You are on page 1of 43

Csepela Jánosné

TÖRTÉNELEM
munkafüzet
Játékos feladatok Horváth Péter
6.
és Hámori Péter tankönyvéhez

MEGOLDÓKULCS

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST


© Csepela Jánosné, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2008

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.


www.ntk.hu
Vevõszolgálat: info@ntk.hu
Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató


Raktári szám: RE 00675/M
Felelõs szerkesztõ: Kenyó Ildikó
Mûszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Mûszaki szerkesztõ: Gaugecz Istvánné
Grafikai szerkesztõ: Slezák Ilona
1. kiadás, 2009
Formakészítés:
ÉV ELEJI ISMÉTLÉS

1. Sorrendben: hamis, igaz, igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, igaz, hamis, igaz

2. A = India
B = Mezopotámia
C = Egyiptom
D = Kína

3. Soronként:
M/M/E/K
M/I/I/E
K/K/M/M
I/E/I/K
E/I/E/E

5. a) Kék szín: Zeusz, Pheidiasz, Nagy Sándor, Leónidasz, Aeneas, Minotaurusz, Homérosz, Daidalosz, Perik-
lész, Miltiadész, Xerxész, Pallasz Athéné, Themisztoklész, Dareiosz
Zöld szín: Augustus, Hannibál, Mars, Remus, Scipio, (Aeneas) Romulus, Spartacus, Livius, Néró, Caesar,
Attila
b) Zeusz, Mars, Remus, Aeneas, Romulus, Minotaurusz, Daidalosz, Pallasz Athéné

6. Görög történelem: 1., 6., 8., 9., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18.
Római történelem: 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9., 10., 11., 15., 16., 17., 19., 20.

7. a) Az elõkelõk hatalmuk biztosítására törvényeket alkotnak, megszervezik a hadsereget, a hivatalnokokat és


a hadsereg mûködését az adókból fizetik.
b) A háborúkban ejtett hadifoglyok többsége rabszolga lett.
c) Az athéni demokrácia idején a város életét a népgyûlés irányította, itt választották meg a hadvezéreket és
sorsolták a hivatalnokokat.

8. a) Periklész (2)
b) Hammurapi (1)
c) Attila (4)
d) Scipio (3)

3
I. KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBÕL

1. Európa új arca
1. a) A, B, E
b) Az 500–1500 közötti szakaszt kell kiszínezni (476–1492).
c) 1016

3. Nyugatrómai Birodalom: 1., 2., 3., 8.


Keletrómai Birodalom: 4., 5., 6., 7.

4. Sorrendben: igaz, hamis, hamis


Az évszám: 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása)

5. a) 1 piros és 5 kék téglalap b) 2 barna és 4 zöld téglalap


1. pajzsot 4. nyugat felé
2. rabszolgát 5. borsot
3. barba 6. a császár
Megoldás: FEUDUM

 A beírandó szavak:
1. kettészakadt 3. germán királyságok / király / földbirtokot
2. megbukott 4. Bizánci Birodalom / császár / görögül / Bizánc / kereszténység

2. Az uradalom
1. Az elsõ oszlop színei sorrendben: zöld, piros, piros, kék, piros, piros, zöld
A második oszlop színei sorrendben: piros, kék, kék, kék, zöld, piros, kék

2. Bal fölsõ kép: A kétnyomásos gazdálkodás


Jobb fölsõ kép: Nyakhám
Bal alsó kép: A háromnyomásos gazdálkodás
Jobb alsó kép: Szügyhám

3. a) nehézeke, kapa, kasza, borona, sarló, faeke, (vaspapucsos) ásó


b) nehézeke (kasza)

4. Kétnyomásos gazdálkodás idején 18 holdat, háromnyomásos gazdálkodás idején 24 holdat.

asszonyok kovács fazekas molnár

1., 5., 9. 2., 7., 8. 4., 6. 3.

4
Föntrõl lefelé soronként:
1. búza 6. ugar
2. falu 7. erdô
3. sarló 8. kovács
4. korpa 9. kard
5. templom 10. robot

Megoldás: BAROMUDVAR

 1. földesúr / felszabadult / szabad / jobbágyok 3. a legtöbb falu ellátta magát a szükséges javakkal
2. majorság / jobbágytelek / erdõ / legelõ 4. nehézeke, szügyhám

3. A középkori keresztény egyház


1. Fentrõl lefelé: pápa, érsek, püspök, plébános

2. pápa, érsek, püspök

3. Keresztelni, esketni, temetni, misézni, olvasni, énekelni, bûnrõl és erényrõl tanítani, betegeket vigasztalni.

4. a) szent / kolostor / ereklye / legenda / kódex / plébános / mise / mártír / eretnek / oltár
b) TIZED: A jobbágyok termésük tizedét adták az egyház fenntartására és a plébános fizetésére.
A lelki életet, a szellemi és a fizikai munkát egyformán gyakorolni kell.

Sorrendben: igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, hamis, igaz, igaz, hamis, igaz, hamis, igaz

Megoldás: MONTE CASSINO

Például: Pannonhalma, Gyõr, Budapest

 1. kereszténységet
2. engedelmességet követel
3. pápa, érsek, püspök, plébános, hívõk
4. világi papok
5. szerzetesek

Magyarország: 251 munkanap, Anglia: 263 munkanap, Franciaország: 293 munkanap

mise, keresztelõ, ellenséges támadás, járvány, esküvõ, temetés, magas rangú látogató

a) Szeged / Ekkor van a XIX. századi nagy árvíz emléknapja.


b) belvárosi templomban / 3 órakor / Ekkor emlékeznek a régi pestisjárványra.
c) húsvétkor / elnémulnak a harangok Jézus kereszthalálára emlékezve.

Az ókori római építészeti hagyományok felelevenítése.

5
Hogyan készült a kódex? (Olvasmány)
1. Sorrendben: 3., 11., 1., 4., 10., 5., 7., 2., 8., 9., 6.

2. B, A és P (esetleg D) betûk

4. a) 843
b) 972
c) 1399

4. Az iszlám
1. a) I = 622
b) 622 – 476 = 146 év

2. A világ legnagyobb félszigete Arab-félsziget


Lakói arab pásztorok
Fõ foglalkozásuk nomád pásztorkodás
Kereskedelmi központjuk Mekka
Leghíresebb „kereskedõjük” Mohamed

3. Hogy megszûnjenek az arab törzsek közötti háborúk.

4. b)
Az iszlám központja: Mekka
Mohamed futása: Medina
Sziklamecset: Jeruzsálem

5. Mondatonként:
mohamedán helyett: iszlám
Mohamed helyett: Allah
Korán helyett: paradicsom
Franciaország helyett: Spanyolország és Portugália
próféták helyett: kalifák

egy az Isten, Allah vagy zarándoklat


1 2 két lepelre cserélik ruhájukat a Kába-kõnél
Mekkába
irgalmasság (a jómódúak jövedelmük három alkalommal kereste Gábriel
2,5 3
2,5%-ával támogassák a szegényeket) arkangyal Mohamedet

4 négy felesége lehet egy muzulmánnak 5 naponta öt alkalommal kell imádkozniuk

éves volt Mohamed, amikor Gábriel


23 23 évig mondta el Allah a Koránt 40
felkereste

KIRARLEBEGLA = GEBEL AL TARIK = GIBRALTÁR

6
csador: (csak a szemet szabadon hagyó) nõi ruha
mecset: imaház
müezzin: kikiáltó, aki imára szólítja a híveket
minaret: a mecset melletti torony
ramadán: a szent hónap, amikor böjtölni kell

 1. mohamedán / Mekka
2. Mohamed / Allah / Korán
3. öt
4. a hit terjesztése

5. A nyugati keresztény császárság


1. a) Az uralkodó Isten akaratából ül trónján.
b) A Róma környéki területeket a pápának adományozta.

2. Birodalma csaknem elérte a Római Birodalom nagyságát, a meghódított területeken terjesztette a keresz-
ténységet.

3. NK = 800

4. a) Cím: Hûbéri eskü


A nagybirtokos hûbéresévé fogadja a kisbirtokost. Földadományt és védelmet biztosít számára, cserébe
a megadományozott hûséggel és katonai szolgálattal tartozik. A megadományozott középbirtokos bir-
tokának egy részét továbbadja kisbirtokos hûbéresének.
b) Csillaggal jelölendõ az elsõ kép térdeplõ és a második kép ülõ alakja.

5. Katonasága és fõembereinek hûsége.

Az igaz állítások összeolvasott betûjelei: KIS PIPIN

sértetlenség, megbízhatóság, becsületesség, hasznosság, könnyedség, lehetõség

 A beírandó kiegészítések:
Nagy Károly
800 / császár / Róma
Aachen / palota / kápolna
katonaság / fõembereinek hûsége
Francia Királyság / Német-római Császárság
katolikus és ortodox

A vikingek (Olvasmány)
1. A – Normandia
B – Szicília
C – Grönland
D – Észak-Amerika
E – Anglia

7
2. a) fa, bõr, vászon
b) szél, izom
c) vitorlával, evezõvel
d) bõrsátorral
e) halat, sózott húst [sajtot]
f) Mert hetekig hajóztak a tengereken.

A pápa és a császár küzdelme (Olvasmány)


1. Piros színezés: a Római Birodalom területe a Rajnáig
Kék színezés: Anglia és a germán területek
Zöld színezés: Skandinávia, Magyarország, szláv területek

2. Mindketten saját joguknak tekintették a püspökök kinevezését.

3. katolikus / kiközösítéssel / templom / keresztelték / nem részesülhetett egyházi temetésben / érvénytelen


volt / Canossa

6. A keresztes hadjáratok kora


1. lovag: Nehézfegyverzetû, nemesi származású lovas katona.
lovagiasság: Udvariasság, segítõkészség, kegyelem az elfogott ellenségnek.
lovagi torna: A vitézség „szelíd” kifejezése.

3. A hét fontos lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakk, verselés
A hét fõ lovagi erény: mértékletesség, állhatatosság, hûség, erkölcsösség, bõkezûség, becsületesség, bátor-
ság

5. a) Mert Jézus életének a színtere volt.


b) A „hitetlenektõl” akarták visszafoglalni a Szentföldet.
c) A vallásos érzület, a hírnév, a meggazdagodás iránti vágy és a kalandvágy miatt.

