ERDÉLYI ÉTELEK

 Darázsfészek – sütemény
 Erdélyi lucskos káposzta
 Csorba
 Kolozsvári rakott káposzta
 Kürtőskalács
 Puliszka
 Brassói aprópecsenye
 Vargabéles
 Boeuf saláta
 Erdélyi rablóhús
 Savanyú vetrece
 Csörögefánk
 Apácasóhaj

ROMÁN ÉTELEK
 dulcsáca – ‘gyümölcsből és virágsziromból cukorsziruppal készített balkáni édesség’.
Erdélyi tájszó, a román dulceaţa (‘édesség’) kiejtés szerinti megfelelője
 mititei (picikék) – miccs
 sarmale – román töltött káposzta
 mamaliga – puliszka
 savarina – ünnepi koszorú
 Joffre torta – csokitorta
 gyümölcs alapú párlatok

ROMÁN VÁLLALATOK, CÉGEK és GYÁRAK

 Altex – elektronikai cég, Bukarest - Alvállalat: Media Galaxy
 Banca Transilvania – Kolozsvár
 Bitdefender – vírusszoftver-gyártó, Bukarest
 Clujana – kolozsvári cipőgyár
 Flanco – áruházlánc
 Galaci hajógyár
 Moravetz Testvérek – temesvári kiadó
 Norc – „román Google maps”
 Prinz-testvérek vasöntöde és gépgyár – Szatmárnémeti
 Roman – teherautógyár, Brassó
o DAC – katonai és civil teherautók
 Tamásdi üveggyár
 Tehnofrig – hűtőberendezések gyártása
 Telekom Romania
 Uzina Tractorul Brasov – a legnagyobb román traktorgyártó volt – 2007-ben
megszűnt
 Dacia - Miovenben
o Előd: MARTA - Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA)
 Ford gyár - Craiova
 100 LEGNAGYOBB ROMÁN

