A tartalomból:

A HEIDELBERGI KÁTÉ 2.
I. évfolyam, AGYAGFALVIAK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN 3.

B RKA
1. szám, Az agyagfalvi és décsfalvi református gyülekezet lapja AZ AGYAGFALVI TEMPLOM TÖRTÉNETÉBŐL 4-5.
2020. június „NÉPEK KRISZTUSA MAGYARORSZÁG” 6.
NÉPVISELET, VISELET, VISELKEDÉS 7.
NŐSZÖVETSÉG 8
AZ ŐSI TEMETŐ 8
HIRDETÉS 8

Kedves Olvasó!
B árka címmel indítjuk útjára az egyházközségi folyóiratun-
kat azzal a szándékkal, hogy tájékoztatást nyújtson hitéleti,
kulturális és helytörténeti kérdéseinkben, valamint beszámoljon
a közösségünk aktuális eseményeiről. A BÁRKA Noé bárkájára,
arra a hajóra utal, amely az emberiség
egyik legválságosabb időszakában al-
kalmas volt az élet megóvására és to-
vábbmentésére. Bizonyára túlzónak
tűnik a folyóirat nevében e célt megha-
tározni, de e cél felé haladva, ezekkel az
írásokkal is hozzá akarunk járulni azon
lelki, szellemi értékeink tisztázásához
és rögzítéséhez, amelyekkel könnyeb-
ben átélhetőek mai világunk válságos
időszakai. A Biblia szerint Noé napja-
iban „látá az Úr, hogy megsokasult az
ember gonoszsága a földön, és hogy szíve
gondolatának minden alkotása szünte-
len csak gonosz... A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék
a föld erőszakoskodással.” Ez az állapot veszélyeztette a föld egész
életét. Az özönvíz történetében (1Móz 6-8) szereplő különleges
hajóban Isten, Nóé által az életet átmentette a katasztrófán.
A mai, kaotikus világban is szükség van a Bárkára, ami egy
lelki-szellemi menedékhely azon javak megőrzésére, ami hosszú-
távon biztosítja a mi életünket. A mindennapok megmérettetése-
iben, mondhatjuk ítélethelyzeteiben, szükségünk van arra a bár-
kára, ami megtartja törékeny életünket.
Nem véletlen, hogy a reformáció száza-
daiban templomhajóink mennyezetére
felfestették ezt a bárkát, hogy mint egy
felülről jövő lehetőséggel számolhasson
Isten gyermeke. Isten ma is bárkaácso-
lásra szólít. Egy olyan közösség kiépíté-
sére, aminek éltetője és védelmezője a
mi Urunk Jézus Krisztus. Vele és Rajta
keresztül kell értelmeznünk a világ és
önmagunk dolgait, hogy lélekkel és érte-
lemmel építsük fel értékrendünket, ami
mentén megszervezhető az élet. A Bár-
ka, amit kezében tart, saját közösségünk
menedékének egyik építőköve, vagy gyalult deszkája lehet, amely
bennünket érintő kérdésekkel kíván foglalkozni a keresztyén hit
világosságában.
Jó olvasást kívánunk!

„A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén,

és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” (1Móz1,2.)

A mérhetetlen idői távolságban rende-

zetlenség, káosz uralta a mindenséget.
A Szentírás ezt kietlenségnek, pusztaság-
nak, sötétségnek láttatja. Olyannak, ahol az
élet gondolata is elképzelhetetlen. Ebben az
állapotban egy magasabb rendezői elv, egy
mindenek feletti erő rendezett egységbe
formálja a káoszban szenvedő mindensé-
get. Minden fölött Isten Lelke lebegett, és
az isteni szóra világosság támadt. Elin-
dult az élet lehetőségének kibomlása.
Az élet legmagasabb szervezése az em-
berben mutatkozik meg, mert ő nem csak
a káoszban szétszórt anyagot hordozza,
hanem Azt is, Aki szavával, lelkével rendet
teremt. Az emberi élet magasztos felada-
ta, hogy ezt a valóban ősi rendet megtart-
sa, mint életforrás, élettér, életöröm. Az
ősrendetlenség azonban vissza-vissza kö-
szön, még ha az elemek rendje fölött ma is
Isten uralkodik. Kietlen pusztasággá, vagy
bozótos rengeteggé silányul a termőföld,
sivataggá sok hajdani liget, műkonyháink-
ban kórt-hordozó döggé fajul az állatvilág.
Ami ennél is szörnyűbb veszedelem, hogy
lassan elviselhetetlenné torzul az emberek
közötti kötelék, nemzetek közötti, áthidal-
hatatlan gyűlölet telepszik rá gondolatokra,
szavakra, tettekre, számító lihegéssel káro-
moljuk egymást és az Istent. A torzult em-
ber visszacsábítja a rendetlenség sötétségét,
hogy mohó kapzsisággal taszíthassa fele-
barátját és környezetét a pusztulásba, mi-
közben önmagát dicsőítve, hamis önkép-
pel hirdeti Isten trónfosztottságát, s észre
Ami szétszóratott, megtört,
elfelejtett vagy kiírtatott harmatnyi
létünkből, az újraépíthető,
újrateremthető, újraélhető
Vele.
nem veszi, hogy a valóságban önmaga által
ácsolt bitófája alatt szónokol.
Kétségbeejtően felerősödött manap-
ság a zűrzavar sötétsége, ami, lám-lám
kábító műfényeinket is homályba rántja.
