jBjj*. flPQfc - J© '* fft
SS 1B*e **
magpr zsidó szabadegyetemi
November 25-én, hétfõn e.ste nyilt meg a
Pesti izraelita Hitközség idei zsidó szabad-
egyetemi elõadássorozata a Goldmark-te-
remben .- amelyet zsúfolásig megtöltött a kö-
zönség. Legutóbbi számunkban teljes terje-
delmében közöltük az idei elõadássorozat
programját , amel y méltó a .magyar zsidó-
ság kulturszinvonalához. Az elsõ elõadási
nap tárgy ának idõszerûsége és elõadóinak
személye ünnepélyessé avatta a megnyitót
Dr. Petõ Ernõ kulturális-társadalmi elöljáró
lelkes hangú bevezetõje , Stern Samu elnök
„Lelki problémáink ''' eimmel tartott mélyen
szántó elõadása, Eppler Sándor fõtitkár
„Szociális problémáink ' cimü, adatokkal
alátámasztó't megrázó tanulmánya , végül
úr. Heúesi Simon vezetõ fõrabbi szívhez
.szóló záróbeszéde mél ysé ges hatást tellek a
hallgatóságra.
Az elõadásokról a következõ tudósításunk
számol IX í :
or. PET õ mm
kulturális-társadalmi elöljárónak elõ-
adása vezette be a szabadegyetemi elõ-
adássorozatot. Felvetette a kérdést , hogy
v á j j o n idõszerû-e a mai idõkben a sza-
badegyetem m u n k á j a ? Hel ye van-e . an-
nak , hogy e sulyos idõkben e teremben
a szellemi élet különbözõ terein akarunk
munkálkodni ugy. ahogy azt derûsebb
idõkben cselekedtük? Válasz a ez:
— A magyar zsidóság a szellem mun-
káját ma sem nélkülözheti.
Ebben benne van a jobb jövõ iránti re-
ményünk fenntartása , benne van az ül-
dözés idején is érzett ártatlanságunk tu-
datából eredõ optimizmus. ?' m u n k á b a n
benne van az, bogy a történelmi esemé-
nyek változásából eredõ helytelen meg-
ítélése a zsidóságnak nem lehet állandó,
mert hiányzik belõle a belsõ igazság.
Az erkölcsi világrendben való hitünk
nem homályosulhat fel a reánk zú-
duló bajok közepette sem.
Ezt a hitet ápolni kívá n j u k a szabad-
egyetem munkájával is,
»<« tc f_LÜ) "* éW.
Végül le!ke „ szavakkal hivta fel a Lelkünkbõl elõtör a kérdés: Miért,
hallgatóságot az ' elõadássorozat minél miért? Általánosító vádak hangzanak
szorgalmasabb látogatására. válaszként felénk , vádak , a melyekkel
Ezután feszült íigvelem közepette szembén hasztalan védekezünk a törté-
STf RN SAMU elDök nelem beszédes adataival: nincs mentség
számunkra addig, amig vádló és biró
tartotta meg az elsõ elõadást „Lelki pro - egy és amig a vád egyúttal már ítéletet
blémáink eimmel. Megköszönte dr Petõ is jelent.
11
Ernõ meleg bevezetõ szavait , maj d arra
való hivatkozással , hogy . immár szinte Hol a kivezetõ at ebbõl a leiki vál-
hagyományként hárul a hitközség elnö- ságból .' A kitérés utja-c? Soha! —
kére az a feladat , hogy elsõ legyen, aki lör ki szivünkbõl a tiltakozás szava
a szabadegyetemen szót emel , vázolta és kiált erkölcsi vétót a gyávaság
elõbb azt a célt , ' amelyet a szabadegye- és megalkuvás il y kísértése ellen.
temi elõadások szolgálnak s felhívta a De vétót kiált a józan esz is a megtán -
hallgatóság figyelmét a rra , hogy a Gold- torodó],
fel é. a m i k o r látniok keil , hogy
mark-t erem zsúfoltsága ismétlõdjön meg aki letér hitének ú t j á r ó l ,
tõlünk elsza-
az elõadássorozat hétköznapjain is, kadva , uj körében befogadásra nem ta-
mert szüksége van arra a magyar zsidó- lál és talaját -
vesztve itt . gyökerei verni
ságnak , hogy a szabadegyetemen el-
nem tudva ott , két v i l á g közi kénytelen
hangzó szava k visszhangot találjanak tévelyegni hon tab uiul. M a r a d j u n k hivek
mindenki agyában és szivében és mind- tehát
h i t ü n k h ö z , m a r a d j u n k hivek ön-
annyian vigaszt , bátorítást , útmutatást
m a g u n k h o z s meri' süiik erõt nemcsak
találhassunk f iz elénk táruló t a n jf á s o k -
ban , amelyek az ismeretek minden köré-
at isteni tannak szent parancsaiból;
apáink e m l é k é b õ l és ré gi nagy magya -
bõl n y ú j t j á k tanulsá gaikat a jele n és a
roknak f e l é n k áradó meg becsülésébõl ,
jövõ számára.
nemcsak az isteni tannak szent paran-
Mennél komorabb, szomorúbb és csaiból , hanem a: emberi becsületnek
sötétebb valamely korszak, annál óbból az erkölcsi kötelességtudatából is ,
fontosabb az a hivatás, amel yet a amelyet m e g s z e g n i éppoly bün , mint
szabadegyetem tölt be. véteni a ~ isteni parancs ellen.
-- -- Törvények é.s rendeleiek u j a b b és
í .elki problémát a lelkiismeret íel-
Ujabb korlátai — m o n d o t t a e z u t á n
áldozásával megoldani sohasem lehet.
merednek elénk és z á r j á k el az élei út-
jait számunkra és gyermekeink számára Az isteni bitnek és az emberi becsület-
De nem anyagi romlásunk , nem szoeiá- nek útja v á l h a t a t l a nu l együtt fiit és csak
lis létalapunk megrendülése az. mely ezen a válhatatlanul egybe fonódott u lon
egyedül és elsõsorban sújt le m i n k e t , j u t h a t u n k el legfá jdalmasabb leiki pro -
hanem b l é m á i n k . kiengesztelõ megoldásához.
mindennél lesújtóbb számunkra a • - De a kiviilröl fenyegetõ bajok és
lelki* problé-
kiközösítés ténye, amely a raegalá- veszedelmek á l l a l szitoll
zás, bélyegét .süti reánk és kirekeszt máknál is f á j d a l m a s a b b a k a:ok a problé-
bennünket a humanizmus áldásá- mák, , amel y e k e t belülrõl , belsõ s orain k-
ból , abból a humanizmusból, amel y ból ültetnek el l e l k ü n k b e n . Mert ha fel-
magyarul emberiességet jelent , tehát jajdul a |elkünk a b á n t a l o m és üldözte-
eniherlõl embernek járó megbecsü- tés miatt, amel y a k ü l s õ világ ból támad
lést , vagyis megbecsülést mindenki e l l e n ü n k , m e n n y ire tragik . usabbau sují
olyantól és mindenki olyan számára, le bennünket, Jut belülrõl is az emberi
aki embernek született. s zolidaritá s Manuál kell f e l p a n a s z o l n i és
embernek emberrel , zsidó embernek
szemben való érzéketlen-
meg útját a szélsõjobboldali sajtóba,
amely ezeket a belsõ vádaskodáso-
zsid ó emberrel
ség ét kell látnunk} ! A külsõ elzárkózás- kat használja fel arra., hogy élüket
nál még tragikusabban sújt le minket , a magyar zsidóság egyeteme ellen
ha szükkeblüséget kell megállapitanunk fordítva, ujabb meg ujabb sújtó
saját testvérein k közül azoknál , akiket rendszabályokat provokáljanak elle-
Jsten anyagiakkal megáldott s akik nem nünk.
akarnak segíteni nélkülözõ testvéreiken. Ebben a legsúlyosabb lelki problémában
S ha azt kell látnunk ,, hogy még a megoldást vagy orvoslást esak annak a
mindenkit egyaránt kötelezõ adók- magyar zsidó közvéleménynek erélyes
ból IS ki akarnak bújni olyanok, állásfoglalása hozhat , amel y felemelve
akiknek pedig önként kellene feltár- tiltakozását a bomlasztó törekvések el-
niuk szivüket és zsebüket azok felé, len, a szolidaritás erejével tagadja meg
akiknek szive a gond és nyomor se- azokat, akik a szolidaritás ellen bárhol
beitõl .szenved! és bármiben vétenek.
Stern Samu elnök nagyhatású elõadá-
-— Es mit szóljunk végül arról a min-
hogy a rombo-
dennél fájdalmasabb jelenségrõl , amely sát végül azzal fejezte be,
lás szelleme felet t gyõzni f o g as igazság
a testvéri szolidaritás megtagadásánál is és erkölcs szelleme és életre kél a szoli-
súlyosabb válságba sodorja lelkünket ?
amellyel a ma-
Mit szóljunk Korach szellemének elszo- daritásnak olyan egysége ,
morító felburjánzásához, amely gyar zsidóság minden külsõ és belsõ el-
lenségével szemben, minden megpróbál-
oktalan gyamisitgahisokkal, alap- tatáson keresztül megtalálj a a maga bol-
talan vádaskodásokkal akar ja elgán- dogulásának lehetõsé geit. Meggyõzõdése^
csolni hitközségünk és felekezetünk hogy ennek a szellemnek kialakulásához
vezetõinek jószándéku törekvéseit!? hozzá fog járulni a magyar zsidó sza-
badegyetem is s ha annak elõadásait mi-
Mit szóljunk ahhoz , hogy akad rabbi is , nél sûrûbben és minél tömegesebben fog-
aki a szeretet és meg értés helyeit a gyû - ják látogatni akkor hitben és tudásban
,
lölet magvait hinti szét azok ellen , akik
megerõsödve, erõs vára lesz a magyar
jói akarnak , akik önz etlen munkájukat , zsidóságnak ez a kulturális intézmény,
minden képességüket , telkük minden amely „a. szellem világosságával diadal-
odaadását: állítják f á r a d hálátlanul a kö-
masan foszlatja szét a sötétség árnyait".
Zösség szolgálatába, Hosszantártó ünneplésben részesítette a
akik ha elismerést nem is kérnek, hallgatósá g Stern Samut elõadásának be-
de legkevésbé pap részérõl szolgál- fejezésekor , majd:
nának rá gytilöf ktidtí gáncsoskodásra?
