ, barát. Néha eleven
lelkiismeret, felettes én – vagyis szülő. Minden kisgyereknek akad egy ilyen barátja. Hol a gyermeki
fantázia, hol a szülői leleményesség mozgatja.
• Agócs Írisz ezúttal kevesebb és tisztább színt, határozottabb kontúrokat, átlátható tereket használt,
nem mellőzve a vizuális humort.

Panka és Csiribí sorozat

Két kis erdei tündér történetei. Panka és Csiribí ugyanúgy rosszalkodik, hisztizik, huncutkodik, mint
bármelyik kisgyerek. Kiegészítik, segítik egymást. Gondolkodásuk, vágyaik, problémáik akár a mai
gyermekeké, de szárnyaik mindenféle természetfeletti, izgalmas dologra képessé teszik őket.
• ​Micsoda idő!​ – kalandok esőben, hóban, ködben, szélben, napsütésben
• ​Tündér biciklin – mesék járművekről: biciklis, vonatos, léghajós, motorcsónakos, repülős,
mentőautós
• ​Tündérváros - különféle mesterségekkel – doktor, postás, cukrász, tűzoltó, artista, tanár,
autószerelő, csillagász - ismerkedhetünk meg
• ​Tündérnaptár​ - farsangos, húsvétos, szülinapos, szüretes, karácsonyos, Szent Iván napi mesék
• ​Tündérzene -​ hegedűs, furulyás, cintányéros, dobos, hárfás és kürtös mesék

Lengemesék

A lengék a tóparti nádas legkülönösebb élőlényei: nem látta még soha senki őket. Ők a nádas
nyugalmának őrzői, az itt élő állatok védelmezői. Testük alig nagyobb, mint a pitypang bóbitája, a
bőrük éppen olyan zöld, mint a nádas, hajuk pedig kócos barnán lobog a szélben. Vagyis csak a
felnőttek haja barna. A csemeték fején vidám zöld hajtások ágaskodnak.

A sorozat kötetei az évszakok köré szerveződnek:

1. Tavasz a Nádtengeren
2. Nádtengeri nyár
3. Ősz a Nádtengeren
4. Tél a Nádtengeren
Lengeszakácskönyv​ - A Nádtenger lakóinak kedvenc csemegéi
Nádtengeri rejtélyek
Lengekalendárium - Négy évszak a Nádtengeren
A Lengemesékből rajzfilmsorozat és egészestés mozifilm is készült.

Rumini (Lovász, 2009.)

• A kortárs hazai gyerekirodalom is felfedezte a bestsellerekben rejlő lehetőségeket. A siker receptje

eddig is ismert volt: végy egy szerencsétlen sorsú (lehetőleg árva vagy félárva) gyereket, keress neki

33
egy patrónust, barátot és ellenségeket is, állítsd próbatételek elé, adj a kezébe mindenféle
varázseszközöket - és kész.

• Berg Judit sorozatának a titka, hogy mesterien adagolja a fordulatokat, és fűszerez is alaposan -
Rumini
kalandjainak helyszínei, Zúzmaragyarmattól Datolyapartig egzotikus és ínyenc miliőt teremtenek az
egyre fantasztikusabb és szövevényesebb kalandoknak.
• Értelemszerűen a főhős erőben, életismeretben és ravaszságban is gyarapszik a történések folyamán
• A bonyodalom természetesen a világuralom megszerzése körül zajlik, a hős fogságba kerül,
kiszabadul, elárulják és árulónak tartják, van a történetben cápatámadás, halálos skorpiócsípés, jólelkű,
tudós szerzetesek, trónfosztott herceg és zsarnok uralkodó és persze kalózok...
• És ahogyan egy valamirevaló Indy-akciósorozatban, a sorsfordító eszközök itt is mindig éppen
kéznél vannak: például a cápát megszelídítő Fordí-tó vize, a skorpióméreg hatását lassító derengő
kövecske.
• A regény mindeközben kellően feszültséggel teli, jó a humora, és a kisméretű állatszereplők
megóvják attól is, hogy túlságosan ijesztővé váljanak a néhol esetleg vérfagyasztó események.
• Azért az megnyugtató, bárhogyan alakuljanak is a dolgok, legyünk bár a dzsungel legsötétebb,
legtávolabbi bugyrában, lődözzenek ránk mérgezett nyílvesszőkkel, küldjenek földalatti
rabszolgamunkára, lebegjenek felettünk vérszívó denevérek, zárjanak vaksötét pincebörtönbe - mielőtt
halálos veszedelembe küldenének, ott a dzsungel szívében, a varázsló sötét tornyában rabként és
szolgaként is „egy-egy kiflit és egy bögre kakaót" lehet kapni reggelire!

„Amikor Tündérországban egy kicsi gyerek születik, első álmát sok felnőtt tündér vigyázza. Amikor
ugyanis a tündérbaba először felébred, előfordul, hogy virág nyílik a homlokán. Na nem egy igazi
virág, csak a tündérvirág pontos mása. Ha életének első napján ott ragyog homlokán a virág, mindenki
tudja, hogy a kis tündér különleges képességekkel rendelkezik. Öt éves korára már egészen egyedül is
tud élni, megtanul mindent, amire egy tündérnek szüksége lehet, és elköltözhet Tündérországból.
Persze nem muszáj elmennie, de azok a gyerekek, akiknek homlokán felragyogott a tündérvirág, eddig
még mindig útra akartak kelni. Alig várják, hogy kitanuljanak egy mesterséget, és saját házikóba
költözzenek valahol
Tündérországon kívül. Panka és Csiribí is efféle virágos homlokú tündérbaba volt. Sőt Bonifác és
Nelly is. Panka öt éves korára megtanult olyan szépen muzsikálni, hogy szebben nyílnak tőle a
virágok, Csiribí remek kis ezermester lett.” (Mese tündércserjéről...) „És akkor eszébe jutott egy mese.
A kislányról, aki nem akart felöltözni. Egyszerű kis történet volt, de a kislány ámulva hallgatta, és
szinte észre sem vette, hogyan került rá a ruha. Anyuka mesélt reggeli közben is, sőt, egész úton
bölcsibe menet. A pici lány pedig boldogan lépkedett mellette, nem sivalkodott. A mama csak mesélt,
mesélt. Hisztis gyerekekről, akiket kinevetett Hiszti manó, kisfiúkról, akik nem fogadtak szót az
anyukájuknak, állatokról, bohócokról, ami csak eszébe jutott. A kislány pedig csöndben figyelt,
hallgatott, nevetett.” (Felnőtt mese- Hisztimesék)
„Ki taníttatna engem? Senkim sincs a világon – rázta a fejét mérgesen a kisegér.
– Teszek veled egy próbát én magam – mondta a kapitány. – Azért hoztalak el, hogy lássam, tényleg
jóravaló kölyök vagy-e. Elszegődhetsz mellém hajósinasnak a Szélkirálynőre. Előre szólok, hogy nem
lesz könnyű dolgod. Sok a munka és a szolgálat nehéz. De ha becsületesen dolgozol, a végén még
tengerész is lehet belőled. És a hajón igazi barátokra találhatsz. A kisegér eltátotta a száját. Nem is
remélte, hogy ekkora szerencse éri.” (Rumini)

Szepes Mária 1908-2007. • Pöttyös Panni

(1953) • Pöttyös Panni a Balatonon (1956)
34
• Pöttyös Panni az óvodában (1956) • Pöttyös Panni az idővonaton (1989)
• Pöttyös Panni naplója (1959) • Furfangos szerszámok (2000)
• Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója (1962) • Rőzse néni kunyhója II. (2002)
• Pöttyös Panni Hetedhétországban (1973) • Pöttyös Panni az iskolában (2002)
• Szia, világ! (1980) • Kedvenc meséi (2008)
• Bolondos szerszámok (1981)
• Eleven képeskönyv (1982)
• Csupaszín (1983)
• Harkály anyó (1983)
• Zsákbamacska (1983)
• Rőzse néni kunyhója I. (1985)
„Pöttyös Pannit nem csak azért hívták Pöttyös Panninak, mert a nagymamája mindig pirospöttyös
ruhába öltöztette.(...)
– Nagymama! – kiáltotta csodálkozva. – Nézd csak meg, vannak e pöttyös a ruhámon!
– Miért? – kérdezte nagymama a fürdőszobából.
– Mert azt hiszem átugráltak rám. És, nagyon rosszalkodnak. (...)
– Miért van nekem bárányhimlőm, mikor én kislány vagyok és nem bárány? – kérdezte Panni
panaszosan, és szemrehányó csodálkozással nézett nagymamára.” (Pöttyös Panni)

„Nem szeretem nagymamát.

– Miért nem szereted?
– Mert nagyon megszidott.
– Mit csináltál?
– A fogkefémet bedörzsöltem zöld krétával, és rárajzoltam vele a falra egy török basát.
– Akkor igaza volt. De azért ijeszd meg. Mondd, hogy világgá mész.
– Jó – mondta Panni, és ugrálni kezdett örömében, hogy megijesztheti nagymamát.”(Panni világgá
megy)

„Játsszatok szépen, gyerekek! – biztatta őket Péterke mamája, mielőtt kiment a konyhába uzsonnát
készíteni. Alig csukódott be utána az ajtó, Péterke Pannihoz fordult.
– Most rosszalkodjunk! – mondta.
Panni, sajnos, rögtön azt felelte rá:
– Jó. De hogyan? (Kinek rossz a rosszalkodás?)

Bálint Ágnes 1922-2008.

Az elvarázsolt egérkisasszony
Mazsola; Megint Mazsola, Mazsola és Tádé
Mi újság a Futrinka utcában?
Brúnó kapitány
Frakk, a macskák réme, Frakk és a foci
Labdarózsa, Labdarózsa lámpája
Jó éjszakát, Maci! Én vagyok a Tévé-maci
Micsoda pók a vízipók!
Ifjúsági regények: A repülő dívány,
Szeleburdi család, Hajónapló, Koránkelő darázs, Madárfürdő
Forgatókönyv: Futrinka utca, Kukori és Kotkoda

„- Szent Szilvamag! - kiáltott Manófalvi Manó. - Most meg ki bántott?

- Senki! - szipákolt a kismalac. - Csak eszembe jutott, hogy nekem nincs is hova hazamennem...
35
-Ejha! Hát nincs otthonod?
- Ni... nincs... Elkergetett a gazda, mert azt mondta, olyan kicsi vagyok, mint egy szem mazsola. És
belőlem úgysem lesz soha tisztességes disznó!
A derék manó szíve megesett a kismalacon. Azt mondta hát neki:
- Tudod mit, te Mazsola? Maradj itt nálam! Úgyis mindig egyedül vagyok, s hacsak nem fúj erre a szél
egy-egy újságlapot, bizony sokat unatkozom magamban.
A kismalac hirtelen szólni sem tudott örömében. Orrocskáját beletörölte Manófalvi Manó
nadrágszárába, és összevissza röfögött:
- Manócska, kedves Manócska, de jó, hogy itt maradhatok! Hova is mentem volna, mivé is lettem
volna?
A nagy örvendezés után közös erővel betapasztották a lyukat, amit Mazsola rágott a tökhéjon. Igaz,
Mazsola inkább csak nézte, hogyan dolgozik Manócska. Nagyon álmos volt már. El is aludt a
kályhalyukban. (Az ehető ház – Mazsola)

„Egyik volt osztálytársam kért meg, a Jenő, hogy vállaljam el a vizsláját, mert ő felköltözik vidékről a
gyerekeihez Pestre.
Fél, hogy egy ötödik emeleti lakásban Frakk nem érezné jól magát. Minthogy nekünk kertes házunk
van...
– És két macskánk! – csattant fel Irma néni. – Károly, Károly! Hát azokra nem gondoltál?
– Dehogyisnem! – sietett megnyugtatni Károly bácsi. – Elsősorban rájuk gondoltam. Azért is vállaltam
el Frakkot habozás nélkül, mert Jenő mondta, hogy ez a kutya nem tűri a macskákat...” (Frakk a
macskák réme)

A Futrinka utcán túl / Bálint Ágnes ihlette mesék– Manó Könyvek,2019 – Maros Krisztina
rajzaival

• Ez a könyv egyszerre főhajtás, játék és játékba hívás.

• Berg Judit, Kertész Edina, Lackfi János, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Tóth Krisztina tovább
viszik Bálint Ágnes hagyatékát: új életet adnak azoknak a mesehősöknek, akiket az írónő megteremtett
egy másik évszázad másfajta viharai között

Bartos Erika 1974-

• Bogyó és Babóca-sorozat
• Anna, Peti Gergő-sorozat
• Brunó meséi-sorozat
• Születés, Elmúlás-sorozat
Meseregények: Hanna utazásai, Csodasakk
Versekötetek: Hógolyó, Zakatoló, Bárányfelhők, Százlábú,
Zsákbamacska , Segítőmesék-sorozat

Bartos Erika vita: Bartos Erika-könyvek – a kicsik bestsellere, hunra.hu (Magyar Olvasótársaság)

Finy Petra

Az ovi-ügy, A tesó-ügy, A doki-ügy

Bögreúr meséi, Történetek rossz evőkről
Lámpalány meséi, Történetek rossz alvókról
Seprűsrác meséi, Történetek rosszcsontokról
Iskolások kézikönyve, fiúknak
36
Iskolások kézikönyve, lányoknak
Milu könyvek Most én olvasok!-sorozat
Óvodások kézikönyve

Kötelező szakirodalom:
• Dian Viktória: A mesehősök párban járnak. Marék Veronika: 5 Boribon-mese. Revizor, 2019.01. 27.
https://revizoronline.com/hu/cikk/7697/marek-​ veronika-5-boribon-mese/
• Demes Réka: Mindennapi tündéreink. Prae-A művészeti portál, 2008. 06.20.
https://www.prae.hu/index.php?route=article/article&aid=1211

Kötelező szépirodalom:
• Marék Veronika: Laci és az oroszlán; 1-1 Boribon és Kippkopp mese; Berg Judit: 1-1 mese a
Maszat-, Cipelő Cicák- és a Panka és Csiribi sorozatból; Bartos Erika: 1-1 mese a Bogyó és Babóca és
az Anna, Peti, Gergő-sorozatból; Finy Petra: Ovi-ügy; Szepes Mária: Az elromlott szerkezet (Pöttyös
Panni); Bálint Ágnes: A csutkababa (Mazsola)

6. Irodalmi mese III. Máté Angi, Dániel András

A kortárs mesék jellemzői

• reagál a megváltozott vizuális és mediális közegre: friss, modern illusztrációk; az intermedialitás

szerepe
• perspektívaváltás: újszerűen váratlanul mutat meg ismert dolgokat, humor és meghökkenés forrása
• természet- és erkölcsfilozófiai, metafizikai kérdésfeltevések is megjelennek
• kiemelt szerep jut a humornak, amelynek gyakran a nyelvi játék az eszköze

Máté Angi 1971-

• Mamó
• Volt egyszer egy
• Ez egy susogó levél
• Kapitány és Narancshal
• Az emlékfoltozók

• rövidmeséi hétköznapi mégis elvont fogalmakról szólnak: sötétség, félelem, csönd, magány, szeretet
• nyelve "világújrateremtő", egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és
mulatságosan naiv
• szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok teszik különlegessé a történeteket,
melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van.
• különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú világ

Volt egyszer egy

• „A mesemondás hagyományából és nyelvi eszköztárából építkező lírai, novellisztikus mesevilág”
(Lovász Andrea)
• „Máté Angi meséi miniatűr csodák, az élet rejtett gazdagságából megsejtett, majd a nyelv
segítségével napvilágra hozott kincsek. Első olvasatra nehezen érthetőek, befogadhatóak ezek a
történetek, de már ekkor is érezzük, hogy valami nagyon különleges dolog került a kezünkbe. Második
olvasatra a mesék szavai az értelmünkig érnek, ízlelgetjük a különleges hangzású szavakat, kutatjuk
jelentésüket, próbáljuk megfejteni értelmüket. Harmadjára azonban már csak azzal törődünk, hogy a
szívünkig engedjük ezt a különleges nyelvmuzsikát, amelynek dallamán a minket körülvevő csodákkal
37
teli világ szól hozzánk. A lírai mesékhez Szulyovszky Sarolta képei társulnak; nem mondanak többet,
mint a történetek, annyit tesznek csupán, hogy életre keltik a sokszor megfoghatatlan, ábrázolhatatlan
szereplőket (csend, sötétség, láz, hideg). Minden él, minden mesél – a világról, s benne az emberről,
aki csodálkozva tekint erre az ismeretlenre. A mesék nem véget érnek, csak befejeződnek, s dolgoznak
tovább a szívünkben, szemünkben, hogy másként tekintsünk a világra.” (Pompor Zoltán)

Kapitány és Narancshal (Lovász, 2015.)