Akik ebben végleg el nem vesznek, azok
egy soha nem gondolt valóságra ocsúd-
nak, s kétségbeejtő kapálózásban valami
állandóság után kutatnak. Ma (is) Isten
Lelke lebeg az ember által teremtett ká-
osz örvénylő vizei felett, ahogy valamikor
az idő ősrengetegében, vagy az első Pün-
kösdkor. A pünkösdi Lélek életmegtartó
bizonyosságot érlel zavarodott létünkben,
hirdetve az élet kitüntetett fontosságát
még akkor is, ha halálkultúrát építettünk
magunknak. Ez a Lélek erősítsen bennün-
ket a maga egyszerű, azaz kiemelten fon-
tos ajándékaival.
Ami szétszóratott, megtört, elfelejtett
vagy kiírtatott harmatnyi létünkből, az
újraépíthető, újrateremthető, újraélhető
Vele. Igaz, bizonyos életrészeinket az Ő
tüzébe kell dobnunk, hogy az áldott, erő-
sítő pünkösdi szél felhajthassa életvizein-
ket, hogy visszataláljunk életforrásainkra.
Imádkozva kell megnyitnunk ablakainkat,
nem várva azok felszakadására, a lelki
csonka-bonkákat ölbe véve, Elébe szalad-
va, az Emberi élet megmaradásáért kiál-
tanunk kell:
Jöjj, Szentlélek Úristen,
áraszd reánk teljesen
mennyből fényességedet,
mennyből fényességedet!
B RKA
A Heidelbergi Káté
Mi a Heidelbergi Káté? Valami olyan dolog, amivel az egyház
„kínozza” a fiatalokat a konfirmációkor? Vagy valami más? Az
alábbiakban egy kicsit közelebb kívánjuk vinni az olvasót a
Heidelbergi Kátéhoz úgy, hogy átnézzük annak keletkezését és
útját hozzánk, magyarokhoz.
Káté a katekizmus, görög eredetű szó rövidítése. Azt jelenti:
visszhangozni. Olyan könyv, amelyet kérdés-felelet formában ír-
tak meg azért, hogy a benne foglaltakat minél egyszerűbben, mi-
nél könnyebben és a legrövidebben adhassák elő. A reformátorok
a Szentírás tanításait olyan elrendezésben foglalták össze, amely
alkalmas volt arra, hogy a hívek a Szentírás tanításait egyszerű,
rövid formában, könnyen megismerhessék. Az egyház által hasz-
nált káté anyaga a hitről, az imádságról és Isten törvényéről szólt.
A Heidelbergi Káté története
A Pfalzi (Németország) választófejedelemség trónjára 1559-
ben III. Frigyes került (1559–1576). A Heidelbergi Káté az ő
kezdeményezésére, az ő közreműködésével jött létre. Heidelberg
városában igen kiéleződött a helyzet a reformáció lutheri és kál-
vini irányzatának lelkészei között. III. Frigyes maga elé idézte és
felhívta őket, hogy hitvallásukat írásban mutassák be. Amikor ez
megtörtént, kiderült, hogy a lutheránusok szerint az Úr Jézus az
úrvacsorában testileg van jelen, Krisztus testét az úrvacsorázók
szájjal veszik magukhoz, és nemcsak a hívek veszik azt, hanem a
hitetlenek is. A reformátusok hitvallása szerint Krisztus testét és
vérét nem testileg veszik magukhoz a hívek, hanem lelkileg. Csak
az részesül lelkileg Krisztus testében és vérében, aki hittel veszi
magához a szentjegyeket, a hitetlenek azonban nem részesülnek
azokban.
III. Frigyes igyekezett a szembenálló feleket kibékíteni és
megígértette velük, hogy csendben és békességben maradnak
addig, amíg a különbséget ő maga is alaposan megvizsgálja. A
vita mégsem szűnt meg, sőt egyre kellemetlenebbé és egészen
A Heidelbergi Káté sikere és ereje Magyarországon is kiváltotta
és feltámasztotta az ellene való harcot. Mária Terézia elrendel-
te a Káté összes példányának lefoglalását s megsemmisítését,
és annak újabb kiadását eltiltotta. Csak az 1791 évi vallásügyi
törvény alapján jelenhetett meg ismét.
botrányossá fajult. Ezt a tarthatatlan helyzetet a fejedelem azzal
a gyökeres intézkedésével oldotta meg, hogy a vitázók vezéreit a
heidelbergi lelkészi állásukból elbocsátotta.
1562-ben Ill. Frigyes fejedelem elhatározta, hogy országa
számára egy megfelelő kátét készíttet, hogy a felmerült ellentétes
nézeteket a bibliai igazságok alapján megszüntesse és hogy úgy a
gyermekek, mint a felnőttek kezébe a keresztyén vallás igazsága-
inak világos és hiterősítő összefoglalását adhassa. Egy ilyen káté
megírásával a fejedelem megbízta Ursinus Zakariás és Oleviánus
Gáspár heidelbergi tudósokat, akik az ő koruk kátéirodalmának
alapos áttanulmányozása után a kátét elkészítették. A fejedelem
az írásba foglalt kátét a pfalzi választófejedelemség fővárosába,
Heidelbergbe, még ugyanazon évben, 1562-ben összehívott zsi-
nat elé terjesztette (ezért hívják a kátét heidelberginek), amely
zsinat a kátét egyhangúlag elfogadta, 1563- ban ki is nyomatta.
Az idők folyamán a Heidelbergi Káté mind döntőbb jelentő-
ségű lett. Az iskolákban állandóan tanították, a templomokban
vasárnap délutánonként egyszerű nyelven magyarázták, s az
EGYHÁZ 2
előbbi vasárnapon megmagyarázott részt a gyülekezet tagjaitól
kikérdezték. Később a vasárnaponkénti kikérdezés elmaradt, s
helyette az évi egyházlátogatások alkalmával a gyülekezet ifjú- és
öreg tagjait egyaránt nyilvános kátévizsgálatnak vetették alá. III.
Frigyes alatt még a polgári jog gyakorlását és a nősülési engedély
elnyerését is a Heidelbergi Káté ismeretétől és tudásától tették
függővé.