Mit szóljunk ahhoz , liogy akadnak olya-
EPPLER SÁNDOR
fõtitkár tartotta meg elõadását „Szociális
nok , akik a tömegek lelkében felgyü-
lemlõ elkeseredésnek gyújtó anyagát s/ó- problémáink* * címmel,, A nagyjelentõségû
elõadást lapunk más hely én teljes terjedel-
val és Írással akarják lángra szítani és a
köz érdekének örve alatt egyéni érvénye- mében közöljük. Itt csak annyit emiitünk
meg, hogy a mélyreható tanulmányszámba
sülés érdekét szolgálva, versenyt izgatnak
menõ elõadást a hallgatósá g feszült figye-
a külsõ izgatókkal —* ellenünk és rajiunk
lemmel követte és befejezésekor zaj os te t-
keresztül az egész zsidóság ellen , mert
szésiiyilváuitással jutalmazt a.
hiszen végeredmény ben : amikor bizal-
matlanságot és visszavonást próbálnak Végül a zárószõ címén
szítani sorainkbánj akkor tulajdonkép-
pen a mi védelmi vonala inkat , a magyar Dr. HEVESI SIMON
zsidóság védelmi, vonalait gyengítik és
pesti vezetõ-fõrabbi magyarázta meg a
a külsõ erõk ostromát segiiik elõ , —- szé-
gyenére és gúny jura annak a zsidó ösz- szabadegyetemi elõadások igazi célját:
— —
szetartásnak, amelyet kívülrõl szemünkre —- A zsidó emberszeretet bi bliai esz-
vetnek , de amelyet ményének megvalósulásához kell hogy
fájdalom belül-
rõt szinte tervszerûen bomlasztanak ? elvezessenek útjaink , aminthogy a múlt-
— Talán valamennyi lelki problémánk ban való búvárkodás, az elmeletekben
között a belsõ bomlaszlásnak ez az át- való elmél yedés vezet el a cselekedetek-
kos szelleme a legfájdalmasabb pro- hez, amelyekkel tehát megteremti a
Szabadegyetem az összeköttetést a két ut
bléma , amelynek súlyúi
közötti A Biblia parancsa, hogy szeresd
tetézi az az elszomorító látvány. felebarátodat , mint tenmagadat, elõírja a
hogy akadnak kárörvendezõk , akik Jóságot és Könyörületet mindenki szá-
gyönyörûségüket találják a belülrõl mára s ha igaz az a cicerói értelmezés,
szított gyujt ogatáshai-u hogy az értelem osztályrésze a jog is,
amibõl önkén t következik maga a jog-
sõt akkor, amikor a segités munkájához egyenlõség,
való hozzájárulásukat megtagadják , a bibliai
akkor ezt ki keli érdemelni a
parancs szolgálatával: áz ember-
rombolás munkájának fmanszirozására szeretet gyakorlásával.
hajlandóknak mutatkoznak.
— Szeretném, ha ebbõl a terembõl
Egy birói Ítéletnek s ez itélet rész- mindenki kivinne ennek az összehason-
letekbe ható indokolásának igazsá- lításnak értelmét s Ady-nak talán kissé
gol deritõ fényében, mindazonáltal tulerõs, de mindenesetre aktuális meg-
nem irritálhatnak bennünket az egy- határozásá val „Disznófejû nagyúr "-nak
SZ í V már bûnösnek bélyegzett vá- bélyegezné meg azokat, akik ma elzár-
daskodó rágalmak ujabb -elburján-
kóznak a zsidó emberszeretet elõl , s nem
zásai s nyugodt öntudattal tovább- nyitják meg szivüket és erszényüket a
haladva kitûzött céljaink felé, talán közösség korszerû szolgálatára.
napirendre ls térhetnén k íbl-ttttk , Ezzel a Szabadegyetem elsõ elõadása
ha ez a mérgezõ anyag nem találná véget ért.
iS-ios-szeiulotit a dohány utcai
templom közönségének
A dobányutca i fõtemplom elölj árósága
megható õsi vallási szokás* felújítását hatá-
rozta el, amikor szombat délután . a fõtemp-
lom közönsége részére satos-xzendoth-uzson-
mit rendezett. Az ünnepségen megjelentek a
pesti hitközség elnöke, rabbijai , a templom-
elöljárói kar , <i dohányutcai , n Itumbach-
utca i és körzeti templomok elöljárói és a
magyar zsidó nõi tábor vezetõ tagjai. A sip-
uícai diszterem ebbõl a alkalomból remek-
mívû poróeheszekkel és tóralakarókkal volt
feldíszítve, a bejárat fölött „Baruchim
Habaim " felirat köszöntötte a Vendégeket.
Az uzsonnához teritett asztalok háziasszo-
nyai voltak: Lumer Pálné, Eppler Sándorné,
Brück Jenõné , Gross Dezsõné, Beck Jenõné,
Barna Zsigmondné , Imhof Imréné , Klein-
berger Antalné, Lefkovits Károlyné, Süss
*\rturné, Haász Arpndné, Haász Károlyné,
Litimami Sándoriié. Meleg zsidó testvéri
hangulat töltötte be a salos-szcudo.th alko-
nyati óráján az õsi tradíció szerint a disz-
termet Lunz cr Pál, a dohányutcai templom
vezetöcíjöljárója meleg szavakkal köszön-
tötte , a vendégeket és bejelentette', hogy
-zentuí szombati vallási összejövetelek fog-
ják a dohányutcai templom közönségéi; a
fehér asztalnál is egyesíteni. Utána dr. Hevesi
Simon vezetõ-fõrabbi nagyszerû magidósza
következett. A fõpap Dávid zsoltárairól
elmélkedett és a Sír Hamu tól , valamint a
Sir Lamalólh közti különbséget uxagyarázta
meg rendkivül .szellemesen. Dr. Grosszmann
Zsigmond rabbi Chajé Szóró hetis_idraját
magyarázta nagy tudással és az õsapák és
õsanyák életébõl vett péld ákkal buzdította a
vallásos életre a híveket. Dr. Hevesi Ferenc
rabbi Toldósz szídráját magyarázta ékes*
szólóan; Izsák Kidjaíról beszélt és lelkesei?
köszöntötte , mint a jiezhöki tradíció foly-
tatóit: Stern Samut, a hitközség népszerû
elnökét és dr. Szabolcs i Lajos fõszerkesz-
tõt, a magyar zsidó kultúra képviselõjét.
Lelkes szavakkal ünnepelte Brück Jenv
templomelöljárót és nejét családi ünnepük
alkalmával. Lorber kántor máriv-imaj a fe-
jezte be a megkapóan szép összejövetelt,
ahol Donáth Benjámin karmester vezetésé-
vel a dohá-nyútcai temp lom étiekkara mû-
vészi módon énekelte a iTob ribón ólam-öt
és a t öbbi zemiróth dallamot. Az õsi tra-
díció szellemében a legközelebbi összejöve-
tel a hitközségi díszteremben Mclave de
malke-est lesz, Vajécé szombatjának estéjén,
A rendezés érdeme Wosner Mayer fögond-
nõké ,
URi^aiC, .TI-MLJi K
üresen és bercitileave u város minden részén
kiadók, Bõvebb et ; dr. Bácúo-ne, Nádor-utca 2i. 8„
Teleíüa ; iU-GU.
&HH UTA TA Sli Al_ _
forduljon közvetlenül bozz-iaj , Bc3Zér -k ös___S*á8l
iveket: Sáros ». 1821, 1857, 1869; Abaui in. 1821,
1848. 1857 ós részben 1869. p-M»onrt TreK>;sé„ és
Turóc in. 1750, 1818, 18.7 és 1860. évekrõl. Retet*
A „«ft\ Eperj es (Présov. post . sehr .
SZíD ion flimát
vegyes faj iakból szalutok utánvéttel SO kg-os kosára
ban 12 P ab posta írboc Hermán Jakab. I- hóc,
Kárpátalj a.
^^^^^
garszón fe-rlem-nve k f öbérletcket, napibéres
szobákat kozvefií azonnalra. Telefon: 4„:>~ÍS-
Bipress. Era-bet-kftrut 36 föl dtóiiJt 3.
 fg tgn m 43f m sm Bt__í SH JOEJL ' *_. ^ JH

elm
Srfa és a x mMé 3_e-afesaste í|y@$«iwi no^ai^fee? 3S-S-3 etüatiáson cmdSt a
EPPi.get SÁNDOR fatit-sár*
A most elhangzott elõadásban Stern telenségre , de kcrescinélküli- kedés szintén lehetetlen, és éppen a küb
legalább
Samu elnök ur õméltósága megfestette a ségre. földi példákon okulva , lesz kénytelen a
mai magyar zsidóság lelki képét és rá- magyar zsidóság is a jövõ ben egyelõre in-
mulatott azokra a fáj dalmas problé- Továfttfc „ 160 **er félek . - _ kább a háztartási ipar lehetõségeit kihasz-
mákra, amelyek a magyar zsidóság lel- nálni és hasznosít ani. Il yen ipari lehetõ-
kére nehezednek. A mi törekvésünk most Pedig azóta az ország törtenetében ségként kínál kozik használt ruhák és
az lesz , hogy ezeknek , a lelki problém ák- mélyreható, örömteljes változások követ- fehérnemüek átalakítása , konzervkészités
nak szociális okait megkeressük ? vagy is keztek be. Hála a Kormányzó Ur Õfõ- diétás konyha vezeíés , fodrászat , férfi fc~^
rámutassunk azokra a szociális problé- méltósá ga és bölcs kormányzatunk elõre- hérnemü- és munkás ruhaszabás , háztar-
mákra , amelyek végeredményükben a látásának: visszatéri Kelet -Magyarorszú g, tási vegyészet , vegytisztítás , stb. Ezek a
magyar zsidóságot a mai helyzetbe so- Erdél y egy része és a Székelyföld. A ma- szükreszabott lehetõségek persze a tömeg
dorták , de rámutassunk egyúttal azokra gyar zsidóság számára azonban ez az szempontjából nem jelentenek segítséget
az utakra is , amelyek c szociális bajok örvendetes esemény nem hozta meg és a szomorú tünetek sorozatába tartozik
eny hûtéséire ~z és e réven a magyar zsidó- hel yzetének j obhrufordulását , hanem nj az a sajnálatos tény is, hogy az egyedül-
ság lelki felemelkedéséh ez: vezethetnek. problémáknak sorozatát. A felvidéki és álló zsidó ipari fiu- és leány középisko-
kárp átaljai zsidósággal már 600.000 -re lába , amel yeknek elsõ osztályaiba az idén
Mint minden közösség éleiében , a ma- szaporodott a magyar zsidóság száma. 260 fin , illetve 190 leány kérte a felvéte-
gyar zsidóság életében mindenkor szá- Kelet Magyarországnak és Erdél y egy lét , minden utánjárás ellenére sem sike-
molni kellett a felmerülõ szociális pro- részének visszacsatolásával pedig további rült p árhuzamos osztál yok felállítására
blémákkal , Természetesen a zsidó társa- kb. 160.000 uj lélekkel gyarapodott a engedél yt nyerni. Hiába érveltünk azzal ,
dalom összetételénél fogv a is ezek a pro - magy ar zsidóság száma, úgyhogy ez hogy az ipari közé piskoláinkban kiké pzet-
blémák mindig sokkal kirívóbbak voltak , immár 760.000 lélekre emelkedett. Tud- tek túlnyomó része kivándorlásra készül
mint más közösségeknél — ámde ilyen nunk kell, hogy ebbõl a 160.000 lélekbõl és ezért törekszik i pari képzettségre : - a
kiáltó élességgel s ennyire minden ré- 40.000 él Máramaros megye vissza- két ipariskola elsõ osztál yaiba csak W fiit
tegre álható egyöntetûséggel soha nem csatolt részén és ezeknek túlnyomó ré- és 40 leány felvételé t engedték meg.
