ANYAGTECHNOLÓGIA ALAPJAI II.

(BAGAN23NNC, BAGAN23NND), 2. évfolyam, 1. félév,

évközi jegy, 3 kredit, 2 óra előadás (kéthetente),
2 óra gyakorlat (kéthetente)
Előadó: dr. Pinke Péter
Elérhetőségek: pinke.peter@bgk.uni-obuda.hu

http://www.banki.hu/~aat/oktatas/gepesz/index.htm
Anyagtechnológia alapjai II. (tantárgyprogram, évközi feladatok,
a gyakorlatok időpontjai,...)
Oktatási cél: A fémes anyagok hőkezelő eljárásainak bemutatása.
Az előadások ütemezése:
1. 2019. A hőkezelések célja, felosztása, tárgyalási
hét február 14. módja. A hőátadás és a hővezetés
folyamata. Acélok hőmérsékletváltozás
okozta szerkezetváltozásainak áttekintése.
A hőkezelés eszközei: kemencék.
3. 2019. A hőkezelés eszközei: közegek, szabályzás.
hét február 28. Acélok lágyítása.

5. 2019. Acélok szilárdságnövelő hőkezelései.

hét március 14.
7. 2019. Acélok hagyományos felületkezelő eljárásai.
hét március 28.
9. 2019. Öntvények és nem vasfémek hőkezelései.
hét április 11.

Zárthelyi dolgozat:
Zárthelyi 11. okt. hét

Pótzárthelyi 13. okt. hét

Félévközi követelmények
A félév során két egyéni feladatot és egy zárthelyi feladatot kell sikeresen
megoldani. A hallgató „Letiltva” indexbejegyzést kap, ha valamelyik egyéni
feladatát határidőig nem adja be vagy a gyakorlatok legalább 70%-án nem
vesz részt.
Az évközi jegy a feladatokra kapott osztályzatok átlaga, és a zárthelyi /
pótzárthelyi osztályzatának átlaga, amennyiben egyik jegy sem elégtelen.
Ellenkező esetben az évközi jegy elégtelen.
Amennyiben a hallgató valamennyi követelményt az eredeti határidőben teljesíti,
az évközi jegy meghatározásánál a kerekítés felfelé, ellenkező esetben lefelé
történik.
Az elégtelen évközi jegy a vizsgaidőszak első 10 munkanapján egy alkalommal
„aláíráspótló vizsga” jelleggel javítható.
Aki az előző év(ek)ben már sikeres egyéni feladatokat adott be (elégtelen
évközi jeggyel rendelkezik), annak nem kell a gyakorlatokra járnia és feladatot
sem kell beadnia. Évközi jegyük a zárthelyi eredménye lesz.
 Anyagtechnológia alapjai II. tárgyhoz ajánlott irodalom
• Kisfaludy Antal – Réger Mihály – Tóth László: Szerkezeti anyagok
I.-II. (BMF/ÓE jegyzet)
• Gáti József – Horváth László. – Kisfaludy Antal– Kovács Mihály. – Réger
Mihály – Tóth László: Anyagtechnológia II., 272-318. oldal (BMF/ÓE jegyzet)
• Szombatfalvy Árpád (szerk.): A hőkezelés technológiája
(Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985)
• Smóling Kálmán: Hőkezelési példatár (Műszaki Könyvkiadó, Budapest,
1981)
• Komócsin Mihály: Gépipari anyagismeret, Miskolc, 2010.
• Pinke Péter – Kovács-Coskun Tünde: Mérnöki anyagtudomány,
Példatár I. (ÓE BGK jegyzet)
• Pinke Péter – Kovács-Coskun Tünde: Mérnöki anyagtudomány,
Példatár II. (ÓE BGK jegyzet)
• Bagyinszki Gyula, – Kovács Mihály: Gépipari alapanyagok és félkész
gyártmányok – Gyártásismeret, 69-89. oldal, (Tankönyvmester Kiadó,
Budapest, 2003)
• Szabadits Ödön (szerk.): Acélok, öntöttvasak (szabványgyűjtemény),
Budapest, 2004.
• Bíró Attila: Hőkezelő berendezések (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979)
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

ANYAGTECHNOLÓGIA ALAPJAI II.