1. III. István moldvai fejedelem (Ștefan cel Mare și Sfânt)

2. I. Károly román király
3. Mihai Eminescu – költő – 500 lejes
4. Mihai Viteazul (Vitéz Mihály)
5. Richard Wurmbrand - evangélikus lelkész
6. Ion Antonescu - katonatiszt, tábornok
7. Mircea Eliade - vallástörténész, író
8. Alexandru Ioan Cuza - a volt Egyesült Román Fejedelemség uralkodója
9. Constantin Brâncuși - szobrász
10. Nadia Comăneci - tornász
11. Nicolae Ceaușescu (1918–1989) - politikus
12. Vlad Țepeș (1431–1476)
13. Gigi Becali (1958–) – politikus, üzletember, sportklub tulajdonos
14. Henri Coandă (1886–1972) – feltaláló, aerodinamika úttörője
15. Gheorghe Hagi (1965–) – labdarúgó
16. Ion Luca Caragiale (1852–1912) – író, drámaíró – 100 lej
17. Nicolae Iorga (1871–1940) – történész, politikus – 1 lej
18. Constantin Brâncoveanu (1654–1714) – Havasalföld fejedelme
19. George Enescu (1881–1955) – zeneszerző – 5 lej
20. Gregorian Bivolaru (1952–) – a MISA jóga szervezet alapítója
21. Mirel Rădoi (1980–) – labdarúgó
22. Corneliu Zelea Codreanu (1899–1938) – a Vasgárda vezetője a két világháború között
23. Nicolae Titulescu (1882–1941) – diplomata, külügyminiszter
24. I. Ferdinánd román király (1865–1927)
25. I. Mihály román király (1921–2017)
26. Decebal (87–106) – az utolsó dák király a római hódítás előtt
27. Traian Băsescu (1951–) – politikus, Románia volt elnöke
28. Gheorghe Mureșan (1971–) – NBA kosárlabda-játékos
29. Ion I. C. Brătianu (1864–1927) – politikus, ötszörös miniszterelnök
30. Răzvan Lucescu (1969–) – labdarúgó
31. Nicolae Paulescu (1869–1931) – fiziológus, az inzulin felfedezője
32. Iuliu Maniu (1873–1953) – politikus
33. Iuliu Hossu (1885–1970) – görögkatolikus püspök
34. Emil Cioran (1911–1995) – író, filozófus
35. Avram Iancu (1824–1872) – az 1848-as erdélyi román forradalom vezetője
36. Burebista (? – Kr. e. 44) – dák király
37. Mária román királyné (1875–1938)
38. Petre Țuțea (1902–1991) – filozófus
39. Corneliu Coposu (1914–1995) – politikus
40. Aurel Vlaicu (1882–1913) – feltaláló, repülés úttörője – 50 lej
41. Iosif Trifa (1888–1938) – nagyszebeni pópa, az ortodox Oastea Domnului („Az Úr hadserege”)
alapítója
42. Nichita Stănescu – költő
43. Ion Creangă – író
44. Mădalina Manole – énekesnő
45. Corneliu Vadim Tudor – politikus
46. Traian Vuia – feltaláló, repülés úttörője
47. Lucian Blaga – költő – 200 lej
48. George Emil Palade – Nobel-díjas kémikus
49. Ana Aslan – orvos
50. Adrian Mutu – labdarúgó
51. Florin Piersic – színész
52. Mihail Kogălniceanu – író, politikus
53. János Kőrössy - zeneszerző, muzsikus
54. Dimitrie Cantemir – író, Moldva fejedelme
55. Ilie Năstase – teniszező
56. Gheorghe Zamfir – pánsípművész
57. Gică Petrescu – énekes
58. Elisabeta Rizea - antikommunista aktivista
59. Bulă – kitalált személy, a román viccek főszereplője
60. Amza Pellea – színész
61. Matei Corvin - I. Mátyás magyar király
62. Mircea cel Bătrân – Havasalföld fejedelme (Öreg Mircea)
63. Titu Maiorescu – író
64. Toma Caragiu – színész
65. Mihai Trăistariu – könnyűzenei énekes
66. Andreea Marin – televíziós műsorszerkesztő
67. Emil Racoviță – természettudós
68. Victor Babeș – orvos
69. Nicolae Bălcescu – az 1848-as havasalföldi forradalom vezetője
70. Horia Roman Patapievici – író, filozófus
71. Ion Iliescu – politikus, volt államelnök
72. Marin Preda – író
73. Eugen Ionescu – író
74. Dumitru Stăniloae – pap, ortodox teológus
75. Alexandru Todea – görögkatolikus bíboros
76. Tudor Gheorghe – énekes
77. Ion Țiriac – teniszező, üzletember
78. Cleopa Ilie – pap, ortodox teológus
79. Arsenie Boca
80. Bănel Nicoliță – labdarúgó
81. Dumitru Cornilescu – pap, ortodox teológus, bibliafordító
82. Grigore Moisil – matematikus
83. Claudiu Niculescu – labdarúgó
84. Florentin Petre – labdarúgó
85. Marius Moga – énekes
86. Nicolae Steinhardt – író, filozófus
87. Laura Stoica – énekesnő
88. Cătălin Hâldan – labdarúgó
89. Anghel Saligny – mérnök
90. Ivan Patzaichin – négyszeres olimpiai bajnok kenus
91. Maria Tănase – népdalenekesnő
 92. Sergiu Nicolaescu – filmrendező
93. Octavian Paler – újságíró, filozófus
94. Az ismeretlen katona
95. Ciprian Porumbescu – zeneszerző
96. Kovács Miklós – labdarúgó, edző
97. Dumitru Prunariu – űrhajós
98. Iancu de Hunedoara - Hunyadi János kormányzó, hadvezér
99. Constantin Noica (1909–1987) – filozófus
100. Badea Cârțan - román paraszt, aki az erdélyi románság függetlenségéért harcolt
101. Nicolae Grigorescu – modern román festőművész
102. Ecaterina Teodoroiu – I. vh.-s ápolónő – 2020-ra tervezett 20 lejes
103. Cristian Mungiu (Jászvásár, 1968. április 27.) román filmrendező és forgatókönyvíró.