A magyar Heidelbergi Káté
A Heidelbergi Káté hazánkban is, már röviddel keletkezésé
után ismeretessé vált. Ugyanis az 1564-66. években a magyaror-
szági református és lutheránus lelkészek között nagy vita folyt az
úrvacsora tanáról. A vita során megkérdezték a Heidelbergben
élő lelkészeket, és kérték őket, hogy a vitát döntsék el. A heidel-
bergi lelkipásztorok válaszukhoz mellékelve elküldték a Heidel-
bergi Káté egy példányát is. Ettől kezdve nálunk is igen hamar is-
meretessé lett a Káté. Gyülekezeteink igen megszerették, annyira,
hogy előbb a debreceni zsinat 1567-ben, később a szatmárnémeti
zsinat 1646-ban hitvallásos könyvéül elfogadta. (Zsinatnak neve-
zik egyházunk legfelsőbb törvényhozó testületét). Már a debre-
ceni zsinat elrendelte, hogy a lelkipásztorok vasárnap délutánon-
ként a templomokban ismertessék és magyarázzák. A debreceni
zsinat után tíz évre, 1577-ben már nyomtatásban is megjelent
magyar nyelven Huszár Dávid nyomdájában Pápán. Ez a Heidel-
bergi Káté első magyar nyelvű fordítása.
Természetesen a Heidelbergi Káté sikere és ereje Magyaror-
szágon is kiváltotta és feltámasztotta az üldözést és ellene való
harcot, amely Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-
1790) uralkodásának ideje alatt indult el. Mária Terézia elren-
delte a Káté összes példányának lefoglalását s megsemmisítését,
és annak újabb kiadását eltiltotta. Ezalatt az idő alatt az erdélyi
fejedelemségben, eredeti szövegében és szabadon jelenhetett meg
a Heidelbergi Káté, de az 1768-ban kiadott rendelet itt is elko-
boztatta az összes példányt. Csak az 1791 évi vallásügyi törvény
alapján jelenhetett meg ismét, amelyet 1793-ban Nagyszebenben
ki is adtak eredeti szövegezésben. Az általunk ma használt kátét
Tavaszy Sándor teológus professzor fordította és adta ki 1930-
ban. Bár nyelvezete, tömörsége miatt egyre nehezebben érthető
a mai ifjúság számára, de még mindig a legátfogóbb, lényegre
törő, hitigazságokat magyarázó iratunk, amit Isten kegyelméből
ma is használhatunk. Hiszünk abban, hogy fiataljaink ma is tu-
dásszomjjal és bátor kíváncsisággal készülnek a testi felnőttség
mellet a hitbeli felnőttségre is.
3 HELYTÖRTÉNET
Agyagfalviak
az I. világháborúban
„Ha nem születtem volna is magyarnak, e néphez állanék ezen-
nel én...”
(Petőfi Sándor)
Gyermekkorom óta mindig is foglalkoztatott Agyagfalva múlt-
ja, az agyagfalvi emberek. Az elmúlt hónapokban több internetes
adatbázisban (cseh, osztrák és magyar) kutattam agyagfalviak
után, és számos névvel találkoztam az I. világháború kapcsán. Vol-
tak, akik megsebesültek, kórházba kerültek, és ezért említik őket.
Mások pedig veszteséglajstromra (elhalálozás) kerültek. Mielőtt
ismertetném a neveket, fontosnak tartom, hogy betekintést nyer-
jünk a világháborúban részt vett magyar ezredek rövid történetébe,
pontosabban csak azokat említem meg, melyekben agyagfalviak
szolgáltak.
A magyar ezredeket az I. világháborúban két részre oszthatjuk:
Magyar királyi honvédkerületek és ezredek hadkiegészítő terü-
letei közt az V. honvédkerület magába foglalta Kolozsvár, Maros-
vásárhely, Csíkszereda, Nagyszeben és Beszterce városokat. Az V.
honvédkerületben többek között a következő ezredek voltak: a 22.
magyar királyi marosvásárhelyi honvéd gyalogezred, a 21. magyar
királyi kolozsvári honvéd gyalogezred, a 9. magyar királyi ma-
ros-vásárhelyi honvéd huszárezred.
Császári és királyi hadtestek és ezredek hadkiegészítő területei
közt a XII. hadtest magába foglalta Beszterce, Kolozsvár, Maros-
vásárhely, Székelyudvarhely, Nagyszeben, Brassó, Gyulafehérvár és
Szászváros városokat. A XII. hadtestben többek között a következő
ezredek voltak: 2. császári és királyi gyalogezred, 50. csá-
szári és királyi gyalogezred, 82. császári és királyi gyalogez-
red, 2. császári és királyi huszárezred, 12. császári és királyi nehéz-
tarackos (tüzérség), 12. császári és királyi árkász zászlóalj.
Az gyalogezeredeket a hajtóka és a gomb színe szerint különböz-
tették meg egymástól, míg a huszárokat a csákó és az atilla színe is.
Az ezredek közt voltak gyalogosok, lovasság és a tüzérség ezredei.
Az agyagfalvi református templom kertjében található I. világ-
háborús hősök emlékművén 34 nevet találunk, mely hősök közül
22 nevet találtam meg a veszteséglistán.
