A pszichológia alapjai 1

Előadás-vázlatok

A pszichológia tárgya. Történeti gyökerei

Bevezető
Minden általunk ismert kultúrában létezik egy ún. naiv pszichológia. Hisz
mindannyian természetes módon használunk olyan kifejezéseket, amelyek lelki folyamatokra
utalnak. Hogy mást ne mondjunk, pl.: ha valamiről keveset tudunk vagy éppen semmit, a
köznyelvben úgy fejezzük ki: „fogalmam sincs róla”. Vagy más esetben „Láttad? Kihitte
volna!” stb.
Mi azonban itt a pszichológiával, mint tudománnyal foglalkozunk, tekintve, hogy a
„…tudomány a legtöbb esetben egészen másként beszél a dolgokról, mint a hétköznapi
ember. A tudomány, pontosabban a természettudomány célja mindig az, hogy magyarázatokat
találjon a megfigyelhető jelenségekre, s olyan fogalmakat alakítson ki, amelyek segítenek
számot adni arról, miért történnek a dolgok éppen úgy, ahogyan, s nem másképp. A
tudományban csak akkor tartunk meg egy fogalmat ha hasznosnak bizonyul, ha segítségével
magyarázatokat állíthatunk elő.”1
A pszichológia a lelki folyamatokkal, tevékenységekkel és állapotokkal, közös szóval,
a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány.
A pszichológia szó görög eredetű a psziché = lélek és a logosz = tan szóösszetételből
keletkezett. Mai értelemben úgy határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális
folyamatok tudományos tanulmányozását.

A pszichológia feladata
leírja a lelki jelenségeket;
megállapítsa bekövetkezésük feltételeit, és hatásukat más jelenségekre,
kutassa belső természetüket, lefolyásuk törvényszerűségeit,
tanulmányozza a lelki jelenségek egyéni változatait,
a lelki jelenségek kialakulásával, kifejlődésének, magasabb egységbe való
szerveződésének tanulmányozása.

1
Győri Miklós: A tudományos pszichológia kialakulása: Hagyományok, hősök, fordulópontok. In.: Oláh Attila
és Bugán Antal: Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó 2000. 8. oldal.

1
 A pszichológia alapjai 2
Előadás-vázlatok

A pszichológia történeti gyökerei

A modern pszichológia gyökerei az időszámításunk előtti IV. és V. századba nyúlnak
vissza. A nagy görög filozófusok Platón és Arisztotelész a lelki élet alapvető kérdéseit
vetették fel. Például: Helyesen észlelik-e az emberek a világot? Mi a tudat? Vajon az emberek
alapvetően racionálisak vagy irracionálisak? Képesek vagyunk-e szabad választásra? Ezek a
kérdések, amelyek ugyanolyan fontosak ma, mint kétezer évvel ezelőtt, a lélekkel és a
mentális folyamatokkal foglalkoznak.

A klasszikus görög filozófia egyik nagy alakja PLATÓN az embert elsősorban

észlénynek tartotta, aki pusztán értelmével, gondolkodásával képes feltárni a végső igazságot
önmagáról és a világról, és ez által irányíthatja hatékonyan cselekvését (idealizmus). De
ehhez nem kell a tapasztalatból tanulnia, mert minden tudása, ismerete (ideája) születésétől
kezdve adott számára.

ARISZTOTELÉSZ abból indult ki, hogy az ember biológiai lény, a

természettörvényeknek alávetett, és környezete, tapasztalata ugyanúgy befolyásolják, mint
minden más szervezetet. Szerinte a lélek a test egyik működésrendszere és csak más testi
folyamatokkal kölcsönhatásban ismerhető meg.

A pszichológia tudományának kialakulása közel 400 évig tartott. Ebben a folyamatban

fontosnak véljük feltérképezni azokat a hatásokat, amelyek befolyásolták a tudomány
megszületését. Ezek a hatások (Győri Miklós nyomán) két nagy forrásból táplálkoznak: az
egyik a filozófia, a másik a természettudományok. A természettudományokon belül döntő
hatású a fiziológia (élettan) illetve az elméleti biológia (evolúció-biológia).

Filozófiai alapok
A pszichológiai kutatás alapvető kérdései a viselkedés okaira, annak meghatározóira, a
lelki folyamatok mechanizmusaira vonatkoznak. E kérdések pedig, a filozófusok
gondolkodásának is a középpontjában álltak/állnak. A felvilágosodás korában két egymással
szembenálló teória rajzolódott ki, az egyik a racionalista, a másik az empirista álláspont.
Mindkét elmélet középpontjában az emberi elme természete áll. Szembenállásuk három
ponton rajzolódik ki:
1. a tudományos megismerésről vallott nézetekben;
2. a köznapi ember ismereteinek eredetéről vallott véleményben, illetve;

2
 A pszichológia alapjai 3
Előadás-vázlatok

3. a gondolkodásban, az elmeműködés természetéről hirdetett felfogásban.

Racionalizmus
A módszer dedukció; velünk született eszmék, ideák tana.

René DESCARTES (1596-1650)

Descartes racionalista alapokra helyezkedik. Gondolatait a test-lélek és az ideák
vonatkozásában az alábbiakban összegezhetjük:
a) Test-lélek:
A test és a lélek kettősségét hangsúlyozza. „ A test és a lélek élesen elkülönülő létezők,
alapvetően különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, ám mégis interakcióban vannak,
kölcsönösen hatnak egymásra.”2 A test a kiterjedt dolog (anyag), a lélek maga a gondolkodó
szellem. A test a fizikai világ törvényeinek engedelmeskedik, míg a lélek a testtől független, s
pusztán a gondolkodás képességével jellemezhető képződmény.3
b) Velünk született eszmék
A megismerés kiindulópontja a tapasztalati egyén, az empirikus Én, ugyanakkor létezik egy
transzcendentális Én is. Épp a két Én közötti kapcsolat megteremtésére vezeti be a velünk
született eszmék fogalmát. „Az örök igazságok, az általános fogalmak, a megismerés
kategóriái a léleknek előre programozott, teremtéstől adott sajátosságai, feladatuk csak az,
hogy a tapasztalat esetlegességeit letisztítva, felfedezzük ezeket az örök igazságokat,
melyeknek kulcsesete természetesen a matematikai fogalmak és igazságok rendszere."4
c) A gondolkodó elme:
Descartes a gondolkodás és nyelv vizsgálatát helyezte a középpontba. Szerinte „… emberi
lélek legfontosabb, lényegi funkciója a gondolkodás, ennek külső megnyilvánulása pedig a
beszéd, a nyelv használata. Mindkettőben rugalmasság, kreativitás és szabadság nyilvánul
meg.”5, Véleménye szerint tudásunk egy lényeges része velünk születik (lásd ideák tana). Így
a logika, a racionalitás, a matematika igazságai nem tanulhatók tapasztalat alapján, ezek a
transzcendentális Én megtestesítői.
d) A megismerés tárgya és alanyai:

2
Győri Im.: 10. oldal.
3
A test működéséről bővebben olvashatunk Pléh Csaba: Pszichológiatörténet, Gondolat Kiadó, Bp. 1992. 35-38.
Oldal.
4
Pléh: Im.: 39. oldal.
5
Oláh – Bugán: Im.: 10. oldal

3
 A pszichológia alapjai 4
Előadás-vázlatok

Minden megismerés alapja, maga a tapasztalatokat gyűjtő, gondolkodó elme. Vagyis a tudati
működés elengedhetetlen feltétele a transzcendentális Én-en nyugvó empirikus Én kialakulása
is.
Az embert épp ez a nem anyagi jellegű tudata emeli ki a többi élőlény közül. Az elme
tudatossága a személyes természetre vonatkozik, következésképp élményeink csak önmagunk
számára hozzáférhetőek közvetlen módon. Ezen gondolatmenettel alapozta meg a 19. századi
introspekciós irányzatot.
Összegezve:
Descartes gondolatai alapvető hatást gyakoroltak a pszichológia tudományának
kialakulására. Bár a test és a lélek kettősségére tett kijelentései nem állták meg helyüket, de a
gondolkodásra vonatkozó állításai indították el a XX. században a kognitív pszichológiát,
csakúgy, mint az önmegismerésre vonatkozó nézetei a XIX. században az introspekciós
lélektant.

Empirizmus
Az induktív módszert tekintik elfogadhatónak. Szerintük az emberi elme tabula rasa (üres
lap). A legfőbb gondolkodási művelet az asszociáció.
John LOCKE(1632 – 1704)
Álláspontja szerint az újszülött elméje nem tartalmaz tudást, hanem az üres lap (tabula
rasa). Ezt az üres lapot a külvilágból jövő tapasztalás írja tele. Lényegében az foglalkoztatta,
hogy a tapasztalás milyen folyamatok révén jön létre. 3 folyamatot emelt ki: az észlelést, az
asszociációt és az absztrakciót.
Értelmezésében
az észlelés a külvilág tárgyainak pszichés lenyomatait hozza létre, vagyis az ideákat;
az asszociáció az ideákat kapcsolja össze; ill.
az absztrakció az egyedi ideákból a közös jegyek elvonását, vagyis absztrakt fogalmak (ideák)
létrehozását jelenti.

David HUME(1711 – 1776)

Továbbgondolva a Locke-i okfejtést, arra a megállapításra jutott, hogy a lelki folyamatok
éppúgy „oksági törvények alapján működnek, mint a fizikai világ kölcsönhatásai. Úgy vélte,
az asszociáció törvényszerűségei oksági törvények”.6 Vagyis a lelki folyamatok és a

6
Oláh – Bugán Im.: 11. oldal

4
 A pszichológia alapjai 5
Előadás-vázlatok

viselkedés okai megismerhetőek lesznek, s így magyarázhatók és bejósolhatók is egyidejűleg.

Ezzel utat nyit a természettudományos lélektan számára.

George BERKELEY(1685 – 1753)

A három kitüntetett vizsgálati körből az észleléssel, s ezen belül is a térészleléssel
foglalkozik részletesen. A térlátást elemzi, miközben arra keresi a választ, hogy a két
dimenziós retina miképp teszi lehetővé a háromdimenziós látást. Szerinte a látás és a tapintás
összekapcsolódása áll a háttérben.

Összegezve:
„az empiristák két területen adtak a pszichológia számára is maradandót: az érzékelés és
észlelés elemzésében, valamint az asszociáció fogalomrendszerének kidolgozásában.”7
Természettudományos alapok
Pozitivizmus
A pozitivizmus a természettudományos gondolkodást tekintette a világ
megismeréséhez vezető „királyi útnak”. Valódi szülőatyjának Auguste COMTE (1798 –
1857) tekinthető. „A tudományoknak, tárgyuktól függetlenül, egységes módszereket kell
alkalmazniuk. A lelki folyamatok nem mérhetőek, így a lélektani jellegű kérdésekkel vagy a
szociológiának vagy a filozófiának kellene foglalkoznia.”8
John Stuart MILL(1806 – 1873) Hume követője volt. Ugyan nem változtatta meg
gyökeresen az empirista gondolkodást, ám felismerte, hogy az egyedi tapasztalatok
szükségszerűen különbözőre formálnak bennünket. Ezzel a megállapítással utat nyitott a 19.
századi pozitivizmus új gondolatvezetése számára. Gondolatrendszerében az asszociáció
törvényeinek kutatása kap központi helyet. „Ugyanazt a helyet tölti be a
társadalomtudományok között, mint a természettudományok közt a fizika.” 9 Ezzel
lényegében, az induktív logika elsőbbségét hirdeti.

Evolúció-elmélet
Charles DARWIN (1809 – 82) az élővilág evolúciójára vonatkozóan olyan elmélet alapjait
vetette meg, mely élesen szembekerült a zsidó-keresztény felfogással. „… az emberi faj
keletkezését ugyanolyan egyszerű… folyamatok eredményeinek tekintette, mint bármely
másik növényi vagy állati faj kialakulását és fejlődését. A szaporodás véletlenszerű
7
Pléh Csaba: Im.: 44. oldal
8
Oláh – Bugán: Im.: 14. oldal
9
Oláh – Bugán: Im.: 14. oldal

5
 A pszichológia alapjai 6
Előadás-vázlatok

mechanizmusai apró lépésekben változatokat hoznak létre az egyedeken (variáció), ezek

közül azonban hosszú távon csak a rátermettebbeknek van esélyük, hogy tulajdonságaikat
átadják a következő generációknak (szelekció), s e tulajdonságok átvitelét, megőrzését
öröklési mechanizmusok biztosítják (öröklés). A fajok létrejötte és fejlődése alapvetően ezen
apró változások igen hosszú idő alatt történő felhalmozódásának eredménye.10
Darwin elmélete azonban nem csak világkép formáló hatása miatt fontos a
pszichológia történetében. Ráirányította a kutatók figyelmét olyan kérdésekre, melyeket
később a pszichológiai kutatások tárgyai lettek. Lényegében lerakta a tudományos igényű
fejlődéslélektan alapjait.

