Hajtások PDF

HAJTÁSOK
GÉP: mechanikai elven mĦködĘ eszköz az anyag vagy energia formájának,

tulajdonságainak, jellemzĘinek, helyzetének tervszerĦ átalakítására,
megváltoztatására.
ErĘgép: Energia átalakító, a munkagép mĦködtetéséhez szükséges energiát hozza
létre (villamos, hidraulikus, pneumatikus mechanikus energiát)
Munkagép: Az anyag vagy energia tervszerĦ átalakítását végzĘ, a terméket
létrehozó eszköz: pl. emelĘ, szállító, háztartási, iroda, földmunka gép, megmunkáló
gép, betakarító gép, keverĘgép, malom, koptatógép, permetezĘ gép
Hajtás: Az energiát továbbítja az erĘgéptĘl a munkagéphez, miközben annak
jellemzĘit a munkagép igényeinek megfelelĘen átalakítja.
A hajtások feladata: az erĘgép és a munkagép üzemi jellemzĘinek

összehangolása, az energia továbbítása.
Hajtások:
Villamos hajtások
Hidraulikus hajtások
Mechanikus hajtások
Pneumatikus hajtások
Villamos hajtások
Szivattyúk, villamos hajtásuk csúszógyĦrĦs aszinkron motorokkal (www.vhj.hu)
HengermĦ, szabályozott villamos hajtásuk külsĘgerjesztésĦ egyenáramú motorokkal

(www.vhj.hu)
Pekingi Óriáskerék 2008. hidrosztatikus hajtás, dörzshajtás
Pneumatikus hajtás: kézi szerszámok (csavarhúzó, légkalapács, köszörĦ), adagoló,

kiszolgáló, mĦködtetĘ egységek stb. A forgó légmotorokkal hajtásnál gyakran
mechanikus hajtásokat használnak a fordulatszám csökkentésére és a nyomaték
növelésére. A közvetlen pneumatikus hajtás rendszerint pneumatikus mĦködtetés,
forgató vagy haladó mozgású munkahengerekkel
1
Mechanikus hajtások
A leggyakrabban a mechanikus hajtásokat használják, amelyeket a legkülönbözĘbb

motorokhoz csatlakoztatják a nyomaték és a fordulatszám átalakításához.
A mechanikus hajtások kiválasztása elĘtt, vagy azzal együtt kell dönteni a motor
választásáról, de ehhez ismerni kell a munkagépet, annak jellemzĘit:
•Teljesítmény
•Fordulatszám,sebesség
•Nyomaték, erĘ.
•Mozgásviszonyokat
•Karakterisztikákat
Munkagépek
A munkagépek csoportosítása:
Mozgásforma szerint:
• haladó mozgású (pl. fĦrész, szita, szán stb.)
• forgó mozgású (generátor, örvényszivattyú, ventillátor, hengermĦ hengere),
• folyamatos mozgású
• szakaszos mozgású (szita, keretes fĦrész, reverzáló henger, jármĦ)
• állandó sebességĦ ( szellĘzĘ ventillátor, óramĦ )
• változó sebességĦ (tekercselĘ, jármĦ, forgácsoló gép, emelĘgép)
Terhelési viszonyok szerint:
• állandó terhelésĦ (kanalas kotró, ventillátor)
• változó terhelésĦ. (jármĦ, emelĘgép, forgácsoló gép)
Teljesítmény igény szerint:
• állandó teljesítményĦ (szivattyú, ventillátor)
• változó vagy szakaszos teljesítményĦ (jármĦ, emelĘgép, hengermĦ).
2
2500
v=5 m/s, F=2000 N
Munkagépek 2000
Nyomaték, Nm
1500
Rendkívül sokfélék.
1000
Hajtásuk kiválasztásához jelleggörbéjük
ismerete szükséges. 500
0
$ PXQNDJ«SjHOOHJJ¸UE«N 0 2 4 6 8 10
Tekercselés Fordulatszám, 1/s
120 100
100
80
Teljesítmény, kW
VonóerĘ, kN
80
60
60
40
40
20 20
P=140 kW
0 0
0 1 2 3 4 5 0 40 80 120 160
Szántás Sebesség, km/óra JármĦ, sík úton Sebesség, km/óra
Motorok
ErĘgépek jellemzĘi: Energiafajta szerint:
villamos motorok, belsĘégésĦ motorok,
hidromotorok, légmotorok,
szélmotorok, gĘzturbinák
gázturbinák, vízturbinák
emberi izomerĘ, állati erĘ stb.
Mozgásforma szerint:
• forgó motorok (villamos motorok, szélkerekek,
turbinák, belsĘégésĦ motorok)
• lineáris motorok (ütĘhengerek, munkahengerek,
lineáris villamos motorok, elektromágnesek)
Mozgás idĘtartama szerint:
• folyamatos mozgású motorok ( villamos motorok,
belsĘégésĦ motorok, turbinák)
• szakaszos mozgású motorok (munkahengerek,
ütĘhengerek, lengĘ motorok)
3
Motorok
Villamos motorok. A legelterjedtebbek. Sokféle csoportosítás
Váltóáramú és egyenáramú motorok.
NagyfeszültségĦ, normál feszültségĦ és törpefeszültségĦ motorok
Váltóáramú motorok
Aszinkron motorok.
Rövidre zárt forgórésszel. Közel állandó fordulatszám. Indítási nehézségek.
Csillag/delta kapcsolás. Elektronikus indítás. Ma már igen nagy teljesítményekig is.
Fordulatszám szabályozáshoz: CsúszógyĦrĦs motorok. Dahlander motorok.
Frekvencia váltó
Egyenáramú motorok
Soros, párhuzamos és vegyes gerjesztésĦ motorok. KülönbözĘ jelleggörbék,
egyszerĦ fordulatszám szabályozás.
LéptetĘ motorok
Tárcsás motorok
Lineáris motorok
BelsĘégésĦ motorok
Nagy teljesítmény sĦrĦség, magas zajszint, környezet károsítás, füstgáz gondot okoz
(zárt térben), fordulatszám szabályozási gondok.
Benzin üzemĦ motorok (kisebb teljesítmény, nagyobb fordulatszám)
Dízel üzemĦ motorok (nagyobb teljesítmény, kisebb fordulatszám, jobb hatásfok,
gazdaságosabb üzem)
Egy benzin motor P, Le M, Nm

jelleggörbéi 160
140
Teljesítmény P, Le
Nyomaték T, Nm
120
100
80
60
40
20
0
0 2000 4000 6000 8000
Fordulatszám, 1/min
4
Motorok
A motorok kiválasztási szempontjai:
1 Energiaforrás
2 Munkagép jellemzĘi, karakterisztika, biztonság
3 Üzemi körülmények: szabadban, zárt térben, világĦrben, tiszta szobában,
mĦtĘben,
4 Környezeti hatások: hideg, meleg, szennyezés, sugárzás
5 Gazdaságosság.
Villamos motor ha van hálózat. Egyen és váltóáramú motor, szabályozás.

BelsĘégésĦ motor, ha nincs villamos hálózat, vagy mobil a szerkezet. BelsĘ térben
nem: zajos, füstgáz…..
Hidromotor, ha van hidraulikus energia (traktorok, szerszámgépek, útépítĘgépek),
vagy szükség van hidraulikus hajtásra.
Légmotor: van sĦrített levegĘ, nagy sebesség (köszörĦk), nyomaték határolás
MECHANIKUS HAJTÁSOK
Kinematikai hajtás: pontos mozgás átvitel (mérĘgépek, szerszámgépek, robotok,

antennák, csillagászati teleszkópok, távcsövek)
Teljesítmény hajtás: nyomaték, teljesítmény továbbítása
Állíthatóság szerint: állandó vagy változtatható áttételĦ hajtások.
Energiafajta szerint: mechanikus hajtások, villamos hajtások, hidraulikus hajtások,
pneumatikus hajtások.
Mechanikus hajtások jellemzĘi: nagy teljesítmény, nagy áttétel, nagy nyomaték,
kedvezĘ hatásfok, lehet játékmentes, pontos, önzáró, gyakran gazdaságos.
A villamos hajtás elĘnyösebb, ahol változó sebesség, szabályozás, automatikus,
intelligens mĦködtetés, csendes, egyenletes hajtást kell.
A hidrosztatikus hajtás elĘnyösebb, ha nagy erĘ, változó sebesség, változó mozgás
irány, csillapítás, nagy teljesítmény sĦrĦség, automatikus mĦködtetés, túlterhelés
elleni védelem kell.
A pneumatikus hajtások: gyors mozgás, nagy fordulatszám, túlterhelés védelem,
egyszerre több munkagép meghajtása, környezet szennyezés elkerülése.
5
Az erĘátvitel módja szerint: erĘvel záró hajtások (pl. szíjhajtás, dörzshajtás,

kötélhajtás, acélszalag hajtás), alakkal záró hajtások (pl. fogaskerékhajtás,
lánchajtás, csavarorsós hajtás, váltópályás mozgatás).
Az áttétel szerint:
állandó áttételĦ hajtás (pl. fogaskerékhajtás, szíjhajtás) és változó áttételĦ hajtás
(pl. ovális fogaskerékhajtás, forgattyús hajtás, kulisszás hajtás),
változtatható áttételĦ hajtás: választható áttételĦ hajtások (pl. váltómĦvek,
sebességváltók), fokozat nélkül állítható áttételĦ hajtások (pl. dörzsvariátorok,
szíjas variátorok)
A mozgás lefutása szerint: folyamatos hajtás (pl. fogaskerékhajtás, szíjhajtás,
forgattyús hajtás) szakaszos hajtás (pl. kilincsmĦ, váltópálya, máltai kereszt).
Szerkezeti kialakítás szerint a hajtások rendkívül sokfélék: fogaskerekes hajtások,
vonóelemes hajtások, forgattyús hajtások, karos hajtások, bütykös hajtások,
kilincsmĦvek, máltai keresztes hajtás stb.
Fontosabb mechanikus hajtások jellemzĘi (Niemann)
Hajtás típus Pmax imax vmax Kmax (G/P)min

kW m/s % kg/kW
Hengeres fogaskerék 3000 8 50 99 0,4
Fogaskerék bolygómĦ 2000 13 50 99 0,2
Kúpfogaskerék 500 5 40 98 0,6
Hipoid 300 8 30 85 0,7
Csiga 120 50 25 97 0,2
Lánc 200 6 10 98 6
Lapos szíj 150 5 60 98 1,5
Ékszíj 100 8 25 94 1
Fogasszíj 100 8 40 98 1
Dörzs 25 6 25 98 8
6
FOGASKERÉK HAJTÁSOK
Fogaskerék hajtások
A gépészeti gyakorlatban legelterjedtebb hajtástípus
Egy német felmérés szerint az állandó áttételĦ hajtások közül:
•hengeres fogaskerékhajtás 47 %,
•kúpkerék hajtás 14 %,
•csigahajtás13 %,
•bolygómĦ 10%,
•lánchajtások 12 %,
•szíjhajtások 3 %,
•dörzshajtások 1 %.
A bolygómĦvek az utóbbi években egyre szélesebb körben terjednek,

részarányuk a fentinél lényegesen magasabb
Fogaskerék hajtások csoportosítása:
Fogprofil kialakítása szerint: evolvens profilú, körív profilú,

ciklois profilú stb. hajtások,
A fogirány szerint: egyenes fogazatú, ferde fogazatú, ívelt

fogazatú, nyíl fogazatú stb. hajtások.
Tengely elrendezés szerint: párhuzamos tengelyĦ

hajtások (pl. hengereskerék-hajtás), metszĘ tengelyĦ
hajtások (pl. kúpkerék hajtás), kitérĘ tengelyĦ hajtások
(pl. csavarkerékhajtás, csigahajtás, hipoid hajtás, toroid
hajtás, spiroid hajtás, helikoid hajtás), egy egyenesbe
esĘ tengelyĦ hajtások (pl. bolygómĦvek,
hullámhajtómĦvek, ciklohajtómĦvek)
7
Leggyakoribb a hengeres fogaskerékhajtás, mert

•nagy teljesítmény átvitelére alkalmas,
•jó a hatásfoka,
•több lépcsĘben nagy áttétel valósítható meg,
•helyigénye viszonylag kicsi,
•nagy sebességekre is használható,
•viszonylag egyszerĦen és pontosan gyártható.
HAJTÁSOK KIVÁLASZTÁSA
Más hajtást választanak, ha:
•Kis helyen nagy áttételt kell megvalósítani: csigahajtás, bolygómĦ,

hullámhajtómĦ, ciklohajtómĦ,
•csökkenteni kell a helyigényt: bolygómĦ, ciklohajtómĦ,
•nem párhuzamosak a tengelyek: kúpkerék-, hipoidkerék-,
csavarkerékhajtás,
•nagy a tengelytávolság: lánc- vagy szíjhajtás,
•nagy a sebesség: lapos szíj hajtás.
•csendes üzem szükséges: szíjhajtás, dörzshajtás,
•pontos helyzetbe kell állítani: nagy pontosságú, kis foghézagú
bolygómĦ, elĘfeszített bolygómĦ, ciklohajtómĦ, elĘfeszített
hullámhajtómĦ, hézagmentes csigahajtás, spiroidhajtás.
8
NAGY TEHERBÍRÁSÚ MECHANIKUS HAJTÁSOK
NAGY TEHERBÍRÁSÚ MECHANIKUS HAJTÁSOK
Az egyre nagyobb követelmények:
•a nagy teljesítmény sĦrĦség,
•a jó hatásfok,
•a nagy áttétel,
•fokozott pontosság.
Teherbírás növelését az elemek szilárdsága korlátozza.
1 Teherbírás növelés:Fogaskerékhajtásnál: a fogtĘ szilárdság, a fogfelszín
szilárdság, a kopás, a berágódási teherbírás. Növelés: anyag, hĘkezelés, szerkezeti
kialakítás, kenés.
2 A terhelés átadásában egyidejĦleg résztvevĘ elemek számának növelése. (pl. a
kapcsolószám növelése, lánckerék fogszám növelése).
Fogprofil korlátoz: evolvens profil, ciklois profil (ciklo-hajtómĦ)
Más szerkezeti kialakítás (HullámhajtómĦ)
Teljesítmény elágaztatás
Többsoros lánc, több ékszíj, PolyV szíj, fogaskerék hajtás elágaztatás.
TELJESÍTMÉNY ELÁGAZTATÁS FOGASKERÉK

HAJTÁSBAN
Szimmetrikus elrendezés, egy egyenesbe esĘ be és kihajtás mellett a
teljesítmény elágaztatás a fogaskerék hajtás, dörzskerék hajtás esetén
egyszerĦ. BolygómĦ kialakítására van lehetĘség
9
BOLYGÓMĥVEK
BOLYGÓMĥVEK
Rendszerint teljesítmény megosztással mĦködĘ, egy egyenesbe
esĘ be- és kihajtó tengellyel készülĘ fogaskerék (vagy dörzs-)
hajtások, amelyekben bolygó mozgást végzĘ fogaskerekek is
lehetnek.
ElĘnyök:
kis méret, tömör, szimmetrikus szerkezet,
nagy teljesítmény sĦrĦség,
megfelelĘ üzemállapotban jó hatásfok,
teljesítmény összegezés, megosztás lehetĘsége,
több áttétel szerkezeti változtatás nélkül.
Hátrányok:
bonyolultabb szerkezeti kialakítás,
pontosabb gyártást és szerelést igényel, (esetleg terhelés
kiegyenlítésrĘl gondoskodni kell),
költséges.
DÖRZSBOLYGÓMĥ (VARAIÁTOR)
10
BOLYGÓMĥVEK
Fogaskerék bolygómĦvek
BolygómĦ elemei:
gyĦrĦkerék (4),
bolygókerekek (3),
kar (k)
napkerék (2),.
KétlépcsĘs
bolygómĦ
BOLYGÓMĥVEK
a - elemi K bolygómĦ
b - elemi B bolygómĦ
c - egyszerĦ KB bolygómĦ
a b c d - K+B bolygómĦ
e - K+K bolygómĦ
f – B+B bolygómĦ
g – KB+B bolygómĦ
Ezek összekapcsolásával
d e
összetett, többkarú
bolygómĦvek.
Különleges bolygómĦvek
(pl. segéd bolygókerekes)
f g
11
BOLYGÓMĥVEK MOZGÁSVISZONYAI
A bolygómĦ mĦködését döntĘen meghatározza mozgásviszonya, ami

attól függ, hogy a be és kihajtó elemek milyen sebességgel forognak.
Szemléletesen bemutatható a mozgásviszony a KUTZBACH-féle
sebességábrán.
V4k
KB bolygómĦ
V4g
sebességábrája.
4 Zk
Két-szabadságfokú V4
üzemállapot. 3
Z
A fogaskerekek Vk
kerületi sebessége két Z Z
részre bontható:
k V2
Kar (szállító)
sebességre
2 V2k V2g
GördülĘ sebességre
v2 v2 k v2 g v4 v4 k v4 g
v2 r2Z 2 v2 g r2 Z 2 Z k v2 k r2Z k
1
V4k
Az ábra alapján V4g
felírható a gördülĘ
sebességek aránya: 4 Zk
V4
3
v4 g r4 Z 4 Z r3 Z
k
, Vk
v2 g r2 Z 2 Z k r3 Z Z
k V2
2 V2k V2g
EbbĘl kifejezhetĘ a § r2 · r2
szögsebességek Z ¨1 ¸ Z k Z
© r4 ¹
4 2
közötti kapcsolat: r4
A K+B bolygómĦre is hasonló módon felrajzolható a sebességábra, és

levezethetĘ a szögsebességek közötti kapcsolat:
§ r2 r3c · r2 r3c
Z 4c ¨1 ¸Z k Z
© r3 r4c ¹
2
r3 r4c
Látható, hogy csak a sugarak aránya változik, a szögsebesség egyenlet

alakja nem.
A K+K és B+B bolygómĦre elvégezve a levezetést hasonló alakú egyenlet jön
létre. Ezért általánosságban írható:
§ 1· 1
Z ¨1 ¸ Z k Z
© ib ¹
4 2
ib
2
Az egyenletben az ib a bolygómĦ belsĘ áttétele, az áthajtómĦ üzemállapothoz
(amikor Zk=0) tartozó áttétel, ha a napkerék hajt be, és a gyĦrĦkerék hajt ki.
Az egyes bolygómĦvek belsĘ áttétele:
BolygómĦ KB K+B K+K B+B

r4 r4 c r3 r2 c r3 r4c r3
i b=
r2 r3c r2 r3c r2 r3c r4
A mozgásegyenletbĘl felírható a bolygómĦ valamennyi egy szabadságfokú

üzemállapotához tartozó áttétele (összesen 6). A hetedik áttétel 1 (tengelykapcsoló
üzemállapot).
1
Z be 1
Z
§ 1· 1
¨1 ¸ Z k Z
áll
i Z2 ib
4
© ib ¹ ib
2 beki
Z ki Például: i24k 1 ib
Zk Z 0
1
4
ib
A KB bolygómĦ áttételeinek számítására szolgáló összefüggések
Behajtó 2 k 4 k 2 4
elem
Kihajtó elem k 2 k 4 4 2
Álló elem 4 4 2 2 k k
Áttétel i24k 1 ib 1 ib 1 ib i24k ib i 42k
1
ik42 i42k i k24
1 ib ib ib 1
ib
A KB és a K+B bolygómĦvek áttételét az ib korlátozza

(a szomszédsági feltétel miatt, ha Nt3, a
bolygókerekek összeérhetnek bizonyos z4/z2
fogszámviszony felett).
A KB bolygómĦ belsĘ áttételének megvalósítható
legnagyobb abszolút értéke, ha N=3 kb. 10..11 a
fogmagasságtól függĘen
3
A KB bolygómĦ áttételeinek számítására szolgáló összefüggések
Behajtó 2 k 4 k 2 4
elem
Kihajtó elem k 2 k 4 4 2
Álló elem 4 4 2 2 k k
Áttétel i24k 1 ib 1 ib 1 ib i24k ib i 42k
1
ik42 i42k i k24
1 ib ib ib 1
ib
Pl. z2=30, Z3=120, Z4=270. ib=-270/30=-9, Ebben az esetben a

bolygómĦ áttételei a különbözĘ egy-szabadságfokú üzemállapotban a
következĘ értékeket veszik fel:
1 9 1
i24k 1 9 10, ik42 0,1, i42k 1,11
1 9 9
9
ik24 0,9 k
i24 9 , k
i42 0,11
9 1
K+K és B+B bolygómĦveknél ib pozitív, ezért nincs korlát, az áttétel
elméletileg igen nagy lehet, de a fogterhelés, a hatásfok és a
beékelĘdés korlátot szab.
Pl. K+K bolygómĦ esetén
z2 49, z3 50, z2c 50, z3c 51,
r2c r3 z2 c z3 50 50
ib 1,004001
r3c r2 z3c z2 51 49
Gyorsító hajtás:
50 50 51 49 50 50
i22kc 1 ib 1 0,0004001
51 49 51 49
Lassító hajtás
1 1 51 49
i k22c 2499
1 ib 50 50 51 49 50 50
1
51 49
4
Pl. B+B bolygómĦ esetén: z4=22, z3=15, z3’=16, z4’=23

Lassító hajtás
23 * 15 1
ib 1,02029 ik44 ' 49,2857
16 * 22 1 ib
Gyorsító hajtás:
i44'k 1 ib 0,02029
V4k
A bolygókerék karhoz V4g

viszonyított 4 Zk
szögsebességére is V4
3
szükség van. Az ábra Z
alapján, az elĘjeleket is Vk
Z Z
figyelembe véve
gördülĘ sebességek két k V2
oldalról is felírhatók:
2 V2k V2g
r3Z 3k r2 Z 2 Z k , r3Z 3k r4 Z 4 Z k
r2 r4
Z 3k Z 2 Z k Z 4 Z k
r3 r3
5
A KB+B típusú (Wolfrom )
bolygómĦ
Z4’
mozgásegyenlete is 4 4` V4’
felírható a KB és a K+B Zk
3` r3’
bolygómĦ rész Vk
mozgásegyenletét r4
r4’
felhasználva, de nagyon rk
3 r3 Z
bonyolult az V2
összefüggés. EgyszerĦbb k r2
az áttételt egy
szabadságfokú 2
üzemállapotra a
sebességábrából felírni:
v2 r2Z 2 2r3 Z2 2r3r4c

i244c
v4 c r4 cZ 4c r3 r3 c Z 4c r2 r3 r3c
Z2 2r3r4c
i244c
Z 4c r2 r3 r3c
A KB+B típusú bolygómĦ szintén alkalmas nagy áttételek
megvalósítására, ha a bolygókerekek fogszám különbsége kicsi. Pl.
z2 30, z3 120, z4 270, z3c 117, z4c 267
2r3r4c 2 120 267

i244c 712
r2 r3 r3c 30 120 117
A KB+B bolygómĦ áttétele egy-szabadságfokú rész-bolygómĦvek
áttételének szorzataként is számítható. Pl. a fenti példában levĘ
üzemállapotban a KB+B olyan bolygómĦnek tekinthetĘ, amelyben egy
B+B bolygómĦvet a KB bolygómĦ karja hajt meg. Vagyis
4
i24 '
i24k ik44 '
KB BB
6
4
i24 '
i24k ik44'
KB BB
A KB bolygómĦ áttétele, miután a belsĘ áttétel:
270
ibKB 9, i24k 1 ibKB 10
30
A BB bolygómĦ áttétele a belsĘ áttétel kiszámítása után:
z 4 ' z3 267 120 ib 1,014245

ibBB 1,014245, ik44 ' 71,2
z 3' z 4 117 270 ib 1 1,014245 1
A KB+B bolygómĦ áttétele
4
i24 ' 10 71,2 712
Nagyon gondosan ügyelni kell arra, hogy a bolygómĦ részek
üzemállapotát helyesen állapítsák meg
BOLYGÓMĥVEK ERėJÁTÉKA
A KB és a K+B bolygómĦben a bolygókerékre ható erĘk:
F Fn 4 ’
n 4
r F
r
3 F
3 ’
k
r
k
r 4 ’
4
r
3
r
k
r
k
F n 2
F n 2
§ r ·
Fk F2 F4 2 F2 F2 r3 F4c r3' Fk F2 F4c F2 ¨¨1 3 ¸¸
© r3' ¹
A bolygókerékre radiális irányú erĘkomponensek is hatnak, amelyek a KB
bolygómĦnél kiegyenlítik egymást, a K+B bolygómĦnél nem, mert nincsenek
egy síkban
7
P2
F2 , Fr 2 F2 tan D w 23
r2Z 2
r 3 ’
F
A K+K bolygómĦben fellépĘ fogazati k
erĘ komponensek hasonlóan r 3 r k
számíthatók:
F
F n 2
n 2 ’
r
§ r ·
2’
F2 r2 F2c r2c , Fk F2 ¨1 2c ¸
© r2 ¹
Ez a számítás nem pontos, nem veszi figyelembe a fogfelületen

ébredĘ súrlódást. Ezért pontosabban számíthatók a fogazati erĘ
komponensek az egyes elemekre ható csavaró nyomatékokból.
KB és K+B bolygómĦveknél a hiba nagyon kicsi, de a nagy
áttételĦ K+K és B+B elemeket tartalmazó bolygómĦveknél nagy
lehet.
Nyomatékok számítása KB bolygómĦre:

A nyomatéki egyensúlyi egyenlet:
T2 T4 Tk 0
A gördülĘ teljesítmények egyensúlya, ha a napkerék hajt be:
P4 g P2 gK g ahol a fogsúrlódást figyelembe

vevĘ gördülĘ hatásfok Kg K 23K34
Pg TZ g gördülĘ teljesítmény összefüggését felhasználva
felírható a nyomatékok közötti összefüggés:
Z2 g
T4Z 4 g T2Z 2 gK g , T4 T2 K T2ibK g
Z4 g g
Tk T2 T4 T2 (1 ibK g )
8
Ha a teljesítmény áramlás iránya változik, megváltozik a nyomatékok
közötti összefüggés is. Amikor a gyĦrĦkerék hajt be:
Z2 g ib
P2 g P4 gK g T2Z 2 g T4Z 4 gK g , T4 T2 T2
Z 4 gK g Kg
ib
Tk T2 T4 T2 (1 )
Kg
Hajtó elem T4 Tk
Napkerék T4 T2 ibK g Tk
T2 1 ibK g
GyĦrĦkerék T2ib § i ·
T4 Tk T2 ¨1 b ¸
Kg ¨ K
© g
¸
¹
Hajtó elem T4 Tk
Napkerék T4 T2 ibK g Tk
T2 1 ibK g
GyĦrĦkerék T2ib § i ·
T4 Tk T2 ¨1 b ¸
Kg ¨ K
© g
¸
¹
Ezek az összefüggések érvényesek valamennyi kettĘs bolygókerekes

bolygómĦre (K+B, K+K, B+B) is, csak az ib és az Kg értékét kell
megfelelĘen használni.
A teljesítmény áramlás irányának meghatározása a K+K és B+B
bolygómĦveknél azonban nehézséget okozhat, nem olyan egyértelmĦ,
mint a KB és K+B bolygómĦveknél, mert függ a belsĘ áttételtĘl és a
fogazati hatásfoktól.
Amennyiben ibK g | 1 kis Tk nyomaték is nagy T2 nyomatékot hoz
létre, igen nagy lehet a fogazat terhelése.
9
BOLYGÓMĥVEK TELJESÍTMÉNYFOLYAMA
A bolygómĦ teljesítmény egyensúlya:

P2 P4 Pk Pv 0
A nyomatéki egyensúlyi egyenletet
felhasználva:
T2Z k T4Z k TkZ k P2 k P4 k Pk 0
P Pg Pk , P2 g P2 k P4 g P4 k Pk Pv 0
Ezek az összefüggések valamennyi bolygómĦre érvényesek: a

karteljesítmények összege 0, a gördülĘteljesítmények összege
a veszteségteljesítménnyel egyenlĘ.
¦P kj 0, és ¦P gj Pv
§ Z · § Z ·
P2 g T2 Z 2 Z k P2 ¨ 1 k ¸ , P4 g T4 Z 4 Z k P4 ¨ 1 k ¸
© Z2 ¹ © Z4 ¹
Ha a gyĦrĦkerék áll, Z4=0, P4=0.
1

§ 1· 1 Z ib 1
Z4 ¨¨1 ¸¸Z k Z 2 k
© ib ¹ ib Z2 1
1 1 ib
ib
1 ib
P2 g P2 (1 ) P2 ( )
1 ib ib 1
10
1 ib
P2 g P2 (1 ) P2 ( )
1 ib ib 1
Ha ib<0 (KB, K+B bolygómĦvek), a gördülĘ teljesítmény mindig kisebb,
mint a bolygómĦbe bemenĘ teljesítmény.
Azoknál a bolygómĦveknél, ahol ib>0,5, (bizonyos K+K, B+B) a P2g

gördülĘ teljesítmény mindig nagyobb, mint a P2 bemenĘ teljesítmény,
a bolygómĦben meddĘ teljesítmény kering, ami többlet veszteséget
okoz! Más üzemállapotoknál is elĘfordul!
11
BOLYGÓMĥVEK HATÁSFOKA
BolygómĦvek hatásfoka
A bolygómĦvek veszteségforrásai:
•fogsúrlódás (ez a legjelentĘsebb),
•csapágysúrlódás ( a Gépelemekben tanultak alapján számítható)
•tömítések súrlódása (nehezen becsülhetĘ, a többihez képest
nem jelentĘs)
•kenĘanyag keverés (jelentĘs lehet, konstrukciós kialakításnál
ügyelni kell rá),
•légellenállás (turbóhajtómĦveknél fontos).
A bolygómĦvek alábbi hatásfok elemzése során csak a fogazati

hatásfok szerepel, a többi veszteséget, értelemszerĦen, külön
veszik figyelembe.
A fogsúrlódási veszteség számítása. Sok empirikus összefüggést
kidolgoztak.
Duda a fogsúrlódási tényezĘ értékét állandónak tekintve integrálta a
súrlódási veszteséget a fog kapcsolódása mentén, és levezette a fogazati
hatásfok számítására szolgáló összefüggést.
Ha
H 1 1, H 2 1
§ 1 1·
Kz
1 P zS ¨ r ¸ 1 H 1 H 2 H 12 H 22
© z1 z2 ¹