• Egy történet a kapitány és narancshala kalandozásairól – bár több kis „voltegyszeregy” mese is
megbújik benne
• Folytatja a hagyományos mesemondás toposzaiba csomagolt, különös, csöndes, meditatív és
érzékeny elbeszélő művészetet.
• Hétköznapi csodaságokból építkező univerzum.
• A vándorlás, helykeresés, vágyódás a meghatározó motívum: a kapitánynak se a vízen, se a
szárazföldön nincs nyugovása.
• Lebegő, képlékeny, váratlan, meghökkentő társításokkal és szóvarázslatokkal teletűzdelt nyelv.
• A Narancshal sorsa igazi mese: megkeresi és kiszabadítja elrabolt népét.
• Két világ folyik össze: a kapitány mesei- és gyerekvilágból származó attribútumai (ruhája,
csillaghalászata, hálóba fogott Holdja) és a Narancshal kortárs kellékei (roller, térkép, feketepéterezés,
locsolókocsi).
• Többsíkú szöveg: a gyerekeknek szóló történet mellett egy felnőtteknek szóló is olvasható a
(hely)kereső szorongásról.

„Minden csendes volt, nem mozgott a világ.

Két könyvet húzott elő zsebéből a kapitány, szép halak úsztak bennük ide és oda; ezt a két könyvet a
feje alá tette, betakarózott a halászhálójával, a pipáját a hídfőn strázsáló oroszlánok szájába dugta, s
így szólt:
– Szervusz világ, vetett ágy!”

„A köd leginkább egy olyan elefánt volt, aminek se füle, se farka, se ormánya, se lábai; nehéz
szürkeség, amibe jól bele lehet dőlni.” (Kapitány és Narancshal)

Volt egyszer két tündér, de mondhatnám azt is, hogy két rigó, de még azt is, hogy két kislány, én nem
tudom megmondani, melyik, mert mindháromra hasonlítottak: hajnalonta nyitott ablakaik párkányán
ülve fütyörésztek, mint a rigók, hálóingben lógatták a lábuk, mint valami unatkozó tündérek, az egyik
olyan szőke kislány, akárha fején limonádét hordana, a másik, mint egy faodú, olyan barna. (Az
emlékfoltozók)

„Azt is tudtam, hogy tavasz van, az az idő, amikor mamó megöleli a lyukas fazekakat a fáradt
virágokkal, s hordja őket, menti a kinti kékre a szoba benti, vastag feketéjéből. S ha akkor megkérdezi,
mit szeretnék, azt mondtam volna, lyukas fazék szeretnék lenni. „(Mamó)

Volt egyszer egy hideg.

Ez a hideg, amikor egyszer volt, akkor kirakodott a város nagy, kerek terén. Kékorrú kofa volt a hideg,
olyan kofa, aki a piacon árul. Úgy árult, hogy kicsi dombokat, kupacokat rakott a földre, le: egy kupac
didergést: drdrdrdddd, egy kupac vacogást: vvvvvvv, egy kupac toporgást: tptptp. Így kirakta mindazt,
amije volt.
Amint végzett a rakosgatással, lepallotta kezeit a hideg, s kiáltgatni kezdett:

38
– Didergést vegyenek! Vegyenek vacogást, jó toporgást! – fordult erre meg amarra. A hidegnek ezt a
kiáltgatását hallva, ijedtükben könnybelábadtak az ablakok, behúzták nyakukat a kémények, az ajtók
nyekkentek és becsukták magukat, s az emberek, a téren járó emberek összébb húzták kabátaikat,
kapkodni kezdték lábaikat, hogy el innen a térről, kék orrú kofa rakott dombjaitól.
S a kapkodó futásban észre sem vették, hogy máris hátukon egy dombja a didergésnek, bennük egy
kupac vacogás, zsebükbe dugva a sok-sok toporgás.
Pedig ezeket, a didergést, vacogást, toporgást dehogy kérték az emberek, jajj, dehogy akarták
maguknak, zsebükbe, de a hideg nekik adta, kéretlenül.
Kapkodták lábaikat az emberek, s vitték azt, amit a hideg nekik adott, s közben olyanokat mondtak,
hogy:
– Hááp-szi! Háááp-szi! – s ezt mondták, többször is, miközben kezeik fellendültek, mintha nagy jó
kedveik kezdődnének, vagy tánc jutott volna eszükbe, eljárni való tánc. S szortyogtak is melléje.
A hideg, kezeit hasán összefogta, és göcögött ezen a táncos vigadalmon. Bár csak úgy tűnt, mintha
táncos vigadalom lenne, holott nagy prüsszögések és szortyogások ideje volt ez.

Dániel András 1966 -

• Matild és Margaréta, avagy boszorkányok a Bármi utcából

• Mit keresett Jakab az ágy alatt (és mi történt ott vele?)
• Kicsibácsi és Kicsinéni (meg Imikém)
• Kufli sorozat
• És most elmondom, hogy lifteztem
• A könyv, amibe bement egy óriás
• Smorc Angéla nem akar legóba lépni
• A nyúlformájú kutya

Illusztrátorként: Kiskobold és a szőrös idegen sorozat, A Tigris és a Motyó

• a hazai posztmodern gyerekkönyv megteremtője

• egyszemélyben írója és rajzolója könyveinek, így szabad átjárása van a szöveg és kép között -
megszűnik kép és szöveg széttagoltsága, szintézisükből, mint „képszöveg” bontakozik ki a jelentés
• szereplői kiszólnak (és kilépnek) az olvasó világába, miközben az olvasót interaktív módon bevonják
a történetbe:
• pl. Mit keresett Jakab az ágy alatt (és mi történt ott vele) folyamatos interaktivitásra készteti
olvasóját;
• A könyv, amibe bement egy óriás magát a könyvtárgyat tette meg a történet színterévé.
• tipográfiai megoldásai és rajzai eklektikusak, kísérletezők
• egyedi, különleges világát sajátosan groteszk, ám humoros és szerethető képzeletbeli lények alkotják

És most elmondom, hogyan lifteztem (Révész, 2017.)

• A történet: egy ötéves kisfiú az óvodai csendespihenő helyett (alatt) liftesfiúnak áll, szintről szintre
kalauzolva nézőit a Le Pattant Hotel húsz emeletén.
• Az álombéli utazás során a szerző egyazon helyszínen karakterek változatos kavalkádját vonultatja
fel.
• A képzeletbeli utazásba magát a könyvtárgyat is bevonja, mikor a megszokott olvasási nézetéhez
képes 90 fokban elfordítja a kötetet. Így minden oldalpár egy-egy megállója a felfelé haladó liftnek.

39
• Sajátos minimalista utazási regény, egyesek be-, mások kiszállnak a lift fülkéjéből: macskatáskás
ténsasszony, rókamedve és ördögbáró, kétorrú manó-varázsló, küklopsz hölgy, krokodilus és elefánt, a
kiskalapúak világtalálkozójára igyekvő óriás, csavargó és király.
• Igazán demokratikus és maximálisan toleráns hely ez, ahol minden rendű és rangú ember, kiméra,
mitikus és valóságos lény békében viseli el egymást.

• A lappárok alsó részében húzódik azonban egy szürke zóna, a liftakna félhomályos és rejtélyes
tartománya, ami fenemód izgatja a gyermeki képzeletet. Ebben a rejtélyes, alvilági szférában fura
kapcsolótáblák, rejtelmes gombok, be- és kijáratok, tekervényes csövek és gubancos vezetékek között
halfejű professzorok, marslakócskák, barátságos pincebogarak laknak.
• A képek többzónás narratívájának megfelelően szövegei is többszintűek: a kisfiú elbeszélése a
főtengely, emellé járulnak az utazók és a lények laza szövegbuborékai, valamint az eligazítótáblák
szövegei (utóbbiakat az olvasni tanuló gyerekek is sikerrel böngészhetik), ebbe ékelődik a mesélő
meséje a zöldbabokról.
• Az egész elbeszélés töredezettségéhez remekül illik a képek rajzos, böngésző jellegű stílusa, amely
megengedi, sőt elvárja, hogy az olvasó-néző szabadon kóboroljon a látvány és olvasmány
szövevényeiben.
• Dániel játékos szürrealizmusa itt csúcsra jár, felszabadultan rajzolva át mindent, ami szabályos és
mindent, ami hétköznapian megszokott. Azt sugallja a gyermek nézőnek, hogy a rajzolás fantáziával,
ötlettel teli játék, olyan szabad tér, ahol világok teremtője lehetsz, ahol minden szabálytalanság és
rendetlenség megengedett.

Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) (Lovász, 2015.)

• Új műfajú (gyerek)könyv: mese és abszurd és bölcseleti gyerekpróza együtt

• 50 történet: fantáziajáték, gondolatkísérlet („Képzeljük el”)
• Egy dióban élő két öregember és a madaruk (Imikém- egy felhúzható bádognyúl) történetei
• A bölcs, derűs elfogadás, a nyugalom szövegei; nosztalgikus tökéletes világban élés
• Kicsibácsiék lelassult mikrokozmosza egy gyerekdimenziójú- és értékvilágú filozófia leképezése.
• Apró, plasztikus (parodisztikus?) leíró szövegek, finom pasztelek színekkel

Kuflik

„Teljesen tanulságmentes, viszont tökre vicces”

• A főszereplők: hét „se nem kifli, se nem kukac” lény - Bélabá, Pofánka, Hilda, Titusz, Valér, Zödön
és Fityirc- , akik az elhagyatott réten élnek egy kupacon - mind-mind sajátos karakterek, akik
esetlenségükben is szerethetők
• Kedves antihősök, történeteikben a lustaság, az együgyűség sokszor kifizetődőbb, mint a szorgalom,
a kreativitás és a pengeéles ész. Játszanak, unatkoznak, báloznak, zenélnek: felfedezik a világot.
• A kufli-könyvek talán legsikeresebb alkotóelemei a beszédbuborékokban mindenre és mindenkinek
beszólogató vicces szerzői kiszólások, trollkodások.
• A szerzői vizualitás és verbalitás különleges és harmonikus együttélése, játéka beszippantja az
olvasót

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és
semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az. Színes, mint egy nyalóka, pedig nem
ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és van sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni, honnan hova...”
„Mert ebben a kupacban hét kufli lakik. Zödön, Pofánka, Titusz, Hilda, Valér, Bélabá meg Fityirc –
így hívják őket. Zödön a legzöldebb. Pofánka a legpirosabb. Titusz a legsárgább. Hilda a leglilább.

40
Valér a legkékebb. Bélabá a legbarnább. Fityirc meg a legszürkébb, mert annak is lennie kell
valakinek.” ( Egy kupac kufli)

„Képzeljük azt, hogy volt egyszer egy öreg dió. Vagyis, hogy: van. Ebben a dióban él Kicsibácsi és
Kicsinéni, meg Imikém, a felhúzhatós bádognyúl: a madaruk. Kicsibácsi és Kicsinéni persze tudják,
hogy Imikém igazából nyúl, nem madár, mégis. Talán a kalitka miatt van ez, ki tudja. Mert Imikém ott
lakik, egy kalitkában – máshová nem is nagyon tudnák tenni, kevés a hely. Onnan nézelődik egész nap
a festett bádogszemével, s azon mélázik, milyen jó volna, ha legalább repülni tudna, vagy valami. Nem
mintha bánná, hogy így alakult: mindegy az embernek, nyúl vagy madár, ha szeretik.” (Kicsibácsi és
Kicsinéni (meg az Imikém)

„A párnám sarkára hímezve velem jött a jelem: egy zöldbab. Bizton hittem, hogy én vagyok a világ
egyetlen óvodása, akinek zöldbab a jele. Kétlem, hogy tévedtem volna. Ez a tény kellő
magabiztossággal vértezett fel a jövőre nézve. Én és a zöldbab: legyőzhetetlen páros vagyunk!”
„– A történetek különös dolgokra képesek! Állítólag egyszer egy nagymama egyetlen mesekönyv
felolvasásával képes volt megállítani egy szakadék felé száguldó gyorsvonatot.
– Ez sok mindent elmond a nagymamákról és a mesekönyvekről! – bólogatott az utas. (És most
elmondom, hogyan lifteztem)

Lackfi János 1971-

• Kövér Lajos sorozat

• Domboninneni mesék
• Átváltozós mesék
• Dombontúli mesék sorozat

Boldizsár Ildikó 1963-

Kötelező szakirodalom:

• Németh Eszter: A Duna partján kergetem a kuflikat. Könyvheti interjú Dániel Andrással. Prae- A
művészeti portál, 2017. 06. 13. https://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=9890
• Gesztelyi Hermina: Hangulatban lebegés – Máté Angi világa. Üveghegy, 2016.
http://uveghegy.com/2016/06/30/hangulatban-lebeges-mate-angi-vilaga/

Kötelező szépirodalom:

• Dániel András: Kufli-sorozat 1 kötete, Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) kötetből 3 történet;
Máté Angi: 3 mese a Volt egyszer egy kötetből

Felhasznált és ajánlott szakirodalom:

• Révész Emese: Hogyan csináljunk posztmodern gyerekkönyvet? Dániel András: És most elmondom,
hogyan lifteztem. Artmagazin, 2017/5.
• Gesztelyi Hermina: A liftben kritikát írni tilos! Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem.
Alföld, 2018/3. http://alfoldonline.hu/2018/06/a-liftben-kritikat-irni-tilos/
• Lovász Andrea: Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) és Máté Angi: Kapitány és
Narancshal In. Uő: Felnőtt gyerekirodalom.80-81.; 66-67.
• Lovász Andrea: Legyen vicces! Legyen vicces? Humor a kortárs irodalomban. Könyv és Nevelés,
2018/3.
41
• Szántó Daniella, Máté Angi: Mamó, Kortárs Online, 2011. 05. 17.
http://www.kortarsonline.hu/regiweb/1105/szanto.htm
• Boczán Bea, A keresés az, amikor menni kell – Interjú Máté Angival, Prae. hu, 2012. 04. 22.
http://www.prae.hu/index.php?route=article%2Farticle&aid=4939

7. Irodalmi mese IV. Kortárs gyerekirodalmi antológiák

Kortárs irodalmi mesetípusok (Csizmadia-Petres, 2019.)

1. Aktualizált mesék

• aktualizálásuk nem szerkezetbeli változást jelent, hanem egy-egy – többnyire jól ismert – népmese
mai nyelvre és korra történő fordításai, átiratai
• többféle nyelvi réteg keveredik benne: köznyelv, nyelvjárás, szleng, a kortárs tárgykultúrát,
gondolkodásmódot, életritmust, technikát tükröző nyelvi elemek
• a szöveghatást a különböző nyelvi elemek kiszámíthatatlan egymás mellé illesztése képezi
• fontos szerepet tölt be a nyelvi humor és az irónia beépítése is a szövegbe
(pl. Parti Nagy Lajos meseátiratai - „népek meséi sorozat kortárs fordításai”)

2. Sajátmesék

• egyes népmesetípusok (elsősorban a tündérmese) imitációi: a szüzsé és a szereplők hű megidézése

jellemzi
• átirat helyett a szerzők eredeti történetei, amik paródia helyett imitációkat teremtenek
• a mesei világképet közvetít: nyelvükben és gondolkodásmódjukban megőrzik a népmesék
szövegvilágát

42
• a racionális tér és idő pontos körülhatárolása, az aktualizálási szándék háttérbe szorul, nyelvezetük a
népmesei és lirizált beszédmó (metaforikus kifejezésmód) jegyeit mutatják
(pl. Mészöly Ágnes: December; Finy Petra: A citromtündér)

3. Beágyazott mesék

• az aktualizált mesék és a sajátmesék egybemosásából született: egy sajátmesébe (novellába)

illeszkedik bele valamilyen (ismert) (tündér)mese.
• mind a kerettörténet, mind a beágyazás gyakran tartalmaz aktualizálást, a megírás korára utaló
motívumokat, stíluseszközöket
• a történet aktualizálása, újraírása azonban csak nyelvi-stilisztikai szinten jelentkezik, és az eredeti
mese szüzséje, a mese szerkezete nem szenved torzulást
• többmenetes, hosszabb terjedelmű irodalmi mesék
(G. Szász Ilona: Mindentvarró Tű, Tamás Zsuzsa: Mesék a Teljességhez, Bagossy László: A sötétben
látó tündér)

4. Ellenmesék

• leggazdagabb kategória: a népmesei tradíció (elsősorban varázsmesék, tréfás mesék vagy állatmesék)
újragondolása, felülírása, ellenpontozása
• a szereplők a tőlük elvárt funkcióktól eltérően viselkednek, a cselekmény a megszokott fordulatok
helyett új irányt vesz, a motívumok sorrendje felborul, csupán a mesei világkép marad érintetlen
• a paródia, a humor és a nyelvi játék dominál, a népmesei tradícióból való kizökkentés
• lényeges az aktualizálási szándék, a szöveg megírásának idejére történő utalások, a modern technika
vívmányainak mesei miliőbe történő ültetése
(May Szilvia: Dínom-dánom partiszerviz, Scheer Katalin: A bonbonkirálykisasszony)

