6.

hét: A sorrendi hálózatok

elemei és tervezése
 Sorrendi hálózat

A
Sorrendi
hálózat Y
 Sorrendi hálózat

A
Sorrendi
hálózat Y

Belső állapot
 Sorrendi hálózat
Primer változó

A
Sorrendi
hálózat Y

Szekunder változó
 Mealy - modell
𝑓𝑄𝑛+1 = 𝐴, 𝑄 𝑄𝑛+1
𝑓𝑦 = 𝐴, 𝑄 𝑌

Bemenetek A Y
Kimenetek
Kombinációs
Q hálózat Qn+1

Szekunder változók

Memória
 Szinkron hálózatok
Bemenet Kimenet
Kombinációs
hálózat

Tárolóegység
Órajel

 Két fő eleme
 Tárolóegység (Memória)
 A korábbi bemeneti kombinációkra vonatkozó információ tárolására
 Bemeneti kombinációs hálózat
 A kimeneti jel előállítása
 A tárolandó információ előállítása
 A bemeneti kombinációkból és az előzőleg eltárolt információk együtt határozzák meg a
következő ciklusban eltárolandó információt

 Fontos különbség az aszinkron sorrendi hálózatokhoz képest

 A jelváltozások nem futnak rögtön végig a hálózaton, csak a következő ciklusban
hatnak 6
 Szinkronizáció

Felfutó él Lefutó él

„1”

„0”
idő
1 Ciklusidő

 Minden változás az órajellel időzítve, azzal szinkronizálva megy végbe, előre pontosan
definiált időpillanatban, az órajel fel- vagy lefutó élének megérkezését követően

7
Szinkron hálózatok
Bemenet Kimenet
Kombinációs
hálózat

Tárolóegység
Órajel

8
 A tároló egység – flip - flop
A tárolóegység, memóriaegység tároló elemekből
épül fel
Feladata: információ tárolás
Egy tároló elem 1 bit információt tárol
Kétállapotú (bistabil) billenő elemek (Flip-Flopok)
Mindaddig megtartják előző állapotukat míg külső
jel ennek megváltoztatására nem kényszeríti
 A tároló típusai

SR (Set-Reset) flip-flop

D (Data) flip-flop
T (toggle) flip-flop
JK flip-flop
 R-S tároló
S
R
Qn Yn = Qn
.
Qn+1 = FQ(S,R,Qn) Qn+1
 R-S tároló
S
R
Qn Yn = Qn
.
Qn+1 = FQ(S,R,Qn) Qn+1

R S Qn Qn+1
0 0 0 0
Változatlan
0 0 1 1
0 1 0 1
Beírás
0 1 1 1
1 0 0 0
Törlés
1 0 1 0
1 1 0 X
Tiltott
1 1 1 X
 A R- S Tároló
Készítsünk Set-Reset tárolót
Az S(Set) bemenetre adott „1”-es a kimenetet „1”-
be állítja
Az R(Reset) bemenetre adott „1”-es a kimenetet
„0”-ba állítja
R S Qn Qn+1
0 0 0 0
Változatlan
0 0 1 1
0 1 0 1
Beírás
0 1 1 1
1 0 0 0
Törlés S
1 0 1 0
1
1
1
1
0
1
X
X
Tiltott
R
Qn Yn = Qn
.
Qn+1 = FQ(S,R,Qn) Qn+1

13
 R- S tároló

Állapot gráf R
0
S
0
Qn Qn+1
0 0
Változatlan
0 0 1 1
0 1 0 1
Beírás
0 1 1 1
1 0 0 0
01/1 Törlés
X0/0 0X/1 1 0 1 0
1 1 0 X
Tiltott
1 1 1 X
0 1
10/0

14
 R- S tároló
Vezérlő tábla
R S Qn Qn+1
0 0 0 0
Változatlan
 Nincs versenyfutás vagy oszcilláció - 0 0 1 1
0 1 0 1
aszinkron működés is stabil 0 1 1 1
Beírás

