rg/geohack/geohack.php?language=hu&pagename=Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia&params=47_30_3.88_N_19_2_47.

4_E)

Magyar Tudományos Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) magyarországi A Budapest Duna-parti látképe
tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány világörökségi helyszín része
művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar
tudomány képviselete. 2019-ig fontos feladata volt még a Magyar Tudományos
tudományos kutatások támogatása. Akadémia

Tartalomjegyzék
Története
Alapítása
Működésének megkezdése
Az Akadémia vezetése
A Magyar Tudományos Akadémia név felvétele
Az 1956-os forradalom idején
1990 után
Székháza
Osztályai
Az Akadémiai Könyvtár
Illetmény
A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai
MTA-akadémikusok
MTA Köztestület
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei Az MTA épülete
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-
hálózata 2019-ig Egyéb MTA
MTA Agrártudományi Kutatóközpont
nevek
MTA Atommagkutató Intézet
Alapítva 1825. november 3.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Típus tudományos
MTA Energiatudományi Kutatóközpont köztestület
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Székhely Budapest
MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Cím 1051
Kutatóközpont
MTA Nyelvtudományi Intézet Cím Széchenyi István tér 9.
MTA Ökológiai Kutatóközpont Nyelvek magyar
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Elnök Lovász László
 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Elhelyezkedése
Kutatóintézet
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
MTA Természettudományi Kutatóközpont
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
Magyar Tudományos
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai
Akadémia
Galéria
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek

Pozíció Budapest térképén

Története é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 02′ 47″ (ht

tps://tools.wmflabs.org/geohack/geoh
ack.php?language=hu&pagename=
Alapítása Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Aka
d%C3%A9mia&params=47_30_3.88
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához
már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus _N_19_2_47.4_E)
lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781- A Magyar Tudományos Akadémia
ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját weboldala (http://www.mta.hu/)
elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága
felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián A Wikimédia Commons tartalmaz
kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a Magyar Tudományos Akadémia
tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három témájú médiaállományokat.
évtizedében elmaradt.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét
fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet
felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ.

Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben
hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután
tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István.[1] Széchenyi bár a felsőtáblához
tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők
meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét,
60 000 forintot[2] egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A beszéd [Felsőbüki beszéde] keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a

hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt
”
mondta: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”
felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét, amelyet 60 000 forintban állapított
meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána

„ egymásután keltek fel és tették meg ajánlatukat.

– A Pallas nagy lexikona, Széchenyi

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel
támogatták, sőt volt aki jelentősebb összeggel is mint
Széchenyi: Sina Simon (80 000),[3] herceg Batthyány Fülöp
(50 000), gróf Károlyi György (40 000) és még többen.[4]

Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József - a

Társaság későbbi első elnöke - pedig családi könyvtárával járult
hozzá az Akadémia létrehozásához.

1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a
nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta
ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság
épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki
az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt
vett.
1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai - nem kis részben
József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően[1] - a
királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe
iktatták.[5] Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki
a társaság megalapítását.
Működésének megkezdése
Tényleges működését 1830-ban kezdhette meg Magyar Tudós
Társaság néven, miután az uralkodó elfogadta az
alapszabályokat. Az 1830. november 17-ei igazgatótanácsi
tagválasztó ülésen Teleki József személyében megválasztotta -
akkori nevén elölülőnek - első elnökét, Széchenyi Istvánt
másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. Az
első rendes tagokat - összesen 23-at - ugyanezen napon a Teleki József vezette Igazgató Tanács nevezte ki.
A tiszteleti tagok száma 24 volt.[7]
Széchenyi István felajánlja birtokainak
egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság
alapítására (litográfia) Felajánlása
megtételében - régóta meglévő
országjobbító szándékai mellett - a titkos
szerelme, Zichy grófné, Cresence előtti
imponálás szándéka is szerepet játszott.
1849-es napló bejegyzése azt írta: „Az én
eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg
ellenállt, de a lelkét magamévá tettem,
mert ő az egész világon engem szeretett a
legjobban. Hogy egészen
megnyerhessem, ráléptem a hazafiság
mezejére, 24 szónál nem tudtam többet
magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek
léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer
forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt
igazában nem is tudom tisztán, de magyar
nyelvészeti akadémia lett belőle.”[3] (htt
p://www.nlcafe.hu/utazas/20160120/nagyc
enki-kastely-es-szechenyi-szerelmei/)