Soronként:
1. váltságdíj 4. Bizánc
2. sisak 5. Korán
3. lant 6. medve

Megoldás: LILIOM

A templomos rend lovagja: fehér köpeny, vörös kereszt


A johannita rend lovagja: fekete vagy vörös köpeny, fehér kereszt
A német lovagrend lovagja: fehér köpeny, fekete kereszt

 1. páncél, hadviselés – lovagi torna


2. 1095, a Szentföld visszahódítása az araboktól
3. új növények és szokások meghonosodása

8
7. Élet a középkori városokban
1. Sorrendben: hamis, igaz, igaz, hamis, hamis
Megoldás: VÁSÁR
Kapcsolható fogalmak például: kereskedõ, pénzforgalom, vám, árutermelés stb.

2.
A polgárok jogai A polgárok kötelességei

vásártartás, egyösszegû adó, városi önkormány- adófizetés, a város védelme


zat tagjainak megválasztása

3. A termék jó minõségét szigorú céhszabályzat írta elõ.


A gondos munkavégzést elõsegítette, hogy ablakban, kirakatban dolgoztak.
A mesterré válás útja: hosszas tanulás után (inas – legény – remek készítése – mesterré avatás – mester).

4. Megoldás (fentrõl lefelé): TAKÁCS (eretnek – T / polgár – A / egyetem – K / domonkosok – Á / ference-


sek – C / kontár – S)
Válasz: Ruhakelmét.

5. 1. csizmát
2. szerszámokat
3. páncélt

Kék színû aláhúzás: ébenfa, szurok, üveg, tégla


Piros színû aláhúzás: rozs, komló, méz, só, hering, tõkehal, olaj, sajt, sós vaj, sör, liszt, borok, olívaolaj,
datolya, mazsola
Zöld színû aláhúzás: szõrme, lenvászon, kender, állatbõr, gyapjúszövet, selyem

1. vám 6. gótika
2. bencés 7. Fiú
3. hunok 8. Adriai(-tenger)
4. Bizánc 9. makett
5. templom
Megoldás: VENI ETIAM

 1. Forgalmas helyeken, folyami átkelõknél, hegy és síkság találkozásánál alakultak ki.


2. Lakói a polgárok, kiváltságaik: egyösszegû adó, vásártartás, vezetõválasztás.
3. Fõ foglalkozások: ipar és kereskedelem.
4. Városi kultúra:
építészet: gótika
oktatás: városi iskolák, egyetemek
szerzetesrendek: ferencesek, domonkosok

8. A százéves háború
1. Az angol király meg akarta szerezni Franciaország trónját, és mindketten vetélkedtek Németalföld birtoklá-
sáért.

2. b) Kék színû: Anglia


Piros színû: Franciaország

3. Fentrõl lefelé: Anglia, Franciaország, Franciaország, Franciaország, Anglia, Anglia, Anglia, Anglia
Megoldás: KIS-ÁZSIA (a kötõjel hiányzik)

9
4. Alacsonyabb bástyákat építettek és vastagabb falakat emeltek.

5. Új fegyverek jelennek meg (lõpor, ágyú), a vastagabb falak és az alacsonyabb bástyák jobban ellenállnak
a támadásnak.

Járványok és éhínségek a középkorban (Olvasmány)


Soronként:
1. himlõ 5. tbc
2. ostor 6. járvány
3. pestis 7. álarc
4. kolera 8. gyógyfüvek
Megoldás: ISPOTÁLY

 1. angol
2. Jeanne d’Arc
3. számszeríj / hosszúíj / ágyú

9. Támad a török
1. A szultánok az Oszmán dinasztiából kerültek ki.

2. A táblázat címei: Szpáhik / Janicsárok / Tüzérek

3. Például:
gurebák: vegyes (arab, perzsa, egyiptomi) lovas hadtest
ulufedzsik: zsoldos katonák, tábori rendõrök
szilidárok: (sárga zászló alatt vonuló) zsoldosok
szpáhik: íjas, tegzes lovasok
tatárok: bõrdolmányt viselõ, fanyergen ülõ, a húst nyersen fogyasztó katonák
kapudzsi: házi testõrök
janicsárok: zsoldos gyalogosok

4. d) 23
Sorrendben:
1. kádi 6. nagyvezír
2. három 7. szandzsák
3. díván 8. mufti
4. szeráj 9. vilajet
5. defterdár 10. négy
Megoldás: KONSTANTIN

 Törzsi területe Kis-Ázsia


Lakói törökök
Vallása iszlám
Uralkodója szultán
Fõvárosa 1453-tól Konstantinápoly (Bizánc)

10
10. A humanizmus és a reneszánsz
1. Humanizmus: A homo (ember) szóból ered, jelentése: emberközpontúság. Teljes emberi életet kell élni.
Sajtó: Szõlõpréshez hasonló „sajtoló” szerkezet és a nyomtatott kiadvány neve.
Reneszánsz: Újjászületés, az ókor mûvészeti stílusának felélesztése.
Teológia: A szó a theosz (= isten) és a logia (= tan) görög szavakból ered; a keresztény vallási tanokat
értelmezõ tudomány.
Rektor: Az egyetem vezetõje.

2. Gyönyörködni kell a természetben, élvezni az alkotó munkát, a mindennapok örömeit.

3. A tudományok fejlõdése és a tanulók számának növekedése miatt kevésnek bizonyultak a kézzel írt
könyvek.

4. musica: ének (kottaolvasás és zeneszerzés) asztronómia: csillagászat és naptárkészítés


grammatika: nyelvtan (latin nyelv szabályai) dialektika: a vitatkozás és érvelés tudománya
aritmetika: számtan geometria: mértan
retorika: szónoklattan

A mai órarendben szereplõ tantárgyak: musica, grammatika, aritmetika, geometria.

5. Leonardo da Vinci
Például: Utolsó vacsora, Sziklás Madonna, Angyali üdvözlet stb.

6. Például: kupola, oszlopsor

Megoldás: POLIHISZTOR (A két o betû közül a föníciaiakat jelzõ idõben a második. A többi esemény a szó
betûsorrendjében következik.)

A rajzok sorrendjében:
3. Gótikus stílus
2. Reneszánsz stílus
1. Román stílus

 1. Önsanyargatás helyett teljes emberi életet kell élni.


2. Középpontba kerül az ember földi élete.
3. Újjáéled az ókori mûveltség és mûvészet → reneszánsz.
4. Fejlõdnek a tudományok, nõ a tanulók száma → könyvnyomtatás.

Képek a középkori Európa életébõl (Összefoglalás)


1. 1. Pireneusi 8. katonáskodás
2. rabszolga 9. kontárok
3. malom 10. nehézeke
4. borona 11. apát
5. hûbéri lánc 12. kalifa
6. adómentesség 13. reneszánsz
7. bíráskodás 13+1. Jeruzsálem három vallás szent helye

2. Példamondatok:
a) A pápa keresztes hadjáratot hirdetett Jeruzsálem visszafoglalására.
b) A pápa és a császár nem tudtak megegyezni, kit illet a püspökök kinevezési joga.
c) A polgárok joga volt a város önkormányzatának megválasztása.
d) A céhekben dolgozó kézmûvesek ügyeltek a jó minõségre.

11
3. a) „A városi levegõ szabaddá tesz.” – A városi polgárok mentesülnek a személyes függés alól.
b) U R A D A L O M Földesúri földbirtok.
L O V A G Nemesi származású, nehézfegyverzetû lovas katona.
J O B B Á G Y Földhasználat fejében szolgáltatásokra kötelezett földmûves.
R O B O T A földesúr földjén ingyen végzett mezõgazdasági munka.
M A J O R S Á G A földesúr saját használatú földbirtoka.
I S Z L Á M Mohamedán vallás.
P I A C A kereskedelem színhelye.
F A L U A középkor jellemzõ települése.
S Z E R Z E T E S A kolostorok lakója.
V Á R A földesurak megerõsített lakóhelye.
K Ó D E X Kézzel írott könyv.
P O L G Á R Városlakó.
E R D Õ Az uradalom egyik közös használatú része.

4. a) 622 – Mohamed futása, az arab idõszámítás kezdete


b) 800 – Nagy Károly császárrá koronázása
c) 1054 – az egyházszakadás
d) 1095 – a keresztes hadjáratok meghirdetése
e) 1337 – a százéves háború kezdete

a) építõanyagot, tüzelõt, szerszámok alapanyagát


b) a legelõn, erdõszélen
c) igavonásra, étkezésre (fehérjék és zsiradékok), ruházati alapanyagként
d) búza, árpa, zab
e) állatok és zöldségfélék
f) sört, illetve vizezett bort
g) növényi és állati alapanyagokból készítettek ruhákat

A magyar történelem kezdetei (Ismétlés)


1. Írásos forrásokból (Bíborbanszületett Konstantin, Bölcs Leó stb.), mondákból, nyelvészeti kutatások ered-
ményeibõl.
3. Bekarikázandó népnevek: ugorok, kazárok, besenyõk, törökök
4. Lehetséges kérdések például:
Hogy nevezték a Volga–Káma vidékét? (Õsi Magyarország)
Hol kötöttek vérszerzõdést õseink? (Etelköz)
Mi volt Álmos „méltósága”? (fejedelem)
Mi volt Árpád nemzetségének totemállata? (turul)
Ki vezette a honfoglalást? (Árpád)
Mikortól meddig tartott a honfoglalás? (895–900)
Mi volt a honfoglaló magyarok fõ foglalkozása? (nomád pásztorkodás)
Hol laktak nyáron honfoglaló õseink? (jurta)

12
II. MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDEJÉN

11. A honfoglaló magyarság élete


1. Tegezben: íjat és nyílvesszõket
Tarsolyban: vágó- és tûzcsiholó szerszámokat

2. ló: harcosok számára és szállításra


szarvasmarha: tejét, húsát megették, bõrébõl ruhát, lábbelit készítettek, csontjából szerszámokat, szarvá-
ból kürtöt, ivóedényt faragtak
juh: húsáért és gyapjújáért (nemez)

3. 2. – mosás
4. – tömörítés
1. – birkanyírás
3. – gyúrás
5. – simítás

4. komondor, puli, agár

6. a) íjkészítõ
b) nyeregkészítõ
c) vasverõ
d) fazekas

1. – családfõ 6. – család helye


2. – díszhely 7. – férfi látogatók
3. – ajtónál 8–9. – tûztõl jobbra (rokonok)
4. – nõk oldala 10. – háziasszony
5. – ajtó mellett

Helyes válaszok: kapát, sólyom, sarlóval, Erdélyben, üvegfúvó

Megoldás: BÕSÉG

 1. fejedelem, bõk, ínek


2. állattenyésztés
3. jurta, földbe vájt ház (veremház)

12. A kalandozások
1. Zsákmányszerzés, szomszédos népek megfélemlítése, szövetségesi szerepvállalás.

2. Észak és kelet felé nem voltak gazdag országok (kelet felõl érkeztünk, észak felõl a Kárpátok vonulata övezte
a területet).