 Vannak érdektelen (Don’t care állapotok) 1 0 0 0

Törlés
1 0 1 0
1 1 0 X
Tiltott
1 1 1 X
 Qn+1-re elvégezve az összevonásokat az
egyszerűsített logikai függvény:

Qn Qn+1
R
S
0 1
1 1
X X
0 0
 RS tároló
 Működést leíró táblázat
R S Qn Qn+1
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn 0 0 0 0
Változatlan
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 0 0 1 1
0 1 0 1
Beírás R S Qn+1
0 1 1 1
0 0 Qn
 Állapottábla 1 0 0 0
Törlés
1 0 1 0 0 1 1
 Felírható a kimenet logikai függvénye 1 1 0 X 1 0 0
Tiltott Tiltott
1 1 X
 A következő órajel megérkezésekor 1 1 1 X

Qn
R Állapot gráf
S
0 1
1 1
X0/0 10/1
0X/1
X X
0 1
0 0 01/0

16
 RS tároló megvalósítása
 A Qn+1-et és Qn+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai
_
függvénye
 NAND kapus megvalósítása

 Külön jelképi jelölés

 RS tároló megvalósítása
 A Qn+1-et és Qn+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai
_
függvénye
 NAND kapus megvalósítása

 Külön jelképi jelölés

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott
 RS tároló megvalósítása
 A Qn+1-et és Qn+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai
függvénye
_
 NAND kapus megvalósítása

 Külön jelképi jelölés

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott

 Az RS tároló ebben a formájában még aszinkron működésű

 RS tároló megvalósítása
 A Qn+1-et és Qn+1 -et megvalósító kombinációs hálózat logikai
függvénye
_
 NAND kapus megvalósítása

 Külön jelképi jelölés

R S Qn+1

0 0 Qn

0 1 1

1 0 0

1 1 X Tiltott

 Az RS tároló ebben a formájában még aszinkron működésű

RS tároló megvalósítása
Az R és S bemenetek hatása a szinkronjel (órajel)
megérkezésekor érvényesüljön

(Órajel)
C
 RS tároló megvalósítása

(Órajel)
C

 Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

 RS tároló megvalósítása

(Órajel)
C

 Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

 A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel „1” értékű
 RS tároló megvalósítása

(Órajel)
C

 Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

 A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel „1” értékű
 Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére – „átlátszó”
 RS tároló megvalósítása

(Órajel)
C

 Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

 A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel „1” értékű
 Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére – „átlátszó”
 Az órajel „1” értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a
kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon
keresztül
 RS tároló megvalósítása

(Órajel)
C

 Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

 A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel „1” értékű
 Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére – „átlátszó”
 Az órajel „1” értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a
kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon
keresztül
 Ez idő alatt az ilyen elemekből felépített hálózat teljes egésze aszinkron módon
viselkedne
 RS tároló megvalósítása

(Órajel)
C

 Statikus vezérlés (Szint vezérlés)

 A flip-flop csak akkor billen át, ha az órajel „1” értékű
 Ez a megoldás nem használható szinkron hálózat építésére – „átlátszó”
 Az órajel „1” értékénél az esetleges többszöri változás a bemeneten a
kimenetet is többször átbillentheti, és ez tovább is terjed a flip-flopon
keresztül
 Ez idő alatt az ilyen elemekből felépített hálózat teljes egésze aszinkron módon
viselkedne
 Ez szinkron hálózatban nem megengedhető – egy szinkron jel, egy változás
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)

A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

28
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)
 Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a
bemeneteket

A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

29
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)
 Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a
bemeneteket
 Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a
beíró (óra) jelet

A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

30
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)
 Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a
bemeneteket
 Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a
beíró (óra) jelet
 Lerövidítjük az órajel „1” értékét

A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

31
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)
 Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a
bemeneteket
 Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a
beíró (óra) jelet
 Lerövidítjük az órajel „1” értékét
 Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot „csinálunk”
A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

