2.

Logikai felkészítő
2.1. Logikai alapműveletek

2.1.1. példa

Állítsuk össze az egy, kettő, három és négy bemenetű logikai kapuk igaszságtáblázatát.

Egy bemenetű logikai kapu igaszságtáblázata

Bemenet Y kimenet

NEM
A
NOT
0 1
1 0

Két bemenetű logikai kapuk igaszságtáblázata

Bemenetek Y kimenet

ÉS NEM ÉS VAGY NEM VAGY EX VAGY EX NEM VAGY

A B
AND NAND OR NOR XOR XNOR
0 0 0 1 0 1 0 1
0 1 0 1 1 0 1 0
1 0 0 1 1 0 1 0
1 1 1 0 1 0 0 1

Három bemenetű logikai kapuk igaszságtáblázata

Bemenetek Y kimenet

ÉS NEM ÉS VAGY NEM VAGY EX VAGY EX NEM VAGY

A B C
AND NAND OR NOR XOR XNOR
0 0 0 0 1 0 1 0 1
0 0 1 0 1 1 0 1 0
0 1 0 0 1 1 0 1 0
0 1 1 0 1 1 0 0 1
1 0 0 0 1 1 0 1 0
1 0 1 0 1 1 0 0 1
1 1 0 0 1 1 0 0 1
1 1 1 1 0 1 0 1 0

Műszaki Iskola Óbecse – Digitális elektronika 1

 2. Logikai felkészítő
2.1. Logikai alapműveletek

Négy bemenetű logikai kapuk igaszságtáblázata

Bemenetek Y kimenet

ÉS NEM ÉS VAGY NEM VAGY EX VAGY EX NEM VAGY

A B C D
AND NAND OR NOR XOR XNOR
0 0 0 0 0 1 0 1 0 1
0 0 0 1 0 1 1 0 1 0
0 0 1 0 0 1 1 0 1 0
0 0 1 1 0 1 1 0 0 1
0 1 0 0 0 1 1 0 1 0
0 1 0 1 0 1 1 0 0 1
0 1 1 0 0 1 1 0 0 1
0 1 1 1 0 1 1 0 1 0
1 0 0 0 0 1 1 0 1 0
1 0 0 1 0 1 1 0 0 1
1 0 1 0 0 1 1 0 0 1
1 0 1 1 0 1 1 0 1 0
1 1 0 0 0 1 1 0 0 1
1 1 0 1 0 1 1 0 1 0
1 1 1 0 0 1 1 0 1 0
1 1 1 1 1 0 1 0 0 1

2.1.2.példa

Állítsuk össze az összes logikai kapu általános igaszságtábázatát.

Logikai kapuk általános igaszságtáblázata

Logikai kapuk Bemeneti feltételek Y

ha a bemenet logikai egyes 0

NEM NOT
ha a bemenet logikai nulla 1
ha nincs az össz bemeneten egyes ha legalább egy bemeneten nulla van 0
ÉS AND
ha az össz bemeneten egyes van ha nincs nulla egy bemeneten sem 1
ha az össz bemeneten egyes van ha nincs nulla egy bemeneten sem 0
NEM ÉS NAND
ha nincs az össz bemeneten egyes ha legalább egy bemeneten nulla van 1
ha nincs egyes egy bemeneten sem ha az össz bemeneten nulla van 0
VAGY OR
ha legalább egy bemeneten egyes van ha nincs az össz bemeneten nulla 1
ha legalább egy bemeneten egyes van ha nincs az össz bemeneten nulla 0
NEM VAGY NOR
ha nincs egyes egy bemeneten sem ha az össz bemeneten nulla van 1
ha a bemeneti egyesek száma páros 0
EX VAGY XOR
ha a bemeneti egyesek száma páratlan 1
ha a bemeneti egyesek száma páratlan 0
EX NEMVAGY XNOR
ha a bemeneti egyesek száma páros 1

Műszaki Iskola Óbecse – Digitális elektronika 2

 2. Logikai felkészítő
2.1. Logikai alapműveletek

2.1.3.példa

Írjuk össze az egy, kettő, három és négy bemenetű logikai kapuk kimeneti egyenleteit.