3. a) IX. század (899)


b) A mai Spanyolország területe.
c) Például: Rajna, Elba, Szajna stb.
d) Sankt Gallen – Svájc
Augsburg – Németország
Bizánc – Törökország

13
4. 1. süveg
2. szablya
3. tegez
4. öv
5. tarsoly
6. csizma
7. kaftán

5. A szomszéd népek kiismerték a magyarok harcmodorát, megölték a vezéreket, összefogtak a kalandozók ellen.

6. Például: Lehel kürtje, Lehel vezér és a német császár stb.

7. 4. Géza
3. Taksony
5. István
2. Árpád
1. Álmos
Közös: Valamennyien viselték a fejedelmi méltóságot.

8. Szomszédaival békés viszonyt alakított ki, fiát megkereszteltette, Gizellát fiának kérte feleségül, Pannonhal-
mán bencés kolostor építését engedélyezte, térítõ papokat és szerzeteseket hívott az országba.

Augsburg

Elvárható elemek például: hátrafelé nyilazás, színlelt megfutamodás, bekerítés

Aláhúzandók: lengyel, bolgár, bajor, velencei, bolgár

 1. ismeretlen harcmodor, cselvetések, váratlan támadások, mozgékonyság


2. a megtámadottak összefogása, a harcmodor kiismerése
3. Géza fejedelem békés politikája, a keresztény térítések

13. A keresztény magyar állam megalapítása


1. 997–1000 között: fejedelem
1000–1038 között: király

2. A pogány rend szerinti trónkövetelõkkel (pl. Koppány) és az Árpádok hatalmát el nem ismerõ törzsfõkkel
(pl. Ajtony).

3. Aláhúzandók: Bevezette a tizedet. Legyõzte Koppányt. Feleségül vette Gizellát. Elrendelte, hogy tíz falun-
ként építsenek templomot. Királyi koronát kért a pápától. Elõírta a templomi szertartás alatt fecsegõk meg-
büntetését. Püspökségeket alapított.

4. Beírandó szavak: I. István / vármegyékre / ispánokat / törvények / elítélése / beszedése / hadsereget

5. Mondatonként:
keletrõl helyett: nyugatról
Vajkot helyett: Vazult
nap helyett: vasárnap
latin helyett: görög
aranypénzének helyett: ezüstpénzének

14
6. Bekarikázandó: Esztergom

a) Bekarikázandó: Bulcsú – Nem volt István kortársa.


b) Piros színnel aláhúzandó: Géza, Gizella, Péter, Gellért, II. Szilveszter
Kék színnel aláhúzandó: Koppány, Vazul

Megfejtés (fentrõl lefelé): CSANÁD (nádor – C / országbíró – S / fõpohárnok – A / fõtárnok – N / fõkáplán –


Á / fõlovász – D)

templomépítés – fõkáplán
50 új harci paripa – fõlovász
lázadó megbüntetése – országbíró
a befolyt királyi jövedelem – fõtárnok

14. Zûrzavaros évtizedek


1. Imre herceg halála miatt nem volt fiú örökös, Pétert nem fogadták el a magyar urak.

2. A keresztény uralkodó és a pogány magyarok között.

3. Az uralkodó elûzése, a régi vallás visszaállítása.

4. Kék nyíl: Pozsony


Zöld nyíl: Vértes (Székesfehérvár)
Kereszt: Pest, 1046

5. a) *1000
b) I. István: 1000 –1038, I. András: 1046–1060, I. Béla: 1060 –1063
c) 1060 –1038 = 22 év

6. Péter: 1., 5., 8., 11.


Aba Sámuel: 2., 7.
I. András: 4., 10., 12.
I. Béla: 3., 6., 9., 10.

Elrejtett szavak (a meghatározások sorrendjében): teutonok, latinok, Hungaria, rex, regös, klerikus, vért,
bencés, rév.

A feladat: Készíts illusztrációt KARD VAGY KORONA címmel!

15. I. (Szent) László és Könyves Kálmán királysága


1. I. László: 1077–1095, Könyves Kálmán: 1095–1116

2. Vonalkázás: Horvátország
Pontozás: Dalmácia
Kereszt: Esztergom

3. I. László „lovagkirály”: Õt tartották Magyarország legvitézebb lovagjának.


I. Kálmán „Könyves”: Mûveltsége miatt (tudott írni és olvasni).
II. Béla „Vak”: Könyves Kálmán megvakíttatta.

15
4. Beírandó uralkodók (fentrõl lefelé):

Az egyház megerõsítése A lopás meggátolása Az ország rendjének


érdekében: érdekében: biztosítása érdekében:
I. István I. László I. István
I. László I. Kálmán I. László
I. László senki (I. László I. Kálmán
I. István megvakításra ítélte)
I. László I. István

5. A keresztény egyház tanításai (engedelmesség, szorgos munka, tiszteletadás) egyben a feudális renddel
szembeni engedelmességre tanítottak.

KULCSOD / SZEKERES / SOLYMÁR / HALÁSZI


LOVÁSZI / SZAKÁCSI / ÜLLÕ / VADÁSZI

Csigavonalban: „KUTAK MELLETT ÁLDOZNAK, VAGY FÁKHOZ, FORRÁSOKHOZ ÉS KÖVEKHEZ AJÁNDÉ-


KOT VISZNEK.”
A fogalom: pogányok

16. III. Béla és II. András kora


1. III. Béla a 12. században, 24 évig uralkodott.

2. apja: II. Géza példaképe: a bizánci császár


bátyja: III. István jegyzõje: Anonymus
nevelõje: a bizánci császár fiai: II. András és Imre

3. Jól szervezett államot irányított, megszervezte a kancelláriát, a törvényeket írásba foglaltatta, megtöltötte
a kincstárat, elõkelõ feleséget szerzett, visszaszerezte Horvátországot és Dalmáciát stb.

4. A megyényi birtokadományok, a bárók kezére került királyi várak miatt gyengült meg a király hatalma.

5. Az ország kisebb nemesei: féltek a bárók hatalmaskodásától


Az elõkelõk: a király az idegen uraknak kedvezett

6. Beírandók sorrendben: 1222 / II. András / Aranybullát / adót fizetniük / fizet nekik / ellenség tör be az
országba / szembefordulhatnak a királlyal

7. Aláhúzandók:
Törvény írja elõ a tizedfizetést.
Elkészül a pannonhalmi alapítólevél.
Létrehozzák a kancelláriát.

a) Így nagyobbnak tûnt a birodalom.


b) Hogy csodálattal nézzenek fel az uralkodóra.

16
Kérdések például:
1. Hogy nevezik az ország történetét elbeszélõ írásokat? (krónika)
2. Mi az Adriai-tenger partvidékének elnevezése? (Dalmácia)
3. Ki volt III. Béla jegyzõje? (Anonymus)
4. Ki ült Bizánc trónján? (császár)
5. Minek az élén állt az ispán? (megye)
6. Mi készült a birtokadományozásról? (oklevél)
7. Ki volt Vak Béla apja? (Álmos)
8. Hol van a Dunántúlon az egyik legszebb román stílusú templom? (Ják)
9. Hogyan nevezik az ország leggazdagabb birtokosait? (bárók)
10. Hogy nevezték a kolostorokban vagy püspöki székhelyeken mûködõ, okleveleket kiállító „helyeket”?
(hiteles)
11. Hogy nevezték III. Bélát a bizánci udvarban? (Alexiosz)

17. A tatárjárás
1. Beírandók sorrendben: Julianus barát / keleten
Évszámrejtvény: 1241 / 1222 / 1172 / 1077 Megoldás: 1227

2. Beírandó: IV. Béla


Gyenge az ország, üres a kincstár, a bárók szembehelyezkednek az uralkodóval.

4. Soronként: igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, hamis


1. Duna 6. gázló
2. Zsolt 7. Intelmek
3. Siralmas 8. szolga
4. Imre 9. Zotmund
5. nomád
Megoldás: DZSINGISZ / 1206

A muhi csata (Olvasmány)


2. Április 10., este: a tatár támadás kezdete
Április 11., hajnal: a tatár szárnyak átkelnek a folyón
Április 11., 7 és 12 óra között: csata
Április 11., délután: a király menekül, tatár gyõzelem

3. Körülbelül 750–800 km.

4. Például:
Hegységek: Kárpátok, Zempléni-hegység, Bükk
Folyók: Dnyeszter, Laborc, Latorca, Tisza, Hernád stb.

5. Hasonlóságok: könnyûlovas katonák, íjászok, sátrak


Eltérések: a király jelenléte, a magyaroknál páncélos lovasok is voltak, tatár túlerõ, jobb tatár haditerv, a ma-
gyarok elbizakodottabbak voltak, a tatárok fegyelmezettebbek voltak stb.

7. Sorrend (fentrõl lefelé): 1., 5., 7., 8., 6., 4., 9., 2., 3.
a) 1241

17
18. A második honalapítás
1. Két évig tartózkodtak Magyarországon a tatárok.
Valószínûleg Ögödej halála miatt Batu kán jelen akart lenni a kánválasztáson (vagy késõbbre tervezték
az ország megszállását).

3. Például:
Visszahívta és letelepítette a kunokat.
Kõvárak építése fejében birtokokat adományozott.
Kötelezte a városokat városfalak építésére, hogy jobban védhetõk legyenek.
Csak meghatározott feltételekkel adományozott birtokot az uraknak.
A külföldrõl érkezett telepeseknek a földmûvelés fejében kedvezményeket biztosított.

4. a) vezetõválasztás
b) bíróválasztás
c) a királynak adóznak (évente egyszer)

5. Újjáépítette az országot a tatárok pusztítása után. Tanulva saját tévedéseibõl önmagát is legyõzte, s meg-
változtatta korábbi politikáját.