A Magyar Tudós Társaság első közgyűlését 1831. február 14-én tartotta.[7] A társaság szervezeti
szabályzatát az A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek
értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.

A következő osztályokat hozták létre:

nyelvtudományi,
bölcseleti,
történeti,
matematikai,
természettudományi,
törvénytudományi

Az Akadémia vezetése

Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc
következett, utána a történész és jogász Szalay László, 1865-ben Arany János. 1866-tól Eötvös József lett az
intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé, 1835-ben.
A Magyar Tudományos Akadémia név felvétele

1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos

Akadémiára változtatták. 1844-ben megnyitotta kapuit az MTA
könyvtára.

Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint

másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a
hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv
megőrzését és művelését mindenek elé helyezte. 1860-ban
országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére.
A kivitelezés Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével 1862
tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler tervei alapján. Az
Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül,
addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2.
történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és
természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben
működött 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát
kettőre emelték.

Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos

Johann Ender: „Borúra derű” – A Magyar
életének központja lett.
Tudományos Akadémia allegóriája[6]
(1831)
Az 1956-os forradalom idején

Az 1956-os forradalom idején – október 25-e után – a tagok értekezlete új vezetőséget választott a korábban
visszavonult vezetőség helyébe. Az értekezleten több mint 80 tag jelent meg, köztük olyanok is, akiket
1949-ben tanácskozó taggá minősítve tagsági jogaiktól megfosztottak.

Az értekezlet megemlékezett I. Tóth Zoltán levelező tagról, aki a forradalom harcai során elesett.
Elhatározta, hogy az Akadémia közgyűlésének előkészítésére, a múltban elkövetett hibák orvoslási
módozatainak kidolgozására, valamint a forradalom kitörése óta az Akadémia ügyvitele körében történt
intézkedések felülvizsgálására nemzeti bizottságot alakít, amelybe az Akadémia minden osztályából három
tagot választ. A bizottság elnöke Kodály Zoltán, alelnöke Gombás Pál, titkára Nizsalovszky Endre, tagjai
Andreanszky Gábor, Baló József, Bruckner Győző, Dudich Endre, Eckhardt Sándor, Eckhart Ferenc,
Egervári Jenő, Geleji Sándor, Gyulai Zoltán, Hajnal Imre, Hajós György, id. Issekutz Béla, Lakó György,
Lukács György, Mócsy János, Pais Dezső, Plank Jenő, Szalai Sándor, Vendl Aladár, Verebélÿ László és
Varga József lettek. A bizottság az 1956. október 28-án alapított Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága,
illetve a november 21-én megalapított Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elődjének tekinthető.[8]

1990 után

A rendszerváltást követően, 1990-ben, új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai

képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti
Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL.
tv.).

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kialakult helyzetben az MTA 192., rendkívüli közgyűlése

2019. december 2-án elfogadta az Akadémia megújuló küldetését tartalmazó előterjesztést, valamint
módosította az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét is.[9]
Székháza
1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A
tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz
stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés
1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal
vezetésével. A felavatásra 1865. december 11-én került sor.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz

domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói
Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis
üléstermet. Az MTA épülete, Szarvas Gábor szobrával

A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9.

alatt található.