A fiziológiai gondolkodás fejlődése

Descartes bátran tekinthető a fiziológiai gondolkodás egyik előfutáraként. Sajátos
elméletet dolgozott ki az idegműködésről, s a reflex fogalmának korai leírása is az ő nevéhez
kapcsolható.11
A XIX. században kapott nagy lendületet az észlelés kutatása. Itt Helmholtz, Fechner,
Weber nevét emeljük csak ki.
HELMHOLTZ(1821-1894) kiváló biológus, fiziológus és fizikus egy személyben.
Az angol empiristák örökösének vallja magát. Megszállott természettudományos kutató. Ő
volt, aki elsőként megmérte az idegingerület terjedési sebességét, (30m/s) s ezzel megalapozta
a reakcióidő-kutatásokat.
FECHNER(1801-1887) idealista gondolkodó volt. Ennek ellenére, mint fizikus a
természettudományos módszerek mellett kötelezte el magát, s vált a pszichofizika
kidolgozójává.
WEBER(1795-1878) csakúgy, mint Helmholtz fizikai alapú kísérletekből indult ki.
Elsődlegesen azt kutatta, milyen feltételekkel válik egy inger érzékelhetővé.
Fechner és Weber megállapítottak egy matematikai összefüggést az inger és az általa keltett
érzet között.
É = k log I + B

I az inger illetve annak megváltozása, E a keletkezett érzet, k az un. Weber állandó.

Wilhelm WUNDT(1832 – 1920) Lipcsében 1879-ben létrehozta a világ első pszichológiai
laboratóriumát. Ettől az időponttól számijuk a pszichológiát önálló tudománynak.

10
Győri Miklós: Im.: 14. oldal
11
A témáról bővebben olvashatunk Győri Im.: 12. oldal, illetve Pléh Csaba: Im.: 57-60. oldal

6
 A pszichológia alapjai 7
Előadás-vázlatok

Mint a fentiekből is láthatjuk egy tudomány kialakulásának megvannak a történeti

előzményei. Önállóvá válásának azonban további feltételei vannak. A teljesség igénye nélkül
emelünk ki itt párat. Ezek:
elkülönített vizsgálati jelenségek (lelki jelenségek),
a jelenségek vizsgálatára alkalmas módszerek, eljárások, körülmények (introspekció,
kísérlet, laboratóriumi körülmények);
szakmai nyelv a jelenségek működés-sajátosságainak leírására.
Kulcsfogalmak
Pszichológia = psziché + logosz
Platón: ideák tana
Az ember észlény: nem kell a tapasztalatból tanulnia
Arisztotelész: az ember biológiai lény
A lélek a test egyik működésrendszere
Filozófiai alapok
Racionalista álláspont: Descartes:
Az ember tudatból és testből áll
Transzcendentális Én, empirikus Én
Reflexek
Angol empiristák: Locke, Hume, Berkeley
Felfogás: tabula rasa
Módszer: megfigyelés
Elv: asszociáció
Természettudományos alapok
Pozitivizmus:
Comte: a lelki folyamatok mérhetősége
Mill: az egyedi tapasztalatok formáló ereje
Evolúció-elmélet: Darwin: szelekció, variáció, öröklés
Németország: kísérletezések
Helmholtz: idegingerület terjedési sebessége
Weber - Fechner: az inger és az érzet közötti matematikai összefüggés
Wundt, 1879, Lipcse: az első pszichológiai laboratórium.

7
 A pszichológia alapjai 8
Előadás-vázlatok

A pszichológia főbb irányzatai

Az introspekciós lélektan kritikájaként jelentek meg a XIX. sz. végén, a XX. sz. elején a
különböző pszichológiai irányzatok.

1. Behaviorizmus - viselkedéstan
John B. WATSON (1878-1958) álláspontja szerint a tudomány korabeli csődállapotáért az
introspektív módszer felelős. Az önmegfigyelés mint módszer egyszersmind a
tudatjelenségekre korlátozza a kutatás tárgyát. Az önmegfigyeléses módszer leszűkíti a
vizsgálható jelenségek körét: állatokról, gyermekekről vagy elmebetegekről jóformán semmit
nem tud mondani.
Javasolt megoldás: foglalkozzunk csupán a viselkedéssel, mint az objektív megfigyelés
egyetlen lehetséges tárgyával.
Egyfelől léteznek ingerek: olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, s
abban valamilyen változást idéznek elő. Az ingerek minden pillanatban azonosíthatók, akár
fizikai paraméterekkel is leírhatók.
Léteznek válaszok, mint olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó
ingerekre reagál. Ezek szintén tetszőleges pontossággal rekonstruálhatók: izommozgásokként
vagy mirigyműködésekként.
A pszichológiának az a dolga, hogy megállapítsa az ingerek és a rájuk adott válaszok közötti
függvénykapcsolatot. Úgy is fogalmazhatunk, hogy itt a szervezet egy "fekete doboz"
szerepét tölti be: nem szükséges felnyitni, maga a doboz a bemenő hatások és a kimeneti
események segítségével kellőképpen jellemezhető.
alapképlete:

S R. ( inger  válasz )

Watson nem csupán a szubjektív történésekre való hivatkozást utasította el, hanem az
idegélettani magyarázatokat is. Eredeti elképzelése: a pszichológiának minden adott szervezet
esetén, bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező válaszokat, s képesnek kell
lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az azt kiváltó ingerre. Ily módon az
inger és a válasz között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést tételezett föl.
S1 R1
S 2  R. S R2

8
 A pszichológia alapjai 9
Előadás-vázlatok

S3 R3

R. =  ( S,O )

A válaszok az ingerek és az organizmikus tényezőknek együttes függvényei.

Összegezve:
A behaviorizmus a lélektan történetében új irányt nyitott. Kísérleteivel a viselkedés objektív
leírására törekedett. Legfőbb eredményeit a tanulás mechanizmusának leírásában érte el.

2. Gestalt pszichológia - alaklélektan

Max WERTHEIMER (1880-1943)- a mozgásészlelés tanulmányozásával alapozta meg ezt a
pszichológiai irányzatot. Azt kutatta, miként lehetséges, hogy az állóképek meghatározott
gyorsaságú vetítése bennünk a mozgás benyomását kelti. A mozgásbenyomás sajátos egész
alak, amelyet bizonyos fiziológiai folyamatok hoznak létre.
Kísérletei megdöntötték azt a korábbi verziót, hogy az érzetek "adódnak össze" teljes képpé.
Az alaklélektan kiindulópontja: már a megismerés kezdetén is az összbenyomás áll, nem
pedig elemi részletek kusza halmaza.
Szerveződési törvények az észlelésben:
1. közelség elve - az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egységbe / 4.1. ábra /
2. hasonlóság elve - az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel
/4.2. ábra /
3. jó folytatás elve - a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a legegyszerűbb tagolással
éljünk / 4.3. ábra /
4. zártság elve - zárt alakzatból nem könnyű kibontani a részt; az egészé szerveződésben a
figura térben zárt jellege is fontos támpontot jelent. / 4.4. ábra /
5. közös sors törvénye - az egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is
összefüggőknek tekintjük. / pl. autós - autó /

Követői: Wolfgang KÖHLER (1887-1967) és Kurt KOFFKA (1886-1941)

Nézetük szerint az egész több, mint a részek összege. Az összkép az alaki minőség. Ez a saját
pszichikus szerkezetünkből ered.

9
 A pszichológia alapjai 10
Előadás-vázlatok

3. Pszichoanalízis
Empirikus kutatások köré vonta a viselkedés motivációs oldalát.
Sigmund FREUD (1856 - 1939) fiziológus
Freud gyakran hasonlította az emberi lelket jéghegyhez. A jéghegy csúcsa felel meg a
tudatosnak, jóval nagyobb víz alatti része pedig annak, ami a tudaton kívül esik. A víz alatti
terület egy része, amely még látszik a vízen keresztül a tudatelőttes. A jéghegy legnagyobb
láthatatlan része a tudattalan.

. Tehát a lelki jelenségek szerveződése az alábbi:

Tudat

Tudatelőttes
←Szabad asszociáció
Tudattalan
Egyirányú mentális kapu
Valaha tudatosult tartalmak

Sohasem volt tudatos

1 Ábra Freud topológiai személyiségmodelljének ábrázolása.

Tudatos: éber állapotban zajló lelki folyamatok, szavakban is meg tudjuk fogalmazni.
Tudatelőttes: meghatározzák mi lesz a tudatos lelki folyamataink tárgya, mire irányul a lelki
folyamat.
Tudattalan: átéljük őket, de nincs róluk tudásunk, nem vagyunk képesek verbalizálni. Azok a
cselekvések, amelyeknek igazi motivációjáról a cselekvő személy nem tud számot adni, azok
tartoznak ebbe a szférába.
Egyirányú mentális kapu: megakadályozza az elfojtott tartalmak spontán tudatosulását.
Szabad asszociáció lényege: a nemtudatos lelki jelenségeket is lehet tudatosítani.

10
 A pszichológia alapjai 11
Előadás-vázlatok

Freud első személyiségmodellje szerint a személyiség két fő tartománya: a tudatos és a

tudattalan, illetve egy ezek között található átjárható zóna, a tudatelőttes. Ez a három lélektani
tartomány alkotja azt a konfigurációt, amelyet Freud lelki topográfiának nevezett el.
Freud a tudatos fogalmát nagyjából hétköznapi értelemben használja, vagyis azt a lelki
területet érti alatta, amelyről pillanatnyilag tudásunk van. A normál emlékezetet tartalmazó
terület a tudatelőttes nevet kapta. A tudatelőttes elemei aktuálisan kívül esnek a tudatosságon,
de könnyen a tudatba hozhatók.
Szerinte a tudattalan az a lelki terület, amely közvetlenül nem hozzáférhető a tudatosság
számára. Freud a tudattalant a szorongással, a konfliktusokkal vagy a fájdalommal
asszociálódott vágyak, érzések, és gondolatok gyűjtőterének tekintette. Ha ezek egyszer a
tudattalanba kerültek, többé nem kerülnek ki onnan, folyamatos hatást gyakorolnak a későbbi
viselkedésre és a tudatos élményre.
Freud úgy gondolta, hogy tudattalan személyiségrészünk erőteljesebben meghatározó,
mint a tudatos; vagyis lényegében a tudattalan határozza meg a viselkedésünket. Később ezt
az elképzelést az ún. strukturális modelljében továbbfejlesztette az ösztön-én, én, felettes-én
személyiség-összetevők bevezetésével.

A tudatos és a tudatelőttes terület között a tartalmak könnyen mozognak oda és vissza. A tudatos és
a tudatelőttes részből is kerülhetnek tartalmak a tudattalanba. Ha valami egyszer tudattalanná vált,
többé nem tudatosítható, mert a mentális kapu megakadályozza a hozzáférést.

Kulcsfogalmak
Irányzatok

Behaviorizmus – viselkedéstan
Az inger és a válsz között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés van.
Gestalt-pszichológia – alaklélektan
Alaki minőséget észlelünk
Pszichoanalízis – lelki működések rétegződésének feltárása
Tudatos, tudatelőttes, tudattalan, egyirányú mentális kapu, elfojtás, szabad asszociáció
Irányzatok alapítói és neves képviselői
Watson, Wertheimer. Köhler, Koffka, Freud
Kötelezők
Rókusfalvy Pál: Bevezetés a pszichológiába. 21-27.o.

11
 A pszichológia alapjai 12
Előadás-vázlatok

Pléh Csaba: Pszichológia történet: 145-154.o. - behaviorizmus

161-169.o. - alaklélektan
172- 180.o. - pszichoanalízis
Révész -Bernáth: A pszichológia alapjai: 29-30.o. - behaviorizmus
43 - 47.o. - alaklélektan
53 -54.o. - pszichoanalízis

12
 A pszichológia alapjai 13
Előadás-vázlatok

A lelki jelenségek sajátosságai

A pszichológia néhány módszere

I. A lelki jelenségek sajátosságai:

Bev.: Mint már tudjuk, a pszichológia a lelki jelségekkel foglalkozó tudomány.

A. Sajátosságai:

1. Életjenségek
- A pszichológai működések az emberi szervezeten belül az idegrendszer, az agy működése
révén jönnek létre, és nélkülük nem ismerhetők, nem érthetők meg.
Tehát:
Alapja: az idegrendszer
Forrása: a külvilág (ingerek földolgozása)

2. Sajátos kettős természetűek:

a./ Reálisak és eszmeiek egyszerre.

- Reálisak: Az anyagi világ tulajdonságait, tárgyait tükrözik vissza. Érzékleteink, észleleteink
nem azonosak magukkal a tulajdonságokkal és tárgyakkal, hanem azoknak csupán képmásai.
- Eszmeiek: Pl.. felidézni az emlékezetben az Országházat ez a képmás eszmei jellegű
visszatükrözése a tárgyi világnak. ( emlékkép, fogalom )

b./ Egyszerre objektívek és szubjektívek.

- Objektívek, mert a tőlünk függetlenül létező tárgyi, azaz objektív világgal állandó
kapcsolatban vannak, és azt többé-kevésbé a valóságnak megfelelően, azaz objektíven
tükrözik vissza.
- Szubjektívek: Minden pszichológiai jelenségnek alapvető sajátossága, hogy egy konkrét
emberhez, szubjektumhoz tartozik. Lelki jelenségeink egyéni átélésűek. " Nem létezik olyan
érzéklet, gondolat, érzelem, amely senkié." ( Rubinstein, 1962.)