ERDÉLY

Népesség

Népess 4 133 358 fő

ég Partiummal és Bánsággal együtt: 7 723 313
fő

Népsűr 72,5 fő/km²

űség Partiummal és Bánsággal együtt 74,9 fő/km²

Vallás ortodox, görögkatolikus, római
katolikus református, unitárius, lutheránus

Nyelv román, regionális

nyelv: magyar, szász, cigány, ruszin, szerb, 
bolgár, szlovák, cseh, horvát

Földrajzi adatok

Terület Történelmi Erdély: 57 000 km²

Partiummal és Bánsággal együtt 103 093
km2

Települések[szerkesztés]
A jelenkori (2011) Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a második legnépesebb város
Romániában.[12] Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos
középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Egyike volt annak a hét erődített városnak,
amelyről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai
István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a
legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai
református templom, illetve a Bánffy-palota.
Nagyvárad a Partium legnagyobb városa. Habár a 2011-es népszámlálás alkalmával a magyar lakossága
csak 23%-ot tett ki - szemben a 2002-es 27,5%-kal -, mégis a Partium magyarságának élénk kulturális
központja, számos magyar szervezet székhelye. A nagyváradi belváros mindmáig szinte érintetlen maradt,
noha a századfordulós hangulatú utcák és a középkori vár még sok munkát, masszív felújítást igényel.
„Szent László városának” belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai
fontossággal bír. A város legnagyobb református templomát Szász József eklektikus
stílusban tervezte. 1836-ban elkezdték építését, viszont az 1836-os tűzvész, az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc, majd az 1851-es árvíz késleltette a munkálatokat. Végül 1853-ra fejezték be a templomot,
de a tornyokat csupán 1870-ben.
Temesvár a Bánság központja, Bukarest és Kolozsvár után Románia harmadik legnépesebb városa, 320
000 lakossal, melynek közel 5%-a (15 565 fő) magyar. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a
kirándulóknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban.
Mellette található a Szentháromság-szobor. A Szabadság téren található a régi városháza,
a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert király építtette 1318-
ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849–es ostrom alatt leomlott. 1851-ben újjáépítették.
Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50 000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23
termében pedig 16 000 darabos madár- és 21 000 példányos lepkegyűjtemény található.
Marosvásárhely a történelmi Székelyföld „fővárosa”. Lakosságát tekintve a jelenkori Erdély hatodik
legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll, megelőzve Kolozsvárt.
A belváros északi részén található a középkori vár. A Vártemplomot a 14. században építették a ferences
szerzetesek, a reformáció során a város többsége áttért a református hitre, ezért a templom is a Református
Egyház kezébe került. A reformáció után többszöri átalakításon, kibővítésen ment át. A Keresztelő Szent
János Plébánia az ellenreformáció után épült. A jezsuita szerzetesek által épített templomban II. Rákóczi
Ferenc is hallgatott misét. Vele szemben található a Barátok templomának megmaradt tornya.
A belváros déli oldalán több neves látnivaló is található. A két szecessziós épület, a Közigazgatási
Palota és a Kultúrpalota Bernády György polgármester munkássága idején épült.

Belső-Erdély:

 Kolozsvár (324 576), Belső-Erdély fővárosa

 Brassó (253 200), a Barcaság központja
 Nagyszeben (147 245), Királyföld székhelye
 Marosvásárhely (134 290), a székelyek fővárosa,
az egykori Magyar Autonóm Tartomány székhelye
 Beszterce (75 076), hajdani szász város
 Vajdahunyad (60 525)
 Déva (61 123)
 Gyulafehérvár (63 536), az egykori Erdélyi Fejedelemség fővárosa
 Sepsiszentgyörgy (56 006), Háromszék központja
 Kézdivásárhely (18 491), a régi Kézdiszék központja
 Torda (47 744)
 Medgyes (47 204)
 Csíkszereda (38 966)
 Dés (33 497)
 Székelyudvarhely (34 257), a székely anyaváros