jelentkeztek ezek a probl émák, mint nap- szük — mintegy 80 százalékuk — a leg- Az átké pzõ munka mellett és ezzel kap
lóinkban. * A múltban a felmerülõ bajok nagyobb nyomorban tengeti életét. De csolalosan különféle ujabb és ujabb tutin
inkább csak egy-egy rétegre , vagy egy- ugyancsak nagy a zsidó ínségesek tömege kalehetõségeket is felkutatni próbáltunk
egv helyre szorítkozva mutatkoztak , itt , a nagyobb városokba n is, igy Nagyvára- és ipari mûhelyek felállításával akartuk
a fõvárosban pld. nagyobb mértékben , don , ahol a lakosság 24%-a, Szafmdr- elérni azt , hogy e réven a legproduktívabb
mint a vidékén, vagy a nyugati országok németin , ahol a lakosságnak 22.ö száza- seg ítséggel biztosítsuk az állásukat vesz-
nagyvá rosaiban. Ennek természetes okát léka , Désen , ahol a lakosság 22%-on felül . tetteknek a mindennapi belevõ falatot.
abban találtuk , hogy itt, Budapesten SziU 'i gysomlyón , a hol a lakosság 21%-a Ezzel szemben a lehetetlenségek egész
zsidó proletárok mindig nagyobb tömeg- és a már említett területen. Máramáros- sorozatával találtuk magunkat szemben,
ben éltek , mint másutt. Jl/o.s*í azonban szigeien , ahol a lakosság 39%-a zsidó és noha mindent elkövettünk abban az irány-
— egészen kis réteget leszámítva —- amely hel yeken igen nagy számban a ban is , hogy legalább az i initt-amolt mu-
szinte az eg ész magyar zsidóság érzi a legnagyobb nyomorúságban tengõdnek tatkozó réseken kérésziül , esetleg kisebb
szociális probl émáknak lesújtó hatásait , zsidó testvéreink. Ezek a számbeli ada- ipari vállalkozá sok finanszírozásával és
mert olyan rendszerességgel és kivételt tok mutatják , hogy a visszacsatolt terü- egyéb támogatásával átké pzési és elhel yez-
nem engedõ iee\ szerûséggel jelennek meg leteken szociális téren nagyon sok a kedési lehetõsé geket teremtsünk . Persze
napról-napra a zsidóság ellen irányuló tennivalónk.
rendelkezések., hogy valói ábau azoknak az elénk meredõ nagy akadályok labirin-
következményei alól senki sem szabadul- tusában csak kis csoportok számára sike-
hat és akit még nem sújtottak az eddigi
Ki--ép-_és- és átfeé pzés- rült igy némi kiutat találni , már pedig itt
rendelkezések, azt az ezután elkövetke- nehézségc-St egy állandóan növekvõ tömegrõl van szõ,
zõk érik utói feltétlenül , elõbb vagy Az idõk során azlán nemcsak munka- mely munkát és életlehetõsége t keres, ily
utóbb. alkalmak terem lésében mutatkoztak le- körülmények között igazán dicsérettel kelt
Még május havában , amikor utoljára küzdhetetlen akadályok , hanem az ifjú - megemlékeznün k a Pártfogó Iroda mun-
foglalkoztunk ebben a teremben ezekkel ság kiké pzése és átképzése terén is nehéz- kaközvetít õ tevékenysé g érõt , amel y ebben
a kérdésekkel , rámutattunk arra , hogy ségekkel találtuk magunkat szemben. így a szomorú helyzetben is 1940 május 5-tõl
az elmúlt évben mar lehetetlenné vált a október W-ig 2866 férfit és J0U nõt , ösz-
tulajdonképpen számszerûleg hány zsidót
érint az érvény ben levõ II. zsidótörvény. mezõgazdasági kiké pzõ telepek , a hach- szesen tehát hat hónap alatt 3Í) 10 személyi
Akkor foglalkoztunk azokkal a rendelke- sarak fenntartása , de nem valósulhattak tudott elhelyezni és igy legalább száraz
meg az ipari kiképzésre vonatkozó ter- kenyérhez juttatni.
zésekkel is, amelyek a törvényben kifeje-
zetten nem érintett rétegekre vonatkoz-
nak. Azóta a helyzet folytonosa n rom-
veink sem , pedig az volt a tõtörekvésünk ,
hogy a munkanélküliek jó részét ipari pá- Brüliánst, aranyat
fogaranyat , ezü3töt. Írógépet" szõnyeget, zálogjegyet
lyákra tereljük — és ami e téren lehetõ- mindenrõl
lott , mert uj, meg uj intézked ések jöttek , ségként megmaradt: a háziipari munka, rosy-tea 83. szára.
legdrágábban VC í/: Baross Ékszerhez Ba«
Teh-fon: ÍM 17f.
amelyek ujabb e zrek et Ítéltek kenyét-
szintén a legszûkebb korlátok közé szo-
Rákospalotai Orth. I_ r. S_entegylet Aggok h___„ ait
rult , mert az exportlehetõségek úgyszól- A(Bethlcnrútca .><¦") ugy férfiak , mint uök elsõrangú
• Lapunk más helyén közöljük a Pesti ván teljesen megszûntek.
Izraelita Hitközség Szabadegyeteme no- E korlátozások tekintetében nem állunk ellátásban részesülnek
vember 25-i megnyitó elõadásának lefolyá- elszigetel len* mert ezeket a korlátozásokat Állandó orv.>st felügyelet Telefon: 495-323. 495-3-JS.
sát s ott kiemeltük , hogy Epp ler Sándor fõ-
titkár tanulmány át annak nagy jelentõségé nemcsak nálunk érezhetjük az átké pzési
Bél fogva lapunk más helyen teljes terjedel- lehetõségek tekintetében , hanem ugyanígy
JH vedelm®aei*
mében közöljük. A tanulmány elsõ részét jelentkeznek azok más euró pai országok- v-!]„l„iokIi»zs_crüzc tõkés társát kétesünk (szénbánya ,
j elen számunkban, befejezõ részét a jövõ ban is, ahol maga a kiké pzés és átképzés cipõüzem , -m , gonibakereskedés és világs/ .íi-
b-aualnialó Alt. Kereskedelmi Vállalat , Budapest,
lehetõsége ugyan korlátlan, de az elhelyez- Erzsébet-körut 2.

mm--) mn es mn * ö ia*i fmi ren.iie i

héten közöljük.
 Ezzel kapcsolatosan most már arról is
beszámolhatunk — és ez a tény egymaga
jellem zi a szociális hel yzetn ek idõközben
bekövetkezett további erõs leromlásá t ,
hogy az utóbb i hónapok óta a munkára
jelentke zõ nõk már szívesen vállalnak ház-
tartási alkalmazotti elhel yezést , holott pe-
dig még egy évvel ezelõtt rosszalóan kel-
lett hangoztatnunk , hogy ily munkára alig
akadt vállalkozó.
A kivándorlás
A szociális bajoknak jelentõs leveze tõje
lett volna a kivándoroltatás. Sajnos azon-
ban, ez is szinte teljesen megrek edt. Már
• mostani háború kitörésével a inini- Cf ír*
mrnnra csökkentek a lehetõségek és a leg- ,
©tolsó idõkig . legfeljebb csak nagy kerü- \ (Befejezõ közlemény következik.)
Vád és IV.védelem
A zsidó „racionalizmus "
Az ellenünk irányuló vádrendszer min-
den érvre , amely megdönti állításukat ,
hogy a zsidó a modern kap italizmus meg-
teremt õje , egyszerûen azt feleli : igen , de a
zsidót nem a Kultúra szolgálata vezette
gazdasági tevékenysé gében , hanem esti k
racionalizmusa, a haszonlesés. Ha a gazda-
ság-történet tényeivel azt igazolják be ,
hogy a zsidó szorgalom é-s hozzáértés mi-
lyen eredményeket hozott létre a kolo-
niális gazdaság kifejles ztésében , a felelet
megint ez: igen de semmi más nem ve-
zette a zsidót , esak a haszojj í. Ha azt bizo-
nyítják nekik, liogy a zsidók vetették meg
az alapját a német és osztrák dohány-
iparnak , a lengyelországi élelmiszeri par-
nak , vagy bogy a zsidók alap ították a po-
rosz bõri part , õk vezették be Német-
országban a barisnyagy árlásl , az. üveg- és
tükörgy ártást , Morvaország ba a textil-
ipart , Franciaországba a keményitõipart,
— - a vádrendszer azonnal kész a válasszal :
ige n , de csak azért , mert any agi hasznot
akartak vele, de nem kuliurat. Nem kell-e .