32
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)
 Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a
bemeneteket
 Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a
beíró (óra) jelet
 Lerövidítjük az órajel „1” értékét
 Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot „csinálunk”
A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

33
 RS tároló megvalósítása
Élvezérlés (Dinamikus vezérlés)
 Nem engedjük folyamatosan az órajel „1” értéke alatt hatni a
bemeneteket
 Csak egy rövid időre, amíg a tároló át tud billeni, ez után elvesszük a
beíró (óra) jelet
 Lerövidítjük az órajel „1” értékét
 Szándékosan hazárdos órajel formáló hálózatot „csinálunk”

A
tpd A
Y B
C B tpd
Y

34
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás

C 35
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás

Master Slave

C 36
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás

Beíró Átíró
kapuk Master kapuk Slave

C 37
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás

Beíró Átíró
kapuk Master kapuk Slave

C 38
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás
 Az órajel „1” értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave
letiltva

Beíró Átíró
kapuk Master kapuk Slave

C 39
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás
 Az órajel „1” értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva
 Az órajel „0” értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master
letiltva

Beíró Átíró
kapuk Master kapuk Slave

C 40
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás
 Az órajel „1” értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva
 Az órajel „0” értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master
letiltva
 A bemeneten lévő esetleges zavaró tranziensek nem jutnak át a letiltott Slave-en

Beíró Átíró
kapuk Master kapuk Slave

C 41
 RS tároló megvalósítása
 Master – Slave megoldás
 Az élvezérlésnél bonyolultabb megoldás
 Az órajel „1” értékénél a beíró kapuk engedélyezik a Master-t, ezalatt a Slave letiltva
 Az órajel „0” értékénél az átíró kapuk engedélyezik a Slave-et, ezalatt a Master
letiltva
 A bemeneten lévő esetleges zavaró tranziensek nem jutnak át a letiltott Slave-en
 Bár aszinkron működésű, de nem átlátszó

Beíró Átíró
kapuk Master kapuk Slave

C 42
 RS tároló megvalósítása
Kétfokozatú tároló (Master-Slave flip-flop)
 A Master-be írás alatt lehet tranziens
 De az átírás előtt már lecseng
 Átírás alatt Master kimenete állandó

Beíró kapuk
nyitnak
Átíró kapuk
zárnak
„1”

Átírás Slave-be
Beírás Master- Master kimenete
ba már nem
változhat

„0”

Átíró kapuk
nyitnak
Beíró kapuk
zárnak
 A tárolóelemek
 Tároló elemek
 Szinkron hálózatokban csak nem átlátszó tároló elemek használhatók
 Dinamikus vezérlésű (élvezérelt)
 Kétfokozatú (Master-Slave)
 Nincsenek instabil állapotok

 A legfontosabb alap tároló elemek a bemenetek számában és a bemeneti jel

hatására történő kimeneti jelváltozásban térnek el
 RS tároló
 JK tároló
 T tároló
 D tároló
JK Tároló
 JK Tároló
 Kiküszöböli az RS tároló hátrányát K J Qn+1
 Nincs tiltott bemeneti kombináció
0 0 Qn
0 1 1
1 0 0
_