A számítások egyszerĦsítése érdekében az alábbi módosítást javasolták.
Niemann: Klein:
§1 1· §1 1·
Kz 1 2,1P z ¨¨ r ¸¸ Kz 1 10P z ¨¨ r ¸¸
© z1 z 2 ¹ © z1 z 2 ¹
1
A fogsúrlódási tényezĘ a kapcsolódás során változik. A hatásfok
számításakor az átlagos fogsúrlódási tényezĘt veszik figyelembe
Fogsúrlódási tényezĘ változása a

kapcsolóvonal mentén (Niemann)
Az átlagos fogsúrlódási tényezĘ változása különbözĘ terhelés (VH) szinten, a

kerék fordulatszám függvényében FZG gépen mért, és kéttárcsás vizsgáló
gépen mért adatokból számított értékek
A fogazati hatásfok függ a terheléstĘl, a sebességtĘl, a fogaskerekek
geometriájától, a kenĘanyag viszkozitásától, a fogfelületek állapotától.
0, 2
Niemann szerint számított fogsúrlódási ª K F º
P 0,045« A » K 0,05 X R
tényezĘk nagyterhelésĦ KB bolygómĦre ¬ b U 6v ¼
Ra1 Ra 2
0,15 XR 4
2d1
i2k=4 a=200 mm, w=1000 N/mm
Súrlódási tényezĘ
0,1
P23 ISO VG 20
ISO VG 100
P43
0,05
0
0 1000 2000 3000
Fordulatszám 1/min
2
Az áttétel változás megváltoztatja a sebesség és geometriai viszonyokat,
és azonos fogterhelés esetén is jelentĘsen megváltoztatja a súrlódási
tényezĘ nagyságát.
0,15
P23 ISO VG 20
ISO VG 100
0,1
P43
0,05
i2k=10 a=200 mm, w=1000 N/mm

0
0 1000 2000 3000
Fordulatszám 1/min
A viszkozitás, a várakozásokkal ellentétben, viszonylag kis hatást
gyakorol a fogsúrlódási tényezĘre.
0,15
n2=3000 1/min a=200 mm, w=1000 N/mm
0,10 P23
i2k=10
0,05 i2k=4
P43
0,00
0 40 80 120
Viszkozitás, mPas
3
A viszkozitás, a várakozásokkal ellentétben, viszonylag kis hatást
gyakorol a fogsúrlódási tényezĘre.
0,15
0,1 i2k=10
P43 P23
i2k4
0,05
n2=500 1/min, a=200 mm, w=1000 N/mm

0
0 40 80 120
Viszkozitás mPas
A súrlódási tényezĘ értéke csak a fogaskerékpár adatainak
ismeretében határozható meg, ezért a bolygómĦ hatásfokának
elĘzetes számításához az alábbi fogsúrlódási tényezĘ értékeket
célszerĦ felvenni:
KülsĘ fogazat (edzett köszörült acél felület): 0,03
BelsĘ fogazat (nemesített acél felület): 0,05
Kis sebességĦ hajtások, zsírkenés: 0,1
A bolygómĦ megtervezése után a számítás pontosítható.
A bolygómĦ hatásfokának számításakor figyelembe kell venni az

üzemállapotot, hiszen a fogkapcsolatok terhelése függ attól, melyik
elem hajt be, és melyik hajt ki.
4
KB BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA
KB bolygómĦ, a behajtó elem a napkerék: Pbe= P2 .
A bolygómĦ hatásfokát meghatározó összefüggés a
következĘképpen vezethetĘ le. A levezetés során felhasználtuk a
nyomatékok közötti összefüggéseket és a mozgásegyenletet.
Pk P4 TkZ k T4Z 4 Zk
K24k Kg 1 Kg
P2 T2Z 2 Z2
Hasonló módon vezethetĘ le a bolygómĦ hatásfoka arra az esetre,
ha a napkerék hajt ki: Pki=P2.
P2 T2Z 2 1
Kk24
Pk P4 TkZ k T4Z 4 1 Z k §¨ 1 ·¸
1
K g Z 2 ¨© K g ¸¹
BOLYGÓMĥVEK FOGAZATI HATÁSFOKA

Az összefüggések a többi üzemállapotra is levezethetĘk. Valamennyi
összefüggés érvényes a kettĘs bolygókerekes bolygómĦvekre is.
Hajtás BolygómĦ típus
Be Ki Áll KB, K+B K+K, B+B K+K, B+B
0<ib<1 ib>1
2 4 k Kg Kg Kg
4 2 k Kg Kg Kg
2 k 4 ibK g 1 ib ibK g 1
K 1
ib 1 g ib 1
ib 1
k 2 4 ib 1 ib 1 ib 1
ib ibK g 1 ib
K 1
g K 1
g
4 k 2 ib K g ib K g ib 1K
g
ib 1 ib 1
ib 1
k 4 2 ib 1 ib 1 ib 1
ib 1K ib 1K ib K g
g g
5
Nagy áttételĦ KB bolygómĦ fogazati hatásfoka különbözĘ üzemállapotokban
Adatai: z2=30, z3=120, z4=270, P23=0,03, P43=0,05, Klein szerint számolva
0,995
Hatásfok
0,99
0,985
0,98
Üzemállapot K. K. K. K. K K

KisáttételĦ KB bolygómĦ fogazati hatásfoka különbözĘ üzemállapotokban
Adatai: z2=30, z3=30, z4=90, P23=0,03, P43=0,05, Klein szerint számolva
0,99
Hatásfok
0,98
0,97
0,96
Üzemállapot K. K. K. K. K K
A KB (és K+B) bolygómĦ hatásfoka nagyobb, vagy egyenlĘ a gördülĘ

hatásfokkal
6
K+K BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA
K+K bolygómĦ fogazati hatásfoka különbözĘ üzemállapotokban

Adatai: z2=30, z3=31, z2’=31, z3’=31 P23=0,03, P2’3’=0,03, Klein szerint
számolva
1
0,9
0,8
0,7
Hatásfok
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
Hajtás irány 2k k2 k2' 2'k 22' 2'2
Áttétel: -0,068 -14,7 15,7 0,063 1,07 0,93
K+K BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA

K+K bolygómĦ fogazati hatásfoka különbözĘ üzemállapotokban
Adatai: z2=49, z3=50, z2’=50, z3’=51 P23=0,03, P2’3’=0,03, Klein szerint
számolva
Hajtás irány K i
2k -58,6519 -0,0004
k2 0,0161 -2499
k2' 0,0165 2500
2'k -60,0856 0,0004
22' 0,9761 1,0004
2'2 0,9761 0,9996
7
KB+B BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA
A bemutatottakon kívül más bolygómĦ típusok hatásfokának számítására
szolgáló összefüggések is levezethetĘk. Ezek megtalálhatók a
szakirodalomban:
(Pl. Terplán Z.: Fogaskerék-bolygómĦvek. MĦszaki Könyvkiadó, 1979)
A KB+B bolygómĦ hatásfokának számítására szolgáló összefüggés:
z4
K23K43 1
1 z 4 2 z3
K244 ' 4
i24 zz
' 1 4 3' K K Z4’
43 4 ' 3' 4 4` V4’
z3 z 4 ' 3` r3’
Zk
Vk
r4
r4’
3 rk
r3 Z
V2
k r2

Az összetett bolygómĦvek hatásfoka a bolygómĦ részek hatásfokának
szorzata. Szerencsére ezért nem kell feltétlenül az elĘzĘ bonyolult
összefüggést használni a KB+B bolygómĦ hatásfokának számítására,
hiszen: .
K244 ' K24k KBKk44' BB

Pl.:
z2 30, z3 120, z4 270, z3c 117, z4c 267
§ 1 1 ·
4
i24 10 71,2 712 K23 1 2,1 0,03¨ ¸ 0,997375
'
© 30 120 ¹
K43 0,999514 K4'3' 0,999496
8
z4 270
K23K43 1 0,997375 0,999514 1
1 z 4 2 z3 1 270 2 120
K 4
0,932398
712 1 270 117 0,999514 0,999496
24 ' 4
i24 zz
' 1 4 3' K K
120 267
43 4 ' 3'
z3 z 4 '
ibK g 1 ib 1
K24k KB 0,997201 Kk44' BB 0,935015
ib 1 ib K g
K244 ' K24k KBKk44' BB 0,997201 0,935015 0,932398
A bolygómĦ részekkel számolás lényegesen egyszerĦbb.

A csapágyazási veszteség jelentĘsen csökkentheti a hatásfokot, de az
még olajkeverési és tömítés súrlódási veszteség is.

P P P
0,8
Efficiency
0,6
0,4
0,2
KB+B, iKB = -11
0
400 800 1200 1600 2000 2400
Gear ratio
Hatásfok különbözĘ fogazati súrlódási tényezĘ esetén
9
P P P
160
KB+B, zmax=660
Rolling power ratio
120
80
40
0
400 800 1200 1600 2000 2400
Gear ratio
Relatív gördülĘ teljesítmény különbözĘ fogazati súrlódási tényezĘ

esetén

Without bearing friction With bearing friction
0,8
Efficiency
0,6
0,4
0,2
KB+B, iKB = -2, Pz = 0.1
0
0 20 40 60 80
Gear ratio
Hatásfok a csapágy súrlódást (1%) is figyelembe véve 0,1 fogazati

súrlódási tényezĘ esetén, ha ibKB=-2
10
Without bearing friction with bearing friction
0,8
Efficiency
0,6
0,4
0,2
KB+B, iKB = - 11, P z = 0.1
0
400 600 800 1000 1200
Gear ratio
Hatásfok a csapágy súrlódást (1%) is figyelembe véve, 0,1 fogazati

súrlódási tényezĘ esetén, ha ibKB=-11
NAGY ÁTTÉTELĥ B+B BOLYGÓMĥ
Pl. B+B bolygómĦ esetén: z4=22, z3=15, z3’=16, z4’=23

Lassító hajtás
23 * 15 1
ib 1,02029 ik44 ' 49,2857
16 * 22 1 ib
Gyorsító hajtás: i44'k 1 ib 0,02029
11
B+B BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA LASSÍTÓ HAJTÁS ESETÉN
ib 1 ib 1
Kk 4 , Kk 4 '
ib
1 ib K g
Kg
P 0,2 0,3 0,5
K34 0,962 0,943 0,905
K3'4' 0,958 0,936 0,894
Kg 0,921 0,883 0,809
Kk4' 0,189 0,130 0,078
Kk4 0,205 0,148 0,096
A csapágysúrlódás hasonló nagyságrendĦ, mint a fogsúrlódási
veszteség, ezért ez a bolygómĦ lassító hajtás esetén is beékelĘdik
B+B BOLYGÓMĥ HATÁSFOKA GYORSÍTÓ HAJTÁS ESETÉN
1
ib
ibK g 1 Kg
K4 k , K4 ' k
ib 1 ib 1
K4'k -3,219 -5,535 -10,642

K4k -2,965 -4,887 -8,609
12
BOLYGÓMĥ HATÁSFOKA
A kettĘs bolygókerekes bolygómĦvek hatásfoka nagyon nagy mértékben

függ a fogazati hatásfoktól, érdemes mindent elkövetni a hatásfok
növelése érdekében.
LehetĘségek:
Fogazati paraméterek változtatása (csúszás csökkentése)
Sebesség csökkentése (geometriai méretek csökkentése)
Csapágyazási veszteség csökkentése (kis súrlódású gördülĘcsapágyak)
Olajkeverési veszteségek csökkentése (olajbemerülés csökkentése,
viszkozitás csökkentése)
BOLYGÓMĥ VESZTESÉG
K, % 96,8 96,6 96,5
3600 kW teljesítményĦ cementmalom hajtómĦ

különbözĘ változatainak veszteségei (Flender)
13
BOLYGÓMĥVEK TERVEZÉSE
1. Kinematikai tervezés
A követelmények (áttétel, üzemmód stb.) ismeretében a bolygómĦ
típus kiválasztása, sebesség viszonyok, áttételek,
teljesítményfolyam, hatásfok számítása.
2. Geometriai tervezés
A fogszámok kiválasztása, a teljesítmények ismeretében a fĘ
méretek (a tengelytáv, kerékszélesség) számítása, a fogazati adatok
meghatározása, interferenciák ellenĘrzése, fogazat helyesbítés.
3. Szilárdsági ellenĘrzés
A fogaskerekek, tengelyek, csapágyak és más elemek
teherbírásának, élettartamának számítása.
4. Szerkezet kialakítás
Kerekek, kar, ház, tengelyek, csapágyazások, tömítések kialakítása,
szükség esetén a terhelés kiegyenlítés megoldása. A kenĘanyag
ellátás biztosítása, stb.
A kinematikai méretezés az eddigiek alapján elvégezhetĘ: a kívánt áttétel

megvalósítására alkalmas bolygómĦ típus kiválasztható, annak belsĘ
áttétele, különbözĘ üzemállapotaihoz tartozó áttételei, nyomaték viszonyai
és hatásfokai számíthatók.
A geometriai méretezés
a fogszámok kiválasztásával kezdĘdik.
A fogszám választási feltételek:
•egész számú fog
•egytengelyĦségi feltétel
•szerelhetĘségi feltétel
•szomszédsági feltétel
1
EgytengelyĦségi feltétel: az egy z 2 z3
bolygókerék tömbhöz tartozó
a23 cos D w 23 m cos D
2
fogaskerék párok
tengelytávolsága nem lehet
z 4 z3
különbözĘ. a43 cos D w 43 m cos D
2
Ennek feltétele (KB bolygómĦ
esetén):
z 2 z3 cosD z 4 z3 cosD z2 z 3 z4 z 3
a 23 a 43 , m m ,
2 cosD w 23 2 cosD w 43 cosD w 23 cosD w 43
Elemi és kompenzált fogazat esetén a kapcsolószögek azonosak, ezért:
z4 z2 2 z3
KettĘs bolygókerekes bolygómĦvek esetén a modul nem biztos, hogy azonos a két
bolygókerék fogkapcsolatban. Azt is figyelembe kell venni az egytengelyĦségi feltételben.
SzerelhetĘségi feltétel: ha egyenletes szöghelyzetben helyezkednek
el a bolygókerekek, valamennyi bolygókeréknek minden pillanatban
azonos kapcsolódási helyzetben kell lenniük: Mk=2S/N kar elfordítás
hatására az egyik bolygókerék átkerül a másik helyére, miközben a
bolygókerekeken legördülĘ ívek hossza az osztás egészszámú
többszöröse. Ez a feltétel a mozgásegyenletbĘl levezethetĘ. KB
bolygómĦre:
§ r · r § r · r
Z4 ¨1 2 ¸Z k 2 Z 2 , M4 ¨1 2 ¸M k 2 M 2 ,
© r4 ¹ r4 © r4 ¹ r4
m 2S
r4M 4 r2M 2 r4 r2 M k , GmS z4 z2
2 N
Átrendezve: z4 z2 GN
Kiegyenlítése kötelezĘ! Kézi könyvekben megtalálhatók azok a
fogszám hármasok, amelyek N=3 esetén e szerelhetĘségi feltételt,
az egytengelyĦségi feltétellel együtt, kielégítik.
2
Hasonló módon levezethetĘ a szerelhetĘségi feltétel a kettĘs

bolygókerekes bolygómĦvekre (K+B, K+K, B+B).
§ r3' r2 · rr
K+B
Z4' ¨¨1 ¸¸Z k 3' 2 Z 2
© r4 ' r3 ¹ r4 ' r3
Levezetés után az eredmény (ha azonos a modul a két kapcsolatban):
z2
z4c z3c GN
z3
K+K § r3' r2 · rr
Z2' ¨¨1 ¸¸Z k 3' 2 Z 2
© r2 ' r3 ¹ r2 ' r3
Levezetés után az eredmény (ha azonos a modul a két kapcsolatban):
z2
z2c z3c GN
z3
Ezek kielégítése nem egyszerĦ. Nagyon kevés fogszám négyes alkalmas
erre. De nem is kötelezĘ, mert a szereléskor is teljesíthetĘ ez a feltétel,
amikor a bolygókereket szabadon a kívánt helyzetbe fordítják, és a helyükön
rögzítik egymáshoz képest. Ilyenkor a bolygókerekek szétszerelés után a
kerület mentén csak ugyanabban a sorrendben szerelhetĘk vissza.
3
Szomszédsági feltétel: az egymás mellett levĘ bolygókerekek

fejköre nem érintkezhet. KB bolygómĦ esetén (elemi fogazattal
számolva):
d a3 ¢O3 O3 c
z3 2m ( z2 z3 )m sin S z 3 ( z2 z3 ) sin
S
2
2 2 N N
S z4 z2 S 4
z4 z2 ( z4 z2 ) sin 4 sin
N z4 z2 N GN
Miután: z4 z2 GN
4 S
1 sin
z4 N GN
Kifejezve a fogszám viszonyt: d
S
z2 1 sin 4
N GN
14
12 N=3
10
8
z 4/z 2
N=4
6
4 N=6
2
N = 10
0
50 150 250 350 450
GN
4
S 4
1 sin
z4 N GN
d
Kifejezve a fogszám viszonyt: z2 1 sin S 4
N GN
N max z4/z2 imax, elméleti imax,megvalósít
3 13,928203 14,928203 11
4 5,828427 6,828427 6
6 3,000000 4,000000 3,5
10 1,894427 2,894427 2,4
A bolygókerekek számának növelése erĘsen csökkenti a z4/z2 fogszám
viszonyt, és ezzel a KB bolygómĦ megvalósítható áttételét
TENGELYTÁVOLSÁG SZÁMÍTÁSA
Tengelytávolság a párhuzamos tengelyĦ hengerek érintkezésére
érvényes Hertz feszültség összefüggésébĘl határozható meg:
1 FN E e
V2
S b Re
A fogaskerekek kapcsolódásának C fĘpontjához tartozó evolvens
görbületi sugarak, valamint ebben a pontban a fogra ható normális erĘ
összefüggését felhasználva, b/dw szélesség viszonyt bevezetve ebbĘl
levezethetĘ a tengelytávolság számítására a következĘ összefüggés:
a
M u r 1 1
4
3 b u K *
ahol a palástnyomás:
4
d
V H2 S sin 2D w 1 1 Q 12 1 Q 22

K* Ee E1 E2
4 Ee
5
TENGELYTÁVOLSÁG SZÁMÍTÁSA
A + elĘjel külsĘ/külsĘ fogazatra, a – elĘjel külsĘ/belsĘ fogazatra

érvényes.
Rendszerint az b/dw=0,8-1, a K*=k palástnyomás tényezĘ értéke az
egyes acélokra:
normál állapotú szénacélra k=0,65 N/mm2

nemesített acélra k=2...3 N/mm2
betétedzett acélra k=6...8 N/mm2.
A kinematikai méretezés során meghatározott Pg gördülĘ teljesítmény,

illetve M=Pg/Zg nyomaték ismeretében a fenti összefüggésbĘl számítható
a szükséges tengelytávolság.
A fogtörés elkerüléséhez minimálisan szükséges modul számítására a

fogtĘben ébredĘ feszültség alapján a következĘ összefüggés vezethetĘ le.:
M ( u r 1 ) 2 Y FS
m min
2a 2
b VF
dw
ahol a fogalaktényezĘ elĘtervezéskor felvehetĘ YFS = 4,4…4,8
értékre.
A fogtĘ szilárdság értéke:
normalizált szénacélra VF= 300 N/mm2,
nemesített acélra VF= 600 N/mm2,
betétedzett acélra VF= 900 N/mm2.
A tengelytávolság és a modul ismeretében kiválaszthatók a
fogszámválasztási feltételeket kielégítĘ fogaskerék fogszámok,
meghatározhatók a fogaskerekek geometriai méretei,
megállapíthatók a kedvezĘ teherbírást és üzemeltetést biztosító
profileltolások, szükség esetén ellenĘrizhetĘk az interferenciák.
6
A tengelytávolság számításakor a rendelkezésre álló összefüggésekbe mindig a
vizsgált fogaskerékpár kiskerekét terhelĘ nyomatékot, és az 1-nél nagyobb
fogszámviszonyt kell behelyettesíteni (gyorsító hajtásnál ellentétes teljesítményt
áramlással kell számolni). Az egyes fogaskerék párokat terhelĘ nyomatékok a már
ismertetett összefüggésekkel meghatározhatók. KB bolygómĦ esetén csak a K (2..3-
as) fogkapcsolat tengelytávolságát kell meghatározni, viszont a B fogkapcsolatnál
ellenĘrizni kell a modul nagyságát.
KB+B bolygómĦ esetén a 3’-4’ fogkapcsolatnál a 3’ bolygókerék nyomatéka a 4’
gyĦrĦkerék nyomatékából határozható meg:
T4 ' z3'
T3'
N z4 '
A T4’ nyomaték ismert, vagy a T2-bĘl az áttétel és a hatásfok segítségével
meghatározható. Nagy áttétel esetén a 3-4 fogkapcsolat terhelése jelentĘsen nem tér
el a 3’-4’ fogkapcsolat terhelésétĘl, ezért külön méretezni nem kell.
Példa. KB bolygómĦ adatai
M 2, Nm 10000 u32 3 >1
Ka 1,2
b/dw2 1 a 220 u 32 >1 mmin 5,65
N 3 a 217 u 32 <1 mmin 5,807
Dq 22
K*, N/mm2 8 z2 24
i2k 8 z3 72 m 4,58601 a 23, mm 336
V F, N/mm
2
900 z4 168 m 7 a 43, mm 336
YFS 4,62
7
W olfrom IbKB -9
z2 30 K 23 0,988
z3 120 K 43 0,998
z4 270 K 4'3' 0,998
z3' 117 K bKB 0,987
z4' 267 ibBB 1,014
P 23 0,03 K BB 0,752
P 43 0,05 K KBB 0,742
M 4', Nm 10000 i2k 10
M 2, Nm 18,94 ik4' 71,2
M 4, Nm 9981 iKBB 712
N 3
M 3, Nm 1464
u4'3' 2,282 >1
a4'3' 98 mmin 1,821

a23 51 mmin 0,365
m 2,5 F4'3', N 9988

2
a 23 187,5 U, N/mm 67
a 43 187,5 YFS 5,79
d4 675 YH 0,65
d4' 667,5 V F 301
d3' 292,5 SF 1,995
d2 75
b 60
8
Fogütközések, interferenciák
KülsĘ fogazat kapcsolódásakor csak igen nagy profileltolás, vagy
magasított fogazat esetén fordul elĘ, hogy a fogak kapcsolódása a
fogprofil evolvens szakaszán kívülre esik: fogütközés, interferencia, lép fel,
ami erĘs dinamikus igénybevételt okoz, a fogak eltörhetnek,
berágódhatnak.
MetszĘkerékkel készült fogaskerekek határkörének átmérĘje mindig
nagyobb, mint a fogasléccel gyártottaké, emiatt kapcsolódásukkor
gyakrabban fordulhat elĘ fogütközés. A külsĘ-belsĘ fogazatok
kapcsolódásakor még könnyebben jelentkezik interferencia.
A külsĘ-belsĘ fogaskerekek kapcsolódásakor van interferencia
1 ha a belsĘfogazatú gyĦrĦkerék fejkör pontja a külsĘ fogazatú kerék

alapkörén belül kerül (Evolvens interferencia),
2. ha a belsĘfogazatú gyĦrĦkerék fejkör pontja a külsĘ fogazatú kerék

határkörén belül kerül (belsĘ fogtĘ interferencia),
3. ha a külsĘfogazatú kerék fejkör pontja a belsĘfogazatú gyĦrĦkerék

határkörén kívül kerül (külsĘ fogtĘ interferencia).
4. ha a fog nem tud kigördülni a gyĦrĦkerék fogárkából (Fogfej

interferencia)
5. ha a gyĦrĦkerék és a bolygókerék radiálisan nem hozható kapcsolatba

(ElĘtolási interferencia).
9
Nincs evolvens
interferencia ra4 t O4 N 3 H3 C
N3
C N4
N3 rH3
N4
O3 ra4
Nincs belsĘ fogtĘ
interferencia
O3 ra4
ra4 t O4 H3
O4
O4 O4 H 3 rb24 ( a sin D w rH2 3 rb21 ) 2
ª ( x3 1)m
2
º
O4 N3 rb24 (a sin Dw )2 rH 3 «¬ sin D r3 sin D »¼ rb1
2
Nincs külsĘ fogtĘ interferencia

H4
ra3 d O3 H4 C
N3
rH4
ra3 N4
A metszĘkerék fejkör sugara meghatározza a
gyĦrĦkerék határkör sugarát.
rH 4 ( a s sin D ws ras2 rbs2 ) 2 rb24

O3
A bolygókerék fejkör sugara nem lehet nagyobb, mint
az O3H4 távolság.
O3 H 4 rb23 ( rH2 4 rb24 a sin D w ) 2

O4
10
Fogfej interferencia
Bele ütközik a gyĦrĦkerék
a bolygókerék fogába, ha
a gyĦrĦkerék fejpontja
hamarabb odaér a
fejkörök
metszéspontjához, mint a
bolygókerék fejkör pontja:
t4<t3
t4Z4<t3Z4=t3Z3r3/r4 z3
M4 d M3
M4<M3r3/r4=M3z3/z4 z4
A szögek az evolvens
geometria segítségével
meghatározhatók.
Az ábrán M1=M3, M2=M4

O1=O3, O2=O4
ElĘtolási interferencia
X3
X4
X4 < X3, van interferencia
11
Ha fogtĘ ütközések lépnek fel, meg kell változtatni a fogaskerekek geometriai

adatait (pl. csökkenteni kell a fogmagasságot).
Fogfej és elĘtolási interferencia nem fordul elĘ, ha z4-z3>10. Ha ez nem teljesül,
fogcsonkítással kerülhetĘ el a fogütközés.
Fogazathelyesbítés
Fogazathelyesbítés célja, hogy

•·elkerüljék az alámetszést és az interferenciákat,
•·kiegyenlítsék a relatív csúszásokat (a kopás és a berágódási veszély
csökkentésére, az azonos élettartam elérésére),
•·növeljék a fogazat teherbírását.
Sok esetben általános fogazatot és csúszáskiegyenlítést használnak.
KB bolygómĦnél nehéz a K és B kapcsolat csúszását egyidejĦleg
kiegyenlíteni.
A gyakorlatban a K-kapcsolatban csúszás kiegyenlítés, B-kapcsolatban
kompenzált fogazat.
12
Terplán Zénó javaslata :

Elemi fogazattal kiválasztani a fogszám-hármast, majd a z3
csökkentésével megnövelni az a23 tengelytávolságot. Az elérendĘ
kapcsolószög tartomány: Dw=24-28O.
Erre a z3 fogszám csökkentése ad lehetĘséget, mert az nem befolyásolja
a szerelhetĘségi feltételt. A szükséges 'z3 fogszám csökkentés a
következĘképpen határozható meg:
A B kapcsolat maradjon kompenzált fogazatú, mert csúszási és
érintkezési viszonyai kedvezĘbbek. A tengelytávolságot így meghatározza
a B kapcsolat.
Az egytengelyĦségi feltételbĘl: a23w=a43
a23 cos D a23w cos D 23w a43 cos D 23w
z 2 z3 'z3 z 4 z3 'z3
m cosD m cosD w
2 2
( z2 z3 'z3 ) cos D ( z2 z3 'z3 ) cos D w
cos D cos D
( z2 z3 )( 1) 'z3 ( 1)
cos D w cos D w
ª cos D º
« cos D 1 »
'z3 z2 z3 « cos Dw »
« 1»
«¬ cos D w »¼
13
6 O
Dw =28
5
4
z3
2 O
Dw =24
1
0
40 80 120 160 200
z 2+z 3
A módosított fogszámokkal a fogazat kiegyenlítés elvégezhetĘ, a

fogaskerekek geometriai adatai meghatározhatók.
A fogaskerekek geometriai adatainak, valamint terhelésük ismeretében

azok felszíni teherbírási, fogtörési és berágódási biztonsága számítható,
és ha valamelyik fogaskerékpár nem felel meg, a tengelytávolság, a
fogszélesség vagy a modul a kívánt mértékben növelhetĘ.
A fogaskerekek méreteinek és terhelésének ismeretében a tengelyek és
csapágyak az ismert módszerek segítségével méretezhetĘk.
14
KÉTLÉPCSėS BOLYGÓMĥ
3000
i=16
i=25 i=25
i=16
2500
2000
Tömeg, kg
1500
1000
500
0
2,00 4,00 6,00 8,00 10,00
ibI
KétlépcsĘs bolygómĦ tömege az elsĘ lépcsĘ áttétele függvényében. b/dw=1
i=16 i=25 i=40 1=64 i=100
7
Mbe=3000 Nm
3
6
Befoglaló térfogat, m
N=3
5
4
3
2
1
0
2,5 5 7,5 10 12,5
ElsĘ bolygómĦ áttétele
KétlépcsĘs bolygómĦ tömege az elsĘ lépcsĘ áttétele függvényében. b/dw=1
15
12
y = 0,1442x + 1,7714
10
RészbolygómĦ áttétel
2
i2k1 i2k2 Linear (i2k1)
0
0 20 40 60 80
BolygómĦ éttétel
KétlépcsĘs bolygómĦ rész bolygómĦinek optimális áttétele. b/dw=1
4
V1 V1+V2 V2
3
Befoglaló térfogat, m
Mbe=3000 Nm
2
ibo=64, N=3 D=4a, B=3dw
0
4 6 8 10 12
KétlépcsĘs bolygómĦ elemeinek befoglalótérfogata és azok összege

az elsĘ bolygómĦ áttétele függvényében
16
800
a1 a2
Tengelytávolság a, mm
600
400
200
Mbe=3000 Nm ibo=64, N=3 D=4a, B=3dw

0
4 6 8 10 12
KétlépcsĘs bolygómĦ elemeinek tengelytávolsága ez elsĘ lépcsĘ

áttétele függvényében
KétlépcsĘs dobhajtó bolygómĦnél célszerĦ azonos átmérĘjĦ
gyĦrĦkereket választani. Ennek feltétele a tengelytávolság
összefüggésébĘl levezetve:
(A második lépcsĘ karja áll (ZkII=0), b/dw=1)
u1=u321, u2=u322
1 u1 4 / 3 2u1 1 1 u2 4 / 3 2 2u 1 / 3 2u2 1
u1 1 u2 1
1
u11 / 3 u21 / 3
17
A feltételeket kielégítĘ bolygómĦ két lépcsĘjének u32 fogszám

viszonyai közötti kapcsolat (ZkII=0)
2
Dobhajtás: r41=r42
1,8
y = 0,3212x + 0,0829
1,6
u322
1,4
1,2
1
2,5 3 3,5 4 4,5 5
u321
14
Dobhajtás: r41=r42
12
10
8
u42
6
4
2
U421 u422
0
2,5 3 3,5 4 4,5 5
u321
KétlépcsĘs dobhajtó bolygómĦ elemeinek u42=z4/z2 fogszám viszonya

az elsĘ lépcsĘ u32I fogszám viszonyának függvényében (Zk2=0)
18
80
y = 0,7996x2 + 9,6033x - 4,4802
60
idob
40
20
Dobhajtás: r41=r42
0
2,5 3 3,5 4 4,5 5
u321
KétlépcsĘs dobhajtó bolygómĦ áttétele az elsĘ lépcsĘ u32I fogszám

viszonyának függvényében ( ZkII=0)
80
y = 0,1999x2 + 4,4019x - 9,082
60
idob
40
20
Dobhajtás: r41=r42
0
6 7 8 9 10 11 12
U421
KétlépcsĘs dobhajtó bolygómĦ áttétele az elsĘ lépcsĘ u42I fogszám

viszonyának (-ib) függvényében (ZkII=0)
19
100%
Nyomaték részarány Dobhajtás: r41=r42
80%
60%
40%
20%
T41/T4 T42/T4
0%
20 40 60 80
DobhajtómĦ áttétel
KétlépcsĘs dobhajtó bolygómĦ gyĦrĦkerekein kimenĘ nyomaték az

áttétel függvényében, ha mindkét gyĦrĦkerék hajt (ZkII=0)
2500 1400
GyürĦkerék átmérĘ d4w, mm
Gkerekek d4w
1200
Kerekek tömege G, kg
2000
1000
1500 800
1000 600
400
500
200
M2=3000 Nm, k=8 N/mm2, b/dw=1
0 0
20 40 60 80
idob
KétlépcsĘs dobhajtás kerekeinek tömege, és gyĦrĦkerék átmérĘje
az áttétel függvényében (r4w1=r4w2)
20
A dobhajtásokat célszerĦ úgy kialakítani, hogy mindegyik

gyĦrĦkeréken menjen ki nyomaték!
HáromlépcsĘs hajtásnál már nem használható ki a teljes teherbírás,
mert túl kis áttétel adódik az harmadik lépcsĘnél.
21
BOLYGÓMĥVEK SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA
BolygómĦvek szerkezeti kialakítása
A kialakítás szabályai jelentĘs mértékben hasonlítanak a
hagyományos hajtómĦveknél megismert szabályokhoz.
A bolygómĦ szerkezetek jellegzetességei:
1. A nagy teljesítmény sĦrĦség miatt nagy a bolygókerék
tengelyére és csapágyaira ható terhelés.
2. A be és kihajtó tengelyeket fĘleg csavaró nyomaték, és
esetleg külsĘ radiális és axiális erĘk terhelik.
3. Nagy teljesítmény átvitel esetén a bolygókerékbe gyakran
siklócsapágyat kell építeni.
4. A fogaskerekek kenésének megtervezésénél ügyelni kell
arra, hogy a nagysebességĦ fogaskerekek mélyen ne
merüljenek bele az olajba (legfeljebb a fogmagasság 2-3
szorosáig)
5. Gondoskodjanak a fogkapcsolatok egyenletes terhelésérĘl.