13
 A pszichológia alapjai 14
Előadás-vázlatok

B. A lelki jelenségek funkciója az ember életében

A lelki jelenségek az ember mind tökéletesebb alkalmazkodását szolgálják a szó legtágabb

értelmében.
Az alkalmazkodás - eredetileg biológiai fogalom - a pszichológiában az egész embernek azt a
célszerű és céltudatos tevékenységét jelenti, amellyel egyrészt hozzáigazodik a
környezetéhez, másrészt aktív módon alakítja a saját életérdekeinek megfelelően. A lelki
jelenségeknek ebben az alkalmazkodásban kettős funkciójuk van.
1./ Valamilyen módon irányítják a tevékenységet, a cselekvést, röviden:
cselekvésszabályozás.
2./ Visszatükrözik a tárgyi világot, külső és belső környezetünket. ( Szintén az alkalmazkodás
szolgálatában áll.) A tükrözés tehát ezzel megismerési funkciót tölt be.

Állat és ember aszerint cselekszik, amit lát, hall, szagol, tapint stb., vagyis amit érez, amire
emlékszik - az ember ezen túlmenően aszerint is, amit elképzel, amit elgondol, amit tud, ami
után vágyik, amit akar, stb.

A való világ tárgyainak, tulajdonságainak, jelenségeinek megismerése (érzékelés, észlelés...)

Összegezve:

Az ember élete mindig adott természeti és társadalmi környezetben zajlik, attól nem
válaszható el, csak azzal összefüggésben ismerhető meg. Az ember kölcsönhatása
környezetével a cselekvésein keresztül valósul meg. A környezeti kölcsönhatások az ember
személyiségén mintegy megszűrve, átalakítva érvényesülnek. Ezt Rubinstein így fogalmazta
meg:" A külső okok a belső feltételeken keresztül hatnak."
Külső okokon a környezetet, a belső feltételeken az embert, a személyiséget érti.

II. A pszichológia módszerei:

1. Megfigyelés
Célja: a személyek teljesítményének, viselkedésének feltárása.

14
 A pszichológia alapjai 15
Előadás-vázlatok

Követelményei:
 Tudatosan megtervezett, a megfigyelés céljának pontos körülhatárolása, "mit akarok
megfigyelni és hogyan?"
 Folyamatosan, rendszeresen végzett. A folyamatos megfigyelés objektív a szándékosságot
is feltérképezi. Lehetővé teszi:
1. a tanuló fejlődésében való nyomon követését
2. konkrét tevékenységekben való megnyilvánulásait
3. helyzet- és esetelemzések végzését

 Objektív tényekre támaszkodó, azaz szubjektív érzéseink, vélekedéseink örömünk vagy

bosszúságunk ne módosítsa a megnyilvánult tény értékét, jelentőségét.
 Pontos, precíz rögzítés, jegyzőkönyv-vezetés.

2. Explorációs módszerek:
 Beszélgetés: lényege az, hogy a kutató (tanár) a vizsgálati személlyel (tanulóval) közvetlen
kapcsolatba lép, kérdés-válasz, vagy társalgás formájában igyekszik a szükséges
ismereteket megszerezni.
A kérdések :
- átgondoltak
- egyértelműen megfogalmazottak
- lehetőséget adnak spontán megnyilvánulásokra is.
 Kérdőív: csoportos informálódást tesz lehetővé.

3. Kísérlet:
(természetes kísérlet ): amely során a tanuló természetes körülményei, élethelyzetei között
marad, szokásos tevékenységét végzi, játszik, tanul.
A pedagógus beiktat egy kísérleti tényezőt, megváltoztat egy feltételt, s méri ennek a
megváltozott feltételnek a hatását.
Példák.
1. oktatásban. egy téma tanításánál:
 egy új módszer, eljárás
 párhuzamos osztályokban más módszer ( kontroll csoport )

15
 A pszichológia alapjai 16
Előadás-vázlatok

2. neveltségi szint mérésére: egy konfliktus szituáció előidézése, amelynek megoldása az

erkölcsi vélekedés és magatartás meghatározott szintjét igényli.

4. Teszt-módszerek:
A tesztek a pedagógiai pszichológiai alkalmazása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy általa
pontosan mérni tudjuk a jelenlegi fejlettségi szintet valamely területen. Tehát a
továbbfejlesztéshez szükséges alap ismeretét adja, kimutatja a kevésbé fejlett funkciókat.
Fajtái:
1. Intelligencia
2. Személyiségvizsgáló
3. Képességet vizsgáló - tantárgytesztek
A fenti módszereket alkalmazzuk, amikor valakiről ún. személyiségrajzot készítünk.

Kulcsfogalmak:
1. A lelki jelenségek
2. Sajátosságaik:
 életjelenségek
 sajátos kettős természetűek
3. Funkcióik:
 visszatükrözés
 cselekvésszabályozás
4. Módszerek:
 megfigyelés, kísérlet, explorációs módszer, teszt.

Kötelező:
1. Rókusfalvy: 38 - 44.o. A pszichológia tárgya, célja, feladata
52 - 58.o. megfigyelés
kísérlet
2. Szemelvény gyűjtemény: 138 - 147.o. A pszichológiáról általában

16
 A pszichológia alapjai 17
Előadás-vázlatok

A megismerési folyamatok I.

Érzékelés, észlelés

Az érzékelés és az észlelés a külvilág és a személyiség közötti közvetlen kapcsolat

megteremtésének az alapját képezi. Az ismeretszerzés első és legfontosabb lépcsőfokát
jelentik e folyamatok, általuk szerzünk tudomást a jelenségekről.
Az érzékelés és észlelés egyazon tevékenység (megismerés) analitikus és szintetikus
mozzanatait foglalja magába.

Def.: Az érzékelés az a közvetlen megismerési folyamat, amelynek során a külvilág

tárgyainak, jelenségeinek egy - egy tulajdonsága tükröződik vissza tudatunkban. (Analitikus
oldal.) Vagyis az érzéki tulajdonságok visszatükröződése.
Fiziológiai alapja: analizátor:
 környéki érzékszerv (receptor)
 érzőidegpálya (afferens)
 agyi idegsejtek által alkotott központok
Folyamata:
1. ingerlés: a környezet anyagi tárgyainak fizikai hatása váltja ki, indítja meg.
2. ingerületvezetés: az idegrendszerben létrejövő elektrokémiai folyamatok
3. érzéklet: az ingerület tudatosulása a kérgi központokban.
Az érzékleti élmény kialakulása.

speciális érzőpálya

inger  receptor  érzőrostok impulzusai agykéreg

ingerület
nem speciális
aktiváló rendszer

Az érzékelés azonban nem passzívan lezajló folyamat, mindenkor valamilyen érzelmi

színezete is van, és amelyet meghatározott vegetatív folyamatváltozások kísérnek.

17
 A pszichológia alapjai 18
Előadás-vázlatok

Az érzőpályák mindegyike - kivéve a szagló - áthalad a thalamuszon, és itt nyernek az érzéki

folyamatok érzelmi színezetet.
Az érzéklet kialakulásának feltételei:
1. Az ingerek meghatározott erősségűek legyenek:
 abszolút alsó küszöb
 abszolút felső küszöb
2. Az ingernek ki kell válni a környezetéből:
 különbségi küszöb
 adaptáció

A receptorok osztályozása:
1. exteroceptorok:
 tele receptorok: hallás, látás, szaglás
 kontakt receptorok: ízlelés, tapintás
2. interoceptorok:
 propioceptorok: helyzet és mozgásérzékelés
 viszceroceptorok: szervi érzékelés

A külső érzékelés fajtái:

1. A látás.
Adekvát ingere az elektromágneses hullámoknak 380  m - 780 m terjedő része. Az emberi
látórendszer részei a szem, az agy számos része és az ezeket összekötő pályák. A szemnek két
része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet fordítja elektromos impulzusokká.
A szem a környezetből fényingereket vesz fel, ezek révén a tárgyak világosságáról,
színéről, alakjáról és térbeli elhelyezkedéséről kapunk információkat.
A szem képalkotó rendszere úgy működik, mint egy fényképezőgép. Feladata, hogy a
tárgyakról visszaverődő fényt úgy fókuszálja, hogy az a tárgy képét formálja a retinán. A
szaruhártya, a pupilla és a lencse együttesen alkotják a szem képalkotó rendszerét. Ezek
nélkül csak fényt látnánk, mintákat nem.
A szaruhártya a szem elülső átlátszó felszíne: a fény a szaruhártyán át jut be a szembe,
befelé megtörik, és ezzel megkezdődik a képalakítás.
A lencse teszi teljessé a képnek a retinára való fókuszálását. A különböző
távolságokban lévő tárgyak fókuszálásakor a lencse megváltoztatja alakját. Közeli tárgyaknál

18
 A pszichológia alapjai 19
Előadás-vázlatok

gömbszerűvé, távoliaknál laposabbá válik. Ha a lencse valamely ok folytán nem tudja pupilla
körkörös nyílás a szivárványhártyán, mely a megvilágítás erősségétől függően változtatja
átmérőjét. A változás segít megtartani a képminőséget különböző megvilágításoknál.
A retinára vetülő kép fordított állású és kicsinyített.
Az eddig említettek azt szolgálják, hogy a fény a retinára vetüljön, és ott éles kép
keletkezzen. A retinán megy végbe a fényingnek az ingerületté alakulása is. Az ingernek az
ingerületté alakítási folyamatát transzdukciónak nevezzük. Magát a transzdukciót receptorok
végzik. A retinán helyezkednek el a fényérzékeny receptorok: a csapok és a pálcikák. A
retinán az éles látás helyét fovea centrálisnak nevezzük.
A vizuális információ feldolgozása a retina fényérzékeny receptoraiban kezdődik, a
thalamuszban folytatódik és végül a látókéregben teljesedik ki.
A retinán helyezkednek el a fényérzékeny receptorok: a csapok és a pálcák.

FOVEA
pálcikák csapok
kevés ( a foveában ) sok

A TELJES RETINÁN
120 millió 6 - 8 millió
nagy érzékenység kis érzékenység
éjszakai látás nappali látás
zöld - kék érzékenység piros - sárga érzékenység
kis felbontóképesség nagy felbontóképesség
világosság és mozgás látás szín és alaklátás

alapszínek:
sárga
kék
zöld ellentett színek
vörös

2. ábra A csapok és a pálcikák szerepe az érzékelésben

19
 A pszichológia alapjai 20
Előadás-vázlatok

2. Hallás:
Ingere a levegőrezgés 16 - 20000 Hz. frekvenciájú tartománya.
A levegő hangrezgése (inger ) megrezegteti a dobhártyát. Ez a fizikai inger tevődik át a
középső fülben elhelyezkedő hallócsontokra (kalapács, üllő, kengyel). Innen a mechanikai
inger az ovális ablakon keresztül tevődik át a belső fülben levő csigára. A csigában található
az un. Corti-féle szerv, ami a hallás tényleges receptora. Itt alakul át a fizikai inger ideg-
ingerületté, és innen halad az ingerület az agykéreg halló központjába, aholis kialakul hallás
érzékleti élménye.
A csiga működésének leírásáért Békésy György 1961-ben Nobel díjat kapott.

Az inger ( hullám ) pszichológiai élmény

fizikai jellemzői látás hallás

hullámhossz színárnyalat hangmagasság

hullámamplitúdó fényesség hangerő
hullám komplexitása telítettség hangszín

3. ábra A hallási és látási élmény kialakulása az ingersajátosságok függvényében

3. Szaglás.
Ingerei gáznemű anyagok.
Az állatvilágban a tájékozódás, a kommunikáció fontos forrása, az embernél a jelentősége
csekély.
Szerve: orr, receptora a szaglóbubus.
4. Ízlelés.
Ingere: oldott kémiai anyagok.
Érzékszerve: nyelv, receptorai a papillaek. Négyféle alap ízt tudunk megkülönböztetni: a
savanyút, az édest, a sóst és a keserűt. Mindegyik íz érzékeléséért külön papillaek felelősek.
Bár mindegyik képes valamennyi ízt felfogni, mégis eltérő módon reagálnak a különböző
ízekre. A gomba alakú papillae a sósra érzékeny, a fonál alakú az édesre, a levél alakú a
savanyúra, a körülárkolt papillae pedig a keserűre. Ezek a papillaek a nyelv különböző
területein helyezkednek el. A gomba alakúak a nyelv elülső részén találhatók leginkább, a

20
 A pszichológia alapjai 21
Előadás-vázlatok

fonál alakúak a nyelvháton, a levél alakúak a nyel két oldalán, a körülárkoltak pedig a
nyelvgyökön.
5. Bőrérzékelés:
Bőrünk teljes felülete ingerfelvevő készülékként működik. Tény a különböző területek más-
más ingerekre érzékenyek igazán, mégis teljes egészükben részt vesznek a megismerési
folyamatokban. Bizonyos sejtek a hő érzékelésére képesek. Vannak a hideg és meleg
érzőpontok, melyek testtájanként máshol helyezkednek el. Bőrünk valamennyi részén
találhatók a nyomásra érzékeny sejtek. Ezen belül a tapintásért felelősek döntően az ujjbegyen
helyezkednek el. Ugyancsak fontos szerepet töltenek be az életünkben az un. Fájdalom érző
receptorok, hisz segítségükkel olyan információk birtokába jutunk, melyek a fizikai világhoz
való alkalmazkodásban alapvető szerepet töltenek be.