1 1 Qn
 JK Tároló
 Kiküszöböli az RS tároló hátrányát
 Nincs tiltott bemeneti kombináció K J Qn Qn+1
0 0 0 0
Változatlan
0 0 1 1 K J Qn+1
0 0 Qn
0 1 0 1 0 1 1
Beírás 1 0 _0
0 1 1 1
1 1 Qn
1 0 0 0
Törlés
1 0 1 0
1 1 0 1
Billentés
1 1 1 0
 JK Tároló
 Kiküszöböli az RS tároló hátrányát
 Nincs tiltott bemeneti kombináció K J Qn Qn+1
 Működést leíró táblázat 0 0 0 0
Változatlan
0 0 1 1
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn 0 1 0 1
Beírás
0 1 1 1 K J Qn+1
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 1 0 0 0 0 0 Qn
Törlés
 Állapottábla 1 0 1 0 0 1 1
1 1 0 1 1 0 _0
 Felírható a kimenet logikai függvénye 1 1 1 0
Billentés
1 1 Qn
 JK Tároló
 Kiküszöböli az RS tároló hátrányát
K J Qn Qn+1
 Nincs tiltott bemeneti kombináció 0 0 0 0
Változatlan
0 0 1 1
 Működést leíró táblázat
0 1 0 1
Beírás
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn 0 1 1 1 K J Qn+1
1 0 0 0 0 0 Qn
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 1 0 1 0
Törlés
0 1 1
 Állapottábla 1 1 0 1
Billentés
1 0 _0
1 1 1 0 1 1 Qn
 Felírható a kimenet logikai függvénye

Állapot gráf

11/1
10/0 01/1 01/1

00/0 0 1 00/1
10/0
11/0
 JK Tároló
 Kiküszöböli az RS tároló hátrányát
 Nincs tiltott bemeneti kombináció K J Qn Qn+1
0 0 0 0
 Működést leíró táblázat 0 0 1 1
Változatlan

 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn 0 1 0 1

Beírás
0 1 1 1 K J Qn+1
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 1 0 0 0 0 0 Qn
Törlés
 Állapottábla 1 0 1 0 0 1 1
1 1 0 1 1 0 _0
 Felírható a kimenet logikai függvénye 1 1 1 0
Billentés
1 1 Qn

Qn
KJ Állapot gráf

0 1
1 1 11/1
10/0 01/1 01/1
1 0
00/0 0 1 00/1
0 0 10/0
11/0
 JK tároló megvalósítás
Kétfokozatú (Master-Slave) megvalósítás
 RS tárolóból külön visszacsatolásokkal K J Qn+1

A Master-ba írást az előző állapot is vezérli 0

0
0 Qn
1 1
A visszacsatoláson keresztül 1 0 0
_
1 1 Qn

J
Q

_
Q
K

51
T tároló
 Csak egy bemenet
T tároló

T Qn+1

0 Qn
_
1 Qn
 T tároló
 Csak egy bemenet

T Qn Qn+1
0 0 0 T Qn+1
Változatlan 0 Q_
n

0 1 1 1 Qn

1 0 1
Billentés
1 1 0
 T tároló
 Csak egy bemenet
 Működést leíró táblázat
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn T Qn Qn+1
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 0 0 0
Változatlan
0 1 1 T Qn+1
1 0 1 0 Q n
Billentés _
 Állapottábla 1 1 0 1 Qn

 Felírható a kimenet logikai függvénye

Állapot gráf

1/1

0/0 0 1 0/1
1/0
 T tároló
 Csak egy bemenet
 Működést leíró táblázat
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn
T Qn Qn+1
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 0 0 0
Változatlan
0 1 1 T Qn+1
1 0 1 0 Q n
_
 Állapottábla 1 1 0
Billentés
1 Qn
 Felírható a kimenet logikai függvénye

Állapot gráf
Qn
T

0 1
1/1
1 0
1 0 0/0 0 1 0/1
1/0

0 0
 T tároló megvalósítása
 T tároló megvalósítása
 JK tárolóval

Qn+1 K J Qn+1
T

0 Qn 0 0 Qn
1 Qn
0 1 1
1 0 0
1 1 Qn
D tároló
 D tároló
 Csak egy bemenet
 Átmeneti információtárolásra

D Qn+1

0 0

1 1
 Csak egy bemenet
D tároló
 Átmeneti információtárolásra
 Működést leíró táblázat
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 D Qn+1
0 0
1 1
 Állapottábla
 Felírható a kimenet logikai függvénye D Qn Qn+1
0 0 0
Törlés
0 1 0
1 0 1
Beírás
1 1 1
1 0
0 0
 D tároló
 Csak egy bemenet
 Átmeneti információtárolásra
 Működést leíró táblázat D Qn Qn+1
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn 0 0 0
Törlés
0 1 0 D Qn+1
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 1 0 1 0 0
Beírás
1 1 1 1 1