Egyenletes terhelés eloszlás megvalósítása:
1. Merev kar, ház, tengely és csapágyazás. Nagyon pontos
gyártás, kis méreteltérések, alak és helyzethibák.
2. Terhelés kiegyenlítĘ szerkezetek. Ez olcsóbb lehet, bár a

gyártástechnológia fejlĘdése miatt az utóbbi idĘben az elsĘ
megoldás egyre erĘsebben terjed. A merevebb, pontosabb
szerkezet kialakítását igénylik a szĦk játékkal rendelkezĘ,
fokozott pontosságú bolygómĦvek is.
1
•A terhelés kiegyenlítésére megoldási lehetĘségei
•1. Mereven csapágyazott kar, beálló központi kerekek (pl. beálló

napkerék és/vagy beálló gyĦrĦkerék a, b, d).
•2. Mereven csapágyazott kar és központi kerekek, beálló
bolygókerék megfogások (pl. hajlékony bolygókerék tengely,
rugalmas csapágyazás, beálló csapágyazás, c).
•3. Mereven csapágyazott központi kerekek és bolygókerekek,
beálló kar e.
KB BOLYGÓMĥ BEÁLLÓ NAPKERÉKKEL ÉS GYĥRĥKERÉKKEL
Siklócsapágyazás, saját kenĘrendszer, közvetlen kenĘanyag szivattyú hajtás.

FogasgyĦrĦs napkerék és gyĦrĦkerék. Nyílfogazatú bolygókerekek
2
Siklócsapágyazás, saját kenĘrendszer, közvetlen kenĘanyag szivattyú hajtás,

FogasgyĦrĦs napkerék hajtás, gumiba ágyazott gyĦrĦkerék. Nyílfogazatú bolygókerekek

A kar túlterhelését
hidraulikus fék
akadályozza meg. A féket
rugó köti a házhoz.
FogasgyĦrĦs kiegyenlítĘ
tengelykapcsolók
közvetítik a hajtást.
Behajt a napkerék kihajt a
kar.
Valamennyi tengelyt
siklócsapágyban
ágyazták.
A kenĘanyag ellátó
rendszer nincs feltüntetve
3
KERÉKHAJTÁS KB BOLYGÓMĥVEL
Beálló nap és gyĦrĦkerék, kétoldalas merev kar és bolygókerék
Napkerék behajtás, kar kihajtás
BEÁLLÓ BOLYGÓKEREKEK
Gumiba ágyazás Hajlékony tengely
4
BEÁLLÓ BOLYGÓKEREKEK
Új bolygómĦ szélerĘmĦ generátor bolygókerék tengelyének

hagyományos és beálló kialakítása (Maag). A beálló napkerék helyett
rugalmas bolygókerék tengely, miközben a napkerék és gyĦrĦkerék
csapágyazása merev.
SzélerĘmĦ
bolygómĦvek
BolygómĦvek feladata:
Generátor hajtás
Gondola forgatás
Járókerék lapát állítás
5
BOLYGÓMĥ SZÉLERėMĥHÖZ
NégylépcsĘs bolygómĦ szélerĘmĦ gondola

forgatásához és lapát állításához (Bonfiglioni)
Teljesítmény megosztás szélerĘmĦ generátort hajtó

bolygómĦben
A járókerék egyszerre hajtja az I.

lépcsĘ karját, és a II. fokozat
gyĦrĦkerekekét.
A kihajtás az I. lépcsĘ
napkerekén.
A II. fokozat karja áll.
I. lépcsĘben 5 bolygókerék
II. lépcsĘben 7 bolygókerék
Az egyenletes terhelés eloszlást
a hajlékony tengely biztosítja.
Új bolygómĦ elképzelés szélerĘmĦ

generátor meghajtására
6
KétlépcsĘs bolygómĦ
ElsĘ lépcsĘ
karja egy
helyen
csapágyazott.
Kis terhelés,
egyoldalas kar.
Nagy terhelés,
kétoldalas kar
Hidromotorral hajtott bolygómĦ
7
Hidromotorral hajtott bolygómĦ
Hidromotorral egybeépített, kereket hajtó bolygómĦ
Hajtó tengely a
baloldali bolygómĦ
napkerekét forgatja.
8
Forgató bolygómĦvek
Hidromotorral hajtott bolygómĦ kötéldob forgatására
9
CEMENTMALOM HAJTÓMĥ
Cementmalom bolygómĦves hajtása
FüggĘleges tengelyĦ cementmalom bolygómĦves hajtással
10
11
P = 1500-6000 kW (Flender)
FÜGGėLEGES CEMENTMALOM BOLYGÓMĥVE
i = 40-80
12
BOLYGÓMĥ VESZTESÉG
K, % 96,8 96,6 96,5
3600 kW teljesítményĦ cementmalom hajtómĦ

különbözĘ változatainak veszteségei (Flender)
13
Fogaskerék hajtómĦvek és bolygómĦvek teherbírása és egységnyi nyomatékra

vonatkoztatott ára (Bonfiglioni). NagyméretĦ bolygómĦvek olcsóbbak, mint az azonos
teherbírású áthajtómĦvek.
KB+KB+KB,
bolygómĦvek,
i=53-317.
FORGÓ DARU HAJTÁS Beálló karok.
Itt a kihajtó kart

csapágyazzák
1
DARUFORGATÓ
BOLYGÓMĥ
KB+KB bolygómĦ
Egyoldalas beálló karok
Azonos gyĦrĦkerék
Hidromotoros meghajtás
Beépített fék
i= 32-168
HIDROMOTOROS BOLYGÓMĥ KERÉKHAJTÁSHOZ
KB+KB+KB bolygómĦ, közös gyĦrĦkerék a 2. és 3. lépcsĘben.

A gyĦrĦkerekek hajtják a kereket, i = 65-283. Beálló karok
2
DOBHAJTÁSOK BEÉPÍTETT BOLYGÓMĥVEL
Meghajtás külsĘ
hidromotorral
Beépített villamos motor,

karok az álló tengelyen
vezetve.
Zsilipkapu emelĘdob négylépcsĘs bolygómĦve

M=900 kNm, i=673, nki=0,22/min Valamennyi bolygómĦ gyĦrĦkereke hajt
3
EGY ÉS KÉTLÉPCSėS
MEREV BOLYGÓMĥ
KB bolygómĦ nincs
beálló elem, merev
szerkezet
KB+KB bolygómĦ
nincs beálló elem,
merev szerkezet
KÉTLÉPCSėS MEREV BOLYGÓMĥ
KB+KB bolygómĦ, nincs beálló

elem, merev szerkezet
4
FOGASKERÉK HAJTÁSSAL KOMBINÁLT BOLYGÓMĥ
Hengereskerék hajtással kombinált bolygómĦ
5
KÚPKERÉK HAJTÁSSAL KOMBINÁLT BOLYGÓMĥ
NAGYTEHERBÍRÁSÚ BOLYGÓMĥ
Mmax=1,8 MNm, n=2,6 1/min, beálló napkerék, merev kar

és gyĦrĦkerék. Hajtás: hidromotor
6
NAGYÁTTÉTELĥ K+B BOLYGÓMĥ
Hidromotoros
hajtás.
Beálló napkerék,
csapágyazott kar,
merev
gyĦrĦkerekek.
Mki = 4500 Nm
i=50,3
NAGYON NAGY ÁTTÉTELĥ B+B BOLYGÓMĥ

Egyetlen
Ellensúly a
bolygókerékpár
kiegyensúlyozáshoz
Kis fogszám
különbség,
interferencia veszély
Rossz lehet a hatásfok
7
NAGY ÁTTÉTELĥ B+B BOLYGÓMĥ
Egyetlen bolygókerékpár
Kis excentricitás esetén
igen nagy áttétel
Nincs ellensúly a
kiegyensúlyozáshoz
KIEGYENLÍTė BOLYGÓMĥ
Behajtás a jobboldalon (a karon), kihajtás a gyĦrĦkerék külsĘ
fogaskoszorúján. Kis mértékben gyorsító hajtás.
A baloldali
tengelyen
behajtva
gyorsítható vagy
lassítható a
kihajtó
fogaskoszorú
sebessége.
A B1 fék rögzíti
a baloldali
tengelyt, ha
nincs hajtva.
A jobboldali
tengelyt rögzítve
(B2 fékkel) nagy
áttételĦ lassító
hajtás alakul ki.
8
K+K+K BOLYGÓMĥ
Behajt az 1 napkerék, kihajt a 2
napkerék, áll az 1’ napkerék.
A kar (S) szabadon fut,
K+K+K BOLYGÓMĥ
Zk
Z2'
Z1
9
ROBOT HAJTÓMĥ
KB bolygómĦ. Nagy pontosságú fogazat. Pontos helyzetbeállítás

Nagy merevségĦ ház és kúpgörgĘs csapágyazás, hézagmentes
tengelykapcsoló.
BOLYGÓMĥVEL MOZGATOTT ROBOT
10
SZÁLLÍTÓSZALAG HAJTÁS
JelentĘs súly, hely és
költségmegtakarítás,
SZÁLLÍTÓSZALAG
HAJTÁS
11
CIKLOHAJTÓMĥ
A B típusú elemi bolygómĦ nagy áttétel megvalósítására alkalmas, ha

kicsi a fogszám különbség a gyĦrĦkerék és a bolygókerék között, és
kedvezĘ a hatásfoka is.
Amikor a kar hajt be, és a bolygókerék hajt ki, az áttétel és a hatásfok
összefüggése:
r3 z3
rkZ k r3Z3 ik43
r3 Zk rk z 4 z3
0,9968
rk Z3
Hatásfok, % 0,9966
1
K 0,9964 z4 = 150, Pz = 0,05
ª§ 1 · 1 º
ik43 «¨¨ 4 1¸¸ 1»
¬© ik 3 ¹ K43 ¼
0,9962
-150 -100 -50 0
Áttétel
HULLÁMHAJTÓMĥ SZÁRMAZTATÁSA
1
CIKLOHAJTÓMĥ
A B típusú elemi bolygómĦ nagy áttétel megvalósítására alkalmas, ha
kicsi a fogszám különbség a gyĦrĦkerék és a bolygókerék között, és
kedvezĘ a hatásfoka is (ICONA GEAR).
CIKLOHAJTÓMĥ
Gondot jelent:
- a nagy áttételhez és jó hatásfokhoz szükséges kis fogszám különbség
megvalósítása evolvens fogprofil esetén az interferenciák miatt,
-a nyomaték elvezetése a bolygókerékrĘl a kiegyensúlyozatlanság miatt.
A fogszám különbség csökkentése ciklois fogazattal megvalósítható.
Erre Lorenz Braren tett javaslatot elĘször, aki 1931-ben szabadalmaztatott,
és a Lipcsei Vásáron bemutatott egy olyan B típusú bolygómĦvet,
amelynek
- bolygókerekei nyújtott ciklois fogazattal készültek
- a gyĦrĦkerék fogait görgĘk alkották,
- a terhelés kiegyenlítésrĘl két, 180°-ra elhelyezett bolygókerék
gondoskodott
- a nyomatékot a bolygókerekekrĘl menesztĘ csapos tárcsa vette le.
2
CSÚCSOS, HURKOLT ÉS NYÚJTOTT CIKLOIS
csúcsos
nyújtott
hurkolt
CIKLOHAJTÓMĥ
4 4
3 3
k
k
a b
a) B típusú bolygómĦ, b) ciklohajtómĦ elrendezése. A terhelés kiegyenlítésrĘl
két, 180°-ra elhelyezett bolygókerék gondoskodik
3
CIKLOHAJTÓMĥ
CiklohajtómĦ elemeinek
kapcsolódása
Két bolygókerék egymás
mögött
A nyomatékot a
bolygókerekekrĘl menesztĘ
csapos tárcsa veszi le.
Lorenz Braren létrehozta a

CYCLO Getriebebau céget a
hajtómĦ gyártására.
Szabadalmát megvette
SUMITOMO japán cég 1935-
ben. RepülĘgép futómĦ
billentésére használták.
1994-ben a SUMITOMO
megvette a CYCLO
Getriebebau céget.
CIKLOHAJTÓMĥ
CiklohajtómĦ alkotó elemei
bolygókerekek
excenter kar
görgĘs gyĦrĦkerék kihajtó tengely a menesztĘ tárcsával behajtó tengely
4
C
I
K
Csapos
L gyĦrĦkerék
O
H
Két
A
bolygókerék
J
T
Ó Behajtó
tengely,
M excenter kar
ĥ
MenesztĘ
csapok
CIKLOHAJTÓMĥ
r3 z3
ik43
CiklohajtómĦ jellemzĘi: rk z 4 z3
•Kis fogszám különbség a bolygókerék és a csapos gyĦrĦkerék között
(z4-z3=1), nincs interferencia, nagy az áttétel (i=6-119).
•GörgĘs kapcsolat a csúszó súrlódás csökkentésére, kis súrlódási
veszteség, jó hatásfok.
•A görgĘs kapcsolat miatt elĘfeszíthetĘ, játékmentessé tehetĘ, nagy a
pozicionálási pontosság. (hiba < 2’, de van ennél pontosabb is)
•A fogak fele ( a 180 °-os íven levĘ fogak) részt vesz a terhelés
átvitelében: igen a nagy teherbírás, amit a fogak és a görgĘk
érintkezésénél kialakuló Hertz feszültség korlátoz. Statikusan névleges
terhelésének 5-szöröse is átvihetĘ. Nagy megbízhatóság.
•Igen nagy gyártási pontosság szükséges. A fogprofilt a deformációkat is
figyelembe véve alakítják ki.
•Hosszú élettartam.
•Kevés karbantartást igényel.
•Kis méret esetén zsírkenés, nagyobb méreteknél olajkenés.
5
CIKLOHAJTÓMĥ
Azonos teljesítmény átvitelére alkalmas, azonos áttételĦ ciklohajtómĦ és hengeres

kerekes áthajtómĦ.
FOKOZOTT PONTOSSÁGÚ CIKLOHAJTÓMĥ

Három-bolygókerekes ciklohajtómĦ, 120°-os eltolással. ElĘtét bolygómĦves
változat is van.
6
Három-bolygókerekes ciklohajtómĦvek szerkezete. Jobb oldalon az elĘtét
bolygómĦves változat.

ElĘfeszítéssel a ciklohajtómĦ játékmentessé tehetĘ, pozicionálási
pontossága növelhetĘ.
A pozicionálási pontosság értelmezése
7
CIKLOHAJTÓMĥ
ElĘfeszítés növeli a súrlódási veszteséget, csökkenti a hatásfokot.
ElĘfeszített ciklohajtómĦ hatásfokának változása a behajtó

fordulatszám függvényében
CIKLOHAJTÓMĥ
Motoros Játék mentes

hajtómĦ hajtómĦ
Pmax= 55kW i=29-179
Mmax 61kNm Mmax=5400Nm
Szervo hajtómĦ
i=6-87
Mmax=500 Nm
Talpas hajtómĦ, Pmax= 140 kW

Mmax 61kNm
8
CIKLOHAJTÓMĥVEL HAJTOTT ROBOTOK
COMAU REIS
CIKLOHAJTÓMĥVEL HAJTOTT ROBOT

KUKA
hegesztĘrobot
9
Vízszintes tengelyĦ Scara robot karhajtása
Robot csukló hajtás

Hajtó tengelyek
10
Forgó oszlopos
csuklókaros robot
hajtása
TEIJIN SEIKI CIKLOHAJTÓMĥ
Meghajtó bolygómĦ
és a ciklois fogazatú
Nagyteherbírású bolygókerekek
kúpgörgĘs
csapágyak
GördülĘ
csapágyazású
továbbító excenterek
A karban
mindkét végén
csapágyazott ElĘfeszített görgĘs
excentrikus gyĦrĦkerék-
bolygókerék bolygókerék
tengelyek kapcsolat. Nagy
pozicionálási
pontosság
11
TEIJIN SEIKI
ciklohajtómĦ nyújtott
ciklois fogazatú
bolygókerekei
Gyártás 1986 óta

Japánban.
TEIJIN SEIKI ciklohajtómĦ
Behajtás az bolygómĦvön
keresztül, kihajtás a karon
át.
Nagy merevség.
Pontosság < 1’
Nagy teherbírás (statikusan
5-szörösen túlterhelhetĘ)
Áttétel = 31…192.
12
Különös pontossággal elĘállított FRV ciklohajtómĦ kihajtó

tengelyén az elfordulás szöghibája. Fordulatszám 1/min
HajtómĦ típus: FRV-250AII-185
Nagypontosságú cilohajtómĦves szervohajtás.

P=0,4-2,5 kW, n=25..54 1/min
13
Kar
billentĘ
tengely
Robot oszlop
forgató hajtómĦ
HegesztĘ robotba
épített
TEIJIN SEIKI
ciklohatómĦvek
Robotkar csukló
14
HULLÁMHAJTÓMĥ
Egymásba helyezett, kis kerület különbséggel rendelkezĘ kerekek között, az

egyik rugalmas alakváltozásával, alakkal záró kapcsolat (pl. fogazott
hullámhajtómĦvek), vagy erĘvel záró kapcsolat (dörzs hullámhajtómĦvek)
hozható létre. Az elemek egymáson legördülésük közben, fordulatonként,
kerületük különbségének megfelelĘ szöggel fordulnak el egymáshoz képest.
Ezt az elvet C. W. Musser 1955.-ben szabadalmaztatta az USA-ban, és az
általa tervezett hullámhajtómĦveket a repülĘgép iparban, valamint az
Ħrkutatásban kezdték alkalmazni.
A hullámhajtómĦ három fĘ eleme:
•a rugalmas kerék,
•a merev kerék, és a
•generátor.
HULLÁMHAJTÓMĥ SZÁRMAZTATÁSA
1
HULLÁMHAJTÓMĥ GENERÁTOROK
a-d) bütykös, e-f) tárcsás, g) görgĘs, h) állítható excenteres, i-j) hidraulikus,

k) elektromágneses
HULLÁMKERÉK NYOMATÉKKÖTÉSEI
2
HULLÁMHAJTÓMĥ MĥKÖDÉSE
3 2
3
4 A hullámhajtómĦ mĦködése
2
1
Hullámhajtás fazékalakú és rövid
gyĦrĦ alakú hengeres kerekekkel.
1) generátor, 2) hullámkerék, 3)
gyĦrĦkerék, 4) tengelykapcsoló
vagy második gyĦrĦkerék
HULLÁMHAJTÓMĥ
Kinematika, áttétel
A hullámhajtás rugalmas és merev kereke forgás közben, csúszás

mentesen ugyanakkora íven gördül le, vagyis, a hullámkerék r2M2 legördülĘ
íve és a merev kerék r3M3 legördülĘ íve egyenlĘ:
r2M 2 r3M 3
EbbĘl felírható szögelfordulásuk illetve szögsebességük aránya:
M2 Z2 r3
M3 Z3 r2
E szögsebességek a hullámmozgás miatt változnak, de egy körülfordulás
alatt átlagértékük állandó.
3
HULLÁMHAJTÓMĥ
Amikor a generátor Z1 szögsebességgel forog, a fenti összefüggés
átírható a következĘ formára,
Z2 Z1 r3
Z3 Z1 r2
amelybĘl kifejezhetĘ
§ r3 · r
Z2 ¨¨1 ¸¸Z1 3 Z 3
a hullámhajtómĦ általános
mozgásegyenlete :
© r2 ¹ r2
EbbĘl egy-szabadságfokú üzemállapotban az áttételek:
Z1 r2 Z2 r3
i12 = i 23 =
Z2 r2 r3 Z3 r2
Z1 r3 Z3 r2
i13 = i 32 =
Z3 r3 r2 Z2 r3
HULLÁMHAJTÓMĥ
Fogazott hullámhajtómĦvek esetében
z2 z3 z3 z2
i12 , i13 , i23 , i32
'z 'z z2 z3
Mindig szimmetrikusan deformáló generátorokat használnak: általában 2,

ritkán több a deformációs hullám. A megvalósított áttétel 50..300. Nagyobb
áttétel kettĘs hullámkerekes hajtómĦvel létrehozható.
A kettĘs hullámkerekĦ hajtómĦ generátor szögsebessége Z1. Két
mozgásegyenlet írható fel.
4
HULLÁMHAJTÓMĥ
Ha Z1=Zbe és Z3=0:
z3 z 3' z
Z2 (1 )Z1 , Z2 (1 )Z1 3' Z3'
z2 z 2' z2 '
Z1
EbbĘl i133 ' meghatározható:
Z3
3 z2 z3 c
i13 c
z2 z3 c z3 z 2 c
A kettĘs hullámkerekĦ hajtómĦ áttétele akár 15 000-30 000 is lehet.
HULLÁMHAJTÓMĥ
Például az alábbi fogazati adatok esetén a kettĘs hullámhajtómĦ

áttétele a következĘ értékĦ lesz:
z2 = 98, z3 = 100, z2’ = 99, z3’ = 101 i13’3 = -4949
z2 = 198, z3 = 200, z2’ = 199, z3’ = 201 i13’3 = -19899
z2 = 298, z3 = 300, z2’ = 299, z3’ = 301 i13’3 = -44849
3 z2 z3 c
i13 c
z2 z3 c z3 z 2 c
5
HULLÁMHAJTÓMĥ
Kis hajlító igénybevétel,

kis deformáló erĘ
érdekében kis
alakváltozás: kis
fogszám különbség, és
kis modul (m = 0,2-1,5
mm).
Rendszerint evolvens
fogazat, mert az
könnyen gyártható
pontosan.
Különleges (IH)
fogazattal növelhetĘ a
kapcsolódásban levĘ
fogak száma.
Evolvens IH fogazat
HULLÁMHAJTÓMĥ
Más fogalak is lehetne, mert nincs legördülés, de
azokat nehezebb pontosan elĘállítani.
A fogak alakkal zárással viszik át a terhelést, egyszerre

sok fog kapcsolódik, igen nagy a teherbírás.
Elméletileg nem gördülnek vagy csúsznak a fogak
egymáson, ezért a fogaskerekek elĘfeszíthetĘk, igen
pontos mozgásátvitel (< 30’’) érhetĘ el, játék mentes
hajtás. Nem lehetne jelentĘs a fogsúrlódási veszteség.
A gyakorlatban azonban van csúszás és ütközés a
gyártási pontatlanságok és az elemek rugalmas
alakváltozása miatt.
Nagyobb veszteséget okoznak a generátorok, a

behajtó tengely csapágyazása, tömítése és a
kenĘanyag keverés.
További veszteségforrás a bordás vagy fogazott
tengelykapcsoló a rövid gyĦrĦs hullámkerekes
hajtómĦben. KedvezĘtlen lehet a hatásfok.
6
HULLÁMHAJTÓMĥ
Fazék alakú hullámkerék

GyĦrĦ alakú hullámkerék
Ez lehet kettĘs hullámkerekĦ vagy
tengelykapcsolós
A fogas tengelykapcsoló jelentĘs súrlódási

veszteséget okoz
HULLÁMHAJTÓMĥ
A rövidebb relatív teherbírása kisebb, de kevesebb helyet igényel és könnyebb
7
HULLÁMHAJTÓMĥ
Egyes típusok teherbírása és a térfogata közötti összefüggés
HULLÁMHAJTÓMĥ
Egyes típusok teherbírása és a tömege közötti összefüggés
8
HULLÁMHAJTÓMĥ
Hatásfok változása az áttétel függvényében.

Fazék alakú hullámkerék. Zsírkenés
HULLÁMHAJTÓMĥ
Hatásfok változása a terhelĘ nyomaték függvényében.

Fazék alakú hullámkerék. Zsírkenés
9
HULLÁMHAJTÓMĥ
Olajkenés
Zsírkenés
Hatásfok változása a generátor fordulatszáma függvényében.

Fazék alakú hullámkerék (i=300).
HULLÁMHAJTÓMĥ
Olajkenés
Zsírkenés
Hatásfok változása az áttétel függvényében. GyĦrĦ alakú hullámkerék.
10
HULLÁMHAJTÓMĥ
Hatásfok változása a terhelĘ nyomaték függvényében.

GyĦrĦ alakú hullámkerék, olajkenés.
HULLÁMHAJTÓMĥ
A hullámhajtómĦvek teherbírását, illetve élettartamát rendszerint vagy a

hullámkerék vagy a bütykös generátor kifáradása határozza meg, de
(nem megfelelĘ pontosságú fogazat esetén) a fogkopás is korlátozhatja
az élettartamot. A megváltozott héj alakját leíró w=wM függvény
ismeretében számíthatók a fellépĘ nyomatékok:
ª 1 § w 2w · w 2wº
My D « 2 ¨ 2 w¸ Q 2 »
«¬ r © wM w x »¼
Tangenciális hajlító nyomaték: ¹
ªw 2 w 1 § w 2w ·º
Mx D « 2 Q 2 ¨ 2 w¸ »
«¬ w x r © wM ¹ »¼
Axiális hajlító nyomaték
1 § w 2w ww ·
M xy D 1 Q ¨ ¸
Csavaró nyomaték r © w xw M w x ¹
Eh 3
A héj hajlítási merevsége: D
12 1 Q
11
HULLÁMHAJTÓMĥ
Legkisebb a hajlító nyomaték elliptikus generátor esetén, amellyel

létrehozott alakváltozást leíró összefüggés: w = wocos2M, ahol wo -
a legnagyobb radiális elmozdulás.
Ekkor a maximális tangenciális hajlító nyomaték, ha a hosszirányú
alakváltozást elhanyagoljuk és a kerék csavaró nyomatékot nem
visz át:
Eh 3 1
My wo
4 1 Q r 2
HULLÁMHAJTÓMĥ
A hullámkerékben ébredĘ legnagyobb hajlító

feszültség:
E h wo
V 1,5
1 Q r r
Az Mt csavaró nyomaték okozta csavaró feszültség a
Bredt formula szerint:
Mt
W
2r 2Shk t
ahol kt = 0,15-0,4 – a terheléstorlódási tényezĘ.
$ csavaró feszültség lüktetĘ igénybevételt, a hajlító
feszültség lengĘ igénybevételt okoz. Számítható a
Vred eredĘ feszültség, és annak minimumához
tartozó optimális relatív héjvastagság.
12
HULLÁMHAJTÓMĥ
200 h=1,5 mm
h=2 mm
2
Hajlító feszültség, N/mm 150
100
50
0
0 90 180 270 360
-50
-100
-150
-200
Generátor elfordulás, °
A hajlító feszültség változása a csavaró nyomatékkal nem terhelt rugalmas

kerékben a generátor elfordulásának függvényében. r=100 mm, wo= 2mm
HULLÁMHAJTÓMĥ
800
r = 100 mm, wo = 2mm, Mt = 1840 Nm
2
Feszültség, N/mm
600
400
Vred
200
Vh
W
0
0 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05
h/r
A hullámkerékben ébredĘ Vh hajlító, W csavaró és Vred eredĘ feszültség

változása a relatív héjvastagság függvényében
13
HULLÁMHAJTÓMĥ
800
r = 100 mm, wo = 2mm, Mt = 5520 Nm
Feszültség, N/mm 2
600
Vred
400
Vh
200
W
0
0 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05
h/r
A hullámkerékben ébredĘ Vh hajlító, W csavaró és Vred eredĘ feszültség

változása a relatív héjvastagság függvényében
HULLÁMHAJTÓMĥ
a - GörgĘs generátorral
mĦködtetett rugalmas kerékben
ébredĘ igénybevételek.
b - Bütykös generátorral
mĦködtetett rugalmas kerékben
ébredĘ igénybevételek.
c – GörgĘs generátor esetén a
rugalmas kerék egyes pontjain
kialakuló tangenciális feszültség
változás
e – Profileltolás hatása a feszültség
eloszlásra
f – A hajlító feszültség változás a
görgĘ érintkezésénél.
g – A hajlító feszültség változása a
szabadon deformálódó III. helyen
két fordulatszámon.
Bütykös generátor a kedvezĘ!
14
HULLÁMHAJTÓMĥ
Használnak hullámhajtómĦvet
•·a repülĘgép iparban a repülĘgép vezérlĘ szárnyainak mozgatására,
futómĦvek billentésére,
•·a szerszámgépiparban szánok és asztalok mozgatására,
szerszámtárolók, paletta sorok, munkadarab szállító láncok meghajtására,
•·a mĦszeriparban mérĘgép asztalok és szánok mozgatására, antennák
beállítására, utánállítására, követĘ mozgások létrehozására, nagy
pontosságú automata gyártóberendezések mĦködtetésére,
•·a robottechnikában a robotkarok forgatására, billentésére,
•·a gyógyászatban mĦtĘasztalok állítására, rétegfelvételre alkalmas
röntgen asztalok mozgatására, billentésére,
•·nyomdaipari gépek hengereinek állítására, szinkronizálására,
•·adagoló és csomagoló gépek szállító szalagjainak, forgó asztalainak
meghajtására,
•·az Ħrtechnikában Ħrhajó antennák, napelemek állítására. a Holdon és a
Marson használt jármĦvek kerékhajtására, stb.
HULLÁMHAJTÓMĥ
Fazékalakú hullámkerékkel
készült hullámhajtómĦ
szerkezete.
A gyĦrĦkereket egyetlen
keresztgörgĘs csapágy vezeti
meg, amely a nagy külsĘ
radiális és axiális terhelések
felvételére alkalmas.
Behajtás a generátoron.
Kihajtás a gyĦrĦkeréken.
A hullámkerék áll.
15
MESTERSÉGES BOLYGÓ
NAPELEM ÁLLÍTÓ
HAJTÓMĥVE
Fazékalakú hullámkerékkel
készült, motorral egybeépített
hullámhajtómĦ szerkezete.
Kihajtás a hullámkeréken
REPÜLėGÉP SZÁNY
ÁLLÍTÓ HAJTÁS
GyĦrĦ alakú hullámkerékkel

szerkezete.
RepülĘgép szárnylapát állító
hajtómĦ
Két félbĘl álló, (rugalmasan
elĘfeszített?), játékmentessé
tett fogaskerékpárok
16
ROBOTHAJTÁSOK
Fazék alakú hullámkerékkel

szerkezete.
6 tengelyes robot
oszlopforgató és kar billentĘ
hajtómĦvei.
ROBOTKAR
GyĦrĦ alakú hullámkerékkel készült hullámhajtómĦ szerkezetek.