Az emlékművön szereplő nevek a következők: Csomor Áron,
Csomor Dániel, Csomor Dénes Á (1875), Csomor Mihály, Elekes
Sándor, Farkas Mózes, Farkas Tamás (1887), Hegyi D. Ferenc, He-
gyi Zsigmond (1892), Istók Márton (1892), Kövecsi Gáspár (1883),
Kövecsi János, Kövecsi Pál (?), Lőrincz István, Palló Gyula (1895),
Pető Dénes (1888), Sala János (1882), Sala János (1885), Sala Mózes
(1886), Kertész Albert (1886), Kövecsi Ákos, Kövecsi Béla (1880),
Kövecsi Dénes, I. (1884), Kövecsi Dénes, J. (1884), Kövecsi Domo-
kos Á, Kövecsi Domokos L, Sala Péter, Szécsi Albert (1885), Szécsi
Dénes (1879), Szécsi István, Szécsi Mózes, Telegdi Sándor (1873),
Varga János (1890), Zongor János.
Találtam ezeken kívül még 45 nevet, melyek közül megbetege-
dés/ sebesülés miatt említenek 7 személyt: Farkas Boldozsár (1877),
Farkas Emanuel (1890), Farkas Gergely (1884), Hegyi János ( egyik
helyen 1888, másik helyen 1883 szerepel), Istók István (1890), Rácz
Imre (?), Szécsi Domokos (1895). Veszteséglistán 21 személyt em-
lítenek: Bartók Rupi (1883), Borók István (1884), Csomor István
(1883), Farkas Imre (1890), Farkas Ferenc (1886), Farkas Márton
(1893), Farkas Pál (1892), Farkas István (1890), Hegyi Mihály
Felhívás!
Amennyiben valaki a fent említett nevek és születési dátumok alapján egyik felmenő-
jére ismer (nagyapa, dédapa), fényképet, kitüntetési érmet vagy bármilyen érdekes-
séget őriz a családi ereklyék között és megosztaná velünk (akár egy fénykép erejéig)
szívesen fogadjuk, hogy tudjuk átmenteni a következő nemzedékeknek is.
B RKA
Képeslap
1916-ból
„Galiczia,
1916. 11. 09.
Gyógyulást kivá-
nok Édes Anyám
a jó Istentől, egyéb segitséggel nem
tudok szolgálni. Isten, aki minden sebek orvoslója gyogyitcsa, adja
megérni magának is a háború végét. Kötelességem szerint tisztelem Apámott.
Isten áldja meg. Tisztelem Lidit és családját.”
Feladó: Borók Albert, Neg FP 164. Címzett Id. Borók Mózes úrnak, Agyagfalvára,
Sz. Udvarhely megye, Bögöz. (Fülöp Lóránt gyűjteményéből)
(1895), Istók Albert (1890), Kövecsi Mózes (1886), Nagy Ferenc
(1886), Pál Gábor (1895), Schwechter Mihály (1882), Szappanos
Ferenc (1883), Szécsi Lajos (1895), Varga Mihály (1884), Veres Fe-
renc (1880), Veres Gáspár (1883), Veres János (1882), Török Gás-
pár (1882)
17 hős tért haza: Bardóczi Lajos (1897), Borók Albert (1880),
Borók Mózes (1877), id. Csomor Albert (1884), Csomor Már-
ton (1882), Farkas Mózes (1891), Hegyi Albert (1898), Hegyi Pál
(1888), Hegyi Sándor (1895), Hegyi Zsigmond (1894), Istók Imre
(1889), id. Kövecsi Imre (1888), László Ferenc (1894), Lőrincz Al-
bert (1894), Szécsi Domokos (1892) Szőcs Lajos (1887), Zongor
Domokos (1897).
A nevek mellett néhol városok is megjelentek, ezeket is ismeret-
ném: Marosvásárhely, Sátoraljaújhely, Szamosújvár, Nagyvárad, Bu-
dapest (Nádor út), Miskolc, Baja, Csíkszereda, Ungvár, Komárom,
Kolozsvár, Nagykároly, Sósmező; (mai Csehország) Kuttenberg,
Beneschau, Caslav, Reichenberg; (mai Ausztia) Klosterbruck, Hall
in Tirol; (Oroszország) Charkow, Woronesch, Soligatitch, Perm, Ir-
kutsk, Pensa, Csernowitz, Kirlibaba, Wigoda; (mai Lengyelország)
Janov, Gorlice, Kamionka, Limanova, Tuchov, Olika; (Olaszország)
Maddaloni, Assiago, Trient, Doberdo, Genova, Montello; (mai Uk-
rajna) Halics, Stojanov, Tarnopol, Kovel, Sztaniszlau.
79 hős... Csupa életerős, elszánt ember, aki megmutatta, hogy
mire képes a székely szeretett hazájáért. Az agyagfalviak többsége a 82.
gyalogezredben szolgált, igen sokszor viadalok központjába, a legne-
hezebb helyen voltak. Doberdó iszonyú poklában, hol nap-nap után
mérkőztek tízszeres túlerővel és az emberi lélek legnagyobb odaadása,
áldozatkészsége mellett számtalan diadalt arattak. Több esztendei ré-
mes, pokoli harcok közepette mindig megállták dicsőségesen a helyü-
ket és megvédték azt, ami rájuk bízatott. Legyünk büszkék őseinkre,
őrizzük hűen emléküket, viseljük büszkén neveiket és adjuk át a gyer-
mekeknek, unokáknak, dédunokáknak az ismereteket.
„Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli”. (Szent István)
(folytatás a következő lapszámban) – Farkas Enikő
B RKA
Az agyagfalvi templom történetéből
Az agyagfalvi templom kutatása a mai időkig csak részlegesen
történt meg. Az eddigi kutatások a régészeti és falkép-kutatások
hiányában a templom építését többnyire a XV. századba helyezték,
s építészeti stílusát késő-gótikusnak határozták meg.