 Állapottábla
 Felírható a kimenet logikai függvénye

1/1

0/0 0 1 1/1
0/0
 D tároló
 Csak egy bemenet
 Átmeneti információtárolásra
 Működést leíró táblázat D Qn Qn+1
 Az aktuális órajel előtti kimenet Qn 0 0 0
Törlés
0 1 0 D Qn+1
 Az aktuális órajel utáni kimenet Qn+1 1 0 1 0 0
Beírás
1 1 1 1 1

 Állapottábla
 Felírható a kimenet logikai függvénye

Qn
D

0 0
1/1
1 1
1 0 0/0 0 1 1/1
0/0

0 0
D tároló megvalósítása
JK tárolóval

K J Qn+1 D Qn+1
0 0
0 0 Qn
0 1 1 1 1
1 0 0
1 1 Qn
 Alapállapotba állítás
A berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil,
ismert alapállapot

Preset
Q
J

K _
Q
Clear

C
64
 Alapállapotba állítás
A berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil,
ismert alapállapot
Általában aszinkron bemenetek
A tároló kiindulási állapota lehet „0” vagy „1”

Preset
Q
J

K _
Q
Clear

C
65
 Alapállapotba állítás
A berendezések bekapcsolásakor biztosítani kell a stabil,
ismert alapállapot
Általában aszinkron bemenetek
A tároló kiindulási állapota lehet „0” vagy „1”
1) Clear (Reset) bemenet - A tároló törlése, „0”-ába állítása
2) Preset (Set) bemenet - A tároló beállítása, „1”-be állítása

Preset
Q
J

K _
Q
Clear

C
66
Szinkron sorrendi hálózat működése

Bemenet Kimenet
Kombinációs
hálózat

Tárolóegység
Órajel

 A szinkron sorrendi hálózat állapotai

 Minden tároló elem két állapotot vehet fel: „0” vagy „1”
 Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2n állapota lehet
 Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik
(tiltott állapotok)
 Egyik állapotból a másikba csak egy újabb órajel hatására kerülhet a
rendszer
 A bemeneti jelek és a tároló elemek tartalma együttesen határozzák
meg a következő (Qn+1) állapotot
 A tároló elemek az előző órajel hatására létrejött belső (Qn) állapotot
tárolják
Szinkron sorrendi hálózat működése

Bemenet Kimenet
Kombinációs
hálózat

Tárolóegység
Órajel

 A szinkron sorrendi hálózat állapotai

 Minden tároló elem két állapotot vehet fel: „0” vagy „1”
Szinkron sorrendi hálózat működése

Bemenet Kimenet
Kombinációs
hálózat

Tárolóegység
Órajel

 A szinkron sorrendi hálózat állapotai

 Minden tároló elem két állapotot vehet fel: „0” vagy „1”
 Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2n állapota lehet
 Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik
(tiltott állapotok)
Szinkron sorrendi hálózat működése

Bemenet Kimenet
Kombinációs
hálózat

Tárolóegység
Órajel

 A szinkron sorrendi hálózat állapotai

 Minden tároló elem két állapotot vehet fel: „0” vagy „1”
 Ha n tárolóelem van, a teljes hálózatnak 2n állapota lehet
 Működés közben ezek közül nem feltétlenül valósul meg mindegyik
(tiltott állapotok)
 Egyik állapotból a másikba csak egy újabb órajel hatására kerülhet a
rendszer
 A bemeneti jelek és a tároló elemek tartalma együttesen határozzák
meg a következő (Qn+1) állapotot
 A tároló elemek az előző órajel hatására létrejött belső (Qn) állapotot
tárolják
A hálózat működése – kapcsolási rajz

