Miről mesélnek az ókori mítoszok?

A készítő tanár: Balogh Barbara

Az osztály: 5.a
Az óra helye a tanmenetben: 14.
Az óra helye a témakörben: 1.
Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra, kritikai gondolkodást fejlesztő óra
Az óra feladatai:
A lecke célja a mitikus gondolkodás bemutatása a trójai háború és a Minótaurosz történet
alapján. El kell különíteni a mesét, a mítoszt és a történelmet. A mítoszokban istenek is
szerepelnek.
Bizonyíték-e a trójai vár vagy a knósszoszi palota megtalálása a mítoszok valóságtartalmára?
A tanuló a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:
1. a történet vagy történetrészek felismerésére, a legfontosabb mitológiai alakok
megnevezésére, valamint legjellemzőbb tulajdonságának, hozzá kötődő tárgynak
(attribútum) a megnevezésére 
2. képes önállóan elvégezni egy részfeladatot, pl. hangosan felolvasni a történetet vagy
annak egy részét
3. képessé válik az olvasott szövegből kiemelni a neveket és a hozzájuk kapcsolódó
tulajdonságokat
4. képes a saját szavaival elmondani az olvasott történetet vagy történetrészt
5. együtt tud dolgozni a többiekkel, meghallgatja a másikat
6. a közös megbeszélés során tudja a cselekményvázlatot rögzíteni
Az óra anyaga:
 

Időkere Az óra menete Módszerek Munkaformá Eszközök Megjegyzések

t k
5 perc A görög világ kérdezés Frontális térkép
beazonosítása, azon
belül Kréta
Görögökkel
kapcsolatos dolgok,
illetve mítoszok,
amelyekről hallottak
már a diákok
(Odüsszeia, Iliász
stb.) felidézése. Mit
 tudnak ezekről?
10 perc Bevezetés Felolvasás, a A diákok Kérdések
pedagógus felváltva feltétele a
Kérdések feltétele a
felkelti az olvassák fel. szöveggel
szöveggel Szöveg
érdeklődést, Szöveg
mindenki előtt Megfigyelés
elkezdi mindenki
tankönyvben, vagy
mesélni, hogy előtt
fénymásolt lapon.
élt Krétán egy tankönyvben
kapcsolatosan: király, akinek , vagy
egyszer fénymásolt
- Ki volt
született egy fia lapon.
Minótaurusz
stb.
?
A Minótaurusz
történetének
ismertetése
Az olvasottak közös kérdések Frontális
feldolgozása, ha
megbeszélés
szükséges az
ismeretlen fogalmak
megbeszélése
Következő részlet Másik diák
felolvasása által, több
részletben
Ráirányuló
felolvasás
kérdések:
Megfigyelés
Milyen volt a
kapcsolat a krétaiak
és az athéniak
között?
Mit gondolsz, mi
igaz és mi nem
ebből a történetből?
Megbeszélés Kérdések Frontális Esetleges
megoldás:
Mi lehet a fikció a Megbeszélés
Minótaurusz
történetben?
Tanári alakja, a
magyarázat labirintus
története,
Ariadné fonala
stb.
A knósszoszi
palota
megtekintése a
képen,
ismertetni, hogy
„Száz évvel
ezelőtt a
régészek
megtalálták a
knósszoszi
palotát Kréta
szigetén. A
palota falait
falfestmények
díszítették. Sok
kép ábrázolt
bikákat. Volt
olyan kép,
amelyen
feláldozták őket,
de volt olyan is,
ahol egy bika
felett ügyes
akrobaták
ugrottak át. A
régészek szerint
ez a palota
ihlette meg
Minótaurosz
történetét.
5 perc Fogalmak tisztázása Tanár-diák Frontális Fogalmak:
interakcióval
Mi jellemzi a fentiek F: mítosz,
fogalomalkotás
alapján a mítoszt? mitológia,
.
Mi a mitológia? labirintus, trójai
Megbeszélés
faló
Mi a
Tanulói
következménye, N: Zeusz,
jegyzetek
hogy szájról szájra Minótaurosz,
készítése
terjedt? Ariadné, Heléné,
Homérosz
Miért születhettek
meg ezek a T: Knósszosz,
történetek? Mi volt Trója, Kréta
a céljuk?
10 perc Görög mondák Csoportmunk Szöveg El kell olvasni a
feldolgozása a történeteket, ki
kell osztani a
1.2. A trójai Szerepek +
szerepeket
háború mesélő
2x Kérdések:
3. Daidalosz és
Valós és
Ikarosz
fikcionális
4. Prométheusz
események
története
keresése
5. Midasz király
Szerinted
Hallottak-e róla, és
megtörténhetett
ha igen mit?
-e és miért?