Kulcsfogalmak
Érzékelés fogalma
Receptor
Ingerlés – inger – ingerület – agykéreg
Érzékleti élmény
Alsó küszöb – felső küszöb – különbségi küszöb
Külső érzékelések: látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékelés
Képalkotó rendszer: szeruhártya, pupilla, lencse
Látásélesség: retina
Fényinger ingerületté alakítása: foves: csapok, pálcikák
Hallás: Corti-féle szerv
Szaglás: receptora a szaglóbulbus
Ízlelés: receptorai a papillaek: gomba, fonál, levél, körülárkolt

Kötelező
Révész – Bernáth: 95-98. oldal; 108-11. oldal
Atkinson (1999): 107-135. oldal

21
 A pszichológia alapjai 22
Előadás-vázlatok

Észlelés
Def.: Az észlelés az a közvetlen megismerési folyamat, amelynek során a környezet
jelenségeinek, tárgyainak összjellege tükröződik a tudatunkban. (szintetikus oldal)
Vagyis az érzékileg adott tárgy vagy jelenség tudatosulása. Az érzékelésnél bonyolultabb,
értelmi mozzanatokkal is átszőtt, szemléletes megismerési folyamat, amelynek eredménye
nemcsak az érzéki kép, hanem a tárgy tudatosítása is.
Az érzéki benyomások elemzés, kiválasztás, összehasonlítás alapján konkrét téri és idői
szerkezetbe szerveződnek, amelyeknek jelentésük, értelmük van. Az észlelés már ismeretet
nyújt.

Észlelőrendszerünk feladatai
Lokalizáció
Felismerés
Konstancia

Lokalizáció
Ahhoz, hogy tudjuk, hol vannak a tárgyak a környezetünkben, először is el kell
tudnunk különíteni a tárgyakat egymástól és a háttértől. Ezután az észlelőrendszer
meghatározza a tárgyak helyzetét a háromdimenziós térben, tehát annak tőlünk levő
távolságát ill. a mozgását.
A tárgyak elkülönítése
A retinára vetülő kép különböző világosságú és színű pontok mozaikja. Az
észlelőrendszer ezt a mozaikot valamiképp a háttértől és egymástól elkülönülő tárgyak
csoportjává szervezi. Ennek a szerveződésnek két fajtáját különítjük el. Az egyik a figura-
háttér jelenség, a másik a perceptuális organizáció szabályszerűségei közé tartozik.
A figura-háttér jelenség
Ha egy inger két vagy több elkülöníthető területet tartalmaz, egyik részét általában
figurának (előtérnek), a többit háttérnek látjuk. A figurának látott terület tartalmazza a tárgyat,
tömörebbnek látszik, mint a háttér, és úgy mintha az előtt lenne. Azonban a figura-háttér
elrendeződés megfordulhat. Abból, hogy bármelyik területet figuraként ismerhetjük fel, arra
következtethetünk, hogy a figura-háttér szerveződés nem a fizikai inger része, hanem
észlelőrendszerünk hozzájárulása.

22
 A pszichológia alapjai 23
Előadás-vázlatok

Csoportosítás
Nemcsak kiemelkedni látjuk a tárgyakat a háttérből, de sajátos csoportosításban is
észleljük őket. Ezeket a csoportosításokat a Gestalt pszichológia már a 20. század elején
(Wertheimer, 1912) leírta. A perceptuális organizáció (észleleti csoportosítás)
szabályszerűségei az alábbiak:
 közelség elve
 zártság elve
 hasonlóság elve
 jó folytatás elve
 együttmozgás törvénye

Nézzük meg közelebbről, mit is jelentenek ezek a csoportosítási elvek!

Közelség elve:
Az egymáshoz közel eső elemeket hajlamosak vagyunk egy egységként észlelni. (Hajlamosak
vagyunk külön névvel is ellátni.)
Zártság elve:
Hajlamunk van arra, hogy a réseket tartalmazó ábrákat kitöltsük. Gondoljunk hibás
nyomtatások elolvasására, vagy keresztrejtvény-fejtésre. Ekkor ezt az elvet alkalmazzuk.
Hasonlóság elve:
Az egymáshoz hasonló elemeket hajlamosak vagyunk egy csoportba tatozónak észlelni.
Jó folytatás elve:
Bonyolult alakzatokat hajlamosak vagyunk a legegyszerűbb alkotórészekre bontani, és úgy
folytatni.
Együttmozgás törvénye:
Együtt mozgó, bár különálló tárgyakat hajlamosak vagyunk összetartozóként észlelni. (Pl.:
Azt mondjuk, az autó nem fékezett.)

Távolságészlelés
Ahhoz, hogy tudjuk, hol van egy tárgy, ismernünk kell a távolságát (mélységét). A szenzoros
kapcsolatok (látási, tapintási, mozgásbeli benyomások kapcsolatainak) megtanulásában és
értelmezésében áll. A térészlelésben döntő mozzanat a mélység észlelése.
a. vizuális rendszer belső funkciói:
 akkomodáció

23
 A pszichológia alapjai 24
Előadás-vázlatok

 konvergencia
 retinális diszparitás ( a két retinán más-más kép keletkezik)

A retina, a látás kiindulópontja egy kétdimenziós felszín. Ez azt jelenti, hogy a retinán
keletkező kép lapos, semmilyen mélységgel nem rendelkezik. A távolság észlelésében a
távolsági jelzőmozzanatok vannak segítségünkre. Számos távolsági jelzőmozzanat van,
amelyek együtt határozzák meg az észlelt távolságot. Ezeket monokuláris és binokuláris
jelzőmozzanatokra oszthatjuk attól függően, hogy egy vagy két szemet igényelnek.
Az emberek csak az egyik szemükkel is egészen jól észlelik a távolságot (mélységet,
harmadik dimenziót) a monokuláris jelzőmozzanatok segítségével. Ezek között tartjuk
számon az alábbiakat:
 relatív nagyság
 takarás
 relatív magassági helyzet
 lineáris perspektíva
 levegő távlat
 texturális finomság

Relatív nagyság:
Ha egy kép hasonló, de különböző nagyságú tárgyakat mutat, akkor az észlelő úgy fogja értelmezni a helyzetet,

hogy a tárgyak különböző távolságra vannak tőle, és a kisebb tárgyat fogja távolabbinak látni. A nagyobb

retinális kép közelebbi tárgyat sejtet.

Takarás:
Ha egy tárgy körvonalai átvágják egy másik tárgy körvonalait, vagyis egyik tárgy eltakarja a
másikat, akkor az észlelő a takaró tárgyat közelebbinek fogja észlelni.
Relatív magassági helyzet:
A képen magasabban elhelyezkedő tárgyat távolabbinak észleljük.
Lineáris perspektíva:
Amikor a párhuzamos vonalak összetartónak látszanak, távolodónak észleljük őket.
Levegő távlat:
Távolabbi tereptárgyak színe szürkébb, kékesebb, elmosódottabb. Az ilyen látvány azt az
érzetet kelti, hogy a tárgy messzebb van.

24
 A pszichológia alapjai 25
Előadás-vázlatok

Texturális finomság:
A kép részletessége a távolsággal csökken  kevésbé részletezett tárgyat távolibbnak
észleljük.

Egy másik fontos monokuláris jelzőmozzanat a mozgás információit használja fel. Ez az un.
mozgásparallaxis. Lényege: mozgásunk közben, pl. a vonaton ülve a hozzánk közel levő
tárgyak gyorsabban látszanak mozogni, mint a tőlünk távolabbiak. Következésképp, ha egy
tárgyat lassabban mozgónak látjuk, akkor azt távolabbinak észleljük.
A két szemmel való látásnak a mélység, a távolság észlelésében előnye van az egy
szemmel történő látáshoz képest. Mivel a két szem egymástól egy bizonyos távolságra
(általában egy szemnyi) helyezkedik el a fejen, egy árnyalatnyival különböző nézőpontból
látják a háromdimenziós világot. Ezért a tárgyakról is kissé különböző képet hoznak létre. A
két nézőpont egyesülése a mélység benyomását hozhatja létre.
A mélység ilyen észlelésért felelős egyik jelzőmozzanat a binokuláris parallaxis. Ezt
az a tény hozza létre, hogy minden látható pontot a két szem egy kicsit eltérő szögből tekint.
A másik ehhez kapcsolódó jelzőmozzanat a binokuláris diszparitás, amely a tárgynak a két
szemben létrejövő képei közötti eltérésből adódik.
A mélység közvetlen észlelése
A távolsági jelzőmozzanatok gondolata mögött az húzódik meg, hogy a megfigyelő
észlel valamilyen fontos jelzést, és aztán tudattalanul kikövetkezteti azokból a távolságot. A
tudattalan következtetés mechanizmusát Helmholtz írta le 1886-ban. Ugyanakkor Gibson
(1979) feltételezi, hogy a mélységre nem csak tudattalanul következtetünk, hanem az
közvetlen észlelésen alapul. Szerinte, ha egy felszínt perspektívában látunk, akkor a felszín
szemcsézettsége jelentősen változik a távolsággal, ami a mélység közvetlen észlelését teszi
lehetővé. Ennek az információnak a leírására vezette be a textúragradiens elnevezést.
Mozgásészlelés
Ha környezetünkben hatékonyan szeretnénk tájékozódni, akkor nemcsak az álló
tárgyak helyzetét, de a mozgását is ismernünk kell. A mozgás észleleti eredménye több
tényezőből adódhat össze. Ennek megfelelően többféle mozgásélményt különböztetünk meg.
Így nem valódi és valódi mozgást. A nem valódi mozgáson belül különíthető el a
stroboszkopikus mozgás és az indukált mozgás.

25
 A pszichológia alapjai 26
Előadás-vázlatok

Nem valódi mozgásból származó mozgásélmények

Stroboszkopikus mozgás
Erről akkor beszélünk, ha állóképek sorozatát gyors egymásutánban villantják fel az észlelő
előtt, és ezt ő mozgásként észleli. Ilyen mozgásélményünk alakul ki pl. a moziban, filmnézés
közben.
Indukált mozgás
Ebben az esetben mozgást észlelünk annak ellenére, hogy retinánkon valójában nem mozdul
el a kép. Vagyis ez a mozgás hiányában észlelt mozgás. Ennek vagyunk tanúi, amikor egy
kisebbet körülvevő nagyobb tárgy mozog, és úgy látjuk, mintha a kisebb mozogna, habár az
áll. Ilyen mozgásélmény, amikor szeles éjszakán a Holdat látjuk úszni a felhők között.
Indukált mozgásélmény játszik abban is szerepet, amikor a mozgás irányát észleljük tévesen.
Gondoljuk el, amikor ülünk a vonaton, és a mellettünk levő szerelvény elindul, akkor egy
pillanatra úgy érezzük, a mi vonatunk indult el, csak nem a megfelelő irányba. (Ilyenkor
általában keresünk egy fix pontot, amihez viszonyítva meg tudjuk állapítani, melyik tárgy
mozog, és milyen irányban.)
Valódi mozgás
Látórendszerünk érzékeny a valódi mozgásra is, vagyis a retinán ténylegesen megjelenő
mozgásra. Sokkal jobban tudjuk észlelni a mozgást akkor, ha a tárgy mintázott háttér előtt
mozdul el. Ilyenkor beszélünk relatív mozgásról. Ha a tárgy sötét, vagy semleges háttér előtt
mozdul el abszolút mozgásról beszélünk. A relatív mozgásban egy fontos megkülönböztető
információ van. Amikor ugyanis a tárgy mozog a mintázott háttér előtt, hol eltakarja, hol
felfedi a háttér részleteit. Gibson szerint e mintázat segítségével a mozgás ugyanúgy
közvetlenül észlelhető, mint a távolság.

Felismerés
Az észlelés másik fő funkciója a tárgyak felismerése. Egy tárgy felismerése annyit
tesz, hogy hozzárendeljük egy kategóriához. Pl. ez egy ing, ez egy macska, stb. természetesen
az embereket is felismerjük, ez pedig úgy lehetséges, hogy a látványhoz hozzárendelünk egy
egyedet. Pl. ő Kovács Pál, ő meg Kis Vera, stb. a felismerés a tárgyak és az emberek esetén is
lehetővé teszi, hogy rejtett tulajdonságaikra következtessünk. Pl. ha ez egy ing, akkor textilből
van, és fel lehet venni; ha ez egy macska, akkor megkarmolhat, ha meghúzzuk a farkát, ezért
jobb lesz ezzel vigyázni; ha ő Kovács Pál, akkor megint az ócska vicceivel fog traktálni, stb. a
felismerés teszi lehetővé, hogy a közvetlenül adott információn túllépjünk.