5. Szomorúmesék
• a népmesei szüzsé zárlata változik: a boldog beteljesülés helyett a jó szereplőnek tragikus sors jut
• a halálesztétika elve: „a hősök a földön nem talált elismerés, boldogság, szeretet után a halálban
nyerik el szenvedéseik, hűségük, kitartásuk, helytállásuk jutalmát” (Vasvári, 2006).
• a mesezáró halál/elmúlás felemelő és esztétikai élmény is – balladisztikus tónus jellemző
• a cselekvő, aktív hőssel szemben passzív, meditatív, sorsszerű életet élő főhős
• parabolikus történetekként didaktikus felhangot is hordoznak
(Andersen, Oscar Wilde meséi, Mészöly Miklós: Csengős bárány, Boldizsár Ildikó: Amália; A színes
árnyékok)

6. Lirizált mesék
• a szomorúmesékkel rokonítható, de a zárlat nem negatív
• felerősödő poétikai funkció: lirizált próza, egyaránt szólhat a racionális és irracionális világ egy-egy
mikroeseményéről
• kalandos küzdelmek helyett szinte cselekménymentes mesevilág
• metaforikus nyelvhasználat, szóképekben gazdag kifejezésmód (refrénszerű ismétlődések, alliterációs
játékok, hasonlatok, megszemélyesítések, metonímiában, szinesztéziában, metaforában burjánzó
gondolatiság) uralja
• lírai beszédmód, dallamosság, a grammatika szétfeszítése, az egyéni szóalkotás és szólebontás
43
(Máté Angi: Volt egyszer egy, Boldizsár Ildikó: Amália és az esők, N. Tóth Anikó: Puszik)

7. Gyermekmesék
• elszakadnak a népmesék szüzséjétől és szereplőitől: csak a csoda/fantasztikum jelenléte és az
eukatasztrófába, jóba vetett hit képviseli a mese világképét
• racionális térben és időben, hétköznapi élethelyzetben játszódnak, ahová betüremkedik a metaforikus
és animizáló látásmód, az antropomorfizálódó fantázia, illetve a gyermeki perspektíva
• a főhősök kizárólag gyermekek, perszonifikálódó tárgyak, növények, állatok képviselik a
csoda-jellegét, a gyermek mindennapi eseményeit rögzítik
(Lackfi János: Málnafolt, Mészöly Ágnes: Barni és az unatkozóművész)

8. Fabulák
• tanmese
• példázatos jellegű
• cselekménye egyetlen mozzanat, a konfliktus a jellemek konfrontációjában van
• társadalomkritikai attitűd
• szereplői antropomorfizált állatok állandó tulajdonsággal
(Aiszóposz, La Fontaine, Heltai Gáspár, a műfaj paródiái: Romhányi József: A Róka és a Holló,
Németh Zoltán: Adhatok egy pofont?).

9. Allegorikus mesék
• a fabula és a novella műfajkontaminációjából születő szövegtípus
• meseiségét a csoda és az eukatasztrófa iránti igény adja
• elszakad a varázsmese útkereső és világot bejáró tradíciójától, a jó-rossz harcát őrzik meg
• racionalizálódás jellemzi: a polgári világ mintájára teremt saját világot – irracionális szüzsé helyett
mindennapi problémák, események bmutatása
• a fabulához hasonlóan alapvetően a szereplők - az állatok, növények vagy tárgyak -
antropomorfizálódása varázsolja mesévé a szövegeket
• előtérbe kerülnek az etikai tartalmak
(Lázár Ervin A hétfejű tündér, N. Tóth Anikó: Alacindruska című kötetének szövegei)

Kortárs gyermekirodalmi antológiák, (Petres-Csizmadia,20)

A gyermekirodalmi antológiák
• ízelítőt nyújtanak a kortárs gyermekirodalom szövegvilágából
• átfogó képet adnak a mai gyermekvers és gyermekpróza-irodalom tendenciáiról
• megmutatják a műfaji és nyelvi sokszínűséget

Antológiatípusok:

1. tematikus összeállítások, amelyek egy adott téma köré gyűjtik a szövegeiket és többnyire az
alcímükben is jelzik a válogatás vezérelvét:
• Érik a nyár – Mai szerzők nyári antológiája (nyár témájára felfűzött művek);
• Elfelejtett lények boltja – Mai szerzők ünnepi antológiája (karácsonyi tematikájú gyűjtemény);
• Tejbegríz – Finom irodalom gyermekeknek és felnőtteknek (irodalom és gasztronómia kapcsolatát
tematizáló összeállítás);
• A kalóz nagypapa (a kötet témaköre a család problematikája).

44
2. népszerűségi szempontokat követő válogatások, melyek a kortárs szövegek mellett közismert 20.
századi gyermekirodalmi alkotásokat is tartalmaznak: Apám kakasa, Navigátor

3. műforma szerinti csoportosítások:

• gyermekverseket (Apám kakasa, Aranysityak, Friss tinta!) vagy
• gyermekprózát (A titokzatos csizmaevő szörny) vagy
• mindkét szövegtípust tartalmazzák (Navigátor, Érik a nyár, Elfelejtett lények boltja, Tejbegríz, A
kalóz nagypapa).
• A szövegek közös jellemzői:
• nyelvfelfogásuk, a nyelvi és tematikai tabuk feltörése, a maszkos megszólalás a posztmodern
beszédmód megnyilvánulása
• narrato-poétikai sajátosságaikban, felépítésükben nem térnek el a szépirodalom többi területétől -
nem választhatóak le a kortárs irodalmi tendenciáktól
• nyelvezetükben, struktúrájukban, a valóság és fikció egybemosódásában, az eukatasztrófa
bekövetkezésében alkalmazkodnak a befogadók életkori sajátosságaihoz
• műfaji gazdagság, sokszínűség, árnyaltság jellemzi a válogatásokat
• nyelvi és narratológiai sajátosságaikból fakadóan eltávolodnak a pedagógiai diskurzus elvárásaitól:
nem céljuk a különböző erkölcsi tanulságok közvetítése
• A pedagógiai diskurzusból történő kilépés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a szövegek „magas
esztétikai mércével mérhető kontextusban nyilvánulnak meg – sajátos, hogy ezt a gyakorlatban
legtöbbször a szerző személye garantálja.”

Tejbegríz – Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek. Szerk. Lovász Andrea, Cerkabella,

Budapest, 2013.

A kötet alkalmas átfogó vizsgálatra, mert

• legújabb összeállítások egyike
• kizárólag mai szövegeket tartalmaz - 37 kortárs szerző
• gyermekversek és gyermekprózai művek egyaránt szerepelnek benne
• egy konkrét témakör köré gyűjti szövegeit

GYERMEKI NÉZŐPONT ÉS MASZKOS IDENTITÁS

Paradigmaváltás a kortárs gyermekirodalomban: uralkodóvá válik a gyermeknyelvhasználat és

gyermeki perspektíva:
• a nyelvi tabuk szétfeszítése: a felnőtt perspektívát a gyermek hétköznapi beszédmódjának imitálása
és nézőpontjának közvetítése váltja fel
• a „gyermekről gyermeknek” elvet a „gyermek beszél gyermeknek” szerephelyzet (gyermeknyelv
imitáció) váltja fel
• ez a maszkos identitásképzés eltűnteti a felnőtt–gyermek oppozícióját, az alá-fölérendeltségi viszony
elidegenítő hatását, a szöveget író felnőtt és a szöveget befogadó gyermek közti távolságot
• A gyermekprózában kevésbé jellemző a gyermeki álarcviselés az én-perspektíva választása, mint a
gyermeklírában
• Az én-elbeszélés alkalmazása elsősorban a novella vagy esszé műfajába hajló szövegtípusokban
dominál, és a kamasz vagy felnőtt befogadókat célozza meg

45
• pl. Vega vagyok, Mi a túró az a túrós csusza, Bivalymozarellák a salátaágy fölött, Luna, A vaczak
szottya – a lecsóról, Az első szerelmes étel, A maradék

• Felnőtt elbeszélői pozícióval elsősorban az irodalmi mesékben találkozunk: a mindentudó elbeszélő,

azonban nem teremt alá-fölérendeltségi helyzetet, hanem a gyermekekkel cinkos mesemondó maszkját
ölti magára
• pl. Málnafolt, Úgyhogy pszt!, Tortás mese, A citromtündér, Lopotnyik és a nyaminyamm-nyavalya,
A bonbonkirálykisasszony

A GYERMEK NYELV-IMITÁCIÓ TECHNIKÁI

• a befogadók életkori sajátosságaiból következően a humor kiemelt pozíciója figyelhető meg

• a humor iránti érzékenység alapja: a befogadók a szórakoztató funkció dominanciáját kívánják meg a
mai szövegektől
• az antológiákat átjáró nyelvi humor a következő formákban jelenik meg:
• a gyermeknyelv imitációja (hangcsere, életkori pöszeség)
• roncsolt grammatika (szórendeltolás, toldaléktévesztés)
• nyelvrontás/szótorzítás technikája (ismeretlen jelentésű és hangzású szót lecseréli egy hasonló
hangsorból álló, ám számára ismert jelentésű szóval pl. fűszernövény helyett fülszőrnövény

PARÓDIA, PASTICHE ÉS IRÓNIA

Paródia:

• egy-egy műformára vagy műfajra és azok szerkezeti elemeire irányul

• A megszokott struktúra megsértésével kizökkentő hatást kíván elérni:
- Tündérmese-struktúra paródiája: May Szilvia: Dínom-dánom partiszerviz
- Népmese-paródia: Parti Nagy Lajos: A kalifa és a tűz (paródiajellege a nyelvi rétegek önkényes
keverésében rejlik:
- Balladaparódia: Garaczi László: Kúnó, a zöld diómanó, Havasi Attila: A főszakács és a
kilenc kukta balladája, Mészöly Ágnes: Ballada az egyszerű kis vacsorákhoz, Kiss Ottó: A tortagyilkos
Pastiche-jelleg:
• Pasticcio: változatos összetevők egyvelege, keveréke: zagyvalék, kusza halmaz, kotyvalék;
• Pastiche: másolni vagy utánozni vminek a stílusát
- A bonbonkirálykisasszony ellenmese, amely a tündérmese tradíciójára épít, azonban a boszorkány és
a királylány szerepkörét megsértve a hagyományostól eltérő funkciókkal látja el őket
- A citromtündér sajátmese, amely az eredetmese mintájára alapozza szövegszövését

Irónia (a humort és gúnyt ötvöző csipkelődés):

- Miért szeretek otthon ebédelni - a felnőttek alakoskodását – hamis értékrendjét, tudálékosságát –

kívánja leleplezni

Kortárs gyerekirodalmi antológiák

• Kovács Eszter (szerk.): Autósmesék. Mai mesemondóktól. Pozsonyi Pagony Kft, 2010.
• Lovász Andrea (szerk.): Érik a nyár - Mai szerzők nyári antológiája. Cerkabella, Budapest, 2013.
• Lovász Andrea (szerk.): Elfelejtett lények boltja - Mai szerzők ünnepi antológiája. Cerkabella,
Budapest, 2013.

46
• Lovász Andrea (szerk.): Tejbegríz – Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek. Cerkabella,
Budapest, 2013.
• Győri Hanna, Kovács Eszter (szerk.): A kalóz nagypapa. Családi mesék. Budapest, Pozsonyi Pagony,
2013.
• Halász Csilla (szerk.): A titokzatos csizmaevő szörny. Igaz történetek valódi gyerekekről. Budapest,
Látóhatár, 2014.
• Both Gabi, Csányi Dóra, Tsík Sándor (szerk.): Egyszervolt... Meseantológia. 12 klasszikus és 12
kortárs mese gyűjteménye. Budapest, Csimota, 2014.
• Lovász Andrea (szerk.): Parti Medve: Mai szerzők állatos antológiája, szerk. LOVÁSZ Andrea, ill.
Kun Fruzsina, Rofusz Kinga, Szalma Edit, Szegedi Katalin, Szentendre, Cerkabella, 2016.
• Kertész Edina (szerk.): Világvége alsó. Mai népmesék kortárs íróktól. Bp., Naphegy Kiadó Kft, 2017
• Lovász Andrea, Kismarthy-Lechner Zita (szerk.): Macskamuzsika – Hetvenhét magyar esti mese.
Cerkabella Kiadó, 2018.

Kötelező szakirodalom:
• Petres Csizmadia Gabriella: A kortárs gyermekirodalmi antológiák posztmodern sajátosságai.
Irodalmi Szemle, 2015/5.
• Varga Betti: A jó tündérmese. Hogyan olvashatók a kortárs mesék a klasszikusok felől? In.
Mesebeszéd.235-249.

Kötelező szépirodalom:
May Szilvia: Dínom-dánom partiszerviz; Scheer Katalin: Bonbonkirálykisasszony, a Tejbegríz
antológiából + Máté Angi: Jancsi és Juliska; Borbáth Péter: A brémai muzsikusok az Egyszervolt..
Antológiából + 2 szabadon választható antológiás mese

Felhasznált és ajánlott szakirodalom

• Ezek voltak idén a legszebb, legszörnyesebb, legrajzosabb gyerekkönyvek (Ruff Orsolya:
Könyvesblog, 2014. december 12.)
• Más-képek tündérekről és szörnyekről(Révész Emese: Bárka Online, 2015. február 06.)
• Rácz I. Péter: Válogatott papírgaluska - Tejbegríz. Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek –
Mautner Zsófia receptjeivel. Prae, 2014. 03.22.
• Petres Csizmadia Gabriella: Kortárs irodalmi mesetípusok. Katedra folyóirat, XXVI/2.
http://katedra.sk/2019/01/10/petres-csizmadia- gabriella-kortars-irodalmi-mesetipusok/

8. Irodalmi mese V. Szocio-tabu-tolerancia mesék

Szocio-tartalmú könyvek (Lovász, 2015.)

• kortárs gyerekirodalom: tematikai változás - nő a szocio-tartalmú könyvek száma

• A szocio-tartalmú könyvek azok, amelyekben a kisgyerekkortól a kamaszkorig előforduló egyéni,
családi, társadalmi krízishelyzetekkel szembesülhet az olvasó.
• megjelennek ez eddig elhallgatott, a gyerekeknek tabunak tekintett témák gyerekirodalmi
feldolgozásai
47
• megváltozik a feldolgozás módja is: az omnipotens felnőtt mesélő helyét egy gyerek veszi át, az így
létrejövő naplószerű, monologikus gyerekszövegek hitelesebb, őszinte és szókimondó megszólalások
> könnyebb kapcsolódni, személyesebb
• a jól megírt szocio-gyerekkönyveknél (is) az irodalmiságon van a hangsúly, azaz a művek esztétikai
értékéből adódó élvezet felülírja a téma kihívásait
• a főhős problémái az azonosulásban, ráismerésben játszanak szerepet - a komplex műélvezet és
megértés komponensei - nem pedig terápiás célt szolgáló esettanulmányok szervezőelemei

Tolerancia

• Jelentése: társadalmi, kulturális vagy politikai pluralizmus tiszteletben tartása (pl. etnikai, vallási,
nemi identitásbeli sokszínűség)
• „a tolerancia minden demokrácia legalapvetőbb elve, amely lehetővé teszi a többség és a kisebbség, a
kormány és ellenzéke stb. békés egymás mellett élését” (Hans Kelsen, 1933)
• „a tolerancia az az erény, melynek gyakorlása azt jelenti, hogy tartózkodunk a hatalom és az erő
gyakorlásától mások véleményével kapcsolatban, még abban az esetben is, ha az a miénktől
számottevően eltér, esetleg morálisan sem tudunk egyetérteni” (Susan Mendus,1987)
• A másság a normativitás fogalmával együtt létezik (statisztikailag a norma az átlag, a statisztikai
szórás pedig a másság)
• Milyen reakciókat válthat ki a másság? pl. agresszió, kirekesztés, előítélet
• A tolerancia nemzetközi világnapja: nov. 16.