önkénytelenül a nagy német történészre ,
9/ommsenre gondolunk , aki azt írla
egy ik barátjának á zsidóellenes vádak ter-
mészetérõl , hogy „minden hiábavaló ezek-
kel a vádlókkal szemben , mert vádakkal
szemben csak történelmi , erkölcsi és logi-
kái érveket lehet felhozni , de ezekre Õk
mit sem adnak . ök csak saját gyûlöle-
tü k re és ösztöneikre hallgatnak ". Csak-
ugyan hiábavaló volna azok ellen , akik
igy a zsidóságnak minden gazdasági ered-
ményét egyszerûen racionalizmusuknak és
haszonlesésüknek tulajdonítják , felemlí-
leni , hogy a Hansavárosok s egyéb kora-
ttjkori hatalmas kereskedelmi szövetségek ,
ainelyék pedi g zsidót maguk közt soha
meg nem tûrtek , talán szintén részese i vol-
tak némileg a modern kap italizmus kifej-
lesztésének és hogy ezek sem ûzték üzle-
teiket holmi misztikus rajongásból , hanem
természetesen — haszonért. Es nem volna-e
hel yes figyelmükbe ajánlani a vádolók-
nak , hogy a céhember sem azért kereske-
dett , mert esak a romantikába volt szerel-
mes és a hasznot megvetett e . Nem veszik-e
észre a vádn -iidszer képviselõi , hogy a
különbség a kettõ között csak annyi volt.
lökkel és esak bizonyos irányokban, lehe-
tett kivándorlásról szó. Amióta azonban
Görögország is hadviselõ fél lelt , még ezek
a jelentéktelen megoldási lehetõségek is
úgyszólván megszûntek. Annak jellemzé-
sére, hogy a háború óta eddig is mil yen
nehéz volt a kivándorlás , elmondhatjuk ,
hogy fl" északamerikai Egyesült Államok
bevándorlási jelentése szerint a háború ki-
törése óta , tehát kb. egy év alatt , a német ,
osztrák , csehszlovák és magyar kvótát
íb.OOQ-rel kevesebb személ y használta ki ,
mint ahányan oda beván dorolhattak volna.
Elképzelhetjük , hogy a legközelebbi jelen-
lésben menny ire emelkedni fog ez a szám ,
amikor most egész Európából szinte nul-
lára redukálódott a kivándorlási leh elõ-
hogy ezeket a nem zsidó kereskedelmi ala-
kulatokat és a céhekbe szervezett nem
zsidó kereskedõket sem törvények , sem
rendõri intézkedések nem akadál yozták
..racionalizmusuk " kifejtés ében , mig a
zsidó , ezer olyan akadáll yal találta szem-
ben magát , amelynek csak egy célja volt:
az , hogy ne tudjon megélni. Maga Som-
bari , akit pedi g nem lehet elfogultsá ggal
vádolni a zsidók javára , azt irja , bogy az
ex.uluns zsidóságot ugy kell elké pzelni ,
hogy már kora hajnalban tal pon van , az
utcáka t járj a , mialatt többi versenytársa
még ágyában p ihen. De — fol ytalja — , a
zsidónak, nincsen más módja. Mert a zsidó
idegen , mert uj fészket akar rakni , ehhez
pedig nagy akaraterõre , nagy küzdõ kész-
ségre, sok értelemre, találék onyságra van
szükség, miután köröskörül ellenséges
indul atok ólálkodnak rá, rendõri és ipar-
jog i akadál yok tornyosulnak útjába és
mert a társadalomból kizárva , a céhek
üldözésének kitéve, az örök bizonytalan-
ság izgalmai közt él és fol yton azt érzi ,
hogy íi semmi más ezen a világon , csak
versenytárs , akii , ha megtalált a az uj ke-
reset lehetõségeit , azonnal kiutasittat a
céh . Ugyanez a Sombari , amint idéztük ,
azt a kérdést vetette fel , hogy vájjon
ugyanúgy fejlõdött volna-e az európai
gazdaság, ha történetesen nem zsidók ,
hanem eszkimók vagy gorillák költözköd-
tek volna be Észak-Európába a 15. szá-
zadban. Nem lehet-e ugyanil yen joggal azt
kérdezni , hogy vájjon miképpen és hova
fejlõdölt volna ez a zsidóság, ha történe-
tesen nem nyomták volna el tevékenysé-
gében , hanem ugyanúgy bántak volna
vele, mint a világ minden más népével?
Mert ha vannak a zsidónak speciális olyan
tulajdonságai , amelyek , mint ahogy a vá-
dolók mondják , rányomták bélyegüket a
kifejlõdõ modern kap italizmusra , akkor
ezek a speciális tulajdonságok csak abból
állottak , hogy a zsidó a kényszerítõ hatá-
sok szorítása alatt kénytelen ' volt kemé-
nyebben dolgozni , mint más és kénytelen
volt . a létért való harcban jobban kifej-
leszteni ké pességeit. Ha téliát vannak a
zsidónak specifikus gazdasági sajátosságai,
akko r ez az. Ez , amel ybõl minden más
tulajdonságának ki kellett fejlõdnie. Csak-
hogy ez a .,minden más ", nem a raciona-
lizmus , nem a lebirbatatlan haszonvágy
és nem is a túlzott individualiz mus , ha-
nem a vallásából és erkölcstanából folyó
igazságkeresésnek fokozódása . A törté-
nelem azt igazolja ugyanis , hogy a keres-
kedelem terére szorított , majd ismét le-
szorított zsidóság, keserves életének leg-
keservesebb idõszakaiban is mindig a leg-
nagyobb érdeklõdéssel fordult a szellemi
élet felé s gazdaság i érdekei ellenére is,
mindi g az igazságosság keresõje maradt.
Nem egyszer vették tõíe éppen azt rossz
néven , hogy érzéke mindig élénk volt a
társadalmi igazságtalanságokkal szemben.
Akármiké p gondolkozzék is valaki a szo*
cializmusról , egyel el kell ismernie, hogy
annyi gondolkodó és >vag3r onos zsidónak a
küzdõ proletarialus sorába való beállása
arra a prófétai szellemre mutat , amely a
zsidó vallásnak egy ik alapja s amel y fel-
támad a társadalm i igazságtalanságok lát-
tára. A racionalizmus , a földi baszonimá-
dat , nem lehet zsidó speeikum , amint ellen-
feleink mondják , mert egyszerre nem le-
het valaki szélsõ individualista és szélsõ
kollek tív lelek. Il yen ketlõség nincs , sem
a zsidóban , sem más né pben , csak egy
gyûlölködõ vádrendszer ké pzeletében van.
A zsidó mártíro k , hõsök , költõk és profé '
Iák ezrei , életük feláldozás ával cáfoltai
rá arra , . hogy a csupa „racionalizmus"*
zsidóban nincs hõsiesség, méltóság és a
közösségért való áldozatkészség. Aki ezt
mondja vagy irja , nem ismeri a zsidó val-
lást , vagy nem érti annak fenséges szelle-
mét. Ez pedig végeredmény ben nem
egyéb, mint a társadalmi igazságosság
keresése. Az igazi zsidónak ezért nem
uj a szociális állameszme és az a gon-
dolat , hogy az államban a közérde ké
az elsõség. Ne mondják , hogy a
zsidó akadál ya az il yen; állami és társa-
dalmi ideálnak Hiszen éppen ez a gondo-
lat az , amel y a zsidóságnak legnagyobb is-
teni ajándéka s ez az , amel ybõl a szociális
igazságosság államának eszménye szét-
áradt az egész világr a.
DARVAS NÁNDOR
ny. alezredes temetése
Pénteken délben temették el nagy
gyászpompával Darvas Nándor nyugal-
mazott alezredest , a Pesti Izraelita Hit-
község választmány ának és ké pviselõ-
testületének tagját a rákoskeresztúri te-
metõ halottasházából . A temetésen hat-
tagú tisztiküldöttség jelent meg, élén Ba-
lássa István õrnaggyal, a hitközség elöl-
járóságának küldöttségét Stern Samu el-
nök vezette. A koporsón , amel yet koszorú-
val övezlek , ott feküdt az elhunyt alezre-
des kardja és csákó ja. Eeleki kántor gyász-
éneke utáh dr. Hevesi Simon vezetõ fõ-
rabbi megrázó szavakkal búcsúztatta a
hitközség nagy halottjá t, majd az elöl-
j áróság és képviselõtestület nevében dr.
Boda Ernõ elnökhelyettes mondott meleg-
hangú búcsúbeszédet. A hadviseltek
bizottsága névében dr. Fábi án Béla elöl-
járó vett meghatot t búcsút.
Áz Él mólé rachamim elhangzása után
Darvas Nándor földi maradványait ki-
kisérték a pesti Chevra Kadisa által ado-
mányozott' díszsírhel yhez. • ' ahol õrök
pihenõre éllíantolták. *•
 Két hozzászólás az epri rabhi dék felfogását ké pviselné , nem hihetem
még akkor sem , ha az egri fõrabbi ur

támadásához
végig is hordozta a véres kardot Egertõl
Budapestig azzal a vészharangkongatás-
sal, hogy .Jehetenen tovább nézni a tes-
A levelek egész sora tanúskodik a ma- kedéseit el nem ismeri. Tek . Szerkesztõ pedést , közönyt , korrupciót" .
gyar zsidó közönségnek arról a felháboro- Urnák legkiválóbb tisz'teletteh A közölt 10 parancsolatról e percben
Mohács , 1940 nov. 24. ré szletesen ne beszél jünk , de pl. az 1.
dásáról , amit az egri rabbi rágalmazó vá-
pontban kifejezett kívánságnak legelsõ
daskodása keltett . Itt közöljük egyelõre a l>r. Flesch Ármin, fõrabbi. sorban történõ parancsoló hangoztatása
következõket: • ¦ mindjárt felbillenti a tárgyilagossá g mér-
Kaptuk a következõ levelet: leg ét é.s a tárgyalási modort ellenszen-
Résziét dr. FLESCH ÁRMIN Tekintetes Szerkesztõsé g! A z egri f õ -
vessé teszi. E tekintetben különben a
f ü ggetlen birósá g elsõ f o k o n már p ál-
mohácsi fõrabbi dühébõl rabbi ur múlt heti lehetetlen kirohanása cát tört a vádaskodók f ö lött
f i i t k ö z s ég ünkben élénk meg döbbenést
„A másik indítványom arról a sajná- keltett s ennek akartam hangot adni a Ha ba jok vannak és segíteni akarunk.