Osztályai
Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc
természet-, három társadalomtudományi (I., II., IX.):

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
III. Matematikai Tudományok Osztálya A Magyar Tudományos Akadémia 2011-
IV. Agrártudományok Osztálya ben
V. Orvosi Tudományok Osztálya
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
X. Földtudományok Osztálya
XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Éjszakai kivilágításban
Az Akadémiai Könyvtár
Budapest V. Arany János u. 1. alatt található a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs
Központ. 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy
kétmillió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek
Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

Illetmény
Az Akadémia tagjai és az MTA doktorai illetményt kapnak. Ennek összege 2007. január 1-je után [a
350/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján] rendes tag esetén havi 455 000 Ft, levelező tag esetén 353 900,
az MTA doktorai esetén 90 000 Ft.

A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai

MTA-akadémikusok

Az MTA tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott

létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia
mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak,
valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor-
képviselőknek az életrajzi adatait.

MTA Köztestület

Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer

köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon
szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és
a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben
meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület
tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető
az interneten,[10] illetve nyomtatott formában is megjelenik.
Budapesti kutatóház
A Magyar Tudományos Akadémia
elnökei
1 Gr. Teleki József (1830. november 17. – 1855. február 15.) történetíró
2 Gr. Dessewffy Emil (1855. április 17. – 1866. január 10.) író, publicista
3 Br. Eötvös József (1866. március 18. – 1871. február 2.) jogtudós
4 Gr. Lónyay Menyhért (1871. május 17. – 1884. november 3.) bölcsész, író
5 Trefort Ágoston (1885. május 28. – 1888. augusztus 22.) jogtudós, publicista
6 Br. Eötvös Loránd (1889. május 3. – 1905. október 5.) fizikus
7 Berzeviczy Albert (1905. november 27. – 1936. március 22.) történetíró
8 v. József Ágost főherceg (1936. március 22. – 1944. október) katonatiszt
9 P. Kornis Gyula SchP (1945. március 7. – 1945. október 29.) filozófus, pedagógus, író
10 v. Moór Gyula (1945. október 29. – 1946. július 24.) jogtudós
11 Kodály Zoltán (1946. július 24. – 1949. november 29.) zeneszerző, zenetudós
12 Rusznyák István (1949. november 29. – 1970. február 5.) orvos, belgyógyász
13 Erdey-Grúz Tibor (1970. február 5. – 1976. augusztus 16.) kémikus
Szentágothai János (mb. 1976. október 26. – 1977. május 6.) orvos, anatómus, idegtudós
14 Szentágothai János (1977. május 6. – 1985. május 10.)
15 Berend T. Iván (1985. május 10. – 1990. május 24.) történész
16 Kosáry Domokos (1990. május 24. – 1996. május 9.) történész
17 Glatz Ferenc (1996. május 9. – 2002. május 4.) történész
18 Vizi E. Szilveszter (2002. május 5. – 2008. május 6.) orvos, farmakológus
19 Pálinkás József (2008. május 6. – 2014. május 6.) atomfizikus
20 Lovász László (2014. május 6. –) matematikus, informatikus

[ ]
Az Akadémia 2006-ban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól Báthory-díjat kapott.[11]

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata 2019-ig

2019-ig az MTA az alábbi kutatóintézeti hálózattal rendelkezett:[12]

MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Állatorvos-tudományi Intézet
Julianna majori telephely
Mezőgazdasági Intézet
Növényvédelmi Intézet
Talajtani és Agrokémiai Intézet

MTA Atommagkutató Intézet

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Filozófiai Intézet
Irodalomtudományi Intézet
Művészettörténeti Intézet
Néprajztudományi Intézet
Régészeti Intézet
Történettudományi Intézet
Zenetudományi Intézet

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Földrajztudományi Intézet
Földtani és Geokémiai Intézet
Geodéziai és Geofizikai Intézet
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Atomenergia-kutató Intézet
Energia- és Környezetbiztonsági Intézet
Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Közgazdaság-tudományi Intézet
 Regionális Kutatások Intézete
Világgazdasági Intézet

MTA Nyelvtudományi Intézet

Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály

MTA Ökológiai Kutatóközpont

Balatoni Limnológiai Intézet
Duna-kutató Intézet
Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Biofizikai Intézet
Biokémiai Intézet
Genetikai Intézet
Központi Laboratóriumok
Növénybiológiai Intézet