Tabu

• Az, amit tilos megtenni, kimondani, érezni, tudni és érinteni, miközben megtehető, kimondható,
érezhető, tudható és megérinthető volna.
• Más szavakkal: elhallgatás, illetlenség, magánügy, elhatárolódás, norma, titok, tiltott, szabály,
erkölcstelenség...
• “Látjuk, de nem beszélünk róla.” (pl.: alkoholizmus, gyógyíthatatlan betegségek)
• “Elfogadom, csak ne lássam.” (pl.: homoszexualitás, gyógyíthatatlan betegségek)
• A jelen bizonytalan, „normazavaros”, eligazodásokat kereső társadalmában a vizuálisan
megmutathatatlan, verbálisan megvitathatatlan, implicit tabuk sokasága van jelen, melyek gyakran
gúzsba kötik, visszahúzódásra késztetik az egyént... (Rajkó Andrea)
• Ezzel olyan problémák megoldását is gátolják, amelyek a kommunikatív cselekvés számos
dimenzióját veszélyeztetik – holott a megfelelő módon történő verbalizáció egy-egy tabu
megdőléséhez is elvezethet, s a probléma megoldásának első lépése lehet... (Rajkó Andrea)

Tolerancia és tabu

• Szocio tartalmú és érzékenyítő könyvek

• Egybeeshet az érzékenyítés, elfogadás és a társadalmi tabu pl. fogyatékosság
• Mindkét esetben elsődleges cél: felhívni a figyelmet egy adott jelenségre, megteremteni a (pár)beszéd
lehetőségét
• Alkalmat teremtenek a megbeszélésre, a gyerek tájékozódhat, felteheti kérdéseit
• Mentálisan felkészít
• Nyelvet ad
• Újszerű nézőpont, perspektívaváltás
• Lehetséges megoldást, viselkedési mintát kínál

48
• Elsősorban a szülő és gyerek viszony, a közös meseolvasás kedvez a tabutémát feldolgozó
könyvekkel való találkozásnak, DE: preventív jellege miatt helye van az intézményes nevelésben is,
hogy a lehető legtöbb gyerek találkozzon ilyen művekkel
• A megelőzésben van szerepe, nem terápiás hatású, konkrét problémák megoldására nem alkalmas
• Míg a tolerancia-sorozat esetében az elfogadás, megismerés a cél, a tabutémák esetében erősebb a
felkészítés, megelőzés szerepe

Tabu-témák

• Halál
• Válás
• Szexualitás
• Betegség
• Testi, szellemi fogyatékosság
• Molesztálás
• Családon belüli erőszak
• Homoszexualitás
• Rasszizmus
• Alkohol, drog

A problémacentrikus könyvek problémája (Lovász, 2016.)

• a problémacentrikus könyvek egyetlen témára épülnek

• alapvetően másságként, normaszegésként, tehát mindig a konform, az elfogadott ellenpólusaként
tételeződnek (alkoholizmus, rasszizmus, homoszexualitás, családon belüli erőszak, bántalmazás,
öngyilkosság, drog, tanár-diák szexuális viszony, halálos kór)
• A felmutatással, fókuszálással erősítik meg az adott problémát, hiszen ráirányítják a figyelmet?!
• Az egyetlen krízishelyzetre kiélezett művek a tabu témák túldimenzionálását jelentik?!
• A kiemelés, körbevilágítás tartja tulajdonképpen életben magát a problémát?!
• a tematikai gazdagodás mindenképpen válaszreakció az irodalom részéről, s mint ilyen, értelmezhető
nyitásnak, az irodalom tényleges felszabadulásának
• de a társadalmi igényekkel motivált tematikai nyitás szükségszerűen a szélesebb olvasóközönség
elérésének szándékával történik, ez pedig (bármennyire elitistának hangzik) a megformálás módját is
negatívan befolyásolja.
• de értelmezhető szolgálatnak is (azaz az irodalom megoldási stratégiákat kényszerül megfogalmazni,
holott ez nem a feladata, pontosabban nem ez a feladata).
• „A társadalmi szolgálatként értelmezett tematikai gazdagodás esetében az irodalom, a gyerek- és
ifjúsági irodalom visszalép a pedagógia szárnyai alá, amennyiben ismét alkalmazott irodalomként
tekint önmagára, azaz a megtanítandó, felmutatandó tartalmakat tekinti prioritásnak.”

Tolerancia-sorozat – Csimota kiadó

• Történetek az emberiség születéséről, a hovatartozásról, sokszínűségéről, a másságban rejlő

értékekről, és ezek elfogadásáról
• A Tolerancia-sorozat célja: ráirányítani a figyelmet a másság elfogadására, a fizikai tökéletlenség,
rútság mögött rejlő igazi értékekre, a belső értékek felismerésére, a szerethetőségre
• Mély, merész és a gyermekirodalomban szokatlan témákat választ: élet és elmúlás, gyász, duciság,
kiközösítés, emberi és kulturális különbözőségek, betegség, genetikai rendellenességek.
• A történetekben a gyermek ráismer saját érzéseire, tapasztalataira és felismeri, hogy nincs egyedül a
szorongásaival, mások is megélnek kilátástalan, szívszorító helyzeteket.
49
• A mese az egzisztenciális problémákat szimbolikus formában közli, nyíltan és őszintén szól a
gyerekhez, megoldásokat kínál.

A szomorú kacagány

Írta: Bosnyák Viktória

Illusztrálta: Rippl Renáta
A kacagányok és kacabajkák falvát sövény választja el. Senki sem tudja, milyenek a sövényen túliak,
de mindenki félelmetesnek és gonosznak képzeli őket. Történet az egymás megismerésének
fontosságáról és az előítéletek leküzdéséről.
5 éves kortól

A fiú és a kém

Írta: Lawrence Schimel

Illusztrálta: Jaime Martínez
Fordította: Szabó T. Anna
Egy kisfiú iskolába menet elhalad egy férfi előtt, aki az utcán üldögél. Külföldinek látszik: barna a
bőre és fura a ruhája. Ki lehet ez a titokzatos idegen, aki gyanúsan nem csinál semmit, csak nézelődik
és folyton jegyzetel?
Kétnyelvű (magyar—angol) könyv
6 éves kortól

Az illatok és hangok őrzője

Írta és illusztrálta: Maros Krisztina

Az emberek világából egyszer csak eltűntek a színek, s velük együtt a hangok és az illatok is örökre
elveszni látszottak. Az Illatok és Hangok Őrzője azonban összes tudományát beveti, hogy a városok
ismét eredeti színeikben pompázzanak. A történet, a nagyvárosi monotónia és a sokszínű természet
közti ellentét érzékeltetésén túl, azt meséli el, hogy az igazi változáshoz nem elég a külső beavatkozás,
ahhoz belül is változni kell.
5 éves kortól

Nóra a gondolatolvasó

Írta: Orit Gidali

Illusztrálta: Aya Gordon-Noy
Fordította: Szabó T. Anna
Nóra egy napon azzal jön haza az oviból, hogy egy fiú kicsúfolta. A mamájától kapott varázspálcával,
azonban hirtelen látni kezdi, amit az emberek mondanak, és azt is, hogy igaziból mit gondolnak.
5 éves kortól

Lenka

Írta és illusztrálta: Szegedi Katalin

Lenka, a dundi kislány naphosszat csak magányosan rajzolgat. Egy nap elindul barátokat keresni, de
nem jár szerencsével: a gyerekek kicsúfolják, elzavarják. Bánatában végül rajzolni kezd az aszfaltra,
amikor Palkó, a rolleres kisfiú álmélkodva megáll mellette... Lenka története a barátságról és az
elfogadásról szól...
5 éves kortól
50
Palkó

Írta és illusztrálta: Szegedi Katalin

Palkó, a mindig segítőkész kisfiú legjobb barátai a könyvek. Naphosszat olvasással tölti az idejét, és
bár arra vágyik, hogy osztálytársai elfogadják, azok mégsem barátkoznak vele. Egy délután a
játszótéren mégis barátra lel. Lenka örömmel rollerezik és rajzol vele. Játékuknak a közelgő vihar vet
véget, de már mindketten tudják, hogy ezután mindennap várni fogják egymást. A Lenka ikerkönyve.
5 éves kortól

Lili

Írta: Agnès Lacor

Illusztrálta: Gwen Le Gac
Fordította: Szabó T. Anna
Minden 600 élve születésből egy gyermek Down-szindrómával jön világra. Az érintett családok
boldogsága nagyban múlik a környezetük reakciójától.
4 éves kortól

A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány

Írta: Finy Petra

Illusztrálta: Takács Mari
A különleges szépséggel megáldott Bái hercegnő nem találja párját. De vajon miért? Lenyűgöző
nyelvezettel, burjánzó keleti motívumokkal teletűzdelt hasonlatokkal és szimbólumokkal bíró mese.
Egyedülálló módon beszél a másságról, a kirekesztettségről, az elfogadásról és arról a tényről, hogy a
Világegyetem egységében mindennek és mindenkinek helye és feladata van, függetlenül attól,
mennyire felel meg a többség által támasztott elvárásoknak.
6 éves kortól

A hálás virág

Írta és illusztrálta: Szulyovszky Sarolta

Gyönyörű mese az elmúlás és újjászületés misztériumáról. Egy napon Géza nagypapa nagy gonddal
ápolt virágágyásai között feltűnt egy új, szokatlan külsejű virág. Senki nem tudta honnan került oda.
5 éves kortól

A csúnya királyfi és a szép királykisasszony

Írta: Benedek Elek

Illusztrálta: Rippl Renáta
Benedek Elek meglepően modern meséje egy csúnya királyfiról, akit először kikosaraz a szép
királykisasszony. Ám a királyfi furfangos módon, álruhát öltve, mégis elnyeri kezét.
4 éves kortól

Emberke színe

Írta: Böszörményi Gyula

Illusztrálta: Agócs Írisz
Mese az emberek teremtéséről, akik elsőre kissé unalmasra sikeredtek. Még szerencse, hogy nem
fogyott ki teljesen a festékes tégely...
51
„Úgy volt az a világnak kezdetén, mikor Ég Atyácska épp az ember teremtésével bajmolódott, hogy
biz' nagy gond szakadt szegény fejére.
- Itt van az ember! – mutatta félig kész művét a feleségének, Hold Anyónak.
- Sárból gyúrtam, megformáltam. Lett neki két keze, hozzá meg két lába, s középütt kerek feje, amit a
nyakára biggyeztettem. Már azt is kitaláltam, hogy kétféle ember él majd a földön: az egyik férfi, a
másik nő, akik egymás nélkül meglenni aligha tudnak. (...)
A már meglévő emberke mellé hamarosan került még négy, s bár nagyon igyekeztek, azok mégse
sikerültek teljesen egyformára. (...)
– Mind csodásak, s mindet szeretem, pedig még életre sem keltek – suttogta az anyó. – Csak az rágja a
szívem, hogy vajon ők mit szólnak majd egymáshoz, ha összetalálkoznak odalenn, a földön? (Emberke
színe)

Big Hugs Books/KönyvTárs sorozat

• A szerző Shona Innes ausztrál klinikai és törvényszéki pszichológus

• Érzelmi traumán átesett gyerekeket kezel.
• Könyvei olyan verses levelekből születtek, amiket a gyermekeknek és családjuknak küldött egy-egy
terápia után, vagyis valamilyen valós probléma megoldására készültek.
• Megoldási stratégiákat és magyarázatokat is kapunk az adott problémákra.
• Agócs Írisz érzelmekkel teli, plasztikus, elragadó állatos illusztrációi segítik a gyerekeket, hogy el
tudják/merjék mondani azokat az érzéseiket, amelyekről talán még soha nem beszélgettek.
• A versek, Varró Dániel ismét zseniális fordításai
• Megjelent kötetek:
• A barátság olyan, mint a mérleghinta
• Az élet olyan, mint a szél
• Az internet olyan, mint a pocsolya
• A játszótér olyan, mint a dzsungel

„Az élet egy különös holmi.

A testben szokott ficánkolni.
Habár nem látszik szabad szemmel,
ha ott van mégis tudja az ember.
Az élettől mozog a test,
attól érez, attól beszél.
Az élet olyan, mint a szél.
(...)
Ha az élet a testnek búcsút intett,
az szomorúvá tehet minket.
De van pár hasznos praktika,
hogy ne búsuljunk annyira.
Van, aki imádsággal él,
s az elment élethez beszél.
Mások olyasmit őrizgetnek,
mi az életre emlékeztet.
Van, aki mások életének
szeret nyújtani segítséget.
És attól lesz a kedve jobb,
hogy másokat vidíthatott.
52
Van, aki egyedül szeret lenni,
az élet értékén merengni.” (Az élet olyan, mint a szél)

Gimesi Dóra: Csomótündér

„A szóval lehet bántani, sebezni, de gyógyítani is.”

• A szerelemről egyszerre szól felnőttekhez és gyerekekhez

• Novellameséket ír - a Lázár Ervin-i hagyomány méltó örököse
• A kötet 5 története - a tündérek, királylány és királyfi szereplők ellenére - a hétköznapok emberi
világában játszódik ( Király Egyetem, Király Mozi, Király Könyvtár)
• „Gimesi Dóra meséinek talán éppen ez a titka: hogy miközben elénk varázsol egy csodás lényektől
nyüzsgő világot, valójában az emberek világáról mesél.”
• Következetes szimbólumnyelv, finom, friss humor, irónia jellemzi.
• A címadó mese: a válás értelmezését, elfogadását igyekszik megkönnyíteni a gyerekek számára. A
történet lezárása (legeslegcsodálatosabb tévedés) nem feltétlenül megnyugtató. Ajánlott
gyerekirodalmi kötetei még: A macskaherceg kilencedik élete, A tündér csizmája

„Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja. Tavasztündérek, konyhatündérek,
villamosvezető-
tündérek. De Csomótündér csak egyetlen egy volt.

Öreg volt a Csomótündér, mint az országút, egészen pontosan 532 éves. Hajába pókhálók gabalyodtak,
derekát a csúz hasogatta, orrán legalább 38 dioptriás volt a tündérszemüveg, ráadásul Apollóniának
hívták. Ennek ellenére ő volt a legjóságosabb tündér egész Tündérországban.
(...)
Akadtak persze nehéz esetek is. Olyan királyfiak, meg királyleányok, akik egymásnak lettek ugyan
teremtve, de sehogy se sikerült nekik egyszerre lépni. Jól jött ilyenkor a széttéphetetlen örökcsomó –
ha a királylány balra ment volna, a királyfi meg jobbra, csak megfeszült a cipőfűző, és – hopp! – jött az
elkerülhetetlen hasraesés. Hasraesésből összenevetés, összenevetésből feltápászkodás – rendszerint
ennek is házasság lett a vége. Apollónia ugyanis látástól vakulásig csomózott. Gombolyított. Kötött.
Hogy mit csomózott, mit gombolyított, mit kötött? Cipőfűzőket, természetesen. Királyfiak és
királyleányok cipőfűzőit gombolyította, kötötte, csomózta össze, és nem volt az az olló, az a kés, az a
varázslat, ami a Csomótündér csomóit kibontotta volna. Így csomózott, gombolyított, kötött Apollónia
tündér kerek ötszáz évig. Reggelente becsoszogott a Tündérországház Csomóügyi Főosztályára,
magához vette az aznap megkötendő örökcsomók listáját, aztán nyakába vette a várost, és kötött,
gombolyított rendületlenül. A királyfiak és királyleányok meg házasodtak, ahogy a nagy könyvben
meg volt írva. Ám egy végzetes szerda reggelen megtörtént a baj. Apollónia szokásához híven
becsoszogott a Csomóügyi Főosztályra és tüzetesen átolvasta a megkötendő örökcsomók listáját. Azaz,
hogy átolvasta volna, ha nem hagyja otthon 38 dioptriás tündérszemüvegét. De otthon hagyta.”
(Csomótündér)

Tóth Krisztina

Anyát megoperálták
• Egy kislány meséli el édesanya daganatos betegségét és a család mindennapjait a betegség alatt
• Humor, derű szövi át
A lány, aki nem beszélt
• az örökbefogadásról és az identitáskeresésről szól
53
• a cigány mesék hagyományvilágát idézi
Orrfújós mese
• Szokatlan, bizarr, humoros történet egy kisfiú orrába költöző takony-családról: Fikkelstein úrékról.
• A rendszeres orrfújás, kézmosás mellett érvelő jópofa élmény-didaktika jellemzi

Ajánlott gyerekirodalmi kötetei még: Zseblámpás mesék, Felhőmesék, Murci kandúr világot lát

„A rák olyan, mint egy agresszív, erőszakos gyomnövény – magyarázta –, ami be akarja nőni az egész
kertet. (...)
Hatszor permetezték le anyát kemoterápiával, hogy ne nőjön bele vissza a rák. Nagyapáék eközben
mindig nagyon sokat segítettek, például átjöttek veszekedni velem hétvégén, hogy ne apunak és
anyunak kelljen.” (Anyát megoperálták)
„Azt mondta az ember:
- Te vagy a tollas bagoly, akit egykor a fán hagytunk. A forrás pedig a két szem, ami kimossa
bánatában a földet. Ti vagytok a mi erdei gyermekink. Az asszony pedig odalépett a lányhoz, és
megölelte két ágas-bogas karjával, mint mikor inda kapaszkodik a meszelt templomfalra.
- Te vagy az a lányka, akit a hasadt teknőben hagytam. Szép vagy, és érted az erdei beszédet. Könnyű
a szavad, mint a bagoly tolla, és tiszta, mint a forrás vize. Látlak téged: te vagy az én lányom.
(...)
- Haza kell mennünk a szüleinkhez – szólalt meg a lány. – Ők neveltek bennünket, ők tanítgattak
engem is, és most biztosan aggódnak már, hogy hol járunk a bátyámmal. (...) Az erdei asszony
szeretettel nézett rájuk. – Most már tudjátok, hol lakunk. Ha meglátogattok bennünket, megtanítunk
benneteket az erdei titkokra. Segíthetsz az öregnek tüzet rakni és gödröt ásni. Fogytán már az ereje,
feketedik szegény, száraz a karja, mint a faág, csoda, hogy lángra nem kap. Gödtröt ásni már alig bír,
olyan gyönge. Én pedig megtanítom majd a húgodat, hogyan főzzön csalánt, ha megfájdul a hasa, mit
tegyen a sebre, ha felsértette a bőrét. Öreg vagyok már, mint az erdő. Kinek meséljem el, amit tudok,
ha nem tinektek? „(A lány, aki nem beszélt)

Problémaközpontú ifjúsági könyvsorozatok

• Móra Kiadó Tabu sorozata: „TABU – törd meg a hallgatást! A sorozat kötetei elhallgatott témákról,
kényes kérdésekről, megrázó történetekről szólnak, többek között családon belüli erőszak, pedofília,
iskolai erőszak, tanár-diák viszony, fogyatékossággal.” élők.”
• Kolibri Kiadó Magasfeszültség sorozata: „Magasfeszültség - amikor húsunkba vág az irodalom.
Szívfacsaró történetek, kibeszélhető tabutémák.”
• Tilos az Á Könyvek Vészkijárat sorozata: „A problémád olyan, mint egy szoba, ahová be vagy zárva.
De van kijárat, csak tudnod kell, hol keresd.”
• Menő Könyvek: „MINDENKI LEHET MENŐ. Nem hiszünk abban, hogy vannak
menő klikkek és vannak lúzerek. Nekünk nem számít, milyen cuccaid vannak, hány éves vagy, hány
kiló, milyen a bőrszíned, milyen a nemi és a szexuális identitásod, sportolsz-e vagy sem, bírod-e a
csípős szószt, vagy nem, vagy hogy hány macskával osztod meg az életed. (...) Igyekszünk olyan
könyveket kiadni, amelyektől a 12 felettiek jobban érzik magukat a bőrükben. Mert olvasni menő.”