Q1

Q1

 Két tároló elem (T tárolók)

 Bemeneti és kimeneti kombinációs hálózat

 Sorrendi hálózatoknál a tároló elemek és visszacsatolások nehezítik a

megértést
 Még ennél a viszonylag egyszerű hálózatnál is
 Bonyolultabb esetben átláthatatlanná válhat a kapcsolási rajz
 Az összeköttetéseket gyakran összekötő vonalak helyett azonos
elnevezéssel helyettesítik
A hálózat működése – Állapotgráf
 Szemléletes, könnyen áttekinthető Q2
 Két (belső) szekunder változó
 Négy lehetséges állapot
 A lehetséges állapotokat a Q1

tároló elemek kimeneti jelével

kódoljuk
 Q2Q1 = 00, 01, 10, 11
 Egyik sem tiltott
 Ha X = 1 állapotváltozás
következik be
X Y Q2 Q1

1/0
0/0 00 01 0/0

1/0 1/0

1/1
0/1 11 10 0/0
A hálózat működése – Állapottáblázat
Az állapot gráfból könnyen felírható
Q2n Q1n X Q2n+1 Q1n+1 Y
0 0 0 0 0 0
0 0 1 0 1 0
0 1 0 0 1 0
1/0 0 1 1 1 0 0
0/0 00 01 0/0
1 0 0 1 0 0
1 0 1 1 1 0
1/0 1/0
1 1 0 1 1 1
1 1 1 0 0 1
1/1
0/1 11 10 0/0
 A hálózat működése – Állapotegyenletek
 Egy sorrendi hálózat elvi működése két logikai függvénnyel írható le Q2n Q1n X Q2n+1 Q1n+1 Y
 Állapotegyenlet (szekunder változók függvénye) 0 0 0 0 0 0
 Kimeneti függvény (függő változók függvénye)
0 0 1 0 1 0
Qn+1 = FQ(Xn,Qn) 0 1 0 0 1 0
Yn = FY(Xn,Qn) 0 1 1 1 0 0
 Annyi állapotegyenlet ahány szekunder változó (ahány tároló elem)
1 0 0 1 0 0
 Annyi kimeneti egyenlet, ahány kimenet 1 0 1 1 1 0
 A hálózat tényleges felépítésére nem ad információt 1 1 0 1 1 1
 JK, T vagy D tárolóval, NAND, NOR … ? 1 1 1 0 0 1

X Q2n+1 X Q1n+1
Q2nQ1n Q2nQ1n
0 0 0 1
0 1 1 0
1 0 1 0
1 1 0 1
A hálózat működése – VHDL
 VHDL (VHSIC Hardware Description Language)
 VHSIC : very-high-speed integrated circuits
 Hardver leíró nyelv
 Logikai áramkörök egyszerű szöveges leírására fejlesztették ki (USA
1987)
 A logikai áramkörökre jellemző párhuzamosság kezelésére, leírására
 Konkurens
 Szekvenciális utasítások
 Logikai hálózatok
 Modellezésére
 Szimulációjára (testbench)
 Szintetizálására (hardver megvalósítás)
 IEEE szabvány
 IEEE Std 1076-1987
 IEEE Std 1076-1993
 A programozási nyelvekhez hasonló felépítés
 Automatizálható feldolgozás (text)
 Integrált áramkörök gyártásánál
 Programozható logikai áramkörök (CPLD, FPGA) fejlsztéséhez
 A hálózat működése – VHDL
 Szinkron sorrendi hálózat működése
 VHDL
Használt könyvtárak
(hasonló:
Be- kimenetek #include)
definíciója
(portok)

in0 out0
in1 out1
Belső jelek,
konstansok stb.. inBus logic outBu
definíciója, s
inicializálása clk