26
 A pszichológia alapjai 27
Előadás-vázlatok

Milyen tulajdonságait használjuk a tárgynak a felismerés érdekében? Az alakját, a

színét, a méretét, a felszínét, az irányát? Bár ezek a tulajdonságok mindannyian
hozzájárulnak, úgy tűnik, ezekből legeligazítóbb a tárgy alakja. Hisz felismerünk egy csészét
méretétől (kicsi vagy nagy), színétől (barna vagy fehér), felszínétől (sima vagy érdes), és
irányától (egyenesen áll vagy meg van döntve) függetlenül is. Ezzel szemben a csésze
felismerésének képességét erősen befolyásolja az alak változatossága; ha a csésze egy részét
valami eltakarja, lehet, hogy fel sem ismerjük. Az alak fontosságát az is bizonyítja, hogy sok
tárgyat ugyanolyan jól felismerünk vonalas rajzokról, amelyek csak a tárgy lakját őrzik meg,
mint részletes fényképekről, amelyek a tárgy sok tulajdonságát mutatják.
A döntő kérdés tehát a következő: hogyan használjuk fel egy tárgy alakját a megfelelő
kategóriához rendelésben? A kérdés megválaszolásához a felismerés két szakaszát kell
elkülönítenünk.
Az első a felismerés korai szakasza, a másik a késői szakasza.
A korai szakaszban az észlelőrendszer olyan primitív alkotórészeket detektál, mint vonalak,
élek, szögek. Ezek a primitív alkotórészek szolgálnak a tárgy leírására. A késői szakaszokban
észlelőrendszerünk összehasonlítja a tárgy leírását a különböző kategóriákba tartozó tárgyak
vizuális emlékezetben őrzött alakleírásaival, és kiválasztja a legjobban megfelelőt. Egy olyan
tárgy, mint a B betű, felismerése például azt jelenti, hogy a tárgy alakja jobban egyezik egy B
betű alakjával, mint minden más betűjével. (A felismerésben annál kevesebb hibát vétünk,
minél kevéssé hasonlítanak a tárgyak alakjai. Pl. „B”-t szinte sohasem fogjuk keverni „S”-sel,
de „n” és „u” keverése, összetévesztése már sokkal valószínűbb.
A természetes tárgyak alakja bonyolultabb, mint a vonalaké és görbéké, és inkább az
egyszerűbb geometriai formákra hasonlítanak. A vonásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy
bármely felismerhető tárgy összerakható legyen belőlük, mint ahogy bármely betű
összerakható egyenes és görbe vonalakból. Az ilyen egyszerű geometriai alakzatok, melyek
hengerekhez, gúlákhoz, kúpokhoz hasonlítanak, teszik lehetővé a tárgy „letapogatását” és
beazonosítását. Ezeket összefoglaló néven geonoknak nevezzük. Egy tárgy felismerése annál
könnyebben megy végbe, minél több beazonosítható geont tartalmaz.
Mind a síkbeli alakzatok, mind a természetes tárgyak felismerése tehát valamiféle
azonosítás alapján történik. Ezt az azonosítást a hosszú távú memóriánk működése teszi
lehetővé. Itt őrizzük ugyanis a korábbi tapasztalataink „lenyomatait”. Általánosított
emlékképek formájában képeződik le a tárgyi világ. Azaz mindenről őrzünk magunkban egy
un. „legjobb példány”-t. ez független a tárgy anyagi minőségétől, általában is a közvetlenül

27
 A pszichológia alapjai 28
Előadás-vázlatok

érzékelhető sajátosságoktól. Ezt a legjobb példányt nevezzük templátnak, magát a

beazonosítási folyamatot pedig templát-egyeztetésnek.

Perceptuális konstanciák

A lokalizáción és a felismerésen túl egy további funkciója is van az

észlelőrendszerünknek: állandónak látni a tárgyakat annak ellenére, hogy a retinánkra vetülő
kép állandóan változik. Általában úgy észleljük a tárgyakat, hogy azok viszonylag állandóak
maradnak, függetlenül attól, hogy időközben megváltoznak a fényviszonyok, a helyzet,
ahonnan szemléljük őket, vagy a hozzánk viszonyított távolságuk. Ezt jelenséget nevezzük
perceptuális konstanciának. A konstanciáknak több fajtája ismeretes. Így megkülönböztetünk
világosság, szín, alak, nagyság, és hely-konstanciát.
Világosság-konstancia
Amikor egy tárgyat megvilágít valami, arról a fény bizonyos mennyisége visszaverődik. A
visszavert fény mennyisége a tárgy látszólagos világossága. A világosság-konstancia az a
jelenség, hogy egy bizonyos tárgy észlelt világossága alig változik, még akkor is, ha a róla
visszavert fény mennyisége jelentősen nő vagy csökken. Pl. a fekete bársonying ugyanolyan
feketének látszik napfényben is, borult időben is.
Szín-konstancia
Hasonló a helyzet a színekkel is. Szín-konstanciának nevezzük azt a jelenséget, hogy
durván azonos színűnek látjuk a tárgyakat különböző fényforrás esetén is. Tehát megtanuljuk
tárgyakat állandó színűnek látni, még akkor is, ha más színűnek látszanak. Gondoljunk csak a
disco világításokra. Senki nem gondolja, hogy a szomszédja megzöldült, pedig teljesen
zöldnek látszik.
Alak-konstancia
Azt a tényt, hogy az észlelt forma annak ellenére állandó marad, hogy a retinális kép
megváltozik alak-konstanciának nevezzük. Pl. egy lavór alakja attól nem változik meg, hogy
más-más látószögből nézünk rá.
Hely-konstancia
Egy további konstancia a tárgyak helyére vonatkozik. Annak ellenére, hogy mozgás
közben sok kép „bombázza” retinánkat, az álló tárgyak helyzete mégis állandónak látszik.
Létrejöttéhez az szükséges, hogy észlelőrendszerünk saját mozgásunkat és a retinális kép
változását egyszerre vegye figyelembe.

28
 A pszichológia alapjai 29
Előadás-vázlatok

Nagyság-konstancia
A legtöbbet tanulmányozott konstancia a nagyság-konstancia, vagyis az, hogy a
tárgyak méretét viszonylag állandónak látjuk, a tőlünk levő távolságuktól függetlenül.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a konstanciák a tárgyi világban való
eligazodást szolgálják. Általuk alakul ki egy viszonylag állandó tudásunk a tárgyak fizikai
jellemzőiről. Megtanuljuk a tárgyakat a változó ingerviszonyok ellenére állandó
tulajdonságúaknak látni, ezáltal felülbírálni a pillanatnyi ingerviszonyokat.

Kulcsfogalmak:
Észlelés fogalma
Észlelőrendszer funkciói:
Lokalizáció: tárgyak elkülönítése, figura-háttér, csoportosítás
mélység észlelés: monokuláris és binokuláris távolsági jelzőmozzanatok,
textúragradiens
mozgásészlelés:
nem valódi mozgás: stroboszkopikus mozgás, indukált mozgás
valódi mozgás: abszolút és relatív mozgás
Felismerés: korai, kései szakasz, templát-egyeztetés
Konstanciák: szín, világosság, alak, nagyság, hely

Kötelező:
Méri - Binet: Gyermeklélektan: Konstanciák
Rókusfalvy: 104-115.oldal.
Atkinson (1994): 104-153.oldal.
Atkinson (1999): 137-144.és 154-156. oldal
Bernáth-Révész: 89-107.oldal.

29
 A pszichológia alapjai 30
Előadás-vázlatok

Az emlékezet

Bevezetés:
Úgy tűnik, szinte mindent az emlékezetünknek köszönhetünk abból amik vagyunk, és amivel
rendelkezünk, hogy gondolataink és eszméink vannak, az az ő működése, és mindennapi
észlelésünk, gondolkodásunk és mozgásaink ebből a forrásból származnak.
Létünk számtalan jelenségét az emlékezés egyesíti egyetlen egésszé, az emlékezet kötő- és
egyesítő ereje nélkül tudatunk annyi darabra töredezne szét, ahány másodpercet megéltünk
/ Hering, 1920. /
Az értelmes alkalmazkodás elengedhetetlen feltétele, hogy élményeinket rögzíteni, tárolni
tudjuk, és a múlt tapasztalatait életérdekeinknek megfelelően szükség esetén felidézzük.
Az emlékezés kitágítja a megismerés lehetőségét a múltra. Lehetővé teszi, hogy a jelenbeli
cselekedeteket ne csupán a pillanatnyi ingerviszonyok szabályozzák, hanem a múltbeli
tapasztalatok is.

Definíció:
Az emlékezés az a közvetett megismerési folyamat, amely az információk tárolásával
lehetővé teszi a múltbeli tapasztalataink felidézését az eredeti kiváltó inger szükségszerű
jelenléte nélkül is.

Az emlékezet eredménye. a képzet. az emlékkép.

Az emlékezés fiziológiai feltétele (alapja): a környezet ingerváltozásainak valamilyen nyoma
maradjon az agykéregben. Ez az engram = emléknyom

Az emlékezés pszichológiai alapja ( feltétele): az asszociáció.

I. Az emlékezet tárolómodellje:
Az emlékezeti működésben három tároló "egységet " szoktunk elkülöníteni.
1. szenzoros tár
2. rövid tartamú memória
3. hosszú tartamú memória

Részletezve:

30
 A pszichológia alapjai 31
Előadás-vázlatok

A szenzoros tár kb. egy másodperc tartamú tár. Az érzékszervek működéséhez köthető, s az
általuk egyidejűleg felvett teljes információmennyiséget képes tárolni.

A rövid tartamú memória néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt. Ennek okai:
 az emléknyom fokozatosan elhalványul, majd eltűnik;
 a befogadó kapacitás korlátozott, és ha a tár megtelik, az újonnan jövő információ
csak úgy fér el, ha törli a korábbit.

A hosszú tartamú memóriában elvileg akármennyi ideig megmarad az információ. Kapacitása

korlátlan.

Átvitel a rövid tartamúból a hosszú tartamú memóriába:

ismételgetés

bejövő információ rövid tartamú hosszú

tartamú memória átvitel memória

II. Az emlékezet biológiai alapjai:

Rövid tartamú memória:
Az ismételt külső ingerlés hatására az azonos időben aktiválódó neuroncsoportok között olyan
hurokpályák, reverberációs körök alakulnak ki, melyek a későbbiekben egymást
kölcsönösen serkentve képesek fenntartani az ingerületet a külső ingerlés megszűnte után is.
Hosszú tartamú memória:
A tartós és gyakori ingerlés hatására strukturális és biokémiai változások jönnek létre az
idegrendszerben.
1. szinaptikus átrendeződés
 változik a szinapszisok száma
 a szinapszisok érintkezési felülete nő vagy csökken
2. neuronokban végbemenő minőségi molekuláris változás ( nő az RNS szint)

31
 A pszichológia alapjai 32
Előadás-vázlatok

III. Az emlékezés folyamata:

Az emlékezés folyamata három szakaszra bontható:
1. bevésés (kódolás) - elhelyezés a memóriában
2. megőrzés (tárolás) - megőrzés a memóriában
3. reprodukció (előhívás) - visszanyerés a memóriából

A. Az emlékezés folyamatai a rövid tartamú memória esetén:

1. Kódolás:
Bevezetés:
Minthogy szelektíven figyelünk, rövid tartamú memóriánk csak azt fogja tartalmazni, amit a
figyelem már kiválasztott.
A kódolás fajtái:
1. akusztikus kódolás: Az információk neveinek hangalakjait kódoljuk. Ebben jól
bevált stratégia az ismételgetés. ( Ha kikeresünk egy számot a telefonkönyvből,
addig ismételgetjük, amíg a telefonhoz érünk és tárcsázunk. )
2. vizuális kódolás: Akkor alkalmazzuk, amikor olyan tényeket kell elraktározni, mint
pl. képeket, amelyeket nehéz leírni, és nehéz akusztikusan fenntartani. (képi
rögzítés)

2. Tárolás:
A rövid tartamú memória kapacitása korlátozott.
Ez átlagosan 7+ 2 tételt jelent.
Épp ezért megpróbáljuk a tételeket a hosszú tartamú memóriában őrzött információkhoz
kapcsolni s a memória terjedelmét ún. tömbösítéssel növelni. Ezt végrehajthatjuk szavakkal és
számokkal egyaránt. Pl.:
 LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS
 152 - 6184 - 819 - 45  1526 - 1848 - 1945
Általános elv: a rövid tartamú memória teljesítménye fokozható a betűk és számok
sorozatának olyan egységekbe történő csoportosításával, amelyek megtalálhatók a hosszú
tartamú memóriában.

32
 A pszichológia alapjai 33
Előadás-vázlatok

Felejtés:
A felejtés előfordulhat a
 tételek újabbak általi kiszorítása révén
 mert a tételek idővel elhalványulnak

3. Előhívás:
Minél több tétel szerepel a rövid tartamú memóriában, annál lassabb a felidézés Ennek oka az
 ún. szériális keresés. Ez azt jelenti, hogy az előhívás folyamatában minden egyes
tárolt elemet megvizsgálunk.
 Mások ezt azzal magyarázzák, hogy a rövid tartamú memóriát aktivációs állapotnak
tekintik, az elem előhívása a  -ból azon múlhat, hogy annak az elemnek az
aktivációja eléri-e a kritikus szintet. (1989. kutatási eredmények)

B. Az emlékezés folyamatai a hosszú tartamú memória esetén:

1. Kódolás:
A verbális tételek jellemző reprezentációja nem kizárólag akusztikus, és nem is kizárólag
képi, hanem a tételek jelentésén alapszik.
A jelentés mellett azonban kódoljuk a szavakat is pl. verstanulás, a hangokat is pl. felismerjük
ismerőseink hangját.
A bevésés az asszociációk kiépítése és megszilárdítása.
Az asszociációk fajtái:
 időbeli egybeesés vagy egymásra következés: pl. Ég a nap melegtől...
 térbeli együtt-járás: pl. hegy - sífelvonó
 tartalmi tényezők: hasonlóság - ellentét
Az akarat részvétele szerint:
 spontán pl. fogmosás közben hallgatjuk a rádiót és önkéntelenül is a fülünkben
rögzül valamelyik zeneszám
 szándékos pl. meg akarunk tanulni egy dallamot
Módját tekintve:
1. mechanikus - ismétlés

33
 A pszichológia alapjai 34
Előadás-vázlatok

2. gondolati: megértésen alapul. Egy ismeretanyag lényege és logikai váza vésődik be.