Kötelező szakirodalom:
• Lapis József: A lány, aki beszélt. Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt. kortársonline.hu
2016.01.15. ​https://www.kortarsonline.hu/aktual/irodalom-​ a-lany-aki-beszelt.html
•„Érdemes kockázatot vállalni” (Herczeg-Szép Szilvia körinterjúja gyerekkönyvkiadók
szerkesztőivel). Alföld, 2016/9. 34-47. http://kulter.hu/alfold/2016/alfold_201609.pdf

Kötelező szépirodalom:
54
• Tóth Kriszta: A lány, aki nem beszélt vagy Anyát megoperálták; Agócs Írisz- Innes Shona-Varró
Dániel: Az élet olyan mint a szél; Gimesi Dóra: Csomótündér; a Tolerancia-sorozatból Böszörményi
Gyula: Az emberke színe; Agnes Lacor/Szabó T. Anna: Lili

Felhasznált és ajánlott irodalom

• Lovász Andrea: A téma agressziója. Fordulópont, 2010/3, 65–73.
• Lovász Andrea: Tempora, mores, avagy erkölcsi nevelés és gyerekirodalom manapság. Könyv és
Nevelés, 2014/2.
• Lovász Andrea: Amiről nem lehet beszélni, arról is beszélni kell – avagy képmutató-e a kortárs
ifjúsági irodalom. Könyv és Nevelés, 2016/3.
9. A gyerekvers fogalma, jellemzői

Mondóka: ​a népköltészet körébe tartozik, nem köthető egy szerzőhöz, több változatban létezik,
nagyon erősen ritmikus, dallamos (énekelt verziók).

Vers: ​a műköltészet körébe tartozik, szerzővel rendelkezik, rögzített a formája és a szövege, nem
szükségszerűen rímes-ritmusos.

A lírai és a gyermeki nyelvhasználat hasonlósága

- a hétköznapi nyelvhasználaton túli lehetőségeket nyit meg

- a nyelv működésére kérdez rá, amely ezen keresztül fel is tárul
- nem az információátadás az elsődleges szerepe, hanem a kódrendszer kialakítása
- kevéssé köti meg a formalizált nyelvhasználat pl. állandósult kifejezések, nyelvhasználati regiszter
- ritmizált hangzó, hangulat-központú nyelvállapot
- a nyelv sajátos létmódja, amely máshogy látja magát a nyelvet (gyerekrajzok analógiája: nem a
külvilág ábrázolásán alapulnak a rajzok, hanem egyfajta belső, hozott tudás jelenik meg, amely a
népművészettel és az archaikus-mitikus művészettel mutat rokonságot)
- „haszontalan” beszéd

A lírai hatás

● Elsődlegesen nem az értelemre hat, nem a racionalitás felől érthető meg

● Az érzelmek megélése által érzékenyít
● Nem akar tanítani, nem az anyagi világ szabályait közvetíti
● Sokkal erősebben az érzelmekre hat → ezért működhet terapeutikusan
● Alkalmas a feszültségek feloldására, az érzelmek megélésére, tudatosítására → ez hozza létre az
esztétikai erejét
● A gyerek babaként a teljes testével kommunikál → ez marad meg a mozgásos mondókák esetében
● A mozgásos mondókák hatásmechanizmusa: a ritmikus és a mozgásos feszültség
összekapcsolódik, ezen keresztül tudja oldani a mondóka és a vers a testi-lelki feszültséget → ez a
katarzis
● „A katarzis a »heves, fizikai változásokat is előidéző«, »rettegés« és »megrendülés« révén
következik be: azaz a morális-didaktikus értelmezés helyett egy, a személy egészét gyökeresen
megragadó”, terapeutikus, megtisztító hatásról van szó. (Bódis Zoltán)
● Áttételek mechanizmusa: a mozgás gyakran hangulatot fejez ki (pl. felfokozott öröm, izgatottság
hatására történő ugrálás) + ehhez kapcsolódik a hangadás, amely a mondáson, ritmuson keresztül
ugyanennek a hangulatnak a kifejezőjévé válik → egy elaborációs áttételsor megy végbe,
amelynek hatására a hangzás, mondás segít a feszültség oldásában.

55
A mondókák jellemzői

- Erősen ritmikus, dallamos hanglejtésű, sokszor énekelt szöveg; gyakran mozgás kíséri
- Alkalomhoz vagy szándékhoz kötött, sajátos funkciója van
- A kisgyermek életének vagy a természet jelenségeinek különböző alkalmaihoz kapcsolódó
ritmikus szöveg egy bizonyos mozdulat vagy mozdulatsor kíséretében, ütempáros szerkezetből
alakuló, gazdag formavilágú dallammotívumokkal, illetve deklamáló vagy dallamos hanglejtéssel
hangzik fel.

A mondókák típusai

● Dajkarímek, ölbeli mondókák: cirógatók, tenyércsiklandozók, homlok-összekoccantók,

lovagoltatók, hintáztatók, állni és járni tanítók, etetést, mosdást kísérők, altatók, ébresztők
● Természettel és a társadalmi környezettel kapcsolatos mondókák: évhez, évszakokhoz,
hónapokhoz, napokhoz, napszakokhoz, jeles napokhoz kötődnek
● Időjáráshoz kapcsolódó mondókák: naphívógatók, esőkérők- és biztatók, szivárvány, esőzés,
havazás, fázás, időjóslás mondókái
● Állatvilág: csigahívogató, a katicabogár-röppentő, madarakhoz, rovarokhoz, házi- és erdei
állatokhoz kötődő mondókák
● Hangutánzók:​ gyerekek környezetében megtalálható élőlények és eszközök hangjait imitálják
● Csúfolók: ​a gyermekekre jellemző szókimondás példái; nevek, külső (kopasz, sánta, görbe,
fogatlan) és belső (sírók, nyafogók, árulkodós, kíváncsiak) tulajdonságok, foglalkozások,
nemzetiségek, mesterségek csúfolása
● Beugratók:​ tréfás mondókák, amelyek beugratják a hallgatót.
● Játékmondókák: segítenek a párok kiválasztásában; hunyóckázók, szembekötősdik, forgók,
táncolók, labdadobók, labdaiskolák, kötélhúzók a játékkedv fenntartását biztosítják
● Kiolvasó, kiszámoló: szavanként vagy szótagonként mondják, és a végén az utolsó nyelvi
egységgel jelölik a játék valamelyik kitüntetett szereplőjét (fogó, hunyó stb.); sokszor
halandzsa-szerű szövegek; segítik az igazságosság, egyenlőség fenntartását
● Mesemondókák:​ átmenetet jelentenek a mondókák és a mese között.

Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, Kilenc - ki s Ferenc.

Ne félj tőlem, nincs puskám. Tíz - tekenőbe tiszta víz.
Minek az a tiszta víz?
Van ám nekem egyebem Kiskertet locsolni.
Friss káposzta levelem. Minek az a kiskert?
Tököt bele vetni.
Egy - megérett a meggy, Minek az a tök?
Kettő - csipkebokorvessző. Disznót hizlalgatni.
Három - nincsen nekem párom. Minek az a disznó?
négy - biz oda nem mégy. A háját kivenni.
öt - most érik a tök. Minek az a hája?
Hat - hasad a pad. Kocsit kenegetni.
Hét - kiflit süt a pék. Minek az a kocsi?
Nyolc - üres a kis polc. Asszonyokat - jányokat a pokolba hordani!
56
A gyerekversek jellemzői

● A világra való rátekintés radikális újszerűsége → felnőttek számára is megtapasztalható pozíció.

● Az értelem számára nehezen megközelíthető
● Játéktér, amelyet a hangzósság, az aktivitás, a kísérletezés, a fantázia hoz létre.
● A bevonódás a verszene és a meglepő képek ereje által történik.
● A felnőtt lét: hanyatlás, veszteség, nézőpont, rugalmatlanná válása
● A gyermeki lét: fantáziavilág szerepe, átváltoztatás képessége, mozgékonyság, a
személyiséghatárok feloldódásának lehetősége
● „én viszont a gyermeket kristályosan egyszerű, kozmikus lények ismerem és felemelkedni
igyekszem az ő értelmen-kívüli, ősi fantáziavilágba. Szerintem nem a gyermek a még tökéletlen
felnőtt, hanem a felnőtt a már-tökéletlen gyermek.” (Weöres)

A gyereklíra megközelítései, irányzatai

1. Játékos, hangzós, ritmusos vonulat: a versszövet hozza létre a gyermekiséget a játékosság,

ritmikusság, nyelvi érzékiség, különleges képszerűség → a vers hangzórétegének varázslata
2.​ A beszélő szubjektumhoz köthető gyermekiség: távlat, hang
- elkülönülő perspektívák: visszatekintés, emlékezés
- a gyerekperspektíva dominanciája
3. Nonszensz hagyomány: nem gyermekirodalmi hagyomány; bizarr perspektíva és erős
formaorientáltság

Játékos, hangzós irányzat

● A ritmus az értelmi szempontonál is fontosabb → korábban nem alkalmazott sortípusok és

ütemezés
● A sorok különféle ütemezésével egy-egy versszakon belül a versritmus a képek szerveződésének a
folyamatát is megváltoztatja
● Példa: Bóbita Bóbita játszik, szárnyat igéz a malacra, ráül, igér neki csókot, röpteti és kikacagja.

Miklya Zsolt: Pataiskola

A hegybeszéd, már nincs sehol; hullámhabok-

a völgycsevely, a síkra ér ban bajnokul,
az ég figyel, és szétterül,
hallgatni mer, maradna cser- legyőzni mesz-
mely legbelül, szit és hovát,
a mélyben kis elérni Ó-
patak tanul, de hív a tér, perenciát,
a kő a rend, a végtelen,
a fény az úr, erősebb, mint hol úszik egy
a félelem, álomhajó,
míg nő dagad, s tengerbe tér
követ csiszol, és sokpatak- a bölcs folyó.
s a kis patak, nyi vágy vonul
57
Varró Dániel: Dacoskodó

Van ez a kicsike medve, Van ez a kicsike teve,

akinek dacos a kedve. süti a Szahara heve.
„Aludj! Most van téli álom!” „Nincs meleged? Hát megsülsz itt!”
„Nem! Én azt nagyon utálom.” „Nincs! Fölveszek még egy pulcsit.”

Van ez a kicsike kos, Van ez a kicsike bálna,

rendkívül akaratos. bele van az ideg állva.
„Vigyázzál magadra, ej-ej!” „Bálnácska! Lubickolj! Rajta!”
„Nem! Falnak rohanok fejjel.” „Nem! Én kimegyek a partra!”

Van ez a kicsike fóka, Van ez a kicsike pele,

idegesíti a móka. hócipője neki tele.
„Labdázzunk! Orroddal add át!” „De cuki! Hát meg kell enni!”
„Nem! Kipukkasztom a labdát!” „Akar a franc cuki lenni.”

Visszatekintő távlat

- Utólagos távlatból megérteni/megteremteni a gyermekiséget, a gyermeki múltat

- A két távlat szétszálazható
- Pl. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai ciklus; Zelk Zoltán: Gyermekbánat; Szabó
Lőrinc Lóci-versek

Kosztolányi Dezső: Lánc, lánc, eszterlánc…

Lánc, lánc, eszterlánc, Verset mondtam én is ám Szánjatok meg, szíveim,

eszterlánci cérna,
kisleányok bús körében
kergetőzöm én ma.
Nincs semmi aranyom,
jobbra-balra löknek,
körbe-körbe, egyre körbe,
láncán kis kezöknek.
Merre menjek, szóljatok,
hátra vagy előre?
Az erdőbe megbotoltam,
egy nagy, csúnya kőbe.
Voltam én is jófiú,
Istenem, de régen,
csigabigát én is hívtam
künn a régi réten.
gilicemadárra,
magyar gyerek gyógyította,
török gyerek vágta.
Jártam az erdőben is
csillagot keresve,
aranykapun én is bújtam,
és aludtam este.
Nézzetek rám, húgaim,
éjjel most nem alszom,
bámulom a holdvilágot,
véres már az arcom.
Nézzetek rám, lelkeim,
a cipőm levásott,
körmeimmel, kárörömmel
csúnya gödröt ások.
rongyos a kabátom,
szédül a lánc, szédül a tánc,
már utam se látom.
Szeretem a láncot én,
de úgy fáj e sok lánc,
szeretem a táncot is én,
csakhogy ez pokoltánc.
Engedjetek innen el,
hagyjatok magamra,
este szépen süt a lámpám,
este jó a kamra.
Hagyjatok szaladni még,
tündérekbe hinni,
fehér csészéből szelíden
fehér tejet inni.

58
- Lánc, lánc, eszterlánc: a gyerekkor, a gyermekiség megteremtése a gyerekmondókák újraírásával
- Lánc-tánc: gyermeki boldog, játékos világ
- Erős a zeneiség, ritmikusság, rímelés
- Idősíkok elkülönülése nyelvileg is megtörténik
- A körtánc a felnőttkor mókuskerekévé, pokoltánccá alakul
- Visszavágyódás hangja

A gyermeki hang, perspektíva

● Egy konstruált gyermeki világtapasztalatot jelenít meg, gyermeki élményvilág

● A gyermekhang imitációja, stilizálása
● (Gyermek)lélektani, pszichológiai irányultság
● E/1. beszélő, kötetlenebb forma, olykor szerkesztetlen beszéd, csattanó, különös bölcsesség és
humor
● A gyermek, mint a felkavaróan más világlátás lehetősége, a vonzó idegenség
● Egy szocializáció előtti gyermeki tudat benyomásai
● Ami a szívedet nyomja – Mai svéd gyermekversek (Tótfalusi István fordításai)
● Oravecz Imre: Máshogy mindenki más
● Takács Zsuzsa: Rejtjeles tábori lap
● Krusovszky Dénes: Mindenhol ott vagyok
● Kollár Árpád: Milyen madár
● Kiss Ottó: Csillagszedő Márió; A nagypapa távcsöve; Ne félj, apa!; Nagy kislánykönyv.

Svédtípusú gyerekversek

Ingrid Sjöstrand: ​Néha csontvázról álmodok Kiss Ottó: ​Csillagszedő Márió (​ részlet)

Néha csontvázról álmodok, Márió azt mondta,

csak elindul felém, hogy régen, amikor
jön közelebb, egyre közelebb. az apja meg az anyja
Nem bírom tovább, visítok elváltak,
és felébredek. ő kutyát kapott ajándékba.
Megkérdeztem a papát,
hogy velük mi van,
- Csak álom volt - de azt felelte,
mondja anya. hogy ők soha nem válnak el,
Mintha sokat segítene, mert annyira szeretik egymást.
hogy a szörnyűség itt belül van A kutyát már
és nem ott kívül. meg sem említettem.