Partium és Bánság:

 Temesvár (319 279), a Bánság központja
 Nagyvárad (196 367), a Partium központja
 Arad (159 074)
 Nagybánya (123 738)
 Szatmárnémeti (102 411)
 Resicabánya (73 282)
 Zilah (56 202)
 Lugos (40 361)
 Máramarossziget (37 360)

Legnagyobb magyar népességű városok

Magyarok (2002)[13]
   Helység
aránya
száma (fő)
(%)

1 Marosvásárhely 70 108 46,9

2 Kolozsvár 60 287 19,0

Marosvásárhely
3 Nagyvárad 56 985 27,6

4 Sepsiszentgyörgy 46 113 76,4

5 Szatmárnémeti 45 298 39,3

6 Székelyudvarhely 35 357 95,7

7 Csíkszereda 34 359 82,7

Kolozsvár
8 Temesvár 24 287 7,2

9 Brassó 23 176 8,1

1
Arad 22 492 13,0
0

1
Nagybánya 20 466 15,0
1
Nagyvárad
1
Kézdivásárhely 18 366 97,1
2

1 Gyergyószentmiklós 17 524 88,1

3
 1
Nagykároly 12 596 55,3
4

1
Zilah 11 016 17,6
5

1
Nagyszalonta 10 335 55,0
6

 Hunyadi János (Zimony, 1407 - Belgrád, 1456), erdélyi vajda, majd Magyarország kormányzója

 Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443 - Bécs, 1490) magyar király
 Báthori István (Szilágysomlyó, 1533 - Hrodna, 1586) erdélyi fejedelem,
majd Lengyelország és Litvánia királya
 Báthory Zsigmond
 Székely Mózes
 Bocskai István
 Báthory Gábor
 Bethlen Gábor
 Bethlen István (Gernyeszeg, 1874 - Moszkva, 1946) Magyarország miniszterelnöke (1921–1931)
 Bethlen Kata
 Bocskai István
Lásd még: Erdélyi fejedelmek listája