Eredményessége függ:
 figyelemtől, a bevésésre szánt időtől
 tudatállapottól
 egészségi állapottól
 érdeklődéstől
 határozott szándéktól
 érzelmeinktől

2. Megőrzés /tárolás/- Felejtés:

Az információk tárolása maga a megőrzés.
A megőrzés folyamatában az észleleti képek
 leegyszerűsödnek
 elhalványulnak
 módosulnak
 racionalizálódnak

Az inaktivitás és a gátlások felejtést idézne elő.

Gátlások fajtái:
1. előre ható gátlás: a korábban megtanult információ zavarja később megtanulandó
információ bevésését és megőrzését
2. visszaható gátlás: a később tanult információ akadályozza a korábban tanult
felidézését
3. homogén gátlás ( Ranschburg Pál): a hasonló tudattartalmak összeolvadni
igyekeznek, ezáltal gátolják egymást a helyes felidézésben pl. egyelőre - egyenlőre,
helység - helyiség, részvét - résztvét, stb.

A megőrzés eredményessége függ:

 a bevésés hatékonyságától

34
 A pszichológia alapjai 35
Előadás-vázlatok

 színvonalától
 módjától

3. Reprodukció / előhívás /:
Az emlékezés során az a célunk, hogy a bevésett és megőrzött emlékképet könnyedén és
valósághűen tudjuk felidézni.
Fajtái:
 felismerés - ha az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonló inger jelen van.
 Az eredeti kiváltó inger nincs jelen, az észleleti helyzet valamely ingersajátossága
idézi föl a róla tárolt képet.

Az akarat szándéka szerint:

1. önkéntelen felidézés: erős és tartós érzelmek hatására bizonyos emlékképek
tódulnak a tudatba, s ott megtapadnak.
2. szándékos: valóban el akarjuk mondani amit megtanultunk, el akarjuk mesélni amit
láttunk.

Eredményességét meghatározza:
 a bevésés hatékonysága
 a bevésés módja
 bevésést követő konszolidációs időszak

Kulcsfogalmak:
tárolómodell: szenzoros tár, rövid tartamú memória, hosszú tartamú memória
biológiai alapok: reverbebrációs körök, szinaptikus átrendeződés, RNS változás
folyamatai: kódolás, tárolás, előhívás

Feldolgozandó irodalmak:

1. Bernát - Révész: 113 - 124.o.

2. Rókusfalvy: 118 - 125.o.

35
 A pszichológia alapjai 36
Előadás-vázlatok

3. Atkinson: 218 - 248.o.

36
 A pszichológia alapjai 37
Előadás-vázlatok

A képzelet

Bevezetés:
A képzelet lelki életünk legmélyebb tartományaiba enged bepillantást, hiszen
elgondolhatjuk, mit fogunk tenni a következő pillanatban, hosszabb-rövidebb jövőre
vonatkozó terveket készíthetünk, de a képzeletben jelennek meg a legtitkosabb
vágyaink is.
Az ember nemcsak a múltat tudja felidézni, hanem a jelenből kilépve a jövőt is maga
elé tudja varázsolni.
Míg az emlékezés lényege a felidézés, addig a képzeleté az átalakítás.

Definíció:
A képzelet az a közvetett megismerési folyamat, amelynek során a meglevő
emlékanyagunkat elemeire bontjuk és új struktúrába rendezzük.
Lényege: A képzeleti működés során az ember új kombinációt hoz létre a már
meglevő tapasztalatokból.
A képzelet az alábbi jelenségeket foglalja magába:
 Képzeleti kép: az összes tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső
kép;
 Gondolati kép: szintén szenzoros inger nélküli, belső, a gondolkodás
részeként megjelenő vizuális, akusztikus, verbális "kép";
 Káprázás: retinális eredetű, pont- vagy hálószerű, színes és többnyire
mozgó élmények;
 Szinesztézia: az érzékszervi modalitás élményeit egy másik modalitás
élményei kísérik: pl. a színes hallás;
 Testkép: testünk belső, mentális megjelenése, ami az "énként való létezés
alapját is jelenti;
 Álomképek: az alvás alatt megjelenő képek;
 Fantomvégtag: egy testrész elvesztése ellenére a testképben megmarad a
reprezentációja, ami többnyire fájdalomérzéssel jár;
 Eidetikus kép: nagyon élénk, többnyire vizuális képzeleti kép, amely -
főleg gyermekek számára - érzékleti képnek tűnhet.
37
 A pszichológia alapjai 38
Előadás-vázlatok

A képzeleti működés fajtái:

1. aktív
 reproduktív
 produktív
2. passzív
 álom
 ábránd
 hallucináció

Aktív: az ember céltudatos, szándékos tevékenysége;

Reproduktív: Az ember nem alkot újat, csupán reprodukálja, újra felépíti tudatában azt, amit
mások tapasztalata, ismerete könyvekben, oktatásban vagy aktív szórakoztató rádiójátékban
elé tár. ( Újra felépítjük, amit mások már észleltek, tapasztaltak vagy elképzeltek.)

Produktív képzelet olyan többletet tartalmaz, ami a korábbi - mások vagy saját - tapasztalati,
ill. ismeretanyagában még nem volt meg. Az emlékképekből önállóan eredeti, mások számára
is értékes mű keletkezik. Értéke függ:
 mennyire érvényesíti az ember a képalkotásban a valóság törvényszerűségeit;
 e valóságkereten belül mennyire ad újat, eredetit és értékeset a képzelet.

Passzív: a képek önkéntelen transzformációja;

Álom:
Az alvás folyamatában az idegrendszer gátlás alá kerül.
Az őrpont - elmélet:
a nagyagy idegsejt csoportjai nem egyszerre kerülnek gátlás alá; vannak olyanok (pl.
látás, hallás ), amelyek még vagy már nincsenek gátlás alatt, így ezek impulzusokat
küldenek.
Ábránd:
Jövőre irányuló képzeleti működés, vágyteljesítő funkciója van. Fajtái:
1. aktív:
 realitáshoz közel járó képek
 könnyen megvalósulnak
38
 A pszichológia alapjai 39
Előadás-vázlatok

 reális rendszerben játszódnak

 cselekvésre ösztönöznek

2. passzív:
 fiktív ábrándképek
 az egyén nem kerülhet ilyen szituációba
 eltávolít a valóságtól
 cselekvés - helyettesítő

Hallucináció:
lényege:
 a valóságosság élménye minden adekvát fizikai inger nélkül
 valószínűtlen látási, hallási és tapintási érzékletek külső ingerek nélkül.

okai:
 hallucinogén anyagokra meginduló képzeleti működés ( pl. drog, alkohol )
 többnyire kóros jelenség - valamely mélyebb érzelmi megrázkódtatás, sérülés
hatására keletkezik.

A képzelet szerepe a megismerésben:

Perky 1910-ben végzett kísérleteivel igazolta, hogy a vsz-ek nem tudták elkülöníteni képzeleti
és észleleti képeiket. / Arra kérte a kísérleti személyeket, hogy képzeljenek el egy tárgyat egy
kis ablak közepére nézve, miközben az elképzelendő tárgy színes képét hátulról halványan
rávetítette az ablakra. A kísérleti személyek - míg beszámoltak képzeleti képeikről - nem
vették észre, hogy a vetített kép jellemzőiről beszélnek: nem tudták elkülöníteni képzeleti és
észleleti képeiket. /
Persze az észlelés és a képzelet nem azonos belső történések, de szorosan kapcsolódnak
egymáshoz.
A képzelet és az emlékezet összefüggésére utal az un. helyek módszere, mint mnemotechnikai
eljárás, ahol szavak és képek egyedi képzeleti asszociációit kapcsoljuk össze. / Kiválasztunk
egy területet, és annak részeit összekapcsoljuk azokkal a dolgokkal, amelyeket meg akarunk
jegyezni. /
39
 A pszichológia alapjai 40
Előadás-vázlatok

A képzelet szerepe a problémamegoldásban. Egy probléma megértése, a megoldási javaslatok

kigondolása konkrét esetben szinte lehetetlen a térbeli viszonyok elképzelése nélkül: pl.
hogyan lehet három egyfülű nyúlból három kétfülű nyulat varázsolni; vagy hogyan lehet 6
gyufaszálból 4 egyenlő oldalú háromszöget készíteni; vagy négy hajó egyenlő távolságra
úszik a tengeren. Az egyik egy őrnaszád, a másik egy halász hajó, a harmadik egy teher hajó.
Mi lehet a 4. hajó?
A reproduktív képzeletnek nem csak a problémamegoldásban van szerepe. Könnyen
beláthatjuk, hogy mások szellemi alkotásait nem érthetjük meg a képzelet működése nélkül. /
Ha egy regényt elolvastunk, és utána megnézzük annak filmváltozatát, kicsit mindig
csalódunk: nem ilyennek képzeltük.
A képzeleti működés során létrehozunk magunkban egy ún. belső ( mentális ) képet, vagy
reprezentációt.
A mentális kép - mint tudás - megőrzi az elképzelt tárgy téri viszonyait ( alakját, színét,
tapintási és egyéb tulajdonságait); továbbá a mentális kép átírható kijelentésekké ( pl. előre,
egyenesen...) Tehát a belső reprezentáció akár kép, akár leírás formájában is lehetséges. / A
mentális kép, ill. a kognitív térkép létezését már a behaviorista Tolman leírta. /

Bruner a reprezentáció három alapvető formáját különítette el:

 enaktív ( cselekvéses)
 képi - képzeleti
 nyelvi, szimbolikus reprezentáció
Mindegyikük a világ megismerésének egy-egy speciális területén lehet hatékony.
Működési módjukra jellemző a tudásszervező egységekbe, sémákba való rendeződés. Így a
képi reprezentáció a térkiterjedésről szolgáltat információt, ami ráépül a cselekvéses
reprezentációra: " ez ott van"... " és azt teszi". / pl. ismeretlen tárgy megpillantása nem csak a
" hadd nézzem meg!" felkiáltással jár, nem csak a megnézésre vonatkozik, hanem felöleli a
tapintási, a cselekvéses megismerést is, mintha a tárgy megismerése a reprezentációs formák
újra felépülését jelentené: " mit lehet vele csinálni", mire való", "hogy néz ki", " mi a neve"...
A cselekvéses és képi reprezentáció az egyedfejlődés fontos lépcsőfokai, amelyek a
preverbális ( beszéd előtti ) időszak érzelmi élményeit is magukban foglalják, míg a gondolati
reprezentációban a szavak érzelmi töltései a felépülési folyamat "csúcspontját" jelentik az
időbeliség és következtetési folyamatok lehetőségeivel.

40
 A pszichológia alapjai 41
Előadás-vázlatok

Az emberi kommunikáció, a nyelvi rendszer képes verbális és nem verbális események

együttes kezelésére, szimbolikus megjelenítésére.
Ugyanarra az eseményre egy nyelvi és egy nem nyelvi feldolgozó rendszer irányul; ezek az
alrendszerek integrált egészet alkotnak, többé-kevésbé függetlenek, de át is írhatók egymásba.
A nem verbális képzeleti rendszerbe pl. beletartoznak mindazok az érzékelhető jellemzők,
amelyek szóba jöhetnek egy-egy eseménnyel kapcsolatban ( kép, tapintás, íz, szag ), míg az
esemény vagy tárgy jellege dönti el, hogy az előbb felsorolt reprezentációs módok közül
melyik lesz a dominánsabb. Általában a látási információk "vezetnek" a szenzoros
alrendszerek között.
A verbális reprezentációs egységek alkotják a logogén rendszert, amely a szó akusztikus,
artikulációs és szemantikus jellemzőinek mentális egysége. A nem verbális reprezentációk
egységei, a mentális képek alkotják az imagén rendszert.
A logogén rendszeren belüli asszociációs lehetőség utal minden képzettársítási lehetőségre,
amely mind logikai struktúrákba, mind szubjektív, csak személy számára jelentéssel bíró
asszociációs hálóba rendezhető.
A nem verbális imagén (képi) rendszer bármilyen modalitású információt, elsősorban képet
tartalmazhat.
A referenciális szint teszi lehetővé az átjárhatóságot a két rendszer között: az alma szó
kiválthatja az alma képét; egyiket vagy másikat felismerve kimondjuk a szót.

Kognitív tulajdonság:
képzelőerő, fantázia.
Jellemzői:
 könnyedség ( a képzeleti képek mennyisége )
 rugalmasság ( a képzeleti képek mozgékonysága )
 originalitás vagy eredetiség ( a képzeleti képek újszerűsége, ritkasága )
Kulcsfogalmak:
képzeleti kép; gondolati kép; káprázás; szinesztézia; testkép; álomkép; fantomvégtag;
eidetikus kép
fajtái. aktív: reproduktív, produktív
passzív: álom, ábránd, hallucináció
mentális reprezentáció: cselekvéses; képi-képzeleti, nyelvi szimbolikus

41
 A pszichológia alapjai 42
Előadás-vázlatok

Irodalmak:
Révész- Bernát: 125 -137.o.
Rókusfalvy: 125 -127.o.
Atkinson: 160 -194.o.