Scara robot felsĘ kar és alsó kar billentĘ hajtómĦvei
17
ROBOTKAR

szerkezetek.
Portál robot forgató és kar
billentĘ hajtómĦvei.
A meghajtó motorok a felsĘ
részen, elkülönítve
helyezkednek el, nincs gond a
kábel vezetéssel, a elfordulás
nem korlátozott.
RÖNTGENKERET
BILLENTė HAJTÁS

szerkezet. Kihajtás a
gyĦrĦkeréken
Röntgengép keret billentĘ
hajtómĦve
Különösen fontos a nagy
áttétel, az egyenletes mozgás
és a csendes üzem
18
MANIPULÁTOR HAJTÁS
Fazék alakú
hullámkerékkel Behajtás
készült
hullámhajtómĦ
szerkezet.
Agysebészetben
használt sztereo-
taktikus manipulátor
mikroszkóp állító
hajtómĦve.
Agydaganat
kezelése nagyon
pontosan irányított
besugárzással
Fontos a nagy
pozicionálási
pontosság, az
egyenletes járás
NC SZERSZÁMGÉP
Fazék alakú hullámkerékkel készült hullámhajtómĦ szerkezet.
NC gép asztalforgató hajtómĦve
Behajtás
19
PORTÁLMARÓGÉP

szerkezet.
Portál marógép marófej
mozgató szerkezetének
hullámhajtómĦve.
Fontos a nagy pontosság, és a
kis tehetetlenség, a kis tömeg
MIKROSZKÓP ÁLLÍTÓ HAJTÓMĥ
GyĦrĦ alakú hullámkerékkel

szerkezet.
Optikai mikroszkóp élesség
állító hajtómĦve
20
HENGERÁLLÍTÓ HAJTÓMĥ
Fazék alakú hullámkerékkel készült hullámhajtómĦ szerkezet.
Pénzjegy nyomógép forgó hengert állító hajtómĦve
21
VÁLTÓMĥVEK
A munkagépek különbözĘ sebességĦ, illetve teljesítményĦ hajtást

igényelnek. Ilyen gépek
•a hengermĦvek,
•a szerszámgépek,
•a textilgépek,
•a papírgépek,
•a dróthúzók,
•a kábelsodró gépek,
•a jármĦvek,
•az önjáró mezĘgépek,
•a földmunkagépek stb.
Cél: a sebesség változtatása és (vagy) a nyomaték fokozása
VÁLTÓMĥVEK
Sebesség változtatására alkalmasak

•a villamos hajtások,
•a hidraulikus hajtások,
•a pneumatikus hajtások,
•a mechanikus hajtások.
A mechanikus sebesség változtató hajtások elĘnyösek, mert általában:
•nagy a teherbírás
•jó a hatásfok
•egyszerĦ a szerkezet
•viszonylag pontos lehet a beállított sebesség (áttétel)
•energia átalakítást nem igényelnek.
1
VÁLTÓMĥVEK
A mechanikus sebesség változtató hajtások hátrányosak, mert

•korlátozott a sebesség állítás tartománya,
•kevésbé irányítható, mint a villamos vagy a hidraulikus hajtás,
•készen kapható elemekbĘl rendszerint nem építhetĘk fel,
•túlterhelés elleni védelemrĘl külön gondoskodni kell stb.
Két megoldási lehetĘség:

Választható áttételĦ hajtások (váltómĦvek, sebességváltók)
Fokozat nélkül állítható áttételĦ hajtások (variátorok).
VÁLTÓMĥVEK
Választható áttételĦ hajtások

A sebesség diszkrét értékekben, fokozatokban állítható. Vannak
választható áttételĦ:
•szíjhajtások,
•dörzshajtások,
•lánchajtások,
•karos hajtások,
•kulisszás hajtások
•forgattyús hajtások,
•fogaskerekes váltómĦvek stb.
2
VÁLTÓMĥVEK
Kis teljesítmények átvitelére széles körben használnak változtatható

áttételĦ szíjhajtásokat (pl. egyszerĦ szerszámgépek, asztali fúrógépek,
célgépek), lánchajtásokat (kerékpárok, kis sebességĦ célgépek).
A választható áttételĦ dörzshatások alkalmazása egyre inkább háttérbe
szorul.
A választható áttételĦ karos, kulisszás és forgattyús hatások
felhasználási területe is viszonylag szĦk.
A legszélesebb körben a fogaskerekes váltómĦvek, sebességváltók
terjedtek el.
A fogaskerekes váltómĦvek egyaránt alkalmasak forgásátvitelre és nagy
teljesítmények továbbítására. Fogaskerekes váltómĦvek lehetnek pl. a
gépjármĦ sebességváltók, traktor és vontató sebességváltók,
szerszámgép fĘ és mellékhajtómĦvek, hengermĦváltók, dróthúzó váltók
stb.
VÁLTÓMĥVEK
A választható áttételĦ hajtás fontosabb jellemzĘi:

1. a T állítási tartomány, T=nmax-nmin
nmax imax
2. az A állíthatóság, A
nj nmin imin
3. a M fokozati tényezĘ, M
n j 1
4. k fokozatok száma.
A váltómĦvek kimenĘ fordulatszámsorát a munkagép követelményeit
figyelembe véve alakítják ki.
JármĦveknél, pl. a szükséges vonóerĘt, a hegymászó képességet (a
megengedett legnagyobb emelkedĘt), az elérendĘ legnagyobb
sebességet, és természetesen a hajtó belsĘégésĦ motor
karakterisztikáját (nyomaték és teljesítmény jelleggörbéjét) veszik
figyelembe.
3
VÁLTÓMĥVEK
Szerszámgépeknél a kedvezĘ szerszám élettartam (éltartam) elérése
érdekében az adott szerszám és a megmunkálandó anyaghoz tartozó
kedvezĘ forgácsolási sebességet igyekeznek állandó értéken tartani, és
a sebesség eltérést (sebesség veszteséget) korlátozni.
n1=10/s n8
20 n7 n6 n5 n4 n3 n2 n1
n2=12,5/s 18
n3=16/s 16
Sebesség, m/s
n4=20/s 14
n5=25/s 12
n6=30/s 10
n7=38/s 8
6
n8=48/s
4
2
0
0 100 200 300 400
ÁtmérĘ, mm
VÁLTÓMĥVEK
Ezért a szerszámgép fĘhajtómĦvek fordulatszámsorát gyakran mértani

sor szerint építik fel, ahol a fokozati tényezĘ állandó, szabványos szám.
A M fokozati tényezĘ nagysága attól függ, mekkora az állandónak
választott, megengedett 'v/v relatív sebesség veszteség:
'v v j v j 1 1
1
v vj M
$M értékét szabványos számsorból választják ki. Nagysága rendszerint
a 20-as Renard sor szerint ( 20 ):
10
1,12, 1,25, 1,4, 1,6, 1,8 vagy 2,0.
4
VÁLTÓMĥVEK
A felsorolt értékek közül az elsĘhöz 10 %, az utolsóhoz 50% sebesség

veszteség tartozik. Minél kisebb a fokozati tényezĘ, annál több fokozat
kell ugyanannak az állíthatóságnak az elérésére, annál bonyolultabb és
költségesebb lesz a váltómĦ.
A fordulatszámsor:
n1, n2 = n1M, n3 = n2M= n1M2…..nk = nk-1M= n1Mk-1
Miután n1 = nmin, nk = nmax
nmax lg A
A M k 1 k 1
nmin lg M
VÁLTÓMĥVEK
Rendszerint nmax és nmin és így Fordulatszám

A=nmax/nmin ismert, a fordulatszámsor Fokozat
kialakításához a M fokozati tényezĘt 1/min
felveszik és számítják a szükséges k 1 50
fokozatok számát, vagy a k fokozatok 2 76
száma ismeretében a M értékét és abból
a fordulatszám sort. 3 116
Pl.
4 176
5 267
n1=50 1/min, nk=5000 1/min, 6 406
A=100, k=12, M=1,52 7 616
A fordulatszámok pontosak. 8 937
Vannak olyan területek, ahol a váltómĦ 9 1424
fokozati tényezĘje nem állandó, Pl. 10 2164
egyes gépjármĦveknél, szerszámgép
mellékhajtómĦveknél. 11 3290
12 5000
5
VÁLTÓMĥVEK
A fogaskerekes váltómĦvek fordulatszámsorának meghatározásakor

figyelembe kell venni a szerkezeti kialakítást: pl. csúszótömbös váltómĦ,
vagy tengelykapcsolós váltómĦ.
Egy csúszótömb, legfeljebb két vagy három fogaskerékbĘl áll, ezért a
csúszótömbös váltómĦvek fokozatainak számát 2, 3 vagy ezek
egészszámú többszörösére választják: k = 2, 3, 4, 6, 8, 9, 12, 16, 18, 24,
27, 32, stb.
A váltómĦ geometriai méreteinek csökkentése, és a kedvezĘtlen
dinamikai hatások elkerülése érdekében korlátozzák a kapcsolódó
fogaskerékpárok áttételét: 4 > i > 0,5, vagyis két tengely között
megvalósítható At állíthatóság legnagyobb értéke: At= imax/imin=8.
A váltómĦ A és Ati állíthatóság értékei meghatározzák a w tengelypárok
számát: .
KINEMATIKAI MÉRETEZÉS
A At1 At 2 At 3 ... Atw 8 8 8 ....8 8w

lg A
w 1,107 lg A
lg 8
A váltómĦvek kinematikai méretezése.
1. A kimenĘ fordulatszámsor meghatározása
2. A megvalósításához szükséges szerkezet (a tengelypárok száma,
tengelyelrendezés és fogaskerékpár áttételek) kiválasztása. Ebben
segít a szerkezeti hálózat és a fordulatszám ábra.
Szerkezeti hálózat változatok felépítése.
Az a legkedvezĘbb, amelyikben a két tengely közötti állíthatóság a
legkisebb
6
I

II A1 =I

III A2 =I

IV A3 =I
SZERKEZETI 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
HÁLÓZAT
I

II A1 =I
A szerkezeti hálózatban III

A2 =I
•a vízszintes vonalak egy- IV A3 =I

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
egy tengelyt jelképeznek,
•két-két tengelyt
összekötĘ, vonal pedig
I
egy fogaskerékpárt.
II A1 =I

•Két tengely között az III A2 =I

azonos meredekségĦ IV A3 =I
vonal ugyanazt a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
fogaskerékpárt jelöli.
•A fokozatok M egységben
követik egymást. I

II A1 =I
•A szerkezeti hálózat III A2 =I

mindig szimmetrikus. IV A3 =I
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
I i1 nbe i2
A kiválasztott szerkezeti
II
hálózat alapján III i3 i6 i4
elkészíthetĘk a
IV i5 i7
fordulatszám ábra
n1 n2 n3 n4 n5 n6 n7 n8 n9 n10 n11 n12
változatok.
A fordulatszám ábrák
megadják a tengelyek I nbe
tényleges fordulatszámát, II
és az egyes
III
fogaskerékpárok
IV
áttételét.
n1 n2 n3 n4 n5 n6 n7 n8 n9 n10 n11 n12
Arra kell törekedni, hogy
lehetĘleg minél kisebbek
legyenek a lassító és I nbe
gyorsító áttételek, és a II
felesleges gyorsító III
áttételeket kerüljék. IV
n1 n2 n3 n4 n5 n6 n7 n8 n9 n10 n11 n12
7
Pólusváltós (Dahlander) rövidre zárt forgórészĦ aszinkronmotor esetén

felére csökken a fokozatok száma: eggyel kevesebb tengelyt, és kettĘvel
kevesebb fogaskerékpárt, kell beépíteni.
A váltómĦ kialakítása azonban nehezebb, miután az adatokat illeszteni
kell a bemenĘ fordulatszámokhoz úgy, hogy az elĘírt kimenĘ mértani
fordulatszámsor kialakuljon.
SZILÁRDSÁGI MÉRETEZÉS
VáltómĦvek szilárdsági méretezése
Áttételek, teljesítmények és a fordulatszámok ismeretében számítható a

váltómĦ tengelypárok tengelytávolsága, a fogaskerekek fogszáma és
geometriai adatai, a tengelyeket és a csapágyakat terhelĘ erĘk.
A fogaskerekek szélességét korlátozni kell: csúszótömbös váltómĦnél
b/dw1 < 0,2, tengelykapcsolós váltómĦnél b/dw1 < 0,3.
A közös fogaskerekek (amelyek egyszerre két fogaskerékkel
kapcsolódva viszik át az egyikrĘl a másikra a teljesítményt) fogai nem
lüktetĘ, hanem lengĘ igénybevételt szenvednek, ezért a fogtĘben
megengedett feszültség kisebb, a lüktetĘ szilárdság mintegy 70 %-a.
8
VÁLTÓMĥVEK
A tengelyek méretezésekor figyelembe kell venni a szilárdsági

követelmények mellett a merevségi követelményeket is: a tengely
lehajlása kedvezĘtlen, terheléstorlódást, élenfutást okozhat.
A hosszú hajlékony tengely kritikus fordulatszámát is ellenĘrizni kell.
A tengely lehajtása ne haladja meg hosszának 2 ‰-ét, a lehajlás
okozta elfordulása a csapágyazás helyén a 0,6·10-3 radiánt.
Elcsavarodását is célszerĦ korlátozni: annak megengedett legnagyobb
értéke (4-9)·10-6rad/mm.
A váltómĦvek tengelyeit általában gördülĘcsapágyak ágyazzák. A
csapágyak igénybevétele nem túlságosan nagy, rendszerint a
mélyhornyú golyóscsapágyak is megfelelnek, hacsak a nagyobb
mértékĦ tengely lehajlás okozta elfordulás a csapágyazás helyén nem
igényel beálló gördülĘcsapágyakat.
SZERKEZETI KIALAKÍTÁS
A váltómĦvek szerkezeti kialakítása:

1. többtengelyes, elĘtéttengelyes és bolygómĦves váltómĦvek
2. tengelykapcsolós és csúszó tömbös váltómĦvek
3. kézi kapcsolású vagy automatikus váltómĦvek
4. mechanikus, hidraulikus, elektromágneses vagy pneumatikus
mĦködtetésĦ váltómĦvek
5. különleges váltómĦveket.
A csúszó tömbös váltómĦvek szerkezeti kialakítása, gyártása és
mĦködtetése egyszerĦ, de nagy helyigényük, és üzemeltetési
hátrányaik miatt egyes területeken háttérbe szorulnak más
mechanikus váltómĦvekkel szemben.
9
SZERKEZETI KIALAKÍTÁS
A tengelykapcsolós váltómĦvek fogaskerék párjai állandó

kapcsolatban vannak egymással. A fogaskerékpárok egyik kereke
szabadon foroghat a tengelyén, amelyhez tengelykapcsolóval
hozzáköthetĘ. A vele kapcsolódó kerekeket merev nyomatékkötés
rögzíti tengelyükhöz.
Reteszelés gondoskodjon arról, hogy két tengely között mindig csak
egy fogaskerékpár legyen kapcsolatban.
Körmös illetve fogasgyĦrĦs tengelykapcsolók (esetleg szinkronizáló
egységgel), vagy súrlódó lemezes kapcsolók. Az utóbbiak
automatikus váltása egyszerĦen megoldható, szinkronizáló
egységekre nincs szükség.
A tengelykapcsolókat mechanikusan, hidraulikusan, pneumatikusan,
vagy elektromágnessel mĦködtetik.
CSÚSZÓTÖMBÖS VÁLTÓMĥ
nki
A csúszó tömbös váltómĦveket

gyakran használják szerszámgépek
fĘ és mellékhajtómĦveiben.
A tengelykapcsolós váltómĦveket
a gépjármĦvek, az útépítĘ és a
mezĘgazdasági erĘgépek
váltómĦveiben gyakoriak.
Marógép 16 fokozatú csúszó tömbös
fĘhajtómĦvének elrendezési vázlata
10
TENGELYKAPCSOLÓS VÁLTÓMĥ
Tengelykapcsolós
váltómĦvek
TENGELYKAPCSOLÓS VÁLTÓMĥ
Motorkerékpár ötfokozatú
tengelykapcsolós váltómĦve.
A fogaskerekek állandóan
kapcsolatban vannak, a
nyilak a tengelykapcsolók
kapcsolását jelzik. 1 4
Az egyes fokozatok balról
jobbra sorban követik
egymást.
2
I–1 3 5
i
II – 2
III – 3
IV – 4
V-5
11
KISTELJESÍTMÉNYĥ VÁLTÓMĥVEK
Kisebb teljesítményĦ váltómĦvek esetében gyakran használnak egyszerĦ szerkezeti
megoldásokat: pl.
a Norton váltóban egy billenthetĘ villába fogott közvetítĘ kerékkel hidalják át a
különbözĘ fogszámú fogaskerekek kapcsolódása miatt megváltozó
tengelytávolságot. ElsĘsorban szerszámgép mellékhajtómĦ váltók.
A vonóékes váltóban a tengelyben, hosszanti irányban kialakított horonyban,

elhelyezett csúszó retesz hozza létre az éppen terhelendĘ fogaskerék és a tengely
közötti kapcsolatot. Csúszó retesz helyett használnak golyós reteszelĘt is, ahol a
tengely közepén kialakított hosszanti horonyban eltolható kúpos hornyolt csap nyom
ki három golyót a kapcsolatba hozandó fogaskerék hornyaiba. FĘleg motorkerékpár
váltók.
12
Motorkerékpár 3
fokozatú vonóékes
váltómĦve (golyós
reteszelĘvel készült)
Behajtó tengely
Kihajtó tengely
(a váltó rúddal)
A kisteljesítményĦ a szorzóváltó (Meander váltó), amelynél azonos

kialakítású , tengelyükön szabadon futó kettĘs fogaskerék tömbök
vannak egymáshoz kapcsolva úgy, hogy egy kisebb kerék kapcsolódik
egy nagyobbhoz.
Általában a meghajtó kerék a kapcsolódó fogaskeréktömb sorozat
közepén helyezkedik el, így attól az egyik irányban a kerekek
fordulatszáma növekszik, a másik irányban csökken attól függĘen, hogy
a fogaskerékpárok áttétele lassító vagy gyorsító.
A behajtó vagy kihajtó tengelyen elhelyezett toló kerék hozható
kapcsolatba az egyes fogaskerekekkel, és veszi át annak forgását és
terhelését.
Ilyen kis teljesítményĦ váltókat gyakran használnak szerszámgép
mellékhajtómĦvekben, de megtalálhatók azok a motorkerékpárok,
mopedek, úttisztító gépek hajtásrendszerében is.
13
KISTELJESÍTMÉNYĥ
VÁLTÓMĥVEK nbe
b e
Szerszámgép szorzó váltóval és négyes

csúszó tömbbel (nagyon ritka) készült
24 fokozatú váltómĦvének vázlata.
nki
k
Szerszámgép mellékhajtómĦ részlet, Meander típusú egységgel
14
ESZTERGA
FėORSÓ
VÁLTÓMĥ
12 fokozatú eszterga
fĘhajtómĦ
3 csúszótömb
Mechanikusan
mĦködtetett súrlódó
tengelykapcsoló pár
(az ábrán nem látható
közvetítĘ keréken
keresztül) a fĘorsó
forgásirány
megfordítására.
MellékhajtómĦ
meghajtása kettĘs
csúszótömbön át
REVOLVER
ESZTERGA
VÁLTÓMĥVE
Revolver eszterga 8
fokozatú fĘhajtómĦve.
3 kettĘs csúszótömb
Súrlódó lemezes
tengelykapcsolók és
közvetítĘ fogaskerék
az irányváltáshoz.
15
VÁLTÓMĥVEK
Vízszintes marógép 16
fokozatú fĘhajtómĦve.
4 kettĘs csúszótömb
Nincs forgásirány- V
váltási igény
A sebesség a V
váltókerekekkel is
megváltoztatható
VÁLTÓMĥVEK
FüggĘleges marógép 24
fokozatú fĘhajtómĦve
3 kettĘs csúszótömb +
(két részbĘl álló)
hármas csúszótömb.
Nincs forgásirány-
váltási igény
16
VÁLTÓMĥVEK
Eszterga 12
fokozatú
csúszótömbös
váltómĦve.
Egy hármas és
két kettĘs
csúszótömb.
VÁLTÓMĥVEK
KöszörĦ
kétfokozatú
csúszótömbös
hajtómĦve.
17
VÁLTÓMĥVEK
FüggĘleges fúrógép négyfokozatú
tengelykapcsolós váltómĦve.
FogasgyĦrĦs tengelykapcsolók.
FĘorsó fogasléces mozgatással
függĘlegesen eltolható.
VÁLTÓMĥVEK
Gépkocsi vonóerĘ igénye a

sebesség függvényében
különbözĘ meredekségĦ
emelkedĘk esetén
18
VÁLTÓMĥVEK
Négyfokozatú személygépkocsi
sebességváltó vonóerĘ-
sebesség diagramja.
VonóerĘ hiperbola
VÁLTÓMĥVEK
GépjármĦ háromsebességes elĘtéttengelyes váltómĦve. A jobboldali

kerék az elĘtéttengelyen a hátramenethez szükséges
19
VÁLTÓMĥVEK
Négyfokozatú
gépjármĦváltó
5 sebességes személygépkocsi váltómĦ

Áttételek: 3,717; 2,019; 1.316; 1; 0,804
20
6 sebességes tehergépkocsi váltómĦ
1 2
3 4 5
16 sebességes nagyteherbírású tehergépkocsi váltómĦ
Fokozatok: 1-2, 1-3, 1-4, 1-5, 2-3, 2-4, 2-5, direkt.

A bolygómĦ két áttétele (nk-kar, tk üzemmód) a fokozatok számát kétszeresére
növeli.
21
VÁLTÓMĥVEK
Tehergépkocsi elĘtéttengelyes ötfokozatú

tengelykapcsolós sebességváltója (két három
állású tk. Harmadik a hátramenet is)
VÁLTÓMĥVEK
Vasúti jármĦ 6 fokozatú váltómĦve
22
VÁLTÓMĥVEK
Vasúti jármĦ 6 fokozatú

váltómĦvének vázlata és
erĘhatás ábrája
VÁLTÓMĥVEK
Vasúti jármĦ 6 fokozatú váltómĦvének vázlata és erĘhatás ábrája
23
Hajtás Kétsebességes
gépjármĦ osztómĦ
osztómĦ:
1. fokozat: i=1
2. fokozat: i=2,46
Kihajtás
Kihajtás
F 1
F 2
K
BOLYGÓMĥVES VÁLTÓMĥVEK 1 K
2
Az egyszerĦ és a kettĘs bolygókerekes

bolygómĦvek 7 különbözĘ áttétel. F 1
F 2
Nagy teljesítmény-sĦrĦségĦ bolygómĦves

váltómĦvek, automata sebességváltók.
K 1 K
2
A bolygómĦves váltók mĦködése és

kezelése egyszerĦ, de szerkezeti
kialakításuk bonyolult, költséges.
F 1 F 2
Tömör szerkezeti kialakítás, nehéz a

mĦködtetĘ tengelykapcsolókat és fékeket
elhelyezni. Gyakran ezek több helyet K 1 K
igényelnek, mint a bolygómĦvek.
2
F F
A KB bolygómĦves váltómĦ szerkezeti 1
2
vázlatai különbözĘ állapotban: a) lassító,

b) közvetlen, c) gyorsító, d) hátra fokozat
K 1 K
2
24
4 sebességes bolygómĦves automata sebességváltó
Áttételek: 2,48; 1,48; 1; 0,73
25
VARIÁTOROK - Fokozat nélkül állítható áttételĦ
hajtások
FejlĘdés történet
1870 Fából készült variátor faipari gép meghajtására
1906 Variátor gépkocsi hajtására
1921 Automatikus terhelĘ berendezés
1923 Olajkenés megjelenése
1928 Toroid variátor gépkocsikhoz (General Motors)
1939 EHD kenéselmélet megjelenése, alkalmazása
1957 Trakciós folyadékok megjelenése
1976 Kifáradási elméletek alkalmazása
VARIÁTOROK
Fokozat nélkül állítható áttételĦ mechanikus hajtások
ElĘnyei:
• kis helyigény,
•·kedvezĘ ár,
•·olcsó üzemeltetés,
•·viszonylag jó hatásfok,
•·üzemeltetésükhöz költséges segédberendezések (villamos
frekvenciaváltók, egyenirányítók, hidraulikus tápegységek,
levegĘellátás, út, nyomás és áramirányítók stb. nem szükségesek).
A váltómĦvekkel szemben is elĘnyösek, mert
•·az adott tartományon belül áttételük tetszĘleges értékre beállítható,

•·csendesek, zajszintjük lényegesen alacsonyabb, mint a fogaskerekes
váltómĦveké.
1
VARIÁTOROK
Hátrányaik:
•·nagy a felületeket összeszorító erĘ (kifáradás, kopás, nagy csapágy-
terhelés)
•·súrlódás miatt teljesítmény veszteség, melegedés, kopás, élettartam
csökkenés alakul ki.
•·az áttétel változik a terhelés változás hatására.
Felhasználási terület:
szerszámgépek, élelmiszeripari, építĘipari és föld-munkagépek,
mezĘgazdasági betakarító és feldolgozó gépek, motoros jármĦvek: kis
teljesítményĦ motorkerékpárok, robogók, motoros szánok, úttisztító
gépek, személygépkocsik, traktorok.
A gépjármĦvekkel jelentek meg, de késĘbb háttérbe szorultak (gyártási

költségek, helyigény, élettartam miatt). Azóta ugyanakkor állandóan
újra visszatértek. Az utóbbi idĘben ismét beépítik gépjármĦvekbe.
(automata sebességváltó: VW Golf, Ford Skorpió, Subaru, Honda stb.)
Optimális jármĦ üzem, az üzemanyag fogyasztás 8-20 %-al csökken.
Az élettartam a legújabb hajtómĦnél meghaladja a 200 000 km-t.
VARIÁTOR JELLEGGÖRBÉK
A variátorok jelleggörbéi
A variátorok viselkedését kinematikai és terhelési jelleggörbéje

mutatja be. A kinematikai jelleggörbe az állítás (a hajtó vagy hajtott
elem futófelületének átmérĘje) és a kihajtó elem fordulatszáma
közötti kapcsolatot mutatja be, a terhelési jelleggörbe pedig a
nyomatékok és az áttétel kapcsolatát.
A névleges áttételt, egy adott állásban, a futófelületek középátmérĘje
határozza meg (eltekintve a súrlódás okozta eltolódástól):
n1 D2 D1
i n2 n1
n2 D1 D2
Ha a hajtótárcsa D1 átmérĘje változik,
az n2 változása lineáris.
Ha a hajtott tárcsa D2 átmérĘje változik
az n2 változása hiperbolikus.
2
KINEMATIKAI JELLEGGÖRBE
n2
Fordulatszám
n1
D1
n2 n1 C1D1
D2
D1
Variátor kinematikai jelleggörbe ha D2= állandó
n2
Fordulatszám
n1
D1 C2
n2 n1
D2 D2 D2
Variátor kinematikai jelleggörbe, ha D1=állandó
3
n2
Fordulatszám
2 n1
D1 D1 D1
n2 n1 n1
D2 C3 D1
Variátor kinematikai jelleggörbe, ha D1+ D2= C3 = állandó
FN VARIÁTOR TELJESÍTMÉNY JELLEGGÖRBE

1
KimenĘ nyomaték/fordulatszám
Nyomaték
Fordulatszám
F FN P áll
D1 0 0.5 1 1.5 2
P F Z1 áll Áttétel
2
D Ha D1=állandó, Z1=állandó,
M2 F 2 M 1i
2 állandó teljesítményĦ hajtás
4
VARIÁTOR TELJESÍTMÉNY JELLEGGÖRBE
Kihajtó nyomaték/fordulatszám
2
Nyomaték
Fordulatszám
F FN P áll
M 2Z1 0 1 2 3
P M 1Z1 Áttétel
i
D2 D2= állandó, Z1=állandó,
M2 F áll állandó nyomatékú hajtás
2

1
Kihajtó tengelyen
2
Nyomaték
F FN P áll
D1 D2 2a Behajtó tengelyen
2a
D1
1 i 0 2 4 6
D a Áttétel
M1 F 1 F
2 1 i
ia
M2 F Nyomaték jelleggörbék a behajtó és
1 i kihajtó tengelyen, ha D1+D2=állandó
5
A legnagyobb áttételnél a az
összeszorító erĘt a behajtó
tengelyen beviendĘ legnagyobb
nyomaték (gyorsító nyomaték) Kihajtó tengelyen
határozza meg.
Nyomaték
Legkisebb áttételnél a szorító
erĘt a kihajtó tengelyt terhelĘ
legnagyobb nyomaték
határozza meg.
Behajtó tengelyen
Ezért mindkét esetben, más
áttételnél, a nyomaték átvitel
szempontjából feleslegesen
nagy az összeszorító erĘ. 0 2 4 6
Áttétel
Állításkor célszerĦ a szorító
erĘt szabályozni, csak a kívánt Szorító szerkezetet kell beépíteni,
nyomaték átviteléhez amely csak a szükséges szorító erĘt
szükséges szorító erĘt hozza létre.
kialakítani.
VONÓELEMES VARIÁTOROK
AlapvetĘen két típus:
Vonóelemes variátorok (hajlékony vonóelemmel).