Működést leíró
utasítások
 A hálózat működése – VHDL
signal a : STD_LOGIC;
signal b : STD_LOGIC;
signal c : STD_LOGIC;
signal d : STD_LOGIC;
…
… a c
begin b

a <= ’0’; d

b <= ’1’;
c <= a and b;
d <= c or b when a = ’1’ else
a nor b when a = ’0’;
…
…
end Behavioral

• Konkurens utasítások
– Az utasítások egyszerre hajtódnak végre, a leírás sorrendjétől
függetlenül
– Általában kombinációs hálózatot ír le
A hálózat működése – VHDL
• Értékadás
signal d : STD_LOGIC;
signal q : STD_LOGIC;
signal qn : STD_LOGIC;
signal reset : STD_LOGIC;
signal clk : STD_LOGIC;
…
begin
…
qn <= not q;
process
begin
if (reset = ’1’) then
q <= ’0’;
elsif (clk`event and clk = ’1’) then
q <= d;
end if;
end process;
…
end Behavioral;

• Szekvenciális utasítások
– A leírás sorrendjében hajtódnak végre
– Szekvenciális hálózatot lehet leírni
 Példa
T tárolók és ÉS –VAGY kombinációs hálózat
segítségével tervezze meg és rajzolja fel
egy 3 bites szinkron számláló MEALY -
MODELL szerinti logikai kapcsolási rajzát,
amely a következő sorrendben számlál: 0, 1,
2, 3, 5 . Ezután ismétlődik. A belső
állapotokat Q0, Q1, Q2, a tároló bemeneteket
pedig T0, T1, T2 szimbólumokkal jelölje.
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0
1
2
3
4
5
6
7
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0
1 0 0 1
2 0 1 0
3 0 1 1
4 1 0 0
5 1 0 1
6 1 1 0
7 1 1 1
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0
1 0 0 1
2 0 1 0
3 0 1 1
4 1 0 0 x x x
5 1 0 1
6 1 1 0 x x x
7 1 1 1 x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0
2 0 1 0 0 1 1
3 0 1 1 1 0 1
4 1 0 0 x x x
5 1 0 1 0 0 0
6 1 1 0 x x x
7 1 1 1 x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0
2 0 1 0 0 1 1
3 0 1 1 1 0 1
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0
1 0 0 1 0 1 0 0
2 0 1 0 0 1 1 0
3 0 1 1 1 0 1 1
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0 0 1 1
2 0 1 0 0 1 1 0 0 1
3 0 1 1 1 0 1 1 1 0
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0 0 1 1
2 0 1 0 0 1 1 0 0 1
3 0 1 1 1 0 1 1 1 0
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0 0 1 1
2 0 1 0 0 1 1 0 0 1
3 0 1 1 1 0 1 1 1 0
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0 0 1 1
2 0 1 0 0 1 1 0 0 1
3 0 1 1 1 0 1 1 1 0
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 T0
Q1

1 1 1

Q2 x 1 x x

Q0
 T0
Q1

1 1 1

Q2 x 1 x x

Q0

𝑇0 = 𝑄0 + 𝑄1
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T2 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0 0 1 1
2 0 1 0 0 1 1 0 0 1
3 0 1 1 1 0 1 1 1 0
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 T1
Q1

1 1

Q2 x x x

Q0
 T1
Q1

1 1

Q2 x x x

Q0

𝑇1 = 𝑄2 𝑄0
 Állapottábla
i n n+1 T Tárolók
0,1,2,3,5
Q2 Q1 Q0 Q2 Q1 Q0 T0 T1 T0
0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
1 0 0 1 0 1 0 0 1 1
2 0 1 0 0 1 1 0 0 1
3 0 1 1 1 0 1 1 1 0
4 1 0 0 x x x x x x
5 1 0 1 0 0 0 1 0 1
6 1 1 0 x x x x x x
7 1 1 1 x x x x x x
 T2
Q1

Q2 x 1 x x

Q0
 T2
Q1

Q2 x 1 x x

Q0

𝑇2 = 𝑄2 + 𝑄1 𝑄0