1. előadás

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
1. előadás - tartalomjegyzék
1. A hőkezelés alapjai és fogalomköre
1.1. Alapfogalmak
1.2. Az anyagminőség és a hőkezelés kapcsolata
1.3. A hőkezelés szerepe a gyártástechnológiában

2. Hőátvitel hőkezelés során

2.1. Hőmennyiség, hevítési idő, hőátadás
2.2. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás
2.3. A kemencében elhelyezett tárgy melegedése

3. Hőkezelési diagram
3.1. A hőkezelési diagram és szakaszai
3.2. A melegítés szakasza
3.3. A hőntartás szakasza
3.4. A lehűtés szakasza

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
1. A hőkezelés alapjai és fogalomköre

1.1. Alapfogalmak
Hőkezelés: hevítési, hőntartási és lehűtési szakaszokból álló
termikus ciklus, amely a munkadarab szerkezetének, illetve,
feszültségállapotának tudatos megváltoztatására irányul, az
előírt tulajdonságok elérése céljából.
Termokémiai (vegyi) hőkezelés: a termikus ciklus során a
munkadarab kémiai összetétele is megváltozik (leggyakrabban
csak a felületi rétegben).
Termomechanikus hőkezelés: a hőkezelési ciklust
képlékenyalakítással kombinálják a kívánt szerkezet, illetve
feszültségállapot elérése céljából.
Hőkezelés teljes térfogatban: a munkadarab egész térfogatára
kiterjedő hőkezelés.
Felületi hőkezelés: a munkadarab felületi rétegére kiterjedő
hőkezelés.

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 1.2 Az anyagminőség és a hőkezelés kapcsolata

Termo-
kémiai
hőke-
zelés
Hőkezelés
(termikus) Termo-
mechanikus
kezelés

Az anyagminőség paramétercsoportjai
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
1.3 A hőkezelés szerepe a gyártástechnológiában
Hőkezelés hőkezelési
technológia
- hőmérséklet változtatása által a kívánt
anyagtulajdonságok elérése.
Hőkezelés:
- kohászati hőkezelés,
- hőkezelés a gyártástechnológiában.

A hőkezeléssel összefüggő alapkérdések:

„Mi a hőkezelés célja?”

„Mit (milyen anyagot) szeretnénk
hőkezelni?” „Mi a kiinduló állapot?”

„Hogyan hajtható végre a hőkezelés?”

„Hogyan ellenőrizhető a hőkezelés
eredményessége?”
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 Félkészgyártmány

hevítés alakítási
hőmérsékletre

melegalakítás

lágyítás Hőkezelés

forgácsolás
Termokémiai
cementálás
kezelés
edzés és megeresztés
Hőkezelés
befejező forgácsolás

Gépalkatrész gyártásának vázlata

(betétedzett fogaskerék )
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 2. Hőátvitel hőkezelés során

2.1. Hőmennyiség, hevítési idő, hőátadás

ventilátor A test felmelegítéséhez szükséges
hőmennyiség Q = mc (T1 − To ) [J ]
m - a test tömege [kg], c - fajhő [J/kg.°C ],
hevítés T1 – végső hőmérséklet [°C] , To – kezdeti
hőmérséklet [°C ].
A fajhő minden fémre és ötvözetre
betét jellemző érték, de a hőmérséklettel
együtt változik – a gyakorlatban közepes
fajhővel számolunk.
A testnek dt idő alatt átadott hőmennyiség dQ = α (Tk − T )Adt
α - hőátadási együttható [W/m2.°C], Tk – kemencehőmérséklet [°C] ,
T - pillanatnyi hőmérséklet [°C], A – a test felülete [m2].
A testnek dT értékkel való hőmérsékletnöveléséhez szükséges
hőmennyiség dQ = mcdT
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 mc dT
A hevítési időre írható dt = ,
Aα (Tk − T )

ha c, α és Tk állandó, a hevítési (melegítési) idő

mc
Tm
dT mc Tk − To
tm = ∫T Tk − T tm = ln
Aα Aα Tk − Tm
o

Tm – a test előírt hőmérséklete. Az összefüggés hőtechnikailag

vékony test hevítésére érvényes.
Hőtechnikai jellemző αL α - hőátadási együttható [W/m2.°C]