landó esetrõl szól , amit az egri pap kol- ennek más módja van. Az egyesek által
hivatali elfoglaltságom miatt elkésve
légánk idézett fel. A lap kellõen méltatta küldött S így Önökhöz elkésve érkezett, szükségesnek tartott purifikáló törekvés
az eljárás veszedelmes voltát. Nekünk , rövid cikkben eredményes kilátásait határozottan le-
kollégáinak kötelességünk testületileg Jóllehet , a tek S z e r k e s z t õ s é g méltó szállítják az ol yan hangnemben tartott
lé pnünk fel az oly tapintatlan , eléggé sorokban már megadta a kellõ választ, felszólalások , mint aminõt az egri fõ-
nem kárhoztatható eljárás ellen , mikor mégis kérem , hogy a b e k ü l d ö t t cikket rabbi tû* világgá eresztelt s melyek ag
a gyûlölet tüzét szitjuk és ellenségeink közölni s z i v e s k e d j é k , hadd lássa a zsidó ressziv h a n g j u k k a l semmi esetre sem
kezébe fegyvert szolgáltatunk önnönma- közvélemény, hogy az eg ész vidéki zsidó- lesznek jó szolg álatot annak a célnak ,
gunk meggyalázásara. Ha minden vád ság nem a z o n o s í t j a mag át azzal a mód- mel y n e k érdekében megszülettek.
ol y igaz volna , mint amenny ire nem igaz , szerrel , mely az egri papi lakbééi szórja Anny it megengedhet a nagyrabecsült
akkor sem szabadna egy papnak igy
a salakot. e ik k i r ó ur és az Eger- Budapest útvo-
nyilatkoznia , annál kevésbé cselekednie. nalon fekvõ hitközségek áilitóla g hozza
Szól ítsa f e l a rabbiegyesület az illetõt K e c s k e m é t , Í 94 0 november 22. csatlakozó vezetõsége is, hogy a pesti
vádaskodásainak nyilvános visszavon á- Kiváló tisztelettel hitközség és az országos i n t é z m én y e k
sáru — , és ha azt legrövidebb idõn belül Virányi Gyula, kipróbál t vezetõi mégsem ol yan elvete-
megtenni nem hajlandó: jelentse ki min- hitk. bilit kár. m ü l t emberek , mint amil y e n e k n e k a fe-
den rabbi a tek. S z e r k e s z t õ s é g hez intézett lekezeti sajtóban eddig péld átlan élû
egy-két sorban , hogy megszakít vele * felszólalás ókét. f e l t ü n t e t n i szerelné.
minden koll egiális ér intkezést , p api tény- Íme a cikk : IMII _MB____W___B__W_W_-_____M —_— i —— ÉP——

9_ fL _U -LU w Ur _L i• » •
irta : VIRÁNYI tiYULA a HecsHcmétí kr. liittiHz-éi fcfiítS-ára
Betûvetéssel foglalkozó emberek ré-
szére alig van könnyebb feladat , mint az ,
hogy egyes intézmények és az ezek ke-
belében dolgozó személyek elleni külön-
féle vádaskodásoknak gördülékeny, ke-
rék mondatokban kifejezést adjanak.
Stiláris szempontból a lehetõ legegysze-
r û b b m u n k a ez egy tudós fõrabbi ré-
szére ,, ki hosszú éveken fát fol y t a t o l t ma-
gasrendû tanulmányai során a stílusmû-
vészet csúcspontjára emelkedett , hatal-
mas ismeretkörrel rendelkezik ..és , a ma-
gyar nyelvet szóban és Írásban a legtö-
kéletesebben ismeri. -
Ismétlem: stiláris szempontból. Ez
a zonban bármil y tetszetõs legyen is,
piégis csak külsõség, keret ahhoz , amit
Jeísõ'; t a r t a l o m n a k , belsõ értéknek szok-
tunk nevezni.
Dr. Rácz Zoltán fõrabbi ur helyesnek,
ildomosnak és célirányosnak talál ta,
bogy e stiluskészség felhasználásával ép-
pen ma Yszenvedelmes kirohanást intéz-
zen a pesti hitközség és ennek intézmé-
nyei ellen , mondván , hogy „bármerre is
nézünk , a pesti és országos zsidó szerve-
zetekben mindenütt romlottság, önérdek-
hajhászás, pazarlás, hazugság, bün , hall-
gatás és meghunyászkodás". Alább pár
sorral és végig foly tatólag olyan stílus-
ban beszél , melyet csak azért nem idé-
zek , mert nem akarom , hogy ezek a so-
rok újból nyomdafestéket kapjanak.
Nagyon kevés ma már azoknak a
száma , a k i k é t a pesti hitközség és intéz-
ményeinek vezetõi közül személyesen
van szerencsém ismerni és teljes tudatá-
ban, vagyok a n n a k is, hogy ezek a vezetõ
urak és i n t é z m é n y e k egyáltalán nem tar-
tanak igényi az én prókátorkodásomra ,
amire egy é b k é n t szükségük sincs , de
mint a felekezeti élet egy ik szerény, de
régi munkása, nem h a l l g a t h a t o k akkor ,
amikor testi , szellemi , lelki , anyagi < re-
jük . önzetlen feláldozásával dolgozó , fá-
radó , sokszor roskadozó , teljesen táj é-
kozott , a lehetõségeket és ezek esélyeit
nagyon is jól ismerõ urak m éltatlan meg-
támadását, szisztematikus üldözését ,
egyes körök — t u d j a Isten miféle inten-
ciókból fakadó szüntelen ágálását lá-
tom.
Mesebeszéd az, hogy a zsidóság mai
páratlanul szorongatott hel yzetében a
zsidóság elleni belsõ támadásoknak
minden eszközzel leendõ elnéfnitására
irányul ó törekvés csak „ bünleplezõ , ön-
érdekvédõ , ál erkölcsös íViiogás ', mese-
beszéd még akkor is, ha ez egy tudós
fõrabbi szájából hangzik el . Ezt a szájat
nem akarom megsérten i azzal , hogy de-
magógiát emlegessek , de egyenesen meg-
döbbentõnek találom , hogy a helyzet ki-
élezésének elhárítását célz ó minden f á -
radozás helyett élesztik a tüzet é ppen
olyan hel yrõl , ahonnan a béke , megbe-
csülés , a szeretet hangját várjuk. N em
hihetem , hogy Eger e tekintetben a vi-
A százötvenéves európai
eniaaicipáció megünneplése
a Szabadegyetemen
Most van százötven övé, hogy az európai
zsidóság számúra elérkezett a jogi felszaba-
dulás. Ez az emancipációs mozgalom, mel y
ugyancsak másfé l évszázaddal ezelõtt indult
meg hazánkban '.is, tette lehetõvé a zsidósá g
szellemi, kulturális és anyagi felemelkedé-
sét ós az európai nemzetek életébe való be-
illeszkedését. Százötven év távlatából, külö-
nösen a mai sorsdönt õ idõkben , meg kelt
vonni az emancipáció mérleg ét é.s rá kelt
•untatn i azokra a szellemi áramlatokra, mc
Ivek a zsidóság elismertetését kivívták.
A magyar zsidó szabadegyetem vezetõsége
a kérdés nagy j elentõsé gére való tekintettek
emlékclöadást illesztett be mûsorá ba , amel y
december 2-áil> téüiét órakor lesz a Gobf
mark-terembe íj (Wesselényi-utca 7) . Az.
elõadást dr . Ballagi Ernõ fogja tartani. Ez
az elõadás , a mull é.s a. jövõ szempontjábó l
fogja az emancipáció problémájá t megvilá- .
gitani. Az elõadást dr Boda Kvnö . n Pesti
Izraelita Hitközség elnoklulyei te.se fogja
bevezetni.
„ü_s_&g»s&C9hi!!»^KÍf
félqjásséggel me«_2_„teli Kállai Ibol y a közmetiMû*
intézete, Budapest , Rák-ozi-ut _.. (Yas-utc a sarkán) .
Tel . 132-117. Tánitvdnfjf elvétei
¦ r—inmii -|« ¦¦iimm.Min I « I«. w.mi-n
F Ü R D Ö KÁ D P AS _ _ T A :
|U „ V I A R A „ 1 T A S rf _»_; i

Márnem panaszkodnak a férilak! j | |a Itl S HSS"""

Megállapodtak már a számos
^
borotválkozás." lehetõség közû?
. " . "¡ r -W 9 V 9 ^aW V V W ^3? pillanatok alatt dúsan hat>_t_.
**>>* _ legborostAsabb arcbõr Ii IcJslruuJ löie. - ¦ K u p h a t „ ¦_ a k Ü z l e t e k b e *
K iss Arnold szól... * lililis Ház
( .sak két stróf át idézek abból az ünnepi nézte és kacagta vé gig az OMIKE novemberi A délutáni elõadás jegyei a jegyirodában
ódából, amit másfél évvel ezelõtt egy kabaréestjének minden elõadását , mivel (Vili, Wesselényi-utea 7.) már kiválthatók
u rendes szelvények ellenében..
pedig nagyon sok elkésve jelentkezõ tag már
ifj ú kartársam irt a Zengõ szó Mesteré - nem kap hatott jegyei — ezt a nagyszerû Felhívjuk egyúttal a figyelmet a novem-
hez. Ez a két strófa tö bbet mond minden miisort beri színházi mûsor keretében Heb bel Judit
méltatásn ak jának nagyhatású elõadására és ezzel együtt
Kiss Arnold szól s szavában tûzvarázs. VASÁRNAP. 1040 DECEMBER HÓ a „Mes sz irõl jött ember " cimü egyfelvonásos
Versben , mesében , pr édikációban, tüzes j ÉN PONTOSAIN '/s4 ÓRAI KEZDET- bájos M endelssohn-operára , mel y szombaton ,
nyelvek beszédét messze szórtan; rikut , TEL RENDKÍVÜLI DÉLUTÁNI ELÕ- november 30-án kerül színre utol jára Be-
ADÁSBAN MEGISMÉTLIK regi Oszkár , Lendvay Andor , Pá rdáuy Jud it,
daloltat, könnyeztél , vidámít és gú nyos S p iegel Annié, Szendrõ Mária , Ney Dávid
élccel sirja el hibáid. Zug, háborog, Rótt Sándor , Salamon Béla, Rajna Alice,
riaszt , ébreszt , becéz . .. Kemény ököl és Simon Zsuzsa , Palotai Erzsi, a Pallos Ladies
és Gerõ Erzsi felléptével.
lágytenyerü kézi Szavában költõk öblös ; cs telje.? - mûsorral. A Kaliurtanács Elnök sége
trombitája. Tilinkók hangjá t gyors ütemre, - , .,, . — n ii__iic_MWMI_)_W>TyV*^
váltja perg õ dobok , cintányérok , ve-
rése; a hegedûk mosollyal ébredés e, bus
orgonák fölölt repesve kél , .. Szaván Az OMIK E Müvészakció A könnyebb zenét Kálmán Imre operett-
jeibõl összeválogatott melódia-revü képvi-

(lécem béri mûsora

seli dr. Bermann Ferenc összeállításában és
eg ész orkeszter zeng, zenél . vezénylésével , dec. 11-én és 14-én, Herendi
Ó, hogy elnémult, a szó , el a dal, et az Man ci , Lakos Klári , Vera Viola, Fehér Pál,
orkeszter is, több mint két hete már! És Második havi mûsor át tette közzé az Halmágyi Ferenc , dr. Si pos Jenõ és az
fekvõ kis füzetben.
kiperdült egy könny sokaknak szemébõl. OMIKE az elõttünk OMIKE ének - és zenekara szereplésével,
Kaba ré-est ny itja meg a havi mûsort, Gál Dezsõ rendezésében .