Kiss Ottó: ​Megállapítást nyert Kovács bácsi szerint

tegnap megállapítást nyert,
hogy én vagyok a legokosabb
59
gyerek a lépcsőházban. a platánfa alatt,
vagy a Duna-parton mondjuk,
Mivel más gyerek nincs, ahonnan messze lehet látni.
én nyertem a megállapítást.
De vannak padok,
amiket nem szeretek,
a kényelmetleneket például,
ha nincsen háttámla rajtuk,
vagy a büdöseket,
amik a kuka mellett állnak.

És vannak olyanok is néha,

Krusovszky Dénes: ​Vannak padok amikhez nem mehetek közel,
mert mindig alszik rajtuk valaki.
amiket nagyon szeretek,
a játszótér szélén,

Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha Bácsival

És megnézni, összehaverkodnak-e
A felnőttek ● Biztosan nem akarna
furcsák néha. Engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Azt hiszik, Sokkal szívesebben játszom
Elég összeterelni Lill-Pärával,
Két „alkalmas korú” gyereket, Pedig Lill-Pära kis tökmag,
És a két gyerek automatikusan jó haver lesz. De ugyanazt szereti
És ugyanazt utálja, mint én
Szeretném összeterelni ● Ulla-Gullát például.
Papát
Találomra egy „alkalmas korú”

Weöres Sándor és Kiss Ottó

Paripám csodaszép pejkó, Ha megyek vele én, látnak,

Ide lép, oda lép, hejhó! nem adom soha őt másnak.
Hegyen át, vizen át vágtat,
Nem adom, ha igérsz százat. Anyukám csodaszép asszony,
apuhoz csakis ő passzol.
Amikor paripám ballag, Egyedül vagyok én gyermek
Odanéz valahány csillag. – asziszem, valahol nyertek.
Amikor paripám táncol,
Odanéz a nap is százszor.

Anyukám csodaszép asszony,

apukám hozezért passzol.

60
Nonszensz hagyomány
● Esztétikai minősége az abszurd
● A halandzsa szövegekkel és badar versekkel mutat hasonlóságot
● A látszólagos értelmetlenség még elemibbé teszi a hangzósság élményét
● Feltárja a nyelv működését, a szóhasználat motiválatlanságát
● Erőteljesen hat a fantáziára
Tótfalusi István: Gruffacsór
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
"Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!„
Kapta döfke kardját a smorc,
rég csűszte már a nyúf vadat -
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.
Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór - a szeme láng -
Weöres Sándor: Szajkóhukky
Volt egy brillős, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
"Vigyázz, jön Szajkóhukk,
fiam!
Foga maró, karma furó!
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.
Egy! Kettő! Egy! Kettő! - csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza.
"Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!"
s csuklantott boldogan.
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
Ügyelj, Csapcsip madár A tamtam-fánál megpihent,
zuhan Mély gondjába rogyott.
S a brunkós Bromboló!„
Állt fergető eszmék körén,
Markában nyüsztő penge S jött Szajkóhukk, nézése
reng, láng,
Elrágdos minden manxomot. Nagy káka-törzsek erdején
Bugyborékolva ráng.
61

Bal, jobb! Bal, jobb! És át
meg át
Nyüsztő penge nyekdes,
nyikol,
Fejét veszi, máris viszi,
S eldiadalogol.
Varró Dániel: Hergenygörciád
Kotyvalla már, s a nyéren
ucc
Izsegtek krákos nyágerok.
Nyöszölt a csámborult
mumuc,
S a bordacs bávadott.
„A Hergenyörc elől kibújj!
Állkapcsa csattog, karma
ránt!
Kerüld a Dzsubdzsubot, fiú,
S a vérbősz Marmaránt!”
Jónai Zs. Balázs: Vartarjú
Rostan már, a nyulkony
potyok
Förtek és jurtak a pórán,
Gyitván az összes
gondacsok,
Orpolt olva a brány.
"Rejtezz fiam, jön Vartarjú,
Szétharap és karmába zár!
Csitcsat madár repdes,
lapulj,
Itt a brősz Borzadár!„
Kezében kivont nyeszlő
kard,
10. Műelemzési, verstani alapismeretek
A műelemzés szempontjai:
"Szajkóhukk már nem él,
fiam?
Karomba, lándzsás
pöszöröm!
Dicsdús nap, ó! Jahé! Jahó!"
Csuklorkant az öröm.
Vevé az öldökös vasat:
Rég űzte rémhedt ellenét –
Megállt a Dumdum fák alatt,
S mélázva elhenyélt.
S mig ott henyélt ühötten ő,
A Hergenyörc, a szeme öl,
Bihálva csörtetett elő
Az éjlő sűrüből.
No rajta hát! És vágva vág,
Cikkant az öldökös gyilok.
Folyott a vér, fejét vevé,
S elüdvrivallagott.
Hogy vágja a férmes ellent -
Tamfa alatt pihenőt tart,
Gondra választ leljen.
Ezen helyen állt ő lázva,
S jött Vartarjú - tüzes
szemek -
Remély erdőből suhanva,
Morgva érkezett meg.
Egy-két, egy-két, ekképpen
tép
A nyeszlő kard
nyöször-nyasza, A lét így
62
Volt egy brillős, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
„Hát porba hullt a
Hergenyörc?
Karomba fényes egy fiam!
Dínomnap, ó! Lihej-lihó!”
Fölhikkantott vigan.
Kotyvalla már, s a nyéren
ucc
Izsegtek krákos nyágerok.
Nyöszölt a csámborult
mumuc,
S a bordacs bávadott.
múl, a fej lehull, S diadallag
vissza.
"Te ölted meg a Vartarjút?
Hadd ölellek vidorc fiam!
Megdicsültél! Juhé, juhú!"
S horcognak boldogan.
Rostan már, a nyulkony
potyok
Förtek és jurtak a pórán,
Gyitván az összes
gondacsok,
Orpolt olva a brány.
- Tartalmi
- Formai-szerkezeti
- Stilisztikai
- Intertextualitás

A verselemzés tartalmi szempontjai

- A vers témája pl. létösszegző, tájleíró stb.

- Cím értelmezése
- Motívumok, toposzok pl. tél ~ halál, elmúlás

A verselemzés formai-szerkezeti szempontjai

- Műfaji besorolás pl. szonett, ecloga

- Tagolás, tipográfia
- Szerkezeti egységek viszonya
- Szerkezeti jellemző pl. keretes szerkezet, érték- vagy időszembesítés

A verselemzés stilisztikai szempontjai

- Hangzás pl. ritmus, rím, strófaszerkezet, hangszimbolika

- Nyelvezet, szóhasználat pl. tájnyelvi elemek, archaikus szavak, kihagyásos szerkezet, szokatlan
szórend
- Retorikai alakzatok pl. ellentét, párhuzam
- Költői képek pl. metafora, metonímia, szinekdoché
- Beszédmód, beszédhelyzet pl. E/1-es megszólalás, megszólítás, leírás

A verselemzés intertextuális szempontjai

- Szövegek közötti kapcsolat (intertextualitás)

- Jelölt kapcsolat pl. Kosztolányi: Lánc, lánc, eszterlánc…; Márai: Halotti beszéd
- Jelöletlen: saját asszociáció indoklással.

Időmértékes verselés:

Alapja:​ a szótagok időtartama

Rövid szótag:​ ha rövid a magánhangzó, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van;
Jele: U
Hosszú szótag: ha hosszú a magánhangzó, vagy ha a rövid magánhangzó után legalább két rövid
mássalhangzó szerepel;
Jele: -

Verslábak: ​Versláb: rövid és/vagy hosszú szótagokból álló alapegység

63
 ● Pirrichius ​∪​ ​∪​ (pici)
● Spondeus — — (lépő)
● Jambus ​∪​ — (szökő)
● Trocheus — ​∪​ (lejti)
● Daktilus — ​∪​ ​∪​ (lengedi)
● Anapesztusz ​∪​ ​∪​ — (lebegő)

Verssorok:

Hexameter: ​hat lábból álló verssor, daktilusokból és spondeusokból áll. Az 5. versláb daktilus, a 6.
általában spondeus.
– ​U U​ | – ​U U​ | – ​U U​ | – ​U U​ | – U U | – ​U
Pentameter: ​önállóan ritkán szerepel, a legtöbbször a disztichonok második sorát alkotják
– ​U U​ | – ​U U​ | – √ | | – U U | – U U | – √
Disztichon: ​sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből áll
– ​U U​ | – ​U U​ | – ​U U​ | – ​U U​ | – U U | – ​U
– ​U U​ | – ​U U​ | – √ | | – U U | – U U | – √

Ütemhangsúlyos verselés:

- Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása

- Alapja: ütem: egy hangsúlyos és 1, 2 vagy 3 hangsúlytalan szótag kapcsolata
- Sorfajtákat az ütem- és a szótagszám megnevezésével határozzuk meg

Kétütemű sorok

Hatos ​3/3 Szeretnék / szántani (népdal)

4/2 Piros kendőt / vettem… (Weöres)

Hetes ​4/3 Jön a tavasz, / megy a tél… (Weöres)

Nyolcas ​4 / 4 Summáját írom / Eger várának (Tinódi)

Tizenkettes ​6 / 6 Ég a napmelegtől / a kopár szik sarja… (Arany) = felező tizenkettes

Háromütemű sorok

Kilences
3 / 3 / 3 Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal)
4 / 4 / 1 Feleségem / van nekem csak / Egy... (Petőfi)
4 / 2 / 3 Búcsúznunk kell / újra / kicsi ház (Babits)
Tízes
4 / 4 / 2 Olvad a hó, / tavasz akar / lenni... (Babits)
4 / 3 / 3 Kikeletkor /jó pünkösd / havában... (Balassi)

64
Tizenegyes
4 / 4 / 3 A virágnak / megtiltani / nem lehet... (Petőfi)
Tizenkettes
4 / 4 / 4 Itt hagynám én / ezt a várost / ha lehetne... (Csokonai)

Négyütemű sorok

Tízes
3 / 2 // 3 / 2 Mikor az / uccán // átment a / kedves... (József A.)
Tizenkettős
4 / 2 // 4 / 2 Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany)
Tizenhármas
4 / 3 // 4 / 2 Összeszedi / a bolond // sete-suta / képét... (Arany)
Tizennégyes
4 / 4 // 4 / 2 Elvesztettem / zsebkendőmet // megver anyám / érte. (Népdal)
Tizenötös
4 / 4 // 4 / 3 Áldott vagyok,/ én reményem, // nem kétséges/szerelmed...(Amadé)

A rím és típusai: ​A rím a hangok összecsengése a költemény bizonyos pontjain, versben legtöbbször a
sorvégeken vagy a sormetszetek határán.

Tiszta rím: ​az egymással összecsengő szótagok magánhangzói és mássalhangzói is azonosak

Ragrím, képzőrím: ​csak a rag, képző rímel
Asszonánc: ​csak a magánhangzók egyeznek meg, a mássalhangzók nem (ill. esetleg csak
zöngés-zöngétlen rokonságban vannak) pl. nincsen-kincsem, tenéked-zenéket
Mássalhangzós asszonánc (pararím): mássalhangzói azonosak, de magánhangzói nem:
madár-modor. Groteszk, ironikus hatást kelt.
Hímrím: ​emelkedő, jambikus lejtésűek
Nőrím: ​ereszkedő, trochaikus lejtésűek
Alliteráció: élrím: ​(a szókezdő hangok egyeznek meg) pl. Bús donna a barna balkonon/mereng a
bíbor alkonyon
Kancsal rím: ​mássalhangzói egybecsengenek, a rím első szótagjának magánhangzója azonos, de a
többi magánhangzó eltérő: fél hat – félhet
Kecskerím: ​a hívó rím mássalhangzói, avagy magánhangzói helyet cserélnek a felelő rímben: Ez is
tanít? – Az istenit!, Weöres Sándor – sörös vándor.

Rímfajták

Tiszta rím: és benn a dió, mogyoró, mák

terhétől öregbül a kamra.
Van kertem, a kertre rogyó fák Kosztolányi Dezső​: ​Boldog, szomorú dal
suttogva hajolnak utamra,
Ragrím:
65
 S ember hitei kivált meggyöngűlnek.
Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Ady Endre​: ​Krónikás ének 1918-ból
Népek népekkel egymás ellen gyűlnek,
Bűnösök és jók egyként keserűlnek
Asszonánc:
Az erdő hallgatag
Mert fájna most felhőtlen ég, nyugosznak a vadak
Mosolygó, sima tengerarc, lankadt állal hevernek
Élénk, verőfényes vidék – ágyán a hűs avarnak,
Óh, fájna most nekem e rajz. mit a szelek levernek
Arany János: ​Ősszel majd újra felkavarnak.
Arany János​: ​Toldi

Mássalhangzós asszonánc:

Hímrím: Nőrím:

De a menyecske nem durcás cseléd: Mindig valami olyanért sovárog,

Egy kis tréfát, ha nem fájós, elért. Mit nem tanítnak a tudós tanárok.
Arany János​: ​A lacikonyha Arany János​: ​Második ének

Kancsalrím: Kecskerím:

Itt járt tegnap Devecseri, Volt rajtam egy rémes zergekabát,

Jaj de nagyon bevacsorált.
Kosztolányi Dezső​: ​Csacsi rímek
és evett egy krémes kergezabát.
Bármennyi embert ölök rakásra,
nem teszek szert egy öröklakásra.
Kosztolányi Dezső: ​Két kecskerím

Rímképletek

Párosrím: ​(páros rím): a a, b b, c c

Keresztrím: ​a b a b, c d c d
Ölelkező rím: ​a b b a, c d d c
Félrím: ​x a x a, x b x b
Bokorrím: ​a a a a , b b b b
Ráütő rím: ​a b a b b vagy a a b b b, x a x a a
Visszatérő rím: ​a a x a, b b x b

Párosrím: Nálam százszorta boldogabb

Petőfi Sándor: ​Temetésre szól az ének…
Temetésre szól az ének
Temetőbe kit kísérnek? Keresztrím:
Akárki! Már nem földi rab,
66
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban,
Ölelkező rím:
Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Ady Endre: ​Kocsi-út az éjszakában
Félrím:
Bokorrím:
s már nem vagyok otthon az égben.
Kosztolányi Dezső: ​Boldog, szomorú dal
Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.
Pilinszky János: ​Négysoros
Ráütő, rácsapó rím:

Költő, Ó költő tisztán élj te most,

minden hatalmat egybeöltő, mint a széljárta havasok
kit bámul reszkető, üvöltő lakói és oly bűntelen,
fönségébe sok emberöltő: - mint jámbor, régi képeken
a végtelenbe tündökölt ő. pöttömnyi gyermek Jézusok.
Kosztolányi Dezső: ​Csacsi rímek
S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.
Radnóti Miklós: ​Járkálj csak, halálraítélt
Visszatérő rím:

Indulj, dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Kosztolányi Dezső: ​Esti Kornél éneke

A rossz gyerekvers

- Didaktikus: oktatni és nevelni akar (kizárólag)

- Alkalmiság: közhelyes, giccses
- Hibás ismereteket közöl
- Álkonfliktust hoz létre
- Nyelvtanilag nem helyes
- Verstanilag nem helyes (cseklik-nyeklik a rím)

A jó gyerekvers

Formailag:

- Erős zenei megformáltság

- Zeneiség érdekében szimultán verselés
- Magyar nyelv szabályos hangsúlyozásának verstani megerősítése
- Egyszerű mondatszerkezet, versszak – és mondathatárok egybeesése
- Alakzatok pl. ismétlés, párhuzam
- Nem túl nagy és konkrét szókincs
67
- Nyelvi játékok
- Népköltészeti formák, műfajok, kifejezések
- Erős képiség

Tematikusan:

- Helyzetszerűség, konkrét, életszerű szituáció

- Gyerekalakok szerepeltetése
- Cselekményesség
- Elvont gondolatiság legfeljebb kis mértékben
- Természeti világ és állatok szerepeltetése
- Humor, Képzelet szerepe, szerepjáték
- Kicsinyítés, gyerek perspektívájához való igazodás
Vörösváry László: A csúnyácska süni

Kis Sünike bíz csunyácska, Süni hasznos! Munkájától

– szépségversenyt sosem nyert – tisztul erdő s fa alja,
Hullott gyümölcs, apró kukac? míg a Mókus dézsmálását
Bőven nyújtja neki kert. éléskamránk siratja.

Mókus-Bókus, bojtos farkú Nézzük meg hát, kit szeressünk,

ugra-bugrál messzire, s ne adjunk a látszatra.
a diókat, mogyorókat Ki hasznot hajt, megbecsüljük,
összegyűjti télire. szépség kevés egymaga!