(Biot szám) Bi = L - a test jellemző mérete [m]

λ λ - hővezető képesség [W/m.°C]
• Hőtechnikailag vékony test keresztmetszetében hevítés során a
hőmérsékletkülönbség figyelmen kívül hagyható, azaz Bi≤0,25
• Hőtechnikailag vastag testeknél el nem hanyagolható hőmérséklet-
különbség alakul ki. Bi≥0,5
• Átmeneti tartomány 0,25< < Bi <0,5
Hőtechnikailag vastag testeknél másodfokú differenciálegyenlettel
számítható ki a darab melegedési ideje.
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 2.3. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás
A környezet és a test között hőcsere hővezetés
hőáramlás
(felmelegedés, lehűlés) valósul meg,
amely: hősugárzás
- hővezetéssel (kondukció)
- hőáramlással (konvekció) hősu-
- sugárzással (radiáció) megy végbe. gárzás

1.3.1. Hővezetés
Szilárd testekre jellemző, folyadékokra, gázokra akkor, ha nyugalom-
ban vannak.
A hővezető képesség (λ) függ:
• az ötvözet vegyi összetételétől, az erősen ötvözött acélok rossz
hővezetők, felhevítésükre hosszabb idő szükséges (a repedésveszély
elkerülése végett),
• szerkezeti állapottól, a rácstorzulással romlik a hővezető képesség,
• hőmérséklettől, a hőmérséklet növelésével romlik a fémek hővezető
képessége, 900 °C körül az acélok h ővezető képessége közel azonos.
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
λ [W/m°C]

A hővezető képesség
hőmérsékletfüggése
acéloknál
T [°C]
2.3.2. Hőáramlás
A hőátadás a hőátadó közeg (gáz, folyadék) áramlása révén jön
létre. Ez befolyásolható az áramlási sebességgel és gáz hőátadó
közeg esetén a nyomással.
• Az áramlási sebesség a kemencébe beépített ventilátorokkal
növelhető (pl. megeresztő kemencéknél van jelentősége).
• A nyomás növelését a korszerű vákuumkemencékben végzett
gázhűtésnél használják ki.
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
A hőáramlásnál a hőáramlási hőátadási együttható:

λ
[W / m C ]
F arányossági tényező
αk = F 2o
λ [W/m.°C] a közeg hővezető képessége
D
D [m] a test jellemző mérete
Szabad áramlás esetén viszonylag kicsi az átadott hőmennyiség,
pl. kamrás kemencében αk = 17...30 W/m2°C. Kényszeráramlással
nagyobb értékeket lehet elérni.
Sófürdőben (szabad áramlás esetén), ha a test hossza legalább
másfélszerese az átmérőjének αk~ 1000 W/m2°C.
2.3.3. Hősugárzás
A hősugárzás útján történő energiaátadás nem igényel közvetítő
közeget, a magasabb hőmérsékletű testről hőenergia jut az
alacsonyabb hőmérsékletű testre. Vákuumkemencékben ez az
egyetlen módja a munkadarab felhevítésének.
A sugárzással átadott hőmennyiségre érvényes: Q = σ Ts4 − Te4 ( )
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
σ - sugárzási együttható [W/m2K4] , Ts – a sugárzó test felületének
abszolút hőmérséklete [K], Te - az elnyelő test test felületének
abszolút hőmérséklete [K]. A σ - sugárzási együttható a sugárzó és
hőelnyelő testek felületi állapotától, anyagától, alakjától és
hőmérsékletétől függ.
Ts4 − Te4
A αs sugárzási hőátadási együtthatóra érvényes: α s = σ
Ts − Te
2.3.4. A kemencében elhelyezett tárgy melegedése
A kemence és a munkaterébe elhelyezett tárgy között mind a 3
fajta hőközlés végbemegy.
Kifejezhető egy összetett hőátadási együttható: α = α v + α k + α s
αv – hőátadási együttható vezetésnél
αk – áramlási hőátadási együttható
αs – sugárzási hőátadási együttható
A kemencében elhelyezett tárgy elsősorban hőáramlás és sugárzás
útján melegszik. A hőmérséklet növekedésével rohamosan nő a
sugárzással átadott hő, kb. 800 °C-on a sugárzással átadott
hőmennyiség az összes hőmennyiség mintegy 80 %-a.
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
A nagymértékű hőfeszültségek és a repedésveszély kialakulásának
elkerülésére 2 lehetőség van:
• lassú hevítés alkalmazása (revésedés, dekarbonizáció,
szemcsedurvulás lép/léphet fel),
• szakaszos melegítés - többlépcsős hevítés alkalmazása,
a munkadarabot át kell rakni az egyik kemencéből a másikba;
előmelegítő zónák alkalmazása folyamatos működésű
kemencéknél.