Dörzsvariátorok
Vonóelemes variátorok.
Szíj vagy lánc hajtások, ahol a tárcsák mĦködĘ átmérĘje üzem közben
fokozat nélkül változtatható.
A vonóelemek: széles ékszíjak, normál ékszíjak (A<2,5), ritkán lapos szí-
jak, acélláncos vonóelemek, tolóelemek. (pl. gépkocsi, traktor, úttisztító
gép sebességváltókban).
Csupasz oldalfelületĦ
normál és széles
ékszíjak variátorokhoz
6
TOLÓELEMES VARIÁTOR
Edzett acél toló elemek,

amelyeket acél szalag
gyĦrĦk tartanak a
helyükön. A szíjhajtás elvén mĦködik, de húzó
erĘ helyett nyomó erĘ továbbítja a
nyomatékot.
a b
A tárcsák két félbĘl állnak, és axiális irányban

eltolhatók.
Van:
a) állandó teljesítményĦ hajtás (csak a kihajtó
tárcsa változik),
b) állandó nyomatékú hajtás (csak a behajtó
tárcsa változik), c d
c) hajtás, ahol mindkét tárcsa állítható.
a, b) Tengelytávolság változik.
Állításkor a szíj axiális irányban
nem tolódhat el.
7
VARIÁTOR TÁRCSÁK
Vannak állítható tárcsák és rugós
tárcsák.
Állítás kézzel, karokkal, menetes
orsóval, motoros mechanikus, vagy
hidraulikus szerkezetekkel.
Nagyon egyszerĦ, ha az egyik

tárcsa átmérĘje állandó, a másik
tárcsa rugós elĘfeszítésĦ, mert
állításkor csak a tengelytávolságot
változtatják. A=3,3.
Kézi állítású tárcsa.

a jobboldali tárcsafél mozog
VARIÁTOR TÁRCSÁK
Automatikusan beálló rugós tárcsa.
A nyomaték átvitelrĘl siklóretesz
gondoskodik.
Baloldali tárcsa-fél mozdul el.
A csúszó felületeket kenni kell, de
kenĘanyag nem juthat a tárcsa
futófelületére.
8
VARIÁTOR TÁRCSÁK
Automatikusan beálló, rugóval

elĘfeszített tárcsa. Minkét
tárcsafél elmozdul.
Tengelytávolság állító szánnal együtt szállított, beépítésre kész

szélesszíjas, állandó nyomaték leadására alkalmas variátor.
9
NORMÁL ÉKSZÍJAS VARIÁTOROK
Normál ékszíjas Normál

variátor egyik ékszíjas
tárcsán egyoldalú variátor egyik
állítással, A = 2,4, tárcsán
P=0,65 kW kétoldalú
állítással
A = 3, P=5 kW
SZÉLESSZÍJAS VARIÁTOR
Ha mindkét tárcsa átmérĘje

változik, elég, ha az egyiket
állítják, a másik lehet rugós.
Ha mindkét tárcsát állítják,
bonyolult a szerkezet, de nagy
lehet az állíthatóság: Amax=11.
Széles-ékszíjas variátor két állítható

tárcsával. A felsĘ tárcsa állítása
mechanikus, az alsó, rugóval feszített,
automatikus.
Állításkor a szíj oldalirányban eltolódik
mindkét tárcsán azonos mértékben
A = 3-8,5, P=145 kW
10
MOTOROS VARIÁTOROK
Fogaskerék
hajtómĦre szerelt
motoros variátor
egység.
Hajtott tárcsa
állítása kézzel,
menetes orsón
keresztül.
Mopedekbe
épített szélesszíjas
variátorok, amelyek
automatikus
sebességváltóként
mĦködnek.
Röpsúlyos szorító
szerkezeteket
használnak a tárcsák
állítására.
11
LÁNCTAGOS
VARIÁTOR
IPARI CÉLRA
GÉPJÁRMĥ
SEBESSÉG-
VÁLTÓBA
Hidraulikus
rendszer érzékeli
a tárcsák
helyzetét, és az
áttételt mindig
pontosan az
elĘre beállított
értéken tartja. A
szorító erĘt
görgĘs befeszítĘ
egység hozza
létre.
LÁNC VONÓELEMES VARIÁTOR
Hidraulikus feszítés, fogaskerék párok, bolygómĦvek egészítik ki a

hajtást, elektromos vagy hidraulikus irányítás, optimális jármĦüzem.
Pmax=150 kW, Mmax=300 Nm, nmax= 6500 1/min, az állíthatóság: A = 5,8.
Számítógépes irányítás, a gépjármĦ üzem a vezetĘ igényeinek
megfelelĘen állítható be:
· a leggazdaságosabb üzemre,
· a legkényelmesebb vezetési körülményekhez,
· a sportos vezetési üzemállapotra.
12
Kerékpár fokozatnélküli
sebesség váltóval
1975 körül készült az elsĘ kerékpár
fokozat nélkül állítható áttételĦ
sebességváltóval
Angel Caban, és fokozat nélküli
kerékpár sebességváltója.
GÖRDÜLėELEMES VARIÁTOROK
GördülĘelemes variátorok.
Rendkívül változatos kialakítás.
·KözvetítĘ elem nélküli variátorok

·KözvetítĘ elemes variátorok.
·Tárcsás variátorok,
·kúpos variátorok,
·golyós variátorok,
·toroid variátorok.
·Állandó legördülési sugarú variátorok,

· változó legördülési sugarú variátorok.
·BolygómĦves variátorok
·soktárcsás variátorok.
13
KÖZVETÍTė ELEM NÉLKÜLI VARIÁTOROK
KözvetítĘ elem nélküli

gördülĘelemes
variátorok
a) belsĘ kúpos,
b) soktárcsás kúpos,
c) síktárcsás, b
a
d) kúpos
c d
KÖZVETÍTė ELEMES VARIÁTOROK
Állandó
legördülési
sugarú
közvetítĘ b
a
elemes
dörzsvariátorok
a) golyós,
b) kúpos-
gyĦrĦs,
c) tárcsás-
görgĘs
d) kúpos- c d
görgĘs
14
VÁLTOZÓ LEGÖRDÜLÉSI SUGARÚ KÖZVETÍTė ELEMES
VARIÁTOROK
A görgĘket állításkor a tengely

mentén tolják el a fogasléccel
a Gyorsító
Be
Lassító
a) kúpos-görgĘs
b) vízszintes
tengelyĦ
golyókkal
Be
Gyorsító
b
Lassító
VÁLTOZÓ LEGÖRDÜLÉSI SUGARÚ KÖZVETÍTė ELEMES

VARIÁTOROK
FüggĘleges tengelyĦ golyókkal
Be
Be
Lassító Gyorsító
15
VARIÁTOROK
KülönbözĘ kinematikai és terhelési jelleggörbe alakítható ki,

illeszthetĘ a munkagép jelleggörbéjéhez.
A közvetítĘ elem nélküli variátorok: kis teljesítmény, kis állíthatóság
(Amax = 3-4).
A közvetítĘ elemes variátor nagyobb teljesítmény és állíthatóság
(A = 9-11).
Van végtelen állíthatóságú variátor, pl. a tárcsás/golyós variátor.
BolygómĦves variátorokkal is megállítható a kihajtó tengely, sĘt
ellentétes irányban is forgatható.
Pont vagy vonal menti érintkezés, nagy igénybevétel, a szorító erĘt
lehetĘleg korlátozni kell.
CélszerĦ nyomatékkal arányos szorító szerkezeteket használni.
SZORÍTÓ SZERKEZETEK
Szorító szerkezetek
Irányított hidraulikus szorító szerkezetek (korszerĦ gépjármĦvekben).
Mechanikus szorító szerkezetek: pl. nyomatékkal arányos, vagy a
centrifugális erĘvel arányos szorító erĘt hoznak létre.
Vannak önfeszítĘ variátorok (golyós variátor, acélgyĦrĦs kúpos-tárcsás
variátor), ahol külsĘ szorító elemre nincs szükség.
Röpsúlyos szorító szerkezetek tárcsák állításához
16
SZORÍTÓ
SZERKEZETEK
Röpsúlyos
szorító
Röpsúlyos
szorító
17
MECHANIKUS SZORÍTÓ SZERKEZETEK
a) golyós, b) menetes, c) bütykös, d) görgĘs szorító szerkezet
Golyós vagy görgĘs szorító szerkezetek.

Ft
tgJ
Fax
Az Fax szorító erĘ: Mt
Fax
rg tgJ
A J hajlásszög a geometriai viszonyoktól tgJ
Ft
Fax
és a súrlódási tényezĘtĘl függ :
Mt rmin P
X s Mt Fax Prmin Prmin o tgJ
rg tgJ rg X s
XS – a nyomaték átvitel biztonsági tényezĘje

rmin – a legkisebb legördülési sugár Ft
rg – a golyók távolsága a forgástengelytĘl

J
P – trakciós (súrlódási) tényezĘ
Fax
18
Menetes és bütykös szorító szerkezetnél a súrlódás jelentĘsen

befolyásolja a szorító szerkezet mĦködését, mert a J helyett a (JU
szög fejezi ki a kapcsolatot a kerületi és az axiális (szorító) erĘ között.
Mt
Fax
rg tg (J U )
A szorító szerkezet vagy a behajtó, vagy a kihajtó tengelyen van, vagy

mind a kettĘn, attól függĘen, milyenek az üzemeltetési körülmények, és a
követelmények.
VARIÁTOROK TEHERBÍRÁSA
GördülĘelemes variátorok teherbírása
A nyomatékot a súrlódási erĘ (a szorító erĘ és a súrlódási tényezĘ),

annak karja és a súrlódó kapcsolatok száma határozza meg.
A szorító erĘt a szerkezeti elemek teherbírása korlátozza, a súrlódási
tényezĘ a kenésállapottól és az anyagpártól függ.
Nem kent variátorok
Az acél vagy öntöttvas (ritkán alumínium ötvözet) elem/súrlódó anyag párt

kell használni. A súrlódó anyag: gumi, mĦanyag, mĦszén, kerámia,
öntöttvas, acél (berágódási veszély), fém kompozit vagy mĦanyag
kompozit.
19
NEM KENT VARIÁTOROK
Nem kent variátorban kialakuló legnagyobb súrlódási (trakciós) tényezĘ,

és megengedhetĘ érintkezési feszültség
Súrlódó Súrlódási Rugalmassági MegengedhetĘ

anyag (acéllal tényezĘ modulus, N/mm2 érintkezési feszültség
párosítva) N/mm2
Öntöttvas 0,1-0,15 175 000 200-300
Acél 0,25-0,35 210 000 700-800
Textilbakelit 0,35-0,4 3500-4500 50-65
Poliamid 0,3-0,45 1400-2000 30-50
Poliacetál 0,3-0,35 2800-3200 30-50
MĦszén 0,3-0,35 11000-20000 150-250
Gumi 0,5-1,2 3-8 10-15
NEM KENT VARIÁTOROK
Nem kent gördülĘelemes variátorok jellemzĘi:

•száraz felület
•nagy súrlódási tényezĘ
•kis szilárdság (kivéve a fémeket)
• kis rugalmassági modulus (kivéve a fémeket)
•kis szorító erĘ
•nagy érintkezĘ felület (nagy relatív csúszás, jelentĘs súrlódási veszteség
és kopás.) (kivéve a fémeket)
Az érintkezési feszültséget a hĘmérséklet és a kopás korlátozza: kicsi az
élettartam.
Alkalmazás: Kisebb követelmények, kis terhelés, kevésbé pontos
fordulatszám igény esetén.
20
KENT VARIÁTOROK
Kent variátorok
JellemzĘi:
•edzett és köszörült acél gördülĘ elemek
•olajkenés, elasztohidrodinamikai kenésállapot
•különleges molekula szerkezetĦ kenĘolaj (trakciós folyadék)
•kis súrlódás
•kis kopás
•hosszú élettartam.
A megengedett érintkezési feszültség 1100-1500 N/mm2.
KENT VARIÁTOROK
A terhelést az olajfilm nyírásából eredĘ súrlódás viszi át.

A súrlódási tényezĘ függ:
•a csúszási sebességtĘl (szliptĘl)
•a terheléstĘl
•a gördülési sebességtĘl
•a kenĘolaj viszkozitásától és molekula szerkezetétĘl
•a spin hatástól
•és (kisebb mértékben) a felületek érdességétĘl és hĘmérsékletétĘl.
A terhelés emelése növeli, a gördülési sebesség, a viszkozitás vagy a

spin növelése csökkenti a súrlódási tényezĘt.
21
KENT VARIÁTOROK
A trakciós folyadékkal kent gördülĘelemes variátorban kialakuló súrlódási tényezĘ

változása a szlip függvényében különbözĘ terhelés és gördülési sebesség
szinteken. (VH = 1750, 1400, 1050, 700, és 350 N/mm2; v=17, 50 és 83 m/s)
KENT VARIÁTOROK
0,09
0.9
0,08
0.8 1
0,07
0.7 2
0,06
0.6 3
0,05
0.5
0,04 4
0.4
0,03
0.3
0,02
0.2
0,01 5
0.1
00
0 1 2 3 4 5 6
Szlip,Szlip,
% %
A trakciós folyadékkal kent gördülĘelemes variátorban kialakuló súrlódási tényezĘ
változása a szlip függvényében különbözĘ terhelés szinteken. v = 15 m/s
1) VH = 1750 N/mm2, 2) VH =1400/mm2, 3) VH = 1050 N/mm2, 4) VH = 700 N/mm2,
5) VH = 350 N/mm2,
22
KENT VARIÁTOROK
A súrlódási tényezĘt döntĘ KenĘanyag Legnagyobb

mértékben meghatározza a súrlódási
kenĘolaj molekulaszerkezete. tényezĘ
Poliészterolaj 0,035
Diészterolaj 0,040
KedvezĘ a nagy súrlódási Szilikátészterolaj 0,045
tényezĘ. Poliglikol 0,045
Ez gyĦrĦs szerkezetĦ Paraffinos 0,050
kenĘanyag (trakciós folyadék) ásványolaj
molekulákkal érhetĘ el. Foszfátészterolaj 0,060
Nafténes 0,065
ásványolaj
Szilikonolaj 0,075
Trakciós folyadék 0,095
(Santotrac)
ÉRINTKEZÉSI FESZÜLTSÉG
Az érintkezési feszültség számítása.
1,5 FN 3 FRe 3 FRe

VH , ahol a D 3 , b = E3
abS 2 Ee 2 Ee
1 1 Q 12 1 Q 221 1 1 1 1 1
,
Ee E1 E2 Re R11 R12 R21 R22
FN Párhuzamos acél FN
VH 192 hengerek VH 1370 3
Re Acél gömb/sík Re2
23
ÉRINTKEZÉSI FESZÜLTSÉG
Általános esetben az 8
érintkezési ellipszis a
7
nagy és b kis féltengelyét
ki kell számítani. 6
Ehhez szükséges D és E. 5 D
4
3
2
1 E
0
0 0.2 0.4 0.6 0.8 1
cosT
Az D és E érintkezési felület paraméter változása a cos 4 függvényében
2 2
§ 1 1 · § 1 1 · § 1 1 ·§ 1 1 ·
cosT Re ¨ ¸ ¨ ¸ 2¨ ¸¨ ¸ cos 2I
© R11 R12 ¹ © R21 R22 ¹ © R11 R12 ¹ © R21 R22 ¹
TÉNYLEGES ÁTTÉTEL
A gördülĘelemes variátorok tényleges áttétele a
terhelés változás hatására változik, mert az
'v Pp
érintkezési felületen a súrlódási erĘk
átrendezĘdnek, a tiszta gördülés helye eltolódik.
A nagy kúpra felírt nyomatéki egyensúly:
§b · §b · m
Mt PpR1 ¨ m¸ PpR2 ¨ m¸
©2 ¹ ©2 ¹ R2 R1
b - a görgĘ szélessége,
m – a tiszta gördülés helyének távolsága a görgĘ
M t
közepétĘl
R1, R2 – az érintkezĘ vonal szakaszok közepéhez
tartozó sugarak a nagy kúpon
R – a nagy kúp sugara a görgĘ közepénél
A fenti összefüggésbĘl R ª b 2 sin 2 G 2 M t sin G 2 º

m « 1 1»
kifejezhetĘ az m: sin G 2 « 4R2 PpR 2
¬ ¼»
24
TÉNYLEGES ÁTTÉTEL
A tiszta gördülés helyén a sugarak, és az áttétel:
Rc
Rc R m sin G 2 , r c r m sin G 1 , i
rc
ahol G1 a kiskúp, G2 a nagy kúp félszöge.
Ez nem veszi figyelembe a rugalmas csúszás, vagy a kenĘfilm nyírás
miatti 0,5 %...1,5 % relatív sebesség veszteséget, ami tovább növeli az
áttételt.
Amennyiben a terhelĘ nyomaték elĘjele megváltozik, a tiszta gördülés
helye a kis átmérĘk felé fog eltolódni.
Nagy az áttétel változás, ha hosszú a b és nagy a G2 (pl. a síktárcsás
görgĘs variátor).
Rugalmassági modulus növelése, pontszerĦ érintkezés kedvezĘ.
Acélelemes variátorok elĘnyösebbek.
VARIÁTOROK VESZTESÉGEI, HATÁSFOKA
A gördülĘelemes variátorok veszteségei:

•csapágyazási veszteség
•légkeverési veszteség
•kenĘanyag keverési veszteség
•súrlódási veszteség a terhelést átadó érintkezési felületeken.
A súrlódási veszteség okai:
•·hiszterézis
•· csúszás a legördülĘ sugarak különbsége miatt,
•· csúszás a kerület menti alakváltozás miatt,
•spin,
•szlip
•·geometriai csúszás.
25
Hiszterézis veszteség a legördülĘ testek belsejében alakul ki. FĘleg a

gumi és a mĦanyag elemek esetében jelentĘs, nem csak a súrlódási
veszteséget növeli, de jelentĘs melegedést is okoz, csökkenti a
szilárdságot, növeli a kopást.
A legördülĘ sugarak különbségébĘl az érintkezĘ felületen belül csúszás
lép fel. Az eltérĘ görbületi sugarú elemek érintkezési felülete azonos,
ezért a hosszabb ívek (kisebb görbületi sugarú elemek)
összenyomódnak, a rövidebbek (nagyobb sugarúak) megnyúlnak, emiatt
alakul ki a csúszás. ElsĘsorban a vastag, lágy anyagból (pl. gumiból,
elasztomerbĘl, mĦanyagból) készült gördülĘ elemeknél jelentĘs.
A kerület menti alakváltozásból

csúszás, sebesség veszteség alakul
ki. A hajtó elem felszíni rétege az
érintkezés elĘtt összenyomódik, az
érintkezés után megnyúlik. A hajtott
elem felületi rétegének alakváltozása _ +
ezzel ellentétes. Ez az érintkezési
felületen belül csúszást idéz elĘ. Kis
rugalmassági modulus esetén lehet
jelentĘs + _
Spin esetén az elmozdulásra

merĘleges súrlódás okoz
veszteséget.
26
A kenĘfilm nyírásból (szlip) származó veszteség nem jelentĘs: 0,5-1 %.

Kis terhelésen, nagy gördülési sebességen, nagy viszkozitás esetén:
vastagabb a kenĘfilm, nagyobb a relatív csúszás, nagyobb a veszteség.
JelentĘs lehet a kenĘanyag keverési veszteség, amennyiben a forgó
elemek olajba merülnek.
(Gondosan mérlegelni kell a viszkozitás nagyságát).
Rendszerint a geometriai csúszásból származó veszteség a
legjelentĘsebb, ha nagy az érintkezési felület.
A geometriai csúszásból származó veszteség egyszerĦen számítható, ha
az érintkezési vonal mentén a P súrlódási tényezĘ és p a vonalnyomás
állandó.

Az elemi súrlódási veszteség:
dPs Pp'vdx PprZ1 RZ 2 dx PpZ 2 sin G 2 Z1 sin G 1 xdx
Kúpos variátor esetén, miután a csúszási
sebesség: Pp
'v
'v R' x sin G 2 Z 2 r' x sin G1 Z1

Integrálva az érintkezési vonal mentén, m
szakaszonként (0..-b/2+m, illetve 0…b/2+m), R2
majd egyszerĦsítve írható: R1
M t
§b ·2
Ps pP Z 2 sin G 2 Z 1 sin G 1 ¨ m2 ¸
©4 ¹
Ez a teljesítmény veszteség lényegesen nagyobb lehet, mint az elĘzĘk.
27
Pl. síktárcsás variátor adatai:

R = 120, r = 30, FN=2000 N, P=0,3, M = 60 Nm, n1=24 1/s,
P = 9 kW, mb=30 = 12,76 mm, p = 67 N/mm.
A hatásfok a görgĘ szélességtĘl függĘen az alábbiak szerint változik:
1
Terheletlen
0,98 állapotban a
veszteség
Hatásfok
0,96
Po = 179 W.
0,94
Terhelt
0,92 állapotban:
0,9 Pb=30 = 264 W
20 30 40 50 60
GörgĘ szélesség b, mm
SÍKTÁRCSÁS
VARIÁTOR
Síktárcsás variátor
Állítás az 1 hajtó
tárcsa eltolásával.
A 3 közvetítĘ tárcsa
a helyén marad.
A 4 rugóval
beállítható az
állandó szorító erĘ.
A behajtó tengelyt a
szorító erĘ nem
terheli.
28
KÚPOS TÁRCSÁS VARIÁTOR
Síktárcsás variátor kúpos görgĘkkel

a) menetes; b) golyós szorítószerkezettel
KÚPOS TÁRCSÁS
VARIÁTOR
Villamos motorral
szerelt kúpos
tárcsás variátor,
kimenĘ tengelyén
fogaskerék
hajtással. Az állítás
során menetes
orsóval tolják el a
villamos motort a
kúpos tárcsával a
kúp alkotóval
párhuzamosan.
29
KÚPOS TÁRCSÁS
VARIÁTOR
Merev közvetítĘgyĦrĦs variátor.

ÖnfeszítĘ hajtás, a merev gyĦrĦ
a terhelĘ nyomaték hatására
rászorul a kúpos tárcsákra.
A jobboldali 1és baloldali 3
kúpos tárcsa feleket egyszerre
állítják egymással ellentétes
irányban az 5 fogaskerék-
fogasléc segítségével.
GOLYÓS VARIÁTOR
KisteljesítményĦ
golyós variátor
Minidrive
Állítás: menetes
orsóval a golyót
függĘleges
irányban eltolják
ÖnveszítĘ hajtás: a
golyó a terhelĘ
nyomaték hatására
beszorul a kúpos
tárcsák közé
30
GOLYÓS VARIÁTOR
Az 1 behajtó tengelyen görgĘs szorító szerkezet (4). Állítás a 6 gyĦrĦ eltolásával.

Kihajtása 7 gyĦrĦn keresztül.
GOLYÓS VARIÁTOR
A kimenĘ tengely megállítható
31
GOLYÓS
VARIÁTOR
Állítás a 9 csigával. Az
elforgatott csigakerék
elbillenti a golyók
forgástengelyét
GOLYÓS VARIÁTOR
Végtelen nagy áttétel is
beállítható, amikor a
golyókosár és a kihajtó
tengely egy tengelyĦ
(b=0).
A gyorsító
áttételt a
szilárdság
korlátozza.
a
i 1
b
32
SZIMMETRIKUS ÁLLÍTÁSÚ TOROID VARIÁTOR
Állítás a közvetítĘ tárcsák elbillentésével. Mindkét tengelyen szorító szerkezet
ASZIMMETRIKUS ÁLLÍTÁSÚ TOROID VARIÁTOR
33
BOLYGÓMĥVES KÚPOS TÁRCSÁS VARIÁTOR
CsigahajtómĦvel kapcsolt variátor.

Az állítás a bolygókerékként mĦködĘ kúpos
tárcsák radiális eltolásával történik. Napkerék
behajtás, kar kihajtás.
SOKTÁRCSÁS VARIÁTOR
34
SOKTÁRCSÁS VARIÁTOR
Soktárcsás variátor belĘ

érintkezésĦ tárcsákkal.
KedvezĘbb érintkezés,
nagyobb hatásfok
Szorító erĘt rugó hozza
létre
35
KENÉS
Dr. Kozma Mihály
KENÉSI FOLYAMATOK
KENÉS: idegen anyagok szándékos bevitele a súrlódó felületek közé a tribológiai

folyamatok befolyásolása érdekében
Feladat:
1. A szilárdtest érintkezés megakadályozása, mértékének csökkentése.
2. A súrlódás csökkentése (növelése?).
3. A kopás csökkentése (növelése?).
4. A szilárd testek felületének hĦtése.
5. A súrlódó felületek tisztítása, szennyezĘdésének megakadályozása, a
szennyezés eltávolítása.
6. A felületek korrózió elleni védelme.
1
KENėANYAGOK
KenĘanyagok: Halmazállapot szerint

1. Folyékony kenĘanyagok: fĘleg kenĘolajok (de lehet emulzió, víz, tej vagy más
folyadék, sĘt gáz is)
2. Plasztikus kenĘanyagok: elsĘsorban kenĘzsírok és paszták.
3. Szilárd kenĘanyagok.
Alkalmazás, illetve fĘ feladat szerint:

1. KenĘanyag o gépek kenése
2. Átmeneti korrózió védĘ anyagok o idĘszakosan üzemelĘ berendezésekhez
3. HĦtĘ/kenĘ folyadékok o alakítás, megmunkálás
4. Formaleválasztó anyagok okokillaöntés, odorban kovácsolás, fröccsöntés
KENėANYAGOK
Szakterület szerint: 13. HĦtĘ/kenĘ folyadékok

KenĘolajok: 14.Vágóolajok
1. Motorolajok 15.Szikraforgácsoló olajok
2. HajtómĦ olajok 16.EdzĘolajok
3. Kompresszor olajok 17.SzigetelĘ olajok
4. Hidraulikaolajok 18.SzövĘszékolajok
5. Gépolajok 19.Pneumatika olajok
6. Turbina olajok 20.Korrózió gátló és kenĘanyagok
7. Szerszámgép olajok
8. SzánkenĘolaj KenĘzsírok:
9. LáncfĦrész kenĘolajok 1. Fogaskerék kenĘanyagok
10.Hengerolajok 2. Drótkötél kenĘanyagok
11.HĦtĘgépolajok 3. GördülĘcsapágy zsírok
12.HĘközlĘ olajok 4. Lánc kenĘzsír
5. FúrócsĘ zsír
2
KENėANYAGOK
A kenĘolajokkal szemben támasztott követelmények:

1. Stabil állapot (stabil molekula szerkezet, tulajdonságait ne változtassa)
2. A követelményeknek megfelelĘ viszkozitás.
3. Jó kenĘhatás, súrlódás és kopás csökkentés (az üzemeltetési
követelményeknek megfelelĘen).
4. Berágódás gátlás.
5. Hosszú élettartam (oxidáció állóság, öregedés állóság).
6. Nagy VI.
7. Kis habképzĘdési hajlam.
8. Alacsony dermedéspont.
9. VíztĘl könnyen elválasztható legyen (kis emulzió képzési hajlam).
10. Magas lobbanáspont (ne legyen tĦzveszélyes).
11. Alacsony ár, gazdaságos felhasználhatóság.
KENėANYAGOK
KenĘanyagok: Adalékok:
Nem képesek minden 1. Oxidáció-gátlók.
követelményt kielégíteni: az
2. SúrlódáscsökkentĘk.
adott feladat ellátásához
„formulázzák” az olajt. 3. KopáscsökkentĘk (enyhe, „mild” EP).
4. Berágódás gátlók (EP).
KenĘolaj: alapolaj+adalék 5. VI javítók.
6. Habzásgátlók.
Alapolajok:
1. Ásványolaj származékok 7. Korrózió gátlók.
2. Szintetikus olajok 8. Detergens/diszpergensek
3. Növényi vagy állati eredetĦ 9. Demulgeátorok
olajok
10. Emulgeátorok
3
KENėANYAGOK VISZKOZITÁSA
Viszkozitás mértékegységei:
Dinamikai viszkozitás K3DVP3DV F3 Az áramló folyadékrétegek
közötti nyírófeszültség arányos a dinamikai viszkozitással (newtoni
folyadék). A nem newtoni folyadék viszkozitása a nyírási fokkal általában
csökken (mint a kenĘzsíré)
Kinematikai viszkozitás QPVPPV F6W a dinamikai viszkozitás és a
sĦrĦség aránya: Q KU
$NLQHPDWLNDLYLV]NR]LW£VVRNNDON¸QQ\HEEHQ«VSRQWRVDEEDQP«UKHWē
H]«UWH]]HOMHO]LNDNHQēRODMYLV]NR]LW£V£WYLV]NR]LW£VFVRSRUWM£W
$P«UQ¸NLV]£P¯W£VRNEDQDGLQDPLNDLYLV]NR]LW£VWKDV]Q£OM£N
$NHQHQGēV]HUNH]HWHNVRNI«OHV«JHPLDWWDNHQēRODMRNDWV]«OHVYLV]NR]LW£V
WDUWRP£Q\EDQ£OO¯WM£NHOē
Az ISO 3448: a 40°C hĘmérsékleten mért átlagos kinematikai viszkozitás
alapján sorolja osztályokba a kenĘolajokat az ISO VG 2-tĘl ISO VG 1600.
Más viszkozitás csoportok is vannak.
A kenĘolaj jelölése is tartalmazhatja

a viszkozitás megjelölését.
Az ISO viszkozitás csoportok:
Top Blend ISO VG 320, HajtómĦolaj
extrém nyomásra
LUBRA K RT ISO 46 SYN
KenĘanyag
csavarkompresszorokhoz
SAE (Society of Automotive
Engineers) motorolaj viszkozitási
osztályok, SAE hajtómĦolaj
viszkozitási osztályok:
TOP BLEND 85W 90 Többfokozatú
EP hajtómĦolaj
AGMA (American Gear
Manufacturers Association)
hajtómĦolaj viszkozitási osztályok.
Csak USA-ban
4
A folyadékok viszkozitása a
hĘmérséklet emelésével
csökken,
a nyomás növelésével
emelkedik.
A hĘmérséklet hatására
kialakuló nagymértékĦ
viszkozitás változás nagyon
kedvezĘtlen a gépszerkezetek
kenése szempontjából.
VI viszkozitási index, jellemzi a viszkozitás-hĘmérséklet kapcsolatot.