A gótika egy művészeti stílus, amelynek legmar-
kánsabb jellemzője a csúcsív. Ezt jól példázzák a temp-
lom csúcsíves ablakai. Másik jellemzője a sokszög zá-
ródás, ahogy a templom orgona felőli falvonulata is
ki van alakítva. A gótikát a romanika előzi meg, vagy
számunkra az árpádkori művészet, amelynek jellem-
zői a vastag falak, a boltív, keskeny ablakok. A 2019-
es kutatások eredményeként feltérképezhetőek lettek
a templom építésének fázisai és átépítései. Az eddigi,
feltételezett keletkezési idő néhány századdal korább-
ra tehető. Ez azt is jelenti, hogy ez ősidők óta lakott
területen a XI–XII-ik században már olyan szervezett,
erős székely közösség volt, amely templomot tudott
A templom építésének története röviden
Az első, árpádkori templom alaprajza az 1000-1100-as évekből. Valószínű-
leg ezt a templomot lebontották és a helyére épített, nagyobb templomba
beépítették.
TEMPLOMTÖRTÉNET 4
építeni és fenntartani. Az alábbiakban bemutatjuk,
hogy milyen építési fázisokon ment át a templom,
ameddig kialakult a ma ismert formája. Az alaprajzok
színváltozásai az új építési részt jelzik. Ábráról ábrára
új színek jelennek meg. Az aktuális új szín az új építési
fázist, vagy átalakítást jelöli, egészen addig, amíg a ma
ismert templomrajzig eljutunk. A századokon keresz-
tül történő beavatkozások együttlátása azt a profán
következtetést is maga után vonja, hogy a manapság
tapasztalt közösségi dolgoktól való elidegenedéssel és
minimális áldozathozatallal ellentétben őseink önerő-
ből, hatalmas megvalósításokra voltak képesek. A
templomot mindenki saját ügyének tekintette és kész
volt dolgozni, áldozni annak érdekében, hogy az meg-
maradjon, bővüljön, szépüljön, hogy a késői utódok-
nak megtartott és magtartó hajléka legyen, ahol dicső-
íthetik az Istent. Nőjünk fel az ősök hagyatékához és
örüljünk áldott örökségünknek!
Az 1300-as években álló templom alaprajza. Ezt már a sarkoknál
támpillérekkel erősítették meg. Ennek a templomnak a falrészei a mai
templom egyes részei. A szentély rész (orgona oldala) a maitól kisebb,
egyenes záródású volt. A kor szokásai szerint ez a templom egy árokkal
volt körbevéve.
5 TEMPLOMTÖRTÉNET
Az 1400-1500-as években lebontották a régi szentélyt (orgona oldala),
annak köveit beépítve, támpillérekkel erősítve a templomot keleti irányba
megnagyobbították, és egy papi szobát, úgynevezett sekrestyét építettek
a szentély mellé. A sekrestyét később lebontották, de bejáratának faragott
kövei teljesen épen megmaradtak. Ebben az időben kerülnek megfes-
tésre a máig megmaradt belső freskók, jelenetek Jézus Krisztus utolsó
történeteiből.
Az 1500-as években, valószínűleg a lakosság számának megnövekedése
okából, a templom nyugati falát lebontják és kibővítik a templomot. Egy
kőkarzatot építenek, aminek egyes megmaradt kövei a torony elé vannak
rakva. A kőkarzatot 1895-ben, megrongálódott állapota miatt lebontják,
helyébe új, fakarzatot emelnek.
1628-ban építik meg a tornyot, amely kapuként is működik. 1756-ban és
1804-ben magasítják, majd 1881-ben magasítják a bejáratát.
B RKA
A templomot nem túl magas kerítőfallal veszik körbe.
Az 1500-as években a templomhajó északi falához, kívülről hozzáépítenek
egy magas, lőrésekkel ellátott építményt. Feltételezhető, hogy ekkor, egy
már itt álló épületrészt alakítottak át, mivel az épületrész alatt kőmen�-
nyezetű, boltozott „pince” nyugszik, ami osszáriumként szolgált. Az új
temetkezésekkor kikerült régi csontok sokaságának tárhelye (a mai napig).
Az utolsó nagyobb beavatkozás az 1700-as években történt, amikor több
fázisban megerősítik a templomot. A pilléreket kiszélesítik, megnagyob-
bítják, a kerítést is megtámasztják, illetve a nők bejárata elé megépítenek
egy kisebb portikuszt.
B RKA TÖRTÉNELEM 6
„Népek Krisztusa Magyarország”
Márai Sándor idézete a legtalálóbb arra
a nemzeti traumára, ami a magyarságot
érte az I. világháborúval és lezárásával.
(az idézetet Márai Sándor előtt is hasz-
nálták) Magyarország száz éve, 1920.
június 4-én írta alá a Trianon kastélyában
az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni
békeszerződés gazdasági-társadalmi
hatásait tekintve a magyar történelem
legsúlyosabb tehertétele volt.
A trianoni békeszerződés az I. világhábo-
rút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar
Monarchia egyik utódállama) és az Antant
(Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszor-
szág) között lezáró békeszerződés, amely töb-
bek között meghatározza Magyarország és
Ausztria, Románia, valamint az újonnan lét-
rejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlo-
vén Királyság új határait.
A szerződés Magyarország (Magyar Ki-
rályság) új határainak megállapítása mellett
millióról 7,6 millióra esett vissza. 1910-ben a egynél több sínpárral. Az elcsatolt területe-
korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35
Magyar Királyságban élő magyar népesség az ken az új rezsimek megbízhatatlannak tartot-
000 főben), megtiltotta a légierő és nehéz-
össznépesség kb. 48,1%-át tette ki. Az elcsa- ták a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű
fegyverek tartását. 1920. június 4-én, buda-
tolt területeken a békediktátum során az or- értelmiségi, hivatalnoki réteget, és miután az
pesti idő szerint 16:32-kor írták alá a Nagy
szághatárok megvonása még nagyjából sem új adminisztráció úgy ahogy kiépült, szinte
Trianon-kastélyban a franciaországi Versail-
követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. mindenkit elbocsátottak.
les-ban.