A rossz gyerekvers

- Didaktikus (utolsó versszak)

- Leegyszerűsítő, téves ismeretek (a két állat táplálkozása nem tér el jelentősen)
- Ellentétbe állítja a két állatot, pedig hagyományosan mindkettő kedvelt > álkonfliktus
- Hasznosság jelenti a szimpátia, megítélés alapját
- Csak elsődleges nyelvi kódok szerepelnek (semminek sincs önmagán túlmutató jelentése)
- Félrímes forma
- Túlírt, szükségtelen és értelmetlen elemek (erdő s fa alja)
- Nyelvi hiba (bőven nyújtja neki kert.; szépség kevés egymaga)

Kányádi Sándor: Bokor alján ibolya

Bokor alján ​ibolya​, szemtelen és nyelves.

ágak hegyén ​barka​,
a kerítés tetején Csokorba az ​ibolyát​,
csörög egy nagy ​szarka​. melléje a ​barkát​!
Hess el innen - ha tudod,
Illatos az ​ibolya​, hessentsd el a ​szarkát​!
és a ​barka​ selymes,
a ​szarka​ meg szemtelen;

A jó gyerekvers
68
Világképi jellemzők:

- Antropomorfizmus/emberszerűség
- Animizmus/személyiséggel és lélekkel ellátott eleven tárgyak
- Történések szándékoltsága
- Természeti és emberi világ történései közti összefüggés
- Felértékelődő apróságok
- Figyelmesség, érdeklődés => felszabadult, örömforrás, ösztönös

Vers építkezése:

- 1. versszak formát teremt: megadja az ismétlődő formulákat

- 2. versszak újszerűen alkalmazza: kitölthető helyeket más szavakkal tölti ki
- 3. versszak váratlan: képi szintváltás
⇨​különben unalmas és kiszámítható lesz
⇨​koherens, zárt világot hoz létre
11. Gyereklíra I. Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes

Weöres Sándor

● Gyümölcskosár (1946)
● Bóbita (1955)
● Tarka forgó (1958)
● Gyermekjátékok (1965)
● Zimzizim (1969)
● Ha a világ rigó lenne (1973)

● Kodály Zoltán kérte fel, hogy írjon szöveget darabjaihoz → erős zeneiség
● Népköltészeti hagyományokból táplálkozik (nemcsak magyar, hanem germán, kelta stb.)
● Szövegei gyakran közköltészeti szintre jutnak
● A hangzósság elsődlegessége: a dallam, ritmus, lüktetés és a sodró erejű képek hatására alakul
ki az elbájolás > Archaikus hatású varázsszövegek

Weöres Sándor: A tündér

Bóbita Bóbita táncol, hajnali köd-fal a vára,

körben az angyalok ülnek, termeiben sok a vendég,
béka-hadak fuvoláznak, törpe-király fia-lánya.
sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita Bóbita álmos,
Bóbita Bóbita játszik, elpihen őszi levélen,
szárnyat igéz a malacra, két csiga őrzi az álmát,
ráül, igér neki csókot, szunnyad az ág sürüjében.
röpteti és kikacagja.

Bóbita Bóbita épít,

● „gézamalac”, „szárnyati géza” → a vers ritmikai és metrikai felosztása nem esik egybe a
szóhatárral
69
 ● Daktilikus időmérték: két dactilus és egy spondeus – ​∪​ ​∪​ | – ​∪​ ​∪​ | – –
● Két ütemváltozat lehetséges: Szárnyati|gézama|lacra (3-3-2) Szárnyatigé|zamalacra (4-4)
● a gyermekbefogadói újjáteremtést motiválja a szövegszegmentálást meghatározó verszene és
ritmus → nem esik egybe az értelmi egységekkel
● Minden versszak predikatív viszonnyal kezdődik > dinamikát adnak a versnek (táncol, játszik
stb.)
● Nagyon erős a bájolás, igézés és a varázsvilág jelenléte
● Ki lehet Bóbita? > tündér, kislány > a vers elsődleges fogalmi rétege a játék, a mesevilág
jelentésmezőjébe esik
● Az olvasás több szintje: Bóbita egy napja, szimbolikusan az élet (elpihen őszi levélen)
● Erősen merít a germán mondavilágból (Bóbita boszorkányossága) és a magyar hiedelemvilágból,
népdalokból

Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
70
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
71
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
72
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Őszi éjjel magába. izzik a galagonya
izzik a galagonya Hogyha a Hold rá ruhája.
izzik a galagonya fátylat ereszt:
ruhája. lánnyá válik,
Zúg a tüske, sírni kezd.
szél szalad ide-oda, Őszi éjjel
reszket a galagonya izzik a galagonya
● Megszemélyesítések
● Csoda: ​átváltozás
● a szavak konnotációja, hangulati és mellékjelentése
● vers zenéje és ritmusa
● ismétléses-keretes szerkezet
→ ezek nyomán értelemtulajdonítás történik: fel-felsejlő magány, változatlanság, az emberarcú
természetben végbemenő titokról-csoda, vagy az ősz zenéje

„el tudtam játszadozni[…] a magyaros ritmus meg a mértékes ritmus összecsengetésével, ahogy
Weöres Sándortól tanultuk mindannyian.” (Nemes Nagy Ágnes)

Nemes Nagy Ágnes

● Barátaink a ház körül (1961) ● Nyúlanyú húsvétja (1968)

● Az aranyecset (1962) ● Mit látunk az utcán? (1974)
● Jó reggelt, gyerekek (1962) ● Mennyi minden (1975)
● Ki ette meg a málnát? (1963) ● Bors néni könyve (1978)
● Lila fecske (1965)
● Napforduló (1967)

Nemes Nagy Ágnes - Objektív líra

● Kihagyásos szerkezet
● Nem E/1-es megszólalás
● Tárgyak és helyszínek nem jelölőként szerepelnek, hanem önértékük okán
● Önmagukban hordoznak jelentést, amely nem a hozzájuk kötődő eseményekből, emlékekből
fakad
● Látás, felfedezés, megmutatás központi motívumai
>> eltűnik a szubjektív élményszerűség, elfogulatlan, ártatlan tekintet érvényesül
>> újfajta világlátás, szemlélet

Nemes Nagy Ágnes - Gyerekversei

73
 ● Lassú, szemlélődő, töprengő, meditatív
● A közvetlen tapasztalás, megismerés élménye
● Különbségtétel hiánya: minden egyaránt érdekes és fontos → minden érdemes a megfigyelésre,
elidőzésre
● A legapróbb dolgok, jelenségek is értéket képviselnek
● Világ gazdagságának tapasztalata
● Fantázia szerepe
>> nézés ~ megismerés, megértés, integrálás gesztusa

Nemes Nagy Ágnes: Fák

Tanulni kell. A téli fákat. És a folyót a fák mögött,

Ahogyan talpig zúzmarásak. vadkacsa néma szárnyait,
Mozdíthatatlan függönyök. s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
Meg kell tanulni azt a sávot, meg kell tanulni itt a fák
hol a kristály már füstölög, kimondhatatlan tetteit.
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.

Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél

Találtam egy falevelet, Látom, nagyobb, mint a fejem.

gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna Hogyha eső cseperegne,
egy óriás tenyerét. nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
Ha az arcom elé tartom, óriási tenyerével
látom, nagyobb, mint az arcom. befödné a fejemet.
Ha a fejem fölé teszem,

● Feltételes hasonlat, ami metaforává válik

● Fantáziára hat
● Egyszerű rátalálásból bontja ki a védelmező óriás alakját
● Ismétlődő szerkezetek (látom, nagyobb, mint)
● Hangutánzó, hangfestő szavak (csepereg)

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők

Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren. Szállj, szállj felhő,
74
pamacsos, hullj le, te zápor,
hullj le, te zápor, égi virágpor,
aranyos, égen nyíló bodzavirágból.

● Adóniszi sor
● Metaforára épül
● Ismétlődő szerkezetek
● Azonosítások
● Implicit tudás: tavaszi zápor aranyat ér
● Nyíló virág képe
● Porozó – záporozó > hangalaki hasonlóság is közel hozza egymáshoz a két képet

12. Gyereklíra II. Tamkó Sirató Károly, Kányádi Sándor

Tamkó Sirató Károly

● Tengereczki Pál (1970)

● Pinty és Ponty (1972)
● Tengereczki hazaszáll (1975)
● Szélkiáltó (1977)

● Kísérletezés
● Nyelvi formabontás, nyelvi játék
● Természettudomány és technika iránti érdeklődés
● Népköltészetből táplálkozik
● Nyelvtörő, halandzsa, kínrímek szerepe > hangzósság elsődlegessége
● A humor és a hangzósság felülírja a nyelvtani szabályokat
● Szürreális, abszurd képek

Szil, Merre jár a Pál? Hegyek élén?

szál, Havas sziklák
szalmaszál! Tenger szélén? meredélyén?
75
 száll a tűztenger tetején.
Hol bolyong
a messzivágyó, Göncölszekér útját rója Vándor kedved
tűzhegyjáró, ezüstszínű űrhajója. meddig éled?
Felhőszálló Játszanék már
Tengerecki Pál? Varázsdallal, muzsikával újra véled.
harcot vív a Fagykirállyal.
Hol a Bajkál halat dajkál, Messzeségből
kis pej lován ott poroszkál. Siklik villanyfelhők szélén, hozzám térj meg!
kóborol a tenger mélyén. Tőlem többé
Hol porzik a nagy zuhatag, el ne tévedj,
arany szitakötőt itat. ecki,
Szil, becki,
Megfújja fény-trombitáját, szál, tengerecki,
felölti neon-ruháját. szalmaszál! Tengerecki Pál!
Gyere haza, Pál!
Viharcsónak legelején
Tamkó Sirató Károly

A te hajód,
Halló! Lajos! a te hálód
Hajó Lajos! kívül-belül,
alul-felül
A te hajad hal-olajos,
haj-olajos... hal-olajos!

● Azonos vagy hasonló hangzású szavak játéka

● j és l hangok felcserélése (haj–hal, hajó–halló)
● Ismétlődő szerkezet (hal-olajos)
● Ellentétpárok használata (kívül-belül, alul-felül)
● Páros rímek
● A hangzás ismétlődésére és variálására épül a vers

Tamkó Sirató Károly macskákok és hangyákok,

hangyákok és kacsákok.
Fura álmokat látok:
Mind tátog,
hol pihegnek a lápok – mind hápog,
ott mennek a kutyákok, vörösek, mint a rákok...
kutyákok és macskákok,
Szebb álmokat kívánok!

● A helytelen alakok (kutyákok, macskákok) használata a gyermeki szóképzés logikáját követi

● Túlbiztosítás esete (ragkettőzés): a kutyák formát alapalakként érzékeli, így hozzáteszi a többes
szám jelét
● Analogikus gondolkodás: rák – rákok, kutyák – kutyákok

76
● Ismétlés szerepe
● Mindez az álmok világában jelenik meg, a furaság nem a tartalomra, hanem a nyelvre utal

Tamkó Sirató Károly: Két ló a betonon (hangvers)

Trepp - Trapp - Trepp - Trapp – Ton - Lo - Ta - Tó –

Trepp - Trapp - Trepp - Trapp - Ton - Lo - Ta - Tó -

Ton - Lo - Ta - Tó – Trepp - Trapp - Trepp - Trapp –

Ton - Lo - Ta - Tó - Trepp - Trapp - Trepp - Trapp .- ...
Da capo al fine
Ton - Lo - Ta - Ta –
Ton - Lo - Ta - Ta - (és így tovább,
ameddig a beton
Ton - Lo - Ta - Ta – és a két ló - tart.)
Ton - Lo - Ta - Ta -

Elindultunk Mit csináltunk? Előréven elrévedtünk.

Balátára malátáért,
Galántára palántáért,
Rabizára paprikáért,
Soroksárra salátáért,
Macsoládra - kocsonyáért,
Kocsonyádra - mazsoláért
Cseresznyésre cseresznyéért,
Szerencs-Érre szerencséért,
Pécelre - mézért
Mézeskútra - pénzért.
Jöttünk-mentünk
Nagylaposon - hegyesen,
Homoródon - begyesen,
Hétrongyoson - feszesen,
Lassú-réten – sebesen.
Kányádi Sándor
​Hévízen - vacogtunk,
Szomoródon - kacagtunk,
Árnyékoson - napoztunk
Koplallón - jóllaktunk,
Éberlakon - álmodtunk.
Tolcsván tocsogtunk,
Potyondon potyogtunk,
Szikszón szikkadtunk,
Csuklódon csuklottunk,
Lepénden lepént ettünk,
Legénden legénkedtünk,
Nyíratádon - bolondoztunk,
Bolondócon -
nyiratkoztunk,
Szekeresden szekereztünk,
Nekeresden nem-kerestünk,
Heverdelen elhevertünk,
Be is értünk
Verebesre - seregestül,
Seregesre - verebestül,
Fenekesre fenekestül,
Csolnakosra csolnakon,
Lovas-szirtre jó lovon,
Szombathelyre
szombaton,
Hangosvölgybe - daltalan,
Dalos-zugba - hangtalan,
Zajgóvárra - zajtalan,
Szomjúhelyre szomjasan,
Gyopárosra párosan,
Boldogkőre, Bársonyosra
bársonyban és boldogan!

- Erős népköltészeti hatás, élő hagyomány, folklórelemek

- Ciklikus, természetközeli szemlélet jellemzi
- Nyelvi humor, játékosság
- Jelen idejű igék használata időtelenséget, örök jelent eredményez

77
Kányádi Sándor: Az én folyóm

Az én folyóm csak egy patak Csigabiga a vonatom, Így teleget a szép idő,
tengerem a kert végi tó, nem hinnétek, áramra jár: kínálgatja örömeit.
a récéket s a ludakat táplálja a fűszálakon Repülőm a szitakötő,
fürdőzésre csalogató. huzalként rezgő napsugár. zöld szárnyával őszbe röpít.

Ott szoktam én papírhajót Csápjaival szedegeti

úsztatgatni, kórétutajt. az éltető sugarakat,
Kedvemtől még a korhadó s bár sínpárja nincsen neki,
szilvafa is mindig kihajt. lassacskán, de azért halad.

● Időtlenség, örök jelen állapota

● A gyermeki mellett a felnőtt tudat is jelen van a viszonyításokban (folyó – patak, tenger – tó)
● Visszaemlékező perspektíva (ott szoktam)
● Fantázia, hangulat teremtőereje (kedvemtől kihajt)
● Mikrokozmosz felértékelődése, makrokozmoszi jelentőség (csiga – vonat, napfény – áram) >
metaforaként jelenik meg
● Teljes harmónia a világgal, idill, problémátlanság

Kányádi Sándor: Három kérdezgető I.

– Miből van a köténykéd?

– Miből van a pántlikád? – Havasok havából.
– Hajnal pirosából.
– Hát te magad miből vagy?
– Miből szőtték a ruhád? – Mezők harmatából.
– Kék ég bársonyából.

● Archaikus világkép érvényesül

● Párbeszédes forma rokon a nép gyermekjátékokkal
● A metaforák révén a mikrokozmosz és a makrokozmosz egybeolvad
● Közhelyszerű hasonlatok adják az alapját (piros, mint a hajnal; fehér, mint a hó) > ezek
metaforaként jelennek meg > kitágítják a jelentést, mitikus távlatot kap
● Az egyszerű kislány így varázslatos színezetet kap, tündérlánnyá változik
● Már nem is a lány válik a természethez hasonlatossá, hanem a természet maga antropomorfizálódik

78
Kányádi Sándor: Három Így a kisszék Billeg ballag,
székláb meg nem állhat, Ballag billeg,
szidja is a s Billegballag
Van egy kisszék, három lábat. ballag-billeg.
háromlábú,
három lába: Állj meg, Billeg! Jár csak jár
három bábu. Nyughass, Ballag! a három tébláb,
Ne lipinkázz, Ringatózó
Egyik: Billeg, Billegballag! három székláb.
másik: Ballag,
harmadik meg: De ők aztán Kedvébe
Billegballag. csak azért se, eképpen járnak
nem hallgatnak a kicsi szék
a kisszékre. gazdájának

● Meseszerű rövid történet saját dramaturgiával

● Felnőtt intésen alapul a szöveg: Ne hintázz a széken!
● DE: nem ez a felnőtt nézőpont érvényesül, hanem a gyermeki, amelyben megelevenednek a
széklábak, és ők rosszalkodnak > áthárul a felelősség
● Egyik székláb sem a nevének megfelelő mozgást végez > kiszámíthatatlanság, instabilitás erősítése
● A nyelvi játék, humor a halandzsát súrolja
● Ingadozó, kevéssé rögzített gyermeki nyelvhasználatot is megjeleníti
● Hangutánzó szavak, ismétlődő szerkezetek
● Jár különböző jelentésmezői: jár – kedvében jár

79
13. Gyereklíra III. Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna

Szabó T. Anna

● Adventi kalendárium (2011)

● Tatok tatok (2012)
● Tükörcicák (2013)
+ Kerge ABC (2008)
Ikertükör (2016)

Szabó T. Anna: Kerge ABC (GY, L, S, X)

Ez a sün itt igen büszke,
mert a háta csupa tüske,
Ügyes-e egy gyík?
pedig felszed minden piszkot –
Igen, mindegyik.
mit csinál majd, hogyha viszket?
Láttad-e? Vagy mégsem?
El is tűnt a résben!
Ez az állat itt a xinxis,
ugye csinos? Pedig nincs is.
„Én vagyok a lila légy!
De ő nem tudja, hogy nincsen –
Akarod, hogy lila légy?”
jön és ugrál a kilincsen!
„Persze! Mibe estél be?”
„Mibe, mibe…?! Festékbe!”