Két bemenetű logikai kapuk egyenletei

Y kimenet
Logikai kapuk
Két bemenetű logikai kapuk
AND ÉS Y = A B
NAND NEM ÉS Y = A B  A + B
OR VAGY Y = A B
NOR NEM VAGY Y = A B  A  B
XOR EX VAGY Y = A B  A  B A B = (A  B)  (A B)
XNOR EX NEMVAGY Y = A B  A  B + A B = (A  B)  (A B)

Három bemenetű logikai kapuk egyenletei

Y kimenet
Logikai kapuk
Három bemenetű logikai kapuk
AND ÉS Y = A B C
NAND NEM ÉS Y = A B C  A + B + C
OR VAGY Y = A B+ C
NOR NEM VAGY Y = A  B+ C  A  B  C
Y = A B C  (A  B A B)  C  (A  B  A B)  C
XOR EX VAGY
Y = A B C  ((A  B)  (A B)  C)  ((A  B)  (A B)  C)
Y = A B C  (A  B A B)  C (A  B  A B)  C
XNOR EX NEMVAGY
Y = A B C  ((A  B)  (A B)  C)  ((A  B)  (A B)  C)

Négy bemenetű logikai kapuk egyenletei

Y kimenet
Logikai kapuk
Négy bemenetű logikai kapuk
AND ÉS Y = A B C D
NAND NEM ÉS Y = A B C D  A + B + C  D
OR VAGY Y = A B+ C+ D
NOR NEM VAGY Y = A  B+ C+ D  A  B  C  D
Y = A B C D  (A  B A B)  (C  D  C D)  (A  B  A B)  (C  D  C D)
XOR EX VAGY
Y = A B C D  ((A  B)  (A  B)  (C  D)  (C D))  ((A  B)  (A  B)  (C  D)  (C D))
Y = A B C D  (A  B A B)  (C  D C D)  (A  B  A B)  (C  D  C D)
XNOR EX NEMVAGY
Y = A B C D  ((A  B)  (A  B)  (C  D)  (C D))  ((A  B)  (A  B)  (C  D)  (C D))
Műszaki Iskola Óbecse – Digitális elektronika 3
 2. Logikai felkészítő
2.1. Logikai alapműveletek

2.1.4.példa

Rajzoljuk le az egy, kettö, három és a négy bemenetű logikai kapuk blokkdiagrammos szögletes jeleit.

A
A
A B
A Y Y B Y Y
NOT B AND AND C AND
C
D

A
A
A B
Y B Y Y
B NAND NAND C NAND
C
D

A
A
A B
Y B Y Y
B OR OR C OR
C
D

A
A
A B
Y B Y Y
B NOR NOR C NOR
C
D

A
A
A B
Y B Y Y
B XOR XOR C XOR
C
D

A
A
A B
Y B Y Y
B XNOR XNOR C XNOR
C
D

2.1.5.példa

Írjuk le a leggyakrabban használt logikai egyenlőségeket.

A=A A=A
A A = A A+ A = A
A 1 = A A+ 0 = A
A A = 0 A A = 1
A 0 = 0 A+1 = 1
A (A+ B) = A A+ A B = A
A (B C) = (A B)  C A+ (B+ C) = (A+ B) + C
A B+ A C = A (B+ C) !!! (A+ B)  (A+ C) = A+ B C !!!
A B = A + B A+ B = A  B
A  B A B = (A  B)  (A  B)  A B A  B + A B = (A  B)  (A  B)  A B

Műszaki Iskola Óbecse – Digitális elektronika 4

 2. Logikai felkészítő
2.1. Logikai alapműveletek

2.1.6.példa

Rajzoljuk le a három legegszerűbb logikai kaput létradiagrammos ábrázolási módban.

VCC

A
A Y
NOT
Y
GND

VCC

A
Y
B AND B

Y
GND

VCC

A B
A
Y
B OR
Y
GND

2.1.7. példa

Írjuk fel a blokkdiagrammban felrajzolt logikai kapuk logikai egyenleteit, majd rajzoljuk le őket
létradiagrammos ábrázolási módban.

VCC

A B
A
Y
B NAND
Y

YAB GND

VCC

A
A
B
Y B
C AND

D C
NOT

Y
Y  A B C D
GND

Műszaki Iskola Óbecse – Digitális elektronika 5

 2. Logikai felkészítő
2.1. Logikai alapműveletek

VCC

A B C D

A B C D
A
B
Y
C XOR A B C D
D

A B C D

Y  ((A  B)  (A  B)  (C  D)  (C D)) 

Y
 ((A  B)  (A  B)  (C  D)  (C D)) GND

2.1.8. példa

Írjuk fel a látradiagrammban felrajzolt logikai kapuk logikai egyenleteit, majd rajzoljuk le őket
blokkdiagrammos ábrázolási módban.
.

VCC
A
A C AND

B Y
B D NOT OR

C
Y D AND
GND

Y  A B  C D

VCC
A
A C C OR

B Y
B D NOT AND

Y D OR
GND
Y  (A  C)  (B  D)

C
VCC Y
OR
A C A
AND

B D
B
NOT

Y D OR
GND
Y  (A (B  D))  C

Műszaki Iskola Óbecse – Digitális elektronika 6