Sok esetben egységes tömbben élő magyar A trianoni tragédiára emlékezve június
A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf
lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyil-
Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben
vánította a Magyar Országgyűlés 2010-ben.
vett tárgyalás nem folyt. Az Antant képvise-
Trianon az egész emberlakta világ szégyene.
lői fogadták a magyar küldöttséget, és egy-
Egy igazi, módszeresen előkészített, és hideg-
szerűen közölték vele a feltételeket. Ezután „A múltat is alkotni kell, vérrel végrehajtott nemzetgyilkossági kísérlet
átvették a magyar álláspontot tartalmazó do-
kumentumokat, majd pár nap múlva, lénye-
különben elvész, elmúlik, ha nem a XX. században, amelyet végrehajtói és azok
lesz belőle műalkotás.” utódai, a példátlan horderejű gaztett haszo-
gében anélkül, hogy figyelembe vették volna
nélvezői nem győznek leplezni, bagatelizálni
a magyar érveket, közölték a döntést. Éppen (Illyés Gyula) vagy elferdíteni. Vajon meddig tűri még ezt a
ezért téves békeszerződésnek tekinteni, hisz a
szégyenét az emberiség?
szerződés egyenrangú felek között jön létre.
3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar Maga a szó azt jelenti: háromszoros
Itt békediktátumról van szó, hisz Magyaror-
állam határain, azaz magyarok kerültek szü- NEM – Tria Non. Nemet mondtak először
szágot abba a helyzetbe hozták, hogy választ-
lőföldjükön kisebbségbe. az isteni rendre, aki egységes egésznek te-
hatott a kivégzés és az öngyilkosság között.
A magyar nemzetiségűek lélekszáma az remtette a Kárpát-medencét a maga, min-
Az új határokat elvileg a nemzeti elv alap-
elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás den tekintetben egymásra utalt népeivel.
ján jelölték ki. Ettől azonban több esetben,
alapján: Nem, másodszor az ésszerűségre, hiszen
stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szem-
– Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a he- előre látható volt, hogy ebben az égre kiáltó
pontokra hivatkozva eltértek. Az összes, az
lyi lakosság 30%-a igazságtalanságba az Isten képére és hason-
új határral párhuzamos út és vasút a határ
– Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32% latosságára teremtett ember, semmiképpen
túloldalára került (főleg katonai okokból).
– Délvidéken (ma Szerbia): 420 000 – 28% nem nyugodhat bele. A harmadik Nem
Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú
– Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30% a méltányosságra mondatott ki. Ha volt
tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a
– Horvátországban: 121 000 – 3,5% nemzet, amely vétlen volt az első világhá-
teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld,
– Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1,6% ború kirobbantásában, amely nemzetnek a
a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki
– Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Auszt- miniszterelnöke az utolsó pillanatig tiltako-
lehetett volna jelölni a megfelelő határt.
ria): 26 200 – 9% zott a hadüzenet ellen, az éppen mi voltunk.
A szerződést az 1921. évi XXXIII. tör-
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar És kit büntettek a győztesek legsúlyosabban?
vénycikkel iktatták be a magyar jogrend-
Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállo- Bennünket. Csak remélni tudjuk, hogy éle-
szerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény,
mány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a ki- dezik az európai lelkiismeret, hisz egy fran-
amely fekete keretben jelent meg.
épített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az cia, kortárs történész a következőképpen
A békeszerződés eredményeképpen a
ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek vélekedett: az első világháború végén Né-
Magyar Királyság elveszítette területének
67%-a került a szomszédos országok birto- metországot megbüntettük, de Magyaror-
több mint kétharmadát (az ország területe
kába. A további intézkedések közé tartozott, szágot nem. Mert nem volt miért! Magyar-
282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent).
hogy nem épülhet Magyarországon vasút országot keresztre feszítettük.
A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2
7 NÉPMŰVÉSZET B RKA
Népviselet, viselet, viselkedés
Az emberi ruházkodás egyidős az emberiséggel. Annak hosszú zekét az öregek őrizték a legtovább. A férfiaknál a viselet jel-
formáját, anyagát, viselési módját az év-tízezredek alatt sok zései már sokkal szerényebbek: legény, vőlegény, házas férfi állomá-
sokra szűkül a megkülönböztetés, de az sem jutott mindig annyira
minden alakította. Minden népnek sajátos, viszonylag egysé- egyértelműen kifejezésre, mint a nőknél. A viselet jelezte még a ran-
ges öltözködési módja alakult ki. got, a gazdasági helyzetet, a módot, sőt a falu társadalmán belüli kü-
lönbségeket is. A rituális eseményekre a legelőkelőbb, legdíszesebb
A magyar öltözködés egységes volt a XX. század közepéig,
ruhadarabot illett felölteni. Böjtben a leányok is kötelesek voltak
amikor népünk kezdett kivetkőzni hagyományos öltözködési
levetni az élénk színű szoknyákat, és sötétebbekkel váltották fel. A
módjából. A székely népviselet szervesen illeszkedik a magyar
viselet egyben az egyén számára előírt viselkedésformát is jelentette,
népviseletbe, de természetesen megtalálható annak egyedi jelleg-
melyet szigorúan be kellett tartani. A szokás megszegőjét a közösség
zetessége. A népviseletet elsősorban az anyagok és az anyagiak
megbüntette. Pl. a harisnya zsinórozásának színe a szabad székelyek
határozták meg, de annak formáját, díszítését a kultúra, vallási
kiváltságának jele volt, aki ezt méltatlanul viselte, arról nyilvánosan
felfogás, erkölcs befolyásolta. A székely népviselet jellemzője,
leszakították. A kétes erkölcsű leányt a templom előtt fosztották meg
hogy alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással házilag ké-
a pártájától. Akinek pántlikája hosszabb volt a szoknyájánál, arról
szült, házi szőttes gyapjú, kender, len és ugyancsak házilag érlelt
azt tartották, hogy férjhez akar menni. Aki igen félrecsapta a kalap-
juhbőr, amit szintén maguk szabtak és varrtak. A székely népvi-
ját, azt büszkének minősítették. Az ipari forradalom a Székelyföl-
selet határozott táji vagy helyi jegyekkel rendelkezik, melyekről
dön is visszaszorította a háziipari termelést. A gyári ipar termékei
az egyes falucsoportok, falvak lakói felismerték egymást.