Meghatározása a 40°C és 100°C hĘmérsékleteken mért viszkozitás alapján.
Nagy viszkozitási index kismértékĦ változás.
Kis viszkozitási index nagy mértékĦ változás.
Az ásványolaj VI = 75-100. Szintetikus olaj VI > 100.
Olaj Kinematikai VI
viszkozitás,
mm2/s
40°C 100°C
Nafténes orsóolaj 30 4,2 40
Paraffinos orsóolaj 30 5,3 102
Poliglikol 120 20,9 200
Szilikonolaj 120 50 424
Többfokozatú 70 11,1 165
motorolaj
Észterolaj 30 5,81 140
5
KENėANYAGOK
Ásványolajok : A leggyakrabban használt alapolajok.
ElĘnyeik:
1. Olcsók
2. Nagy mennyiségben rendelkezésre állnak
3. KenĘképességük jó
4. Széles viszkozitás tartományban elĘállíthatók
5. Egymással keverhetĘk
Hátrányaik:
1. Könnyen oxidálódnak, élettartamuk a hĘmérséklet emelkedésével erĘsen

csökken.
2. Magas hĘmérsékleten gyorsan oxidálódnak, gyantát képeznek
3. Kicsi a viszkozitási indexük
4. Gyúlékonyak
5. Dermedéspontjuk viszonylag magas
6. Koksz képzésre hajlamosak
7. Habzásra hajlamosak
8. Párolognak, besĦrĦsödnek (pl. vákuumban)
KENėANYAGOK
A szintetikus olajok
FĘbb típusok:
1. Szintetikus szénhidrogének: poli-alfa-olefinek (PAO), alkilált aromások, monoalkil
benzolok, dialkil-benzolok, cikloalifások (trackciós folyadék)
2. Poli-alkilén-glikolok (PAG)
3. Karboxilsav észterek
4. Foszfát észterek
5. Szilikon olajok, poli-szilikon olajok, szilikát észterek
6. Poli-fenil-éterek
7. Poli-metakrilátok
8. Perfluoro-alkil-poliéter (világĦrben is)
ElĘnyeik:
1. Stabil molekulaszerkezet (ellenáll mechanikai igénybevételeknek, vegyi
hatásoknak)
2. Nagy viszkozitási index
3. Kis párolgás
4. Tulajdonságaik a molekulaszerkezettel változtathatók: kis súrlódás (pl.
csigahajtás - PAG) vagy nagy súrlódás (pl. variátor – ciklo-alifás szénhidrogén)
5. ErĘs tapadás, korróziógátlás (PAO)
6. Van nem tĦzveszélyes változat (foszfát észterek)
6
KENėANYAGOK
Hátrányok: Ár az ásványolajhoz
1. Drágák viszonyítva:
2. Adalékok másképp oldódnak
3. Ásványolajjal nem keverhetĘk Foszfát észter 7-15 x
4. Oldják az egyes tömítéseket (PTFE-t nem), festékeket PAG 7-20 x
PAO 7-25 x
Szilikon olaj 40-200 x
A szintetikus olajok akkor gazdaságosak, ha: perfluoroalkilpoliéter 800 x
1. hosszú élettartam szükséges (élettartam kenés)

2. túl magas vagy túl alacsony a hĘmérséklet (T> 150 oC, illetve T< -50 oC)
3. vákuumban kell kenni
4. nagy súrlódásra van szükség (pl. variátorok kenése)
5. nagyon jó határkenési tulajdonság szükséges (pl. csigahajtómĦvek kenése)
6. korróziós veszély
7. nagy a hĘmérséklet változás
8. tĦzveszély
KENėZSÍROK
KenĘzsír: sĦrítĘ anyag (5-30 súly %, rendszerint szappanváz) + kenĘolaj.

Képlékeny, plasztikus kenĘanyag, melynek keménysége (penetrációja) a
szappanváz mennyiségétĘl és tulajdonságaitól függ.
Szappanbázis: : Ca, Na, Li, Al, Ba szappan. Vannak komplex szappanok: (Ca, Na,
Ba, Al komplex szappan)
Más sĦrítĘk: poliuretán, bentonit, PTFE, szerves sĦrítĘ (gélzsír)
Olajok: Ásványolajok, ritkábban szintetikus olajok.
NLGI Penetráció csoportok a lágytól (folyékony) a kemény (zsírtégla)felé haladva:
000, 00, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6.
Központi zsírzó berendezésekhez: 000, 00, 0 penetráció csoport
Törés elĘtti és törés utáni penetráció
A tulajdonságok javítására hasonló adalékok, mint a kenĘolajoknál.
Gyakori a szilárd kenĘanyag (grafit, MoS2, PTFE, fehéranyagok) adalék
7
NLGI penetrációs
osztályok
1/*, 3HQHWU£FLµ
RV]W£O\ PP

KenĘzsír reológiai tulajdonságai

Shear stress Viscosity
6000 100
Grease Molykote P54
5000
Shear stress, Pa
80
Viscosity, Pas
4000
60
3000
y = 1.3811x + 2063.4 40
2000
1000 y = 862.87x
-0.7963
20
0 0
0 500 1000 1500 2000
20°C Shear rate, 1/s
8
SZILÁRD KENėANYAGOK
Szilárd kenĘanyagok
Heterogén mechanikai tulajdonságú, esetleg lemezes kristályszerkezetĦ anyagok:
Talkum - alacsony hĘmérsékleten hatékony. Alárendeltebb célra használják.
Grafit – gyakran használt, kiváló kenĘanyag. Csak víz(gĘz) jelenléte esetén hatékony,
vákuumban nem használható.
MoS2 – kiváló kenĘanyag, vákuumban, magas hĘmérsékleten is hatékony
WS2, TaS2, WSe, - hasonló a MoS2-hoz, de sokkal drágább
PTFE – kiváló siklási tulajdonságok, nagy terhelésen nagyon kis súrlódási tényezĘ.
FĘleg polimerek adalék anyaga, de zsírok sĦrítĘ anyagaként is használják vákuumban,
világĦrben.
Lágy fémek: arany, ezüst, ólom, ón, indium, réz
Magas hĘmérsékleten használnak még fémoxidokat, és egyéb szervetlen vegyületeket
is.
MoS2 kristály rács

modell
A kristályrácsról
készült STM
(scanning
tunneling
microscopy)
felvétel
Természetes grafit kristályok

grafit kristályrács
9
Bórnitrid vázlatos kristályszerkezete, és

elektronmikroszkópon készült felvétele (10000 x)
Alkalmazás: adalék hĘvezetĘ képesség növelésére, súrlódás csökkentésre mĦanyagokban,

olajokban, zsírokban. Formaleválasztó anyagként is kiváló.
KENėANYAGOK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

A különbözĘ gépekben eltérĘek a kölcsönhatások
• a kapcsolódó elemek között,
• a kenĘanyag és a súrlódó felületek között
• a környezet és a kenĘanyag között
• a környezet és a súrlódó felületek között.
Pl. eltérĘek a kapcsolódó elemek jellemzĘi:
• kialakítás: ami pont, vonal vagy felület érintkezést tesz lehetĘvé
• felület: alak és helyzethibák, érdesség
• anyag és bevonatok: fémek, mĦanyagok, kerámiák, súrlódás és kopás
csökkentĘ bevonatok stb.
Más a kenĘanyag: alapolaj, adalékok
Más a környezet: levegĘ, gĘzök és gázok, szennyezĘ anyagok,
hĘmérséklet, sugárzás
10
NÉGYGOLYÓS VIZSGÁLAT
Kopásgátló, berágódás gátló hatás

mérés.
Négy ½” átmérĘjĦ edzett golyó
8 cm3 kenĘolaj a csészében
Zsír és szilárd kenĘanyag réteg
vizsgálatára is alkalmas
HASÁB/HENGER PÁR
Alkalmas súrlódás, kopás és kenĘanyag teherbírás vizsgálatára.

Amsler, Timken, Falex.
A korszerĦ gépek sokoldalúak, lengĘ mozgásra is alkalmasak.
Számítógépes irányítás, adatgyĦjtéssel és adatfeldolgozás.
11
KENÉSÁLLAPOTOK
Kenésállapotot a kenĘfilm 0.14

tulajdonságai és vastagsága Határkenés állapot
0.12
határozza meg.
0.1 Vegyes kenés állapot
Kenésállapotok:
0.08
•száraz (nincs kenĘanyag) 0.06 Folyadékkenés állapot
•határkenés 0.04
0.02
•vegyes kenés
0
•folyadékkenés 0 2 4 6
•EHD kenés (pont, vonal Csúszási sebesség, m/s
érintkezés).
A kenésállapot függ: Stribeck görbe. Olajjal kent siklócsapágyakban
kialakuló kenésállapotok.
•terheléstĘl
Zsírkenésnél hasonló, de a zsír jellemzĘi, és a
•kenĘanyag viszkozitástól kenĘanyag mennyiség változása miatt a kenés
•(kenĘanyag nyomástól) állapot eltér a fentitĘl, és az állandósult
kenésállapot nehezen tartható fenn. IdĘnként újra
•sebességtĘl kenve a kenésállapot javítható
KENÉSÁLLAPOTOK
12
HATÁRKENÉS ÁLLAPOT
Határkenés állapot A súrlódási és kopási viselkedést a kenĘfilm

jellemzĘi (tapadó szilárdsága, nyíró szilárdsága,
•Szilárdtest érintkezés
vastagsága, reakció sebessége, deszorpciós
•Tapadó kenĘfilm hĘmérséklete stb.) határozzák meg.
•Szilárd kenĘfilm bevonat
A határkenés állapotra hatást gyakorolnak

•a mechanikai folyamatok, a felületi egyenetlenségek valamint a felszíni rétegek
rugalmas és maradó alakváltozása,
•az érintkezĘ felületek fizikai és kémiai jellemzĘi, a felületi erĘk,
•a súrlódási folyamatok, a felszínt terhelĘ nyíró igénybevétel és annak hatása az
alakváltozásra,
•a kopási folyamatok, a fáradásos, az abráziós, az adhéziós és a tribokémiai
folyamatok és azok egymásra hatása.
•kenĘanyag, a szilárdtest felületek valamint a környezĘ atmoszféra közötti
kölcsönhatás.
A határkenĘfilm feladata:
1. a szilárd testek közvetlen érintkezésének megakadályozása
2. kis (vagy stabil) nyírószilárdságú, kopásálló felszíni réteg kialakítása.
A kenĘanyag határréteg létrejöhet:
- adszorpcióval (fizikai kötĘdés a felületi energiák hatására)
- kemoszorpcióval (vegyi kapcsolat, de ugyanaz a vegyület), vagy
- kémiai reakcióval (új vegyület jön létre).
Kiváló határkenĘ réteget alkotnak a hosszú láncú szénhidrogének (paraffinok), mert:
- erĘsen kötĘdnek egymáshoz és akadályozzák az érdességek áthatolását,
- a molekula rétegek egymáson könnyen elcsúsznak, kicsi a nyírószilárdságuk és a
súrlódásuk,
- deszorpciós hĘmérsékletük viszonylag magas.
13
Paraffin molekula nagyságának (molekula súly) hatása a súrlódási tényezĘre

(Hardy, 1916)
Az alkoholok molekula nagyságának (molekula súly) hatása a súrlódási tényezĘre

Azonos atomsúly esetén kisebb a súrlódási tényezĘ acélon, mint parafin molekuláknál
14
A zsírsav molekula nagyságának (molekula súly) hatása a súrlódási tényezĘre

Azonos atomsúly esetén kisebb a súrlódási tényezĘ acélon, mint alkohol molekuláknál
HatárkenĘanyagok lehetnek:
-semleges kenĘanyagok (paraffinok, naftének, olefinek, aromások), amelyek

molekulái (viszonylag gyenge) fizikai adszorpcióval (kb. 2000 cal/mol) kötĘdnek a
súrlódó felületekhez, Hatékonyságuk molekulasúlyukkal arányos, amint azt Hardy
kísérletei bizonyították.
-poláros kenĘanyagok (pl. zsírsavak, észterek, alkoholok), amelyek olajban oldódó

molekulái erĘs fizikai adszorpcióval (kb. 10000 cal/mol energiával) kötĘdnek a
súrlódó felületekhez. Ezeket tekintik súrlódás csökkentĘ (AF) adalékoknak.
Közéjük tartoznak olyan vegyületek is, amelyek már viszonylag alacsony

hĘmérsékleten, kis súrlódású kemoszorpciós réteget (szulfid, szulfát, oxid vagy
karbid réteget) alakítanak ki a fém felületen.
NINCS ÉLES ÁTMENET AZ ADSZORPCIÓ ÉS KOMOSZORPCIÓ KÖZÖTT.
HATÉKONY ADALÉK ALACSONY HėMÉRSÉKLETEN ADHÉZIÓVAL KÖTėDIK A

FELÜLETHEZ, A HėMÉRSÉKLET EMELKEDÉSÉVEL MEGJELENIK A
KEMOSZORPCIÓ ÉS NÖVELI A HATÉKONYSÁGOT
15
Fizikai adszorpciós réteget hoznak létre a hosszúláncú karboxil savak, zsírsav-

észterek, éterek, alkoholok, aminok, amidok, imidek.
Hatékonyságuk sorrendje:
paraffin < alkohol < észter < telítetlen zsírsav < telített zsírsav.
Legfontosabb vegyületek
- a 12-18 szén atomot tartalmazó karboxilsavak
- a zsíralkoholok
- a természetes észterek (gliceridek) és a
- a szintetikus észterek (metilészterek, butilészterek)
Tulajdonképpen ide sorolhatók a szilárd kenĘanyagok is: MoS2, grafit, PTFE stb.
0,5
0,45 v = 0.01 m/s
0,4 F = 6,3 N
0,35
0,3
0,25
0,2
0,15
0,1
0,05
0
Nem kent 120 mm2/s 260 mm2/s 1000 mm2/s
POM/POM pár, különbözĘ viszkozitású ásványolajjal kenve
16
SÚRLÓDÁS IRÁNYÍTÁS
Az egyes határkenĘ filmek hatékonyságát kritikus hĘmérsékletük (deszorpciós

hĘmérséklet, olvadáspont, bomlási hĘmérséklet) határozza meg.
0.5
I
0.4
0.3 II
0.2 III
0.1
IV Ta Tf
0
o
HĘmérséklet, C
I – adalékolatlan ásványolaj, II - súrlódáscsökkentĘ AF (kemoszorpciós) adalék ,

III –(AW) EP adalék, IV – AF és EP adalék együttes hatása
KOPÁS IRÁNYÍTÁS
a
b
Kopás sebesség
'F
Fkr Terhelés
a – nem kent, b – adalékolatlan ásványolajjal kent, c – kopáscsökkentĘ AW adalék

hatása, d – EP adalék hatása (nĘ a teherbírás)
17
KENėANYAG HATÉKONYSÁGA
KülönbözĘ kenĘanyagok berágódási teherbírása 10 mm átmérĘjĦ, A38 acélból készült,

keresztezett hengereken mérve. d=10 mm, v= 0,5 m/s
KenĘanyag: Ásványolaj (SAE 90), észterezett növényi olajok
A szintetikus kenĘolajok egy része (észterek, glikolok) rendkívül hatékony súrlódás

csökkentĘk határkenés állapotban. TMP-ester: trimetilol-propán-észter.
18
KENÉSÁLLAPOTOK
Folyadékkenés állapot
A súrlódást a folyadék film nyírásából eredĘ ellenállás okozza.
Newton törvénye szerint:
du
W K
dh
³ WdA
A súrlódási erĘ:
FS
A
Súrlódási erĘ akkor is van, ha nincs terhelĘ erĘ, de a súrlódási tényezĘ csak terhelt
felületre értelmezhetĘ.
Lehet 0 a súrlódási erĘ, ha nincs elmozdulás (sebesség gradiens)
Rendkívül kicsi a súrlódás, ha kicsi a viszkozitás (gázkenés), vagy kicsi a sebesség
gradiens (pl. vastag a kenĘfilm).
VEGYES KENÉSÁLLAPOT
Folyadék kenés esetén tiszta határkenés állapot csak nagyon kis sebességen
alakul ki.
A sebesség emelkedésével fokozatosan hidrodinamikai nyomás alakul ki,
megjelenik a folyadék súrlódás is, a szilárdtest érintkezés és a súrlódási tényezĘ
csökken, vegyes kenésállapot jön létre. Stribeck görbe szemléletesen mutatja a
súrlódási állapot változását.
A súrlódást és a kopást a határsúrlódás és a folyadék súrlódás részaránya
határozza meg.
Vegyes súrlódási tartományban a súrlódási tényezĘ és a kopás sebesség
nagyságrendekkel változhat. Ok: az üzemi hĘmérséklet erĘs hatása a
viszkozitásra (a hidrodinamikai hatásra) és a szorpciós folyamatokra.
Fém súrlódó párok esetén az érintkezési viszonyok gyors változása a kenĘfilm
villamos ellenállásának mérésével könnyen bizonyítható.
19
1,E-05
PA6 hasáb/acél henger
v=0.65 m/s, T<40 °C
p=0.03..3 MPa, A=200 mm2
Kopás, mm 3/Nm
1,E-06 motorolaj ISO VG 68

L=500 km
1,E-07
1,E-08
Kenés: nincs egyszer folyamatosan
Kenés hatása a PA6/acél pár kopására. Határ és vegyes kenésállapot
1,E-06
v=0.65 m/s, T<40 °C
p=0.73….5 MPa
A=200 N/mm2
Kopás, mm 3/Nm
1,E-07
1,E-08
1,E-09
Olaj ISO VG 68 LITON 2 Nem kent
Kenés hatása a pamutszálas textilbakelit/acél pár kopására.
Határ és vegyes kenésállapot
20
KENÉSÁLLAPOTOK
1,00E+07 0,003
Bronz hasáb/acél henger
Ellenállás R, :
Súrlódási tényezĘ, P
ISO VG 1500,
1,00E+06 v=0,65 m/s 0,002
P
1,00E+05 0,001
R
1,00E+04 0
1,00E-06 1,00E-05 1,00E-04
Hidrodinamikai paraméter
A villamos ellenállás gyors növekedés jelzi a tiszta KUL

HDP
folyadéksúrlódás kezdetét F
21
Kenéselméletek
Dr. Kozma Mihály
FOLYADÉKSÚRLÓDÁSI ÁLLAPOT
Folyadéksúrlódási állapot: Az egymáson elmozduló súrlódó felületeket teljes

egészében folyadékfilm választja el, súrlódási veszteség csak a folyadékban
keletkezik, a folyadékfilm nyírása következtében.
wu
Newton törvénye szerint: W K
wh
KedvezĘ, mert:
- kicsi a súrlódás (általában), a hĘmérséklet állandósítható,
- nincs kopás
Gépészeti gyakorlatban fĘleg csapágyakban és vezetékekben alakul ki, de más
területeken (pl. fékek, tengelykapcsolók, tömítések, szinkronizáló berendezések
stb.) is elĘfordulhat.
A csapágyak (vezetékek) folyadék kenésállapota kétféleképpen hozható létre:
Hidrodinamikus kenéssel (saját energia)
Hidrosztatikus kenéssel (külsĘ energia, hidraulikus tápegység kell)
1
HIDRODINAMIKUS KENÉS
Hidrodinamikus
kenés.
Petroff 1883 :
súrlódás
számítása.
Súrlódást a
kenĘfilm nyírása
okozza.
Beauchamp Tower
(1883) angol vasúti
mérnök világhírĦvé
vált kísérleteivel
bizonyította, hogy
folyadékkenés
esetén a
siklócsapágyban
nyomás alakulhat
ki.
Reynolds a következĘ Reynolds 1886. Tower kísérleteinek hatására

egyszerĦsítĘ feltételeket alkalmazta Navier-Stokes egyenletet siklócsapágyakra
tette:
- A kenĘanyag newtoni
viselkedést mutat,
viszkozitása nem
változik a sebesség
gradiens függvényében.
- Az áramlás a
kenĘfilmben lamináris.
- A kenĘanyag tapad a
súrlódó felületekhez.
- A tömegerĘk
elhanyagolhatók.
- A nyomás a kenĘfilm
vastagsága mentén nem
változik.
- A kenĘanyag
összenyomhatatlan.
2
Ezekkel a feltételekkel a Reynolds egyenlet általános alakja a következĘképpen

írható fel:
w wp w wp wh
[ h3 ] + [ h3 ] - 6K [ ( U 1 + U 2 ) + 2V ] = 0
wx wx wz wz wx
Általános megoldása nincs, csak egyszerĦsítĘ feltételekkel oldható meg.

Ezeket felhasználva meghatározható a súrlódó felület párok között kialakuló
nyomáseloszlás, és annak integrálásával a teherbírás.
HIDRO-
DINAMIKUS
KENÉS
EgyszerĦsítések a Reynolds egyenlet megoldásakor:

- Nincs kenĘanyag áramlás a mozgásra merĘleges irányban (a súrlódó felület
szélessége végtelen: B/L = f, B/D = f).
- Csak tangenciális mozgás van, az üzemállapot stacionárius, a kenĘrés alakja és mérete
nem változik (Vh = 0).
- Csak normális irányú mozgás van, a felületek tangenciális irányban nem mozdulnak el
(U1 + U2= 0).
- Ismert a kenĘfilm alakját leíró összefüggés.
- Ismert a keresztirányú nyomáseloszlást leíró összefüggés.
3
HIDRODINAMIKAI KENÉSÁLLAPOT
Tangenciális mozgásból eredĘ hidrodinamikai teherbírás számítása.

V=0, U=U1+U2= állandó, B/D = f, K= állandó
Ezeket figyelembe véve az egyszerĦsített Reynolds egyenlet:
w wp wh
[ h3 ] - 6K U = 0
wx wx wx
Ezt x szerint integrálva, és bevezetve a p=pmax ha h=h* határfeltételeket, a következĘ
differenciál egyenlet jön létre:
wp hh*
6K U
wx h3
A felültek közötti rés alakjának ( résfüggvény) ismeretében a nyomáseloszlás
számítható.
Hézaggal illesztett hengeres radiális csapágyra a résfüggvény:
h h (1 H cos M )
o
A Reynolds egyenlet megoldásához használt határfeltételek:
e
H
wp 'r
M rM *, 0, M M *, p 0
wM
Reynolds:
Sommerfeld:
M 0, M S, p 0
M 0, M S , p 0, minden helyen p t 0 e
Gümbel:
H
'r
4
6KZ
pf f ( H ,b / d ,M , z )
\2
Keresztirányú nyomáseloszlás számítása közelítĘ

függvényekkel: pl. parabola vagy koszinusz –
hiperbolikus függvény.
Konstansok meghatározása variáció számítással. p pf f (b / d )
HIDRODINAMIKAI NYOMÁSELOSZLÁS
Teherbírás számítása
a nyomás
integrálásával.
Integrálva a nyomás
két egymásra
merĘleges vetületét.
Eredmény: Nyomások
F eredĘje (a terhelés),
és ß helyzete
5
b / 2 M1
6KdbZ Vízszintes összetevĘ
F sin E ³ ³ rp sin MdMdz
b / 2 M *
3\ 2
)1
b / 2 M1
6KdbZ FüggĘleges összetevĘ
F cos E ³ ³ rp cosMdMdz
b / 2 M *
3\ 2
)2
6KdbZ )1
F )12 ) 22 , tgE
3\ 2
)2 EredĘ erĘ
F=f(HK\, B/D, B, D, )
Dimenzió nélküli forma a
terhelési szám
(csapágy jellemzĘ szám)
F \2
St )
bd KZ e
6
Súrlódás számítása:
du b / 2 M1
W K KZbd
dy FS ³ ³ W o dzrdM H , b / d , M1
b / 2 M *
\
FS
P \ C (H , b / d , M1 )
F
P 3
C , ha S t d 1, é s
\ St
P 3
C , ha S t ² 1
\ St
Olajszükséglet számítása:
M1 h
Q
Q 2r ³ ³ wrdMdy q1 (H , b / d ,M1 )
M * 0
d 3\Z
Hª § b· º b
2
Q1
q1 «1 0,223¨© ¸¹ »
d 3\Z 4¬ d ¼d
Q2K
q2 (H , b / d ,M1 , BE )
d 3\ 3 po
7
Általános esetben a hidrodinamikai hatás

számítható görbült felületek érintkezését
feltételezve. Ebben az esetben az egyenértékĦ
görbületi sugár segítségével, parabolikus
saruként modellezik a felületeket:
x2
A résfüggvény: h ho ,
2R
Az egyszerĦsített Reynolds egyenlet erre is
megoldható.
w wp wh
[ h3 ] - 6K U = 0
wx wx wx
x
Ez a megoldás. p 2KU
h2
wp 1 x dh
2KU ( ( 2 ) )
Bizonyítás: wx h2 h 3 dx
wp x
h3 2KUh 4KUx
wx R
wp x
h3 2KUh 4KUx 8KUho 8KUho
wx R
wp x2
h3 2KUh 8KU 8KUho 8KUho
wx 2R
8
wp
h3 2KUh 8KUh 8KUho
wx
w § 3 wp · wh
¨h ¸ 6KU
wx © wx ¹ wx
, x=0, p=0 határfeltétel (Sommerfeld határfeltétel) esetén:
0 0
x
F ³ pdx
f
2KU ³h
f
2
dx
x Reynolds határfeltétel
0 0
ª1º
F 2KUR ³ R2 dx 2KUR « » (x=x* p=pmax, x=-x* , és p=0)
f
h ¬ h ¼ f esetén 2 helyett az állandó
2,447.
1
F 2KUR
ho
MegfelelĘ átalakítás után a hézaggal illesztett radiális csapágyakra:
1 1 1 'r \
,U rZ , ho 'r (1 H ) r\ (1 H ).
R r1 r2 r2 r
F 2KrZrb 1 F \2 1
. , St .
bd bd\ r\ (1 H ) bd KZ 1 H
Nagy terhelés esetén (e>0,5) nem jelentĘs a hiba.
A véges szélesség hatását a gyakorlatban figyelembe kell venni.
Rendszerint parabolikus, vagy cosinus hiperbolikus függvényt tételeznek fel.
Az utóbbi években a véges-elemes számítás terjedt el.
9
HIDRODINAMIKAI TEHERBÍRÁS
Végtelen széles csapágy
6
5
Csapágy (Reynolds)
4
Csapágy (Gümbel)
St
3
2
1
Parabola (Sommerfeld)
0
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7
H
Végtelen széles csapágy
140
120
Csapágy (Reynolds)
100
80
St
Parabola (Sommerfeld)
60
Csapágy (Gümbel)
40
20
0
0,7 0,8 0,9 1
H
10
0.015
F=7500 N, n=1000rpm, D=50 mm,
Coefficient of friction
L/D=1, T meg=60°C
0.01
without \=0,001
cooling
0.005
cooling \=0,002
0
0 20 40 60 80 100 120
2
Viscosity, mm /s
Viszkozitás hatása a siklócsapágy súrlódási tényezĘjére (p=3 MPa)
KISZORÍTÓ HATÁS
Hidrodinamikai hatás kiszorító mozgás esetén is számítható.
Az egyszerĦsített Reynolds egyenlet: w § 3 wp ·
¨h ¸ 12KV
wx © wx ¹
EgyszerĦsítĘ feltételek: U=0, b/d=f, wp
K=állandó, h3 12KVx C
wx
x2 wp
h ho , x 0 0C 0
2R wx
x
p 12KV ³ 3 dx
h
x
p 12KVR ³ 3 dx
R
h
§ 1 1 ·
p 12KVR¨ 2 ¸
C
©2 h ¹
x rf h f p 0 C 0
§ 1 ·
p 6KVR¨ 2 ¸
©h ¹
11
Teherbírás: Radiális csapágyra átalakítva a teherbírást:
0
§ 1 ·
0 r
F 2 ³ pdx 6KVR ³ ¨ 2 ¸dx R , ho r\ (1 H )
f f©
h ¹ \
§ · who dH
¨ ¸ V r\ r\H
0
¨ 1 ¸ wt dt
F 6KVR ³ ¨ 2 ¸dx
f¨ § x2 · ¸ r
¨ ¨¨ ho 2 R ¸¸ ¸
©© ¹ ¹ r \
F 3 2SKr\H
Átalakítás után helyettesítéssel \ r \ (1 H ) 3
3 3
megoldható. Kicsit munkaigényes.
Az eredmény:
F \2 3S 1
R Sn
F 3 2SKVR 3 bd KH 2 1 H 3
ho
Kiszorítás teherbírás
jellemzĘ száma
F \2 3S 1
Sn
bd KH 2 1 H 3
12
Kiszorítás teherbírás F \2 3S 1
jellemzĘ száma Sn
bd KH 2 1 H 3
700
b/d végtelen
600
500
400
Sn
Csapágy
300
Parabola
200
100
0
-1 -0,5 0 0,5 1
H
Kiszorítás teherbírás
jellemzĘ száma
50
b/d végtelen
40
Csapágy
30
Sn
20
Parabola
10
0
0 0,2 0,4 0,6 0,8
H
13
Az olajnyomás az elmozdulás irányára szimmetrikus.

