8.

Összetett áramkörök
8.2. Hurokáramok módszere

8.2.1. példa
A mellékelt ábrán látható egy összetett áramkör csatolt tekercsekkel. Ismertek a váltakozóáramú
feszültségforrások, ellenállások, tekercsek és kondenzátorok
Írjuk fel a hurokáramok módszerével azokat az egyenleteket, amelyek segítségével meghatározhatók az
áramkör ágaiban folyó áramok.
L12 C12 R4 + U4 + U33 U32 +

I4
U5
R1 C61 IC R7 R32

+
I1 IA I5 U6 I7 ID I3

I6

+
U7 U31
+

IB
L5
C62

+
U1

L11 C11 L2 I2 R2 R31 L3

1 1
Z 1  R1  j L11  j L12  j j
C11 C12
Z 2  R2 +j L2
Z 3  R31 +R32 +j L3
Z 4  R4
Z 5  j L5
1 1
Z6   j j
C61  C62
Z7  R7
A hurokáramok módszerével annyi egyenletet kell irni ahány "ablak" van..

 
I A  Z1  Z 5  I B  Z 5  U 1  U 5

IB  Z 2 
 Z 5  Z6  I A  Z 5  I C  Z6  U 5  U 6

IC  Z 4  Z  Z   I  Z  I  Z  U  U
6 7 B 6 D 7 4 6  U7

ID  Z 3  Z   I  Z  U  U  U  U
7 C 7 33 32 31 7

A fenti egyenletekben a feszültségforrásoknak az előjele akkor pozitív, ha "hajtják" azt a hurokáramot amelyre az egyenletet írjuk.
Azoknak a feszültségforrásoknak az előjele negatív, amelyek "nem hajtják" azt a hurokáramot amelyre az egyenletet írjuk.

I1  I A
I2  I B
I3  I D
I4   IC
I5  I A  I B
I6  I B  I C
I7  I C  I D

Műszaki Iskola Becse – Elektrotechnikai alapismeretek 2 1

 8. Složena kola
8.2. Hurokáramok módszere

S1  Z 1  I 12
S2  Z 2  I 22
S3  Z 3  I 3 2
S4  Z 4  I 4 2
S5  Z 5  I 5 2
S6  Z 6  I 6 2
S7  Z7  I7 2

S  S 1  S 2  S3  S 4  S5  S6  S7
*
S g1  U 1  I 1


S g3  U 31  U 32  U 33  I 3 *

*
S g4 = U 4  I 4
*
S g5 = U 5  I 5
*
S g6 = U 6  I 6
*
S g7 = U7  I7

S g  S g1  S g3  S g4  S g5  S g6  S g7
A fenti egyenletekben a feszültségforrásoknak az előjele akkor pozitív, ha "hajtják" az ágban feltételezett áramot.
Azoknak a feszültségforrásoknak az előjele negatív, amelyek "nem hajtják" az ágban feltételezett áramot.

 S  S g

Tehnička škola Bečej – Osnove elektrotehnike 2 2

 8. Složena kola
8.2. Hurokáramok módszere

8.2.2.példa
A mellékelt ábrán láthatóHatározzuk meg a áramokat a hurokáramok módszerével.
egy összetett áramkör. Ismertek L1 L32 C3
I1 A I3
a következő értékek:
R1  8
 L1  3 +
R2 L31
1
 9 U12
C1
R2  2 I2
1
 2
 C2
R1 IA C2 IB R3
R3  4
 L31  4
 L32  1
1
 3 + +
C3
C1
U 11   11  j5  V U2 U32

U12   13  j2  V + U11 + U31

U 2   8  j7  V
U 31   22  j25  V
U 32   2  j0  V
1
Z 1  R1  j L1  j  8  j3  j9   8  j6  
C1
1
Z 2  R2  j   2  j2  
 C2
1
Z 3  R3  j L31  j L32  j  4  j4  j1  j3   4  j2  
C3
A hurokáramok módszerével annyi egyenletet kell irni ahány "ablak" van..

 
I A  Z1 + Z 2  I B  Z 2 = U 11  U 12  U 2

IB  Z 2 +Z   I
3 A  Z 2 = U 2  U 32  U 31
A fenti egyenletekben a feszültségforrásoknak az előjele akkor pozitív, ha "hajtják" azt a hurokáramot amelyre az egyenletet írjuk.
Azoknak a feszültségforrásoknak az előjele negatív, amelyek "nem hajtják" azt a hurokáramot amelyre az egyenletet írjuk.

I A    8  j6  +  2  j2    I B   2  j2  =  11  j5    13  j2    8  j7 
I B    2  j2  +  4  j2    I A   2  j2  =  8  j7    2  j0    22  j25 
I A   10  j8   I B   2  j2  =  32  j0 
I B   6  j0   I A   2  j2  =  28  j18 
 2  j2 
I A   10  j8   I B   2  j2  =  32  j0 
 10  j8
 I A   2  j2   I B   6  j0  =  28  j18 
I A   4  j36   I B   0  j8  =  64  j64  


 I A   4  j36   I B   60  j48  =  424  j44  


8.1. Hurokáramok módszere

Tehnička škola Bečej – Osnove elektrotehnike 2 3

 8. Složena kola
360  j20
IB    4  j3 A
60  j40
 
A fent meghatározott hurokáram értékét I B  4  j3 előnyös egy olyan egyenletbe behelyetesíteni amelyikben a másik ismeretlen pozitív értékű.

I A   10  j8   I B   2  j2  =  32  j0 
I A   10  j8    4  j3   2  j2  =  32  j0 
I A   10  j8    14  j2  =  32  j0 
I A   10  j8  =  32  j0    14  j2 
I A   10  j8  =  18  j2 
18  j2
IA =   1  j1 A
10  j8
I1 = I A   1  j1 A
I 2 = I B  I A   4  j3   1  j1   5  j4  A
I 3 = I B   4  j3 A
S1   8  j6    1  1   8  j6   2   16  j12  VA
S 2   2  j2    25  16    2  j2   41   82  j82  VA
S3   4  j2    16  9    4  j2   25   100  j50  VA

S  S 1  S2  S 3   16  j12    82  j82    100  j50    198  j44  VA

 
S g1  U 11  U 12  I 1    11  j5    13  j2     1  j1   24  j7    1  j1   31  j17  VA
*

S g2 = U 2  I 2   8  j7    5  j4    12  j67  VA
*

 
S g3  U 31  U 32  I 3    22  j25    2  j0     4  j3   20  j25    4  j3    155  j40  VA
*

S g  S g1  S g2  S g3   31  j17    12  j67    155  j40    198  j44  VA

A fenti egyenletekben a feszültségforrásoknak az előjele akkor pozitív, ha "hajtják" az ágban feltételezett áramot.
Azoknak a feszültségforrásoknak az előjele negatív, amelyek "nem hajtják" az ágban feltételezett áramot.

S  S g
  198  j44    198  j44 

Tehnička škola Bečej – Osnove elektrotehnike 2 4