olcsóbban beszerezhetőek és könnyebben moshatóak voltak, mint a
A székely női viselet ingből, rávett bőr- vagy selyemmel-
hagyományos módon előállított ruhadarabok. Az üzleti áruk meg-
lényből, bő rokolyából és előtte kötényből, télen zekéből vagy
vásárlásával egy időben szűntek meg a közösség tradicionálisan ki-
ujjasból, bundából, csizmából és fejrevalóból állt. A székely női
alakított formái is. Napjainkban a székelyruhát többnyire ünnepekre
viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mel-
öltik magukra az emberek. A székely népviseletnek pozitív érték-
lény. A Hargita nyugati oldalán a rokolyák egyszínűek, de hímes
tartalmat adnak: a munka, a szorgalom, a tisztaság, a megmaradás
szövésűek, köztük a piros, kék és zöld a szokványosabb, azonos
erkölcsiségét jelképezi. A népviseleten, mint díszítőelem, a hajdani
anyagból készült kismellénnyel. A kötényeket írott virágmintával
összetett jelrendszer a XX. században megszűnik, elveszti szimboli-
hímezték. A székely női viselethez általában csizma vagy maga-
kus értékét, a viselet egyre inkább csak az etnikai identitás kifejezésé-
sabb szárú, csukott cipő tartozott.
re szolgál, de azt mindenképpen erősíti. Manapság, amikor globális
A női viselet minden vonatkozásban érzékeny kor-, mód-,
divatok határozzák meg az emberek öltözködését is, különösen fon-
rangmutatója volt a falu társadalmának. A legszembetűnőbb az
tos hangsúlyozni azokat a formákat, öltözködési jellegzetességeket,
életkor szerinti elkülönülés volt, amelyet a ruházat színárnyala-
amelyeket a mi közösségünk évszázadokon, vagy
taival juttatott kifejezésre. Az idősek fekete
évezredeken keresztül alakított ki magá-
vagy más sötét színű ruházatot hordtak. A
nak. Nem a ruha teszi az embert, de a
középkorúak kissé élénkebb színű, bor-
népviselet mögött kulturális és erkölcsi
dópiros-fekete csíkozású viseletet hord-
rendszer van, ami meghatározza az em-
tak, fehér blúzzal és a szoknya anyagából
bert. Ma olyan ruházkodás az általános,
készült mellénnyel, és ugyancsak sötét
ami belső értékrendszerünkkel ellenté-
kötényt. A fiatalok, gyermekek fehéret
tes vonásokat hirdet, és viselőjére is
vagy élénkpiros-fekete csíkozású
hatással van. Jellemző a ledérség,
szoknyát viseltek, ugyanolyan
kihívó, vagy szertelen, csapzott
mellénnyel, fehér blúzzal
ruházkodási forma, amit csak
és fehér köténnyel. Az idő-
azért viselünk, mert ez kapható
sebb korosztály öltözékét
a boltokban, vagy erre csábít a
fekete csizma egészítette ki,
média. Ha végleg kivetkőzünk
a fiatalokét pedig sok helyen
viseletünkből, talán végleg el-
piros. Gyakori volt még a hárászkendő
veszítjük azt a lelki-szellemi
és nagykendő. Az egyes viseletdarabok
tartalmat, ami azt a viseletet
az életkor mellett bizonyos állapotot is
megalkotta, és népünket meg-
jelöltek: a párta a leányságot, a főkötő
tartotta. Vigyáznunk kell mind-
és a fejkendő a férjes asszonyt, illetve
arra, amit elődeink reánk hagyo-
gyermekes asszonyt, a jegykendők,
mányoztak, nem csak azért mert ez
pántlikák a vőlegénységet.
a hagyomány, hanem azért mert
A férfiak viselete ingből, mellény-
szépséget, tartást, jellemet hordoz
ből, harisnyából, zekéből, kalapból
és formál.
és csizmából állt. Télen durva posz-
tóból készült zekét, ujjast hordtak,
melyeket általában zsinóroztak. A
zsinórozás vidékenként, vagy fal-
vanként változott. Az ingre fekete,
szürke, helyenként fehér, piros vagy
kék- esetleg sujtásokkal díszített - mellényt Haáz Ferenc Rezső gyűjtése Agyagfalváról. A
öltöttek. Szokásos fejfedő volt nyáron a fekete képen a polgáriasult, városias életmód mutatko-
kalap, a Küküllők mentén hétköznap a szalma- zik meg a hajviseletben és a lábbeliben. Ez már
kalap, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahaj- egy átmenet a hagyomány és a kívülről érkező
tott báránybőr sapka. A mellényre posztóujjast
divat között.