Gondolkodás

Bevezető

Nagyon sok olyan helyzet van az életünkben, amikor az észlelés, emlékezés és a

képzelet együttesen sem elegendő arra, hogy valamilyen feladatot megoldjunk.
A gondolkodással nemcsak tágul az érzékletesen adott, a múltat idéző emlékezés
útján és a képzelet segítségével bővített és átalakítható világképünk, hanem mélyül, azaz
pontosabbá is válik.
A gondolkodás segítségével közvetve tudunk ugyanis az anyagi világ
jelenségeinek lényegébe, e jelenségek közötti olyan összefüggésekben is behatolni,
amelyeket érzékszerveink nem tükröznek.

Definíció:
A gondolkodás az a legmagasabb szintű megismerési folyamat, amely a valóság
lényeges tulajdonságait és törvényszerű összefüggéseit elvont és általánosított szinten nagy
információ egységekben tükrözi vissza, és a beszédre, valamint a fogalomrendszerre
támaszkodva gondolkodási műveletek segítségével feladatokat old meg vagy eddig ismeretlen
összefüggéseket tár fel. (Kelemen)

Legmagasabb szintű:
- a többi megismerési folyamatra épül
- közvetett megismerési folyamat, tehát a megismerés tárgya nem kell, hogy jelen
legyen az észleleti helyzetben.

Gondolkodási műveletek:
- A gondolkodási művelet szimbólumokkal végzett műveleteket jelent.

42
 A pszichológia alapjai 43
Előadás-vázlatok

- A gondolkodási műveletek esetében ezek a szimbólumok a szavak, amelyek

fogalmi tartalmak jelölői.

Visszatükrözés: A gondolkodás az érzékileg adott tulajdonságokon és viszonyokon keresztül

feltárja a dolgok, jelenségek közvetlenül érzékileg nem adott, elvont tulajdonságait, és
viszonyait.
Föltárja a lényeit, a törvényszerűt!

Képződménye: a fogalom, amelyek jelölői a szavak.

A fogalom jellegzetességei:
- egy tárgy vagy jelenség lényeges tulajdonságait tükrözi
- kollektív tapasztalat eredménye
- létezési formája a szó
- közege a beszéd (a belső beszéd is!)

Tárgyakról, jelenségekről való fogalmi tudásunk/ismeretünk több szintű lehet.

a.) konkrét fogalmak: a dolgok, jelenségek érzékszerveinkkel megragadható, de lényeges
jegyeit tükrözik. (Pl. víz – színtelen, szagtalan, ízetlen folyadék)
Ezen a szinten történik a
- lényeges, a lényegtelen elkülönítése
- lényegkiemelés, ha azok érzékszervileg megragadható jegyek.

b.) absztrakt (elvont) fogalmak: a dolgok, jelenségek elvont, azaz érzékszerveinkkel

közvetlenül föl nem fogható, lényeges jegyeit tükrözik. (Pl. víz – vegyület,
vízmolekulák, szerkezeti képlete H2O, kovalens kötés)

A fogalmak mindig hierarchikus rendszerbe épülnek be.

A gondolkodás fajtái:
1. megértés
2. problémamegoldás

43
 A pszichológia alapjai 44
Előadás-vázlatok

Részletezve:
1. Megértés: műveletvégzés = fogalmak alkotása a valóságról és törvényszerűségek
föltárása.
A fogalom gondolkodási műveletek eredménye. (A gondolkodás műveleteit kötött
sorrendben kell elvégezni.)
A gondolkodás alapműveletei azok a műveletek, amelyeket szükségképpen el kell
végezni ahhoz, hogy valamiről fogalmat/kat alkothassunk.

Alapműveletek:
- analízis
- szintézis
- összehasonlítás
- lényegkiemelés vagy absztrakció v. elvonatkoztatás
- általánosítás: kiterjesztés, kategóriába sorolás
- konkretizálás

Pl. a műveltető ige fogalmának kialakítása

Példaanyag:
Hozat, irat, mosat, ellenőriztet, etet, vezet
1. Bontsuk szóelemekre!
szótő + toldalék − analízis
2. A toldalék mindegyiknél
-at, -et, -tat, - tet − összehasonlítás
3. Mit fejez ki a képző?
Nem az alany végzi a cselekvést, − lényegkiemelés
hanem végezteti.
4. Azok az igék, amelyek azt fejezik ki,
hogy a cselekvést nem az alany végzi,
hanem mással végezteti, ezek − általánosítás
a műveltető igék.
5. Keresd ki a szövegben!
Mondj példát! − konkretizálás
Sorolj föl ….!
A már megértett fogalom alkalmazása.
44
 A pszichológia alapjai 45
Előadás-vázlatok

Ezzel ellenőrizzük, hogy megértette-e a

gyerek.
Összetett műveletek
Nem egy műveletet jelentenek, hanem egész műveletsort, a nevük a célműveletet (az
utolsó műveletet) jelöli meg.
- rendezés
- kiegészítés
- analógia

Problémamegoldás
Problémahelyzet: minden olyan helyzet, amit nem tudunk azonnal megoldani, amikor
nem ismerjük a megoldáshoz vezető utat, de meg akarjuk oldani.

A problémamegoldás szakaszai.
1. Ténymegállapítás: - meglévő adatok összegyűjtése, közöttük a kapcsolat
megteremtése.
- módosítás → - hipotézis felállítása
2. Megoldási javaslat. Kritika – vajon jó-e a megoldási javaslat. A problémamegoldás
folyamatában különböző érzelmi állapotokat élünk át:
- tetszés – találkozás a problémával
- kételkedés: a probléma megoldhatóságában
saját képességünkben
- bosszankodás – eredménytelen próbálkozások következtében
- öröm – sikeres problémamegoldás esetén.
3. Kipróbálás – elvezet-e a megoldáshoz → kritika.
4. Megoldás.
5. Ellenőrzés

Claparéde szerint Szgy. 122.o.

- kérdés Rókusfalvi: 127 – 145.o.
- hipotézis
- ellenőrzés

45
 A pszichológia alapjai 46
Előadás-vázlatok

Az érzelem

Bevezetés: A külvilágból jövő ingerek fölfogása és feldolgozása az alábbi módon történik:

S1 Információ feldolgozó központ : információ, ismeret ( tartalom )

informáló funkció
"S"
S2 aktivációs rendszer: feszültség ( feszültségváltozás )

 aktiváló, serkentő funkció

aktiváció, éberség, emocionális állapot

Minden emocionális állapot közös vonása, hogy az speciális motivációs állapot, és szorosan
összefügg az általános izgalmi állapottal, az AROUSAL-lal.
AROUSAL: az érzelmi élmény izgalmi szintjét határozza meg.

teljesítmény

jó optimális teljesítmény

46
 A pszichológia alapjai 47
Előadás-vázlatok

emocionális zavar

dez-
dezorganizáció
ébredés
gyenge alvás

alacsony optimális magas

arousal szint
( emocionális izgatottság )

Emóció és érzelem rokon értelmű szavak.

Emóció: egyszeri, konkrét , helyzetekhez kötődő átélés.
Érzelem: stabil képződmény, amely az emóciók nagyon gyakori ismétlődése, általánosulása
és rögzülése során jön létre.
Pl.: a gyerek megijed a forró vasalótól  emóció
Ez az érzés általánosul  félni fog a forró tárgyaktól. A félelem érzelem.

Definíció:
Az érzelem az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen
átélés formájában. Az érzelmek a külvilág tárgyaihoz, jelenségeihez és az önmagunkhoz való
szubjektív viszonyulást jelenítik meg.
Szubjektív viszony: az érzelmek fontosság - jelzők: tükrözik a bennünket ért hatások
szubjektív fontosságát. Úgy működik, mint egy 3. jelzőrendszer.

Az érzelmek kialakulása, Schachter - Singer érzelem elmélete:

Schachter és Singer azt feltételezték, hogy az érzelem létrejöttében a megismerésnek

meghatározó szerepe van.
Elméletük szerint akkor keletkezik érzelem, mikor egy inger vagy esemény előidézte
arousalhoz kognitív címkét rendel az egyén.

47
 A pszichológia alapjai 48
Előadás-vázlatok

A fenti szerzők kísérletileg is megpróbálták igazolni feltevésüket.

A résztvevők egyik fele adrenalin injekciót, a másik fele placebót kapott. Az
adrenalin a szimpatikus idegrendszer izgalmi állapotához hasonló tüneteket okoz: fokozza a
szívritmust, emeli a szisztolés vérnyomást, növeli a légzésszámot, gyakran vált ki remegést.
A résztvevőket úgy tájékoztatták, hogy egy vitaminkeverék látásra gyakorolt hatását
kívánják vizsgálni. Az injekciók beadása közben a személyek egy részének nem mondtak
semmit, másokat pontosan informáltak a készítmény mellékhatásairól, míg megint másoknak
hamis tájékoztatást adtak.
Ezt követően egy helyiségben várakozatták őket, ahol " beépített" emberek előre eltervezett
módon viselkedtek, az egyik helyzetben pl. egészen eufóriásan, a személy egyre vidámabb és
gátlástalanabb lett. A másik helyzetben a kísérleti személynek egy provokatív kérdőívet
kellett kitöltenie a várakozás alatt. Közben a beépített személy egyre dühösebb lett, majd
kirohant a szobából.
A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy azok a személyek, akik placebót kaptak, nem
számoltak be erős érzelmekről, nem volt rájuk lényeges hatása sem a tájékoztatásnak, sem a
beépített ember viselkedésének. Ez egybevág azzal a feltevéssel, hogy az érzelem élményét
fiziológiai arousalnak kell megelőzni.
Azok a személyek viszont, aki az adrenalin mellékhatásairól hamis tájékoztatást
kaptak, erős érzelmeket éltek át, melyek minőségét döntően befolyásolta a beépített
személyek viselkedése. E befolyásolhatóság azzal magyarázható, hogy nekik nem volt
kielégítő magyarázatuk saját testi állapotukra, és így érzelmeik minősítéséhez az eufóriás,
illetve dühös személy szolgált támpontként.
A hitelesen tájékoztatott csoport tagjai az észlelt tüneteket az injekcióban adott
készítménynek tulajdonították, így ők sem éltek át intenzív érzelmeket.

tájékoztatott nem tájékoztatott

érzelmi élmény
placebo nincs gyenge
adrenalin nincs erős

A fenti kísérletből is látható, hogy érzelmek kialakulásának van egy természetes (biológiai)
feltétele: az idegrendszer ingerelhetősége, nem specifikus izgalmi készsége.
Ehhez az általános, nem specifikus izgalomhoz tanuljuk hozzá az érzelmek:
 okát
48
 A pszichológia alapjai 49
Előadás-vázlatok

 kiváltó helyzeteit
 tartalmát
 hogy mihez kapcsolódjon
 hogy mire irányuljon, ez az eredetileg tárgy és irány nélküli izgalom.
Az izgalmi készség velünk született, a tartalom és az érzésminőség tanult.
Minden érzelem: izgalmi állapot és tanult tartalom interakciója.

Az érzelmek osztályozása

A. Forrás vagy eredet szerint:

1. Elemi érzelmek:
Alapvetően a lét- és fajfenntartással vannak összefüggésben; emberben és állatban közösek.
Pl. a testi közérzet, a jóllakottság, szexuális kielégülés öröme.
Nincs, vagy nagyon kevés bennük a tanult elem.

a. Ezek egy része a biológiai szükségletekhez, hiányhoz kapcsolódik. A biológiai

szükségletek kielégítése, vagy kielégítetlensége hozza őket létre. / öröm, fájdalom,
támaszvesztéstől való félelem  biológiai lényünkkel függnek össze.

b. A környezetben való tájékozódással, védekezéssel összefüggésben alakul ki. /

explorációs késztetés: biológiai alapja a feltétlen reflex, az ún. "mi ez" tájékozódási
reflex. Erre épülnek rá a későbbi tájékozódási reakciók.

2. Tárgyi érzelmek:

Tárgy: ebben az összefüggésben minden, ami az "én" határán kívül esik.

Minden olyan érzelem, amelynek tárgya, kiváltója túlmutat a test határain.
A tárgyi érzelmek tanulás eredményei: a szociális tanulás útján sajátítjuk el.
A tárgyi érzelmek a valóságról szerzett ismeretet, tapasztalatot föltételeznek.
Egyre bővül a tanult érzelmek köre, s óvodáskorban elkezdenek tartalmuk szerint
differenciálódni.

49
 A pszichológia alapjai 50
Előadás-vázlatok

 intellektuális érzelmek. a megismeréshez, tanuláshoz, tudáshoz való szubjektív

viszony visszatükröződései, olyan egyéni átélések formájában mint: kíváncsiság,
érdeklődés, csodálkozás, kételkedés  megismerés öröme

 erkölcsi érzelmek: az erkölcsi értékekhez és normákhoz fűződő szubjektív viszony.

Az erkölcsi értékekkel, normákkal való azonosulás eredményei. Az erkölcsi
érzelmek az alábbi egyéni átélési formákban jelennek meg: általános emberszeretet
- humanizmus, hazaszeretet, felelősségérzet, szolidaritás, lelkiismeret, bűntudat,
szégyen, altruizmus - másokon való önzetlen segítség.

 esztétikai érzelmek: a természeti és a társadalmi széphez fűződő szubjektív

viszonyunkat tükrözi olyan egyéni átélések formájában, mint: gyönyörködés,
tetszés, csodálkozás, humor, irónia, komikum, tragikum átélése műalkotások
befogadása

 praxikus érzelmek: a gyakorlati tevékenységhez való szubjektív viszonyulások,

melynek egyéni átélései: a siker öröme, a kudarc bánata, a bátorság, a saját erőbe
vetett hit.

