Jókai Mór

Jókai a 19. század második felének regényírója, igazából a magyar romantika egyik legkedveltebb
alakja, merthogy ő teremti meg az olvasóközönséget, ő szeretetti meg az olvasást a 19. században,
főleg a nők szerepét a Jókai műveit, a fordulatos, cselekményes történetszálak kapcsán. Olyannyira
tisztelték Jókait, hogy a párizsi világkiállításon Jókai műveivel képviselték Magyarországot, sőt az 50
éves írói jubileumát azzal ünnepelték, hogy kiadták bőrkötésben az addig megjent műveit, nagyon
nagy tisztelet kövezte Jókait regényíróként. Egyébként Petőfi volt az egyik legjobb barátja, Jókai maga
is részt vett a szabadságharcban, bujdosnia is kellett a világosi fegyverletétel után, nagyon kalandos
az élete is és ez tükröződik a műveiben is. Jókai élete végére magyarázatokat készített saját
műveihez, tehát nagyon sokoldalú író volt, sokáig is élt. És az első életrajzot is kortársa Mikszáth
Kálmán írta róla Jókai Mór élete és kora címmel.

Jókai romantikus regényíró volt, de művészetében a realizmusnak és a népiességnek is van

létjogosultsága, találunk műveiben ilyen hatásokat is. Legismertebb művei között említhetjük a
Kőszívű ember fiait, a Kárpáthy Zoltánt és az És mégis mozog a földet, ezek mind-mind igazi
romantikus művek. Ahol a két korszak hatása érvényesül, a romantika és a realizmusé az már Az
arany ember lesz. A mű keletkezéséről szeretnék néhány gondolatot elmondani, 1872-es a mű, ez
volt Jókai legkedvesebb regénye, amelynek egyébként az alapötletét egy távoli rokona mesélte el,
egy szerelmi háromszög volt meg, Athalie-Tímea-Kacsuka, csak nem nevekkel mondja Jókai, hanem a
katonatiszt, a szeretője, a katonatiszt a menyasszonya, és a későbbi felesége lesz, meg
történetszálként kiegészítve Athalie-t édesanyjával, Zsófia mamával és ebből építette a történetet
Jókai. Irodalmi forrása két ókori mítosz, a Midasz mítosz, illetve a Polükratész mítosz. A Midasz király
mítosznak a lényege az, hogy Midasz király Dionüszosztól ajándékba azt kapta, amikor visszavitte a
tanítómesterét, aki az ő kertjében gomolygott, hogy bármit kérhet és az volt a kérése, hogy amihez
csak hozzáér változzon arannyá, innen Az arany emberben Tímár bármibe fogott pénz jött ki vissza
belőle, arany ember lesz. A Polükratész mítosz pedig egy gyűrű köré épül, az a gyűrű, amely
boldogtalanná tette viselőjét, met bármire gondolt teljesítette, akármit kért és nem tudott tőle
megszabadulni, mint ahogy Tímár sem tudott megszabadulni a vagyonától és hogy megszabaduljon
Polükrátész a gyűrűtől beledobja a tengerbe, amit aztán kihalásznak. Így kapcsolódik hozzá, hogy
Tímár sem tud megszabadulni vagyonától, amikor elutazik a Senki szigetére Noémihez, akkor nem
megy csődbe, hiába nem foglalkozik az üzleti ügyekkel, azon nem tudja elveszíteni a gazdagságát,
mert a felesége, Tímea beletanul abba, hogyan kell üzleti ügyeket intézni és így, mintha ott lenne
Tímár pontosan úgy mennek a dolgok. És még két fontos információ a keletkezéséről; a Senki
szigetéről természettudósnak volt leírása, az egy létező sziget volt, Törökország és Magyarország
között, sehova sem tartozott, illetve a másik, hogy Tímár alakját nem Tímár Mihálynak hívták, de egy
létező kereskedőről mintázta Komáromból Jókai és valós tulajdonságokkal is ruházta fel.

A történet röviden arról szól, hogy Tímár hajóbiztos volt, egy véletlen folytán óriási vagyonhoz jut,
feleségül veszi azt a nőt, akit szeret, Tímeát, de ő nem szereti viszont és erre rá kell döbbennie
Tímárnak is, hogy nem tudja boldoggá tenni és így ő maga is boldogtalan lesz. A boldogságot Noémi
mellett találja meg a Senki szigetén, de kettős életet nem lehet a végtelenségig élni és egy véletlen
folytán, Krisztyán Tódor halálával lehetősége lesz arra, hogy eljátszva saját halálát visszavonuljon a
külvilágoktól és a Senki szigetén éljen tovább boldogan Noémi mellett. A műben romantikus és
realista vonások is találhatók, a romantikus vonásokból van több, már maga az, hogy nagyon
fordulatos a cselekménye a történetnek romantikus vonásnak tekinthető, sok izgalom van abban,
hogy Tímár hogyan jut nemesi rankhoz, hogyan szerez gabonát a püspöktől, aki nem akar adni
senkinek sem, már maga az, ahogy egyre feljebb küzdi magát a társadalmi ranglétrán romantikus
elem lesz. Romantikus vonás a természeti jelenségek felnagyítása, a legelején amikor a vaskaput
mutatja meg Jókai, az örvénylő Dunába veti magát Tímár, hogy egy cicát megmentsen Tímeának,
Jókai Mór

akinek imponálni akar a hajón. Az örvénylő Dunába mindenki más belefulladna, de Tímár
rendkívülisége már itt a természeti elemekkel való összehasonlításban is látszik.