12 perc Történetek előadása Csoportmunk Eszközök:

a alma,
kartonból,
kivágott ló,
legyezők,
szamárfülek

3 perc Értékelés Frontális Gyűjtsenek ókori

görög isteneket!
Házi feladat
kiosztása Mit tudnak
róluk?
Melléklet:
Minótaurusz története
Ahogy a fiú növekedett és erősödött, mindenkit megtámadott, felöklelt és fel akart falni.
Először bezárták egy palotába, de bármilyen erős kaput készítettek számára, a szörny
betörte, és kiszabadult. Ekkor egy híres építésszel útvesztőt, vagyis labirintust* építtettek
neki. A bikafejű Minótaurosz erős volt, de nem volt okos, így nem talált ki az útvesztőből.
Nem tudott onnan kitalálni azonban más sem.
A krétai király kemény adót vetett ki a krétaiak által legyőzött athéniakra. Hét fiút és hét
leányt kellett időről időre Krétára küldeniük, hogy velük táplálják a szörnyeteget. Nem tűrte
ezt az athéni királyfi, Thészeusz. A fiatalokkal együtt ő is Krétára hajózott. Ott a krétai
királylány, Ariadné beleszeretett Thészeuszba, és elárulta neki a labirintus titkát. Adott egy
gombolyag fonalat az ifjúnak. Amikor az elindult a labirintusba, a bejárathoz kötötte a
fonalat, és azt legombolyítva haladt befelé. Minótauroszt kardjával ledöfte, majd a fonalat
felgombolyítva visszatért Ariadnéhoz. A fiatalok megszabadultak a halálos veszélyből, Athén
pedig az emberadótól.
Trójai háború
1. „Történt egyszer, hogy az istenek lakodalmat tartottak, de a Viszály istennőjét nem
hívták meg. Eljött ő így is, de bosszút forralt. Készített egy gyönyörű almát aranyból,
és az istennők közé gurította. Egyikük felvette, és észrevette, hogy az van ráírva: „A
legszebb nőnek”. Természetesen mindegyik istennő magának követelte ezt az almát.
Zeusz, a legfőbb isten nem akart dönteni, rábízta ezt a trójai királyfira, Páriszra. A
szerelem istennője azt súgta a fiú fülébe, ha ő kapja meg az almát, feleségül veheti a
világ legszebb asszonyát. A fiú ezért neki adta az almát, a szerelem istennője pedig
teljesítette ígéretét. A trójai királyfi megszerette és elrabolta a spártai király feleségét,
a gyönyörű Helenét. A görögök ezért háborút indítottak Trója ellen.

2. Tíz évig ostromolták a várost, de végül csak csel segítségével tudták bevenni.
Építettek egy hatalmas falovat, amelyben elbújt néhány görög harcos. Ezután
elvonultak Trója alól. A trójaiak városukba vonszolták a lovat. Éjszaka aztán előbújtak
belőle a görögök, akik kinyitották a kapukat társaiknak. A városba beözönlő görög
katonák elpusztították Tróját. A spártai király ilyen módon szerezte vissza feleségét,
Helenét”

3. Daidalosz és Ikarusz története

Daidalosz korának ezermestere volt, építész, szobrász, rengeteg találmányt
tulajdonítanak neki. Minósz király megbízta, hogy készítse el fia számára a labirintust.
Mikor Thészeusz ott járt, hogy a Minotaurosszal végezzen, Daidalosz tanácsolta Ariadné
királylánynak, hogy fonalgombolyagot adjon a hősnek, hogy kitaláljon a labirintusból. Ezt
Minósz király nem nézte jó szemmel, Daidaloszt és fiát, Ikaroszt bebörtönöztette a
labirintusba. Az ezermester viszont törte a fejét, hogyan szabadulhatna. Madártollakból
szárnyakat készített magának is és fiának is. Mikor a levegőbe emelkedtek, intette Ikaroszt,
ne repüljön se túl alacsonyan, mert a tenger habjai átnedvesítik a szárnyat, se túl magasan,
mert a nap sugarai megolvasztják a tollakat összeragasztó viaszt. De Ikarosz annyira
megrészegült a sikertől, hogy csak szárnyalt egyre feljebb és feljebb, míg a viasz valóban
megolvadt a nap hevétől, ő pedig a tengerbe zuhant. Egy kis sziget partjára vetette ki
holttestét a víz, ott temették el, a szigetet pedig azóta Ikaria néven ismerik. Daidalosz tovább
repült és Itáliába érkezett.

4. Prométheusz története
Prométheusznak megesett a szíve esendő teremtményein (az embereken), és úgy döntött,
nekik adja a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé
emelkedhessen.
Zeusz erre megharagudott, büntetésül elvette a tüzet az emberektől, hogy sötétben
legyenek és nyersen egyék a húst. 
Magát Prométheuszt pedig azzal büntette, hogy a Kaukázus hegyén egy sziklához láncoltatta,
ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt.
Zeusz úgy tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Héraklész,
miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák
kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy
Prométheusz megmenekült, mert a tett dicsőséget hozott Héraklésznak, aki Zeusz fia volt.
Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra
5. Midasz király
Dionüszosznak tett szolgálatáért az isten teljesítette kívánságát, hogy minden arannyá váljék,
amihez hozzáért. Hamar rájött azonban, hogy élete így elviselhetetlen, hisz még tápláléka is
arannyá lett, s könyörgésére Dionüszosz visszavonta tőle e kétes értékű képességet. Később
kéretlen döntőbíróként Pan fuvolázását szebbnek ítélte Apollón lantjátékánál, ezért a
bosszús istentől szamárfüleket kapott. Ezt hosszú hajával (vagy fríg sapkával) takargatta;
borbélya azonban felfedezte a csúfságot, s mivel a király szigorú tilalmára nem merte
senkinek elmondani, ezért egy gödörnek suttogta el; a gödör fölött nőtt nádas azonban
világgá susogta a titkot. Ő maga a borbélyát kivégeztette, ő maga pedig megitta egy bika
vérét, és kínok között elpusztult.