● Páros rímek, egyszerű, rövid (4 soros) strófaszerkezet

● A gyík fürgeségét, kis termetét érzékeltetik a rövid, tagolt sorok
● A légy esetében az azonos alakú szó (légy) több jelentésére épít a vers
● Kancsalrímre épül a szöveg csattanója (piszkot – viszket)
● Megjelennek a nem létező állatok is (xinxis), abszurd humor

Szabó T. Anna: Angyalok

Puha ködbe Érthetetlen,

Burkolózva hallhatatlan,
mint a téli csöndbe mártott
csillagok dallamok –

néznek – Fellegekből
titkon sejted őket – Leskelődő
gyermekarcú Láthatatlan
angyalok. angyalok.

Kovács András Ferenc

● Kótya-lapótya (1990) ● Miénk a világ (2000)

● Manótánc (1994) ● Egerek könyve (2001)
80
 ●Dzsinbüge (2002) hangzás, zeneiség, lüktetés, élénk képek
●Vásárhelyi vásár (2004) révén kapcsolódnak hozzá a gyerekek + a
●A kártyázó kakadu (2004) mélyebb jelentésrétegek, amelyek az élet
●Víg toportyán (2005) alapvető kérdéseivel szembesítenek, inkább
●Hajnali csillag peremén (2007) a felnőtteket szólítják meg
● A gyereklíra játékos, hangzós irányához
csatlakozik
● Nagyon erősen érvényesül verseiben a
kettős kódolás: az alapvetően meghatározó
Kovács András Ferenc: Friss tinta, tinta, tinta

Majom méhecske medve Álmában ring az inga

Föloldja fent a holdat
Az éji tentaoldat
Ma este még kicsordul
Csillagfény sem csikordul
Alusznak kósza macskák
Malackák jó lovacskák
Nem leng a régi hinta
Terjeng az égi tinta
Nincsen több ugrabugra
Álom száll kengurukra
Nincsen víg ugribugri
Alszik Balu Maugli
Durmol végleg feledve
Hogy vadmézet nyalinta
Nincs hinta meg palinta
Most nem lehet lovazni
Papírdarabkán pacni
Föloldja fent a holdat
Az éji tentaoldat
Folt szunnyad így az irkán
Nyugszik Bagira Sir Kán
Bölcs nyúl ravaszdi róka
S a rozzant óraműben
Elpilledt kis manóka
Szivárgó ritka tinta
Hegyek sorára csordul
S a szó a szó a szó is
Más oldalára fordul
A nincs jelenbe olvad
Föloldja fent a holdat
Az éji tentaoldat
Friss tinta tinta tinta
Aludj kincsem ma hol vagy
Krisztinka tinka tinka

● Trochaikus verselés → andalító hatás

● Altatódal: az álomszerűséget a feloldódás, a kontúrok elmosódása érzékelteti
● Felsorolás DE: tagadó szerkezetben → a hiány fogalmazódik meg
● A veszteséglista adja a vers melankóliáját
● Az sincs jelen, akinek szól az altató
● József Attila intertextus („kékítőt old az ég vizében”)
→ kifordítja az altatódal típusát, hiszen hiányzik hozzá a jelenlét

Kovács András Ferenc

Hajnali csillag peremén
várjuk a reggelt, te meg én:
harmatozó fény a házunk,
mélybe kalimpál a lábunk.
Vacsoracsillag peremén Földre bukó fény: te meg én.
lessük az estét, te meg én: Éjbe hunyó fény: te meg én.
elsuhanó fény a házunk, Lobban a sóhaj-uszályunk:
reszket a mélyben a lábunk. csönd ciripelget utánunk.

● Ismétlődő szerkezetek → rímhelyzetben

● Ellentétekre épül pl. fény-sötét, magasság-mélység, te-én
● A bizakodás, öröm (kalimpál) szomorúságba, félelembe (reszket) fordul
● Az esthajnalcsillag szimbólummá válik → ugyanannak a két arca
● Az elmúlás fogalmazódik meg → ciripelő csönd (oximoron) feszültsége

Kovács András Ferenc: Csillagcsengő

81
Jégcsap csendül, jégcsap cseng – Jégcsap csücskén fény csendül –
csillagcsengő égen leng. égen csüngő szél lendül…
Jégcsap csücskén csüngő nesz – Jégcsap csörren, csilló csend –
csilló neszből csengés lesz. csokros csillagcsengő cseng…

● Alliteráció, belső rím → akusztikai élmény

● Szinesztézia pl. fény csendül
● Intertextualitás: Weöres
● Csend és zaj ellentéte → a folyamatos egymásbajátszás adja a dinamikát, ritmust, feszültséget

14. Gyereklíra IV. Kiss Ottó, Tóth Krisztina

Kiss Ottó

● Csillagszedő Márió (2002)

● Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután (2006)
● Emese almája (2006)
● A nagypapa távcsöve (2009)
● Állatos album (2011)
● Barni világot lát (2011)
● Régi kincsek (2011)
● Ne félj, apa! Nagy kislánykönyv (2016)

- A svéd típusú gyerekversek meghonosítója és legfőbb hazai képviselője

- Alapvetően a gyermeki nézőpont érvényesül, DE: a humor gyakran a felnőtt perspektívájának
jelenlétéből fakad
- A humor fő forrása a (gyerek)nyelv
- Gyermek, mint az idegenségtapasztalat forrása

Kiss Ottó: Rossznak lenni

Nagyon kedves vagy,
Köszönöm, hogy hogy megkínálsz mást is,
elraktad a játékaidat, mondják az óvodában, mikor
mondja anya, mikor nem is kínáltam meg mást.
nem is raktam el.
Azt hiszem,
Milyen ügyes vagy, hogy nem érdemes rossznak lenni,
felvetted a papucsodat, mert úgyse veszi észre senki.
mondja apa, mikor
Nem is vettem fel.

● A vers iróniája csak a felnőtt perspektívájából érvényesül, a gyermeki nézőpont nem tudja
értelmezni

82
● A gyerekbeszélő – a szövegekben megjelenő felnőtt – a külső szemlélő, olvasó távlata ütközik →
ez válik humorforrássá
● A rossz, mint élvezetes tűnik fel → erről való lemondás
● Beszédszándék, többértelműség

Kiss Ottó: Ne félj, apa!

Ne félj, apa!
Tavasszal majd úgyis
visszahullanak a levelek
a fákra.

● Felcserélődnek a szerepek: a hagyományosan a felnőtthöz rendelt vigasztalás itt a gyerekhez

kapcsolódik
● A gyermeki világlátás adja a vers sajátos logikáját
● Nem egyszerűen az idő ciklikussága jelenik meg, hanem a visszafordíthatósága → varázslatszerű
● Felfüggeszti a természeti törvényeket

Kiss Ottó: Nagypapa vet majd

Voltunk a kertben, Ott lesz a borsó, Itt lesz a zeller, Itt lesz a retek,
nagypapa vitt ki, a mák, a cékla, és ott a málna, ott lesz a kapor,
azt mondta, vet amott a zöldség, abból a medve ha azt is vetek,
majd a sárgarépa. nagyot kajálna. abból is kapol!
tavasszal itt, ni!

● Lajstromszerű felsorolás
● A gyerek közvetíti a felnőtt szólamot
● A zöldségek mellett a medve is megjelenik
● A vers csattanóját a nyelvtanilag hibás megfogalmazás jelenti → tájnyelvi elemként érthető
● A kapol alak a verselés, ritmus folytonosságát biztosítja, DE: nyelvileg megtöri (kínrím)

Tóth Krisztina Tóth Krisztina: Pele

● A londoni mackók (2003) Bundás kis állat a pele,

● Állatságok (2006) az erdő tele van vele.
● Dalok reggeltől estig (2018) Dió a fő eledele,
+ Friss tinta! (2005) de előfordul, hogy bele-
Kerge ABC (2008) kóstól a gyümölcsbe, tojásba,
télre meg üregekbe ássa
magát és alszik tavaszig,
addig nem eszik, nem iszik,
ilyenkor pihen a bele,
csak aztán töm mindent bele.

- Eszperente hangzás
83
- A hangzás, a játékosság a meghatározó
- Állat tematika, DE: nem a megszokott módon
- Lexikonszerű kialakítás → természettudományos hatás pl. táplálék, téli álom
- Páros rímek és tiszta rímek: egyenletes lüktetés, könnyen megtanulható

Tóth Krisztina: Nagy mara
Áruld el nekem, nagymama,
milyen állat a nagy mara?
Van-e nagy feje, nagy hasa?
Egészben véve nagy maga?
Kisfiam, szólt a nagymama,
pici állat a nagy mara. ott legelészik, majd
Mint egy nyúl, de a füle meglátod
apró: a kis marát, a nagy marát
de most ezzel egy kicsit meg az összes ilyen
hagyj, jó? maraságot.
Majd elmegyünk az
állatkertbe,

● Párbeszédes szerkezet: nagymama és unoka beszédhelyzetére épül

● A gyermeki kíváncsiság, kérdések kerülnek szembe a nagymama „lerázó” válaszaival
● Az összecsengésekre épül a vers (nagy mara-nagymama, maraság-marhaság)
● A ki nem mondott, de benne rejlő marhaság szó jelenti a szöveg csattanóját
● Nem az állatok tényleges megismerése, hanem a nyelvi játék, humor a versek értéke

Tóth Krisztina: A londoni hogy a felhők közelről egyik a jobb, másik a bal
mackók milyen nagyok. zsebembe,

Kézenfoglak, fütyülök a Londonban majd esni fog és harmadik a nagytáskából

gondomra, megázunk, kukucskál,
elmegyünk repülővel hazaérve angol teát teázunk. – a negyedik hol van? Te
Londonba. meg elbújtál?
Bemegyünk az áruházba
Hogyha futunk, elérjük a mackóért, Itt van, itt van, itt van ez a
repülőt, elsuttogjuk, amit csak egy mackóka,
veszünk gyorsan kettő mackó ért. kilátszik a paplan alól az
jegyet, leülőt. orra!
Velünk jön majd a sok maci
Megnézzük, hogy hol laknak mind Pestre,
az angyalok,

● Ütemhangsúlyos, páros rímek

● Sztereotípiák: London-tea, eső
● A mackó több jelentésével játszik pl. mackónadrág, mackósajt
● Játékos, kedves → antropomorfizmus
● Mackó hagyomány pl. Micimackó, Vackor
● Gyermeki képzelet és fantázia: repülőből látszanak az angyalok

84
15. Gyereklíra V. Varró Dániel, Lackfi János

Varró Dániel
● Túl a Maszat-hegyen (2003)
● Akinek a lába hatos (2010)
● Akinek a foga kijött (2011)
● Nem, nem, hanem (2013)
● Akinek a kedve dacos (2014)
● A szomjas troll (2018)
Kisbaba, kisbaba, vicces fej,
cukipofa fejedet biccentsd el!
Laposakat, laposakat pislantol,
álom a szemeden most landol.
Kisbaba, kisbaba, álmodjál,
alszik a vigyor is a szádon már,

alszik a nyafogás, alszik a dac,

iciket, piciket szusszantgatsz.

Varró Dániel: Altató

● Altatódal DE: a ritmusa, lüktetése ellentétesen hat → nem nyugtató, andalító

● Szóhasználata, rímelése humoros DE: szintén nem felel meg a műfaji követelménynek
85
● Ismétlődés, hangutánzó szavak, ikerszók
● Kecskerím (pislantol – most landol)
● Erősebben mondóka, mint vers
→ ellentétesen hat a cím-tartalom és a nyelv-forma: az altatás helyzetének nem felel meg a mondóka
erős, pattogó ritmusa, a c hang élessége

Varró Dániel: Nem, nem, hanem

Mit kell a virággal tenni, ha kókadt?

Vinni neki finom ennivalókat?
Biztatni? „Te virág, magadat bízd el”?
Nem, nem, hanem meg kell locsolni vízzel.

● Találós kérdés jellegű

● A címben megjelölt, rögzített szerkezet érvényesül → két rossz válasz, végül a jó
● Az első két válasz a gyermeki logika működését mutatja
● A bíz és biztat szavak összekapcsolása a humor forrása
● Erős didaxis

Lackfi János Kapjátok el Tüdő Gyuszit! (2013)

Százérintő. Ölbeli játékok és mondókák (2013)
A buta felnőtt (2005) Paradicsomleves betűtésztával (2014)
Bögre család (2005) Robban az iskola (2016)
Törpe és óriás között (2007) Óvodai mondókás. Az óvodai napirend
Apám kakasa (2009) mondókásan, színezősen (2017)
A részeg elefánt (2009)
Ugrálóház (2010)

Lackfi János

● Erős formaérzék
● Ritmikus, dallamos versek
● Parafrázisok
● Szójátékok és nyelvi humor (olykor a végletekig fokozva)

Lackfi János: Apám
kakasa
Ej, mi a szösz, kakas szaki,
csak nem a szobában lakik?
Megzakkant tán az öregem,
s beengedi ide nekem?
Ide repül, oda kotor,
tele önnel minden bokor,
bár nincs is bokor a házban,
s a kakast se kell magázzam.
Kukorékolsz, mint az ágyú,
az agyunk is belelágyul!
Mint a postás a levelet,
padlónk telepecsételed!
Becsüld meg magad,
öregem,
mert hát úszni nem tudsz te
sem,
s ha levesben kötsz ki végül,
tarajod is belekékül!
Macska, téged arra intlek,
ne lépj túl bizonyos szintet!
Kakasnak erős a csőre,
vagdos vele nyakra-főre.
Láttam már félszemű
kandúrt,
biztosítlak, jól elrandult!
S ha a harcban nem
nyuvadsz ki,
hát apám fog agyoncsapni!

86
● Parafrázis műfaja (jelölt intertextuális kapcsolat)
● Az eredeti vers újra- és továbbgondolása
● Modernizálás gesztusa: felszabadítja a szöveget és az olvasót a rögzült értelmezés alól → kitágítja
az értelmezést
● Szleng, tegezés-magázás
● Segít(het)i a kapcsolódást az eredetihez

Lackfi János: Vízgereblye

Lassan
Az eső araszol az öregje,
Vízcsapja fényt dobál
mintha megeredne, valaki az üvegre,
vize autó ablakán csurog a patakja,
pereg le, gyöngyözik a habja,
száz csápja Ablaktörlő
gereblye, két szélre
Lefele Kicsapja
iramodik a cseppje, az ég
az ifja az egereket itatja.
szalad sietve,

16. Az illusztráció és a gyerekkönyvek. Kép és a szöveg kapcsolata

Vizualitás a gyerekkönyvekben

- Írott és hangzó szó különbség

- A szöveg vizualitását, a tipográfiát is jelenti pl. képvers, haiku
- Az olvasás elsajátításáig szükségszerűen elsőbbséget élvez a vizualitás
- Leporello, böngésző, képeskönyv, silent book, design könyvek, papírszínház
- Dekoráció vagy narratív eszköz (illusztrált mesekönyv – képeskönyv)
- A képek is gondolkodási sémákat, modelleket közvetítenek > megerősíthetik az előítéleteket
87
- Ismerősség, pozitív érzelmi bevésődés szerepe

Leporello

Pop up könyvek

Böngésző

88
Képeskönyv

Design könyv

Silent book

89
Papírszínház

Vizualitás a gyerekkönyvekben

- Képvarázs (0-3 év): akusztikus és mozgásos ingerekkel kiegészülve, egységként érzékelt formák,
egy alakra koncentráló képek, a felismerés öröme + 2 éves kortól: képek összefüggése, folyamatok
érzékelése
- Világ-kép (3-6): valóság és mese átjárása, ösztönzi a belső képek alkotását, rész-egész
összefüggéseinek felismerése
- Szó-kép (6-10 év): segíti a feldolgozást és a megértést, segít a könyvekhez való viszonyhoz
átértékelésében (pl. tankönyvek)
- Én-képek (10-16 év):​ önkifejezés és önazonosság eszköze, kreativitás és egyediség szerepe

Fél oldalas illusztráció

90
Képtábla: Weöres Sándor Bóbita, Hinz Gyula

Illusztratív címke (Tandori Dezső: Medvék minden mennyiségben, Agócs Írisz)

ELSZÓRT ILLUSZTRÁCIÓK (BERG JUDIT: DOKTOR MASZAT, AGÓCS ÍRISZ)

91