6. Édesanyja kun származású hercegnõ volt.

7. a) Színezendõ: 1000 –1301


b) 1. I. (Szent) István koronázása: 1000
2. Muhi csata: 1241
3. Az Árpád-ház kihalása: 1301

8. a) 1301 – 895 = 406 év


b) 1301 – 1000 = 301 év

A falu lakossága megközelítõen 190-195 fõ (22 ? 4 = 88 felnõtt + 11 ? 6 = 66 gyermek, összesen


154 fõ, ez a 80%).

Magyarország az Árpádok idején (Összefoglalás)


1. 1. Taksony 8. I. András
2. szabad harcos 9. szolgabíró
3. Franciaország 10. fõkancellár
4. üvegfúvó 11. Könyves Kálmán
5. számszeríj 12. IV. Béla – Muhi
6. Kálti Márk 13. I. Istvánt 1083-ban avatták szentté.
7. Pannonhalma

18
2. a) „Minden tíz falu építsen templomot.” – A keresztény vallás terjesztése érdekében tíz falunként egy-egy
templomot kellett építeni.
b) I. István törvénye. / Például vármegyeszervezés, ispánok kinevezése, tizedfizetés törvénye stb.
c) V Á R M E G Y E Ilyen részekre osztotta I. István az országot.
I S P Á N A vármegye irányítója.
K A L A N D O Z Á S Zsákmányszerzõ hadjárat.
D É N Á R I. István pénze.
F E J E D E L E M I. István apjának méltósága.
P O G Á N Y A „régi” vallás követõje.
J U R T A A honfoglaló magyarok nyári szállása.
B Í R Ó Ítéletet mond a bûnösök felett.
T I Z E D Egyházi adó.
F E U D U M Hûbérbirtok latinul.
K R Ó N I K A Anonymus mûve a legelsõ…
K A N C E L L Á R I A Írásbeli ügyeket intézõ hivatal.
A R A N Y B U L L A II. András függõpecsétes oklevele.

3. a) 895 – a honfoglalás kezdete


b) 1000 – I. István koronázása
c) 1222 – az Aranybulla kiadása
d) 1241 – a muhi csata
e) 1301 – az Árpád-ház kihalása

4. Uralkodók fentrõl lefelé:


Géza fejedelem (1.) I. István (2.)
I. Béla (4.) I. László (5.)
III. András (10.) III. Béla (7.)
II. András (8.) I. András (3.)
Könyves Kálmán (6.) IV. Béla (9.)

5. Például:
a) A honfoglaló magyarok nem voltak egyenrangúak, a bõk nagyobb területet, több jószágot birtokoltak,
mint az ínek.
b) A magyar állam megalapítása, a keresztény egyház megszervezése I. István nevéhez fûzõdik.
c) I. András királynak a pogánylázadásokkal és a német hódítókkal egyaránt meg kellett küzdenie.
d) III. Béla elrendelte, hogy a birtokadományokról a kancelláriában oklevelet írjanak.
e) A köznemesek sokat szenvedtek a bárók hatalmaskodásaitól, ezért a királyhoz fordultak segítségért.

Azonos színnel jelölendõk:


I. István – I. András – I. László
Könyves Kálmán – III. Béla
II. András – IV. Béla – III. András

Fentrõl lefelé:
I. István, I. István, I. László, I. László, II. Géza, III. Béla, III. Béla, IV. László, III. András

19
III. A VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

19. I. Károly országa

1. a Felvidék nyugati része: Csák Máté


a Felvidék keleti része: Aba Amadé és fiai
Erdély: Kán László
a Tiszántúl: Borsa Kopasz
a Dunántúl: Kõszegiek

2.
Erzsébet Mária Anna

  
Ottó Károly Róbert Vencel

3. Megoldás: 1306

4. I. Károly:1308–1342

5. Fentrõl lefelé:
aranyforint, értékálló pénzt veretett
a kereskedelem / a bányászat fellendítése (a bányabér harmadának átengedése)
a harmincadvám bevezetése
a kapuadó beszedése

4 kg arany, 5 kg ezüst

Fentrõl lefelé: igaz, igaz, hamis, hamis, igaz

20. I. (Nagy) Lajos


1. I. (Nagy) Lajos: 1342–1382

2. A kérdések sorrendjében: nem, igen, nem, igen, igen, igen, igen, nem

3. Sorrendben: adómentesség, kilenced, õsiség, pallosjog, úriszék, árumegállító jog

4. Mi a kapcsolat
…Toldi Miklós és Esztergom között? Toldi Miklós az esztergomi érsek vitézei közül került I. Lajos szolgálatába.
…I. Lajos és Aachen között? I. Lajos Aachenben kápolnát építtetett Szent László emlékére.
…I. Lajos és Kassa között? I. Lajos Kassa városának árumegállító jogot adományozott.

5. a) (a földesúr) – Például: Osszák szét a falu lakói között a termést.


b) (bárók) – Például: Halálbüntetés.
c) (a királyi bíróság a kilenced törvénye alapján) – Például: Jobbágyai a királyi udvarnak szolgáltassák be
a különbözetet.

20
d) (a királyi bíróság az õsiség törvénye alapján) – Például: A birtok a királyé lesz.
e) (a királyi bíróság az õsiség törvénye alapján) – Például: A birtok a testvéréé lesz.

a) B
b) D
c) A

1367

21. Zsigmond, a császár és király


1. Mária: 1382–1387
Zsigmond: 1387–1437

2. Zsigmond a Luxemburg-uralkodóház tagja volt.

3. Feleségül vette I. Lajos leányát, Máriát. A királynõ korai halála után egyedül uralkodott.

4. magyar király, cseh király, német-római császár

5. Hatalmának megerõsítésére a bárók egy kisebb csoportjára támaszkodott.


Az ország védelmére megszervezte a déli végvári vonalat.
Német-római császárként a katolikus egyház helyzetének rendezésére zsinatot hívott össze.

6. a) Bekarikázandó betûk: P, A, T, I, C, S
b) PATICS: oszlopok köré font, agyaggal tapasztott rõzsébõl készült fal.

7. Mezõváros (például): Debrecen, Kecskemét, Szeged


Bányaváros (például): Selmecbánya, Körmöcbánya, Nagybánya
Szabad királyi város (például): Kassa, Pozsony, Bártfa

E = Erdély; CS = Csehország; M = mindkettõ

Mondatonként, fentrõl lefelé:


CS / E / CS / E / E / E / CS / M / CS / CS / CS / CS / E / CS/ E / CS / CS / M

22. Egy középkori magyar város: Buda


1. biztonságos, jól védhetõ, a Duna fontos útvonal, az ország közepén található

2. magyarok, németek (olaszok, örmények, zsidók, mohamedánok)

3. kereskedelem, ipar, szõlõmûvelés + a város védelme

4. Például: hatfõs városi tanács megválasztása, bíróválasztás

Gyulafehérvár ➝ Várad ➝ Szolnok ➝ Pest ➝ Buda ➝ Gyõr ➝ Sopron


3 helyen kell vámot fizetni.

Válasz: királyi arasz

21
23. Hunyadi János, a törökverõ
1. I. Ulászló: 1440–1444
V. László: 1444–1457

2. A mondatok sorrendjében: 1., 4., 2., 6., 3., 8., 5., 7.

3. piros szín = gyõzelmek


kék szín = vereségek

4. Miért
…választották kormányzónak Hunyadi Jánost? Mert V. László még kiskorú volt.
…tartotta fontosnak Hunyadi János a török elleni támadó hadmûveleteket? Mert minél távolabb akarta tarta-
ni a támadókat.
…szenvedett vereséget a keresztény sereg Várnánál? Az ifjú király tapasztalatlansága miatt.
…kötött szövetséget Hunyadi János Szkander béggel? Tudta, hogy a törököket Magyarország egyedül nem
gyõzheti le.

Oszloponként:
1437: Nem a törökök ellen harcoltunk.
király: Hunyadi János nem volt király.
Mezid bég: Török volt, a többiek pedig a törökök ellen harcoltak.

Képaláírások: szablya, íj és nyíl, puska, buzogány


Kakukktojás: számszeríj (nem használták a törökök)

24. A nándorfehérvári diadal (1456)


1. A mondatok sorrendjében:
Igaz, mert mindkettõ 1453-ban történt.
Igaz, mert hajókon szállíthatták az élelmet, a fegyvert.
Nem igaz, mert Nándorfehérvár õrizte.
Nem igaz, mert csaknem kitûzték a lófarkas zászlót.

2. Létfontosságú volt Nándorfehérvár


…megtartása a magyarok számára, mert ha Nándorfehérvár elesik, nyitva áll az út az ország központja, Bu-
da felé.
…elfoglalása a törökök számára, mert Nándorfehérvár elfoglalása nélkül nem tudtak volna benyomulni (a vár
akadályozta volna a török utánpótlás szállítását).

3. Például:
Keresztény testvéreim! Hitünk és a keresztény világ megvédésére, Magyarország oltalmára fogjatok fegyvert!
Kövessetek, hogy elûzhessük a hódító pogányokat! Isten megjutalmaz!

4. a) Szilágyi Mihály.
b) A Dunán.
c) Hunyadi János.
d) Kapisztrán János.
e) Körülbelül 4 km-t.
f) Tábor szigete.
g) Tüzérség (ágyúk).
h) Kapisztrán János keresztesei.

22
5. Piros színû jelölés szükséges!

II. (Hódító) MOHAMED

III. CALLIXTUS

25. Hunyadi Mátyás


1. Hunyadi Mátyás: 1458–1490

2. Sorrendben: Hunyadi János / 1443 / Hunyadi László / V. László / Prága / Buda / õt akarták trónra ültetni

3. Leváltotta Szilágyi Mihályt, mert maga akarta intézni az ország ügyeit.


Megtörte a bárók hatalmát, hogy ne helyezkedhessenek szembe a királlyal.
Megerõsítette a déli határok védelmét, mert meg akarta akadályozni a török terjeszkedést.
Átszervezte hadseregét, mert állandó készenlétben álló zsoldosokat fogadott.
Növelte a kincstár bevételeit, mert a cseh háborúk és az új hadsereg rengeteg pénzbe került.