Elsiratta a pásztorát vesztett nyáj, el a melyet a december 1 i vasárnapi bemuta-
hivek sokadalma , cl a tudomán y és iro- tón kivül 7 ismétlésben hirdet a program.
dalom is. Mert büszkesége volt Kiss Ar- A vidám és komol y számok ritka bõségben, Az OMIKE közponü irodája: üllõi-ut 11,
nold a magyar Sionnak; büszkesé ggel te- tarka sziliekben és magas színvonalon vo- tek: 187-711; a müvész akció je -arylrodája:
kint rá Zsolna , Veszprém , Buda , ahol nulnak fel elõttünk , kitûnõ szereposztásban. Wesselényi-u. 7.. á, e. 9-fBl 2-ig.
majdnem egy félszázadon át dol gozgatott Ott látjuk Szé p Ernõ játék át, a „Félkesz-
az Ur szölle iében. Mélysé ges tisztelettel tvû t , Ernõd Tamás ó-breton népdalokra
, László OMIKE zeH8~L$i
és kegyelettel adózik emlékének Izrael irt verses legendáját , Kell er Andor
Miklós vidám jelenet eit és végül F odor Kedden estei forró hangulatú , szép estje
apraja-nagyja , különösen pedig a nõk , a
László komédiáját , „A békebiró f\ Rajna volt az OMIKE müvészakeiójának, A zene-
templomjárók , kik az ö imádságos köny- Alice , Rózsa Vera , Simon Zsuzsa, Vidor Fe-
esték sorozatában bemutatták a Lammer-
vét olvasgat ják , a Mirjam-ot , amit még rike , Márkus Agi , Feny õ Emil, Keleti
moori Luciád, Donizetti ritkán hallható
i f j ú korában irt barna hajfürt ökkel László, Major István, dr. Havas József , Rab operáját. A Komor Vilmos vezény letével
Szombat esthajnalá n , ha kigyúlnak az István , Sarkadi Aladár , Sándor József , Szir-
rendezett elõadás mindvégig érvényre jut-
ünnepi lángok , családany áink , a vallás mai Vilmos és Harsány i Miklós fellép tével,
tatta az opera dailauj gazdagságát és folyton
és kultúra fákly avivõi, elrebegik majd az utóbbi rendezésébe-!. A may &iszámok
emelkedõ feszültsé gét, A hallgatóság foko-
hétrõl-hétre azl a poétikus imádsá got , Vidor Ferike ritka elõadómûvészeiét hozzák
mely nek minden sorában, mind en sza- ujra , néger spirituálékban Irén és Bartók Ko- zódó lelkesedéssel ünnepelte a kitûnõ sze-
dály-né pdalokban , Meitner begedüszá- replõket , a kiváló karmestert , a zenekart és
vában az õ k l k e büktét , az lí magasba mait , Rózsa Vera dalait és Ke len Dóra „Sze-
énekkart. A címszerepben Ladányi Ilona
szárnyaló lelke: relmes versek" gyû jtõcím alatt összefoglalt nemcsak zeneileg, de játékban is kiválót
Szom batnak angyalai, boldogsá glunlök! klasszikus-modern szavalatait. Az esték ní- nyújtott nehéz feladatában. Farkas Sándor
fémjelzi.
Küldöttei az én Istene mnek , akit én ugy vóját Szé p Ernõ konferansza férfias alakítása , Fehér Pál gyöny örû bel-
A szinházi mûsor , mely december 7-i pro-
szeretek , akinek fö nséges nevét imádva Cantoja, kiemelkedõ j elességei az együttes-
mierjével együtt hat estén szerepel , három
áldom, — szálljatok le az éh hajlékomba , müvet hirdet. A drámai részen Fazekas nek, mellettük Teszler Tivadar , Révész íyire
lebeghetek láthatatlanul is f e j e m fölött Iwre orosz miliõben játszódó egyfelvoná- é.s Sik Olga járultak hozzá az est kirobbanó
és hozzatok nyugodalmat. Szombatnak sosát, „A cirkuszt" és Szé p Ernõ gyöny örû nagy sikeréhez. A IL felvonás sextettjét meg
angya lai! Jöttötö k áldott és távozástok játékát, a „Májust 14, mindkettõt Gellért La- kellett ismételni, a III. felvonás nagy áriái
is áldott! H a majd a Szombat alkonyo- jos rendezésében és fõszereplésével , vala- után pedig külön ünneplés ju tott ki Ladányi
dik és a munkaidõ ujra jõ , — újult erõ- mint Komis Kató, Rélhy Annié , Solt Ibo- Ilonának és Fehér Pálnak.
vei övezzetek fel minket , szent szelleme- lya , Darvas Ernõ, Fehér Tivadar , Gonda
Jenõ, Keleti Árpád , Rónai Géza, Simái Ede,
tek maradjon nálunk és vigyétek maga- Szabó Dezsõ felléptével. A zenei részt
tokkal fohász ainkat Is ten fönsé ges színe Wolf-Ferraci kitûnõ „intermezzója ", vig-
Az OMiKE legközelebbi
elé. operájn , a „Susanne titka " képviseli , Po-
mûsora :
Heves Kornél gány Zsuzs a é„ Farkas Sándorral a két éne- November 30, szombat: Színház („Judit "
kes szerepben , Fraknál Károl y zenei veze- és M endelssohn-opera utolsó elõadása.)
* Heves Kornél szolnoki rabbi mull péntek tésében és Gál Dezsõ rendezésében. (Goldmark-terem.)
esti „Emlékezése 1 a templomi szószékrõl. Gazdag zenei repertoárt kapunk a mû- Deeemher 1, vasárnap délután }< 4: A no-
sorfüzet tanúsága szerint. December 2-án vember i kabarémûsor utolsó elõadása.
(Goldmark-tert-m.)
sx*:;
és 3-án Herz L ily, a kiváló zongoramûvész-
"*L_ * : irts
ár használt ruhákért . szónyeptérL irö- és ¦
nõ és Ernster Dezsõ , a berlini opera volt
nagyszerû basszistájának együttes hangver-
December 1, vasárnap este 8: IL kabaré *
bemutató. (Goldmark-terem.)
varrógép eiért egész háztartásért Gersli senyét halljuk , rendkivül dus , válogatott December 2, bét- tf: H erz Lily — Ernster
Er _s_bet- _ rL .2. Tel.: 421-88-. EI___u _ G^
is
megyek. mûsorral. December 16-án és 17-én zene- Dezsõ hang versenye. (Hüllán-utca.)
kari hangversenyt vezényel Fraknói Károl y, December 3. kedd: Herz —Ernsier-Itang-
Reschofsk y Sándor , a rég nem hallott ki- verseny éli.) (Hoílán-utea.)
BÁf-éZMÁIC
és nieltény meteg s-órmébül. Olcsó nõi btmcl-Ak.
tûnõ szerzõ és pianista közremûködésével,
fõszámként Beethoven VII. szimfóniájával.
1 Az opera i mûsor
„A zsidónõ '' elõadását
December 3, kedd: 17, kabarémüsor,
(Goldmark-terem.)
December 7, szombat: Operaest; Zsidónõ.
-.term ié, saÜcs. Aradi-u. 17„ fúlü__ . 2. hozza Róth Miksa vezén yletével, Darvas iHollán-utea.)
Ibolya , Kraszner Kató, Ernster Dezsõ, Fe- December % szombat: 27. szinházi be-
hér Pál, Molnár László, Pál Jenõ és Tesz- mutató. (Goldmark-terem.)
rff-vp-iVr. / / Világmárkák óriási ler Tivadar felléptével , december 7-én és December 8, vasüi nap: IL kabarémüsor,
*-^ W ; ;7/Y , *_V_L_y •_ _ *"_ választéka. — Kérjen
9-én, Nagyszabású áriaest az operasorozat (Goldmark-terem.)
negyedik mûsora , Fraknói K áro ly vezeté- December 9, bvüfí; Operaest : Zsidónõ.
\ 3--// _í # _, J "« ij ^ Királyi udvari sével, a legszebb operarészletekkel a mûso- (Hollán-utea.)
H C iiP JWWww-ftrAr
l l Ci l tK ClB,!
__¦__¦ini min ¦ , .?aotist Víí. ker .. ron , olvan k itûnõ közremûködõ gárdával , December 10, kedd: //. szinházi mûsor *
WM i mi ni mint: Darv as Ibolya , Radnai Erzsi , Rv Uc (Coldmark-terem.)
Gabriella. Fehér Pál , Kálmán Oszkár. Lend- December 11, szerda: Kálmán Im re-est *
^^^^^™e?w^M*"™*wi8"^B^I„__H8_P^^_^_B5M_-__-E*—rtfll J ^_ |«-» *» ' i *i Ir
vai Andor. (G ol d mark-1erem.}
 Az ertié-if i zsidóság Hatóságainknak nem kell várnia, ha-
nem erélyesen fel kell lé pniök a zsidó
bizottságok kebelébõl kiinduló akció el-
Irta : -Sacabolcsi Lajos len.