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Jogtudományi Intézet
Kisebbségkutató Intézet
Politikatudományi Intézet
Szociológiai Intézet

MTA Természettudományi Kutatóközpont

Anyag- és Környezetkémiai Intézet
Enzimológiai Intézet
Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Szerves Kémiai Intézet

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Komputációs Tudományok Osztálya
Részecske- és Magfizikai Intézet
Számítógép Hálózati Központ
 Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet
Wigner Adatközpont

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (L–R)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (S–Zs)
A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája

Galéria

Jegyzetek
2. Széchenyi felajánlása Kumlik Emil szerint
1. 1825. november 3. Széchenyi István
nem a szokott országgyűlési épületben
felajánlja egy évi jövedelmét a Tudós
(mai pozsonyi Egyetemi Könyvtár)
Társaság számára (http://www.rubicon.hu/ hangzott el, hanem az Alsótábla kerületi
magyar/oldalak/1825_november_3_szech
gyűlésén, az akkori megyeházán. - Kumlik
enyi_istvan_felajanlja_egy_evi_jovedelmet
Endre, pozsonyi Híradó, 1925. november
_a_tudos_tarsasag_szamara/). 3. [1] (http://www.pozsonyikifli.sk/hu/Friss-
www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016.
kifli/Tortenelem/Kideritettuk-hogy-melyik-p
augusztus 30.)
ozsonyi-hazban-alapitotta-Szechenyi-Istva
n-a-Magyar-Tudomanyos-Akadem.html)
3. Nyáry Krisztián (2016): A görög, aki
magyarrá akart válni, In BBC History
2016. december [2] (https://index.hu/tudo
many/tortenelem/2016/12/26/sina_simon/)
4. Lásd: 1827. évi XII. törvényczikk
azoknak neve, akik a tudós társaság
fölállítására, vagy a hazai nyelv
terjesztésére is ajánlatot tettek, az utókor
emlékezete végett törvénybe iktattatnak |
1840. évi XLII. törvényczikk a magyar
tudós társaságra folytatva tett
adakozásokról
5. Lásd: 1827. évi XI. törvényczikk a hazai
nyelv művelésére fölállítandó tudós
társaságról vagy magyar akadémiáról
6. [Széchenyi István ajándéka az
Akadémiának, a nőalak nejét, Seilern
Crescence-ot ábrázolja]
7. Kónya Sándor: „... MAGYAR AKADÉMIA
ÁLLÍTASSÉK FEL...” Akadémiai
törvények, alapszabályok, ügyrendek
1827–1990. MTAK Budapest, 1994. 11.
old.
8. Lásd: Nizsalovszky Endre rádióbeszéde (h
ttp://nizsalovszky-endre.blogspot.com/p/ra
dio-1956.html).
9. 93 százalékos többséggel fogadta el az
MTA Közgyűlése az Akadémia megújult
küldetését (https://mta.hu/mta_hirei/elfoga
dta-az-mta-kozgyulese-az-akademia-kulde
teserol-szolo-eloterjesztest-110155)
(Mta.hu, 2019-12-02)
10. https://mta.hu/koztestuleti_tagok
11. Báthory díjak (http://bolyai.eu/bathory.ph
p?m=7). Bolyai Egyetem. (Hozzáférés:
2014. november 27.)
12. MTA kutatóintézetei (https://mta.hu/mta_k
utatointezetei). MTA, 2019. (Hozzáférés:
2019. szeptember 9.)

További információk
Az MTA folyóirata (http://www.matud.iif.hu/)
Az MTA tagjai (http://mta.hu/mta_tagjai)
Az Akadémia a Műemlékem.hu-n (http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=595)
Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája (http://real-eod.mtak.hu/55/)
A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (http://real-eod.mtak.hu/338/) (Pest, 1831)

Kapcsolódó szócikkek
Akadémiai Értesítő

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Tudományos_Akadémia&oldid=22051501”

A lap utolsó módosítása: 2019. december 21., 00:11

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is
felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.