4. rendkívüli hadiadó, városok adója, harmincadvám, füstadó, pénzverés haszna, rézbányászat haszna, sóbe-
vételek

5. Folyamatos zöld vonal: a Délvidék (Jajca, Szabács) és Erdély (Kenyérmezõ) felé


Szaggatott zöld vonal: a történelmi térkép alapján
Beírandó: Szilézia, Bécs

6. Visegrád – reneszánsz palota, könyvtár, corvinák, mûvészetpártolás.

JANUS PANNONIUS: pécsi püspök, Mátyás unokaöccse


KINIZSI PÁL: a hadvezére
BONFINI: a történetírója
BEATRIX: a felesége
VITÉZ JÁNOS: az esztergomi érsek
CORVIN JÁNOS: a törvénytelen fia

A rajzok sorrendjében: gyalogság, lovasság, hajóhad, tüzérség

A szpáhi.

A képek sorrendjében: kancellária, kamara, bíróság

Mátyás király asztalánál (Olvasmány)


1. a–b) fõúri ételek: fogolymadár, fácán, borjú, vaddisznó, liba, kacsa, datolya, seregély, bárány, sajt, füge, viza,
disznó
közemberek ételei: kása, som, szõlõ, körte, szamóca, méz, alma, kenyér, hal, bor
c) SZUKAR = a cukor arab elnevezése

3. Ketchup, mert nem ismerték.


Villa, mert nem használták.
Cukor, mert mézzel és nádmézzel édesítettek.
Nádcukor, mert ezt az elnevezést nem használták.

23
1480 –1490 / Velence

a) töltött csuka
b) liszt
c) csirke, gomba, hal stb.

26. A Jagellók kora Magyarországon


1. Mátyás halála után hárman tartottak igényt a magyar trónra. Corvin János herceget Kinizsi Pál gyõzte le,
Beatrix a szülõföldjére távozott, s a trónt II. (Jagelló) Ulászló szerezte meg.

2. 1490–1516, barna színnel kell jelölni.

3. Szegény az ország, üres a kincstár. A Mátyás által bevezetett


Gazdasági helyzet
adók többsége megszûnt.
Nincs pénz a végvárak fenntartására, korszerûsítésére. Nincs erõs
Katonai helyzet
királyi zsoldos hadsereg.

A királyi hatalom helyzete Gyenge a királyi hatalom (Dobzse László), a bárók kormányoznak.

4. Az urak többsége igyekezett meggátolni, hogy jobbágyai beálljanak a keresztesek közé.

5. Dózsa György, kisnemesek, jobbágyok,


mezõvárosi polgárok, ferences szerzetesek ↔ Báthory István, Szapolyai János, a földesurak
többsége, a király

7. A kaszát és a cséphadarót lehet lerajzolni.

1. Itália 7. litván
2. érsek 8. Kinizsi
3. kincstár 9. török
4. pápa 10. Ulászló
5. vajda 11. Temesvár
6. ferences

Megoldás: TRIPARTITUM

27. A mohácsi vész


1. II. Lajos: 1516–1526, barna színnel jelöljük.

2. A kincstár szinte teljesen üres.


A végvárak omladoznak.
Az urak egymás ellen fordulnak.
Segítség sehonnan sem érkezik.
A déli határok gyakorlatilag védtelenek.

3. Szabaddá vált az út a hatalmas török hadsereg elõtt Buda felé.

4. 65 év

24
5. a) Tomori Pál / Ferences szerzetes, kalocsai érsek, Alsó-Magyarország fõkapitánya, õ szervezte meg a déli
határok védelmét.
b) Szapolyai János / Fõ feladata Erdély védelme volt. A szultán feltételezett támadása miatt Erdélyben tar-
tózkodott, majd a király a török területre akarta küldeni, végül a királyi hadhoz történõ csatlakozásra szó-
lította fel az uralkodó, de nem ért oda idõben a csatamezõre.
c) I. Szulejmán / 1520–1566 között a Török Birodalom uralkodója, aki 1526. augusztus 29-én megsemmi-
síti a magyar hadsereget.

6. a–b) A Szávánál vagy a Drávánál akarta megakadályozni a török hadsereg átkelését. A magyarok nagyon las-
san érkeztek meg a kijelölt gyülekezõhelyre, a törökök átkeltek.

7. Magyarok: könnyûlovasság, nehézlovasság, gyalogság


Törökök: tüzérség, lovasság, gyalogság

8. b) Körülbelül 2,5 km.


lovasság: átlósan szürke és fehér téglalap; gyalogság: szürke téglalap

9. Okai: elszegényedett ország, gyenge haderõ, fáradt csatakezdés


Következményei: a szultán bevonul Budára, feldúlja az országot, a déli várakat megszállják a törökök

a) Bekarikázandó: 1396, 1444, 1521, 1526


b) A törököktõl elszenvedett vereségek évszámai.

A virágzó középkor Magyarországon (Összefoglaló)


1. 1. fekete sereg megszervezése 8. banderiális hadsereg
2. kapuadó 9. királyi jövedelmek kezelése
3. mezõváros 10. várnai csata – 1448
4. pallosjog; õsiség 11. Zsigmond – Nikápoly
5. Zsigmond 12. 2
6. Szófiáig 13. I. (Nagy) Lajos
7. Kapisztrán János; Dugovics Titusz 13+1. Kálti Márk

2. a) 1301 – az Árpád-ház kihalása d) 1456 – a nándorfehérvári diadal


b) 1351 – I. (Nagy) Lajos törvényei e) 1514 – Dózsa-féle parasztháború
c) 1444 – a várnai csatavesztés f) 1526 – a mohácsi csatavesztés

3. a) „…oda az igazság.” A nép sokáig siratta Mátyás királyt, mert uralma alatt békében és nyugalomban élt.
b) támogatói, teli kincstár (adók), zsoldos hadsereg, hivatalok

25
c) Soronként:
L I L I O M Az Anjouk címervirága.
K I L E N C E D I. Lajos elrendelte jobbágyszolgáltatás.
V É G V Á R A határok védelmét szolgáló erõdítmény.
H O L L Ó Mátyás címerállata.
K A P U A D Ó Károly Róbert jobbágyoktól szedett adója.
Z S O L D O S Pénzért harcoló katona.
F Ü S T A D Ó Házanként szedett adó.
K O R M Á N Y Z Ó Hunyadi János méltósága 1446-tól.
S Z P Á H I Török lovas katona.
S Z U L T Á N A törökök uralkodója.
B Á N Y A B É R A kibányászott érc bizonyos része a birtokosé.
N Á D O R A király helyettese.
Õ S I S É G A nemesek birtokaikat csak rokonaikra hagyhatják.

4. a) uralkodócsaládot
b) ebben az idõszakban öt különbözõ családból származó király uralkodik az országban

5. Soronként:

Helyszín Évszám Személy Esemény


BÉCS 1485 Mátyás elfoglalja
BUDA 1526 I. Szulejmán feldúlja
VÁRNA 1444 I. Ulászló a király halála
NIKÁPOLY 1396 Zsigmond csatát veszít
RIGÓMEZÕ 1448 Hunyadi János vereséget szenved a törököktõl
TEMESVÁR 1514 Dózsa György a parasztseregek veresége
MOHÁCS 1526 II. Lajos, Tomori Pál magyar csatavesztés
VISEGRÁD 1335 Károly Róbert királytalálkozó
SZÓFIA 1443 Hunyadi János hosszú hadjárat
SZABÁCS 1521 I. Szulejmán elfoglalja

6. a) Tized, mert egyházi adó.


b) Aranyforint, mert Károly Róbert verette, a többi I. (Nagy) Lajoshoz köthetõ.
c) Parasztháború, mert nem Mátyás idején történt.
d) Werbõczy, mert nem Mátyás udvarában élt.
e) Csák Máté, mert nem harcolt a török ellen.
f) I. Lajos, mert nem a Jagelló-házból származott.
g) Várkatona, mert az Árpád-korban harcolt.

1375 – Lengyelország
1420 – Német Birodalom, Csehország
1455 – Ausztria, Csehország
1495 – Csehország
A körök színe fentrõl lefelé: kék (Anjouk), zöld (Luxemburg-ház), zöld, piros (Hunyadiak), sárga (Habsburgok)

26
IV. AZ ÚJKOR KEZDETÉN

28. Az Európán kívüli világ


1. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Antarktisz
kontinens = földrész

2. Ázsia

3. Soronként:
I/K/A
K/K/A
A/A/I
I/A/K
I / K / I (K)
K/A/K
K/K/I
K/K/K
I/K/A

4. Mert rájöttek, hogy a hatalmas földrész gazdagsága vetekszik Európa kincseivel.

5. iránytû

6. a) tengerészek
b) hivatalnokok
d) Õk tartották kezükben a rabszolga-kereskedelmet.

7. a) Beírandó folyók: Nílus, Indus, Gangesz, Kék-folyó, Sárga-folyó


c) Piros nyíl: Afrika nyugati partvonala
Sárga nyíl: Afrika keleti partvonala
1254 / Velence / 17 / Peking / 1295 / 24 / 1323

29. A tollas kígyó országában


1. a) halászattal, vadászattal, gyûjtögetéssel / kifestették
b) Közép-Amerikában / Északra
c) inka
d) azték
e) Zöld színnel vonalazzuk a sárga színt, mert az aztékok meghódították a majákat.
f) kék = indián
sárga = maja
barna = inka
zöld = azték
2. Hol élnek? Fõ foglalkozásuk Lakóhelyük
„õsi” indiánok Észak-Amerika zsákmányolás sátor
maják Közép-Amerika földmûvelés, állattenyésztés városok
aztékok Közép-Amerika háborúskodás városok
inkák Dél-Amerika teraszos földmûvelés városok

27
3. Soronként:
1. kakaó 8. láma
2. jaguár 9. napisten
3. pulyka 10. vas
4. csomó 11. sátor
5. teraszos 12. Csendes
6. inka 13. vanília
7. harc 14. futár

Megoldás: KUKORICAISTENT
Válasz: Az aztékoknál.