XXI. magukba a. rettenthetetlen K arácsony Já- Kötelességünk, hogy a magyar befo-
nos kanonok izzó magyar prédikációit. lyásnak annyira kitett határvárosok-
A zsidók a katolikus székesegyházba is ban megakadályozzuk a Budapest-
eljártak , hogy Ut is áldozzanak magyar rõl küldött kémek behatolását."
hazafisá guk ctltárán '' IL
Krenner Zoltán királyi közjegyz õ 1937 Watdbauer Henrik nyuga lmazott pécsi Ezt irja a „CURENTUL" cimü bukeh
augusztus 1-én igy ny ilatkozott: honvédhuszárezredes irta a másik prokla- resti nagy lap 1937 december 11-én,
„Erd élyben a legkisebb zsidó gyermek mációl a pécsi egyetemi iljusághoz. Szó- RABBIKAT IMPORTÁLUNK BUDA-
anyanyelve ma is magyar. Még a reg átból ról szóra ezeket mondta: PESTRÕL
Erd élybe került gyermekeké is. A z erdélyi A kultuszminisztériumhoz intézett ér*
„Erdélyben a magyar zs idóság testes-
városok gyors elrománositását a magy ar löl-lelkcstöí együtt érez és együtt mûkö- dekes feljelentés másola tát küldték bo
ZSidÓság hatásosan megg átolta." dik az erdélyi keresztény magyarsá ggal. szerkesztõségünknek. A feljelentés Nagy-
Ignátz Rózsa, a nagy sikert elért ma- Otl a magyar keresztények a magyar váradról származik és benne a nagyvá-
gyar irónõ nyilat kozata 1937 április zsidókkal szövetkezve , testvéries egget- radi nyugati szertartású zsidó hitközség-
29-én: értésben küzdenek a román magyarirtó nél nemrégiben lefolyt rabbi választásról
gyûlölet és erõszak szelleme -feliéi-. van szó.
..Szorosabb kapcsolatba Foyarason ke- íme az ügy állása:
rültem az erdély i zsidókkal. Itt ért ben - XX11. Az itt említett hitközség Kecskeméti
nünket az a tragédia , hogy a volt magyar rabbi utódjául egy Budapesten lakó ma-
állami iskolát egyik napról a másikra gyar állampolgárt akart megválasztani,
megszüntette, a román impérium. A ma- Minden megjegyzés nélkül közöljü k kél akit a minisztériumhoz intézett
gyarság ké pviselõi azonban keserves ki- bukaresti román lap 1937 decemberébeft irt panasz , magyar revizionistának ne-
lincseléssel kijárták egy magyar közép- cikkét - vez és aki a páumagyar ügynökök
iskola létesítését. Hogy ez mégis meg- 1. együtte-éitek a megválasztottján
nyílhatott , az jórészt annak volt köszön-
hetõ , hogy a. zsidó szülök ebbe a maggar Ezl irj a az „UNIVERSUL" cimü buka- Ez^ a koalíciót pedig a hírhedt bogaras
iskolába küldték gyermekeiket és ezáltal resti nagy lap 1937 december 8-án: Waiszlovich szállodás vezeti , akinek re-
ez oly anyagi támogatásban részesült , EKDÉLYI RABBIK A REVÍZIÓN IZMUS vizionista badarságaival Yamandí igaz-
amely lehetõvé tette a zavartalan tanítást. ságügyminiszter urnák személyesen is
SZOLGALATÁBAN volt alkalma megismerkedni.
Lehetett-e számunkra tehát idegen ez a
zsidóság? Nem kellett-e õket magyar EGY JELENTÕSÉGTELJES NAGY- A minisztériumhoz benyújtott panasz
testvéreinknek tartani? A vasgárdisták VÁRADI ESET kiemeli , hogy ez a visszaesõ bûnözés
mozgalma tulajdonképpen autirevizioniz- olyan rendszer kezdeményezésére vall ,
Gyakran kimutattuk lapunk hasáb-
rnus volt, mel y a kisebbségek közül a amelynek célja a romáit határme-
jain, hogy
gyöngébb zsidóság ellen kezdte meg tá- gyék zsidóságának a pánmagyarlz-
madásaik Éppen ez a íegkétséglelenebb a revizioiilzmus legkeméuyebb támo- mus befolyása alatt való megtartása.
bizonyítéka annak , hogy az erdélyi gatói Erdélyben maguk a midéin
zsidósá got magyar kisebbséghez sorozta és most egy ol yan tényt hozhatunk fel,
a román nemzeti felfogás." amel y bizony ítéka ennek az állitásnak. HIRE K
Az 1$87< március havában lefoly t p écsi A váradi zsidók újból be akarták bizo-
egyetemi tüntetések alkalmából a pécsi nyítani , hogy mennyire nem lojálisak a
ifjúsághoz két proklaméi ciót intéztek román állam iránt és ebben az értelem- ~ A VÍ. izr. községkerület elöljáró-
ben csakugyan épületesek azok a dolgok , sága hétfõn ülést tartott Stern Samu el-
elõkelõ magyar helyrõl: Az egyiket
zsidók nöklete alatt. Az elnök bejelentette, hogy
«lr. M-u-luár Kálmán, a pécsi egyetem hír- amelyek a nyugati szertartású dr. Heves i Simon fõrabbi vezetésével kül-
legutóbbi rabbiválasztásán történtek.
neves jogtanára. Ezek foglaltatnak benne:
Dr. Kecskeméti Lipót volt fõrabbi el- döttség jelent meg nála , mely felkérte,
„A megszállt területen élet-halálharcot halálozása folytán megüresedett rabbi- hogy dacára a megrongált egészségi ál-
vív a magyarság. Eddig mi keveset segí- állásra hét jelölt pályázott, akik közül lapotának , maradion továbbra is helyén
tettünk rajtuk. Tudom , hogy a megszál- kettõ bukaresti rabbioklevéllel birt. En- és ne távozzon a kerület élérõl. Stern
lott magyar terület sok pontj án éppen a nek ellenére a rabbiválasztás megejté- Samu elnök a j elenvoltak lelkes ünnep-
zsidóság az, amely nagy erõforrása a sére összeült bizottság azt találta helyes- lése között jelentette be, hogy eleget tesz
j övõjét kiküzdeni akaró magyarsá gnak. nek , hogy a megtisztelõ formában megnyilatkozott
\f em általánosítok, mert minden összes- közóhajnak. Az elnök bejelent ését egy-
ségben lehet találni ilyeneket és olyano- a magyar állampolgárt válassza meg, hangú lelkesedéssel vette tudomásul a
kat is. Én saját szememmel láttam egyet* aki tanulmányait Budapesten vé- kerület elöljárósága , mel y ezután fol yó*
mást, a saját tapasztalataim alapján gezte. A bizottság egyes tagjai kije- ügyeket, tárgyalt le.
itéíek. Ismerek az oláh megszállás alatt lentették, amig õk tagjai a vezetõ — Branmtei* Ödiin ünneplése. AZ OMIKE
„' * ._ _ _ „ _fV_ 11
vasárnap délben meleg szeretettel üdvö-
_• __ « _ '• _-*_ _-**> 11?
.! _ -_ i I3i ___ „_ - _ * _ - _
sínylõdõ magyar terület lakosai között -M> ^ilV i IllftS f .rtIJWS Í M .* *

zsidó embereket, akik sokat szenvedtek Ezek a dr. Kabos , Vaiszlovich , Adorján zölte egyik népszerû vezetõjét , Brammer
bátran vallott magyarságukért ós akiket és dr. Faragótól eredõ elhatározások Ödön kereskedelmi tanácsost nyolcvanadik
ax ottan! fajvédõk megfélemlíteni nem elégségesen megvilágí tják a zsidók ket- vezetõ-fõra születésnapja alkalmából. Dr. Hevesi Simon
bbi , dr. Heidelherg Márton kor-
tudtak. Kérem az istent, engedje, hogy tõsségét , akik mány fõtanáesos, Baracs Marcelbié, dr,
a mi meggondolatlan iíjaink a ránk váró Deutsch Ernõ , Binét Béla és Szeg õ Sándor
megpróbáltatásoknak valódi férfiakat köreikben a magyar nyelvet és kul-
túrá t dicsérik és állandóan vágya- köszöntõ itek meleg szavakkal Brammer
igénylõ napjaiban ugyanolyan áldozatos Ödönt, uki meghatva mondóit köszönetet,
lélekkel szolgálják hazájukat , mint ezek koznak ar. erdélyi magyar uralom Brammer Ödön 30ÖÍ), Szegõ Sándor 1200 és
a zsidóvallásu magyarok tették és teszik. után. Miskolezi Ignác 1000 pengõt adományoztak
Közel két évtized távlatából megilletõdés- Tûrhetetlen, liogy a nagy egyesülés ez alkalomból az OMIK E diákmenzája
sel gondolok vissza azokra a rettenetes után még huszonkét évvel is még min- részére.
napokra , amikor az oláh megszállás elsõ dig Magyarországból hozzanak az erdélyi
idejében mindig sok zsidói látta m a zsidók rabbit , amikor országunkban is Ö8n is Tw_r<-i_ri!--mJM
nagyváradi római katolikus székesegy- van - igaz, bogy Bukarestben •¦— rabbi- javíttass -, szõnyegei*
házban , akik szomjas Jelekkel szívták iskola. ÍL. Pöru. S0, Telefon :351-579
 - A Pesti Izraelita Hitközség elõadá-
sai. A magyar zsidó szabadegy etemi elõ-
adássorozatban december 5-én , csütörtö-
kön este félhét órakor „ A zsidó allego-
rikus irodalomból *' cimínel dr. Grosz-
mann Zsigmond ; a S z ü l õ k Pedag óg iamá-
ban pedig december 4-én , szerdán este
félhét órakor „A hel yes tanítás módjai"
eimmel dr. Csech Arnold 1art elõadást a
•t iolduiárk-tereniben (VIL . Wcsselényi-
utca 7). Belépõdíj nincs.
— ' A Szegedi Ügyvédi Kamara üdvö-
zölte Pap Róbertet. A Szegcdi Ügyvédi
Kamara most tartolta közgy ûlését , ame-
l yen dr. Széli Gyula felsõházi tag, a
kamara elnöke mondott megny itó beszé-
det. A nagy hatású beszéd után az Ügy -
védi Kamara közgy ûlése foglalkozott
dr. P a p Róbert elnökhelyettes lemondá-
séival. Pap Róbert , aki egyben a Szegedi
Izraelita Hitközség népszerû elnöke,
nemrég jelentelte be, bogy lemond a
t kamarai elnökhelyettesi tisztségérõl. A
közgyûlés elhatározta , hogy j e g y z õ k ö n y -
vileg üdvözli Pap Róbertet közel negy-
v e n e s z t e n d õ s ügy védi mûködése alkalmá-
ból és j e g y z õ k ö n y v i köszönetet mond
azért a lelkiismeretes és nagy eredmé-
n y e k k e l dicsekedhetõ mûködéséért , ame-
lyet husz éven keresztül , mint kamarai
[elnökhelyettes kifejtett.
-- A Budapesti VI. Ker. I_r. Jótékony
Nõegy let november 17-én délután 5 órakor
Aréna-ut TJ ö. SZ . alatti disztermében szépen
sikerült jótékonycélu uzsonna-délutánt ren-
dezett , f tf eiscls Lajosné elnökasszony meleg
szavakkal üdvözölte a nagyszámú elõkelõ
közönséget, ma jd fõt. Mandel Sámuel kör-
Zf iti rabbi, dr. Ernst Ernõ fõorvos és fõt.