B. Dinamikájuk (működésük szerint):

1. hangulat
2. indulat
3. szenvedély

1. Hangulat:
tartós érzelmi állapot
nem túl erős, színezi az ember tevékenységét
jelentése kettős:
 élményeink utóhatásaként jelentkező, s egész lényünket átszövő érzelmi
tónust értünk rajta, azt a szubjektív légkört, amelyben érezzük magunkat;

50
 A pszichológia alapjai 51
Előadás-vázlatok

 Az alaphangulat az ember olyan érzelmi diszpozíciója (adottsága) és

beállítódása, amelynek az alapján az egyik ember inkább hajlik derűlátásra,
a másik inkább a pesszimizmusra.

51
 A pszichológia alapjai 52
Előadás-vázlatok

2. Indulat:
 hirtelen fellépő, heves, és erős és hatékony érzelem, amelynek nagy a cselekvésre
késztető ereje.
 könnyen átmehet indulati cselekvésbe
 külsőleg, testileg erősen kifejezett
 élénk vegetatív jelenségek kísérik (kipirulás, izzadás, szapora légzés, stb.)
 az érzelem ellenőrzése fellazul (csekély, vagy egyáltalán nincs tudati kontroll)
 nem tartós

3. Szenvedély:
 erős, hatékony érzelem
 tartós
 meghatározott tárgyra irányul (Egy tárgyra koncentrálja az ember pszichés és testi
energiáit. Kényszerítő erejű.)
 A hasznos szenvedély az ember egész életvezetésének céltudatos, irányító elvévé
válik. (Tanulás, kutatás, sport, stb.)

Az érzelmek kifejezése

Az érzelmek kifejezése kétféle úton történhet:

1. verbálisan, azaz a szavak szintjén. Ez gyakran nehézkes, mert az érzelmekre vonatkozó
kifejezéstár szűkös.
2. affektív jelzésekkel (szavakat kísérő nem szóbeli jelzések)
Az affektív jelzéseknek két csoportját szokás elkülöníteni az elmélet szintjén:
a. vegetatív változások:
 pirulás
 sápadás
 nő a pulzusszám
 vérnyomás nő
 megváltozik a bőrreflex
 szaporább a légzés

52
 A pszichológia alapjai 53
Előadás-vázlatok

b. metakommunikatív jelzések:
 mimika
 tekintet
 gesztus
 pantomimika
 a beszéd formai jegyei
 proxemika (térközszabályozás)

Affektív tulajdonságok

Az affektív tulajdonságok azt tükrözik, hogy az érzelmi élményeket egyénileg éljük át. E
vonatkozásban két jelenséget emelünk ki:

1. emocionális érzékenység:
 érzelmi ingerelhetőség mértéke (alapvetően velünk születik, de tanult
összetevője az intelligencia.)
 az életkorral és az intelligenciával nő

2. impulzivitás: az érzelmek kifejeződéseinek egyéni jellegzetességei.

53
 A pszichológia alapjai 54
Előadás-vázlatok

Motiváció

Bevezetés:
Cselekvéseink alapvető indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet
jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító viselkedésre
irányulnak, nevezzük motivációnak. Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést
motivált viselkedésnek nevezünk függetlenül attól, hogy tudatos-e, vagy sem.

Definíció: Motiváció: a cselekvést elindító, cselekvésre késztető erő, a cselekvés szervezője

(indít, szervez, fenntart, leállít)
(Bármilyen érzelem az emberi cselekvés potenciális (lehetséges) motívuma:)

Csoportosításuk:
I. Eredet v. forrás szerint

1. elemi motiváció 2. tanult, másodlagos motiváció

1. Elemi motiváció: Minden olyan cselekvésre késztető erő, amely a lét és fajfenntartással
van összefüggésben.
a.) túlélési motívumok – éhség, szomjúság
1.) biológiai eredetű szociális motívumok
- szexualitás, anyai viselkedés
- utódgondozás
Ezek szorosan kapcsolódnak a szervezet élettani folyamataihoz.

2. Tanult másodlagos motiváció:

a.) Minden tanult (magasabb rendű) érzelem másodlagos motivációként képes
működni.
Tartalmuk szerint:
- intellektuális – a megismerő tevékenység motivációja
- erkölcsi – erkölcsi értékek, normák szabályozó motivációja
- esztétikai – az esztétika befogadásának motivációja
54
 A pszichológia alapjai 55
Előadás-vázlatok

b.) „önindította” motivációk:

általános aktivitási késztetés:
Első pillantásra kívánatosnak tűnhet az az állapot, amelyben minden testi
szükségletünk ki van elégítve; mégis rosszul érezzük magunkat, ha tétlenségre
vagyunk ítélve. Nehezen tűrjük, viseljük az unalmat, mely aktivitás, információ
hiány. Általános aktivitási, cselekvési vágy van az emberben. (Pl. a gyermek a
szobafogságot büntetésként éli meg.)

c.) explorációs késztetés: A környezet földerítésének vágya. Ez lehet:

- cselekvéses földerítés (3-4 hónapos kortól kutató manipuláció)
- tájékozódás földerítés (állatoknál döntően csak ez)

d.) kompetencia motiváció:

Az a vágy, hogy önmagunkat hatékonynak, valamire alkalmasnak éljük át.
Az a vágy, hogy hatni tudjunk a környezetünkre és változtassunk rajta.

e.) teljesítménymotiváció:
- Megtanuljuk, hogy a társadalom tagjai minden megnyilvánulásunkat
minősítik.
- A teljesítmény fontos hangsúlyt kap az iskolában, hiszen aki rosszul
teljesít, az rossz tanuló (ez már az embert minősíti, nem a teljesítményt!) és
„a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta lehet nevetni.” (Karinthy)
ATKINSON szerint az olyan feladathelyzet, amelyben a cél elérése
bizonytalan, két, egymással ellentétes motívumot kelt.
- a cél elérésének motívuma
- a kudarc elkerülésének motívuma.
Egy további tényező a cél vonzereje, amely nem független a feladat
nehézségétől.
- a nehéz feladatnál a cél vonzereje > mint könnyű feladatnál
- ha siker valószínűsége nagy = csökken a vonzerő
- könnyű feladat esetén nagy a kudarccal járó szégyen, míg nehéz feladat
esetén nem.

55
 A pszichológia alapjai 56
Előadás-vázlatok

- Nem tartjuk különösebben sikeresnek magunkat, ha megoldottunk egy

könnyű feladatot, de ha nehezet sikerült, akkor joggal lehetünk büszkék
teljesítményünkre.

Következésképp az emberek 2 csoportba sorolhatók:

1. Sikerorientáltak: 2. Kudarckerülők:
- szeretnek kockáztatni és próbára - bizonytalanok önmagukban
tenni önmaguk ügyességét v. szorongók

- akkor mutatják a legerősebb motivációt - olyan feladatokat választanak

amikor a feladat közepes nehézségű, szívesen, amelyek
vagyis a siker és a kudarc valószínűsége a) olyan könnyűek, h. a siker
közel egyenlő biztosra vehető

b) olyan nehezek, h. a
bekövetkező kudarc miatt kell
szégyenkezniük.
II. Működési mód szerint: (honnan ered a késztetés)
1. külső – extrinsic
2. belső – intrinsic

Részletezve:
1. Külső motiváció: a cselekvést külső tényező indítja el, és a cselekvés valamiféle
rajta kívül eső jutalomtól illetve büntetéstől függ.
Pl.: piros pont, osztályzat, = Elősegítik a cselekvés belső motivációjának
dicséretek, beírások kialakulását is.
Ha rosszul alkalmazzák = a gyerek cselekedetei jutalomorientálttá
válnak.

2. Belső motiváció:
- a cselekvés beindításához szükséges külső ható tényező. Belsőleg motivált
a viselkedés, ha érdeklődésből, szívesen és kedvesen csinálunk valamit
- a cselekvés független mindenféle rajta kívül eső jutalomtól, illetve
büntetéstől
- jutalom: magának a cselekvésnek a végzése, a cselekvés eredménye →
sikerélmény.

56
 A pszichológia alapjai 57
Előadás-vázlatok

III. A motivációk rendszere:

önmegva-
lósítás
szükséglete:
elérni a bennünk
rejlő lehetőségeket

önértékelés szükséglete:
presztízs, hírnév, becsvágy

valahová tartozás és a
szeretettség szükséglete:
szociális interakciók

biztonság szükséglete:
fizikai védettség, biztonság

fiziológiai szükségletek:
élelem, ital, oxigén, hőmérséklet stb.

Akarat

A.

Definíció: Az akarat az a pszichés folyamat, amely legközvetlenebbül iktatódik a

cselekvésbe. Magába foglalja a céltudatot, valamint a cselekvésnek a céllal összhangban álló
tudatos szabályozását.

Fajtái:

1. Egyszerű akarati cselekvés: a cselekvésre való ösztönzés egy többé kevésbé

tudatosult célra irányul és majdnem közvetlenül megy át a cselekvésbe.

2. Valódi akarati cselekvés: belsőleg ellentmondó tendenciák között játszódik le: az

ösztönzés nem megy át közvetlenül cselekvésbe, hanem egy tudatosulási folyamat
előzi meg, amely során dönteni kell.
Fázisai:
1. A motívumok megjelenése:
Ebben megfogalmazódik 3 tartalom.
a.) intellektuális: a tárgy tudatosulása
57
 A pszichológia alapjai 58
Előadás-vázlatok

b.) emocionális: a tudatosult tartalomhoz fűződő érzelmi viszony

c.) akarati: a tárgyra irányuló törekvés

2. Célkitűzés:
Eredménye a célképzet (képzeleti kép). Ebben a fázisban a motívumot kielégítő
helyzetnek a képi reprezentációja jelenik meg.

3. Mérlegelés: a motívumok harca.

- kétség az adott célban vagy eszközben
- konkuráló cél
- összeegyeztethetetlen szükségletek
- a mérlegelés az elhatározással zárul.

4. Döntés: (elhatározás)
Főbb motívum: a motívumok között hierarchia alakul ki. Az erkölcsi norma dönti el,
hogy melyik motívumot engedjük érvényesülni.

5. Cselekvés gondolati szakasza:

A cselekvés végrehajtására többféle lehetőség közül választjuk ki a legmegfelelőbbet.
Gondolatban végigvisszük a cselekvést, számításba vesszük a várható
következményeket is.

6. Tiszta akarás vagy szándék: A cél elérésére irányuló törekvés, belső meggyőződés
arról, hogy elérem a célt.
Az akarás szabályozó hatása a cselekvés külső akadályait leküzdő kitartásban
nyilatkozik meg.

7. Végrehajtás: a környezet állapotának megváltozatása

a motivált cselekvés végrehajtása.

B. Akarati tulajdonságok – konatív tulajdonságok

1. céltudatosság

2. autonómia – kezdeményező képesség

58
 A pszichológia alapjai 59
Előadás-vázlatok

3. kompetencia – jelentőség, szakértelem

- képes a célhelyzetnek megfelelően viselkedni és
képes a cselekvésgondolat végrehajtására

pszichés tartalma:
- szükségletek önálló kielégítése
- a feltételeket hatékonyan alakítja
- a környezeti feltételeket ellenőrzi, nem sodródik az eseményekkel.

4. akaraterő
- a szándék intenzitása, ereje
- a cselekvés útjában álló külső és belső akadályok leküzdésében nyilvánul
meg: kitartás, makacsság

5. kockázatvállalás ↔ biztonságra törekvés

- szívesen vállalja a kihí- - azt szereti, ami előre átlátható,
vásokat, és igényli is azt. megjósolható, állandó.
- mozgalmas, izgalmas
környezetet keres.

6. Belső kontroll:

Önkontroll: Az ember a vágyai kielégítéseit késleltetni, szabályozni és ellenőrizni

tudja.
Pozitív önkontroll:
- késleltetési képesség
- frusztrációs tolerancia
- jutalmazás és büntetés önszabályozása.

Negatív önkontroll – a szociális tilalmak elsajátítása

Legfőbb funkciója: „a kísértéssel szemben mutatott ellenállás”
a.) a gátlásfunkciót a büntetéstől való félelem tartja fenn
b.) bűntudat – lelkiismeret: a belsővé vált értékrendszerrel való összeütközés
elkerülésének igénye biztosítja a tilalmak betartását (kognitív kontroll).

7. Kontroll helye:
a.) belső kontroll:
59
 A pszichológia alapjai 60
Előadás-vázlatok

- Sikereinek okát önmagában látja, ezért tetteiért vállalja a felelősséget.

- Feladat és sikerorientált.
- Magas igénynívó.
- Konstruktív feladatmegoldás igénye.
- Kompetenciára irányuló fokozott késztetés.

b.) külső kontroll:

- Teljesítményük sikerét vagy kudarcát szerencsének, vagy balszerencsének
tulajdonítják, így siker után kudarcot, kudarc után sikert várnak el.
- Feladathelyzetben teljesítménycsökkentő szorongás → irreális
igényszinteltolás – alacsony siker – elvárás

60