30. Fölfedezõk és hódítók


1. Aláhúzandók: bors, fahéj, selyem, rizs, tea, porcelán, gyömbér, elefántcsont

2. A Török Birodalom hatalmas vámokat vetett ki az átszállított árukra.

3. A Föld gömb alakú.

4. Tenger melletti fekvésük miatt fejlett hajózással és elegendõ pénzzel rendelkeztek.

5.
Idõpont Utazó Kinek a segítségével? Hová jutott?
1492 Kolumbusz Kristóf spanyol király Amerika felfedezése
1497–1498 Vasco da Gama portugál király Afrika körülhajózásával Indiába
1519–1522 Fernando Magellán portugál király a Föld körülhajózása

6. hasonló éghajlat, növényzet, papagájok, szigetvilág

7. Kolumbia

8. Amerigo Vespucci

9. A felfedezõket a kíváncsiság és a világ megismerésének szándéka vezeti. A hódítók erõszakkal birtokba ve-
szik és kifosztják a megszerzett területeket.

A válaszok fentrõl lefelé:


Kolumbusz Kristóf
hajó / kard
délben / spanyol

28
31. A fölfedezések hatása
1. a) Azért, hogy ki birtokolhatja az újonnan felfedezett területeket.
b) A pápa.

2. A kereskedelmi utak az egész világot behálózták, a fõ tengeri útvonal az Atlanti-óceánra tevõdött át. Fejlõ-
dött a hajózási technika.

3. A meghódított területeket Európában kinevezett alkirályok irányították, a hivatalnokok európai nemesek vol-
tak. Megszervezték a katolikus egyházat, a vallást erõszakkal is terjesztették. Gazdaságilag kifosztották
a megszerzett területeket.

4. selymet szállító hajó: Indiai-óceán


gyömbért szállító: Csendes-óceán
aranyat szállító: Atlanti-óceán
rabszolgát szállító: Atlanti-óceán
paradicsomot szállító: Atlanti-óceán

5. Amerikába érkeznek: cukornád, kávé, gyapot, ló


Amerikából érkeznek: paprika, bab, földimogyoró, burgonya, ananász, dohány, kukorica, pulyka

6. „A kincs kiáramlott az országból.” Nem fejlesztették iparukat, az iparcikkekért az Amerikából származó ne-
mesfémekkel fizettek, így felélték kincseiket.

7. Egyre több árura volt szükség, így a céhek már nem tudtak elegendõ árut termelni, új és nagy mûhelyek tud-
ták csak kielégíteni a kereskedõk igényeit.

8. A bérmunkás fizetést kap munkájáért.


A munkamegosztásban a munkások csak egy-egy munkafolyamatot végeznek.
Ha a tulajdonosnak nem volt elegendõ pénze, hitelt, vagyis kölcsönt vett fel.
A hitelnyújtással foglalkozó pénzintézeteket bankoknak hívják.

Sorrendben: igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, hamis, igaz, hamis, igaz, igaz, igaz

Megoldás: TORDESILLAS

kézzel, csapatban „csinált” (készített)

EL DORADO = (például) eszményi hely, paradicsom

32. Reformáció és katolikus megújulás


1. Ú = 1492; R = 1517; A = 1555

2. A pápák fényûzõ életet éltek, a fõpapok világi fejedelmek módjára viselkedtek.


A papok között rengeteg tudatlan volt.

3. A kérdések sorrendjében:
Luther Márton
Kálvin János
A földesurak.

4. evangélikus = az evangéliumokhoz való visszatérést hirdetõ irányzat


protestál = tiltakozik

29
5. A könyvnyomtatás.

6. Fentrõl lefelé, soronként: L, K, L, L, K, L, K, K, L, L, K

7. Sorrendben: Trento / egyetemeken / papjai életét és mûködését / misézni kellett / oktatni

8. kereszt = 1545, piros felkiáltójel = 1572

9. Például:
Európai épületek: Belvedere palota (Bécs), würzburgi érseki palota, versailles-i királyi kastély
Magyar épületek: minorita templom (Eger), Esterházy-kastély (Fertõd), Tûztorony (Sopron)
A stílus neve: barokk.

bíborosok

Például: Krisztus minden hozzá betérõt magához ölel.

kereszténység – 1054  ortodox



katolikus  1517 – református  evangélikus
 protestáns

33. Küzdelem a tengerekért


1. Soronként:
1. Lepanto 5. fekete
2. flotta 6. hat
3. Madrid 7. vitorlás
4. bank

Megoldás: ETIKETT

2. Öccse Ferdinánd, öröksége Ausztria és a császári cím.


Fia Fülöp, öröksége a spanyol királyság.

3. a) VIII. Henrik idején: feloszlatta a szerzetesrendeket, az egyházat a király irányította, a király nevezte ki
a püspököket
b) Erzsébet idején: átvették a protestáns tanokat és szertartásokat, papjaik nõsülhettek

4. Oka: Anglia meg akarta szerezni a spanyolok kincseit, aranyát és ezüstjét.


Ürügye: A spanyol király arra hivatkozott, hogy Anglia a protestantizmushoz csatlakozott.

5. a) Erzsébet királynõ tudtával Drake tengernagy megtámadta Spanyolországot.


b) Spanyolország válasza: II. Fülöp megépíttette a Legyõzhetetlen Armadát, és megtámadta Angliát.

6. A kalózok a kincsek megszerzésére törekedtek, ezért nem akarták elsüllyeszteni a hajókat.

30
7. a) Anglia
b) Spanyolország (a keresztény hajóhad vezetõje) és a Török Birodalom; Spanyolország gyõzött.

Gálya Vitorlás
Hajtóerõ emberi izomerõ szél
Tûzerõ kis tûzerõ (kevés ágyú) nagy tûzerõ (ágyúk a hajó mindkét oldalán)

130 hajóval rendelkeztek a spanyolok.

a) Gravelines
b) folyamatos nyíl: a Nagy Armada támadása
szaggatott nyíl: a Nagy Armada visszatérése

34. „Vasbordájúak” serege. Forradalom Angliában


1. Gazdaság: Az ország virágzásnak indul, gyarapszik a polgárság vagyona, a nemesek többsége kereskedelem-
re, manufaktúrák alapítására vállalkozik.
Mûvelõdés: Terjed az írni-olvasni tudás, színházak és iskolák nyílnak.
Kormányzás: Az uralkodó a parlamenttel együtt kormányoz.

2. A forradalom kitörésének oka: I. Károly önkényuralommal kormányozta Angliát. 1640-ben újabb adók meg-
szavazására összehívta a parlamentet. Szavazás helyett a parlament halálra ítélte a király két legfõbb ta-
nácsadóját.
A polgárháború kitörésének oka: A király elszökik Londonból, s fegyverrel fordul a parlament ellen.

3. a) Skóciát g) köztársaság / Cromwell Olivér és a parlament


b) 1640 / új adókat akar megszavaztatni h) Írország
c) halálra ítéli i) Cromwell
d) Észak-Angliába j) királyság
e) vasbordájú k) alkotmányos királyság
f) halálra ítélik

4. csillag = 1640; toll = 1689

5. Például: a törvények hatályon kívül helyezése, az adószedés, a hadsereg fenntartása, a szabadságjogok

6. Királyság Köztársaság Alkotmányos királyság


Ki kormányozza az országot? a király a parlament a király és a parlament
Ki hozza a törvényeket? a király a parlament a király és a parlament

Ugyanaz az esemény lehet elõzmény, majd következmény. (Pl. a forradalom elõzménye az önkényuralom,
következménye a polgárháború. A polgárháború elõzménye a forradalom, következménye a köztársaság lét-
rejötte. Cromwell diktatúrájának elõzménye a köztársaság, következménye az újabb önkényuralom. Az
újabb önkényuralom elõzménye Cromwell diktatúrája, következménye az alkotmányos királyság létreho-
zása stb.)

31
35. A Napkirály udvarában
1. XIV. Lajos: 1643–1715, 72 év

2. Elõdei idején a király helyett a miniszterek kormányozták Franciaországot, XIV. Lajos minden ügyrõl tudni
akart, a fontosabbakról maga döntött.

3. „…csak a munka által uralkodunk.”

4. A haderõ részei: hadsereg, flotta


A kincstár bevételei: adóbevételek, monopólium

5. a) XIV. Lajos katonái viseltek elõször egyenruhát.


b) A katonák muskéták helyett puskával harcoltak.
c) A rokkant katonák számára ápolóintézeteket létesítettek.
d) Szigorúan ellenõrizték a katonák ellátását.

6. Anglia ➝ cipõ, Hollandia ➝ posztóvég, Németország ➝ kalap

Egy kis ország nagy háborúi (Olvasmány)


1. Szélmalom (gát) és hal rajza – ezek teremtették meg Németalföld gazdagságát.

2. a) Idõrendi sorrend: „AZ ÁLLAM ÉN VAGYOK!”


b) Az uralkodó mindenrõl tudni akar, s minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.

3. Hollandia ↔ Anglia* Indok: tengeri kereskedelem


Hollandia* ↔ Franciaország Indok: XIV. Lajos meg akarja szerezni a gazdag országot.

1517 /1643 / 1603 / 1689 Hollandia létrejötte: 1609

36. Nagy Péter cár Oroszországa


1. Fentrõl lefelé:
cár (a legnagyobb szláv nép egyeduralkodója – császár)
bojárok (az orosz fõurak, igyekeztek a cár hatalmát korlátozni)
jobbágyok (a cár és a bojárok röghöz kötött alávetettjei)

2. 10 évesen cárrá koronázták.


11 évesen katonáknak parancsnokolt.
16 évesen tanult meg számolni.
17 évesen saját kezébe vette a hatalmat.
18 évesen Nyugat-Európába indul.
53 éves korában meghal.

3. Könyörtelen uralkodó volt, mert az ellene lázadókat kíméletlenül megbüntette.


Korszerû uralkodó volt, mert birodalmát átalakította, újjászervezte a hivatalokat és a hadsereget.
Egyházfõ is volt, mert a moszkvai fõpap halála után saját maga irányította tanácsot nevezett ki az egyház
élére.

4. 1689/ 1725 / 1609 / 1453 Szentpétervár alapítása: 1703

32
5. a) kísérettel helyett: álruhában
b) tüzérséget helyett: hajózást vagy Németalföldön helyett: a németeknél
c) hadsereg helyett: testõrök
d) választott helyett: általa kinevezett
e) orosz helyett: külföldi
f) egyetemeket alapított helyett: külföldi egyetemekre küldte
g) spanyol helyett: francia
h) külföldieket helyett: városlakókat
i) Moszkvát helyett: Szentpétervárt

Aláhúzandók: XIV. Lajos, XV. Lajos

Nagy Péter halála után hamarosan gúnyrajzok jelentek meg a cár önkényuralmáról. A karikatúrán sok kis-
egér (a leigázott és megfélemlített alattvalók) vonszolja a hatalmas macskát (Nagy Péter), valószínûleg a te-
metõ felé.