A teherbírás mindig az elmozdulással szemben alakul ki
250
200
150
Sn
100
mozgás mozgás
50
0
-1 -0,5 0 0,5 1
H
HIDRODINAMIKAI TERHELÉSI SZÁMOK
14
ELASZTOHIDRODINAMIKA
Jól simuló, olajjal kent felületek között elegendĘen vastag kenĘfilm alakul ki, és
létrejön a tiszta folyadéksúrlódási állapot még igen nagy, erĘs dinamikus terhelések
esetén is (radiális és axiális siklócsapágyak, csúszó vezetékek, dugattyúk stb.).
Tapasztalat: Hosszú üzemidĘ alatt elĘfordul, hogy rosszul simuló kent felületek sem
kopnak jelentĘs mértékben (fogaskerekek, gördülĘcsapágyak, bütykös mĦködtetések,
csigahajtópárok stb.)
OK: hatékony kenĘfilm védi a felületeket a kopástól.
A hidrodinamikai kenés kialakulásának feltételei itt is megvannak: (viszkózus, a
felülethez jól tapadó kenĘanyag, hidrodinamikai szempontból hatékony sebesség, a
mozgás irányában szĦkülĘ rés). A gyors rés növekedés miatt, azonban jelentĘs
hidrodinamikai nyomás csak nagyon kis felületre korlátozódik.
Martin (1916) merev hengerekre számította a HD teherbírást. Szerinte túl kicsi.
500 0,05
R=100 mm, ho=0,001 mm,
Résméret h, mm
400 0,04
v=10 m/s, K=220 mPas
300 0,03
p, MPa
h
200 0,02
100 0,01
p
0 0
-2 -1,5 -1 -0,5 0
F=440 N/mm, pH=568 MPa, 2b=0,44 mm x, mm
Ívelt felületek között kialakuló hidrodinamikai nyomás tangenciális mozgás

esetén (ho=1 Pm)
15
1400 0,05
R=100 mm, ho=0,0005
1200
Résméret h, mm
0,04
1000
0,03
p, MPa
800
h
600 0,02
400
0,01
200
p
0 0
-2 -1,5 -1 -0,5 0

esetén. (ho=0,5 Pm)
Feltételezés: a klasszikus hidrodinamikai kenéselmélet nem ad a gyakorlat számára

elfogadható megoldást a rosszul simuló felületek esetén.
Feltételezés: a kialakuló terhelés hatására a henger belapul és a nagy nyomás a
viszkozitást megnöveli.
Peppler (1938) és Dörr (1954) vizsgálták a rugalmas belapulás hatását a
hidrodinamikai nyomás kialakulására (kb. 4 szeres növekedés figyelhetĘ meg) .
Gatcombe (1945), Hersey (1950), Cameron (1952) vizsgálták a viszkozitás
növekedés hatását a hidrodinamikai teherbírásra, és 2,4-2,8 szeres növekedést
mutattak ki Martin megoldásához képest.
1949-ben Ertel és Grubin vizsgálta elĘször elméleti úton a rugalmas alakváltozás és a
viszkozitás növekedés együttes hatását, és bár nem kapott olyan megoldást, amely
kielégítette a rugalmasságtani és a Reynold egyenletet is, helyesen tárta fel a
hidrodinamikai kenés törvényszerĦségeit erre az esetre, és kimutatta a
nyomáseloszlás sajátos formáját, és egy második nyomáscsúcs kialakulását az
érintkezési zónán belül.
Kialakult az EHD kenéselmélet.

Petruszevics (1951) sikeresen oldotta meg egyidejĦleg a rugalmasságtan és a
kenéselmélet egyenleteit, és kapott megoldást 3 különbözĘ sebességre.
16
A Reynolds egyenlet megoldásakor a viszkozitás növekedés hatása figyelembe
vehetĘ. Több viszkozitás-nyomás függvény ismert. Gyakran használt egyik
változat:
K K o e kp , k (0,6 0,965(3 lg K o )) x10 2 (0,01 0,04)mm 2 / N

Az egyszerĦsített Reynolds egyenletbe behelyettesítve
dp h h* dp h h*
6Ko e kpU 3
e kp 6KoU
dx h dx h3
Bevezetve a pa redukált nyomást, amely feltételezi a Reynolds egyenlet jobb oldala
változatlan:
dpa dp 1 d kp 1 d 1
e kp ³ k dx (e
kp
(e ) , pa ) e kp C
dx dx k dx k
1 1 1 e kp
Ha p 0, pa 0 pa e kp
k k k
60 30
50 25
40 20
p a, MPa
p a, MPa
30 15
20 10
10 5
2
k=0,02 mm /N k=0,04 mm2/N
0 0
0 100 200 300 400 500 0 100 200 300 400 500
p, MPa p, MPa
1 dpa
A nyomás növekedésével a redukált nyomás határértékhez tart: pa , 0
k dx
Ekkor h-h*0, párhuzamos kenĘfilm alakul ki.
Ez megfelel a Hertz elméletnek, amely szerint a nyomáseloszlás fél ellipszis, a teherbírás
pedig ennek a térfogatával egyenlĘ.
A kenĘfilm vastagsága a viszkozitás növekedés hatására merev hengereknél is
növekszik. Blok, Camereon, Hersey stb. vizsgálatai szerint a növekedés kb. 2,3 szoros.
De ez még nem elegendĘ a tiszta folyadéksúrlódási állapot kialakulásához.
17
A kenĘfilm vastagság meghatározásához az érintkezési zóna elĘtti rés alakját kell
figyelembe venni, az alábbi, redukált nyomásra felírt, Reynolds egyenlet
megoldásakor:
dpa h ho
6KoU
dx h3
ElĘször Ertel és Grubin határozta meg a kenĘfilm vastagságot azzal a feltétellel, hogy a
henger rugalmasan síkba lapul, az ellenfelület sík pedig tökéletesen merev.
b
h ho
paH
³ dp
0
a ³ 6K U
f
o
h3
dx
Numerikusan oldották meg:
ho kK oU 118 EbR 111

1,19( ) ( )
R R F
ho kK oU 118 EbR 111 Ez az egyenlet nem teljesíti a kontinuitási

1,19( ) ( ) egyenletet
R R F
FeltehetĘen a rés nem tökéletesen párhuzamos, ezért olyan megoldásra van
szükség, amely a kialakuló hidrodinamikai nyomás és a kenĘfilm alak egymására
hatását figyelembe veszi.
Dowson és Higginson dolgozott ki új megoldást: iterációval egyidejĦleg oldották meg
a Reynolds egyenletet és a rugalmasságtan alapegyenleteit, és ezzel figyelembe
vették azt, hogy a kenĘfilm alakja nem párhuzamos, hanem a kialakuló nyomás
hatására megváltozik.
A számítások szerint a kenĘfilm vastagság a legnagyobb mértékben a sebességtĘl
és a sebességtĘl függ, kisebb a kenĘanyag és a szerkezeti anyag hatása, és
ugyancsak kicsi a terhelés hatása. A kapott eredményt összefoglaló összefüggések:
ho 0,6 K U 0,7 bER 0,13

= 0,88( kE ) ( o ) ( )
R ER F
ho 0,54 K U 0,7 bER 0,13

= 1,63( kE ) ( o ) ( )
R ER F
18
Az összefüggésekben az U
a két felület sebességének
átlagértékét jelenti. ( ami a
hidrodinamikailag hatásos
sebesség fele.
A kenĘfilm alak és a nyomáseloszlás változása EHD

kenésállapotban (Dowson, Higginson)
EHD nyomáseloszlás
Hertz
nyomáseloszlás
kenĘrés alakja
A terhelés hatása a nyomáseloszlásra

Számított rés alak és nyomáseloszlás
(R1=R2=50 mm, b=8mm,
A rés beszĦkülés helyén alakul ki egy
n=1200 1/min Ko=?
második nyomáscsúcs.
1-100 N, 2-250 N, 3-500 N, 4-1000 N
5-3000 N, 6-5000 N, 7-7000 N
19
HIDRODINAMIKAI TEHERBÍRÁS SZÁMÍTÁSA
Statikus terhelésĦ csapágy: ha üzem közben a kenĘfilm alakja és vastagsága nem
változik: St állandó, a terhelés, a hidrodinamikailag hatásos sebesség és a
hĘmérséklet állandó.
A hidrodinamikailag hatásos sebesség: Ze Z1 Z 2 2Z F
Z1 – csap szögsebessége, Az erĘvektor szögsebességének hatása
egyenértékĦ a vele szemben azonos
Z2 – persely szögsebessége,
szögsebességgel forgó tengely és
ZF – erĘvektor szögsebessége persely szögsebességével:
ZF 2Z1
Pl. egy tengellyel együtt forgó külpontos tömeg okozta terhelés esetén, ha a
persely áll, és a fordulatszám állandó, a csapágy üzemállapota statikus,
miután az egyenértékĦ szögsebesség: Z Z Z 2Z Z 2Z Z1
e 1 2 F 1 1
Ha két ilyen tömeg egymással szemben forog, és azok tengelyeit egymásba
helyezték (csĘtengely), a belsĘ csapágy terhelése állandó és üzemállapota statikus,
mert az egyenértékĦ szögsebessége: Z Z Z 2Z Z Z 2Z 2Z
e 1 2 F 1 1 1 1
KülsĘ csapágyának terhelése viszont sinusosan változó, üzemállapota dinamikus, bár

egyenértékĦ szögsebessége állandó.
DINAMIKUS TERHELÉSĥ CSAPÁGY
Dinamikus terhelésĦ a csapágy, ha a csapágyerĘ, és/vagy egyenértékĦ

szögsebessége, (esetleg hĘmérséklete) az idĘ függvényében változik.
Megváltozik a relatív excentricitás, a tangenciális HD hatás mellett kiszorító
HD hatás is megjelenik.
Forgattyús gépeknél ezek a változások rendszerint periodikusan
ismétlĘdnek. LehetĘség van az ilyen üzemállapotú csapágyak
kenésállapotának ellenĘrzésére, a minimális kenĘfilm vastagság
számítására.
Számos eljárást kidolgoztak: Hahn, Booker, Blok, Someya, Czégi, Holland
1
BELSėÉGÉSĥ MOTOR CSAPÁGY
A hajtórúdcsapágy terhelése különbözĘ fordulatszámokon
HOLLAND MÓDSZER
HOLLAND módszere.
Numerikus számítás: szakaszokra bontja a terhelés és a szögsebesség

változás függvényét, és a tangenciális és kiszorító hatást külön veszi
figyelembe. Feltételezi, hogy a kiszorító hatás a minimális kenĘrés irányába
hat, a tangenciális hatás pedig egyenlĘ a pillanatnyi relatív excentricitáshoz
tartozó hidrodinamikai teherbírással. A terhelĘ erĘ és a tangenciális,
valamint a kiszorító komponens által bezárt szögek a következĘ
összefüggésekbĘl határozhatók meg:
2
HOLLAND MÓDSZER
A sinus tételt felírva az erĘ vektorok által

meghatározott háromszögekre:
Ft sin( E [ )
F sin(S E )
Fn sin [
F sin(S E )
Ft sin( E [ ) Fn sin [
,
F sin E F sin E
A terhelés és az egyenértékĦ szögsebesség periodikus változását

szakaszokra bontva meghatározható az adott pillanathoz tartozó F erĘ
és Ze egyenértékĦ szögsebesség nagysága.
HOLLAND MÓDSZER
A csapágy geometriai és üzemi jellemzĘit (D, B, \, K) ismerve, és felvéve egy önkényes
H1 értéket, kiválaszthatók a hozzá tartozó St, Sn, E, értékek. EbbĘl meghatározható
választott idĘszakasz (szögelfordulás) alatt kialakuló excentricitás változás a
következĘképpen:
3
HOLLAND MÓDSZER
St A számítást addig kell

St ismeretében:
Ft bdKZ e folytatni, amíg az önkényes
\ 2
H1 felvételbĘl eredĘ hiba el
nem tĦnik. Ez rendszerint az
Ft
Ezt felhasználva: [ E arcsin( sin E ) erĘváltozás ciklus1/3 része
után bekövetkezik.
F
CélszerĦ az t idĘ helyett az
erĘt és a szögsebességet a
sin [ tengely D=Z1t elfordulásának
A szögek ismeretében: Fn F
sin E függvényében megadni, mert
akkor a folyamatok változása
könnyebben figyelemmel
Fn \ 2 kísérhetĘ.
A kialakuló relatív 'H 't E módszert elsĘsorban
excentricitás változás: bd S nK belsĘégésĦ motorok
amit hozzá adva a csapágyainak méretezésére
kezdeti H1 értékhez a Fn \ 2 fejlesztették ki.
számítási ciklus a fenti 'H 'Z 1 t
módon ismétlĘdik. bd S nKZ1
ANALITIKUS MÓDSZER
A terhelés dimenzió nélküli alakban is felírható:
F(Z1t) \ 2
St Sn S(t) , S(t)
bd Z1
CZÉGI JÓZSEF analitikus módszere:
Feltétel: nagy terhelés esetén a fenti egyenlet felírható a következĘ alakban:
Z1
S Z g t
1,6 dS t
St
Z e dt Ze
Zg – az erĘváltozás sebességét kifejezĘ (gerjesztĘ) szögsebesség
Ismert S(Zgt) terhelés függvényre az egyenlet megoldható, és ezzel a dinamikus

üzemállapotban kialakuló minimális kenĘfilm vastagság meghatározható. EgyszerĦ
függvények (trigonometrikus, polinom, exponenciális stb.) esetén van analitikus
megoldás.
4
ANALITIKUS MÓDSZER
Például megoldható az egyenlet sinusos 6
erĘváltozásra is, ami pl. forgó tömeges rezgetĘ 4 So
berendezéseknél fordul elĘ: Sm
2
S
S S m S o sin(Z g t ) 0
-2
0 2 4 6 8
A megoldás:
Z 1t
Zgt
Z1 §¨ So ·
¸ Ȧg
St Sm sin(Z g t D) Ce K
Z e ¨© 1 K
2 ¸
¹
D=arctgK, K 1,6
Ȧe
Állandósult üzemállapotban:
Z1 §¨ So ·
St S sin(Z t D ) ¸
Z e ¨© ¸
m 2 g
1 K ¹
A minimális kenĘfilm vastagság szempontjából ennek maximális értéke a fontos:
Z1 §¨ S o ·¸
St ¨ Sm 2 ¸
Ze © 1 K ¹
ANALITIKUS MÓDSZER
Számítások igazolják, hogy a csapágyak hidrodinamikai teherbírásának
számításakor nem az erĘ nagysága, hanem az erĘ-idĘ függvény görbe alatti terület
nagysága a mértékadó, és ezért ezek a függvények helyettesíthetĘk azonos területĦ
sinus függvényekkel, amelyek középterhelése és amplitúdója a következĘképpen
számítható:
2S
³ S (Z t )d (Z t )
0
1 1
Sm
2S
Z 1t 2
S
³Z ( S (Z t ) S
1 m )d (Z1t )
Z 1 t 2 Z 1t 1 M Zg S
1t1
So
2 Z1t 2 Z1t1 Z1 M
Z g t 2 Z g t1 S
5
60000
50000
ANALITIKUS MÓDSZER 40000
F, N
30000
Felhasználható az 20000
analitikus módszer
rövid ideig tartó 10000
dinamikus erĘhatások 0
figyelembevételére is. 0 2 4 6 8
Z 1t
Adatok
Fmax, N 52000 Eredmények
Fm 8500 Sm 1,987813
n, 1/s 0,5 So 16,73379
Z1 3,141593 Zg Z
M S/3 K 4,8
d, mm 70 St 5,40074
b, mm 70
e H 0,85
ho, mm 0,00315
K, Pas 0,1
\ 0,0006
ANALITIKUS MÓDSZER
Nagy terhelés esetén (H>0,9) a Ft Fn F (t )

kiszorító és a tangenciális
hatásból eredĘ felhajtó erĘ Ft\ 2 Fn\ 2 H F (t )\ 2
skalárisan összegezhetĘ, miután
ß kicsi: a két hatás közel egy
irányban mutat. Ebben az
bdKZ e bdKH Z e bdKZ e
S dH F (t )\ 2
esetben az
St n
Z e dt bdKZ e
F (t )\ 2
Ez az egyenlet átalakítás után
az elĘzĘnél könnyebben
StZ e
kezelhetĘ, és tetszĘleges F(t)
erĘváltozás függvényre dH bdK
numerikusan egyszerĦbben
megoldható: dt Sn
6
ANALITIKUS MÓDSZER
Reverzáló hengermĦ villamosmotor csapágyazás kenésállapotának ellenĘrzése.
Megnevezés Adat
\2
S tZ
ÁtmérĘ 580 mm
F
bdK
Szélesség 580 mm
Terhelés 350 000 N
dH dt
Csapágyjáték
Max. fordulatszám,
0,348 mm
0,617 1/s
Sn
KenĘanyag ISO VG 46
Üzemi hĘmérséklet 60 oC
Üzemi viszkozitás 0,016 Pas
Irányváltás ideje 2s
ANALITIKUS MÓDSZER
1 A számítás eredményei csak tangenciális
mozgás, csak kiszorító mozgás, és a két
Csak kiszorítás hatásra együttes figyelembe vétele esetén
0,98
F \2 3S 1
0,96 Sn
bd KH 2 1 H 3
0,94
Relatív excentricitás
F ȥ2 1
St
0,92
Kiszorítás nélkül
bd ȘȦe 1 İ
0,9
0,03
KenĘfilm vastagság, mm
mindkét hatás
0,88
0,02
0,86 csak ékhatás

0,01
holim
0,84
csak kiszorítás
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1
0,00
IdĘ, s 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1
IdĘ, s
7
ANALITIKUS MÓDSZER
A kenĘfilm vastagság változása különbözĘ viszkozitás esetén
0,08 ISO VG 320

KenĘfilm vastagság, mm
0,06
ISO VG 100
0,04
ISO VG 46
0,02
h olim
0,00
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1
IdĘ, s
ANALITIKUS MÓDSZER
A viszkozitás növelése növeli a teljesítmény
veszteséget, ha fennáll a folyadéksúrlódási állapot
4000
Súrlódási veszteség, W
3000
n=1,33 1/s
n=0,617 1/s
2000
1000
0
ISO VG 46 ISO VG 100 ISO VG 320
A súrlódási veszteség különbözĘ viszkozitás esetén
8
IMPULZUS MÓDSZER
Lassú terhelés változás esetén .|a
teherbírást a tangenciális hatás határozza
meg.
Gyors terhelés változáskor, ha Zg>>Z1, a
kiszorító hatás mellett a tangenciális
hidrodinamikai elhanyagolható. A teljes
terhelést a kiszorító hatás veszi fel.
F \2
Sn
bd K wH
wt
H2
1 \2 2
t
EgyszerĦen szétválasztható differenciál
³H S dHn
bd K ³t1
Fdt egyenlet, amelyeknek azonban az
integrálási határai ismeretlenek.
1
IMPULZUS MÓDSZER
A baloldali integrál felírható két határozott integrál különbségeként, amelyek tetszĘleges H
értékekhez az Sn(H, b/d) függvény ismeretében meghatározhatók:
H2 H2 H1 H
³H S dH ³ S dH ³ S dH
n n n I 2 I1 I ³ S dH
1
n
1 1 1
250 60
200
50
I 40
150
30
Sn
100
mozgás mozgás 20
50 10
0 0
-1 -0,5 0 0,5 1
-1 -0,5 0 0,5 1
H H
9
IMPULZUS MÓDSZER
Amennyiben az adott t1 pillanatban H1 ismert

(például) tangenciális hatásból, az erĘ
növekedés hatására kialakuló H , és ezzel a
minimális kenĘfilm vastagság meghatározható:
H1 I1 I2=I1+ I H2 ho
\2
t2
bdK ³t
I2 I1 Fdt
1
Ez az eljárás használható forgó tengely

csapágyazásokra rövid ideig ható erĘs
dinamikus erĘk hatásának
meghatározására.
60000
50000
40000
IMPULZUS MÓDSZER
F, N
30000
A számítás menete: 20000
10000
H1 I1 I2=I1+ I H2 ho 0
0 2 4 6 8
Z1t
Adatok Eredmények
Fmax, N 52000 Sm 1,99
Fm 8500 H1 0,70
n, 1/s 0,5 , 6,30
Z1 3,141593 t2-t1, s 0,33
M S/3
d, mm 70
I 10,65
b, mm 70 I2 16,95
K, Pas 0,1 eH 0,86
ho, mm 0,00294
\ 0,0006
10
IMPULZUS MÓDSZER
A kiszorító hatás csak akkor tarthat fenn

folyamatosan tiszta folyadéksúrlódási
állapotot, ha van ellentétes irányú
S
impulzus is, különben a csapágy felületek J1
elĘbb-utóbb összeérnek. Periodikus
erĘváltozás esetén: J2
Z 1t
H2 H1
J1 ³H S dH
n I H 2 I H1 J2 ³H S dHn I H 1 I H 2
1 2
H1 és H2 értékeket felvéve kiszámíthatók J1 és J2 értékei, megrajzolhatók a diagramok,

amelyekbĘl az erĘ változás ismeretében kiszámított J1 és J2 impulzusokhoz tartozó relatív
excentricitás értékek megállapíthatók.
IMPULZUS MÓDSZER
11
IMPULZUS MÓDSZER
12
HAJTÓMĥVEK KENÉSE
Dr. Kozma Mihály
HAJTÓMĥVEK
A hajtómĦvek feladata: az energia továbbítása az erĘgéptĘl a
munkagépig, az azt jellemzĘ mennyiségek átalakítása a munkagép
igényeinek megfelelĘen. A hatékony megbízható mĦködés
érdekében a hajtásokat kenni kell:
• A villamos hajtásoknál nincsenek különleges tribológiai feladatok:

- csúszó érintkezĘk
- gördülĘcsapágyak,
- nagy méreteknél hidrodinamikus siklócsapágyak
- kis méreteknél szinterbronz csapágyak.
• A hidrosztatikus hajtások
- kenĘolaj az energia továbbító (a hidraulikus munkaköz)
- különleges csapágyazások
- tömítések és vezetĘ perselyek.
• Pneumatikus hajtások
- tömítések,
- vezetĘ perselyek.
1
HAJTÓMĥVEK
A hajtások legnagyobb része mechanikus hajtás.

Tribológiai szempontból fontos részei:
• terhelést átadó elemek
• csapágyazások és vezetékek.
• tömítések.
A nagy teljesítményĦ mechanikus hajtások:
• fogaskerék hajtómĦvek,
• fogaskerekes váltómĦvek,
• soktárcsás dörzsvariátorok,
• görgĘs vagy fogas lánchajtások
• szíjhajtások.
HAJTÓMĥVEK
Tribológiai szempontból
különösen fontosak a
• nagyteljesítményĦ fogaskerék
hajtómĦvek,
• bolygómĦvek
• a fokozott igénybevételnek
kitett nagyméretĦ, lassújárású,
gyakran nyitott kivitelĦ
fogaskerék hajtások.
2
A hajtómĦ kenés feladata:

• a terhelés átadó felületek és a csapágyak súrlódásának és kopásának
csökkentése
• a berágódás és egyéb súlyos felületi károsodás megakadályozása.
A terhelést átadó felületek igénybevétele függ

• a fogerĘtĘl,
• csúszási és legördülési sebességétĘl,
• a fogprofil geometriai kialakításától
• a fogaskerék anyag mechanikai jellemzĘitĘl
• a kenésállapottól (a kialakuló fogsúrlódási tényezĘtĘl).
HAJTÓMĥVEK
Gyártástechnológiai okok miatt

legelterjedtebb a hengeres
fogaskerék hajtás.
A kerekek fogazata:
• legtöbbször evolvens fogazat
• ritkán körív profilú (pl. Wildhaber-
Novikov) fogazat
• ciklois fogazat
• különleges fogazat.
3
HAJTÓMĥVEK
Az evolvens fogazatú hajtások teherbírását korlátozhatja:

• statikus fogtörés
• fogtĘ kifáradás
• fogfelszín kifáradás
• kopás
• berágódás.
A kopás és a berágódás tribológiai jellegĦ károsodás, ami függ:
• kenésállapottól (kenĘanyagtól és a kenési módtól)
• fogaskerekek anyagától és kezelésétĘl
• a fogazat geometriájától
• üzemeltetési paraméterektĘl.
HAJTÓMĥVEK
Kis sebesség tartományban (v 0,5 m/s) rendszerint a kopás,

nagyon nagy sebesség tartományban (v ! 50 m/s) a berágódás
korlátozhatja a teherbírást.
A két sebesség tartomány között,

•ha a fogaskerekek nemesített acélból készülnek, a felületi kifáradás,
•ha betétedzett acélból, a fogtörés okozza a fogaskerekek
károsodását.
4
HAJTÓMĥVEK
A kopás és a berágódás döntĘ mértékben függ a kenésállapottól.
Cél az elasztohidrodinamikai kenésállapot, az elegendĘen vastag
kenĘfilm.
Az elasztohidrodinamikai kenĘfilm vastagsága függ:
•a kenĘanyag jellemzĘitĘl: Ko normál állapotú viszkozitásától és k
viszkozitás-nyomás kitevĘjétĘl,
•a kerekek anyagjellemzĘitĘl: E rugalmassági modulusuktól és X
Poisson tényezĘjüktĘl,
•az érintkezĘ felületek geometriai kialakításától: R fĘgörbületi
sugaraiktól, és az érintkezési vonal b szélességétĘl,
•az üzemeltetési paraméterektĘl: az F terheléstĘl, és a vt tangenciális
sebesség komponensektĘl.
HAJTÓMĥVEK
KenĘanyag kiválasztása.
A kerületi sebesség alapján. DIN 51509 szerint:
amikor v 2 m/s: nagy viszkozitás, erĘsen tapadó kenĘanyag (pl.
bitument tartalmazó olaj. KenĘanyag felvitel kézi ecseteléssel vagy
felszórással.
amikor 2 < v < 4 m/s: lágy hajtómĦzsír használható.
amikor 4 < v < 15 m/s: merülĘ olajkenés. Viszkozitás kiválasztás a
kerületi sebesség és a tengelytávolság alapján. EHD kenĘfilm vastagság
ellenĘrzése.
A DIN 51509 szabvány szerint a kenĘolaj viszkozitás kiválasztása a
terhelés/sebesség tényezĘ (a ks Sribeck palástnyomás tényezĘ és a v
sebesség hányadosa) szerint.
Ft u 1
ks 3
bd w1 u
5
Kinematikai viszkozitás, mm /s
HAJTÓMĥVEK
1000
2
Ft u 1
ks 3
100 bd w1 u
v > 15 m/s rendszerint

10 szivattyús olajozásra
van szükség.
A kenĘolajat fúvókák
1 szétterítik a fogaskerék
fogakon közvetlenül a
0.01 0.1 1 10
kapcsolódásba lépés
ks /v elĘtt.
Hengeres és kúpfogaskerék kenésére javasolt Az átáramló olaj hĦti a
kenĘolaj viszkozitás a ks/v terhelés/sebesség hajtómĦvet.
paraméter függvényében.
HAJTÓMĥVEK
Az acélból készült fogaskerék hajtópárok kenésére alkalmas a

kenĘolaj:
•ha az alapolaj viszkozitása elegendĘen magas (ISO VG-100... ISO
VG 320)
•ha a négygolyós vizsgálat eredményei jók (berágódási terhelés 3000
N-nál nagyobb)
•FZG károsodási fokozat eléggé magas (9, vagy annál magasabb).
6
HAJTÓMĥVEK
A csigahajtómĦvekhez a nagyobb csúszási sebességek miatt

nagyobb viszkozitású,
súrlódás- és kopáscsökkentĘ adalékkal ellátott hajtómĦolaj szükséges.
A kenĘolaj szükséges viszkozitásának kiválasztása a terhelés (a
csigakeréken kimenĘ M2 [Nm] nyomaték), a sebesség (a csiga n1 [1/min]
fordulatszáma), és a geometriai méretek (az a [m] tengelytávolság)
ismeretében képzett
M2
a 3 n1
paraméter segítségével történhet:
HAJTÓMĥVEK
CsigahajtómĦ kenĘolaj viszkozitásának kiválasztása
1200
Kinematikai viszkozitás, mm /s
2
1000
800
600
400
200
0
10 100 1000 10000 100000
3 2
M2/(a n1), N min/m
7
HAJTÓMĥVEK
A kenĘanyag viszkozitás ellenĘrzése.