vagy kurta zekét vettek. A szürke, vagy fekete,
B RKA
Nőszövetség
Agyagfalvi Református Nőszövetség szervezte III. Agyagfalvi Nőnapi ünnepség
Fotók: Sala Orsolya
Az Imahét szeretetvendégségeinek megszervezése és lebonyolításában
is sokat segített a nőszövetség
A
z emberi közösségekben mindig
kiemelten fontos szerepet töltöt-
tek be a nők, az asszonyok. Már Jézus
Krisztus tanítványi köréhez nagyon
hamar csatlakoztak női tanítványok:
Mária, Márta, a feltámasztott Lázár
testvérei, Mária Magdaléna, a Jakab
anyja Mária, Johanna, vagy éppen
Jézus anyja. Krisztus ügyét ez az as�-
szonyi érzékenység, gondoskodás, a
férfiakétól bizonyos dolgokban eltérő
látásmód a kezdetektől a mai napig
segíti. Ezért vált fontossá egyházunk-
ban a női csoportok kialakulása és
szolgálata. A református nőszövetség
tevékenysége az egyházban történő
szolgálatra irányul. Egy olyan csoport,
ahol jól érezheti magát minden részt-
vevő, ahol feladatot nyer, ahol meg-
A lapot díjtalanul írta és szerkesztette:
Kászoni Szilárd, Farkas Enikő, Fülöp Lóránt
B RKA Az agyagfalvi és décsfalvi
református gyülekezet lapja
A lap nyomdai költségét
támogatta a Lutrix Kft.
becsülik, tiszteletben tartják. A nő-
szövetség is, mint más közösségek, a
közösségi szabályok szerint működik,
hogy a közösség érdeke fennebbvaló
az egyéni érdeknél, sőt az összekötő
szál a krisztusi szeretet. Egy valamit
mindenkinek tudatosítania kell: nél-
küle szegényebb és gyengébb lenne e
közösség, ezért mindenki fontos tagja
a református nőszövetségnek. Persze
vannak aktívabb és passzívabb tagok,
de ezek a szerepek nem kell, hogy
becsontosodjanak. Mindenki lehet
egyre aktívabb, ahogy a helyzet és a
feladat megkívánja, hisz a különböző
feladatok különböző típusú személyt
igényel. Jó lenne, ha minél több nő ta-
lálná meg a helyét és feladatát ebben a
tevékenységben.
Amennyiben támogatni kívánja az egyházi folyóirat megjelenését, megteheti a Lelkészi
Hivatalban, vagy az egyházközség bankszámláin keresztül.
Agyagfalvi Református Egyházközség, Lelkipásztori Hivatal, 537212 – Agyagfalva 308.
CIF 5100337. Bankszámlák: RO27OTPV261001108096RO01, RO31OTPV261001108096HU01
KÖZÖSSÉGI TÉR 8
„Az ősi temetőnk”
„Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltáma-
dott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik el-
aludtak, a Jézus által ő vele együtt.” 1 Thessz. 4,14.
Református temetőink képét ez az erős hit formál-
ta évszázadokon keresztül. Ebből a hitből indult meg a
szomszédok, rokonok, falus-társak szíve, valahányszor
halottat hirdettek a harangjaink, de ez a hit lendítette a
kart, feszítette az inakat és izmokat valahányszor sírokat
ásni, temetőkertet rendezni, fát ültetni, takarítani kellett.
Ilyen helyzetben a halotti torokban elhangzó szavakkal
szoktuk kérni Istent: …hogy megjelenhessünk, ahol a
szükség megkívánja. A modern ember rendezett élet-
ritmusa már kifordult önmagából, de talán még mindig
megmaradt az ősök tisztelete, elhunyt szeretteink emlé-
kének és sírjaiknak ápolása. Erről, az előttünk lévőkhöz
való kötődésünkről vallanak a temetők. A mi temetőnk
is. Ezért fontos, hogy az szép, rendezett, nyugodt legyen.
Ennek érdekében nem szabad olyan virágtartókat, ön-
tözőeszközöket, mécseseket, műkoszorúkat használ-
nunk a temetőben, amely a rövid idejű használata után
csak szemétként marad a temetőkertben. Vigyáznunk
kell, ha nem lebomló dolgokkal díszítjük, vagy ápoljuk
hozzátartozóink sírját, azt ne hagyjuk ott, ne dobjuk el,
semmiképpen ne gyűjtsük a második, harmadik, hoz-
zátartozó nélküli sír gyomjai között, vagy bokrok alatt,
ahogy többször volt ez tapasztalható. Ha elkerülhetetlen a
mécses, művirág, műanyag vizes palack, műanyag virág-
tartó használata, akkor azt „szolgálata” után vigyük haza,
dobjuk el otthon. A temetőben ezeket ne szórjuk el, sőt az
égetőbe se dobjuk, mert sok minden el sem ég. Az égető
helyre csak olyan dolgokat gyűjtsünk, amelyek elégnek. A
temető mindenkié, akinek szeretett családtagja, rokona,
ismerőse nyugszik ott, de mindenki felelőssége is, hogy az
tiszta, szemétmentes legyen. A temető a sajátunk, az úgy
felejtett csapon a saját vizünk megy kárba, a szétdobált
vizes palackok a Mi temetőnket csúfítják. A Presbitérium
öntöző kannákat helyezett a vízcsap és az alsó kapu mellé.
Kérjük, hogy öntözéskor ezeket használják, és használat
után tegyék vissza oda, ahonnan elvették. Ápoljuk és óv-
juk mindazt, ami a miénk.
Gondozói állás
Az Agyagfalvi Egyházközség a betöltetlen egyház-
gondozói munkahelyre megbízható személyt keres.
A munkahely teljes normaértékű, egészségügyi-,
társadalombiztosítás fizetésével, nyugdíjalappal,
1400 lej nettó fizetéssel (kézben), rugalmas mun-
kaprogrammal. Munkakör: templom, gyülekezeti
ház, ravatalozó és ezek környezetének rendszeres ta-
karítása, virággruppok, udvar rendezése, rendkívüli
esetben gombnyomással, vagy telefonos alkalmazás-
sal harangozás (a rendszeres alkalmakra a harango-
zás automatizált).
Érdeklődni lehet a Lelkészi Hivatalban.