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
3. Hőkezelési diagram
3.1. A hőkezelési diagram és szakaszai
Hőkezelés: célszerűen tervezett technológiai folyamat, amely
hevítésből (melegítés), hőntartásból valamint lehűtésből áll és
célja a munkadarab meghatározott tulajdonságainak beállítása a
szövetszerkezet vagy/és feszültségállapot megváltoztatása által.
Felmelegítési idő Átmelegítési idő

Kemence
Hőmérséklet, T

hőmérséklet

Hőkezelési diagram
(hőmérséklet – idő)

Melegítési idő Hőntar- Lehűtési idő Idő, t

tási idő
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 tm –melegítési idő
tt – hőntartási idő
th – lehűtési idő

A technológiai adatok megadása egyszerűsített

hőmérséklet - idő diagramon

tm - melegítési idő: a darab teljes átmelegedéséhez szükséges idő.

tt - hőntartási idő: a darab hőmérsékleten tartásának időtartama.
th - hűtési idő: a darab teljes keresztmetszetben való lehűtéséhez
szükséges idő.

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
3.2. A melegítés szakasza
A hőkezelő gyakorlatban a melegedési időt (tm) tapasztalati
összefüggések felhasználásával határozzák meg. A melegedési
idő meghatározásánál figyelembe kell venni:
• a munkadarab méreteit, alakját,
• a kemencében való elhelyezés módját,
• a hevítőberendezés fajtáját.
Melegítési idő, tf, a munkadarab
Hevítő Melegítési átmérőjének 1 mm-ére számítva,
berendezés hőmérséklet, °C [s/mm]
szénacél ötvözött acél
Lángkemence 800-900 60-70 65-80
Elektromos 770-820 60-65 70-75
kemence 820-880 50-55 60-65
Sófürdő 770-820 12-14 18-20
820-880 10-12 16-18
Fajlagos melegedési idők (tf) hengeres darabra
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
A melegítési idő t m = L ⋅ t f ⋅ k f ⋅ k e [s ]
L – jellemző méret (mm), tf – fajlagos melegítési idő (s.mm-1),
kf – formatényező, ke – elhelyezkedésből adódó korrekciós tényező
Jellemző méret,
A munkadarab alakja Formatényező, kf
L (mm)
golyó golyóátmérő 0,70
kocka élhosszúság 0,70
henger átmérő 1,0
hasáb élhosszúság 1,0
gyűrűszélesség 1,5
gyűrű
gyűrűvastagság 1,5
lemez vastagság 2
2,0 rövid nyitott csőnél
cső falvastagság 4,0 hosszú csőnél
4,0 zárt csőnél
Különböző alakú munkadarabok formatényezői (kf)
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 Elrendezés a Helyesbítő
Korrekciós Elrendezés a Helyesbítő
Korrekciós
kemencében tényező,kkee
tényező, kemencében tényező, kkee
tényező,
1.0 1.0

1.0 1.4

2.0 4.0
d 0.5d a 0.5a

1.4 2.2
d a a
2d

1.3 2.0
a 2a

1.7 1.8

Korrekciós tényező a kemencében való elhelyezés szerint (ke)

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 Hevítési módszerek
a) a munkadarab behelyezése Tk hőmérsékletű kemencébe,
b) kemencével együtt való hevítés,
c) kétlépcsős előhevítés alkalmazása.