Mündel Sámuelné mindvégig lebilincselõ
felszólalásokkal gyöny örködtették a jelen-
lévõket. Az uzsonna sikere érdekében a lel-
kes é.s buzgó háziasszonyok Reichmann Sán-
dorné ügyvezetõ elnökkel élükön fáradoz-
ik.
ÉTttzedok óta nem Hlány___ zsidó családok asztaláról _
EPSTEIH
VL. Éõtvõs-utea 19.
Karcsúság titka
Eüreniftóln* fsstís&á.
VII.. D o hún y - u . 3S».
€nülSnder kóser barches a legiobb
Rarp fensfein-utca 1. Né pszínház-utca 22
___ __ ____
Telefon: 330—02 1 Különleges kétszersült
Ha egyszer próbálta , világgá kürtöli:
Poloskát petéstül legjobban Fürlh öli.
FURTH ?*^V^Í 124-4 55
en
ÍVilloft üe ^Hifipozein
^
ÜÕrOl Jen
W^" üzleteiben :
L S li a d i l
UU l llU l l
Készletre is VIII . Mária Terézia-tér 1
_ vételik. ÜÚÕi-ut 50. Viola. 1_ 1
Á W Illll n i¦ -_ - II _ímm i ¦¦na— ,_ I MW II ^__ ¦
« W1 BMI -l-l
l
ll ¦Hllll II L— aA— . i IMI "IIMflI l> _¦
_Hlungsi_á i'íLi roenzié
BUDAPEST, V., NÁDOR UTCA 24. Tel. 122-580. Két- C
személyes , folyóvizes utcai szobák , kilümS cllMás-
S^l , kellemes olthon , 200 pengõtõl,
— Tisztujitús. A Kerencz József Országos
Rabbiké pzõ Intézet hallgatóinak Goldziher
Ignác Theologiai Társasága f. hó 18-án tar -
totta ezidei megalakuló és tisztújító köz-
gyûlését. A közgy ûlés az 1940—41Y tanévre
a következõ tisztikart választotta meg. El-
nök dr. Herczog Sándor , alelnök dr! Reich -
mann Gyõzõ, fõtitkár Günsberger Ferenc,
titkár Glück György, föpénztáros , Kepecs
Imre, pénztáros Eisenberger Ferenc, jegyzõ
Fischer Zoltán , ellenörök J ólesz László és
Hornstein Géza. A közgy ûlésen dr. Hercz og
Sándor mély részvétellel emlékezett meg a
közelmúltban elhunyt szerelett professzo-
rukról, néhai dr. Kiss Arnold budai vezetõ
fõrabbiról. A meg boldogult emlékének a
közgyûlés részvevõi néma felállással adóz-
lak. A közgy ûlés ezután köszönetet szava
zott dr. Hevesi Simon fõrabbinak , a Pesti
Izraelita Ifitközségnek , az Omikének , dr.
Ginezler Hermannak és Wertheimer Adolf-
nak, a Vczérlöbizottság elnökének azért a
szeretetteljes segítésért , amelyben a munka-
szolgálatos hallgatókat részesíteni szívesek
voltak ,
— Zengõ Singer Ibolyka hegedümiivésznõ,
oki. zenetanár zeneiskolájába (Budapest ,
VIL , Erzsébet-körut 52.) még néhány tehet-
séges növendék felvételik a hegedû- , zon-
gora- , tangóharmonika- , ének- és gordonka-
tanszakokra , kezdettõl a legmagasabb fokig
kitûnõ , hírneves oki. zenetanárok vezetése
mellett , mérsékelt tandijakkal. Beiratkozások
naponta délután 2—7-ig. Telefon: 22-10 r 88.
Felnõtteknek átképzés!
APH O H
_________
Hirdetési árak: 10 szóig 2 nengö, uzontu! minden szó 20 filter
HÁZASSÁG
NÕSÜLNE vidéki ., harmincas, szor-
galmas fiatalember j obb izr . csa-
ládba . „Egyedûl'áHó." 130
b8PRhe*7
SZOLID, intelligens. 30-32 éves
fiatalember benõsülhet vidéki natív
városban régen fennálló texlil-
Telefon: 127—532 üzletbe; Fényképes aj ánlatok l ei-
les éleücirással „KS" j eligére a
kiadóhivatalba küldendõk. 133
BIZTOS nyugdíjjal intelligens nõ
háza sságot kötne „eresó vagy nyug-
díj as negyvenessel. „Komoly " ki-
teleloa t 140—264 adóba. 135
LELKIISMERETESEN közvetít há-
zasságot Kolumé , Pestszent lórine .
Balthyányrutca 139. 139
ÁLLAST KERES
felügyelõnõnek
.1ÁRTASSÁGGAi ,
vagy lí .v e riiH 'lilii ' ,' elmenne. Ház-
tartásban segédkezik. Engel Lilly,
tca 75. földszin t . 138
* ! KAPHAT '
EGYEDÜLÁLLÓ idõsebb ennlj cr ke-
res falusi kóser háztartá sa veze-
tésére egyszerû , vidéki , középkorú
nõt. Ajánlat okat „ Csendé, otthon "
j eligérc kiadóba kérek. 1S64
IV , Kftro l y-körut 28.
KÁRPITOSTANULÓ fizetés sel fel-
III¦ ¦,¦
I IM I¦ nini nvwrun i imán iia iM H
New-TOAN 6S Do omeiikobo rrvawts
_-_ *_ _ _ ¦ V_ * _ ¦- *!•_« «_ %
cJfj n %f xa§ü&&(ííe> wr ™™Lz$
¦* -_ r* _¦ ¦iraiWV -_ _MTl P*-^W»«-W-_»»
_» ^%
M
—- Orvosi hir. Dr. László Béla poliklinikaí
orvos újból rendel. Rákóczi-ut 68. Telefon;
22-44-61.
~ A Magyar Cionista Szövetségben
december 4-én , szerdán este 8 ' órakor
dr. Róth Emil gyõr i fõrabbi „ Zsidó gondo-
latok a vizsol y i biblia j ubileumára " címmel
tart elõadást. Belépõdíj nincs. "
Mûvészi síremlék EICHBAUM MÓR-nül ,
V., Rudolf-tér 3; szám. (Margit-hidnal.) L-
Telefon: 124—67-1.
NAPTA R
Vasárnap, december 1: Kis-lév h'ó elsõ napja.
Rós-Chóde., új hold. Hétfõ 2, kedd 3* szerda 4 . csü-
törtök 5, pénlek 6, szombat 7-ike. Szombat bej öve-
tele: 3.25, kimenetele 4.35. Heti szidra: Váj ée*. Hal-
lóra: Vajivrach Jákauv. .. Ilósea 12. 13.13, 10.
Szerdától fogva áz esti imában: Ve-szén tál II motor.
HYMEN
Dcülsch Ibolya és dr. Berkovits József körzeti
rabbi december hó 1-én , vasárnap û. e. felegykor
tartják esküvõjü ket a Csáky-utcai izraelita temp-
lomban.
Grûntvald Editke (Vaja-Rohod) is Fried Aurél
gazdálkodó (Nyinnada) j egyesek.
— Palugyai Gyõzõ Viktor szûcs kölcsön
is ad szörmebelép õt, bolerót alkalmakra.
IV ., Váci-utca 15.
Kiadótulajdonos:
A Magyarországi Izraeliták Országos Irodája
A szerkesztésért és kiadásért felelõs:
ROÓZ REZSÕ
Nyomatott a nyomdászat 500/ . évében A
Giobus Nyomdai Mûintézei R. T. körforgó-
gépein, Budapest, VI., Aradi-utc?! 8.
Felelõs vezetõ: Erdélvi Gvörgv.
í ii, i» jj T K g g ii
.
GYERMEKEK mellé keresek nyel- LAKÁS fiS ELLÁTÁ S
veket beszélõ n„t , ki háztartási
munkákban való részvételt i. vál-
la t. Fellegi Andor . Szeged, Kál- SVÁBHEGYI Noémi -p enzióban fo-
vária-u tca 3. 1566 lyóviaes szobák , eiázs-tütés. Elsõ.
rendû, orth. ellátás. FelhÕ-utca 11
Telefon 365-253. " ,137
ÖNÁLLÓ mindenes fõzõlányt vagy
asszonyt keresek december 1-ére
OcgyttTgu családhoz. Mosónõ vau.
Kaufmann Józsefné , Szombathely. ÉLELMISZER
134
FÜSTÖLT libahús orth. kóser
CUKRASÍrSíegé -, 'ki teasütemény 4.40 , íibatepertõ 4.40 . bõr háljá l
készítésében gyakorlott, jelentkez- 4. 20, olvasztott zsír 5.20, öt kiló-
zék,, „ Elsõrendû * * jelig e „lati . x itói mindegyik frankó. Kornhau-
ser , Debrecen , Simonfíy 6. 108
TANÍTÁ S
VEGYES
WIENI diplomás tanítónõ német
órákat ad és zongoralanitást vál-
lal kezdõtõl a legmagasabb kikép -
AUTÕSZAKISKOLA , hatóságilag
zésig. Házhoz megy. Leckedíj 1.50 vizsgáztat személy-, teherautóra;
pengõ. " Cim Fenyvesinél , Madách motorkerékpárra. Tökéletes kikép-
Imre- u tca 1. Telefon 13ÍJ-28Ü. X zés, mühelygyakorlal l aí . Városi
vezetés legnagyobb forgalomban.
Kerber aulószakiskola . Budapest ,
A FERENC József Országos Rabbi- Teréz-körn i 7. Legúj abb auló-
képzõ Inté .et hall gatói bannievó- szakkönyv 322 ábrával 8.50 pengõ .
ifj ak elõkészítésit és a szeminá-
1558
rium templomában való ünnepé-
lyes felavatását vállalják.
HENGERMALOMBÉRL ÉT üzemben
HÁZITANÍTÓNAK ajánlkozik kö- fele része más vállalkozás iniait
zépkorú magános özvegyember. átadó . „Szükséges tõke nyolcezer "
Grünwuh- l ipót , Mezõkövesd. 1-iG jelig ére a kiadóba .
^
k_M
h_LÍM_ --__ %_iÍI__ « december 22 én indul a haj ónk.
Károly k i r a l y - u t 21. sz
_#9 _5fl