Az újkor kezdetén (Összefoglalás)


1. 1. A törökök megnehezítették a keleti kereskedelmet. 8. az aztékok
2. A Föld gömb alakú. 9. kakaó
3. iránytû 10. a portugálok
4. spanyolok, portugálok 11. világkereskedelem
5. Kolumbusz 12. munkamegosztás
6. Magellán 13. Angliában
7. maják 13+1. posztóipar

2. Amerika felfedezése: MCDXCII


A reformáció kezdete: MDXVII
Az angol forradalom kezdete: MDCXL
Alkotmányos királyság Angliában: MDCLXXXIX

3. a) „Akié a föld, azé a vallás.”


b) A parasztok kötelesek földesuruk vallását követni.
c) Soronként:

P A R L A M E N T Országgyûlés Angliában.
K Á L V I N Õ hirdette az eleve elrendelés elvét.
N A P K I R Á L Y XIV. Lajos.
A Z T É K A majákat leigázó harcias törzs.
G Y A R M A T Meghódított, kifosztott és elnyomott terület.
R E F O R M Á T U S Kálvin követõje.
F Ü L Ö P A Legyõzhetetlen Armada építtetõje.
L U T H E R A reformáció elindítója.
D R A K E A leghíresebb kalóz.
B A N K Hitelnyújtással foglalkozó intézmény.
J E Z S U I T Á K A Jézus Társaság tagjai.
B É R M U N K Á S Fizetést kap munkájáért.
A N G L I K Á N Az angol egyház elnevezése.

33
4. európai bevándorlók: 1
indiánok: 2, 4
négerek: 3

5. a)

Ország Uralkodó(k) Legfontosabb jellemzõk

afrikai kereskedõtelepek, rabszolga-kereskede-


1. Portugália
lem, kereskedelmi útvonalak India és Kína felé

Európa leggazdagabb országa, gyarmatosítás-


2. Spanyolország I. (V.) Károly, II. Fülöp ban élen jár, „felélik” gazdagságukat, nem fej-
lesztik iparukat

3. Franciaország XIV. Lajos „Napkirály”, hadügyi és gazdasági reformok

4. Németalföld Orániai Vilmos Hollandia – köztársaság

anglikán egyház, Spanyolország legyõzése,


VIII. Henrik, Erzsébet,
5. Anglia Anglia az óceánok ura, önkényuralom, alkotmá-
I. Károly, Orániai Vilmos
nyos királyság
a hivatalok és a hadsereg átalakítása, korszerû-
6. Oroszország Nagy Péter
sítés

b) Például:
Anglia ↔ Spanyolország (Anglia meg akarja szerezni Spanyolország kincseit)
Spanyolország ↔ Németalföld (a katolikus hit erõszakos terjesztése, a spanyolok önkényeskedése miatt)
Hollandia ↔ Anglia (kereskedelmi ellentét)
Hollandia ↔ Franciaország (gazdasági okok, területszerzés)

a) elsõ látogatás 982 – utolsó látogatás 1550 = 568 év


b) 4 alkalommal, 8 helyszínen
c) 10 év

2,17%

96,5-szeresére.

34
V. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN

37. Az ország három részre szakadása


1. a)
V. Károly öccse Ferdinánd II. Ulászló fia Lajos
Ferdinánd felesége Anna Anna és Lajos testvérek
Ferdinánd húga Mária Lajos felesége Mária

b) Habsburg és Jagelló

2. Nyugati területek Keleti területek és Erdély


Uralkodója Habsburg Ferdinánd Szapolyai János
Jogcím a trónra a Jagellókkal kötött titkos szerzõdés kisebb nemesek országgyûlési határozata
Hazai támogatói a nemesek egy része a nemesek egy része
Külföldi támogatói V. Károly törökök

3. János királynak fia született, így a király halála után a nemesek egy része János Zsigmondot királlyá válasz-
totta. Ferdinánd fegyverrel akarta elfoglalni az országot, hogy érvényt szerezzen a váradi békének.

4. „Mivel János király adófizetésre kötelezte magát érte, Magyarország királyságát õreá ruháztam, halála után
pedig fiának (János Zsigmond királynak) ajándékoztam.”

5. Elnevezése Királyi Magyarország Hódoltság Erdélyi Fejedelemség


Uralkodója Habsburg Ferdinánd I. Szulejmán János Zsigmond
„Fõvárosa” Pozsony Buda Gyulafehérvár

6. Magyarország két részre szakadása: 1526


A török elfoglalja Budát: 1541

7. Erdély önálló volt, mert belügyeiben szabadon dönthetett.


Erdély nem volt önálló, mert adót fizetett a szultánnak; a fejedelemválasztáshoz a szultán beleegyezésére volt
szükség.

Szulejmán / János Zsigmondot / Ferdinánd / Izabella / György / budai

Sorrendben:
1. öccse 5. vajda
2. barát 6. Allah
3. zsoldos 7. adó
4. testvér 8. Pozsony

Megoldás: CASTALDO

Megoldás: VÁRADI BÉKE

35
38. A végvári hõsök
1. Magyarország védte meg (mint elsõ római katolikus ország) a török terjeszkedéstõl Nyugat-Európa keresz-
tény államait.

2. Például: a török terjeszkedés megállítása, utánpótlásának zavarása, a környék lakóinak védelme

3. végvár, palánkvár, végház, tarisznyavár

4. körbástya, szögletes bástya, füles bástya

5. Nem akartak ellenséget hagyni a hátuk mögött, féltették az utánpótlási vonalukat.

6. 1532-ben és 1566-ban: Bécs elfoglalása


1552-ben: Észak-Magyarország elfoglalása, Erdély és a királyi Magyarország egymástól való elvágása

7. K = 1532, E = 1552

8. Hely Vár Kapitány Sajátosság


A3 Kõszeg Jurisics Miklós A jelképesen elfoglalt vár.
C3 Palota Thury György Cselvetés.
D2 Drégely Szondi György A pasa hiába szólította fel a védõket megadásra.
E2 Eger Dobó István Húszszoros túlerõvel szemben védik meg a várat.
F6 Temesvár Losonczy István A megadás ellenére a törökök lemészárolják a védõket.
B5 Szigetvár Zrínyi Miklós Egy szál karddal a kezében rohant az ellenségre.

Fentrõl lefelé beírandó:


SE PÉNZ SE POSZTÓ – A végvári katonák sanyarú sorsára utal.

39. A királyi Magyarország és a hódoltság


2. Fentrõl lefelé: Bécs / Pozsony / Bécs / Pozsony / Pozsony / Bécs / Pozsony

3. a) Lakóiknak több kiváltságuk volt, erõsebb volt a védelmi rendszerük.


b) Iparuk fejletlenebb volt.

4. Mert a földesurak megnövelték majorságuk területét.

5. Például: merõkanál, fakanál, lábos, sütõedény stb.

6. katonai parancsnokság, adószedés, bíráskodás

7. Az adófizetés megszervezése érdekében.

8. Mezõvárosok: KÁDI
Régi magyar városok: HARADZS

Következtetés: Újabb területek kerültek török kézre.

36
40. Reformáció és ellenreformáció Magyarországon
1. A mohácsi csata után kezdõdik meg a reformáció tanainak elterjedése.

2. Például: a katolikus egyház gyengülése; Mohácsnál elesett a fõpapok többsége; a birtokosok megszerezhet-
ték maguknak az egyházi tizedet; a földesurak követték az új tanokat

3. Például: „Vizet prédikál, bort iszik.”

4. Megoldás: 1568

5. a) érsek, Magyarország egyházi vezetõje


b) Magyarország minden lakosa a katolikus vallást kövesse.
c) viták, érvek, könyvkiadás, oktatás

6. a) Az esztergomi érsekség Nagyszombat városába tette át a székhelyét, mert az egyházi székhely török kézre
került.
b) A katolikusok a protestánsokat okolták az ország három részre szakadásáért, mert ameddig nem voltak pro-
testánsok, a török nem tudta elfoglalni az országot.
c) A protestánsok a katolikusokat okolták az ország három részre szakadásáért, mert szerintük Mohács elõtti
bûneikért büntette Isten Magyarországot.

7. EGYETEM: Nagyszombatban 1635-ben egyetemet alapított.


NYOMDA: Nagyszombatban nyomdát mûködtetett.
JEZSUITÁK: Támogatta a jezsuiták magyarországi tevékenységét, akik több középiskolát alapítottak hazánk-
ban.

kereszt = katolikus
félhold = mohamedán
kakas = evangélikusok
csillag = reformátusok

Magyar prédikációk, (…) nevezetes próféták és apostolok írásából (…) Mikor egybegyûltök, mindenki szá-
mára a tudomány nyelvének értetésére, megjelenítésére és az írások magyarázására (vagyon). Legyen min-
denki épülésére. Debrecen, 1563.

41. Bocskai István Habsburg-ellenes harca


1. a) Habsburgok – törökök
b) Habsburgok
c) 30 éves háború / 100 éves háború

2. A királyi Magyarország sérelmei: igazságtalan perek, birtokelkobzások, protestánsüldözés


Erdély sérelmei: Basta tábornok zsoldosaival a császár parancsára megszállta Erdélyt.

3. 6 év alatt jelentõsen csökkent az adózó porták száma. Egyes megyék csaknem elnéptelenedtek (pl. Szabolcs
megye), a pusztulás a többi megyében is 25–35% körüli volt.

4. Bocskai székhelye: Kassa


A békekötés helyszíne: Bécs

5. a) Az ország önállóságát biztosítja: nádorválasztás, az országos tisztségeket magyarok töltik be


b) A vallásszabadságot biztosítja: tisztségek adományozása valláskülönbség nélkül, a vallás szabad gyakor-
lásának kihirdetése, a kölcsönösen elfoglalt templomok visszaadása

37
6. hajdúknak / letelepítette / kiváltságokat / földesúri szolgáltatások / vallásukat / kötelesek voltak katonának
állni

7. Bocskai-felkelés kezdete: 1604


Bécsi béke idõpontja: 1606

a) A Habsburgokat.
b) Ha idegen (Habsburg) uralkodó kormányozza az országot.
c) Erdély az egységes Magyar Királyság része legyen.