A munkadarab/munkadarabok hevítése során (a sok ellentmondő

körülmény ellenére) arra kell törekedni, hogy a hevítés viszonylag
gyors legyen.

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
3.3. A hőntartás szakasza
A hőntartás során mennek végbe, illetve fejeződnek be a
hőkezelés jellegének megfelelő fémtani folyamatok.
A hőntartás idejét meghatározza: • a hőkezelés célja,
• a hevítő közeg, • a kemence típusa, • az anyagminőség,
• a kiinduló szövetszerkezet, • a munkadarab mérete,
• a munkadarabok elhelyezése.
A hőntartás idejét tapasztalati adatok, kísérleti eredmények
segítségével, vagy számításokkal (pl. diffúziós folyamatoknál)
határozhatjuk meg. A hőntartás ideje a szükséges minimum
legyen (pl. szemcsedurvulás miatt).
Hengeres acél munkadarabok hőntartási idejének meghatáro-
zásához jól alkalmazhatók az alábbi tapasztalati összefüggések,
ahol D [mm] a munkadarab jellemző átmérője.

tt = 10 +
D
[min ] tt = 20 +
D
[min ]
2 2

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 3.4. A hűtés szakasza
Az alkalmazandó hőkezelési eljárásból és anyagminőségből
kell kiindulni. A hőkezelési célt szolgáló hűtési sebességet
leggyakrabban a folyamatos hűtésre érvényes C-görbékből
határozzuk meg.
Tervezéskor meg kell határozni: • a hűtés körülményeit,
• az eljárást (pl. folyamatos, tört edzés, megszakított edzés,
lépcsős edzés,...), • a hűtőközeget és annak hőmérsékletét,
figyelembe véve a darab alakját, anyagát, méretét, a belső és
maradó feszültségek kialakulásának esélyét.
Általában törekedni kell arra, hogy a
lehűtési sebesség minél kisebb legyen
(a munkadarab elhúzódása, repedések
alakulhatnak ki), sok esetben viszont
gyorshűtés kell (a diffúziós folyamatok
megakadályozására).
Gőzpárna kialakulása
acél vízhűtéses edzésénél
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
 Feladat: Válasszunk edző hatású hűtőközeget φ 50 mm-es 50CrMo4 acélból
készült hengeres munkadarab hűtéséhez, ha ausztenitesítési hőmérsékletről
(850°C) ismertek az alábbi hűtési idők (500 °C-ra): vízhűtés -felület 4s, -mag
30s; olajhűtés -felület 27s, -mag 44s; levegőhűtés -felület 510s, -mag 720s.
TA − 500 o
[ ]
TA –
a hűlési görbékhez tartozó hűtési sebességek v= C / s auszteni-
átlagértékükkel jellemezhetők t 500 tesítési
hőmér-
séklet

Edző
hatású
hűtőkö-
léghűtés zeg:víz,
Ms olaj.

olajhűtés
a megfe-
lelő hűtő-
közeg

vízhűtés
50 CrMo4 acél folyamatos hűtésű átalakulási diagramja
ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter
Felhasznált irodalom:
[1] Balogh András, Schäffer József, Tisza Miklós: Mechanikai
technológiák, HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0102/1.0 SZ. PROJEKT,
Miskolc, 2007.
[2] Szombatfalvy Árpád: A hőkezelés technológiája, Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 1985.
[3] Végvári Ferenc: Gépipari technológiák II., Hőkezelés, Kecskeméti
Főiskola, GAMF, Kecskemét, 1999.
[4] Kisfaludy Antal, Borossay Béla: Az acélok hőkezelésének alapjai, BMF
BGK, Budapest, 2004.
[5] Lizák József: Hőkezelés: gyakorlati segédlet, Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, 2002.
[6] Hőkezelési műveletek tervezése, Power Point bemutató, Mechanikai
Technológiai Tanszék, Miskolci Egyetem, 2013.

ÓE-BGK-AAT Tantárgy neve: Anyagtechnológia alapjai II. Szerző: Dr. Pinke Péter