 Ady Endre költő, újságíró

 Apáczai Csere János filozófus, pedagógus
 Áprily Lajos költő
 Bakfark Bálint (Brassó, 1507 – Padova 1576) zeneszerző és lantművész
 Bánffy Miklós író, festő, politikus és mecénás
 Benedek Elek (Kisbacon, 1859 – Kisbacon, 1929) író, „a nagy mesemondó”
 Bethlen Miklós író
 Bod Péter író, történész
 Bolyai Farkas matematikus
 Bolyai János (Kolozsvár, 1802 - Marosvásárhely, 1860) matematikus
 Bölöni Farkas Sándor író és utazó
 Bölöni László (Marosvásárhely, 1953–) labdarúgó
 Brassai Sámuel nyelvész és természettudós
 Dávid Ferenc, az unitárius vallás alapítója
 Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881 - New York, 1945) zeneszerző és zongoraművész
 Cseres Tibor (Gyergyóremete, 1915 – Budapest, 1993) író
 Domokos Pál Péter (Csíkvárdotfalva, 1901 – Budapest) tanár, történész, etnográfus
 Dsida Jenő költő
 Eckstein-Kovács Péter (Kolozsvár, 1956) politikus, romániai parlamenti képviselő, volt miniszter
 Hervay Gizella költő
 Irinyi János a zajtalan gyufa feltalálója
 Irinyi József a márciusi ifjak egyike, a 12 pont megszövegezője
 Hunyady Sándor író
 Jósika Miklós író
 Kájoni János énekköltő
 Kányádi Sándor költő
 Karácsony Benő író
 Kemény Zsigmond író
 Keresztes Ildikó énekesnő, színésznő
 Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) költő,
politikus és nyelvújító
 Kőrösi Csoma Sándor
 Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár, 1977) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő,
könyvkiadó, tanár, politikus
 Kriza János néprajztudós
 Kun Béla (Szilágycseh, 1886 – 1938/1939), a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetője
 Kurtág György (Lugos, 1926) zeneszerző
 Ligeti György  (Dicsőszentmárton,  1923 - Bécs, 2006) zeneszerző
 Makkai Sándor író
 Moyses Márton mártír költő
 Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951) író, politikus, pártelnök, Románia miniszterelnök-helyettese
 Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896 – Gyulafehérvár, 1980) az Erdélyi Katolikus
Egyház püspöke
 Mikes Kelemen író
 Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász
 Nyirő József író
 Nyulas Ferenc orvos, kémikus
 Orbán Balázs író
 Páskándi Géza költő
 Prohászka Lajos (Brassó, 1897 – Budapest, 1963) a kultúrfilozófia és
a neveléstudomány művelője
 Rajk László (Székelyudvarhely, 1909 – Budapest 1949), 1946–1949 között Magyarország
belügy-, majd külügyminisztere
 Reményik Sándor költő
 Sütő András (Pusztakamarás, 1927 – Budapest, 2006) Kossuth-díjas író
 Szamosközy István történetíró
 Szilágyi Domokos költő
 Szilágyi István (Kolozsvár, 1938) író
 Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966) Kossuth-díjas író
 Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739 – Bécs, 1822) erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki
Téka alapítója
 Teleki Sámuel (Sáromberke, 1845 – Budapest, 1916) utazó, felfedező
 Tőkés László (Kolozsvár, 1952) református püspök, pártelnök, romániai parlamenti és európai
uniós képviselő
 Vastag Ferenc ökölvívó
 Venczel József (Csíkszereda, 1913. november 4. – Kolozsvár, 1972. március 16.)
társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró; meghatározó személyisége a két világháború közti
erdélyi magyar szociológiának
 Wass Albert (Válaszút, 1908 – Astor, Florida, 1998) író
 Werbőczy István (1458 körül – Buda, 1541. október 13.); királyi ítélőmester, királyi személynök,
majd Magyarország nádora
 Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) reformkori politikus, az
„árvízi hajós”
Fogalmak Romániával kapcsolatban

arománok – a balkán déli részén élő, románnal rokon népcsoport

Besszarábia – a mai Moldovai Köztársaság történelmi elnevezése
biserica – templom
bojár – az uralkodó réteg tagjainak elnevezése
brancovenesc – Moldvában és Havasalföldön tetten érthető építészeti stílus, amely
Constantin Brancoveanuról kapta a nevét; a keleti és barokk stílus hatásai, díszes
faragványok és fényűző festészet jellemzi
ciorba – savanyú leves
hospodar – a vajda megfelelője, Havasalföld vagy Moldva uralkodója
lipovánok – az orosz óhitűek leszármazottai, akik visszautasították Nagy Péter vallási
reformját, és elhagyták Oroszországot; Dobrudzsában élnek
Munténia – Havasalföld nyugati részének történelmi elnevezése, Olténiától az Olt folyó
választja el
Olténia – Havasalföld keleti részének történelmi elnevezése, Muténiától az Olt folyó
választja el
fanarióták – görög felmenőkkel rendelkező törökök, akik magas tisztséget kaptak
Havasalföldön vagy Moldvában 1711 és 1821 között
plaja – homokos tengerpart
Regát – az egyesült Havasalföld és Moldva történelmi elnevezése 1859-től 1920-ig
Romania Mare – Nagy Románia, 1920 és 1940 között
sarmale – darált hússal és rizzsel töltött káposzta- vagy szőlőlevél
Securitate – román kommunista titkosszolgálat
Siebenbürgen – Erdély német neve; »”hét város”
varf – hegycsúcs
vlahok – a havasalföldi románok történelmi elnevezése
parapács – tereferélő
berbécs – birka
makuly – makacs
kankó – dolmány
sarval – gyalu
lőtyönfitty
raba - talicska
para - pénz