42. Erdély aranykora


1.
Gazdaság Haderõ Mûveltség

iparosokat és bányászokat hívott jól képzett és felfegyverzett zsol- iskolák, nyomdák, kollégiumok
Erdélybe, az értékes cikkekkel dos hadsereg alapítása, ragyogó fejedelmi udvar
(arany, ezüst, só, vas, ló, marha, Gyulafehérváron, mûvészetek pár-
bõr, méz, viasz) csak a fejedelem tolása
megbízottjai kereskedhettek

2. a) Csehország, Franciaország, Svédország, Dánia, német területek, Erdély, német területek


b–c) Franciaország, mert katolikus létére protestáns szövetségesekkel harcolt a katolikus császár ellen.

3. Azt remélte, hogy ha szövetséget köt a Habsburgok ellenfeleivel, egyesítheti Erdélyt és a királyi Magyaror-
szágot, s az egyesítéssel elegendõ ereje lesz kiûzni a törököt.

4. a) Sorrendben: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György


b) XIV. Lajos trónra lépése: C
Anglia köztársaság: D
A harmincéves háború kezdete: A
c) Sorrendben: hamis, hamis, hamis

5. A protestáns iskolák nagy része Erdélyben, a jezsuita iskolák nagy része a királyi Magyarországon mûködött.

az istentisztelet
fecsegés

43. Habsburg-ellenes harcok a XVII. század második felében


1. a) A török kiûzése csak önálló magyar hadsereggel lehetséges.
b) Az török áfium ellen való orvosság

2. Az eszéki híd a Dráva legfontosabb átkelõhelye volt, a török utánpótlás fõ útvonala.

3. A törökök – szentgotthárdi vereségük ellenére – minden korábbi területüket megtarthatták.

4. Azonosságok: Mindketten az ország egyesítéséért küzdöttek.


Különbségek: Zrínyi Miklós a török ellen harcolt, Wesselényi Ferenc az uralkodó ellen szervezkedett.

5. Az 1606-os bécsi békét sértette meg a császár, illetve annak megerõsítését (Bethlen Gábor).

6. Megoldás: BUJDOSÓK

38
7. Eszéki híd felégetése: 1664
Thököly Imre fejedelemsége: 1682–1685

8. posztókereskedelemmel helyett: marhakereskedelemmel


elõbb grófi, majd nemesi helyett: elõbb nemesi, majd grófi címet kaptak
a császár támogatásával helyett: a szultán támogatásával
legyõzte a szultán seregeit helyett: legyõzte a császár seregeit
Észak-Magyarország nyugati részét helyett: Észak-Magyarország keleti részét
Fráter György helyett: János Zsigmond
két évig helyett: három évig

Megoldások: ORSZÁGBÍRÓ / HORVÁT BÁN / ESZTERGOMI ÉRSEK

44. A török kiûzése Magyarországról


1. Ezekben az években indított hadjáratot a szultán Bécs elfoglalására.

2. a) A keresztény államokat akarta felszabadítani a törökök uralma alól.


b) Szorgalmazta egy törökellenes szövetség létrehozását.
c) Habsburgok, Lengyelország, Velence

3. Válaszok (fentrõl lefelé):


Abdurrahman Jurisics
turbán Lipót
tüzér ötödik
eszéki Bél Mátyás
Ince jezsuita

A törökellenes szövetség neve: SZENT LIGA

4. Buda visszafoglalása: 1686

5. 1541 / 1606 / 1629 / 1519


Megoldás: 1699

6. A megyék átlagos pusztulása: 43%. A hódoltság területe jórészt elpusztult, lakossága csökkent, egyes ré-
szei csaknem elnéptelenedtek. A földek jó része mûveletlen maradt.

7. Az ország egysége nem állt helyre. (Erdélyt külön kormányozták, a töröktõl visszavett területeket a császár
hódításként kezelte.)
A nemesi birtokok nagy része nem került vissza eredeti birtokosához.
A jobbágygazdaságok pusztulnak, mert a jobbágyok elmenekülnek a fosztogató katonák elõl.

8. b) Például: szeráj, dzsámi, mecset

45. „A hazáért és a szabadságért!” A Rákóczi-szabadságharc


1. Kisgyermekkorát Munkácson, iskolás éveit Bécsben, jezsuita iskolában töltötte.

2. A császár megtudta, hogy a francia királlyal, XIV. Lajossal levelezett.

3. Fentrõl lefelé: hamis, igaz, igaz, hamis, hamis, igaz, igaz, igaz
Válasz: BÉCSÚJHELY

39
4. Rákóczi seregéhez csatlakoztak a jobbágyok, mert megígérte nekik, hogy mentesülnek az állami adók és a föl-
desúri szolgáltatások alól.
…a köznemesek nagy része, mert megtiltotta, hogy feldúlják kastélyaikat, birtokaikat, s látták a kurucok
katonai sikereit.
…a labancok egy része, mert látták a kurucok gyõzelmeit.

5. Rákóczi-szabadságharc: 1703–1711

6. 1703 a szabadságharc kezdete


1704 Rákóczit Erdély fejedelmévé választják
1705 Rákóczit Magyarország vezérlõ fejedelmévé választják Szécsényben
1707 a Habsburg-ház trónfosztása
1710 Rákóczi Lengyelországban találkozik az orosz cárral
1711 szatmári béke

7. Nagy gondot fordított a tisztikar kiválasztására és nevelésére, alacsony származású tiszteket is kinevezett,
megkövetelte a rendet és a fegyelmet stb.

8. Rézpénzt veretett, mindenki köteles volt elfogadni fizetõeszközként, kölcsönöket szerzett a francia királytól.

9. 1. a Habsburg-ház trónfosztása
2. a nemesek is adóznak

Soronként, fentrõl lefelé: Pázmány, janicsár, Tarpa, Lipót, Eszék, Apáczai


Megoldás: PARÓKA

Magyarország az újkor kezdetén (Összefoglalás)


1. Megoldás: KARLÓCAI BÉKE 1699

2. a) „Eb ura fakó, mai napságtul fogva (a császár) nem királyunk!”


b) Az ónodi országgyûlésen 1707-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
c)
É N E K M O N D Ó Végvári hõstetteket hirdetõ „vándorok”.
B U J D O S Ó K Thököly Imre áll az élükre.
S Z U L T Á N A Török Birodalom uralkodója.
T R Ó N F O S Z T Á S A Habsburg császár nem uralkodónk!
M A J O R S Á G A földesurak saját kezelésû birtoka.
F E J E D E L E M Erdély irányítója a XVI–XVII. században.
P A S A A vilajetek vezetõje.
K U R U C O K Rákóczi katonái.
H Ó D O L T S Á G Magyarország törökök megszállta területe.
M E Z Õ V Á R O S Földesúri fennhatóság alá tartozó város.
H A J D Ú K Bocskai Istvántól kapták kiváltságaikat.
M I N A R E T A mecset mellett álló torony.

40
3. 1526: két rész (Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János)
1541: három rész (Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség)
1682: négy rész (Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Felvidéki Fejedelemség)

4. Például:
II. Lajos 1526-ban életét vesztette a mohácsi csata után.
1538-ban Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János megkötötték a váradi békét.
1541-ben I. Szulejmán csellel elfoglalta Buda várát, az ország három részre szakadt.
1552-ben Szondi György Drégely várában hõsi halált halt a törökökkel vívott küzdelemben.
1552-ben Dobó István megvédte Eger várát a török túlerõvel szemben.
1566-ban Zrínyi Miklós Szigetváron egy szál karddal rohant a törökre.
1606-ban Bocskai István békét kötött a császárral Bécsben.
1664-ben Zrínyi Miklós felégette az eszéki hidat.
1703-ban Esze Tamás tarpai jobbágy Lengyelországban kereste fel II. Rákóczi Ferencet.
1707-ben Ónodon Bercsényi Miklós kezdeményezésére kimondták a trónfosztást.

41
TARTALOM

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
I. KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBÕL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
1. Európa új arca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
2. Az uradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
3. A középkori keresztény egyház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Hogyan készült a kódex? (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
4. Az iszlám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
5. A nyugati keresztény császárság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A vikingek (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A pápa és a császár küzdelme (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
6. A keresztes hadjáratok kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
7. Élet a középkori városokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
8. A százéves háború . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Járványok és éhínségek a középkorban (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
9. Támad a török . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
10. A humanizmus és a reneszánsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Képek a középkori Európa életébõl (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

A magyar történelem kezdetei (Ismétlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

II. MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDEJÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13


11. A honfoglaló magyarság élete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
12. A kalandozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
13. A keresztény magyar állam megalapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
14. Zûrzavaros évtizedek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
15. I. (Szent) László és Könyves Kálmán királysága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
16. III. Béla és II. András kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
17. A tatárjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A muhi csata (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
18. A második honalapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Magyarország az Árpádok idején (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

III. A VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20


19. I. Károly országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

42
20. I. (Nagy) Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
21. Zsigmond, a császár és király . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
22. Egy középkori magyar város: Buda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
23. Hunyadi János, a törökverõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
24. A nándorfehérvári diadal (1456) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
25. Hunyadi Mátyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Mátyás király asztalánál (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
26. A Jagellók kora Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
27. A mohácsi vész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A virágzó középkor Magyarországon (Összefoglaló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

IV. AZ ÚJKOR KEZDETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27


28. Az Európán kívüli világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
29. A tollas kígyó országában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
30. Fölfedezõk és hódítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
31. A fölfedezések hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
32. Reformáció és katolikus megújulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
33. Küzdelem a tengerekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
34. „Vasbordájúak” serege. Forradalom Angliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
35. A Napkirály udvarában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Egy kis ország nagy háborúi (Olvasmány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
36. Nagy Péter cár Oroszországa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Az újkor kezdetén (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

V. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35


37. Az ország három részre szakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
38. A végvári hõsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
39. A királyi Magyarország és a hódoltság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
40. Reformáció és ellenreformáció Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
41. Bocskai István Habsburg-ellenes harca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
42. Erdély aranykora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
43. Habsburg-ellenes harcok a XVII. század második felében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
44. A török kiûzése Magyarországról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
45. „A hazáért és a szabadságért!” A Rákóczi-szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Magyarország az újkor kezdetén (Összefoglalás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

You might also like