A rejtély, a titok, a véletlen ugyancsak romantikus motívum a műben, ennek a legjobb példája a
titokra, a rejtekajtó amin keresztül Athalie meg akarja ölni majd Tímeát vagy a Szent György kép amin
keresztül meg lehet figyelni más embereket a műben. Romantikus vonás a műben az életmenet
szerepeltetése, az ahogy Krisztyán Tódor beleesik a Balatonba amikor összeveszik Tímárral és elveszi
Tímártól a papírjait meg a ruháját és így azt hiszik, hogy Tímár halt meg amikor kiemelik a Balatonból
a holttestet és ezért dönthet úgy, mintha nem élne és folytatja tovább az életét, ez egy véletlen, ami
megint csak romantikus vonás. Romantikus vonás a szélsőséges jellemek szerepeltetése a műben, a
szélsőséges jellemek azt jelentik, hogy vagy csak jó vagy csak rossz tulajdonságokkal rendelkeznek, de
ez a mondat nem igaz Tímárra, ő a realista vonásokat fogja felerősíteni. Romantikus szereplő a
műben például Athalie, az abszolút gonosznak a megtestesítője, szerelmi féltékenységből akarja
megölni Tímeát és pont azért, mert romantikus mű úgy működik, hogy nincs jellemfejlődés a műben,
nem változik Athalie gonoszsága sem, de a műnek az igazságszolgáltatása is ehhez fog idomulni,
minden jó megkapja a jutalmát és minden gonosz elnyeri büntetését, Athalie például egy börtönben
fogja végezni. Noémi abszolút jó, a másik végletben létező szereplő, ő jutalmat fog kapni, hiszen
együtt élhet Tímárral és boldoggá tudja tenni a kisgyerekkel. Tímea is az abszolút jót fogja képviselni
a műben, végletes vagy szélsőséges jellemként, de mondjuk az ő boldogsága nem látszódik ennyire
még akkor sem amikor a végén Kacsukához hozzámegy feleségül, hiszen nem tudja elfelejteni azt,
hogy Tímár élhet még. A realista vonás a műben a különböző társadalmi viszonyok ábrázolása, ami
Jókai saját korára való utalás, még akkor is hogyha nem akkor játszódik a cselekménye, de arra utal. A
40-es években játszódik a mű cselekménye, de 72-ben készült, Jókai saját kora van benne. És amilyen
értelemben kritika az ahogyan a kapitalizmust bemutatja, tehát pénzhez jutni előrébb csak korrupt
módon lehet, el is hangzik a műben, hogy akinek sok pénze van az sokat lopott, akinek kevés pénze
van az pedig keveset lopott. Realista vonás Tímár Mihály lelkiismeret-furdalása, lelkiismereti harca,
annak az erkölcsi parancsnak, hogy ne lopj. Nem tudja feldolgozni, nem szándékosan veszi el Tímár
Mihály Ali Csorbadzsi vagyonát, de nem is szól senkinek sem, hogy nála van, tehát igazából nem így
tudja feldolgozni annak a súlyát, hogy nem tisztességes úton jutott hozzá ahhoz a sok-sok ékszerhez,
olyannyira nem, hogy öngyilkos is akar lenni többször a műben. Tehát megvívja saját harcát, ez a
vívódó hős és ő az, akinél van jellemfejlődés ellentétben a romantikus hősöknél, a soksok harc,
lelkiismereti harc után eljut odáig, hogy nem akar Komáromban ismét kereskedőként élni, hanem
inkább a Senki szigetét, a civilizációtól távoli világot választja Noémivel. Rousseau-nak a civilizációtól
távoli világban, csak ott megtalálható boldogsága lesz az, ami megtalálható a Senki szigetének
bemutatásával. Ez egy utópia, elvágyódunk ebből a világól, de nyilván, azért vágyódunk el, mert a
realista módon ábrázolt viszonyok, társadalomrajz, a körülmények miatt nem érzi jól magát az ember
abban a világban, így ez ténylegesen romantikus vonása a műnek.

A történethez még annyit tennék hozzá, hogy megfilmesítették, ez a legtöbb nyelvre lefordított
regénye Jókainak, Krúdy Gyula szerint a legideálisabb házasságtörő regény és nagyon érdekes, hogy
az egyik angol fordításában úgy fordítják le, visszautalva a Midasz történetre, hogy a Modern Midasz,
mivel itt is a meggazdagodás folyamata kerül a középpontba.