A kenĘanyag viszkozitás megfelelĘ ha az acél fogaskerekek fogfelületeit
vékony folyékony kenĘfilm választja el egymástól (EHD kenĘfilm)
A teherbíró kenĘfilm kialakulását a fogak legördülése, a fogfelületek
rugalmas alakváltozása, a kenĘanyag viszkozitásának növekedése az
érintkezési nyomás hatására, valamint a fogfelszín kis érdessége teszi
lehetĘvé.
A kenĘfilm vastagsága a fogaskerekek kerületi sebességétĘl, a fogak
terhelésétĘl, az érintkezĘ fogprofilok görbületi sugarától, a kenĘanyag
viszkozitásától és viszkozitás-nyomás kitevĘjétĘl függ
A kenĘfilm vastagsága az elasztohidrodinamikai kenéselmélet alapján
meghatározott összefüggésekkel számítható.
500 0,05
R=100 mm, ho=0,001 mm,
Résméret h, mm
400 0,04
300 0,03
p, MPa
h
200 0,02
100 0,01
p
0 0
-2 -1,5 -1 -0,5 0

esetén (ho=1 Pm)
8
Dowson és Higginson dolgozott ki új megoldást: iterációval egyidejĦleg oldották meg

a Reynolds egyenletet és a rugalmasságtan alapegyenleteit, és ezzel figyelembe
vették azt, hogy a kenĘfilm alakja nem párhuzamos, hanem a kialakuló nyomás
hatására megváltozik.
A számítások szerint a kenĘfilm vastagság a legnagyobb mértékben a sebességtĘl
függ, kisebb a kenĘanyag és a szerkezeti anyag hatása, és ugyancsak kicsi a
terhelés hatása. A kapott eredményt összefoglaló összefüggések:
ho 0,6 K U 0,7 bER 0,13

= 0,88( kE ) ( o ) ( )
R ER F
ho 0,54 K U 0,7 bER 0,13
= 1,63( kE ) ( o ) ( )
R ER F
ELASZTOHIDRODINAMIKA ALKALMAZÁSA
Miután evolvens fogazatú

kerekek kapcsolódása
folyamán változnak a kenĘfilm
vastagságot meghatározó
mennyiségek: az egyenértékĦ
görbületi sugár, a mértékadó
sebesség, a terhelés, ezért
rendszerint a számítást csak a
fĘponti helyzetre határozzák
meg:
9
HAJTÓMĥVEK
Dowson és Higginson által kidolgozott EHD kenĘfilm vastagság
számítására szolgáló összefüggés átalakításával a fogaskerékpár C
fĘpontjában a kenĘfilm vastagság következĘképpen fejezhetĘ ki:
k 0.54 Ft
hmin 2,65 KK Ka Ku p
E 0,03 p 0,13 b cosD w cos E b
TényezĘ Fogaskerékpár KülsĘ fogazat BelsĘ fogazat
u 0,43 u 0,43
Hengeres
Ku u 1 1,56
u 11,56
u 0,27
Kúpos
u
0, 43
2
1
KK Hengeres és kúpos
2SnK o 0,7
Hengeres a sin D w 1,13
Ka cos1,56 E
Kúpos Rm sin D wn 1,13

cos1,56 E m
HAJTÓMĥVEK
A minimális kenĘfilm vastagságot a fogfelületek Ra1 és Ra2 átlagos
felületi érdességével elosztva számítható a résparaméter:
2hmin
O
Ra1 Ra 2
Ha O > 2, fĘleg folyadék-súrlódási állapot uralkodik, felszíni károsodás
nem fordul elĘ.
Ha O < 0,7, elsĘsorban a határsúrlódási állapot érvényesül, fennáll a
fogfelület károsodás veszélye, ami a következĘ intézkedésekkel
kerülhetĘ el:
•Kis sebesség és alacsony hĘmérséklet: súrlódás és kopás csökkentĘ
felületaktív vagy szilárd kenĘanyag adalék. A kopás intenzitás, kopási
élettartam ellenĘrizhetĘ számítással.
•Nagy sebesség, magas hĘmérséklet: EP adalék. Számítással
ellenĘrizni kell a berágódási biztonságot (pl. a Blok féle hĘfokvillám,
vagy az integrál hĘmérséklet módszerével).
10
ELASZTOHIDRO
DINAMIKA
ALKALMAZÁSA
A berágódásra hatást
gyakorol a felületek
anyaga, állapota, a fogak
kialakítása, és a
kenĘanyag.
a) ásványolajok
m1- Q50 =119 cSt,
m2- Q50 =62,9 cSt,
m3- Q50 =14,1 cSt
g1-h1+adalékok (S, Cl, P)
b) turbinaolajok
t1- Q100=10 cSt
t2- Q100=9,2 cSt
t3- Q100=6,2 cSt t4,, t5-EP adalékolású turbinaolaj. „A” fogalak DIN 51354
ELASZTOHIDRODINAMIKA ALKALMAZÁSA
Szintetikus olajok
s1-Poliéter, Q50 =105,8 cSt,
s2- Poliglikol Q50 =40,6 cSt,
s3- Diészter Q50 =9,8 cSt,
s4- Komplex észter Q50 =18 cSt
s5- Észter Q50 =26,3 cSt
11
HAJTÓMĥVEK
Kopási élettartam számítása
A fogaskerekek kopása kedvezĘ, amíg bejáródik, a fogprofilon kialakul a
kedvezĘ hordkép.
A lassú járású fogaskerekek (v < 0,5 m/s), amelyek érintkezĘ fogprofiljai
között kialakuló EHD kenĘfilm vastagsága nem haladja meg a 0,1 Pm-t,
folyamatosan kopnak, teherbírásukat elsĘsorban a fogprofil megengedett
kopása határozza meg.
A fogaskerékpár kopási élettartama számítással ellenĘrizhetĘ.
A Müncheni Egyetem hajtástechnikai Laboratóriuma dolgozott ki erre
eljárást. Vizsgálataik szerint az olajjal kent fogaskerekek kopása függ:
•a viszkozitástól,
•a kenĘolaj adalék tartalmától és
•kerületi sebességtĘl.
HAJTÓMĥVEK
1400
ISO VG 32
1200
1000
Kopás, mg
800
ISO VG 100
600
400
ISO VG 460
200
0
0 0.1 0.2 0.3 0.4
Sebesség, m/s
KülönbözĘ viszkozitású ásványolaj alapú kenĘolajjal kent betétedzett

fogaskerékpár kopásának változása a kerületi sebesség függvényében
50kWh energia átvitele alatt. Fogalak: C
12
HAJTÓMĥVEK
A nagyteljesítményĦ hajtómĦ olajokhoz adott berágódást gátló adalék
a kopást nem csökkenti, hanem megnöveli.
900
800
700 4% Anglomol 99
adalékkal
600
Kopás, mg
500
400
300
200 adalékolatlan
100
0
0 0.05 0.1 0.15 0.2 0.25 0.3
Sebesség, m/s
Adalékolt és adalékolatlan ISO VG 100 ásványolaj alapú kenĘolajjal
kent betétedzett fogaskerékpár kopásának változása a kerületi
sebesség függvényében
HAJTÓMĥVEK
4 % ólomnaftenát valamint 2 % MoS2 tartalmú alapolajok 50-70 %-al

csökkentették a fogaskerekek kopását, az alapolajjal kent kerekekéhez
viszonyítva.
A lekopott anyagmennyiség számítására, kísérleti eredményeik alapján
az alábbi empirikus összefüggést írták fel:
V H 1,4 UC x ] W 60n
W1 = C1T ( )
V HT UCT x ] WT
ahol W1 a lekopott anyagréteg vastagsága, mm/óra; C1T kopástényezĘ,
mm/fordulat, VH a Hertz feszültség, N/mm2; UC az egyenértékĦ görbületi
sugár a fĘpontban, mm; ]W az átlagos relatív csúszás; n az érintett
fogaskerék fordulatszáma, 1/min.
13
HAJTÓMĥVEK
Az érintkezési feszültség:
Az átlagos relatív csúszás az
A és az E pontbeli relatív U E2 uU A1
csúszások és a rész- ]E 1 , ]A 1
kapcsolószámok
uU E 1 U A2
szorzatának összege: ]W H 1] E H 2] A
T indexel jelölt mennyiségek a kísérleti fogaskerekekre kiszámított

értékek. A 4. ábrán megadott kopástényezĘ meghatározásakor
használt fogaskerékpár jellemzĘi:
egyenértékĦ görbületi sugár, mm UCT = 8,4

átlagos relatív csúszás ]WT = 0,74
Hertz feszültség, N/mm2 VHT = 635, illetve 1160.
HAJTÓMĥVEK
A kopástényezĘ változása a
kenĘfilm vastagság
függvényében.
Anyagpárok:
1) betétedzett/nemesített acél,
2) betétedzett/betétedzett acél,
3) nemesített/ nemesített acél,
4) nitridált/nitridált acél,
5) betétedzett/betétedzett acél
zsírkenéssel
14
HAJTÓMĥVEK
A geometriai adatok számítása
Megnevezés Összefüggés
Fogszámok, fogszám viszony z1, z2, u = z2 /z1
Szerszám modul, mm m
Szerszám kapcsolószöge, fogmagasság és rendszerint D = 20 O, h*a = 1, c = 0,25, de
foghézag tényezĘje eltérĘ értékek is választhatók
Fogferdeség szöge ß
Elemi tengelytávolság, mm a = (z1+z2)m/(2 cosß)
Osztókör átmérĘ, mm d1,2 = z1,2m/cosß
Homlok kapcsolószög az osztóhengeren Dt = arctan (tanD/cosß)
Alapkör átmérĘ, mm db1,2 = d1,2 cosDt
GördülĘkör átmérĘk, mm dw1 = aw/(u+1), dw2 = udw1
Homlok kapcsolószög a gördülĘ hengeren Dwt = arcos (db/dw)
Profileltolás tényezĘk összege x1+x2 = (invDwt- invDt)(z1+z2)/(2tanD)
Fogfejmagasság, mm ha1,2 = (h*a+x1,2+k)m, ahol k = (aw-a)/m-x1-x2
Fogláb magasság, mm hf = (ha-x+c)m,
Fejkör átmérĘ, mm da = d+2ha
Lábkör átmérĘ, mm df = d-2hf
HAJTÓMĥVEK
Rész kapcsolószámok § 2 ·
z1 ¨ § d a 1 ·
H1 ¨ ¸ 1 tan D wt ¸
2S ¨ © db1 ¹ ¸
© ¹
§ 2 ·
z2 ¨ § d a 2 ·
H2 ¨ ¸ 1 tan D wt ¸
2S ¨ © db 2 ¹ ¸
© ¹
A ponti evolvens görbületi sugarak, mm
U A2 0,5 da2 db2 U A1 a sinD wt U A2
E ponti evolvens görbületi sugarak, mm

U E1 0,5 da1 db1 U E2 a sinD wt U E1
A C fĘpontbeli görbületi sugarak és az U C1,2 0 ,5d w1,2 sin D wt ,
egyenértékĦ görbületi sugár, mm
u
UC 0 ,5a sin D wt
1 u 2
15
HAJTÓMĥVEK
A megengedhetĘ kopás mértékét

•a fogprofil torzulás ( a futás egyenlĘtlenség, a dinamikai hatások és a
zajszint növekedése),
•a kemény felületi réteg vastagsága,
•a fogfej kihegyesedése vagy
•a fogtĘ gyengülése korlátozza.
HAJTÓMĥVEK
Csigahajtópárok kopásának számítása
A kopási élettartam biztonsági tényezĘje számítható a kísérletekkel

meghatározott kopásszilárdságból (megengedett Hertz feszültségbĘl)
•a fellépĘ Hertz feszültséget
•az anyagpárt
•a felületi érdességet, és
•a sebesség viszonyokat figyelembe vevĘ
(szintén kísérleti úton meghatározott) tényezĘk ismeretében.
16
HAJTÓMĥVEK
A kopással szembeni biztonsági tényezĘ a

következĘképpen számítható:
Sw V k WPWRWv / V w
ahol Vk - megengedett érintkezési feszültség,
WP - az anyagpár tényezĘ
WR - a felületi érdesség tényezĘ: , Rzo = 3 Pm - WR 4 Rzo / Rz
a kísérleti csiga, Rz - a számított csiga
egyenetlenség magassága, .
Wv - a sebesség tényezĘ: vgo, m/s - kísérleti
jellemzĘ sebesség, vgm = v1m/cos Jm, m/s - a
Wv 4 n
v go v 1gm
,5

csiga fogprofil menti közepes csúszási 1
uv gm
sebessége, n1, 1/min - a csiga fordulatszáma,
v1m=dm1n1/60 - csiga kerületi sebessége
u = z2/z1 - fogszám viszony
HAJTÓMĥVEK
A megengedhetĘ lekopott anyagmennyiséget

•a kenĘolajban felhalmozódó lekopott anyag mennyisége
•vagy a csigakerék fog alakjának megváltozása (kihegyesedése, fogtĘ
szilárdságának csökkenése)vagy (a mindkét forgásirányban mĦködĘ
hajtómĦveknél)
•a foghézag növekedése korlátozza.
A fog kihegyesedés elkerülése érdekében a kopásból eredĘ fogvastagság
csökkenés ne haladja meg az mn normálmodul 30%-át ('sn d 0,3mn );
a fogtĘ szilárdság biztonsági tényezĘje 'sn fogvastagság elkopás
hatására az alábbi értékkel csökken:
1 'sn / 2mn 2
17
HAJTÓMĥVEK
A fenti megfontolások alapján meghatározott, a kopás miatt

megengedett 'sn fogvastagság csökkenésbĘl a lekopott anyag
tömege jó közelítéssel a következĘképpen számítható: (ahol dm1, mm,
- a csiga osztóhenger átmérĘje, D - szerszám-kapcsolószög, Uk - a
csigakerék anyag sĦrĦsége.
'm 1,5 'sn z2 mn d m1 U k / 10 6 cos J m cos D

A Hertz feszültség: 1 1 § 1 Q 12 1 Q 22 ·
¨ ¸
Vw Z E ZU 1000 K A M 2 / a 3 ZE S © E1 E2 ¹
0 ,34
2 ,05§¨ m1 a ·¸
felület görbületét kifejezĘ d
ZU
jellemzĘ (ZI, ZA, ZN, ZK © ¹
csigára
0 ,34
1,86 §¨ m1 a ·¸
ZH csigára: d
ZU
© ¹
HAJTÓMĥVEK
Csigahajtópár kopásának számításához szükséges adatok
Csigakerék anyaga CuSn12 CuSn12 CuSn12Ni CuSn12Ni CuSn14 CuZn11Ni CuAl1Ni

Csiga anyaga 16MnCr5 42CrMo4 16MnCr5 42CrMo4 16MnCr5 16MnCr5 16MnCr5
Ásvány- WP 1 0,63 ,57 1,21 0,74 1,30 0,63
olaj+EP vgo, m/s 0,11 0,65 0,13 0,06 0,34 0,04 0,86
Szinteti- WP 1,71 1,56 1,15 - 2,28 1,62 -
kus olaj vgo, m/s 0,10 0,85 0,10 - 0,06 0,005 -
Kerék anyag sĦrĦ- 8,8 8,8 8,8 8,8 8,9 8,3 7,4
sége, Uk, mg/mm3 ,
rugalmassági mo- 88300 88300 98100 98100 92700 98100 122600
dulusa, E2, N/mm2
Acél csigával páro- 147 147 152 152 150 152 164
sítva ZE, N/mm2
18
HAJTÓMĥVEK
Kopásra méretezéskor a
csigakerékre megengedett
Hertz feszültség az
igénybevételek számának
függvényében különbözĘ
lekopott anyag mennyiség
határértékekre
HAJTÓMĥVEK
Berágódási biztonság számítása
A hengeres és kúpfogaskerekek berágódási teherbírásának (berágódás

elleni biztonsági tényezĘjének) számítására használt eljárások:
•Niemann határnyomatékra alapított számítási eljárása [6].
•A Blok fogfelület hĘmérséklet csúcs (hĘfokvillám) számítása [7, 8].
•A fogfelületeken kialakuló átlagos hĘmérséklet (integrál hĘmérséklet)
számítása. [1, 7]
A fogfelületeken kialakuló átlagos súrlódási tényezĘt meghatározva a
fogazat terhelésének, sebességének, geometriai viszonyainak,
anyagának és a tengelytávolságnak ismeretében számítható a Tint
átlagos fogfelszín hĘmérséklet emelkedés, amelyet a keréktest (szintén
számított) hĘmérsékletéhez hozzáadva adódik a fogfelület
átlaghĘmérséklete:
19
HAJTÓMĥVEK
Az integrál hĘmérséklet számítás módszere szerint:
•a berágódás oka az, hogy a fogfelület átlaghĘmérséklete meghaladja a

rendszerre jellemzĘ kritikus értéket,
•a fogfelület átlaghĘmérséklete az olaj hĘmérsékletétĘl, a terheléstĘl, a

súrlódási tényezĘtĘl valamint a csúszási és gördülési sebességtĘl függ,
•a berágódási biztonság függ a kenĘanyagtól, a fogaskerekek

anyagától, valamint a hĘelvezetés körülményeitĘl (a kenés módjától).
HAJTÓMĥVEK
A keréktest átlaghĘmérséklete:
TM >TOL 0 ,7 TVINT @ X S
ahol TOL – olajhĘmérséklet, TVINT – a fogfelület átlagos hĘmérséklet
emelkedése, XS - a kenéstényezĘ: merülĘ olajozáskor XS = 1,
szivattyús olajozáskor XS = 1,2;
Az integrál hĘmérséklet: Tint = TM + 1,5TVINT,

ahol a fogfelületen kialakuló átlagos hĘfokemelkedés egyenlĘnek
vehetĘ a Blok szerint a kiskerék fejköri pontjában számított
hĘmérséklet emelkedés és a kapcsolószámot figyelembe vevĘ XH
tényezĘ szorzatával:
ª X M X BE wtB0 ,75 0 ,5 º
vt
TVINT TVE X H X H P B « 0 ,25 »
«¬ X Ca X Q a »¼
20
HAJTÓMĥVEK
Az átlagos fogsúrlódási 0 ,2
ª F K cos E º
tényezĘ: PB 0 ,045 « bt A » K M0 ,05 X R
Fbt - a fogra ható normális ¬ bv 6C U C ¼
irányú erĘ,
v6C– a fogfelület érintĘirányú v 6C 2vt sin D wt
sebességeinek összege,
UC - a fĘpontban az
egyenértékĦ görbületi sugár,
KM - a kenĘolaj viszkozitása a
0 ,25
keréktest hĘmérsékletén, §R ·
XR 3 ,8 ¨ a ¸
XR - az érdesség tényezĘ.
© d1 ¹
Ra 0 ,5( Ra 1 Ra 2 )
HAJTÓMĥVEK
Acél kerekekre az
anyagtényezĘ: XM 50 KN -0,75 s 0 ,5 m 0 ,5 mm
U E2
U E1
A geometriai tényezĘ: X BE 0 ,5 u 1 u
4 U E 1U E 2
wtB- a fognyomás ahol a Ft

különbözĘ K tényezĘk a wtB K A K HE K HD K BJ
külsĘ dinamikus erĘhatást, a b
foghossz menti és a fogak
közötti terhelés eloszlás Az XQ kapcsolódási tényezĘ, és az XCa
egyenlĘtlenségét veszik foglenyesési tényezĘk értékei
figyelembe. szakirodalomban található táblázatokból
kiválaszthatók.
21
HAJTÓMĥVEK
Az FZG (FZG-TEST
A/8,3/90) kísérlettel
meghatározott keréktest
TMT hĘmérséklet és TVINTT TMT
fogfelület integrál
hĘmérséklet adott
teljesítményfokozathoz
tartozó értéke leolvasható,
a berágódási hĘmérséklet
számítható:
TSINT= TMT+1,5TNINTTXwT.
XWT – anyagszerkezet és
felület bevonat tényezĘ.
TS int
SS
Tint
HAJTÓMĥVEK
25 ipari fogaskerék hajtómĦ számított berágódási biztonsági tényezĘje
22
HAJTÓMĥVEK
A csigahajtópárok a nagy relatív csúszás miatt berágódásra sokkal

inkább hajlamosak, mint a fogaskerekek, ennek ellenére nem dolgoztak
ki méretezési eljárást a berágódási biztonsági tényezĘ számítására.
Ez elsĘsorban azzal magyarázható, hogy nagy az érintkezési felület,
kicsi az érintkezési feszültség, kedvezĘ siklási tulajdonságú az
anyagpárosítás, viszonylag kicsi a súrlódási tényezĘ (a melegedés
csökkentése és a hatásfok javítása érdekében a kenĘanyag
súrlódáscsökkentĘ adalékot tartalmaz), ezért helyesen legyártott
csigahajtópáron berágódás csak túlhevülés, vagy helytelen beállításból
illetve túl nagy alakváltozásból eredĘ egyenetlen terheléseloszlás
(élenfutás) vagy kenési elégtelenség következtében alakulhat ki.
HAJTÓMĥVEK
NAGYMÉRETĥ, LASSÚJÁRÁSÚ NYITOTT FOGASKERÉK
HAJTÓMĥVEK KENÉSE.
CsĘkemencék, aprítógépek, szárítódobok, kondicionáló berendezések
stb. hajtása.
23
HAJTÓMĥVEK
FĘ jellemzĘik:
•nagy terhelés
•nagy tengelytávolság
•nagy modul (25-60
mm)
•nagy kerékszélesség
(1200 mm-ig)
•IT 8-IT 11 gyártási
pontosság
•nagy áttétel (6-15).
HAJTÓMĥVEK
A nagy terhelés okozta rugalmas alakváltozások, a gyártási és szerelési

pontatlanságok miatt a fogaskerekek felületén: a fogak hossza és
magassága mentén nem egyenletes a terhelés eloszlás, nem alakul ki
egyenletes hordkép: helyi túlterhelések miatt berágódás, és felületi
kifáradás keletkezik.
Növelik a fogaskerekek szilárdságát, edzett és köszörült kiskerék.
Nagyszilárdságú, kemény acélból fogaskerék érzékenyebb a fogirány
hibákra
A kemény fogaskerekeken a fog szélessége és magassága mentén
korrekciót alkalmaznak: a fog két szélét lenyesik, donga fogazatot, vagy
a fogaskerék elcsavarodását figyelembe vevĘ hossz korrekciót
használnak, valamint a fogfejnél és a fogtĘnél foglenyesést alakítanak ki
24
HAJ
TÓ
Mĥ
VEK
Kenés KenĘanyag felvitel módja
Folyamatos kenés MerülĘ kenés

Tartós kenés
KeringtetĘ kenés
KenĘanyag átadás
Szakaszos kenés
Veszteséges kenés Szóró kenés
Szórható tapadó kenĘanyag

Nagy viszkozitású ásványolaj
(bitumentĘl és oldószertĘl
alapú hajtómĦolaj (bitumentĘl és
mentes), EP adalékkal, szilárd
oldószertĘl mentes), EP
kenĘanyag tartalommal, vagy
adalékkal, szilárd kenĘanyag
anélkül. Kozisztencia osztály: 0,
tartalommal, vagy anélkül.
00, 000
Alkalmazható kenĘanyagok
25
Folyamatos kenés
MerülĘ kenés
Akkor hatékony, ha a kenĘanyag
•nem tartalmas oldószert
•folyékony, nem képez gátakat a fogfelületen,
•nagy a VI, nincs kenĘanyag melegítés vagy hĦtés,
•kis párolgási veszteség
•könnyĦ az olajcsere, az olajellátás
•magas FZG terhelési fokozat
KözvetítĘkerekes kenés:
a terhelést átadó fogaskerék helyett közvetítĘ kerék merül a
kenĘanyagba és hordja azt fel a fogaskerékre. Csak egyenes fogazatú
kerekeknél használható. ElĘnyös, mert nem jut feleslegesen sok
kenĘanyag a fogfelületre.
KeringtetĘ kenés esetén önálló hajtással rendelkezĘ szivattyú szállítja a
kívánt mennyiségĦ kenĘanyagot a fogfelületre. ElĘnyös, mert mindig
megszĦrt tiszta kenĘanyag jut a fogak közé.
Speciális kenĘrendszerre van szükség, amely alkalmas arra, hogy a
nagyméretĦ fogaskerekek nagy viszkozitású kenĘanyagát a kenendĘ
felületekhez szállítsa.
A kenĘanyag szivattyút töltĘszivattyúval látják el, és mindig két szĦrĘt
építenek be, annak érdekében, hogy a hatékony szĦrést állandóan
fenntarthassák.
A kenĘanyag ellátást a kenĘberendezés automatikusan ellenĘrzi, és
rendellenes mĦködés esetén vészjelzést ad, sĘt a gépet automatikusan
le is állíthatja.
26
HAJTÓMĥV
EK KENÉSE
Két meghajtó
fogaskerekes
forgódob fogaskerék
hajtásának keringtetĘ
kenĘrendszere.
Szakaszos kenés.
•A kenĘanyagot meghatározott idĘközönként juttatják a súrlódó
felületekre.
•Veszteséges kenés.
•Vizsgálni kell a gazdaságosságot: a felhasznált kenĘanyag elvész, de
nem szabad meggondolatlanul korlátozni a kenĘanyag mennyiséget,
mert az kenési elégtelenséget okozhat.
•Kenési módszerek:
•1. kézi pisztollyal felszórás, és
•2. automatikus szóró rendszer.
27
HAJTÓMĥVEK
A korszerĦ kenés az alábbi három szakaszból áll:

A. alapozás és kezdĘ kenés
B. bejárató kenés
C. üzemi kenés.
Valamennyi szakaszra külön kenĘanyagot fejlesztett ki.
Az alapozásra erĘsen adalékolt, grafitot tartalmazó kenĘanyag, amely:

• védi fogazatot üzembe helyezés elĘtt a korróziótól,
• szerelés után az elsĘ körbeforgatáskor gondoskodik a kenésrĘl,
megakadályozva a károsodásokat,
• festék anyagként lehetĘvé teszi menet közben a hordkép közelítĘ
meghatározását,
• az automatikus szóró rendszer pontos beállításáig megvédi a fogakat a
berágódástól.
Az alapozó kenĘanyag bitument, ólmot nem tartalmaz.
HAJTÓMĥVEK
A bejárató kenĘanyagok különleges adalékokat tartalmaznak, amelyek

elĘsegítik az intenzívebb mechano-kémiai kopást, és ezzel a gyorsabb
bejáródást, lekoptatva a kiemelkedĘ érdesség csúcsokat és csökkentve a
helyi túlterhelést.
Egyúttal EP hatásukkal ugyanakkor megakadályozzák a berágódást.

Lágy zsírokat és nem newtoni viselkedésĦ nagy viszkozitású kenĘolajokat
egyaránt használnak felszórt bejárató kenĘanyagként a fent említett
tulajdonságokat nyújtó adalékokkal kiegészítve.
A bejáratást nagy gondossággal kell elvégezni, és rendszerint hosszú

idĘre van szükség (240-360 üzemóra)
28
HAJTÓMĥVEK
A bejáratás jelentĘs mértékben javítja a felület minĘségét:
Bejáratás elĘtt Bejáratás után
HAJTÓMĥVEK
Az üzemi kenĘanyagok nagyteljesítményĦ, EP tulajdonságú anyagok,

amelyek kielégítik a legnagyobb teljesítményĦ, erĘs lökésszerĦ
igénybevételeknek kitett forgó kemence és malom hajtások kenésével
szemben támasztott követelményeket, és ugyanakkor felhordhatók a
súrlódó felületre szóró kenĘberendezésekkel. Az üzemi kenĘanyagokat
jellemzi:
•az erĘs tapadó képesség,
•a nagy teherbírás,
•az optimális kopásvédelem,
•nagy biztonság berágódással szemben,
•jó korrózió védĘ hatás.
A bejárató és az üzemi kenĘanyagok egymással kompatibilisek, nem
szükséges a bejárató kenĘanyagot a rendszerbĘl és a súrlódó felületekrĘl
eltávolítani, hanem azonnal át lehet térni az üzemi kenĘanyag
alkalmazására, ha a bejárató kenĘanyag adagolását abbahagyták.
29
HAJTÓMĥVEK
Helytelen szerelés, beállítás, nem megfelelĘ kenés, vagy túlterhelés

esetén a fogfelületek károsodhatnak. A megsérült, karcok vagy
berágódások miatt feldurvult fogfelületek teherbírása rohamosan
csökken, ami a hajtómĦ gyors tönkremeneteléhez vezethet.
A károsodás továbbterjedése megakadályozható, a fogfelületek állapota
jelentĘs mértékben helyreállítható javító kenĘanyagok segítségével
anélkül. hogy a hajtómĦvet üzemen kívül kellene helyezni. Ez óriási
gazdasági és mĦszaki elĘnyt jelent a hagyományos mechanikus felület
javítási eljárásokkal szemben.
A javító kenĘanyagok olyan adalékokat tartalmaznak, amelyek igen
erĘsen kötĘdnek a fémfelülethez, és mechano-kémiai kopási folyamat
során lesimítják a kiálló egyenetlenségeket, miközben kitöltik a károsodás
során keletkezett mélyedéseket. A károsodás észlelésekor elĘször
természetesen annak okait kell feltárni és megszüntetni, különben a
javítás nem lehet eredményes.
30

Hajtások PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Hajtások PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

HAJTÁSOK

GÉP: mechanikai elven mĦködĘ eszköz az anyag vagy energia formájának,

A hajtások feladata: az erĘgép és a munkagép üzemi jellemzĘinek

HengermĦ, szabályozott villamos hajtásuk külsĘgerjesztésĦ egyenáramú motorokkal

Pekingi Óriáskerék 2008. hidrosztatikus hajtás, dörzshajtás

Pneumatikus hajtás: kézi szerszámok (csavarhúzó, légkalapács, köszörĦ), adagoló,

A leggyakrabban a mechanikus hajtásokat használják, amelyeket a legkülönbözĘbb

Egy benzin motor P, Le M, Nm

Villamos motor ha van hálózat. Egyen és váltóáramú motor, szabályozás.

Kinematikai hajtás: pontos mozgás átvitel (mérĘgépek, szerszámgépek, robotok,

Az erĘátvitel módja szerint: erĘvel záró hajtások (pl. szíjhajtás, dörzshajtás,

Fontosabb mechanikus hajtások jellemzĘi (Niemann)

Hajtás típus Pmax imax vmax Kmax (G/P)min

A bolygómĦvek az utóbbi években egyre szélesebb körben terjednek,

Fogaskerék hajtások csoportosítása:

Fogprofil kialakítása szerint: evolvens profilú, körív profilú,

A fogirány szerint: egyenes fogazatú, ferde fogazatú, ívelt

Tengely elrendezés szerint: párhuzamos tengelyĦ

Leggyakoribb a hengeres fogaskerékhajtás, mert

Más hajtást választanak, ha:

•Kis helyen nagy áttételt kell megvalósítani: csigahajtás, bolygómĦ,

TELJESÍTMÉNY ELÁGAZTATÁS FOGASKERÉK

A bolygómĦ mĦködését döntĘen meghatározza mozgásviszonya, ami

A K+B bolygómĦre is hasonló módon felrajzolható a sebességábra, és

Látható, hogy csak a sugarak aránya változik, a szögsebesség egyenlet

BolygómĦ KB K+B K+K B+B

A mozgásegyenletbĘl felírható a bolygómĦ valamennyi egy szabadságfokú

A KB bolygómĦ áttételeinek számítására szolgáló összefüggések

A KB és a K+B bolygómĦvek áttételét az ib korlátozza

Pl. z2=30, Z3=120, Z4=270. ib=-270/30=-9, Ebben az esetben a

Pl. K+K bolygómĦ esetén

z2 49, z3 50, z2c 50, z3c 51,

Pl. B+B bolygómĦ esetén: z4=22, z3=15, z3’=16, z4’=23

A bolygókerék karhoz V4g

v2 r2Z 2 2r3 Z2 2r3r4c

2r3r4c 2  120  267

A KB bolygómĦ áttétele, miután a belsĘ áttétel:

z 4 ' z3 267  120 ib 1,014245

erĘ komponensek hasonlóan r 3 r k

Ez a számítás nem pontos, nem veszi figyelembe a fogfelületen

Nyomatékok számítása KB bolygómĦre:

P4 g  P2 gK g ahol a fogsúrlódást figyelembe

Ezek az összefüggések érvényesek valamennyi kettĘs bolygókerekes

A bolygómĦ teljesítmény egyensúlya:

Ezek az összefüggések valamennyi bolygómĦre érvényesek: a

Ha a gyĦrĦkerék áll, Z4=0, P4=0.

Azoknál a bolygómĦveknél, ahol ib>0,5, (bizonyos K+K, B+B) a P2g

A bolygómĦvek alábbi hatásfok elemzése során csak a fogazati

Fogsúrlódási tényezĘ változása a

Az átlagos fogsúrlódási tényezĘ változása különbözĘ terhelés (VH) szinten, a

i2k=10 a=200 mm, w=1000 N/mm

n2=500 1/min, a=200 mm, w=1000 N/mm

A bolygómĦ hatásfokának számításakor figyelembe kell venni az

BOLYGÓMĥVEK FOGAZATI HATÁSFOKA

KB BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA

A KB (és K+B) bolygómĦ hatásfoka nagyobb, vagy egyenlĘ a gördülĘ

K+K bolygómĦ fogazati hatásfoka különbözĘ üzemállapotokban

K+K BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA

KB+B BOLYGÓMĥ FOGAZATI HATÁSFOKA

K244 ' K24k KBKk44' BB

K43 0,999514 K4'3' 0,999496

K244 ' K24k KBKk44' BB 0,997201  0,935015 0,932398

A bolygómĦ részekkel számolás lényegesen egyszerĦbb.

2r3r4c 2 120 267

z 4 ' z3 267 120 ib 1,014245

P4 g P2 gK g ahol a fogsúrlódást figyelembe

K244 ' K24k KBKk44' BB 0,997201 0,935015 0,932398

O4 O4 H 3 rb24 ( a sin D w rH2 3 rb21 ) 2

rH 4 ( a s sin D ws ras2 rbs2 ) 2 rb24

O3 H 4 rb23 ( rH2 4 rb24 a sin D w ) 2